SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLİ
FEKETE RITA
A MINİSÉGMENEDZSMENT ÉS AZ EMBERIERİFORRÁS-MENEDZSMENT KAPCSOLATA AZ AGRÁRVÁLLALKOZÁSOKBAN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Gödöllı 2006
Doktori Iskola Megnevezése:
Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Tudományága:
Gazdálkodás és Szervezéstudomány
Vezetıje:
Dr. Szőcs István Intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet
Témavezetı:
Dr. habil Dinnyés János CSc Egyetemi tanár SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Emberi Erıforrás- és Kommunikációtudományi Intézet
............................................... Az iskolavezetı jóváhagyása
...................................................... A témavezetı jóváhagyása
2
TARTALOMJEGYZÉK Elızmények, a kitőzött tudományos feladatok összefoglalása .................... 5 A kutatás aktualitása, háttere .................................................................................... 5 A kutatási terület definiálása, a célkitőzések megfogalmazása ..................... 6 Kutatási és vizsgálati módszerek .................................................................... 9 A témához kapcsolódó szakirodalom összegzı értékelése ........................... 11
Az elért tudományos eredmények ismertetése ........................................... 13 Új és újszerő tudományos eredmények ............................................................... 16 Következtetések és javaslatok ...................................................................... 18
Az értekezés témakörében készült publikációk.......................................... 21
3
4
Elızmények, a kitőzött tudományos feladatok összefoglalása Magyarország az Európai Unióhoz történı csatlakozásával részévé vált egy olyan rendszernek, amelynek tagállamai az egységes Európai Minıségfejlesztési Politika megvalósítását tőzték ki célul. A sokoldalúan összefonódott nemzetközi agrárkereskedelem egyrészt általános érvényő, másrészt jogszabályokban rögzített minıségi elıírásokat igényel. A rendszerbe foglalt minıségi elıírásokat a termeléstıl, az elıkészítéstıl és osztályozástól kezdve a szállításon, illetve kereskedelmi forgalmazáson keresztül a fogyasztó asztaláig be kell tartani. Ennek a láncfolyamatnak a kulcs
eleme
maga
az
ember,
aki
képességeivel,
ismereteivel,
munkavégzésével jelentıs hatással van a minıségre. A kutatás aktualitása, háttere A vállalatok stratégiai céljainak fókuszában egészen a közelmúltig a termelés mennyisége állt. Így az volt a legfontosabb, hogy minél nagyobb volumenben állítsák elı az adott terméket. Ebben a szemléletben a minıség csupán technikai problémaként szerepelt. A vásárlói elvárások folyamatos növekednek, (LEONARD-SASSER, 1982; JOSEPH-WALKER, 1998; KANDAMPULLY, 1998) VAGYIS a vevık egyre kritikusabbak a termékek és szolgáltatások minıségének megítélésében, ami az egyik legnagyobb kihívást jelenti, hiszen ezeknek az elvárásoknak meg kell felelni. Egyre többen ismerik fel, hogy a siker kulcseleme a minıség, a minıség pedig nem más, mint az emberek munkájának az eredménye. Az utóbbi években nıtt azoknak a szakembereknek a száma, akik meggyızıdéssel vallják, hogy a sikeres szervezetekben az embert mint a vállalat „legértékesebb vagyonát” helyezik középpontba. Témaválasztásomat alátámasztja, hogy az eddig megszokottól eltérı minıségi, valamint emberierıforrás-szerep elvárások változtatásokat
5
kívánnak az alkalmazott minıségügyi és emberierıforrás-menedzsment módszerek alkalmazásában is. Munkám során lehetıségem volt elıkészítıként részt venni egy vállalat Teljeskörő Minıségirányítás (TQM) bevezetési folyamatában, majd a teljes folyamat képzési, értékelési részében. Az ott tapasztalt problémák és nehézségek (a felsıvezetés ellenállása, a folyamatosan tolódó határidık, a munkavállalók közönye stb.) indítottak arra, hogy az akkori tanulmányaimat záró kutatásban - hazánkban elıször-, egy Total Quality Menedzsmentre való felkészültséget mérı kérdıívet használjak, majd annak
értékelésével
vizsgáljam
és
elemezzem
az
agrárszférában
tevékenykedı adott vállalat minıségügyi helyzetét. (FEKETE, 1998) A tapasztalataim indítottak arra, hogy olyan önálló kutatásba kezdjek, amely a minıségügy és az emberierıforrás-gazdálkodás feladatkörével foglalkozik. Tanulmányoztam a témával kapcsolatban fellelhetı hazai és külföldi írott és elektronikus szakirodalmat. Részt vettem a témával kapcsolatos
konferenciákon,
elıadásokon,
felhasználtam
azok
tapasztalatait, ajánlásait. MBA tanulmányaimat záró dolgozatom a közigazgatás
minıségbiztosítási
lehetıségeiben
vizsgálja
az
emberierıforrások szerepét.1 Ismereteimet felhasználva alakítottam ki egy olyan új tantárgyi tematikát
az
emberierıforrás-menedzser
másoddiplomás
hallgatók
képzésében – és már negyedik éve oktatom is -, amelynek célja a minıségmenedzsment
és
az
emberierıforrás-gazdálkodás
tudományterületek szintetizálása a gyakorlati szemléletben. A kutatási terület definiálása, a célkitőzések megfogalmazása Disszertációmban a szervezetek - mint rendszerek - mőködését meghatározó
törvényszerőségek
minıségmenedzsment
és
az
közül
két
szakterület
-
a
emberierıforrás-gazdálkodás
-
összefüggéseivel foglalkozom. 1
FEKETE R.:
A minıségügy humán aspektusai a közszolgálatban, MBA diploma BME Budapest, 2006.
6
Kutatásaim során alapvetı szempontnak tekintettem a tudományos megalapozottságra törekvést, a rendszerszemlélető megközelítést, az analízisekre
és
szintézisekre
épülı
következtetések
kialakítását.
Törekedtem az értekezés vertikális és horizontális összefüggéseinek kialakítására, a célok, módszerek és tudományos eredmények kohéziójának megteremtésére. Célom a tudományterület ismereteinek mélyítésén, az oktatás fejlesztésén túl azon vállalatok segítése, amelyek szervezetükben mindent meg kívánnak tenni a hatékonyabb, emberközpontúbb mőködés érdekében, illetve a minıségbiztosítási rendszer bevezetésekor idıt kívánnak megtakarítani, költségeket csökkenteni. A kutatásban a statisztikai populációt az agrárgazdaság jelentette, mivel a gazdaságnak ezen a területén a tevékenységek jellegébıl adódóan kifejezetten jelentıs az emberi tényezık befolyásoló szerepe. A mezıgazdasági munkafolyamatok sajátos munkakörülményeket jelentenek, jelentıs részük ugyan gépesíthetı, de nem automatizálható, és az ember közremőködése a technikai eszközök üzemeltetésében is nélkülözhetetlen. Szektoriális szinten vizsgáltam: - a minıségügy létét, helyét, szerepét, - az emberierıforrás-menedzsment létét, helyét, szerepét, - a minıség és emberierıforrás-orientációt. Szervezeti szinten: - a
minıségmenedzsment
és
az
emberierıforrás-menedzsment
kapcsolódási pontjait, -
ezek jellemzıit és
- befolyásoló tényezıit. Mindezek megvalósítására a következı célstruktúrát alakítottam ki: Tanulmányozni a témával kapcsolatban fellelhetı hazai és külföldi írott és elektronikus szakirodalmat.
Összegezni a szakirodalomban napjainkig megjelenı fontosabb emberierıforrás-menedzsment modelleket, szerepeket. 7
az
Strukturálni
emberierıforrás-menedzsment
minıségmenedzsment
kapcsolódási
és
a
pontjait
rendszerszemléletben, hiánypótlóként Elemezni és értékelni a témakörrel kapcsolatos kutatások tapasztalatait. Vizsgálni a témakör hazai helyzetének jellemzıit, speciálisan az agrárgazdaságban. Szerkeszteni és a gyakorlatban alkalmazni olyan kérdıíveket, amelyek
a
minıségmenedzsment
és
az
emberierıforrás-
menedzsment tevékenységeit és azok kapcsolódását vizsgálják. Megfogalmazni az emberierıforrás-menedzsment napjainkban szükségessé vált fejlıdési szintjének jellemzıit. Szintetizálni és elemezni az elméleti és gyakorlati eredményeimet egy feladatstruktúrában. Disszertációmban ismereteket
közvetítek,
egyrészt másrészt
feltáró-analizáló bemutatom
elméleti a
jellegő
tudományelmélet
alkalmazási lehetıségeit egy konkrét vizsgálati struktúrán, és annak módszertanán keresztül.
8
Kutatási és vizsgálati módszerek Feltételezésem szerint az emberierıforrás-menedzsment fejlettségi szintje és a minıségmenedzsmenttel való kapcsolata a vállalaton belül meghatározza a minıségi szemlélet, a minıségkultúra alakulását, a minıséget szolgáló tevékenységek hatékonyságát. Tudományos vizsgálatom kiinduló pontjai a következık: 1.
A minıségügyi rendszer bevezetése változásokat eredményez az emberierıforrások mint közösség minıségi jellemzıiben.
2.
A változásokat a vállalati emberierıforrás-kezelés minısége határozza meg.
3.
A változó minıségek szinergiáját a minıségmenedzsment és az emberierıforrás-menedzsment
kapcsolódási
pontjai,
értékhordozó hatásának érvényesülése, valamint ezek tervszerő együttmőködésének megvalósulása befolyásolja. Kutatómunkám megközelítéseket
során
módszerként
empirikus
egyaránt
alkalmaztam.
Az
és
alkalmazott
elméleti kutatási
módszereket három fı csoportba sorolom: 1. Interdiszciplináris jellegő elméleti kutatás, amelynek segítségével megalapoztam az egyes problématerületek vizsgálatát. 2. Kvantitatív elemzés a témakör hazai helyzetének feltárására a gazdaság egy speciális területén, az agrárszférában. 3. Tudományos
alapokon
az
empirikus
kutatás
eredményeire
támaszkodva saját modell kidolgozása. A kutatás folyamatát és az alkalmazott módszereket az 1. számú ábrában rendszereztem.
9
1. Szakirodalmi összegzés (szekunder kutatás) M: Dokumentumelemzés
2. A vizsgált szektor jellemzıinek összegzése a szabályozások és kutatások alapján (szekunder kutatás) M: Dokumentumelemzés
3. A szektor vizsgálati területi jellemzıinek felmérése a) Telefonos interjú (n= 300) (primer kutatás) M: Leíró statisztikák b) Másodelemzés (n=400) (szekunder kutatás) Összehasonlító elemzés M: Leíró statisztikák
4. Kérdıív készítés Konceptualizáció: dimenziók kialakítása, operacionalizáció
5. Szervezeti vizsgálat Kérdıíves felmérés (primer kutatás) M: 1 mintás t próba, varianciaanalízis, faktoranalízis, regresszióanalízis Dokumentumelemzés, mélyinterjú
6. Modellalkotás Heurisztika
1. ábra: A kutatás folyamata és módszerei
Elsı lépésben rendszerelméleti keretbe foglalva áttekintettem a minıségmenedzsment és az emberierıforrás-menedzsment kutatásom szempontjából jelentıs megállapításait, a lehetséges kapcsolódási pontokat feltárva. Majd empirikus kutatással felmértem, hogy milyen helyzet alakult ki a tanulmányozott populációban, mennyire jellemzı minıségbiztosítási rendszer mőködése, illetve a különálló emberierıforrás-menedzsment részleg léte. Kutatásom exploratív, feltáró jellegő, amelyet statisztikai eszköztárral támasztottam alá.
10
Másodelemzést végezve feldolgoztam egy 2000-ben végzett kutatás2 adatait. Vizsgáltam a minıséggel és az emberi erıforrásokkal kapcsolatban kialakult szervezeti attitődöket agrárgazdasági szervezeteknél, kontrollként bemutatva az adott minta egyéb szervezeteinek jellemzıit is ezen a területen. Majd két, általam összeállított kérdıív segítségével hat kiválasztott vállalkozásnál
feltártam
az
emberierıforrás-gazdálkodás
és
a
minıségmenedzsment jellemzıit, együttmőködésének helyzetét. A munkavállalói kérdıív eredményeinek elemzése után az itemek kimutatott összefüggései alapján új kérdıívet készítettem. Mindezek összesítéseként kialakítottam egy feladatstruktúrát az emberierıforrás-menedzsment számára, amely nézetem szerint alkalmas a minıségmenedzsment
és
az
emberierıforrás-menedzsment
együtt-
mőködésének hatékony megvalósítására, oly módon, hogy a saját területén is megvalósítva a minıségi szemléletmód szerinti mőködést és humán érték szemléletet kiterjeszti a szervezet egészére. A témához kapcsolódó szakirodalom összegzı értékelése Dolgozatom szakirodalom feldolgozó fejezetében komparatív analízist és kombinatív szintézist egyaránt alkalmaztam. Az interdiszciplináris szintézis és analízis során leginkább a kutatásom fókuszát jelentı ember és minıség kapcsolatát jellemzı mővek ismertetésére és kritikai elemzésére törekedtem, az általam kialakított logikai struktúrában. Az emberierıforrás-menedzsment (EEM) szakirodalmak egy részében megjelenik a minıség mint dimenzió.
FOWLER
(1987) szerint fontosak a
munkaerı minıségi jellemzıi, MABEY és SALAMON (1995) szerint az EEM szerepe és haszna az, hogy olyan alkalmazottakat biztosítanak, akik megfelelı idıben nyújtott minıségi szolgáltatással megfelelnek a menedzsment követelményeinek. A minıség és az emberierıforrások 2
„Az európai gyakorlathoz illeszkedı munkaerı-piaci készségigény felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában”, Oktatási Minisztérium – Tempus Programiroda, 2000
11
összekapcsolásának kérdését mint emberierıforrás-menedzsment célt fogalmazza meg GUEST (1986). Ez szerinte a magas szintő minıséggel bíró termék vagy szolgáltatás elıállításának biztosítását, és mindehhez a flexibilis szervezet megkívánta minıségi alkalmazottakat éppúgy jelenti, mint magas szintő menedzselésüket. A minıségügyi szakirodalmakban is szerepel az emberi tényezık fontossága (COLLARD, 1989; 1997; sem
VERESS,
FEIGENBAUM,
1991;
OKLAND,
1997,
KOLBE,
1998), de az általam tanulmányozott szakirodalom egyike
foglalkozott
azzal,
hogy
a
minıség
kérdését
és
az
emberierıforrásokkal való gazdálkodást – az általam vélt jelentıségének megfelelıen - rendszerszemléletben összekapcsolja. A szakirodalom integratív elemzése során a minıségmenedzsment és az emberierıforrás-menedzsment három fı kapcsolódási pontját tártam fel, és mutattam be dolgozatomban. Mivel
a
elsıdlegesnek
minıség tartom
minıségirányítási
jelentıs az
mértékben
függ
az
emberierıforrás-menedzsment
rendszerek
tervezésében,
emberektıl, szerepét
bevezetésében
a és
mőködtetésében. Az
önértékelési
modellek
kritériumrendszere
is
fokozott
követelményeket támaszt az EEM irányába. Az emberierıforrásgazdálkodás értékelési szempontjaként szerepel a cég stratégiájához való illeszkedés, a munkavállalók képességeinek, szaktudásának megırzése és fejlesztése, a szervezeti kapcsolatteremtés, a kommunikáció hatékonysága, illetve a vezetés és a munkavállalók jellemzıi. A harmadik pont az emberierıforrás-menedzsment szervezeti egység minıségi jellemzıinek összessége. Ezt két oldalról közelíthetjük meg; úgymint a minıségügyi rendszerek megjelenése a tevékenységi körben, illetve az egység feladatainak minıségi jellemzıi.
12
Az elért tudományos eredmények ismertetése Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk beavatkozni a mezıgazdaság és a szervesen
hozzákapcsolódó
ismeretekkel
kell
élelmiszeripar
rendelkeznünk
fejlıdésébe,
különbözı
kiterjedt
aspektusairól.
Az
agrárgazdaság minıségügyi helyzetérıl és az emberierıforrással való gazdálkodásának jellemzıirıl szolgáltat adatokat kutatásom. A
minıségmenedzsment
és
emberierıforrás-menedzsment
elıfordulási helyzetét felmérı kutatásom eredményeképpen kimutatható, hogy
a
vizsgált 300 vállalat 64 százalékában van valamilyen
minıségbiztosítási
rendszer,
és
mindössze
30
százalékában
emberierıforrás-gazdálkodással foglalkozó szervezeti egység. A kettı együttes
elıfordulása
a
minta
26
százalékára
jellemzı.
A
minıségbiztosítási rendszer, az emberierıforrás-menedzsment, illetve a kettı együttes létét a foglalkoztatott létszám szerinti százalékos bontásban a 2. ábra szemlélteti.
1000 felett
500-1000
100-500
EEM MM
50-100
MM&EE M
11-50
1-10 % 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
EEM: emberierıforrás-menedzsment, MM: minıségmenedzsment, MM&EEM:
2. ábra: A minıségmenedzsment és az emberierıforrás-menedzsment megoszlása létszám szerint Forrás: Saját vizsgálat alapján
13
A másodelemzés eredményei alapján megállapítottam, hogy az agrárgazdaság
szervezetei
alacsonyabb
értékeket
mutattak
az
emberierıforrások képességeivel szembeni követelménytámasztásban, a minıség fejlesztés, a vevıkör elvárásainak való megfelelés mint képzési cél fontosságának megítélésében. (3. ábra)
vevıorientáció
NMG
minıségfejlesztés
MG
szaktudásfejlesztés
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
NMG: nem agrár, MG: agrár 3. ábra: Képzési célok preferencia aránya Forrás: Saját vizsgálat alapján
Az emberierıforrások képességei megítélésében – mint a cég versenyképességét befolyásoló tényezık - elmaradnak a mintában szereplı egyéb vállalkozásoktól. A minıség fontossága és a humánorientáció megjelenik a mezıgazdasággal
kapcsolatba
kerülı
vállalatoknál,
de
jelentıs
elmaradásokat mutat. A komplex empirikus kutatás eredményeként a vizsgált szervezetek adottsági jellemzıi alapján a szabályozottságot elemezve kimutatható, hogy mind a hat vállalatnak van Szervezeti és Mőködési Szabályzata, és nyolcvan százalékuknak kollektív szerzıdése is.
14
A minıségügy helyzetét vizsgálva elmondható, hogy bár Teljeskörő minıségirányítási rendszer sehol sincs, a minıségbiztosítási rendszerek bevezetésével a fontosabb jellemzık - minıséggel kapcsolatos vállalati célok, minıségpolitika, Minıségügyi Kézikönyv - megfogalmazásra kerültek. Az
emberierıforrás-gazdálkodás
feladatok
közül
a
teljesítményértékelést mindenhol fontosnak tartják, és a munkaköri követelmények is meghatározásra kerültek, ennek ellenére munkakörértékelési rendszert és megfelelı beillesztési gyakorlatot csak a vállalatok ötven százaléka alkalmaz. Még rosszabb a helyzet a karriertervezéssel, mindössze egyetlen vállalatnál található. A két funkció alapvetı kapcsolódási pontjait elemezve kijelenthetı, hogy ez az a terület, amire a legkevesebb figyelmet fordítanak. A személyügy egyetlen vállalatnál vesz részt a minıséggel összefüggı tevékenységekben, és az ösztönzési rendszer minıséggel való összefüggése is csupán egy helyen tekinthetı megvalósultnak. A minıségügyi oktatás és az ezekrıl készülı feljegyzések mindenhol megfelelıek. Kommunikációért
felelıs
szervezeti
egységrıl
két
helyen
beszélhetünk, mindkettınél a személyügyi részleg alá van besorolva a feladatkör. A minıségpolitika szervezeti szintő ismeretét mindössze a vállalatok húsz százalékában mutattam ki, és két vállalatnál is harminc százaléknál nagyobb a vezetıi válaszok eltérésének aránya. Feltártam, hogy a vizsgált szervezetekben jelentıs hiányosságok mutatkoznak mind a minıségügy, mind az emberierıforrás-gazdálkodás, mind a kettı kapcsolata és a kommunikáció területén. Hipotéziseimet igazolva összefüggést mutattam ki a minıségbiztosítási rendszer bevezetése okozta változások megítélése és olyan jellemzık, mint a vezetéssel, a légkörrel való elégedettség, a döntésekbe való bevonás és a mindezeket meghatározó szervezeti folyamatok, mint a kommunikáció, a változások kezelése, a konfliktus kezelés és a munkavállaló-orientáció között.
15
Az elméleti és gyakorlati tapasztalataim összegzéseként megalkottam az emberierıforrás-menedzsment - véleményem szerinti - jelenlegi fejlıdési
fázisát
modellezı
feladatstruktúrát:
minıségorientált
emberierıforrás-menedzsment néven. A minıségorientált emberierıforrásmenedzsment modell magába foglalja a funkciókat, a feladatokat, a végzésük során betöltendı szerepeket és a támogató folyamatokat, módszereket egyaránt. Új és újszerő tudományos eredmények 1.
A
minıségmenedzsment
és
az
emberierıforrás-menedzsment
összefüggéseinek rendszerbefoglalása, kimutatva, hogy a minıségügy hatékonyságának
feltétele
az
emberierıforrás-menedzsmenttel
való
tervszerő együttmőködés. 2. Az emberierıforrás-menedzsment következı fejlıdési fázisa a
minıségorientált emberierıforrás-menedzsment, amely szemléletmód váltást jelent az emberierıforrás-gazdálkodás tevékenységi területén. (4. ábra) 3.
A
stratégiai
emberierıforrás-menedzsment
feladatrendszere
a
minıségorientált emberierıforrás-menedzsmentben kibıvül az általam definiált katalizáció és inkubátor funkcióval. 3.a A katalizáció funkció az emberierıforrásokat érintı szervezeti folyamatok tudatos kezelése, a hatások tervszerő optimalizálása a rendszerszemléletnek megfelelıen. 3. b Az inkubátor funkció a szervezet emberierıforrások felé fordulását jelzi, biztosítja, hogy a munkavállaló munkája során a feladataira koncentráljon, és maximális hatékonysággal végezze azokat.
16
HU
JAVADALMAZÁS T MENEDZSMENT
KATALIZÁCIÓ
Életpálya, karriertervezé s
elje s érté ítmén kelé ys Mo tivá l ás
A
R
AC C HU MA N
B et an ítá s
Tudásmenedzsment
A
M u kö nka zé he rz lyi et
FENNTARTÁS
s
TI K
HUMAN KONT
G
FEJLESZTÉS
HUMÁN STRATÉGIA
Munkü g kapcso yi latok
Ku l ala túrakítá s
RO
LL I
N
ONÓMI A
NPOLIT
pzé
FOR M
G ER
IÓ
bbTová és ké p z
MUNKAERİ
ör ak nk ítás Mu ag zd ga sok ktu nfli se Ko zelé ke ások Változ e s kezelé
Szociális ellátás INKUBÁTOR aMunk m le véde ég zs és s é z Eg egır m
MÁ
Ké
A IK
Megválás
MUNKAKÖR KIALAKÍTÁS
MUNKAERİ ELLÁTÁS
ÁC
HUMAN IN
Mu biz nkae tos rı ítá s
IK
-H
el Ig ı é te reje ny rv lz ez é és s ,
UN
T e r vez és
Elemzés
s kelé Érté
ING T UN O
,E
KOMM
4. ábra: Minıségorientált emberierıforrás-menedzsment modell Forrás: Saját modell
17
Következtetések és javaslatok Szektoriális szinten az agrárgazdaság a minıségorientáció, a humánorientáció
és
az
emberierıforrás-menedzsment
területén
elmaradásokat mutat gazdaságunk egyéb vállalkozásaihoz képest. Szervezeti szinten az alábbi következtetéseket szintetizáltam: - a munkavállalók bevonása a folyamatokba meghatározza a minıséghez való hozzá állást, - a vállalati kommunikáció „minısége” befolyásolja a munkavállalók minıségrıl kialakított képét, - a vezetı-munkavállaló kapcsolat megítélése kapcsolatba hozható a minıségirányítási rendszer hatásának megítélésével, - a vállalati légkörrel való elégedettség hatással van a minıségügyi követelmények teljesítésének nehézségi fokára. - a
minıségbiztosítás
hatása
összefügg
a
változások
elıkészítettségével. A szervezeti vizsgálatnál tapasztalt problémák, a minıségirányítási rendszer
technológiai
és
módszertani
irányultsága,
az
emberek
tájékozatlansága, az ennek következtében kialakuló ambivalens hozzáállás a MIR-hez jelentıs kérdést vet fel. Mit kell tennie a két leginkább érintett szervezeti egységnek mindezek megelızésére, a hatékonyság fokozására? A minıségügyi szervezeti egységnek minıségmenedzsment szinten kell mőködnie. Törekednie kell a teljes körőségre mind szervezeti, mind részvételi szinten. Erısítenie-kell az emberierıforrás-menedzsmenttel való együttmőködését. A megoldáskeresésben a legjelentısebbnek az emberierıforrásmenedzsment
szerepét
látom.
Elméleti
és
gyakorlati
kutatásom
eredményeinek szintetizálásaként a minıség és humánorientáltság tudatosabb és relevánsabb megjelenítését tartom szükségesnek a stratégiai emberierıforrás-menedzsment feladatrendszerében. Ez jelenti a minıség jelentısebbé válását a hagyományos funkciókban, és a humánorientáció hangsúlyosabbá válását új funkciók megjelenésével.
18
Ennek megvalósítására dolgoztam ki a minıségorientált emberierıforrás-menedzsment modellt. Rávilágítva a fenti összefüggésekre a minıségmenedzsmentben és az emberierıforrás-gazdálkodásban kimondható, hogy a szervezeti hatékonyság fokozható: - ha az emberierıforrás kezelés humánérték szemlélető és munkavállaló-orientált, - a szervezetben a minıségmenedzsment és az emberierıforrásmenedzsment tevékenységek kapcsolódásait tervszerően alakítják, - mindehhez megfelelıen mőködtetett, a munkavállalók által elismert kommunikációs rendszer társul, - létrejön a minıségorientált emberierıforrás-menedzsment. Vizsgálati eredményeim gyakorlati hasznosíthatósága a gazdálkodó szervezetek, vállalatok számára a piaci pozíciót javító minıségbiztosítási rendszerek hatékonyabb bevezetésébıl származó elıny. A figyelem orientálódásával, az általam létrehozott kérdıív alkalmazásával, a minıségmenedzsment és az emberierıforrás-menedzsment kapcsolódási pontjainak felismerésével hatékonyságnövelés érhetı el. A feltárt összefüggések tanácsadó szervezetek számára a célirányosabb beavatkozás tervezést tesznek lehetıvé, ezáltal a vállalatok szintjén alkalmazott tanácsadói tevékenység hatékonyságának növelését eredményezhetik, az oktatási intézmények számára lehetıvé teszik mind a minıségügyi, mind a humán erıforrás menedzser képzés szakterületének bıvítését. A minıségorientált emberierıforrás-menedzsment jellemzıinek mélyebb megismeréséhez további empirikus és elméleti vizsgálatok szükségesek. A mezıgazdasági termelés eredményességének és hatékonyságának javulása a jövıben többek között a minıség és az emberierıforrás szerepének felismerésétıl és szinergiájának tervszerő kialakításától függ. Az elkövetkezendı években az agrárszférában is várható a tudatos 19
minıségi emberierıforrás-gazdálkodás és a minıségügy teljeskörőbb bevezetése párhuzamosan azzal, hogy a termelt értékek mellett elıtérbe kerül a humánerı és az emberierıforrás-gazdálkodás mint érték. E gazdasági szektor termelıinek és szolgáltatóinak is törekedniük kell a saját feladataikban a minıségi jellemzık (pontosság; határidıre teljesítés, precízség; más területek minıségi elvárásainak való megfelelés, és szakmai tudással rendelkezés) megvalósítására. A fentiek érdekében elengedhetetlen, hogy szervezettebbé váljon az agráriumban résztvevık szakismeretének bıvítése, a humán érték szemléletmód elterjedése, a vezetés fejlesztése, az emberierıforrásgazdálkodás ismereteinek, eredményeinek, módszereinek terjesztése. Ennek megvalósulásához szükséges a vállalkozások társadalmi támogatásának
fokozása,
nem
feledkezve
meg
a
mezıgazdasági
szaktanácsadás szerepérıl sem.
20
Az értekezés témakörében készült publikációk Tudományos folyóirat: Fekete, R:
A Herbária RT. a TQM Felkészültségi Index tükrében egy humán erıforrás menedzser szemszögébıl, Személyügyi Hírlevél, 2000/2, ISSN 1215-7554, p. 43-54.
Fekete, R:
Ösztönzés, kompenzáció. Humán Szemle 2004/2. ISSN 1219-929X p.16-28
Fekete, R – Svédasztalos kínálat a holnapért,… a bérenkivüli juttatások Komor, L.: rendszere, Humán Szemle, 2004/3 ISSN 1219-929X, p. 125135. Fekete, R:
Közszolgálati minıség:…kérdések, célok, alapelvek Humán Szemle 2005/3. ISSN 1219-929X p. 130-138
Idegen nyelvő: Fekete, R:
Quality and Human Value in Agriculture, Bulletin of the Szent István University, Gödöllı, 2006 (Megjelenés alatt)
Fekete, R.- Open windows: dialogue about communication, Bulletin of Gösi, M.: the Szent István University, Gödöllı, 2006 (Megjelenés alatt) Jegyzet Fekete, R:
Emberierıforrás-gazdálkodás, SZIE, Közgazdász Kiegészítı Képzés, Gödöllı 2003. 133 oldal
Fekete, R:
Szervezeti Viselkedés, SZIE, Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia, 2005. 126 oldal
Tudományos konferencia kiadványban megjelenítve: Idegen nyelvő: Fekete, R: Qualitiy concern and human resources management, Keszthely, 2000., Az agrár-termékpiacok és környezetük, ISBN 963 9096 71 7, p. 61. Fekete, R: Motivation as the „leading character” of quality concern, Az agrár-termékpiacok és környezetük, Keszthely, 2000., ISBN 963 9096 73, p. 92.
21
Fekete, R: Mitarbeitsorientiertes Qualitätsmanagement, Gödöllı, 2001. Saint István University, Gödöllı Faculty of Economic- and Social Sciences 4-5 September 2001. 1st International Conference for Young Researchers, p. 96-100. ISBN 963 9256 50 1 Fekete, R: Quality in agricultural economics, Gödöllı, 2004. Saint István University, Gödöllı Faculty of Economic- and Social Sciences 4-5 September 2004. 4st International Conference for Young Researchers, p. 146-149, ISBN 963 9483 43 5 Magyar nyelvő: Fekete, R: A minıségügy humán oldala, Mosonmagyaróvár, 2000., Az élelmiszergazdaság fejlesztésének lehetıségei Agrárökonómiai szekció, III. kötet p. 62-67. és humán erıforrás menedzsment Fekete, R: Minıségbiztosítás összefüggései az élelmiszergazdaság vállalatainál, Gödöllı, 2000., A kooperáció, a koordináció és az integráció szerepe és lehetıségei az agrár és vidéki gazdaságban, I. kötet, p. 232-240. Fekete, R:
A humán erıforrás menedzsment minıségi jellemzıi, Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén nemzetközi konferencia, Debrecen, 2003. április 1-2. (CD-ROM)
Fekete, R:
A humánpolitika aktuális kérdései. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 2004. március 27. (CD-ROM) p. 285
Egyéb publikációk: Fekete, R:
A TQM emberi tényezıi, a humánerıforrás-menedzser szemszögébıl, Budapest, 2000, Szent István Egyetem, Gödöllı Fiatal Magyar Tudományos Kutatók és Doktoranduszok IV. Világtalálkozója, április 14-16. (utókiadvány) p. 37-38.
Fekete, R.- Bajor, T.; Berki, E.; Erdeiné H. K.; Kertész, J.; Komor, L.; Vekerdy, I.; Pörzse, K.: „Az európai gyakorlathoz illeszkedı munkaerıpiaci készségigény-felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában”, Oktatási Minisztérium-Tempus Közalapítvány, 2002. tanulmány, szerkesztı, és p. 21-33. www.tka.hu
22
Fekete, R:
A minıségmenedzsment emberi tényezıi, Budapest, 2001, Szent István Egyetem, Gödöllı Fiatal Magyar Tudományos Kutatók és Doktoranduszok V. Világtalálkozója (utókiadvány) p. 47-48.
Fekete, R „Hol tart a tudásmenedzsment Magyarországon a kutatók, az Komor, L.: alkalmazásfejlesztık és a felhasználók szerint” 2004. január 22. Budapest, MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság Tudásmenedzsment Albizottsága, http://itm.bme.hu/dl/tmw/tempkut.ppt Fekete, R:
A közigazgatás minıségbiztosításának lehetıségei, Tanulmány, Honvédelmi Minisztérium, 2005. 150. oldal
Egyéb külföldi publikációk: Fekete, R:
Some important data in a Hungarian SME research Workpackage V. Implementation pilot testing. Portlaois, Laois, Ireland, The Heritage Hotel – Leisure & Conference Centre, 2005. 12. 28. p. 15-18.
23
