Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata .
VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5.
dr. Kameniczky István
Az OEP szemlélete Az egészségi állapotot meghatározó tényezők
WHO definíciója: „Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”
11% 27%
43% 19%
genetikai adottságok életmód
környezeti tényezők egészségügyi rendszer
Ezért az OEP aktív partnert lát az önkéntes egészségpénztárakban.
Miért is az önkéntes egészségpénztárak? •
Az önkéntes pénztári törvény feladat meghatározása alapján a pénztár: – Öpt. 1.§ „a pénztártagnak – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – részére társadalombiztosítási, illetve szociális ellátást kiegészítő, pótló vagy azt helyettesítő szociális, illetve egészségvédelmi szolgáltatást szervez és nyújt.”
•
Nincs kockázat szelekció. – Bárki - így bármely biztosítottunk – pénztártag lehet.
•
az Öpt. módosítása eredményeképpen 2004. január 1-től az önkéntes egészségpénztárak vezethetik az egészségszámlát. – Ezzel a törvénymódosító előterjesztéssel a Kormány is deklarálja, hogy elsősorban az egészségpénztárakat tekinti a társadalombiztosítást kiegészíteni képes szervezeteknek.
•
Az állam – a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – az adókedvezménnyel támogatja az egészségpénztári tagságot és befizetéseket. – Ez is jelzi, hogy távlatokban hasonlóan kiemelt szerepet játszhatnak az önkéntes egészségpénztárak az egészségbiztosítás fejlődésében, mint a nyugdíjpénztárak a nyugdíj rendszerben.
OEP és az önkéntes egészségpénztárak kapcsolata • Monitorig rendszer működtetése (2003. elejétől) • Kapcsolatfelvétel az OEP és kiegészítő egészségbiztosítást nyújtó szervezetek között (üzleti biztosítók, egészségpénztárak)
• 2003. június 4-én Vitaindító konferencia • Résztvevők: Önkéntes egészségpénztárak, üzleti biztosítók, ESzCsM, PM, PSzAF • Téma: a kiegészítő egészségbiztosítások sajátosságainak bemutatása, egészségszámla rendszer bemutatása
• OEP tanulmányok a kiegészítő egészségbiztosításokról • Elemzés az egészségszámla és a kiegészítő egészségbiztosítások rendszeréről • Társadalombiztosítás és kiegészítő egészségbiztosítások együttműködésének lehetséges területei az OEP szemszögéből • Társadalombiztosítás helye szerepe a prevencióban és az egészségtudat formálásában
Lehetséges együttműködési területek (formalizált és nem formalizált módon) •
Folyamatos kapcsolattartás – stratégiai együttműködés Öpt., Korm. R. - egészségszámla rendszer finomhangolása.
•
Prevenció összehangolása – népegészségügyi célok támogatása.
•
Bázis szolgáltatói kör kialakítása az OEP segítségével.
•
TAJ alapú statisztikai elemzések az önkéntes egészségpénztári tagság körében – miben más egy pénztártag eü-i szolgáltatási igénye.
Az együttműködéshez a pénztárak aktív közreműködése is szükséges!
2. Prevenció összehangolása • Személyes egészségterv készítése • háziorvosi törzskarton revidiálása • alap és kiegészítő szűrővizsgálati protokollok kidolgozása, egymásra építése • egészségbiztosítási indikátorok • finanszírozás összehangolása
• OEP szempontok: • • • • • •
egészségnyereség maximalizálása betegség megelőzés hosszú távú finanszírozási előnyei hátrány a kiszűrtek esetében jelentkező többlet kiadás biztosítottak elégedettségének növelése minőségbiztosítási szempontok érvényesítése kettős finanszírozás elkerülése
3. Bázis szolgáltatói kör kialakítása •Az egészségpénztári tagok csak az egészségpénztárral szerződésben álló szolgáltatónál veheti igénybe az egészségpénztári szolgáltatásokat (Öpt.). Öpt módosítás: hasonlóan a patikákhoz. •Az egészségpénztári és OEP szolgáltatói kör jelentős átfedést mutat. (Emelt szintű hotelszolgáltatást nyújtó fekvőbeteg intézmények,
illetve a TB által csak korlátozottan finanszírozott szolgáltatásokotthonápolás, gyógyfürdő, fogászat stb.).
•Az alapja lehet az OEP-pel szerződésben álló szolgáltatók köre, amelyekről az OEP kellően részletes adatokat tart nyilván. •Részleteit a pénztárakkal együtt lehet kidolgozni.
Az együttműködés 4+4 érve OEP •Növekvő lakossági teher kezelése: „co-payment biztosítás”. •Differenciált igények kielégítése: ellátási alapcsomag meghatározása. • Hálapénz-rendszer visszaszorítása: legálisan elérhető többlet szolgáltatások. •Minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem erősítése: a pénztáraknak és tagjaiknak tudatosabb szolgáltatás vásárlása, nő a biztosítottak elégedettsége.
Önkéntes egészségpénztárak • Stratégiai partnerség: az állami akarat formálásában, jogszabályi környezet alakításában. • Erősebb beágyazottság az egészségbiztosítási rendszerben: a pénztári rendszer hosszú távú helyének biztosítása. • Standardizált, költségtakarékos megoldások: prevenció összehangolása, bázis szolgáltatói kör kiépítése. • Nagyobb társadalmi elfogadottság: a biztosítottak számára egyértelműbb a pénztárak értelme.
EU szabályok az önkéntes pénztárak működésére • Nincs egységes szabályozás. • Ha társadalombiztosítás kiegészítői, akkor nem vonatkoznak rájuk a versenyszabályok. • Ha üzleti szervezetek, akkor a szolgáltatások szabad áramlása elvének megfelelően a többi tagállam üzleti szervezete is nyújthat Mo-on szolgáltatást – nagy múltú és tőkeerejű mutualiték betörése.
Köszönöm figyelmüket!