Dr. Ludányi Arnold
Közgazdaságtan I.
A termelési tényezők piaca
Budapest, 2011. október. 4. 1
TARTALOM
I. Bevezetés II. Az erőforrások keresletének és kínálatának fő összefüggései III. A munkapiac IV. Tőkepiac V. Reáltők piaca VI. Földpiac, földjáradék VII. A vállalkozó, mint termelési tényező Ajánlott irodalom: Farkasné Fekete Mária, Molnár József (2007): Közgazdaságtan I. Mikroökonómia, 4. fejezet.
2
I. Bevezetés A félév logikája
A termékpiac keresleti oldala A közgazdaságtan tárgya alapfogalmai
A termékpiac kínálati oldala
Üzleti szervezetek és környezetük
Termelési tényezők piaca
A szabályozás gazdaságtana
3
I. Bevezetés: a termelési tényezők csoportosítása A vállalatok termékeik előállításához különböző termelési erőforrásokat, inputokat használnak fel, ezek a termelési tényezők.
Az elsődleges termelési tényezők alapvetően nem gazdasági okokból keletkeztek, a tényleges felhasználásuk mértéke azonban a gazdasági folyamatokban határozódik meg. Kínálatuk felső határa ilyen módon gazdaságon kívüli korlátba ütközik, rugalmatlan.
Termelési tényezők
Elsődleges tényezők
Tőke tényezők
Munka
Tőkejavak (reáltőke, humántőke)
Természeti erőforrások
Pénz és értékpapír tőke
Tőketényezők: korábbi termelési folyamat eredményei, hosszabb távon felhalmozhatók, így kínálatuk igazodhat a gazdaság igényéhez mennyiségben és összetételben egyaránt.
4
II. Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései Nézzük elsőnként, hogy milyen racionalitás szempontok határozzák meg a háztartások és a vállalatok viszonyát a termékpiacokhoz!
5
II. Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései
A termelési tényezők kereslete származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket. A közgazdasági modellek alapfeltételezése szerint a termelési tényezők kínálói a háztartások – ez nemcsak a munka tekintetében igaz, hanem jórészt a pénzmegtakarítások és a természeti erőforrások tekintetében is. A termelési tényezők kínálata általában pozitív korrelációban van az árral. A tényezők tulajdonosai az árak emelkedésére kínálatuk növelésével reagálnak. Az egyes tényezőcsoportok között azonban lényeges különbségek vannak a tekintetben, hogy a piaci ár a termelési tényezők piaca változására milyen időintervallumon belül képesek, vagy képesek-e egyáltalán reagálni. (A föld kínálatának pl. határt szab az ország területe.) Ezért helyesebb a termelési tényezők piacát külön-külön megvizsgálni.
6
III. A munkapiac: kereslet és kínálat A munkapiaccal kapcsolatos mikroökonómiai alapkérdések az alábbiak
KÍNÁLAT
KERESLET
Miért vállal valaki egy üzleti szervezetnél munkát? Miért határoz valaki úgy, hogy idejének a korábbinál nagyobb hányadát fordítja pihenésre, szórakozásra?
A vállalkozók, vállalkozások milyen tényezők figyelembe vételével döntenek az általuk foglalkoztatott munkamennyiség nagyságáról rövid ill. hosszú távon?
7
III. A munkapiac: egyéni motivációk Az egyéni munkakínálat mikroökonómiai magyarázatának kiinduló pontja az egyén célja, tágabb értelemben vett szükségletei és azok kielégítésének lehetősége.
A munkaidő versus szabadidő választással a munkavállaló maximalizálni akarja jólétét, életének minőségét. 8
III. A munkapiac: egyéni motivációk Történeti távlatban a hangsúly a szabadidőről a magasabb jövedelmekre helyeződött.
A XX században a termelékenység átlagosan évi 2 százalékkal emelkedett. Így egy átlagos munkás 2000-ben nyolcszor annyi terméket állított elő, mint 1900-ban.
A munkaidő csökkenés trendje a II. világháború után megtörik: megáll a szabadidő növekedése, a munkaidő heti 40 óra körül stabilizálódik.
9
III. A munkapiac: a jövedelem és a szabadidő közötti választás Különböző bérszintekhez az egyes egyéneknél különböző munkakínálat tartozhat, aszerint, hogy milyen a többletjövedelem ill. a szabadidőnek tulajdonított hasznosság.
A munkabér emelkedésével két a munkaerő keresletet alakító hatás érvényesül: Helyettesítési hatás: a magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való helyettesítésére. Jövedelemhatás: a magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadidőre, az élet élvezetére. A magas jövedelemre a munkakínálat csökkentése a reakció. 10
III. A munkapiac: a kínálatot alakító tényezők A munkakínálat alakulásánál a béren kívüli tényezőket is figyelembe kell venni
SIKERÉLÉMÉNY
KULTÚRA (női munkavállalás)
TÁRSAS ÉRINTKEZÉS
NÖVEKVŐ SZABADIDŐ (automatizálás, kényelmi szolgáltatások hatására) 11
III. A munkapiac: a munka kereslete A munka iránti keresletet elsődlegesen a munka határterméke (határtermelékenysége) határozza meg. A munka határterméke azt jelenti, hogy az adott gazdálkodó egységben, minden egyéb feltételt változatlannak tekintve, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka, mekkora termelésnövekedést produkál.
A munka határterméke függ: • egyrészt az együttműködő tényezők, a tőke és a természeti erőforrások mennyiségétől, a technológia színvonalától, • másrészt a munka minőségétől, a szakismerettől, a képzettségtől, a műveltségtől és általában az oktatás szintjétől.
Ha a határterméket megszorozzuk az előállított termék árával megkapjuk a határtermék piaci értékét, vagy más szavakkal a határtermék bevételt.
Ezt a határtermék bevételt kell viszonyítani, ahhoz a költségnövekményhez, amit egy pótlólagos munkaóra megvásárlása okoz. A foglalkoztatást addig érdemes növelni amíg a munka határbevétele, nagyobb mint határköltsége.
12
III. A munkapiac: a munka kereslete Nézzünk egy példát a munkakeresleti függvény alakulására!
Pincérnők száma
Pincérnők bére
Forgalom
Forgalom növekmény
0
0
0
0
1
100
200
200
2
200
337
137
3
300
412
75
Munka határköltsége
Munka határbevétele
13
III. A munkapiac: a munka kereslete Az előbbi példa alapján a munkaerő keresleti függvény grafikusan ábrázolva az alábbi:
Az egyéni munkakeresleti függvény megmutatja, hogy adott bérszínvonalon, adott termékpiaci és technológiai feltételek mellett mekkora a munkakereslet! 14
III. A munkapiac: bérkülönbségek okai Még mi okozhatja a bérkülönbségeket?
Termelékenység különbségek
Egyes szakmák társadalmi presztízse
Kompenzációs bérkülönbségek
Gazdasági járadék
Kivételes tehetségek kiemelkedő díjazása
1.) Kisebb presztízsű munkahelyeken felárat kell fizetni 2.) Elitnek ítélt munkahelyeken gyakran alacsonyabb bérszínvonalon is biztosítható a megfelelő kínálat.
Munkaerő területi immobilitása
A bérben megtérítésre kerülhet a hosszabb tanulással töltött idő. Jelentős többletköltségeket okozhat a munkaadóknak.
15
III. A munkapiac: bérkülönbségek okai Még mi okozhatja a bérkülönbségeket?
Diszkrimináció
Állami beavatkozás
Szakszervezetek
Pl. női foglalkoztatás problémái
Minimálbér, munkanélküli segély, GYES eltérítheti a piaci kereslet, kínálatot
Monopol helyzetek
Magas népességű területeken alacsony számú munkaadó
A szakszervezetek jelentősen csökkentik a munkapiac rugalmasságát.
16
IV. A tőkepiac: áttekintés A tőke a piacon számtalan konkrét formában van jelen. Az alábbi ábra segítségével próbáljuk csoportosítani ezt a sokaságot!
17
IV. A tőkepiac: pénz és tőkepiac A pénz és tőkepiacon a pénzhasználat jogát adják-veszik rövidebb-hosszabb időre. Kereskedelmi váltó Kincstárjegy
Pénzpiac
Rövid lejáratú bankbetét Rövid lejáratú bankhitel Rövid lejáratú letéti jegy
Pénzügyi piacok Hosszú lejáratú bankbetét Hosszú lejáratú bankhitel
Tőkepiac
Kötvények Részvények Záloglevelek 18
IV. A tőkepiac: bankhitelek, bankbetétek A kereskedelmi bankok a megtakarításokat betét formájában összegyűjtik, majd azokat a végső felhasználók nagyságra, lejáratra vonatkozó igényei, valamint a kockázati és likviditási szempontok figyelembevétele mellett továbbadják, hitel formájában.
A kamat a kölcsönadott pénz, a tőke használati díja. A kamatláb: a kölcsöntőke kamata, a kölcsöntőke összegének százalékában kifejezve, általában 1 éves futamidőre számítva, A vállalatok, vállalkozások a hitelek felvételénél a tőke várható hozadékát (tőke határtermék bevétele) és a hitelkamatot vetik egybe. A kölcsöntőke keresletét tehát alapvetően a tőke határtermelékenysége határozza meg. A vállalkozó biztosan nem vesz fel hitelt, ha azt a termelésbe befektetve, kevesebbet nyer, mint amennyit kamatként kifizet. 19
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok Általános értelemben az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.
VÁLTÓ RÉSZVÉNY KÖTVÉNY
ÁLLAMPAPÍROK ZÁLOGLEVÉL
20
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok
VÁLTÓ
A váltó fizetési ígérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú, forgatható értékpapír. Két fő típusa van: • a saját váltó, amikor a kiállító kötelezettséget vállal arra, hogy a váltó lejáratakor kifizeti a váltó értékét, • idegen váltó esetén pedig egy másik személyt szólít fel e fizetés teljesítésére.
Példa: Legyen "A" egy vállalkozó, akinek eladó áruja van. "B"-nek szüksége lenne erre az árura, de egyelőre nincs pénze. "A" jólmenő vállalkozónak és szavahihető embernek ismeri "B"-t. Így megállapodnak hogy készpénz helyett " A" elfogadja "B" váltóját, ami nem más, mint egy papíros (kitöltött formanyomtatvány), amelyben "B" fizetési kötelezettséget vállal. "A„ azonban nem igazán boldog, mert most se áruja, se pénze. Az ügyletnek számára akkor van igazán értelme, ha a váltóban foglalt összeget használni tudja. Ennek az alábbi alapvető módjai vannak: - Megvárja, amíg a váltó lejár és bízik benne „B” fizet. - A váltó átruházható, vele fizetést lehet teljesíteni, ezt nevezzük váltóforgatásnak. - A váltó tulajdonosa a bankhoz fordul. A bank a váltót lejárat előtt kamat felszámításával készpénzre válthatja, ez a váltóleszámítolás vagy diszkontálás.
21
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok
ÁLLAMPAPÍROK
A állampapírok az állam adósságát megtestesítő értékpapírok. Az állampapírok, mivel az állam garanciát vállal visszafizetésükre a legkisebb kockázattal járó befektetések. Ezért a nemzetközi gyakorlatban általában viszonylag alacsony kamatot fizetnek rájuk.
Az állampapírok formája: Magyarországon az állampapír két fő formában létezik: • az államkötvény, amely hosszúlejáratú, nagy címletekben forgalomba kerülő értékpapír, • a kincstárjegy, amely rövid lejáratú, a lakosság számára kisebb címletekben is megjelenő, forgatható értékpapír. • Előfordul diszkont formában, amikor a névértéknél alacsonyabb áron kerül kibocsátásra és nem kamatot fizetnek, hanem a ráírt névértéken vásárolják vissza.
22
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok
KÖTVÉNY
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír. Vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kölcsönt nyújtó és az igénybe vevő közvetlen kapcsolatban vannak egymással. A megtakarító választja meg, hogy kinek ad kölcsönt.
A kötvény fő paraméterei az alábbiak: • a kötvény névértéke: a kötvényen feltüntetett érték, erre fizetik a kamatot; • a kötvény kibocsátási ára: lehet a névérték, de annál kisebb, vagy nagyobb is; az első tulajdonosa ezen az áron jut a kötvényhez; • a kötvény árfolyama: az adott időpontban a kereslet-kínálat hatására kialakuló ár, amelyet a névérték, százalékában szokás megadni. Nagyságát jelentősen befolyásolja a piaci kamatláb. (Piaci kamatlábon általában a tartósan lekötött takarékbetétek kamatlábát értjük.) Tegyük fel, hogy a piaci kamatláb 15%. Barátjának van egy 10%-os kamatozású kötvénye, amit felajánl Önnek megvételre. A névértéknél többet, vagy kevesebbet adna érte? 23
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok
RÉSZVÉNY
A részvény tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír.
A részvények jellemzői: A részvénynek névértéke, kibocsátási értéke és árfolyama van. Ezek jelentése megegyezik a kötvénynél ismertetettel, azzal a kitétellel, hogy a kibocsátási érték nem lehet névérték alatt. Különbség van az árfolyam megadásának módjában is, a részvény árfolyamát összegszerűen szokás megadni. A részvényes a részvény tulajdonosa, aki az értékpapír vásárlásával pénzét véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, részvényét vissza nem válthatja, csak más valakinek eladhatja.
24
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok
A részvény tulajdonságai (folytatás): A részvény kibocsátásával így a tőke megkettőződik: - létrejön az ún. reáltőke, ami a társaság vagyonát jelenti, gépeket, berendezéseket, ingatlanokat, amit a befizetett pénzből vásároltak, - másrészt a részvényes kezében megjelenik egy fiktív tőke (pénztőke) értékpapír formában. A részvényt tulajdonosa bármikor eladhatja egy másik befektetőnek, így pénzéhez hozzájuthat anélkül, hogy ez veszélyeztetné a társaság folyamatos működését.
A részvény hozama: a mindenkori részvénytulajdonosokat részvényük névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy bizonyos hányada illeti meg. Ezt a jövedelmet osztaléknak nevezzük. A részvénytulajdonos jövedelme a társaság működésének eredményességétől függ. A részvény vásárlást azonban sok esetben nem az osztalék nagysága motiválja, hanem hogy eladása révén árfolyam nyereségre lehet szert tenni. 25
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok A részvény tulajdonságai (folytatás): A részvényeket különböző módon lehet csoportosítani, a legalapvetőbb szempont a forgalomképesség és a tulajdonosi jogok szerinti megkülönböztetés. Tekintsük át ezek lényegét!
26
IV. A tőkepiac: értékpapír típusok
ZÁLOGLEVÉL
Főként a mezőgazdaság hosszúlejáratú finanszírozásában játszik szerepet, a kötvény rokona.
A záloglevél kibocsátás illetve jelzálogkölcsön lényege a következő: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak, amely kölcsön fedezete valamilyen ingatlan, a mezőgazdaságban jellemzően a föld. (A zálogjogot a telekkönyvbe bejegyzik, innen az elnevezés.) Ezzel egyidőben a pénzintézet a szükséges forrás megszerzése érdekében fix kamatozású értékpapírt, záloglevelet bocsát ki. Így a bank közvetítésével végső soron a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az ingatlan (föld) tulajdonosainak. A záloglevél forgalomképes, tőzsdén is forgalmazható.
27
IV. A tőkepiac: értékpapír piac Az értékpapírok adásvétele az értékpapírpiacon történik.
28
IV. A tőkepiac: tőzsde A tőzsde: koncentrált értékpapírpiac, a piacok piaca - mely teret biztosít a kereslet és kínálat egymásra találásának.
A tőzsdei ügyletek lehetnek • Azonnali vagy prompt ügyletek, illetve • Határidős vagy termin ügyletek
A tőzsdei ügyletek célja kettős lehet • hosszúlejáratú tőkebefektetés, • spekulációs nyereség elérése. A spekulánsok árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés reményében. A spekulációs ügylet irányát tekintve lehet: • hausse illetve • baisse ügylet. A hausse-spekuláns árfolyam emelkedésre számít, ezért ma vásárol értékpapírt, abban a reményben, hogy ezeket később magasabb árfolyamon tudja értékesíteni. A baisse-spekuláns fordítva gondolkodik, vagyis árfolyam csökkenésre számít, azért ad el ma értékpapírt, hogy ezt később majd alacsony árfolyamon visszavásárolja. 29
V. A reáltőke piaca A termelt tőketényezők piacát tőkeeszközök piacának vagy röviden eszközpiacnak nevezzük. Ezen a piacon cserélnek gazdát a gépek, berendezések, a különböző nyers és alapanyagok, a mezőgazdasági termékek, az energiahordozók, stb.
A reáltőke elemei jelentősen különböznek egymástól: • elhasználódásuk, újratermelhetőségük időtartama és • alternatív felhasználási lehetőségük alapján A reáltőkét tulajdonosaik: • eladhatják, vagy • a hosszabb elhasználódási idejűeket bérbe adhatják, ekkor a tulajdonos bérleti díjhoz jut. A termékeket az értékesítés formájától függően két csoportra osztjuk: • tőzsdei termékek, amelyek egy részének az adásvétele a terméktőzsdén történik. (Ide tartoznak a nagytömegű, homogén, minőségileg egynemű termékek, pl. nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok, kőolaj, stb.). • nem tőzsdei termékek, amelyekhez a gépeket, berendezéseket soroljuk, amelyek nem annyira egységesek, nehezebben azonosíthatók. Ezek forgalmazása a termelési eszköz kereskedelemben, kiállítások, reklám, közvetlen üzleti kapcsolatok útján történik.
30
VI. Földpiac és földjáradék A föld más természeti erőforrásokkal együtt sajátos termelési tényező, mivel korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre.
KÍNÁLAT A föld kínálatának jellemző vonása, hogy természeténél fogva összkínálata állandó, vagyis teljesen rugalmatlan. Ugyanilyen az olajmezők, bányák és más természeti erőforrások kínálata is.
KERESLET Mint minden termelési tényező, a föld keresletét is határtermék bevételi görbéje határozza meg. A föld kereslete származékos kereslet, tehát végső soron a mezőgazdasági termékek iránti kereslet függvénye.
Ha földjáradékről van szó, a föld tiszta hozamára, vagyis a termelési költségek levonása után, a gazdának maradó többletre gondolunk. Piacgazdasági viszonyok között a földjáradék pénzben jelenik meg, és mint járadékjövedelem a földnek a termelésbe való bekapcsolásáért, ill. bérleti viszonyok esetén használatának átengedéséért fizetett díj.
31
Különbözeti földjáradék
VI. Földpiac és földjáradék
Minőségi hozadék
A föld, talaj és éghajlati adottságokból származó nagyobb termőképesség a befektetések jobban hasznosulhatnak.
Belterjességi járadék
A belterjesebb művelés miatt a befektetések, a pótlólagos ráfordítások jobban hasznosulhatnak.
Helyzeti járadék
földterület fekvése, elhelyezkedése szintén hozzájárulhat, ahhoz, hogy a befektetések jobban hasznosuljanak.
Abszolút járadék
Az abszolút földjáradék oka az, hogy a föld korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, nem szaporítható, ami sajátos monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát.
32
VII. A vállalkozó, mint termelési tényező A közgazdaságtan közel két évszázada küszködik a vállalkozó szerepének elemzésével. Manapság a munkától elválasztva egyértelműen negyedik termelési tényezőként szerepeltetjük,
A vállalkozó kedvet, a vállalkozói szolgáltatások kínálatát számos tényező befolyásolja: Nemzeti tradíciók
Oktatás jellege
Piac fejlettsége
Termelési tényezők mobilizálhatósága
Külgazdasági nyitottság
Gazdasági helyzet
Gazdaságpolitika
Támogatáspolitika
Bürokrácia
Üzleti kultúra
Adórendszer
STB. 33