A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) módosítása a 2017. évi LXXVII. törvény alapján
1. A kihirdetést követő napon, 2017. június 20-án lépett hatályba 1.1. Orvosi praxisjog átruházása [Szja-tv. 28. §-ának (5)-(6) bekezdése] Nem változik a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezett) ellenértékét meghaladó része, azt továbbra is egyéb bevételnek kell tekinteni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletét kiegészítő 7.35. alpont szerint 2018. január 1-jétől egyéb indokkal adómentes az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog (megszerzéskor működtetési jog) átruházásáért kapott ellenérték. Így ezen magánszemélyek a 2007. előtt hatályos szabályozáshoz hasonló adózási helyzetbe kerülnek. Az egyéb módon (nem eredeti jogosultként) bevételt szerzők adózása is kedvezően változik. A törvénymódosítás kihirdetését követő naptól, 2017. június 20-tól a működtetési jog átruházásáért kapott bevétel alapján megállapított jövedelem változatlanul egyéb jövedelemnek minősül, és a jövedelem megállapításának módja sem változik, a jövedelem ugyanakkor – a módosítás szerint – a szerzés és az értékesítés között eltelt idő függvényében csökkenthető: ha a praxisjog értékesítése a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik, az adóköteles jövedelem a számított összeg 100 százaléka, ha a második évben történik, akkor a 90 százaléka, ha a harmadik évben, akkor a 60 százaléka, ha a negyedik évben, akkor 30 százaléka az adóköteles jövedelem. Amennyiben az értékesítés a szerzést követő ötödik évben vagy később történik, a számított jövedelem egésze adómentes. Átmeneti intézkedés szerint a 28. § (5) és (6) bekezdése, az 1. számú melléklet 7.35. pontja a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 1.2. Egyéni vállalkozó átalányadózása [Szja-tv. 50. §-ának (8) bekezdése] A hatályos törvényi előírás a tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető, átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. A módosítás ezen arányosítási szabályt kiterjeszti a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozókra is. Az átmeneti rendelkezés szerint a szabályozás a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 1.3. Osztalékból származó jövedelem [Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének aa) pontja] 2016. január 1-jétől több ponton módosult a számviteli törvény. Az egyik fontos változás, hogy módosult az osztalékfizetés rendje. Negatív eredménytartalék esetén csak abban az esetben fizethető osztalék, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének (adózott eredményének) összege meghaladja a negatív előjelű eredménytartalék értékét. Az előbbi módosításra tekintettel az Szja-tv. a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelmet tekinti alkalmazásában osztaléknak. Átmeneti rendelkezés szerint az osztalékra vonatkozó módosított előírás a 2017. január 1jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
Szja-tv.doc. 2017.07.18.
2
1.4. Kamatjövedelem [Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének c) pontjából törölve] „vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,27-szerese” szövegrész. A szövegmódosítás (törlés) a kamatjövedelmet korábban terhelő (6 százalékos mértékű) egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség 2017. január 1-jei megszüntetésével függ össze. 1.5. Hatályát veszti – – –
az Szja-tv. 63. §-ának (4) és (5) bekezdése, az ingatlan átruházáshoz kapcsolódó adókiegyenlítés feleslegessé vált rendelkezésének törlése; az Szja-tv. 81. §-ának (6) bekezdése, feleslegessé vált felhatalmazás törlése; az Szja-tv. 83/A. §-a, 2003. évi átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése.
1.6. Szja-tv. 1. számú mellékletének módosításai 1.6.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [a 2.11. pont helyére jön a 2.12. pont] – a hősi halottá nyilvánított katonák … 1.6.2. A közcélú juttatások körében adómentes [a 3.3. pont] A módosítás értelmében adómentes a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díj is. 1.6.3. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [a 4.7. pont új g) alpontja, új 4.33-4.37. alpontok] A módosítás új jogcímekkel egészíti ki az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes bevételeket. Egyik ilyen adómentes bevétel az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének. A kiegészítő előírás szerint adómentes bevétel – az egészségügyi ápolók szakképzésben való részvételét ösztönző motivációs ösztöndíj, – az ápoló tanulók pályaválasztást támogató ösztöndíja, – a sportakadémiák tanulói részére szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélyeknek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj, – a Bolyai János kutatási ösztöndíj, valamint – a gyakorlati képzésen lévő szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által sját döntése alapján nem pénzben biztosított juttatások, ide értve az utazási költségtérítést is. 1.6.4. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [6.1. pont a) alpontja] A módosítás a tűzkárral és a balesettel egészíti ki azon események körét, amelyek bekövetkezése esetén a jogszabály szerint, közadakozásból vagy munkáltatótól segélyként, támogatásként kapott összeg adómentesnek minősül.
3
1.6.5. Egyéb indokkal adómentes [7.17. pont] A társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzések 2017. január 1-jétől kikerültek a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alól és a közfoglalkoztatásban lévők létszámának csökkentése érdekében – elsődlegesen a munkaerőpiacra történő kivezetést segítendő – munkaerőpiaci szolgáltatásokat és képzéseket tartalmazó komplex munkaerőpiaci programok indulnak. Annak érdekében, hogy az ilyen képzésben, programokban részt vevő magánszemélyeknek biztosított szolgáltatások, költségtérítések, megélhetési támogatás is mentesüljenek a személyi jövedelemadó alól, a módosítás kiegészíti az érintett jogcímet. Egyéb indokkal adómentes lesz az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásáért kapott ellenérték is. 1.6.6. Az 1.6.1.-1.6.4. pontokban ismertetett módosítások a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók. 1.7. Az Szja-tv. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 17. pontjában – az „Igazolás nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe – az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg lép. 2. A kihirdetést követő 30. napon, 2017. július 19-én lép hatályba 2.1. Ingatlan átruházásából származó jövedelem [Szja-tv. 63. §-ának (2)-(3) bekezdése] Ha az ingatlant értékesítő magánszemély az ingatlan-értékesítésből származó jövedelmét az Szja-tv. által kedvezményezett lakáscélra fordítja, úgy a felhasznált jövedelemre jutó adót nem kell megfizetnie (ha a lakáscélú felhasználás a bevallás benyújtása előtt megtörténik), vagy a megfizetett adó az értékesítést követő második év végéig – a jelenlegi adókiegyenlítés módszerével – visszaigényelhető (ha a lakáscélú felhasználás a jövedelem bevallása után történik). Az Szja-tv. által kedvezményezett lakáscélú felhasználás: az értékesítő magánszemély által saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben biztosított férőhely megszerzése. A törvénymódosítás az adókiegyenlítés módszerénél egyszerűbb szabályt vezet be. Ha az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a magánszemély a felhasznált jövedelemre jutó adót az ingatlan átruházását követő második év végéig visszaigényelheti. A módosított rendelkezés a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 2.2. Egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv. 70. §-a (4) bekezdésének új c) és d) pontja] Az Szja-tv. 2017-ben hatályos előírása alapján a szakszervezet béren kívüli juttatásként biztosíthat a törvényben meghatározott személyi kör részére (az adóévben és személyenként a minimálbér összegéig) üdülési szolgáltatást. Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott juttatások értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. 2016-ben az értékhatárt meghaladóan biztosított juttatások egyes meghatározott
4
juttatásként viseltek közterheket, ugyanakkor 2017-től a meghaladó juttatás (konkrét rendelkezés hiányában) egyéb jövedelemként adóköteles. A módosítással biztosított, hogy az értékhatárt meghaladóan adott juttatások (hasonlóan a 2017. év előtti állapothoz) egyes meghatározott juttatásként adózhassanak. A módosított rendelkezés a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható. 2.3. Adókötelezettség keletkezése [Szja-tv. 9. §-ának (6) bekezdése] Az elhunyt magánszemély adókötelezettségével összefüggő rendelkezés kiegészítése: a munkabérrel esik egy tekintet alá a magánszemély által igényelt támogatás is. Azaz, ha a magánszemély által a halála előtt igényelt támogatás (amely még életében megillette volna a magánszemélyt) juttatása a magánszemély halálát követően történik, akkor az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. 3. A 2018. január 1-jétől hatályos változások 3.1. Iskolarendszerű képzés [Szja-tv. 3. §-ának új 87. pontja] Az Szja-tv. 2017-ben csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát definiálja, amelyből – komplementer módon – levezethető, hogy mi minősül iskolarendszerű képzésnek. Az iskolarendszeren kívüli képzés és annak komplementere (az iskolarendszerű képzés) jól alkalmazható a hazai (középfokú vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott) képzésekre, de gondot jelent az alkalmazása a külföldön folytatott tanulmányokra. A kiegészítő előírás a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében – hiánypótló jelleggel – az iskolarendszerű képzés fogalmával kiegészíti az Szja-tv.-t. Az új fogalommal egyértelművé válik, hogy a külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, államilag elismert oktatási célú intézményben kerül sor. 3.2. Közös tulajdon hasznosítása [Szja-tv. 4. §-ának (6) bekezdése] A módosítás a közös tulajdon hasznosítása – Szja-tv. és Áfa-tv. szerinti – szabályainak összehangolására, illetve egyértelműsítésére irányul. A pontosító rendelkezés azt rögzíti, hogy a tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a felmerült költség. 3.3. Fizetővendéglátás átalányadózása [Szja-tv. 57/A. §-ának (2) bekezdése] A módosítás értelmében a magánszemély fizető-vendéglátó tevékenységre akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő (2017-ben egy, 2018-tól) legfeljebb három, nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű lakásban vagy üdülőben folytatja. 3.4. Szja-tv. 1. számú melléklete 3.4.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [2.11. pont, és 9.7.2., valamint 9.7.5. alpontja] A munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás adózási szabályai. A 2017. január 1-jétől hatályos előírások módosulnak.
5
A támogatás adómentességének mértéke jelentősen emelkedik. 2017. évi támogatás – havonta, a minimálbér százalékában – a foglalkoztatás első 24 hónapjában 40 százalék, a következő 24 hónapban 25 százalék, majd újabb 12 hónapban 15 százalék. Ezen mértékek 2018-tól folyósított támogatások esetében – rendre – 60, 40, illetve 20 százalékra emelkednek. Ugyanakkor a szabályozás kiegészül az adómentesség ugyanazon munkáltatónál (új munkaviszonyban) történő ismételt igénybevételét szabályozó (az egyes időtartamokat összeszámítását előíró) rendezésével. Fontos változás, hogy a módosítás hatályba lépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható. Az adómentességre való jogosultság vizsgálata során – a szabályozás céljának megfelelően, az érvényes joggyakorlatot megerősítő – az állandó lakhely (amely az Art. szerinti kötött kategória) helyett a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni. A jövőben olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak a rendelkezésben említett közelségében), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. A módosítás szövegszerűen is megjeleníti azt – az eddigiekben jogértelmezéssel levezethető – a körülményt, hogy az adómentesség munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazható a munkáltatóra, mint a Tao.tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnál. A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba, az akkortól keletkezett bevételekre kell azokat alkalmazni. Átmeneti rendelkezés szerint az időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni. 3.4.2. Árverési vételár felosztását követően fennmaradt követelés Egyéb indokkal adómentes, új 7.36. pont. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2018. január 1-jétől új szabályt tartalmaz az ingatlanárveréssel összefüggésben, amely szerint a végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik. A befolyó árverési vértelár felosztását követően fennmaradó követelés elengedése révén a magánszemély adóköteles jövedelmet szerezne. Az új előírás ezen (egyébként adóköteles) jövedelmet mentesíti a személyi jövedelemadó alól. 3.5. Szja-tv. 3. számú melléklete 3.5.1. Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről A kiegészítő előírás az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó szabályai között is rögzíti, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan vagy ingó vagyontárgy bérbeadása esetén bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján figyelembe vehető költség. 3.5.2. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek [3. pont] A módosítás a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló napi 3000 forintos költségtérítésének adómentes elszámolásának lehetőségét kiterjeszti a saját célra folytatott
6
(saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenységet végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is. Az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek közé nemcsak a saját személygépkocsi költségei sorolhatók, de saját személygépkocsinak minősül a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsi is. 3.5.3. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek [7. pont] A módosítás a külföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló 60 eurós költségtérítésének adómentes elszámolási lehetőségét kiterjeszti a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenységet végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is. Átmeneti rendelkezés szerint a 3.5.2. és 3.5.3. pontok szerinti elszámolás a rendelkezés hatályba lépését követően megkezdett kiküldetések esetében alkalmazható. 2018. január 1-jétől igazolás nélkül, költségként elszámolható az új 10. pont szerint a magyar nyelv és a kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítása érdekében működtetett vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató által végzett tevékenységre tekintettel juttatott, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű költségtérítés összege. 3.5.4. Járművek költsége [1. pont] [9. pont] A módosítás szerint az önálló tevékenységet végző magánszemélyek költség elszámolása szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű is. A módosítás értelmében a jövőben a saját gépjármű tulajdonjogának igazolására nem a kötelező gépjármű felelősség biztosítás befizetését igazoló szelvény, hanem a közlekedési hatóság által kiadott törzskönyv (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által kiállított, kiadott igazolás) szolgál. 3.6. Szja-tv. 11. számú melléklete 3.6.1. A járművek költsége [1. és 12. pont] A módosítás alapján az egyéni vállalkozók költségelszámolása szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is. A jövőben az egyéni vállalkozó is a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel igazolhatja a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát (a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény helyett). 3.6.2. Költségként figyelembe nem vehető kiadások [9. pont] A hatályos rendelkezés alapján nem számolható el költségként az egyéni vállalkozó által fizetett Tbj.tv. szerinti saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék. Mivel a felsorolás taxatív, amely felsorolás nem nevesíti a Tbj.tv. szerinti munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulékfajta 2017-ben költségként elszámolható. A módosítás a jövőben kizárja a munkaerőpiaci járulék költségként történő elszámolását.
