A személyi jövedelemadó ellenőrzésének tapasztalatai a másodfokú adóhatóság szemszögéből

A személyi jövedelemadó ellenőrzésének tapasztalatai a másodfokú adóhatóság szemszögéből

dr. Korossy Csaba igazgató NAV Fellebbviteli Igazgatóság Nemzeti Adókonzultáció 2016.09.22-23. 1

A személyi jövedelemadó ellenőrzésének szempontjai 2016-ban

 Új ellenőrzési szemlélet = adóhatóság kétarcúsága  180 napos ellenőrzési határidő cégbejegyzésre nem kötelezett adózók esetében  Haszonhúzók feltárása  Gazdasági társaságok és a magánszemélyek egymásra épülő ellenőrzése  Vagyonosodási vizsgálatok jövője = bűnügyi jelzések alapján  Folyamatosan és tartósan veszteségesen működő egyéni vállalkozók fokozottabb ellenőrzése  Fókuszban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése  Sharing economy szektor fokozott ellenőrzése  Ágazati ellenőrzések szerepe 2

NAV Fellebbviteli Igazgatósága – mint a jogorvoslatok új színtere Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 4. § (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. (2) A NAV területi szervei a) a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok b) a Fellebbviteli Igazgatóság, c) a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek. 12. § (1) A területi szerv felettes szerve – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – a Központi Irányítás. (3) A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el. (4) A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter. 3

Fellebbviteli Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos elvárások:

Jogbiztonság, kiszámíthatóság, következetesség:  törvényesség, szakszerűség biztosítása (jogerőre és végrehajthatóvá csak a jogszabályoknak megfelelő és szakszerű adó- illetve vámhatósági döntés emelkedjen)  jogorvoslati kérelmek országosan egységes szempontok és elvek szerint történő elbírálása  közigazgatási perképviseleti tevékenység országosan egységes szakmai elvek és perképviseleti gyakorlat mentén történő ellátása  érdemi és valóságos jogorvoslati tevékenység  jogorvoslati tevékenység = belső jogi szűrő (egységes szakmai szempontok mentén)  szakmai támogató munka, joggyakorlat fejlesztése

4

Fellebbviteli Igazgatóság 2016. I. félévének mérlege

 2016. I. félévében összesen 7280 jogorvoslati kérelem került felterjesztésre (érdemi ügyintézői létszám országosan: 198) = egész évre vetítve: 14.560 ügy  Másodfokú helybenhagyási arány ellenőrzési ügyekben: 63 % (az ellenőrzési típusú ügyekben a Fellebbviteli Igazgatóság jogorvoslati eljárásaiban összességében 37 %-ban megváltoztató vagy megsemmisítő döntés születik)  2016 I. félévben 5035 olyan határozat született, mely bíróság előtt keresettel megtámadható volt – ehhez képest 1151 kereset érkezett országosan = csak az ügyek 23 %-ában vitatták az adózók a másodfokú határozatot (megalapozottság!)  Bírósági helybenhagyási arány: 81 % (2015-ben 77 %-os volt) 5

Vállalkozásból adózatlanul kivont jövedelem megadóztatása („haszonhúzós” megállapítások)  a magánszemély a társaság bankszámlájáról pénzt vesz fel, de a vállalkozási célú felhasználás nem igazolt  Kúria Kfv.VI.35.015/2013/9.számú eseti döntése: megfelelő igazolás hiányában a bizonyítatlanság következményei a magánszemély terhére esnek  Kúria Kfv.VI.35.585/2012/10.számú eseti döntése: ha a felvett pénzösszeg vállalkozási célú felhasználása megfelelő számviteli bizonylatokkal nem igazolt, ezeket tanúvallomások, illetve szakértői vélemény nem pótolhatja  az adóhatóság azt bizonyítja, hogy a jövedelmet az adózó megszerezte  kifizető-e a társaság => Art.178. § 18. pontja (a kifizetői minősítésnek alapvető feltétele a meghatározott jogcímen történő jövedelem juttatása)

6

Az adóhatóság eljárása, ha a jövedelem forrása nem állapítható meg  egyéb jövedelmet állapít meg az adóhatóság akkor is, ha  a magánszemély adózó nem tudja igazolni, hogy a magán bankszámlájára történő utalásokkal adómentes jogcímen szerzett jövedelmet, vagy  ha külföldön honos cégek bankszámlájáról vesz fel készpénzben jelentős összegeket  offshore cégek beiktatása (rendeltetésellenes joggyakorlás: a jogalkotó nem kívánta lehetővé tenni, hogy magánszemélyek a magyar cégeikben önmagukat offshore-céggel felváltva a tulajdonosi szerkezetben, osztalékadót megtakarítva vigyék ki külföldre az osztalékot, melyet befektetésként esetleg majd visszahoznak már adómentesen, illetve a kinti cégük bankszámlájáról/bankkártyájáról – az Szja-t elkerülve – elköltsék személyes céljaikra)  nemzetközi információcsere fontossága

7

Ingó vagyontárgy üzletszerű átruházásából származó jövedelem adójogi minősítése Üzletszerű ingóértékesítés a 2011.12.31-ig hatályos rendelkezések alapján  Szja tv. 58. § (1)-(9) => csak akkor állapítható meg üzletszerűség, ha  (1) az átruházás ellenérték fejében történt, és  (2) az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként  (3) az adólevonási joga megnyílt.  Kúria 3/2013. KMJE jogegységi határozata  Alkotmánybíróság 2/2016. (II.8.) AB határozata  Az adóhatóság a nyelvtani jogértelmezés alapján csak az együttes törvényi feltételek teljes körű megvalósulása esetén alkalmazhatja az önálló jövedelemként történő minősítés szabályát. 8

Ingó vagyontárgy üzletszerű átruházásából származó jövedelem adójogi minősítése Üzletszerű ingóértékesítés a 2012.01.01-től hatályos rendelkezések alapján  Szja tv. 58. § (8) => ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.  Az Szja tv. 3. § 46. pontja értelmében gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós, vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.  Ha a magánszemély az ingóértékesítést gazdasági tevékenység keretében folytatja, akkor az Szja törvény 58. § (3) bekezdés alapján megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

9

Foglalkoztatással kapcsolatos adóvisszaélések

 feketemunka: foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása  színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás (ezekben az esetekben a jogviszony tartalma szerinti minősítését az adóhatóság elvégzi)  munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése  fiktív munkaerő-kölcsönzés  saját gépkocsi használatáért fizetett költségtérítés címén nagy összegű kifizetések

10

Foglalkoztatásra irányuló szerződés elnevezése és a jogviszony valós tartalma 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv => munkaviszonyt meghatározó minősítő jegyek:  tevékenység jellege meghatározó a szerződés minősítése szempontjából  személyes munkavégzési kötelezettség  munkavállaló rendelkezésre állása  alá-fölérendeltségi viszony, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog  munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása  munkavégzés helyének meghatározása  elvégzett munka díjazásának körülményei  a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása

11

Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos visszaélések  A munkaerő-kölcsönzés eredeti célja az átmenetileg megnövekedett humánerőforrás-szükséglet kielégítése / az adott feladatra alkalmas munkaerő gyors rendelkezésre állása / valamilyen szezonális vagy eseti igény kielégítése.  Ehhez képest visszaélés = egy adott vállalkozás a meglévő munkavállalóit munkaerő-kölcsönző céghez „szervezi ki”, majd onnan gyakorlatilag visszafoglalkoztatja őket, de úgy, hogy miközben a munkakör, a munkavégzés helye alapvetően nem változik, addig a munkáltató cég mentesül mind az adminisztratív kötelezettségektől, mind pedig a bért terhelő költségektől.  Visszaélés megállapítása esetén a revízió a foglalkoztatással járó adó- és járulékfizetési kötelezettséget a tényleges – vagyis maga a kölcsönvevő – foglalkoztató terhére állapítja meg (a munkaerő-kölcsönző cég beiktatása csak adókikerülési céllal történik)

12

Külföldi elem a személyi jövedelemadóval kapcsolatos jogviszonyban  kettős adóztatás elkerülése => mely államnak van joga az adóztatáshoz?  amennyiben nincs egyezmény az érintett külföldi állam és Magyarország között, akkor alapvetően a belföldön hatályos jogszabályok az irányadók.  a magánszemély illetőségének állama az, amelyikhez a szorosabb adózási kapcsolatok kötik (az illetőség elválhat az állampolgárságtól)  az illetőség az esetek túlnyomó többségében a magánszemély állandó lakóhelyéhez kapcsolódik (ahol az állandó lakóhely megtalálható, abban az államban van a magánszemély illetősége)

13

Adóügyi illetőség, illetve az adóztatás helyének megállapítása Adóügyi illetőség megállapítása adóegyezmény alapján  Kúria Kfv.V.35.320/2012/4. számú ítélet => a magyar adóügyi illetőséget az állandó lakóhely alapozta meg Adóügyi illetőség megállapítása adóegyezmény hiányában  Kúria Kfv.I.35.013/2016/10. számú ítélet => a létérdek központjának meghatározása komplex feladat, melyet az adózó legszorosabb gazdasági, családi kapcsolatai figyelembe vételével kell meghatározni Jövedelemadóztatás helyének meghatározása az egyezmény alapján  A szlovák adóügyi illetőségű adózó által a magyar biztosítási jogviszonyára tekintettel szerzett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (GYÁS és GYED) a magyar-szlovák kettős adóztatást kizáró egyezmény (1996. évi C. törvény) 21. cikke alapján egyéb jövedelem, amely az illetőség szerinti államban, azaz Szlovákiában adóztatható. 14

Mikor adómentes az utalvány? Kúria Kfv.V.35 382/2014. sz. jogeset  az utalvány akkor minősül nem pénzben adott juttatásnak, ha a felhasználási köre tételesen meghatározható => csak ebben a körben használható fel és kizárt a céltól eltérő felhasználás lehetősége  az adózó egy Kft-től 2011. február-december hónapokban munkavállalói részére munkaruházati és számítógép-használati utalványokat, 2011 decemberében sportutalványokat vásárolt 15 millió Ft értékben, azonban ezen összeg után a személyi jövedelemadót nem vallotta be; lényeges, hogy a munkavállalók az utalványokat készpénzért értékesíthették a Kft-nek  elsőfokú bíróság az adóhatósági határozatot részben megváltoztatta => két munkavállaló nem ismerte el az átvett utalványok névértéken történő értékesítését a Kft. felé (csupán az átvételét), ezért a tényállás az ő esetükben nem teljes körűen bizonyított  Kúria azt vizsgálta, hogy alkalmazható-e az adómentesség => az utalvány akkor minősül nem pénzben adott adómentes juttatásnak, ha a juttatás feltételei alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételeknek => a készpénzre váltható utalvány a készpénz szerepét tölti be, és a juttatás kapcsán nem biztosított az a követelmény, hogy azt a munkavállaló a személyi jövedelemadó törvény által támogatni kívánt cél érdekében használja fel => kereset teljes körű elutasítása, mivel az adómentességet a felperesnek kellett volna bizonyítania! 15

Köszönöm a figyelmet!