A DAPHNE PROGRAM TAPASZTALATAI

NE-54-03-792-HU-C

A DAPHNE PROGRAM TAPASZTALATAI 1997–2003

Európa a gyermekekkel és nőkkel szembeni erőszak ellen

Európai Bizottság

01_2003_1685_cover_HU.indd 1

20-10-2005 9:51:48

ÉRTÉKESÍTÉS ÉS ELŐFIZETÉSEK A Kiadóhivatal gondozásában megjelent, térítés ellenében kapható kiadványokat a világ minden pontján megtalálható értékesítési irodáinkban kérheti. Mi a teendő, ha szeretnék egy kiadványhoz hozzájutni? Miután megtekintette értékesítési irodáink listáját, kérjük, válassza ki az Önnek megfelelőt, és a rendeléshez lépjen kapcsolatba velük. Hogyan juthatok hozzá az értékesítési irodák listájához? • letöltheti azt a Kiadóhivatal honlapjáról: http://publications.eu.int • kérését faxon is leadhatja a (352) 2929-42758-as számon, és mi elküldjük Önnek a kért listát.

01_2003_1685_cover_HU.indd 2

20-10-2005 9:51:52

A Daphne program tapasztalatai 1997–2003 Európa a gyermekekkel és nőkkel szembeni erőszak ellen

Európai Bizottság Igazságügyi, Szabadságjogi és Biztonsági Kérdések Főigazgatósága

02_2003_1685_txt_HU.indd 1

20-10-2005 10:04:22

Köszönetnyilvánítás Ez az ismertető a közelmúltban végzett nagyszabású munka, többek között a Daphne program 2003 májusa és októbere között elvégzett végső kiértékelésének eredménye. Köszönetünket fejezzük ki dr. June Kane-nek, aki az ellenőrző látogatások során megszerzett széles körű tudásával járult hozzá e kiadvány létrejöttéhez.

A „Europe Direct” szolgálat segít választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre. Ingyenesen hívható telefonszám:

00 800 6 7 8 9 10 11 Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu.int Rendszerező adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2005 ISBN 92-894-9271-6 © Európai Közösségek, 2005 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrást feltüntetik. Printed in Italy FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

02_2003_1685_txt_HU.indd 2

20-10-2005 10:04:22

Tartalomjegyzék

1. A Daphne program rövid története 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Miért jött létre a program? Az 1997. áprilisi találkozó 1997. május: útjára indul a Daphne kezdeményezés Az örökös: a Daphne program 2000–2003 A jövő: Daphne II program 2004–2008

2. Célok és prioritások 2.1. A Daphne kezdeményezés három éve: 1997, 1998 és 1999 2.2. Átmenet a 2000–2003. évi Daphne programba

3. Akkor tehát egyáltalán mi az erőszak? 3.1. Az erőszak felkutatása 3.2. Az ezerarcú erőszak Európában 3.3. Mit gondolnak az európaiak az erőszakról?

4. A Daphne-tapasztalat eredményei 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

A projekt tipológiája 1997 és 2003 között A Daphne eredményei és hatása Az eredmények tipológiája A hatás értékelése A Daphne megvalósítási és végrehajtási mechanizmusai

5 5 6 7 7

9 9 15

21 21 22 22

25 25 32 37 42 52

5. Következtetés

55

6. Információ és kapcsolatfelvétel

57

1. melléklet. Az erőszak formái Európában és a mozgósított csoportok

59

2. melléklet. Bevált gyakorlatként kiválasztott projektek

61

3

02_2003_1685_txt_HU.indd 3

20-10-2005 10:04:22

02_2003_1685_txt_HU.indd 4

20-10-2005 10:04:23

1. A Daphne program rövid története 1.1.

Miért jött létre a program? Az 1997. áprilisi találkozó

1997. április 11-én harminc nem kormányzati szervezet, az Európai Parlament tagjai, az Európai Bizottság állományának tagjai, bűnüldözési képviselők és gyermekvédelmi szakértők Brüszszelben találkoztak a gyermekkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása témában tartott konferencián. A konferenciával a Bizottság választ kívánt adni az 1996. évi eseményekre, amelyek egész Európát megrázták, és felvillanyozták a közvéleményt és a politikai véleményt. Amikor 1996 nyarának végén Belgium egy városának elhagyott épületében több eltűntnek hitt leánygyermek holttestére bukkantak, önként adódott a kérdés: hogyan védhetné meg Európa a gyermekeket az olyan felnőttektől, akik szexuálisan bántalmazzák vagy a haszon reményében kizsákmányolják őket? A gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása témájában ugyanennek az évnek augusztusában, Stockholmban tartott első világkongresszus több információval szolgált ezekről a kérdésekről, és egy nyilatkozatban néhány lehetséges fellépést is javasolt. A világkongresszus után a Bizottságnak címzett emlékeztetőjében1 Anita Gradin asszony, a Bizottság gyermekkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen folytatott tevékenységeinek összehangolásáért felelős biztosa, kijelentette: „…a Bizottság teljes mellszélességgel támogatja azt a Stockholmban készült elemzést, amely az összetett, sok tekintetben összefonódó gazdasági, szociális, kulturális és politikai jellegű tényezők meglétét vizsgálja, amely tényezők összefonódásából egy olyan környezet születik, mely a gyermekek kizsákmányolásának melegágya”. E kihívásokkal szembesülve Gradin asszony szerint a Bizottság ugyancsak: „…teljes mértékben támogatja a Stockholmban elfogadott nyilatkozatot, amely, amikor »nemzeti, regionális és nemzetközi szinten« »összehangolt fellépésre« szólít fel, feltételezi az összes érintett szereplő (nemzeti hatóságok, nemzetközi ügynökségek, nem kormányzati szervezetek, magánegyesületek, a civil társadalom és a turizmus) mozgósítását és a szükséges anyagi támogatás biztosítását. Ebben az összefüggésben az EU-nak az európai intézményeken keresztül felelősséget kell vállalnia e métely leküzdésében az Unió határain belül….” 1

Gradin asszony ismertetette a stockholmi cselekvési napirend néhány megvalósítás alatt álló új intézkedését, közöttük egy, a nők és lányok szexuális célú kereskedelméről2, illetve a kiskorúak sérelmére folytatott szexturizmus leküzdéséről3 szóló közleményt, a tagállamoknak szóló ajánlástervezeteket, egy, az internethez hasonló audiovizuális szolgáltatásokról szóló zöld könyvet, valamint az internet káros és illegális tartalmát ismertető közleményt4. Gradin biztos előadásában hangsúlyozta, hogy a nem kormányzati szervezeteknek és hatóságoknak alapvető szerepet kell játszaniuk a gyermekek elleni szexuális erőszak leküzdésében. Égető szükség van az adatok központosítására, európai szintű tapasztalatcserét szolgáló kötetlen fórumok szorgalmazására, konszenzus kialakítására a jogi és programozási irányelveket illetően, valamint az Unió által megteendő és finanszírozandó intézkedések célpontjainak pontosabb meghatározására és felmérésére.

02_2003_1685_txt_HU.indd 5

2

3

4

Az Európai Unió hozzájárulása a gyermekek bántalmazása és kizsákmányolása ellen folytatott harchoz (SG/ T/TLM/md D(96)II), a Gradin biztos által benyújtott emlékeztető (Brüsszel, 1996. szeptember 25.). COM(96) 567 végleges, 1996.11.20. COM(96) 547 végleges, 1996.11.20. COM(96) 487 végleges, 1996.10.16.

5

20-10-2005 10:04:23

1. A Daphne program rövid története

5

6

7

6

Dr. June Kane, a gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolása ellen tartott világkongresszus kommunikációs koordinátora és szóvivője, 1997-ben az UNICEF tanácsadója, majd a Daphne kezdeményezés és a 2000–2003. évi Daphne program technikai szakértője. Európai együttműködés a gyermekkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni harc terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel. Az 1997. árpilis 11-i találkozó következtetései (R013VDAT.doc). A találkozón két másik téma is terítékre került: az internet egyre fokozottabb elterjedésével járó előnyök és kockázatok, és az eltűntként nyilvántartott gyermekek adatbázisa. A Bizottság ezzel párhuzamosan folytatott kezdeményezései miatt az előbbi kérdéskör nem kapott prioritást, míg az utóbbival kapcsolatban sokan úgy vélték, hogy mielőtt fellépésre kerülne sor, további mélyreható elemzésre és vitára van szükség. A kezdeményezés neve számos kérdést vetett fel: sokan megpróbálták mozaikszóként értelmezni. Az igazság az, hogy mivel számos bizottsági program kölcsönözte nevét a mitológiából, így a Daphne elnevezés is utalás egy, a görög mitológiából ismert fiatal nőre, akit Apolló isten üldözött, mert el akarta őt pusztítani. Ám amikor Apolló megérintette, Daphne babérfává alakult, és így becsületén nem esett csorba. A hivatkozás természetesen a szexuális erőszak elleni védelemre utal.

02_2003_1685_txt_HU.indd 6

Az 1997. áprilisi találkozó célja tehát az volt, hogy kikérjék a civil szervezetek véleményét arról, hogy szerintük hogyan működhetne hatékonyan egy európai szintű együttműködés és véleménycsere, és mi álljon az erőfeszítések célkeresztjében? Az UNICEF Európai Regionális Irodája egy moderátort delegált5, és a tárgyalás végkövetkeztetései beépültek a Bizottság által indítandó, specifikusan a nem kormányzati szervezetek fellépését támogató új kezdeményezésbe. A résztvevők meghatározták az általuk szükségesnek ítélt napirendi pontokat: • a gyermekek bántalmazása és a szexuális kizsákmányolás a mindenkori politikai napirend első számú témái között szerepel, a szervezett politikai nyomásgyakorlás és fokozott tudatosítás eszközével; • továbbfejlesztett összefüggő nemzeti szintű jogalkotási keretek, és jogi reformok az európai szintű jogharmonizáció irányába történő elmozdulás érdekében; • a nem kormányzati szervezetek közötti együttműködés és összehangoltság, és továbbfejlesztett multidiszciplináris együttműködés, melynek eredménye az információcsere és a bevált gyakorlat tapasztalatainak megosztása egymás között; • nehézségek és erőforrások feltérképezése az átfedések elkerülésére és hozzáadott érték teremtése céljából; • gyermekek bevonása minden megelőző és rehabilitációs programba tudatosítván bennük azt, hogy ők nem passzív áldozatok, hanem fontos erőforrások, akik szükségleteiket maguk kell, hogy meghatározzák.6

1.2.

1997. május: útjára indul a Daphne kezdeményezés

Ezeket a kérdéseket figyelembe vették az 1997 májusában, épp e találkozó után útjára indított Daphne kezdeményezés7 arculatának kialakításakor. Ezt a szervezetileg a Bizottság bel- és igazságügyi, valamint alapvető jogokkal foglalkozó szakszolgálataihoz tartozó, egy évre 3 millió ECU értékű finanszírozási keretet olyan kisebb volumenű projektek támogatására használnák (az első évben maximum 100 000 ECU értékhatárig), amelyekben legalább két tagállam nem kormányzati szervezetei működnének együtt a kutatásban, adatgyűjtésben és elemzésben, a bevált gyakorlat azonosításában és megosztásában, a képzésben, cserében és hálózatépítésben, a fokozott tudatosításban és információs kampányokban, az erőszak áldozatainak támogatását célzó közvetlen fellépésekben, valamint olyan politikai és gyakorlati eszközök felállításában, mint az iránymutatások és jegyzőkönyvek. A Daphne kezdeményezés nyitott volt minden tagállam előtt, és a projekteket benyújtó nem kormányzati szervezeteket tovább ösztönözték arra, hogy találjanak partnereket a kutatóintézetek, bűnüldöző szervek, hatóságok, iskolák és oktatási intézmények, a média és más olyan ágazatok között, melyek együttműködése alapvető lehet az erőszak leküzdésében. 1999-ben a nők elleni erőszak ellen tervezett európai kampány előtt, valamint felismerve a nők és a gyermekek elleni erőszak közötti kapcsolatot, a Daphne kezdeményezés célja nemcsak a gyermekek elleni erőszak, hanem a fiatalok és nők elleni erőszak leküzdése is volt.8 Az 1997. évi Daphne kezdeményezés jelentős visszhangra talált a nem kormányzati szervezetek körében, és a két javaslatra (az első májusban, a második szeptemberben) számos reakció érkezett. Ennek eredményeként 1998-ban 5 millió ECU-re növelték a kezdeményezés finanszírozását. Amikor 1999-ben a költségvetési keretet harmadszor is megemelték, s a projektfinanszírozás csekély mértékben ugyan, de legfeljebb 125 000 euróra nőtt, a cél az volt, hogy a fellépés egészen addig folytatódjék, amíg egy 2000-ben indítandó, többéves programhoz jogalapot nem találnak, és le nem zárják a folyamatokat.

20-10-2005 10:04:23

1. A brief history rövid of Daphne 1. A Daphne program története

1.3.

Az örökös: a Daphne program 2000–2003

A 2000–2003. évi Daphne program négy évre szóló, 20 millió eurós alappal vette át a kezdeményezés munkáját. A Daphne kezdeményezésből évről évre levont tanulságokat figyelembe véve a programot kiterjesztették az EFTA/EGT- és a közép- és kelet-európai térség országaira, valamint Ciprusra, Máltára és Törökországra; a helyi hatóságok javaslatokat nyújthattak be, és a tagjelölt országok társult partnereket delegálhattak (hiszen a projekttevékenység finanszírozása ezekben az országokban még nem volt lehetséges). A Daphne program ezenfelül 12 hónapos, illetve két- vagy hároméves kifutású projekteket is támogathatott. 1997 és 2003 között beérkezett pályázatok és a finanszírozott projektek Beérkezett pályázatok

Finanszírozott projektek

1997

428

46

1998

270

49

1999

354

54

2000

415

47

2001

275

35 (*)

2002

266

39

2003

258

33

2 266

303

Összesen

(*) NB.: Mivel a 2000–2003. évi Daphne program 2000-től kezdődően többéves programokat is finanszírozott, néhány projekt „átnyúlt” az azt követő évekre, s ezzel csökkent az új projektek rendelkezésére álló költségvetés. Ez magyarázza, hogy 2001-től az éves válogatásban miért kevesebb a finanszírozott projektek száma.

1.4.

A jövő: Daphne II program 2004–2008

2003 februárjában az Európai Bizottság által elfogadott javaslat megnyitotta a Daphne program második fázisát a 2004 és 2008 közötti időszakra. A Daphne II programra vonatkozó döntést 2004. március 30-án hagyta jóvá a Bizottság. Az új program 2004 májusában kezdődött meg. A Bizottság lényegében nem változtatta meg a Daphne program célkitűzéseit, mechanizmusait vagy célközönségét, de számos fejlesztést javasolt a program hatásának fokozására. a) Az egyik fontos előrelépés a költségvetés emelése: 50 millió euro áll majd rendelkezésre a 2004–2008 közötti időszakra, szemben azzal a 20 millió euróval, amellyel az első program gazdálkodhatott. A költségvetési keret emelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a program meg tudjon felelni a közép- és kelet-európai országok csatlakozásával járó kihívásnak, valamint a szervezetek komoly igényének, hogy legalább enyhítsék a csatlakozni kívánó országok körében olykor mutatkozó távolságtartást a programmal kapcsolatban. A Daphne II ötéves időszakra szól, így 5 millió euro helyett 10 millió eurós éves költségvetést biztosít. b) A második előrelépés a támogatható tevékenységek sora. A Daphne II program a Daphne I-nél sokkal részletesebben tartalmazza a finanszírozható tevékenységtípusokat és a fellépési területeket. A program várhatóan a következő típusú tevékenységekre terjed ki: • a bevált gyakorlatok és munkatapasztalatok azonosítása és cseréje, különös tekintettel a megelőző intézkedések és az áldozatok segítésének gyakorlati megvalósítására; • feltérképező célú felmérések, tanulmányok és kutatás;

02_2003_1685_txt_HU.indd 7

8

A „gyermekek” és „fiatalok” közötti megkülönböztetés még nem egyértelmű. A gyakorlatban a legtöbb projekt a gyermekek jogaival foglalkozó ENSZ-egyezményt követi, amikor azt mondja, hogy mindenki gyermeknek számít, aki még nem töltötte be 18. életévét. A „fiatalok” ugyanakkor egy szélesebb körű, a meglévő nemzeti attitűdöket és törvényalkotást tükröző meghatározás, amely általában 15–25 éves korcsoportra vonatkozik. Mivel az általános meghatározás szerint ez a korcsoport már átnyúlik a „felnőttkorba”, sok a zavar azzal kapcsolatban, hogy mikor végződik a gyermekkor, és mikor kezdődik a felnőttkor. Sőt, a legtöbb gyermekvédelmi programban világszerte gyakran átsiklanak a korcsoportba nehezen osztható embereken – így a serdülőkön vagy fiatalokon. Ezzel kapcsolatban a Daphne program pragmatikusan közelíti meg a kérdést: nem kreál meghatározásokat a korcsoportokra, hanem az egyes projektekre bízza, hogy találják meg az „ideális helyet” a nemzeti szükségletek és a nemzetközi keretek között.

7

20-10-2005 10:04:23

1. A Daphne program rövid története

• helyszíni munka a kedvezményezettek, különösen gyermekek és fiatalok bevonásával, a projekt tervezésének, gyakorlati megvalósításának és értékelésének összes fázisában; • fenntartható multidiszciplináris hálózatok létrehozása; • oktatás, oktatócsomagok kidolgozása; • kezelési és támogatási programok kidolgozása és gyakorlati megvalósítása az áldozatok és a veszélyeztetettek, köztük az otthoni erőszak áldozatául esett gyermekek és fiatalok részére; • kezelési és támogatási programok kidolgozása és gyakorlati megvalósítása az elkövetők részére, az áldozatok biztonságának biztosítása mellett; • specifikus célközönség erőszakról való tájékozottságának növelését célzó tevékenységek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása, a már rendelkezésre állókat kiegészítő anyagok kidolgozása, illetve más földrajzi helyen vagy más célcsoport számára készített meglévő anyagok átdolgozása és felhasználása; • a Daphne I és II program keretében elért eredmények terjesztése, beleértve azok alkalmazását, átadását és más kedvezményezettek által vagy más földrajzi területeken történő használatát; • az erőszakkal szemben sérülékeny személyek pozitív kezeléséhez hozzájáruló tevékenységek felmérése és kifejlesztése, konkrétan: mások általi elismerésük, valamint önmagukkal való elégedettségük és kiegyensúlyozottságuk elérését célzó tevékenységeké. c) A Bizottság a program költségvetésének körülbelül 15%-át szánja a program hatékonyságának növelésére, illetve arra, hogy a Bizottság a jelenleginél is kezdeményezőbb szerepet játsszon a bevált gyakorlat terjesztésében. Itt három területet kell érinteni: először mutatókat kell létrehozni az erőszakról, hogy az eljárásmódok és a projektek számszerűsített hatása mérhető legyen. Ezen erőszakmutatók mellé a Bizottság, lehetőleg az Eurostat segítségével, eljárást dolgoz ki a rendszeres és fenntartható adatgyűjtésre, hogy az Unióban előforduló erőszak pontosabban számszerűsíthető legyen. A munka második lépéseként a Bizottság – amennyiben ez lehetséges – összegyűjti a finanszírozott projektek keretében megvalósított munka eredményeit, azzal a céllal, hogy belőle az erőszakra vonatkozóan közös eljárásmódot fogalmazzon meg közösségi szinten, és megerősítse az igazságügyi gyakorlatot. Végül a munka harmadik fázisa a finanszírozott projektekből származó bevált gyakorlat terjesztése lesz európai szinten.

8

02_2003_1685_txt_HU.indd 8

20-10-2005 10:04:24

2. Célok és prioritások 2.1.

A Daphne kezdeményezés három éve: 1997, 1998 és 1999

A Daphne kezdeményezés első évében (1997-ben), az ajánlatkérés meglehetősen egyedi módon fogalmazta meg a prioritásos intézkedéseket: • hálózatok létrehozása vagy megerősítése európai szinten az olyan intézkedésekről szóló információk és fellépések elősegítésére és összehangolására, melyek célja a gyermekek, fiatalok és nők védelme, valamint az ellenük irányuló erőszak megakadályozása, beleértve a nem kormányzati és önkéntes szervezetek és az e területtel foglalkozó hatóságok együttműködésének elősegítését; • valamennyi tagállamban hasonló alapon működő „gyermeksegélyvonal” kialakításának támogatása; • európai szintű különleges intézkedések a gyermekek, fiatalok és nők védelmére. Ezen intézkedések során a gyermekek, a fiatalok és a nők minden őket érintő fellépés kapcsán elsődleges figyelmet élveznek, és jogaikat bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül élvezhetik; • a gyermekek, fiatalok és nők védelme mindenféle erőszakos és kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás, a velük való kereskedelem és más erőszak ellen, valamint ezek megelőzése; • fellépések a nemzetközi pedofilhálózatok felszámolására; • kísérleti projektek és támogatások juttatása az e cél eléréséért fáradozó – különösen a gyermekek, fiatalok és nők jogaiért és védelmében, illetve a szexuális bántalmazás felszámolásáért tevékenykedő – nem kormányzati vagy önkéntes szervezeteknek. Az 1997. évi prioritások egyértelműen tükrözték a kezdeményezés mögötti politikai lendületet, amelyet a „Dutroux-ügy” és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni világkongreszszus váltott ki Belgiumban. A szexuális erőszakot a hat kijelölt intézkedés közül háromban említik, és a „nemzetközi pedofilhálózatok felszámolását” célzó fellépésre való felhívás világos, mégha nem is reális visszhangja napjaink közéleti és politikai aggályainak. A nem kormányzati szervezetek megítélése szerint nem ők a nemzetközi pedofilkörök elleni harc arra alkalmas szorgalmazói. Még kevésbé valószínű, hogy a pályázatok elbírálására létrehozott választótestület kedvezően fogadott volna bármilyen olyan projektet, amely egy egyértelműen rendőri nyomozási és bűnüldözési hatáskörbe tartozó kérdéskörben figyelmen kívül hagyja a nem kormányzati szervezetek fellépéseinek korlátait. A közösségi szintű gyermeksegélyvonallal kapcsolatos felhívás is inkább politikai ösztönzésű volt, semmint a helyszíni tapasztalatokból származó. Az 1990-es években számos, azóta sikeresen működő nemzeti gyermeksegélyvonalat hoztak létre Európában (például az Egyesült Királyságban és Olaszországban), ezért érthető, hogy a Bizottság szeretné megvizsgálni, mik a lehetőségei annak, hogy e tapasztalatot az egész Közösségre kiterjessze. A gyakorlatban azonban a Daphne által finanszírozott projektek keretében kifejtett számos feltáró erőfeszítés és az Unió-szerte folytatott kutatással támogatott és a Bizottság által 1998-ben összehívott

02_2003_1685_txt_HU.indd 9

9

20-10-2005 10:04:24

2. Célok és prioritások

munkakonferencia azt mutatta ki, hogy a sokféle és mindenhol bevett technikai, felhasználóiprofil- és logisztikai kérdések miatt a tagállamokban szinte lehetetlen egyetlen közösségi szintű segélyvonalat létesíteni (legalább is tekintettel a jelenlegi telefontechnológiára, -struktúrákra és -használatra). A Stockholmi Nyilatkozatban és Akciótervben vázolt módozatok és a Bizottság európai hozzáadott értékre irányuló ösztönzése közötti szerencsés találkozás folytán a projektek kiválasztásának szempontjai sokkal erősebben gyökereztek a valóságban. Így a javaslatoknak a következő szempontoknak kellett megfelelniük: • hozzáadott érték biztosítása az Európai Unió szintjén: azaz olyan projektek, amelyek nemcsak a közvetlen (helyi, regionális vagy nemzeti) helyzetet célozzák meg, hanem keresik annak a módját, hogy hogyan tudnának hozzájárulni az európai szintű fejlődéshez; • innováció a tartalom és szervezet tekintetében; • a projekt segítse elő, hogy az érintett területe(ke)n a lehető legeredményesebben lehessen alkalmazni a gyakorlatban; • a projekt segítse elő az országok közötti információ- és véleménycserét; • a projekt célja legyen az eredmények átadhatósága, melyek tartalmazzák a célokkal összefüggő eredménymutatókat és a részletes intézkedéseket a mutatóktól való eltérések felfedésére. A Bizottság álláspontja szerint az ajánlatkérésben felvázolt tematikus és a programozással kapcsolatos célok leginkább olyan projektek keretében valósíthatók meg, amelyek magukban foglalják a következő tevékenységeket: • továbbképzés és szakmai cserék, elsősorban a nem kormányzati szervezetek és magánegyesületek szakemberei számára; • kísérleti projektek, melyek egyértelműen európai érdeket és hozzáadott értéket hordoznak; • európai hálózatok létrehozása és megerősítése, a védelemre és megelőzésre összpontosító tájékoztatás elősegítésének és összehangolásának céljából; • tanulmányok és kutatás; • információk terjesztése többek közt a kampányok során, ismertetőkön, hírleveleken, médiabemutatókon stb. keresztül azzal a céllal, hogy azok ráébresszenek a nehézségekre, és hirdessék az erőszakmentességet; • a nem kormányzati szervezetek és hatóságok közötti együttműködés fokozása, beleértve a bűnüldözési és igazságszolgáltatási szerveket. Bár ezek a kritériumok, célok és prioritások óriási kihívást jelentettek a nem kormányzati szervezetek tervezési kapacitásának – közülük számos szervezet széles körű tevékenységet fejtett ki a gyermekvédelem, de nem specifikusan az erőszak területén, és csak a legritkább esetben páneurópai szinten –, az 1997-ben kiválasztott 47 projekt célkitűzései mind megfelelőek voltak, és sikeresen „befogadták” a Bizottság sokoldalú irányelveit.

10

02_2003_1685_txt_HU.indd 10

Mivel a Daphne kezdeményezés (és program) többnyire pályázatokon benyújtott, semmint kirendelt projektekből állt, a projektek esetleges célkeresztjében az áll, amin a javasló szervezetek dolgozni kívánnak (a rendelkezésre bocsátott általános irányelvek határain belül). Ennek következtében az 1998. évi második ajánlatkérés alkalmával a vállalt projektek tevékenységi

20-10-2005 10:04:25

1. A 2.brief Célok history és prioritások of Daphne

skálája már „hézagos” volt. Így az 1998. évi ajánlatkérés során ezek a területek abszolút elsőséget élveztek. Az 1997. évi tanulságok miatt az uniós segélyvonal létrehozására vonatkozó javaslatot már nem ismételték meg az általános felhívásban.9 Ehelyett az általános intézkedések az alábbiakat foglalták magukban: • Olyan eszközök bevezetése, amelyek célja, hogy az összes tagországban létező megállapodások értelmében ösztönözze a beszámolók készítését a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszakról és a nőkkel szembeni szexuális kizsákmányolás céljából folytatott kereskedelemről. Ezzel lehetővé vált, hogy a telefonos segélyvonalnál sokkal szélesebb körben működő jelentéstétel lehetőségeit is feltérképezzék (pl. krízisközpontok, rendőrségi segélyszolgálat stb.). A „nemzetközi pedofilhálózatok felszámolására” vonatkozó valószerűtlen projektfelhívás lekerült a prioritást élvező területek listájáról, és a nem kormányzati szervezetek számára elfogadhatóbb fogalmak segítségével újradefiniálták, mint „a még nem megfelelően kezelt területek listáján szereplő kérdést”. Ezek között a területek között olyanokat találunk, mint: • A pedofil beállítottság, a visszaesés, a pedofil hálózatépítés szerepének, valamint a pornográfia használatának jobb megértésén keresztül a gyermekek védelme a pedofil tevékenységtől, azaz inkább kutatást, a megértést célzó akció, semmint közvetlen „felszámolás”. Az „Összefoglaló az 1997. évi program által kezelt és néhány még kezelésre váró területről” című melléklet először tett kísérletet arra, hogy bátorítsa a szervezeteket a már megtett s így felesleges párhuzamos fellépések elkerülésére, valamint arra, hogy tevékenységi palettájuk színesítésével találják meg annak módját, hogyan lehet a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve kiszélesíteni a meglévő tapasztalatokat a többi tagállam következtetéseinek vagy eszközeinek bővítésével. A következő hiányok mutatkoztak: • a sebezhetőségi tényezők és a legsebezhetőbb csoportok beazonosítása és ennek alapján védelmi mechanizmusok kidolgozása – ez újfenti kísérlet arra, hogy a jelenség megértése legyen a fellépés kiindulási pontja; • visszaélés a tágabb értelemben vett családban, illetve férfiak összezárt közösségeiben (pl. a fegyveres erőknél), és az ilyen közösségek hajlama a visszaélésre. – Itt a hangsúly a szexuális kizsákmányolásról a visszaélés, bántalmazás és a nemi erőszak tágabb fogalomkörére helyeződik, s ez tükrözi az e kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi vitákban kialakuló trendeket; • mi a tanárok, gondozók, testvérek, család, a társadalom és más potenciális védelmezők szerepe, és hogyan lehet szerepüket maximalizálni a nők és gyermekek bántalmazása elleni védelemben? Egy lényegre törő kísérlet arra, hogy hogyan mozgósíthatóak a civil társadalom e védelmező szerepet játszó tagjai; • melyek a bántalmazás jelei, illetve hogyan ismerhetők fel és jelenthetők be annak érdekében, hogy már a bántalmazáskor be lehessen avatkozni? Ez egy fontos, célzott változata a „ráébresztő-tudatfokozó” megoldásnak, melynek célja, hogy a bántalmazás ellen potenciálisan védelmet nyújtó szereplők felismerhessék, mikor kell fellépniük a bántalmazás megakadályozása és az áldozat segítése érdekében; • a fiatalkorúak igazságszolgáltatása és az áldozat védelme attól, hogy ismét áldozattá váljon. Egy nemzetközi szinten és Európában egyre inkább felmerülő téma különösen az áldozatokkal való kereskedelem kriminalizálódása kapcsán;

02_2003_1685_txt_HU.indd 11

9

1999-ben egy külön projektfelhívást tettek közzé e kérdés alapos kutatására, amelyet megelőzően a Bizottság és az UNICEF közös értekezletet tartott a tagországok és néhány csatlakozni kívánó ország segélyvonaloperátorainak részvételével. Az értekezlet csak még jobban megerősítette a vélemények és struktúrák sokszínűségét. Ennek okán a projektek beterjesztésének soron következő fordulója nem hozta meg a várt eredményt, mert a meglévő nemzeti tapasztalat kiterjesztésére összpontosított ahelyett, hogy teljes mélységében feltárta volna a konferencián megállapított eltéréseket és az általuk gerjesztett feszültségeket. Így egyetlen projektet sem javasoltak elfogadásra, és a kérdés teljesen lekerült a Daphne program napirendjéről.

11

20-10-2005 10:04:25

2. Célok és prioritások

• a bántalmazók viselkedésmintái és a bűnügyi együttműködés módszerei. Az elkövető oldaláról történő beavatkozás első lépéseként annak tudatosítása, hogy rendkívül fontos az elkövetőket motiváló mechanizmusok megértése; • támogató mechanizmusok a bántalmazott nők és gyermekek számára, eredményes bejelentés és hatékony beavatkozás. Először szerepelnek olyan specifikusan közvetlen támogató akciók, amelyek miatt a Daphne az „áldozatközpontú program” megítélést kapta a nem kormányzati szervezetek köreiben; • az erőszak áldozatait támogató önsegélyező mechanizmusok. Ez a téma, amely egy javaslat arra, hogy az áldozatok teljes jogaikkal felruházva vegyenek részt a programban, fémjelzi a kezdeményezést és az egész Daphne programot; • a bántalmazási minták, a demográfiai trendek, a legsebezhetőbb csoportok stb. statisztikai áttekintése, mely mögött az a felismerés áll, hogy Európa-szerte megdöbbentően szegényes az erőszak statisztikai regisztrációja. Az utóbbi években vissza-visszatérő téma ez; • az elkövetők és áldozatok viselkedésének változása. Ez sugallja azt, hogy a „ráébresztéstudatfokozás” módszerén túllépve kell elősegíteni a viselkedés tényleges változását; • a titoktartás és felfedés szerepe. Válasz az első évben tett javaslatok elemzéseire, ahol sok projektből az tűnt ki, hogy az áldozatokkal és az elkövetőkkel kapcsolatos titoktartáshoz való jogot nem értelmezték kellőképpen. Ez azonban az adatgyűjtéssel és -tárolással kapcsolatban végzett munka előfeltétele; • a gyermek és a nő imázsa, valamint a reklám, a műsorszórás, a nyomtatott média és más tömegmédia szerepe a védelemben és megelőzésben. Egy kísérlet az európai médiumok szereplőinek mozgósítására és tájékoztatására, érdekeltté téve őket az ilyen kérdésekkel kapcsolatos, a kérdés hiányos megértését ábrázoló széles körű hírszolgáltatásban; • a pornográfia, különösen a gyermekpornográfia hatása. Ennek célja, hogy kiegészítse a Bizottságon belül máshol végzett, a pornográfiát terjesztő eszközök felszámolására irányuló munkát. Noha az utólag finanszírozásra elfogadott projektek tartalmazták is ezeket a javaslatokat, az esetek többségében nem adták vissza pontosan azokat. A Daphne kezdeményezés második évében nem egy projekt tűzte ki célul az akkor kialakítás alatt lévő fellépések alapjául szolgáló kutatások vagy tanulmányok elvégzését, illetve eszközök létrehozását ezekhez a fellépésekhez. Sok projekt törekedett arra, hogy a legsebezhetőbb közösségekben (vidéki nők, intézményekben lakó fiatalok) végzett kísérleti fellépésekkel kiküszöbölje a beazonosított hézagokat. Ily módon a Daphne kezdeményezés rakta le elsőként egy szilárdabb lábakon álló és használhatóbb tudás és gyakorlati tapasztalat alapjait. Az 1998-ban Daphne Hírek (Daphne News) címmel útjára indított hírlevél célja összetett volt: minél több tanulságot levonni a Daphne kezdeményezés eredeti tapasztalataiból, ezeket integrálni egy nagy valószínűséggel valós hatást kifejteni képes programba, kiszélesíteni az európai tudásalapot, és értéket teremteni az Európai Bizottság számára. Ez a kezdeményezés azzal a céllal indult el, hogy a Daphnét az elemző gondolkodást, az információcserét és a hálózatépítést nemcsak a többi ügynökség körében, hanem a Bizottság aktív részvételével támogató programként „aposztrofálják”.

12

02_2003_1685_txt_HU.indd 12

A Daphne Hírek közérthető stílusban számolt be a Daphne kezdeményezésről és az ellenőrzött projektekről. Fő küldetése az volt, hogy a projekteket végrehajtó, illetve projekteket már lefuttatott szervezeteket tájékoztassák az érdekes programokról, illetve közzétegyék a frissen kiválogatott projektek listáit. E lista révén a szervezetek tudomást szerezhettek olyan társszervezeteikről, amelyek más tagállamokban hasonló területen tevékenykednek. Idővel szá-

20-10-2005 10:04:26

1. A 2.brief Célok history és prioritások of Daphne

mos szervezet kapcsolatba lépett egymással, és partnerként jelentkezett az új Daphne-projektekhez. Ez pedig lassan olyan mértéket öltött, hogy maguk a szervezeteknél és a Bizottságnál dolgozók már „Daphne családról” kezdtek beszélni. Ezek a partnerségek sok esetben megmaradtak az őket létrehozó Daphne-projekt lejárta után is, és egyes esetekben szervezett egységgé kovácsolódtak. Erre példa a Radda Barnen (Mentsd Meg a Gyermekeket Svédország) által megvalósított egyik 1998. évi projekt, amikor egy kisebb nem kormányzati spanyol szervezetet kért fel spanyolországi partnereként, s ebből létrejött a Mentsd Meg a Gyermekeket Spanyolország szervezet. Sajnos azonban a Daphne Hírek szerkesztése, megírása és terjesztése nagyon időigényes feladat volt a Daphne kezdeményezésben dolgozó maréknyi munkatárs számára, s az újság az 1999. májusi harmadik szám után megszűnt. Jelenleg egy rendszeresen frissített weboldal helyettesíti, melynek címe: http://europa.eu.int/comm/justice_home/funding/daphne/funding_daphne_en.htm

A Daphne kezdeményezés utolsó évében (1999-ben) a projektlátogatások során levont következtetéseket, a jelentéseket (beleértve az 1997. évi kezdeményezésről egy független szakértőcsoport által készített első külső értékelő jelentést) és a kiválogatási és ellenőrzési eljárásokat beépítették az ajánlatkérésekbe, valamint a pályázók iránymutatásaiba. Emellett a 2000. első negyedévében indított Daphne-weboldal a finanszírozási kérelem benyújtását fontolgató szervezetek számára lehetőséget nyújtott arra, hogy betekintést nyerjenek az 1997-ben lezárt összes projektről szóló zárójelentésbe, és egyszerű kulcsszavas kereséssel tekintsék át az azon a területen végzett munkát, amelyen a projekt benyújtását fontolgatják. Érdekes volt, hogy az 1998. évi pályázatok olvastán sok projektben szerepelt, hogy „újszerű tevékenység”, amely „a világon egyedülálló”, miközben már volt hasonló tevékenység Európában, esetenként a Daphne kezdeményezés támogatásával is. Az 1999. évi ajánlatkérés ezért hangsúlyozta, hogy a projektkészítő szervezetek előbb tájékozódjanak a már megvalósult akciókról, lehetőség szerint vegyék ezeket alapul, vagy terjesszék ki azokat az Unióban. 1999-től kezdődően évről évre szorgalmazták, hogy a szervezetek az „újrafelfedezés” helyett az „előzményekre” építsenek. Ennek ellenére számos pályázó továbbra is olyan akciókat javasolt, amelyek figyelmen kívül hagyták a korábbi tapasztalatokat. 1999-ben számos új téma is felmerült. A nők elleni erőszak jelenségére való „ráébresztésnek” köszönhetően számos „ráébresztő” projekt indult útjára a nemi erőszakkal és különösen a családon belüli erőszakkal kapcsolatosan. Az európai bevándorlást kísérő köz- és politikai figyelem fokozódása, valamint az aggály, hogy e kérdés félreértelmezése diszkriminációt szül, és az Európában élő és dolgozó bevándorlók bántalmazásához vezet, számos, a bevándorlók jogaira, valamint a fajgyűlölet és diszkrimináció áldozatainak támogatására összpontosító projekt elindítását ösztönözte. A felnőtt kísérő nélküli kiskorúak illegális bevándorlásával, a belföldi munkások jogaival, az emberkereskedelem áldozatainak támogatásával kapcsolatos, valamint a bevándorló és az emberkereskedelem áldozatául esett nők kizsákmányolásának megakadályozására indított projektek mintegy beharangoztak egy egész sor olyan programot, melyek a következő években bőséges munkát jelentettek az európai nem kormányzati szervezetek és hatóságok számára. Az olyan fontos kérdések, mint a nemi erőszak, a női nemi szervek megcsonkítása és konfliktus szülte erőszak szintén először jelentek meg a Daphne által finanszírozott projektek témái között. Noha a Daphne-projektek tovább folytatódtak, ahhoz, hogy az európai erőszakkal kapcsolatos viták és a még hiányzó intézkedések továbbra is a figyelem középpontjában maradjanak, megmaradt néhány, a kezdeményezés kezdetei óta létező probléma. Ezek többnyire a projekt kialakítását és irányítását érintették, szorgalmazták a szervezetek kapacitásának fejlesztését,

02_2003_1685_txt_HU.indd 13

13

20-10-2005 10:04:26

2. Célok és prioritások

és azt, hogy a Bizottság továbbra is kövesse nyomon a projekteket, adjon azokhoz technikai tanácsot, a Daphne-„team” pedig vonja le a szükséges következtetéseket, elemezze a trendeket, és e gondolatok fényében fejlessze tovább a kezdeményezést. A projektek előkészítésében és tervezésében az alábbi területeken mutatkoztak gyengeségek: • előkészítő kutatás; • összpontosítás az okra és hatásra, valamint a megoldandó problémához illeszkedő fellépésekre; • következtetések levonása, azok megosztása a megfelelő csoportokkal és más tagállamokban való terjesztésük a megfelelő formában, hozzáadott értékkel; • partnerek felkutatása a hatókör és hatékonyság javítására; • a végrehajtás és eredmény előmozdítását szolgáló költségvetés igénybevétele szemben az egyszerű „költségelszámolás” gyakorlatával; • eredmények és teljesítmény értékelése. Sok pályázat megmaradt helyi szinten, és sok jelképes partnerség jött létre csak azért, hogy a pályázat megfeleljen a Daphne program szelekciós szempontjainak. Úgy tűnt, hogy a projektek többsége nem volt tisztában azzal, milyen előnyökkel jár, ha partnereik vannak a többi tagállamban, s ezzel nemcsak szélesebb körben tudják tevékenységüket kifejteni, hanem kedvezőbb elbírálást, elemzést és támogatást kapnak. Ha derűlátóbban szemléljük a helyzetet, a kiválasztott projektek továbbra is úttörők voltak, hiszen: • új vagy eltérő módszereket kísérleteztek ki nemegyszer számos tagállam bevonásával; • eleddig érintetlen témákba fogtak; • sok projekt eredménye magas színvonalú és használható volt számos (olykor mindegyik) tagállamban; • a kutatások, tanulmányok és adatgyűjtések új betekintést nyújtottak, s ez gyakran az egész Unióra kiterjedő összehasonlító elemzést foglalt magában; • a Bizottság támogatása számos szervezet előtt ajtókat nyitott, és segítette őket abban, hogy saját környezetükben és európai (és egyes esetekben nemzetközi) szinten is működhessenek. „A projektkoordinátorok megítélése szerint, ha egy projektet az »Európai Bizottság« neve fémjelzett, az döntő szerepet játszott a projekt hiteles fellépésében… a teamvezetők az iskolai hatóságok részéről pl. azonnali attitűdváltozást vettek észre.” (A 97/066/WC projekt külső értékelése.) Mire 2000-ben a Daphne program 2000–2003 útjára indult, óriási mennyiségű munka halmozódott fel a Daphne kezdeményezés hároméves tapasztalatából, és a Bizottság elkötelezettsége e munkával kapcsolatosan nemzetközi körökben is téma volt.

14

02_2003_1685_txt_HU.indd 14

A nem kormányzati szervezetek támogatása szilárd volt, és a Daphne-projektek tapasztalatai más régiókban tartott konferenciákra és műhelyekbe is eljutottak a vezető és partnerszerve-

20-10-2005 10:04:26

1. A 2.brief Célok history és prioritások of Daphne

zetek „szájpropagandája” révén. 1999-ben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága rövid tájékoztatót kapott a Daphnéról; a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni világkongresszusnak írt nyomon követési jelentés pedig a Daphnét az eredményes regionális gyakorlat példájaként említette. A Daphne „szellemének” jellemzése szerint: • az úttörő szerep érdekében vállalja az előre felmért kockázatot; • elsajátít és megoszt; • támogatja a partnerséget a projektekben és a Bizottsággal egyaránt; • a tagállamokban hozzáadott értéket közvetít; • tevékenysége áldozatközpontú; • arra törekszik, hogy védelmező struktúrákat, csoportokat, egyéneket tegyen képessé a védelemre; • átfogóan gátat vet az erőszaknak a megelőzés, védelem, támogatás, rehabilitáció eszközével, és az európai és nemzeti realitásokról szóló civil szintű információval. E „jellemrajz” ösztönözte a nem kormányzati szervezetek, hatóságok és más szereplők további támogatását. A Bizottságnak a projektekkel szembeni szoros elkötelezettségét pedig a támogatás olyan ritka példájaként üdvözölték, amely a pénzbeni támogatáson messze túlmenően igazi elkötelezettségről tanúskodik.

2.2.

Átmenet a 2000–2003. évi Daphne programba

A Daphne program követte a kezdeményezés fő irányelveit, amely a következő három fontos újítást tartalmazta: az EFTA/EGT- és közép- és kelet-európai országok, valamint Ciprus, Málta és Törökország szervezetei is pályázhattak; a programot megnyitották a helyi hatóságok számára úgy, hogy azok immár nemcsak mint partnerek, hanem mint projektvezetők is részt vehettek benne; valamint a projektek kifutási idejét három évre növelték. Ezek az újítások azonban csak tovább bonyolították a helyzetet. Az első nehézség az volt, hogy a nem tagállamok programba való bevonása az EU és a tagjelölt államok között fennálló keretmegállapodások alapján kellett volna, hogy történjen, de az EU és a tagjelölt országok ilyen végleges megállapodásokat még nem kötöttek. Ez némi zavart okozott a pályázók körében, mivel a programok tagjelölt államokat képviselő teljes jogú partnerek részvételével zajlottak a maguk medrében, amire esetenként pusztán programozási korlátok miatt került sor. Különösen a határokon átívelő témákkal (emberkereskedelem, kivándorlás) foglalkozó projektek esetében fel kellett kérni a szervezeteket, hogy projektjeiket dolgozzák át, ha finanszírozást szeretnének kapni. Mivel felismerték, hogy a kiválasztó testület javaslatokat tehet arra, hogy hogyan lehetne a hasonló projekteket az eredmény csorbulása nélkül felülvizsgálni (s e javaslatokat a szervezeteknek küldött és a projekt sikeres pályáztatásához tanácsokat adó levél is tartalmazza), ezzel bebizonyosodott, hogy a kiválasztó testület a javaslattétel útján már mindjárt a folyamat legelején oroszlánrészt vállalhat a finanszírozott projektek javításában. Innen nézve ez mindenképpen előrehaladásnak számított, mivel a kiválasztó testület más-más időpontokban különböző összetételben dolgozott: módszertani, kutatási és adatgyűjtési, egészségügyi, bűnüldözési, jogalapú programozási, terjesztési és kommunikációs szakértők és a szociális programozás egyéb területein dolgozó munkatársak vettek részt a testület munkájában. E szakértők, anélkül hogy a projektek megtervezését jelentősen befolyásolták volna, nemcsak a végrehajtó szervezetek érdeklődésére is számot tartó részletekre tudták a Daphne programkoordiná-

02_2003_1685_txt_HU.indd 15

15

20-10-2005 10:04:27

2. Célok és prioritások

torának figyelmét felhívni, de javaslatot tehettek a túl nagy kapacitást lekötő projektek lerövidítésére, vagy épp fordítva, egy-egy projekt kihatását fokozó kisebb kiegészítésekre. A második újítás, azaz az ajánlattételek kiterjesztése a helyi hatóságokra mint projektvezetőkre, már egyenesen következett a korábbiakból, s mint ilyen, nem volt új keletű, noha a gyakorlatban a helyi hatóságok kicsit nehézkesen vállalták a projektvezetői szerepet a partnerszerep helyett. A harmadik változás, azaz a többéves projektek bevonása, viszont már érzékenyen érintette a Daphne-költségvetést és a projektek kiválogatását. A Daphne program első évében a 12 hónapnál hosszabb projektek finanszírozásához szükséges pénzeszközöket az adott év költségvetéséből kellett kiutalni. Ez komoly mértékben csökkentette az adott évben finanszírozott projektek számát, mivel például egy hároméves projekt három egyéves projekt finanszírozási lehetőségeit vonja el. Ez pedig elkedvetlenítené a pályázókat. Végül az a döntés született, hogy korlátozzák a többéves projektek számát, nehogy súlyos hátrányba hozzák azokat, akiknek kapacitása nem tette lehetővé a többéves projektek kezelését (például mert a szervezet mérete miatt nem tudták volna egyszerre egy évnél tovább vállalni a több mint egyéves késéssel visszatérített kiadásokat). A Daphne programra legalább akkora volt a tújelentkezés, mint a kezdeményezésre. Az első évben 415 pályázat érkezett be, összesen 40 millió euro értékben. A pályázatokban kitértek a pályázóknak szóló irányelvekben feltünetett valamennyi tevékenységre, úgymint: • közös keretprogram az erőszak ellen; • a többféle típusú erőszak hatásának mérése a helyes viszontválasz megállapítása érdekében; • az erőszak megelőzését és felderítését célzó intézkedések és gyakorlatok feltérképezése a jövőbeni erőszak megakadályozása érdekében; • információs kampányok, melyek célja a nagyközönség, a média és/vagy célzott szakmai csoportok ráébresztése a problémára; • az erőszak különféle területeiről szóló információs források kidolgozása Közösség-szerte; • tanulmányok az erőszak különféle megközelítéseiről és megakadályozásukról; • az erőszak következményei felismerésének, bejelentésének és kezelésének javítását szolgáló módszerek beazonosítása. A projektek felölelték a családon belüli erőszakot, a szexuális erőszakot, beleértve a vérfertőzést, a nemi erőszakot, az iskolai erőszakot, a pszichológiai erőszakot, az erőszak egészségre gyakorolt hatásait, beleértve a NŐI NEMI SZERVEK MEGCSONKÍTÁSÁT, a bűnüldözést és az internetes gyermekpornográfiát. (Ezek részletesebb felsorolását lásd a mellékletben). „A tevékenységi területek tekintetében egyértelműen a szexuális erőszak formái állnak az első helyen (szexuális erőszak 17%, kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás 8%, emberkereskedelem 7%). Fontosság szempontjából ezt követi a nemi erőszak (8%), a családon belüli erőszak (7%) és erőszak rokoni összefüggésben (11%). 6%-ával az internet- és gyermekpornográfia is jelentős helyezést ért el.”

16

02_2003_1685_txt_HU.indd 16

(A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2000–2003. évi Daphne programról, 2002. január)

20-10-2005 10:04:27

1. A history of Daphne 2.brief Célok és prioritások

Sok pályázat továbbra sem nyert, mert helyi jellegű maradt, és meg sem kísérelte feltárni az „európaiságban” rejlő lehetőségeket. Sikeresebbek voltak azok a projektek azonban, amelyek mégis megkíséreltek „európai jelleget ölteni”, és amint azt az ellenőrző látogatások, zárójelentések és értékelések igazolták, egyre többen értették meg az „európaiság” által hordozott értékeket. Az „európai” projektek a következőkről számoltak be: • nem csupán a tagállamokban létező problémák, válaszok és munkamódszerek közötti eltéréseket tudták rögzíteni, de ezeket egymáshoz is tudták közelíteni, s ezzel sikeresen meg tudták osztani egymással a módszertanokat és az eszközöket; „A különféle országokból érkező és eltérő munkaszokásokkal rendelkező kutatók a módszereket saját szemszögükből kiindulva alkalmazták, s így az összegyűjtött anyag viszonylag rendszertelen lett. Ennek ellenére ezek az eltérések minden közös értekezleten terítékre s összevetésre kerültek, egyrészt a munkabéli szokásokban való különbségek, másrészt a kontextus, a fogadtatás, a hatóságok reakciói stb. tekintetében.” [99/025/C projekt] • például a szexuális erőszakra vonatkozó jogi keretek összehasonlító elemzése nagyban hozzájárult a problémakör jobb megértéséhez és a jogi keretek felülvizsgálatához és harmonizációjához; • a tudás átadásának, az információ, módszertanok és eszközök megosztásának lehetősége sokkal egyértelműbbé vált, hiszen a szervezetek megismerték egymást, és még jobban átérezték sajátos helyzetüket és szükségleteiket; • a résztvevők felül tudtak emelkedni nyelvi korlátaikon, és ki tudták alakítani az egyes projektek által csak „Daphne-nyelvként” emlegetett nyelvet, azaz a kérdések és válaszok együttes megértésén alapuló kommunikációt. „Egy olyan fogalom fordítása vagy tolmácsolása, mint a »sebezhetőség«, már önmagában is bonyolult feladat. Ezzel a problémával a kérdőívek fordításakor és adaptálásakor találkoztunk, hiszen ez még a franciául beszélő gyermekek számára is nehézséget jelentett. (…) A »sebezhetőség« fogalmát nehéz lefordítani, mivel többféle szemantikai (és szociális) területet érint: igazságügy, oktatás, orvostudomány, kriminológia, gyermekvédelem, szociális munka, pszichológia és kulturális antropológia… A szemináriumok eredményeként azonban a csapatok tagjai megismerkedtek egymással, és elkezdték egymást jobban megérteni.” [99/025/C projekt] Bár még rengeteg a tanulnivaló az „európai projektekről” és azok apportjáról, 2000-re már sok szervezet a Daphne-támogatásnak köszönhetően vált inkább európai, mint nemzeti vagy akár helyi hatáskörrel rendelkező szervezetté. Egy fontos kérdés azonban megoldatlan maradt: a Daphne program ne csak egy rövid távra finanszírozó mechanizmus legyen, hanem egy olyan keret, amelyben az erőszakról, az arra való reagálásról, a védelmezésről, a megelőzésről és az áldozatok segítéséről való tanulás tovább fejlődhet, és beépülhet egy erre az egész Európát érintő problémára adott átfogó válaszba. A Daphne programból még hátralevő évek kulcsszavai ezért a „fejlesztés”, „építés”, „adaptálás” és „kiterjesztés” lettek. A válogató testület olyan projektekre összpontosított, amelyek célja a már elvégzett munka hozzáadott értékkel való gazdagítása a következőkkel: • a teljesítmény és az eredmények értékelése és tesztelése, ezek alkalmazása és továbbvitele; • a kutatás aktualizálása és kiszélesítése az összes tagállamra, és ahol ez lehetséges, a tagjelölt és az EFTA/EGT-országokra (valamint Ciprusra, Máltára, Törökországra);

02_2003_1685_txt_HU.indd 17

17

20-10-2005 10:04:28

2. Célok és prioritások

• tanulmányok készítése és adatgyűjtés helyett az elemzések előtérbe helyezése, és ennek alapján európai szintű javaslatok és következtetések; • a képzési és oktatási modulok és a ráébresztés eszközeinek (kérdőívek) szélesebb körű alkalmazása; • a Daphne és egyéb források (internet, humán, kiadványok, audiovizuális, képzési módszertanok és csomagok stb.) által rendelkezésre bocsátott anyagok szerkesztése és dokumentálása. Ideális esetben szükség lenne a partnerségek megerősítésére, a hálózatok bővítésére és a kapacitások fokozására többek között további információcserével és az állomány esetleges lecserélésével, rendszeresebb helyszíni látogatásokkal más tagállamokban és sokkal magasabb szintű és jobban célzott konferenciákkal, műhelyekkel és más munkaértekezletekkel. Szükség lenne pl. olyan új projektek pályáztatására is, melyek értékelési mutatókat dolgoznak ki, szorgalmazzák a bevált gyakorlat kielemzését, és tökéletesítik az adatgyűjtést és a feltérképezést, s ezzel egy átfogó képet adnának az Európában megnyilvánuló erőszak minden formájáról. Ez azonban igazi kihívást jelent a projektfinanszírozás keretei között és a Daphne program előrehaladtával, és ahogy egyre több pályázat érkezett a Bizottság felhívása nyomán, a költségvetések kiapadtak, és nem egy szervezetet fenyegetett az a veszély, hogy pályázata nem lesz sikeres, vagy nem tudja végigvinni azt. A Bizottság ellenőrző látogatásainak ezért inkább az volt a célja, hogy felmérjék: hogyan lehet segítséget nyújtani e szervezeteknek költségvetésük hatékonyabb kezeléséhez, és hogyan lehet eredményesen dolgozni anélkül, hogy a költségvetési korlátok megkötnék a kezüket. Érdekes volt ennek ellenére az a megfigyelés, miszerint a szervezetek tevékenységük bizonyos területeit hanyagolni kezdték. (Főleg a külső értékeléssel kapcsolatos költségesebb és külsős szakértő vagy intézmény beavatkozását igénylő területeket, valamint a terjesztést korlátozó fordítást. Itt olykor furcsa döntések születtek: például egy belga, olasz és spanyol partnerekkel működő projekt minden kiadványát csak angolul adta ki ahelyett, hogy a partnerek anyanyelvére fordíttatta volna!) Mivel a Daphne program 2000–2003 szűk időkorlátokon belül működik, egyre inkább fontos szempont lett az, hogy a projektek maradandó hatást gyakoroljanak, és az, hogy mit tesz a Bizottság ennek előmozdítása érdekében. • a Daphne weboldalát felújították, és így lehetővé vált a projektjelentések hosszú távú tárolása; • a „ráébresztés” eszközeinek projektekben készített „katalógusát” 2002-ben kezdték létrehozni. Ebből lehetett kinyomtatni, míg az elektronikus formában lévő anyagok felkerültek a weboldalra. Ezáltal lehetővé vált, hogy a szervezetek például grafikus fájlokat poszter gyanánt töltsenek le, így az egyik projektben kidolgozott és letesztelt erőszakellenes üzenet minimális ráfordítással és maximális összhanggal sokszorosítható és a többi tagállamban terjeszthető lett; • elkészült a „szemléltető esetek” sorozata, mellyel illusztrálni és bemutatni lehetett a Daphne által finanszírozott projekteket, a sikerhez vezető utat és hatásukat; • a Daphnéval együtműködő szervezetek egymás között váltott e-mailjeinek sürgetése nyomán a Daphne Hírek új életre kelt, és az újonnan finanszírozott projektekről, a weboldal frissítéséről és más mérföldkőnek számító hírekről tájékoztatta a szakma szereplőit.

18

02_2003_1685_txt_HU.indd 18

A projekteknek legalább húsz százalékban társfinanszírozókra volt szükségük. Az egyre gyakoribb ellenőrző látogatások célja ezért az volt, hogy ezzel is ösztönözzék a szervezeteket a finanszírozási források folyamatos keresésére, és hogy a Daphne által finanszírozott munka a

20-10-2005 10:04:28

1. A 2.brief Célok history és prioritások of Daphne

Bizottság támogatása nélkül is tovább folytatódhasson. Ha lehetséges volt, a szervezetek kicserélték egymás közt az esetleges támogatók elérhetőségeit, azonban a folyamatos finanszírozás továbbra is kihívás maradt. A Bizottság már 2002-ben mérlegelte a Daphne program jövőjét és lehetséges megújítását. A hét évre visszanyúló tapasztalatok tanulságait beépítették az előzetes javaslatokba. Ezek között szerepel a megemelt pénzügyi támogatás szükségessége a nagyobb projektek támogatása érdekében, illetve azon eszközök, amelyekkel a Bizottság olyan projekteket rendelhet meg, amelyek betölthetik az általa fontosnak tartott, de a szervezetek által nem javasolt „hézagokat”. „A nemzetközi hírnevű Daphne program egy elismert, fontos multidiszciplináris eszköz az erőszak elleni kampányban.” (Jelentés az Európai Parlamentnek a 2000–2003. évi Daphne program középtávú áttekintéséről, amelyet a Bizottság a Nők Jogaiért és az Esélyegyenlőségért készített)

19

02_2003_1685_txt_HU.indd 19

20-10-2005 10:04:29

2. Célok és prioritások

02_2003_1685_txt_HU.indd 20

20-10-2005 10:04:29

3. Akkor tehát egyáltalán mi az erőszak? 3.1.

Az erőszak felkutatása

A Daphne hétéves működése során több száz szervezet és több ezer ember bevonásával 303 projektet részesített anyagi támogatásban, de még soha nem határozta meg az „erőszak” fogalmát. Ez azonban szándékos volt. A program indulása óta nyilvánvaló volt, hogy az erőszak nem egyetlen „fogalom”, és hogy esetleges definiálása nemcsak a beérkezett pályázatok számát korlátozná, hanem – és ez szintén nagyon fontos – annak meghatározását is, hogy mi számít erőszaknak és mi nem. Ehelyett tehát a Daphne kezdeményezés és program azt kísérelte meg feltárni, amit maguk az európai emberek – a Daphne által támogatott akciók vezetői, partnerei, résztvevői és kedvezményezettjei – értenek az erőszakon, majd ennek nyomán megrajzolta az Európában „erőszaknak” tekintett fellépések, struktúrák, keretek és attitűdök teljes palettáját. Következésképpen a 2000–2003. évi Daphne programot létrehozó határozatban10 nem szerepel az erőszak meghatározása. Viszont szerepel benne egy általános nyilatkozat, amely tartalmazza az erőszak jelentőségét, összefüggésbe hozván azt az egészségre gyakorolt káros hatásával (tekintettel arra, hogy a program jogalapja a közegészségügy volt). A határozat kimondja: „A gyermekek, fiatalok és nők elleni fizikai, szexuális és pszichológiai erőszak sérti jogukat az élethez, biztonsághoz, szabadsághoz, méltósághoz, fizikai és érzelmi integritásukhoz, és súlyosan veszélyezteti az ilyen erőszak áldozatául esett személyek fizikai és mentális egészségét. Az ilyen erőszak következményeinek széles körben való elterjedése a Közösségben súlyos csapást jelent az egészségre. Fontos, hogy felismerjük, milyen súlyos közvetlen és hosszú távú következményekkel jár az erőszak az áldozatok egészségére, pszichológiai és szociális fejlődésére és esélyegyenlőségére, és hogy az erőszak az egyének, családok és közösségek számára magas társadalmi, szociális és gazdasági költségekkel jár. Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét, és nem korlátozódik a betegség vagy fogyatékosság hiányára.” Összefoglalva, az erőszak megítélése az volt, hogy gátolja a „teljes fizikai, mentális és szociális jólétet”, és megsérti az „élethez, biztonsághoz, szabadsághoz, méltósághoz, fizikai és érzelmi integritáshoz” való jogot. Az erőszak e rendkívül tág értelmű megközelítésének köszönhetően a Daphne-projektek mélyrehatóan feltárták az erőszak ezer és ezer arcát, és azokat a sajátos nemzeti, regionális és helyi formáit, amelyeket többnyire magára ölt. Ez az erőszak fogalmának ily széles értelmezést adó nyilatkozat lehetővé tette, hogy a Daphne program egész időtartama alatt rugalmasan kezelje a projektek témájául szolgáló erőszakot. 2000 óta a projektek az erőszak olyan területeit érintették, amelyek az EU tagállamaiban (és gyakran azon túl) hangsúlyozottan jelen vannak. Ennek köszönhetően lehetővé vált az eredmények átadása, és ezek a területek egyszersmind olyan prioritást élvező területekké is váltak, amelyek hathatós fellépést igényelnek a szervezetek saját országaiban. Ez nem csupán azt magyarázza, hogy miért támogatják közösségi szintű szervezetek a Daphne programot, hanem fontos előrelépés abban is, hogy híd épüljön a közösségi szintű prioritások és európai jelentőségű témák között.

02_2003_1685_txt_HU.indd 21

10

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. január 24-i 293/2000/ EK határozata, amely közösségi fellépést fogad el (a 2000–2003. évi Daphne program) megelőző intézkedésekről a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak leküzdése céljából.

21

20-10-2005 10:04:29

3. Akkor tehát egyáltalán mi az erőszak?

3.2.

Az ezerarcú erőszak Európában

A Daphne program időtartama alatt ezért olyan programokat támogatott, melyek célja az erőszak alábbi, legáltalánosabb megnyilvánulásai elleni védekezés és azok megakadályozása: • fizikai támadás • szexuális erőszak • emocionális és verbális bántalmazás • kirekesztés és kvázi-strukturált erőszak • kényszerítés és kizsákmányolás • virtuális erőszak • pszichológiai erőszak • nemi erőszak • kulturális indíttatású erőszak. Az erőszak Európában beazonosított formáit és a Daphne-projekteken keresztül ezek leküzdésére mobilizált csoportok részletesebb listáját lásd az 1. mellékletben.

3.3.

Mit gondolnak az európaiak az erőszakról?

Bár hamar világossá vált, hogy az erőszak ezerarcú jellegét jól tükrözték a Daphnéhoz benyújtott és/vagy a Daphne által finanszírozott pályázatok, az is nyilvánvaló volt, hogyha egy ún. Eurobarométer-felmérés segítségével vizsgálatot végeznének az európaiak erőszakfelfogásáról, akkor ezzel nemcsak kiegészülnének a projektek tevékenységei, hanem ez alapján nyomon követhető lenne az erőszak-percepció néhány trendje is. Az ezernyi „adatmorzsának” köszönhetően az Eurobarométer-tanulmányokból néhány általános tanulság is levonható azzal kapcsolatban, hogy a különféle országok, kor- és társadalmi-gazdasági csoportok hogyan látják az erőszakot, és hogyan reagálnak rá. Ezért 1999-ben a Daphne kezdeményezés a Bizottság információs, kommunikációs, kulturális és audiovizuális média szolgálataival (közvélemény-kutató egység) együttműködve egy „kétágú eurobarométert” állított fel és rendelt meg azzal a céllal, hogy felmérje, mit gondol a közvélemény a (1) gyermekek elleni erőszakról és (2) a nők elleni, családon belül elkövetett erőszakról. Sajnos ez utóbbi felmérés nem bizonyult szerencsésnek, mivel ez olyan fontos kérdéseket zárt ki, mint az emberkereskedelem és a családon kívüli (azaz intézményi) erőszak.

22

02_2003_1685_txt_HU.indd 22

A gyermekek elleni erőszakról készült felmérés kitért a fizikai fenyítésre, pszichológiai bántalmazásra, szexuális visszaélésre, fizikai és fiziológiai kegyetlenkedésre. Arra is kereste a választ, hogy az európaiak valóban „erőszakként” értelmezik-e ezeket, és vajon van-e különbség e tekintetben a különféle korcsoportok és országok között. A felmérés rákérdezett a lehetséges tettesekre is: apa, anya, mostohaapa/az anya élettársa, a mostohaanya/az apa élettársa, a fiútestvér, leánytestvér, egyéb rokonok, tanár, gyermeknevelő, másik gyermek, idegen. Azt is vizsgálták, hogy az emberek milyen formában értesültek a gyermekek elleni erőszakról, szerintük mi a fő oka, kinek kellene beavatkozni, mit tudnak az országukban érvényes jogszabályokról, mit lehetne tenni a gyermekek elleni erőszak felszámolása érdekében, illetve, hogy az EU-t be kellene-e vonni a gyermekek elleni erőszak megfékezésébe?

20-10-2005 10:04:29

3. Akkor tehát az erőszak? 1. A briefegyáltalán history of mi Daphne

A családon belüli erőszakkal foglalkozó felmérés lényegében ugyanezt a mintát követte, bár nem arra kereste a választ, hogy az európaiak szerint miben áll a nők elleni erőszak, hanem inkább arra, hogy az emberek hogyan súlyozzák az erőszak korábban meghatározott öt válfaját (pszichológiai, fizikai és szexuális erőszak, az erőszakkal való fenyegetés és a szabadság korlátozása). Egy lényeges kérdés irányult az erőszak és a „körülmények” kapcsolatára, hogy felmérjék: bizonyos körülmények között tolerálják-e az erőszakot (ezt a gyermekekkel kapcsolatos felmérésben más kérdések tartalmazták). Volt a családon belüli erőszak elterjedtségét firtató kérdés is, s megkérdezték a válaszadókat, hogy van-e olyan ismerősük, aki családon belüli erőszak áldozata vagy elkövetője volt, és ha igen, hol találkoztak vele (a munkahelyen, a családjukban, barátok között stb.)? A két felmérés érdekes dolgokat világított meg: • a legtöbb európai (77%) úgy gondolta, hogy a gyermekek elleni erőszak „nagyon általános” vagy „meglehetősen általános” jelenség, és csak 1%-uk mondta, hogy soha nem hallott a gyermekek elleni erőszakról; • valamivel kevesebben, de még mindig sokan (74%) gondolták úgy, hogy a nők elleni erőszak a családban „nagyon általános” vagy „meglehetősen általános”, de a válaszadók 4%-a soha nem hallott róla; • mindkét felmérés esetében a megkérdezettek a szexuális erőszakot tartották a legsúlyosabbnak: a válaszadók több mint 97%-a gondolta úgy, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása is az erőszak egy formája, és az európaiak 90%-a vélekedett úgy, hogy a nők elleni szexuális erőszak „nagyon súlyos” bűncselekmény; • számos tévképzet alakult ki a gyermekek elleni erőszak elkövetőivel kapcsolatban: az európaiak tévesen úgy gondolták (74%), hogy főleg az idegenek követnek el erőszakot a gyermekeken, noha a valóság azt mutatja, hogy a gyermekeken a legtöbb erőszakot a család, a barátok vagy az ismerősök követik el; • az európaiak 75%-a szerint a gyermekek ellen a tanárok által elkövetett fizikai vagy pszichológiai erőszak is az erőszak egy formája, és a megkérdezettek 59%-a a szülők által elkövetett fizikai fenyítést is az erőszakos cselekmények közé sorolja; • általános volt az a vélekedés (88% és 85%), hogy a többi gyerekek által elkövetett fizikai vagy pszichológiai kegyetlenkedés is az erőszak egy formája, bár érdekes módon ez a válasz korcsoportonként jelentősen megoszlott: a fiatalok jobban elfogadják a kortársaik által elkövetett erőszakot, mint az idősebbek; „A fiatalok számára az erőszak egy elfogadott dolog, megszokták, és a hozzá társított értékekkel körülvéve nőttek fel. Az erőszak jelen van mindennapi életünkben. És mivel elkerülhetetlennek hisszük, általában nem vagyunk tudatában annak, hogy milyen problémákkal jár. Az egyes csoportok körében végzett elemzésekből bizonyos engedékenység és szociális elfogadottság rajzolódik ki, illetve az, hogy nem vagyunk túl tájékozottak az erőszakos cselekmények negatív következményeivel kapcsolatban, noha problematikusnak tartjuk azokat… Az erőszak nem más, mint az egyenlők közötti párbeszéd mechanizmusa. A serdülők kialakítják saját nyelvi kódjukat, a szlenget, mely része az őket a felnőttkorba átvezető érintkezési rítusoknak, viselkedésformáknak és attitűdöknek. Az erőszak tehát egyre inkább irracionális folyamattá válik, amely identitást ad azáltal, hogy a csoport tagjai közötti működő megkülönböztetett körben fejti ki hatását.” [99/055/C projekt] • az európaiaknak nehezen fér bele az elképzeléseibe, hogy a gyermekek is lehetnek erőszakosak testvéreikkel szemben, viszont egy „másik gyermek” által elkövetett erőszak szerintük is gyakori;

02_2003_1685_txt_HU.indd 23

23

20-10-2005 10:04:30

3. Akkor tehát egyáltalán mi az erőszak?

• a gyermekek elleni erőszakkal és a nők ellen családon belül elkövetett erőszakkal kapcsolatban a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az alkohol (95%) és kábítószer (94%) ezek fő motivációja, s nem a munkanélküliség, a szegénység és a szociális kirekesztettség, az alacsony iskolázottság és egyéb szociális tényezők; • mind a gyermekek elleni erőszak, mind a nők ellen családon belül elkövetett erőszak vonatkozásában néhány megkérdezett, jóllehet csak kis százalékban (5,8% és 2,7%), úgy gondolta, hogy az erőszak bizonyos vagy minden körülmények között elfogadható dolog; • ez összefüggésbe hozható azokkal a válaszokkal, amelyekből kitűnt: az európaiak majd fele (45%) úgy gondolja, hogy a gyermekek elleni erőszak mögött a gyermek viselkedése rejlik, és hogy a családban a nők sérelmére elkövetett erőszak oka a nők „provokatív viselkedése” (46%); „A projektcsoport számára az egyik legnehezebb kérdés az Írországban tapasztalt »ellenállás«. Az ír társadalom ugyanis rendkívül ellenséges a családon belüli és a fiatalok életében előforduló erőszak feltárásával kapcsolatban. Napjainkban ír férfiak egy csoportja dolgozik azon, hogy ellehetetlenítse az Írországban az erőszak területén dolgozó csoportok munkáját. Programjukon szerepel például a nők választójogának ellenzése. Mi több, a média jelentős teret biztosít ennek a csoportnak, akiknek hívei, amellett hogy a női csoportokat és támogatóikat támadják, a kormányt is beperelték egy olyan program kapcsán, amelyet a kormány vezetett be az iskolákban fiúk számára »A férfiasság felfedezése« címmel. Projektünknek egy ilyen környezetben kellett működnie.” [99/044/WC projekt] • nagyon sokan (94% és 95%) vélték úgy, hogy a gyermekek ellen és a nők ellen a családon belül elkövetett erőszak elkövetőit meg kell büntetni, de keveset tudtak a hatályos törvényről ezzel kapcsolatban; • az európaiak többsége (91% mindkét tanulmányban) gondolta úgy, hogy a törvényt szigorítani kellene, és sokan támogatták azt a kezdeményezést, hogy az EU is vegye ki a részét a gyermekek elleni (72% „határozottan”) és a nők elleni erőszak leküzdésében (67%). A felmérések azt mutatták tehát, hogy az európaiak igenis tudatában vannak az erőszak jelenlétének, és úgy vélték, hogy ez egy elfogadhatatlan szociális jelenség. Sokan osztották azt a nézetet is, hogy az erőszak egy ezerarcú jelenség, többféle megnyilvánulási formával és kiváltó okkal, és többféle elkövetővel. Aggasztó volt azonban azt látni, hogy a felmérések szerint minél fiatalabb egy európai, annál nagyobb az erőszaktűrési határa, s félő, hogy az erőszak egyre inkább elfogadottá válik, és „normálizálódik”. Komoly kérdések maradtak megválaszolatlanul azzal kapcsolatban, hogy mi ennek az oka. Olyan területeken, mint például a gyermekek szexuális bántalmazása, egy, a tömegeket a jelenségre ráébresztő kampány tehetne igazán valamit az ilyen „normalizálódás” ellen, és szolgáltathatna megfelelő kontextust annak az önigazolási folyamatnak, amelyen az elkövetők keresztülmennek. Függetlenül az okoktól, ez a kérdéskör továbbra is Európa egyik legnagyobb kihívása.

24

02_2003_1685_txt_HU.indd 24

20-10-2005 10:04:30

4. A Daphne-tapasztalat eredményei A Daphne-projektek átfogó és rendszeres értékelésnek lettek alávetve. 2003-ban átfogó tanulmány elemezte a 1997 és 2003 között támogatásban részesített, több mint 1500 partnert képviselő 303 projektet.11 Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy pontos képet alkosson az egyes eredményekről és hatásukról, valamint hogy meggyőződjön a program hatásosságáról és hatékonyságáról. A folyamatos értékelő munka azt mutatja, hogy a Daphne program hatékony, vagyis eredményei és hatásai hozzájárulnak a célkitűzések megvalósításához. A program hatékonyságát tanúsítja a vívmányoknak és eredményeknek a rendelkezésre álló forrásokhoz képest örvendetesen nagy száma. Ugyanakkor az eredmények fenntarthatósága igen kicsi. A projekt befejezése után nem kielégítő az eredmények terjesztésének és az utófinanszírozásnak a megvalósítása.

4.1.

A projektek tipológiája 1997 és 2003 között

A Daphne program végleges értékelésében rengeteg adat szerepel a projektekre, vívmányaikra és eredményeikre vonatkozóan. Utóbbit a 4. fejezetben tárgyaljuk. a) A gyermekekkel/fiatalokkal és a nőkkel vagy vegyes célcsoportokkal foglalkozó projektek száma kiegyensúlyozott:

�

Gyermekek

�

Fiatalok Nők

��

Gyermekek és fiatalok

�� ��

Gyermekek és nők Fiatalok és nők

11

��

�

�

��

��

��

��

� ��

A projektek mintegy 39%-a a végső kedvezményezettek egyik specifikus csoportját (gyermekeket, fiatalokat vagy nőket) célozza meg. A végső kedvezményezettek összes típusának csoportosítása nyomán a „gyermekeket” a projektek 48%-a, a fiatalokat 52%-a, a nőket pedig 61%-a célozza meg.

02_2003_1685_txt_HU.indd 25

A 303 támogatásban részesített projektből részletes elemzés alá vont 218-at, melyek 1212 partnert tömörítettek. A többi projekttel különféle okok miatt nem sikerült kapcsolatot teremteni: csődbe mentek, a kulcsember távozott, a dokumentáció már nem áll rendelkezésre stb. E 218 projekt közül 148-at fejeztek be a tanulmány írása idejére, úgy, hogy a vívmányokról és eredményekről készült dokumentáció is leadásra került.

25

20-10-2005 10:04:31

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

A végső kedvezményezettek mindegyik csoportja az alábbi alkategóriák közül egyre vagy többre vonatkozik: ���

Homoszexuálisok Migránsok

��

Menekültek

��

Menedékkérők

��

Emberkereskedelem áldozatai

��

Etnikai kisebbségek

��

Fogyatékkal élők

��

Háztartási dolgozók

�

Prostitúcióban érintettek

��

Idősek

�

Börtönben vagy fogságban lévő személyek

�

Menedékheklyen/intézményekben lévő személyek

�

�

�

Egyéb

�

��

��

��

��

��

��

Az „Egyéb” csoportba tartoznak a katonák és családjaik, az egyedülálló nők, a kísérő nélküli fiatalkorúak, a kínzások túlélői, valamint az elmebeteg szülők gyermekei.

b) A projektek 21%-a több-, két- vagy hároméves időtartamú, ami jobb fenntarthatóságot eredményez. Ugyanakkor ezek a projektek erősen megterhelik a költségvetést, ezért a számuk korlátozva lett; c) Mind a 15 régi tagállam közreműködésével (koordinátorként vagy partnerként); EFTA/EGTés KKEO (közép- és kelet-európai országok) -szervezetek a partnerek teljes számának 6%-át teszik ki; d) A partnerek száma projektenként átlagosan hat, azonban a projektek 3%-ában tíz vagy több partner (javarészt helyi partner) vesz részt. A nyomon követést szolgáló látogatások és a visszatekintő értékelések azt jelzik, hogy általában a partnerek száma túl nagy ahhoz, hogy mindegyikük megfelelő részt tudjon vállalni. Ez ráadásul nagyobb szervezési terhet ró a koordinátorokra, a projekttevékenységek kiszélesítésének rovására; e) A projektekben részt vevő szervezetek kategóriánkénti megoszlása (l. a következő oldalt): A nem kormányzati szervezetek mindig is a Daphne program középpontjában álltak. Ezek teszik ki a partnerek 56%-át és a projektkoordinátorok 65%-át. Mindamellett 2002-ben és 2003-ban a nem kormányzati szervezetek aránya a koordinátorok körében az előző években tapasztalt 65%-ról 54%-ra esett vissza. A kutatóközpontoknak, egyetemeknek és közintézményeknek nőtt az aránya a koordinátorok körében: egyenként 13%-ra. E változás valószínűleg két okra vezethető vissza: először: 2000-től közintézmények is pályázhatnak; másodszor: amint arra több érdekelt is rámutatott, egyes nem kormányzati szervezeteket talán eltántorítottak az EU támogatási rendszerének az évek során egyre magasabb követelményei és egyre bonyolultabb eljárásai. A 2000-ben és 2001-ben támogatott, nem kormányzati szervezet által koordinált 41 projekt 71%-a jelezte, hogy nem volt elégedett a fizetési eljárások pontosságával; ugyanez az arány a nem kormányzati szervezetek által koordinált 19 támogatott projekt esetében 32%. (Lásd még a gyakorlati megvalósítással és a végrehajtási mechanizmusokkal foglalkozó 4.5. pontot).

26

02_2003_1685_txt_HU.indd 26

A nem kormányzati szervezetek a Daphne-projektek kulcsszereplői. Az elemzés azt mutatja, hogy a végső kedvezményezettekkel szoros kapcsolatot fenntartó 25 befejezett projekt közül 22 koordinátora volt nem kormányzati szervezet. Mindezt figyelembe vette a Bizottságnak a Daphne II program (2004–2008) létrehozására tett javaslata12, mely kimondta: „A műveletek kedvezményezettjeinek segítésére és elérésére a legjobb közvetítők ma is az áldozatoknak való segítségnyújtásért felelős szervezetek.”;

20-10-2005 10:04:31

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

Kutatóközpontok

������� ���������������������

Egyetemek

���������������������� ������������� ����� ��

Nem kormányzati szervezetek

� �

� �

� �

� �

�������� ������������������������

� �

Nemzetközi szervezetek

���������� ����������

Jótékonysági intézmények

Közintézmények

��������������������������� ��������������

Magánvállalatok

��� � ����� �����

Egyéb

�

� ��

��

��

��

��

��

��

��

Partnerek és koordinátorok kategóriái (1212 partner n , 218 koordinátor n )

f) Mindenekelőtt: a projektek azokat a közvetítőket célozzák meg, akik közvetlenül a végső kedvezményezettekkel dolgoznak, úgymint szociális munkásokat, oktatási, illetve egészségügyi alkalmazottakat, rendőröket stb. A hatóságok is célközönséget jelentenek. 218 projekt 92%-ába be lettek vonva a célcsoportok, 75%-ában pedig aktív szerephez jutottak, például tanácsadóként és/vagy végrehajtóként, a projekt megtervezésében, kivitelezésében, illetve ismertté tételében. Az aktív bevonás a hatás tekintetében nagyon fontos tényező, amint az a 4.4. pontból részletesen is kiderül; g) Az erőszaknak a kiválasztott projektek által célba vett területei a következőképpen oszlanak meg: (N= 218 projekt, projektenként legfeljebb két szempont) Nemi erőszak

�

�

�

�

�

�������������

Nemi alapú erőszak

�

�

�

�

�

�

�����������

Család

�

�

�

�

�

�

�

Iskolák

�

��������

Intézmények

�

����

�������������

Városi környezet

����������������

Vidéki környezet

�

Munkahely

������

Emberkereskedelem

�

�

�

Kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás

�

�

��

Visszaélés az internettel

������

Gyermekpornográfia

������������

Diszkrimináció

�

Önkárosítás

��

Testi fenyítés

��

Női nemiszerv-csonkítás

�������������

���������� �

Kisebbségekkel szembeni erőszak

�

�

02_2003_1685_txt_HU.indd 27

���

�

�

�

��

�

��

�

����������������

��

12

��

��

��

COM(2003) 54 dokumentum, végleges (a DAPHNE II program), 4. o.

27

20-10-2005 10:04:32

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

h) A partnerek túlnyomó többsége sokéves tapasztalattal rendelkezik az erőszak megelőzésének és az erőszak elleni védekezésnek a területén… (N= 216 projekt tapasztalattal)

�� ���

���

g g g g

>0 és <=5 év >5 és <= 10 év >10 és <= 20 év >20 év

���

…és ezt a tapasztalatot fel is használja a projektben: erős kapcsolat van a szakértelem területe és a projekt által megcélzott terület között, mint az az alábbi diagramról leolvasható: ��

���

���

g A projekt területei a koordinátor „fő tevékenységei” körébe esnek g A projekt egyik területe a koordinátor „fő tevékenységei” körébe esik g A projekt területei a koordinátor „fő tevékenységei” körén kívül esnek

i) Kapcsolat régebbi projektekkel és együttműködés kifejlesztése más futó projektekkel: amint a pályázati felhívás prioritásai sugallják, számos projekt épített mások tapasztalataira, vagy fejlesztett ki együttműködést más zajló projektekkel. Részletesen: 104 (50%) projekt kapcsolódik valamely korábbi projekthez: · 80 esetében ez egy Daphne-projekt. Ezek közül egy lokális projekthez is kapcsolódik, egy másik pedig egy, az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság által támogatott projekthez; · 9 projektet támogattak helyi/regionális/nemzeti hatóságok/szervezetek; · 2 projekt finanszírozása saját forrásokból történt; 28

02_2003_1685_txt_HU.indd 28

· 2 projektet a STOP program támogatott;

20-10-2005 10:04:33

4. A Daphne-tapasztalat eredményei 1. A brief history of Daphne

· 2 projektet az EQUAL program támogatott („A szegénység felszámolása és a társadalmi kirekesztés” és a „NOW kezdeményezés”); · 8 projektet más EK-programok támogattak („Védelem a sérülésekkel szemben, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság”, „Ifjúság Európáért”, „Információs, Kommunikációs, Kulturális és Audiovizuális Főigazgatóság”, „Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság”, „Európa az AIDS ellen”, „Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság”, „Belső Piaci Főigazgatóság”, „Leonardo”) (1-1 projekt); · 1 projektet a Kutatók Nemzeti Tanácsa (National Council of Researchers) támogat. Az előző projekttel való kapcsolat típusa Az előző projekt adta a jelen projekt ötletét

�

A projekt felhasználja az előző projekt eredményeit

��

A projekt megerősíti/kiterjeszti az előző projekt eredményeit

��

��

A projekt elterjeszti az előző projekt eredményeit A projekt más célcsoportokkal/kedvezményezettekkel ismétli meg az elért eredményeket

�

A projekt az erőszak más területein ismétli meg az elért eredményeket

�

A projekt más helyen ismétli meg az elért eredményeket

��

� �

��

��

��

��

��

��

��

Más zajló projektekkel együttműködést kifejlesztő projektek 61 projekt (29%) működik együtt más zajló projektekkel: · 7 projekt Daphne-projekt volt, melyek közül 1 nemzeti projektekkel is együttműködött; · 29 projektet támogattak helyi/regionális/nemzeti hatóságok/szervezetek; · 4 projektet az EQUAL program támogatott (konkrétan: NOW [1 projekt], a Munkaügyi kezdeményezés [1 projekt], illetve a Társadalmi kirekesztés [2 projekt]); · 2 projektet támogatott a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság; · 2 projektet támogatott az EURÓPA az AIDS ellen, melyek közül 1 nemzeti projektekkel is együttműködött; · 2 projektet a Leonardo da Vinci-program támogatott; · 3 projektet más EK-programok támogattak (RURIS, PRISMA, STOP) (1-1 projekt); · 3 projekt egyesületek hálózata; · 1 projektet a Katolikus Tengerentúli Fejlesztési Alapítvány (Catholic Overseas Development Fund) támogatott; · 1 projekt az Európai Erőszak-megfigyelő Állomással volt szerződéses viszonyban.

02_2003_1685_txt_HU.indd 29

29

20-10-2005 10:04:33

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

A más zajló projekttel való kapcsolat típusa A projekt felhasználja a másik projekt eredményeit

�

�

�

A projekt elterjeszti a másik projekt eredményeit

�

�

������

A projekt más célcsoportokkal/kedvezményezettekkel ismétli meg az elért eredményeket

�

����������

A projekt az erőszak más területein ismétli meg az elért eredményeket

������������������

�

A projekt más helyen ismétli meg az elért eredményeket

�

�

������

Információ-/tapasztalatcsere a két projekt között

�

�

�

A másik projekt a Daphne-projektből tanul/-projektre épít

��

����

� �

�

��

��

��

��

��

��

j) A projektek által célba vett csoportok skálája széles: (N= 218 projekt, projektenként legfeljebb három tétel) Nemzeti hatóságok

�

�

�

Területi hatóságok

�

�

�

�

�

��������

Helyi hatóságok

�

�

�

Nagyközönség

�

�

�

�

�����

�

�

�

�

����

�

����������

�

�

Egészségügyi alkalmazottak

�

�

�

�

����

Oktatási alkalmazottak (szülők, tanárok)

�

�

�

�

�

Rendőrségi alkalmazottak

�

�

�

�

��

Törvényszéki alkalmazottak

�

���������

Média/újságírók

�

������� �

�

��������

������

Erőszakos férfiak, elkövetők/tettesek Szociális munkások

�

Munkáltatók képviselői

�

�

�

����

�

�

�

��������

��

Az Unió képviselői

����

Gyermekek és/vagy nők általában

��

Nem kormányzati szervezetek

�

Egyéb

�

���������� �

��

��

��

��

��

30

02_2003_1685_txt_HU.indd 30

20-10-2005 10:04:34

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

k) A Daphne-célkitűzések szempontjából (amelyeket a határozat jelöl ki, és amelyek a pályázati felhívások szövegében is szerepelnek) a következő megoszlás és fejlődés tapasztalható: Multidiszciplináris hálózatok támogatása

A bevált gyakorlatok kicserélése

�

�

������

�

�

�

�

�

�

�

�������������

�

�

�

�

�

�

�

�

��������

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

����

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

����������

�

�

�

�

�

�

������������

�

�

�

�

�

�

������������

�

�

�

�

�

�

�

������

�

�

�����������������

�

���������

��

�

Tanulmányok, kutatás vagy adatgyűjtés

Tájékoztatási kampányok

�

����������

������������ �

Tájékoztató források

��� ���

Az erőszak felismerése és jelentése

�

�

�

����������

�������������

�

������������

�

��

��

��

��

��

��

��

��

A projektek Daphne-célkitűzései g 1997–99 , g 65 projekt 2000–2001 és g 70 projekt 2002–2003

A projektek 65%-ának (átlagosan) célkitűzése a bevált gyakorlatok kicserélése. Még szembetűnőbb ez a túlsúly, ha megnézzük a projektgenerációk fejlődését. Ez jól mutatja a Daphne valódi hozzáadott értékét: a bevált gyakorlatok továbbadását a nemzetközi partneri tömörüléseken belül és között. Ezzel szemben az információs források létrehozása még jobbára a jövő feladata. Érdekes fejlődés olvasható le az ábráról: a tájékoztatási kampányok és az erőszak felismerése és jelentése kategóriában, melyet a tanulmányok és a bevált gyakorlatok kicserélésének növekedése ellensúlyoz. Az első néhány évben az efféle kampány iránti igény magától értetődő volt, ezt követően viszont az erőszak elleni küzdelemben részt vevő szervezetek egyre kevésbé támaszkodtak erre a megközelítésre, és más célkitűzések kaptak nagyobb figyelmet. A projektek célkitűzéseinek részletesebb elemzése során a következő kategóriák bukkannak fel: Az erőszak jobb megértése

�

�

�

�

�

�

�����

Az erőszak megelőzése

�

�

�

�

�

�

�

Az erőszak leleplezése

�

�

�������

Védelem az erőszakkal szemben

�

�

�

�

���

Segítségnyújtás az áldozatoknak

�

�

�

�

��

Az áldozatok újraintegrálása

���

����������

Az áldozatok pszichológiai támogatása

�

�������������

Támogatás a családoknak

�

�����

Jogi intézkedések

������������ ���

Az elkövetők kezelése

�

Az elkövetők újraintegrálása �

02_2003_1685_txt_HU.indd 31

�

� ��

��

��

��

��

��

��

31

20-10-2005 10:04:34

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

4.2.

A Daphne eredményei és hatása

E jelentés céljaira értékelés készült a Daphne hétéves (1997–2003) tevékenységeiről. A tanulmány legfontosabb vonása a teljesség: az elemzés a kezdeményezés (1997–1999) és a program (2000–2003) minden projektjére (303) kiterjed. Az alábbi következtetéseket sikerült levonni: „A kezdeményezés és a program célkitűzései az eredeti igények – azaz a gyermekek, fiatalok és nők erőszaktól való megvédése és az erőszak megelőzése – szempontjából relevánsak voltak és maradtak. A vívmányok és a hatások egyaránt hozzájárulnak a Daphne program egyes célkitűzéseinek megvalósításához, igazolva annak hatékonyságát. A program hatékonyságát tanúsítják a rendelkezésre álló szerény forrásokhoz mérten ragyogó vívmányok és hatások. A projekt befejezését követően ezek fenntarthatósága igen gyenge az eredmények nem kielégítően megtervezett és célzott terjesztése, valamint a projekt utófinanszírozásának nehézségei miatt.” A következtetések az alábbi módon foglalhatók össze: �������

�����������

����������������������������������� ����������������� ����������

������������������������������� ������������

������������

�������������

���������

����������������������������������������������� ������������ ���������

������������������������������������������������������������

�����������������������

Jelentőség A Daphne program jelentőségét az határozza meg, hogy a célkitűzések mennyire jelentősek, és mennyire maradnak azok a kontextus tekintetében, azaz azon szociális igények szempontjából, amelyeket a program kielégíteni hivatott. A Daphne-célkitűzések jelentősége a szociális igények szempontjából Az erőszak elleni küzdelem nagyszámú kezdeményezést és műveletet egyesít. A Daphne nem célozza közvetlenül az erőszak áldozatai számának csökkentését. Ehelyett a program olyan szervezetek támogatását veszi célba, amelyeknek műveletei hozzájárulnak az erőszak elleni védelemhez, az erőszak megelőzéséhez és az áldozatok segítéséhez. Ez magyarázatot szolgáltat arra, miért játszanak kulcsszerepet a Daphnéban kezdettől fogva a nem kormányzati szervezetek. A Daphne-célkitűzések nagy általánosságban lettek meghatározva, azért, hogy az erőszak sok fajtájára érvényesek legyenek. Hat Daphne-célkitűzés van:

32

02_2003_1685_txt_HU.indd 32

· · ·

multidiszciplináris hálózatok támogatása; a bevált gyakorlatok kicserélése; tanulmányok, kutatás és adatgyűjtés;

20-10-2005 10:04:35

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

· · ·

tájékoztatási kampányok; tájékoztató források; az erőszak felismerése és jelentése.

Mivel a fenti célkitűzések függetlenek az erőszak érintett területeitől, ezeket nem befolyásolják az erőszak aspektusai közül évente kijelölt prioritások. Továbbá: ezek a célkitűzések sokkal inkább eszközök, mint szigorú értelemben vett célkitűzések. Voltaképpen azokhoz az általánosabb metacélkitűzésekhez járulnak hozzá, amelyeken a program kimondatlanul nyugszik, azaz: európai válasz az erőszakra hálózatépítésen és a legjobb gyakorlat kicserélésén keresztül, az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és a tájékozottság növelése (lásd alább a 2. ábrát). Folyamatos jelentőség Az a tény, hogy ezek a célkitűzések éveken át relevánsak maradtak, világosan kitűnik a megkérdezett érdekeltek zömének véleményéből. Néhányuk számára a program ebben a tekintetben előrelépést jelentett a kezdeményezéshez képest, minthogy a célkitűzések a tájékozottság növeléséről a tájékoztatáson át a viselkedés megváltoztatására, vagyis a leginkább kritikus hatásra tolódtak. A tájékozottság növelése voltaképp nem vonja „természetes módon” maga után a viselkedés megváltozását; az ilyen változásokhoz idő szükséges, valamint erőforrások, szervezeti változások stb. Bizonyos érdekeltek úgy látják, hogy középtávon a megelőzés nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon, mint az áldozatok védelme. Számos érdekelt fél az elkövetők kezelését mint a további erőszak megelőzésének eszközét tartja kritikus fontosságúnak. A Daphne-célkitűzések jelentőségét és időtállóságát az 1997 és 2002 közötti pályázók támogatásigényének növekedése is igazolja, mely azt is mutatja, hogy a kereslet és az igények fontosak, és azok is maradnak. Hatásosság A Daphne program hatásosságát az határozza meg, hogy a vívmányok és hatások milyen mértékben járulnak hozzá a Daphne-célkitűzések megvalósításához. Minden egyes projekt esetében az értékelés kapcsolatot teremtett a vívmányok és a támogatott Daphne-célkitűzések között. 699 vívmányból 601 erősen vagy nagyon erősen támogatja a Daphne-célkitűzéseket. Részletesen: � A bevált gyakorlatok kicserélése

������

��

Tanulmányok, kutatás vagy adatgyűjtés

������

��

Multidiszciplináris hálózatok támogatása

������ ������

������

���

������

������

�����

Tájékoztatási kampányok

���

������

������

������

Az erőszak felismerése és jelentése

���

����

����

������

Tájékoztató források

������

�� �

� �� �� �� �� �� �� ��

������

������

������

���

1. ábra: A program célkitűzéseit támogató vívmányok 601 vívmány hozzájárulása nagy vagy igen nagy: Konferenciák, szemináriumok, műhelyek g ; Tanulmányok, jelentések és könyvek g ; Tájékoztató anyagok g ; Iránymutatások, oktatócsomagok, útmutatók g ; Webhelyek, CD-k és CD-ROM-ok g

02_2003_1685_txt_HU.indd 33

33

20-10-2005 10:04:36

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

A fenti diagramot a következőképp kell értelmezni: A vívmányok 15%-a járul hozzá a „multidiszciplináris hálózatok támogatása” célkitűzéshez; 38%-ban „konferenciák, szemináriumok és műhelyek”, 16%-ban „tanulmányok, jelentések és könyvek”, 11%-ban „tájékoztató anyagok” révén. �

Fő hatások

A program célkitűzései

Jobb hálózati kapacitás � 63%

Multidiszciplináris hálózatok támogatása

� A bevált gyakorlatok átvétele � 66%

�

A bevált gyakorlatok � kicserélése

Európai válasz az erőszak kérdéseire hálózatépítésen és a bevált gyakorlat kicserélésén, illetve � keresztül tanulmányokon

Tanulmányok, kutatás vagy � adatgyűjtés

� Szakértelem növelése � 64%

Az erőszak megelőzése/védelem � az erőszakkal� szemben

� A segítségnyújtás eszközeinek � és/vagy elérhetőségének � javulása 57%

Nagyobb fokú tájékozottság az erőszakkal kapcsolatos kérdések és a végső kedvezményezettek � helyzetének tekintetében: 76% Az erőszak láthatósága/ � megvitatása 67%

A program metacélkitűzései

�

� Tájékoztató források

Nagyobb fokú tájékozottság � az erőszakkal kapcsolatos � kérdések tekintetében

� Tájékoztatási kampányok

Az erőszak felismerése és jelentése

�

Nyitottság más országokbeli tapasztalatok felé:� 52%

2. ábra: A hatások hozzájárulása a program célkitűzéseihez (A „Fő hatások” dobozban szereplő százalékértékek az olyan projektek gyakoriságát jelzik, amelyekben ilyen hatást megállapítottak.) Csak a legfontosabb hatások lettek feltüntetve (45%-os gyakoriság felett), továbbá csak a célkitűzésekkel való legfontosabb kapcsolatok szerepelnek a könnyebb olvashatóság érdekében.

Nem meglepő, hogy az adott célkitűzést támogató vívmányok részaránya szoros kapcsolatban áll a szóban forgó célkitűzést érintő projektek számával. A legszembetűnőbb adat az, hogy a „bevált gyakorlatok kicserélése” célkitűzést a vívmányoknak több mint az egyharmada támogatja. Ez jelzi a) a szóban forgó célkitűzés jelentőségét a résztvevők számára, b) a Daphne program valós hozzáadott értékét a tudás átadásában egyik országból a másikba, egyik szervezettől egy másikhoz, Európán át. Ezzel szemben a „tájékoztató források” célkitűzés kevesebb figyelmet kapott. Külön figyelmet kell tehát fordítani a Daphne II program ezen aspektusára. Fordítva tekintve a diagramra: úgy tűnik, hogy a közös munka ösztönzése („konferenciák, szemináriumok, műhelyek” útján) jelenti azt a vívmányt, amely a legtöbb célkitűzéshez hozzájárul, és előmozdítja az összest. A „tanulmányok, jelentések és könyvek” is jelentősen hozzájárul az összes célkitűzéshez. Érdemes arra is felfigyelni, hogy az „oktatócsomagok és útmutatók” három célkitűzésre van hatással, ami alátámasztja a képzés napirenden tartásának fontosságát. Továbbá: nincs lényeges minőségi különbség a vívmányok minőségében az egyes célkitűzések között. Ezenfelül a program minden egyes célkitűzését a hatások is támogatják. A legfőbb hatások a program egy vagy több célkitűzését támogatják, és a program összes célkitűzését támogatják hatások. 34

02_2003_1685_txt_HU.indd 34

20-10-2005 10:04:37

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

A Daphne program hatásosságát tehát a vívmányoknak és hatásoknak a célkitűzésekhez való együttes hozzájárulása biztosítja. Az elemzés a hatásosság fenntartására vonatkozóan több ajánlással állt elő: · kézzelfogható vívmányok ösztönzése, úgymint videóké, oktatási moduloké, melyek könynyen sokszorosíthatók, illetve adaptálhatók mást területekre vagy a végső kedvezményezettekkel dolgozó más foglalkozásúakra; · a terjesztési tevékenységek fokozása, annak érdekében, hogy a projektek eredményei láthatóbbá váljanak a döntéshozók számára; · a célcsoportok, végső kedvezményezettek és kulcsfontosságú érdekeltek fokozott bevonása már a projekt tervezési fázisába is. Hatékonyság A program hatékonysága a ráfordítások és a vívmányok, hatások közti kapcsolatot méri, a pénzért kapott érték megbecslésének célzatával. Azonban az olyan programok, mint amilyen a Daphne, nem termelési egységek, melyek költségei és előnyei pontosan kifejezhetők pénzügyi mutatókkal. Jóllehet a ráfordítások zöme ismert – mint támogatás –, értelmetlen pénzbeli értéket tulajdonítani a vívmányoknak, illetve hatásoknak: pl. annak az értéke, hogy a gyermekek és a nők képessé válnak arra, hogy jobban megvédjék magukat, és megelőzzék az erőszakot, nem fejezhető ki számszerűen. Lehetséges azonban indikátorokat készíteni a program hatékonyságáról, vívmányairól és hatásairól. A hatékonyság megbecslésének másik lehetséges elméleti megközelítése a Daphne program ráfordításainak, illetve vívmányainak és hatásainak teljesítményértékelése volna egy hasonló vívmányokat és hatásokat hozó másik program tükrében. Azonban tudomásunk és a megkérdezett érdekeltek véleménye szerint a Daphne egyedülálló, semmiféle vele összemérhető program nem létezik, jóllehet van néhány olyan nemzeti kezdeményezés, amely a Daphne bizonyos területeit fedi le. A hatékonyságot az alábbi pragmatikus megközelítés keretében értékeltük, mely a lehető legjobban kihasználja a rendelkezésre álló információkat, és a program hasznosságára összpontosít. 148 befejezett projekt reprezentatív mintáját elemeztük. Ezekből az alábbi jellemző tények és számadatok szűrhetők le: · A minta mintegy 20 millió eurós összköltségvetést képvisel (2001-ig), azaz kb. 133 000 eurót projektenként, és 23 500 eurót résztvevőnként. · Az EU-támogatás ennek a költségvetésnek kb. 75%-át teszi ki, azaz résztvevőnként kb. 17 600 eurót. Ez azt jelenti, hogy az EU átlagosan 2 teljes munkaidős egyenértéknyi (TME) támogatást nyújt minden projekthez egy éven át, vagy 0,35 TME-t részt vevő szervezetenként. Egyben azt is jelenti, hogy a Daphne átlagosan a részt vevő szervezetek személyzetének 0,8%-át támogatja13 egy éven át. · A projektek kétharmadában a költségvetés fennmaradó 25%-át kizárólag belső támogatásból fedezték. A projektek mindössze tíz százaléka csak támogatásokra támaszkodik, minden negyedik pedig belső és külső támogatások keverékét jelölte meg. Ezek a számok a külső támogatáshoz való hozzájutás nehézségét tükrözik, vagy azért, mert az ilyen támogatások ritkák, vagy azért, mert biztosításuk nem könnyű. A támogatást gyakran egészíti ki pluszmunka a részt vevő nem kormányzati szervezetek, valamint önkéntesek részéről. Az efféle erőfeszítések nagyságát nyilvánvalóan nehéz felmérni.

02_2003_1685_txt_HU.indd 35

13

Átlagosan 42 teljes munkaidős egyenértéket feltételezve az 1000-nél kevesebb személyt foglalkoztató részt vevő szervezetek esetében.

35

20-10-2005 10:04:37

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

· Átlagosan minden egyes projekt öt olyan vívmányt könyvelt el, amely jelentősen hozzájárult a program hat célkitűzésének eléréséhez. Lenyűgöző méretű anyagterjesztés valósult meg a projektek 98%-ának részvételével. A projektek 90%-a szervezett eseményeket: pl. 27 projekt 228 000 posztert és 297 000 brosúrát terjesztett; különféle események kerültek megrendezésre, amelyeket összesen 40 000-en látogattak. A vívmányok és terjesztésük hozzájárult ahhoz a hatáshoz, amit a célcsoportban, a végső kedvezményezettekben, a nagyközönségben és a döntéshozókban sikerült kelteni. · Az elemzett 148 projektben 1227 szervezet vett részt. A projektben való részvétel 97%-ukra volt hatással, mindenekelőtt a szakértelem fejlődése, a hálózati kapacitás javulása és a bevált gyakorlatok átvétele terén. A Daphnéban való részvétel tehát határozott és pozitív hatással volt ezekre a szervezetekre. Az elért eredmények tehát komoly értéket képviselnek, különösen, ha tekintetbe vesszük a Bizottság által nyújtott támogatás korlátjait. Az értékelés ellenőrizte, hogy van-e lényegi öszszefüggés a költségvetés nagysága és a vívmányok, hatások természete, illetve gyakorisága között, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs. Ez, legalábbis részben, annak tudható be, hogy a Daphne legtöbb résztvevője eszköznek tekinti a költségvetést. Önkéntes erőfeszítéseket tesznek, és nagy értéket tulajdonítanak a projekt eredményeinek. A pénzért kapott értékről tanúskodnak a következők is: Magas szintű célkitűzések elérése: Közös definíciók vagy közös megközelítés kidolgozása az erőszakkal kapcsolatos kérdésekben. A vívmányok minősége: Bizonyos vívmányok iránt a projekt befejezését követően is van igény, vagy könnyen megismételhetőek. A projekt fenntarthatósága: A projekt a szerződés vége után is létezik, vagy lefektette az utómunkálati projekt alapjait. A pénzért kapott érték másik igazolását a visszatekintő értékelések nyújtják, melyeket a Daphne megbízásából független szakértők végeztek el, külön-külön az egyes projektekre. Az így értékelt 76, 1998 és 2000 közti projekt 79%-át értékelték úgy, mint amely jó vagy kiváló értéket nyújtott a befektetett pénzért. Végül, de nem utolsósorban a legtöbb megkérdezett érdekelt fél – akik nem projektkoordinátorok, és korábban sem voltak azok – úgy vélte, hogy a Daphne haszna kettős: · egyedülálló a nőkkel, fiatalokkal és gyermekekkel szembeni erőszak kérdéseinek integrált (azaz az erőszak összes dimenzióját tekintetbe vevő) felvetésében, valamint egész Európára kiterjedő jellegében; · pozitív változást hoz az erőszak érzékelésében, illetve az erőszak elleni fellépésben, a megelőzés és a védelem terén. A fentiek alapján kijelenthető: a program hatékony, vagyis a rendelkezésre álló korlátos EUtámogatás mellett jelentős eredményeket és hatást könyvelhetett el. Ezt az értékelést az alábbi két észrevétellel kell kiegészítenünk: · a projektek további ráfordításokat is kaptak, természetbeni juttatások és önkéntes munka formájában, melyek nem lettek szisztematikusan figyelembe véve. Ezek a ráfordítások is hozzájárultak a vívmányokhoz és hatásokhoz, azonban nem feltétlenül fenntarthatóak;

36

02_2003_1685_txt_HU.indd 36

· a szociális szektorbeli partnerek közül csupán kevés rendelkezik alapos szakértelemmel az erőforrás-kezelés, a munkatervek kijelölése stb. területén, melyek megkönnyítik a rendelkezésre álló véges erőforrások optimális kihasználását és kimerülésük elkerülését.

20-10-2005 10:04:38

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

4.3.

Az eredmények tipológiája

A MEANS füzetek14 úgy definiálják a „vívmányokat” vagy „közvetlen eredményeket”, mint „amelyre a beavatkozásra előirányzott pénzt fordítják, ezáltal az elkészül, illetve konkrét formát ölt”. A Daphne-projektek esetében a vívmányok magukban foglalják mindazon tevékenységeket, amelyeket a partnerek a projekt ideje alatt fejtettek ki a Daphne program célkitűzéseinek támogatása céljából, illetve a projekt eredményeinek elterjesztése érdekében. Ennek megfelelően a jelen szakasz azzal az 1997 és 2001 között támogatott és befejezett 148 projekttel foglalkozik, amelyek elemzés alá lettek vonva (a fennmaradó 74 nem adott választ, vagy már nem volt elérhető: csődbe ment, nem volt már megtalálható stb.). A 699 azonosított vívmány megoszlása a következő: Tájékoztató anyagok, egyebek közt hírlevelek

��

Tanulmányok, jelentések és könyvek

��

Iránymutatások, oktatócsomagok, útmutatók

��

Közvetlen műveletek, helyszíni beavatkozás, segélyvonalak

�

Webhelyek, CD-k és CD-ROM-ok

�

Videók, tévé-/rádióspotok és egyéb audiovizuális anyagok

�

Adatbázisok, e-mail hálózatok

�

Konferenciák, szemináriumok, műhelyek

��

�

�

��

��

��

��

��

��

�

A projektek keretében elért vívmányok (699 vívmány) Másképp bemutatva: azon projektek százalékos részaránya, amelyek valamilyen vívmányt elértek, a következő: Tájékoztató anyagok, egyebek közt hírlevelek

�� ��

Tanulmányok, jelentések és könyvek Iránymutatások, oktatócsomagok, útmutatók

��

Közvetlen műveletek, helyszíni beavatkozás, segélyvonalak

��

Webhelyek, CD-k és CD-ROM-ok

��

Videók, tévé-/rádióspotok és egyéb audiovizuális anyagok

�� ��

Adatbázisok, e-mail hálózatok Konferenciák, szemináriumok, műhelyek

��

�

��

��

��

��

��

��

��

� ��

A projektek megoszlása az elért vívmányok szerint (148 projekt, projektenként legfeljebb 3 vívmány) A vívmányok közül a „konferenciák, szemináriumok”, a „tájékoztató anyagok”, valamint az „audiovizuális anyagok” járulnak legjobban hozzá a tájékozottság növeléséhez. Nem ismert annak pontos mértéke, hogy mennyire változtatják meg a mentalitást és a viselkedést.

02_2003_1685_txt_HU.indd 37

14

MEANS füzetek, „Evaluating socioeconomic programmes”, Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság, 1999.

37

20-10-2005 10:04:38

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

Ezzel szemben az olyan vívmányok, mint az „oktatócsomagok”, „tanulmányok”, illetve „közvetlen műveletek” hatnak közvetlenül a célcsoportokra és a végső kedvezményezettekre. Valójában azoknak a projekteknek a hatása, amelyek keretében oktatási csomagot és útmutatót hoztak létre, nagyobb a többiénél (lásd még a hatásokkal foglalkozó 4.4. fejezetet): • „A célcsoport megváltozott viselkedése az erőszak megelőzése tekintetében” (e projektek 53%-a, szemben a teljes mintára vonatkozó 40%-kal), • „A végső kedvezményezettek eszközeinek javulása helyzetük kezelésére” (e projektek 70%-a, szemben a teljes mintára vonatkozó 55%-kal). A fenti két szempont, melyet több érdekelt fél véleménye is alátámaszt, azt jelzi, hogy a tájékoztató kampányok hasznosak az erőszak tényleges megelőzésében. Ugyanakkor a végső kedvezményezettek helyzetének javítása szempontjából fontosabb a végső kedvezményezettek közvetlen felkarolása és támogatása, mint az általános tájékoztatás és a tájékozottság növelése. Terjesztés A befejezett projektek 97%-ában valósítottak meg terjesztési tevékenységet, a következő megoszlásban (N= 144 projekt terjesztéssel) ��

��

��� g Anyag terjesztése g Események szervezése g Anyag terjesztése és események szervezése g Anyag terjesztése és közeli kapcsolatok g Anyag terjesztése, események szervezése és közeli kapcsolatok

��

���

Az egyes módokat különválasztva: a projektek 98%-a terjesztett anyagot, 90%-a szervezett eseményt, és 42%-a épített közeli kapcsolatokat.

38

02_2003_1685_txt_HU.indd 38

20-10-2005 10:04:39

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

A tényleges terjesztés tekintetében a projektek túlnyomó többsége a tervezettnél jobban teljesített: a legtöbb projekt ugyanolyan jó vagy jobb teljesítményt mutatott fel a terjesztési költségek tekintetében (a projektek 89%-a), a terjesztés időzítése tekintetében (80%), a közönség tekintetében (96%) és a terjesztési tevékenységek tekintetében (98%). A szóban forgó projektek a következő anyagokat állították elő: Poszterek

��

Hírlevelek

�

Szórólapok

��

Brosúrák

��

Jelentések

��

Könyvek

��

Útmutatók/iránymutatások/ oktatási csomagok Adatbázisok

�� � ��

Webhelyek CD-ROM-ok

��

Cikkek/kivonatok

��

Videó/rádió-/tévéspot

��

�

�

��

�

��

��

��

��

��

��

A projektek megoszlása a terjesztési célokra előállított anyagok szerint (144 projekt) Tekintetbe véve, hogy a legtöbb projekt egyéves időtartamú volt, fenntartások nélkül kimondhatjuk, hogy a partnerek hatalmas mennyiségű anyagot állítottak elő rövid idő alatt, amint azt az alábbi felsorolás is igazolja: – – – – – – – – – – – – – – – – – –

227 966 poszter 27 projektben 13 556 hírlevél 9 projektben 297 160 brosúra 27 projektben 77 272 jelentés 46 projektben 64 600 útmutató 7 projektben 27 700 könyv 19 projektben 370 póló 2 projektben 731 456 szórólap 36 projektben 21 553 cikk 14 projektben 2 000 címtár 2 projektben 1 770 videó 5 projektben 5 000 matrica 2 projektben 6 000 képeslap 4 projektben 16 152 CD-ROM 12 projektben 2 000 névjegykártya 2 projektben 2 000 színes rajzsorozat 1 projektben 500 protokoll 1 projektben 200 kitűző 1 projektben

A felmérés a következő adatokkal szolgált a szervezett események és a látogatók kapcsán: – – – – – –

71 találkozót szerveztek 19 projekt kapcsán; ezeken összesen 880-an vettek részt 51 konferencián vettek részt 6 projekt kapcsán, összesen 3 620-an 94 konferenciát szerveztek 62 projekt kapcsán; ezeken összesen 16 793-an vettek részt 389 szemináriumot szerveztek 64 projekt kapcsán; ezeken összesen 11 334-en vettek részt 245 műhelyt szerveztek 36 projekt kapcsán; ezeken összesen 4 356-an vettek részt 56 projektbemutatót szerveztek 6 projekt kapcsán; ezeken összesen 3 160-an vettek részt

02_2003_1685_txt_HU.indd 39

39

20-10-2005 10:04:39

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

– 2 sajtótájékoztatót szerveztek 1 projekt kapcsán; ezen összesen 40-en vettek részt – 70 megvalósítással foglalkozó találkozót szerveztek 1 projekt kapcsán; ezeken összesen 546-an vettek részt. A konferenciák, szemináriumok és műhelyek a hálózatépítés hatékony eszközei. A terjesztés és a hatás tekintetében hozzáadott érték azonban kérdéses: • Az efféle események megszervezése jelentős erőforrásokat követel a terjesztési tevékenységekhez, például egy webhelyen keresztüli terjesztéshez képest. • A terjesztés javarészt a résztvevőkre korlátozódik. A konferenciák, szemináriumok, műhelyek akkor hasznosak, ha elérik a célcsoport tagjait és a végső kedvezményezetteket a projekt által közvetlenül célba vettek körén túl is, illetve a politikai kulcsembereket; így jobb pozíciót biztosítanak az eredményeknek, melyeknek ezáltal nagyobb hatásuk lehet. • Az esetek túlnyomó részében a konferenciák egyszeri események: amikor befejeződnek, általában semmiféle utóművelet nincs, amely a dolgok megváltoztatására irányulna. Ennélfogva lezárják a projekt tevékenységét ahelyett, hogy szemet képeznének a terjesztés és hatás láncában. • Sokszor a projekt végén kerül rájuk sor, ami általában túl késő ahhoz, hogy hatása lehessen. A célcsoportokra, végső kedvezményezettekre és a hatóságokra való hatás eléréséhez voltaképpen korábban be kell vonni őket a projektbe. Ugyanakkor a konferenciák, szemináriumok és műhelyek szélesebb hallgatósággal való kapcsolatot tesznek lehetővé, mint a helyszíni munka vagy a specifikus képzés. A konferenciáknak mint a további terjesztés és hatás eszközeinek hatékonyabbá tételéhez javasolt, hogy: • győződjön meg róla, hogy a kulcspozícióban lévő döntéshozók és politikacsinálók kaptak meghívást a konferenciára, és el is látogatnak rá; • a konferencia után hajtsanak végre utólagos műveleteket, hogy megmaradjanak a terítékre került kérdések a résztvevők fejében. Néhány projektnek eseményeken keresztül sikerült elérnie a kulcsembereket, mint az alábbiak mutatják: A projekt 11. hónapjában szakértők közti találkozó került megrendezésre, mely a női nemiszervcsonkítás (NNCS) 50 európai érdekelt felét hozta össze. A projektnek sikerült összehoznia a terület releváns partnereit egész Európából, és megteremtenie e fontos terület első szakértőhálózatát. A NNCS európai kezelésében és a rá adott válaszban bekövetkezett változások java része erre a kezdeti projektre vezethető vissza. A válaszok egész Európára kiterjedő egységessége szinte teljesen ennek a projektnek vagy következő fejezeteinek az eredménye. Differenciált és integrált képzési rendszer kifejlesztése, amely e multidiszciplináris megközelítés szereplőit veszi célba: társadalmi beavatkozó testületek, az állami és a nem profitérdekelt szektorból egyaránt, rendfenntartók és az igazságszolgáltatási rendszer, a munkaerőpiac szereplői, helyi politikai képviselők. Az ilyen differenciált és integrált képzési rendszer kifejlesztése emelte a különféle résztvevők szakértelmének szintjét, továbbá meghatározta a jó hálózatépítési stratégiákat és gyakorlatokat. A célcsoportok és a végső kedvezményezettek elérése

40

02_2003_1685_txt_HU.indd 40

Az anyagok terjesztésén és az események szervezésén túl 60 projekt közeli kapcsolatot alakított ki a célcsoportokkal és/vagy a végső kedvezményezettekkel. Az ilyen kapcsolatok legtöbbször látogatásokat és eszmecseréket jelentettek a végső kedvezményezettekkel foglalkozó célcsoportok tagjaival, magukkal a végső kedvezményezettekkel, illetve a végső kedvezményezettekkel közvetlenül nem foglalkozó célcsoportok tagjaival, például a nemzeti szintű hatóságok tagjaival, az igazságszolgáltatásban dolgozókkal és az Európai Parlament tagjaival.

20-10-2005 10:04:40

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

49 projekt esetében e kapcsolatok létesítésére a projekt folyamán, 9 projekt esetében a projekt folyamán és azt követően, 2 projekt esetében pedig a projekt befejezését követően került sor. A közeli kapcsolatok megoszlása a következő volt: Célcsoportok • Tanárok: 17 projekt • Rendőrök és szociális munkások: 13-13 projekt • Oktatási alkalmazottak (oktatók, szülők): 12 projekt • Helyi/nemzeti hatóságok, parlamenti képviselők, küldöttek: 12 projekt • Egészségügyi alkalmazottak, pszichológusok: 8 projekt • Nem kormányzati szervezetek: 8 projekt • EU-hatóságok, európai parlamenti képviselők, politikusok: 12 projekt • Törvényszéki alkalmazottak: 4 projekt • Egyéb: 14 projekt (egyesületek, jótékonysági intézmények, újságírók, gyakorló ügyvédek, önkéntesek, az Egyesült Nemzetek előadói, szakértők, szakszervezetek, munkáltatók szervezetei, vallásos közösségek képviselői).

Végső kedvezményezettek • Érintett nők: 9 projekt • Fiatalok: 8 projekt • Gyermekek: 8 projekt • Végső kedvezményezettek általában: 5 projekt

Az európai címke több partnernek segítségére volt abban, hogy közeli kapcsolatba tudjon lépni a politikai hatóságokkal, mint azt az alábbiak is mutatják: Az a tény, hogy a program politikai gerince az EU, sok olyan ajtót felnyitott, amelyek hosszú ideig zárva voltak. Az e területeken dolgozó hálózatok komolyabban vették a leszbikus nők elleni gyűlölködés és az otthoni erőszak jelenségét. De még így is nehéz volt túllépni a „barátságos” hallgatáson, és cselekvésre bírni őket. Végül azonban sikerült. A terjesztési tevékenységek javarészt a projekt ideje alatt zajlottak. A projektkoordinátorok mintegy 88%-a lelkesen folytatta volna a projektet befejezése után, ám csak 11%-uk kapott további támogatást a terjesztésre, úgymint: Támogatás a Leeds Health Action Zone Communitytől a videocsomag ingyenes terjesztésére az összes leedsi általános és középiskolában a szerződésben foglalt időszak után. Jelentésünk 2000 példányban, könyv formájában történő megjelentetését a katolikus egyház támogatta. A Daphne-projektek futamidejük utáni folytatásához kritikus jelentőségű a támogatások biztosítása. A Daphne-támogatás lehetővé tette, hogy nagyszerű dolgok vegyék kezdetüket, de a lehetőségek általában nem elegendőek az utómunkákra, amelyek a projekt tevékenységeinek folyamatosságát biztosítanák, mivel ezekről sem az EU, sem a helyi önkormányzatok nem hajlandók gondoskodni. Például: egy európai szinten tájékoztatást nyújtó weboldal frissítéséhez vagy a helyi válságközpontok európai hálózatának fenntartásához időre és pénzre van szükség. A helyi önkormányzatok gyakran azért utasítják vissza az efféle utómunkálatokat, mert nem helyi projektről van szó. Az EK álláspontja szerint a Daphne az ilyen irányú műveleteket érintő egyetlen EK-program, a webhelyek frissítésével vagy a hálózatok fenntartásával kapcsolatos költségek további támogatásával azonban nem foglalkozik.

02_2003_1685_txt_HU.indd 41

41

20-10-2005 10:04:40

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

Ezeknek a projekteknek az egyik legérdekesebb fejleményét azok az innovatív megoldások jelentik, amelyekkel bizonyos kritikus kérdéseket kezeltek. Az eredmények spektruma a gyermeksegélyvonalak működtetői európai alapszabályának megalkotásától, a nemi erőszak európai helyzetének feltérképezésétől és az otthoni erőszak elkövetőivel foglalkozó, több közreműködő szervezet által nyújtott oktatási programoktól a gyermekek viselkedésében mutatkozó erőszak megelőzésével foglalkozó oktatók részére készített oktatási modulok kifejlesztéséig, a női nemiszerv-csonkítás tudományos kutatási programjának kidolgozásáig stb. terjed. Egyes projektek módszerei innovatívak voltak, például oktatási mintamodult fejlesztettek ki egy drámaműhelymunka alapján, amely a lányok önmegerősítését és a szexuális visszaélések megelőzését célozta, valamint egy munkahelyi környezetben történő felhasználásra szánt oktatási erőforráscsomagot, amely az otthoni erőszakról való tájékozottság szintjét hivatott növelni. Az új módszertanoknak, a több közreműködő szervezet együttműködésének, az oktatási programoknak, az audiovizuális és informatikai anyagoknak és az egyes projektekben megvalósított többi vívmánynak/terméknek a sokszorozó hatása messzire ható és lenyűgöző.

4.4.

A hatás értékelése

A záróértékelés a program hatásait is vizsgálta. Ezek a meghatározás szerint a Daphne vagy valamely projektje(i) által kiváltott emberi vagy társadalmi változások. A hatások mérése három szempontcsoport szerint történt: hatások a partnerekre, a célcsoportokra, illetve a végső kedvezményezettekre. Azonosították ezenkívül a fenti hatásokat – pozitívan vagy negatívan – befolyásoló tényezőket, a hatáshoz vezető mechanizmus mélyebb megértése céljából. Hatások a partnerekre Az alábbi ábra a partnerekre gyakorolt, általuk érzékelt hatások hat kategóriáját mutatja be. (N = 143 projekt, projektenként legfeljebb 3 hatás)

��

Szakértelem növelése A bevált gyakorlatok átvétele

��

Megnövekedett hitelesség, a közönség jobb elérése

�� ��

Jobb hálózati kapacitás Hozzáférés további támogatáshoz

��

A munka természetének megváltozása

�

�

�

��

�� �� ��

�� �� ��

�� ��

Majdnem az összes projektnek (97%) volt hatása a partnerekre.

42

02_2003_1685_txt_HU.indd 42

A „szakértelem növelése” összefüggésben áll az erőszakkal kapcsolatos kérdések mélyebb vagy újszerű megértésével, a más partnerek és célcsoportok tapasztalataiból való tanulással, a készségek/teljesítmény szintjének emelésével, illetve az ismeretek elmélyítésével arra vonatkozóan, hogy miként állnak hozzá az egyes kérdésekhez szerte Európában. A szakértelem növelése összefüggésben kell, hogy álljon a partneri tömörülések nemzeteken átívelő jellegével, mely lehetővé teszi a partnerek számára, hogy magas szintű szakértelemmel rendelke-

20-10-2005 10:04:41

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

ző kiegészítő partnerekkel cseréljék ki ismereteiket, illetve dolgozzanak együtt. A partnerek 76%-a most vett részt először Daphne-projektben. Az „újoncok” e magas részaránya jól mutatja a Daphne úttörő jellegét az érintett partnerek számára. A „jobb hálózati kapacitás” három lehetséges helyzetre vonatkozik: • a partnerek könnyebben tudják felvenni a kapcsolatot más partnerekkel; • a partnerekkel könnyebb felvenni a kapcsolatot; • a projektet követően a partnerek nagyobb valószínűséggel lesznek képesek más partnerekkel dolgozni. A „bevált gyakorlatok átvétele” itt azokra az esetekre utal, amelyekben, a projektnek köszönhetően, a partnerek másként cselekszenek munkájuk során, professzionálisabbá válnak, és saját használatuknak megfelelően átalakítják a bevált gyakorlatokat. A „munka természetének megváltozása” jellemzően kutatási vonatkozású projektekre utal, melyekben a projekt eredménye a régi munkakoncepció megváltoztatását vonja maga után. A projektet követően, a projektből nyert új információk és új problémamegértés miatt a partnerek másként lépnek fel. A partnerekre gyakorolt hatás tényezői (N= 137 projekt, melyek egyenként legfeljebb 3, a hatást elősegítő vagy korlátozó tényezőt jelöltek meg)

Leggyakrabban említett

Elősegítő tényezők

Korlátozó tényezők

A projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritásuk: 69% A partneri tömörülés nemzetközi jellegének foka: 49% A vívmányok minősége: 42% A projekt célkitűzéseinek beleillése a kontextusba: 31% A projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök: 24% A célcsoport képviselői bevonásának foka: 18% A felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka: 15% Politikai befolyás/láthatóság: 12% A tevékenységek terjesztésének időszerűsége: 7% Együttműködés más projektekkel és/vagy kezdeményezésekkel: 7%

A projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök: 10% A projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritásuk: 4% A tevékenységek terjesztésének időszerűsége: 3% A partneri tömörülés nemzetközi jellegének foka: 1% A felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka: 1% Együttműködés más projektekkel és/vagy kezdeményezésekkel: 1% Politikai befolyás/láthatóság: 1% Egyéb (a projekt időtartama; kis, nem kormányzati szervezetek esetében: az európai projekttel kapcsolatos kötöttségek): 1%

Legkevésbé említett A két első elősegítő tényező világosan kiemeli a gondosan megtervezett partneri tömörülés szükségességét. Ezt jelzi az is, hogy a partnerek szakértelmének színvonala a korlátozó tényezők között is nagy hangsúlyt kapott. Ez a pont tehát döntőnek látszik, ezért emlékeztetnek lépten-nyomon a Bizottság irányelvei: a jó partneri tömörülés megfelelő szakértelemmel elősegíti a projekt sikerét, a rosszul megtervezett partneri tömörülés azonban nagyon megnehezíti azt. Továbbá: a korlátozó tényezőkre adott visszajelzések 10%-a említi, igen logikusan, a projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások fontosságát.

02_2003_1685_txt_HU.indd 43

43

20-10-2005 10:04:41

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

Hatások a célcsoportokra A projektek 93%-a jelzett a célcsoportra gyakorolt hatást. (N = 137 projekt, projektenként legfeljebb 3 hatás) Jobb tájékozottság az erőszakkal kapcsolatos kérdések tekintetében

��

Magasabb szintű szakértelem

��

Megváltozott viselkedés az erőszak megelőzése tekintetében

��

Megváltozott viselkedés az erőszak elleni védelem tekintetében

��

��

Nagyobb hajlandóság/kapacitás az együttműködésre Nagyobb fokú nyitottság más országok/szervezetek gyakorlatai felé

��

��

Az igazságszolgáltatási keret jobb ismerete

�

��

��

��

��

��

��

��

� ��

A „jobb tájékozottság az erőszakkal kapcsolatos kérdések tekintetében” a célcsoportok tagjai felé irányuló megfelelő terjesztési tevékenység (anyag terjesztése, események szervezése) eredménye. A „nagyobb hajlandóság/kapacitás az együttműködésre” hatás a projekt vívmányainak jobb gyakorlati megvalósítására utal, azért, mert a célcsoportok: • nagyobb érdeklődést mutatnak a közös munka iránt; • jobban képesek együtt dolgozni; • jobban értik egymást. A „magasabb szintű szakértelem” hatás az erőszak kérdéskörének mélyebb vagy új megértésére, a tapasztalatok és a gyakorlatok partnerekkel, valamint a célcsoportokkal történő kicserélésére vonatkozik, ami az erőszak kérdéskörének integráltabb megközelítésére, az e szektorban Európa-szerte kifejtett tevékenység jobb ismeretére vezet. A „megváltozott viselkedés az erőszak megelőzése tekintetében” elsősorban annak a törekvésnek felel meg, hogy jobban összpontosítsanak az érintettek a megelőzést szolgáló műveletekre, az alábbi módokon: • a célcsoportok a korábbinál több megelőző műveletet hajtanak végre; • a célcsoportok más munkamódszerekkel dolgoznak, mert jobban ismerik a problémát, és ennélfogva jobban tudják megközelíteni. A tevékenység jobban összpontosít a megelőzésre. Megelőzéshez folyamodnak jelentés, tanácsadás vagy szociális körök alkalmazása helyett. Ez olyan kutatási vonatkozású projektek esetében jellemző, amelyek a megelőzés mélyebb megértését teszik lehetővé. 44

02_2003_1685_txt_HU.indd 44

20-10-2005 10:04:42

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

A célcsoportokra gyakorolt hatás tényezői (N= 133 projekt, melyek egyenként legfeljebb 3, a hatást elősegítő vagy korlátozó tényezőt jelöltek meg)

Leggyakrabban említett

Elősegítő tényezők

Korlátozó tényezők

A projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritásuk: 50% A vívmányok minősége: 47% A célcsoport képviselői bevonásának foka: 34% A projekt célkitűzéseinek beleillése a kontextusba: 32% A partneri tömörülés nemzetközi jellegének foka: 26% A projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök: 25% A felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka: 21% Politikai befolyás/láthatóság: 20% A tevékenységek terjesztésének időszerűsége: 6% Együttműködés más projektekkel és/vagy kezdeményezésekkel: 4% Egyéb (jelentős érdeklődésre számot tartó új téma): 1%

A projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök: 13% A tevékenységek terjesztésének időszerűsége: 8% A célcsoport képviselői bevonásának foka: 4% Politikai befolyás/láthatóság: 3% A felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka: 2% A vívmányok minősége: 1% A projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritásuk: 1% A partneri tömörülés nemzetközi jellegének foka: 1% A projekt célkitűzéseinek beleillése a kontextusba: 1% Együttműködés más projektekkel és/vagy kezdeményezésekkel: 1%

Legkevésbé említett Itt is van egy fontos tényező, mely éppúgy elősegítheti, mint megnehezítheti a projekt sikerét: a célcsoport képviselői bevonásának foka. Fontos tanács a jövő projektjei számára: a célcsoportok megfelelő bevonása, akár a tervezés, akár a megvalósítás, akár a terjesztés fázisában. A „vívmányok minősége” a jó hatáshoz hozzájáruló újabb fontos tényező.

45

02_2003_1685_txt_HU.indd 45

20-10-2005 10:04:42

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

Hatások a végső kedvezményezettekre A projektek négyötöde (79%) volt hatással a végső kedvezményezettekre. Az alábbi diagram a kedvezményezettekre gyakorolt hatások módjai előfordulásának gyakoriságát mutatja. (N = 117 projekt, projektenként legfeljebb 3 hatás) Jobb védelem

��

Jobb tájékozottság helyzetük tekintetében

��

Jobb eszközök a szituációjuk kezeléséhez

��

Jobb hozzáférés a segítségnyújtáshoz

�� ��

Képességeik javítása

��

Társadalomba való beilleszkedésük előmozdítása

�

��

��

��

��

��

��

��

� ��

A „jobb tájékozottság” a terjesztési tevékenységek, a célcsoportok képviselőivel való kapcsolat és/vagy a partneri tömörülésbe történő közvetlen bevonásuk eredménye. Bizonyos projektek esetében a végső kedvezményezetteknek a projekt előtt még tudomásuk sem volt jogaikról, illetve a meglévő szolgáltatásokról, mint azt az alábbiak is mutatják: A tájékoztató kampány széles körben hatással volt a közvéleményre. Sokak számára ez volt az első alkalom, hogy tájékoztatást kaptak a gyermekekkel szembeni erőszak kérdésköréről. Az S. O. S. segélyvonalat széles körben sikerült terjeszteni. A próbafázisban Thesszaloniki 5 területén 6 visszaélési esetre derült fény. A „jobb hozzáférés a segítségnyújtáshoz” olyan eseteket takar, melyekben a végső kedvezményezettek jobban elérik a célcsoportok tagjait (ez összefügg azzal is, hogy a célcsoportok könnyebben elérhetők, illetve jobban képesek azonosítani az erőszak eseteit), vagy jobban képesek eljutni a segítségnyújtókhoz (pontosabban tudják, kit kell hívni). Az efféle hatás gyakrabban fordul elő nem kormányzati szervezetek által koordinált projektekben, mint bármilyen más típusú szervezet által koordináltakban: 67%, szemben 39%-kal. A nem kormányzati szervezetek fontos szerepet játszanak a végső kedvezményezetteknek a megfelelő segítségnyújtó szolgáltatásig történő elkalauzolásában, valamint a szolgáltatást nyújtók és a végső kedvezményezettek közti közvetítésben. A „jobb eszközök a szituációjuk kezeléséhez” hatás azokra az esetekre utal, amelyekben a potenciális áldozat jobb helyzetben van ahhoz, hogy saját helyzetével foglalkozzon. A jobb helyzet az alábbiakból fakadhat: • jobb eszközök, pl. összekötő telefonszám; • magasabb szintű ismeret: felfogják helyzetüket, és ismernek másokat, akik hasonló helyzetben vannak; • nagyobb magabiztosság: van önbizalmuk ahhoz, hogy a problémájukkal foglalkozzanak. Alább néhány szemléltető esetet mutatunk be:

46

02_2003_1685_txt_HU.indd 46

Speciális keresőeszközt helyezünk el a webhelyen, arra ösztönözve az embereket, hogy zavartalanul, anélkül hogy bárkivel is beszélniük kellene, információkat szerezhessenek.

20-10-2005 10:04:43

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

A hálózatba tömörült nem kormányzati szervezetek által jelzett jelentős hatás az, hogy a kedvezményezettek gyakrabban tudják, mint a projekt megkezdése előtt, hogy kit hívjanak, ha segítségre szorulnak; a címlista hasznos összeköttetési pontokat ad meg Európa-szerte. Összekapcsolt megközelítés foglalkozik a visszaéléseket elszenvedettekkel. Ugyanazt a szolgáltatást kapják a nemzeti egészségügyi ellátástól és a rendőrségtől, és mindkét fél érti, mit tesz a másik. A szolgáltatások bővültek a régióban, és most már integrált szolgáltatások állnak a családok rendelkezésére. Kezdetben, 2000-ben egy központ volt, ma már több van. Nemzeti szervezet alakult: a Broken Rainbow („megtört szivárvány”), mely tanácsadási szolgáltatást nyújt a leszbikusok részére. A hatás a végső kedvezményezettekre közvetettebb, mint a célcsoportokra, hiszen kevésbé vesznek részt a folyamatban. A végső kedvezményezettek azok, akikre a partnerek és a célcsoportok gondoskodása és szolgáltatása irányul. Az ő hasznukra válik magasabb szintű problémaértésük, kapacitásuk, teljesítményük és együttműködésük. Minél felsőbb pozícióban vannak a célcsoportok képviselői, annál nagyobb a várható hatás. Egyes projekteknek sikerült elérniük a közösségek vezetőit (pl. az NNCS érdekelt feleit), illetve a döntéshozókat (pl. a szakszervezeteket), majd jelentős hatást állapítottak meg a végső kedvezményezettek körében, mint az alábbiak is mutatják: A projekt a spanyolországi CCOO szakszervezet általános összejövetelein lett ismertetve, ennek folytán a szexuális zaklatások a szakszervezeti tárgyalásoknak és megállapodásoknak is részét képezték. A dolgozók most már megfelelő szolgáltatást kapnak, és a szakszervezeti képviselők olyan záradékokban egyeztek meg, amelyek támogatják a szexuális zaklatás megelőzését. A projekt során a résztvevők négyszer tárgyaltak Frankfurt város rendőrségének vezetőjével. A cél a rendőrség hozzáállásának megváltoztatása volt, hogy úgy tekintsenek a leszbikus nők elleni gyűlölködés jelenségére, mint amivel foglalkozniuk kell. Ennek eredményeképpen a frankfurti rendőrség kiképzésben részesült.

47

02_2003_1685_txt_HU.indd 47

20-10-2005 10:04:43

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

A végső kedvezményezettekre gyakorolt hatás tényezői (N= 113 projekt, melyek egyenként legfeljebb 3, a hatást elősegítő vagy korlátozó tényezőt jelöltek meg)

Leggyakrabban említett

Elősegítő tényezők

Korlátozó tényezők

A vívmányok minősége: 54% A projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritásuk: 44% A felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka: 39% A projekt célkitűzéseinek beleillése a kontextusba: 35% A célcsoport képviselői bevonásának foka: 33% A partneri tömörülés nemzetközi jellegének foka: 19% A projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök: 17% Politikai befolyás/láthatóság: 14% Együttműködés más projektekkel és/vagy más kezdeményezésekkel (EU, nemzeti, regionális, helyi): 6% A tevékenységek terjesztésének időszerűsége: 3% Egyéb (lobbizás, megfelelő és személyre szabott módszertani megközelítés): 2%

A projekt rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök: 10% A tevékenységek terjesztésének időszerűsége: 5% A felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka: 4% Politikai befolyás/láthatóság: 3% A célcsoport képviselői bevonásának foka: 3% Együttműködés más projektekkel és/vagy más kezdeményezésekkel: 2% A partneri tömörülés nemzetközi jellegének foka: 1% Egyéb (az iskolák korlátozott elérése): 1%

Legkevésbé említett Az e hatásokat elősegítő fő tényezők: a vívmányok minősége (a hatással bíró projektek 54%a), a projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritása (44%), a felhasználók/ kedvezményezettek bevonásának foka (39%), a projekt célkitűzéseinek beleillése a kontextusba (35%), továbbá a célcsoport képviselői bevonásának foka (33%). A „végső kedvezményezettek bevonása” és a „célcsoportok bevonása” tényezők jelentősége ismét csak az e csoportok projektbe történő bevonásának szükségességét mutatja, már annak kezdetétől. Valójában a célcsoportok és a végső kedvezményezettek szoros bevonása a projekt egészébe elősegíti az érintettek igényeihez igazított hiteles és érvényes vívmányok megteremtését, valamint e vívmányok széles körű befogadását/elfogadhatóságát. Az efféle részvétel azért is értékes, mert emeli az érintettek tájékozottságának szintjét, és arra ösztönzi őket, hogy szélesebb hallgatóságot ismertessenek meg a kérdéskörrel. A célcsoportok és a végső kedvezményezettek közös részvétele azért is fontos, mert megkönnyíti köztük a nézetek kicserélését és egymás megértését.

48

02_2003_1685_txt_HU.indd 48

Ami a célcsoportokat illeti: a hatások fő korlátozó tényezői a projektek rendelkezésére bocsátott erőforrások/eszközök (a hatással bíró projektek 10%-a) és a tevékenységek terjesztésének időszerűtlensége (5%).

20-10-2005 10:04:43

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

Hatások a törvényhozásra, az eljárásmódra és intézményi viselkedésre Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a Daphnénak nem elsődleges célja, hogy törvényi rendelkezésekre tegyen javaslatot, illetve, hogy megváltoztassa az eljárásmódokat. Ugyanakkor bizonyos szervezetek erős elkötelezettsége, elhivatottsága nyomán történtek törvényi és eljárásmódi változások. Ez plusznak tekinthető. Ezek a hatások az alábbiak: (N = 122 projekt, projektenként legfeljebb 3 hatás) Jobb tájékozottság az erőszakkal kapcsolatos kérdések tekintetében

��

Közpénzből finanszírozott helyi, regionális, nemzeti kezdeményezések megjelenése

��

Törvényi/szabályozási változások

��

Láthatóság/az erőszak megvitatása nyílt színen

��

Nagyobb fokú nyitottság más országokból/ keretekből származó tapasztalatok felé

��

�

��

��

��

��

��

��

��

��

� ��

A leggyakoribb hatások különféle intézményi kategóriákat érintenek, és leginkább a „jobb tájékozottság az erőszakkal kapcsolatos kérdések tekintetében”, a „láthatóság/az erőszak megvitatása nyílt színen”, valamint a „nagyobb fokú nyitottság más országokból/keretekből származó tapasztalatok felé” hatásokat jelentik. Ezek a hatások elsősorban az anyagok helyi/regionális/nemzeti hatóságok, miniszterek és/vagy parlamenti képviselők körében történő terjesztésének tudhatók be, valamint efféle szervezetek konferenciákon, műhelyeken és/vagy szemináriumokon való részvételének. Összefoglalásként az mondható, hogy a Daphne hozzájárult az erőszak több kérdésének felismeréséhez, és anyagot szolgáltatott az erőszakkal való küzdelem módjaival foglalkozó eszmecserékhez. Több projektkoordinátor számolt be arról is, hogy a Daphne-projektnek köszönhetően megnőtt láthatóságuk és hitelességük a hatóságok meggyőzése tekintetében. Kézzelfoghatóbb hatások a „közpénzből finanszírozott helyi, regionális, nemzeti kezdeményezések megjelenése” és a „törvényi/szabályozási változások”. Ezek egyben nyilvánvalóan ritkábbak is, mert elérésük lényegesen nehezebb. Ilyen hatás lehet például egy olyan bizottság felállítása, amelynek célja a helyzet értékelése és a stratégiák kidolgozása, egy újabb támogatás vagy a hatóságok által indított specifikus művelet. Megvalósulásuk gyakrabban tapasztalható olyan projektekben, melyeknek koordinálását nem kormányzati szervezetek végzik (37%), mint olyanokban, amelyeket bármilyen más típusú szervezet koordinál (16%). Ez kérdéseket vet fel, hiszen azt várnánk, hogy a (helyi) hatóságok által vezetett projektek számára könnyebben megközelíthetők és elérhetők az illetékes (nemzeti) hatóságok. A „közpénzből finanszírozott helyi, regionális, nemzeti kezdeményezések megjelenése” hatás legjobb szemléltető példái a következők: • Az EC STOP II támogatóvonal által szponzorált Caritas emberkereskedelem elleni projekt kidolgozása Olaszországban, majd kiterjesztése Spanyolországra és Romániára, az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia módosítása Litvániában, majd egy litván nem kor-

02_2003_1685_txt_HU.indd 49

49

20-10-2005 10:04:44

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

• • • • • • • •

• •

mányzati szervezet támogatása az Egyesült Nemzetek és más európai országok részéről, az emberkereskedelemmel foglalkozó munka kiterjesztésére. A nők elleni erőszakkal foglalkozó nemzeti laboratóriumok felállítása Belgiumban és Írországban. Új információs/tanácsadó szolgáltatás az erőszak áldozatai és családjaik részére, rendőrségi keretben, Portugáliában. A fekete és migráns csoportokat megcélzó, otthoni erőszakkal foglalkozó lokális szintű képzések (Hollandiában) kibővítése Birminghamre és Írországra. A helyi önkormányzat (Esélyegyenlőségi Bizottsága) szponzorálta a nőkkel szembeni erőszak elleni kampányt, és még most is együttműködik. Kezelési program kidolgozása az összes internetes szexuális bűntettet elkövető részére az Egyesült Királyságban, egy Írország által vezetett projekt eredményeként. A nemi erőszak áldozatául esett nőkkel foglalkozó Bűnügyi Ügyintézési Bizottság felállítása Írországban. Szexuális visszaélésekkel foglalkozó munkacsoport létrehozása a belga flamand hatóságok részéről, mely egy utómunkálati projektet is támogatott. A projekttevékenységek további támogatásának biztosítása Linz regionális kormányzatától (Ausztria), mely korábban nem mutatott érdeklődést az emberkereskedelemmel szembeni válaszok iránt. Nemzeti segélyvonal létrehozása az otthoni erőszak áldozatai számára, a portugál kormány által, 2000 májusában. Prostitúcióval és az emberkereskedelemmel foglalkozó regionális koordinációs egység létrehozása a „Regione Marche” nevű (I) partneren belül, a regionális hatóságok és négy tartomány részvételével.

A „törvényi/szabályozási változások” hatás inkább a törvényi/szabályozási változásoknak kedvező körülmények kialakításának előmozdítására utal, mint magukra a változásokra. Ez az előmozdítás mindenekelőtt a projektekben szerzett szakértelem, adatok és eredmények vitákban történő ismertetését jelenti. Néhány szemléltető eset: • Befolyás a szexuális bűncselekményekre vonatkozó új törvény létrehozására az Egyesült Királyságban. • Spanyolországban a Defensores del Pueblo elkezdte továbbvinni azt az elképzelést, hogy gyors ítéleteket hozó speciális bíróságokat kell felállítani gyermekek részére. Az Európa Tanács könyvet jelentetett meg a szexuális visszaélésekről, és benne külön fejezetet szentelt a projekt munkájának. • Az „azonos neműek párkapcsolatának” belefoglalása az otthoni áldozatok védelméről szóló német magánjogi törvénybe. • Befolyás az új „Közösségi fellépés 97/154/JAI” 2002-es elfogadására, a modern rabszolgaság összes módjának belefoglalásával. • Befolyás az otthoni erőszakról szóló új német törvény, a „Gewaltschutz Gesetz” elfogadására, mely szerint a nők bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik, hogy az elkövetőket a lakhely elhagyására kötelezzék. • Az erőszak indikátorainak elfogadása a dán kormány által, majd alkalmazásuk a nőkkel szembeni erőszak elleni nemzeti akciótervekben. • Az olasz szabályozási törvény kidolgozása és jóváhagyása a bevándorlási konszolidációs törvény 18. cikkelye gyanánt, mely a szociális ellátási és integrációs projektek nemzeti integrált rendszerének megvalósítását célozta, valamint egy ingyenes nemzeti forró vonalét az emberkereskedelem áldozatai számára. • Az Egyesült Királyság elme-egészségügyi törvényének módosítása a projektkoordinátor által beterjesztett, a projektben szerzett tapasztalatokból leszűrt bizonyítékok alapján, a tanulási zavarban szenvedő nők beleegyezési nyilatkozatának kérdésében. • Új eljárások Belgiumban, melyek lehetővé teszik a roma gyermekek számára, hogy az országbeli jogi státuszuktól függetlenül folytathassák tanulmányaikat. 50

02_2003_1685_txt_HU.indd 50

20-10-2005 10:04:44

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

A törvényi/szabályozási változásokra irányuló fenti hatásokat elősegítő fő tényezők: a „vívmányok minősége” (a hatással bíró projektek 52%-a), a „projektpartnerek szakértelmének szintje és komplementaritása” (47%), a „politikai befolyás/láthatóság” (32%), illetve a „projekt célkitűzéseinek beleillése a kontextusba” (25%). A „politikai befolyás/láthatóság” tényező korlátozó tényező is, a projektek 13%-ában. Egyes projektbeli partnerek befolyással lehetnek a politikai prioritások kijelölésére és gyakorlati megvalósítására. A politikai befolyás megszerzése általában a következőképpen történhet: • érvényes és hiteles vívmányok megteremtésével, a köz támogatásának megnyerése céljával, mely továbbmenve politikai befolyást generál; • közeli kapcsolat kiépítésével a kulcsfontosságú döntéshozókkal és politikacsinálókkal a projekt során, de legalább az eredmények hozzájuk történő eljuttatásával. A fenti hatáselemzés tükrében a Daphne program sikeresnek tekinthető a nem kormányzati szervezetek alkotta szektor minden szinten történő, lankadatlan mobilizálásában, mely sok olyan új partneri tömörülést és szövetséget eredményezett, amelyek az erőszakkal kapcsolatos átfogó európai politika előmozdításán dolgoznak együtt. Bevált gyakorlatok A projektek kiválasztásának javítása és a célkitűzések, hatások elérésének maximalizálása céljából fontos megérteni, melyek a siker tényezői, és milyen bevált gyakorlatokat fejlesztettek ki a sikeres projektek. A 2. mellékletben projekteket mutatunk be, melyekben sikerült bevált gyakorlatokat kidolgozni. Az efféle bevált gyakorlatok kiválasztására használt kritériumok a következők: • Más, ugyanazon a területen elvégzett projektekhez képest a projekt a következő szempontok egyike vagy néhánya tekintetében figyelemre méltó: módszertan, vívmányok, hatások, irányítás, terjesztés, partneri tömörülés, a végső kedvezményezettek részvétele, a célcsoportok bevonása, európai jelleg. Ez azt jelenti, hogy a projekt a szóban forgó szempontból innovatív, vagy túlszárnyalja a többi projektet. • A bevált gyakorlat olyan kulcsfontosságú elem volt, amely közvetlenül hozzájárult a projekt keretében megvalósítottakhoz vagy az elért hatásokhoz. Az értékelő a projektben elért és a szóban forgó specifikus bevált gyakorlatnak tulajdonítható hatást mértéke és természete szerint tekintette. • A projekt úttörő, hézagpótló volt. További terjesztésre vagy megismétlésre érdemes, válaszként az Európában másutt jelentkező hasonló igényekre. A 15 bevált gyakorlat leginkább az alábbiakra vonatkozik: • A projekt főszereplői a végső kedvezményezettek voltak: a projektbe annak kezdetétől be lettek vonva, és az megerősítette őket. • A projekt egyedülálló módszertant fejlesztett ki, bevonta az összes érintettet, és tekintetbe vette a prostituáltak autonómmá tételére irányuló összes megoldást. • A projekt egy gyakori probléma új megközelítését dolgozta ki, a férfi elkövetők hozzáállásának megváltoztatása felől közelítve a nők elleni erőszak kérdéséhez. • A projekt minőségi kérdőívet dolgozott ki, melyet előnyben részesített egy magas válaszadási arányt biztosító felméréssel szemben. • Jó együttműködés a média és a médián kívüli partnerek között, mely emelte a terjesztési tevékenység minőségét.

02_2003_1685_txt_HU.indd 51

51

20-10-2005 10:04:45

4. A Daphne-tapasztalat eredményei

• A projekt sikeresen használta a kapacitásépítési megközelítést a szerteágazó szaktudással rendelkező munkatársak, a tapasztalt partnerek, illetve az egyesületek meglévő hálózata bevonásával. • A koordinátor sikeresen alkalmazkodott a fejlődést mutató kontextushoz. • A projekt eredményeinek potenciális átvihetősége nagy, azért, mert a témával most először foglalkoztak Európában, vagy mert a megközelítés és a vívmányok könnyen megismételhetők más európai országokban.

4.5.

A Daphne megvalósítási és végrehajtási mechanizmusai

A koordinátorokat a program felkérte, nyilvánítsanak véleményt a Daphne pályázatbenyújtási és szerződési eljárásáról, a Daphne webhelyéről, a Daphne által a projekt folyamán nyújtott támogatásról és az értékelő, ellenőrző rendszerről. Ahogy a felmérés többi részében is, a helyszíni értékelők hagyták jóvá e vélemények következetességét. A jelen szakasz az 1997 és 2003 között támogatott 218 projekttel foglalkozik, kivéve a visszatekintő értékelési gyakorlattal foglalkozó témákat, melyek kizárólag a befejezett projekteket érintik. A Daphne pályázatbenyújtási és szerződési eljárásával való elégedettség szintje A Daphne pályázatbenyújtási és szerződési eljárása A pályázati felhívás érthetősége

Elégedett koordinátorok, % 92

Az iránymutatások és a támogató dokumentumok érthetősége a pályázat benyújtásra való előkészítésekor

81

A szerződéskötési fázis pontossága

78

Az EK támogatásának minősége a szerződés megtárgyalása folyamán

72

Az EK támogatásának minősége az előkészületi fázis folyamán

64

A kiválasztási folyamat átláthatósága

54

A Daphne-webhellyel való elégedettség szintje A Daphne-webhely A Daphne-webhely hasznossága a pályázat benyújtásra való előkészítésekor

Elégedett koordinátorok, % 80

A webhelyen szereplő információk aktualitása

74

A webhely felhasználóbarát jellege

72

A Daphne-webhely hasznossága a projektek eredményeinek megosztása tekintetében

70

A Daphne által a projekt folyamán nyújtott támogatással való elégedettség szintje Daphne-támogatás a projekt folyamán Az EK munkatársainak elérhetősége a projekt folyamán

52

02_2003_1685_txt_HU.indd 52

Elégedett koordinátorok, % 84

Az EK-tól a projekt folyamán kapott tanácsok/információk relevanciája

80

A projektekre/elszámolásokra tett megjegyzések helytállósága és érthetősége

74

Az EK által megengedett rugalmasság a szerződés kezelésében

70

A kifizetési eljárások pontossága

59

20-10-2005 10:04:45

4. A Daphne-tapasztalat 1. A brief history of Daphne eredményei

Az értékelő és ellenőrző rendszerrel való elégedettség szintje

Az ellenőrző látogatások hasznossága a projekt irányítása szempontjából

Elégedett koordinátorok, % 78

Az ellenőrző látogatások hasznossága a projekt vívmányai szempontjából

67

Értékelő és ellenőrző rendszer

A visszatekintő értékelési gyakorlatok hasznossága a jövőbeli projektek szempontjából

62

A visszatekintő értékelési gyakorlatok hasznossága a hatások szempontjából

54

A legtöbb szempont esetében a projektek legalább kétharmada elégedett volt. Mindent öszszevetve az elégedettség szintje a kezdeményezés esetében kicsit alacsonyabb volt, mint a program esetében. A „kiválasztási folyamat átláthatósága” és az „EK támogatásának minősége az előkészületi fázis folyamán” szempontok tekintetében jelzett elégedettségi szint több évre kiterjedő elemzése azt mutatja, hogy a projektkoordinátorok nagyobb hányada volt elégedett az utolsó néhány év folyamán (2001-től 2003-ig), mint az azt megelőző években. Daphne mechanizmusok A kiválasztási folyamat átláthatósága Az EK támogatásának minősége az előkészületi fázis folyamán

Elégedett koordinátorok részaránya az évek során, % 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 58 52 33 50 66 61 63 35

61

59

56

63

79

83

Megjegyzés: További példákat talál a Daphne-projektek (19) által kifejlesztett bevált gyakorlatokra és módszertanokra a Daphne webhelyén: http://europa.eu.int/comm/justice_home/funding/daphne/funding_daphne_en.htm

53

02_2003_1685_txt_HU.indd 53

20-10-2005 10:04:46

02_2003_1685_txt_HU.indd 54

20-10-2005 10:04:46

5. Következtetés

E rövid áttekintésből kitűnt talán, hogy a Daphne program tapasztalata rendkívül szerteágazó, és hogy a 2000–2003. évi Daphne kezdeményezés létrehozásakor az Európai Parlament által kitűzött célok maradéktalanul teljesültek. Az európai szervezetek mind jobban képesek arra, hogy védelmet és támaszt nyújtsanak a gyermekek, fiatalok és nők számára az ezerarcú erőszak ellen. A tudásalap kibővült, és eszközök születtek, amelyekkel az áldozatok és az ő nevükben tevékenykedők továbbra is megvédhetik magukat és egymást. Az erőszak megelőzése a jövő hatalmas kihívása marad, de annak visszaszorítása már most sürgető fontosságú. Ehhez azonban az erőszak okaival és az elkövetők azonosításával és megértésével kapcsolatos munkának folytatódnia kell. Olyan döntésekre van szükség, melyek politikai állásfoglalást igényelnek, és amelyek a bűnüldözésre, a kábítószerrel és alkohollal való visszaélés és a bűncselekmények csökkentésére összpontosítanak, és egyértelmű üzenetük így szól: az erőszak nem tűri a toleranciát! A Daphne-projektek európai polgárok valóságos hadseregét mozgósították, és az erőszak elleni harchoz szükséges eszközök is rendelkezésre állnak már. Ezt a harcot meg kell nyerni, Európa!

55

02_2003_1685_txt_HU.indd 55

20-10-2005 10:04:46

02_2003_1685_txt_HU.indd 56

20-10-2005 10:04:46

6. Információ és kapcsolatfelvétel Az 1997 és 2003 között támogatott 303 projektről készült összeállítás (tanulságok, módszerek) elérhető a Daphne Toolkiten: http://daphne-toolkit.org

A Daphne program weboldala: http://europa.eu.int/comm/justice_home/funding/daphne/funding_daphne_en.htm

Információ az Igazságügyi, Szabadságjogi és Biztonsági Kérdések Főigazgatóságáról: http://europa.eu.int/comm/justice_home/index_en.htm

A Daphne programról itt érdeklődhet: • E-mail:

[email protected] [email protected]

• Fax:

(32-2) 298 88 12

Postacím:

Az iroda címe:

European Commission Justice, Freedom and Security DG Daphne Programme Office LX46 2/155 B-1049 Bruxelles

Rue du Luxembourg 46 B-1000 Bruxelles

57

02_2003_1685_txt_HU.indd 57

20-10-2005 10:04:47

02_2003_1685_txt_HU.indd 58

20-10-2005 10:04:47

1. melléklet Az erőszak formái Európában és a mozgósított csoportok Az erőszak formái: • Gyermekek szexuális bántalmazása

A projekttevékenység keretében mozgósított csoportok: • Gyermekek, fiatalok és női áldozatok

• Gyermekek bántalmazása (általában)

• Az EU regionális és helyi képviseletei

• Gyermekek sebezhetősége eltűntnek nyilvánításukkor

• Önkormányzati hatóságok

• Belföldi munkások kizsákmányolása

• Szakértői csoportok

• Kábítószer és alkohol befolyása alatt elkövetett erőszak

• Uniós szintű politikacsinálók

• Faji indítékú erőszak • Kulturális és etnikai indíttatású erőszak • Nemi erőszak • Családon belüli erőszak nők és gyermekek ellen • Szociális elszigeteltség • Mozgásukban korlátozott nők bántalmazása • Serdülőkori erőszak • Családon belüli erőszak • Női nemi szervek megcsonkítása

• Segélyvonal-operátorok

• Rendőrség, fiatalkorú elkövetők szolgálatai • Kórházak és egészséggondozók • Tanácsadó szolgálatok • Szociális munkások és hatóságok • Tanárok, tanárgyakornokok, oktatásvezetők • Utcai munkások és segélyszervezetek • A média szakemberei • Bevándorlóközösségek • Kulturális szervezetek

• Nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem

• Felsőfokú oktatási intézmények diákjai és diákegyesületek

• Gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása

• Mendékhely és menekültügyi operátorok

• Vidéki nők bántalmazása • Fiatalok kártétele önmagukban • Autista nők és gyerekek bántalmazása • Erőszak a politikai menedékkérők és menekültek ellen • Erőszak a homoszexuálisok ellen • Szexuális zaklatás a munkahelyen • Brutalitás az iskolákban • Gyermekpornográfia az interneten • Erőszak az idősebb nőkkel szemben • Erőszak az oktatási központokban • Gyermekek fizikai büntetése • Gyermekek bántalmazása intézetekben • Prostitúció és emberkereskedelem a katonai bázisok körül

• Emberierőforrás-vezetők, vállalatvezetők • Szakszervezetek és munkaadói szervezetek • Közösségi munkások • Családok, szülők és leendő szülők • Egyházi csoportok (ifjúsági klubok) • Törvényhozók, bíróságok • Ifjúsági csoportok • Közintézmények és törvényi szervezetek • Lakóintézmények közössége • Kutatóintézetek • Börtönszemélyzet • Katonai állomány • Nem kormányzati szervezetek munkatársai • Gyermekvédelmi munkások • Önkéntes szervezetek

• Erőszak a börtönben lévő nők ellen

• Bevándorlási tisztségviselők

• Erőszak katonai környezetben lévő családokban

• Férfiak az erőszakos férfiak ellen mozgalom

• Szociális erőszak a roma származású nők ellen

• Politikusok helyi, nemzeti és regionális szinten

• Mentálisan visszamaradott személyek szexuális bántalmazása

• Civil közösségi szervezetek és klubok • + nagyközönség körében tudatosság fokozása

• 12–16 éves fiúk által elkövetett szexuális erőszak • Erőszak a városi nők ellen • Erőszakos bűncselekmények • Erőszak a nők ellen egyházi összefüggésben • Háztartási rabszolgaság • Nemek szerint megkülönböztetett erőszak

02_2003_1685_txt_HU.indd 59

59

20-10-2005 10:04:47

1. melléklet. Az erőszak formái Európában és a mozgósított csoportok

Az erőszak formái:

A projekttevékenység keretében mozgósított csoportok:

• Erőszak az elmaradott szociális és gazdasági körülmények között • Erőszak a médiában • Faji és neofasiszta erőszak • Nyelvi erőszak • Erőszak a kísérő nélküli kiskorúak ellen • Veszélyes gyermekgondozás • Erőszak tanulási zavarokkal küzdő gyermekek ellen • Családon belüli tettlegesség • Erőszak az iskolákban • Konfliktus szülte erőszak • Szexuálisan bántalmazó magatartás intézményekben • Pszichológiai erőszak • Szándékos bántalmazás • Erőszak serdülőkorúak/korcsoportokbeliek között • Erőszak a család felbomlásakor • Adósrabszolgaság • Erőszak leromlott városi környezetben • Erőszak a látásukban hátrányos helyzetű nők ellen • Kínzások és következményeik • Az intézménybe adás káros érzelmi hatásai 0–3 éves korban • Intézményi erőszak • Erőszak kényszerházasságokon/eltérő országok polgárai között kötött házasságokon belül • Erőszak gyermeküdülőhelyeken • Becsületsértés • Utcai erőszak • Internetes zaklatás és áldozataikra vadászó szexuálisan aberrált személyek • Követés, kifigyelés, kukkolás • Pszichoterror

60

02_2003_1685_txt_HU.indd 60

20-10-2005 10:04:47

2. melléklet Bevált gyakorlatként kiválasztott projektek

A projekt főszereplői a végső kedvezményezettek: 1997-047 projekt: METIS projekt; koordinátor: Iniciativas y Estudios Sociales IES (ES) A kiválasztás alapja: a projekt főszereplői a fogyatékkal élő nők A bevált gyakorlatok leírása: A projekt erőssége a fogyatékkal élő nők bevonása volt. Két partner fogyatékkal élő nőket tömörítő szervezet volt; ez nagy láthatóságot, majd utóbb politikai befolyást biztosított. A kedvezményezettek maguk készítették el a METIS-útmutatót, ami nagy nyomatékot adott a projektnek. Az útmutató az erőszak olyan konkrét helyzeteit azonosítja Spanyolországban, amelyeket a projektet megelőzően nem ismertek fel, továbbá javaslatokat tesz az ezekkel szembeni fellépésre. Maga az a tény, hogy egy nemzetközi partnereket összefogó európai projektet fogyatékkal élő nők vittek véghez, politikai befolyást biztosított a projektnek, így a résztvevőknek módjuk nyílt beszélni az emberi jog és a személyes fejlődés kérdéseiről – olyan kérdésekről, amelyeket korábban nem vitattak meg fogyatékkal élő nőkkel. A projekt nemzetközi jellege is figyelemre méltó volt: spanyol, dán, német és angol partnerek vettek részt benne. A költségek a nagyszámú jelentős és tartós vívmányhoz mérten viszonylag alacsonyak voltak. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt bárhol megismételhető kell, hogy legyen, ahol a fogyatékkal élők létrehozták saját szervezeteiket. Az efféle szervezetek létrehozásának segítése is a program részét képezheti. A fogyatékkal élő nők elleni erőszak „rejtett” vagy fel nem ismert formáira fényt derítő kutatást szinte biztosan megismételnék sok más országban. 1999-169 projekt: „A megfélemlítés korlátjának áttörése”; koordinátor: ENABLE (UK) A kiválasztás alapja: a végső kedvezményezettek bevonása tekintetében kiemelkedő módszertan; hatás a végső kedvezményezettekre A bevált gyakorlatok leírása: A projekt rendkívüli kapacitást teremtett a végső kedvezményezettek, azaz a tanulási zavarral küszködők számára, hogy bevonásuk és megerősítésük révén közvetlen hatással lehessenek más végső kedvezményezettek életére. Közvetlenül be lettek vonva a projektbe, mindenekelőtt a közönség felé irányuló terjesztési tevékenységre vonatkozó tanácsadásba és a terjesztési tevékenység – gyakorlati összejövetelek, „előadások” – kivitelezésébe. A projekt legfőbb vívmányai egyben a bevált gyakorlatot ismertető anyagok, köztük megfélemlítésellenes anyagok a Tájékoztatási és Oktatási Kampány (IEC) részére, a tanulási zavarokkal küszködők segítésére. A projektben részt vettek a végső kedvezményezettek. A terjesztési kampányok közönsége megfelelően lett megcélozva, így a kiosztott anyagok nem a kukákban végezték. A projekt a végső kedvezményezettekre volt a legnagyobb hatással. A projektbe bevont, tanulási zavarokkal küszködő személyek önbecsülése, magabiztossága sokat fejlődött, ahogy saját helyzetüknek és annak megértése is, hogy mit tehetnek azzal kapcsolatban. A végső kedvezményezettek arról is beszámoltak a partnereknek, hogy saját környezetükben, melyet érintettek a projekt tevékenységei, csökkent a visszaélések száma. A továbbadás/megismétlés feltétele: A végső kedvezményezettek közvetlen bevonása kritikus jelentőségű, mindenekelőtt a közönség felé irányuló terjesztési tevékenységre vonatkozó tanácsadásba és a terjesztési tevékenység – gyakorlati összejövetelek, „előadások” – kivitelezésébe. Önbizalmuk növelésének elősegítése szempontjából fontos, hogy a kampányban részt

02_2003_1685_txt_HU.indd 61

61

20-10-2005 10:04:48

2. melléklet. Bevált gyakorlatként kiválasztott projektek

vevő végső kedvezményezettek megfelelő útmutatásban és segítségben részesüljenek. A projekt a tanulási zavarral küszködőkéhez hasonló problémákkal küzdő más célcsoportok esetében is működne, és más földrajzi helyeken is véghezvihető. A végső kedvezményezettekkel való hosszú kapcsolat szükséges, az érintettek bizalma, valamint közvetlen bevonásuk mellett. 2000/330 projekt: „Áttörés” projekt; koordinátor: ProJob (NL) A kiválasztás alapja: alulról felfelé irányuló projekt, melynek finanszírozását a holland nemzeti kormány átvette; a projekt eredményeinek minősége A bevált gyakorlatok leírása: A projekt migráns csoportokkal végzett közeli munkát, és létrehozott egy képzési módot, mellyel maguk között dolgozhatják fel az otthoni erőszak kérdéskörét, családokon belül. A migráns és etnikai csoportok központi jelentőségűek voltak a projekt szempontjából, mivel az az erőszak és a nemek kultúránként eltérő fogalmaira kívánt fényt deríteni. Felettébb multikulturális projekt volt, amelynek sikerült kölcsönös megértést hoznia és a határokon átívelő bevált gyakorlatokat eredményeznie. A projekt finanszírozását átvette a holland nemzeti kormány, megnövelve nemzeti szintű láthatóságát és jelentőségét. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt bármelyik uniós országban megismételhető kell, hogy legyen. Ennek kulcsa: olyan koordinátort találni, aki ugyanazokat az értékeket vallja, mint a ProJob abban a tekintetben, hogy migráns/etnikai csoportok vezethessék a kulturális kutatást. A vándorlás (migráció) és az etnikum terminológiája országonként eltérő, vagyis a holland definíció a helyi kontextusnak megfelelően módosításra szorulhat.

Egyedülálló módszertan 1998-273 projekt: „Szökési útvonalak: az utcától az autonómiáig”; koordinátor: Associazone On the Road (IT) A kiválasztás alapja: kiemelkedő módszertan az idegen országból embercsempészet útján érkezett nőkkel való foglalkozás terén A bevált gyakorlatok leírása: Az utcán dolgozókkal való foglalkozást és a kiút kínálását érintő projekt módszertana egyedülálló és sikeres volt. Utcai egységet hozott létre, melynek feladata párbeszéd kezdeményezése volt az utcán dolgozó prostituáltakkal helyzetükről, beleértve a betegségekre és az egészségre vonatkozó információkat, személyes útmutatást, továbbá különböző „szökési” lehetőségek felkínálását. A projekt egy „befogadóközpontot” is létrehozott, ahová a megkeresett nők és mások is elmehettek vagy telefonálhattak, ha segítségnyújtásra vagy útmutatásra volt szükségük. A projekt a „szökési” útvonalat választóknak a szociális intézmények bevonására és munkaerejének hasznosítására törekedett. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projektnek elegendő támogatást kell kapni a helyhatóságoktól ahhoz, hogy megkönnyítse a munkaerőpiacra és a szociális intézményekbe való bejuttatást, ugyanakkor elegendő „utcai hitele” is kell, hogy legyen ahhoz, hogy lehetővé tegye a kritikus kapcsolatfelvételt a végső kedvezményezettekkel, és fenyegetettségérzés keltése nélkül ajánlja fel segítségét. Néhány korábban „megszökött” végső kedvezményezett bevonása is potenciálisan fontos a megismétlés tekintetében. A szökési útvonalak fenti átfogó megközelítése költséges, és csak jelentékeny költségvetés birtokában ismételhető meg, ideértve a hatóságok pénzügyi támogatását is. A hatóságokkal, mindenekelőtt a rendőrséggel való jó kapcsolat alapvető. A projekt csak az erőszak ugyanezen területére, a végső kedvezményezettek ugyanezen célcsoportjára alkalmazható, de átvihető más földrajzi területekre.

Újító jellegű megközelítés 62

02_2003_1685_txt_HU.indd 62

2000-027 projekt: „Nem, férfiasság és erőszak: a láncok szétszakítása”; koordinátor: Catholic Institute for International Relations (UK)

20-10-2005 10:04:48

2. melléklet. Bevált 1. A brief gyakorlatként history of Daphne kiválasztott projektek

A kiválasztás alapja: a téma újító jellege, a célcsoportok (férfiak) bevonása, a vívmányok minősége, nemzetközi jelleg A bevált gyakorlatok leírása: Ez azon nagyon kisszámú projektek egyike, amelyek a férfi elkövetők hozzáállásának megváltoztatására tett kísérlet felől közelítették meg sikeresen a nőkkel szembeni erőszak kérdését. A férfiak szerepében való elmélyedést általában elvető női csoportokat bizonyítottan álláspontjuk felülvizsgálatára és a férfiaknak a nőkkel szembeni erőszakban betöltött szerepe vizsgálatának szükségessége felismerésére késztették a projekt meggyőző tapasztalatai. A projekt figyelemre méltó vívmánya a férfiasság és a nemek kérdésével foglalkozó útmutató, amely a férfiak hozzáállásának megváltoztatására irányuló, Nicaraguában végzett munka tapasztalatait vázolja. Ez a nagyon meggyőző és színvonalas anyag egyenes utat nyitott a partnerekre és a célcsoportokra gyakorolt jelentős hatás előtt. A továbbadás/megismétlés feltétele: Jó nevű, tapasztalt, régión kívüli partnerekre van szükség, akik komoly meggyőzési tapasztalatokkal rendelkeznek, valamint kellő kapacitással tapasztalataik terjesztésére. Fontos és eléggé egyedülálló, hogy a projekt átvihető a férfiak által elkövetett erőszak más területeire is, minthogy a hangsúly a férfiak nőkhöz való viszonyán van, ami a „nőkkel szembeni erőszak” legtöbb kérdése esetében elsőrendű. A projekt más földrajzi területekre is átvihető.

A kérdőív minősége 2001-073 projekt: „Erőszakellenes (önvédelmi) képzés”; koordinátor: CWASU (UK) A kiválasztás alapja: a kérdőív kiemelkedő minősége A bevált gyakorlatok leírása: A kérdőív kiváló minősége megkönnyítette és ösztönözte a minőségi válaszadást azok részére, akik számára nehézséget jelent az angol nyelv (az anyag négy nyelven készült). Az önvédelmet nyújtó szervezetek széles körétől és a védelemért/ megelőzésért felelős minisztériumoktól/hatóságoktól vártak válaszokat. 155 részletes válasz érkezett 13 országból; 11 ország minisztériuma válaszolt. A nagyobb részvétel ösztönzése érdekében az illetékes minisztériumokhoz benyújtott kérdőív hossza a szükséges minimum volt. Kiváló technikai segítséget jelentett mind a felmérés eredményeinek minősége, mind összeszerkesztése szempontjából az, hogy a kérdőív kódkerete egy nyelven volt meg, de a másik három nyelven is végig lehetett menni a válaszokon. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt sikere több tényezőn múlt, melyek megismétlésének előfeltételei: kiterjedt és jelentős infrastruktúra, valamint meglévő hálózat a tevékenységek lebonyolításához, ideértve a partnerekkel való régi kapcsolatot is. Előbbi a szervezet feladatvégzési kapacitásával kapcsolatos, beleértve a fárasztó könyvelési részt is. Az utóbbi követelmény a szervezetnek a hiteles partnerek hálózatában való „elhelyezésével” függ össze. Ebben a tekintetben fontos, hogy ne csak az kapjon hangsúlyt, mennyi ideje munkálkodik a területen egy szervezet, hanem számítson a partnerek közti kapcsolatok hossza és minősége is.

Jó együttműködés a média és a médián kívüli partnerek között 1998-115 és 1999-066 projekt: „Alcipe”, Tegyük nyilvánossá a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre vonatkozó összes információt; koordinátor: APAV (P) A kiválasztás alapja: kiemelkedő vívmányok, mindenekelőtt a Tájékoztatási és Oktatási Kampány (IEC) részére készített anyagok; a média bevonása A bevált gyakorlatok leírása: E projekt esetében a bevált gyakorlatot a lenyűgöző IEC-anyagok, -poszterek, -szórólapok jelentik. A bevált gyakorlat útmutatója, talán az első ilyen e

02_2003_1685_txt_HU.indd 63

63

20-10-2005 10:04:49

2. melléklet. Bevált gyakorlatként kiválasztott projektek

téren, három nyelven készült, több mint 2500 példányban, az otthoni erőszak áldozatául esett nőkkel foglalkozó szakmabeli célcsoportok számára. A tájékoztató anyagok, ahogy az ezt követő „Sophia” projekt esetében is, professzionális távközlési támogatást használtak kiváló minőségű, vizuális hatást keltő anyagok létrehozásához, amely befolyást gyakorolt a nagyközönség tárgyról alkotott véleményére Portugáliában. A továbbadás/megismétlés feltétele: Az IEC-anyagok bizonyos módosításokkal más földrajzi területekre is átvihetők. Kritikus jelentőségű volt az anyagok megtervezésében és elhelyezésében a távközlési szakemberek bevonása, mindenekelőtt annak biztosítása, hogy az üzenetek érthetőek, eredetiek és hatásosak legyenek. 2000-287 projekt: „ATAV – Tizenévesek az erőszak ellen művelet”; koordinátor: WOW (Women On Work) (IT) A kiválasztás alapja: ez a projekt bemutatja, miként teremthet többet egy médiaprojekt a médiabeli közvetlen eredménynél A bevált gyakorlatok leírása: A média területén jelentős szakértelemmel rendelkező partnerek az ilyen irányú szakértelemmel nem rendelkező partnerek tapasztalatszerzését segítették. Az iskolában vizsgáltak meg egy tabut, a szexuális visszaélések témáját. A projekt erőteljesen nemzetközi jellegű volt, egyebek között magában foglalta a kapacitásépítés munkáját egy olyan kelet-európai országban, ahol kevés a tapasztalat az erőszak kérdéseinek kezelésében. Kilenc tizenéves vett részt egy videó elkészítésében, vagyis a kedvezményezettek saját arra vonatkozó elképzeléseiket vetették fel, miként lehetne ezzel a tabuval nyilvánosan foglalkozni. A továbbadás/megismétlés feltétele: Ez a projekt átültethető más nemzeti és iskolai kontextusba, mivel elvei bármilyen típusú iskolarendszerben történő megismétlést lehetővé tesznek. Nagy kihívást jelent ugyanakkor olyan médiapartnereket találni, amelyek hajlandóak lesznek iskolán belül, kényes tárgyon dolgozni. Esetleg ennek a csoportnak nem kell minden országban másnak lennie, hanem a nyelvi és kulturális lehetőségeknek megfelelően egyazon csoport több országban is tevékenykedhet.

Kapacitásépítési megközelítés 1997-249 projekt: WAVE projekt; koordinátor: Verein Autonome Österreichische Frauenhauser (AT) A kiválasztás alapja: a projekt irányításának és a felhasznált megközelítésnek a minősége, amely minden esetben gondosan a specifikus célnak megfelelő erőforrást alkalmazta, és a terület legtapasztaltabb nemzetközi partnereire támaszkodott A bevált gyakorlatok leírása: Ez a projekt egy sorozat első eleme volt. Gyakorlatilag nulláról indulva a koordinátorok nekiláttak az otthoni erőszak egy konkrét típusával foglalkozó európai hálózat kiépítésének. Ehhez az elképzeléshez az első projekt megkezdésétől mindvégig hűek maradtak, és továbbfejlesztették, finomították azt. A hálózaton keresztül elérhető, folyamatosan javított és bővített adatbázis sokkal kiterjedtebb és valószerűbb, mint a többi projekt keretében általában létrehozott adatbázisok. Az erőszaktól szenvedő személyek és a szociális munkások egyaránt használhatják. A WAVE a legtapasztaltabb partnereket kereste meg, és költségvetését egy kiváló minőségű adatbázis, valamint internetes anyagok létrehozására fordította.

64

02_2003_1685_txt_HU.indd 64

A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt pontos megismétlésére nincs szükség, minthogy a támogatási évek alatt sikerült az összes európai országra kiterjedő hálózatot kialakítani. Ugyanakkor működési elvei, az adatbázis és az internetes munkák kétséget kizáróan felhasználhatók modellként más témákkal foglalkozó hálózatépítő projektekben. A Daphne-projektek gyakran használnak találomra választott módszereket hálózataik kiala-

20-10-2005 10:04:50

2. melléklet. Bevált 1. A brief gyakorlatként history of Daphne kiválasztott projektek

kítására és ismertté tételére, és általában nem próbálnak az idők folyamán teljes adatbázist kifejleszteni és frissíteni. Fontosak volnának tehát a komoly technikusokat foglalkoztató partneri tömörülések. 2000/247 projekt: „Muszlim hátterű lányok és fiatal nők védelme a családi erőszaktól”; koordinátor: Türkisch-Deutscher Frauenverein (D) A kiválasztás alapja: jó modell európai hálózatépítésre/együttműködésre, magas szintű professzionális erőforrás-ráfordítással, a média használatával és a kedvezményezettek bevonásával A bevált gyakorlatok leírása: A projekt egy előző Daphne-projektre épített, és a muszlim hátterű lányok és fiatal nők részére rendelkezésre álló szolgáltatások egy hiányosságát pótolta. A projekt középpontjában az Európa országaiban dolgozó szakemberek hálózatának létrehozása áll, melynek célja lobbitevékenység kifejtése a kényszerházassággal és/vagy otthoni erőszakkal szembesülő nők és lányok érdekében. A projektnek rövid idő alatt hatalmas mennyiségű anyagot sikerült előállítania, továbbá létrehozta a szervezetek és szakemberek több szakmára kiterjedő nemzetközi hálózatát. A média teljes mértékben részt vett a tájékoztatási kampányban, és hatalmas nyilvánosságot biztosított számára. A kedvezményezettek csoportjainak bevonása és problémaértése nagyarányúnak bizonyult. Erős pozitív hatást gyakoroltak az előállított anyagok és események tartalmára, illetve átdolgozására. A média folyamatos érdeklődése segített összehozni a hatóságokat, az intézményeket és a nagyközönséget. A továbbadás/megismétlés feltétele: a több szakmára kiterjedő megközelítés és az európai hálózatépítés jó alapot szolgáltatott a projektelképzelés más európai helyszín(ek)re történő kiterjesztésére. Az átvihetőség foka elég magas, feltéve, hogy a kulturális és nyelvi különbségeket gondosan, a partnerek támogatásával sikerül kezelni. 2001/042 projekt: Kognitív viselkedésterápiai modul azok számára, akik szexuális érdeklődést tanúsítanak a gyermekek iránt, és akiknek internethasználati szokásai is problematikusak; koordinátor: COPINE, Alkalmazott Pszichológiai Tanszék, University College Cork (IRL) A kiválasztás alapja: gondosan megtervezett megközelítés, sokak közvetlen bevonása, a koordinátor professzionális hozzáállása. A projekt az Egyesült Királyságra és Írországra korlátozódott; hogy másoknak is hasznára lehessen, szélesebb nemzetközi hálózatépítésre van szükség A bevált gyakorlatok leírása: A projekt célja a tájékozottság növelése volt a gyakorló ügyvédek körében arra vonatkozóan, hogy milyen módokon használták az internetet a gyermekek bántalmazásában. A projekt kezdetétől fogva világos volt, hogy az internetes elkövetőkkel foglalkozó gyakorló ügyvédek számára semmilyen anyag nem áll rendelkezésre. A projekt ezért igyekezett felmérési és beavatkozási célú anyagokat kidolgozni, amelyek elkövetésspecifikus területekre összpontosítanak. A munka hézagpótló jellege miatt számít bevált gyakorlatnak. Továbbá: olyan megközelítésen alapul, amely sok intézmény érdeklődését közvetlenül ráirányítja az eredményekre. Munkacsoport alakult, melyben az összes partner képviselői helyet kaptak, továbbá más független szakértők is (köztük az Egyesült Királyság belügyminisztériumának képviselője), akikről úgy vélték, értékesen hozzá tudnának járulni a projekt fejlődéséhez és gyakorlati megvalósításához. Összejöveteleket tartottak az írországi börtönök és pártfogó felügyelői szolgálatok vezetőivel. A kidolgozott anyagok mintaprogramban történő felhasználását az Etikai Bizottság jóváhagyta. A mintaprogramanyagok első részének kifejlesztése után az Egyesült Királyság és Írország szervezeteinek képviselői az ilyen anyagok kifejlesztésének folytatása igényével keresték meg a koordinátort. Ezenfelül a felmérő anyagot az Egyesült Királyság belügyminisztériuma

02_2003_1685_txt_HU.indd 65

65

20-10-2005 10:04:50

2. melléklet. Bevált gyakorlatként kiválasztott projektek

is átvette, és eljuttatta a szexuális cselekmények elkövetőivel foglalkozó pártfogó felügyelői szolgálat tisztjeihez, azzal a céllal, hogy a projekt befejeztével ne vesszen el a munka. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt európai kiterjedtsége meglehetősen korlátozott (Egyesült Királyság és Írország), a kiváló minőségű előállított anyagok előtt azonban megnyílhatnak az ajtók más országok felé. Az átvitelhez aktívabb hálózatépítés és az intézményeknek mint új partnereknek felkérése szükséges arra, hogy használják és folyamatosan javítsák az előállított anyagokat. Amennyiben a szükséges támogatás rendelkezésre áll, a koordinátor felettébb professzionális hozzáállása az efféle fejlesztésekkel kapcsolatban optimizmusra ad okot.

Alkalmazkodóképesség a fejlődést mutató kontextushoz 1998/124 projekt: „Támogatóközpont létrehozása a visszaélések áldozatául esett gyermekek, fiatalok és nők részére”; koordinátor: Kutatási és Támogatási Központ a Bántalmazás és a Szociális Kirekesztés Áldozatai Részére (Research and Support Centre for Victims of Maltreatment and Social Exclusion) (GR) A kiválasztás alapja: egy kisebb és szűkösebb gazdasági körülmények között tevékenykedő nem kormányzati szervezet képesnek bizonyult arra, hogy a partneri tömörülés erejét kihasználva projektet fejlesszen ki A bevált gyakorlatok leírása: A projekt célja speciális központ létrehozása a kínzás (nő és gyermek) áldozatai részére és egy tanulmány lefolytatása volt. A koszovói válság nyomán a tanulmány célkitűzése az erőszak (prostitúció, gyermekek kizsákmányolása stb.) összes áldozatára bővült. A koordinátor, egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező, nagyon kis nem kormányzati szervezet hatékonyan tudta kiaknázni a partneri tömörülés erejét célkitűzései eléréséhez és további európai partnerek bevonásához. A koordinátor képesnek bizonyult arra, hogy szembenézzen a lokális dimenziójú problémával, és közben nemzeti, sőt nemzetközi szintre emelje azt a tapasztalatok megosztásával és a stratégia időszerű elterjesztésével. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt voltaképpen az átvitel megvalósult esetének tekinthető, hiszen az eredeti célkitűzések ki lettek bővítve az erőszak áldozatainak szélesebb körére, a partneri tömörülés további partnereket vont be Európa más részeiből, és a terjesztési tevékenységek is nagyobb méreteket öltöttek. A „hogyan lehet sikeresen átvenni” fenti gyakorlata más projektek számára is tanulságos.

Nagy potenciális átvihetőségű projekteredmények 1997/177 projekt: „A különösen sérülékeny csoportokkal szembeni erőszak és visszaélések megelőzésében bevált gyakorlatok európai kódexe”; koordinátor: Autism Europe (B) A kiválasztás alapja: a projekt által létrehozott, Európát átfogó magatartási kódex átvihető; a projekt egy jól megalapozott hálózatot használt

66

02_2003_1685_txt_HU.indd 66

A bevált gyakorlatok leírása: Válaszként az Autizmusban szenvedő személyek jogi chartájára, melyet az Európai Parlament 1996 májusában fogadott el, a projekt egy kiváló anyagot hozott létre, a Gyakorlati kódexet. A kódex célja: az intézményekben lévő gyermekek, fiatalok és nők sérelmére elkövetett erőszak és visszaélések megelőzésére vonatkozó információk megosztása és a bevált gyakorlatok terjesztése a sérülékeny csoportokat ellátó intézmények kezeléséért és igazgatásáért felelősök körében. Az autista személyeket segítő egyesületek európai hálózatának megléte határozott előny volt, mivel a projekttel szembeni igények és elvárások tekintetében közösek voltak a nézetek. A hálózat tagjai valóban jelentősen hozzájárultak a kódex felvázolásával megbízott hat szakértő munkájához. A kódex franciául és angolul jelent meg, és az autizmus meglévő európai hálózatán keresztül

20-10-2005 10:04:51

2. melléklet. Bevált 1. A brief gyakorlatként history of Daphne kiválasztott projektek

széles körű terjesztés valósult meg, a projekt befejezését követően is. Ezenkívül példányokat juttattak el az Európai Parlament képviselőihez, a kulcsfontosságú bizottsági tisztségviselőkhöz és a nemzeti miniszterekhez, hogy a politikacsinálók tájékozottabb döntéseket hozhassanak. A bevált gyakorlatok kódexe jelentős előrelépést jelent az autizmus megértése és az ezekkel a nagyon sérülékeny emberekkel való visszaélések mértékének és szörnyű természetének láthatóvá tétele terén. Ezenkívül a családi és intézményi környezetbeli kockázati tényezőkkel kapcsolatos információkkal szolgál. A kiadványban 14 ország képviselőinek megjegyzései, nézetei szerepelnek; ez garantálja a kódex egész Európára kiterjedő relevanciáját, és ennélfogva az egy egész Európára kiterjedő minőségbiztosítási rendszer alapját képezheti. A továbbadás/megismétlés feltétele: Meglehetősen egyenes vonalú projekt, mely egy erős, meglévő európai hálózatban gyökeredzik, amelynek tagjai és tagszervezetei hozzászoktak ahhoz, hogy egyazon célkitűzéseken dolgozzanak együtt. A magatartási kódex terjesztése és használata bármelyik tag vagy tagjelölt EU-országban történhet, professzionális módon elvégzett adaptációt és fordítást követően, a kérdéskör érzékeny jellegéből adódóan. 1998-197 projekt: „Cigány nők bűnösnek nyilvánítása és bebörtönzése Spanyolországban”; koordinátor: Asociacion La Kalle (ES) A kiválasztás alapja: szoros együttműködés a végső kedvezményezettekkel és a célcsoportokkal, az eredmények magas fokú átvihetősége, nem divatos témakör, amelyben több munkát kell elvégezni. Az őshonos romák helyzete Európában gyalázatos. A jelen projekt ennek egy aspektusát dokumentálta: a roma nők felülreprezentáltságát a börtönökben A bevált gyakorlatok leírása: A projekt előtt a kisebbségekhez tartozó nők elleni hátrányos megkülönböztetés kérdését, különös tekintettel a büntető igazságszolgáltatási rendszer vonatkozásában, nem ismerték fel. A projekt arra a felismerésre vezetett, hogy a roma nők felülreprezentáltsága a spanyol börtönökben súlyos társadalmi és politikai hiányosságok tünete, valamint az intézményesített erőszak esete. A projekt roma csoportokkal, valamint bírókkal és még magasabb pozíciókban lévőkkel végzett közeli munkát, vagyis mind a célcsoportokat, mind a kedvezményezetteket bevonta. 290 nővel beszélgettek el 12 börtönben, mélyinterjúkat készítettek rabokkal, börtönőrökkel, rendőrökkel, ügyvédekkel, bírókkal és roma vezetőkkel, és kapcsolatba léptek romaszervezetekkel, valamint nemzeti és nemzetközi szakértőkkel. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a bebörtönzések aránya a roma nőkkel szemben a spanyol társadalomban meglévő hátrányos megkülönböztetést tükrözi, és széles körű ajánlásokat dolgozott ki az ezen elfogultság elleni fellépéshez. A projekt Spanyolországban vonatkoztatási alappá vált: a bírók, a nevelők, a cigányszervezetek, az újságírók és a kutatók egyaránt a La Kalle-ra hivatkoznak, és az ő támogatásukat kérik ezekben a kérdésekben. A továbbadás/megismétlés feltétele: A kisebbségi etnikai csoportok felülreprezentáltsága a börtönökben fogva tartottak körében Európa-szerte probléma. A tanulmány egész Európára átvihető kell, hogy legyen, és a romák a lehetőségektől való általános megfosztottságának fényében ennek óriási haszna volna. Maguknak a romáknak a bevonása mindenütt lehetséges kell, hogy legyen, hiszen papíron állampolgári jogokkal rendelkeznek. A bírósági rendszerek különbözősége miatt szükséges lehet a fogalmak átdolgozása, ugyanakkor roppant fontos volna fényt deríteni arra, hogy e rendszerek közül melyek kezelik kevésbé elfogultan ezeket a csoportokat. 1999/082 és 2000/017 projekt: „Az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott jobb védelemért és segítségért”; koordinátor: Comité Contre l’Esclavage Moderne (F) A kiválasztás alapja: hatás a törvényhozásra, magas szintű koordinálás, magas szintű átvihetőség

02_2003_1685_txt_HU.indd 67

67

20-10-2005 10:04:51

2. melléklet. Bevált gyakorlatként kiválasztott projektek

A bevált gyakorlatok leírása: Nagyon nagyra törő projekt, amely törvényhozói szinten is képes volt tevékenységet kifejteni, a rabszolgaság modern formái elleni európai bizottságok létrehozásával, az 1997/154 közösségi fellépés hatásköre kiterjesztésének, valamint a hatóságok érzékenyebbé tételére irányuló lobbitevékenység kifejtésének céljával. A projekt erős európai jelleggel bírt, és gondosan épült fel az évek során, a különböző előkészületi lépések (tanulmány, lobbitevékenység, eszközök létrehozása, politikai befolyás stb.) logikus kifejlesztésével jutva el a tényleges gyakorlati megvalósításhoz. A kedvezményezettek bizonyos fázisokban való részvétele hozzájárult a folyamat még hitelesebbé tételéhez, és megmutatta, mennyire valóságosak védelmük javításának követelményei. A továbbadás/megismétlés feltétele: A projekt a szakemberek közti hálózatépítés, a tervezés, az eszközök előállítása, a képzés stb. terén rengeteget ért el. Átvihetőségét már hat európai országban bizonyította. Könnyen megismételhető (átvihető) más európai tag- vagy tagjelölt országokban (országokra) is.

68

02_2003_1685_txt_HU.indd 68

20-10-2005 10:04:52

02_2003_1685_txt_HU.indd 69

20-10-2005 10:04:52

02_2003_1685_txt_HU.indd 70

20-10-2005 10:04:52

Európai Bizottság A Daphne program tapasztalatai 1997–2003 – Európa a gyermekekkel és nőkkel szembeni erőszak ellen Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2005 – 68 oldal – 21 x 29,7 cm ISBN 92-894-9271-6

02_2003_1685_txt_HU.indd 71

20-10-2005 10:04:52

02_2003_1685_txt_HU.indd 72

20-10-2005 10:04:52

ÉRTÉKESÍTÉS ÉS ELŐFIZETÉSEK A Kiadóhivatal gondozásában megjelent, térítés ellenében kapható kiadványokat a világ minden pontján megtalálható értékesítési irodáinkban kérheti. Mi a teendő, ha szeretnék egy kiadványhoz hozzájutni? Miután megtekintette értékesítési irodáink listáját, kérjük, válassza ki az Önnek megfelelőt, és a rendeléshez lépjen kapcsolatba velük. Hogyan juthatok hozzá az értékesítési irodák listájához? • letöltheti azt a Kiadóhivatal honlapjáról: http://publications.eu.int • kérését faxon is leadhatja a (352) 2929-42758-as számon, és mi elküldjük Önnek a kért listát.

01_2003_1685_cover_HU.indd 2

20-10-2005 9:51:52

NE-54-03-792-HU-C

A DAPHNE PROGRAM TAPASZTALATAI 1997–2003

Európa a gyermekekkel és nőkkel szembeni erőszak ellen

Európai Bizottság

01_2003_1685_cover_HU.indd 1

20-10-2005 9:51:48