A személyi jövedelemadó ellenőrzésének tapasztalatai a másodfokú adóhatóság szemszögéből
dr. Korossy Csaba igazgató NAV Fellebbviteli Igazgatóság Nemzeti Adókonzultáció 2016.09.22-23. 1
A személyi jövedelemadó ellenőrzésének szempontjai 2016-ban
Új ellenőrzési szemlélet = adóhatóság kétarcúsága 180 napos ellenőrzési határidő cégbejegyzésre nem kötelezett adózók esetében Haszonhúzók feltárása Gazdasági társaságok és a magánszemélyek egymásra épülő ellenőrzése Vagyonosodási vizsgálatok jövője = bűnügyi jelzések alapján Folyamatosan és tartósan veszteségesen működő egyéni vállalkozók fokozottabb ellenőrzése Fókuszban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése Sharing economy szektor fokozott ellenőrzése Ágazati ellenőrzések szerepe 2
NAV Fellebbviteli Igazgatósága – mint a jogorvoslatok új színtere Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 4. § (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. (2) A NAV területi szervei a) a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok b) a Fellebbviteli Igazgatóság, c) a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek. 12. § (1) A területi szerv felettes szerve – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – a Központi Irányítás. (3) A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el. (4) A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter. 3
Fellebbviteli Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos elvárások:
Jogbiztonság, kiszámíthatóság, következetesség: törvényesség, szakszerűség biztosítása (jogerőre és végrehajthatóvá csak a jogszabályoknak megfelelő és szakszerű adó- illetve vámhatósági döntés emelkedjen) jogorvoslati kérelmek országosan egységes szempontok és elvek szerint történő elbírálása közigazgatási perképviseleti tevékenység országosan egységes szakmai elvek és perképviseleti gyakorlat mentén történő ellátása érdemi és valóságos jogorvoslati tevékenység jogorvoslati tevékenység = belső jogi szűrő (egységes szakmai szempontok mentén) szakmai támogató munka, joggyakorlat fejlesztése
4
Fellebbviteli Igazgatóság 2016. I. félévének mérlege
2016. I. félévében összesen 7280 jogorvoslati kérelem került felterjesztésre (érdemi ügyintézői létszám országosan: 198) = egész évre vetítve: 14.560 ügy Másodfokú helybenhagyási arány ellenőrzési ügyekben: 63 % (az ellenőrzési típusú ügyekben a Fellebbviteli Igazgatóság jogorvoslati eljárásaiban összességében 37 %-ban megváltoztató vagy megsemmisítő döntés születik) 2016 I. félévben 5035 olyan határozat született, mely bíróság előtt keresettel megtámadható volt – ehhez képest 1151 kereset érkezett országosan = csak az ügyek 23 %-ában vitatták az adózók a másodfokú határozatot (megalapozottság!) Bírósági helybenhagyási arány: 81 % (2015-ben 77 %-os volt) 5
Vállalkozásból adózatlanul kivont jövedelem megadóztatása („haszonhúzós” megállapítások) a magánszemély a társaság bankszámlájáról pénzt vesz fel, de a vállalkozási célú felhasználás nem igazolt Kúria Kfv.VI.35.015/2013/9.számú eseti döntése: megfelelő igazolás hiányában a bizonyítatlanság következményei a magánszemély terhére esnek Kúria Kfv.VI.35.585/2012/10.számú eseti döntése: ha a felvett pénzösszeg vállalkozási célú felhasználása megfelelő számviteli bizonylatokkal nem igazolt, ezeket tanúvallomások, illetve szakértői vélemény nem pótolhatja az adóhatóság azt bizonyítja, hogy a jövedelmet az adózó megszerezte kifizető-e a társaság => Art.178. § 18. pontja (a kifizetői minősítésnek alapvető feltétele a meghatározott jogcímen történő jövedelem juttatása)
6
Az adóhatóság eljárása, ha a jövedelem forrása nem állapítható meg egyéb jövedelmet állapít meg az adóhatóság akkor is, ha a magánszemély adózó nem tudja igazolni, hogy a magán bankszámlájára történő utalásokkal adómentes jogcímen szerzett jövedelmet, vagy ha külföldön honos cégek bankszámlájáról vesz fel készpénzben jelentős összegeket offshore cégek beiktatása (rendeltetésellenes joggyakorlás: a jogalkotó nem kívánta lehetővé tenni, hogy magánszemélyek a magyar cégeikben önmagukat offshore-céggel felváltva a tulajdonosi szerkezetben, osztalékadót megtakarítva vigyék ki külföldre az osztalékot, melyet befektetésként esetleg majd visszahoznak már adómentesen, illetve a kinti cégük bankszámlájáról/bankkártyájáról – az Szja-t elkerülve – elköltsék személyes céljaikra) nemzetközi információcsere fontossága
7
Ingó vagyontárgy üzletszerű átruházásából származó jövedelem adójogi minősítése Üzletszerű ingóértékesítés a 2011.12.31-ig hatályos rendelkezések alapján Szja tv. 58. § (1)-(9) => csak akkor állapítható meg üzletszerűség, ha (1) az átruházás ellenérték fejében történt, és (2) az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként (3) az adólevonási joga megnyílt. Kúria 3/2013. KMJE jogegységi határozata Alkotmánybíróság 2/2016. (II.8.) AB határozata Az adóhatóság a nyelvtani jogértelmezés alapján csak az együttes törvényi feltételek teljes körű megvalósulása esetén alkalmazhatja az önálló jövedelemként történő minősítés szabályát. 8
Ingó vagyontárgy üzletszerű átruházásából származó jövedelem adójogi minősítése Üzletszerű ingóértékesítés a 2012.01.01-től hatályos rendelkezések alapján Szja tv. 58. § (8) => ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Az Szja tv. 3. § 46. pontja értelmében gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós, vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ha a magánszemély az ingóértékesítést gazdasági tevékenység keretében folytatja, akkor az Szja törvény 58. § (3) bekezdés alapján megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.
9
Foglalkoztatással kapcsolatos adóvisszaélések
feketemunka: foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás (ezekben az esetekben a jogviszony tartalma szerinti minősítését az adóhatóság elvégzi) munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése fiktív munkaerő-kölcsönzés saját gépkocsi használatáért fizetett költségtérítés címén nagy összegű kifizetések
10
Foglalkoztatásra irányuló szerződés elnevezése és a jogviszony valós tartalma 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv => munkaviszonyt meghatározó minősítő jegyek: tevékenység jellege meghatározó a szerződés minősítése szempontjából személyes munkavégzési kötelezettség munkavállaló rendelkezésre állása alá-fölérendeltségi viszony, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása munkavégzés helyének meghatározása elvégzett munka díjazásának körülményei a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása
11
Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos visszaélések A munkaerő-kölcsönzés eredeti célja az átmenetileg megnövekedett humánerőforrás-szükséglet kielégítése / az adott feladatra alkalmas munkaerő gyors rendelkezésre állása / valamilyen szezonális vagy eseti igény kielégítése. Ehhez képest visszaélés = egy adott vállalkozás a meglévő munkavállalóit munkaerő-kölcsönző céghez „szervezi ki”, majd onnan gyakorlatilag visszafoglalkoztatja őket, de úgy, hogy miközben a munkakör, a munkavégzés helye alapvetően nem változik, addig a munkáltató cég mentesül mind az adminisztratív kötelezettségektől, mind pedig a bért terhelő költségektől. Visszaélés megállapítása esetén a revízió a foglalkoztatással járó adó- és járulékfizetési kötelezettséget a tényleges – vagyis maga a kölcsönvevő – foglalkoztató terhére állapítja meg (a munkaerő-kölcsönző cég beiktatása csak adókikerülési céllal történik)
12
Külföldi elem a személyi jövedelemadóval kapcsolatos jogviszonyban kettős adóztatás elkerülése => mely államnak van joga az adóztatáshoz? amennyiben nincs egyezmény az érintett külföldi állam és Magyarország között, akkor alapvetően a belföldön hatályos jogszabályok az irányadók. a magánszemély illetőségének állama az, amelyikhez a szorosabb adózási kapcsolatok kötik (az illetőség elválhat az állampolgárságtól) az illetőség az esetek túlnyomó többségében a magánszemély állandó lakóhelyéhez kapcsolódik (ahol az állandó lakóhely megtalálható, abban az államban van a magánszemély illetősége)
13
Adóügyi illetőség, illetve az adóztatás helyének megállapítása Adóügyi illetőség megállapítása adóegyezmény alapján Kúria Kfv.V.35.320/2012/4. számú ítélet => a magyar adóügyi illetőséget az állandó lakóhely alapozta meg Adóügyi illetőség megállapítása adóegyezmény hiányában Kúria Kfv.I.35.013/2016/10. számú ítélet => a létérdek központjának meghatározása komplex feladat, melyet az adózó legszorosabb gazdasági, családi kapcsolatai figyelembe vételével kell meghatározni Jövedelemadóztatás helyének meghatározása az egyezmény alapján A szlovák adóügyi illetőségű adózó által a magyar biztosítási jogviszonyára tekintettel szerzett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (GYÁS és GYED) a magyar-szlovák kettős adóztatást kizáró egyezmény (1996. évi C. törvény) 21. cikke alapján egyéb jövedelem, amely az illetőség szerinti államban, azaz Szlovákiában adóztatható. 14
Mikor adómentes az utalvány? Kúria Kfv.V.35 382/2014. sz. jogeset az utalvány akkor minősül nem pénzben adott juttatásnak, ha a felhasználási köre tételesen meghatározható => csak ebben a körben használható fel és kizárt a céltól eltérő felhasználás lehetősége az adózó egy Kft-től 2011. február-december hónapokban munkavállalói részére munkaruházati és számítógép-használati utalványokat, 2011 decemberében sportutalványokat vásárolt 15 millió Ft értékben, azonban ezen összeg után a személyi jövedelemadót nem vallotta be; lényeges, hogy a munkavállalók az utalványokat készpénzért értékesíthették a Kft-nek elsőfokú bíróság az adóhatósági határozatot részben megváltoztatta => két munkavállaló nem ismerte el az átvett utalványok névértéken történő értékesítését a Kft. felé (csupán az átvételét), ezért a tényállás az ő esetükben nem teljes körűen bizonyított Kúria azt vizsgálta, hogy alkalmazható-e az adómentesség => az utalvány akkor minősül nem pénzben adott adómentes juttatásnak, ha a juttatás feltételei alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételeknek => a készpénzre váltható utalvány a készpénz szerepét tölti be, és a juttatás kapcsán nem biztosított az a követelmény, hogy azt a munkavállaló a személyi jövedelemadó törvény által támogatni kívánt cél érdekében használja fel => kereset teljes körű elutasítása, mivel az adómentességet a felperesnek kellett volna bizonyítania! 15
Köszönöm a figyelmet!