sZ£R K E S Z T I : U jr A
andqP3
III. ÉVFOLYAM
= 2. SZ. = 1930. F E B R . L
K A RO L V IL M O S a b erlini Ufa k ö z é p - és k e le te u ró p a i e x p o n e n se .
ÁRA
1
PENGŐ
Westerd
Electric SYSTEM
SOUND
Va lamennyi am erik ai f i lm társa sá g legjobb hangosfilmjei n a p o n ta a k ad ály talanu l kerü lnek b e m u t a t á s r a W estern Electric-gépen az itt felsorolt európa i ff>városc>k lux u s 1 nozgóképszinháza i b a n : LONDON PÁRIZS RÓMA BR ÜSSZEL M A D R ID AMSTERDAM BUDAPEST VARSÓ W IEN KOPPENHÁGA GENF OSLO PR Á G A HELSINGFORS STOC K HOLM BU K AREST AL E XAND RIA
1929.
novem ber 23 i g a v ilá g 4 0 orszá g á n a k 3 8 9 8 színházában sz e r e lle k fel W estern E leclric-gépei.
Közelebbi felvilágosítással s z o l g á l : C H A R L E S
V I.,
V U I I L I É N ,
R é v a y - u t c a .2I I I .
TTTTTTTTTTTTTTTTTTi
FI LMMŰVÉSZETI ÉS TU DOMÁNYOS FOLYÓIRAT III. É V F O L Y A M .
=
2. S Z Á M .
=
1930. F E B R U Á R
1.
Dr. BINGERT JÁNOS m in . t i t k á r , a H u n n ia F ilm g y á r R . t. i g a z g a tó j a
MAGYARORSZÁ G É S A H A N G O SF IL M G Y Á R TÁ S i
a filmgyártási rendelet, amely legutóbb, vagyis a/ elmúlt esztendő julius ha vának közepén jelent meg, az il'etékes helyeken már február és március havá* bán elkészült. Ebből következik, hogy a rendelet a hangos* és némafilm kértlé* sei szempontjából még nem ta rta lm a zott olyan rendelkezéseket, amelyek e téren különlegesen intézkedtek volna. Abban az időben a hangosfilmek gyár tása az európai piac részére még telje* sen nyilt probléma volt amelynek meg* oldására talán mindössze csak Anglia bán és Németországban m ertek gomdőlni, de ott is csak a bizonytalan tá* voli jövőre készitve elő a terveket. N á * lu.nk, a legkomolyabb szakem berek és ezek tájék oztatása nyomán term észete sen a filmmel foglalkozó hivatalos kö nők is. meg voltak győződve arról, hogy Magyarországon legalább egy évig még csak gondolni sem kell a hangosfilmek előállítására. Mindenki megegyezett ah; bán, hogy meg kell várni, amíg k ül föl dön a hangosfilm problém ája kialakul és nekünk utat mutat. Ezzel szemben miniden várakozás ellenére mi tö rté n t? Mialatt külföldön melehetős lassúság* gal folynak a dolgok, addig Magyaror* szag csodálatos alkalmazkodással, a
filmelőaások terén, nem várt rövid idő alatt á ttért a hangosfilmre. Hogy ez lé* nyegileg mit jelent gyártási szempont* arra a ból, talán elég rám utatni körülm ényre hogy ma már Budapesten alig vanf már bem utató filmszínház, amely ne szerelt volna fel, vagy ne sze* relne fel a legközelebbi jövőben hangos !ea dógépet. N ém etországban a némafilm még ma is egyenrangú vetélytár a a hangosnak. Berlinben főleg az Ufa konszern körébe tartozó színházak szerelték fel a han* gosgépeiket, aminek pénzügyi oka az, h o g y az Ufa*val érdekközösségben álló K’angfilm vállalatnak létérdeke, hogy minél több saját gépet szereljen fel és igy a ré m e t piac gazdasági erejét k' használja addig, ainig egy amerikai megegyezés az amerikai árük tömegét zúdítja a piacra. Bécsber W a rre ré k ut* i ’p A m erika uralja a piacot de a han* öosfi'mre való áttérés tem pója itt sem közelíti meg a magyarországi viszonyos kát. Az elm ondottakból szükségszeriileg következik, hogy a magyarországi film* gyártás részére a m agyar mozgókép színházak m ár m egadták a követendő irányt. Ma némafilmet gyártani Ma gyarországon veszedelmes és kockázat fos dolog, hiszen a film elsőhetcs
A
1
színházban megjelenni m ár nem tud. M inden szakmai ember kö nny en kis kalkulálhatja, hogv ez a jövedelmező# ségnek milyen csökkenését vonja maga után. A mai viszonyok mellett reális számítással és a szükséges ke# reskedői gondossággal, filmgyártó vál# lalkozó tehát Magyarországon csak hangosfilmet fog gyárthatni. A hangosfilm#gyártás kérdése azon# bán főleg a m agyar vállalkozók részéi re az eddigieken kivül még ujabb ne# kézségeket is mutat. Itt van m indjárt a szükséges töke kérdése. Ma a lég# kedvezők gazdasági viszonyok mellett is jó hangosfilmet aligha lehet 4—500 ezer pengőn, alul elkészíteni. Az a film, amelyet még egy évvel ezelőtt 150— 180.000 pengőből egészen jó mi# nőségben elő lehetett állítani Magyar# országom aligha kerühiet ki ugyanolyan minőségben hangosan 4—500.000 pen,# gőn alul. Ttt vetődik fel az utólagos szinkronizálás kérdése. Ez m int meg# oldási mód egy#két fdmnél talán bevá lik, de a m agyar filmgyártás jövője szempontjából csak átm eneti segítség lehet. Az utólagos szinkronizálás 40 — 50.000 m árkás tőkét kíván a m ár né# mán te’j esen elkészült filmtől és vég# eredményében is csak elrontott ném a# filmet jelent. A bban a pillanatban amin|t az utólagos szinkronizálásnál már többnyelvű verziókról beszélünk, a szinkronizálási költségek természe# tesen aránylagosan emelkednek. Az egyes nemzetek nyelvterületei pedig már parancsolólag követelik jogaikat. Olaszország hivatalosan elrendelte. hogy az ország területénl csak olasz beszédű hangos filmet szabad előadni Ném etországban és Franciaországban az angol dialógusokkal előadott han# gosfilmek megbuktak, — szóval nem egy#két vcrziós, hanem esetleg három négy, sőt talán öt verziós hangosfilmek számíthatnak csak százszázalékos ki# használásra. Talán a tők e kérdése az ism ertetett körülmények folytán a lég# nehezebb kérdés Magyarországon.
A hangosfilmek előállítása gyártási, vagyis technikai szempontból m ár sok# kai inkább leegyszerűsödött, mintsem hogy ezt problém aszám ba kellene venni. A m űterm ek átalakítása alig je# lent befektetést, hiszen az a néhány függöny, amelyet fel kell szerelni, nem lényegbevágó' kiadás. Megfelelő felve# vőgépnek természetesen ma is nagy az ára. A számbajövő négy legjobb fel# vevőrendszer felvevőgépeinek ára tel jes felszereléssel, 100.000 dollár körül jár. Ebbe az árba egy stabil m űterm i gép és egy külső felvételekre is alkaU más hordozható felvevőgép is bele van kalkulálva. Az összeg azonban csak első látásra ijesztő, hiszen m ajd mind# egyik vállalat több esztendős részletre is hajlandó szállítani és igy megfelelő gyártási körülm ények mellett a betek# tetés am ortizációja aligha probléma. Az az elhatározás, hogy milyen felve# vőgép dolgozzék Magyarországon, vé# leményem szerint a magyar gyártás jövőjére döntő jelentőségű. Elég ennek igazolására talán an ny it felhoznom, hogy a legutóbbi néhány hónap ideje alatt hat#nyolc olyan külföldi, főleg német vállalkozó keresett fel, aki haj# landó lenne teljesen saját tőkéjéből, a szokásos műtermi hitelek mellett, száz százalékig Magyarországon gyártani filmeket abban az esetben, ha itt így bizonyos hangosfilm felvevőgép rend# szerrel dolgozhatnék? Itt adódik fel önkéntelenül a kérdés, mi az, ami a külföldi producereket Ma# gyarországra csábítja? A válasz n a' gyón. rövid: a nekünk pénzt nem je# lentő de a gyártónak értéket k ép v :# selő hatósági támogatás, az általa ki# k ö tö tt felvevőgép használatának lehe# tősége és végül a Magyarországon való gyártás kétségtelen olcsóbb voTa. T ényk én t állapíthatjuk meg, hogy munkabérek szempontjából 30—40 szá zalékkal o'csóbbak vagyunk Németor# szágnál és talán 50 százalékkal olcsób# bak Angliánál. ETa a magyar m uika# piacot el nem rontjuk és a hangosfilm
gyártáshoz szükséges előfeltételeket megfelelő előrelátással m egterem tjük, akkor a m agyar gyártás jövőjét nem* csak a hazai tőke, hanem a külföldi tőke is saját jólfelfogott érdekében szolgálni fogja. Ennél tö bbet pedig aligha kívánhatunk.
A hangosfilmgyártás feladta Ma* gyarországnak ezt a gazdasági leckét. R ajtunk múlik, hogy m iként tudjuk a kedvező helyzetet kihasználni. De sietni kell, m ert m agyar szempontból minden elkésett nap később pénzben és kiszám ítható veszteséget jelent.
M ÉSZÁ R O S SÁNDOR ;i s o p r o n i ni. k ir . íílla n ii fe ls ő k e r e s k e d e lm i is k o la ig a z g a t ó j a :
FILM álunk a részvénytársasági múzsák, a kert*mozik, t ó mozik sohasem fogják megcsinálni. Sok kellene hozzá, ami idehaza nincs meg. Az is* tcni Borgheseíkert, m árvány terra* szokkal a borongó Porta dcl Popolo fe lett, melynek kapuja alatt ma sem ért véget még a halott cézárok nagy gyász* menete. Kellene az örökváros ragyogó estjeinek felszűrődő szimfóniája az ég* bolt, se ha nem látott közelben érezve hozzánk. Rz a v ájt kék kristály, renige teg villogó brilliánscözönével. És ez itt. A római parkok sűrű szép gvermekhada éjjel, mikor nálunk üres tőlük az ucca. A felnőttek kietlen ural. ma helyén a villanyfényen ők, a csilla* gok alatt. Titokzatos gondolatokat hozó látvány, amelynek folytatása tovább, egy isteni távolban már együvé foly a legnagyobb misztikummal, a római töm érdek templom szüntelen magyará* zataival, az oltári képek végtelen Ürfek mutatásaival: a Gyermekkel. Délutántól fogva hihetetlenül eleven olaszos zsivaj volt a Borghese*park mellső terraszán. C sodára várakozó szemekkel ülvén alkonyattájban sűrű rajokban a vízmedence hűs párkányza* tán, ahol nagy vízi óra csendes artériája szabályozza az élet múlását és a per* cek néma evezését.
RÓMA CSIL LAGAI ALATT Féitiz óra lett és kezdetét vette a gyermekmozi a virágágyak előterében, csillagos ég tündöklése volt hozzá a kárpit. Újra felfájt bennem Itália. A házak és falvak otthon a háztetők szomorú, nom ád süvegei alatt. A déli gyermek verőfényes, napbanevető arca helyett az északi vidékek gyermekhadseregét nyomja egy nehéz, lélektelen, nomád süveg. Somogybán, V asban és Zalában egyaránt. K öröttem egy kivirágzás, Mussolini déli fantáziájában. Verő* fényes mező: a giovinezza, az emberi lélek legtündöklőbb jelentkezése, az ifjúság. Szépség és termékenység, a lét titka, ami széppé, term ékeny lel* kekké formálja őket Sorban ültek a homokon, válogatás nélkül. Egyik mellett senki, másik mel* lett selyemharisnyás gondozó bonne. A terrasz sark ában m iként tiokzatos éji gyárak mélye, sercegett és villogott a teherautó: nagy árnyékarcok és ár* nyékkezek indították villamos csavar* jait. A dynam o rejtelmes világról éne* kelt és a vetítőkészülék fel*feltükrözött a légbe és vetített nagy M orsejcleket a hold felé. A gyermekhad k oszorújá t val szemben a másik autóról felszaladt az öröm ök fehér lobogója, a vászon. Zsivaj volt és türtőzhetetlen öröm* kiáltások, m ialatt feltűnt az ismeretlen
hó# és jégország: pingvinek és jég; m adarak, N obi le és az északi sark az olasz csillag szárnyaló reményéivé’. V itték az ifjúság lelkét és fantáziáját filmen. M ert nem a pusztulásban van a lé nyeg, hanem a kezdésben és a lelkek felgyujtásában. Minden ,,alla glonia della Patria". Az olasz haza dicsőségé? nek. ❖ A mi sok. uraságoktól levetett tákol; mányos vetítőm utatványunk itthon, szomorú falvak karbidlámpásos benui? tatásain! Szervezetlenül, bekapcsolatla* nul a néplélekhe, átfogó célokba. Pók' hálós tudom ányszekér, tavaszos gon; dolatvetések nélkül. Végül pántlikába aggatott hip! hip! hurrahl! Végignéztem egy Ázsia'-Afrikából im dúló és Olaszország klasszikus fensobb; ségébe emelkedő filmet. Keleti és déli ősnépek állati lépései, ősi kultúrája és formaérzéke táncában és felvonulások? bán. A ztán A ttika és Itália. A Tanagra; szobrok és etruszk vázák plasztikáján az emberi test erejének és szépségé; nek győzelmes vonalai remek képeken. Végül a ma: a nagy ifjúsági versenyek. Az alacsony emberi skálákon át egy vonal: a nemzeti vezérszerep tü n d ö k lése, táncban, vívásban és stadionokon. Ázsia, ahol így volt és Itália, ahol így van. T erm ékenyítő szemléltetések, ahol pedig lármás felírásokban sem volt hiány — szöveg nélkül is felrajzolódtak a gyermcklélekbe a művészi és nemzeti gondolatjelek.
AZ QMME január 5;én tarto tta ezidei közgyülé sét, amely igen méltóságteljesen es meglehetős ünnepélyes keretek között folyt le. Lett volna bőséges anyag úgy a napirend ietárgyalására, mini esetle; ges izgalmak kirobbanására, azonban mindenki belátta, hogy a mai viszo? nyok mellett úgyis hiábavaló a felesle; ges izgalom, nyugodtsággal és a viszo; nyok kialakulásának a bevárásával úgyis többet lehet elérni- A hosszú évi jelentés azt bizonyítja, hogy az egye? sülét igen értékes munkásságot fejtett ki, amennyiben erős harcot vívott fel; felé, de meg kellett küzdenie az össze;* ség részére a mostoha gazdasági viszo nvokkal is. A küzdelem hébedeorba eredményes is volt és bármily csekély az eredmény, köszönet jár azoknak, akik privát idejüket feláldozzák, hogy a szakma összeségének az érdekeit szem előtt tartsák. És itt meg kell emlékez? nünk H orovitz Richárdról, az Egyesu? let ügyvezető alelnökéről, aki évek óta ti tán i harcot vív a film kereskedelmi érdekekért. Horovitz Richárd vissza akart vonulni az ügyvezetéstől, de vele szemben spontán nyilvánult meg a közgyűlés összeségének az akarata. A közgyűlés nem engedte el Horovitzot, akinek nagy munkaerejére, széleskörű tudására és tapasztalataira szükség van az OMME?nek. H orovitz Richárd könnyekig meghatva engedett az őszinte megnyilatkozásnak és továbbra is m egm aradt ügyvezető alel nőknek. A választások egyébként simám izv galommentesen folytak le, a hivatalos lista győzött, ami annak a jele, hogy a jelenlegi vezetőség eddig is példásun dolgozott és meg van a bizalom arra nézve, hogy feladatát a jövőben is jól fogja megoldani. Talán szimbóluma a nehéz és sötét viszonyoknak, hogy a szokásos társasvacsora a közgyűlés után elmaradt. Ez igen helyes volt és inkább a Geiger^alap javára kellett volna a bankettpénzt megváltani.
Felfájt bennem Itália. A vetítőautók gyors, modern csodái és a savanyú karbidszagú lámpák cammogása itt-hon a falvak mélyén. A m az zónaáron ajándékozva, emez gondosan „szám? lázva“ . A B orghescAert gyönyörű volt. Du; lolt a dvnamo, lenn a roppant város szinte reszketett a fény izgalmában. Mozi a csillagok alatt, egy nép, amelyet a fény szárnyaira vett' és visz, rohanva emel.
4
M IH Á L Y D É N E S főni é n i ö k :
KIÜT A H A N G O S F IL M Ú T V E S Z T Ő J É B Ő L usz éve annak,, hogy a han? gosfilmmel elsöízben pró* bálkoztak. Ezek a kisér* letek nem sikerültek. N e m sikerült az Edison* & féle kinetofon sem, de m egbuktak az összes lemezes eljárá so k is alapvető hibá k miatt. Ezeken az alapvető hibákon nem segítettek a V b taphonék sem, akik m ár kedvezőbb helyzetben voltak, m iután 20 évvel később a rád ó és a fejlett elektrotech* nika segítségével különböző hibákat sikerült eltüntetniük, főleg az elekroz m os lehallgatás révén. A szinkronizá* lást a grammofonlemez és a film kö* zött úgyszólván tökéletesen sikerült megoldani de még mindig m aradt sok olyan liba, amely a hangosfilm prob* lémáját úgyszólván megnehezíti. így elsősorban súlyos hiba, hogy az ilyen hangosfilmet nem lehet vágni, a bera* gasztásokat lehetetlenné teszi, m ert a kivágott fi’m részek helyébe m ásikat nem lehet berakni, végül pedig figye* lembe kell venni a lem ezek szükség* szerű lehasználódását is. .Mindezek a hibák eo ipso clma* radnak a fényelektrom os eljárásnál, amelynek alapját én fektettem le. S a j nos, alapvető*szabadalmam az akkori rövidlátó üzleti politikánk m iatt nem n y ert ke]lő m éltatást és így szabadéit fel a m á ; hangosfilm alapvető tétele arra, hogy bárki szabadon foglalkozz hassék ezzel a dologgal. Ennek a kö* vetkezniényc az lett, hogy 18 féle feb találózcsoport neki is fogott a beszélő= és hangosfilm alapvető problémájának a kidolgozásához. A m ikor ezek a kii* Iönböző felta’áló csoportok egymásról tudom ást szereztek, ugyanakkor szűk* ségszeríileg beállott az a helyzet is, hogy igyekeztek épen ezekben a rész* létkérdésekben egymástól műszakilag
H
SkS
lehetőleg eltávolodni, h o g y a szaba* d a lm i súrlódások felületeit k ik ü sz ö b ö l* h e s s é k . A z e r e d m é n y az, h o g y 18 szaf* b a d a lm i c s o p o r t j e l e n t e t t e b e szab a* d a lm a it, jó n é h á n v c s o p o r t v a n m ég , a m e ly nem publikálta r e n d s z e r é t.
Ez a szabadalmi konfúzió szülte az egész beszélő* és hangosfilmipar mai krit.kus szituációját. Nem nehéz tud* niillik megállapítani azt, hogy a moz* góképszinház fele kis színház, ame* lycknek volna ugyan ke d v ü k hangos* film gépeket felszerelni, azonban nem tu dják m agukat rászánni arra, hogy a sok rendszer közül m elyikre térje? nek át. N e m tudják, hogy a 18 r e n d szer közül melyik n y ú jt kellő garan* ciát arra nézve, hogy kapnakze a géz pekre filmműsort és hogy egyáltalában lesz*e elegendő program m a piacon és nem utolsó sorban a közönség ízlését és nívóját befolyásolja m ajd az, hogy a m ozgóképszínházak milyen nívójú filmet játszanak. Közismert tény, hogy egyik rendszer filmje a másik rendszer leadógépén nem játszh a tó le. A mozgószinháztu’ajdónos tehát azelőtt a választás előtt áll, hogy vagy m ind a 18 gépet beszerzi, ami term észetesen anyagilag is elképzelhetetlen, vagy ki* teszi magát annak a rizikónak, hogy é re n egy olyan gépet szerel fel, am elyre nem kap kellő szám ú filmet. A moz* góképszin házak tartózkodása ennél* fogva teljesen jogosult és minden vo* natkozásban indokolt. De jogosult a producernek, a film* gyárosnak a tartózkodása is. Amíg megfelelő értékesítési terület a gyártó számára biztosítva nincs, addig nem rezonabihs számára a hangosfilmek készítése. Ahhoz, hogy egy hangos* film, amely a technika mai összes le* hetőségc szerint, m ondjuk tökéletes* nek volna mondható, az kell, hogy ezt
5
a filmet legalább 250 -300 színház játssza. Enéikiil csak a ria nyílik leho* tőség a gyártónak, hogy a film eio* állítási költségeit a lehetőség szerint leszorítsa, ami csak a többé*kevésbé jólsikerült filmek gyártását tenné lehe* tővé. A rra gondolni sem lehet, hogy maga a gyártó adjon a filmszínháznak gépei kölcsön, m ert ez a művelet fan,; tasztikus összegekbe keriűne. Ezekből következik az is, hogy a hazai viszo* nyok m ellett gyakran rendkívüli nagy kasszasikernek tekintett hangosfilmek is valójában nem fizetődtek ki a gyár* toknak bár ezt kifelé nem is m utatják. M ozgószinháztuiajdonos és gyáros álláspontja tehát teljesen indokolt, kölcsönösen nem tud nak mozdulni, amihez járul azután az a műszaki megállapítás is, mely szerint egyes rendszerek között rendkívül bajos disz* tingválni, m ert mindegyik rendszernek meg vannak a maga jó oldalai, de meg vannak a maga h.bái is. Ebből a circu* lus vitiósusból tehát valamiképen el kell kerülni, aminek több m ó d ja van. A z egyik m ó d az, hogy egy igen nagy tőkecsoportot kellene összehozni, amely a helyzet teljes rizikóját ma* gára véve, egyszerre legalább három száz filmszínházat saját költségén sze = relne fel megfelelő hangosfilm*vetítő* készülékekkel és ezen a bázison meg* fele’ő mennyiségű és minőségű filmet tudna állandóan forgalomba hozni. Ez term észetesen a mai viszonyok mellett szinte eiőteremthetetlenül ho rriblis összeget igényel. M iután ma szerves zetlen a mozgóképszínházak hangos; film*ellátása, a hangosfilm gyártása nem tud fejlődni a néma film pro du k cióiéitól pedig a hangosfilm k o n ju n k tú rája elriasztotta a gyártókat. Ennek a hatása m utatkozik az egész világon és rendkívül nagy összegek m aradnak im produktive, amellett emberek ez* rei nem tudnak a filmiparon belül ke* nyérhez és foglalkozáshoz jutni. A probléma megoldásának mástik m ódja technikai jellegű. Ezt a megob
6
dást keresték akkor, amikor a külön* böző rendszereket egy szindikátusba akarták egyesíteni, =— de a szindikátus nem mind g vezet célhoz. A szindika* Iizálás nem tu dta elérni, hogy a külön* böző rendszerek technikailag is egy* beolvadjanak. A szindikalizálás elérte a tőkék összeolvasztását. de nem sike* riilt elérni azt, hogy egy egységes rendszer fejlődjék ki, úgy hogy a szin* dikalizálás ehenére is a lényeg váltó-, zatlan m aradt. A súrlódások az egyes rendszerek szindikalizálásának keretén belül is fennállanak. Világosan kináb kozik tehát a megoldásnak az a módija, am elyet egyszerűen technikai útnak nevezhetünk és amely abból áll, hogy olyan vetilögeptipust kellett te r e m j leni. am elyik bármelyik kis m ozg óképszínházat is képessé teszi arra, hogy a 18 rendszer bármelyikével produkált hangosfilmet ugyanazon az egyetlen gés pen lejátszani tudja. Ezt a megoldást hozta meg az Unis versal hangosfilmprojektor, amely az összes rendszereket lejátszani tudja, amellett lehetővé teszi azt is, hogy a régi vetítőgép m egm aradjon, amelyre minden különös szerelési munka és zűrzavar nélkül szerelhető fel az U n iversalProjektor. Ez a szerelési mód lev* hetővé teszi azt is, hogy a mozgókép* szinháztulaj dános bármikor, egy*két óra leforgása alatt választhasson afei* lett. vájjon hangos vagy néma m űsort óhajt*e játszani. Vagyis a mozgókép* szinháztulajdonosnak m ódjában áll m indenkor a helyzetnek megfelelően azonnal, minden ujabb invesztíció nél* kül afelett dönteni, vájjon hangos vagy néma legyeme a műsora. R endszerem nek az a nagy előnye, hogy speciális elrendezése folytán a m ellékzörejek e’m aradnak, mert a rend* szert uüv sikerült felépíteni, hogy a ké* nyes elektromos berendezések m a g á n a vetítőfelületen vannak elhelyezve, cn* nélfogva a vetítőgép ivlámpája. a hajtó* m otorja a hang visszaadó szerkezetre semmiféle befolyást nem gyakorolhat.
LA JTA ANDOK
A MAGYAR F I L M P I A C S T A T I S Z T I K Á J A 1929-BEN tá s m é ltó tü k ö r k é p e a m a g y a r k in e m a* z a k im u ta tá s , a m it a z Ö rs szályos M o z g ó fé n y k é p v izto s*g r a f iá n a k . g áló B iz o tts á g film e k c e m F o g la lju k h á t ö ss z e a F ilm k u ltú r a e b z u r á lá s á r ó l é v e n te k iamd ,ú lt é v f o ly a m á n a k k im u ta tá s a it. T e r m é s z e te s e n a s ta tis z tik a i f e ld o b csa k a z t ig a z o lja , h o g y a g o z á s t k ü lö n f é le k é p e n le h e t m e g c s b m a g y a r f ilm v á lla la to k v a g y n á ln i, i t t a z o n b a n c s a k a z o k r a a fő b b film g y á rtó k m e n n y i f ilm e t c e n z u r á z ta t: m ó d o z a to k r a té r ü n k ki, a m e ly e k légin* la k , d e n e m ig a z o lja ez a k im u ta tá s a z t, k á b b é r d e k lik a film v ilá g o t. h a g y e z e k k ö z ü l a c e n z ú r á z o tt film e k k ö z ü l m e n n y i k e r ü lt fo r g a lo m b a . Ha* b A c é g e k és a film e k m e g je le n é s i s o n ló a n n e m a d ja v is s z a a h e ly e s tü k ö r ; szá m a : k é p e t ez a s ta tti s z ti k a a z t sem , a m it a film v á m h iv a ta l k im u ta tá s a a la p já n a sta* Antal Filmvállalat — — — — 0 tis z tik a i h iv a ta l á llit ö ssz e . A v ám h iv a* Art isti ca-Film Kt. — — — — 7 Cito-Cinema — -— — — — 21 ta li k im u ta tá s c s a k a b e h o z a ta lt ig a z o lja Cosmos-Film — — — — — 2 m e n n y is é g ile g , d e n e m ig a z o lja ez sem Danubius — — — — — — 9 a z t, h o g y a b e h o z o tt film e k m e g je le n i Éco-Film — — — — — — 14 Fox-Film Rt. — — — — — 35 n ek se a m a g y a r f ilm s z ín h á z a k b a n . Gaumont — — — — — —■ 10 A m a g y a r film v ilá g ig a zi t ü k ö r k é p é t Iris-Film Rt. — — — — — 28 az a k im u t a tá s a d ja , a m e ly a F ilm ku\lu% Kultur Film — — — — — 5 rá b a n h ó n a p r ó l h ó n a p r a m e g je le n ik . E z Metro-Goldwyn-Mayer — — — 20 Müvész-fil mkölesönzö — — — 44 az ö s s z e á llítá s k im u t a tj a a va ló b a n Orion-Film — — — — — — 2 m e g je le n t film e k s z á m á t, h o s s z á t, mű* Paramount-Film — — — — 55 f a já t, a m e g je 'e n é s i h e ly é t és a z t, h o g y Phöbus-Film — — — — — 12 a c e n z ú r a m ily e n n e k m in ő s íte tte e z t a Projetograpli — — — — — 3 Rácüus-Film — — — — — 12 film e t. T a lá n e g y ik é t h e ly e n 1— 1 r a b ris
A
k á t n em t ö l t ö t t e k ki a f ilm v á l'a la to k , a z o n b a n v é g e r e d m é n y b e n ez a k im u ta t
MAGYAR FIL M IR O D A BUDAPEST, V III., FŐHERCEG SÁNDOR UCCA 7
TELEFON: JÓZSEF 4 5 5 -1 0 .
* FX L M H IR SZ O L G A L A T : városi-, községi-, családi-, gyári-, ipari-, sport felvételek. K o c k a n a g y i tá s o k , f o t ó ü z e m
Star-Filin — — — — — — 4 Steinhad-Film — — — — — 2 Stylus Film — — — — — — 5 Turul-Film — — — — — — 10 Ufa-Film — — — — — — 35 Universal-Film — — — — — 25 Warner-Bro8-First National — — 34 Összesen: 400
M e g je le n é s i id ő : Hónap: Ja n u á r •— — — F eb ru ár — — — M árcius — — — Április — — — — Május — — — — Jú n iu s — — — — Julius-augusztus — Szeptember — — — Ok tó b e — — — November — — — December — — — 2.
film — — — 45 —- — — 30 — — — 34 — — — 42 — — — 32 — —• — 9 — — — 42 — — —< 41 — — — 47 — — — 40 — — — 38 összesen: 400
3. A
megjelent filmek hossza (egy A F IL M H A L O T T A T :
k ó p i á t v év e a la p u l): Ja n u á rb a n — F ebruárban — Márciusban — Áprilisban — Májusban — Júniusban —• Ju li—aug.-ban Szeptemberben Októberben — Novemberben D ecemberben
— — — — — •— — — — — —
— — — — — — — — —— —
92.908 66.073 66.823 80.913 57.379 18.884 90.739 89.575 112.376 86.620 66.677
m in m m m in m m m in in
(ism. (isin. (ism. (ism. (ism. (ism. (ism. (ism. (ism. (ism. (isin.
2) 7) 2) -) 3) -) 1) 1) -) 4) 8)
Dr. G u th y Soma író halála igaz ésmély részvétet keltett a m agyar társa* dalomban. Dr. G u th y valamikor a film* mel is élénk összeköttetést tarto tt fenn. amennyiben néhány darabját a magyar filmgyártás aranykorában megfilmesíted ték. így filmre vitték a Megbélyegzett tek című d arabját Berky Lillyvel és G ózon Gyulával. N agy sikere volt a Kormánybiztos című filmjének, amely* ben Ferenczy Károly játszo tta a fő* szerepet. Egyik kincma*szkeccse hó* napokig szórakoztatta a m agyar közön* séget. Jönnek az Oroszok e. szkeccsben Mály G erő ju ta tta érvényre G u thy Soma gazdag humorát. Berlinben januárban halt meg Ro* bért Garrison, a ném et filmek egyik szereplője. D rám ai szinész volt, Reint hardtn ál is játszott, de igen sokat sze* repelt a ném et filmeken is amelynek egyik ismert alakja volt. Emilio Ghione, Olaszország egykor egyik legnagyobb filmszínésze Rómá* bán a legnagyobb nyom orban halt meg. Ghione az olasz filmgyártás arany* korában az egész világon ism ert volt. különösen Z ada m orte filmnéven és egykor a legnépszerűbb szerepeket játszotta ez alatt a neve alatt. I lat év* vei ezelőtt . Olaszországban a legna* gyobb fizetést kapta, annyira közked* veit szereplője volt az olasz fi’mkultu* rának. A m ikor az olasz filmgyártás né* hány évvel ezelőtt úgyszólván m áról holnapra megszűnt, m eg m en tett va* gyonával Párizsba ment, ott azonban egyik terve sem sikerült, sőt a legna gyobb nyom orba jutott. Egykori bará* tai Párizs uccáin tüdőbetegen cs éhez* ve találták meg. A párizsi olaszok és főleg egykori p artn e rn ő je Lina Cava lieri segítségével még visszatérhetett hazájába, ahol m ost halt meg. Halála Olaszországban nagy részvétet keltett.
összesen: 828.967 m 4. A m e g je le n t film e k m ű fa ja D rám a — — — — — __ V ígjáték — — — — — Színmű — — — — — — Hangosfilm — — — — — Cow-boy-film — — — — K alandor — — — — Film regény — — — — Burleszk — — — — — Történelm i — — — — — Term észeti és expediciós Életkép -— — — — — S zatíra — — — ' — — — Bűnügyi —• — — — — D sungel — — — — Népszínmű —• — — — — K ulturfilm —- — — — H áborús — — — — Ism eretlen fajú — — — — összesen:
154 114 25 11
15 8 8 . 61
5 42 4 2
4
'
2 1 l3 1*
41 406
5. A megjelent film ekhez feliratokat írtak: Dr. Bródy István, C serm ely Miklós, Daróczy József., Fodor Sándor, Garami A ndor, Kálmán Jenő, dr. Karla Béla, Kiss Jenő, Kovács József, Lackner A r t túr, Lándor Tivadar, dr. Lázár Lajos, Mihály István, Pacséry László, Papp Béla, Pásztor Béla, Radó István, Siklósy Iván;, Szántó A rm and, Szántó Lajos, TU bor János, Tim ár Pál, Váczi Dezső és Várnai István. 1 A ttrakció, a kis burles/.keket nem szá m ítva. 2 A ttrakciók, a kis ism eretterjesztő filme k e t nem számítva. 3 „Menj orvoshoz !11 a többi kis kulfrurtilmet nem szám ítva.
4 Verdiin.
8
I>r. G E S Z T E S I BALOGH GÁBOR
P Á R I Z S : A HANGOS, A NÉMA ÉS AZ A Y A N T E-G AR DE -FIL M H A Z Á JA — Párizsi levél. —
a m egérdem elt elismerést. A sok han gos és beszélő film mellett a néma front*nak sem kell szégyenkeznie. A legszebb néma filmproduktumok egyike m ost az £/ecír/a*PaLace*ban megy: Le navire des H o m m es perduski címmel. (Az elveszett emberek ha* jója). Izgalmas fegyenetörténet A túl* fűtött szenvedélyek, brutális ember* állatok durvasága váltakozik benne egy rom antikus szerelmi történettel. G. Aíodol az utolsó hónapok egyik legkarakterisztikusabb alakítását nyújt* ja benne. N a g y népszerűségnek ör* vend Párizsban a b ájo s A n n y Ondra is, aki rutinos játékával, pom pás ex* terrieurjévcl máris veszélyes vetély* társa a legnagyobbaknak is — a „leg szebb európai filmszinésznö“ nevet pe* dig talán máris méltóan viseli. A reprezentáns cseh film az: ,,Ero* tiko n“ ideiglenesen lekerült a műsor* ról, de a „ Afaroussia“ nevű lengyel nemzeti filmet most is adják. Az új filmek bem utatói m ost is rendülctle* nűl tartanak. R endszerint az Empire színházban m u ta tjá k be őket: délután fél háromkor. Legutóbb az: „Úszó színházadat hoz* ták ki néma változatban. így egészen jól hatott és nagy, m egérdem elt sikere volt. Ez is bizonyítja, hogy csak a tö* kéletlem hangleadás volt pesti bukása* nak okozója. A leadások tökéletessé* gének megoldása még a jövő feladata. Különösen a magas női hang (szop* rán) közvetítése tökéletlen és sok baj van a különféle mellékzörejekkel. A hangos híradók egy része pedig túl* hangossága m iatt válik élvezhetetlenné. Az újon nan bem utatott filmek közül a- Fejős PálAéle Broadway talán a lóg** kiemelkedőbb. M ár szereposztása is elsőrendű. Glenn Trvon, Evelyn Brent
a figyelmesen nézzük a pás rizsi mozgószinházak műso* rát, a legtárgyilagosabb H szemmel is meg kell állapi? 1 tanunk, hogy sem minőség* ü i l ü l i ben, sem bőségben nem vég* vonatkozó tudnivalók megértetése, el* niak hátrányára. Még időrendi különb* ség sines Budapest és Párizs között és érdekes véletlen, hogy a legnagyobb it* teni slágerek éppen m ost jóform án pa* raliéi futnak odahaza is. Az állandó mű* sordarabok: „Jazzénekes“, „Éneklő bo* lond“, „Dsingisz-kánli mellett csak mi* nap a rato tt itt is nagy sikert Jannings legújabb filmje (Param ount); az „Apák bűne“ és a „Fox Folie ?“ (M ou’in Rouge Cinema) meg a „ Királynő n ya k éke A A nagyobb boulvardszinházakban hóna* po k óta adják Chaplin: „ A ranyláz^A t, a C im bo nievű dzsungel*filmet, Leni Riefenstahl alpesi filmjét és a Rass pufin-1. A beszélöfilmfronton a franciák las* san, de biztosan elfoglalják m éltó he* Ivüket a nagy nemzetközi konkurrem ciában. A AíanVaux*szinházban;: AVénk az éjszaka! címmel, Roussel remlezé* sében francia beszélőfilmet adnak. A Alax Linder*színházban szintén beszé* lőfilm megy „Le A! y sí ere de la Villa Rose“ címmel Simoné V a n d rytva,l a főszerepben!. Sőt a AíoulimRouge Ci* ném a is nagy francia hangos filmet hir* det. Egyik: nagy bulvárd*mozgó most fogja hangos változatban kihozni Várs k o n y i és Corinne Grifflth nagyfilmjét, a: „La divine L a dy“A (A trafalgari < roszlánit\ N a g y sikert aratott N a n c y O r o 7: Aíanhattan Coctail című han* gos fi’mjc is. Ellenben megmagyaráz)* hatatlan okok m iatt a „Noé bárkájáét n ak hangos változata itt nem vívta ki
9
és a szép Merna K enn edy köré egész sereg pompás k arakteralak ítás és sok ragyogó szép nő csoportosul. News York fényét, ragyogását m utatja be ez a gazdag kiállítású film*dráma*rcvii. De belepillanthatunk a new*yorki alvi* lág ördögi ravaszsági fejedelmeinek boszorkánykonyhájába is. Rövid kis áttekintésem ből nem sza* bad kifelejtenem a párizsi mozimozaik legérdekesebb szineit: az „avant gar* de“ mozikat. Ez az, ami nálunk még teljesen hiányzik. A Tholozési „Stúdió 28“*ban „5a j'e1e“ ( A z ö feje) címmel ismét egy E p s te im film megy. Epstein rendezte k ét év előtt a „Chute de la maison Usher.“ (Az U sher ház romlása) című költői ihlettel és minuciózus gonddal realizált filmet, amelyet éppen mosta* nában akarnak felújítani. A Sa T ele is bővelkedik a frappáns megfigyelés sekben, újszerű ötletekben. Sok prés mieresplan fokozza a kifejezés drás mai erejét. Egy gyilkossággal vádolt fiatalember m egpróbáltatásait és szens védéséit látjuk benne életrekelni. Csak 4—5 szereplője van a darabnak. 'Mellette Eső címmel egy hangulatso* rozatból álló kép megy. N incs társ talma, cselekménye, főszereplője. Maga az eső: a főszereplő benne. A másik avantsgarde színházban: a „V oeil de Par:.s%bán (Párizs szeme) Pehona névvel egy francia^koloniában: bogosban történő és a primitív feketék életét tárgyazó film megy Pierre Marty rendezésében. A főszcs replő egy Pehona nevű ében testű bens szülött leány, de a többiek is egy fehés rét kivéve — mind togói feketék, fcr* dekcs népszokások ördögűzés, varázs* lói praktikák, esküvő flagelláció stb.) peregnek le szemeink előtt. Kisérő filmként Gertiid ne Dt//ac--nak „Le Disque 9.57“ számú ,,filmimpressió“*ja megy. V oltaképpen nem más ez, mint C hopin 5. és 6. számú prelüd'jeinek m egzenésített vizuális impressziókból
álló képsorozata. Hulló esőcseppek, szélben ringatózó virágok, elmosódó árnyékok, futó felhők, imbolygó ala* kok. A kiséret persze a két prelűd maga parlophondcmczcn. De a legérdekesebb avanftgarde fil met a , , \ ’ieux Coiomb'.er*‘ mozgóban láttam. Párizs filmgurmandjainak és művészeinek nagy eseménye ez a kép. A cime: V h o m m e , qui avendu són appetit (Az ember, aki eladta az ét* vágyát). U j oroszfilm. M ár a tartalm a — mint a cime is m u tatja újszerű. De elmondani mégis hálátlan feladat lenne, m ert a realizálás, a rendezés minueizus ötletessége az, ami magával ra* gad. fra p p á n s je'enetek, különös ka* rakterű típusok váltakoznak benne. Itt is — különösen az elején szinte dominálnak a prcmier*planok. Zsúfolt házak je'zik a kis balparti mozgó sike* rét és ez volt az egyetlen hely Párizs* bán, ahol a szabad bem enetelt jelentő Carte* Ker/e*met (Zöld kártya) igen udvariasan bár de visszautasítot* ták. Itt is érdekes a kisérő műsor is. tengeri anem onák és virágállatok éle téből láthattunk érdekes jelenetekeit. £s b em utatták azt az életre halálra menő harcot, amelvet ezek a pom pás viránalakú falánk állatok a mélytengeri rá kokkal f ol y tatn ak. Általában nagy számban szerepel* nek mindenfelé a műsorokon a docin mantair, ismertető, tudom ányos filmek és sok mulatságos trükkép (Feléx, Sicc stb.) és reklám kép előzi meg a tulajdonképpeni műsort. De ezekről m ajd más alkalommal.
MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE MIÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, VIII., JÓZSEF KÖRÚT 29. SZÁM. T e le fo n
J. 311—38.
M u n k a k ö z v e titő : W E IS Z H E N R I K ( V I I I , K e n y é r m e z ő u c c a :Va. I I . e m .)
A m u n k ak ö zv etítés
d í j t a l a n
AZ É V E K E N K E R E S Z T Ü L tartó stagnálás és vegetáció után úgy látszik új irányba terelőd.k a m agyar filmgyártás ugye, amely most o.yan fordulóhoz jutott, ahonnan szebb per* spektiva nyílik a jövőre nézve. Berlin* bői visszaérkezett az a bizottság, amely a Hunnia*filmgyár, illetve a Filmipari Alap megbízásából kilenc napot töl* t ö tt Berlinben, ahol alapos alkalom kínálkozott az általános hangosfilm* gyárt ás tanul m á n y o zásá r a . A berlírá fiimpiac egymagában véve szánalmas képet nyújt. A levegő tele van tervekkel üres szerződésekkel, de komoly m unka sehol sem folyik. Egyskét nagy gyár befe jezte programmá ját, új filmeket alig készítenek, rész* ben azért sem, m ert az új produkció* hoz hiányzik a tőke. A kisebb gyárak tétován néznek körül, m ert a hangos* filmsadta helyzet annyira öss'Zek úszás Jódott, hogy senki sem látja e pillanat# bán a kiutat a nagy káoszból. A Film;* alap megbízottai a külföldiekkel való tárgyalások során arra a megállapít tá s ra jutottak, hogyha itt kel’ően föl? szerelt filmműterem volna, a külföldi producerek szívesen jönnének ide doh gozni, m ert kellő állami támogatós melleit a fölvété1 itt lényegesen o l csóbb. m int akár Berlinben a k á r más# hol Európában. A magyar delegátusok nem vásárok tak hangosfilm:fölvevögépel és nem aí* ku dtak egyéb hangosfilm m űtermi be* rendezési tárgyakra sem, ellenbeni ki# tapasztalták, hogy melyik külföldi fö l vevőgép. rendszer a legalkalmasabb arra, hogy érte az állami filmgyártás pénzt ad ion. A magyar kiküldöttek meg is állapították annak az amerikai rendszerű fölvevőgépnek az előnyeit, am elynek beszerzése immár elsőrendű állami érdek. Kétféle gépet akarnak majd beszerezni, olyat, amelyik stabil ean fölszerelve a magyar stúdióban és egy olyan hordozható hangosfilm föl* vevőgépet, amely alkalmas a külső föh
vételek elkészítésére. A gépek beszer# zésére azonban miniszteriális fölha* talmazásra van szükség, az még ntin* csen meg hanem előbb következik a berlini tanulmányi út referátum a és csak azután dönt a Filmalap abban a kérdésben, hogy mikor történ jék a bu* dapcsti filmstúdió új technikai fölsze relése. A Filmalap a korm ány támoga# tása mellett egyelőre banktő két kíván az új filmgyártási folyam atba bekap* csői ni, ezenkívül a hágai konferencián kilátásba helyezett új nem ze tkö zi köb csőn be, amely új beruházási kölcsön lesz, be fogják kapcsolni nagy összeg gel a magyar filmgyártást is, úgyhogy azok a súlyos anyagi természetű aka# dálvök. amelyek most fcnnállanak, el fognak tűnni. Bethlen István gróf mi# niszfere1nök rövidesen dönt a film# gyártás új irányelveiről. Ezek közé az irányelvek közé tartozik egy új rende let megjelenése, amelynek k é t pontja döntő jelentőségű lesz a hazai hangos* fdmgyár+ás fejlődése szem non t iából. Az egyik pont az. hogy a színházak mű# soruk r>% ót kötelesek m agyar Hímből összeállítani, a má«ik. hogy megvár hpr.rfo'ifilm után 20 kontingens jegy Aelyctt 40 jegyet kap a gyártól. ▼WWivwvvwWVWWWVWWWWWWWWWWVWWWWWVWWWWWV
11
A művészi plakát. A filmszínházak* nak nemcsak üzleti, de elsőrendű er* kö'csi érdeke is, hogy hirdető plakát* jaik mentői művészibb formában és kivitelben jelenjenek meg. E tekintet* ben valóiban dicséret illeti meg a fővá* ros nagyobb filmszínházait, m ert ma m ár a plakáttermelésben sok művészt foglalkoztatnak. I logy ennek milyen értéke van, arra nézve csak a Palace mozgóképszínház néhány legutóbb Iá* tott nagy művészi plakátjára utalunk, s főleg a Submarine m ost kitett két hatalm as művészi plakátjára, melyeket az előbbiekkel együtt ifj. Mosdóssy Imre tanár, festőművész készített, nagy készséggel és kifejező erővel.
+
j\
MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK ORSZÁGOS EG YESÜ LE1E
\
(.
B U D A P E S T , VIII., SZE NTKIRÁLYI UCCA 36.
(.
^ TELEFON : JÓZSEF 3 6 0 - 0 5 .
HIVATALOS ÓRÁK 9 -2 -I G . ^
A Film kultiira m inden e g y e s szám át az E gyesü let határozata folytán a tagok díjtalanul kapják.
Tárgyalások az O M M Eval
/
érdekében és ebben a tek intetben is kedvező eredm ény várható.
Az Egyesület vezetősége a hangos* film problém ájának a megoldására tár; gyalásokat k ezdett az OMME*val, amelynek két kiküldöttje, H orovitz R ichárd ügyvezető alelnjök és ( h i t t * marin M anó titkár m ár m egkezdték a tárgyalásokat Fenyő Sándor alelnökkel és Gyárfás G yula ügyvezető alelnok* kel. A gazdag anyagot az első tárgya* lás alkalmával nem lehetett feldől* gozni, úgy hogy egy újabb tárgyalási napot tűztek ki és remélik, hogy sike* rülni fog a közös érdekeket barátsá'* gos megegyezés alapján közös neve* zőre hozni.
A kétszeres zenei jogdij Az elmúlt esztendőre az Egyesület pausálban állapodott meg a Zeneszer'; zők Szövetkezetével a zenei jogdíjra vonatkozóan. Ennek ellenére azok a mozgóképszínházak, amelyek hangos* filmet játszottak, külön jogdíjat fizet* tek a filmeket kihelyező vállalatoknak. Miután itt kétszeres szerzői jogdíj esete forog fenn, az Egyesület kezébe vette az ügyet és az Egyesület tagjai érdekében, a kérdést illetékes fórumok elé viszi. N e m veszünk részt az anie* rikai tanulm ányúton
E lh un yt mozgóképszínház; tulajdonos Gaál Elek a nagykállói Diadabmoz* gó engedélyese tragikus szerencsétlen* ség folytán elhunyt. Az Egyesület ve* zctősége részvétét fejezte ki az őz* vegynek, aki m ost maga folytatja az üzem vezetését. A vigalmi adó kérdése Egyesületünk választmánya j a n u á r ban. behatóan foglalkozott a vigalmi* ad ó kérdésével. E tekintetben nagy eredm ény, hogy a belügyminisztérium a pénzügyminiszterrel egyetértőkig or* szágosan akarja a vigalmi adót ren* dezni. A belügyminiszteri terv szerint az országos vigalmi ad ó 8% lesz. Az országban m indenütt nagy megelége* déssel fogadják m ajd a belügyminisz* tér döntő elhatározását. Lépéseket te tt az ehiökség a fővárosnál a néma fii mszi n há zak vigalm i*a dóm entességc
Január elején a német Reichsver* bánd, amely magába öleli az összes né* m et m ozgóképszinháztulajdonosokat, elhatározta, hogy junius 18461 augusz* tus 7ag hét hétig tartó amerikai tanul* m ányu tat rendez, amelynek során el* m ennek Hollywoodba is. A t'anul* m ányu tra meghívták az öszes közép* európai országok mozgóképszinháztu* lajdonosait is. akiknek körülbelül öt; hatezer pengőbe került volna az nme* rikai tanulm ánytút. Magyarországról Egyesületünket tcs* tületileg hívták meg. de a választmány a m agvar filmszínházak nehéz és súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel úgy határozott, hogy a tanulm ányúton nem veszünk részt. Az egyesület a ha* tározat'ot egy köszönőlevél kíséretében közölte is már a ném et Reichsver* banddal.
12
D ö n tő b ír ó s á g m o z g ó s z in h á z a k é s m o z ig é p é sz e k k ö z ö tt
A m agyar mozigépészek azzal a kés véssél fordultak Egyesületünkhöz, hogy kössünk velük kollektív szerződést, am ely climinálná a fölmerült vitás kér* déseket oly módon, hogy egyben kö* zös döntőbíróságot is választanánk. Az Egyesület a kollektív szerződés megkö* tésébe nem m ent bele, azonban elvben hozzájáru lt ahoz, hogy a fölmerült vi* tás kérdésekben döntőbíróság döntsön. A
ta g sá g i
Magyar mozisok szerencséje az
am E ly
jo g g y a k o rlá s
I
b e je le n té s e
Alapszabályaink 5. §*ának rendelke* zésére való hivatkozással, ezennel fel* kérjük a társsal rendelkező mozgóképi üzemengedélyeseket, hogy haladéktat latiul, de legkésőbb S napon belül írás* bán bejelenteni szíveskedjenek, hogy az egyesületi, tagsági és szavazati jo* gokat az engedélyes avagy a társ illet* ve több engedélyes és több társ esc* tén, melyik fogja gyakorolni. Ezt a bejelentést úgy az engedélye* sck, m int a társaik aláírni tartoznak és azt egy éven belül visszavonni nem lehet. Ott, ahol a társszerződés e tekintet* ben intézkedést foglal magában, a be* jelentést e szerint az intézkedés sze* rint kell kiállítani.
B m m
E
L
FILMSZÍNHÁZAK FIGYELMÉBE! D albetétek, m ag á n sz ám o k é n e k lé s ét j u t á n y o s á n vállalja
TÖHÉLE1ES, OLCSÓ ÉS BIZTOS
B u d a p e s te n és v id é k e n
KO DELK ÁNÉ
JOBBÁGYI I LUS É N E K M Ű V É S Z N Ő B u d a p e s t, V III., T is z a K á lm á n -té r 6 . II. em . 2 6 .
EDIBELL VEZÉRKÉPVISELET IRODÁJA DDDAPEST, VII., ISTVÁNÉT 61/a
J
AZ U J F I L M R E N D E L E T M agyar K irályi Belügym iniszter Szám: 201.395/1929. B. M. VII. A 200/1929. M. E. szánni korm ányrendelet végrehajtása, tárgyában, a rendelet 0 . pont jában n y ert felhatalm azás alapján, a ni. kir. K ereskedelem ügyi M iniszter l'n a l egyet ért iíleg. a következeket rendelem el: 1. Az 1929 évi augusztus hó 1-e elötc az Országos Mozgóképvizsgáló Bízott sághoz cenzúrázás végett benyújtott,
AZ UJ F I L M R E N D E L E T VÉGREHAJTÁSA A belügyminiszter a 2900/1929. M. E. sz. kormányrendelet' végrehajtása tár? gyában 201.395/1929. B. M. szám alatt január hó 8?án kelt rendeletét, az ér* dekcltekkel leendő közlés végett Hor? váth Elek államtitkár, a filmzenzura elnöke másolatban megküldte az Omme?nek. A rendelettel kapcsolat? bán a filmcenzura a következőket adja az érdekelt tudom ására: A rendelet. 1. pontjára, vonatkozó, az 1929 évi augusztus hó 1 e előtt m egvizsgált, de még ki nem v álto tt filmek után járó lilmipari alapdijak hitelezése iránti kérelmek a vezetékem a la tt álló Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnál nyújtandók be, a szabályszerűen kiállított váltóval kapcsola tosan. A kérelmek elbírálása után a váltók pénz táram őrizetében m aradnak s azokat a töke, valam int 1929 évi aguszt.us hó 1-töl a befi zetés napjáig járó 8 %-os kam atoknak csekklapon történt befizetése ellenében fo gom kiszolgáltatni. Az 1929. évi aguszlus hó 1 -e előtt vásá rolt, filmekre vonatkozó és a 2 . pontban tá rg y a lt kedvezmény elnyerésére irányuló kérelmeket az O.M.ME gyűjtse össze és v é leményes jelentése kíséretében oly időben ju ttassa el a Filmipari A lap Felügyelő Bi zottságához. hogy azok legkésőbb 1930. évi február 15-ig- a B elügym iniszter l'rhoz felterjeszt hetük legyenek. A rendelet 3. pontja értelmében 1930. évi julius hó 1 -ig egy drb. kontingensjegy be szolgáltatása ellenében 5 drb. külföldről be hozott — egyenként 400 méternél nem hosszabb — úgynevezett, kis hangos-film hozható forgalomba, Ennél csupán azt k í vánom megjegyezni, hogy a kontingensjegy már az első kis hangosfilm engedélyokiratának kiváltása alkalm ával bem uta tandó s azon fogom az esetleg később be m utatandó kis hangos-filmek címeit is fél jegyeztetni és igy a kontingens-jegyet, ki használni Budapest, 1930. január 14. H orváth s. k. ny. h. állam titk ár.
A
z o k t a t ó f il m
M O SD O S SY IM R E , m in . ta n á c s o s , n y . k ir . t a n f e l ü g y e l ő :
A P E D A G Ó G I A I F I L M É S AZ ISK OLAI M Ó D S Z E R NYOLCADIK KÖZLEMÉMY.
lőző közleményemben ahoz a megállapodáshoz jutott tam el, hogy a pedagógiai fűm nek van vezető gom dolata, amely a pedagó* 5)'S)(b)§j giai filmnek igazi módiszerét bem utatja, azt a módszert, amely nem dogmatikus módszeres elv alkalmazása, nem dogmatikus elvhez való hozzáformálása, hozzá idomitása a film előadó és oktató eljárásának, hanem egészen önálló, olyan elv és vés zető gondolat, amely egyenesen a film mivoltából, a film természetéből folyik. Ez a ve'/.etö gondolat a pedagógiai filmnek a tárgya. M it jelent ez? N ag yon sokat és na; gyón kom oly dolgokat jelent. Gyakorlati és históriai látószögből nézve a dolgot, azt jelenti, hogy pék (.Iául az a közel 5 millió m éter kultur* film, amelyet a francia földművelés* ügvi minisztérium megszerzett magá = nak a különböző aöriculturai ágakra vonatkozó tudnivalók megértetése, cl terjesztése és népszerűsítése érdeké* ben: nem a m ódszertan alaki fokoza* tainak figyelembe vételével, se nem a m odern pedagógia előző értekezé* semben érintett három követelményé* nek kielégítésével készült vagy szerez* tetett be, hanem készült vagy besze* reztetett annak megáUapításával, a) hogy mik azok az ismeretágak, ame*
:E
Ivekben a francia földművelő osztály szűkölködik, b) hogy mik azok az is* meretek amelyekhez lehet a film szem léi tét és anyagát kapcsolni, amire m int segítő intelligenciára számítani lehet és c) végül, hogyan lehet ezeket a film* mel nyú jtandó ism ereteket gyakorlati értékük és vonatkozásuknál fogva mentül kapósabbakká és ennélfogva kívánatosabbakká tenni. Kzckre a kérdésekre a feleletet egész világosan meg lehet kapni a világ ősz* szes u. n. kulturfilmjeiben, amelyeket a különféle filmgyárak eddig készítet* tek és amelyek a világban szanaszét repültek. Ha egy*cgy ilyen kulturfilmct közelebbről megnézünk, kétségtelenül m egállapíthatjuk benne azt, a) hogy abban először a tárgy dominál, a tárgy tölti azt ki, az vezet, az beszél, az vonz, az n y újt apcrceptiókat, az tá* m aszt gondolatokat b) megállapíthat* juk minden ilyen kulturfilmben azt, hogy a tárgy szakszerű bemutatása az elsőrendű követelmény — és itt a szak* szerűségen nem a pedagógiai és mód* szeres kezelés szakszerűségét értjük, hanem szinte kizáróan a bem utatott téma és a bemutatás közti szoros és csorbítatlan kapcsolatot az igazság szem pontjából nézve: vagyis, hogy a téma részletei szakszerűen jók és iga* zak legyenek, — ami m áskép egyetér* telmü követelmény azzal, hogy ne ki*
15
talált dolgok, még csak ne is compoi# sitiok legyenek a film témái, hanem a gyakorlati életet, a term észetet, a vas lóságot és annak részleteit mutassák meg. De még egyéb kérdésekre is adnak e filmek feleletet. A kulturfilmek meg* keresik a maguk közönségét — job# bán mondva, megkeresi a film tém ája a maga nézőközönségét, — megkeresi, kiválasztja a maga megértő közönsé# gét és a m aga érdeklődő és a film után vágyódó közönöségét. És én azt hi# szem, hogy mindez nem a filmek mód;; szeres felépítésének jobb vagy gyem gébb kivitelén fordul meg, hanem egye# nesen és szinte kizárólag a tém án , a feldolgozott tárgyon. M ódszere itt e filmeknek csak ahban van, hogy vala# mely témát több vagy kevesebb rész# letességgel dolgozott fel, vagy több vagy kevesebb ügyességgel tu dta a do# lóg lényeges részeit jól kiválogatni és felvételeinek részleteit terjedelem és mélység dolgában e lényeges részek egyenlő nivóju ábrázolásával világosan vag y kevésbé világosan elintézni. íme itt van ez u. n. kulturfilmek egész módszere. E z minden, ami ezek? ben a filmekben az u. n. tudom ányos iskolai m ódszerhez valamelyest hozzá# illik, hozzátartozik, amiben e filmek a tudom ányos pedagógiai módszerhez al# kalmazkodnakf vagy világosabban fc# jezve ki a dolgot: alkalm azkodhatnak. Vagyis ezt a helyzetet, am elyet m ost kifejtettem , pedagógiai nyelvre átfor# dítva, ez annyit jelent, hogy a kultur filmek egész módszere abban áll, hogy a témát szakszerűen jól választják ki, szakszerűen és jól, — közönségük ér# telmi fokához m ért és m egválogatott részletekkel, a lényeges dolgok helyes kiemelésével és egynivóju ábrázolásá# val ad ják elő. Volt alkalmam igen g / a k i a n részt venni olyan munkában, amikor egy u. n. külföldi kulturfilmet átalakítót# i u n k a mi iskoláink számára, mi isko#
Iáink ifjúsága részére u. n. pedagógiai fiimmé. M inden egyes esetben az a helyzet állott fen, hogy a film módszer rén nem lehetett nem is kellett változ# tatni: amit változtatni kellett, az a k é p e k terjedelm e volt, t. i. gyakran szűkíteni, egyszerűsíteni kellett a fii# m et és még amin változtatni kellett az a film változatlanéi h agy o tt anyaga# nak, képeinek a tanuló értelmi fokához való közelebb vitele volt, amit részint a lényegtelen részek elhagyásával, ré# szint a szöveg megfelelő módosításán val, a világosabb, vagy a gyermek fel# fogásának jobban megfelelő szövege# zéssel értün k el. T erm észeti lehetetlenség volt min# den ilyen átdolgozásnál az, hogy a tér mán, a tárgyon változtassunk: a téma, a tárgy, — ha a gyermek értelmi foká# hoz alkalmasnak ítéltem, jó, azon vál# toztatni nem lehet, azt csak úgy lehet adni, amint van. E gyakorlati nézőpont tehát egész világosan és félreérthetetlenül azt jel# lenti és igazolja, hogy az eddigi fejlő# dés szerint is a téma a kulturfitm ve# zető gondolata, amelyet a m ódszer csak egészen általános szem pontok szerint befolyásol, minők: a tém a ki# választása, a téma lényeges készletei# nek jó megállapítása a szükséglethez képest és a részletek egy nivóju ábra# zolása és bemutatása.
P E R O LIN THÉPEROLMFflBRICÍTIOJI — LÖBL_JÖZSEF_J[
BUDAPEST,IX.,BAKáCS-TÉR 5. T elefon: Aut. 872— 29.
A legjo bb és a világ le g is m e rte b b lég fertő tlen itő s z e re Minden filmszinházban nélkülözhetetlen! K é rje n d íjta la n b e m u ta tá s t!
SZALAI OSZKÁR:
A G Y E R M E K ÉS I F J Ú S Á G I FIM S Z IN H A Z A K JELENTŐSÉGE napilapok nemrégen megír? ták, hogy Budapesten né? m ct vállalkozók gyermek és ifjúsági filmszínházat akar? nak létesíteni. Ez a színház úgy a pedagógiai követel? ményeknek, mint a művészeti céloknak teljesen megfelelő lenne. Az uj szinház a magyar mese és m o nda v lúg valamint a magyar ifjúsági irodalomnak reme* keit akarja a filmre vinni. Meg kell ál? lapítanunk, hogy egy ilyen szinház lé? tűzésének a hiányát a budapesti gyér? mckvilág és az ifjúság m ár régen érzi. A meglevő gyermckszinházak szóra* koztatják ugyan a gyermekeket, db nem felelnek meg a pedagógiai kellékeknek és az irodalmi céloknak. N álunk m indenki rendezhet gyermek? előadásokat és nyithat gyermekszinhá* zakat. N e m kell pedagógiai ismeret. Itt a gyermek szabad préda. Elméleti ismét retek nélkül nem volna szabad a gyér* mekek és az ifjúság szórakoztatását, ta? nítását és nevelését laikusokra bizni. A ném et vál'alkozók a gyermek* és ifjúsági filmszínház irányítását a M a? gyár írók Egyesületére és Magyar G y erm ekta nulm á nyi T ár saságra kiván* ják bizni. T ehát hivatásos írókra és pedagógusokra és nem la :kusokra. így irányítják a németországi gyér? mek? és filmszínházakat is, ahol kitűnő nevelési és oktatási szolgálatot végez* nek ezek a színházak. Szükség van a gyermek? és ifjúsági filmszínházra, m ert a miniszteri rendelet nem engedi meg a gyermeknek a mozgók látogatá? sát. Az idén az egyetlen tudom ányos célt szolgáló „ Uránia11 is megszűnt. Ez is az uj szinház létesitése mellett szók Van ugyan Budapestén egy ifjúsági filmszínház egy magániskola kis torna? termében, d e ez nem elég. A z új szin?
A
i7
húz hézagpótló. A tanítás, a nevelés, a szórakoztatás terén kiegészítője kiván lenni az iskolának és a családnak. Ma. gyár gyermeknek, m agyar irodalmat ki? ván nyújtani és m indenkor művészi esz? közökkel szem előtt tartv a azt a ne? mes célt, hogy a gyerm eket és az ifjú. ságot csak szakértelem m el és kellő hU vatással rendelkezők képesek szórakoz? tatni, nevelni és oktatni. Minden gyér? m ekszerető ember örömmel üdvözölheti az uj gyermek? és ifjúsági filmszínház létesítését, amelynek nemes hivatása lesz a gyermek lelkét megóvni a káros k ö v e ik ezm én yü szóra kozások tói.
B eszélőfílm = berendezéshez: Á r a m á t a l a k í t ó g é p c s o p o rto k , p e r ió d u s á ta l aki tó g é p ek , elektromotorok, d y n a m ó k , szabályzó= k é s z ü lé k e k , in d í t ó k
LAUB LIPÓT ELEKTROM OSGYÁR
BUDAPEST, VI., CSENGERY-UCCA 47. Tel.
A
A ut. 139-42, A uí. 213-47.
kin em a to g fa fia m ű v é sze t és tu dom ány. O lvassa állandóan a F IL M K U L T Ú R A egyes szá m ait és a szakirodalm at!
Az évad legszebb hangos filmje
(Lady Divine) Fős zereplő:
CORINNE GRIFFITH és
VÁRKONYI MIHÁLY
WARNER BROS.
FIRST NATIONAL PICTURES Budapest, Erzsébet-körut 9-11. Tele on: J. 325 90 és 325 71. _
Nagy hangosfilin-expediciá A frikán ke resztül. W. S ..V a n Dyke, a Metró—Goldwyn—Mayer filmcxpediciós kiküldöttje, hét hónapig tartó afrikai expedíció után vissza té rt A m erikába, Ez a íiét hónap a íiimexpediciók terén eddig soha nem tapasztalt tevékenységet fejlett ki. Van Dyke egy 90 tonnás W estern -Electric felszereléssel i-GOí) mérföldéi k u ta to tt át Afrikán keresztül. Az expedíció 35 fehér és 120 bennszülöttből á l lolt Az expedíció folyamán 42 különböző állatfajról készítettek hangosfilmfelvétele ket, így például ragyogó felvételek készül tek a rinoeeroszokróí. az elefántokról, oroszlánokról, bivalyokról, hiénákról és az afrikai állatvilág legfantasztikusabb á llat fajairól. Az expediciós filmet kiegészítik a benszülöttekröl készült hangosfilm felvételek, am ennyiben 15 különböző törzs szokásait, és énekeit sikerült hangosfilmen m egörökíteni. Részletek a holland filmarchivum műkö déséről. 1919 októberében alapították Há gában a holland filniarehivnmot, amelynek az volt a feladata, hogy m indazokat a ne gatívokat, am elyek a Németalföld történe tére vonatkoznak, gyűjtse és megőrizze. A filmarchivum vezetője és egyik alapitója d r Fruirn, a holland állami levéltár igaz g ató ja Tízéves fennállása során az archí vum 1000 negatívot g y ű jtö tt össze, am elyek között igen értékes holland felvételek ta lálhatók A legrégibb negatív 1900-ból szár mazik és a mai holland királynő esküvőjé ről készült, igen érdekes emléke a múzeum n ak az a filmfelvétel, amely K rüger búr köztársasági elnök hollandiai érkezéséről készült. Igen sok holland—indiai felvétel ről készült negatívot sikerült a múzeumban megőrizni. A Zuider-tóról készült különböző felvételek szintén értékes dokum entum ai a m úzeumnak. A hollandi filmgyárosok ré szére nagv jelentősége és értéke van ennek a fihnnrchivumnak, am ely kellő tűzbizton sági berendezkedések felett rendelkezik és trezorjaiban úgyszólván valam ennyi hol land negatívot, őrzik. Mullens holland film gyárosnál 1927 decem ber 4-én tűz pusztí tói fa el a laboratórium ot, amely alkalom mal az összes kópiák és a teljes anyag el égett. Szerencsére a negatívokat a íilmarchivurnban őrizték, úgy hogy újból el készülhettek az n j kópiák, így tehát, a k ár lényegesen kevesebb volt. m intha a n eg a tí vok is elégtek volna. N agy hangosfilm-expedíció Grönlandiban. Egy ném et filmgyár és a kopenhágai Nordisk Film megbízásából Schneevoigt ren dező egy nagyobb filmexpedicióval Grönlandba megy, ahol a grönlandi viszonyok ról hangos filmet készít. A filmen megele venítik a grönlandiak nyelvezetét, nép szokásait. tán cait és néprajzi viszonyait. Az expedíció rövidesen elindul.
A távolbalátó film a londoni Savoy-szállóban A londoni Savoy-hotelbon, íúiol tudva lévőén Rotherm ere lord lakik és ta rtja lenn irodáit, hangosfilm leadására rendezkednek he. hogy a. szálló közönségének hangos filmekéi vetülhessenek. A szállóban azonban m ár t e l j e s e n nj rendszerrel adják a hangos filmeket. A szálló ugyanis bevezette a T ál káé televisionl, vagyis a távolbalátó hangosfilmet, még helyesebben a rádió utján köz vetített hangosfilmeket. A luinogsíilm leadá sának ez a módja a hangosfilm fejlődésének következő foka, am elynek nagy jelentősé g e t tulajdonítanak különösen az EgyesültÁllamokban, ahol főleg a W estern Electric fejlesztette ki a rádiótechnikát a filmmel kapcsolatban. A Savoy-hotel nemrégiben épilett pót épületében lerak ta m indazokat a szigetelő csöveket, am elyek több helyiség és az összes m agánszalónok részére tervbe v e tt hangosfilm leadókészülékek felszerelé séhez szükséges villam osvezetékek elhelye zését teszik lehetővé. A rádiófilm első európai nyilvános állomása, tehát a londoni Savoy szálloda.. Szovjetoroszország. \ mozgóképszínházak szám a a legutolsó hivatalos statisztikai ada to k szerint 8 8 8 3 . Ezek közül 2622 úgyneve zett klubmozi, 863 működik az egyes falvak ban és állandó mozgószínházakban, míg 3724
mozgószínház tulajdonképen vándor mozgó. A városokban működő filmszínházak száma 1Ű74 . A Szowkino, amely tudvalévőén filmgyártás-al foglalkozik. 1922 / 2 3 -ban még 12 filmet készített, de 1927 1928 -ban az elkészí tett filmek száma meghaladta már a 4 3 -at. Az orosz fi m gyártás évente körülbelül negy ven millió méter nyersfilmet dolgoz fel.
S p e c i á l i s fi Imszállitások, a világ m in d en r é s z é b e .
Leggyorsabb v á m k e z e lé s e N y u g a fi és K e le é i p á ly a * u d v a ro k o n , a fő vá m h iv a ta lb a n és a h a jó á llo m á s o k o n
H éb e1 n e m z e t k ö z i szálIitmányo= zási é s el v á m o lá s i vállalat,
I V . , V á c i = u í 1. s z á m . T e l e f o n : A u t . 1 5 9 — 47.
L e g ú j a b b h a n g o s megj el enései nk: BÜSTER KEATOH
Buta ember szerencséje CAPITOL
CORSO
RANON NGVARRO
A PO G Á N Y BECSI
METRO G O L D W Y M A Y E R
D I S T R . CORP .
MAGYARORSZÁG VEZÉRKÉPVISELETE R.-T. Budapest, VIII., F őherceg Sándor-fér 3.
19
T e l.: j. 4 4 4 -2 4 , 4 4 4 -2 5 .
m it
k ív á n
J Ó L É T I I N T É Z M É N Y AZ AMERIKAI FILMSZAKM ÁBAN
a német
OK TA TÓFILM GY ÁRTÁS Dr. Haais Ciirtis, a német oktató- és kultiirfilüngyáTtók szövetségének az .efenjökc. a F ilm kurir újévi számában hosszabb cik ket írt a ném et oktatófilm gyártás kíván ságairól. Az illusztris szerző több pontba foglalja kívánságait. A birodalmi gyűlés től az oktatófilm tám ogatását kívánja, kö veteli, hogy az oktatófilm céljaira anyagi eszközöket bocsásson rendelkezésre la bi rodalmi gyűlés és szeretne egyszer az egyik parlam enti ülésen a. képviselőknek oktatófilmeket- vetíteni. A birodalmi kor m ánytól az oktatófilm gyártás hivatalos t támogatását, ai legjobb ném et oktatófilm nek d íjazását kiviteli prémiumot és hitelke ret m egállapítását kívánja. A porosz k id tvszm m iszterium tál azt kéri a szövetség elnöke, hogy minden iskolában játszhas sanak. oktatófilm eket. A városoktól azt kív án ja az író, hogy a rossz viszonyok ellenére is bocsássanak, rendelkezésre pén zeket. oktatófilm ek beszerzésén 1 Az isk o láktól azt kívánja Hans Ciirtis, hogy ok ta tófilm eket követeljen a Bildspielbundtól és hogy küld jék ,a növendékeket az oktatófilm elöadásokra. A tanítókhoz is van né hány szava dr. H ans Ciirtisnek és közre működésüket. kéri az oktatófilm terén. A film kölcsönzőket arra kéri az író, hogy foglalkozzanak kiegészítő m űsor gyanánt oktatófilm ek kihelyezésével is. m ert a jó oktatófilm jó üzlet. A m ozgóképszhihátfrdajdovosokat óva inti attól, hogy okta tófilmeket zene nélkül játszanak. A közön ség érdekében figyelmezteti a mozgókép színházakat, hogy az oktató- és ism eret terjesztő filmeket kellőképen karo lják fel. A sajtót pedig a rra kéri, hogy szintén fog lalkozzék a filmekkel.
FIZESSÜ N K ELŐ A F IL M K U L T Ú R Á R A Január lsén új előfizetést n y ito ttu n k a Filmkultúrára. Felkérjük azokat az előfizetőinket, akikn e k előfizetése les járt és akik részére p ostacsekket k ü k előttünk, hogy az előfizetési dijat a lap zavartalan kézbesítése érdekében ré szünkre sürgősen átutalni szíveskedjem nek. A z előfizetési díj egy évre 10 p en g ő , fél évre 5 pengő. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, V1L, Erzsébetkörút 30. T isztelettel a Filmkultúra kiadóhivatala.
M otion Piciure Relief Fund a njeve annak az amerikai jóléti in té zm é n y n e k ,. amely m agába egyesíti az egész film* világot. A filmvilág m inden árnya* lata: művészek, rendezők, szerzők, technikai emberek, kereskedők, moz* gószinháztulajdonosok stb. érdekeltek a filmfundon. A filmgyárak egymással vetekednek ab ban ' a tekintetben, hogy milyen szolgálatokat, milyen előnyör két és milyen anyagi segítséget n y ú j t sanak enjnek a jóléti intézménynek, amely azután bőségesen gondoskodik a bajba ju to tt filmesről. A most folyó báli szezonban néhány bál hoz m ajd jelentős jövedelm et a Relief Fundnak. M ary Pickford közölte, hogy az első bált ő akarja rendezni és legalább negyvenezer dollárt óhajt a Relief Fundnak juttatni. H a csak kisebb mé* rétben és ha csak kisebb eszközökkel., m indenesetre nálunk is lehetne olyan alapról gondoskodni, amely a nyomo* ruság és a baj idejében segíteni tud azokon, akik önhibájukon kívül jutót* tak nyomorba. N éhány szó az EdibelLgépről. Az „Edibeír* gép Edisonnak egyik lég* ujabb és legzseniálisabb találmánya a filmtechnika terén. Itt egyesítve van* nak az összes m a használatban lévő gépek előnyös tulajdonságai. Az „Edi* b e í r gép a legutolsó sikeres angol sza badalm ak egyike. Egyszerű összetétele és lágy hangja jellemzi. Londonban, Párisban és Prágában nagy sikert ara* tott. Ugylátszik, hogy a beszélő film gépezetek mai állását tekintve, az egész európai filmszakma megegyező vélemé* nye szerint' az „Edibell“ készülék az egyetlen, amely értékénél és olcsósága* nál fogva arra hivatott, hogy úgy a nagy, m int a kis mozikban általánosan használják.
20
A Danubius eddigi megjelenései: M e g je le n é s
p^t"
A f i 1m c i i n e
Felv. Műfaj Méter Cenzúra Főszereplők
1929 b A hadak útja
szept. 19.
9
dráma
2414
aluli
(D ia n a )
W . P u d ow k in M ária J a c o b in i G ustav D ie s s l
a Az élő holttest ,,ov ,4 a A titkos parancs nov. 7.
nov. 2 1 .
b
dec. 26. P ro d u k tió n kiv.
1930. jan. 13. jan. 16. A
Carlo A ldin i Éva Grey R e n é e H erib el
A fehér ördög
3300
A szibériai bilincsek » I rejtelmes sivatag exp
2600
felüli H ans Stűive M ec sé ry 11a
Azorvosesazasszony dráma 2400
p o z it ív
O lga C seh ova H.A.v S c h le tto w B o r is de F aze
aluli
F ritz K ortn er R en ée H eribel S v en K edin
felüli
H.A.v. S c h le tto w M a rc ella A lban i
, n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n
K I N E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N (éjjeli
felv ételek re). SZÍNES POZITÍV, HANGOSFILM,NEGATÍVOK ! ANILIN FESTÉK EK.
L
a j t a
A
n d o r
B u d a p e s t , VII., E r z s é b e G k ö r u í 30. T e l e f o n : J. 363=76,
Budapesti filmpiac. i"^ mfasn«írniae.ábaB .J E L M A G Y A R Á Z A T : M e g j = F ő sz . =
A R T IS T IC A -F 1 L M J.
R.
F IL M
LEÓN GAUMONT Budapest, VIII.. Rökk Szilárd u. 20, — Tel. J. 301—01, 335—01.
F IL M
M ű fa j
20
H a lá lg á z . — F I.: 1900 n i. F . : M a jo ro s . M ü f.: D r á m a . — F ő s z .: L o is VVilstm, E d m u n d B u r n s . — C .: a .
23
A z ó c e á n p a r a n c s a . _ F I.: 2000 m . __ F . : D r . K a r la B é l a . — M ü f .: D r á m a . — F ő s z .: J a q u e U n L o g a n , R ic h á r d A r l a n . — C .: a .
19
P á r i s i d i v a 'k i r á i y v . P u k k a d j o n a k o n k u r r e n c i a . M e g j.: O in n ia . 11.: 2300 m . _ F . : G a r a m i A n d o r . — M iif.: V í g j á t é k . _ F ő s z .: H a m L i e d tk e . K o r d a M á ria , S z é k e iv I b o ly a , V e r e b e s E r n ő . — C .: a .
1/30
T i b e ti é j s z a k á k . — M e g j.: H .: 2(101) m . — F . : jo s . — M iif.: I n d ia i d r á m a . _ F ő s z .: G ild a G r a y .
S z á n tó L a C .: —
1/2
H a d ü z e n e t. __ M e g j.: Ő r ie n . _ IL : 1790 in . — F . : S z á n té A r ra a n d . — M iif.: D r á m a . — F ő s z .: D o r o th y B n r g e r s , R ó b e r t E l l i o t t , P a u l P a g e . — C .: —
13
F o x F o ili e s . M e g j.: U o y a l A p o lló . — I I .: 2321 m . — E . : S z á n tó A r n ia n d . - M iif.: H a n g o s r e v ü . F ő s z .: S u n C a r o ll, D á v id P e r c y . — C .: —
13
T á n c o s d iá k o k . m a n d . — M iif.: P e r c y . — CL: —
1 /2
S im b a . __ M e g j.: C o r v in , K a m a r a , F .: K á lm á n J e n ő . _ M ü f.: E x p . —
12
N é v te le n h ö s ö k . — M e g j.: P a J a c e . — H .: 2000 m . F . : K á lm á n F ő s z .: B e tty O o m p o n , J a c k H o lt. — J e n ő . __ M iif.: D r á m a . C .: a .
R. T.
Budapest. V ili.. Rákó czi út 9. — Tel.: .7. 394—37, 316—58
IR IS
F e lí r á s . —M =
T.
Budapest, VII., R á kóczi út 14 —■ Tel.: Igazg. 429— 76.
FOX
— F =
a lu li — f — fe lü li
E lfe le jte tt a ssz o n y o k . HL.: 1950 n i. — F .: D r. K a r l a B é la . — M ü f.: D r á m a . — F ő s z . : C o n w a v T o a r lo , D o r o th y S o b a s tia n . _ CL: a .
3 6 8 — 98-
V I I I .. R ö k k S z il á r d u. 11. — T e l. J . 4 1 2 — 71. F IL M
H o ss z a — a. =
1 /1 5
C IT O -C IN E M A
ECO
C en z ú ra
RT.
V I I I ., N é p s z ín h á z u . 2 1 . T e le fo n :
M e g je le n é s i h e ly . — H
F ő s z e r e p l ő k . — C.
R. T.
Budapest, VIII., Nép színház u. 14. — Tel.: J 363—17. 374—14.
M E T R O -G O L D W Y N M A Y E R D IS T R .
Budapest, VIII., F ö h . Sándor tér 3. — Tel.: J. 444—24, 444—25
9
M e g j.: D f a . — F I.: 1780 m . — F . : S z á n tó A r H a n g o s r e v ii. __ F ő s z .: L o is M o ra n , D á v id
( 'a p it o l. — FI.: 2200 m . — C .: a .
Fősz.:
F a k i r . _ M e g j.: P a i a e e . __ I I . 200.) in . — F . : K á lm á n M iif.: D r á m a . — F ő s z .: J a t p i ö l i n e L o g a r i. — C .: a .
—
Jenő. —
16
A z á l a r c o s g i r l . - M e g j.: P a l a c e . H .: iSOO in . F . : K á lm á n J e n ő . — M ül'.: D r á m a . — F ő s z .: V á r k o u y i M ih á ly . — C .: a .
20
S u b m a r i n e , — M e g j.: P a ia e e , C a p ito l, ( o rs o . I1'.: K á lm á n J e n ő . — M iit.: H a n g o s d r á m a . D o r o th y K c v ic r , K a lp li G r a v c s . C .: a .
— 11.: 2800 m . — F ő s z .: J a c k H o lt.
1/16
V é g z e t, _ M e g j.: K a m a r a , C o r v in . — H .: 2793 tu . —. F . : S z á n tó L a jo s . __ M ü f .: D r á m a . — F ő s z .: G r e ta G a r b ó , J o h n G ilb e r t, L c w is S ío n c , ffj. D o u g l. F a i r h a n k s . — CL: a .
16
T a v a s z i iá z . M eg j. K a m a r a . — H .: 1967 rn. — F . : S z á n tó L a jo s . — M iif.: V íg já té k . — F ő s z .: J o a u C r a w f o r tl, W illia m H a in c s . ( a.
21
E z H o lly w o o d . (H o lly w o o d i r e j te l m e k .) — M e g j.: D é c s i. — CL: 2501 m . _ F .: S z á n tó L a jo s . — M iif.: H a n g o s v i g j á t é k . _ F ő s z .: M e rio r D a v je s , W i lli a m H a in c s é s s o k s z t á r s ta t is z ta s z e re ] l>f n. _ CL: a .
23
K a m a s z a g g l e g é n y . _ M e g j.: K a m a r a . S z á n tó L a jo s . M iif.: V i g j á t é k . F ő s z .: P r i n g l c . _ C .: a .
H .: 1763 m . Leó Cody,
F .: A llé é n
MÜVESZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, VII.. Rákóczi út 40. — Telefon: J. 403—97. PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T. Budapest. VII., Rákóczi út 59 — Telefon: J. 344—87.
1/16
F a r s a n g i h e r c e g . — M o g j.: 1’ Ia c o . _ H .: 2700 n i. — F . : S z á n tó r .a jn s M iif.: V íg já t ó k . — F ő s z .: H a r r y L i c d tk o , H a tis J a c k sou. ( .' a.
1/2
A z e ls o d o r t a s s z o n y . M o g j.: P a lu c o . — 11.: 2:1112 in . - F .: S ifc tó ssy I v á n . — M iif.: D r á m a . F ő s z .: 1*.* ■ X e g r i, L u k á c s P á l. _ C .: f.
9
F lö r t, a m e ly tis z tit. — M e g j.: O r io n . H .: 2188 in . V a r n a y Is tv á n . - F ő s z .: J a t-k H o lt, N a n c y P a r o li .
— F .: C .: f.
16
É j f c li f r i g y . M o g j. P a l a r e . — I I .: 2;s.'iii in . _ M iif.: F ő s z .: G e o r g e B u n u r o f t, H o tty C o m p s o n . __ C .: F.
D rá m a .
PHÖBUS FILM FORGALMI RT. VÉL Erzsébet k ö rú t 8 . — Tel.: J. 315—62.
1/30
F o rra d a lm i n ász. M e g j.: C o r v in . K a m a r a . __ H.: 2600 tn . F .: F o d o r S. M iif.: D r á m a . — F ü s z .: G o s ta S c k m a n n . __(V. a.
RÁDIUS FILM IPARI RT. Budapest, VII.. Rákóczi út 36. Tel : J . 418—28.
1/23
A tla n tic . M e g j.: U á d iu s . M iit’.: .D r á m a . H angos. L e d erer, _ C.: a .
STE1NHARDT FILM VII., Rákóczi ut 36. Tel. J. 320—24. STYLUS FILMIPARI Rt. Budapest, VIII Erzsébet körút 4. Tel.: J. 442—59.
TURUL-FILM Budapest. VII.. Szövet ség u. 3. — Telefon: József 369—42. UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., K öl csey ucca 4. — Tel.: J. 351—36: 336—21. UNIVERSAL FILM Rt. Budapest, VIII., Népszinliáz u. 2 1 . — Tel.: J . 391—76.
a o;i rn. F . : S ik l ú s s j I v á n . F ő s z .: F r itz K o r tn e r , F ran z
1/1
R ab m ad ár. M o g j.: O m n i::. H .: 2200 m . — F . : D r. L á z á r L a jo s . — M iif.: D r á m a . — F ő s z .: R á k o s i s z id i . H a tis A d a lb e r t, S c h le tto w , L i s s y A m a , E l D a r a . _ f \ : f.
1/9
V e le n c e i é j s z a k á k . I I .: 8 2 ,0 n i. F . : M ih á ly T s tv á n . _ M iif.: D r á m a . _ F o s / ,.: M n lro lm T ó d , M a rin .f a c o b in i, G e rm a in e Jasyanno. _ a.
27
M á r ia T e r é z ia . — M o g j.: F f a . __ H .: 2400 n i. — M iif.: H a n g o s . F .: T i b o r J á n o s . F ő s z .: Lil D a g o v o r . P o tr o v ie s S z v e tisz l& v , V e r a M a li n o v s k a ja . a.
1/1
H a lló H a r o ld ! __ I I.: 111)0 in . — B u r le s z k . _ F (is :.z ll a r o l d L lo y d . I I.: miki m . H a ro líl L lo y d .
F .:
l.n k n e r C .: a .
_
M iif.:
L a k n e r A r tú r . ( '. : a .
M iif.:
S z e r v u s z H a r o ld ! B u r le s z k , _ Fős,.:
1
G y ö n g y é le t a h u s z á r é i t (A k ő t c s i r k e f o g ó ) . 11.: 2400 m . M iif.: B o h ó z a t. __ F ő s/..: Z o ro ős H u r u . — O .: a .
1/16
1/2
9
F .:
A r tú r .
1
1/2 WARNER BROS F irst National Vitaphone Pictures VII.. Erzsébet k ö r ú t9. — Tel.: J. 325—90.
H.: —
F ű s z e r K a ti c a . M o g j.: C o r v in . I I .: 2T»72 in . F ő s z .: A n n y O u tir a . \ n n i S io g f r io d . S z e n e s R o a n n c . — C .: a .
K in c s k e re s ő k . Jenő. M iit'.:
M o g j.: R á d i ó s . ! L : 1700 n i. V ig j. — F ő s z .: G lc e n T r y o n . —
M iif.. V iirj. E r n ő , A n 1re
F .: a.
M ó k ah ázasság . M o g j.: O m n .ia , R a d itis . 11.: 2..6S n i. K is s .In n ö . _ .Miif.: V ig j. F ő s z .: R o g in a ld D e u n y . — N y u g a ti já té k .
K iss F .: a.
pokol. F .:
— M o g j.: F é s z e k . — H .: 2H>2 m . — M iif.: s z in F
6
P r o e rik b a n d itá i. M o g j.: F é s z e k . — I I . : 1915 rn. — M iif.: C ow boy. — F o d o r S Antinr . — F ő s...: K é n M a g u a r d . — C .: a .
13
L a g ú n á k d a la . M o g j. C o rs o . — 11.: 2121 in . — M iif.: h a n g o s d r á m a . — F.: F o d o r S á n d o r . __ F ő s z .: M ilto n B ilis . — C .: f.
24
T r a f a l g a r i o r o s z lá n . M o g j.: F ó r u m . h a n g o s d rá m a . — F .: F o d o r S á n d o r. Cm*. *í r i t'f:rli. C .: a .
iv)
H .: 2647 m . _ M iif.: __ F ő s z .: V á r k o n y i M..
SZAKSAJTÓ Edmund Schopen: üas Kulturproblem des Film s, München. C. Hirt Verkli/ a . (/. Ara M 1.—x Edmund Schopen a Bayerische Landesfitonbülme U. ni. b. II. igazgatója és dilién a minőségében tekintélyes nevet szerzett, makrának a bajor filmku ■ urában, Most megjelent könyvében erőien lándzsát tőr a fil/fí -mialatt. Kiismeri a film művészeti je lent őségét. am elyet egy nívóra állit i többi művészettel. Az iró küzd a. film megtiszti tásáért és ebből a, célból alapvető filmreformot javasol. Érdekes hogy a szerző a nénytfi.'m uralmáért kiizd a művész' ékomoly filmért, szem beállítva ai csak szó rakoztatást szolgáló hangosfilmet. A kis fűzel valóban értékes kulturtöréneti munka. Dr. W alter Plugge: Tettig keitsbericht dér Deutschen FUmiitditsIrie e. J'. E rs'.at'et für die Zo't vöm 1. August 1928. bis 31. *>ktober 1929 Nyolc ivnvi terjedelemben adta ki a né met Spitzenorganisation az utolsó másfél évről szóló jelentését. Komoly áttekintő
munka, amely felöleli a kincm atografia úgyszólván valamennyi ágazatát. Az évi jelentés valósággal kérész'm etszetét, adja a német film iparnak, de találunk benne a d a lo k a t a v ü ág kineniatográfiára vonatko zóan is. Film-közgazdászoknak és film szociológusoknak nélkülözhetetlen a német Spitzenorganisation jelentése. K ineiratografisches Jahrbuch für das Ja h r 1930. Veleger und R edakteur Fritz Freund Wien, Ára (i.—• Sehilling. Fritz Freund nélkülözhetetlen kézikönyve in/már 11 -ik évfolyamában jelent meg és d 'sz ts ki ái'Utasban, gondos összeállitás'ban újra asztalunkra kerül*. Az ősz-rák kin cm v tografia büszkén vallbaija ímvr.ír- ' Freund értékes kéz’könyvét. am ely felöleli az osztrák filmipar minden ágazatát: a gyártást és kölcsönzés és pontosan fel sorolja az osztrák mozgóképszínházak a d a tait. Kií földi eimrész. ■ is van a.z ezidei kézi könyvnek am elynek beszerzése eminen ér deke minden m agyar kartársnak.
VAVMóAAMMMAAAAAAA*;AA^AAy
STERN EXPRESS
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT
FIIMSZÁUITÖ
Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR.
5 Rue Cardinal M a r c ie r
Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363 -76.
PARIS IX T E L .: GUT. 4 0 - 0 8 . Táv. cím; S t t r n c i Paris. V egye ig é n y b e gyarsárus z o lg á la tu n k a t P á riz s b ó l, L o n d o n b ó l és N ew Y o rk b ó l B u d a p e stre ! B u d a p e s ti k é p v is e le t:
ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ V: évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség: A rtúr Vitner, 2, Square Caulaincourt, Tel M arcadet 42 —99.
I b u s z - film szá llifá s
Megjelenik minden hónap elsején.
VP , Akácfa-ucc i 5. Telefon: József 418—72, 418—73
Minden cikkért a szerző felel.
24
A szezon legnagyobb iilmeseménye az
Erich Pommer— Ufa produkció Hanns Schwarz filmje az e le jé tő l-v é g ig m agyaru l b eszélő é s én ek lő
Vasárnap délután... I r t a : SZÉKELY JÁNOS F ő s z e r e p l ő k : DITA PARLO
WILLY FRITSCH KÖRMENDY JÁNOS MÁLY GERŐ LIGETI JULISKA SIMON MARCSA DEZSŐFFY LÁSZLÓ PETHES SÁNDOR
Az első nagy magyar hangos film. Ezzel a rem ekm űvel nyitja m eg kapuit az
UFA-URÁNIA SZÍNHÁZ
FILMIPARI
é s
FILMKERESKEDELMI RT.
BUDAPEST, VIII., KÖLCSEY-UCCA 4. A s z e r k e s z t é s é r t é s k i a d á s é r t f e le lf is : L a jta A n d o r . — O tth o n n y o m d a (K is I v á n ) , B u d a p e s t , V I I I . , M á ria u . 42.
f
A r a 1 pengc S