A KÖZÉP-JÓZSEFVÁROS ÉSZAKI TERÜLETÉRE KÉSZÜLŐ RÉSZLETES RENDEZÉSI TERV PROGRAMJA

Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.

Tér és Társadalom 6.

1992.3-4: 89-162

A KÖZÉP-JÓZSEFVÁROS ÉSZAKI TERÜLETÉRE KÉSZÜL Ő RÉSZLETES RENDEZÉSI TERV PROGRAMJA (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) PERCZEL ANNA*

A Közép-Józsefváros északi területének részletes rendezési terve a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából készül a VÁTI Műemléki és Építészeti Tervez ő Irodáján. A terv a József körút—Rákóczi út—Fiumei út—Baross utca által határolt, rendkívüli módon leértékelődött, hajdan népszer ű városrésszel foglalkozik.

A tervet készítő munkacsoport tagjai: Vezető építész: Perczel Anna Munkatársak: Rab Ildikó, Varga Nóra Fővárosi szerkezeti összefüggések: Miklóssy Endre Műemléki tanácsadó: Korompay Katalin Fotók: Lábass Endre Társadalmi összefüggések: Dr. Berey Katalin, Ladányi János *A városszerkezeti-közlekedési problémák és összefüggések cím ű fejezet szerz ője Miklóssy Endre. A fotókat Lábass Endre készítette

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.

90

Perczel Anna

TÉT 1992 • 3-4

Közgazdasági-gazdálkodási összefüggések: Vasi Ildikó, Varga Ö. Béla Környezetvédelem és zöldterület: Gyarmati Edit Közlekedés: Heckenast Judit Közmű: Turányi Gáborné Irodaigazgató: Dr. Máté Zsolt A jelen cikk az 1992-ben elkészült program azon részeit tartalmazza, melyek a nagyobb, általánosabb összefüggéseket, javaslatokat érintik.

Bevezet ő-előszó A főváros Nagykörúton kívül elhelyezked ő városrészeinek sorában a legnehezebb helyzettel és problémákkal kell szembenéznie a Józsefváros e középs ő részének, ahol oly jellegzetes — terekhez is kapcsolódó — „világok" találhatók, mint a Rákóczi tér, a Mátyás tér, a Teleki tér vagy a Köztársaság tér és környéke. Olyan városrészről van szó, ahol a határoló főútvonalak, a József körút, Rákóczi út, Baross utca, Népszínház utca, egységes és nagyvárosias beépítése mögött különleges hangulatú kisvárosias, olykor falusias jellegű utcák, tömbök, beépítések találhatók, ma már építészetileg szinte egyedül képviselve a főváros e XIX. századi kisvárosiasabb korszakát. A városrészben e különleges, egyedülálló adottság mellett ugyanakkor a legfelt űnőbb állapot a romlás, a pusztulás, a leépülés és az ezzel szorosan összetartozó, egyre gyorsabban terjed ő szlömösödés és társadalmi erózió. Évtizedek óta ide gy űlik, itt talál menedéket a leromlott lakóépületek e helyen tömegesen rendelkezésre álló komfortnélküli lakásaiban a vidéki munkanélküliség el ől menekülők (szakképzetlenek, szegények, cigányok) igen nagy része, de itt található a f őváros egyetlen, területileg is meghatározható prostituált negyede is. Mindezzel összefüggésben — mint minden hasonló, leértékel ődő helyzetű városrészben tapasztalható, folyamatos és rendkívül erős, a jobb helyzetű , tanultabb polgári családok elköltözése, és az itt maradók elöregedése. A különböző beépítési módok, a középületek és lakóépületek sokfélesége és min őségi változatossága ugyanakkor a józsefvárosi élet hajdani sokszín ű ségére, tagoltságára utal, és arra az időre emlékeztet, amikor a Józsefvárosnak ezt a részét még mozik, kávéházak, kertvendégl ők, iparegyletek és munkáskörök sokasága jellemezte. A magyar, német és szlovák ajkú iparosok mellett itt élt a pesti zsidóság jelent ős, bár szegényebb része, és mellettük itt élt a fővárosi cigányság egy része is, els ősorban a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. De írók, m űvészek is nagyszámban laktak abban az időben a Józsefvárosnak ezen a részén. Kávéházait, kertvendégl őit és kocsmáit pedig a főváros más részeiből is felkeresték. Ezekben az időkben az itt élő józsefvárosi polgárság, az itt él ő és itt működő iparosok, vállalkozók, szervezett munkások egyaránt jelen voltak és fontos szerepet játszottak a kerület és a főváros életében. Ma azonban mindennek szinte nyoma sincs, vagy csak töredékében van jelen, és egyre nyilvánvalóbb az a tény, hogy a fővárosnak ezen a területén nagyvárosi gettó van kialakulóban.

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. TÉT 1992.3-4

Városrendezés a Józsefvárosban

91

Mindez látszólag a Józsefvárosnak csak ezen részére korlátozódik, de látni lehet, látni kell, hogy magából a városból is egyre nagyobb területet hódít meg, és e folyamatnak igen er ős kihatása van és lesz a fővárosra, annak életére, társadalmi békéjére, abban az esetben, ha továbbra sem történik semmi, ami oldaná ezt a rendkívüli helyzetet. Hogyan történhetett, mi az oka annak, hogy a fővárosnak ezen a jelentős, Belvároshoz oly közeles ő részén ilyen mérték ű a leépülés, és mi az, ami megfordíthatná ezt a rendkívül kedvez őtlen, egyirányú folyamatot? E program javaslatainak megfogalmazásakor a fenti kérdések megválaszolásával próbálkoztunk, bár nyilvánvaló, hogy e rendezési terv a válaszok megadására önmagában nem elegend ő. Arra alkalmas, hogy segítségével a városrészben rejl ő, a kimozdulást el ősegítő városépítészeti lehetőségeket végig lehessen gondolni. A városrész történetét, kialakulását, fejl ődését mai helyzetét is megismerve, meg őrzendő értékeinek és megoldandó problémáinak feltárása, majd e program kialakítása szociológusokkal és közgazdászokkal együtt, közös munkaként történt. Azért van különleges jelent ősége ennek a közös munkának, mert úgy véljük, hogy ennek a valamikor izgalmasan sokrét ű , de sohasem könnyű helyzetű városrésznek a megújulása — a leépülés ilyen stádiumában — csak az egész területre kisugárzó rehabilitációs átalakulással oldódhatna meg. Itta csak egy-egy épületre, telekre, kisebb területekre szóló változás nem segít. Ezért e rendezési terv programjának kialakítása során már szinte minden javaslatunk a rehabilitáció el őkészítésére is vonatkozik. A rehabilitációt a városrészre jellemz ő adottságokra és értékekre építve, léptékéhez igazodva képzeltük el, a városrész lakóinak részvételével — többségük ittmaradására számítva —, de egyben építészeti és környezeti, társadalmi és gazdasági megújulásra is gondolva. Mindez így együtt egyáltalán nem könny ű, de ehhez az ideálhoz kellene közeledni, hiszen ez a rehabilitáció lényege. Ugyanakkor tudjuk, hogy egyetlen rendezési terv sem lehet tökéletes. Ezért különösen fontosnak tartanánk, ha ezek a javaslatok egy állandóan megújuló, tehát nem merev, hanem él ő programmá—tervvé, illetve együttgondolkodássá alakulnának, melyhez ez a munka lehetne a kiindulópont. Az együttgondolkodásban az önkormányzat képvisel ői mellett egyaránt számítunk a városrész lakóira: bérlőkre és tulajdonosokra, az itt működő intézményekre, iskolába, egyházakra, vállalatokra, iparosokra, üzlettulajdonosokra, társadalmi- és kisebbségi szervezetekre, de külső vállalkozókra, bankokra is. Ezen kívül, a városrész fővárosban elfoglalt központi fekvése, összefonódó kapcsolatrendszere, de a városrész leépülésének mértéke miatt is, szoros együttgondolkodásra és együttműködésre van szükség a fővárossal is. Mindez nemcsak azért fontos, hogy el őrelátó, megfontolt és érzékeny terv születhessen, hanem a rehabilitáció megvalósíthatóságának esélye miatt is elengedhetetlen. A leépülés ilyen fokán ugyanis nem tartjuk elképzelhet őnek a csupán vállalkozói alapon történ ő rehabilitációt! Szükség van az együttgondolkodásban résztvev ők aktív részvételére, de els ősorban a jól előkészített és megszervezett programok alapján a f őváros, és esetleg a kormány által is támogatott hosszúlejáratú hitelek felvételére. De szükség van különleges, a rehabilitációt érint ő, ezen belül új lakások építését és a régiek rendbehozását egyformán inspiráló, jogi-, pénzügyi- és adóügyi szabályozásra is, mert enélkül a felvázolt helyzet oldása nem lehetséges.


92

Perczel Anna

TÉT 1992 ■ 3-4

Ez az élő és változó terv egy követhet ő értékrendet is feltételez. Az az értékrend, melyhez javaslataink kialakítása során igazodtunk, részben a régi európai városok hagyományaira épül, melyekre — minta hajdani Józsefvárosra is — jellemz ő a sokféle városi funkció: a lakás—munka—közlekedés—m űvelődés—szórakozás—pihenés egymás melletti lehetősége, a kulturális és szociális sokféleség: mely egyúttal a legkülönböz őbb helyzetű, életkorú és foglalkozású emberek együttélését is jelenti/jelentette. Másrészt a mai kor új kihívásainak is meg kell felelnie, hiszen választ kell találni ezen a városrészen belül is, a környezetet súlyosan terhel ő, a közösségi élet színtereit felemészt ő, a gépkocsi által diktált új rend és a természetes emberi környezet között feszül ő ellentmondásra, a „gettó" negatív jelenségeinek csillapítása mellett az etnikai szigetek védelmére, a történelmi és kulturális folyamatosságot jelent ő és biztosító épületek és társadalmi szisztémák meg őrzése mellett a mai kort képviselő építészet és az új vállalkozások megvalósítására is.

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. ÉT 1992 .3-4

93


KéS;

•

F

A városrész elhelyezkedése a fővárosban

-

/ 15!

•


94

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

1.1t— és telekhálózat

A városrész szerkezete és beépítése

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. ÉT 1992.3-4


4 emeletes és annál magasabb beépitésü telkek

3 emeletes és annál magasabb beépitésü telkek.

A beépítés karaktere

95


96

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A Közép-Józsefváros a nagy kontrasztok városrésze, ahol egyszerre van jelen a nagyváros, a kisváros és a falu



97

A városrész mai helyzete, jellegzetességei A Józsefvárosnak e Nagykörúton kívül fekv ő északi része, melyet két városból kivezet ő hajam országút, a mai Rákóczi út és a Baross utca, valamint két körút, a hajdani városárok, városatár mentén húzódó mai Fiumei út és a József körút határol, különös és felt űnően ellentmondáos világot képvisel a fővároson, de a Józsefvároson belül is. Addig amíg a Bels ő-Józsefváros szinte homogén, egységes városrésznek tekinthet ő mind kiakulásában, mind beépítésében, mind társadalmi tradícióiban, addig a Közép-Józsefváros szaki része határozottan többféle, egymástól sokszor teljesen eltér ő, bár egymáshoz szervesen eszkedő, egymást átható és végülis összetartozó negyedb ől, környékből áll. Ezek között van olyan is, mely egyedül csak itt található az egész f ővárosban és olyan is, ely a szomszédos városrészekkel rokon, azonos. De az északi rész nemcsak a Bels őózsefvárostól különbözik ezáltal, hanem a Közép-Józsefváros déli részét ől is, annak ellenére, ogy kialakulásuk, egész fejlődésük, sőt városközpontjuk is közös volt, beépítési karakterük talában rokon.


98

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Mi az, ami az egész Közép-Józsefvárosra általánosan jellemz ő? A József körút mentén még a Belvárost jelent ő és folytató városrész a Fiumei út — Orczy tér környékén már a körút polgári világától élesen különböz ő várost, munkások és hajléktalanok világát idézi. A nagy kontraszt nemcsak a Közép-Józsefváros két pólusa között, de a városrész egy-egy utcáján, tömbjén belül is jellemz ő. Igen gyakori kép a bels ő utcákban és terek körül a négy-ötemeletes szecessziós bérház tövében álló, múltszázad végéb ől ittmaradt földszintes polgárház, majd a háromemeletes eklektikus lakóépület mellett húzódó telephely, üres telek, üzemi épület és az „el őkelő" múltra visszatekintő polgári bérház mellett sorakozó „munkás-bérkaszárnya" is. A lakóépületek, bérházak kapuján belépve a különleges szépség ű és hangulatú belső terek, udvarok, olykor gazdag növényzet ű , elvarázsolt kertek mellett ott találhatók a kétségbeejt ően sivár, sötét és dohos udvarok is. Az országosan és fővárosi szinten is jelent ő s közintézmények, iskolák nagy száma is különös kontrasztot kölcsönöz ennek a leépülést sugárzó városnegyednek. Akár jó és akár rossz, akár „el őkelő" és akár „szegény" világot jelent ő környékről, beépítésről, épületről van szó, a bels ő utcákra egyformán jellemz ő az elhanyagoltság, a leépülés. Mindenütt láthatók a városi élet elsorvadásának különféle jelei: a bezárt vagy raktárnak használt volt üzletek, műhelyek, vendéglők, kávéházak nyomai, sokszor üresen álló üzemi épületek. A leépülés látványához szorosan hozzátartoznak a tönkretett, díszeikt ől megfosztott épületek homlokzatai, belső terei, a vizes pincék, a leomló vakolat, a beszakadó-beázó tet ők, az aládúcolt függőfolyosók és lakások is.


,


T 1992.3 4 -

99

Mi az ami sajátos, és csak erre a városrészre jellemző?

0I

A tradicionálisan megkülönböztethető negyedek, beépítések sokfélesége, melyeket els ősorn a foglalkozás és életforma határozott meg, és határoz meg esetleg még ma is.

volt zsibárus negyed / Teleki tér és Népszínház utca környéke prostituált negyed / Rákóczi tér és Mátyás tér környéke

, -

A Rákóczi tér és környéke a századforduló óta a főváros legnépesebb prostituált negyede, edetileg sokkal kisebb területet érintett. A Conti utcától északabbra a József utcától délebbre ár nem volt jellemző. Ma Rákóczi tér—Mátyás téri súlypontokkal az egész környék területét hálózza.

A józsefvárosi gazdálkodók és iparosok lakó- és munkahelyei / Korai földszintes polgárháudvaron műhelyépülettel, istállóval Külön negyede az iparosoknak ugyan a városrészben nincs, de a falusiasabb, kisvárosiasabb szeket jellemzi, ahol továbbra is megmaradt a sajátos józsefvárosi iparosság egy része: aszta1 s, bútorkészítő, kárpitos, lakatos, kőfaragó, hangszerkészít ő stb. Jellemző, hogy elsősorban olyan iparos szakmák találhatók itt ma is, amelyek gyakorlására dvarra van szükség. Ez itt ma még mindig megtalálható.

állalkozók, kereskedők lakó- és munkahelyei / Udvarházak, külvárosi paloták, udvaron álló süzemekkel, istállókkal stb. középosztály lakóhelyei / polgári bérházak Az egységesebben, nagyvárosiasan beépült utcákban, a Köztársaság tér és a Népszínház utca örnyékén, a József körúton, a Rákóczi úton, a Baross utca egyes szakaszain, de gyakran elszórn és önállóan is fellelhetők a Belváros bérházaival vetélkedő igényes, gazdagon díszített lakópületek komfortos, tágas, jó lakásokkal.


100

Perczel Anna

TÉT 1992 ■ 3 4 -

Munkások lakóhelyei / munkásbérkaszárnyák. A külvárosok, elsősorban Kőbánya gyáraiban dolgozó munkások egy része ezen a területen jutott olcsóbérű lakáshoz. A Népszínház utcától délre, a Nagyfuvaros utca—Dankó utca vonalától a Dobozi utcáig terjedő területen szoba-konyhás lakások tömegét építették fel az 1880-as évektől az első világháborúig. Ezek a sokszor 80 szoba-konyhás lakást is magukba foglaló munkásbérkaszárnyák — komfort nélküli lakásaikkal, de azóta sokkal leromlottabb állapotban — ma az egyik alapvető , megoldandó problémáját jelentik a területnek.

Városszerkezeti kett őssége A városrészt élesen kettéhasítja a Népszínház utca er őteljes átlós vezetése, mely térbeli és időbeli határvonal is egyben. A Népszínház utca—Fiumei út—Baross utca—József körút által határolt terület Az organikus városfejl ődés során a XVIII. században kialakult utcavezetésével, tereivel, tömb- és telekosztásaival rendkívül izgalmas összetett, és s űrű világot képvisel és önmagán belül még 4 szerkezetileg jól megkülönböztethet ő területből áll. A Népszínház utca—Fiumei út— Rákóczi út által határolt háromszög ű terület Tudatos városrendezési-szabályozási elképzelések szerint alakult ki a volt állatvásár majd piactér területének felparcellázásakor a XIX. század közepén. Széles utcáival, derékszög ű utcahálózatával, nagyméretű telkeivel, nagyvárosias, nagyvonalú beépítésével, közintézményeivel és közparkjával, a mai Köztársaság térrel, már a modern nagyvárost képviseli, és ezáltal az összes környez ő városrésztől különböző.



ÉT 1992.3-4

101

O

.„:

Templom te]

Halácsy Sándor 1873-as térképén kialakulásában jól látható a Közép-Józsefváros északi részének kett ős szerkezete, az állatvásár területének már szabályozott, de még beépítetlen területe és az organikusan beépített városrész


102

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A Keleti pályaudvar és a Józsefvárosi pályaudvar közelsége A városrész fejl ődésére mindkettő nagyhatású és meghatározó volt. Ma már ez a Józsefvárosi pályaudvarra egyáltalán nem mondható el. A Keleti pályaudvar kisugárzó hatása ma is érvényesül, els ősorban a Rákóczi út mentén.

A városias beépítés kontinuitásának teljes hiánya a Fiumei út túloldalán A városrész különleges helyzete nem pusztán belváros és külváros közötti elhelyezkedésének kontrasztjából fakad, de abból is, hogy a Közép-Józsefváros északi része a külvárossal érintkez ő Fiumei út túloldalán nem felparcellázott, városias beépítés ű területekből áll, henem szinte a szabadba fut ki. Itt jó id őre megszakad a városias kontinuitás, mert a városfejl ődés adott szakaszában e hajdani városhatáron kívüli területeket olyan nagy helyigény ű, közcélú városi funkciók foglalták el, minta Keleti pályaudvar — Tattersaal — Lóversenypálya — Kerepesi úti Köztemető — Józsefvárosi pályaudvar — Ganz Vagon és Gépgyár. A városrész utolsó házsorával szemben itt a temető fala húzódik.

A városi terek és parkok sokasága és sokfélesége, mely igen szokatlan jelenség a s űrűn beépített pesti oldalon A szomszédos városrészek, de az egész pesti oldal is városi térben, parkban szegény. Itt ezen a viszonylag kis területen több, még az organikus városfejl ődés során kialakult (Orczy tér, Kálvária tér, Teleki tér, Mátyás tér, Horváth Mihály tér) és több városrendezési eszközökkel szabályozott tér, illetve park is található (Blaha Lujza tér, Baross tér, Teleki tér, Rákóczi tér, Köztársaság tér, Harminckettesek tere). Ez mégsem jelenti azt, hogy elegend ő park és zöldterület lenne itt, hiszen a terek közül csak a Köztársaság tér az, amely már komoly, ökológiailag-környezetileg is jelent ős hatású zöldfelület.



103

Városszerkezetet gazdagító kisebb térelemek igen nagy száma

Farakteres térelemek kis teresedést alkotó útcsomó---i pontok "beálló" és teresedést formáló épületsarkok T- ill. ferde útcsomópontok

O

A III emeletes bérházak dominanciája Ebben erőteljesen eltér az északi rész a délit ől, ahol a II emeletes épületek vannak túlsúlyban. Ez talán a Rákóczi út és Üll ői út közötti presztízs, vonzer ő közötti különbségre vezethet ő vissza.

Tradiciónális kisüzemek, m űhelyek Bár ez általánosan jellemz ő az egész Közép-Józsefvárosra, itteni sajátosság, hogy ezek a kisüzemek többnyire nem az utcáról nyílnak, hanem az utcai lakószárny mögötti udvarból. Gyakran üresek vagy raktározásra használják őket.

Az üres, beépíthet ő telkek igen magas aránya Ez egyedülálló lehetőséget teremt a megújulásra, a meglév ő épületek nagyobb részének megtartása mellett is.


104

Perczel Anna

TÉT 1992.3 4 -

A Népszínház utca Az egész városban egyedülálló kialakulásával (az Alföldr ől a dunai révhez vezető marhahajtó útvonal volt) átlós és határozott, a Körúttól a Teleki térig, majd a Temet őig vezető vonalvezetésével, hegyes és tompaszögű útkereszteződéseinél kialakult teresedéseivel, különleges saroképületeivel, üzleti életével, villamosával. Különös az a helyzet is, mely építészeti nagyvonalúsága és mindennapi életének külvárosiassága között feszül és az az éles határoló szerep, mely az új — modernebb és a régi — hagyományosabb városrészek közötti helyzetéb ől fakad. Éles határoló szerepe mellett ugyanakkor nyílegyenes utat is jelent a Nagykörút belvárosi forgatagából a gyárak és a temet ő világa felé.

A „városi házak" Az állatvásár felszámolása, kiköltöztetése után kialakult szabad területek egy részét a város megtartotta. Ezen a Köztársaság tér és Fiumei út közötti területen a f őváros üzemelését és egészségügyi, szociális ellátását is szolgáló intézményeken kívül szociális bérlakásokat épített a f őváros az 1910-es években. Ezek voltak a „városi házak". Annak ellenére, hogy olcsó bér ű lakásoknak épültek, igényesek és korszer űek voltak. Ilyen akciókra szükség lenne ma is.

A villamos Talán egyik körúttól kifelé elhelyezked ő városrésznél sem jellemz ő ennyire a villamos látványa és a villamoshoz kapcsolódó élet. Ennek oka, hogy a városból kivezető fő közlekedési utakon, például a Rákóczi úton, Üll ői úton is megszüntették a villamosjáratokat, de itt a Népszínház utcában szerencsésen megmaradt.



A „városi házak" az Alföldi utcában és a Fiumei úton

105


106

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Lakóépületek és lakásviszonyok A városrész különössége-sajátossága lakóépületeinek egyedülálló és szokatlan változatossága is. Ez a változatosság igaz beépítésük, szintszámuk, építészeti koruk-stílusuk-értékük, lakásösszetételük vagy társadalmi megítélésük szempontjából egyaránt. De igaz bels ő kertjeik vagy annak hiánya, sötét udvaraik vagy tágas bels ő tereik tekintetében is. Mindez azt jelenti, hogy itt, a főváros közepén, felt űnően változatos, sokszor a szomszédos városrészektől is teljesen eltérő lehetőségek adódnak a meglévő lakóépületek adottságai révén. De a lakóépületek nagy részét minden szépségük és építészeti értékeik ellenére, az igen er ős leépülés, rossz állapot és a lakások jelent ős részének komforthiánya teszi elfogadhatatlanná, olykor taszítóvá. A lakosság kb. 45%-a 15-30 m 2-es komfort nélküli, vagy szükséglakásban él, sokszor vizes, — sötét, lakásnak nem is nevezhet ő helyiségekben! Építészeti—történeti—városképi szempontból azonban nem lehet másképp gondolkodni, mint e lakóépületek többségének megtartásával. Gazdaságilag sem valószín ű, hogy ma kb. 15 600 db lakásnak közel a felét egyszerre csak meg lehetne szüntetni. Nem lehet ilyen durván cselekedni azért sem, mert a romlás ellenére sem lenne szerencsés jól működő társadalmi kapcsolatokat, szomszédságokat szétverni. Összetettebben kell végiggondolni, mi is lehet a jövője e városrész lakóépületeinek—bérházainak és ezáltal lakóinak? Mindez nemcsak a várható rehabilitáció, de a már zajló lakáseladások, privatizációs eljárások során is differenciáltabb döntéseket igényel. A társadalmi folyamatok vizsgálatai során egyértelm űen kiderült, hogy a városrész leépülésében döntő és egyre nagyobb szerepet játszik a lakások itt tömegesen el őforduló komforthiánya. Egy évszázaddal ezel őtt, de még a háború utáni években sem volt ez a tény oly anakronisztikus és elfogadhatatlan, mint ma, a XX. század végéhez közeledve. Sőt, a mai helyzet sokkal rosszabb, hiszen ezeket a tulajdonosaiktól elvett épületeket az elmúlt 50 év során egyszer űen sorsukra hagyták, kitéve őket a folyamatos, egyre gyorsuló pusztulásnak. A megújulás lehetősége ebben a városrészben ezért meghatározóan a lakóépületek és lakások rehabilitációján múlik. Ahhoz azonban, hogy valódi változásokra lehessen itt számítani, nemcsak régi lakóházak és lakásaik rendbehozására, de nagyszámú új lakás építésére is szükség lesz. A lakóépületek—bérházak sorából már itt is fel szeretnénk hívni a figyelmet a városrész legelső, — későklasszicista—romantikus — koraeklektikus korszakának feltétlenül védend ő, de veszélyeztetett helyzet ű földszintes és I. emeletes épületeire. Megtartásuk a Józsefváros sajátos hangulatának — karakterének meg őrzése mellett, a lakólehet őségek egyedülálló sokszín űségét is jelentené.

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. TÉT 1992 .3 4 -


107

Elegáns nagyvárosi bérház a Közép-Jozsefvárost övez ő, egységesen beépített főútvonalon


108

Perczel Anna

TÉT 1992 .3-4

Andrássy út környéki épületekkel veteked ő nagyvárosias polgári bérház (Bezerédi utca 6)

Háború előtt épült „modern" bérházsor a Vásárcsarnok mögött (1932) (Víg utca 20. , 22. , 24)



A Rákóczi útról nyíló Luther udvar „el őkelő" komfortos és a Mátyás tér „szegény" szoba-konyhás világa

109


110

Perczel Anna

TÉT 1992.3 4

A kisvárosias időszak megmaradt beépítése szoba-konyhás lakások sorával (1875) (Lujza utca 2.)

11 tengelyes „iparos ház'; széles telken, mély udvarral, komoly m űhelyépülettel, kevés és jó lakással (1885) (Magdolna utca 4. )

-

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. ,

T T 1992.3-4


111

Árvíz utáni utcafeltöltések el őtt épített u.n. elsüllyedt lakóház, falusias hangulat, komfortnélküli lakások (1857 körül) (Lujza utca 34.)

Földszintes magánház, komfortos lakás, oázisszer ű életlehetősége a nagyvároson belül (Auróra utca 21.)


112

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Középületek, intézmények, ellátás E leépülést sugárzó városnegyednek további paradoxonja középületeinek, intézményeinek, iskoláinak nagy száma, igényessége és felt űnően változatos struktúrája. Ez szinte egy önálló város! Van pályaudvara és temetője, feltűnő en sok iskolája*, szállodája. Van temploma, vásárcsarnoka, piaca, de van színháza, mozija, s őt operája és börtöne is.

A városrész iskoláinak egyik legszebbike a Köztársaság tér sarkán épült fel szecessziós stílusban

*A városrész iskoláiba járó diákok száma több mint 11 ezer, a városrészben él ők száma 35 600 fő.

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. ET 1992 a 3-4


113

Területén helyezkedik el az egész főváros működését szolgáló közüzemek központjainak agy része. Itt található az Országos Baleseti Intézet, az Országos Társadalombiztosító Székáza, a Józsefvárosi Telefonközpont, de a Nemzeti Oktatási Továbbképzés Központja, és a fővás Pedagógiai Továbbképző Intézete is. Elgondolkodtató, miért van az, hogy mindezen jelent ős közintézmények jelenléte mégsincs 1 azán hatással a városrész sorsának alakulására, az itt él ő emberek életére? Nem értékelik 1 környezetüket, szinte szigetszer ű elzártságban működnek egy számukra idegen világban! Miként lehetséges, hogy miközben a Józsefvárosban m űködik a főváros legjobb, legkiemeledőbb gimnáziuma, ez az a városrész is, ahol a legalacsonyabb a fővárosban az értelmiségiek, llemi foglalkozásúak aránya? Elsősorban a Józsefváros, de az egész f őváros kialakulására is jellemz ő sajátos, szaggatott, eg-meginduló, majd mindig elakadó városfejl ődés vezetett oda, hogy miközben e városrészn megépültek e jelentős közintézmények és mellettük elszórtan megindult a nagyvárosias rházak kiépülése is, a városrész teljes átalakulására sohasem kerülhetett sor. Különösen igaz ez a századforduló el őtti és utáni évek nagyszabású városfejlesztési elképzeléire, majd az ezt követő, a két világháború közötti id őszakra eső, teljes stagnálásra. A háború táni államosítások és politikai—társadalmi átalakulások pedig szinte teljesen elsorvasztották s felszámolták éppen azokat a kisebb, a városrész mindennapi életéhez kapcsolódó sokszín ű llátást, mely élő módon egészíthetné ki, kapcsolhatná össze e komolyabb intézmények életét városrész lakóinak életével. De egyben kicsúszott ezek alól az intézmények alól pontosan a társadalmi-polgári háttér is, melyre felépítették őket. A mai helyzet végülis az, hogy e rendkívül sokféle és jelent ős középület jelenléte mellett iányzik szinte minden, vagy csak hiányosan van jelen mindaz, ami a városrész lakóinak életéez közvetlenül kapcsolódhatna. — Egyáltalán nincs például bölcsőde, rossz vagy hiányos a szociális ellátás. Az öregekről aló gondoskodás bár létezik, de nem elegend ő és sokszor erre a célra alkalmatlan üzlethelyiséekben található. — A helyi kisebb közösségeknek szóló kulturális lehet őségek egyszerűen nem léteznek ebbé. — Feltűnő, hogy az itt különösen nagy számban él ő cigány kisebbségnek nincs valódi otthoa, központja! —Óvoda ugyan van, de nem jó területi elosztásban, és általánosan 20 % -os túlterheltséggel űködően. — Ugyanez mondható el az általános- és a középszint ű iskolákról is, ahol ezen kívül sokszor incs udvar, kert és tornaterem! — Nem látjuk megfelel őnek az orvosi rendel ők elhelyezkedését sem. A városrész közepén, Auróra utcában, ugyan felépült egy új központi rendel őintézet, de véleményünk szerint, több "sebb, elszórtabban elhelyezked ő rendelőre is szükség lenne ebben az igencsak elöregedett árosrészben. — A hajdani híres vendéglátásnak nyoma sincs. A bels ő utcákban szinte semmilyen vendéglő, véház , cukrászda nem található, csak újonnan nyitott pince-borozók. — A szolgáltatások, üzletek lassan majd újra birtokba veszik a bels ő utcák élettelen földszinteit, de feltűnő, hogy mennyire ritka és csak a főútvonalakon található a mindennapi élet olyan elléke, mint a gyógyszertár és a posta.


114

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A Fővárosi Tűzoltóság épülete (1895)

Az Országos Társadalombiztosító Intézet Székháza (1912-1932)

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. T T 1992.3-4


A Józsefvárosi Telefonközpont és a Józsefvárosi Plébánia templom

115


116

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

— A lakások kb. 45 %-a komfort nélküli, mégsincs közfürd ő! — Hiányzik minden, ami a sporttal kapcsolatos! — A városrész leszakadó részén (C jel ű területén) pedig egyáltalán nincs semmi óvodán, éjjeli szálláshelyen és öregek otthonán kívül. Itt még általános iskola sincs. Ez egyértelm űen a „harmadik világ".

Új jelenségek — Az egyházi visszaigénylések révén több épület kerül vissza eredeti tulajdonosához, eredeti funkciójába, melynek során nemcsak iskolákkal, óvodákkal, kollégiumokkal b ővül, gazdagodik majd ez a városrész, de a különböz ő egyházak jelenlétének erősödése is pozitívan hathat majd. — Az utóbbi két évben több társadalmi, vallási közösség kért és kapott helyet itt. Közülük a legjelentősebb a Metodista-egyház evangéliumi egyházközösségének Dankó utcai elhelyezkedése. — A Szigetvári utcában a Baross utcához közeli két telken most épül fel két új külföldi érdekeltségű irodaház. — Egyre-másra nyílnak újra a bezárt vagy lakásnak, raktárnak használt, földszinti volt m űhelyek és üzletek. (Ez azonban els ősorban az A jelű területre jellemző.) — Nem feltétlen pozitív jelenség — különösen nem f őútvonal esetében — a PEEP-SHOW-k, játéktermek egyre nagyobb száma. Igen nagy bajnak tartjuk ezt olyan esetben, ha volt kávéház, vendéglő, és abszurd módon templom kerül ebbe a helyzetbe (BINGÓ TEREM)! — Többszörös metamorfózison esett át — „megfelel ően" képviselve a változó id őket — a József körút hajdani híres két kávéháza, a SIMPLON és a BODÓ kávéház is, ahol az ötvenes években önkiszolgáló étterem-büfé, most McDONALD étterem nyílt. E legutolsó átváltozás különös tragédiája csak az, hogy a környéken él ő embereknek végképp megsz űnt minden lehetőségük az olcsó étkezésre. — Feltűnő új jelenség az egész városban, de itt is, a kínai vendégl ők megjelenése. — A belső utcák leggyakoribb „új eseménye" a lakóházak pincéiben nyitott pinceborozó. Úgy tűnik, ma ez helyettesíti a hajdani híres kertvendégl őket és hangulatos kocsmákat.

A városrész megújulásának fővárostól is függő nagy kérdései — javaslatok A Józsefváros, és ezen belül a Közép-Józsefváros északi része is — mint minden hasonló, Nagy Körútra fűződő városrész, a legtermészetesebb módon ezer és ezer szállal köt ődik és kapcsolódik a főváros életének minden területéhez. Mégis a Józsefváros esetében ez a tény talán még nagyobb jelent őségű, részben, mert ez a városrész Budapest közepén, szinte annak geometriai tengelyében helyezkedik el, másrészt a főváros komoly közüzemei, szociális intézetei, iskolái m űködnek itt, a Keleti- és a Józsefvárosi Pályaudvar közelségér ől nem is beszélve. Végül arról a felel ősségről sem szabad megfeledkezni, mellyel a főváros tartozik egyik leghátrányosabb helyzet ű területéért.



ÉT 1992.3-4

117

— A fővárost is érintő, vagy a fővárosra tartozó problémák-javaslatok egy része szerkezetiözlekedési-környezetvédelmi természet ű , az Általános Rendezési Terv szintjén is megoldanó, ma még nyitott kérdés. — A fővárost érintő feladatok másik köre a főváros tulajdonosi szerepéből fakad. —Néhány olyan kérdésre is szeretnénk felhívni a f őváros figyelmét, ami a főváros többi kerüetét is érintő, de ebben a kerületben is jelentkez ő probléma. —Végül a legnehezebb kérdés a főváros szerepe a városrész bels ő rehabilitációjában, lakóhá'nak, lakásainak, környezetének megújulásában, az elviselhet ő és elfogadható városi élet kiakításában.

Fővárosi városszerkezeti-közlekedési problémák és összefüggések. A javítás lehetőségei józsefvárosi néz őpontból E fejezet szerz ője Miklóssy Endre A Józsefvárosi Pályaudvar A város második „indóháza" volt (1858), és bár a kés őbbi fejlődés periférikussá változtatta, kiváló vasút-szerkezeti adottságai a mai napig megmaradtak. A városszerkezeti adottságok — ettől eltérően — elég kedvezőtlenek ugyan, de a fejlesztésnek a fő célja éppen ezen adottságoknak az alapvető megjavítása. Tervezési területünknek — a küls ő Józsefvárosnak — ugyanis a meghatározó fontosságú pontja ez a pályaudvar.


118

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4



119


120

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

—vasútüzemi szempontból a Keleti b ővítése drága és nehézkes, jóval egyszer űbb a távolsági forgalom egy részének az ideterelése; —a pályaudvar alkalmas arra, hogy a legkedvez őbb fogadója legyen az elővárosivá átalakuló vasúti forgalomnak. Elsősorban a Gyömrő—Nagykáta vonal jön itt számításba, amelynek a fővároson belüli jelentősége sem csekély, ugyanis a legkedvez őbb és legolcsóbb megoldása a rákosi (XVIII. kerületi) tömegközlekedésnek; —ez a funkcionális felértékel ődés pedig hallatlanul fontossá teszi az egész kapcsolódó területet — az Orczy tér például néhány éven belül a f őváros egyik legfrekventáltabb pontja lesz. Annál inkább így van ez, mivel a terület mai beépítési viszonyai — eltér ően olyan jelenlegi forgalmi centrumoktól, mint pl. a Baross tér, meglehet ősen elavultak. Vagyis sok lehetőséget kínálnak az átépítésre, és az ezáltal bekövetkez ő ingatlan felértékelődésre is. Magát a pályaudvart a következők szerint célszerű korszerűsíteni: — Meg kell szüntetni a konténer-pályaudvart. Ez a főváros kellős közepén egyébként sincs szerencsés helyen. Ki lehet telepíteni valamelyik jó közúti kapcsolattal rendelkez ő rendező pályaudvarra, talán valamelyik rákosira. Az így előálló terület — kedvező beépítés esetén — a vasút számára is komoly értéket jelenthet; — Az elővárosi forgalom számára állomást kell kialakítani a Hungária körúti, nagy tömegközlekedési jelentőségű, kiépülő csatlakozáshoz; — Magát a pályaudvari épületet célszer ű műemlékként kezelni, és a forgalomátalakulás és korszerűsítés számára ehhez illeszked ő megoldásokat találni. -

Az Orczy tér Értékelhető közterekben Budapest hallatlanul szegény, és ett ől nem tér el az Orczy tér sem, ami nem egyéb valamiféle útkeresztez ődésnél. Forgalmi szerepe azonban nem csekély, és további, szinte beláthatatlan funkció-növekedés el őtt áll. Mivel eme funkciók nagyrészt a Józsefvárosi Pályaudvarral kapcsolatban alakulnak ki, jó ha a tér ezt építészetileg is értelmezni tudja. Megítélésünk szerint a pályaudvar ma már patinás f őépülete, az előtte fekvő tágas, funkcionálisan és esztétikailag is igen jól felhasználható teresedéssel igen jó kiinduló alap lehet mindehhez. Az elvi tér-konstrukció azonban itt elég bonyolult — eme „névtelen" térhez kapcsolódik egyik oldalról maga az Orczy tér, a mögöttes Kálvária és Golgota terekkel, másik oldalon pedig a Teleki tér, a maga térb ővületeivel. Ez az együttes — amelynek, még egyszer hangsúlyozni kell, igen nagy a jöv őbeni funkcionális szerepe — egyúttal óriási potenciális urbanisztikai értéket is jelent. Célszerű volna ennek a feltárására városépítési tervpályázat kiírása, amely kellő menedzselés esetén, a konjunkturális érdeklődésére is kedvező hatással volna. Az ügy kritikus, „kardinális pontja" a villamosremiz, amivel ezért érdemes külön is foglalkozni. A villamos remiz Jelenlegi helyén komoly akadálya minden érdemi fejlesztésnek. Lehet őség van viszont a remiz áthelyezésére egy kevésbé értékes területre, és ezáltal a jelenlegi telek felszabadítására — jóval értékesebb és hasznot hajtóbb funkciók elhelyezése céljából.

•

▪▪

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja ▪ • (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p.

ÉT 1992.3-4

Városrendezés a Józsefvárosban '.•

4.

■ aenr

VÁROSI TEREK RENDSZERE

• o..

»,,;.". .g■

Együttes rendezést igényid térrendszer

r

Ke

Egyéb terek

• oros

.....4

3

' V's..

Nagyobb, Összefügg ő zbidterűlet

o..., s l'• • __„..../ T• ....... ..../ ,..

.. lt • e.1 : ...r..3..: ,;,......./". •51'

'

•(.- 3ts,4,q .• s ...... ........'1 ,. g Ds , . ' ■O` * r. .., . .... .t; c•,, 0 ... ... s■ .-

rs

✓

,

N,, .,, .4....,,. , ..., • • ••;.Nsa "•,,-.... .."— —s/ Ot .. ■••• .

t■

.., s é

•e

, 1.

•

.G.

' s,r•••".-..... ,.....

(..

c

.. :,3* 4 s', 1,-,

•

4

ed,

9,

:.

'r

s-r

-

-

..., ,,„.1,. ..—

:

r

,,. • 174e

/vJros pu.

.<:, -...-",

1

c' - • I o i t''''. '''‘„:'

8 ei-e' , K.s:, %kr■ itIr m c .., 4-....

c

." .... .,.. • .....«.,. ..,..,.....,y ,---". 6. „..------ .....

-, 1

.ro

0

■e•

3.s

,,,-

44P

..... .......... ‘;‚:'

c

I ' 7,

?-

%".• 1. , . • 1 ' ' o. :I " '' -+ 4,...,0 c. ,.' s-....., o ■.›. > k %"..... , ti ...,, , s.'.•

4.,

7-..iiz- i, ;'.. l'-. 7‘ . g:•t> ■ ''';.-

o

......

I:. '3 ,4

I:

121

•

•

•

d9 00 ,

s scp

se I. `••'• :.■ `S

.

•

c „L..

"

• o*?° es*:‘' •• ••

k,;, észk

'

. .

*P• 1, ,"

1..• '

'■ 'k::-.,.' é- :',.:::.

.k"-, :::,'-',.,,-i, / 4c.' .:5 . 7,:: • - - - , .2 ' " °,,_£' : •...-•..

..

'1 .'<. \4?

. .. .

, k k c?0.1•„?; V•1,•.-::•4:.:•,•. . . .:• •:. • • • • : • . • •.' • ."..., • . ;;••..

■

....


122

Perczel Anna

TÉT 1992 ■ 3 4 -

A „városárok-körút" kialakításáról Ez a Fiumei út—Orczy út—Haller út — egykori városárok vonalban alakult ki, elemeiben létező, de egészében sem közlekedésileg, sem városépítészetileg nem eléggé kihasznált lehet őség. Mivel azonban nagyrészt kiépült, viszonylag olcsón, egyszer űen kifejleszthető — és a külső Józsefváros számára valósággal létfontosságú — szerkezeti elem. A Világkiállítással is kapcsolatban van, ugyanis a legkézenfekv őbb összeköttetés az EXPOterület és a Keleti Pályaudvar között. Ezért a kiépülése a következ ő évek során mindenképpen várható. Azzal a fejlesztő hatással együtt, amit a tervezési területünkre és az imént leírt kulcsfontosságú területekre (mindenekel őtt az Orczy téri tér-rendszerre) gyakorol majd. Szükséges, de jelen munka keretében nem egészen tisztázható, e körút összefüggésrendszere. Részben a déli szakaszon (Ferencváros és Buda felé), részben pedig az északin (a Teréz- és Erzsébetváros felé). Itt a kapcsolati elemek mintha adottak lennének. A Rottenbiller utca és a Baross téri felüljáró ebb ől a szempontból igen fontosak, de komoly forgalmi és szociális vizsgálatok kellenek ezek optimális kialakításához. Ez a helyzet a Baross térrel is, amir ől egyértelműen kiderül, hogy jelenlegi formája nem kedvező, de korszerűsítése komoly tervezési feladat. Annyi azonban világos, hogy eme új „körút" tömegközlekedésének a kulcsa a korszerűsített villamos, és ennek a villamosnak közvetlen forgalmi kapcsolatban kell állnia a Mosoni utcán keresztül a Thököly úti villamosjáratokkal. Külön vizsgálatot igényel az a kérdés, hogy mekkora a forgalom, és miképpen menjen a Rottenbiller utcán át az Erzsébetvárosba. A Rákóczi út forgalma A jelenlegi kedvezőtlen helyzet egy hajdani elhibázott koncepció eredménye. Ez a koncepció a Rákóczi út autósztrádává való átalakításával akarta itt keresztülvezetni lényegében az egész ország kelet-nyugati forgalmát. Felhasználta ehhez a Rákóczi út alatt épül ő tömegközlekedési fővonalat, a kelet-nyugati METRO-t, és erre hivatkozással 40 %-kal megnövelte a közúti forgalmi kapacitást, mégpedig a villamosforgalom megszüntetésével, és a helyenkénti árkádosítással. (A további kapacitásnöveléshez már háztömbök és utcasorok lebontása lett volna szükséges, ezért nem került rá sor.) A METRO viszont — többféle okból — mégsem elég a tömegközlekedés lebonyolítására, ezért ki kellett alakítani a Rákóczi úton a 7-es autóbusz-rendszert is, amelynek a szállítási kapacitása vetélkedik a METRO-éval. E buszok ugyanakkor hatalmas forgalmat vonzanak erre a területre, és igen komoly környezetterhelést és szennyezést jelentenek. (A megoldáshoz javasolt, újabb METRO-vonal a Rákóczi út alatt nyilvánvalóan csak a jelenleg buszok által lekötött forgalmi kapacitást szabadítaná föl más gépjárm űvek számára. A Rákóczi út jelenlegi forgalmát a város, vagy az érintett városrészek szempontjából élesen kétfelé lehet választani. — Alapvet ően káros minden átmenő forgalom. Legyen az országos és nemzetközi, vagy pedig a főváros kerületrészei közötti. A tranzitforgalom megsz űnése nem várható mástól, mint a városmenti körgyűrű megépülésétől, ami lehetővé teszi e forgalom más irányba történ ő elterelését. A fővárosi kerületrészek közötti forgalom átalakítása pedig komplex városfejlesztési probléma. Nézetünk szerint két meghatározó eleme van:



ET 1992.3-4

A RÁKÓCZI ÚT ÁTFUNKCIONÁLÁSA

Rákóczi út 2x2 forgalmi sáwal és fasorral

\-5, - • !

•

■ Sz

■

••" .'

,(Z'

• ••••,

\ .;`•""' \

■ • •••••

A "várostengely" és a tömegközlekedés tóiránya A Rákóczi út tehermentesítése: ---- új tömegközlekedési fdirányok a gépkocsiforgalom elvezetése A 'városárok-körúr kiépítése

lem

•••••••••■ • •ffie....1111,,, .

123


124

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

*az egyik, hogy a teherforgalom, amelynek célja a város belső része — legyen az akár ipari forgalom, akár raktározási, akár pedig a városi kereskedelem ellátására szolgáló — csakis kívülről, a várost feltáró gy űrű-elemekről legyen lebonyolítható; *a másika belső városrészben lakók személyi forgalma is lehet őleg inkább más irányba terelődjék. Nagyon kedvezőtlen ebből a szempontból az a kiépült „országtengely", ami a Kerepesi út— Rákóczi út—Erzsébet híd—Hegyalja út—Buda őrsi út nyomvonalán át vezet. Ez ugyanis egy óriási kapacitású, tehát igen nagy forgalmat vonzó közlekedési tengely. Forgalmát csakis úgy lehet csökkenteni, ha — csökkentjük a kapacitást (a közlekedési sávokat); és — más irányba vezető kapacitásokat teremtünk. Itt ismét a gyűrű irányú útkapacitások bővítése a megoldás. — Alapvet ően hasznos az a városi forgalom, ami ebbe a térségbe irányul. A Rákóczi út városi funkciója ma is igen jelentős, egyfajta „Avenue des Shamps-Élysées'=vé alakítható, ha urbanisztikai környezete megjavítható. A javítás módozatai a következ ők lehetnek: *olyan városi tömegközlekedés kialakítása, ami nem az átmen ő forgalmat szolgálja, hanem főképp az itteni városrészek kapcsolatát; *a gyalogosforgalom feltételeinek az általános javítása; (Ebbe egyrészt a járdaszélesség b ővítése tartozik, másrészt pedig a városi környezet, a bérházföldszintek passzázs-rendszer ű átalakítása.) *az általános városi környezet javítása. A Rákóczi út kibővítésének annyi haszna legalábbis van, hogy igen barátságos fasor telepíthető ide, persze csak ha a forgalmat sikerül jelent ősebb mértékben máshová irányítani. Hogy ez az átalakítás mennyire növelné a kereskedelmi és egyéb itteni funkciók értékét, hogy az abból származó bevételeket és bérleti jövedelmeket miképpen szorozhatná, azt még felmérni sem lehet. A 7-es autóbusz kiváltása-helyettesítése a forgalom alábbi átrendezésével valósítható meg: *a Dél-Buda felé men ő forgalommal kiépül ő körút-rendszerre terelése; (A meglévő Kis- és Nagykörút mellett ide tartozik a — meger ősített — „Városárok-körút" «Fiumei út—Orczy út—Haller út», és a kilép ő, nagy hatékonyságú tömegközlekedéssel rendelkez ő Hungária körút.) *A hegyvidék és őrsöd trolibusz kapcsolatának a kiépítése a Hegyalja úton és az Erzsébet hídon keresztül.

A Baross utca forgalmi viszonyainak javítása Az utca jelenleg hallatlanul túlterhelt. Ez két komoly hátránnyal jár: — igen lelassul a forgalom, ami főképpen a tömegközlekedés minőségi paramétereit (menetsebesség) rontja. A tervezési terület és az ezen városrészre kidolgozott fejlesztési koncepció szempontjából ez igen kedvez őtlen, mert a közlekedés egyik fő irányban, a Belváros felé vezető útvonalon, jelent akadályt; — az irdatlan forgalom a nem hozzá méretezett keskeny utca funkcionális felhasználásának a lehetőségeit is csökkenti.



■ ■ ■ A „rekonstrukciós körút" tervezett vonala

125


126

Perczel Anna

TÉT 1992 • 3-4

A gépkocsiforgalom Baross utcai csökkenése lehet ővé tenné, hogy a környezetbarát trolibusz-közlekedés min ősége jelentő s mértékben javuljon ezen a fontos kerületi útvonalon. Ez azonban az utca funkcionális szerepét is felértékelné: ily módon a városi élet valóságos tengelyévé alakulhatna át, javulna az üzlethelyiségek-irodák felhasználhatósága, piaci értéke, amit a bérleti díjakon is le lehet mérni. Ezen a közvetlenül kínálkozó hasznon túlmen ően a Baross utca ilyetén felértékel ődése döntő befolyással lehet az egész Józsefváros rekonstrukciójára is. A „rekonstrukciós körútról" Régi gondolat ez, és évtizedek óta helyet kap a f őváros mindenkori rendezési terveiben anélkül, hogy tényleges megvalósítása érdekében túl sok történt volna. A Nyugati Pályaudvar falánál kezd ődne, átmenne a Teréz- és Erzsébetváros közepén, érintené a Köztársaság teret, majd egy sor lakótömb elbontása után átvezetne a Közép Ferencvárosba, s végződne egy másik pályaudvari fal, a Dunaparti Teherpályaudvaré el őtt, a Soroksári útnál. A koncepció megvalósítása hallatlanul drága volna — nyilván ezért nem is kezdtek érdemben hozzá (csak a Práter utcai bulldózeres lakótelepen épült meg egy szakasza), városszerkezetileg pedig rendkívül értelmetlen, mivel sehonnan-sehová nem vezet. Igazából nem tudni, mi célt is szolgálna. Egyes föltevések szerint azért kell, hogy ha egyszer a f őcsatorna felújítása miatt le kell majd zárni a Nagykörútat, akkor annak a forgalmát ide lehessen terelni. Ez azonban így értelmetlenség. Valószín űbb, hogy a kétségkívül túlzsúfolt „spekulációs bérház övezet" fellazítására szánhatták. De ez az elgondolás nem jó. Funkciótlan, és városszerkezetileg értelmezhetetlen holtsávot jelentene (amellett, hogy létrehozásához a szükséges anyagi er őforrásokat belátható id őn belül nem lehet előteremteni). Vitán fölül áll viszont e koncepció két alapeleme: — a bérház-övezet fellazításának szükségessége; és — egy közbenső, a Nagykörút és Hungária körút közötti körút kedvez ő volta. Jelen tervünkben, amely a Külső-Józsefvárosra készült, más úton kerestük a két alapprobléma megoldását: — a „fellazítást" a terek és térrendszerek új építészeti koncepciójával, az utak tehermentesítésével, és a zöldfelületek lehet ő legnagyobb mértékű kiterjesztésével kívánjuk megoldani; — új körúttá pedig a volt „Városárok vonalában fekv ő útrendszert akarjuk fejleszteni (Rottenbiller utca—Fiumei út—Orczy út—Haller út). Koncepciónk e kérdésköröket részletesen is kifejti. A rekonstrukciós körutat azonban, mivel szabályozási korlátaival nehezíti a városrész rehabilitációját, tönkreteszi kialakult szerkezetét, törölni kell a város Általános Rendezési Tervéb ől. A főváros különleges felel őssége Ennek a városrésznek, mint azt a bevezet őben már jeleztük, a fővárosban egyedülálló módon súlyos helyzettel kell szembenéznie, hiszen mindazt ami a modern nagyvárosok hagyományos és új, de mindenképpen „kemény" problémáit jelenti, itt egy helyre koncentráltan lehet megtalálni.



TÉT 1942.3-4

FŐVÁROSI TULAJDONÚ TERÜLETE/C, UTAK, ÉPÜLETEKÉS VÁLTOZÁSAIK JELMAGYARÁZAT Főútvonalak Közpark (Köztársaság tér) Köztemet ő Fővárosi tulajdonú épület Funkcióváltásra javasolt épület vagy terület Tervpályázat szükségessége

L Hezetédi utcai Szakközépiskola 2. Gazmóvek 3. Tolnai Lajos utcai Szakközépiskola 4. Rákóczi téri Csarnok S. Rákóczi téri Szakközépiskola 6. Auróra utci rendel ő intézet 7. Fővárosi Pedagógiai Továbbképző Központ II István Kórház Alföldi utcai elfekv ője 9. Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság 10. István Kórház Kun utcai Cgésí osztálya 11. Fővárosi Közterilledenntartó Vállalat 12. Fővárosi Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet 13. Teleki téri piac 14. BKV Haross remiz

127


128

Perczel Anna

TÉT 1992 .3-4

A társadalmi—történeti—szociológiai vizsgálatok szerint az itt gyülekez ő problémák okai időben és térben is messzire vezetnek. Az egész ország történelme és jelenlegi helyzete is er ősen befolyásolta és befolyásolja ma is azt, ami itt történik. Egyértelm ű ezért, hogy a feloldással, tehát a valóságos és érzékeny rehabilitációval járó terheket nem lehet csupán a kerületre hárítani. A fővárosnak feltétlenül vállalnia kell a sokszorosan hátrányos helyzet ű területét, és komolyan meg kell fontolnia, milyen módon és milyen gyorsan tud segíteni? Valószín űleg nincs túl sok idő a gondolkodásra! Hiszen itt, a főváros közepén, a Nagykörútra f űződően, és a szemünk láttára, a hasonló helyzetű belső városrészek leépülését komolyan meghaladó, prostituált negyeddel is terhelt, nagyvárosi gettó van kialakulóban. A fővárosnak és a kerületnek akkor kell megtennie a kimozdulást el ősegítő első lépéseket, amikor az állam teljesen kivonul a lakásépítésb ől, és minden felelősségvállalásból is, ami a városokra vonatkozik. Akkor, amikor sem az önkormányzat, sem a városrész lakói nem rendelkeznek fölösleges pénzekkel, nincsenek megfelel ő rehabilitációt segítő törvények, jogi- pénzés adóügyi szabályozások és kedvezmények sem a régi épületek felújítására, sem új lakások építésére. Mégis lépni kell az itt él ő emberek érdekében is, de azért is, mert az itt kialakuló helyzet nem áll meg e városrész határainál, hanem — túllépve rajta — el őször közvetlen környezetére, majd az egész városra is kisugárzik. A rehabilitáció el őkészítése, megszervezése, gazdasági hátterének kialakítása a kerülettel együtt megoldandó, hosszú, bonyolult folyamat. Itt néhány olyan gondolatot sorolunk fel, melyekkel a f őváros az előkészítési folyamatot és a kiinduláshoz szükséges els ő lépéseket segíthetné. a) Az előkészítési folyamat során — a részletes rendezési terven túl, melyet a kerület készíttet — véleményünk szerint szükség van: — teljeskör ű szociológiai tájékozódásra-vizsgálatra, majd a tervek készítése során — még az elfogadás előtt — az itt élők szembesítésére a programmal, a részletes rendezési tervvel, és a rehabilitációs elképzelésekkel; — egy-egy induló project vagy akcióterület alternatív beépítésénél a megfelel ő választás, döntés érdekében összehasonlító gazdasági elemzésre; — a városszerkezetileg legfontosabb, vagy a városképileg legérzékenyebb helyeken tervpályázatok meghirdetésére. b) A kimozdulás, a rehabilitáció esélyét komolyan befolyásolja az új lakások építésének lehetősége a rehabilitációs területen belül, és a rehabilitációs területen kívül is. Ebben az esetben a hatékony lakásépítési konstrukciók kialakítása, és a megfelel ő külső helykiválasztás és helybiztosítás lenne elengedhetetlenül fontos. Itt komolyan el kellene gondolkozni azon is, nem lehetne-e a századforduló utáni lakásépítési akciókból tanulni? Részben Bárczy István polgármester lakásépítési programjára gondolunk, melynek során a főváros összes nehéz helyzetű kerületében hosszúlejáratú külföldi kölcsönökb ől épültek fel az ún. városi házak, melyek közül ebben a városrészben is található néhány, másrészt olyan szövetkezeti rendszer ű, szintén városi támogatást élvez ő lakásépítési akcióra, mint a nem is olyan távoli Tisztvisel ő telep, vagy a „Pap-házak" példája. c) A rehabilitációt segítő általánosabb, más kerületekben is jelentkez ő problémák megoldásához szükséges lenne, hogy a főváros foglalkozzon:



129

A lakásépítés lehetősége a közelben a Ganz Mávag egy részének felparcellázásával 1. A Közép-Józsefváros északi része 2. Keleti pályaudvar 3. Köztemető 4. Józsefvárosi pályaudvar

5. Orczy tér 6. Ganz-Mávag területe 7. Tisztviselőtelep 8. Népliget

— A pesti oldalon immár több évtizede tartó folyamatos talajvízszint emelkedéssel, és annak következményeivel. Részben: korszerű és hatékony szigetelési eljárások kikísérletezésére, másrészt a talajvíz feliasználásának különböz ő lehetőségeire (ipari használat, úttest takarítás, locsolás, autómosás) gondolunk. — A települési, fővárosi értékek meghatározásával, számbavételével, és a védelem feltételei'zek megteremtésével, mert enélkül esetleges módon alakul és pusztul mindaz, amit óvni, védeni kellene. Ez azt jelentené, hogy nemcsak a román, a gótika, a barokk és a klasszicizmus, de az eklektika, a szecesszió és a modern építészet kiemelked őbb beépítéseit, épületeit is számon kellene tartani. Ezen túl védeni a hagyományos városszerkezetet, a városképet, parcellakiosztásokat, növényzetet, jellegzetes veszélyben lév ő funkciókat, mesterségeket, de hangulati elemeket is.


130

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Addig míg itt Budapesten, és most konkrétan itt ebben a kerületben is, nincs kidolgozva, felmérve és számontartva a települési értékeknek ez a szélesebb köre, mindezen pótolhatatlan értékek veszélyeztetett helyzetben vannak, és egyáltalán nem kizárt teljes vagy részleges megsemmisülésük. Lásd intő példaként Óbuda megsemmisülését! — A város karakterét jelent ő történelmi korszakok nem védett épületeinél átalakítás, tatarozás, rehabilitáció során támasztható elvárások és feltételek meghatározásával. Mindez az igényesség bevezetése lehetne a jelenlegi igénytelenséggel, és elsivárosodással szemben.

A városnegyed eltérő jellegű területeihez igazodó javaslataink A Közép-Józsefváros északi területe három jellegzetesen eltérő, egymáshoz hol határozott különbséggel, hol átmenettel csatlakozó részb ől áll. Ez a karakter-különbség éppúgy érzékelhet ő a beépítettség jellegén és min őségén, mint a városrész társadalmi tradícióin, mai társadalmi rétegz ődésen, környezeti állapotán, és a mindezt önmagában is jelz ő lakáshelyzetén. De közintézményeinek, kereskedelmi életének csoportosulásai, vagy hiányai, a városrészt annyira jellemz ő kisiparosság elhelyezkedése, vagy éppen az üres telkek aránya is jelzi ezt a különbséget. A városi élet minőségét így összességükben és alapvet ően meghatározó, térbelileg is megfogalmazható határok kijelölésével azonban nem akarjuk a városnegyedet szétszabdalni, csak az eltérő rehabilitációs problémákra és lehet őségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Hiszen jól látható, hogy a területi elkülönülésen belül szigetszer űen találhatók egészen eltér ő helyzetű tömbök, utcaszakaszok, és az is, hogy a különböz őség ellenére szerves és igen er ős a kapcsolat, az összefonódás.



TÉT 1992.3-4

131

A Közép-Józsefváros északi részének eltér ő jellegű területei:

A

A nagyvárosias, polgári rész (A jelű terület)

ri

'D A nagyváros és a kisváros keveredése (B jelű terület)

A leszakadó harmadik rész, mely már egyértelműen külváros, ahol egyszerre van jelen a nagyvárosias, munkásbérkaszárnyák, mellett a kisvárosias és falusias beépítés (C jelű terület)

A terület A belvároshoz közelít ő nagyvárosias, polgári rész A Rákóczi Út és a Népszínház utca közötti terület a Köztársaság tér környékével, a József körút—Rákóczi tér környéke, és a Baross utca kezdeti szakaszát övez ő tömbök területe. Jellemzői: Ez a polgáriasult fővárost leginkább képviselő , egységesen, nagyvárosiasan beépült utcák, tömbök területe, részben még a Bels ő-Józsefváros folytatása. A területet szinte minden irányból főútvonalak, és az azokból nyfió terek határolják. Ezeken a városrészt U-alakban keretez ő, egységesen beépült részeken, a beépítés dönt ően háromemeletes, századvégi vagy századforduló


132

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A belvároshoz közelít ő nagyvárosias polgári rész épületei ... 1. Vay Ádám utca. 2. Népszínház utca—Vay Ádám utca sarok. 3. Magdolna utca 6. 4. Népszínház utca—Tolnai Lajos utca sarok.



... és belső terei 1. Salétrom utca 10. 2. Mátyás tér 12.

133


134

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Különleges sarok-teresedés a Népszínház utca—Kiss József utca sarkán



TÉT 1992.3-4

135

után épült, jó minőségű bérházakból áll. A bérházak mellett itt található a fels ő- és középfokú intézmények zöme, megfelel ő vagy igen jó az ellátás, élénk a kereskedelmi élet, kevés a bontható épület, szinte nincs üres telek. A lakásviszonyok itta legkedvez őbbek, a komfortos lakások aránya több mint 75 %, az egyszobás lakások aránya 40% . Jellemző, hogy a városnegyedben az utóbbi két évben eladott lakások szinte mind itt találhatók. Ugyanakkor a beépítettség, a laks űrűség rendkívül intenzív. Kevés a bels ő kert, a szabad terület. A főútvonalak elviselhetetlenül nagy és rosszmin őségű forgalma következtében a levegő szennyezettsége és a zaj mértéke sokszorosa a megengedettnek. Ez alól itt csak a Köztársaság-tér környéke kivétel. Az elviselhetetlen légszennyezés mellett a f őútvonalak mentén és az azt szegélyez ő terek közelében szinte megoldhatatlan gondot jelent a parkolás. Javaslataink: Az egységesen beépült főútvonalak, utcák, tömbök mentén és azok területén nagyobb beavatkozás nem lehetséges. A hangsúly itta forgalom lehetséges korlátozásán, a környezet min őségének javításán, és a városrészt övez ő főutak sarokpontjain és teresedések közelében a parkolás kérdésének megoldásán van, mert az egyre súlyosabb környezeti hatások könnyen elindíthatnak kedvezőtlen folyamatokat. Nagyobb változás csak az itt található, sokszor rosszul használt középületek vagy lakóházak fünkcióváltozásától várható. Ugyanakkor ez az a terület, ahol a kereskedelem a f őútvonalak mentén látható módon húzócik a bérházak udvarai, pincéi felé. Ennek a folyamatnak a további növekedésére számítani lehet és kell is, így komoly földszinti funkcióváltások várhatók, vagy szükségesek (lakás helyett Lzlet, vendéglátás, szolgáltatás, üvegezett passzázsok). Szükség lehet még ezen túl is bizonyos irányú, bár kisméretű , lakásszámcsökkentésre, a rendkívül zárt és leveg ő nélküli tömbbelsők egészségtelen helyzetű lakásainak levegőhöz, fényhez juttatása miatt. A csökkentés azonban i len óvatosan és csak a 25 % körüli komfortnélküli lakások rovására történhet. Itt található a 6 hektáros összefügg ő zöldterületével különlegesen értéket jelent ő Köztársaság mely egyben a főváros legnagyobb köztéri parkja, és a főváros életében a jövőben egyre nagyobb szerepet játszó Fiumei út is. A Fiumei út és Köztársaság tér közötti terület melyet a város eredetileg a fővárosi közüzemek használatára szánt és használ ma is — a város bekövetkezett fejl ődése miatt — komolyan blértékelődik. Ezért az értékéhez képest rosszul használt területek egy részénél más típusú területhasználatit, funkcióváltást, vagy funkcióváltással egybekötött új, nagyvonalú beépítést javasolunk. A nosszul, vagy városképileg is zavaróan használt területek legnagyobb része f ővárosi tulajdonú. (Fővárosi Gázművek, Fővárosi Köztisztasági Hivatal, Baross Remíz stb .) —

B terület A nagyváros és a kisváros keveredése A Német utca és Bacsó Béla utca—Népszínház utca—Erdélyi utca—Mátyás tér—Koszorú utca—Baross utca által határolt bels ő városrész


136

Perczel Anna

TÉT 1992.3 4

A nagyváros és a kisváros keveredése a városrész középs ő részén. 1. Az Auróra utcai rendel ő mellett megbontott Nagyfuvaros utca. 2. A Bérkocsis utca.

-


ÉT 1992.3-4


137

A nagyváros és a kisváros keveredése a város középs ő részén . A Mátyás tér egyik sarka, ahol egyszerre van jelen egy-egy értékes épülettel a városrészt jellemző három korszak. 2. Tipikus eklektikus bérház-részlet a szerényebbek közül (Kisfuvaros utca 4.).


138

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Jellemzői: Ez a városnegyed közepe. Sz űk utcák hálózata közé zárt, keskeny, párhuzamos tömbök jellemzik a terület nagyobb részét, sokszor igen kisméret ű , keskeny telekosztással. Ezekben a szűk utcákban általában a múlt század közepér ől ittmaradt földszintes házak váltják egymást a múltszázad második felében épült két-háromemeletes bérházakkal, egy-egy üzemi jelleg ű épülettel, üres telekkel, telephellyel, téglaburkolatú iskolaépülettel, néhol egy-egy sarkon kiugró IV—V emeletes szecessziós bérházzal. A közlekedés fő irányai ugyan elkerülik, de megközelíthet ősége mégis jó. Belső keresztutcái viszonylag csendesek, hosszirányú utcái forgalmasabbak. A hiányos, szaggatott beépítés ű területen a lakóházak mellett els ősorban helyi jelentőségű közintézmények találhatók: iskola, óvoda, rendel ő, rendőrkapitányság, stb. A régiek mellé az utóbbi években újabbak is épültek. A jellemző sok üres telek, telephely mellett a beépített telkek nagymértékben kihasználtak, ami azt jelenti, hogy igen kevés a bels ő kert, kisméretűek a belső udvarok. Hiányzik a park, a zöld, a játszótér! A lakások kb. 45%-a komfortnélküli és egyszobás! A Rákóczi tértől keletre fekvő tömbök és utcák életére rányomja bélyegét az egyre nagyobb területre kiterjed ő prostitúció. Ezen a környéken, talán a kis telekméreteknek köszönhet ően, a régi földszintes házak közül sok maradt meg magántulajdonban. Az utóbbi években igen sok kft., kisszövetkezet költözött részben a magántulajdonban lév ő házakba, részben a bérházak földszintjére, pincéjébe. A pincék átalakulására még az újonnan kialakított borozók nagy száma is jellemz ő. Javaslataink: Ez a terület a városnegyed közepe. Az igen nagyszámú üres telek, telephely és viszonylag sok bontható, első sorban földszintes épület lehet ő séget ad nagyobb számú lakóház építésére. Ez azért is fontos, mert még a meglév ő lakóépületek többségének megtartása esetén is lakásszám csökkenés várható, hiszen a meglév ő lakások kb. 45 % -a komfort nélküli vagy szükséglakás. De lakásszámcsökkenés várható a kiemelt lakóépületek funkcióváltása miatt is. A beépítési arányokat és magasságot, az épületek léptékét az utcák keskenysége, és a viszonylag kis telekméretek azonban korlátozzák. A lakóépületek mellett alkalmasnak tartjuk a területet kisebb szállodák, irodaházak elhelyezésére. Kedvező ez a terület a kisvállalatoknak is. Egy dologra azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet. Az iskolák általában helyhiánnyal küzdenek, és többnyire nincs megfelel ő közösségi termük, tornatermük, udvaruk. Ezért a meglévő iskolák melletti üres vagy megüresed ő telkeket els ősorban iskola-bővítésre, és az iskolához csatlakozó park kialakítására javasoljuk felhasználni. A terület nemcsak a helyi szintű közintézmények, de a józsefvárosi iparosság kisüzemeinek is a helyszíne volt. Az oly gyakran el őforduló, lakóház-udvarból nyíló, elhagyott, de építészetileg értékes kisüzemeket, m űhelyépületeket a jövőben újra munkahelyteremt ő lehetőségként lehet számontartani, hiszen a munkahelyteremtés rendkívül fontos a régi, leértékel ődött városrészek újjászületése esetén.


TÉT 1992.3-4


139

A terület felértékel ődését elősegítheti a forgalomcsillapított közlekedési zóna bevezetése, és tervezett új parkok kialakítása is. A sűrű beépítés oldásának lehet ősége a Déri Miksa utca— Fecske utca—Auróra utca találkozásánál magától kínálkozik. Az itt bontásból keletkezett, Rendelőintézet előtti teresedéssel együtt ez a rész átvezethet a Mátyás tér felé, b ővítve ezzel a városi életben újra egyre fontosabbá váló és felértékel ő hatású köztéri zöldterületet. Ez egyben esztétikai értelemben is segíthet feloldani ezt a lakótelepi stílusban megfogalmazott, ide nem ill ő térbővületet. Városszerkezeti szempontból megkülönböztetett szerepe van a Déri Miksa utca mellett a József utcának is, hiszen ez az egyetlen — a Bels ő Józsefvárosból induló és a Fiumei útig végigfutó — hosszirányú bels ő utcája nemcsak ennek a területnek, de az egész városrésznek is. A korábbi tervek és elképzeléseink szerint is forgalomcsillapított esetleg sétáló és kerékpáros utca lehetne a prostituált negyed jelenlegi „f őutcájából". Nyitott és egyenlőre nem megválaszolható kérdés az eredetileg korlátozott területen m űködő prostituált negyed egyre korlátlanabb terjeszkedése és ennek következményei. Olyan, a nagyvárosok életéhez tartozó hagyományos jelenségr ől van szó, ahol a városépítészet nem sokat tehet. Igazgatási—rendészeti—szociális—önkormányzati egyeztetések során talán sikerülhet e súlyos területleértékel ő helyzetnek a lokalizálása. A városnegyedben él ő lakók véleménye szerint a Baross utca irányába húzódó terjeszkedés egyértelm űen a József utca és a Tavaszmező utca egyirányúsításával kezdődött. Ekkor alakult ki az ún. „kocsisor". Szerintük a forgalom szervezésével a terjeszkedés befolyásolható. Ezért a József utca és a Tavaszmez ő utca, de valójában a környező utcák esetében is a forgalomcsillapítás, gyalogos els őbbség, vagy akár az átmen ő forgalom korlátozása a szokásos környezet javító hatáson túl is hasznosnak bizonyulhat. C terület Nagyvárosi munkásbérkaszárnyák, üres telkek, telephelyek és a falu keveredéséb ől alakult külváros, a leszakadó „harmadik világ" A Koszorú utca—Baross utca—Kálvária tér—Dobozi utca által határolt városrész, és a Má'yás tér—Teleki tér környéke Jellemzői: Ez a terület sok szempontból már valódi külváros. A spontán városfejl ődés idején kialakult tca- és térrendszer volt majorsági földek területét tagolta. Ennek megfelel ően a területre a zéles utcákkal határolt nagymélység ű és nagyszélességű, szabálytalan trapézalakú, igen nagy éretű tömbök a jellemzők, melyek egyes helyeken keskeny, igen mély telkekkel tagoltak. A rházas beépítéshez nehezen idomítható telekosztás és telekarányok sokáig itt tartották a másonnan már kiszorult gazdálkodókat, iparosokat. Így a mai napig is számos földszintes lakóház aradt meg, melyek közül jelentős a magántulajdonban levők aránya. A többnyire tekintélyes külsej ű, földszintes lakóházak igen nagy, tágas kertekkel is rendeleznek, ahol régí kertvendégl ők nyomai is fölfedezhetők. Ezt a földszintes beépítést leggyakbban háromemeletes munkásbérkaszárnyák váltják váltakozva az üres telkekkel, telephelyekel, elhagyott üzemépületekkel. Tehát a beépítés a nagy léptékváltások mellett rendkívül iányos is.


140

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A leszakadó „harmadik világ" Nagyvárosi és kisvárosi jelleg ű munkás bérkaszárnyák (Dankó utca 16., József utca 47.).



141

A leszakadó „harmadik világ" 1., 4. Dobozi utca 45., a világ vége, ahol mégis lehet élni. 2. Magdolna utca 40., a Zsibárusház előtti utca, a játék területe. 3. Karácsony Sándor utca 21., el őkelő bérház a munkásbérkaszárnyák és falusias épületek között.


142

Perczel Anna

A leszakadó „harmadik világ': Munkásbérkaszárnya és a falu idillje egymás mellett.

TÉT 1992.3-4



ET 1992.3-4

143

Feltűnő ezen a területen, hogy szinte az egyetlen közintézmény a F őváros Éjjeli Átmeneti zálláshelye volt. Még általános iskola sincs. A lakáshelyzet itt a legrosszabb, szinte Dickens-i világba ill ő, hisz a lakások kevesebb mint

5% a a komfortos; 70% a egyszobás! Ez olyan arány, és olyan súlyos probléma, ami helyi szinten már nem kezelhet ő. Paradox ódon azonban épp ez a legrosszabbnak t űnő terület az, amely a leveg ő minősége tekintetében edvezőbb helyzetben van, mint a szomszédos városrészek. A területnek feltűnően nincs üzleti élete sem, de ugyanakkor a városnegyed íparosságának, esterembereinek jelent ős része él máig is itt (elsősorban a Magdolna utcában és annak környéén). Kivétel ez alól a Teleki tér környéke, melynek életét bár megtépázva, de még mindig eghatározza a kiskereskedelem, és maga a piac. A terület építészeti és szociális leromlása ellenére az utóbbi években — talán a szerkezeti truktúra és a környezeti adottságok miatt — három nagyobb társasház is épült a környéken. gyanakkor az is jellemző, hogy a rossz lakások miatt egyetlen lakás megvételére sem került tt sor. Mégis úgy véljük, hogy a Közép-Józsefváros ma e leghátrányosabb helyzet űnek tűnő része omoly, a kimozdulást segítő potenciális lehetőségekkel rendelkezik. —változás várható az Orczy tér irányából, mely ma még lehangolóan városszéli közlekedési somópont csupán; — felértékelő hatású lesz, illetve lehet erre a területre a Józsefvárosi Pályaudvar tervezett talakulása: a jelenlegi konténerpályaudvar-szerep megsz űnése; és az elővárosi személyforgaom megerősödése, növekedése. — a területet a Fiumei út fel ől lehatároló, és kibontakozását egyben gátló, Baross Remiz funkióváltása , ennél megfelel őbb területre költözése, felértékel ő hatású lehet nemcsak az Orczy érre, de a környék egészére is; — igen nagy potenciális építési lehet őséget jelent a területen nagy arányban található beépítető üres telek, telephely, melyek mértékét még az elbontható épületek viszonylag nagy száma s növeli. -

-

avaslataink: — Ez az a terület, ahol a szokásosnál is súlyosabb a társadalmi—környezeti leépülés, ritkaágszámba megy a komfortos lakás. Itt gyülekeznek az ún. munkásbérkaszárnyák, itt a legnayobb méretű a szlöm, a szegregáció. Kisebb területfelértékel ő beavatkozások, akciók önmaukban itt egyáltalán nem segítenek. Radikális, de igen meggondolt és differenciált cselekvés, eavatkozás szükséges. Az eddigi imereteink alapján úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben ,új típusú" lakásépítési akciót kellene végiggondolni. Még az értékesebb épületek megtartása setén is bőséges hely áll majd rendelkezésre nagyobbszámú magasszínvonalú bérlakás, társasáz , és ún. „városi ház" megépítésére. A rendkívül tágas, nagyméret ű tömbökben a széles tcák mentén a lakásépítést vonzóvá teheti a leveg ő jobb minősége, a nagyobb összefügg ő belső öldterületek, vagy egyéni kertek kialakításának lehet ősége. De esélyessé teszi ezt a területet egyre nagyobb értéket jelentő közterek, parkok, zöldterületek közelsége is (Teleki tér, átyás tér, Kálvária tér, Köztemető). Az azonban bizonyos, hogy a leépülés ilyen dimenziója pusztán helyi, önkormányzati er ővel em oldható fel!


144

Perczel Anna

TÉT 1992 • 3-4

Ahhoz, hogy valóban elinduljon itt ez az „új típusú" lakásépítés, például szükség lesz a már most is hiányzó általános iskola, óvoda, bölcs őde, rendelő, stb. építésére, vagy kialakítására is. Ugyanakkor itt nyílik lehető ség az egész városrész életét is komolyan felértékel ő nagyobb területigényű sportolási létesítmények p1.: uszoda elhelyezésére. A nagyobb terület ű és mélységű telkek, a funkcionálisan vagy min őségileg átalakítható földszintes, egyemeletes lakóépületek jó lehető séget kínálnak kisebb környezetbarát (ipari) vállalkozások idevonzására is. Az egész terület jövőjét, de különösen a Dobozi utca menti igen nagy tömb további sorsát meghatározóan befolyásolja a Baross Remiz kiköltöztetése a jelenleginél alkalmasabb területre. Ha ez megtörténne, a városrésznek ez a leszakadó területe fellélegezne, kinyílna, és végre hozzákapcsolódhatna a város életéhez. A Remiz helyére, a csarnoképület egy részének felhasználásával, esetleg átkerülhetne a Teleki téri piac, míg az Orczy tér fel őli területén kereskedelmi központ is kialakítható lenne, ami feltűnően hiányzik a városnak ezen a pontján. A Dobozi utca elképesztő világvége jellege mellett a váiosrész legrosszabb helyzet ű, ám XIX. századi beépítését legteljesebben őrző utcája a Lujza utca. Különleges utcának tartjuk még itt a törtvonalú Koszorú utcát és Magdolna utcát is. Ez a három utca a jellegzetes józsefvárosi földszintes és egyemeletes házak sorát őrzi még. Védelmükkel, új élettel való megtöltésükkel a városrész különleges, els ő beépülési korszakát képvisel ő utcáiként idegenforgalmi szerepet is betölthetnek majd. A nagyobb elhatározásoknál, vállalkozásoknál könnyebben megvalósítható területfelértékel ő lehető ségek ez esetben is a közlekedés rendjének átgondolásában, a szélesebb utcák (Dankó utca, Karácsony S. utca) fasorral történ ő beültetésében, új zöldterületek kialakításában rejlenének, első bíztató, kiinduló lépésként.

A terek megkülönböztetett jelent ősége a rehabilitációs folyamatban: akcióközpontok



ÉT 1992 ■ 3-4

145

A városi terek és parkok különleges helyet jelentenek, és megkülönböztetett szerepük van városok, a városban él ő emberek életében. Itt, a Józsefvárosnak ezen a részén, a f ővárosban egyedülálló módon igen nagyszámú tér és ark található szinte egyenletesen elhelyezkedve és egymáshoz is kapcsolódva. A közterek és arkok ily nagy száma és egymástól oly eltér ő, különböz ő jellege különlegesen értékessé és izalmassá teszik a városnak ezt a részét. Mégis minden adottságuk, szépségük és egyediségük ellenére e városrész tereinek többsége em tölti be azt a vonzó, sugárzó, felértékel ő szerepet, ami általában sajátja a városi tereknek. Más a helyzet a főútvonalakhoz kapcsolódó tereknél, hisz esetükben els ősorban az óriási érető , kíméletlen, rosszul szervezett, és elfogadhatatlan min őségű forgalom zilálja szét, teszi leve alkalmatlanná őket arra, hogy városi „agora" szerepüket betölthessék. Mása helyzet a belső, zártabb terek esetében, ahol egyértelműen a terület szaggatott fejl ődéének és fokozódó leértékel ődésének okai hatnak oly er ővel magukra a terekre is, hogy nem, agy csak félig-meddig tudják betölteni azt az elementárisan fontos városi funkciót, amire ki ttek találva. Ezeknek a tereknek a beépítése — egy-két kivételt ől eltekintve — még a mai napig is oly iányos, hogy kivételes építési-vállalkozási lehet őségeket is nyújtanak. Az egész városnegyed helyzetét, életét felértékel ő folyamatok elindításában ezért kiemelked ő lentőséget tulajdonítunk a terekkel összefügg ő akcióknak. Egyáltalán nem mindegy milyen élra, milyen összefüggésben, milyen színvonalon, milyen funkcióval épülnek majd be az üres lkek. Példaként négy egymástól igen különböz ő helyzetű és karakterű teret emelünk ki, hogy 'világítsunk mire is gondolunk. \J

•erek, f ő utak, 15.tkapcsolatok

‚,4

,s,4s4 //m


146

Perczel Anna

TÉT 1992 • 3-4

Hétköznapi délután a Köztársaság téren.



A Köztársaság tér fái.

147


148

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Köztársaság tér 13834 \ '13!

\ 31-ST7 .3.44,15

',3405 3140i

345143'11.584 31485

34747 15056 ]f1$S

A hajdani lóvásár majd piactér 6 hektáros területét 1897-ben parkosították. Budapest legnagyobb köztéri parkja városszerkezetileg és városépítészetileg is jelent ős alkotás. A kertépítészet hagyományait követő geometrikus elrendezésének teljes gazdagságban történ ő helyreállítása, a környező funkciók els ősorban kulturális többlettel való feltöltése a főváros legértékesebb helyeinek egyikévé emelhetné az ökológiai és társadalmi szempontból már ma is igen jelent ős teret. Mátyás tér Ez a tér a városrész közepe, szíve, és bár még tömegközlekedés szempontjából is el őnyös helyzetben van, a teljes leépülés jellemzi. Foghíjak, t űzfalak, üres területek, kiemelked ően magas öt-hatemeletes, századfordulón épített bérházak, és földszintes épületek váltakozása jellemzi. Bérházainak építészeti kvalitásai sok esetben a Népszínház utca bérházaival azonosak. Ez az a tér is, amelyikről szinte az összes többi tér felé utca vezet. Nagyszámú beépítetlen telke lehet ővé teszi olyan új funkciók kialakítását is, mely egyszerre szolgálná az itt él ő embereket, de egyben vonzó lehetne akár az idegenforgalom számára is. A tér méretei azt is lehet ővé teszik, hogy meger ősödjön, illetve lehetővé váljon a közterek egyik legfontosabb funkciója: a pihenés-séta-játék lehet ősége is. A ma igen kopottas és elhanyagolt park növényzetének kiegészítése, játszóterének gazdagítása akár azonnal is lehetséges, mint első bíztató lépés az önkormányzat részér ől.


149


FT 1992.3-4

51132' /35933

1

35361 35346 45347 21. 353411

"1'5324, 35= ' 35322

u .1 233169 35129 . , \ 35175,. 35164 • ••••-, 35 43•!'

•

35153 .";

3921 45315 „••••" .>.„ ,35337/ '• • ..15318"-3-53! 7 7 „:".• ./15338 •

-.3133• j • - „.zs

-"i51.»\""\357563516.7 • • ••; .

' / •

""••-•' \ \ . 35-76-3

.•

--.•

35391 4t4.

•

` 3534 .353v•• 153.1,:. 3 ,-533, 3531

-35391 0"

35343

°

. ss

-•• "s'

• 3szsf

:715,25 4

s "' -

35233 .• 35292 • "35293

:s

• 353-25 3530: •;‹ -2`

actdn

Mátyás tér.

/t 3

3s4,3 •••

;3547 t' "

G '

" -

35473


150

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A Mátyás tér a pesti oldal talán egyedüli megmaradt pléhkrisztusával.

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. '7ÉT 1992.3-4


151

Népszínház utca Mint tiszteletbeli tér, fórum, tengely, különleges szerepet tölt be a „régi" és az „új", a „polgári" és a „szegény" világ, a bel- és külváros között. Századfordulón épült bérházainak karaktere és építészeti min ősége — túlnő még a Köztársaság tér környékének beépítési színvonalán is. Ez az egyik legnagyvárosiasabb utcája a Józsefvárosnak, talán a fővárosnak is, időnként a századforduló Chicagójára emlékeztet ő. Vízuális és funkcionális térkapcsolatát a Blaha Lujza térrel azonban fel kellene er ősíteni, meg kellene oldani. Legyen fórum, sétatér, korlátozott forgalommal, hátrahúzott villamos végállomással, Kisebb klubok, egyesületek számára kulturális célra felajánlott termekkel, mozikkal, vendégl őkel és természetesen üzletekkel! A Népszínház utca szerepének felértékel ődése ugyanakkor szoros összefüggésben van a Teletérrel is, annak felértékel ődése pedig hiányzó beépítésén túl a piac jöv őbeni szerepével sorsával.


152

Perczel Anna

A Népszínház utca szokatlan, átlós vezetése és körúti torkolata.

TÉT 1992 .3-4


ET 1992 ■ 3 4 -


A Népszínház utca különleges saroképületeinek egyike. (Lajta Béla, 1912).

153


154

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

Rákóczi tér Ez itt az a szinte egyetlen, teljesen kialakult, beépített városi tér és park, ahol a környez ő lakóházak földszintjei ma is a városrész lakóinak életéhez kapcsolódnak. Tehát leépülése és zűrzavaros állapota ellenére él ő, valóságos városi tér maradt, talán a Nagykörút közelségének és a Vásárcsarnok jelenlétének együttes hatására. Leépülését azonban nem lehet tagadni, melyhez hozzájárul az is, hogy hajdani park jellegét megbontva játszótérré változtatták át. Mindez a városnak e rettenetesen szennyezett leveg őjű, védtelen helyén elfogadhatatlan! A csarnok mögötti új park, játszótér kialakításával szeretnénk ezen változtatni úgy, hogy helyette helyreálljon a tér századfordulón kialakult jellege: középen szök őkút, szoborcsoport, körös-körül alacsony öntöttvas kerítés, sok fa és zöldfelület.

A közösségi és félközösségi terek jelent ősége Nemcsak a terek és parkok, de az utcák, tömbbels ők, udvarok, kertek, sőt függőfolyosók (gangok) is fontos színterei a városi életnek, a közlekedés és vásárlás mellett a találkozásoknak, sétának és pihenésnek. Nyári délutánokon ebben a városrészben gyakran lehet látni az udvaron, kertben, függ őfolyosón ülő, egymással beszélgető embereket, kertekben játszó, vagy a kevésbé forgalmas utcákban ugróiskolázó gyerekeket, de még a kapu el őtt a járdán ül ő lakók látványa sem ritka. Ezért ezeknek a köztes-összeköt ő tereknek a helyzete szintén igen fontos és meghatározó a városrész lakói számára, segítheti vagy ronthatja a városi élet elviselhet őségét. Ebben a városrészben azért is tulajdonítunk ennek megkülönböztetett figyelmet, mert az itt élő emberek, családok nagy részének más kikapcsolódási-pihenési-nyaralási lehet ősége nincs!



Az iskolaudvarok és az utcák városi sivataga ...

155


i 56

Perczel Anna

TÉT 1992 .3-4

... és a földszintes és I. emeletes lakóházak bels ő tereinek oázisai.



157

A kulturális élet kibontakozásának és meger ősödésének meglév ő építészeti lehet őségei

Egy városrész vagy városnegyed bels ő életének felértékel ődése, külső irányból is vonzóvá tétele, szorosan összefügg azzal is, mi mást vagy többet tud nyújtani a többi városnegyedhez képest. Úgy gondoljuk, hogy a kultúra szerepe ilyen szempontból els ődleges és meghatározó, de csak akkor, ha nem csupán kívülr ől vonzza ide az érdeklődőket, hanem a városnegyedben elő emberek számára is megfelel ően alakul, változatos és sokrét ű. A részletes vizsgálatok alapján e program kialakítása során ezért különös figyelmet fordítottunk volt mozik, színház-kabaré, egyesületi székházak dísztermei vagy m űhelyépületek, kisütemek kulturális célra is alkalmas tereinek feltárására, rosszul, vagy bántó módon használt kivételes vagy különleges épületekre. A munkahelyteremtés építészeti adottságai

A lakás és a kultúra nagy kérdéskörei mellett, régi, leértékel ődött városrészek felértékelésének, újjáélesztésének fontos eleme a munkahelyteremtés lehet őségének, ezen belül legváltoza‘osabb formáinak feltárása. Itt, a Józsefvárosnak ezen a részén, különlegesen sok olyan építészeti tér, régi bezárt, vagy raktárnak használt m űhely vagy kisüzem található, melyek ilyen célra kiválóan alkalmasak. A városrészben nagy számban található üres telkek egy részén is mód nyílik azonban olyan dsebb vállalkozások beindítására, melyek a lakókörnyezetet nem terhelve max. 10-25 f ő alkalmazásával, elszórtan és változatosan munkalehet őséget adhatnak majd.

Dankó utca 11.


158

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A program legfőbb ajánlásai 1. A városrész történelmi kialakulását, karakterét képvisel ő sajátos-egyéni varázsát jelentő beépítések, építészeti-természeti-kulturális értékek széles körére vonatkozó védelem (a települési érték fogalmának bevezetése). 2. A városrész adottságaiban rejl ő ma még kialakítható környezetet felértékel ő lehetőségek hosszútávú biztosítása: játszótér, gyalogos átjárók, sportolási terület, új zöldterület, park, új iskolai terület — udvar, parkolóház, vagy szint alatti parkoló kialakításának lehet ősége. 3. A rehabilitációs folyamattól függetlenül viszonylag kis költséggel is megtehet ő környezetet felértékelő lépések azonnali elindítása: fasor, vagy fák ültetése, gyalogos prioritású utcák kialakítása, terek kertészeti rehabilitációja, köztisztaság biztosítása, vizuálisan is környezetet zavaró és leértékel ő utcai tárgyak, bódék, reklámok fokozatos visszaszorítása, közvilágítás radikális javítása. 4. A meglévő értékek és a környezetet felértékel ő jövendő lehető ségek biztosítása mellett a városrész kibontakozását, újjáéledését is segít ő szabályozás. 5. A lakossággal történő jobb kapcsolat biztosítása, a nyilvánosság megteremtésére információs iroda kialakítása a helyszínen, a tervek megismertetése, a rehabilitáció fogalmának bevezetése majd elindítása érdekében. 6. Az új építkezések építészeti-városképi színvonalának emelése, de meglév ő régi épületek színvonalas átalakítása érdekében is kerületi építészeti zs űri felállítása, annak véleményeajánlásai alapján történő engedélyezés. Kiemelkedő , hangsúlyos helyzetű telkek beépítése esetén tervpályázat kiírása. 7. A jövendő rehabilitáció megkönnyítése érdekében a városrész életében oly fontos szerepet játszó, de hiányzó alapvető kisebb szociális, kulturális, szolgáltató funkciók biztosítására a legkönnyebben megoldható funkcióváltások megindítása. 8. Részben a funkcióváltások, részben a lakás komfortosítások miatt szükséges ideiglenes vagy végleges új lakás biztosítása érdekében rotációs ház kialakítása vagy építése.

Fővárosi összefüggéseket érint ő javaslatok összegzése Baross tér: nagyméretű szint alatti parkoló kiépítése a Keleti pályaudvar mindkét oldalán a Rákóczi út és a belváros tehermentesítése érdekében, a tér kertépítészeti-városképi rendezése, a híd elbontása. Orczy tér:

a főváros szerkezetében elfoglalt jelent őségének megfelel ő funkcionális-közlekedési-városképi átértékelés, nagyméretű szint alatti parkoló kialakítása a Baross utca és a Belváros tehermentesítésére a Józsefvárosi pályaudvar oldalán, a nagyszabású új építési lehető ségek összehangolása a mögöttes területek rehabilitációjával és átalakulási lehet őségeivel, gazdasági-társadalmi elemzés, tervpályázat kiírása.

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. ÉT 1992 .3-4


159

zsefvárosi p.u.: a konténer pályaudvar megszüntetése illetve kiköltöztetése, elővárosi pályaudvarként történ ő használat, Hungária körúti vasúti megállóhely kiépítése, az épületegyüttes m űemléki védelme. ross remiz:

a Remiz áthelyezése a Salgótarjáni útra, vagy más erre alkalmas területre, a felszabaduló rendkívül értékes terület és épületek hasznosítása: piac, bevásárló központ, zöldterület kialakítására.

óczi út:

az átmenő forgalom megszüntetése, a gyalogosforgalom er ősítése, a megszüntetett villamos visszaállítása, járdaszélesítés, fasorültetés, az útvonal teljes hosszában és mindkét oldalán városképi elemzés és terv készítése, a további árkádosítás kérdésének felülvizsgálata.

iumei út:

forgalmi szerepének tisztázása, körút jellegének erősítése, a már hosszabb szakaszon létez ő zöld sáv és belső út hiányzó szakaszainak megvalósítása, bels ő kerékpárút-korzó kialakítása.

aross utca:

a közlekedési zsúfoltság oldása az átmen ő forgalom megszüntetésével, a fasor teljes rehabilitációja, portálok védelme, a közvilágítás világvároshoz igazodó kialakítása.

ekonstrukciós körút terve: ÁRT szintű felülvizsgálat, az érvényben lévő 1988 - i RRT és szabályozás érvényességének megszüntetése, olyan terv kidolgozása, mely sem városszerkezet rombolásával, sem épületek tömegének bontásával nem jár.

Összefoglaló gondolatok A Közép-Józsefváros északi része a leértékel ődés, szlömösödés és társadalmi erózió olyan tádiumába jutott, ahol már egy-egy telek, egy-egy utcaszakasz vagy tömb szigetszer ű átalakuása önmagában döntő változást nem eredményezhet. Ezért e városrendezési program kialakítása során az egész városrészre vagy annak egy-egy agyobb egységére is kisugárzó rehabilitációs folyamatban gondolkodtunk. Az átalakulás és a felértékel ődés elindítása a leépülés ilyen fokán tisztán vállalkozói alapon agy tisztán önkormányzati er őből elképzelhetetlen, nem m űködik. Elfogadhatatlan az az út s, amikor a rehabilitáció a területen él ő emberekkel nem számolva, azok elköltözésére épít. De azt az utat sem tartjuk járhatónak, melynek során a városrész sajátos jellegét, karakterét elentő beépítések — építészeti értékek vagy zöldfelületek elt űnése árán — történne a változás.


160

Perczel Anna

TÉT 1992.3-4

A leértékelő dött történelmi városrészek esetében a nyugateurópai tapasztalatok is mind a rehabilitáció összetett (kormány-önkormányzat- lakossági- vállalkozói) finanszírozását és érzékeny társadalmi és építészeti megközelítését igazolják. Mindezt figyelembevéve e rendezési terv készítése során, — már a jövend ő és elkerülhetetlen rehabilitációra is gondolva, szociológusokkal és közgazdászokkal együtt alakítottuk ki építészeti-, városrendezési javaslatainkat, a városrész karakterének és helyzetének megfelel ő összetettségre és érzékeny megközelítésre törekedve és felhasználva a szociális ajánlásokat és a gazdálkodási program által vázolt kitörési lehet őségeket is. A rehabilitációt, a kimozdulást a városrészre jellemz ő történeti-építészeti-természeti kulturális értékekre építve, a beépítés léptékéhez és a folytatandó tradíciókhoz igazodóan, a városrész lakóinak részvételével, többségük maradására számítva képzeltük el, ugyanakkor társadalmikörnyezeti-építészeti megújulásra is gondolva, hiszen ez így együtt a rehabilitáció lényege. Erre az ún. „óvatos" rehabilitációra esélyt ad: — a városrészben található, bontás nélkül is beépíthet ő üres telkek-telephelyek igen nagy száma (a telkek 15 %), de az építészeti-városképi értéket nem képvisel ő, rossz állapotú, környezetet is zavaró, így bontható épületek viszonylag magas aránya is. (5-9 %) — mindez egyformán ad lehető séget vállalkozás jelleg ű építkezéseknek, nagyobb lakásépítési akcióknak, de foghíj szerű beépítéseknek is anélkül, hogy a meglév ő értékes, történelmi folyamatosságot is biztosító épületeket, vagy akár lakóközösségeket komolyabban meg kellene bolygatni, — az üres vagy üressé váló telkek magas aránya nemcsak új építkezéseknek, de új parkok, játszóterek, iskolaudvarok vagy iskolai kertek, sportterületek, tehát a környezetet komolyan felértékelő -javító megoldások számára is lehet őséget ad, — a megújulásban szerepet játszhat a városrész igen el őnyös központi elhelyezkedése a főváros szerkezetében, a városrészhez közvetlenül kapcsolódó pályaudvarok, nagykiterjedés ű zöldterületek, de a bels ő parkok-közterek szokatlan nagy száma is, — a városrész sajátos fejl ődéséből következően megmaradt, ezért egyéni karakterét jelent ő, egyben első beépülési korszakát is képvisel ő földszintes és I. emeletes falusias, illetve kisvárosian jellegű lakóépületek és beépítések meg őrzésével és védelmével lehetőség nyílik a sűrűn beépített pesti oldal bérházai között a személyesebb — kisvárosiasabb életvitelre is, vagy közülük egy-egy épület funkcióváltásával a városrészben annyira hiányzó kisebb szociális — kulturális — szolgáltató funkciók kialakítására, akár az itt hajdanán hagyományosnak számító vendéglátás ill. vendéglők kialakítására — visszaállítására, — e városrész másik sajátossága, védend ő jellegzetessége a lakóházak udvarán itt oly gyakran előforduló m űhelyépület, hajdani kis gyár is ragyogó lehető ség a szelíd de hatékony változásra, hiszen alkalmas új munkahelyek kialakítására vagy iparosok, m űvészek befogadására.. A rehabilitáció során ugyanakkor itt olyan rendkívül súlyos problémákkal kell szembenézni, mint: — a komfortnélküli és rossz állapotú sötét-vizes lakások tömeges jelenléte (45 %) és a lakóépületek többségének erőteljesen leromlott állapota, — a belső utcák elsorvadt élete: sem üzlet, sem szolgáltatás, sem vendéglátás, csak kosz, elhanyagoltság, rossz közvilágítás, újabban pince-borozó, peep show, bingo terem,

Perczel Anna : A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja (Detailed plan and program of the Northern part of Central-Josephstadt in Budapest) Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 89-162. p. 1ÉT 1992.3-4


161

— az indokolatlanul elbontott régi házak helyére települt környezetet terhel ő, zavaró és leérkelő, talajt szennyező telephelyek, gépkocsitárolók rendkívül nagy száma, — a prostituált negyed egyre korlátlanabb területhódítása, — a városrész lakóinak életéhez közvetlenül köt ődő szociális-kulturális-szolgáltató funkciók iányos jelenléte, olykor teljes hiánya, (több mint 10 000 diák mellett), — az általános iskolák, óvodák komoly túlterheltsége ( -- 20 %) és teremhiánya mellett a rossz örzeti elosztás és sok esetben hiányzó udvar, park, tornaterem, közösségi terem, — kevés és egészségtelen, szennyezett leveg őjű játszótér, — a sportolási lehetőség teljes hiánya, — e szociális területen igencsak segítségre szoruló és egyben elöregedett városrészben a szoiális ellátás hiányos jelenléte és az erre szolgáló építészeti terek alkalmatlansága. Mindezek következtében a perifériára szorult, hátrányos helyzet ű emberek családok (szegények, munkanélküliek, ciányok) egyre gyorsabban növekv ő jelenléte, az itt él ők elöregedése, a jobbmódú, tanultabb lgári családok elköltözése, — a gettósodási folyamat felgyorsulása. Az itt felsorolt igencsak súlyos bels ő problémákat további küls ő, elsősorban a főváros hatásörébe tartozó, a kibontakozást nehezít ő gondok terhelik, melyek közül a legjelent ősebbek: — a városrészt övez ő főútvonalak elfogadhatatlan mérték ű és minőségű forgalma, az ezzel gyüttjáró levegőszennyezettség, zaj, rezgés és porterhelés, — a megoldatlan parkolási kérdések a főútvonalak környezetében, de bels ő utcákban is, - Orczy tér és környékének városszerkezeti, közlekedési, városképi, funkcionális megoltlansága, — a Baross Remiz kibontakozást gátló, zavaró jelenléte, — a Gázművek területének környezetet leértékel ő használata, — a Józsefvárosi-pályaudvar leértékelt kezelése, fejlesztési lehet őségeinek kihasználatsága. A modern nagyvárosok itt láthatóan egy helyre koncentrálódó összes hagyományos és új, e mindenképpen „kemény" problémái mellett a Józsefvárosnak ez a része építészeti értékekn, tradícióban meglep ően gazdag, rendkívül változatos és egyben hihetetlenül ellentmondáos világot képvisel. A változatosság és ellentmondásosság éppúgy megnyilvánul a városrész szerkezetében, bepítettségében, mint lakóépületeinek vagy bels ő udvarainak, kertjeinek sokféleségében, de táradalmi rétegződésében is. Feltűnő az az ellentmondás, az a kontraszt is, amely a városrészben található igen nagyszámú özintézmény iskola magas színvonala, jelent ősége és a városrész pusztulást sugalló, leépült " helyzete vagy küls ő megítélése, presztizse között fennáll. Mindez nagyrészt e városrész szaggatott és ellentmondásos fejl ődéséből, s e meg-megújuló, ajd mindig elakadó fejlődésnek sokszor ellentmondó városrendezési szabályozásból-, de belros és külváros közötti köztes helyzetéb ől is fakad. Ma egyszerre van itt jelen a polgári világ a munkás bérkaszárnyák és a külváros világával, nagyváros a kisvárossal, olykor a falu világával is, keveredve. Ez a József körút mentén még Belvárost képvisel ő városrész a Dobozi utca — Orczy tér kör-


162

Perczel Anna

TÉT 1992 03-4

nyékén már a körút polgári világától élesen különböz ő külvárost, munkások és hajléktalanok világát idézi. A nagy kontraszt, ellentét nemcsak a városrész két pólusa között, de a városrészen belül egyegy utcában, tömbön belül is jellemz ő. Igen gyakori kép a belső utcákban és terek körül az V—VI. emeletes szecessziós bérházak tövében álló múltszázadból ittmaradt földszintes lakóház, majd a III. emeletes eklektikus bérház mellett húzódó telephely, üres telek, üzemi épület és az „el őkelő" múltra visszatekintő polgári bérház mellett sorakozó „munkásbérkaszárnya" is. A lakóépületek, bérházak kapuján belépve a különleges szépség ű és hangulatú belső terek — udvarok olykor gazdag növényzet ű elvarázsolt kertek mellett ott találhatók a kétségbeejt ően sivár, sötét és dohos udvarok is. A program javaslatait ennek a változatos és ellentmondásos helyzetnek megfelelve fogalmaztuk meg, egyrészt a történelem során eltér ően alakult városszerkezeti egységek és a rehabilitáció szempontjaiból más- és más stratégiát igényl ő területek, másrészt az egymástól különböz ő tömbök utcák, épületek esetében. Azonban minden összetettség és különböz őség ellenére az egész városrészre vonatkozóan egyformán alapvetőnek és fontosnak tekintettük: — a városrészt alakító, egymás mellett fellelhet ő három nagy történelmi stflus-korszak jellegzetes, vagy építészetileg kiemelked ő épületeinek, beépítéseinek számbavételét — meg őrzését — védelmét, a történelmi folyamatosság biztosítását, — a parkok és fasorok növényzete mellett, a városrészre oly jellemz ő belső kertek megőrzését, befuttatott tűzfalak, értékes növényzet védelmét, értékként történ ő számontartását, — az elviselhető városi élet érdekében: a forgalomcsillapított vagy gyalogos-els őbbségű utcák hálózatának kialakítását, a forgalmi rend javítását, a zöldterületek minden lehetséges formában történő növelését, — az iskolák, óvodák közvetlen szomszédságában lév ő üres vagy felszabadítható telkek iskolabővítésére, iskolaudvar vagy kert kialakítására történ ő felhasználását, illetve tartalékolását, — a környezetet előreláthatóan legkevésbé terhel ő parkolási lehetőségek területi biztosítását, — az értékének és jellegének nem megfelel ően, méltatlanul, rosszul vagy zavaróan használt különleges épületek, nagyobb belső terek funkcióváltását, — sötét lakóudvarok földszinti lakásainak átalakulását, lakásként történ ő használatának megszüntetését. Ezen túl különös jelent őséget tulajdonítottunk a városrész teljes területén: — a közösségi élet színtereinek: tereknek, parkoknak kivételes utcáknak, — a félközösségi tereknek: tömbbels ő, udvar, kert és telek használatának, — a kulturális élet kibontakozását, megerősítését segítő, rosszul használt építészeti terek feltárásának, — a munkahelyteremtésre felhasználható épületek meg őrzésének, — a jelenleg elsősorban üzlehelyiségekben történ ő öregekkel való foglalkozás megfelel őbb, emberibb lehetőségek feltárásának, els ősorban erre alkalmas földszintes-kertes épületek funkcióváltására gondolva.

A KÖZÉP-JÓZSEFVÁROS ÉSZAKI TERÜLETÉRE KÉSZÜLŐ RÉSZLETES RENDEZÉSI TERV PROGRAMJA

Recommend Documents