ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetlen vagy normatív Közvetett vagy gazdasági szabályozás Egyéb szabályozó eszközök A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban A környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk Környezetvédelmi stratégiák
A szabályozás alapkövetelményei ü figyelembe kell venni a piac tökéletlenségét ü politikai elfogadhatóság ü szankciók kidolgozása a normákat nem teljesítõkkel szemben ü adott környezetminõséget a lehetõ legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni ü a szankciókat oly módon kell meghatározni , hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat korszerûbb beruházásokra, környezetbarát technológiaváltásra , termék váltásra
Közvetlen vagy normatív szabályozás Jellemzõi: ü Jogszabályok útján történõ szabályozás ü Adminisztratív jellegû, korlátozásokon, tilalmakon alapul. ü Legfontosabb eszközei a normák
A környezeti szabályozás célja, feladatai ü cél: a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelõ minõségben tartósan fennmaradjon, tehát bizonyos környezeti minõségre vonatkozó normákat mindenki betartson. ü követelményei: javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota, ennek érdekében meg kell határozni a megengedhetõ szennyezés mértékét
A szabályozás alapkövetelményei 2. ü rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez ü áttekinthetõ legyen a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás nehézségei rontják a hatásosságot ü ellenõrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyezõ tevékenységét ü forrásképzõ szerepet is be kell töltenie
A közvetlen szabályozás eszközei ü nyílt tiltás (hatósági szabályozóeszköz, amely a norma szintje feletti szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelõ személyt vagy szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi) ü engedélyeztetési eljárás ( az új vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat engedélyeztetni kell) ü normák állítása
1
Normák állításának lépései ü a levegõ és vízminõségi normák vagy célok kitûzése, ü az imissziós normák meghatározása ü az emissziós normák, termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása ü a norma betartását ellenõrzõ monitoring rendszer kifejlesztése ü a norma betartásának kikényszerítése, ü a normát megsértõk szankcionálása
A normák egymásra épülése ü célokat (mekkora anyagi áldozatot hajlandó és képes vállalni a társadalom a környezet tisztaságáért, és mennyire igényli a társadalom a környezeti minõség javítását) ü kritériumokat (bizonyos mûszaki paraméterek elõírását jelenti meghatározott felhasználásra kerülõ környezeti elemek esetében ), ü imissziós normák (fõ céljuk az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása) ü emissziós normák
A közvetlen szabályozás hátrányai
A közvetlen szabályozás elõnyei Elõnyei: ü utasítások és tilalmak egyértelmûsége ü könnyû ellenõrizhetõség ü bevezetésükkel gyors eredményt lehet elérni
Hátrányai: ü a normák mértékének megállapítása nehézkes ü a viszonylag magas adminisztrációs költségek ü a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi – politikai problémák ü a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya ü a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét
Közvetett vagy gazdasági szabályozás ü Közvetlen utasítás helyett a gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplõit a megfelelõ környezeti magatartás irányába terelni. ü Alkalmazott formái: ü adó vagy díj ü támogatás ü piacteremtés
A környezetvédelmi adó ü Olyan környezetszabályozó eszköz, ahol az
adófizetés révén olyan alap keletkezik, amelybõl meghatározott környezetszabályozó feladatokat lehet megvalósítani. ü funkciói: ü ü ü ü
optimalizáló, ösztönzõ, költségminimalizáló, szubvencionáló
2
A közvetett szabályozás elõnyei ü adók segítik a környezetvédelmi költségek minimalizálását ü adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik ü adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk ü adó képes a környezetvédelmet a gazdálkodó belsõ érdekévé tenni
A közvetett szabályozás hátrányai ü adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják ki – sokszor alacsony ü adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigál ü egységes adók nem biztosítják a különbözõ régiók szennyezettségének egyforma csökkentését – szennyezettségi gócok alakulhatnak ki ü infláció csökkenti az adók ösztönzõ erejét ü ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönzõ erõ a csökkentésre ü nemzetközi szinten nem azonos adók – versenysemlegesség hiányzik
A környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk
Egyéb szabályozó eszközök Típusai: ü ü ü ü ü
Jótállási kötelezettség megállapodások adókedvezmények környezetvédelmi informálás és tanácsadás környezetvédelmi emblémák
Környezetvédelmi stratégiák ü Célja ü Feladata ü Típusai: ü Csõvégi technológiák ü Megelõzõ jellegû környezetvédelem ü „Ipari ökológia”
ü ü ü ü ü
A terület fejlettsége A vezetõség hozzáállása A vállalat mérete A külsõ érintettek gondolkodásmódja A tevékenység jellege
Csõvégi technológiák ü célja: az okozott káros kibocsátások, illetve egyéb környezeti káros kibocsátások mennyiségének a csökkentésére, veszélyességének az enyhítése ü gyors elterjedésének oka: ü nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba, nem módosítják a terméket és ezáltal nem gyakorolnak hatást a vállalatok fõ tevékenységére
3
Jellemzõje ü A problémákat nem megszûnteti, hanem valamilyen másfajta kibocsátássá alakítja ü Gyakran erõforrások pótlólagos igénybevételére van szükség( pl. energia, víz, stb. felhasználás) ü Sokszor pótlólagos költséget jelent a vállalatnak, de nem emeli a termékek, szolgáltatások értékét.
Megelõzõ jellegû környezetvédelem ü célja: a káros kibocsátások és egyéb környezeti hatások csökkentése vagy megszüntetése azok forrásánál. ü jellemzõi: ü csökkenti a felhasznált erõforrások mennyiségét ü a mûködés hatékonyságának javításával hozzájárul az erõforrásokkal való takarékos bánásmódhoz
Típusai 1. gondos bánásmód 2. nagyobb beruházási igényû technológiai módosítások, fejlesztések 3. A felhasznált anyagok és egyéb erõforrások kiváltása
Stratégiák alkalmazása ü A három irányzat – a csõvégi technológiák, a megelõzõ jellegû intézkedések és az ipari ökológia – egyike sem zárja ki a másik kettõ alkalmazását. ü Az adott esetben leginkább megfelelõ megoldás feltárását és megvalósítását kell célul kitûzni: bizonyos esetekben a káros kibocsátások keletkezésének a csökkentését kell megcélozni, addig egy másik helyzetben a már megtermelt hulladék nyersanyagként való hasznosítása a célszerû.
Ipari ökológia ü gazdálkodó egységek közötti anyag- és energiaáramlásokat helyezi a hangsúlyt ü Ipari rendszereket a természetes ökoszisztémához hasonlítja ü cél: nem a vállalatok által kibocsátott káros anyagok minimalizálása, azaz a forrásnál történõ beavatkozás, mely a megelõzés legfontosabb feladata, hanem a megtermelt melléktermékek újbóli hasznosítása. [1][1]
ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA ü A környezeti szabályozás célja, feladatai ü Közvetlen vagy normatív ü Nyílt tiltás ü Engedélyezési eljárás ü Normák állítása
ü Közvetett vagy gazdasági szabályozás ü Adó vagy díj ü Támogatás ü Piacteremtés
ü Egyéb szabályozó eszközök
4
ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 2. ü A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban ü A környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk ü Környezetvédelmi stratégiák ü Csõvégi technológiák ü Megelõzõ jellegû környezetvédelem ü Ipari ökológia
ELÕADÁS ELLENÖRZÕ KÉRDÉSEI ü Miért van szükség környezetvédelmi szabályozásra? ü Melyek a közvetlen szabályozás eszközei? ü Melyek a közvetett szabályozás eszközei? ü Milyen egyéb szabályozó eszközöket ismer? ü Melyek a környezetvédelem térnyerését befolyásoló tényezõk ? ü Milyen környezetvédelmi stratégiákat ismer ? ü Melyek a megelõzõ jellegû környezetvédelem típusai?
ELÕADÁS felhasznált és ajánlott forrásai ü Kerényi A.(1995): Általános környezetvédelem, Mozaik Oktatási Stúdió ü Bándi Gy.(2006): Környezetjog, Osiris Kiadó ü www.kvvm.hu
5
