A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István
Motiváció 1
Motiváció 2 (két alapprobléma) • Napi tapasztalatok – – – –
Szilikózis (méret), vörösziszap Smog Új ötvözetek („mikro struktúra”) Funkcionális anyagok (biológiai makromlekulák)
• Nanotechnológia – – – –
A fluoreszcencia méretfüggő TiO2 katalitikus aktivitás Gyógyszer leadás Gyógyszer felszívódás
Az előadások anyaga 1 •
1. A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások
•
2. Molekuláris kölcsönhatások. 2. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
• •
3. Folyadék –gáz, szilárd-gáz, szilárd folyadék határfelületek.
•
4. Adszorpció és orientáció a határfelületen.
•
5. Felületvizsgáló módszerek. Szorpciós izotermák.
•
6. Adszorpció oldatból. Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból.
•
Az előadások anyaga 2 7. Elektromos kettősréteg. Elektromos potenciálkülönbség eredete. 8. Az elektromos potenciálkülönbség eloszlása és értéke. 9. Kolloidstabilitás Liofób, liofil kolloidok. DLVO elmélet. 10. Kolloid rendszerek előállítása és tisztítása. Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok. (Habok, emulziók, szolok.) 11. Asszociációs kolloidok. Tenzidek. Makromolekulák. Ozmózis.
Előadások anyaga 3 12. Szedimentáció. Ultracentrifuga. Diffúziómérés, Donnanpotential. Reológia, Fényszórás 13. Biokolloidok 14. Összefoglalás vizsgaelőkészítés • • • • •
Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai – JATE Kiadó (SZTE), 1998. Shaw, D.J.: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába – 1986. Budapest, Műszaki Kiadó ISBN:9631064352 Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai – 1987. Budapest, Gondolat ISBN:9632818407 Pashley: Applied Colloid and Surface Chemistry Barnes. G.T.: Interfacial Science.
Vizsgakövetelmények • Vizsga minimum követelmény: Órai anyag
Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai
Óravázlat megtalálható: http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ Az óravázlatot minimum 70%-s óralátogatás esetén rakjuk fel a honlapra! “A” vizsga írásbeli. (számítások) “B” vizsga írásbeli. “C” vizsga bizottság előtti szóbeli lehetőség.
A kolloidika tárgya •
Olyan rendszerek fizikai kémiája melyben a szokásos intenzív változókon túl (p, T, c ) szerepel a – a méret – felület – alak A részecskék esetében 1-2 nm és 500-1000 nm és a rendszert leíró változásokban a felületi szabadentalpia változás lényeges
Vázlat • • • • • •
1. A kolloidok fogalma, a kolloidika tárgya és helye 2. Fizikai kémiai előismeretek 3. Történeti elemek 4. A kolloidika és a határfelületek 5. Rendszerek osztályozása 6. A kolloidok jellemzése – – – –
Méret Alak Eloszlás Kölcsönhatások
A kolloidika helye
Kolloidkémia Biológia
Fizikai kémia
biokémia Kémia szerves
Fizika
keletkezés megszűnés, stabilitás, kölcsönhatás külső erőterekkel (mechanikai, gravitációs, centrifugális, elektromágneses elektromos mágneses)
A kémiai összetételtől függetlenül, igyekszik a rendszereket, a fizika alapvető törvényeit használva leírni. Számos biológiai objektum számára a kolloid állapot a létezés formája. 2010. 02. 11.
10
Erőterekben való mozgás • Erőhatások kolloid rendszerekben (=2 g cm-3) – gravitáció – viszkozitás
méret/nm v/(cm/s)
Fsurl
10 210‐8
1000 210‐4
100000 2
4r 3 0 g 6 rv Fgrav 3
A Brown-mozgás elhanyagolható? – Brown-mozgás sebessége
méret/nm v/(cm/s)
10 102
1000 10‐1
100000 10‐4
1 2 kT mv 4 1021 J 2 A történet vége a van der Waals kölcsönhatás, kiválik
Fizikai kémiai előismeretek • Gibbs-féle fázistörvény
F + SZ = K + 2 • 1. példa (megoldás: nem egyensúlyi r.) – 20 ppm Au oldat (bíbor – kék) méret – 20 ppm cukor oldat (ugyanolyan színű) • 2. példa – fázishatárok intenzív változói milyenek? – felületi feszültség: a kolloidika felépíthető rá
Homogén, heterogén? •
homogén, minden intenzív sajátság minden pontban azonos: izotróp. (5% oldat), állapotegyenlet pl. (p,T,c)
pV nRT •
heterogén, Gibbs-féle fázistörvény, fázishatárok vannak, ahol az intenzív sajátságok ugrásszerű változást mutatnak
Kontinum? pontszerű? A nagyítótól függ? 13
Példák az ellentmondásra Hány fázisú? Következtetés: A látvány alapján nem eldönthető: húsleves, kocsonya, tej, sör, puding, kenyér, köd, szmog, talaj, fogkrém, enyv, vér, majonéz, tojásfehérje, opál, szappanoldat, stb.? Homogén rendszerek A kolloidok nem sorolhatók be sem a homogén sem a heterogén rendszerbe
Heterogén rendszerek Több fázisú
História: Homogén vagy heterogén? • • • •
Graham: kolloidok, krisztalloidok (XIX. Sz. közepe) Gibbs fáziselmélet (makroszkópikus határfelület) Oldatelmélet (biológusok), szuszpenzió elmélet (talajkémikusok) Zsigmondy- Siedentopf ultramikroszkóp
• •
The Nobel Prize in Chemistry 1925 was awarded to Richard Zsigmondy "for his demonstration of the heterogenous nature of
colloid solutions and for the methods he used, which have since become fundamental in modern colloid chemistry".
2010. 02. 11.
15
Mit láthattak?
–Heterogén, Brown mozgás, –Boltzmann-Maxwell energia eloszlás igazolása http://www.cs.princeton.edu/courses/archive/fall05/cos226/assignments/atomic. html 16
Kolloid- és felületi kémia •
Kolloidok azok a diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy dimenzióban 1nm és 500 nm között van.
•
Azok a rendszerek, amelyekben a felület meghatározó szerepet játszik.
Homogén rendszerek Atomok, kis molekulák
1010 homogén
0.1
füst
makromolekulák
109
108
köd
107
kolloid
1 micellák
Heterogén rendszerek (makroszkópos többfázisú)
Kolloid rendszerek
10
105
104
2
10
3
10
4
103
m
heterogén
mikroszkópos
10 vírus
106
10
5
10
6
nm
pollen, baktérium 17
Kolloidika – felületi kémia (nanotechnológia – manapság) 0.8
nano
Nő az összes felületi energia
felületi molekula/ összes
R<10 nm nanotechnológia más tulajdonságok
0.6
már nem elhanyagolható a felület szerepe 10 % 1%
0.4 S/V
arany szol 1 ezrelék
0.2
0.0 1.0E-7
1.0E-6
1.0E-5
1.0E-4
1.0E-3
1.0E-2
1.0E-1
1.0E+0
R,cm kolloid
Change in properties due to a change in size Conductivity of metals 2 nm Transparency of ceramics 20 nm Colour of metals 50 nm Stiffness of metals 250 nm Ductility of ceramics 500 nm
„Nano“ görögül = törpe
Molekula - részecske Ha az A, B, C és D rendszert mint struktúrát tekintjük, akkor az A és D az egyszerűbb struktúra, amelynek a molekula az építőeleme.
A részecske olyan molekulahalmaz, amely kinetikai egységet alkot (megfelelő körülmények között önálló transzlációs hőmozgást végez, vagy önálló kinetikai egységként mozog, pl. ülepszik) http://www.chem.elte.hu/departments/kolloid /KolloidJegyzet_Ver1.0.pdf
Szubmikroszkópos diszkontinuitások egyetemlegesség tétele
sûrûség
sûrûség
x
x
Wo. Ostwald: A kolloid állapot a kémiai sajátságtól független Buzágh Aladár: szubmikroszkópos diszkontinuitás 2010. 02. 11.
20
Kolloid rendszerek (szerkezet alapján)
inkoherens rendszerek önálló részecskék
diszperziós k. szolok
makromol.
asszociációs
porodin (pórusos)
kolloid oldatok
diszperziós liofób
koherens (kohézív) rendszerek Diszperziós, makromolekulás, asszociációs kolloidokból kialakuló
makromolekulás liofil (IUPAC ajánlás)
asszociációs liofil
Retikuláris (hálós)
Spongoid (szivacsszerű)
szerkezetű, gélek, halmazok és pórusos testek
korpuszkuláris fibrillás lamellás izodimenziós szálas hajtogatott hártya, lemezes
21
Diszperziós kolloidok vagy szolok Halmazállapot szerint Gázközegű: aeroszolok L/G folyadék aeroszol: köd, permet S/G szilárd aeroszol: füst, kolloid por, légköri aeroszolok, szmog S/L/G
Folyékonyközegű: lioszolok G/L gázlioszol, hab L/L folyadék lioszol, emulzió S/L kolloid szuszpenzió, szolok
Szilárdközegű: xeroszolok. …..+ összetett rendszerek G/S szilárd hab: polisztirol hab L/S szilárd emulzió: opál, igazgyöngy S/S szilárd szuszpenzió: pigmentált polimerek
22
Osztályozás Megszilárdult közeg, de a részecskék különállóak maradtak nanotech
Szol: a részecskék különállóak függetlenül a halmazállapottól! Gél: összekapcsolódó részecskék
Spongoid szerkezetek. Kenyérben, sütéskor kémiai kötések alakulnak ki, G/S xerogél, spongoid szerkezet nem különálló buborékok
23
Koherens rendszerek Gél lineáris, alig elágazó polimerből
Gél nagyon elágazó polimer klaszterekből
Térháló létrejöhet bármilyen rendszerből:diszperziós, asszociációs, makromolekuláris kolloid Bikontinuális mikroemulzió vázlata, spongoid szerkezet „beállt asszociációs kolloid”
Agyag kártyavár szerkezet (taktoid) 24
Asszociációs kolloidok • Felületaktív anyag (szappan, mosószer)
Amfifil molekulák
Gömbi micella Részletek lásd később
25
Makromolekulás rendszerek
Polipeptid makromolekula A méret és az alak szerepe Sokkal nagyobbak mint a kis molekulák 2010. 02. 11.
26
Kolloidok osztályozása a stabilitás alapján
•
Termodinamikailag lehetnek – stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok Goldat < G (kiindulási)
Makromolekulás oldatok, asszociációs kolloidok
–
nem stabilisak (diszperz rendszerek) Liofób kolloidok
Gsol > G (kiindulási) Szolok (nagy fajlagos felület, S/V)
•
Kinetikailag lehetnek – stabilak (a vizsgált időtartamon belül nem változtak) – nem stabilak:
Példák (előállítás módja)
A kolloid rendszerek jellemzése • 1. A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) – méreteloszlás (a fajlagos felület jelentősége)
• 2. Morfológia (alak, belső szerkezet)
– Ez különleges, mert azonos méreteloszlás a végletekig különböző tulajdonságokra vezet
• 3. A diszpergált részecskék térbeli eloszlása – az inhomogenitás jelensége (heterogén rendszer inhomogenitása és homogenitása: fogalmak)
. 4. A részecskék közötti kölcsönhatás (meghatározza az előzőeket!)
A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) • Diszperzitás – minél nagyobb a foka, annál kisebb a méret – homodiszperz (ideális, gyakorlatban közelítjük, oldatok!!!) – heterodiszperz (jellemzése, polidiszperzitás)
• Átlag (többféle, de a részletekről nem informál) – az átlag az egyedi értékekből képzett az egész csoportra jellemző érték – számtani átlag (i a sulyozó faktor) xi egyed sajátsága
i az xi sajátsággal bíró egyedek száma vagy tömege vagy térfogata
A számátlag • Fogalma – súlyozó faktor a szám
• A számlálóban a szorzó faktor, vagy súlyozó faktor azt mutatja, hogy az egyed milyen mennyiségével arányosan arányosan vesz részt az egész csoportra jellemző sajátságban. • Legegyszerűbb (a leggyakoribb) szorzó faktor a gyakoriság vagy darab ekkor számátlagról beszélünk.
Számátlag =N a súlyozó tényező az osztályok száma
Példa: kolligativ sajátságok pl. ozmózis
…. etc.
átmérő: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,10 Mindegyik osztály száma, Ni=1
i N i dN
N
L N
i
i
10
i
55 5.5 10
A teljes részecskeszám
Tíz darab 5,5 –es átmérőjű ugyanolyan hosszú mint a tíz eredeti 32
Számátlag, újabb példa tulajdonság?: di, átmérő, Ni súlyozó tényező, szám Minta:
L
N1=2, d1=1; N2=1, d2=10
L
N=3, dN=4
L dN N
L d N N N i
i
i
i
i
1 2 10 1 12 4 2 1 3
Az átlagos átmérő: 4. jelentése: 3 darab dN=4 –es átmérőjű ad azonos L hosszúságot mint az eredeti A szám ismert, akkor használható és a számok azonosak az átlag és a minta esetében.
33
Egyéb átlagok The numbers or diameter are not known or there is not any tool for their determination. It is known the correlation between the volume and surface:
Si d i2 N i
Vi di3 N i
L
hence
V / S d? ( 9,8)
N1=2, d1=1; N2=1, d2=10
We can measure the total volume and surface and calculate the diameter. But what kind of ??? 34
Felület súlyozott átlag A szám nem ismert, nem számlálható meg Egy zsák búza, egy pohár tej.
d? ( 9,8) d N ( 4)
L
d? ( 9,8) d 2 ( 10) N1=2, d1=1; N2=1, d2=10
Vessük össze!!!!
x x i
S súlyfaktor
i
i
3 V d S d V 113 2 1032 1 i i i i Ni dS ~ 6 6 6 6 2 9.8 2 2 S Si Si di Ni 11 2 102 1 ha d mérhető és
számlálhatók
S/ds2= 1.06 darab Azonos felülete van, (S), 1.06 pcs d~9,8
dN dS
A szám változott ! 35
Tömeg (súlyozott) átlag Nem számlálható meg. Pl egy zsák liszt.. Minta: szétszitáljuk, majd a tömeget és a szitaátmérőt meghatározzuk. N1=?, d1=1; N2=?, d2=10
W
Ez milyen átlag ???
d1W1 d 2W2 diWi d? W1 W2 Wi
x
x
i
i
Ez térfogat vagy tömegátlag ( a kettő arányos) http://en.wikipedia.org/wiki/Center_of_mass
36
i
Tömegátlag Eredeti példánk
dw( 9,98) d2 (10)
W
dW
dW d W d i
i
i
4 i 3 i
Ni Ni
9.98
W/dw3= 1.007 darab
ha di és Ni ismert Ebben az átlagban is a nagy részecske dominál. A szám változott!
d N d S dW
37
http://en.wikipedia.org/wiki/Center_of_mass
Miért kell ez nekünk? A különböző kísérletek különböző átlagot adnak. Ami mérési eredményért felel azt az átlagot kapjuk.
dN 4 d S 9,8
i
i
i
Φ=S
dW 9,98 N1=2, d1=1; N2=1, d2=10
x x
Φ=N
Φ=W
(sok átlag létezik) http://en.wikipedia.org/wiki/Average
Az átlag eltakarja a részleteket
PD d w / d N 2.5
Polidiszperzitás PD: 38
Polidiszperzitás (móltömeg) dw 1 dN 1) 2) 3)
Példa 1, MA= 1, NA= 100, MB=100, NB=1 2, MA= 1, NA= 100, MB=100, NB=100 3, MA= 1, NA= 1, MB=100, NB=100
M W / M N 25
MW / M N 2
Mn
i
i
i
M W / M N 1.01 Mw
nM n
wi M i w
i
(ni M i )M i n M i
39
i
2 n M i i
n M i
i
Polidiszperzitás (móltömeg) x N xS xw xw 1 PD xN Minta: A M= 1, B M= 100 100 db A + 1 MW
100 db A + 100 db B
1 1 100 100 100 1 50,5 1 100 100 1
MW
1 1 100 100 100 100 99, 0 1 100 100 100
1 100 100 1 1,98 100 1
MN
1 100 100 100 50,5 100 100
MN
M W / M N 25
MW / M N 2 40
1 db A + 100 db B MW
1 1 1 100 100 100 99.99 1 1 100 100
MN
1 1 100 100 99.02 1 100
M W / M N 1, 01
Polidiszperzitás Sample: A M= 100, B M= 10000
100 pcs A + 1pc B
100 pcs A + 100 pcs B
M W / M N 5050 /198 25
1 pc A + 100 pcs B
M W / M N 9999 / 9902 1, 01
M W / M N 9902 / 5050 2
41
pc~ piece; pcs pieces
Átlagok (golyóhalmaz átlagos átmérője) darab (N) átmérő(d) N*d 5 10 50 10 20 200 30 30 900 50 50 2500 5 60 300 átlag 100 39,5
felület(A) 314 1256 2826 7850 11304 23550
A*d 3140 25120 84780 392500 678240 50,267
térfogat(V) 166,6667 1333,333 4500 20833,33 36000 62833,33
V*d 1666,67 26666,7 135000 1041667 2160000 53,5544
Tanulságok: - az 5 darab nagy átmérőjű felülete és térfogata (tömege) jobban számít min a darabszáma - extrém példa 2 golyóval 10 és 50 egység átmérővel átlagok
=30, =48,5, =49,7 - extrém példa 2 golyóval 10 és 10 egység átmérővel átlagok =10, =10, =10
Az átlagok jelentése és haszna • A különféle átlagok iránti szükséglet azért alakult ki, mert a különböző kísérleti módszerek eltérő módon „érzékelik” a polidiszperz rendszereket.A frakciók más-más tulajdonságaira „érzékenyek” és így más átlagot adnak. • Amikor valamivel arányos mennyiséget mérünk
– kolligatív sajátságok esetében pl. ozmózis nyomás (számátlag) – diffúzió mérések, fényszórás (térfogatátlag)
• Polidiszperzitás, a tömegátlag és a számátlag hányadosa:
Átlag, eloszlás, szórás Az átlag és polidiszperzitás jól jellemzi a valós adatokat. Van azonban egy olyan matematikai konstrukció, amely gyakran jól közelíti a mért jelenségeket. Ez a normális eloszlás (Gausseloszlás)
1 ( x x ) 2 f ( x) exp 2 2 2
szórás, a gyakoriság (vagy integrális eloszlási függvény), f(x) sűrűségfüggvény
2
2 x x d
Hisztogram (észlelés) Sűrűség függvények, (hisztogram folyamatos görbéje), differenciális eloszlási függvények (Integrális) eloszlási függvények: (x) http://en.wikipedia.org/wiki/Average
44
Az átlag és a szórás X eloszlásfüggvény: F(x):=P(X < x), annak a valószínűsége, hogy X (valószínűségi változó) kisebb/nagyobb mint x. növekvő/csökkenő folytonos függvény Szórás. Integrális , differenciális eloszlások , normál eloszlás
d f x ( x) dx
45
Méretmeghatározás • Szitasorozat 25 mikron-125 mm • Nedves szita 10 mikron-100 mikron • Mikroszkóp 200 nm-150 mikron • Ultramikroszkóp 10 nm -1 mikron • Elektronmikroszkóp, (TEM, SEM felszín) 1 nm- 1 mikron (hullámhossz !) • Szedimentáció 1 mikron felett (vizes oldatból) • Centrifuga 5 mikron alatt • Fényszórás 1 nm- néhány mikron • NMR 1nm-től néhány mikrométerig 46
A kolloid rendszerek jellemzése • 1. A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) – méreteloszlás (a fajlagos felület jelentősége)
• 2. Morfológia (alak, belső szerkezet)
– Ez különleges, mert azonos méreteloszlás is a végletekig különböző tulajdonságokra vezethet (
• 3. A diszpergált részecskék térbeli eloszlása – az inhomogenitás jelensége (heterogén rendszer inhomogenitása és homogenitása: fogalmak)
. 4. A részecskék közötti kölcsönhatás (meghatározza az előzőeket!) 2010. 02. 11.
47
Morfológia (alak, belső szerkezet)
Méretek megadása: ekvivalens gömbi sugár (átmérő) Vx = Vgömb Stokes – sugár, hidrodinamikai sugár alak faktorok: pl. A = dmin /dmax egymásra ortogonális 2010. 02. 11.
48
A kolloid rendszerek jellemzése • 1. A rendszer diszperzitásfoka (azaz a méret) – méreteloszlás (a fajlagos felület jelentősége)
• 2. Morfológia (alak, belső szerkezet)
– Ez különleges, mert azonos méreteloszlás a végletekig különböző tualjdonságokra vezet
• 3. A diszpergált részecskék térbeli eloszlása – az inhomogenitás jelensége (heterogén rendszer inhomogenitása és homogenitása: fogalmak)
. 4. A részecskék közötti kölcsönhatás (meghatározza az előzőeket!) 2010. 02. 11.
49
3. Térbeli eloszlás, részlegesen rendezett szerkezetek
•Egyenetlen •Egyenletes •Diffúz (exponenciális) •Heterogén •Rendezett
Sajátos viselkedés Ok az intermolekuláris kölcsönhatásokban
nematikus
szmektikus
taktoid
Optikai kettőstörés, folyadékkristályok, biológiai sejtfalak, képlékenység agyagásványok 50
A kolloidika • Olyan rendszerek fizikai kémiája melyben a szokásos intenzív változókon túl (p, T, c ) szerepel a méret az alak és a határfelület • A részecskék esetében 1-2 nm és 500-1000 nm és a rendszert leíró változásokban a felületi szabadentalpia változás lényeges • a kolloidika tárgya a határfelületek, valamint a diszperz rendszerek vizsgálata. A kolloidkémia e rendszerek keletkezését és megszűnését, stabilitását és külső terekkel (mechanikai (nyíró), gravitációs, centrifugális, elektromágneses, elektromos és mágneses térrel) való kölcsönhatását tanulmányozza.