a Hungaropharma Zrt. információs lapja

a Hungaropharma Zrt. információs lapja www.hungaropharma.hu

XIX. évf. 9. 6. sz. 2011.

„Csak akkor lehetünk sikeresek, ha ujjunkat a piac pulzusán tartjuk” – Interjú Dr. Lázár Szabolccsal, a Hungaropharma Zrt. Üzletfejlesztési és Marketing Fôosztályának új vezetôjével 2 Nemzetközi elismerés a hazai gyógyszerésztörténeti szakág képviselôjének – Dr. Ferentzi Mónika a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagjai között 6 Kontrolling a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásoknál 10

„…egy… mozgalmat soha nem az oly hangosan hirdetett célkitûzései alapján kell megítélni – törekedjék bármilyen ôszintén is e célok megvalósítására –, hanem csakis a cél szolgálatába állított eszközei szerint.”

„Csak akkor lehetünk sikeresek, ha ujjunkat a piac pulzusán tartjuk” Interjú Dr. Lázár Szabolccsal, a Hungaropharma Zrt. Üzletfejlesztési és Marketing Fôosztályának új vezetôjével

Siófok… 2011

2.

4.

Nemzetközi elismerés a hazai gyógyszerésztörténeti szakág képviselôjének Dr. Ferentzi Mónika a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagjai között

Kontrolling a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásoknál

6.

10.

Kígyó Patika – 137 éve biztos pont a szegediek életében

Erre a következtetésre ugyan a XX. század elsô évtizedeiben szerzett tapasztalatai vezették a kor egyik legnagyobb fizikusát, de ma is érdemes megfontolnunk, hogy hordoz-e számunkra értékes, javunkra fordítható tanulságot. Nem csak és nem is elsôsorban a különféle mozgalmakkal kapcsolatban. Sok forrásból, sok csatornán áradnak felénk folyamatosan a tárgyakról, személyekrôl, lehetôségekrôl alkotott ítéleteinket befolyásolni kívánó impulzusok: vegyük meg! Ô a legjobb! Páratlan lehetôség, és csak nekünk, ne hagyjuk kihasználatlanul! Nem vehetjük rossz néven, hogy feladóikat többnyire az érdekeik vezérlik, hiszen általában magunk is az érdekeink szerint hozunk döntést. Érveket mérlegelve, számolva nem csak az azonnali, de a középtávú hatásokkal is. És – jó esetben – az igen hosszú távúakkal, eljutva így akár az értékek tartományáig. Tapasztaljuk azonban azt is, hogy nem ritkán indulatainkat, ösztöneinket, személyiségünk nem igazán kontrollálható rétegeit célozzák a döntéseinket befolyásolni hivatott impulzusok. Ezekkel az eszközökkel szemben lehetnek, kell, hogy legyenek fenntartásaink.

Egy különleges gyógyszertár és a Hungaropharma Zrt. kapcsolata

14.

Jót fôzött (ki) az Igazgató Úr!

16.

Amennyire ördöngös a nyúl, annyira hazug a mókus Bolyki János, szüret közben

110 éve, 1901-ben született Werner Heisenberg, akinek nevével fizika tanulmányaink során találkozhattunk. A XX. század egyik meghatározó fizikusa, a humán kultúrában, a mûvészetek világában is jártas, nagyhatású gondolkodója volt. A rész és az egész címû könyvébôl való a fenti idézet.

Gyó­gy­hír 16.

Biciklis kiruccanás Erdély-Partiumba

18.

Keresztrejtvény

20.

A Hun­garophar­ma Zrt. in­for­má­ci­ós lap­ja Szerkeszti a Szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Feller Antal Címlapfotó: Dr. Feller Antal Kiadja: Press GT Kft. Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49. Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: [email protected] Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. Megjelenik 3000 példányban

„Csak akkor lehetünk sikeresek, ha ujjunkat a piac pulzusán tartjuk” Interjú Dr. Lázár Szabolccsal, a Hungaropharma Zrt. Üzletfejlesztési és Marketing Fôosztályának új vezetôjével A Hungaropharma Üzletfejlesztési és Marketing Fôosztályát szeptember közepétôl Dr. Lázár Szabolcs vezeti. Interjúnkból kiderül, nem ismeretlen számára a gyógyszeripar, a gyógyszerészekhez pedig egészen szoros szálon kötôdik... Az orvos alapképzettséggel rendelkezô szakembert elsôként a pályamódosításáról faggattuk. – Hogyan lesz egy orvosból marketing szakember? – Ma már tudom, hogy annál szerteágazóbb az érdeklôdési köröm, hogy szakmailag kizárólag a gyógyítás töltse ki az életem. Mindig is érdekelt a közgazdaságtan és a marketing, de igazából az orvosi egyetemen töltött éveim alatt gyôzôdtem meg arról, hogy a gyógyszeripari marketing területén szeretném megvalósítani önmagam. Az orvosi diplomám kézhezvételét követôen, tanulmányaimat a Corvinus Egyetemen folytattam, illetve megkezdtem a tapasztalatszerzést a gyógyszeripari értékesítés területén. – Ez azt jelenti, hogy az orvosi egyetemmel tulajdonképpen pályát tévesztett? – Nem így érzem. Az ott megszerzett ismeretek nélkül ma szakmailag és a magánéletben sem lennék ugyanaz az ember. Nem vagyok gyakorló gyógyító, de lélekben orvos maradok. Aki megélte a hat évet, érti, mirôl beszélek. Marketing- szakmai megközelítésben az egészségügy egy speciális terület, ahol az ágazatban dolgozó szakemberek, de leginkább az orvosok és gyógyszerészek, sajátos szakmai nyelvezettel, értékrenddel és preferenciákkal rendelkeznek. 2

Dr. Lázár Szabolccsal, a Hungaropharma Zrt. Üzletfejlesztési és Marketing Fôosztályának új vezetôje

Ezt igazából csak az értheti meg, aki közéjük tartozik, saját maga is beszéli a „nyelvet”. Érdemi párbeszédet folytatni, üzeneteket kommunikálni csak úgy érdemes, ha tudjuk, hogy az partnereink számára érthetô, kön�nyen feldolgozható. Ezért érzem úgy, hogy a két szakma ismeretanyaga az én tevékenységi területemen ötvözôdik. – Hogyan alakult az eddigi gyógyszeripari pályafutása? – Az elmúlt kilenc évben több multinacionális gyógyszergyártó- és forgalmazó cégnél szereztem gyakorlatot. A legutóbbi munkahelyemen a marketing osztály vezetését a legkritikusabb idôszakban vettem át. Az akkor elfogadott új gyógyszergazdaságossági törvény következtében jelentôsen átalakult a korábbi támogatási rendszer,

így volt alkalmam megtanulni, hogy a változás egyben mindig nagy lehetôséget is jelent. A gyógyszerforgalmazók szemszögébôl nézve az igazi vevô, mint a vásárlási döntésre legnagyobb hatással lévô személy, az orvos és a gyógyszerész. A hirtelen változó környezetben csak azoknak volt esélye elônyre szert tenni, akik felismerték, miként változott a vevôk attitûdje. Mi ezek közé tartoztunk. Számos vényköteles generikus gyógyszer piaci bevezetését és originális gyógyszer újrapozícionálását irányítottam, illetve lehetôségem volt a generikus üzletfejlesztés gyakorlatában is elmélyülnöm, ami együttesen igen színessé tette számomra az elmúlt idôszakot. – Említette, hogy a gyógyszergyártók az orvosokra tekintenek vevôként

a vényköteles gyógyszerek vonatkozásában. Holott a gyártóktól a nagykereskedôk vásárolnak… – Igen, a nagykereskedôk akkor rendelnek, ha a gyógyszert megveszik tôlük a patikák, a patikák pedig akkor rendelnek, ha megjelennek náluk a betegek az adott vényekkel. Ez persze egy leegyszerûsített séma, aminél a nagykereskedelmi tevékenység jóval összetettebb, és engem éppen az motivált a Hungaropharma felkérésének elfogadásában, hogy az eddigi ismereteimet kiegészíthetem a gyógyszeripari vertikum egy másik szegmensében megszerezhetô tapasztalatokkal, reményeim szerint a Hungaropharma számára is kamatoztatva eddigi pályafutásom eredményeit. – Közel két hónapja lépett be a Hungaropharmához, mivel töltötte ezt az idôt? – Ismerkedéssel. Szeretném megismerni a vállalati kultúrát, a mûködési rendszert és az itt dolgozó embereket. A vállalatunk mögöt emberek állnak, akik tevékenységükkel meghatározzák a cég jelenét, jövôjét. Természetesen számomra is nagyon fontos a közvetlen és távolabbi munkatársaim mielôbbi megismerése, hiszen velük dolgozok és ôk rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek nélkül egy marketinges csak fogatlan oroszlán lehet. A legértékesebb ismereteket azoktól a kollégáimtól kapom, akik közvetlenül találkoznak a gyógyszerészekkel, a vállalat legfontosabb partnereivel. Elengedhetetlen, hogy ismerjük az ô véleményüket, tudjuk, hogy mit gondolnak a tevékenységünkrôl, hogyan értékelik a szolgáltatásainkat. Vállalatunk kétségtelenül lényegesen nagyobb és komplexebb szervezet, mint az általam eddig testközelbôl ismertek, ezért is igyekszem koncentrált figyelemmel, minél elôbb pontosabban átlátni az itt folyó tevékenységeket. – Pontosan mi a feladata a Fôosztály élén?

– Az Üzletfejlesztési és Marketing Fôosztály megnevezése jól körülírja a feladataimat is. Ha a marketing mibenlétét egy mondatban kell megfogalmazni, akkor a szakember is bajban van, hiszen egy nagyon sokrétû tevékenység- és fogalomkörrôl van szó. Tágabb értelemben a cég és környezete közötti kapcsolat irányításáról, annak szervezésérôl beszélünk. Ha ki kell emelnem egy számomra fontos aspektusát, akkor az információáramlás kétirányúságát említeném. A Hungaropharma vonatkozásában világos, hogy a vállalatnak nagyon komoly értékei vannak. Mindenkori feladatunk, hogy ezeket megmutassuk, érzékelhetôvé tegyük. Minden partnerünk tudatában kell, hogy legyen annak, hogy pontosan mit is kap, mit is kaphat cégünktôl, ha a beszállítójának választja. Ami a konkrét projekteket illeti, kiemelném a Gyöngy Patikák együttmûködését, mely példaértékû és egyedülálló színvonalat képvisel a maga nemében. Természetesen szeretnénk még több tartalommal megtölteni, s elérni, hogy mindig újabb és újabb elemekkel egészüljön ki a program. A relatíve nyugodtabb idôszakokat a nagy változások szokták megszakítani. Így van ez most is, a Széll Kálmán Tervbôl eredô változásoktól és félelmektôl visszhangzik jelenleg az ágazat. A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy bevált üzleti megoldások egy része kiürül, új, egyedi megoldásokkal kell alkalmazkodni az igényekhez. Feladatom, hogy megtaláljam ezeket. Ezen a területen csak akkor lehetünk sikeresek, ha ujjunkat a piac pulzusán tartjuk. – A Hungaropharma legfontosabb partnerei a gyógyszerészek. Mennyire ismeri az ô gondolkodásmódjukat, igényeiket? – Egyet közülük meglehetôsen jól ismerek, mivel a feleségem patikavezetô gyógyszerész…. Komolyra fordítva a szót, természetesen az eddigi munkám során is volt

alkalmam megismerni gyógyszertár tulajdonosokat, illetve gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeket. Nyilván a mostani munkakörömben ennél lényegesen szorosabb szakmai kapcsolatokat kell kialakítanom ezzel a speciális szakmai hivatásrenddel, amit munkatársaim segítségével már el is kezdtem. Érzékelem a magángyógyszertárak nehéz helyzetét, s azt, hogy a Kormányzat megtakarítási törekvései újabb és újabb bevételkiesést jelentenek számukra is, aminek következtében a patikavezetôk körében egyre nagyobb teret hódít egyfajta „matematikai gondolkodás”. Ezt tudomásul kell vennünk, de fel kell hívnunk arra is a figyelmüket, hogy egy nagykereskedô szolgáltatásainak vannak kevésbé számszerûsíthetô, de a napi munka során mégis nagyon fontos aspektusai. Gondolok itt a kiszállítások gyakoriságától kezdve a Gyöngy Patikai Program nyújtotta elônyökön keresztül sok olyan dologra, amelyek alapján egy gyógyszertár vezetôje, tulajdonosa végül is eldönti, hogy érdemes-e csatlakozni egy nagykereskedôhöz vagy sem. – Nyilván sokakat érdekel, hogy Lázár Szabolcs milyen ember, milyen vezetô. Ön szerint melyek a legjellemzôbb tulajdonságai? – Attól érzem jól magam, ha alkothatok – igyekszem alkotó szellemiséget létrehozni, valamint ez irányba motiválni a környezetemet. A kis dolgokban nagyvonalú, de a nagy jelentôséggel bíró döntésekben megfontolt, nyitott kollégákkal szeretek leginkább együttdolgozni. Nem hiszek abban, hogy „lassú vízpartot mos” és ennek megfelelôen járok el magánemberként és vezetôként is. Tekintve a gyorsan változó piaci környezetet, reményeim szerint ennek a szemléletnek cégünk és a partnereink is hamarosan hasznát veszik és érzékelni, értékelni fogják pozitív és konstruktív hatását. 3

Siófok… 2011 Ebben az évben immár 21. alkalommal került megrendezésre Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa, melynek helyszínéül idén is a Hotel Azúr szolgált. A rendezvény fényét emelte, hogy az év legnagyobb magángyógyszerészi eseményének szervezôje, a MOSZ, idén ünnepelte alapításának 20. évfordulóját, bizonyítván így a magas színvonalú szakmapolitikai rendezvény idôtállóságát és létének jogosultságát. A kongresszus alkalmából immár hagyományosan sor került a legnagyobb szakmai elismerést jelentô díjak átadására. Így a szövetség elôterjesztésére Batthyány-Strattmann László-díjat kapott dr. Pávics László gyógyszerész, míg a „Gyógyszerészetért” életmûdíjat dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla és dr. Dudits István vehették át. A „2011. Év Patikája” elismerésben dr. Kresznovszki Miklós budapesti Szent Borbála Gyógyszertára részesült. 2011-ben elsô ízben választották meg az „Év Gyógyszerészét”, valamint hirdették ki a „Kedvenc Patikám” pályázat országos gyôztesét. Az „Év Gyógyszerésze” kitüntetô címmel dr. Dobos Józsefné szakgyógyszerészt ismerte el a szakmai zsûri, míg a „Kedvenc Patikám” pályázat gyôztese a lakossági szavazás alapján a soproni Arany Kígyó Patika lett. A díjazottaknak a Hungaropharma Zrt. nevében ezúton is gratulálunk, és munkájukhoz további sok sikert, töretlen szakmai hitet és elhivatottságot kívánunk! A kongresszus fôbb programjai a gyógyszerészi gondozás, általános szakmapoli-

4

tikai kérdések és az „innováció a gyógyszerészetben” témakörök köré épültek. A gyógyszerészek a konferencia idôtartama alatt számos magas színvonalú elôadást hallgathattak meg egyetemi oktatóktól, országosan elismert szakemberektôl, és részt vehettek pontszerzô továbbképzéseken is.

Az egészségpolitikai vezérelôadást dr. Mikola István, Magyarország OECD-nagykövete tartotta. A szombat délutáni szakmai fórumon pedig dr. Mikola Bálint MOSZ-elnök a Széll Kálmán Terv részeként várható intézkedéseket és változásokat vezette elô. Központi témaként szerepeltek mindazok a gazdasági nehézségek is, melyek a közeljövôben újabb megoldandó feladatok elé állíthatják a gyógyszertár-tulajdonosokat. A siófoki kongresszus kiváló alkalmat biztosított arra, hogy az aktuális kérdéseket kollégáikkal, nagykereskedôikkel, a gyártókkal közösen átgondolják, megvitassák a gyógyszerészek. Az elôzô évekhez képest a Hungaropharma Zrt. idén különleges designnal képviseltette magát a kongresszuson. Gôzölgô kávé, friss sütemények illata és széles gyümölcskoktél-választék vonzotta a látogatókat a békebeli kávéházi miliôt idézô standunk felé, mely melegségével, a bárzongorista kellemes zenei aláfestést

ismerôsökkel, volt csoporttársakkal, kollégákkal találkozhassanak. Úgy érezzük, hogy a Hungaropharma kávéházi standja kiváló helyszínéül szolgált a szakmai, üzleti, baráti találkozóknak és megbeszéléseknek. Ezúton köszönjük mindenkinek, hogy ellátogattak „Hozzánk”, és bízunk benne, hogy biztosító játékával próbálta meg ellensúlyozni a kinti komor idô hangulatát. A Hungaropharma összképét egységes bordó-kék kendôt és kék vagy bordó nyakkendôt viselô munkatársak erôsítették. Kifejezetten a konferencia idejére számos gyártó állított össze akciós listát termékeibôl, így cégünk is. Akciós füzetünk idén is nagy sikert aratott, és számos megrendelést gyûjtöttünk be a négy nap alatt. A szombati napon a nyár folyamán meghirdetett és szeptember végén lezárult akciónkkal kapcsolatos ajándéksorsolásokat tartottuk meg. A játékunkban részt vevô valamennyi régiónk egy-egy patikája visszanyerhette akciós megrendelésének teljes összegét, valamint fôdíjként egy gyógyszerész egy egyhetes, kétszemélyes ausztriai síüdülést, egy patikus pedig egy különleges Saeco kávéautomatát vihetett haza. A nyerteseknek ezúton is gratulálunk! Emellett a standon lehetôségünk volt a következô hónapokra elôkészíteni a patikáknak szóló újabb, kedvezô akciónkat (szezonnyitó akció) is, amelyek konkrét szerzôdések formájában a patikalátogatások során realizálódtak. Többen azért is felkeresték standunkat, hogy találkozhassanak cégünk azon vezetôivel, munkatársaival, a napi tevékenységük folyamatos és stabil hátterét biztosító kereskedelmi, üzletfejlesztési és marketing, beszerzési és logisztikai szakterületeinek vezetôivel, valamint a terüle-

tileg illetékes régióigazgatókkal, akikkel a mindennapokban kevesebb alkalom adódik a személyes kapcsolatra. A gyógyszerészeknek ilyenkor arra is lehetôségük nyílik, hogy rég nem látott

jól érezték magukat a Hungaro Caféban és a Gyöngy Patikák Limonádé Bárban, a Hungaropharma Zrt. 2011. évi siófoki standján! Schafer Katalin, Csobán Ibolya és Szepesi Györgyi patikalátogatók

5

Nemzetközi elismerés a hazai gyógyszerésztörténeti szakág képviselôjének Dr. Ferentzi Mónika a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagjai között Dr. Ferentzi Mónika szakgyógyszerész, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke felvételt nyert a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagjainak sorába. Oklevelét – s az azzal járó medált – szeptember 15-én vette át a szervezet 40., jubileumi ülésén Berlinben. Az alkalom kapcsán beszélgettünk a neves szakemberrel szakmai életútjáról és a gyógyszerészettörténeti munka sokszor hányatott magyarországi helyzetérôl. – Ön a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett 1980-ban. Jó ideje azonban Kôszegen, ebben a hangulatos, nyugodt, osztrák határ menti városban él. Hogyan sodorta ide a szél? – Csongrádi lányként a diploma megszerzése után a szülôvárosomban vállaltam gyógyszerészi munkát. Késôbb – a magánéletem változásai kapcsán – az országban több helyen is megfordultam, ám mindig azt csináltam, amit szerettem, azaz a tára mögött állva a betegekkel foglalkoztam. Amikor ismét lehetôvé vált, hogy mi, gyógyszerészek is patikatulajdonosokká válhassunk, vállalkozó gyógyszerész lettem itt, Kôszegen. A város hangulata azonnal rabul ejtett, s bár már nincs meg a gyógyszertárunk, nem tudok innen elszakadni. – Hogyan lett kôszegi gyógyszertártulajdonos, és miért vált meg végül tôle? – A történet egy kôszegi születésû gyógyszerésszel, dr. Mohr Tamás docens úrral kezdôdött, aki ahhoz a gyógyszerészgenerációhoz tartozik, melynek tagjai a gyógyszertárak államosítását követôen évtizedekig álmodoztak arról, hogy nyitnak ôk még magángyógyszertárat a szülôvárosukban... Az ô álma is megvalósult, mivel 1993 nyarán – az egykori kôszegi Fekete Szerecseny Gyógyszertár elôtt tisztelegve – Szerecsen néven nyitotta meg a saját patikáját a Rákóczi utca 19. szám alatt. 6

Hamar kiderült azonban, hogy magánéleti okok miatt nem tud ismét véglegesen Kôszegre költözni, s ezért néhány hónap után eladásra kínálta fel a gyógyszertárát. Én akkor itt dolgoztam a megyében, mint „pendlizô” gyógyszerész, és úgy döntöttem, hogy belevágok. Elôször mint magángyógyszerész, majd 1996-tól mint személyi jogos gyógyszertár-tulajdonos vezettem a Szerecsen Gyógyszertárat. Tíz

év után, 2004-ben fejeztem be pályafutásomnak ezt a szakaszát. – Miért? – A 90-es évek végétôl kezdtem el foglalkozni gyógyszerésztörténeti kutatásokkal, 2002-ben pedig az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke lettem. Maga a kutatómunka, illetve a szakosztály menedzselése annyi feladatot jelentett számomra, hogy a teljes embert igénylô

Dr. Ferentzi Mónika szakgyógyszerész, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke

gyógyszertárvezetôi munka mellett képtelenség volt ennek eleget tenni. Egyébként is gyakran éreztem úgy, hogy „megesz az iroda”. Ezért 2004-ben úgy döntöttem, hogy megválok a vállalkozó gyógyszerészi egzisztenciámtól, s ismét „pendlizô”, helyettesítô gyógyszerészként fogok dolgozni. Az ugyanis több idôt és nyugodtabb hátteret biztosíthat a gyógyszerésztörténetben való elmélyedéshez, hiszen amíg a gyógyszertárban vagyok, addig a teljes figyelmemet a betegeknek szentelhetem, ám amint kilépek az ajtón, ismét szabadon koncentrálhatok az egyéb feladataimra. – Milyen elôzményei voltak annak, hogy 2002-ben az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke lett? – A szakosztály 1998-ban Kôszegen rendezte meg a VIII. Gyógyszerésztörténeti Konferenciát. Ez volt az elsô olyan szakmai program, esemény, amelynek a szervezésében részt vettem… – S lehetett volna az utolsó is… – Lehetett volna, de én már akkor éreztem, hogy nem lesz az. Addigra ugyanis már világossá vált számomra, hogy a vállalkozói gyógyszerészi lét, a számlák és árrések világa helyett igazából valami másra vágyom, s a konferencia napjaiban már azt is tudtam, hogy mire. Az elôadások között olyan csodálatos témákról hallhattam, mint a gyógyszerészet nagy személyiségei, történeti tárgyai, múzeumai és személyesen is találkozhattam Zalai Károly professzor úrral, aki akkor már a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt. Itt volt többek között Karasszon Dénes professzor úr, az Orvostörténeti Társaság akkori elnöke, s én roppantul élveztem a

velük való beszélgetéseket, eszmecseréket. Ekkor hallottam elôször arról, hogy létezik egy magyar Nobeldíjas gyógyszerész – akinek a nevére Zalai professzor úr sem emlékezett pontosan –, s nagyon megdöbbentett, hogy errôl eddig nem is tudtam. Már aznap – az éjszakai gyógyszertári ügyeletben – utánanéztem az interneten, s kiderült hogy Harsányi Jánosról van szó... Aztán vége lett a konferenciának, engem viszont nem

is alkalmazott a Szovjetunióval folytatott leszerelési tárgyalásai során. Az elmélet – melynek lényege az etikus döntések és megállapodások elôkészítésének módja – ma talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen ô például azt hangoztatta, hogy a gazdasági szereplôknek meg kell bízniuk egymásban ahhoz, hogy fenntartható legyen a gazdasági-társadalmi stabilitás. – A szakosztály életében tehát 1998 óta vett részt, majd 2002-ben a társaság vezetôi felkérték elnöknek. Milyen megfontolások alapján vállalta el a megbízást? – A felkéréssel a feje tetejére állt bennem a világ, hiszen akkoriban még „ide voltam

A díj átvétele Prof. St. Anderson elnöktôl

hagyott nyugodni a kérdés, hogy valójában ki is ez a Harsányi János – aki John C. Harsanyi néven élte az életét, miután az ’50-es években disszidált –, s mit jelentett számára magyar gyógyszerészként elnyerni a közgazdasági Nobel-díjat. Kutatásaim eredményeként 2001-ben a Gyógyszerészetben jelent meg róla a publikációm, amibôl kiderült, hogy ô annak a „nem komparatív játékelmélet”-nek a megalkotója, amelyet az amerikai kormányzat

ragasztva” a gyógyszertárba, és féltem tôle, hogy ha a szívem szerint döntök, elindulok egy olyan úton, aminek a vállalkozásom látja majd a kárát. Lényegében így is lett, hiszen augusztusban megválasztottak a szakosztály elnökének, és szeptemberben már a CPhH Tudományos Bizottságában találtam magam, vidéki gyakorló gyógyszerészként csupa profes�szor között. Vagyis elindult a tudományos pályám, s ez automatikusan a gyógyszer7

tártulajdonosi pozícióm feladásához vezetett, amire végül formálisan a patika eladásával 2004-ben került sor. – Induló szakosztályi elnökként mi volt az ars poeticája? – Ezt a tevékenységet én az elsô pillanattól kezdve „tudományos érdekvédelemnek” tekintettem. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy azt a bizalmi tôkét, amit a gyógyszerészek évszázadok alatt felhalmoztak, az újabb és újabb jogszabályok „fejszecsapásai” darabokra hasítják. A szakosztály elnökeként az elmúlt 9 évben ennek a bizalmi tôkének a helyreállítását éreztem a legnagyobb feladatomnak, de meg kell mondanom, az eredményekkel nem vagyok teljesen elégedett. Sok olyan ajtó maradt zárva – konkrétan és átvitt értelemben is –, amelyeket szerettem volna megnyitni. Talán majd az utódom 2012-tôl több sikerrel jár… – Miért fejezi be ezt a munkát jövôre? – A megbízott elnöki évek után kétszer választottak újjá, s az MGYT alapszabálya szerint két ciklust követôen mindenképpen új elnököt kell választani a szakosztály élére. Így jövôre Kata Mihály alelnök úrral együtt átadjuk a helyünket a fiataloknak. – Mit tekint a szakosztály legfontosabb eredményének az elmúlt évekbôl? – Nagy örömömre szolgál, hogy az MGYT vezetése a munkánkat mindvégig támogatta és elismerte, s hogy nagyon jó együttmûködést sikerült kialakítanunk a társaság többi szakosztályával. Nyilván ennek is köszönhetô, hogy – nemzetközi részvétellel – három gyógyszerésztörténeti konferenciát valósítottunk meg, és három CPhH-n 6 szekcióban tevékenykedtünk. Így elmondhatjuk, hogy a gyógyszerésztörténeti kutatások eredményei folyamatosan beépülnek a gyógyszerészeti tudományok szövetébe. Szintén sikernek 8

értékelem, hogy a „régebb óta fiatal” kutatóink mellett a fiatal szakemberek között vannak érdeklôdôk a gyógyszerésztörténeti kutatások iránt, bár érzékelem, hogy a gyógyszerészet napi problémái milyen erôvel sodorják el ôket errôl a területrôl. Aki viszont folytatja a kutatómunkát, az nagyszerû eredmények birtokába kerül, és közülük többen már nemcsak a hazai rendezvényeken, hanem

„Senkinek sem tudjuk azt mondani, hogy tessék, itt van egy múzeum, egy egyetemi tanszék vagy kutatóhely, ahol biztosítják számodra a munkád feltételeit.” a nemzetközi kongresszusokon is sikerrel szerepelnek. A szakosztály tagjainak publikációs tevékenysége is rendszeres. – Hogyan mûködik jelenleg a szakosztály? – Általában évente négy alkalommal tartunk ülést, ahol rendszerint valamilyen

eseményre készülünk. 2002 óta folyamatosan törekedtünk a szakosztály képviseletére a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaságban, s arra, hogy ôk folyamatosan értesüljenek a mi munkánk eredményeirôl – ez sikerült is. Párom, Bittera Miklós gyógyszervegyész nagy segítségemre volt és van úgy a nemzetközi, mint az itthoni munkában, köszönet érte neki ezúton is. Az MGYT lapjának szinte minden számában jelenik meg gyógyszerésztörténeti vonatkozású írás, de sajnos el kell mondanunk, hogy jelenleg nincs hivatalos kutatóhelye, háttérintézménye a magyarországi gyógyszerésztörténetnek, és nincs külön kiadványunk sem. Nincs egyetlen fôállású kutatója sem ennek a szerteágazó vonatkozású – a kultúrtörténetbe, országtörténetbe, magyarságtörténetbe beágyazódó – szakmai-társadalmi rétegnek. Mindannyian a megélhetést biztosító munkánkon felül – szabadidônk és családunk terhére –, önkéntesként vállaljuk a munkát. Senkinek sem tudjuk azt mondani, hogy tessék, itt van egy múzeum, egy egyetemi tanszék vagy kutatóhely, ahol biztosítják számodra a munkád feltételeit. Ezt mindannyian a saját fizetésünkbôl, nyugdíjunkból, egyéb bevételeinkbôl finanszírozzuk, amit én finoman fogalmazva is különösnek találok, tekintettel a több évszázados múlttal rendelkezô, jelenleg is hétezer diplomást számláló szakmai közösségre, s a többségében nagyhírû ipari és kereskedelmi cégek tucatjaira, melyek elvileg a hátunk mögött állnak, és igénylik a történeti kutatások eredményeit. A magam részérôl a szakosztály elnökeként persze az elmúlt közel tíz évben igyekeztem ilyen körülmények között is biztosítani a kutatómunka folyamatosságát.

– Hogyan zajlik ez az „öntevékeny” kutatómunka a gyakorlatban, ki szabja meg ennek irányát? – Maguk a kutatók választják ki a témáikat, például az egyházi, illetve a katonai gyógyszerészet területét, egyesületeink, a nemzetközi gyógyszerész-összefogások történetét, az erdélyi gyógyszerésztörténet magyar vonatkozásait, a gyógyszerészet nagyjainak életét, az I. világháború gyógyszerészi vonatkozásait, a kinin történetét, és így tovább. Én magam a Harsányi-dolgozat után az elsô magyar gyógyszerésznô életútját dolgoztam fel szerzôtársakkal, de számos egyéb munkán is dolgozom. Persze mindannyian amatôr történészek vagyunk, de én már nagyon várom annak a gyógyszerésznek a színre lépését, aki a gyógyszerészi mellé a történész diplomát is megszerezve, éjjel-nappal ezen dolgozva, nálunk komolyabb szakmai felkészültséggel mélyed el ebben a munkában. Ha ilyen kollégánk egyelôre nincs is, a fiatalok közül sok tehetséges gyógyszerész érez affinitást a gyógyszerésztörténethez. Amikor 2004-ben 2. helyezett lett egy gyógyszerésztörténeti pályamû a Rozsnyai Mátyás Emlékversenyen, azt gondoltam, hogy elértünk a csúcsra… és lássunk csodát, 2009-ben a pécsi dr. Kutas Jenô kollégánk elnyerte az 1. helyezést Than Károly munkásságáról szóló anyagával, s megkapta a Rozsnyai Emlékérmet. – Ezek kétségtelenül örömteli események, de az ördög ügyvédjeként azt is megkérdezném, mit tart a legfájóbb kudarcának? – Beszéltünk kôszegi kötôdésemrôl, s így nyilván nem kell magyarázni, miért különösen fájó számomra az, hogy jelenleg Kôszegen két patikamúzeum is létezik, ám mindkettô zárva van vagy csak idôszakosan látogatható. Ausztriában abból csinál egy település idegenforgalmat,

hogy azt állítják, ott használtak elôször gyûszût... Nálunk pedig egy kisvárosban van két olyan – több száz éves – patika, amelyekben XVII–XVIII. századi bútorok, eszközök vannak, s amelyek egyebek mellett kiváló helyszínt nyújthatnának akár nemzetközi gyógyszerésztörténeti kutatáshoz is. Hiszen olyan habán porcelánedényeket találtunk itt, amelyek az üldözött, s hazánkban menedéket találó, a Batthyányak által letelepített habánok – az anabaptisták – készítettek, a Küttel gyógyszerészdinasztia tagjai pedig évszázadokig megôriztek. S mi ezen az aranyon taposunk... Ez bizony a gyógyszerészi tudományos érdekvédelem kudarca.

rületen, valamint törekvéseik egybeesnek a nemzetközi társaság deklarált elveivel. Talán az általunk 2005-ben – nemzetközi részvétellel, angol nyelvû poszterekkel – megrendezett Gyógyszerésztörténeti Konferencia volt a kezdete a nemzetközi kapcsolataink erôsödésének, amit a német nemzeti gyógyszerésztörténeti társaság weimari, majd a nemzetközi társaság sevillai és bécsi kongresszusán való részvételünk követett. Akadémiai jelölésemet három ország gyógyszerésztörténeti akadémiája képviselôjének is támogatnia kellett, hogy végül elnyerjem a tagságot. Ez meg is történt, s így szeptember 15-én Berlinben, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság

Egy szakosztályülés az MGYT székházában

– Beszéljünk örömtelibb témáról. Önt idén szeptemberben a tagjai közé választotta a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia. Milyen elôzmények után került erre sor? – Az Akadémia a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság tudományos testülete, azok lehetnek a tagjai, akik éveken át dolgoznak és maradandót alkotnak e te-

40. jubileumi kongresszusán került sor a felvételemre. A rendezvény keretein belül külön ülést tart a nemzetközi akadémia, s ezen adják át az oklevelet és a medált. Természetesen nagyon boldog vagyok, s úgy érzem, hogy személyemen keresztül a teljes magyarországi gyógyszerésztörténeti szakma jut nemzetközi elismeréshez. -h9

Kontrolling a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásoknál A szakmai közbeszédben folyamatosan jelen van a gyógyszertárak eladósodottságának kérdésköre, a tartozások növekedése, a gazdálkodás bizonytalansága. Jelen írás célja, hogy javaslatot tegyen a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások részére, hogy a gazdálkodásukkal kapcsolatosan képzôdô legfontosabb gazdasági adatokat hogyan kísérjék figyelemmel, melyek a legfontosabb arányszámok, amelyeket folyamatosan számítani és ellenôrizni kell. 1. A kontrolling jelentés szükségessége A gyógyszertárat mûködtetô vállalkozás vezetôjének ahhoz, hogy a gyógyszertár gazdálkodását kézben tudja tartani, folyamatosan rendelkeznie kell azokkal az információkkal, amelyek képet adnak a gyógyszertár bevételeinek, követeléseinek, költségeinek és tartozásainak alakulásáról, a gazdálkodás eredményességérôl. A fenti információk a társaság kettôs könyvvitel rendszerén alapuló könyvvezetésébôl nyerhetôk ki. A könyvelô programok által bármelyik pillanatban elôállítható fôkönyvi kivonat formátumnál – amely fôkönyvi számlánként összevontan tartalmazza a vállalkozás gazdálkodási adatait – alkalmasabb, ha kialakításra kerül egy egységes formátumú kontrolling jelentés, ami folyamatosan havonta bôvül az illetô hónap kumulált adataival, így megoldható, hogy az adott idôszak összevont adatain túl az egyes hónapok adatait is folyamatosan értékeljük. A könyvelôprogramok szinte mindegyike lehetôvé tesz adatexportot az Excelben, így a jelentés kialakítását célszerû ebben elvégezni, egyrészt mert használata széles körben ismert, másrészt az alapadatokból könnyen elvégezhetô bármilyen egyedi igényeknek megfelelô számítás, kimutatás. 2. A kontrolling jelentés kialakítása A kontrolling jelentés kialakítása során célszerû az éves beszámoló eredménykimutatásából kiindulni. 10

Kerekes Csaba adószakértô

Az eredménykimutatás megmutatja egy adott idôintervallumban (dinamikus állapot) a vállalkozás összes bevételét és e bevétel elérése érdekében felmerülô valamennyi költséget és ráfordítást. Tartalmazza a társaság tárgyévi adózás elôtti, a társasági adóval csökkentett adózott, illetve az osztalékfizetéssel csökkentett, a cégnél maradó mérleg szerinti eredmény levezetését. Az eredmény fogalmánál fontos tisztázni, hogy nem pénzforgalmi, hanem teljesítményszemlélet alapján kerül meghatározásra. A kontrolling jelentések fordulónapjára vonatkozóan, az eredménykimutatásban szereplô adatokon túl, a mérlegadatokból a következôket mindenképp szükséges megadni: a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozás rendelkezésére álló árukészletet, a házipénztár és bankszámlák egyenlegét, a társaság vevôköveteléseinek és szállítói tartozásainak nagyságát.

3. Gazdálkodási adatok, arányszámok 3.1. Értékesítés A gyógyszerértékesítés árbevételének megbontása az értékesítés sajátosságaiból adódik, hiszen a gyógyszerek árának csak egy részét fizeti meg a beteg a patikában, készpénzben, jelentôs hányadot az OEP utal gyógyszertámogatásként, tehát a készpénzes és az átutalással érkezô bevételeket célszerû külön fôkönyvi számlákon kimutatni. Az értékesítés elemzésekor folyamatosan figyeljük, hogy a gyógyszertámogatás hány százaléka az összes gyógyszerértékesítésbôl származó bevételnek. Az OEP támogatási hányad arányszám utal az adott gyógyszertár értékesítési szerkezetére, nevezetesen, hogy milyen arányt képviselnek az adott patikában a nagy értékû készítmények, értelemszerûen ezek növekedése az arányszám növekedésével is jár. A gyógyszerértékesítés havi adataiból számítjuk az idôszak átlagforgalmát, ami összehasonlítható a korábbi évek hasonló idôszakaival. A patikák gazdálkodásában a legfontosabb adat a képzôdô árréstömeg, ami nem más, mint az adott idôszakra vonatkozó gyógyszerértékesítésbôl származó árbevétel, csökkentve az ezen árbevétel elérését lehetôvé tevô gyógyszerkészlet beszerzési árával (szakzsargonban: eladott áruk beszerzési értéke, azaz ELÁBÉ). A gyógyszertárak fôkönyvi könyvelésében a tárgyévi beszerzések szerepelnek. Ahhoz, hogy a kontrolling jelentések év közben korrekt ELÁBÉ adatot tartalmazzanak, figyelembe kell venni a nyitókészlet és

a tárgyhavi zárókészlet értékébôl adódó készletváltozást, tehát kiemelten fontos, hogy a gyógyszertárvezetô a hó végi készlet nettó beszerzési árát helyes ös�szegben adja meg a könyvelés részére. Két arányszámot számítunk %-os formában: egyrészt az árrésszintet, amikor az árréstömeget elosztjuk a gyógyszerértékesítés nettó árbevételével, másrészt a haszonkulcsot, amikor az árréstömeget az értékesült gyógyszer (ELÁBÉ) nettó beszerzési árára vetítjük. Az elôzô számításokat célszerû elvégezni a nagykereskedôtôl kapott utólagos engedmény figyelembevételével is, hiszen igazán korrekt, az értékesítés egészére vonatkozó adat így adódik. Az utólagos engedményt korrigálni kell, mert a tárgyhavi könyvelés még nem tartalmazza az arra a hónapra már lekönyvelt gyógyszerbeszerzési számlákra vonatkozó engedményt, mivel az a következô hónapban kerül csak átutalásra. Korrekcióként az idôszak egy hónapra esô átlagengedményét alkalmazhatjuk. Tapasztalataim szerint az árrésszint hónapról hónapra kiszámított értékében legfeljebb tizedszázalékos eltérések jelentkeznek ha az eltérés több százalékot is elér, akkor mindenképpen ellenôrizendôk mind az értékesítésre, mind a beszerzésre, mind a gyógyszerkészletre vonatkozó adatok. A jelentésben célszerû számítani az idôszak átlag árréstömegét, amelyet összevethetünk a gyógyszerbeszerzés nélküli nettó bekerülési költségekkel. A fentiek alkalmazásával minden hónap végén egységes szerkezetben látható a gyógyszertár gyógyszerértékesítésbôl származó nettó árbevétele, annak OEPtámogatási hányada, átlag nettó árbevétele, az értékesített gyógyszerek nettó beszerzési ára, a nagykereskedôtôl kapott utólagos engedmény, a keletkezett árréstömeg és ennek aránya az árbevételhez, valamint az ELÁBÉ-hoz képest.

3.2. A gyógyszerkészlet forgási sebessége A könyvelés a készletekrôl csak az egyösszegû nettó beszerzési árat, a gyógyszerbeszerzésekrôl pedig kumulált beszerzésiár-adatokat tartalmaz. A kontrolling jelentésben nettó, áfa nélküli adatokkal számolunk. Az idôszak átlagkészletét a nyitó és záró készlet számtani átlagaként határozhatjuk meg. Az idôszakban értékesítésre került gyógyszerek nettó beszerzési árát elosztva az átlagkészlettel megkapjuk, hogy ebben az idôintervallumban „hányszor fordult meg, hányszor értékesült” az átlagkészlet. Ha az idôszak napjait elosztjuk a fordulatok számával, akkor megkapjuk a készletek forgási sebességét napokban. A forgási sebesség a gyógyszertár készletgazdálkodásának hatékonyságán túl, a készletfinanszírozással kapcsolatosan is jelentéssel bír. Például 15 napos készletforgási sebesség esetén, ha 20 napos fizetési határidônk van a nagykereskedô felé, akkor a készletek java része nem igényel saját finanszírozást. Természetesen a hatékony készletgazdálkodást a gyógyszertár készletnyilvántartó rendszere teszi lehetôvé, a könyvelési adatokból rendszeresen számított érték azonban jó ellenôrzési és tájékozódási pontot jelent. 3.3. Költségek, ráfordítások A költségek és ráfordítások megbontása az eredménykimutatás tagolásából adódik. A fô csoportokon belül minden cég a saját szempontrendszere szerint alakíthatja számlarendjét, igazodva az elemzési igényekhez. A patikai kontrolling jelentésben az eredménykimutatást célszerû fôkönyvi számla szintjén megjeleníteni, így valamennyi költség- és ráfordításérték nemcsak kumuláltan, hanem részletesen is a vezetés rendelkezésére áll, így az egyes költségelemek változása hónapról hónapra figyelemmel kísérhetô.

Számítható az egyes költségek vagy költségcsoportok %-os mértéke az összes költséghez viszonyítva, vagy egyéb saját szempontok szerint. A tevékenység jellegébôl fakadóan a legnagyobb mûködési költségtétel a munkabér és az ehhez tartozó közterhek. Az anyagjellegû ráfordítások közül a gyógyszerbeszerzés a már említettek miatt külön kezelendô. Nagyon fontos adat a gyógyszerbeszerzés nélküli idôszaki összes költség-, és ráfordításadat, mert ez mutatja meg, hogy valójában mennyibe kerül havonta a gyógyszertár mûködtetése. Ha az idôszak utólagos engedmén�nyel növelt átlag árréstömegének és az idôszak átlag költség-, és ráfordításös�szegének a különbsége pozitív, akkor nyereséges, ha negatív, akkor veszteséges a gazdálkodás. 3.4. Adózás elôtti eredmény Az korrekt évközi adózás elôtti eredményadat számításához figyelembe kell vennünk olyan korrekciós tényezôket, amelyek az évközi könyvelésben nem jelennek meg egy adott hónap lezárásakor. A legfontosabbak: • A még nem könyvelt, a nagykereskedôtôl kapott utólagos engedmény. • A fordulónapig számított iparûzési adó. • Idôarányos gépjármû-, építmény- és telekadók. • Az idôarányos amortizáció. • A készletváltozás értéke. • Hiteltartozáshoz kapcsolódó még nem könyvelt kamat. A fenti korrekciók figyelembevételével számított évközi eredményadatból és a jövôre vonatkozóan rendelkezésünkre álló információk alapján végezhetünk számításokat a társaság év végi várható adózás elôtti eredményére 11

vonatkozóan. A várható társaságiadó-kötelezettség figyelembevételével kalkulálhatjuk a társaság adózott eredményét. 3.5. Rövid távú likviditás A likviditással kapcsolatos adatok nem eredmény-, hanem mérlegadatok,

 

Rövid távú likviditás

2011. 07. 31.

 

Megnevezés

 

 

Készlet

 

 

Követelés 2011

 

 

Pénztár

 

 

Bankszámla I.

 

 

Bankszámla II.

 

 

Kamatozó betétszámla

 

 

Értékpapírszámla

 

1

Összesen forgóeszközök

 

 

Folyószámlahitel

 

 

Széchenyi Kártya

 

 

Szállítói követelések

 

 

Lízingkötelezettségek

 

 

Hitelkamatok

 

 

Tôketörlesztés éven belül beruházási hitel

 

 

Tôketörlesztés éven belül egyéb hitel

 

 

Tôketörlesztés szállítói megállapodás alapján

 

 

Iparûzési adó egyenleg

 

 

Gépjármûadó egyenleg

 

 

Telekadó egyenleg

 

 

Ingatlanadó egyenleg

 

 

Személyi jövedelemadó egyenleg

 

 

Munkabér közterhek egyenleg

 

2

Összesen rövid lejáratú kötelezettségek

 

3=1–2

12

ezért a kontrolling jelentésben külön táblázatban célszerû bemutatni a gyógyszertár likviditási helyzetére vonatkozó számítást. Alaptételnek tekinthetô, hogy a készletek, a követelések és a valós pénzkészlet összesített értékének mindig meg kell haladnia a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. Ha ez nem tel-

Összesen forgóeszközök–rövid lejáratú kötelezettségek

jesül, akkor a gyógyszertárat mûködtetô mikrovállalkozásoknál a pénzügyi stabilitás veszélybe kerül. Ha a mostani körülmények között valaki bekerül egy eladósodási spirálba, abból – különösen a mai viszonyok mellett – nagyon nehéz kilábalni. A gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások zömükben családi tulajdonú mikrovállalkozások. 2007. január 1. után a patikák nehéz piaci helyzetbe kerültek, számos gyógyszertár addigi forgalmának jelentôs részét elveszítette, eredményes mûködése veszélybe kerülhetett. A jövô sem túl kecsegtetô, a Széll Kálmán Terv egészségügyre vonatkozó fejezetei a gyógyszerpiacra, így a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásokra is negatív hatásokkal lehetnek. Ilyen piaci környezetben fokozott figyelemmel kell kísérni a vállalkozás gazdálkodását, jövedelmének, fizetôképességének alakulását. Ez akkor valósítható meg, ha a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások gazdálkodásának során keletkezett bizonylatokat a könyvelésük folyamatosan, a lehetô legrövidebb idôn belül feldolgozza. A könyvelési adatbázisokból tanácsos folyamatosan, egységes szerkezetben, hónapról hónapra elkészíteni egy kontrolling jelentést, amelynek lényeges összegzô soraira és arányszámaira (árbevétel, OEP-támogatási hányad, árréstömeg, engedmény, árrésszint, forgási sebesség, idôszaki átlagköltség stb.) nagyon hamar „rááll a tulajdonos szeme”, s ezáltal biztosított a gazdálkodás késedelem nélküli állandó felügyelete. Kontrollingjelentés-minta A mellékelt táblázat hely hiányában csak az összesítô sorokat és a fontosabb elemzô sorokat tartalmazza.

                   

     

                           

Cégnév

2011. 07. 31.

Megnevezés Gyógyszerértékesítés árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétel Egyéb bevételek ( III/a.-III/b.) Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegû ráfordítások Bérköltség Személyi jellegû egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegû ráfordítások(10.+11.+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebbôl: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Készletváltozás értéke Idôarányos amortizáció értéke KORRIGÁLT ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYEI Pénzügyi mûveletek bevételei Pénzügyi mûveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYEI SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELÔTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék és részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Adózás elôtti eredmény amortizáció nélkül Nyitókészlet Beszerzés Zárókészlet Átlagkészlet Készletváltozás

                                 

                           

Fôkönyvi számlaszám

Fôkönyvi számlaszám

Cégnév

                   

             

   

           

2011. 07. 31.

Megnevezés ELÁBÉ idôszaki korrigált Árréstömeg Árréstömeg/hó Haszonkulcs 2011 Árrésszint 2011 Utólag kapott engedmény Nem könyvelt havi átlagengedmény Összes engedmény Árréstömeg engedménnyel Árréstömeg engedménnyel/hó Haszonkulcs engedménnyel 2011 Árrésszint engedménnyel 2011 Forgási sebesség ELÁBÉ-ra vonatkozóan Napok Készletfordulatok száma Forgásnap 2011. év havi átlagforgalma 2011. év havi forgalma 2011 átlaga–2010 átlaga TB-támogatás hányad 2011 TB-támogatás hányad 2010 TB-támogatás hányad eltérés 2011–2010 Idôszaki összes költség Havi összes átlagköltség/hó Havi átlageredmények Mûködési költségek fedezetéhez szükséges havi átlagforgalom Tényleges havi átlagforgalom engedménnyel Különbözet Havi összes átlag bérköltség Havi összes átlag személyi ráfordítás Összes személyi ráfordítás hányad a havi összes költségre vetítve Összes személyi jellegû ráfordítás a gyógyszerértékesítés bevételének %-ában 2011 Létszám Személyi jellegû ráfordítás/fô Várható adózás elôtti eredmény év vége Építményadó Gépjármûadó Várható adózás elôtti eredmény év vége korrigált

                      2011.01.01 211                                        

  13

Kígyó Patika – 137 éve biztos pont a szegediek életében Egy különleges gyógyszertár és a Hungaropharma Zrt. kapcsolata A szegedi Kígyó Patika több szempontból is kuriózumnak számít. (Sokak szerint „szegedicum…”) 1874 óta mûködik, azaz éppen 137 éves. A most látható – Szeged gyönyörû, Európa Nostra-díjas belvárosához illô – külsô és belsô arculatát 2003-ban nyerte el, amikor a jelenlegi tulajdonosok felújították nagy múltú, de idôközben megkopott gyógyszertárukat. Dr. Zolnay Kriszta gyógyszerész, a patikát mûködtetô kft. vezetôje szerint meglepô volt, mennyire felzaklatták a város lokálpatriótáit az akkori rémhírek… – Annak idején, a tulajdonosváltás kapcsán felmerült a közvéleményben, hogy esetleg megszûnik a gyógyszertár, ezért külön nyilatkozatot kellett kiadnunk a kedélyek lecsillapítása érdekében. Elmondtam, hogy természetesen szó sincs ilyesmirôl, hiszen én magam is gyógyszerész vagyok, és a Kígyó Patika megújulva viszi majd tovább évszázados hagyományait. Ekkor éreztük át elôször, hogy mekkora felelôsséggel jár megörökölni egy ilyen szakmai múltat, s méltónak maradni az elôdeink által kivívott ranghoz, elvárásokhoz. Remélem, az eltelt közel 10 év bebizonyította, hogy képesek voltunk rá. – A Kígyó Patika a legnagyobb forgalmú gyógyszertárak egyike. Ön hogyan látja a saját helyzetüket? – Mint minden gyógyszertárnak, nekünk is napi szinten küzdés az életünk. Mégis, ha rangsorolnom kellene magunkat, azt hiszem, az ország toplistás patikái közé tartozunk. Emögött persze egy nagyon komoly infrastruktúra és szakembergárda áll. A 750 m2es Kígyó Patikában 20 kollégám dolgozik az év minden napján. Azt gondolom, hogy a nyitva tartásunk is kuriózumnak számít, hiszen reggel 7-tôl este 10-ig várjuk a betegeket, vásárlókat. – Könnyebb vagy nehezebb egy ilyen nagy forgalmú patikát mûködtetni? – Mások a lehetôségeink és persze a kockázataink is. A liberalizált piacon nyilván a hozzánk hasonló gyógyszertárak kerültek leginkább a befektetôk, konkurensek célkeresztjébe. Ám szakmai szempontból számtalan lehetôséget rejt a pozíciónk, hiszen egészen más összetételû és nagyságú készlettel dolgozunk, mint a legtöbb gyógyszertár, Így reális célként tûzhetjük ki, hogy termékportfóliónk révén valamennyi hozzánk betérô vásárló igényt képesek legyünk kielégíteni. Ez persze „komfortosabb” munkakörülményeket is jelent a kollégáim részére, hiszen nincsenek készletgondjaink, nem kell másnapra visszarendelni a betegeket, hanem gördülékenyen zajlik az expediálás. Egy nagy patikában minden árucikkbôl kell lennie, s a nagy betegforgalomnak, esetszámnak köszönhetôen az itt dolgozó gyógyszerészek és asszisztensek is hatalmas szakmai jártasságra, tapaszta14

Dr. Zolnay Kriszta, gyógyszerész, a szegedi Kigyó Patikát mûködtetô Kft. vezetôje

latokra tesznek szert. Úgy gondolom, hogy Szeged és a környezô települések valamennyi lakosa így vagy úgy, de már kapcsolatba került a Kígyó Patikával. – Milyen helyet foglal el az életükben a Hungaropharma? – Mielôtt ide kerültem, egy svájci gyógyszergyárnál dolgoztam, így nem volt közvetlen kapcsolatom a gyógyszer-nagykereskedelmi cégekkel. Az élet úgy hozta, hogy 2002-ben a szektor képviselôi közül elsôként Dr. Feller Antallal és a Hungaropharma Békéscsabai Kereskedôházának vezetôjével, Törôcsik Marikával

találkoztam. Annyira pozitív benyomást tettek rám, és annyira meggyôzô volt az az attitûd, amellyel a nagykereskedelmi tevékenységet, mint szerteágazó szolgáltatást kínálták fel számomra, hogy attól kezdve a Hungaropharmát, mint kiemelt nagykereskedôi partnert tartottuk számon a vállalkozásunk életében. Nem csaltak a megérzéseim, hiszen a mai napig olyan színvonalú szolgáltatást kapok a Hungaropharmától, amelyet ha én is tovább tudok adni a hozzánk betérô betegeknek, akkor biztos lehetek benne, hogy a maximumot nyújtom. – A Hungaropharma sokszor és sokféleképpen fejezi ki köszönetét a hosszú távon hûséges partnereinek. Néhány hete viszont a cég munkatársai kaptak ajándékot Önöktôl… – Közel 10 év közös munka van a hátunk mögött. Ezalatt rendszeresen tartottuk a kapcsolatot Feller úrral és Marikával is, de azért lássuk be, hogy mind itt a patikában, mind a Békéscsabai Kereskedôházban sokan dolgoztak még az együttmûködésünk sikeréért. 10 év óta naponta több tucatszor egyeztetünk például telefonon a békéscsabai rendelésfelvevôkkel, de úgy, hogy közben fogalmunk sem volt arról, hogy a kedves hangok mögé milyen arcokat kell elképzelnünk. Mûködésünk 10. évfordulóján ezért úgy döntöttünk, hogy – a többszöri invitálást követôen – végre szakítunk idôt egy békéscsabai látogatásra. Két kolléganômmel egy szép ôszi napon felkerekedtünk, és egy elôre egyeztetett idôpontban bekopogtattunk a békéscsabai kollégákhoz. Szerettük volna megköszönni az elmúlt évek munkáját, erôfeszítéseit, amit az érdekünkben kifejtettek.

– Gondolja, hogy számunkra, nôk számára ez problémát jelentett…? A tréfát félretéve természetesen a személyes ismerkedésen túl én nagyon is kíváncsi voltam a nagykereskedelmi infrastruktúra mûködésére is, amirôl eddig csak tankönyvekben olvastam. Törôcsik Marika mindent a legapróbb részletig elmagyarázott, ami számomra roppant izgalmas élményt jelentett. A legmélyebb benyomást – a technikai háttéren túl – az tette rám, hogy én még ilyen tisztaságot, rendet és fegyelmet sehol nem láttam, pedig jó

10 év óta naponta több tucatszor egyeztettünk telefonon a békéscsabai rendelésfelvevôkkel úgy, hogy közben fogalmunk sem volt arról, hogy a kedves hangok mögé milyen arcokat kell elképzelnünk. – De erre akár azt is mondhatnám, hogy ez a munkájuk része? – Persze, egyrészt ez valóban így van, de ezen túlmenôen számtalanszor éreztük azt, hogy nemcsak azért kedvesek és készségesek velünk, mert ez a munkájuk, hanem azért is, mert emberileg kiválóak, ami túlmutat a napi rutinon. Ezt kellett megköszönnünk, és nem tudjuk eléggé! Sokat gondolkodtunk, hogy mivel kedveskedhetnénk nekik, s mivel bennünket a telefon köt össze, az az ötletünk támadt, hogy vigyünk egy szép nagy telefont. Tortából. – S mirôl beszélgettek?

néhány gyógyszeripari létesítményben megfordultam. Amikor hazajöttünk, és beszámoltunk a kollégáinknak a látogatásunk tapasztalatairól, végül azt kértem tôlük, hogy szeretnék itt is ugyanolyan rendet látni, mint amit a Hungaropharmánál tapasztaltam. – Most akkor 10 évig megint csak telefonon keresztül tartják majd a kapcsolatot? – Nem, dehogy, hamarosan mi látjuk majd vendégül a békéscsabai lányokat! H. T. 15

Jót fôzött (ki) az Igazgató Úr! Október elsô szombatján a Hungaropharma Zrt. a Központi telepen leltározott. Amíg a dolgozók a polcon lévô készleteket számolták, Sz. Kis László Beszerzési és Logisztikai vezérigazgató-helyettes a telep udvarán két üstben fôzte marhanyakból a pörköltet. 25 000 tárhelyet nem könnyû pontosan leszámolni, de 200 fôre sem egyszerû ízletes és laktató ebédet készíteni. Ennek ellenére kellemes idôben, családias, jó hangulatban telt el ez a nap!

Amennyire ördöngös a nyúl, annyira hazug a mókus Bolyki János, szüret közben Ha valaki elolvassa Bolykiék új bora, a Hazug Mókus hátcímkéjét, kézenfekvô, hogyan is kezdjük a vele való beszélgetést: Jani! Van mókusoló a pincédben? Minden pincénél van mókusoló – kezd bele a történetbe Bolyki János, egri borász nevetve –, nálunk is. De komolyra fordítva a szót (és még most is nevet, mert mindig ezt teszi), szerettem nagyon az Ördöngös boromat, és úgy látszik, nem csak én voltam így vele, mert gyorsan elfogyott. A nyúl azonban nem érezte jól magát egyedül, s régi tervünk volt Ipacs Géza grafikus barátommal, hogy egy testvért is találunk neki, a hazug mókust. 16

A többség, ha a két bort együtt látja, minimum elmosolyodik. De ez volt a cél! A két mondást a hátcímkén is nevetve olvassák, bár volt már, aki állítólag ismerte. Szóval elôbb volt két jópofa címke, utána kerestük hozzá a bort a legkedvesebbek közül. Nagyon jó bort, mert anélkül a vidám címkébôl szerintem gyorsan lufi lesz. Az Ördöngös (így, rövid ö-vel) eredetileg egy dûlô neve volt. Nagyszüleim csemegeszôlôt termeltek rajta, s mindig garancia volt a név a gyümölcs minôségére. Egyszer nekem is lesz onnan borom. A kékfrankos pedig a legkedvesebb fajtám. Hiszek benne, hogy Eger ebben az ízvilágban tudja legjobban bemutatni

adottságait, mineralitását, szépségét. Persze nyitottság kell hozzá és befogadás, és csak a jó évjáratokban szabad önálló fajtaként megmutatni. 2006-ban készítettem utoljára tisztán, de 2009 is annyira szép volt, hogy nem hagyhattam ki. Most vagyunk a szüretben, 2011 legalább ennyire klassz lesz – sosem volt még ilyen szép a szôlô nálunk! Összeállt tehát minden: a kedvenc fajtám legjobb hordóiból válogattam a legkedvesebb címkémhez bort. Ördöngösen jó lett. A Hazug Mókus a nyúl testvére: kék, mint a blauburger, ami a palackba került. Jó évjáratban karakteres, gyümölcsös, különleges bor készül belôle. Zamatos, de nem túlzó, kávés, fûszeres, elegáns bort ad. Ilyen lett 2009-ben is. A húszéves ültetvény termése eddig házasítások része volt, 2009-ben, hordóból kóstolva úgy éreztem, nem lehet nem megmutatni. Két srác dolgozik nálam a pincében, miattuk a 2500 palackból már csak 2470-et tudok adni, annyira szeretik.

Az Ördöngös: Egy újabb lyuk a magyar kollektív emlékezetkiesés ózonpajzsán az a tény, hogy egyre kevesebben emlékeznek arra az ôsi mondásra, hogy „ördöngös, mint egy nyúl”, vagy „legyél ördöngös, mint egy nyúl!”. Ezt a kultúrtörténeti mércével mérve is nagy jelentôségû rigmust, nem meglepô, hogy még Sigmund Freud is használta a nemi érintkezés konzekvens hiányáról szóló 1932-ben Bécsben publikált tanulmányában „Sei teuflich, wie ein Hase!” címmel. Ezen momentumok adtak bátorságot a Bolyki Pincészetnek, hogy borászati törekvései, hite és meggyôzôdése mellett foglalkozzon a magyar nyelvi örökség eme gyöngyszemével, és annak az élô hagyomány gyöngysorába való visszahelyezésével. A Hazug Mókus: A hazug mókust nem tûri az erdô – nyilván sokan találkoztak már e mondással, és használják is. Nem csoda, hiszen több száz éve forog közszájon szinte minden olyan országban, ahol mókus él. Például németül így hangzik: Der Wald ertrag das lügenhafte Eichhorn nicht. Vagy svédül: Liar ekorre tolererar inte skogen. Vagy szlovákul: Les neznesie klamajucu vevericku. A jelentése pedig minden kultúrkörben egy mókusfajtához kötôdik: ahogyan van szürke, barna és alpesi mókus, így létezik a hazug mókus is, melynek feltûnôen nagyobb a farka a többi mókusénál, ezért az erdô vadjai lényegében farokféltékenység miatt kiközösítik. Szôlészeti folyamatot is neveztek el errôl, ez a mókusolás, eszköze a mókusoló.

Hazug Mókus 2009 Mély és lilás szín, darált kávé, kis feketeribizli, bazsalikom gazdag elegye. Testes és sûrû, nehézség nélkül, nagy bor szépen beérett blauburgerbôl. Ördöngös 2009 Fûszeres, gazdag, friss illat, közepes test, sok-sok gyümölcs, fûszer és tölgy. Kellemesen fanyar, száraz kékfrankos, nagyon jó anyag. Nem árulunk zsákbanyulat, változatlan formában közöljük a két bor hátcímkéjének szövegét. 17

Biciklis kiruccanás Erdély-Partiumba A Debreceni Kereskedôházban szakosztálynyi dolgozó hódol a kerékpáros túrázásnak. A környéktôl távolabbra is vezet útjuk: változó összetételû csoportjaik már eljutottak pl. a Bükkbe, a Zemplénbe, a Tisza-tó vidékére. Szeptember utolsó, ragyogó napsütéses vasárnapján, alkalmi csapatunk (Lengyel Robi, Szabó Misi, Varga Pisti, Zahari Gabi és a szerzô) a magyar–román államhatáron túlra nyújtotta lábát. Nyírábrányig, majd Hosszúpályitól a Debrecent félkörívben övezô dél-nyírségi Erdôspuszták ligetei között haladunk. A futóhomokos vidéket a Kárpátokból lezúduló szelek s az Erdélybôl aláfutó folyók alakították ki. A tagolt dombvonulatokat ôshonos tölgyesek, telepített elegyesek borítják, a lapályok vizes rétektôl üdék, némelyikben kanális csörgedez. Kondoros, Nagycsere, Haláp tatár-török dúlta tanyavilágán át, Vámospércs és Nyírábrány érintésével toppan karavánunk az országhatárra.

18

– Jó napot! – köszönünk. – Bune zoá! – fogadja a román határôr. Gyorsan, udvariasan végzi dolgát, anekdotává halványítva a régi hercehurcák rossz emlékét. Így is lehet! Lehetett volna mindig így! Nekünk is, nekik is, másnak is! Nekünk, halandóknak nincs több eszköz: kölcsönös tisztelet, megértés, szeretet. Ebben vagy más sorrendben. Mert közös a haza, csak neve: Erdély, Siebenbürgen, Transylvania, Árdeál. Változik a táj arculata: a dimbes-dombos, finom szôlô- és gyümölcsillatú Érmelléken gurulunk. Az almáskertek tövén zakatoló vonat Nagybányára zötyög, alkotó szférájú kupéiban festônemzedékek hada.

Az Ér-ág íves hídjáról Érsemjén (Simian), a nyelvújító Kazinczy Ferenc szülôfalujához érünk. Érmihályfalva (Valea lui Mihai) a környék kistérségi központja. Látnivalói: új építésû ortodox templom, renoválás alatt lévô zsinagóga, Bocskai István mellszobra, ’56os emlékmû. Impozánsak fôutcája ódon épületei, illetve vasútállomása, ahová Debrecen, Nagyvárad (Oradea), Szatmárnémeti (Satu Mare) irányából futnak fényes sínpárok. Bámészkodunk, s a messzi havasok világát idézendô, iszunk egy pohár csíkszeredai sört. Egészség!

A településtôl híres szülötte, Zelk Zoltán költô meditációs soraival búcsúzunk: „...Szélfútta levél a világ. De hol az ág, de ki az ág?...” Nagyváradra tartva egy magaslatról ámuljuk a kies körpanorámát. Földtörténeti régidôkben az Ér széles völgye a TiszaSzamos-Kraszna folyamé volt. A „meder” fövenyén apró falvak füzére: Érkenéz (Voivozi), Érselénd (Silindru), Éradony (Adoni), Érkeserû (Chesereu), a „túlparton” Bagamér, Álmosd tornya ágaskodik. Északkeletre mögöttünk a Szilágyság határán húzódó Bükk azúros vonulata. Ami délre látható, lenyûgöz: a rózsaszín párafátyolban derengô Hegyköz, a Réz-, Meszes-hegység bércsora karolja a Berettyó felsô völgyét. Pazar festményû táj: a valótlan kék égkupola alatt haránt sorjáz tetôig a fakó-zöld kaszáló, aranysárga tarló, csillogó fekete szántás, mezsgyéiken ôszi lombruhában lángoló bokrok, fák. Aszfaltszalagunk a szélsô lankákon kanyarog. Lezúg Értarcsára (Tarcea), újra nekilódul. Kiskerekinél (Cherechiu) hágóra kaptat, majd a dôlt póznákon csüngô sürgönydrótok kísérte vasúthoz lejt, melyen Zilahról (Zalau) kattognak a kerekek. Rövidesen másik kistérségi központba, Székelyhídra (Sacueni) gurulunk. Látnivalói: magaslatán a Stubenberg-kastély a késô barokk római katolikus templommal, református templom a Zólyomi család címerével, új építésû ortodox templom. Bôsz turulszobor ôrzi a szemközti ház tábláját: az e helyütt állt fogadóban szállt meg Petôfi Sándor 1843 novemberében. Itt írta lánglelkû sorait: „...A szerelem, a szerelem, A szerelem sötét verem, Beleestem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok....” A kastély falai, mûbástyái óvásában pincék idézik a hajdan neves borvidék szebb napjait. Túránk a Debrecent Erdéllyel összekötô

ún. Székelyhídi úton folytatódik, s ezzel hazafordul. A jókora emelkedô tetejérôl ismét körbenézünk. A Bihardiószeg (Diosig) és Álmosd közötti Nyúzó-völgy szorosában vívták 1604. október 15-én Bocskai István hajdúi elsô gyôztes csatájukat a császári seregek fölött, minek emlékmûve odébb fehérlik. Nagyon messze délre a Bihari-hegység monumentális tömbje sejlik, lábánál a Körösvidék végtelenje. – Viszontlátásra! – búcsúzunk. – La revedere! – int, mosolyog, meg sem állít a román vámos. A sorompó tán utószor zárul, hamarosan leszerelik, hisz fölöslegessé vált. Az ôrbódé tanulságul marad: a történelemben két dolog nem létezik: örökké és soha. Jó megjegyezni! Létavértes, Monostorpályi, Hosszúpályi, a Vekeri-tó érintésével újra erdôk, ligetek közt tekerünk. Kitárul a Hajdúhát. Láthatárán a város lilás

sziluettje kényelmesen az ég narancsos kárpitjába süpped, s a búcsúzó Nap ránk hinti utolsó pászmáit. Otthon kellemes fáradtsággal székre roskadunk, ujjunk térképen vezetve idézzük élményeink, s egy icce pincehideg érmelléki bort kortyolván, merengve olvassuk Reményik Sándor, Atlantisz harangoz címû költeményét. Szép, mert figyelmez, s mert határon túlra járásunk öröm-mézébe rendre csöppen keserédes, mit a gyógyító idô se ízesít. „...Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország, Halljátok? Erdély harangoz a mélyben. Elmerült székely faluk hangja szól Halkan, halkan a tengerfenéken. Magyar hajósok, hallgatózzatok, Ha jártok ottfenn förgeteges égben: Erdély harangoz, harangoz a mélyben....” Dr. Milbik József minôségbiztosító gyógyszerész

Debreceni Kereskedôház 19

KE­RESZT­REJT­VÉNY

Kér­jük, hogy meg­fej­té­se­i­ket november 22-ig jut­tas­sák el a szerkesz­tôségbe. Cím: PRESS GT Kft. 1139 Bu­da­pest, Üteg u. 49., fax: 452-0270, e-ma­il: [email protected] A helyes megfejtést beküldôk között a Hungaropharma Zrt. ajándéka kerül kisorsolásra. A 2011. 8. szám ke­reszt­rejt­vényének he­lyes meg­fej­té­se: „Elmúlik tôle a nátha és még rózsaszínben is látom a világot.” A Helikon Kiadó ajándékát Faragó Erzsébet bodajki ked­ves olvasónk nyer­te. Gra­tu­lá­lunk!