A gyereknevelés veszélyes dolog: Ha sikerül, rengeteg küzdelem és Gond az ára, ha nem sikerül Felülmúlhatatlan fájdalom

„A gyereknevelés veszélyes dolog: Ha sikerül, rengeteg küzdelem és Gond az ára, ha nem sikerül Felülmúlhatatlan fájdalom.” /Demokreitosz/

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA

A nevelés célja

A nevelés feladata A nevelés keretei

Az egészséges életmód

Az érzelmi nevelés

és alakítása

társas kapcsolatok

Tevékenységformák: Játék, játékba integrált tanulás Mese. Dramatikus játékok Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, Megismertetése Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmény Családsegítő intézmények Fenntartó A fejlődés eredménye óvodáskor végére

2

Az óvodajellemző adatai

OM azonosító:201746

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Sajóvárkonyi - Táblai Összevont Óvoda

Az óvoda pontos címe és telefonszáma:

3600 Ózd, Tétény út 1. 48/471-234

Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma:

Ózd Városi Önkormányzat 3600 Ózd, Városház tér 1. 48/574-100

Az óvodához tartozó tagintézmény neve, címe: Virág úti tagóvoda 3600 Ózd, Virág út 27. Bánszállás Óvoda Bánszállás Telep 30.

Az óvodai csoportok száma

Férőhelyek száma

Tétény Úti Óvoda

6

150

Virág Úti Óvoda

3

75

Bánszállás

1

25

MINDÖSSZESEN

10

250

3

1. Költségvetési szerv Neve: Sajóvárkonyi - Táblai Összevont Óvoda OM azonosító: 201746 Székhelye: 3600 Ózd, Tétény út 1. 2. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (1) bekezdésben foglaltak értelmében köz-nevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A költségvetési szerv szakágazat szerinti főtevékenysége /szakágazat száma, megnevezése/: 851020 Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenységei Szakfeladatok rendje 2012.szeptember 1. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható érzék-szervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562917 Munkahelyi étkeztetés 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 4

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. A költségvetési szerv működési köre/illetékessége Óvodai nevelés Ózd város jelen alapító okirat függelékében meghatározott közterületein A költségvetési szerv, irányító szervének neve, székhelye: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3600 Ózd Városház tér 1. Felügyeleti szerve: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő testülete Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi- gazdasági feladatait a Gazdasági Ellátó Központ látja el. (3600 Ózd Október 23 tér 1.) A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, választási rendje A költségvetési szerv intézményvezetőjét a Képviselő-testület – pályázat alapján – a közalkalmazottakról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 21. § (1) bek.-ben foglaltak alapján a képesítési követelményeknek megfelelően, határozatlan időre kinevezi, és egyidejűleg megbízza (a 138/1992. (X.8.) Korm. rend. 5. § (2) bek.-ben megállapított határozott időtartamra) a költségvetési szerv magasabb vezetői feladatainak ellátására. Az intézményvezetői megbízás nyilvános pályázat útján tölthető be. A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. A költségvetési szerv alapítójának, illetve fenntartójának neve és címe Ózd Város Önkormányzata – 3600 Ózd Városház tér 1. A költségvetési szerv típusa 5

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7.§ (1) bekezdésben foglaltak értelmében óvoda. A férőhelyszám és a költségvetési szervbe felvehető maximális tanulólétszám A férőhelyszám 250, a költségvetési szervbe maximálisan felvehető gyermekek száma: 250

Mérföldkövek az intézmény életében

A jelenlegi struktúrában történő működést a 116/2012.(VII.19.) sz. képviselő testületi határozat, hozta létre.

2012.VII.19. Hatályba lépés időpontja: 2012. szeptember 1. E szerint a Sajóvárkonyi-Táblai Összevont Óvodai Intézménye

6

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által fenntartott – öt

-

óvodájában fejti ki működését, összhangot teremtve az egyes tagóvodák pedagógiai-, tanügy igazgatási-, munkáltatói-, gazdasági, menedzselési, feladatinak ellátása területén.

-

Pedagógiai programunkat is e sajátos struktúrából adódó lehetőségek kihasználásával állítottuk össze.

-

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján – a kisebbségi nevelés irányelveit megőrizve közös nevelésfilozófiánk, céljaink, feladataink meghatározása mellett tükröződik az egyes tagóvodák helyi sajátosságaiból adódó egyéni arculat, a kompetencia-alapú óvodai nevelés szellemisége, amely színesebbé, változatosabbá teszi intézményünk egészét.

-

2007-ben bevezetésre került az IPR, melynek működtetése azóta is folyamatos, óvodai fejlesztő program szerinti foglalkozás.

-

Kompetencia alapú program bevezetése egy csoportban

-

Óvodabővítés Tétény Úti Óvodában ÉMOP- 4.3.1/A-09-2010-0036 Átadás: 2011. december 14. Négy csoport.

-

2011-ben két „Jó gyakorlatot” készítettünk és töltöttünk fel az Education Kht. honlapjára.

-

2011 Bozsik Tehetségnevelő Program bevezetése

-

2012. szeptember 1-től leváltunk a Sajóvárkonyi ÁMK- tól

-

2012. szeptember 1-től az Apáczai Csere János Általános Iskolától a Virág Úti Óvoda leválása után a Sajóvárkonyi - Táblai Összevont Óvodai Intézménye tagóvodája lett.

 2012-ben a Tétény Úti Óvoda – eredményes TÁMOP -3.1.7.-11/2 pályázaton vett részt a „Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és fel-készítése” címmel. „ Kicsinyke hősök új utako

Az intézmény bemutatása Komplex állapot felmérés

Intézményünk részben önállóan gazdálkodó, önkormányzati fenntartású intézmény. A 3 óvodánk 250 férőhellyel a város peremkerületén fogadja a zömében halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A területen a tiszta, rendezett családi házak mellett egyre több a leromlott állagú, düledezett, romos épület. Igen magas az roma nemzetiségi etnikumhoz tartozók aránya. 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség 7

óvodai nevelésének irányelveit figyelembe véve készítettük a programunkat. A családok munkanélküliek, egyre súlyosabb gondokkal küzdenek, szociális segélyből és családi pótlékból élnek, jellemző rájuk az alacsony fokú iskolázottság. Barátságos és biztonságos környezetben, kedves, gyermekszerető, jól képzett pedagógusaink derűs, vidám légkörben foglalkoznak óvodásainkkal. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink jól érezzék magukat, szeressenek óvodába járni. A központi óvoda 1980-ban épült, 2011-ben 150 férőhelyesre bővült. Tágas, esztétikus, harmonikus környezetben biztosítjuk a gyermekek számára a játék folyamatosságát, a változatos élmény és tapasztalatszerzést, a többféle választható tevékenységet. A Bánszállási tagóvoda városunk legrégebbi, még ma is működő óvodája, 1905- ben épült. 2004-ig az Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda tagóvodája volt, ezt követően társult intézményünkhöz. Egy csoportos, félnapos óvodaként funkcionált 2006-ig, ettől kezdve napközi otthonos óvoda lett. A 2008-ban felújított épületben halmozottan hátrányos gyermekeknek nyújt szeretetet, nyugalmat, sok-sok játékot, örömet, törődést, bizalmat, aktívan bevonva a szülőket az ünnepnapok és a hétköznapok eseményeibe. A Virág úti tagóvoda több évtizede a kulturáltságukban, anyagi lehetőségeikben, etnikai hovatartozásban sokszínűség jellemzi. A játékos tanulás során a képességek és készségek fejlesztése közben érzéki és érzelmi alapon szereznek tapasztalatot a természetről, az emberi élet jelenségeiről. Fontosnak tartjuk, hogy figyelembe vegyük az óvoda alapprogramja mellett az etnikai kisebbségi program irányelvei. Első lépés a cigánygyerekek felzárkóztatásában és az esélyegyenlőség megteremtésében, hogy az óvónő elfogadja azokat a különbözőségeket melyek a családok kulturáltságában, emberi kapcsolataikban, nevelési elveikben és ennek megvalósításában nyilvánulnak meg. Feladatunk, hogy harmonikus gyermekközösséget kovácsoljunk, melyben a gyermekek feloldódnak, érzelmileg biztonságban érzik magukat. Évek óta próbáljuk a legjobb eredményt elérni az általunk jónak tartott módszerekkel, de nyitottak vagyunk az új, tartalmas ötletek befogadására is. A differenciált, egyéni fejlesztéssel a gondozási és önkiszolgáló képességek kialakítását, esztétikus megjelenést és környezeti igényt célozzuk meg, ezen kívül a kapcsolatteremtés készségét kortársakkal, felnőttekkel. Az anyanyelvi

8

nevelés eszközeinek felhasználásával egyéni fejlesztéssel hangoljuk össze az életkori sajátosságokat és az ismeretek sokszintű bővítését. A cigány családok életében az óvoda az első intézmény, ahol a szülőknek alkalmazkodniuk kell a társadalom elvárásaihoz. A jól szervezett napirenden belül alkalmazott szabályok, szokások kialakítása közben figyelünk az óvodába járás rendszerességére.

TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS

Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi (városi) óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait és a városi közoktatási koncepció irányelveit. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)  229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról  2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/20012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve 9

 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve  1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól  1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF  185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja  1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény tagóvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a városi sajátosságokból adódó lehetőségek kihasználása.

10

AZ INTÉZMÉNYI MUNKA FELTÉTELEI Személyi feltételek

ÓVODA

TÉTÉNY ÚTI

VIRÁG ÚTI ÓVODA

ÓVODA

BÁNSZÁLLÁS ÓVODA

1 fő

intézményvezető tagintézmény -

1 fő

1 fő

helyettes

1 fő

-

-

óvodapedagógus

13 fő

6 fő

2 fő

óvodatitkár

1 fő

-

-

asszisztens

1 fő

1 fő

-

dajka

6 fő

3 fő

1 fő

szakácsnő

1 fő

-

-

alkalmazott

2 fő

1 fő

1 fő

férőhelyek száma

150 fő

75 fő

25 fő

vezető intézményvezető

pedagógiai

konyhai

Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodáskorú gyermek óvodai nevelésben részesüljön. A gyerekek nagy része ingerszegény, alacsony szociokulturális környezetben él, ezért jelentős hátránnyal kezdik meg az óvodai életet. 11

Az intézmény szervezeti rendszere Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda ÓVODAVEZETŐ

Magasabb vezető

Tétény úti Óvoda

Virág úti óvoda

Óvodavezető helyettes

Tagóvoda vezető

Bánszállás

Tagóvoda vezető

Óvodánk 1997. 09. 01-től a Sajóvárkonyi ÁMK szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézmény-egységéhez tartozott 2012. szeptember 1.-ig. Az átszervezés után leváltunk és az új nevünk Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda. A Mekcsey úti óvoda megszűnt a Tétény úti óvodába költözött, így velük és a bővítéssel hat csoport látja el a feladatot. Maradt tagóvodaként a Bánszállási óvoda, és ide tartozik még tagóvodaként a Virág úti óvoda három csoporttal. Az intézmény-egységek tevékenységének összehangolását az intézmény egységek vezetői koordinálják. Az intézmény a nevelést, az általános műveltség megalapozását, általános értékek tudatosítását és elsajátítását tartja legfontosabb feladatának.

Alapító Okirat száma: 116/2012.(VII.19) Kelte: 2012.VII.19. 12

Az óvoda tevékenysége

A 3-7 éves (indokolt esetben legfeljebb 8 éves) korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása. (Köt. 24.§) Az óvoda alaptevékenysége: Óvodai nevelés  az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik;  a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok;  a gyermekek személyiségfejlődésnek elősegítése, egyéni képességeik kibontakoztatása az „óvodai nevelés országos alapprogramja” által meghatározott tevékenységi formák keretein belül;  gondoskodás a gyermekek testi, szociális, értelmi képességeinek életkor specifikus kialakításáról a játéktevékenység előtérbe helyezésével;  életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése, igény szerint speciális fejlesztő foglalkozásokat (mozgásfejlesztés, logopédia) szervezhet;  sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése (testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége);  különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása (beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermek) integráltan; bejáró gyermekek ellátása; Az óvoda funkciói: -

Óvó-védő: Érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg.

-

Szociális: Lehetőséget biztosítunk a hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésünk során alkalmuk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. 13

-

Nevelő-személyiségfejlesztő: A gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret biztosítunk, hogy képessé váljanak az iskolai élet megkezdésére.

Óvodánk nyitott, biztosítjuk, hogy a szülők gyermekük mindennapi óvodai életébe bármikor betekinthessenek.

TÁMOP 3.1.11-12/1-2. „ÓVODAFEJLESZTÉS” 14

Tétény és Virág Úti Óvodában I. Intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztés A változások korát éljük, világunk felgyorsult és ez a tendencia törvényszerűen folytatódik. Az össztársadalmi változásokra minden gazdaságban működő szervezetnek, így az óvodának is reagálnia kell, hiszen a fennmaradás a változások felismerésén és az új környezethez való gyors alkalmazkodáson múlik. A szervezetfejlesztés nemzetközi szakirodalmában Beckhard meghatározása vált klasszikussá. „A szervezetfejlesztés 1) tervszerű, 2) a szervezet egészére kiterjedő, 3) felülről szervezett törekvés, amely 4) a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza 5) a szervezeti folyamatokra való tervszerű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával” (pszichológiai és szociológiai ismeretek felhasználásával) (Barlai Róbert – Csapó Edit: Szervezetfejlesztés és stratégiai vezetés) A szervezetfejlesztés célját tehát a szervezet hatékonyságának növelése, annak elősegítése, hogy változzon az élet minősége. A hatékonysági kritériumokat két nagy csoportra lehet bontani: 

az emberi tényezőkre, magukba foglalják a viselkedést és a kapcsolatokat, a vezetők véleményét az emberről, ellenőrzési módszereket, jártasságot a kommunikációban, szakmai tudást és egy szervezet emberi erőforrásának minden erősségét és gyengeségét.



az olyan tárgyi feltételekre, mint a struktúra, vagy a technológia.

Az óvodafejlesztési pályázat I. pontjában meghatározott kötelező elemek beépítése a szervezeti működésben a feladat, így:

15

a) A komplex állapotfelmérést, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvoda nevelési program részeként az alábbi fejezet-címek szerint kidolgozva: Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; b) Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek c) Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei; d) Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; továbbá az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei; e) A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása; f) Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái g) A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása A felsorolt pontok beépítése az óvodai szervezet, különböző folyamatainak javítását fogja szolgálni, melyek az emberi tényezőkre ható minőségi javulást eredményezik majd. Az elemek beépítése az alábbi szervezeti struktúrában fog megjelenni, majd szöveges kidolgozása területenként történik meg.

16

Az óvoda szerkezete

ÓVODA

Bemenet (Bölcsőde, család, szokásrendszereivel)

Gyermekcsoport

Kimenet (Választott iskola)

Nevelő testület

A nevelés partnerei

A szülők közössége

Óvodai nevelési folyamatok: (észlelési, beszédfejlesztési stb.) Óvodába lépés, beillesztés, beszoktatás szocializáció

Komplex állapotfelmérés, részletes anamnézis: Megfigyelés, mérés, elemzés, értékelés – Figyelembe véve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 63. és 93.§-aiban meghatározott területeket, kiegészítve anamnézisben felvett információkkal és a családlátogatásokon tapasztaltakkal, valamint a Pedagógiai Programban meghatározott egyéb területeket.

Tanulási folyamat megtervezése, szervezése Tevékenységek szervezésével ismeret, képesség, attitűd, fejlesztése a komplex állapotfelérés alapján egyénre szabott differenciált tevékenységgel, fejlesztéssel

17

Fejlődés, fejlesztési folyamat: A komplex állapotfelmérés alapján készített egyéni és csoportra vonatkozó fejlesztési tervek megvalósítása

Az óvoda kapcsolatai Belső kapcsolatai: Óvoda – család Az óvoda kapcsolatai Külső kapcsolatai

A nevelési folyamatok komplexitása azt is jelenti, hogy egyszerre érvényesül egyrészt a gyermek különböző tevékenysége (a szabadon választottak és

a nevelő

által

kezdeményezettek, a játék, a tanulás és a munka jellegű tevékenységek), másrészt az óvodapedagógus közvetlen és közvetett nevelőhatára történő fejlődés, vagyis a spontán és tervszerű fejlesztések eredményeként.

fejlődés, új szükséglek - a gyermek belső feltételei fejlesztés, a fejlődés elősegítése - a családi háttér befolyásoló szerepe - az óvodapedagógus személyisége - az óvodapedagógus - gyermek kapcsolata Nevelési folyamat: a nevelés folyamata a gyermek személyiségfejlődése érdekében érvényesített magatartás- és tevékenységformáló hatások láncolata.

18

/A nevelési folyamat szerkezetén a hagyományos szakirodalom a tapasztalatszerzést, a tudatosítást és a gyakorlást érti. Kelemen László a hatásrendszert veszi alapul. Nézete szerint a nevelési folyamatot tárgyalhatjuk, mint képességfejlődést, mint perszonalizációt, mint tanulást, és mint szocializációt. Bábosik István szerint a nevelés folyamata olyan nevelési akciók sorozata, amely társadalmilag értékes, de egyénileg is eredményes a magatartás és tevékenységformák kialakítására irányul.35 Részletesen elemzi a magatartás szabályozását ellátó feltételrendszert, a tevékenység szervezési folyamatot. A nevelés folyamatában a magatartás és tevékenység alapjainak fejlesztése megy végbe. A tevékenység fejlesztő hatásának eredménye a jellem fejlődése is./ Folyamtok óvodában, különböző aspektusból:  az óvodás korúak nevelésének folyamata;  a tevékenység fejlesztésének folyamata;  a magatartás fejlesztésének folyamata;  a gyermeki képességek fejlesztésének folyamata;  a szocializáció — individualizáció folyamat. 

Pszichikus folyamatok: megismerési, (kognitív) érzelmi, (affektív) akarati (konatív) folyamatokat



Testi fejlődés



A megismerő tevékenység fejlődése

Az óvodás gyerek érzékelése - észlelése Látásészlelés Hallási észlelés Formaészlelésük Térészlelés Időészlelés 19

Az óvodás emlékezete Szóemlékezete. A képzelet és a mese Az óvodás gondolkodása Az óvodás beszéde A szókincsfejlődés: A tiltás és tagadás megtanulása: A melléknevek használata óvodáskorban Igék használata A határozószók megjelenését A számnevek A névmások A névutók Szövegalkotás Beszédhibák 

Szabályozó lelki folyamatok

Érzelmei, akarata és személyiségének önállósulása Érzékelés, Észlelési folyamat: érzékelés specifikus – taktilis, kinesztetikus, látás, akusztikus, vizuális érzékelés – ezek integrálódása stb. Figyelem Emlékezet, Képzelet, Gondolkodás, Beszédfejlődés, 

Megismerési folyamat



Szocializációs folyamat



Beszoktatás folyamata:



Képességek fejlődésének folyamata Kreativitás fejlődése



Tanítás, tanulás folyamata



Szokások kialakításának folyamata



Mozgás fejlődés folyamata: 20

Nagymozgások Finommozgások 

Játék tevékenység fejlődésének folyamatai



Ábrázolási tevékenység fejlődésének folyamata

21

AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE 1. PEDAGÓGIAI DOKUMENTÁCIÓK 1.1 Az egész óvoda közösségének terve 1.2.1 Koncepció 1.3 A csoportok nevelési tervei

1.2 A vezetés tervei 1.1.1 PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.3.1 Ütemtervek

1.1.2 Óvodai munkaterv

1.2.2 Ügyvitel

1.1.3 Továbbképzési terv

1 éves - Minősítés (új dolgozó) - Pedagógiai munka eredményeinek feltárása - Egyéni ellenőrzés, segítés - Továbbképzés

Nevelés tervezése

3 éves Tematikus vizsgálat Továbbképzés helyi rendszere

Tanulás tervezése

1.3.2 A gyermekek fejlődésének nyomon követése (személyiséglapok)

5 éves Összegező értékelés

1.3.3 A fejlődés mutatóinak összevetése a korábbi időszakokkal

Nevelési program értékelése -

Továbbképzés rendszere

22

2. MÁSODLAGOS FUNKCIÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TERVEK SZMSZ - Házirend - Munkatervek - Közalkalmazotti szabályzat - Kollektív szerződés - Egyéb tervek

23

Nevelőtestületünk jellemzői

 Szervezett továbbképzéseken való részvétel a továbbképzési tervnek megfelelően. Az önképzés, szervezett továbbképzés során szerzett ismeretek átadása egymásnak.  A tudást becsüljük, egymást elfogadjuk és tiszteljük. Segítünk egymásnak.  Segítünk

a

környező

települések

óvodáiból

hozzánk

forduló

kollégáinknak, tapasztalatainkat, tudásunkat átadjuk.  Fogékonyak vagyunk az újra, folyamatosan karbantartjuk szakmai ismereteinket.  Alkalmazkodunk a változásokhoz, a helyzetelemzés után keressük a megfelelő lehetőségeket.  Az óvodapedagógusok párban, állandó szoros együttműködésben végzik nevelőmunkájukat. Naponta megbeszélik az egyes gyermekek nevelésével kapcsolatos főbb történéseket, feladatokat. Közösen keresik az okokat és a megoldásokat. Együtt terveznek, szerveznek, nevelőmunkájukban jól kiegészítik egymást.  A dajkák a nevelőmunkát segítve hatást gyakorolnak a gyermekekre. Ezért

az

óvónőkkel

rendszeresen

megbeszélik

a

feladatokat,

tennivalókat. Gyermekszeretők, óvodánkat tisztán tartják, szépítik.

24

TÁMOP 3.1.11-12/1-2. „ÓVODAFEJLESZTÉS” Továbbképzési terv a pályázaton belül 2013-ban

25

Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda Továbbképzés

KÉPZÉS

ÓRASZÁM

TÉTÉNY ÓVODA

VIRÁG ÚTI ÓVODA

1. Konfliktuskezelés a

30

1. Bejcsek-Nagy

közoktatási intézményben

Enikő 2.Varga B.Róbertné

2. Agressziókezelés a

30

1. Bejcsek-Nagy

közoktatási intézményekben

Enikő 2.Varga B.Róbertné

3. Munkafolyamatok uralása a

30

Scitovszkyné Csonka Anett

Földessy Andrea

30

Scitovszkyné Csonka Anett

Földessy Andrea

változó közoktatásban 4. A projektmenedzsment alapelemei, felkészítése a projektmenedzseri feladatok ellátására 5. Óvodából az iskolába

1.Kovácsné Mustos

30

zökkenőmentesen

Marianna 2. Kuna Márkné

6. Informatikai szoftver

1.Kovácsné Mustos

30

ismeretek a hatékony

Marianna

pedagógiai munkavégzéshez 7. A lelki egészség fejlesztése,

2. Kuna Márkné 30

önismereti technikák

2.Nagy Sándorné

segítségével. 8. Harc a kiégés ellen,vagy

3. Kaló Tünde 30

állítsuk vissza a pedagógusok

1. Németh Zoltánné 2. Kaló Tünde

életerejét. 9. Dráma pedagógia a hátrányos

1.Antalné V.B. Andrea

3. Török Zoltánné 60

4. Stefán Sándorné

helyzetű tanuló integrált

5. Nagy Sándorné

nevelésének elősegítésére

6. Kaló Tünde

26

A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása A TÁMOP 3.1.11-12/1-2. „ÓVODAFEJLESZTÉS” című pályázatot Ózd város önkormányzata nyerte meg, 10 óvodával. A pályázat négy kötelezően megvalósítandó részből tevődik össze: 

Intézmények szolgáltatási színvonalának növelése



Képzések, továbbképzések, tréningeken való részvétel, fenntartó és óvodapedagógus felkészítés az oktatásirányítási, tanügy-igazgatási témákban, valamint különböző pedagógiai, módszertani akkreditált képzéseken, különböző témákban.



Az óvoda pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását támogató szolgáltatások/programok megszervezése, lebonyolítása



Építés és eszközök beszerzése

Ezt az intézkedési tervet a második témában szereplő feladatok színvonalas elkészítését, megvalósítását szolgálja. Az óvodák a képzéseken változó létszámmal vesznek rész. Nem minden óvoda dolgozója vesz részt minden képzésen. Úgy gondoltuk az óvodavezetőkkel, hogy a hatékony és eredményes megvalósításához szükség van arra, hogy minden képzésről legyen a kollégáknak ismerete, annak érdekében, hogy az óvodák saját gyakorlatába és a helyi dokumentumokba megfelelő tudással, háttérrel tudják beépíteni. A belső képzéseknek (ismeretek átadása) minden óvoda helyet biztosít.

27

Fontosnak tartjuk a megszerzett ismeretek átadása mellett a többi óvodai kötelező elem ütemezését, hogy a pályázatban való részvétel sikeres legyen. A TÁMOP 3.1.11-12/1-2 pályázat kiváló lehetőségeket biztosít a szakmai tudás növelésére. A továbbképzéseket követő, belső szakmai munkák eredményeként a képzésen elsajátított eljárások, módszerek, tevékenységek továbbadásának a nevelőtestület többi tagjainak jó színvonalon megvalósulására törekszünk. Továbbképzések: 1. Drámapedagógia – a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 2. Munkafolyamatok uralása a változó közoktatásban 3. A projektmenedzsment alapelemei, felkészítése a projektmenedzseri feladatok ellátására 4. Konfliktuskezelés a közoktatási intézményben 5. Agressziókezelés a közoktatási intézményekben 6. Óvodából az iskolába, zökkenőmentesen 7. Harc a kiégés ellen, vagy állítsuk vissza a pedagógusok életerejét 8. Informatikai szoftverismeretek a hatékony pedagógiai munkavégzéshez 9. Lelki egészség fejlesztése, önismereti technikák segítségével

FELADATTERV, A TOVÁBBKÉPZÉSEN SZERZETT ISMERETEK NEVELŐTESTÜLETI ÁTADÁSÁRÓL 1.sz. táblázat Helyszín

Időpont

Módszer

Képzés neve

Cél

Sikerkritérium

Árpád Vezér Úti

2013.

Gyakorlati és elméleti

Drámapedagógia – a

A drámapedagógia

A drámapedagógia

A képzésen

Óvoda

11.19.

tréning

hátrányos helyzetű

módszereivel

hatékony

részt vevők

tanulók integrált

(történetek, szituációk

alkalmazása

és az

nevelésének

feldolgozásával)

elősegítésére

segítsük a gyerekek

óvodavezető

beilleszkedését, személyiségformálását

28

Újváros téri Óvoda

2013.

Gyakorlati és elméleti

10.22.

tréning

Ön és társismeret

Önismeret és

Az egyén megtanulja értékelni önmagát és társait. Tudását alkalmazza

önértékelés

gyerekekkel való kapcsolatban.

fejlesztésének megtanítása, gyakorlati alkalmazása a mindennapokban. Petőfi úti Óvoda

2013.

Gyakorlati és elméleti

Drámapedagógia – a

A drámapedagógia

10.29.

tréning

hátrányos helyzetű

módszereivel

tanulók integrált

(történetek, szituációk

nevelésének

feldolgozásával)

elősegítésére

segítsük a gyerekek

A drámapedagógia hatékony alkalmazása

beilleszkedését, személyiségformálását Csépányi Óvoda

2013.

Gyakorlati és elméleti

Harc a kiégés ellen,

Az óvodapedagógusok

Felismerje önmagában a tünetegyüttest és váljon képessé arra, hogy

11.05.

tréning

vagy állítsuk vissza a

ismerjék fel a kiégés

segítséget kérjen.

pedagógusok életerejét

tüneteit, okait. Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyekkel a probléma megelőzhető ill. korrigálható.

Damjanich úti

2013.

Gyakorlati és elméleti

Informatikai szoftver

Szerezzenek olyan

Óvoda

11.12.

tréning

ismeretek a hatékony

alapismereteket és

pedagógiai

gyakorlatot amelyek

munkavégzéshez

lehetővé teszik

Biztonsággal használja az informatikai eszközöket és szoftvereket.

számukra az újabb ismeretek befogadását. Használják biztonsággal az informatikai eszközöket és szoftvereket. Katona úti Óvoda

2013.

Gyakorlati és elméleti

Lelki egészség

A résztvevők képesek

10.15.

tréning

fejlesztése, önismereti

legyenek tudatosan

technikák segítségével

csökkenteni saját

A csoportban érezhető válik a nyugalom és a harmónia.

sztereotípiáik befolyását a gyerekek megítélésében. Alkotmány úti

2013.

Gyakorlati és elméleti

Agressziókezelés a

Azoknak az

Tudatosabbá és biztonságosabbá válik

Óvoda

11.26.

tréning

közoktatási

ismereteknek és

az agresszió kezelése.

intézményekben

módszereknek az átadása, amellyel a valódi agresszió felismerhető, eredményesen kezelhető

29

Mogyorósvölgyi

2013.

Gyakorlati és elméleti

Konfliktuskezelés a

Az értő figyelem

Változatos módszerek alkalmazásával képessé válik a konfliktusos

Óvoda

12.03.

tréning

közoktatási

alkalmazása.

helyzetek

intézményekben

Konfliktusok

kezelésére.

együttműködéssé alakításának tanítása Virág úti Óvoda

2013.

Gyakorlati és elméleti

Óvodából az iskolába

A pedagógusok

A tanult új technikák, módszerek beépítése az óvoda- iskola átmenet

12.10.

tréning

zökkenőmentesen

képessé váljanak arra,

folyamatába.

hogy összehangolt fejlesztő munkájuk során a gyerekek játékosan és élményként éljék meg az átmenetet. Tétény úti Óvoda

Gyakorlati és elméleti

Alternatív ped.

tréning

bevezetése

Új módszertani struktúra átadása

Kötelező elemek beépítése a szervezeti folyamatba és a pedagógiai programba, ütemezés

2. sz. táblázat

Helyszín

Határidő Módszer

Témakör

Sikerkritérium

Felelős

Tétény úti

2013.

kiscsoportos

a, b, c, d, e, f

A szervezeti

óvodavezető,

Óvoda

07.01 –

megbeszélés,

pontban

folyamatba és a

szakmai vezető

12.17.

konzultáció,

felsoroltak

pedagógiai

dokumentum

programba

elemzés

bekerülnek a kötelezően előírt elemek.

30

A pályázatban 2013.

kiscsoportos

A szervezeti

óvoda

részt vevő

11.19 –

megbeszélés,

folyamatba és a

óvodavezető,

többi óvoda

12.10.

konzultáció,

pedagógiai

szakmai vezető

dokumentum

programba

elemzés

bekerülnek a

g

kötelezően előírt elemek.

a) A

komplex

állapotfelmérést,

személyiségfejlődésének

nyomon

valamint követését

a

szolgáló

gyermekek módszerek,

eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvoda nevelési program részeként az alábbi fejezet-címek szerint kidolgozva: Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; b) Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre,

alkalmazásra kerülnek c) Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei; d) Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek

bevezetésre, alkalmazásra kerülnek; továbbá az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei; e) A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok

kiépítése, ápolása; f) Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái g) A konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által

megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása

31

Tárgyi feltételek

A feladatok ellátásához rendelkezésre áll: beépített ingatlan a hozzá tartozó udvarral 

Tétény úti óvodában: 478 m2,



Virág úti Óvodában: 300 m2.



Bánszállási Óvodában: 1469 m2.

Tétény úti Óvoda: 

6 csoportszoba



6 öltöző



Gazdasági iroda



Vezetői iroda/egyben fejlesztő szobaként is funkcionál/



Főzőkonyha, raktár



Tornaterem



Só szoba

Virág úti Óvoda:  3 csoportszoba  2 öltöző  tornaszoba  melegítőkonyha Bánszállási Óvoda: 

1 csoportszoba



1 öltöző



1 mosdó



Melegítő konyha 32



Vezetői iroda

Óvodánk célja, főbb alapelvei Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A 3-6-7 éves óvodás gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. Speciális céljaink  a jelenlévő nagyarányú etnikai kisebbség korai fejlesztése,  a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése,  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált fejlesztése, részképesség zavaraik kiküszöbölése egyéni fejlesztések beépítésével Célunk olyan, fejlődési szempontból megfelelő tevékenységrendszer előtérbe helyezése, amelyek mind a kognitív, mind a nem kognitív készségek elsajátítását elősegítik, ugyanakkor elismerik a játék fontosságát, amely a kudarcmentes

iskolakezdés,

eredményes

tanulás

szempontjából

kulcsfontosságú;

Óvodai nevelésünk alappillérei: A környezet megismerésére nevelés: a helyi specialitásainkra, közvetlen környezetünk adta lehetőségekre építve, a természettel kapcsolatos helyes

33

viszonyulások, pozitív érzelmi beállítódások elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása. Az „esélyegyenlőség, integráció érvényesítése”: a roma származású gyermekek magas létszáma miatt a kora gyermekkori fejlesztéssel a hátrányok kompenzálása, az életesélyek növelése, az átszármaztatható roma kultúra elemeinek beépítése az óvodai nevelésbe.

Alapelveink

A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. 

Az óvónő fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztal. Ezekben a családokban is keresse a gyermekszeretet reménykeltő szálait.



Kapcsolatában éreztesse az őszinte „odafordulást”, az empátiát és segítő szándékát addig a pontig, amíg a szülő ezt képes elfogadni.



A kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával.



Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás-, szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában.



Az

óvoda

„helyi

programjának”

kialakításában,

beválásának

figyelemmel kísérésében képviselői által vegyen részt. 

Az óvoda szülői képviseletét a Szülői Munkaközösség látja el, amelynek működési feltételeit, feladatait az érvényes jogszabályok alapján maguk alakítják ki.

Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:  a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;  a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;  az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 34

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges

fejlődéséhez

és

fejlesztéséhez

szükséges

személyi,

tárgyi

környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

Óvodaképünk Óvodai nevelésünk alapelvei: 

a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi



figyelembe vesszük a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását



a pedagógiai elveink, célkitűzéseink a gyermekek személyiségéhez igazodik

35

Ezen alapelvek megvalósulása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Programunk abból az alaptételből indul ki, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik, s a család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha funkció zavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Kiemelt figyelmet fordítunk az integrált nevelésre, az egyéni kompetenciák megfelelő alakítására, a környezeti nevelésre, a környezettudatos magatartás megalapozására. A veszélyeztetett és a halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében a gyermekek érdekében felvállaljuk a családi nevelést, kiegészítő tevékenységet is. Az etnikai kisebbséget tekintve, gyakrabban kerül erre sor a nehéz helyzetben lévő cigány családok körében. Az óvoda a gyermekek, és a családok szükségleteit megismerve alakítja ki a fejlesztő stratégiát. A gyermekek fejlődési szükségleteihez igazítjuk az óvodai nevelési programot és segítünk nekik olyan messzire eljutni az óvodai évek alatt, hogy alkalmasak legyenek az iskolai életre. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Pedagógusképünk

Az olyan óvodapedagógus,  aki gyermekszerető,  aki együttműködő és segítőkész,  akire jellemző az öröm és sikerorientált készség- és képességfejlesztés, értékközvetítés; 36

 aki tiszteletben tartja a gyermek egyéni és életkori sajátosságait;  aki tiszteli, megérti, elfogadja a szülők különbözőségét,  aki befogadó szellemiségű az inkluzív nevelés kialakítása érdekében.

Gyermekképünk

A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. Az Alapprogram a Gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, a másságot, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával, tudatosan kerülve a nemi sztereotípiák erősítését, ezzel elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Minden gyermek, ember, egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális család háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, 37

befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését.

38

A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat:  a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak,  ismerjék meg a saját értékeiket,  pozitív hozzáállással forduljanak felfedezés, a megismerés felé,  szerezzenek tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz;  tanulják meg és

tapasztalják meg az

együttműködésekben

az

alkalmazkodás, és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit;  legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani;  legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal;  szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet;  tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket,  legyenek érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát,  alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások)  sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek),  rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges készségekkel;  tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat;  igényeljék a játékot és keressék az együttműködést társaikkal,egyeztessék elképzeléseiket;  legyenek optimista szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is;  az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az anyanyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló -integráció lehetőségét.

39

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek

testi és lelki

szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: I. Az egészséges életmód alakítása, II. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, III. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:  a

gyermek

gondozása,

testi

szükségleteinek,

mozgásigényének

kielégítése;  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása;  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;  megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve  speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 40

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy -

a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;

-

az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

-

az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;

-

az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékû szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentõs az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

41

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. I. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Óvodáink tevékenységrendszere és tárgyi környezete lehetővé teszik a gyermekek egészséges életmódra nevelését és környezettudatos magatartásuk alapozását. 42

Kiemelten

kezeljük,

és

ezért

olyan

modernizációs

elemeket

építünk

programunkba, amely pozitív irányba alakítja gyermekeink saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyát törekedve a különböző szociális, kulturális esetlegesen nyelvi hátrányok ellensúlyozására. Az egészségvédő, egészségfejlesztő nevelés funkcióját minden gyermekkel kapcsolatosan egyedi jellegűnek tekintjük. Egészségnevelésünk során hangsúlyozott a testi egészség (gondozás, edzés, mozgásfejlesztés), a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása, képességfejlesztés) és a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet segítése,) Pedagógiai munkánk során kiemelt az ökológiai szemléletmód alakítása, a vidék élővilágának és épített környezeti értékeinek felfedeztetése, megismertetése és annak megóvására nevelés, mely lehetővé teszi, hogy környezetükben jól tájékozódó, azt védő, a szépre fogékony, lakhelyükhöz kötődő gyermekeket neveljünk. A természet- és a környezetvédelem fontosságának megismertetése komplex cselekvés útján, felfedező jellegű játékos programok által valósul meg a napi gyakorlatban.

Célok Az egészséges életmód, rekreáció (életmódkultúra) alapozása. Mozgásos

(speciális,

sokmozgásos)

tevékenységek

megismertetése,

megszerettetése. Pozitív személyiségjegyek alakítása, szokás és normarendszer megalapozása érzelmi-, erkölcsi-, közösségi nevelés hatékonyságának növelése. A környezeti- és művészeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. Természet- és környezetvédelem, környezettudatos magatartás kialakítása. 43

A különbözőség tolerálása, elfogadtatása - inkluzív pedagógiai szemlélet erősítése. A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

alkalmazkodó

képességének,

önállóságának, együtt-működési képességének fejlesztése, integrált nevelése. Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése.

Feladatok Az egészséges életmód korszerű értelmezésével a gyermekek testi- lelki és értelmi képességeinek fejlesztése. A fejlesztéshez esztétikus, rendezett, balesetmentes és célirányos környezet kialakítása, amely a gyermek számára impulzusokat ad a tevékenykedésre. A mentális és pszichés fejlesztés érdekében az érzelmi biztonság megteremtése. A gyermekek érdeklődésére-, aktivizálására-, egyéni sajátosságaira-, fejlődési ütemére épülő ismeretnyújtás, készség-, képességfejlesztés, attitűdalakítás. Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása, sokszínű változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálásával: biológiai érettség: nagy- és finommotoros mozgás-, egyensúlyérzék-, térirány-, vizuális észlelés fejlesztése, auditív információk feldolgozása, keresztcsatornák fejlesztése (vizuális – tapintásos, vizuális – auditív, vizuális – kinesztétikus, auditív – taktilis, interperszonális működés, szem – kéz, szem –láb koordináció), szociális érettség: érzelmi, akarati élet formálása, magatartás-, viselkedéskultúra, társas kapcsolatok fejlesztése, felnőttekhez és a tanuláshoz való pozitív viszony alakítása, teljesítményen keresztül történő „én érvényesítés”, önállóság fejlesztése, a feladattudat-, kialakítása,

feladattartás-, pszichikus

önálló

érettség:

helyzetmegoldásokra beszédkészség,

való

figyelem,

képesség emlékezet,

gondolkodás, kreatív képzelet életkornak megfelelő fejlesztése.

44

Tagóvodák nevelési specialitásai 1.Tétény úti óvoda kiegészítő nevelési specialitásai: Az óvodai élet, tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai JÁTÉK Kiindulási helyzet elemzése Az óvónők játékszemlélete, ezen a téren jellemző felkészültségük, attitűdjük, a gyermekek és a szülők igényei, a játéktevékenységhez szükséges eszköztár minősítése. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi szükséglete, melynek mindennapi visszatérő módon hosszan, tartósan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelkedő jelentőségű, tájékozódó tevékenységgé.

45

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő és egyszerűen alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményt biztosítson különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. Az óvodai játéktevékenységben megjelenő kisebbségi nyelvi fejlesztés attól függ, hogy melyik kisebbségi óvodai nevelési forma jellemzi az óvodát. Ennek tudatában elemezzük az óvodánk játéktevékenységét, s a feltételek ismeretében összegezzük az óvoda egészére vonatkozó mindennapi gyakorlatunkat. A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék- szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi,

pszichikus

szükséglete, melynek

mindennap visszatérő módon,

hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülni. A kisgyermek külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játék folyamat elakad. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. 46

A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés vállal funkcióinak érvényesítését jelentik. A mintaadó óvodapedagógus a játékbeli magatartásra is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik – a gyermekek igényeitől függően – a játékba. A gyermekek egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A gyermekek érdeklődési köre kitágult, a játéktémák többsége televíziós élmény, amely lehet nagyon pozitív is. Érthető módon gyakrabban élik újra játékukban a félelmeket keltő, kellemetlen élményeket. Az óvodapedagógus segít a gyermekek közötti megoldatlan konfliktusok rendezésében, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A nagyobb gyermekek gyakran napokon keresztül folytatják érdekes témájú játékukat, amelyben maguk is kezdeményezik a felnőtt bekapcsolódását, még szerepet is osztanak az óvodapedagógusra. A játékszükségletből, ötletekből fakadó eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése a gyermekekkel kooperálva előre megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos

gyűjtésével,

a

családban

nélkülözhető,

érdekes

eszközök

felhasználásával. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításába a szülők is bekapcsolódnak. Az óvodai életbe bevont szülők egy-egy játékban, tevékenységben, / társasjáték, kézművesség, / maguk is mintát adhatnak. A konstruáló játék során a gyermekek létrehoznak, alkotnak valamit. Nagyon fontos szempont hogy sokféle, változatos kész és félkész eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére.

47

A 3-4 évesek számára a nagyobb méretű eszközök biztosítása szükséges, ők főként spontán építenek és leginkább egyedül. A nagyobbaknál már megjelenik a tervezés, az apróbb eszközök előnyben részesítése, az együttműködés, a modell utáni építés, konstruálás és a kész építmény felhasználása. A gyerekek kreatívan használják a legkülönbözőbb félkész eszközöket az alkotáshoz. (fa, lapok, ágak…). A gyermekek játékuk során sokféle matematikai ismeretet, tapasztalatot szereznek, fejlődik kreativitásuk, finom mozgásuk, forma-, szín észlelésük, tapasztalják a rész- egész viszonyát és alakul társas kapcsolatuk. Az óvónő a megfelelő hely kiválasztásával az eszközök technikai használatával, modellálásával és a fantáziadús, egyéni ötletek megvalósításának támogatásával segítheti a játék, fejlesztő hatásának kibontakozását. A szerepjátékban a gyermekek érzelmeit, elképzeléseit, élményeit sajátos módon jelenítni meg. A gyermekek a szerepjátékban spontán megnyilvánulásokat produkál, amelyek csak „itt és most” érvényesek. Az óvónő a barátságos légkör kialakításával segíti a játék során az érzelmek szabad kivetítését, eljátszását. Az óvónő figyelemmel kíséri a gyermekek önálló téma és tartalom választását, játék szövését. Az óvónő csak a gyermekek kérésére kapcsolódjon be a szerepjátékba, de úgy, hogy a gyermekek játék elképzeléséhez igazodjon, és ne terelje más irányba azt. Az adódó konfliktusok megoldásánál az óvónő a kivárást, mintaadást alkalmazza, és szükség esetén segítsen. A szerepjáték főként a szociális, kommunikációs képességek fejlődésén keresztül segíti az egész személyiség fejlődését. A játékban adódó természetes társas

szituációk

során

fejlődik

kommunikációs

képessége,

beszéde,

alkalmazkodása, önfegyelme, szabálytudata és sokféle ismeretet, tapasztalatot szerez. A szabályjátéknál legfontosabb a szabályhoz való igazodás igénye. Az óvónő ismertesse meg a gyerekeket sokféle mozgásos és értelemfejlesztő szabályjátékkal. A nagyobb gyerekek önállóan is kezdeményezik az ismert játékokat, később maguk is létrehoznak szabályokat és önállóan alkotnak szabályjátékokat.

48

Az óvónő feladata a gyerekek fejlettségéhez igazodó játék kiválasztása, együttjátszással a játék megismertetése, a csoportos játékoknál ezek betartására ösztönzés. A sokféle játék során fejlődik a gyerekek mozgása, kitartása, akaratereje, feladattudata, tanulják a siker- és a kudarctűrést. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok elsősorban az 5-6-7 évesek játékai, használatuk bizonyos szociális és értelmi fejlettséget feltételez. Az óvónő a gyerekek szabad játéktevékenységében megengedő és modellnyújtó legyen egy személyben. Ez biztosítja a nyugodt légkört és ebben a belső hatásokra létrejövő játékot. A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával történhet. A tudatosan tervezett, gazdag tárgyi környezet és az aktivitást ösztönző légkör, a gyerekek tanulásának kimeríthetetlen lehetőséget ad. A játéklehetőségeket a képességfejlesztő játékok területén, saját készítésű eszközökkel bővítettük. Ezek a játékeszközök a tanulási képességet meghatározó funkciók fejlődésében speciális hatásúak. A saját tervezésű, készítésű játékok a gyerekek fejlettségéhez, érdeklődéséhez jobban igazodnak, így jól kiegészítik a kész fejlesztő játékokat. Az óvónők által készített játékok fő típusai: kirakó, dominó, kártya, táblajátékok. Ezek a játékok könnyen variálhatók, egy-egy szabály változtatásával könnyíthetők, nehezíthetők, így különböző fejlettségű gyerekek számára is alkalmasak. Az óvónő a játék tervezésénél vegye figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait /társsal való játékot főként az 5-6-7 évesek számára tervezzen / egyéni jellemzőiket és tevékenységük jellegzetességét. Az óvónő elsősorban olyan eszközöket készítsen, amelyek a játékosoktól együttműködést kívánnak. (A kész játékok többsége versenyjáték.) Az óvónő az eszközök elhelyezésénél különösen figyeljen: az áttekinthetőségre, az alapjáték és tartozékainak azonos helyen való tárolására,a játékok optimális mennyiségére,a játékok folyamatos áttekintésére, a játékok cseréjére. Az új játék használatát az óvónő az érdeklődő gyerekekkel való együttjátszás során ismerteti meg. Később a gyerekek egymástól is megtanulják önálló együttjátszásuk alkalmával. 49

A játékok segítik az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, a matematikai, a kommunikációs képességek, a mozgás és a finommozgás fejlődését. Az együttjátszás során az óvónő sok ismeretet szerezhet a gyerekek aktuális fejlettségéről, fejlődéséről. A gyerekek a képességfejlesztő játékokat szabadon választják, igényük szerint egyedül, társsal vagy az óvónővel játsszák. Az óvónő és a gyerek páros együttjátszása akkor sikeres, ha a gyerek többszöri ismétlését is kéri. Feltétele: -

a gyerek fejlettségének megfelelő játékeszköz, jó hangulatú, a gyereknek pozitív élményt nyújtó együttjátszás.

A képességfejlesztő játékok fejlesztésben való felhasználására az óvónők átfedési idejében van a leginkább lehetőség. Az óvónő a gyerek szabad játékát tiszteletben tartva, megfelelő szituációt teremtve együttjátszást ajánl fel a gyereknek. A gyerek visszautasítása esetén, ne erőltesse, keressen más alkalmat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon témában együttesen részt venni  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják a teret, és eszközöket biztosítanak  Az ismert meséket többször is dramatizálják, és bábokkal is el tudják játszani  Bonyolult építményeket képesek létrehozni  Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására  Együttműködnek, alkalmazkodnak a szabályokhoz, társaikhoz  Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető A kommunikáció fejlesztése a játékban A beszéd óvodáskorban összefonódik a cselekvéssel. A játék a cselekvés legfontosabb megnyilvánulási formája. A játékban válik képessé a gyerek: 50



gondolatainak,



vágyainak,



érzéseinek kifejezésére.

A gyermek beszéd segítségével tud kapcsolatot teremteni. A játékos tevékenység közben alakul a társas együttműködés és közben természetes körülmények között fejlődik a beszéd. Az óvodapedagógus a játékba történő bekapcsolódással: 

mintát nyújt a gyerekeknek az eljátszott szereppel, a szerephez illő szóbeli megnyilvánulással. (hanglejtéssel, gesztussal, mimikával, a beszédviselkedéssel).



a gyerekek a játékok során gyakorolják a különböző beszédhelyzeteknek megfelelő kommunikációs megnyilvánulásokat.



a célzatosan tervezett anyanyelvi játékokkal közvetlen beszédfejlesztési feladatokat lehet megoldani (szókincs, hanglejtés, szövegalkotás, leírás fejlesztése).

Az

óvodapedagógus

szerepe

a

játékhoz

szükséges

feltételek

megteremtésében 

Nyugodt, derűs légkör kialakítása

A derűs légkör meghatározó feltétele az óvodapedagógus megértő segítő gondolkodása, védő szeretete, mely közvetetten alakítja a gyerekek egymáshoz való viszonyát. Az óvodapedagógus együttérzése, beleélő képessége az egyik legértékesebb feltétel az óvodában. Az óvodapedagógus képes a játszás lehetőségeinek tényleges biztosítására, a zavaró körülmény kiiktatására. 

Hely – idő biztosítása.

A bútorok megválasztásánál célszerű arra törekedni, hogy nagyobb mozgástér legyen az eszközök rakosgatásához, a mozgásigény kielégítéséhez. A nagyobb gyerekek a szerepjátékukhoz már önállóan rendezik a teret. Ezért

kisméretű,

mobil,

variálható

bútorokkal

célszerű

berendezni

a

csoportszobát (paraván, polc).

51

Az állandó játszóhelyek számára fenntartott teret az érdeklődésnek megfelelően lehet bővíteni, szűkíteni. A játékeszközöknek állandó helyük van. A nap folyamán a legtöbb időt a gyerekek önálló, szabad kezdeményezésén alapuló játékra biztosítunk. A játéktevékenységben elérhető fejlettségi mutató 

A játékukhoz a teret szükség szerint átrendezhetik.



Képesek közös tervezésre, szerepek kiválasztására, új játékok, eszközök készítésére.



Önállóan, vagy társ és felnőtt segítségével elképzeléseiket képesek megválasztani. (ötletek, elképzelések egyeztetése, eszközök elkészítése, feltételek biztosítása.)



A szerepeket képesek élményeiknek megfelelően megosztani.



Képesek komplex játékra, amelyben a szabályokat a játék tartalmának megfelelően alkalmazzák.



A szerepek kívánta viselkedési szokások betartása és gyakorlása.



Kisebb

életkorú

társaikkal

is

együtt

tud

működni

a

játéktevékenységekben.

Tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A tanulás lehetséges formái az óvodában:

52

 az utánzásos, minta- és modellkövetés, magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  a spontán, játékos tapasztalatszerzés,  a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás,  az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Cél  Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése.  A megismerési képességek fejlesztése.  A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése.  Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakulása.  A beszédészlelés és beszédértés szóbeli kifejezése.  Problémahelyzetek megoldása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére 

Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján.



Alakuljon feladattudata.



Ismerje saját értékeit.



Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.



Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is.



Fedezzen

fel

konkrét

összefüggéseket,

ok-okozati

viszonyokat. 

Törekedjen többféle megoldás keresésére.



Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet.



Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.



Különítse el a mese és a valóság elemeit.

53

Tartalom Kötetlen és kötött szervezeti formákban a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. 3-4-(5) éves korban:

-

Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből).

-

Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre.

-

Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése.

-

Kreatív gondolkodás, képzetet mozgósító tevékenységek.

-

Szókincsfejlesztés.

4)-5-6-7 éves korban:

-

Megfigyelések végzése közösen és önállóan.

-

Egyéni

élmények,

beszámolók,

tapasztalatok

felidézése

emlékezetből. -

Beszédfejlesztés.

-

Többféle megoldási lehetőség keresése.

Értékelés

-

A megoldások lehetőségeinek megmutatása.

-

Az ellenőrzésre való rávezetés

-

Egymás megoldásainak értékelése.

54

Az irodalmi nevelés, mese, vers, dramatizálás és néphagyomány A mese, a vers az óvodás korú gyermek alapvető lelki szükséglete. Biztonságot ad, esztétikai élményt nyújt, erkölcsi értékeket közvetít, hatalmas az érzelmi varázsa. Néphagyományokból táplálkozik. A nyelv az ember legfontosabb kommunikációs

eszköze, s

mellette egyre

nagyobb szerephez

jut

a

metakommunikáció is. A bábjáték a gyermekek félelmeinek, gátlásainak feloldásában segít. Programunk ezeket a gondolatokat igyekszik továbbvinni, kifejteni. A felhasználandó anyagot csak nyelvileg tiszta, értékes mesék, versek, népi mondókák,

költők,

írók

műveiből

állítjuk

össze.

A

meséket

metakommunikációval kísérjük. Az óvodába lépő gyermekeket főleg ölbeli játékkal, népi mondókákkal, egyszerű, rövid versekkel ismertetjük meg. Ezeket egyénileg, gyakran ismételjük. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, ritmikus ismétlések jellemzik. A mesék meghallgatása után a gyermekeket arra ösztönözzük, hogy ők is vegyenek részt a feldolgozásban. Mese, vers, mondókák Sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik, a gyermekek kezdeményezéseire vagy az óvodapedagógus ösztönzésére. Ez utóbbi kezdeményezett helyzet, amely lehet választható, vagy a gyermek fejlettségétől függően, a családi háttér hiányait ismerve, alkalmanként az egész csoport számára felajánlott tevékenység ( mesehallgatás). A mesét, verset, mondókát a családban a televízión keresztül megismerő gyermekeknek (akinek nincs a mesélővel személyes kontaktusa, és a képi megjelenítéshez szokott), szüksége van a mesélő óvodapedagógussal kialakított személyes kapcsolatra és a szavak hatására keletkező belső képre. A tárgyi

55

világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmód a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra. A mondóka, a vers, mozgásra ösztönzi a gyermeket, ezért az improvizálást támogató felnőtt erre maga is példát adhat. A nagyobb gyermekeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. Ezért a programban fontos szerepet töltenek be a gyermekek által alkotott mesék, elbeszélések, egyéni és közös mesekönyvek, amelyek a gyermekek illusztrációival gazdagíthatók. Ezek természetesen nem helyettesíthetik a magyar gyermekköltészet, népmesék, népi mondókák világát. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Alkalmanként, megfelelő előkészítéssel egy-egy szülő is felkérhető a gyermekkori élmények elbeszélésére. Ez a nagyobb gyermekek számára lehet érdekes (hogyan éltek régen a gyermekek?). A mesék dramatizálása, komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat. Nagyszerű lehetőség a közös élményszerzésre, az együttműködés készségeinek alakítására. A gyermek saját vers- és mesealkotása annak, mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása, az önkifejezés egyik módja. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, népi rigmusokat.  Várják, igénylik a mondókákat, verseket, mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és a maguk szórakoztatására is.  Tudnak önállóan meséket, történeteket kitalálni, megjeleníteni.  Megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki. Rövid jeleneteket bábokkal is bemutatjuk. A gyermekek számára megteremtjük a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét. A nagyobbak meséi már többszereplős állatmesék, népmesék, tündérmesék. Népi mondókákkal, csúfolókkal, halandzsa szövegű kiolvasókkal egészítjük ki az irodalmi művek anyagát. A versek közül megjelennek a humoros versek, a

56

klasszikusok, a mai magyar költők versei. A gyermekekben igyekszünk kialakítani a vers, mese szeretetét. Biztosítjuk a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét, a gyermekek igényeinek megfelelően eszközöket készítünk. Az érdeklődő nagyobb gyermekek részére szívesen olvasunk folytatásos meséket, elbeszéléseket. Tervezünk lírai versek bemutatását is. A gyermekek értelmi nevelése szempontjából nagyon hasznosnak tartjuk a tündérmeséket, mely a fantázia fejlesztését a gazdag képzeletet segítik elő. Az erkölcsi

nevelés

érdekében

megbeszéljük

a

szereplők

jellemét,

a

tulajdonságukat. A kiválasztott versek évszakhoz, néphagyományokhoz, aktualitásokhoz, projektekhez kötődnek. Megismerkedünk közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mesék és versek bemutatásának száma a gyermekek életkorához igazodik. Szempont, hogy inkább kevesebbet, többször ismételjünk. Ösztönözzük a gyermekeket a közös történetek kitalálására, a meseírásra, leporellók készítésére. Az irodalmi alkotások előadásának főbb szabálya a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Legtöbbször könyv nélkül mesélünk, ezzel is megteremtve a személyességet, az élő emberi kapcsolatot. A nyugodt légkör érdekében szabályt állítunk fel a játszó gyermekek részére. A meghitt mesélés érdekében már év elején kialakítunk kényelmes állandó helyet párnákkal, szőnyeggel. Szemléltetőeszközöket új mese bemutatásakor általában nem használunk. A gyermekek egy-egy mesét egy héten át hallgatnak, majd ezután módot adunk a dramatizálásra, bábozásra. A zene is megjelenik az irodalmi művek feldolgozásában A könyvtár használatának megismertetése Az irodalmi nevelésben fontos szerepe van a könyveknek. Minden csoportnak van könyvtára, melyet a gyerekek kedvük szerint használhatnak.. Ezt évről, évre gazdagítjuk, frissítjük. Az Iskolában külön könyvtár található, ahol látogatásaink alkalmával megismertetjük a gyermekekkel a könyvek kölcsönzésének módját, szabályait. Könyvtári foglalkozásokon megtanulják a viselkedési szabályokat, ismeretüket bővítjük, fejlődik szókincsük. A szülők figyelmét felhívjuk a TV és videózás mellett a mesélés fontosságára. 57

A gyermekek vágyának felébresztése a színház, a múzeumok iránt Az óvodáskor a felfedezés, befogadás kora. Ezzel élünk, amikor gyermekeinket megismertetjük a színház, a múzeum intézményével. Az igényesen kiválogatott előadás, a szép alkotások és eszközök nem csak közelebb hozzák a gyermekekhez a világot, hanem életre szóló élményt is nyújthatnak.

Nyelvi képességek fejlesztése, beszédhibák javítása A mesélés, versmondás, dramatikus játékok segítenek a nyelvi képességek fejlesztésében is. Ezek segítségével sajátítjuk el a helyes kiejtést, a tiszta beszédet. A mondókák jó alapul szolgálnak a megfelelő artikuláció gyakorlására. A gyermekekkel a mesék és versek által sok új fogalmat ismertetünk meg. Bábozáskor, szabadon kifejezhetik gondolataikat, szókincsük gazdagabbá válik, feloldódik gátlásuk. A gyermekek elsősorban utánozva tanulnak, így példát kell mutatnunk szép beszédünkkel, választékos kifejezésünkkel. Óvodánkban a gyermekek egy része életkorából adódóan valamely kisebb beszédhibával rendelkezik. Ez általában magától rendeződik. Meggyorsíthatjuk a folyamatot az anyanyelvi játékok mindennapi alkalmazása. (játékidőben, udvaron, alvás, öltözködés alatt) Ez a mozgássérült gyermekek esetében különösen pozitív hatással bír. A beszéd formai részének fejlesztésére légző-és hangadó, feszítő és lazító gyakorlatokra is sor kerül. Az auditív készség fejlesztésére a beszédszervek helyes működtetésére, a fonémahallásra, metakommunikációra is hangsúlyt fektetünk. A kommunikáción belül a viselkedéskultúra fejlesztésére külön projektet dolgoztunk ki. A beszédhibák felmérését logopédus végzi, súlyosabb esetekben logopédiai foglalkozásokon vesznek részt gyermekeink. A mozgássérült gyermekek körében jellemző a megkésett beszédfejlődés, a beszéd különböző szintű és fajtájú elváltozása. Logopédus segítségére legtöbbször szükség van. Óvodánkban az idegen nyelv oktatását az óvodás gyermek életkori sajátosságaitól idegennek tartjuk, ezért bevezetését nem támogatjuk. 58

Az informatikai nevelés lehetőségi az anyanyelvi neveléshez kapcsolódóan 

leporelló készítése,



mesék, versek készítése,

A szülők bevonásának lehetőségei  irodalmi alkotások gyűjtése,  bábok, szemléltető eszközök készítése,  könyvek ajánlása, a könyvtár bővítése,  programajánlatok, jegyek beszerzése,  nyelvi játékok otthoni alkalmazása,  együttműködés a logopédussal. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  Szívesen hallgatnak mesét, verset.  Ismernek legalább 10 mesét.  Önállóan vagy kis segítséggel elmondanak 8 mondókát, 10 verset.  Ismerik a bábozás, dramatizálás, technikáját.  Saját maguk is tudnak mesét, verset kitalálni ezeket előadni. (egyénileg vagy közösen)  Szívesen „szerepelnek” ünnepélyeken.  Tudnak történeteket, mesét befejezni, képről történetet elmondani.  Szívesen

vesznek

részt

a

könyvtárfoglalkozásokon,

ismerik

a

könyvhasználat szabályait.  Készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket.

59

A néphagyományok átörökítése Célunk: a hagyományok, népszokások életkornak és környezetnek megfelelő átörökítése gyermekeink életébe, a nemzeti identitás megalapozása. Főbb feladataink:  érzelmi kötődés kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt,  a magyar néphagyományok integrálása a nevelési területekbe,  a jeles napok megünneplése. Érzelmi kötődés kialakítása Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megismerje elődeink életét, népünk hagyományát. A múlt megértése, a szülőföld szeretete, a család tisztelete, a humanista szemléletű ember egyik jellemzője. A népi kultúra, a hagyományok a nemzeti érzés alapköveit rakja le, megerősíti a közösségi érzést. Más kultúrák tiszteletére is nevel. A gyermekekhez igen közel áll e terület, hiszen játékos, misztikus, érzelmeken, kapcsolatokon alapul. A hagyomány és a népi kultúra átadását egymásra épülő és egymással komplexen összefüggő tevékenységek folyamatában valósítjuk meg. Átszövi a tanulási folyamatot, megjelenik a játékban, szabadidős tevékenységben, a nevelési ágakban, játszóházak témájában. A néphagyományokat a jeles napok, a kismesterségek által igyekszünk közel hozni gyermekeinkhez. Sokszínű élmény biztosításával, az érdekesség varázsával, igyekszünk érzelmileg megérinti őket. Az ünnepek nyitottsága által reméljük, hogy a családok többsége aktív részesei lesznek a tevékenységekben. A néphagyományok megismertetését az erkölcsi nevelés szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartjuk.

A néphagyományok integrálása a nevelési területekbe A néphagyományok anyaga a következő formákban jelennek meg:

60

Irodalmi nevelés:  népmesék,

mondókák,

közmondások,

rigmusok,

időjóslások,

névcsúfolók, találós kérdések, szólások. Zenei nevelés:  mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Vizuális nevelés:  fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, varrás, nemezelés, díszítés, népi hangszerek készítése. A környezet tevékeny megismertetése:  találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. Mozgás, mozgásos játékok:  ügyességi - és sportjátékok. Alternatív pedagógiák 

Tánc – zene - drámajáték a személyiség fejlesztés szolgálatán.

Meggyőződésünk, hogy a zenei tehetség egyike a legkorábban megnyilvánuló tehetségterületnek, ezért tartjuk fontosnak minél előbbi felismerését és gondozását. A gyermekeknek komplex zeneóvodai és gyermektánc foglalkozást szerveztünk. A komplex tehetségfejlesztő program során maximálisan figyelembe vettük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét és teherbírásukat. Ehhez igazítottuk az egyénre szabott fejlesztéseket. A gyermekek szívesen jártak a foglalkozásokra és büszkék arra, hogy „ők a legügyesebbek”. A zárkózottabb gyermekek is hamar megnyílnak a közös játék hatására. A közös élmények, az együtténeklés, együttjátszás, tánc hatékony nevelési eszköznek bizonyul. A kiemelkedő zenei adottságokkal rendelkező gyermekek önmagukhoz képest sokat fejlődnek. Az általános képességeik is 61

erősödnek, gazdagodott érzelem és gondolatviláguk, tágult látókörük, alakult művészeti ízlésük, esztétikai érzékük. Korán megtapasztalják a társas érintkezések fontosságát, az elfogadást, alkalmazkodást. A speciális zenei képességfejlesztés során és a népi táncos játékokban látványosan fejlődött kreativitásuk, improvizációs képességük, zenei hallásuk, ritmusérzékük. finommotoros képességük, esztétikusabbá vált testtartásuk Ez nagymértékben köszönhető a pályázatnak anyagi támogatásának, melyből ritmushangszereket, képességfejlesztő játékokat, szakkönyveket és kiváló zenei anyagot is tudtunk vásárolni. A gyermekeknek lehetőséget biztosítottunk arra, hogy kiemelkedő képességüket gyakorolhassák, megmutathassák szűkebb és tágabb környezetüknek is csoportjuknak, óvodában, városi rendezvényeken. Hisszük, hogy ezek az értékek, amit közvetítünk, további életükben meghatározó alapot jelentenek.

Óvodánkban ünnepelt jeles napok Óvodánkban minden ünnep a szülők számára teljes mértékben nyitott. Külső vendégek meghívása esetén meghívót készítünk. Ünnepségek: Szüret, Szilva-dió fesztivál, Halloween, Adventi készülődés, Mikulás, Karácsony, Farsang, Március 15. Húsvét, Májusfa állítása, Anyák napja, Sajóvárkonyi napok, Gyereknap

Művészeti tevékenységek - Ének- zene, énekes játék Az

ének-zenei

tevékenység

a

gyermekek

és

az

óvodapedagógusok

kezdeményezésére az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. A globális zenei tevékenységekben, amelyekben elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nem analizáló zenei nevelés dominál.

62

A program Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. Fontos eleme a népi gyermekdalok, az ölbeli játékok, énekes játékok, amelyek örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formáját, zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Ezen kívül az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek,(a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veheti a nemzetiségi- etnikai- kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. Az ének-zenei nevelés feladatai A készségek fejlesztése a mozgás - hang – szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, a zenét művelő szülők, nagyobb testvérek is, az óvodában szervezett bemutatkozásokkal. Fontos a zenei kreativitás fejlesztése, amely az improvizációk támogatásával történhet. A zenei hallás, a ritmus és formaérzék fejlesztése, a beszédhangokkal való játékok, a környezet hangjainak megismerése és felismerése, a játékos képességfejlesztés, a mondóka, a gyermekjátékok, táncok, a dalok és népdalok tanulása, az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. Ugyanakkor elválaszthatatlan a multi kultúrától, más népek zenéjétől. A sokat éneklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan sajátítják el a zenei anyanyelvet. A gyermeki kreativitás kibontakozhat a sokféle ritmushangszer elkészítésében és használatával. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 

A gyermekek örömmel játszanak énekes, dalos játékokat 63



A gyermekek gátlások nélkül tudnak együtt énekelni



A gyermekek megszeretik a zenehallgatást



Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat



Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni



Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát

Rajzolás, mintázás, kézimunka Sokszínű tevékenység, amelyre állandóan lehetőséget kell teremteni. Az anyaggal való ismerkedés, az alkotás élményét megélő gyermek számára, a tevékenykedés öröme a fontos.

Az óvodapedagógus szerepét ezek a

tevékenységek sem nélkülözhetik, hiszen megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás, és a kézimunka különböző alapelemeivel és eljárásaival. A vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikáinak bemutatása, a műalkotások megismerésének szervezése, az óvodapedagógus feladata. A szülők bekapcsolódására és közreműködésére sok lehetőség van az esztétikus környezetalakításban,

a

kézművességet

folytató

felnőttek

munkájának,

alkotásainak bemutatásában. A

gyermekek

munkáinak

megbecsülését

szolgálják

a

kiállítások

és

felhasználásuk a környezet szépítésében. Az óvodapedagógus ízlése követendő példaként hat a gyermekekre. Ezáltal fogékonnyá teheti az esztétikai élmények befogadására. Ezért a csoportszoba színvilága, a tárgyak és dekorációk legyenek mértéktartóak, ízlésesek. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását. A nyitott óvodában a csoportszobák is nyitottak. Az előtereket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen dekorálják, az aktualitásoknak megfelelően. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

64

• A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. • Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. • Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. • Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. • Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. • Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. • Önállóan és csoportosan is készítenek alkotásokat, játékokat, kellékeket, ajándékokat.

A külső világ tevékeny megismerése A gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. A tevékenység célja, hogy a gyerekek minél több ismeretet, tapasztalatot szerezzenek természeti, társadalmi környezetükről, alapvető mennyiségi és formai

összefüggéseiről,

megalapozódjon

környezetvédő

szemléletük.

Programunk megvalósítása során azokat a módszereket igyekszünk hatékonyan alkalmazni, amelyek a mozgásos játékokra, cselekvésre és az érzékszeri megtapasztalásra épülnek. Amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk és tapasztaltatunk meg a gyermekekkel.

Feladatok A környezet megismerésére nevelés életkornak megfelelő tartalmának közvetítse.

65

A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek biztosítása, az alapvető mennyiségi és formai összefüggések felismerésének segítése A környezet megismerésére nevelés életkornak megfelelő tartalmának közvetítése az óvoda mindennapi életébe ágyazva történik, minden a gyerek környezetéből származó élményre, ismeretre kiterjed. Az óvónő az éves terv összeállításánál kiválasztja a környezet megismerés tartalmát, a gyerekek életkori, egyéni sajátosságainak, családi környezetének, ismereteinek figyelembevételével. Fontos szempont az óvodai és a lakóhelyi környezet lehetőségeinek ismerete is. A gyerekek fejlődésével a környezet megismerésének témái bővülnek, tartalmuk mélyül. A 3-4 évesek elsősorban a közvetlen környezetükből szerzik tapasztalataikat, ismereteiket. Később tágul a megismerhető világ, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, a néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. (óvodán, városon kívüli környezet). A környezet megismerés tartalma néhány téma köré csoportosítható 

társadalmi környezet: család, tagjai, együtt élésük, óvoda, felnőttek munkája, környezet tárgyai, eszközei, anyagai, színei, lakóhely, közlekedési eszközök, közlekedés szabályai,



természeti környezet: évszakok, növények, állatok, élőhelyek, élettelen természeti környezet, kőzetek, levegő, víz,



környezetvédelem, természetvédelem, a környezetvédelem jeles napjai, szelektív hulladékgyűjtés.

Minden témához szervesen kapcsolódik a környezet mennyiségi, formai viszonyaival kapcsolatos ismeret. A

témakörök

kapcsolódnak

egymáshoz,

összefüggnek.

Az

óvónő

témaválasztáskor ne az elvont ismeretekre, hanem a gyerekeket közvetlenül körülvevő világ élményszerű megismertetésére helyezze a hangsúlyt. 66

A környezet megismerésével a gyerekek el tudnak igazodni környezetükben. Tevékenységeik során azt is megtapasztalhatják, hogy a környezetet alakítani tudják. Az óvónő nagy felelőssége, hogy ez pozitív irányba történjen, mindig a környezet védelmének figyelembevételével. A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek biztosítása az óvónő által tudatosan kiválasztott tartalomnak megfelelően szükséges. A környezeti nevelés maga az élet, sok ismeret és tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, megfelelő felnőtt minta, sok pozitív élmény segítségével alapozható meg. Megvalósítása a játékon keresztül, a gyermeki tevékenységek közbeni tapasztalatszerzésen alapul, a gyerekek spontán érdeklődésére, megismerési vágyára épül. A tevékenykedés útján jön rá a gyerek az összefüggésekre, tanul meg látni, gyönyörködni, érzelmileg is kötődni mikro majd makro környezetéhez. A több érzékszervvel való megtapasztalás maradandóbb élményt nyújt, sokoldalúbb megismerést eredményez. A természetes élethelyzetekben a gyerekek problémákat oldanak meg, felfedezik közvetlen környezetüket. Az óvónő a természetesen adódó szituációkhoz kapcsolódva segítse a cselekvés és a szóbeliség párhuzamos megjelenését. Az óvónő teremtsen minél több állandó tapasztalatszerzési lehetőséget a csoportban, az óvoda udvarán. A gazdagon berendezett élősarok széleskörű ismeretszerzési lehetőséget nyújt. Legyenek

az

gondozhatnak,

élősarokban öntözhetnek.

cserepes A

virágok,

gyerekek

amelyeket

folyamatosan

a

gyerekek

megfigyelhetik

fejlődésüket. Vessenek, csíráztassanak, hajtassanak az évszaknak megfelelően. A gyerekek közös kirándulásain, a szervezett megfigyeléseken készített fényképekből összeállított albumok az élmények felelevenítésének eszközei. Az udvar, a kert is sok tevékenységi lehetőséget kínál /növények gondozása, rovarok, madarak megfigyelése, évszak változásai (A gyerekek minden évszakban vegyenek részt az udvar, a virágoskertkert gondozásában a felnőttekhez kapcsolódva / homokásás, levélgereblyézés, söprés, szemét gyűjtés, hólapátolás, vetegetés, madarak téli etetése).

67

Eközben nem csak ismereteik bővülnek, hanem kialakul a szép környezet iránti igényük és környezetvédő magatartásuk is alakul. A rövid videofilmek a tágabb környezet megismerését segíthetik. Az

óvónő

a

megfigyeléseket,

tágabb

környezet

kirándulásokat.

megismerésére

Ilyen

alkalmak

szervezzen lehetnek:

sétákat,

háziállatok

megfigyelése, természetvédelmi kiállítás, kisállat kereskedés, parklátogatás. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzés megszervezése az óvónőtől tudatos előkészítést igényel. Fontos, hogy előzetesen látogasson el az adott helyre, vegye számba a gyerekek tapasztalatszerzési lehetőségeit, ennek megfelelően biztosítsa az időt, az eszközöket és készüljön fel, hogy a gyerekek kérdéseire válaszolni tudjon. Döntsön, hogy hány gyerekkel lehet megvalósítani az adott helyzetben élményszerűen, a gyerekek számára minél több tevékenységi lehetőség biztosításával a szervezett megfigyelést. Készítse fel a gyerekeket az óvónő érzelmileg és adjon számukra megfigyelési támpontokat. A kirándulások az állatok, növények természetes környezetükben való megfigyelésének, a természeti környezet megismerésének lehetőségét nyújtják. A természetvédelem alapelvei  Ne szemetelj!  Ne zavard a természet élőlényeinek nyugalmát!  Ne törd le a növényeket, csak azt gyűjtsd ami már leesett!  Ne bántsd az állatokat!  Hívja fel az óvónő a gyerekek figyelmét a környezetszennyezés káros hatásaira. Szervezzen az óvónő az óvoda közelében lévő mezőre, rétre, erdőbe, vízpartra félnapos és egész napos kirándulási programokat. Törekedjen az óvónő, hogy a kirándulások maradandó élményt nyújtsanak a gyerekeknek. A környezetvédelem jeles zöldnapjait (Állatok, Víz, Föld, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi Világnap) az óvónő érdekes programok szervezésével tegye emlékezetessé, ezekbe vonja be a szülőket is.

68

A környezet tevékeny megismerése folyamán bővülnek a gyerekek ismeretei, felfedeznek ok-okozati összefüggéseket, a rész-egész viszonyait, matematikai tapasztalatokat szereznek. Matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása során a mozgás, a játékokkal való manipuláció, a sok és változatos konkrét érzékszervi- mozgásos élmény az elsődleges. Az óvodai tevékenységek, a séta, a kirándulás sokféle lehetőséget biztosítanak az óvónők számára a gyerekek matematikai érdeklődésének felkeltésére. Mindig a tevékenység öröme az elsődleges majd követi a képi és a szóbeli megfogalmazás. A gyerekek a játék, a környezetben végzett megfigyelések, tevékenységek alkalmával

felfedezik

a

tárgyak,

személyek

közötti

hasonlóságokat,

különbözőségeket, megismerik tulajdonságaikat. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek különböző szempontok szerint. Becsléssel, párosítással, méréssel tapasztalatot szereznek a relációkkal kapcsolatban. Az építés, a különböző síkbeli alkotások létrehozása során a gyerekek formafelismerése fejlődik. A tükörrel való játék, tükör előtti mozgás segíti a téri percepció fejlődését, a testséma kialakulását, mely alapja a téri tájékozódásnak. A gyerekeknek fokozatosan kialakul az igénye, hogy környezetük tárgyait, személyeit megszámlálják. Az óvónő a különböző szituációkat használja ki, hogy a gyerekek számfogalma fejlődjön, végezzenek matematikai műveleteket. A többféle érzékszerv (látás, hallás, mozgás) jobban felkelti a gyerekek érdeklődését és eredményesebben segíti a tanulást. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Közvetlen és tágabb környezetük felfedezése, megismerése során pozitív érzelmi viszony alakul ki bennük természeti, emberi, tárgyi értékei iránt.

69

 Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat.  Tudják saját születési helyüket, és idejét, lakcímüket.  Gyakorlottak elemi közlekedési szabályok betartásában.  A tárgyakat meg tudják számlálni, legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín szerint.  Megkülönböztetik az irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.  Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

szokások,

amelyek

a

környezet

megbecsüléséhez,

megóvásához szükségesek.  Élményszerző sétákon, kirándulásokon, a tudományos központban önálló felfedezéseket tesznek, tapasztalataikat bátran megfogalmazzák.

Matematika „Jót és jól játszani” A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jussanak. Szűkebb és tágabb környezetükben, térben, síkban és időben jól tájékozódjanak. Legyenek képesek matematikai műveletek végzésére, ennek verbális megfogalmazására. Legyen igényük a próbálkozásra, kísérletező tapogatózásra.

Feladat Olyan szituációk létrehozása, amelyek lehetővé teszik az érdeklődésen, természetes tapasztalatszerzésen alapuló egyéni képességek fejlesztését. Cselekvéses tanulás keretén belül matematikai műveletek gyakorlása. A gyakorláshoz megfelelő minőségű és mennyiségű eszközök biztosítása. Szervezeti forma A tapasztalatszerzés mikro csoportban csoportbontással, történik.

70

Vannak azonban olyan alkalmak, amikor a csoport együtt megy el, pl. vonaton való utazás, kirándulás Az élmények egyeztetése, rendszerezése a közös napi tevékenységekben történik. A matematikai ismeretek egy része kötetlen formában, illetve az 5-6-7 éves gyermekek számára mikro csoportban kötelező jelleggel történik. A fejlesztés során munkalapokat, feladatlapokat egyénre szóló feladatokat is tervezünk

I. szint

II. szint A

Szerezzenek

III. szint

játékok

során

matematikai tartalmú vegyenek

részt során,

egyszerűbb

tapasztalatokat

szituációs olyan

játékaik vagy önálló játékokban megfigyeléseik során hasonlóságokat eltéréseket,

vagy

Vegyenek

melyek

Bontás – pótlás műveletének

akadályokkal, kiterjesztése nagyobb számkörben

Figyelmük a játék során felismerő-

megoldó

játékokban, a

Vegyenek részt olyan

mozognak

a

Alkossanak egyszerű

Cselekvésük irányuljon a gondolkodásuk

ítéleteket

matematikai

Sakkjáték

szabályainak

megismertetése

körében szituációkban, melyek

elemű halmazokat

(speciális

tulajdonságaik)

matematikai matematikai

Számoljanak 3 – 5 ismeretszerzés

Geometriai alakzatok felismerése

képességeik fejlődését megnevezése részt segítik

fedezzék tematikus

fel a közös vonásokat

találkozzanak

Számképek ismerete

amelyek a probléma (10 vagy 10-es átlépéssel)

fel irányuljon a feladatra

Fedezzenek

Játéktevékenységeik

Tehetséggondozás

kreatív

feladatok fejlődését elősegítik

Kombinatorikai feladatok Vizuomotoros,

grafomotoros

készségek fejlesztése Mátrixok

A játékok tartalmát megoldására

Ismerjék a relációs

Kettesével – hármasával való

illetően ismerkedjenek

ismerkedjenek

fogalmakat, jeleket

számolás

a halmazokkal

(különböző

nehézségi

A játékok tartalmát

fokú) szabályokhoz kötött illetően 3 csoporttal felismerés lehetőleg 3- játékokkal 4-ig

A

játékok

illetően automatizálása

ismerkedjenek 3

tartalmát csoporttal a) halmazok, logika

ismerkedjenek

b) relációk, sorozatok

a) halmazok, logika

c) geometria, mérés

b) relációk, sorozatok

10 –es számkörben

71

c) geometria, mérés

meg mozogjanak, ismerjék

Fogalmazzanak matematikai

biztonsággal

tartalmú a

átlépés

10-es

ítéleteket

szabályait

Biztonsággal mozogjanak

Számolásaik

az 5 – 7 számkörön belül

használják a tő- és

Játszanak

körjátékokat, sorszámneveket

valamint játékokat,

során

mozgásos, amelyek

Ismerjék

és

a alkalmazzák helyesen

matematika témaköréhez a pár fogalmát Játszanak

illeszkednek globális

mennyiség körjátékokat,

felismerés lehetőleg 6-ig

valamint

mozgásos,

Számlálás

játékokat, amelyek a

automatizálása

matematika témaköréhez illeszkednek Globális

mennyiség

felismerés

6-ig

(változatos körülmények között) Számlálás automatizálása

Eszközök  Csoportszoba játékai,  MINIMAT eszközök,  LOGIKAI játék elemei,  Termések.  OKOSKOCKA fejlesztő eszköz A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

72

 A gyerek képes arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit megértse, utasításait kövesse.  Matematikai jellegű problémákról gondolatait szabadon elmondja, egymás állításainak igazságát megítéli, esetenként javítja tévedését.  Képes tulajdonságok szerinti válogatások folytatására, sorba rendezésére.  Érti és helyesen használja az összehasonlítást kifejező szavakat.  Össze tud mérni két halmazt párosítással az elemek színétől, méretétől elrendezésétől elvonatkoztatva is.  Elő tud állítani különféle elemekből bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.  Tárgyakat meg tud számlálni 10-20-as számkörben  A térben és síkban jól tud tájékozódni, kialakul oldalisága.  Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, felismerni.  Képes az időbeli relációk felismerésére.  A tevékenységeknél érvényesíti problémamegoldó képességét  Arra törekszünk, hogy, képességeik, és tudásuk önmagukhoz képest fejlődjön. Differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával, személyre szabott feladatsorokkal érünk el.  A lényeges lemaradás a kommunikációs képesség terén, mutatkozik meg, ez szükségessé tenné a logopédus alkalmazását.

73

A MOZGÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÓVODÁINKBAN

JÁTÉKIDŐBEN TÖRTÉNŐ MOZGÁSFEJLESZTÉS SZERVEZETT

VÁLASZTOTT,

- KÖTELEZŐ TESTNEVELÉS

SPECIÁLIS

- MINDENNAPOS MOZGÁS

MOZGÁSLEHETŐSÉG (görkorcsolya,- jeges korcsolya – kerékpározás, labdajátékok, vízhez szoktatás, stb

  Tervezésünk során figyelünk arra, hogy

minden gyermek

megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot, ügyelünk arra, hogy a kötelezőség ne jelentsen kényszert számukra.  Tevékenységeink során kiemelt szerepet kapnak a mozgásos játékok.  Fő szempontunk, hogy a tudatos fejlesztés mellett a játék, frissítő, jó hangulatot keltő legyen.  A játékok tervezésénél szempont, hogy kapcsolódjon az adott fejlesztési terület anyagához, kellően előkészítse a gyakorlatsort.  Kiemelten kezeljük a labdagyakorlatokat, hiszen a gyermekek szinte legjobban kedvelt eszköze. Ezen kívül sok fejlesztési lehetőséghez ad segítséget a labda.  A mozgástanulás szempontjából az óvodáskor a legfontosabb időszak, mivel ez a korosztály a legfogékonyabb a pszichomotoros tanulásra.  Nagy hangsúlyt fektetünk a tornagyakorlatokra, hogy a cselekvési kultúra fejlesztése mellett, a helyes testtartásnak is hangot adjunk.  A tornaelemek gyakorlásával lényeges feladatokat oldunk meg. Fejlesztjük az egyensúlyozó apparátust. Megtanítjuk őket testük irányítására, egyensúlyuk megtartására és visszanyerésére, hogy tudjanak uralkodni saját mozgásukon.

74

 Ennek érdekében gyakoroltatjuk, pl. a forgások, átfordulások közben, illetve az egy lábon állás vagy fejjel lefelé helyzetben történő tájékozódást.  A helyes testtartás kialakítása mellett fejlesztjük a gyermekek mozgástechnikáját. Ehhez találjuk nagyon jó eszköznek a torna mozgásanyagát.  A több egyidejű és egymás utáni elemkapcsolatból álló gyakorlatokat 5-6 éveseknél

alkalmazzuk,

ezzel

fejlesztjük

harmonikus,

plasztikus

mozgásukat.

Játékidőben történő mozgásfejlesztés Óvodánk külső és belső környezetének kialakításánál törekedtünk az életkorhoz, az általános fej-lettséghez igazodó mozgástér és mozgásra inspiráló eszközök biztosítására. Csoportszobáinkban és a folyosón változatos mozgásos teret alakítunk ki. Az udvaron is lehetőséget adunk a sokoldalú mozgásfejlesztő

eszközök

használatára,

(különböző

méretű

labdák,

ugrókötelek, rollerek, kerékpár-ok, görkorcsolyák, mászókák, mászó fal). A szereket bátorság szerint, állandó felügyelet mellett használhatják a gyermekek. Cél Labdajátékok  Motoros képesség fejlesztése a labdagyakorlatok felhasználásával.

Feladat  Sokoldalú labdahasználat megismertetése.  Labdakezelési technikák elsajátítása a fokozatosság, egymásra épültség elvének betartásával.. Mivel a labda az egészen kicsi gyermeknek is kedves játékszere, ezért igyekszünk sokoldalúbban megismertetni használatát. A labdajátékok tudatos alkalmazásával növeljük a kondicionális képességek szintjét. . Ügyelünk

75

a labdák minőségére is, hiszen puha, lapos labdákkal a feladat elvégzése nem jelent sikert, kedvét szegheti a gyerekeknek.

Konkrét feladatok, eszközök szintenként a

Eszközök

Feladat

mozgás során Szint I.

Nagymozgások fejlesztésének fő időszaka.

babzsák

Nagy hangsúlyt fektetünk a biztos járás

szalag

tökéletesítésére, finomítjuk, nyújtjuk a

karika

futás lépéseit.

pad

A helyes testtartást segítjük elő a

nagyméretű labda

csúszások, mászások, kúszások járás és

alagút

futásgyakorlatok alkalmazásával.

tornaszőnyeg

Játékos, utánzó gyakorlatokkal nehezítjük

egyensúlyozáshoz szük-

a feladatok gyakorlását, hiszen az új és

séges eszközök

sokoldalú eszközök kipróbálása is ösztönzi

Greifswalde szekrény

a gyermeket.

zenei CD-k

A testrészek megismertetésével (mozgatás, érintés, megnevezés) elősegítjük az „én kép” kialakulását. A testsémával való ismerkedés során a térirányokkal is megismertetjük a gyermekeket.

76

A mozgásfejlesztő játékok során igyekszünk a gyermekeket a nekik megfelelő maximális erőkifejtésre késztetni. A vesztibuláris rendszer állandó ingerlése alapigény ebben a korban, rendelkezünk speciális eszközök tárházával. Kiemelten kezeljük az egyensúlyérzék fejlesztését, amit szintén játékos eszközök alkalmazásával a nap bármilyen szakában biztosítunk (elefánt láb, roller, gerenda). A torna alapelemei közül a hossztengelykörüli gurulással ismertetjük meg a gyerekeket. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző kézi szerek használatára. Nem csak fejlesztő hatásuk miatt, de ebben a korban figyelemfelkeltő jellegük miatt is ösztönzőleg hatnak, mozgásra serkenti őket. Az eszközöket a nap bármelyik szakában használhatják, rendelkezünk babzsákkal, szalaggal, labdával, tornabottal stb. A kéziszerek változatos alkalmazásával az ujjak és a kéz mozgékonyságát is fejlesztjük. Megköveteljük rendeltetésszerű használatát, kipróbáltatva azok tulajdonságait, pl.: zászló, szalaglobogtatás, babzsák zörgetés stb. A támaszgyakorlatokkal a vállövet, a kar és törzs izomzatát fejlesztjük. Testtartás javító hatása miatt a korcsoport

77

leghasznosabb mozgása. A támaszgyakorlatok közben használt eszközeink jól rögzítettek, balesetmentesek. A mindennapos testnevelés során kiemelt szerepet adunk a lábboltozatot erősítő gyakorlatoknak, tartásjavítást szolgáló feladatoknak. Gimnasztikai gyakorlatok (2 ütemű) – kargyakorlatok – törzsgyakorlatok lábgyakorlatok Természetes támaszgyakorlatok – kúszások – mászások - csúszások Egyensúlygyakorlatok Atlétika jellegű gyakorlatok – futások – ugrások - dobások Labdás gyakorlatok

Szint

Feladat

Eszközök

II.

Finomítjuk a nagymozgásokat.

babzsák

Egyre összetettebbé válik a járás, futás, kúszás-

szalag

mászás.

karika

Nagyobb hangsúlyt fektetünk a

pad

dobógyakorlatokra, (célba dobás, távolba hajítás

tornabot

harántterpeszállásból). Játék során gyakrabban alkalmazunk labdajátékot. Előtérbe helyezzük az egyensúlyérzék fejlesztését segítő gyakorlatokat, a szem - kéz, szem - láb koordinációt igénylő ugrásokat, és a

labda alagút tornaszőnyeg egyensúlyozáshoz szük-séges eszközök Greifswalde szekrény

gurulóátfordulást.

lúdtalp tornához szúrós labdák

Az irányított tevékenység során megjelenik az

zsámoly

78

oldal, hátrafelé járás, menetirányban történő

ugrószekrény

futás tempóváltoztatás-sal.

bóják

Figyelünk a rugalmas le - és felugrásra, mély - és zenei CD-k távolugrásra, amely néhány lépésből történik. A szabad mozgás során ugrókötelezni, ugróiskolázni tanítjuk a gyermekeket. Gimnasztikai gyakorlatok (4 ütemű) kargyakorlatok: ülésben, állásban, térdelésben, mellső középtartás, karlendítések, karfordítások törzsgyakorlatok: törzsdöntés előre, oldalra lábgyakorlatok: lábemelések, láblendítések, szökdelés, törökülés, sarokülés, térdelések Természetes támaszgyakorlatok - kúszások. padon, rézsútos padon - mászások: hátrafelé, oldalirányban, padon, rézsutos padon lefelé és felfelé, pókjárás - c–úszások: ülésben, padon, rézsútos padon, eszközhordással Egyensúlygyakorlatok - egyensúlyozó járás padon, fejtetőn babzsákkal Hossztengely körüli gurulás - eszközzel kézben, boka között Gurulóátfordulás előre Ugrószekrényen végezhető gyakorlatok Nyuszi ugrás, kézenállás előkészítése Tornajellegű gyakorlatok - Zsugorkanyarulati átugrás előkészítése Atlétika jellegű gyakorlatok futások: közepes iramú, belegyorsuló, tempó-és irányváltoztatással ugrások: egy lábon szökdelés, fel- és lelépések, helyből távolugrás, helyből magasugrás dobások: függőleges és vízszintes célba 79

Labdás gyakorlatok labdagurítás különböző testhelyzetekből, labdavezetés helyben két kézzel, feldobás, elkapás állásban, kétkezes alsó és felsődobás léglabdával vízszintes és függőleges célba

Testnevelési játékok futó, fogó, utánzó, versenyjátékok

Szint

Feladat

Eszközök

MOZGÁSKOTTA feladat sorok pontos

Mozgáskotta eszközei

megvalósítása

III.

Már kifinomultabb a mozgás összerendezettebb,

babzsák

harmonikus ritmusú. Ezért kiemelt szerepet

szalag

szánunk az észlelés alakítására és a

karika

finommotorika fejlesztésére. Megköveteljük a játékszabályok betartását. A futást sorverseny, váltóverseny és futóverseny során is gyakoroltatjuk. Megismertetjük a különböző futásokat: fokozódó-, gyors-, lassú futás. Ugrógyakorlatokat végeztetünk (sorozatugrások, különböző magasságú, távolságú ugrások

pad nagyméretű labda alagút tornaszőnyeg egyensúlyozáshoz szük-séges eszközök Greifswalde szekrény lúdtalp tornához szúrós labdák

80

helyből és nekifutásból).

zsámoly

Bővítjük a játékos labda - és dobásgyakorlatok

ugrószekrény

nehézségi fokát.

bóják

A támaszgyakorlatok során többször végeztetünk bordásfal páros gyakorlatokat, pl. talicskázás. ejtőernyő Mozgás tevékenységeink során alkalmat adunk a szivacslabda gyerekeknek, hogy az ő kívánságaik is kötél, ugráló kötél teljesüljenek. ugráló labda Lehetőséget adunk, hogy kitalálhassanak mozgás kotta játékokat, gyakorlatokat, szereken mozdulatokat. kosárpalánk Kiemelten fejlesztjük a finommotorikát. Egy gumiszalag egy tevékenységben fő szerepet kap a szalag, zenei CD-k melyet foghatnak három ujjal, de botra rögzítve is gyakorolhatják a laza csuklómozgást. A kézi szerekkel a kéz izmainak differenciált mozgatását gyakoroltatjuk. Gimnasztikai gyakorlatok (6-8 ütemű) kargyakorlatok: rézsútos magas-mélytartás, karkörzések, karhúzások, malomkörzések törzsgyakorlatok: törzsdöntés oldalt, oldalfekvés, fekvőtámaszok lábgyakorlatok. lábterpesztések, lábkeresztezések, galoppszökdelés

Természetes támaszgyakorlatok - kúszások: két egymás mellet lévő padon, egyik végtag kiiktatásával, különböző magasságú eszközökön át - mászások: irányváltoztatással, eszközhordással, haladás bordásfalon, keresztlépés, keresztfogás bordásfalon függések: érintő magas szeren Egyensúlygyakorlatok - megemelt padon, 81

fordított padon, eszközzel a kézben Hossztengely körüli gurulás - társsal Gurulóátfordulás előre ikerbukfenc Gurulóátfordulás hátra Fellendülés kézállásba Tarkóállás Széltében és hosszába állított ugrószekrényen végezhető gyakorlatok Nyuszi ugrás padon - nyuszi ugrás padon leterpesztéssel Zsugorkanyarulati átugrás padon - átugrás a pad egyik, majd másik oldalára Atlétikai gyakorlatok - futás irányváltoztatással, magas térd-és sarokemeléssel, nekifutásból távolugrás, magasugrás, - dobások: vízszintes, függőleges célba, távolba, helyből, nekifutásból Labdás gyakorlatok - labda feldobás-elkapás járás, lassú futás közben, labdavezetés futás közben, falhoz dobás-elkapás, labda átadás társnak járás, futás közben, kosárlabdába dobás Testnevelési játékok - futó, fogó, versenyjátékok egy-egy foglalkozásba többször beépítve

Az egészséges életmód kialakítása Cél: -

Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása.

-

Alvás és pihenésszükséglet kielégítése.

-

A környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása.

-

A szervezet ellenálló képességének növelése.

82

-

A helyes testtartás elsajátítása- az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre való felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás.

-

Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés.

-

Helyes táplálkozási szokások kialakítása.

-

A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése.

-

Egészségmegőrző szokások kialakítása.

-

Öltözködési szokások fejlesztése.

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére Önálló:

-

a tisztálkodásban a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában;

-

a WC használatakor;

-

fogápolásban;

-

öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is;

-

önkiszolgáláskor;

-

a kimerített étel mennyiségének megítélésében;

-

az

adott

hőmérsékleti

viszonyoknak

megfelelő

ruházat

kiválasztásában. Megfelelően használja:

-

az evőeszközöket (kés, villa, kanál), a játék és egyéb eszközöket;

-

az óvoda és az épület egyéb helyiségeit;

-

a

környezet

tisztántartására

szolgáló

eszközöket

(lábtörlő,

takarítóeszközök).

Tud: -

cipőt fűzni és kötni;

-

gombolni; 83

-

teríteni;

-

hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat);

-

ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni;

-

természetes testtartással asztal mellett ülni.

-

a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal

Ismeri: rendjére, tisztaságára); -

a zsebkendőhasználat módját;

-

ruházatának tisztántartási módjait.

-

a

Segít: környezet

tisztántartására,

a

rend

megőrzésére

irányuló

tevékenységekben; -

a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben.

Tartalom:

-

a napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje (az idő szerinti eseteire való odafigyelés). Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken.

-

A csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása.

-

A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése, helyretétele és azok használatának tanulása: -

táplálkozás-étkezésnél (terítés),

-

tisztálkodáshoz szükséges felszerelések,

-

játékeszközök,

-

öltözködés rendje,

-

foglalkozásokhoz szükséges felszerelések,

-

mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök,

84

-

pihenéshez

szükséges

felszerelések,

teremberendezések. -

A teremben és a szabadban való mozgás

lehetőségei és módjai, azok rendje. Differenciált segítségnyújtás:

-

Különleges ráfigyelés a csoportban esetleg előforduló gyenge lágy

szájpad

működésű

gyermek

rágási

szokásainak

kialakulására (szükség esetén szakember bevonása), -

A speciális eszközöket igénylő gyermekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb. esetében),

-

A mozgás ügyetlen gyermekek részére.

Értékelés Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek

-

tágas, világos csoportszoba;

-

higiénikus, gondozott mellékhelyiségek;

-

sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar;

-

változatos, vitamindús étrend;

-

saját öltözőszekrények;

-

folyamatos napirend;

-

a családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéne, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások, stb.);

Főbb feladataink: 

az irodalmi művek megszerettetése, Anyanyelvi nevelés

pozitív

érzelmek alakítása, 

a könyvtár használatának megismertetése, 85



a gyermekek vágyának felébresztése a színház, múzeum iránt,



a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása.

Célunk: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása.

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés szempontjából fontos az óvodás gyermekmunka jellegű tevékenysége, mivel kitartásra, felelősségérzetre, a kötelesség teljesítésére szoktat, hangsúlyos szerepe van a közösség a társas kapcsolatok formálásában. A munkavégzés az óvodai tevékenység egészét áthatja, s tükröződnek benne a játékban megfigyelhető elemek (önállóság, kedv, ismétlés, utánzás elemei). A munkavégzés együttműködésre ösztönzi a gyerekeket, fejlődik szociális magatartásuk. A

munka

céltudatos

tevékenység,

önállóbbá

válásával

a

gyermekek

tevékenységébe beépülnek a szóbeli kifejezések. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen, s ezért fontos, hogy az óvodapedagógus figyelembe vegye a feladatok adásánál a gyermek nyitottságát, helyzetfelismerő képességét, fejlettségét. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munka végzéséhez szükséges attitűdök és képességek készségek tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság a felelősség a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. Munkafajták: 

Alkalomszerű megbízatások, (a gyermekek szükségleteit kielégítő munkák pld : növénygondozás



Naposi munka



Önkiszolgálás, 86



A gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák

Az óvodapedagógus feladata: 

A gyermekek munkavégzésének ösztönzése, motiváció fenntartása, önállósulási törekvés figyelembevétele.



A munkavégzéshez szükséges szervezési teendők, eszközszükséglet biztosítása.



Változatos munkafolyamatokra való törekvés, az önálló felfedeztetés örömeinek, élményeinek nyújtása.



A gyermekek életkorának és fejlettségéneke figyelembe vétele a feladatok meghatározásánál.



A munkaeszközök épségének, balesetmentességének biztosítása.

Fejlettségi mutató az óvodáskor végére:  A gyerekek vegyenek részt a rend fenntartásában, a csoportszoba rendezésében.  Önállóan végezzék el a személyükkel kapcsolatos munkákat. (öltözés-vetkőzés, mosakodás, önkiszolgálás stb.)  A csoportszoba rendjének alakításában folyamatosan vegyenek részt, szükség szerint rendezzék át a termet.  Segítsenek a kisebbeknek az öltözködésben, vetkőzésben.  Szokásukká váljon a rendszeres tisztálkodás.  Megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek és rakják el ruhaneműiket, cipőjüket.  Vegyék észre környezetükben a munkalehetőségeket, önállóan igyekezzenek megszervezni és elvégezni azokat.  Minden olyan területen segítsenek, ahol erre szükség van.  A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használják.  Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére. 87

 Különböző megbízatásokat önállóan végezzenek,

Az érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés

Cél -

Barátságos, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör kialakítása.

-

az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze.

-

Erkölcsi, fejlesztése,

érzelmi

és

eősítése:

akarati

tulajdonságok,

figyelmesség,

kompetenciák

egymás

segítése,

fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés. Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező önérvényesítő törekvéseinek. Nevelje a gyermeket a különbözőség elfogadására, tiszteletére. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális sajátos törődést igényel. Megfelelő szakemberek pszichológus logopédus gyógypedagógus, konduktor közreműködésével. Társas kapcsolatok

-

Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő-gyermek, gyermekgyermek között).

-

Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során.

-

Alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása.

-

Egymás iránti tolerancia alakítása.

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére 88

Önálló -

a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás,

-

a véleménynyilvánításban,

-

döntésekben, választásokban,

-

vállalt feladatai elvégzésében.

-

Tisztelettudó a viselkedése.

-

Ismeri és érti az óvónő kommunikatív jelzéseit.

-

Igazmondásra törekszik.

-

Megkezdett munkáit befejezi.

-

Képes a belátásra.

-

Észreveszi a környezete rendjét, megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket.

-

Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek.

Társas kapcsolatok

-

Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja.

-

Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében.

-

Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül).

-

Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül.

-

Figyelemmel van a felnőttek és a gyerekek iránt.

-

Igyekszik – a szituációtól függően – elfogadni az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzeteket.

Cél -

Napirend szerinti tevékenységek (játék, tanulás).

-

Beszoktatás: a leválási nehézségekkel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szükség esetén szakember segítségének kérése). 89

-

Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások.

-

Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, kistestvér születése, stb.) feltárása.

-

Játéktevékenységek.

-

Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek.

-

Reális ismeretek nyújtása.

-

Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása).

-

Munkatevékenységek: a természet óvása.

Társas kapcsolatok

-

A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása.

-

Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb.).

-

Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre.

-

Részvétel helyi illetve egyéb rendezvényeken.

-

Helyi népszokások gyakorlása, ünnepek megismertetése.

Értékelés A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek:

-

otthonos körülmények a csoportszobában,

-

lehetőségek közös élmények, tapasztalatok szerzésére, az óvónők, illetve más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai

Értelmi, anyanyelvi fejlesztés, nevelés 90

Cél -

Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt.

-

Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése.

-

A gyermek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás).

-

Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása.

-

A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése.

-

Differenciált,

egyéni

képességek

szerinti

fejlesztés,

tehetséggondozás, felzárkóztatás. -

Kommunikációs

képességek

alakítása

és

fejlesztése

(beszédprodukció, beszédértés, beszéd porózus, nyelvi képességek). -

Egyéni különbségek – adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése.

-

„Énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése.

-

Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességek fejlesztése.

-

Vizuális

percepció

(formaérzéklet,

formaészlelések)

szféra

mobilizálása. -

Taktilis-kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása.

-

Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása.

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére

-

Törekedjen

a

végzett

tevékenységek

összefüggéseinek

felfedezésére. -

Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban.

-

Rendelkezzen problémafelismerő és megoldó képességekkel.

-

Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani.

-

Vegyen részt a különböző tevékenységekben.

-

Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét.

-

Törekedjen az önértékelésre.

-

Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is.

91

Tartalom Tevékenységi formák: -

játék,

-

tanulás,

-

munka.

Fejlesztési tartalmak: -

vers, mese

-

ének-zene, énekes játékok

-

rajzolás, mintázás, kézimunka

-

mozgás

-

a külső világ tevékeny megismerése.

Értékelés Pozitív megerősítések. Testi fejlődés alakulása Az egészségesen fejlődő hatéves korú gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró lesz. Mozgása összerendezett, mozgás – koordinációja és finommotoros készsége fejletté válik. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan tudja irányítani. Ismeri az irányokat, jól tájékozódik a térben. Egészséges életmód szokásainak alakulása Kialakul az igénye az egészséges életmódra, az egészségmegőrzés szokásai iránt. Igényli a tisztaságot, ápoltságot, a rendet. Tisztálkodási, öltözködési teendőit önállóan, szükség esetén segítséggel végzi.

92

93

Érzelmi-, akarati élet, szocializáció alakulása Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkezik. Képes önálló problémamegoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére. Képes kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt. Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása. A helyes „Én” kép kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke, képes a különbözőség iránti toleranciára. Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők. Társadalmi szerepkésztetése sokrétű. Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el az egyént. Alkalmassá válik az iskolai élet elfogadására. Az egyes tevékenységi területek fejlődési mutatóinak alakulása Játék A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme. Képes konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni. Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására. Igényli a társakkal való együttjátszást, képes szerepet vállalni. Mozgás Mozgásigénye, mozgáskedve életvitelének részévé válik. Kialakul testsémája. Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani. Ismeri a téri irányokat. Finommotoros fejlettsége révén felkészül az írás tanulására. Akarata, bátorsága, önuralma, figyelme és egyéb jellembeli tényezői megerősödnek. Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme. 94

Mozgásos játékokat önállóan kezdeményez, esetleg szervez is. Anyanyelv, kommunikáció, vers, mese, bábjáték, drámajáték A vers, mese igényéhez kapcsolódik a bábozás, dramatizálás, improvizálás, stb. ezeket önállóan kezdeményezi, szervezi. Műalkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket-, képzeletet működtető. Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni. Önmagát képes jól kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, szituatív. Anyanyelvi fejlettsége révén képes gondolatait, érzelmeit kifejezni. A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre. „Beszédes” mozgáskultúrával rendelkezik. Művészeti értékekre érzékenyen reagál. Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát. Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Végig hallgatja és megérti mások beszédét. Rajzolás, mintázás, kézi munka A vizuális eszközöket, technikákat készség szintjén kezdi alkalmazni. Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni. Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik. Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására. Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ. Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik. Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására. Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ. Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról. Ének – zene, énekes játékok Felfedezi a hangok szépségét, képes másokkal együtt énekelni, dalos játékokat játszani. Kifejlődik zenei képzelete, alkotókedve alapozódik.

95

Felismeri a ritmusváltozásokat, megkülönbözteti a hangszínek árnyalatait, felismeri és megnevezi Külső világ tevékeny megismerése Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról. Képes esztétikusan hatni környezetére. A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi. Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat. Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvósához szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével. Képes felismerni elemi matematikai ok-okozati összefüggéseket (mennyiség, nagyság, tér, forma, szín, számfogalom tekintetében). Megkülönbözteti az irányokat, érti és helyesen használja a névutókat (alá, fölé, közé, stb. Munka Örömmel végez munkát minden olyan területen, ahol arra szükség van. Munkavégzése igényessége tükre. Kialakul feladattudata, munkavégzésében kitartó. Segít önmagán, észreveszi, ha valamit el kell végezni. Pszichikus fejlődés alakulása Érzékelése, észlelése differenciálódik. A közvetlen felidézés mellett kialakul a szándékos bevésés és felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodása. Kreatív, önálló, tisztában van saját érékeivel, képes a konfliktusok kezelésére. Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, alkalmas az iskolába lépésre.

96

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETET TÁMOGATÓ MUNKATERVTEVÉKENYSÉG FEL

Intézkedési terv óvodapedagógusok-alsós tanítók részére: ŐSÖK IDŐ PROBLÉMA TOVÁBBFEJLESZTÉS 1. Dokumentumokból valótájékozódás Az óvodai program ide vonatkozó részének tanulmányozása Az óvodai nevelés kompetenciaterület szakmai alapvetések ide vonatkozó részének tanulmányozása. 2. Szakkönyvekben, interneten való tájékozódás óvónők folyamatos Nincs egységes intézményi program. A különböző szakkönyvek nem adnak egységes képet, nem feltétlenül nyújtanak kézzelfogható segítséget. 3. Program kidolgozása Kiválasztani a szakkönyvekből a mi intézményünkre, gyermekeinkre vonatkozó legmegfelelőbbet, amely segítséget nyújthat. 4. Igények felmérése Kérdőívek kidolgozása a tanítóknak, óvónőknek, Az óvoda-iskola kapcsolata az eddigi gyakorlatunk alapján

97

A pedagógiai munkánk megújításának időszakában az eddigieknél szorosabb és hatékonyabb együttműködésre lesz szükség az óvodák és az iskolák között. Hatékony kapcsolatot kell kialakítanunk azokkal az általános iskolákkal, ahová gyermekeink felvételt nyernek. Fontosnak tartjuk az azonos szellemiség érdekében a folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatot, együttműködést. A kapcsolat felvétele, az iskola felé nyitás és a hatékony, kölcsönösen gazdagító szakmai

együttműködésben

a

kezdeményező

szerep

az

óvodáé,

az

óvodapedagógusoké.

Az együttműködés formái:  az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt;  kölcsönös

látogatások,

tapasztalatgyűjtés:

az

első

osztályosokat

meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelő pedig a leendő iskolásokat látogatja meg az óvodában;  szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozaton tanító nevelőkkel, olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda-iskola átmenet zökkenő mentesebb megvalósítását.  szülői értekezleteken való részvétel: az első osztályos nevelő tájékoztatja az iskolába készülők szüleit pedagógiai elképzeléseiről a iskolába lépés teendőiről;  a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanítónővel és az iskolai környezettel,  közös rendezvények, játékok, ünnepek szervezése.

98

Az óvoda –iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, az átmenetet segítő intézkedések, az óvoda és iskola közötti együtt működés új területei

A Köznevelési rendszerből fakadó új elvárások •20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 63.§ - az óvodának, az óvodás gyermek fejlődését nyomon kell követni, és azt írásban is rögzíteni •Területek: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás – nyomon követés + intézkedési tervek •Erkölcsi értékrend is •Minderről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, - kereteit a PP-ben rögzíteni 6.§ (2) bek. e., – a szülő és az óvoda együttműködése, a szülők tájékoztatásának részletes leírása •Az iskolába lépésről a döntés az óvodáé – 72.§ (4) bek. a., a szakszolgálatok igénybevételéről • 72.§ (1) bek. a., – a szülő kötelezettségei, gondoskodása a szakszolgálatba történő eljutásról •63.§ (3) bek. Ha a szülő nem teljesíti a kötelességét, akkor azt a kormányhivatalnak jelenteni kell- szülői egyet nem értési nyilatkozat alapján

Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása Az iskolákkal való kapcsolattartás kialakításában, fenntartásában elsődleges szempontként szerepeljen az óvoda nyitottsága, kezdeményező készsége, a folyamatos innováció megkönnyíti az átmenet nehézségeinek leküzdését. Átmenetet támogató kapcsolattartás formái  óvoda - iskola átmenetet segítő munkacsoport 99

iskolaérettségi kritériumok összeállítása a törvényi megfeleltetés

-

valamint az uj helyzetekhez alkalmazkodó képesség kialakításával -

a bevezetésre kerülő mérő eszközök és dokumentációk tanulmányozása

-

az elért eredmények összegzése,és a fejlesztendő területek kidolgozása

 hospitálások: - tanítók látogatása az iskolába készülő óvodásoknál (bemutatók, óvodai tevékenységek megtekintése) - nagycsoportosok óralátogatása az 1. osztályban utánkövetés - a szakirányú iskolák (zenei, testnevelő, tehetséggondozó tagozatos iskolák) által szervezett bemutatók látogatása  egyéb formák megvalósítása: - szülőértekezlet szervezése a tanköteles korú gyermekek szülei részére az első osztályos tanítónők bevonásával évelején a megváltozott egész napos iskolarendszer bemutatása,az uj köznevelési törvény előírásai alapján(erkölcsi nevelés,mindennapos testnevelés) - ismerkedés az iskolával szülők, gyermekek együttes részvételével játék délutánokon, nyílt napokon - az iskolák bemutatkozó hetének propagálása szülők felé (plakátok, meghívók, tájékoztató füzetek) - iskolai ünnepélyeken való részvétel A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében Cél: A

halmozottan

hátrányos

gyermekek

sikeres

iskolakezdésének

biztosítása, kontrolálása. Sikeresen valósuljon meg az iskolai életbe való beilleszkedés. Módszerek, eszközök: - személyes beszélgetés az elsős tanítókkal - után követő lap kitöltése, értékelése 100

- közös értékelés a DIFER teszt alapján (tanköteles korú és 1. osztályos gyermekek körében) Az óvoda és a fenntartó Folyamatosság, rendszeresség és kölcsönösség jellemzi e kapcsolatot, amely biztosítja az óvodánk zavartalan jó színvonalon való működését, az iskolai beiratkozás nyilvános tájékoztatására biztosít plakátokat Az együttműködés formái:  Kölcsönös tájékoztatás, egyéni személyes megbeszélések; értekezletek, megbeszélések,  A fenntartó részvétele az óvodai rendezvényeken; Az óvoda és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata: Az óvodánkba járó etnikumi kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése érdekében folyamatos és kölcsönös együttműködésre, hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk Ózd város CKÖ-val A kapcsolattartás formái:  ·rendszeres konzultációk;  ·közös programok szervezése;  ·közös pályázatok;  ·közös segítségnyújtás a nehéz helyzetbe került családoknak;  ·a társadalmi erőforrások és a családok közötti információáramlás elősegítése

Arra törekszünk, hogy, az óvodai nevelés minőségbiztosításának előmozdítása

valamennyi

kulcsszereplő,

köztük

a

családok,

a

101

szakszolgálati, a szociális és az egészségügyi hálózatok bevonásával működjön.

Közös elem a tagóvodák között

A fenntartóval való kapcsolattartás

1. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos. Elsősorban a következő területekre terjed ki:

-

az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

-

az intézmény tevékenységi körének módosítására,

-

az intézmény nevének megállapítására,

-

az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

-

az intézmény ellenőrzésére

2. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:

-

az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében amennyiben szükséges.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:

-

szóbeli tájékoztatás

-

írásbeli beszámoló

-

egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, 102

-

a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

-

speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

Külső intézményértékelési mechanizmus működtetése Az intézmény értékelési rendszer célja 

A tartalmi szabályozás különböző szintjein kijelölt nevelési és oktatásfejlesztési célok megvalósulásának értékelése, és az eredmények rendszeres visszajelzése



Az intézmények eredményességének és hatékonyságának értékelése



Az információk, adatok gyűjtésével a tervezés támogatása



A szakmai elszámoltathatóság érvényesülésének biztosítása

A fenntartói értékelés feladatai 

Az intézmények ellenőrzése o Ellenőrzi a működés törvényességét, a gazdálkodás jogszerűségét o Ellenőrzi a szakmai feladatok ellátását o Ellenőrzi a szükséges tárgyi és humán feltételek meglétét o Ellenőrzi az intézményvezető teljesítményét o Ellenőrzi a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet



Az intézmények értékelésének területei o Az intézményi pedagógiai munka eredményességének értékelése 

Beszámoló készítése az éves munkaterv megvalósításáról a tanév végén

o A pedagógiai program céljainak megvalósulása o Az

intézményi

működés

értékelése

(szervezeti

működés,

erőforrás gazdálkodás) o Partnerek elégedettségének mérése 103



Kérdőívek, interjúk készítése

 Az eddig kiépített rendszer folyamatos működtetése Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az eredményes partnerközpontú együttműködés során óvodánk arra törekszik, hogy megismerje a közvetlen partnerek igényeit, elvárásait, és az óvoda alapelveit, céljait, feladatait összehangolja az együttműködés érdekében. A partnerközpontú óvodai nevelés alapvető feltétele, hogy a szülők és óvodapedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő dolgozók között bizalmon alapuló együttműködés alakuljon ki. Ennek érdekében határoztuk meg óvodánkban a kapcsolattartás, az együttműködés lehetséges módjait, formáit.

Kapcsolatteremtési lehetőségek

Feladat

Forma

- A gyermek adatainak felvétele. Óvodai beíratás

- Ismerkedés az óvodával,

Közös beszélgetés

óvodapedagógussal. - Ismerkedés az óvoda programjával. - A gyermek megismerése közvetlen Családlátogatás

családi környezetében, tájékozódás a

Közös beszélgetés, ismerkedés

családi nevelés elveiről, szokásairól,

a gyermekkel, szülővel.

az óvodával szembeni elvárásokról. Beszoktatás

- A gyermek beillesztésének segítése,

Közös ismerkedés az

biztonságérzetének megteremtése.

óvodával, fokozatosság elvének érvényesítése.

- Az óvoda, a csoport, a gyermekek Szülői értekezlet

életével, fejlődésével kapcsolatos

Értekezlet, előadás, helyzet

információk megbeszélése,

megbeszélés, beszélgetés,

vélemények, javaslatok

interaktív együttműködés.

figyelembevétele.

104

- Betekintés az óvoda Nyílt napok

mindennapjaiba.

Megfigyelés, közös

- Ismerkedés a nevelés folyamatával,

megbeszélés, problémafeltárás

a szabad játék készségekre, képességekre gyakorolt hatásával, a program gyakorlati megvalósulásával.

SZMK

- Szülők érdekképviselete, szülői

Közös fórumok,

feladatok koordinálása, szülői

megbeszélések.

kezdeményezések megvalósítása.

Véleménynyilvánítás, törvényes jogok érvényesítése

- A szülők tájékoztatása a Fogadó óra

gyermek egyéni fejlődéséről,

Megbeszélés

nevelési problémák megbeszélése, segítségnyújtás. - Az óvoda közösségi

Közös tevékenységek

Közös ünneplések

szellemének, hagyományainak

(gyermek - szülő-

(Az óvoda

ápolása, közös élmények az

óvodapedagógus)

hagyományos

óvodai kötődés erősítésére.

meghitt közös együttlét.

ünnepei

- Óvoda-család kapcsolat

keretében)

mélyítése - Szülő-gyermek kapcsolat megismerése. - Kapcsolattartás erősítése a

Szabadidős

szülővel pozitív kötődés

program

erősítése az óvoda iránt.

Közös együttlét.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

105

Intézmény

Feladat

Módja

neve

Gyakorisá

Kapcsolattart

g

ó személy

- A gyermekek általános orvosi

Személye

Évente 1-1

- gyermekorvos

Gyermekorvo

vizsgálata.

s

alkalom

- tagóvoda

s

- Tanköteles

találkozás

vezető

gyermekek komplex vizsgálata. - Személyi higiéné ellenőrzése.

Személye

Védőnők

- körzeti

Védőnői

-

s

ütemterve

védőnők

hálózat

Szűrővizsgálatok

találkozás

alapján

- tagóvoda

elvégzése.

vezető

- Veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásána k egyeztetése a gyerekvédelmi felelőssel. - Törzslapok dokumentálása. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. - A prevenció, a HH / HHH

Esetmegbeszélés,

Havonta

106

Gyermek

gyermekek

családgondozókkal

egyszer

- családgondozó

jóléti és

felkarolása és a

kapcsolat felvétele.

szükség

gyermekvédelmi

Családsegítő

megfelelő segítség

esetén

felelős

Szolgálat

megszervezése. - Jelzőrendszer működtetése. - Előszűrés a tanköteles

Személyes

Szükség

gyermekek részére.

találkozás a

esetén

tagóvoda vezető

- Logopédiai

gyermekekkel,

Pedagógiai

felmérés.

szülőkkel,

A szűrések

óvodapedagógusok

Szakszolgálat

- Eredmények

óvodapedagógusok

minden

egyeztetése.

kal problémák

tanév végén

- Logopédiai,

megbeszélése,

pszichológiai

segítségadás.

fejlesztő foglalkozások rendszeres végzése. - Óvoda – iskola közötti átmenet Általános

megkönnyítése.

Gyermekek

Programoktó

tagóvoda vezető

Iskolák

- Egymás

látogatása az

l függően

óvodapedagógusok

rendezvényein való

iskolában

részvétel . - Iskolába lépő

Részvétel az

gyermekek

„iskolahívogatón”

látogatása az 1. osztályban. - Tanítónők ismerkedése a leendő iskolás gyermekekkel.

107

Óvodapedagógusok látogatása az 1. osztályokban. (után követés)

A szülőkkel, a családi házzal való kapcsolat tartás új elemei 2013-ban Kapcsolat a szülőkkel •Resztoratív pedagógiai szemlélet és gyakorlat

A szülőkkel való kapcsolattartás elvei: 108

10 parancsolat

A 3 T elve (TÜRELEM+TOLERANCIA+TITOKTARTÁS). 1.Tiszteljük a szülőket. 2. Ismerjük el a szülők elsődleges szerepét. 3. Ismerjük meg a kölcsönös elvárásokat. 4. a család erősségeire építsünk. 5. Juttassuk kifejezésre elismerésünket. 6. Legyünk tekintettel a szülői igényekre. 7. Tegyük érdekessé a szülői értekezletet. 8. Időben adjunk reális, de tapintatos információkat. 9. Segíts megoldani a szülő nevelési problémáit. 10. Tételezd a legjobbat a szülőről, erősítsd szerepét.

„ A gyerekek felnevelése nem hasonlítható semmilyen feladat megoldási művelethez.

Nem

hiszem,

hogy

lehet

tárgyilagosan,

csak

elvekkel,

elhatározásokkal nevelni, hogy lehet tudatos felkészüléssel nekifogni, és adott pontig elvinni, végrehajtani. A nevelés a gyerekkel való természetes

GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN 109

A közoktatási törvény 41.§-ának /6./ bekezdése előírja a nevelési intézmény feladatai között, Gyermek és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárását, a káros hatások megelőzését és ellensúlyozását. A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény elsődleges feladatának tekinti, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek családban való neveléséhez. E céloknak megvalósításában az óvodának is részt kell venni, segítséget kell adni ahhoz, hogy a szülő megfelelően foglalkozzon a gyermekével. Az óvodának közre kell működni a „figyelő szolgáltatásban”. Az óvodában lévő gyermekvédelmi munkaterv figyelemmel kíséri a veszélyeztetett gyermekek életkörülményeit és a megfelelő segítségnyújtást kezdeményezi. Kapcsolattartási kötelezettségének eleget téve együttműködik a Kistérségi Gyermekjóléti Intézménnyel, a Családsegítő Szolgálattal és a Szociális és –Egészségügyi Osztállyal, a körzeti Védőnővel, illetve Doktornővel. A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy megfelelően ismerje az óvodások családi hátterét, szociokulturális anyagi helyzetét. A gyermek jogait biztosítva kell kötelességre nevelnünk. Gyermekvédelmi feladataink: 1.) a gyermeki jogok tiszteletben tartásával barátságos, családias légkör megteremtése 2.) a be nem íratott tanköteles korú , valamint a halmozottan hátrányos helyzetű,

illetve

veszélyeztetett

gyermekek

felkutatása,

és

a

beóvodáztatásukra való törekvés 3.) a gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek nyilvántartása 4.) a halmozottan hátrányos helyzetű, a jegyzői védelem alá helyezett, és a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása

110

5.) folyamatos kapcsolattartás a Kistérségi Gyermekjóléti Intézménnyel, a Családsegítő

Szolgálattal,

szükség

esetén

a

családok

életében

bekövetkezett változás jelentése a megfelelő szervek felé

§ A gyermeknek joga van: § -

együttérzésre, szeretetre és megértésre;

-

megfelelő táplálékra és orvosi kezelésre;

-

ingyenes oktatásra, képzésre;

-

lehetősége a játékra és üdülésre;

-

névre és állampolgárságra;

-

különleges gondozásra, ha fogyatékos;

-

arra, hogy veszélyhelyzetben elsőként kapjon segítséget;

-

arra,

hogy

mindent

megkapjon

egyéni

képességeinek

kibontakoztatására és a társadalom hasznos tagjává válhasson; arra, hogy mindezeket a jogokat fajra, színre, nemre, vallásra,

-

nemzetiségre és származásra való tekintet nélkül élvezhesse. Sajátos nevelési igényű és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése. A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

fogalomkörébe

tartoznak

a

beszédfejlődésben elmaradott, magatartási és beilleszkedési zavarral, ill. tanulási nehézséggel küzdő gyermekek. Eltérések figyelhetők meg a fejlettségi szintben, a sajátos nevelési igény típusában, a gyermek családi környezetében. Közös vonásuk, hogy fejlődésük lelassult, az alacsony aktivációs szint miatt nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Így a spontán tanulás is nehézkes, ezért tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Cél: saját lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szint elérése. Pedagógiai feladatok: 

Érzelmi biztonság megteremtése.



Interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, attitűdök,normák alakítása. 111



A lelassult fejlődési területek megállapítása.



Speciális nevelési szükségletekhez, életkori és érési sajátosságokhoz igazodó differenciált fejlesztés.



A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Magatartászavar

(figyelemzavar,

hiperaktivitás,

agresszivitás,

szorongás,

visszahúzódó magatartás) egyre nagyobb számban fordul elő a gyermekek között, és beilleszkedési zavarokhoz ill. kommunikációs nehézségekhez vezet. A

viselkedészavarok

többféle

tünetet

mutatnak,

amelyek

fokozatosan

erősödhetnek. Ezek a tünetek megakadályozzák a gyermek optimális fejlődését, a kudarcok pedig másodlagos tüneteket okozhatnak. Ezért rendkívül fontos a minél korábbi felismerés. Pontos diagnózis (orvos - pszichológus által) és a célirányos, komplex, összehangolt fejlesztés. Magatartászavaros gyermek nevelésében fontos a határozott, meleg attitűd alkalmazása. A fejlesztő foglalkozások feladata 

Ésszerű és belátható szabályrendszer kialakítása.



A gyermek motivációjának felkeltése – a motivációs szint erősítése.



A gyermek önértékelésének fejlesztése.



Figyelem és önkontroll fejlesztése.



Pszichomotoros fejlesztés.



Biztonságérzet, belső nyugalom megteremtése.



Szociális, integrációs képességek alakítása. Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése (kontaktus kialakítása utánzó, imitációs, szerep és népi gyermekjátékokkal).  Önmagukról alkotott kép fejlesztése (testséma ismeret, énkép alakítása tükörjátékokkal,mozgásos játékokkal). 112

 Baráti kapcsolatok kiépítése és ápolása.  Szociális magatartásformák gyakorlása (szokások betartása, egymás segítése).  Kultúrált viselkedés elsajátítása (illem).  A kognitív képességek terén mutatkozó egyéni eltérések csökkentése Első és legfontosabb feladat a gyermekek képességstruktúrájának feltárása. A fejlett funkciókra építve fejleszthetjük a elmaradott területeket. A képességek kibontakoztatása szempontjából az egyéni differenciálás a leghatékonyabb,ezért egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. Fejlesztési feladatok: 

Mozgáskoordináció fejlesztése.



Érzékszervi észlelés, kognitív funkciók fejlesztése. vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség fejlesztése.



Orientációs képességek fejlesztése a környezetben való tájékozódás elősegítésére.

Beszédképesség – kommunikáció fejlesztése, egyéni eltérések csökkentése. - Akadályozott, vagy megkésett beszédfejlődés. - Beszéd- és nyelvfejlődési zavar (beszédszervek állapota). - Általános vagy részleges pöszeség. - Dadogás és hadarás. - Diszfónia. A beszédképesség terén elmaradott gyerekek fejlesztését logopédus végzi a nagycsoportosok és a súlyos beszédhibás gyerekek esetében már középső csoportosoknál is. Az óvodapedagógus feladatai: 

Az egyéni fejlesztési terv beépítése a tervezőmunkába. 113



A személyiséglapon történő megjelenítés.



Anyanyelvi játékok differenciált tervezése.



A szabályjátékban egyéni vagy mikro csoportos formában anyanyelvi játékok szervezése.



A tanulási folyamatban az adott tartalomhoz kapcsolódó játékok tervezése és megvalósítása.

Fejlesztő foglalkozások szervezése részképességben lemaradt ill. tehetséges gyerekeknél 

Azokkal a gyermekekkel, akik kisebb mértékű magatartászavarral ill. részképesség zavarral küzdenek – csoporton belül az óvodapedagógusok foglalkoznak.



A tanév elején történő szűrőmunka elvégzése után az egyéni eltérések figyelembevételével fejlesztési tervet dolgozunk ki, amelyben kiemeljük a fejlesztendő területeket. A fejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában történik.

114

Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek;

Esélyegyenlőség megteremtése mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy önmagához képest fejlődjön.

115

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI 1. A program célja! Az "Utazás Zene országba" c. programunk alapja a "Látható hangok" c. komplex személyiségfejlesztő rendszer, melynek célja a játékos, élményszerű esztétikai

zenei

foglalkozások

során

továbbfejleszteni

a

gyermekek

hangfelismerő és hangképző illetve reprodukáló képességeit, ugyanakkor megalapozni a hang-jel kapcsolat rögzülését. A tudatos és egymásra épülő nehézségű hallgatási, hangészlelési feladatokkal fejleszti a gyermekek nyelviakusztikai kulturáltságát. Ez a folyamat továbbvezethető a zenei írás-olvasás felé, amelynek eredménye a tudatos muzsikálás. A program változatos mozgással, népi énekes játékokkal, dramatizálással, improvizációval, énekléssel, hangjátékokkal és hangszeres játékkal kívánja elérni a gyermekek zenei képességének fejlődését. Gyakorlatai a gyengébben teljesítő gyerekek számára, az írás-olvasás terén nehézségekre jósolt, kritikus csoportokhoz tartozóknak adják a legnagyobb segítséget, átvezetve őket az auditív-vizuális dyslexia reménytelen helyzetéből egy magasabb hangmegértési szintre a hallási percepció kifejlesztésével és a hangok vizualizálásával. 2. A programba bevont célcsoport, valamint a beválogatás módszereit! A programban résztvevő egyik célcsoport, a Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda, Tétény úti óvodájának egyik heterogén összetételű csoportjának nagycsoportos korú gyermekei. /továbbiakban: Maci csoport/ A másik célcsoport, a fent nevezett intézmény homogén összetételű kiscsoportos korú gyermekei. /továbbiakban: Cica csoport/

Csoportjainkba igen magas százalékban hátrányos helyzetű családok gyermekei járnak. S mivel a tapasztalat és a külföldi eredmények azt mutatják, hogy a "Látható hangok" c. program a szociálisan hátrányos 116

körülmények közül érkező gyerekek számára is nyújthat felzárkózási lehetőséget, alapvető szempont volt a beválogatásnál, hogy ezen családok gyerekei kerüljenek a foglalkozásokra. A Maci csoport esetében szempont még az életkor, mivel a kimenő, iskola előkészítős csoportra koncentráltunk, ők kerülnek a programba. 3. A programban megvalósított tevékenységek! A tehetséggondozó foglalkozások fejlesztési feladatának a „Látható hangok” elnevezésű program adta az alapját. Mindkét csoportban első lépésben a hang tulajdonságaival ismerkednek meg a gyerekek. Ugyanekkor az akusztikus befogadás és a megőrzési képességük is gyakorlási lehetőséget kapott. Mialatt a gyerekek aktívan hallgatták a cd-n található akusztikus információkat közlő hangképeket (mint például az állatbeszédet, a természeti és zenei hangokat) a hallgatási tudatosságuk, valamint a hangok tulajdonságainak megértése fokozatosan alakult-javult. Ez azt eredményezte, hogy az őket körülvevő hangi világot jobban megértették. A foglalkozásokon először csak hallgatási anyagként egy-egy történet hangi illusztrációjaként használtuk a zenei cd-t. Ekkor még csak a hangjelenség megfigyeltetése volt a cél, minden különösebb tudatosítás nélkül. Későbbiekben már érdekesebb volt a gyerekek számára a dalok kombinálása a mozgással. A dalok tempóját, ritmusát tánccal, vagy indulóként meneteléssel illusztráltuk. Dramatizálva utánoztuk az állatok hangját és mozgását és „rajzoltunk a hangokkal” és kezünkkel párhuzamosan. A Maci csoportban pedig eljutottunk a hangok vizuális leképezéséig is. Ezen hang-jel kapcsolat lejegyzés gyakorlására a programcsomag munkalapjait használtuk. A gyerekek a program elkezdését követően és a heti 2 alkalommal történő foglalkozások során egyre aktívabban vettek részt a tevékenységekben. Nagyon érdeklődőek, fogékonyak és figyelmesek voltak mindenfajta új dologra, mozgásos játékra. A tanult dalokat szinte minden nap énekelték és kérték is, hogy játsszuk le a zenei kíséretet a kedvenc dalaikhoz. Egyéni szerepléseket is bártan vállaltak, kiálltak „a kis színpadra” mind a társaik és mind a felnőttek

117

előtt és bemutatták a kedvenc műveiket. Ritmusérzékük is sokat alakult – kiscsoportban csak az egyenletes lüktetést gyakoroltuk- ami látványos fejlődést mutatott. A Maci csoportban viszont már az egyszerű ritmuselemeket tudatosítottuk, ritmikai jeleket leírtuk, megszólaltattuk. Az ismert dalok szövegritmusát összehasonlítottuk, azonosítottuk a munkalapokon leírt ritmikai motívumokkal. Ahhoz, hogy a kitűzött céljainkat el tudtuk érni, fontos követelmény volt, hogy a zenehallgatás közben a gyerekeknél tudatos megfigyelés és aktív hallgatás alakuljon ki. A munka során ezt elsajátították a gyerekek, a nevelőmunka későbbi folytatásához megalapozódott ez a képesség. 4. A megvalósított programban alkalmazott módszerek! A foglalkozásra heti 2 alkalommal kerül sor. A módszerek megtervezésénél, megválasztásánál prioritást élvezett a gyerekek életkora. A leggyakrabban alkalmazott módszer a bemutatáson és az akusztikus percepcióra építésen túl az utánzás módszere volt. Életkori sajátosságokból fakadóan az utánzó, dramatizáló, énekes-mozgásos, táncos tevékenységek felelnek meg legjobban ennek az életkornak. A zenei foglalkozás sajátosságaiból adódóan a frontális foglalkoztatási formát alkalmaztuk leggyakrabban. A kezdeményezéseken és foglalkozásokon alkalmazott további módszerek: 

magyarázat, magyarázatra késztetés,



megfigyelés, megfigyeltetés, vizsgálódás, kutakodás



kipróbálás, próbálgatás, gyakorlás



vita, véleménynyilvánítás, provokálás, kételyébresztés, hitetlenkedés, tanakodás



elemzés



értékelés, elismerés



dicséret, biztatás, bátorítás, buzdítás.

5.A program munkaformái!

118

A program megvalósításakor elsősorban azokat a munkaformákat alkalmaztuk, amelyek illeszkednek az óvodai nevelés során alkalmazott munkaformákhoz. Ezek a következőképpen alakultak:  egyéni  egyénre szabott  páros  csoportos, mikro csoportos  frontális.

6. A megvalósított program eredményei: Az akusztikus percepció területén a gyerekek megfigyelései pontosabbá, gyorsabbá és fokozatosan differenciáltabbá válnak a gyakorlatok alatt. A hang felfogása és megértése fokozatosan finomul, javul. A beszéd folyamatossága a dalok éneklésén, a játékdalok szövegén és dramatizálásán

keresztül

fejlődik.

A

dalszövegekben

konkrét,

tudatos

érzelmekkel telített szóhasználat alakult ki. Éneklés közben eltűnhet a feszültség a játék , a ritmus magával ragadja a gyerekeket. A nyelvi kifejezések fordulatait énekléssel ismételve, nem válik unalmasá a gyerekeknek. Amikor az ismert dalokat ismétlik a dal szövegéhez tartozó mozgást a helyzet, a szituáció összefüggésébe helyezve annak funkcióját is megértetik. Például: „Jobbra aztán balra nézel, fordulj meg gyorsan a sarkadon” , „Jobbra egy, balra egy, aztán körben gyorsan megy” , vagy „Nézd így billeg kalapja, billeg a fején” . A mozgás koordinálása – a gyermekek mozgását a dalokkal összhangban előbb laza lépésgyakorlatokkal alapozzuk, később pedig a dalos menetelésben megadott ritmusra egységes lépés a feladat. A térbeli tájékozódást gyakoroljuk az éneklés közbeni tánclépésekkel, később párban helyváltoztatással. Amikor a gyerekek táncolnak, figyelnek az ütemre, a térbeli elhelyezkedésre, így az önkontroll és a koncentráció együtt alakul. A hangok irányát karmozgással követik. A gyerekekkel a grafikai írás előtt gyakoroljuk azok jellemzőit, mint például a magas-mély, hosszú- rövid. Kezdetleges szinten alkalmazzuk az olvasási készség feltételeit. A zenei jelek, 119

amiket használunk a foglalkozások alatt – amit egyezményesen kitaláltunk a gyerekekkel együtt – logikusak és azt jelentik amit mutatnak : fel – le, rövid – hosszú, ugrás ezért könnyen olvashatóak. A grafikus jelek könnyen érthetőek, ha a gyerekek maguk alkotják. Nagycsoportban pedig írják is őket. A gondolkodás területén – a szavak nélküli esztétikai aktivitások közben alakult a gyermekek sémaszerű, általános érvényű gondolkodása. Érzelmeket tudnak megérteni a szavak konkrét jelentése nélkül. Az esztétikai-zenei gondolkodás segítette az érzelmek megértését. A dalokban és a játékokban használt érzelmeket leíró szövegekkel fejlődött a gyermekek szókincse. Az integrált kifejezésformák a személyiség fontos minőségi meghatározói az életben. Összefoglalva: Nem csak a gyerekek de mi is sokat tanulhatunk élvezhetjük a közös „munkát” mert játékosan „könnyen és dalolva” olyan képességeik fejlődnek látványosan amik a gyerekeknek a továbbiakban hasznukra válnak. A közös éneklés, mozgás, a viselkedési minták, a szerepjátékok segítették a fejlődő

gyermekeket

a

kapcsolatteremtő

képességeinek

használatában.

Lehetőséget kaptak a gyerekek arra, hogy egyenlő eséllyel vegyenek részt a közösség aktivitásaiban. A programban résztvevő gyerekek a későbbi iskolai sikereire is kihat. /Ezért kezdtük el kiscsoportban is a programot , hogy végig tudjuk vinni a minél magasabb, és egyre nehezedő egymásra épülő szinten a nagycsoport végéig./ További eredmények alátámasztásaként mellékeljük a Maci csoport Difer mérés indexeit, a Cica csoport egyéni fejlődési táblázatban összesített pozitív irányú változásokat. 7. A megvalósított program fenntarthatósága, az azonosított tehetségek további gondozásának terve! A fenntarthatóságot biztosítja, hogy intézményünk minden óvodapedagógusa képesítést szerzett a "Látható hangok" c. program használatához és ezáltal a már 120

óvodás és az újonnan beiratkozó gyerekekkel is folytathatjuk illetve elindíthatjuk a fejlesztést. A "Látható hangok" c. programot mindenkor illesztjük az óvodánkban futó aktuális eseményeihez és "jó gyakorlatainkhoz". /Pl.: Utazás a Föld körül, ami már több, mint 10 éve nagy sikerrel működik./ A gyermekek örömmel fogadták az új programot, amelyen mindig nagy lelkesedéssel, érdeklődéssel vettek részt. A program teljes mértékben a játékra épített, ami az óvodás korú gyermekek alaptevékenysége. A zenei játékokban való aktív részvétel közben alakultak ki azon képesség-, készségcsírák, amelyek a későbbi tanulási folyamatokban az írás-olvasás, a zenei-írás-olvasás elsajátításának alapját képezik. A programot tudatosan indítottuk kiscsoportban. Egyrészt, hogy tapasztalatot szerezzünk arról, milyen zenei fejlődési utat tudnak bejárni azon gyermekek, akik a hároméves óvodai életciklus teljes hosszában részt vesznek a programban, másrészről milyen zenei és komplex személyiségfejlődési különbségek tapasztalhatóak a programban résztvevő és attól távol maradó gyermekek között. A program a Cica csoport számára folytatódik a középső-, és a nagycsoportos időtartam alatt is. A Maci csoport nagycsoportosainak nagy része pedig olyan általános iskolában folytatja tanulmányait, ahol információink szerint, a tanítókat beiskolázzák a "Látható hangok" c. program tanfolyamára. Így minden bizonnyal a gyerekekkel megkezdett munka folytatódik szeptembertől. 8. A program megvalósításában résztvevő szakemberek Bolykiné Szűcs Mónika 

Cica csoport óvodapedagógusa - programvezető



2 év tapasztalat a "Látható hangok" c. program irányításában



3 év gyakorlat zeneovi vezetésében

Czifráné Labancz Mária 

Cica csoport óvodapedagógusa



Látható hangok c. program tanúsítvánnyal rendelkezik

Kaló Tünde 121



Maci csoport óvodapedagógusa



Látható hangok c. program tanúsítvánnyal rendelkezik

Török Zoltánné 

Maci csoport óvodapedagógusa - helyettesítő nevelő



Látható hangok c. program tanúsítvánnyal rendelkezik

10. A programban mások számára is hasznosíthatónak tartott "jó gyakorlatot"! Intézményünkben több mint 10 éve működik az "Utazás a Föld körül" c. program, mely "jó gyakorlat" minősítést kapott. E program szerves része a más népek

kultúrájának,

zenéjének,

népi

hangszereinek,

gasztronómiájának

megismerése, melybe jól illeszkedett az Antal-Lundström Ilona által kidolgozott "Látható hangok" c. személyiségfejlesztő program. Ez a fejlesztő rendszer nem az óvoda saját kidolgozású "jó gyakorlata", de az eredményei bizonyítottak, így mindenki számra ajánlani tudjuk pozitív hatása miatt. Tehetségfejlesztés formája Hasonlóan, mint a részképességben lemarat gyerekeknél egyéni és mikro csoportos formában szervezi a fejlesztést az óvodapedagógus. Az egyéni foglalkozás lehet az óvodapedagógussal közös társasjáték + kártyajáték, dominózás, képről való beszélgetésmesélés, tárgyleírás stb. – a fejlesztési feladatnak

megfelelően.

Alkalmazunk

társas,

ill.

szabályjátékokat,

drámajátékokat, anyanyelvi és mozgáskoordinációt fejlesztő játékokat.

BOZSIK PROGRAM 122

123

AZ ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM

Közös elem a tagóvodák között Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Alapprogramra épül. Figyelembe

véve

az

Egyenlő

Bánásmódról

és

az

Esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemei a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal, és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Elsődleges faladatunk  Olyan, fejlődési szempontból megfelelő tevékenységrendszer előtérbe helyezése, amelyek mind a kognitív, mind a nem kognitív készségek elsajátítását elősegítik, ugyanakkor elismerik a játék fontosságát, amely

a

kudarcmentes

iskolakezdés,

eredményes

tanulás

szempontjából kulcsfontosságú;  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eltérő szociális, és gazdasági hátteréből adódó esélykülönbségek csökkentése.  Az

integrációs

óvodai

neveléshez

szükséges

módszertan

elsajátításával, a tárgyi feltételek fejlesztésével javul e gyermekek óvodai sikerélménye. Intézményünkben évről évre emelkedik a cigány származású gyermekek száma, ezért szükségesnek tartottuk az integrációs egyéni

fejlesztő program

elkészítését, melynek alapján kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésével. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplinális megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens, minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. 124

Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek.

Célja -

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eltérő szociális, és gazdasági hátteréből adódó esélykülönbségek csökkentése.

Az integrációs óvodai neveléshez szükséges módszertan elsajátításával, a tárgyi feltételek fejlesztésével javul ezen gyermekek óvodai sikerélménye. Intézményünkben évről évre emelkedik a cigány származású gyermekek száma, ezért szükségesnek tartottuk az integrációs fejlesztő program elkészítését, melynek alapján kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésével. A 2007-2008 tanévtől kezdődően intézményünkbe is bevezettük az IPR - t. Az innovációs törekvéseink megvalósítását segítő óvodai fejlesztő program szükségessé tette, és teszi az óvónők módszertani, szakmai kultúrájának fejlesztését, megújulását. Mindig is nagy hangsúlyt fektettünk munkánk minőségére, igyekeztünk megfelelni a szülők és a fenntartó elvárásainak, amit a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában és testi- szellemi fejlődésük alakulásában mérhető. Ezzel kapcsolatban továbbképzéseken vettünk, illetve veszünk részt, és az ott szerzett ismereteket, tapasztalatokat beépítjük a mindennapi munkánkba. 5 fő óvodapedagógus Fejlesztőpedagógiai képesítésének megszerzése folyamatban van. Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei IPR alapú komplex intézményfejlesztés Az IPR a hátrányos helyzetű kisgyermekek nevelésében érintett intézmények számára ötvözi a komplex intézményfejlesztés lehetőségét.”

125

„A

legtöbb

óvodában

az

esélylehetőségek

megteremtése

érdekében

fogalmazódnak meg a feladatok. Fejlesztő tevékenységek indultak be a mozgás, a beszéd, a művészeti tevékenységek, a fenntarthatóság pedagógiája, a környezettudatos magatartás alakítása terén.”

Miért az IPR? Az óvodai nevelésben más megoldásokat igényelnek több területen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Több tényező is akadályozza fejlődésüket: SZERVEZET MEGHATÁROZÁSA Sok meghatározása van, ebből egy - SZERVEZET: Olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A szervezetek a társadalom meghatározó elemei.  rendszer  emberek alkotják cselekedeteken keresztül valósul meg

EGYÉN ↔ CSOPORT ↔ CSAPAT ↔ SZERVEZET jellemzői  szervezeti célok: stratégiai célok, küldetés, jövőkép  Szervezeti struktúra (szerkezet)  Szinergikus

hatás

(A

részek

közötti

kapcsolat

javítása

révén

többleteredmény elérése )  A szervezet és a környezet viszonya –

kedvező, támogató, ellenséges;

–

heterogén, homogén;

–

Reflektív (elhárító), proaktív (megelőző), innovatív (legjobb megoldást kereső) 126

 Szervezeti tagok: Egyéni-/csoportérdek  Szervezet légköre, klímája – vezetési stílus  Vezetés (tervezés, ellenőrzés, értékelés, döntés)  Szervezeti követelmények  Kommunikáció  Szervezeti kultúra  szinergia (görög) : Együttműködés,

együtthatás:

amikor

több

elem

vagy

tényező

együttműködéséből nagyobb teljesítmény, magasabb eredmény jön létre, mintha az elemeket vagy tényezőket egyszerűen összeadnánk.

Szervezetfejlesztés A szervezeti struktúra - a stratégia követelményeinek megfelelően - alakításának folyamata, mellyel szoros kapcsolatban áll az emberi erőforrás fejlesztés

A szervezet jellemzői  Munkamegosztás  Hatáskörmegosztás  Koordinációs eszközök

SZERVEZETI KULTÚRA

A tagok által elfogadott, közösen értelmezett, mélyen beágyazódó értékek, attitűdök, meggyőződések, hiedelmek és normák rendszere, az intézményre jellemző viselkedésminták együttese. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik és az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit, és mint kívánatos 127

gondolkodási

és

magatartásmódot.

(Schein, Bakacsi)

Ellenőrzés Két fő feladata az ellenőrzésnek  Dokumentumelemzés, dokumentumok értékelése, valamint  a helyszíni ellenőrzés során végzett megfigyelés és a megfigyelés értékelése

Folyamat közbeni ellenőrzés

 Az óvodai IPR team koordinálásával az óvodai IPR programban rögzített módon –folyamatos:  mérés,  információgyűjtés,  elemzés,  értékelés végzésével történik

Az IPR folyamat végső eredményvizsgálata  Rögzíteni kell a HH/HHH gyermekek helyzetét érintő legfőbb változásokat.  Vizsgálni kell: •

A program végrehajtását

128

•

A megvalósított célok közvetlen eredményeit leíró mutatószámokat

•

A megvalósított fejlesztések hatását-, eredményeit,

•

A megvalósult fejlesztésnek a gazdasági-, társadalmi környezetre gyakorolt hatásait

•

A hosszabb távú fejlesztések hatásait, számba vevő mutatószámokat, pl. beiskolázási adatok – tanköteles korúak még egy évig történő óvodáztatása, eltérő tantervű intézménybe kerülők száma stb.

A célok meghatározása „SMART” szerint A smart angol szó jelentése: OKOS  Specifikus, konkrét, egyértelmű  Mérhető, - olya mérőszám, vagy mutató

hozzárendelése,

amelyből

tudjuk, hogy elértük, avagy sem.  Attraktív, megnyerő, vonzó, azaz kihívást jelentő. Az

eléréséhez

szükség van bizonyos erőfeszítésekre.  Reális, megvalósítható, azaz a rendelkezésre állnak,

vagy

megszerezhetők a cél eléréséhez szükséges erőforrások  Tervezett időtartamra szól.

Mivel lehet összehasonlítani az eredményességet? Az IPR program konkrét cél – és feladatrendszer eredményességét, az elvárt eredmények megvalósulásával lehet mérni. 1. Új szervezési feladatok területén:

129

 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása megtörtént-e? Milyen eredménnyel? (beóvodázási felelős).  Integrációt elősegítő gyermekcsoport kialakítása, arányok betartása megtörtént-e? (a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek arányos elosztása)  A gyermekek igazolatlan hiányzásainak minimalizálása milyen szinten van, hogy alakult? – Kimutatások, mutatók  A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása, amit az SZMSZ és Házirend módosítása garantál - megtörténik-e minden évben?

2. A nevelő testület együttműködése  Rendszeres team munka van-e?  Az esetmegbeszélések beépítése megtörtént-e, tervezetten rendszeres-e a nevelőmunkába, tapasztalatok, eredmények?  Hospitálások szervezése a jó megoldások megismerése, az egymástól tanulás érdekében (óvodán belül és kívül) van-e minden évben, esetleg évente többször? Történt-e adaptáció?  Belső képzések szervezése van-e a nevelőtestületben a hatékonyság növelése érdekében? Hány? Mutatók az eredményesség miatt. 3. Az óvodapedagógia néhány kiemelt területe  Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés: –

részletes

anamnézis

felvétele

családlátogatás

alkalmával,

(kiindulópontja a fejlesztésnek). –

Kommunikációs nevelés terén a szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése , (szükség esetén a logopédiai segítés, lehetőleg helyben az óvodában).

–

Az érzelmi nevelés, szocializáció területén az intézményes nevelésbe

illeszkedés

elősegítése,

bizalom,

elfogadás, 130

együttműködés kialakítása, működtetése. - Megtörtént-e, milyen mutatói vannak, milyen a tendenciájuk?  Egészséges

életmódra

nevelésben

az

egészségtudat

kialakítása,

táplálkozás hangsúlya. –

A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztésében:

–

a befogadás, tolerancia, kulturális megismerés és együttélés tartalmi beépítése milyen szinten vannak _ eredményességi mutatók!

 A korszerű óvodapedagógiai módszerek közül beépültek olyanok, amelyek

a

gyermekek

kezdeményezéseire

támaszkodnak:

a

differenciálás, a kooperatív technikák, a mozgás, a zene felhasználása. Melyek? Milyen eredményességgel? –

azok melyek a szülőkkel való partneri együttműködést segítik, fenntartják. Melyek ezek?

4. A

gyermekvédelemmel,

az

egészségügyi

ellátással,

szociális

segítségnyújtással kapcsolatos munkában  Egészségügyi

szűrővizsgálatok

kezdeményezése,

megszervezése

(ortopéd, fogászati stb.). Megtörtént-e, milyen rendszerességgel?  Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás a biztosítása a szülők számára, közös

programok

szervezése.

Évente

hányszor?

Milyen

a

látogatottságuk? Hatásuk jelentkezik-e a családoknál?  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, ill. szervezése pl. adományok gyűjtése, kirándulások, programok szervezése. Van-e ilyen, milyen gyakran, milyen eredménnyel?  A

szociális

jelzőrendszer

ellátórendszerrel aktualizálása.

való

együttműködés

Megtörtént-e,

erősítése,

működik-e,

a

milyen,

eredmények mutathatók alapján vonjuk le a következtetéseket?

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli civil szervezetekkel

131

 A gyermekjóléti, családsegítő szolgálat a szülők támogatásában, az erőforrásainak feltárásában közreműködik-e?

Milyen eredmények

mutathatók fel?  A védőnői hálózattal a gyermekek óvodai beíratásának támogatásában, a korai

képességgondozással

kapcsolatos

tanácsadásban

van-e

együttműködés, milyenek az eredmények?  Különböző

szakmai

szolgáltatókkal

van-e

kapcsolat,

történik-e

konzultációk szervezése a gyermek fejlődéséről, valamint szolgáltatások, továbbképzések szervezése, biztosítása. Melyek, hány, eredmények?  A Nemzetiségi önk.(CKÖ) illetve más civil szervezetekkel van-e kapcsolat, milyen jellegű, segítenek-e pl: a beíratásban, hiányzásban, szülői programokkal kapcsolatos együttműködések ösztönzésében? Milyen eredmények mutathatók fel?

6. Az óvoda-iskola átmenet támogatása Van-e

az

iskolaérettség

elérését

támogató

pedagógiai

munkaprogram

kidolgozva? Mik az eredményességi mutatók?. Az iskolaválasztás támogatásában a HHH-s gyermekek előnyben részesítése. Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő program van-e, programok száma, eredményessége? A gyermekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében program van-e, eredményessége? 7. A szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés biztosítása  Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel fontos.  A gyermekek egyénre szabott befogadásának biztosításának pedagógiai újragondolása.  Rendszeres napi vagy heti tájékoztatás nyújtása a szülőknek a gyermekük fejlődéséről.  Egyéni beszélgetések szervezése a szülőkkel. 132

 Új szülői közösségek kialakítása, rendezvények közös szervezése számukra.  A partnerközpontú működés kialakítása, szülői igények beépítésével. Vannak-e az intézmény életében, mik az indikátorok? Eredményességük. 6. Az intézményi önértékelés és eredményesség biztosítása

 Rendszeres intézményi önértékelés készítése az IPR gyakorlati megvalósításáról.  Az IPR Eredményességi indikátorok teljesülésének (be óvodázási arány, hiányzás csökkenése, stb.) ellenőrzése, elemzése.  A DIFER (4-8 évesek számára kidolgozott) teszttel a hozzáadott pedagógiai érték, a fejlődés bizonyítása

Különös figyelmet fordítunk az új, korszerű oktatástechnikai eljárások elsajátítására, mint például, a Mozgáskotta fejlesztő program. Alkalmazása olyan kompetenciák

elsajátításához

nyújtanak

segítséget,

amik

mindenképpen

előnyhöz juttatják őket későbbi előmeneteleik során. Ilyen program még a Kompetencia alapú óvodai nevelés, melyet jelenleg egy csoportban van módunk teljes mértékben alkalmazni.

─ Különböző hagyományos, és a mai kor szelleméhez alkalmazkodó, és annak irányelveinek megfelelő tanulástechnikai eljárásokat alkalmazunk, mint például a kooperatív tanulás, tevékenységközpontú tanulás, csoportos tapasztalatszerzés, de hangsúlyt fektetünk az egyéni foglalkozatási formákra is, amire a következők miatt van szükség; a szociális hátrányok leküzdése érdekében szükség van az egyénre való odafigyelésre, kétszemélyes kapcsolatra. A támogatás rendje A

támogatás

igényléséhez,

folyósításához,

elszámolásához

és

annak

ellenőrzéséhez vonatkozó előírásokat az aktuális EMMI rendelet szabályozza. 133

A helyi óvodai integrációs programunk célja  minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítjuk az óvodai felvételt, mely a program fontos eleme  az újonnan érkezett HHH gyermekek sajátos óvodai beszoktatását kiemelten kezeljük  szervezési feladataink közé tartozik, hogy közvetlen partnereink együttműködését elérjük, hogy az óvodánk körzetében élő valamennyi 37 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek rendszeresen járjon óvodába.  a tanköteles korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek olyan óvodai nevelésben, fejlesztésben részesüljenek, mely biztosítja, hogy kudarcmentesen kezdjék meg az általános iskolai éveiket.(Ennek érdekében egyéni fejlesztési tervet készítünk minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermekről.)  ezen

törekvéseink

megvalósítása

érdekében

óvodai

kollektívánk

törekszik a még szorosabb partneri együttműködés kiépítésére (Szakmai és szakszolgálatok, Általános Iskola, Kisebbségi Önkormányzattal, Civil Szervezetekkel, Szülői házzal) annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.  Az elsődleges szükségleteikben szűkölködő, ellátatlan gyerekek  Alul/hiányosan tápláltak  Tisztálkodásban, higiénében hiányosan ellátatlanok  A környezeti hatásoknak kitett gyerekek, nem képesek  adekvát választ adni az időjárás változására  Korlátozott tárgyi, környezeti tapasztalatokkal rendelkeznek  Lassabban alakul ki bizalom a felnőttekben  A rendszeresség, kiszámíthatóság hiánya a mindennapokban  Az óvodai tevékenységekhez, az életkor alapján feltételezett fejlettségek, képességek hiánya

134

 A családokkal történő együttműködés bizonytalansága Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés

A nemzeti etnikai kisebbségekhez tartozó gyerekek részére biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Céljaink: 

családi nevelés esetleges hiányosságainak kompenzálása, korrigálása



családi és óvodai nevelés együttműködése, összekapcsolódása



a gyermek sikeres iskolába lépésének előkészítése, a tanulási helyzethez szoktatása.

Feladataink: 

a gyermek, család megismerése, körülmények feltárása



lemaradás területének, mértékének megállapítása



fejlesztési feladatok megtervezése, melynek legfőbb színtere a játék.

A felzárkóztatást differenciált feladatadással, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Erről az óvónők folyamatosan írásbeli feljegyzést készítenek (csoportnapló, vagy a gyerek személyiséglapja).

Az intézmény sajátos feladatai Tétény óvoda KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS A Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag fejlesztési koncepciójának sajátos elemei A pedagógiai fejlesztés célja, az óvoda- iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése. A játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, - a játék érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A pedagógiai fejlesztés feladata, olyan választható témák (komplex fejlesztési tervenként) tevékenységi körök (játék, munka, tanulás) szervezeti keretek 135

(csoportos,

egyéni),

differenciálási

eljárások

(szervezési

módok

és

feladatrendszer) és munkaformák (csoport és egyénre szabott munkák) ajánlása, amelyek pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. A

pedagógiai

fejlesztés

folyamatának

jellemzője

a

komplexitás.

A

képességfejlesztés, az elsődleges, ennek szolgálatába állítjuk az összes nevelési területre kiterjedő anyagot. A kettő értéke összeadódik. Az integráló nevelési területek a külső világ tevékeny megismerését segítik, ezen belül a matematikai, anyanyelvi, irodalmi nevelést és a vizuális tartalmú tapasztalatokat erősíti. 2009. szeptemberétől a Tétény Úti Óvodában, a Kompetencia alapú óvodai programcsomagot a Helyi Nevelési Programhoz hozzáillesztve próbáljuk ki. Két óvodapedagógus továbbképzések során fog megismerkedni a Kompetencia alapú óvodai programcsomag elméleti, pedagógiai, szakmai hátterével. A programcsomagot egy csoportban vezetjük be. Kompetencia alapú nevelés célja: nem a „diktálás”, hanem a segítségnyújtás, valamint a lehetőségnyújtás, a megújulásra, amely az önálló értelmezés, a saját és a sajátos felhasználás alapjául szolgálhat.

Jellemzői: 

a négy alapelem-levegő, tűz, víz, föld- köré szervezi a feldolgozandó témákat



elemenként és nevelési területenként széles spektrumú módszertani ajánlást kínál



fokozottan hangsúlyozza a differenciált fejlesztést, az integrációt, inkluzív nevelést



kiemelten kezeli az óvoda-iskola problémakörét



nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok átadására



biztosítja a program megvalósításához szükséges segédanyagot 136

Kiemelt feladatunk a Környezet megismerésére, szeretetére, védelmére, környezetbarát gondolkodásra nevelés. Ez a feladat tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati szintet foglal magába.

1. Első

szint:

a

tárgyi,

természeti

környezettel,

a

jelenségekkel,

folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. 2. Második szint: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szervezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. A külső világ megismerésének elsődleges forrása maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb világ. A külső világ megismerését szolgálja a természetismereti központok, sarkok is ahol a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül is megtekinthetők, megfigyelhetők. Másik fontos tapasztalati forrás: a homokkal- vízzel, és különböző anyagokkal ellátott természetsarok, ahol a gyerekek kísérletezhetnek, próbálkozhatnak. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítik a szabály-és társasjátékok.

Nevelési célunk:  az óvodás korú gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermeket körülvevő felnőttek (szülő, pedagógus, dajka)példája elengedhetetlen. A tágabb, és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt, anélkül, hogy kárt tenne benne. A környezet és a természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napokhoz hagyományteremtő programok által a szenzitív környezet pedagógia az óvodai nevelés részévé váljon.

137

A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások, és viselkedési formák megkönnyítik a gyermek beilleszkedését az óvodai közösségbe. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Célunk, a családokkal való együttműködés a családok segítése, erősítése. Az együttműködés érdekében megvalósul a folyamatos párbeszéd feltételrendszere. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy iskolába lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak az iskolai élethez. Jellemzői: 

a közvetlen, és tágabb természeti környezethez való érzelmi viszonyulás megalapozása



olyan szokások, szokásrendszerek kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy harmonikus kapcsolatba kerüljenek a környezetükkel



az ismeretszerzés folyamatában, az általánosan feldolgozásra kerülő témák mellett a néphagyomány ápolás mindennapos, természethez kapcsolódó tevékenységek is megjelennek



az óvoda udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, mind mind a megismerés forrásai



feltárásukban, az előkészületekben, a szervezésben a gyermekek és a szülők aktívan vesznek részt



tudjon rácsodálkozni a természet szépségeire, értékeire, tanulja meg tisztelni, becsülni azt

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére: 

a játék szabályait a gyerekek egymás között megbeszélve dolgozzák ki, fogadják el 138



erősödik együttműködésük, önérvényesítésük



fejlődik finommotorikájuk, a taktilis csatornákon történő érzékelésük



kialakul a választás és döntési képességük



megvalósul a megtapasztalás, kommunikálás, gondolkodás együttese

A programcsomag egésze a kompetens személyiség alakítására, komplex fejlesztésére törekszik oly módon, hogy maga az óvodapedagógus is kompetensen „kezelhesse” a programcsomag tartalmát, módszertanát. A programcsomag anyaga bármikor továbbfejleszthető, folyamatosan alakítható, alkalmas az egész életen át tartó tanulás megalapozására, úgy, hogy figyelembe veszi az óvodás korú gyermek életkori sajátosságait, főbb tevékenységi

139

INTÉZMÉNYI SPECIÁLITÁSOK TÉTÉNY ÚTI ÓVODA Referencia- intézményi működésének alapjai Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézménnyé szeretnénk válni. Referencia –intézményi szolgáltatás céljai, részcéljai: Rövid távú célok:  Felkészülés a referencia intézmény szerepkörre, azaz felkészüljünk referencia értékű jó gyakorlataink továbbadására, elterjesztésére, megismertetetésére és ezzel más közoktatási intézmények szakmai fejlesztő tevékenységét is segíthessük. Középtávú (2-3éves) célunk:  Referencia- intézménnyé válás, azaz a közoktatás fejlesztésének minősített

szolgáltatói

elismertségünket,

bázisai

legyünk,

piacképességünket

s

ezzel

növeljük,

szakmai innovációs

képességünket fenntartsuk, biztosítsuk a hosszabb távú szolgáltatói forrásteremtést. Hosszú távú (5 éves) célunk:  Referencia-intézményi szerepkör fenntartása, rendszeresen, folyamatosan és differenciát kínálattal szolgáltatjuk a tanulási folyamathoz a mintákat. A HHH gyerek óvodai beíratását és hiányzás minimalizálását segítő tevékenység. Az óvodából iskolába való átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése. Együttműködés, gyermekvédelem, a

140

családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljesen más szociokulturális környezetből, és általában szociális hátránnyal kezdik meg az óvodát, hasonló korú, de nem HHH- s társaikkal szemben. Más értékeket hordoznak és képviselnek a családok, a szülők iskolázottsága is nagyban befolyásolja fejlettségük mértékét. Ezért Óvodai nevelési programunk, az inkluzív pedagógia előnyeivel igyekszik az óvodás gyermek szükségleteit kielégíteni, hátrányukat leküzdeni. A gyermek egyik legfőbb tevékenysége a játék. Ebbe ágyazva lehetőséget teremtünk az ismereteik bővítésére. Ezáltal folyamatosan, az egész nap folyamán, a felfedezésre, rácsodálkozásra, a megismerésre, alkotásra, fejlődésre, és fejlesztésre alkalmunk nyílik. Készségeik képességgé való átalakulásához nagymértékben hozzájárul a spontaneitás, vagyis a nap folyamán kínálkozó lehetőségek, meglátása, és kiaknázása, a hatékony fejlődés érdekében. Az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítjük hozzá a gyermekeket. A referencia területhez tartozó „jó gyakorlatok bemutatása” „Jó gyakorlat címe: 1.Utazás a Föld körül „Jó gyakorlat”céljának bemutatása Folyamatban A jó gyakorlat célja a multikulturális tartalmak átadásával a gyermekek identitástudatának erősítése. Hagyományaink értékeink bemutatása, megőrzése ápolása.

-

Más népek illetve nemzetek sokszínű kulturális értékeinek bemutatása.

-

A gyermekek ismereteinek bővítése egyéni és közösségi élmények átélésével.

141

-

Csoportidentitás kialakítása, formálása.(Csoportszabályok alkotása, betartása, viselkedési szokások gyakorlása, a viselkedési érzékeltetése, a szokások megismertetése.)

-

Anyanyelvi képességek – szövegértés- szövegalkotás képessége, kommunikáció – fejlesztése beszélgetéssel, beszámoló tartásával.

-

Szókincsbővítés a képek nézegetése során megismert tartalmakkal, a kapcsolódó mondákkal, regékkel, versekkel,(népi) dalokkal stb.

-

Analizáló, szintetizáló képességek fejlesztése térképelemzéssel, illetve használattal.

-

Figyelem,

emlékezet

térérzék

fejlesztése

tevékenységekkel,a

megfigyelés során. -

Mozgásfejlesztés (finommotorika fejlesztése) az országra jellemző képzőművészeti alkotások készítésével.

-

Képzelet, fantázia és mozgás összekapcsolása a helyi lakosok hagyományainak bemutatásával):

-

Szociális készségek képességek fejlesztése (pl.: együttműködés, empátia, tolerancia, segítőkészség).

-

Szemléletformálás

Eredményben  Erősödik szociális érzékenységük, toleranciájuk  Bővül erkölcsi magatartásuk-szokásrendszerük  A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi nevelési programba.  Felismerik környezetük értékeit  A gyermekek saját tevékenységeken keresztül szerzi meg azokat az élményeiket, amelyek felkeltik, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerése, a szabad tanulás örömének átélésére.  A gyermek cselekvő aktivitásán keresztül közvetlen és egyszerre több érzékszervet foglalkoztató felfedezés, megtapasztalás lehetőségének biztosításával a teljes személyisége harmonikus fejlődését támogatja, segíti.  Erősödik

a

gyermekek

szociális

érzékenysége,

elfogadóbbak,

toleránsabbak lesznek embertársaikkal, környezetükkel szemben.  Bővül erkölcsi, magatartási szokásrendszerük. 142

 Az

óvoda

nevelőtestületének

módszertani

eszköztára

bővül

a

nevelőmunka tartalmasabbá, az óvoda kínálata színesebbé válik. A jó gyakorlat címe 2. IPR bevezetése és hatékony alkalmazása óvodában Célunk  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek optimális fejlődésének elősegítése.  Az egyéni szükségletek kielégítése, a gyermekek személyiségének fejlesztése,

az

óvodai

integrációs

fejlesztő

program

hatékony

megvalósítása által.  Esélyegyenlőség biztosítása  Jó partner kapcsolat kialakítása – közvetlen és közvetett partnerekkel való

együttműködés

szervezetek,kisebbségi

fejlesztése

erősítése,

önkormányzat,

szülői

szakszolgálat

házzal,

civil

egészségügyi

intézmények, képviselői, stb.  Felkészült, változatos módszereket, munkaformákat ismerő, innovatív pedagógusok tevékenyen vegyenek részt a program megvalósításában.

Részcélok megvalósítása az Óvoda fejlesztéses pályázat keretében Az óvodai nevelés magas színvonalának biztosítása mellett hozzáférhetőségének garantálása is fontos. Ezen kívül figyelmet kell fordítani többek között a környezetre, az infrastruktúrára, a személyzeti ellátottságra, az irányításra és a minőségbiztosításra is. Az óvodai nevelés tekintetében helyi, regionális és országos szinten egyaránt integrált megközelítést kell alkalmazni, bevonva valamennyi érintett felet – így a családokat is –, és szoros ágazatközi együttműködést kell kialakítani a különböző szakpolitikák, így az oktatáspolitika, a kulturális politika, a szociálpolitika, illetve az egészségügy között. A pályázat célja az, hogy az óvoda a támogatás segítségével optimális személyi és tárgyi feltételeket tudjon biztosítani a kisgyermekek számára személyiségük kibontakoztatására. 143

1. Olyan, fejlődési szempontból megfelelő tevékenységrendszer előtérbe helyezése, amelyek mind a kognitív, mind a nem kognitív készségek elsajátítását elősegítik, ugyanakkor elismerik a játék fontosságát, amely a kudarcmentes iskolakezdés, eredményes tanulás szempontjából kulcsfontosságú; 2. A színvonalas kisgyermekkori nevelés biztosítása minden gyermek számára, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, migráns vagy 5 roma háttérrel rendelkező, illetve a sajátos nevelési igénnyel rendelkező, ezen belül a fogyatékkal élő gyermekek részére; 3. Az óvodai nevelés minőségbiztosításának előmozdítása valamennyi kulcsszereplő, köztük a családok, a szakszolgálati, a szociális és az egészségügyi hálózatok bevonásával;

4. Az óvodapedagógus, az óvodavezető, szakmai felkészültségének fejlesztése; 5. A jól képzett szakembereknek a szakterületre történő vonzása, képzése és megtartása; 6. A szülők támogatása azon szerepükben, hogy az első életévekben ők gyermekeik első számú nevelői, valamint az óvodák arra való ösztönzése, hogy alakítsanak ki szoros együttműködést a szülőkkel, a családokkal és a különböző helyi közösségekkel annak érdekében, hogy megismertessék velük a kisgyermekkori nevelés és gondozás kínálta lehetőségeket és a kisgyermekkori tanulás fontosságát. Folyamatos fejlesztési feladatok:  Elsősorban hatékony gyermek-megismerési technikák alkalmazása során lehetőségünk nyílik a tájékozódásra. A különböző módszerek hatékony alkalmazásával, mint például az anamnézis, beszélgetés, megfigyelés, mérés, értékelés, elemzése. A hatékony fejlesztés érdekében, ezen 144

megismerési technikák alkalmazásával a fejlesztési terv elkészítésben nyújt hatékony segítséget.  4 éves korban mérünk először DIFER-t. (Nevelőtestületünk minden tagja továbbképzés keretén belül sajátította el a DIFER mérés tematikáját, amelyről tanúsítvánnyal is rendelkezünk. Ez is bizonyíja az óvónők innovatív és szakértő hozzáállását.) Ezt követően egy nevelési évben, összesen három alkalommal, az Oviszolga segítségével a DIFER mérések eredményei alapján, fejlesztő tervet készítünk a gyermekek számára. Az eredményeket a szülőkkel megbeszéljük, és aláírják. A kimeneti állapotot az iskola kiindulási alapként tudja használni. Az után követés rendszeres, amennyiben alkalmazza az intézmény a DIFER-t, annak az adatait is rögzítjük. Fejlesztő munkánk sikeressége érdekében, 5 fő óvodapedagógus Fejlesztő- differenciáló szakpedagógiai képzésben vesz részt. Munkánkat, a Pedagógiai szakszolgálat logopédusai, és fejlesztőpedagógusai is segítik.  A nevelőmunka vegyes életkori összetételű csoportokban zajlik. Ebben a formában lehetőség nyílik a különböző életkorú, fejlettségi szintű, egyéni különbözőséggel bíró gyermekek együttnevelésére. Ez a nevelési forma kiválóan alkalmas az egyenlő lehetőségek biztosítására.  Különös figyelmet fordítunk az új, korszerű oktatástechnikai eljárások elsajátítására,

mint

például,

a

Mozgáskotta

fejlesztő

program.

Alkalmazása olyan kompetenciák elsajátításához nyújtanak segítséget, amik mindenképpen előnyhöz juttatják őket későbbi előmeneteleik során. Ilyen program még a Kompetencia alapú óvodai nevelés, melyet jelenleg egy csoportban van módunk teljes mértékben alkalmazni.  Különböző hagyományos, és a mai kor szelleméhez alkalmazkodó, és annak

irányelveinek

megfelelő

tanulástechnikai

eljárásokat

alkalmazunk, mint például a kooperatív tanulás, tevékenységközpontú tanulás, csoportos tapasztalatszerzés, de hangsúlyt fektetünk az egyéni foglalkozatási formákra is, amire a következők miatt van szükség; a szociális hátrányok leküzdése érdekében szükség van az egyénre való odafigyelésre, kétszemélyes kapcsolatra. Az óvoda ellenőrzése és értékelési rendszere 145

Az ellenőrzés célja

-

Tájékozódás, segítségnyújtás.

-

A feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése.

-

Az eredmények vizsgálata.

-

A problémák feltárása.

A belső ellenőrzés a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott személyek feladata. Az ellenőrzésre jogosultak Az óvodavezető, aki az óvodában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető-helyettest.

Dokumentumok ellenőrzése, elemzése 

Kötelező – sajátosan vezethető – vagy ajánlott dokumentumok. Felvételi, mulasztási napló, csoportnapló, jelenléti ív, fejlesztési terv, szintfelmérő személyiség lapok, éves terv.



A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, elemzése.



Az eredményes szakmai munka egyik feltétele a személyi és tárgyi feltételek megléte.



A vezetői igényesség kiterjed az ellenőrzés során az óvó-védő funkciók legteljesebb körű teljesítését, a szociális, nevelő és személyiségfejlesztő

funkciók

életkor

specifikus,

törvényes

biztosítására. 

Kisebb feladat ellátása, minőségének javítása.

146



A programot bevezető csoport folyamatos látogatás során célzott megfigyelések beiktatásával, mérések alkalmazásával az első nevelési év végén az összegyűjtött tapasztalatok alapján.

Az óvodai nevelés programjának értékelése bevezetés után A program 3-4 évenkénti vizsgálata képet ad arról, hogy az iskolába menő gyermekek milyen eredményességgel tudják teljesíteni a tervezett fejlődés várható jellemzőit. Meg kell nézni, mit adott a helyi program a gyerekeknek, milyen eredményeket hozott a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosította a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit. A nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai tudatosságát, kultúráját mennyire fokozta az óvoda nevelési programja? Mit mutatnak a szülők visszajelzései? Mit mutatnak a fenntartó visszajelzései, valamint a kisebbségi önkormányzat véleményei. Az ellenőrzés formái, módszerei -

a gyermekek tevékenységének ellenőrzése, értékelése,

-

a felnőttek tevékenységének ellenőrzése, értékelése,

-

az adminisztrációs munkák ellenőrzése, értékelése.

Óvónői hitvallásunk A XXI. század a nagy változások kora. A politika, a gazdaság, az oktatásterén végbement változások az értékrendszer átalakulását is magával hozta. Az intézmények egyik alapfeladata orientációs mintát adni a gyerekek számára az értékes életre. Az óvónőnek ismernie kell a tradicionális értékeket, ezeket a nevelőtestületekben közösen kell kialakítani, megfogalmazni, rangsorolni, s a gyakorlat során markánsan képviselni, mert ma az értékrendszer válságát éljük (deviancia, drog, alkohol, stb.). 147

A boldog EMBER – kép kialakítása. Mindenember egész életében boldogságra vágyik… S hogy mit jelent a boldogság? Mindig az értékek birtoklása. Az pedig, hogy ki mit tekint értéknek, az neveltetése során dől el. Ezek

megvalósításának

egyik

feltétele

az

óvónők

önvizsgálatának

tízparancsolata. (Roger alapján ) 1. Volt-e szükség ma minden utasításra, tiltásra? (Mit lehetett volna elhagyni?) 2. Van-e értelme minden általam felállított korlátnak, s ott korlátozok, ahol szükséges? 3. Biztonságos, barátságos, derűs volt-e a légkör, melyet teremtek? 4. Tudatára ébresztettem-e őket, hogy milyen értékeik vannak? Mitől gazdagabb a személyiségük, mint másoké? 5. Bíztam-e minden gyermekben eléggé? 6. Odafigyeltem-e élményeikre, érzelmeikre, cselekedeteikre, gondolataikra? 7. Meghallgattam-e

minden

beszélni

akaró

gyereket?

Ösztönöztem-e őket arra, hogy beszéljenek önmagukról, hogy szólaljon meg lelkük legbensőbb énje? 8. Élményt

jelentett-e

ma

az

együtt

töltött

délelőtt

a

gyermekeknek és nekem? 9. Kapott-e tőlem ma minden gyerek valamilyen bíztatást? 10. Kellő tapintattal próbáltam-e fejleszteni őket? Az óvodapedagógus, az óvodavezető, szakmai felkészültségének fejlesztése; A jól képzett szakembereknek a szakterületre történő vonzása, képzése és megtartása 148

A gyerekekkel együtt élő, nem kívülállóként viselkedő óvónő munkája naponkénti megújulást, állandó készenléti állapotot, teljes gyermek felé fordulást kíván. Türelmes

kivárásokra,

eltérő

hallgatásokra,

megjegyzésekre,

tapintatos

segítségadásra gyermeki jelzések érzékeny vételére van szükség. Belső emberi tulajdonságunk a gyermekek szeretete sugározzon és hasson át minden megnyilvánulásunkon, ügyelve, hogy mindig hitelesek maradjunk gyermekeink és kollégánk szemében. „A siker azokhoz pártol Akik elég energikusak, Hogy dolgozzanak érte, Elég kitartóak, hogy Higgyenek benne, Elég türelmesek, Hogy várjanak rá, Elég bátrak, Hogy megragadják És elég erősek, Hogy megtartsák.”

/P. Smith/

Virág Úti óvoda kiegészítő nevelési specialitásai Készült: A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján 149

A Sajóvárkonyi-Táblai Összevont Óvoda Virág úti Tagóvodában I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Hivatalos elnevezése:

Sajóvárkonyi – Táblai Összevont Óvoda Virág úti Tagóvoda

Címe:

3600 Ózd, Virág út 27.

OM azonosítója:

201746

Alapításának ideje:

1964. december

Fenntartója és felügyeleti szerve:

Ózd Városi Önkormányzat

Címe:

3600 Ózd, Városház tér 1.

Alapító Okirat kelte és száma:

116/2012.(VII.19) 2012.VII.19.

150

BEVEZETŐ Óvodánk

nevelőtestülete

a

Tevékenységközpontú

Nevelési

Program

adaptálása mellett döntött, ennek megfelelően készítettük el a helyi óvodai programunkat, és végezzük nevelő munkánkat. Jelen módosítás a 2011. évi CXC törvény értelmében történt, melyben az óvodai helyi pedagógiai program helyére a helyi pedagógiai program elnevezés kerül. 1. A törvények, amelyek meghatározzák az óvodai program tartalmát:  363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról  32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelésű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló  20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  17/2013. (III..1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az elmúlt évek tapasztalata és gyakorlata megerősített bennünket a helyes témaválasztásról és módot ad az esetleges hibák korrigálására. A programunk bevezetése óta a helyzetképben rögzített tények nem változtak. A szülők helyzetére továbbra is a munkanélküliség jellemző, segélyekből, alkalmi munkákból élnek. A gyermekek neveltségi szintje sem változott, magas a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, élményszegény, beszédszegény, beszédhibás gyermekek száma. Nevelésünk a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. 151

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Komplex állapotfelmérés ÓVODAKÉP Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A családi neveléssel karöltve, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük gyermekeinket. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Otthonos, barátságos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásáról, a gyermeki szükséglet kielégítéséről. Külön gondot fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására, megalapozására, valamint a környezeti hátrányokból adódó lemaradások korrigálására, pótlására. Óvodai nevelésünk során a gyermekek személyiségéhez igazodunk. Az óvoda funkciói: -

Óvó-védő: Érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg.

-

Szociális: Lehetőséget biztosítunk a hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésünk során alkalmuk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra.

-

Nevelő-személyiségfejlesztő: A gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret biztosítunk, hogy képessé váljanak az iskolai élet megkezdésére.

Óvodánk nyitott, biztosítjuk, hogy a szülők gyermekük mindennapi óvodai életébe bármikor betekinthessenek. 152

Nevelőtestületünk által elfogadott értékek:  Szeretetteljesség  Bizalom  Következetesség  Nyitottság  Tudatosság  Kreativitás  A környezet szeretete Az óvoda helyi nevelési alapértékei:  A gyermek személyiségét tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi intézményünkben.  Segítjük a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.  Az óvodai nevelésben alkalmazott valamennyi pedagógiai intézkedésünk a gyermekek személyiségéhez igazodik.  Tiszteletben tartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására.

Alapelvek:  Társadalmi elvárásoknak megfelelően alapelvünk, hogy olyan viselkedési jellemzőket és ismereteket alapozzunk gyermekeinkben, amelyek – a demokratikus jogállamban – biztosítják a későbbi stabil, egészséges életvezetést,

a

mindenkori

társadalmi

elvárásokhoz

történő

alkalmazkodás képességét, az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítását.  Fontosnak tarjuk azon kompetenciák (ismeretek, attitűdök, képességekés készségek) alapozását, amely az információs társadalom által megkívánt személyiségjegyek kialakítását segítik, többek között a kommunikációs készség fejlesztését is. 153

 A gyermek személyiségét tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi intézményünkben.  Segítjük a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.  Az óvodai nevelésben alkalmazott valamennyi pedagógiai intézkedésünk a gyermekek személyiségéhez igazodik.  Tiszteletben tartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására. GYERMEKKÉP A kisgyermek a felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség. Mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, egyénenként változó testi, lelki szükségletekkel. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk ezek segítésére, a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakoztatására irányul, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Területünkön csak kis mértékben érezzük a gyermeklétszám csökkenését, ellentétben magas az etnikai gyermekek száma. Így oktató-nevelő munkánkat erre e tényre kell alapoznunk, feladatainkat is ennek szellemében kellett meghatároznunk. Tapasztalataink szerint a gyermekek ingerszegény, hátrányos környezetből érkeznek óvodába. A szülők megélhetési gondokkal küzdenek, alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, többnyire munkanélküliek. Több generáció él együtt, jellemző a sok gyermekes család. Az ingerszegény környezet és a szülők elhanyagoló nevelése rányomja bélyegét az óvodába járó gyermekek értelmi-érzelmi életére. Jellemző az is, hogy a gyermekeke csak 5-6 éves korukban jönnek óvodába, így hátrányukat nehéz behozni a többi gyermekhez képest.

154

Az óvoda otthonos, barátságos, szeretetteljes körülményeivel igyekszik kompenzálni az otthoni körülményeket. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozására. Intézményünk gyermekképe olyan gyermekek nevelése, akik  érzelmileg gazdagok,  saját egészségüket értéknek tekintők,  városunkhoz kötődők,  a környezetükben jól tájékozódók- és azt óvók,  szépre fogékonyak,  önállóak,  nyitottak, érdeklődők,  együttműködők,  másokat elfogadók,  kreatívak,  megfelelő kooperációra és kommunikációra képesek. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 

Az egészséges életmód alakítása -

A

környezet

szokások

védelméhez

alakítása,

a

és

megóvásához

kapcsolódó

környezettudatos

magatartás

megalapozása. 

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés



Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Gyermekközpontúsággal, személyiség

befogadó,

kibontakoztatásának

ennek

megfelelően

elősegítésére

a

gyermeki

törekszünk,

biztosítva

minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelést. A testi egészség megőrzése érdekében: 155



Gyakoroljuk a gondozási (tisztálkodási) feladatokat, a kulturált étkezést,



biztosítjuk a megfelelő mozgás lehetőségét,



figyelünk a gyermekek egészségének megóvására, megőrzésére,



az egészséges életmód, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítására.

A lelki egészség megőrzése érdekében: 

biztosítjuk a szeretetteljes, barátságos légkört



alakítjuk a közösségi szokásokat

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek szocializációjára és én-tudatának alakulására. Ez nagyon fontos a gyermekek további intézményes nevelése miatt. A hátrányos, a halmozottan hátrányos és etnikai gyermekek integrált nevelésével biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A hátrányok csökkentésében (értelmi képességek területén) fejlesztő programunk segíti a nevelők munkáját.

Gyermekképünk kialakításánál mindenképpen az egészséges személyiség formálására törekszünk. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a gyermek testileg, lelkileg és érzelmileg megfelelően fejlődik. Vannak olyan gyermekeink is, akik nyugodt, harmonikus családi légkörből érkeznek óvodánkba. Természetesen őket is önmagukhoz képest igyekszünk fejleszteni. Óvodánkban minden feltétel (személyi, tárgyi, szakmai) adott a gyermekek egészséges fejlődésének elősegítéséhez.

HELYZETKÉP

156

II. AZ ÓVODA KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA II/1. Település, népesség összetétele Óvodánk Ózd város peremkerületén helyezkedik el, családi házas környezetben. Közvetlen környezetünkben gondozott, rendezett utcák, udvarok vannak, de makro környezetünkhöz tartozik egy etnikai település is. Itt „putriszerű” és a kétszintes családi ház egyaránt megtalálható. Az elmúlt években beállt gazdasági hanyatlás városunkra különösképpen rányomta bélyegét. Nagy méreteket öltött a munkanélküliség, melynek következtében általánossá vált az életszínvonal csökkenése. A szülők többsége munkanélküli, illetve fizikai dolgozó, iskolai végzettségük szempontjából 8 általánost és szakmunkásképzőt végeztek, kevés az értelmiségi. Területünkön csak kis mértékben érzékeljük a gyermeklétszám csökkenését, nő az etnikai gyermekek száma. Az előbb említett gazdasági változások miatt, a családfenntartók arra kényszerülnek, hogy más városokban keressenek munkalehetőséget. Így a családok szétszakadnak, kevés figyelmet, törődést és nevelést kapnak a gyermekek. Ezt a nevelést, figyelmet kell az óvodában pótolnunk. Ezeket a gyermekeket könnyebben lehet játszva ismeretekhez juttatni, hiszen nekik a figyelem és a törődés önmagában örömöt jelent. Ez a tény is indokolta programunk megválasztását. II/2. Az óvoda épülete A Virág úti óvoda 75 férőhelyes, 144,6 m2 alapterületű csoportszobákkal rendelkezik. Az Óvoda alapterülete 2296,70 m2. Ebből 1845,50 m2 az udvar-kert, 451,2 m2 a beépített terület.

157

Az intézmény vezetékes vízhálózattal, központi fűtéssel rendelkezik. A központi fűtést széntüzelésű kazán biztosítja. A

csoportszobák

tágasak,

világosak,

a

gyermeklétszámnak

megfelelő

alapterületűek. A három csoportszobához két öltöző és két mosdóhelyiség tartozik. (Nagy-és középső csoport közös öltözővel és mosdóval rendelkezik.) Az óvoda épületének alapterületében változás történt a 2002-es évben. Az 57 m2-es szolgálati lakásból sikerült egy 44m2-es tornaszobát kialakítani. Esztétikus és igényes kialakításával, berendezési tárgyaival biztosítani tudjuk a gyermekek testi nevelését, az egészséges életmód, mozgás iránti igény kialakítását. 2001. nyarán megtörtént a villanyhálózat felújítása. 2003. január 1-től a főzőkonyhánkat melegítő konyhává minősítették, mivel a városban több óvoda részére létrehoztak egy központi konyhát. Az udvaron a gyermekek mozgásához elegendő alapterületű füves és betonos rész biztosított, homokozókkal és vas játékszerekkel felszerelve. (Ezen adatok hitelességét a fent említett számú határozat alapján elfogadott Alapító okirat tartalmazza.) II/3. Személyi feltételek Az intézmény szervezeti felépítése 2013. szeptember 1-től óvodánk levált az Apáczai Csere János Általános Iskoláról és a a Sajóvárkonyi Óvoda tagintézménye lett. Az átszervezés után az új nevünk Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda. Sajóvárkonyi- Táblai Összevont Óvoda ÓVODAVEZETŐ

158

Magasabb vezető

Tétény úti Óvoda

Virág

úti

óvoda

Bánszállás

Óvodavezető helyettes

Tagóvoda vezető

Tagóvoda

vezető Az intézmény-egységek tevékenységének összehangolását az intézmény egységek vezetői koordinálják. A tagintézményben foglalkoztatott létszám: 11 fó Munkakör

Létszám

Óvodapedagógus

6 fő

Ebből tagintézmény vezető

1 fő

Dajka

3 fő

Pedagógiai asszisztens

1 fő

Konyhai dolgozó

1 fő

Humán erőforrás Intézményünk a KJT-ben meghatározott feltételeknek megfelelően az óvodapedagógusoknak főiskolai végzettségük van.

Nevelőtestületünk

középkorú, hivatástudattal rendelkező, az újra, a változásokra fogékony pedagógusokból áll. Egy óvodapedagógus tanítói diplomával és középfokú nyelvvizsgával, egy fejlesztő pedagógusi diplomával és szakvizsgával, a tagintézmény vezető közoktatás vezetői szakvizsgával rendelkezik.

159

Munkájukat segíti a technikai állomány: három dajka, akik a dajkatovábbképzőt is elvégezték. Kompetencia térkép

Név

Végzettség

Bejcsek -

óvodapedagógus

Képzések A cigány gyermekek integrált nevelése

Nagy Enikő A

játék

szerepe

az

idegrendszer

működésében Gyógypedagógiai alapismertek Gyermekpszichológia haladóknak Kompetencia

alapú

oktatási

programcsomag alkalmazása Az

„Okos

kocka”

eszközcsalád

alkalmazása A

szociális

készségek,

képességek

fejlesztése az óvodában Az óvodai IPR alkalmazása Látható hangok program Konfliktuskezelés

a

közoktatási

a

közoktatási

intézményben Agressziókezelés intézményben Földessy

óvodapedagógus

Képzőművészet az óvodában

Andrea fejlesztőpedagógus Tevékenységközpontú (szakvizsga)

óvodai

nevelési

program 160

közoktatásvezető

Számítógép kezelői alapismeretek

(szakvizsga) Integrációs ismeretek az SNI-s gyermekek óvodai együttnevelése Minőségirányítási program az óvodában Kompetencia

alapú

oktatási

programcsomagok alkalmazása Gyermeki agresszió A

szociális

készségek,

képességek

fejlesztése az óvodában Az óvodai IPR alkalmazása IPR vezető képző Látható hangok program A

projektmenedzsment

felkészítés

a

alapelemei,

projektmenedzseri

feladatok ellátására Munkafolyamatok uralása a változó közoktatásban Halász Károlyné

óvodapedagógus

Pszichológiai és pedagógiai diagnosztika – az iskolaérettség A játék, mint a személyiségfejlesztés eszköze Tevékenységközpontú

óvodai

nevelési

program Vezetőképző tanfolyam Minőségirányítási program az óvodában A

szociális

készségek,

képességek

fejlesztése az óvodában Projektpedagógia a fejlesztés szolgálatában Gyermeki agresszió 161

Látható hangok program

Kovácsné Mustos

óvodapedagógus Tevékenységközpontú

óvodai

nevelési program

Marianna általános

iskolai A cigány gyermekek integrált nevelése

tanító A

játék

szerepe

az

idegrendszer

működésében Népi kismesterségek Beilleszkedési problémák és magatartási zavarok Gyermeki agresszió Az

„Okos

kocka”

eszközcsalád

alkalmazása A

szociális

készségek,

képességek

fejlesztése az óvodában Az óvodai IPR alkalmazása Drámajátékok alkalmazása Látható hangok program Mesepedagógia Informatikai és szoftverismeretek Óvodából

az

iskolába

zökkenőmentesen Kuna Márkné

óvodapedagógus

Népi kismesterségek Gyermeki agresszió A

szociális

készségek,

képességek

fejlesztése az óvodában IPR vezető képző Látható hangok program 162

Mesepedagógia Informatikai és szoftverismeretek Óvodából

az

iskolába

zökkenőmentesen Varga B.

óvodapedagógus

Képzőművészet az óvodában

Róbertné Bábjáték az óvodában Korszerű óvodai mozgásprogram Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Gyermekpszichológia haladóknak Beilleszkedési problémák és magatartási zavarok Gyermeki agresszió Az óvodai IPR alkalmazása A

szociális

készségek,

képességek

fejlesztése az óvodában a

Projektpedagógia

fejlesztés

szolgálatában Drámajátékok alkalmazása Látható hangok program Konfliktuskezelés

a

közoktatási

a

közoktatási

intézményben Agressziókezelés intézményben A képzésekben a piros színnel kiemelt címek a TÁMOP-3.1.11-12/2012-0068 projekt keretében valósultak meg.

163

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Intézményünk a KJT-ben meghatározott feltételeknek megfelelően az óvodapedagógusok főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Nevelőtestületünk középkorú, hivatástudattal rendelkező, az újra, a változásokra fogékony pedagógusokból áll.

Egy óvodapedagógus tanítói diplomával és középfokú nyelvvizsgával, egy pedig fejlesztő pedagógusi diplomával és szakvizsgával rendelkezik. Munkájukat segíti a technikai állomány: három dajka, akik a dajkatovábbképzőt is elvégezték. A dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangoltan működik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermekeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával,

beszédstílusával,

öltözködésével

hatást

gyakorol

a

kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztassuk az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről és módszereiről. Folyamatosan tájékoztatjuk őket arról, hogy a nevelési célok elérése érdekében hogyan kívánjuk a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. II/4. A nevelőtestület pedagógiai filozófiája A nevelőtestületben a szakmai munka terén egészséges beállítódás figyelhető meg.

164

A kezdeményezésekre, az új módszerek keresésére fogékonyak a testület tagjai. A vezető és a testület között nevelési kérdésekben nincs alapvető ellentét. A feladatok megvalósulásának módja: a nevelőtestület bevonása a tervezésbe. Minden óvodapedagógusnak van megbízatása, a szervezési és döntési folyamatokban élnek javaslattevő és véleményezési jogukkal. A testületben nincsenek negatív értelemben vett „klikkek”. A szakmai, emberi kapcsolatok természetesek. Az építő jellegű kritikát, véleményt a nevelőtestület tagjai elfogadják, önértékelésük reális. A munkatársak egymás közötti kapcsolatában döntően a pozitív hozzáállás jellemző, az egymás iránti tolerancia, empátia érzékelhető. A szakmai igényesség, az új iránti fogékonyság, önképzés, továbbképzéseken való részvétel jellemzi a testületet. Megfigyelhető a nyitottság, az információk iránti igény, mások munkájának megismerése, a továbbképzéseken hallottak átadása, beépítése a mindennapi nevelő-oktató munkába. II/5. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a helyi óvodai pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközökkel A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete által előírt kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről tekintetében a neveléshez szükséges eszközökkel rendelkezünk. A hiánypótlás és megújítás folyamatosan történik. Hiányosságaink

pótlására

törekszünk,

azon

túlmenően

pedig

mindent

megteszünk, hogy az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit megfelelő külső és belső környezetben fogadjuk. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettünk az udvarok korszerűsítésre, szépítésére.

165

Törekszünk az esztétikus, otthonos, barátságos környezet kialakítására az óvoda egész területén. Az óvoda berendezési tárgyai, felszerelései, a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják, biztosítják fejlődésüket. A felnőttek számára megfelelő munkakörnyezet biztosított.

II/6. Óvodai csoportok szervezése Az óvodai felvételről, a gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezető dönt, az óvodapedagógusok valamint a köznevelési törvényben meghatározott létszámok figyelembe vételével. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat ugyanaz az óvónő-páros és dajka nevelje, óvodába lépéstől az iskolába lépésig. Jelenleg osztott csoportokban végezzük a nevelőmunkát. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. Az etnikai gyermekek száma növekszik. Ezek a gyermekek minden téren lemaradást mutatnak az életkorukhoz képest. Ezért szükséges volt, hogy nevelőtestületünk kidolgozzon egy felzárkóztató programot. A hiányosságokról és elért eredményekről folyamatos feljegyzéseket vezetünk. A tevékenységközpontú program cél-és feladatrendszere a legjobban segíti a hiányos ismeretekkel rendelkező gyermekek sokoldalú fejlesztését, az életre való felkészítését.

III.

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS

CÉLJA ÉS FELADATAI

166

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési

képességek

fejlesztését

állítja,

azaz

kooperációra

és

kommunikációra kívánja képessé tenni óvodás korban a gyermekeket. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: 

a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül;



az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül;



az etnikai gyermekek felzárkóztatását a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk

kitűzött

nevelési

célját

a

gyermekek

szükségleteinek,

tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. IV. A FEJLESZTÉS TARTALMA A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg.

A feladatrendszer elemei:

167

1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység és gondozás 4. Szabadidős tevékenység 5. IV/1. Játék és tanulási tevékenység

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. Kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység.

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra, játékszerekre és elegendő időre van szükség. A

megfelelően

csoportlégkör

kialakított

játszósarkok

megvalósulásához

játékformákhoz,

mint

például

és a

lehetőséget

élményt gyakorló

adnak

biztosítanak játékhoz,

a

a a

nyugodt különböző

szimbolikus-

szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szabály játékhoz. Előtérbe helyezzük a szabadjáték érvényesülését. Változatos játékeszközökkel rendelkezünk, melyek segítik a gyermeki személyiség alakulását. Udvari játék: Óvodánk két különálló udvarral rendelkezik. A kisebb udvar a kiscsoport játszóhelye, mely áll egy füves részből és egy fedett, betonozott teraszból. Életkori sajátosságaiknak megfelelő játékeszközök biztosítják a zavartalan játékot. A nagyobb udvar a középső-és nagycsoportos gyermekek játszó területe. Két homokozó, mászókák, hinták, mérleg-hinták, babaház, mely biztosítja a kinti szerepjáték feltételét és lehetőséget nyújt a szabadban történő változatos mozgásokra. 168

Mindkét udvaron esztétikusan és praktikusan telepített fák, bokrok, élő sövények biztosítják a kellemes kinti játékot. Az etnikai gyermekek játékának jellemzői és tevékenységük megszervezése: Az etnikai gyermekek játékát a nagycsalád és a természet közelben élés hatásai motiválják. A gyermekek óvodai játékának témaválasztását a családból hozott élmények jellemzik. A családok mindegyikében van TV, magnó, DVD, akár számítógép is. A gyermekek az óvodában a televíziós élményeiket kivetítik és gyakran a negatív szereplőkkel

azonosulnak. Könnyen

beilleszkednek az

óvodai

kortárscsoportba, de az ezzel járó szokásrendszert nehezen sajátítják el. Otthon játékeszközük szegényes, vagy egyáltalán nincs. Kezdetben az eszközökkel ismerkedés szintjén játszanak. Személyes példaadással és közös játék során nyújtott élményekkel fejleszthető a játéktevékenységük.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:  Nyugodt

légkör

biztosítása,

az

elmélyült

játék

feltételeinek

megteremtése.  A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára.  A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.  Ötletek,

lehetőségek,

helyzetek

teremtése

a

sokszínű

játék

kialakulásához.  Az

egyéni

élményeken

túl,

közös

élményszerzési

lehetőségek

kihasználása a játék fejlesztése érdekében.  A játék önállóságának tiszteletben tartása.  Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.

169

 Az etnikai gyermekekkel a játékeszközök megismertetése és a velük történő manipuláció továbbfejlesztése.  Az etnikai gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően jussanak el a fejlettebb játékszintre, játék kultúrájuk alakítása. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  A játék maradjon örömforrás a gyerekek számára, legyen elsődleges tevékenységük.  Ismerjék a játékeszközöket és azok funkcióit. Vigyázzanak a játékeszközök épségére.  Játsszanak együtt társaikkal, legyenek képesek együttműködésre, alkalmazkodásra.  Játsszanak szívesen szerepjátékot, melyben tükröződjenek élményeik.  Alkalmazkodjanak a játék szabályaihoz.  Felnőtt segítségével szívesen vegyenek részt játékeszközök készítésében (bábok, barkácsolás termésekből).  Konstrukciós játékaikat motiválja az önálló ötlet, legyenek képesek különböző anyagok és eszközök kombinált alkalmazására.  Játéktevékenységük legyen elmélyült és kitartó. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. Folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését szolgálja. Arra

törekszünk,

hogy

a

gyermekek

cselekvés

közben,

közvetlen

tapasztalatszerzéssel jussanak ismeretekhez, biztosítjuk számukra a felfedezés lehetőségét.

170

Fontosnak tartjuk a személyre szabott, egyéni értékeléseket, melyekkel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. A tanulási tevékenység estén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermekek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb,

nehezebb

problémák

megoldásához.

A

nevelés

egészén

belül

megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Az otthoni foglalkozás hiánya ezen a területen mutatkozik meg a legjobban. A gyermekek alapvető ismeretekkel sem rendelkeznek, ezért dolgoztuk ki évekkel ezelőtt a fejlesztő programunkat, amely segítségével próbáljuk a hiányosságokat pótolni, felzárkóztatni a képességeknek megfelel Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).

171

 A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése.  Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.  A

gyermekek

egyéni

érdeklődésének

megfelelő

tevékenységek

biztosítása.  A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti.  Differenciált

foglalkozások

keretében

fejlesszük

ki

az

etnikai

gyermekeknél az összefüggések megláttatását és ezáltal gondolkodásuk fejlesztését.

IV/2. Társas és közösségi tevékenység

Beszoktatás – befogadás: Célja: a gyermekek beilleszkedésének segítése. Nagyon sok türelmet és időt igényel a gyermekek beszoktatása. Óvodánkban

a

kiscsoportosok

beszoktatása

folyamatosan

történik.

A

beiratkozott 3 éves kisgyermekek kisebb csoportokban érkeznek. Ez a folyamatosság mind a gyermeknek, mind a felnőtteknek kedvezőek, hiszen így az óvodán belüli kapcsolatok is erősödnek: pl.: gyermek-óvónő, gyermekgyermek, óvónő-szülő kapcsolata. Óvodánkba a gyermekek többsége családból érkezik, így a beszoktatás időtartama is megnövekszik. Ebben az időszakban mindkét óvodapedagógus jelen van. Lehetővé tesszük – és ezáltal megkönnyítjük a gyermekek beszoktatását – hogy kedvenc játékaikat behozhassák az óvodába. A csoportban lévő régebbi gyerekeket felkészítjük az újak fogadására, hogy minden

172

tekintetben biztosítva legyen a szeretetteljes légkör és a jó hangulat az ismerkedés időszakában. A szülőknek is lehetőséget adunk arra, hogy fokozatosan szoktassák gyermekeiket az óvodai élethez. A gyermekek egyéni fejlettségéhez igazítjuk azt is, hogy a szülő akkor viheti el a gyermekét, amikor a gyermek igényli. A középső-és nagycsoportba is érkeznek az év elején új gyermekek. Ezek beszoktatását megkönnyíti a már összeszokott csoport hangulata és az a tény, hogy ismerősökre, rokonokra találnak a csoportban. A nagyobb gyermekeknél az utánzási hajlamra építve előbb-utóbb mindenkinél elérhetjük, hogy beilleszkedjenek a csoportba és bekapcsolódjanak a tevékenységekbe. A beszoktatás során kiépül a gyermekekben az a bizalom, ami később az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködését meghatározza. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Az óvodában érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kell, hogy körülvegye. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. Programunk célja, hogy óvodás gyermekeink tanuljanak meg másokkal érintkezni (kommunikálni) és együttműködni. Az óvodai élet szervezésével segítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás-és normarendszer megalapozását. A gyermekek kíváncsiságára építve segítjük a gyermekeket reácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, megtanítjuk arra, hogy tisztelje és becsülje azt. Fontosnak tartjuk a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés megalapozását. 173

A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlása rendkívüli fontossággal bír az életre nevelés szempontjából. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelyek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Nagyon fontos feladat már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják és célunk olyan gyermeki egyéniségek kibontakoztatása, amely a nyitottságon és a gyermek megismerési vágyának kielégítésén alapszik. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó: az óvodapedagógus a gyermekek közösségi életének irányítója és példaképe. Egész nap folyamán személyes példamutatással alakítjuk a gyermekekben a kulturált beszéd és viselkedési formákat. A gyermekek azonosulnak az óvodapedagógus elvárásaival, ez elősegíti a csoport közösséggé formálódását. A sokszínű, változatos tevékenykedtetésen keresztül alakul ki a jó társas kapcsolatrendszer. Óvodáskor kezdetétől nagy hangsúlyt fektetünk az „én-tudat” kialakulására, egészséges fejlesztésére. A jó közösségi élet alapja az óvodapedagógusok kapcsolata a szülőkkel. Az óvodánk

nyitottságát

hagyományok

teremtésével,

nyilvános,

közös

programokon, ünnepeken való részvétellel erősítjük. (nyílt nap, farsang, anyáknapja, gyermeknap, évzáró, ballagás stb.) Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:  Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb konfliktusfelvételre.

174

 A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.  A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.  A konfliktusok kezelése.  A társakért, csoportért érzett felelősségérzet alakítása.  A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.  Arra nevelni a gyerekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában.  Az etnikai gyermekek viselkedéskultúrájának kialakítása, erősítése, pozitív irányba történő alakítása.  Az etnikai gyermekek könnyebb beilleszkedésének segítése, az óvodai élet változatosságával. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Fogadják el és alkalmazzák a közösségi szokásokat.  Tudjanak eligazodni a közösségben, konkrét helyzetekben érvényesítsék a közösségi érdekeket.  Tudjanak együttműködni társaikkal, szükség esetén adjanak segítséget egymásnak, alakuljon ki alkalmazkodó képességük.  Vegyék észre a közösségért végzett tevékenységek pozitív hatásait.  Alakuljon ki tűrő-és konfliktust megoldó képességük.  Verbális kommunikációjukban legyenek bátrak, használják az udvarias beszéd formáit a társaikkal és a felnőttekkel.  Sajátítsák el az életkoruknak megfelelő, zavartalan iskolai beilleszkedést biztosító közösségi beállítódást, magatartást – szocializálódjanak. Az etnikai gyermekek közösségi életének jellemzői és óvodai beilleszkedésének segítése: Az etnikai gyermekek többsége nagycsaládban él, melynek erős az összetartó ereje, ebből következően nehezen illeszkednek be az óvodai

175

közösségbe. Az óvoda és a család értékrendje eltérő, ez is hátráltatja a közösségben való tájékozódást. A családok a gyermekeiket nem nevelik tudatosan, módszereik szélsőségesek. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a cigány családok egy része nem szívesen adja óvodába gyermekét, mert félti a számára ismeretlen közösségi szokásoktól. Az óvodai közösségbe bekerült gyermekek beilleszkedését megkönnyíti az ismerős és rokon gyermekek jelenléte. Ezek a gyermekek baráti közösséget alkotnak vagy beilleszkednek a már meglévő játszócsoportokba. Ezeknél a gyermekeknél különösen fontos a szokásrendszer kialakításánál a felnőttek modell szerepe. Rendszeressé vált óvodánkban, hogy a be nem íratott tanköteles korú gyermekeket iskolakezdés előtt legalább egy évvel felkeressük, hogy ne fordulhasson elő az a tény, hogy 7 éves korában a gyermek semmilyen közösségben nem volt és életkora miatt iskolába kell mennie. Családlátogatásaink alkalmával próbáljuk meggyőzni a szülőket az óvodai közösség pozitív hatásairól. Az időben beíratott gyermekek el tudnak igazodni a közösségben és eredményesen illeszkednek be az iskolai életbe. .Az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei

Az integráció pedagógiai jelentése: „minden gyermek és tanuló (meglevő akadályozottságának módja, súlyossági foka miatti kirekesztés nélkül), egymással együttműködve, a mindenkori fejlettségi

szintjén

kompetenciájához

(pillanatnyi mérten),

észlelési, egy

közös

gondolkodási tárggyal

és és

cselekvési tárgyon

(projekt/terv/tartalom/téma) játszik, tanul és dolgozik.” Integráció

176

Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlatnak azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekek elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Programunkban a differenciálás értelmezése - az inkluzív pedagógia – adja az integrációs nevelésünk ideológiai hátterét. Inkluzív pedagógiánkban a cél, a gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása. Az óvodai integráció mindennapjaiban a játékot tekintjük alaptevékenységnek. A gyermek játékát spontaneitás, öröm jellemzi, ami nem más, mint egyfajta tanulás. Ezért a gyermekek játékát folyamatosan megfigyeljük, mert ez elősegíti a differenciált tervezést, a konkrét célok, módszerek, eszközök, munkaformák meghatározását. 

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja

Intézményünk Alapító Okirata szerint elláthatja a sajátos nevelési igényű gyermekek

integrált

óvodai

nevelését.

Ezeknek

a

gyermekeknek

az

óvodapedagógusok kívül más szakemberek által nyújtott speciális bánásmódra van szükségük. A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden sajátos nevelési igényű gyereknek joga van, életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten, tisztában lenni saját állapotával, jogaival lehetőségeivel. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 

Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek integrációja

Programunkban a hátrányos helyzet „valamitől megfosztottságot” jelent. A hátrányos helyzet könnyen vezethet iskolai kudarchoz, ami a perifériára szoruláshoz vezethet.

177

A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és a társadalmi beilleszkedési zavart előzheti meg. A gátló tényezők fel nem számolása megfordíthatatlan törést jelent a személyiség további fejlődésében. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek esetében szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik. Kiemelten nagy gondot fordítunk egyéni fejlesztésükre, ezzel segítve óvodai beilleszkedésüket, szociális fejlődésüket.

Nevelési céljaink:  A multikulturális szemlélet kialakítása.  A veszélyeztetettség arányának csökkentése.  Az óvodáztatás arányának emelése. 

A migrációs populáció integrációja

A nemzetközi vándorlások (migráció) hazánkra gyakorolt hatásait tekintve figyelembe vesszük, hogy az óvodai nevelésben olyan gyerekek is részt vehetnek, akik Magyarországra települtek át. Programunk része a multikulturális nevelés kiterjesztése a migrációs populáció vonatkozásában. Az integrált nevelés feltételei Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény, alapító okiratában. A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel. Értelmi elmaradás, részképesség zavar, esetében – Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – Miskolc Beszédfogyatékosság

esetében

–

Beszédvizsgáló

Országos

Szakértői

Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ – Budapest Mozgásfogyatékosság esetében – Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és Szakértő Bizottság – Budapest  Az ép és sérült gyermekek szüleinek bevonása történjen meg. 178

 Az integrált óvodai csoportok létszáma 20 fő, amelybe maximum 2-3 sérült gyermek kerülhet.  Csoporton belül a sérült gyermekek más-más fogyatékossági csoportba kell, hogy tartozzanak. Pedagógiai Programunkban a differenciálás értelmezése - az inkluzív pedagógia – adja az integrációs nevelésünk ideológiai hátterét. Inkluzív pedagógiánkban a cél, a gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása. Az óvodai integráció mindennapjaiban a játékot tekintjük alaptevékenységnek. A gyermek játékát spontaneitás, öröm jellemzi, ami nem más, mint egyfajta tanulás. Ezért a gyermekek játékát folyamatosan megfigyeljük, mert ez elősegíti a differenciált tervezést, a konkrét célok, módszerek, eszközök, munkaformák meghatározását. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Ilyen gyermekek:  A sajátos nevelési igényű gyermekek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 4. § 25.)  Beilleszkedési – Tanulási - Magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek: azok a gyermekek, akik életkorukhoz viszonyítottan alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősülnek SNI-nek.  Tehetséges gyermekek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában 179

magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozás feladatainak ellátására. Célja: a leszakadás megakadályozása. Feladatunk: a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel.

Tehetséges gyermekek jellemzői: 

Beszédkészségük fejlett



Korán megtanulnak olvasni



Sokáig képesek önmagukat lekötni, elmélyülten játszanak



Idősebbekkel szeretnek kommunikálni



Jó memóriával rendelkeznek



Sokrétű az érdeklődésük



Kíváncsiság, tanulásvágy jellemzi őket



Sok energiával rendelkeznek, rövid idő alatt sok feladatot tudnak elvégezni.

Cél: 

A tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása



A tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése



A

tehetség

hatékony

fejlesztéséhez

szükséges

pszichológiai

háttértényezők (energia, motiváció, feltöltődés stb.) kibontakoztatása.

180

 Hátrányos helyzetű gyermekek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete

miatt

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményre

való

jogosultságát a jegyző megállapította.  Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves

korában,

tanuló

esetében

a

tankötelezettség

beállásának

időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Óvodánkban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szerveztünk, az Integrációs Pedagógiai Programot. IPR alapú komplex intézményfejlesztés. „Az IPR a hátrányos helyzetű kisgyermekek nevelésében érintett intézmények számára ötvözi a komplex intézményfejlesztés lehetőségét. Az Integrációs Pedagógiai Program célja: 

A

hátrányos

és

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

esélyegyenlőségének növelése, 

a hátrányok csökkentése



egyéni szükségleteiknek megfelelő speciális fejlesztése



az iskolai életmódra és életpálya-építésre való felkészítése.

Céljaink és feladataink teljesülése érdekében elsődleges kötelességünknek tartjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő minőségű és időtartamú

óvodáztatását.

Ennek

érdekében

még

szorosabbá

fűztük

kapcsolatunkat a családokkal. A család és az óvoda világának találkozásával, a kölcsönös tiszteletadással a lemaradások ellensúlyozását eredményezi. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az óvodában.

181

Területei: Integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését. 

Szervezési feladatok



A nevelőtestület együttműködése



A pedagógiai munka kiemelt területei



A

gyermekvédelemmel,

az

egészségügyi

ellátással,

a

szociális

segítségnyújtással kapcsolatos feladatok 

Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel



Óvoda-iskola átmenet támogatása



Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés



Intézményi önértékelés, eredményesség

Szervezési feladatok: 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatot építünk ki



-

A védőnői hálózattal

-

Az e területen működő civil szervezetekkel

-

A kisebbségi önkormányzattal

Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztására az óvodai csoportokban.



A gyerekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében szülői értekezleten, egyéni beszélgetések alkalmával alkalmazzuk a meggyőzés módszerét.

Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Alapprogramra épül. Figyelembe

véve

az

Egyenlő

Bánásmódról

és

az

Esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.

182

Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemei a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal, és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplinális megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens, minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek.

Óvodai IPR képzésben tantestületünk minden tagja részt vett. Az óvodapedagógusok felkészítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek pedagógiai támogatására, az óvodai integrációs program megismerésére és alkalmazására. A programban a képzéskidolgozás során az IPR vertikális továbbfejlesztését valósítjuk meg, melynek hangsúlyos elemei a korai komplex képességfejlesztés és az óvoda-iskola átmenet gyermekközpontú megsegítését támogató pedagógiai eszközök. Beóvodázási programok, valamint az óvodai a pedagógiai szakmai és

szociális

szolgáltató-rendszerrel

való

támogató

együttműködések kialakításának támogatására.

IV/3. Munkatevékenység

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység. (Az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet gondozása.)

183

A gyermekek a munkát általában könnyedén, örömmel végzik. Ezért szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, mely felelősséggel jár. A

munka

végzése

közben

a

gyermekek

megfigyeléseket

végeznek,

tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti-társadalmi környezetükről. Az óvodai munkaérték teremtő, nevelő - fejlesztő hatású, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták közös vonása, hogy mindez tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégeznek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munka, nevelési eszköz, az életre való felkészítést szolgálja. Az óvodában a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység. Lehetővé válik általa a kitartás, a kötelességteljesítés gyakorlása, a közösségi értékelés alakulása. Az első feladatunk, olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermekek számára elfogadható. Nagyon fontos, hogy a munka végzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység önállóan választható és soha nem a gyermekekre kényszerített tevékenység legyen. A munkavégzés rendszeres, folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Udvarunk

tágas,

minden

évszakban

lehetőséget

biztosít

a

változatos

munkatevékenységek végzéséhez. Rendelkezünk ehhez a munkatevékenységhez szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére állnak. Az etnikai gyermekek munkajellegű tevékenységének jellemzői és megszervezése: 184

A munka megszervezése az etnikai gyermekeknél nem okoz gondot. Személyes példaadással és az eszközök motiváló erejével könnyen bevonhatók mindenféle munkajellegű tevékenységbe. Azok a munkafolyamatok, amelyek a családban nem ismétlődnek, nagyobb hangsúlyt kapnak az óvodában (gyakrabban mutatjuk, értékeljük). A munkafeladatok biztosításánál még inkább érvényesül a fokozatosság és rendszeresség elve. A gyermekek rendszeres értékeléssel, dicsérettel, türelemmel könnyen motiválhatóvá válnak (pl.: a terem rendjének megóvása, kerti munka, az óvoda udvarának és környezetének megóvása területén). Az óvoda a gyermekeken keresztül hat a családokra és lehetőséget adunk az óvodai munkafeladatok vállalására. Alkalmanként bevonjuk a szülőket az udvar és az óvoda környékének rendezésébe. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:  Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.  Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.  A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.  Adjon

lehetőséget

a

gyermekeknek

bármilyen

őket

érdeklő

munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermekek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.  Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.  Az etnikai gyermekeket tanítsák meg munkájuk eredményeinek értékelésére, megóvására.  Igényességük kialakítása környezetükkel szemben. 185

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Az önkiszolgálást a gyermekek önállósággal, biztonsággal, természetes és megszokott teendőként lássák el. A naposok önállóan végezzék el feladataikat.  Vegyék észre maguk körül az elvégzendő munkát, azt el is végezzék.  Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.  A gyerekek önállóan öltözzenek, ruhájukat tartsák rendben.  A játékszereket, foglalkozási eszközöket, tevékenységekhez használt szerszámokat, anyagokat gondosan, esztétikusan rendezzék el.  Segítsenek az élősarok kialakításában, a növények gondozásában.  A gyerekek vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, rendezésében.  Segítsenek az udvar rendezésében.  A gyakorlások után alakuljon ki bennük a munka céljának tudata, felelősségérzete. IV/4. Egészségfejlesztő programunk Az egészséges személyiség-fejlődés, az egészséges életmód és életvitel igényének kialakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szervezési módjai, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Célunk:  a testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során.  egészséges életmód iránti igény megalapozása az óvodai életet követő életszakaszokra. Főbb feladataink:  a gyermek fejlődéshez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, 186

 a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, komfortérzésének kielégítése,  mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése,  a testi képességek fejlődésének segítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása,  megfelelő szakemberek bevonásával a prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél kiemelt fontosságú az egészséges életmód szokásainak kialakítása. A fejlesztés tartalma Egészséges környezet Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészséges életmód kialakulását, ezért gondoskodni kell a megfelelő tárgyi környezetről, melynek színterei:  csoportszobák,  mellékhelyiségek,  udvar

A csoportszoba: Berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek. A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el a csoportszobában. Az asztalok, székek biztonságosak,

esztétikusak.

Sötétítő

függönnyel,

napvédővel

védjük

gyermekeinket a tűző nap káros hatásaitól. A dekorációkat szemmagasságban helyezzük el. A természetes fényt igénylő tevékenységeket az ablak mellé 187

tervezzük. Színharmóniát igyekszünk teremteni a dekorációban. A fektetők megfelelnek a gyermekek méretének, tárolásuk elkülönített tárolóban megoldott. A csoportszoba világítását, szellőztetését, fűtését, az igényeknek megfelelően alakítjuk. A csoportok parkettásak, melynek felújítását folyamatosan végezzük. Mellékhelyiségek: A

mosdóban

figyelünk

a

padló

csúszásmentességére.

Folyamatosan

fertőtlenítjük a WC-t, mosdót, a gyermekek eszközeit. A WC-ket az intimitás érdekében függönyökkel választjuk el. A mosdókban életkornak megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek önálló kielégítését. A fogmosó felszerelés, törölköző elérhető helyen van. A tisztítószereket biztonságos, zárt helyen tároljuk. Öltöző: Minden gyermeknek külön szekrényt biztosítunk ruháik tárolására. A gyermekek jele, jól láthatóan, esztétikusan van elhelyezve az öltözőszekrényen.

Udvar: Udvarunk tágas, a gyermeklétszámnak megfelel. Eszközeink többsége nem felel meg az európai normáknak, ez az egyik fejlesztési területünk. Folyamatban lévő pályázatból kívánjuk a játékeszközök cseréjét megvalósítani. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. Tavasztól-őszig a dajka nénik kétnaponta felássák a homokozót és locsolják azt. Az udvar területei: betonos és füves, árnyékos és napos részek. Az óvoda udvarát és környékét a dajka nénik rendszeresen takarítják, az allergiát okozó gyomoktól védik. Az épület előtt lévő virágos kertet a gyerekekkel együtt gondozzuk,

szépítjük

környezetünket.

A

kerti

munka

eszközei

gyermekméretűek, külön zárható helyen vannak elhelyezve. A szülők figyelmét felhívjuk a megfelelő váltó ruházat biztosítására.

188

A személyi higiénés feltételek biztosítása: A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, a fokozatosság elvét betartva, ehhez lehetőség szerint biztosítjuk a - HACCP betartásával – az eszközöket a gyermekek számára (pl. folyékony szappan). Gondozási feladatok: -

testápolás,

öltözködés,

táplálkozás,

pihenés.

E

területek

az

egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. A testápolás - a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti. E területen példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat. Kezdetben az óvónő maga is közreműködik az ápolási szokások kialakításában, közben bensőséges kapcsolat alakul ki a gyermek és óvónő között, ezek eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, később a tevékenység megtanulását. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz és befolyásoljuk az otthoni szokások alakulását. Bizonyos tevékenységeknél külön is biztosítjuk a kézmosást (festés, gyurmázás, homokozás, torna után). A személyi higiéné szempontjából fontosnak tartjuk az otthoni haj és körömápolást, esetenként felhívjuk rá a figyelmet, valamint a fogmosást. Orrtörlésre papírzsebkendőt használunk, mely a gyerekek által elérhető helyen van, a nap bármely szakában, használat után fedett szeméttárolóba kerül. A gyermekek a WC-t igényük szerint bármikor használhatják, az intimitás megoldott. Az intimitás miatt személyes segítségnyújtást biztosítunk, főleg a kisebb gyermekeknél és a beszoktatás idején. A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki az ideje nagy részét a gyermekcsoportban tölti.

189

Öltözködés: Az öltözködés védekezés az időjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. Külön odafigyelünk és a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék. Táplálkozás: A növekedés és a fejlődés alapvető feltétele. A gyermekek az óvodában napi háromszori

étkezéssel,

kellő

összetételben

és

elosztásban

a

napi

tápanyagszükségletek 65-70%-át kapják meg. Az étrendről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Saját konyhánk nincs, az étlapot nem mi állítjuk össze, de igényeinket jelezve figyelembe veszik azt. Megismerjük a gyerekek egyéni igényeit, illetve tempóját. A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. A táplálkozási szokások megváltoztatását segítjük ételkóstolók, salátakészítések,élelmiszer bemutatók( tejtermékek ), vetélkedők rendezésével. A helyes táplálkozást elősegítő eszközöket is beszereztünk már, (gyümölcs centrifuga, gyümölcsaszaló gép, szeletelő gép, mikrohullámú sütő), hogy táplálkozásukat változatosabbá tegyük. Pihenés, alvás: A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, nyugalom, kényelmes ruházat. A délutáni pihenés előtt mesével teremtünk nyugodt légkört. A gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartjuk, saját, otthonról hozott plüss állatkákat, kendőt, stb. behozhatják. A gyerekek otthonról hozott, jellel ellátott párnán és takaróval pihenhetnek. Mozgásigény kielégítése, nagy- és finommozgások fejlesztése 190

A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladat, ezért minden nap alkalmat teremtenünk rá. A mindennapi mozgás alkalmával a gyermekek a természetes nagymozgásokat egyénileg gyakorolják a mozgást fejlesztő eszközökön mind a csoportban, mind az udvaron. A néhány percig tartó napi szervezett mozgástevékenység és a kötelező heti egy testnevelés foglalkozás jól szolgálja a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A testnevelés foglalkozások felépítését az óvónők a fokozatosság elvének betartásával készítik elő. Heti egy alkalommal - szülői igény esetén – úszásoktatásban részesülhetnek a nagycsoportos gyerekek, illetve délutáni külön tornában. Torna során fokozottan figyelünk a balesetmentességre. Az időjárásnak megfelelően sokat tartózkodunk a szabadban, lehetőséget biztosítva az edzésre (rollerezés, biciklizés, szánkózás, bobozás). Az udvari levegőzésen túl sétákat, kirándulásokat is szervezünk, akár a szülőkkel együtt is. A tornaeszközök bővítését folyamatosan végezzük, tervezzük az ugrószőnyeg beszerzését, maroklabdákat, illetve a „Mozgáskotta” mozgásfejlesztő eszköz beszerzését. Edzettség: erő, ügyesség, állóképesség fejlesztése  a feladatok fokozatos nehezítése,  folyamatos levegőcsere, szabad levegőn való tartózkodás,  nyári pancsolási, napozási lehetőség biztosítása,  tornaszerek változatos biztosítása,  tartásjavító gyakorlatok, foglalkozások szervezése,  az úszás, egyéb mozgásos tevékenységek megszervezése,  udvari mozgásos játékok biztosítása. A gyermekek egészségének védelme,betegségek megelőzése, korrekciója: Óvodába csak egészséges gyermek járhat, a napközben megbetegedett gyermekeket lefektetjük, a szülőt értesítjük. 191

A fertőző betegségek megelőzése érdekében külön törölközőt, fogmosó poharat használnak a gyerekek. Ezeket külön elkülönítve tároljuk, jellel ellátva. Higiéniájáról a dajka nénik gondoskodnak. A szezonális fertőzésekre is felkészülünk,

folyamatosan

biztosítunk

papír

zsebkendőt,

folyamatosan

fertőtlenítünk, az étkezés eszközeit zárt helyen tároljuk és folyamatosan szellőztetünk. Az agresszív magatartású gyermekek viselkedési korrekcióját erre felkészítő tréningek segítségével kívánjuk még hatékonyabbá tenni, illetve tartós fennállása esetén a nevelési tanácsadó segítségét kérjük. Pszicho-higiénés egészségvédelem: Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Tennivalóink: -

tartózkodunk a megszégyenítéstől, ( pl.: bepisilés )

-

lehetőség szerint alvásidőben megteremtjük a nyugalmat, csendet ,WC használatakor, az intimitást,

-

nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben,

-

nem terheljük túl gyermekeinket,

-

meghallgatjuk a problémákat,

-

biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot,

-

igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat,

-

nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot,

-

egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki,

-

megszervezzük a beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését,

-

a kisebb fogyatékkal élő gyermekek elfogadtatása nagy hangsúlyt fektetünk,

Az óvónőnek időben fel kell figyelni a rendellenességekre, tünetekre, s a szülők segítségével keresni kell a megoldásokat. Az óvoda feladata az egészségvédelem terén: 192



a szűrővizsgálatok előkészítése, lebonyolítása,



az orvossal, védőnővel való kapcsolatalakítás



felvilágosító foglalkozások megszervezése,



iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése,



egészségnevelő, pszichológiai előadások szervezése a szülők számára,



viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek egyéni foglalkozásának megszervezése,



a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolat megszervezése,



logopédiai foglalkozások biztosítása,



az

óvoda

helyiségeinek

és

udvarának

közegészségügyi,

balesetveszélyességének ellenőrzése, - a hibák elhárítása, 

az étkezés higiéniájának, minőségének ellenőrzése,



a fertőző megbetegedések esetén szükséges intézkedések megtétele

A család bevonásának lehetősége:  eszmecsere, tapasztalatok kölcsönös átadása az egészséges táplálkozás terén,  egészségnapok szervezése  gyümölcsök, zöldségek igény szerinti biztosítása,  közös sportprogramok szervezése,  a szokások, viselkedési formák közös alakítása,  tisztálkodási eszközök biztosítása,  kiránduláson való közös részvétel,  játékszerek, eszközök javítása,  megfelelő ruházat biztosítása, A gyermek

környezettudatos

magatartásának

kialakulását

komplex

foglalkozásokkal a környező világ összetett folyamatainak megértésére és a környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk.

193

A komplexitás megmutatkozik:  A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyerekek társas magatartása, alkalmazkodó képessége.  Fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége Érzékeli környezetében a szépet, a tisztaságot, ezáltal fejlődik esztétikai érzéke, környezet higiénéje.  Pozitív érzelmi viszony alakul ki a lakóhely, a szülőföld iránt.  Környezetéből szerzett ismereteit felhasználja a játékban.  A környezeti témakörök jó részében szerepe van a gyermeki munkának.  Az érzékelt valóságot az ábrázolás eszközeivel fejezik ki a gyermekek.  Hangulatkeltő, hangulatszínező lehet a témába vágó, valóságismeretre nevelő mese, vers.  A dalok, dalos játékok a hangulat elemeinek megéreztetésével és a népszokások

megismertetésével

kapcsolódnak

a

környezeti

témakörökhöz.  A testünk témakör feldolgozása kötődik a testnevelés foglalkozásokhoz. Fontos a gondolkodásmód, az életmód, a szokásrendszer helyes alakítása, a természet szeretetére nevelés, az elődeink általi társadalmi értékek megóvására törekvés. A természeti és társadalmi környezet témaköreivel valamennyi korcsoport megismerkedik, életkortól függően. A témakörön belül az egyes témák a gyerekek életkorának előrehaladtával lineárisan bővülnek és koncentrikusan mélyülnek. A fokozatosság elvét követjük a megismertetés során: a közelebbitől a távolabbi felé haladunk. Szemléltetésben, a közvetlen környezetben való megfigyeléstől a képi ábrázoláson való megfigyeltetés felé. Érvényesítjük a differenciálás pedagógiai koncepcióját a nevelés folyamatában. Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Mindezek együttesen segítik a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, a

194

jó közérzethez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. IV/5. Szabadidős tevékenység

A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Ennek oka az, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. A szabadidős tevékenység alatt lehetőséget biztosítunk a kedvenc tevékenységek kiválasztására és gyakorlására. A nagyobb gyermekeket ösztönözzük arra, hogy a sokféle tevékenység közül válassza ki a számára legvonzóbbat. Az elkezdett tevékenységet fejezze be. A csoportok közötti szabad átjárás kitágítja a gyermekek mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság és döntési képesség kifejlődését.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében:  Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére.  A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét.  Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. V. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE A komplex foglalkozások lényege: Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén.

195

A foglalkozásokat probléma – centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi. A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket. V/1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

V/1.1. Anyanyelv A család, mint az anyanyelv elsajátításának első színtere, döntően befolyásolja a gyermekek anyanyelvi kultúrájának alakulását. Ebből adódóan a gyermekek különböző fejlettségi szinttel kerülnek az óvodába. Óvodánk környezetében a romló gazdasági helyzet miatt sok a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, ingerszegény környezetből érkező gyermek, akinél a nyelvi hiányosságok is fokozottan érezhetőek. Sok esetben csak az óvodában találkoznak először a gyermekek tudatos neveléssel, ahol az óvónők feladata, hogy élményeket és tapasztalatszerzési lehetőséget, utánzásra méltó modellt nyújtsanak a gyerekeknek az élet egyes helyzeteiben kívánatos viselkedéshez. Ehhez nagyon fontos, hogy nyugodt helyet és intim légkört teremtsen az óvónő. Az

anyanyelvi

nevelés

valamennyi

tevékenységi

forma

keretében

megvalósítandó feladat. Törekszünk a gyermekek természetes beszéd-és kommunikációs

kedvének

fenntartására,

ösztönzésére,

támogatására,

az

anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére. A gyerekek aktív és passzív szókincsét illetve helyes mondatszerkesztését hétköznapi beszédszituációkkal, élményszerző alkalmakkal, a környező világ felfedezésével és anyanyelvi játékokkal fejlesztjük. A helyes légzés kialakításához elengedhetetlenül fontos a különböző fújó gyakorlatok (tollpihe, szappanbuborék, pingpong labda, gyertyafújás). A

helyes

artikulációhoz

vezető

száj-és

nyelvmozgató

gyakorlatok

szórakoztatóak lehetnek a gyermekek számára és nagyon hasznosak.

196

Anyanyelvi szóképekkel, kártyákkal szabadidőben gyakran játszanak a gyerekek. Óvónői fejlesztő munkával fokozatosan alakuljanak ki az összefüggő gondolatkifejtés feltételei. Problémás esetekben logopédussal vegye fel az óvoda és a szülő a kapcsolatot az iskolába menő gyermekek érdekében. Igyekszünk az óvodai évek végére minél gazdagabbá tenni az iskolába kerülő gyermekek aktív szókincsét, nyelvi kultúráját. Az etnikai gyermekek anyanyelvi kultúrájának jellemzői és fejlesztése: Az anyanyelvet nagyon szegényes szókinccsel beszélő családokból óvodába kerülő gyermekek nagy hátránnyal jönnek, melyet az óvodának kell szintre hoznia. A beszédkedv felkeltése az elvárás, hogy szívesen, bátran szólaljanak meg társaik és a felnőttek előtt, alapvető követelmény. Kérdésekre próbáljanak mondattal válaszolni. Vegyenek részt a mondókák, versek tanulásában, gyakorlásában. Biztosítunk számukra meséskönyveket, melyek helyes használatára meg kell tanítani őket. Az óvónők személyes példaadásával érthető, tagolt beszédével, ha szükséges többször ismételve törekedjen a helyes, szép magyar nyelv megszerettetésére, megtanítására ezen gyermekek körében. Be kell vonni őket bábozásba, mesedramatizálásba, szituációs játékokba. Kezdeményezéseken, foglalkozásokon minél többet beszéltesse, szerepeltesse őket az óvónő. Az óvodáskor végére alakuljon ki a beszédfegyelem, várják meg, amíg mások beszélnek, ne vágjanak egymás szavába. Szokták meg a csendes, halk beszédet. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:  Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör magvalósítása.  Beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.

197

 Lehetőséget teremteni minden gyermeknek arra, hogy tudjanak másokat meghallgatni.  A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.  Beszédmegértés fejlesztése. Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.  A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.  Az óvónő változatos módszerekkel ösztönözze az etnikai gyermekeket, hogy bátran merjenek megszólalni, véleményüket elmondani.  Beszédstílusuk feleljen meg a társas együttélés szabályainak. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  A környezetükben élő felnőtteket és gyerekeket szólítsák a nevükön.  Használják az udvarias beszéd formáit.  Bátran,

gátlások

nélkül,

szívesen

beszéljenek

és

fejezzék

ki

gondolataikat.  Szívesen mondják el élményeiket.  Beszédükben használják a környezetükkel kapcsolatban megismert szavakat.  Kérdésekre egyszerű mondatokkal, érthetően válaszoljanak.  Szívesen

vegyenek

részt

játékos

nyelvgyakorlatokban,

fújó

gyakorlatokban és egyéb anyanyelvi játékban.  Alakuljon ki a beszédfegyelem.  Beszédmegértésük megfelelő szintű legyen az iskolába lépéshez

V/1.2. Matematika Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, az óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni.

198

Az óvodáskorú gyermekekben erős a vágy megismerni azt a világot, amely őt körülveszi.

A

környezet

megismerése

során

matematikai

tartalmú

tapasztalatoknak, ismereteknek birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségi szemlélete. A matematikai nevelés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Az óvodai nevelő-oktató munkánk egészét kell látnunk, amikor a matematika helyét keressük. Az óvodai játék, munka, oktatás folyamatában jelen van a matematika. A gyermekek játéktevékenységében lehetőség nyílik a tárgyak térbeli kiterjedésének megismerésére, lényeges tulajdonságok kiemelésére, eltérés, arány felismerésére. A szerepjáték minden területe is lehetőséget ad a spontán matematikai megnyilvánulásokra. A gyermekek munkatevékenységében is tükröződik a matematikai ismeretek, felfedezések köre. A gyermek saját személyével kapcsolatos, a közösségért végzett munkában matematikai jelenségekkel, kifejezésekkel találkozik. Az önkiszolgálás

során,

az

öltözködésnél

megfigyelésekkel

lényeges

összefüggéseket fedez fel. Irányokra vonatkozó névutók használatával tájékozódik önmaga kiszolgálásában. A naposi munka végzése közben a tő-és sorszámnevek gyakorlására, párosításra nyílik lehetőség. A kerti munka elsősorban a tér-és formaismeret gazdagodását segíti. A tanulásban, a foglalkozási tárgyakban is jelen van, beépül a matematika. Pedagógiai tervező munkánkban a foglalkozási tárgyak témái egymást segítik, így a tantárgyi koncentráció megvalósul. A foglalkozásokon a percepciós, a motoros, a verbális, a szociális tevékenység aktív

átélése

együttesen

biztosítja

a

matematikai

tapasztalatszerzési

lehetőségeket. 199

Az óvodáskort jellemző fejlődésbeni egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: Az első szint: Bevezetés a matematikába. Feladatunknak

tekintjük

a

matematikai

kíváncsiság

és

érdeklődés

kibontakoztatását, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozását megfelelő eszközök és tevékenységek által. Második szint: Az intenzív fejlesztés szakasza. Ebben az időszakban fontosnak tartjuk, hogy óvodásainkkal megszereztessük az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatokat, ismereteket tevékenykedtetés közben. Tevékenykedtetés közben a megismerő képességek fejlesztése szinte észrevétlenül

megvalósítható

(érzékelés,

észlelés,

emlékezet,

megértés,

problémalátás, problémamegoldás). Az intenzív fejlesztés szakaszában óvodás gyermekeink általában képessé tehetők arra, hogy jól ismert tulajdonságok szerint folytassák a válogatást, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás végzésére. Mennyiségeket, hosszúságokat is össze tudnak mérni, tárgyakat meg tudnak számlálni 10-ig, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni. Az etnikai gyermekek matematikai nevelése: A családok együttélése, gyakorlatias életvezetése szolgálja a gyermekek matematikai nevelését. A tapasztalataink azt igazolják, hogy az etnikai gyermekeink érdeklődése és tudása egyoldalú, amire otthon is szükség van, azt feltűnően jól tudja, amire nincs szükségük, azt egyáltalán nem ismerik.

200

Nevelő-oktató munkánk során ezért igyekszünk az ismerős területeket felszínre hozva, erre építve a gyermekeket elvezetni az ismeretek felé. Megfigyeltük, hogy az etnikai gyermekeinknél a tárgyakhoz fűződő erőteljesebb érzelmi tartalom a megszokottól nagyobb hatást gyakorol a tudati működésükre. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:  Az óvodapedagógus feladata, olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.  A

matematika

komplex

foglalkozásoknak,

vagy

kötetlen

kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.  A figyelemkoncentráció hiányában szenvedő gyermekeinket játékos cselekedtetéssel, dicsérettel, állandó elismeréssel értékelve fejlesszük.  A lassúbb befogadóképességű és gondolkodású gyermekeink számára is időt kell adnunk az önálló feladatmegoldásra. Ezt fokozatosan, kis feladatok adásával, többoldalúan megközelítve, változatos módszerekkel egyéni fejlődésüknek megfelelően kívánjuk megoldani. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  A gyermekek fokozatosan ismerkedjenek meg a környezetükben fellelhető tárgyakon a térbeli kiterjedésekkel.  Tegyenek különbséget a térbeli-és síkbeli formák között.  Tudjanak tárgyakat helyesen megszámlálni. Bővítsék mennyiség-és számismeretüket.  Használják

helyesen

a

tőszámneveket,

ismerkedjenek

a

sorszámnevekkel.  Ismerkedjenek a síkidomokkal.  Tudjanak tárgyakat tulajdonságok szerint csoportosítani.

201

 Helyesen használják a térbeli viszonyokat jelentő névutókat, saját személyük és a tárgyak vonatkozásában.  A kapott feladatokat értsék meg és alakuljon ki, fejlődjön a feladatmegoldó képességük.

V/2.

A

társadalmi

gyakorlat

belső

összefüggéseit

tükröző

komplex

foglalkozások V/2.1. Természet – társadalom – ember A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetről. A valóság során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz szükségesek. Célunk, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerjék és megértsék a maga egészében. A gyermekeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésékre és tapasztalatszerzésekre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének biztosításával, példát mutatva a gyermekek számára. Próbáljuk megerősíteni bennük, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Feladatunk, hogy lehetővé tegyük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, elegendő alkalmat, helyet, időt, eszközöket biztosítva a spontán és szervezett tapasztalat-és ismeretszerzésre. A fenntartható fejlődés érdekében nagy

hangsúlyt

fektetünk

a

környezettudatos

magatartásformálás

alapozására, alakítására. 202

Óvodánk objektív feltételei jól lehetővé teszik, hogy a tapasztalatszerzések mindig a valódi környezetben történjenek, a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében zajlanak. Legfontosabb feladatunk, megismertetni a gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Törekszünk arra, hogy megismerjék a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok (néphagyományok), szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is. Fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Az etnikai gyermekek környezeti nevelése: Az etnikai gyermekeknél még fokozottabb feladatunk a természeti környezet megismertetése és figyelmük felhívása annak értékeire és szépségeire. A környezetvédelemre itt nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Az etnikai gyermekek többsége otthon a családon belül sem lát pozitív példákat. Nem ügyelnek környezetük tisztaságára, szépségére. A három év alatt folyamatosan kell természetet, társadalmat, emberi munkát megbecsülni tudó gyermekeket nevelnünk. Ez pozitív példaadással és a gyermekek életkorának megfelelő közös, játékos tevékenykedtetéssel érhető el.

V/2.2. Születéstől – felnőttkorig

A születéstől - felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához.

203

Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabadidőben vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében:  Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben.  Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.  Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez.  A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.  Biztosítsuk a feltételét annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék.  A természet szépségének és értékeinek megismertetése és megóvása az etnikai gyermekekkel. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Ismerjék az évszakokat és azok jellemzőit.  Figyeljék meg az évszakok változását, szerezzenek tapasztalatokat az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről.  Ismerjék meg a gyümölcsök és zöldségfélék nevét és ízét.  Hajtassanak, csíráztassanak a csoportszoba természetsarkában.  Ismerjék meg az óvodai környezetet, a velük foglalkozó felnőtteket.  Nevezzék meg családtagjaikat.  Ismerjék meg és nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket.  Jussanak el a jártasság szintjére a testápolás területén.  Tudatosuljon bennük az orvos gyógyító munkájának fontossága.  Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést.  Ismerjék és nevezzék meg a közlekedési eszközöket.  Természeti környezetükben figyeljék meg az ott élő állatokat.  Ismerjék meg a napszakokat és a hét napjait. 204

 Ismerjék föl és nevezzék meg az alapszíneket

V/2.3. Művészeti tevékenységek

A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodában elkezdődhet. Az esztétikum

már

nagyon

korai

életkorban

hat

a

kisgyermekre.

Az

óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. A kreativitása művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket,

melyeket

játékidőben

vagy

a

szabadidőben

éppúgy

gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

Mese-vers, dramatizálás, bábozás

Az érzelmi biztonság megadásának fontos eszköze, a többnyire játékos mozgással is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek.

205

Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzékiérzelmi élményeket adnak. A családból az óvodánkba kerülő gyermekek nagy része otthon kevés verset, mesét hall, tehát az óvónő kiemelt feladata, hogy megszerettesse az óvodába kerülő gyermekekkel a meséket, verseket, a képes-és meséskönyvek használatát. Kezdetben „csak” pusztán a nézegetés, lapozgatás örömét fedeztesse fel a kicsikkel. A beszoktatás időszakában nagy hangsúlyt kapnak: a meghitt, személyes kapcsolaton (óvónő-gyermek) alapuló lovagoltatók, hintáztatók, állathívogatók, hangutánzó, altató népi mondókák. Az óvónő testi közelsége megnyugtató, érzelmi biztonságot ad a gyermekek számára. Rövid, néhány szavas versek a ritmikusság, zeneiség követelményeinek feleljenek meg. A verselés, mesélés nincs időhöz kötve, mindig a gyermek érzelmi ráhangoltsága, befogadási készsége az irányadó. A nap folyamán bármikor sor kerülhet rá és időtartama a gyermek érdeklődésétől függ. A mesélés együttes percei elősegítik a gyermek feloldódását, az óvónőhöz fűződő kapcsolatának alakulását. A képeskönyvvel való első találkozás az óvodában mindenki életében kiemelkedő mozzanat legyen. Az óvónő törekedjen arra, hogy maradandó élményt nyújtson. Sok család a meseigény kielégítését áthárítja az óvodákra, rádióra, televízióra. Kiemelkedő szerepet tölt be az óvónő ezen esetekben a család meggyőzésében és arra a tényre való rávilágításban, hogy senki és semmi nem helyettesítheti a szülővel, a nagyszülővel való meghitt kapcsolatot, együttlétet mesélés közben. Kiscsoportban a mesék szóljanak állatokról, állatcsaládokról, játékszerekről. A versek kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy jó ritmusú, könnyű szövegűek és kisgyermekekhez közel állóak legyenek. A verselés célja nem lehet a szerepeltetés.

206

A mese életkorilag megfelel az óvodáskorú gyermekek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Az etnikai gyermekek irodalmi nevelése: Az óvodánkba járó etnikai gyermekek nagy részének otthonában nem található képes-és meséskönyv. Gyakorlatilag az óvodában találkozik először könyvvel. A mi feladatunk, hogy használatukkal megismertessük őket, a könyv szeretetére és megbecsülésére neveljük őket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Szeressék és szívesen nézegessenek könyveket, vigyázzanak rájuk.  Beszéljenek a képekről, esetleg meséljenek róla.  Várják és kérjék a mesét.  Legyen kedvenc meséjük.  Kapcsolódjanak be bábozásba, mesedramatizálásba, tisztán, érthetően beszéljenek.  A mese meghallgatása után, kérdések alapján alkossanak véleményt a meséről.  Képesek legyenek önálló versmondásra.  A felnőtt által elmondott mesét, verset figyelmesen hallgassák meg.  Vegyenek

részt

az

óvodai

ünnepségeken,

közös

verseléssel,

mondókázással.

Vizuális tevékenységek

207

A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelésterület. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a környezetalakítást. Mindezek fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A megfigyelés, ábrázolás által formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény-és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A tevékenységek folyamán megismertetjük a gyerekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemeivel. Ehhez egész nap folyamán a gyermekek rendelkezésére állnak az eszközök, mindeni akkor használhatja ezeket, amikor kedve tartja. Óvodapedagógusaink jó ízlésű, művészetet kedvelő emberek. Ez nagyon fontos, hiszen a kisgyermek az óvodapedagógus véleményét fenntartás nélkül elfogadja. Folyamatosan felhívja figyelmét a szépre és alakítja, formálja szépérzéküket. Óvodánkba a gyermekek többsége ingerszegény környezetből érkezik. Sokan még a ceruzát sem tudják megfogni. Erről a szintről kell elkezdenünk fejlesztő tevékenységünket (természetesen minden gyermeket másként), hogy elérjék azt a szintet, amely az iskolába lépéshez szükséges. Nagyon fontosnak tartjuk a csoportszobák szép, esztétikus elrendezését is, hogy a gyermekeket nyugalmat árasztó környezet vegye körül. Fontos ezen a területen a kreativitás kialakítása. Ennek feltétele az oldott légkör és az eszközök biztosítása. Igyekszünk minél több alkalmat adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségünk adódik önmaguk kifejezésére.

208

Fokozatosan értékeljük a gyerekek eredeti ötleteit, színhasználatukat, formák elrendezését. Az értékelésünk mindig az egyéni fejlettséghez igazodik. Megfigyeltetjük és megcsodáltatjuk a környezetünkben lévő esztétikus jelenségeket (pl.: növények, időjárás stb.), nézegetünk olyan műalkotásokat, melyek közel állnak a gyerekekhez, ezekben együtt gyönyörködünk. Az etnikai gyermekek vizuális fejlesztése: Az etnikai gyermekek ábrázolási készsége elmarad az életkoruknak megfelelő szinttől. Óvodába lépéskor még nem ismerik az eszközöket és azok használatát, munkájuk ”eredménye” felismerhetetlen. Ezért feladatunk, ezek megismertetése és ezek fejlesztése egyéni ütemüknek megfelelően. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Használják szívesen az alapvető technikai eljárásokat, eszközöket, anyagokat.  Biztonsággal használják a ceruzát és az egyéb ábrázolási eszközöket. (olló, ragasztó)  Bátran használják a színeket, ismerjék azok nevét.  Tudjanak körvonallal alakzatokat rajzolni ceruzával, sajátítsák el a festés technikáját, hozzanak létre egyszerűbb, felismerhetőbb formákat.  Tudjanak térbeli formákat alakítani agyagból, gyurmából.  Igényeljék és alkalmazzák a díszítés technikáját.  Jelenjen meg munkáikban az emberábrázolás és a tárgyak ábrázolása. A formák felismerhető jegyeikkel, a legalapvetőbb jelekkel, a részformák egymáshoz rendelésével jelenjenek meg. Nevezzék meg az általuk ábrázolt dolgokat.  Biztonsággal mozogjanak az őket körülvevő térben, tudjanak a síkban (papírlapon) tájékozódni.  A

nagymozgásokból

kiindulva

folyamatosan

fejlődjön

finommotorikájuk.

209

Ének-zene, énekes játék

Az óvodai ének - zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta a kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták. Ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Az

óvónő

irányításával

csoportosan,

önállóan,

tisztán,

helyes

kezdőmagasságban, tempóban, jó szövegkiejtéssel énekeljenek.  Alkalmazzák a dalokhoz tartozó játékok változatos formáit, térformákat, ügyességi játékokat. Mozgásuk legyen esztétikus.  A magasabb és mélyebb hangokat oktáv távolságban ismerjék fel, térben mutassák.  A halk-hangos fogalompárt alkalmazzák dalok, mondókák segítségével.  Dalokat ismerjék fel kezdő motívumról.  Dallambujtatást rövidebb egységekkel emeljék ki. 210

 Zörej és zenei hangokat különböztessék meg, ismerjék fel.  Egyenletes lüktetést emeljék ki tapssal, hangszerekkel.  Gyors és lassú különbségét érzékeltessék tapssal, járással.  Egyszerűbb ritmusú mondókát kísérjék ritmustapssal.  Ritmus motívumokat tudjanak visszatapsolni.  Egyénileg használják az óvodai hangszereket (dob, triangulum, cintányér).  Az óvónő énekét és hangszeres előadását figyelmesen hallgassák. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében:  Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.  Biztosítson minél több eszközt, időt, helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.  Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.  Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.  Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket.  Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.  Az

etnikai

gyermekek

önként

vegyenek

részt

a

mesélésben,

dramatizálásban, bábozásban. Vállaljanak aktívan szerepet ezekben.  Sajátítsák el az eszközök helyes használatát, alkalmazzák a megismert technikákat, munkájuk legyen felismerhető.  A saját zenei ízlésük mellett, ismerjék meg és alkalmazzák a magyar népzenei kultúrát.

V/3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 211

V/3.1. Mindennapi testnevelés

A

testnevelés az óvodai nevelési folyamatban a gyermekek egészséges testi-és

mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző-és keringési rendszer teljesítőképességének, csont-és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. A mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazása kedvezően hat az erő-és állóképesség fejlődésére, szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakításában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A mozgás hatására a gyermekekben fontos személyiségtulajdonságok alakulnak és erősödnek meg: mint bátorság, a fegyelmezettség, a kitartás. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A spontán, szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető

társas

viselkedés,

együttműködés,

kommunikáció

problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A mindennapos testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükséges objektív és szubjektív feltételek: Objektív feltételek:

212

Udvarunk füves és betonos részei lehetővé teszik a szabadban való mozgást. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök stb.), felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Az óvoda rendelkezik tornaszobával, melyben változatos eszközök segítik a gyermekek mozgását. Az óvoda közelében lévő hegyek változatos mozgásra és erőkifejtésre adnak lehetőséget (hegymászás, kirándulás). Szubjektív feltételek: Óvodapedagógusaink nagymértékben

személyisége,

meghatározza

a

testi

neveléshez

gyermekcsoportban

való

folyó

viszony

mindennapi

testnevelés eredményességét. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon fontos, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt.

A mozgásfejlesztés feladatai: 

Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.



Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák által.



Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.



Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

213

Az etnikai gyermekek mozgásfejlesztése: Az etnikai gyermekek fokozott mozgásigénye kedvező alap lehet a rendszeres, a mindennapi testnevelés megkedveltetéséhez. Az ugrálás, a futás, a labdázás, a versenyjátékok különösen közel állnak hozzájuk. A testi képességeik közül az állóképességük gyengébb, az ügyességük és a mozgékonyságuk viszont feltűnően jó. Sokat mozognak otthon, futkároznak, ugrálnak, mozgáskoordinációjuk megfelelően fejlett. A gyermekek nagy része a célirányos akaratlagos, szervezett és rendszeres testmozgást az óvodában ismeri meg, csakúgy, mint a testnevelés, a sport eszközeit. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:  Legfontosabb

feladat,

hogy

minden

nap

adjon

lehetőséget

a

gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.  Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.  Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.  Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömöt jelentsen a gyermekek számára.  Az etnikai gyermekek balesetmentes, biztonságos eszközhasználatának kialakítása. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Járásgyakorlatok: természetes módon egyesével, párokban kézfogással, kézfogás nélkül, egymáshoz alkalmazkodva, oldalt, hátra, körben és szétszórtan, speciális járásformákkal járjanak. Köralakítás egy oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből. 214

 Futásgyakorlatok: képesek legyenek többféle testhelyzetből történő indulással futni, adott jelre irányt változtatni, tárgyakt, személyeket kikerülni, megkerülni.  Gimnasztika: szabad-, páros- és kéziszer gyakorlatok végzésére legyenek képesek (pl.: kötél, babzsák, karika) és a következő alapformákat használják: -

Kartartások: különböző tartásmódok váltakozása

-

Testhelyzetek:

lábujj

–és

sarokállás,

hajlított-és

harántterpeszállás, törökülés, sarokülés, térdelés zárt lábbal -

Kar-, törzs-és lábmozgások: karkörzés egy és két karral, előre és hátra a test oldalán és a test előtt, törzsforgatás, térd és lábemelés, egy és két lábon szökdelés.

 Főgyakorlat: ismerjék a különböző tornaeszközöket és azok biztonságos használatát (pl.: pad, bordásfal, zsámoly stb.). Legyenek képesek átbújni különböző magasságú szerek alatt, a csúszás, kúszás, mászás váltakozásával.

Ugorják

Egyensúlyozzanak

át

a

természetes

különböző járással,

magasságú

talajon,

tárgyakat.

vonalak

között,

vízszintes és rézsútos padon.  Játék: szabálytudatuk kialakulásának elősegítése futó és fogó játékokon keresztül. Sorversenyek különböző eszközök használatával.  Kivitelezés: vezényszavak megértése, végrehajtása. A feladatok pontos kivitelezése. A helyes testtartásra való odafigyelés.  Teljesítőképességük,

mozgásuk

ügyesebbé,

összerendezettebbé,

megfelelő ritmusúvá váljon. VI. SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATAINK VI/1. Iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése Célunk: 

az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése,



a potenciális tanulási zavarok kiszűrése, megelőzése.

215

Óvodánk rendelkezik fejlesztő programmal is, de a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra építve. A korrekciós fejlesztés célja: támaszt nyújtani a részképesség-gyengeséggel küzdő gyermekek részére, egyéni, illetve csoportos fejlesztő foglalkozások keretében, az iskolai tanulási zavarok megelőzése érdekében. Óvodánk egy fejlesztő pedagógussal rendelkezik. Kompetenciaköre: 

Csak

normál

IQ-

övezetbe

tartozó

gyermekekkel

foglalkozik

teljesítményzavar esetén 

Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki.



A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani.



Tevékenységét más szakemberrel (óvónő, logopédus, pszichológus) összehangoltan végzi.



Felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért.

Egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek Mérés-értékelés az óvodában A gyermek fejlődését nyomon követő kötelező dokumentum összhangban legyen

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjával,

valamint

a

20/2012.(VIII.31.), és az azt módosító 22/2013.(III.22.) EMMI rendeletek új elvárásaival.

A nevelő – fejlesztő munka mérésének, értékelésének célja: 216

-

A fejlesztő folyamat szakszerű ellenőrzése és értékelése az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig. A mérés, értékelés segítségével kapunk visszajelzéseket

a

gyermekek

előrehaladásáról,

nevelőmunkánk

eredményességéről, az esetleges hiányosságokról. A programhoz kapcsolódó mérőeszközök A helyi programunkban meghatároztuk a sikerkritériumokat – a fejlődés várható jellemzőit az óvodáskor végére.

Dokumentumok:  Fejlődési napló  Iskolaérettségi tesztek  OviSzolga mérőlapja

A

„3-7

ÉVES

GYERMEKEK

FEJLŐDÉSÉT

NYOMON

KÖVETŐ

DOKUMENTÁCIÓ" címmel a Fabula Bt. kiadásában megjelent egy olyan fejlődési napló, amely rendkívül egyszerű, könnyen kezelhető és rövid időt igénylő módon ad lehetőséget az óvodás gyermekek fejlődésének 3 éven keresztül megvalósuló nyomon követésére. Az óvodát kezdő három éves gyermekeknél. (A megkezdett mérések nyomon követése továbbra is a DIFER- és az OVISZOLGA programmal működik. Egyes esetekben az OKOSKOCKA alkalmazása is segítségünkre van.) A differenciálás és a személyes bánásmód fontossága az óvodás gyermek életében A

differenciálás

egy

bizonyos

pedagógiai

szemlélet.

Jelent

egyfajta

érzékenységet a gyermekek különbözősége iránt, és jelent egyfajta bánásmódot is, amellyel odafordulunk, viszonyulunk a gyermek másságához, s ennek érdekében fejlesztésükhöz a legmegfelelőbb pedagógiai módszereket választjuk ki.

217

A differenciálásra azért van szükség, mert minden gyermek más és más, más adottságokat örökölnek a szülőktől, más környezeti illetve nevelő hatások érik őket, s ezek más személyiséggé formálják, alakítják. Nincs két egyforma ember, s így joga van minden gyereknek különbözni a többitől. Ennek alapján a differenciálásra szükség van azért, hogy a gyermek a neki megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, s ezzel teljesítőképessége maximumát érje el. A differenciált, egyéni bánásmódra nagyon sok lehetőséget nyújtanak azok a tevékenységek, melyeket nap, mint nap végzünk. Mindenképpen a gyerek egyéni fejlettségéhez mérten adjuk a feladatokat. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés terén  Biztosítsa, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásuknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá.  Az óvónő mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyermekek

közötti

különbségek, az

eltérő

fejlettségi

szint, a

feladatmegoldásban megjelenő teljesítmény különbség természetes jelenség. Senki sem kaphat semmiféle „címkét”, megkülönböztető jelzőt vagy elmarasztalást, mert a többitől eltérő külsejű vagy az adott helyzetben másképp gondolkodik, cselekszik, másképp fejezi ki magát, teljesítménye magatartása különbözik a többiekétől.  Segítse elő, hogy lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulás. A gyermek tapasztalatait, felfedezéseit, képességeit jól ismerő, erre építő, alkotó, együttműködő felnőtt tudja tolerálni az egyéni eltéréseket.  Az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára tegye közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá.  Tervezzen minden helyzetben több fokozatban, minőségben, hogy a gyermekek megkapják a választás lehetőségét. Ha a gyermek az általa választott szinten teljesít, továbblépésre ösztönzi sikerélménye, így bonyolultabb, újabb feladatokat vállal. Bízzunk a gyermekben, s ha ezt érzi, eredményes lesz, önmagát fejleszti tovább segítségünkkel.

218

 Figyelje a gyermeket és igazítsa hozzá a követelményeket, a gyenge pontokat nem hibaként kell értékelni, hanem a lassabban fejlődés jeleként. Differenciált fejlesztés nélkül nem valósítható meg az individualizálás. Hiánya hatást vált ki, aminek következtésben a lassabban haladó gyermekek, akiknek többszöri gyakorlásra van szükségük, sok kudarcot élnek meg és negatív élményeik csökkentik, vagy kioltják a tanulás örömét. Azok viszont, akik gyorsabban haladnak, az alulterhelés következtében megszokják a kis erőfeszítéseket, a könnyű sikereket is ez unottá teszi őket. Azok a gyermekek, akik a saját fejlődési

szintjüknek

közérzetűek,

megfelelő

magabiztosak,

kihívásokkal

kreatívak.

Az

találkoznak, eltérő

jó

fejlettségű

gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni.  Az óvodapedagógus személye, attitűdje legyen együttműködésre kész, éreztesse támogató fegyelmét, a segítségnyújtás biztonságát.  A differenciálás a gyermek oldaláról a döntés és a választás lehetőségét jelenti, ezt minden helyzetben be kell építeni. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. A döntéseiben már benne foglaltatik a fejlettsége, felméri a gyermeknek melyik szint, feladat, tevékenység, eszköz, tartalom, szerep stb. felel meg, melyiket tudja eredményesen felhasználni. Majd ha hagyjuk, a kezdeti sikereken felbuzdulva önmagának nehezíti a feladatokat.  Biztosítsa minden gyermek számára a differenciált, egyéni bánásmód elvét. Egyéni bánásmódra minden gyermeknek szüksége van, annak is, aki sajátos – pozitív vagy negatív tulajdonságával nem hívja fel magára a figyelmet. Az egyéni bánásmód következtében is jellegzetesség válhatnak, „kivirulhatnak” rejtett vonásaik, és személységük egyedi, megismételhetetlen színeivel tehetik változatossá a közösség életét. Ahogy a gyermek alakul, változik a neki megfelelő bánásmód következtében, úgy változzék a vele kapcsolatos egyéni bánásmód is. A differenciált nevelés /fejlesztés/ programja A kidolgozás kiinduló szempontjai:

219

 A gyermekek tevékenységrendszere  A gyermekek közötti kapcsolat  Az

óvodapedagógus

gyermekekhez

alkalmazkodó

differenciált

módszervariációi A fejlesztés:  Indirekt módon, a tevékenységrendszerre hatás útján történik,  Erre épül, ezt egészíti ki a direkt hatásokkal.

Feladataim a gyermeknevelés során (Adler nyomán)  Elfogadjam őt olyannak, amilyen.  Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében.  Elnyerjem bizalmát.  Erősítsem öntudatát.  Elismerjem teljesítményét, igyekezetét.  Társai felé irányítsam.  Társai előtt is értékeljem teljesítményét, igyekezetét.  Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését.  Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek.  Tanulási

folyamatait

bízzam

szabad

játékában

tanulható

tevékenységekre.

Az Okos(koc)ka Fejlesztő Kockacsalád és a Mozgáskotta módszer alkalmazása változatosabbá, érdekesebbé teszi a gyermekek számára a fejlesztés folyamatát. Az óvodapedagógusnak pedig a gyermekek megismerése (mérése), majd ezután az egyéni fejlesztése is könnyebbé válik. A drámajátékok alkalmazása bármikor történhet a csoport életébe beillesztve. A gyermekek kedvelik és igénylik is a közös játékokat, melynek során a csoport élete színesebbé válik, a csoporthoz tartozás élménye erősödik. számára

pedig

lehetőség

nyílik

a

gyermekek

Az óvónő

viselkedésének,

kommunikációjának, kooperációjának a fejlesztésére.

KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS

220

Óvodai nevelési programunk a Kompetencia alapú neveléssel lehetővé teszi, hogy a gyermekeket sokoldalúan fejlesszük, alkalmassá tegyük őket az új feladatok megoldására, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra, az elsajátított ismereteik alkalmazására. A kompetencia alapú program a képességfejlesztést helyezi a nevelés középpontjába. A kompetencia az adott helyzetben megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözete, a kulcskompetenciák pedig azok a kompetenciák, amelyek támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést. A kompetencia feltételezi, hogy az egyén egy adott szituációban nem csak cselekszik, hanem megfelelően, azaz sikeresen cselekszik. Minden egyes kompetencia a képességek összességét foglalja magában. Az óvodai értékrendünk és az abból kialakított célunk-, feladatunk- és tevékenységrendszerünk kompetencia alapú, hisz az egyéni képességfejlesztés az eredményességet

abban

méri,

hogy

a

gyermekek

képességei

sikeres

tevékenységvégzésben manifesztálódnak-e. Nevelési programunk vagyis a tevékenység által történő fejlesztés nem más, mint kompetenciafejlesztés.

VII/1. Alapelvek

1) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori-és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. 2) Óvodás korban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. 3) A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket.

221

4) A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. 5) Az óvodában komplex nevelés folyik. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kompetenciaérzés kialakítása. 6) Az

óvodapedagógus

az

ismeretek

tapasztalati

úton

történő

megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket. 7) A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, stabilitás vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes,

bensőséges

kapcsolat

kialakításához,

amely

minden

gyermeket megillet. 8) Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, kiemelt jelentőséggel bír. 9) A sajátos nevelésű gyermek is teljes értékű ember. Joga van ahhoz, hogy fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. 10) Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. 11) A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg a helyét a közösségben. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze a játék, a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok. 12) A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, de rugalmasan

kezelt

szokásrendszer.

Ezen

keresztül

fejlődik

normarendszere, amely alapja az iskoláskornak, majd a felnőtté válás feltétele is. 13) Fontos a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a tisztálkodási és táplálkozási szokások elsajátíttatása, a fokozott mozgásigény kielégítése. 14) A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Meg kell alapoznunk a gyermekek környezettudatos viselkedését.

222

15) A gyermekek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik. Fontos a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

VII/2. A pedagógiai fejlesztésünk célja

 Az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása.  Az inkluzív pedagógiának, együttélésnek az elterjesztése.  A játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése.  A játék, az érzelem, erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesülése. Átmenetek: 

Óvodába lépés

Feladatunk az átmenet (családból az óvodába, esetleg bölcsödéből az óvodába) zökkenőmentessé tétele, az új életformához való pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása. Ennek érdekében: o Családlátogatáson veszünk részt, megfigyeléseinket rögzítjük. o Az óvodapedagógusok és a dajka egyeztetik nevelési módszereiket. o Érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét. o Megtervezzük a folyamatos befogadás ütemtervét. o Segítjük

a

szülőket

is

az

óvodai

beszoktatás

időszakában. 

Iskolába lépés

223

Feladatunk itt is a zökkenőmentes átmenet biztosítása. Célunk, hogy a fejlesztés, a kompetenciák – az ismeret, az attitűd, a képesség – egységére helyezzük a hangsúlyt. A kompetencia alapú nevelésünkben az egész személyiség, benne a pszichikus funkciók fejlesztését hangsúlyozzuk, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket az alapvető kultúr technikák elsajátítására. Mindezt játéktevékenységbe ágyazva, a mozgás elsődleges funkcióját szem előtt tartva, inkluzív pedagógiai szemlélettel végezzük. A gyermekek személyiségfejlesztésének érdekében arra törekszünk, hogy az óvodapedagógusok működjenek együtt a tanítókkal annak érdekében, hogy a gyermekekről

egyféleképpen

gondolkodjunk.

A

gyermekeknek

saját

képességüknek megfelelő ütemben kell haladniuk, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő ismeretet kell kapniuk. Nevelésfilozófiánk szerint, ha együttműködik az óvoda és az iskola, akkor a gyermekek számára ez a váltás nem lehet trauma, hiszen a környezetük megváltozik, de a pedagógiai légkör, és a tanulás módja sem lesz ismeretlen számukra. Ennek érdekében: o Számolunk a gyermek belső érési folyamataival. o Szorosabb kapcsolatot építünk ki az óvoda és az iskola között. o A két intézmény pedagógusai hospitálnak egymásnál, közvetlen módon megismerik egymás gyermekeit, munkamódszerét, követelményeit. o A két intézmény pedagógusai kölcsönösen megismerik az intézmény alapdokumentumait. o A szakmai megismeréssel, közös projektekkel elősegítjük, hogy az iskolai tanítók tanítási stílusa az óvodáéhoz közelítsen, alkalmazzák a komplexitást, a játékba integrált tanulást.

224

Iskolára éretté csak öröklött adottságainak, a környezeti hatásoknak (gondozás, nevelés),

fejlődési

jellemzőinek,

a

fejlődés

törvényszerűségeinek

figyelembevételével válhat a gyerek. Iskolássá csak az iskola által válhat a gyerek! Az óvoda – iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerültek; továbbá az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés új területei

Az óvoda-iskola átmenet sikerességét segítő eszközök:  vizsgálatok, mérések, elemzések  óvodai foglakozások  egyéni fejlesztő tevékenységek  a Nevelési Tanácsadó vizsgálatának, véleményének kikérése  bemutatkozási lehetőség biztosítása az iskola számára Vizsgálatok, mérések, elemzések Minden 5 éves (nagycsoportos) gyermek részt vesz az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódó szűréseken, méréseken. Ezek: 

a testi és egészségügyi állapotra;



pszichés és érzelmi fejlettségre



értelmi fejlettségre, tanulási készségre



szociális

fejlettségre

(közösségi

viselkedés,

normák,

szabályok

alkalmazására) irányulnak A testi és egészségügyi állapot A védőnői szolgálat és az körzeti és szakorvosok által végzett szűrések többek között:  a gyermek magasságára, súlyára (110 cm, 18 kg)  a testalkat változására (eltűnik a kisgyermekekre jellemző pocak, változnak az testarányok),

225

 a fogváltásra (az első tejfogak kihullnak, megjelennek az első maradandó fogak),  erőnlétre, teherbírására (elbírna, hajlandó és képes lenne cipelni egy nehéz iskolatáskát)  a jobb-, vagy balkezesség kialakultságára,  a látás, hallás vizsgálatára, stb. irányulnak. Pszichés és érzelmi fejlettség A gyermekek pszichés és érzelmi fejlettségének megismerése jelentékeny részben a szülők az óvónők, a fejlesztő pedagógus és a szülők megfigyelésén alapszik. Elsődlegesen e megfigyelések alapján rendelkezünk képpel arról, hogy a gyermek 

a gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza)



kitartó (nem hagy félbe feladatokat),



rendelkezik feladattudattal



független,



rendelkezik teljesítményigénnyel

Az óvónők, a fejlesztő pedagógus által alkotott kép a foglakozásokon, és az egyéb felmérések alatt szervezett tapasztalatokon nyugszik. Az óvoda tehát nem pillanatnyi benyomások, elvárások alapján mond véleményt. A véleményalkotást azonban nehezíti, ha a gyermek a nagycsoportban vált óvodát, vagy sokat betegeskedik, hiányzik. Ebben az esetben a Nevelési Tanácsadó véleményét kell kérni. Ebben az esetben a pszichológus véleménye segíti a szülőt a döntésben. Természetesen elképzelhető, hogy a szülők és az óvónők másként ítélik meg a gyermek fejlettségét. Ha a szülő beiskolázást kér, de az óvoda nem támogatja szintén a Nevelési Tanácsadó véleményét kell kérni. Szociális fejlettség (közösségi viselkedés, normák, szabályok alkalmazása) A pszichés és érzelmi fejlettség megismerésével hasonló módon alkotunk képet a gyermekek szociális fejlettségéről is, így:

226



a többi gyermekkel történő kapcsolatteremtő és - fenntartó képességről,



a felnőttekkel történő kapcsolatteremtő és - fenntartó képességről



a beilleszkedési képességéről



alapvető közösségi, társadalmi normák ismeretem



a szabályokhoz történő alkalmazkodásról, stb.

Értelmi fejlettség, tanulási készség A gyermekek értelmi fejlettségét, tanulási készségét a DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) segítségével mérjük fel. A módszer tesztek segítségével a következőket méri: 

az

írásmozgás-koordináció

fejlettségét,

amely

az

íráskészség

elsajátításának előfeltétele; 

a beszédhanghallást, amelynek fejlettsége az olvasási készséget határozza meg;



a relációszókincs fejlettségét, amely a nyelvi információk vételéhez szükséges,



a matematika tanulásához elengedhetetlen elemi számolási készséget;



a tapasztalati következtetést és a tapasztalati összefüggés-kezelést, mely a kritikus tanulás feltétele;



a beilleszkedéshez, együttéléshez szükséges elemi szociális készségek szintjét.

A DIFER tesztek során nem csupán a feladatok megoldását értékelik az óvodapedagógusok. Meghatározott szempontok szerint figyelik meg a gyermekek viselkedését, magatartását is Az óvoda-iskola átmenetet segíti, hogy a gyermekek iskolai fejlődésének követése 8 éves korig szintén a DIFER módszerrel történik. A Köznevelési rendszerből fakadó új elvárások

-

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 63.§ - az óvodának, az óvodás gyermek fejlődését nyomon kell követni, és azt írásban is rögzíteni

227

-

Területek: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás – nyomon követés + intézkedési tervek

-

Erkölcsi értékrend is

-

Minderről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, - kereteit a PP-ben rögzíteni 6.§ (2) bek. e., – a szülő és az óvoda együttműködése, a szülők tájékoztatásának részletes leírása

-

Az iskolába lépésről a döntés az óvodáé – 72.§ (4) bek. a., a szakszolgálatok igénybevételéről

-

72.§ (1) bek. a., – a szülő kötelezettségei, gondoskodása a szakszolgálatba történő eljutásról

-

63.§ (3) bek. Ha a szülő nem teljesíti a kötelességét, akkor azt a kormányhivatalnak jelenteni kell- szülői egyet nem értési nyilatkozat alapján

Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolai alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

A Pedagógiai Program

Valamennyi

Eredményességi

módja

mutató

Pedagógiai

A tanulási képességek

Program

megalapozásával, a

Éves Munkaterv

tanulási és egyéb

eredményes

A mindennapi

megvalósítása.

óvodai élet

Csoportok

kialakulásának

tevékenységei.

projekttervei

megelőzésével,

Folyamatos

óvodapedagógus

Dokumentálás

Heti tervek

részképesség zavarok

megoldási késztetés, monotónia tűrés,

A Gyermekek

figyelemkoncentráció,

Személyiséglap

az alkotásvágy

rendszere

szükséges szintjének

Egyéni fejlesztési terv

kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása.

228

229

Iskolaválasztás támogatása Tartalma

Formája

Gyakorisága

A Pedagógiai

A Pedagógiai

Évente 3-4

Programunknak

Programunknak

alkalom

megfelelően.

megfelelően.

Felelős

Nagycsoportos óvodapedagógusok

Dokumentálás

Eredményességi

módja

mutató

Feljegyzés

A gyermekek kudarcmentesen illeszkednek az iskolai életbe.

A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás

Eredményességi

módja

mutató

A gyermekek

Személyes

A nevelési év

sikeres

beszélgetés az

második

kudarcmentesen

iskolakezdésének

elsős

felében.

illeszkednek az

biztosítása,

tanítókkal.

IPR team

Feljegyzés

A gyermekek

iskolai életbe.

kontrollálása.

Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása Az iskolákkal való kapcsolattartás kialakításában, fenntartásában elsődleges szempontként szerepeljen az óvoda nyitottsága, kezdeményező készsége, a folyamatos innováció megkönnyíti az átmenet nehézségeinek leküzdését. Átmenetet támogató kapcsolattartás formái:  hospitálások: o tanítók látogatása az iskolába készülő óvodásoknál (bemutatók, óvodai tevékenységek megtekintése) o nagycsoportosok óralátogatása az 1. osztályban  egyéb formák megvalósítása: 230

o szülőértekezlet szervezése a tanköteles korú gyermekek szülei részére az első osztályos tanítónők bevonásával o ismerkedés az iskolával szülők, gyermekek együttes részvételével játék nyílt órákon o az iskolák bemutatkozó hetének propagálása szülők felé (plakátok, meghívók, tájékoztató füzetek) o iskolai ünnepélyeken való részvétel.  A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében Cél: A halmozottan hátrányos gyermekek sikeres iskolakezdésének biztosítása, kontrolálása. Sikeresen valósuljon meg az iskolai életbe való beilleszkedés. Módszerek, eszközök: - személyes beszélgetés az elsős tanítókkal - után követő lap kitöltése, értékelése - közös értékelés a DIFER teszt alapján (tanköteles korú és 1. osztályos gyermekek körében) Játék

A játék a gyermek legelemibb szükséglete, mert ezen keresztül szerzi ismereteit, tanul, jut örömhöz, sikerélményhez. Személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Programunkban a szabályjáték direkt irányítást követel, mely során a lényeg a szabály ismertetése. A többi játékfajta indirekt irányítást követel, mert a játék menete személyes, egyedi, fikción alapul és ezért kiszámíthatatlan, vagyis előre nem tervezhető. Ötleteket adunk a gyermekeknek, de ez nem jelent direkt beleszólást a gyermek játéktevékenységébe. Az indirekt irányítás nevelési elveink szerint azt jelenti, hogy mindig az adott szituációban döntjük el, hogy mennyire és hogyan avatkozunk bele a gyermek játékába.

231

Tanulás A tanulás célja a képességek fejlesztése egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes

gyermekekhez

igazított

módszerekkel,

eszközökkel,

az

egyes

gyermekekhez mért ütemben. Fontos a gyermekek fejlődésének nyomon követése. Ennek lényege, hogy a gyermekek tulajdonságait szem előtt tartva mindig a saját képességének legmagasabb fokáig tudjuk eljuttatni, mert az egyes részképességek ismeretében meg tudjuk határozni a következő lépést, a következő szintet. Az óvodai tanulás jellemzői:  A gyermek képessé váljon az élethosszig tartó tanulásra.  Épít a gyermeki kíváncsiságra.  „Felhasználja” a gyermek aktivitását.  Értékeli a kreatív megoldásokat.  Megteremti a játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit.  Egyénhez mérten értékel.  Örömteliséget biztosít.  Felhasználja a gyermekek meglévő ismereteit.  Egyformán jelentősnek tartja a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást.  Folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást az irányíthatóságot. Erkölcsi normák megalapozása Programunkban nem csak, hogy el kell viselni a „másságot”, de együtt élünk a sokszínűséggel. Ez nem más, mint az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten,

232

amely szinten egy csoport együtt kell, hogy éljen. Célunk az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör kialakítása. Az óvodai csoport akkor válhat közösséggé, ha minden egyes gyermek önmagában biztos, önálló és mindenkinek vállalható szerepet tölt be. Nevelésünk szerint a szokásrend kialakítása és az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Ebben az életkorban elegendő, ha az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban megnyilvánul, illetve néhány együttélési szabály betartásában. (köszönés, játékeszközök helyrerakása stb.) A normák kialakulása és alkalmazása a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet. Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek  Drámajáték

alkalmazása

az

óvodában

–

konfliktuskezelés

a

drámajátékkal Óvodánkban a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programmal dolgozunk. Fontos feladatunk, hogy képessé tegyük a gyermekeket a kommunikációra és a kooperációra. Mindezt a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az óvodánkba érkező gyermekek a családi helyzetükből adódóan, hátrányokkal küzdenek, sok negatív dolgot tapasztalnak. Feladatunknak tekintjük, hogy együttműködésre, egymásra figyelésre, megfelelő kommunikációra, viselkedésre neveljük őket. Az óvodás gyermekek iskolába lépés előtt sem tudják helyesen kifejezni magukat. Kevés szókinccsel rendelkeznek, nehezen tudnak egymással, de leginkább a felnőttekkel kommunikálni. Általánosságban, pedig megállapítható, hogy szóbeli megnyilvánulásaik során a gyermekeknek nincs kellő önbizalmuk. Különösen gyakran mutatkozik hiány napjainkban éppen az érzelmi biztonság, az érzelmi nevelés, a szocializáció, a gyermek alapvető szükségletei, így például a játékhoz való joga érvényesülése terén. Óvodásaink nagyobb hányada hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve roma gyermek. Nagy hangsúlyt fektetünk az integrációra, a másság elfogadására, a gyermekek egyéni 233

fejlesztésére. Gyermekeink többsége megkésett fejlődésű, részképességgyengeséggel küzdő, szociális fejlődésükben elmaradást mutató, beilleszkedési, magatartás problémákkal küzdő gyermek. Sajnálatos tény, hogy mindennapjaink állandó kísérő jelenségévé vált az önzés, az erőszak, az agresszió, a rosszindulat. A gyermekek nem csupán elszenvedői, de sajnos „tanulói” ezeknek a nemkívánatos viselkedéseknek, magatartásoknak. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A különféle játékok felhasználása a nevelő munkánk során egyáltalán nem új jelenség; tudjuk, hogy a játéktevékenység közbeiktatása hatékonyabbá teheti a nevelést és a tanulást. A dramatikus improvizációra, drámajátékra épülő tevékenységek már régen jelen vannak nevelőmunkánkban, hiszen a dramatizálás, bábozás anyanyelvi nevelésünk szerves része. A nevelés legfőbb területének a játékot tekintjük. Az óvodapedagógusok rendelkeznek drámapedagógiai ismeretekkel, ezért a drámajátékokat

alkalmazzuk

a

gyermekek

viselkedéskultúrájának,

beszédkultúrájának, alkalmazkodásának fejlesztésére. A drámapedagógia egyedisége a közösségépítő erejében rejlik, valamint az eszköztelenségében, mert nem kell hozzá más, csak maga a gyermek és a játékot irányító, gyermekekkel együtt játszó óvodapedagógus. Célunk a gyerekek kíváncsiságának kielégítése, érdeklődésük felkeltése anyanyelvileg fejlett, világot megértő, önmagát kifejezni tudó gyerekek nevelése, s a mindenkiben ott rejlő tehetség kibontakoztatása, a kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlesztése, hisz ezen keresztül alapozható meg a tanulási képesség. Nevelőmunkánkban fő hangsúlyt kap: 

a játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, játékos tanulás

 a környezet kialakítására, megszerettetésére és védelmére való nevelés  a magatartás és viselkedéskultúra megalapozása

234

 az önkifejező-képességek fejlesztése  az egészséges életmódra nevelés. Sajátos feladatunknak tekintjük:  a fejlődésben lemaradt és /vagy akadályozott gyermekek nevelését  a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását  a hatékony gyermekvédelmet A drámajáték szerepének lehetőségei  Neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolhatjuk  Konfliktusok feloldásához alkalmazhatjuk  Terápiás céllal is felhasználható (pl.: hátrányos helyzetű gyermekek szocializációját segítheti elő)  Képesség fejlesztő játékok alkalmazásával a beszédkészséget, a kommunikációs készséget fejleszthetjük hatékony módon az óvodában, ezzel közvetve az iskolaérettség elérésének hatékony módszere lehet a drámapedagógia A dramatikus nevelés pozitív hatásai  Segít a gyermeknek önmaga és a környező világ megismerésében  Rugalmas gondolkodást, önálló alkotó képességet fejleszt  Időérzékének fejlődését, térbeli és testi biztonságának javulását fejleszti  A közösségben, közösségért tevékenykedő gyermek aktivitását serkenti  Beszédkészségének, nyelvi kommunikációs képességének tisztaságát segíti  Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök (Tv, Videó) okozta passzivitást  Gazdagítja a szabadidő hasznos kitöltését  Mozgáskotta módszer Olyan tervszerű és hatékony eszközt kínál, amely a kisgyermekkor testi és pszichológiai sajátosságaihoz alkalmazkodva játékos módon fejleszti a gyermekek testi, kognitív és viselkedéses funkcióit. 235

A Mozgáskotta módszer jelentősége  Mozgásos tevékenységbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek.  A széleskörű játékos fejlesztési formák megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, ami további motivációs bázisul szolgál. A program újszerűsége  Eredményesen használható - sajátos eszközrendszert teremtett a mozgás és személyiségfejlesztés óvodai nevelésbe ágyazható tevékenységeire, építve az óvodapedagógusok kreativitására.  A

Mozgáskotta

módszer jól

beilleszthető a

különböző

óvodák

mindennapjaiba. A módszer beépítése a nevelési programba, a mindennapokba Minden mozgásos tevékenység a kisgyermek számára a világ megismerésének forrása és színtere, egészséges fejlődésének alapja. Az ismeretszerzés legfőbb forrása

a

közvetlen

tapasztalatszerzés.

Rugalmas

napirendünkben

megnövekedett idő áll rendelkezésre a szabad mozgásra. Kiemelt fontosságú nevelőmunkánkban a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgástapasztalatok bővítése, minél több gyakorlási lehetőség biztosításával a testi képességek fejlesztése. A Mozgáskotta módszert hatékony segítségnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek célzott fejlesztésében, mert a módszer pszichológiai megközelítése szerint alkalmas a meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek kibontakoztatására, differenciált fejlesztésére. Az eszközrendszer céltudatos, tervszerű használata során a gyermekek korcsoportokra bontva heti egy alkalommal irányított foglalkozáson vesznek részt. A korcsoportok a gyermekek egyéni képességeinek és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatók, ami segíti a pszichés funkciók és fizikai képességek egyéni harmóniáját, a pozitív érzelmek átélésével a mozgásos aktivitás kialakulását.  Okos(koc)ka Fejlesztő Kockajáték-család 236

Az Okos(koc)ka eszközcsalád alkalmas 4-14 éves gyermekek képességeinek fejlesztésére. A gyermekek játékosan sajátíthatják el és gyakorolhatják azokat a képességeket, amelyek az iskolai tanuláshoz, az olvasás – írás - számolás zavartalan megtanulásához szükségesek. A fejlesztő kockajáték család újszerűnek, korszerűnek mondható:  Elsősorban fejlesztő eszköz, mellyel a gyermek gyakran játszhat. Eközben világossá válik, hogy mivel boldogul könnyebben és nehezebben és ez megbízhatóbbá teszi a gyermek fejlettségének megítélését.  Az

eszköz

megbízható

előrejelzést

ad

a

tanulási

zavar

veszélyeztetettségének megállapítására, illetve a tanulási zavar okainak feltárására. Ha a gyermek lényegesen alulteljesít az életkora alapján elvárttól, vagy teljesítménye diszharmóniát mutat és a játékos fejlesztések sem mutatnak fejlődést, akkor gondolhatunk potenciális tanulási zavarra.  A manipulációba ágyazott percepció-fejlesztés hatékonyabb eljárás, mint a feladatlapozás. Ennek oka, hogy a vizuális ingerek szerveződésében a gyermek aktívan részt vehet, figyelmi funkciói eredményesebbek és motivációja is erősebb. Szívesen és gyakrabban foglalkoznak a gyermekek fejlesztő eszközökkel, mint feladatlapokkal.  Az eszközcsalád játékos feladathelyzetben biztosítja az önellenőrzés lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a gyermek egyedül, felnőtt jelenléte nélkül két - három fős csoportban is játszhat a kockákkal.

Óvodapedagógusaink rendelkeznek képesítéssel az Okos(koc)ka Fejlesztő Kockajáték - család használatáról, így diagnosztikus használatuk szakszerű.

VIII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai 237

élet megkezdéséhez szükséges szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: 

Testi

érettség:

összerendezett

első

alakváltozás,

mozgás

és

fogváltás,

fimommotorika.

arányos

testalkat,

Viselkedését,

testi

szükségleteit irányítani képes. 

Lelki érettség: nyitott érdeklődés, érzékelés, észlelés differenciálódik. Téri észlelés, tájékozódás fejlett, testséma kialakult. Szándékos bevésés, felidézés, szándékos figyelem megjelenik Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthető, folyamatos kommunikáció, mondatszerkezetek, mondatfajták megjelenése. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartási formák.



Szociális érettség: Képessé válik a gyermek az együttműködésre, kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és társaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, feladattudata kialakulóban van.

IX.

A

NEVELŐ

–

FEJLESZTŐ

MUNKA

MÉRÉSI,

ÉRTÉKELÉSI RENDSZRE, ELVEI A nevelő – fejlesztő munka mérésének, értékelésének célja:

-

A fejlesztő folyamat szakszerű ellenőrzése és értékelése az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig. A mérés, értékelés segítségével kapunk visszajelzéseket

a

gyermekek

előrehaladásáról,

nevelőmunkánk

eredményességéről, az esetleges hiányosságokról.

238

Az értékelés nem csupán tényfeltáró tevékenységet jelent, hanem olyan eszköz, amely folyamatokat, változásokat indukálhat mind az egyénben, mint a szervezetben. A tények minél objektívebbek, annál alkalmasabbak munkánk folyamatos javítására. A mérés azt szolgálja, hogy a pillanatnyi állapotnak megfelelően kijelölhessük a fejlesztés fő irányvonalait. A hangsúly a nevelőmunka fontosságán van. A megismételt vizsgálat eredményéből vonhatjuk le a következtetést, hogy az elmúlt időszakhoz képest a gyermek neveltségi szintjében milyen változás következett be. Az értékelésnél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a személyiségfejlődésben különbségek vannak az egyes gyermekek között. Ahhoz, hogy objektív tényekhez jussunk, az óvodában is szükség van olyan eszközökre, módszerekre, melyek által számszerűsíthető adatokat kapunk. Az óvodai nevelőmunka eredményessége szempontjából fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a gyermekek fejlettségét, készségét, képességét illetően. A programhoz kapcsolódó mérőeszközök A helyi programunkban meghatároztuk a sikerkritériumokat – a fejlődés várható jellemzőit az óvodáskor végére. Dokumentumok:  Fejlődési napló  Iskolaérettségi tesztek  OviSzolga mérőlapjai A mérés rendje: Terület

Módszer

Eszköz

Gyakorisá

Felelős

Dokumentálás

g Bemeneti

Célirányos

Adat /

Óvodába

A csoport

mérés

megfigyelés

mérőlap

lépést

óvodapedagógusai

Fejlődési napló

239

kitöltése

követő 2 héten belül

3-5 éves

Megfigyelés

Egyéni

Évente

A csoport

kori

fejlődési

minimum

óvodapedagógusai

fejlettség

napló

kétszer

Fejlődési napló

OviSzolga

nyomon követése 6 éves

Kimeneti

Tankötel

Minden év

A csoport

Óvodai

képességszi

mérés

es korú

január /

óvodapedagógusai

csoportnapló

nt

gyermek

február

Iskolaérettségi

mérése – a

ek

hónapban

teszt

fejlődés

számára

jellemzői

készített

óvodáskor

mérőesz

végére

köz

Nevelőtestületünk közösen kidolgozta a gyermekek fejlődésének szempontjait. Az alábbi területeket kívánjuk mérni. A gyermekek fejlődésének nyomon követése Területei:  Anamnézis, családlátogatások tapasztalatai  Beszoktatás – befogadás  Gondozási tevékenységek  Mozgás  Értelmi fejlettség  Beszédfejlettség  Szociális érettség Fejlettségi szint mérése 240

Kidolgoztuk a gyermekek folyamatos fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési naplót. A gyermekek 3-4 évi fejlődésének áttekintésére szolgál. Az OviSzolga mérőrendszerét folyamatosan használjuk a HHH-s gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követésére. Évente háromszor értékelünk, az értékelés eredményeit a szülőkkel ismertetjük. Kimenet mérés 6-7 éves korban mérünk. Milyen a gyermekek iskolakészültségi foka:  A neveltségi mutatók  Az önállóságuk  A tanuláshoz való képesség birtoklásának mértéke szerint. Ez egyben az iskola alkalmassági vizsgálat is, írásos nyilatkozat az iskolaérettségről. Az óvodapedagógus feladata, hogy a helyi mérési rend alapján a megfigyelés eredményeit rögzítse, annak eredményiről a szülőket félévenként tájékoztassa.

X. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI A tervezésben tudatosan vesszük figyelembe, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. 241

A cél és feladat ismeretében éves tervet készítünk, ám konkrét formában egy hetes periódusban tervezünk. A rugalmas napi-és heti rendünk során lehetőség nyílik a gyermeki személyiség fejlesztésére, a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek és aktuális tevékenységeinek feldolgozására. A

gyermekek

folyamatos

megfigyelése,

az

óvodások

élményeinek

meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A tervezésnél fontos, hogy kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzünk. Feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések

adjanak

alapot

az

egyéni,

differenciált

fejlesztés

megtervezéséhez. A lényeg mindig az, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémákkal foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermekeket. Ennek kialakításához, mindenek előtt az szükséges, hogy óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése folyamatos feladatunk, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól. A fejlesztés kerete: A teljes nevelési folyamat, amely vegyes vagy osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. 242

A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei:

-

Önálló és irányított tapasztalatszerzés

-

Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások

A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

Napirend: Óvodánk napirendje biztonságot ad és állandóságot jelent a gyerek számára. A napirendünk rugalmassága lehetővé teszi, hogy a gyermekek testi-lelki szükségleteiket bármikor kielégíthessék. Megfelelő időkeretet biztosítunk a gyermeki tevékenységekhez, a fejlesztés a délelőtti időben történik. A napirend általános időkeretei: -

Játék és szabadidős tevékenység

-

Étkezés, pihenés

-

Öltözködés, tisztálkodási tevékenység

-

Komplex foglalkozások naponta

Napirend Óvodánk 10 órás nyitva tartással üzemel, 5 óra 30 perctől, 15 óra 30 percig.

5 óra 30 perctől 12 óráig:

243

-

Gyülekezés,

játék,

foglalkozások,

folyamatos

megfigyelések,

reggeli,

komplex

levegőzés,

séta,

gondozási feladatok 12 órától 14 óra 45 percig:

-

Ebéd, gondozási feladatok, mese, pihenés, folyamatos ébredés

14 óra 45 perctől 15 óra 30 percig:

-

Uzsonna, folyamatos hazamenetel

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a követelmények, az évszakok, a váratlan események hatására.

Hetirend

A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő. Ugyanúgy érvényesül a rugalmasság, az aktualitás, az adott helyzetek, témák kihasználása érdekében. A hetirend általános tartalma

H.: Mindennapi testnevelés Mese-vers

K.:

Mindennapi testnevelés

Matematika

Mese-vers SZ.: Mindennapi testnevelés

Művészeti tevékenységek

Mese-vers

244

CS.: Mindennapi testnevelés

Természet – társadalom – ember

Mese-vers P.:

Mindennapi testnevelés

Művészeti tevékenységek

Mese-vers

Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:  Heti nevelési terv készítés – folyamatos  Hetirend és napirend összeállítása – év elején  A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése – folyamatos  A nevelőmunka folyamatos értékelése – 3 havonta, éves munka értékelése a tanév végén

XI. ÓVODAI ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK 1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei:

-

Nyilvános ünnepek: Anyák napja Évzáró Ballagás

-

Az óvodai csoportok közös kirándulása: Gyermeknap

2. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek:

-

Mikulás

-

Advent (megemlékezés)

-

Karácsony

245

3.

-

Farsang

-

Húsvét (megemlékezés)

Jeles napokhoz kapcsolódó megemlékezések:

-

Katalin napja

-

Borbála napja

-

Luca napja

4. Nemzeti ünnepeink:

-

Március 15.

-

Május 1.

5. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek:

-

Óvoda fennállásának évfordulója

-

Megemlékezések a gyermekek születés-és névnapjáról

Célunk, hogy minden gyermek számára felszabadult, örömteli együttes ünnepet, játékot jelentsen.

246

XII. AZ ÓVODA KAPCSOLATA A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az eredményes partnerközpontú együttműködés során óvodánk arra törekszik, hogy megismerje a közvetlen partnerek igényeit, elvárásait, és az óvoda alapelveit, céljait, feladatait összehangolja az együttműködés érdekében. A partnerközpontú óvodai nevelés alapvető feltétele, hogy a szülők és óvodapedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő dolgozók között bizalmon alapuló együttműködés alakuljon ki. Ennek érdekében határoztuk meg óvodánkban a kapcsolattartás, az együttműködés lehetséges módjait, formáit.

Kapcsolatteremtési

Feladat

Forma

lehetőségek

- A gyermek adatainak Óvodai beíratás

felvétele.

Közös beszélgetés

- Ismerkedés az óvodával, óvodapedagógussal. - Ismerkedés az óvoda programjával. - A gyermek megismerése Családlátogatás

közvetlen családi

Közös beszélgetés,

környezetében, tájékozódás a ismerkedés a gyermekkel, családi nevelés elveiről,

szülővel. 247

szokásairól, az óvodával szembeni elvárásokról. Beszoktatás

- A gyermek beillesztésének

Közös

ismerkedés

segítése, biztonságérzetének

óvodával,

megteremtése.

elvének érvényesítése.

az

fokozatosság

- Az óvoda, a csoport, a Szülői értekezlet

gyermekek életével,

Értekezlet,

előadás,

fejlődésével kapcsolatos

helyzet

információk megbeszélése,

beszélgetés,

vélemények, javaslatok

együttműködés.

megbeszélés, interaktív

figyelembevétele. - Betekintés az óvoda Nyílt napok

mindennapjaiba.

Megfigyelés, közös

- Ismerkedés a nevelés

megbeszélés,

folyamatával, a szabad játék

problémafeltárás

készségekre, képességekre gyakorolt hatásával, a program gyakorlati megvalósulásával.

SZMK

- Szülők érdekképviselete,

Közös fórumok,

szülői feladatok

megbeszélések.

koordinálása, szülői

Véleménynyilvánítás,

kezdeményezések

törvényes jogok

megvalósítása.

érvényesítése

- A szülők tájékoztatása a Fogadó óra

gyermek egyéni fejlődéséről,

Megbeszélés

nevelési problémák megbeszélése, segítségnyújtás. - Az óvoda közösségi

Közös tevékenységek

Közös ünneplések

szellemének, hagyományainak

(gyermek -szülő-

(Az óvoda

ápolása, közös élmények az

óvodapedagógus)

248

hagyományos

óvodai kötődés erősítésére.

ünnepei

- Óvoda-család kapcsolat

keretében)

mélyítése

meghitt közös együttlét.

- Szülő-gyermek kapcsolat megismerése. - Kapcsolattartás erősítése a Szabadidős

szülővel

pozitív

program

erősítése az óvoda iránt.

kötődés Közös együttlét.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Intézmény

Feladat

Módja

neve

Gyakorisá

Kapcsolattart

g

ó személy

- A gyermekek általános orvosi

Személye

Évente 1-1

- gyermekorvos

Gyermekorvo

vizsgálata.

s

alkalom

-

s

- Tanköteles

találkozás

tagóvoda

vezető

gyermekek komplex vizsgálata. - Személyi higiéné ellenőrzése.

Személye

Védőnők

- körzeti

Védőnői

-

s

ütemterve

védőnők

hálózat

Szűrővizsgálatok

találkozás

alapján

- tagóvoda

249

elvégzése.

vezető

- Veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásána k egyeztetése a gyerekvédelmi felelőssel. - Törzslapok dokumentálása.

250

- A prevenció, a HH / HHH Gyermekjó gyermekek léti és

felkarolása és a

Családsegít megfelelő ő Szolgálat

Esetmegbeszélés,

Havonta

családgondozókk

egyszer

al

kapcsolat szükség

felvétele.

esetén

segítség

családgondozó gyermekvédel mi felelős

megszervezése. - Jelzőrendszer működtetése. - Előszűrés a tanköteles

Személyes

Szükség

gyermekek

találkozás

részére.

gyermekekkel,

Pedagógiai

- Logopédiai

szülőkkel,

A

Szakszolgá

felmérés.

óvodapedagógus

szűrések

lat

- Eredmények

okkal -problémák minden

egyeztetése.

megbeszélése,

tanév

- Logopédiai,

segítségadás.

végén

Gyermekek

Programo

tagóvodavezet

megkönnyítése. látogatása az

któl

ő

Általános

- Egymás

függően

Iskolák

rendezvényein

óvodapedagóg

való részvétel.

usok

a esetén

tagóvodavezet ő óvodapedagóg usok

pszichológiai fejlesztő foglalkozások rendszeres végzése. - Óvoda – iskola közötti átmenet

iskolában

- Iskolába lépő

Részvétel az

gyermekek

„iskolahívogatón

251

Helyszín

látogatása az 1.

”

osztályban. - Tanítónők ismerkedése a leendő iskolás gyermekekkel. Óvodapedagóg usok látogatása az 1. osztályokban. (utánkövetés)

Óvodák közötti kapcsolatok A szervezeti kultúra fejlesztése érdekében szoros kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszünk a városban működő többi óvodával. Szakmai napok alkalmával ellátogatunk más intézménybe, ahol betekintést kapunk egymás munkájába, ezzel is segítjük a szakmai fejlődést, a szakmai munka színvonalának emelését.(pályázaton tanultak alkalmazása). Feladatterv készítése az intézményi szolgáltatás színvonalának növelése érdekében, szervezetfejlesztés a TÁMOP 3.1.11-12/1-2. „ÓVODAFEJLESZTÉS” megvalósításához FELADATTERV, A TOVÁBBKÉPZÉSEN SZERZETT ISMERETEK NEVELŐTESTÜLETI ÁTADÁSÁRÓL 3. Táblázat Időpont

Módszer

Képzés neve

Cél

Sikerkritérium

252

Felelős

d Vezér Úti 2013.

gyakorlati és Drámapedagógia A drámapedagógia

da

elméleti

– a hátrányos

módszereivel segítsük a módszerek

tréning

helyzetű tanulók

gyermekek

hatékony

integrált

beilleszkedését,

alkalmazása.

nevelésének

valamint a

elősegítésére

személyiségformásának

11.19.

A drámapedagógiai A képzésen részt vevők és az óvodavezető

hatékonyságát.

ros téri

2013.

gyakorlati és Ön és társismeret Önismeret és

Az egyén

A képzésen részt

da

10.22.

elméleti

önértékelés

megtanulja, reálisan vevők és az

tréning

fejlesztésének

értékelni önmagát

megtanítása és

és társait. Tudását

óvodavezető

gyakorlati alkalmazása alkalmazza a a mindennapokban.

gyermekekkel való kapcsolatban.

fi úti Óvoda 2013. 10.29.

gyakorlati és Drámapedagógia A drámapedagógia

A drámapedagógiai A képzésen részt

elméleti

– a hátrányos

módszereivel segítsük a módszerek

vevők és az

tréning

helyzetű tanulók

gyermekek

hatékony

integrált

beilleszkedését,

alkalmazása.

nevelésének

valamint a

elősegítésére

személyiségformásának

óvodavezető

hatékonyságát.

ányi Óvoda 2013. 11.05.

gyakorlati és Harc a kiégés

Az óvodapedagógusok

Felismerje

A képzésen részt

elméleti

ellen, vagy

ismerjék fel a kiégés

önmagában a tünet

vevők és az

tréning

állítsuk vissza a

tüneteit, okait.

együttest, váljon

óvodavezető

pedagógusok

Sajátítsák el azokat a

képessé arra, hogy

életerejét

technikákat,

segítséget kérjen a

amelyekkel a folyamat

probléma

megelőzhető illetve a

megoldására.

probléma korrigálható.

253

janich úti

2013.

gyakorlati és Informatikai

Szerezzenek olyan

Biztonsággal

A képzésen részt

da

11.12.

elméleti

szoftver

alapismereteket és

használja az

vevők és az

tréning

ismeretek a

gyakorlatot amelyek

informatikai

óvodavezető

hatékony

lehetővé teszik

eszközöket és

pedagógiai

számukra az újabb

szoftvereket.

munkavégzéshez ismeretek befogadását. Használják biztonsággal az informatikai eszközöket és szoftvereket.

na úti

2013.

gyakorlati és Lelki egészség

A résztvevők képesek

A csoportban

A képzésen részt

da

10.15.

elméleti

fejlesztése,

legyenek tudatosan

érezhető lesz a

vevők és az

tréning

önismereti

csökkenteni saját

nyugalom és

óvodavezető

technikák

sztereotípiáik

harmónia.

segítségével

befolyását a gyermekek megítélésében, értékelésében.

tmány úti

2013.

gyakorlati és Agressziókezelés Azoknak az

Biztonságosabbá,

A képzésen részt

da

11.26.

elméleti

a közoktatási

ismereteknek és

tudatosabbá válik az vevők és az

tréning

intézményekben

módszereknek az

agresszió kezelése.

óvodavezető

átadása, amellyel a valódi agresszió felismerhető, eredményesen kezelhető.

yorósvölgyi 2013.

gyakorlati és Konfliktuskezelés Az értő figyelem

Változatos

A képzésen részt

da

elméleti

a közoktatási

alkalmazása.

módszerek

vevők és az

tréning

intézményekben

Konfliktusok

alkalmazásával

óvodavezető

együttműködéssé

képessé válik a

alakításának tanítása.

konfliktushelyzetek

12.03.

kezelésére.

254

g úti Óvoda 2013. 12.10.

gyakorlati és Óvodából az

A pedagógusok

A tanult új

A képzésen részt

elméleti

iskolába

képessé válnak arra,

technikák,

vevők és az

tréning

zökkenőmentesen hogy összehangolt

módszerek

óvodavezető

fejlesztő munkájuk

beépítése és

során a gyerekek

alkalmazása az

játékosan és

óvoda-iskola

élményszerzésként

átmenet

éljék meg az óvoda –

folyamatába.

iskola átmenetet.

Az intézményfenntartóval való együttműködés új formái (Külső intézményértékelési mechanizmus működtetése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának módjai, az intézményfenntartók oktatási tevékenységének segítése, például a rövid-és középtávú tervezést megalapozó helyzetfelmérés és elemzés készítésével)  Fenntartó: o természetes vagy jogi személy o rendelkezik a köznevelési feladat ellátására való jogosultsággal és o működtetővel közösen gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges feltételekről  Fenntartó feladati és jogai (Nkt. 83. §): o dönt: intézmény létesítése, megszüntetése, átszervezése, név megállapítás (→ véleménykérés) o meghatározza: költségvetés, térítési és tandíj szabályai, osztályok száma o ellenőrizheti: gazdálkodás, működés törvényessége, hatékonysága A fenntartóval való kapcsolattartás

255

3. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos. Elsősorban a következő területekre terjed ki:

-

az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

-

az intézmény tevékenységi körének módosítására,

-

az intézmény nevének megállapítására,

-

az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

-

az intézmény ellenőrzésére

A pedagógiai – szakmai ellenőrzés új rendszere •

Fenntartói szerepek változása – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – Önkormányzatnál maradó feladat (óvoda) – Egyéb fenntartók (pl.: egyház, alapítvány stb.)

•

Működtető Jogszabályban meghatározottak szerint - fenntartó - települési önkormányzatok

Ellenőrzési jogkör és feladat szeptembertől •

Törvényességi ellenőrzés

- Nem állami intézményfenntartók fenntartói tevékenysége - kezdeményezi: kormányhivatal, kivételes esetben oktatásért felelős miniszter - végzi: kormányhivatal fenntartó az általa fenntartott intézmény esetében •

Hatósági ellenőrzés - kezdeményezi: kormányhivatal - végzi: kormányhivatal

•

Szakmai ellenőrzés – Intézményvezető kezdeményezésére szakértő bevonásával

256

4. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:

-

az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében amennyiben szükséges.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: -

szóbeli tájékoztatás

-

írásbeli beszámoló

-

egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

-

a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

-

speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

XIII.

A

GYERMEK-ÉS

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az óvoda feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermekek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezzük az óvodai környezetet, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Nevelő-fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítjük a hátrányos helyzetből való felzárkózásban. (Esetlegesen előforduló migráns gyermekeknek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.) Intézményünk gyermekösszetételének néhány általános jellemzője:

257

A gyermekek 70%-a szociálisan nehéz, szegényes körülmények között él. 

A szülők alacsony iskolázottságúak (sok esetben még az általános iskolai végzettség sincs meg) sőt néhány szülő analfabéta.



Gyakori a 4-5, sőt több gyermekes család.



Nagyon kevés szülőnek van állandó munkahelye, így alkalmi munkából, illetve segélyből élnek, melyből a mindennapi megélhetés is problémát okoz. (Gyakran találkozunk olyan gyermekekkel, akik csak az óvodában étkeznek.)



Számos gyermek él emberhez méltatlan lakáskörülmények között, ahol még a nyugodt pihenési, alvási és tisztálkodási lehetőség sem adott.



Nagy számban vannak veszélyeztetett és hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink.



Sok

szülőre

a

közöny

jellemző

gyermekének

fejlődésével,

viselkedésével, óvodai életével kapcsolatban. Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, valamint akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelmi munka célja:

258

 a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése  esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése, fejlesztése  intervenciós gyakorlat kialakítása a családok segítésében  magatartászavaros gyermekek beilleszkedésének segítése az óvodai közösségbe  a kommunikációs zavarokkal küzdő és beszédhibás gyermekek beszédállapotának javítása  sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

fejlesztése

–

szakemberek

segítségével, lehetőleg integrált formában – melynek eredményeként jussanak el fejlődésük optimális fokára  kölcsönös bizalom, együttműködés kialakítása a szülőkkel  legyen természetes a különbözőség elfogadása a gyermekeink, az óvoda dolgozói és a szülők körében  a segítő hálózattal való hatékony együttműködés Gyermekvédelmi feladatok:  rendszeres kapcsolattartás a gyermekek szüleivel, együttműködés a gyermekek fejlesztésében  a rászoruló gyermekek fejlesztése érdekében a kapcsolat felvétele a gyermek fogyatékosságának megfelelő szakemberrel  biztonságos, egészséges fejlődést biztosító környezet megteremtése  a gyermeki és szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában  a gyermeket, a családot megillető kedvezményekhez való jutás segítése  együttműködés

a

gyermekvédelemben

partner

szervezetekkel:

családgondozó  egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása  hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodáztatásának segítése, egyéni fejlesztése 259

 a fejlődésben, viselkedésben elmaradott, sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő szakemberhez irányítása, hatékony együttműködés az érintett szakemberekkel. A feltárás feladatai:  A veszélyeztetettség, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, a problémák feljegyzése.  A

gyermekek

veszélyeztetettségének,

hátrányos

és

halmozottan

hátrányos helyzetének megkülönböztetése a helyi kritériumok alapján. A megszüntetés feladatai:  a gyermek helyzetének lehetőség szerinti javítása  induló hátrányok csökkentése  a felzárkóztatás megszervezése, esélyegyenlőség biztosítása  együttműködés konkrét esetekben a segítő társszervezetekkel  segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően  a szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez. Óvodán belüli tevékenységek, amelyekkel a feladatok megvalósíthatók:  Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás.  Naprakész tájékoztatás a segítség igénybe vételének lehetőségeiről: segély javaslatok, ingyenes ruha akció, étkezési hozzájárulás.  A szülőkkel való kapcsolattartás: családlátogatás, nyílt nap, fogadó óra, közös programok.  A gyermekek nevelésének elősegítése céljából ismeretterjesztő előadások szervezése: pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus meghívása.  Egyénre szabott fejlesztés: tervkészítés, a fejlődés nyomon követése, a szülők figyelmének felhívása a gyermekek fejlődésének sajátosságaira.  HH / HHH gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása a törvényes előírást követő egyéni fejlesztéssel és annak dokumentálásával. 260

Az éves gyermekvédelmi feladattervet az óvoda gyermekvédelmi felelőse ismerteti, a nevelőtestület fogadja el. A gyermekvédelmi program megvalósulásának erőforrásai Személyi feltételek:

-

Gyermekvédelmi felelős megbízása.

-

A továbbképzésekbe valóbekapcsolódás elősegítése.

-

Az

óvodában

dolgozók

rendszeres

tájékoztatása

e

témában

a

gyermekvédelmi felelős által. Tárgyi feltételek:

-

Az óvodában egészséges, nyugodt környezet biztosítása.

-

Eszközök biztosítása a gyermekek fejlesztéséhez.

-

Alapdokumentumok: o Jelenleg érvényben lévő gyermekvédelmi törvény és jogszabályok gyűjteménye. o A

veszélyeztetettséget

észlelő

jelzőrendszer

működési

szabályzata. o A jelzőrendszer tanévre szóló munkaterve. o A gyermekvédelmi munkaterv o Intézményi esélyegyenlőségi terv

Kapcsolattartó

Kapcsolattartás

személy

módja

Gyermekjóléti

A szakszolgálat

jelzőlap,

Szolgálat

vezetője

személyes

Partnereink

Gyakoriság

szükség szerint

találkozás

261

Családgondozó

esetmegbeszélés

szükség szerint

Családsegítő

A szolgálat

esetmegbeszélés,

szükség szerint

Szolgálat

vezetője

családgondozás

Pedagógiai

intézményvezető

esetmegbeszélés

szükség szerint

az óvoda

személyes

havi

védőnője

találkozás

rendszerességgel

Gyermekvédelmi Szolgálat családgondozói

Szakszolgálat Védőnői Szolgálat

Az

óvoda gyermekvédelmi

felelőse által

készített

éves

feladattervek

intézményünk munkatervének részét képezik, azok értékelésére a tanévzáró értekezleten kerül sor.

262

TARTALOMJEGYZÉK

263

ESZKÖZJEGYZÉK

Az eszközök mennyiségét az adott tanév gyermeklétszámának és az eszköznormában meghatározott mennyiségi mutató százaléka adja. A

program

megvalósításához

szükséges

eszközök

és

felszerelések

rendelkezésünkre állnak. Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. Helyiségeink

Helyiségeink

Virág úti

Tétény úti

Bánszállási

megnevezése

Óvoda

óvoda

tagóvoda

Csoportszoba

3

6

1

Tornaszoba

1

1

0

Játszóudvar

2

2

1

Óvodavezetői iroda

1

1

1

Gazdaságvezetői iroda

1

1

0

Gyermeköltöző

2

6

1

Gyermekmosdó, WC

2

6

1

Felnőtt öltöző

1

0

0

Főzőkonyha

0

1

0

Melegítő konyha +

1+1

0

1

Felnőtt WC

1

2

1

Raktár

1

2

0

Szertár

1

1

0

előkészítő

264

A szülők fogadására nincs külön helyiségünk. Azt, hogy éppen melyik helyiségben fogadjuk a szülőket, a szülővel való találkozás célja határozza meg.

Helyiségeink bútorzata és egyéb berendezési tárgyaink

Csoportszoba:

 Óvodai fektető és fektető tároló  Gyermek asztalok  Gyermek székek  Függönyök (fényvédő is)  Szőnyegek  Játéktartó szekrények, polcok  Élősarok állvány  Edény-és evőeszköz tároló szekrény  Szeméttartók

Tornaszoba:

 Tornapadok  Tornaszőnyegek  Bordásfalak  Óvodai többfunkciós mászó készlet  Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Játszóudvar:

 Babaház 265

 Homokozók  Mozgást fejlesztő eszközök Óvodavezetői iroda:

 Íróasztal és szék  Könyvszekrény, iratszekrény  Ülőgarnitura asztallal  Telefon  Számítógép, nyomtató, multifunkciós készülék Gazdaságvezetői iroda:  Íróasztal és szék  Iratszekrény Gyermeköltöző:  Öltözőszekrények Gyermekmosdó, WC:  Törölközőtartók  Fogmosó pohár – tartó Felnőtt öltöző:  Ruhafogasok  Szekrények  Fotelek Melegítő konyha és előkészítő:  Gázzsámoly  Villanytűzhely  Előkészítő asztal  Hűtőgépek 266

Tisztálkodási és egyéb felszereléseink  Fogkefék, fogmosó poharak  Körömkefék, szappantartók  Törölközőtartók  Abroszok  Takarók Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközeik  Mosógép, centrifuga  Vasaló  Vasalóállvány  Szárítóállvány  Takarítóeszközök  Hűtőgépek  Porszívó  Fűnyíró  Szegélyvágó  Kerti szerszámok Nevelőmunkát segítő játékaink, eszközeink

 Különféle játékformák eszközei  Mozgásfejlesztő eszközök  Ének-zene, énekes játékok eszközei  Anyanyelv és kommunikáció fejlesztéséhez szükséges eszközök  Értelmi képességeket fejlesztő játékok és eszközök  Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok és eszközök  Természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését segítő eszközök, anyagok 267

 Munka jellegű tevékenységek eszközei

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

 Televízió  Videó  Magnetofon  Diavetítő  Vetítővászon  Hangszerek  Egyéni fejlesztést szolgáló eszközök

Egészség-és munkavédelmi eszközeink

 Étel-mintavételi készlet  Mentőláda  Gyógyszerszekrény  Munkaruhák  Védőruhák  Tűzoltó készülék

Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a program eredményességét, hatását erősítik a következő speciális eszközök: 

Egész alakot láttató tükör – A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke.



Fejlesztő játékok – Részképességek fejlesztésére.



Mozgást fejlesztő tornaszerek – Egyes mozgás típusok fejlesztésére (pl.: egyensúlyozás) 268



Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak – A meglévő eszközök tudatosabb használata a program szellemében.



Szakkönyvek, folyóiratok – Az újabb pszichológiai, pedagógiai, módszertani kutatások folyamatos figyelemmel kisérése elengedhetetlen a program korszerűsítése érdekében.

269

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Az óvoda nevelési programját a nevelőtestület elfogadta. Dátum:………………………..

…………………………… Juhászné Völcsek Mária

Egyetértését nyilvánította a Szülői Szervezet. Dátum:…………………………….

…………………………………. Szülői Szervezet Elnöke Véleményezte: …………….. Dátum:……………………..

………………………….. Aláírás

270

Dátum:…………………………….

……………………………………. Aláírás

…………………………………… Juhászné Völcsek Mária

271

272