ha valami nem passzol

9 771786 823008

16010

Az épületgépészeti szakoktatás hibalistája ...............................2 Adalékanyagok a kazánokhoz ..................................................8

Mustra

ha valami nem passzol

A gépészkereskedôk Medinája, Budaörs ................................22

Arcképek és vélemények

A szakma patológusa .............................................................24 Hogyan tovább, ifjú épületgépész? ........................................46

Az épületgépészeti kivitelezés egyik legnagyobb hibalehetôsége az, hogy két (több) össze nem illô anyagot, szerkezetet hozunk egymással kapcsolatba. Ebben a hónapban több cikkünk foglalkozik ezzel bakifajtával.

Technológiák

Fûtési rendszerek javítása, tisztítása és karbantartása belülrôl ...........................................28 Közösségi épületek vízfogyasztásának csökkentése ...............32 Fôelzárók, szakaszolók .............................................................50

Mindjárt itt van a kazán-vízkezelés problémaköre. A technológia egyre bonyolultabbá válik, ha a kazánok kialakítására gondolunk, és ez annyit jelent, hogy a telepítés és használat (karbantartás) során fokozottabb figyelem szükséges. Ennek talán nincsenek tudatában a felhasználók. A másik gond a felelôtlen kiváltásokkal, olcsósításokkal van összefüggésben. Egy rutinos kivitelezô tisztában van azzal, hogy mit és hogyan lehet nem a mûszaki tartalom rovására olcsóbbra cserélni, de bizony elôfordul, hogy csak a puszta spórolás a cél, ami aztán az üzemeltetônek kerül sok pénzébe. Nagymamák tudománya az, hogy mit mivel lehet együtt enni – például ôszibarackra ne nagyon igyunk friss, szûretlen sört. Az épületgépészetnek is vannak ilyen párosításai; ügyeljünk rájuk.

Tanulságos történetek

Tényleg ragaszkodunk a minôséghez? ...................................30 A modern mosdó egyben közösségi tér is .............................34 Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI. Románia szénhidrogén-készletei II...........................................36

Áttekintô táblázat

Törölközôszárítós radiátorok .....................................................40 Törölközôszárító csôradiátor: esztétikum és praktikum ............42 Mekmester ...............................................................................44 Hírek, újdonságok, továbbképzések .......................................54

HKL melléklet

57

Terjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk!

TEL.: 06 1 236 0869, FAX: 06 1 236 0899

Miért beteg a magyar? ...........................................................58

Összehasonlító táblázat

Axiális és radiális kisventilátorok ................................................60 Kisventilátorok belsô terek szellôztetésére ..............................62

Érdekességek

Jégpályahûtési rendszerek, gyepfûtések I. .............................64 Húszéves tapasztalatból kézzelfogható valóság ...................68

Technológiák

Hôvisszanyerôs szellôztetés talajhô-hasznosítással ..................70 Hûtôtorony új szemszögbôl .....................................................74

Problémák és megoldások

Mobilklímákról szerelõi szemmel ............................................72

FACEBOOK.COM/VGFSZAKLAP

Elõfizethetõ közvetlenül a szerkesztõségben. Elõfizetésben terjeszti a kiadó és a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja. A lapban megjelenõ hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállalja a felelõsséget!

LAPTERJESZTÉSI PROBLÉMÁK MIATT ÉJJEL-NAPPAL HÍVHATÓ (ÜZENETRÖGZÍTÕ) TELEFONSZÁM

06 1 450 0868

VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKA ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKLAP HKL MELLÉKLETTEL • ISSN 1786-8238 A lap alapítója és kiadója: M-12/B Kft. A szerkesztõség címe: 1134 Bp. Róbert Károly krt. 90. Tel.: 450-0868; Fax: 236-0899; Web: www.vgfszaklap.hu; www.hklszaklap.hu; Hirdetésfelvétel: 06-20-556-2918 Fõszerkesztõ: Szemán Róbert [email protected] Szerkesztõ: Veresegyházi Béla [email protected] Lantos Tivadar [email protected] Lapigazgató: Gimesi Kriszta [email protected] Szerkesztõségi Bagoly Hajnal titkár: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Mátis Bálint [email protected] Grafikus: Molnár Tímea Nyomás: PAUKER Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Varga Szilárd kereskedelmi ig.

impresszum

Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 10.

>

1

épületgépészet

Szakképzés

írta: Veresegyházi Béla

Az épületgépészeti szako Július-augusztusi számunkban több mint 10 szakképzõ intézmény vezetõi, oktatói fejtették ki véleményüket a szakoktatás helyzetérõl, kilátásairól. Most e hozzászólásokat súlyoztuk, összegeztük, és pontokba foglaltuk. A tananyag következetlen felépítése, illetve abból a szakrajz-olvasási témakörök oktatására fordítható óraszám kiszorulása. A komplex rendszer tananyagai tartalmát úgy

állították össze, mintha egy könyv tartalomjegyzéke lenne bemásolva. Viszont sajnos ez nem egy olyan tartalom, amely logikusan követné az egyes épületgépészeti szakágak

1. képzési rendszer a. A képzési formák változásai követhetetlenek, és folytonos újjászervezést, alkalmazkodást követelnek. b. A komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere csak a legfontosabb munkamûveleteket és a „verseny- és piacképes” gyakorlati ismereteket tartalmazza. c. Nem szerencsés, hogy megszûnt a szakképzést lezáró írásbeli vizsga, holott a számolási ismeretek számonkérése itt valósulhatna meg. d. A tananyag következetlen felépítése, illetve abból a szakrajz-olvasási témakörök oktatására fordítható óraszám kiszorulása. e. Az épületgépész oktatás anyagi lehetôségei a fenntartóváltással és a szakképzési támogatási rendszer átalakításával (ami lényegében megszûnt) jelentôsen romlottak. f. A tanulók tanulószerzôdés keretében kikerülnek a legkülönfélébb munkahelyekre, ám nincs olyan vállalkozás, amely a teljes szakmai gyakorlatot biztosítani tudja. A gyakorlati képzés terén gyakran öt-hat vállalkozást is igénybe kell venni, figyelve az adott vállalkozás fô profiljára.

2. szakemberkérdés (oktatók) a. A szakemberhiány a gyakorlati képzésben egyre égetôbb probléma. (Kényszernyugdíjazás, csekély anyagi megbecsülés, a sikerélmény hiánya, továbbképzés hiánya.) b. A megemelkedett óraszámok miatt egyre kevesebb oktatónak egyre több területhez kell értenie a szakképzésen belül. A szaktanár figyelmét három-négy eltérô szakterületre kell fordítania. c. Míg a közismereti pedagógusoknál a pedagógus életpálya-modell jól-rosszul mûködik, ilyen a szakmai tanároknál nem létezik. A szakképzésben tanító tanárok nagy része olyan végzettségû ember, aki az iparban háromszoros, négyszeres bért kaphat, így nem vonzó a tehetséges emberek elôtt ez a pálya. d. A megfelelô tankönyvek hiánya.

3. társadalmi hatások a. A végzett szakmunkások számának csökkenése, nem nôtt, sôt inkább csökkent a beiskolázott tanulók száma. b. A szakképzés presztízsének alacsony szintje. Ma Magyarországon a kétkezi munkások – szakmunkások – erkölcsi megbecsülése nem megfelelô. c. Munkaerôhiány; hiányszakmává válik az épületgépészet.

4. diákok a. Az épületgépészeti szakmák területére gyakran képességhiányos, írni, olvasni nagyon rosszul tudó, kényszerpályán mozgó diákok kerülnek. b. A diákok motivációjának hiánya.

2

2016. 10. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

elméleti felépítését. Például hiába kezdôdik a Fûtés és megújuló energiák tananyagegység a „fosszilis alapú hôigény optimalizálásával”, „az optimális hôtermelô és fûtési rendszer meghatározásával”, ha még a fûtési rendszerek alapvetô felépítésével, mûködésével sincsenek tisztában a tanulók. A fûtéstechnika logikus felépítése a fûtési rendszerek tekintetében a gravitációs fûtésekkel indul, majd a szivattyús fûtések, tágulási tartályok, rendszerek nyomásviszonyai stb. következnek. De a többi tananyag felépítésénél is a szakmai logikát kellene szem elôtt tartani. (Lengyel György, Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskolája és Szakiskolája) Lehetôvé kellene tenni, hogy az iskolák a képzésük során a jelenleginél nagyobb mértékben eltérhessenek a központi programoktól, és beépítsék képzésükbe azokat az új technológiákat, amelyekkel esetleg rendelkeznek. Úgy gondolom, hogy a szakmai tananyagot tekintve az eltérés akár 15-20% is lehetne, amelyet szakmai kérdésekre kellene fordítani. Fontos lenne, hogy az oktatás során olyan minôségi követelményeket állítsanak a tanulókkal szemben, amelyek a professzionális munkavégzést követelik meg a tanulóktól és az oktatóktól is. (Fábián Zoltán tagintézmény-vezetô, Szily Kálmán Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) Az épületgépész oktatás anyagi lehetôségei a fenntartóváltással és a szakképzési támogatási rendszer átalakításával (ami lényegében megszûnt) jelentôsen romlottak. A korábbiakban éves szinten 15-25 millió forint nagyságrendben (nem csak az épületgépészetre!) kaptunk a támogató cégektôl szakképzési támogatást, közvetlenül a számlánkra. Ez szinte elôre tervezhetô, számítható támogatás volt. 2013-tól a fenntartó a KLIK lett, a közvetlen számlaszámunk megszûnt, a támogatás drasztikusan lecsökkent. Az ún.

cégnél. Az lenne a megfelelô, ha a gyakorlatot biztosító cégek az iskolákkal is szerzôdéses kapcsolatba kerülnének, és a felek a gyakorlati oktatást témák mentén, optimális módon tudnák megosztani egymással. (Fábián Zoltán tagintézmény-vezetô, Szily Kálmán Mûszaki Szak-középiskola, Szakiskola és Kollégium) A kamara a duális képzést preferálná, ez azonban a technikusi képzésben nehézségekbe ütközik. A külsô gyakorlati helyeken a szakmai gyakorlati oktatást meg lehetne szervezni, de a laboratóriumi méréseket például nem. Az iskolák nem érdekeltek a tanulók külsô szakmai gyakorlatra történô kihelyezésében, mert akkor a gyakorlati oktatók ellátandó óra nélkül maradnának, továbbá a külsô gyakorlati helyeken (munkahelyek) az adott feladatot kell elvégezni, és nem biztosított a tanmenetnek megfelelô sokszínû, összetett gyakorlati feladatok megtanulása. (Kocsis István tagintézmény-vezetô, épületgépész szakmérnök, Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építôipari Szakközépiskolája és Szakiskolája)

akoktatás hibalistája decentrális támogatási pályázatok is megszûntek. Gyakorlatilag a korábbi években felhalmozott anyagból, eszközbôl „éltünk”, oldottuk meg a szakmai oktatást. 2016. 07. 01-tôl a fenntartónk a Miskolci Szakképzési Centrum lett, a helyzet azóta valamelyest javult. A megoldást az önálló gazdálkodás visszaállításában látnám, erre azonban kicsi az esély. (Kocsis István tagintézmény-vezetô, épületgépész szakmérnök, Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építôipari Szakközépiskolája és Szakiskolája) A tanulók tanulószerzôdés keretében kikerülnek a legkülönfélébb munkahelyekre, ám nincs olyan vállalkozás, amely a teljes szakmai gyakorlatot biztosítani tudja. A gyakorlati képzés terén gyakran öt-hat vállalkozást is igénybe kell venni, figyelve az adott vállalkozás fô profiljára. Míg az egybefüggô, 140, illetve 160 órás nyári gyakorlatok szervezéséhez a nagyobb városokban számos vállalkozás jelent megoldást, addig az év közbeni gyakorlati órák

megtartása már problémákba ütközik. Míg az elméleti képzés frontálisan megoldható egyegy osztály keretében, addig a gyakorlati képzés terén gyakran öt-hat vállalkozást is igénybe kell venni, figyelve az adott vállalkozás fô profiljára. Ezért is lenne szerencsésebb az épületgépész technikus szakma szétválasztása legalább kettô, de inkább három részre: gáz-, vízellátás és központi fûtés, légtechnika, hûtés-, klímatechnika és a megújuló energiaforrások alkalmazása. Bár valószínû, hogy a megújuló energiaforrásoknak elegendô lenne szakmunkásszintû képzés, például napkollektor- és napelemszerelô, talajkollektor- és hôszivattyú-szerelô, és mindkettô kiegészülve a csôhálózatszerelôi ismeretekkel. (Kertész János tanár-oktató, a Nagykanizsai SZC Mûszaki Szakképzô Iskolája) A duális képzés kizárólagossá tétele a szakközépiskolások részére nem megfelelô válasz, mert az iskolák helyzete különbözik egymástól. Az elmúlt évtized fejlesztései az iskolarendszer egyes iskoláit olyan eszközparkkal és tudással ruházta fel, hogy gyakran jobb körülmények vannak náluk, mint sok gazdálkodó

Míg a közismereti pedagógusoknál a pedagógus életpálya-modell jól-rosszul mûködik, ilyen a szakmai tanároknál nem létezik. A szakképzésben tanító tanárok nagy része olyan végzettségû ember, aki az iparban háromszoros, négyszeres bért kaphat, így nem vonzó a tehetséges emberek elôtt ez a pálya. Szükséges lenne a pedagógus életpálya-modell kiterjesztése a szakképzésben tanító pedagógusokra is, speciális feltételrendszerrel, amelyben a szakmérnöki diploma egyenértékû egy pedagógus szakvizsgával.

Az épületgépészeti szakoktatás hibalistája

(Fábián Zoltán tagintézmény-vezetô, Szily Kálmán Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) A megfelelô tankönyvek hiánya. Nem segíti az iskolarendszerû szakképzést, hogy nagyon kevés a megfelelô tankönyv, nyomtatott jegyzet. Az elôírt tananyaghoz igazodó és a témákat még logikai sorrendben is tárgyaló kiadványok nagy része nincs tankönyvvé nyilvánítva, mert annak költségeit a szerzôk nem tudják vállalni. Az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvlistáról rendelhetnek, így nincs mód ezen kiadványok beszerzésére. Egy diáknak, egy iskolának ezek jelentôs összegek. De ha a szakmai utánpótlás képzésében érintett szereplôk anyagilag is támogatnák a kiadványok iskolai beszerzését, növekedne a minôségi szakképzés esélye. Ha kevesebbet kellene a diákoknak jegyzetelni, ha a pedagógusoknak kevesebbet kellene diktálni, több idô maradna a szakmai problémák megbeszélésére, a tananyag magyarázatára. Ezen némileg enyhíthet a digitális tanagyagok elérése. (Feketû Béla igazgató, a Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Ipari Szakképzô és Általános Iskolája) Az eredményes oktatáshoz megfelelô tankönyvek kellenének. A modulrendszerhez készültek magán kiadású segédletek, de ezek sem feltétlenül követték a szakmai követelmé-

épületgépészet nyeket az alapvetô ismeretektôl a bonyolultabb megoldásokig. Ilyen tananyag nélkül a tanár ismereteire van bízva, hogy sikerül ezeket összeszednie. Ez nem is egyszerû feladat, mert a szakma állandóan változik, ami elsôsorban a szerelési technológiákat, berendezéseket, szakmai elôírásokat illeti. Véleményem szerint a szakmai oktatás színvonalának emeléséhez elsôsorban olyan, szakmai alapokon nyugvó tartalom összeállítására van szükség, amely az épületgépészeten belül az egyes szakágak vonatkozásában logikusan követi a tananyag felépítését az alapvetô ismeretektôl a bonyolultabb, korszerû ismeretanyagig. Ennek eredményes tanításához korszerû tankönyvekre és olyan segédanyagokra (pl. feladatlapok, mintapéldák) van szükség, amik szintén az oktatást segítik. (Lengyel György, Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskolája és Szakiskolája) A szakképzés presztízsének alacsony szintje. Ma Magyarországon a kétkezi munkások – szakmunkások – erkölcsi megbecsülése nem megfelelô. Ha az épületgépészetben tevékenykedô vállalkozások azzal állnának a végzôs általános iskolások elé, hogy 3-5 év múlva egyiküknek-másikuknak hány új szakemberre lesz

mit lehet tenni? Mi, a VGF szaklap kiadójaként az utóbbi években, elsôsorban az Épületgépészet Képzômûvészei verseny kapcsán remek kapcsolatot építettünk ki a szakiskolákkal. Talán ennek, illetve egyéb, az oktatási intézményekkel kapcsolatos aktivitásainknak is köszönhetôen a cikkek megjelenése után több olyan megkeresést kaptunk, hogy mint szervezô, élesszük fel a szép reményekkel induló és aztán csöndben elhaló épületgépész közoktatási kerekasztalt. A felkérést tisztelettel elfogadtuk, sôt, tovább is megyünk. Míg a szakiskolák megtárgyalják azt, hogy miként lehetne javítani az épületgépész szakemberképzés helyzetén, mi a rendelkezésükre bocsátjuk szervezô csapatunkon túl szakmai és közmédiás kapcsolatrendszerünket, és megpróbáljuk az egész országgal tudatosítani, amivel a szakma már tisztában van: itt sürgôsen tenni kell valamit. Ennek elsô nyilvános állomása december 2-án, a BME-n, az Épületgépészek Napján lesz, ahol igazgatói konferenciát, épületgépész Forma1-es versenyt, illetve közmédiás sajtótájékoztatót rendezünk. Várjuk a szakmabeli érdeklôdôket is szeretettel!

4


Gépészművész 2016 A feladat mûködô, emberi erôvel hajtott jármûvet készíteni épületgépészeti anyagokból. A versenyzôk az elôzô évekhez hasonlóan az épületgépészeti szakképzéssel foglalkozó középiskolák, illetve a 3 nappali képzést is folytató felsôfokú intézmény. Idén viszont a verseny meghívásos, azaz a szponzor cégek választhatják meg a nekik kedves iskolákat. Felkért szponzorok által meg nem hívott iskolák is szerepelhetnek a versenyen, amennyiben maguk találnak szponzort.

szükségük, hogy ennek érdekében ôk közremûködni kívánnak a saját leendô kollégáik képzésében, hogy biztos jövôbeli munkalehetôséget kínálnak, az sokkal nagyobb vonzerôt jelentene, mint a szépen megformázott nyomtatványok. Szakemberek bevonásával meg kell erôsíteni a szakképzô iskolák arculatát. A szakmáknak lehetnének helyi „arcai”, olyan egykori diákok, akik ma már vállalkozóként, oktatóként, vagy ismert és elismert szakemberként tevékenykednek. Akik személyes példájukon keresztül mutathatják meg, hogy milyen életutat lehet bejárni az adott szakmában. (Feketû Béla igazgató, a Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Ipari Szakképzô és Általános Iskolája) A szakképzésbe többségében gyengébb képességû tanulók érkeznek. A technikusképzés esetében egy kicsit jobb a helyzet; gyakori, hogy a sikertelen egyetemi, fôiskolai felvételi után a két év szakmához juttatja a tanulót, és újra próbálkozhat a felvételivel. (Kertész János tanár-oktató, a Nagykanizsai SZC Mûszaki Szakképzô Iskolája) A szakközépiskolásoknál és talán a szakgimnáziumokban is általánossá kellene tenni a tanulmányi elômenetelhez kötött ösztöndíjrendszert. A társadalomnak jobban meg kellene becsülnie nem csak erkölcsileg, de anyagilag is a szakmunkát, akkor a motiváció kérdését megoldottnak tekinthetnénk. A magyar társadalomban olyan ár/bérrendszernek kellene kialakulnia, amelyben egy kétkezi munkás napi nyolc órás munkával gond nélkül el tudja tartani önmagát és családját. (Fábián Zoltán tagintézmény-vezetô, Szily Kálmán Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) A szakképzési centrumok, valamint a tagin-

>> www.vgfszaklap.hu

tézmények erôfeszítésein túlmenôen egy átfogó, napi vagy heti szintû médiakampány, valamint egy az általános iskolákban bevezetett, folyamatos szakmai jellegû propaganda kedvezôbb mederbe terelné a szakma iránti érdeklôdést. (Smidéliusz Béla, Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Arany János Mûszaki Szakközépiskolája és Szakiskolája)

„megszerezni” a végzett tanulókat, például a kötelezô nyári gyakorlatot követôen „komolyabb” összegért továbbfoglalkoztatják a tanulókat, vagy ösztöndíjakat ajánlanak fel. Régiónkban is probléma lett a jó szakember-utánpótlás. (Kocsis István tagintézmény-vezetô, épületgépész szakmérnök, Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építôipari Szakközépiskolája és Szakiskolája)

Munkaerôhiány; hiányszakmává válik az épületgépészet.

Az épületgépészeti szakmák területére gyakran képességhiányos, írni, olvasni nagyon rosszul tudó, kényszerpályán mozgó diákok kerülnek. A diákok motivációjának hiánya.

Az épületgépész szakoktatás iskolánk stabil, keresett ágazati iránya. Beiskolázási problémánk nincs, a végzett tanulókat „elkapkodják” a vállalkozások. Az épületgépész cégek egymás után jelentkeznek, hogy végzetteket vennének fel, munka van bôven. Az elmúlt években kedvezô ajánlatokkal próbálják

A centrumok és a kamarák óriási energiákat fektetnek abba, hogy a tanulónak kedvet és lehetôséget teremtsenek a szakmák felé orientálódni. Ebben nagy segítség lehetne, ha a

tanulók már a 7. és a 8. osztályokban az erre vonatkozó és a döntésüket alapvetôen meghatározó, folyamatos tájékoztatást is megkaphatnák. (Smidéliusz Béla, Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Arany János Mûszaki Szakközépiskolája és Szakiskolája) A jövô jó szakember-utánpótlásának érdekében a gimnáziumokba felvett (közepes képességû) tanulók egy részét szükséges volna átirányítani a szakoktatásba. A középfokú technikusi képzésben kialakítandó ösztöndíjrendszerrel talán ez megoldható lenne. Természetesen ennek anyagi vonzata van. Az állam helyett a szakcégek is ösztöndíjjal magukhoz köthetnék a végzôsöket, a differenciált ösztöndíj pedig a tanulmányi eredményekre hathatna kedvezôen. (Kocsis István tagintézmény-vezetô, épületgépész szakmérnök, Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építôipari Szakközépiskolája és Szakiskolája) Véleményem szerint jobb volt a 2+2-es képzés, mikor az elsô két évben fôleg közismeretet, de már gyakorlati orientációt, bevezetô szakmai ismereteket is tanultak a diákok, s mire érettebbek lettek, akkor kezdtek hozzá a szakma igazi tanulásának, már csak a szakmai ismeretekre koncentrálva. (Gerölyné Pipics Enikô, Szombathelyi Mûszaki Szak-képzési Centrum Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképzô Iskolája és Kollégiuma)

épületgépészet

Õszintén

az energiahatékonyságról Szakmai Nap a VGF, az e-gépész és az MMK Épületgépészeti Tagozata szervezésében, a helyi gázszolgáltató és kéményseprõ képviselõjével, fórummal. Idôpontok és helyszínek: Szeged 10. 06. Kecskemét 10. 13. Debrecen 10. 20. Budapest 10. 27. Minden alkalommal 9.30-tól (9.00-tól regisztráció) kb. 15.30-ig. A résztvevôk számára ingyenes, de regisztráció-köteles rendezvény. Kávéval, üdítôvel, pogácsával és egy könnyû ebéddel. Elôadások és fórum: A helyi gázszolgáltató, kéményseprô, valamint az MMK ÉgT képviselôjének 10-10 perces elôadása, helyzetismerteté-

se, majd fórum, kérdések és válaszok. Ezeken kívül: A HERZ-cel könnyebb - 120 éves a HERZ – történelem - Miért a HERZ - A beszabályozás elmélete - Beszabályozás a gyakorlatban - Tapasztalatok – jó és rossz példák Energiahatékony és komfortos szellôztetési megoldások a Heliostól - Ecodesign: energiatakarékossági rendelet, 2016-os változások - Ec hajtású ventilátorok: mûködés, vezér-

lés, elônyök, hátrányok; alkalmazási példák - Hôvisszanyerôs szellôztetôk EC hajtással: decentrális és központi szellôztetôk; központi szellôztetô rendszerek tervezési kérdései; vezérlési lehetôségek A Geberit megoldásai a vízellátás mai problémáira - Vízhigiéniai alapfogalmak - Higiéniai követelmények tervezésnél, szerelésnél - Nyomvonal-kialakítások összehasonlítása - Kolo és Keramag termékek a Geberit kínálatában Almeva: A kéménypiac alakulása július 1. után - Kémények jogszabályi háttere - Almeva rendszerek bemutatása Lennox Energy rooftop − a jôvô technológiája Az EU-ban bevezetésre kerülô, energiahatékonyságot célzó változások bemutatása a Lennox Energy típusú rooftop berendezésén keresztül, valamint az új készülékben lévô innováció ismertetése. Vaillant Green iQ termékek a környezetvédelem és az energiahatékonyság szolgálatában Green iQ alapelvek; ecoTEC exclusive: csúcskategória a kondenzációs fali gázkészülékek között; flexoTHERM & flexoCOMPACT hôszivattyú: bevált hûtôköri technológia innovatív megoldásokkal; multiMATIC App: okostelefon bázisú energia-megtakarítási lehetôségek. (x)

Regisztráció a vgfszaklap.hu-n és az e-gepesz.hu-n, kérdés, kapcsolat: Veresegyházi Béla, 20/559-3715, [email protected] HIRDETÉS

fûtéstechnika

Vízkezelés

Adalékanyagok a kazánokhoz

A történet ott kezdôdött, hogy csöpögni kezdett egy kazán, amelyet elôzôleg tisztességesen átmostak (az egész rendszert), majd inhibitorral kezelték, beállították a pH-t, azaz a kivitelezô mindent megtett, amit mai tudásunk szerint elvárhattak tôle. A gyártó képviselôje ezek után arról tájékoztatta a kollégát, hogy az adott típusnál tilos inhibitort alkalmazni. Utánajártunk, hogy hol mi az ildomos. Az alapsztori A szervizest kihívták egy 1 éves Wolf kazánhoz, amely az eldugulás tüneteit mutatta. A kolléga kiment, kizárta a kazánt, és JetFlush-sal, mosóadalékkal átmosta a fûtési kört, majd egyenként a radiátorokat, hogy kimossa belôlük a

8

mosóadalékot. Ezek után feltöltötte inhibitorral kezelt vízzel a rendszert. 2 hét múlva a kazán egyik tömítése elkezdett csöpögni. A Wolf képviselôje ekkor tájékoztatta, hogy tilos inhibitort használni a Wolfokhoz.


A szervizes körbeérdeklôdött, és kiderítette, hogy az inhibitor-gyártó szerint nem árthat az inhibitor (elvben semleges anyag), és csak két, Magyarországon is itt lévô gyártó tiltja a kazánjainál. Ezek után érdeklôdtünk mi is a Wolf képviseletnél, ahol az alábbi választ kaptuk: A Wolf kazánok vízkezelését tekintve megkülönböztetünk 50 kW alatti és a feletti készülékeket. Elôbbieknél semmilyen vízkezelést nem kérünk, pusztán sima csapvízzel való feltöltést, amennyiben a rendelkezésre álló vízkeménység nem haladja meg a 20° dH német keménységi fokot. Utóbbi, nagyobb teljesítményû készülékeknél a VDI 2035 irányelv betartását írjuk elô, mely a víz PH értékére, vezetôképességére és keménységére is egyaránt vonatkozik. A német gyárból minden egyes Wolf kazán meghatározott idejû tesztüzem után kerül elszállításra, ahol az általuk elôírt, adalékmentes (a nagyobb teljesítményû típusoknál a VDI 2035 irányelvnek megfelelô minôségû) vízzel történik a tesztelés. Üzembe helyezés során is a gyár által meghatározott és a tesztüzem folyamán alkalmazott minôségi elôírásokat várjuk el a szervizeseinktôl. A teljesség igénye nélkül idéznénk további két hazai kazángyártó üzembe helyezési útmutatójából: Remeha (Calenta 25L) üzembe helyezési kézikönyv: „Ne adjon vegy-

ok szert a központi fûtés vizéhez a Remeha megkérdezése nélkül, például fagyásgátlót, vízlágyítót, a pH növelésére vagy csökkentésére szolgáló szereket, vegyi adalékokat, illetve inhibitorokat. A nem megfelelô vegyszerek elôidézhetik a kazán meghibásodását és károsíthatják a hôcserélôt.” Buderus Logamax plus szerelési utasítás: „Annak érdekében, hogy a készüléket egész élettartama alatt védje a vízkô okozta károk ellen, és biztosítsa a zavarmentes mûködést, a következôkre kell ügyelnie: Kizárólag kezeletlen vezetékes vizet használjon. Ha a ténylegesen szükséges töltôvíz-mennyiség nagyobb az élettartamra vonatkozó vízmennyiségnél, akkor vízkezelésre van szükség. Ilyenkor csak a Buderus által engedélyezett vegyszereket, vízelôkészítô szereket stb. használja. A vízkezelésre vonatkozóan engedélyezett intézkedéseket érdeklôdje meg a Buderusnál. További tudnivalók a Buderus K8 sz. munkalapján találhatók. A vizet nem szabad például pH-értéket növelô/ csökkentô szerekkel (vegyi adalékanyagokkal vagy fagyálló szerrel) kezelni.” Megjegyzendô, hogy az eddig elhangzottak általunk lejegyzett magánvéleményt tükröznek, nem pedig a szerkesztôség álláspontját – fogjuk fel ezt étvágygerjesztônek, vitaindítónak. A Wolf hivatalos véleményét például lapunk 15. oldalán találják olvasóink.

a helyzet nem ennyire egyszerű Megkérdeztünk egy független szakembert is (rengeteg komoly tapasztalattal rendelkezô, de immár a szakma egy másik részterületén dolgozó kollégáról van szó). A véleménye magánvéleménynek minôsül, de elgondolkodtató: Én úgy tenném fel a kérdést, hogy melyik kazángyártó hivatalosan kiadott vízminôségi elôírásai között szerepel az, hogy javasolt vagy egyáltalán engedélyezett az inhibitorokkal vagy más adalékanyagokkal történô vízkezelés. Nos, ez egy rövid lista lesz, szerintem senkinél sincs ez így. A helyzet az, hogy valamennyi korszerû kazánnak komoly gondot okoz a hazánkban található ivóvíz, elsôsorban a keménysége, másodsorban a klórtartalma, harmadrészben a vízkezelési eljárások miatt megváltozó pH-értéke miatt. Nézzük elôször a pH-t: a 7-es, semleges pH mindenkinek jó. Az enyhén lúgosat az öntöttvas és acél, az enyhén savasat az alumínium-szilícium testû kazánok szeretik. A keménység, pontosabban a magas változó keménység mindenkinek rossz: ez vízkôkiválást eredményez az amúgy is szûk vízjáratok belsô falán, rontja a hôátadást. Mivel ezt nem egyenletesen teszi, a kazán teste a lerakódások függvényében másképpen melegszik fel, ami feszültségeket okoz, és elôbb-utóbb ebbôl baj lesz. A keménységet kezelni, azaz csökkenteni kell, de ez megváltoztatja a pH-értéket. Ha lúgos lesz, az elkezdi oldani az alumíniumtestû kazánok felületén kialakuló alumínium-oxidréteget, azaz tulajdonképpen magát a kazánt, megszüntetve a természetes módon kialakuló felületvédelmet, ha savas, akkor pedig a rozsdamentes acél hôcserélôkre lesz veszélyes. Az adalékanyagokkal való vízkezelést, beleértve a fagyálló adalékokat is, vagy közvetlenül tiltják a gyártók, vagy azt mondják, hogy csak az engedélyezett adalékokat lehet használni, ilyen listát viszont nem adnak ki. Olyan variáció is van, hogy ha adalékolni akar valaki, akkor kérdezzen rá a gyártónál, és akkor majd megmondják neki, hogy bocsánat, éppen ez az adalék nem támogatott. Én egyedül a Buderusnál találtam egy engedélyezett fagyálló folyadékot, amit viszont Európában nem lehet kapni. Próbáltam venni az USA-ban lévô gyártótól, de elhajtottak. Az inhibitorgyártók mindig azt mondják, hogy nem árthat az anyaguk, de annyira azért nem bátrak, hogy át is vállalják a lyukadási károk iránti garanciát vagy jótállást. Ez pedig mond valamit. A helyzet az, hogy a kazángyártók oldaláról folyamatosan megy a mismásolás, mert mindenki attól fél, hogy ha kijelenti, hogy az ô kazánja nem szereti a magyar csapvizet, akkor „kiírja” magát a piacról, aki meg hallgat, az el fog adni. Persze, az övé sem bírja, de akkor már eggyel csökkent a versenytársak száma. Szóval, ez egy visszás helyzet és hozzáállás. Sok esetben hiányzik a szakértelem, kritika nélkül elfogadják, hogy „kezeletlen csapvízzel” kell feltölteni a kazánt. Ez Németországban vagy Hollandiában igaz is, mert ott kb. 5°nk a víz keménysége, itt meg minimum 20-22. Én eléggé sokat nézelôdtem ebben a témában, és arra jutottam – ahogy maguk a gyártók is –, hogy jelenleg az egyetlen megfelelô vízkezelési módszer a teljes sótalanítás, azaz teljesen sótalanított vízzel kell feltölteni a rendszereket. Ez 7 körülire viszi a pH-t, és eltávolítja (majdnem) az összes oldott sót, a változó keménységet okozókkal együtt. A víz villamos vezetôképességét lehet mérni, és ebbôl meg lehet határozni a teljes sótalanítás mértékét. Illetve a vezetôképességet adják meg követelményként. Ilyen berendezéseket néhány tízezer forintért lehet kapni, nem egy egetverô költség a szervizesnek vagy a szerelônek.

A következô oldalakon egy névtelenséget kérô kolléga véleményét olvashatják, valamint a magyar piacon jelenlévô több kazán-, illetve inhibitor-gyártó állásfoglalását. Talán fel fog tûnni olvasóinknak, hogy lapunk kezdetektôl következetesen végigvitt koncepciójával ellentétben, jelen esetben cég- és terméknevek is megjelennek. Ezúttal, úgy éreztük, a téma fontosságára való tekintettel kivételt kell tennünk! E kérdéskör kapcsán annyi tévhit,

probléma és félinformáció létezik, hogy indokoltnak láttuk a szakterület összes képviselôjének véleményét változtatás nélkül leközölni. (Természetesen csak azokét, akik válaszoltak nekünk – szerencsére a többség így tett.) A fûtési körök vizével törôdni kell! Éspedig úgy, ahogy azt a gyártó kéri, mert ô ismeri a készülékét, és adja a garanciát. Reméljük, összeállításunk hasznosnak bizonyul a gyakorló szakemberek számára.


9

fûtéstechnika

Vízkezelés

Gyártói állásfoglalások A gázkazános fûtési rendszerek vízkezelésével kapcsolatban ezt a két kérdést tettük fel a gyártóknak: Milyen vízkezelést igényelnek a brand (gyártó) kazánjai? Mik a gyártó által engedélyezett vízkezelési adalékanyagok, amelyek alkalmazása nem befolyásolja a garanciális feltételeket? Ariston Az Ariston Thermo Hungária Kft. véleménye az, hogy nem javaslunk semmilyen adalékanyagot a fûtési rendszerhez. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kivitelezôk általában sima csapvízzel töltik fel a fûtési rendszereket, és vízlágyítót is csak nagyon ritkán használnak. Amit javaslunk, az a fûtési visszatérô ágba beépített mágneses iszapleválasztó szûrô. Ez döntôen megmenti a hôcserélôt, és ha az el is dugul, tisztítható. A fagymentesítô használata kb. 20 évvel ezelôtt volt „divat”, akkor még nem tudták, hogy a szabvány szerint gyártott kazán csak fagymentesítô funkcióval készülhet. Tehát ezt a kazán elvégzi. A nagyobb gyártók, a Gel, a Fernox folyamatosan együtt dolgoznak a kazánés hôcserélô-gyártókkal, és léteznek megfelelô anyagok, amelyek nem bántják a kazánt. Sajnos a legjobb teszt az élet, amikor mindenféle anyagot beleöntenek a rendszerbe. Ha ezek kiégnek a hôcserélô belsô felületére, akkor gond van. Alapigazság, hogy ha egy fûtési rendszer koszos, akkor a hôcserélô elôbbutóbb úgyis ledugul.

10

Baxi A Baxi filozófiája egyszerû: nem a vízkezelést írja elô a gyártói utasítás, hanem a víz minôségét. Ezt is kettéválasztja 70 kW alatti és afeletti teljesítményre. A 70 kW alatti teljesítményhez táblázatot is mellékelünk a szerelôi utasításban:

Specifikáció Egység Érték Savassági fok pH (kezeletlen víz)

7-9

Savassági fok pH (kezelt víz)

7-8,5

Vezetôképesség μS/cm ≤800 25 °C-on Kloridok mg/liter ≤150 Más összetevôk

mg/liter

<1

A víz °F 1-35 keménysége °dH 0,5-20,0 mmol/liter 0,1-3,5 70 kW feletti berendezéseknél a VDI 2035 irányelv alapján kell a vízminôségre vonat-


kozó elôírásokat betartani, ahogyan a többi gyártónál is. Az elôzô oldalakon leírt történet többszörösen is tanulságos. Egyrészt olyan kifejezések, mint a forgalmazó részérôl elhangzó „tilos”, „engedélyezett” stb., nekem rendkívül furcsán hatnak egy jogszabályok szerinti jótállási kötelezettség vizsgálatakor. Másrészt a forgalmazónak a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia, amikor a fogyasztó a jótállást kívánja érvényesíteni. A jótállás kötelezettje (a forgalmazó) nem mondhatja azt, hogy valamit „nem engedélyez”, és ezért megtagadja a jótállást. A Ptk. szerint: „6:171. § [Jótállás] (1) Aki a szerzôdés teljesítéséért jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idôtartama alatt a jótállást keletkeztetô jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.” Nem az általunk leírt feltételek meglétét kell vizsgálni, hanem „ártatlanságunkat” kell bizonyítani. Ez nem könnyû, és fôleg nem olcsó. Ha nem sikerül bizonyítanom – például a kirendelt szakértô azt mondja, valószínûsíthetô (tehát nem 100%), hogy a meghibásodás oka a vízminôség –, abban az esetben már teljesen mindegy, hogy például mivel töltötték fel a rendszert. Elôírhatom-e a vízkezelést? Nehéz kérdés. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezô jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet egyér-


1. kép: A képen a mosáshoz használt mágneses szûrô látható a mosás végén. Jól látszik a mágneses szûrés hatékonysága, a kép jobb alsó részén a majdnem homogén felületek grafitpor méretû szennyezôdésekbôl állnak össze. Illusztráció: Fernox

képünk csak illusztráció

telmûen rendelkezik: „(3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredô jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelô üzembe helyezése más módon nem biztosítható, és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.” Az én álláspontom szerint a fentiek alapján sajnos nem írhatom elô a vízkezelést, hiszen nem lehet általánosítani! Egy megfelelô minôségû vízzel feltöltött rendszer például semmiféle kezelést nem igényel. Egy kazántest vizsgálatakor viszont kizárólag a végeredményt látjuk, arra csak következtetni tudunk, hogy mi okozta a jelenséget. Dugulásnál könnyû a dolgunk: szétvágjuk a hôcserélôt, és rögtön látszik, aminek látszania kell. De egy elektrokémia korrózió által kivégzett kazántestnél elég nehéz bizonyítani a fûtôvíz szerepét, fôleg (volt rá tapasztalat radiátorok vizsgálatánál) ha utólag, a kifogásolt alkatrész vagy berendezés kiszerelése után lecserélik a vizet. Összefoglalva a két kérdésre a válaszunkat: 1. A Baxi kazánok kizárólag abban az esetben igényelnek vízkezelést, ha a vízminôség a gyártói elôírástól eltér. A kezelés célja kizárólag a vízkôképzôdés, a korrózió és a dugulások okozta meghibásodások kockázatának a minimalizálása. Nem támogatott megoldás a Baxi részérôl például a szivárgások megszüntetésére irányuló (ún. tömítô) adalékok használata. Ugyancsak javasoljuk elkerülni a fagyálló folyadékok használatát. 2. Ahogy fent írtam, az „engedélyezett” kifejezést én nem szívesen használom. Természetesen van általunk javasolt adalékanyag (pl. a Fernox), amivel a hosszú évek tapasztalata pozitív. Minden Magyarországon forgalmazott Baxi kondenzációs készülék nemesacél kazántesttel rendelkezik, így ezt ismerve bármelyik adalékanyag-gyártó termékét használhatják partnereink, természetesen a felelôsség minden esetben a tervezôé/kivitelezôé (és rajta keresztül az adalékanyag-gyártóé). Több mint nyolc éve dolgozom a Baxi szervizhálózat vezetôjeként, és egyelôre nem találkoztunk olyan szerrel, amivel kapcsolatban

1 ellenjavallattal kellene élnünk (itt természetesen hivatalos, kimondottan adalékanyag-gyártók termékeirôl beszélek, hiszen az önjelölt szakemberek által betöltött anyagok – vízüveg, motor-fagyálló, ablakmosó-folyadék, mosogatószer stb. – felhasználási területe és az ezt követô problémák tárháza végtelen). De hangsúlyoznom kell, a garanciális feltételeket sem a kiváló, sem a teljesen alkalmatlan vagy káros szerek nem befolyásolhatják, mindenképpen a garanciális feltételek szerint kell eljárnunk, akkor is, ha elfogadunk, illetve akkor is, ha elutasítunk egy jótállási igényt vagy kifogást. Az adalékolás mellett fontos különös figyelmet fordítani a mágneses szûrésre, iszapleválasztásra, légtelenítésre, valamint a vegyszeres rendszermosásoknál használt szerek tökéletes eltávolítására. De ez már egy másik téma.

Bosch A nem ötvözött acélból készült alkotóelemeket tartalmazó hôtermelôknél a kezeletlen fûtôvíz pH értéke 8,2 és 10,0 között legyen. Figyelembe kell venni azt is, hogy üzembe helyezés után a pH érték – különösen az oxigén lebontása és a vízkôkiválás miatt – megváltozik (önlúgosodási folyamat). A pH értéket ajánlatos néhány hónapnyi fûtés után ellenôrizni. A nem ötvözött acélból készült alkotóelemeket tartalmazó hôtermelôknél az esetlegesen szükséges lúgosítás például trinátriumfoszfát hozzáadásával történhet. Ha adalékanyagokat vagy fagyálló szereket használ a fûtési rendszerben (ha ezt a hôtermelô gyártója engedélyezi), akkor a fûtôvizet rendszeresen ellenôrizni kell a gyártói elôírások szerint, és el kell végezni a szükséges korrekciós intézkedéseket.


11

fûtéstechnika

Gyártói állásfoglalások

A rendszert kizárólag tiszta vízzel töltse fel. A zavartalan üzem szavatolása és annak érdekében, hogy készülék teljes élettartama alatt védve legyen a vízkôkárokkal szemben, korlátozni kell a fûtôkör töltô- és pótvizében lévô, keménységet okozó anyagok összes mennyiségét. A rozsdamentes acélból és különbözô anyagok kombinációjából készült hôtermelôk esetében a következô vízkezelések engedélyezettek. Teljes lágyítás esetén minden vízkôképzô anyagot (kalcium- és magnéziumionok, összességében a földalkáliák) eltávolítunk a vízbôl, és nátriummal helyettesítjük. Vas alapanyagból készült kazánoknál a töltô- és pótvíz teljes lágyítása már régóta jól bevált módszer a vízkôképzôdés megakadályozására. A teljes lágyítás a teljes sótalanításhoz hasonlóan egy a német VDI 2035 elôírás szerint javasolt intézkedés. A rozsdamentes acélból és alumíniumból készült hôtermelôk esetében a teljes lágyítás nem alkalmazható. Teljes sótalanításnál nem csak az összes, keménységet okozó anyagot, például a vízkövet, hanem minden korróziót okozó anyagot, például a kloridokat is eltávolítjuk. A rendszerbe 10 µS/cm-nél kisebb vagy azzal egyenlô vezetôképességû töltô- és pótvizet kell betölteni. Ilyen vezetôképességgel rendelkezô, teljesen sótalanított vizet mind az úgynevezett kevertágyas (anion- és kationcserélô gyantás) patronokkal, mind az ozmózis-berendezésekkel elô lehet állítani. A teljesen sótalanított víz betöltése után, többhónapos fûtési üzem elteltével beáll a sószegény mûködés. A sószegény mûködéssel a rendszer vize ideális állapotba jutott: mentes minden keménységképzô anyagtól, minden korróziót okozó anyag el van távolítva, és a vezetôképessége nagyon alacsony. Az általános korrózióra való hajlam vagy a korrózió sebessége ezáltal a minimálisra csökkent. A teljes sótalanítás minden fûtési rendszernél alkalmazható vízkezelési módszer. Brötje Jelenleg a Brötje a következô termékeket engedélyezi (a pH-érték 8,2 és 9,0 között legyen): - Heizungs-Vollschutz a Fernoxtól, - Sentinel X100,

12

2

2. kép Balra a radiátorkörök osztótömbje, a kör szivattyúja, az iszapleválasztó szûrô (amiben azért volt üledék) és a hôcserélô látható. A radiátorokat mûanyagcsövekkel kötötték be, ezért a különbözô fémek fizikailag nem érintkeztek. 3-4. kép A képeken a kék színû, mosáshoz használt szûrô átlátszó buráján megfigyelhetô a kazánkör fekete fûtôvize.

- Jenaqua 100 és 110, - Vollschutz Genosafe A, Teljes sótalanítás: Alapvetôen a teljesen sótalanított víz mindig alkalmazható, azonban egy pH érték-stabilizátorral együtt. A teljesen sótalanított víz elôállítására a következô készülékeket teszteltük és engedélyeztük: - teljes sótalanítás, Genodest Vario GDE 2000 a Grünbeck-tôl, - SureFill teljes sótalanító patron a Sentineltôl. Részleges lágyítás: Jelenleg a Brötje a következô termékeket engedélyezi: - Fillsoft nátrium-ioncserélô a Reflextôl, - Heifisoft a Judo-tól, - Heizungswasserenthärtung 3200 a Syr tôl, - AQA therm és HBA 100 a BWT Wassertechnik-tôl, - SoluTECH a Cillittôl. Egy keverôszerelvénnyel biztosítani kell azt, hogy a minimális lágyítás ne menjen 6° dH (német keménységi fok) alá. Fagyállók alkalmazása az alumínium hôcserélôvel rendelkezô Brötje gáz-kondenzációs készülékeknél. A szolár berendezéshez ajánlott hôhordozó közeget (WTF) fagyállóként fûtôberendezésekben (pl. hétvégi házaknál) is alkalmazhatjuk. A fagyáspont („jégpehely-képzôdéspont”) a kannában szállított keverék (50% WTF, 50% víz) esetén -24 °C. A tiszta vízzel szembeni kisebb hôkapacitás és nagyobb viszkozitás miatt kedvezôtlen feltételek esetén forrási zajok jelentkezhetnek.


A legtöbb fûtôberendezésnél nem szükséges a -32 °C-ig terjedô fagyvédelem, rendszerint elegendô a -15 °C-ig terjedô. Ennek az üzemi pontnak a beállításához a hôhordozó közeget vízzel 2:1 arányban hígítani kell. Ezt a keverési arányt a Brötje a gáz-kondenzációs készülékeknél való alkalmazásnál a gyakorlati elfogadhatóság szempontjából alaposan leellenôrizte. Ha egy kazánt lecserélnek egy meglévô rendszerben, javasoljuk egy szennyszûrô beszerelését vagy a rendszer visszatérô ágának szûrését a kazán fölött. Öblítse át alaposan a rendszert. Cosmogas Készülékeinknél ajánlunk a vízkezelést a magyarországi területenkénti különbségei miatt; ugyan számunkra a csapvízzel való feltöltés ideális. A fûtôvíz pH értéke 6,08,5, ami megfelel a csapvíz pH értékének. Amennyiben a helyi adottságok eltérôk, mi javasolunk a vízkezelést. Hôcserélônkhöz a határérték 150 mg/l, ahol a vízkeménységet mindenképp ajánlott csökkenteni, így készülékeink között kondenzációs átfolyós vízmelegítô is található. Fûtési rendszereknél a mosó-tisztítófolyadékok használata szerintünk ajánlott, de számunkra a magyarországi piacon kapható márkák különbözô típusai mind megfelelôk. Mi úgy gondoljuk, hogy a vízkezelés nem a készülékeink szempontjából, hanem a megfelelô hatásfok elérése érdekében, az állagmegóvás szemszögébôl fontos. Az agresszív pH-jú, 1-1,5-ös tisztító folyadékok rendszertisztításnál nem hozzá-


3

4

képeink csak illusztrációk

értô szakemberek esetén sem okozhatnak kárt a hôcserélônkben, ezen folyadékok használati utasításainak betartása mellett. El nem felejtendô ilyen tisztítások esetében a különbözô semlegesítô folyadékok használata, ami fel is van tüntetve ezen vegyszerek használati útmutatójában. Daylux A Daylux kazánra a gyártó különösebb vízminôségi követelményeket nem ír elô, de megszabja, hogy a vezetôképesség 100 µS alatti legyen. Mint tudjuk, a csapvíz vezetôképessége 400-450 µS körüli, ezzel kapcsolatban tehát valamilyen beavatkozást szükségesnek tartunk. A magunk részérôl elôírtuk a beüzemeléskor, illetve minden karbantartáskor a vízminôség ellenôrzését, így a változás követhetô. Az alkalmazandó vegyszerekre vonatkozóan ajánlásokat fogalmazunk meg. A fûtôvíz elôkészítése nagyobb rendszerek esetében (50 kW felett) kötelezô. Fondital Fagyálló esetén csak a Fernox Alphi-t ajánljuk, de azért csak ezt az egyet, mert a fagyálló tényleg lehet agresszív, ezt pedig ismerjük, évek óta használjuk, és bátran merjük ajánlani. Tisztítószerek, inhibitorok és egyéb vegyszerek esetén pedig Fernox és Sentinel a gyártó által elôírt keverési arányban. Fondital kazánok esetében a vízkeménységre van ajánlásunk: 5-7 nK keménységre kell lágyítani a csapvizet már az elsô feltöltéskor. Az RO (teljesen sótalanított) víz

veszélyessé válhat, agresszív, mert erôs oldószerként viselkedik. A Fondital a rozsdamentes hôcserélôkre pH megkötést nem ír elô, csapvíz esetén erre nincs szükség. A klórtartalomra tényleg vigyázni kell, de sima csapvíz esetén még ebbôl sem volt gondunk. Nagyobb rendszereknél, ahol nem tudjuk, hogy a szekunder oldal milyen meglepetéseket tartogat, illetve rettentô sok vegyszerre lenne szükség a teljes rendszer feltöltéséhez, javasoljuk a kazán leválasztását hôcserélôvel. Tehát összefoglalva: - 200 literes rendszerig: kezeletlen csapvíz, vagy legfeljebb 5-7 nK-ra lágyított csapvíz + javasolt az inhibitor és a mágneses szûrô, - 200 liter felett legfeljebb 5-7 nK-ra lágyított csapvíz + javasolt az inhibitor és a mágneses szûrô, vagy a kazán leválasztása hôcserélôvel. Hajdu A kazánjaink hôcserélôjére 6 év garanciát vállalunk vízkezelésre vonatkozó feltételek nélkül. Ez azért lehetséges, mert a vízzel (mind a fûtési, mind a HMV-vel) vörösréz anyag érintkezik, ami nem egy „érzékeny” anyag. A labirint hôcserélô egy olyan alumíniumötvözet hôcserélô, amely az egyenes hosszirányú bordákon keresztirányú bordákat is tartalmaz. (Az elnevezése ebbôl adódott, mivel nagyon hasonlít – felülrôl nézve – egy labirintushoz.) A keresztirányú bordák alkalmazása szükségtelenné teszi további áramláslassítók beépítését. Kialakítása következtében kedvezôbb a hôátadás, ezáltal a

hôcserélô sokkal hatékonyabb. Ez a hôcserélô tartalmazza mind a fûtési, mind a HMV vízjáratokat is. Ezek azonban nagy keresztmetszetû vörösrézcsövek. Gyakorlatilag olyan alumíniumötvözet hôcserélô, amely vörösrézzel van „bélelve”, ezáltal nem pH érzékeny, és nem igényel kötelezôen iszapleválasztót, hôcserélôvel való leválasztást a hibátlan mûködéséhez. Remeha A Remeha, mint a kondenzációs kazánok specialistája, régebben öntöttvas, alumínium, manapság Al-Si ötvözetû, illetve rozsdamentes acél hôcserélôket használ készülékeiben, így kijelenthetô, hogy mindegyik anyagról részletes ismeretekkel rendelkezik a vízminôségi követelmények tekintetében is. Tapasztalataink alapján nincs különbség a manapság használatos Al-Si és rozsdamentes acél hôcserélôk vízminôségi okokra visszavezethetô meghibásodási gyakorisága között. A Remeha a vízkezelési irányelveiben meghatározott üzemeltetési körülmények megléte esetén a hôcserélôire 10 év garanciát vállal! A felelôsségteljes kazángyártók már a legtöbb esetben ajánlanak általuk elfogadott inhibitorokat, tisztítószereket leírásaikban. A Remeha kazánok a legjobb teljesítményt tiszta, jó minôségû csapvízzel nyújtják. Az oxigén-korrózió és annak összes káros következménye ellen javasolt olyan abszorpciós gáztalanító készülék (Spirovent) használata, mely a vízben lévô mikrobuborékokat is folyamatosan eltávolítja.


13

fûtéstechnika

Gyártói állásfoglalások

5

Új létesítmények esetében a legfontosabb az egész létesítmény alapos átöblítése (a központi fûtési kazán kizárásával) az új központi fûtési rendszer üzembe helyezése elôtt. Az öblítési folyamat elôsegítéséhez tisztító adalékanyag használható. Ha a rendszer feltöltése esetén vízlágyításra is szükség van, korrózió-inhibitor adalékanyag használata javasolt. Ajánlott megoldás az is, hogy a vízlágyító készülék beépítését mellôzve olyan adalékanyagot alkalmazunk, mely mind a víz keménységét, mind pH értékét megfelelô szinten tartja. Vízkezelô adalék használata esetén annak a központi fûtési rendszerben felhasznált valamennyi anyaghoz alkalmazhatónak kell lennie. Ezzel kapcsolatban a vízkezelô adalékanyag gyártójától kell információt kérni. Minden esetben pontosan be kell tartani a gyártó által elôírt utasításokat és elôírásokat. Ez magában foglalja a rendszeres ellenôrzést, és amennyiben szükséges, a rendszeres cserét. Mivel számos különféle vízkezelô adalékanyag kapható, a Remeha nem ismerheti az összes ilyen szert. A leggyakrabban használt és a Remeha által javasolt termékek: • Sentinel X100 (általános rendszervédelem), • Sentinel X300 (tisztítószer új fûtési rendszerekhez), • Sentinel X400 (tisztítószer meglévô fûtési rendszerekhez),

14

6

• Sentinel X500 (fagyálló + rendszervédelem), • Sentinel X700 (tisztítószer padlófûtési rendszerekhez), • Sentinel R100 szolár hôközlô folyadék, • Sentinel R200 szolár tisztítószer. A fûtési rendszer és a kazántípus ismeretében a rendszertérfogat függvényében konkrét ajánlásokat teszünk adott vízkezelési igény alapján. Más gyártóktól származó adalékok is használhatók, amennyiben a gyártó garantálja, hogy az adalék a fûtési rendszerhez felhasznált minden anyaggal használható és korrózióálló. Két megjegyzés a cikkhez: Ahhoz, hogy az inhibitorgyártó komoly garanciális feltételeket vállaljon, meg kell gyôzôdnie arról, hogy a rendszer megfelelôen ki lett tisztítva (akár új, akár régi rendszerrôl beszélünk), továbbá, hogy az inhibitor-koncentráció megfelelô, és csak a saját vegyszere lett betöltve, más nem lett alkalmazva. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor a fûtési rendszerek üzemeltetôi egy jól kezelt és átadott rendszert nem megfelelôen tartanak karban. A hiányzó vizet utántöltik, vagy eleve automata rendszerfeltöltés lett kiépítve, viszont a szükséges utókezelés (inhibitor-pótlás, pH érték- és vezetôképesség-ellenôrzés) már nincs elvégezve, így a kazánok tönkremennek. A vegyszerforgalmazónak a kazángyártóval szemben utólag nehéz bizonyítania, hogy a lyukadás mi


5-6. kép Fonalas algatelepek nyitott rendszerû talajhôszivattyúban.

okán keletkezett. Itt jegyeznénk meg, hogy a fûtési rendszerekben lévô víz tulajdonságai nagymértékben változhatnak akár pár hónap leforgása alatt is, ezért fontos, hogy ezt megfelelô idôközönként (javasolt 1 évente) ellenôrizzük. A teljes sótalanítás nagy teljesítményû kazánoknál jó megoldás (a legtöbb gyártó ezt is írja elô ezeknél), de drága és bonyolult eljárás, ráadásul legtöbbször ebben az esetben sem kerülhetô el a vegyszeres kezelés. Gondoljunk csak arra, hogy egy koszos, használt rendszerbe nem töltjük bele a sótalanított vizet. Továbbá az alacsony vezetôképességû víz agresszív, amit például inhibitorral ajánlott kezelni. Abban az esetben, ha nagy teljesítményû kazánt cserélnek egy meglévô, nagy kiterjedésû rendszeren, akkor a tisztítást és leválasztó hôcserélô alkalmazását javasoljuk, majd a primer kör fûtési vizének beállítását a kazángyártó által javasolt módon. Unical Unical kazánoknál az igencsak nagy keresztmetszetû vízjáratai miatt, vagy mert a kazántestben a vízjárat folyamatosan szûkül, emiatt pedig a fûtôvíz folyamatosan gyorsul, a koszok nem tudnak lerakódni, így az Unical nem kényes a koszos fûtôvízre. Koszos fûtôvíztôl származó hiba az eddigi gyakorlat szerint az Unical-nál abszolút nulla. Az Unical inox kazánjainál a lúgos víztôl sem kell félteni a kazánokat, de az Unical Alu kazántesteknél védeni kell a kazánt a 8-as pH feletti lúgos víztôl, úgy, hogy pH-t kell mérni az üzemeltetés 6. és 8. hetében, és ha a pH 8 vagy az alatti, akkor maradhat a rendszerben a csapvíz, és nem kell tenni semmit. Ilyen az esetek kb. 85%-a. Ha pedig a pH 8 fölé kúszott az üzemeltetés elsô 8 hete alatt, akkor üríteni kell, átöblíteni, majd újra közmûves vízzel feltölteni, és


ilyenkor még inhibitort is kell belekeverni a fûtôvízbe, hogy a pH kb. 7,5-es értéken maradjon. Az inhibitor például Fernox F1 vagy annak megfelelô lehet. Ilyen az esetek 15%-a. Az Unical nagy vízjárataihoz a magyar csapvíz meg is felel az esetek 85%ban, ha a feltöltés után már csak normális utántöltések lesznek. A teljes sótalanításról: valóban, az lenne az ideális. Vaillant Az elsô és egyben legfontosabb lépés a fel-, utántöltéshez használt víz ellenôrzése. Betöltés elôtt mérje meg a töltéshez használt víz keménységét. A fel- és utántöltéshez használt víz elôkészítésekor tekintettel kell lenni a vonatkozó nemzeti elôírásokra és mûszaki szabályokra. Amennyiben ezek nem támasztanak szigorúbb követelményeket, akkor az alábbiak érvényesek: A fûtôvizet elô kell készíteni, ha a fel- és utántöltéshez használt teljes vízmennyiség a rendszer használatának idôtartama alatt túllépi a fûtési rendszer névleges térfogatának háromszorosát, vagy ha a fûtôvíz pH-értéke 8,2 alatt vagy 10 felett van, vagy ha az alábbiak megadott irányértékeket nem tartja be: Ha az összes fûtési teljesítmény nem nagyobb 50 kW-nál, akkor a legkisebb hôtermelô fûtési felületre vonatkoztatott alkáli földfémek mennyiségére 20 l/kW-ig nincs elôírás, vagy 3 mol/m3-nél kisebb legyen. 20 és 50 l/kW között legyen kisebb az érték 2 mol/m3-nél, 50 l/kW fölött 0,02nél. A legkisebb hôtermelô fûtési felület tel-

jes keménysége legyen kisebb vagy egyenlô 16,8 °dH-val. Az összes fûtési teljesítmény 50 és 200 kW között: az alkáli földfémek mennyisége 20 l/kW-ig 2 mol/m3-nél kisebb legyen, 20 és 50 l/kW között 1,5-nél, fölötte 0,02-nél. A legkisebb hôtermelô fûtési felület teljes keménysége legyen kisebb vagy egyenlô 11,2 °dH-val. Az összes fûtési teljesítmény 200 és 600 kW között: az alkáli földfémek mennyisége 20 l/kW-ig 1,5 mol/ m3-nél kisebb legyen, afölött pedig 0,02-nél. A teljes keménysége legyen kisebb vagy egyenlô 8,4 °dH-nál. Az összes fûtési teljesítmény 600 kW fölött: az alkáli földfémek mennyisége minden esetben legyen kisebb 0,02 mol/m3-nél. A teljes keménysége legyen kisebb vagy egyenlô 0,11 °dH-nál. Azokban az esetekben, amelyekben a töltô- és pótvíz analízisébôl származó alkáli földfémek összege az irányérték felett van, és/vagy a szükségeshez képest több töltô- és pótvízmennyiség szükséges, és/vagy a fûtési teljesítmény specifikus rendszerûrtartalma 20 l/kW felett van, javasolt a sótalanítás vagy a lágyítás. Meglévô rendszerek esetén a fent megadott értékek többnyire nem tarthatók be, éppen ezért a felújítás megkezdése elôtt legalább az alábbi fûtôvíz paramétereket kell megmérni: teljes keménység, elektromos vezetôképesség, pH-érték. A rendszer feltöltése vagy utántöltése elôtt feltétlenül ellenôrizni kell a fûtôvíz minôségét. Leülepedô anyagok jelenléte esetén a rendszert iszaptalanítani kell, ezen kívül mágnesrúddal vizsgálni kell azt is, hogy a fûtési víz tartalmaz-e magnetitet (vasoxid). Ameny-

nyiben magnetitet állapít meg, tisztítsa ki a rendszert, és tegyen megfelelô intézkedéseket a korrózióvédelem érdekében, vagy építsen be egy mágneses szûrôt. Az alábbi anyagok rendeltetésszerû használata esetén termékeinkben eddig nem állapítottunk meg összeférhetetlenségeket, de a használat során mindenképpen kövesse az adalékanyag gyártójának útmutatóit: Adalékanyagok tisztításhoz (a folyamat végén átöblítés szükséges): Fernox F3; Sentinel X 300; Sentinel X 400. Adalékanyagok tartós használatra a rendszerben: Fernox F1; Fernox F2; Sentinel X 100; Sentinel X 200. Wolf A Wolf kazánok vízkezelését tekintve megkülönböztetünk 50 kW alatti és 50 kW feletti készülékeket. Elôbbieknél semmilyen vízkezelést nem kérünk, pusztán sima csapvízzel való feltöltést, amennyiben a rendelkezésre álló vízkeménység nem haladja meg a 20°dH német keménységi fokot. Utóbbi, nagyobb teljesítményû készülékeknél a VDI 2035 irányelv betartását írjuk elô, amely a víz PH értékére, vezetôképességére és keménységére egyaránt vonatkozik. A német gyárból minden egyes Wolf kazán meghatározott idejû tesztüzem után kerül elszállításra, ahol az általuk elôírt, adalékmentes (a nagyobb teljesítményû típusoknál a VDI 2035 irányelvnek megfelelô minôségû) vízzel történik a tesztelés. Üzembe helyezés során is a gyár által meghatározott és a tesztüzem folyamán alkalmazott minôségi elôírásokat várjuk el a szervizeseinktôl.


15

fûtéstechnika

Vízkezeléssel foglalkozó szakcégek vélem Megkérdeztük a „profikat” is, azaz a két, Magyarországon leginkább használatos termékcsoport gyártóját a témában. Viola Krisztián

változott. Az energiatakarékos szivattyúk állandó mágnessel rendelkeznek, továbbá az alkatrészek illesztése is pontosabb lett. Magasabb a kazánhatásfok, ezért a vízkô lerakódása a hôcserélôn jelentôsebb teljesítmény csökkenést okozhat. De talán ami a kivitelezô és végfelhasználó számára a legfontosabb, hogy a vezetô kazángyártóknál a garanciális feltételek leírásának része az általuk elôírt vízminôség betartása. A fent felsorolt okok miatt különös figyelmet kell fordítani a fûtési víz megfelelô kémiai összetételére, és a rendszer tisztaságára!

A Sentinel és Spiroterm álláspontja a kazánok vízkezelésével kapcsolatban Az elôzô cikkben felvetett téma azért is aktuális, mert 2016. július 1-tôl érvényes ErP rendelet miatt szinte már csak kondenzációs kazánokat lehet a továbbiakban háztartásokba beépíteni. Ez egy támogatandó változás, figyelembe véve a kondenzációs kazánok által nyújtott elônyöket (alacsonyabb fogyasztás és gázszámla, energiatakarékos szivattyú, kompakt méretek, modern design, lényegesen alacsonyabb károsanyag-emisszió), de ez egyben jelentôs változást is jelent a magyarországi épületgépészeti gyakorlatban, ahol többségében a hagyományos készülékek domináltak. A kondenzációs készülékek elterjedésével feladatunk felhívni a szerelôk, kivitelezôk figyelmét arra, hogyan tudják biztosítani ezen berendezések hosszútávú és gazdaságos mûködését. A magas hatásfok miatt a kazánban

található alkatrészek érzékenyebbekké váltak, mint hagyományos elôdjeikben. Kisebb lett a hôcserélôk keresztmetszete, illetve a gyártásukhoz felhasznált anyagok és falvastagságuk is

1

1. kép: Fûtési rendszer gépi mosása. 2. kép: A fûtési víz pár éves használat után.

16


Csak a tiszta rendszert töltsük fel! Fûtési rendszerek feltöltése elôtt, akár új, akár régi rendszerrôl beszélünk, fontos, hogy az

2

Védjük meg rendszerünket, kezeljük a vizet! Magyarországon a hálózati víz emberi fogyasztásra kiváló, egyes településeken ásványvíz minôségû, viszont fûtési rendszer feltöltésére ez a víz nem megfelelô, ezért kezelése szükséges. Az általános problémák közül az egyik a vízkeménység, ami hazánkban hálózati víz esetén 5-35 nk° között mozog. Kis teljesítményû kazánoknál (70 kW alatt) 5-8 nk° között nem szükséges a vizet vízkô szempontjából kezelni. 9-24 nk° között a keménységet okozó anyagok megkötésére szolgáló adalékanyagot javasolt alkalmazni, vagy lelágyítani azt 7-8 nk°-ra. Fontos, hogy ne lágyítsuk túl a vizet, mert a mész–szénsav egyensúly felborulása miatt a pH-érték jelentôsen eltolódik. 25 nk° keménység felett a lágyítás (az elôbb említett értékre) és korróziógátló adalék egyidejû használata javasolt. Egy másik probléma a víz pH-értéke. Fôleg az Al-Si hôcserélônél fontos, hogy azt 7-8,5 érték között tartsuk, mert a lúgosabb közeg (9-es érték felett) hamar tönkreteheti azt. A rozsdamentes acél hôcserélôk esetében a víz klorid- és szulfáttartalmára kell odafigyelnünk, mert a két anyag felerôsíti egymás hatását, és lyukkorrózióhoz vezet. A neves vegyszergyártók korróziógátló adalékanyagai tartalmaznak olyan komponenseket, amelyek bizonyos keretek között stabilizálják a pH-értéket, és védôréteget képeznek a

éleménye tiszta legyen. Egy újonnan szerelt rendszerben is találunk olyan anyagokat (pl. olaj, folyasztószer, szerelési törmelékek), amik az üzemeltetés során hamar gondot okozhatnak. Régi rendszernél a lerakódott vízkô, magnetit, vasiszap, baktérium- és gombaszaporulat okoz hatásfok-csökkenést, zajosodást, kellemetlen szagot és hidraulikai problémákat, ezért a kazán telepítése elôtt vegyszeres átmosatás, abszorpciós mikrobuborék-leválasztó és mágneses iszapleválasztó beépítése ajánlott! Nagy teljesítményû kazán cseréje vagy telepítése esetén, vagy nagy kiterjedésû rendszernél, a tisztítást követôen leválasztó hôcserélô alkalmazása javasolt, majd a primer kör fûtési vizének beállítása a kazángyártó által javasolt módon.

rendszer belsô felületén, így a fent említett >> www.vgfszaklap.hu problémákra megoldást nyújtanak. A víz oldott oxigéntartalma sok gondot okozhat a rendszerünkben, ugyanis a folytonos felmelegítés-lehûlés következtében az kiválik, majd iszaposodást, illetve korróziót vált ki. Ez ellen vegyszeres kezeléssel, illetve mikrobuborék-leválasztó beépítésével védekezhetünk. A berendezést javasolt a rendszer legmelegebb pontjára (fûtési rendszernél elôremenô vezeték) elhelyezni, mert az oxigénkiválás itt a legintenzívebb. Fontos, hogy a fûtési rendszerekben a kémiai egyensúly durván a feltöltést követô 1 hónap elmúltával áll be, ezért a beállított értékeket javasolt újra ellenôriznünk, és szükség esetén ismét beavatkozni. Nagy rendszerek esetében a kazángyártók általában a VDI 2035-ös irányelvre támaszkodnak, amely 40 l/kW összteljesítmény esetén alacsony sótartalmú vizet ír elô. A sótalanított víz nagy teljesítményû kazánoknál jó megoldás, de a rendszer feltöltése drága, nehézkes, és az utántöltés lehetôsége a legtöbb esetben nem biztosított. Továbbá korróziógátló inhibitor betöltése ebben az esetben is javasolt, mert az alacsony vezetôképességû víz agresszív. Ugyan egy idô után inhibitor nélkül is beállhat az egyensúly (ha nincs utántöltés) a sótalanított víz esetén is, de az ehhez szükséges anyagokat a fûtési rendszerünkbôl oldja ki. A fent említett megoldások többségében összhangban vannak a vezetô kazángyártók ajánlásaival, de minden esetben az adott gyártó elôírásai az irányadók! Lényeges, hogy olyan vegyszereket alkalmazzunk, amiket a kazángyártó gépkönyve vagy szervize engedélyez! Ezek hazánkban szinte kizárólag a Sentinel és a Fernox adalékanyagai.

Paller Tamás

A Fernox álláspontja a kazánok vízkezelésével kapcsolatban A téma azért bonyolult, mert a kazán- és fûtéstechnika jelentôs változáson ment át az elmúlt 10-20 évben. Ez fôleg a háztartási készülékeket érinti, de az ipari méretekben is voltak változások. A készülékek kisebbek, könnyebbek lettek, több funkció van beléjük sûrítve, jellemzôk a kis keresztmetszetû hôcserélôk (a primer és a szekunder is), mágneses forgórészû szivattyúk, szóval az egész kazán érzékenyebb. A szabályozási rendszerek bonyolultabbak, egy egyszerû termoszelep sokkal érzékenyebb, mint

egy golyóscsap, de a strangszabályozók és mágnesszelepek is szeretnek elromlani koszos fûtôvízben. Ezért is javasolt nagy hatékonyságú mágneses iszapleválasztók használata – a részáram-szûrôket 1” alatti csôkeresztmetszetnél nem kellene alkalmazni, mert nem elég hatékonyak. Mindeközben a rendszerek is egyre bonyolultabbak, a víztérfogat a háztartási rendszerekben növekszik, a felhasznált anyagok sokfélék (mûanyagcsövek, szénacél puffertartály vagy radiátor, alumíniumradiátorok, hôcse-

rélôk, rézötvözetek). Míg 10-20 éve a kevésbé érzékeny gázkészülékeknél a fûtésrendszerekben kialakuló szennyezôdések nem okoztak ennyi meghibásodást, a modern technológiák miatt a fûtési rendszerek vizének kezelése egyre fontosabb. Töltôvíz-elôkészítés Lágyítás, sótalanítás 35-40-es német keménységû töltôvíznél már 100 liter ûrtartalmú fûtésrendszereknél is vízkôproblémák


17

Vízkezeléssel foglalkozó szakcégek véleménye

lépnek fel, a hatékonyságcsökkenés mellett meghibásodást is okoz a kiváló oldott sótartalom. Itt valamit tenni kell; vagy lágyítani a vizet (változó keménységet – így a vízkôkiválást – csökkenteni), vagy sótalanítani (minden oldott sót eltávolítani), gyakorlatilag desztillált víz minôségû vízzel tölteni, vagy a hígítani a hálózati vizet sótalanított vízzel. Közepes keménységû töltôvíznél (16-20 nK-ig) hálózati víz + korróziógátló adalékok (megfelelôen alkalmazva) megfelelô megoldást jelentenek. Nagyobb rendszertérfogatnál (500 liter +) és kondenzációs kazántechnológiáknál (kis áramlási keresztmetszetek a hôcserélôkben) a töltôvíz változó keménységét csökkenteni kell, javasoltan 7 nK köré. Korróziógátló adalékok használata itt is javasolt, a rendszer adottságait figyelembe kell venni (használt csövek, pufferek stb.), ekkora víztérfogatoknál biológiai folyamatok is elindulhatnak a rendszerben. Alumínium hôcserélôs rendszereknél a pH-beállítás és -szabályozás kiemelt jelentôségû, 9-es pH-n túlmenni nem szabad. Ezt lágyított víznél a korróziógátló adalékokban levô pH-stabilizáló pufferek megoldják, a tapasztalat azt mutatja, hogy a természetes úton ellúgosodott vizek pH-ját a jó minôségû korróziógátló adalékok megfelelôen szabályozzák. Bizonyos nézetekkel ellentétben alumínium hôcserélôknél a lágyított vizes töltés megfelelô, amennyiben a lágyított víz pH-emelkedését megfelelô minôségû korróziógátló adalék pH-szabályozó hatása meggátolja. Modern fûtésrendszerek „csapvízzel” töltése a töltôvíz keménységének vizsgálata nélkül borzasztó hiba.

fûtéstechnika

Sótalanításkor a víz természetes pH-stabilizátorait is eltávolítják, így a rendszervíz gyorsan változtatja majd a pH-ját, ez alumíniumnál nagy gondot okoz. A sótalanított víz korrozívabb a „csapvíznél” (minden oldott anyagtól megszabadították, ezért jobban akar oldatba vinni szilárd anyagokat), de még a lágyított víznél is. Sótalanított víz fûtésrendszeri töltôvízként való használatakor korróziógátlók és pH-stabilizátorok használata erôsen javasolt. A vezetô kazángyártók folyamatosan vizsgálják a fûtésrendszeri adalékgyártók termékeit, a jóváhagyott termékeket a leírásaikban megemlítik, az általában jóváhagyott fûtésrendszeri adalékok: Fernox, Sentinel, Jenaqua (ez utóbbi kb. 3 éve bezárt). Más adalékok használata garanciavesztést okozhat. Mivel a hôtermelô a fûtésrendszer egy drága és érzékeny része, a kazángyártók javaslatait érdemes figyelembe venni. A VDI 2035 (ami elég régi) egy német mérnöki javaslatrendszer, nem szabvány. Javaslatokat ad alacsony és magas sótartalmú vizekre, és külön alumíniumra. Ezt sokszor nem veszik figye-

egyéb A kondenzációs kazántechnológiában rozsdamentes acél vagy alumínium hôcserélôket használnak, mert ezek állnak ellen a savas kondenzátumnak. Az alumínium egyre terjed, fôleg olcsósága és kis súlya miatt, emlegetik még a jó hôátadó képességét, bár a falvastagság nagyobb. Az alumínium érzékeny fém; amikor bekerül a fûtésrendszerbe, a pH-mérés és -szabályozás elôtérbe kerül. Ehhez jön a sok új csôtechnológia, fôleg a mûanyagcsövekkel szerelt rendszerek érdekesek. Amikor ezek a csövek 20-30 éve megjelentek a piacon, kevesen gondoltak az oxigéndiffúzió hatásaira. Ezek a nem oxigénzárt, „pemü” csövek (polietilén alapanyagból) még ma is megtalálhatók rendszerekben (bebetonozva) – az ilyen csôrendszereket tartalmazó fûtésrendszereket egy fûtésfelújításkor hôcserélôvel ajánlatos leválasztani a kazánokról (fôleg az alumínium hôcserélôsökrôl). Jelenleg is kaphatók polietilén alapú csövek, térhálósítással és EVOH bevonatréteggel jelentôsen csökkentik(!) az oxigéndifúziójukat, de még így is 0,1 mg/l/nap körüli értékrôl beszélünk. A VDI szerint sótalanított víznél a határérték 0,1 mg/l a teljes víztérfogatra, tehát ezek a csövek rögtön nem is felelnek meg.

18


lembe. Talán a legfontosabb megjegyzés ebbôl a pH-ra (alumíniumra) a következô: Alacsony sótartalmú vizeknél (low-saline) a fajlagos vezetôképesség <100 uS/cm, oldott oxigénkoncentráció <0,1 mg/l, magas sótartalmú vizeknél (saline) fajlagos vezetôképesség 100-1500 uS/cm, oldott oxigénkoncentráció <0,02 mg/l. A hálózati csapvíz oxigéntartalma 6-8 mg/l körül mozog. A VDI szerint alumíniumnál max. 8,5-9-es lehet a pH. Ha szabványt keresünk (mert a VDI nem az), akkor vegyük elô az MSZ-EN 14868-at, aminek sajnos nincs hivatalos fordítása. Ez sem egy mai darab (2005-bôl való), de tankönyvként foglalja össze a tudnivalókat a fûtésrendszerben lezajló folyamatokról. Ezt írja az alumíniumról: „A nem egyenletes korrózió által okozott szivárgás nem jelentkezik, ha további kezelés nélküli ivóvizet használnak feltöltô vízként. (Megjegyzés: csak ne legyen nagyon kemény, mert akkor a vízkô tönkreteszi az Al hôcserélôt.) Csak az alacsony pufferkapacitású, nagyon lágy vizeknél (sótalanított víz), önlúgosítás vagy a pH értéket 8,5 fölé emelô, lúgos kémhatású termékek (pl. vasas anyagok védelmére szolgáló, bizonyos lúgos gátlószerek) hozzáadása esetén valószínû a korrózió, az aluminát-képzôdés és a hidrogénfejlôdés miatt. Ezekben az esetekben a szivárgást általában az eróziós korrózió okozza a turbulens áramlás területein. Különleges esetekben, ahol a víztömegnek az alumíniumfelület területéhez viszonyított aránya nagyon magas (azaz nagy puffer tárolótartályok, vagy nagy felületû, oxigént nem fogyasztó anyagok, például mûanyag vagy korrózióálló acél esetén) a feltöltô víz oxigéntartalma, a magas kloridtartalommal kombinálva, lyukkorrózióhoz és szivárgáshoz vezethet.” Magas klórtartalom okozta lyukkorróziót alig tapasztalni Magyarországon, olyan helyeken fordul elô, ahol úszómedence vagy hasonló technológia miatt klórt használnak, és az valahogy bekeveredik a fûtésrendszer vizébe.

Mustra írta: Lantos Tivadar

épületgépészet

A gépészkereskedôk Medinája,

Budaörs boltját. Ezek közül messze a legjobb volt a Gépész-Fogarasi üzlete, és sajnos messze a legrosszabb a Kapuy szakkereskedése. A többi üzlet kiszolgálás, szakmai felkészültség, gyorsaság szempontjából egyformán jól teljesített, sôt, mindenhol kaptunk valami pluszinformációt, apró segítséget a kazáncseréhez, merthogy utcáról betévedt érdeklôdôként még mindig ezt a témát forszírozzuk; le szeretnénk cseréltetni elavult, nyílt égésterû készülékünket – mit és mennyiért, hogyan tudnánk ezt megoldani könnyen, gyorsan és nem utolsó sorban jól.

Való igaz, hogy Budapesten található a legtöbb épületgépész kereskedô, viszont Budaörsön az egy négyzetkilométerre jutó szaküzletek száma biztosan nagyobb. Egymás munkáját így sokkal jobban nyomon tudják követni, és a vevô is könnyen válogathat az ajánlatok tengerében. Nagy a választék, jól felkészültek az eladók. Azonban akadt két szélsôséges eset. Egy szélsôségesen jó, és sajnálatosan egy szélsôségesen rossz. Melyikkel kezdjük? – tehetnénk fel a közhelyes kérdést. Mivel a jó példa ragadós – szokták volt mondani –, kezdjük a jóval, és így haladjunk a negatív tapasztalat irányába.

22

Ez alkalommal öt kereskedést mustráltunk, a Sport utcában lévô Szerelvényboltot, a Törökbálinti úti MART centrumot, a Petôfi Sándor utcában a Gépész-Fogarasi Kft.-t, a Károly király úton a Kapuy Fûtéstechnika Kft szaküzletét, valamint ugyanott a Megatherm


Szemléltetô eszközök Laikusként és az építôiparban uralkodó bizalmatlanság elôítéletével a tarsolyában bizony nem könnyû döntést hozni egy családapának az évtizedekre meghatározó fûtésrendszert illetôen. Merthogy ezt a döntést a családfônek kell meghozni, ôt lökik ki a „vadak” elé, mondván, te vagy a férfi, ez a te dolgod. Hogyan kezdjünk neki, mi az a fûtésrendszer, kazán? Mi a különbség a radiátor és a konvektor között? A kellô mûszaki alapok hiányában kénytelenek vagyunk az értékesítôre hagyatkozni, és erre a találkozásra (laikus és vérprofi szakember) volt ragyogó példa a Gépész-Fogarasi üzlete. Belépve egy hölgy fogadott bennünket, megvolt az elengedhetetlen köszönés, és azonnal rákérdeztek a problémánkra. Elmondtuk, hogy mi járatban vagyunk, szeretnénk a régi kazánunkat lecserélni, mennyibe fog ez kerülni, illetve hogyan valósítható meg mindez. Ekkor a pult mögül egy fiatalember ragadta magához a kezdeményezést. Jó humorérzékkel világított rá a problémára, ám kellô komolysággal. Részletezte a kazánokat, a

füstgázelvezetést, milyen kazánra kell gyári kémény, melyikre lehet használni az univerzálisat, mihez jár indítóidom stb. Azt is kihangsúlyozta – ami fontos –, hogy az internetes kereskedések gyakran lefelejtik a kazánokról a gyárilag hozzá járó indítóidomokat, ezzel sok bosszúságot okozva a megrendelônek és a kivitelezônek. Ez idáig világos. És akkor elôkerült az iszapleválasztás fontossága. Egy apró eszközön keresztül elmagyarázta, mit is jelent a mágneses iszapleválasztás. Ha ez nem lett volna elég meggyôzô, elôvette saját készítésû videóját a beüzemelés elôtti átmosás és iszapleválasztás fontosságáról. Nagyon meggyôzôek voltak a látottak. A vevô az elsô Közben érkezett egy telefon, amit azzal utasított vissza, hogy éppen kiszolgál. Tehát a vevô prioritást élvez náluk. Ezután kezdôdött el az ajánlat összeállítása. Külön felhívta a figyelmünket, hogy az ajánlat tájékoztató jellegû lesz, mivel nem tudja a pontos méreteket, nem ismeri a helyszínt, így a költségek nem lesznek pontosak. Az ajánlat kinyomtatása után elkezdôdött egy újabb kiselôadás. Hogy a vevô képben legyen a különbözô kazántípusok elônyeivel, hátrányaival, részletezni kezdte azok tudását; csaknem 30 különbözô típusú és fajtájú kazán esetén ez nem is olyan egyszerû feladat. Elmondta, hogy mi is az ErP jelentése, és a gyakorlatban hogy zajlik a kazán telepítése. Ajánlott kivitelezôt is, aki megbízható. A hab a tortán, hogy idôközben megérkezett az üzletvezetô asszony, aki kávét, üdítôt kínált. A hosszú és kimerítô tájékoztatás után kézfogással búcsúztunk. Az emberben óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy felismerték, ezért másokat is megkérdeztünk, sôt beküldtünk tájékozódni az üzletbe egy késôbbi alkalommal. A tapasztalat ugyanilyen jó volt. Bravó! Fiatal erôkkel megtámogatva A Szerelvénybolt munkatársai meglepôen fiatalok voltak, ennek ellenére egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az elôre köszönés és az udvarias kiszolgálás. Gyorsak voltak, pontosak, és szakmailag kifogástalanok. Mindent megtudtunk kellô részletességgel, hogyan kell a kazáncserénél eljárni, illetôleg kivitelezôt is jó szívvel ajánlottak. Megbízható, magabiztos és lendületes kereskedôk, akik valódi segítségünkre voltak. A MART esetében ugyanezt tapasztalhattuk.

összegzés MART Szerelvénybolt Gépész-Fogarasi Kft. Kapuy Fûtéstechnika Kft. Megatherm

udvariasság

szakmaiság

gyorsaság

5 5 5* 5 5

4 4 5* 1 4

4 4 5 4 4

1. Gépész-Fogarasi: 15** pont 2. Szerelvénybolt: 13 pont 2. MART: 13 pont 2. Megatherm: 13 pont 5. Kapuy: 10 pont

végeredmény A kereskedô személyes példáján keresztül mondta el, hogy mennyire nehéz a gáztervet elfogadtatni, akár hónapokat is várni kell, mire megkezdôdhet a kivitelezési munka. Az eladótérbôl kijött, így együtt tudtuk megnézni a kínálatot az értékesítésre váró kazánokból. Kifejezett márkát nem ajánlott, de azt megjegyezte, hogy egy jó, minôségi kondenzációs kazán esetében 250 ezer forint felett kell gondolkozni. Ezen felül elárulta, hogy a testvére kivitelezô, így jól ismeri, hogy mi a gyakorlat. Ami külön tetszett, hogy nem ragadta meg az alkalmat, hogy a saját szakállára dolgozzon, és nem ajánlotta kivitelezônek számunkra a közeli rokonát. Összességében meggyôzô volt, szívesen vásárolnánk náluk is. Másik megközelítés A Megatherm üzletében is kellô mennyiségû információhoz sikerült jutnunk. Az elsô kérdésük az volt, hogy feltétlenül szükséges a kazáncsere? Nem lehet a készüléket javítani esetleg? Nyilván ez lenne a legolcsóbb megoldás. Ilyen nyitással biztos, hogy az eladó nem akar ránk tukmálni drága, felesleges funkciókkal pluszban megáldott készülékeket. A kereskedô elsôsorban nem a kivitelezô, hanem a beüzemelô oldaláról közelítette meg a problémát. A lényeg, hogy mit várnak el a lakás adottságainak és a törvényi szabályozásoknak megfelelôen a kéményesek és a kazánosok. Velük érdemes konzultálni, mielôtt bárminek is nekiállnánk. Elmondta az ErP-rôl a tudnivalókat, az árakról, készülékekrôl is adott hozzávetôleges információkat, ezenkívül ajánlott kéményes szakembert, aki segíteni tud, és meg tudja mondani a lehetôségeket. A költségeket ezek fényében lehet teljesen pontosan megmondani. Szintén nagyon bizalomgerjesztô volt a hozzáállása, ugyanúgy, mint a fenti két kereskedônek.

Végül a feketebárány A Kapuy Fûtéstechnika üzletében segítôkészek voltak a kiszolgálók. Mentségükre legyen mondva, próbálták a legolcsóbb lehetôséget ajánlani, de van, ami alá nem lehet menni. Elôadtuk a kis történetet, hogy nyílt égésterû kazánunkat szeretnénk lecserélni még a fûtési szezon elôtt. Erre az volt a reakció, hogy ha rozsdamentes acélkémény van, akkor lehet nyílt égésterû kazánt nyílt égésterû kazánra cserélni. Erre már rá kellett kérdezni, hogy ez egészen biztos? A kereskedô egy pillanatra elbizonytalanodott, és próbált korrigálni, hogy a helyi kéményeseket kellene megkérdezni. Ezt a kijelentést sem lehet igazán megvédeni, na de a következô kérdése már valóban kiverte a biztosítékot. Van-e a készüléken matrica? Mert ha nincs, akkor a csere megoldható „okosban”, azaz feketén. Sajnos ez a hozzáállás már nem tolerálható, ezért már jár a fekete, talpas egyes. Nem teheti meg a kereskedô, hogy ilyen irányba vigyen el egy beszélgetést, még akkor sem, ha ezzel „segít”! Összegzés Hangsúlyoznunk kell, hogy az eredmény meglehetôsen szubjektív, és egy elsôre történô benyomás alapján pontozható. Lényegében tehát a Gépész-Fogarasi mes�szemenôen jól teljesített, és munkájuk mindenképp példaértékû. A Kapuy pedig a rossz példa arra, hogy mit ne ajánljunk, még ha azzal anyagi terhet veszünk is le az ügyfél válláról. A feketén kivitelezett, garancia nélküli munkák után ki vállalja a felelôsséget? Aki beépítette a kazánt? A kereskedô, aki ajánlotta? Nyilván senki sem. A másik három kereskedésben pedig hozták a megfelelô, elvárható színvonalat.


23


épületgépészet

A szakma patológus Mindenekelôtt megmagyarázzuk a furcsának tûnô címet, mielôtt valaki azt hinné, hogy külön kórboncnoka van az épületgépészeknek – ami persze átvitt értelemben igaz. Riportalanyunk, Bokor András okleveles épületgépész mérnök határozta meg számunkra így a gépész igazságügyi szakértô fogalmát (jelezve, hogy a kifejezés nem tôle származik): olyan emberrôl beszélünk, aki a holttest vizsgálatából (a peresített hiba felderítésébôl) származó tanulságokat osztja meg (a bírósággal és esetenként a közzel). Kezdjük talán azzal, hogy mit jelent az ön számára épületgépész igazságügyi szakértônek lenni, miért csinálja? Rendkívül izgalmas, változatos feladatot jelent a szakértôség, amibôl rengeteget lehet tanulni. Egy-egy feladat esetenként hosszas nyomozással, utána olvasással jár, és ebbôl, valamint a tanulságok levonásából sokat profitálok, hiszen okos ember a más kárán tanul. Maga a vita, a per folyamata is érdekfeszítô, persze csak akkor élvezhetô igazán, ha nem al- vagy felperes vagy, hanem semleges fél. Anyagilag is megéri? Ebbôl tisztességes ember nem fog meggazdagodni, de a munkád értékét általában leszámláz-

hatod. Mondom, általában, mert ha valamelyik ügyvéd kifogásokat nyújt be, rákérdez bizonyos megállapításaidra, akkor a válaszod, ami akár ugyanannyi idôdet és energiádat igénybe veheti, mint az eredeti szakvélemény megalkotása, már nincs honorálva. Ugyanakkor egy a tisztességére nem annyira kényes ember szakértôként vastagon megtalálhatja a számítását. Engem is többször megkeresett egyik vagy másik fél képviselôje, hogy ugyan nem billenteném-e kicsit feléjük a mérleg nyelvét. Tehát egy igazságügyi szakértônek szilárd etikai, erkölcsi alapokon kell állnia, mert kísértés létezik. Ilyen esetben nem lehet túl népszerû a vis�szautasított félnél.

Az nem nagyon érdekel, hogy egy ilyen ember miként vélekedik rólam, de ez a munka amúgy sem a népszerûségrôl szól. Az igazságügyi szakértô nem a hibákat keresi, mert azokat az építtetô vagy üzemeltetô érzékeli, hanem ezen hibák okait deríti fel, mely tevékenysége eredményével legalább az egyik, de sokszor mindkét fél kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen lesz. Ilyenkor jönnek az ügyvédek, akik, nem lévén épületgépészek, csak azzal próbálkozhatnak, hogy kihozzák a sodrából a szakértôt. Láttam már olyat, hogy munkában megôszült kollégát zavart ki a tárgyalóterembôl a bíró, annyira felbôszítette ôt az ügyvéd. De ha ez nem sikerül neki, akkor is megkérdôjelezheti a szakértô hozzáértését, gondosságát, vagy próbálhatja önellentmondásba kergetni. Ezek a fogások higgadt szakmai hozzáállással azért egyszerûen kivédhetôk, de azért egy racionálisan gondolkodó mûszaki ember szívének nem kedvesek. Nem csoda, ha az ügyvédek minden fegyvert felhasználnak, hiszen a szakértôi jelentés az egész pert eldöntheti. Az ítéletet a bíró hozza, a szakértô csak segítséget nyújt neki a döntésben. Az általa megválaszolandó kérdéseket a bíró teszi fel, és a szakértô csakis azokra válaszolhat, még akkor is, ha lenne egyéb fontos közlendôje is. Éppen ezért az a jó bíró, aki utolsó kérdésként mindig odaírja: „A szakértô tegye meg az ügyre vonatkozó egyéb, fent nem részletezett, releváns megjegyzéseit is.” Máskülönben az esetek túlnyomó többségében nem egy szakértôi jelentés készül, hanem több – az egyik épp aktuális ügyemben például szám szerint hat. Ezek között van magán szakértôi vélemény, amit az egyik peres fél rendelt meg, a sikertelen közjegyzôi eljáráshoz csatolt Riportalanyunk, Bokor András okleveles épületgépész mérnök

24


vélemény, aztán a bíróság által megbízott, kirendelt szakértô jelentése, illetve ha azt nem fogadja el valamelyik fél, akkor akár másik ilyen is létrejöhet. Ezek a szakvélemények általában fedik egymást? Az egyes szakemberek hasonló eredményre jutnak? Az a szép a mûszaki tudományokkal, hogy azok, akik rendelkeznek a megfelelô képzettséggel, tudással, rászánják azt az idôt a feladatra, amit kell, és objektívek, azok véleménye nem térhet el markánsan, inkább csak hangsúlyaiban, részleteiben, arányaiban. A legnagyobb hiba, és ilyet is láttam már, amikor a magán szakértô a megbízója ügyvédjeként lép fel, azaz megpróbálja a szakmai objektivitását feladva bebizonyítani ügyfele igazát. Ez azért bírói megbízás esetén szerencsére nem szokott elôfordulni.

gusa

Vannak visszatérô motívumok a szakvéleményeiben, olyan hibák, amik ismétlôdnek, tipikusnak mondhatók? Mûszaki és emberi oldalon egyaránt elôfordulnak ilyenek. Sok kazánlyukadásos esetem volt és van, itt a rutin sokat segít, mert az ügyek jó részében a vízkezelés, átmosatás hiánya a bonyodalom okozója. Emberi oldalon pedig az elvtelen olcsósításból fakad a hibák többsége. Ez az akár társadalminak is nevezhetô jelenség a 2008-2009-ben kezdôdô válsággal burjánzott el, és hiába, hogy kilábalóban vagyunk belôle, hatásai ma is érezhetôk. Mik az olcsósítás „technikái”, vannak-e ilyenek? Az egész ott kezdôdik, hogy a beruházók – tisztelet a kivételnek – nem fizetik meg a minôséget, éppen ellenkezôleg, csak az ár, a legolcsóbb számít nekik. Olcsó tervezô, olcsó kivitelezô, olcsó mûszaki ellenôr, olcsó anyagok; és ebbôl legyen elsô osztályú munka? Nem mûködik, de ez csak késôbb derül ki számukra, bár nem értem, miért nem nyilvánvaló már az elején. Hiányzik a felelôs beruházói magatartás, amelynél utánanézünk a cégeknek, akikkel leszerzôdünk, hogy mióta vannak a piacon, vannak-e referenciáik, majd nem megyünk bele az elvtelen olcsósításba, végül pedig hozzáértô és felelôs mûszaki ellenôrt alkalmazunk. Ha ilyen beruházók lennének Magyarországon, akkor nem lenne annyi szomorú pernyertes, akik nem tudnak hozzájutni a pénzükhöz (úgymond kártérítésükhöz), mert a perelt cég rég bedobta a törölközôt, jó idôben kimentve a pénzét – mármint nem a sajátját. Ide tartozik még a lehetetlen olcsón való vállalás, az alvállalkozók nem kifizetése, a vagyontalan projektcégek alapítása is. Sajnos, mint mondtam, ez egy társadalmi jelenség.

egy jó tanács a végére a szakmabelieknek? Dokumentáljunk mindent nagyon-nagyon gondosan! A bíróság elôtt nem annak van igaza, aki mindent jól csinált, hanem annak, aki ezt megfelelô módon igazolni tudja, például az építési napló bejegyzései által.


25

fûtéstechnika

Technológiák

írta: Dávid Sándor

Fûtési rendszere javítása, tisztítása és karbantartása belü A fárasztó napi munka és a sokszor stresszes utazás után a téli hidegekben jó hazaérkezni a kellemes hôfokú otthonunkba. Hazaérkezésünk örömét elronthatja, ha a fûtôrendszer meghibásodása miatt hideg lakásba lépünk be. A fûtés megszûnésének egyik gyakori oka a fûtési csöveken keletkezett szivárgások miatti nyomásesés. A javítás anyagi vonzatán kívül a fûtés – esetleg többnapos – kimaradására gondolva újabb kellemetlenséggel szembesülünk. A falfelületen kívüli szivárgásnál a meghibásodás hamar észlelhetô, szakszerû javítása is gyors és egyszerû feladat a már megszokott gyorskötôkkel, illetve egyéb javító technológiákkal. Az viszont komoly kihívás, ha a padlóvagy egyéb felületfûtésünk szem elôl elrejtett csöveiben keletkezik a folyadékveszteség. A

nagy piszokkal, szeméttel járó bontási és építési munkák csak fokozzák bennünk az elégedetlenség érzését. A szivárgás helyét néha csak hosszas keresgélés, esetleg fölösleges feltárások után találjuk meg, ami tovább növeli a port, a fûtéskimaradást, a költségeket, és ezzel együtt a tulajdonos negatív érzéseit. Javítás A szilikátalapú javító, tisztító és karbantartó

folyadékok ezekre az esetekre nyújtanak gyors, szakszerû és tökéletes megoldást, kiküszöbölve nemcsak a hosszas keresgélést és a bontási munkálatokat, hanem a fûtetlen lakótér miatti fagyoskodást és a pótfûtés miatti extra kiadásokat is. A javító folyadékok különbözô nagyságú tömörtelenségek elhárítására alkalmasak. A meghibásodás és az ebbôl fakadó napi folyadékveszteség mértékét alapul véve képesek a hibát véglegesen elhárítani a felhasználási leírásban rögzítettek betartása mellett. Függetlenül attól, hogy a meghibásodás egy szabadon lévô rézcsô pontkorróziója, avagy egy felületfûtés burkolat alatti mûanyagvezetékének tömítetlen forrasztásánál vagy egy elfáradt préselt idomnál keletkezik, a tömítô

Mivel minden rendszer érzékeny a benne keringô folyadék tisztaságára és kémhatására, a megfelelô mennyiségû és minôségû adalékkal passzivált fûtôközeg garantálja a rendszer elemeinek hosszú élettartamát, és lényegesen csökkenti a meghibásodások lehetôségét. A karbantartó folyadék használatával kielégíthetjük a legkorszerûbb kazánok által támasztott, legszigorúbb követelményeket.

28


rek belülrôl folyadék a szivárgás helyén a levegôben található CO2-vel elegyedve gyorsan kikristályosodik, és eltömíti a lyukadást. Adagolása a fûtési rendszerbe egy kézi pumpa segítségével gyorsan és egyszerûen elvégezhetô, a kannán lévô matricák minden segítséget megadnak a pontos keverési arány, valamint a felhasználandó mennyiség kiszámításához és adagolásához. A termékek megfelelnek a környezetvédelmi szabványoknak, elôírásoknak, és nem jelentenek veszélyt az élôvilágra. Ezen termékek mindegyike alkalmazható bármely tüzelôanyaggal táplált rendszerhez. A tömítô folyadék összetevôinek alapanyaga határozza meg alkalmasságukat a különbözô méretû csôhibák javítására. Felhasználhatók a következô anyagú fûtési

rendszerekhez: rozsdamentes acél, acél, öntöttvas, réz, alumínium, mûanyag, többrétegû csövek. Az alacsony hôfokon üzemelô felületfûtô rendszerekben biológiai szennyezôdés, lerakódás képzôdhet, ami a mûködés hatékonyságát gyengítheti, illetve feleslegesen terheli a keringtetô szivattyúkat. Természetesen a fûtôközeg tisztasága nagyon fontos a rendszerek gazdaságos üzemeltetése szempontjából is. Karbantartás A fûtési rendszer fel- és utántöltése rendszerint normál hálózati vízzel történik, bár egyes esetekben a vízminôség alkalmatlan a fûtési rendszer üzemeltetésére, mivel a fûtôközeg pH-értéke nem lépheti túl a 9-es értékét, ami az erôs alkalizáló összetevôkkel rendelkezô közeg alumíniumkorrózióját okozhatja. A fûtôvíz elôkészítésére és fagyvédelem céljából sem javasolt ismeretlen adalékok használata, mert a készüléken belül iszapszerû lerakódások és ennek következtében zajok keletkezhetnek. 20 nk° vízkeménység felett a fûtôvíz lágyítása szükséges. Mivel minden rendszer érzékeny a benne keringô folyadék tisztaságára és kémhatására, a megfelelô mennyiségû és minôségû adalékkal passzivált fûtôközeg garantálja a rendszer elemeinek hosszú élettartamát, és lényegesen csökkenti a meghibásodások lehetôségét. A karbantartó folyadék használatával kielégíthetjük a legkorszerûbb kazánok által támasztott, legszigorúbb követelményeket.

a szennyeződés A rendszerbe rendszerint az üzembe helyezés és szerelés közben kerülhetnek különbözô szennyezô anyagok: • a fûtési rendszer kezeletlen vízzel való feltöltése során változó keménységet okozó sók, • lemezradiátorok vagy a beépített csövek esetében a gyártási folyamat során bekerülô és bennmaradó zsiradék és olaj, • rézcsöveket és/vagy -elemeket tartalmazó rendszer forrasztásánál alkalmazott folyatószer, • fûtôkör elemeirôl leváló fémoxidok, elsôsorban vasoxid szennyezôdések, például radiátorokról, puffer-indirekt tárolókról, hidrováltókról és egyéb szerelvényekrôl.

vízellátás

Tanulságos történetek

írta: Gémes Attila

Tényleg ragaszkodun a minôséghez? Épületgépészeti termékgyártók és komoly kivitelezôk honlapjain, illetve irodáiban, bekeretezve a falon olvashatjuk minôségpolitikájukat, melyben biztosítják az ügyfeleket a minôség iránti elkötelezettségükrôl, a vevôk megelégedettségének maximális szem elôtt tartásáról. Állítom, hogy a többség komolyan is veszi az ott leírtakat, de az bizonyos, hogy az alábbi két példában érintett gyártók és kivitelezôk nagy ívben fittyet hánytak az általuk alapelvként megfogalmazottakra, és pestiesen szólva felültették, átverték és meglopták a beruházót! A koleszban Nemrég egy újépítésû budapesti kollégiumban volt betervezve. A szemlekor sajnálattal állapítotjártam, ahol az üzemeltetôk arra panaszkodtak, tam meg, hogy nem a „P” van beépítve, azt egy hogy az épített zuhany padlólefolyói hamar barkácsáruházakban kapható, silány padlószieldugulnak a hajtól és egyebektôl. – Nem fonra váltották ki. A karbantartók azóta hetente nevezhetem nevén közismert gyártmányunkat, többször járják végig a szobákat a dugulást ezért nevezem most csak „P”-nek. – Szóval megszüntetni, illetve folyamatosan tesztelik a azért engem hívtak, mivel „P” padlóösszefolyó kereskedelemben fellelhetô hajfogó kosarakat,

1

csappantyús bűzzár elvi rajza 30


hogy belepasszolnak-e a hitvány lefolyók rácsa és szifonja közé. Megjegyezhetô, hogy a probléma valójában az, hogy a haj a lefolyóban megakad! A hajfogó kosár itt csak könnyítés, de nem megoldás, mert azt ezután is gyakran tisztítani kell majd. A biztos a lefolyók cseréje lenne. A silány termék gyártója persze biztos dörzsölte a tenyerét, hogy a kivitelezôvel és ki tudja, ki mindenkivel összesúgva, a tervezôt megkerülve megint sikerült rásóznia valakire a szabványkövetelményeket hírbôl sem ismerô terméket. Nem lett volna gazdaságosabb az elején a tervezô által kiírt lefolyót betetetni? Száraz bûzzár Egy másik projektnél szintén a „P” került kiváltásra, egy a magyar piacon nemrég megjelent, erôs marketinggel támogatott, de annál gyengébb padlószifonra. A gyártó azt mondja, hogy az összefolyója „száraz bûzzáras”, amit a vízbûzzár mellett elhelyezett ferde csappantyú biztosít. Az ilyen bûzzárról érdemes tudni, hogy a csappantyúlemezes zár nagyon gyenge hatásfokú, mivel

A gyártó azt mondja, hogy az összefolyója „száraz bûzzáras”, amit a vízbûzzár mellett elhelyezett ferde csappantyú biztosít. Az ilyen bûzzárról érdemes tudni, hogy a csappantyúlemezes zár nagyon gyenge hatásfokú, mivel záróeleme egy ferdén elhelyezett, könnyû csappantyúlemezke, mely (eleve nem résmentesen) a gravitáció hatására támaszkodik az ülékére.

záróeleme egy ferdén elhelyezett, könnyû csappantyúlemezke, mely (eleve nem résmentesen) a gravitáció hatására támaszkodik az ülékére. Mivel a lapka tömege pici, valamint a zárást csak a felületre merôleges erôkomponens biztosítja, így elképzelhetjük, mily kismértékû is ez a zárás. Továbbá a felépítésbôl adódóan kön�nyen megakad rajta a haj és a piszok, ami tovább rontja a zárást, és a kiáramló bûz a zárt térben gyorsan koncentrálódik. Az ilyen bûzzárási elvet kizárólag teraszoknál, udvari lefolyóknál, tehát kültérben szabad csak alkalmazni. Az említett lefolyó tehát a csappantyúja miatt beltérre sem, a vízbûzzár fagyveszélyessége miatt kültérbe sem ajánlható. A szóban forgó projektnél a lefolyókat azóta

dunk

azon célt, a bûzzárást szolgálják 100%-os hatásfokkal. A kettôs mûködésû szifonbetét két fô alkatrésze a szifonedény és az úszó harang. Ha az edényben víz van, akkor a légszoknyás harang lebeg a víz felszínén, és vízbûzzárat alkot. A lefolyórendszer irányából érkezô vákuum leszívó hatására a harang a túlfolyó csôre szorul, így megakadályozza a vízzár leszívódását. Kiszáradás után a harang jelentôs súlyával a túlfolyócsôre szorul, mely az eddig kifejlesztett mechanikus bûzzárak között mérhetô módon a legjobb hatékonyságot mutatja. Ez annak is köszönhetô, hogy a záróerôt csak függôleges erôkomponens alkotja. Ezen felül az elvnek, a felépítésnek sajátja az egyszerûség, mely így kevés hibalehetôséget hordoz, akadálymentes áramlási körülményeket teremt a távozó víz számára, így a piszok és haj szifonegységen belüli megakadására nincs esély. Vissza a jövôbe! A gyakorlatból vett számtalan példa (így a fentiek is) bizonyítják, hogy száraz bûzzár és száraz bûzzár között ég és föld a különbség. Mára e túl lazán kezelt fogalom alá sorolt bûzzárak zárási hatásfokuk és ebbôl adódóan

A lefolyórendszer irányából érkezô vákuum leszívó hatására a harang a túlfolyó csôre szorul, így megakadályozza a vízzár leszívódását. Kiszáradás után a harang jelentôs súlyával a túlfolyócsôre szorul.

Mûködés közben

Vákuum hatására

kibontották, és bekerültek az eredetileg oda szánt összefolyók… Még egyszer: Nem lett volna gazdaságosabb az elején a tervezô által kiírt lefolyót betenni? Kettôs mûködésû bûzzár A fent említett és kiváltott „P” egy olyan bûzzár neve, amely a fizika több elvét használja fel egy jól mûködô egységben, melyek egy-

2

Kiszáradás utáni záródás

felhasználási területeik tekintetében is különböznek. Mivel azonban több gyártó e bûvös és ködös fogalom körébe legtöbbször nem megérdemelten, félrevezetésül helyezi lefolyóját és zuhanyfolyókáját, a tervezôk, mûszaki ellenôrök és szerelôk körültekintô választása és következetessége az egyetlen kulcs a jó munkához és a végfelhasználók elégedettségének elnyeréséhez.

nekünk nem esne rosszul? A betervezett termék olcsóbbra való kiváltása a vevô megkárosítása, hiszen ô a kifizetett, jó minôség helyett egy olcsóbb és sok esetben silányabb terméket kap, és joggal fel is háborodhat ezen (megjegyzés: ha egyáltalán tud róla!). Senki sem lenne például elégedett, ha a boltban kannás bort töltenének a márkás bor üvegébe, vagy olcsó hipermarketes kenyeret kovásszal készült parasztkenyérként, kétszeres áron adnának el nekünk.

vízellátás

Technológiák

írta: Bandzi Viktória

Közösségi épületek vízfogyasztásának csö A víz a legértékesebb erôforrásunk. Hiánya, valamint a vízellátással és az újrahasznosítással járó költségek emelkedése miatt a vízszámlák összege is növekszik. Az egy fôre jutó átlagos vízfogyasztás az iparosodott országokban egy évszázad alatt a tízszeresére emelkedett, és az elmúlt 30 évben megduplázódott. A közösségi létesítmények nyilvános helyiségeiben a vízfogyasztás mértéke legalább 50%-kal magasabb, mint a háztartásokban: fejenként napi 200 liter, de bizonyos speciális intézményekben (kórházak, gyógyfürdôk stb.) a fogyasztás mértéke meghaladhatja a napi 500 litert. A nyilvános helyiséget használók vízhasználati szokása azonban alapvetôen más, hiszen – az otthoni körülményekkel ellentétben – a vízhasználatért külön nem kell fizetni. Mindemellett a közösségi helyiségekben a szerelvények meghibásodását, a víz szivárgását sem feltétlenül lehet olyan hamar észrevenni, mint a háztartásokban. Ahhoz, hogy a vízfogyasztás mértékét minél jobban kontroll alatt lehessen tartani, olyan A környezettudatos épületminôsítési rendszereknek maximálisan megfelelô szerelvények: • Infraérzékelôs mosdócsaptelep 3 liter/perc átfolyással. • Keverôfejes, nyomógombos mosdócsaptelep 3 liter/perc átfolyással, 7 mp idôzítéssel. • Falsík alatti, keverôfejes, nyomógombos zuhanycsaptelep fix zuhanyfejjel, 6 liter/perc átfolyáskorlátozóval, 30 mp idôzítéssel. • Falon kívüli, infrás vizeldeöblítô 0,25 liter/másodperc átfolyással. • Falsík alatti, infrás vizeldeöblítô 0,15 liter/ másodperc átfolyással. • Falsík alatti, kétmennyiséges WC szelep, 3, illetve 6 literes öblítéssel.

32

közösségi csaptelepeket érdemes telepíteni, melyek hosszú távon optimális üzemelést biztosítanak, és átfolyásuk jelentôsen redukált. A karos, nem önelzáró csaptelepekhez képest kiemelkedô mértékû, akár 90%-os vízmegtakarítás érhetô el a 3 liter/perc átfolyású, idôzített mosdócsaptelepek, valamint 80% megtakarítás a 6 liter/perc átfolyású, idôzített zuhanycsaptelepek alkalmazásával. A vízhasználat optimalizálásához a 3/6 literes, kétmennyiséges WC öblítôk, a 3 másodperces idôzítésû nyomógombos vagy elektronikus mûködtetésû vizeldeöblítôk alkalmazásával is hozzájárulhatunk. Ezen víztakarékos szerelvények a hatékony üzemelésük során magas víz- és energiamegtakarítást

1

2016. 10. Víz•, Gáz•, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

eredményeznek, a használó komfortérzetének csökkentése nélkül. Épületminôsítési rendszerek Az elmúlt évek során egyre jobban bekerült a köztudatba a környezettudatos épületek koncepciója, egyre fontosabbá vált a környezettudatosság az épületek tervezésénél, kivitelezésénél, felújításánál. A hagyományos épületekhez képest a környezettudatos épületek víz-, energiafelhasználása alacsonyabb. Az ilyen épületek esetében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasznált anyagokra, ezek származására és összetételére, ezáltal az épületben tartózkodók számára egészségesebb környezet teremthetô. A világ számos országában fejlesztettek már ki környezettudatos épületminôsítési rendszereket. A minôsítô rendszerek általában önkéntesek, melyek nemzetközi szinten is átláthatóvá és összehasonlíthatóvá teszik a minôsített létesítményeket. A legismertebb rendszer az Egyesült Királyságból származó BREEAM, illetve az amerikai LEED zöldépü-

2

re épül, de 2012 óta a nemzetközi alkalmazhatóságot elôsegítendô, alternatív (pl. európai) szabványokkal is be lehet bizonyítani a követelményeknek való megfelelôséget. A LEED rendszer keretében minôsíteni lehet új és már meglévô épületeket is. A LEED egy mérôeszköz is egyben, mely értékeli az új és meglévô kereskedelmi, köz- és lakáscélú épületeket. Másrészrôl a LEED egy teljesítményorientált rendszer, melyben a kreditpontok azáltal szerezhetôk, hogy a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során jelentkezô környezeti hatásokra kidolgozott feltételrendszert teljesítjük. DGNB A német DGNB környezettudatos épületminôsítési rendszere új és már meglévô épületekre is alkalmazható, bár egyelôre nemzetközi szinten csak új irodai, kereskedelmi és ipari létesítményekre. A DGNB egyenlô súlyozással kezeli a környezetvédelmi, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó követelményeket, továbbá fontos szerepet kapnak az épület életciklusára vonatkozó kritériumok is. A német rendszernél is alkalmazhatók az európai szabványok, de a kritériumrendszerek alapjában a német DIN szabványokon alapszanak.

sökkentése let-minôsítô rendszer. Régiónkban e két rendszeren kívül fontos szerephez juthat a jövôben a német DGNB által kifejlesztett rendszer is. BREEAM Az új épületekre vonatkozó BREEAM minôsítés kétlépcsôs folyamat: a tervezési fázis alatti és az építkezés befejezését követô minôsítésbôl áll. A végsô minôsítést az építkezés befejezését követô minôsítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. A BREEAM meglévô épületek egylépcsôs minôsítésére egy minôsítési családot hozott létre. A szabadon kombinálható minôsítésekkel minôsíthetô maga az épület, az épület üzemeltetése, illetve az épületet használó szervezet vagy bérlô. LEED A LEED rendszer alapjában amerikai szabványokra és azokhoz kapcsolódó követelmények-

3

Gazdaságos vízfogyasztás = energiamegtakarítás Egy sikeres minôsítéssel a beruházó nemcsak a fenntartható építkezés iránti elkötelezettségét demonstrálja, hanem a jól átgondolt megoldások és kiváló minôségû anyagok felhasználása miatt az üzemeltetési költségeit is jelentôsen csökkenteni tudja, az épület vonzóbbá válik a felhasználók és az üzemeltetôk számára, és mindezeken túl az épület környezetre gyakorolt negatív hatásai is jelentôsen csökkennek. Bekerülési oldalról nézve sem elhanyagolható szempont a minél gazdaságosabb vízfogyasztású szerelvények beterveztetése, ugyanis a kisebb

csôhálózat és a kisebb kapacitású melegvíztermelôk és -tárolók bekerülésekor azok beszerzési ára is alacsonyabb. Üzemeltetési oldalon a kisebb vízmennyiség forgatása, felmelegítése, hôntartása és felforralása energia- és költségmegtakarítást eredményez. Egy egyébként felültervezett csôvezetéki rendszerben, illetve tárolóban a fertôzô baktériumok (Legionella, Pseudonomas) kialakulása és szaporodása intenzívebb, így egészségügyi szempontból költségesebb karbantartási ráfordítást is igényelhetnek. Manapság egyre több építtetô törekszik arra – mind konstrukció, mint használat tekintetében –, hogy épülete számára a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó követelményeket épületminôsítési rendszerrel igazolja. Akár lakossági, ipari vagy kereskedelmi célú építkezésrôl van szó, a „fenntarthatóság bélyege” növeli a minôsített épületek piaci értékét. A globális felmelegedést és az emelkedô energiaárakat tekintetbe véve, a fenntartható épületek használata alatt elsôsorban az energiatakarékosságot kell érteni. Ebbôl kifolyólag viszont felmerül a követelmény a vízkészlet gazdaságos felhasználására is. A gazdaságos vízfogyasztással a meleg víz elôállításához szükséges energia megtérül, az energiaköltségek csökkennek (1 m3 víz felmelegítéséhez kb. 34 kWh szükséges). Az épületminôsítések megszerzéséhez és általánosságban véve az erôforrás-gazdálkodás számára a vízzel való takarékos bánásmód mindig fontos cél. Megfelelô csaptelepek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az ivóvizet felelôsségteljesen használjuk, és minôségét permanensen biztosítsuk. A redukált átfolyású, idôzített, önelzáró csaptelepeket kifejezetten a nyilvános helyiségekben való használatra fejlesztették ki. Az optimalizált átfolyási mennyiség és a kényelmi szempontból is megfelelô, ideális elzárási idô kiváló példák annak szemléltetésére, miként csökkenthetô az épületben a víz- és energiafogyasztás. Ezek a szerelvények a tervezôk és üzemeltetôk részére is lehetôvé teszik, hogy az épületek a legmagasabb minôsítési követelményeknek megfeleljenek.

4

A WELL, WEPLS, EU Ecolabel, European Water Label stb. ökocímkék teljesítményi követelményei túlnyomórészt a háztartási alkalmazási területet célozzák meg. A környezettudatos épületminôsítési rendszerek, mint LEED, BREEAM, DGNB stb. komplexebben elemzik és minôsítik a fenntarthatóság, funkcionális harmónia és komfortérzet szempontjait az adott épületnél. Követelményrendszerük felülmúlja az ökocímkék szerinti elvárásokat.

Víz•, Gáz•, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 10.

33

vízellátás

Komfortzóna

írta: Lantos Tivadar

A modern mosdó egyben közösségi té A mosdók a modern világban már nem csak egy mellékhelyiség szerepét töltik be, hanem nagyon fontos, kiemelt figyelmet követelô térré váltak. A látványt, dizájnt, megjelenést nyújtó belsôépítészet mellett az épületgépészet is nélkülözhetetlen (sôt, alap) a korszerû mosdók tervezésében, szerves egységet, harmóniát biztosítva az épülettel. De mik is a prémium mosdók ismérvei? Egy svéd építésziroda, valamint egy prémium mosdókba szánt higiéniai termékeket gyártó cég együtt fogalmazta meg a modern mosdók 10 alapelvét, amelyek akár a tervezôknek, akár a kivitelezôknek, de az építtetôknek is inspirációt adhatnak a megvalósítás során. A statisztikák szerint tíz meg-

kérdezett vendégbôl kilencnek a kulináris élvezetek után a mosdók állapota, tisztasága járult hozzá leginkább az elégedettségéhez. Hiába azonban a megjelenés, hiába a legjobb anyagok, a márvány, a rozsdamentes acél használata, ha a megfelelô légellátás, bûzzárak beépítése elmarad.

a mosdótervezés 10 pontja 1. A mosdó többé nem eldugott, elhagyatott helyiség. Ne gondoljunk a mosdókra az épület másodrendû helyeiként, mert értékes részei a létesítménynek, és hozzájárulnak az átfogó élmény kialakításához. 2. Vegyük figyelembe a tisztaságot kiemelô jellemzôket! 3. Gyorsan és könnyen átlátható. Egy mosdóhelyiség legyen azonnal befogadható. Ez persze nem azt jelenti, hogy sablonosnak vagy unalmasnak kell lennie, csupán azt, hogy az elrendezése és kialakítása természetes módon vezesse a látogatót. 4. Szünet a mindennapok során. A legrövidebb látogatás is jelentsen feltöltôdést. Menjen az igények elébe, és gondoljuk át, hogyan járulhatnak hozzá a mosdóhelyiség funkciói a látogatók feltöltôdéséhez. 5. Szokatlan elemek. A mosdótervezés jól körülhatárolt mûfaj, amely gyakran ugyanazt a stílust alkalmaz- za. A prémium minôségû mosdóhelyiség arra törekszik, hogy szakítson a megszokottal – például úgy, hogy nem porcelán mosdókagylót használ. 6. Különleges és egyedi. 7. Vegyük figyelembe a meglévô szükségleteken túlmutató igényeket is. 8. Használjunk autentikus, eredeti anyagokat. Kerüljük az olyan anyagokat, amelyek másnak akarnak tûnni, mint amik valójában. 9. Apró részletek. Például a vendégek maximális kényelmét szolgáló ruhaakasztó, vagy egy kellemes, emlékezetes illat. 10. Forma és funkció ötvözete. Soha ne válasszunk a forma vagy a funkció között. Keressünk mindkét szempontnak megfelelô megoldásokat. Válasszunk olyan adagolórendszert, ami hozzájárul a prémi- um minôségû mosdó légkörének megteremtéséhez, de egyúttal a felhasználók és a karbantartók számára is tökéletesen kezelhetô.

34


Épületgépészeti szempontból fontos még a megfelelô vízellátás biztosítása, a meleg víz, a vízhigiénia, valamint ezzel kapcsolatosan a víztakarékosság. Ezeken kívül a zajmentességre is illik figyelni, amikor a látogatók ügyes-bajos dolgaikat végzik. Mindezek nélkül hiába van dizájn és megjelenés, a vendégek biztosan nem fognak elégedetten távozni. Zárjon jól a bûzzár Ez egy sarkalatos probléma, hiszen sok nagyon jó és szép étterem mellékhelyiségében találkozhatunk a kellemetlen szag jelenségével. Próbálják a tulajdonosok, üzemeltetôk orvosolni a problémát illatosítókkal, piszoárba elhelyezett „tablettákkal”, de ez nem segít, sôt, olykor ront a helyzeten. A kellemetlen szag többnyire a rosszul kivitelezett vagy rossz minôségû, elavult bûzzáraknak köszönhetô. A piacon jelen vannak sajnos olyan silány, szuez elven mûködô szifonok, amelyek a vízhálózat kisebb rezdülésére, például egy WC lehúzásra is elveszítik bûzzáró vízrétegüket a keletkezô vákuumnak köszönhetôen. A férfivécékben a szerelôk gyakran a piszoárokat átfolyós padlószifonba kötik be, így az azokban kialakuló vízbûzzár nagy koncentrációban vizeletet tartalmaz, a piszoárok rácsain keresztül párolgó kellemetlen vizeletszag óhatatlanul a légtérbe kerül. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az átgondolt tervezés, építés fontosságát! Már a rendszer kialakításakor oda kell figyelni a szennyvízelvezetés és a szifonálás szakszerû kivitelezésére. Manapság nemegyszer találkozhatunk a korszerûbb épületek szociális helyiségeiben is a piszoár alatt a falba épített búraszifonokkal, átalakított mosdószifonokkal. A korszerû megoldás a célnak megfelelô, leszívó rendszerû szifonok használata. Itt a vizelettel kevert folyadék telt szelvényû áramlása és a megfelelô szifontest kialakítása miatt öblítéskor teljesen eltûnik, majd a

lehúzási folyamat végén a szifon tiszta vízzel újra megtelik, biztosítva ezzel a zárást. A tiszta levegô elengedhetetlen A szabványnak és az épületgépészeti gyakorlatnak megfelelôen a vizesblokkokban vécénként 100 m3/h az elszívott levegô mennyisége. A piszoárok esetében ez a szám 30 m3/h. Fontos itt megjegyezni, hogy a mellékhelyiségekbôl csak akkor szabad elszívni a levegôt, ha a megfelelô légutánpótlást is biztosítjuk. Ehhez pedig a vécéajtókon légrácsnak kell lennie, vagy az ajtók alatt minimum 2 cm magas ún. sliccet kell kialakítani. Önmagában azonban a szellôzôrácsok beépítése sem elegendô, mert az elszívott levegôt gépi szellôzéssel kell biztosítani. Egy korszerû mellékhelyiségben az nincs rendjén, hogy a pótlólagos levegôt az ajtók és ablakok nyitásával juttatjuk be, mert a kezeletlen poros, télen hideg, nyáron meleg levegô nagyon nagymértékben rontja a belsô komfortot.

tér is

Takarékos, higiénikus csaptelepek A szerelvényiparban csaknem öt évvel ezelôtt jelent meg a WELL (Water Efficiency Labeling – víztakarékossági címke) minôsítési rendszer, melynek lényege, hogy a korszerû csaptelepek energiahatékonyságot jelzô címkét kaptak. Ennek köszönhetôen a takarékos készülékek könnyen beazonosíthatók. A WELL minôsítés meglehetôsen szigorú, de léteznek európai minimumkövetelmények is, melyek a szerelvények különbözô tulajdonságaira – alapanyag, mechanikai elôírás, zajbesorolás, tartósság (200 ezer nyitást-zárást bírni kell) – határoznak meg kritériumokat. Míg az otthoni csaptelepeket használat után elzárjuk, vagy észrevesszük, ha folyik, addig a közösségi mosdókban ezt nem mindenki teszi meg. Elvárható tehát egy automata, szenzoros mûködtetés, ahol használat után magától zár le a szerelvény. Csaptelep esetén fontos még, hogy 6 literes perlátorral legyen felszerelve, elôkevert vizet állítson elô (nem a felhasználótól függ az elôállított víz hômérséklete). Vécéöblítô tartályoknál, szelepeknél is létezik a minôsítés. A tartályöblítés hiába tud 4,5-5 litert, ha nem megfelelô kerámiával szerelik, nem fog jól mûködni. Itt már fontos az érintés nélküli öblítés, valamint a pangó víz elleni védelem, nem azért, mert ivóvíz-tisztaságúnak kell lennie a vécé öblítéséhez használt víznek, hanem hogy egy öblítésnél az egész vízvezeték-rendszer át legyen mozgatva. A higiénia még nagyobb fontossággal bír, mint a takarékosság. Üzemeltetôk elôszeretettel hangoztatják, hogy költséges a gyakori automatikus átöblítés (másfél liter víz például 100 csaptelepre vetítve 150 liter). Így viszont teljesen higiénikus csaptelepeket kaphatunk, ami tovább növeli a komfortérzetet. Zajok a vécében Vannak – és nem is kevesen –, akik kínosan ügyelnek arra, hogy ne szivárogjon ki a vécébôl semmiféle zaj, ha dolgukat végzik. Sokan úgy érik el ezt, hogy különbözô hangokat keltenek, például gyakrabban húzzák le a vécét, ami többlet vízfogyasztással jár. A modern mellékhelyiségekben zenével nemcsak az ott töltött idôt próbálják kellemesebbé tenni, hanem a zajok miatti frusztráltságon is próbálnak ily módon segíteni. Létezik azonban egy új eszköz, amely az öblítés zaját utánzó hangot bocsát ki, és ezzel lehetetlenné teszi, hogy kívülrôl bárki hallja, mi történik éppen odabenn. Ez a hordozható vécéöblítôzaj-utánzó alig 8,5x5,5x1,5 centiméteres, és jelentôsen növeli a komfortérzetet, valamint a víztakarékosságot. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 9.

35

gázellátás

Gáztörténet

írta: Dobai Gábor

Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI.

Románia szénhidrogén-készletei 1940. november 23-án Románia hadba lépett a tengelyhatalmak oldalán. Innen folytajuk történetünket. A román olajnak Németországba szállítása elé azonban a szállítási nehézségeken kívül egyéb akadály is gördült. Németország ismét konfliktusba került az angolokkal és a franciákkal. Az 1939. szeptember 28-ai román–német olajszállításra vonatkozó gazdasági szerzôdés hírére riadalom támadt Londonban és Párizsban, és rövid tanácskozás után megtették a szükséges lépéseket. Mivel Léon Wenger francia mérnök már 1916-ban sikeres szabotázsakciókat hajtott végre Romániában az összes olajlétesítmény fölrobbantásával a német megszállás elôtt, kézenfekvô volt, hogy most is Wenger kapja a parancsot, hogy szervezze meg a román olajipar teljes megsemmisítését. A gyakorlott szabotôrök tevékenysége nyomán megújuló tüzek és robbanások, egyéb üzemzavarok hátráltatták a termelést, de a németek ezúttal résen voltak. 1939 decemberében Canaris tengernagy maga utazott Bukarestbe, hogy a helyszínen szervezze meg a jól képzett német szakemberekbôl álló szabotázs-elhárító csoportot. Attól kezdve a „Brandenburg”

szabotázs-elhárító csoport emberei olajipari munkásokként és technikusokként egyenként szivárogtak be a román olajipari létesítményekbe, ahol sikerült fölfedniük a szabotázs-módszereket, és a román rendôrség közremûködésével sikerült ártalmatlanná tenni Wenger embereit. A francia vezérkart igen kellemetlenül érintette a hír, hogy a román olajipart nem sikerült megbénítani, és hogy embereik többsége a Gestapo és a Sziguranca kezére került. A kudarc után a franciák és az angolok kénytelenek voltak új tervet kidolgozni, ami szerint angol titkos ügynökökbôl álló kommandók felrobbantják az olajkutakat, vezetékeket és finomítókat, majd Olaszországban felszálló angol–francia bombázó repülôgépek megsemmisítik a

1

1. kép Steaua Romana reklám 1897-bôl

36


teljes román olajipart. Terveikben a Kaukázus és a Balkán kôolajforrásainak megbénítása is szerepelt. 1942-ben Ion Antonescu tábornok kormányzása alatt megjelent a „Petroleum törvény”, amely a továbbiakban irányadó volt a Németország számára folytatott haditermelésben, miáltal a Wehrmacht tankok üzemanyagának jelentôs része a román olajmezôkrôl származott. (Másik jelentôs része – nem tévedés – Amerikából, kis része a zalai olajmezôkrôl érkezett Hamburgba.) A második világháború után megalakult a „Szovrompetrol” nevû szovjet–román közös vállalat. A ploiesti források újra termelni kezdtek, Moldvában pedig új mezôket tártak fel. A román földgázkészletek ipari hasznosításának jelentôsége megnôtt, az erdélyi földgáztelepek pedig Európa legnagyobbjai voltak akkor, és a világ legtisztább földgázát szolgáltatták

(99,1% metántartalommal). A földgázhálózat megkétszerezôdött az 1938-as állapothoz képest, a palackozott gáz termelése pedig harmincszorosára emelkedett. 1948-ban létrejött a Petrolifera Muntenia Oil Company. 1951-ben elsô alkalommal alkalmaztak vízbefecskendezést ipari méretekben a Baldesti olajmezôkön (2600 m mélységben). 1958-ban létrehozták az elsô, európai léptékben is jelentôs gáztárolót Limbav mellett, Sibiu (Szeben) megyében, amely puffertárolóként mûködik, kiegyenlítve a terhelési hullámvölgyeket és csúcsokat. Ez akkor jelentôs mérföldkônek számított Európában. 1963-ban európai rekord született: elérték a 6016 méteres fúrásmélységet Olténiában. 1976-ban tetôzött a román olajkitermelés, ettôl kezdve az olajmezôk leszállóágba kerültek. A kitermelés most már másodés harmadlagos módszerekkel folyik a meglévô kutakból, amelyek hozama így is csökken. 1979-ben Bukarestben megtartották a 10. Nemzetközi Kôolaj Konferenciát, s ebben az évben elsô alkalommal haladta meg a nyersolajimport a hazai termelést. 1984-ben Baicoinál egy fúrás elérte a 7025 métert. Olajat találni egyre nehezebb, most már akár 8-10 ezer méteres fúrásokra is felkészültek. 1988-tól hét tengeri olajfúró platform mûködik a Fekete-tenger partjai mentén, a kontinentális talapzaton, a Petromar cég kezelésében. 1995-ben létrejött az Ásványi Források Országos Ügynöksége, és életbelépett az új Petróleum törvény. 1997-

tei II.

2

3

3. kép Steaua Romana részvények1926-ból 2. kép Steaua Romana olajkutak Campina határában

Románia évi 1,15 millió tonna olaj leszállítására vállalt kötelezettséget a háború elején, de 1941-ben 3 millió tonnát teljesített, 1942-ben 2,2 millió tonnát, 1943 folyamán pedig 2,4 millió tonnát. Bár a német export csaknem a felét tette ki Románia termelésének, a háborús igényeket ez sem tudta fedezni. Az évi 2,2-3 millió tonna román importnak a szövetségesek 1943-as Ploiesti elleni légitámadása egy idôre véget vetett. A finomítói kapacitás 50%-a elpusztult, ennek ellenére 1944 elsô felében Románia óriási erôfeszítések közepette már újra 7 millió hordó olajat szállított egészen a szövetségesek 1944 késô tavaszán és nyarán történt végsô bombatámadásaiig. 1940 és 1944 között Románia 10,3 millió tonna olajat szállított a német hadigépezet számára. A Romino-Americana (Standard Oil érdekeltség) ezért 1,315 milliárd lei árbevételt realizált, az Astra Romina (Shell érdekeltség) pedig 888 milliót.

ben megalapították a Petrom Nemzeti Olajtársaságot, amely 2004-ben az OMV csoport tagja lett. A XXI. század elején új kôolajlelôhelyek föltárása Beszterce környékén és a Feketetengeren elhelyezkedô, kb. 9900 km2 területû Neptun-blokkban folyik, ahol a víz mélysége 50 és 1700 m közötti. 2012ben az OMV Petrom olajtársaság bejelentette, hogy az amerikai Exxon Mobillal közösen gazdag földgázmezôre bukkantak a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatán. Úgy becsülték, hogy 42 és 84 milliárd m3 között lehet a mélyben megbúvó földgáztartalék. Mariana Georghe, az OMV Petrom vezérigazgatója akkor úgy nyilatkozott, hogy a Fekete-tengeri földgázkincs kitermelése 2018-tól kezdôdôen tíz évre kiválthatja Románia földgázimportját. Tervbe vették a Páneurópai Olajvezeték (PEOP) megépítését, amely Constantából kiindulva Románián, Szerbián, Horvátországban Rijekán át kúszik Triesztbe, ahol kapcsolódik az Alpok Olajvezetékhez. A PEOP szállítaná a Fekete-tenger felôl érkezô orosz és Kaszpi-tengeri olajat Nyugat-Európába. Az évi 1,8 milló hordó (250 000 tonna) kapacitásúra tervezett vezetékrendszer célja, hogy Törökország elkerülésével alternatív ellátási útvonalat biztosítson a Nyugat számára. Az olajfinomítók kapacitása kb. 504 000 hordó (70 000 tonna) naponta, ami mes�sze meghaladja az ország belsô szükségleteit, ezért jelentôs mennyiségû olajat importálnak a Perzsa-öböl-menti országokból, amit feldolgozva értékesítenek. Románia bizonyított földgáztartalékait 726 milliárd m3-re becsülték 2014-ben, ezzel a 30. helyet foglalja el a gázkészletekkel rendelkezô országok sorában. A romániai földgázforrások 75%-a Erdélyben található, elsôsorban Maros és Sibiu (Szeben) megyében. Legnagyobb közülük az 1912-ben fölfedezett Deleni gázmezô Bagaciu község határában, Maros megyében, melynek bizonyí-

tott tartalékait 85 milliárd m3-re teszik. További fontos, 10 milliárd m3-nél nagyobb készleteket rejtô gázterületek a következôk: Filitelnic, Roman-Secuieni, Voitinel, Ghercesti, illetve Sarmasel gázmezôk. (1916-ban a magyar kincstár Bánki Donát tervei alapján megépíttette az elsô kompresszorállomást Európában, a Kissármás, a mai Sarmasel mezô gázának továbbítására.) Románia jelenleg a harmadik legnagyobb földgáztartalékokkal rendelkezô ország az Európai Unióban, Hollandia és az Egyesült Királyság mögött, és negyedik legnagyobb termelô az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország után. Az Erdélyi-medencében évente 10-11 milliárd m3 metánt hoznak felszínre, amely a fogyasztás 65-85%-át teszi ki. A földgáztermelést két nagy cég uralja: a Romgaz 51,25% piaci részesedéssel, és a Petrom 46,33%-kal, de mûködik néhány kisebb vállalkozás is a földgáz-termelésben, mint az Aurelian Oil & Gas (0,38%), Amromco (1,85%), Lotus benzin (0,13%), és a Wintershall (0,06%). 2009-ben a Romgas termelte ki a legtöbb földgázt, mintegy 5760 millió m3-t, utána a Petrom következett 5 milliárd m3-rel. A kisebb cégek összesen 240 millió m3-t termeltek 2009ben. Az összes termelés 62,5%-a Maros megyébôl származott. 1958-ban földalatti gáztárolót létesítettek Romániában Limbav mellett, Szeben megyében. 1959-ben megindult a földgázexport Magyarországra, miáltal Románia lett az elsô gázexportôr Európában. 1979-ben kezdtek gázt importálni a néhai Szovjetunióból. Románia nyolc földalatti gáztárolójának együttes kapacitása 3 milliárd m3, ebbôl hatot a Romgaz, egyet-egyet a Depomures és az Amgaz üzemeltet. A Romgaz hat tárolója közül a Sarmasel és a Cetatea de Balta az Erdélyi-medencében, a Bilciuresti, a Balaceanca, az Urziceni és a Ghercesti tárolók Dél-Romániában találhatók, együttes kapacitásuk 2,76 milliárd m3. A legnagyobb ezek közül a Biliciuresti tároló, ami Bukaresttôl 40 km-re északnyugatra található, ahol 1,3 milliárd m3 gázt tudnak tárolni 2000 m mélységben.


37

gázellátás

Gáztörténet

Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI. Románia szénhidrogén-készletei II.

4. kép A Marea-mûvek olajfinomítója Campinán

4

Tervezik a tárolókapacitás 4 milliárd m3-re való bôvítését, sôt egy memorandumot is aláírt a Gazprommal a Romgas tíz új földalatti gáztároló létrehozására, 5 milliárd m3 összkapacitással. Az új tárolók közül 2 milliárd m3 kapacitást Roman-Margineni határába terveznek, Bákó megyében. Más érdeklôdôk is vannak földalatti gáztároló létesítésére, mint a GDF Suez francia vállalat, akik az általuk építendô villamos erômû kiszolgálására létesítenének egy 0,5 milliárd m3-es gáztárolót, vagy az EGL, akik egy 0,3 milliárd m3-es tárolót terveznek. A nemzeti földgázszállítási rendszer üzemeltetését jelenleg a 2000-ben alapított, Medias (Medgyes) székhelyû, Transgaz nevû társaság végzi Romá-niában. A Florin Muntean által vezetett cég kezelésébe tartozó, 30 milliárd m3/év teljes szállítókapacitású, 13 100 km-es csôhálózat 2006ban 15,85 milliárd m3 gázt szállított. Gázvezeték Délkelet-Európa számára fontos kapcsolatot jelentene az Azerbajdzsán–Grúzia– Románia Interconnection (AGRI) vezeték, az elvetélt Nabucco és Déli Áramlat projekt, valamint a Délkelet-Európa pipeline és a Fehér Áramlat nevû gázvezetékek. Ezek közül Nyugat-Európa számára legjelentôsebb lett volna a régi álom, a

38

Nabucco, vagy riválisa, az erôsen orosz érdekeltségû Déli Áramlat, de ez a két megaprojekt jelenleg nem él, pótlásuk ma is nyitott kérdés. A jövôbe tekintve, Magyarország szempontjából az AGRI projekt lehet most fontos, de ezt is számos probléma terheli. Bár az AGRI illeszkedik az EU földgázimporttal kapcsolatos diverzifikációs elképzeléseibe, olyan jogos kételyek merülnek fel a gáz forrásait illetôen, amelyek a Nabuccóval kapcsolatban is megoldhatatlannak bizonyultak.

Román politikusok a feltárásra váró, 2012-ben fölfedezett Fekete-tengeri földgáztartalékokat az ország energiafüggetlenségének biztosítékaként hirdetik, elemzôk viszont attól tartanak, hogy a gázt Oroszországgal együttmûködésben Ausztria szippantja majd fel. A gyanút az a megállapodás táplálja, amelyet az osztrák állam többségi tulajdonában lévô OMV írt alá 2014 júniusában az orosz Gazprommal a Déli Áramlat gázvezeték befejezésérôl. Az egyezséget röviddel azután kötötték meg, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz való visszatérése miatt az Európai Bizottság a Déli Áramlat földgázvezeték kivitelezésének felfüggesztését kérte a projektben résztvevô országoktól. A „gázos” terv átmenetileg az Oroszország elleni szankciók áldozatává vált ugyan, de a Fekete-tengeri szénhidrogénkincs kitermelése ettôl még nem került le a napirendrôl. A 2012-es fölfedezés hírét bukaresti politikusok lelkesen fogadták, akik ennek alapján Románia energiafüggetlen-

Románia nagy kôolajmezôi a Kárpátok külsô peremén elhelyezkedô üledékes területen vannak, Ploiesti, Pitesti, Campina, Tirgoviste és Buzau környékén, az olajtartó rétegek 100-4800 m mélységben húzódnak, s e rétegek vastagsága néhány métertôl néhány tíz méterig terjed. Késôbb megnövekedett a moldvai olajmezôk jelentôsége is. A havasalföldi mezôkrôl olajvezetékek épültek a dunai kikötôkhöz. A szovjet blokkban Románia volt az egyetlen ország, amely nem importált szovjet olajat, de mivel finomítói kapacitása nagyobb volt, mint a kôolaj-kitermelés mennyisége, ezért az 1960as évek végétôl kezdve egyre több olajat vásárolt Irakból, Iránból, Szaúd-Arábiából és Venezuelából, finomítói kapacitásának kihasználására. Románia kôolajtermelése 1976-ban érte el abszolút csúcspontját 14,7 millió tonna, azaz napi 40 000 tonna kitermeléssel, amely azóta folyamatosan csökken. A termelés 1982-ben 12 millió, 2010-ben 5,437 millió, 2011-ben 4,315 millió tonna volt. A bizonyított készleteket 2011-ben 83 millió tonnára becsülték, ez talán 15-20 évre, ha elegendô. A hanyatló tendenciájú kôolajbányászat a Szubkárpátokban, a Géta-fennsíkon, a Román-alföldön, a Nyugati-alföldön és a Fekete-tenger kontinentális talapzatán, összesen 61 mûködô olajmezôn van jelen. A kitermelt olajat a következô öt finomítóban dolgozzák fel: Arpechim, Petrobrazi, Petromidia, Petrotel-Lukoil, Rafo Onesti.


a legjelentősebb földgázmezők négy régióban csoportosulnak Romániában, melyek a következők: Erdélyi-medence

Abramut, Bazna, Bentid, Fenyéd, Copsa Mica, Cusmed, Deleni, Filitelnic, Firtusu, Ibanesti, Laslau Mare, Salonta, Sarmasel, Segesvár, Samsud, Zau de Campie.

Moldva

Batranesti, Berbinceni, Bilca, Brodina, Gheraiesti, RomanSecuieni, Voitinel.

Havasalföld

Bobocu, Boldesti-Scaeni, Bustuchin, Ghercesti, Gradistea, Mamu, Manesti-Vladent, Torcesti.

Fekete-tengeri medence

Ana, Doina, Lebada Est, Lebada Vest, Pescarus, Sinoe.

ségét vizionálták. E merész terveket azonban teljesen más megvilágításba helyezte az OMV–Gazprom megállapodás, mely a Déli Áramlat-projekt felmondása után szintén kútba esett ugyan, de Ausztria földgázigénye ettôl még megmaradt. Az OMV a Déli Áramlaton keresztül Ausztriába exportálhatta volna a román gázt, ha a vállalat, illetve Ausztria érdekei úgy kívánják, a román OMV Petrom ugyanis az OMV révén Ausztria ellenôrzése alatt áll. A Déli Áramlaton elvileg 2015-tôl áramlott volna földgáz az európai országokba, amelynek helyén a projekt felmondása után most a Nabuccóhoz hasonlóan szintén ûr maradt. (A kimondatlanul szükségmegoldásnak tekinthetô Török Áramlat sorsa jelenleg szintén kérdéses.) Az Exxon és a Petrom szerzôdésben vállalta, hogy a Fekete-tenger alól kinyert gázt az országos földgázhálózatba táplálja, de az export lehetôségét a kormány illetékesei nem vetették el, tételesen csak azt cáfolták, hogy a román földgázt közvetlenül a Déli Áramlatba csatornáznák. Alexandru Bucsa, a harmadik román gázszolgáltató, a Gaz Sud vezérigazgatója biztosra veszi az Agerpress állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy az újonnan feltárandó Fekete-tengeri földgázkincs külföldre kerül. Ebben az esetben a Fekete-tengeri fölfedezések semmiképpen nem vezetnek az árak csökkenéséhez, és megeshet, hogy sorra csôdbe mennek majd

a román vegyipari vállalkozások a gáz magas ára miatt. 2013 decemberének elsô hetében összecsaptak a környezetvédô aktivisták, valamint több száz tüntetô Pungestiben, a Chevron amerikai olajvállalat ebben a térségben kívánta elhelyezni ugyanis elsô palagáz-felderítô szondáját. Nem csak a helybéli földtulajdonosok tiltakoztak, hanem Brassóból, Nagyszebenbôl, Iasiból és Bukarestbôl is érkeztek környezetvédô aktivisták. Románia palagáz-készletét 660 milliárd m3-re becsülik, és a politikusok úgy gondolták, ennek kitermelésével 2019-re biztosítható lenne Románia energetikai függetlensége. A Chevron palagáz-kutatásai jelenleg fel vannak függesztve, s a román vezetés most a Transgaz állami energetikai vállalattól, a Fekete-tenger mélyétôl és Azerbajdzsántól várja az ország energetikai diverzifikációját, ezen felül Románia gondoskodni kíván Moldova energiaellátásáról is. A hagyományos kôolaj tekintetében, 159 évnyi bányászkodás után már nemigen lehet számottevô új lelôhelyekkel elôállni Romániában. A kôolaj- és földgázkutatások meglehetôsen hatékonyak voltak, vagyis amit föl lehetett fedezni, azt már fölfedezték. Mihail Batistatu, a ploiesti Gáz- és Kôolajipari Egyetem tanára úgy látja, hogy még 25 évig lehet olajat felszínre hozni Romániában. A visszaszámlálás elkezdôdött.

Áttekintô táblázat A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

törö

Gyártó/forgalmazó Caloree/Idomok Kft. Cordivari srl / Két Kör Kft. D-ÉG Thermoset Kft. Gien Épül Típus

csôradiátor

Lisa 2

D-ÉG Standard Plusz

COS

(egyenes)

hôteljesítmény (egysoros, 1800x600 mm)

725 W (75/65/20)

878 W

1248 W (1600x600 mm)

1452

méretsor (szélesség x magasság) 600x1760 mm 600x1800 mm 400x800/1200; 450x 500-600x400/1200/1600; 600x 800x1200/1600 mm max. üzemi nyomás

10 bar

10 bar

5 ba

max. üzemi hômérséklet

95 °C

110 °C

110 °

75/65/20 °C

festés módja porszórt porszórt elektrosztatikusan felszórt merü porlakk porfe

színválaszték króm, fehér fehér, RAL 9010 fehér, RAL 9016 fehér

garancia

2 év

2 év

10 év

2 év

minôsítések (teljesítménynyilatkozat és CE jelzet) igen honlapon

89/10 euró EN 4

rövid leírás (dizájnelemek, kiegészítôk) egyenes és íves kivitelben kiegészíthetô 10 év jótállás a 40 éves szállí készül elektromos fûtôbetéttel gyártási tapasztalattal, fehér az átmeneti idôszakra hazai gyártó dübe

ajánlott nettó fogyasztói ár (egysoros, 1800x600 mm)

19 500 Ft

20 625 Ft

22 756 Ft (1600x600 mm)

16 99

40


örölközôszárítós radiátorok

ft. Gienger Hungária IRSAP SPA / Áruforgalmi Kft. Korado / Hegedûs Kft. Radeco / Merkapt Kft. Épületgépészeti Kft.

sz

COSMO Trend csôradiátorok

mm)

1452 W

Zehnder

ARES, VENUS, Pareo, Duna, Koralux csôradiátor RADECO Adrienn AD/P Aura VELA stb.

1193 W

937 W

450x960/1320/1680, 430,500,600,750 x 818,1118, 450/500/600/750 mm széles és 600; 600x960/1320/1680/1850 mm 1462,1720 mm 700/900/1220/1500/1820 mm magas

1040 W

925 W

300, 400, 500, 600 x 490-1820 mm

450, 500, 600 x 775, 1217, 1469, 1856 mm

5 bar

8 bar

10 bar

10 bar

10 bar

110 °C

95 °C

110 °C

95 °C

120 °C

szórt merülô-alapozás és elektrosztatikus porfestés, krómozás KTL és epoxi-poliészter speciális radiátorfesték porfestett lakkozás, porfestés alapanyagú festék krómozott kivitel

fehér

alapszín RAL 9016 fehér, plusz 12 színárnyalat külön megrendelésre 2 év

tetszôleges RAL, krómozott, antibakteriális 5 év

89/106/EEC, 93/68/EEC CE EN442 európai irányelvek szerint, EN 422 szabvány alapján

190 RAL szín

alap a RAL 9016, 51

5 év

5 év

5 év

CE engedély és teljesítménynyilatkozat

ÉMI, KERMI és ISO 9001

CE, teljesítménynyilatkozat

ves al,

szállítási tartozék: mûanyag tartók különféle akasztók, szárítók, egyenes és íves kivitelben hagyományos íves és egyenes formatervezett Aura radiátorok, fehér színben, csavarok, mûanyag kosár, szelepek a radiátor is kapható radiátorok mellett nagy vízszintes precíziós acélcsövek és dübelek, légtelenítô, dugókészlet színében fûtôteljesítményû, egyedi, függôlegesen futó D-profilcsô praktikus modellek is mm)

16 990 Ft

20 430 Ft

17 067 Ft

25 308 Ft

32 000 Ft


41

fûtéstechnika

Táblázathoz

szerkesztette: Lantos Tivadar

nagyobb népszerûségnek örvendô fürdôszobai csôradiátorok vagy törölközôszárítós radiátorok. A formai világuk az eltelt évek alatt elég sokat bôvült, de alapvetô jellegükben nem sokban különböznek a kezdeti modellektôl. A klasszikusnak számító létraszerû kialakítás megmaradt, de a gyártástechnológia, az alkalmazott profilok és felületi bevonatrendszerek sokat változtak az évek alatt.

Törölközôszárító csôradiátor: esztétikum és praktikum

A csôradiátorok vagy hétköznapi nevükön a törölközôszárítók ma már szinte nélkülözhetetlen kellékei a fürdôszobáknak. Nemcsak praktikusságuk, de esztétikai megjelenésük is hozzájárult a széleskörû alkalmazásukhoz. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a fürdôszobai csôradiátorokkal kapcsolatosan. Fürdôszobai igények Korábban mindennapos gyakorlat volt, de sajnos manapság is elôfordulnak még olyan új építésû lakások, ahol a fürdôszobákban, zuhanyzókban ugyanazokat a fûtôtesteket alkalmazzák, mint a lakás többi helyiségében. Pedig egyik radiátorgyártó sem ajánlja standard termékeit tartósan párás, vizes helyiségekbe, a fürdôszobákban uralkodó körülmények (magasabb hômérsékletigény, magas páratartalom) miatt. A fürdôszobai radiátoroknak a tartósságon túl a lehetôségekhez mérten megfelelôen kicsiknek kell lenniük, hogy kevesebb helyet foglaljanak el a hasznos alapterületbôl (jellemzôen a fürdôszobák nem a legtágasabb helyiségei a lakásoknak). Régebben elôfordult, hogy szûkösebb helyeken (WC, kézmosó, zuhanyzó) csôregisztereket alkalmaztak, azonban ezen fûtôtestek esztétikai megjelenése finoman szólva is sok kívánnivalót hagyott maga után, így hamar eltûntek a lakásokból. Igény volt továbbá a fürdôszobákban a lokális fûtôberendezésekre (ún. parapetes vagy kéményes konvektorok), amelyek függetlenek a lakás fûtési rendszerétôl. A központi fûtésrendszereknél, átmeneti idôben, amikor a lakás már nem igényel fûtést, de a fürdôszobákban még kívánalom a 23-24 °C, hasznos lehet egy alternatív fûtési megoldás.

42

Mellékesen megjelent az elvárás – okulva a negatív tapasztalatokból –, hogy egy-két nedves törölközôt is biztonságosan rá lehessen teríteni a fûtôtestre, ha már ott van a fürdôszobában. A fentiekben megfogalmazott elvárásokat szem elôtt tartva jöttek létre a ma ismert és egyre

Esztétikai finomságok A fûtôtestek legtöbbször hidegen húzott, precíziósan hegesztett acélcsövekbôl, különféle kialakítású zártszelvények és hidegen hengerelt finomlemez felhasználásával készülnek, védôgázas hegesztési eljárással. Az acélcsôbôl készült termékeket általában 10 bar üzemi nyomásra tervezik, de a gyártó ajánlásait mindig figyelembe kell venni. A radiátorok felületvédelme és festése foszfátozást követô elektrosztatikus porszórás útján történik, de galvanikus úton is fel lehet vinni például krómot, aranyat (ennél a megoldásnál kb. 25%-os teljesítménycsökkenésre számíthatunk a rosszabb hôátadási képesség miatt). A törölközôszárítós radiátorokkal kapcsolatban amúgy is gyakori kifogás, hogy kicsi a hôteljesítményük. Ennek kiküszöbölésére egyes gyártók elôálltak a duplasoros, emelt hôteljesítményû változattal. A törölközôszárítós egy olyan speciális válfaja a radiátoroknak, ahol nem annyira a teljesít-

vegyes rendszerek szerelése Vegyes kialakítású fûtési rendszer esetén a csatlakozások és a fûtôbetét elhelyezése terén három fôbb alternatív megoldás közül nyílik lehetôség a választásra: a fûtôtest alsó csatlakozási pontjába alulról fölfelé helyezhetô „T” idom segítségével egyszerre megoldható a visszatérô víz elvezetése és a fûtôbetét behelyezése (bár típustól függôen erre külön nyílás áll rendelkezésre). A „lándzsás” szelep alulról fölfelé történô csatlakoztatásával lehetôség nyílik a víznek ugyanazon csatlakozási ponton történô be- és kivezetésére, ugyanakkor a fûtôbetét a másik gyûjtôágban alulról fölfelé történô elhelyezéssel alakítható ki (ez a gyári adatokhoz képest teljesítménycsökkenéssel jár). A harmadik megoldásként alkalmazható az ún átlós bekötés a víznek az egyik gyûjtôágban felülrôl történô bevezetésével, és a fûtôbetét másik függôleges gyûjtôágában alulról fölfelé történô elhelyezésével (ahol lehetôség van rá). Mind a vegyes kialakítású, mind a kizárólag elektromos megoldásnál az optimális mûködés érdekében ügyelni kell arra, hogy a fûtôbetét a fûtôtestben alul kerüljön elhelyezésre. A fûtôbetét elektromos teljesítményének kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy annak villamos teljesítménye ne haladja meg a radiátor hôleadó képességét.


mény – persze az is –, mint inkább a megjelenés, a design, illetve a „szárítófunkció” a fontos. A lényeg az, hogy a radiátorok karcsú, esztétikus formája biztosítsa a harmonikus illeszkedést bármely fürdôszoba, illetve egyéb helyiség szín-, forma- és berendezés-világába. A széles skálán mozgó forma-, szín- és hôtechnikai paraméterek lehetôvé teszik, hogy mindig az egyedi igényeinknek legmegfelelôbb csôradiátort válasszuk. A hagyományos egyenes vonalvezetésû modellek mellett egyre nagyobb teret hódítanak az íves modellek, tovább növelve a praktikumot és a használhatóságot, csekély extra helyigény mellett. Csôradiátoraihoz szinte mindegyik gyártó kínál akár utólag is beépíthetô elektromos fûtôpatronokat. Ilyen módon a fürdôszobák fûtése az elsôdleges fûtési rendszertôl (például gázkazán–központi fûtés) függetlenül is megoldható az év bármely hónapjában. Egy ilyen megoldással orvosolható a távfûtéses lakásokban átmeneti idôben vagy akár hûvösebb nyári napokon sokszor tapasztalható hideg fürdôszoba-effektus. De léteznek utángyártott fûtôbetétek is, amik szinte mindegyik gyártó csôradiátoraiba beépíthetôk. Ezek az utángyártott modellek általában 10-20%-kal olcsóbbak, mint a csôradiátor-gyártók által kínált saját termékek. Mûvészi radiátorokat, de ésszel A vásárlói igények változása és az aktuális belsôépítészeti és lakáskultúra-trendek egy új piacot nyitottak a csôradiátorokat gyártó és forgalmazó cégek számára. Megjelentek az úgynevezett belsôépítészeti vagy dizájn radiátorok, amik ugyan mutatnak némi hasonlóságot a kifejezetten fürdôszobai használatra szánt társaikkal, de funkciójukkal és praktikumukkal (vagy éppen annak hiányával) más felhasználásra is alkalmasak. És vannak gyártók, akik kínálnak kifejezetten fürdôszobai dizájn-radiátorokat, amik alapvetô formavilágukban és funkcionalitásukban nem sokban különböznek „mezei” társaiktól, de ezek a modellek egy sokkal kifinomultabb, mindenre kiterjedô formatervezôi és gyártási munka termékei. Léteznek praktikus elôszobafalnak kialakított változatok, vagy akár kortárs mûvészeti alkotásnak is beillô (vagy talán azok is) darabok, amik méltán lehetnek bármely lakás díszei. De ne legyünk ennyire földtôl elrugaszkodott mûvészek, maradjunk meg két lábbal a talajon álló mûszaki embereknek. Megfelelô méretezés nélkül könnyen elôfordulhat, hogy az elegáns radiátorok látványa, hidegebb téli napokon, önmagában nem lesz elegendô ahhoz, hogy tûzbe hozzon minket. Ma már szinte semmi sem szab határt a tervezôk fantáziájának, de a hôtechnikai paraméterek nem mindig vannak összhangban a külsô megjelenéssel, és erre nem árt odafigyelni. Radiátoroknak ma már széles palettája létezik a piacon. Több gyártó különbözô kiegészítôket kínál termékeihez, például törölközôtartó, törölközôszárító, törölközôgyûrû, szárítórúd, üvegpolc, fogas stb. Mindez azt mutatja, hogy az esztétikai megjelenés mindinkább elôtérbe kerül, még ha a praktikum rovására is megy. Nem árt szem elôtt tartani, hogy hiába szép egy termék, ha nem tölti be funkcióját. Egy radiátor például, amikor kellene, de nem melegít, értéktelenné válik, bos�szantó vacakká, amely inkább bosszúságot okoz a végfelhasználóknak. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 10.

43



épületgépészet

Hogyan tovább, ifjú épületgépész Megvan a képesítés, papíron épületgépészek vagyunk. Az iskolakapun kilépve döbbenünk rá igazán, hogy nehéz lesz az elindulás. Folytassam egy cégnél? Vagy válasszam inkább az önálló utat? Tudom az elméletet, de a gyakorlat még hiányzik. Hogyan, kitôl, hogyan, esetleg mennyiért tudhatom meg a szakma valódi fogásait, amit a napi munkavégzés során alkalmaznom kell? Nem könnyûek az elsô lépések, de a talpon maradás sem… Szabó Kristóf épületgépész kivitelezô szakemberrel beszélgettünk. Multiknál és nagyvállalkozóknál kopogtatók Hiányszakma lett a víz-, gáz-, fûtésszerelô, a ennek az oka? Sokan úgy gondolják, hogy ez a klíma- és hûtéstechnikai szerelô. Bár látszólag szakma egy könnyû kereseti lehetôség; naponta rengeteg hirdetéssel találkozunk, mégis, nagyon felrakok néhány csapot, összekötöm a csövenehéz ma jó szakembert találni. De mi lehet ket, felszerelem a klímát, és vígan megélek, sôt,

meggazdagodom. Sajnos az élet rácáfol a könnyû útban reménykedôkre, az elindulás igenis nehéz. Az iskolapadok nem adják meg a kellô gyakorlatot, a szükséges rutint, a megrendelô pedig joggal várja el a tökéletes munkát. A tudáson túl megfelelô szerszámokra is szükség van a kellô precizitáshoz. – Saját, személyes tapasztalatomat mondom: a legtöbb fiatal, aki elvégzi az iskolát, nem marad meg a szakmában. Kezdeti lelkesedésbôl próbálkozik a nagyobb épületgépész cégeknél, de ott gyakorlat nélkül nem sok esélye van bekerülni. Ha esetleg sikerül is, a nagyvállalatok nem tudják tolerálni azt, hogy a pályakezdôt még be kell tanítani. Hiába a kezdeti lelkesedés, ha a cégtôl nem kapja meg a megfelelô támaszt a pályakezdô, elôbb-utóbb más megélhetés után néz. Mások fôvállalkozóknál próbálkoznak, itt is a legtöbben egy-két hónap után feladják. Ennek az egyik oka, hogy nem gépészettel kell a fiataloknak foglalkozniuk. Egyik nap a kômûves mellett kell segédmunkát végezni, másik nap festeni kell, esetleg a sittet hordani. Amit tanultak,

Hiányszakma lett a víz-, gáz-, fûtés-szerelô, a klíma- és hûtéstechnikai szerelô. Szabó Kristóf épületgépész kivitelezô szakemberrel beszélgettünk.

46


a gépészeti szakma szépségeit nem tudják a gyakorlatban megismerni, a tudásukat kipróbálni – mondja el Szabó Kristóf. Egyedül sem megy… A másik lehetôség, hogy egyéni utat választ, esetleg összeáll más, frissen végzett társával, létrehoznak egy céget, és megpróbálják együtt. Sajnos nincs meg mögöttük a kellô gyakorlat, és nem is tudják hol megszerezni a szükséges tapasztalatot. Az ügyfelet viszont ez a legkevésbé sem érdekli, egyszerûen a problémájára szeretne megoldást, azt várja el, hogy akit kihívott a javításra, maximálisan ismerje a szakmáját. – Számomra nagy elôny volt, hogy édesapám mellett dolgozhattam gyerekként, úgymond beleszülettem a szakmába, amellett pedig évtizedes gyakorlat is van mögöttem. Ennek ellenére még engem is érhetnek meglepetések, hát még az olyanokat, akik nem szerezték meg a kellô rutint. Hogy példát is említsek, látom a kereskedésekben vásárolni ezeket a fiatal szakembereket; cipelik magukkal az egyszerû szifonokat, csapokat mintának, hogy olyat szeretnének. Természetesen az üzletekben a legritkább esetben van pont ugyanaz az „ôskövület” szerelvény, amit akarnak. Nem tudja, mivel helyettesítse, mivel kösse össze, nem ismeri az anyagokat. Szó, ami szó, az iskolából felszabadult diák majdnem a nullával érkezik a szakmába. Kap ugyan egy minimális alapot, de sajnos azzal egy komolyabb munkánál simán „elvérzik” – teszi hozzá Szabó Kristóf.

b, ész?

Fél lábbal a talajon Nem olyan a képzési rendszer még mindig – talán a duális képzésekkel valami változás elindult –, amelyben megkaphatnák a diákok a gyakorlati alapot. – Szoktam javasolni a frissen végzetteknek, hogy ha nem tudnak elhelyezkedni, akkor elôbb menjenek el egy-két évre egy szerelvényboltba dolgozni, ne kezdjenek egybôl a szakmában. Így megismerik az anyagokat, hogy milyen berendezések,

kazántípusok léteznek a piacon. Láthatóvá válnak a széles szerelôi igények, kivitelezôi problémák, amelyekre a gyártók kínálnak megoldásokat. Ki tud alakulni fejben egy szemléletmód a helyes gyakorlatról. Például vízcsôbôl is van sokféle, melyeknek típusát, átmérôjét fel kellene ismerni. Mivel gyorsszolgálatosként dolgozok, egy nap nyolc-tíz címre járunk ki. Az esetek többségében olyan munkákkal találkozunk, amiket már elôttünk többen is próbáltak megoldani, sikertelenül. Ennek az oka, hogy megijednek a szerelôk a feladattól; megbontják ugyan a falat, de félbehagyják. Nincs ötletük, hogy mihez kellene nyúlni, ezért inkább – finoman szólva – lelépnek a helyszínrôl. Sajnos ez a viselkedés kelti rossz hírét a szakmának. Hiába jön ezek után akár egy jó szakember, ôt már nem fogadják szívélyesen, hanem gyanakodnak – mondja el Szabó Kristóf. A fejlôdés gyorsasága A szakmán belüli fejlôdés az utóbbi évektôl számítva erôteljesnek mondható. Ha valaki nem informálódik kellôképpen, nem tájékozódik a szaklapokból, hírekbôl, nem tanulja el az új technikákat, akkor hamar lemarad. – A fejlôdés elôny és hátrány is egyben. Édesapám korában, amikor még óvodásként jártam mellette, még forrasztottunk ólomelágazást, eternitcsöveket „tokoltunk”. Ha megnézzük a mai ötrétegû csöveket, a szifonrendszereket, azokat szinte bárki össze tudja barkácsolni. De ott a buktató, hogy az anyagválasztás, a méretezés nem lesz megfelelô. Például több alkalommal elôfordult, nem vették figyelembe, hogy a félcolos vascsôre tervezett fûtés esetén nem elég a 16-os ötrétegû, mert fojtani fogja a rendszert, a víz így nem tud megfelelôen keringeni. A szerelô nem volt tisztába az átmérôkkel, az anyagokkal és a miértekkel. Visszamehet akár kétszer, háromszor, megindokolhatja, hogy a legjobb, legújabb technológiát használta, csak éppen az alapoknál vannak szakmai hiányosságai. Olcsó húsnak… Felhígult a szakma, oldalakon keresztül találkozhatunk a különbözô víz-, gáz-, fûtésszerelôi hirdetésekkel, nem is beszélve a gagyi internetes honlapokról. – Sajnos nem túlzás azt állítani, hogy 100 hirdetésbôl 1 mögött áll ténylegesen egy igazi szerelô. Másik probléma, hogy senki sem érthet minden területhez.

Hogyan tovább, ifjú épületgépész?

A jó szakembernek tudnia kell nemet mondani egy olyan munkára, amelyhez nincs meg a kellô felkészültsége, esetleg szerszámozottsága. Bármennyire is nehéz egy jól fizetô megrendelést visszautasítani, néha meg kell tenni, mert a rosszul elvégzett munka hosszú távon sokkal nagyobb anyagi veszteséget okozhat – mondja el Szabó Kristóf. Hiányzik az a szakemberréteg is, amelytôl a fiatalok tudnának tanulni. Ez részint a túlterheltség miatt van, hiszen a megfelelô képességekkel rendelkezô szakemberek telis-tele vannak munkával. – Sajnos nincs ma egy olyan csapat, egy olyan „légkör”, ahová végzés után a fiatalok be tudnának kerülni. Az elkövetkezendô éveknek arról kellene szólniuk számukra, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, ahol a gyakorlat mellett elôadásokra járnak, cégeket látogatnak, szerelvényboltokban szereznek élményeket. A magam részérôl beépíteném a tantervbe a hibamegállapítás tantárgyát is, ugyanis mindennek ez lenne az origója. Eleve úgy kell felépíteni például egy fürdôszobát, hogy ott lebegjen a szemünk elôtt,

épületgépészet mi lesz akkor, ha hiba van. Az utánam következô szerelônek is hozzá kell férnie, át kell látnia a rendszert, akkor is, ha már a feladatomat elvégeztem, továbbá, ha tudom, mi milyen hibát okozhat, akkor azt már elôre ki tudom zárni a szereléskor, és a végeredmény egy biztosan jól mûködô gépészeti rendszer lesz – teszi hozzá Kristóf.

sek zárt csoportot alkotnak. Érthetô ennek a népszerûsége, mert egy ilyen szerzôdéssel a zsebben könnyen képes lesz a szakember kiépíteni egy ügyfélkört, amit meg is lehet tartani, pláne egy nagy gyártói háttérrel. A szakmában az egyik legfontosabb az ügyfelek megszerzése és megtartása. – teszi hozzá Szabó Kristóf.

A kérdés az, hogy mennyire nyitottak a tudás átadására, az új szakemberek képzésére a cégek. Rendezvények, szakmai továbbképzések vannak, ám tapasztalati tény, hogy bizonyos szakmai napokon kevesen vannak, vagy ugyanazok az arcok bukkannak fel. – Fiatalon, de még idôsen is, évtizedes tapasztalatokkal a hátunk mögött, szinte lehetetlen bekerülni a márkaszervizekbe. Hiába vesz részt valaki egy kazánoktatáson, ha nincs róla papír, hogy javíthatod, beüzemelheted. Például bármilyen kazánra rábeszélhetem az ügyfelemet, akinél éppen kint dolgozom, de azonnal el is veszítem ôt, mihelyst megvásárolta a kazánt, mert nem üzemeltethetem be, nem javíthatom. A márkaszervize-

Diploma elônyben? A társadalmi gondolkodásmód ma a diplomát részesíti elônyben a szakmához képest. Egy diplomás ember viszont a legritkább esetben végez kétkezi munkát. A szakemberrôl még mindig sokakban az a sztereotípia él, hogy koszos, sittet cipel, porol, bont, nehéz munkával szerzi meg azt a keveset, aminél a diplomával kétszer annyit tud öltönyben keresni. – Ha a gépészetben akar valaki dolgozni, valóban összepiszkolja a kezét, viszont ha meg tudja választani és tartani a helyes irányt, akkor ez egy biztos megélhetés. Ami jellemzô még a fiatalabb generációkra, hogy több mint tíz éve nem találunk embert a cégünkbe. Nehéz megérteni, hogy ebben a szakmában nem létezik olyan, hogy munkaidô. Az ügyfél a legfontosabb, és a munkát be kell fejezni. Egy mai fiatalnak ez nem kecsegtetô – mondja el Kristóf.

irány külföld! Sok fiatalt csábít a külföldi munka, és a médiák is ettôl hangosak manapság. Az épületgépészet fiataljai is gyakran eljátszanak a gondolattal, és persze az innen-onnan hallott információk alapján sokan meg is próbálják. („Sok pénz, jobb körülmények, a jó szakit kint megbecsülik és meg is fizetik” stb.) Sokat halljuk, hogy mennyien mennek ki, de arról soha nem beszélnek, mennyien jönnek vissza! Külföldön az a jó szaki, aki ért hozzá, és magára lehet hagyni, dolgozik önállóan, beszéli a nyelvet – ugyanaz, mint akár itthon. De kint csak akkor van esélye bárkinek, ha van kapcsolata, szállása és biztos munkahelye, különben én nem javaslom senkinek. Jó pár szakit ismerek, aki visszajött. Külföldön gyakran más technológiákat használnak, az alkalmazott csôrendszerek és sokszor az elôírások, elvárások is mások. Amit elôször kérdezni szoktam az ilyen lelkes fiataloktól, hogy oké, beszélsz angolul, de tudsz kérni szerszámot, anyagot is? Szakmai nyelvi alapok nélkül semmiképp ne menjetek külföldre! Gondoljunk csak bele: ha kapunk egy tervrajzot vagy egy munkaleírást, akkor azt értenünk kell. Ha kell valamilyen anyag, akkor el kell tudnunk mondani, mi az, illetve szerszámot is tudni kell kérni. Ha ezeket mind nem tudjuk, akkor kint is csak segédmunka vár ránk, és az ott sem szebb vagy jobb. Ha szerencsés vagy, és ki tudsz kerülni egy már kint dolgozó magyar csapatba, az jó, de csak úgy kimenni, véleményem szerint, butaság.

48


Összefoglalva tehát a fiatalok számára jó lenne, ha létezne egy gyakorlatorientált továbbképzés, ahonnan kikerülve szilárd alapokkal nézhetnének a kihívások elé. Nemcsak az anyagokat, az új technológiákat kell elsajátítani, hanem a szerzôdéskötést, az árajánlat megírását, az ügyféllel való kommunikáció alapjait is meg lehetne tanulni. Fontos tehát a szakmaiság, a tudatosság, a határozottság, amely biztos tudásra épül. A gyakorló szakember szerint ezek ma a legfontosabb képességek, mellyel egy ifjú titánnak rendelkezni kellene. Ugyanakkor azt üzeni a kezdô fiataloknak, hogy az épületgépész szakma egy nagyon szép hivatás, amely rengeteg lehetôséget rejt magában, és mindig ad módot megújulásra és fejlôdésre. És ha komolyan vesszük és végezzük, akkor ma még biztos megélhetést jelent. Szabó Kristóf búcsúmondata: „Kitartást kívánok minden pályakezdô fiatalnak!”

gázellátás

Technológiák


Fôelzárók, szakaszo A fôelzárók, szakaszolók a gázos szakmában nélkülözhetetlen szerelvénynek számítanak. Kivitelüket, mûködésüket, elhelyezésüket szigorú mûszaki feltételek szabályozták, és szabályozzák napjainkban is. Néhány gondolat erejéig összefoglaltuk elsôsorban a FÔGÁZ hálózatán alkalmazott ilyen jellegû szerelvényekkel kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat. Szerelvények a gyakorlatban A középnyomású hálózatok elterjedésével a közterületrôl kezelhetô fôelzárókat a telekhatár mellé telepítették, általánossá a kerítésen, egy méteren belüli elhelyezés

vált. Az elosztó vezeték vége a telekhatár, tehát a fôelzárók nagyobb része ma Budapesten a közterületen, az elosztó/ leágazó vezetéken van, vidéken viszont

közműjelző tábla

50

A könnyebb felderíthetôség érdekében az épületek falán, kerítésein elhelyezik a gáz közmûjelzô táblákat, amelyek megmutatják a gázhálózat nyomvonalát, az elhelyezett szerelvényt, és pontos információt adnak az elhelyezkedésrôl is. Újabban már ügyeleti telefonszám is olvasható a jelzéseken, amely gázszivárgás esetén közvetlenül hívható.

túlsúlyban van a középnyomású gázszolgáltatás, ahol házi nyomáscsökkentô is üzemel. Ha a fôelzáró a házi nyomáscsökkentô elôtt van, akkor ez általában a csatlakozó vezetéken van, ez a helyzet kb. 2 millió fogyasztónál. Van még 400 ezer olyan háztartási fogyasztó is, ahol nincs gázmérô, náluk a fôelzáró a lakáson belül van, és a fôelzáró egyben a csatlakozó és a fogyasztói vezeték határa. Van fôelzáró az ipari ellátó rendszereken is, a 140 kW feletti gázkészülék helyiségén kívül fôelzárót kell telepíteni. A fôelzáró lehet például a társasház pincéjében is, itt is csatlakozó vezetékre telepítik. A fôelzáró szerelvények sokféle kivitelben készültek az elmúlt évtizedekben. A vízgôzzel telített, kisnyomású városi gáz használata idején – a kondenzáció elkerülése miatt – az elzáró szerelvényeket a föld alatt helyezték el, kezelésükhöz az úttestben nyitható fedlapú csapszekrényeket építettek ki, így szükség esetén viszonylag egyszerûen hozzá lehetett férni a szerkezetekhez, biztosítva volt a könnyû kezelhetôség is. Napjainkban általánossá váltak a PE anyagú bekötésekbe hegesztett, PE anyagú gömbcsapok, ezzel is csökkentve a tömítetlenségbôl és korrózióveszélybôl adódó kockázatokat. Ezzel párhuzamosan megjelent egy új veszélyforrás; mivel az útfelületek jelentôs terhelést kapnak, a csapszekrények megsüllyednek, ami a mûanyagházú golyóscsapokra nézve nem kedvezô folyamat. A teleszkópos csapforgató szárak alkalmazásával a csapforgató szárak terhelése megoszlik, ezzel kiküszöbölhetô a csapok tönkremenetele, mert a szárak és védôcsöveik az útfelszín elmozdulásakor összecsúsznak, és megóvják a mûanyag csapházat a deformációtól.


szolók Problémák a föld alatt A földi fôelzárók, szakaszolók többsége mindössze kilencven fokban nyitható, csukható, ezért helyzetük felismerése fontos, hogy „túlforgatással" tönkre ne tegyük ôket. A csapok helyzetének felismerését szolgálja az útperselyes csapforgató, ami nem más, mint egy elfordítható fedlapú csapszekrény. A fedlap helyzete, a horony iránya mutatja a csap nyitott vagy zárt helyzetét, melynek védelmére az elforgatás korlátozott. Túlforgatás csak az öntvény reteszének tönkretételét követôen történhet! Mivel földalatti szerelvényekrôl van szó, sajnos könnyen megesik, hogy a szerkezeteket a késôbbi építési munkálatok során eltakarják, elfedik, ezért esetleges megtalálásuk, felderítésük néha nem egyszerû folyamat. Helyenként a PE és az acélvezetéket összekötô fôelzárókra is szükség van. Ezek a szerkezetek rugalmas kivitelû kötésekkel készülnek, O-gyûrû tömítéssel, oldható

az elméleti háttér A szakirodalom definíciója szerint a csatlakozó vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvényt, amely alkalmas arra, hogy – a gáz áramlási irányát tekintve – a vezeték egy vagy több szakaszát a gázbetáplálástól elzárja, illetve függetlenítse, szakaszolónak nevezzük. A fogyasztói fôelzáró a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Az MBSZ szabja meg, hogy a telephelyi, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékbe milyen esetben kell szakaszoló elzáró szerelvényt beépíteni. A szakaszoló elzáró szerelvény lehet kézi vagy gépi mûködtetésû, de utóbbit szükségszerûen kézzel is üzembe kell tudni helyezni az automatikus zárást biztosító szerkezet hibája esetén. A gépi mûködtetés Magyarországon nem jellemzô, és azok elhelyezése is inkább föld feletti. A szakaszoló zárási szöge (lakossági fogyasztó esetén) 90°, nyitott és zárt állapotát egyszerûen meg kell tudni különböztetni. Kezelése egyszerû és biztonságos, és minden esetben mûködôképesnek kell lennie. Helyét és funkcióját idôtálló táblával kell megjelölni.

kivitelben. Alkalmazásuk esetén elmarad egy menetes kötés készítése, ami a költséget csökkenti, a rendszer biztonságát pedig növeli. Az oldhatatlan kivitelû kötést tartalmazó gömbcsapos összekötô majd mindenhol, az oldható kivitelû helyenként engedélyezett a gáziparban. Telepítenek még tolózárakat, valamint meg kell említenünk, hogy helyenként

mûködésképtelen szakaszolók is vannak a föld alatt. A föld alatti zárószerelvények bizonytalan mûködése miatt a PE elosztórendszerben alig van ilyen készülék, ezek egy része aknás kivitelû. Ma az elosztóhálózat 93%-a PE, ami jól zárható elszorítással rendelkezik. Erre épül fel a legtöbb elosztói engedélyes hibaelhárítási szabályozása is.

ROVATCÍM

3

Víz-, gáz-, fûtéstechnika szerelõknek 2002/6.

ROVATCÍM

Víz-, gáz-, fûtéstechnika szerelõknek 2002/6. 4

Aquastic Flat Már a boltokban van a HAJDU legújabb fejlesztése, az Aquastic Flat termékcsalád. A HAJDU legújabb zártrendszerû lapos forróvíztárolói duplatartályos kivitelben kaphatók. A cég garantálja a fogyasztók számára a már megszokott HAJDU minôséget. A termék modern külsejét a magas fényû, nanokerámiás felületkezelt külsô fémpalást adja, belsô tartályának felülete pedig titánium-tartalmú tûzzománc – ez segít megóvni a készüléket a korróziótól. Az Aquastic Flat függôlegesen és vízszintesen egyaránt elhelyezhetô, akár beépített szekrénybe is felszerelhetô, így igazán helytakarékos. Keskeny készülék, a faltól való kiállása a fele a hagyományos kiviteleknek. A HAJDU fontosnak tartotta a fejlesztések folyamán, hogy olyan termékekkel tudjon elôállni, melyek praktikusságuk mellett energiatakarékosak is. A berendezések vezérelt áramról is mûködtethetôk, és egybeépített szabályozóval, korlátozóval vannak felszerelve. A HAJDU 2 év teljes körû és 7 év tartálygaranciát vállal a termékekre.

54


JACIR GOHL–TOPAZ adiabatikus hûtôtorony A TOPAZ adiabatikus hûtô (Forgalmazó: Regale Energy Zrt.) az elvont hôt a légkörbe továbbítja. A berendezés egy szárazhûtô és egy adiabatikus elôhûtô részegység kombinációja. Az elôhûtô egység lecsökkenti a külsô levegô hômérsékletét az erre a berendezésre fejlesztett nedvesítô párnában lévô víz elpárolgásával. Elônyök: Leigonella-veszély kizárva. Könnyen karbantartható a függôleges hôcserélônek köszönhetôen, és a teljes hozzáférésnek a központi ajtón keresztül. Nincs vízkôképzôdés, vízpermet, pangó vízfelület. Minden alkatrész karbantartható, tisztítható. Nagyon alacsony vízfogyasztás. Nincs szükség vízkezelésre (beruházás, vegyszerek, áramtalanítás, felügyelet). Európában kb. 90%-os vízmegtakarítás. Euroventminôsített hôcserélô. Könnyen szállítható teherautóval vagy konténerben. Optimalizált elektromos és vízfogyasztás. Az elektromos kapcsolószekrény, frekvenciaváltó alapfelszereltség. Állandó mágneses villanymotor (hatásfoka IE3 fölött). Alacsony üzemeltetési költségek. Megtérülési idô 1,2-2,5 év.

Megapress G A Viega Megapress rendszerével a vastag falú acélcsövek pillanatok alatt összepréselhetôk, sokkal gyorsabban és biztonságosabban a hegesztésnél. Mostantól ezek az elônyök már a gázszerelések számára is elérhetôk. Az új Megapress G-idomokat földgáz és cseppfolyós gáz, valamint dízelüzemanyagok, olajtartalmú sûrített levegô és mûszaki gázok számára bevizsgálták és engedélyezték. A cink-nikkel bevonatú, 1.0308-as acélból készült Megapress G-idomok összeszerelhetôk, összepréselhetôk fekete, horganyzott, varrat nélkül vagy hosszanti varrattal hegesztett, illetve lakkozott acélcsövekkel. Egy speciális HNBR profiltömítô elem minden esetben garantálja a préskötés megfelelô tömítettségét durva felületek esetében is. Az összes Viega présidomhoz hasonlóan a Megapress G-idomok is rendelkeznek a bevált SC-Conturral (biztonsági kontúr). A véletlenszerûen préselés nélkül hagyott kötések a tömörségellenôrzés során azonnal láthatóvá válnak. Az összepréselés után a kötések biztonságosan tömítettek. A Megapress G program több mint 100 terméket tartalmazó skálája azonnal elérhetô ½” és 2” közötti méretekben.

Siemens és REVIT Sok épületgépész tervezô használja tervezési munkái során a különbözô Autodesk programokat, és ezeken belül is egyre gyakrabban van igény az ún. BIM eljárás alkalmazására. Az épületinformációs modellezéssel (Building Information Modeling, BIM) dinamikus 3D modellek hozhatók létre, melyek hatékonyabbá teszik az építési, kivitelezési és tervezési folyamatokat. Emiatt egyre gyakoribb az igény tervezôi oldalról az ún. REVIT adatbázis elérésére, melyben a betervezni kívánt termékek fizikai méreteiken kívül széles körû adatbázisukkal együtt érhetôk el, jelentôsen megkönnyítve a tervezési munkát és lehetôvé téve a legkorszerûbb tervek elkészítését. A Siemens, ezen fokozódó igények kiszolgálásának elsô lépéseként, elkészítette szelepeinek, szelepmozgatóinak, valamint zsalumozgatóinak REVIT adatbázisát. Ez az adatbázis valamennyi érdeklôdô épületgépész tervezô kolléga számára ingyenesen elérhetô, csupán az erre vonatkozó igényt kell jelezni központi e-mail címükre: [email protected].

Szakmai Európa-bajnokság Budapesten Budapesten rendezik a EuroSkills Budapest 2018 elnevezésû, rangos nemzetközi szakmai eseményt. A WorldSkills International (WSI) és a WorldSkills Europe (WSE) olyan, nemzetközi tagsággal rendelkezô szervezetek, melyek világszerte emelni kívánják a szakmai továbbképzések színvonalát, felhívva a figyelmet a szakmunka jelentôségére. Céljaikat regionális, országos és világversenyek rendezésével érik el. A 2018. évi EuroSkills verseny rendezési jogát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sikerrel pályázta meg, így 2018. szeptember 26-28. között Európa legjobb szakemberei érkeznek hozzánk azért, hogy összemérhessék tudásukat a budapesti vásárközpont, a Hungexpo területén. A EuroSkills versenyen minden jelentôs ipari terület képviselteti magát. Az építôipari szakmák között szerepel többek között a csôhálózat-szerelô és a klímaszerelô is. Várjuk azon cégek jelentkezését, akik a EuroSkills Budapest 2018 hivatalos partnereként készek biztosítani a versenyzéshez szükséges technikai feltételeket (eszközöket, gépeket, anyagokat stb.). Bôvebb információ: euroskills2018.hu

Az Opten Kft. „A”, azaz kiváló minôsítésben részesítette a HAJDU Zrt.-t A minôsítés szerint a HAJDU Zrt. az üzleti élet egyik legmegbízhatóbb szereplôje. Az Opten Kft. modellje, melyet a minôsítés során alkalmaznak, hazai környezetre optimalizált korszerû adatbányászati algoritmusokkal dolgozik, és több száz változó alapján rangsorolja a vállalkozásokat. A begyûjtött és analizált adatok segítségével az Opten Kft. a vállalkozások stabilitását és megbízhatóságát minôsíti. Az „A” minôsítés azt jelenti, hogy az adott céggel való üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata rendkívül alacsony. Ma Magyarországon nagyon kevés cég kap a HAJDU Zrt.-hez hasonlóan „A” minôsítést. Hazánkban a cégeknek összesen 1,15 százaléka érte el a kiváló minôsítést nagyvállalati kategóriában. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 10.

55

GreenCon a Danfosstól A GreenCon On/Off szobatermosztátok szobahômérséklet-szabályozásra alkalmazhatók fan-coil egységeket tartalmazó hûtô- és fûtôrendszereknél. Azáltal, hogy a szoba hômérsékletét a felhasználó által megkívánt hômérsékletre szabályozzák, a termosztátok energia-megtakarítást biztosítanak, ugyanakkor gondoskodnak a szoba optimális hôkomfortjáról. A termék a helyiségben történô hômérsékletváltozásokat észlelô, beépített hômérsékletérzékelô alapján vezérli a hôleadó rendszer mûködését. A GreenCon fejlett programozható jellemzôi maximális energia-megtakarítást tesznek lehetôvé a belsô komfort romlása nélkül. Jellemzôk: skandináv design, kijelzô háttérvilágítással; felhasználóbarát, interaktív felhasználói felület; szobahômérséklet-kijelzés és -beállítások; 12 vagy 24 órás idômegjelenítés és beállítások; háromfokozatú kézi vagy automatikus ventilátor-fordulatszám szabályozás; három üzemmód: hûtés, fûtés vagy szellôzés; fagyvédelem; ON/OFF (BE/KI) idôzítô; hibajelzés; visszaállítási funkció.

Álláshirdetés Projektmenedzser Cégünk 1 fô mûszaki projektmenedzser munkatársat keres. Elvárások: • felsôfokú végzettség (épületgépész), • szellôzéstechnikai rendszerek tervezésében szerzett minimum 1 év tapasztalat, • számítógép felhasználói szintû ismeretes, • precíz, önálló munkavégzés, határozott fellépés, • B kategóriás jogosítvány. Elôny az angol és/vagy német nyelv üzleti kommunikációs szintû ismerete. Értékesítési munkatárs Cégünk 1 fô értékesítési munkatársat keres. Elvárások: • technikusi, mûszaki végzettség, • értékesítési területen szerzett minimum 1 év tapasztalat, • számítógép felhasználói szintû ismerete, • precíz, önálló munkavégzés, határozott fellépés, • B kategóriás jogosítvány. Elôny az angol és/vagy német nyelv társalgási szintû ismerete, illetve a felsôfokú végzettség (épületgépész). Részletes szakmai, fényképes önéletrajzokat a [email protected] e-mail címre várunk, érdeklôdni a 20/951-5681-es telefonszámon lehet.

56


Bosch a szakiskolákért A Robert Bosch Kft Termotechnikai üzletága oktatást szervez középiskolások részére. A program 2016 szeptemberében kezdôdött, és már számos iskola jelezte részvételi szándékát az ország minden tájáról. Az üzletág ez év márciusában nyitotta meg oktatói központját, melyben mind elméleti, mind gyakorlati képzést indít kivitelezôknek, szervizpartnereknek, illetve a program keretében már középiskolásoknak is. A Bosch Termotechnika Európa legnagyobb kondenzációs falikazán-gyártójaként nagy hangsúlyt fektet a szakemberek képzésére. Az új technológiák megismerése nem csak a jelenlegi, hanem a jövôbeli kivitelezô kollégák számára is fontos, hiszen utóbbiakból a jövô szakemberei válnak. A középiskolásoknak szóló program célja, hogy a tanulók ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is megtapasztalhassák a kazánok és fûtési rendszerek mûködését. Az oktatás keretein belül lehetôségük van olyan tudás elsajátítására, melyet nagy valószínûséggel nem látnak az iskolák laborjaiban, mûhelyeiben.

Levegõt! HKL-ES VEZÉRCIKKÜNK TÉMÁJA TALÁN MÉG SOHASEM VOLT AKTUÁLISABB, DE EZT A CIKKET OLVASVA MINDENKI FELMÉRHETI MAGA. VISZONT ÚJRA ÉS ÚJRA EL KELL GONDOLKODNUNK AZON, HOGY VAJON KINEK A KOMPETENCIÁJA A JÓ, A BIZTONSÁGOS ÉS KOMFORTOS LEVEGÕ MEGLÉTE?

Hát nézzük. Az építészé valójában sose nem volt – szomorú, de így van. Az építész a házért, épületért érzett felelôsséget – a levegô ebbe a gyakorlatban nem tartozott bele. Az ablakforgalmazóról ugye, ne is beszéljünk. Közeledve a tûzhöz, elérünk a gáz- és fûtésszerelôhöz (feltételezve, hogy jó magyar szokás szerint egy átlagos családi háznál csak a minimális, éppen szükséges gáztervezés történik meg). Ô már kellene, hogy értse a csíziót, de ôt a fûtés kivitelezésével bízták meg, amihez az alap légellátáson (kondenzációs kazán és mondjuk villanytûzhely esetén, azaz mai viszonyok között) kívül más, mint például az élhetôség, nem tartozik. Tisztelet a kivételnek! Aztán jön a klímaszerelô – ha nincs a felszerelt splitben frisslevegôs opció, akkor ô sem nagyon szólal fel az ügyben. Marad tehát a légtechnikai szakember, aki viszont csak a megrendelôk krémjével találkozik. A levegô tehát, aminek mindenek alapjának kellene lennie, ma a senkiföldje, sívó pusztaság a családi házas méretû építés világában.

légtechnika CO2

Miért beteg a magyar? TÖBB OLYAN MÉRÉSRÔL IS VAN TUDOMÁSUNK, AMELY A SZÉN-MONOXID VAGY SZÉN-DIOXID KONCENTRÁCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSÁT VIZSGÁLJA LAKÓTEREKBEN (PÉLDÁUL DEBRECENI EGYETEM), DE HOGY MENNYIRE NINCSENEK EZEK KATASZTROFÁLIS EREDMÉNYEI A KÖZTUDATBAN, AZ A LÉGELLÁTÁS TÉMÁJÁNAK MOSTOHA SORSÁT ILLUSZTRÁLJA. MOST EGY NAGYON TANULSÁGOS HÁLÓSZOBAI, ÉJSZAKAI (ALVÁSI IDÔSZAKI) MÉRÉST KAPTUNK.

Az ábrán látható, hogy egy felnôtt esetén csukott nyílászáróknál több mint 2300 ppm-ig emelkedett a CO2-szint reggelre, két felnôtt-

58

nél viszont már az éjszaka folyamán szellôztetni kellett, amikor az egyik lakó fejfájásra ébredt, és látta, hogy a CO2-szint majdnem

2016. 10. I Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap

3000 ppm-ig emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy Max von Pettenkofer, a kísérleti egészségtan megalapítója valamikor a jó levegô kritériumának az 1000 ppm értéket jelölte meg, akkor ezt csupán a minden ablak kitárva-opció teljesítette. Egy osztrák kolléga hasonló otthoni méréseire azt mondta, hogy az eredmények publikálásánál attól tartott, hogy esetleg a gyerek szándékos veszélyeztetésével fogják vádolni, ha a csukott ajtó és ablak mellett mért értékeket nyilvánosságra hozza.

következtetés

Lakótereink nem élhetôk megfelelô légellátás nélkül! Nem világmegváltó újdonság, de a szakmán kívül még mindig nem sokan törôdnek vele. Lehet persze kötekedni azzal, hogy nem mindegy, hogy 10 vagy 100 m3-es helyiségben mértük a diagram értékeit, de a tendencia akkor is sokkoló kéne, hogy legyen. Gondoljunk csak arra, hogy micsoda szigor lengi körül az MBSZ-ben a gáztûzhely mûködtetésének elvárásait, és hogy aránylik ehhez az, amit egy lakás frisslevegô-ellátásával kapcsolatban a magyar szabályozás megkövetel (ez utóbbi szinte a nullával egyenértékû). Valahogy fel kéne már rázni a szakmát, az építészeket, beruházókat, döntéshozókat, mert a jelenlegi építési gyakorlatban uralkodó, „hanyagoljuk a szellôzést” mentalitás nagyon káros, és utólag még nagyon sokba is fog kerülni.

Oktatási intézmények Egy másik szélsôséges példa egy óvodai mérés: az energetikai „korszerûsítés” után télen mérték az óvodai termet, az óvodások délutáni alvása közben. A mért CO2-szint 3000 ppm fölött volt! Gondoljunk bele, hogy az elmúlt években hány iskola és óvoda energetikai „korszerûsítése” történt meg, a szellôzési kérdések teljes figyelmen kívül hagyásával! Egy felnôtt ember a nyolc órás éjszakai alvása alatt nagyjából 100 liter szén-dioxiddal terheli a környezetét. Ideális esetben a helyiségben a szén-dioxid mennyisége kevesebb, mint 500 ppm értékkel lehet nagyobb, mint a szellôzô levegôben. A kívánatos belsô légminôség ezzel jelenleg valamivel 1000 ppm, 1 ezrelék alatt van. Ilyen feltételek mellett a 100 liter széndioxid elviteléhez 200 köbméter friss levegô szükséges, ez egy órára vetítve 25 köbmétert

jelent. Két fô és 50 légköbméteres hálószoba esetén a légcsereszám n=1/h. Fokozott légzárású ablakok és ajtók mellett ez természetes úton nem nagyon jön össze. Ha össze lehet nyitni a lakás szobáit, ez a szám a harmadára, negyedére csökkenhet, ami már valamivel kedvezôbb. Valami ilyesmit mutatnak a cikkben szereplô diagramok is. A komolyabb probléma az iskoláké, oktatási intézményeké. Ott az egy tanulóra esô helyiségtérfogat a szabvány szerint 6 légköbméter, az elôbbi szám negyede. Ehhez képest a szén-dioxid-termelés nagyjából másfélszerese, duplája annak, amit alvás közben produkálunk. Jó, legyünk engedékenyek, ne legyen hat-nyolcszoros a légcsere, hanem csak ötszörös, 30 köbméter óránként és fejenként. Ennyit ír elô az MSZ CR 1752 szabvány a „B” kategóriába sorolt tantermekre. A 45 perces tanórára vetítve ez tanulókként 22,5 köbméter, de a szünetben, amikor kinyitják az ablakot (csak erre ad lehetôséget a 24203 szabványsorozat), ebbôl csak a rájuk esô 6 köbmétert kapják meg, valamint óra alatt egy kis természetes légcserét, ami a mai ablakok mellett alig több a semminél. Ebbe a mondjuk 7,5 köbméterbe liheg bele egy gyerek 45 percenként 15 liter szén-dioxidot, amivel 2000 ppm értékkel növeli a kinti levegôben levô arányát a kívánatosnak tartott 500 ppm helyett. És persze az óra végére kialakult nagyjából 2500 ppm sem halálos dózis, de hogy az odafigyelésre nincs jó hatással, az biztos. Talán ezért kell felelni, meg dolgozatot írni a tanítás elején! Az anyagot elolvasni, házi feladatot készíteni meg otthon is lehet, ahol azért csak kedvezôbbek a körülmények. CO2-mérés lakótérben A jobb áttekinthetôség miatt az egyes mérések össze lettek tolva egy közös kezdôpontba (minden nap más-más idôpontban kezdték el a szobát használni). Az éjszakák végén mindig ki lett szellôztetve a szoba. Természetesen gépi szellôztetés nincs, nem volt. (A légkör CO2tartalma egyébként kb. 400 ppm-re tehetô.)

Áttekintô táblázat

A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

max. 120 m3/h-s

kisventilátoro radiális Gyártó/forgalmazó

radiális

Aerauliqa / Multikomplex ATC Budapest Kft.

Helios Ventilatoren GmbH. / Maico Hungária Kft. VENT-AXIA / Aeroventil Kft. Kamleithner Budapest Kft.

Airflow GYUR'M

Típus QX-100HT SVN-1 80, SVNV-1 80 Helios ELS.. MAICO ER SOLO PLUS ICON 1

Csatlakozó csôátmérô 100 mm (valós átm. 96,5 mm)

80 mm

80 mm

80 mm

100 mm

100 mm

Telepítési pozíció vízszintes / függôleges vízszintes / függôleges tetszôleges, oldalsó vagy vízszintes / függôleges falon kívül, falba süllyesztve, tetszôle hátsó kifúvással mennyezetre vagy me Kivitel falon kívüli vagy részben falon kivüli, süllyesztett fali vagy süllyeszett falba süllyesztett alap, idôrelés, páraérzékelôs, süllyesz süllyesztett módon telepíthetô mozgásérzékelô Leküzdhetô nyomásveszteség (max.)

251 / 142 Pa

330 Pa

306 Pa

100 Pa

115 Pa

4 m

Szállított térfogatáram 104 / 62 m3/h 100 m3/h 35 / 60 / 100 m3/h 60-100 m3/h 32 / 61 / 80 m3/h 68 m3/h (max.) Teljesítményfelvétel 28 / 17 W 17 / 27 W 9 / 18 / 29 W 29 W (névleges) Hangnyomásszint 38 / 27 dB(A) 30 / 35 dB(A) 26 / 35 / 47 dB(A) 45 dB(A) (3 m-re) (DIN 18017 szerint)

17 W

8,8 W

11 / 24 / 34 dB(A)

29,7 dB

Elektromos védettség IPX4 IP55 IP55 IPX5 IPX4 vagy IPX7 IPX4 Beépített gyári tartozék van igen, légtömör van van blende visszacsapószelep (igény esetén kivehetô) Kiegészítôk csavar-tipli szett a rögzítéshez, fokozatkapcsoló külön házegység, kiegyenlítô ház fali kit, szûrô idôkapc tisztítható porszûrô, keretek, rögzítô kengyelek, mozgás használati útmutató WC-csésze elszívó szett, integrált utóterelô, késeltetett indulás, állítható utánfutás, intervallum üzem, pára- és jelenlétérzékelô Méretek

241,5x241,5x96,5 mm

274x235x138 mm

250x250x89 mm

251x225x138 mm

263x244x106 mm

197x40

Tanúsítványok

CE, TÜV

CE

CE, ÖVE, SEV, TÜV, DIBT

minden szükséges megvan

CE

EVIA, D

Egyéb

paraméterezhetô páraérzékelô és páratartalom-érzékelôvel / utószellôztetô funkció, levehetô és idôzítôvel tisztítható dekoratív ABS elôlap, UV-stabil kivitel, 30 000 üzemórára tervezett gördülôcsapágyazás

zárt, oldalt szívó elôlap, LongLife süllyesztett szereléskor a csatlakozó 230 V, 5 golyóscsapágy, Good Desing, IF csonk felsô kifúvásra alakítható Product design award, Red Dot desing award, Silber Design award

Nettó listaár

20 307 Ft

60 900 Ft-tól (ház + ventilátor)

60

43 680, 44 528 Ft


51 055 Ft

19 380

orok

.

axiális Airflow Lufttechnik GmbH / ATC Cata / Multikomplex Budapest Kft. Helios Ventilatoren GmbH. / GYUR'MA Kft. Kamleithner Budapest Kft.

Maico Hungária Kft.

VENT-AXIA / Aeroventil Kft.

ICON 15 SAF 100 Q E-100 GTH Helios M1/100.. MAICO ECA iPro SILENT 100

100 mm

100 mm

tetszôleges oldalfali vízszintes / függôleges vagy mennyezeti s, süllyesztett falon kívüli

100 mm (valós átmérô 98 mm)

100 mm

100 mm

100 mm

vízszintes / függôleges

tetszôleges



részben falba süllyesztett (csôcsonk, motor és járókerék a falsíkon belül, elôlap és kezelôfelület a falsíkon kívül)

falba süllyesztett

falon kívüli

falon kívüli

4 m

44 Pa

27 Pa

45 Pa

15 Pa

20 Pa

68 m3/h

95 m3/h

115 / 36 m3/h

90 / 75 m3/h

70-90 m3/h

54 / 75 m3/h

8,8 W

7,5 W

8 / 4 W

9 / 5 W

6 / 8 W

4,3 / 6,8 W

29,7 dB(A)

25 dB(A)

31 / 17 dB(A)

30 / 25 dB(A)

27 / 32 dB(A)

14 / 28 dB(A)

IPX4

IP45

IP44

IP45

IPX5

IP44

blende zárófelület

van

opcionálisan rendelhetô

van

nincs

van

idôkapcsoló, pára-, csavar-tipli szett a rögzítéshez, integrált utóterelô, késeltetett mozgásérzékelô gumitömítés az elektromos indulás, állítható utánfutás, illesztésnél, használati útmutató intervallum üzem, pára-, jelenlétérzékelô

ablak kit, fali átvezetô

197x40 mm

158x136x81 mm

150x150x122,5 mm

147x147x96 mm

159x159x130 mm

159x159x117 mm

EVIA, DEKRA, AEO

CE

CE, IECEE

CE, DVE, ÖVE, SEV, ENEC

minden szükséges megvan

CE

atlakozó 230 V, 50 Hz idôzítô/mozgásérzékelô/ ató páratartalom-érzékelô típus is választható 19 380 Ft

16 008 Ft

19 284 Ft

zárt, oldalt szívó elôlap, LongLife golyóscsapágy, IF Product design award, Red Dot desing award, Silber Design award 23 700 Ft-tól

két sebességfokozat, alap- és idôrelés változat

23 200 Ft

Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 10.

61

légtechnika Táblázathoz Írta: Szalay Zoltán

Kisventilátorok belsô terek szellôztetésére A MESTERSÉGES SZELLÔZTETÉS ALKALMAZÁSA A MAI, ENERGIATAKARÉKOSSÁGOT MEGVALÓSÍTÓ ÉPÍTÉSI TECHNIKÁK JELLEMZÔI MIATT ELKERÜLHETETLEN. A JÓ HÔSZIGETELÉSÛ, TÖMÖRZÁRÓ ABLAKOKKAL FELSZERELT ÉPÜLETEK EGYRÉSZRÔL POZITÍV EREDMÉNNYEL JELLEMEZHETÔK AZ ALACSONY ENERGIAIGÉNY MIATT, MÁSRÉSZRÔL A LÉGTÖMÖRSÉG EGYÜTT JÁR A TERMÉSZETES LÉGCSERE JELENTÔS CSÖKKENÉSÉVEL, MAJDHOGYNEM MEGSZÛNÉSÉVEL.

Ugyanakkor a háztartások gépesítettségének növekedésével jelentôs hô- és levegôszennyezéssel kell számolni az emberek természetes

oxigénigénye mellett. A szükséges mértékû szellôztetés tökéletesen csak mesterséges, ventilátorokat használó szellôztetéssel lehetséges.

1

Az épületbelsôk szellôztetésére számos, az egyszerûtôl a bonyolultig terjedô szellôztetési megoldás lehetséges. Csak röviden felsorolva: kisventilátoros, helyiségenkénti elszívó szellôztetés, egy központi gyûjtô elszívó ventilátoros, valamint komplett befúvó-elszívó, hôvisszanyeréssel kombinált kiegyenlített szellôztetô rendszer, minden helyiséget kiszolgálva. A legegyszerûbb, legolcsóbb megoldás a mellékhelyiségenkénti egyedi kisventilátoros elszívó szellôztetés. Ennek lényege, hogy a mellékhelyiségek falába (vagy álmennyezetébe) építik az elszívó ventilátorokat, amelyek így a keletkezési helyek közelébôl szállítják el a szennyezett levegôt a szabadba, vagy egyszerûen falon keresztül közvetlenül, vagy kürtôbe, például többszintes épületek függôleges gyûjtôcsövébe. Nagyon lényeges a légutánpótlás kérdése, ugyanis a tömörzáró ablakok alkalmazása miatt már nem lehet a légutánpótlást a résekre bízni, mint korábban, a rossz minôségû nyílászáróknál. A megfelelô, alacsony ellenállású légutánpótlásra szabályozható légáteresztésû légbevezetô szerkezeteket kell alkalmazni, lehetôleg a szobák külsô falába (vagy az ablaktokokba) helyezve, nem feledkezve meg arról, hogy télen a beáramló levegô hideg, azaz felmelegítendô. Tehát az ilyen szellôztetési módnál a belsô terek átszellôztetése a következô utakon valósul meg: frisslevegô-belépés a szobákba (friss oxigén a légzés-

1. kép Példa többszintes, gyûjtôkürtôs elszívó szellôztetésre.

62


extrák

A ventilátorokkal kapcsolatos döntés meghozatalát követôen lehetôség van különféle technikai extraszolgáltatások választására is. Ezek fôleg elektronikai–szabályozástechnikai lehetôségek, kezdve az egyszerû utánfutás-relés megoldással, folytatva a nedvességérzékelôs vagy programozható mûködésszabályozással, elérve a legfrissebb technikai megoldásig, a mobiltelefonról vezérelhetô távbeállításig és mûködtetésig. Mindezen mûszaki megoldások a sokféle változó igény kiszolgálását célozzák.

hez), átáramlás a belsô nyílászárók légáteresztô rácsain (vagy küszöb nélküli ajtó alatti réseken) a közlekedô terekbe, innen beáramlás a mellékhelyiségekbe (konyha, étkezô, fürdô, WC, edzôterem stb.), ahol a levegôáram magával ragadja a szennyezôdéseket, és a kisventilátorok továbbítják, „kidobják” azt a külsô térbe. Az ilyen rendszereknél alkalmazott berendezések tehát: a frisslevegô-bevezetô szerkezetek, belsô ajtó légáteresztô rácsok, elszívó ventilátorok. A szellôztetés dimenzionálása, méretezése A berendezések kiválasztásához meg kell határozni a szükséges légcsere mértékét. Ez többféle közelítéssel lehetséges. Az egyik szempont a lakótérben tartózkodók légzési oxigénszükséglete. Ehhez számos ajánlás található a szakirodalomban, átlagértéknek tekinthetô a min. 30 m3/h személyenként, ami dohányzás vagy intenzív fizikai tevékenység esetén felmehet 50 m3/h értékre is, tehát egy 4 tagú családnál 120-150 m3/h az irányszám lakásonként. Ezt az értéket felülírhatja a belsô légszennyezôdés elviteléhez szükséges légmennyiség (hô-, pára- és szagterhelés, azaz mosás, szárítás, fürdés, fôzés, mint tevékenység). A tervezôk segítésére szolgálnak a különféle ajánlások, szabványok. A német DIN 1946-6 szabvány például a lakás alapterületének függvényében 30-200 m2 között ajánl minimális szellôztetési térfogatáram-értékeket a nedvességterhelés elszállítására (W), a névleges légcserére (N) és intenzív légcserére (I); példaként egy 90 m2-es lakásterületre rendre 40, 80, 150 m3/h értékeket. Vannak ajánlások funkció szerint is, például konyha 80 m3/h, fürdô 40 m3/h, WC 25 m3/h. A biztonság érdekében a különféle megközelítések közül természetesen a legnagyobb értéket kell számításba venni. A ventilátorok méretezésénél a szállítandó térfogatáram mellett a ventilátor munkapontjának nyomásértékét is figyelembe kell venni. Ehhez a teljes áramkör minden elemének ellenállását számításba kell venni, itt rendelkezésre állnak a légáteresztô elemek és ajtóáteresztô rácsok jelleggörbéi, valamint a kivezetés ellenállási jellemzôi (kidobó rács ellenállása, gyûjtô-kürtô csô ellenállása). A légbevezetôk jelleggörbéi jellemzôen 20-40 m3/h légáteresztés mellett 2-20 Pa ellenállással vehetôk figyelembe. A légáteresztô rácsok kb. 2-5 Pa, alacsony ellenállásúak. Ventilátorok kiválasztása A ventilátorok alapvetôen kétfélék lehetnek: axiál és radiál kisventilátorok. Az axiál kisventilátorok alacsonyabb ellenállás legyôzésére képesek (10-20-40 Pa 80-100 m3/h légszállítás mellett), nyomóoldalon vagy közvetlen rácsos kifúvással, vagy néhány méter csô és például 1 db könyök közbeiktatásával. Ezeket fôleg családi házak vagy egyedi lakások szellôztetésére használják, mellékhelyiségenkénti kiosztásban. A radiál kisventilátorok a többszintes épületek függôleges gyûjtôcsöveinek rendszerében nyernek elhelyezést, szintén mellékhelyiségenkénti kiosztásban. A radiál kisventilátorok szintén hasonló légszállítással, de jelentôsebb nyomásemeléssel (100-250 Pa) rendelkeznek. Mivel gyûjtôcsôre dolgoznak, ezért mindegyik kell rendelkezzen leválasztó visszacsapó szeleppel, hogy a lakások egymásba „fúvása” elkerülhetô legyen.

hûtéstechnika Érdekességek írta: Kaszab Gergely

Jégpályahûtési ren gyepfûtések I. SOKAN ÉLTÜK MEG KORÁBBAN, HOGY A DECEMBERTÔL FEBRUÁR KÖZEPÉIG TARTÓ IDÔSZAK ESTÉI NEM A MELEG SZOBÁBAN, A TELEVÍZIÓ ELÔTT TALÁLTAK BENNÜNKET, HANEM A BETON FOCIPÁLYÁNK MELLETT, LOCSOLÓTÖMLÔVEL A KEZÜNKBEN. KÉSZÜLT A JÉGPÁLYA, „HIZLALTUK” A JEGET.

A korizás, jégkorongozás télen ugyanúgy hozzátartozott az életünkhöz, mint a tavasztól ôszig zajló foci. A mai gyerekeknek és szüleiknek a tartós hidegek elmaradása miatt sem ez a lehetôség, sem szabadtéri tavaink jégfelületének kihasználása nem, vagy csak nagyon korlátozottan adatik meg. A sportberuházások támogatási rendszerében viszont fedett jégpályák is épülnek, így akár augusztusban is korizhatunk egy jót, ha

már meguntuk a hôséget elviselni. A jégpályák felülethûtési rendszere érdekes épületgépészeti feladat. A jég minôsége minden percben választ ad arra a kérdésre, hogyan sikerült ezt a munkát megoldani. A jégpálya hûtési rendszerénél ezúttal a felülethûtést biztosító csôrendszert, a Tichelmann-rendszerû osztó-gyûjtôt és bekötôvezetéket vesszük górcsô alá. Ezen csôrendszerek közös tulajdonsága, hogy

1

1. kép Gyenge minôségû csô továbbrepedései ütôinga-vizsgálat után. 2. kép Alumínium osztó-gyûjtô, PE-RT hûtôcsövek, KPE gyorscsatlakozók, mindennapos javítások.

64


korrózióálló anyagból és jó hidegtûrô képességgel kell, hogy rendelkezzenek. A legalkalmasabbak ezen feladatokra az olyan mûanyag csôrendszerek, amelyek hideg körülmények között sem válnak rideggé, nem törnek-repedeznek. A szabványos jégkorongpályánál felülethûtésre használt, több mint 20 km hosszú csôvezeték anyaga lehet poliolefin-blend, vagy PE-RT, vagy PEXa is. A lényeg, hogy garantáltan jól bírja a hideget, hiszen ezt a több mint 20 km csövet bebetonozzák, és így hozzáférni késôbb csak sok munkával és jelentôs anyagi áldozattal lehet. A hazánkban kapható PE-RT csövek minôségi paraméterei között nagy eltérés tapasztalható, ami fôleg hideg körülmények között mutatkozik meg. Én biztos nem

2

endszerek, betonoznék be egy olyan rideg csövet, ami téli körülmények között, egy raklapon tárolva, véletlenül egy méter magasságból leesett, és hosszában ettôl végigrepedt. A minôségi gyártók folyamatosan ellenôrzik a termékeiket, a gyártott szériáikból mintadarabokat fagyasztanak le, majd egy hegyes ütôingával lyukat ütnek rajtuk, és a hidegen ráütött lyuk környezetében található továbbrepedésekbôl vonnak le következtetéseket a minôségre (1. kép). Az olcsó késôbb nagyon drága lehet, így ezen a területen feltétlenül jó márkájú, erre tervezett csöveket érdemes beépíteni. Az osztó-gyûjtô anyagválasztásánál láttunk már alumíniumból, KPE-bôl és poliolefin-blendbôl készültet is. Alapvetôen mindhárom alkalmas a feladata végrehajtására, helyes átmérôválasztás esetén. A lényeg azonban itt is a részletekben rejlik. Az osztó-gyûjtôbe csaknem 800 helyen kell a felülethûtés vezetékeit bekötni egy szabályos jégkorongpályánál. Különbözô anyagú osztó-gyûjtô és felülethûtôcsô összekapcsolásainál tartósan hideg környezetben nagy kockázattal számolhatunk. Ilyen esetekben feltétlenül hozzáférhetô kell, hogy maradjon a bekötések helye, mert az eddigi tapasztaltak alapján 1-2 éven belül cserélni, javítani kell a bekötések nagy részét. Nyilván más a hôtágulása egy alumínium osztónak, mint egy PE-RT csônek, vagy az esetleg ôket összekötô KPE gyorscsatlakozónak. A tömítetlenség, a csatlakozócsere itt nagyon

3. kép KPE osztó-gyûjtô szakszerûtlen bekötôcsonkokkal és gyorscsatlakozóval bekötött, gyenge minôségû PE-RT csôvel.

3b

3a

4. kép Óbuda, Gepárd Jégkorong Egyesület felülethûtése, azonos anyagú osztó-gyûjtô és felülethûtéscsô összehegesztésével.

4 Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 10.

65

hûtéstechnika Jégpályahûtési rendszerek, gyepfûtések I.

7 6

5

5. kép A laboratóriumi szakítóvizsgálatok igazolják, hogy soha nem a kötésnél szakad el a hegesztett rendszer. 6. kép A polifúziós hegesztés azonos anyagok összeolvasztására annyira biztonságos, hogy bebetonozható. 7. kép Azonos anyagú bekötôvezeték az épületen kívüli hûtôgépig. Az utólagos UV-álló szigetelés elengedhetetlen.

gyakori jelenségnek számít (2-3. kép). A legjobb megoldás azonos anyagú osztó-gyûjtôvel és felülethûtési csôrendszerrel dolgozni. A -30 °C-ig ütésálló, poliolefin-blend alapanyagú osztó-gyûjtôt és azonos alapanyagú felülethûtô csöveit polifúziós hegesztéssel kötjük össze (260 °C-on „összesütjük”), ahol a kötések a rendszer legerôsebb részei (4. kép). Mivel a hegesztés során az azonos alapanyagok teljesen egybeolvadnak, így a gyári minôségi labora-

66

tóriumban végzett húzásvizsgálatoknál 800900%-os nyújtás közben soha nem a kötésnél szakad el a mintadarab (5. kép). A gyártó az osztó-gyûjtô csövet gyári körülmények között hegesztett nyeregidomokkal és kiállásokkal szállítja, így a helyszínen kizárólag az ágvezetékek kézi hegesztôvel való gyors behegesztése a feladat. A rendszer egy anyagból, összehegesztve készül, ami akár az osztó-gyûjtô és a bekötések bebetonozását is lehetôvé teszi. Itt


nem feltétel a csaknem 800 bekötés hozzáférhetôvé tétele, mert a sikeres nyomáspróba után ezeket nem kell évente cserélgetnünk, javítanunk (6. kép). Az elkészült felülethûtésünk osztó-gyûjtôjét be kell kötnünk a hûtôgéphez. Ezt két módszerrel valósíthatjuk meg, függôen a hûtôgép helyétôl. Egy csarnokon kívüli hûtônél a bekötôvezeték haladhat a földben (esetleg betoncsatornában), amire a legalkalmasabb a gyárilag kétkomponensû purhabbal elôszigetelt PEXa haszoncsövû távhôvezeték. A hôveszteség ennél minimalizálható, hiszen a hab hôvezetési tényezôje 0,021 W/mK. A haszoncsô tökéletesen ellenáll a korróziónak, és jól bírja a fagyálló folyadékokat. Az osztó-gyûjtôvel karimás kötéssel kapcsolható össze. A másik lehetôség, hogy az osztó-gyûjtôvel azonos alapanyagú csôvel haladunk a hûtôgépig az épületen belül, esetleg azon kívül is (7. kép). Ebben az esetben ezen vezeték hôszigetelését magunk is elvégezhetjük, de a kültéri (szabadtéri) szigetelésnél az UV-ellenálló technológia alkalmazása elengedhetetlen. Erre a célra több cégtôl is gyárilag elôszigetelt terméket rendelhetünk, ami leegyszerûsíti feladatunkat. Az osztó-gyûjtôvel való összekapcsolás az azonos alapanyag miatt viszonylag egyszerû, általában összehegesztik. A jégpálya felülethûtési rendszere kényes feladat, hiszen folyamatos az igénybevétel, és a jég állapota miatt állandó visszajelzést kap a megrendelô többek között a beépített csôrendszer minôségérôl. Amennyiben egy-két kör nem mûködik, egybôl látszik a jégfelületen a vízfoltok megjelenése, a minôségi hiba. A focipályák gyepfûtései nem adnak ilyen egyértelmû visszajelzést a felhasználóknak, és használatuk is ritkább, idényjellegû. Mivel a pályafûtések a gyep alatt lévô nagy felületfûtések, a folytatásban többek között arra keressük a választ, hogy milyen üzemeltetési költségkülönbség van az elektromos és a vizes rendszerek között, milyen felületfûtési csövekkel épülnek, miért fontos a szigetelt osztó-gyûjtô, vagy milyen módszerekkel kapcsolják össze az osztó-gyûjtôt a felületfûtô vezetékekkel.

A

M

AM

M

• Milyen hiányosságokat sújthat a hatóság a bírsággal?

épületgépészet

Miért kaphatunk bírságot

a kivitelezés során? AZ UTÓBBI IDÔSZAKBAN SZÁMOS TERÜLETEN VÁLTOZÁSOK/ÚJDONSÁGOK LÉPTEK HATÁLYBA. MINDET KÖVETNI, FIGYELEMMEL KÍSÉRNI ÉS MUNKÁNK SORÁN AZOKAT BETARTANI SZINTE MÁR LEHETETLEN. EZEN TANFOLYAM KERETÉBEN AZOKAT A SZABÁLYOKAT VIZSGÁLJUK MEG, AMELYEK A LEGINKÁBB SZÜKSÉGESEK LEHETNEK EGY KIVITELEZÔ SZÁMÁRA A TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉN. HISZEN JÓ, HA TUDJUK, HOGY MIÉRT JÁRHAT BÍRSÁG EGY KIVITELEZÉS SORÁN…

Tûzvédelemi rész: • Mely vállalkozásnak szükséges tûzvédelmi szabályzatot készíteniük? • Szükséges-e tûzriadó-tervvel rendelkezniük? • Milyen módon lehet megelôzni a tevékeny ségi körrel kapcsolatos vészhelyzeteket? • Milyen idôközönként kell ellenôriztetni a

tûzvédelmi berendezéseket, készülékeket, mihez kell szakembert igénybe venni? • Hogyan kell gondoskodni a munkavállalók tûzvédelmi oktatásáról? • Mi az a „Karbantartási üzemeltetési napló”, és kinek szükséges vezetnie? • Mikor szükséges tûzvédelmi szakembert foglalkoztatni?

Munkavédelmi– egészségvédelmi rész: • Mi az a megelôzési stratégia és kinek van rá szüksége? • Kinek van szüksége kockázatértékelésre, mibôl áll, milyen részei vannak, ki készítheti el? • Szükséges-e mentési tervet készíteni? • Hol szükséges munkavédelmi szakembert foglalkoztatni, milyen elôírás vonatkozik erre? • Mikor szükséges munkavédelemi oktatást tartani, ki készíti a tematikáját, ki tarthatja meg az oktatást, és milyen idôközönként szükséges? • Milyen szabályzatokkal szükséges rendelkeznie a vállalkozásnak? • Milyen munkaeszközöket szükséges felülvizsgáltatni, ki végezheti és milyen idôközönként? • Szükséges-e ellenôrizni a munkavédelmi elôírások teljesülését? • Mit kell tenni, ha változó építési munkahelyeken dolgozunk? • Melyek egy vállalkozás napi feladatai a munkavédelem területén? • Mi az a munkaköri alkalmassági vizsgálat, kinek szükséges? • Hol szükséges elsôsegélynyújtókat képezni? • Mi számít veszélyes anyagnak, és milyen teendôkkel jár használatuk?

A tanfolyam a tûz elleni védekezésrôl, a mûszaki mentésrôl, illetve a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. és a munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvényekre és egyéb rendeletekre épül. Oktatók: Rimóczi Péter tûzvédelmi mérnök, szakértô és Palásthy Péter munkavédelmi szakmérnök, szakértô. Idôpont: 2016. november 10., 8-tól 16 óráig A képzés díja: 18 000 Ft + áfa A VGF Szaklap elôfizetôknek 10% kedvezmény jár a képzés árából.


67

klímatechnika Érdekességek írta: Lantos Tivadar

Húszéves tapasztalatb kézzelfogható valóság A MAGYARORSZÁGI PIAC KLÍMÁK ÉS HÛTÔK TEKINTETÉBEN VISZONYLAG KICSINEK MONDHATÓ. NEM ÉRI MEG SEM NAGYOBB VOLUMENÛ GYÁRTÓKAPACITÁST, SEM KUTATÁS-FEJLESZTÉST TELEPÍTENI HAZÁNKBA, ÍGY VAGY A TÁVOL-KELETRÔL, VAGY A NYUGATI ORSZÁGOKBÓL ÉRKEZNEK A BERENDEZÉSEK, MELYEK TÖBBSÉGE NEM KIFEJEZETTEN A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELÔEN KÉSZÜL.

Azonban ha egy forgalmazó a több évtizedes kereskedelmi és kivitelezôi tapasztalatokra építve megálmodja saját termékét, és erre megtalálja a megfelelô gyártót is, akkor az eredmény egy korszerû, ár-érték arányában kedvezô, naprakész technológiákat felvonultató berendezés lehet. Medgyesi Tamással beszélgettünk. Megfelelôt a megfelelô helyre Az épületgépészetben is sokszor elôfordul a gombhoz varrjuk a kabátot effektus, azaz a piacon meglévô, esetleg olcsóbb készülékhez terveznek rendszereket. Az eredmény – különösen a felelôtlen spórolás esetén – enyhén szólva is bosszúságot okozhat. Hogy utaljunk elôzô lapszámunkban megjelent cikkünkre, Bokor András igazságügyi szakértô rovatában pont egy olyan, irodaházba beépített hôszivattyúról volt szó, amely nem a magyar éghajlatnak megfelelô viszonyokra, hanem a mediterránra készült, azonban jóval olcsóbb volt, mint az alacsony külsô hômérsékleten is megfelelô COP-vel dolgozó készülék. Az eredmény viszont az lett, hogy a fûtési szezont villamos kazánnal kellett megoldani, amely horribilis költségeket eredményezett egy irodaháznak. Biztosan nem fordult volna elô ilyen tervezôi, kivitelezôi baki, ha egy ár-érték arányban megfelelô, a kontinentális éghajlat hômérsékleteit figyelembe vevô készüléket telepítenek. Magyarország nagyjából „középen”, az Egyenlítô és az Északi-sark között, a szoláris

58 68

éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben fekszik. Éghajlata nagyon változékony. A változékonyság egyik fô oka az, hogy éghajlatunkra a kiegyenlítettebb idôjárású, csapadékos óceáni, a szélsôséges hômérsékletû, kevés csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat egyaránt hatással van, ezen klímatípusok közül bármelyik hosszabb-rö-

videbb idôre uralkodóvá válhat. Hûtô-fûtô split berendezések, hôszivattyúk tekintetében a leghidegebb és a legmelegebb idôjárást is figyelembe kell vennünk. Magyarország túlnyomó részén az évi középhômérséklet 10 és 11 °C között alakul. Az elmúlt évszázadban Magyarországon is melegedett az éghajlat. Homogenizált adatsorok vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy a magyarországi hômérsékleti idôsorok jellemzôi jól illeszkednek a hômérséklet globális tendenciáihoz. Ennek megfelelôen a szakemberek általában a leghidegebb hômérsékletet -15 °C-ban határozták meg, tehát egy fûtô hôszivattyú esetén ilyenkor még nagyobb kell, hogy legyen a COP, mint 1. Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a legalacsonyabb hômérsékletet, „-35 °C-ot Görömbölytapolcán mérték, 1940.

a piaci igényekhez alkalmazkodva - A termék specifikálását igazítottuk a közép- és kelet-európai viszonyokhoz, ami alatt érthetjük nagyobb részben a mûszaki igények definiálását, kisebb részben pedig piaci körülmények specifikálását is. Olyan berendezést kívántunk létrehozni, amely az elmúlt több mint 20 év során szerzett tapasztalatainkra épül. Törekedtünk arra, hogy ne olyan termék kerüljön piacra, melynek a legtöbb funkcióját nem lehet a valóságban kihasználni. Ezzel tudtuk azt megoldani, hogy versenyképes árszinten gyakorlatilag minden olyan funkciót megkapjon a felhasználó, ami igazán fontos neki. A termékeknél vannak több funkcióval rendelkezô berendezések, akár lakossági splitekrôl, akár beruházási termékekrôl beszélünk, viszont mivel mind a két szegmensrôl elég sok tapasztalattal rendelkezünk, sikerült jól körülhatárolnunk a tényleges szükségleteket. Ez egy olyan fejlesztés, amivel valóban újat tudunk nyújtani a piacnak – mondta el lapunknak Medgyesi Tamás. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A hazai piacot tekintve a splitek oldaláról nagyon markánsan növekszik az igény a teljes éves fûtôüzemre. A ma már természetesnek mondható igények ellenére léteznek a hazai piacon olyan készülékek, amelyek például nagyfokú légtisztító tudással rendelkeznek ugyan, de csak -5…-10 °C-ig hûtenek. – Minden split klíma, amely az új márkanevünkön jelenik meg, -15 °C-ig képes a fûtésre jó hatásfokkal – teszi hozzá Medgyesi Tamás. – Emellett a WIFI funkció elérhetôsége is egyre gyakoribb kérdés, ezért az egyik modellünket elláttuk ilyen opcióval, a másikat nem, pont azért, hogy tesztelni tudjuk a valós igényeket. A tapasztalatokból kitûnik, hogy abszolút reális a készülékek WIFI kapcsolattal történô ellátása. Egy-két évvel ezelôtt még a csúcsmodellek sem rendelkeztek ezzel a funkcióval, mert nem érezték a gyártók fontosnak – mondta Medgyesi Tamás.


február 16-án, a legmagasabbat pedig 2007. július 20-án Kiskunhalason, 41,9 °C-ot. Klíma és hûtés érdekességek rovatunkba ezúttal annak a folyamatnak jártunk utána, hogy egy forgalmazó, kivitelezô elképzeléseit hogyan lehet életre kelteni, és egy új, piacképes termékkört létrehozni. Moduláris folyadékhûtôket építenek A beruházásra szánt modellekben, a folyadékhûtôk esetén az egyik nagyon fontos szempont a gyors elérhetôség. Ezt nem könnyû biztosítani, mert ebben a szegmensben széles a modellskála, és jellemzô a rendelésre gyártás. – Az egyik kiválasztott gyártómûvel sikerült megtalálnunk egy olyan közös hangot, hogy egy létezô, mégis a mi igényeinkre szabott moduláris rendszert valósíthattunk meg az új márkanév alatt. Ez azt jelenti, hogy 30 kW-tól 2 MW-ig gyakorlatilag modulokból rakható össze a rendszer, amivel rengeteg pluszt kapunk. Könnyen szállítható, helyszínre emelhetô a készülék, adott esetben egy kisebb, könnyen elérhetô autódaru kevés többletidôvel a helyére tud tenni akár egy nagy kapacitású folyadékhûtô berendezést is. Ha ezt egyben kellene beemelni, való igaz, hogy kicsivel gyorsabban a helyére kerülne, de csak egy olyan daru lenne képes elvégezni a munkát, amelybôl jó esetben 3 darab van az országban. A modularitással kapunk továbbá egy nagyon jó hibatûrô képességû berendezést, mert a modulok önállóan is életképesek, ezáltal bármiféle meghibásodás esetén a kapacitásuk jelentôs része még rendelkezésre áll. E modellek funkcióit, méretezését úgy találtuk ki, hogy az esetek 80 százalékában komforthûtésként jelentkezô igényeket jó színvonalon képesek legyenek kielégíteni. Hangsúlyt fektettünk ezeknél a modelleknél is a fûtôképességre, ami azt jelenti, hogy -10 °C-ig fûtenek, de nem volt elsôdleges célunk, hogy mint hôszivattyút propagáljuk és adjuk el. Inkább átmeneti és alternatív fûtési módként áll rendelkezésre ez a lehetôség – tette hozzá Medgyesi Tamás.

atból ág

cifizett öbb

.A teról a a nek tó vünFI ikat a tek

Távolba helyezhetô vezérlés - A szerviztapasztalatainkból jött, hogy a folyadékhûtôk vezérlô felülete kön�nyen távolba helyezhetô legyen. Érdekes módon a folyadékhûtôk 90 százalékánál a berendezéseken fixen telepítik a kezelôfelületet. Ennek távolra vitele általában egy borsos árú opciót jelentett, pedig kézenfekvô lenne, hogy a szervizesnek, üzemeltetônek ne kelljen azonnal a tetôre menni, ha beavatkozásra van szükség. A mi berendezéseinknek egyszerû, digitális, falra szerelhetô vezérlôje van, ami néhány eres vékony kábellel elvihetô szinte bárhova. Mint ebbôl is látszik, nem robbanásszerû mûszaki áttörésekre törekedtünk, hanem olyasfajta innovációkra, amikor a mindennapok tapasztalatait integrálja a forgalmazó úgy egy termékben, hogy azok az élethez igazodók legyenek – mondta Medgyesi Tamás. Fan-coil-ok szerelésénél felmerülô probléma A fan coil-ok beszerelésének az egyik tapasztalati problematikája, hogy a vízcsöveket csatlakoztató menetes vég szintén rézbôl készül, és forrasztva rögzítik a csövekhez. Ha egy izmosabb, megtermett vízvezeték-szerelô húz rajta egy „kövéret”, akkor a fan-coil-t le lehet szerelni, javításra vinni. Való igaz, hogy a leírásban benne van, hogy két kulccsal kell meghúzni, de ezt nem mindenki olvassa el, gyakori a rutinból szerelés. – A mi fan-coil-jainkra egy hatszögletû nyílással ellátott acéllemez lapon vannak a csatlakozások átvezetve, ami kvázi az egyik kulcsként mûködik. Fogja a menetes véget, amely rá van forrasztva a rézcsôre, és nyugodtan meg lehet húzni a hollandert, nem fog eltörni. Minden fan-coil-on van légtelenítô csavar, ami a legtöbb esetben csavarhúzóval állítható. Egy másik apróság, hogy a mi esetünkben van egy speciális feje a csavarnak, amit kézzel könnyedén lehet kezelni. Ezen felül egy kis mûanyag csô a légtelenítés során kijövô vizet bevezeti a csepptálcába, így az nem spriccel ki – mondta Medgyesi Tamás.

Fizessen elõ most! Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika épületgépészeti szaklap HKL melléklettel

Név: Cím:

E-mail: Tel.: Fizetés módja:

csekk

átutalás

Megrendelem a VGF címû szaklapot ……. példányban 5850 Ft áron, egy évre. (Az elõfizetés teljesítése a díj beérkezésétõl kb. 1 hónapos átfutási idõvel számolva indul, egyéves idõtartamra [10 lapszám] a naptári évtõl függetlenül.) A megrendelõszelvényt a szerkesztõség címére (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.) vagy faxszámára (06-1-236-0899) kérjük visszaküldeni, akár fénymásolatban is.


69

légtechnika Technológiák írta: Kovács István

Hôvisszanyerôs szell talajhô-hasznosítással

A LAKÁSOK, IRODÁK, SÔT IPARI CSARNOKOK MUNKAÁLLOMÁSAINÁL IS A HÔVISSZANYERÔS SZELLÔZTETÉS NYÚJTJA A LEGTAKARÉKOSABB FRISSLEVEGÔ-ELLÁTÁST. A HÔVISSZANYERÉS A MAGA PASSZÍV MÛKÖDÉSÉVEL KIVÁLÓ ENERGIAMÉRLEGET PRODUKÁL. A KERESKEDELEMBEN KAPHATÓ KERESZT-ELLENÁRAMÚ HÔCSERÉLÔK TERMIKUS HATÁSFOKA JELLEMZÔEN 90% FELETTI IS LEHET. A MAGAS HATÁSFOK AZONBAN TÉLI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT PROBLÉMÁKAT IS OKOZHAT.

Negatív külsô hômérséklet esetén a távozó levegô is alacsony hômérsékletû, esetenként fagypont alá kerül. A bentrôl elszívott levegô kicsapódott páratartalma is itt folyik a kondenzátum-elvezetô felé, tehát eljegesíti a hôcserélôt. Ezt a folyamatot valahogy el kell kerülni, ezért fagyvédelmi elôfûtô bekapcsolása és legvégsô esetben a befúvó ventilátor visszaszabályozása, leállítása szükséges. Utóbbi funkciókieséssel jár, elôbbi pedig az egyszerûség és az éves viszonylatban kevés üzemidô miatt elektromos fûtéssel dolgozik, így sokba kerül a használata. Legfôképpen erre – a téli idôszakban történô elôfûtésre – alkalmazzuk a talajhôhasznosító kiegészítô rendszereket (1. ábra). Az 1,5-2 m mélységbe, a talajba elhelyezett, vagy levegôs, vagy vizes hôcse-

rélôs rendszer a beszívott friss levegôt fûti. A tulajdonképpen szinte felszíni talajhônyerés hátránya a korlátozott hôfok –

1

1. kép Talajhô-hasznosító rendszer 2. kép Nyári üzem, hômérséklet-lefolyás 3. kép Túlhûtés elkerülése (forrás: Helios)

70


csak annyival gazdálkodhatunk, amennyi a talajban ilyen mélyen van. Esetünkben ez a hátrány valójában az elônye a rendszernek, mivel pontosan annyi hônyereséget ad, amennyire a hôvisszanyerôs szellôztetésnek szüksége van a fagymentes üzemhez. Alkalmazásával az elektromos elôfûtô – és annak drága üzemeltetése – el is hagyható. A talajhô-hasznosítók további kedvezô hatása a nyári idôszakban aknázható ki. A nyári levegôhöz képes jóval alacsonyabb hômérsékletû talajba fektetett rendszerünk

Sokszor elhangzó kérdés különféle fórumokon, amire fentiekbôl látszik a válasz, hogy a kinyerhetô hômennyiség és annak hôfoka nem teszi lehetôvé a téli légfûtést ezzel a rendszerrel, egyrészrôl mert nem hôszivattyú, azaz nem tudja a szekunder oldal hômérsékletét a primeré fölé emelni, másrészt a szellôztetési levegômennyiség hôkapacitása is kevés általános esetben. Klímakiváltásra is csak akkor alkalmas, ha a ház adottságai (hôszigetelés, tagoltság, tájolás, árnyékolás stb.) ezt megengedik. Hasznossága mindazonáltal vitathatatlan, a szellôzés üzembiztosságát és energiahatékonyságát növeli, ezzel együtt emeli a komfortosságot, és plusz funkciót – a nyári elôhûtést – is hozzátesz a rendszerhez.

lyest rugalmasan eltolható a nap folyamán, ezért nyáron preferált az esti órákban intenzívebben szellôztetni, napközben pedig csak alapfokozaton mûködtetni a berendezést. Nyári estéken a lehûlô külsô levegô és a talajhôcserélônk hûtési kapacitása együttesen már túl sok is lehet, és a komfortosnál alacsonyabb befújt levegôhômérsékletet állíthatunk elô. Ilyenkor az automatika közbeavatkozik, és megakadályozza a túl alacsony hômérsékletû befúvást. Ez valamelyest hasonló a tavaszi és ôszi üzemhez, amikor a talajhôcserélô üzemeltetése nem lenne hasznos; az épp csak felmelegedô (vagy még éppen az ôszi naptól meleg) levegôt nem szabad visszahûteni a talajhô-hasznosító 10-14 °C-os hômérsékletével. Természetesen ezt is figyeli egy automatika, és önállóan kapcsolja ki/be a talajhôcserélôt, annak megfelelôen, hogy tud-e hozzátenni számunkra hasznos munkát a rendszerhez vagy sem.

ellôztetés elôhûtôként üzemelhet. Ez nyilván szerényebb mértékû változásra képes, mint a fûtési módban, de a valós mérési eredmények alapján is igazolt, hogy érezhetô mértékben csökkenti a hômérsékletet (2. ábra). A mérési eredmények alapján 35 °C közötti hômérsékletcsökkenést értünk el a talajhôcserélô segítségével. Ha jól szigetelt az épület, és megfelelôen állítjuk be a heti programot, akár klíma nélkül is átvészelhetjük a napi hôcsúcsot, vagy csak nagyon rövid ideig szükséges a klímát bekapcsolni. Mivel a szellôztetés valame-

2

3

klímatechnika Problémák és megoldások írta: Lantos Tivadar

Mobilklímákról szerelôi szemmel BÁR NÉHÁNY ÉVE MÉG AZT HITTÜK, HOGY LASSACSKÁN KIVISZNEK A PIACRÓL, MÉGIS, A MELEG BEKÖSZÖNTÉVEL MANAPSÁG IS UGRÁSSZERÛEN MEGNÔ A GYORSAN, HÁZILAG TELEPÍTHETÔ MOBILKLÍMÁK FORGALMA. TALÁN MERT NEM KELL A FELSZERELÉSHEZ SZAKEMBER, NEM KELL REGISZTRÁLNI A KÉSZÜLÉKET, ÉS OLCSÓBB IS, MINT EGY SPLIT. ÁM ITT IS VANNAK BUKTATÓK, AMELYEK KÖNNYEN TÖNKRETEHETIK A BERENDEZÉST. KARDA ISTVÁNNAL, A COLUMBUS KLÍMA SZERVIZESÉVEL BESZÉLGETTÜNK.

A cég végzett egy piackutatást, melynek eredménye az lett, hogy (számszerûen) a legtöbb potenciális vásárló a mobilklímát keresi. A fogyasztók, hogy bôvebben utá-

najárjanak a kérdéskörnek, kikérik egy szakember véleményét is, aki persze igyekszik lebeszélni az érdeklôdôt a mobilklímáról. Azonban tudjuk, hogy a mai

szakszerűtlenül telepítve ez is tönkremegy A mobilklímák tekintetében a legnagyobb probléma a fokozott légzárású helyiségeknél jelentkezik, amelyeket lényegében úgy lehet elképzelni, mint egy nejlonzacskót; ha belefújok a zacskóba, egy darabig megy bele a levegô, de elôbb-utóbb megtelik. Ugyanez igaz fordítva is; ha a zárt helyiségbôl fújom kifelé a levegôt, az egy idô után „elfogy”. A ventilátor nyomáskülönbséget hoz létre két térrész között, mely nyomáskülönbség (max. 1 kPa, relatíve nagyon kicsi) véges. Ha tehát bekapcsolunk egy mobilklímát egy zárt helyiségben, és nincs rajta be- és kivezetô „lyuk” egyszerre, akkor elkezdi kifelé fújni a kondenzátoron a levegôt, ami „elfogy”. Aki bent van a helyiségben, az ezt nem veszi észre, mert továbbra is tud lélegezni, de a mobilklíma erre már nem lesz képes. Ha kintre helyezem el a berendezést, onnan fújom be a hideget, elôbb-utóbb „felpumpálom” a helyiséget, és nem megy be több levegô. Az utóbbi esetben a bent tartózkodók könnyebben észreveszik a problémát, mert nem jön a levegô, nem hût a gép. Mindkét eset a mobilklíma tönkremenetelét okozza, oly módon, hogy a ventilátor lapátjai felmelegszenek a kifújt forró levegô hatására, és jelentôs mértékben deformálódnak. Szélsôséges esetben még a borítást is kikezdi a hô. Az ilyen jellegû problémára nem érvényes a garancia, mert olyan a helyzet, mintha a mobilklíma egyik kivezetését lefojtották volna.

72


áldatlan jogosultsági és adminisztrációs viszonyoknak is köszönhetôen igen nehéz szerelôt találni, többségüknek idényben egy hónapra elôre le vannak foglalva az idôpontjaik. A lakosságnál pedig hirtelen jelentkeznek az igények, azonnali megoldást várnak – ilyenkor fordulnak elôszeretettel a gyors megoldásokhoz. Bent a hûvös, kint a zaj A mobil és split klímák között az alapvetô különbség, hogy a split osztott rendszerû (kültéri, beltéri egység), míg a mobil megoldás osztatlan. Az általánosan használt mobilklímák jellemzôje, hogy a berendezést a hûtendô helyiségben helyezik el, és egy az ablakba illesztett gégecsövön keresztül távolítják el a hôcsere során létrejött meleg levegôt a szobából. A keletkezett cseppvizet a berendezésben elhelyezett, úszókapcsolóval ellátott tartályban fogják fel. Az ilyen gépeknél az elôállított hideg levegôért cserében vállalni kell a mobilklímákban lévô kompresszor zaját. A zavaró hatás kiküszöbölésére kínál megoldást a kültéren is elhelyezhetô mobil klíma. A kondenzátorra csatlakoztatható gégecsô szabadon áttehetô a kezelt levegôs oldalra, így a mobil klímát már nem kell feltétlenül a hûtendô helyiségben elhelyezni, hanem telepíthetjük például az erkélyre is, vagyis a berendezés zaja nem zavarja a szobában tartózkodókat. Az ilyen készülékek ellenállók az idôjárás viszontagságaival szemben, elektromos szempontból IP44-es védettséggel rendelkeznek. Az általunk hûteni

kívánt helyiségben csak egy esztétikus, állítható befúvórács jelenik meg, amelynek kezelôfelületén beállíthatók mindazon funkciók, amelyeket magán a mobilklímán is paraméterezhetünk (például üzemmód, hômérsékletet, ventilátor-fordulatszám). Amennyiben a befúvórács kezelôfelületéig sem akarunk elmenni, úgy egy LCD kijelzôs távirányítóval is lehet szabályozni a készüléket. További elônye ennek a kültéri telepítési módnak, hogy ebben az esetben hûtött, friss levegôt fújunk be a helyiségbe. A készülék sajátossága, hogy hûtési üzemben nincs szükség kondenzvíz-elvezetésre, mert a készülék a keletkezett cseppvizet elpárologtatja, és – a beltéri telepítésnél a flexibilis levegôvezetéken át – kifújja a szabadba. Elônye a mobilitás A kezelési-használati útmutatóban – ame-

lyet az esetek többségében nem olvasnak el, sôt rögtön eldobnak – leírják, hogy a helyiséget nem szabad bezárni, a megfelelô légutánpótlást biztosítani kell. Kérdés, hogy mekkora a megfelelô nyílás? Ha ránézünk a készülékre, egyszerûen megállapítható, hogy akkora, mint amekkora a készülék befúvó/szívó nyílása. Az ellennyílás megfelelô elhelyezése is fontos; ha kicsi a helyiség, akkor nem szabad pont szembe elhelyezni a beszívó/kifúvónyílással. Érdemes az átellenes oldalra tenni a túlnyomás-kibocsátó/levegô-beeresztô zsalut, ami véd az esôtôl, szükség esetén azonnal kinyílik. Ez a „rákfenéje” a mobilklímáknak, és a szervizekben a legtöbb probléma az ilyen meghibásodásokból adódik. Azt is mérlegelnünk kell, hogy mire való egy mobilklíma. Nagyon jó eszköz, ha jól használják. Le kell azt szögeznünk, hogy nem ez a klimatizálás csúcsa, sokkal inkább

3 3. kép Mobilklíma kompresszora.

1

1. kép A mobilklíma oldalát megbontva látható, hogy a két hôcserélôt ugyanabban a készülékházban helyezték el.

2

2. kép A mobilklímát a fokozott légzárású helyiségben helyezték el, ahol nem biztosították a használt levegô távozását. Ennek hatására a forró levegô megolvasztotta a készülék burkolatát.

egy kényszer szülte megoldás. Kifejezetten a mobilitásra szolgál, azaz, ha nincs mód arra, hogy megbontsuk, véssük a falat, nem tudunk más berendezést olcsón, könnyen vagy akár tartósan elhelyezni, akkor segítség lehet a mobilklíma a megfelelô komfort elérése érdekében. Mindemellett a mobilklíma csökkenti a páratartalmat a helyiségben. Összességében tehát elmondható, hogy a mobilklímáknak vannak ugyan hátrányai, de számos elônyük is van. Valljuk be, elsôsorban kényszermegoldás, de a hétvégi házak, nyaralók hûtésére például kiváló, ugyanis használat után „elcsomagolható”, így biztosan nem kél lába, mint megannyi split társának, akik a téli hónapok portyázóinak esnek olykor-olykor áldozatul. A telepítését szakember nélkül is meg lehet oldani, de soha ne feledkezzünk meg a megfelelô légutánpótlásról.

hûtéstechnika Technológiák írta: Varga Péter

Hûtôtorony új szemszögbôl

Evaporatív hûtés esetén a hôcserélô felületre vizet permetezünk, és a párolgás hôelvonó tulajdonságát kihasználva növeljük a TEKINTETÉBEN BEMUTATVA. hôcsere hatékonyságát, így adott méretû felület segítségével nagyobb hômennyiséget tudunk a környezetnek átadni. 35 °C/40% hômérsékletû környezeti levegôt hôcse- külsô „száraz” hômérséklet esetén, 100%-os rélôn „átfújva” vonjuk el a hôt a magas nedvesítést feltételezve 24 °C-os nedves hômérsékletû hûtôközegbôl. Ennek a hômérsékletet jelent, tehát ez a 24 °C-os hôcserének a hatékonyságát növelhetjük hômérséklet „áll rendelkezésre” a hô elviteúgynevezett nedves üzemû vagy más lére (1. ábra). néven evaporatív hûtéssel. Evaporatív hûtést elsôsorban nagy teljesít ményû berendezéseknél alkalmaznak, ugyanis a hôcserélôre permetezett vizet kezelni szükséges, elkerülendô a vízkövesedést, az eltömôdést és az élô szervezetek megtelepedését, az elpárolgott vizet pedig pótolni kell, ami jelentôs többletköltséggel jár. A vízkezelés azonban mégsem hanyagolható el az elôzôkben említett károsodások miatt, hiszen elmaradása esetén csökken a hôátadás, növekszik az üzemeltetési költség és mûködési zavarok léphetnek fel. A legelterjedtebb evaporatív rendszerû hûtôberendezés a hûtôtorony, de permetezô rendszer illeszthetô hagyományos folyadék-visszahûtô és kondenzátor berendezésekhez is. Hûtôtornyok használatának további jelentôs elônye az alacsony kilépô közeghômérséklet, így alkalmazásuk egyes esetekben elkerülhetetlen. Ilyen alkalmazási területek a technológiai rendszereken kívül az abszorpciós folyadékhûtôkhöz, vízhûtéses folyadékhûtôkhöz

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, EVAPORATÍV, ADIABATIKUS HÛTÉS, MÛSZAKI

ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTOK, VALAMINT GAZDASÁGOSSÁG

Evaporatív hûtés Mi is az evaporatív hûtés Amikor léghûtéses klímaberendezésekrôl beszélünk, legyen az akár a nagyobb létesítmények esetén használt folyadékhûtô vagy lakossági split klíma, alapvetôen száraz üzemû hôelvitelre gondolunk, azaz egy ventilátor segítségével az alacsonyabb

74


1. kép

A hûtôtornyok használatának jelentôs elônye az alacsony kilépô közeghômérséklet, így alkalmazásuk egyes esetekben elkerülhetetlen. Ilyen alkalmazási területek a technológiai rendszereken kívül az abszorpciós folyadékhûtôkhöz, vízhûtéses folyadékhûtôkhöz és közös vízkörhöz kötött víz-levegô hôszivattyúkhoz való illesztés. Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 10.

75

hûtéstechnika Hûtôtorony új szemszögbôl

és közös vízkörhöz kötött víz-levegô hôszivattyúkhoz való illesztés. A folytatásban ismertetjük az „újabb” technológiával mûködô hûtôtornyok lehetôségeit, amelyek jelentôsen csökkentik a vízfogyasztást, valamint a legionella-veszélyt. Adiabatikus hûtés Mûködési alapelv Az adiabatikus hûtô az elvont hôt a légkörbe továbbítja. A berendezés egy szárazhûtô és egy adiabatikus elôhûtô részegység kombinációja. Az elôhûtô egység lecsökkenti a külsô levegô hômérsékletét az erre a berendezésre fejlesztett nedvesítô párnában lévô víz elpárolgásával. Ez jelentôs vízmegtakarítást eredményez; a vizet nem kell kezelni, és ez egy legionella-kockázat nélküli folyamat.

Az adiabatikus hûtô az alábbi elemekbôl áll: - két db függôleges hôcserélô, - két db nedves párna, - ventilátoronként 1 db állandó mágneses motor frekvenciaváltóval, - alacsony zajszintû axiálventilátor, - erôs- és gyengeáramú kapcsolószekrény. A nedvesítéshez szükséges vízelosztó rendszer az alábbi elemeket tartalmazza: - víztöltô elektromos/szolenoid szelep, - motoros leiszapoló szelep, - egy vagy két db keringtetô szivattyú, - vízelosztó csatornák – vízpermetezés nélkül, nincsenek cseppek a légáramban.

3. kép Az adiabatikus hûtô az elvont hôt a légkörbe továbbítja.

76


új jogszabályi háttér: 49/2015. (XI. 6.) EMM Az evaporatív rendszerû hûtôberendezések egyik hátránya, hogy az emberi egészségre ártalmas legionella baktériumok táptalaját adják. A legionella vízszeretô baktérium, mindenhol elôfordul, ahol pangó víz van. A kórokozó megtalálható a háztartási melegvíz-rendszerek 90 százalékában, akár a zuhanyzófejben is. Lehetséges fertôzô források a szökôkutak, a klímaberendezések, a hûtôtornyok, a párásító berendezések, a pezsgôfürdôk, az akváriumok, a kerti locsolók és a spriccflaskák is. Az egyes esetekben súlyos légúti betegséget a levegôbe porlasztott, fertôzött vízcseppek okozzák; a kórokozó emberrôl emberre történô terjedése nem bizonyított. A legionella által okozott fertôzési kockázatot jelentô közegekre, illetve létesítményekre

von szó ják sze „i) am sze rés leh höz leg A4 zat zot léte sáé nyá

háttér: ) EMMI rendelet

-

ri-

hol

zeen a az s-

éepre

are

vonatkozó közegészségügyi elôírásokról szóló rendeletben a 2. § i) pontban besorolják a nedves hûtôtornyokat is az alábbiak szerint: „i) nedves hûtôtorony: olyan berendezés, amelyben a felmelegedett víz légárammal szemben haladva lehûl, miközben a víz egy része a környezeti levegôbe párolog, és a lehûtött víz jellemzôen valamilyen hôcserélôhöz kerül visszavezetésre, ahol ismét felmelegszik.” A 4. § szerint: „A Legionella-fertôzési kockázatot jelentô létesítményekre, illetve a fokozott Legionella-fertôzési kockázatot jelentô létesítményekre vonatkozó elôírások betartásáért a létesítmény üzemeltetôje, ennek hiányában tulajdonosa felel.”

2 2. kép A legionella-veszély a hûtôtoronytól akár 10-25 m-re is megjelenik.

Létesítmény/közeg megnevezése

Figyelmeztetô szint

Figyelmeztetô szint esetén szükséges intézkedések

Nedves hûtôtorony

A Legionella-koncentráció 1000 TKE/l feletti eredménye vagy a Legionella-koncentráció nem értékelhetô a nem Legionella szervezetek túlzott növekedése miatt

Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítô tevékenységek elvégzése

Beavatkozási szint

Beavatkozási szint esetén szükséges intézkedések

Azonnali beavatkozási szint

Azonnali beavatkozási szint esetén szükséges intézkedések

A Legionella-koncentráció 10 000 TKE/l feletti, vagy a 22 °C-os telepszám 500 000 TKE/ml feletti eredménye

Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítô tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás; Újbóli hasonlóan magas csíraszám esetén azonnali kockázatcsökkentô intézkedések alkalmazása, és kéthetente történô újramintázás a figyelmeztetô szintet meg nem haladó vizsgálati eredmények eléréséig

A Legionella-koncentráció 100 000 TKE/l feletti, vagy a 22 °C-os telepszám 5 000 000 TKE/ml feletti eredménye

Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítô tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás; Azonnali kockázatcsökkentô intézkedés*, szükség esetén a rendszer leállítása

1. táblázat: 2. melléklet a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelethez.

Kockázatkezelés Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 10.

77

hûtéstechnika Hûtôtorony új szemszögbôl

Könnyen karbantartható. Nedvesítô cellulóz párna: tisztítás 1-2 alkalom/év, élettartam: 8-10 év. A burkolat könnyen nyitható: nincs szükség szerszámra, nem kell felmászni a berendezésre. Közvetlen hajtás: nincs ékszíj, illetve hajtómû; alumínium axiálventilátorok; közvetlen hozzáférés a ventilátorhoz, motorhoz. Víztakarékosság. Víz-recirkuláció: automatikus napi leürítés: a tálca/szivattyú leiszapolása, fertôtlenítése; vízkezelés nélkül. Naponta egy alkalommal a rendszer a vízadagolást leállítja, és a ventilátorral a párnát kiszárítja: automatikus tisztítás. Összehasonlítások Az összehasonlítások egy-egy 1000 kW-os egységekre lettek elvégezve a 4-7. ábrák szerint. A jó mûszaki megoldáshoz sok tényezôt kell megvizsgálni és „beárazni” a tervezôknek, döntéshozóknak és kivitelezôknek. A tényezôk nagyobb része „beárazható”, de az emberek egészsége és élete nem – ezt a szemszöget is szem elôtt kell tartani, és nem csak a kormányrendelet miatt.

monitoring A 6. § szerint: (5) Nedves hûtôtornyok esetén a Legionella-csíraszám meghatározását és a 22 °C-on számolt telepszám-vizsgálatot havonta kell elvégezni a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésû vizsgálati ponton, de legalább a hûtôtorony vízterébôl. Három egymást követô, értékelhetô 1000 Telepképzô Egység (a továbbiakban: TKE)/ liter alatti Legionella-eredmény esetén a Legionella-vizsgálati gyakoriság negyedévesre csökkenthetô. (6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett valamennyi monitoring-eredményt 5 évre visszamenôleg, azonnal hozzáférhetô módon meg kell ôrizni a létesítményben. A 8. § szerint: „(1) A Magyarország területén mûködô nedves hûtôtornyokat az Országos Tisztifôorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) által mûködtetett elektronikus rendszeren keresztül az üzemeltetônek, ennek hiányában

4. kép Víz- és elektromos fogyasztások 4 technológiánál

78


a tulajdonosnak be kell jelentenie az OTH részére a következô adatok megadásával: a) az üzemeltetô, ennek hiányában a tulajdonos neve, székhelye vagy lakcíme, b) a létesítmény címe (település irányítószáma, neve, a közterület megnevezése, helyrajzi szám), ahol a hûtôtorony mûködik, c) a hûtôtorony: ca) gyártója, cb) típusa, típusszáma, cc) gyártásának éve, cd) megnevezése, ce) kialakítása (zárt vagy nyitott), valamint d) a rendszer térfogata. (2) A bejelentés tudomásulvételét az OTH az általa mûködtetett elektronikus rendszeren keresztül az (1) bekezdésben jelzett követelményeknek maradéktalanul megfelelô bejelentés beérkezését követôen visszaigazolja. (3) A bejelentett nedves hûtôtornyokról az OTH az (1) bekezdésben foglalt adattarta-

H al: ajdo-

zályraj-

nt

H az en etelejelja. z a-

lommal nyilvántartást vezet. (4) Az üzemeltetô, ennek hiányában a tulajdonos az (1) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezô változást 15 napon belül köteles az OTH-nak bejelenteni.” A 11. § szerint: „(2) Az e rendelet hatálybalépésekor mûködô nedves hûtôtornyot e rendelet hatálybalépésétôl számított 6 hónapon belül, az e rendelet hatálybalépését követôen létesítendô nedves hûtôtornyot a használatbavételi engedély jogerôre emelkedését követô 15 napon belül kell bejelenteni az OTH-nak a 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.” Ezen elôzmények szerint a jövôben még több figyelmet kell fordítani a hûtôtornyok kiválasztására és üzemeltetésére.

7. kép Grafikai elemzés 3 mûszaki megoldás között, ugyanarra a hûtési igényre. A kumulált üzemviteli költségek tartalmazzák egyben a beruházást is.

5. kép A berendezések beruházási költségei.

6. kép A berendezésenkénti beruházási és üzemeltetési költségek 5 éves idôtartamra. Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 10.

79

A szeptemberi lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: "hogy ott is tartsanak" A szerencsés nyertesek: Balázs Róbert (Gödöllô); Dobi Lajos (Hódmezôvásárhely); Dominák Pál (Budapest); Gíber Péter (Tata); Hegedûs János (Budapest) A megfejtôk nyereményét – az 5 db Kolo Nova Pro Rimfree öblítô perem nélküli fali WC-kerámiát – a Geberit Kft. ajánlotta fel. Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2016. 10. 13. Kérjük a megfejtést név és cím feltüntetésével az alábbi elérhetôségekre postázni: VGF szerkesztôség, M-12/B Kft., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.; e-mail: [email protected]; fax: 06-1/236-0899.

80


ha valami nem passzol

Recommend Documents