A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM HÁZIRENDJE
Budapest, 2016. január 4. Pukli István intézményvezető
TARTALOM
Tartalom .................................................................................................................................................. 2 Preambulum ............................................................................................................................................ 3 I. Diáketikai kódex ............................................................................................................................ 3 II. A tanulók jogai ............................................................................................................................. 4 III. A tanulók kötelességei ............................................................................................................... 5 IV. Az iskola munkarendje ............................................................................................................... 6 V/A Az iskola rendje ......................................................................................................................... 8 V/B Az iskolai vizsgák .................................................................................................................... 11 VI. Az iskolai diákönkormányzat működése ............................................................................... 12 VII. Diákkörök .................................................................................................................................. 12 VIII. Óvó, védő intézkedések ......................................................................................................... 13 IX. Mulasztások igazolása ............................................................................................................. 13 X. A hetesek kötelességei. Az ügyeletes osztály ........................................................................ 14 XI. A testnevelés és sportolás ....................................................................................................... 14 XII. Az informatikai eszközök, az internet használata .............................................................. 15 XIV. A Házirenddel kapcsolatos szabályok ................................................................................. 15 XV.. Záró rendelkezések ................................................................................................................. 16 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK............................................................................................................ 17
2
PREAMBULUM
Jelen házirend a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 37.) személyi hatálya az iskola tanulóira, pedagógusaira, az intézmény dolgozóira és a szülőre, területi hatálya az iskolai életre, valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre – beleértve az iskola pedagógusai által szervezett belföldi, külföldi utazásokra is – terjed ki. Célja az iskola életének, működési rendjének szabályozása, valamint tartalmazza a tanulók jogait, illetve kötelességeit. A pedagógusokra és az intézmény dolgozóira vonatkozó jogok és kötelességek a Teleki Blanka Gimnázium Szervezeti és működési szabályzatában találhatók. I. Diáketikai kódex
Az iskolai nevelés egyik kiemelkedő feladata a közösségépítés. A jól működő, szervezett közösségek élete közösen magalkotott, elfogadott szabályokon alapul. Az egyén abban a közösségben teljesedhet csak ki, amely a közösség szempontjait a sajátjai elé helyezi. Abban a közegben, ahol több száz ember dolgozik együtt, elengedhetetlen bizonyos etikai normák betartása. Ezért hangsúlyozzuk, hogy az alábbi szabályok be nem tartását nem fegyelmi, hanem pedagógiai eszközökkel kezeljük. 1. Az etikai kódex tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézményvezető felkérésére a nevelőtestület által megválasztott bizottság készíti el. 2. Az etikai kódex tervezetét megvitatják az iskolai tanulóközösségek, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. 3. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti és megtárgyalja az intézményvezetővel. 4. Az intézményvezető a tanulók véleményének figyelembevételével elkészíti az etikai kódex végleges változatát, ezt véleményezi a szülői szervezet és a diákönkormányzat vezetősége. Egyetértésük esetén az etikai kódexet az iskola nevelőtestülete fogadja el. 5. Az érvényben lévő etikai kódex módosítását a tanév során kezdeményezheti: az intézményvezető, a nevelőtestület, a szülői választmány, az intézményi tanács, a diákönkormányzat vezetősége. 6. Az etikai kódex módosítását az előzőekben leírt módon kell végrehajtani. Elvárjuk, hogy a tanuló
a) tanuljon szorgalmasan, az órákon tudásának legjavát nyújtsa, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el; b) figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon; c) hiányzása esetén a szaktanárokkal egyeztetett ütemben lemaradását pótolja; d) kulturált formában tájékozódjon a vele összefüggő kérdésekről; e) úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségének érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában; f) érkezzen meg az iskolába az első tanórája előtt legalább tíz perccel; g) az óra kezdetét jelző csengő megszólalásakor menjen be az osztályterembe, illetve a zárt termek előtt csendben várakozzon h) az iskolában és az iskola által szervezett programokon viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát; i) önállóan is tudjon vészhelyzet esetén (baleset, tűzeset, bombariadó stb.) megfelelően viselkedni, és szükség esetén intézkedni maga és társai érdekében; j) megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen (teste, haja legyen ápolt; mellőzze a szélsőségesen divatos öltözködést, hajviseletet, az arc, szem, száj, köröm kirívó festését); k) a tanórákon ne rágógumizzon;
3
l) m) n) o) p) q) r) s)
a napszaknak megfelelően köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának, ill. az iskolába látogató más felnőtteknek; legyen udvarias, becsülje mások személyiségét és munkáját; kerülje a hangoskodást, ne használjon durva kifejezéseket. A trágár beszéd és a káromkodás nem megengedett. az óraközi szüneteket a kulturált magatartás szabályait megtartva töltse; az órák elején és végén felállással köszönjön; a tantermekbe belépő tanárt vagy más látogatót felállással köszöntse; vigyázzon az udvar tisztaságára, és erre tanulótársait is figyelmeztesse. Az iskola egész területén szemetelni tilos. segítse a takarítók munkáját azzal, hogy nem hagy szemetet a padjában, az ablakot becsukja.
II. A tanulók jogai
1. Az általános emberi és állampolgári, valamint gyermeki jogokon kívül, a Magyarország alaptörvényének és jogszabályainak megtartásával, a tanuló joga – a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a Házirend előírásainak figyelembevételével –, hogy: a) a tanítási órán részt vegyen, b) válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül, c) jelentkezzék kollégiumba, d) látogassa az iskola létesítményeit, használja berendezéseit, e) szervezzen diákköröket, azok munkájában részt vegyen, f) tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek, g) gyakorolja választójogát iskolai és osztályszintű tisztségekkel (diák-önkormányzati [a továbbiakban: DÖK] – képviselő, DÖK- elnök, DÖK - évfolyamfelelős, gyermek és ifjúsági önkormányzati képviselő, stb.) kapcsolatban, a DÖK szervezeti és működési szabályzatának megfelelően, h) iskolai és osztályszintű tisztségekre választható legyen, i) véleményt mondjon a diákönkormányzat gyűlésein, az évente megrendezendő diákközgyűlésen, valamint tanulói kérdőívek kitöltésével az őt nevelő-oktató pedagógusok munkájáról, véleményét az iskolai médiában megjelentesse; j) javaslatot tegyen a nevelő-oktató munkával összefüggésben az iskola életével kapcsolatban, jelen legyen az érdekeit érintő döntések meghozatalakor, k) ismerje a tanár értékelési szempontjait, az értékelés módszeréről tájékoztatást kapjon az adott tanóra keretein belül, l) a kijavított írásbeli munkákat megtekintse, és a megírt dolgozatra kapott érdemjegyről legkésőbb tíz tanítási napon belül kapjon tájékoztatást. A tanár bármilyen akadályoztatása esetén ez legfeljebb egy hónapra kitolódhat, ezt követően a dolgozat, illetve az arra adható érdemjegy nem része a tanuló értékelésének, m) ismerje meg a szóbeli feleletére kapott osztályzatot az adott tanórán, n) egy napon legfeljebb két tantárgyból írjon témazáró dolgozatot; a témazáró dolgozat írásának időpontjáról legalább öt tanítási nappal korábban értesüljön. Témazáró dolgozatnak minősül egy témakör (hatnál több óra) anyagából történő írásbeli számonkérés. A szaktanár a témazáró dolgozat íratásának szándékát a haladási naplóban előre rögzíti. 2. A részvételi, létesítményhasználati, választói és választhatósági jog csak az első tanév megkezdésétől illeti meg a tanulót. 3. A tanulói jogok gyakorlása elsődlegesen az osztályfőnök, a DÖK és a diákönkormányzatot segítő pedagógusok közreműködésével történik. 4. A fentiekkel kapcsolatos probléma esetén a tanulónak jogában áll az osztályfőnökéhez fordulni, amennyiben az osztályfőnök tartós távolléte, illetve személyi érintettsége miatt ez
4
nem lehetséges, vagy nem jár eredménnyel, az osztályfőnök-helyettest vagy az osztály diákbizottsági (továbbiakban: ODB) képviselőjén keresztül a DÖK-öt keresheti meg. 5. A tanuló joga, hogy tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. a) A magántanulói jogviszonyt kezdeményezheti a szülő saját döntése alapján, illetve szakorvosi szakvéleményre alapozva az intézményvezetőnek benyújtott kérelemmel. b) Az intézményvezető a kérelem elbírálásakor a köznevelési törvény vonatkozó előírásainak megfelelően jár el. c) Abban az esetben, ha az intézményvezető nem látja biztosítottnak a magántanuló otthoni felkészülését, a magántanulói kérelmet az illetékes kormányhivatalnak megküldi, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleménye alapján dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tanulmányi kötelezettségét. d) A magántanulói jogviszony kezdetét az intézményvezető a kérelemben foglaltak alapján bírálja el, befejező időpontja mindig az adott tanév vége. e) A magántanulót megilletik a tanulói jogviszonnyal összefüggő jogok, ennek értelmében látogathatja az iskolát, és a valamennyi tanulóra vonatkozó lehetőségeken belül használhatja helyiségeit, eszközeit, látogathatja a tanórákat, könyvtárat és kölcsönözhet onnan, befizethet az iskolai étkezésre stb. f) A tanulókra vonatkozó kötelezettségeknek is köteles eleget tenni, ez vonatkozik – az iskolában tartózkodás idejére – a tanórai fegyelemre vonatkozó előírások betartására is. g) Az iskolai Házirend a magántanulóra is vonatkozik. h) A magántanuló az adott tanévben tanulmányi kötelezettségét a kijelölt időpontban letett osztályozóvizsgával teljesíti. 6. Tankönyvellátás a) Az ingyenes tankönyvre jogosult tanuló joga, hogy a tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján tartsa magánál mindaddig, amíg az adott tantárgy tanulását befejezi, illetve addig, ameddig vizsgakötelezettségét teljesíti. b) Tartós tankönyvnek minősül minden olyan tankönyv vagy ehhez tartozó segédlet (szótár, atlasz, feladatgyűjtemény stb.), amelynek használata az egy tanévet meghaladja. c) A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt megtéríteni. d) Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. III. A tanulók kötelességei
1. A tanuló köteles: a) eleget tenni tanulmányi kötelezettségének a szorgalmi időszak teljes időtartama alatt, b) a tanítási órán, annak teljes hosszán jelen lenni; c) az általa választott foglalkozásokra (énekkar, diákkör) a felmentési engedély megadásáig járni; d) előmeneteléről, az iskola közleményeiről, rendezvényeiről a gondviselőjét hitelt érdemlően, rendszeresen tájékoztatni szóban, illetve az ellenőrző könyv, e-napló rendszeres bemutatásával; e) az ellenőrző könyvet tanítási időben magánál tartani; kérésre az iskola tanárainak haladéktalanul átadni; f) a tanulmányi rendet, a nevelési-oktatási intézmény szabályzatainak rendelkezéseit megtartani; g) a szaktanárral egyeztetni a pótlás idejét és módját, ha a témazáró dolgozat megírásakor hiányzott (amennyiben ezt a témazáró megírásától számított két héten belül nem teszi meg, érdemjegye elégtelen); h) megőrizni, illetve az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvni az iskola létesítményeit, felszereléseit; i) engedélyt kérni minden típusú iskolai infokommunikációs eszköz használata előtt;
5
j) az iskolai környezetet óvni, rendben tartani; k) az általa használt iskolai eszközök állagát megóvni, azokat rendeltetésszerűen kezelni; l) az intézmény pedagógusainak utasításait, előírásait az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken (kirándulás, külföldi vagy belföldi tanulmányi út, kihelyezett tanítási nap, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, stb.) maradéktalanul betartani; m) pedagógus felügyelete, irányítása mellett az iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában, utómunkálataiban közreműködni, feladatot vállalni, felügyeleti és egyéb, az iskolával összefüggő eseti feladatokat ellátni; ilyen felkérést az iskola vezetése, a diákönkormányzat vezetése, illetve a tanuló osztályfőnöke vagy osztályfőnök-helyettese adhat. 2. A pedagógiai programban rögzített vagy nem rögzített, szorgalmi időben rendezett iskolai programon (pl. sítábor, kirándulás) való részvétel a visszaérkezést követően a számonkérés alól nem mentesít. Kivéve, ha a programot szervezők kérésére az intézményvezető engedélyezi a számonkérés alóli felmentést. 3. A tanuló köteles jogait úgy gyakorolni, hogy mások alkotmányos jogai, különösen a tanulóközösség tagjainak az Alaptörvényben garantált művelődéshez való joga ne csorbuljanak. IV. Az iskola munkarendje
1. A tanév munkarendjét az első osztályfőnöki órán az osztályfőnök ismerteti. Az iskolai rendezvényekkel, szervezeti és egyéb tudnivalókkal a tanuló az osztályfőnök útján kap rendszeres tájékoztatást. 2. A tanórai foglakozások munkanapokon 07.25 órától 15.05 óráig tartanak (a továbbiakban: tanítási idő). A foglalkozások kezdete és vége minden évben az érdekeltek hozzájárulásától függően változik. a) A tanítási idő rendje: a 07.25 órai kezdésről a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét minden tanév elején megkérdezzük. 1. óra 07.25–08.10 5. óra 11.15–12.00 2. óra 08.20–09.05 6. óra 12.20–13.05 3. óra 09.15–10.00 7. óra 13.25–14.10 4. óra 10.15–11.00 8. óra 14.20–15.05 b) A tanuló benntartózkodása az osztályára, csoportjára vonatkozó órarendben feltüntetett tanórák teljes időtartama alatt kötelező, kivéve, ha az osztály, csoport engedélyt kapott a későbbi bejövetelre, illetve korábbi hazamenetelre az iskola vezetőségétől. 3. Az intézményvezető – a 2011. évi CXC. törvény felhatalmazása alapján – szombati napot tanítási napnak nyilváníthat. 4. Amennyiben a tanuló a tanóráról elkésik, a szaktanár kötelessége ezt a tényt a haladási naplóban rögzíteni, az egy percen túli késésnél a késés percben számolt idejével. A késések ideje összeadódik. Negyvenöt perc elérése esetén az igazolatlan késések igazolatlan órává adódnak össze, melyet az osztályfőnök regisztrál. Az igazolatlan késéssel – a késésre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartása mellett – a tanuló a Házirend III. 1. b) pontját is megsérti, ez az alábbi fegyelmi intézkedéseket vonja maga után: a) öt igazolatlan késés: osztályfőnöki figyelmeztető b) tíz igazolatlan késés: osztályfőnöki intő c) tizenöt igazolatlan késés: igazgatói figyelmeztető d) húsz igazolatlan késés: igazgatói intő e) huszonöt igazolatlan késés: egyeztető tárgyalás a szülő, diák, intézményvezető és az osztályfőnök részvételével. f) harminc igazolatlan késés: fegyelmi tárgyalás. 5. A késést – amennyiben ennek indokát a tanuló rajta kívül álló okkal hitelt érdemlően bizonyítani tudja – az osztályfőnök igazolhatja. A késés szülői igazolása a szülői igazolástípusból egy alkalomnak számít.
6
6. Az órai becsengetés után a tanulók a teremben várják a tanárt. Ha a tanítás zárt teremben lesz, az osztály/csoport a terem előtt állva, csendben várakozik. 7. Tanítási idő alatt a tanulók csak írásos engedéllyel hagyhatják el az épületet (kilépési engedély). A kilépési engedély az osztályfőnök, az osztályfőnök-helyettes, az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek aláírásával érvényes. Az iskolából történő távozás tényéről a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell. A távollétet a következő napon (legkésőbb a következő osztályfőnöki óráig) a szülő igazolja. 8. A tanévkezdés időpontját a kapura kifüggesztett hirdetményben, valamint az iskola honlapján tesszük közzé a nyári szünet elején. A javítóvizsga időpontjáról az érintett tanulók tértivevényes postai értesítést kapnak. 9. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit tanítási időn kívül csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az informatikaterem, a tornatermek, a sportudvar, valamint a szaktantermek csak szaktanári felügyelettel vehetők igénybe. 10. A heti órarendben meghirdetett tanítási órák, ünnepélyek, a tanítási óra elmaradásával járó múzeum-, színházlátogatások, kötelező foglalkozások esetében a távolmaradást igazolni kell. A tanulmányi kirándulás napján az iskola ügyeletet szervez. A kiránduláson részt nem vevők számára az iskolai jelenlét kötelező. 11. A tanulók tantárgyválasztására a képzés során a következő esetben nyílik lehetőség: A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 13. § (2) bekezdése alapján az érettségi előkészítőket és a fakultációkat a szabadon választható tantárgyak közé sorolja. Minden tanévben jelentkezés függvénye az, hogy melyik tantárgyból indítjuk el a heti kétórás fakultációt vagy érettségi előkészítőt, az alábbi megkötésekkel: a) A 9. évfolyamon a 2. nyelvi előkészítők a szabadon választható tanórák között szerepelnek. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a négy év alatt tanulóink mindkét nyelvet azonos óraszámban tanulják. A helyi tantervben maghatározott tartalmak, ismeretek elsajátítása csak ezeken az órákon való részvétellel teljesíthető, így a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 14. § (3) alapján az iskolába történő beiratkozás e feltételek vállalását is jelenti. b) Az érettségi előkészítő az emelt szintű, míg a fakultáció a középszintű érettségire készít föl. Minden tanév március hónapjában fölmérjük a tanulók igényeit, valamint tájékoztatjuk a szülőket a jelentkezés jogszabályi vonatkozásaira. E felmérés alapján minden év április 15-ig elkészítjük a következő tanév érettségi előkészítői és fakultációi tervhálóját, amelyben megjelöljük azokat a pedagógusokat, akik várhatóan a következő tanévben a fakultációkat és az előkészítőket tartani fogják. A tervhálót véleményeztetjük az IDB-vel, az SZMK-val és az Intézményi Tanáccsal, majd megküldjük a KLIK Budapest XIV. Tankerülete számára jóváhagyásra. A tanulóknak minden év május 20-ig van lehetőségük a következő tanév szabadon választható foglalkozásaira jelentkezni (ezt a jogot kiskorú tanulóink esetében a tanuló és a szülő együttesen gyakorolja), és a szülőnek (vagy a nagykorú tanulónak) nyilatkozatot tenni az alábbi jogkövetkezmények tudomásul vételéről: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 14. § (1) és (2) bekezdése alapján a vállalt fakultáción vagy érettségi előkészítőn a részvétel a tárgyévben kötelező. Az esetleges hiányzást az elektronikus naplóban rögzítjük. A teljesítményt osztályzatokkal és érdemjegyekkel értékeljük, és az eredményt a félévi értesítőben, valamint a bizonyítványban meg is jelenítjük. A továbbhaladás szempontjából ezeket a foglalkozásokat ugyanúgy kezeljük, mint a kötelező tanítási órákat. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 15. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tanulóink számára a 2016/17-es tanévtől évente egy alkalommal engedélyezzük, hogy módosítsák a választásukat, és új előkészítőt választhassanak meghatározott feltételek mellett. E feltételeket az IDB, az SZMK, valamint a nevelőtestület dolgozza ki a 2015/16-os tanévben, a szabályozás megalkotásáig a módosítás kizárólag az intézményvezető egyedi elbírálása alapján lehetséges.
7
12. Sportkörbe, szakkörbe, énekkari foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, és egy tanévre szól. Ezen a jelenlét kötelező, ha a foglalkozás órarendi tanórával nem ütközik, és az ezen történő részvétellel nem haladja meg a tanuló közoktatási törvényben meghatározott maximális heti terhelését. 13. Az iskola kifutó rendszerben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52.§ (3)-ban meghatározott, valamint felmenő rendszerben az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete 3. melléklete által meghatározott maximális heti óraszám mértékéig kötelezheti a tanulót tanórai, illetve tantárgyhoz kötődő tanórán kívüli foglalkozáson való részvételre. 14. Egyéb tanórán kívüli foglalkozáson való részvétel önkéntes. Az önként vállalt foglakozások óraszámával együtt a tanuló iskolai terhelése nem haladhatja meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52.§ (3)-ban meghatározott maximális heti óraszámot kifutó rendszerben, felmenő rendszerben pedig az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete 3. mellékletében foglaltakat. 15. Az iskolában rendezvényt tartani csak intézményvezetői engedéllyel lehet. Az iskolában tartott rendezvények legkésőbb 20 óráig tarthatnak, ha a rendező tanulóközösség erre vállalkozó felügyelő tanárokat felkér. 16. A tanulási nehézségekkel küzdők számára lehetőséget biztosít a törvény tanulószoba szervezésére, ez a hátrányos helyzetű tanulók segítésének formája is. A tanulók ilyen irányú igényüket az osztályfőnöknek jelzik, annak elbírálása a szociális helyzet és a tanulmányi munka figyelembevételével történik, a DÖK, és az osztályfőnök véleményének kikérésével, az intézményvezető által. V/A Az iskola rendje
1. Minden tanuló törekszik szűkebb közössége, osztálya, tartózkodási helyének szebbé tételére (dekoráció, kulturált környezet kialakítása). 2. A tanulók az előforduló szükséges befizetéseket (pl. osztálypénz-gyűjtés) banki utalások formájában intézik kerülve ezzel az iskolán belüli készpénzforgalmat. 3. A tanórai részvételhez nem szükséges, nagyobb értékeket (10.000 forint értéket meghaladó készpénz, ékszer, elektronikai eszközök) – mobiltelefont kivéve – az iskolába behozni csak előzetes engedély birtokában lehet. Előzetes engedélyt az iskola vezetése vagy az osztályfőnök adhat. Az iskolában portaszolgálat működik, továbbá zárható szekrényeket bocsát az egyes osztályok rendelkezésére. A szekrények zárva tartásáért, tisztaságáért, rendjéért az adott osztály felel. A szokásos értéket meghaladó, a tanórai részvételhez nem szükséges tárgyakban bekövetkezett kárért az iskola csak akkor felel, amennyiben a kárt az intézmény dolgozója szándékosan okozta. 4. A tanulók – fontos ügyek intézése miatt – a tanáriban tartózkodó tanárokat az ügyeletesek útján kereshetik fel. 5. Az iskolai életet érintő hivatalos ügyekben az osztályfőnöknél (távollétükben az osztályfőnökhelyetteseknél) kell eljárni. 6. Tanítási napokon az iskola kapuja 9.15 órától 12 óráig zárva van, a be és kiengedésért az iskolaportás, és a szünetekben a kapuügyeletet ellátó pedagógus felel. Az épület nyitva tartása alatt portaszolgálat működik. Tanítási időben az iskola látogatói először az iskolaportáshoz fáradnak , aki jelzi az érintetteknek, hogy látogatójuk érkezett. Délután a zeneiskolás tanulók beés kiengedéséért a délutános portás felelős. 7. Az egyes tanítási órák alól bármely okból felmentett tanulók kötelesek a tanóra teljes időtartama alatt az iskolai könyvtárban vagy más, a pedagógus által számukra kijelölt helyen tartózkodni. 8. Az iskolai könyvtár és az önkiszolgáló jellegű ebédlő rendjét külön szabályzat rögzíti. A külön szabályzat az intézmény iskolatitkáránál, valamint az adott helyiségben kifüggesztve található. 9. Iskolai ünnepélyeken ünneplő ruhában kötelező megjelenni. Az iskolai ünnepélyek idejét a tanév rendje rögzíti, arról az osztályfőnök ad tájékoztatást. Az ünneplő ruha lányoknál: fehér blúz, sötét – nem farmer – szoknya vagy nadrág, felmenő rendszerben iskolai nyakkendő; fiúknál: sötét – nem farmer – nadrág, fehér ing, illetve öltöny, felmenő rendszerben iskolai nyakkendő.
8
10. Mobiltelefon és egyéb elektronikai eszköz használata csak tanítási órán kívül, csak a folyósokon engedélyezett. A tanuló köteles legkésőbb az órai becsengetéskor kikapcsolni mobiltelefonját. Aki ezt megsérti, a továbbiakban nem hozhat be ilyen eszközt az iskolába. A tiltásról az osztályfőnök hoz határozatot, erről értesíti a szaktanárokat, valamint hivatalos úton a szülőt. 11. a) Tanítási órákon bármilyen típusú személyes adat-, kép- és hangrögzítő, -lejátszó és továbbító eszköz használata tilos! Tilos az iskolában bármilyen akkumulátor töltése. A látássérült tanulók diktafont használhatnak. Ha a tanuló a tilalmat megszegi, – és ezzel diáktársainak a művelődéshez való jogát sérti –,akkor a pedagógus ideiglenesen, a tanóra végéig elveheti az adott készüléket, és írásbeli büntetési fokozatot alkalmazhat, illetve a 10. pontban meghatározottak lépnek életbe. b) Az iskola területén, illetve iskolai rendezvényeken készített képek, videók iskolai honlapon történő közléséhez intézményvezetői engedély szükséges. Az iskola területén, illetve iskolai rendezvényeken készített képek, videók világhálón történő közlése engedélyezett, kivéve, ha az sérti az iskola jó hírét, egyes dolgozóinak, tanulóinak személyéhez fűződő jogait, erőszakot vagy más, az iskola szabályzataiban tiltott helyzetet, cselekményt mutat be. c) A tanórákon fotók, videók és hangfelvételek készítése csak a szaktanár engedélyével lehetséges. d) Külső személy csak az intézményvezető engedélyével látogathat meg tanórai foglalkozást. 12. Érettségi vizsga időszakában a vizsgaszabályzatban foglalt eszközhasználati szabályok érvényesek. 13. A tanórán, illetve tanítási időn kívüli helyiség vagy udvarhasználat előzetes intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi engedélyhez kötött (ez alól kivétel a testnevelés foglalkozás). 14. A tanulói jogviszony keretében előállított szellemi vagy dologi alkotásért a dolog feletti vagyoni jog a tanulót illeti. 15. Abban a rendkívüli esetben, ha valamilyen szempontból jutalmazásra, dicséretre érdemesült tanuló súlyos magatartási, fegyelmi vétséget követett el az adott szorgalmi időben, a konkrét pedagógiai helyzet alapján kell mérlegelni a dicséret, illetve jutalmazás tényét. 16. A tanulók jutalmazásának formái: Egyéneknek adhatók: a) dicséret szóban, vagy írásban az ellenőrző könyvben, b) oklevél, c) jutalomkönyv, vagy egyéb tárgyi jutalom, d) iskolai díszoklevél, e) pályázatok esetén pénzjutalom, f) tizenkettedik évfolyam végén a Teleki díj I; II; III. fokozat, g) tanulmányi ösztöndíj, amelyre a tanulók az iskolai alapítványnál pályázhatnak. Kollektívák elismerése: a) pénzjutalom, b) kirándulás – hozzájárulással, c) tárgyi jutalom, d) Zirzen Janka-díj, amelyet a tanulmányi téren az év folyamán legjobban teljesítő osztályok kapnak; e) Radák Olga-díj, amelyet a legnívósabb közösségi teljesítményéért tanulók és közösségek kapnak. A jutalmazásra, kitüntetésre bármelyik iskolai közösség tehet javaslatot. Jutalmat vagy dicséretet adhat: a) tantestület, tantárgyi munkaközösség b) szaktanár c) osztályfőnök d) intézményvezető e) diákönkormányzatot segítő pedagógusok
9
f) helyi vagy külső szerv g) külső intézmény A jutalmazást, kitüntetést az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni. (faliújság, iskolarádió, ünnepség) a jelentősebb jutalmak ünnepélyesen a tanulók előtt kerülnek átadásra. 19. Elmarasztalások, büntetések, kötelességszegés esetén: A legfontosabb elv, amit minden büntetés kiszabásakor érvényesítünk: nevelő célzatú legyen, a diák lássa be, hogy hibázott. a) Kisebb fegyelmi vétség miatt a pedagógiai szempontok gondos mérlegelésével a fegyelmező intézkedések szaktanári, osztályfőnöki vagy intézményvezetői szinten történnek. (szaktanári figyelmeztető, intő; osztályfőnöki figyelmeztető, intő; intézményvezetői figyelmeztető, intő) Fegyelmi felelősséget felvető súlyos jogellenességek A fegyelmi eljárás megindítása előtt egyeztető tárgyalást kezdeményezünk, amelynek eredményeként a fegyelmi eljárás esetleg elkerülhető. Az egyeztetésen részt vesz az érintett tanuló, gondviselője, a tanuló osztályfőnöke, a DÖK pedagógus- és diákképviselője, az ügyben érintett más pedagógus, tanuló. 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, valamint a már említett egyeztető tárgyalás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. 3. Tanköteles tanulóval szemben a a 2. pont e)–f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A 2. d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az intézményvezető a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. A 2. c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Fegyelmi ügyekkel kapcsolatban kiemelkedően veszélyes és deklaráltan súlyosan elítélendő jogellenességnek tekintendők a következők: a) az épület engedély nélküli elhagyása b) agresszió c) mások testi épségének veszélyeztetése, d) mások egészségét veszélyeztető cselekmények megvalósulása, e) iskolán kívüli iskolai szervezésű programon a felügyelő-kísérő pedagógusok utasításainak be nem tartása, f) iskolában, iskolai rendezvényen vagy tanítási idő előtt és alatt történő alkoholfogyasztás, g) kábítószer fogyasztása és terjesztése, h) dohányzás, különösen súlyosan a zárt közösségi térben történő dohányzás, i) gyógyszerrel, mérgező anyaggal történő visszaélés, j) fegyverrel való visszaélés. Súlyosabb fegyelmi vétséget azonnal jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki a vonatkozó rendelkezések szerint intézkedik a fegyelmi eljárás megkezdéséről.
10
V/B Az iskolai vizsgák
Az iskolai vizsgákkal összefüggő rendelkezéseket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 64–78. §-ai tartalmazzák. A tanuló osztályzatait alapvetően évközi teljesítménye alapján kell megállapítani. Indokolt esetben azonban lehet: a) osztályozó vizsgán; b) különbözeti vizsgán; c) javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján. A vizsgákat az iskolában, illetve a tanuló kérésére független vizsgabizottság előtt lehet letenni. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető. 1. Osztályozó vizsga
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeknek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; c) a mulasztott órák száma egy adott tantárgyból elérte a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 51. § (7) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott mértéket,- (250 tanítási óra, illetve egy adott tantágyból az éves óraszám 30%-a) - ami miatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és ahhoz a nevelőtestület hozzájárul. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a rendeletben meghatározott értesítési kötelezettségének. Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama 60 perc. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. 2. Javítóvizsga
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott; b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanuló – kiskorú esetén a szülő aláírásával – a bizonyítvány átvételét követően a vizsganapot megelőzően 30 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. 3. Előrehozott érettségi vizsga
Ha a tanuló a jogszabály által meghatározott vizsgatárgy követelményeit teljesítette, és előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. Egy tanévben kétszer (tavasszal és ősszel, a tanév helyi rendjében rögzített időpontokban) van lehetőség osztályozó vizsga letételére előrehozott érettségi vizsga céljából. Az osztályozó vizsgára a honlapról letölthető jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni. A sikeresen letett osztályozó vizsga után a tanuló intézményvezetői engedéllyel járhat az adott tantárgy óráira az érettségi vizsga befejezéséig. Az előrehozott érettségi vizsga sikeres letétele mentességet ad az adott tantárgy óráinak látogatása alól a vizsgaeredmény megszerzésétől kezdve. Az egyéb okok miatt (mulasztott órák magas száma, magántanulói jogviszony stb.) fennálló osztályozóvizsga-kötelezettséget az iskola (osztályfőnök és/vagy a szaktanár) közli a tanulóval. Ebben az esetben az osztályfőnök tölt ki egy erre a célra rendszeresített adatlapot. A vizsgákra vonatkozó általános rendelkezések: a) Az osztályozó-, és egyéb vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell biztosítani. b) Javítóvizsga letételére az augusztus 21-31-ig terjedő időszakban kell a vizsgák idejét kijelölni.
11
c) A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. d) A bizottság tagjait és az elnököt az intézményvezető bízza meg. e) A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a tanár, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. f) A tanulmányok alatti vizsgákról (osztályozó, különbözeti, javító) jegyzőkönyvet kell vezetni. g) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként meg kell állapítani, és a törzslapra rá kell vezetni. h) A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni. i) A független vizsgabizottság előtt letett vizsga eredményéről a vizsgáztató iskola – a törzslapi bejegyzés céljából – értesíti azt az iskolát, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. VI. Az iskolai diákönkormányzat működése
1. A DÖK a saját maga által megalkotott és elfogadott Szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szerint működik. A DÖK SZMSZ-t a DÖK fogadja el, és a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe. 2. A DÖK elnökét, elnökhelyettesét a diák-önkormányzati képviselők maguk közül választják meg a tanév első DÖK-ülésén. 3. A diákmozgalom munkáját segítő pedagógust a DÖK-képviselők javaslata alapján az intézményvezető bízza meg maximum ötéves időtartamra. 4. A DÖK működési feltételeiről a intézményvezető gondoskodik. 5. Rendkívüli esetekben, az intézményvezető engedélyével a DÖK egész tanítási órát igénybe vevő ülést tarthat. A DÖK-képviselőt ezen való részvétele mentesíti a tanórán való részvételi kötelezettség alól. 6. A DÖK térítésmentesen használhatja az iskola valamennyi helyiségét, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 7. Az iskolai média (iskolarádió) szerzője és irányítója a DÖK. Az iskolai média felelős szerkesztőit a DÖK bízza meg. 8. A DÖK részt vesz a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium alábbi hagyományos programjainak megszervezésében: gólyabál, szalagavató bál, diákközgyűlés, Teleki-nap, illetve szervezhet ezeken túl is rendezvényeket. 9. A DÖK minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek időpontját minden tanév első értekezletén határozza meg. A diákközgyűlésen megjelenni minden tanulónak és az intézmény minden dolgozójának joga. A diákközgyűlésen az érintett munkaközösségek, illetve az iskolavezetés megválaszolja a diákság által feltett kérdéseket. A kérdéseket és az azokra adott válaszokat (az esetleges későbbi kiegészítésekkel) a DÖK később nyilvánosságra hozza az iskolai média segítségével. 10. A DÖK feladatai különösen: a) az iskolai diákélet fenntartása, irányítása; b) információátadás; c) közvetítés a vezetőség, a nevelőtestület, illetve a tanulóifjúság között; d) segítségnyújtás a tanulmányi munkában; e) munkaterv készítése; f) fegyelmi eljárásban képviselet biztosítása.
VII. Diákkörök
12
A diákkör – a köznevelési törvény szóhasználatának megfelelően – gyűjtőfogalom: ide tartoznak a szak -, érdeklődési, önképzőkörök, énekkarok, művészeti csoportok. Diákkört legalább 17 tanuló alkot. A megalakulást az intézményvezetőnek kell bejelenteni. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének figyelembevételével – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. VIII. Óvó, védő intézkedések
1. Az intézmény munka – és tűzvédelmi előírását az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok az első tanítási órán ismertetik a tanulókkal. Ezt a tanulók aláírásukkal tudomásul veszik, ezzel elfogadva azt, hogy betartják a munka és tűzvédelmi előírásban megfogalmazott szabályokat. 2. Az iskolában történt baleseteket azonnal jelenteni kell a munkavédelmi felelősnek. 3. A tanuló balesetéről az iskola képviselője haladéktalanul értesíti a szülőt az osztályfőnöknek leadott adatlapon megjelölt telefonszámon. 4. Alkoholtartalmú italt, mérgező anyagot, kábítószert, mások testi épségét veszélyeztető tárgyat, eszközt az iskola és az iskolán kívüli rendezvények területére vinni tilos.
IX. Mulasztások igazolása
1. Ha a tanuló előzetes engedély alapján hiányzik, mulasztása az engedély mértékéig igazolt. Ha az engedélynél többet hiányzik, a többlethiányzást külön igazolni kell. Az osztályfőnök legfeljebb háromnapi távolmaradást engedélyezhet, ennél hosszabb időre az intézmény vezetőjének engedélye szükséges. Az előzetes engedély alapjául szolgáló dokumentumokat (orvosi vizsgálati behívó, sport- vagy egyéb egyesületi kikérő, hatósági irat, szülői elkérés stb.) legkésőbb a hiányzást megelőző tanítási nap 12 óráig be kell mutatni az osztályfőnöknek, annak távollétében osztályfőnök-helyettesnek, intézményvezetőnek, intézményvezető-helyettesnek. 2. Az előzetes engedély megtagadása ellenére való távolmaradás igazolatlan mulasztás és utólag nem igazolható, kivéve, ha orvosilag igazolt betegség miatt következett be. 3. Betegség esetén az igazolás történhet háziorvosi, illetve szakrendelő-intézeti igazolással, vagy kórházi elbocsátóval. Váratlan betegség esetén a szülő telefonon, e-mailen vagy osztálytárs útján értesíti az osztályfőnököt. 4. Hatósági intézkedés, vagy állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távolmaradást az ezt elrendelő hatóság hivatalos írásával kell igazolni. 5. A tanuló személyével vagy helyzetével kapcsolatos alapos ok miatt a távollétet a szülő is igazolhatja, egy tanítási évben 3 alkalommal, 3 napnál nem hosszabb hiányzás esetén. A szülői igazolást az ellenőrző könyvbe kell vezetni a következő osztályfőnöki óráig, külön papíron nem fogadható el! 6. A hiányzást, a megjelenést követő osztályfőnöki óráig, felszólítás nélkül igazolni kell. Az adott héten belül nem igazolt hiányzást igazolatlannak kell tekinteni. 7. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról engedély nélkül távozik, illetve a tanítási órára nem megy be, mulasztott órái igazolatlanok és utólag nem igazolhatók. 8. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. A tanköteles tanuló tizedik igazolatlanul mulasztott órája után az iskola értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, valamint a gyermekjóléti szolgálatot. Az iskola segítséget nyújt a gyermekjóléti szolgálatnak az igazolatlan mulasztások okait feltáró, valamint a tankötelezettség teljesítését támogató intézkedési terv elkészítésében. Értesítést kap a szülő a harmincadik, a negyvenedik, majd az ötvenedik igazolatlanul mulasztott óra után is. Az ötvenedik igazolatlanul mulasztott óra után az
13
iskola értesítést küld a tanuló lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak is. A nem tanköteles tanuló jogviszonya a harmincadik igazolatlan óra után megszűnik. A tanköteles tanuló harmincadik igazolatlan órája után fegyelmi eljárás indul. 9. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt megfelelő számú érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (V/B/1.-Osztályozó vizsga) 10. Megfelelő számú érdemjeggyel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó, a helyi tantervben rögzített témazáróinak mindegyikét teljesítette, valamint a tantárgyat tanító pedagógus által előírt mennyiségű, egyéb típusú érdemjegyet is megszerezte. 11. Ha a tanuló bármelyik félévi eredménye nem éri el az elégséges szintet, akkor tanév végén az egész éves anyagból számonkérhető. E számonkérés eredménye határozza meg a tanuló tanév végi érdemjegyét. X. A hetesek kötelességei. Az ügyeletes osztály
1. Az osztályok belső rendjéért, a tanulók nyilvántartásáért a hetesek felelősek. Minden héten két hetes teljesít szolgálatot az osztályfőnök beosztása szerint. 2. A hetesek a) a tanárnak jelentik minden órán a hiányzókat, vagy a hiányzásban bekövetkezett változásokat, b) gondoskodnak a tábla tisztaságáról, krétáról és a szivacsról, c) jelentést tesznek az intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi irodában, ha a csöngetéstől számított 5 percen belül az órát tartó tanár nem érkezett meg, d) az osztálytermet minden szünetben kiszellőztetik, távozáskor a villanyokat leoltják. 3. Az iskolában 10 munkanaponkénti váltással minden osztály ügyeletes osztályként tevékenykedik. Az osztály tagjai előzetes beosztás szerint a szünetekben a tanári szoba előtti, valamint a folyosói ügyeletet látják el. Az ügyeletes tanulók megkülönböztető jelzést viselnek, az ügyeletes tanárok segítőként ellenőrzik a folyosók, termek mellékhelyiségek rendjét, szükség estén megkeresik az ügyeletes tanárt. 4. Az ügyeletes osztály és az ügyeletes tanárok neve hirdetmény útján nyilvánosságra hozandó. 5. Ha az ügyeletes osztály feladatát nem a követelményeknek megfelelően teljesíti, az ügyeletes osztállyá való kinevezés meghosszabbítható. XI. A testnevelés és sportolás
1. A testnevelési óra alól való felmentést, a testnevelési kategóriába való besorolást iskolaorvosunk a szakorvosi leletek alapján adja, illetve hagyja jóvá, és a szülő kérvényezését követően az intézményvezető engedélyezi. 2. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre sorolt, II.B-s tanulók testnevelés tantárgyból a kötelező óraszámukat kizárólag a gyógytestnevelési órán teljesíthetik, osztályzatukat az ott nyújtott teljesítményük alapján kapják. A II.A kategóriába sorolt tanulók a három gyógytestnevelés foglalkozás mellett, kétszer a testnevelés órán is megjelennek, ahol differenciált oktatás keretében érdemjegyeket szereznek. Értékelésüket a testnevelő és a gyógytestnevelő tanár közösen végzi. A gyógytestnevelő rendszeresen értesíti az e-naplón keresztül a szülőket a gyógytestnevelésre sorolt tanulók mulasztásairól, érdemjegyeiről. 3. A külső egyesületekben igazolt sportolók az intézmény felkérésére kötelesek iskolánk sportversenyein részt venni. 4. A mindennapos testnevelésből heti két testnevelés óra kiváltható az Nkt. 2011. évi CXC. törvényben, a 27 § (11) b, c ,d, pontokban meghatározott módon: b) iskolai sportkörben való sportolással,
14
versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással. 5. Az iskola sportfelszerelései csak a szaktanárok tudtával és beleegyezésével vehetők igénybe, saját sporteszközt az iskolába behozni tilos. 6. Egyéni mérlegelés után a sportteljesítménytől függően az intézményvezető részleges, időleges felmentést adhat a testnevelési órák látogatása alól. XII. Az informatikai eszközök, az internet használata
1. A tanulók az iskolai informatikatermeket (géptermet) csak szaktanár felügyeletével, külön rend szerint használhatják. A géptermekben az érintés-, munka és balesetvédelmi szabályok megtartása kötelező. A tanuló felelős az általa használt eszközökért. A géptermekbe ételt és italt vinni semmilyen körülmények között nem szabad. 2. Nevelési-oktatási érdekből engedélyezett kivételektől eltekintve tilos a számítógépek beállításait megváltoztatni, engedély nélkül a gépek merevlemezére programot telepíteni, adatokat felmásolni. 3. Az internetről erkölcstelen, törvénybe, illetve az Alaptörvénybe ütköző tartalmú szövegeket, adatokat letölteni tilos. 4. Az informatikaterem szabadidős használatakor előnyt élvez az a tanuló, aki tanulási célból kívánja igénybe venni az eszközöket. XIV. A Házirenddel kapcsolatos szabályok
1. A Házirend 1-1 példányát ki kell függeszteni: a) az osztálytermekben, b) a szaktantermekben, c) a tanári szobákban, d) az iskolatitkári irodában, e) a könyvtárban. 2. 1-1 példány áll a következők rendelkezésére: a) intézményvezető, b) intézményvezető-helyettesek, c) Közalkalmazotti Tanács, d) diákönkormányzatot segítő tanár, e) munkaközösség-vezetők, f) diákönkormányzat, g) osztályfőnökök, h) szülői szervezet vagy iskolaszék i) szakszervezet. 3. Az osztályfőnökök kötelessége a Házirendet a tanulókkal és a szülőkkel tudomásul vetetni, a tudomásulvételt dokumentálni. 4. A fentieken kívül nyilvánosságra kell hozni a Házirendet az iskola internetes honlapján is. 5. A Házirend az iskola alkalmazottai, tanulói, a tanulók gondviselői számára hozzáférhető hivatali időben az iskolatitkári irodában, illetve az osztályfőnököknél és a könyvtárban. 6. A sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. Korm. r. alapján három kötelespéldányt kap a Házirendből az Országos Széchenyi Könyvtár Kötelespéldány
15
szolgálata (1827 Budapest, Budavári Palota F épület), egyet pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.) 7. A Házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. XV.. Záró rendelkezések
1. A Házirend a fenntartói jóváhagyást követő első munkanapon lép hatályba. 2. A Házirend szövegét az iskolai diákönkormányzat megismerte, azzal kapcsolatos véleményezési jogát …közgyűlésen gyakorolta. 3. A Házirend szövegét az a szülői szervezet megismerte, azzal kapcsolatos véleményezési jogát a …közgyűlésen gyakorolta. 4. A Házirend szövegét …értekezletén a nevelőtestület elfogadta.
Budapest, 2016. január 4. Jóváhagyta: Pukli István intézményvezető
16
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium Iskolai Diákbizottsága (IDB) képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az IDB a Házirend módosítását 2016. január 6-i ülésén megtárgyalta, a Házirend módosítási javaslatát elfogadta. IDB-elnök Budapest XIV. Kerületei Teleki Blanka Gimnázium Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskola szülői közössége a Házirend módosítását 2016. január 7-i ülésén megtárgyalta, a Házirend módosítási javaslatát elfogadja.
a Szülői Munkaközösség elnöke A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskola Intézményi Tanácsa a Házirend módosítását 2016. január 7-i ülésén megtárgyalta, a Házirend módosítási javaslatát elfogadja. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi.
az Intézményi Tanács elnöke A Házirend módosítását, kiegészítését a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mint az intézmény fenntartója jelen Házirendet …………………………………….. napján jóváhagyta.
a Budapest XIV. Tankerület igazgatója
17