17. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való foglalkozás Az óvodai szakmai dokumentumok egymásra épülése Felhasznált irodalom 81

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Bástya Óvoda 1056.Bp.Bástya u.4-6. E-mail cím: [email protected] Honlap cím: www.bastya.netii.net

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 3. 1.2. Az intézmény adatai 6. 1.3. Az óvoda csoportjainak elnevezése 7. 1.4. Az óvodai élet szervezése 7. 1.5. Az óvoda tárgyi feltételei 8. 1.6. Gyermekkép-Óvodakép 11. 2. Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljai 14. 2.2. Nevelési feladataink 14. 2.3. Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljainak megvalósulásával a fejlődés várható eredményei 15. 3. A fejlesztés feltételei 17. 4. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 19. 4.2. Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak modell szerepe 20. 5. Az egészséges életmód alakítása, környezeti nevelési alapelveink 22. 6. A fejlesztés tartalma 24. 6.2. Játék és tanulás 24. 6.3. Társas, közösségi tevékenységek 26. 6.4. Munkatevékenység 27. 6.5. Szabadidős tevékenység 27. 6.6. A gyermeki fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére 29. 7. A komplex foglalkozások rendszere 31. 7.2. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 31. 7.2.1. Anyanyelv 31. 7.2.2. Matematika 32. 7.3. Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 33. 7.3.1. Természet-társadalom-ember 33. 7.3.2. Születéstől felnőttkorig 35. 7.3.3. Művészeti tevékenységek 36. 7.3.4. Mindennapi testnevelés-mozgás 39. 7.4. Angol nyelv 40. 8. Multikulturális és interkulturális nevelés 50. 9. Tűzvédelmi program 51. 10. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvények 52. 11. Intézményünk kapcsolatai 55. 12. A nevelés tervezése és időkeretei 60. 13. Gyermekvédelem 64. 14. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 65. 15. Szociális hátrányok enyhítését segítő és az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 66. 16. A pedagógiai munka ellenőrzése-értékelése 67. 1

17. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való foglalkozás 18. Az óvodai szakmai dokumentumok egymásra épülése 19. Felhasznált irodalom 20. Legitimációs záradék 21. Érvényességi rendelkezések 22. Mellékletek

2

68. 80. 81. 83. 84. 86.

1. B E V E Z E T Ő

A program módosítása a
363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet 1. számú melléklete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, valamint a
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 6.§ figyelembevételével készült

„ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja ” (a továbbiakban Alapprogram) szellemében nevelőtestületünk a „TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ” Óvodai Nevelési Program adaptálását választotta pedagógiai programként. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik változatos tevékenységeken keresztül minél több, a valós környezetben nyújtott ismerettel, tapasztalással hozzásegíteni a gyermekeket egyéni fejlődésükhöz. A családokkal együttműködve tudatos, tervszerű pedagógiai munkával, változatos, élményt nyújtó, vidám és sokszínű, az egészséges életet megalapozó óvodai életet teremtünk, ahol a gyermekek gondtalan mindennapok során fejlődnek, gyarapítják ismereteiket, alakul személyiségük.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveink meghatározásánál figyelembe vettük, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok tiszteletben tartására kell irányulnia oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben: - A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hiánycsökkentő szerepet töltenek be. 3

Az óvodai pedagógiai program elkészítésekkor az Alapprogram mellett figyelembe vettük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését. Pedagógiai programunk 1999. évi bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait, eredményeit

számba

véve,

megállta

helyét

a

gyakorlatban.

Partnereink

nagyszámban elégedettek. A program felülvizsgálata során kisebb kiegészítéseket teszünk.

4

1.2.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. Az óvoda hivatalos elnevezése:

Kerület Önkormányzat Bástya Óvoda

Az óvoda fenntartója:

Belváros - Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat

Az óvoda címe:

1056 Budapest, Bástya u. 4-6.

Férőhelyek száma:

150 fő - ebből 3 fő sajátos nevelési igényű gyermek

Csoportok száma:

6

Csoportok maximális létszáma:

25 fő

Az óvoda vezetője:

Ferenczi Kinga 1054 Bp. Bajcsy Zsilinszky u. 56.

Az óvodavezető helyettese:

Kökény Anikó 1132 Bp. Visegrádi u. 60.

Az intézmény alaptevékenysége:

801115-5 Óvodai nevelés 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 5

1.3.

1.4.

Az óvoda csoportjainak elnevezése

FÖLDSZINT

EMELET

VAKOND

CSIGA

NYUSZI

SÜNI

KATICA

MACI

Az óvodai élet szervezése

Az óvoda személyi feltételei: Az óvoda személyi feltételei jók, a törvényi előírásoknak megfelelnek. Intézményünk alkalmazotti létszáma: 29 fő

Országos Beosztás

Létszám Szakvizsgát

köznevelési

tett

szakértő

1

x

Óvodavezető

1 fő

Óvodavezető helyettes

1 fő

Óvodapedagógus

11 fő

1

Gyógypedagógus -

1 fő

1

Megjegyzés

Logopédus Angol nyelvű

1 fő

Óvodapedagógus 1 fő angol Pedagógiai asszisztens

2 fő

nyelvű 6

Nevelő munkát közvetlen segítő

7 fő 9 fő

dajkaképző 1 fő

Adminisztratív

gazdasági

dolgozó.

2 fő

Gondnok

1 fő

ügyintéző

Programunk színvonalas megvalósításához óvodapedagógusaink a következő továbbképzésekkel, tanfolyamokkal bővítették szakmai ismereteiket.

Szenzoros integrációs terápia

1 fő

Sindelar-program

1 fő

Sindelar-Zsoldos program

2 fő

Gósy Mária Beszédpercepciós Diagnosztika

1 fő

Beszédtechnika tanfolyam

1 fő

Múzeumpedagógia

1 fő

Preventív gyógytestnevelés

2 fő

Mentálhigiénia

1 fő

Népi játszóház vezető

1 fő

Dyslexia prevenció

1 fő

Minőségfejlesztő alapismeretek

6 fő

Hang,zene

1 fő

Zenei képzés (Dr. Kokas Klára)

2 fő

Integráció inkluzív nevelés

1 fő

A mindennapi munka során bebizonyosodott, hogy az óvodánkba kerülő sajátos nevelési igényű, illetve az egyre nagyobb számú részképesség-lemaradással küzdő gyermekek segítése, fejlesztése nagy feladatot jelent óvodapedagógusaink számára. A hatékony fejlesztést a fenntartó által jóváhagyott és biztosított 1 álláshelyen 2004 7

januárjától 1 fő gyógypedagógus – logopédus végzettségű munkatárs, valamint 2011. szeptember 15-től 1 fő pedagógiai asszisztens alkalmazásával, illetve a 2011.évi CXC tv.2 sz. melléklet értelmében 2013. szeptember 1-től még egy fő pedagógiai asszisztens alkalmazásával segítjük.

8

1.5.

Az óvoda tárgyi feltételei

Az 1980-ban megnyílt óvodánk épületének állapota jó, felszereltsége színvonalas. Az intézmény mindhárom szintjén folyamatos, rendszeres karbantartás szükséges a jelenlegi állapot megóvásához. A csoportszobák és kiszolgáló helyiségek mérete, berendezése jó, az adott gyermeklétszámnak megfelelő. Udvari

lehetőségeink:

A

gyermekek

levegőztetését,

szabad

mozgását

a

kirándulásokon kívül napi rendszerességgel az óvoda használatában lévő zárt kert területén valósítjuk meg. A kert intézményünk kizárólagos használatában van, ahol különféle

ügyességi

és

mozgásfejlesztő

játékszerek

állnak

a

gyerekek

rendelkezésére.

A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Az

óvodai

játék-és

20/2012(VIII.31)EMMI

eszközkészlet rendeletben

színvonalunk

meghatározott

megőrzéséhez

eszköznorma

a

előírásait

figyelembe véve a meglévő eszközök folyamatos, tervszerű és rendszeres bővítése szükséges.

Az óvodánk programjához rendelt eszközrendszer:


Költségvetésből vásárolt játékbútorok, alapvető játékeszközök minden csoportban megfelelő szinten vannak. Cseréjük az elhasználódás mértékének függvénye.
Várható eszközigényt a különböző tevékenységekhez fontossági sorrend alapján folyamatosan biztosítjuk.
Költségvetési összegen kívüli forrásokat is keresünk tárgyi felszereltségünk javítására / pályázat, alapítványi rendezvény, szponzorok segítségével /. 9

Az utóbbi éveket áttekintve megállapítható, hogy költségvetésünk 60% dologi kiadását egyéb lehetőségek 40 %-kal egészítették ki.

1.6.

GYERMEKKÉP –ÓVODAKÉP

(A „BÁSTYA” óvoda bemutatkozása)

Óvodánk a belváros déli részén 1980 őszén nyitotta meg kapuit. Önkormányzat által fenntartott, részben önállóan gazdálkodó intézmény, amely méltán a kerület egyik büszkesége, hiszen a kerületben működő óvodák közt a legfiatalabb, óvoda céljára épített épület. Elsősorban a belvárosban lakók gyermekei veszik igénybe intézményünket, mivel jól megközelíthető, körzeten kívül élő, de a kerületben dolgozó családok is szívesen választják a munkahelyükhöz közel lévő óvodánkat. Egyre nagyobb számban jelentkeznek hozzánk különböző szociokulturális környezetből érkező más nemzetiséghez tartozó gyermekek is. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk

a gyermeki

személyiség

kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalon és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

Óvodánk bejáratánál felszerelésre került „mozgássérült” lift biztosítja a feltételt a mozgáskorlátozottak fogadására is. 10

A 150 kisgyermeket két szinten, összesen hat csoportban tudjuk foglalkoztatni. A hozzánk érkező gyermekeken jól tükröződik a városi élet összes problémája. A szennyezett levegő, a kevés mozgás, az egészségtelen táplálkozás, a rohanás, mind az egészséges fejlődést negatívan befolyásoló tényezők.

Az óvodánkba

kerülő gyermekek szociális háttere nagy eltérést mutat. A szociális támogatásban részesülő

gyermekek

száma

évről

évre

növekszik,

akik

részesülnek

gyermekvédelmi támogatásban-ingyenes óvodai étkeztetésben, eseti segélyezésben. A családok megváltozott életkörülményei kihatnak a gyermekek fejlődésére, viselkedésére. A munkanélküliség, a megélhetési gondok, a természettől való elszakadás, a technika erőteljes fejlődése, az élmények csökkenése mind negatív tényezők. Mindennapi munkánk során egyre gyakoribb az a tapasztalat, hogy a gyermekek egészséges, élmény gazdag fejlődésének elérésében megnőtt a felelősségünk. A gyermeki magatartás szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A különleges - egyéni gondoskodást minden kisgyermek számára biztosítjuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint gondoskodunk logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus bevonásáról vagy a jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberről. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekeket körülvevő környezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtésére is. A

gyermekek

személyiségének

fejlesztését

életkoronként

differenciáltan,

egyénenként változó testi - lelki szükségletük figyelembevételével, a szülőkkel közösen valósítjuk meg.

A megismert programok

tevékenységközpontú óvodai kezdeményezéseink sok területen

a

nevelési programmal helyi hagyományaink, mutattak azonosságot,

s mivel eddig elért eredményeinket jónak program adaptálása

közül

tartjuk, megítélésünk szerint e

a továbbiakban is segíti

11

hasonlóságot,

eredményes

pedagógiai

munkánk

megvalósulását. A program alkalmazása során ez a gyakorlatban is

beigazolódott. Nevelőközösségünk aktív, ötletgazdag munkájának köszönhetően pályázatokon elért

sikereink

és óvodai alapítványunk eredményes működtetése

jelentős

mértékben hozzájárul óvodánk tárgyi feltételeinek jó színvonalon tartásához.

Az

COMENIUS

megvalósításával

2000

közoktatási

óvodánkban

minőségfejlesztési

megerősödött

a

program

partnerközpontú

sikeres működés

szemlélete. Klubházigazdaként a horizontális tanulás gyakorlati megvalósításának aktív közreműködőjévé vált nevelőtestületünk. A munka során összegyűlt tapasztalatainkat mint felkészítést segítő intézmény kamatoztattuk. Pedagógiai programunkat a változó igényeknek megfelelően a korábbi években kiegészítettük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének programjával, a tehetséggondozással, a játékos angol nyelvvel való ismerkedéssel, mely szorosan kapcsolódik a „Tevékenységközpontú” pedagógiai programunkhoz és azzal együtt valósítható meg.

12

2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK NEVELÉSI CÉLJAI

Tevékenységközpontú pedagógiai programunk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve a gyermekközpontú, sokoldalú – tevékeny óvodai élet biztosítása. „A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába az együttműködési és érintkezési (kooperáció és kommunikáció) képességének fejlesztését állítja. Elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Óvodai életünket úgy alakítjuk, hogy az a gyermekeknek változatos élményeket és tevékenységeket biztosítson. A sokféle lehetőség az érdekesebbnél érdekesebb manuális és szellemi tevékenységekre, a vidámság, meghittség és változatosság meghatározzák óvodánk egész napi hangulatát. Kiemelten fontos a társas és közösségi élethelyzetekben a kommunikáció és a gyermeki személyiség fejlesztése. Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód iránti igény kialakítására , a gyermekközpontúság érvényesítésére, a játékban tanulásra. Fontos feladatunk a családokkal való együttműködés a közösségformálás, az esélyegyenlőség megteremtése.

13

2.2.Nevelési feladataink

• A gyermekek mindenekfelett álló érdekének biztosítása • Magas

szintű

óvodai

szolgáltatások

biztosítása

segíti

a

gyermek

személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását • A másság tiszteletben tartása, elfogadása • A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlesztésének biztosítása • Az egyéni differenciált fejlesztés • Az egészséges életmód alapjainak kialakítása és megszilárdítása. • A változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenység biztosítása. • A tevékenységeken keresztül az egyéni fejlettségnek megfelelő ismeretek átadása. • A családokkal együttműködve a közösség formálása • Esélyegyenlőség elve • A fejlődő gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.

14

2.3.Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljainak megvalósulásával a fejlődés várható eredményei

Óvodai és

életünket úgy alakítjuk, hogy az a gyerekeknek változatos élményeket

tevékenységeket

érdekesebb

biztosítson.

A

sokféle lehetőség, az érdekesnél -

manuális és szellemi tevékenységek, a vidámság, meghittség és

változatosság meghatározzák óvodánk egésznapi hangulatát. A

csoportszobákban,

egyéb

helyiségekben,

udvaron megteremtjük a

változatos tevékenységeket, a jó játék lehetőségét, a biztonságot és nyugalmat. A szülők visszajelzései alapján (partneri igény és elégedettségmérés) tudjuk hogy együttműködési készségüket élvezzük, elveinket elfogadják.

Ez ösztönöz

és

kötelez mindnyájunkat. Minden egészségesen

fejlődő

kisgyermek az

óvodáskor végének elérésekor

rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges fejlettséggel.

Hitünk és tapasztalatunk szerint az egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére:
Képessé válik elmélyülten tevékenykedni,
Érdeklődő,
Kíváncsi,
Társaival, felnőttekkel nyíltan kommunikál és kooperál,
Képes kompromisszumokra, 15


Elfogadó és befogadó,
Igyekszik megfelelni környezete elvárásainak,
Megérti társai és a felnőttek elképzeléseit.

16

3.A FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

Nevelőmunkánk személyi és tárgyi feltételét, a gyermekeket körülvevő környezetet úgy szervezzük, hogy az óvodában töltött idejük aktív, fejlesztő hatású

tevékenykedést, elsősorban játékot és

a társakkal, valamint a

felnőttekkel megvalósuló szeretet kapcsolatokat eredményezzen.

A hat világos csoportszobához külön - külön mosdó és öltöző egység tartozik, melyet 1 - 1 szinten összefüggő folyosó kapcsol össze. Így nyílik

lehetőség a kisebb és nagyobb gyerekek közötti kommunikációra,

a

csoportok közötti átjárhatóságra. Csoportszobáink felszerelését fokozatosan természetes

anyagokból

készült eszközökre, tárgyakra

bútorok, - játékok, fonott kosarak, mozgásigényét a

jól felszerelt

játékok,

polcok stb. /

fa

A gyermekek

tornatermünk, 2 csoportban a galéria ill. a

kellemes környezetet nyújtó udvarunk a

cseréltük /

használatával elégítjük ki. Az udvaron

változatos eszközök használatán túl

lehetőség van a

csoportok

együttjátszására is. Az egyéni fejlesztést a csoportszobákon fejlesztő szoba

kívül a

második szinten berendezett

is segíti, ahol különböző készség és képességfejlesztő eszközök

állnak a fejlesztő pedagógus, az óvodapedagógus és a gyermekek rendelkezésére. Óvodai alapítványunk,

a gyermekek egészséges életmódjának kialakításához,

a tudatos környezeti nevelés megszilárdításához nyújt folyamatos támogatást. Így lehetőségünk van rendszeres

autóbusz kirándulásra, természetben

sétákra,

az

illetve a

múzeum

látogatásokra,

mozgás,

sportolás

étkezés vitamindús

kiegészítésére ,

lehetőségének támogatására,

sporteszköz

készletünk bővítésére. Célunk, hogy alapítványunk továbbra is működőképes maradjon. A nagycsaládosok, munka nélkül maradó családok helyzetét a helyi 17

tett

Önkormányzat támogatásával igyekszünk javítani: gyermekvédelmi támogatás, ingyenes étkezés ill. rendszeres

és esetenkénti nevelési segélyek nyújtásával.

A mindennapi tevékenységek szervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek javaslatait, véleményét, ötletét. Lehetőség szerint építünk a gyermekeket foglalkoztató élményekre, eseményekre, hogy érezzék, tudják, hogy van beleszólásuk napi életük alakításába.

18

4.AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

A családdal összehasonlítva az óvoda tágabb és tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. A társas kapcsolatok, az érzelmi és értelmi nevelés együttes hatása lehetővé teszi, hogy a gyerekek fogékonnyá váljanak a közvetített értékek befogadására, empatikussá és toleránssá váljanak. Teret kapnak a gyerekek a szabad önkifejezésre mind a művészeti tevékenységekben, mind a mindennapi játék során. Ezzel egyidejűleg erősítjük bennük a közösséghez való tartozás fontosságát, a gyermekben a mi-tudat kialakulását, melynek révén képes lesz a csoport szokásainak, szabályainak betartására, azok fontosságának megértésére. Ezen képességek kialakulását, erősítését segíti a hagyományok ápolása, a népi kultúra megismerése, pl. látogatás a Szentendrei Skanzenbe, Hagyományok házába, múzeumokba. Hangsúlyos szerepet kap továbbá az óvodai szokások, hagyományok ápolása, az ünnepekre való felkészülés, várakozás erkölcsi nevelő hatása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával elfogadóvá válnak a másság iránt. Óvodánkban évenként megrendezésre kerül a „nemzetiségi hét”, melynek során az idegen kultúrából érkező migráns családok szokásainak bemutatására van lehetőség. A gyermekek megismerkednek más kultúrákból érkező társaik táncaival, zenéjével, jellemző ételeivel. Kiemelten figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se érjen hátrányos megkülönböztetés bőrszíne, vallási hovatartozása esetleges testi hibája miatt. Értéket közvetítünk a saját és más kultúrák megismerésén keresztül. Ennek fontos eszköze a pozitívumok kiemelése, a társas kapcsolatok alakítása, alakulása. Meghatározó jelentőségűek a közös élményeken alapuló tevékenységek szervezése, gyakorlása. Az óvodai élet szervezésénél különösen nagy figyelmet fordítunk a 19

gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését segítő szokás és normarendszerének

megalapozására.

Változatos

tevékenységeken

keresztül

fejlesztjük segítőkészségüket, önzetlenségüket, feladat és szabálytudatukat. A nyílt, őszinte kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakítására, példaértékű viselkedésre, kommunikációra törekszik az óvoda valamennyi dolgozója.

4.2. Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak modell szerepe

A gyermeki személyiségjogainak tiszteletben tartása érdekében a köznevelési törvény által előírt titoktartási kötelezettséget és adatvédelmet minden körülmények között biztosítjuk. A gyermekekről, és családjaikról tudomásunkra jutó információkat bizalmasan kezeljük, megőrizzük. Az óvodás gyermekek személyiségének fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be az óvodapedagógusok és az őket körülvevő felnőttek. Hisszük és tudjuk, hogy kölcsönösen hatunk egymásra. A nap minden pillanatában érezze minden kisgyermek, hogy szeretet veszi körül és biztonságban van. Az eltelt évek alatt szoros együttműködés eredményeként a dajkák elfoglalták megfelelő helyüket az óvoda pedagógiai munkájában. Ennek alapfeltételeként dajkáink szakirányú végzettséget szereztek. ( dajkaképző ). A dajkák

együtt élnek a csoportokkal, / munkaidejük 2/3 részét a csoportban

töltik/ így segítve az óvónők munkáját. Gondozási teendőknél segítséget nyújtanak, de nem végzik el a gyerekek helyett a feladatokat. A gyerekekkel közösen étkeznek, jelenlétük példaadó. Ennek feltétele az óvodapedagógussal való jó együttműködés. A beszoktatási időszakban is a munka átszervezésével a csoportokban a nap legyen

folyamán lehetőség szerint minél többet

a dajka , ezzel megkönnyítve a gyerekek ellátását.

személyi feltételeink megfelelőek. A mindennapok során érvényesül az elfogadó, toleráns magatartás. 20

Ehhez

A pozitív értékek erősítésével, a különbözőségek elfogadásával segítjük a szocializációs nehézségekkel küzdő Ügyelünk

arra,

gyermekeket.

hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés.

( zaklatás, bántalmazás) Esetenként segítünk a konfliktusok megoldásában, de célunk, hogy a gyerekek váljanak

képessé az önálló

konfliktusmegoldásra.

A pedagógusi személyiség akkor a legkedvezőbb, ha magatartása együtt érző, elfogadó, barátságos, megértő, érzelmi megnyilvánulásai hitelesek, nyitott, toleráns és kreatív. Nevelőtestületi légkör akkor pozitív hatású, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható nap mint nap. Ha a testület a döntések részese, elegendő lehetőség adódik az egyéni kezdeményezések megvalósítására, elfogadjuk és tiszteletben tudjuk tartani a másságot. Ez vonatkozik a gyermekeket szerető, melegséget sugárzó dajkákra is és a gyermekekért jól együttműködő nevelőközösségre. Mindehhez elengedhetetlen olyan vezetői munka, mely biztosítja és serkenti a fejlődést, teret ad az ötletek felvetésére, kipróbálására, elősegíti a hibák kiküszöbölését, ösztönzi és serkenti a fejlesztő javaslatokat, törekszik megoldások keresésére. Ennek eredményeképpen létrejöhetett egy alkotó nevelői csapat, és kialakulhatott az egyéni arculatú óvodánk.

21

5. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEINK

Belvárosi óvodaként az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése kiemelten fontos. Igyekszünk minél több időt a szabadban, jó levegőn tölteni a gyerekekkel. A fenntartó által biztosított autóbusszal ezért hetente, csoportonkénti váltásokban buszkirándulást teszünk a természetbe pl. Városligetbe, Normafához… stb. Év végi gyermeknapi programunkat is a szabadba szervezzük népi hagyományokra építve. A tanév végén balatoni táborban nyaralhatnak a nagyobb gyerekek, szem előtt tartva a szociális hátrányok csökkentésének elvét. A csoportszobák levegőjét légtisztító berendezéssel javítjuk. Téli időszakban az óvodánkban működő „Az „Egészséges Gyermekekért Alapítvány „jóvoltából só barlangba látogat minden csoport. A gyermekek testi fejlődésének elősegítését és egészségének megőrzését szerves egésznek érezzük. Ennek érdekében minden évben megrendezésre kerül az „Egészség hete” elnevezésű programsorozatunk, melynek keretében kiemelt hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a betegségek megelőzése..stb. A „Teddy kórház”programja is e sorozat része, ahol a gyerekek orvostanhallgatókkal találkozhatnak. Óvodánk aktívan részt vesz a „Gondolkodj egészségesen” program különböző rendezvényein is. Fontos szerepet kap csoportjaink életében a mindennapos mozgás – frissítő torna, mozgásos játékok, tornatermi nagymozgásos foglalkozások, néptánc, udvari szabad játék. Gondoskodunk a gyerekek kiegyensúlyozott, egészséges napirendjének kialakításáról, melynek része a kielégítő táplálkozás, annak megfelelő időbeni rendszeressége és kulturált szokásai, a tisztálkodás rendszeressége és annak jelentősége, a megfelelő pihenési feltételek biztosítása.

22

Mindennapi friss gyümölcsökkel, zöldségekkel kínáljuk gyermekeinket, illetve alapítványunk magas rosttartalmú értékes vitaminokat tartalmazó élelmiszerek vásárlásával egészíti ki gyermekeink étrendjét. Minden gyermek számára biztosított az ebéd utáni nyugodt pihenést. A környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk, melyek a mindennapi tevékenységek során a következőképpen valósulnak meg: - szelektív hulladékgyűjtés - a hulladék újrahasznosítása, az elkészült tárgyakból kiállítás szervezése - élő sarok gondozása, ápolása (fűszernövények, magok csíráztatása, palántázás) - játszó udvarunkon csoportonként virágos-és veteményeskert kialakítása - Madarak-fák napja megünneplése - Föld napjának megünneplése - Papírgyűjtés Példamutatással, játékos feladatokkal arra neveljük óvodásainkat, hogy víz és energiatakarékos viselkedéssel óvják környezetüket.

23

6.FEJLESZTÉS TARTALMA

6.2.Játék és tanulás A játék az a tevékenységi forma, melyet a gyermek örömmel, önként végez. Tevékenységét örömérzés kíséri, átéli az önálló alkotás, a belefeledkezés örömét. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja: Felfedez, rácsodálkozik, tapasztalatot szerez. Eközben fejlődik kreativitása, szociális magatartása. A játék során ismerkedik az őt körülvevő világ tulajdonságaival,

a

valóság

jelenségeivel,

tárgyaival, és

eseményeivel

és

az

azok emberi

kapcsolatokkal. Ennek során cselekvéssel, mozgással, érzékeléssel, észleléssel tapasztalatokat gyűjt, kialakul közösséghez kapcsolódó érzelme. A gyermekek játékukban megjelenítik átélt élményeiket, az őket foglalkoztató eseményeket. Örömmel figyelik és utánozzák a hozzájuk érzelmileg közel álló felnőtteket. A játék személyiségfejlesztő hatását meghatározzák a játékot kiváltó érzelmek. A szabad, őszinte megnyilvánulások által a játék az érzelmi nevelés színterévé válik. Az átélt kapcsolatok sokasága segíti erkölcsi magatartásuk alakulását. A megélt interperszonális kapcsolatok hatással vannak személyiségfejlődésükre. Szerepvállalásaik során átélhetik az alá,- fölé,- mellérendeltségi viszonyból fakadó alkalmazkodás, a vezetés és lemondás érzését, az együttműködés, az együtt játszás és a barátkozás örömét. Az átélt konfliktushelyzetek megoldása által erősödik akaratuk, alakul közösségi magatartásuk. A fejlődés eredményeként a gyermekek képessé válnak társaik örömeinek, szándékainak átélésére is. A

játék

során

leküzdött

nehézségek

gondolkodásuk fejlődéséhez.

24

hozzájárulnak

problémamegoldó

Játékötleteiket tiszteletben tartva segítjük az önálló helyzetfelismerést és döntést, a megoldáskeresés lehetőségét, mely a problémamegoldó képesség fejlődését segíti. Az óvodapedagógus feladata, hogy szituáció érzékenyen reagáljon a gyermeki élményből fakadó tevékenységekre és tudatosan felhasználja azt a gyermek fejlesztése érdekében. Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt úgy,hogy a feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség

és

igény

magatartásával segítse

szerinti

együttjátszásával,támogató,serkentő,ösztönző

a spontán – szabad játék és a közvetett irányítás

egyensúlyát. A

játék olyan komplex

magában. Ezért

tevékenységforrás, mely számtalan lehetőséget rejt

tudatosan, az egész nap folyamán érdeklődéssel figyeljük a

gyermekek játékát, így megértjük személyiségüket és hozzájárulhatunk sokoldalú fejlődésükhöz. A tanulás:Óvodás korban a játék és tanulás tevékenysége szorosan összefonódik .A gyermeket tevékenységi vágya, kíváncsisága tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönzi, s eközben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is erre építünk. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk a gyermekeket ismeretekhez. A játék lehetőségeit felfedezzük és tudatosan sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítva juttatjuk a gyermeket újabb ismeretekhez. Játékban tanulás módszerével célunk, hogy a tanulás a gyermekek számára örömmel és önként vállalt tevékenységévé váljék.

25

6.2.

Társas, közösségi tevékenységek

Őszinte, nyílt, biztonságot sugárzó óvodai mindennapok megteremtésével segítjük a közösségi kapcsolatok alakulását. Közös programokat nem csak a csoporton belül, hanem a többi csoporttal közösen is szervezünk, bevonva az óvoda minden dolgozóját (pl.: ünnepek). A társas kapcsolatokban hangsúlyozott szerepet kap a megértés és a tolerancia. közösen végzett tevékenységek által fejlődik konfliktus

megoldó

a gyermekek együttműködő és

képessége, mely a mindennapi élet alapja.

megvalósítása érdekében megőrizzük

és

A

ápoljuk

Ennek

az óvodánkban

már

kialakított és bevált közösségi szokásainkat, hagyományainkat. Ezek a következők:


A csoportokban megünnepeljük a gyerekek születésnapját / a csoportban kialakított módon /


Támogatjuk és segítjük a családok közötti barátságok alakulását, közös kirándulásokon veszünk részt.
Meghitt

óvodai

ünnepeket szervezünk hangsúlyt helyezve a hangulati

előkészítésre ( pl: Karácsonykor a vendégül látjuk az idősek napközi otthonának lakóit, "

szeretetet " adunk.)


Évszakonként, ünnepekként más és más feladatokkal, élményekkel gazdagítjuk a gyermekek mindennapjait. ( Ünnepekre készülés - gyűjtőmunka, díszítés, ajándékkészítés, vendégvárás)
Színházba,
A ami

múzeumokba és

kiállításokra látogatunk.

nagycsoportosok egyhetes nyaraláson, őszi erdei táborban vehetnek részt, után a közösen átélt élmények által megerősödve és ismeretekben

gazdagodva kezdhetik el iskolai tanulmányaikat.

26

6.3.

Munkatevékenység

Fontos, hogy a munkajellegű feladatokat örömmel, vállalják a gyerekek, tudatosan

a gyermeki kíváncsiságra, a megismerés iránti

vágyra

ezért

építünk. A

tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének egyik eszköze, az örömmel vállalt játékos tevékenység. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív megerősítést igényel. A különböző munkafajták közül minden olyan tevékenységet elvégezhetnek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. A munkafajták. közül nagy hangsúlyt fordítunk az önkiszolgálásra, melynek az óvodás kor kezdetétől nagy jelentősége van. Minden magukkal kapcsolatos teendőttestápolás; öltözködés; étkezés, környezetük rendben tartása,- az óvodába kerülés kezdetétől, folyamatosan, a gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve gyakoroltatjuk A folyamatosan végzett önkiszolgáló munka mellett, az egyéni fejlettségtől és az pedagógusi személyiségtől függően megjelenik a közösségért végzett munka, melynek tartalma lehet.: élősarok gondozása, csoportszoba játékok

tisztítása, javítása,

rendezése, díszítése,

naposi munka, kisebbek segítése, önkiszolgálás,

megbízás teljesítése stb.

6.4.

Szabadidős tevékenység

A szabadidős tevékenység óvodai életünk minden napját áthatja. A mindennapok során rendszeresen biztosítjuk a terek nagyobb kihasználását, a

sokszínű - változatos

tevékenységi formákat.

A folyosó, előtér, mosdó, fejlesztőszoba, tornaterem mindig a gyermekek rendelkezésére áll. Programunk fontos része a tevékeny és örömteli életre nevelés. Kiemelt fontos a gyermekekkel megismertetni a szabadidő élményszerű tevékenységeit, melyek későbbi iskolás éveikben és felnőtt életükben is gazdagítani tudják személyiségüket, kiteljesítik kreativitásukat önkifejezésüket. Az olyan 27

tevékenységek átélése során mint a bábozás,mintázás,kézimunka,festés,rajzolás,néptánc,stb.

28

6.5.

A gyermeki fejlődés várható eredményei óvodáskor végére

Játék – tanulás:
A gyermek játéka elmélyült, kitartó, kreatív.
Társakkal együttműködően tevékenykedik.
A szabályokat betartja.
Akarati tulajdonságait képes irányítani.
Élményeit, ötleteit megjeleníti.
Problémákat önállóan megold. Kognitív képességek:
Emlékezete megbízható.
Figyelme kitartó, képes összpontosítani.
Problémamegoldó képessége logikus.
Érzékelési, észlelési folyamatokban eligazodik.
Meglévő tapasztalatait alkalmazza. Társas kapcsolatok:
Helyes viselkedési szabályokat ismeri, azokhoz alkalmazkodik.
Együttműködő a társaival, a felnőttekkel.
Társaihoz való érzelmi kötődését képes megfogalmazni.
Kialakul a „mi tudata”
Kialakul önállósága, önismerete, önbizalma.
Frusztrációs toleranciája megfelelő. Munka jellegű tevékenységek:


Munkavégzése pontos, figyelme kitartó.




Feladatvégzése gyors.




Képes környezetének rendben tartására. 29




Kialakul feladat- és kötelességtudata.




A szükségleteinek ellátásához rendelkezik mindazokkal a készségekkelképességekkel, melyekkel ezen tevékenységeket önállóan képes végezni. (tisztálkodás, öltözés, étkezés, stb.)

Szabadidős tevékenységek:


Képes érdeklődése és kedve szerint tevékenységet választani.




Felszabadult, tevékeny, tevékenységeit örömmel végzi.




Egyéni alvásigényének megfelelően képessé válik a felkínált alternatív lehetőségek közül szükségleteinek megfelelőt választani.

30

7. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

7.2.A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

7.2.1.Anyanyelv

A szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak legfontosabb eszköze a beszéd. Ezért az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet tölt be óvodai nevelésünkben. Nagy jelentősége van

a pedagógus személyes példamutatásának az igényes

nyelvhasználat tekintetében is. Korai gyermekkortól kezdődően vers , - mese,

az irodalom, soha nem múló

ezért minden lehetséges időben élni kell az

a

mondóka,

hatást

gyakorol a gyerekekre,

irodalmi

nevelés lehetőségével.

Nagy szerepük van a ringatóknak - lovagoltatóknak

a

gyermekek érzelmi

kötődésének kialakulásában. Az érzelmi kötődés, mely a gyermeket az óvónőhöz fűzi, elősegíti a szóbeli megnyilatkozást. Az óvodai élet gazdagsága, a szóbeli közlést kiváltó nyugodt, derűs légkör alapja az anyanyelvi óvónő változatos eszköztárral naponta juttatja

a

nevelésnek.

gyermekeket

Az

irodalmi

élményekhez / mese - vers stb. /. A könyv

szeretetére

rendelkezésre

elegendő,

nevel,

gondoskodik

arról, hogy mindig álljon

esztétikus nézegetni való könyv. Gyakran nézeget,

olvasgat a gyerekekkel együtt. Mindezek megalapozzák a képességét, nő a gyermekek általános kultúrája. Alkalmassá szereplésre, verbális megnyilvánulásra

és

szívesen,

társas érintkezés válnak

önálló

spontán dramatizálnak -

báboznak. Az

otthoni

nyelvi

környezet

meghatározó

szempontjából. 31

a

gyermek

beszédfejlődése

Fejlesztési feladataink körvonalazásához nélkülözhetetlen a családi környezet megismerése. A hátrányok csökkentése érdekében az idegen anyanyelvű, illetve az ingerszegény környezetből érkező gyermekek beszédfejlesztésére különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A

beszédében akadályozott, megkésett beszédfejlesztésű ,hibás hangképzéssel

küzdő

gyermekek

fejlesztését

óvodánkban fejlesztőpedagógus-logopédus

segíti, a kerületi beszédjavító munkatársával együttműködve. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére


Közlési vágya beszédre készteti




Képes élményeit megfogalmazni




Kialakul anyanyelvi bázisa ( aktív - passzív szókincs )




Gondolatait, érzelmeit összefüggően képes megfogalmazni




Beszéde érthető




Kialakul irodalmi érdeklődése ( bábozás, dramatizálás, önálló előadásmód)




Kialakul beszédfegyelme

7.2.2.Matematika

Az

óvodába

kerülő

gyerek már felfigyel

a dolgok minőségi-mennyiségi

összetevőire, érdeklődik a matematikai információk iránt. Az keretében

erre

óvodai

kell építenünk. A gyerekek a tevékenységek során

bármely szakában ismeretekre

tesznek szert,

a

nap

tapasztalatokat gyűjtenek / pl.

kiránduláson a fa törzsét hányan érjük át? / Fontos ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a biztosítása.

32

nevelés

Figyelünk arra, hogy legyen lehetőség rácsodálkozni összefüggésekre, megoldani problémákat. A 3 – 5 éves gyerekek matematikai ismereteiket elsődlegesen a játéktevékenységeiken keresztül szerzik. 5 éves kortól feladatunk meglévő tapasztalataiknak, ismereteiknek rendszerezése. Erre felhasználható a kötött a páros ill. a mikro csoportos szervezési forma . Ne feledjük, azonban, hogy elsődlegesen a

játék, az aktív cselekvéssel járó

ismeretnyújtás a leghatékonyabb.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére


Biztonsággal eligazodik tízes számkörben




Kialakul mennyiségfogalma




Helyesen használja a térbeli relációkat




Képes a téri irányok, arányok differenciálására




Matematikai gondolkodása fejlődik




Összefüggéseket felfedez

7.3.Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 7.3.1.Természet - társadalom - ember

A

programunkban

foglalkozások

megfogalmazódó

rendszerében

célok

eléréséhez a komplex

széles teret biztosítunk a környezeti nevelés, a

környezettudatos magatartás kialakításához, környezeti

kultúra

megéléséhez és

átadásához. E mellett feladatunknak érezzük a természet megszerettetését, a környezettel kapcsolatos látásmód és viselkedéskultúra formálását, alakítását. Így

válhatnak

gyermekeink

az őket körülvevő mikró és makro környezet

állandó és változó szépségei iránt fogékony, a természetet szerető,

óvó és védő

emberekké. Mindezekhez kicsiny óvoda kertünk szűk lehetőségeit kihasználva megteremtjük a lehetőséget az évszaki változások folyamatos megfigyeltetésére, 33

munkavégzésre,

növények

ápolására. Változatosan szervezett

megismertetjük gyerekeinket a közvetlen közelben felfedeztetjük

1-1

épület szépségét, híres

Rendszeresen teszünk kirándulásokat a esetenként a családokkal

napi sétákon

lévő utcákkal,

házakkal,

épületeinket, építményeinket.

természetes környezet megismerésére,

közösen is. Egy - egy helyre visszatérő látogatásokat

teszünk, így mód nyílik az évszakok változását, a

természet gazdagodását

megfigyelni. ( Vadaspark,

Állatkert, Normafa, Városliget,

Margitsziget,

Gellérthegy,

Gyümölcsös, Duna part ) A

kirándulások

során

egy - egy alkalommal

gyógynövények gyűjtésére is

sort kerítünk.(hárs, csipkebogyó, bodza ) Felhasználásuk is a természethez való kapcsolódást jelenti. Igyekszünk minél többször az állatok közelébe kerülni, ezért bérletet

váltottunk az Fővárosi

Budakeszi Vadasparkba,

Állatkertbe

gyakran

megyünk a

állattenyésztő telepet látogatunk, ahol a háziállatokat

láthatjuk természetes környezetben. A csoportokban megteremtjük a lehetőséget: élősarok és akvárium gondozására. Játszóudvarunkon megteremtjük a feltételeket minden csoportnak saját kiskert gondozására ,ápolására. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyerekek otthoni kedvenceiket bemutathassák társaiknak pl: állatok napja keretében. A tapasztalatszerzés lehetőségeit gazdagítjuk változatos,

egy-egy

témakörhöz

kapcsolódó múzeumi látogatással. (

Petőfi Irodalmi Múzeum, Néprajzi Múzeum,

Mezőgazdasági Múzeum,

Közlekedési Múzeum,

Nemzeti Múzeum, Természettudományi Múzeum,

Szentendrei

Múzeum.)

A

Szabadtéri

dohányzásmentes

óvodai

program hozzájárul a gyermekek egészséges,

környezettudatos magatartásának formálásához. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság

által kidolgozott „ Tűzet viszek” c. projekt

bázisintézményeként a természetes környezet védelemére neveljük gyerekeinket. Az anyagok újra feldolgozásának lehetőségei, a szelektívhulladék gyűjtés szerepének megismerése mind –mind hasznos ismereteket nyújtanak. 34

Teret biztosítunk a városi környezetben is fellelhető néphagyományok és szokások

átörökítésére.

Segítjük azok mindennapi tevékenységekbe épülését.

Csak olyan témát dolgozunk fel melynek van élményalapja. A

spontán,

szerzett

alkalomszerűen

végzett

tapasztalatokat, élményeket

megfigyelések, beépítjük

gyűjtések során

közös tevékenységeinkbe,

ezzel is segítve a gyerekek ismereteinek bővítését.

7.3.2.Születéstől - felnőttkorig

A

helyes

magatartásformák elsajátítása, a szokások, szabályok kialakítása az

óvodai élet minden pillanatában jelen kell legyen. Ennek eredményeként gyermekek képesek lesznek a társadalmi környezetben való

a

eligazodásra,

megfelelő tájékozottsággal rendelkeznek önmagukról és közvetlen környezetükről, a velük érintkező, velük kapcsolatban lévő emberekről. Ismerik a környezetükhöz való alkalmazkodáshoz szükséges alapvető szociális magatartásformákat. Az

óvodai

tisztelet,

nevelés minden területén figyelmet fordítunk az egymás iránti

megbecsülés,

fogékonyság

tolerancia

fejlesztésére.

kialakítására,

az élmények iránti

Ezt segíti a biztonságot nyújtó, szeretetet adó,

megértő, fejlesztő környezet. Ezek megvalósításához mindig szem előtt tartjuk az óvodapedagógus és az óvoda

minden dolgozójának modell szerepét.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:


Megfelelő tájékozottsággal rendelkezik önmagáról, családtagjairól, közvetlen környezetéről
Képes ok – okozati összefüggéseket felfedezni
Ismeri a természeti – társadalmi környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges alapvető szociális magatartásformákat
Megszilárdultak benne, szokásává váltak a természettudatos környezeti magatartás alapjai 35


Időbeli tájékozottsága megbízható (évszak, napszak)
Képes a látott, tapasztalt dolgok jegyeit felismerni, azok alapján csoportosítást végezni
Kialakul a természet esztétikumát megérző – megélő képessége és megóvó magatartása
Ismerkedik a szülőföld, a hazai táj hagyományaival, szokások és tárgyi kultúránk értékeivel

7.3.3.Művészeti tevékenységek / ének-zene;énekes játék;tánc;mese-vers;rajzolás;festés;mintázás;kézi munka /

A

művészeti tevékenységek sokszínű, változatos lehetőséget kínálnak a

gyermekek

ötleteinek,

önkifejezésre.

aktivitásának,

Mindezek

kreativitásának

komplex

kipróbálására,

megvalósítását

jól

segítik

az a

néphagyományok, népművészetek. A népmese, népzene, népköltészet, népművészet gazdag tárháza számos nevelési, és személyiségfejlesztési lehetőséget kínál. A népi játékok jókedvet, vidámságot, örömöt változatos játékötleteket jelentenek a gyermekek számára. Miközben érzékelik nyelvét, megtanulják Alkalmazzák

a

a magyar dal,

a játékszabályokat,

kapott, vagy

szükségképpen fejlődik mozgásuk

és

alávetik magukat

megszerzett is.

tánc

Helye

szerepet van

itt

játék azoknak.

és

közben

az ügyességnek,

szemfülességnek, gyorsaságnak, leleményességnek. Közben képességeik alakulnak, érzékszerveik finomulnak. Hiszen a játékhoz erre

van szükség.

Amikor

a gyermek

a szerep szerinti feladatokra

koncentrál, akkor emlékezik, gondolkodik, kombinál. Fogalmak,

szabályok,

párbeszédek

és

tennivalók egész sorát kell

megjegyeznie, alkalmaznia. A gyermekek új szavakkal, kifejezésekkel népi szólás - mondásokkal ismerkednek meg. Ízlelgetik, gyakorolják, majd azokat

és

alkalmazzák

egyben elsajátítják az anyanyelv szavainak, és mondatainak helyes 36

hangsúlyát, ritmusát, zenéjét. A régi szokások felelevenítésével olyan közösségi játékokat teremtünk, melynek során a gyerekek közvetlen átélt élményeik alapján válhatnak részeseivé a ismeretgyűjtésnek.

hagyományon

Eközben

alapuló

vidám

szórakoztatásnak,

fejlődik közösségi érzésük, erkölcsi kultúrájuk,

anyanyelvi

ismeretük,

beszédkultúrájuk,

művészi, esztétikai

érzékük,

hallásuk és

mozgáskultúrájuk. A mindennapok során mindig biztosítjuk a

gyermekeknek a szükséges és változatos eszközt, megfelelő helyet és időt, hogy kedvük, érdeklődésük szerint megvalósíthassák válogatás lehetőségét a bábozás,

dramatizálás

önmagukat.

Biztosítjuk

a

eszközei közt, igény szerint

készíthetnek bármikor kiegészítőket. Megismerhetik, és A kiemelkedően

érdeklődés szerint használhatják a zenei hangszereket.

tehetséges gyermekek

fejlődését érdeklődésüknek megfelelő

lehetőségek biztosításával segítjük pl.: zene, néptánc ,rajz, stb. A művészeti tevékenységek köréből kiemelten segítjük az agyagozással, kézművességgel,

szövéssel, fonással, origamival stb. kapcsolatos tevékenységek

létrejöttét, melyek művelése segíti a finommotorika fejlődését. Óvodánk kézműves műhelye jó lehetőséget ismerkedésre, lehetővé behatóan

teszi

ismerkedjenek

hogy a

kínál a fazekassággal való

gyerekek kedvük, igényük

szerint

különböző technikákkal.( agyagozás, korongozás,

pingálás, égetés, simítás, formázás )stb. és maradandó alkotásokat, ajándéktárgyakat hozzanak létre.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

Mese - vers


Kialakul a mese és vers iránti szeretete




Szívesen hallgat és ad elő csoportban és egyénileg verset, mesét




Ismer klasszikus és kortárs gyermekirodalmi alkotásokat 37




Képes felidézni egy-egy mű tartalmát, lényeges fordulatait




Kedvelt tevékenységükké válik a bábozás, dramatizálás




Képessé válik önmaga is rövid történeteket alkotni




Kialakul megbízható verbális memóriája




Emlékezetében fel tud idézni 10-14 mondókát; 6-8 verset;15-20 mesét

Ének – zene-tánc


Kialakul ritmusérzékük ,érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát




Képesek ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni




Kialakul belső hallásuk




Ismerik – megkülönböztetik a zenei fogalom párokat




Kialakul a zene szeretete, a zene mint örömforrás érzése




Bátran, önállóan vállalkozik ismert dalok éneklésére

Ábrázolás /rajzolás,festés,mintázás,kézi munka/


Képessé válik alkotó fantáziájának, képzeletének megjelenítésére




Tud bánni a szükséges eszközökkel, ismeri azok funkcióit




Egyre fejlettebbé válik a kéz finommozgása




Tér, forma és szín érzéke megbízható




Tud különbséget tenni szép és csúnya közt, esztétikai érzéke fejletté válik

38

7.3.4.Mindennapi testnevelés - Mozgás

A

gyermekek egészséges testi fejlődése

csakis rendszeres, az életkornak és

fejlettségnek megfelelő idejű és tartalmú testnevelésen keresztül valósulhat Óvodánk

feltételei

jók :

jól

felszerelt

tornateremmel rendelkezünk, ahol

minden csoport rendszeresen - minden nap - tartalmasan tervezett, gyermekek által

szabadon választott

meg.

módon

végezhet

vagy a különféle

mozgásgyakorlatokat, mozgásos játékokat. Óvodánk udvara lehetőséget szabadtéri

nagymozgások

nyújt

gyakorlására, egyensúlyozásra, függeszkedésre,

mászásra, hintázásra, lengésre. Mind ezek a mozgásformák

hozzájárulnak a

gyermekek szervezetének erősítéséhez,általános kondíciójának javításához. Mozgásos

játékaink

(tánc,körjátékok,

)

beépülnek

a

mindennapi

tevékenységeinkbe, kihasználva a gyermekek spontán mozgás kezdeményezéseit. A

heti kirándulások,

a terepjárásra stb.

túrázások során mód nyílik a levegőzésre, napfürdőre,

A nagyok számára szervezett

vízhez szoktatás, néptánc

lehetőségét

korcsolyázás,

biztosítjuk,

ezzel

edzettségük, fegyelmük, mozgás- koordinációjuk, kitartásuk Úgy gondoljuk, hogy helyi

adottságainkból

adódóan

is stb.

kiemelt

úszás segítve alakulását. figyelmet

szükséges fordítanunk a gyermekek edzésére, mozgására, egészségmegóvására. A preventív feladatok ellátására minden csoport testnevelés anyagába beépítettük a

GERINC

melyek

a

szolgálják.

hát

GYÓGYÁSZATI TÁRSASÁG által ajánlott tornagyakorlatokat, feszítőizmainak erősítését, a láb boltozatának

Mindezzel megelőzhető

a gerincferdülés,

megerősítését

korrigálhatók

az

enyhébb tartáshibák, ill. lúdtalp. Munkánkat sok tornaeszköz segíti pl.: KTK, Body roll, trambulin, kötelek, gördeszka, ugrószekrény,

léglabda,

magasugróléc,

bordásfal tipróka,

kis

Ayres eszközök, és nagy labdák

torna botok, tüskés labda, babzsák stb. Ezen eszközök kiváló lehetőséget nyújtanak a speciális ,egyéni készségek fejlesztéséhez. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegrendszert érését,fejlődését segítő játékokra, olyan eszközök használatára,amelyek a későbbi iskolai kompetenciák kialakulását 39

megalapozzák. Pedagógusaink személyisége, szakmai felkészültsége biztosítja gyermekeink számára

a speciális mozgásfejlesztést is. Két pedagógusunk

rendelkezik speciális mozgásterápiás végzettséggel (Szenzoros integrációs terápia, Alapozó terápia), melyet a gyakorlatban is alkalmazunk.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •

Kedveli a mozgást, a mozgásos játékokat

•

Biztonságosan mozog

•

Térbeli tájékozódása megfelelő

•

Jó az állóképessége és megfelelően terhelhető

•

Képes szabályokat alkotni, ill. elfogadni

•

Megfelelő mozgáskoordinációval rendelkezik

•

Sikert - kudarcot egyaránt képes elfogadni

7.4.Angol nyelv

Az Európai Unió az Unión belüli kapcsolattartás, együttműködés, tanulás és munkavállalás miatt prioritásként kezeli a többnyelvűséget. A nemzeti nyelvek és kultúrák tiszteletben tartása mellett oktatáspolitikai célként tűzte ki, hogy a térségében élők az anyanyelvükön kívül lehetőleg még további két nyelvet sajátítsanak el.

Az idegen nyelv korai tanulásának Magyarországon eddig szinte kizárólag csak a nemzetiségi, kisebbségi nevelés – oktatás területén voltak hagyományai. Azonban az óvodás korú gyermekek nyelvtanítására irányuló társadalmi igény az elmúlt években megnövekedett hazánkban. Az idegen nyelv tanulásának módja és körülményei életkoronként természetesen jelentősen eltérnek egymástól. Az elmúlt 40

évtizedek kutatásai azt bizonyítják, hogy a korai nyelvelsajátításnak intézményes formában csak akkor van létjogosultsága, ha a feladatot speciálisan képzett pedagógus látja el, illetve ha a nyelv elsajátítása játék, mozgásos és érzékszervi tapasztalatok, egyéb gyermeki tevékenységek közben természetes módon történik. Angol óvodai nevelési programunk megalkotásakor a Magyarországon már bevált eredményekre

támaszkodtunk,

tanulmányoztuk

a

korai

nyelvelsajátítás

szakirodalmát, magyarországi és külföldi gyakorlatát, és sokat merítettünk az ELTE TÓK képzési programjából (Kovács 2009/a).

Játékos idegennyelv-elsajátítás programunkban Kutatások bizonyítják, hogy kisgyermekkorban egy második nyelv elsajátítása fejleszti a gyermek agyának idegpályáit. Fejlődik hallása, az általános intelligenciája, kommunikációs készsége, nyitottabbá és kezdeményezőbbé válik.

„…A gyermek nem szándékosan, tudatosan tanulja az idegen nyelvet, hanem, az anyanyelv elsajátításához hasonló módon, mintegy akaratától függetlenül, más tevékenység közben elsajátítja.” (Kovács 2009/b 20 old.)

A gyermekek idegen nyelvvel való ismerkedését minél korábban érdemes elkezdeni, ugyanúgy, mint ahogy ismerkednek az óvodában a mozgással, énekléssel, mondókázással. Így alapozzuk meg a szocializálódás alappilléreit. „…a fiatal nyelvtanulók jobban tudnak alkalmazkodni az idegen nyelv fonológiai rendszeréhez, fogékonyak a hangok és a nyelv ritmusa iránt, élvezik az új, ismeretlen hangok és az új intonációs minták képzését, valamint kevésbé gátlásosak és aggodalmaskodók.” (Kovács 2009/b 21. old) A gyermekek természetes módon, a mindennapi tevékenységeken keresztül ismerkednek az idegen nyelvvel, úgy mint a saját anyanyelvükkel. •

játékosan

•

mozgással

•

zenével 41

•

mesével

•

kreatívan, kézműves tevékenységgel

A gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve megragadjuk és fenntartjuk az érdeklődésüket kizárólag játékos formában. Minden nap több órán keresztül játék szituációkban, dalokon, meséken, éneklésen, mozgáson át juttatjuk ismeretekhez, élményekhez a gyerekeket. Segítségül híva a nonverbális eszközöket is /arcjáték, hanghordozás, testtartás, gesztikulálás, mimika. Tesszük ezt oly módon, hogy a csoportban két nyelven folyik az élet, különböző napszakokban, változatos formában, a magyar és az idegen nyelvi pedagógus egyidejű jelenlétében. Nem nyelvtanulásról van szó, hanem az idegen nyelvvel való játékos ismerkedésről. Itt kiemelnénk a nyelvtanulás és nyelvelsajátítás közötti különbségeket. (Krashen /1981/ nyomán)- Kovács 2009/b. 36. old Szempontok

Nyelvelsajátítás

Nyelvtanulás

Mentális vezérlés

Nem tudatos

Tudatos

Cél

Az üzenet átadása

A nyelvről való tudás átadása

Fókuszban

A nyelvi funkció

A nyelvi forma

Legfontosabb érték

A kockázatvállalás

A nyelvi precizitás

Tanári szerep

Partner, beszélgetőtárs

Előíró, irányító és ellenőrző

Tanulói szerep

A szabályokat érzi

A szabályokat követi

Hibajavítás

Nem ajánlott, gátlást

Kötelező része a

okoz

folyamatnak

A kommunikáció

Folyamatjellegű

Produktumjellegű

Eredményesség

Viszonylag lassú

Viszonylag gyors

A tevékenységközpontú óvodai programunk kedvező hátteret nyújt az idegen nyelv iránti érdeklődés felkeltéséhez, hiszen az óvodai élet mindennapjait, 42

tevékenységeit dolgozzák fel anyanyelven és idegen nyelven is. Célunk a gyermekek pozitív attitűdjének kialakítása és a kommunikatív kompetencia fejlesztése.

A program sikerének feltételei: • Tevékenységközpontú óvodai programunk megfelelő tárgyi feltételeit kiegészítettük a nyelvi játékos ismerkedéshez szükséges eszközökkel: CD-k, filmek, zenei anyagok, mesekönyvek, dalos-és mondókás könyvekkel. • A 2010/2011-es tanévtől az önkormányzat lehetővé tette, hogy egy olyan óvodapedagógust alkalmazzunk, aki képes a korosztály angol nyelvi fejlesztésére. Ez a pedagógus az ELTE Tanító és Óvóképző Karán speciális képzést kapott erre a feladatra. • A folytonosság lehetősége biztosítva van, mert a gyerekek folytathatják a programot későbbi életkorban a Szent István Általános Iskola Angol-magyar két tanítási nyelvű osztályában.

Cél: • Elsődleges cél olyan

nevelési módszereket alkalmazni a gyerekek korai

idegen nyelvi oktatásában, hogy az idegen nyelvet hasonló módon sajátítsa el, mint az anyanyelvét, nem nyelvtani struktúrákat oktatva hanem kommunikációs helyzetek teremtésével. • Nem úgy tekinteni a nyelvre mint egy önálló tevékenységformára, hanem mint egy eszközre amit használunk arra, hogy egyéb tevékenységeket hajtsunk végre • Célunk, hogy lehetőséget kapjon minden kisgyermek - a szülők anyagi helyzetétől függetlenül- egy idegen nyelv játékos megismerésére. Jelenleg 4 csoportban tudjuk ezt a lehetőséget biztosítani és reméljük, hogy a jövőben a többi csoportban is lesz erre lehetőség.

43

Tartalom: • Cselekvésen alapuló nevelés, melyben a gyerek mindig tevékenykedik. A gyermek tevékenységeit kíséri az idegen nyelven elhangzó segítség. • Az ismétlés kulcsfontossága, hogy a gyerek nagyon sokszor hallja ugyanazokat a szavakat, szókapcsolatokat minden nap, naponta sokszor • A természetes élethelyzetben zajló kommunikációs tartalmak elsajátítása (nyelvszerkezet, hangok ejtése, hanglejtés, szókincs). • Az idegen nyelven elhangzó szókincs az óvodai élet mindennapjaihoz kapcsolódjon, kapcsolódva mind a gondozási feladatokhoz, munkajellegű feladatokhoz és egyéb tevékenységi formákhoz. Így szókincsüket valóságos szituációkhoz kapcsoljuk. • Párhuzamosan együttműködve a csoport felnőtt dolgozóival, aktívan bekapcsolódva a csoport mindennapi tevékenységeibe. • Nyelvfejlesztés a mindennapi életen túl, a művészet eszközeinek segítségével (énekek, mondókák, kiszámolók, körjátékok, könnyen bábozható mesék).

A program beválásának vizsgálata

A program bevezetése évében A bevezetést követő első nevelési évben folyamatos megfigyelés alatt tartjuk a programot.

Nevelési év végén értékeljük a program működését, a szülői

visszajelzéseket, áttekintjük a módosítás, kiegészítés szükségességét.

A program bevezetése után

44

Az V. kerületi Szent István Általános Iskolával való

együttműködésünknek

köszönhetően

fejlődését,

nyomon

tudjuk

követni

eredményességét.

45

gyermekeink

munkánk

A fejlesztés tartalmi eszközei

Mese, vers Mind az anyanyelvi mind az idegen nyelvi nevelés fontos eszközének tekintjük a mondókázást, a versmondást és a mesehallgatást. A gyermekeknek készen kapott szép szövegeket mondunk. Az eredeti hangzásuk, ritmusuk, hangulatuk, a képi erejük adja pótolhatatlan szerepüket.

Feladataink Versek, mondókák, rövid mesék segítségével megszerettetjük az angol nyelvet. A gyermekeknek kínált első irodalmi művek mindenképp a mondókák és a versek. Kiválasztásukkor

ügyelünk

arra,

hogy

játék,

mozdulat,

vagy

kifejező

metakommunikáció, eszköz, pl. báb kapcsolódjon hozzájuk, nyelvezetük kezdetben minél egyszerűbb legyen. A mozgás, tánc a gesztusok, mimikai játékok a nem verbális kommunikáció legősibb eszközei. Az idegen nyelv megismerésében, elsajátításában fontos szerepet szánunk nekik. Jellemzően rövid idegen nyelvű mesét választunk a gyermekek számára és főként akkor, ha már egy bizonyos szókincsbázis, beszédértés birtokában vannak. Olyan egyszerű meséket mondunk eleinte, melyeket a gyerekek már saját anyanyelvükön jól ismernek. A szöveg megértését mindig nonverbális eszközök, képek, képeskönyvek, segítségével készítjük elő és érjük el. Később már bővebb szókincs birtokában egyszerű cselekményű történeteket választunk, alkalmasnak ítéljük pl. a láncmeséket, a szépen lerövidített, egyszerűsített történeteket. Fejlesztjük a szókincsüket, igyekszünk fenntartani a gyermekek érdeklődést az idegen nyelv iránt, sikerélmények biztosításával (pl. bábozás, dramatizálás) motiváljuk őket.

46

Ének, zene, énekes játékok Az éneklés, a zenehallgatás formálja az ízlést és a zenei képességeket. Más népek zenéjének dallamvilága, szövege pedig változatos esztétikai élményt nyújt. Az idegen nyelvű énekek éneklése, dalosjátékok játszása, vagy a tánc motívumok tanítása közben fejlődik az aktív szókincs, a gyermekdalok hallgatása pedig a passzív szókincs növekedését szolgálja. Mindkettő segíti a helyes kiejtés kialakulását.

Feladataink Óvodásaink számára rendszeresen kínálunk mozgással kísért énekeket, énekes játékokat és gyakran játsszuk azokat. Emellett többször hallgattatunk eredeti angol hanganyagokat, főként azért, hogy az angol népi gyermekdalokat és műdalokat megismertessük, hangzás és ritmus világukat érzékeltessük, s ezeket később együtt énekeljük. A zenei anyagot a gyerekek aktív és passzív szókincsének fejlesztésére is használjuk. A szövegek mellett megnevezzük a dramatikus kellékeket, a ritmus eszközöket, a téralakzatokat, irányokat, tánclépéseket.

Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermekek elsődleges önkifejezési formája óvodás korban a vizuális alkotás. A tevékenység közben zajló beszélgetés, irányítás egyúttal észrevétlenül avatja őket az idegen nyelv elsajátításának aktív résztvevőjévé. Önkéntelenül alkalmazzák a tevékenység során használt idegen nyelvi kifejezéseket, tanítják, segítik egymást a nyelvgyakorlásban.

Feladataink A kreatív foglalkozásokon elősegítjük azt, hogy a gyermekek tevékenység közben ismerkedjenek a vizuális technikák (tépés, vágás, ragasztás, rajzolás, festés, karcolás, ..) és a hozzá kapcsolódó különféle eszközök ragasztó, ceruza, ecset, festék, …) 47

nevével (papír, olló,

azok helyével (polcon, szekrényben, kosárban, ….), a színekkel, a képalkotás alapformáival (ház, ajtó, kémény, nap, felhő, testrészek, érzékszervek…). Arra törekszünk, hogy a gyermekek állandóan hallják és használják az adott szókincset, értsék közlésformáinkat, rövid utasításainkat. Módszertani alapelvünk: Mondjuk, mutatjuk.

A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerése számtalan lehetőséget biztosít a szókincsbővítésre. A nevelési területen belüli fontos feladatunk a közvetlen társadalmi és természeti környezet megfigyeltetése, megismertetése, a természetismeret, természetszeretet, környezetvédelem megalapozása. Emellett e terület matematikai vonatkozásban a környezet mennyiségi és formai viszonyaival való ismerkedést is jelenti.

Feladataink A környező világ megismertetése kapcsán végzett valamennyi gyermeki tevékenység közben fejlesztjük a gyermekek aktív és passzív szókincsét, kommunikációs készséget, kereső, kutató, felfedező aktivitásukat, pozitív érzelmeket, harmonikus viszonyt alakítunk ki a környezet irányába. A szókincs fejlesztés témakörei: Társadalmi környezet: család, munka, egyes foglalkozások, alapvető emberi viszonyok, viselkedésszabályok, közlekedés, embert szolgáló eszközök. Természeti környezet: évszakok, napok, hónapok, napszakok, időjárás, élőlények, élőhelyek, jeles napok, természetjárások, ételek, zöldségek, gyümölcsök. Matematika: tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, számok, formák, mennyiségek

48

Nagymozgásos, szervezett tevékenységek A gyermekek akár a teremben, akár a szabadban végeznek változatos mozgásformákat, megismerik testrészeiket, s azok funkcióit térben elfoglalt helyzetüket, kapcsolatba kerülnek társaikkal, környeztük tárgyaival, az udvarral.

Feladataink Mozgást

kísérő

hintáztatókat,

mondókákat, lovagoltatókat,

dalocskákat sétáltatókat.

használunk,

gyakoroltatunk

Versenyjátékokat,

pl.

mozgásos

szabályjátékokat játszunk, miközben megismertetjük a gyermekekkel a játékhoz illő mondókákat, vezényszavakat. Mozgás, tornázás közben átadjuk a mozgásformák (guggol, hajol, emel, érint, fordul, fut, dob, áll, …), mozgás módok ( gyorsan, lassan, nyújtva, egyenesen, magasra, szép, pontos, …),

testrészek nevét.

Természetes módon használjuk a fő iránymezőket (fel, le, elöl, hátul, oldalt, mellett, jobb, bal, közép), vezényszavakat. Gyakoroljuk a tornaeszközök (labda, karika, pad, zsámoly, …), a tornaruha nevét. Megnevezzük az udvari játékszereket (homokozó, csúszda, hinta, függeszkedő …), homokozó játékokat (homok, vödör, lapát, szita, …).

Programunk sikerétől függően, reméljük, hogy az eljövendő nevelési évben vagy években újabb idegen nyelvi pedagógus alkalmazására kerülhet sor, lehetővé téve az óvoda minden kisgyermeke számára a játékos idegen nyelvvel való ismerkedést.

49

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Kimeneti követelményként nem támasztjuk a gyerek felé, hogy önálló nyelvi produktumot hozzon létre, megelégszünk azzal, ha a gyerekek az idegen nyelvi üzeneteket megérti, cselekvéssel reagál azokra.

A gyermekek személyiségétől, kezdeményező kedvétől és egyéni fejlődési szintjétől is függ, hogy óvodáskora végére létre hoz-e önálló idegen nyelvű produktumot. A program célja nem csak az idegen nyelv elsajátítása, hanem egy nyitott, kezdeményező és többoldalú gyermek nevelése, aki a jövőben merni fog idegen nyelven megszólalni, metakommunikációs eszköztárát bátran használni. Legfőbb célunk, hogy a gyermek szívesen és aktívan vegyen részt az angol nyelvű tevékenységekben, így ezzel bővül aktív és passzív szókincsük.

8. MULTIKULTURÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS NEVELÉS

Az Európai Uniós csatlakozásunk óta számottevő azoknak a gyermekeknek az aránya, akik kétnemzetiségűek vagy hazánkban letelepülő családok Európából, DélAmerikából, Közel-Keletről, Távol-Keletről, Afrika országaiból. A gyermek csoportok összetételét tovább színesítik a magyar anyanyelvű , ám más kultúrához is tartozó romák és a határon túli magyarok jelenléte .Fontos számunkra ezen gyermekek nemzeti identitása , nyelvük ,kultúrájuk, szokásaik megőrzése. Célkitűzésünk a nemzeti kultúra értékeinek megőrzése, a hagyományok ápolása, amelyek az egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlása során valósulnak meg . Hagyományaink ápolását a szülők számára szervezett nyílt napok, közös ünnepségek megrendezésével segítjük elő./ Pl. Nemzetiségi hét, Bástyanap, Hagyományőrző programok….stb./ A mindennapi gyermeki tevékenységek közé illesztjük azokat a programokat, amelyek különleges élményt nyújtanak az érzelmeken és az együttműködésen 50

keresztül, toleranciára egymás elfogadására nevelnek és a gyermekekhez közel álló formában erősítik az emberi kapcsolatokat a kultúrák és a népek között. Szervezett multikulturális programjaink/ kiállítás , játszóház, gasztronómiai bemutató, zenekuckó ,táncház …stb…/elősegítik a nyelvi és kulturális különbségek természetes elfogadását.

9. TŰZVÉDELMI PROGRAM A tűzvédelmi program bázisintézményeként keressük a további együttműködési lehetőségeket. Rendszeresen szervezünk a témához kapcsolódó programokat.

Az óvodai tűzvédelmi program célja, hogy megtanítsuk a gyermekeknek az alapvető

tűzvédelmi

ismereteket.

Rávilágítsunk

a

tűzzel

kapcsolatos

veszélyforrásokra és azok elhárításának módját játékosan megismertessük velük. Meghívott vendégek bevonásával betekintést kapnak a gyerekek a tűzoltók veszélyes, de létfontosságú munkájába. Ha lehetőségünk adódik, látogatást teszünk egy tűzoltó állomáson (Gerlóczy utca).

A fentiek tükrében feladataink:
Megismertetjük a gyerekekkel: a tűz, mint barát vagy ellenség.
A tűz keletkezésének veszélyforrásaira felhívjuk a figyelmüket.
Megtanítjuk, mi a teendőnk tűz észlelése esetén.
Megtanítjuk a tűzoltók telefonszámát.
Megismertetjük az alapvető tűzoltási technikákat.

51

10. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEK Óvodánk ünnepeit a népszokások, népi hagyományok köré csoportosítottuk. Fontosnak vidám,

tartjuk, hogy az életkori sajátosságokat szem előtt tartva,

önfeledt

játékokat

éljenek át gyermekeink, melyek

olyan

maradandó

élményt nyújtanak számukra, s gazdagítják mindennapi játéktevékenységüket.

A gyermeki élet ünnepei A csoportok megközelítően hasonló módon ünneplik a gyermekek születésnapját. A szülőkkel dobozból "

közösen húzhat

gyűjtött az

apró

játékokkal megtöltött

ünnepelt. Kínálásra a csemegét az

" varázs

ünnepelt hozza,

ami az egészséges életmód, étkezés szokásainak alakítása érdekében elsősorban gyümölcs, zöldség stb..

Egyéb ünnepeink Évszakhoz kapcsolódó, néphagyományokat őrző játékok, melyekre a csoportok bensőséges, meghitt hangulatban, hosszasan készülődnek.

Mikulás Sok

titkot rejtő meglepetés - a felnőttek /pedagógusaink/bábjátéka dramatikus

játéka segíti a gyermeki fantázia,

képzelet alakulását. A közös cipőtisztítás

elmaradhatatlan esemény, majd a

meglepetés, a cipőbe rejtett ajándék ( alma,

dió, mogyoró )

Karácsony – Adventi készülődés Elsősorban családi ünnep. December az

izgalom.

készülődéssel telik, s egyre fokozódik

Első lépés az Adventi koszorúkészítés, mely a csoportokban

szülőkkel közös program, majd készülhet a gyertya, sülhet a mézeskalács, sok szép közösen készített fenyődísz. Ilyenkor búzát ajándékot készítenek szüleiknek. A

is

nagyobbak 52

hajtatunk.

A

Betlehemes

gyerekek játékkal

kedveskednek

az időseknek, ill. az egész óvodának az utolsó munkanapon a

tornateremben.

Farsang - Kiszézés Mókás,

vidám

szóval,

dobbal,

esemény,

melynek része a KISZE báb készítése és hangos

kereplővel,

mondókázással

történő " elégetése ". Egy,

vagy több napig is tartó mulatság, mely évről évre változatos módon szerveződhet. A mulatságot megelőzi a maskarák, maszkok,

álarcok

készítése vidám,

mókás télűző rigmusok megismerése. A mulatságot a „KOLOMPOS” népzenei együttes teszi hangulatosabbá.

Hazafias ünnep: Március 15. Szintenként, életkornak megfelelő módon illesztjük programunkba. Kokárdát készítünk, felvonulunk, katonásdit játszunk, huszárnótákat tanulunk, Petőfi

verseket

olvasunk, ellátogatunk az

Irodalmi, és a

Hadtörténeti

Múzeumba, a Petőfi szoborhoz, vagy a Nemzeti Múzeumba.

Húsvét – Népi játszóház A csoportokban felelevenítjük a népszokásokat, beszélgetünk róluk. A fiúk locsoló versekkel ismerkedhetnek, a lányoké a készülődés ( nagytakarítás, sütés ). A hímes tojás festése elmaradhatatlan mozzanata az ünnepi készülődésnek

Anyák napja A gyerekek az életkori sajátosságokat figyelembe véve meglepetést készítenek, verseket, dalokat tanulnak erre az alkalomra. A kisebbek otthon családi körben adják át ajándékaikat, a nagyobbak közösen, rövid köszöntéssel csoportszobájukban látják vendégül édesanyjukat.

53

Gyermeknap Közös óvodai program az „Egész napos" kirándulás ahol sok móka, versengés, vidámság zajlik a szabadban. Az elemózsiát kosárban visszük.

Családi sportnap – családi kirándulás Csoportonként más – más módon szervezett program, mely a gyermekek-szülőkóvodapedagógusok közös döntése alapján kerül megszervezésre. Évente 1- 2 alkalommal.

Évzáró - Nagyok búcsúja az óvodától Csak a nagyobb csoportokban rendezzük (5-6-7 évesek), ahol rövid közös játékban az év során megismert, legkedveltebb mondókákat, verseket és dalos játékokat mutatjuk be. Az iskolába készülőket a kisebb csoportok uzsonnán látják vendégül, búcsúztatják el, ajándékozzák meg.

„ Bástya Nap” műsoros rendezvény Az óvodai alapítvány javára évente egy alkalommal műsort szervezünk, amelynek megvalósulásához a szülők aktív közreműködésére számítunk. Évente más-más ötlettel, a csoportok külön – külön de mindig a gyermekek vidám, fejlesztő szórakoztatását szolgáló programmal ( pl.: Bábelőadás ).

Nemzeti összetartozás napja Rövid megemlékezést tartunk az óvodás gyermek érzelmi szintjéhez igazodva.

Programunkhoz kapcsolódó a mindennapokat színesebbé tevő események: Madarak - fák napja, Egészég hete, Nemzetiségi hét, Föld napja, Kihívás napja, Állatok napja, zenei élmény, koncert a kerületi Zeneiskola segítségével.

54

11. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATAI

Család és óvoda kapcsolata

Nevelési céljaink elérését a családokkal szorosan együttműködve, a családi nevelést kiegészítve valósíthatjuk meg. A gyermekeknek olyan boldog óvodás éveket kívánunk biztosítani napi tevékenységeik során, ahol érvényesülhet kedvük, érdeklődésük, ötletük és megvalósulhat a gyermekközpontúság. Ezt segíti tevékenység-központú programunk. Megvalósulásához elengedhetetlen a szülők egyetértő, segítő, támogató közreműködés. Már a legelső találkozáskor igyekszünk a szülőknek megfelelő és elegendő információt nyújtani munkánkról. Ezt segíti a kerületben immár hagyományos óvodai tájékoztató kiadása, melyből a kerület minden óvodájáról képet kaphat az érdeklődő. Így legtöbbször már tudatosan keresnek fel bennünket a szülők. Igyekszünk bepillantást engedni mindennapi életünkbe, végig vezetjük az érdeklődőket az óvodán, megmutatjuk annak helyiségeit. Röviden bemutatjuk munkánkat, pedagógiai hitvallásunkat, beszélünk a szülős beszoktatásról és azokról a céljainkról, melyeket fontosnak tartunk. Már ilyenkor kérjük a szülők javaslatát, igényét, hogy mit vár az óvodától. Amennyiben a kisgyerek is ellátogat hozzánk, szeretettel fogadjuk, ha szeretne játszani, szívesen látjuk a csoportban. A család - óvoda kapcsolatának hagyományos módjai

mellett / fogadó -

óra, szülői értekezlet / alkalmazkodunk a feladatokhoz és a szükségletekhez. Az óvodapedagógusok egyéni ötleteik alapján változatos programokat szerveznek a szülők bevonásával.

/ játszódélután, családi kirándulás, családi sportnap,

jótékonysági rendezvény, mely a „Bástya nap" elnevezést kapta / Nagy vonzerőt jelent a szülők körében hogy óvodánk újszerű- nyitott, udvara, tornaterme van, világos, tágas szobáink jól felszereltek.

55

Előtérbe helyezzük az

egészséges élet alakítását és változatos tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára. A hagyományos balatoni nyári üdültetés sok családban az egyetlen lehetőség arra, hogy a kisgyermek nyaralni tudjon. Ennek pénzügyi feltételeit a fenntartói lehetőségek figyelembevételével, sikeres pályázatokkal, alapítványi támogatással és szülői hozzájárulással biztosítjuk. Az őszi erdei tábor szervezése is hasonlóan sikeres volt óvodahasználóink körében. Partnereink

igényeit

figyelembe

véve

sikeres

pályázatokkal,

alapítványi

támogatással és szülői hozzájárulással törekszünk ennek feltételeit a későbbiekben is biztosítani. A „napközis tábori” nyári időszakot is örömmel fogadják a szülők, hiszen ott is a jó levegőn változatos tevékenységeket biztosítunk a gyerekek számára / bábszínház, kirándulások, kézműves tevékenységek, szabad mozgás lehetősége, stb. / Óvodánk egyéb programjait a szülői igényeket figyelembe véve alakítjuk.

Óvoda - Iskola

Célunk, hogy gyermekeink az egyéni képességeket figyelembe véve, a játékszabadságot biztosítva, a környezetben jól eligazodó, tevékeny, jó kooperációs és kommunikációs képességekkel rendelkező, érdeklődő, az iskolai nevelésre alkalmas tanulókká váljanak.

Törekszünk óvodai életünket megismertetni az

iskolával és megismerni az iskolában folyó oktató-nevelőmunkát. A gyerekek érdekében keressük az együttműködés formáit. pl.: régi óvodások meséljenek az iskoláról , iskolalátogatás, tapasztalatcsere tanítók - óvónők között, kisiskolások bábelőadása mikuláskor, drámajáték bemutatása az óvodában. A szülők iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében tájékoztató füzetet adunk közre, (V. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ kiadványa) meghívjuk a leendő tanító nénikkel közös találkozót szervezünk. Óvodásaink közül sokan szívesen választják a közelünkben lévő

56

zenei

tagozatú

gyermekek

általános iskolát,

zenei nevelésére,

ezért

nagy

zenei képességeik,

hangsúlyt fektetünk a készségeik fejlesztésére.

A jó képességű gyermekeket ezekbe az osztályokba irányítjuk. kapcsolatot tartunk a kerület zeneiskolájával, szívesen általuk szervezett

veszünk

Folyamatos részt

az

programokon.

Intézményünk a Ward Mária Katolikus Általános Iskola és Gimnáziummal kötött együttműködési megállapodás értelmében biztosítja a vallásgyakorlásra igényt tartó családok számára a hitoktatáson való részvételt.

Bölcsőde

A kerületi bölcsődékkel törekszünk a jó partnerkapcsolat alakítására, hogy ismerjék óvodánkat és szívesen ajánlják azt. Keressük a tartalmas együttműködés lehetőségeit. Az azonos bölcsödéből érkezőknek lehetőség és igény szerint biztosítjuk, hogy azonos csoportba kerüljenek. Beszoktatás idején megszervezzük, hogy gondozónőik meglátogassák az új óvodásokat.

57

Óvodánk egyéb kapcsolatai

Nevelési Tanácsadó Fővárosi Beszédjavító Intézet Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat ESZI Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Budapest V. Kerületi Pedagógiai Intézet

A felmerülő problémák függvényében év eleji felmérés alapján a problémától függően helyben, vagy speciális szakintézményekben történik a segítségnyújtás.

Egészségügyi szervek Védőnői szolgálat Gyermekorvosi ellátás Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Rendszeres a védőnői ellenőrzés. A problémákat megbeszéljük, közösen segítjük a családokat.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Aranytíz Kultúrház Szabolcsi Bence Zeneiskola Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium Tűzoltó Parancsnokság

Szakmai szervezetek: Budapest V. Kerületi Pedagógiai Intézet

58

Munkatársaival napi kapcsolatot tartunk, együttműködünk. Igénybe vesszük szakmai szolgáltatásait. Programjaikon, továbbképzéseiken érdekléstől függően részt veszünk. Fővárosi Pedagógiai Intézet által szervezett programokon tevékenyen részt veszünk.

Fenntartó: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat -

Népjóléti

Osztály A fenntartó által meghatározott módon folyamatos napi kapcsolatot tartunk a rendszeres és folyamatos információ biztosítása érdekében. Beszámolunk szakmai munkánk eredményességéről. Az óvodában szervezett gyermekprogramokra, eseményekre szeretettel hívjuk a fenntartó képviselőit, hogy munkánkba, mindennapjainkba ez által is betekintést nyerjenek. Oktatási Bizottság ülésein részt veszünk és törekszünk az információcserére, a partnerkapcsolat erősítésére.

59

12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

Az eredményes nevelőmunka nélkülözhetetlen feltétele a tudatos, átgondolt tervezés. A nevelési folyamatok csoportonként éves szinten fogalmazódnak meg, melyet féléves ciklusokban értékelnek a csoportot vezető óvodapedagógusok. Ekkor a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus munkatársakkal közös megbeszélésen egyeztetjük a különös figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlődésének ütemét, ill. határozzuk meg a következő időszak feladatait. Tervezőmunkánk folyamatában nagy hangsúlyt kapnak a gyermeki ötletek, tapasztalatok a gyermekeket foglalkoztató élmények. Tervezéskor a négyes feladatrendszerből kiindulva, a gyermeki tevékenységeken keresztül tervezzük meg fejlesztési feladatainkat. / játék és tanulási tevékenységek, társas és közösségi tevékenységek, munka, szabadidős tevékenység / Tervezésünk során az évszakok és ünnepek köré csoportosítva határozzuk meg feladatainkat, készítjük el éves tervünket.

Ebből

kerül lebontásra a heti ütemterv. A helyi nevelési programunkkal összhangban megterveztük és bevezettük az egységes csoportnapló használatát. Beválásának vizsgálat, értékelése folyamatos. A gyermekek fejlődése a fejlődési naplóban, a fejlődés ütemének megfelelően kerül dokumentálásra, melyben 3-4 év fejlődése követhető nyomon. A bejegyzések évente három-négy alkalommal, kerülnek bejegyzésre, de előfordulhatnak különbözőesemények kapcsán is. A sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált foglalkoztatását a csoportos óvodapedagógussal együttműködve fejlesztőpedagógus segíti. Egyéni fejlesztési terv alapján végzi feladatát, a fejlődést külön fejlesztési naplóban dokumentálja. Az óvoda csoport szerkezete 60

A korábbi évek során tapasztalatokat gyűjtöttünk a vegyes csoport előnyeiről, hátrányairól.

Ennek eredményeképpen testületünk úgy döntött a csoportok

kialakításánál fő szempont: a gyermekek érdeke, a szülő kérése és az aktuális gyermeklétszám. Ennek alapja a nevelőtestület korrekt, etikus, együttműködő magatartását.

Csoportba kerülés elvei


kor szerinti arányos megosztás




nemek aránya - szülő kérése pl. testvérpárok esetén




igazságos legyen a több odafigyelést, különleges bánásmódot, szociális

hátrányok csökkentését igénylő gyerekek aránya


csoportszoba nagysága




maximális csoportlétszám

Időkeretek: A

heti

és

napirend

időegységekkel

kialakításakor

biztosítani

a

játék

körültekintően folyamatosságát,

rendszerességet. Kialakítása az óvodapedagógus feladata.

61

igyekszünk a

megfelelő

nyugalmat

és

a

Napirend:




6 - 12-ig Reggeli gyülekezés, szabadon választott játékos tevékenységek, folyamatos reggelizés, kötött vagy kötetlen szervezett foglalkozások, szervezett mozgás, egyéb tevékenységek, szabad mozgás, séták, kirándulások, udvari játék, étkezés.




13 - 17-ig Pihenés - a gyermek alvásigényét figyelembe vevő-, szabadon választott tevékenység, játék, egyéb tevékenység, folyamatos felkelés, étkezés, mozgás/




17 - 18-ig Játék, szabadon választott tevékenység az ügyeletes csoportban.

Hetirend:

A hetirend kialakításával biztosítjuk a változatos tevékenységekhez szükséges időt. Kialakításakor figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, fejlettségét, érdeklődését.

A megvalósítandó feladattól és gyermeki igénytől függően

rugalmasan kezeljük. Napi rendszerességgel minden csoportban kerüljön sor: - mindennapos testmozgásra - irodalmi élményt nyújtó mese – vers, bábozásra. Heti egy alkalommal: - matematika - természet - társadalom – ember - tervszerű nagymozgásos tevékenység

Heti két alkalommal: 62

- művészeti tevékenységeket feldolgozó komplex foglalkozások szervezése.

Partnereink igényeinek figyelembevételével az alábbi egyéb – választható programokat kínálja intézményünk: - úszás - gerincferdülés- és lúdtalp prevenciós torna 3-4 éveseknek - gerincferdülés- és lúdtalp prevenciós torna 5-6 éveseknek - néptánc - balett - hangszer előkészítő - gyermek aerobic - foci suli - korcsolya - zene és varázslat apró mestereknek Kokas Klára módszerével A fenti programokat kizárólag délután, óvodapedagógusok felügyeletével valósítjuk meg.

63

13. GYERMEKVÉDELEM

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény illetve annak 2002 decemberében történt módosítása figyelembe vételével: Az óvoda óvó- védő és szociális feladatainak ellátásában az intézmény minden munkatársának kötelessége körültekintően és humánusan, a gyermekek mindenek felett álló érdekeit és minden tényezőt figyelembe véve ügyeikben eljárni.

A

gyermeknek joga hogy a nevelési intézményben biztonságban, és egészséges környezetben neveljék. Óvodánk életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével,

sportolási,

étkezési

lehetőség

biztosításával

életkorának

és

fejlettségének megfelelően alakítjuk ki. A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk és védelmet biztosítunk számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére, a gyermekbántalmazások

megelőzésére,

megakadályozására

a

segélyezési,

támogatási rendszer igazságos működtetésére. Kiemelten szem előtt tartjuk, hogy intézményünkben a gyermekeket semmilyen jellegű hátrányos megkülönböztetés ne érje. A gyermekvédelmi felelős segítségével körültekintő preventív munkával törekszünk a szociális helyzetből fakadó különbségek csökkentésére. Körültekintően segítjük a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek beilleszkedését, differenciált fejlesztését. Minden kisgyermek számára biztosítjuk az őt megillető figyelmet, gondoskodást és fejlesztést. A gyermekek ügyeiben a számukra legkedvezőbb döntéseket hozzuk. Rendszeres,

folyamatos

kapcsolatot

tartunk

a

gyermekvédelmet

szolgáló

társintézményekkel. ( Gyámhivatal, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb. )

64

14. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE.

Óvodánk alapító okiratában meghatározottak szerint biztosítja a kiemelt figyelmet igénylő/SNI/gyermekek

integrált

nevelését.

Intézményünk

2008-ban

külön

programban dolgozta ki az integrált óvodai nevelést, mely szoros összhangba van pedagógiai programunkkal. A tehetséges gyermekek fejlesztésére nagy figyelmet fordítunk. Három éve bevezetett innovációs tevékenységünkről külön tervezet készült. A különböző tevékenységeket két-két hónapos / egy –egy területet kiemelve/ lebontásban programdúsítással kínáljuk a nagyobb gyerekeknek, lehetőséget biztosítva a tehetséges gyermekek fejlesztésére. (Lásd a 4.számú mellékletben)

65

15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHITÉSÉT SEGÍTŐ ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek érzelmi, értelmi fejlődésére fokozott figyelmet fordítunk, szükség esetén kapcsolatba lépünk a Családsegítővel, gyermekorvossal, védőnővel, Népjóléti osztállyal, Nevelési Tanácsadóval csoportpedagógusai

családlátogatással,

környezettanulmánnyal,

.A

személyes

beszélgetéssel igyekeznek a szülők életvezetését a megfelelő irányba terelni.

Az esélyegyenlőség keretében az óvodánkba járó valamennyi gyermek számára egyformán biztosítjuk a vallási és egészségügyi szempontból speciális étkezését, képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő fejlesztést, az angol nyelvvel való játékos ismerkedést. A hátrányos helyzetű , tanköteles korú gyermekeink számára az óvoda alapítványa a balatoni nyaraláshoz, a fakultatív programokon való részvételhez anyagi támogatást nyújt. A szociális hátrányok enyhítése érdekében folyamatosan tájékozódunk a gyermekek életkörülményeiről.

Gazdag tartalmú tevékenységek lehetőségét

kínáljuk fel számukra az óvodában és a

közvetlen természeti, , társadalmi

környezetben egyaránt. Vonzóvá tesszük számukra a társas tevékenységeket, játékot, önkiszolgáló, csoportért végzett munkát, tanulási tevékenységeket sok dicsérettel, pozitívumaikra támaszkodással alakítjuk önképüket. Segítjük őket gondolataik árnyalt kifejezésében, rendszeresen bevonjuk őket az anyanyelvi játékokba, közös mesélésekbe.

66

16. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE-ÉRTÉKELÉSE

Óvodai nevelésünk minőségét, eredményességét, annak színvonalát elsődlegesen az önellenőrzés

eszközeivel

mérjük

fel,

nevelőtestületünk

által

kidolgozott

szempontsor alapján; és kérdőívvel (melléklet). Az intézményünkben folyó szakmai tevékenység tartalmáról és annak színvonaláról a

szülők

számára

megfelelő

információt

gyermekük

fejlődése,

érzelmi

megnyilvánulásai, az óvoda légköre és egyéb programjaink adnak. Partnereink igény és elégedett mérésével folyamatos visszajelzést kapunk véleményükről, javaslataikról, igényeikről és elvárásaikról. ( COM. Modell) Ezek figyelembevételével a PDCA ciklus működésének elvén megtesszük a szükséges és lehetséges módosításokat (MIP).

67

17.KIEMELT FIGYELMET ÉRDEMLŐ GYERMEKEKKEL VALÓ FOGLALKOZÁS

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.Általános elvek

Óvodánk az alapító okiratában meghatározottak szerint biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését.

1.2. Az irányelv célja:

- az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez

- fejlődésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg

- a sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl

- a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások az óvodai nevelési program részévé váljanak

A befogadott óvodáskorú gyermek: 1. mentálisan ép - mozgáskorlátozott 2. hallássérült (enyhe, nagyothalló,) 3. enyhe értelmi fogyatékos 4. beszédfogyatékos

68

Az integráció szerepe: Az integráció segíti feloldani a sérült, fogyatékkal élő gyermek elszigeteltségét. Az óvodáskorú gyermek fejlődési sajátossága, hogy tapasztalatai, élményei kihatnak későbbi társadalmi szemléletének alakulására. Fontos, hogy már ebben az életkorban megtapasztalják társaik különbözőségét, másságát. Életkori sajátosságaikból adódóan nyitottabbak, természetesen fogadják el a másságot, könnyebben alkalmazkodnak a meglévő helyzethez. Megfelelő pedagógiai módszerekkel segítve, tapasztalataik feldolgozása által kialakul toleranciájuk. Ugyanakkor a sérült gyermek célirányos fejlesztésével hozzájárulunk ahhoz, hogy a gyermek önmagát elfogadva, sérülésével is képes legyen teljes életet élni. Az integráció szükségessége mind pedagógiailag, mind gyógypedagógiailag, mind pedig a társadalom szempontjából indokolt. Megalapozott az az elvárás, hogy akik ép társaikkal együtt nevelhetőek, kaphassanak helyet normál óvodai csoportokban. Nevelőközösségünk felismerve ennek társadalmi és pedagógiai jelentőségét felvállalja mozgáskorlátozott, hallássérült, enyhe értelmi fogyatékos és beszédfogyatékos gyermekek normál populációban történő ellátását. Intézményünk munkatársai, pedagógusai képesek e szemlélettel azonosulni, az elfogadó, befogadó attitűdjellemző nevelői közösségünkre. Döntésünket nagymértékben befolyásolta az a tapasztalat, melyet az eltelt évek során gyűjtöttünk sérült gyermekek integrált nevelésének során. Valljuk, hogy minden családnak és gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: • a társadalom teljes jogú tagja legyen akár egészséges, akár sérüléssel él, tudása, képessége szolgálja a közösséget; • ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő 69

eltöltésében, stb.; • olyan szolgáltató rendszerben gondoskodjanak róla, ahol tiszteletben tartják őt és családját, biztosítják, hogy a számára legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa; • a család - és a szakemberek egyenrangú félként együttműködjenek a gyermek

gondozása,

fejlesztése,

tervezésében,

döntések,

programok

megvalósításában, a stratégia, a szabályozások alakításában; • a sajátos nevelési igényű kisgyermek esetében is felismerjék, hogy egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes. Változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, különös támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket.

A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges személyi, tárgyi feltételek és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges.

Az együtt nevelés célja: • A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése szakemberek segítségével • Integráció elősegítése • Esélyegyenlőség megteremtése • Habilitáció, rehabilitáció

70

A nevelés célja; Az

együttnevelés

során

az

érintett

gyermekek

váljanak

képessé

alkalmazkodásra, önállóságra, együttműködésre, kommunikációra,és kooperációra. Az

adott

gyermek

fejlesztési

stratégiájának

kialakítása

a

gyermek

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben

tapasztalatokkal

rendelkező

gyógypedagógus,

terapeuta

segítségével történik. Tevékenysége

kiterjed

a

gyermeket

fejlesztő

óvodapedagógusok

felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten fontos: • Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez • Fejlesztésük mindig a számukra legmegfelelőbb területen valósuljon meg • A fejlesztés ne legyen megterhelő • A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai illeszkedjenek az óvoda nevelési programjának tartalmi elemeihez. A fejlesztés szervezeti kereteinek megválasztását - minden esetben - az alkalmazott speciális módszerek, eszközök és a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek alapján határozzuk meg. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés alapja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye.

71

Az óvodapedagógus munkáját segítő kapcsolatok, együttműködés; • a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a gyógypedagógus folyamatos tapasztalatcseréje a gyermekek fejlődésével kapcsolatban. • kapcsolattartás a gyermekorvossal és az óvoda védőnőivel (csecsemőkortól a fejlődés jellemzői, a családlátogatáson tapasztaltak, egészségügyi problémák) • logopédussal konzultáció (beszédfejlesztés, gyakorlás) • kapcsolattartás az óvoda pszichológusával (magatartászavarok, iskolaérettségi vizsgálat) • családdal, szülőkkel folyamatos kontaktus

Pedagógiai feltételek biztosítása az óvodai nevelőmunkában: • a sérült gyermek harmonikus fejlődését az elfogadó,megértő, az erőfeszítéseket, eredményeket értékelő, rugalmas környezet biztosítása • az egyéni fejlesztési lehetőségek, melyeket szakemberek segítségével kell megtervezni és megvalósítani • amennyiben szükséges, meg kell tanítani speciális eszközök használatára • a gyermek erősségeit meg kell találni, és a sikerei érdekében azt fejleszteni kell • gyengeségei leküzdéséhez minden segítséget kapjon meg • a sérülés- specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása • az óvoda dolgozói és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásával kapcsolatban • a gyermekek felkészítése a befogadásra- elfogadásra • együttműködés a sérült gyermekek családjával

72

A differenciált egyéni fejlesztés módszerei, eszközei • Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. • sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, önmagához mért fejlődése tekinthető • az

óvónő

egy-egy

nevelési

helyzet,

probléma

megoldásához

alternatívákat keres, • alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez Az intézmény ellátandó alaptevékenysége: a.TEÁOR száma, megnevezése: 8510 Iskola előkészítő oktatás Szakágazat száma, megnevezése: 85101 Óvodai nevelés b. Ellátandó alaptevékenysége szakfeladat számok: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

Az intézmény az alábbi BNO kóddal rendelkező gyermekek integrációjában vesz részt:

Beszéd és nyelv jellegzetes fejlődési zavara: F80.0 Az artikuláció jellegzetes fejlődési zavara F80.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara F80.2 A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara F80.6 Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar F80.9 Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelvi fejlődésnek 73

A fejlődés átható zavarai F84.0 gyermekkori autizmus F84.1 Atipusos szindróma F 84.5 Asperger szindróma

Viselkedés és érzelmi-hangulati zavarok F 90 Hyperkinetikus zavarok F90.0 Az aktivitás és a figyelem zavarai F90.1 Hyperkinetikus magatartás zavar F90.8 Egyéb kinetikus magatartászavar F90.9 Nem meghatározott hyperkinetikus zavar F94 Szociális funkciók jellegzetes zavara F94.0 Elektív mutizmus F94.1 Reaktív kötődési zavar gyermekkorban F94.2 Diszinhibiciós (gátlástalan) kötődési zavar gyermekkorban F94.8 Egyéb gyermekkori szociális funkciózavar F95 Tic F95.0 Átmeneti tic F95.1 Krónikus motoros vagy vokális tic F95.2 Kombinált vocalis és multiplex motoros tic F95.8 Egyéb tic zavarok F95.9 Nem meghatározott tic zavarok

F98 Viselkedés és az érzelmi élet zavarai F98.5 Dadaogás

74

A felvétel kizárólag szakvélemény alapján történhet. Ellátási kötelezettség az V. kerületi gyermekek esetében áll fenn. Az intézmény 3, BNO kóddal rendelkező gyermek integrációjában vehet részt.

A fejlesztés feladata • A megismerési funkció egészének fejlesztése • Az értelmi nevelés központi feladata a kognitív funkciók fejlesztése Az értelmi képességeket csak cselekvésbe ágyazottan lehet fejleszteni! • Kis lépésekben haladva • Folyamatos ismétléssel, gyakorlással _Fejlesztés területei • Érzékelés • Észlelés • Megfigyelőképesség • Figyelem • Emlékezet • Kognitív funkciók fejlesztése • Nagymozgások fejlesztése

A fejlesztést végző gyógypedagógus feladata

A fejlesztést végző gyógypedagógus a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján fejlesztési tervet készít.

A gyermek fejlődését figyelemmel követi.

A gyermek pedagógusaival kapcsolatot tart, tájékoztatja őket a fejlesztés eredményeiről. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezi, bővíti. 75

Óvodába kerülés feltételei: Az alapító okiratban foglaltak szerint, olyan 3. évét betöltött, óvodaérett gyermek, aki a szakértői vélemények alapján integrálható. 3 csoportban,csoportonként 1-1 gyermek befogadható.

A sajátos fejlesztési program szervezeti formája és időkerete A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, a kiválasztott speciális módszereket a gyermek egyéni szükségletei határozzák meg, melyhez az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye ad segítséget, mely a gyógypedagógus által elkészített egyéni fejlesztési tervnek is alapjául szolgál. • egyéni és mikro csoportos foglalkozások • a fejlesztő foglalkozások minden nap 9 órától 12 óráig tartanak • a fejlesztő foglalkozások időtartama gyerekenként vagy mikrocsoportonként változó Kapcsolataink: Család és óvoda − a szülő és a pedagógus kapcsolatában érződnie kell, hogy minden a gyermek érdekében történik − fontos az empatikus hozzáállás, segítő szándék, tapintat, titoktartás, nyitottság, a folytonos információ csere − családlátogatás a gyermek beilleszkedésének megkönnyítése érdekében, tájékozódás a családi nevelésről, a gyermek családban elfoglalt helyéről Szakmai kapcsolatok 1. Az Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Központ 3. BPSZ Szak - és Szakmai szolgálat 4. Gyermekvédelmi Intézmények 5. Fenntartó Gyermekvédelem 76

Törekszünk olyan pedagógiai tevékenységet folytatni, amellyel kizárjuk annak lehetőségét, hogy óvodánkban bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, vagy kitaszított helyzetbe kerüljön. Nevelőmunkánk során a gyermekek mindenek felett álló érdekét tartjuk szem előtt addig, amíg a gyermekek nagyobb csoportjának érdekeit nem sértik. Célunk, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat, legyenek kiegyensúlyozottak. Kompenzáló pedagógiai tevékenységünk hatására a hátrányos helyzetből adódó különbségek jelentősen csökkenjenek. Szakszerű prevenciós munkánk eredményeként a veszélyeztetettség kialakulása nagymértékben csökkenjen.

Dokumentáció • Csoportnaplók • Egyéni fejlesztési napló A.Tü.350 • Fejlesztési tervek • Félévenként készített pedagógiai vélemények • Gyermekvédelmi nyilvántartások • Jegyzőkönyvek • Szakértői vélemények • Jegyzőkönyvek • Vezetői ellenőrzések

77

Óvodánk erőforrásai Humán erőforrás: Óvodapedagógus

14fő

Gyógypedagógus-logopédus 1fő Pedagógiai asszisztens 1fő Gyógypedagógiai asszisztens 1fő Pedagógusaink speciális végzettségei: • Fejlesztőpedagógia • Alapozó terápia • Érzékenyítő program • SNI gyermekek óvodai inkluzív nevelésének elmélete és gyakorlata • Integráció, inkluzív nevelés kisgyermekkorban • Szenzoros integrációs terápia • Sindelar program 1 • Sindelar-Zsoldos program • Gósy Mária beszédpercepciós diagnosztika • Preventív gyógytestnevelés • Mentálhigiénia • Dyslexia prevenció

78

Az integrált gyermek sérülésétől függően a kerületi szakszolgálat munkatársait, utazó gyógypedagógust is bevonunk a fejlesztésbe.

Tárgyi feltételek: Óvodánk jelenlegi eszközrendszere, felszereltsége megfelel a 20/2012(VIII. 31) EMMI rendeletben szereplő kötelező (minimális) eszköz-és felszerelés jegyzéknek. A folyamatos elhasználódást követő pótlás biztosítása mellett, külön anyagi ráfordítás nélkül megfelel az integrált gyermekek óvodai ellátásának is.

A törvény által előírt pedagógiai program módosítása a fenntartó részéről anyagi ráfordítást nem igénnyel.

79

18. AZ ÓVODAI SZAKMAI DOKUMENTUMOK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE

Alapító okirat

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Óvoda pedagógiai programja a tevékenységközpontú óvodai program felhasználásával (PP)

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése (SNI)

Tehetséggondozási terv

Házirend

Az óvoda éves munkaterve

A gyermekcsoportok nevelési terve, a négyes feladatrendszerre épülő tevékenységekkel.

A gyermekek fejlődését rögzítő feljegyzések.

80

19. Felhasznált irodalom


Óvodai nevelés országos alapprogramja
Tevékenységközpontú óvodai nevelési program és útmutató (OPI Bp. 1989)
Porkolábné Dr. B. Katalin - Komplex prevenciós óvodai program (Aradi Kiadó 1997.)
Zilahi Józsefné - Óvodai nevelés játékkal, mesével öt könyvben (Budapest, 1994.)
Atkinson – Pszichológia (Osiris kiadó, Budapest 1995.)
Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes – Gyermeklélektan (Gondolat Bp. 1985.)
Óvodások Környezeti Nevelése – Réce füzetek 5. (Bp. 1998.)
Játsszunk tornát – Preventív gyógytorna (Flaccus, 1998.)
Dr. Hamza István – Fodorné Dr. Földi Rita – Dr. Tóth Ákos – Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás (1995.)
Dr. Hegyi Ildikó – Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban (Okker 1996.)
Dr. Gósy Mária – A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése (Bp. 1994.)
Falvay Károly – Ritmikus mozgás, énekes játék (OPI, 1994.)
Perlay Rezsőné – Matematikai foglalkozások módszertana
Fodorné Dr. Földi Rita – Hiperaktivitás és tanulási zavarok (Volánhumán, 1998.)
Néphagyományok, népszokások, jeles napok az óvodapedagógiai munka tükrében – Botárné Ferenczy Kinga szakdolgozata (1998.)
Óvodavezetők kézikönyve IV. kötet (Okker, 1996.)
Nagy Jenőné – Óvodai programkészítés, de hogyan? (OKI, 1997.) 81


Óvodai nevelés, óvodai élet folyóirat cikkei (Villányi Györgyné, Dr. Páli Judit, Fodorné Dr. Földi Rita, Vekerdy T. stb.)
Kovács,

Judit

2009/a

Magyar-angol

kéttannyelvű

tanító-és

óvópedagógus-képzés az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karán. In: Kéttannyelvűség. Pedagógusképzés, kutatás, oktatás (Szerk: Kovács, Judit és Márkus, Éva) Budapest, Eötvös József Könyvkiadó p. 40-52.
Kovács, Judit 2009/b. A gyermek és az idegen nyelv. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó)

82

20. L E G I T I M Á C I Ó S Z Á R A D É K (a módosított pedagógiai program)

A nevelőtestület nevében elfogadta: Ph ………………………… Kökény Anikó Óvodavezető helyettes Budapest, 2013. augusztus 28.

Jóváhagyta: Ph ........................................ Ferenczi Kinga Óvodavezető Budapest, 2013. augusztus 28.

Véleményét nyilvánította

………………………… Szülői Szervezet Budapest, 2013. augusztus 28.

83

21. É R V É N Y E S S É G I R E N D E L K E Z É S E K

Az Óvodai Pedagógiai Program érvényességi ideje

A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól

A pedagógiai program módosításának indoka: Törvényi változás

A program felülvizsgálatának kelte: 2013.

A program hozzáférhető a vezetői irodában illetve a csoportokban és az intézmény honlapján.

84

TÁJÉKOZTATÁSUL KAPJA:
BELVÁROS-LIPÓTVÁROS BUDAPEST FŐVÁROS V. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA


NEVELŐTESTÜLET


SZÜLŐI SZERVEZET


BUDAPEST V. KERÜLETI PEDAGÓGIAI INTÉZET

85

22. MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet: Adatlap (kitöltése önkéntes) 2.sz. melléklet: Személyiséglap 3.sz.melléklet: Kérdőív a fejlődés részterületeinek nyomon követésére 4.sz. melléklet: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek tehetséggondozási terve 5.sz. melléklet: Nevelőtestület elfogadó nyilatkozata

86

1.számú melléklet ADATLAP

Gyermek neve:

Születési helye: Születési idő: Lakcím: Lakás telefon: Taj szám:

Apa neve: Foglalkozása: Munkahelyének neve, címe: Munkahelyi telefon: Mobil száma: Anya neve: Foglalkozása: Munkahelyének neve, címe: Munkahelyi telefon: Mobil száma:

Ki viheti el a gyermeket az óvodából?

Egyéb közlendők: /pl: gyógyszerérzékenység, allergia stb./

Aláírás:

87

Kedves Anyuka, Apuka! *Miért választotta óvodánkat?

*Mit vár Ön az óvodától gyermeke nevelése terén?

*Hogyan képzeli a család és az óvoda együttműködését gyermeke egészséges fejlődése érdekében?

*Milyen programot javasol az óvoda mindennapjainak színesítésére?

*Miben tudja támogatni az intézményben folyó nevelőmunkát? (programszervezés, kísérés, játékjavítás stb.)

*Miben tudja segíteni óvodai alapítványunk eredményes működését? (szponzor, támogató felkutatásában, SZJA 1%-val, rendezvényszervezésében stb.)

*Egyéb javaslatai:

A jó, eredményes együttműködés reményében köszönjük, hogy gondolatait megosztotta velünk.

Az óvoda nevelőtestülete nevében: Ferenczi Kinga Óvodavezető 88

2. számú melléklet Személyiség lap A gyermek vezetékneve:……………………………………………………………………… keresztneve:………………………………………………………………………… születési helye:……………………………………………………………………… ideje (év, hó, nap):…………………………………………………………. A családra vonatkozó adatok: Kikből áll a család?…………………………………………………………………………… Apa vezeték és keresztneve: ………………………………………születési éve:…………… foglalkozása:………………………………………………………………………………. iskolai végzettség:…………………………………………………………………………. Anya leánykori neve:………………………………………………születési éve….………… foglalkozása:……………………………………………………………………………… iskolai végzettség:………………………………………………………………………… Együtt élnek-e a szülők? Ha nem, milyen kapcsolatban állnak a gyermekkel? (szülők, nevelőszülők)………………………………………………………………………… Testvérek neve:

életkora

foglalkozása

……………………….

…………………….

……………………………

……………………….

…………………….

……………………………

……………………….

…………………….

…………………………….

Testvérei egészségesek- e?……………………………………………………………………… Milyen kapcsolata van a családnak, a gyermeknek a nagyszülőkkel?………….………………. Ha a gyermek nem lakik a szüleivel együtt, ki neveli?…………………………………………. Oka?…………………………………………………………………………………………… Mióta?………………………………………………………………………………………… Lakáskörülmények (tulajdon jog, szobaszám, nm, lakók száma, komfortja)………………… ………………………………………………………………………………………………… Kivel osztja meg a szobáját?……………………………………………………………………. Van-e a gyermeknek olyan önálló helye( szoba, szobasarok, asztal,) ahol zavartalanul tevékenykedhet?…………………………………………………………………………………

Fenti adatok (az adatvédelmi törvény értelmében) a szülői döntés alapján önkéntesek! 89

A gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatok 1.)A terhességgel kapcsolatosa: a.)A házasság hányadik évében született a gyermek?……………………………………… Hányadik házasságból?…………………………………………………………………… Az anya hányadik terhessége volt?………………………………………………………… Az anya egészségi állapota a terhesség alatt:………………………………………………. Szedett-e az anya gyógyszert?…………………………………..Mit?…………………… Szedett-e az anya terhességi vitaminokat?…………………………………………………. Sima, vagy veszélyeztetett volt-e a terhesség?…………………………………………… Fektették-e a terhesség alatt?………………………………………………………………. Mettől-meddig?…………………………………………………………………………….. Voltak-e rosszullétei?………………………………………………………………………. Cigarettázott-e ez idő alatt?………………………………………………………………. Fogyasztott-e drogot?………………………………………………………………………. Szeszes italt fogyasztott-e?………………………………………………………………… 2.)A szülésről: a.)Hányadik szülés?………………………………………………………………………… Időre, vagy korábban született-e a gyermek?…………………………………………… b.)A szülés lefolyása: Sima-könnyű, nehéz, fogós Azonnal felsírt-e?…………………………………………………………………………. Kellett-e élesztgetni?…………………………………………………………………….. Mennyi ideig volt sárga?………………………………………………………………… Kellett-e kék fénnyel kezelni?…………………………………………………………… Kellett-e vércserét alkalmazni a gyereknél?……………………………………………… Oxigént kapott-e?…………………………………………………………………………. Abgár érték?………………………………………………………………………………. Egyéb:…………………………………………………………………………………… c.)Az újszülött súlya:……………………………… hossza:……………………………… 3.)Csecsemőkori fejlődés jellemzői(0-1 éves korig) a.)Szopott-e?……………………………………….Meddig?……………………………… Mikortól kapott az anyatej mellék kiegészítő táplálékot és mit?………………………… 90

……………………………………………………………………………………………. Altatási szokások Jó alvó volt-e?…………………………………………………………………………… Ha nem ringatták, simogatták-e?…………………………………………………………. Sokat sírt vagy keveset?………………………………………………………………… b.)Milyen betegségei voltak az első évben?………………………………………………… Voltak-e magas lázai?……………………………………………………………………. Került-e kórházi kezelésre sor?………………………………………………………… Milyen fertőző gyermekbetegségen esett át?…………………………………………… Betegsége alatt ki gondozta?…………………………………………………………… c.)Érte-e valamilyen baleset, sérülés?…………………………..Mikor?………………… Milyen kezelést kapott?………………………………………………………………… 4.)Fejlődési jellemzői: a.)A gyermek mozgásfejlődésével kapcsolatban volt-e bármilyen problémája?…………… …………………………………………………………………………………………… Hasra fordulás ideje:…………………………………………………………………….. Mikor kezdett mászni?…………………………………………………………………. Mikor állt fel önállóan?………………………………………………………………… Mikor kezdett önállóan járni?……………………………………………………………. b.)Beszéd Első értelmes szava:………………………………………………………………………. Mikor kezdett mondatokban beszélni?…………………………………………………… Volt-e, van-e beszédhibája?………………………………………………………………. c.)Hogyan alakul a kezesség? Jobb kezét vagy balkezét használja gyakrabban?…………… ……………………………………………………………………………………………. Balkéz használat esetén történt-e kísérlet átállításra?…………………………………… Járt-e bölcsödébe?………..……………………………………………….. Mennyi idős korától?…………………………………………………………………………………… Könnyen megszokta-e közösséget?………………………………………………………. Ha nem, ez miben jelentkezett?………………………………………………………… Egészséges-e általában?………………………………………………………………… Fáradékony-e általában?………………………………………………………………… Mennyit alszik naponta? ( ebéd után + éjszaka)………………………………………… Alvása nyugodt-e vagy nyugtalan?……………………………………………………… 91

A gyermek étkezésével kapcsolatos közlendők (jó evő-e, mit szeret, mit nem )………… …………………………………………………………………………………………… Allergiás-e ételre, italra?……………………………………………………………………

Véleménye szerint gyermeke: nyugodt, vagy élénk zárkózott vagy élénk zárkózott vagy közlékeny lassú vagy gyors kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan szófogadó vagy elégedetlen kötelességtudó vagy felelőtlen alapos vagy felületes érzékeny a dorgálásra vagy nem

Egyéb észrevételek: Ki, mikor és milyen módon szokta jutalmazni, dicsérni?…………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Ki, mikor és milyen módon szokta büntetni?……………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Mivel lehet rá hatni leginkább?……………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Van-e valamilyen nevelési problémájuk?……………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. Van-e idejük beszélgetni a gyerekkel?

igen

nem

ritkán

Mivel tölti szabadidejét a család a leggyakrabban? Hétköznap:………………………………………………………………………………… munkaszüneti napokon……………………………………………………………………… Mit közölne még velünk gyermekeivel kapcsolatban?……………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Van-e gyermekének bármilyen egészségügyi problémája (lázgörcs, allergia, krupp stb)… ……………………………………………………………………………………………… A családi körülményekben, család és gyermek kapcsolatában bekövetkezett változások ? ( dátum, esemény ):………………………………………………………………………… Köszönjük, hogy a lap kitöltésével hozzájárulnak, hogy pedagógusaink megismerjék gyermeküket. Az itt közölt adatokat és tényeket csak a gyermekét gondozó óvodapedagógusok ismerik meg és hivatali titokként kezelik! 92

3. számú melléklet Fejlődés nyomon követésének szempontjai

1./ mozgásfejlődés - nagymozgások - finommozgások

2./ értelmi fejlődés - figyelem - emlékezet - beszéd

3./ szociális fejlődés, társas kapcsolatok, játék

4./ viselkedés kultúra ( magatartás)

A megfigyelések írásos rögzítése: - beszoktatás ill. visszaszoktatás végén( szept.;okt.; nov.; .) - február vége - nevelési év vége

Ezen túl menően a gyermek fejlődésében történő jelentős változás esetén.

93

Hónap

Szeptember

Kiemelt fejlesztési területek Környezetinevelés

Kapcsolódó programok

Program

Megvalósítás módja

Kézműves Ének-zene Irodalom

Október

Mozgás- tánc Kézművesség

November

Környezeti nevelés Irodalom Mozgás-tánc

December

Ének-zene Ének-zene

Kézműves

Január Környezeti nevelés Irodalom Február

Mozgás-tánc

94

Időpontja

Anyagszükséglet

Felelősök

Hónap

Március Április

Kiemelt fejlesztési területek Irodalom

Kapcsolódó programok

program

megvalósítás módja

Kézműves Ének-zene Mozgás-tánc

Május

Mozgás-tánc

Környezeti nevelés Kézműves Ének-zene Irodalom Környezeti nevelés

95

időpontja

anyagszükséglet

felelősök