Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011.
Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése. Időjárás egészségi hatás előrejelző rendszer működtetése.
Indoklás: • A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992‐2010 között a hőhullámok (minimum 3 egymást követő napon a hőmérséklet a 26,6°C fok küszöbérték feletti) egyre sűrűbben jelentkeztek. • Számszerűen évente 0,73 nappal nőtt a „hőhullám napok” előfordulása, bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000. között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2003‐2010 között 24 hőhullám következett be 108 igen meleg nappal. • A közeljövőben is feltételezhető a hőhullámok ismét gyakori előfordulása. Az elemzett 16 év adatai alapján feltételezhető a hőhullámok számának és tartamának növekedése.
Az elmúlt néhány év hőmérsékleti jellemzése
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Nyári átlaghőmérséklet °C
23,6
20,8
20,5
21,5
23,3
21,8
21,7
21,9
Nyári maxi. hőmérséklet °C
39
34
35
37
41
36
35
36
25 °C alatti napok száma
44
82
78
51
46
76
76
69
25 °C feletti napok száma
35
8
9
30
29
11
14
17
27 °C feletti napok száma
13
2
5
11
12
5
2
6
30 °C feletti napok száma
0
0
0
0
5
0
0
0
Hőhullámok száma
2
1
1
5
3
5
3
4
Hőhullám napok száma
11
4
5
30
19
11
11
22
A központilag kiadott hőség‐előrejelzés fokozatai a következők: • Figyelmeztető jelzés (1. fokozat, belső használatra): várhatóan napi 25°C‐os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén, ami a halálozás kb. 15%‐os növekedését valószínűsíti. • Készültség jelzés – (2. fokozat) tájékoztatás az egészségügyi ellátó rendszer és a lakosság számára: ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri (vagy meghaladja) a napi 25°C‐ot (kb. 15%‐os növekedés a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27°C‐ot, ami kb. 30%‐os napi halálozás növekedésnek felel meg. • Riadó jelzés (3. fokozat): amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27°C‐ot (kb. 30%‐os emelkedés a napi halálozásban).
Az ÁNTSZ feladatai riasztások esetén I. fokozat: Nincs teendő, az OKI értesíti az Országos mentőszolgálatot a várhatóan 1‐2 napig tartó rendkívüli meleg időjárásról. II. fokozat: A riasztás az organogram szerint elindul. Igen fontos, hogy az információ a várható hőhullám megérkezése előtt 2 nappal, még munkaidőben elérje a célszervezeteket, hogy fel lehessen készülni az előzetesen elkészített tervek szerinti akciók végrehajtására. Az ÁNTSZ feladata országos szinten: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja a társhatóságokat a hőségriasztás II. fokozatának elrendeléséről (emailen értesíti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF), Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, Országos Mentőszolgálatot). A lakosság tájékoztatása: írott és elektronikus médián keresztül, sajtóközlemény kiadása, dr INFO telefonvonal felhasználása.
Az NSZSZ feladata megyei , kerületi és kistérségi szinten (erről előzetesen körlevelet ad ki az OTH) A/ Az NSZSZ megyei intézetei értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívja a következőkre az ellátók figyelmét (a vonatkozó háttéranyagot a felkészülési időszakban előzetesen eljuttatja az intézményekbe) • • • • • •
Az NSZSZ kerületi és kistérségi intézetei értesítik az alapellátást (a háziorvosi szolgálatot) a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívja a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kíséréséről a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére a gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására a gyógyszerek mellékhatásainak megelőzésére A háziorvosok és gyógyszerészek figyelmét fel kell hívni arra, hogy felelősségük van a lakosság tanácsokkal és információval való ellátásában.
B/ Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a következő intézkedések megtételére: • • • • • • • • •
Hőségtervek aktiválása : Szociális ellátó intézményekben Házi gondozó szolgálatnál Ivóvíz minőségű víz biztosítása a közterületeken Gyakoribb locsolás az esti órákban (közutak, parkok) Igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzététele Hosszantartó aszály esetén fellépő hőséghullám idején célzott, illetve fokozott ellenőrzése a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. Az NSZSZ aktív részvétele a vízkorlátozással kapcsolatos helyi intézkedések elrendelésében. Villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítása Hajléktalanokkal való törődés, ivóvíz biztosítása Bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítése C/ A lakosság tájékoztatása a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről
A III. fokozatú riasztás rendkívüli, katasztrófa helyzetnek minősül, ebben az esetben a Hőhullám‐elleni Védekezési Munkabizottság (HVM) dönt a rendkívüli intézkedések meghozataláról az országos tisztifőorvos kezdeményezésére. Tennivalók: • •
• • • • • • • •
a II. fokozatban leírtak végrehajtása a megnövekedett betegellátás megszervezése – a betegforgalom korábbi évek adatai alapján becsült növekedése, illetve a folyamatosan gyűjtött „real time” adatok alapján. A mentőszolgálat bevethető egységei számának növelése Fekvőbeteg ágyak felszabadítása a sürgősségi esetek ellátására Megfelelő létszámú orvos és ápolószemélyzet biztosítása Az ellátás technikai feltételeinek biztosítása Holttestek hűtésének biztosítása Hűtött közintézmények megnyitása Közlekedésre vonatkozó intézkedések megtétele Strandok nyitvatartásának meghosszabbítása
A Hőhullám‐elleni Védekezési Munkabizottság jogi alapjai A katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat.) végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a Kat. 9. §‐ának megfelelően a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) mint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. § (1) bekezdése szerinti tárcaközi bizottság a felelős.
• A 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §‐ának (1) bekezdésének rendelkezése szerinti katasztrófahelyzetben a KKB döntés‐előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottságok koordinálják. • A rendelet (2) bekezdése alapján az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az első helyi felelősségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet. A fenti bekezdés k) pontja alapján a veszélyhelyzeti szintet elérő hőhullámok (a továbbiakban: hőhullám) következményei megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért felelős miniszter működtet védekezési munkabizottságot. A munkabizottság megnevezése Hőhullám‐elleni Védekezési Munkabizottság (HVM).
A rendelet 6. §‐ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a HVM működési feltételeinek a biztosítása a NEFMI feladata. A HVM az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az egészségügyért felelős miniszter hagy jóvá. A HVM rendeltetése
A HVM a szervezi és koordinálja a hőhullámok kezelésében érintett ágazatoknak felkészülését, illetve hőhullám esetén ellátja a hőhullám következményeinek megelőzésében, illetve felszámolásában érintett szervezetek tevékenységének koordinálását, illetve az egészségügyi ágazati feladatok szakmai irányítását, továbbá kidolgozza a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) részére a döntések előkészítését szolgáló szakmai javaslatokat. A HVM tevékenységét az egészségügyért felelős államtitkár ellenőrzi.
Nyári típusú szmog ‐ ózon Ózon koncentrációk Budapesten, 2007 július 240 180 ug/m3
• Szmogriadó: • Tájékoztatási küszöb: • 180 ug/m3 ‐ 3 egymást követő órában • Riasztási küszöb: • 240 ug/3 ‐ 3 egymást követő órában • Vagy 72 órán túl meghaladott 180 ug/m3
120 60 0 17
18 Kőrakás
19
20
21
Pesthidegkút
22 Gilice
Hosszan tartó napsütés és csekély légmozgás következtében megemelkedik a felszín közeli ózon koncentrációja a nagyvárosokban és azok környezetében
Az O3 koncentráció alakulása a júliusi hőhullám idején (2010 júl.15.) Budapesten Gilice 2010. 7. 15. 0:00 2010. 7. 15. 1:00 2010. 7. 15. 2:00 2010. 7. 15. 3:00 2010. 7. 15. 4:00 2010. 7. 15. 5:00 2010. 7. 15. 6:00 2010. 7. 15. 7:00 2010. 7. 15. 8:00 2010. 7. 15. 9:00 2010. 7. 15. 10:00 2010. 7. 15. 11:00 2010. 7. 15. 12:00 2010. 7. 15. 13:00 2010. 7. 15. 14:00 2010. 7. 15. 15:00 2010. 7. 15. 16:00 2010. 7. 15. 17:00 2010. 7. 15. 18:00 2010. 7. 15. 19:00 2010. 7. 15. 20:00 2010. 7. 15. 21:00 2010. 7. 15. 22:00 2010. 7. 15. 23:00 2010. 7. 16. 0:00
Tétény 6 14 16 15 13 15 17 22 36 57 75 102 122 125 136 152 167 166 76 52 53 35 47 49 29
50 48 26 22 56 61 62 53 50 48 67 92 136 148 143 150 164 161 154 148 145 139 90 65 67
Csepel Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 10 17 15 19 27 42 64 89 106 113 141 Nincs adat 147 142 132 121 108 76 40 55 29
Széna 56 37 50 57 50 32 9 13 27 45 53 86 113 127 134 155 144 172 160 115 96 52 9 8 12
Teleki 25 13 22 35 50 42 36 43 39 49 57 87 127 141 153 161 179 185 166 147 116 79 59 50 47
Kőrakás KosztolánGergely Pesth. 20 17 21 15 15 24 16 32 38 49 65 90 116 136 159 158 184 175 142 133 109 78 52 43 37
4 13 41 40 36 29 33 32 26 33 37 54 85 103 119 138 122 114 133 118 93 89 63 50 13
6 16 21 11 18 21 18 20 28 43 64 92 113 121 129 144 157 166 163 147 113 89 49 65 74
26 27 33 47 34 21 17 30 49 78 89 111 131 145 154 175 171 156 153 127 120 95 43 27 10
Köszönöm a figyelmet!
