Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidői, problémái

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidői, problémái Munkácsi Márta FB elnök MOKLASZ okleveles adószakértő kamarai tag könyvvizsgáló

Ragaszkodás vagy lustaság? Nem tudunk tönkremenni: megvárjuk, amíg ránk húzzák a rolót! • Önmagukért beszélő adatok (2009.09.20.) Végelszámolás: 9 471 (+23%) Felszámolás: 10 440 (+32%) Csőd: 14 (+ 3%)

• Új cégek alapítása: visszaesés 10 millió emberre 1 millió cég? /Forrás: Opten/

© Munkácsi Márta 2009

2

Választási lehetőségek „Mit tegyek, ha már nem kell?„ „ Esetleg van remény…?” • Nem lehet „felhagyni a tulajdonlással”! • Gt, (2006.évi IV. tv.), Cégtörvény (2006. évi V. tv.), Csődtörvény (2006. évi VI. tv.) • Cégtörvény: nincs lejárt tartozás - végelszámolás • Gt.: „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet” átvezetés a Csődtörvényhez • Cstv. 33/A.§. – „előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták…” – csődeljárás (adósságrendezési megállapodás vagyonfelügyelői segédlettel – vagy felszámolás) © Munkácsi Márta 2009

3

A végelszámolás megindítása Törvényi háttér: a Cégtörvény (2006. évi V. tv.) és a Ptk. •

•

Megindítása [94. §] - ha a cég nem fizetésképtelen, és nincs eltérő jogszabályi rendelkezés – a cég legfőbb szervének elhatározása alapján, vagy – cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban (kényszervégelszámolás) Megindításának és befejezésének törvényi akadályai [95. §] - pl. fizetésképtelenséget megállapító végzés, büntetőügy, bírósági eljárás, stb… Kezdő időpontja és a végelszámoló kijelölése [98. §] – munkavállalók, szakszervezet haladéktalan tájékoztatása – kezdő időpontot megelőző nappal tevékenységet záró mérleg – 45 napon belül mindent átadni a végelszámolónak © Munkácsi Márta 2009

4

A korábbi tisztségviselő feladatai A végelszámolás elhatározásáról a munkavállalókat, az Munka törvénykönyvében határozott szakszervezeteket és az üzemi tanácsot (üzemi megbízott) haladéktalanul tájékoztatni kell. Negyvenöt napon belül a korábbi vezető tisztségviselő… • elkészíti a számviteli törvény szerinti „normál” beszámolót, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napra, mint fordulónapra (úgy, mintha aznap év vége lenne); • elkészíti az adóbevallásokat; • elkészíti azokat az iratokat, amelyeket egyéb jogszabályok előírnak; • a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja; • az iratokat a végelszámoló részére átadja úgy, hogy a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról külön jegyzéket is készít. • A feladatok nem megfelelő elvégzése, a határidők elmulasztása miatt a kötelezett a polgári jog általános szabályai szerint felel! Mulasztás, valótlan adatközlés miatt a kötelezett pénzbírásággal is sújtható és kötelezhető arra, hogy az elmaradt feladatok pótlásához igénybe vett szakértő díját fizesse meg. © Munkácsi Márta 2009

5

A végelszámoló feladatai a végelszámolás megindításakor A végelszámoló azonnal bejelenti a cégbíróságon [101. §] • a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét; • a végelszámolás kezdő időpontját; • a végelszámoló nevét, illetve a végelszámolót képviselő természetes személy adatait (ha jogi személy a végelszámoló); • azt, hogy a korábbi vezető tisztségviselők jogviszonya megszűnt. A végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzést hoz a végelszámolás megindításáról és a Cégközlönyben közzéteszi [102. §] • a végelszámolás tényét és a cég adatait; • a végelszámoló által bejelentett adatokat; • azt, hogy a hitelezők igényeiket a végelszámolónál 40 napon belül jelentsék be.


6

A végelszámoló feladatai a végelszámolás során •

a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti; a hitelezők kiegyenlítése után fennmaradt vagyont a tulajdonosok között pénzben, vagy természetben kiosztja [Ctv. 103. §]; • a cég vagyonát megóvja, megőrzi; • elkészíti a szükséges számviteli beszámolókat és adóbevallásokat; • évente tájékoztatót készít, amelyben kifejti, miért nem fejeződött még be a végelszámolás és jelzi a befejezés várható időpontját. A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló: • elkészíti a végelszámolási időszak zárásához kapcsolódó anyagokat; • gondoskodik az iratanyag elhelyezéséről; • megkezdi a vagyon kiadását (ha a feltételek fennállnak – lásd később); • értesíti és adatot szolgáltat a törvényben meghatározott szerveket (pl.: nyugdíjbiztosítási igazgatóság); © Munkácsi Márta 2009

7

Az egyszerűsített végelszámolás Mikor lehet? • a cég jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.); • a végelszámoló az eljárást 120 napon belül befejezi; • nincs olyan hitelező, akinek követelését a cég vitatja; • nincs a cég ellen peres eljárást vitatott hitelezői igény miatt. Az egyszerűsített végelszámolás lefolytatása • A végelszámoló (nem a cégbíróság) intézkedik a végelszámolás megindításának a Cégközlönyben való közzétételéről (8 napon belül). • A végelszámoló a hitelezői igényeket 120 napon belül teljesíti. • A végelszámolás befejezésével a végelszámoló előterjeszti a cégbíróságnál a cég törlésére irányuló kérvényét, melyet a feltételek teljesülése esetén a cégbíróság közzétesz és törli a céget. A cégbíróság döntését közzéteszi a Cégközlönyben, utalva arra, hogy az eljárást egyszerűsített módon folytatták le. Át kell térni az egyszerűsített eljárásról az általános szabályok szerinti eljárásra, ha az egyszerűsített végelszámolás bármely feltétele az eljárás során sérül, vagy az eljárással kapcsolatban kifogással élnek. Az áttérés elmulasztása kényszer-végelszámolás elrendelésével járhat. © Munkácsi Márta 2009

8

A kényszer- végelszámolás Mikor kell? • ha a cég végelszámolását három éven belül nem fejezik be; • ha a törvényességi felügyeleti eljárás keretében ezt követeli meg a jogszabály; • ha a céget megszűntnek nyilvánították; • ha a cég megszűnését előidéző ok következett be (pl.: kkt tagjainak száma egyre csökken, vagy beltag/kültag nélkül marad a bt); • nem tértek át az egyszerűsített eljárásról az általános eljárásra, holott ez kötelező lett volna. © Munkácsi Márta 2009

9

Beszámolók a végelszámolás időszakában 1. A végelszámolás számviteli feladatait a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet tartalmazza • Tevékenységet lezáró beszámoló – eszközök és források értékelése az Szt. szabályai szerint; – specialitások; – a beszámoló elkészítéséért a megelőző vezető tisztségviselő felelős; – könyvvizsgálat és közzététel 45 (!) napon belül.

• Korrigált végelszámolási nyitómérleg – kiinduló alap a tevékenységet lezáró beszámoló; – három oszlopos kimutatás – a korrekció miatt; – a végelszámoló megítélése szerint tartalmazza az eszközöket és forrásokat (felvehet és elhagyhat követelést, kötelezettséget) – értékelés az Szt. általános szabályai szerint. © Munkácsi Márta 2009

10

Beszámolók a végelszámolás időszakában 2. • A végelszámolás időszaka alatti beszámolók – értékelés az Szt. általános szabályai szerint; – az üzleti év változása; – az első ilyen beszámoló specialitásai (több oszlopos forma); – speciális előírások (V.A.,nincs üzleti jelentés, vitatott igényekre lekötött tartalék, stb…)

• A végelszámolási időszakot lezáró beszámoló - piaci értéken történő értékelés; – speciális előírások; – a vagyon kiadásának (számviteli) szabályai.

• Vagyonfelosztási javaslat © Munkácsi Márta 2009

11

Új szabályok a végelszámolás befejezésekor Hatálya: a 2009. február 1. után induló végelszámolási eljárásokra vonatkozik Régi előírás: a záróbevallás elfogadásáról szóló tag(köz) gyűlési döntéshez és a törlési kérelemhez mellékelni kell az APEH és a VP igazolását a cég köztartozásának hiányáról – nehezen volt alkalmazható Új előírás: A végelszámolás lezárásakor az APEH értesíti elektronikus úton a cégbíróságot arról, hogy a cég ellen az APEH, illetve a VP nem folytat adóigazgatási eljárást, illetve a cégnek nincs nyilvántartott köztartozása. Ha ezt elmulasztja, a cégbíróság a záró beszámoló közzétételétől számított 90 nap után értesítés hiányában is törölheti a céget! DE: ha az APEH jelzi, hogy tart az adóigazgatási eljárás, meg kell várni az eljárás befejezéséről küldött újabb elektronikus értesítést! © Munkácsi Márta 2009

12

A korrigált végelszámolási nyitómérleg Megnevezé Megnevezés

Tevé Tevékenysé kenységet záró mérleg

Korrekció Korrekciók

A) Befektetett eszk. eszk.

+/+/-

B) Forgó Forgóeszkö eszközök

+/+/-

C) AIE

+/+/-

D) Sajá Saját tő tőke

+/+/-

ebbő ebből: MSZE

+/+/-

ebbő ebből: Érté rtékelé kelési t.

+/+/-

E) Cé Céltartalé ltartalékok

+/+/-

F) Kö Kötelezettsé telezettségek

+/+/-

ebbő ebből: Tao. Tao.

+/+/-

G) PIE

+/+/-

Korrigá Korrigált végelszá gelszámolá molási nyitó nyitómérleg


13

A vagyonfelosztási javaslat A legfőbb szerv határozata alapján a vagyon kiadását a végelszámoló bonyolítja le. Könyvelése: eszközök értékesítést, ebből kötelezettségek kielégítése.

MEGNEVEZÉS

ÖSSZEG

Fel nem osztható vagyon Kötelezettségek rendezésére szolgáló eszközök Tulajdonosok részére kiadandó eszközök ÖSSZESEN (egyezően a mérlegfőösszeggel) © Munkácsi Márta 2009

14

A felszámolási eljárás „Miért kellett, hogy így legyen…?” Fizetésképtelenség esetén indulhat: - végelszámolásból – „irányított” is lehet (ha a vagyon nem fedezi a kötelezettségeket) - csődeljárásból – meghiúsult csődegyezség - cégbíróság, bíróság végzése alapján (megszűntnek nyilvánítás, büntetőügy) - az adós saját kezdeményezésére - hitelező által – gazdasági érdekből


15

A felszámolási eljárás kezdete A felszámolás kezdő időpontja: a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. • A bíróság a felszámolást elrendelő végzésében kijelöli a felszámolót és az eljárás lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki. • A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. • A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el,


16

Számviteli feladatok a felszámolás indulásakor 1. A felszámolás számviteli feladatairól a 225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet rendelkezik. • A Korm. rendelet szerint a felszámolás időszaka a felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás befejezésének időpontjáig terjed. • A Számviteli törvény a Csődtörvénnyel és a Korm. rendelettel nem érintett előírásai a felszámolás időszaka alatt is érvényesek. • A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét kell készíteni, amelyet záróleltárral kell alátámasztani. © Munkácsi Márta 2009

17

Számviteli feladatok a felszámolás indulásakor 2. • A záróleltár a társaságnak a mérlegfordulónapon meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit (a vagyoni eszközöket), valamint azok forrásait tartalmazza mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken. • A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek az elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat.


18

Számviteli feladatok a felszámolás indulásakor 3. • A tevékenységet lezáró beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet. A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. • A tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében, eredménykimutatásában a jelentős összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. • A tevékenységet lezáró beszámolót a felszámolás kezdő időpontját megelőző napot követő 45 napon belül kell elkészíteni, a számviteli törvény szerint letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékkal, esetleg a záradék megadásának elutasításával együtt. © Munkácsi Márta 2009

19

Számviteli feladatok a felszámolás indulásakor 4. • A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján a gazdálkodó szervezetnek zárómérleget kell készítenie, amely a beszámoló mérlegfordulónapján meglévő vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja. • A zárómérleg elkészítésével egyidejűleg a könyvviteli nyilvántartásokat a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapjával le kell zárni.


20

Az eljárás lefolytatása 1. • A bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul közzéteteti a végzést a Cégközlönyben • A közzétételnek – többek között – tartalmaznia kell: - a felszámolás kezdő időpontját, - a hitelezőknek szóló felhívást (követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be stb…)

• A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a külön jogszabályban meghatározott jogai a gazdálkodó szervezettel kapcsolatban. • A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. • Ettől az időponttól az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni. © Munkácsi Márta 2009

21

Az eljárás lefolytatása 2. • A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. A pénztartozások után az eredeti lejárati időig szerződéses kamat, az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig (legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig) késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető!

• A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynél a felszámolás kezdő időpontját (a követelés keletkezését) követően nem került sor engedményezésre.


22

Az eljárás lefolytatása 3. • A 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett követelések csak Csődtörvény 57. §-ában felsorolt tartozások kiegyenlítése után elégíthetők ki • Az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! • A felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követelésekre a keletkezéstől számított 40 napos bejelentési határidő vonatkozik. © Munkácsi Márta 2009

23

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: ¾ a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, számviteli beszámolót, továbbá adóbevallást, az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni; ¾ a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni, ¾ a környezeti károsodásokról, környezeti terhekről nyilatkozatot tenni, ¾ a felszámolónak minden tájékoztatást megadni, ¾ a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, a tagokat haladéktalanul tájékoztatni, ¾ a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék stb. jogosultjait a felszámolás elrendeléséről tájékoztatni stb. © Munkácsi Márta 2009

24

Egyezség a felszámolás során • A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. • Az egyezségi tárgyalásra: a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készít az adós. • A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles felszámolási zárómérleget és bevétel-költségkimutatást készíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni. • Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. © Munkácsi Márta 2009

25

A felszámoló eljárása 1. • A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít a gazdasági tevékenység észszerű befejezéséhez. • A felszámoló külön nyilvántartásba veszi az előírt határidőben (40 napon belül) bejelentett követeléseket, és az előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket. • A felszámoló a követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni, és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni. © Munkácsi Márta 2009

26

A felszámoló eljárása 2. • A követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése 1 százalékát, de legalább 1000 Ftot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság GH által kezelt elkülönített számlára befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. • A hitelezők által befizetett összeget – mint hitelezői követelést – egyéb követelésként kell besorolni. • A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. • A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát értékesíti, a hitelezők egyetértése esetén gazdasági társaságba is beviheti. © Munkácsi Márta 2009

27

A felszámoló eljárása 3. • A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről. • A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomba elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben teszi közzé, az árverést pedig árverési hirdetménnyel tűzi ki. © Munkácsi Márta 2009

28

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt 1. • Fennáll a könyvvezetési kötelezettség. A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül. • A felszámoló (írásban) módosíthatja a számlarendet • Ha a cég nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet úgy, hogy az eredményt érintő tételeket a gazdálkodó szervezet az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el. © Munkácsi Márta 2009

29

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt 2. Nyitó felszámolási mérleg • A felszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben - az eszköz-oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét és - a forrás-oldalon azok ezzel egyező összegű forrását – mint kötelezettséget – (esetleg a saját tőke csökkenéseként) elkülönítetten kell kimutatni. • A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettségek és a követelések állományát. © Munkácsi Márta 2009

30

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt 3. • A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. • A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni • A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. © Munkácsi Márta 2009

31

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt 4. • A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken, a bevételek és költségek/ráfordítások alakulásáról készített kimutatást és szöveges jelentést • A mérlegnek tartalmaznia kell a hitelezői igények fedezetére a pénzeszközökön belül elkülönített tartalékot, továbbá a nyitó felszámolási mérleg adatait • a közbenső felszámolási mérleg tartalmában és felépítésében a felszámolási zárómérleggel egyezik meg © Munkácsi Márta 2009

32

Számviteli feladatok felszámolás befejezésekor • A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, záró jelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít. Ezeket megküldi a bíróságnak és a zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak. Ezzel egyidejűleg gondoskodik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. • A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, ha a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. © Munkácsi Márta 2009

33

A felszámolási zárómérleg Tartalmazza: • a pénzeszközöket, • a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat (piaci értéken), • a be nem hajtott követeléseket, • a ki nem egyenlített tartozásokat (kötelezettségeket), a felszámolási költségek miatti tartozásokat is ideértve, • a fel nem osztható vagyont, • a felosztható vagyont © Munkácsi Márta 2009

34

A felszámolási eljárás befejezése • A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot (a kézhezvételtől számított 30 napon belül) megküldi a hitelezőknek.(A hitelezők a kézbesítést követő 30 napon belül az ebben foglaltakat írásban kifogásolhatják.) • Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, de be nem hajtott követelések jogi sorsa nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között a kielégítési sorrend figyelembe vételével felosztja. © Munkácsi Márta 2009

35

Kielégítési sorrend a) b) c)

d)

e)

a felszámolási költségek, a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő záloggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, a kis- és mikrovállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése, a társadalombiztosítási tartozások és a magánnyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók, az adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, a víz- és csatornadíjak, stb… © Munkácsi Márta 2009

36

Kielégítési sorrend - folytatás f) g)

egyéb követelések, a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések. Ha az e., f., g. csoportba tartozó követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, először az e., az f., majd a g. csoportokban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni. Az a., és c. csoportban felsorolt követeléseket esedékességükkor, a dg. csoportban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni A d-f. csoportba tartozó követelések a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők. © Munkácsi Márta 2009

37

A felszámolási költségek • az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, végkielégítés, továbbá munkaszerződésben meghatározott juttatások, ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség, • a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének észszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, • a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek, • az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás, • a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek, • az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével, őrzésével kapcsolatos költségek, • a felszámoló díja. © Munkácsi Márta 2009

38

Egyszerűsített felszámolás • A Csődtörvény szerint, ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján – a kérelem beérkezését követő 45 napon belül – végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását (a kielégítési sorrendben), valamint az adós megszüntetését. • Ez esetben értelemszerűen kell a felszámolási eljárásra vonatkozó számviteli előírásokat alkalmazni. © Munkácsi Márta 2009

39

És végül a felelősség… nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag aki ezzel visszaél

Gt. 50.§.:

Visszaélésnek minősül, ha: - a társaság vagyonával sajátjaként bánik (családi kft: ugyanaz a lakás, autó, családi felhasználás); - ha a társasági vagyont úgy csökkentették, hogy tudták (kellő gondosság mellet tudhatták), hogy emiatt a társaság nem lesz képes fizetni a tartozásait Cstv. 33/A. §.: ügyvezetés felelőssége a hitelezői érdekek

elsődlegessége alapján

-

izetésképtelenséggel fenyegető helyzett: amikortól a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták! Időbeli visszahatás: max. 3 év, saját vagyon csökkenése – kártérítési felelősség (ezen időszak alatti vezető tisztségviselőknél egyetemleges) Kimentési lehetőség: ha bizonyítja, hogy valamennyi szükséges intézkedést megtett a hitelezők érdekeinek védelmében (követelések behajtása, beszámoló) © Munkácsi Márta 2009

40


41

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidői, problémái

Recommend Documents