iudapest, 1897. évi május hó 1-én.
VII. évfolyam.
35
( 5 8 1 ) számi.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁG] LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁCI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 írt, negyedévre 2 frt 50 kr.
M e i j e M rnMen szerfláa és szombaton.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Lótenyésztési szakosztály ülése. X I V .
teiiyésseállatvásár
az ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban (Erzsébet királyné-ut)
május hó 2., 3. és 4-én nyitva Tan mindennap reggel 9 órától esti tt óráig1.
Meghívó a közgazdasági szakosztálynak május hó 3. (hétfőn) délután 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. 1. A mezőgazdasági cselédügy és munkásbiztositás tárgyában beérkezett vélemények ismertetése. Előadói dr. Csillag Gyula. 2. A vadászati törvény revíziója. Előadó; dr. Szilárd Ferenez. 3. Szatmármegyei gazd. egylet átirata a kataszteri kiigazításoknál tapasztalt visszaélések ügyében. Előadó: dr. Szilárd Ferenez. Gróf Eszterházy Miklós Móricz, szakosztályi alelnök.
Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi Inxuslóvásárok második íiziklusa a Tattersallban május hó 3., 4. és 5-én fog megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesiéit (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A díjlovaglás és díjugratás pedig május 12-én fog megtartatni.
^auuJ^JRlj
Szerkesztőség és kiadóhivatal: II u cf i llöi-űt 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
(1897. ápril 25.) Jelen voltak gróf Andrássy Sándor el* nöklete alatt gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke, Bujanovics Sándor az OMGE. alelnöke, Bottlik Lajos, DubravszJcy Róbert, Egan Ede borostyánkői, Forster Dezső, Förster Aurél, Gosztonyi Kálmán, dr. Hutyra Férencz, Juhász Antal, gróf Keglevich Gyula, Kovács Sebestyén Endre, Kropf Béla, Króner-Küffner Ernő, Löcherer Andor, Beusz Henrik, Sztankovánszky János, Sztarikovits Ferenez és Zoltán Elek csepei, szakosztályi tagok, az'egyesület tisztviselőkara részéről Forster Géza igazgató, Bubinek Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár és Jeszenszky Pál titkári előadó. Gróf Andrássy Sándor a szakosztály elnöke üdvözli a szép számban megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Az ülés egyedüli tárgya a hazai lótenyésünk és az értékesítés fejlesztése körüli teendőink megbeszélése s az OMGE.-nek földmivelésügyi miniszter által május havában összehívandó anketten való álláspontjának, kifejtése, mely fontos kérdésben az egyesület igazgatója és titkára részletes indokolás kapcsán határozati javaslatot terjesztenek a szakosztály elé. A javaslat ez indokolással együtt a „Köztelek" lap 32 számában egész terjedelmében közzé volt téve s a szakosztály tagjainak volt alkalmuk azokra nézve tájékozást szerezni, ekként az elaboratum felolvasása feleslegessé válik s áttérhetünk a javaslat pontonkénti tárgyalására. Kovács Sebestyén Endre a javaslat indo* lásába módosításokat óhajt felvenni; így pl. a tenyészkerületek részletezésénél, hangsúlyozni kéri, hogy azok megállapításánál vétessék tekintetbe az illető vidék népességének a lótenyésztés irányára vonatkozó hajlama. Gróf Andrássy Sándor elnök megjegyzi hogy előtte felszólaló által tett észrevétel figyelembe fog vétetni a határozat illető pontjának tárgyalásánál. Előadó (olvassa az 1. pontot). E pont bevétele azért volt szükséges, mert az 1894. évi XII. t.-cz. lényeges változtatást okozhat a lótenyésztés irányára és a
tenyésztők nincsenek tájékozva, hogy mihez tartják magukat. A nevetett törvény éftelmébeti ugyanis tartozik minden község 10 év alatt gondoskodni a ménbeszerzésről s már elmúlt három év és még nem történt semmi. Szükséges tehát, hogy ebben valami történjék. Elnök a pont változatlan elfogadását ajánlja. A szakosztály azt változatlanul elfogadja. Előadó olvassa a 2. pontot. Elnök bejelenti, hogy Gaál Gyula a somogymegyei és Wertheimstein Alfréd a biharmegyei lótenyészbizottmányok elnökei az ülésről való elmaradásukat kimentik s a javaslatra nézve észrevételeiket Írásban teszik meg. Előadó felolvassa Gaál Gyulának a 2. pontra tett indítványát, mely szerint figyelmébe volna ajánlandó a kormánynak, hogy azon eljárását, mely szerint 3 éves mének átvételére jó anyaggal bíró ménestulajdonosokkal szerző' dést kötött, a jövőben még tovább terjessze ki. Sztankovánszky János ez indítványt helyesli, mert a ménnevelés sokkal több rizikóval jár, semhogy arra a kistenyésztők vállalkozhatnának. Gróf Dessewffy Aurél szintén helyesli az inditványt s az előadói javaslat szövege ki volna bővitendő azzal, hogy az érezhető ménhiányra hivja fel a szakosztály a miniszter figyelmét azzal, hogy az egy éves méncsikók vásárlását' mozditsa elő s azt is bele lehetne tenni a javaslatba, hogy oly kisebb tenyésztőket, kik kiválóbb egyedeket tartanak s 8—lO.kanczával birnak, buzdítsa az állam mének nevelésére. Előadó'. Tény, hogy az egy éves méncsikók bevásárlásából származó mének ma a köztenyésztés kielégítésére elégtelenek, ezért szükséges volna kimondani, hogy az állam a kisebb tenyésztők ménjeit, amennyiben beválnak, magasabb árakon váltsa be és a köztenyésztésre engedje át. A szakosztály e pontot a gróf Dessewffy Aurél által ajánlott módosítással fogadja el azzal, hogy az egy éves csikók bevásárlása mellett az állam a kiválóbb tenyészanyaggal biró kis tenyésztőktől is szerezzen be Kiválóan alkalmas méneket. Előadó olvassa a javaslat 3. pontját.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.
ADRIAIÉ PLATT & Co. NEW-YORK
iii
—• k i z á r ó l a g o s k é p v i s e l ő s é g e
Fűkaszáló, Marokrakó arató, és Kévekötő arató gépeire. m
elkerülése
Szövetkezeti képviselősége tagok számára. " M Gözcséplőgarniturák
és
egyéb
gazdasági
- több évi részletfizetésre.
K i t ű n ő m a g y a r b i z o n y í t v á n y o k . Hü
S0BT Késéseb
1 m. \\i államvasutak Bénára m r
végett kérjük a megrendeléseket Mai számunk 3 4 oldal.
gépek —
már most elöjegyeztetai. "
H
J Ő Z T E L E K , 1897. MÁJUS HÓ 1.
616 - Gróf Dessewffy Aurél: mivel a tapasztalás azt . mutatja,. hogy annak ellenőrzése is nagyon nehéz, hogy a kisbéri ménesből kikerült telivércsikók külföldre ne adassanak, .".oponálja, hogy á 3, pont oda módosittassék, miszerint ez, a korlátozás tiz éven aluli lovaknál ne alkalmaztassák, t." i. ne rontsuk el a vásárt s ne szabjunk korlátót árra nézve, hogy a ménesintézö lekből kisorolt számfeletti anyaKanczák közül a 10 éven alóliak külföldi tenyésztőknek ne legyenek eladhatók, ellenben a 10 cven felüli tenyésztésre alkalmas kanezákat szóló is csak honi tenyésztőknek javasolja eladatni. Kovács; Sebestyén . Endre preczizirozni óhajtja, hogy minden egyes ménesből csak 10—12 kancza volna bizottságilag meghatározott becsáron eladható, amelyek a tenyésztőknek a jelentkezés sorrendjében lennének eladandók. A ménesintézetek többi kanczaanyagára ezt a korlátozást nem kívánja kiterjeszteni. Bár sérélmesnek tartja ezt a pontot a lótenyészintézetekre, mégis ezt kimondandónak vélné, mert ez egy lépés lenne előre. Előadó felolvassa Wertheimstein Alfrédnak e pontra beadott javaslatát, aki helyesli áz állami kanczák eladására vonatkozó indítványt, feltéve, hogy annak keresztülvitele lehetséges lész, mert ez oly nagy anyagi Édozatot involválna, melynek árán az állami ménesek több apaállat előállítása czéljából a tenyésztésre alkalmatos számfeletti kanczákkal állományukat maguk szaporíthatnák. Kérdi, nem volna-e' keresztülvihető azon intézménynek, a melynek' értelmében ugy a közös hadsereg, mint a honvédség lovai, magánfeleknek 6, iiletve 5 évre bérbeadatnak és ez idő letelte ülán azok túlajdonába mednek át, olyatén módosítása, hogy ezentúl csak kanczalovak adassanak bérbe s a fennálló szabályok fentartása mellett nem 6, illetve 5 év múlva, hanem már í év múlva a magánfelek tulajdonába bocsájtassanak, mely esetben a kisebb tenyésztők igen alkalmas kanczaanyaghoz juthatnának. Gaál Gyulának e pontra vonatkozó írásban benyújtott javaslata azt czélozza, hogy kísértse meg a földmivelésügyi kormány a hadügyminiszternél oly lépéseket tenni, hogy a Magyarországban állomásozó lovas, tüzér és
TÁRCZA Wrack. írta í Bársony István. Exkuzálással kezdem. Második, forrás után mondom el ezt a furcsaságot. Lehet, hogy nem minden apró részletben egyezem majd az első forrással, honnan a történet kibugygyant, de a lényegjen egészen bizonyos, hogy nem tévedek semmit Az „első forrás" hires vadászember; tudom, hogy. a keze közé kerül a czikkem, preveniálok hát neki, hogy túlságosan érzékenyen ne vegye, ha meséjét nem „szórói-szóra" moridoíá. él. Fődolog, hogy az alapigazság benne legyen, áz pedig benne lesz. A „második forrás" se enged az elsőnek hírességben, de hátha cserben hagyta itt-ott a memóriája? a magam fogyatékos emlékezetéről nem is szólván. „Et nunc.. . " Aki itt prima perszonaképen beszél, az az első forrás. Nagyon megszorultam vadászkutya dolgnban. Pedig tudjátok czimborák, jó kutya nélkül, olyan, az ember, mint a vak koldus vezető nélkül: csak tapogatózik. Hirré teszem a bajomat; egy jó vizsláid yát kerestem megyeszerte. Ígértem érte fütí át, meg "ráadásul egy malaczos koczát. Egyszer nagysokára beállít hozzám, egy erdészféle ember s hoz magával egy antidiluviális szörnyeteget,
szekerész ezredekből tenyészképes korban kiselejtezett kanczák lehető előnyös feltételek mellett kisbirtokos tenyésztők kezeibe kerülhessenek. Elnöh: Wertheimstein javaslata mellőzendő s legföljebb arra kérhetjük a parancsnokságokat, hogy amennyiben lehetséges, csak kanezákat adjon a vállalkozóknak. Oaál Gyulának e^zel kapcsolatban két más indítványa van, .amelyeknek egyike, azt proponálja, hogy évenként tartassanak lódijazások nagyobb összegű dijakkal, amelyek csak akkor adassanak ki, ha a következő évben vemhesen vezettetnek elő a kanczák; Gaál Gyulának második indítványa az, hogy a katonaságtól kiselejtezett kanczák ne a fuvarosok, hanem a tenyésztők kezébe kerüljenek; ez már sokszor meg volt vitatva és arra az eredményre jutottunk, hogy a katonaságnál most is csak hasznavehetetlen korában selejtezik ki a kanezákat, melyek után csikókat nevelni nem lehet. Króner-Küffner Ernő: Felemlíti, hogy Mosonmegyében olyan alapon díjaznak még pedig igen jó eredménynyel, amelyet Gaál előterjeszt. A dijak a takarékpénztárnál letétbe helyeztetnek s a következő évben, ha a kanczák vemhesen vezettetnek elő, a dij nekik kiadatik. Ugy van ez Németországban is. Javasolja tehát, hogy Gaál ezen indítványa figyelembe vétessék. Kovács Sebestyén Endre: Helyesli az indítványt, de ez . nem ezen pontba veendő fel. Elnöh-. Konstatálja, hogy a szakosztály többsége a harmadik pontot gróf Dessewffy Aurél módosításával fogadja el, úgyszintén elfogadja a javaslat ezen pontjához fűzött előadói indokolást is. Előadó olvassa a javaslat 4. pontját. Löcherer Andor: E pontot nem tartja elég világosnak, mért tenyészkerületek létesítéséről szól és a kerületekben törzsek alakításáról. Szükségesnek tartja szóló is, hogy • a kanczaanyag osztályoztassék, de ezenfelül azt kívánja, hogy a köztenyésztésben a hibás kanczákra ne lehessen az állami méneket használni, mert a mai fedeztetési rendszer mellett a leghibásabb kanczát is tenyésztési czélokra használják.. E bajon való segítésre a törzstenyésztést látja a
§o. s z á m . 7 - í r
évfolyam.
legczélravezetőbbnek, akként, hogy az egyes községekben a kanczák . osztályoztassanak és csakis megfelelő ménekkel fedeztessenek. Dessewffy Aurél: Szintén azon nézetben van, hogy az ország különböző részeiben a mén- és kanczaanyag nem egyöntetű s törekedni kell, hogy az egyes vidékeken egyöntetű faj tenyésztése éressék el. Ez azonban nehezen vagy. alig keresztülvihető s ezért nem iehet. oly messze menni, mint előtte szóló proponálja, legföljebb csak azt lehet kérnünk, hogy a kormány körzeteket állítson fel s a méneskarok közbejöttével szerezzen meggyőződést magának az anyagról s írassék össze a kanczaanyag faj és jellegre vaíó tekintettel az egyes vidékeken^ így körzetek állíttatnának fel az ország azon részein, a hol a lótenyésztés előrehaladottabb. Förster Aurél 'az elnök ő exczelencziája indítványához hozzá járul s felhívja a figyelmét, arra, hogy a kanczaanyag felvételét a lóosztályozásnál lehetne eszközölni. Kovács Sebestyén Endre : Hozzájárul az indítványhoz, azonban veszedelmesnek tartaná, ha az a meghatározás egyes egyénekre volna bízva; a méneskaron kívül a lótenyészbizottmányokat is be kellene vonni a közreműködésbe. Előadó felemlíti hogy a 94. évi XII. t.-cz. imperative lótenyészlcerületeh létesítését mondja ki s erre való tekinlettel' vétett fel az előadói javaslatba a tenyészkerületek elnevezése. A szakosztály ezen pontot elfogadja gróf Dessewffy Aurélnak a körzetek megállapítására és Forster Aurélnak az osztályozásra vonatkozó módosításaival; a javaslat indokolásában pedig felhívja a szakosztály a földmivelési kormány figyelmét arra, hogy tenyészlcörzeúk terjesztésére részletes terv készíttessék. Előadó: Fel olvassa Gaál Gyulának a 4-ik pont helyett beadott módosítását, mely szerint azon czélból, hogy egyes hasonló lóanya'ggal biró vidékek egyforma fajjellegü lovakat tenyészszenek, a lótenyész-bizottmányok felhivandók a minisztérium részéről, hogy megyéjük egyes vidékein állapítsák meg, hogy mily faiu ló volna ott tenyésztendő, s ennek megfelelő mének volnának azon vidékekre következetesen
Csúnyának gyönyörű . volt az ebadta Másnap mindjárt kedvem jött egy kis vavizslája. dászatra. Vállamra vettem a puskát s hittam Térdig lógott a füle »s nagy, búskomor Wrackot. Kedvetlenül, gyanakodva, vonatkozva fejét álmosan lóbálta maga előtt. Egyre kaffa- kullogott utánam, akárhogy édesgettem. Hja, gott, ha kellett, ha nem ; a termete felért egy természetes, hisz' nem szokott még hozzám. dán doggéval, olyan nehézkes és izmos vala. A területen is csak ugy oldalgott, settenHosszas, kávébarna szőrét örökké felborzalta a kedett, nem vettem semmi hasznát. Utoljára hátán, s ha az ember a szeme közzé nézett, is el kellett szánnom magamat, hogy magammindjárt morgott és vicsorgatta a fogát hozzá. ban vadászom. Nem is törődtem a murezos — Ihol a „jó vizsla", mondta az erdész- állattal, a mely semmiféle szép szóra sem akart hederiteni, hozzám jönni, szót fogadni. Mérféle ember. Ráösmertem a cseh vizslák egy özönviz- gemben legjobbnak hittem, ha ugy teszek, idejebeli díszpéldányára. 1 Ha Noé idejében volt mintha ő ott se volna. Elkezdtem bújni a gazt, hogy legalább egy rongy nyulat ugrassak. cseh vizsla: csak ilyen lehetett. Ugrattam is, meg is,plezuroztam alaposan, — Vizslának vizsla, azt látom, — mon, Láttam, hogy száz lépésre se viheti a lövést, dok, — de hogy jó-é . de minthogy a nagy siskafüben könnyen elJöjjön ki az ur, próbáljuk meg, szakított veszthettem, s minthogy Wraekra egyáltalában félbe az emberem. nem számíthattam ma: kurta galoppban kezdEz becsületes beszéd. Ez nem akar macs- tem loholni a nyulam után, hogy majd mégkát zsákban árulni. Jól van próbáljuk meg. ' egyszer belédurrantok s elcsöndesitem végképp. Nagy dühös dobogás állított meg. MegKimentünk egy. közellevő gazosba fordulok. Hát látom Wrackot, amint vágtatva, „Wrack"-kai. Amint a gazdája kieresztette, mintha ki- félöleseket ugorva magasságban, keresi ő is, cserélték volna. A lompos nehéz állatból egy- hogy merre lehet az én sebzett nyulam, szerre fiatalvérü.dalia lett. Keresett nagyszerűen, Eszembe jutott, hogy azt mondta az efkitartó erővel. A mi vadat talált, megállotta. dész, hogy ne apportiroztassak vele nyulat, A nyul után nem futott. Megtetszett a kutya. mert ha a nyúlszőr az orrába megy s csiklan* Az ösmeretlen vadász ekkor rukkolt >ki az igaz- dani kezdi, akkor elkezd ugatni, tüszkölni s sággal. Nem kell neki a malaczos ko,cza. Nem szuszog és leffeg estig. adja ő a kutyáját egy egész csürhéért seín. Hanem — Marrs vissza Wrack! Marrsss I — szózálogban nálam hagyja. Adjak neki huszonöt lok neki. forintot. A míg azt vissza nem fizeti, (ugy se Aki nem hallgat rám, az Wrack. lesz nagyon hamar) addjg használjam a kutyát. Utána eredek, hogy majd elverem a nyúlról, ha megtalálja. Egyszerre értünk oda. RáMegegyeztünk. Az erdész elment s Wrack ott maradt förmedek s minthogy nem látom benne szándékát a szófogadásnak, más eszköz hijján a nálam.
35. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS H ö 1.
617
beosztandók. Wertheimstéin a tenyészkerületek létesítését időelőttinek tartja, mert ő szerinte a kanczaanyag vidékenkint még nincs kellően kiegyenlítve és annak osztályozása legyőzhetlen . nehézségekbe ütközik. A szakosztály a 4. pont módosítására beadott ezen írásos indítványokat mellőzi. A 4. pont végére azonban Kovács Sebestyén Endre indítványára felveszi még, hogy díjazások tar-, tassanak az egyes községekben és járásokban. Löcherer Andor indítványára a szakosztály elhatározza felhívni a földmivelésügyi kormánynak figyelmét arra is, hogy az ügető versenyeket vegye a kormányzat pártfogásába. Előadó olvassa az 5. pontot, melyre nézve Wertheimstein Alfréd azon indítványt teszi, hogy a csikólegelők minden község határában törvény utján szerveztessenek. Gaál Gyula pedig azt indítványozza, hogy magánosok vállalkozzanak csikólegelők létesítésére és ezért állami segélyben részesittessenek. A szakosztály e javaslatokat mellőzve a határozati javaslat 5. pontját elfogadja, illetve fentartja. Elnök : Most következik a lóértékesités előmozdítása érdekében beterjesztett előadói javaslat tárgyalása. Kovács Sebestyén Endre a pontokat más sorrendben kívánja felállítani és pedig két főrészre osztaná: az első a használati, a második rész a luxuslovak értékesítésére vonatkozó részt foglalná magában s mind a két főrész alpontokra osztatnék. És pedig az első rész a) vidéki vásárok, b) szavatossági, c) katonai lóvásárok, d) postaszolgálatra vonatkozó kívánságokat foglalja magában. A szakosztály a javaslat ekként való csoportosításához hozzájárul s az a) pontot, mely a vidéki vásárokra vonatkozik, egyhangúlag elfogadja. Előadó: Olvassa a b) pontot, mely a szavatosság kérdésére vonatkozik. Dr. Hutyra Ferencz: E kérdés már rég idő óta foglalkoztatta a szakosztályt s hogy mindeddig eredményt elérni nem tudtunk, ennek főakadálya az, hogy ezen kérdést az általános polgári törvénykönyvvel kapcsolatosan óhajtják rendezni. Az előzmények után nem lehet tudni,
hogy mikor fog a polgári törvénykönyv életbeléptettetni és igy a szavatosság kérdése sem fog egyhamar megoldás alá kerülni. Nézete szerint ezen kérdés külön is szabályozható, s utal a külföldi példákra,' hol a szavatosságot külön törvény szabályozza. Javasolja e pontnak oly értelmű kibővítését, hogy a szakosztály kérje a földmivelésügyi. kormányt, hpgy a szavatosság kérdése lehetőleg még az általános polgári törvénykönyv életbeléptetése előtt külön törvénynyel sürgősen rendeztessék. A szakosztály a pontot dr. Hutyra Ferencz javaslata értelmében kibővítve elfogadja. Előadó; Olvassa az 5-ik pontot. Kovács Sebestyén Endre hozzátenné ezen ponthoz, hogy a katonai lóvásárok napjai évekre előre állapíttassanak meg. Sztankovánszky János reámutat azon anomáliákra, amelyek a katonai lóvásárok al^ kalmával fönforognak s utal arra, hogy az adás-vétei ezen vásároknál rendszerint a tenyésztőnek veszteségére történik. Indítványozza, hogy e pontba fölvettessék, miszerint a bevásárlásoknál a teljes érték egész őszintesége gel adassék és igértessék meg. Förster Aurél: A katonai lóvásárokat legnagyobb luxusnak tartja, a hol egész torturán megy keresztül a tenyésztőközoilség ; a komisszió nem világosítja fel a tenyésztőt arról, hogy miért nem veszi meg a tenyésztő lovát.' Mivel a katonai lóvásároknak az eddigi tapasztalások szerint értelme nincs, indítványozza, hogy á ponthoz az indokolásba fölvétessék és felhívassák a kormányzat figyelme a lóvásárok teljes meddőségére, melynek nem a tenyésztő az oka. Igazgató felolvassa Gaál Gyula és Wertheimstein Alfréd e pontokra vonatkozó indítványát. Gaál azt indítványozza, hogy a katonai lóvásárok. tekintetében az eddig követett eljárás módosítása iránt a kormányhoz felterjesztés intéztessék, mely szerint a vásárlóbizottságok szélesebb hatáskörrel volnának felruházandók, hogy egyrészt a nem egészen kifogástalan, de azért szolgálatra alkalmas remondákat az eddigi átlagárnál olcsóbban is megvehessék, másrészt ezen katonai-bizottságok hatásköre arra nézve megszorítandó volna,
hogy a lóvásárok után mutatkozó hiányt pótolhassák a szállítóktól való vétel utján. Wertheimstein Alfréd irásbelileg azt indítványozza, hogy az ambuláns katonai bizottságok. megszüntettessenek és ezek helyett több állandó lóavató-bizottság szerveztessék s ezek az egyes vidékek központjain előre meghatározott napokon kereskedők közbenjárása nélkül pótlovak vásárlására köteleztessenek s három éves lovakat is vehessenek, melyék a a pótkeretek századaiba osztandók be. Löcherer Andor ezen pontba felveendőnek tartja, hogy a lóvásárló-bizottságok szaporittassanak s hogy a katonai czélokra szükséges lóanyag felől idejekorán tájékoztassák a .tenyésztő közönség. Zoltán Elek: Felvilágosításul megjegyzi, hogy a hadügyminiszter két évvel ezelőtt feloldotta az ambuláns bizottságokat a , felelősségtől s azóta megszűnt az, hogy a tenyésztőtőnek visszaadhassák az egyszer már megvett lovat. A főhátránya a bevásárlásnak az, hogy a lókereskedő egész éven át járja a vidéket s mindig tudja, hogy melyik tenyésztőnek ; van katonai czélokra használható eladó lova s mikor meg van szorulva, akkor megveszi tőle. Szóló kívánatosnak tartja, hogy a katonai lóbevásárlások az országos vásárok alkalmával történjenek s maguk a lovas ezredek parancsnokai bízassanak meg a kézi bevásárlások eszközlésével. . A szakosztály e pontot Zoltán Elek módosításával elfogadja, az indokolásban pedig felvenni határózza Förster Aurélnak a vásárok meddőségére vonatkozó megjegyzését. Előadó: Olvassa a luxuslovak értékesítésére vonatkozó javaslatot, melyre n é z K o v á c s Sebestyén Endre megjegyzi, hogy mivel a luxuslovak- értékesítése tekintetében tavaly egy bizottság küldetett ki, melynek tárgyalásai az OMGE. szakosztálya s választmánya'által elfogadtattak ős az illetékes minisztériumhoz felterjesztettek s amely javaslat a bizományi istállók kérdésében azon kijelentést tartalmazta, hogy a bizoiüányi istállók felállítása ez idő szerint nem opportunus ; nehogy tehát a régebben felterjesztett ezirányu javaslatunk s a mostani javaslat egymással ellentmondásbanálljo^
puskámmal igyekszem zsákmányomtól visszatartani. Ekkor hihetetlen dolog történt. Wrack vad dühvel vetette magát a puskámra, amelyet minthogy félcsöve töltve volt, felfelé tartottam s egy erős rántással kikapta kezemből. A töltött cső kakasa .még fel volt húzva, nem mertem dulakodni a bestiával s minthogy1 ahhoz már nem tudtam jutni, hogy leeresszem a kakast, zavaromban inkább elepesztettem a puskát. Wrak, farkát lába közé húzva, gonosz tekintettel kezdett' loholni a puskámmal, a melyet ugy vitt a szájában keresztben, mintha sétabotot aportirozott volna. „Wrack! Wrack! ta kómm her! Wrack!" A kutya visszafordult a fejével, de nem állt meg. A mikor fordult, ~a puska csöve mindig az ikrámnak szegeződött. Alig vártam, hogy megint elforduljon, hisz minden perczben beleakadhatott a ravaszba valami szívós szederinda. Denikve, Wrack elment. Megszégyenülve és dühösen ácsorogtam egy helyben sokáig. A gaz közt, a cserje irányában tűnt el a kutya. Most én mit csináljak? Tanácstalanul ácsorogtam. Egyszer csak' jön Wrack magától vissza,. puska nélkül. Valahova eldugta drága lankaszteremet. Vérszemet kaptam, szörnyű energiával kezdtem parancsolni a kutyának: „apport schén Wrack, apport!" Minden reményem ellenére Wrack hirte-. len megfordult, elloholt s néhány perez múlva hozta a puskát, ki tudja, melyik bokorból. De nem adta ide, habem közönyösen, némi jelével
a fitymálásnak, letette elém vagy husz lépésnyire. Gyanakodva közeledtem; óvakodtam Wracköt újból megharagítani. Nem is háborgatott, engedte, hogy felvegyem á puskát. Nem képzelitek ficzkók, milyen nagyot lélekzettem, mikor kedves puskám ismét a kezemben volt. Valóságos hálát éreztem Wrack iránt, a helyett, hogy boszankodtam volna. Mert hisz igaz, hogy elvitte a lankasztert, de vissza is hozta szépen. Hanem azért mégis kiábrándultam belőle s nem kértem többet a társaságából. Nem nekem való kutya volt ő. Annak a morózus erdésznek beválhatott, mert az tudott vele bánni, de én csak halálra boszankodtam volna,ahányszor kimentem volna vele. Sok idő telt el s az én zálogos emberem nem jelentkezett. A kutyájának semmi hasznát sem veszem, ellenben megkeserítette az az egész ház életét, mert sohasem lehetett benne bizonyos senkisem, hogy^ mikor , és mért ragad bele a lábaszárába. Én még ilyen kesernyés kutyát sose láttam, amelyik ugy aprehendált volna minden semmiségért. S ha a szobába került, oda te. lepedett, ahova éppen neki tetszett, lett légyen az diván, ágy, vagy fauteuil. Ha aztán, valaki elakarta kergetni okkupált területéről, azt majd. megette. Szegény feleségem sirva esküdözött, hogy ha meg nem lövöm, vagy el. nem ajándékozom a hitvány dögét, ő biz' megeteti.
— Ihol a jó kutya, mondok neki serényen' odaadom egy dupla puskáért. Csak ugy mondtam a dupla puskát, hogy annál értékesebbnek tüntessem fel a cseh kolossust. Hisz' ha ingyen igyekszem rákenni, mindjárt gyanút fog s megköszöni szépen. Pedig én magam is adtam volija már egy dupla puskát annak, aki szépszerivel eltudja csalni tőlünk. Gazsi különös jó kedvében volt. Még is bízott bennem, rögtön ott hagyta nálam a puskáját s vitte magával Wrackot. Hogy nem lett vón egy kis lelkifurdalásom, azt éppen nem mondom ; Hisz először is nem volt az enyém az a kutya, csak zálogban volt nálam. Másodszor pedig már láttam Gazsit képzeletemben az ö legközelebbi vadászatán, hogyan kergeti Wrackot, mialatt az vigan apportirozza a gazdája puskáját. Ezért a látványért egy házat adtam volna. Két, napig szélcsend volt. Harmadnap kopogtatnak az ajtómon, de még azt sem mondtam: „szabad", már nagy dörömbölés, közt nyílik a kilincs. s bevágtat hozzám Wrack. Se köszön, se semmi, csak ugrik a divánra. s ott összekuporodik. Utána egy parasztember jött be. — Megkövetem a tekintetes urát, a tekintetes ur azt üzeni — követem — a tekintetes urnák, hogy a tekintetes tir máskor ne tegye bolonddá — követem —, a tekintetes urat ós hogy tüstént .— követem, — tessen visszaküldeni neki a puskát, mert a tekintetes ur nagyon haragszik a tekintetes úrra és hogy *—• követem .— tessen. evvel a kutyával, csak magamagába vadászni a tekintetes. urnák. MmcfjártgönHoltam, hogy ez. lesz belőle s visszaadtam a puskát. Wrack elfoglalta., régi
Képzelhetitek, milyen kapóra jött hát ebben a bajomban . Gazsi pajtás, akinek ugyanaz volt a baja, ami nekem. Egy jó kutya kellett az istenadtának.
KÖZTELEK, 1897, MÁJUS H ö valamiképpen össze kel) egyeztetnünk e két egymásnak ellentmondó nézetet, talán akként, hogy kimondjuk ezen pontban, hogy bár tavalyi felterjesztésünkben a bizományi istálló felállítását időszerűnek nem tartottuk, mivel azonban a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság némi állami segély megnyerése esetén hajlandó felállítani az istállót, kijelentjük, hogy azt nem ellenezzük, feltéve, ha az a tenyésztők érdekeinek minden irányban megfelelő biztosítékok kikötése mellett állíttatik föl. Dessewffy Aurél helyesli Kovács Sebestyén Endre indítványát. A szakosztály a luxuslóvásárok és luxuslóértékesitésre vonatkozó [pontokat elfogadja Kovács Sebestyén Endre módosításával. Előadó: Olvassa a határozati javaslat 7-ik pontját, mely a fővárosban létesítendő lovagló helyekre vonatkozik. Elnök: Indítványozza azt is, hogy kéressék föl a főváros, hogy kocsizásra egyedül alkalmatos városligeti Stefánia-utat akként rendezze be, hogy a kocsikorzó akadálytalanul legyen lebonyolítható, mert ennek a luxuslovak jobb értékesítésére igen messzemenő kihatása lenne. A szakosztály a javaslathoz hozzájárul s egyúttal elhatározza az őszi luxuslóvásár megtartását is, utasítva a vásárrendező-bizottságot, a kellő lépések megtételére. Végül határozatba ment, hogy a szakosztály megállapodásai a lótenyészbizottmányi elnököknek is megküldessenek. Több tárgy nemiévén, elnök az ülést berekeszti.
XIV. tenyészállatvásár. M á j u s h ó m á s o d i k á n nyilik meg az OMGE. által rendezett XIV. tenyészállatvásár. Több mint egy évtizedes m ú l t j a alatt a gazdaközönség kellőleg megismerkedhetett e n n e k a v á s á r i n t é z m é n y n e k a czéljával s hogy jelen alkalommal mégis e h e l y e n foglalkozunk vele, azt m e g birodaimát, a feleségem pedig elküldött titokban patkányméregért s nagyon vésztjósló nyugalommal vette tudomásul, hogy Wrackal újra megszaporodtunk. Már most fatálistává kezdtem válni. Hozzon a jó sors ránk, amit neki tetszik, nem bánom, kiállóm, gondoltam. A jó sors pedig másnap ránk hozta az öesémet, aki még bolondabb szenvedélyes vadász volt, mint magam. Mindjárt kiküldtem vadászni Wrackkal. Én is mentem vele, lógónak. Csak tessék-lássékképpen vittem puskát, hogy ne sejtsen semmit sem. Az öcsém egy kicsit hebehurgya ember és nagyon mozgékony. Heves is hozzá; hirtelen haragú. Gyalog mentünk s mikor a mezőn Wrack előre szaladt, ő a kutyakorbácsával mindjárt nagy hadonászást müveit. Egyszer, hogy hogy nem, talán csak a nagy kapkodásban, végigsuhintott Wrackkon. abban a perczben rajta termett a nagy fene kutya s mielőtt az én elképpedt öcsém magához térhetett volna, leszedte a puskát a válláról, — vitte. Azt gondoltam mindjárt megpukkadok nevettemben. — Tyhüüüh!! — jajongott az öcsém. Minél jobban kaczagtam én, annál dühösebb lett ő. Wrack pedig nem volt rábírható, hogy ideadja a haragvó embernek a puskát. Az öcsém már féllábon ugrált mérgében s tüzet köpködött. Én leültem volt a füre s letettem a puskámat magam mellé. Egyszer csak odaugrik az Orlandó furiozó s mielőtt megakadályozhattam volna, felkapja a fegyvert megtölti.
1.
magyarázzák a mai viszonyok, amelyek az értékesítés m i n d e n m o z z a n a t á t kiváló jelentőséggel r u h á z z á k fel. A termelés m a legfeljebb terjeszkedik, de intenzitás á b a n csak rendkívül szük korlátok között fejlődhetik; b á r m i n t változzanak is a viszonyok, a termelés terén különösen előnyös átalakulásokat n e m h o z h a t n a k létre. Sokkal nagyobb szerep j u t m á r a mezőgazdasági életben azoknak az átalakulásoknak, amelyek az értékesítés feltételeit szabják m e g s a mezőgazdálkodás helyesen véve n e m is egyéb, mint alkalm a z k o d á s a legelőnyösebb értékesítési feltételekhez. É p p e n ezért a gazdának az értékesítés t e r é n m i n d e n m o z z a n a t o t figyelemmel kell kisérnie, mert ezek tájékoztatják első sorban, hogy m i n ő eredményeket v á r h a t a termelés egyes ágazatai u t á n . N e m képezhet kivételt e tekintetben a tenyészállatok értékesítésére kínálkozó alkalom s e m , sőt tekintve azt, hogy éppen az állattenyésztés egyik legjelentékenyebb ága a z o k n a k a kis s z á m ú jövedelmi forrásoknak, a melyeket a gazda még man a p s á g is tűrhető eredménynyel használhat ki, nagyon is indokolt, hogy e n n e k a vásárintézménynek különösebb figyelmet szenteljünk, és pedig annyival inkább, mert a mezőgazdasági és mezörendőrségi 1894. évi XII. törvényczikk tudvalevőleg elrendeli a községekre n é z v e az apaállatok kötelező beszerzését. Megtörtént továbbá a tenyészkerületekre való beosztás is. Mindezek most m á r önként m a g u k u t á n v o n j á k a szükségességét egy olyan értékesítési piacznak, a melyen a községnek a tenyészkerületeknek megíe-
35. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
lelő tenyészanyag beszerzésére m ó d és választék n y u j t a s s é k . Ez irányú szükségletek kielégítésére a tenyészállatvásárt kiváló alkalomnak tekintjük, a mely n e m c s a k azt az előnyt n y ú j t j a , hogy az eladásra szánt tenyészállatoknak igen értékes egyedei konczentráltatnak b e n n e az ország m i n d e n vidékéről, de egyúttal az állatokon megejtett szakbirálat eredményei garancziát is szolgáltatnak azok számára, a kik a bevásárlandó tenyészanyag gondos megválasztására nagy súlyt fektetnek. Ugyanezen oknál fogva a m a g á n t e nyésztők is megnyugvással végezhetik a bevásárlást s n e m viselik azt a rizikót sem, ami az állatoknak pl. import u t j á n való beszerzésénél is elkerülhetlen. És tényleg, h a tovább k u t a t u n k a tényészállatvásár feladatai között ott, találjuk az importnak lehető korlátozását is olyformán, hogy az egyes tenyésztők kölcsönösen, egymás tenyészetéből szerezzék b e a vérfelfrissités végett szükséges állatokat. E h h e z is széleskörű érintkezés szükségeltetik, amelynek folyamán a tenyésztő gazda a rendelkezésére álló a n y a g felöl kellőleg t á j é k o z h a t j a magát s amely rendszeresen ismétlődvén, a gazda támaszkodhatik reá, hogy bekövetkezésekor beszerezheti szükségletét vagy feleslegét értékesítheti. Ez az értékesítési czél a d j a meg e n n e k a v á s á r n a k a létjogosultságát, de tanulm á n y i czélokkal is jól összeegyeztethető a vásár, mert jobb alkalom n e m kinálkozhatik bizonyos fajták és bizonyos tenyészirányok u t á n elért e r e d m é n y e k megítélésére, mint ez, ahol a tenyésztők m á r gyakorlati szempontból is ösztönözve — Hé ! te! ne bolondozzál! — ugrom v a n n a k arra, — és a díjazás ezt az fel megijedve. ösztönt természetesen fokozza — hogy — Wrack! Wrack! Wrack! hát nem értékes egyedeket állítsanak egymással jösz? hát nem jösz ide? Bestia! Luder! szemben. Hunczfut! Nem ? na jól van !! Brumm-brumm! Ezekben igényel méltatást a tenyészNem akadályozhattam meg a katasztrófát. állatvásár, melyet a gazdák tettleg mélWrack, szegény,, kiszenvedett. Az öcsém fujt, mint egy lokomotív s tattak azzal, hogy a n n a k jő sikerét évehogy korholni kezdtem, azt mondta, hallgassak, k e n keresztül biztosították. mert belém is belém lő. Ugy látszik mindazáltal, hogy teA feleségem otthon elájult örömében s kintve a bejelentett s a vásárra felhozott estére vendégséget csapott. Másnap pedig, hogy minden jóban egy- állatok számát, ez évben n é m i csökkenés szerre legyen részem, beállít hozzám a rég áUott be. Ennek oka igen t e r m é s z e t e s é n holtnak hitt erdész, a zálogos ember. visszavezethető arra, hogy a gazdaközönElsápadtam, mikor megláttam. — Eljöttem a kutyáért, kérem ; itt hozom ségnek h a s o n i r á n y u vállalkozó készségét a mult év kiállitásozásai meglehetősen a huszonöt forintot. Mit volt mit tennem, nagy szégyenkezve kimerítették. De a r e n d e z ő s é g egyáltalán elmondtam neki az egész történetet s kínáltam n e m tarthatta feladatának a kínálkozó a zálogra ráadásul egy jól tejelő riskát, csak módok kihasználásával odahatni, hogy a ne feszegesse most már ezt a dolgot. Megvakart a fejét, a — Ej-ej, szegény tenyészállatvásárra minél több állat konWrack! Persze, no persze! Én is hibás va- czentráltassék. S z e m r e n é z v e a tenyészgyok, — szólott. — Mondanom kellett volna. állatok sokaságával tele tömött istállók — Mit kellett volna magának mondania? tagadhatatlanul szépet m u t a t n a k s meg— Hát hogy ugy van tanítva a kutya, a d j á k az alapot a h h o z , hogy az érdekbogy aki rátámad, attól elvegye a puskát. Tetszik tudni, sok orvvadászszal volt dolgunk lődésre s külső sikerekre jól eső hivatkougy kettesben minekünk. Hát biz' én rászok- zás történjék, az összehasonlításokból tattam erre a stiklire. Amint a puskás ember l e v o n h a t ó t a n ú s á g o k n a k sem válik hátrámoczczant, Wrack csak a puskáját igyekezett n y á r a , a z o n b a n maguk, a vásáron résztelszedni tőle. Lefegyverezte. De amint én a vevő s áldozatokat hozott gazdák ebből sípomba fújtam, rögtön hozta a puskát hoza legkevesebb h a s z n o t élvezik, h a felhozám. Az urnák is csak sípolnia kellett. nem — Hja hékás! ha mi azt tudtuk volna ! zott állatjaik kellő s z á m ú vevőre találnak.
35. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Ennélfogva a sikert az dönti el, hogy v á j j o n a vásárra felhozott kisebb s z á m ú , de b e c s e s s kiváló egyedekben n e m szegény anyag, talál-e vevőkre vagy s e m . R e m é l j ü k , hogy e tekintetben sem fognak csalatkozni azok a gazdák, akik az idei tenyészállatvásárt akár eladás, akár vétel czéljáből felkeresik, de amit bizton várunk, ez az, hogy a vásár még kisebb forgalom esetén is több oly haszn o s szolgálatot fog teljesíteni az elöl kifejtett czélok érdekében, amelyek a résztvevők által hozott áldozatokat s az OMGE. fáradozását m á r i s produktívvá teendik. B. B.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Kéntartalmú szeszmoslék. Egyik olvasónk az alábbi kérdést intézte a szerkeztőséghez. „Szeszgyárunkban bevezettünk egy már szélesebb körben ismeretes antiszeptikus szeszgyártási módot, melynek feltalálója Weiss József ur, az Egyedi-féle, újpesti szeszgyár igazgatója, és melylyel jobb eredményt értünk el szeszmennyiséget illetőleg, de miután ezen módszer alkalmazásánál a közönséges élesztő helyett az antiszeptikus élesztőt ős nagyobb mennyiségű (1 kg.) ként, illetve kénes vizet használunk, kérdezzük, hogy nem ártalmasak-e utóbbiak a moslékot evő állatoknak. Ezen módszer alkalmazásával az antiszeptikus élesztőből szükséges naponkint 10 kg, kén felhasználtatik 1 kg. és a rendes naponkénti malátamennyiség helyett 70kg-val kevesebb vételik. Ezen adatok egy 7 Híres szeszgyárra vonatkoznak. Miképp lehetne az emiitett főzési módnál nyert moslékot fiatal vagy tenyészmarháknak adagolni a nélkül, hogy ártalmas volna azoknak s nem hat-e ezen moslék károsan a fiatal marhák fejlődésőre." Bár a kérdésből nem tudható, hogy rudaskén, kénvirág, vagy kénsav foglaltatik-e a moslékban s jóllehet, az sem tudható a kérdésből, hogy mivel van az élesztő fertőztelenitve, a gyakorlati tapasztalásból itélve annyi bizonyosnak mondható, hogy a szóba hozott, újpesti gyár moslékja ártalmas hatást kéntartalmánál fogva ki nem fejt, s igy valószínű, hogy kérdésttevő hasonló moslékja se fog ily hatást kifejteni. Egészen más kérdés az, hogy fiatal és tenyészmarháknak képezheti-e a szeszmoslék alkalmas táplálékát, akár tartalmaz az ként, akár nem. Erre nézve, amig kétségtelen, hogy hizómarhák elsőrendű elesége a szeszmoslék, addig bizonyos az is, hogy — eltekintve a szárított mosléktól, mely úgyszólván mind a négy háziállatnak kiváló tápszerét képezheti — tenyészszarvasmarháknak, különösen tejelő teheneknek csak kellő óvatossággal adható, a növendékeknek pedig különféle bajok felidézése nélkül, egyátalán alig nyújtható. A szóba hozott moslék ily czélra való felhasználásának elsősorban tehát nem a kéntartalom állja útját, hnnem a mosléknak kü. lönbeni összetétele. Ha azonban az itt szóba hozott gyártási eljárás a moslékot (netáni kénsavtartalom miatt) már friss állapotban savanyuvá teszi, arra legalább is ügyelni kell, hogy nagy mennyiségek ne adassanak s hogy vemhes teheneknek egyáltalában ne nyújtassák. Míg hizók elfogyaszthatnak naponta 70—80 liternyit, addig tejelő teheneknek az egészen
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS H ö
i.
nélküli), miczeliumfónalait. A beteg gumók á. megtámadott helyeken kissé be vannak süp^ pedve és piszkos szinüek; ha az ilyen foltokon a gumót átmetszük, azt veszszük észre, hogy a burgonya husa közvetlen a héj alatt elbámult. A megtámadott részben ugy a sejtek falai, mint á plazma meg van barnulva, a keményítő szemcsék azonban rendesen sértetlenek s számuk sincs jelentékenyen megfogyva. A Phytophthora infestans a burgonyának főleg csak leveleit támadja meg s feketíti el, majd pedig elszáritja a burgonya lombozatát. S olyan években, midőn a leveleken ezt a betegséget nem észlelhetjük, mégis találni beteg, rothadó gumókat; ez esetben tehát szó sem lehet arról, hogy a Phytophthora infestans okozná a gumók rothadását s az okot ilyenkor az alább tárgyalandó betegségekben kell keresni. Sőt sokszor olyankor is, á midőn a burgonyavész gombája a lombozaton észrevehető, nem ez a gomba az, mely a burgonyagumók betegségét okozza, mert a Pbytophtora infestans a gumókban csak olyan években észlelhető rendesen, midőn e gomba a lombozatot nagyon hevesen támadja meg, midőn tehát a burgonya lombozata egész táblákon el van feketedve, GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. a mi leginkább csak nehéz nedves talajokon s hegyes vidékeken szokott beállani. Frank Rovatvezető: Mezey Gyula. vizsgálatai alapján azt mondhatja, hogy a Phytophthora infestans csak nehezen jut le a A burgonyarothadás különböző gumókhoz, s igy a burgonyavész gumóját is, éjg) ugy, mint a Peronoszpóra gombacsalád nemei. égyéb tagjait, főleg a földfölötti zöld lombozat Óriási az a kár, amit különösen nedves parazitájának kell tekintenünk. években, a gazdák a burgonya megrothadása miatt szenvednek, amely baj nagyon sokszor 2. A Rhizoctonia rothadás. már kint a szántóföldön, a fészkekben, szokott (Koszos rothadás.) mutatkozni. Régente a burgonyaróthadást . majdnem Kühn már régebb időben felfedezett egy kizárólag a burgonyavész nevü általánosan is- a burgonyagumók felületén élő gumót, melyet mert betegség (okozója a Peronoszpóra vagy ő Rhizoctonia Solani-nak, s az általa okozott Phytophthora infestans nevü gomba) rovására betegséget himlő-nek (Pocken) nevezett el. Ez irták. Megkülönböztették ugyan még az u. n. a gomba a burgonya báján kiemelkedő, ketaknyoskórt vagy nedves rothadást és az u. n. mény, lilásfekete kérget alkot, mely kéreg e száraz rothadást, amelyeknél baktériumokra gomba nyugvó miczeliumát u. n. sclerotium-kt (különösen a vajsaverjesztő Clostridium buty- alkotja. E liiásfekete testek csupán a burgonya cum-ra) akadtak mindig; de a legtöbb fitopa- héjának külső rétegébe vannak beágyalva, a tológus mégis azt vallotta, hogy eme most em- burgonya húsába be nem hatolnak, azért a lített rothadások tulajdonképpi okozója szintén burgonya husa egészen egészségesnek látszik. a burgonyavész gombája, s hogy a baktériu- E lilás testek könnyen lehámlanak, miért az mok csak másodlagos jelenségek, amelyek a általuk belepett burgonyát koszos-nak is 'neveszerint, amint a gumók nedves vagy száraz zik; körömmel nagyon könnyen le lehet azokat levegőben vannak, illetve a levegőtől elvannak vakarni s a kefe is könnyen eltávolítja azokat. zárva, a nedves vagy a száraz rothadás tüneA Rhizoctonia Solani által okozott betegményei között tovább bomlasztják a burgonyaségnek nagyobb jelentőséget egyáltalában nem vész által már mégtámadott gumókat. tulajdonítottak, s azt hitték, hogy e gomba Frank, a berlini gazdasági főiskola jeles főleg a földben él s onnét terjed a burgonya tanára, az utóbbi években különösebben fog- héjának külsejére, a nélkül, hogy. a burgonya lalkozott a burgonya rothadásával, s megfigye- belsejébe, húsába behatolna. léseit a „Centrablatt für Bakteriologie, Parasi-' Frank az utóbbi évek vizsgálatai alatt tenkunde u. Infektionskrankheiten" czimü folyó-' igen sokszor a burgonyagumókat sajátságos iratban tette közzé, a honnét a tanulságos jelenségek között látta megrothadni. czikkelyek tartalmát a következőkben ismerA rothadó burgonya husa vizenyőssé vált tetjük.*) Frank szerint a burgonya rothadását nem- s áttetsző szürke szint öltött; ugy nézett ki, csak hogy nem mindig a Phytophthora (a mint egy darab főtt burgundi répa. A sejburgonyavész gombája) okozza, hanem ellen- tek belsejében a keményítő szemcsék vagy kezőleg a burgonyarothadást aránylag csak csak részben vagy pedig már egészen eltűntek; kevés esetben lehet a Phytophthora infestans az előbbi esetben látni lehetett, hogy a kemétámadásának tulajdonítani. A burgonyarotha- nyítő szemecskék lassankint bomlanak, mert az dást nagyon sokszor egészen önállóan egyéb egyes szemcsék ugy néznek ki, mintha gyenszervezetek okozzák s e szervezetek szerint gébben vagy erősebben (a bomlás foka szerint) más és más a betegség jelentkezése, illetve kimarattak volna. lefolyása is. A bomlás élőre haladottabb stádiumában Frank a burgonya rothadásának a követ- a sejtek már csak tiszta sejtnedvet s kevés protoplazmát tartalmaznak, s később feszültsékező nemeit különbözteti meg. güket teljesen elvesztve összefolynak, a midőn 1. A Phytophthora rothadás. a plazma meg is barnul. Ezt a rothadást tehát lefolyása' után nedves rothadás-nak lehetne ne(Burgonyavész).
friss, romlatlan moslékból 30—40 liternél töb- I bet nyujiaoi veszedelmes, mert emésztő szervi bántalom mellett tejromlás és elvetélés lehet következménye. Különben okvetlenül szükséges ' a moslék mellett 1000 kiló élősúlyra és naponta legalább 12 kiló száraz, szálas anyagot is _ nyújtani. Az 'újpesti gyár .szóbahozott moslékját egy felől helyt Újpesten, másfelől Rákos-Palotán részint elzüllött tehenek hizlalására, részint tejelő, de nem borjas tehenek táplálására használják, mint jelzém anélkül, hogy annak hátrányos hatását észlelnék, vemhes és növendékállatoknak azonban ott sem adják. Legegyszerűbb volna egy-két növendéknél minimálisabb adagokkal próbát tenni. Nincs kizárva, hogy kis adagot a friss moslékból azok is és ily adagot (pl. 15 literig) a vemhesek is baj nélkül elviselnek és hogy tenyészbikáknál se bizonyul az ilyen adag (megfelelő bár : egyéb takarmány kíséretében) ' károsnak, okszerűnek az ilyen takarmányozás szintén nem lesz nevezhető. m. k.
Ha a gumó rothadását tényleg a Phytophthora infestans nevü gomba okozza, akkor a beteg gumóban mindig feltalálhatni a sejtek között haladva, e gomba tagolatlan (válaszfalak *) Lásd: Centrablatt f. Bakteriologie eet. Zweite Abtheílung, 1897. évf. Nr. 1, 2, és 3.
Az ilyen rothadásnak alávetett gumókban rendesen színtelen, plazmadus, meglehetős vastag, s gyakori válaszfalakkal tagolt, gomba fonalat (miczeliumot) lehet észlelni, a melyek főleg a sejtek között haladnak ugyan, de nem ritkán a sejtek belsejét is átszövik.
KÖZTELEK, Franknak sikerült kimutatnia, hogy az általa észlelt nedves rothadásba menő burgonyagumókban talált színtelen miczeliummal biró g o m b a azonos azzal a gombával, a melyet Kühn Rhizoctonia Solani-nak nevezett, s a melyet,' mint mondottuk, eddig valami nagyon ártalmasnak n e m tartottak. Ugyanis Frank azt észlelte, hogy egyes burgonyagumók felületén hosszú vürösbarna miczeliumfonalak észlelhetők, a melyek a burgonya h é j á n maradva létrehozzák a burgonya himlőjét, tehát a Rhizoctonia Solani nyugvó miczeliumát, sclerotium-át; de ugyanilyen fonalak akkor, ha a burgonya héja meg van sérülve, képesek behatolni a burgonya belsejébe, h ú s á b a is, s itt vöröses színüket elvesztve egészen megegyeznek ama színtelen miczeliumfonalakkal, a melyeket Frank a nedves rothadásnak indult gumók belsejében r e n d e s e n feltalált. Később azután Frank ojtási kísérleteket is tett, a melyeknél a Rhizoctonia Solani lilásszínű testét a burgonya h ú s á b a illesztve, itt a színtelen fonalakat sikerült létrehozni, viszont nedves rothadásnak indult burgonya húsából kivett színtelen miczeliumot ráillesztve a burgonya héjára, ezen a lilaszinü seclerotiumot volt képes lefejleszteni. Ezen kísérletekből, illetve megfigyelésekből t e h á t kiderült, hogy a Rhizoctonia Solani sokkal ártalmasabb, mint hitték, mert a burgonya valódi rothadását is okozhatja, midőn e gomba, a héj apró sebein, vagy a paraszemölcsökön (lenticellá-k) behatolva a földből a burgonya húsába, ezt bomlásnak i n d í t j a ; ha pedig a burgonyahéj meg n e m szakított, sértetlen helyére jut a miczelium, azon csak a z ártalmatlanabb himlőt (koszt) idézi elő. 3. A baktériumos rothadás. Frankot vizsgálatai arra a meggyőződésre vezették, hogy maguk a baktériumok is, anélkül, hogy valódi fonalgombák (mint a Phytophthora vagy a Rhizoctonia) t á m a d á s a előzte volna meg letelepedésüket, okozhatnak burgonyarothadást. A baktériumos rothadásnál a keményítőszemcsék változatlanok m a r a d n a k a sejtekben, a sejtek azonban, mert falaik többé-kevésbé feloldódnak, egymásközötti összefüggésüket elvesztik. Innét van azután, hogy a burgonya h u s a tésztás állományú lesz, s nedvességét jobban és j o b b a n elvesztve, végre fehér omlós vagy p o r n e m ü tömeggé változik; szóval beáll az az állapot, aminőben a burgonyáról közönségesen azt mondják, hogy száraz rothadásban szenved. A rothadást okozó baktériumok ugylátszik a burgonya megsérült h é j á n s talán a paraszemölcsökön (lenticellá-k) át vándorolnak a burgonya húsába, ahol eleinte csakis a sejtek között találhatók, a sejtfalakat köröskörül dúsan belepve s ezáltal a sejtek közötti összefüggést meglazítva; később azután, h a csak e közben a burgonya husa nem száradt össze teljesen be is hatolnak a sejtek belsejébe. Hogy a baktériumok önállóan idézik elő a leirt rothadást az onnét is kitűnik, hogy akkor, ha a megtámadott baktériumos burgonya húsából egy kis darabkát kiveszünk s azt valamely egészséges burgonyába beoltjuk, ezen a jellemző rothadás beáll s a beoltás helyétől tovább terjed. L A férges vagy nematódás rothadás, 1888-ban Kühn egy ú j burgonyabetegséget irt le, melyről egyszersmid kiderítette, hogy azt apró, a Nematódák r e n d j é b e tartozó férgok okozzák. Kühn a talált férgeket a m á r akkor ismert, s egyéb növényekben, igy a rozsban, herében, luezernában, takácsmácsonyában, h a g y m á b a n , károkat okoző Tylenchus devastatrá-nak nevezett féregfajjal azonosnak mondotta. Kühn eme felfedezése már csaknem feledésbe ment, mig F r a n k tavaly ismét fel nem
I 8 9 7 . M Á J U S HÖ
I.
hívta a figyelmet e betegségre, mely u j a b b a n káros jelleget kezdett ölteni. A férges rothadásban szenvedő burgonyagumók h é j á n piszkosszinü, besüppedt foltok láthatók, amelyeket, ha átmetszünk, azt találjuk, hogy e foltok alatt a burgonya husa is el van barnulva s lohadt állományú. Tehát a nematódás burgonya körülbelül ugy néz ki, mint az olyan, amelyet a burgonyavész támadott meg. Ha az ilyen / burgonyát górcsővel megvizsgálják, akkor semmiféle gombára nem akadunk a beteg szövetben, de találunk e helyett egész féregfészkeket, amelyekben különféle alakú és nagyságú férgeket s a férgek petéit különböztethetjük meg. A különféle alakokról egyelőre nem mondh a t j a meg Frank, vájjon azok a Tylenchus devastatrix különböző fejlődési alakjai vagy pedig különböző fajok-e ? A nematódás burgonyában a keményitőszemcsék n e m igen vannak elváltozva.
Az előadottakból az következik, hogy a mint többféle ok idézi elő a burgonyarothadást, ugy a védekezési módnak is, alkalmazkodva a betegséget okozó parazitákhoz, többfélének kell lenni. Addig, mig azt hittük, hogy a burgonyarothadás rendszerinti okozója a burgonyavész, a védekezésnek főleg a teljesen egészséges gumók ültetésében kellett állania, mert tudomásunk szerint a burgonyavészt- okozó gomba másféle a l a k b a n nem telel át,' mint a gumóba fészkelődött miczelium alakjában. De természetesen, mert tudjuk, hogy a Phytophthora infestanson kivül egyéb paraziták is okozzák a burgonya rothadását, ez utóbbiak ellen a gumók leggondosabb kiválasztása sem nyújt védelmet, mert a paraziták valamennyije (a Rhizoctonia-gomba, a baktériumok, a nematódák) benn él a talajban is s onnét t á m a d j a meg az elültetett burgonyát. Hogy ezen most említett paraziták ellen is védjük magunkat, elsősorban szükséges az, hogy a beteg gumókat ne hagyjuk ott a földeken, mert hiszen ezek a legjobb tanyát nyújtanak a Rhizoctonia, a baktériumok s a nematódák szaporodásának. Igen helyén való ez ellenségek elnyomására az okszerű vetésforgó is. Könnyen érthető, hogy az egymásra kővetkező burgonyatermesztés a burgonya betegségeit szaporítja, mert általános törvény, hogy a kultúrnövények termesztésével, különösen azok forszírozott termesztésével, e növények ellenségeit is tenyésztjük, a melyek csirái az eljárásnál a tal a j b a n jelentékenyen megszaporodnak s folyton életben tartatnak. #
GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető : JaMonowsM József.
Ormányos bogarak. (.Félelet a 224. számú
U.
S Z Á M . 7-IK É V F O L Y A B f .
e) 1 Alophus irigottutus. f ) 1 rendes mezétől kopott Otiorhynehus ligustici fekete. g) 1 Hypera, melynek fajnevét a szárnyfedők kopottsága miatt biztosan megállapítani n e m lehetett. IV. a) Két hoszukás fekete úgynevezett sárhátu bogár (Opatrum sabulosum). b) 2 drb vörös foltos fekete Hister fimetarius. c) 2 fekete fényes Hister. Ezek közül az Otiorhynehus és Hypera föltétlenül a luczemásból származnak, m e r t határozottan a luezernát kedvelik s ott szaporodnak el. Közülök főleg az Otiorhynehus szokott jelentékeny károkat tenni, mert álezája a luczerna gyökerében él s azokat rágcsálja. A kifejlődött ; b o g á r ellenben nem válogatós: ha tápláléka valami oknál fogva megszűnik — szárnytalan lévén — lassan mászkálva elvándorol, a szomszédos veteményekbe és ültetvényekbe. A szőlőben is nagy károkat szokott okozni s innen a vinezellérbogár neve. Nem azonos ugyan a Rovara J. részéről tárgyalt répabogárral, de mindent evő tulajdonságánál fogva a répára is rávetemedik szükségből. A Cleonusok uton-utfélen találhatók kora tavaszszal, de csak két f a j a a Cleonus sulcirostris és a Cleonus puntinentris kártevők, főleg a répában. Bár nincs kizárva a többinek kártétele sem, mert mindannyinnak álezája húsosabb gyökerekből táplálkozik. A Cleonus sulcirostris pl. a közönséges lapun tömegesen mutakozik. A Silpha (Phosphuga) atrata álezája szintén kártékony a r é p á r a s más növényekre, b á r a kifejtett bogár többnyire állati anyagokból él. Az Opatrum sabulosum mindenütt található porhanyó száraz talajban s nálunk mégis mint kártevő van feljegyezve. 1887-ben a szőlő hajtásait, a herét, baltaczimet és bükkönyt pusztította Fehértemplomon és Tolnában. A Hypera fajok sehol sem fordulnak elő nagyobb számban, kártételük azért alig számbavehető. Az Alophus gyér előfordulása miatt, a Hister fajok pedig valamennyien állati hulladékokból táplálkoznak, vagyis a „köztisztasági szolgálatot" teljesitik a természet háztartásában. A mi pedig a védekezést illeti, igen helyesen méltóztatik a kifejtett bogarakat gyűjtetni. Ez a legalaposabb munka, mely cserben nem hagy és ellenőrizhető. Részemről azonban még azt tanácsolnám, hogy méltóztassék még a sertések munkáját is igénybe venni, a melyek turkálásaik közben igen sok álezát pusztítanak el s csak azután tessék szántani és bevetni a földet. Végül n e m ajánlhatom eléggé a gazdaközönségnek, hogy tartson mindenki egy rovarhálót készletben, a melynek segélyével jobbrabalra merítve, végig kaszálja veteményét, mert a hálóban igy összegyülemlő rovaranyagból nyomban meggyőződhetik, melyik fordul elő legtömegesebben s azután könnyű lesz kutatni s megtalálni a még ugy elrejtett kártevőt is. = = = = = = = = _ — Vellay.
kérdésre.)
Feltört luözerna földjéről szedett rovarok
LÓTENYÉSZTÉS.
közül. I. a 8 drb o r m á n y o s Otiorhynehus ligustici, hamvas vinczellér-logár nevet visel. Különböző színezete a bogár fejlődési korát jelzi. Egy része m á r régebben kelt ki bábjából sötétebb, másik része csak u j a b b a n s ez narancssárga Vagy sárgásbarna szinü. II. A fekete dögbogár-féle Silpha (Fhösphuga) atrata név alatt ismeretes. III. A nyplczféle orrmányos pedig a következő nevek alatt i s m e r e t e s ; a) 2 fehér szinü Cleonus cinereus, ,i) 1 a legnagyobb Cleonus sulcicollist c) 1 apró pettyes Cleonus tigrinus. d) 1 kis példány Cleonus dedivis. j
Oroszország lovai. Irta i Dr, Sármay József. II. Kiválóbb ménesek, A lótenyésztés a legtöbb államban, O í o s ^ országban pedig különösen, összefüggésben áll a hadviseléssel. Értéket nem az adotí neki, hogy a ló mezőgazdasági és sok egyéb tekintetben használható és hasznos állát, hanem főleg, hogy a hadi erőt fokozza, Nem is volt régebben szó a fajok neme* sitéséről, a tenyészanyag kiválasztásáról, h a n e m iparkodtak lovat szerezni ugy és ott ahogy és
622 a m e r i k a i . mértföldet 3 perez helyett 2 perez és 30 másodpercz alatt tették meg.*) Az Orlov és Rasztopcsin-féle hátaslovak m á r n e m lettek ilyen népszerűek. Különben is a lovaglás, mint sport, Oroszországban nincs nagyon divatban s a hátaslovakat főleg csak a hadsereg veszi. Erre a czélra pedig az előbbi tenyésztés nagyon drágának bizonyult, ugy, hogy ma az Orlov és Rasztopcsin-féle hátaslovak tenyésztését tisztán csak Dimitri Konsztantinovics főherczeg iaxt]&íemx dubrovszki ménesélen (Poltavajjgub.) nagy költséggel és fényűzéssel. Kbböl a fajból volt az a négy éves, 165 cm. m a g a s „ P r i j a t y e l j " (barát) nevü ló, mely az 1893-iki csikágói világkiállításon az első dijat nyerte.
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO
1.
A vásárlás u t j á n történt beszerzéseket pe< dig m u t a t j a e m e t á b l á z a t :
tenyészmén anyakancza különböző korú csikók
.
.
1881. 1891. jan. 1. jan. 1. 79 91 855 931 .. 1779 1999
2713 3021 Viszont az évenként tartani szokott s z á m fölötti állami tenyészlovak elárverezése körül 1882 . óta azt az intézkedést hozták be, hogy azokat az árverés előtt kizárólag tenyésztők részére becsárban eladják, mert azelőtt a legszebb állatok a nyilvános árverés u t j á n nyerészkedő kereskedők és" külföldiek kezére men-. tek át.
3 5 . SZÁM. 7 - Í K É V F O L Y A M , A folyamszabályozások folytán folyóink mentéről legnagyobb részt eltűntek a . csendes vizű kiöntések és á tavaszi. hónapokban viz alatt álló füves, nádas aterek. Szükség volf a kenyérre,- szűk;'korlátok közé szorítottuk a folyókat, A halak régi természetes : szaporodó helyein, ahol milliószámra nevelődött az ifjú halnemzedék, az eke.hasogatja a borozdát, a z . ingó nádas helyén vastag rendet vág a kövér •fűből a kasza. A szük korlatok kozt r,ohanó folyó , nem alkalmas többé, a haltenyészetre. A védtelen helyen lerakott ikrát', a. róhanci ' víz. magával sodorja, a hullámverés partra veti. A megmaradt csekély számú, csendes vizű, védett helyek népesitik be a, folyókat halakkal, de a rájuk leselkedő száz ellenség számára nem birnak eleget nevelni.
•Állami méntelep az ország különböző részén van elhelyezve, a szegényebb tenyésztők Látni kell csak, hogy márezíüstól juliusig rendelkezésére van 30. A mének az év nyolcz h ó n a p j á n át a telep központjában állanak, a terjedő időben mily nagy számban keresik fel fedeztetési időre azonban (februártól juniusig) a halak e z e k e t a helyeket. A sebes-vizű partoka telep területén a szükséghez képest szétosz- mentén egy-egy ólálkodó csukán kívül nem tatnak megfelelő állomásokra, ahol különböző lehet egyéb halat , látni, mig itt forr, pezseg a árakért az odavezetett kanezákat a tulajdonosok , víz a. szerelmeskedő, halak farkcsapásaitól. LeA chrenovi ménesben az említetteken kívül választott' ménnel fedeztetik. A parasztok rakva ikrájukat azután is szívesén 'tartózkodtok a nehéz nyugoti faj (57. ábra) lovakat is tenyészte- minden kancza után egy rubel (1 frt 25—30 csendes vizben. Az ikrák pedig a védett, csennek, természetesen a többitől elkülönítve. És pedig kr) fedeztetési dijat fizetnek. Minden fedeztetés- des vizben szépen kikelnek, nyözsög a sok millió apró-cseprő jószág a langyos vizben, azután vannak suffolk, percheronne, brabant és ardenni ről igazolványt is adnak. megerősödve belekerülnek a folyó ezer veszelovak. Ezeknek a tenyésztése azonban magáE tekintetben Oroszország 15 év óta sonosoknál még éddig n e m bizonyult hasznot kat haladt, bár arányszámban még mindig na- delmei közé. h a j t ó n a k és valamennyi között az ardenni vált gyon hátra van, mert számítás szerint alig esik Minél több tért hódítunk e l a.kultura számég leginkább be. minden 13,000 lóra 1 állami mén. S ilyen nagy m á r a a vizek birodalmából, annál jobban ritkul A lótenyésztés ügye Oroszországban az aránytalanság mellett még a meglevő kevés azok népessége. A régi állapotokat nem állitállami lótenyésztési főigazgatósághoz tartozik, mén sincs kihasználva. A hivatalos kimutatás hatjuk többé vissza, igyekezzünk az ös- tenyémely különösen 1881 óta nagy gondot fordit szerint 1894-ben 2339 m é n fedezett 56,607 szeten a kulturával ütött csorbát ,a haltenyésztésa lótenyésztés tömeges javítására méntelepek kanczát, melyből egy ménre jut 24Vé kancza, nek a mezőgazdaságid, való beillesztésével pótolni. és alkalmas apalovak létszámának szaporítása amely b á r az előző évekhez képest nagy emelKeleti Ferencz. által, olyannyira, hogy a méntelepek száma kedést mutat, de még mindig csekély. Az óriási azóta Oroszországban megkétszereződött. távolságok és a fedeztetési időben gyakran járDe nemcsak a méntelepek, hanem az hatatlan utak miatt az állami ménlovak a laállami ménesek is főczélul tekintik a tiszta kosságnak csak nehezen hozzáférhetők. Az fajok föntartásán kívül a tenyésztésre alkalmas állam és a társadalom azonban nagyban igyeapalovak szaporítását, a mellett azonban minden kezik fokozni a kedvet és a buzgóságot a lóállami ménesben szigorúan meg van állapítva anyag általános javítására, és folyton több-több a ménes rendeltetése. Az állami ménesek, létdijat tűznek kitűnő lovak részére lóversenyeken, 220. szánni kérdés. Az itteni uradalmi száma 1896. j a n u á r 1-én táblázatban összeügetőversenyeken és mindenféle számos gazda- birtok 60 holdas külön álló lapályos részén állítva a következő volt: sági, hátas és általános használati lókiá-llitá- egy vízlevezető á r o k ' v o n u l keresztül, mélynek sokon. egyik partján gyalog-ut ván. Ezen gyálog'utat az itteni lakosság közül azok használják leginkább, a kiknek földje az uradalmi birtokon kivül van, de használják a szomszédos községbeliek is. Most rövid időn ezen árok p a r t j a i r a Chrenovszkij (Chrenovoje faRovatvezető: landgráf János* gyümölcsfákat szándékozván ültetni, ó h a j t a n á m luban, Voronyezsszkoj guberníum ezen átjárást beszüntetni, mert most .is van Versenyló osztály ... ... kellemetlenség miatta, , s ha ott gyümölcsfák Vadászló osztály lesznek bizonyos, hogy még több lész. Ebbeli szándékomat közöltem a község elöljáróságával, Általános a panas£, hogy folyóinkban a honnan azt az értesítést nyerteid.,* högy 'áfíJn régi halbőségnek vége, mindinkább kevesebb, gyalog-ut nem szüntethető be, mert' azon. máiritkább-lesz azokban a hal. több mint 40 éve járnak. Összesen 28 4 289 419 Az okok után kutatva több körülményt Derkulyszkij (Chárkovi gub.). Megjegyzem, hogy az országút, azon bir-60 ' : • veszünk észre, melyek a bajt előidézik. Telivér osztály ... ... ... tokrész végén az emlitétt ároktól 40—160 öl87 211 Pusztaló osztály ... ... 8 - 2 Régibb időben nem foglalkozott annyi nyire — rézsut irányban — vonul el, melyről, 281 . Összesen 16 . .2 ember a halászattal, mint napjainkban. Ma van hogy a birtokosoknak bejáratuk- legyen, az Sztreleczkij (u. o.) halász, aki a vizeket járja, van halkereskedő, uradalmi birtok külső szélén 4 öles kocsiút Félvér osztály... ... ... ".8 , r 132 404 aki halat sohasem fogott, csak árusítja azokat. l e t t kihasítva még tagosításkor,, ' 's ezt hasz59 Arab osztály... ... ... Régibb időben a vasutak és gyors szállí- nálják m a is kocsiközlekedésre. Összesen 15 1 160. 463 tási eszközök hiján a halász leginkább a helyi Tisztetteljes kérdésem tehát az, miszerint Novo- AlexandrovszM (a. o.) fogyasztásra volt utalva. Hazatérve dus zsákjogos-e a község azon követelésé, hogy azon Telivér és félvér ... ... • 10 '' 2 '•''150 349 mányával bárkába rakta, várta mig készlete gyalogút használata továbbra is megengedtessék, Limarevszki (u. p.) ! elfogy, nem indult addig u j zsákmány után, 10 2 144 ím Telivér és félvér csupán azon a czimen, mert azt eddig az uramert n e m tudott mit csinálni vele. Jánovszki (Janov helységben, dalom megengedte ? Ma, mikor minden jóravaló falunak vasSzedleczkoj gub.). Ismétlem, hogy csupán évek során át ki11 20 Telivér osztály ... ... ... 1 •12 útja, vagy legalább postája van, a halat nem ; t a p o s o t t gyalögutról van szó, melyen — szerény Félvér osztály... ... ... 1 kell neki hosszabb ideig tartani, ami helyi fo-' nézetem szerint — a tulajdonjog megsértése Összesen. 12 - ' 6ft 100 : gyasztásra nem szükséges, küldi megrendelőinek, nélkül senkinek átjárni nem lehet. vagy^ a nagyobb fogyasztási helyekig a keresMind a hat ménesben együtt 91 11 931 Védeny. D . F. kedőknek. 221. számú kérdés. A tojáselrakási mód*) Vte. Combes de Lestrade. 2. h. A megnyílt u j fogyasztási piaezok nagy Az amerikai ügetők közül Nancy Hanks és Maud keresletet teremtettek, megindult a verseny szer többször lett felhozva e lapban, de vájjon S. azonban egy mértföldet már 2 perez 4 mp. alatt fumelyik a legjobb mód, azt kérdem a t. gazdátották meg, ugy, hogy az amerikaiak ideálja már a 2 ezen a téren is. Sokkal több háló j á r j a a viperez egy mértföldnél és nem is tekintik jó ügetőnek zeket, mint régebben, sokkal több embernek társaimtól,. nyáron elrakva téli fogyasztásra. Nemes-Kosztolány. P. Z. már a perczes lovat. képezi keresetforrását a halászat s igy a hal**) Kitűnő nehéz igWoj,, 4 P R « • pusztítás is sokkal nagyobb, mint a régebhi 222. sz. kérdés. Mely állatgyógyászati lovakkal, ugy mondják, kiállja a versenyt. Elnevezését halbő időkben volt. müvet a j á n l j á k ? „Bityuga" folyótól nyerte.
A többi állami ménesek közül a sztrelyeczki tiszta arab telivér tenyészet s a janovszki angol telivér tenyészet lettek a leghíresebbek, bár a versenyek terjedése óta a folyton növekvő dijak mind több magánosokat is rávettek angol versenyló tenyésztésre.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.
HALASZAT.
Miért fogyott meg; foly óinkban a hal?
8 3 5 . , -S Z A M . 7 - I K
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ
1.
Mely gazdasági vegytant ajánlják különös kihirdettetni tartozik. Egyéb törvényes intézke- b a n szegényebb, mert az intenzív égés következtében a káliumból több válik illékonynyá. tekintettel a talaj összetételének tanulmányo- dés a gyalogutakra nézve fenn nem áll. A közutakat elzárni vagy irányukat meg- De hogy ez hány százalékot tesz ki, erre ponzására V Sch. I). 223. sz. kérdés. Igaz-e, hogy a n a g y l é g - változtatni senkinek sqm szabad, a gyalog- tos adataink nem állnak rendelkezésre. Leghuzáttal (magas gyári kéménynyel) biró ke- utakra nézve ezen szabály csak annyiban al- jobb lennejmindkét hamuból kisebb mennyiséget menczékben visszamaradó lomblevelű fák ha- - kalmazható, a mennyiben meg lehet állapítani, vizsgálat czéljából egy vegykisérleti állomásnak m u j a kevesebb „kálit" tartalmaz, mint az a hogy az illető birtokos a gyalogutat, mint beküldeni (Magyar-Óvár, Debreczen, Kassa). R . K. hamu, mely a nyilt tűzön való égés után hátra- szolgalmat tartozik tűrni. A jelen esetben n e m látszik semmi oly körülmény fenTórogni, a marad? E g y olajmalomban minő nyersanyagok .mely ily szolgalmat szükségessé tenne vagy Orahovicza. K. D. lennének feldolgozhatók. {Felelet a 225. sz. megállapítana, annál kevésbé, mert nincs oly ,Q, A kérdésben leirt b e r e n d e z é s 224. sz. k é r d é s . Többféle bogarat küldök, megnevezhető fizikai vagy jogi személy, a kérdésre.) melyeket a mult őszszel feltört régi luczerná- mélynek e z e n szolgalom gyakorlása érdekében mellett a napraforgó- és tökmagon kivül bársomon, rtagy mennyiségben találok. Amennyire állana s amely azt a m a g a javára megszerez- minő olajos mag feldolgozható; igy a kenderén megtudom 'állapítani, van a beküldött boga- hette volna. Ezen hiányokat a gyalogúinak a mag, repcze, mák, lenmag. Ezen anyagok rak között 9-féle „orrmányos", egy „dögbogár" a községi lakosok által régebbi idő óta gya- közül legczélszerübb lesz azt feldolgozni, a féleség és h á r o m szürke-fekete és fekete-piros korolt használata nem pótolatja s igy nincs mely azon a vidéken nagyobb mennyiségben szinii, előttem ismeretlen bogár. A beküldötte- ok, a melynek alapján a birtokost tulajdoni termeltetik és legolcsóbban beszerezhető. Ha ken kívül még található nagyon sokféle „fu- jogában korlátozni, vagyis a gyalogút fentar- ilyen mag a vidéken beszerezhető n e m lenne, toiicz" és szép számmal „drótkukacz" is. A tására kötelezni, illetőleg a szóbanforgó terü- ugy ennek szállítása iránt méltóztassék egy h a m v a s „orrmányosokból" nem nagy mennyi- . letnek m á s mivelési ág szerint való hasznosí- gabonakereskedővel összeköttetésbe lépni vagy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez (Budaség található, mig a különféle szinü, de tel- tásában akadályozni lehetne. pest, V., Alkotmány-utcza 31.) fordulni. Réjesén egyalkalu „orrmányosokból" iszonyú sok Ami a dolog praktikumát illeti, tessék a szemről a legczélszerübbnek t a r t a n á m a lenvan. Ezekből már közel 2 5 0 ezret összeszedettem és még ennyi könnyen szedhető. Ezeket gyalogutat egyszerűen eltiltani, egyszersmind magnak és repczének feldolgozását. A lenmagén, h a b á r teljesen nem egyeznek is meg a j á r h a t a t l a n n á tenni s a befásitást megkezdeni olaj értékesítése czéljából tessék Strobentz (Budapest, Akadémia-utcza) vagy Rovara ur által leírtakkal, répabogaraknak a községi elöljáróságot pedig felszólítani, hogy testvérek tartom. 1896-ban ezen luczernatáblám mellett az idézett törvényszakaszokhoz hiven j á r j o n el Stiassnyi testvérek (Budapest, Ó-utcza 27.). repczeolaj értékesítésére takarmány- és czukorrépa volt ; s főképp a ta- és a czélt mozdítsa elő. Ha akár az elöljáró- festékgyárához, a katmányrépában ugyanezen bogarak jelentékeny ság, akár m á s közigazgatási közeg akadályo- nézve pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetke—a— kárt okoztak, de a mult évben még csak 13 kat gördítene a terv elé, keressen felebbezés zetéhez fordulni,. u t j á n fensőbb helyen orvoslást. Sz. F. ezeret szedettem össze. Jelen évben, a luczernaKendermag értékesítése olajgyártásra. törés egy része el 'van vettfe répával, m á s réTojások télire való elrakása. (Felelet a Oly olajgyáraszébe tengeri j ö n . A r é p a még csak e hónap 221. számú kérdésre.) Kérdésttevő nem m o n d j a {Felelet a 226. sz. kérdésre.) kat, amelyek tisztán csak kendermagot dolgozvége felé fog kélni; ki nyíltan, hogy a tojás konzerválásának, vagy nának fel, n e m ismerek. A kendermagból való Az o r m á n y o s o k ' felléptét f. hó 1-én ész- pedig u. n. télire való eltevésének módjai iránt olajütéssel rendszerint azon vidéken szoktak fogtudakozódik-e ? leltem, a rendes szedetést 8-án kezdettem. lalkozni, ahol nagyobb mennyiségben kenderAnnyi bizonyos, hogy azok a tojások, Ugy észleltem, hogy e - rovarok száraz és melyeket nyáron szedett el a tyúkok alól, télen mag termesztetik. Részemről legczélszerübbnek eleven luczernagyökeréken, a található kevés vajmi csekély részben használhatók fogyasz- tartanám, ha a kérdésttevő ur a kendermag értékesítésére nézve érintkezésbe lépne azon mácsonyán és vadmüstáron élnek. t á s r a . Sok el romlik belőlük, a tápláló alkatKérek szives felvilágosítást, mik tulajdon- részek a tojáshéj likacsain elpárolognak s ere- olaj gyárakkal, amelyek a megye területén, vagy képpen a beküldött bogarak ? kártékony-e vala- deti sulyokból fél év alatt 2 5 % - o t veszítenek. ehhez közel feküsznek. Az 1892. évben kiadott „Magyarország iparosainak és - k e r e s k e d ő i n e k mennyi, vagy pedig n e m ? mik a kártékonyak Sok helyen lenolajjal kenik be a több időre czim- és lakjegyzéke" szerint ilyen gyárak lenés mik az ártalmatlanok ? Hogyan védekezzem eltartandó tojásokat, mert a lenolaj a tojásban n é n e k : Weiss S a m u olajgyára (Baja), Löwy ellenük ? levő nedvességnek elpárolgását megakadályozza. Simoné Cservenkán, Kisszállási műipar olajTéth. Gs. I. U j a b b a n dr. Bersch t a n á r kisérlezett és ért el • gyár Kis-Szálláson, Löwy Adolfé Uj-Verbászon. 225. sz. kérdés. Mezőgazdasági szesz- sikert egy általa feltalált tojáskonzerválási módgyár részére örölni 1 p á r kövü gőzmalmot dal, melynél abból indul ki, hogy a tojások elromlását, zápulását a tojáshéj likacsain bejutó rendeztem be. A malomban egy Carrette-féle 8-as lokomobil ván alkalmazva, hogy az erőt rothadó baktériumok okozzák s a tojás belsej o b b a n értékesíthessem, olajmalmot rendeztem jében levő szerves anyagokat felbontják. A be, mely áll egy hajalóból, egy zuzó-, egy baktériumok behatolásának megakadályozása Mai számunk t a r t a l m a : pergelő- és egy vasprésből. A mig a románok végett Bersch t a n á r saliczil és gliczerin keveOldal böjtje tartott, a n é p részére tököt és naprafor- rékből álló 50—50 C° hőmérsésü oldatba tette gót dolgoztak fel. A böjt elmultával az olajma- a t o j á s o k a t ; az oldatból kivette és száraz XIV. tenyészállatvásár. — Meghívó. — Meghívó. — Tavaszi luxuslóvásárok. — Lótenyésztési lom szünetelne. Kérek szives utasítást, hogy e kelyre rakta el a tojásokat, melyek ekként félszakosztály ülése. : 615 szerkezetű olajmalmon minő olajat volna érde- évnél is tovább frissen eltarthatok voltak. KíXIV. teüyészál latvásár ; 618 H. mes a forgalom részére feldolgozni, h o n n a n és sérelje meg kérdésttevő ezt az eljárást. Tárcza. Wrack. Bársony István. .. 616 mily á r mellett szerezhető be az olajat tarÁllatgyógyászati és kémiai müvek. {FeÁllattenyésztés. talmazó, m a g ? Továhbá kérek p á r czimet, a 619 kik az ily gyártmányú olajnak vevői lennének, lelet a 222. számit, kérdésre.) 1. Állatgyógyászati Kéntartalmú szeszmoslék. illetve, a kikkel esetleg kötést lehetne csinálni. müvekből a j á n l h a t ó : Gazdasági növénytan. a) Állatgyógyászat, irta Monostori Károly A burgonyarothadás különböző nemei 1 619 Szilágy-Somlyó. B. I. 1896. Gazdasági állattan. 226. sz. kérdés. A kendermagnak az V) Gazdasági állatgyógyászat, irta BorOrrmányos bogarak. Vellay 620 értékesítését olajgyártásrá nézve hol és mily nemissza Zoltán 1889. czégeknél kellene felajánlani. Lótenyésztés. c) Állatorvosi belgyógyászat; II. kötet, irta Báes-Cséb. B. M. OrSSzország lovai. Dr. Sármay József. . 620 dr. Hutyra Ferencz 1896. 227. sz. kérdési Sárga agyagos irtvány2. A gazdasági vegytan minden ágazatát, Halászat. földre istállótrágya hiányában eredménynyel igy a talajt is legbehatóbban tárgyalja a kö- Miért fogyott meg folyóinkban a hal ? Keleti F. ... 622 használhátó-e zöldtrágyázásra a „Lupin' ? A vetkező német munka : ... 622 sárga, vágy a vörös j o b b - e ? Hol kapható a Agrikultur Chemie, irta dr. Mayer Adolf. Levélszekrény. mág, mily á r b a n és mennyi kell belőle egy A talajra vonatkozólag igen becses adatokat Vegyesek. „, 623 magyar h o l d r a ? Az irtás 12 év előtt eszkö- talál Cserháti Sándor „.Talajismeret" czimü XIV. tenyészállatvásár. — Lüxústóvásár. — Osztrák agráriusok a termény-határidőüzlet ellen. zöltetett. P. m. g. e. munkájában, a mely a mult évben jelent meg. — Hizóállatvásárok; — A brüsszeli lókiállitás. K. K. — Agrár felolvasások.... ... ... 624 A léghuzattal vagy nyilt tűzön é g e t e t t Kereskedelem, tőzsde. 626 fahamu értékesebb-e 2 (Felelet a 223. számú Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műkérdésre.) Arra nézve, hogy a nagy léghuzattal trágyák. — Szeszüzlet.— A központi-vásárcsarnok árujegyzése a nagyban' (en gros) eladott élelmiJ ó g a van e a birtokosnak a birtokán (magas gyári kéménynyel) biró kemenczékben czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti vert gyalogutat elzárni ? (Felelet a 220. sz. visszamaradó fahamu, kevesebb káliumot tartalgazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti kérdésre). Az 1894. évi XII. t.-cz, 42. §-a azt maz-e, mint a nyilt tűzön való égés u t á n hátravágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőm o n d j a , hogy a birtokos engedélye nélkül vert maradt, csakis, ezen kétféle hamunak összebányai sertésvásár. — Budapesti szurómarha- vásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsgyalogutak tilálmát az illető birtokos kérel- hasonlító ellemzése u t á n lehetne határozott értéken felül.) ... ... . . . . ... ... ... 627 mére az elsőfokú mezőrendőri hatóság a köz- f e l e l e t e t sídiji. A valószínűség a mellett szól, ség területén és a szomszédos községekbén hogy a nagy léghuzattal .elégő fa h a m u j a kálium-
VEGYESEK.
Feleletek.
624 XIV. tenyészállatvásár. Az OMGE. által rendezett s immár XIV. tenyészállatvásár május hó 2-án nyilik meg s három napon keresztül fog tartani. A vásárt Darányi Ignácz, földmivelésügyi miniszter nyitja meg, május hó 2-án azaz vasárnap délelőtt. A felhozott állatok száma valamivel alul maradt a mult évivel szemben, mindazáltal igen szép s értékes anyagot látunk együtt,, a gépbemutatás pedig egy egész diszes kiállítás nívójára emelkedett. Képviselve lesz a vásáron összesen 68 tenyészet mintegy 550 állattal. Leggazdagabb természetesen a szarvasmarhák csoportja (206), ezután következik a juhok (183) s a sertések (161) csoportja. A szarvasmarhák közül legnagyobb számban a pirostarka hegyifajták, még pedig ezek közül a simmenthaliak vannak képviselve (91 drb), ezután jönnek a magyar fajták (28) s a borzderések közül az inthaliak (21). Ezeken kivül nem hiányoznak a pinzgauiak, berniek, eltschtáliak vintsgauiak s montafuniak sem. A juhok csoportjában: Fésűs gyapjasok (69 drb), finom gyapjas merinó (52), ŐxfordschireDown (18), Hampshire-Down (10), keresztezések (34). Sertésekből: Hazai kondor (161). A gépkiállításon 7 gyár gondoskodott képviseletéről, mintegy 30 féle különböző gazdasági géppel. A 4800 koronát kitevő pénzdijak a következőleg osztattak fel: Szarvasmarha. Magyar fajta díjazására 600 korona. Nyugati fajták. Pirostarka fajtákra 1850 korona. Borzderes fajtákra 800 korona. Juhok. Finom gyapjas merinó juhokra 370 korona. Fésűs gyapjas juhokra 300 korona. Hus- és tejelőjuhokra, keresztezésekre 300 korona. Sertések. Hazai kondor fajtára 300 korona. Külföldi fajtákra 180 korona. Ezenkívül állami érmeket is fognak kiosztani, még pedig 5 drb arany, 10 drb ezüst és 10 drb bronzérmet. Luxuslóvásár. A tavaszi luxuslóvásárok második cziklusa május hó 3-án nyilik meg s 5-ig tart a Tattersall telepén. A vásáron több mint 60 kiállító yesz részt 234 drb lóval. Eltekintve a pótbejelentésektől, a felhozott lovak közül angol félvér (96 drb), angol t. vér (3), orosz f. vér (7), lipizzaí (14), arabs f. vér (19), ang. arabs (9), nonius (4), arabs (4), atner. magy. (3), magy. (2), ang. normann (2), gidrán (1), nem jelölt fajta (6), félvér (4), félvér (demisaííg) (6). Tekintve a mutatkozó érdeklődést, igen élénknek ígérkezik a vásár, melyet annak idején behatóan méltatni fogunk. Osztrák agráriusok a termény-határidő üzlet ellen. Steiner és Oessman képviselők az osztrák képviselőházban interpellácziót intéztek a kormányhoz, melyben erélyesen követelik, hogy a kormány a blanco-határidőüzletet ős a külöm.bözeti játékot tiltsa b e ; a külföldieknek a bécsi tőzsdén való spekuláczió tiltassák meg; a gabonatőzsde ellenőrzésére kormánybiztos rendeltessék ki; a tőzsdetanácsból töröltessenek azok a tagok, akik határidőüzlettel foglalkozó czégek főnökei. Ez interpelláczíó alakjában felállított s a tőzsde gyökeres szabályozására vonatkozó követeléseket Steiner főként a gabonaárak óriási hullámzásával indokolja meg, ami egyenesen a határidőjátékosok spekuláczióinak tulajdonítandó. így a bécsi tőzsdén a búzát tavaszra f. évi január 4-én 8 frt 98 krral, nagy ingadozások után pedig április 27-én már csak 7 forint 78 krral jegyezték. Kérdi továbbá a kormányt, vájjon van-e tudomása arról, hogy a Dánon Z. Salamon gabonaarbitrage és spekuláns czég az év kezdetétől fogva óriási blanco-buza mennyiségeket dob a piaczra, daczára annak, hogy január elején még semmiféle adattal nem bírhatok arra nézve, hogy lesz-e őszszel annyi búzakészletben,mint amennyit ők már most adnak. Ugyanezen firma tavaszi búzában is óriási blanco-üzletekbe bocsátkozott á la baisse, amelyek persze nem hajtattak végre, mert a baisse-párt főnöke Dánon Z. Salamon a hausse-párt vezérével Landauer J.-vel titokban megegyezésre jutott az iránt, hogy az egyik az eladott gabonát nem szállítja, a másik pedig a megvett gabo-
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 1. nát nem veszi át s hogy a látszat kedvéért csak néhány ezer métermázsa mondassák fel, mig a pro és kontra álló mennyiségek egy millió métermázsánál, többre rúgnak. E czégeken kivül még több hasonló czég őrületes spekulácziókban több millió métermázsa búzát, forgatnak, ezáltal a készáru gabona árára a legrosszabb hatást gyakorolják, sőt annyira nyomták le blanco-eladásaiakkal, hogy a gazda ha készletét. eladja, alig kapja meg a termelési költségeket. Ezek a czégek egy egész csapat utazót tartanak, a kik a börzétől távol álló vagyonosabb embereket behálózzák és játékra csábilják s ezáltal már számos exisztencziát tönkretettek. A spekuláns czégek kötési levelet iratnak alá áldozataikkal, a melyek szerint a budapesti tőzsdebiróság felebbezhetetlen ítéletének vetik magukat alá, hogy pör esetén teljesen a játékbandának legyenek kiszolgáltatva. Ilyen pörök a tőzsdebiróságnál mindennap fordulnak elő ós a börzetanácsban és bíróságban azoknak a czégeknek főnökei és tagjai ülnek és ítélkeznek. Hivatkozik végre az interpelláczíó arra, hogy a spekuláns czégek óriási jövedelmek után adót nem fizetnek. Ez az alaposan megindokolt interpelláczíó, a mely szinte hemzseg a.: megczáfolhatatlan vádpontoktól, valószínűleg arra fogja inditani az osztrák kormányt, hogy a bőrziánerek káros játékszenvedélyét végre is korlátozza. S így rövidesen megeshetik, hogy a budapesti tőzsde csap fel a megbolygatott határidőjátékosok Monacójának, kifejezhetlen javára annak az országnak, a melyben a buza áralakulása egyenesen milliók létkérdését képezi. Hizó állatvásárok. Az OMGE. — mint már megírtuk — röviddel ezelőtt kezdeményező lépéseket tett díjazással egybekötött, hizó állatvásárok rendezése iránt. E vásárok tárgyában az ÓMGE.-nek a fővároshoz intézett átiratát a közgazdasági és közélelmezési bizottság a napokban tárgyalta s határozatait az OMGE. intenczióinak megfelelőleg hozta meg. Arra az álláspontra helyezkedett ugyanis, hogy a főváros közélelmezési programmjának régi kívánsága, hogy a piaczra kerülő marhahús jobb legyen s e tekintetben a lakosság igényét a hizó állatvásárok intézmények létesítésével kapcsolatbán véli kielégitendőnek. E szerint a bizottság pártolva az OMGE. tervezetét, javaslatba hozza 1. hogy a hizóállatvásárok a fővárosi marhavásártereken rendeztessenek s e ezélra a marhavásártér, azokon a napokon, mikor marhavásár nincs, tehát szombaton, vasárnap és hétfőn, átengedtessenek még pedig évenkint kétszer, lehetőleg télen és tavaszszal; 2. hogy ez alkalommal szükséges volna, hogy a vágóhídon hizómarha-vágások rendeztessenek, s az igy nyert hus a központi vásárcsarnokban közszemlére kitétessék és eladásra is felajánltassék; 3. a rendező bizottságba és a jurybe a főváros három tagot küldjön ki s ezenkívül az ügyosztály részéről a vezető Matuska tanácsos, továbbá Glück Frigyes, Fenyvessy Adolf és Schiller György bizottsági tagok és a központi vásárcsarnok és közvágóhíd igazgatói bevétessenek; 4. a vásárok támogatására, tekintettel arra a kiváló fontosságra, melyet a fővárosnak jó hússal való ellátása körül e vásárok birnak, minden egyes esetben 500 frtot javasol a bizottság megszavaztatni a bizottság tetszés szerinti rendelkezésére. Bízvást remélhetjük ezek után, hogy a hizó állatvásárok terve a. főváros részéről kellő méltatásban és támogatásban fog részesülni. A brüsszeli lókiállitás. A földmivelésügyi miniszter értesiti a brüsszeli lókiállitásban érdekelteket, miszerint a brüsszeli kiállítás igazgatósága utólagosan elhatározta, hogy a folyó évi junius hó 18-án 19. és 20. és 21-én rendezendő tenyészlókiállitás folyamán alkalmat nyujtand magyar eredetű használati lovak bemutatására is, valamint, hogy az ezt követő napokon t. i. 23., 24., 25. és 26-án egy nagy nemzetközi lóvásárt fog rendezni. Lóki vitelünk érdekében a földmivelésügyi miniszter hajlandó azon lovak tulajdonosait is minden tényleg
35. SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM, oda vitt ló után 150 frttal "segélyezni, kik akár • a brüsszeli bemutatásra, akár a vásárra magyar eredetű és a kiküldött miniszteri biztos által alkalmasnak talált lovát visznek ki; A pályázni szándékozók lovai (előhajtva vagy- előlovagolva), a miniszter szakközegei által Budapesten a, Tattersall helyiségben május hó 14-én d. .e. 10 órakor fognak megszemléltetni...-: Agrár felolvasások. Ily czim alatt Bubinek Gyula az OMGE. ügyvezető titkárja füzetben adtá ki az agrár ^felolvasásokon tartott előadásainak, egy összefüggő czikíusáiAmü a „Szabadverseny" a „Kartelek" s . a „Szövetkezetekről" tartalmaz tanulmányokat, melyekre, mindazok figyelmét felhívjuk, kik : á közgazdasági mozgalmak iránt érdeklődnek. A fűzet megrendelhető a „Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaságnál, ára egy korona. A buza és a kenyér ára. A buza árának hanyatlását, ma már- nem lévén lehetséges tagadni, a magyar gazda jóbarál.ai megkísérek ennek hatását leplezni és' azt állítják, hogy az árhanyatlás nem is olyan nagy baj, mert jobbá teszi a fogyasztók helyzetét, olcsóbbá tevén a kenyeret. Mennyire igaz ez, arra érdekesen felei a londoni Bimetallist-ben Aldeúham lord. Összeállítja a buza árat a kenyérével és a következő eredményre jut. A buza ára "volt quarterenként: 1839-ben 70" sh. 8 d. 1849 „ 44 „ 3 „ 1859 „ 43 „ 9 1887 „ . ' . ' . . . " 32 „ fi ., 1893-ban . . . . . 26 „ 4 „ Egy 4 fontos kenyér ára volt 1839-ben . . . . 81/* d, (penny -=-4 kr.) 1849 „ . . . 6 „ 1859 „ . . . 5Va „ 1887 „ . . ' . 4s/4 „ 1893-ban . . . 5Vs „ Ezek a számok határozottan ázt bizonyítják, hogy a kenyér nem lett annyival olcsóbb, mint kellett volna lennie, a haszon a közvetítők kezéhez lapad és csak kevéssé élvezi a fogyasztó. 1839-bén a buza árához nézve olcsóbb volt a kenyér, mint a haladás 44 éve multán. Az Erdélyi Gazdasági Egylet ez évi rendes közgyűlését Kolozsvárt, május hó'2-án, vasárnap fogja megtartani. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. Titkári jelentés az egylet 1890-114 évi működéséről. Pénztári jelentés az egylet 1896-ik évi zárszámadásáról. Az 1897-ik évi költségvetés megállapítása. Az egylet ujonátdolgözott alapszabályainak elfogadása és jóváhagyás végett illetékes helyre való felterjesztése. - Elnök, alelnökök és igazgató-választmányi tagok választása. Netáni javaslatok, 'indítványok./ '•'•• Nyugdíj cselédeknek. Hajós József, az Első hazai takarékpénztár alelnöke a Pestmegyei gazdasági egyesület megbízásából egy igen fontos javaslatot dolgozott ki a mezőgazdasági cselédek nyugdijára vonatkozólag. Ezen ugy szocziális, valamint gazdasági tekintetben igen jelentékeny kérdés, a tervezet . szerint a czél koczkáztatása nélkül oly alakban lesz megoldható, hogy ugy a cselédek, valamint a gazdák évenkint igen csekély, 0'50— 1'— forintnyi .díj fizetésére köteleztetnének. Ezzel szemben i cselédek igénye áll egy a mi viszonyaink, közt éppen nem kicsinylendő nyugdíjra, a munkaadók pedig cserébe áldozataikért a cselédek nagyobb megbízhatóságát nyernék. Azon esetre, ha a tervezet keresztülvitelére a törvényhozás bármi okból megnyerhető nem volna, társadalmi uton való megvalósítása van czélbavéve. A porosz kormány uj akcziója. A porosz kormány három" millió márkát ajánlott fel nemrég szövetkezeti alapon létesítendő mnytárukm. Kimondotta- egyébiránt már akkor, hogyha a dolog sikerül, itt megállni nem fog és szíveseit 5 bocsát még néhány milliót e ezélnak szolgálatába. A várt fejlődésnél is gyorsabb vőlt az, a mit ezen kezdeményezés folytán a porosz'
35.,- SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. gaztók; létrehoztak.Kiderült, hogy, a megszavazott milliók ném' elégségnek; ős a kormány, azonnal felajánlotta a maga részéről a támogatásba nélkül,..hogy az jigyet a. maga kezébe akarta volna venni. A poroszoknak, a kik Szudánnál győztek,, .s. a franezía császárságot oly könnyű sikerrel törték össze, más fogalmuk van a fejlődés föltételeiről s az állami mindenhatóságnál' többre : 'bécsűlík a szabad társadalmi tevékenységet, mely végeredményében a polgárok jelllémét gazdasági tekintetben is magasabb • színvonalra emeli. A magtárak kérdése főleg azért fontos, mert ha azoknak egész hálózata meg lesz teremtve, a gazdáknak nagyobb befolyása lesz az árak'alakitására, mint ma van. Ennek az eredménynek értékét a jelen viszonyok közt tovább fejtegetni valóban fölösleges volna. . Magyarország külkereskedelmi forgalma 1897. február havában. Az orsz. m. kir. stafisztikai hivatal szerkesztésében megjelenő Statisztikai Havi Közleménynek a folyó évi tebruár havi eredményeket tartalmazó füzetében közölt adatok szerint Magyarország behozatalának mennyisége ez évi február hónapban 2.529,521 métermázsát és 17,739 darabot, a kivitel mennyisége pedig 3.520,555 métermázsát és 23.1,449 darabot tett. A folyó óv első két hónapjában összesen 5.230,657 mm. és 37,569 drb áru jött be hozzánk, kivitelünk mennyisége pedig ugyancsak az emiitett két hónapban 7.310,587 métermázsára és 528,336 darabra rúgott. Ez adatokat a mult év megfelelő időszakára vonatkozó s a füzetben szintén közölt adatokkal egybehasónlitva, azt találjuk, hogy a behozatal mennyisége ugy a suly, mint a darab szerint kimutatott áruknál csökkent, az előbbieknél mintegy 2.33 ezer métermázsával", utóbbiaknál pedig mintegy 3 ezer darabbal; ellenben a kivitel az idén volt nagyobb és pedig mintegy 900 ezer métermázsával, illetve 12 ezer darabbal. A behozatalunkban nagyobb mennyiséggel szereplő áruk forgalmát röviden érintve, megemlítjük, hogy kőszénből az év első két hónapjában 2.307,656 métermázsát hoztunk be (1896-ban 2.409,496 métermázsát), jelentékeny behozatalunk volt továbbá pirszénből (379,236 mm.), fürészelt faárukból (2.25,063 mm.), hordó borból (241,483 mm.) stb. A kiviteli áruk sorában a legjelentékenyebb helyet a gabonanemüek foglalják el, ezek közül kivittünk búzából 622,332, rozsból 234,177, árpából 662,187, zabból 191,790, kukoriczából 533,568, végül a lisztből 927,201 métermázsát. Megemlitendőnek tartjuk, hogy a fönt . elősorolt gabonemüek közül a buza kivitele az 1896. év megfelelő időszakához képest jelentékenyen csökkent, az árpa, zab és kukoricza kivitele pedig igen nagy mértékben emelkedett. A gabonanemüeken kivül jelentékeny kivitelünk volt továbbá dongából (283,007 mm.), fürészelt „ faárukból (458,650 mm.), korpából (304,833 mm.), nyers (173,148 -mm.) és finomított czukorból (87,296 mm.) Tarifareform Ausztriában. Az osztrák kormány, á vasúti árutarifák tekintetében gyökeres... reformokat szándékozik, keresztülvinni. Az eddigi zónatarifa helyébe a kilóméterenkint emelkedő díjtételeket fogja léptetni. A változtatás jelentősége abban áll, hogy mig a mai tarifa a nagy távolságokat átfutó, tehát sok esetben idegen áruk részére biztosított alacsony szállítási árakat, jövőben ezek megfognak szűnni. Ez reánk nézve azért fontos, mert ily módon a magyar liszt és buza bevitele is meg lesz nehezítve Ausztriába. A'Badeni-kormány tehát nem csupán politikai engedményeket tesz a cseheknek, hanem 'diadalra: segíti azokat az igazgatásokat, mélyeket Prágában és máshol már évek óta lisztünk ellen annyi szívóssággal folytatnak., Kíváncsiak vagyunk, mit fog erre felelni a magyar kormány s e kíváncsiságunk annál jogosultabb, mert tudjuk, hogy az orosz buza az uj kiegyezési megállapodások szerint nagyon előnyös dijakat fog élvezni. /
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ 1. Magyarország örléskikészitési forgalma 1897. február havában. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal szerkesztésében megjelenő Statisztikai Havi Közlemények legújabb füzetében foglalt adatok szerint az előjegyzésre behozott buza mennyisége f. é. február havában 28,689 métermázsát, az év első két hónapjában pedig 77,319 métermázsát tett, tavaly a megfelelő időszakok alatt 15,036 ős 159,412 métermázsát, a behozatal tehát jelentékenyen kisebb volt az idén mint tavaly. A viszkivitt buzaliiszt mennyisége február hónapban 55,679 mm., a két első hónapban 128,203 mm. volt, mely mennyiségek szintén alatta maradnak az 1896. év megfelelő időszakaira vonatkozó adatoknak. Egyéb gabonanemüek örléskikészitési forgalomban csak csekély mennyiségben szerepletek. Uj czigaretták. A magyar királyi dohányjövedéki igazgatóság kedves meglepetésben készül részesíteni az alsóbb osztályú dohányzókat. Uj czigarettákat bocsát forgalomba, melyek ugy minőségileg, mint mennyiségileg a legkényesebb igényeket is kielégíteni fogják, minőségileg azért, mert a legjobb magyar kerti dohányból készülnek, mennyiségileg azért, mert olyan nagyok lesznek, mint a portorico szivar, mindamellett csak egy krajezárba fognak kerülni. Az uj krajezáros czigaretta nyolez czentiméter hosszú lesz s átmérője 9 milliméter, csakhogy papjr helyett vékony dohánylevélbe lesznek burkolva s a végükön laposra vágva. Különben sem a formája, sem a kiállítása az uj czigarettának nem uj. "Körülbelül tiz év előtt épp ily különleges czigarettákat bocsátottak forgalomba, hölgy czigaretta elnevezés alatt, darabját öt krajezárért árulván, mindamellett nagy kelendőségnek örvendtek. Az uj czigaretták egészségügyi szempontból is előnyösebbek lesznek, mert bármily óvatosan gyártsák is ma már a czigarettapapirt, füstje mégis csak ártalmas a tüdőnek. Örömmel vesszük tudomásul a jövedéknek ezt az intézkedését, amelylyel az alsóosztályu dohányzóknak egy régi szükségletét elégíti ki. Állatorvosok értekezlete. Tekintettel az állategészségügy készülő államosítására, mely 800 állatorvos létérdekeit érinti, az állatorvosok május 2-án értekezletet tartanak, mely elé az állatorvosok egyesületének 200 tagja határozati javaslatot intéz az iránt, hogy a földmivelésügyi miniszter kéressék fel, hogy az állategészségügy államosítására vonatkozó törvényjavaslatot, még a tervezett ankét megtartása előtt mutassa be az egyesületnek. Ha a kérésnek nem volna foganatja, monstre deputáczióval óhajtják a minisztert az előzetes megismertetésre indítani. Az értekezlet végrehajtó-bizottsága Budapesten, VII. Csömöri-ut 26. szám alatt működik s bővebb felvilágosítással szolgál. Fertőző betegségek február havában. Az országos m. kir. statisztikai hivatal kiadásában megjelenő Statisztikai Havi Közlemények a fontosabb fertőző betegségek által okozott haláleseteket törvényhatóságonkint kimutatják. A nemrég közrebocsátott február havi füzetben foglalt adatok szerint a fertőző betegségek pusztítása e hónapban nem volt oly nagymérvű mint január hóban. Meghaltak tüdőgümőkórban 4848-an, roncsoló toroklobban 1421, szamárhurutban 1313, vörheny ben 889, hasi hagymázban 557, kanyaróban 482, gyermekágyban 215, hólyagos himlőben 148, vérhasban 91, pokolvarban 61, kiütéses hagymázban 60 és veszettség folytán 3 ember. Az egyes városokat és községeket tekintve tüdővész folytán legtöbb haláleset Budapesten következett b e : 181, nagyobb számokat mutatnak még Szabadka (25), Temesvár (22), Pozsony és Békés-Csaba (20); a roncsoló toroklobnál a fővárost (15) Nyirmező követi: 17 halálesetből 14 e betegség folytán. Kanyaró Kis-Kőre hevesvármegyei községen kivül, ahol 17 gyermek halt meg kanyaróban még Somlyó-Vásárhelyen pusztított erősen (11); szamárhurut Méra községben (Kolozsm.) 13 esetben okozott halált; vörheny
625 Magura és Földra beszterczenaszód vármegyei községekben, előbbiben 17, utóbbiban 15 halálesettel, továbbá Öcsödön (Békés vm.) szintén 15; a hasi hagymáz pedig Bács-Szent-Tamásban okozott nagyobbmérvü halálozást (18), Fortély az összeadásnál. „Az összeadás próbája és a módszernek bármiy elkönyvelési rendszerbe való bevezetése" cz. alatt Weisz Jenő egy füzetkét adott ki, melyben egy uj módot közöl arra nézve, hogy a számadásoknál a próbaképeni újból összeadást miként lehet elkerülni más, rövidebb és biztosabb ellenőrzés alkalmazásával. A Weiss összeadási fortélya kétségtelenül elmés, csupán az a hibája van, hogy időmegtakarításra alig vezet. A gazdasági életben tehát a Weiss fortélya különös előnyöket nem visz be, ám ott, ahol nagy számsorokkal dolgoznak s feltétlen bizonyság kívántatik, jó szolgálatokat tehet. Mindazonáltal senki sem veszít vele, ha ezt iz érdekes s uj számmüveietet megismeri. A füzet megrendelhető szerzőnél Bogláron, ára 35 krajezár. A tót árpa nemesítése. Hogy a felvidéki hires tót árpa degenerálódása meggátoltassák s hogy ezen műszaki feldolgozásra kitűnő árpa jó tulajdonságai még inkább fokoztassanak, fölkérte a nyitramegyei gazdasági egyesület Cserháti Sándor m.-óvári akadémiai tanárt, hogy tartana előadást a tót árpa nemesítéséről s ismertesse meg a nemesítés módozatait. Az előadás Galgóczon (a nyitramegyei Vágvölgy árpavidékének központja) valószínűleg május hó első felében fog megtartatni. Országos állatvásárok forgalma február havában. Az országos m. kir. statisztikai hivatal Havi Közleményeinek február havi száma szerint február hóban Magyarország területén 246 országos állatvásárt tartottak. Ezen vásárokra felhajtatott 301,129 db szarvasmarha, 139,884 db ló, 11,759 db juh és 37,643 db sertés, eladatott pedig 95,132 db szarvasmarha, 28,242 db ló, 4527 db juh és 19,955 db sertés. A jelentékenyebb piaezok közül megemlítjük Mohácsot 2321 darabra rugó felhajtással szarvasmarhából, továbbá 5694 darab felhajtással lovakból és 1755 darab felhajtással sertésekből; eladatott pedig 421 szarvasmarha, 427 ló és 1072 sertés. Nagyobb sertésfelhajtás csupán Szatinár-Németin (1271, eladatott belőle 800), Eperjesen (798) és Szegeden (504) volt. A nagyobb szarvasmarhavásárok közül felemlithethetjük Szász-Régent (7762), Hátszeget (5572), Zala-Egerszeget (5245) és Nagy-Kőröst (4890). Ez utóbbin lovakból is nagy felhajtás volt (4700 db). A juhvásárok közül Szabadkán volt a legnagyobb felhajtás (1365 db). Angol agrárprogramul. A gazdák nemzeti szövetsége, mely Angliában a mezőgazdasági viszonyok javításán fárad és eddig is nem jelentéktelen eredményeket ért el, kidolgozta parlamenti programmját. Ebből kiemeljük azt, hogy a papirosbuzával űzött játék káros hatásának kitüntetésére egy királyi bizottságnak kiküldését kéri, E mellett, habár a föld adóját nem régen tetemesen leszállították, szükségesnek jelentik ki a gazdáknak a helyi adózás, községi és egyéb pótlékok nyomása alól való fölszabadítását. Azon földbirtokosoknak, a kik uradalmukat kicsi birtokokra akarják osztani, adjon az állam kedvező föltételek mellett megfelelő összeget az épületek és egyéb beruházásokra; elaggott munkásoknak nyugalomdijat. Törvényes intézkedéseket követelnek továbbá ugy az élelmi szerek hamisítása ellen, valamint arra nézve, hogy a bérlőknek lehetővé tétessék az általuk birt földeket előnyös módon megszerezni. Az angol parlamentnek több mint kétszáz tagja van, a kik magukat a gazdák kívánságainak támogatására kötelezték, s ezt a kormány is megígérte. így el lehetünk rá készülve, hogy a fenti program m egyes pontjai mielőbb megvalósulnak. Mi pedig a sokkal régebben formulázott agrárkövetelések hangoztatásával a merkantil többséggel-szemben nem tudunk zöld ágra vergődni, mintha nekünk a mezőgazdaság
11 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . M Á J U S érdeke kevésbbé lenne fontos, mint az iparos és kereskedő Angliának. . A b r ü s s z e l i m a g y a r kiállítás. Április hó 23-án nyitották meg a brüsszeli • világkiállítás magyar csoportját. A megnyitásra, dr. Návay Aladár kormánybiztos meghívta a belga ..kormányt, a többi állam vezérbiztosait, és a sajtót. A magyar csoport lobogódiszt öltött, a payillönokon magyar trikolorok lobogtak, a bejárásnál pedig a kormánybiztos fogadta a vendégeket, akik megtekintvén a kiállítást, ~ elismeréssel konstatálták a magyar csoport szépségét és; teljes sikerét. . A hildeslieixni p a r a s z t o k . Ruhland Gusztáv, a n é m e t agrármozgalom első publiczistáinak egyike egy nagy munkát szándékozik irni nem kevesebb, mint tiz kötetben, amelyben kifejti e mozgalom tudományos és közgazdasági jogosultságát. E nagy vállalkozás tetemes költségekkel is j á r és annak bizonyítására, mily erősen érzik ezirányu működés szükségét Németországnak még p a r a s z t j a i is, n e m hozhatunk föl erősebb tanúságot, mint azt, hogy e czélra Hildesheimban öt paraszt nem kevesebb, mint hatezer márkát ajánlott fel. Vájjon a mi önbizalomban és testi súlyban annyira gazdag alföldi népünk képviselőinek mikor fog eszébe futni, hogy ilyen dologra csak gondoljanak i s ? G y ü m ö l c s f a ü l t e t é s az o r s z á g u t a k o n . Értesülésünk szerint Abaujtorna vármegyében az országutak mentén megkezdték a gyümölcsfaültetést. A kassa-ranki uton igen jó f a j t a cseresznyefákat, a kassa-szepsi uton berzenczei szilva- ós a szepsi-tornai uton diófákat ültetnek. A fák öntözését ós gondozását 3 k r a j c z á > jávai az utkaparók eszközük.
HO
Szíves figyelembe I Az eredeti SACK RUDOLF-féle ekék
és földmivelési eszközök megjelent
W
most
á r j e g y s é k e
tetemesen olcsóbb árakat foglal magában,
f. é. április hó 12-én tartott 65-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1896. évi mérlegek. Az előttünk fekvő igen terjedelmes zárszámadás 60 oldalra terjed és mint minden évben, ugy az idén is • számos rendkívül érdekes statisztikai adatokat tartalmaz. Ezen. jelentésből látjuk, hogy a ko/p i i i I kötelességnek felelt meg, midőn elhunyt, felejthetlen, érdemdús magvarorszagi kepviselojeról Kott Józsefről következőképpen emlékezett meg kegyeletteljesen: „Rótt József budapesti képviselőségünk főnöke, „legelőkelőbb munkatársunk, ki kora ifjúsága óta „felülmulhatlan buzgalommal szentelte teljes tevéII i 111,11)1 an a t,u in ni M I „saság érdekeinek, a mult év végén súlyos beteg' ^ségnek esett áldozatul. Rbtt József, elhunyt kartársunk emlékét mindig tiszteletben fogjuk tartani és „Önök bizonyosan csatlakoznak mély gyászunkhoz és „ennek ünnepies kifejezést is fognak adni.". Az évi jelentésből látjuk,' hogy az életbiztosítási osztály díjtartaléka 1896. é^i deezember 31-én 3;6&2.783 frt 61 krral 48,914.760 frt 37 krra emelkedett. Az ugyanakkor érvényben volt életbiztosítási tőke. összegek 189.549,380 frt 95 krt tettek ki, mig az év folyamán bevett dijak. 7.887,184 frt 57 krra rúgtak. \ lii/- és szállitinány-biztositási ágakban a dijéís illetékbevétel 11.660,231 frt 19 kr volt; miből 4.694,768 frt 19 kr viszontbiztosításra fordíttatott, ugy, hogy a tiszta díjbevétel 6.985,463 frtra rúgott, mely összegből 3.,315,061 frt 39 kr, mint díjtartalék minden tehertől menlen, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 31.896,255 frt 27 krra emelkedett. Károkért -a társaság 1896-ban 9.890,288 frt 74 krt folyósított. Ehhez hozzáadva, az előbbi években teljesített kárlizeléselu-l a. lársaság alapítása óla káruk fejében 291.247,887 frt 35 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből -a kártérítési összegből hazánkra 54.452,850 frt 37 kr esik, mely összeget a társaság 1(>(»,000 káresetben fizetett ki. A nyereségtartalékok közül, melyek összesen l.Ot M; r.-t krra rúgnak, különösön kiemelendő!, : '''"' " irtot lesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozása és . fedezetére alakított tartalék, mely daczára annak, hogy e czélra egy 500,00Ü frtos kiili"talék áll fenn, az évi nyereségből kihasított 280^500 írttal 3.849,104 frt t>4 krra emeltetett fel és továbbá a 80,000 frtra rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még !• i ; ' .!, rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamat1 áb esetleges csökkenéséi kiegyenlítse. , A társaság összes, tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átalakulasok folytán 61.051,21.1 forint 83 krról 66.174,010 Irt
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
Napi jelentés 1897. április 30. : Készbuza. ma gyengén volt ugyan kínálva, a malmok .azonban igen keveset, vettek,, minélfogva az irányzat bágyadt maradt, elkelt néhány ezer mm., és; a?; árak változatlanok maradtak.' . . . Készrozsban alig'van forgalom- és az árak nyomottak: • Árpa üzlettelen. Tengeriben esak néhány waggonrakömány változatlan árak mellett kelt el. Zab tartott. Határidők kezdetben szilárdan indultak, később azonban a bágyadt készáruüzlet és realizálások folytán ellanyhultak. Eladatott: Tiszavidéki:
P R O P P E R SAMU, Budapest, Váczi-kürut 52. Vese, húgyhólyag1, húgydara és köszvény-bántalmak ellen, továbbá a íégző és emésztési szervek liumtoa bántalmaináj, orvosi tekintélyek által
a Lithion-forrás
Salvator Húgyhajtó hatásúi Kellemes i z ü !
Könnyen e m é s z t h e t ő !
gabonatőzsde.
(Guttmann és Wahl budapesti *tcrménybizamányi czég jelentése.)
nelylyel kívánatra készséggel szolgál
kitűnő sikerrel rendelve lesz.
A Triesti Általános Biztosító-Társaság (Assicurazioni Generáli.)
3 5 . SZÁM. 7 - Í K ÉVFOLYAM,
1.
30 krra emelkedtek. Ezen értékekből több mint 18 millió magyar értékekre esik. Ezen alkalommal felemlitendőnek tartjuk, hogy a cs. és kir. felséges uralkodó család magán és álápitványi uradalmainak Magyar-, tlseh- és Morvaországban levő összes, épületei, -leltári -készletei és terményei, valamint gyárai tüz ellen a triesti általános biztosítótársaságnál (Assicurazioni Generálinál) és a termesztmények jég ellen az Assicurázióni'Generáli leányintézeténél, a Magyar jég ós viszontbiztosító részvénytársaságnál hosszú időre, lettek biztosítva,
F.-Ti zai: Bácskai: Becshereki : : Marosi:
100 100 100 200 100 150 50 100
mm . „: „ , , . „ „ . ,,
200 100 100 100 . 100. 2900 2700 230Ö 1000
„ , , „ . . „ , „
80 79 80 80 80 80 79 78
kg. „ „ „ „ , „ ,
79 , „ 79 „ 78 , 80 „ 79 , 76 , 76 „ 7 .7 , 79 „
á 8-07Va „ #071/? „-8-071/3 » 8-07V2 , 8'— , 8-— „ 8'— » 8'—
frt 3 hóra -„3 hóra ,
, 3 bóra
i Iz •
, 8— » 7-55. » 7-90 , 7-90 , 7-80 „ 7-ÍIO , 7-00 „7-90
, rozsos „ sárga , 3 hóra
n
» '" '
Következő kötésék történtek. A Salvator-forrás Igazgatósiga Eperjesen. Köttetett. Déli zárlat. Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái. Máj.-jun. buza . . 7'43—7'48-7'.42—: • 7-42-43 Öszi buza . . . 6'93—6-95^-6'90— 6'90—91 Máj.-jun- tengeri 3-35—3-37—3-35— '3-34—36 Szakértő szőlőművelésre Jul.—aug. tengeri 3"52—3'54—3'51 — 3-50—51 Öszi zab . . . . — • • - 5-30—35 . Őszi rozs . . . —' " • — ' 5 - 7 0 - 7 2 Aug.—szept. repeze 10'4Q10-36—40 (Szerkeszti: Baross Káioly. Társszerkesztő : Dr. Drucker Jenő.) 28 év óta fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább féléve uj előfizetők WS" i n g y e n Í M kapják, o l v a s m á n y u l az ü n n e p e k r e a „Magyarország szőlőtermelésétek múltja és jelene" czima Szesz. (Ghldflnger Gábor szeszgyári fÖÜSztvisélO miUentumi diszmüvet [bolti ára 3 frt.), 264 nagy album alakú oldalon, 360 ábra és.,fényképpel, 3 diszirietékleitol. JSO magán tudósítása.) M OK" kiadóE héten a szeszüzletben ugy a budapesti valaJftUtjSf re 2, frt 5( mint vidéki vevők részéről élénk kereslet uralkodott és a szeszárak változatlan .szilárdan- a multheti íárlat-í' jegyzés szerint záródnak. A legolcsóbb és legjobb m a g y a r heti újság Mezőgazdasági szeszgyárak áltál kontingens nyers szesz e héten szilárdabban 13 krral drágábban volt kínálva és csak néhány kisebb tétel került forgalomba, . 14-75 frton a gyér kínálat folytán. Erdélyi állomásokhoz szállitva kínálat nem volt. mezőgazdasági és politikai képes hetilap. Galicziáből e héten kontingens nyersszeszt 14-50 EUjJ"" A „Magyar Gazdaszövetség" népies közlönye. " 3 W 14-63 frton kínáltak nagyban tarlálvokban szállitva, de üzlet nem létesült. Előfizetési á r a : A kontingens nyersszesz ára Budapeíten 14'50— 14-75 frt. Egészévre 2 frt, félévre 1 frt. Bécsi jegyzés 16' 16-10 frt kontingens nyersLapunknak ezélja a magyar nép értelmiségének emelése, kiválóan súlyt helyezünk a gazdasági szakFrágai jegyzés 51" 5125 adózott burgonyaismeretek fejlesztésére, elsősorban czélunk pedig az, szeszért. hogy a nép között veszedelmesen terjedd szoczialisztikus Trieszti jegyzés —• 8-38 frt hektoliterenként fércz lapokat és olvasmányokat ellensúlyozzuk, illetve kiszorítsuk a miben minden gazda kell, hogy saját érde- 901>/o magyar kiviteli szeszért. A kivitel e héten 304 q finomított szeszt vásárok kében segítségünkre legyen. mely Fiúmén és Trieszten át tovább lett szállitva. Ezért K é r j ü k a földbirtokosokat, bérVidéki szeszgyárak közül: Baja, Arad, N.-Várad, lőket, gazdatiszteket s mindenkit a ki nép Kolozsvár, Győr, Kenyérmező, 25 krral drágábban, a barátja, hogy terjessze és rendelje meg a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz „ F Ü « « E T I i E j r UJSÁ«*"-ot. 5252.50 frt, élesztőszesz 51-50—51.75 frt, nyersA „Füg-g-ctlen Ú j s á g " szesz adózva 51-38—51.63 frt, nyersszesz adózatlan 12.25—12.50 frt, denaturált szesz 17.17.50 frt. olcsóságával, főleg a szerényebb viszonynak Kontingens nyersszesz —, .—. igényeinek felel meg. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül Előfizetési pénzek a kiadóhivatalnak BUDAPEST, IX., Üllöi-ut 25. Köztelek küldendők
BORASZAT! LAPOK
„Független
jfttflr
Tessék mutatványszámot
Újság"
kérni,
" f m
35.,- SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
627
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ 1. takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stb.), — zsák szecska. A forgalom ——. Árak q-ként a következők: réti széna 240—280, muhar uj 230—260, zsupszalma 1100—1300, alomszalma 140—160, egyéb takarmány — -, lóhere , takarmányszalma , tengeriszár ; luezerna sarjú , szalmaszecska 160—180, széna , uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 201, suly 160800 kg.
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott éleliniczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Budapest, 1897. április 29-én. Ilus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 42—50, 01. oszt 36—44, eleje I. oszt. 40—48, II. oszt. 36—44, III. oszt. 32—36, borjúhús hátulja I. oszt. 56—62, U.oszt. 50—55, eleje I. oszt. 50—50, II. oszt. 40—45, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, II. oszt. 30—36, eleje I. oszt. 26—34, II. osz' 0—28, bárány Állatvásárok. kifejtve 1 db 2"—2"50, bőrben 1—4-50, éshus magyar Budapesti gazdasági és teiiyészmarhavásár. 1897 szalonnával elsőrendű 1 q 56—58, vidé^ 50—53, szalonna nélkül elsőrendű 58—60, vidéki 56—58, sertés- április hó 29-én. [A budapesti közvágóhíd és marhahús pörkölt 48—50, sertéshús szerb szalonnával —— vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" i észére.) Felhaj• , szalonna nélkül —, sertéshús füstölt magyar tatott: 10 db, úgymint: jármos ökör elsőminőségü — 60—64, idegen (vidéki) 52—60, sonka nyers 1 kg. db, közép 10 db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér 66—85, füstölt belf. csonttal 0-75—1, csont nélkül 0'80 — drb, tarka — drb, bonyhádi — drb, tarka ökör — —1-10, sonka füstölt ktilf. csont nélkül 0-90—1-—, db, Jh-zö — db, jármosbivaly — db, hizlalni való tinó szalonna sózott 1 q 50—53-5, füstölt 54—55, sertésA gazdasági marhavásár jelentéktelen. Fejőstehezsír hordóval 55-5—56"0, hordó nélkül 53-5—54, kolbász nyers í kg. 58—60, füstölt 60—64, szalámi belföldi 1-30 net nem hajtottak fel. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos —1-40, külföldi , malacz szopós élő 1 db , ökör — , középminőségü jármos ökör • 265, tisztított . , hizlalni Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-25—1-55, alárendelt minőségű jármos ökör való forintig páronkint. Jármosbivaly csirke 0 50—1-20, kappan hizott sovány 1-60 jobb minőségű jármos ökör, tarka bekötni való —2-00, récze hízott 3'—-4'—, Sovány Í'OÖ—2--s ind ökör frtig mm.-kint é. s. Fejőstehenekért és hízott 68"—, sovány 2'——4'—, pulyka hízott 4 — : Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert —6-&0, sovány 2-50—4-—. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt pedig: tehén — , bonyhádi tehén 0-60—0-75, 1 kg. , csirke 1 db 0'40—1'—, 1 kg. származású frtig, bika frtig páronkint. , kappan hizott 1 db 0-70—1-40, 1 kg. 0'55—0-60 Budapesti vágőmarhavásár. 1897. április hó récze hizott 1 db 1-20—2-50, 1 kg. , félkövér 1 db 0'80—1-—, lud hizott 1 db — , 1 kg. 0'48— 29-én. (A bu-lapest: közváqóhid és marhavásárigazgatóság 0-60, félkövér 1 db , 1 kg. , pulyka hizott jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2851 db 1 db 2-50—3-50,1 kg. 50-80, félkövér 1 db 1'50—2'50, nagy vágómarha, nevezetesen: 1811 db magyar és tarka ökör, 639 db magyar és tarka tehén, 244 db szerbiai 1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 20—0"50, 1 kg. 0-90—1-—, ökör, — db boszniai ökör, 14 db szerbiai tehén, 110 db ludzsir 1 kg. 90—1-—, idei liba 1 db 2 0—3-0. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 1-1-20, csuka O'ÖO bika és 33 db bivaly. Minőség szerint: 942 db elsőrendű hizott, —1-—, ponty (dunai) 0'60—120, süllő —• •—, ke1767 db középminőségü és 142 db alárendelt micsege —• , márna 0-40—0-50, czompó 0-40—0-60, nőségű, — db elsőrendű hizott ökör, — db középangolna - > — — , apró kevert 0-30—0*40, lazacz minőségű ökör és — db alárendelt min. pisztráng —.•——•—. A vágómarhavásár ismét vontatottan folyt le. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, Idegenek ugyan többen jelentek meg, kik különösen lefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-24—0-36, tejföl 0 26—0 35, sok bikát vásároltak, mivel azonban a felhajtás nagyobb tehénvaj (tea) 1 kg. 1-16—1-40,1. rendű 0 80—1-10, II. r. volt és vidékiek ismét kevesen voltak jelen, a forgalom 0-70—80-—, olvasztott 70—1 00, Margarin I. rendű nem élénkülhetett. Az árak változatlanul maradtak. 0'—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0*16—0'22, juhKövetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar turó liptói 0'45=-0-68, juhsajt 0*48—60, emmen- ökör jobb minőségű 27 29 —, kivételesen ' , thali sajt 0'82—1-10, gróji sajt 0-50—0-74, hízott magyar ökör középminőségü 25-——26-—, aláLiszt és kenyémemii. Fehér kenyér 1 kg. frt rendelt minőségű magyar ökör 1724-—, jobb minő0-11—0-15, barna kenyér 0"09—011, rozskenyér 0'09 ségű magyar és tarka tehén 25—27, kivételesen tarka —0-09. Búzaliszt 00 sz. 1 q 14—14, 0 13-80, 1 13-30, tehén , magyar tehén középminőségü, 20-—24—, 2 12-70, 3 12-30, 4 11'70, 5 11-30. alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—12 stoke- - 2 4 - , szerbiai ökör jobb minőségű 25—27-50, kivéraui 16—18, borsó héjas magyar 10—12-—, koptatott telesen •, szerbiai ökör középminőségü 2024, magyar , külföldi 16—20, bab fehér apró 7—9, szerbiai ökör alárendelt minőségű 20—24, szerbiai bika nagy 5—10, szines 8—10. 2129-—, kivételesen —30, szerbiai bivaly 17Tojás. Friss I. oszt. (1440 db.) 1 láda frt 25-0—26, — — frtig métermázsánkint élősúlyban. II. oszt. (1440 db.) 23—24-—, meszes , orosz tojás Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. április 29 100 db. — , tea tojás 22-10, törött tojás (4 budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" 17-17-5, részére). ZitMsg#. Sárgarépa 100 kötés frt o-éö-4'ö, 1 q Á vásár középnagy felhajtás mellett élénk volt. 4'—6-—, Pétfezseieiii iöo kötés i-80—5-0, 1 q 2' &, Felhajtatott összesen 748 db. Eladatott 380 db. Íeiléir iöo dfí> 1—2:50, karalábé O ÖÖ—3 —, vöröshagyma Jobb minőségű lovakból hátas 16 db, eladatott 10 db 100 kötés 2 - ^ 2 5 , 1 q l"6O-^3 0', foghagymá IÖO kötés 130-250 Értéit, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 30 db, 4-0—12-0, i q. 60—2-60, .vörösrépa 100 drb — — eladatott 113 db 150—190 frtért, nehezebb kocsiló fehér í-épa ———, fejeskáposzta —• , kelkáposzta (hintós) 40 db, eladatott 10 db 80-210 frtéit, igás 100 aíbÖ-80—S-0, vöfös káposzta , fejessaláta , kocsiló (nehéz nyugoti faj) 55 db, eladatott 25 db 50 0-70-7-2-50, kötött saláta —, burgonya, rózsa 1 q 1-40— — 135 frtért, ponny — db, eladatott — db frtért; Ii70, sárga 1'80—2'1, külföldi 7 0—14'0, fekete retek 100 közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló drb 0-60—2-0. uborka nagy salátának 1 drb 40—60, stb.) 90 db, eladatott 40 db 45—110 frtért, könnyebb savanyítani való 100 drb —, savanyitott 2—2.20, félék (parasztló stb.) 170 db, eladatott 90 db 30—50 zöld paprika , tök főző , zöldbab 20—40, frtért; alárendelt minőségű lovakból 347 db, eladatott 192 db 8—18 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 50 db, zöldborsó hüvelyes olasz i kg. 18—20, fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső karfiol 100 db ,_ az állatkert és kutyák részére vásároltatott — db, tuparadicsom 1 kg. 0-25—0-30, spárga 0-30—1-—, torma lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt 100 db 10—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—35, közönséges a gyepmesterhez küldetett — db. alma 10—í 6, fajkörte , közönséges körte , Kőbányai sertésvásár. 1897. április 30. (Első szilva magvaváló — , vörös , aszalt 12—26. magyar sertesli'zlaló-részvénytársaság telefon-jelentése á cseresnye faj ———, közönséges , baraczk kaj- „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlagszin , őszi — , dinnye görög nagy 100 drb árak Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz kr, — — - , görög kicsi ———, sárga, faj , közönsé- .280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli : ges ^ —, szőlő 1 q — , csemege —, dió (faj, kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 51—53.— pápirhéju) 24—32, közönséges 13—22, mogyoró 28—56, kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életgesztenye magyar olasz , narancs messi- sulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségnái 100 drb 1-80—3-—, pugliai .mandarin 0-árak: Tengeri ó 3-85—-— frt, árpa 4'90 frt Kőbányán 0 —, czitrom 0-90—180, füge, hordós 1 q 15—17, koszo- átvéve. Helyi állomány: április 23. maradt 2581.9 drb. rús 17-50—20, datolya 44—54, Mazsolaszőlő 48—60. Felhajtás: Belföldről 1666 drb, Szerbiából 2078 darab, Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt Bomániából drb, egyéb államokból — r darab. 38—60, II. rendű 22—35. csöves — , (szá- Összesen 3740 db. F ő ö s s z e g 29563 db. Állomány rított) . köménymag , borsókamág és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo: . mák 1 q. frt , méz csurgatott 0-40— gyasztásra (I—X. kerület) 2122 drb, belföldre Budapest 0-75, sejtekben 1 q. 1' 1-—, szappan szín 25—25—. környékére 380 drb, Bécsbe 342 drb, Csehországba, közönséges ——: , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába- 381 db, 0-40-^0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi Német birodalomba —— drb, egyéb országokba — db. pálinka palaczkban 0-——0 00, ásványvíz palaczkban A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elhullott 11, vasúti kocsikból kirakott hulla 3, borsókásnak találtatott 28, összesen 42 drb. Összes elhajtás 3262 Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester- darab. Maradt "állomány 26296 drb. A részvény-szálláutezarl897. április 29. A székesfőv. rásárigazgatóság sokban 6987 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranjelentése a „ KözteUW részére). Felhozatott a szokott zitószállásokban maradt 6327 drb. Felhajtás: Szerbiáközségekből 118 szekér réti széna, 22 szekér muhar, ból. 2078 drb, Romániából — drb, összesen 8405 drb. drb, maradt állomány 5194 drb és 32 zsupszalma, 22 szekér alomszalma, 7 szekér takar- Elhajtás: mányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb pedig 5194 drb szerb és — db román. Az egészségügyi
szemlénél jan. 1-töl máig 438 drb a fogyasztás ától kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti szurómarhavásár. Április hó 29-én A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár' igazgatósán Felhajtatott: 790 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 64 drb növendék élő borjú, 207 drb élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, drb bécsi, —drb növendék borjú, 198 drb ölött bárány, — drb élő kecske. 1 A borjuvásár élénk lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 15—26 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 29—40 frtig, kivé telesen — frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbontóní, .20:^-2 lV-i frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi — ——, kú. —,- üroli — frtig, galicziai frtig, növéndék borjú —.—v? frtig dbkint, ölott bárány 2-—5'—. f. tig, ibécsi .— frtig súlyra. Élő bárány 4 7— frtig páronkint. Élő kecske. —• — frtjg páronk mkint,t, kivételesen k' —— írtig. Hizlalt j ű Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken félül.) (Kivonat d hmtiaíos Mpból.) Május 3 Budapesti kir.' a tíwíjiá.- Bády 1353^7 törvényszék tóságy • Mihályné Május 7 Budapesti kir. atkviha- Weichsler 2082Ö0 törvényszék, tóság Magdolna • -....Május 8 Budapesti kir. atkviha- Bobula .198105 törvényszék '." tóság'' ' Jaü.ós Május 12 Beregszászi átkvi ba-br; Pödmá- '45828 kir. tvszék. tóság niczky Horácz Gálszécsi kir. atkviha- Mólnál4ÍÍ0OQ járásbíróság tóság József Május 15 Budapesti kir. a tkvi har dr. Kossatzky törvényszék-/tóság .,: . •Ai-iioldfíé ^30201-50 Május 21. Aradi kir. atkviha- Pompthy. . . 36785 törvényszék. tóság ' Kálmán Május 22 Kolozsvári atkviha- Duha 5Ő274 kir. tvszék tóság Imre Május 24 Kassai kir. ,atkviha- M.oskóylts 25617-42 törvényszék . tóság ts Rosénbefg Junius 2 Esztergomi á tkvi ha-. Müller . 2Ü0S5 kir. jbiróság -tóság. Gyula Junius 4 Verseczi kir. a Lvi ha- Laz'arovrqs. ;}
a tökéletesség legmagasabb Magyarország legnagyobb és egyedüli
gazdasági gépgyára mely á gazdálkodáshoz szükséges
M T összes " W gazdasági gépeket g y á r t j a . Részletes árjegyzékkel és saakbavágá felvilágosítással díjmentesen szolgálunk.
Kérjük minden kérdéssel bizalommal h o z z á n k fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ. C z i m x
Első magyar gazdasági-gépgyár | részvény-társulat B U D A P E S T E N .
KÖZTELEK,
, 3 5 . S Z Á M . 7-11< É V F O L Y A M .
Tokodig
gyári,
mosott
1.
Ebszöny-
Dorogi
Osztraui 2-szer
1 8 9 7 . MÁJUS H Ó
dió-,
ostraui
koczka
629
annavölgyi
A
és
Henrikaknai
szén,
darabos,
kovácsszén,
porosz,
szalonszén,
coaks, szobafütésre és épületek szárítására, összes gazdasági ipari és házi-czólokra l e g ^ i t ' ü n . ó b ' b aaiixiőség-lseja leg-j-atán-yosaTaTsasa. k a p h a t ó
R & D N A Y A
M.
B
A
R
T
cs. és
H
E
K A R O L Y
kii*, s z a b .
L
&
Hitelintézet
kőszén-nagykereskedőnél,
Budapest, Arany János-utcza 34. sz.
kőszén-osztályának
C°
Carbolineum
littgómbája ellen. fEDftLElE^-4fü«tobntesf 4-féle vastagságiján: " Í661/D FERROXYBFESTÉK, -legjobb rozsdaellenes «ér. ElSZIGETELO-LEMEZ, a talaj nedvéssége ellen. GÉPOLAJ és zsiradék minden fajUbau. Minták és árjegy VÍZMENTES PONYVÁK. zék bérmsntve
— > • AVENARIÜS szabadalma. Biztos óvszer a farothadás, g a m b a és fülfedés ellen.
„HAMPSHIRE DOWN" JUHOK. Kitűnő í
.
hús, jő
gyapjú,
nagy
.S^fyszeWallÁlm^ás...!CsHitos hajrái izln. Jobb és hathatósabb mint a kátrány' és olajfesték. Csak az egyedül v a l ó d i , s z a b a d a l m a z o t t Carbolineum bizonyult jónak 20 évi gyakorlat alatt. Utánzásoktól óvakodjunk. - —
súly.
— Ezen kiválóan' írtékcs." . •
AVENARIÜS
. Ángoíországban tenyésztett juhok
éghajlathoz
alkalmasak,
turfatermények önműködő
és
szabadalmazott
turfahintő-elosetek,
valamint
,.,;
árayélszéMcreiezési és
"micheldörfeThouÍaarenfabrik Micheldorf, Oberösterreich.
. 3.17
felszerölési tárgyak vállalata B U D A P E S T , II., Iiáncíliid-ntcza 3. Árjegyzékek kívánatra. bérmentesen küldetnek.
gép- és rostalemez-gyár,
Budapesten,
malqmépiíészet
Külső váczi-ut 46.
M a r s h a l l S o n s & O o . L m t d angolországi gépgyár vezérügynöke ajánl utolérhetlen szerkezetű és minőségű Marshal-féle
gözmozgonyokat és
CarMiiieiiiiyára.
B Á R Á N Y Á T L,
.ezen líiVül pedig oly erős szervezetüek/Tiogy minden
R.
I r o d a : BUDAPEST, VII. kerület, Csömöri-ut 10. szám.
bámulatosan korai
és a hús mennyiséjét és a viszonylag nagy mennyiségű sovány tusra való tekintettel egyedül állanak...•' A „Great Schmithfield Club" lá9G. déczomberi kiállításán Londonban több „Hampshire Down" volt kiállítva mint bármely iíaás fjijta. A. Jsiállitott 22 csoport bárány élő sul;a (3 drb .minden versalis) átlag nem kevesebb mint . 19^vfontot telt ki minden báránynál, és ezen a bárányok, egy csoportja a legjobb rövid gyapjasok mesterdijára; reseryáltatatt a kiállitásban.21 í/a.hónaposak ellenében., ' Egy „Hampshire Down" megnyerte továbbá az első dijat a levágott * állatok v verscnyébqn . valamennyi ...máá Svfdgyapjas fajok ellenében.
vezérképviselete. Osztr.-magyar szabad. 36095. — Német birodalmi szabadalom 46021.
gőzcsépBőgépeket,
I kombinált gabona- és -. * szabadalmazott
| szabadalmazott gabonacséplőgépeket kombinálva kukoriczamorzsolóyal, — Gibás-féle szabadalmazott kazalozó készüléket
Gép-sodrony-szövetek, czinkezett s z ú r ó s kerítés-sodrony.
KÖZTELEK,
1867.
U S H O 1. yjzrxTxrxTx
SZAM. 7-IK É V O L Y A M .
rjA . r v x T ^ T A V r . LTXTjerjerj'j.T^TJ^rjy^^eLrj.rArA-
m
ú Mindennemű tornaszerebet I H
Wolfner Gyula és Társa gyapjúmosó-gyáp B A
U
gyapjúmosó
D
A
P
idény
E
S
T
közeliével
számos
Avon
át fonálló,
örvendő
és a
legújabb
a
S
k
d
t é l ajánl a
legjobb
Bővebb
prospektussal
szíves
felvilágosítással, városi
figyelvalamint
VII.
kcr.,
K á r o l y - k ö r u t
3 .
t
k
e
f
,
g íi
1
Sropper Samu m e z ő g a z d a s á g i
i r o d á n k
g é p r a k t á r a
Budapest, Yáczi-korut
B U D A P E S
f
K é z i t á s k á k stb. t o v á b b á e a z - j tlasátíi c z i k k e k u. m.: Istráng:, ' kStőrék, r u d a l ó g a b o n a - q zsákok, vízhatlan ponyvák, D itató és tűzi vedrek, kender- H t(ím l ö k , h e v e d e r e k , k e n d e r , h k é c z stb. a lbgjutányosabb eredeti p gyári árakon. M Vidéö megreudeléseíc pontosai esitóiölfeM, g Képe. Árjegyzék ^kívánatra bérmente.en H
vívmányokkal
és kereskedő-közönség
ajánlani.
m
halhálók,
bátrak
hírnévnek
.. g
mébe
e
BLEIER és WEISZ,
felszereli
a t. gazda-
n
d kötélgyftrl ozég Budapasí, H 5 Rektár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban \ h Gyártelep: H a j t s á p - u t 7307. sz. 3 Ajánlásra méltó tárgyak: t « r n a - « s z b j t » i K , Cocoa r u t é s z ő n y e g e k , I
.
vagyunk
technikai
é sl e g j o b b mUiösé^fl
§ g a z d a s á g i H
T.
53.
Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre S A C K
s z á m
R U D O L F
többsoros répakapálogépeit, eredeti
Sack aczélekéit
| C w n l c f o g y a s z t ó k n a k ! 11
A legjobb gép- és czylinder olajok
és azokra ugy a szölS, mint burgonya, kukoricza stb. mivelése ezéljából szerelhető készülékeket.
Deering-féle kaszálógép.
fükaszálógépeire, marokrakó- és kévekötő aratógépeire,
használatban vannak:Am<
valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTŰ és szénaforgató gépeire, iriely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.
WEISER J. C.
C E R N O V S K Y és T A R S A
gazdasági gépgyára és vasöntödéje • •',. ; ' •
IV A
G Y - K
1 Z S Á
mezőgazdasági gépgyára IV.,
• :
BÖHMISCH-BRÓD, P r á g a mellett, - ajánlja a n. t. gazdaközönségnek felülmulhatlan
I gyarország legjobb sorvetőgépei: P
répa kapáló-ját
az összes létező vetögépek közt legkitűnőbbnek bizonyult
„ZALA DRILL"
(szabad.
Simplex)
(Cernovsky szabadalma)
szab. J J P E R F E C T A " sorvetógép. legyike a gyakorlatban fe-
i egyéb gazdasági gépek. Képviselet és raktár: W ^ T S E ; -
mz
1: K L E I N J A K A B
Békés-Csabán: TEYÁN ADOLF t « r Árjegyzék ingyen és bérmentve.
urnái.
urnái.
tengeri
kapáló-ját,
igen erős
szerkezetű,
Legújabb combinált háromsoros répa kapáit, (Cuitktor) mélyet egy ember kezelhet. C I I I L . I S A L É T K O M
SflÓRÓ,
4 és a
1 35.,- S Z A M . 7 - I K Az
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
e l s ő sorvetőg-épe-fc
g a z d a s á g i
__Sgsg^"-
Isészité
M O S O N B Á N .
(ísse.)
XJj! „ C O L U M B I A " c ú l t i r a t o r ! D. M. Osborné és Társa hírneves fűkaszálóit,
és
1.
E .
g é p g y á r a t
A jelen évadra ajánlja, mivelő eszközeit, .likapáit, töltögetőket, répagyomlátókat.
arató
HÖ
Magyarországban.
K Ű H N E l e g r é g i b b
1897. MÁJUS
kévBkötőgépeit.
A szombathelyi versenyen áz első dijjal kitüntetve. H o l l i n g s i v o r t h , H e n r e k a és Ketlvenez szénagere,blyéket, szénaforgátókat. legjobb kivitelben. Kézicséplök, 2—4 lóerejii járgány cséplő-készletek, rosták, konkolyozók, czirokcséplők, Hungária és Mosoni Drill sorvetögépek stb. Főraktár BUDAPEST, TI,, Váczi-körut 57/a.
Gazdáknak különös ügyeimébe!
Vintschgaui hasas tehenek iejelési képesség -a/v* 2 5 0 0 — 3 0 0 0 liter, melyet több oldali bizonylatokkal
P
i
c
k
O
^
w
igazolhatok.
a
l
d
,
VIII., Külső Kerepesi-ut 1. sz.
H i d e t m é n y . asuti kötelék. — Díjszabási pótlékok életbeléptetése, ti kötelék II. rész 8. füzetéhez és IV. rész 1. dijsza y«1 folyó évi 34-ik számában 27095/CIB. sz. á. közzét. 11 M.'I[M"I I. pótlókok tai 1 " .zsony-fiókpályaudvar állomi ibkaíevaló forgalomban fennálló" dijtét íl füzethez megjelenő I. pótlék Ii helyesbit
A beliordási és eséplési idényre adok vízmentes t a k a r ő p o n y Tát fcölcsönbérletrc és pedig oly jutányos feltételek mellett, hogy a sajá ponyvák megvétele ezután egészen fölösleges. Előjegyzések már most elfogadtatnak Ugyanígy n j , egy- és többször használt gabonás z s á k o k , úgyszintén n, és használt ponyvák, fehér, fekete vagy sárgák, csodálatos olcsó á r o n K a p hatók. — R e p c z c p o n y v á k rézgyűrűkkel 3 frt 20 és 4 írt '50 krért
XT JL G B 'L, JL D O
F-ná.1
Budapest, A r a n y J á n o s - u t e z a iO. szám.
T h O S t
O t t Ó - f é l e
rostély-öntöde Paris,
Z w i c 1< a u 7 S
Szent-Pétervár.
tmSáf
Vezérképviselő Magyarország részére :
Déli jég- és viszontbiztosító-társaság
KÜHNEL BM&W Külső Kerepesi-út 1. Felvilágosítást ésköltségvetést'ingyen ad fenti
U j eredmények:! A nméltóságu m. kir. földmivelésügyi. minisztérium 1892. márczius 2-ról 13296. VII/9. sz. rendelete szerint facuUativ bevezetett, a -nm. m. kir. földmivelésügyi minisztérium. 1894. január 27-ről kelt 76520. sz. további rerdűlete szerint a Peronospora viticola kiirtásására alkalmazásánál megdicsért
Szabadalmazott Kristály-Azurin a knittelfeMi műkőgyárból a wiesbadeni királyi uradalmi tanács,Czéh, 4893- októker 30-iki leirata szerint és a királyi országos tanácstrieri ko'rmánykerületének1897. fébi'uáv 17-röl kelt 573. sz. leirata szerint fíémetországbáh is-elismerést nyert és' általános bevezetést' talált. Ezen'eredmények a piszkos „versenyt arra birták, hogy hatástalan készítményeket bo.zzanak forgalomba, - hogy tekintélyemből előnyt nyerjenek, ennélfogva kénytelen vagyok, újólag hamisítványoktól a leghatározottabban megóvni a n. é. szöífmiivHíikct. bojv kiíróktól mcsímviUem. A valódi szabad, Kristály-Azurin a „knittelfeldi műkőgyárból" mint eddig is 250 grammos csomagokban, az ismert védjegyg-yel elzárva, hozatnak forgalomba, és kaphatók-vágy nálam, vágy a következő budapesti raktárakban: H a l d e k Ignácz, Hofinan Józsff, M a u t l m e r Ödön, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Schwarzkopf & Woir. Knittelfeld, (Steiermark) 1-897. április 8. A knittcifeim mükfigyár . F . von F O R C H E R .
Magyarországi osztálya Budapest,
V á c z i - u . 9. a z „ A d r i a " bizt.-társ.
házában.
Báró Podmaniczfey Frigyes, intéző. Teljesen befizetett alaptöke 3 . 0 0 0 . 0 0 0 —
korona
Tartalékek
korona
1.467.345.-
E z e n a cs. kir. szab. „Adriai biztosító t á r s u l a t * v é d n ö k sége alatt m e g a l a k u l t t á r s a s á g biztosit k ü l ö n f é l e t e r m é n y e k e t jégkár, ellen a l e g k e d v e z ő b b feltételek ós l e g j u t á n y o s a b b d i j a k mellett. ' ' , • B i z t o s í t á s i a j á n l a t o k a t e l f o g a d n a k ós f e l v i l á g o s í t á s o k a t k é s z s é g e s e n a d n a k az „ A d r i a i biztositő-társulat" összes vezér, f ő - és k e r ü l e t i ü g y n ö k e i .
Knuth Károly
m é r n ö k és gyáros. G Y Á B É S IKODA;
BUDAPEST, V I I . ker., Garay-utcza 6—8. szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizeröművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épjjletpk és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Lcgjolib minőségű kőagyag-osövek raktáron.
KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 1.
55. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
iilli'' ''illlftlH
Az Orsz. lagy. Gazd. Egyesület á l t a l
1000 frt pályadíjjal jutalmazott és még ez év folyamán kiadandó
gazdasági
könyvviteltan
alapján összeálllitott
m •
G a z d a s á g i
m
• könyvviteli é m m nyomtatványok u g y mint: 1. sz. nyom. Előjegyzési köáyv , Napszámbér és szakmánybér kimutatása , Leszámolási könyv , Szegődmény-táblázat, kül- és beliv Szemesgabona kimutatás,Ml- és belli' , Csépletlen gabona „ „, , Napszámos jegyzék „,„ , Tejeladási jegyzék, kül- és beliv. , Pénztári napló, kül- és beliv , Pénztári főkönyv, bevételi kimutatás, bel- és küliv , Követelések jegyzéke, bel- és küliv , Gép- és eszközleltár , » „ , Épületleltár, kül- és beliv
i. nyom. Pénztári főkönyv kiadisi kimutatás kül- és beliv „ Telekleltár, kül- és beliv . Termény és anyag leltár,kül- és beliv „ Letéti napló „ Eleven leltár, kül- és beliv , Szegődmény-levél „ Ló- és szarvasmarha-kimutatás „ Juh- és sertés-kimutatás „ Különféle tárgyak kimutatása „ Fogyasztási anyag Tüzelő anyag „ Szerszámfa Állati termények . Póttakarmány
!. nyom. , „ „ „
, , ,
Mérleg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz) „ Darálási jegyzék „ Fejési napló „ Gazdasági naplő „ Trágyázási , „ Cséplési jegyzék „ Tejelés-kimutatás kül- és beliv , Takarmányozási előirányzat „ Vetési előirányzat „ Takarmányozási jegyzék
m o s t v a n n a k s a j t ó alatt és ezentúl azokból á l l a n d ó a n r a k t á r t tartunk. Összeállította.
Suschka
Rikárd
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője.
Az összes nyomtatvány okból m i n t a í v e k az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. XMs^
m - Árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgálunk. Megrendelések
„KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX. kor., Üllői-út 25. saím m 0 r
k
ü
l
d
e
n
d
'"•"UHU,,!!!!!""
ő
k
.
H
SS.
KŐZTELEK
SZÁM. 7 - Í K ÉVFOLAM.
1 8 9 7 . M Á J U S H Ó 1.
HOFHERR és SCHEANTZ
BUDAPEST, 171. k e r . , I T á c z i - k ö r u t S 7 .
a j á n l j á k legújabb szerkezetű:
Grőzmozgonyaikat, Cséplőgépeiket, Kazalozóikat, v a l a m i n t leszállított | árak mellett:
„Favorita" | aratigépeKet,
gereblyéket,
„Victoria"! sorvetőgépeltet, I 1
Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli
ÖKÖRLÁNCZOK A forrasztott lánczokhoz képest kétszer oly n a g y e l l e n á l l á s a t ö r é s s e l s z e m b e n .
Erős, könnyű és olcsóbb 5 ; minden egyéb láncznál. " Bizonyítványok és árjegyzékeit ingyen.
OOEFFINQER
aczél rajoi ekéket é s I egyéb g a z d a s á g i g é peket é s e s z k ö z ö k e t .
Haszonbérlet. A r a d m e g y é b e n , B o k s z e g k ö z s é g h e z tartozó 1670 magyar hold (I2Ö0 D ő l ) területű Rozina pusztát 1897. október l-töl 6, esetleg 8 évre
haszonbérbe adom. Á birtok az a r a d - c s a n á d i v a s u t a k által szelve, B o k s z e g állomás közvetlen közelében fekszik. — Szives megkeres é s e k r e részletes felvilágosítással szolgál a b i r t o k o s ,
Éles Ármin, Aradon.
& C£
Aczélmíi, Weissenfels Felső Krajnában. Kapható minden nagyobb
vaskereskedésben.
Van szerencsénk ajánlani HST
Budapesti képviselet: HOFFRAANN S . VI., L e n d v a y - u t c z a 2 5 .
szavatolt tisztaságú
A legmagasabb dijakkal kitüntetett
KWIZDA-féle
szavatalt 15—20% citrá'.ban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% j
több mint 40 év Óta a legtöbb istállóban használatban, étvágyhiánynál, rossí emésztésnél, valamint teheneknél a tej javítása s a tejelő-képesség fokozása czéljából. E g y dobozzal ? ( ) kr., fél dobozzal 8 5 krajczár. Valódi csakis akkor, ha a fenti védjegygyei van ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában. II FŐRAKTÁR:
Kwizda Ferencz János
csász. és kir. osztrák-magyar és román királyi udvart szállító kerületi gyógyszertárában, K O R N E Ü B U E G , Bécs mellett.
Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gahnanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsavtrágya; tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szuperfoszfátokat. A eitrátban oldható foszforsav-tar) alomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A cselországi H m s á M Drágái M á t M eladási Má]4M yezériWelősége a magyar korona orsz. területén BUDAPEST, sébet-köri 34. i
KALMÁR, VILMOS,
Luczernát, lóherét, Hépák permetezéséhez 98-100"vo-os Chlorbáriumot, fii magvakat, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket és Vetőmagot a tegjutányosabb áron és garantált jó minőségben. O l a s z s z a p o n á r i á t tiszta v a s t a g g y ö k e * rekbSI ő r ö l v e .
Kocsikenöcsöt, Petroleumot
MŰTRÁGYÁT.
K R A M E R LIPÓT,
GEPOLAJAT,
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat stb.
Szalonnát,
Fertőtlenítő
sízereket,
BUDAPESTEN, V.
kei*.,
A k a d é m i a - u t c z a
Sürgönyczim: „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes ktilön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.
Í O . sz.
6á4
KÖZTELEK, 1897.
M J U S HO í .
ASSICURAZIONI
Az intézet
hivatalos
helyiségei
Budapesten,
Dorottya-ntcza
35. SZAM. f-IK ÉVFOLYAM.
GENERALI
10. szám alatt az intézet
saját
hasában.
19
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ 1.
35.,- SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
B u d a p e s t , A n d r á s s j »iít 3 0 . — , Elvállal m i n d e n n é v e n n e v e z e n d ő ——.
ASZFALTBURKOLÁST,
valamint szárazzateteli munkák teljesítését jótállás mellett legolcsóbban. Elismert legjobb minőségű aszfaltanyag vidékre is szállíttatik. TEtBFON, TELEFON1.
S s a b a d a l m a s o t t
uj
találzrxány.
BALOGH AMBRUS kocsiernyő-gyártó Tenyészállat Nagy-Körösön, IV. ker., 460. sz.
árverés.
Ajánlja saját találmányú
A munkács—szt.-miklósí uradalom szokásos tenyészállat árverését ez idén.
ö s s z e c s u k h a t ó kocsi-ernyőit, melyek könnyed szerkezetüknél fogva a jrnzilHlkmló kii/.dnsi'^nck, fuvaros vagy magánhasználatra tartott kocsi-tulajdonosoknak az idő v i s z o n t a g s á g a i elleni védekezésre alig nélkülözhetők. Alkalmazhatók k ö z ö n s é g e s löcsös , vadássz- vagy k i v á g o t t oldalú homokfutó kocsikra s ezeften alig számba vehető In-Ivet foglalnak cl. mivel íisszersn.kva. a. kocsi oldalak hátsó részére és a saroglyába. íeks/.enek le s igy a kocsi belsejét szabadon hagyják. Nagyobb tartósság szempontjából az erős, vízmentes kelméből készült burkolat az összecsukás alkalmával a ruganyos vasból készült vázáról le is vehető s összehajtva esetleg ülésül is szolgálhat. Az összecsukható kocsiernyők raktáron tartatnak kulonfele nagyságban es minőségben. Ára 20—25 frt. Megrendelések készpénzfizetés vagy utánvét mellett eszközöltetnek. Levélbeli megkeresésre kimeritő válasz
3 6 darab
pinzgaui tehén,
3759
Az uradalmi igazgatóság.
5© 4 7
„ 1—3 é v e s „ üsző, „ pinzgaui n ö v e n d é k bika, 1—3 é v e s k ü l ö n f é l e c s i k ó .
Aktuális napikérdf'sek!
Nagyobb mennyiségű különféle
nemesített
folyó évi május hó 17-én Árverés utjáni eladásra kerül : fogja a munkássi gazdasági udvarban megtartatni.
rózsatő
40—50 cm. magas, Kapható
Gizella telepi kertészet
(zető titkára. A :
V I S E G R Á D mellett.
gZIYATTYHK MERLEGEK ^ ^ ^ minden neme, neme. házi. házi, nvilvános. nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint i n o x i d á i t s z i v a t t y ú k rozsda ellen védve.
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
W vv
fi *
DRÖSSLER KÁROLY
fe kir. sab. gaz!, gépgyára, Yas- és éraöntődéji B n i l a p e st, VI., Táczi-köi-qt 59. i saját gyártmányú legkitűnőbb kivitelt! szaba— , t e U 6s az összes
H Wuiabb javitott iavitott rendszerű tizedes, tÍ7P.(les. S7Á7 legújabb dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra. l
A T } V M S ¥ J J 1 ' ^
Lanz
uqní»'»!»kitüntetéssel legyőztek. Vi rti legjobb füwMSpUkMiletel.
fV l V í
, ót,
teljesen berendezve: szecskavágók, ripavágók és zúzik, kukoricza-morzsolók.
Hen
a s s e 14
WlVlI < <^ h Scliwarzenbergstrasse 6.
U i l 1 1
Y-készitö kamrák
Walfls
SHIíTty J
^V
Daráló- á
kitiin® eredeti ang angol daráló-gépek, füllesztök, trágyalé-szivattyúk a legjobb kiállításban.
mezőFőraktára: Budapest,
Kimeritő képes árjegyzékek és tervrajzok kívá-
VI. kerület, váczi-körut 63. szám.
natra i n g y e n é s bérmentve.
636
KÖZTELEK,
1897. MÁJUS
HO
1.
35. SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM,
GANZ t> TÁRSA vasöntöde és gépgyár részv.-íárs. Budapesten A) gépeket és építési munkákat, t e l j e s malomberendezéseket, vasúti kocsikat, és vasúti fölszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai:
részvénytársaság
sít
B) Kéregöntvény vasúti k e r e k e k , váltók, zúzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, papir- é s cellulóza-gyártáshoz való gépek. Vizkereket n a g y sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás n a g y távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés.
m !? M i é r t v e s z e k e d i k a C a r b o l i n e u m a C a r b o l i n e u m m a l ? !
!!! Folyósított kátrány hulladékért!!!
Budapest, V., Kárpát-utcza 9. ülapi-ttato-tt I S S S - t a a A gyapjúnyirás közeledtével a t. cz.
gyapjútermelók és
.3752
gyapjúkereskedök
figyelmét, kitűnő hírnévnek örvendő, gépberendezés! és mosási rendszert tekintve a teehnika legmagasabli fokán álló
GYAPJÚMOSÓGYÁRUNKRA
irányítjuk. Évek során át nyert tapasztalatok alapján, hazánk gyapjútermelői annak belátására jutottak, hogy nem csak legelőnyössebb értékesítés, hanem a nyáj kímélése miatt is legczélszeriibb a gyapjút zsírban lenyírni és gyári mosás után értékesíteni. A gyárilag mosott gyapjúnak — mint félgyártmánynak — nagy kelendősége, nemkülönben kiterjedt összeköttetéseink és szak-
Egy próba a szabadalmazott
m EXSICCATOE-ral elég-ség-es.
VÁrosi pályaudvarhoz kérjük czimeztetni. Az
igazgatóság.
3709
Nincs többé f a g o m b a és nedvesség, m
Iroda: WIEN, IV., Hauptsrasse. 36.
Leírások ingyen.
Klatiaui világhírű disz-szegfü [földön alak, nagyság, éí zete folytán a legtokéleteseb iZ időjáráshoz mérten márczil , erőteljes, egészséges, ' k 600 fajta, gondo ) db. 92 frt, 1000 db. 180 /i-t. grievezése nélkül, 12 db. J frt 60 ki 12 db. 1 frt, ús gyökér-
S2515. sz.
Magy. kir. államvasutak,
Hirdetmény.
A magy. kir. államvasutak igazgatósága Dyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a szolnoki mühelytelepen előállítandó, műhelyépületek létesítésére szükséges^ épitósi munkák végrehajtására. valamint a'munkák végrehIj?tásáhozSkeötöttfeltételek!Budapeíten a "agy^kir. hamvas utaké igazgatóságának magas építményi ügyosztályában (Teréz-körut 56. II. lépcső IV. em. 27. sz. ojtó) és* Anniul, az ü / . l e l v , , á ! y : , I V . ; 1 a, ::i,i „s/l.U.v.ilmn a hivatalos órák alall mogteliinthetőlf; 1 Az ajánlatokat legkésőbb 1897. évi május hó 4-én déli 12 óráig kell benyújtani, alólirott I II om. I ajtó). •- ajánlatokat 60 kros, az ajánlat mellékleteit ivenkint 15 kros bélyeggel el'"— *-'— enyujtani: „Ajánlat a Szolnokon létesiten belyépülstek muníkákra tett ajánlatok fognakfigyelembevétetni. A: ajánlat benyújtását aájus hó 3-án déli 12 óráig 4000 azaz négyezer o. é központi főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszin nas értékpapírokban letenni. A bánatpénzről szóló I< legutóbb jegjutt^ árfolyam szerint számrttatnak, énynyel adandók fe
.érjék ültetvényeki
sr cserjék legjob .vél. - Árjegyzék
Az Igazgatóság.
AD. SWOBODA,
Pályázat. A borsodmegyei g a z d a s á g i egyesület
I Magyar tőzeg- és mütrágya-ípar részv.-társ. | g ajánlja losonczi gyárából, kitűnő
minőségű
i f a e c á l 4I^ trágyáit S feltárt |
faecáliák,
faecál-superphosphát,
t ö z e g p h o s p h o r s a v stb. stb.
% Részletes árjegyzékkel és %
B S -
a z
felvilágosítással igazgatóság
jt, YL, Andrássy-út 30. szára, II. emelet 8. ajtó.
ügyvezető titkári állásra ezennel p á l y á z a t o t hirdet. Ezen á l l á s j a v a d a l m a z á s a : évi 1 4 0 0 f r t a z a z egye z e r n é g y s z á z forint fizetés é s 4 0 0 f r t n é g y s z á z forint l a k á s p é n z Miskolczon. Az á l l á s lehetőleg mielőbb elfoglalandó. A p á l y á z ó k t ó l megkívántatik, a magyar-óvári g a z d a s á g i akadémia v a g y a h a z a i g a z d a s á g i tanintézetek végbizonyítv á n y a é s néhány évi igazolható gyakorlat. A pályázni s z á n d é k o z ó k felhivatnak, hogy a kellő é s hiteles okmányokkal f e l s z e r e l t kérvényüket május hó 8-ig posta utján küldjék be 3698
MIKLÓS ÖDÖN egyesületi elnökhöz, B U D A P E S T , V I . ; D é l i b á b - u t c z a 39.
637
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÓ 1
SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KIS H I R D E T É S E K .
irodalom terményei,
Csali oly levele :i-e válaszoluuk, melyekkel válaszra szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek. Tisztelettel leérj ült, mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba ktíliXi k. azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja.
hatni" válaszbélyeggel.
ÁLLATOK,
ző (chasselas l 1000 5 írt. Cziü
Baromfidög
Bielm János
„VETÍTAS"
gyapjú b^m
Budapest, IX. ker., Ferencz-körut 46. Aszfalt- és kátrííjtaiM yegi'gjíra
Telivér;
Yopkshire
Remetey Dezső (Jász-Nagykun-Szolonokmegye;
JoFjuveriiasí, kutyabetegséget, baromfikolerát, • sertésvészt, ugyízinte az állatok mindennemű hasmenéseit a legsúlyosabb esetekben gyógyitják a
A mezőgazdasági ipar részvénytársaság kapos/ái
íMrínp labdacsok
Wallmann Erfurti kerületi illat-
Jukkerló. ket almásderes lipizzai
ai egyedüli gyiros CL. LAGEMAN vegyészeti gyára Erfurt. Mei rendelhető minden
egyik herélt, másik-kancza, a fővárosban használhatók, kitűnő menők, női fogatnak is alkalmasak, eladók. A lovak megtekinthetők és rögtön átvehetők a „Tattersal-'ban.
VEGYESEK,
Manó
Kapható herczeg Windisch:Graetz Lajos jószágigazgatóságánál Sárospatakon. Valódiságáért K e z e s s é g : vállaltatili. 3637 Vetőmagvak. ítt gazdaságból. Nagyb
Vetőmagnak ratosság mellett , ajánlhat olasz czirok
Móoaafi/blfogShitja^ m kéri Birtokvétel. ek birtokot, esetleg n b uradalmat megfelel
és kir.szab. h a n g s z e r - i p a r B u d a p e s t ,
VIII., József-körut 20. sz.
tele'zettségének "eleget tet mkabiró, erőteljes fiatal en Haszonbérbe
HRDINA J. Prag-Weinlberge, Machgasse 54.
50 kilón felüli mennyiségben' kapható
M TÉB Ar?M
W Legmagasabb kölf esőn a valódi becsI drassói uradalmában u. p. Ko nca. \Á érték alapján 20-60 ISzétküldés ab Alvincz és Wr pénzben. Szászrégen. 304? •pénzintézet l ndhat fel. Csekély Birtok eladás. •e is törlesztetik. Zebonyolibélyeg- és illetékmentes. „ emml előleges MöltséR. [Minden felvilágosítás dijtalmn.
r
belsősége ^
gatlan- ós J e l z U o r Forgalml-Intéxet, Budapest, Váczt-Mörut Legnagyobb Ingatlan- és « sálog-rorgalmt-Zntéíet a i narchiában, egyediÍM, mely hatáságak ét a UgtekinUlyesebb földbirtokosoktól ajánlv S a r ! i v . ' v i államvasut Hirdetmény.
ó.i i-;'l;i:.u;
tóföld mindkét b
Ő csász. és kir. Fensége l ó z s e f f ö h e r c z e g és ) királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgGotliai h e r c z e g udv szállítója
Dr. Lendl Adolf,
gtíőbst k.
Ajánlják saját gyártmányú min-
Sovány tej.
Felér paszuly, törpe, Bipaii zab, Korai székely tengeri
IHWörleszt. kölcsön A 1 földbirtokokra.
Birtok!) éribeadás. - Abauj-Tornamegyében két sgymással teljesen összefüggő
Varjú és társa
Vetőmagvak Ezredéves kiállításon legmagasabb díjjal': d í s z oklevéllel kitüntetve
repajL
Toka|i bor
tüskés íepénj
™&ha6k
Földmives-
Ungár
udapest, Károly-körut 7.
Éló'sövény.
körülkerítéséhez a legai: 11 • ,„ : - ,I>1. ' : Tényt képez. Ezer drb c: ára 8 írt. Elegendő 200 n egy sorral. Minden meg
maTva'y™f^Ínt k^eí?isp^to, beszél, magyarul, tötrű, szerbül
szagos^ egyesülete ajánlja a t. nak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésie. Az ez ügyben való. fölvilágosi-
Czirok seprő szalma
Ssőló'oltványok !áza 8 frt, York-Madeira
|azdTtisztr.éOzfmeBa ÍSdőMv" talbah.
Ságban
mely tiszta, természetes aszfalt bitumenből gyártott tűzbiztos tetőfedési anyag, teljesen szagtalan és legnagyobb tartósság mellett egyáltalán nem igényel mázolást. 3353
gyógyszer, melyet a legl^ki-' ismeretesebben ajánlok a szárnyas apró jószág közt pusztító
•axissal bír, gazdasági segéd Névedi bérnökség gazdaság -
Gazdatiszti
J\szMí 4 fedlemeze^
ésüs juhokbó
r
ÁLLÁST KERESŐK.
Hirdetmény.
3722
ellen eddig .minden esetben meglepő jónak bizonyult, »• csakis álta-
Eladó
termeléssel foglalkozl tót nyelvet is birják elői •ány-másolat okkal f'els a mezőgazdaság i| vénytársaság kaposvá
Valódi
Magyar királyi államvasutak.
Eladó
Adii orgalmas, "icÍIe 5u, nősegyén, ) évi gyakorlattal.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
Állásnélküli sdátisztek, addig is, mig r enek alkalmazást nyerheti ztességes keresethez jut]
Keresek megvételre 24—30 vemhe:
gazdatiszt, 18 évi gyakorlati
Szabadalmazott tiz é v i g i s e l t a r t ó
kévekötelek
praeparatoriuma és
tanszerkészitöIntéztte
Magy. kir. államvasutak. 41768/97/CIV. szám. Hirdetmény. (Osztr.-magy.-román személyés podgyász'forgalom.)
41/2 m/m vastag, 150 c/m
igazgatóságától vett értesítés mán személy-^ és ^podgyáazforérvényei díjszabáshoz f. évi május 1-vel I. pótlék lép életbe, len jegyek menetdijai felemelEzen pótlék a magy. királyi államvasutak dijszabás-elárusitási osztályában (VI., Csen-
6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 dtb I frt 60 kr. 1000 e m l ő s ö k és m a d a r a k darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszin- természethü,művészi és tartén más gazdasági kötélne- tós kitömésére. miieket ajánl legjutányoJutányos árak. sabb árakon Az állatok friss állapotban Bellán Mátyás, előleges preaparatio nélkül küldendők be. Bács-Cséb. 3033
b ü d a p e s t , II. Donáti-u. 7.
portiókötelek
r -
,
'
Elsőrendű manila kévekötőfonalat bárinily szerkezetű aratógéphez 4 3
Szegedi
Gőz-utlhengei«eExet Gőz-utimozdonyokat *
f o r i n t é r t
s z á l l í t
kenderfonógyár
részv.
a
társaság
S Z E G E D E N .
EREDETI AMERIKAI
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
John FowIer&Co. ram 92—so.
~
35. SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM.
KÓZTÉLÉK, 1897. MÁJUS HŐ í.
Gözekéket,
•••••
„JONES" láncz-fükaszálógépek felh.ajth.at0 I c é s r u d d a l .
Budapest—Kelenföld,
„JONES" könnyű aratógépek
hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről a Ítéleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton Buda-
elzárt kerékmüvei. Amerikai és saját syártmányn
szénagyüjtök
AZ EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR,
,
különféle szerkezet és nagyságban.
KRAMER J.
Ajánlja kellően száraz és könnyen szórható műtrágyáit, nevezetesen
magas
százalékú
CsontHszt-Superphosphátot,
Frledlaender Józsefi!
párolt Csontlisztet Trágyagipszet stb. Jlgg"" a l e g j u t í m y o s a l b l t > á r a b b a t l . " M Felvilágosításokkal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál
BUDAPEST, VIII. ker., Külső Kerepesi-ut I. szám, a központi p á l y a u d v a r mellett.
a központi iroda: B U D A P E S T , ¥. Dorottya-ntcza 9. 12 lóerejii 8
locomobil „
RVSTON, PROCTOll-íéle GARETT-féle
| mindkettő J állapotban
legjobb kapható
S E B E S és B E C K N É L n-iastori,
P i o c i o r
<Ss C o .
jVCindcnrcemü gép- és ^
4 9 .
és
gazda-
sági csikkeket raktáron
BUDAPEST, VI., Kagymező-utcza,
műszaki javításokat készítenek
-írezérképiErxSélciség'e
Xrfíöaited
tartanak.
száül.
i[ieowi«rorm(ii B U D A P E S T , Eülső vaczint 1443. sz.
Eleo é segyechili m a g y a r special gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: az Összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak, \
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a
Hoffmeister-gőzmotor
a legjobb, legolcsóbb és legbiztoMalátagyárak j k e r e n d e z é s e és átalakítása, sabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. Cséplésre és Szeszgyárak J minden egyéb gazdasági gép hajtáSzaktekintély mezőgazdasági czukorgyárak és szesz- sára a legalkalmasabbá — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden főzdék terén„ egyéb hulladékkal. Minden nagy SágSzövetkezeti alapon több mint 100 mezőgazdasági ban, Va lóerőtől kezd vő egész 30 lóerőig gyártjuk. czukorgyárat létesitett. Minden szakbavágó felvilágosítással[ tervekkelköltségvetésééi .Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapesti
szolgálunk
