04 Budapest, 2014.április

Uvaterv Zrt Tsz: 52072/04 Budapest, 2014.április

Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése 2.feladat Esztergom vasútállomáson intermodális csomópont kiépítése Esztergom vasútállomás J104 Volán Üzemi parkoló épület Engedélyezési terv

Tartalomjegyzék Műszaki leírás

ns001

- Építészet - Tartószerkezeti ml. - Épületgépészet - Elektromos tervezés - Tűzjelzés Tűzvédelmi műszaki leírás Építészeti tervek Helyszínrajz

1:500

nr001

Földszinzi alaprajz

1:100

nr002

Emeleti alaprajz

1:100

nr003

Metszetek

1:100

nr004

Homlokzatok I

1:100

nr005

Homlokzatok II

1.100

nr006

1

Műszaki leírás

1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került. A kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, amelynek egy részét közbeszerzési eljárás keretében az UVATERV Zrt. nyerte el. Miután a Megrendelő (NIF Zrt.) elfogadta a Tervező ajánlatát a munka elvégzésére, szerződést kötött vele „A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész , 4 engedélyezési és tenderterv” elkészítésére. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat

Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése

2. feladat

Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése

3. feladat

Piliscsaba-Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei

4. feladat

Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek

Jelen tervdokumentáció Esztergom vasútállomás terveit tartalmazza,

Volán forgalmi épület és a Vízház

amely feladat közvetlen előzményei az alábbiakban foglalhatók

össze:

2

Az intermodális csomópont kialakítására megvalósíthatósági tanulmányterv készült 2013 júliusában. Ezt Esztergom Város Önkormányzatának Tervtanácsa

tárgyalta

elfogadta , és

mgjegyzéseket fűzött hozzá.. Jelen terv a megvalósíthatósági tanulmányterv , a Máv illetve a Volán képviselőivel való előzetes egyeztetés alapján készült. Az épület régészetileg védett területen található illetve ide lett tervezve. Az építési munkák során ennek megfelelő gondossággal kell eljárni.

3

Építészet Tervezési program A vasútállomás átalakítására a Budapest – Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az Intermodális Csomópont kialakítása kapcsán a Volán buszállomás területén csak az induló-érkező buszok tartózkodnak, a parkoló buszok számára üzemi parkoló létesül. Az üzemi parkoló épületében a Volán dolgozói, a buszsofőrök és az irányító személyzet kap helyet. Építészeti kialakítás A Volán üzemi parkoló épület részére egy alápincézetlen földszintes magastetős épületet terveztünk. Az épület kéttraktusos vegyes szerkezeti kialakítású . Az épületben a buszvezetők tartózkodója és a buszüzem forgalmát irányító helyiségek valamint a szerver szoba , irodák , porta és a takarító személyzet helyiségei találhatók . Épületszerkezetek Az épület alapozása sávalap, felmenő szerkezetei vegyesen Porotherm téglafal , illetve Monolit vb.váz. Födém monolit vb.lemezfödém Fedélszék Kétállószékes fa fedélszék, állókorcos fémlemez fedéssel zöld színben . Válaszfalak Porotherm válaszfaltéglából falazottak. Nyílászáró szerkezetek Ablakok acél szerkezetűek kettős hőszigetelő üvegezéssel. Külső ajtó acél ajtó, belső ajtók fa ajtók fém tokkal. Burkolatok: Falburkolatok

4

Külső homlokzatburkolat vakolat világossárga színben . Belső falburkolat vakolat, vizes helyiségekben csempe. Padlóburkolat Közösségi terekben

gress lapburkolat, irodákban laminált parketta, szerver szobában

antisztatikus PVC. Szigetelések Vízszigetelés 1 rtg modifikált bitumenes lemez . Hőszigetelés Padlóban 6 cm terhelhető polisztirol lemez , födémen 17 cm ásványgyapot lemez . Általános adatok: Beépített alapterület: 187,9 m2 Bruttó szintterület: Belmagasság:

152,8 m2 3,00 m

Építménymagasság: 3,57 m Földszinti pv.

113,0 mBf

5

Szerkezettervezés

Az új épület 11,38x16,51 befoglaló méretű, kétszintes, két állószékes fedélszerkezetű épület. A külső határoló falak és a belső teherhordó falak alá 65x80 cm keresztmetszetű vasbeton sávalap kerül. Az épület +-0,00 szintje a földszinti padlósík szintjének felel meg. A terepszint 15 centiméterrel van mélyebben, mint a padlósík. Alapozási mélység -1,15 szintre kerül. A közbenső válaszfalak alapozása aljzatvastagítással oldandó meg. A külső 44cm vastag határoló, és a közbenső 30 cm vastag tartó vázkerámia téglafalazatok vasbeton lábazati gerendáról indulnak. Alapok közé 15cm vastag tömörített homokos-kavics ágyazat, az ágyazat fölé 10 cm vastag vasalt lemez kerül. A lemez 1 rtg. hálós vasalást kap. A lemezre kerül a talajnedvesség elleni szigetelés és az építészet által meghatározott rétegrend. A szigetelést a falazatok alatt át kell vezetni és a határoló lábazati falakon a terepszint fölé min. 30cm magasságig szükséges felvezetni. Nyílásáthidalások elemmagas előregyártott ill. nagyobb nyílásoknál monolit vasbeton áthidalókkal történik. A padlásfödém 18 cm vastag monolit vasbeton lemez, amelyek a falban körbemenő koszorúkhoz csatlakoznak. Padlásfödém zsaluzási síkja a +3,00 magasságra került. A homlokzaton két szakaszon 9,60 és 6,30 méteren hosszban nyíláskiváltás szükséges. Itt a nagy nyílásközt vasbeton áthidalóval szükséges megoldani, két ill. egy vasbeton oszlop közbenső alátámasztással. A 30x30 cm oszlopokat a lábazati gerendáról kell indítani és a padlásfödém koszorjába szükséges bekötni. A lépcső kétkarú min. 15 cm lemezvastagságú vasbeton szerkezet. A tetőszerkezet kétállószékes fedélszék. A székállások a méretezett vasbeton padlásfödém lemezére letámaszthatók.

6

Anyagminőségek Betonminőség alapozási szerkezeteknél:

C25/30-XC2 - MSZ 4798-1:2004

Betonminőség födémek koszorúk

C20/25-XC1 - MSZ 4798-1:2004

Betonacél:

B500B (B 60.50)

Szerkezeti acél:

S235 JR - MSZ EN 10025-1:2005

Betontakarás alapozási szerkezeteknél:

4,0 cm

Betontakarás födémnél koszorúnál:

2,5 cm

7

ÉPÜLETGÉPÉSZET

1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK 2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás 2.2. Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz elvezetés 3. GÁZELLÁTÁS, ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS 4. HŐ- ÉS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés 5.2. hő- és füstelvezetés 6. BERENDEZÉSEK, ANYAGOK 7. TŰZVÉDELEM 8. MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MELLÉKLETEK: épületenergetikai számítás hő- és hűtőenergia ellátás, elvi séma

8

1.

ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK

A Budapest – Esztergom vasútvonal-szakasz rekonstrukciója során új, volán üzemi parkoló épület létesül, amely az intermodális csomópont részeként utasforgalmi feladatokat fog ellátni. Az épületben tartózkodó és irodahelyiségek kapnak helyet teakonyhával, vizesblokkal. Az épület alápincézetlen, földszintes, nyeregtetős. A létszám adatokat az alábbiak szerint vettük figyelembe: Porta 3 fő, 3 műszak Irodai dolgozók: 4 fő, 1 műszak A tartózkodó 30 fő befogadására alkalmas. Meglévő közművek: A közelben lévő használati víz közmű vezetékről megoldható az épület használati vízellátása. A meglévő külső csatorna-hálózat elválasztott rendszerű, erre csatlakozhat az épület szennyvize, ill. a tető által összegyűjtött csapadékvíz. Gázenergia: A meglévő kisnyomású gázelosztó vezeték a vasút túloldalán húzódik, az épület megközelítése körülményes lenne a gázvezetékkel, így az épületgépészetet gázenergia felhasználása nélkül irányoztuk elő. Az épületben belső tüzivíz hálózat nem létesül. Az épület vízigényére, szenny-ill. csapadékvíz mennyiségének befogadására vonatkozóan beadásra került az elvi engedély kérelem a közművek felé: Észak Dunántúli Vízművek, Esztergom –Dorogi Vízmű, Dorog 2.

BELSŐ VÍZELLÁTÁS - CSATORNÁZÁS

2.1. Vízellátás Használati vízigény: Az épület várható napi átlagos használati vízfogyasztása: Porta (F= 80 l/fő, nap): Irodai dolgozók (F= 30 l/fő, nap): Tartózkodó (F= 30 l/fő, nap): Takarítás: (1 l/m2/ nap), 180 m2

V = 1,28 m3/nap

3 fő, 3 műszak 4 fő, 1 műszak 30 fő

0,08 m3/nap 0.12 m3/nap 0,90 m3/nap 0,18 m3/nap 1,28 m3/nap

Oltóvíz igény: Az épület külső oltóvíz igénye: 900 l/perc, amely biztosítható az épület 100 m-es körzetében telepített DN100 méretű meglévő tűzcsapról. Az épület alapterülete nem indokolja belső toltóvíz hálózat létesítését (OTSZ). Tervezett vizes berendezések:  Mosdó berendezés H+M csapteleppel 3 db  WC berendezés (konzolos), süllyesztett vízöblítő tartállyal, egyöblítésű előlappal 2 db  Vizelde berendezés süllyesztett vízöblítő tartállyal, 2 db

9

 Zuhanyozó berendezés (termosztatikus zuhany csapteleppel)  Mosogató berendezés, 1 med. csepptálcával rm. acél anyagból 1 db H+M csapteleppel  Falikút berendezés hideg-melegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel  Falikút berendezés hidegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel

1 db 1 db 1 db 1 db

A berendezések egyidejű vízfogyasztása alapján a belső vízhálózat mértékadó másodpercenkénti terhelése (MSZ 04-132/1991): Vhmax = 0,78 l/s. Használati melegvíz ellátás A tervezett vizes berendezésekhez (mosdók, zuhanyozó, mosogató, a takarításhoz használatos falikút) használati melegvizet biztosítunk. A használati melegvizet központilag, a gépészeti helyiségben elhelyezett, 200 l-es HMV táróban állítjuk elő és tároljuk. A tárolót 45/40 oC hőmérsékletű melegvizes csőregiszter, és kiegészítő fűtésként elektromos fűtőpatron fűti. A fűtési melegvizet VRF rendszerű, háromcsöves levegő-levegő hőszivattyú állítja elő a hozzá kapcsolódó hidraulikai egységgel (Hidrokit). A hidrokit alacsony hőmérsékletű fűtési melegvizet termel (45/40 oC), ezért a HMV tároló fűtéséhez kiegészítő elektromos fűtőpatron szükséges. Belső vízhálózatok kialakítása A víz közmű vezetékről az épület részére 1 db DN 32 PE vízbekötés szükséges. A vízmérés épületen kívül, új vízmérő aknában telepített vízmérővel történik.

A HMV hálózatot cirkulációs hálózat kíséri a legtávolabbi csapolóig, ezáltal biztosítva, hogy a melegvizes csapolóknál várakozás nélkül rendelkezésre álljon a melegvíz. A vízvezetékek falhoronyban haladnak. 2.2. Szennyvíz-elvezetés A felvételi épületben keletkező szennyvíz mennyisége: Napi átlag: A mértékadó terhelés (MSZ 04-134-1991):

Vd = 1,28 m3/ nap. Qszmax = 1,94 l/s.

Az utcai csatornahálózat elválasztott rendszerű. A szennyvíz kitörés az utcai elválasztott rendszerű, szennyvíz közműhálózathoz csatlakozik. Az épületen belüli szennyvíz vezeték részben falhoronyban, részben a földszinti padlóban halad. Azokban a helyiségekben, ahol a rendeltetésszerű használat során víz kerülhet a padlóra, padlóösszefolyó készül. A falikutaknál tömlővéges légbeszívós kifolyószelepek kerülnek beépítésre. 2.3. Csapadékvíz elvezetés A tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Qcsmax = 4,74 l/s.

10

Az új csapadékvíz ejtő vezetékek az épület vasút felőli oldalán húzódó elválasztott rendszerű csapadék közműcsatornához csatlakoznak. 3.

BELSŐ GÁZELLÁTÁS

Az épület megközelítése a gázvezetékkel körülményesen és költségesen, a vasút alatt történő átvezetéssel lenne lehetséges, így az épület fűtését, hűtését és használati melegvíz termelését gázenergia felhasználása nélkül, környezetkímélő megoldással, VRF rendszerű hőszivattyúval biztosítjuk. 4. HŐELLÁTÁS – HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS A helyiségek téli belső hőmérséklete és az épület transzmissziós hővesztesége az MSZ 04 140-2/1991 sz. szabvány szerint került meghatározásra. Téli külső légállapot: Nyári külső légállapot:

tkülső= -15 °C (90%-os relatív páratartalom) tkülső= +32 °C (40%-os relatív páratartalom)

Az állandó tartózkodó helyiségek belső légállapota télen: ti = 20 °C; φ = 40% nyáron: ti = 26 °C; φ = 40% Az épület téli hővesztesége: Légtechnikai rendszerek hőigénye: Összesen:

15 kW 15 kW 30 kW

A használati melegvíz termelés hőigénye: 25kW A hűtött helyiségek nyári hőterhelése: 15 kW Légtechnikai rendszerek hűtési igénye: 3 kW Technológiai hűtési igény (szerverszoba): 5 kW Összesen: 23 kW A létesítmény fűtő- és hűtőenergia igényét háromcsöves VRV rendszerű levegő-levegő hőszivattyú biztosítja, melynek kültéri egysége az épület melletti zöldterületen kerül telepítésre. A kültéri egységet a beltéri egységekkel háromcsöves, hűtőközeget szállító rézcső alapvezeték-hálózat köti össze, amely párazáró szigeteléssel szerelendő. Az alapvezeték az épületig a földben, betoncsatornában halad. A beltéri egységek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Az irodákban, tartózkodókban falra szerelt beltéri egységek keringetik, közben fűtik, ill. hűtik a helyiséglevegőt. A gépészeti helyiségben hidraulikai blokk (Hidrokit) kerül elhelyezésre a háromcsöves hűtőközeg alapvezetékről ellátva. A Hidrokit 45/40 oC, alacsony hőmérsékletű fűtési melegvizet termel, mely (kiegészítő fűtőpatronnal) a használati melegvíz tárolót fűti, valamint ellátja a vizesblokkok és alárendelt helyiségek radiátoros fűtését. Az alacsony hőmérséklet miatt a fűtőtestek felületét megnöveljük. Az alapvezetékről expanziós szelepkészlettel ellátható a tartózkodók frisslevegős szellőztetését biztosító légkezelő berendezés közvetlen elpárologtatós rendszerű fűtő/hűtő hőcserélője is. A hőközponti osztó és szivattyú blokk, valamint a használati melegvíz tároló a gépészeti helyiségben kerül elhelyezésre. A hőszivattyú tervezett hűtőteljesítménye: 30 kW, fűtőteljesítménye 35 kW. A fűtési és hűtési alapvezetékek a földszinten padlócsatornában haladnak a külső fal mentén. A padlócsatornában az egyes leágazásoknál beépített szerelvények kezelésére, karbantartására, ill a beszabályozáshoz építészetileg biztosított a kezelőajtón át történő hozzáférés. A felszállók a külső falban vezetendők.

11

A radiátorok bekötését a falból való kiállással tervezzük. A gépészeti térben a vezetékek, osztók, gyűjtők szerelvények folyamatos műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak. A távközlési szerelvényszoba technológiai hűtését is a VRF rendszer látja el. 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés Az épület friss levegős szellőztetésére az alábbi fajlagos légmennyiségek kerülnek alkalmazásra: Tarózkodó: Irodák: Raktárak: Takszer.: Öltöző: WC helyiségek Zuhanyozó Közlekedő:

30 m3/h,fő 30 m3/h,fő 50 m3/h 50 m3/h óránként 8 szoros légcsere 75 m3/h. 100 m3/h. óránként 3 szoros légcsere

A tartózkodókban, irodákban, raktárakban kiegyenlített szellőztetés készül. A vizesblokkokban elszívásos szellőztetés valósul meg: a kezelt friss levegő befúvása a mosdókba, előterekbe történik, az elszívás a WC és vizelde berendezések, ill. a zuhanyozók fölött történik. Az előtérből az ajtó alján beépített légrácson keresztül jut be a levegő. Az öltözőben befúvással és elszívással depressziós szellőztetés valósul meg. Két központi szellőztető rendszert irányoztunk elő, külön a tartózkodók, külön a vizesblokkok frisslevegős szellőztetésére: SZ1 SZ2

Tartózkodók, raktárak szellőztető rendszere: Vizesblokkok szellőztető rendszere:

Vszell= 1200 m3/h Vszell= 400 m3/h

A légkezelő berendezések a padlástérben kerülnek elhelyezésre. A friss levegőt a padlástér egyik végében kialakított légkamrából vesszük, melyet az oromfalba beépített, fix zsalus rácsfelület köt össze a kültérrel. Az elhasznált levegőt a padlástér ellenkező oldalán hasonlóan kialakított légkamrába vezetjük, melyből fix zsalus nyílásfelületen keresztül távozik a szabadba. A tartózkodók komfort szellőztetését ellátó építőelemes légkezelő berendezés kereszt-ellenáramú hővisszanyerő elemet tartalmaz a kifújt levegő hőjének 30-40 %-os hasznosítására. A légkezelőben a friss levegő előkezelése több fokozatú légszűrés (G4, F5, F7), télen előfűtés, nyáron előhűtés. A közvetlen elpárologtatós rendszerű hőcserélőt expanziós szelepkészlet felhasználásával a hőszivattyú télen fűti, nyáron hűti. A befúvó és elszívó ventilátorok frekvenciaváltós fordulatszám szabályozással rendelkeznek, ezáltal biztosítható a szellőzőlevegő mennyiség szükségszerű szabályozása. A vizesblokkok szellőztetését ellátó kompakt légkezelő szintén kereszt-ellenáramú hővisszanyerő elemmel rendelkezik, mely a kibocsátott levegő hőjének közel 80-90 %-t visszanyeri (Helios KWL EC típ.), így télen kis mértékű előfűtésre van szükség, mely elektromos energiával biztosítható.

A vizesblokkokban a szellőztetés a villany felkapcsolásával, vagy az ajtó nyitására automatikusan lép működésbe, és késleltetéssel áll le.

12

A kültér felé, ill. a helyiségek felé beépített légcsatornákba hangcsillapítók kerülnek beépítésre. A befúvó és elszívó légcsatornák a közlekedők álmennyezete fölött kerünek elhelyezésre.

A tartózkodó helyiségekben és irodákban a befúvó- és elszívóelemek álmennyezeti, szabályozóelemmel egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok. A vizesblokkokban, takarítószer tárolóban alkalmazott befúvó és elszívó elemek légszelepek. 5.2. Hő- és füstelvezetés Az épületben hő- és füstelvezető rendszer nem készül. 6. TERVEZETT ANYAGOK, BERENDEZÉSEK:

A vizes berendezések és csaptelepek típusának kiválasztásánál a tartós minőséget, az esztétikus megjelenést, biztonságos működtetést, a víz-, és energiatakarékos megoldásokat, valamint a könnyebb tisztántartási lehetőséget kell előtérbe helyezni. Konzolos, hátsó kiömlésű félporcelán WC berendezés készül. A WC berendezések Geberit Duofix szerelőelemmel kerülnek felszerelésre. A vízöblítés elöl beépített nyomólappal történik. A takarításhoz hideg-melegvizes falikutak (tömlővéges, légbeszívós kifolyószelepekkel) kerülnek felszerelésre. A zuhanyozókhoz termosztatikus csaptelepet irányoztunk elő. A használati hideg- és melegvíz, valamint cirkulációs vezetékek alap- és felszálló vezetékeinek anyaga Aquatherm Fusiotherm műanyag cső. Az ivóvíz hálózat csőhéj hőszigetelést kap. A tüzivízhálózat anyaga horganyzott acélcső. A belső csatornahálózat hegesztett, vagy elektrokarmantyús kötésű PE (GEBERIT) csőből készül. Az alkalmazott szifonok és padlóösszefolyók minőségére a HL (Hutter und Lechner) PP típ. az irányadó. A fűtő- és hűtővezetékek anyaga részben acélcső, részben Aquatherm Climatherm-OT műanyag cső. A fűtési vezetékek kőzetgyapot hőszigetelést, a hűtési vezetékek zárt cellás műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak (Armaflex típ.) Az alkalmazott elektronikus fűtési keringető szivattyúk minőségére a WILO, ill. a GRUNDFOS típ. az irányadó. A fűtési és hűtési rendszerbe központi iszap és gázbuborék-leválasztót kell beépíteni (SPIROVENT típ.). A kazánházi szerelvények TOUR  ANDERSSON, ill. ezzel egyenértékű HERZ minőségű elzáró szelepek strangszabályozók, ill. gömbcsapok. A vezetékek szigetelési vastagsága 1” méretig 9 mm, DN50 méretig 13 mm, e felett 19 mm. A légcsatornák anyaga horganyzott acélcső, LINDAB típ., ill. a fan-coiloknál kör km. hangszigetelt Sonodec cső. A légcsatornák szigetelése nem éghető anyaggal készül. A szellőztetés végponti elemek a vizesblokkokban légszelepek, egyéb helyiségekben Schako típ. szabályozóval egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok.

A tervezett építőelemes légkezelő típusa: WOLF, a kompakt (90% hővisszanyerésű) légkezelő típusa Helis KWL EC. A hőszivattyú típusa: LG Multi-V-IV háromcsöves VRF rendszerű levegő-levegő hőszivattyú kültéri és beltéri egységekkel, vezérlőszekrénnyel, hidrokit hidraulikai egységgel és expanziós szelepkészlettel. A légkezelők és a hőszivattyú telepítése rezgéscsillapítók alkalmazásával történik.

13

7 TŰZVÉDELEM A létesítmény tervei a 28/2011 (IX.6.) BM. sz. rendelettel közzétett, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) és az ezekhez kapcsolódó, általános érvényű követelményeket meghatározó szabványok, stb. előírásainak figyelembevételével készültek. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat külön tűzvédelmi leírás tartalmazza. A tető fölé kivezetett szellőző- és egyéb vezetékeket az épület villámvédelmi hálózatába, a belső vezetékeket az épület EPH hálózatára rá kell kötni. 8 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Az épületgépészeti berendezések tervezése a munkavédelemről szóló 1990. évi XCIII. törvény előírásainak figyelembevételével történt. A berendezések telepítési helye a beszállítás, szerelés, kezelés és karbantartás lehetőségének biztosításával került meghatározásra. A légcsatorna-hálózatot szabadon, szerelőaknákban, ill. az álmennyezetben helyezzük el. A légtechnikai szabályozó elemek az álmennyezetben (kezelőajtóval megközelíthetően, vagy a gépházakban szabadon kerülnek elhelyezésre. A függőleges szerelőaknákban elhelyezett vezetékek utólagos hozzáférhetősége a strangajtók beépítésével lesz biztosítva. A légtechnikai mozgó berendezések véletlen érintésvédelméről gondoskodunk. A központi HMV tárolóban a Legionella fertőzés elkerülésére éjszakai 1 órás időtartalmú felfűtést irányozunk elő. A klímahálózatokba akusztikailag méretezett hangcsillapítók kerülnek beépítésre az előírt zajszintek biztosítására. A beépítésre kerülő zajcsillapító idomoknál a zajcsillapítási elvárások (ΔL): Egyenes idom, L = 1000 mm Könyök idom, K-1000 K

Hz dB dB

63 9 9

125 14 18

250 29 32

500 35 40

1000 47 50

2000 49 48

A fokozott testhangszigetelés érdekében a csővezeték- megfogásoknál hanglágy, gumibetétes csőbilincs kerül alkalmazásra. A keringető szivattyúkat tartalmazó hűtő - fűtő osztó, gyűjtő egységek rögzítése alátámasztásos megfogásokkal, (CDM-ISO-WH, rezgésszigetelő kengyel megfogásokkal) rezgésvédelmi szerkezetek beépítésével történik a zaj épületszerkezeteken át történő terjedésének megakadályozására: Szivattyúk, osztók, egyéb gépészeti berendezésekhez Stabilizáló elemek alátétekhez

CDM-79 szigetelő lemez CDM-81

14

Gépházi készülékekhez (folyadékhűtő, légkezelő, stb.)

CDM-CHL

A fal és födémáttöréseknél a vezeték és az épületszerkezet közé üveggyapot (vagy filc) kerül elhelyezésre a merev érintkezések elkerülésére.

MELLÉKLETEK 1. 2.

Épületenergetikai számítás Hő- és hűtőenergia ellátás elvi séma

Grétsy Éva G-T-Tell 01 1673 vezető tervező

15

ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A 7/2006. (V. 24.) TNM. RENDELET ALAPJÁN

Épületszerkezeti adatok

Munka: Esztergom vasútállomás Volán Forgalmi épület A talajon fekvő padló tulajdonságai 2 Talajjal érintkező hűlő felület [m ]: A talaj szintje mínusz a talajon fekvő padló szintje (ha a padló van magasabban, a szám negatív) [m] : -15 2 Hőszigetelés (0.04W/m K) vastagsága [cm] : Beton vastagsága a padlószerkezetben [cm] : 16 8 (k=0,44 W/m2K Vonalmenti hőátbocsátási tényező  [W/mK] : 1,10 A talajon fekvő padló kerülete [m] : 42,2 megfelel) Az alápincézett épületrész adatai A talaj szintje mínusz a pince padló szintje (csak pozitív szám lehet!) [m] : Hőszigetelés (0.04W/m2K) vastagsága [cm] : Beton vastagsága a pince falában [cm] : – Vonalmenti hőátbocsátási tényező  [W/mK] : A talajjal érintkező pincefal hossza [m] :

– – –

Belső teherhordó beton födémek adatai (épülettömeg számításhoz) A beton átlagos vastagsága a födémben [cm] : Közbenső födémek összes felülete [m2] : – Közbenső födémek hőkapacitása [kJ/K] : A közbenső födémek össztömege [kg] : –

– –

Nyilászárók adatai

 Felület 2 [m ]

1./ Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 2./ Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)

Hőátbocsátási tényező előírt

[W/m K] valós

2,88

1,8

1,8

1,6

1,6

– –

Nincs

–

6./ Nincs

–

É D

2

2

UR [W/m K] Felület [m ] F × UR[W/K]

külső fal 0,43 116,9 padlástér alatti födém 0,24 170,0 3 – 4 – 5 – 6 – 7 – 8 – nyílászárók 1,62 35,1 Közbenső födém Talajjal érintkező felület 170 Összesen A= 492,0 Vonalmenti hőátadás ( × l) [W/K] :

50,6 40,6 – – – – – – 57

147,9 46,4

árny. tél

K

árny. nyár

Üvegezett felület tájolás szerint [m 2 ] ÉK-É-Ény

DK-D-DNy

K-Ny

2,4 0,7

2

Az üvegezett és a névl. méret aránya: 0,69 Összes nyílászáró felület Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajl. hőveszteségtényező számításához Sugárzási energiahozam az egyensúlyi hőmérséklet-különbség számításához Sugárzási energiahozam a nyári túlmelegedés kockázatának számításához Egyéb határoló szerkezetek (hőfokhíddal korrigált) adatai

üvegezés

32,22

4./ Nincs

1.oldal

Ny

Sugárzásátbocsátási tényezők [ - ]

2

3./ Nincs

Hűlő szerkezet

–

……………………

A nyílászáró típusa:

5./

170

[m ] : [W] : [W] : [W] :

1

35,1 2 589 642 827

0,45

10,16

7,84

3,90

Átlagos hőátbocsátási tényező [W/m2K] : Az épület besorolása: Egyéb épület

1,62

Épületek jellemző energiafogyasztása: ("Egyéb" besorolású épületeknél egyedi adatmegadással) 

Légcsereszám Használati Világítás Világítási Szakaszos Belső hőLégcsere-szám nyereség c fűtési idényben meleg víz nettó üzem energia energiaigény Tömeg [kg] Épület besorolása fűtési időben n [l/h] hőenergiaigénye igénye qvil korrekciós korrekciós átlagos 47453 1n [1/h] 0,5 30 11) 0,92) értéke qb5 2 24 szorzó σ qHMV [kWh/m a] [kWh/m a] szorzó υ 2 [W/m ] 7 76773 2 0,8 9 11 1 0,8

– – – – – –

3 0,5 4 0,8

3)

Lakóépületek

Irodaépületek

4) 5)

Oktatási épületek

0,9

0,9 0,5

30 9

7 9

7

6) (4) (8)6) 6 22 11 11

12 6

1 1 0,7

0,90,8

0,80,8

9 10 7

0,6

0,8

9

-

5

1)

A világítási energiaigény csökkenthető, ha a rendszer jelenlét- vagy mozgásérzékelőkkel és a természetes világításhoz illeszkedő szabályozással van ellátva 2) A szakaszos éjszakai - hétvégi leszabályozott telj.-ű fűtési üzem hatását kifejező korrekciós tényező 3) Folyamatos használat 0 4) Napi és heti szakaszosságú használat 5) Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet feltételezésével 6) 124226 Lakóépületek esetében nem kell az összevont jellemzőben szerepeltetni

Az épület teljes fajlagos tömege

[kg/m2]:

824

>400, nehéz épület



AN [m2]:

Összes fűtött alapterület

3

[W/m K]:

A fajlagos hőveszteségtényező q Fajlagos belső hőnyereség qb

2

[W/m ]: 2

150,8

Fűtött helyiségek összes térfogata

előírt: 0,50 10 

, számított: 0,35 Légcsereszám [1/h]:

Világítás fajlagos éves energia

[kWh/m a]:

Természetes légcsereszám nyáron

(3...9) [1/h]:

Fűtési energiaigény

…………………… [K]: 9,9 [kWh/a]: 6944

Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség Éves nettó fűtési energiaigény Q F

11  6

2

0,5



Világítás korrekció u:

1,0



Nyári túlmelegedés

2,0

[K]

Levegő/víz hőszivattyú, 55/45°C fűtővíz előállításra, hőtárolás a fűtött térben

Hőelosztás:

1,09

HMV éves hőigénye [kWh/m2 a]:

9 

:

0,8 

Szakaszos üzem korrekciója nincs túlmelegedés veszély

Hőfokhíd [hK]: 68671 Fűtési idény hossza [h]: Fajlagos éves nettó fűtési energiaigény q f [kWh/m2 a]:

Hőellátás, -termelés, -tárolás:

3

A / V [m /m ]:

452,4

mivel q sz ≤ q e, megfelel !

Központos fűtési rendszer I. a fűtött alapterület 100 %-án, illetve az üzemidő: e Ck = 2,50 AN I. [m2]= Elektr. berendezések teljesítménye P k I.= 16 W 151

Szabályozás:

V [m3]:

4049 46,0

100 %-ában ( 4049 üzemóra) P FSz I.= 89 W eCk×Ck×q

e v = 2,5 eV×E F

42,78

1,07

50/45°C vízfűtés, szabályozott fordulatú szivattyú, elosztó vezeték a fűtött térben

2,68

6,00

Kétcsöves rsz., elektronikus idő-, és hőmérséklet szabályozóval, optimalizálási funkcióval

0,37

Központos fűtési rendszer II. 2 e Ck = 0 0 AN II. [m ]=

a fűtött alapterület – %-án, illetve az üzemidő: Elektr. berendezések teljesítménye P k II.= –

– %-ában P FSz II.= –

–

eCk×Ck×q

e v = 2,5 eV×E F

Hőellátás, -termelés, -tárolás:

Nincs melegvizes hőtermelő

–

–

Hőelosztás:

–

Nincs melegvizes hálózat

–

Szabályozás:

Nincs melegvizes hálózat

–

Egyedi fűtési rendszer 2 0 AN E. [m ]=

e Ck = 0

Hőellátás, szabályozás:

Nincs egyedi fűtés

a fűtött alapterület

–

%-án,

illetve az üzemidő:

–

%-ában

–

eCk×Ck×q –

A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E F [kWh/m2 a]:

52,9 (53,2%)

Légtechnika (fűtött frisslevegő befúvás) energiaigénye Összes szellőztetett alapterület

Asz [m2]:

A rendszer szabályozási megoldás miatti többlet[Q L %-a]: energia (1°C átlagos túlfűtés ~7%)

– –

(tartalmazza a levegő egész évi ventillációs munkáját, csökkenti az általános légcsere hőigényét))

Üzemelése

nincs légtechnika

Üzemidő a működési napokon [h]: [Q L %-a]: [%]:

A légtechnikai hálózat hővesztesége (1°C átlagos hűlés ~7%) A hőtvisszanyerő átlagos, jellemző hatásfoka (ha nincs, értéke: 0 )

A légtechnikai rendszer átlagos ventillációs, szabályozási és egyéb elektromos segédenergia teljesítménye (kivéve az elektr. fűtkalorifert) e L = 1,00 földgáz A hőtermelő éves, jellemző hatásfoka Hőellátása Az összes rendszer frisslevegő szállítása [m3/h]:

–

– – –

[kW]:

–

[%]: A légtechnika fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E L [kWh/m2 a]:

– 0,0 (0,0%)

………… Hűtési rendszerek energiaigénye (Nincs hűtési rendszer) (A számításra nincs előrás, az épületre egyedileg kell azt elvégezni, a rendelet számtása alapján a hűtési időszak: 15 nap, 360 üzemóra) 2 A hűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye EH [kWh/m a]: A hűtés tervezett évi elektromos fogyasztása 0 [kWh]

0,0 (0,0%)

2.oldal

Használati melegvíz előállítás energiaigénye

……………………

Használati melegvíz rendszer I. a fűtött alapterület e Ck = 1,00 151 WELEKTR: AN I. [m2]=

100 %-án, A I.×E k = 173

illetve az üzemidő: A I.×E C = [kWh/a]

100 124

%-ában [kWh/a]

eCk×Ck

e v = 2,5 eV×E HMV

HMV ellátás, -termelés

Kondenzációs kazán

10,35

2,87

HMV elosztás:

Cirkulációval, elosztás a fűtött téren belül

1,97

2,06

HMV tárolás

Indirekt fűtésű tároló a fűtött téren belül

1,76

Használati melegvíz rendszer II. 2 e Ck = 0 0 AN II. [m ]=

a fűtött alapterület WELEKTR:

– %-án, A II.×E k = –

illetve az üzemidő: A II.×E C = [kWh/a]

–

%-ában [kWh/a]

–

eCk×Ck

e v = 2,5 eV×E HMV

HMV ellátás, -termelés

Nincs HMV termelés

–

–

HMV elosztás:

Nincs HMV rendszer

–

–

HMV tárolás

Nincs HMV tároló

–

2 A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kWh/m a]:

19,0 (19,1%)

Világítás energiaigénye Fotovoltaikus elemmel termelt energia Összesített energetikai jellemző számítása

2

A világítás fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E V [kWh/m a]: 2

E PV [kWh/m a]:

27,5 (27,7%)

–

Az épület összesített energetikai jellemző E P megengedett értéke [kWh/m2 a]:

E P számított értéke [kWh/m2 a]:

139,5 (referencia érték)

99,4

(Hőtechnikai számítás a külső fal , padlástér alatti födém szerkezetre készült)

KISEBB A MEGENGEDETT MAXIMUMNÁL, ENERGETIKAILAG MEGFELEL !

(Besorolás: ''A'' - energiatakarékos)

Éves energiafogyasztás (világítással) – földgáz, ill. tüzelőolaj: 7644 MJ, elektromos áram: 3488 kWh

Referencia érték "egyéb" besorolású épülethez

(a rendelet táblázati értékei alapján, és q f=q e=

Fűtési hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán Ck=

1,13

Fűtőrendszer 70/55°C fűtővíz, fordulatszabályozású szivattyúval qfv=

7,7

[–] 2 [kWh/m a] 2

q kv =

0,50

3 [W/m K] )

0,66

2 [kWh/m a]

2 [kWh/m a] 1,24 E F = (q f + q fv + q fh)×C k×e Ck + (E FSz + q kv)×e v

E FSz =

[kWh/m a] 3,3 A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű referencia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt 2 [kWh/m a] HMV hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán Ck= E k= 1,19 [–] 0,24 Szabályozás 2K arányossági sávú termosztatikus szelepekkel qfh=

Nincs cirkulációs rendszer, az elosztás energia igénye

Q HMV,v =

13

[% ]

E F [kWh/m2 a]:

2 [kWh/m a] 0 E HMV = (1+0,01×(QHMV,v+QHMV,t))×qHMV×Ck×eCk+(Ek+EC)×e v

EC=

Q HMV,t = Indirekt fűtésű HMV tároló fajlagos vesztesége 21 [% ] A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű referncia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kWh/m2 a]: A légtechnikai rendszer hőtermelője a fűtésével egyező kazán A fajlagos fűtési- és elektromos igény az eredetivel egyező

Ck=

1,13

2

A hűtés és a világítás fajl. éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye az eredetivel egyező E H [kWh/m a]:

0,0

Az épület összesített energetikai jellemző referencia értéke 3.oldal

15,0

[–] 2 [kWh/m a]

2 [kWh/m a] EL = 0,0 0,0 A légtechnika fajlagos éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye

qL =

97,0

E L [kWh/m2 a]: 2

0,0

E V [kWh/m a]:

27,5

E P [kWh/m2 a]:

139,5

ELEKTROMOS MŰSZAKI LEÍRÁS

VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK A tervezés során figyelembe vett és a kivitelezés során betartandó legfontosabb szabványok: MSZ 1: 2002

Szabványos villamos feszültségek (29.020)

MSZ 1585:2012

Erősáramú üzemi szabályzat (29.020)

MSZ-1600/11:1982

Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára, villamos kezelőterek

MSZ 2364

Épületek villamos berendezésének létesítése

MSZ 4851-1:1988

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata (91.140.50)

MSZ 4851-2:1990

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése (91.140.50)

MSZ 4851-3:1989

Érintésvédelmi

vizsgálati

módszerek.

Védővezetős

érintésvédelmi módok mérési módszerei (91.140.50) MSZ 13207:2000

0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége (29.060.20)

MSZ EN 62305

Villámvédelem szabványsorozat

MSZ EN 12464-1

Belső terek világítástechnikai követelményei

MSZ EN 1838:2000

Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás

MSZ EN 50172:2005

Biztonsági világítási rendszerek

MSZ HD 60364

Kisfeszültségű villamos berendezések

28/2011.(IX/6)

BM rendelet a tűzvédelem és a Polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról

1993 évi XCIII. sz.

törvény a munkavédelemről

47/1979/XI.30/MT

Minisztertanácsi rendelet a munkavédelemről

A fent felsorolt főbb, és ezeken kívül valamennyi idevonatkozó szabványt és előírást a tervezés során figyelembe vettünk, és azokat maradéktalanul be kell tartani. TERVEZŐI NYILATKOZAT

16

Kijelentem, hogy a fenti tervdokumentáció, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek az országos és ágazati (szakmai) szabványoknak, műszaki előírásoknak, továbbá az általános érvényű hatósági előírásoknak, rendeleteknek és határozatoknak, azoktól eltérés nem vált szükségessé. A dokumentáció megfelel továbbá a 37/2007. (XII. 13.) BM rendeletnek, a 28/2011(IX.6.) sz. Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak valamint a munkavédelemről kiadott 1993. évi XCIII. törvénynek.

……………………………… Tóth Bertalan Villamosmérnök V-T-Tell 01-4589

17

ELŐZMÉNYEK

A vasútállomás átalakítására a Budapest – Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az állomás felvételi épülete teljes egészében a vasútüzem részlete kerül átadásra, az emeleti lakások és az azokhoz kapcsolódó tárolók mind a pincében , mind a földszinten felszámolásra kerülnek. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként az utasforgalmi feladatokat fogja ellátni , illetve a Máv-os vasútüzemi helyiségek kapnak még benne helyet. A Volán forgalmi helyiségei külön új épületben lesznek elhelyezve. A földszinten lesz kialakítva Utastéri várócsarnok, pénztár, irattár, szociális blokk és egy 04 kV-os főkapcsoló helyiség, míg az emeleten pedig a távközlési szoba, Invitel, gépészeti helyiség, szociális helyiség, teakonyha, felvigyázó iroda, állomásfőnök-, koordinátor-, MOSZ iroda helyiségek. A tetőtérben

a forgalom és MÁV Start öltözői, szociális blokkjai,

pihenőkkel. Az épület utasforgalmi része akadálymentesítésre kerül. Az utas és pénztárcsarnok padlóburkolatába taktilis sáv kerül beépítésre. A kétszárnyú homlokzati ajtó nyitására kívülbelül a mozgássérültek számára elektronikus kapcsolót építünk be. A mozgássérültek részére WC helyiséget alakítunk ki . Külön Üzemi épületben kerül kialakításra az áramellátó helyiség a jelfogó

helyiséggel,

diszponibilis raktárral, gépészeti helyiséggel, klímagépházzal, valamint a kocsi takarítók és vasútőrök részére kialakított szociális blokkal, teakonyhával. Az IMCS épületeihez tartozik még két Volán üzemi-, és parkoló épület, valamint, valamint egy Vízház, diszponibilis térrel öltözővel és raktárral elképzelve.. ENERGIAELLÁTÁS A VOLÁN Üzemi-, és Parkoló épület főelosztóját (EF) a kiviteli tervezéskor az építész tervezővel egyeztetett módon a megfelelő helyiségben fogjuk elhelyezni. A létesítmény normál betáplálással kerül kialakításra, ami az épülethez biztosított villamos áramszolgáltatói energia földkábelen érkezik az épület új főelosztó berendezésbe. Így az épület főelosztó látja el villamos energiával az épület általános fogyasztóit (általános elosztók, gépészeti berendezések).

18

Az épületekben EPH csomópont is létesítünk, melybe bele kötjük a nullavezetőt, az üzemi földelőt, a létesítmény gépészeti fémvezetékeit és a villámvédelem földelő vezetékét. Az üzemi feszültség: 3x400/230V 50Hz. Az érintésvédelem: TN-C-S, földelő hálózattal kiegészítve. VOLÁN Üzemi és Parkoló épület összesített egyidejű/együttjárási teljesítményigénye (világítás, dugalj hálózat, gépészet és technológia, figyelembe vételével) az előzetes számítások szerint 20 kW -ra tehető. Pontosításuk a kiviteli továbbtervezés során történik, a technológiai , gépészeti igények ismeretében történik. ELOSZTÓ A létesítmény a főelosztón kívül több alelosztót fog kapni. Az elosztók takart szereléssel lesznek kialakítva, csak a működtető részegységeik érinthetők. Az áramelosztás a felléphető zárlati terhelésnek megfelelő rézsínezéssel készül. Az egyes leágazások biztosítása vezetékvédő kismegszakítókkal történik, a nagyobb fogyasztók ellátása NH biztosítókkal lesz megoldva. ERŐÁTVITEL Az elektromos gépészeti berendezések részére a gépésztervező által előírt reteszfeltételeknek megfelelő működtetést tervezünk. Az erőátviteli hálózat az egyéb rendszerektől villamosan oly mértékben elkülönítve készül, hogy az indítási áramok a többi villamos berendezés ellátási minőségét nem ronthatják le. VILÁGÍTÁS Az épület minden helyiségébe általános mesterséges világítást tervezünk. A mesterséges világítás megkívánt megvilágítási erőssége – a munkafelületen mérve – legalább a következő lesz: - Technológiai tér (általánosságban)

300lux

- Technológiai tér (munkavégző helyek),

600lux

- Pénztár, iroda

500lux

- Raktár

100lux 19

- Parkoló

50- 100lux

A világítási berendezés kialakításánál a világítástechnikai ajánlásokat, a szabványokat, valamint

a

technológiai,

építészeti

igényeket

vesszük

figyelembe.

Mindenhol

energiatakarékos fényforrások elhelyezésével számolunk. A számítógépes munkahelyeken 4x18W-os dupla parabolatükrös rácsos fénycsöves lámpatesteket helyezünk el. A raktárak, gépészeti területek világítása legalább IP44 védettségű fénycsöves lámpatestekkel történik majd. A parkoló terek megvilágításánál a gyakorlatban alkalmazott megoldásokat vesszük figyelembe. A vizes helyiségekben 1x24W-os kompakt fénycsöves, IP44 védettségű lámpákat helyezünk el.

TARTALÉKVILÁGÍTÁS Az épületben irányfény világítás létesítése szükséges a menekülési útvonalakon, a hatályos előírásoknak megfelelő kialakítással (jelenleg: MSZ EN 1838, OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16.szakasz és I/7. fejezet 1.1. szakasz). Az irányfény világítás lámpatesteit zöld színű szimbólummal és sorszámozással kell ellátni. A lámpatestek tartalék áramellátást kaptak, s a hálózati feszültség kimaradása után is legalább 1,0 órán át üzemben maradnak, és a menekülő útvonalat legalább 2 lux átlagértékkel megvilágítják. A lámpatestek elhelyezése biztosítja, hogy a menekülő útvonal bármely pontjáról legalább egy irányfény lámpatest látható legyen.

BIZTONSÁGI VILÁGÍTÁS Az engedélyezési tervdokumentációban a biztonsági világítások tervezése során a biztonsági világításra vonatkozó MSZ EN 1838 fénytechnikai szabványt vettük figyelembe. Az általunk tervezett biztonsági világítás a normál világítási rendszer kiesésekor lép működésbe. A biztonsági világítás hálózati energiáját a normál hálózattól független energiaforrás adja. A megfelelő látási viszonyok biztosítása érdekében a biztonsági világítási lámpatestek szerelési magassága a padló síkjától 2m. A lámpatesteket úgy helyezzük el, hogy a menekülő 20

útvonalak egyértelműen ki legyenek világítva, ahol ez nem megoldható, ott a hozzávezetést jelezzük egyértelműen, annak érdekében, hogy a vészkijáratot egyértelműen el lehessen érni. SZERELÉS Mindenhol a helyiség jellegének megfelelő védettségű szerelést, szerelvényezést és elosztó berendezést tervezünk. A technológiai térben (azaz időszakosan nedves és nedves helyiség) legalább IP44 lesz. A lámpatestek általában álmennyezetbe süllyesztett vagy mennyezetre szereltek lesznek. A szerelvények süllyesztett kivitelűek lesznek. A vízszintes kábelterítés kábeltálcában vagy kábelcsatornában történik. Az elosztók leágazó kábeleinek minden esetben rézerű kábeleket alkalmazunk. Az erős- és gyengeáramú rendszerek nyomvonalvezetése között a szabványban előírt távolságot be kell tartani. ÉRINTÉSVÉDELEM Az érintésvédelem általános módja az 1000 V-nál kisebb feszültségű villamos fogyasztói hálózaton, az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 ill. MSZ HD 60364-4-41:2007 hatálya alá tartozó villamos fogyasztói hálózaton: Nullázás/TN-S rendszer. Érintésvédelmi szempontból betartandók az MSZ HD 60364, valamint az 1/2003 TEB Ig. rendelettel életbe lépett vasúti érintésvédelmi szabályzat. TŰZJELZÉS Az épület létesítése tűzvédelmi szempontból a 28/2011. (IX.6.) ÖTM rendelet előírásain túlmenően külön intézkedéseket nem igényel. Tűzjelző berendezés tervezése nem kötelező. VILLÁMVÉDELEM Az épület villámvédelmi fokozatának a meghatározásához a 28/2011. (IX/6) BM rendelet valamint az MSZ EN 62305 szabvány-sorozat előírásait kell figyelembe venni.

……………………………… Tóth Bertalan Villamosmérnök V-T-Tell 01-4589

21

Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

T Ű Z V É D E L M I

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

M Ű S Z A K I

L E Í R Á S

B U D A P E S T – E S Z T E R G O M V A S Ú T V O N A L R E K O N S T R U K C I Ó I I . Ü T E M E S Z T E R G O M

V A S Ú T Á L L O M Á S O N I N T E R M O D Á L I S C S O M Ó P O N T K I É P Í T É S E

E S Z T E R G O M V A S Ú T Á L L O M Á S V O L Á N Ü Z E M I P A R K O L Ó É P Ü L E T E N G E D É L Y E Z É S I

1.

T E R V É H E Z

ELŐZMÉNYEK, ALAPADATOK

A Budapest – Esztergom vasútvonal rekonstrukciójának második ütemében az esztergomi vasúti épületeket átalakítják, bővítik. Az intermodális csomópont kiépítése során egy új volán üzemi parkoló épület is kialakításra kerül A tervezett új volán épület földszintes kialakítású, szabadon álló nyeregtetős épület lesz. Az épületben kialakításra kerül egy tartózkodó helyiség, két iroda, vizesblokkok, egy gépészeti helyiség, egy szerver helyiség, egy takarítószer tároló és egy öltöző a takarító személyzet számára. Az épület földszintes épületként létesül, melynek bejárata az épület nyugati homlokzatán kerül kialakításra. Az épület tűzoltógépjárművel a vele határos út felől megközelíthető. Az épület gyalogosan körbejárható. Az építési engedélyezési eljárásba a tűzvédelmi szakhatóság bevonása nem szükséges, mert a „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt (üzemi iroda funkciójú) épület összesített nettó alapterülete nem haladja meg az 500 m2-t. A volán üzemi parkoló épület adatai: Összes nettó alapterület: Földszint: Legfelső használati szint magassága: Tetőgerinc magassága: Funkció: Épület szintszáma: Tűzszakaszok száma: Benntartózkodók száma:

Tűzvédelmi műszaki leírás 1/8

152,80 m2 152,80 m2 + 0,00 m + 6,31 m volán üzemi parkoló épület (üzemi iroda) 1 (földszint, magasság szerint többszintes épület) 1 15 fő

Esztergom állomás volán üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

2.

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS AZ ÉPÜLET TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA „A” [m2]

„B” [m2]

„C” [m2]

„D” [m2]

„E” [m2]

FÖLDSZINT ELŐTÉR TAK .SZER. PORTA KÖZLEKEDŐ GÉPÉSZET SZERVER TARTÓZKODÓ T. ÖLT. NŐI MOSDÓ ZUHANYZÓ WC FFI MOSDÓ PISS. WC IRODA IRODA FSZ. ÖSSZ.

2,3 5,6 12,2 18,8 8 4 54,2 7,6 4,6 1,9 1,4 2,3 2,9 1,8 12,5 12,7

152,8 „D”

ÖSSZESEN %

152,8

0 0%

0 0%

5,6 4%

111,2 76%

36 100%

Az épület „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik. 3.

TŰZTERHELÉS SZÁMÍTÁS

Az épület tűzterhelését statisztikai felméréseken alapuló normatív tűzterheléssel, összehasonlítással és becsléssel vesszük figyelembe. Az épületet, mint üzemi irodát vesszük figyelembe, tűzterhelése: 1000 MJ/m2. 4. 4.1.

ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZATA Az épületek tűzállósági fokozata

Az építmény (épület) tűzállósági fokozata határozza meg a beépített épületszerkezetek tűzállósági paramétereit a tűzveszélyességi osztály, esetenként rendeltetés és szintszám alapján. Az épület tűzveszélyességi osztálya: „D”, mérsékelten tűzveszélyes. Ebből következő tűzállósági fokozata: I-IV. A megfelelő tűzszakaszterületek, a tűzterhelés, a szintszám és a létszámadatok alapján az épületszerkezeteket a III. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell megválasztani. 4.2.

Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei

Az alkalmazott építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása az MSZ EN 13501-1 szabvány szerint történjen! Az épületszerkezetek beépítésekor igazolni kell majd a megfelelő tűzállósági teljesítmény értékeket!

Tűzvédelmi műszaki leírás 2/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

Az épületben alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi követelményei A

5

Szerkezet csoport

3

KÖVETELMÉNYEK III. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT ESETÉN

Teherhordó szerkezetek

2

C

B

1

Tűzvédelmi osztály, tűzállósági határérték (perc)

Alkalmazott szerkezetek tűzvédelmi osztálya, tűzállósági határértéke

Értékelés

Épület szintszáma

1

Szerkezet megnevezése Külső teherhordó falak

44 cm v astag PTH téglafal

C RE 30

A1 REI-M 240

Megfelel

Belső teherhordó falak

30 cm v astag PTH téglafal

C REI 30

A1 REI-M 240

Megfelel

Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei (főtartók, fióktartók) és merev ítő szerkezetei

Rendszerazonos nyílásáthidalások;

D R 30

A1 R 30

Megfelel

B R 30

Megfelel

Padlásfödémek

17 cm v astag monolit v asbeton födém

A1 REI 30

Megfelel

Fedélszerkezetek

Fa fedélszerkezet

Válaszfalak

10 cm v astag téglafal; 10 cm v astag gipszkartonfal

Falburkolatok

27 29

Vízszintes teherhordó szerkezetek

6

30

38

41

Szakipari szerkezetek

37

D REI 15 D

D

Megfelel

C EI 15

A1 EI 60 B EI 15

Megfelel Megfelel

Gipszkarton; Kerámia; Festett, v akolt fal

D-s2, d1

A2-s1, d0 A1 -

Megfelel Megfelel Megfelel

Álmennyezetek, mennyezetburkolatok

Gipszkarton álmennyezet; Festett, v akolt mennyezet

D-s2, d0

A2-s1, d0 -

Megfelel Megfelel

Padlóburkolatok

Greslap; Laminált parketta

Dfl-s2

A1 Cfl-s1

Megfelel Megfelel

Határoló szerkezeteken lév ő hő- és hangszigetelések, burkolattal 3

Ásv ánygyapot

D-s2, d0

A1

Megfelel

34

36

Fa fedélszerkezet (melynek tűzállóságát a használati tér felől a padlásfödém biztosítja)

(1) Ahol tűzgátló ajtó alkalmazását írja elő a jogszabály, ott a válaszfalak tűzállósági teljesítmény értéke nem lehet kisebb az ajtó tűzállóságánál. Így általános helyen, amennyiben a helyiség ajtaját D EI 30-as ajtóval kell lezárni a helyiség falának tűzállósági teljesítménye legalább C EI 30 legyen! (2) A helyszínen készült szerkezetek (pl. beton) követelmények szerinti tűzállóságát EC szerinti méretezéssel biztosítják. A volán üzemi parkoló épület épületszerkezetei a III. tűzállósági fokozat követelményeinek megfelelnek. 5.

TŰZ- ÉS TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG

Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak. Azon esetekben, amikor a tűzoltóság nem szakhatóság, az épületek közötti távolság megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. Ebben az esetben az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásait kell betartani.

Tűzvédelmi műszaki leírás 3/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

6. 6.1.

TŰZOLTÁSI FELTÉTELEK Az épület megközelíthetősége

Az épület a vele határos közút felől szilárd burkolatú úton megközelíthetőek. A tűzoltó gépjárművek felvonulását más külső körülmény nem befolyásolja, az épületek gyalogosan körbejárhatóak. 6.2.

Oltóvíz ellátás

Az épület oltásához figyelembe vehető tűzcsapnak megközelítési úton mérve 100 m-es körzetben kell lennie. Amennyiben nem található tűzcsap, vagy ezek kapacitása nem lenne elegendő kiegészítő tűzívíztározót kell kiépíteni. Tervezetten az oltóvíz ellátás föld feletti tűzcsapokról biztosított. Az oltóvízellátás elégséges voltát a használatbavételkor a vízművek elvi nyilatkozatával és egyidejű vízhozammérés alapján kell bizonyítani! Az oltóvízellátás föld feletti tűzcsapokról tervezett. Az adott épületek oltásához szükséges oltóvíz mennyiségét a tűzterhelés és a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján kell meghatározni: Az üzemi épület oltóvízigénye jelen esetben: 900 l/perc 120 percen keresztül. Az épületek oltásához szükséges tűzcsapnak 100 m-en belül kell lennie és a számításba jöhető legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kifolyási keresztmetszetnél „D” tűzveszélyességi osztály esetén 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A tűzoltási vízszerzési helyek 1,5 m-es körzetén belül gépjárműparkolót kialakítani nem szabad, ezt helyi jelzéssel (felfestéssel) jelölni is kell! 6.3.

Belső fali tűzcsap

Az épületben belső fali tűzcsaphálózat kialakítása nem szükséges, mert „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt és alapterülete nem haladja meg az 1000 m 2-t. 6.4.

az

épület

Kézi tűzoltókészülékek

A hatályos jogszabály előírásai szerint az épületben 600 m 2-ként legalább 1-1 db 6 kg-os ABC porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni és készenlétben tartani! Ezek alapján az épületben 1 db 6 kg-os ABC porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni és készenlétben tartani. 6.5.

Tűzvédelmi célú berendezések jelölése

A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt (utánvilágító vagy világító) biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó – típus függő – jelzést is. 6.6.

Tűzjelzés

Az épületben tűzjelző rendszer kiépítése jogszabály szerint nem kötelező, a tűzjelzés szóban, ún. tűzi lármával történik.

Tűzvédelmi műszaki leírás 4/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

7.

TŰZSZAKASZOK, TŰZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK

7.1.

Tűzszakaszok

Az épület helyiségei egy tűzszakaszt képeznek. A 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben (OTSZ) a III.. tűzállósági fokozatú igazgatási és irodaépület (jellemző ügyfélforgalom nélkül) megengedett legnagyobb tűzszakaszmérete 4000 m2 lehet. Az épület tervezett tűzszakasza ennél kisebbek, azaz megfelelő az épület kialakítása egy tűzszakaszként. 7.2.

Homlokzati tűzterjedés

Földszintes épület esetén nem értelmezhető a homlokzati tűzterjedési határérték követelmény. 7.3.

Födémáttörések, gépészeti vezetékek beépítése

A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló tömítéssel kell ellátni, melynek tűzállósági határértéke azonos legyen a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel. 7.4.

Tűzgátló ajtók

Az épületen belül több helyen is tűzgátló ajtókat kell alkalmazni. Azon nyílászáró szerkezeteket, mellyel szemben tűzállósági határérték, vagy füstzáró képességet támaszt a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény, azt önműködő csukó szerkezettel kell kialakítani. Amennyiben a nyílászáró szerkezetek folyamatos nyitva tartása szükséges, akkor a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon gondoskodni kell ezen szerkezetek tűz esetén történő csukásáról. •

Lakó- és közösségi épületekben lévő „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek bejárata legalább D EI 30 minősítésű ajtó legyen ◦

8.

Takarítószer tároló ajtaja

1 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

KIÜRÍTÉS

Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy világító vagy utánvilágító menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie! A kiürítés céljára figyelembe vett kijáratot megfelelő táblával az ajtó feletti falfelületen 2-2,5 m-es magasságban jelölni kell! Az épület kiürítési útvonalain (a közlekedőkön), illetve a tartózkodó helyiségben az épület biztonságos elhagyását áramszünet esetén is lehetővé tevő tartalékvilágítást és menekülési útirányjelző rendszert kell létesíteni! 8.1.

Kiürítési számítás

Huzamos tartózkodásra szolgáló épület kiürítésének ideje III. tűzállósági fokozat és „D” tűzveszélyességi osztály esetén az első szakaszban (helyiség, helyiségcsoport kiürítése) 1,5 perc, a második szakaszban (épület, tűzszakasz kiürítése) 6 perc lehet. Az első szakaszban mértékadó helyiség, helyiségcsoport kiürítése az útszakaszok hossza és az ajtó átbocsájtóképessége alapján, a második szakasz - az épület kiürítése - a megtett útszakaszok hossza, a folyosó vagy lépcső legszűkebb keresztmetszete és az ajtó átbocsájtóképessége alapján számítandó. Ezen felül figyelembe vettük még az OTSZ rendelkezései közül: •

6.§ (20).: „Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll”

•

6.§ 22.: „Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, kiürítés második szakasza”.

Tűzvédelmi műszaki leírás 5/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

Az épületben egyszerre 15 jelenlétével számolunk. A kiürítés számítást az OTSZ vonatkozó fejezete szerint végezzük el, de a részletes számítások helyett csak a végeredményeket közöljük automatikusan számoló „excel” táblázat segítségével. A kiürítés számítás során mértékadó a földszinti tartózkodó helyiség kiüríthetősége. ALAPADATOK Épület típus

Huzamos tartózkodás, „C–E” tűo.

Tűzállósági fokozat

III.

Egy főre jutó alapterület

25 m2-ig

Épületben benntartózkodók száma Kiürítés első szakaszának megengedett ideje Kiürítés második szakaszának megengedett ideje Vízszintes haladási sebesség Lépcsőn lefelé haladási sebesség Lépcsőn felfelé haladási sebesség

15 1,5 6 30 20 15

fő min min m/min m/min m/min

Kijáratok átbocsájtóképessége

41,7

fő · m-1 · min-1

.

A földszint tartózkodó kiürítése A földszinti tartózkodóban lévő személyek a közlekedő felé menekülhetnek. A közlekedőről a szabadba nyíló ajtón át lehet az épületből kimenekülni. TARTÓZKODÓ 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) 15 Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma fő Ajtók átbocsájtó képesség alapján (t1b)

Útvonalak hossza alapján (t1a ) Útv onal 1. Összesen

8 8 Eredmény (t1a)

0,27

Eredmény (t1b)

Megfelel

2. ÉPÜLET, TŰZSZAKASZ KIÜRÍTÉSE (MENEKÜLÉSI ÚTVONAL) Útvonalak hossza alapján (t2a), <6 perc Kiürítés első szakaszának mértékadó ideje (t 1ma) 0,27

Ajtó 1. Összesen

1,45 1,45

0,25

Megfelel

min

Útv onalak hossza alapján (t 2a) Útv onal 1. Összesen

12 12

Lépcsőn LE 1. Összesen

0 0

Lépcsőn FEL 1. Összesen

0 0

Eredmény (t2a)

0,67

Megfelel

Lépcső vagy legszűkebb keresztmetszet átbocsájtó képessége alapján (t2b), <6 perc LEGSZŰKEBB KERESZTMETSZET A SZABADBA NYÍLÓ AJTÓ A lépcső v agy legszűkebb keresztmetszet távolsága a legközelebbi helyiséghez

3

m

Eltáv olítandó személyek száma (N2)

15

fő

0,95

m

Lépcsőkar(ok) v agy legszűkebb keresztmetszet szélessége (x 2) Lépcső eléréséhez szükséges (ty1) idő Útv onal 1. Összesen

0,1

Idő a lépcső átbocsájtóképessége alapján

Lépcsőtől v agy legszűkebb keresztmetszettől a kijáratig tartó útv onalak és haladási sebességek 0 Lépcsőn LE 1. 0 Lépcsőn FEL 1. 0 Idő a kijáratokig 0 Összesen 0 Összesen 0 Eredmény (t2b)

0,48

0,38

0

Megfelel

Az épület a kiürítés első szakaszának szintidején belül biztonsággal kiüríthető a szabadba! Tűzvédelmi műszaki leírás 6/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

9. 9.1.

ÉPÜLETGÉPÉSZET Általános épületgépészet

Az épület fűtését, hűtését, valamint a használati melegvíz előállítását kondenzációs gázkazán biztosítja a gépészeti térben történő elhelyezéssel – a tető fölé nyúló égéstermék elvezető- és égési levegő bevezető rendszerrel. A helyiségek fűtését acéllemez lapradiátorok látják el. A szabályozás helyiségenként, termosztatikus radiátorszeleppel lehetséges. A radiátorok bekötését a falból való kiállással tervezik. Az épületek zárt vagy vizes helyiségeit egyedi gépi szellőztetéssel látják el. Az épületekben tűzvédelmi szempontból más jelentős gépészeti berendezés nem található. 9.2.

Hő- és füstelvezetés

Az épületben hő- és füstelvezetés kialakítására nincs szükség, mivel az épület minden helyisége a kiürítés első szakaszának szintidején belül a szabadba kiüríthető. 10. VILLAMOS BERENDEZÉSEK A villamos berendezések az MSZ EN 12464, MSZ EN 447, MSZ EN 1585, MSZ EN 1838 és az MSZ EN 2364 előírásai, az egyéb vonatkozó jogszabályok és az OTSZ vonatkozó előírásai szerint kerülnek kiépítésre. Az épület fontos fogyasztói külön-külön és egyszerre is elválaszthatók. Az épület áramtalanítására tűzvédelmi főkapcsolót létesítenek. Az épületekben, mint közösségi épületben a kiürítés elősegítésére a menekülési útvonalakon (a közlekedőn) az MSZ EN 1838 szerinti biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölésével]. 11. VILLÁMVÉDELEM Az épületek kialakításakor norma szerinti villámvédelmet kell biztosítani. Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, (a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 –5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4; (b) ha az OTSZ 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak; (c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül, ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10 –4; Miután az állomás épületei és berendezései közszolgálati feladatot látnak el, ennek megfelelően kell a villámvédelmi kockázatot meghatározni és szükség szerint villámvédelmi berendezést létesíteni, amely feleljen meg az MSZ-EN 62305 szabványnak!

Tűzvédelmi műszaki leírás 7/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT–EPENG–20140410–VOLANUZEMI

12. RAJZI MUNKARÉSZEK A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató rajzi munkarészeket (helyszínrajz, alaprajz(ok), homlokzati rajz(ok), metszetrajz(ok)) az építészeti tervdokumentáció tartalmazza. 13. TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott, Decsi György építész tűzvédelmi szakértő kijelentem, hogy a BUDAPEST – ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓ II. ÜTEM ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS VOLÁN ÜZEMI PARKOLÓ ÉPÜLET (Esztergom vasútállomás) építési engedélyezési tervdokumentációjához készített tűzvédelmi műszaki leírás elkészítésénél a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, műszaki feltételek előírásait betartottam, azoktól eltérni nem kellett. A tűzvédelmi műszaki leírást az építészeti és beruházói adatszolgáltatás alapján készítettem el. Budapest, 2014. 04. 22.

___________________________ vezető tervező Decsi György tűzvédelmi mérnök, villamosmérnök építész tűzvédelmi szakértő: I–155/2013 MMK: TUÉ, TUJ, TUO 01-11689

___________________________ tervező Garami Tamás tűzvédelmi mérnök

Fireeng Kft., 1144 Budapest, Tihany u. 18. www.tuzvedelmiszakerto.hu, [email protected] +36-20-452-9002

Tűzvédelmi műszaki leírás 8/8

Esztergom állomás üzemi parkoló épület www.tuzvedelmiszakerto.hu