04 Budapest, április

Uvaterv Zrt Tsz: 52072/04 Budapest, 2014. április

Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése 2.feladat Esztergom vasútállomáson intermodális csomópont kiépítése Esztergom vasútállomás J101 MÁV Felvételi épület átalakítása és bővítése Engedélyezési terv Tartalomjegyzék Műszaki leírás

ns001

- Építészet - Tartószerkezeti ml. - Épületgépészet - Elektromos tervezés - Tűzjelzés Tűzvédelmi műszaki leírás Építészeti tervek -

Meglévő állapot Helyszínrajz

1:500

nr001

Pincealaprajz

1:100

nr002

Földszinti alaprajz

1:100

nr003

Emeleti alaprajz

1:100

nr004

Tetőtéri alaprajz

1:100

nr005

Metszetek

1:100

nr006

Homlokzatok I

1:100

nr007

Homlokzatok II

1:100

nr008

Helyszínrajz

1:500

nr011

Pincealaprajz

1:100

nr012

Földszinti alaprajz

1:100

nr013

-Tervezett kialakítás

1

Emeleti alaprajz

1:100

nr014

Tetőtéri alaprajz

1:100

nr015

Metszetek

1:100

nr016

Homlokzatok I

1:100

nr017

Homlokzatok II

1:100

nr018

2

Műszaki leírás

1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került. A kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, amelynek egy részét közbeszerzési eljárás keretében az UVATERV Zrt. nyerte el. Miután a Megrendelő (NIF Zrt.) elfogadta a Tervező ajánlatát a munka elvégzésére, szerződést kötött vele „A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész , 4 engedélyezési és tenderterv” elkészítésére. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat

Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése

2. feladat

Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése

3. feladat

Piliscsaba-Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei

4. feladat

Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek

3

Jelen tervdokumentáció Esztergom vasútállomás

Felvételi épület átalakításának és

bővítésének engedélyezési terveit tartalmazza, amely feladat közvetlen előzményei az alábbiakban foglalhatók össze: Az intermodális csomópont kialakítására megvalósíthatósági tanulmányterv készült 2013 júliusában. Ezt Esztergom Város Önkormányzatának Tervtanácsa zsüri tárgyalta elfogadta , és megjegyzéseket fűzött hozzá.. Jelen terv a megvalósíthatósági tanulmányterv , a Máv illetve a Volán képviselőivel való előzetes egyeztetés alapján készült. Az állomás régészetileg védett területen áll , így az építési-bontási munkáknál erre figyelemmel kell lenni.

Építészet Tervezési program A vasútállomás átalakítására a Budapest – Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az állomás felvételi épülete teljes egészében a vasútüzem részlete kerül átadásra, az emeleti lakások és az azokhoz kapcsolódó tárolók mind a pincében , mind a földszinten felszámolásra kerülnek. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként az utasforgalmi feladatokat fogja ellátni , illetve a Máv-os vasútüzemi helyiségek kapnak még benne helyet. A Volán forgalmi helyiségei külön új épületben lesznek elhelyezve. Meglévő állapot: Építészeti kialakítás Az épület XIX. Század végén épült, az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság tervei szerint . Kb. 1920-ban a főépület két toldalékszárnyat kapott, mely szintszámra és homlokzati kialakításra megegyezik a korábbi állomásépülettel. Az épület további bővítése 1940-ben történt , amikor a felvételi épület egy földszintes toldalékszárnyat kapott. Ez a toldalékszárny két részletben épülhetett , mert a tető kialakítása erre utal , részben alacsonyhajlású magastető, részben lapostető.

4

Az épülethez csatlakoztatva egy kb.14 m. magas kémény is állt , melyet feltehetően az 1940es bővítés során létesítették , de mára elbontották. Az épületen több ízben is végezhettek felújításokat, ablakcseréket és homlokzatvakolást. A homlokzati díszek teljesen eltűntek , a homlokzati nyílászárókat részben kicserélték vagy vasrácsot helyeztek eléjük. Az épületben történtek belső átalakítások is, főleg válaszfalépítés és burkolatcsere. Épületszerkezetek Fő épületszárny A főépület részben alápincézett, földszint + 1 emeletes, tetőtérbeépítéses épület. Az épület alapozása feltehetően sávalap, felmenő szerkezetei nm. tömör téglafal. Födémek Pince feletti és a közbenső födém feltáratlan, tetőtér beépítés felett borított gerendás födém. Az eredeti terveknek megfelelően a XIX.századi középső részen valószínüsíthetően minden födém fafödém. Fedélszék Kétállószékes fa fedélszék, cserépfedéssel. A fedélszék teljes egészében beépítésre került, a tetőtérben nincs elválasztott , elfalazott terület. A fedélszék fogópárjai képezik a fölső födémet. A felette lévő búvótérbe nem lehet bejutni , csak a tetőn keresztül a cserépfedés megbontásával. Válaszfalak Tömör téglafalak. Nyílászáró szerkezetek Az eredeti nyílászáró szerkezetek pallótokos fa ajtók és kapcsolt gerébtokos fa ablakok, az átalakítással érintett területen gerébtokos ajtók. Lépcső Húzottkarú íves falépcső. Burkolatok: Falburkolatok Külső homlokzatburkolat vakolat.. Belső falburkolat vakolat, vizes helyiségekben csempe. Padlóburkolat 5

Közösségi terekben

márvány mozaik, átalakított helyiségekben mettlachi,keramitkocka

burkolat pvc illetve parketta. Emeleti lakásokban vizes helyiségekben és közlekedőkben márvány mozaiklap,kerámia lapburkolat, szobákban hajópadló, tetőtérben márvány mozaik, hajópadló. Földszintes épületszárny A földszintes 1940-ben épült épületszárny alápincézetlen , részben alacsonyhajlású magastetővel , részben lapostetővel fedett. Alapozás feltehetően sávalap. Felmenő szerkezetek: Főfalak nagyméretű tömör téglafalak, szélső traktusban monolit vb. pillérek. Födémek feltáratlanok, részben feltehetően monolit vb.lemez. Fedélszék: fa fedélszék. Válaszfalak: tömör téglafalak. Nyílászáró szerkezetek Gerébtokos fa ajtók és kapcsolt gerébtokos fa ablakok. Burkolatok: Falburkolatok Külső homlokzatburkolat vakolat. Belső falburkolat vakolat, vizes helyiségekben csempe. Padlóburkolat Márvány mozaik, kerámia lapburkolat, gress lapburkolat,laminált parketta . Állomásfőnöki irodában álmennyezet. Tervezett kialakítás Az épület átalakításra és bővítésre kerül. Elbontandó a földszintes épületszárny, az 1 emelet + tetőtérbeépítéses épületszárny szimmetrikusan

mindkét

oldalon

2-2

traktusos

földszint+tetőtérbeépítéses

szárny

melléépítésével bővül. A földszinten kerülnek kialakításra az utasforgalmi terek. Az épület közepén van az utas és pénztárcsarnok.Ehez kapcsolódnak a különbözőelválasztott Máv illetve Volán pénztárak. A

a

déli

oldali

épületszárnyban

kerülnek

elhelyezésre

a

Forgalmi

szolgálat

helyiségei,valamint a forduló személyzet és a tolatásvezetők tartózkodója. 6

Az északi oldalon vannak az utasforgalmi WC-k , illetve ehehz kapcsolódóan diszponibilis terek. Az első emeleten kapnak helyet a forgalmi szolgálat további helyiségei, az állomásfőnöki és egyéb irodák, a távközlési helyiségek. A középfolyosó végein átjárhatóságot biztosítottunk a földszintes épületszárnyak tetőterébe, ahol gépészeti helyiségek vannak. Az északi szárnyban van a gázkazánház, a kémény a meglévő épületszárny szélén került elhelyezésre. A tetőtérben helyezzük el a Máv Trakció , a forgalom, a jegyvizsgálók a mozdonyvezetők öltözőit és pihenő helyiségeket. Az épületben új háromkarú monolt vb. lépcső épül, és a lépcsőház átkerül a vasút felőli oldalra. . A lépcső orsóterében történik a teheremelés kézi erővel láncos csigás kézi emelővel . Az épület homlokzati képe a korabeli helyiérdekű vonalak részére kialakított egykori szabványtervek alapján épült épületek arculatát idézi. Az épület sarkain a vakolat kváderkő mintázatú homlokzati díszítést kap. A nyílászáró szerkezetek felett íves mintázatú homlokzatdíszítés. Az ablakok kapcsolt gerébtokos hőszigetelő üvegezésű fa szerkezetűek. esetében, ahol az ablakok mögött vizes helyiségek vannak,

Azon ablakok

homokfúvott üveg kerül

beépítésre a belső szárnyban. Ilyen üvegezés kerül a távközlés-áramellátás helységeinek ablakaira is. Épületszerkezetek Alapozás A bővítmény alapozása monolit vb. Felmenő szerkezetek Nm. tömör tégla, a bővítmény 38 cm vtg. Porotherm téglafal . Födémek A középső födémek bontandók. Új közbenső födém 18 cm monolit vb. lemez, zárófödém megtartandó fafödém. Fedélszék megtartandó, amennyiben a faanyagvédelmi szakvélemény ennek nem mond ellent. Faanyagvédelmi szakvélemény jelen fázisban nem készül. A szerkezet teljesen beépített , a zárófödém nem kutatható. 7

A kiviteli tervek készítése során kutató jellegű feltárásokat kell készíttetni, hogy a szerkezet állapotáról faanyagvédelmi szakvélemény készülhessen. Fedés A meglévő cserépfedés helyet új cserépfedés kerül. Válaszfalak: Általában bontandóak, emeleten különös tekintettel a födémcserére. Új válaszfalak 10 cm válaszfaltéglából falazott válaszfalak , pénztárnál 15 cm. monolit vb. válaszfal. Burkolatok: Homlokzatburkolat Vakolat világossárga, sarkokon kváderkő mintázatú vakolati díszekkel, ablak felett íves vakolati díszekkel halványsárga színben.

Lábazat előregyártott műkő elemekkel

világosszürke színben. Belső falburkolatok Vakolat, diszperziós festéssel festve, közösségi terekben (utas és pénztárcsarnok) mészkő burkolat antigraffiti bevonattal 1,20 m magasság. Vizes helyiségekben csempe 2,10 m-ig. Padlóburkolatok Közösségi terekben márvány agglomerát lapburkolat, egyéb terekben kőporcelán (gress) lapburkolat. Pénztárban laminát parketta, Emeleten gress lapburkolat, üzemi helyiségekben disszipatív PVC burkolat , illetve álpadló disszipatív pvc burkolattal. Vizes helyiségekben csúszásmentes gress lapburkolat. Nyílászáró szerkezetek: Ablakok Kapcsolt gerébtokos ablakok hőszigetelő üvegezéssel. Ablakok színe kívül zöld, belül fehér. Ajtók Homlokzaton fa ajtók hőszigetelő üvegezéssel zöd színben belső ajtók fa szerkezetűek fém tokkal , üzemi terekben ipari belső acélajtók. Szigetelések Vízszigetelés Lásd statikus műszaki leírásban . Hőszigetelés A falakra kívül 7 cm ásványgyapot szigetelés kerül. Padlóban 6 cm terhelhető polisztirol lemez , födémen 17 cm ásványgyapot lemez . Akadálymentesítés 8

Az épület utasforgalmi része akadálymentesítésre kerül. Az utas és pénztárcsarnok padlóburkolatába taktilis sáv kerül beépítésre. A kétszárnyú homlokzati ajtó nyitására kívülbelül a mozgássérültek számára elektronikus kapcsolót építünk be. A mozgássérültek részére WC helyiséget alakítunk ki . A mozgássérültek számára kialakított WC-ben pelenkázóasztalt helyeztünk el. Általános adatok: Meglévő állapot: Beépített alapterület: épület: Perontető Bruttó szintterület:

454,8 m2, 178,8 m2

930,4 m2

Belmagasság:földszint 3,25 m , emelet 2,95 m , tetőtér 3,14 m.. Építménymagasság: 6,96 m Földszinti pv.

112,99 mBf

Tervezett kialakítás: Beépített alapterület: épület: Perontető, előtető: Bruttó szintterület:

353,8 m2 181,8 m2

1016,8 m2

Belmagasság:földszint 3,28 m ,2,90 m emelet 2,98 m, tetőtér 3,24 m. Építménymagasság:: 6,31 m Földszinti pv.

112,99 mBf

9

Szerkezettervezés Bejárás A XIX-XX század fordulóján épült, korábbi főépületből és két szárnyból álló állomásépület részlegesen alápincézett, három szinttel és alacsony belmagasságú nem járható padlástérrel rendelkező épület. Az épületszerkezetek szemrevételezés, illetve a típustervek alapján valószínűsíthetőek. A felmenő falak nagyméretű tömör téglából készültek, általában ~50cm vastagságban. Alattuk kőből vagy téglából épült ~80-90 cm széles ~90-100 cm magas sávalapok vannak. A nyílászáró kiváltások eredetileg boltívek, vagy utólag beépített gerendák. A pince feletti födém tégla dongaboltozatos. A boltozatok 60–70 cm vastag pincefalazatra támaszkodnak. A falazat és boltozat állapota jónak mondható, néhol tenyérnyi területeken kihullott tégladarabok láthatóak. A földszinti feletti födém nem feltárt. A típusmegoldások alapján valószínűleg borított gerendás fafödém. Egyes szakaszokon – a váró bejáratnál és a váróban – aládúcolt. Az emeleti fölötti födém az épület korából kiindulva szintén borított gerendás fafödém. Ezt támasztja alá, hogy a födémen történő járásnál rugalmas viselkedésű viszonylag kisebb tömegű szerkezet érzetét kelti. A padlástér alacsony belmagasságú, és nincs feljárási lehetőség. A lentről nézve lehulló vakolatok mögött nádborítás látható. Valószínűleg a szarufákat összekötő fogópárra szegezett deszkázatra erősítették a nádréteget. A tetőszerkezet hagyományos faszerkezet. A talpszelemen magasított térdfalon ül. A derékszelement egyes szakaszokon az állószékek dúcai támasztják alá, amelyek egyben falváztartóként is funkcionálnak, máshol a keresztfőfalak. Az épület közepén hosszirányban végigmenő folyosó két fala tulajdonképpen deszka és nádborítással ellátott falvázrendszer. A főfalak keresztirányban elhelyezkedő 50 cm vastag tömör téglafalak. A tetőtérben jellemzően a lépcsőház környékén markáns ferde irányú falrepedések találhatóak. Ezek jellemzően nyílások fölött kialakult és a teljes falkeresztmetszetet átszelő repedések. A problémát ez esetben a nem megfelelően épített áthidalók jelentik. A tetőtéri falak ezen részének bontása és újraépítése feltétlenül javasolt.

10

Az épület egyéb részét tekintve sem kívül, sem belül tartószerkezeti károsodás nem figyelhető meg, a szerkezetek állapota a koruknak megfelelő. A lépcső fa anyagú csiga vonalú és az oldalfalakba befogott. A lépcső állapota nem megfelelő, korhadt és megereszkedett. A szerkezet elbontásra kerül. Az állomási épülethez a század közepén hozzátoldottak egy földszintes épületrészt. Falazata tégla falazat, zárófödéme vasbeton. A toldaléképület elbontásra kerül. Tervezett épületszerkezetek A felmenő falak –a legfelső szintet leszámítva – állapota megfelelő, megerősítést nem igényelnek. A falakban megváltozik egyes nyílászárók helye, méretezett utólagos kiváltások beépítése szükséges, a beépítésük olyan technológiával történik, melyek az épület állékonyságát építéskor is biztosítják. A megszűnő nyílásokat be kell falazni, és ki kell ékelni. Az átépítés többségében csak a kisebb nem teherviselő válaszfalakat érinti. Az 50 és 30cm vastagságú fő tartófalak megmaradnak, kivéve a jelenleg sörözőként funkcionáló helyiséget. Itt a hosszirányú 30cm közbenső fal fölött az emeleten szintén 30cm vastag fal van. Elképzelhető, hogy födém is támaszkodik erre a falra, ezért az elbontását körültekintően meg kell tervezni és szervezni. A pincébe levezető lépcső átkerül az egyik tárolóba. A jelenlegi lépcsős helyiséget tömedékelni kell. Az új helyen a helyiség teljes boltozata elbontandó, és új vasbeton lemez építendő. Födémcsere alatt a szomszédos helyiségek boltozatát támasztó pincefalakat ideiglenesen meg kell támasztani. A földszint feletti födémre üzemi helyiségek kerülnek, ezért többletterhet fog kapni. Emiatt az már tartószerkezetileg nem lesz megfelelő, a cseréje szükséges. Korábbi 2,0 kN/m2 hasznos teherigény 3,0 kN/cm2 ill. 7,5 kN/m2 mértékűre növekszik.18 cm vastag vasbeton födém kerül beépítésre, a főfalakra rátámasztva. Gépfeladó, illetve gépleadó nyílás kialakítására számítani lehet. A födémépítésnél különös tekintettel kell lenni a nyílások fölötti íves áthidalásokra, mivel a téglaboltozatok rendkívül sérülékenyek. Az emelet feletti födém szintén cserélendő, 18cm vastag vasbeton lemezre. Új helyiségek korszerű kialakítása miatt – úszatott padló, vizesblokkok, megnövekedett hasznos teher igény – szükséges a födémcsere.

11

A lépcső elbontandó, helyére új vasbeton lépcsőszerkezet kerül. A faszerkezetű tető állapota jelenleg kielégítő, faanyagvédelmi szakvélemény készült. Az abban található javításokat el kell végezni, minden kérdéses elemet cserélni kell. A tetőszerkezet szelemenjeit helyenként keresztfőfalak, máshol faoszlopok támasztják alá. Ezek falváz tartóként is működnek. Az új térkialakítások miatt a figyelembe kell venni, hogy a falváz rendszer szerkezeti elemei pl. az oszlopok a tetőszerkezet szerves részét képezik. A jelenlegi födém bontásnál és új födém építésénél ezt szintén figyelembe kell venni. A letámasztásokat, - ahol nem főfalra esnek - ki kell váltani. Mivel az alattuk lévő födém cserélve lesz, minden letámasztást ideiglenesen meg kell szüntetni, a födémcsere idejére. Építésre kerülhet ideiglenes, vagy végleges kiváltás, vagy a tető részleges vagy teljes elbontása és visszaépítése, figyelembe véve a födémépítés organizációját.

Az épület két végén további két földszint+tetőteres épületszárnnyal meg lesz toldva. Az új épülettagok külön független sávalapozással és független tartószerkezeti rendszerrel kerülnek kialakításra. A 38 cm vastag vázkerámia tartófalazat alá 60x80cm keresztmetszetű vasalt alapok és vasbeton lábazati gerenda kerül. Alapok közé 15cm vastag tömörített homokoskavics ágyazat, az ágyazat fölé 10 cm vastag vasalt lemez kerül. A lemez 1 rtg. hálós vasalást kap. A lemezre kerül a talajnedvesség elleni szigetelés és az építészet által meghatározott rétegrend. A szigetelést a falazatok alatt át kell vezetni és a határoló lábazati falakon a terepszint fölé min. 30cm magasságig szükséges felvezetni. Nyílásáthidalások elemmagas előregyártott ill. nagyobb nyílásoknál monolit vasbeton áthidalókkal történik. A földszint feletti födém 18 cm vastag monolit vasbeton lemez, amely a falban körbemenő koszorúhoz csatlakozik. Az új tetőszerkezet torokgerendás fedélszék

Alapozás Az épületen sem kívül, sem belül süllyedésből származó elváltozások nem tapasztalhatóak, ebből következően az alapozás megfelelő. Azonban az emeleti födémek cseréje, illetve az

12

emeletre kerülő üzemi helyiségek többletterhelést okoznak. Az alapozásra 30-40 %-os tehernövekedés várható. Az épület két végén további két épületszárnnyal meg lesz toldva. Az új épülettagok külön független sávalapozással és független tartószerkezeti rendszerrel kerülnek kialakításra. A kiviteli tervezés fázisában talajmechanikai szakvélemény, és alapfeltárások készítése szükséges, a meglévő alapozás megfelelőség ellenőrzésére.

Csatlakozás a vasútüzemhez A vasútüzemhez, térvilágításhoz szükséges kábelek bevezetése az állomásba az épület vasúti pálya felöli oldalán megépített aknákból történik. A kábelbevezetés korábbi pinceszinti leadó aknákon keresztül ill. szellőzőablakokon keresztül a megoldható. Amennyiben a nyílások mérete vagy helyzete a tervezésnek nem megfelelő, új méretezett kiváltás is készíthető a pincefalban. Ez esetben a pince boltozott födémére tekintettel kell lenni. Ha a kiváltás a boltozat támaszkodásába esik bele, a boltozat a teherviselés irányában teljes hosszban elbontandó és vasbeton födémmel pótolandó. A kiváltó gerendák rozsdamentesítése és felületkezelése szükséges.

Anyagminőségek Betonminőség alapozási szerkezeteknél:

C25/30-XC2 - MSZ 4798-1:2004

Betonminőség födémek koszorúk

C20/25-XC1 - MSZ 4798-1:2004

Betonacél:

B500B (B 60.50)

Szerkezeti acél:

S235 JR - MSZ EN 10025-1:2005

Betontakarás alapozási szerkezeteknél:

4,0 cm

Betontakarás födémnél koszorúnál:

2,5 cm

13

ÉPÜLETGÉPÉSZET 1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK 2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás 2.2. Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz elvezetés 3. GÁZELLÁTÁS, ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS 4. HŐ- ÉS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés 5.2. hő- és füstelvezetés 6. BERENDEZÉSEK, ANYAGOK 7. TŰZVÉDELEM 8. MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MELLÉKLETEK: épületenergetikai számítás hőellátás, elvi séma

14

1.

ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK

A Budapest – Esztergom vasútvonal-szakasz rekonstrukciója során a felvételi épület átalakításra, bővítésre kerül. A nyeregtetős épület részben alápincézett, középen emeletráépítéses, az emelet feletti padlástér beépítésre került. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként utasforgalmi feladatokat fog ellátni, emellett az épületben helyet kapnak a Volán pénztárak, ill. a MÁV Start vasútüzemet ellátó helyiségei is. Az átalakítás során megszűnnek az emeleti lakások és a hozzájuk tartozó pincei, ill. földszinti tároló helyiségek. Az emeleten irodák teakonyhákkal, a padlástérbeépítés területén a dolgozók szociális blokkjai és pihenői kerülnek kialakításra. Létszám adatok: Állomásfőnök: Irodai dolgozók: Mozdonyvezetők: Jegyvizsgálók: Utasforgalom (közelítőleg):

1 fő, 1 műszak 6 fő, 1 műszak 32 fő, 3 műszak 40 fő, 3 műszak 4000 fő/nap

Meglévő közművek: Használati víz: a használati víz közművezeték az épület vasúttal ellentétes oldalán halad, az épület meglévő vízbekötéssel rendelkezik, melynek mérete: DN 63 PE. A külső csatorna-hálózat elválasztott rendszerű: a csapadékvíz közmű vezeték az épület vasút felőli oldalán, a szennyvíz közművezeték a vasúttal ellentétes oldalon halad, melyekhez az épület jelenleg is csatlakozik. Gázenergia: A közelben lévő kisnyomású gázelosztó vezeték-hálózatról meglévő gázbekötés áll rendelkezésre, melynek mérete: DN 63 PE. A projekt Tűzoltó szakértőjével történt egyeztetés értelmében az épületben belső tüzivíz hálózat nem létesül. A lépcsőházban hő- és füstelvezetés készül. A meglévő épületgépészet elbontásra kerül. (Jelenlegi állapot: a használati melegvizet egyedileg, elektromos víztárolókkal állítják elő. A fűtés egyedileg, cserépkályhákkal történt. Az emeleti lakások konyhai gázfogyasztását lakásonként felszerelt gázmérők mérik.) Az áttervezett, bővített épület vízigényére, szenny-ill. csapadékvíz mennyiségének befogadására, valamint gázigényére vonatkozóan beadásra került az elvi engedély kérelem a közművek felé: Észak Dunántúli Vízművek, Esztergom –Dorogi Vízmű, Dorog É-Gáz Tatabánya Az átalakított, nyeregtetős épület légtechnikai igényszintje az épület műemlék jellegének óvása érdekében (melyet a megbízó elfogadott) az alábbiak szerint került meghatározásra: a homlokzati nyílászáróval rendelkező tartózkodók részére frisslevegős, komfort szellőztető rendszer nem készül, csak a belső terű helyiségek és a vizesblokkok kapnak gépi szellőztetést. Nyári hűtés csak az irodákban és pénztárakban, valamint a padlástéri pihenőkben készül.

15

2.

BELSŐ VÍZELLÁTÁS - CSATORNÁZÁS

2.1. Vízellátás Használati vízigény: Az épület várható napi átlagos használati vízfogyasztása: Állomásfőnök (F= 30 l/fő, nap): Irodai dolgozók (F= 30 l/fő, nap): Mozdonyvezetők (F= 80 l/fő, nap): Forgalmi dolgozó (F= 80 l/fő, nap): Jegyvizsgálók (F= 80 l/fő, nap): Utasforgalom (F=2 l/fő, nap)(közelítőleg): Takarítás: (1 l/m2/ nap), 1200 m2

V = 6.41m3/nap

1 fő, 1 műszak 6 fő, 1 műszak 15 fő, 3 műszak 15 fő, 3 műszak 40 fő, 3 műszak 1500 fő/nap

0.03 m3/nap 0.18 m3/nap 0.40 m3/nap 0.40 m3/nap 1.20 m3/nap 3.00 m3/nap 1,20 m3/nap 6.41 m3/nap

Oltóvíz igény: Az épület külső oltóvíz igénye: 1500 l/perc. Az épület 100 m-es körzetében DN100 meglévő tűzcsap rendelkezésre áll. Az épületen belül oltóvíz-hálózat nem készül. Tervezett vizes berendezések:  Mosdó berendezés H+M csapteleppel  Mosdó berendezés víztakarékos nyomógombos csapteleppel (2 db utas, 1 db mozgássérült utas)  WC berendezés (konzolos), süllyesztett vízöblítő tartállyal, egyöblítésű előlappal  Vizelde berendezés süllyesztett vízöblítő tartállyal,  Zuhanyozó berendezés (termosztatikus zuhany csapteleppel)  Mosogató berendezés, 1 med. csepptálcával rm. acél anyagból 1 db H+M csapteleppel  Falikút berendezés hideg-melegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel  Falikút berendezés hidegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel

14 db 4 db 17 db 4 db 8 db 5 db 4 db 2 db

A berendezések egyidejű vízfogyasztása alapján a belső vízhálózat mértékadó másodpercenkénti terhelése (MSZ 04-132/1991): Vhmax = 1,71 l/s. Használati melegvíz ellátás

16

A tervezett vizes berendezésekhez (mosdók, zuhanyozók, mosogatók, a takarításhoz használatos falikutak) használati melegvizet biztosítunk A használati melegvíz termelést kondenzációs gázkazán biztosítja a kazán mellé telepített közvetett fűtésű (indirekt) tárolóval. A termelt használati melegvíz hőfoka: 55 oC. (hőmérséklet-határolás: 70 oC.) Az előirányzott tároló térfogat: 500 l. Belső vízhálózatok kialakítása Elbontandó a jelenlegi belső vízhálózat a berendezésekkel, szerelvényekkel együtt, valamint megszűnik a jelenlegi vízbekötés. A közmű vezetékről az épület részére DN 65 PE vezeték ágazik le. Az épületen kívüli vízméréshez új vízmérő akna létesül. Az épületet két részre tagolja a földszinti utascsarnok, így egy-egy új használati vízbekötés készül az utascsarnok két oldalán: 1. NA50 KPE - (Pince szinten) 2. NA50 KPE - ( Földszinti vizes helyiségben)

A HMV hálózatot cirkulációs hálózat kíséri a legtávolabbi csapolóig, ezáltal biztosítva, hogy a melegvizes csapolóknál várakozás nélkül rendelkezésre álljon a melegvíz. A víz alapvezetékek szabadon, az emeleti közlekedő álmennyezetében, ill. a vizes helyiségekben falhoronyban haladnak. 2.2. Szennyvíz-elvezetés A felvételi épületben keletkező szennyvíz mennyisége: Napi átlag: A mértékadó terhelés (MSZ 04-134-1991): (a tervezett utaslétszám figyelembevételével)

Vd = 6,41 m3/ nap. Qszmax = 4,3 l/s.

Az utcai közműhálózat elválasztott rendszerű. A szennyvíz több helyen hagyja el az épületet és a külső szennyvízhálózatra csatlakozik. Az épületen belüli szennyvíz vezeték részben falhoronyban, részben a földszinti padlóban, részben a pince mennyezete alatt halad. Azokban a helyiségekben, ahol a rendeltetésszerű használat során víz kerülhet a padlóra, padlóösszefolyó készül. A falikutaknál tömlővéges légbeszívós kifolyószelepek kerülnek beépítésre. A fan-coilok csurgalékvizét bűzelzáró szifonon keresztül a szennyvíz csatornába vezetjük. 2.3. Csapadékvíz elvezetés A felvételi épület bővítése során a tetőfelület, és ezzel a keletkező csapadékvíz mennyiség növekszik. Az eredeti tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Qcsmax = 6,7 l/s. A bővített tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Qcsmax =12,1 l/s. Az új és a meglévő csapadékvíz ejtő vezetékek az épület vasút felőli oldalán húzódó elválasztott rendszerű csapadék közműcsatornához csatlakoznak. 3.

BELSŐ GÁZELLÁTÁS

Az épület meglévő gázbekötéssel rendelkezik a kisnyomású (MOP≤100 mbar) gáz-elosztó hálózatról. A meglévő gázbekötés az épület emeleti szintjén lévő szolgálati lakások konyhai fogyasztására szolgált –

17

lakásonként beépített gázmérőkkel. A lakások megszűnnek, a meglévő gázvezeték hálózat elbontandó. Az átalakítás után az épület hőenergia ellátását kondenzációs gázkazánok biztosítják, melyek az emeleti gépészeti térben kerülnek telepítésre – a tető fölé nyúló égéstermék elvezető- és égési levegő bevezető rendszerrel. A beépítendő kazánteljesítmény: 2x40 kW. 2 db gázüzemű kondenzációs falikazán (Viessmann Vitodens 200-W típ.) kerül beépítésre, vezérléssel (2 db keverőszelepes kör, 1 db állandó hőmérsékletű kör, tároló vízmelegítő fűtés), folyamatos szabályozású MatriX gázégővel. Névleges hőteljesítmény tartomány: 28,1-75 kW (70/55°C). A kazánok névleges hőterhelése: QH= 2x(28.1-75) kW, e=1 gázfogyasztása: V = 2x 7,94 m3/h = 15,88 m3/h A gázmérő (12 m3/h) a földszinten, jól szellőzött, külön helyiségben kerül elhelyezésre. Az új gáz csatlakozó vezeték a gázmérő helyiségnél lép be az épületbe, mérete: 63 PE, anyaga PE80 SDR11 cső (MSZ EN 1555), az épület falára történő felállás helyén acél anyagú védőcsőben szerelve. A fogyasztói vezeték fekete acélcső gázvezeték, mely épületen belül szabadon kerül felszerelésre. 4. HŐELLÁTÁS – HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS A helyiségek téli belső hőmérséklete és az épület transzmissziós hővesztesége az MSZ 04 140-2/1991 sz. szabvány szerint került meghatározásra. Téli külső légállapot: Nyári külső légállapot:

tkülső= -15 °C (90%-os relatív páratartalom) tkülső= +32 °C (40%-os relatív páratartalom)

A hűtött helyiségek (irodák, pénztárak) nyári belső hőmérséklete: +26 °C. Az épület téli hővesztesége: Légtechnikai rendszerek hőigénye: Összesen:

60 kW 50 kW 110 kW

A hűtött helyiségek nyári hőterhelése: Légtechnikai rendszerek hűtési igénye: Technológiai hűtési igény: Összesen:

22 kW 20 kW 5 kW 47 kW

A használati melegvíz termelés hőigénye: 50 kW A létesítmény fűtőenergia igényét kondenzációs gázkazánok biztosítják. A kazánok, a hőközponti osztó és szivattyú blokk, valamint a használati melegvíz tároló az emeleten kialakított gépészeti helyiségbe kerül. A létesítmény hűtőenergia igényét légcsatornázható kivitelű kompakt (beépített hidraulikai modullal rendelkező) folyadékhűtő berendezés biztosítja, amely az emeleti padlástérben kerül elhelyezésre. Beépített hűtőteljesítmény: 70 kW. A kondenzátort hűtő légáram a szabadból a padlástér oldalfalába beépített fix zsalus nyílásokon keresztül egy légkamrába jut, melyhez a folyadékhűtő beszívó légcsatornája csatlakozik. A berendezés által kifújt levegőt légcsatornák vezetik az átellenes falon kialakított, hasonló felépítésű légkamrába, melyből a homlokzati fix zsalus nyilásokon keresztül távozik a levegő. A légkamrák a gépi szellőztetés frisslevegő vételére és kidobására is szolgálnak. A külső falban kialakított nyílások mérete a hűtőberendezés biztonságos légellátásának és a komfort szellőztető levegő mennyiségének megfelelően kerül meghatározásra. A kazánok által termelt fűtővíz hőmérséklete: 70/55°C, a hűtővíz (30%-os glikol-víz keverék) hőmérséklete: 7/12 °C.

18

A várócsarnokban és a vele egy légterű közlekedőkben alacsony hőmérsékletű padlófűtés készül (45/40°C), amely lemezes hőcserélővel csatlakozik a fűtési rendszerhez. A padlófűtési osztó-gyűjtő zátható szekrényben kerül elhelyezésre. Az irodákban és pénztárakban és a padlástéri pihenőkben, ill. öltözőkben parapet fan-coil berendezések biztosítják a téli fűtést és a nyári hűtést –négycsöves rendszerben. A fan-coil készülékek elzáró gömbcsapokkal , dinamikus térfogatáram szabályozó szeleppel kerülnek felszerelésre. Belső légállapot: télen: nyáron: Az egyéb helyiségek fűtését acéllemez lapradiátorok látják el. A szabályozás helyiségenként, termosztatikus radiátorszeleppel lehetséges. A radiátorok bekötését a falból való kiállással tervezzük. A fűtési és hűtési alapvezetékek a földszinten padlócsatornában haladnak a külső fal mentén. A padlócsatornában az egyes leágazásoknál beépített szerelvények kezelésére, karbantartására, ill a beszabályozáshoz építészetileg biztosított a kezelőajtón át történő hozzáférés. A felszállók a külső falban vezetendők. A radiátoros áramkör alapvezetéke az emeleti folyosó álmennyezete fölötti térben halad. A kazántérben a vezetékek, osztók, gyűjtők szerelvények folyamatos műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak. A hűtési vezetékeken párazáró hőszigetelés készül. A távközlési szerelvényszoba és invitel technológiai hűtését és szükség szerinti ,temperálását a központi hűtőberendezéstől független rendszerben, hőszivattyús hűtőberendezés végzi, amely télen is üzemel. 5. LÉGTECHNIKA Az épület légtechnikai igényszintje - az épület műemlék jellegének óvása érdekében - az alábbiak szerint került meghatározásra: az ablakkal rendelkező tartózkodó helyiségekben (irodák, teakonyhák, utascsarnok, stb.) nem készül komfort szellőztetés, ezekben a helyiségekben a friss levegős szellőztetés az ablak nyitásával lehetséges. A vizesblokkok, öltözők és a belső terű helyiségek friss levegős gépi szellőztetést kapnak. Nyári hűtést csak az irodák, pénztárak, valamint az emeleti pihenő helyiségek kapnak. 5.1. Komfort szellőztetés Frisslevegős szellőztető rendszer készül a vizesblokkok, valamint a belső terű (homlokzati ablakkal, ajtóval nem rendelkező) helyiségek szellőztetésére. A teakonyhákban az ételmelegítésre tekintettel elszívóernyőt és elszívó ventilátort irányoztunk elő, időszakos kézi működtetéssel. A vizesblokkokban az alábbi fajlagos szellőzőlevegő mennyiségek kerülnek alkalmazásra: WC helyiségek Zuhanyozók Öltözők:

75 m3/h. 100 m3/h. 8 szoros légcsere

A vizesblokkokban elszívásos szellőztetés kerül megvalósításra: a kezelt friss levegő befúvása a mosdókba, előterekbe történik, az elszívás a WC és vizelde berendezések, ill. a zuhanyozók fölött történik. Az előtérből az ajtó alján beépített légrácson keresztül jut be a levegő. Az öltözőkben befúvással és elszívással depressziós szellőztetés valósul meg. Két frisslevegős szellőztető rendszert irányoztuk elő, külön a baloldali és a jobboldali vizesblokkok számára, az egyik az emelet baloldali padlásterében, a másik az emelet jobboldali padlásterében kerül elhelyezésre (a padlásterekbe építészetileg biztosított a bejutás a berendezések beszállítására és karbantartására):

19

V1 Vizesblokkok szellőztető rendszere-I V2 Vizesblokkok szellőztető rendszere-II

Vszell= 2175 m3/h Vszell= 1780 m3/h

A friss levegőt a padlásterek oldalfala előtt kialakított légkamrából vesszük, melyet fix zsalus nyílások kötnek össze a kültéri levegővel. Az elhasznált levegőt a padlásterek ellenkező oldalán kialakított légkamrába vezetjük, melyből fix zsalus nyílásokon keresztül távozik a szabadba. A tervezett építőelemes légkezelő berendezések kereszt-ellenáramú hővisszanyerő elemet tartalmaznak a kifújt levegő hőjének 30-40%-os hasznosítására. A légkezelőben a friss levegő előkezelése több fokozatú szűrés, télen előfűtés, nyáron előhűtés. A fűtés a kazán által termelt 70/55 °C-os fűtővízze, a hűtés a központi folyadékhűtő által termelt 7/12 °C-os hűtővízzel (30% glikol) történik. A kültér felé, ill. a helyiségek felé beépített légcsatornákba hangcsillapítók kerülnek beépítésre. A légkezelők befúvó és elszívó ventilátorai frekvenciaváltós fordulatszám szabályozással rendelkeznek, ezáltal biztosítható a szellőzőlevegő mennyiség szükségszerű szabályozása. A vizesblokkok szellőztetése vizescsoportonként önállóan működtethető: az egyes vizesblokkok szellőzetése egymástól függetlenül, a villany felkapcsolásával automatikusan indítva üzemeltethető. A befúvó és elszívó légcsatornák az emelet belső folyosójának álmennyezete fölött kerünek elhelyezésre. Az egyes vizescsoportok felé történő leágazásokba motoros légmennyiség-szabályozó kerül beépítésre, mellyel az egyes vizescsoportok szellőztetése szabályozható a használat függvényében.

A vizesblokkokban a szellőztetés a villany felkapcsolásával, vagy az ajtó nyitására indul, és késleltetéssel áll le. A vizesblokkokban alkalmazott befúvó és elszívó elemek légszelepek. A néhány belső terű helyiség szellőztetése a vizesblokkok szellőztető rendszereiről történik. 5.2. Hő- és füstelvezetés A lépcsőház hő- és füstelvezetése gravitációs úton történik a bejárati ajtó és a legfelső tetőablak motpros nyitásával. Tűz esetén a tűzjelző rendszer automatikusan nyitja a légpótló, ill. hő- és füstelvezető nyílást. 6. TERVEZETT ANYAGOK, BERENDEZÉSEK:

A vizes berendezések és csaptelepek típusának kiválasztásánál a tartós minőséget, az esztétikus megjelenést, biztonságos működtetést, a víz-, és energiatakarékos megoldásokat, valamint a könnyebb tisztántartási lehetőséget kell előtérbe helyezni. Konzolos, hátsó kiömlésű félporcelán WC berendezés készül. A WC berendezések Geberit Duofix szerelőelemmel kerülnek felszerelésre. A vízöblítés elöl beépített nyomólappal történik. A takarításhoz hideg-melegvizes falikutak (tömlővéges, légbeszívós kifolyószelepekkel) kerülnek felszerelésre. A zuhanyozókhoz termosztatikus csaptelepet irányoztunk elő.

A használati hideg- és melegvíz, valamint cirkulációs vezetékek alap- és felszálló vezetékeinek anyaga Aquatherm Fusiotherm műanyag cső. Az ivóvíz hálózat csőhéj hőszigetelést kap. A tüzivízhálózat anyaga horganyzott acélcső. A belső csatornahálózat hegesztett, vagy elektrokarmantyús kötésű PE (GEBERIT) csőből készül. Az alkalmazott szifonok és padlóösszefolyók minőségére a HL (Hutter und Lechner) PP típ. az irányadó. A fűtő- és hűtővezetékek anyaga részben acélcső, részben Aquatherm Climatherm-OT műanyag cső.

20

A fűtési vezetékek kőzetgyapot hőszigetelést, a hűtési vezetékek zárt cellás műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak (Armaflex típ.) Az alkalmazott elektronikus fűtési keringető szivattyúk minőségére a WILO, ill. a GRUNDFOS típ. az irányadó. A fűtési és hűtési rendszerbe központi iszap és gázbuborék-leválasztót kell beépíteni (SPIROVENT típ.). A kazánházi szerelvények TOUR  ANDERSSON, ill. ezzel egyenértékű HERZ minőségű elzáró szelepek strangszabályozók, ill. gömbcsapok. A vezetékek szigetelési vastagsága 1” méretig 9 mm, DN50 méretig 13 mm, e felett 19 mm. A légcsatornák anyaga horganyzott acélcső, LINDAB típ., ill. a fan-coiloknál kör km. hangszigetelt Sonodec cső. A légcsatornák szigetelése nem éghető anyaggal készül. A szellőztetés végponti elemek a vizesblokkokban légszelepek, egyéb helyiségekben Schako típ. szabályozóval egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok.

A tervezett építőelemes légkezelők típusa: WOLF. A hűtőberendezések és fan-coilok típusa YORK. A légkezelők és hűtőgépek telepítése rezgéscsillapítók alkalmazásával történik. 7 TŰZVÉDELEM A létesítmény tervei a 28/2011 (IX.6.) BM. sz. rendelettel közzétett, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) és az ezekhez kapcsolódó, általános érvényű követelményeket meghatározó szabványok, stb. előírásainak figyelembevételével készültek. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat külön tűzvédelmi leírás tartalmazza. A tető fölé kivezetett szellőző- és egyéb vezetékeket az épület villámvédelmi hálózatába, a belső vezetékeket az épület EPH hálózatára rá kell kötni.

8 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Az épületgépészeti berendezések tervezése a munkavédelemről szóló 1990. évi XCIII. törvény előírásainak figyelembevételével történt. A berendezések telepítési helye a beszállítás, szerelés, kezelés és karbantartás lehetőségének biztosításával került meghatározásra. A légcsatorna-hálózatot szabadon, szerelőaknákban, ill. az álmennyezetben helyezzük el. A légtechnikai szabályozó elemek az álmennyezetben (kezelőajtóval megközelíthetően, vagy a gépházakban szabadon kerülnek elhelyezésre. A függőleges szerelőaknákban elhelyezett vezetékek utólagos hozzáférhetősége a strangajtók beépítésével lesz biztosítva. A légtechnikai mozgó berendezések véletlen érintésvédelméről gondoskodunk.

21

A központi HMV tárolóban a Legionella fertőzés elkerülésére éjszakai 1 órás időtartalmú felfűtést irányozunk elő. A klímahálózatokba akusztikailag méretezett hangcsillapítók kerülnek beépítésre az előírt zajszintek biztosítására. A beépítésre kerülő zajcsillapító idomoknál a zajcsillapítási elvárások (ΔL): Egyenes idom, L = 1000 mm Könyök idom, K-1000 K

Hz dB dB

63 9 9

125 14 18

250 29 32

500 35 40

1000 47 50

2000 49 48

A fokozott testhangszigetelés érdekében a csővezeték- megfogásoknál hanglágy, gumibetétes csőbilincs kerül alkalmazásra. A keringető szivattyúkat tartalmazó hűtő - fűtő osztó, gyűjtő egységek rögzítése alátámasztásos megfogásokkal, (CDM-ISO-WH, rezgésszigetelő kengyel megfogásokkal) rezgésvédelmi szerkezetek beépítésével történik a zaj épületszerkezeteken át történő terjedésének megakadályozására: Szivattyúk, osztók, egyéb gépészeti berendezésekhez Stabilizáló elemek alátétekhez Gépházi készülékekhez (folyadékhűtő, légkezelő, stb.)

CDM-79 szigetelő lemez CDM-81 CDM-CHL

A fal és födémáttöréseknél a vezeték és az épületszerkezet közé üveggyapot (vagy filc) kerül elhelyezésre a merev érintkezések elkerülésére. MELLÉKLETEK 1. 2.

Épületenergetikai számítás Hőellátás elvi séma Grétsy Éva G-T-Tell 01 1673 vezető tervező

22

R

G

FC

ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A 7/2006. (V. 24.) TNM. RENDELET ALAPJÁN

Épületszerkezeti adatok

Munka: Esztergom vasútállomás Felvételi épület átalakítása és bõvítése A talajon fekvő padló tulajdonságai 2 Talajjal érintkező hűlő felület [m ]: A talaj szintje mínusz a talajon fekvő padló szintje (ha a padló van magasabban, a szám negatív) [m] : – 2 Hőszigetelés (0.04W/m K) vastagsága [cm] : Beton vastagsága a padlószerkezetben [cm] : 18 6 (k=0,56 W/m2K Vonalmenti hőátbocsátási tényező  [W/mK] : 0,95 A talajon fekvő padló kerülete [m] : 76 >0,5 W/m2K) Az alápincézett épületrész adatai A talaj szintje mínusz a pince padló szintje (csak pozitív szám lehet!) [m] : Hőszigetelés (0.04W/m2K) vastagsága [cm] : Beton vastagsága a pince falában [cm] : – Vonalmenti hőátbocsátási tényező  [W/mK] : A talajjal érintkező pincefal hossza [m] :

– – –

Belső teherhordó beton födémek adatai (épülettömeg számításhoz) A beton átlagos vastagsága a födémben [cm] : Közbenső födémek összes felülete [m2] : – Közbenső födémek hőkapacitása [kJ/K] : A közbenső födémek össztömege [kg] : –

– –

Nyilászárók adatai

 Felület 2 [m ]

1./ Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 2./ Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)

Hőátbocsátási tényező előírt

[W/m K] valós

37

1,8

1,8

1,6

1,6

– –

Nincs

–

6./ Nincs

–

É D

2

2

UR [W/m K] Felület [m ] F × UR[W/K]

külső fal 0,53 531,0 ferde tető 0,25 456,0 pince fölötti födém 0,74 91,0 4 – 5 – 6 – 7 – 8 – nyílászárók 1,64 168,0 Közbenső födém Talajjal érintkező felület 545,2 Összesen A= 1791,2 Vonalmenti hőátadás ( × l) [W/K] :

282,1 113,6 67,1 – – – – – 276

739,0 72,2

árny. tél

0,7

2

Az üvegezett és a névl. méret aránya: 0,74 Összes nyílászáró felület Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajl. hőveszteségtényező számításához Sugárzási energiahozam az egyensúlyi hőmérséklet-különbség számításához Sugárzási energiahozam a nyári túlmelegedés kockázatának számításához Egyéb határoló szerkezetek (hőfokhíddal korrigált) adatai

üvegezés

131

4./ Nincs

1.oldal

Ny

Sugárzásátbocsátási tényezők [ - ]

2

3./ Nincs

Hűlő szerkezet

–

K

……………………

A nyílászáró típusa:

5./

545,2

[m ] : [W] : [W] : [W] :

árny. nyár

ÉK-É-Ény

DK-D-DNy

K-Ny

2,9

0

26,2

5,54

14,9

74,77

Átlagos hőátbocsátási tényező [W/m2K] : Az épület besorolása: Egyéb épület

1,64

1

168,0 11 271 2 792 4 385

Üvegezett felület tájolás szerint [m 2 ]

0,45

Épületek jellemző energiafogyasztása: ("Egyéb" besorolású épületeknél egyedi adatmegadással) 

Légcsereszám Használati Világítás Világítási Szakaszos Belső hőLégcsere-szám nyereség c fűtési idényben meleg víz nettó üzem energia energiaigény Tömeg [kg] Épület besorolása fűtési időben n [l/h] hőenergiaigénye igénye qvil korrekciós korrekciós átlagos 390285 1n [1/h] 0,5 30 11) 0,92) értéke qb5 2 24 szorzó σ qHMV [kWh/m a] [kWh/m a] szorzó υ 2 [W/m ] 7 26243 2 0,8 9 11 1 0,8

64464,4 – – – – –

3 0,5 4 0,8

3)

Lakóépületek

Irodaépületek

4) 5)

Oktatási épületek

0,9

0,9 0,5

30 9

7 9

7

6) (4) (8)6) 6 22 11 11

12 6

1 0,7 1

0,90,8

0,80,8

9 10 7

0,6

0,8

9

-

5

1)

A világítási energiaigény csökkenthető, ha a rendszer jelenlét- vagy mozgásérzékelőkkel és a természetes világításhoz illeszkedő szabályozással van ellátva 2) A szakaszos éjszakai - hétvégi leszabályozott telj.-ű fűtési üzem hatását kifejező korrekciós tényező 3) Folyamatos használat 0 4) Napi és heti szakaszosságú használat 5) Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet feltételezésével 6) 480992 Lakóépületek esetében nem kell az összevont jellemzőben szerepeltetni

Az épület teljes fajlagos tömege

[kg/m2]:

403

>400, nehéz épület



AN [m2]:

Összes fűtött alapterület

3

[W/m K]:

A fajlagos hőveszteségtényező q Fajlagos belső hőnyereség qb

2

[W/m ]: 2

1193

Fűtött helyiségek összes térfogata

előírt: 0,27 10 

, számított: 0,18 Légcsereszám [1/h]:

Világítás fajlagos éves energia

[kWh/m a]:

Természetes légcsereszám nyáron

(3...9) [1/h]:

Fűtési energiaigény

…………………… [K]: 12,2 [kWh/a]: 22799

Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség Éves nettó fűtési energiaigény Q F

11  6

2

0,5



Világítás korrekció u:

1,0



Nyári túlmelegedés

1,9

[K]

Fűtött térben elhelyezett kondenzációs olaj-, vagy gázüzemű kazán

Hőelosztás:

0,49

HMV éves hőigénye [kWh/m2 a]:

9 

:

0,8 

Szakaszos üzem korrekciója nincs túlmelegedés veszély

Hőfokhíd [hK]: 62766 Fűtési idény hossza [h]: Fajlagos éves nettó fűtési energiaigény q f [kWh/m2 a]:

Hőellátás, -termelés, -tárolás:

3

A / V [m /m ]:

3622

mivel q sz ≤ q e, megfelel !

Központos fűtési rendszer I. a fűtött alapterület 100 %-án, illetve az üzemidő: e Ck = 1,00 AN I. [m2]= Elektr. berendezések teljesítménye P k I.= 92 W 1193

Szabályozás:

V [m3]:

3512 19,1

100 %-ában ( 3512 üzemóra) P FSz I.= 143 W eCk×Ck×q

e v = 2,5 eV×E F

19,30

0,68

70/55°C vízfűtés, szabályozott fordulatú szivattyú, elosztó vezeték a fűtött térben

2,32

1,05

Kétcsöves rsz., elektronikus idő-, és hőmérséklet szabályozóval, optimalizálási funkcióval

0,40

Központos fűtési rendszer II. 2 e Ck = 0 0 AN II. [m ]=

a fűtött alapterület – %-án, illetve az üzemidő: Elektr. berendezések teljesítménye P k II.= –

– %-ában P FSz II.= –

–

eCk×Ck×q

e v = 2,5 eV×E F

Hőellátás, -termelés, -tárolás:

Nincs melegvizes hőtermelő

–

–

Hőelosztás:

–

Nincs melegvizes hálózat

–

Szabályozás:

Nincs melegvizes hálózat

–

Egyedi fűtési rendszer 2 0 AN E. [m ]=

e Ck = 0

Hőellátás, szabályozás:

Nincs egyedi fűtés

a fűtött alapterület

–

%-án,

illetve az üzemidő:

–

%-ában

–

eCk×Ck×q –

A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E F [kWh/m2 a]:

23,8 (35,9%)

Légtechnika (fűtött frisslevegő befúvás) energiaigénye Összes szellőztetett alapterület

Asz [m2]:

A rendszer szabályozási megoldás miatti többlet[Q L %-a]: energia (1°C átlagos túlfűtés ~7%)

– –

(tartalmazza a levegő egész évi ventillációs munkáját, csökkenti az általános légcsere hőigényét))

Üzemelése

nincs légtechnika

Üzemidő a működési napokon [h]: [Q L %-a]: [%]:

A légtechnikai hálózat hővesztesége (1°C átlagos hűlés ~7%) A hőtvisszanyerő átlagos, jellemző hatásfoka (ha nincs, értéke: 0 )

A légtechnikai rendszer átlagos ventillációs, szabályozási és egyéb elektromos segédenergia teljesítménye (kivéve az elektr. fűtkalorifert) e L = 1,00 földgáz A hőtermelő éves, jellemző hatásfoka Hőellátása Az összes rendszer frisslevegő szállítása [m3/h]:

–

– – –

[kW]:

–

[%]: A légtechnika fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E L [kWh/m2 a]:

– 0,0 (0,0%)

………… Hűtési rendszerek energiaigénye (Nincs hűtési rendszer) (A számításra nincs előrás, az épületre egyedileg kell azt elvégezni, a rendelet számtása alapján a hűtési időszak: 8 nap, 192 üzemóra) 2 A hűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye EH [kWh/m a]: A hűtés tervezett évi elektromos fogyasztása 0 [kWh]

0,0 (0,0%)

2.oldal

Használati melegvíz előállítás energiaigénye

……………………

Használati melegvíz rendszer I. a fűtött alapterület e Ck = 1,00 1193 WELEKTR: AN I. [m2]=

100 %-án, A I.×E k = 1312

illetve az üzemidő: A I.×E C = [kWh/a]

100 262

%-ában [kWh/a]

eCk×Ck

e v = 2,5 eV×E HMV

HMV ellátás, -termelés

Kondenzációs kazán

9,90

2,75

HMV elosztás:

Cirkulációval, elosztás a fűtött téren belül

1,19

0,55

HMV tárolás

Indirekt fűtésű tároló a fűtött téren belül

0,50

Használati melegvíz rendszer II. 2 e Ck = 0 0 AN II. [m ]=

a fűtött alapterület WELEKTR:

– %-án, A II.×E k = –

illetve az üzemidő: A II.×E C = [kWh/a]

–

%-ában [kWh/a]

–

eCk×Ck

e v = 2,5 eV×E HMV

HMV ellátás, -termelés

Nincs HMV termelés

–

–

HMV elosztás:

Nincs HMV rendszer

–

–

HMV tárolás

Nincs HMV tároló

–

2 A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kWh/m a]:

14,9 (22,5%)

Világítás energiaigénye Fotovoltaikus elemmel termelt energia Összesített energetikai jellemző számítása

2

A világítás fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E V [kWh/m a]: 2

E PV [kWh/m a]:

27,5 (41,6%)

–

Az épület összesített energetikai jellemző E P megengedett értéke [kWh/m2 a]:

E P számított értéke [kWh/m2 a]:

85,6 (referencia érték)

66,1

(Hőtechnikai számítás a külső fal , ferde tető , pince fölötti födém szerkezetre készült)

KISEBB A MEGENGEDETT MAXIMUMNÁL, ENERGETIKAILAG MEGFELEL !

(Besorolás: ''B'' - követelménynél jobb)

Éves energiafogyasztás (világítással) – földgáz, ill. tüzelőolaj: 144348 MJ, elektromos áram: 2400 kWh

Referencia érték "egyéb" besorolású épülethez

(a rendelet táblázati értékei alapján, és q f=q e=

Fűtési hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán Ck=

1,1

Fűtőrendszer 70/55°C fűtővíz, fordulatszabályozású szivattyúval qfv=

3,1

[–] 2 [kWh/m a] 2

q kv =

0,27

3 [W/m K] )

0,27

2 [kWh/m a]

2 [kWh/m a] 0,33 E F = (q f + q fv + q fh)×C k×e Ck + (E FSz + q kv)×e v

E FSz =

[kWh/m a] 3,3 A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű referencia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt 2 [kWh/m a] HMV hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán Ck= E k= 1,14 [–] 0,1 Szabályozás 2K arányossági sávú termosztatikus szelepekkel qfh=

Van cirkulációs rendszer, az elosztás energia igénye

Q HMV,v =

13

[% ]

E F [kWh/m2 a]:

2 [kWh/m a] 0,22 E HMV = (1+0,01×(QHMV,v+QHMV,t))×qHMV×Ck×eCk+(Ek+EC)×e v

EC=

Q HMV,t = Indirekt fűtésű HMV tároló fajlagos vesztesége 5 [% ] A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű referncia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kWh/m2 a]: A légtechnikai rendszer hőtermelője a fűtésével egyező kazán A fajlagos fűtési- és elektromos igény az eredetivel egyező

Ck=

1,1

2

A hűtés és a világítás fajl. éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye az eredetivel egyező E H [kWh/m a]:

0,0

Az épület összesített energetikai jellemző referencia értéke 3.oldal

12,9

[–] 2 [kWh/m a]

2 [kWh/m a] EL = 0,0 0,0 A légtechnika fajlagos éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye

qL =

45,2

E L [kWh/m2 a]: 2

0,0

E V [kWh/m a]:

27,5

E P [kWh/m2 a]:

85,6

ELEKTROMOS MŰSZAKI LEÍRÁS

VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK A tervezés során figyelembe vett és a kivitelezés során betartandó legfontosabb szabványok: MSZ 1: 2002

Szabványos villamos feszültségek (29.020)

MSZ 1585:2012

Erősáramú üzemi szabályzat (29.020)

MSZ-1600/11:1982

Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára, villamos kezelőterek

MSZ 2364

Épületek villamos berendezésének létesítése

MSZ 4851-1:1988

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata (91.140.50)

MSZ 4851-2:1990

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése (91.140.50)

MSZ 4851-3:1989

Érintésvédelmi

vizsgálati

módszerek.

Védővezetős

érintésvédelmi módok mérési módszerei (91.140.50) MSZ 13207:2000

0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége (29.060.20)

MSZ EN 62305

Villámvédelem szabványsorozat

MSZ EN 12464-1

Belső terek világítástechnikai követelményei

MSZ EN 1838:2000

Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás

MSZ EN 50172:2005

Biztonsági világítási rendszerek

MSZ HD 60364

Kisfeszültségű villamos berendezések

28/2011.(IX/6)

BM rendelet a tűzvédelem és a Polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról

1993 évi XCIII. sz.

törvény a munkavédelemről

47/1979/XI.30/MT

Minisztertanácsi rendelet a munkavédelemről

A fent felsorolt főbb, és ezeken kívül valamennyi idevonatkozó szabványt és előírást a tervezés során figyelembe vettünk, és azokat maradéktalanul be kell tartani. 23

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy a fenti tervdokumentáció, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek az országos és ágazati (szakmai) szabványoknak, műszaki előírásoknak, továbbá az általános érvényű hatósági előírásoknak, rendeleteknek és határozatoknak, azoktól eltérés nem vált szükségessé. A dokumentáció megfelel továbbá a 37/2007. (XII. 13.) BM rendeletnek, a 28/2011(IX.6.) sz. Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak valamint a munkavédelemről kiadott 1993. évi XCIII. törvénynek.

……………………………… Tóth Bertalan Villamosmérnök V-T-Tell 01-4589

24

ELŐZMÉNYEK

A vasútállomás átalakítására a Budapest – Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az állomás felvételi épülete teljes egészében a vasútüzem részlete kerül átadásra, az emeleti lakások és az azokhoz kapcsolódó tárolók mind a pincében , mind a földszinten felszámolásra kerülnek. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként az utasforgalmi feladatokat fogja ellátni , illetve a Máv-os vasútüzemi helyiségek kapnak még benne helyet. A Volán forgalmi helyiségei külön új épületben lesznek elhelyezve. A földszinten lesz kialakítva Utastéri várócsarnok, pénztár, irattár, szociális blokk és egy 04 kV-os főkapcsoló helyiség, míg az emeleten pedig a távközlési szoba, Invitel, gépészeti helyiség, szociális helyiség, teakonyha, felvigyázó iroda, állomásfőnök-, koordinátor-, MOSZ iroda helyiségek. A tetőtérben

a forgalom és MÁV Start öltözői, szociális blokkjai,

pihenőkkel. Az épület utasforgalmi része akadálymentesítésre kerül. Az utas és pénztárcsarnok padlóburkolatába taktilis sáv kerül beépítésre. A kétszárnyú homlokzati ajtó nyitására kívülbelül a mozgássérültek számára elektronikus kapcsolót építünk be. A mozgássérültek részére WC helyiséget alakítunk ki . Külön Üzemi épületben kerül kialakításra az áramellátó helyiség a jelfogó

helyiséggel,

diszponibilis raktárral, gépészeti helyiséggel, klímagépházzal, valamint a kocsi takarítók és vasútőrök részére kialakított szociális blokkal, teakonyhával. Az IMCS épületeihez tartozik még két Volán épület, üzemi-, és parkoló valamint forgalmi épület , valamint egy Vízház, diszponibilis térrel öltözővel és raktárral elképzelve.. ENERGIAELLÁTÁS A létesítmény főelosztóját (EF) a felvételi épület 04 kV-os helyiségben fogjuk elhelyezni. A létesítmény kettős betáplálással kerül kialakításra. Egyik ellátási mód (normál): az állomásépülethez biztosított villamos energia földkábelen érkezik az épület új főelosztó berendezésbe.

25

A főelosztóból (EF) célkábeleken keresztül látjuk el a területi elosztókat, úgymint az épület villamosság (EV), épület-gépészet(EG), biztonsági berendezések elosztója (EB), távközlési szerelvények elosztója (ETK), térvilágítási elosztó (ETV), Váltófűtési Elosztók (VF), stb. Normál esetben az épület főelosztó látja el villamos energiával az épület általános fogyasztóit (általános elosztók, gépészeti berendezések) valamint az állomás biztonsági berendezéseit. Másik ellátási mód (kiemelt): ebben az esetben az állomás biztonsági berendezésihez szükséges energia felső vezetékről biztosított. A felső vezetékről érkező betáplálási kábelt az átkapcsoló automatika bejövő kapcsain fogadjuk. A biztonsági berendezések főelosztójába kerül beépítésre az átkapcsoló automatika, mely a normál hálózat kiesése esetén a biztonsági berendezéseket átkapcsolja a kiemelt felső vezetékről történő betáplálásra. Az épületekben EPH csomópont is létesítünk, melybe bele kötjük a nullavezetőt, az üzemi földelőt, a létesítmény gépészeti fémvezetékeit és a villámvédelem földelő vezetékét. Az üzemi feszültség: 3x400/230V 50Hz. Az érintésvédelem: TN-C-S, földelő hálózattal kiegészítve. MÁV Felvételi épület összesített egyidejű/együttjárási teljesítményigénye (világítás, dugalj hálózat, gépészet és technológia, térvilágítás, váltófűtés figyelembe vételével) az előzetes számítások szerint 300 kW -ra tehető. Pontosításuk a kiviteli továbbtervezés során történik, a technológiai , gépészeti igények ismeretében történik. ELOSZTÓ A létesítmény a főelosztón kívül több alelosztót fog kapni. Alelosztót fogunk elhelyezni az állomás (EF), épületvillamosság (EV), a biztonsági berendezések (EB), a távközlés (ETK), stb. részére.

Az elosztók takart szereléssel lesznek kialakítva, csak a működtető részegységeik érinthetők. Az áramelosztás a felléphető zárlati terhelésnek megfelelő rézsínezéssel készül.

26

Az egyes leágazások biztosítása vezetékvédő kismegszakítókkal történik, a nagyobb fogyasztók ellátása NH biztosítókkal lesz megoldva.

ERŐÁTVITEL Az elektromos gépészeti berendezések részére a gépésztervező által előírt reteszfeltételeknek megfelelő működtetést tervezünk. Az erőátviteli hálózat az egyéb rendszerektől villamosan oly mértékben elkülönítve készül, hogy az indítási áramok a többi villamos berendezés ellátási minőségét nem ronthatják le. VILÁGÍTÁS Az épület minden helyiségébe általános mesterséges világítást tervezünk. A mesterséges világítás megkívánt megvilágítási erőssége – a munkafelületen mérve – legalább a következő lesz: - Technológiai tér (általánosságban)

300lux

- Technológiai tér (munkavégző helyek),

600lux

- Pénztár, iroda

500lux

- Raktár

100lux

A világítási berendezés kialakításánál a világítástechnikai ajánlásokat, a szabványokat, valamint

a

technológiai,

építészeti

igényeket

vesszük

figyelembe.

Mindenhol

energiatakarékos fényforrások elhelyezésével számolunk. A pénztárban (számítógépes munkahelyeken) 4x18W-os dupla parabolatükrös rácsos fénycsöves lámpatesteket helyezünk el. A raktárak, gépészeti területek világítása legalább IP44 védettségű fénycsöves lámpatestekkel történik majd. A külső terek megvilágításánál az építész valamint a peron világítást készítő tervezői igényeket vesszük figyelembe.

27

A vizes helyiségekben 1x24W-os kompakt fénycsöves, IP44 védettségű lámpákat helyezünk el.

TARTALÉKVILÁGÍTÁS Az épületben irányfény világítás létesítése szükséges a menekülési útvonalakon, a hatályos előírásoknak megfelelő kialakítással (jelenleg: MSZ EN 1838, OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16.szakasz és I/7. fejezet 1.1. szakasz). Az irányfény világítás lámpatesteit zöld színű szimbólummal és sorszámozással kell ellátni. A lámpatestek tartalék áramellátást kaptak, s a hálózati feszültség kimaradása után is legalább 1,0 órán át üzemben maradnak, és a menekülő útvonalat legalább 2 lux átlagértékkel megvilágítják. A lámpatestek elhelyezése biztosítja, hogy a menekülő útvonal bármely pontjáról legalább egy irányfény lámpatest látható legyen.

BIZTONSÁGI VILÁGÍTÁS Az engedélyezési tervdokumentációban a biztonsági világítások tervezése során a biztonsági világításra vonatkozó MSZ EN 1838 fénytechnikai szabványt vettük figyelembe. Az általunk tervezett biztonsági világítás a normál világítási rendszer kiesésekor lép működésbe. A biztonsági világítás hálózati energiáját a normál hálózattól független energiaforrás adja. A megfelelő látási viszonyok biztosítása érdekében a biztonsági világítási lámpatestek szerelési magassága a padló síkjától 2m. A lámpatesteket úgy helyezzük el, hogy a menekülő útvonalak egyértelműen ki legyenek világítva, ahol ez nem megoldható, ott a hozzávezetést jelezzük egyértelműen, annak érdekében, hogy a vészkijáratot egyértelműen el lehessen érni. SZERELÉS Mindenhol a helyiség jellegének megfelelő védettségű szerelést, szerelvényezést és elosztó berendezést tervezünk. A technológiai térben (azaz időszakosan nedves és nedves helyiség) legalább IP44 lesz. A lámpatestek általában álmennyezetbe süllyesztett vagy mennyezetre szereltek lesznek.

28

A szerelvények süllyesztett kivitelűek lesznek. A vízszintes kábelterítés kábeltálcában vagy kábelcsatornában történik. Az elosztók leágazó kábeleinek minden esetben rézerű kábeleket alkalmazunk. Az erős- és gyengeáramú rendszerek nyomvonalvezetése között a szabványban előírt távolságot be kell tartani.

ÉRINTÉSVÉDELEM Az érintésvédelem általános módja az 1000 V-nál kisebb feszültségű villamos fogyasztói hálózaton, az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 ill. MSZ HD 60364-4-41:2007 hatálya alá tartozó villamos fogyasztói hálózaton: Nullázás/TN-S rendszer. Érintésvédelmi szempontból betartandók az MSZ HD 60364, valamint az 1/2003 TEB Ig. rendelettel életbe lépett vasúti érintésvédelmi szabályzat. TŰZJELZÉS Az épület létesítése tűzvédelmi szempontból a 28/2011. (IX.6.) ÖTM rendelet előírásain túlmenően külön intézkedéseket nem igényel. Tűzjelző berendezés a tűzvédelmi leírás szerint a kiviteli tervezésnél készül majd. VILLÁMVÉDELEM Az épület villámvédelmi fokozatának a meghatározásához a 28/2011. (IX/6) BM rendelet valamint az MSZ EN 62305 szabvány-sorozat előírásait kell figyelembe venni.

……………………………… Tóth Bertalan Villamosmérnök V-T-Tell 01-4589 29

Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

T Ű Z V É D E L M I

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

M Ű S Z A K I

L E Í R Á S

B U D A P E S T – E S Z T E R G O M V A S Ú T V O N A L R E K O N S T R U K C I Ó I I . Ü T E M E S Z T E R G O M

V A S Ú T Á L L O M Á S O N I N T E R M O D Á L I S C S O M Ó P O N T K I É P Í T É S E

E S Z T E R G O M V A S Ú T Á L L O M Á S F E L V É T E L I Á T A L A K Í T Á S A É S B Ő V Í T É S E E N G E D É L Y E Z É S I

1.

É P Ü L E T

T E R V É H E Z

ELŐZMÉNYEK, ALAPADATOK

A Budapest – Esztergom vasútvonal rekonstrukciójának második ütemében az esztergomi vasúti épületeket átalakítják, bővítik. Átalakítással érintett az állomás pince + földszint + emelet + beépített tetőteres kialakítású felvételi épülete is. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként az utasforgalmi feladatokat fogja ellátni, illetve a MÁV-os vasútüzemi helyiségek kapnak még benne helyet. A felvételi épülethez csatlakozó földszintes épületrész elbontásra kerül, majd az épület megmaradó (pince+földszint+emelet+tetőteres) középső traktusának mindkét oldalán 1-1 földszintes épületrész melléépítésével bővül. A földszinten kerülnek kialakításra az utasforgalmi terek és a WC blokkok. A földszinten a másik oldali épületszárnyban kerülnek elhelyezésre a Forgalmi szolgálat helyiségei. Az első emeleten kapnak helyet a forgalmi szolgálat további helyiségei és a Bizt ber helyiségek. A tetőtérben helyezzük el a a Máv Trakció öltözőit, a kocsitakarítókat, illetve az épület takarítókat. Az épületben új háromkarú monolit vasbeton lépcső épül. Az építési engedélyezési eljárásba a tűzvédelmi szakhatóság bevonása szükséges. Felvételi épület adatai: Összes nettó alapterület: Pince: Földszint: Emelet: Tetőtér: Legfelső használati szint magassága: Tetőgerinc magassága: Funkció: Épület szintszáma: Tűzszakaszok száma: Benntartózkodók száma:

Tűzvédelmi műszaki leírás 1/14

986,18 m2 95,88 m2 362,20 m2 339,40 m2 188,70 m2 + 6,90 m + 11,78 m vasútállomás felvételi- és irodaépület 3 (pince+földszint+emelet+tetőtér, többszintes) 1 70 fő

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

2.

TŰZ- ÉS TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG

Az épületek közötti tűzterjedés megakadályozása, az épületből menekülő személyek biztonságának és a tűzoltói beavatkozás biztosítása céljából az épületek között tűztávolságot kell tartani. Az épülethez tartozó tűztávolságot a pest megyei módszerrel ellenőrizzük. I. 1) 2) 3) 4) 5) 6) II. 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) III. 16)

Építmény magasság Többszintes, h > 8,5 m Szembenálló homlokzatok B, C, vagy D anyagú és burkolatú homlokzat nyílással Tetőszerkezet anyaga Nem A1, A2 fedélszerkezet vagy tetőfödém tartószerkezet, A1, A2 héjazat Homlokzatra nyíló helyiségek funkciója Közösségi rendeltetés helyiségei Szomszédos épület* kialakítása, funkciója Lakó, közösségi rendeltetés Épület befogadóképessége 50 < befogadóképesség ≤ 300 fő Beépített tűzvédelmi berendezés Teljes körű automatikus tűzjelző berendezés Elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokozata III. Tűzveszélyességi osztályba sorolás D Rendeltetés Közösségi Vonulási távolság Hivatásos tűzoltóság székhely közig határon belül Oltóvíz ellátottság (külső, belső) Oltóvízellátás tűzcsapokról, nedves fali tűzcsap nincs Az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája Hivatásos tűzoltóság Tűzterhelés 500 MJ/m2 < Tűzterhelés ≤ 1499 MJ/m2 Tűzjelzés módja Állandó felügyelet vagy diszpécserhez átjelzés (tűzjelzőnél) Jellemző meteorológiai körülmények Pest megyében

1,1 1,1 1 1 1 1 0,8 1 0,9 1 0,9 1 1 1,1 0,9 1

Szorzótényező

Épület típusa Iroda-, igazgatási-, szállásépületek Számtani közép

Végleges értékek

0,78

Minimális 4

Maximális 16 10

7,76

A felvételi épület és a szomszédos épületek között minimum 7,76 m tűztávolságot kell tartani.

Tűzvédelmi műszaki leírás 2/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

3.

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS FELVÉTELI ÉPÜLET TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA „A” [m2]

„B” [m2]

„C” [m2]

„D” [m2]

„E” [m2]

PINCESZINT LÉPCSŐ TÁROLÓ TÁROLÓ TÁROLÓ KÖZLEKEDŐ TÁROLÓ TÁROLÓ KÖZLEKEDŐ TÁROLÓ FSZ. ÖSSZ.

4,87 9,3 10,43 8,15 5,3 11,53 16,6 7,7 22

95,88

FÖLDSZINT FORGALMI RAKTÁR HULL. EL. H. FORDULÓ SZEM. WC WC TEAKONYHA ET. WC SZERVER FORGALMI IRODA TOLATÁSVEZETŐ P. ELLENŐRI H. TEAKONYHA ZUHANYZÓ WC PÉNZTÁR KÖZLEKEDŐ IRATTÁR JEGYVIZSG. LESZÁM. PÉNZTÁR UTAS ÉS PÉNZTÁRCSARNOK LÉPCSŐHÁZ ELŐTÉR PÉNZTÁR ELŐTÉR P. ET. WC M. W C ET. ET. FFI W C NŐI W C TAK. SZER. DISZPONIBILIS TÉR GÁZÓRA H. DISZPONIBILIS TÉR FSZ. ÖSSZ.

11,8 4 3,6 19,8 1,4 1,4 5 1,2 1,2 4 30,4 8,5 7,9 17,6 4 1,4 8 4,9 5,7 5 8 49,6 15,9 7,6 8,2 8 4,7 2,3 5,2 1,2 3,1 6,6 6,4 1,6 41,2 2,1 43,7

362,2

Tűzvédelmi műszaki leírás 3/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

FELVÉTELI ÉPÜLET TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA „A” [m2]

„B” [m2]

„C” [m2]

„D” [m2]

„E” [m2]

EMELET KLÍMA GÉPHÁZ TÁVKÖZLÉSI SZ. INVITEL TEAKONYHA TART. KOODRIDÁNTORI IRODA KÖZLEKEDŐ IRATTÁR ÁLLOMÁSFŐNÖK RAKTÁR LÉPCSŐHÁZ NŐI W C FFI W C KÖZLEKEDŐ MOSZ IRODA JELENTKEZŐ IRODA FELVIGY. IRODA RAKTÁR FŰTÉS KLÍMABERENDEZÉSEK EM. ÖSSZ.

67,2 19,9 12,8 10,8 16,5 12,3 8,5 23,5 7,1 23,2 3,1 7,3 6 14,8 9,6 9,6 12,6 40 34,6

339,4

TETŐTÉR PIHENŐ PIHENŐ PIHENŐ ET. KÖZLEKEDŐ ET. WC ZUHANYZÓ JEGYVIZSG. NŐI ÖLTÖZŐ ZUH. MDÓ WC ÖLTÖZŐ MOZDONYVEZETŐK JEGYVIZSG. FFI ÖLTÖZŐ ZUH. MDÓ WC LÉPCSŐHÁZ TOLATÁSVEZ. ÖLTÖZŐ ZUH. MDÓ WC KÖZLEKEDŐ FORG. NŐI ÖLTÖZŐ ZUHANYZÓ WC FORG. FFI ÖLTÖZŐ ZUHANYZÓ WC TETŐT. ÖSSZ.

12,5 11,9 11,7 1,4 12,2 1,4 1,8 11,3 7,1 3,1 1,6 23 13,4 3,7 1,2 22,1 7,5 3,3 1,5 5,6 10,2 4 1,5 10,2 4 1,5

188,7 „D”

ÖSSZESEN %

986,18

0 0%

0 0%

127,71 13%

581,4 72%

277,07 100%

A felvételi épület „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik. Tűzvédelmi műszaki leírás 4/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

4.

TŰZTERHELÉS SZÁMÍTÁS

A felvételi épület tűzterhelését statisztikai felméréseken alapuló normatív tűzterheléssel, összehasonlítással vesszük figyelembe. A felvételi épületet, mint államigazgatási irodát vesszük figyelembe, tűzterhelése: 600 MJ/m2 5.

ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZATA

5.1.

Az épületek tűzállósági fokozata

Az építmény (épület) tűzállósági fokozata határozza meg a beépített épületszerkezetek tűzállósági paramétereit a tűzveszélyességi osztály, esetenként rendeltetés és szintszám alapján. Az épület tűzveszélyességi osztálya: „D”, mérsékelten tűzveszélyes. Ebből következő tűzállósági fokozata: I-IV. A megfelelő tűzszakaszterületek, a tűzterhelés, a szintszám és a létszámadatok alapján az épületszerkezeteket a III. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell megválasztani. 5.2.

Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei

Az alkalmazott építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása az MSZ EN 13501-1 szabvány szerint történjen! Az épületszerkezetek beépítésekor igazolni kell majd a megfelelő tűzállósági teljesítmény értékeket! Az épületszerkezetek tűzállósági paramétereinek vizsgálata során csak az újonnan készülő szerkezetek megfelelőségét vizsgáljuk. A meglévő, megmaradó szerkezetek a létesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelően lettek kialakítva. Az épületben alkalmazott új épületszerkezetek tűzvédelmi követelményei A

3

KÖVETELMÉNYEK III. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT ESETÉN Szerkezet csoport

2

Épület szintszáma

2-3

Szerkezet megnevezése

Tűzvédelmi osztály, tűzállósági határérték (perc)

Alkalmazott szerkezetek tűzvédelmi osztálya, tűzállósági határértéke

B RE 45

A1 REI-M 240

Meglév ő szerk., megfelel

B REI 45

A1 REI-M 240 A1 REI-M 240

Megfelel Meglév ő szerk., megfelel

Teherhordó szerkezetek

Külső teherhordó falak

5

Belső teherhordó falak

6

17

18 19 20 21

Meglév ő 30-50 cm v astag tégla falazat; 38 cm v astag PTH falazat Meglév ő 30-50 cm v astag tégla falazat; 38 cm v astag PTH falazat

Menekülési útv onalak nem tűzgátló szerkezetei

16

D

B

1

Értékelés

A1 REI-M 240

Megfelel

Nem teherhordó lépcsőház falak

15 cm v astag téglafal

A2 EI 45

A1 EI 60

Megfelel

Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei

10 cm v astag téglafal;

B EI 30

A1 EI 60

Megfelel

Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete Falburkolatok

15 cm v astag v asbeton lépcső

C REI 30

A1 REI 30

Megfelel

Festett, v akolt fal

C-s1, d0

-

Megfelel

Álmennyezetek

Gipszkarton

C-s1, d0

A2-s1, d0

Megfelel

Padlóburkolatok

Greslap

Cfl-s1

A1

Megfelel

Tűzvédelmi műszaki leírás 5/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

A 1

3

KÖVETELMÉNYEK III. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT ESETÉN Szerkezet csoport

2

D

B

Épület szintszáma

Szerkezet megnevezése

Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek

Meglévő téglaboltozatos pincefödém

Alkalmazott szerkezetek tűzvédelmi osztálya, Tűzvédelmi osztűzállósági tály, tűzállósági határértéke határérték (perc) 2-3

Értékelés

B REI 45

A1 REI 60

Meglévő szerk., Megfelel

C REI 30

A1 REI 30

Megfelel

C R 30

A1 R 30

Megfelel

A1 R 30

Megfelel

B R 30

Megfelel

C EI 30

B EI 30

Megfelel

D

D

Megfelel

C EI 15

A1 EI 60

Megfelel

B EI 30

B EI 30

Megfelel

26

Vízszintes teherhordó szerkezetek

25 Emeletközi födémek és 18 cm vastag monolit tetőfödémek tartószerkezetei vasbeton födém (60 kg/m2 felülettömeg fölött) Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei (főtartók, fióktartók) és merevítő szerkezetei

Monolit vasbeton nyílásáthidalások; Rendszerazonos nyílásáthidalások

Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2 felülettömegig) 1

Fa fedélszerkezet 1 rtg RF15 tűzgátló gipszkartonnal védve Cserépfedés + szarufa + ásványgyapot hőszigetelés + 1 rtg RF15 tűzgátló gipszkarton

30

Fedélszerkezetek

Fa fedélszerkezet

34

Válaszfalak

10 cm vastag téglafal;

27

28

Gépészeti aknák falszerkezete n.a. (amennyiben létesül) 35 Falburkolatok

Kerámia; Gipszkarton; Festett, vakolt fal

D-s2, d1

A1 A2-s1, d0 -

Megfelel Megfelel Megfelel

Álmennyezetek, mennyezetburkolatok

Gipszkarton; Festett, vakolt mennyezet

D-s2, d0

A2-s1, d0 -

Megfelel Megfelel

Padlóburkolatok

Márvány agglomerát; Greslap; Laminált parketta; Antisztatikus PVC

Dfl-s2

A1 A1 Cfl.s1 Cfl.s1

Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel

37

38

Szakipari szerkezetek

36

Álpadlók (padlóburkolat nélkül)

Minősített álpadló

D REI 15

D REI 15

Megfelel

Padlástérben: ásványgyapot hőszigetelés

D-s1, d0

A1

Megfelel

40

Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelések, burkolat nélkül 3

Ásványgyapot

D-s1, d0

A1

Megfelel

41

Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelések, burkolattal 3

43

Gépészeti aknák nyílászárói

n.a. (amennyiben létesül)

B E 15

B EI 15

Megfelel

39

Tűzvédelmi műszaki leírás 6/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

(1) Ahol tűzgátló ajtó alkalmazását írja elő a jogszabály, ott a válaszfalak tűzállósági teljesítmény értéke nem lehet kisebb az ajtó tűzállóságánál. Így általános helyen, amennyiben a helyiség ajtaját D EI 30-as ajtóval kell lezárni a helyiség falának tűzállósági teljesítménye legalább C EI 30 legyen! (2) A helyszínen készült szerkezetek (pl. beton) követelmények szerinti tűzállóságát EC szerinti méretezéssel biztosítják. (3) A fa tetőszerkezet tűzállóságát biztosító tűzgátló gipszkarton burkolatot a használati tér felől nem törtheti meg semmi. A felvételi épület épületszerkezetei a III. tűzállósági fokozat követelményeinek megfelelnek. 6.

TŰZ- ÉS TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG

A felvételi épület elhelyezkedése, tűz- és telepítési távolsága a belső átalakítással nem változik megfelelt a létesítéskori jogszabályoknak, így továbbra is megfelelő meglévő adottság. 7. 7.1.

TŰZOLTÁSI FELTÉTELEK Az épület megközelíthetősége

Az épületek a velük határos közút felől szilárd burkolatú úton megközelíthetőek. A tűzoltó gépjárművek felvonulását más külső körülmény nem befolyásolja, az épületek gyalogosan körbejárhatóak. 7.2.

Oltóvíz ellátás

Az épület oltásához figyelembe vehető tűzcsapnak megközelítési úton mérve 100 m-es körzetben kell lennie. Amennyiben nem található tűzcsap, vagy ezek kapacitása nem lenne elegendő kiegészítő tűzívíztározót kell kiépíteni. Tervezetten az oltóvíz ellátás föld feletti tűzcsapokról biztosított. Az oltóvízellátás elégséges voltát a használatbavételkor a vízművek elvi nyilatkozatával és egyidejű vízhozammérés alapján kell bizonyítani! Az oltóvízellátás föld feletti tűzcsapokról tervezett. Az adott épületek oltásához szükséges oltóvíz mennyiségét a tűzterhelés és a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján kell meghatározni: 1500 l/perc 90 percen keresztül. Az épületek oltásához szükséges tűzcsapnak 100 m-en belül kell lennie és a számításba jöhető legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kifolyási keresztmetszetnél „D” tűzveszélyességi osztály esetén 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A tűzoltási vízszerzési helyek 1,5 m-es körzetén belül gépjárműparkolót kialakítani nem szabad, ezt helyi jelzéssel (felfestéssel) jelölni is kell! 7.3.

Belső fali tűzcsap

Az épületekben belső fali tűzcsap hálózat eddig sem működött, mivel az alapterület az átalakítást követően sem haladja meg az 1000 m 2-t, így az épületben belső fali tűzcsaphálózat kialakítása továbbra sem szükséges. 7.4.

Kézi tűzoltókészülékek

Az épületben szintenként és 600 m 2-ként legalább 1-1 db 6 kg-os ABC porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni és készenlétben tartani!

Tűzvédelmi műszaki leírás 7/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

7.5.

Tűzvédelmi célú berendezések jelölése

A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt (utánvilágító vagy világító) biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó – típus függő – jelzést is. 7.6.

Tűzjelzés

Az OTSZ 7. melléklet 1. táblázat 7. sora alapján és a biztonsági berendezések, emberi élet védelmére, illetve a gyors kiüríthetőség elősegítésére teljes körű automatikus tűzjelző rendszer kiépítése tervezett. 8. 8.1.

TŰZSZAKASZOK, TŰZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK Tűzszakaszok

Az épület helyiségei egy tűzszakaszt képeznek. A 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben (OTSZ) a III.. tűzállósági fokozatú igazgatási és irodaépület (jellemző ügyfélforgalommal) megengedett legnagyobb tűzszakaszmérete 3000 m2 lehet. Az épület tervezett tűzszakasza ennél kisebbek, azaz megfelelő az épület kialakítása egy tűzszakaszként. Homlokzati tűzterjedés A felvételi épület esetében az OTSZ 332. § szerint homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van: (a) a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő nyílásos homlokzati megoldásoknál, (b) a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait kielégítő nyílásos homlokzatokon B–D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerek, valamint légréses A1–D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor, (c) valamint – az A1, A2 tűzvédelmi osztályú szerkezet kivételével – a külső térelhatároló falszerkezettel szemben. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan – (a) [...] 2 vagy 3 szintes épületnél Th ≥ 15 perc A hőszigetelő rendszer a fentieknek megfelelően kerül kialakításra.

Tűzvédelmi műszaki leírás 8/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

Födémáttörések, gépészeti vezetékek beépítése A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló tömítéssel kell ellátni, melynek tűzállósági határértéke azonos legyen a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel. A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűzszakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. 8.2.

Tűzgátló ajtók

Az épületen belül több helyen is tűzgátló ajtókat kell alkalmazni. Azon nyílászáró szerkezeteket, mellyel szemben tűzállósági határérték, vagy füstzáró képességet támaszt a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény, azt önműködő csukó szerkezettel kell kialakítani. Amennyiben a nyílászáró szerkezetek folyamatos nyitva tartása szükséges, akkor a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon gondoskodni kell ezen szerkezetek tűz esetén történő csukásáról. •

Lakó- és közösségi épületekben lévő „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, valamint a pince bejárata legalább D EI 30 minősítésű ajtó legyen ◦

Pinceszinten ▪

◦

◦

Tároló helyiségcsoportok ajtaja

2 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

Földszinten ▪

Irattár ajtaja

1 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

▪

Pincelejáró ajtaja

1 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

Emeleten ▪

Irattár ajtaja

1 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

▪

Raktár ajtaja

1 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

▪

Raktár ajtaja

1 db D EI 30 + önműködő csukószerkezet

A földszinti, „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek szabadba nyíló ajtaját nem alakítjuk ki tűzgátló ajtóként, mert a tűzgátló ajtó alkalmazásának elsődleges célja az épületben a helyiségek közötti tűzterjedés megakadályozása, késleltetése. 9.

KIÜRÍTÉS

Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy világító vagy utánvilágító menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie! A kiürítés céljára figyelembe vett kijáratot megfelelő táblával az ajtó feletti falfelületen 2-2,5 m-es magasságban jelölni kell! Az átalakítással érintett épület kiürítési útvonalain, illetve az utascsarnokban az épület biztonságos elhagyását áramszünet esetén is lehetővé tevő tartalékvilágítást és menekülési útirányjelző rendszert kell létesíteni!

Tűzvédelmi műszaki leírás 9/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

9.1.

Kiürítési számítás

Huzamos tartózkodásra szolgáló épület kiürítésének ideje III. tűzállósági fokozat és „D” tűzveszélyességi osztály esetén az első szakaszban (helyiség, helyiségcsoport kiürítése) 1,5 perc, a második szakaszban (épület, tűzszakasz kiürítése) 6 perc lehet. Az első szakaszban mértékadó helyiség, helyiségcsoport kiürítése az útszakaszok hossza és az ajtó átbocsájtóképessége alapján, a második szakasz - az épület kiürítése - a megtett útszakaszok hossza, a folyosó vagy lépcső legszűkebb keresztmetszete és az ajtó átbocsájtóképessége alapján számítandó. Az épület nem tömegtartózkodású létesítmény, mert nem tartalmaz tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget. Az utascsarnokban egyszerre 300 főnél többen nem tartózkodnak. A MÁV által szolgáltatott forgalmi adatok alapján nem életszerű, hogy a váróteremben 300 főnél többen tartózkodjanak egyszerre. Létszámadatok: •

Felvételi épület Földszint:

max. 60 fő

Emelet:

20 fő

Tetőtérben:

20 fő ALAPADATOK

Épület típus

Huzamos tartózkodás, „C–E” tűo.

Tűzállósági fokozat Egy főre jutó alapterület

III. 25 m2-ig

Épületben benntartózkodók száma Kiürítés első szakaszának megengedett ideje Kiürítés második szakaszának megengedett ideje Vízszintes haladási sebesség Lépcsőn lefelé haladási sebesség Lépcsőn felfelé haladási sebesség

100 1,5 6 30 20 15

fő min min m/min m/min m/min

Kijáratok átbocsájtóképessége

41,7

fő · m-1 · min-1

.

Ezen felül figyelembe vettük még az OTSZ rendelkezései közül: •

6.§ (20).: „Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll”

•

6.§ 22.: „Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, kiürítés második szakasza”.

A felvételi épület kiürítés számításánál a földszinten a mértékadó utascsarnok helyiség kiürítés. Az utascsarnokban egyszerre 60 fő jelenlétével számolunk, akik a szabadba nyíló ajtón át tudják elhagyni az épületet. Az utascsarnok kiürítését a kiürítés első szakaszában számoljuk.

Tűzvédelmi műszaki leírás 10/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI UTASCSARNOK 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) 60 Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma fő Ajtók átbocsájtó képesség alapján (t1b)

Útvonalak hossza alapján (t1a) Útv onal 1.

8

Összesen

8 Eredmény (t1a )

0,27

Eredmény (t1b)

Megfelel

Ajtó 1. Ajtó 2. Összesen

1,1 1,1 2,2

0,65

Megfelel

Az utascsarnok a kiürítés első szakaszának szintidején belül biztonsággal kiüríthető a szabadba. A bejárattól legtávolabb eső tetőtéri pihenő helyiség(csoport) kiürítését is ellenőrizzük A tetőtéri pihenőben lévő személyek (10 fő) a közlekedőn keresztül a hő- és füstelvezetéssel kialakított lépcsőházba menekülhetnek. A lépcsőházból a földszinti szabadba nyíló ajtón át lehet kijutni. TETŐTÉRI PIHENŐ 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) 10 Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma fő Ajtók átbocsájtó képesség alapján (t1b)

Útvonalak hossza alapján (t1a) Útv onal 1. Összesen

8 8 Eredmény (t1a)

0,27

Eredmény (t1b)

Megfelel

2. ÉPÜLET, TŰZSZAKASZ KIÜRÍTÉSE (MENEKÜLÉSI ÚTVONAL) Útvonalak hossza alapján (t2a), <6 perc Kiürítés első szakaszának mértékadó ideje (t 1ma) 0,27

Ajtó 1. Összesen

0,9 0,9

0,27

Megfelel

min

Útv onalak hossza alapján (t 2a) Útv onal 1. Útv onal 2. Összesen

13 3 16

Lépcsőn LE 1.

20,7

Összesen

20,7 Eredmény (t2a)

1,84

Megfelel

Lépcső vagy legszűkebb keresztmetszet átbocsájtó képessége alapján (t2b), <6 perc A lépcső v agy legszűkebb keresztmetszet táv olsága a legközelebbi helyiséghez 4 40

fő

Lépcsőkar(ok) v agy legszűkebb keresztmetszet szélessége (x 2)

1,1

m

Lépcső eléréséhez szükséges (ty1) idő Útv onal 1. Összesen

m

Eltáv olítandó személyek száma (N2) 0,13

Idő a lépcső átbocsájtóképessége alapján

0,87

Lépcsőtől v agy legszűkebb keresztmetszettől a kijáratig tartó útv onalak és haladási sebességek 3 Lépcsőn LE 1. 10,8 Idő a kijáratokig 3 Összesen 10,8 Eredmény (t2b)

1,65

Megfelel

Szabadba vezető ajtó(k) átbocsájtó képessége alapján (t2c), <6 perc Szabadba v ezető ajtó táv olsága a legközelebbi helyiséghez A kijárato(ko)n eltáv olítandó személyek száma (N 3) Kijárati ajtó(k össz.) szélessége (x 23) Kijárat eléréséhez szükséges (ty2) idő

0

0,64

0

m

100

fő

9,8

m

Kijárati ajtó átbocsájtó képessége alapján Eredmény (t2c)

0,24

0,24

Megfelel

Az épület tetőtéri pihenő helyiségei a kiürítésre rendelkezésre álló időn belül a szabadba kiüríthetőek.

Tűzvédelmi műszaki leírás 11/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

A nagyobb biztonság érdekében a pinceszint kiüríthetőségét is ellenőrizzük annak ellenére, hogy ezen a szinten huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nem létesül. A pinceszinti tárolókban összesen 5 fő (ideiglenes) jelenlétével számolunk. A tárolók helyiségekben lévő személyek a lépcső felé, majd a földszint irányába menekülhetnek. A földszintről induló lépcsőházba jutva a szabadba nyíló ajtón át hagyhatják el az épületet a menekülő személyek. PINCESZINTI TÁROLÓK 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) 5 Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma fő Ajtók átbocsájtó képesség alapján (t1b)

Útvonalak hossza alapján (t1a) Útv onal 1.

15

Lépcsőn FEL 1.

8,1

Összesen

15

Összesen

8,1

Eredmény (t1a)

1,04

Megfelel

Eredmény (t1b)

Ajtó 1. Ajtó 2. Összesen

0,7 0 0,7

0,17

Megfelel

A pinceszinti helyiségek nagy biztonsággal kiüríthetőek a szabadba! 10. ÉPÜLETGÉPÉSZET 10.1. Általános épületgépészet Az épület fűtését, hűtését, valamint a használati melegvíz előállítását a mai kor igényeinek megfelelő energiatakarékos hővisszanyerős VRF hőszivattyús rendszerrel tervezik. A hővisszanyerős VRV rendszer lehetővé teszi az évszakoknak megfelelő igény szerinti hűtését, fűtését. A fűtés, hűtés és a HMV ellátására tervezett három csöves, hővisszanyerős, léghűtéses VRF III inverter típusa: LG MultiV III. A hővisszanyerő rendszer névleges fűtőteljesítménye 110 – 120 kW, névleges hűtőteljesítménye 30 – 35 kW. A hőszivattyús rendszer kültéri egységét a pince szint egy jól szellőző helyiségében alakítják ki úgy, hogy a hőszivattyú előtti és utáni levegő keveredése ne történhessen meg. A legtöbb helyiségnek szabadba nyíló ablaka van, így a természetes szellőztetés megoldott. Az újonnan létrehozott vizesblokkokban, a belső terű helyiségekbe gépi szellőztetést létesítenek, az elszívott levegőt a szabadba vezetik. Az épületek zárt vagy vizes helyiségeit egyedi gépi szellőztetéssel látják el. Az épületekben tűzvédelmi szempontból más jelentős gépészeti berendezés nem található. 10.2. Hő- és füstelvezetés Az épületben a lépcsőház (a menekülési útvonalak) hő- és füstelvezetéséről gondoskodni kell. •

A lépcsőházak hő- és füstelvezetése: ◦

Az OTSZ alapján az alapterület 5%, minimum 1 m 2 nyílásfelület (vagy 1 m 2 / 7200 m3/h géppel) elszívás és frisslevegő utánpótlás

◦

A hő- és füstelvezetés a homlokzat nyílászárók segítségével tervezett.

◦

Lépcsőház legnagyobb alapterülete: 23,20 m2 (az I. emeleten) (a) Aw = 23,20 × 0,05 = 1,16 m2 (a) A hő- és füstelvezetés az I. és II. emeleten lévő ablakok motoros megnyitásával történik. Ag el terv. × cv= (1,20 × 1,70 + 0,70 × 0,40) × 0,65 = 1,50 m2 >Aw, tehát megfelel (a) A frisslevegő utánpótlása a földszinti dupla szárnyú ajtó (2,16 m 2) segítségével történik. Ag fu tervezett × cv = 2,16 × 0,7 = 1,51 m2 > Aw, tehát megfelel

Tűzvédelmi műszaki leírás 12/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

11. VILLAMOS BERENDEZÉSEK A villamos berendezések az MSZ EN 12464, MSZ EN 447, MSZ EN 1585, MSZ EN 1838 és az MSZ EN 2364 előírásai, az egyéb vonatkozó jogszabályok és az OTSZ vonatkozó előírásai szerint kerülnek kiépítésre. Az épület fontos fogyasztói külön-külön és egyszerre is elválaszthatók. Az épület áramtalanítására tűzvédelmi főkapcsolót létesítenek. Az épületekben, mint közösségi épületben a kiürítés elősegítésére a menekülési útvonalakon és a váróteremben az MSZ EN 1838 szerinti biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölésével]. 12. VILLÁMVÉDELEM Az épületek kialakításakor norma szerinti villámvédelmet biztosítanak. Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, (a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 –5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4; (b) ha az OTSZ 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak; (c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül, ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4; Miután az állomás épületei és biztonsági berendezései közszolgálati feladatot látnak el, ennek megfelelően kell a villámvédelmi kockázatot meghatározni és szükség szerint villámvédelmi berendezést létesíteni, amely feleljen meg az MSZ-EN 62305 szabványnak! 13. RAJZI MUNKARÉSZEK A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató rajzi munkarészeket (helyszínrajz, alaprajz(ok), homlokzati rajz(ok), metszetrajz(ok)) az építészeti tervdokumentáció tartalmazza.

Tűzvédelmi műszaki leírás 13/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu

TT-EPENG-20140410-FELVETELI

14. TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott, Decsi György építész tűzvédelmi szakértő kijelentem, hogy a BUDAPEST – ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓ II. ÜTEMESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS FELVÉTELI ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE (Esztergom vasútállomás) építési engedélyezési tervdokumentációjához készített tűzvédelmi műszaki leírás elkészítésénél a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, műszaki feltételek előírásait betartottam, azoktól eltérni nem kellett. A tűzvédelmi műszaki leírást az építészeti és beruházói adatszolgáltatás alapján készítettem el. Budapest, 2014. 04. 23.

___________________________ vezető tervező Decsi György tűzvédelmi mérnök, villamosmérnök építész tűzvédelmi szakértő: I–155/2013 MMK: TUÉ, TUJ, TUO, V-T 01-11689

___________________________ tervező Garami Tamás tűzvédelmi mérnök

Fireeng Kft., 1144 Budapest, Tihany u. 18. www.tuzvedelmiszakerto.hu, [email protected] +36-20-452-9002

Tűzvédelmi műszaki leírás 14/14

Esztergom állomás felvételi épület www.tuzvedelmiszakerto.hu