04 Budapest, 2014 április

Uvaterv Zrt Tsz: 52072/04 Budapest, 2014 április

Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése 2.feladat Esztergom vasútállomáson intermodális csomópont kiépítése Esztergom vasútállomás J105 Vízház Engedélyezési terv

Tartalomjegyzék Műszaki leírás

ns001

- Építészet - Tartószerkezeti ml. - Épületgépészet - Elektromos tervezés - Tűzjelzés Tűzvédelmi műszaki leírás Építészeti tervek Helyszínrajz

1:500

nr001

Vízház tervei meglévő állapoz

1:100

nr002

Vízház tervei Tervezett állapot

1:100

nr003

1

Műszaki leírás

1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került. A kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, amelynek egy részét közbeszerzési eljárás keretében az UVATERV Zrt. nyerte el. Miután a Megrendelő (NIF Zrt.) elfogadta a Tervező ajánlatát a munka elvégzésére, szerződést kötött vele „A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész , 4 engedélyezési és tenderterv” elkészítésére. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat

Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése

2. feladat

Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése

3. feladat

Piliscsaba-Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei

4. feladat

Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek

Jelen tervdokumentáció Esztergom vasútállomás terveit tartalmazza,

Volán forgalmi épület és a Vízház

amely feladat közvetlen előzményei az alábbiakban foglalhatók

össze:

2

Az intermodális csomópont kialakítására megvalósíthatósági tanulmányterv készült 2013 júliusában. Ezt Esztergom Város Önkormányzatának Tervtanácsa

tárgyalta

elfogadta , és

mgjegyzéseket fűzött hozzá.. Jelen terv a megvalósíthatósági tanulmányterv , a Máv illetve a Volán képviselőivel való előzetes egyeztetés alapján készült. Az épület régészetileg védett területen található illetve ide lett tervezve. Az építési munkák során ennek megfelelő gondossággal kell eljárni.

Építészet Tervezési program A vasútállomás átalakítására a Budapest – Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. A vízház mint vasúti védendő épület megmarad, az épület hasznosítására jelen fázisban javaslunk alternatív hasznosítási funkciót. Vízház Az állomás felvételi épületétől mintegy 75 m-re északra található a Vízház. Földszinti részébe telepítették a vagyonőri szolgálatot,az épület többi részemivel funkcióját elvesztette- jelenleg gyakorlatilag kihasználatlan. Az épületben eredetileg víztartályok voltak az emeleti részen beépítve. Ezek a víztartályok jelenleg is megvannak, de mivel az emeletre vezető lépcső leszakadt, az emeleti rész felmérése jelenleg nem megoldható. Épületszerkezetek Meglévő állapot Alapozás feltáratlan. Felmenő szerkezet 75 cm vtg. nm tömör téglafal. Födém , fedélszék feltáratlan. Nyílászáró szerkezetek eredendően fa ajtók és ablakok. Tervezett állapot A vízházban több alternatívát lehetővé tevő megoldásként csekély személyzettel működő 3

Minimális raktározási igénnyel működő bérbeadható diszponibilis teret alakítottunk ki, a földszinten a személyzet részére szociális blokkal. Épületszerkezetek Az épület külső kialakítását tekintve megőrzi eredeti képét, jellegét. A meglévő födém és víztartály lebontása után az épület új monnolit vb. közbenső födémet, az emeleten közbenső tartófalat kap. Új monolit vb. lépcső készül. Falburkolatok Homlokzatburkolat vakolat törtfehér színben. Fabetétes nyílászárók zöld színben. Belső falburkolat vakolat diszperziós festékkel festve, vizes helyiségekben csempeburkolat 2,10 m-i. Padlóburkolat gress lapburkolat. Nyílászáró szerkezetek Külső ajtó gerébtokos fa ajtó zöld színben, ablakok fa ablakok kétrétegű hőszigetelő üvegezéssel zöld színben. Belső ajtók fa ajtók fém tokkal.

Általános adatok: Meglévő állapot Beépített alapterület: 76,3 m2 Bruttó szintterület:

152,6 m2

Belmagasság:földszint 4,17 m Építménymagasság: 10,1 m Földszinti pv.

112,35 mBf

Tervezett kialakítás Beépített alapterület: 76,3 m2 Bruttó szintterület:

104,3 m2

Belmagasság:földszint 4,17 m, emelet változó Építménymagasság: 10,1 m Földszinti pv.

112,35 mBf

4

Szerkezettervezés Bejárás A vízház 6,36 m x 12,0 m befoglaló méretű meglévő épület. Az alsó szinten ~60 cm vastag tömör téglafalazattal indul, és a felső kétharmad részben ~40 cm vastagságura keskenyedik. Az alsó egyharmadban közbenső ~60 cm vastag keresztmerevítő fal is van. Az emeleti külső falazat felső szakasza bástyaszerűen van kialakítva. Rövid téglafal szakaszokat faburkolatú panelek váltogatják. A falak a tető alatt összekötő horgonyzó elemekkel vannak ellátva. Az épületet nyeregtető zárja le. Az épület magassága ~12,0 méter. 4 méter magasságban falhoz szerelt acélkeretre ültették a víztartályt. Tervezett épületszerkezetek Az acélszerkezet és a tartályt eltávolítandó. Ezen a szinten 18cm vastag monolit vasbeton lemez épül, amelynek a zsaluzási síkja 4,17 méteren lesz. A födém fölött 30cm közbenső téglafal építendő a külső falak felső síkjáig. A falban kialakított ajtónyílás monolit vasbeton áthidalóval váltandó ki. Az új közbenső falban méterenként acél horgonyzó elemeket szükséges elhelyezni és a rá merőleges határoló falakba bekötni. A falak tetején a tető eltávolítandó, és körbemenő 25 cm x25 cm vasbeton koszorú építendő, amely a belső merevítő falat is lezárja. A belső falsíkhoz igazított 25 cm koszorú lehetővé teszi, hogy a vízház homlokzati megjelenésében hasonló legyen a korábbihoz. A koszorúra ezt követően visszaépíthető a nyeregtető. A lépcső helyére új vasbeton lépcsőszerkezet kerül.

Alapozás Az épületen sem kívül, sem belül süllyedésből származó elváltozások nem tapasztalhatóak, ebből következően az alapozás megfelelő. A kiviteli tervezés fázisában talajmechanikai szakvélemény, és alapfeltárások készítése szükséges, a meglévő alapozás megfelelőség ellenőrzésére.

5

Anyagminőségek Betonminőség födémek koszorúk

C20/25-XC1 - MSZ 4798-1:2004

Betonacél:

B500B (B 60.50)

Szerkezeti acél:

S235 JR - MSZ EN 10025-1:2005

Betontakarás födémnél, koszorúnál:

2,5 cm

6

ÉPÜLETGÉPÉSZET

1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK 2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás 2.2. Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz elvezetés 3. GÁZELLÁTÁS, ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS 4. HŐ- ÉS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés 5.2. hő- és füstelvezetés 6. BERENDEZÉSEK, ANYAGOK 7. TŰZVÉDELEM 8. MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MELLÉKLETEK: hő- és hűtőenergia ellátás, elvi séma

7

1.

ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK

A Budapest – Esztergom vasútvonal-szakasz rekonstrukciója során a vízház új, funkciót kap: üzlet. Az épület földszintjén öltöző és vizesblokk, ill. a pénztár, az emeleten a kiállító tér kap helyet. A meglévő épület alápincézetlen, emeletes, nyeregtetős. A felújítás során az épülethatároló szerkezetek érvényes előírás szerinti hőátbocsátási tényezői biztosításra kerülnek. Létszám adatok: Eladó személyzet: 2 fő Meglévő közművek: A közelben lévő használati víz közmű vezetékről megoldható az épület használati vízellátása. A meglévő külső csatorna-hálózat elválasztott rendszerű, erre csatlakozhat az épület szennyvize, ill. a tető által összegyűjtött csapadékvíz. Gázenergia: A meglévő kisnyomású gázelosztó vezeték a közelben húzódik, de az épületbe (műemlék jellegénél fogva) nem vezetjük be a gázt. A fűtést gázenergia felhasználása nélkül tervezzük megoldani. A légtechnikai igényszint az alábbiak szerint került meghatározásra: Az emeleti, nehezen elérhető ablakok nyitásának elkerülésére a földszinti és emeleti egybefüggő légtérben komfort szellőztetést irányoztunk elő. A vizesblokkban elszívásos gépi szellőztetés készül. Az épület vízigényére, szenny- ill. csapadékvíz mennyiségének befogadására vonatkozóan beadásra került az elvi engedély kérelem a közművek felé: Észak Dunántúli Vízművek, Esztergom –Dorogi Vízmű, Dorog 2.

BELSŐ VÍZELLÁTÁS - CSATORNÁZÁS

2.1. Vízellátás Használati vízigény: Az épület várható napi átlagos használati vízfogyasztása: Eladó (F= 80 l/fő, nap): Takarítás: (1 l/m2/ nap), 150 m2

V = 0,31 m3/nap 2 fő, 1 műszak 0,16 m3/nap 0,15 m3/nap 0,31 m3/nap

Oltóvíz igény: Az épület külső oltóvíz igénye: 600 l/perc, amely biztosítható az épület 100 m-es körzetében telepített DN100 méretű tűzcsapról. Az épület alapterülete nem indokolja belső oltóvíz hálózat létesítését (OTSZ). Tervezett vizes berendezések:    

Mosdó berendezés H+M csapteleppel 1 db WC berendezés (konzolos), süllyesztett vízöblítő tartállyal, egyöblítésű előlappal 1 db Zuhanyozó berendezés (termosztatikus zuhany csapteleppel) 1 db Mosogató berendezés, 1 med. csepptálcával rm. acél anyagból 1 db H+M csapteleppel 1 db

8

 Falikút berendezés hideg-melegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel  Falikút berendezés hidegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel

1 db 1 db

A berendezések egyidejű vízfogyasztása alapján a belső vízhálózat mértékadó másodpercenkénti terhelése (MSZ 04-132/1991): Vhmax = 0,66 l/s. Használati melegvíz ellátás A tervezett vizes berendezésekhez (mosdó, zuhanyozó, mosogató, a takarításhoz használatos falikút) használati melegvizet biztosítunk. A használati melegvizet központilag, a gépészeti helyiségben elhelyezett, 200 l-es HMV táróban állítjuk elő és tároljuk. A tárolót 45/40 oC hőmérsékletű melegvizes csőregiszter, és kiegészítő fűtésként elektromos fűtőpatron fűti. A fűtési melegvizet VRF rendszerű, háromcsöves levegő-levegő hőszivattyú (LG Therma-V típ.) állítja elő a hozzá kapcsolódó hidraulikai egységgel (Hidrokit). A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű fűtési melegvizet termel (45/40 oC), ezért a HMV tároló fűtéséhez kiegészítő elektromos fűtőpatron szükséges. Belső vízhálózatok kialakítása A víz közmű vezetékről az épület részére 1 db DN 20 PE vízbekötés szükséges. A vízmérés épületen kívül, új vízmérő aknában telepített vízmérővel történik. A vízbekötést a vizesblokk területén kell elkészíteni.

Épületen belül a vízvezetékek falhoronyban haladnak. 2.2. Szennyvíz-elvezetés A felvételi épületben keletkező szennyvíz mennyisége: Napi átlag: A mértékadó terhelés (MSZ 04-134-1991):

Vd = 0,31 m3/ nap. Qszmax = 1,46 l/s.

Az utcai csatornahálózat elválasztott rendszerű. A szennyvíz kitörés az utcai elválasztott rendszerű, szennyvíz közműhálózathoz csatlakozik. Az épületen belüli szennyvíz vezeték részben falhoronyban, részben a földszinti padlóban halad. A zuhanyozóban, a takarítószer tárolóban és a gépészeti helyiségben padlóösszefolyó, a falikutaknál tömlővéges légbeszívós kifolyószelepek kerülnek beépítésre. 2.3. Csapadékvíz elvezetés A tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Qcsmax = 1,85 l/s. Az új csapadékvíz ejtő vezetékek az épület vasút felőli oldalán húzódó elválasztott rendszerű csapadék közműcsatornához csatlakoznak.

9

3.

BELSŐ GÁZELLÁTÁS

Az épület fűtését, hűtését és használati melegvíz termelését gázenergia felhasználása nélkül, környezetkímélő megoldással, VRF rendszerű hőszivattyúval biztosítjuk. 4. HŐELLÁTÁS – HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS A helyiségek téli belső hőmérséklete és az épület transzmissziós hővesztesége az MSZ 04 140-2/1991 sz. szabvány szerint került meghatározásra. Téli külső légállapot: Nyári külső légállapot:

tkülső= -15 °C (90%-os relatív páratartalom) tkülső= +32 °C (40%-os relatív páratartalom)

Az üzlethelyiségek belső légállapota

télen: ti = 20 °C; φ = 40% nyáron: ti = 26 °C; φ = 40%

Az épület téli hővesztesége: Légtechnikai rendszer hőigénye: Összesen:

10 kW 25 kW 35 kW

A használati melegvíz termelés hőigénye: 10 kW A hűtött helyiségek nyári hőterhelése:

10 kW

A létesítmény fűtő- és hűtőenergia igényét VRV rendszerű levegő-levegő hőszivattyú biztosítja, melynek kültéri egysége az épület melletti zöldterületen kerül telepítésre. A kültéri egységet a beltéri egységekkel hűtőközeget szállító rézcső alapvezeték-hálózat köti össze, amely párazáró szigeteléssel szerelendő. Az alapvezeték az épületig a földben, betoncsatornában halad. A beltéri egységek az alábbiak: A gépészeti helyiségben hidraulikai blokk (Hidrokit) kerül elhelyezésre a háromcsöves hűtőközeg alapvezetékről ellátva. A Hidrokit 45/40 oC, alacsony hőmérsékletű fűtési melegvizet termel, mely (kiegészítő fűtőpatronnal) a használati melegvíz tárolót fűti, valamint ellátja a vizesblokkok és alárendelt helyiségek radiátoros fűtését. Az alacsony hőmérséklet miatt a fűtőtestek felületét megnöveljük. A hőközponti osztó és szivattyú blokk, valamint a használati melegvíz tároló a gépészeti helyiségben kerül elhelyezésre. A földszinti és emeleti üzlettérben légfűtés, ill. léghűtés készül, melyet - a beltéri levegő és szabadból vett friss levegő keverésével - légkezelő berendezés biztosít.. A légkezelőben lévő, közvetlen elpárologtatós rendszerű hőcserélő a hőszivattyú által működtetett expanziós szelep révén télen fűti, nyáron hűti a befújt szellőzőlevegőt. A hőszivattyú tervezett fűtő/hűtőteljesítménye: 2x 22 kW. A radiátorokhoz a földszinti padlóban halad a fűtési vezeték. A radiátorok bekötését a falból való kiállással tervezzük. A gépészeti térben a vezetékek, osztók, gyűjtők szerelvények folyamatos műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés Az épület friss levegős szellőztetésére az alábbi fajlagos légmennyiségek kerülnek alkalmazásra: Üzletterek:

óránként 3 szoros légcsere

10

Raktár: Takszer.: Öltöző: WC helyiség Zuhanyozó

50 m3/h 50 m3/h óránként 8 szoros légcsere 75 m3/h. 100 m3/h.

A földszinti és emeleti üzlettér frisslevegős szellőztetése egyben télen légfűtés, nyáron léghűtés. A tervezett szellőztetés kiegyenlített rendszerű. A friss levegőt a tető fölül vesszük, az elhasznált levegő a tető fölé kerül kivezetésre –a rövidrezárás elkerülésével. A komfort szellőztetést ellátó építőelemes légkezelő berendezés kereszt-ellenáramú hővisszanyerő elemet tartalmaz a kifújt levegő hőjének 30-40 %-os hasznosítására. A légkezelőben a friss levegő előkezelése több fokozatú légszűrés (G4, F5, F7), télen fűtés, nyáron hűtés. A közvetlen elpárologtatós rendszerű hőcserélőt expanziós szelepkészlet felhasználásával a hőszivattyú télen fűti, nyáron hűti. A helyiséglevegő visszakeverés lehetséges. A befúvó és elszívó ventilátorok frekvenciaváltós fordulatszám szabályozással rendelkeznek, ezáltal biztosítható a szellőzőlevegő mennyiség szükségszerű szabályozása. A vizesblokkokban elszívásos szellőztetés valósul meg: a kezelt friss levegő befúvása az öltözőbe, az elszívás a WC és zuhanyozó fölött történik. Az öltözőből az ajtó alján beépített légrácson keresztül jut be a levegő. Két központi szellőztető rendszert irányoztunk elő, külön az üzlettér légfűtésére/léghűtésére, és külön a vizesblokkok frisslevegős szellőztetésére: SZ1 SZ2

Üzlettér légfűtő/léghűtő rendszere: Vizesblokkok szellőztető rendszere:

Vszell= 1500 m3/h Vszell= 175 m3/h

A légkezelő berendezés és a ventilátorok a gépészeti térben, ill. a vizesblokk álmennyezetében kerülnekn elhelyezésre. A vizesblokkba a friss levegő befúvását frisslevegő box (Helios) végzi, mely az elszívó ventilátorral elektromosan reteszelve üzemel.

A vizesblokkokban a szellőztetés a villany felkapcsolásával, vagy az ajtó nyitására automatikusan lép működésbe, és késleltetéssel áll le. A kültér felé, ill. a helyiségek felé beépített légcsatornákba hangcsillapítók kerülnek beépítésre.

A befúvó- és elszívóelemek SCHAKO típ. sorbefúvók, a vizesblokkokban légszelepek. 5.2. Hő- és füstelvezetés Az épületben hő- és füstelvezető rendszer nem készül. 6. TERVEZETT ANYAGOK, BERENDEZÉSEK:

A vizes berendezések és csaptelepek típusának kiválasztásánál a tartós minőséget, az esztétikus megjelenést, biztonságos működtetést, a víz-, és energiatakarékos megoldásokat, valamint a könnyebb tisztántartási lehetőséget kell előtérbe helyezni. Konzolos, hátsó kiömlésű félporcelán WC berendezés készül. A WC berendezések Geberit Duofix szerelőelemmel kerülnek felszerelésre. A vízöblítés elöl beépített nyomólappal történik. A takarításhoz hideg-melegvizes falikutak (tömlővéges, légbeszívós kifolyószelepekkel) kerülnek felszerelésre. A zuhanyozókhoz termosztatikus csaptelepet irányoztunk elő.

11

A használati hideg- és melegvíz, valamint cirkulációs vezetékek alap- és felszálló vezetékeinek anyaga Aquatherm Fusiotherm műanyag cső. Az ivóvíz hálózat csőhéj hőszigetelést kap. A tüzivízhálózat anyaga horganyzott acélcső. A belső csatornahálózat hegesztett, vagy elektrokarmantyús kötésű PE (GEBERIT) csőből készül. Az alkalmazott szifonok és padlóösszefolyók minőségére a HL (Hutter und Lechner) PP típ. az irányadó. A fűtő- és hűtővezetékek anyaga részben acélcső, részben Aquatherm Climatherm-OT műanyag cső. A fűtési vezetékek kőzetgyapot hőszigetelést, a hűtési vezetékek zárt cellás műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak (Armaflex típ.) Az alkalmazott elektronikus fűtési keringető szivattyúk minőségére a WILO, ill. a GRUNDFOS típ. az irányadó. A fűtési és hűtési rendszerbe központi iszap és gázbuborék-leválasztót kell beépíteni (SPIROVENT típ.). A kazánházi szerelvények TOUR  ANDERSSON, ill. ezzel egyenértékű HERZ minőségű elzáró szelepek strangszabályozók, ill. gömbcsapok. A vezetékek szigetelési vastagsága 1” méretig 9 mm, DN50 méretig 13 mm, e felett 19 mm. A légcsatornák anyaga horganyzott acélcső, LINDAB típ., ill. a fan-coiloknál kör km. hangszigetelt Sonodec cső. A légcsatornák szigetelése nem éghető anyaggal készül. A szellőztetés végponti elemek a vizesblokkokban légszelepek, egyéb helyiségekben Schako típ. szabályozóval egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok.

A tervezett építőelemes légkezelő típusa: WOLF, a frisslevegő boksz és elszívó ventilátor típusa Helios. A hőszivattyú típusa: 2 db LG Multi-V-IV háromcsöves VRF rendszerű levegő-levegő hőszivattyú kültéri és beltéri egységekkel (egyik a légkezelőt, másik a hidrokit egységet látja el), vezérlőszekrénnyel, hidrokit hidraulikai egységgel és expanziós szelepkészlettel. A légkezelő, a ventilátorok és a hőszivattyú telepítése rezgéscsillapítók alkalmazásával történik. 7 TŰZVÉDELEM A létesítmény tervei a 28/2011 (IX.6.) BM. sz. rendelettel közzétett, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) és az ezekhez kapcsolódó, általános érvényű követelményeket meghatározó szabványok, stb. előírásainak figyelembevételével készültek. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat külön tűzvédelmi leírás tartalmazza. A tető fölé kivezetett szellőző- és egyéb vezetékeket az épület villámvédelmi hálózatába, a belső vezetékeket az épület EPH hálózatára rá kell kötni. 8 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Az épületgépészeti berendezések tervezése a munkavédelemről szóló 1990. évi XCIII. törvény előírásainak figyelembevételével történt. A berendezések telepítési helye a beszállítás, szerelés, kezelés és karbantartás lehetőségének biztosításával került meghatározásra. A légcsatorna-hálózatot szabadon, szerelőaknákban, ill. az álmennyezetben helyezzük el.

12

A légtechnikai szabályozó elemek az álmennyezetben (kezelőajtóval megközelíthetően, vagy a gépházakban szabadon kerülnek elhelyezésre. A függőleges szerelőaknákban elhelyezett vezetékek utólagos hozzáférhetősége a strangajtók beépítésével lesz biztosítva. A légtechnikai mozgó berendezések véletlen érintésvédelméről gondoskodunk. A központi HMV tárolóban a Legionella fertőzés elkerülésére éjszakai 1 órás időtartalmú felfűtést irányozunk elő. A klímahálózatokba akusztikailag méretezett hangcsillapítók kerülnek beépítésre az előírt zajszintek biztosítására. A beépítésre kerülő zajcsillapító idomoknál a zajcsillapítási elvárások (ΔL): Egyenes idom, L = 1000 mm Könyök idom, K-1000 K

Hz dB dB

63 9 9

125 14 18

250 29 32

500 35 40

1000 47 50

2000 49 48

A fokozott testhangszigetelés érdekében a csővezeték- megfogásoknál hanglágy, gumibetétes csőbilincs kerül alkalmazásra. A keringető szivattyúkat tartalmazó hűtő - fűtő osztó, gyűjtő egységek rögzítése alátámasztásos megfogásokkal, (CDM-ISO-WH, rezgésszigetelő kengyel megfogásokkal) rezgésvédelmi szerkezetek beépítésével történik a zaj épületszerkezeteken át történő terjedésének megakadályozására: Szivattyúk, osztók, egyéb gépészeti berendezésekhez Stabilizáló elemek alátétekhez Gépházi készülékekhez (folyadékhűtő, légkezelő, stb.)

CDM-79 szigetelő lemez CDM-81 CDM-CHL

A fal és födémáttöréseknél a vezeték és az épületszerkezet közé üveggyapot (vagy filc) kerül elhelyezésre a merev érintkezések elkerülésére.

MELLÉKLETEK 1. 2.

Épületenergetikai számítás Hő- és hűtőenergia ellátás elvi séma

Grétsy Éva G-T-Tell 01 1673 vezető tervező

13

ELEKTROMOS MŰSZAKI LEÍRÁS

VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK A tervezés során figyelembe vett és a kivitelezés során betartandó legfontosabb szabványok: MSZ 1: 2002

Szabványos villamos feszültségek (29.020)

MSZ 1585:2012

Erősáramú üzemi szabályzat (29.020)

MSZ-1600/11:1982

Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára, villamos kezelőterek

MSZ 2364

Épületek villamos berendezésének létesítése

MSZ 4851-1:1988

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata (91.140.50)

MSZ 4851-2:1990

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése (91.140.50)

MSZ 4851-3:1989

Érintésvédelmi

vizsgálati

módszerek.

Védővezetős

érintésvédelmi módok mérési módszerei (91.140.50) MSZ 13207:2000

0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége (29.060.20)

MSZ EN 62305

Villámvédelem szabványsorozat

MSZ EN 12464-1

Belső terek világítástechnikai követelményei

MSZ EN 1838:2000

Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás

MSZ EN 50172:2005

Biztonsági világítási rendszerek

MSZ HD 60364

Kisfeszültségű villamos berendezések

28/2011.(IX/6)

BM rendelet a tűzvédelem és a Polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról

1993 évi XCIII. sz.

törvény a munkavédelemről

47/1979/XI.30/MT

Minisztertanácsi rendelet a munkavédelemről

A fent felsorolt főbb, és ezeken kívül valamennyi idevonatkozó szabványt és előírást a tervezés során figyelembe vettünk, és azokat maradéktalanul be kell tartani.

14

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy a fenti tervdokumentáció, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek az országos és ágazati (szakmai) szabványoknak, műszaki előírásoknak, továbbá az általános érvényű hatósági előírásoknak, rendeleteknek és határozatoknak, azoktól eltérés nem vált szükségessé. A dokumentáció megfelel továbbá a 37/2007. (XII. 13.) BM rendeletnek, a 28/2011(IX.6.) sz. Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak valamint a munkavédelemről kiadott 1993. évi XCIII. törvénynek.

……………………………… Tóth Bertalan Villamosmérnök V-T-Tell 01-4589

15

ELŐZMÉNYEK

A vasútállomás átalakítására a Budapest – Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az állomás felvételi épülete teljes egészében a vasútüzem részlete kerül átadásra, az emeleti lakások és az azokhoz kapcsolódó tárolók mind a pincében , mind a földszinten felszámolásra kerülnek. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként az utasforgalmi feladatokat fogja ellátni , illetve a Máv-os vasútüzemi helyiségek kapnak még benne helyet. A Volán forgalmi helyiségei külön új épületben lesznek elhelyezve. A földszinten lesz kialakítva Utastéri várócsarnok, pénztár, irattár, szociális blokk és egy 04 kV-os főkapcsoló helyiség, míg az emeleten pedig a távközlési szoba, Invitel, gépészeti helyiség, szociális helyiség, teakonyha, felvigyázó iroda, állomásfőnök-, koordinátor-, MOSZ iroda helyiségek. A tetőtérben

a forgalom és MÁV Start öltözői, szociális blokkjai,

pihenőkkel. Az épület utasforgalmi része akadálymentesítésre kerül. Az utas és pénztárcsarnok padlóburkolatába taktilis sáv kerül beépítésre. A kétszárnyú homlokzati ajtó nyitására kívülbelül a mozgássérültek számára elektronikus kapcsolót építünk be. A mozgássérültek részére WC helyiséget alakítunk ki . Külön Üzemi épületben kerül kialakításra az áramellátó helyiség a jelfogó

helyiséggel,

diszponibilis raktárral, gépészeti helyiséggel, klímagépházzal, valamint a kocsi takarítók és vasútőrök részére kialakított szociális blokkal, teakonyhával. Az IMCS épületeihez tartozik még két Volán üzemi-, és parkoló épület, valamint, valamint egy Vízház, diszponibilis térrel öltözővel és raktárral elképzelve.. ENERGIAELLÁTÁS A VOLÁN Üzemi-, és Parkoló épület főelosztóját (EF) a kiviteli tervezéskor az építész tervezővel egyeztetett módon a megfelelő helyiségben fogjuk elhelyezni. A létesítmény normál betáplálással kerül kialakításra, ami az épülethez biztosított villamos áramszolgáltatói energia földkábelen érkezik az épület új főelosztó berendezésbe. Így az épület főelosztó látja el villamos energiával az épület általános fogyasztóit (általános elosztók, gépészeti berendezések).

16

Az épületekben EPH csomópont is létesítünk, melybe bele kötjük a nullavezetőt, az üzemi földelőt, a létesítmény gépészeti fémvezetékeit és a villámvédelem földelő vezetékét. Az üzemi feszültség: 3x400/230V 50Hz. Az érintésvédelem: TN-C-S, földelő hálózattal kiegészítve. VÍZHÁZ épület összesített egyidejű/együttjárási teljesítményigénye (világítás, dugalj hálózat, gépészet és technológia, figyelembe vételével) az előzetes számítások szerint 10 kW -ra tehető. Pontosításuk a kiviteli továbbtervezés során történik, a technológiai , gépészeti igények ismeretében történik. ELOSZTÓ A létesítmény a főelosztón kívül több alelosztót fog kapni. Az elosztók takart szereléssel lesznek kialakítva, csak a működtető részegységeik érinthetők. Az áramelosztás a felléphető zárlati terhelésnek megfelelő rézsínezéssel készül. Az egyes leágazások biztosítása vezetékvédő kismegszakítókkal történik, a nagyobb fogyasztók ellátása NH biztosítókkal lesz megoldva. ERŐÁTVITEL Az elektromos gépészeti berendezések részére a gépésztervező által előírt reteszfeltételeknek megfelelő működtetést tervezünk. Az erőátviteli hálózat az egyéb rendszerektől villamosan oly mértékben elkülönítve készül, hogy az indítási áramok a többi villamos berendezés ellátási minőségét nem ronthatják le. VILÁGÍTÁS Az épület minden helyiségébe általános mesterséges világítást tervezünk. A mesterséges világítás megkívánt megvilágítási erőssége – a munkafelületen mérve – legalább a következő lesz: - Technológiai tér (általánosságban)

300lux

- Technológiai tér (munkavégző helyek),

600lux

- iroda

500lux

- Raktár

100lux 17

A világítási berendezés kialakításánál a világítástechnikai ajánlásokat, a szabványokat, valamint

a

technológiai,

építészeti

igényeket

vesszük

figyelembe.

Mindenhol

energiatakarékos fényforrások elhelyezésével számolunk. A számítógépes munkahelyeken 4x18W-os dupla parabolatükrös rácsos fénycsöves lámpatesteket helyezünk el. A raktárak, gépészeti területek világítása legalább IP44 védettségű fénycsöves lámpatestekkel történik majd. A parkoló terek megvilágításánál a gyakorlatban alkalmazott megoldásokat vesszük figyelembe. A vizes helyiségekben 1x24W-os kompakt fénycsöves, IP44 védettségű lámpákat helyezünk el.

TARTALÉKVILÁGÍTÁS Az épületben irányfény világítás létesítése szükséges a menekülési útvonalakon, a hatályos előírásoknak megfelelő kialakítással (jelenleg: MSZ EN 1838, OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16.szakasz és I/7. fejezet 1.1. szakasz). Az irányfény világítás lámpatesteit zöld színű szimbólummal és sorszámozással kell ellátni. A lámpatestek tartalék áramellátást kaptak, s a hálózati feszültség kimaradása után is legalább 1,0 órán át üzemben maradnak, és a menekülő útvonalat legalább 2 lux átlagértékkel megvilágítják. A lámpatestek elhelyezése biztosítja, hogy a menekülő útvonal bármely pontjáról legalább egy irányfény lámpatest látható legyen.

BIZTONSÁGI VILÁGÍTÁS Az engedélyezési tervdokumentációban a biztonsági világítások tervezése során a biztonsági világításra vonatkozó MSZ EN 1838 fénytechnikai szabványt vettük figyelembe. Az általunk tervezett biztonsági világítás a normál világítási rendszer kiesésekor lép működésbe. A biztonsági világítás hálózati energiáját a normál hálózattól független energiaforrás adja. A megfelelő látási viszonyok biztosítása érdekében a biztonsági világítási lámpatestek szerelési magassága a padló síkjától 2m. A lámpatesteket úgy helyezzük el, hogy a menekülő 18

útvonalak egyértelműen ki legyenek világítva, ahol ez nem megoldható, ott a hozzávezetést jelezzük egyértelműen, annak érdekében, hogy a vészkijáratot egyértelműen el lehessen érni. SZERELÉS Mindenhol a helyiség jellegének megfelelő védettségű szerelést, szerelvényezést és elosztó berendezést tervezünk. A technológiai térben (azaz időszakosan nedves és nedves helyiség) legalább IP44 lesz. A lámpatestek általában álmennyezetbe süllyesztett vagy mennyezetre szereltek lesznek. A szerelvények süllyesztett kivitelűek lesznek. A vízszintes kábelterítés kábeltálcában vagy kábelcsatornában történik. Az elosztók leágazó kábeleinek minden esetben rézerű kábeleket alkalmazunk. Az erős- és gyengeáramú rendszerek nyomvonalvezetése között a szabványban előírt távolságot be kell tartani. ÉRINTÉSVÉDELEM Az érintésvédelem általános módja az 1000 V-nál kisebb feszültségű villamos fogyasztói hálózaton, az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 ill. MSZ HD 60364-4-41:2007 hatálya alá tartozó villamos fogyasztói hálózaton: Nullázás/TN-S rendszer. Érintésvédelmi szempontból betartandók az MSZ HD 60364, valamint az 1/2003 TEB Ig. rendelettel életbe lépett vasúti érintésvédelmi szabályzat. TŰZJELZÉS Az épület létesítése tűzvédelmi szempontból a 28/2011. (IX.6.) ÖTM rendelet előírásain túlmenően külön intézkedéseket nem igényel. Tűzjelző berendezés tervezése nem kötelező. VILLÁMVÉDELEM Az épület villámvédelmi fokozatának a meghatározásához a 28/2011. (IX/6) BM rendelet valamint az MSZ EN 62305 szabvány-sorozat előírásait kell figyelembe venni.

……………………………… Tóth Bertalan Villamosmérnök V-T-Tell 01-4589

19

Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

TT-EPENG-20140410-VIZHAZ

T Ű Z V É D E L M I

M Ű S Z A K I

L E Í R Á S

B U D A P E S T – E S Z T E R G O M V A S Ú T V O N A L R E K O N S T R U K C I Ó I I . Ü T E M E S Z T E R G O M

V A S Ú T Á L L O M Á S O N I N T E R M O D Á L I S C S O M Ó P O N T K I É P Í T É S E

E S Z T E R G O M

V A S Ú T Á L L O M Á S V Í Z H Á Z Á T A L A K Í T Á S A

E N G E D É L Y E Z É S I

1.

É P Ü L E T

T E R V É H E Z

ELŐZMÉNYEK, ALAPADATOK

A Budapest – Esztergom vasútvonal rekonstrukciójának második ütemében az esztergomi vasúti épületeket átalakítják, bővítik. Átalakítással érintett az állomás földszint+emeletes kialakítású vízház épülete is. A vízházban csak kisebb belső átalakítások, felújítások tervezettek, melyek a belső alaprajzi elrendezést, csak csekély mértékben változtatják meg. A felújítás elsősorban a padló- fal- és mennyezetburkolatokat fogja érinteni. Az építési engedélyezési eljárásba a tűzvédelmi szakhatóság bevonása nem szükséges, mert a „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület összesített nettó alapterülete nem haladja meg az 500 m 2-t. Az üzemi épület adatai: Összes nettó alapterület: Földszint: Emelet: Legfelső használati szint magassága: Tetőgerinc magassága: Funkció: Épület szintszáma: Tűzszakaszok száma: Benntartózkodók száma:

Tűzvédelmi műszaki leírás 1/8

105,90 m2 45,00 m2 60,90 m2 + 4,50 m + 12,03 m vasútállomás üzemi épület 2 (földszint + emelet, magasság szerint többszintes épület) 1 15 fő

Esztergom állomás vízház épülete www.tuzvedelmiszakerto.hu


2.

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS A VÍZHÁZ ÉPÜLET TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA „A” [m2]

„B” [m2]

„C” [m2]

„D” [m2]

„E” [m2]

FÖLDSZINT DISZPONIBILIS TÉR RAKTÁR ET. ÖLTÖZŐ WC FSZ. ÖSSZ.

23,3 8 2,6 7,3 3,8

45

EMELET DISZPONIBILIS TÉR EM. ÖSSZ.

60,9

60,9 „D”

ÖSSZESEN %

105,9

0 0%

0 0%

8 8%

91,5 94%

6,4 100%

Az üzemi épület „D” – mérsékelten tűzveszélyes – tűzveszélyességi osztályba tartozik.

3.

TŰZTERHELÉS SZÁMÍTÁS

Az épület tűzterhelését statisztikai felméréseken alapuló normatív tűzterheléssel, összehasonlítással és becsléssel vesszük figyelembe. A vízház épületet, mint üzemi irodát vesszük figyelembe, tűzterhelése: 1000 MJ/m2. 4. 4.1.

ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZATA Az épületek tűzállósági fokozata

Az építmény (épület) tűzállósági fokozata határozza meg a beépített épületszerkezetek tűzállósági paramétereit a tűzveszélyességi osztály, esetenként rendeltetés és szintszám alapján. Az épület tűzveszélyességi osztálya: „D”, mérsékelten tűzveszélyes. Ebből következő tűzállósági fokozata: I-IV. A megfelelő tűzszakaszterületek, a tűzterhelés, a szintszám és a létszámadatok alapján az épületszerkezeteket a III. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell megválasztani. 4.2.

Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei

Az alkalmazott építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása az MSZ EN 13501-1 szabvány szerint történjen! Az épületszerkezetek beépítésekor igazolni kell majd a megfelelő tűzállósági teljesítmény értékeket! Az épületszerkezetek tűzállósági paramétereinek vizsgálata során csak az újonnan készülő szerkezetek megfelelőségét vizsgáljuk. A meglévő, megmaradó szerkezetek a létesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelően lettek kialakítva. Az épületben alkalmazott új épületszerkezetek tűzvédelmi követelményei



TT-EPENG-20140410-VIZHAZ A

3

KÖVETELMÉNYEK III. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT ESETÉN Szerkezet csoport

2

30 34

Válaszfalak

10 cm v astag téglafal

Falburkolatok

41

Szakipari szerkezetek

38

Vízszintes teherhordó szerkezetek

Cserépfedés + fóliázat + fedélszerkezet + 1 rtg. RF15 tűzgátló gipszkarton

37

C R 30

A1 R 30

Megfelel

B R 30

Megfelel

B EI 30

Megfelel

Megfelel

Szerkezet megnevezése

Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 felülettömegig) 1 Fedélszerkezetek

36

Értékelés

2-3

Rendszerazonos nyílásáthidalások;

28

Tűzvédelmi osztály, tűzállósági határérték (perc)

Alkalmazott szerkezetek tűzvédelmi osztálya, tűzállósági határértéke

Épület szintszáma

Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei (főtartók, fióktartók) és merev ítő szerkezetei

27

D

B

1

Fa fedélszerkezet tűzgátló gipszkartonnal v édv e

Fa fedélszerkezet

C EI 30

D

D

C EI 15

A1 EI 60

Megfelel

Kerámia; Festett, v akolt fal

D-s2, d1

A1 -

Megfelel Megfelel

Álmennyezetek, mennyezetburkolatok

Gipszkarton álmennyezet; Festett, v akolt mennyezet

D-s2, d0

A2-s1, d0 -

Megfelel Megfelel

Padlóburkolatok

Greslap

Dfl-s2

A1

Megfelel

Határoló szerkezeteken lév ő hő- és hangszigetelések, burkolattal 3

Ásv ánygyapot (tetőfödémben)

D-s1, d0

A1

Megfelel

(1) Ahol tűzgátló ajtó alkalmazását írja elő a jogszabály, ott a válaszfalak tűzállósági teljesítmény értéke nem lehet kisebb az ajtó tűzállóságánál. Így általános helyen, amennyiben a helyiség ajtaját D EI 30-as ajtóval kell lezárni a helyiség falának tűzállósági teljesítménye legalább C EI 30 legyen! Az épület épületszerkezetei a III. tűzállósági fokozat követelményeinek megfelelnek. 5.

TŰZ- ÉS TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG

Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak. Azon esetekben, amikor a tűzoltóság nem szakhatóság, az épületek közötti távolság megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. Az épület elhelyezése meglévő adottság, továbbra is megfelelő. 6. 6.1.

TŰZOLTÁSI FELTÉTELEK Az épület megközelíthetősége

Az épület a velük határos közút felől szilárd burkolatú úton megközelíthetőek. A tűzoltó gépjárművek felvonulását más külső körülmény nem befolyásolja, az épületek gyalogosan körbejárhatóak. 6.2.

Oltóvíz ellátás

Az épület oltásához figyelembe vehető tűzcsapnak megközelítési úton mérve 100 m-es körzetben kell lennie. Amennyiben nem található tűzcsap, vagy ezek kapacitása nem lenne elegendő kiegészítő tűzívíztározót kell kiépíteni. Tervezetten az oltóvíz ellátás föld feletti tűzcsapokról biztosított. Az oltóvízellátás elégséges voltát a használatbavételkor a vízművek elvi nyilatkozatával és egyidejű vízhozammérés alapján kell bizonyítani! Tűzvédelmi műszaki leírás 3/8



Az oltóvízellátás föld feletti tűzcsapokról tervezett. Az adott épületek oltásához szükséges oltóvíz mennyiségét a tűzterhelés és a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján kell meghatározni. Az vízház oltóvízigénye jelen esetben: 600 l/perc 120 percen keresztül Az épületek oltásához szükséges tűzcsapnak 100 m-en belül kell lennie és a számításba jöhető legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kifolyási keresztmetszetnél „D” tűzveszélyességi osztály esetén 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A tűzoltási vízszerzési helyek 1,5 m-es körzetén belül gépjárműparkolót kialakítani nem szabad, ezt helyi jelzéssel (felfestéssel) jelölni is kell! 6.3.

Kézi tűzoltókészülékek

A hatályos jogszabály előírásai szerint az épületben szintenként és 600 m 2-ként legalább 1-1 db 6 kg-os ABC porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni és készenlétben tartani! Ezek alapján az épületben 2 db 6 kg-os ABC porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni és készenlétben tartani. 6.4.

Tűzvédelmi célú berendezések jelölése

A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt (utánvilágító vagy világító) biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó – típus függő – jelzést is. 6.5.

Tűzjelzés

Az épületben tűzjelző rendszer kiépítése jogszabály szerint nem kötelező, a tűzjelzés szóban, ún. tűzi lármával történik. 7. 7.1.

TŰZSZAKASZOK, TŰZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK Tűzszakaszok

A 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben (OTSZ) III. tűzállósági fokozatú, „D” tűzveszélyességi osztályú üzemi tűzszakaszok megengedett legnagyobb területe 501-1500 MJ/m 2 közötti tűzterhelés esetén 5 000 m2. Az épület tervezett tűzszakasza ennél kisebbek, azaz megfelelő az épület kialakítása egy tűzszakaszként. 7.2.

Födémáttörések, gépészeti vezetékek beépítése

A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló tömítéssel kell ellátni, melynek tűzállósági határértéke azonos legyen a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel. 7.3.

Tűzgátló ajtók

Az épületen belül tűzgátló ajtó beépítése nem szükséges.




8.

KIÜRÍTÉS

Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy világító vagy utánvilágító menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie! A kiürítés céljára figyelembe vett kijáratot megfelelő táblával az ajtó feletti falfelületen 2-2,5 m-es magasságban jelölni kell! Az épület kiürítési útvonalain, vagy ahol a technológia ezt igényli az épület biztonságos elhagyását áramszünet esetén is lehetővé tevő tartalékvilágítást és menekülési útirányjelző rendszert kell létesíteni! 8.1.

Kiürítési számítás

Huzamos tartózkodásra szolgáló épület kiürítésének ideje III. tűzállósági fokozat és „D” tűzveszélyességi osztály esetén az első szakaszban (helyiség, helyiségcsoport kiürítése) 1,5 perc, a második szakaszban (épület, tűzszakasz kiürítése) 6 perc lehet. Az első szakaszban mértékadó helyiség, helyiségcsoport kiürítése az útszakaszok hossza és az ajtó átbocsájtóképessége alapján, a második szakasz - az épület kiürítése - a megtett útszakaszok hossza, a folyosó vagy lépcső legszűkebb keresztmetszete és az ajtó átbocsájtóképessége alapján számítandó. Ezen felül figyelembe vettük még az OTSZ rendelkezései közül: •

6.§ (20).: „Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll”

•

6.§ 22.: „Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, kiürítés második szakasza”.

A vízház épületben egyszerre 15 fő jelenlétével számolunk. Az épület huzamos tartózkodásra alkalmas öltöző helyiségéből, valamint az emeleti helyiségből is ellenőrizzük a kiüríthetőséget. A kiürítés számítást az OTSZ vonatkozó fejezete szerint végezzük el, de a részletes számítások helyett csak a végeredményeket közöljük automatikusan számoló „excel” táblázat segítségével. ALAPADATOK Épület típus

Huzamos tartózkodás, „C–E” tűo.

Tűzállósági fokozat Egy főre jutó alapterület

III. 25 m2-ig

Épületben benntartózkodók száma Kiürítés első szakaszának megengedett ideje Kiürítés második szakaszának megengedett ideje Vízszintes haladási sebesség Lépcsőn lefelé haladási sebesség Lépcsőn felfelé haladási sebesség

15 1,5 6 30 20 15

fő min min m/min m/min m/min

Kijáratok átbocsájtóképessége

41,7

fő · m-1 · min-1

.

A földszinti öltöző kiürítése Az öltöző helyiségben tartózkodó személyeknek maximum 12 m-t kell megtenni a szabadba nyíló ajtó eléréséig. Az öltöző helyiségben egyszerre 10 fő jelenlétével számolunk. (Az ajtó átbocsátóképessége alapján az előtéri ajtót tekintjük mértékadónak.) A vízház földszinti öltöző helyisége a kiürítés első szakaszában biztonsággal kiüríthető a szabadba. Tűzvédelmi műszaki leírás 5/8


TT-EPENG-20140410-VIZHAZ FÖLDSZINTI ÖLTÖZŐ 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) 10 Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma fő Ajtók átbocsájtó képesség alapján (t1b)

Útvonalak hossza alapján (t1a ) Útv onal 1. Összesen

12 12 Eredmény (t1a)

0,4

Eredmény (t1b)

Megfelel

Ajtó 1. Összesen

0,9 0,9

0,27

Megfelel

Az emeleti helyiségek kiürítése Az emeleten tartózkodó személyeknek (5 fő) maximum 12 m-t kell megtenni a lépcső eléréséig. A lépcsőn lefelé 4,5 m szintkülönbség megtétele után a szabadba nyíló ajtó 3 m után elérhető. EMELETI HELYISÉGEK 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) 5 Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma fő Ajtók átbocsájtó képesség alapján (t1b)

Útvonalak hossza alapján (t1a ) Útv onal 1. Összesen

12 12 Eredmény (t1a)

0,4

Eredmény (t1b)

Megfelel

2. ÉPÜLET, TŰZSZAKASZ KIÜRÍTÉSE (MENEKÜLÉSI ÚTVONAL) Útvonalak hossza alapján (t2a), <6 perc Kiürítés első szakaszának mértékadó ideje (t 1ma ) 0,4

Ajtó 1. Összesen

0,9 0,9

0,13

Megfelel

min

Útv onalak hossza alapján (t 2a) Útv onal 1. Összesen

3 3

Lépcsőn LE 1. Összesen

13,5 13,5 Eredmény (t2a)

1,18

Megfelel

Lépcső vagy legszűkebb keresztmetszet átbocsájtó képessége alapján (t2b), <6 perc A lépcső v agy legszűkebb keresztmetszet táv olsága a legközelebbi helyiséghez 0 Eltáv olítandó személyek száma (N 2) Lépcsőkar(ok) v agy legszűkebb keresztmetszet szélessége (x 2) Lépcső eléréséhez szükséges (ty1) idő

Útv onal 1. Összesen

0

m

5

fő

0,75

m

Idő a lépcső átbocsájtóképessége alapján

0,16

Lépcsőtől v agy legszűkebb keresztmetszettől a kijáratig tartó útv onalak és haladási sebességek 3 Lépcsőn LE 1. 13,5 Idő a kijáratokig 3 Összesen 13,5 Eredmény (t2b)

0,93

Megfelel

Szabadba vezető ajtó(k) átbocsájtó képessége alapján (t2c), <6 perc Szabadba v ezető ajtó táv olsága a legközelebbi helyiséghez A kijárato(ko)n eltáv olítandó személyek száma (N 3) Kijárati ajtó(k össz.) szélessége (x 23) Kijárat eléréséhez szükséges (ty2) idő

0

0,78

0

m

15

fő

1,2

m

Kijárati ajtó átbocsájtó képessége alapján Eredmény (t2c)

0,3

0,3

Megfelel

A vízház emeleti helyiségei a kiürítés első szakaszában biztonsággal kiüríthetőek a szabadba.




9. 9.1.

ÉPÜLETGÉPÉSZET Általános épületgépészet

Az épület fűtését, hűtését VRF rendszerű levegő-levegő hőszivattyúval oldják meg, melynek kültéri egységét épületen kívül, a zöldben helyezik el. Az épületek zárt vagy vizes helyiségeit egyedi gépi szellőztetéssel látják el. Az épületekben tűzvédelmi szempontból más jelentős gépészeti berendezés nem található. 9.2.

Hő- és füstelvezetés

Az épületben hő- és füstelvezetés kialakítására nincs szükség, mivel az épület minden helyisége a kiürítés első szakaszának szintidején belül a szabadba kiüríthető. 10. VILLAMOS BERENDEZÉSEK A villamos berendezések az MSZ EN 12464, MSZ EN 447, MSZ EN 1585, MSZ EN 1838 és az MSZ EN 2364 előírásai, az egyéb vonatkozó jogszabályok és az OTSZ vonatkozó előírásai szerint kerülnek kiépítésre. Az épület fontos fogyasztói külön-külön és egyszerre is elválaszthatók. Az épület áramtalanítására tűzvédelmi főkapcsolót létesítenek. Az épületekben a kiürítés elősegítésére a kiürítési útvonalakon, valamint ahol ez technológiailag szükséges az MSZ EN 1838 szerinti biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölésével]. 11. VILLÁMVÉDELEM Az épületek kialakításakor norma szerinti villámvédelmet kell biztosítani. Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, (a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 –5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4; (b) ha az OTSZ 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak; (c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül, ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4; Miután az állomás épületei és biztonsági berendezései közszolgálati feladatot látnak el, ennek megfelelően kell a villámvédelmi kockázatot meghatározni és szükség szerint villámvédelmi berendezést létesíteni, amely feleljen meg az MSZ-EN 62305 szabványnak! 12. RAJZI MUNKARÉSZEK A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató rajzi Tűzvédelmi műszaki leírás 7/8



munkarészeket (helyszínrajz, alaprajz(ok), homlokzati rajz(ok), metszetrajz(ok)) az építészeti tervdokumentáció tartalmazza. 13. TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott, Decsi György építész tűzvédelmi szakértő kijelentem, hogy a BUDAPEST – ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓ II. ÜTEM ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS VÍZHÁZ ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA (Esztergom vasútállomás) építési engedélyezési tervdokumentációjához készített tűzvédelmi műszaki leírás elkészítésénél a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, műszaki feltételek előírásait betartottam, azoktól eltérni nem kellett. A tűzvédelmi műszaki leírást az építészeti és beruházói adatszolgáltatás alapján készítettem el. Budapest, 2014. 04. 22.

___________________________ vezető tervező Decsi György tűzvédelmi mérnök, villamosmérnök építész tűzvédelmi szakértő: I–155/2013 MMK: TUÉ, TUJ, TUO 01-11689

___________________________ tervező Garami Tamás tűzvédelmi mérnök

Fireeng Kft., 1144 Budapest, Tihany u. 18. www.tuzvedelmiszakerto.hu, [email protected] +36-20-452-9002



04 Budapest, 2014 április

Recommend Documents