M O G Y O R Ó S / JÓZSEF:
Dobkérgezővel végzet t papírfakérgezé s tapasztalata i a BEFAG-ná l 3
A BEFAG papírfatermelésének jelentős h á n y a d a — mintegy 25—30 e m — franciavágási fűrész- és falemezgyárának gravitációs körzetében található. A 70-es évek közepétől foglalkozunk a dobkérgezés gondolatával. A keménylombos fafajok kéregtelenítésének egyéb gépi lehetőségei csak részeredményeket hoztak, az általunk legjobbnak ítélt Cambio kérgezőgép al kalmazása mellett is. Különösen a cser vegetációs időn kívüli kérgezésének gépi megoldása jelentene számunkra előnyös piaci helyzetet, az exportszállítá sok szezonális ü t e m e és az ezzel kapcsolatos, közismert torlódások a B E F A G nál elkerülhetők lennének. A 70-es évek végén a fejlesztés pénzügyi okok miatt átmenetileg lekerült a napirendről. 1987-ben exportfejlesztő komplex k e retben a központi kérgezőtelepet megvalósítottuk. A rönk kérgezésére MORBARK 640-es gépet, a papírfa kérgezésére MORBARK—PRICE TD. 930 típusú dobkérgező gépet vásároltunk Franciavágásra. A kérget a gyár energiaköz pontjában elégetjük. Amíg a rönkkérgező gép telepítése minden tekintetben sikeresnek bizonyult, a MORBARK—PRJCE dobkérgező a tesztelés során 1 méteres hasáb-dorong anyagból semmiben sem igazolta az előzetes gyártói referenciákat. Ez a tény meglepetésszerű csalódást okozott az eladó MORBARK és a vásárló BEFAG számára. A gyártó PRICE cég, amely a 80-as évek elejétől épít kérgeződobokat, egyszerűen nem hitte el, hogy a berendezés alkalmatlan számunkra. Joggal felmerül a kérdés, hogy miért vásároltunk az USA-ból kérgezőt, amikor itt van a szomszédban például olyan patinás cég. mint az Andritz. Ajánlatkéré sünket azzal utasította vissza, hogy ilyen kis teljesítményre m á r régóta nem gyárt dobkérgező gépet. (A beruházást megelőzően, a szaksajtófigyelő szolgá lattól a soproni egyetemi könyvtáron keresztül beszereztük az utóbbi öt év fellelhető szakirodalmát, d e semmi érdemleges anyagot nem találtunk. Ügy tűnt, hogy a dobkérgezők fejlesztése a 70-es években lezajlott, ezért a t é m á val a szaksajtó m á r nem foglalkozik.) Egyetlen európai ajánlatot sikerült beszereznünk a szükséges teljesítményre, amelynél a téli üzemeltetésre az eladók fűtött épületet javasoltak, a gép h a j tásmechanizmusa miatt. Az ezzel kapcsolatos, jelentős infrastrukturális t ö b b letköltséget k í v á n t u k elkerülni és az üzembe állítás idejét meggyorsítani, amikor a PRICE dobkérgezőt választottuk. A gép egyszerű, síkalapozást kívánó szerkezete és a konstrukció egyszerű sége, valamint a gyors szállítási készség előzetesen vonzó volt és választásunk helyességét igazolva láttuk. U g y a n a k k o r hiba volt, hogy a BEFAG, illetve az importőr a szerződésben nem kötötte ki az eladó visszavételi kötelezettségét, amennyiben az elvárt teljesítményt és minőségi követelményeket a berendezés a gyakorlatban egy bizonyos szint alatt teljesítené. A géptelepítés során talán a legnehezebb műszaki feladatot jelentette szá munkra a kézi fakitermelés időszakából örökölt, 1 m hosszú választék lekezelé sének gépesítése. Erre nem találtunk sehol működő technológiai megoldást. Nemcsak Európában, az USA-ban is az a jellemző, hogy a kérgeződobot követő egység az aprítógép. Végül elvileg helyes, a gyakorlatban jól-rosszul működő, elég bonyolult kísérleti berendezést építettünk, kb. 20 m-Vó kalkulált teljesít ményre. A nem megfelelően kérgezett darabok elválasztását és visszajuttatását a dobkérgezőbe még a mai napig sem oldottuk meg, m i u t á n a MORBARK-tól a berendezést nem vettük át, azaz n e m dőlt el a dobkérgező telep további sorsa.
OOBKÉRGEZÉS ELVE
éles kérgező vasak
tompa f o rg a t ó elemek
/
EURÓPAI /Pld.ANDRITZ/ D O B K É P ,c2 6
1D.930.DOBKÉRGEZŐ
Rövidfa
Hosszura / 3 ~ 4 m./ "párhuzamos"
"ömlesztett"
kérgezése
kérgezóse n a g y dobótmérö - rövid
kis
anyag
dobótméiö
- hosszú
anyag
3
A jelenlegi, 4—5 m / ó r á s teljesítményszintnél a kérgezés e g y é r t e l m ű e n gazdoaságtalan, a ráfordítások meghaladják a többlethozamot. Egy 1986-ban k é szített előkalkulációm szerint — a beruházást a k k o r 30 M F t - r a becsülve — évi 30 000 m kérgezésénél, azaz 2000 ü z e m ó r a és 15 m / ó teljesítménynél t a l á l t a m a fejlesztést megfelelő h a t é k o n y s á g ú n a k . A jelenleg 18 millió forintnál t a r t ó b e r u h á z á s a vegetációs időn kívüli kéregzésre 10—12 m / ó teljesítmény mellett évi 15 000 m többlet kérgezett cser papírfa esetén öt éven belül t é r ü l n e meg 1988. évi árszinten végzett utókalkulációnk szerint. U g y a n a k k o r a cser fafaj késő tavaszi — kora nyári kézi kérgezésével semmilyen gépi m e g oldás n e m versenyképes, h a csak a kérgezési költségeket vizsgáljuk. Befejezésül arról szeretnék n é h á n y szót szólni, hogy v a n - e v a l a m i é r d e m i m a g y a r á z a t e r r e a látványos és kellemetlen fejlesztési k u d a r c r a . M a g a m részé ről az o k o k a t m e g t a l á l t a m m i n d gyakolrati, m i n d elméleti oldalról. A siker telenség gyakorlati okát a b b a n a szakadékszerű különbségben látom, amely a m a g y a r és az amerikai fakitermelési technológiákat és fahasznosítási m ó d szereket á l t a l á b a n jellemzi még hasonló k a r a k t e r ű fafajok esetében is. Tapasz t a l a t o m szerint egyméteres, ipari célú választék ismeretlen fogalom, és a „Short Wood" 2—2,5 m é t e r n é l kezdődik. Egy műszaki egyeztetőtárgyaláson — lehet az b á r m i l y e n alapos — sajnos n e m mindig sikerül minden tényezőt köl csönösen m e g é r t e t n i ilyen óriási gyakorlati és technológiai távolságok mellett. Az elméleti m a g y a r á z a t o t a száraz dobkérgezést taglaló, 1972-ben megjelent Andrzíz-kiadványban t a l á l t a m meg, amely a d o b á t m é r ő , dobtérfogat és fafaj jellemzők teljesítményre gyakorolt h a t á s á t elemzi a kérgeződobban ömlesztve forgó, rövid faanyag esetén. Az általunk vásárolt TD. 930 dobkérgező más el mélet, az ú n . ,,párhuzamos" kérgezés elvén dolgozik, amelyet mint elméleti lehetőséget, a teljesítmény növelésére m á r az említett k i a d v á n y is felveti. A száraz dobkérgezés E u r ó p á b a n , mivel az a p a p í r - és cellulózgyárakban t ö r t é 3
3
3
3
;
nik, a nagyobb dobátmérők i r á n y á b a n feljdődött, s a kérgezett fa hossza az átmérő felénél kisebb. A TD. 930 dobkérgezőnél relatíve kisebb d o b á t m é r ő nél sokkal hasszabb, a dobátmérő méretét is meghaladó faanyag forog, t ö b bé-kevésbé p á r h u z a m o s a n elhelyezkedve, és a beépített forgatóelemek t é n y l e gesen a kérgezővasak. Az európai dobokban a kérgezővasak a faanyag moz gásviszonyait javítják. Az ömlesztve forgó faanyagot a TD. 930 dobkérgezőben a kérgezővasak elhasogatják, ezért a konstrukció alkalmatlan méteres faanyag nál megfelelő teljesítményre. Ehhez az átmérő megnövelésével, a dobtérfogatot legalább kétszeresére kellene emelni, és a kérgezővasakat tompított forgató elemekre cserélni. A másik megoldás a dob hatékony üzemeltetésére: általános technológiai vál tás a fakitermelésben, és a kérgezett apríték papírfa áron történő elfogadta tására a felhasználókkal. Véleményem az, hogy a tapasztalatok birtokában a BEFAG a jövőben sem m o n d h a t le a telepi kérgezés gazdaságos megvalósí tásáról. J ó lenne, h a n e t á n egy, a jövőben felépülő hazai cellulózgyár sem az elavult módszerek további konzerválására irányulna, h a n e m a fahasználatban a műszaki-technológiai feljesztésünk lehetőségét is szolgálná azzal, hogy cse kély kéregtartalommal, kérgezett aprítékot is fogadna. Ebben az esetben az egyszerű szerkezetű és kis m é r e t ű TD—930-hoz hasonló dobkérgezőgépeket n á lunk is jó hatásfokkal lehetne üzemeltetni.
DR. W ALTÉR FERENC — SZILÁGYI BENJÁMIN:
Hazai kialakítás ú csemetekert i munkagépe k A hazai csemetekerti gépkialakítás jelentős bázisa az Erdészeti Tudományos Intézet, s ezen belül ennek kecskeméti kísérleti állomása. Az intézet ez irányú kutatásának, fejlesztésének története az 1960-as évek közepére vezethető viszsza. Néhány egyedi gép korábbi kialakításától e l t e k i n t v e az ERTI 1966-ban in dított átfogó kutatási programot, melynek összefoglalásaként 1969-ben készült zárójelentés „A csemetekerti m u n k á k komplex gépesítése" címmel. A csemetekertek általános helyzetét átfogó vizsgálat, az alkalmazott tech nológiák, fejlesztési lehetőségek szintetizálása alapján a hazai és a K G S T - o r szágok korszerű munkagépeinek adaptálásával (elsősorban NDK gépek) ezen időszak alatt elkészült a viszonyainknak megfelelő, komplex erdészeti csemete kerti géprendszer. A géprendszer bázisgépéül az NDK g y á r t m á n y ú RS—09, illetve GT—124 eszközhordozó szolgáltak. Alapegysége az univerzális vetőgép, takarószerke zettel, tömörítőhengerrel. Ebben testesült meg az alapvető eltérés a külföldi intenzív termesztési eljárásoktól, amikor a művelőnyomos vetőpásztán hét sor helyett 4, illetve 5 sort helyeztünk el. Értékelésünk szerint ennyit t u d t a k reálisan elviselni —• megfelelő tápanyag-utánpótlással — az elhanyagolt t a l a j állapotú csemetekertjeink. A gépsor négy kísérleti sorozata több sikeres be m u t a t ó n szerepelt, üzemi viszonyok között is jól vizsgázott. Ennek ellenére a p r o g r a m rövid időn belül zátonyra futott. Az okok közül első helyen a GT—124 eszközhordozó gyártásának az N D K részéről történt leállítását kell említeni. Miután a KGST-piacon hasonló gép nem volt forgalomban, a gépsor további gyártása céltalanná vált. A lehetetlen helyzetből egy újabb próbálkozást t e t t ü n k az elemekre bontott gépsor egysé-
geinek á t a l a k í t á s á v a l hárompont-felfüggesztésű, univerzális t r a k t o r r a szerel h e t ő változatokra. Így készült el a komplexitás jegyében egy univerzális k e r e t r e szerelhető a p r ó m a g v e t ő , sorközművelő és kiemelő-alávágó cserélhető a d a p tersorozat. Á t ü t ő sikerről ebben az esetben sem beszélhetünk, a megoldás alig lépte t ú l a megye h a t á r á t . Igaz, a Kiskunsági E F A G ebből a gépsorból egy módosított változatot alakított ki, s ezekkel az egyszerű berendezésekkel t e r meszt évente 20—25 millió fenyőcsemetét gazdaságosan és jó minőségben. Az 1970-es évek második felében a vállalati önállóság fokozódása a m ű szaki feljesztésben, a központi feljesztési pénzforrások csökkenése, a K G S T országok e x p o r t k é p e s csemetekerti g é p k í n á l a t á n a k h i á n y a vezetett oda, hogy a tehetősebb erdőgazdaságok az 1970-es évek végén t ö b b csemetekerti gépsort i m p o r t á l t a k tőkés relációból (alapvetően Rath, Egedal típusokból). A csemete termesztés technológiai egységesítésére, géprendszer szemléletű fejlesztésére tett törekvéseink fokozatosan talajtalanná váltak, a t o v á b b i a k b a n m á r csak egyedi megrendelés és finanszírozás alapján, m ű v e l e t r e orientált, házagpótló gépek g y á r t á s á v a l foglalkoztunk és foglalkozunk m a is. Elsőként a m a k k v e t ő gépet kell megemlíteni, amelyből 5—6 példány készült el, 3 és 4 soros, művelőnyomos kivitelben s n e m véletlenül, a h á n y gép, a n n y i sortávolsági igénnyel. F e l m e r ü l t ötsoros gépre vonatkozó igény is, amelynek kivitelezése n e m gond, d e csak a k k o r és ott v a n realitása, ahol ágyáskiemelő rendelkezésre áll. A h a g y o m á n y o s technológiai k ö v e t e l m é n y e k e t figyelembe véve a h á r o m s o r o s vál tozatot t a r t j u k legcélszerűbbnek MTZ t r a k t o r r a szerelve. Az 50—55 cm sor távolságú, 8—10 cm horonyszélességű vetési s é m á b a n a sorközi ápolás m e g oldható, biztonsággal alkalmazható a külpontos csemetekiemelő. A vetőgép talaj k e r é k - m e g h a j t á s ú adagolószerkezete egyszerű és biztonságos, lehetővé teszi a szórás m e n n y i s é g é n e k szabályozását 0—100 db/fm között. Ehhez a sor távolsághoz készítettünk az univerzális k e r e t r e szerelhető sorközművelő m u n k a gépet, a mezőgazdasági ZsMK—3H kultivátor elemeinek felhasználásával. Az akác vegetatív szaporítóanyag-termesztésének intézeti p r o g r a m j a k e r e t é b e n készült állomásunkon a D—4 típusjelű dugványozógép. Szilágyi Benjámin szabadalma elsősorban gyökérdugványozásra használható, de t ö b b üzemi cse m e t e k e r t b e n e r e d m é n y e s e n alkalmazták n y á r d u g v á n y o z á s r a . Az ötféle, cse rélhető csoroszlyatípus egyéb felhasználási lehetőséget is kínál. Ugyancsak egyedi m e g r e n d e l é s r e került kifejlesztésre az elmúlt évben egy talajkerék-meghajtású, csemetekerti g r a n u l á t u m s z ó r ó gép kísérleti példánya a pajorkárosítás elleni védekezés céljából. A négysoros g r a n u l á t u m s z ó r ó állít—
>J0-
1. magtartály 2. tartályrögzitö csavar 3. univerzális keret i. szijfeszitö csavar 5. talajkerék S. sortakaró
7. mozgatószár 8. állitókar 9. adagoluház 10. szijtárcsa 11. sornyitó
Csemetekerti makkvető gép D—4 dugványozógép
ható, max. 140 cm munkaszélességre és 15—25 cm-es munkamélységre k é szült. A gép üzemi próbájára ez évben kerül sor. A műveletcentrikus egyedi gépkialakítások mellett n e m m o n d t u n k le egy bázisgép rendszerű csemetekerti gépsor összeállításának programjáról. Ener gia- és költségtakarékossági szempontból változatlanul eszközhordozót t a r t u n k erre megfelelőnek. Kísérleti gépsor kialakítását a szovjet g y á r t m á n y ú T—16M eszközhordozóval kezdtük. Költségfedezet h i á n y á b a n a fejlesztési m u n k á k n a gyon lassú ü t e m b e n haladnak, eddig elkészült az univerzális függesztőkeret, az eszközhordozóhoz adaptált, m a g y a r g y á r t m á n y ú ZsMK—3H klutivátor, meg oldható hazai vegyszerezőadapter felszerelése. A továbblépéshez azonban az eddigieknél lényegesen nagyobb költségfedezetre lenne szükség. Végezetül említést kívánok tenni az intézetben kialakított csemetekerti gé pek egy külön csoportjáról — a kiemelőgépekről. A komolyabb technológiai felszereltséget, anyagkezelést igénylő m u n k a g é p e k fejlesztésére, g y á r t á s á r a az ERTI Gépkísérleti Állomása szakosodott. Az eddig elkészült változatok a gyár tás időrendjében: — RVSK—500 típusú rázó villás csemete- és suhángkiemelő; — 1250 m m munkaszélességű csemetealávágó; — rázóvillás ágyáskiemelő 1500 m m munkaszélességgel és 150—300 m m között állítható munkamélységgel. A n n a k ellenére, hogy a felsorolt, ERTI-ben g y á r t o t t m u n k a g é p e k n e m k é peznek rendszert a csemetetermesztés teljes folyamatára, a felhalmozódott fej lesztési, gyártási tapasztalatok — párosulva az Erdészeti és Faipari Egyetem gép tani tanszékén elért k u t a t á s i eredményekkel — megbízható alapot jelente nek hazai komplex csemetekerti géprendszer kialakítására, a tőkés import ki váltására. Ehhez azonban előfeltételként biztosítani kell a kísérleti gépsor összeállításához a fejlesztés, gyártás anyagi hátterét, a szovjet eszközhordozó bázisgép korszerűbb változatának (SzS—28) beszerzését, valamint el kell érni az igen változatos termesztési technológiák egységesítését.
SZEBENI
LÁSZLÓ:
járta, aprít ó é s tuskófuró a NEFA G fejlesztésébe n A fa termesztésének és feldolgozásának során keletkező hulladékok haszno sítására a N E F A G komplex technológiát dolgozott ki. A fahulladékok energeti kai hasznosítását megvalósító géprendszer több éve közismert és kedvező üzemeltetési eredménnyel széleskörűen használt tagjai a HÓD aprítógépcsalád és az ATB apríték-előtéttüzelésű berendezések. A fenti gépek a véghasználati hulladékok és a faipar hulladékainak feldolgozására, valamint hasznosítására szolgálnak. Az erdőfelújítási, erdőművelési fahulladékok ipari feldolgozása és haszno sítása technikailag megoldatlan volt az elmúlt időszakban. 1988-ban ezen a fó rumon beszámoltunk az erdészeti és faipari gépfejlesztési p r o g r a m u n k r ó l . Ezúttal ismertetjük a fejlesztéssel megvalósított gépeinket, valamint az elő zetes üzemeltetési tapasztalatainkat.
