Devai EMKE-flizetek 9. Schreiber Istvan. Hatszeg-videki. varak es kozepkori templomok. Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

Devai EMKE-flizetek 9. Schreiber Istvan

Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

3

6

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Felsoszallaspataki ver Felsoszallaspataki kalvini kapolna Krivadiai ortorony Malajesdi var Malajesdi

viir, beiere: a

Reketyefalvi var

III. szinten

Devai EMKE-fiizetek 9.

Schreiber Istvan

Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok

Szfnes fenykepfelvetelelc Laszlo Gergely

2010

Kiadja a Corvin Kiad6 Kft., Deva

Igazgat6: Varga Karoly

Irta: Schreiber Istvan A borit6n: Hatterben. Varrornok az Orlya-teton

Baloldalt: Draljaboldogfalvi muernlek templom Jobboldalt: A XVIII. szazadi Kendeffy-kastelv

MOszaki szerkesztok: Dani Agnes, Lang Erika IIdik6

KorrektUra: Sebestyen Rozal ia A szerkesztoseg cime: 330065 Deva, str. Gh. Baritiu nr. 9. Levelcim: 330190 Deva, o.p. 1., c.p. 138. Telefon: 0254-234500 Fax: 0254-234588 E-mail: [email protected] www.corvinkiado.ro Megjeleneset a Communitas

tarnogatta

Atapitvany,

A nyomdai munkalatokat a devai GRAPHO TIPEX Kft. vegezte Igazgat6: Farkas Laszlo

Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale a Romaniei SCHREIBER ISTVAN Hatszeg-videki varak es kozepkori templomok / Schreiber Istvan. Deva: Editura Corvin, 2010 32 p., 21 cm ISBN 978-973-622-620-5

Hatszeg-videki

3

varak es kozepkori templomok

Hatszeg kiralyi vara

es az Orlya-hegyi

ortorony

Hunyad megye egyik legszebb es tortenelrni ernlekekben talan leggazdagabb terulete a megye deli reszen elterulo Hatszegi-medence. Hatszeg a hfres Hatszegi-rnedence kozpont]a. A regiesen Hatzak vagy "Haczok oppidum" mar az Arpadok idejeben is a "kiralyi varjoszag" nagy jelentosegu kozpontja volt. Hunyad megye els6 Arpad-kori tisztviselojet is innen isrnerjuk: "Petrus magister agaronum comes de Hatzak", 1276-b61. Ez a Peter az 6sregi Aba nernzetseg Abau] megyei agabol szarrnazva Szalanc varat orokolte, s Szalanczi el6nevet viselt. EI6bb kiralyi folovaszrnester, majd Szolgagy6r megye foispanja (1274-75), 1277-ben Somly6 megye, 1279-ben Szeben megye f6ispanja, 1280-ban pedig tarnokmester volt (Teglas Gabor). Hatszeg kiralyi varkornyeke kezdetben valoszfmlleg megyei jelleggel bfrhatott. Zsigmond kiraly ugyanis meg 1390-ben is Hatszeg megyenek nevezte. Ez az elnevezes azonban csak a kiralyi var birtokara vonatkozott, mely hagyornanynak kifejezesekent, meg 1867-ben is, ket alispanja volt Hunyad rnegyenek: a marosi vagy alsokeruleti es a hatszegi vagy felsokeruleti alispan: 1872-ig pedig torvenyszeke is kett6 volt: Devan es Hatszegen. A Vajdahunyadt61 delre letrejott Hacak nevu telepules els6 okleveles emhtese, a .Kenezius olachorum" kozpontjakent, 1247 -b61 szarmazik. Vara pedig eloszor IV. (Kun) Laszlo kiraly okleveleben, 1278-ban tunik fel mint kiralyi var, melynek varnagya Dejte Balazs. A kozepkorban Haczak, Hoczag, Hatczak, Hatczok, Hakag stb. nevet visel6 helyseg varat a tatarjaras (1241) utan, de 1276 el6tt eprtettek, ugyanis ez evben emlftik innen ispanjat: az ispansag korrnanyzasa pedig var nelkul elkepzelhetetlen. Epft6jenek egyesek az itt birtokos Gut-Keled nembeli II. Istvan bant tartjak, akit IV. (Kun) Laszlo 1278-ban er6sftett meg itteni birtokaban. Feltetelezik, hogy valoszfnuleg a XIII. szazad utols6 harrnadaban, az 1263-1270 kozotti id6szakban epttettek. Rusu A. Adrian azonban a XIV. szazad elejere teszi. De hoi volt Hatszeg kiralyi vara! Vegre eld61t a tobb mint egy evszazadon at vitatott kerdes, Kiderult, hogy a Hatszegi-rnedence eszaki reszen lev6, mostani Varalja (Subcetate) vasuti allornas feletti meredek, 490 meter magas, sziklas Orlya-hegy (Orhegy) tetejere epftettek. A var oregtornyanak (donjonjanak)

4

Hatszeg-videki


rnaradvanyat azonban, sokaig tevesen, csupan ortoronynak tartottak. A Nagyvfz (=Sebesvfz, Rau Mare) a hegy labanak kozeleben ornlik a Sztrigybe. A Varhelyipatak is Nagypestenyen, AIs6farkadinon (Nagypesteny = Pesteana, AIs6farkadin = Gen. Berthelot, reg. Unirea), Hatszegen athaladva, itt Boldogfalva alatt egyesui, elobb a Nagyvfzzel (Sebessel), majd ezzel egyutt a Sztriggyel. E kulonallo hegycsucsra epitett erosseget (bastyat) Benko Iozsef orallasnak tekintette. Troszter velernenye szerint az Orlya, Orla elnevezes az Orlogh regi nernet szobol szarrnazik, es haborut jelent. Mas velernenyek pedig dak eredetunek tartjak. A Hatszegtol kb. 4 km tavolsagra eso varrornok a jelenlegi Orvaralja falu (Subcetate) korzeteben vannak, es napjainkban 6raljaboldogfalva (Santamaria Orlea) kozseg teruletehez tartoznak. Legkonnyebben Hatszeg felol, a regi uton, a hegygerincen veglgjove erheto el. Orvaralja falu felol azonban eleg nehezen, egy osvenyen juthatunk fel a romokhoz. Az ido vasfoga rendkfvuli m6don kikezdte falait, a megroggyant romok kozul azonban gyonyonl kilatas nyflik a Hatszegi-rnedencere, a Retyezatra es a Ruszka-havas deli oldalaira. A szakirodalom 1839-ben hfvja fel a figyelmet a pusztul6 torony romjaira. Neigebauer (1851) r6mainak tartja, M.J. Ackner (1861) a Trajan-oszloppal tarsftja kepet, Kovari Laszlo (1866) a torony falainak epttesevel kapcsolatosan felveti a r6mai teglak esetleges kozepkori ujrahasznalatanak kerdeset. A XIX. szazad vege fele sikerult valamennyire helyes kepet kialakftani a romokr61. Sajnos keziratban maradt csak meg a varromok legkorhubb letrasa. Lugasi Fodor Andras Erdely ritkasagai es termeszeti nevezetessegei. Hunyad megye cfma rnunkajaban kifejti abbeli velemenyet, hogy itt a torok betoresek idejebol szarrnazo ortorony romjair611ehet szo. Henrich Muller (1881) vetette fel elsokent a kerdest, hogyaz orvaraljal ortorony nem-e azonos a XV. szazadban meg emlftett Hatszeg varaval, es elsok kozott hfvta fel a figyelmet arra, hogy az Orlya-hegy a Kendeffyek tulajdona volt. Teglas Gabor (1902) rnegallapitja, hogy az ortorony a malomvfzi Kendek tulajdona volt, de nem azonosftotta Hatszeg varaval, 0 egy felujftott romai ortorony kozepkori ujrahasznalatanak tartotta. Csanki D. is hasonl6 velernenyt kepviselt, 1972-ben Popa Radu Cetiiti!« din Tara Hategu/ui cfrnu rnunkajaban, hatarozottan kiall az orvaraljai varrornok es a Hatszeg vara kozotti azonossag mellett. Utana mar csak az erdelyi varak fejlodesenek osszefuggeseben es a varnagyok sorrendjevel kapcsolatosan folytak vitak a varrol, 1978-ban a Hunyad Megyei Muzeurn regeszeti kutatasokat kezdernenyezett a kerdes vegleges megoldasara.


5

A regeszeti kutatasok kirnutattak, hogy az Orlya-hegyet a kozepkor el6tti legregebbi id6kben is elszortan es valtozatosan laktak. A var epttesene] hasznalt rornai teglak pecsetje azonban varhelyi (sarmizegetusai) eredetre utal; a var ep(t6i felhasznaltak a kozeli "villa rustica" -rol felhozott anyagot is, es mivel az Orlyahegyen kizarolagosan rornai epttmeny nyornara nem bukkantak, feltetelezheto, hogy csakis a rornai kerarnia kozepkori ujrafelhasznalasarol lehet beszelni, vegul Adrian A. Rusu Cetatea Hategu/ui cfrnu tortenelmi es regeszeti monografiajaban (Sargetia, Deva 1982-83), valamint a Caste/area Cetpetics cfrnu, 2005-ben megjelent, Kolozsvaron kiadott nagymeretu rnunkajaban, szeles korri tortenelrni dokurnentacio es a regeszeti asatasok eredmenyei alapjan, vegervenyesen eldonti a hatszegi kiralyi var es az orvaraljal varrornok feletti evszazados vitat. Az Orlya-hegyen napjainkban mar csak az oregtorony (donjon) rnaradvanyat lathatjuk. A hatszogu alaprajzu, 6,20-6,30 m oldalu torony eszakkeleti sarkanak ugyanis csak egy (varfalon belul 6,25 meter magas, a varsanchoz hasonhtva 10,75 meter magas) resze es tarnfala maradt meg. Valoszrnuleg harem- vagy negyszintes lehetett. Nyflasara csupan egy keretrnaradvany szele utal, A helyi kozet es a felhozott romai tegla felhasznalasaval epttettek. A toronytol del fele, egy kb. 200 negyzetmeteres, elllpszoidalis, k6fallal korulvett, valoszinuleg a XV. szazadban letesttett platojat, valamint a szakadekos oldalon, nyugat fele nyitott, a k6falakat patko alakban olelo varsancot feltartak a regeszek. A varsanc hossza 185 meter, szelessege 2 meter, 3 meter rnely. Feltetelezik, hogy eszaki oldalan, ott ahol a Hatszeg fel61i ut ide ert, egy hfdja lehetett. Az oregtoronytol delre, egy 5 meter atmer6ja, patakk6vel kibelelt es rornai teglaval szegelyezett, agyagretegben letesttett clszternaja volt. A var teruleten kovezet es leegett faepu letek nyornara bukkantak. F61eg kerarn iarnaradvanyokat, fegyvereket (landzsahegyeket, harci keseket, nytlhegyeket). katonai felszerelest (patkokat, kengyeleket), epiteszetl vastargyakat (szegeket, lakatokat), femedenyrnaradvanyokat (bronzbol es vasbol) talaltak a regeszek. A kiralyi var rnegjelenese fokozatosan megvaltoztatta a videk urainak felfogasat: a tornyokat es varakat egy kulonleges hatalmi es gazdasagi allapot jelkepenek kezdtek tartani, es id6vel, a XIV. szazad vege fele, igyekeztek utanozni is. A malomv(ztoroki Kolc-hegyen (Suseni), Reketyefalvan (Rachitova), Malajesden (Malaie~ti) megjelentek az els6 donjonok. A XlV. szazadban Hatszeg vara kozvetlenul a vajdai hatalomnak lett alarendelve. A XIV. szazad rnasodik feletol Lackfi Andras vajda (1356-1359), larai Peter alvajda (1360-1366) es Dobriski Stibor vajda (1395) voltak varnagyal.


6

A XIV. szazadtol a fenyegetettseg, a torok betoresek egyre nagyobb veszelye, Hatszeg varanak jelentoseget is tovabb novelte, 1405-ben Hatszeg vara Hunyad varrnegye legnagyobb fontossagu vara lett. 1413-ban Hatszeg vamagya mar a varrnegye foispanja. 1407 -ben, 1409-ben, 1415-ben es 1420-ban pedig az erdelyi vajdak lettek Hatszeg varnagyai. 1420ban ez a sor azonban brutalisan megszakadt. Szeptember 24-en egy nagy erejrl torok sereg "sub castro Hathzak" (Hatszeg vara alatt) megsemmisltette Csaki Miklos vajda erdelyi sereget. A katonai vereseg kovetkezteben veglegesen tonkretettek a kiralyi udvarhazat Hatszegen, a ferences kolostor megszakftotta rnukodeset, a varat pedig elpusztltottak, A regeszeti kutatasok kimutattak a tuz okozta nyomokat. A varbeli tevekenyseg megszuneset jelenti a varnagyok dokumentumokban vale ernhtesenek megszunese, de a kiralyi var es a kenezlatus kozotti viszony tovabbi fennallasara vonatkozo esernenyek emhtesenek a rnegszunese is. 1438-ban egy ujabb torok betores, katonai elgondolasbol, felhfvta a figyelmet Hatszeg vara felelesztesenek a szuksegessegere, A momentum valosztnuleg osszefugg azzal, hogy a hatszegi erodttmeny feletti uralmat Hunyadi lanes vette at. 1444-ben ugyan is l.epes l.orand vajda Hatszeg varanak a varnagya, a kovetkez6 evben azonban tole malomvfzi Kende Janos es Laszlo, Hunyadi Janos koC zeli harcostarsai vettek at. Valosztnuleg akkor epttettek a varov ernhtett falait, .- ..:;:::~'.:.. es akkor ujftottak fel a vaj- !If' dahunyadi, malomvfzto· :I·. \ roki es malajesdi varakat \ is. Azonban minden jelen-, tosegenek ellenere, Hatszeg vara sohasem n6hette ki kimondottan katonai er6d ftmeny jelleget.

I

I

'0 4· ~~.::::.~.' •••

I

I-

.

. -

_.

•

-

-

•

c

I

HiHszeg varanak alaprajza Rusu Adrian vezlet« alapjan


7

1457 -ben, Hunyadi lanes hala la utan, V. Laszlo visszakovetelte Szi lagyi Mlhalytol a nandortehervari hos altai alhtolag torvenytelenul bfrt varakat, tobbek kozott Hatszeg varat is. A kiraly korai halala azonban meghiusttotta ez iranyu kovetelesenek hivatalos megvalosjtasat. Evekig a malomvfzi Kendek maradtak megszakitas nelkul a var urai. 1462. december l B-an, Matyas kiraly torvenyesttette Kende lanosnak es testverenek, l.aszlonak az orvaraljai torony feletti tulajdonosi jogaikra vonatkoz6 kerelrnuk elismereset. A kiralyi kancellaria nem vette eszre a helysegnev megvaltoztatasat. A gyulafehervari kaptalan bejegyzese szerint azonban a Kendek Hatszeg varanak tulajdonosakent jegyeztettek be. A kiralyi kancellarla Hatszeg va rat pedig tovabbra is kiralyi varnak, a kiralysag tulajdonanak tekintette. 1482. aprilis 8-an Matyas kiraly, a vajdahunyadi uradalommal egyutt, Hatszeg varat is terrneszetes fianak, Corvin [anosnak adornanyozta, pedig oraljai torony neven 20 evvel annak elotte mar a Kendeknek adta. A Kendek, Kendeffyek azonban nem helyeztek kello hangsulyt a var karbantartasara, elhanyagoltak, csupan az elegedetlenkedo lazadok feken tartasara hasznaltak, es ortoronykent, fokeppen a hegyekbol levonul6 nyajak varnolasa celjabol val6 megflgyelesre. 1499-ben Corvin janos, malomvfzi Mihallyal szemben, pert nyert a hatszegi varnszedes [ogaval kapcsolatban. A hatszegi var pedig tovabbra is 1526-ig a vajdahunyadi uradalom javai kozott szerepelt. Corvin janos halala utan ozvegye es ennek rnasodik fer]e birtokolta. Brandenburgi Gyorgy tulajdonaba kerulve, mar csupan egy alvarnagy, majd egy porkolab vezette, vegul valamivel1528 elott, a krivadiai ortorony" felepttesevel, mint ortorony is szuksegtelenne vall. Szapolyai Janos egyik adornanylevele mar jelentektelennek tekinti. A Kendek, Kendeffyek csak az Orlya-hegy tulajdonaval maradnak, ma mar pedig Orvaralja falu hatarakent jegyzik. A var falait rohamosan kikezdte az id6 vasfoga. A XV. szazadi varromokat (Varful dealului Orlea, sat Subcetate, com una Santamaria Orlea) a Muvelodesi es vallasugyl Miniszteriurn Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Iortenelmi m(femlekek cfmu jegyzekeben, 460-462. sorszarnrnal, LMI 2004-Hd-II-A-03455. 01-02 k6ddal, hivatalosan tortenelmi rnuemleknek jegyeztek be. A Magyar Kiralysagot harem evszazadon at kiszolgalo, napjainkban Orlyahegyi ortoronykent kozisrnert romhalmaz lassan a feledes hornalyaba rnerul, pedig nem lenne szabad elfelednunk, hogy a mohos varfalak Hatszeg kiralyi varanak fennmaradt, rnultunk egyik nagy [elentosegu ernleket 6rzik.

8


*Magyarazatok A Krivadia-patak sziklaszorosa feletti hatalmas szikla szeiere epiilt ortornyot nem laktak, kizar61ag megfigyelesre, a jelentos hatarmenti koziekedes! utvonal ellenorzese eeljab61 epilettek. Annak idejen a Maros es a Sztrigyvolgyebol, Merisoron, a Oealu Babii atjar6n es a Vulkanhag6n at vezetett az ut HavasaIfoldre. A jelenlegi utvonsle: a Zsil-volgyebe, valamint a Petrozseny-Szutdok-szoros utvonelet kesobb nyitottak meg a Zsil-volgyi szenkite» metes fejlodesenek kovetkezteben. A krivadiai ortorony a reg! utat vigyezt». Rendehetesere utal a torony epiiletenek szerkezete. Erdekes a toronynak a megfigyeles iranyat megszab6 kikepzese. Felteteiezik, hogy a XVI. szezed elejen epiilhetett, valamivel 1528 elott. Amint Pataki I. es Eskenasy tanulmanyaib61 kideriil, 1528 nyaran Brandenburgi Gyorgy frasban folyamodott Habsburg Ferdinsndhoz a hatszegi nemesek panaszait tamogatva, akik "Petrus de Pereny erdelyi vajda tulkapasai ellen tiltekoztek", az ellen, hogy Krivadian egy ti] varat epftett. Indokolatlannak tartottak ugyanis a torok ellen! vedelem megerosftesenek ervet, nemes Hunyad vermegye ez iranyu ketone! jelentosege tovebb! novelesenek sZiiksegesseget. Szerintiik az intezkedes akadalyozza Erdely, a hatszegiek gezdsseg! kapesolatainak 'ebonyo/(tasat, kiilonosen a fegyver es katonai telszereies Havasalfoldre szall,tasat, valamint a hatszegi nemesek birtokain a ZsilbOImosott es Vajdahunyadon atvaltott arannyal folytatott kereskedelmet. A karvallottak kozott mindenekelott a szallaspataki Zereehenyek voltek, akik mar egy evszezeddel azelott is uraltak Krivadiat. A krivediei ortorony - Turnul de paz~ (pe partea stangii a ON 66 spre Petroseni) a M(fvelodesi es Vallasiigyi Miniszterium Ionenelmi M(femlekek Orszagoslntezetenek 2004-ben osszeallftott Tortenelmi muemlekek cttrui jegyzekeben, 251. sorszemtnel LMI 2004-HO-I/-m-A-03304 k6ddal, hivatalosan tonenelmi m(femleknek van beiktatva.

Az oraljaboldogfalvi

muernlek templom Hatszeget elhagyva, a Petrozseny fele halad6 ut bal oldalan, rnielott elernenk a XVIII. szazadi Kendeffy-kastely impozans epuletet, feltunnek az oraljaboldogfalvi, jelenleg kis reforrnatus kozosseg ternplornanak korvonalai. 6raljaboldogfalva (Santamaria Orlea) Hunyad megye nagy multu telepuleseinek egyike. A helyseget a XIV. szazad elejen emlftik eloszor, Gyorffy Gyorgy (Az Arpad-kori Magyarorszag foldrajza) szerint, 131 5-ben S. Marie neven jelentkezik az oklevelekben, 1332-ben S. Maria, 1447 -ben oppidum regale Boldogazzonyfalva, 1501-ben Boldogazonfalwa, 1519-ben Boldogfalwa forrnaban fordul elo.

Hatszeg-videki

varak

es kozepkori

templomok

9

1332-ben plebaniaternploma van, papja Janos, a papal tizedjegyzek szerint 40 denart fizet, majd 6 pensa denart es 15 denart, 4 regi banalist es 34 sasost, 1333-ban 8 pensa denart, 21 denart es 90 montan denart: 1334-ben 3 denart, 4 regi banalist. amint ez Beke Antal az Erdelyi egvbiizmegve a XlV. szezed eleien (Budapest, 1896), illetve Gyorffv Cyorgy idezett rnunkajabol kitunik. Ugyanez a janos mar 1315-ben jelentkezik a gyulafehervari kaptalan altai kialIftott oklevelben, mint birtokugy kivizsgalasara kikuldott bizalmi ember (Lestyan Ferenc: Megszentelt kovek). Eredetileg a templom rnogotti, keleti iranyban kirajzolodo Orlya-hegy tetejere epult hatszegl kiralyi varat kiszolgalo telepules parokiajanak a temploma volt. 1447 -ben Hunyadi janos, a Magyar Kiralysag korrnanyzoja, az akkor oppidum regale Boldogazzon falvanak nevezett telepulest a Kende-csaladnak adornanyozta. Feltehetoleg az 1420-as es 1438-as ket torok betores kovetkezteben valt szuksegesse a templom ujrafestese, de foleg tornyanak helyrehozatala.

-----------------, r--·---·--- __.._.. I I

o

I

I I !

j

I

I

I

;\ r:~

A templom a roman es got epfteszeti sttlusok atrneneti korszakaban epult, minek alapjan epttesenek idejet a muveszettorteneszek a XIII. szazad utolso evtizedeire teszik. Lestyan Ferenc Megszentelt kovek cfmu munkajaban ramutat arra, hogy a roman stflusu templom dunantuli, esztergomi es ciszterszi hatasokat mutat az 1272-1280 kozotti evekbol. A templom egyhajos, 5 szentelye rokon a sajoudvarhelyivel, melynek mennyezete mar gotikus keresztboltozattal keszult: a szentelyt korfves ablak vilagttja meg; roman kori felkonves kapujanak pillerkepzese az esztergomival mutat rokonsagot: magas karcsu tornyat harrnas felkorfves ablakok dfszftik. A kapu felett kesobbi gotikus ablak nyflik. A nyugati roman stflusii kapuzat terjedelmes festett fali dfszttese, de egyeb kobe faragott dtszfto elemek is (ablakok es gyarnkovek), a templom epuletet Erdely egyik

10

Hatszeg-vldeki


legerdekesebb muernlekei koze soroljak (Rusu A. A. - Burnichioiu Ileana). A templomban erdekes kozepkori falfestmenyrnaradvanyok lathatok, amelyeket Romer FI6ris fedezett fel a meszreteg alatt, de akkor feltarasara nem kerult sor. Ezt Moller Istvan vegezte el 1908-ban. A felfedezes meglepetest okozott: a babonas nep kiszurta a szentek szemeit, mivel alhtasuk szerint "amelyik kozsegnek szemes szentjei vannak, annak hatarat elveri a jeg" (Sz6nyi, Beke es Kovacs). Miutan az els6 szakaszban csupan 10 (de valoszfnuleg 12) konszekracios keresztet festettek falaira, 1311-ben a templom szinte egesz bels6 feluletet, reszben kulsejenek egyes reszeit is, terjedelmes falfestmenyekkel bontottak. A haj6 deli oldalara, a kapuzat kozelebe, akkor festett latin nyelvu felirat szerint, a templomot Szuz Maria tiszteletere szenteltek fel: H(I)S(T)A ECCL(ESIEEST D) EDICAT(A) PRO (HONORE) BEATE G(ENITRICIS) ANNO DOMINI! MC(CC) VND(E)CIMO = Ez az eklezsia felszenteltetett a Boldogsagos Szuz tiszteletere az Ur 1311-ik eveben. A telepules, tobb mint bizonyos, hogy a templom utan kapta nevet (villa Sancte Marie). A templom alapttasakor es felszentelesekor festett konszekracios keresztek egy reszet belefoglaltak a kesobbi kepanyag kornplexurnanak jelenetabrazolasaiba. Ezek kiemelik Iezus isteni lenyeget (az eszaki oldal felso reszeben), kiternek a Boldogsagos Szuz eletere (az eszaki es deli fal felso reszen), a rnegtestesules ternajara (a mar alig lathato keresztre Ieszjtesen keresztul, a templom tengelyeben), valamint egyes eszkatol6giai esernenyek bemutatasara (az utols6 vacsora a haj6 deli falan). Az eszaki oldal falfestrnenyen a kereszt felfedezesenek elegge terjedelmes es szokatlan bemutatasa, a beillesztett regebbi konszekracios keresztek, valamint a keresztre feszites jelenete, az oraljaboldogfalvi templom eseteben a Szentkereszt kiernelkedo tiszteletere utal. A festett faldfszftes teljes egeszeben a bizanci es roman-gotikus stflusok egyedulallo kolcsonhatasa eszlelheto, amit kulfoldi, foleg Szerbiaban is tanulmanyozott mesterek festmenyein figyeltek meg. Rusu A. es Burnichioiu I. (Monumente medievale din Tara Hafegu/ui - Cluj, 2008) szerint a szentek keprnasainak kifinornult, gondos abrazolasa a teol6giai forrasok alapos ismeretere utal; a va lasztott a lkotasok szerkezete es megszerkesztese ped ig nagymeretu eredetisegre vall. A munkam6d, az eroteljes, eleteros rnintazas, a vilagosbol a

Hatszeg-videki


11

sotet arnyalatba vale atrnenetek, a Giotto idejeben csucspontjat elero olasz mesterek rnodszerere emlekeztet. A festrnenyeket piros, barsonyos szfnarnyalat jellemzi, melyek ragyogasukat a feherrel vale tarsrtasnak koszonhetik. E Hatszegvideki templom falfestmenye, amint az emlftett felirat is igazolja, egy rendkfvuli rnuernlektorteneti dokumentum, Erdely legregebbi, meg lathato festrnenyegyuttese. A falfestmenyek korat az 1311-1400 kozotti evekre teszik. A XIV. szazad vegen a templom falfestrnenyeit ujabb katolikus jelenetekkel egeszftettek ki, melyek a korus foldszintjen, a bal oldalon meg lathatok. A XV. szazadban az oltar keleti falan ujabb ket falfestmeny jelenik meg. A rnenetelo apostolok egy reszlete meg lathato, Az oltar es a boltozat fali festrnenye nem azonostthato. A templom eredetileg rornai katolikus templom volt, a hagyornany szerint Szent Benedek rendjenek temploma (l.estyan Ferenc). Egy pontosan meg nem allapttott idopontban, a helyi kozosseg atterve a reforrnalt hitre, a templom is atkerult a reforrnatus egyhaz tulajdonaba. A XVIII. szazadban mar reforrnatus anyaegyhazkent jelenik meg. A XVII. szazadban, amint az oltar koruli cirill betus falfeliratokbol kitunik, a templom feltetelezhetoen ugy magyar, mint roman kozosseget is kiszolgalt. A magyar nemesi rangra emelkedett Kende-Kendeffy-csalad elozoleg katolikus volt, s mint ternplomepfto patr6nus szerepel, habar a templom mar joval elobb megvolt, s ok a falut csak 1447 -ben kaptak meg Hunyadi Ianostol. 1788-ban egy ujabb torok betores kovetkezteben a templomot ujra javftani kellett. 1869-1874-ben a Budapesti Emlekmu Blzottsag szakemberei felfedtek es lerajzoltak a templom belso freskoit, es restauraltak a torony es ablakok kofaragvanyait. A XX. szazad folyarnan csupan rninirnalis karbantartasi beavatkozasrol van tudornasunk. A templom rendkfvuli ertekes falfestrnenyeinek konzervalasa es erdernleges bemutatasa azonban meg mindig varat magara. A XIII. szazadi oraljaboldogfalvi jelenlegi reforrnatus templom, a Kendeffyek valamikori uradalmi temploma (Biserica cnezilor Candea, azi Biserica reforrnata) a reforrnatus egyhaz tulajdonat kepezl, es a Muvelodesi es Vallasugyi Miniszterium Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tottenelml mtiemlekek crrnu [egyzekeben, 445. sorszarnrnal, LMI 2004-HO-IIm-A-03445 koddal, hivatalosan tortenelmi rnuernleknek van beiktatva.

12

Hatszeg-videki


A malajesdi var es a szallaspataki nemesseg kialakulasa A szallaspataki (gleccserhordalekok)

volgyet a foldrajzosok

hatasanak

kovetkezteben

a Retyezatrol letrejott,

lecsuszo rnorenak

sajatos geornorfologial

alakulatnak tartjak. A volgyet keletrol es nyugatrol, viszonylag alacsony (400500 meter magas) hegyek 5 dombok szegelyezik, es elvalasztjak a hasonlokeppen kialakult szomszed volgyektol, A volgy Malajesdnel, ott ahol a kozepkori var falai emelkednek, ket kis patak osszefolyasanal kezdodik. Az idok folyarnan ez a volgy negy telepulesnek adott szallast. Delrol eszak fele sorolva: Fenyalathnak (Fenyoalathnak, a xv. szazadban eltunt falunak), Malajesdnek (Malaie~ti), Felsoszallaspataknak (Salasu de Sus)es Alsoszallaspataknak (Salasu de los), A volgynek a Sztrigy-volggyel valo talalkozasanal kesobb kialakul Koaljaohaba (Ohaba de Sub Piatra). A helyi hagyomany szerint, Malajesd falu a Fenyalath neva elsodleges telepulesbol valt Ie, feltetelezhetoen a var XIV. szazadi felepftesenek es XV. szazadi tovabbfejlesztesenek kovetkezteben, Szallaspatak else trasos ernhtese 1360-bol, a XIV. szazad derekarol szarmazik, a ket elsodleges falu, Fenyalath es Szallaspatak egyuttes ernlftese pedig 1392-bol, a XIV. szazad vegerol, amikor Zsigmond kiraly egyik okleveleben. szerbiai hadjarataban valo reszvetelukert, rnegerositerte tulajdonjogaikban a szallaspataki es sztrlgyszentgyorgyi kenezeket, Teglas Gabor innen Szallaspatakrol szarrnaztatja a vagyonosabb Hatszeg-

videki csaladokat. 1404-ben Zsigmond kiraly Kenderes, Barb es Koztha kenezeknek adomanyozta Szallaspatakot, 5 V. Laszlo tronra lepesevel Szallaspatak mellett Malajesd, Baar, Krywadia es Merisor egyes reszeit is uj adomanykent nyertek. 1411. februar l l-en Costa filius laroslaw de Zalaspataka mar reszt vett Hatszegen a kenezt szeken: 1418-ban pedig Koztha de Zaalas. Ebbol fejlodott ki a Felso-Szallaspataky alias Koszta-csalad. Meg 1663-ban is fgy frtak magukat (Szallaspataky Ferenc alias Koszta). A fent emlftett 1404-beli Kenderes a Kenderessyek ose. Barbrol pedig a Zerecheny-csalad szarrnazott. 1615-ben, amikor Keresztesi Pal eroszakkal kiuzte otthonabol Zerecheny lstvannet, arniert Bethlen Gabor meg 1625-ben is vallatast tartatott, Malajesd vara is a Zerecheny-csalad tulajdona volt. Egy 1797. evi

Hatszeg-videki


13

okrnany is emlftest tesz a Zerecheny-joszagokrol (" ... regibb idokben, ezek a Mara- es Keresztesi-csaladok kozott oszlottak el"). A fentiekbol kitunik, hogy a XIV. szazad vege es a kovetkezo evszazad eleje, a szallaspataki kenezi csaladok felernelkedesenek, az 1977 -79-beni regeszeti kutatasok alapjan is igazolt, jelentos momentuma volt, ugyanis ekkor epult a szallaspataki uradalom nagyrneretu epulete, a malajesdi var oregtornya, Hatszegvidek harem donjonjanak egyike. A malajesdi varhelynek vedelrni szempontb61 elsorendu elonyei voltak: keletrol es nyugatr61 a mar ernlftett ket patak jelentett nerni vedelmet. Ezek 100 meternylre egyesulnek a var alatt. Nyugaton, a XIV. szazadi fegyverek elol pedig egy nalanal magasabb hegy fedezte. Eszaki iranyban ellatni innen Hatszegig. keleten pedig Malomvfzig, a malomvfzi Kende-csalad valamikori tulajdonat kepezo Nuksora faluig. Malajesden a fennallo oregtorony (donjon) romos rnaradvanya megtekintheto. A szallaspataki kenezek altai epftett XIV. szazadi negyszintes toronyban meg kiveheto belso felosztasa, a belso lepcsozet es a felsobb szlntu bejarat nyomaio Az epulet tomorsegere uta I falainak 1,90 meter vastagsaga, oldalainak 7 metert meghalad6 meretei es a torony 11 metert is elero magassaga. Kizarolagosan katonai, vedelrni rendeltetesere utal ablakainak eredeti elrendezese: az also szint vak volt (ablaktalan), a kovetkezon keletre nezo egyetlen egy ablak, a harmadik szinten egy delre nezo ablak, vegul az utols6 szinten harem, egy delre, egy eszakra es egy keletre nezo ablak tobbiranyu kilatast biztosftottak. Eskenasy V. es Rusu A. (1982) szerint, az also szintet raktarkent hasznaltak, itt volt a var tomloce is; a rnasodik szinten volt a konyha es a szolgalo szemelyzet szobai: a harmadik szinten az orseg: a negyediken pedig a varur es csaladjanak lakasa. A futest ko- vagy cserepkalyhaval biztosnottak.

A donjon helyreallftasi javaslatanak vezlete Sangeorzan

M. H. uten

14

Hatszeg-videki


A donjonba val6 bejutas, az epulet legnehezebben rnegkozehthetc, legmeredekebb, hegyoldal fel6li reszen, csakis a harmadik szinten, felhuzhato letra es egy felvonohfd segitsegevel volt lehetseges. t.etran feljutva a harmadik szintig, a vfzszintesre leeresztett felvon6hfd dobogojan keresztul lephettek be az epuletbe. A felvont hid pedig megkett6zve a torony ajtajat, lehetetlenne tette a bejutast, A regeszeti asatasok alkalrnaval itt talalt XV. szazadi pancelos lovagot abrazolo, szallaspataki nemesi cfmerrel jelzett kalyhacsempek val6szfnlileg a Hunyadi Janos seregeben harcol6 helyi nernesseg felernelkedesevel magyarazhatok. A szallaspataki es a malajesdi csaladoknak a XV.szazadi oklevelekben mind gyakoribb megjelenese, a hadjaratokban val6 reszveteluk reven nyert sorozatos kedvezrnenyekkel kapcsolatos. Az 1438-ban fellepo szallaspataki Kenderes kiralyi ember, a kovetkezo evben mar nerneskent, jogaiert folyamodik a vajdahoz: 1445-ben pedig Zerechen, egy masik szallaspataki, ugyancsak mint kiralyi ember, hamarosan a csalad egy u] aganak, a Zerechenyeknek alapft6ja es nevado]a lesz. A szallaspataki csaladok korebol kialakul egy nemesi reteg, ezek kozul pedig rendkfvuli m6don kiemelkedik a fent emlftett Zerechenyek aga. Id6vel a foldnek es vagyonoknak a nagyszarnu ut6d es orokos kozotti folyamatos feldarabolasa, az evtizedek soran a csaladi kozossegeken beluli feszultsegek fokozodasahoz vezetett. Egyes csaladok fokozatosan mind nagyobb rnertekben foldesurakka, rnasok viszont elszegenyedve meg [obbaggya is valtak. Az els6 kateg6ria, a katolikus nemesekkel rokonosodva katolikussa, majd reforrnatussa valt. A szallaspataki tarsadalorn fgy vallasilag is differencialodott, Ket gorogkeleti temploma, a nemesek es a jobbagyok temploma napjainkig fennmaradt. A nemesi reforrnatus kapolnat is azonosttottak a regeszek. A XV.szazadi atalakulasok a kovetkezo evszazadban egyreszt a felsoszallaspataki nemesi udvar megalakulasahoz, rnasreszt pedig a malajesdi erodftrneny bovrtesehez, tovabba erosftesehez, folyamatos atalakitasahoz. de mindenekel6tt a donjont korulolelo vedoov epltesehez vezettek. Malajesden a valamikori 73,5 meter hosszusagu vedoov keruletebol mara csupan egy 13,5 meter hosszu falresz maradt meg az eszaki reszen, a delin csupan kis sarokreszek. A fal vastagsaga 1,50 meter volt, eredeti rnagassaga elerte a 7 rnetert, Nehol meg felfedezhet6k a tarnfalak rnaradvanyai. A fal fels6 reszenek csipkes fogazata es loresei az 1 meter magassagot es a 2 meter szelesseget is elertek.

Hatszeg-videki


15

A malajesdi ver foldszinti

alaprajza Rusu Adrian Andrei uuin A XVI. szazad masodik teleben, a varovhoz ragasztva negv sokszogu, szabalytalan alaprajzu bastyat epftettek, es 1,70 rneterrel rnegerneltek a vedoov falait. A donjon is lenyeges valtozasokat szenvedett. A megfelelo rnagassag es kilatas, valamint a tokeletesebb nehez tuzfegyverek hasznalatanak biztosttasa vegett a negyszintu toronyra meg egy szintet epttettek, 14 meterre emelve rnagassagat. A varnak a torony es vedoov kozotti deli reszen pedig egy palotat epftettek, sokkal kenyelrnesebb lakoteruletet biztosftva a varur es csaladja

szarnara. Szallaspatak torteneteben Kemeny J., Eskenasy V. es Rusu A. uj csaladok rnegjeleneset jelzik. Megjelenik a Mara-csalad. Zerecheny Istvan halalaval, 1613-ban Bethlen Gabor fejedelem adornanyakent es a Zerecheny Istvan ozvegyevel kotott "non potentia mediante, set libere" egyezrneny ertelrneben Keresztesi Pal lesz a malajesdi var (castrum Malaiesth) ura. Az 1637 -ben nemes Hunyad varrnegye kepviselete elott, Paros nevu faluban kotott egyezseg a lapjan, Ma lajesd, Felsosza llaspatak, Alsosza llaspatak, Koaljaohaba, Krivadia, Merisor es Kisbar faluk Keresztesi Pal tulajdonat kepezik, ennek elleneben "irevocabilis concordia", Mara janos, Felsoszallaspataki Ferenc es Gaspar, valamint jogos ut6daik javara lemond 10 joszagreszrol: Zerecheny Istvan 6zvegye elete vegeig a felsoszallaspataki nemesi udvarban lakhat, halala utan azonban a nemesi udvar atrnegy a Mara-csalad tulajdonaba. A malajesdi erodftmenyt (castellum Malajesdiensi) Keresztesi Pal vette at. Ettol a daturntol kezdve a Mara-csalad viszonylagos gvakorisaggal jelenik meg a Szallaspatakra vonatkozo iratokban. A Kenderesi-csalad 1652-ben nemesi cfmben reszesul. Teglas Gabor szerint a nagymegyeri es kereszturi Keresztesi-csalad II. La]os


16

kiraly idejeben tunt fel Hatszeg videken.

1603-ban

Keresztesi Pal Szekely M6zes

hadvezere Karansebesnel: Keresztesi Andras Bocskai alatt karansebesi es lugosi ban; 1611-ben Bathory Gabor portai kovete: Keresztesi Ferenc 1658-ban Sebessi Ferenccel

portai

kovet:

foispanja, consiliarius,

1680

korul

Keresztesi

Orass6n hal el 1703-ban,

Sarnuelne reven a gr6fi csalad orokli. ez a hatalmas csalad epftette ki. K6vari Laszlo soraib61 azonban "mutua fassiora" lepett, melynek

Samuel

Felso-Feher

megye

Borbala,

Bethlen

s Keresztesi

A felsoszallaspataki

nemesi udvart varra

kiderul, hogy Mara janos egyik Keresztesivel

kovetkezteben

az utols6 Keresztesi elhunytaval

Malajesd vara a Mara-csalad birtokava lett. A Keresztesi leanyag altai tarnasztott perek miatt Maraek azonban csak a XVII. szazad vegen jutottak birtokaba. A Mara-csalad

a Zerecheny,

de a Kenderes csaladokkal

atyafiaval

1628. april is 29-en, Mara janos, vinculum

is rokonosulva

Gaborral,

Kenderes

terhe alatt, egyezseget kotott a Zerecheny-joszag

Kenderes Ferenc neveben "revocalta"

volt.

2000 forint

dolgaban es osztroi

Keresztesi Pal urammal

kotott egyik vegze-

set. 1643-ban

Keresztesi

Ferenc es janos protestaltak

az ellen,

hogy Szakadati

janos hadnagy, a kek gyalogsaggal elfoglaltak a Zerecheny-joszagot: .Felsoszallaspatakot az udvarhazzal, valamint Alsoszallaspatakot: Malajesden, Krivadian, Ohaban,

Korojesden,

A szallaspatakiak

Kisbaron

tortenelrnehez

s Merisoron fuz6d6

pedig az ott lev6 porci6kat".

utols6 esernenyek

a XVIII. szazadl

kuruc felkeleshez kapcsol6dnak. Mara lzsak kuruc vezer, akihez Rakoczi Hunyad megyei hfvei es szarnos kisnemes csatlakozott, a labanc tulero nyornasara a felsoszallaspataki h6siesen

erodttrnenyszenl

vedekeztek,

udvarba

vissza, es ott nem

lovette epuleteit. Innen is visszahuzodva Malajesden, majd a parospesterei langvarban vedekeztek, es kitartottak az utols6 emberig.

bar-

kesobb

Tige baro a macesdi

vonultak

rornrna

A Mara-csalad

mfgnem

nemesi

is el6kel6

szerepet toltott

dornbokrol

be Hunyad

megye es az

orszag eleteben. A XVIII. szazadban Mara Gergely 1703-ban f6bfr6, ennek Laszlo fia Oob6ka

rnegyeben

fobtro, Laszlo kisebb fia, j6zsef,

Ennek ut6da, L6rinc, orszaggvulesl gyulesi kepviselo A malajesdi vallasugyi

es Hunyad

megye alispanja

var (Cetatea Malaie~ti

Miniszteriurn

ben osszealhtott a-A-03363.

kepviselo,

01-02

Tortenelmi hivatalosan

f6bfr6.

majd ennek Laszlo fia is orszagvolt.

- com. Salasu de Sus) a Muvel6desi Muemlekek

Ioneneimi trulemtekek k6ddal,

aranyosszeki

Orszagos

cfmu jegyzekeben,

rrniernleknek

lntezetenek

2004-

LMI 2004-HO-II-

van beiktatva.

es

Hatszeg-videki


17

1.

I ~/

Mellekelt

vazlatok: 1-2.: A ver Xv. szezed', mesodik harmadik epftesi szakasza Sangeorzan M. H. utan 3. A ver 1588-ban, Sangeorzan uuin! vezlet

es

18

Hatszeg-videki


A felsoszallaspataki varnak is nevezett erodftrnenyszeru nemesi (nagy) udvar A felsoszallaspataki varnak is nevezett erodttmenvszeru nemesi (nagy) udvar [elentosebb epuleteit szinte napjainkig XVI. szazadinak tartottak. Az 1977-1978ban - a malajesdi var regeszeti asatasaival parhuzarnosan - itt vegzett kutatasok alapjan a XVI. szazadban kialakult nemesi (nagy) udvar kiepitesenek kezdeteit ma mar a XV. szazadra teszik. Kovary Laszlo 1866-ban kiadott Erde/y regisegei es tortenelm! emlekei crrnu rnunkajaban meg azt frja, hogy a Felsoszallaspatak eszaki reszen talalhato rom "negy bastyajanak, felvonohfdjanak es sancozatanak helye tisztan kiveheto". "Az epuletrnaradvanyok annyira epek, hogy kapolnaja sanctuariumanak boltozata is megvan." Moldovan Stefan Annotatiuni despre Tara Hategu/ui efmu munkajaban, 1854-ben lefrt nagvmeretu nemesi (nagy) udvarb61 ma mar csupan a varov eszakl es nyugati felenek egy resze es az udvari kapolna romjai maradtak meg. A regeszeti kutatasok elott az egyenetlen teruleten meg kiveheto volt a varfalakon beluli, ma mar nem letezo, valamikori epuletek elhelyezese. Az asatasok nyilvanvalova tettek, hogy a XV. szazadi epulet rnaradvanyaira a XVI. szazadban epttettek ra a nemesi (nagy) udvar jelenleg meg kiveheto varfalain beluli epuleteket. Epftettek egy be nem fejezett negyzetes alaprajzu epuletet, melyet kesobb, a XVII. szazad folyarnan a kalvini kapolna hajojava alakitottak at. Ugyanazon a terepszinten, az elobb emlftett epulettol 15 rneternyire a kesobbi rnunkalatok altai egy teljesen felszarnolt epulet nyomaira bukkantak. A XVI. szazadi jaroszint alatti 0,01-0,02 m vastag egesreteg azt bizonyftja, hogy az epulet pusztulasat tuzvesz okozhatta. A tuzvesz valosztnuleg egy id6re lealhtotta a nemesi udvar teruleten beluli epftkezeseket. A regeszeti anyagok alapjan, az epftkezesek az azelotti tervek rnegvaltoztatasaval, a XVI. szazad rnasodik feleben es a XVII. szazad elejen indultak ujra. A XVI. szazadi be nem fejezett epulet eszak-del iranyu hosszu oldalai, az u] szakaszban, a kalvini kapolna falaikent, u] rendeltetest kaptak. Az epulet regi, teglaszeru ablakait reszben betorntek, reszben rnodosftottak, kiszelesuettek. Nyugatra egy karzatos tornyot epftettek hozza, es esak ezen keresztul lehetett a kapolnaba belepni. Ugy a toronynak, mint a kapolnanak 1 m vastag falai felismerhetok a rnaradvanyokon. A kapolna keleti oldalan az otszog alaku .sanctuarlum" rnaradvanvait is atkutattak a regeszek. A kapolna padl6zata nyolcszogu teglalapokkal volt borftva.

Hatszeg-videki


19

c_... .J ... .... ,-.._.__........ ~k.

A felsoszallaspataki kapolna alaprajza Ciilinescu C. uuin A kapolna felepftesevel egy idoben, kb. 1 m tavolsagra kelet fele eprtettek fel a nemesi (nagy) udvar fo epuletet, Ezt rnegelozoen agyagos folddel, kb. 2 meterrel, rnegerneltek a terep szintjet. Az uj, 5 meter szelessegu, negyszobas epulet 15 meter hosszusagura nyulott. Harem szobanak hexagonalis teglapadlozata volt, s akarcsak a kapolna falait, levakoltak es lerneszeltek belso feluletet, Ket szoba alatt pince is volt. Erdekes haztartasi keramiatoredekek, rnazas kalyhacsernpek, ajto- es ablakvasak, uvegedenytoredekek kerultek felszfnre. Ettol az epulettol eszakra, egy XVII. szazadi impozans, osszeomlott csempekalyhas epuletre bukkantak. A kalyha romjai kozott 1699-beli, II. Lipot csaszar ezustpenzerrneit fedeztek fel, ami a felsoszallaspataki erodrtrnenyszeru nemesi (nagy) udvar XVIII. szazad elei pusztulasat jelzi, amikor Mara lgnac kuruc vezer ide huzodva vissza, fogadva a labancok ostrom at, baro Tige a macesdi dornbokrol rornrna lovette az epu leteket. A Kovary Laszlo altai emlftett negy bastya mara mar teljesen elpusztult. A varov nyugati oldalan csak ket ortorony lathato.

Hatszeg-vldeki varak es kozepkori templomok

20

Teglas Gabor szerint a nemesi (nagy) udvar epuleteit korulolelo varfalak csak a XVII. szazad masodik feleben, a kapolna es a fent em Iftett epuletek utan epultek, Zerecheny Istvan es a felsoszallaspataki nernesseg a XVI. szazad utols6 evtizedelben tertek at a reforrnalt hitre. A felsoszallaspataki XV-XVII. szazadi nemesi udvar epuleteinek romjai, a kapolna es varfalak (Ruine, paraclis ~i zid incinta - Salasu de Sus 327) a MCive16desi es Vallasugyi Miniszteriurn Tortenelmi MCiemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tonenelmi m(femlekekcfmCi jegyzekeben, 439. sorszarnmal, LMI2004-HO-II-m-A-03441. 01-02-03 k6ddal, rnuernleknek van beiktatva. Megjegyzes

1. A Zerechenv-cseiedon katolikus es reiotmetus

beWI, a mas vallasok fele val6 kozeiedes: es fokozatos atterest, a

nemesekne! hasznalt noi nevek megjelenese es etterjedese is jelzik:

MiJrghita (Margit) I. Zerechenv ienos ieleseg» (1482), Dorka (Dorotheea) II. Zerecheny Janos felesege (1511 ), Anka (Anna), Adviga (Hedvig), Drusiana (Druzsina), Dorotea (Dorottya) Dorka leanyai. Zerecheny Istvan felesege pedig Nagymihalyi

Margit volt.

1559-ben Zerecheny }cinos levelet frt az erdelyi reiormetus egyhaz superintendensenek; David Ferencnek, az unitsriu« vallas alapft6janak. A XVI. szszed kozepen ez mar a fejedelemseg hivatalos vallasanak adminisztraci6javal 2. Az 1977-ben felsoszallaspataki

vegzett

val6 kapcsolat jelekent ertelmezheto.

regeszeti

Asetesoic tolvemen nyilvanval6va

vett, hogy a

kalvini kapolna haj6ja eredetileg egy civil rendeltetest.1 epiilet tesze volt,

kesobb epftettek bozz« az Otszogt.1sanctuariumot

es a tornyot. Ha kronol6giailag

nem is

sikeriilt nagyobb reszletesseggel megallapftani, annyi bizonyosnak veheto, hogy ezt a kapolnat

a XVII. szezed tolyemen alapftottak, miutan Zerecheny Istvan es a felsoszallaspataki nemesseg egy resze hitet veitot: A kapolna haj6ja rendellenesen szeles (7,50 x 14 m), tengelyeben az Otszogt.1sanctuariumot cselednek: tulajdonftottak.

es a tornyot a felsoszallaspataki

nemesi (nagy) udvart bfr6 Mara-

10bb tortes tanusaga szerint, 1770-72-ben Mara Zsigmond hazaban

jott letre egy nagyobb reiotmetu« kozosseget kiszolgal6 par6kia. A kezdeti, regebbi, kizar61agosan csa/adi kapolna kiegeszftese (kis templomme alakftasa) a XVIII. szszed els6feleben tonenbetett, miuten a felsoszallaspataki nemesi (nagy) udvar epiiletei a kuruc-Iabanc harcok kovetkezteben lakhatatlanna valtak. A Mere-cseled elhagyta a nemesi udvart es csak a nemesi udvar teruleten levo egyhazi epiiletre iranyftotta figyelmet.

21


A reketyefalvi var Reketyefalva (Rikhitova) egy elszigetelt helyseg Hatszeg videkenek eszaknyugati reszen. Reketyefalvara, Teglas Gabor szerint a Hunyadi Janos elodelhez tartozo Muzsina-csalad, Oevatol 60 kilometerre leva Reketyejere, Hatszegrol a Csulai-volgyon, aut6val jarhato j6 uton konnyen eljuthatunk. A falut a korulolelo terrneszet es a ta] szepsege, de mindenekelott a falu kozepen allo kozepkori varrorn latvanya teszi erdekesse, A helyseg derekan, eleg epsegben, meg megtekinthet6 az oregtorony (donjon), melyet sane vedett valamikor. Az iskola kozeleben, atkelve a falu hasonl6 nevu volgyen, meredeken felfele haladva erhetunk fel a var most egyedulallo lakotornyahoz. A tornyot a Muzsina-csalad epftette a XIV. szazad utolso evtizedeiben. Falai arehaikus elemeket 6riznek. A tornyot korulolelo varfalak kozott patriarkalis legkor uralkodik: a nagyon egyszenl, valamikor paliszad kentessel koronazott, reszben varsanccal kettozott foldhanyasok nyomai meg eszrevehetok. A. A. Rusu es I. Burniehioiu szerint a XV. szazad kozepe tajan, amikor az erodttmenyt a torok betoresek allando veszelye miatt korszerusiteni kellett volna, a Muzsina-csalad erejet es vagyonat bels6 nezetelteresek es a csaladi belhare morzsolta l szet: rneggyengttettek az egymas ko- --:_-_y ~zotti pereskedesek: uradalmuk, rezidenciajuk, ahol varuk allott, felosztodott a pereskedo felek kozott. A XIV. szazadi kozepkori reketyefalvi varrorn (Cetatea Rachitova) jelenleg a kozseg tulajdonat kepezi, es a Muvel6desi es Vallasugyi Miniszterium Tortenelmi Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tottenelm! muemlekek ctrnu jegyzekeben, 414. sorszarnrnal, LMI 2004-HO-II-m-A-03424 koddal, hivatalosan tortenelrni rnuemleknek van beiktatva. .l

-

---

r:>

I I

Megjegyzes: "Minden

jel szerint a Muzsimfk

koziil szermezott Hunyadi

(Erdely rovid tonenete - Akedemie! Kiad6, Budapest, 1993).

Janos anyja."

22

Hatszeg-videki varak es k6zepkori templomok

Feljegyzesek a demsusi kotemplomrol Demsus nemcsak Hunyad megye, de egesz Erdely nevezetes kozsegeinek egyike. A falu feletti dombon emelkedik Erdely egyik legsajatosabb es legjellegzetesebb rnuernlek temploma, melyet mar K6vary Laszlo is Erdely legbizarrabb es egyik legregibb epuletenek nevez. Ez a furcsa epttmeny, hosszu evtizedek ota rnuveszettorteneti vitak, kutatasok es vizsgalodasok targya. A falu neve is rejtely, es mar sok vitara adott alkalmat. Dr. Solyorn-Fekete Ferenc Hunyad megye helyes helysegneveinek tortenetehez cfmu tanulrnanyaban azt alhtja, hogy a Demsus elnevezes, meg kezzelfoghato regi okleveles nyomok nelkul is, nem egyeb a magyar Dornsos vagy Demses elnevezesnel. A Kendeffy-csalad levelei kozt e helyseg nevet Domsos, Demses, Damsus alakban frjak. Aztan Domes falu van Esztergom rnegyeben, Dornsod Pest rnegyeben, mfg a jelenlegi Densus elnevezes teljesen szokatlan helysegnevkepzes a rornanoknal is - fejtegeti nezeteit Dr. Solyorn-Fekete Ferenc. Id6s Hatszeg-videki magyar ajku lakosoktol, meg gyermekkorukban, szuleikt61 hal Iott fejtegetesek alapjan, erdekes magvarazatot kaptam a falu Domsos, Damsus, Demsus elnevezesere vonatkozolag, Szerintuk a falu neve, elnevezese egy jelent6sebb ternplornepulettel, istenhazaval (Domus Dei), dornrnal, domussal biro, domusos helyseget jelent. Dr. Teglas Gabor szerint, Demsus birtokosainak soraban ismeretes egy XVII. szazadbeli Lukacs de Demptes nevu csalad, aki a Macsesdi, Gergocs, Zeyk, Kenderesi, Csongrad, Mara, Pogany, Nalaczi, baro Kemeny csaladokkal rokonosult 5 vegul fiuagon kihalt. Benk6 lozsef 1780-ban, Hunyad rnegyerol frt soraiban emlfti utoljara Demsus birtokos csaladjai kozt a l.ukacs-csaladot. A falu feletti rnuernlek templom, ugy a kutatok, mint a Demsusra latogato zarandokok es turistak erdeklodesenek is a kozpontjaban all. A sok vita ellenere, epftesenek idejet nem tudjak pontosan, a kutatok velernenye ugyanis nagyon kulonbozik. A nehezen rnegmagyarazhato, furcsa istenhazanak eredete kepzelet szulte, erdekesebbnel erdekesebb ertelrnezesek celpontjava, a dakok es romaiak, sot a gotok tortenelmenek dics6 epizodjaihoz fuz6d6 legendaknak is

targyava valt. Egyes rnuveszettorteneszek szerint a templom epttesenek harem szakasza kozul a legregebbi a IV-VI. szazadra tehet6. Ezek szerint az orszag legregebbi temploma lenne. A falakban lathato rornal anyagok, feliratok es dombormuvek

Hatszeg-videki


23

alapjan eredetet a romai uralom idejere tettek. 1775-ben baro Hohenhausen csajkaskeruleti csaszari es kiralyi hatarcrsegi ornagy, kikuldetest nyerven a hatarorvidek regisegeinek tanulrnanyozasara, a torony ala behelyezett rornai feliratokbol Mars ternplornara kovetkeztetett, holott "a bejarat felett lathato freskofoltok a templom katolikus jellegere utalnak" - frja Teglas Gabor. .Hibas az az elgondolas is, hogy az epulet Longinus rnauzoleuma lenne" alhtja Dr. Floca Octavian. .Hibas Longinus sfrjat keresni benne, akit Traianus bizalmas ernberekent, Decebal koveti minosegben letartoztatott, saki magat inkabb megrnergezte, semhogy Traianusnak a haboru folytatasaban szernelye akadalyt jelentsen. Alaptalan felteves Longinus sfrjanak nezni" - frja Teglas Gabor is. A befalazott rornai sirkovek elhelyezese es az oltarok szovege ez ellen bizonyft. Csak a XIX. szazad vegen slkerult rnegerteni, anelkul hogy az elobbi nezeteket vegleg elvetettek volna, hogy a demsusi templom tulajdonkeppen egy kozepkori epjtrnenv, es akkor epttettek, amikor a helyi kozosseg elitje erre kepesse valt, anyagi kapacitasa ezt lehetove tette. Dr. Floca Octavian a templom roman sttlusu epfteszeti es eszak-olaszorszagi (lornbardiai) elemeit tartja erdekesnek. A hajo folott ernelkedo negyzetes torony negy rnegnyult orornrnezovel egy csonka gulaban vegzodlk. A torony alakjan es a ha]o fedele alatt cikcakkos piros tegladtszjtes lathato. A demsusi templom ugyan bizancias es centralis epttrneny, de kozepere helyezett tornya, a XIII. szazadban epult, eredeti katolikus templomok tornyat utanozza - jegyzi meg Makkai Laszlo tortenesz. Adrian Rusu es Ileana Burnichioiu a kesoi roman es korai gotikus epfteszeti jellegek alapjan, a templom epiteset a XIII. szazad masodik felere teszik. A templomot epfto nevtelen mester ismerte koranak divatos alkotasait, kepzeletvilaga aztan lehetove tette, hogy a Hatszeg-videki, elegge heterogen epttoanyagot (nagy rnennylsegu faragott es feliratos romai ernlekkovet, a kozelben talalt rornai teglat) ily modon osszealhtsa. A templom epuletenek kezdeti, legregibb reszet nehez azonosftani. Feltetelezik, hogy ez az a negyzetes alaprajzu epuletresz, ahol a rornai oltarkor I vekbol emelt negy tartooszlopra nehezedik a torony, es ahol a terrneskobol epftett felkor alaku apszis lathato. 3", o

•.=-

I

lS

24


Az 199B-as regeszeti kutatasok alkalmaval bizonyossa valt, hogy eredetileg az oltartol delre egy "diakonikon" is a templomhoz tartozott. A XV. szazad kozepe el6tt, de lehet hogy mar az epitkezes else szakaszaban is, a haj6 deli oldalanak hosszaban, a tobbi ternplomreszhez hasonl6an, egy kolapokkal fedett, ma mar legnagyobb reszben lebontott kapolna jelent meg. A reforrnaclo utan a kapolna deli falat osszekotottek a templom nyugati reszehez epitett, derekszoget alkot6, ma tet6 nelkuli reszleg falaval.

Bero Hohenhausen Die Alterthiimer Daciens erm(f munkajaban

kozolt rajza 711S-bol

Sokkal kesobb, valosztnuleg a XIX. szazad else feleben, rniutan a deli resz elvesztette boltozatat, megjelentek a r6mai oszlopokb61 emelt tarnfalak, melyek napjainkban a haj6 deli es eszaki homlokzatainal lathatok. Valoszinuleg akkor helyeztek az apszis teteje ala a r6mai kooroszlanokat is. A templom epiteset, tobb mint bizonyos, hogy az uradalom urai kezderne-


25

nyeztek. A bejarat folott elhelyezett, egy kor kozepeben kereszttel jelzett, elmos6dott feliratu rnarvany ernleklap bizonyftja, hogy a XIII. szazadban nagy [elentoseget tulajdonltottak egy szernelynek, aki valoszrnuleg a templom alapft6ja volt. E videk legkiemelked6bb szernelyisegei pedig (Teglas Gabor allrtasa szerint a Hunyadiakkal rokon) demsusi es reketyefalvi Muzsinak voltak. A csalad XVI. szazadl eltunese idoben megegyezik a helyi kozosseg vallasi megosztasaval, a kalvinista nernesseg rnegjelenesevel, es egyuttal a templom felosztasaval is. fgy jelent meg ekkor a templom nyugati rneghosszabbttasa. A XVIII. szazad elejen, a Habsburg-hatalom idejen, ketteosztva a parokiakat, a templom a megjelen6 gorog-katolikus egyhaz tulajdona lett. Tobb mint bizonyos, hogy Demsus urai kezdernenyeztek a templom fresk6inak a festeset is. A tartalmas falfestrnenyeket csak az utols6 evek folyarnan tartak fel erdemlegesen es tisztitottak meg. Az els6, legreglbb falfestrnenyek mar a bejaratnal, Szent Mikl6s es a gyermek lezust oleben tart6 Szuz Maria kepe, a templom tiszteletukre val6 felszentelesere utal. A haj6 oszlopain Szent Marina (a satannal), a Szentharornsag es Szent Bertalan kepe (amint boton viszi beret) es sok festett es karcolt felirat; keleti falanak fels6 reszen pedig az angyali udvozlet, jobbr61 es balr61 arkangyalokkal, es katonaszentek lathatok, Az oltar koruli reszletek a boltozat festrnenyeibol a tr6non ul6 gyermek lezust tart6 Szuz Mariat, az Apostolok szentaldozasat, pr6fetakat, f6papokat es lezust abrazoljak, Az alakok unnepelyessege es rnonumentalitasa, a hatarozott, klegyensulyozott szfnkeveres, a demsusi falfestmenyek foszerkesztojenek (a delkeleti ablak alatt), a falra felfrt Stefan nevu mesternek jellernzoi. Amint a Szent Marina kepe alatti feliratb61 kitunik, 1443-ban 0 es inasai festettek itt. Stefan mester falfestrnenyeinek sajatossagait velik felismerni a Curtea de Arges-i, osztr6i, reketyefalvi es malomvlztoroki falfestrnenyeken is. Demsuson hagyott rnunkai a hagyornanyos bizanci freskodfszttesnek kozepkori, erdelyi maradvanyai. Ez a furcsanak tun6 kozepkori epuletegyuttes, fent ernhtett deli helyisegevel, amint az 1473-b61 fennmaradt bels6 grafikajabol kivehet6, valoszmuleg egy ideig szerzetesi kolostor is lehetett (a Daniel nevezetu p6pa neve mellett egy noi szernely "mama Stana", valoszrnuleg apaca neve is megjelenik). A XVIII. szazad vegerol, a templom nyugati falan, pitesti-i Simion, Hatszegvidek akkori legnepszerubb freskofestojenek falfestrnenyei lathatok. Az ikontart6 (szentkeptarto) is XVIII. szazadbeli. Felirata: ,,1789 Popa Simion zugravu". A XIX. szazad else feleben az epuletet ket fzben is tataroztak, es rnegrnentettek

a vegso pusztulastol.

26

Hatszeg-videki


A XX. szazadban tobb restauracion esett at, es a turizmus leglatogatottabb pont java vall. 1902-ben Teglas Gabor az altala XIII. szazadi furcsa istenhazanak nevezett templomot gorog katolikus ternplornkent emlfti. Kovary Laszlo szerint is "az egyesult gorog hituek temploma". Jelenleg azonban a gorogkeleti egyhaz tulajdonat kepezi, s az erdelyi rornansag egyik zarandokhelyekent tartjak szarnon. Ottjartunkkor a demsusi gorogkeleti p6pa elmondta, hogy ez a templom valamikor a kalvinlstaknak is szolgalt. 1701-ben ket pap szolgalt Demsuson, egy gorogkeleti es egy kalvinista. Erre vonatkoz61ag elmondott egy faluban hallott anekdotat is: .Beforditottak az ikonokat a fal fele. Egy ora rnulva [ott a p6pa es visszafordttotta mindet. .." 6 mondta el, hogya harangon magyar felirat van. Annak idejen egy Torok neva holgy fratta fel meghalt gyerrnekenek ernlekere: .Ha mar hangodat nem hallhatom, legalabb e harang szava ernlekeztessen

rad, " A XVIII. szazadbol Benko lozsef es Koncz lozsef tekintelyes demsusi magyar birtokos csaladokat sorol fel: Lukacs, J6sika, Nalaczi, Bakosnyiczai, Cserei, Antalfi, Bodoni, Nagy es Benko csaladokat, Benko lozsef mar idezett rnunkajabol megtudjuk, hogy 1780-ban Demsus es Csula a tustyai reforrnatus anyaegyhaz leanyegyhazal voltak, es hogy az eklezsia lelkesze Varhelyi Mihaly volt. Szots Sandor megjegyzese szerint ez az anyaegyhaz a XX. szazad elejen mar nem letezett, Jelenleg csak itt-ott talalunk a ternetoben magyar feliratu strkoveket, A valamikori magyar birtokos csaladokra pedig csak kuriarnaradvanyok ernlekeztetnek. A XIII. szazadi es XV-XVII. szazadokban kibovrtett demsusi templom (Biserica Sf. Nicolae-Densusi 23) jelenleg a gorogkeleti egyhaz tulajdonat kepezi, es a Muvelodesi es Vallasugyl Miniszteriurn Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tonenelm! mcemlekek. crrnu [egyzekeben, 254. sorszarnrnal LMI 2004-HD-II-m-A-03307 k6ddal, hivatalosan tortenelmi muernleknek van bejegyezve.


27

A zeykfalvi rnuemlek templom Az orszaguton Hatszeg fele haladva, Pusztakalantol csupan par szaz rneterre, Zeykfalvara (Strei) erkezunk. A zeykfalvi rnuemlek templom Hatszeg-videk eszaki resze ket kozepkori ternplornanak egyike. Egy valamikori rornai farm keruleteben ta la lhato nekropol isz (temetkezohely) kozelebe, egy kozepkori udvarhaz teruletere epult, ahonnan sok epttoanyagot, kovet es teglat hasznaltak fel. Ez a Sztrigy-melleki falu evszazadokon at a nemesi Zeyk-csalad birtoka volt. A falu neve is innen szarmazik. Gyorffy Gyorgy (Az Arpad-kori Magyarorszag torteneti foldrajza) szerint a Zeyk, Zayk csalad neve mar 1377 -ben ismeretes volt. Teglas Gabor es Konez lozsef is a XIV. szazad kozepeig vezeti vissza a csaladot. Hunyad megye elso rnonografiajaban, Benko lozsef 1780-ban frt Transsilvania Specialis cfrnu rnunkajaban azonban regebbi adatokat is kozol a Zeyk-csalad genealogiajarol: 1404-ben Zsigmond kiraly uj adomanylevellel meger6sfti birtokaban Zeyk Laszlot, Zeyk Peter fiat; 1377 -ben egy atyai orokseggel kapesolatos oklevel bizonyitasa szerint Peter atyja Zayk volt. A Zeyk nemzetseg ezen Zayktol vezette Ie csaladfajat: 1131-ben Zeyk Istvan es testvere, Andras mar Zeykfalvat btrtak, tunik ki azon alku-okrnanylevelbol, melyet Zeyk Istvan 1633-ban a gyulafehervari leveltarban talalt: 1096-ban egy Zaykrol, Zeyk lstvanrol es az 0 edestestvererol, lanosrol, 1406-ban "igen regl oklevelek tesznek ernhtest" - sorolja ertesuleseit Benko [ozsef, Konez lozsef azonban ketsegbe vonja Benko allftasat, szerinte a Zeyk-csaladot a XIV. szazad kozepenel feljebbi idore nem lehet felvinni. A Zeyk-csalad okrnanyaibol vett adatok szerint, 1377-ben Zeyk Miklos es Peter meghagyatnak Felkitid, Alkitid es Aklus birtokaban. Mihaly, Zeyk Miklos fia es Zeyk Peter fiai "ok maguk es utodaik rnegemhttetnek egy 1S0S-bol szarmazo oklevelben" - olvassuk Benko rnonografiajaban. A zeykfalvi oreg templom eszaki falanal, a pusztulo magyar terneto szelen, egy regi ernlekko latin nyelvu felirata hirdeti, hogy a templomot Zeyk Miklos epttette. A XX. szazad utolso negyedeben a templomot kultikus celra mar nem hasznaltak, restauraltak a templom epuletet es azota esak a latogatok nyitjak ki

ajtajat. Ez a kozepkori tornyos templom egyike a legerdekesebb es talan legregibb egyhazi rnuernlek epuleteknek a megyeben. A templom szerkezete egyszeru, hajoja teglalap, szentelye negyzet alaku, nyugatra epult tornyanak felso szintjen az oraljaboldogfalvi es demsusi templomokon is lathato cikeakkos teglaszegely dfszttessel. A harornszintes torony eredeti kofedelenek bels6 resze boltozatos;

28


o kfvulrol pedig negy harornszogu orornmezoben vegzodik. Foldszintjen telhengerszeru boltozat. A kulonbozo szintek ablakai valtozatos alakuak - a legalso loresszeru, a harmadik szinten ikerablak lathato, Reszfeteiben a templom epulete ugy roman, mint got snlusu elemeket is oriz, epitesenek idejet az 1300 koruli evekre teszik. A toronytol nyugatra, a terepen megjeloltek a Xv. szazadban a templomhoz epttett elocsamok (pronaosz) rajzolatat is, mely elocsarnokot az 1700-as evek elejen lebontottak. A templom legregibb reszei a torony, a ha]o es a szentely: falboltozata es a

tetozet kesobbiek. Valamikor regen a torony torttves ajtaja lehetett a bejarat. Manapsag a ha]o deli oldalanak kapujan lephetunk be. A hosszanti boltozatu hajohoz csatlakozik a csucstves gotikus boltozatu apszis. A falban [ol lathato a tabernakulum, ami katolikus templomok jellegzetessege. Feltetelezik, hogy a templom felepitese utan rbvidesen ki is festettek falait. Mar a templom fele kozeledve felhfvja rnagara figyelmunket a hajo deli es a szentely keleti, kulso falara festett (mar kisse elmosodva), a gyermek lezust vallan horde Szent Kristofnak tekintelyes rneretu alakja; a nyugati kapuzat feletti orornmezoben pedig egy meg elegge kiveheto Vir Dolorum. A templom belso falain rnegtekinthetok azok a XlV. szazadi bizanci es nyugati elemeket tartalrnazo freskok, rnelyekrol Dr. Floca Octavian is beszarnol. Ezekrol jegyzi meg Balogh lolan, hogy az itt lathato "imago pietatis" -t abrazolo falfestrneny csakis kozepkori lehet. A legnagyobb reszben fennmaradt falfestrnenyek (az oltar gotikus boltozatan)

Hatszeg-videki


29

Krisztus rnegdicsouleset es a menetel6 apostolokat emelik ki, az apszison pedig roman stflusu templomokat szent puspokokkel es profetakkal, a haj6ban egy krisztol6giai ciklust, szenteket, a 40 vertanu rnartrrornsagat illusztraljak, es egyeb reszben mar azonosfthatatlan jeleneteket. Egyes falfestrnenyeket nem azonosfthat6 laikus szemelyekkel nepesftettek be: feltetelezheto, hogy a templom patr6nusai, epftornesterei vagy a fresk6k fest6i lehetnek. A torony foldszintjet is kifestettek, Az egyik falfestmenyen felismerhet6 Szent Gyorgy lovas abrazolasa egy egyhazatya kfsereteben. A falfestrneny reszeit es jeleneteit egyrnastol gazdag rnertani dtszrtesek valasztjak el. A templom kozepkori vedoszentje nem ismeretes. A Boldogsagos Szuz Marianak karjan a kis lezussal val6 rnegjelerutese vagy Szent Mikl6s puspok abrazolasa ugy a haj6ban mint a szentelyben, arra enged kovetkeztetnl, hogy a templomot annak idejen a tiszteletukre szenteltek fel. A roman es bizanci jellegek sora, a haj6 falanak egyes jeleneteiben a nyilvanvalo olasz trecento befolyas, a szerb szerkesztesu szlav6n rnagyarazo feliratok, a laikus alakok ruhazata, arra utalnak, hogy a fresk6k fest6i el6z61eg nyugati hagyomanyokat koveto mesterek rnellett dolgozhartak es ikonograflai ismereteiket a gorogkeleti templomok krvanalrnainak megfelel6en alkalrnaztak. Az ikonografiai dokumentumok rnellett a szentelytol a torony foldszintjeig sok festett es karcolt felirat talalhato. A rendkfvul erdekes, de egyel6re nem elegge tanulmanyozott es ertelrnezett feliratok a jovoben a kozepkori Erdely tarsadalmi es vallasi elete kibetuzesenek kulcsai lehetnek. Amikor a dokumentumokban feltunnek a Sztrlgyszentgyorgylekkel rokonsagban allo Zeykek, a falu urai, egyes velernenyek szerint (Rusu A. A.) a templom mar rnukodott, A kovetkezo szazadokban a templom patr6nusait ez a templom kepviseli, Vallasi szempontb61, 6k es kozossegeik, vallasuk valtoztatasaihoz igazftottak imahazukat, ami a falfestrnenyeken is megmutatkozik, es id6vel az imahely szetvalasztasahoz vezetett. 1700 korul a templom kozeleben egy reforrnatus imahazat epttettek. A rnuernlek templomt61 eszakra, a templom mellerti magyar temet6 szelen ennek lebontott, a regl templommal hasonl6 rneretu alapjainak rnegjelolt rajzolata megtekinthet6. t.estyan Ferenc gyulafehervari erseki helynok Megszentelt kovek cfrml konyveben lefrja, hogy Zeykfalva kozepkori katolikus lak6i a reforrnacio idejen reforrnatusok lettek. Benk6 lozsef fent emhtett monograflajaban rarnutat arra, hogy Zeykfalva a XVIII. szazadban reforrnatus anyaegyhaz volt. Teglas Gabor is megjegyzi, hogy 1712-ben Zeykfalvan a reforrnatus egyhaz viragzott. t.ekozli

30

Hatszeg-videki


a reforrnatus papok neve it is: 1712-ben Abrudi Istvan, 1737-ben Ormos Istvan, 1739-ben Szentgyorgyi Ferenc, 1750-ben Gy6ri Pal, 1762-ben Arapataki Samuel, 1775-ben Kis Ferenc. Reforrnatus papjait a Zeyk-uradalom tartotta. Szots Sandor sorai szerint, a XVIII. szazadban viragzo reforrnatus anyaegyhaz, 1901ben mar csak filia, mely a hosdati egyhazhoz tartozik. Teglas Gabor szerint a templom 1782-ben a gorogkeletlek kezere jutott. Ezek az osi falak, az evszazadok tortenelrni valtozasait kovetve egyarant kiszolgaltak a Sztrigy also volgyenek kulonbozo egyhazait, ugy ahogyan vallasi illetve nernzetisegl szernpontbol valtoztak e videk nepessegi viszonyai. A temp10m jellegzetes tortenete beepul e videk tortenelrnebe. Evszazadokon at valtakozva a katolikus, reforrnatus vagy gorogkeleti egyhazak bastyaja volt, de folyamatosan a kereszteny hit szolgalataban alit. A zeykfalvi templom egy jellegzetesen del-erdelyi sorsu lstenhaza. A XIII-XIV. szazadi zeykfalvi templom (Biserica Sf. sec. XIII.-sec. XIV. din satul Strei - orasul Calan) jelenleg a gorogkeleti egyhaz tulajdonat kepezi, es a Muvel6desi es Vallasugyi Miniszteriurn Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott Tottenelm! ttuiemleketc [egyzekeben, 458. sorszarnrnal. LMI 2004-HO-II-m-B-03453 koddal, hivatalosan tortenelrni rnuernleknek van bejegyezve.

Hatszeg-videki


31


32

Forrasmunkak 1. BenklSJ6zsef: Hunyadmegyerol-

Transsilvania Specialis - 1780-bol. Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat XVI. Evk. 1904. 2. Eskenasy Victor - Rusu Adrian Andrei: Cetatea Malaie~ti ~i cnezatul Salasului (sec. XIV-XVII.) 3. Floca Octavian: Regiunea Hunedoara. Muzeul Regiunii Hunedoara, Intreprinderea de Ind. l.ocala, Sectia pollgrafica Deva, 1957 4. Kelemen L.: A felsoszallaspataki Mara-csalad kronikaja, Genealogiai Fuzetek, Kolozsvar 10; 1912 5. KlSvari Laszl6: Erdely reglsegei es tortenelrni ernlekei, Kolozsvar, 1892. 6. t.estyan Ferenc: Megszentelt kovek, II. kotet, Gloria Kiado, Kolozsvar, 1996 7. Makkai Laszl6: A rendi tarsadalorn kialakulasa (1172-1526). Erdely rovid tortenete. Akaderniai Kiado, Budapest, 1993 8. Rusu Adrian Andrei: Cetatea Hategului. Monografie lstorica ~i Arheologica. Sargetia 16-17/ 1982-1983, Deva. Acta Musei Devensis 9. Rusu Adrian Andrei - Burnichioiu Ileana: Documente medievale din Tara Hategului. Ed. Mega, Cluj-Napoca, 2008 10. Rusu Adrian Andrei: Ctitori ~i biserici din Tara Hategului pana la 1700, Satu-Mare, 1997 11. Rusu Adrian Andrei: Castelarea Carpatica. Ed. Mega, Cluj-Napoca, 2005 12. Rusu Adrian Andrei: Donjoane din Transilvania. Acta Musei Napocensis vol. XVII., Cluj-Napoca 13. Schreiber Istvan: Hatszeg vara, A reketyefalvi toronyerod. A malajesdi var es a szallaspataki nemesseg kialakulasa, Heti Uj Szo Evk., Ternesvar, 2010 14. Teglcis Gabor: Hunyad megyenek a torok vilagban szerepelt barlanger6dftrnenyei, Szazadok, 23, 1889. 15. Teglas Gabor: Hunyad megyei kalauz. Kiadja az Erdelyi Karpat Egyesulet, Kolozsvar, 1902

1. Ora/jabo/dogfa/vi tmiemlek. temp/om 2. A temp/om h(·j.ir.".1 3. Dr. Ferencz )6zsef magyaraz 4. Szentely 5. Temp/omhajd 6. K('/('~"I,I,,~

3

1-2. Oemsusi ttuiemiek: temp/om 3. Zeykfa/vi m{fem/ek temp/om

4. A/ap(tasi k65. Szente/y 6. Tebertuikulum

Devai EMKE-flizetek 9. Schreiber Istvan. Hatszeg-videki. varak es kozepkori templomok. Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

Recommend Documents