Magos Deva. varat visszaepftenek. Devai EMKE-fuzetek 8. errol tanakodnak: Dr. Ferencz Jozsef Laszlo, Pop Anna Maria, Schreiber Istvan

Devai EMKE-fuzetek 8•

... Magos Deva varat visszaepftenek errol tanakodnak: Dr. Ferencz Jozsef Laszlo, Pop Anna Maria, Schreiber Istvan

Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

Devai EMKE-fuzetek 8.

•••

Magos Deva varat visszaepftenek

errol tanakodnak: Dr. Ferencz lozsef Laszlo, Pop Anna Maria, Schreiber Istvan

Szfnes fenykepfelvetelelc

CORVI

2009

Laszlo Gergely

Keszult a Corvin Konyv- es Lapkiad6 Vallalat szerkesztosegeben

Igazgat6: Varga Karoly

A bor(t6n: Elindul a felujftasi program

Maszaki szerkeszt6k: Dani Agnes, Lang Erika IIdik6

KorrektUra: Jitariu Janka Imola

A szerkeszt6seg c(me: 330065 Deva, str. Gh. Baritiu, nr. 9 Levelc(m: 330190 Deva, o.p. 1., c.p. 138

Telefon: 0254-234500 Fax: 0254-234588

E-mail:

[email protected]

www.corvinkiado.ro

tG;\ ~

Megjeleneset

tarnogatta

a Communitas

Alapftvany,

A nyomdai rnunkalatokat a devai GRAPHO TIPEX kft. vegezte Igazgat6: Farkas Laszlo

Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale a Romaniei SCHREIBER ISTVAN ... Magos Deva vtirtit visszaepftenek / Schreiber Istvan. Deva: Editura Corvin, 2009 32 p; 21 cm. ISBN 978-973-622-561-1

... Magos Deva varat visszaep(tenek

" .•. Nemzedekek orsegvaltasain, Jonnek majd ujra boldog epft6k is kiassak a fundamentumot •.. ... fmelnek falat, tet6t, templomot.

Deva vara a XVIII. szazad elejen (lsmeretlen fest6 mave),

Jon ezer K6m(ives Kelemen, Ki nem hamuval es emberverrel Koti meg a bekessegfalat,. .. is epft regi kovekb61 uj hazat! ..." Wass Albert Uzenet haza, Reszletek

3

4

... Magos Deva varat visszaepftenek

Deva varanak szerkezeti kialakulasa a korabeli lefrasok es tortenelmi dokumentumok alapjan Schreiber Istvan Barhonnan is erkezunk, barrnilyen iranybol is kozeledunk a varos fele, a devai varrom mar messzirol udvozol egy jellegzetesen elkulonult hegykup tetejerol. Romjai meg ma is buszken allnak fenn a hegyteton, dacolva a rohano idovel. Messze ellatni innen: gyonyoru a lathatar, Belatni a hegyek koszonizta Maros-volgy tunderi tajat, kilatas nyflik a jelenbe, a rnultba es talan a [ovobe is. Osi rnultunk itt felejtett ernleke, egyike hazank legfestoibb sarkainak. A terrneszet orok kolteszete, a regrnult idok szelleme rabul ejti lelked, ha netalan erre tevedsz, A Varhegy, a rnogotte leva 566 m magas Szarhegynek eszakkeleti nyulvanya, A varos szintjehez viszonyitva, hegykupjat, mintegy 100 m magassagban, egy hegynyereg a Szarhegyhez kapcsolja s (gy minden oldalon, legalabb 80 meterrel magasabban, szabadon emelkedik a magasba. A romantikus varrornok, ezt a termeszet alkotta korkupot koronazzak: 184 m rnagassagbol (tengerszint feletti 371 m rnagassagbol) orzik a varost, A Varhegy anyaga vulkanikus eredetre vall. Miocen kori kozetanyaga, akarcsak a Szarhegye vagy a rnogotte ernelkedo nagyobb hegyeke (Kozolyako - Piatra Coziei; Nyerges-gerinc - Coama Decebal; Bezsanhegy DI. Bejan) amfibol-andezit. A varhegyi kozet a nagy oldalnyornas kovetkezteben szinte rnindenutt, de kulonosen az eszaki es keleti oldalon, sajatsagosan lemezes szerkezetet olton. Sokfele eszreveheto a szabalyos parhuzarnossaggal tablava repedezett ko, A dinamikai hatasok kovetkezteben letrejott kolemezek, helyenkent fokozatosan vekonyodnak, nehol azonban, az igen apr6 reszekre valo rnallas eredrnenyekent, pikkelyes rnurvakent


5

jelentkeznek. Ez a termeszet alkotta "teglagyar", helyesebben "teglabanya", a varepitesnel annak idejen nagy elonyt jelentett. Foldunk korszakainak rnultaval, a Varhegy osi kozete a felsz(nen, j6 minosegu talajja alakult, rajta gyonyonfen fejlodesnek indult a novenyvilag. Amikor azonban a var telelmetes erosseg volt, a varbeliek. az ellenseg rneglepeteseitol tartva, hogy minden mozdulata lathato legyen, a Varhegy oldalair61, sot kozeli kornyezeterol is, minden novenyzetet, meg a fuvet is irtottak.

Manapsag, a valamikori kopar hegyoldalakon, az ultetett vagy vadon novo lombos fak, cserjek es a fenyok alatt valtozatos es ritka novenyfajok erdekes osszetetelben elnek. A setanyok rnenten, nemcsak a feltarulo terrneszet nagyszerusege gyonyorkodteti az arra jarot, de a rnult idok emlekeinek kedveloje is elmerenghet a hegyormot koronazo romok kozott. Deva varanak keletkezese a rnondavilag misztikus vllagaba vesz. Eredetere vonatkoz6 ismereteink, Kuun Gezat idezve "a tortenelern enigrnai" koze sorolhat6k. Epftojet es keletkezesenek pontos idejet nem isrnerjuk. A devai var letezesere vonatkoz6 elslS frasos bizonyftek IV. Bela kiraly korabol (1235-1270) szarrnazik es "castrum Dewa" alakban emlftik. Ezen 1269-ben kelt okirat alapjan, keletkezeset a tatarjaras (1241) utani tomeges varepftes korara teszik. Az ernhtett okirat arr61 beszel, hogy Kalnoki Cheel gr6f, Deva vara alatt, csaladjat es minden javat elhagyva, vitezult harcolt IV. Bela apakiraly hadai ellen, s a partuto Istvan, ifjabb kiraly erdekeben sok foglyot ejtett. Ez a csata 1267-ben torrent. A var tehat ekkor mar letezett. Ezt a feltevest igazolja egy rnasik oklevel is. 1273. majus 23-an keltezett adomanyleveleben IV. (Kun) Laszlo (1272-1290) megjutalmazza a Chak nernzetsegbol val6 Peter mestert, mert atyja V. Istvan (megkoronaztatott 1245-1272) parancsabol, vitezul harcolt a kunok ellen. Ez a csata pedig 1264-ben torrent. A var tehat mar ekkor is letezett. Voltak azonban olyan feltetelezesek is, hogy a mai var, mar a kunok es besenyok betoreseinek idejen epult Szent Laszlo es Salamon kiralyok alatt, amelyet a tatarjaras tonkretett. 1897 -1899-ben ugyanis, az akkori Bruz Laszlo szolojeben feltartak egy Szent Laszlo korabeli magyar vitezi sfrt, ami vegul is okot adhat az ilyenszeru feltevesre, bizonytteknak azonban tul keyes.

... Magos Deva varat visszaepllenek

6

Altalanos velemeny szerint, feltehetoleg 1250 es 1260 kozott, tehat az Arpad-hazi kiralyok alatt, itt epult fel Erdely talan legelso kiralyi vara, habar 1242 utan, IV. Bela kiraly visszaterve az orszagba, a varepftesre vonatkozo kiralyl jogot kiterjesztette az orszag fouraira is. A tovabbra is fenvegeto tatar veszedelem es a nyugat-eur6pai lovagvarak hatasa alatt, ekkor indult meg nalunk a szelesebb konl varepftkezes. Erodltrnennye tobb mint bizonyos, hogy ekkor epttettek ki. Addig, a feltetelezesek szerint, csupan egy orhely allhatott a helyen. Ez a XIII. szazadban, altalanos velerneny szerint IV. Bela kiraly idejeben epult kozepkori var, a XV-XIX. szazadok folyarnan, tobbszori atepitesenek, kiterjesztesenek es korszerusttesenek dacara, Bloekner Gyula rnuepftesz szerint "szerkezeteben megmaradt nernet lovagvarnak. Egyik ilyen jelleg-

zetessege a del-nyugati

Bethlen-bastva."

A var szerkezetet a becsi katonai leveltarban talalt, 1826-os tervrajzok rogzrtik pontos resztetesseggel, Regebbi tervrajzokr61 mind ez ideig nines tudornasunk, es a Bethlen Mikl6s elegge hianyos lefrasan kIVOI, esak itt-ott kapunk utalast a valtozasokra vonatkozolag:

1. Teglas Gabor szerint a XV-XVI. szazad fordulojan jelentos valtozasokat eszkozoltek a var epuleten. E stflusban gazdag atalakftasnak, inkabb dfszftesnek ernlekekent, egy ablakparkany- es egy ajtokeret-rnaradvany tanuskodik. Ezek anyaga es megrnunkalasa egyezik a foteri lebontott, evszazados devai fotemplom, a Szent Mikl6s, kesobbi reforrnatus templom csillagboltozatanak kodrszrtrnenyevel es efmereivel. Halavats Gyula es Veress Endre kozzetett tanulrnanyaikban pedig kifejtettek abbeli velernenyuket, hogy a szentely harem korjelzo efmere alapjan a "templom szentelve akkor epult, midon Magyarorszag tronjan egy, a Iagello-hazbol szarrnazo kiraly ult s amikor a Szapolyai-csalad egyik tagja valamelyes eloke10allast foglalt el Erdelyben" vagyis II. Ulaszlo (1490-1516), vagy II. Lajos (1516-1526) uralkodasa idejeben, kik alatt a klralysagra jutott Szapolyai erdelyi vajda volt (1511-1526). Feltetelezik, hogy talan eppen Szapolyai Janos anyagi tarnogatasaval fejezodott be e templom ujjaepftese. Kovetkezeskeppen feltetelezhetd, hogy ekkor eszkozolhettek jelentos valtoza-


7

sokat a var epuleten is. Varhato, hogy a var else varoven belul most foly6 regeszeti asatasok uj adatokkal tarnasszak majd ala a felsorolt feltetele-

zeseket. 2. 1581-ben, a Bathory-csalad rokonakent Erdelybe kerult Geszthy Ferenc (anyai agon Sulyok), hamarosan az orszag fokapitanya lett, es megszerezve Deva varat gazdag uradalrnaval egyutt, felujftotta a var epftmenyeinek egy reszet es kitataroztatta romladoz6 deli oldalat, 6 a var elso ismert renovatora, amint errol a varudvar feloli, eszaki falaba helyezett, egykori

kotabla tanuskodott: FRANCISCVS GEZTI DE EADEM GEZD 1582' QVAE TEMPORA DESTRVXERVNT TRANSILVANIAE GENERALIS SOLERTIA RESTAVRAVIT (Geszthy Ferenc, 1582 Mit leromboltak az idok, Erdely fovezere buzgalommal ujjaepftette.) 3. 1640. november 8-an, Szechy Maria eladta Devat es uradalrnat 6000 talleron I. Rakoczy Gyorgy fejedelemnek. Kotelezvenye rendjen, s a kor szokasa szerint, 21 nap rnulva, atadta a fejedelem biztosainak, akik november 30-an felvettek inventariumat. Ez a leltar a devai var mind ez ideig ismert, legregibb, pontos es reszletes lefrasa. A devai varrol es uradalrnarol, Bethlen Gabor altai keszfttetett es Mik6 Ferencz altai osszealhtott inventariurnot ugyanis nem isrnerjuk. Errol csak ozvegye, Brandenburgi Katalin fejedelemasszony egyik fennmaradt, 1632. rnarcius 28-i levelebol ertesulunk. Az 1640. november 30-an felvett inventariurnbol azonban valamennyire megismerhetjOk romladoz6 varunk korabeli reszeit, s anelkul, hogy kitalalt nevekkel illetnenk, megnevezhetjOk rnohos falait es bastyait. Az inventariumot helyszuke miatt nem kozoljuk. Az emlftett inventarium alapjan azonban Teglas Gabor osszeallftott egy utikalauzt es segftsegevel elindulhatunk mindannyian egy XVII. szazadi varlatogatasra:

8


"Megallunk a Csaszar kapuja elott. Negy szegletre epftett kobastya, folotte agyuhellyel, fatornaccal, hozzaepftett darabanthazzal, melynek orei gyalogos embernek "csak a kapu floka-ajtajat nyitjak ki, rnagat a kaput pedig csak lovasoknak, szekereknek." Innen delnyugati iranyban vastag kofal huzodik fel a Bethlen-bastyaig. Magaba a varba az als6kapun, s azontul a fels6kapun lehet bejutni, "mindketto fuggo-hidas vagyis emelcs6s leven, mellettok egy-egy romladoz6 hitvany darabanthazzal." A kisebb tomlocz mellett elhaladva erjuk a pattantyus, odabb a vice-porkolab hazat, majd az eros bolthajtasu ketajtos nagy tomloczot. Megallunk egy pillanatra a tarhaz elott, ket sut6kemence van nem messze tole. Az ecetes-haz is itt van a kozelben. A var keleti szegleten emelkedik a Szent Tamas-bastya. Kis buzatarto hazacska van mellette, meg harem pince, meg a vasashaz. Kozottuk az es6vfz kutja, mellette egy kulon haz, odabb a pitvar s a belole nyflo szoba. Szemben vele, az eszaki oldal falrnentet a partazott mennyezeta palota es az asszonyhaza foglalja el "kfvul-futo jo rnazas kemencevel, s benn utott kopott butorzattal. Erre nyflik a Ieanvok haza, odabb az ot darabanthaz. majd a szentartohaz, A Csonka-torony mel lett a Czejthaz (= Zeughaus, fegyverraktar), majd a porkolab haza, kulon hozzaragasztott hazacskajaval." Korulnezunk. A varudvart ors6s folyos6k kerftik. "A var zsendelyfodele elsenyvedt, regi, likacsos, mint a hazake, palotake es oreghazake is, annyira nem viseltek rajuk gondot. A palota sarkan ekeskedo 6ra is regota nem ut, leven mar reg ideje, hogy dajka nelkul es olaj nelkul szukos." 4. I. Rakoczy Gyorgy fejedelem rendeletere, Deva varanak elhanyagolt falait kijavftjak, A mar kijavftott varat abrazolja Giovanni Morando Visconti rnernoknek, a csaszari hadsereg eptteszenek Deva varat abrazolo 1699ben keszu It rajza.


9

Deva vara es varosa deli oldalarol vett e kepet Giovanni Morando Visconti olasz rnernok 1699-i rajzarol rezbe metszette brassoi Welzer Istvan. Szalardi Janos Siralmas magyar kronikaja felvilagosft, hogy mit uj(tottak a varon: "Deva varanak, hogy a napnyugat felol val6 nagy hegyek nyakarul majd szinten kapuja elibe, es onnan ejszak felol del fele alafordulo varutjara lathatnanak es lahetnenek, s a ki-s bemenetelbe nagy akadalyt is tehetnenek, annak orvoslasara, az ott valo kosziklanak stflusahoz kepest, egy igen ternerdek kafalu bastyat rakatott; es noha a felso varba rneno kosziklakkal klvagott igen nagy es szep s j6 italu htves vizet tarto csatornakut, s az also kapu elott is csak kozel nagy bo vfzzel kifolyo gyonyoruseges folyas volna: rnindazaltal a varnak kozep felmeno kerftese tajatt, altai a kosziklan eleven kutat is vagatni es Iyukasztani akarvan, egynehany esztendok alatt majd huszonot olig alavagatta vala, de ezt felbehagyatta vala."

5. Bethlen Miklos 1660-ban reszletesebb letrast hagyott a devai varrol Memoires historique-jeben. Eleget abrandozott itt az odon falakon remenytelen szerelmerol Banffy Agnesrol, Barcsay Akosne fejedelemasszonyr61. A var alabbi lefrasa a Memoires historique 1736-i amsterdami, eredeti francia nyelvu kiadasanak, egy 1804-i kolozsvari magyar fordttasa utan, a Hunyad

10


megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat XVI. Evk.-ben jelent meg: "A devai var a legjobb erosseg egesz Erdelyben, es tan rnondhatnarn, volt egesz Europaban a bornbaknak feltalalasa elott. Ide rnegyen az ember egy lankas hago uton, mely is vezet toronyforrnara epfttetett legelso strazsak hazahoz, es amely mintegy szaz embert befogadhat; ezt rneghaladvan, rnegyen az ember egy kobol, vagyis inkabb koszlklabol (allo) keszjttetett hfdra, mintegy otven olnyi melysegu es hatvan olnyi szelessegu kerneny kosziklaba bevagott vararkan keresztul: ezt rneghaladvan, ujra az elsohoz hasonl6 strazsahazhoz, onnan mintegy husz olnyi boltozaton keresztul rnenven, megyen be az ember a varnak udvarara, melynek is kerulete szaz 01; ennek kozepeben vagyon egy j6 nagyocska to (egyesek szerint itat6), a lovak es rnarhak itatasara, mely is telik meg az eso es elolvadott hovfz altai; de rnidon ez nem elegseges, vagyon ket kut, jobbra es balra, melybOl a VIZ nagy kereken okrok altai vonatik; ezen kutak igen rnelyek, de az italra igen j6k; vagyon meg ezen kfvul egy kis haltart6 is, amelyben sok pisztrangok tartatnak; ennek mellette jaszoly rnodjara font raktartohely is; ebben mindenkor sok rak, az ahhoz keszfttetett, egybenkotott csom6fak alatt talaltatik, csak egy ilyen csom6 fat felemel az ember, es szazankent talal]a alatta a rakokat: itt szaporodnak es taplaltatnak a rnajorsag oda hanyt belivel, igaz, hogy majd minden nap a vizet valtoztatni es a jaszolyt tisztftani szukseges, Az egesz varnak korullete alatt boltok, uregek vagynak; azon felyul eles-tarto helyek es pajtak, az hoi az eletre minden szuksegesek, ugy a rnarhak es lovak is tartatnak. A negy szegeleteben ezen varnak van negy gradits, melyeken a korul leva folyos6ra es a koros-korul leva lak-szobakba, es toltesekre mehetni. Mind ezek oly kerneny kobol es k6sziklabol vagynak alkotva, hogy semmi repedest, egyrnastol val6 elvalast azokon nem lathatni: a toltes is, amely ezen egesz epuletet elfedi, oly ep es eros, mintha csak mostan eptttetett volna; holott ezen var ernlekezhetetlen idoknek elotte epfttetett." A varbeli kutak valoszinuseget Schuster Marton ketsegbe vonja. Igaz, hogy Bethlenen kfvul kortarsa, Szalardi Janos is ernlftest tesz a varbeli kutakr61, es osszeegyeztetve kettojuk lefrasat a kutak helyenek rneghatarozasara vonatkoz6lag, sokakban ketely tarnadt. A varudvari "j6 nagyocska


11

to" is ketsegesse valik, ha arra gondolunk, hogy a varudvar alapjat nyers koszikla kepezi, amelyen sehol to nyomai nem lelhetok. A viztarolas azonban valarnikeppen meg kellett legyen oldva. Az 1640. evi inventariurn rovid ernhtest tesz egy "esovfz kutjarol", Ennek helyet tobben az utolso renovalas idejeben feltuntetett ciszternaval azonosttjak, ahol 191O-ben a David Ferenc emlekfulket alakttottak ki. A bortonok pedig eppen vele szernkozt az eszaki oldal foldszintjen voltak elhelyezve. Vannak azonban olyan nezetek is, hogy valamikor lehetett a varnak mas helyen, meg egy vtztaroloja. Erre egyebkent Bethlen Miklos is utal. Rerneljuk, hogy a felmerult kerdes megoldasara a regeszeti asatasoktol kapunk majd kielegtto valaszt, A szinte bevehetetlen devai var Achilles-sarka a kiszomjaztatas volt. A benne, akarhol is tarolt ivovizet ktvulrol kellett a varba vinni. Ez a problema merulhetett fel. Probaltak megoldani kutasassal, ami Szalardi szerint nem sikerult, es nem is sikerulhetett. 6. 1713-ban, a csaszari katonai kormanyzat vareprtesi celokra 50 ezer forint adot vetett ki Erdelyre. Grof Steinville Istvan csaszari generalis innen intezve Gyulafehervar epfteset is, a devai var alatt, futoarkokkal, csillagbastyakkal rnegerosttett foldvarral latta el az un. "Sancot". Kiegeszftette a var kulso vedmuveit, helyrealhttatta a kapukat a csigavonalba halado dobogokkal es boltozott lejarot keszfttetett a varudvarrol a keleti bastyahoz. A Kalvaria-sziklat is 0 erosttette meg. A keleti es nyugati reszen egy-egy uj bastyat emeltetett. A nyugat fele, rnaig lathato kazamatakat, sutohazat es lakoepuleteket is mind 0 tervezte. Alatta ismet lakhatova valt a var, melynek loresel es egesz tamado vonala a devai utcak ellen iranyult, Ezert Deva regi foutcai mind a var fele igyekeznek. A var epuleteircl lefolyo vizet egy csatornaba vezettette. Tenykedeserol a ciszterna fole elhelyezett, ma mar nem letezo kovetkezo felirat tanuskodott, ME AEDIFICAT STEINVILLE ILLIS VT PORRIGAM VNDAM SINCERE QVI CVPIVNT TVRCAS ARCEMQVE TVERI FORTITER INDOMITOS QVOQVE DEBELLARE REBELLES.

12

... Magos Deva varat visszaep(tenek (= Epfttette Steinville,

hogy azoknak hasznaljon, akik innen a torokot legyozni, a varat hosiesen vedeni es a vad lazadokat is megtomi akarjak.) Steinville mindent elkovetett a kuruc szellernu rnagyarsag elnyomasara, Erdely vareptteszeteben azonban feltuno nyomokat hagyott maga utan. 7. 1751-ben gr6f Braun Miksa Ulisszes erdelyi hadparancsnok vegeztetett ujabb eresfteseket a varon, arnirol az alabbi ma mar nem letezo kronosztichon tanusftott: QVAE TEMPORA DESTRVXERVNT VLlSSES TRANSILVANIAE GENERALIS SOLERTIA RESTAVRAVIT. (= Mit az idok leromboltak, Ulisszes, Erdely tabornoka buzgalommal ujjaepfttette.) A tuzerseg fej 16desevel azonban a var strategial [elentosege nagyot csokkent. Huszti Andras szerint "inkabb a fold nepenek fekezesere vaI6". 1800-ban gr6f Mitrovszky fohadparancsnok javaslatara, az udvari tanacs rnegszuntette var jelleget, Felszereleset 150 bankoert elarvereztek, s abb61 epttette fel Pogany Franciska azt a hazat, melyben 1871. okt6ber 4-en megnyflt az allarnl realiskola, s mely epulet kesobb az allarni elemi iskolanak adott otthont. 8. 1817-ben a pusztulasnak indult var annyira megtetszett az atutazo I. Ferenc csaszarnak es nejenek, Karolina Augusztanak, hogy elrendeltek ujjaepiteset, 12 esztend6n at 216 ezer forintot fordftottak a restauralasra, s 1829-ben elhelyeztek a kovetkezo tablat, melyet mara mar ismeretlen kezek eltavolttottak: FRANCISCVS I RESTAVRAVIT MDCCCXXIX (= Ujjaepfttette I. Ferenc, 1829)

... Magos Deva

varat

visszaeptlenek

13

Kovary Laszlo tortenesz 1849-ben [art a varban, s lefrja, hogy a deli epuletek es az eszakiaknak is egy resze lakhatova lett teve. A javttas azonban "meglehetosen fzles nelkuli hajtatott vegre, de azert meg volt mentve." Reszletesen beszarnolt mindenrol amit latott es hallott: "A magas hegyre, nyugat felol harom kapun keresztul jar6 csigaut vezetett. Ezen csigaut rnekkorasaganak elkepzelhetesere megjegyzem - frja -, hogy csupan a legkulso kaput61 a masodikig 856 lepest keringett. A var kapujahoz felerve, mely nyugatra fekudt, az ut a melyedes felett mintegy 50 lepesnyi hfdon vive be, mely hfdnak egy resze fel volt vonhat6. A kapun belepve, par olnyi eloudvar nyflt fel, hoi az orseg tanyazott. Belebb, egy negyszogu, korulepftett, tagasabb udvara volt, melynek foldje simitatlan szikla. Ezen udvar hossza 50 lepes, szelessege j6val kevesebb. Az epuletek fekvese nem tokeletes negyszog: a deli felen levok s az eszaki oldal egy resze is fel volt epitve, mas ket oldala rom vala. A deli, keleti es eszaki oldal fedel ala volt teve, megpedig ugy, hogy az esovizet rola mind befele vezetek, s kutba fogak fel, melyet I. Rakoczy Gyorgy kezdett, s 25 olnyi rnelysegre be is hajtatott volt, s mi Steinville alatt isrnet helyre lett all (tva. A var epuleten ktvul, kereken, a varat egy 3-4 01 szelessegu ter folya korul, mit egy torpebb varfal ovedzett, melynek koralakja nem egeszen tojasdad, Ezen varfalon ktvul, a csigautakat is kofal vedette. Visszaterve az epuletekre: a var eszakkeleti szegleteben meg ott romladoztak a rendetlenul ossze-vissza epitett apr6 szobak. Meg rnutattak a kincstar-szobat: a deli oldal alatt a kapolnat, igen az alladalrni bortont, hoi tobbek kozt David Ferenc, az erdelyi reformatio typusa, ki mint katholikus szuletett, azutan lutheranus, kesobb reformatus, vegre unitarius lett, skit mint else unitarius puspokot, vallasbeli ujftasert a tordai es fehervari zsinat halalig val6 rabsagra Itelt, s itt 1579-ben elhala. Mondjak, hogy egy alagut]a is lenne, melyen at a hegy alatt fekvo katonai sutohazhoz lehetne kimenni. Oltalmi tekintetben, mostani loszereink ellen, nem volt valami nagy fontossagu, Mikor a csaszariak 1849 tavaszan Erdelyt idehagytak, benne egy 200 fobol all6 orseget hagytak, harem agyuval. Elobb baro Banffy Janos

14


czerniroztata, kesobb Forr6 ezredes ostromolta. A varbeliek sokaig fenntartottak magukat: mfg nem annyira jutottak, hogy vizok mosasra nem is juta; elelomben, foleg s6ban is megfogyatkozanak. Forr6 vegre apr6 agyui helyebe egy 18 fontost vonata del felol azon helyre, melynek e hegyfok kifolyasa 5 erre az orseg, rnagat szabad elmenetele, lefegyverzes feltetele alatt, punkosd vasarnapjan, 1849. rnajus 27-en megadta. A puskapor par h6nap mulva, augusztus 13-an felrobbant, 5 a var, mely a Maros partjanak oly sokaig kulcsat alkota 5 hajdan a zaszlos urasagok sasfeszke vala, isrnet romba su Ilyesztetett." 9. Blockner Gyula muepftesz, a Hunyad megyei Tortenelrni Tarsulat XIV. (1903-1904-beli)

es Regeszeti

lefrja a devai varnak, a XIX. szazad elejen letezo es napjainkban is, a romokon meg felisrnerhetd szerkezetet. Lefrasa szerint "a devai var, a nernet lovagvarak rnintajara epult, amint ezt az a korfalu bastya is bizonyftja, mely a varfal delnyugati reszeben evkonyveben,

lathato." Blockner Gyula mueprteszt a magyar vallasi es kozoktatasi miniszter abb61 a celbol kuldte ki a devai magyar allami epftohivatalhoz, hogy elkeszftse "a var romjainak, a tovabbi pusztulastol val6 rnegovasara szukseges tervet es allapotanak a fenntartasarol gondoskodjek." Deva varanak szerkezeterol, a becsi katonai leveltarbol kezehez juttatott, 1826-b61 val6 4 katonai tervrajz alapjan osszealhtott reszletes tajekoztatojat, 1903. december 5-en felolvasta a Hunyad megyei Tortenelmi es Regeszeti Tarsulat valasztrnanyi ulesen, A tajekoztatas anyagat az 1904-ben, Devan kiadott, XIV. evkonyv 2536. oldalan lekozoltek. 1826-ban a var, az altala megjelentetett, alabbi tervrajzok alapjan, a kovetkezokeppen festett: Az 1-es szamu vazlat, a Varhegynek es kozvetlen kornyezetenek helyszfni rajzat szernlelteti. .Kozepen, a hegy tetejen van jelezve a var, kerftlS falaival es klilslS kapuival egyutt: tovabba a delkeleti vegenel leva sziklafal. Alatta a labanal leva folderlSdftmenyek es az lSrhaz, parancsnoki lakas es elelmezesi raktar alaprajzaival, melyek az un. Gyakorlo-ter


15

delnyugati szegleten voltak. E helyrajzon jelezve van tovabba Deva varos helye, s az Aradi-ut is (Str. Horea), melyet a tervrajz Banati-utnak nevez."

.,

,,•

!

I

I ,,/

'--._--.",

l-es szamu veizlat: Helysz(nrajz A 2-es szamu vazlat a var foldszintl alaprajza, amely azon falak es helyisegek alapjait tunteti fel, amelyek 1826-ban megvoltak, s amelyeknek nagy resze romokban ma is lathatok. "A varba azon rnenedekes lejtoju hegynyereg tetejerol vezetett fel az ut, amely a Var-hegyet a Szarhegy

16


eszaki es eszakkeleti nyulvanyaival osszekoti, Erre pedig Devarol, a Svabutcabol (Str. Gh. Lazar) es az Aradl-utrol a Kole felol vezetett fel az ut, mig a mai szep setautak el nem keszultek, Hoi az emlftett hegynyereg a varhegyhez csatlakozik, azon a ponton van az als6 kapu, mely vfzszintes fedesu boltozatos atjaro. Kulso fve, amint most is lathato, felkor alaku, a belso pedig segmens zarasu. Belso oldalahoz bal szegletenel csatlakozik a kOlslS varfal, mely eszaknyugat es eszak felol felkor alakban a meredek sziklafalig folytonosan emelkedve kerfti a varat a meredek hegyoldalon. Allapota nagyon gyarlo, mi valosztnuleg inkabb annak tulajdoruthato, hogy a kozeli lakosok bontogattak es koveit elhordottak epftoanyagnak. A var eszakkeleti szegletenel leva szogletes bastyaszeru falkiszogellestol a kOlslS varfal vlzszintesen vonul el a var deli oldala elott, mfgnem a delnyugati bastyabol kiindulolag a lejton lehaladva, visszajut a kulsc kapu belso jobb szegletehez. A delnyugati szegletes bastya s mellette egy boltozatos pinceszera helyi-

seg a tuzerseg es agyuk szamara epultek. E varfalakat leginkabb vekony rneszhabarcsba rakott kolernezek alkot[ak, melyek a Varhegybol kerultek ki. Csak ritka helyen talalunk nagyobb kotornegeket befalazva. A falba rakott kolernezek az also es kozepso kapuk kozott nem vfzszintesen vannak lerakva, hanem a Varhegy oldalanak, a fal iranyaban val6 ernelkedesevel parhuzamosan. A kulso fal mellett, a kulso kaputol mintegy 300 lepesnyire a kozepslS kaput mutatja az alaprajz, melynek homlokfvei teljesen egvezok a kulso kapueval. Mellette a var felol az orseg szarnara boltozatos helyiseg van epftve. A kozepso kaputol meg csak 50 lepesnyi tavolsagig emelkedik az ut, Azontul rnegszunik emelkedese. Az ernelkedes vegetol, egy felkor alaku kettos fal nyomai lathatok. Ezek kozott fedett lepcslS vezetett fel a var eszaki vegebe, ettol nehany lepesnyire van az emlftett bastyaszeru kiszogelles, rnelyrol igen szep kilatas kfnalkozik a Maros rnedencejere. A deli oldalon ujabban csinalt kezdetleges feljaro mellett elhaladva, a var delnyugati es nyugati sarkanal, egy rnasodik kulso falat talalunk. Ezen belol vezetett az ut a felslS kapuhoz, mely elott felvon6 hfd volt. Erdekes


jelenseg epftesi szempontb61,

17

hogy e kapu falan a teherhartto Iv igen tokeletesen van alkalmazva. E kapu a var belso falaba van epftve. Ezen at, meg nem jut be az ember a varepuletbe, hanem elobb a belso kapun kell atmenni, mely szinten konves boltozat alatt vezet el. A varepuletet kozvetlenul korulvevo varfal delnyugati resze kettos, ugy hogy ezen az oldalon 4 fal vedte a varepuletet, ami ertheto, hiszen a terrneszet ezen az oldalon gondoskodott legkevesbe a vedelrnerol. A varepulet eszakkeleti vege fele elkeskenyedo, delnyugati vege fele kiszelesedo, hosszukas epuletnegyszoget alkot, melynek eszaknyugati szarnya a belso kapunal megszakad s az epuletnegyszog nyugati csucsaig egy fallal folytatOdik. Az epuletnegyszog delnyugati vegen kor alaku kOlso fallal van ellatva, s belole a ket hosszu es az eszakkeleti vegso szarny egyemeletes, a delnyugati vegso szarny csak foldszintes. Azonban ennek rnegfeleloleg az eszakkeleti veghez is csatlakozott egy foldszintes resz, melynek legszelsobb reszet a lovoszerek tara es a tovabbit egy Ores ter (varszeg) foglalta el. fgy tehat a szimmetria legalabb nernileg helyre volt igaztlva. A varepuletbe a belso varfal mogul, csupan a belso kapun volt bejaras, melynek boltozatos aljan befele haladva, egy rovid keresztfolyos6ba jutottak, rnelybol jobb fele a varudvarra, bal fele az orszobaba vezetett kijaras. Az udvar talaja sziklatalaj, alakja a zeg-zugokat leszarnftva, nyugat fele szelesedo hosszukas negyszog volt, melynek a delnyugati szogenel volt a vfzgyajtlSmedence (ciszterna). Kutnak a tervrajzon nyoma sines, az udvar talaja is ellent mond annak, hogy ott lehetett volna kutat asni, fgy tehat val6tlannak kell nvilvanftanunk azt a kozhiedelmet, hogy a var kozepen egy rnely kut volt, mert biz ott csupan a lehullott esovrz fslfogasara es osszegyujtesere szolgalo medence volt, s az sem az udvaron. A foldszint 15 helyisege kozul nevezetesebb az eszaknyugati oldalon leva 5 szoba, mely a 7-es szarnu sotet fulkevel egyutt bortonhelyiseg volt, s nem valoszfnutlen, hogy az Apor vajda (Kan Laszlo) fogsagaba jutott Ott6 kiraly 1307-ben, mint David Ferenc, az unitariusok apostola a XVI. szazadban, ezek valarnelyikeben voltak bezarva. A tobbi helyisegek szerkarnrak es pincehelyisegek voltak, amint a foldszintet abrazolo 2-es szarnu vazlat mutatja." .


18

.

J/ ) ·1 ;j

:,

I'll

r

s. ~I /

\~

\\

. ,...

\D


19

3. vazlat: Az emelet a/aprajza

1-4. es 11. t.egenyseg szobai. 13-18. Tuzerek, legenyseg es egyeb lakok szobai. 5. Varkapolna. 6-8. Tiszti lakas. 9. Tabori pap lakasa. 10. Konyha. 12. Folyoso.

A harmadik vazlat az emelet alaprajzat mutatja. .Ez kisebb terjedelrnu volt a foldszintinel, mert amint elobb emhtettuk, a ket vegen hianyzott az emelet. Allott osszesen 18 helyisegbol, melyek elott folyoso vonult el az epulet 3 belso oldalan. E szobak, a katonak es tisztek es a tabor! lelkesz lakasaiul szolgaltak, csupan a delkeleti szeglet kozeleben levo, egyik tagasabb helyiseg nem, mert ez volt a kapolna." A 4. vazlat a var epuletenek DK-DNy iranyban val6 hosszu iranyu metszetet abrazolja: "errol lathato, hogy rnagassagi iranyban mint helyezkedtek el egyrnas folott a var eprtrnenyei. Az A-val jelzett oldalon van a kulso kapu, fentebb a tuzerek bastyaja s meg fentebb a felso kapu a belso fallal s legfelul a varepulet falai. A B-vel jelzett oldal felol, a varepulettol szamftva a fegyvertar falai, a belso varfal es a keleti szegletbastya a kulso varfalban."

"A 2-ik vazlaton a delnyugati kulso varfalon kivul jelzett falak, a varon


20

kfvul epftett vagy epfteni kezdett vedomuvek helyet mutatjak, melyek kozul ma a szenteknel levot kiveve, a tobbi joreszt el van pusztulva." 1O. Floca Octavian hasonl6 lefrast ad a var szerkezeterol. Velernenye szerint a rnasodik kapu felett, a Varhegy legfelso teraszan, a nehez tuzfegyverek szamara 16resekkel ellatott, delre, majd nyugatra iranyulo kOlso varfal a XVII. szazadban epult, A var delnyugati sarkat ural6 felkoros bastyat is XVII. szazadinak tartja. A var eszaknyugati sarkaban, a varudvarba vezeto boltos kapu epulete - szerinte ugy a kes6i got stflusra, mint a reneszanszra jellemzd elemeket is oriz. A nyugati epulettombot - velernenye szerint, kulonbozo korszakokban epttettek. A XV. szazadban epult foldszintre, a XVII-XVIII. szazadban epftettek fel az agyuk, tuzersegi kilovesek szamara kikepzett fels6 epuletreszt. r------:-. __

._--_

..

. ._/.

ct=L-&-I_:'_.c.

0

.",

.• .......t-.&.::

,1---_

,

.-

_'\!

~.,$\

4. vazlat A var metszete hosszaban A szabadsagharc alkonyan, az 1849. augusztus 13-an felrobbant var duledezo falai, az6ta komor rneltosaggal tekintenek a Varhegy labanal gyorsan fejlodo varosra es kornyekere. A Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsasag, hogy megmentse a pusztulastol, rnegvasarolta es Hajduczky lozsef f6realiskolai tanar nagy buzgalommal kenyelmes setanyokat


21

letesftett a Varhegy oldalaira. Gr6f Bethlen Mikl6s foispan hathat6san tamogatta Hajduczky J6zsef faradozasait, s Parragh Gabor erdemester kozrem CikodeseveI gyonyorCi ultetvenyeket letesftve, legszebb udulohelyeink

egyikeve varazsoltak a Varhegyet.

1. Orhaz. 2. Szertar, 3. l.ovolde (1/2 6rai seta). 4. Romok (1 1/4 6rai seta).

Magyarcizat 5. Kalvaria (1 6rai seta). 6. Alagut,

=

Fosetany _ Melleksetany

A kialakftott varsetanyok akkori elnevezeseit a birodalomvaltas lecsereltek, es a setanyokat szfnekkel jeloltek meg.

utan

22


A XXI. szazad elsa eveiben a Polgarrnesteri Hivatal felvetette a var restauralasanak rneresz otletet, ami a 2002-2004 kozotti idoszakban. a varsiklo felszerelesi rnunkalataival kapcsolatosan egy nagymeretu regeszeti kutatashoz vezetett. 2004. november 21. rnerfoldkovet jelentett a varlatogatas torteneteben. Befejeztek a varsiklo felszerelesi munkalatait, A devai Varhegy meredek lejtajere epftett varsiklo az orszag elsa ilyenszeru megvalosrtasa lett, Eur6pa legnagyobb szintkulonbseggel mtlkodo siklojakent emlftik. A sikl6kabin a Varhegy labatol indul es a 369,5 meter magaslati pontra, a keleti bastya kozelebe erkezik: harorn perc alatt 278 m utat tesz meg, befogadokepessege 16 szernely (1200 kg). A szerelvenyt az osztrak Doppelmeyer-ceg gyartotta 2003-ban. A varsiklot a varos 58 milliard lej, 2008-ig rnegterttendo kolcsonbol val6sftotta meg; 58 milliard lej ertekben bocsatott ki kotvenyeket. ebbol fedezve a 2008 aprilisaig visszafizetendo kolcson reszleteit. 2008-ban ratertek a var atfogo revitalizacios tervenek, egy osszetett tanulrnanysorozat alapjan keszjtett dokumentacios anyaganak az osszeallftasara. Ennek erdekeben egy szeles koru kutat6csoport aprillstol novemberig reszletes regeszeti asatasokat vegzett a var kozponti, legregibb reszen, az elsa varovon belul. A Varhegy legnagyobb reszben erdovel fedett 31 hektaros teruletet rendkfvul gazdag es valtozatos novenyzet borftja. Termeszetvedelrni, geol6giai es tajvedelrni terulette nyilvanftottak. A kozepkori var egykori epuletenek mohos kohalmaza es a duledezo varfalak pedig a kegyelet zarandokhelyeve valtak es nemcsak az orszag legtavolabbi reszebol, de meg a hatarokon tulrol is, nap mint nap, nagyszamu erdeklodd latogatja, A XIII. szazadl kozepkori varegyuttes (Cetatea medievala Deva) jelenleg a varos tulajdonat kepezi, es a Muveladesi es Vallasugyi Miniszterium Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004-ben osszealhtott tortenelmi muernlekek cfmu jegyzekeben 137 sorszarnnal LMI 2004-HD-II-A-03216 k6ddal hivatalosan tortenelrni muernleknek van beiktatva.

... Magos Deva v~r~t visszaepltenek

23

Forrasmunkak 1. Balkanyi Ernd; A devai varrorn. A devai polgari leanyiskola XIX. (19111912) ertesttoje 2. Balazs Bela: Adatok a devai Varhegy ostortenetehez. Hunyad megyei Tortenelmi es Regeszeti Tarsulat XXI. Evk., 1912 3. Benko lozsef: Hunyad rnegyerol - Transsilvania Specialis - 1780-b61. Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XII. Evk., 1901 4. Blockner Gyula: A devai var a rnult szazad elejen. Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XIV. Evk., 1904 5. Floca Octavian: Cetatea Devei. 1937 6. Floca Octavian - Bassa Beniamin: Cetatea Deva, Ed. Meridiane, Bucuresti, 1965 7. Kiss Gabor: Erdelyi varak, varkastelyok - Panorama 8. Kovary Laszlo: Erdely regisegei es tortenelrni ernlekei. Kolozsvar, Stein Janos M. Kir. Egyetemi Konyvkereskedes. 1892 9. Rusu A.A.: Castelaria Carpatica, Ed. Mega, Cluj-Napoca, 2005 10. Rusu A.A.: Donjoane din Transilvania. Acta Musei Napocensis; vol. XVII., Cluj-Napoca 11. Schreiber Istvan: Deva vara, Devai EMKE-fuzetek 1., Corvin Kiado, Deva, 2005 12. Szabo Imre: Die burg von Deva, Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat, 1910 13. Szinte Gabor: Deva vara 14. Teglas Gabor: Hunyad megyei kalauz. Erdelyi Karpat Egyesulet, 1902, Kolozsvar 15. Dr. Veress Endre: Deva vara es uradalma I. Rakoczy Gyorgy fejedelem idejeben, Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XVI. Evk., Deva, 1907 16. Dr. Veress Endre: A devai var es curia 1640-i osszefrasa. Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XVI. Evk., Deva, 1907

24


Deva vara

Regeszeti kutatasok a harmadik evezred elejen Dr. Ferencz J6zsef Laszl6 Deva vara, varosunk jellegzetes muernleke, az ut6bbi evekben mintha ujra feleledne. Egy eleinte lehetetlennek es megval6sfthatatlannak tartott elkepzeles, vegul is megkonnvitette a varrornokhoz val6 feljutast. A varsiklo kabinja egy nyari nap folyarnan (es nemcsak) szaz es ezer turistat szalht fel a varba: 278 meter hosszu palyan 158 meter szintkulonbseget jar be. A varsiklo varosunk megszokott latvanyossaga lett, amin manapsag mar senki sem csodalkozik. A varsiklo mellett, a varfalakat bortto faallvanyzat, de a mohos varfalak kozott munkalkodo, szeles kora, szakemberekbol allo csoportok jelenlete is ezt a benyornast keltik. A megdermedt eradftmeny szarnara, mindezek egy uj korszak kezdetet jelzik, s mint a meseben, a tobb mint masfel evszazaddal ezelotti robbanas kovetkezteben, tragikusan megszakadt tortenetenek felelevenfteset es folytatasat,

1. A 2002-2004 k6z6tti idlSszak regeszeti kutatasai A Devai Polgarrnesteri Hivatal abbeli szandeka, hogy Deva varat egykori nagyszerusegeben, legalabb reszben visszaalhtsa, a harmadik evezred elejen, egy nagymeretu regeszeti kutatasl-karnpany szervezesehez vezetett. Az elsa ilyen iranyu lepes, a varsiklo felszerelesi munkalatainak elkezdesevel volt kapcsolatos. A kutatasok a Varhegy ket kulonbozd (egymastol fOggetlen) ovezeteben folytak: egyreszt az elsa varovon belul, masreszt a Varhegy keleti lejtojen. Az elsa celkituzes a varsiklo rnegallo]a helyenek a megallapttasa volt. A kutatasok addig nem ismert helyisegek azonosftasahoz vezettek, meg-


25

hiusftva a sikl6 rnegallojanak epuletet a rnuernlek elso varoven belul, az eredeti elgondolas szerint elhelyezni. Reszben atkutattak a muernlek udvarat is, azonositottak burkolatanak (kovezetenek) egyes reszeit. Ha az ezt koveto kutatasokhoz viszonyftva ezek kisebb terjedelmuek is voltak, rendeltetesuk teljesult, az objektum tudomanyos potencialjat is beleertve. A masodik ovezettel kapcsolatosan, figyelmet erdemel a sikl6 egyik tartooszlopanak asasakor, az innen azonosftott tortenelem elotti csereptoredekek rnegjelenese. TOrelmes es odaad6 rnunkaval, a regeszek feltartak az eneolitikumb61* szarmazo lak6helyet, kiegeszitve a mar ismert megallapttast, hogy a Varhegy teraszai mar e korban is lakott, jelentos helyek voltak. Mind a ket objektumot a Devai Dak es R6mai Civilizaclo Muzeum regeszei kutattak, az asatasokbol begyujtott kozvagyont kepezo targyakat, foleg csereptoredekeket, az intezrneny gyujtemenyeben orzik. 2. A 2008-ban folytatott kutatasok A Devai Helyi Tanacs es a Polgarrnesteri Hivatal abbeli hatarozatat, hogy a varos e jellegzetes tortenelrni objekturnat turisztikai szempontb61 hasznosftani akarjak, nagyban alatamasztotta a varsiklo elert sikere. Raterhettek a rnasodik es legnehezebb szakaszra, a rnuernlek atfogo helyreall ftasi tervenek, egy osszetett tanulmanysorozat alapjan, tobbek kozott a torteneszek altai is keszftett dokurnentacios anyaganak az osszealhtasara. Egy kompetens tortenelmi tanulmanyt Dr. Kovacs. Andras kolozsvari egyetemi tanar allftott ossze, felhasznalva a kolozsvari, budapesti es becsi leveltarak anyagat,

Ezzel parhuzarnosan, hatasosnak jellernezhetjuk a regeszeti kutatasok nagyrneretu felvonultatasat. Daniela Marcu-Istrate asszonyt, a brass6i Darnasus-ceg regesznojet neveztek ki a kutat6csoport elere. A csapatvezeto szakember kivalasztasaban, ennek bizonyftott tapasztalata jatszott fosze*eneolitikum

= a neo/itikum

uto/sO peri6dusa; orszagunkban

a III. evezredig tettott; k6rezkor

a Krisztus e/6ni IV. evezredt6/,

26


repet. Marcu-Istrate asszonyt, a gyulafehervari R6mai Katolikus Szekesegyhaz, a nagyszebeni Huer-ter valamint a szilagysornlyol var regeszeti munkatelepeinek vezetojekent tartjak szarnon. A kutatasban devai, vajdahunyadi, gyulafehervari es segesvari szakemberek is reszt vettek. A terepen folytatott kutatasok az elso varovre vonatkoztak, es 2008 apriIisatol novemberig, rekordido alatt, kulonbozo hornersekletl es nedvessegi viszonyok kozepette folytak. Pontosabban, a var legregebbi, gyakorlatilag a kozponti reszere vonatkoztak. A tevekenyseg tobb technikai nehezsegbe utkozott. Egyes helyeken, az asatas 7-8 meter rnelyseglg hatolt Ie, es specialis rnunkavedelmi intezkedesekre volt szukseg. Ugyanakkor a kiasott nagy mennyisegu fold eltavohtasa is szervezesi kihfvast jelentett. A regeszek munka]a azonban ezzel nem ert veget, A talalt es begyujtott targyak tanulrnanyozasat, lerajzolasat, lefenykepezeset, minden targy lefrasat es a targyegyuttesek ertelrnezeset a muzeurnban folytatjak. Ez a tevekenyseg is hosszu idot vesz igenybe. A kovetkezo evekben, az erodftmeny rnasik ket varovet is szandekukban all felkutatni, hogy egy atfogo, altalanos kep alakulhasson ki a varrol. es hogy a helyreallftasi terv szamara lehetoleg rninel tobb inforrnacios adat alljon rendelkezesre. A Varhegy oldalai, amint ezt az evek folyarnan innen begyujtott kulonbozd regi targyak bizonyftjak, mar a tortenelem elotti idokben es a Oak Kiralysag idejeben is lakott helyek voltak. A 2008-ban folytatott asatasok pedig megerositettek eddigi ismereteinket. A kozepkori egymast koveto varepftkezesek kovetkezteben, azonban amint ez varhato volt, a regebbi epu letszerkezetek legnagyobb reszben megsemmisu Itek. Mindezek ellenere, az asatasok folyaman, a Varhegy tetejen, a kofalak epftese elotti, kozepkori faepuletek nyornara bukkantak. A koerodftmeny legregebbi reszet az elso varov keleti reszen rnegtalalt XIII. szazadi oregtorony (donzson) kepviseli. Alapjan belul rabukkantak a var legregebbi ciszternajara. A sziklaba vagtak es ha kisrneretu is volt, annak idejen fedezte a var vfzszuksegletet. Kesobb a var mereteinek nOvelesevel, emelkedett a vtzszukseglet is, es egy masikat epttettek. Rabukkantak egy masodik, ezuttal negyszogletes toronyra is. Az elob-


27

bihez viszonyftva ez nyugatra helyezkedik el, es a vajdahunyadi Hunyadi varkastelyban talalhato reneszansz fresk6khoz hasonl6 elemei reven vonta magara a figyelmet. Az emlftett falfestrnenymaradvanyok nem egyedOli reneszansz elemei a devai varnak. Az eszaki varfalon megfigyelhetok az e korra jellemz{5 fecskefark alaku l{5resek maradvanyai. A Fejedelmi palota, ahogyan meg ma is megfigyelheto, a var kozponti, harornszobas, Erdely egyik legnagyobbnak tartott ilyenszeru epulete. Meg kell ernlftsuk innen a napjainkig, lehet, hogy eppen az elegans es finom, dfszes ablakkeret miatt fennmaradt egyedOli g6t stflusu elemet a varnak, A mostani kutatasok alkalmaval itt talalt regeszeti targyak kozott megemhtendo a kozepkori, rnuveszi kivitelezesa fem-fegyveralkatreszek rendkfvuli nagy szarna, ami egyaltalan nem meglepc, ha meggondoljuk, hogy egy nagyrneretu erodftmenyrol van sz6. Nem kell csodalkoznunk azon sem, hogy nagyszarnu k6- es vas-agyugolyot talaltak. A katonai jellega targyak inventariurna mellett, eleg nagy szarnban haztartasi jellegu targyakat is talaltak, a var tortenetenek kulonbozo szakaszaira utal6 konyhakerarniat. Es nem szabad elfelejtenOnk a kulonbozo szernelyi [ellegu targyakat sem, rnindenekelott a talalt keramiaplpakat. Regeszeti nyomokat hagyott maga utan az az eserneny is, amelynek kovetkezteben Deva varanak tortenelmi szerepe vegleg befejezodott. A nyomolvas6 szakemberek ezt is leolvastak, A 2008-as karnpany idejen, tobb csontvazra akadtak; velernenvuk szerint az 1849-beli robbanas aldozatai lehetnek. A 2008-as kutatasi karnpany gyurnolcsozo volt, sok elozoleg feltett kerdesre adott feleletet. A jovobeni kutatasok rernelhetoleg mas, meg eddig nem tisztazott kerdesre adnak majd valaszt es szetoszlatjak a meg letezo m ftoszokat.

28

... Magos Deva varat visszaepltenek

Deva vara

Konszolidacio es rehabilitacio Pop Anna Maria Mi lesz veled, Deva varai - hallani gyakran a feltett kerdest, kulonosen 2007 februarja ota, amikor varosunk lakoinak nagy resze megtekintette a devai Muvel6desi Hazban rendezett Deve vere - jelen es java cfmu kialIftast. A bukaresti Ion Mincu Muepfteszeti Egyetem V. eves hallgat6inak e ternaju diakterveit es makettjeit bemutat6 rendezveny pedig gyakorlatilag nem is kapcsol6dott a devai var napirenden lev6 tulajdonkeppeni rehabilitaciojahoz. Dr. Virgil Polizu egyetemi tanar, rnuepftesz. a napirenden lev6 muemlekvedelmi ternat felhasznalva, hallgatoinak kepzeset tuzve ki celul, egyuttal kreativitasuk rnerteket is fel akarta rnerni. A devai kialhtason, a diakok altai kb. 30 benyujtott rnunkabol, 8 erdekesebbnek tuna rnunkat mutattak be. Ami a var tenyleges fehijftasi rnunkajara vonatkozik, meg kell jegyeznunk, hogy ez iranyban, par evvel az emlftett klallttas el6tt, az elsa terveket a Mihoc Cristina rruleprtesz vezette ASAR Grup Kft. tervezo intezrneny keszttette el. A Mihoc Cristina altai szfvOgynek tekintett tema megvalosrtasa azonban egy szerencsetlen kirnenetehl aut6baleset kovetkezteben, egy id6re megszakadt. A ternat nelkule, a Polgarmesteri Hivatal szorgalrnazasara, a ceg ujra felkarolta es Calin Ardeu epftesz vezetesevel, mint menedzser, egy szeles konl szakgarda bevonasaval (tervvezet6 epitesz Pop Anna Maria; tartoszerkezeti tervez6 a kolozsvari Dr. Szab6 Balint professzor, eprtornernok vezette UTILITAS Kft; a regeszeti kutatasokkal megbfzott Dr. Daniela MarcuIstrate vezette brass6i DAMASUS Kft; Dr. Kovacs Andras professzor a muveszettorteneti kutatasok: Dr. Virgil Polizu professzor, epttesz es Dr. Mate Zsolt epftesz. mint muernlek-epiteszeti tanacsadok) folytattak a megkezdett rnunkat.

... Magos Deva varat visszaepitenek

29

A devai tanacs (vartulajdonos) altai kezdernenyezett felujttasi program, tenylegesen csak 2007 vegen indult el. Ekkor jelentek meg a varudvaron az elso kivitelezok. A gyors beavatkozasi rnunkalatokra a szatrnari Mircea l.etiu vezette EURAS Kft. ceggel kotottek szerzodest es hamarosan a felso var kulso falain rnegjeleno allvanyzat, mindenki szarnara nyilvanvalova tette, hogy a sajt6ban mar regota hangoztatott program val6ban elindult. A statikus szakemberek velernenye szerint az 1849. augusztus 13-i robbanas kovetkezteben megroggyant varfalak, az ido vasfoga, a levego-

szennyezodes

es talan a nagymerteku turistalatogatas kovetkezrnenyekent,

hatalmas uternben romosodtak,

beavatkozast,

ami szuksegesse tette a mihamarabbi

a varfalak surges rnegerostteset.

A tanacsi hatarozatok ertelrneben a helyi koltsegvetesbol kell feltarni, rnegerostteni es kieptteni a felso varat, a kozepso es als6 var felujftasara pedig uni6s penzeket palyaznak meg: az uni6s palyazat elnyereseig (nagyjabol ket ev), a felso var mar el is keszulhetne. Ezek szerint a tervezo kollektfva, a harem vedoov kozul rnindenekelott a var legfelso vedoven beluli varrornok falainak konzervalasat, konszolidaciojat es funkcionalis illetve terbeli rehabilitacojat tuzte ki celul, ami elegge sokoldahi es bonyolult feladat. A meglevo falak es boltozatok letisztftasa, epuletbiologiai es nedvessegvedelrni kezelese, savtalarutasa, statikai rnegerosftese, helyi kiegeszttese (esetleg a falak felso reszenek a kiegeszttesevel a partazat bernutatasa, a nytlasok koruli kiegeszttesekl, valamint a falak tovabbi vedelme (vfzelvezetes, vedotetok elhelyezese, esetleg vakolas stb.) val6ban bonyolult es sokoldalu rnegoldast igenylo feladat, melynek csak reszbeni rnegoldasa is hosszu idot, nagy es sokoldalu szakertoi es anyagi befektetest igenyel, A falazas csakis korhu technol6giaval tortenhet, Statikai szempontb61, a kotoanyagnak is jelentosege van. A mostani torvenyek elofrnak bizonyos tornorseget es elbirokepesseget biztosft6 kovetelrnenyeket, amiket azonban csak cementes habarccsal lehetne elerni, de rnuernleknel ez nem hasznalhato. Specialis habarcsreceptet kellett eloallftani es kiprobalni, Ko van eleg, fent es a Varhegy oldalain. J6 minosegu andezit. Csak ossze kell hordani, amit a robbanas szetszort. A rnuernleket teljes rnertekben eredeti allapotaba - de melyik korszakot

30

... Magos Deva varat visszaepltenek

is tekinthetnenk igazabol annak?! - visszaalhtani nem lehet. Ha ezt eldonthetnenk, akkor sem allna rendelkezesunkre egy hiteles, tudornanyos rekonstrukci6ra elegendo informacios adat. Deva vara nem egyszerre epult. A XIII. szazad ota, a XIX. szazad kozepeig, ugy szerkezeti szempontb6l, mint a kulonbozo korok katonai igenyeinek rnegfelelo korszerusftes szempontjabol is folyamatosan valtozott, epult, bovult es alakult. Ugyanakkor, a kulonbozd korok [ellernzo stflusai is ranyorntak belyeguket a varegyuttes kulonbozo reszeire. A var egy bizonyos allapotat - peldaul az utolso, 1826os arculatat sem lehet teljes rnertekben visszaallftani. Minden kis, apr6 helyiseg hetyreallftasanak nem is lenne ertelme. Tul sokba kerulne, es nem lehetne elonyosen hasznosftani. Eger vara negatfv pelda ez iranyban. De a var 1826-os beosztasa es funkci6ja nem is a legjellernzobb, Deva varanak fenykora ugyanis a XV-XVI. szazadban volt. Csakis a regeszeti kutatasok alapjan, a var evoluciojanak isrnereteben dontheto el, hogy a XXI. szazad emberenek mit is kellene es lehetne leglnkabb bemutatni. Deva varanak csak azon reszeit gondoljuk helyreallftani, ahol erre elegendo informacios adattal rendelkezunk es legalabb reszben, kulturalis szempontb61, a jelenben is funkcionalissa teheto. Ez iranyban rnegfelelo, modern, epuletgepeszeti felszerelessel, lehetoleg zart, funkcionalis tereket szeretnenk kialakftani es hasznosftani (peldaul a volt Palota emeleti termeit). Az u] beavatkozasok es kiegeszftesek azonban modern anyagokkal es technologiaval epulnenek, hogy meg lehessen kulonboztetni a regit az ujtol: a beavatkozas pedig reverzfbilis kell legyen es ne artson a muemleknek (a Velencei Charta elofrasai szerint). A felso var regeszeti feltarasa rnegtortent es nagyon sok rneglepetest tartogatott. Egesz, eddig nem lsmert epuletreszeket astak ki, de sajnos a feltarasok kiertekelese meg nem torrent meg, a rnunkalatokat vezeto Daniela Marcu brass6i regeszno anyagi forrasok hianyaban, kenytelen volt leallni a rnunkaval. A regeszeti konkluzio nelkul pedig nem igazan 'Iehet

tovabbhaladni. Az asatasokkal parhuzarnosan azonban sikerult valamennyire megerosfteni a felso var falait, sikerult reszben befedni a feltart reszeket, a turistak szamara pedig megeprteni egy ideiglenes lepcsot a sikl6t61 a varudvarig.


31

Ha a felso varban folytatand6 rnunkalatok, a flnanszfrozasi problernak miatt egyelore Ie is alltak, a varos legalabb elnyerte az EU-s palyazatot: majus vegen sikerult leadni a tervet es fgy minden rerneny meg van arra, hogy meg az iden elkezdodhessen a kozepso es az als6 var felujftasa. Ez a fosetany kikovezesebol, az elso es a kozepso kapu befedesebol, beltereik klepitesebol, a varfalak rnegerosrtesebol. a gyilokjaro visszaalhtasabol, a keleti rondella es a Bethlen-bastya, a tuzerek kazarnataja es teraszaik helyreallttasabol es bernutatasabol allna. Erre a celra az EU-s palyazat 2011 vegelg terjedc hataridovel, 8 milli6 eur6t biztosft. Ezek szerint minden remeny meg van arra, hogy a kozepsd es az als6 var 2011 vegeig elkeszul. Az eredeti elkepzeles szerint azonban a varudvart kozmuvesfteni kell. A viz-, villany- es csatornahalozat felvezetese pedig csakis a setany alatt viheto (a varoldal terrneszetvedelrni terulet is es az Akadernia csak ilyen feltetellel adta meg jovahagyasatl, Amennyiben a felso var rehabtlitacioja nem keszul el az uni6s finanszfrozasu kulso var felujftasa elott, akkor az EU-s tarnogatasbol kiepttett setanyt ujbol fel kell torni vagy nem lesz vfzellatas es csatornazas a felso varban. A kulso var arculatanak a kialakftasa nagyrnertekben a kozponti resz arculatatol fugg, Az eddigi tervek, a regeszeti feltarasok nyornan, azonban teljesen elvesztettek ervenyesseguket, hiszen olyan epuletreszek, falak kerultek felszfnre, amelyeket rnindenkepp be kell epfteni a vegso arculatba. lIyen a feltart nyugati lak6torony romja vagy a keleti ciszterna (7). Be kell mutatni a varnak, a kulonbozo koroknak rnegfelelo most feltart reszeinek

maradvanyait. A rehabilitacio vegso koncepci6ja csak ezutan alakfthat6 ki. Ehhez pedig szukseg van a regeszeti asatasok, a rnuveszettorteneti kutatasok es az epuletmechanikai elernzes eredmenyeire. Ameddig nem tortenik meg a felso var falainak es epuletreszeinek teljes konszolidacioja, nem tartjuk valoszfnunek, hogy latogathato lesz. Surgosen meg kellene val6sftani azonban a "turista-elterelesi elkepzeleseket", a turistakat semrnikeppen nem lenne szabad kitiltani a varudvarbol, meg a felujftas ideje alatt sem. Erdelyben, a soha ilyen rnertekben nem latott varkutatasok es beavatkozasok premier latvanyossagot jelentenenek. A felso

32


varban, surgosen meg kellene val6sftani a felepttesi rnunkalatok folyamatait nem keresztezo turistaosvenyeket, es athidalo faszerkezetekkel biztosftani

a turistak vezeteset a telepen. A latogatottsag biztosftasa a rnunkalatok ideje alatt azonban kulon anyagi es logisztikai befektetest igenyel, ugyanis a bemutatnival6k allandoan valtoznak, kfseroszernelyzetet kell biztosftani es azt ki is kell kepezni,

1

A felso var regeszeti feltarasa sok meglepefest tartogatott ----~~~ , 2.A vtitszeg

elstti, ismeret-

len betviseg

beuiret».

1. Ke/eti kerek totony, a/jan a szik/aba vegott cisztemevel

3. A ieitert. vetszeg a/atti, eddig ismeret/en he/yiseg 4. Feitett, eddig ismeret/en belviseg

b.

"."11/.1 I, '/1.

5. A nyugati ciszterna teltert teteje

II .1'.

A var felso, kozponti resze 2000-ben

3

1. A verudvet delnvugeti reszlete a palata ramjaival. 2., 4. A palata ramjai. iobbre a varepOlet eszaki szarnyanak meredvenvei. 3. A vsrepuie: essek! szarnyanak meredvsnyei. 5. A palata g6tikus ablaka. 6. David Ferenc emlekfOlke a nyugati ciszterneben. 5

Az also es kozepso var 2008-ban

1. AIs6 kapu. 2. Kozepso kapu. 3. Keleti bastya. 4. A

kiilso vedote! eszeki reszlete a gyilokjar6 meredvenveivel. 5. Bethlen-bastya. 6. Kazamata a tiizerek teresztin.

Magos Deva. varat visszaepftenek. Devai EMKE-fuzetek 8. errol tanakodnak: Dr. Ferencz Jozsef Laszlo, Pop Anna Maria, Schreiber Istvan

Recommend Documents