Devai EMKE-fuzetek 1.
Schreiber Istvan
Deva vara
Deva belvarosa r, \
Devai EMKE-f(izetek 1.
Schreiber Istvan
Deva vara
2005
K~szOlt a Corvin KOnyv- es lapkiad6 Vallalat szerkesztesegeben
Igazgat6: Varga Karoly
Aborft6n: Kiralyi var Devan, 13-15. szazad, Rohbock vizfestrnenye (1850-es evek) SumftcSgepes el6k~zftes: XPRESS kft., Deva
Igazgat6: Varga Agnes Mdszaki szerkesztG: FUlOp Erika IIdik6
Korrektdra: P~durean Gabriella A szerkesztGRg cfme: 330065 Deva, str. Gh. Baritiu, nr. 9 Levelcfm: 330190 Deva, o.p. 1., c.p. 138 Te~on:0254-234500 Fax: 0254-234588 E-mail: corvinOmail.recep.ro
C Schreiber Istvan C Corvin Kiad6
tC;\
\eI
Megjelen~set tarnogatta a Communitas Alap(tvany
Detcrierea CIP a Bibllotecii Na'ionale a Romlniel SCHREIBERISTVAN IHva Vtira, Schreiber Istv~n Deva: Editura Corvin, 2005 32 p; 21 em. ISBN 973-622-203-9 902(498Deva) 94(498Deva)
~av.jra
3
a XIX. szazad
elso Ieleben
Dllva boszke v~ra.•.
.. .mlJdArtAvl.tbdl.
~vav~ra
4
Magas Deva vara A devel var, tobbszori atepltesenek decere, szetkezeteben megmaradt nemet lovagvarnak. Egyik ilyen jellegzetessege a delnyugati Bethlen-bastya. Er6dltmennye val6szfnuleg csak az Arpad-hazi kiralyok alatt epltettek ki. Addig a feltetelezesek szerint csupsn egy orhely allhatott a helyen. 1242 uun IV. Bela kiraly, visszeurve az orszagba, helyesebbnek latta, ha a varepltesre vonatkoz6 kiralyi jogot kiterjeszti az orszeg f6uraira is. A tovebbr« is fenyeget6 tatar veszedelem es a nyugat-eur6pai lovagvarak rendszerenek. hatasa alatt, megindult nalunk is a szelesebb korU varepltkezes. A devai varral kapcsolatos els6 fr~sos bizonyft~k IV. Bela korabol szarmazik. 1267-ben - az egyik okirat szerint - kalnoki Cheel gr6f, Oeva vara alatt hagyva csaladjat es javait, a partOt6 Istvan kiralyf oldalan harcolt IV. Bela apakiraly seregei ellen. 1849. augusztus 13-an, par nappal a devai fegyverletetel elett, vaI6sz(naleg gondatlansag miatt, leveg6be repult, s (gy befejezodott mind tortenelmi, mind strategiai szerepe. A legenda szerint a robbanas egy, a varban maradt csaszari tizedes (aki atallt a honved seregek oldalara) bosszuallasanak tulajdon(that6. 6 volt ugyanis a 16szerraktar felel6se, s mikor rajott arra, hogy szepseges felesege egy honved tiszttel megcsalja, rajuk robbantotta a varat, . A v'r szerkezetet a becsi katonai leveltarban talalt, 1826-os tervrajzok rogzttik pontos reszletesseggel. A regebbi tervrajzok elvesztek, ~s a Bethlen Mikl6s elegge hianyos le(rasan krvul, csak itt-ott kapunk utalast a valtozasokra vonatkoz6lag: 1. Tudjuk, hogy a XV-XVI. szazad fordulojan jelent6s valtozasokat eszkozoltek a var epuleten, E stf1usban gazdag atalakrtasnak, inkabb drszttesnek ernlekekent, egy ablakparkany-maradvany tanuskodik, Az ajt6keret anyaga es megmunkalasa egyezik a lebontott reforrnatus templom csillagboltozatanak klSd(sz(tmenyevel es a Szapolyai cimerrel. 2. Szechy Maria 1640. november 8-an eladja Devat es uradalrnat 6000 talleron I. R~k6czy Gyorgy fejedelemnek. Az ekkor felvett leltar a devai varnak legregibb hiteles lefrasa. Induljunk setara a varba, utikalauzkent hasznalva az emlftett inventarlumot, melyet helysznke miatt nem kozlunk.
5
~vav~ra A d~vai v.1r a/aprajza Szinte G.1bor
~ny:
1:1000
.
t.- .~,. '.
... '
"'-
....... .::::_ SCi
..
'..
I
.............. y,. / -
• "..
',,7,/
M~rt~k 10,;,,1 OM,10 I 10, 30, 40, 50, 60 !70 ! 10 ,90 ,'00m
4
I
.
"',
Szerinte a (eleele vonallal (elliJnteten helyele r~szint a Hunyadiale leor.1ban ~ptJ/tek, reszint mar megvoltale; a vil.1gosan vonalk.1zott r~szletele a Bethlen G.1bor (ejedelem~ge a/all ~ptJltek. Magyar.1zat: I., 2. Bethlen-leapu 3. Csiga/~s6 4. Kisleapu a gya/ogj.1r6knale 5. Dobog6 6. A (elvon6hfd pill~re 7. A felvon6hrd b4sty.1i 8. 6ttorony 9. A bels6 vagy f6leapu , O. 6rszoba It., 12. Konyha, leamra 13. Pince 14., 15., 16. A palota ~s me/telehely;~ge; 17. Cisztema '8. L~pcs6 a v4rfoleon 19. Az oreg .1gyule he/ye 20. Bethlen-b4stya Kazamata 22. Agycitelepele 23. Az ig.1s fogatole barmok helye 24. Az 1849. ~vi robban.1s he/ye
2'.
es
-
A v.1r fiJIdszinti alaprajza , 826-ban, a bees! katonai le~/t.1rban 6rz6tt tervrajz a/apj4n
-.Jl.-,
25
.......__
'L .....""
es
\
t. Fe/56 lcapu a fe/von6hfdda/ 2. Be/56 lcapu 3. V.1rudvar 4. 6rszoba 5. 8. BottOn 6. Lale.1solc7. Afj.1r6 9., , O. Szel1.1rale tt, Cisztema 12. Fel56v.1l5zeg '3. Puskaporrakt.1r 14. Puslcaporos torony I 5. K~zi szel1.1rale 16. StJf6hh 17. Mo5Ohh 18. Pince 19. Az .1gyl1tJtegeicb4sfy.1ja 20. TiJz~rele helye 2'. Kuls6 v.1rfal 22. Keleti b4stya '. 23. Kozeps6 kapu 24. AI50 leapu 25. KOI56 v«ImOvele 26. Felj.1r6 I1t 27. Kor/~pcs6 fe/s6 nyl1.1sa
6
~vav~ra
Megallunk a Csaszar kapuja el6tt. N~gy szeglettel eprtett k6bastya, folotte agyuhellyel, fatomaccal. Kis drabant-haz epult a falahoz. El6ttOnk, gyalogos ember el6tt, a kapu fi6ka-ajtajat nyitjak ki az c5rok.Csak lovasoknak, szekereknek nyitjak ki a kaput. Innen delnyugat fele vastag k6fal huz6dik fel a Bethlen-bastyaig. Magaba a varba az als6 es fels6 kapuk fOgg6h(djain keresztul jutunk be. Elhaladva a "tomloc" mellett, a "pattantyus" es "viceporkolab" hazalt ·erintjOk, majd a bolthajtasos, ketajtoju "nagy tornloc" mellett haladunk el. Alljunk meg egy pillanatra a "tarhaz~ el6tt. Ket "sOt6kemence" van nem messze tc5le.Az ecetes-haz is itt van a kozelben. Amott, a var keleti szegleten "Szent Tamas bastyaja" emelkedik. Kis "buzatart6 hazacska" van mellette, meg harem "pince" es a "vashaz". Kozottuk az "es(5v(z kutja", mellette kulon haze Szemben vele, az eszaki fal rnentet a "partazott mennyezeta palota" es az "asszonyhaza" foglalja el. Erre nezve a leanyok haza meg az ot "drabant-haz", majd a "szenatart6 haz", A "csonka torony" mellett a "czeithaz" (Zeughaus, fegyverraktar), majd a "porkolab-haza" all. Ors6s folyos6k korttik a var udvarat, Eisenyvedt a var zsindelyfOdele. Reg6ta nem ut a var sarkara szerelt 6ra sem. Elhanvagolt allapotban van. 3.· I. Rakoczy Gyorgy fejedelem rendeletere Deva varanak elhanyagolt epuleteit kljavttjak. A mar kijavftott varat abrazolja Giovanni Morando Visconti rnernok 1699-ben keszult rajza. Szalardi Janos Siralmas magyar kr6nikaja felvllagostt, hogy mit uj(tottak a varon: "Deva varanak, ha a napnyugat felc51del fele alafordulo derek
.D~va vSra ~s vSrosa d~1i oldalSrol veIt e k~p« Giovanni Morando Visconti, olesz m~mok 1699-ik; rajzSrol rezbe metszette brass6i We/zer IstvSn."
~vav~ra
7
v~nltj~ra lathatnanak es 16hetn~nek,s a ki-, s bemenetelbe nagy akadalyt is tehetnenek, annak orvoslasara,az ott val6 k6szikl~knak strlusahoz kepest egy igen ternerdek k6fahl Wsty~t rakatott; es noha a fels6 varba men6 k6sziklanal kiv~gott igen nagy es szep s j6 itahl hives vizet tart6 csatornaktlt, s az als6 kapu el6tt is csak kozel nagy b6 v(zzel kifoly6 gyonyoras~ges foly~s volna: mlndazonaltal a varnak kozep felmen6 ker(t~se tajat, altal a k6szikl~n eleven kutat is vagaml, ~s Iyukasztani akarvan, egvnehany eszWrH'~nr
~I
...",.--"-- .... ------.._~
i C::
>"..
'I~
3y'
,
f ~----".If
1. fJrhb 2. szetf4r 3. /ovalda
4. romoIc
S. KS/vSria
6. A/apt
=F6~r4ny - Me"~lcs~rSny
8
Deva vara
A ver erne/eli a/aprajza
1826-ban.
1-4. Legenyseg szoba; 5. Vifrkapolna 6-8. Tiszt! lakas 9. Tabor; pap/akas 10. Konyha 11. Legenyseg; szoba 12. Folyoso 13-'8. TUzerek, legenyscg cs egyeb lak6k szobs!
tendok alatt majd huszonot olig alavagatta vala, de azt felbehagyatta vala. A var kosziklaja alatt val6 udvarhazat nagy szepen reforrnaltatta, es cserepes hejazat ala vetette vala." 4. Bethlen Mikl6s 1660-ban reszletesebb lerrast hagyott a devai varrol Memoires historique-jeben. Eleget abrandozott itt az 6don falakon rernenytelen szerelrnerol, Banffy Agnesrol, Barcsay Akosne fejedelemasszonyr61: "A devai var a legjobb erosseg egesz Erdelyben, es tan rnondhatnarn, volt egesz Europaban a bornbaknak feltalalasa elott. Ide rnegyen az ember egy lankas hago uton, mely is vezet toronyforrnara epftett legelso strazsak hazahoz, es amely mintegy szaz embert befogadhat; ezt rneghaladvan, megyen az ember, egy kobol vagyis kosziklabol (allo) keszftett hfdra, mintegy otven olnyi melysegu, es hatvan olnyi szelessegu, kerneny kosziklaba bevagott vararkan keresztul: ezt rneghaladvan, ujra az elsohoz hasonl6 strazsahazhoz, onnan mintegy husz olnyi boltozaton keresztul rnenven,
Deva vara
9
megyen be az ember a varnak udvarara, melynek is kerulete szaz 01; ennek kozepeben vagyon egy j6 nagyocska t6, a lovak es rnarhak itatasara, mely is telik meg az es6 es elolvadt hovrz altai, de mid6n ez nem elegseges, vagyon ket kut, jobbra es balra, melyb61 a vtz nagy kereken okrok altai vontatik; ezen kutak igen melyek, de az itatasra igen j6k; vagyon meg ezen k(vOI egy kis haltart6 is, amelyben sok pisztrangot tartatnak; ennek mellette jaszoly modjara font raktarto hely is; ebben mindenkor sok rak, az akkor keszttettel egybenkotott csom6 - fak alatt talaltatik: csak egy ilyen csom6 - fat felemel az ember, es szazankent talalja alatta a rakot; itt szaporodnak es taplaltatnak a majorsag odahanyt belivel, igaz, hogy majd minden nap a vizet valtoztatni, es a jaszolyt tiszHtani szukseges. Az egesz varnak korulotte alatt boltok, Oregek vagynak; azon fejul eles-tarlo es lovak tartatnak. A negy szegeleteben ezen varnak, van negy grad its, melyeken a koru I lev6 foly6s6ra es a koroskorul lev6 lakoszobakba es toltesekre mehetni. Mind ezek oly kernenyen k6b61 es k6sziklab61 vagynak alkotva, hogy semmi repedest, egymast61 val6 elvalast azokon nem latni; a tOltes is amely ezen epuletet elfedi, oly ep es er6s, mintha csak mostan epllettek volna, holott ezen var ernlekezhetetlen id6knek el6tte epfttetett." A varbell kutak val6sz(naseget Schuster Marton ketsegbe vonja. Igaz, hogy Bethlenen k(vOI kortarsa, Szalardi is emlnest tesz a varbeli kutakr61, es osszeegyeztetve kettojuk lerrasat a kutak helyenek meghatarozasara vonatkoz6lag, marls ketely tarnad bennOnk. A varudvari j6 nagyocska t6 is ketsegesse vallk akkor, ha szarnba vesszuk azt a tenyt, hogya varudvar alapjat nyers k6szikla kepezi, amelyen sehol t6 nyomai nem lelhet6k. Mindenesetre a vtztarolas valamlkeppen meg kellett legyen oldva. Az 1640. evi inventarium rovid ernhtest tesz egy "es6v(z kutjar61". Ennek helye va16sz(naleg az utols6 renovalas idejeben feltOntetett ciszternanak felel meg, ami a mai "David Ferenc ernlekfulke", A bortonok kOIOnben eppen vele szemkozt, az eszakl oldal foldszintjen helyezkedtek el. A szinte bevehetetlen var Achilles-sarka a klszornjaztatas volt. A benne, akarhol is tarolt iv6vizet k(vOlr61 kellett a varba vinni. Ez a problema merOlhetett fel. Probaltak megoldani kntasassal, ami Szalardi szerint nem sikerult, es nem is sikerOlhetett. S. 1713-ban gr6f Steinville Istvan csaszari generalis fut6arkokkal, csillagbastyakkal meger6sllett foldvarral latja el az un, "Sane" -ot, A var epaleteir61 lefoly6 vizet egy csatornaba vezeti. lejaratot epft a varudvartol a
10
Deva vara
keleti bastyaig, meger6s(ti a Kalvaria-sziklat, a nyugati kazamatakat is 6 tervezi. A var tarnado vonalat a devai utcak ellen iranytt]a. Ezert a regi devai utcak mind a var fele igyekeznek. 6. 1752-ben gr6f Braun Miksa Ulisszes erdelyi hadparancsnok ujabb ercstteseket vegeztet a varon, A tuzerseg fejllSdesevel a var vesztt strategiai fontossagabol, s inkabb a parasztfelkelesek fekezeseben jatszik szerepet. 7. 1817-ben az atutazo I. Ferenc csaszarnak annyira megtetszett a var, hogy elrendelteti ujraep(teset. A var 1826-ban, e munkalatok folyaman osszeallttott harem tervrajz alapjan a kovetkezekeppen festett: - A varhegy tetejen allott maga a kett6s fallal ovezett var, Alatta, delkelet iranyban a Kalvaria-sziklat talaljuk, A varhegy keletitlSl eszaki labaig huz6dott a "foldvar" (folder6dftmenyek, parancsnoki lakas, lSrhaz, raktarak). - A var foldszinti alaprajzan feltuntetett helyisegek, falak korvonalai meg fellsmerhetok a romokon. - Fel a varba egyetlen ut vezetett, a Varhegy es Szarhegy kozotti nyereg fellSli. - Az als6 kapu vtzszintes fedesO, boltozatos atjaro. KOlslSfve felkor alaku, a belse szegmens zarasu, Oldalaihoz illeszkedik jobbr61 es balr61 a kOlslSvarfal, mely eszaknyugatr61, eszak es kelet fellSl felkor alakban kerfti be a varat, A keletl bastyatol vissza az als6 kapuig, a delnyugati tuzerbastyan keresztul, v(zszintesen buzodik a kOlslSvarfal, biztosftva a varnak deli iranyba, a varos fele halad6 tarnado vonalat. A szegletes tazerbastva magotti helyisegben az agyukat tartottak. - A varfalak a Varhegy trahujabol epultek. Meszhabarcsba rakott klSlemezek. - Ha a varba vezetlS utat koveijuk, az als6 kaput61 kb. 250-300 meternyire, az lSrseg szarnara epftett, boltozatos rnellekhelylseggel ellatott kozepslS kapun tulhatadva vagy 50 rneterre, megszuntk a kaptat6. A keleti bastyat egy felkar alaku kettlSs fal kozottl, fedett lepcslS kati ossze a belslS varnak eszaki reszevel, A regi ut elhaladt ez ellStt, egy delnyugati es nyugati masodik kOlslSfalon belOI. A dobog6n athaladva elerjuk a fels6 kaput, mely a var belslS falaba van epftve, ma is megfigyelhetjOk a felvonohfd zsenialis
elhelyezeset. - A varepuletet kOrOlvevlS belslS varfal a delnyugati reszen kettlSs. - Maga a varepulet elnyult negyszoget alkot, delnyugatra kiszelesedik,
D~va vara
11
eszakkeletre elkeskenyed6 szarnnyal. A belso kaput61 az epulet nyugati csucsaig nincsenek epuletek. Egyszera fallal zart resz, Az epulet nyugatidelnyugati resze csak foldszintes, Itt volt a ciszterna, es innen balr61 jobbra, a harorn kis Oregben egyik szertar, kett6 lakas volt. A keleti szarny, szinten egyemeletes, kapcsolatot teremtett az el6bb emf (tett ket hosszu resz kozott, A deli es delkeleti resz foldszintjen voltak a szertarak. A keleti szarny egyik foldszinti helyisege atjarokent szolgalt az ugynevezett varszeghez, A varszegrol rnaszhatunk Ie a mostani zaszlorud alatti sotet pincehelyisegbe, amely puskaporraktarkent szolgalt, - A varepuletbe csak a belso kapun keresztul volt bejaras. Innen egy rovid keresztfolyos6ba jutottak, melyb61 elere haladva, jobbra a varudvar, balra az 6rszobara vezetett a bejarat, - Az eszakkeletl foldszint kis fOlkei bortonkent szolgaltak. Nem lehetetlen, hogy annak idejen ezek egyikebe volt bezarva az Apor vajda fogsagaba jutott Ott6 kiraly (1309). - Fenn, az emeleten, egy korfolyoso futott vegig a szobak el6tt. - Az eszakkeleti resz emeleten lakoszobak voltak a legenyseg szamara, Ugyszinten a keleti reszen is. A deli resz emeleten volt a varkapolna, paplak, tiszti lakas es emeleti konyha. Meg volt egy sOt6haz is a varepulet eszakkeleti reszenek kOls6 falahoz ep(tve. 8. 1849-ben Kc5vary Laszl6 kolozsvari tortenesz (gy (rja Ie a mar romba dc5lt varat: "A magas hegyre csigaut s harorn kapu vezetett. Ezen csigaut mekkorasagara megjegyzem, mikepp csupan a legkOIs6 kaput61 a masodikig 856 lepest keri nge. A varfalhoz felerve, nyugatra egy melyseg felett az ut mintegy 50 lepesnyi hrdon viszen at, hoi felvon6 h(dja volt. A kapun belepve, par olnyi elc5udvar ny(Jt fel, hoi az 6rseg tanyazott, 8eljebb egy negyszogletd korulepttett tagasabb udvara volt, melynek foldje sirnrtatlan szikla. Ezen udvar hossza 50 lepesnyi, szelessege j6val kevesebb. Az epOletek fekvese nem tokeletes negyszog, A del i epOletek fel valanak epnve, az eszakkeleti oldal fedel ala volt veve, meg pedig ugy hogy az esevizet r61a mind befele vezettek, 5 kutba fogtak tel. Kovetkez6leg a varepuletbol k(vOlrc51egy 1001 magassagu falnal egyeb nem latszott, A var epuletein kfvul, kereken egy harom-negy 01 szelessegu ter fut korOl, amit egy torpebb varia I ovez, melynek koralakja nem egeszen tojasdad, Ezen varfalon k(vOI a csigautakat is kc5fal vedette. Visszaterve az epuletekbe, eszakkeleti szegleteben meg itt romladoztak
12
oevav~ra
a rendetlenul osszeeptten apr6 szobak, Mutattak meg a kincstar-szobat a deli oldalon, a foldben a kapolnat, tovabb az alladalmi bortont, hoi tobbek kozt David Ferenc, az erdelyi reforrnacio neves alakja, els6 unitarius puspok, vallasbeli uj(tasert, a tordai es fehervari zsinatt61, halalig val6 rabsagra (teltetve 1579. november havaban itt elhalt. Mondjak, hogy alagut is lenne, melyen at a hegy alatt fekv6 katonai sOt6hazhoz lehetett kimenni. Oltalmi tekintetben, mostani 16szereink ellen, nem volt valami nagy fontossagu, Mikor a csaszariak 1849 tavaszan Erdelyt idehagytak, benn egy 200 f6b61 all6 6rseget hagytak, harorn agyuval, EI6bb baro Banffy Janos czerniroztata, keslSbb Forr6 ezredes ostromolta. A varbeliek sokaig fenntartottak magukat: mrg nem annyira jutottak, hogy vizok mosasra nem is juta; elelornben, f61eg s6ban is megfogyatkozanak. Forr6 vegre apr6 agyui helyebe egy 18 fontost vonata del fe161,azon a helyre, melynek a hegyfok kifolyasa serre az 6rseg magat szabad elmenetele, lefegyverzes feltetele alatt, punkosd vasarnapjan, 1849. majus 27-en megadta. A puskapor par h6nap rnulva, augusztusban felrobbant, s a var mely a Maros partjanak oly sokaig kulcsat alkota, s hajdan a zaszlos urasagok sasfeszke vala, ismet romba suIyeztetett. " A Hunyad megyei Regeszeti es Tortenelmi Tarsulat megvasarotta, Hajduczky J6zsef f6real-iskolai tanar buzgalma reven setautakat keszttettek a varhegy oldalaira. A varmegye tarnogatasaval gyonyora ultetvenyeket letesflettek az addig csupasz varkupon. Napjainkban a varrorn allami tulajdonban van, es tortenelmi maemlekkent szerepel. A varhegy ma termeszetvedelrnl terOlet.
Deva vara
13 ! :-
.. .........._
- ..,• • ,
• 1/,
.
...._----"
r-«; "'\
",
\ '\
A var kozvetlen korny~kea foldvarral A csillag~nc b~r6 Steinville tabornok idej~b61 val6
14
~vav~ra
Deva vara A t6rtenelem lapjain Barhonnan is erkezunk, barmilyen iranybol is kozeledunk a varos fele, a devai varrom mar messzir61 udvozol egy jellegzetesen elkulonult vulkani hegykup tetejer61. 184 m rnagassagbol 6rzi a varost (tengerszint feletti magassaga 371 m). Romjai meg ma is buszken allnak fenn a hegytet6n, dacolva a rohan6 idovel, Elmulasrol, szomoru es v(g napokr61 meselnek, Az 6si rnult ittfelejtett emleke talan egyike az orszag legfest6ibb sarkainak. A terrneszet orok kolteszete, a regmult id6k szelleme rabul ejti lelked, ha netalan erre tevedsz. A d~vai v~r tort~nelmi szerepe mar a legtavolibb mult rank hagyott ernlekeinek tom ke Iegebo I is kiulnik, de kulonoskeppen nyilvanvalova valik a nepvandorlasok utani tortenelem szinte minden egyes lapjanak olvasasakor, Tatar-torok hordak betoreseiben, a Habsburg uralom elleni evszazados szabadsagharcban, nemzeti es vallasi kialakulasainkban, atkos partharcokban, paraszttelkelesekben egyarant resze volt. 6sid6kt61 kezdve a Maros-volgy kulcsat a Varhegy alkotta, ahonnan attekintest lehetett nyerni az egesz deval rnedencere, a Maros terere es ahonnan a harci eszkozok kezdetleges koraban az egesz videket uralni lehetett. Az lSsember mindeddig itt kimutatott nyomai arra utalnak, hogy varhegyOnk oldalait lakta valamikor. Nyomai kimutathat6k a Varhegy keleti es deli oldalanak als6bb reszein. Teglas Gabor feltetelezi, hogy ebben a korban "sanc vagy toltes erodot" kepezhetett, Ennek nyomait azonban az ut61agos er6d(tesek rnegsemmisftettek, s csak a tart6s ittlakas ernleket mutathatjuk ki. A devai muzeurnban, a f61eg Teglas Gabor es Floca Octavian altai begyajtott 6storteneti adatok (edenytormelekek , allatcsontok, [aspisszilankok, konyhahulladekok stb.) tanui annak, hogy a devai Varhegy mar val6ban az 6sember altai is lakott, jelent6s hely volt. A dclkok ldejeben ezen a helyen mar jelentekeny 6rhely auon. Deva alatt akkoriban nagy fontossagu kozlekedesi ut huzodott, melynek vedelmere kevesbe kaphattak volna varhegyunknel megfelel6bb strateglai pontot.
Deva vara
15
Fel sem tetelezhete, hogyaz ilyen nagyszerOen kiepftett vedelmi rendszer, mint amilyen, dacolt itt a r6maiak h6d(t6 legi6ival, elhanyagoltiatta volna egy ilyen terrneszet adta elonyokkel rendelkezl5 hely kihasznalasat, Mar Teglas Gabor szerint is legval6sz(nObbnek tOnik, hogy a DEWA, DAVA, DABA nev dak eredeta es varat, varost jelent. Sok daciai helynevben isrnetlodik (Sigidava, Arcidava stb.), s Ie Traciaig talalkozunk e nevvel, amint ezt a kesl5bbi roman torteneszek egesz sora alatarnasztja . . Velernenye azonban ellentetes Smidt Vilmos allftasaval (1866), aki a Deva nev eredetet etimol6giai lag az egykori itt letelepult szlavok kegyelt istennojenek DZEWANAK (= a szlavok nemzeti Venuszatl nevebol szarmaztatja. Itt megjegyezzOk meg, hogy Floca Octavian ellentmond Teglas Gabor velemenyenek (Ghidul regiunii juderului Hunedoara 1957, 1969), aki nyelvtudornanyi ervekre hivatkozva szinten a nev delszlav eredete mellett kardoskodik (Deva - leiny). A r6maiak gyakorlati erzeke sem hagyhatta figyelmen k(vOI a termeszet eme adomanyat, A r6mai hadi ut is eppen a varhegy alatt huzodott Marosnemeti fele Ihataraban volt Micia r6mai castrum). S akkor eppen a devai varhegyre ne tettek volna, ha nem mast, akkor leginkabb egy l5rtornyot a gondos r6maiak? Szetszort tanyaikat kOIonooz6 pontokon eszleltek a Varhegy kozeleben. fgya Sport l(ceum helyen, a Magna Curia teruleten, a kovendvari es Bezsan-hegyi k6banyakban. Ez ut6bbi helyen Herkulesnek szentelt oltart is
talaltak. A dak-romal eresseget azonban, ha nem romboltak Ie a kivonulo r6maiak, lerornboltak az atvonulo vandornepek (g6tok, hunok, avarok), amennyiben szemet mert nekik szurni, Ha pedig ez nem torrent meg, akkor az id6 kfmeletlen vasfogara maradt (tobb mint 800 evig), vagy pedig megsemmisOlt a kesobbi varepitesek folyarnan. Az Arp'd-hcizi kir~lyok alatt itt epult fel Erdely egyik legelsl5 kiralyi vara, t.ehetseges, hogy a mai var, mar a kunok es beseny6k betoreseinek idejen epult Szent Laszlo es Salamon kiralyok alatt, melyet a tatarjaras tonkretett, 1897 -1899-ben ugyanis, az akkori Brtlz t.aszlo szlSllSjebenfeltartak egy Szent laszl6 korabeli magyar vitezi s(rt, ami vegul is okot adhat az ilyenszerO feltevesre, Bizonytteknak azonban ttl I keves. Az els6 frUGs bizonyft~k a devai var letezesevel kapcsolatban IV. Bela kirctly korabol szarmazlk, es "castrum Dewa" alakban emlftik, Ezen 1269-
16
~vav~ra
ben kelt okirat alapjan, a var magyar korszakbeli tortenetenek kezdetet a tatarjaras (1241) utani torneges varep(tes korara kell tennunk. Az emlrtett okirat arr61 beszel, hogy kalnoki Cheel gr6f Deva vara alatt gyermekeit es minden javat elhagyva vitezul harcolt IV. Bela kiraly hadai ellen. Istvan ifjabb kiraly erdekeben is sok foglyot ejtett. Ez a csata 1267 -ben tortent, A var tehat ekkor mar letezett. Egy masik, 1273. majus 23-an keltezett adornanylevelben IV. Laszlo megjutalmazza a Chak nemzetsegb61 val6 Peter mestert, mert atyja V. Istvan parancsabol vitezul harcolt a kunok ellen. 1295. aprilis 19-en Barcsan ftelkezik l.aszlo mester, Deva vara legels6 ismert varnagya, A vegyes hUi kirctlyok alatt a devai var egyre tobb jelent6s esemeny
szfntereve valik. 1307 -ben Kan t.aszlo erdelyi vajda itt tartotta fogsagban Ott6 kiralyt Csak a szerb es bolgar fejedelem kozbenjarasara nyerte vissza szabadsagat. A rnegtort uralkod6 szabadon bocsatasa elleneben a vajda kezeiben hagyta koronajat, Karoly-Robert csak nagy aron szerezhette meg a magyar koronat Laszlo vajdatol. Id6vel leverte ellenfeleit, es t.aszlo vajda helyebe Tamas vajdara brzta Erdelyt. Ebb61 a korb61 szarmazik a var Szent Tamas bastyaja, 1308-ban Laszlo fia Pal a devai varnagy: 1333-ban pedig Marton Hunyad megye f6ispanja. 1385-t61 Deva vara az erdelyi vajdak szekhelye, s kincstari tulajdon. 1416-ban varoskozi Lepes Lorand erdelyl alvajda Devan lakott, s a Zsil menti magyarsagnak bizonysaglevelet adott ki. 1427 -ben Zsigmond kiraly a kornyekbeli jobbagyokat varjavito munkalatokra es asasokra kotelezte, 1437 -ben Zsigmond kiraly elvette Csak Laszlotol az erdelyi reszek vajdasagat, melyet eddig Levai Cseh Peterrel egyOtt viseltek, valamint a devai kiralyi var fele reszet, es Cseh Peternek adornanyozta, 1445-ben, amikor Cillei Frigyes es fia, Ulrik, Ujlaki Mikl6s erdelyi vajda, macs6i bannal es szekely ispannal orokosooesi szerzodest kotott, ut6d nelkuli halaluk esetere Deva varat Gorgeny varaval egyOtt Ujlaki Mikl6s birtokai kozott soroltak tel. Bizonyos azonban, hogy Ujlaki a varat, mint erdelyi vajda es szekely ispan birtokolhatta, csupan ideiglenesen. 1447-ben, az orszagnagyok oklevele szerint, I. Ulaszlo kiraly 1440ben Hunyadi Ianosnak es ut6dainak adomanvozta Deva varat es uradalrnat, mely adornanyt ekkor ujra meger6s(tettek.
Oeva vara
17
1449-ben Hunyadi janos elengedi a neki jar6 haromfele evi ad6t, s nehany nap rnulva felmenti a varost mindenfele cenz~al61. 1453-ban V. Laszlo ismet, mint kiralyi varat adornanyozza Hunyadi Janosnak, akit be is iktattak Deva birtokaba a varoshoz tartoz6 53 faluval egyOtt. Hunyadi halala utan Devat ozvegye, Szilagyi Erzsebet tudhatja magaenak, 1457-ben a hirtelen felOlkerekedett Garay es CiJley part sugalrnazasara, a pozsonyi orszaggyules visszakovetelte Hunyadil~1 (tobb mas varral) Deva varat es varosat is. Ezt a hatarozatot azonban nem hajtottak vegre, 1459-ben Matyas kiraly nagybatyja, Szilagyi Mihaly vallja rnagaenak a varost, nyilvan Matyas kiraly reven, Ugyancsak 6 noveli a varos szabadalmait, minden idegen tisztviselo bfraskodasatol felmentve azt. E kivaltsagokat Matyas kiraly a devai varnagyhoz intezett parancsleveleben szinten meger6s(tette. 1474-ben mar Magyar Balazs vajda rendelkezik az itteni varnagyokkal. 1481-ben ezt a szerepkort Bathory Istvan varnagvai veszik at. II. Ulaszlo kiraly okt6ber 2-an kelt oklevele kiralyi vamak nyilvarutja, melyet Bathori Istvan orszagbironak, erdelyi vajdanak es testvereinek 16 000 forintert zalogosjtott el. Alig 10 ev rnulva Deva vara isrnet a korona birtoka az erdelyi vajda irany(tasa alatt, ahol az alvajdak egyben a varnagyok is. 1500 korul szarnottevo epttkezest, ujjaalak(tast eszkozoltek a varon, Erre enged kovetkeztetn i a szazadtordu 16n lebontott devai reforrnatus temp10m fal- es a varbeli ablak- es ajtodiszrtesekre szolgalt, e korb61 szarrnazo, k6alkatresz-maradvanyok kozotti egyontenlseg. 1504-ig, Corvin janos halalaig, Deva vara a Hunyadi csalad birtokat kepezte, Ett61 kezdve isrnet visszaszall a koronara. 1505-ben Schertinger Laszlo alvajda a var parancsnoka. A torokkel szemben, 1526-ban vesztett rnohacsi csata utan, ket partra szakadt az orszag, Egy resze Habsburg Ferdinandot, a masik Szapolyai lanost 6hajtotta tr6nra juttatni. 1529-ig Deva varat Ferdinand hfve, Perenyi Laszlo vajda tartotta megszallva, Ez id6 tajt kerOlt a var Szapolyai janos birtokaba, A torok partfogas alatt kotott, 1538. evi bekevel, Szapolyai janos maradt a varur, Halala utan a Habsburgok jutnak a tr6nra. 1539-ben, janos kiraly n601 veve lzabellat, Zsigmdhd lengyel kiraly leanyat, reszere hitber fejeben Deva varat is lekototte.
18
~vav~ra
1540. julius 22-en, 53 eves koraban Szapolyai janos kiraly Szaszsebesen hunyt el. Viasszal bevont holttestet Gyorgy barat, a magyar kiralvi koronaval egyutt Deva varaba hozza. PelslSci Bebek Imre, Verancsics Antal gyu lafehervari prepost, Kassai janos alkincstarnok, Estari janos, a kiralyne udvarmestere es t.iteratus Peter devai varnagy voltak lSrzlSia nagy halottnak es a kiralyi kincseknek. Harem hetig tartottak Deva varaban az utols6 magyar nemzeti kiraly holttestet, Ekozben Gyorgy baratnak sikerult lecsendes(teni a kiraly elleni lazadok zavargasait, s augusztus 29-en rnasfelezer flSnyi seregevel atkelt Alvincnel a Maroson. Visszajovet magahoz veszi a kiraly holttestet, s Szekesfehervarra viszi, ahol a magyar kiralyok mellett alussza orok alrnat. A rnagyarorszagi rendek csecsemlS fiat, janos Zsigmondot kialtottak kirallya a Pest melletti Rakes mezejen, mire Habsburg Ferdinand, a nagyvaradi bekekotes ertelmeben, tamadolag lepett fel. Az orszag megprobaltatasanak legnehezebb korszaka kezdodott ekkor. M(g osztrak, spanyol es vallon zsoldos csapatok sanyarganak vegig Ferdinand reszerol, masfellSl,ugymond janos Zsigmond tamogatasara, borzaszt6 puszntasokkal keszttette el6 a torok a nep meghodoltatasat, Elneptelemtve, az orszag a torokok orszagutja lett. 1541-ben, az erdelyiek rneghtvasara, Izabella kiralyne Devara koltozott, majd 1542-ben bevonult Gyulafehervarra. Devan ezutan is tobbszor es hosszabb ideig tart6zkodott. 1549-ben pedig osszes kincset felvitette az er6dbe. A kezeben tartott orszagresz kormanyzasat koranak legnagyobb diplomataja, Martinuzzi Frater Gyorgy (Gyorgy barat) vezette. Deva az erdelyi vi Ilongasokban sokat szenvedett. A varos szep uradalmait es f6templomat (a rna mar nem letez6 Szent Mikl6s templomot) a Hunyadi es Szapolyai csaladnak koszonhette, Ezek Ienlnteve I egyidlSben nagyot hanyatlik Deva lakossaganak j61ete is. A Lugos-Facset fellSl fenyegetlS torok tarnadasok Devaig is eljutottak. 1550 novembereben Devan vrvja meg Torok janos raitautesszeru csatajat a torok el6haddal, visszavonulasra kenyszerftve az orszagba benyomulni igyekvo sereget. Ezt a nagy sikenl rajtautest enekli meg Tin6di Lantos Sebestyen TOrok Janos vitezsegerc51 c(ma korabeli verses kronikajaban. Martinuzzi, a fokoz6d6 torok veszedelem elkerulese vegen 1551-ben Erdelyt Ferdinandnak adomanyozta, 1551-1553-ban, Castaldo generalis 20 es fel h6napos erlSszakos uralma alatt, Oeva es korny~e kulonosen sokat szenvedett. A lugosi es temesvari pasak ellen Deva volt akkor Erdely legflSbb vedelme.
Deva vara
19
1551 juliusaban Castaldo, Ferdinand neveben bevonult Erdelybe, A devai varat siralmas allapotban foglalta el. A varban ket faltoro agyu (egy 35 es egy 22 fontos), ket kl5dob6 rezrnozsar, egy reztarack, ket rez es ket vas sugaragyu volt janos kiraly jelvenyeivel, loszer azonban alig. A var vedelmet a vajdanak kellett intezni 15000 forintnyi fizetesebol, de amint Gyorgy barat panaszolta: "Gorgeny varara, s hadi zsoldra is alig telt fizetese". Castaldo, felismerve Deva jelentoseget, rnindiart "szakallas puskakat" rendelt. 6sszel Oeva ala gyujtotte azt a hatvanezres hadat, amely Gyorgy barat vezetese alatt allott, Sforza Pallavicina 12 ezer nemet-spanyol zsoldosa majdnem kipuszntotta a varost, A varorsegb61 is "tobbet megsemmis(tett". Fanchy janos kapitanyhelyettes is alig menekOlhetett meg a garazdalkodok elol. Ez a vedelmi lntezkedes, elkepzelhete, hogy nem fokozta az u] kormanyzat iranti lelkesedest. Fanchy kenytelen volt a magaebol elelrnezni es fizetni a var{Srzo lovas- es gyalognepseget, s ennek a fejeben 1552 ujev napjan Castaldot61 a j6fohoz tartoz6 lapusnyaki es banyesdi "kis joszagot" kerte, Castaldo, mivel a regi rendszer hfvenek tartotta, nem bfzott Fanchyban, s Bathory Andras, az uj vajda egyik bizalrnasat, majd Kapitan Gyorgyot brzta meg Deva parancsnoksagaval, akinek vitezseget Tin6di Lantos Sebestyen is magasztalta. Csak nagy nehezen ku Idhetett Castaldo Szebenbol egy szeker puskat a varba, A spanyol orseg fegyelrnezetlensege miatt Villey szazadost is lecserelte, de a lazadas folytat6dott. Ezalatt a torok, Lippa elveszteseert karpotlaskeppen, Ternesvarral, hatalmaba ker(tette az Alvideket, foldonfutova teve a lakossagot, Szazezer fonyi menekO10 lepte el 1 3 ezer szekeren j6fo videket, A devai varorseget maga Castaldo latta el Szaszsebesrol (ugy, ahogy tehette), mivel a ket alvajda beteges es tehetetlen volt. A torok pedig visszabodttotta Lippat, j6f6 es Lippa koze telepedve, mar Devat is fenyegette. Castaldo vasasai zsold nelkOI nem akartak harcba menni. Torok Ianossal csak Helfenstei n harorn szazada es Perusith Gaspar huszarjai utottek a fenyegetlS torok taborra, Kaszon pasa azonban, mind fenyeget6bb mozdulatokat tett Lippa felol. A Hunyad megyei nernesseg, latva Castaldo tehetetlenseget, kezdett hazaszallingozni. Kendy Ferenc, Kendeffy janos es Torok janos is, nem tudvan fizetni a csapataikat, eltavoztak, Amikor a torok 1552 juliusaban mar
20
Oeva vara
a kozelben olalkodott, Devat egy spanyol es harorn nemet zaszloal] 6rizte. Szaszvaroson pedig Helfenstein nernet]el Geld! Geld! kialtassal surgettek zsoldjukat. Ekkor Bank Pal alvajda vette at a varat, de kijelentette, hogy csakis 1553. januar 6-aig (vrzkeresztigl tud helvtaltni. Az ehes, rakoncatIan zsoldosnepseg valogatas nelkOI fosztogatott urat es parasztot. A megye jelesei, Barcsai Gaspar, Kenderesi Peter, Szerecsen janos, Maczesdi Laszlo es Zeyk Istvan kenytelenek voltak panaszt emeln i az idegen katonasag altai, Devan es Szaszvaros kornyeken elkovetett garazdalkodas miatt. 1553. januar 20-an a kolozsvari orszaggyoles is feljajdult. December elejen Kaszon pasa, otezer f6s sereggel, valamint a Maros menti szerbekkel es rornanokkal, Deva ellen keszult, Ekkor a tabornok minden erejet osszeszedte, Oeva, Branyicska es Marosillye varainak megerosrtesere 18 ezer forintot kuldott, Torok janos ketszaz lovasaval es Bathory Andras felhtvasara osszesereglett megyei nernessegel, taborba szallott. December t t-en, egy, a nernesseg ellen zugolodo gorogkeleti pap vezetesevel, Maroslllyeig rontott a torok, ahol Villey janos kapitannyal utkozott meg. December 29-en pedig mar Deva alatt kalandozott ezerf6nyi torok lovas. Dob6 Domokos, az egri h6s occse lett a varparancsnok keves es megbrzhatatlan spanyol 6rseggel. Az 6 feleseget, a dOhong6 pestis aldozataul esett Bajomi Katalint, csecserno kisfiaval egyOtt a regi reformatus templom cintermeben ternettek el 1554-ben. 1553. januar 20-an a kolozsvari orszaggyules Barcsay Andrast "szakallasok" es egyeb 16szer vasarlasaval btzta meg. Castaldo a kolozsvarlaktol 1200 forintot kapott a devai var 500 gyalogos es 400 lovas 6rsegenek, valamint Branyicska es Marosillye ved6inek zsoldjara, Devat akkor Bank vajda 720 lovasan ktvul, Balassa Menyhert 300 viteze, Villey janos 100, Luj de Bariente 10, Kerepovics Mikl6s rae vajda 50, a szaszok 100, a karansebesiek 50 es Kapitan Gyorgy 20 f6nyi banderiurna vedte, Ezt a sereget Haller Peter kincstart6 tartotta fenn. Ennek dacara nagy veszelybe kerOIt volna a var, ha Petrovich Peter diplomaciai ugyesseggel ki nem viszi, hogy a torok vedelme alatt lzabella visszaterjen, es fia fejedelemrne valasztasaval megmentse az orszagot. 1557-ben Deva varat rnegszallja Szolirnan szultan, janos Zsigmond, Erdely uralkod6ja, az 1570-ben letrejott spayeri szerz6
~vav~ra
21
be vetette a hatalomra vagy6 Bebek Ferencet. 1557-ben ide zartak loan Popoviciu gorogkeleti papot is. 1571-ben Bathory Istvan lett Erdely fejedelme. Az egy istent hirdet6, Szentharornsagot cafolo tanaiert David Ferencet, az unitarius egyhaz alapttojat es elsl5 puspoket zsinat ele allrtottak es eletfogytiglan Deva varaba zartak, ahol negyhavl varfogsag uran, 1579. november 15-en elhunyt. S(rjaval kapcsolatban feljegyeztek, hogy "az 6t e bus szallasra befogad6 Istvan tiszttart6 vitette ki, s tetette orok nyugalomra a varoson k(vOI egy messzi ellatszo r6mai kl5 mellett." (Erdelyi Muzeum evkanyve; IV. katet, 99. old.) Tehat az orszagut mellett keresend6. Ez a r6mai k6 mar nem letezik. Ellenben az orszagut megvan. David Ferenc hamvai az Ujsz61l5k aljaban vannak, ott, ahol a kincstari birtok kezdodott, valosztnqleg a var als6 kapujahoz legkozelebbre es6 helyen, az orszagut mel lett. 1581-ben keru It Erdelybe Bathory Zsigmond fejedelem rokonakent Geszthy Ferenc (anyai agon Sulyok). Hamarosan az orszag f6kapitanya lesz es megszerzi Oeva varat, gazdag uradalrnaval egyOtt. Kegyetlen, er6szakos ember volt, jobbagyaival embertelenOI bant, s Devat minden szabadalrnatol megfosztva, faluva sOllyesztette. Vallasi tekintetben azonban hitbuzg6 ember volt es amikor roman nyelva nyorntatvanyokkal alig foglalkozott valaki, 1582-ben, roman jobbagyal szamara Szaszvaroson kinyomtatta roman nyelven a Biblia egy reszet (Palia de la OrI5tie). 1593. evi vegrendeleteben a devai reformatus egyhaznak annyi penzt hagyott, hogy abb61 nemcsak a templomot ujllhassak meg, de iskolat is eptthessenek es felesleges is maradjon tovabbi alapul, Fehijrtotta es kib6v(tette a var ep(tmenyeinek egy reszet, amir61 a varbeli ciszterna fOle (a mai David Ferenc emlekrnuve) elhelyezett - mar elkall6dott - k6tabla tanuskodott: FRANCISCUS GEZTI DE EADEM GEZD 1582 QVAE TEMPORE DESTRVXERVNT TRANSILVANIAE GENERALIS SOLERTIA RESTAVRAVIT (Geszthy Ferenc, 1582. Mit leromboltak az id6k, Erdely f6vezere buzgalommal ujj.fepltette.) Geszthy Ferenc szerencsetlen hazassagot elt, Ezert kincseit elasta a varban felesege, Horvath Anna el61. Vegrendelete szerint "aran es koves" rnarhaja nagy reszet ugy elrejte, hogy azt soha senki se keresse, mert az
22
D~va vara
"en mostani felesegernnek Horvath Annanak, hozzam val6 engodetlen kerneny voltaert oly helyre tettem, hogy azt soha senki fel ne talal]a." Ennek a rejtett kincsenek tradtcioja sokaig elt a devaiakban, kik flSleg tavasszal, a varfalak rnenten, ejjelenkent meg-megasogattak. 1595. rnajus 14-en Geszthy Ferenc, hazaterve Bathory Zsigmond udvari ebedjerol, Szaszvaroson hirtelen meghalt. A kozhiedelern szerint, a gyanakv6 fejedelem, udvari orvosa altai merger kevertetett az etelebe, A devai reforrnatus templomban ternettek el. S(rjat azonban osszetortek es kiraboltak Basta katonai. 1595-ben Geszthy Ferenc halalaval, Deva vara loslka Istvan kancellar kezere kerOIt. 1599-ben Bathory Andras fivere szenvedett rovidebb ideig tart6 fogsagot a varban: rnalornkovet akasztva nyakaba, a Marosba fullasztottak, 1600 lSszen Deva vara kepezi az egyik legnagyobb akadalyt a pragal csaszari udvarba igyekvlS Vitez Mihaly vajda szarnara, Megcsappant hrveivel Hatszeg-Deva-KlSrosbanya-Nagyvarad vonalon tartott Praga fele, II. Rudolf csaszar udvaraba, Amint lS maga (rja " ... embereimre tarnadtak es minden rnegfontolas nelkul oldostek lSket. Deva varabol agyukat irany(tottak felenk, Sokat kozulunk a Marosba fullasztottak. S a bajok Erdelyen veglgkrsertek. KlSrosbanyara htrnokot kOldtek, hogy lazttsak fel ellenem a nepet, Hasonlokeppen uszrtottak rank a lippai es borosjenlSi katonakat is... " Bathory Zsigrnond lemondasaval Basta lett Erdely es Deva ura. Kegyetlensege verlg sertette a rendeket. Szekely M6zes Deva alatt vrvta meg sikertelen harcat a szabadsag h(veivel. 1601 . rnajus 26-an Bathory Zsigmond harmadszor is vlsszatert Erdelybe, Devan keresett menedeket, Jeles hadvezerenek, Borbely GyOrgynek es vejenek, Vajda Mikl6snak ajandekozta a varat es uradalrnat, 1603-ban Basta ide hrvta ossze az orszag rendjeit, s ha Sennyei tapintatos kozbelepese Ie nem csillapttja, ki is vegezteti Erdely legjobbjait, akik szerinte negyszer eskudtek haseget Rudolfnak, s ugyanannyiszor szegtek meg azt. Az orszaggyules utan is Basta sokalg sanyargatta Devat es komyeket. 1605-ben Bocskai Istvan foglalta el a varat, megadasra kenyszerttette osztrak parancsnokat, szabad utat engedve a kivonulasra, 1606-ban Deva varat es uradalmat Nyari Pal szerezte meg, de Bathory Gabor elvette tesle. Az 161 3. evi orszaggyales kimondta, hogy Deva magankezre nem ke-
Deva vara
23
rOlhet,orokos fejedelmi varnak mondatott ki. fgy Bathory Gabor, majd Bethlen Gabor (1613) tulajdonaba kerOlt. Bethlen Gabor ellSszeretetteltart6zkodott Devan, s a var alatt, a varos egyik jeles tortenelrni rnuernlekekent mutogatott Magna Curiat ujjaep(ttette. A var karbantartasarakulonos figyelmet fordttott, s jelentos valtoztatasokat eszkozolt rajta. A romok legregibb reszet kepezo kosziklara rakott ugynevezett "Bethlen bastya" ep(teset szinten neki tulajdonttjak. Erre vonatkoz61ag megjegyezzOk azonban, hogy Szalardy Ianosnak, az 1640-ben felvett varleltaron tett megjegyzese szerint I. Rakoczi Gyorgy volt az, ki az altalanos javrto rnunkalatokkal kapcsolatban "az ott val6 klSsziklanak sulusahoz kepest egy igen ternerdek klSfalu bastyat rakatott." Bethlen Gabor, Karoly Zsuzsannaval kotott hazassagaalkalrnaval, Devat az uradalommal, 50 ezer forint ertekben jegyajandekul kototte Ie. A fejedelem halala utan testverfia, Bethlen Istvan, a "kis fejedelem" ult a
varba, 1633 utan Bethlen Istvan ozvegye, Szechy Maria lett "Deva vara szabados ura-asszonya". 1634-ben Szechy Maria ferjhez ment rosalyi Kun lstvanhoz, lakodalmukat a devai udvarhazban tartottak, majd Rosalyra koltoztek (Szatrnar megye). A hazassag nem sikerOlt, mire az ifju asszony "paripara ulven (rja Szalardl - szolgaival nekikele, Devara nagy postan (sietve) bement vala, elhagyvan urat, amig eszebe venne magat, Ki mind6n Devan, a Varhegy alatt szep urhazanal nagy batorsagban laknek, Kun Istvan vagy harmadfelszaz lovassal egy ejszaka rautott vala az udvarhazra, de •.• az asszony haza ablakan a lugasos kertre, onnan a var utjara ny(J6 egy kis ajt6n ki, .•. fel a varba szaladott vala. Azhonnan ottan oreg lov6szerszamokkal is valtig igyekezett rajuk alaI6tetni. .." mire a fer] kenytelen volt elvonulni a var al61. lIyen harcias volt mar Devan is a kes6bbi Muranyi Venusz, 1640..ben, Szechy Maria rnegunva Erdelyt, eladta Deva varat es az uradalmat 6000 tallerert I. Rak6czi Gyorgy fejedelemnek, es regi otthonaba koltozott, 1657-ben II. Rakoczi Gyorgy Barcsay Akos kedves h(venek ajandekozza. Ezutan mindenkor az Erdelyi fejedelrneke volt. 1660. marcius 9-en itt halt meg a fejedelem masodlk felesege,Szalanczy Erzsebet, 1660 juniusaban, amikor a szultan elhatarozta Nagyvarad elfoglalasat,
24
~vav~ra
a sereggel Evlia Cselebi is elindult, hogy reszt vegyen az ostromban es lefrja, amit utja soran tapasztal. Deva fejedelmi birtok volt, de a var parancsnoka, talan felelembol is, szrvesseggel fogadta Cselebit es a vele erkezett torok vendegeket, Cselebi a kapitany engedelmevel megtekintette a varat: " ... vara a Maros foly6 part jan, az hegy csucsaig emelked6 magas sziklan meredek es er6s var, melyet egy oldalr61 sem lehet alaaknazni, s elfoglalasa sernrnikep nem lehetseges, hacsak korul nem zarjak, s kieheztetes altai onkentes feladassal el nem veszik ... otszog alaku var, s repkenyszenl varfala es bastyai folott magas baljernez agyuk ... ekeskednek ... Erdelyorszagban ilyen er6s magas var nines ... Valamennyi haza varszenl: ablakaik a Maros foly6ra neznek ... A Maros foly6 part jan kikot6 Yaros, mivel a dunai Belgradbol, Szerembel es Szendrorol es Budarol even kent ezrenkint [onnek a haj6k, s ennek a varnak nepet61 nehany ezer okka (sulyrnertek, kb. 1,30 kg) k6s6t vesznek, s lefele t.ippara, onnan a Tisza foly6n a Dunara mennek vele ••. " A varat a torok sohasem ostromolta. 1677-ben Apaffy Mihaly Kapy Gyorgy f6ispant, a Beldy-fele mozgalom reszeset zaratta ide, aki itt is halt meg 1679-ben. 1678-ban Nalaczy Istvan a varkapitany, 1687 -ben megszalltak a csaszari seregek. 1692-ben, a Leopoldi diploma ertelmeben, Deva vara a Habsburg dinasztiara jutott. 1704-ben a kurucok kezebe kerOlt, 1706-ban Csaky Andras kapltany csak harorn h6napi ostrom utan adta at a csaszariaknak (1706. februar 22en). Deva es kornyeke, valamint Hatszeg videke keservesen meg kellett szenvedje kuruc erzelmet, mert ut6bb liege labancai veglgpusztnottak a
rnegyet,
Habsburg uralom ~ osztr'k fennhatcSAg ai' kerOlt Erd~ly. Az osztrak birodalmi arisztokracia magyar tisztsegbe helyezeset, magyarellenes intezkedesnek ertekeltek. 1713-ban, a csaszari katonai kormanyzat otvenezer forint ad6t vetett ki varepftesi celokra Erdelyben. Gr6f Stefan von Steinville generalis Devar61 intezte Gyulafehervar epfteset es egyben a devai varat is korszerOsftette. A var alatt, az ugynevezett "sanc" -ban futoarkokat, csi llagbastyakat epfttetett, es az orszagutat a fl)ldvar kl)rOl vezette el, A csatornaba vezette Ie a var epOIeteir61 lefoly6
25
Devav~ra
vizet. Helyreallrtotta a kapukat a csigavonalban halad6 dobog6kkal. Boltozott lejar6t keszfttetett a var udvarabol a kOls6 falakig, a keleti bastyahoz. A Kalvaria-sziklat is 6 er{Ss(tettemeg. A keleti es nyugati reszen egy-egy uj bastyat emeltetett, s a nyugat fele, napjainkban is lathato kazarnatakat, sOt6hazat es lakoepuleteket mind 6 tervezte. Katonai uralma alatt ismet lakhatova valt a var, melynek 16resei, s egesz tarnado vonala a devai utcak ellen iranyult, Ezert Deva regi f6utcai is mind a var fele igyekeztek. 1720. okt6ber 21-en gr6f Steinville itt halt meg, es tetemet innen vittek Nagyszebenbe. A vareptteszeiben feltanlS nyomokat hagyott maga utan, mindent elkovetett azonban a magyarsag kurucszellemenek elfojtasara, Tenykedeserol a ciszterna fole elhelyezett, de ma mar nem letezc, kovetkeze felirat tanuskodott: AEDIFCAVIT STEINVILLE ILLIS VT PORRIGAT VNDE QVI CVPIVNT TVRCAS ARCEMQE TVERI FORTITER INDOMITOS QVOQVE DEBELLARE REBELLES. (Epltene Steinville, hogy azoknak hasznaljon, akik innen a torokot legy6zni, a varat h6siesen vedeni es a vad lazad6kat is megtomi akarjak.) Deva varat 1731-ben III. Karolyt61 Visconti Gyula herceg nyerte adomanykeppen, kit61 6000 forintert gr6f Haller Janos korrnanyzo vette meg. Habar magantulajdonba kerult, tovabbra is csaszari 6rseg lakozott benne. 1752-ben gr6f Braun Miksa Ulliszes erdelyi hadparancsnok vegezteten ujabb er6sfteseket a varon, amit az alabbi (ma mar nem letez6) ernlektabla tanusnott: QVAE TEMPORA DESTRVXERVNT VLlSSES TRANSILVANIAE GENERALIS SOLERTIA RESTAVRAVIT (Mit az id6k leromboltak, Ulisszes, Erdely tebotnoke buzgalommal ujjaepftette.) A tuzerseg fejl6desevel azonban a var strateglai jelentosege nagyot csokkent. Huszti Andras szerint inkabb a fold nepenek fekezesere val6. 1773 nyaran, mikor II. lozsef csaszar az erdelyi szorosok vizsgalatara Temesvar fel61 Devan atutazott, felszazad gyalogsag 6rizte a varat, nehany tuzerevel,
26
~vav~ra
1784-ben, a Horea felkeles idejen, a nernesseg itt is megszervezi onvedelmet, Deva vara az ide menekulo nemesseg ved6b~sty~ja lett. November 6-~n es 7-en a felkel6k megtamadiak a varat, A nemesseg, a helybeli huszarok segitsegevel, visszaveri a tarnadast, 86 foglyot ejtve. A csataban 72 felkel6 esett el, Itt kezdte meg, gr6f Jankovich Antal elnokletevel, makOdeset a csaszari verbtrosag. Fellebbezes nelkOli joggal halalra rteli a 86 foglyot, s az rteletet 1784. november 8-~n vegre is hajtjak, Par nap rnulva azonban Horea ultimatumot kuld a varba, kovetelve, hogy: . 1. A nemes varrnegye, a nemesek es csaladjaik eskudjenek meg a keresztre; 2. A birtokos nernesseg toroltessen el, mindenki a csaszartol kapott szol-
galaibol eljen: 3. A birtokos nemesek mondjanak Ie orokre nemesi jogaikr61; 4. A nemesek is fizessenek ad6t, akarcsak a szegeny nep: 5. A nemesek foldjelt osszak szet a szegeny nepnek, Ha a nemes varmegye es birtokos nemesek elfogadjak mindezeket, beket (gerOnk. A beke jelekent kerjuk, hogy a var fokara es a varos szelere feher zaszlot tazzenek ki. A nernesseg nem fogadta el az ultimaturnot, es a szaszvarosi csaszari csapatok segitsegevel verbe fojtotta a felkelest, 1800-ban, gr6f Mitrovszky f6hadparancsnok javaslatara, az udvari tanacs megszOntette a v~r jelleget, es felszereleset 150 bankoert elarvereztette. A hasznalhato reszekbol eprttette fel Pogany Franciska azt a hazat, ahol egy ideig a tanrt6kepz6 is mOkOdott. 1817-ben a pusztulasnak lndult var annyira megtetszett I. Ferenc csaszarnak es nejenek, Karolina Augusztanak, hogy elrendeltek ujj~eprteset, 12 esztend6n ~t 216 ezer forintot fordrtottak a restauralasra, s 1829-ben elhelyeztek a kovetkezo tablat, melyet mara mar ismeretlen kezek eltavolttottak:
FRANCISCUS I. RESTAVRAVIT MDCCCXXIX {(Jjj~epltette I. Ferenc, 1829).
Deva vara
27
A var restauralasara vonatkoz61ag K6v~ry Laszlo a kovetkezo megjegyzest fazi: "a deli epuletek, s az eszaktaknak is egy resze lakhatova lett teve: a [avnas meglehet6s (zles nelkul hajtatott ugyan vegre, de azert meg lett volna mentve." 1849-ben a kovetkezo megallapnast tette: "a var deli felen lev6 epuletek, s az eszaki oldal egy resze fel volt epftve, mas ket oldala nem vala. A deli, keleti, s eszaki oldal fedel ala volt veve, meg pedig ugy, hogy az es6vizet r61a mind befele vezenek, s kt.ltba fogtak fel." Fenn a varban egy szakasz 6rseg vigyazott, m(g lenn, az t.lgynevezett Sancban allornasozott a hely6rseg es a parancsnoksag.
Az 1848/49-es szabadugharc idejen a fels6 var kezdetben a csaszariak kezeben volt, es onnan ~gyt.ljukb61 tobbszor 16ttek a varost, s az atvonu 16 honvedeket. A var akkori ved6je, a kesobb Nagyszentmikl6son el6 Rodlich, hatar6ri f6hadnagy volt. Az osztrakok 200 f6nyi 6rseget hagytak a var vedelrnere harorn ~gyt.lval. K6v~ry t.aszlo szerint, "mikor a csaszariak 1849 tavaszan Erdelyt idehagytak, benne 200 f6b61 ~1I6 6rseget hagytak harorn agyuval, EI6bb b~r6 Banf Janos czerniroztata, kesobb Forr6 ezredes ostromolta. A varbeliek sokaig fenntartottak magokat, m(g annyira nem jutottak, hogy vizok mosasra nem is juta, elelmokben f61eg s6ban is megfogyatkozanak, Forr6 vegre apr6 ~gyt.li helyebe egy 18 fontost vonata delfel61 azon helyre melynek e hegyfok kifolyasa: serre az 6rseg magat szabad elmenetel, lefegyverzes feltetete alatt, punkosd vasarnapjan, 1849. majus 27en megadta, s a var, mely a Maros partjanak oly sokalg kulcsat alkota, s hajdan a zaszlos urasagok sasfeszke vala, ismet romba sulyeztetett," Szinte Gabor le(rja, hogy Bem ap6 nehez ~gyt.lit a sz616kbe vontatta fel, es onnan lovette a varat ket napon keresztul, Azok a barazdak es utott reszek, amelyek a nyugati oldalon oly elenken latszanak, a Bem ap6 lovegeit61 szarrnaznak. Szerinte nem tiszt~zott teny, hogy a var 1849. augusztus 13-~n tortent pusztulasa eI6kesz(tett, szandekosan vagy veletlenul bekovetkezett robbanas kovetkezmenye, A csaszariak elvonulasa utan a honvedek atvettek a varat. Gazdagon meg volt rakva eleseggel es 16szerrel. A 16poros kamra
28
~vav~ra
az eszaki oldal sziklain volt, egeszen tazmentes helyen. Azon a bizonyos napon, delel6tt 11 6rakor, oriasl robbanas reszkettette meg a leveg6t. A hazak ablakai, lenn a varosban bezuzodtak, sokan a jcir6kel6k kozul a falhoz vagy a foldhoz vagodtak, Egy okros szekeret az orszaguton osszezuztak az eszaki oldalon legurul6 kovek, Az egesz varat el6szor porfelho, kes6bb a fust lepte el. Oltasara azonban nem siettek, mar leegett minden, a tetozet gerendai, az ajt6k, az ablakok. A palota szenvedett legtobbet, Ennek falai szetestek es nagy darabokban ma is ott nyornjak a folder. Az 6rszoba tel jesen elpusztult. Ennek a karnraiban a zsrr es a szalonna napokig egett a torrnelek alatt. Csak harem ember vesztette eletet, ket katona es egy bondar, Ezeknek esontjait Szinte Gabor meg is talalta az asataskor, Szerinte a bondar eppen dolgozott a bakjan, szerszamait, ket furot es egy kezvonot a kornyezetebol szedtek fel. A honvedek toltenyt csinaltak, es alhtolag az 6 vigyazatlansaguk okozta a robbanast, Mcisok szerint, az atallt osztrak tazmester, miel6tt lement volna a varbol, rneggyujtotta a 16poros akna zsinorjat, hogy a magyarok ne vehessek hasznat a varnak. lnkabb felrobbantotta. Megjegyzi, hogy hatalmas er6 mukodott itt, azt elaruljak a szetszaggatott sziklatomegek, amelyek ma is abban az allapotban vannak, amint a robbanas szetvetette azokat. l.efrja, hogy: "ezutan a rablas kovetkezett, A ciganyok es rnindenfele kalandhajhaszok utottek ott tanyat. Felastak mindent. Betortek az epen maradt pincekbe, kazarnatakba es pusztrtottak, raboltak hetekig. A bort cseberrel hordtak el. Nem maradt itt egyetlen puskacs6, kard vagy cigyucse." Meg a vasat, szegeket, rezet is osszeszedtek mindenOnnen. Nehciny ere- es k6goly6t szedhetett esak ossze es adhatott cit a devai muzeurnnak, Szab6 Imre szerint az atcillt "scinckaplar" a "vcir keleti reszen lev6 puskaporos raktarba kan6cot vetett. Hatalmas robbanassal repult leveg6be az eresseg, maga ala temetve a benne lev6 honvedeket." Szerinte "ott lelte halalat T6kes f6hadnagy is. Potty6 varparancsnokot felhalva rnentettek ki, m(g a robbanast elkoveto arulo elmenekOIt." Ma mar csak a csend es a rnagany uralkodik a valamikor buszke varialak romjai kozott. A fegyverek csorgeset, a gy6ztes csatazajt, a legy6zottek es a rabsagban szenvedok utols6 sohajat is elfujta a feledes szele. Az evszazadok ernleket vercsek vijjogasa es varjak karogasa valtotta fel.
[)eva vara
29
De a befasftott varsetanyok es a boz6tok arnyeka rnelyen a madarak futtykoncertje ehlzi komor hangulatunkat, felidezi a vrgsag napjait, a dalt es orornet, a lantosok hurjan megenekelt torok-labancot ver6 vitezseget, batorsagot es szerelmet, a billikornok csongeset, s a v(g asszonyi kacagast. (A jegyzet a Hunyad megyei 1Ortene/mi es Regeszeti Tarsasag koztetnenye! es mas kiadvanyok a/apjan keszii/t.)
Deva vara
31
Forrasmunkak 1. Balkanyi Ern6: A devai varrorn - A devai polgari leanyiskola XIX (1911-12) ertes(t6je 2. Balazs Bela: Adatok a devai Varhegy 6stortenetehez Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat XXI ~vk. 1912 3. Benke j6zsef: Hunyad megyer61 - Transilvania Specialis - 1780-b61 Hd. m. Tort. es Reg. Tarsulat XII Evk. 1901 4. Dr. Berger Albert: Szapolyai janos vajda Hunyad megyeben Hd. m. Tort. es Reg. Tarsulat IX Evk. 1898 5. Blockner Gyula: A devai var a rnult szazad elejen Hd. m. Tort. es Reg. Tarsulat XIV Evk. 1904 6. Dr. Floca Octavian - Dr. ~uiaga Victor: Ghidul judetului Hunedoara. 1937 Deva 7. Dr. Floca Octavian: Cetatea Devei. 1937 8. Issekutz Antal: Adatok Oeva XVIII szazadi tortenetehez Hd. m. Tort. es Reg. Tarsulat XIII Evk. 1902 9. Kiss Gabor: Erdelyi varak, varkastelyok - Panorama. 10. K6vary Laszlo: Erdely regisegei es tortenelrni emlekei (Kolozsvar, Stein Janos M. Kir. Egyetemi KOnyvkereskedes 1892) 11. Szab6 Imre: Deva vara, Hd.m. T. es R.T. 1910 12. Szab6 Emerich: Die burg von Deva. Hd. m. T. es R.T. 1910 13. Szinte Gabor: Deva vara 14. Dr. Teglas Gabor: Hunyad megyei kalauz. Erdelyl Karpat EgyesOlet 1902, Kolozsvar 1S. Dr. Teglas Gabor: A Deva neveredete. Hd. m. T. es R.T. XIV. ~vk. 1904 16. Dr. Teglas Gabor: Decebal dak kiraly kincse Hd. m. Tort. es Reg. Tarsulat IX ~vk. 1898 Deva 17. Dr. Teglas Gabor: Praechistoricus adatok Devar61 18. Tin6di Sebestyen: TorOk Balint vitezseger61 - Cronica 19. Dr. Veress Endre: Deva es kornyeke Castaldo idejeben Hd. m. TOrt. es Reg. Tarsulat IX ~vk. 1898 20. Dr. Veress Endre: Oeva vara es uradalma 1640-ben Hd. m. TOrt. es Reg. Tarsulat XVI ~vk. 1907 21. Dr. Veress Endre: Deva vara es uradalma I. Rak6czy Gyorgy fejedelem idejeben 22. Dr. Veress Endre: Hunyad varmegye janos kiraly es Izabella kiralyne koraban
..
Deve vere a XVIII. szezed eieier: (lsmeretlen Festa ttulve)
