,,, Varak es Kastelyok

, , , Varak es Kastelyok

Impresszum Kiadó: Kapronca Város Idegenforgalmi Közössége Felelős szerkesztő: Renato Labazan Szerkesztő, grafikai tervező: Siniša Cikač

Bevezető szöveg:

Renato Labazan

További szövegek, fényképek:

Az Idegenforgalmi Közösségek archívumaiból

Magyar fordítás: Golubović Miloje, Langenthal Péter

Címlap fénykép szerzője:

Ranko Šuvar / Cropix

Nyomtatás: Bogadigrafika, Koprivnica

Tartalom 6

4

2

JASTREBARSKO

8

20

CSÁKTORNYA

KÁROLYVÁROS

10 KAPRONCA 12 KRAPINA 14 SAMOBOR 16 SZISZEK 18 VARASD VELIKA GORICA

22

ZÁGRÁB

kontinentális Horvátország történelmét, abból is a kifejezetten érdekes késő középkort az idegenforgalom csak kis mértékben használja ki. 15. század vége, de különös a 16. század eleje az Új világ felfedezésének és Nyugat-Európa fejlődésének korszaka. A mai Horvátország ebben az időszakban szenvedi el a legnagyobb a támadásokat az ekkor ereje teljében lévő Török Birodalomtól. A törökök egyik fő célja Bécs elfoglalása, az erre tett összes próbálkozásuk Magyarországon és Horvátországon keresztül történik. Kelet-Horvátország városai egymás után esnek el a rémes túlerővel szemben, a életben maradt lakosság arra tart, amit a X. Leó pápa „Antemurale Christianitatisnak” azaz a a Kereszténység Védőpajzsának nevezet. Sokan a Habsburg Birodalom más országaiba menekültek. z Adriai-tengertől egészen Ukrajnáig húzódó, a Ke-

A A

A

reszténység Védőpajzsának nevezett végvárrendszernek fontos része volt ÉszakHorvátország is. A védővonal legfontosabb pontjai az erődök és a várkastélyok voltak. Míg a nyugat-európaiak nyári lakokat, templomokat és más hétköznapi épületeket építettek, a horvátok kénytelenek voltak erődítményeket, várkastélyokat és várakat építeni, a legtöbbet pont Észak-Horvátországban. Az így kiépült végvárrendrendszer volt az alapja a sok város a fejlődésének és a terjeszkedésnek Horvátország ezen részén. Ahol a vár vagy csak egy része épségben megmaradt, még ma is a város legrégebbi és így legértékesebb építményeit képviselik. És éppenséggel mint ilyenek bizonyára felkeltik a látogató érdeklődését, kíváncsiságát és képzeletét a régmúlt, misztikus idők iránt. Az ebben a kiadványban bemutatásra kerülő várak és erődök legtöbbje hegyen, dombon található

(Gradec, Káptalan, Medvevár, Samobor, Krapina stb.), kevesebb közülük úgynevezett “Wasserburg”, azaz lápos területen épített vizesárokkal körbevett vár vagy erőd (pl.: Kapronca, Varasd, Károlyváros stb.). gyes helyszíneken történelmi eseményeken idézik a múlt képeit, így Dubovacban, Samoborban, Veliki Taborban és Szentgyörgyváron is, Európa ezen részének legnagyobb történelmi rendezvényét a kaproncai reneszánsz erődítményben tartják. kiadvány célja a nagyobb városok és a körülöttük található nagyobb erődök bemutatása, hogy felhívjuk azok figyelmét, akiket a kulturális idegenforgalom vonz egy egyéni vagy akár egy több napos csoportos látogatás lehetőségére.

E

E

3

CSÁKTORNYA

Majdnem a Muraköz mértani közepén található Csáktornya városa (Čakovac). Még a rómaik telepítették ide pihenőhelyüket Aquama néven. Már a 13. századi krónikák megemlítik a fából épített „Csák tornyát” mint a mai város és annak nevének elődjét. A tornyot a 16. és 17. század során a Zrínyiek és más urak bővítik bevehetetlen és fényűző vizesárokkal védett várrá, amely mellett egy szabad királyi város kezdett kicsirázni. A zöld kertek ölelésében mind a mai napig megmaradt ez a történelmi központ, amely körül egy emberi léptékű város épült ki. A kiváló kommunikáció, a legmodernebb infrastruktúra, a szép parkok, a gazdasági lendület, a pezsgő kulturális és sport élet biztosítja a kellemes élet minden feltételét az itt élő mintegy 20 ezer embernek.

ÉRDEKESSÉGEK A Vár épületegyesét egy tágas park veszi körül, amely a Zrínyiek kertje nevet viseli. Ez a park kapta 2011-ben a kontinentális Horvátország legrendezettebb parkja címet. A turistákat a történelmi városmag mellet egész évben kiváló gasztronómiai kínálat, sportprogramok, kirándulások, színes éjszakai élet és vonzó események sora várja. A várost látva nem meglepő, hogy 2008 és 2009 után 2010-ben is Csáktornya kapta a kontinentális Horvátország legrendezettebb városa címet a Horvát Idegenforgalmi Közösség Zöld Virág akciójában. 4

Info

Csáktornya Város Idegenforgalmi Közössége Kralja Tomislava 1 Tel: 040/313-319 Fax: 040/310-991 E-mail: [email protected] Web: www.tourism-cakovec.hr

A Zrínyi-vár A csáktornyai várat először 1334ban említik. Vélhetően annak a faerődnek a helyén épült, amelyet Csák Demeter gróf, a Muraköz akkori ura építettet. 1350-től Lackfi István lesz a Muraköz ura, majd 1546-ban a Zrínyiek birtokába kerül. A Zrínyi család tagjai főként háborús vállalásiakkal írták be magukat a horvát és az európai történelembe, de voltak köztük neves költők, írók, építészek, tudomány- és művészetértők, gyűjtők is. Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse és a csáktornyai Zrínyi Miklós Európa szerte ismert személyiségek. Csáktornya lett a nagyszámú család székhelye. Így elkezdődött az építkezés, mely során az előző tulajdonos Renust család erődítményét, modern reneszánsz erőddé alakították, amely egyben a Zrínyi család kényelmes lakhelye is volt. Az 1738-as földrengés követően a cseh Althan grófok alaposan újjáépítették a erődöt és a palotát. Az új, monumentális, két emeletes barokkpalota belső udvarával mind a mai napig megtartotta kinézetét. A tolnai Festetics család tagjai voltak a csáktornyai vár utolsó feudális urai, 1923-ig uralkodtak a Muraközben, a vár egy részét cukorgyárnak használták. A II. világháborúban a palota északi szárnyát bombatalálat érte. 1945 és 1948 között zajlott a háborús károk helyreállítása. 1954-ben nyílt meg a múzeum a Vár erőd részében, amely később bővült a palota rész felé is. A múzeumnyitással a Muraközi Múzeum lett a Vár tulajdonosa és gondozója, melynek helyreállítása mind a mai napig tart. 5

JASTREBARSKO

Jastrebarsko városa, amit gyakran népszerű nevén csak Jáskának neveznek, Zágrábtól nagyjából 30 kilométerre délnyugatra helyezkedik el. Zágráb megyében található. Jastrebarsko városban és a hozzátartozó településeken több, mint 17 000 lakos él. Először 1249-ben említik Jastrebarskót, Podgorjei várispanság okirataiban mint a bíróság és a kereskedelem központját. Már 1257-ben szabad királyi város jogot kap IV. Béla királytól. Jastrebarsko és környéke a szép táj, a természeti tartalékok, a kulturális és történelmi emlékek és a jáskai borászok zamatos borai miatt kedvelt kirándulóhely. Hagyományos idegenforgalmi és gazdasági esemény a „Jáskai borvigasságok”, amely immár két évtizede minden ősszel népszerűsíti a környék borait és pincészeteit. Ezen az eseményen mutatják be az új termést is.

6

Az Orsich-kastély Slavetić gyümölcsösök, szőlőskertek és virágos rétek színezte vidékének zöldellő sarkában fekvő domb tetején, az 1600-ból való Sv. Antun plébániatemplommal szemben található az Orsich grófok kastélya. A várat 1294-ben a Podgorjei várispánság részeként említik, később több ura is volt a várnak egészen 1468-ig, amikor az Orsich grófok tulajdonába került. Az ő tulajdonukban maradt egészen 1869-ig, mikor is Levin Rauch lett a vár ura. Eredetileg gótikus központú középkori várnak épült, őrtoronnyal és palotával, a későbbi, 16-18. századi átépítések és hozzáépítések során alakították át tágas kastéllyá. Az építési fázisokon gótikus, reneszánsz és barokk elemek fedezhetőek fel. Ez egy, különböző feladatokat ellátó épületek közös udvarba zárt, összetett komplexuma. A bejárat felett az 1639-es év van feltüntetve. A várban fennmaradt egy 17. századi oszlopos kandalló és több értékes portré. A kastély ma magántulajdonban van.

Info

Jastrebarsko Város Idegenforgalmi Közössége

Vladka Mačeka 1, 10450 Jastrebarsko Tel: 01 6272 940 Fax: 01 6272 940 E-mail: [email protected] Web: www.tzgj.hr

Erdody-kastély

Az Erdődy-kastély a legrégebbi fennmaradt kulturális műemlék Jastrebarskóban. Elsődleges funkciójában vizesárokkal körbevett alacsony erőd volt. A vizesárkot betemették, ma már zöld növényzet van a helyén, de a helye még felismerhető. Az Erdődy-kastély azoknak az időknek a tanúja, amikor a feudális urak a hegyeken, dombokon lévő középkori nemesi várakból leereszkedtek, és másfajta életet kezdtek a síkságon. Levéltári adatok szerint a várkastélyt Geréb Mátyás építette az 1483 és 1489 között időszakban. Felépülésével a lipoveci uradalom adminisztrációja átköltözött Jastrebarskóba. A 16. század első felében az Erdődy család birtokába kerül a jastrebarskói uradalom, így a kastély is, melynek egészen 1922-ig voltak urai. A kastély egy gyönyörű, régi parkban található, amely a parképítészet műemléke. A kastély négyszög formában, egy kis dombon épült, valaha árkok vették körül. A kastély szárnyai különböző magasságúak, a legmagasabb szárnyát két kerek torony zárja le. A kivételes akusztikájú belső udvart árkádos és barokk oszlopos veranda díszíti. A bejárat mellett baloldalon található táblát 1592-ben Erdődy Tamás horvát bán helyezte el. A szinte teljes felújítás előtt álló Erdődy-kastélyt szép angol kert veszi körül, ami manapság kedvelt jáskai sétálóhely.

ÉRDEKESSÉGEK

A jastrebarskói városi múzeumban külön gyűjtemény foglalkozik a kastéllyal és az Erdődy grófok történelmével. A gyűjteményben egyebek mellett megtalálhatóak a szenvedélyes vadász és a Jáska környéki fényképezés úttörője Erdődy István fényképei valamint vadász felszerelése és trófeái is. Jastrebarsko a kontinentális Horvátország első olyan városa, amelynek honlapján digitális panoráma képeket találunk, a kastélyról és a parkról készített légifelvételek megtekintése mellett, virtuális sétát is tehetünk a parképítészet műemlékének számító kertben az Erdődy-kastély körül. A legnagyobb horvát költő Antun Gustav Matoš a következőket írta Jastrebarskóról: “Az ősi malom a gyönyörű völgyben, erdők, falvak, templomok, a kék virágok párájában kirajzoló hegylánc... és ennek egy csodálatos élet kontúrjaival kirajzolt szépséges, erdős hegynek a nyaka körül hegyi falvak, szőlőskertek gyöngylánca van... Ez a köd tömjén, a hegyek szépséges erdei pedig az oltár.” 7

KÁROLYVÁROS Károlyváros (Karlovac) Közép-Horvátországban található, a fővárostól, Zágrábtól csupán 56, Fiumétől mindössze 130 kilométerre. Fontos közutak és vasútvonalak csomópontja a pannóniai és a tengerparti Horvátország között. A város négy folyó találkozásánál fekszik, földrajzi fekvése a történelem során mindig nagy jelentőséggel bírt. Károlyváros viszonylag fiatal település, alapításának dátuma ismert: 1579. július 13. A törökök védelmére állították fel, akkori nevét – Karlstadt – alapítója, II. Károly osztrák főherceg tiszteletére kapta. Belvárosát hatszögű csillag formában építették, a közepén tér található, az utcák derékszögben metszik egymást. Reneszánsz városmagja az utcák és a háztömbök szabályos mértani rácsával és a központi térrel az akkori építészet és erődépítészet csúcsát jelenti. 1778-ban kapott városi rangot, 1781-ben II. József oklevele erősítette Károlyváros szabad királyi város státuszát. Az erőd mentén 19. és 20. század fordulóján kezdték el felépíteni a városi palotákat, rendbe tenni a parkokat és kerteket, amelyek mind a mai napig megmaradtak. Manapság ezek a parkok a károlyvárosiak kedvenc találkozóhelyei, de szépségükkel elbűvölik a nagyszámban idelátogató turistákat is. Károlyváros mind a mai napig megmaradt mint ideális reneszánsz város, ugyanakkor mint hatszögletű bástyás erőd az utcák derékszögű rácsával, kinézete valódi ritkaság Európában.

8

ÉRDEKESSÉGEK Az óváros az év során több eseménynek és rendezvénynek ad otthont, melyek közül a legnépszerűbb az Uradalmi Vásár. Ez a rendezvény minden évben, május második felében kerül megrendezésre, a múltba visszatérés felejthetetlen és egyedülálló élményét kínálja. Ebben az időszakban az óváros különleges hangulatot sugároz. Álarcos figurák hívják a látogatókat íjászversenyre, középkori táncokra vagy zsonglőr mutatványokban való részvételre. A látogatók különböző műhelyeken kóstolhatnak bele a dobosokkal a dobolásba, vagy sajátíthatják el a középkori ételek titkait, az üvegfestés és a középkori pajzs- és ékszerkészítés fortélyait. A felejthetetlen élmény emlékeként mindenki megtarthatja, amit készített.

A dubovaci Vár

Info

Karlovac Város Idegenforgalmi Közössége Ulica Petra Zrinskog 3 Tel: 0385 (0)47 615 115; 00385 (0)47 600 602 E-mail: [email protected] Web: www.karlovac-touristinfo.hr Dubovaci Vár Nyitvatartási idő: ápr.1.-szept.30. 10-22 óráig, okt.1.-márc. 30. előre egyeztetett időpontban látogatható

A dubovaci vár a mai Károlyváros feletti dombon található, Horvátország feudális építészetének egyik legszebb és legjobban állapotban megmaradt műemléke. Habár már jóval korábban felépült, mégis először csak 1339ben említik történelmi egyházi feljegyzésekben, a 14. századtól különböző nemesi családok uralkodtak itt. Különösen kiemelkedőek közöttük a Frangepánok, az ő tulajdonukban az 1442-1550 közötti időszakban volt a vár, ekkor kapta mai, gótikus elemekkel bíró reneszánsz kastély kinézetét. A dubovaci vár szabálytalan alaprajzú, három kerek és egy négyszögletű őrtornya van, amelyikbe – a középkori várakra jellemzően – a föld felett magasan elhelyezkedő ajtóhoz támasztott létrán lehetett bejutni. A dubovaci őrtorony földszintjét valaha tömlöcként használták. A vár szerepe a történelem során többször változott, így számos átépítésen, felújításon ment keresztül. Ma idegenforgalmi látványosság, gazdag tartalommal várja az idelátogatót: a vár belseje körbejárható, fel lehet mászni a kilátóba, ami a legmagasabb toronyba. 9

KAPRONCA

Kapronca (Koprivnica) nagyjából 30 ezer fős város, amely ideális feltételeket biztosít egy minőségi élethez. Horvátország iparilag egyik legfejlettebb városa különösen szép főtérrel és parkkal büszkélkedhet. Számos rendezvény, kerékpárút, bicikliemlékművek, múzeumok, galériák, éttermek és kávézók, modern uszoda, műjégpálya, a Dráva egyik oldalán található szőlőskertek és borpincék, valamint a másik oldalán lévő tó adnak garanciát a kellemes kikapcsolódásra a Drávamellék fővárosában.

ÉREDEKESSÉGEK

Habár a kaproncai erődítmény nem maradt fenn a lehető legjobb állapotban, mégis kiválóan kihasználható rendezvényekre. Maradványain minden évben augusztus végén, szeptember elején kerül megrendezésre Európa ezen részének legnagyobb történelmi és idegenforgalmi látványossága, a RENESZÁNSZ FESZTIVÁL, ahol megelevenedik a történelem. Európa nagyjából tíz országából, több mint tízezer kiállító érkezik, akik néhány napon és éjszakán keresztül hitelesen és látványosan mutatják be a későközépkor, azaz a reneszánsz világát. A számos lovag és sátor mellett, hihetetlen nagy számú középkori kézműves, kereskedő, nemes, jobbágy, kocsmáros, szakács, tolvaj, komédiás, zenész, bolond és egyéb szokatlan figura repíti vissza a több ezer látogatót egy misztikus és rég elfelejtett világba. Emeljük ki csak az egyedi ételeket és a csalánból (amiről a város a nevét kapta) készített portékákat azon különlegességek sorából, amelyek a látogatókat a Reneszánsz Fesztivál alatt, illetve a várost egész éven át szórakoztatják.

10

A kaproncai reneszánsz várfal és a Török Kapu Kapronca, a kereskedőhely már a középkorban a Drávamellék legfontosabb települése. Létrejöttét elhelyezkedésének köszönheti, itt találkozik ugyanis a Dráva völgyében vezető római út a függőleges irányban Magyarországról a Lepavinai Kapun keresztül a tenger felé vezető útvonallal. A város kevéssé feltárt régészetileg, a régi Kapronca házai és közterei alatt számos nagy titok rejlik, legalábbis ami a középkort illeti. A középkori település, amely nevét a csalánról elnevezett Kapronca folyó után kapta, monumentális erődítménye révén fontos volt Horvátország északi részén. Mint minden jelentősebb településnek, kereskedőhelynek Kaproncának is volt egy külön nemesi udvarháza, az úgynevezett „kastel”. A város első ismert említése az 1272-es évhez kapcsolódik, magáról a Kapronca folyóról már egy 1207-es okiratban is tesznek említést. A vár ebben az időben vélhetően földsánccal és gyenge fapalánkkal volt védve, akárcsak a maga a nemesi erőd. Különösképpen a 1242-es tatárjárás alatt és után, amikor Észak-Horvátország-szerte egy hosszabb békés időszak után ismét megjelenik a kegyetlen betolakodó veszélye. A helyzet azonban 16. század elején, de leginkább közepén a rendkívüli török fenyegetettség miatt gyökeresen megváltozott. Ekkor a létező zömében fából épített erődöt lerombolják, helyére modern reneszánsz erődöt építettek, amely arra volt hívatott, hogy megakadályozza a város török kézre kerülését, továbbá védje a háta mögötti terülteteket, azaz Varasdot, végső sorban Grazot és Bécset. Kapronca egykor fenséges vizesárokkal körbevett várának ma már csak egy bástya, a körülötte lévő romos falak, a várárok és két ravelin valamint a valamikori déli török kapu, az úgynevezett fegyvertár őrzik emlékét.

Szentgyörgyvár vára

Info

Kapronca Város Idegenforgalmi Közössége Trg bana J. Jelačića 7 Tel: 048/621-433 Fax: 048/623-178 E-mail: [email protected] Web: www.koprivnicatourism.com www.renesansnifestival.hr

A szentgyörgyvári (azaz đurđevaci) vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt erőd Horvátországban. A erődítményt mai is látható formájában a 15-16. században építették. A vár a kakas legendáról ismert, mely szerint a várvédők az utolsó kakasukat is ágyúba töltötték és kilőttek, ezzel sikerült elűzniük a törököt 1552-ben.

11

KRAPINA Először 1193-ban említik írásban, szabad királyi városi jogot 1347-ben kap. Világviszonylatban is jelentős Krapina mint a neandervölgyi ősember maradványainak és a különösen régi, 130 000 éves kőleleteknek a legnagyobb és leggazdagabb lelőhelye. A leletekre Dragutin Gorjanović Kramberger bukkant 1899-ben. Krapina a horvát nemzeti ébredésnek is az egyik központja volt. Ma Krapina-Zagorje megye történelmi, kulturális, oktatási, gazdasági és közigazgatási központja, de gazdag kulturális programjainak (Színész Fesztivál, Krapinai Nyár, Egyházzenei Fesztivál, A Kaj Kultúra Hete, Zagorjei Festészeti Szalon) köszönhetően jelentős helyet foglal el Horvátország térképén.

A Vár A Krapinčica folyó völgye felett, egy meredek sziklán álló középkori várhoz kapcsolódik Cseh, Leh, Meh és nővérük Vilina legendája. Egy tragikus szerelem története ez egy római hadvezér és Vilina között, akit bátyjai árulásáért megbüntettek és az vár falába falaztak. A rómaiak a fivéreket északra kergették, ahol mindegyikük államot alapított, így jött létre Csehország, Lengyelország és Oroszország. Az erőd gazdai gyakran cserélődtek a történelem során, legyen szó vásárlásról, házasságról vagy ajándékozásról. Itt székeltek a Cilleiek, a Keglevich és a Draskovich család is. Az erőd utolsó ura Lichtenberg Ottenfels család volt. A legnagyobb török támadások idején (16-17. század fordulóján) öt alkalommal itt ülésezett a horvát szábor. 12

Info

ÉRDEKESSÉGEK A kastély közelében, Šenjugovóban töltötte gyermek- és ifjúkorát az ismert írónő, Marija Jurić Zagorka, mivel édesapja volt a báró birtokának irányítója. A közelben állt a Puhakovec-kúria, amelyben Ivan Kukuljević Sakcinski meghalt. Egész Észak-Horvátországban, sőt azon kívül is ismert volt báró Janko Vranyczany-Dobrinović díszes karámja.

Krapina Város Idegenforgalmi Közössége Magistatska 11 Tel: 385 (0)49/371 - 330 Fax: 385 (0)49 371 - 330 E-mail: [email protected] Web: http://tzg-krapina.hr

Veliki Tabor vára Veliki Tabor vára, a legmagasabb „nulla” kategóriába tartozó kulturális műemlék, már több, mint ötszáz éve uralja a zagorjei tájat, eredeti építészetével Horvátország ezen részének legjellegzetesebb szimbóluma.

13

SAMOBOR Samobor Horvátország északnyugati részén, a szlovén határ mellett (5 km), Zágrábtól nem messze (20 km) található. A fő légi, közúti és vasúti útvonalak közelében. Félóra autóval a Zágrábi Repülőtérről, Főpályaudvartól és Buszpályaudvartól.

A samobori vár A vár romjai a Tepec dombon találhatóak. A cseh Ottokár követői építették 1270-ben. A legrégibb részek közül egyedül az őrtorony maradt fenn. A 16. század harmadik évtizedében kezdődött az átépítés. A 17. és a 18. század során várat tovább bővítik, átépítik, a felső részén egy udvart alakítanak ki, amelynek homlokzata két oldalról toszkán oszlopos tornácokkal osztott. A belső részeket gazdagon felszerelték, így a vár kinézetével és a lakhatás minőségével megközelítette a barokk kastélyokat. A 18. század végéig volt lakott, ekkor hagyták el a tulajdonosok. A század során a Cillei grófok, a Frangepánok, a Trsazkik, a Tahik, az Erdődyek, az Auspergek, a Kulmerek és a Kiepachok kezén is megfordult, utolsó tulajdonosaitól a Montecuccoliktól a samobori község 1902-ben vásárolta meg a várat.

Az okići vár Az okići vár Zágrábtól mintegy 20 kilométerre délnyugatra található. Félúton Samobor és Jastrebarsko között egy piramis formájú szikla tetején helyezkedik el. Kevés feudális várnak van ilyen domináns fekvése, ahonnan ilyen széles területet tud felügyelni. Nem csak elhelyezkedése és jó állapotban fennmaradt részei kapcsán, hanem a román korra (11., 12. század) jellemző szerkezeti megoldásai miatt is egyedülálló a középkori nemesi várak között. Okićot 1193-ban említik először Kalan püspök irataiban, feltételezhető, hogy a vár falai sokkal régebbre nyúlnak vissza a történelemben, talán egész a horvátok érkezéséig. Az erőd, vélhetően, sokkal régebbi, még az íllir törzseké volt. Később a római légiók használták mint kivételesen jó pontot a környék figyelemmel tartására, illetve az akkori üzenetküldésre fény- és füstjelekkel. Okićot, a Frangepánok és az Erdődyek várát, a török háromszor körbevette, más seregek is megtámadták, de soha sem foglalták el. A városban 800 éves történelme során végig horvátok uralkodtak. Okićnak nagyon fontos szerep jut a horvát hegymászásban, irodalomban, tudományban, újságírásban és zenében, habár erről a horvát lakosság igen keveset tud. Okić a hegymászás minden formájára alkalmas. Kíváncsiskodók, kirándulók, vadászok és hegymászók látogatják, akik az utolsó Erdődy 1922es halála után a hely tulajdonosai és őrzői lettek. 14

ÉRDEKESSÉGEK

Info Samobor Város Idegenforgalmi Közössége Trg kralja Tomislava 5 HR-10430 Samobor Tel. +385(1)336 00 44 tel./fax. +385(1)336 00 50 E-mail: [email protected]

A samobori várat 1397-től (más adatok szerint 1398 vagy 1399) a Cillei grófok uralták rövidebb megszakítással (1414-ben Albeni János és Eberharhard elzálogosítják) egészen 1456-ig, amikor Cillei Ulrik megölésévél kihal a nemzetség. A legenda szerint ebben az időben a samobori várat Cillei Borbála, ismertebb nevén a Fekete Királyné uralta. Azon kívül, hogy kegyetlen uralkodó volt, arról is ismert volt, hogy mindent megkapott, amit megkívánt, így a férfiakat is. Azt mondják, okos volt, éles eszű és jó politikus volt, azaz nőként meghaladta korát. A legenda szerint, abban az időben a várban féktelen mulatságokat tartott, sőt a Fekete Királyné alkímiával is foglalkozott. Alkímiai munkássága egy Johann von Laaz nevű cseh alkimista a Via Universalisban megjelent feljegyzéseiből ismert, a feljegyzésekben az is szerepel, hogy több kereskedőt is becsapott, valódi helyett hamis aranyat adott nekik.

Web: www.tz-samobor.hr

15

SZISZEK Sziszek (Sisak) történelmi városa három folyó a Odra, a Kulpa és Száva találkozásánál helyezkedik el. Sziszek Közép-Horvátország legrégebbi települései közé tartozik, mivel a városi élet nyomai egészen az i. e. előtti 4. századig vezethetőek vissza. A városhoz köthető történelmi személyiségek sorában a fő helyet a sziszeki püspök és vértanú Szent Quirinus, a város védőszentje foglalja el. A város egyik jelképévé a malomkő vált. Idegenforgalmi és történelmi rendezvények a városban: Virágvásár májusban, Sziszik Lovagi Torna júniusban és a Kelta Éj szeptemberben.

A sziszeki erod A 16. századi erőd alatt vívták a híres sziszeki csatát. Számos áttörési kísérlet, ostrom és pusztítás után a török sereget 1593 június 22-én megállították Sziszeknél. Meggátolva ezzel a törökök továbbnyomulását Horvátország más részei, illetve Közép- és Nyugat-Európa felé. Sziszek Észak-Horvátország legfontosabb védelmi pontjává vált. A régi erőd a Kulpa és a Száva folyók találkozásánál helyezkedik el, látványa elkápráztat minden idelátogatót. Az erőd „nulla” kategóriás műemlék. 16

Info Sziszek Város Idegenforgalmi Közössége Rimska bb, Tel.++385(0)44 522 655, tel./fax++358(0)44 521 615 E-mail: [email protected] Web: www.sisakturist.com

ÉRDEKESSÉGEK Az első fahíd a Kulpa folyón 1862ben épült meg, összekötve így a (a Kulpa jobb és bal partján található) civil és a katonai Sziszeket. 1934ben megépült a kőhíd, amely a város egyik jelképévé vált, és amit a sziszekiek Öreghídnak hívnak. A híd hagyományos sziszeki anyagokból azaz kőből és téglából épült. 17

VARASD Varasdot kivételes műemlékei, művészeti emlékei, a leggazdagabb és a legjobb állapotban fennmaradt barokk városrész különböztetik meg más városoktól. Az Óváros együttese melletti viszonylag kis területen barokk, rokokó és szecessziós stílusú paloták és villák maradtak fenn. Itt található európai egyik legrégebbi városháza is. Útvonalak találkozásánál, a világ minden oldalához kapcsolódva, Varasd mint egy híd épült ki, amit számtalan ember és az ő sorsaik lassan építettek fel. Nemesség, kézművesek, kereskedők és gazdag polgárok, mindegyik közülük hozzátette a saját darabját ennek a gyönyörű városnak a felépítéséhez.

A varasdi vár Kívülről bevehetetlen középkori erőd, belülről reneszánsz nemesi palota. A Várat a 13. századtól a 19-ig folyamatosan korszerűsítették. A 16. században a vár akkori urai az Ungnadiak idehozatják a Domenico Dell’Allio olasz reneszánsz építészt, átalakítják a Várat. Az erőd köré falakat és vizesárkot építenek, a várárokba a közeli Drávából vezetik a vizet. A következő néhány évszázad során a Vár a Horvát Királyság bevehetetlen erődítményévé lett. Vizesárokkal, ágyúkkal, katonákkal és a vastag falakkal védve a Vár lehetővé tette a tulajdonosok és Varasd lakóinak jólétét. Az évszázadok során sok ura volt a Várnak, legtovább az Erdődy grófok voltak itt. Mivel Varasd megye ispáni címe a családon belül öröklődött, Mária Terézia királynő 1763-ban a család címerét tette meg a megye hivatalos címerévé, amely még ma is használatban van. 1923-ban a város megvásárolja a Várat és már 1925-ben néhány szobában megnyílik az állandó kiállítás. Ma már a Vár egész területén a Városi Múzeum helyezkedik el, minek megtekintése kötelező minden idelátogató számára. A vastag várfalak és a zöldellő várárok a varasdiak és vendégeik kedvelt sétálóhelye. 18

ÉRDEKESSÉGEK A régi cégérek másolatai, a céhek táblái még mai is láthatóak varasdi utcákon. A „Kornjača” (Teknős) cégér a Gundulić utcában egy olyan bolt táblája, amely a 19. században, a művészi kézművesség virágkorában, nyitott meg. A „Zeleni čovek” (Zöld ember) táblája a Tomsilav téren egy vasáru bolthoz tartozik, a „Morske djevice” (Tengeri szüzek) ugyanazon a téren egy gyarmati árukat kínáló boltnak a táblája. Végül a Miljenko Stančić téren lévő „Potokova” (Patkó) tábla egy kovács céhhez tartozott.

A Trákostyáni Kastély Mint egy látomás, szemtől szembe a tó felszínén hullámzó saját tükörképével a domb tetején büszkén magasodik egy igazi kastély, amely egyenesen egy tündérmesébe repít minket. 1334 óta itt folyamatosan zajlik az élet. Az évszázadok során a kastély sok kézen megfordult, míg végül Draskovich VI. György gróf meg nem örökölte. Elhatározta, hogy a trákostyáni (Trakošćan) erőd maradványain nyári lakot épít. A munkák 1840-től 1862-ig tartottak, az eredmény pedig egy varázslatos neogótikus kastély, alatta mesterséges kialakított tó, amit angol típusú parkos erdő vesz körbe. Ma ez a legjobb állapotban fennmaradt kastély, ami nem lenne így Vilim Leskošek kitartása és erőfeszítései nélkül. Sokan trákostyán „jó szellemének” nevezték, mert Trákostyán egyedül az ő határozottságának köszönhetően kerülte el sok más észak-nyugat horvátországi kastély, palota és kúria sorsát. Reneszánsz, rokokó és neoklasszicista bútorokkal berendezett szobáin és termein keresztül sétálva a látogató egy már régen nem létező világban találja magát. A Draskovich család képei, Mihael Stroj a neoklasszicizmus kiváló festője készítette portrék gyűjteménye, Julianna grófnő képei és még sok más művészeti alkotás tanúskodnak arról, hogy a helyi nemesség kapcsolatban állt Béccsel és a kor más kulturális központjaival.

Info

Varasd Város Idegenforgalmi Közössége Ivana Padovca 3, Varaždin 42 000 Tel: +385 (0)42 210-987 Fax: +385 (0)42 210-985 E-mail: [email protected] 19

VELIKA GORICA Velika Gorica (régi magyar nevén Nagygorica) Zágrábtól 16 kilométerre délre egy 552 négyzetkilométeres terület, amely a Száva és a Kulpa folyó valmint a Vukomerici dombok között található. A horvát főváros repülőtere a város északnyugati bejáratánál helyezkedik el. Velika Goricát először 1228-ban említik mint a megye székhelyét. A gorica szó erdőt és szőlőt jelent. Az Andautonia régészeti lelőhely arról tanúskodik, hogy már az ősi időkben is volt élet ezen a területen. Velika Gorica a legnagyobb és legjelentősebb város Zágráb megyében. A Túrmezei Nemesi Kerület szervezésében ápolják Túrmező (Turopolje) történelmi hagyományait. Lukavec várában minden évben megrendezésre kerülő nemzeti ünnep és a fő tavaszi ünnepség a Turopoljsko Jurjevo, azaz a Szent György-nap. A népi hagyományok ápolása mellett vallási jellege is van. A Szent Györgynap Túrmező jelentős idegenforgalmi, kulturális és szórakoztató eseménye.

ÉRDEKESSÉGEK

Túrmező nevében és Velika Gorica címerébe is megjelenik a hosszúszarvú bika a „tur”. Bizonyos elméletek szerint a név az ószláv „tur” szóból ered, ami hosszúszarvú bikát jelent, de voltak más; „termékeny”, „Napisten” jelentései is. Velika Gorica napja december 13., azaz Szt. Luca napja, aki a város védőszentje. Velika Gorica 5300 európai város versenyében az Európai Virágos Városok és Falvak Entente Florale neves szervezet Európa Ezüst Virág díját kapta, a díjat 2004. szeptember 9-én a franciaországi Aix-les Bains-ban adták át. 20

Lukavec vára

Info Velika Gorica Város Idegenforgalmi Közössége Kurilovečka 2, 10 410 Velika Gorica Tel: 00385 (0) 1 6221 666 Web: www.tzvg.hr E-mail: [email protected] facebook.com/tzvelikagorica

Átlépve annak az ajtónak a küszöbén, amelyen a Túrmezei Nemesi Kerület címere látható, az ember abban a Várban találja magát, amelyben a környék történelmét írták. Először 1256-ban tesznek róla említést mint „caput Lukavez”, azonban sem az építés pontos helye, sem pontos éve nem ismertek. Az eredeti épület fából készült a török elleni védelem céljából. 1481-ben az erőd a medvevári úr Ivan Tusz kezébe kerül. Csak 1553ban szerezték vissza a várukat a túrmezeiek, amikor az már rom volt. Túrmezei Nemesi Kerület Lukavec romjait az akkori túrmezei ispánnak, Matija Slatinskinek adományozta. Őt és Čora fiát követően Lukavec ismét a túrmezeiek kezében kerül, akik 1612-ben újból felépítik fából. 1613-ban Luca-napján itt tartották meg először a Túrmezei Vásárt. A kővár, amelyet ma is ismerünk a 18. században épült, ez az egyetlen fallal védett erőd Túrmezőn. A Lukavec vár szabálytalan négyzet formában épült fel, melynek csúcsain egy-egy négyszögletes torony áll. A bejárati ajtó felett a Túrmezei Nemesi Kerület oldalról oroszlánok tartotta faragott címere és a következő felirat találhatóak: Insignia Universitatis nobilium campi Turopolya 1752. A földszinten voltak a rabok cellái, a várőr lakása és az istállók. Az emeleten volt a Szt. Luca Kápolna, majd fegyverműhely és egy nagy terem, ahol nemesi gyűléseket tartották. Lukavec vizesárokkal körbevett, az oldalról jövő támadások ellen tornyokkal védett, síksági típusú kastély. 21

ZÁGRÁB Zágráb (Zagreb) a Horvát Köztársaság fővárosa, régi közép-európai város. Évszázadokon keresztül mint kulturális és tudományos illetve kereskedelmi és gazdasági központ fejlődött. Az Adriai-tengert és Közép-Európát összekötő fontos útvonalak találkozásánál található. Amikor 1991-ben a horvát nép elérte az állam függetlenségét, Zágráb lett a Horvát Köztársaság fővárosa, politikai és közigazgatási központja. Zágráb üzleti központ, egyetemi székhely, a kultúra, a művészetek és a szórakozás városa. Zágrábból származik vagy a városban tevékenykedik számos tudós, művész és sportoló. Zágráb a Felsőváros barokk hangulatával, látványos szabadtéri piacaival, különböző üzleteivel, a kézműves termékeinek gazdag választékával és ízletes ételeivel várja az idelátogatókat. Zágráb a zöld parkok, sétányok városa, a szépséges környezetben számos kirándulóhely van.

Info Zágráb Város Idegenforgalmi Közössége Kaptol 5 Tel: +385 1 48-98-555 Fax: +385 1 48-14-340 www.zagreb-touristinfo.hr [email protected] 22

A Medvevár

A Medvevár (Medvedgrad) régi erődjét a 13. században, a tatárjárást követően a Medvednica délnyugati oldalán, 593 méter magasan a Mali Pazur hegyen építették fel. Az egyik legnagyobb vár volt Horvátországban. A Medvevárban található Szt. Fülöp és Jakab korai gótikus kápolnája, valamint a a horvátországi háborúban elesett horvát katonáknak emléket állító mű is, a Haza Oltára. A Medvevárból lenyűgöző látvány nyílik Zágráb városára, ami éjszaka különöse szép. A magyar humanizmus legnagyobb alakja, szlavón bán Janus Pannonius (Csezmiczei János) a Medvevárban halt meg 1472. március 27-én. A Medvevár erődjét Fülöp zágrábi püspök kezdte építtetni 1250-ben a Medvednica lejtőin a Káptalan (Kaptol) és a püspöki birtokok védelmére. 1260 körül adta át IV. Béla Stjepko Šubićnak az erődöt, majd a későbbiekben a horvát bánok irányítása alá tartozott. Az erőd gyakran cserélt gazdát (Babonićek, Cilleiek, Ivan Karlović, Zrínyiek, Gregorijanecek, Erdődyek). Medvevári erőd az 1590-es földrengésben súlyosan megrongálódott, ezért utolsó lakói 1602-ben elhagyták. A Wesselényi-összeesküvést követően a Medvevárat a királyi kamara átvette, de ekkora már rom volt. A vár utolsó urai Kulmer bárók voltak, akik 1945-ig birtokolták.

ÉRDEKESSÉGEK A Kamenita vrata (Kőkapu), amely a Felsővárost és az Alsóvárost köti össze, az egyetlen fennmaradt a valamikori négy városkapu közül. Habár már a középkorban megemlítik, mai formáját 1760-ban kapta, amikor utoljára átépítették. A legenda szerint az 1731-es nagy tűzvész elpusztította a kapu fa részeit, a hamuban érintetlenül megmaradt Szűz Mária és Jézus képe. Ez a kép mind a mai napig sok zarándok célja, akik hálát mondanak a Kamenita vrata Szűz Máriájának, hogy könyörületet adott nekik és segítette őket a bajban. Az aranykorona a drágakövekkel 1931-ben került a képre, míg a kápolna előtti rács 1758ból származik. A legenda szerint a Kamenita vrata feletti buzogány, amit a 17. században helyeztek ide, véd a boszorkányoktól. Az utcában lévő láncok a legenda szerint a trafalgari csatából származnak mégpedig a legendás angol admirális Nelson Victoy nevű hajójáról, mai helyükre 1878-ban kerültek.

A Gradec és Káptalan A Gradec vagy Grič (azaz a Felsőváros) Zágráb régi, a Medvednica oldalán elhelyezkedő városrészének neve, amelyből együtt a Káptalannal (Kaptol) jött létre a mai Zágráb. 1242-ben IV. Béla kiadta Aranybullájátt, amelyben „Zágráb Gradec dombján lévő várost szabad királyi várossá” nyilvánította. 1242-től 1266-ig fallal és tornyokkal erősítették meg, formája mind a mai napig alig változott. A városnak négy kapuja volt Mesnička (nyugaton), Nova (azaz új, később Opatička, északon), Dverce (délen) és Kamena (keleten). A Gradec központja a Márk tér, ahol a Szt. Márk-templom illetve a kormány és a Horvát Szábor található. Gradec 1850. szeptember 7-én egyesült a Káptalannal, amivel elkezdődött a város irányításának modern időszaka. A városi önkormányzat 1999-es felállítása óta Gradec a Gornji grad-Medveščak kerülethez tartozik.

23