DEBRECEN MEGYEI VÁROSI TANÁCS V. É. MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYA ÉS AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA kiadásában. Szerkesztette:

DEBRECEN MEGYEI VÁROSI T A N Á C S V. É. M Ű V E L Ő D É S Ü G Y I OSZTÁLYA ÉS A Z ORSZÁGOS F I L H A R M Ó N I A kiadásában Szerkesztette: STRAKY

TIBOR

HANGVERSENYNAPTÁR

1978. október 1.

ZENEI V I L Á G N A P ÜNNEPI

HANGVERSENYE

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: O N C Z A Y CSABA

(gordonka)

(Korunk zenéje I.)

október 2 - 5 .

NEMZETKÖZI O R G O N A V E R S E N Y GYŐZTESE

között

( O r g o n a b é r l e t I.)

október 9.

F R O M MONTEVERDI TO THE BEATLES CATHY BERBERIAN (USA) -

ének

Zongorán közreműködik: H A R O L D LESTER (USA) (Korunk zenéje II.)

október 16.

BERLINI S Z I M F O N I K U S ZENEKAR Vezényel: GUNTHER

HERBIG

Közreműködik: CHRISTIAN FUNKE ( N D K ) -

hegedű

(Nagyzenekari bérlet I.)

október 19.

S Z O K O L A Y S Á N D O R SZERZŐI ESTJE (Korunk zenéje III.)

október 30.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI K O D Á L Y KÓRUS Vezényel: GULYÁS G Y Ö R G Y Közreműködnek: a M A G Y A R ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei (Nagyzenekari bérlet II.)

1

október 31.

Az október 30-i hangverseny megismétlése (Egyetemi bérlet I.)

november 8.

LETT KAMARAZENEKAR Művészeti vezető: TOVI LIFSIC (Mesterbérlet I.)

november 13.

BUDAPESTI F I L H A R M Ó N I A I TÁRSASÁG ZENEKARA Vezényel: K Ó R Ó D I

ANDRÁS

(Nagyzenekari bérlet III.) november 27.

KARASSZON DEZSŐ orgonaestje Közreműködik: SZTERSZKY A D R I E N N E

(ének)

( O r g o n a b é r l e t II.) november 29.

KOCSIS ZOLTÁN (zongora) SZENTHELYI MIKLÓS (hegedű) BERKES KÁLMÁN (klarinét) hangversenye (Mesterbérlet II.)

december 4.

DEBRECENI MÁV F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: ALEKSZANDER (Szovjetunió) (Nagyzenekari

december 5.

bérlet

ROMANTIKUS

BRUSZILOVSZKIJ hegedű

IV.)

ZONGORASZONÁTÁK

(Művésztanári bérlet I ) december 6.

ALEKSZANDER BRUSZILOVSZKIJ hegedűestje (Mesterbérlet III.)

december 9,

RÁNKI DEZSŐ zongoraestje (Zongorabérlet I.)

december 11.

BARÓTI ISTVÁN orgonaestje Közreműködik: SZERDAHELYI ÉVA (ének) KISS V I L M O S PÉTER (hegedű) ( O r g o n a b é r l e t III.)

11

december 15.

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Vezényel: MICHEL CORBOZ

(Svájc)

Közreműködnek: a M A G Y A R Á L L A M I OPERAHÁZ énekművészei K a r i g a z g a t ó : GULYÁS

GYÖRGY

(Egyetemi bérlet II.)

1979.

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR

j a n u á r 8.

Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: SCHIFF A N D R Á S (Nagyzenekari

j a n u á r 9.

(zongora)

bérlet V.)

A január 8-i hangverseny megismétlése (Egyetemi bérlet III.)

j a n u á r 11.

ZUZANNA RUZICKOVA (Csehszlovákia) cembaloestje (Zongorabérlet II.)

j a n u á r 18.

RADOS FERENC zongoraestje (Zongorabérlet III.)

január

22.

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: S Á N D O R

JÁNOS

Közreműködnek: FALVAY S Á N D O R

(zongora)

GELLÉN LÁSZLÓ (oboa) G Ö M Ö R Y ATTILA (klarinét) MARUZSA JÁNOS

(kürt)

KOÓS G Á B O R (fagott) (Nagyzenekari bérlet VI.)

január 24.

KAMARAEST (Művésztanári bérlet II.)

j a n u á r 29.

KÁRPÁTI JÓZSEF (orgona) és LUKÁCS PÁL (mélyhegedű) hangversenye (Orgonabérlet

IV.)

3

február 5.

DEBRECENI MÁV F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: BORBÉLY

GYULA

Közreműködik: KEDVES T A M Á S (Nagyzenekari

február 12.

(gordonka)

bérlet VII.)

PESKÓ G Y Ö R G Y orgonaestje Közreműködik: Á D Á M KÁROLY ( g o r d o n k a ) ( O r g o n a b é r l e t V.)

február 14.

MATUZ ISTVÁN fuvolaestje Közreműködik: BENKÖ ZOLTÁN MARTOS LÁSZLÓ DÁVID ANDRÁS VAS KATALIN (Mesterbérlet

február 19.

(zongora) (cembalo) (hegedű)

(gordonka)

IV)

ÍRMAÍ K Á L M Á N zongoraestje (Zongorabérlet IV.)

február 2i.

MOZART KORTÁRSAI Zenekari

hangverseny

(Művésztanári bérlet III.)

február 27.

ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA DEBRECENI T A G O Z A T Á N A K ZENEKARA Vezényel: MARTOS LÁSZLÓ Közreműködik: V A R G A FERENC (hegedű) LUKÁCS PÉTER (hegedű) FAILONI DONATELLA (zongora) (Egyetemi bérlet IV.)

március

12.

S U M I K O N O G A O K A (Japán) zongoraestje (Zongorabérlet V.)

március 21.

S Z Á Z A D U N K ZENÉJE (Művésztanári bérlet IV.)

11

március 26,

DEBRECENI MÁV F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: K O B A Y A S H I

KEN-ICHIRO

Közreműködik: ANTAL ISTVÁN

(zongora)

(Nagyzenekari bérlet VIII.) március

27.

március 28.

A március 26-i hangverseny megismétlése SZATMÁRY LILLA orgonaestje Közreműködik: a Zeneművészeti Főiskola debreceni t a g o z a t á n a k k a m a r a z e n e k a r a Vezényel: MARTOS LÁSZLÓ ( O r g o n a b é r l e t VI.)

április 2.

M A L C O L M FRAGER (Anglia) zongoraestje (Zongorabérlet VI.)

április 9.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: FRANK MORGENSTERN ( N D K ) Közreműködik: ANDREJ GAVRILOV (Szovjetunió) (Nagyzenekari

május 14.

zongora

bérlet IX.)

DEBRECENI MÁV F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Vezényel: GULYÁS G Y Ö R G Y Közreműködnek: a M A G Y A R Á L L A M I énekművészei

OPERAHÁZ

(Nagyzenekari bérlet X.)

május 28.

NORTHERN S Y M P H O N Y ORCHESTRA (Anglia) Vezényel:

GEORGE

MALCOLM

(Nagyzenekari bérlet XI.)

11

OKTÓBER

1978. október 1-én, vasárnap este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

ZENEI VILÁGNAP A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MŰVÉSZETI ALAPJA ÉS AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA KÖZÖS RENDEZÉSŰ HANGVERSENYE DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: O N C Z A Y CSABA

(gordonka)

Műsor: LENDVAY K A M I L L Ó :

Kifejezések

LENDVAY K A M I L L Ó :

Gordonkaverseny

L Á N G ISTVÁN: II. szimfónia

1978. október 2 - 5 . között este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

A NEMZETKÖZI ORGONAVERSENY GYŐZTESÉNEK hangversenye

11

1978. október 9-én, hétfőn este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

FROM MONTEVERDI TO THE BEATLES CATHY BERBERIAN (USA) - ének Z o n g o r á n közreműködik: H A R O L D LESTER (USA) Műsoron : MONTEVERDI, FRESCOBALDI, DEBUSSY, OFFENBACH, KURT WEILL, STRAVINSKY, BERIO, CATHI BERBERIAN, 5. BUSOTTI, L E N N O N McCARTNEY, CAGE kompozíciói

1978. október 16-án este fél 8 órakor a Bartók Teremben

BERLINI SZIMFONIKUS ZENEKAR Vezényel: GUNTHER HERBIG ( N D K ) Közreműködik: CHRISTIAN FUNKE ( N D K ) -

hegedű

Műsor: H A Y D N : D - d ú r szimfónia, No. 4. (1762) STRAVINSKY:

Hegedűverseny

CSAJKOVSZKIJ: VI. szimfónia, h-moll, op. 74.

1978. október 19-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

SZOKOLAY SÁNDOR SZERZŐI ESTJE Közreműködik: T O K O D Y ILONA ELEK TIHAMÉR -

ének fuvola

BERKES K Á L M Á N -

klarinét

GYARMATI VERA - h e g e d ű LUBIK HÉDI -

hárfa

FÁBIÁN MÁRTA -

cimbalo'

SZOKOLAY GERGELY -

zongora

Trombita és ütőhangszerek

T

1978. október 30. és 31-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR, DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Vezényel: GULYÁS G Y Ö R G Y Közreműködnek: a M A G Y A R Á L L A M I OPERAHÁZ énekművészei Műsor: BRAHMS:

Schicksalslied

D V O R A K : Stabat

11

Mater

1978. október 30. és 31-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR, DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Vezényel: GULYÁS G Y Ö R G Y Közreműködnek: a M A G Y A R Á L L A M I OPERAHÁZ énekművészei Műsor: BRAHMS:

Schicksalslied

D V O R A K : Stabat

11

Mater

SZABÓ LÁSZLÓ

10

Az együttes külföldön Ausztriában, B u l g á r i á b a n , H o l l a n d i á b a n , Olaszországban, Luxemburgban, Lengyelországban, R o m á n i á b a n , az NSZK-ban, Csehszlovákiában és Franciaországban vendégszerepelt. 1978-ban hanglemezfelvétele volt a Hungarotonnál.

ONCZAY CSABA 1946-ban született Budapesten. Zenei t a n u l m á n y a i t Szegeden kezdte, m a j d a budapesti Zeneművészeti Főiskolán fejezte be. M á r főiskolás k o r á b a n többször hangversenyezett külföldön (SZU, N D K , Csehszlovákia, Ausztria). 1963-ban a Pablo Casals gordonkaversenyen a zsűri külön d í j á t . 1970-ben a főiskola nagyd í j á t nyerte el d i p l o m a k o n c e r t j é v e l . 1970 nyarán S i e n á b a n részt vett André N a v a r r a mesterkurzusán. 1 9 7 0 - 7 1 - b e n Sirinszkij professzor irányításával Moszkv á b a n aspirantúrát végzett. 1971-től az Országos Filharmónia szólistája és a Zeneművészeti Főiskola t a n á r a . 1973-ban megnyerte a Pablo Casals nemzetközi verseny első díjátVendégszerepelt Lengyelországban, K u b á b a n , Olaszországban, az NSZK-ban, Hollandiában, Angliában, Bulgáriában. 1974-ben a H u n g a r o t o n lemezre vette e l ő a d á s á b a n Schumann és Lalo gordonkaversenyét, 1974-ben Rio de Janeiroban első d í j a t kapott, 1977-ben a Liszt-difin! tüntették ki.

ONCZAY

CSABA

11

CATHY BERBERIAN ö r m é n y származású amerikai énekesnő. Specialitása századunk l e g m o d e r n e b b vokális zenéje. Előbb színházban is játszott és az etnikus táncot tanulmányozta, m a j d intenzíven t a n u l t zenét. A Fulbright-ösztöndíj segítségével M i l á n ó b a n G i o r g i n a del V i g o n á l tanult. A hagyományos zene e l ő a d á s á n a k kiváló készsége mellett a d o t t s á g a i speciálisan alkalmasak az új zene t o l m á c s o l á s á b a n !s. Pousseur „Votre Faust", M i l h a u d az Adieu, C a g e az Ária c. művét komponálta az ő számára. Luciano Berionak Cathy Berberian számára d e d i k á l t művei: C h a m b e r music, Circel, Epifanie, Visage, Folk Songs. Kivételes egyéniségét azzal is kitüntették, hogy 1961-ben D o n a u e s c h i n g e n b e n a Korunk Zenéje Fesztiválon egyedül őt kérték fel kompozíció b e m u t a t á s á r a . Stravinsky az Elegy of

CATHY

11

BERBERIAN

JFK c." k o m p o z í c i ó j á n a k végleges f o r m á j á t az ő számára k o m p o n á l t a megVendégszerepelt számos fesztiválon (Velence, Varsó, Brüsszel, Bécs, Lisszabon) és számos koncertteremben ( M i l á n ó i Scala, C a r n e g i e Hall, C o n c e r t g e b o u w stb.). Koncertjein ragaszkodik a sajátos külsőségekhez (speciális világítás, d o b o g ó ) , szakítva az elmúlt félévszázad e l ő a d á s m ó d j á v a l . „ S t r i p s o d y " c, divertimentóját 1966-ban a Brémai R á d i ó b a n m u t a t t a be, s ez ihlette Eugenio Carmit, hogy a N e w Yorki M o d e r n Művészeti M ú z e u m b a n ugyanezzel a címmel állítson ki egy művészeti könyvet. A kompozíció kizárólag szólóhangeffektusokból áll. Szövegét jól ismert, nyers humorú idézetek a l k o t j á k . A modern zene e l ő a d á s m ó d j á r ó l mesterkurzust tartott Vancouverben és Kölnben. Húsz nyelven énekel. Négy tudományos könyvet f o r d í t o t t le angolról olaszra.

BERLINI SZIMFONIKUS ZENEKAR A Berliner Sinfonie-Orchester (rövidítve BSO) 1952-ben létesült, mert már 7 évvel a II. v i l á g h á b o r ú befejezése után új szimfonikus zenekar alakítására mutatkozott igény a tömegek komolyzene-hallgatásának kielégítésére. 1960ban Berlin városi tanácsa határozatot hozott, hogy ennek a zenekarnak az N D K l e g j o b b szimfonikus együttesei közé kell e m e l k e d n i e , Ennek érdekében hívtak vissza L e n i n g r á d b ó l Kurt Sanderling professzort, a volt orosz főváros filharmonikus zenekarának vezető karnagyát. Az együttes rendkívül sok nagy sikerű hangversenyt a d o t t . 5 éven á t csak h a z á j á b a n , 1965-ben azonban már a Varsói Ösz fesztiválján is fellépett, rendkívüli sikert aratva. Azóta t ö b b külföldi hangversenykörutat vállalt az együttes a bejrlini kötelezettségek m a r a d é k t a l a n színvonalon v a l ó ellátása mellett. Többek közt Ausztriában is felléptek. A zenekar műsora felöleli a szimfonikus irod a l m a t a preklasszicizmustól n a p j a i n k i g . A. hosszú ideig L e n i n g r á d b a n működött művészeti vezető irányításával különösen autentikus Sosztákovics-interpret á c í ó k k a l vált híressé.

BERLINI S Z I M F O N I K U S

ZENEKAR

GCJNTHER HERBIG Günther H e r b i g 1931-ben született Csehszlovákiában. Zenei t a n u l m á n y a i t H e r m a n n A b e n d r o t h irányításával a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Főiskolai t a n u l m á n y a i elvégzése után A r v i d Janszonsz, H e r m a n n

11

G ü N T E R HERBIG

Scherchen és Herbert von K a r a j o n karmesterek méllétt asszisztensként d o l g o zott. Karmesteri munkásságát a weimari' N é m é t Nemzeti Színházban kezdte, m a j d Potsdamban dolgozott, 1966-tól a Berlini Szimfonikus Zenekar karmestere. Ettől kezdve á l l a n d ó vendégkarmestere a jelentős N D K - b e l i zenekaroknak, hangversenykörutakon vezényelte a Berlini Szimfonikus Zenekart és a Lipcsei G e w a n d h a u s Zenekart. Külföldi vendégszereplései során vezényelt Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Ausztria, A n g l i a , Bulgária, Chile és Kuba városaiban. Számos rádió- és hanglemezfelvétele készült, elsősorban kortárs zeneszerzők műveiből.

11

CHRISTIAN FUNKE 1949-ben született D r e z d á b a n . Hétéves k o r á b a n kezdett hegedülni. 1959-től 1965-ig az ismert pedagógus, Gustav Fritzsche és Heinz Rudolf tanítványa volt a drezdai „ C a r l M a r i a von W e b e r " Zeneművészeti Főiskola gyermektagozaí á n a k növendékeként. Később ugyanott f o l y t a t j a t a n u l m á n y a i t . A W e b e r Főiskolán végzett t a n u l m á n y a i után az N D K Művelődésügyi Minisztériumának j a vaslatára a Moszkvai Csajkovszkij-Konzervatóriumban t a n u l h a t o t t t o v á b b , t a nára Igor Bezrodnij volt. Az N D K - b a n Christian Funke már valamennyi j e l e n t ő s e b b zenekarral fellépett. A Drezdai Filharmónia vendégszólistájaként turnézott a Szovjetunióban is. H a z á j á n kívül csaknem m i n d e n szocialista á l l a m b a n vendégszerepelt, azon-

CHRISTIAN

FUNKE

11

kívül D á n i á b a n , Svédországban, A n g l i á b a n , A u s z t r i á b a n is hangversenyezett. Christian Funke számos nemzetközi versenyen nyert d í j a t . 1961-ben megnyerte az N D K Zeneművészeti Főiskolájának vonósversenyét. 1966-ban Moszkvában a nemzetközi Csajkovszkij-versenyen e l ő a d ó i d í j j a l tüntették ki. Lipcsében az 1968-ban rendezett nemzetközi Bach-versenyen II. d í j j a l j u t a l m a z t á k . 1969-ben sikerrel szerepelt a montreali ( K a n a d a ) zenei versenyen, ahol a zsűri mindenekelőtt a művész nagy technikai tudását és művészi kifejezőképességét dicsérte meg. 1970-ben Helsinkiben a nemzetközi Sibelius-versenyen IV. d í j a t nyert. Christian Funke mint kamarazenész is jól ismert. Partnereivel, Larisza Lopkovával és Peter Rösellel együttműködve l e g i n k á b b kortársművek interpretációj á v a l tűnik ki.

STRAVINSKY: D - D Ú R HEGEDŰVERSENY Sámuel Dushkin hegedűművész rendelte meg Stravinsky egyetlen hegedűversenyét, amely 1931 nyarán készült el. Akárcsak Joachim József és Brahms esetében, Dushkin és Stravinsky esetében is a l k o t ó együttműködés jött létre szerző és e l ő a d ó közt: a hegedűművész segíiett a komponistának a h e g e d ű szólam technikai p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á b a n . A mű négy tételét ugyanaz az akkordsor vezeti be a szólóhangszeren. A t é t e l e k : Toccata, Á r i a l „ Ária II., Capriccio. Az első tétel három t é m á j a nagyszabású kidolgozás során bontakozik ki. Az első Ária szélesen ívelő t é m á j á t a hegedű m u t a t j a b e ; a második Á r i a zenei a n y a g a főleg figuratív, díszítő jellegű. A virtuóz zárótételnek két fő zenei g o n d o l a t a van. A szerző 1931-ben Berlinben vezényelts a bemutatót, természetesen a rendelő, Dushkin közreműködésével. Érdekessége a hegedűversenynek, zenéjét Balanchine felhasználta a Balustrade c. táncjátékhoz.

meghogy

CSAJKOVSZKIJ: VI. SZIMFÓNIA, H - M O L L , OP. 74. A zeneköltő élete végén m a g á r a maradt, m i u t á n szellemi társnak is kiváló barátnőjével, Meckné Nagyezsdával való kapcsolata megszakadt. N a g y szubjektív kitárulkozásként születik meg egyik l e g t ö b b e t játszott műve, VI- szimfóniája. Úgy érezzük, mintha e b b e n a szimfóniában búcsúzna az élettől. Első tétele szokatlanul hat m e l a n k ó l i á j á v a l . nemes érzelmességével. M é g szokatlan a b b , hogy az á l t a l á b a n gyors t e m p ó j ú zárótétel helyett itt egy nagyon f á j dalmas hangú, siratónak is beiilő tételt hallunk. A második tétel könnyed, táncos lejtésű zene, némileg a keringőre emlékeztet, de nem a megszokott 3/a» hanem a szokatlanabb 5/4 a ritmusképlete. Szikrázóan szellemes, eleven sodrású indulózene a III. tétel, a m e l y b ő l csakúgy á r a d az életöröm. V a l ó s á g g a l finálészerű ragyogással zárul, hogy aztán á t a d j a helyét a d ö b b e n t szomorúságnak a zárótételben. M i n t h a az életöröm utolsó l o b b a n á s a lett volna ez az indulótétel. Patetikusnak is hívják ezt a szimfóniát. Az elnevezés nem a szerzőtől származik és csak az első tételre illik igazán. A műnek erős érzelmi hatása v a n : v a l ó b a n őszinte, emberi megnyilatkozás ez a zene és a l i g h a n e m ez f o g j a meg elsősorban a h a l l g a t ó t Csajkovszkij egyik levalében említi, hogy szimfóniájának p r o g r a m j a van, de ez mindenki számára talány lesz, mivel ezt teljességgel

11

szubjektív érzések alkotják. Az utókor méltánylásához nem volt szükség a program ismeretére. Nemcsak érzelmeinkre hat a nagyméretű alkotásCsajkovszkij egész f o r m a a l k o t ó és szimfonikus művészete, a tematikus kidolgozás magasrendűsége, a hangszerelés virtuozitása benne van a hatodik szimf ó n i á b a n . A szokatlan sorrendbe f o g o t t tételeket mesteri kéz t a r t j a össze, bizonyítva azt, hogy az érzelmi szélsőségek romantikus ábrázolása jól megfér a formálás, a szerkesztés rendjével, fegyelmével.

GULYÁS GYÖRGY A Zeneművészeti Főiskolán középiskolai és tanítóképző intézeti énektanári oklevelet szerzett, v a l a m i n t zeneszerzés-tanulmányokat folytatott. 1939-től 1946-ig Békésen és Debrecenben volt gimnáziumi é n e k t a n á r és énekkari karnagy. 1946-tól szervezője és i g a z g a t ó j a a békéstarhosi zenei g i m n á z i u m n a k 1954-ig. Ekkor Debrecenbe jön, ahol e l ő b b — a később Kodály Zoitán nevét felvevő - zeneművészeti szakiskola i g a z g a t ó j a (1954-1966), m a j d 1976-ig a Zeneművészeti Főiskola debreceni t a g o z a t á n a k igazgatója. M á r békéstarhosi énekkarával sikeres belföldi és külföldi szereplései voltak, a nemzetközi elismerést a z o n b a n az á l t a l a 1955-ben a l a p í t o t t Debreceni Kodály Kórus hozta meg számára. 1958-ban Llangollenben első d í j a t hozott haza a leánykar, m a j d ennek vegyeskarrá bővülése után, 1959-ben Arezzoból tértek haza I. és II. d í j j a l . A hatvanas évektől kezdve oratórium-karmesterként is működik. Kórusával szinte minden e u r ó p a i országban megfordul, így a Szovjetunióban, Franciaországban, az NSZK-ban és az N D K - b a n , Ausztriában, Lengyelországban, Bulgáriában, Angliában, Olaszországban stb. 1974"ben az U S A - b a n volt nagy sikerű hangversenykörútja. Vendégkarmesterként vezényelt H a m b u r g b a n , Berlinben, Rigában, az olaszországi Sassariban, l e g u t ó b b Szlovákiában a g a l á n t a i Kodály-ünnepségekenA debreceni Bartók Béla nemzetközi kórusversenyek művészeti vezetője. Rendszeresen részt vesz nemzetközi kórusversenyek zsűrijében (Arezzo, Llangollen, Montreux, Tallin). 1959-ben a Liszt-díj első fokozatával, 1970-ben érdemes művészi címmel t ü n tették ki.

DEBRECENI KODÁLY KÓRUS 1955-ben alakult a zeneművészeti szakiskola növendékeiből. Leánykarként kezdte el működését és 1958-ban már nemzetközi első d í j a t hozott haza a rangos llangolleni kórusversenyről. Ezután vegyeskarrá alakult a kórus és egy év múlva Arezzoból tért haza egy első és egy második d í j j a l . Ezt követően a kórus rendszeres közreműködője lett az országos hangversenyéletnek és számos külföldi országban is fellépett. O r a t ó r i u m k o n c e r t j e i n a legnevesebb hazai és külföldi karmesterek vezényelték. Szerepléseit névadója, Kodály Zoltán, többször illette elismeréssel. A kórus számos új magyar művet mutatott be és vitt sikerre külföldön is. M a már alig van európai ország, ahol meg nem f o r d u l t volna, sőt az U S Á - b a n is volt nagy sikerű koncertturnéja 1974-ben. A Szovjetunió, Ausztria, az NSZK és az NDK, Olaszország, a skandináv államok, Finnország, Franciaország és más európai á l l a m o k hangversenydobogóin ért el emlékezetes sikereket. 1971 óta a kórus hivatásos együttes. Karnagya m e g a l a k u l á s a óta Gulyás György.

11

DEBRECENI

KODÁLY

KÓRUS

BRAHMS: SCHICKSALSLIED (A végzet dala) Brahms e b b e n a kórusra és zenekarra írt művében H ö l d e r l i n költeményét zenésítette meg. A mű az antik istenek fenséges n y u g a l m á v a l á l l í t j a szembe az emberek gyötrelmes, nehéz életét. Az „erőviszonyok" természetesen vezethetnek az emberek pusztulásóhoz. Brahms alkotása a z o n b a n nem ilyen pesszimista, mert a befejezés h a r m ó n i á b a , békességbe olvad. A kórusköltemény három szakaszból áll. Az első és a harmadik szól az égiek b o l d o g s á g á r ó l , a középső a lázadó, vergődő, sok szenvedéstől sújtott emberekről. A bevezetésben a kórus zengi a b o l d o g s á g h a n g j a i t egyenletes, nyugodt ritmusban. A második tétel reménytelenségbe f u l l a d ó h a n g j a v á r a t l a n feloldást kap a befejező szakaszban, amely a mű első d a l l a m á n a k derűjét idézi vissza. Ekkor a kórus m á r nem énekel, a végső h a r m ó n i a h a n g j a i t csak a zenekar szólaltatja meg.

DVORÁK: STABAT MATER A cseh zeneszerzőt nagyon lesújtotta két gyermekének hirtelen halála. 1877-ben írt tíztételes o r a t ó r i u m a a n n a k az érzésnek állít emléket, amely a szenvedésen kívül az azon felülemelkedni t u d ó emberi b i z a l o m b a n mutatkozik meg. A Stabat mater zenei szempontból is jelentős remekmű. Dvorák épít a h a g y o m á n y o k r a is, amelyeket nem mereven, hanem azokat továbbfejlesztve kezel, de felhaszn á l j a a cseh nemzeti zenét is és a két k o m p o n á l á s i szempont egyesítéséből megteremti a cseh oratórikus stílust. A különálló tételek miatt sok kortárs d a r a b o s n a k , szétesőnek t a r t o t t a a művet, amely nem illett bele a Leitmotívok akkori d i v a t j á b a . A Stabat matert szépségei a z o n b a n ma is időtállóvá teszik. A mű zenekaron, vegyeskcron és négy szólista h a n g j á n szólal meg. Az első tétel a kórus és a szólisták h a t a l m a s freskója, k ö z é p p o n t j á b a n a Kálváriaheggyel. Á kereszt itt az erőszak és a szenvedés jelképe. M á r itt is megjelenik a z o n b a n a szánalom, a részvét h a n g j a . A II. tétel — Quis es homo - m e d i t á c i ó a passió t r a g é d i á j a felett. Realista eszközöket alkalmaz a szerző a III. tételb e n : mesterien szövi bele az oratóriumi muzsikába a cseh rézfúvós gyászzene elemeit. A IV. tétel h a n g j a valamivel v i l á g o s a b b : a basszusszólót a női kar finom h a n g j a i keretezik. Az V. tételtől kezdve egyre i n k á b b a bizalom h a n g j a válik uralkodóvá. Szép a VI. tétel melegen érzelmes metodikája, szentimentalizmus nélkül (tenorszóló kórussal). A VII- tétel — Virgo virginum — egy szenvedő női a l a k o t szólaltat meg, ez az érzés a z o n b a n szeretettel és erővel párosul. Széles d a l l a m o s s á g jellemzi a ,,Fac ut p o r t e m " kezdetű VIII. tételt, amely vigasztaló m e d i t á c i ó az ember utolsó d o l g a i r ó l . Az , , l n f l a m m a t u s " - b a n (IX. tétel) az altszólista bátor határozottsággal igyekszik felülemelkedni a félelem még m e g m a r a d t érzésén. A zárótételben a költő úgy érzi, bátran visszatekinthet műve elejének sötét h a n g u l a t á r a , felidézve annak d a l l a m á t , hiszen mór t ú l j u t o t t a kétségbeesésen. Ennek a tételnek f ő g o n d o l a t a a paradicsomi dicsőség, a m e l y e t himnikus elr a g a d t a t á s s a l ábrázol a zeneszerző. Az „ A m e n " szóra épített f ú g a a m ű f a j l e g n a g y o b b a l a k j á r a , H a n d e l r e emlékeztet: a g a z d a g polifon szövésű zárórész önkéntelenül is a Messiás híres A l l e l u j a j á t idézi emlékezetünkbe.

11

NOVEMBER

1978. november 8-án este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

LETT KAMARAZENEKAR Művészeti vezető: TOVI LIFSIC Műsor: PERGOLESI: G - d ú r concerto SCARLATTI: III. concerto PURCELL-BLISS: Szvit STRAVINSKV: D - d ú r concerto M O Z A R T : c - m o l l a d a g i o és f ú g a , K. 546. SOSZTAKOVICS: Sinfonietta

1978. november 13-án 18 órakor a Bartók Teremben

A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARA Vezényel: K Ó R O D i

ANDRÁS

Közreműködik: SUDLIK M Á R I A (ének) Műsor: MEYERBEER: Struensee-nyitóny M E N D E L S S O H N : Nászinduló a Szentivánéji á l o m b ó l M O Z A R T : D o n n a A n n a á r i á j a a Don G i o v a n n i c. o p e r á b ó l BEETHOVEN: III. (Eorica) szimfónia, op. 55.

11

1978. november 27-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

KARASSZON DEZSŐ orgonaestje Közreműködik: SZTERSZKY A D R I E N N E (ének) Műsoron romantikus orgonazene

1978. november 29-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

KOCSIS ZOLTÁN (zongora) SZENTHELYI MIKLÓS (hegedű) BERKES KÁLMÁN (klarinét) hangversenye Műsor: B R A H M S : Szonáta hegedűre és zongorára, d - m o l l , op. 108B R A H M S : Szonáta klarinétra és zongorára, f-moll, op. 120. No. 1. BARTÓK:

11

Kontrasztok

LETT ÁLLAMI FILHARMONIKUS ZENEKAR KAMARAZENEKARA A Lett Á l l a m i

Filharmonikus Zenekar t a g j a i b ó l

Kamarazenekar. grádban 1969-ben, kerrel

nagy

Bemutatkozó hangversenyeik közönségsikert

1967-ben a l a k u l t

Rigában,

és e l r a g a d t a t o t t

sajtóvisszhangot

a II. Vilniuszi Fesztiválon Tobias Lifschitz vezetésével

szerepeltek. A Szovjetunió városain

kívül sokat

meg a

Lett'

Moszkvában és Leninváltottak

ki.

rendkívüli si-

szerepelnek

külföldön,

á l l a n d ó vendégei a különböző fesztiváloknak. Felléptek Prága, Szófia, Varsó, Z á g r á b , Split, O c h r i d rendezvényein, résztvettek a Varsói Ősz, a Pozsonyi Zenei ünnepségek,

a

Brnoi

Musica Slavorum, a Ruszéi Zenei

Napok

fesztiváljain.

Az együttes t a g j a i á l t a l á b a n nemzetközi vagy összövetségi hangszeres versenyek győztesei. A Lett Kamarazenekar á l l a n d ó v e n d é g e i a l e g k i v á l ó b b szovjet és külföldi művészek, Repertoárjuk rendkívül g a z d a g , ennek a l a p j á t Pergolesi, Handel, művei

Vivaldi,

képezik.

Bach,

Corelli,

Telemann

Hangversenysorozataikon

és

Mozart kamarazenekarra

elhangzott

a

barokk

és

írott

klasszikus

zene v a l a m e n n y i jelentős műve. A kitűnő együttes szívesen és gyakran játszik kortárs szerzőktől műveket, szovjet és lett szerzők műveinek b e m u t a t á s á r a vállalkoznak. Számos hanglemezfelvétel őrzi a Lett Kamarazenekar tevékenységének

eredményeit.

LETT Á L L A M I F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR

11

24

BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG Közel egy és negyedszázados múltra tekint vissza a Budapesti Filharmóniai Társaság. Ez az időszak az ö n á l l ó m a g y a r zenekultúra fejlődésének és virágzásának évszázada is e g y ú t t a l : Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán évszázada, a Zeneművészeti Főiskola m e g a l a p í t á s á n a k , a szervezett magyar kórusmozgalomnak, az ö n á l l ó színházzal rendelkező, m o g a s színvonalú operajátszásnak kora és nem utolsósorban a rendezett magyarországi hangversenyéleté is. A Budapesti Filharmóniai Társaság oroszlánrészt vállalt a magas színvonalú m a g y a r hangversenyélet megteremtéséből. Évtizedekig egyetlen hivatásos szimfonikus zenekarként tevékenykedett és nevelte Budapest és az ország p o l g á r a i t a zene szeretetére. Zenei életünk fontos d á t u m a 1837, a Nemzeti Színház a l a p í t á s a . A társulat operaegyüttese 1838-ban karnagyául szerződtette Erkel Ferencet, aki gyors ü t e m b e n felvirágoztatta a m a g y a r nyelvű operajátszást. Sikeres zeneszerző, ünnepelt karmester, aki felismerte, hogy l e m a r a d á s u n k a t a szimfonikus zene á p o l á s a terén is be kell hoznunk. így keletkezett a Filharmóniai Társaság m e g a l a k í t á s á n a k terve és 1853. november 20-án sor kerülhetett az első. bemutatkozó koncertre, amelyet aztán t ö b b mint 1400 hangverseny követett napjainkig.

KÓRÓDI ANDRÁS Budapesten született. A Z e n e a k a d é m i á n zeneszerzést, karmesteri és zongoraszakot végzett. Tanárai Lajtha László, Ferencsik János és W e i n e r Leó voltak. D i á k k o r á b a n az O p e r a h á z korrepetitornak szerződtette. A Zeneművészeti Főiskola karnagyképzó tanszakának t a n á r a . 1963 óta az O p e r a h á z első karmestere. O p e r a h á z i tevékenyséae mellett részt vesz az ország zenei életében, mint a szimfonikus és oratórikus muzsika naay népszerűségnek örvendő előa d ó j a . G y a k r a n szerepel külföldön. 1962-ben 4 hetes turnén vezényelte a Tokiói Szimfonikus Zenekart, vendégszerepelt szimfonikus karmesteri minőségben Moszkvában, Lipcsében, Bukarestben, Varsóban, B e l g r á d b a n , Szófiában és még számos e u r ó p a i városban. Kitüntetései: 1952: Liszt-díj III. f o k o z a t ; 1958: Liszt-díj I. f o k o z a t ; 1960: érdemes művész; 1970: Kossuth-díj.

G I A C O M O MEYERBEER Olasz keresztnév, német vezetéknév a párizsi francia opera egykori koronázatlan királyának neve. M i n d h á r o m nemzet o p e r á i n a k jellemvonásait egyesíti igazi kozmopolita zenéjében az 1791-1864 közt élt, k o r á b a n rendkívül népszerű zeneszerző. Kétségtelen, hogy igen hatásos színpadi zenéket írt, keresve a közönség tetszését és így keverednek műveiben m e g k a p ó a n erőteljes és d r á mai részek egészen triviális, olcsó megoldásokkal. M a m á r nem is t u d j u k elképzelni, milyen sok vihar kísérte műveinek b e m u t a t ó i t , nagysága jócskán elhalványult egy évszázad a l a t t . Legsikerültebb műveinek - Az afrikai nő, H u -

11

genották, A próféta, D i n o r a h — egy-egy á r i á j a , zenekari része m a r a d t műsoron napjainkra. Viszonylag ritkán szólal meg testvérének, M i c h a e l Beernek Struensee c. t r a g é d i á j á h o z írott kitűnő kísérőzenéje, amelynek nyitányával a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye kezdetét veszi.

MENDELSSOHN: SZENTIVÁNÉJI Á L O M A 17 éves Félix M e n d e l s s o h n - B a r t h o l d y Shakespeare v í g j á t é k á h o z írt kísérőzenéjével már h a l h a t a t l a n n á vált. A csodagyerek-komponista a zeneszerzés teljes fegyverzetével lép ki a zenei világ elé, a nyitány tündérien játékos h a n g u l a t á v a l konzseniálisan vezet be ennek a meseszerű színpadi remeknek a v i l á g á b a ; a N o t t u r n o , a Scherzo h a n g j a i n á l még j o b b a n belemerülünk e b b e a h a n g u l a t b a , míg végül a mindenki á l t a l jól ismert Nászinduló a happy end méltó zenei aláfestését a d j a . A ma már meglehetősen e l k o p t a t o t t d a r a b a m o l y a n jó értelemben vett könnyű szimfonikus zenének számít, amely j ó felépítettségénél, természetesen egyszerű zenei nyelvezeténél fogva megérdemli, hogy az esküvői magnószalag helyett hangversenyelőadásban is elhangozzék.

BEETHOVEN: III. SZIMFÓNIA, ESZ-DÚR, OP. 55. (Eroica) Az Esz-dúrban írt H a r m a d i k szimfónia a ,,Hősi" melléknevet viseli. Beethoven eredetileg N a p o l e o n n a k a j á n l o t t a a művet, de meghallva, hogy az császárrá k i á l t a t t a ki m a g á t , összetépte a d e d i k á c i ó t és megváltoztatta azt. A véglegessé vált felirat már ,,egy nagy ember emlékére írt hősi szimfóniáról" szól. Az I. tétel (Allegro con brio) h a t a l m a s zenei építmény. Az expozícióban felvonulnak az ellentétes jelleqű témák, amelyek az egész tétel feszültségét biztosítják. V a l ó s á g g a l űzik, hajszoliák egymást ezek a zenei g o n d o l a t o k a kidolaozási részben. N e m tűnik túlzásnak, ha azt m o n d j u k , hogy a hősi jellem küzdelmeken á t való k i a l a k u l á s á n a k vagyunk tanúi. Ú j t é m a is megjelenik a kidolqozási részben, egy csodálatosan melodikus, mintegy a hőst eszményítő téma, H a t a l m a s kóda z á r j a a t é t e l t : a hőst győzelme t e t ő p o n t j á n látjuk. Döbbenetes ellentétet képez a befejezéshez a II. tétel, a híres gyászinduló. A c - m o l l t é m a sötéten k o p o g ó ritmusaival a hős h a l á l a felett érzett meqrendülést fejezi ki. Fz a gyász a z o n b a n nem m a r a d v é g i a ilyen reménytelenül komor. Az egyéni lét megszűnésével nem hal meq az eszmény. Ezt fejezi ki az e m e l l e b b h a n q o n meqszólaló C - d ú r közjáték, amelynek színeit a z u t á n a viszszatérő avászinduló t é m á j a festi ismét sötétebbre. A tétel a vigasztalás h a n q j ó n fejeződik be. Idézzük Szabolcsi Bence szavait: ,,így csak az sirat, aki naqyon érzi az élet minden ízét. oki e mély és szoros kapcsolat révén v a l a m i képp erősebbnek t u d j a m a g á t a h a l á l n á l . " A III. tétel gyökeresen más h a n g o t üt meg. A Scherzo igazi beethoveni zene. A féktelen jókedvnek, a szilaj j á t é k n a k ez a zenébe öntése, a makacsul dör ö m b ö l ő staccatok sora, m a i d a IX. szimfóniában is vissza f o g térni, A m e g á l l í t h a t a t l a n u l jókedvű t o m b o l á s csak a t r i ó b a n csendesedik meg. A kürtök tém á j a az erdők h a n g u l a t á t idézi. Ez a természetért rajongó, a b b a n f e l o l v a d ó

11

Beethoven jellemző.

h a n g j a . A visszatérésre

ismét az elevenen

pezsgő

játékosság

a

A IV. tétel (Allegro molto) nagyméretű, szabad variációsorozat két t é m a felett. Az első a lendületesen száguldó vonós bevezetés után szólal meg halkan, sokat sejtetően. A másik t é m a á r a d ó a n dallamos, kiegyensúlyozott, emberséget sugárzó melódia. Prometheus-témának is hívják, mivel Beethoven ilyen nevű b a l e t t j é b e n is szerepel. Szimbolikus értelmet is nyer, hiszen Prometheus a tűz, a fény hírnöke. A tételnek a „ h ő s i " k o n c e p c i ó b a n v a l ó b a n ilyesféle értelme van. Érdekessége még a f i n á l é n a k egy magyaros, verbunkos j e l l e g ű közjáték. Ú j j o n g ó , véget érni nem a k a r ó Esz-dúr akkordok teszik rá a pontot az erőteljes kóda és az egész hatalmas mű végére.

KARASSZON DEZSŐ 1952-ben született. Zenei t a n u l m á n y a i t a debreceni Református K o l l é g i u m b a n (Sepsy Károlynál), a miskolci zeneművészeti szakközépiskolában (Virág Endrénél) és a budapesti Zeneművészeti Főiskolán (Gergely Ferencnél) végezte, orgonaművészi oklevelét 1976-ban kapta meg. A z ó t a a debreceni Református Kollégium t a n á r a és elsősorban o r g o n a t a n í t á s s a l foglalkozik. Az országhatárokon belül igen sok helyen hangversenyezett. Külföldön e d d i g többek között az N D K - b a n , Finnországban és A n g l i á b a n játszott, ö n á l l ó h a n g versenyútja kettő v o l t : 1978 márciusában (Szovjetunió) és 1978 a u g u s z t u s á b a n (NSZK). Elsősorban barokk kori és még régebbi orgonaművekkel foglalkozik, de gyakran játszik romantikus zenét és 20. századi d a r a b o k a t is (elsősorban olyan magyar szerzőktől, mint Kodály, Szőnyi, Koloss, Gárdonyi).

KARASSZON DEZSŐ

11

SZTERSZKY

ADRIENNE

SZTERSZKY ADRIENNE Zenei t a n u l m á n y a i t a Zeneművészeti Főiskolán zongoratanszakon kezdte el, m a j d énektanszakon folytatta és nyert művésztanári d i p l o m á t , 1957-től 1959-ig az Országos Filharmónia ösztöndíjasa volt. Több a l k a l o m m a l a d o t t á r i a - és dalestet, v a l a m i n t közreműködője volt különböző rendezvényeknek. Időnként szerepel a M a g y a r R á d i ó b a n dalműsorokkal. A Zeneművészeti Főiskolán dr. M o l n á r Imre volt a t a n á r a . Az elmúlt é v a d b a n többször fellépett D e b r e c e n b e n különböző szervek felkérésére a Zeneművészeti Főiskolán, elsősorban a főiskolai tanárok hangversenyein.

BERKES KÁLMÁN 1952-ben született Budapesten. Négyéves korától t a n u l t zenét, e l ő b b zongorázni, m a j d hegedülni. A klarinétot 14 éves k o r á b a n választotta hangszerének. A Budapesti Zeneművészeti Szakközépiskolában Vécsei István, a Zeneművészeti Főiskolán Balassa György és Kovács Béla voltak a t a n á r a i .

11

BERKES K Á L M Á N

Berkes Kálmán tevékenyen részt vesz az ország zenei életében mint szólista és mint kamaraművész. T a g j a a Jeunesses fúvósötösnek, amelynek jelentős szerepe van a modern m a g y a r és külföldi szakirodalom terjesztésében. Gyakran lép fel Kocsis Zoltánnal. Külföldi vendégszereplései mellett hanglemezfelvételek is készültek ezek közül egyik legjelentősebb a Kocsis Z o l t á n n a l és Szenthelyi készült B a r t ó k : Kontrasztok.

játékáról, Miklóssal

D í j a i : 1972: Genf, ezüstérem; 1975: M ü n c h e n , III. d í j (fúvósötössel).

KOCSIS ZOLTÁN 3 éves k o r á b a n kezdett el zongorázni, ö t és fél éves korától t a n u l rendszeresen. Először a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet keletében Szmrecsányi M a g d á t ó l , m a j d a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Fülep Tamástól. 1963ban, 16 éves k o r á b a n vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Itt Kadosa Pál növendéke lett. 1970-ben megnyerte a M a g y a r Rádió Beethovenzongoraversenyét.

30

KOCSIS ZOLTÁN T ö b b szólóestje volt Budapesten és vidéken. Szinte valamennyi európai országban szerepelt. 1971-ben szólistája volt az Egyesült Á l l a m o k b a n szereplő rádióv zenekarnak. 1972 tavaszán Párizsban a Théatre de la V i l l e - b e n a d o t t közös hangversenyt Ránki Dezsővel. Az H u m a n i t é szerint ,,nincs a v i l á g o n még egy ilyen kettős, amely ilyen mély átérzésről, technikai tökéletességről t a n ú s k o d n a " . A lap kritikája reményét fejezi ki ú j a b b hanglemezeik megjelenésére. Kocsis Z o l t á n n a l ugyanis t ö b b hanglemezfelvétel készült a H u n g a r o t o n n á l . 1973-ban a Liszt-díj II. fokozatával, 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1973 óta a Zenemu'vészeti Főiskolán Kadosa Pál tanársegédje.

SZENTHELYI MIKLÓS A i e g f i a t a l a b b nemzedékhez tartozik, zenei t a n u l m á n y a i t a Zeneművészeti Főiskolán fejezte be Kovács Dénes tanítványaként. 1970-ben a nemzetközi W e i n e r Leó kamarazene-versenyen II. d í j a t , az Enescuversenyen oklevelet nyert.

11

SZENTHELYI

MIKLÓS

1974-ben elnyerte az MRT hegedűversenyének |. d í j á t . Fiatal kora ellenére már számos külföldi országban vendégszerepelt, résztvett az Á l l a m i Hangversenyzenekar távol-keleti hangversenykörútján, ahol t ö b b ízben Bartók Hegedűversenyét a d t a elő. Fellépett a Szovjetunió, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, USA, Kuba és Franciaország városaiban. Idehaza is rendszeresen szerepel hangversenyeken, a r á d i ó b a n és a tv-ben. A M a g y a r H a n g l e m e z g y á r t ó V á l l a l a t t ö b b lemezfelvételt készített szóló és kamarazene műsoraiból. 1974 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola t a n á r s e g é d j e .

11

DECEMBER

1978. december 4-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: ALEKSZANDER BRUSZILOVSZKIJ (Szovjetunió) — h e g e d ű Műsor: SÁRAI TIBOR: Zenekari mű M E N D E L S S O H N : e - m o l l hegedűverseny, op. 64. B R A H M S : II. szimfónia, D - d ú r , op. 73.

1978. d e c e m b e r 5-én este fél 8 órakor a Kodály Teremben

ROMANTIKUS ZONGORASZONÁTÁK Közreműködik: SIPOSNÉ SZENDERY ÁGNES HALÁSZ ILDIKÓ D A R Á N Y I LAJOS Műsor: S C H U M A N N : g - m o l l szonáta, op. 22. C H O P I N : b - m o l l szonáta, op. 35. LISZT: h - m o l l szonáta

1978. december 6 •án este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

ALEKSZANDER BRUSZILOVSZKIJ hegedúestje (Szovjetunió) 11

1978. december 9-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

RÁNKI DEZSŐ zongoraestje Műsor: BEETHOVEN: G - d ú r szonáta, op. 31. No. 1. Fisz'dúr szonáta, op. 78. Asz-dúr szonáta, op. 26. Asz-dúr szonáta, op. 110.

1978. december 11-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

BARÓTI ISTVÁN BACH-EST Közreműködik: KISS V I L M O S PÉTER (hegedű) SZERDAHELYI ÉVA (ének)

1978. december 15-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR, DEBRECENI KODÁLY KÓRUS K a r i g a z g a t ó : GULYÁS

GYÖRGY

Vezényel: MICHEL C O R B O Z (Svájc) Közreműködnek: a M A G Y A R ÁLLAMI énekművészei

OPERAHÁZ

Műsor: M E N D E L S S O H N : 95. zsoltár FRANK M A R T I N : „Et la Vie (Magyarországi

11

bemutató)

l'emporta"

MENDELSSOHN: HEGEDŰVERSENY, E-MOLL, OP. 64. A b o l d o g dalolás és a virtuóz játékosság csodálatos ötvözete ez a versenymű. Ferdinánd Dávid m u t a t t a be 1845-ben a lipcsei G e w a n d h a u s koncerttermében. A vonószenekar halkan zizegő h a r m ó n i á i felett szólal meg az I. tétel (Allegro molto appassionato) szélesen áradó, d a l o l ó f ó t é m á j a . A zenekar erőteljesebb, szenvedélyesebb h a n g o n átveszi ezt a d a l l a m o t , m a j d ismét á t a d j a a szólóhangszernek, mely nemsokára megszólaltatja az intimebb hangzású, szemérmesen vágyódó h a n g u l a t ú melléktémát, A hegedüvirtuóz f u t a m a i felváltva szólnak a melodikus részekkel, a visszatérés előtti k a d e n c i á n a k tört a k k o r d j a i b a valósággal besurran a zenekarban újra feltűnő f ő t é m a . A visszatérés utáni rövid kóda nagy t e t ő p o n t o t ér el és a záró e-moll akkord látszólag pontot tesz a tétel v é g é r e : m e g m a r a d a z o n b a n az akkord h - j a , amely megállás nélkül átvezet a C - d ú r b a n írt II. tételbe, Az A d a g i o - t é t e l d a l l a m o s s á g a alig utánozható szépségeket rejt m a g á b a n . A meloaiKus rész után az a - m o l l h a n g n e m és a tremololokíséret által sötétebb színt öltő középrész következik, m a j d ez elcsitulva á t a d j a a helyét a visszatérés C-dúr m e l ó d i á j á n a k , amely alatt a tremoló és az üstdob h a n g j a fokozatosan elhalkulva szól még egy a a r a b i g . A kontrasztok fokozatos elsimításának, a teljes visszatérés „ m e g v á r a t á s á n a k " ez a művészete a zenei formálás mesterére vall. Ugyanezt az arányérzéket jelzi az is, hogy a meghittség h a n g u l a t o t nem v á l t j a fel rögtön a zárótétel scherzo h a n g j a , hanem rövid, valamelyest meggyorsuló átvezetéssel mintegy hidat ver a III. tétel (Allegro molto vivace) felé. Ennek játékosan szökellő t é m á j a a Szentivónéji á l o m és más mendeissohni tündérzenék v i l á g á b a tartozik. Egy második téma d a l l a m o s s á g á v a l és a főtémával való rokonságával erősíti a tétel formai egységét, ugyanakkor szélesebb ívével, hosszabb hangértékeivel az ellentét szerepét is betölti. Ez különösen a két téma e g y i d e j ű megszólalásánál tűnik ki. Gyorsiramú, virtuózhegedülést igénylő kóda z á r j a a pezsgő életörömnek ezt a zenei remekét.

BRAHMS: II. SZIMFÓNIA, D-DÚR, OP. 73. A W ö r t h i - t ó meletti osztrák üdülőhelyen, egy nyár leforgása alatt írta meg Brahms ezt a derűs, életkedvet és jó kedélyt árasztó alkotást. Többen pasztorálisnak is nevezték a II. szimfóniát és összevetették Beethoven hasonló című művével. V a l ó b a n vannak rokon vonások a két mű között; m a g a a szerző olyannak érezte, mintha egy ifjú házaspárnak írta volna. Mindössze a II. tételben ismerünk rá a tépelődő, néha komoran befelé forduló Brahmsra, de ez is mintha csak a t ö b b i tétel ellentétes karakterének kiemelésére készült volna ilyenre. Az 1877. évi b e m u t a t ó t a magyar származású Richíer János vezényelte. Az I. tételben a n a g y b ő g ő k i n d í t j á k el a szimfónia vezérmotívumát ( D - C i s z - D ) , maja ezt lágyan, álmodozva szövik t o v á b b a kürtök és a fagottok, hogy aztán a téma második fele édes bensőséggel hangozzék fel a fafúvókon, A főtémacsoport egyes t a g j a i n a k kifejtése a tematikus munka valóságos remeklése. A kidolgozásban is a komponálás mestere mutatkozik meg, mégis minden fordulat, ötlet természetesnek hat. Szépen zárja a tételt az ismét megszólaló meleg Kürttéma, mintha a költő mégegyszer visszatekintene az alkonyba vesző t á j r a , A már említett II. tétel a l a p h a n g u l a t a mélabús, időnként indulatos színek is vannak. Feloldásként derűsebb, t á n c o s a b b témacsoport is megjelenik. A viha-

11

rosabb rész után már nincs teljes megnyugvás, a hegedűk h a n g j a i n k á b b panaszos és halkan a g o r d o n k á k o n á t is visszhangzik a felkavart szenvedély emléke. A III. tétel haydni h a n g u l a t o t , kedélyes, népi humort idéz. A IV. tétel szélesen íveiő f ő t é m á v a l indul, halk vonós unisonoval. A d a l l a m egyre á r a d ó b b lesz, mintha a költő az egész világot m a g á h o z a k a r n á ölelni. V a l ó s á g g a l mámoros életkedv, szilaj öröm á r a d a tételből, ami p e d i g Brahmsnak nem a legjellemzőbb s a j á t j a . Igen lendületes a melléktéma, amelyet egyes esztéták magyarosnak hallanak. Frissen cseng a zárótéma is. A rövidre f o g o t t kidolgozás, m a j d a repriz után ú j j o n g ó a n lelkes kódával zárul a II. szimfónia.

RÁNKI DEZSŐ 1951-ben született Budapesten. M á r 8 éves k o r á b a n bekerült a Zeneművészeti Főiskolára a rendkívüli tehetségek számára szervezett osztályba. 13 eves korában a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola növendéke lett, m a j d 1969-ben főiskolai h a l l g a t ó . Ekkor nyeri el magas pontszámmal a Róbert Schumann Nemzetközi Zongoraverseny első d í j á t , ami egyszeriben ismertté teszi nevét. Tanárai M á t h é Miklósné, Kadosa Pál és Rados Ferenc voltak. A Schumannverseny után m e g i n d u l felé a világ különböző országaiból érkező meghívások á r a d a t a . Koncertturnéi során Giesekinghez, Richterhez, Cziffrához, Lipattihoz, Rubinsteinhez hasonlították tehetségét.

RÁNKI DEZSŐ

11

A n d a Géza 1971-ben meghívta Zürichbe mesterkurzusára. Olaszországban felkérték a m e g b e t e g e d e t t Rubinstein helyettesítésére. Kiterjedt vendégszereplései vannak Ausztriában, A n g l i á b a n , B u l g á r i á b a n , Finnországban, Franciaországban, az N D K - b a n , az NSZK-ban, H o l l a n d i á b a n , Olaszországban, Svájcban, Spanyolországban, az U S A - b a n és a Szovjetunióban. A magyar zenekarokon kívül szólistája volt a Berlini Filharmonikusoknak, a Lipcsei G e w a n d h a u s Orchester, az A m s t e r d a m i C o n c e r t g e b o u w z e n e k c i a i n a k , olyan karmesterek vezényletével, mint Christoph von Dohnányi, W i l l y Boskowsky, Ferencsik János, Hiroyuki Iwaki, Kurt Masur, Lovro von M a t a c h i c h és mások. Számos hanglemeze készült, amelyek közül a C h o p i n o p . 10-es e t ű d j e i r ő l és a két b a l l a d á r ó l készítettet a French Cros A c a d e m y 1972-ben n a g y d í j j a l tüntetett ki. Kiváló művészi munkássága elismeréseként 1973-ban elnyerte a Liszt-díjat, 1978-ban p e d i g a Kossuth-díjat.

KISS VILMOS PÉTER Budapesten született 1937-ben. Zenei t a n u l m á n y a i t Budapesten végezte a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Lányi M a r g i t n á l , m a j d a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bihariné K á d á r Klára osztályában.

KISS V I L M O S PÉTER

11

1961-ben hegedűművész-tanári d i p l o m á t kapott. 1960-64-ig a pécsi Zeneművészeti Szakiskola, 1964-71 -ig a debreceni Zeneművészeti Szakiskola h e g e d ű t a n á r a volt. 1967-től a Zeneművészeti Főiskola Debreceni T a g o z a t á n a k a d j u n k t u s a , 1971-től a

Debreceni

MÁV

Filharmonikusok

I. koncertmestere,

1978. j a n u á r

1-től az

Országos Filharmónia szólistája. Hazai pelt

koncerteken

ifjúsági,

nagyzenekari

és

kamarahangversenyeken

Budapesten és vidéken e g y a r á n t versenyművekkel, szóló- és

szere-

kamaramű-

vekkel. Külföldön szólistaként Lengyel- és Finnországban vendégszerepelt. A

Debreceni

MÁV

Szimfonikusok

ban és Lengyelországban

11

koncertmesterének

járt.

SZERDAHELYI

ÉVA

minőségében az

NSZK-

JANUÁR

1979. j a n u á r 8 - á n este fél 8 ó r a k o r a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ K ö z r e m ű k ö d i k : SCHIFF A N D R Á S

(zongora)

Műsor: RAVEL: Lúdanyó meséi GRIEG: a - m o l l

zongoraverseny

C. F R A N C K : d - m o l l szimfónia

19 7 9. j a n u á r 9-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: SCHIFF A N D R Á S (zongora) RAVEL: Lúdanyó meséi GRIEG: a - m o l l

zongoraverseny

C, FRANCK: d - m o l l szimfónia

1979. j a n u á r 11-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

Z U Z A N N A RUZICKOVA cembafoestje (Csehszlovákia)

39

1979- j a n u á r 18-án este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

RADOS FERENC zongoraestje Műsor: B A C H : d - m o l l a n g o l szvit, BWV. 811. BARTÓK: Kilenc z o n g o r a d a r a b II. román t á n c LISZT: Elégia Két transcendentális etűd Fisz-dúr i m p r o m p t u Mefisztó-polka Mefisztó-keringő

1979. j a n u á r 22-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV- FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: S Á N D O R J Á N O S Közreműködik: FALVAY S Á N D O R (zongora) GELLÉN LÁSZLÓ (oboa) G O M O R I ATTILA (klarinét) MARUZSA JÁNOS (kürt) K O Ó S G Á B O R (fagott) Műsor: H A Y D N : D - d ú r zongoraverseny M O Z A R T : Esz-dúr simfonia concertante, K. 297/b BEETHOVEN: V. szimfónia, c-moll, op. 67.

1979. j a n u á r 24-én este fél 8 órakor a Kodály Teremben

KAMARAEST Közreműködik: HELYES ERZSÉBET (zongora) D A R Á N Y I LAJOS (zongora) PAPP LÁSZLÓ ( g o r d o n k a ) PALLAGI T A M Á S (hegedű) POTÁK FRIDOLIN (ének) STRAKY TIBOR (zongora) Műsor: M O Z A R T : B - d ú r h e g e d ű - z o n g o r a szonáta, K. 378. R. STRAUSS: Traum durch die D a m m e r u n g Heimliche Aufforderung Allerseelen B R A H M S : e - m o l l g o r d o n k a - z o n g o r a szonáta, op. 38. BEETHOVEN: B - d ú r zongoratrió, op. 97.

11

BARÓT1 ISTVÁN

SCHIFF ANDRÁS 1953-ban született Budapesten, zenei t a n u l m á n y a i t 5 éves k o r á b a n kezdte, azóta t ö b b i f j ú s á g i és nemzetközi versenyt nyert. így a Ki mit t u d ? 1968. évi tv-versenyén első d í j a t . 1975-ben a leeds-j versenyen III. d í j a t Az 1974. évi Csajkovszkij-versenynek is d í j a z o t t j a . A Zeneművészeti Főiskolán t a n á r a i Kadosa Pál, Rados Ferenc és Kocsis Zoltán voltak. Schiff A n d r á s tevékenyen részt vesz az ország zenei életében. Számos országba n vendégszerepelt: Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Franciaország, Olaszország. Az Á l l a m i Hangversenyzenekarral J a p á n b a n turnézott. A H o l l a n d A V R O Televízió Társaság kétszer felléptette a Fiatal művészek ban a p ó d i u m felé című műsorában.

út-

Több lemeze készült a H u n g a r o t o n n á l Bach, M o z a r t és Brahms tolmácsolásaiból. A Filharmónia hangversenyeinek nagysikerű szólistája. 1977-ben Liszt-díjjal tüntették ki.

11

SCHIFF A N D R Á S

RAVEL: LÚDANYÓ MESÉI Ö t mesét dolgoz fel b a l e t t j é b e n a f r a n c i a zeneszerző; 1912-ben kerül színp a d r a az eredetileg 4 évvel k o r á b b a n négykezes z o n g o r a d a r a b n a k k o m p o n á l t mű. A tételek a mesék h a n g u l a t á t idézik, sok színnel, érzékletes hangszerelésben. I, Csipkerózsika Pavaneja - II. Hüvelyk Matyi - III. Csúnyácska, a p a g o dák hercegnője - IV. A szép lány és a szörny beszélgetései — V. A tündérkert.

GRIEG: A - M O L L ZONGORAVERSENY G r i e g egyetlen zongoraversenye m a g á n viseli nagy elődeinek és példaképeinek hatását. Mégis eredeti a h a n g j a : a norvég zenei v i l á g Grieg á l t a l egyénivé f o r m á l t h a n g u l a t á t , f i n o m költészetét érezzük benne. U g y a n a k k o r a z o n g o r a hangzás virtuóz lehetőségeit is kihasználja. • •-

11

A hangnemen kívül a művet indító zongorakadencia is Schumannra emlékeztet. Sajátosan egyéni a témák arculata,- a zenekarban való bemutatása, míg a nag^ romantikus zongorázás főleg a bravúros futamokban, elsősorban a tételt záró szólóban j u t érvényre. A lassú tételben is a zenekaré a dallam, a zongora inkább körülír, ékesít. Mindössze a tétel végén hangzik fel a fő d a l l a m a zongorán, tipikusan romantikus, telt zengésű hangzatokban. Azonnali (attacca) átmenettel szólal meg a táncos jellegű harmadik tétel, amelyben egy széles ívelésű, ünnepélyesebb d a l l a m is helyet kap és ez válik végül a mű záró részévé, a zongora telt hangzásának igen hatásos felhasználásával.

CÉSAR FRANCK: D - M O L L SZIMFÓNIA A zeneszerző élete utolsó éveiben írta egyetlen szimfóniáját (1888-ban fejezte be). Mintha arra várt volna, hogy kellőképpen kiérlelódjék saját zeneszerzői nyelvezete és a legmonumentálisabb m ű f a j b a n f o g l a l j a össze életművét. A l a p j á b a n romantikus alkata, túlfűtött líraisága a nagy f o r m á b a n valóban impozáns megjelenítést kap. Nem annyira a klasszikus mintákat követi — bár életében példaképei voltak — , inkább Liszt szimfonikus költeményeinek hatását érezzük. Szimfóniája nem négytételes, hanem lazán összefüggő három tételből áll. Az első tétel elején megszólal az egéíz művet meghatározó, új meg új formát öltő vezérgondolat, amely m a g a egy folyton ö n m a g á b a visszatérő, töprenqő kérdésnek hat. A kérdésre melegen szóló választ is kapunk az első hegedűsöktől. Az egész első tétel egyébként az egy zenei g o n d o l a t többféle megjelentetése művészetének nagyszerű példáia. amely a leqkülönbözőbb hanqulatok érzékeltetésére képes. A második tétel a szimfóniák hagyományos tételeit, a scherzot és a lassú tételt eqyesíti magában. A tétel vége felé megszólal, némileq elváltoztatva, a főrész d a l l a m a , amely a középrész témáival együtt úgy hat. mintha egy szonátaforma kidolgozását hallanánk. Ismét drámai hanqvételű a zárótétel karaktere. Ráismerünk az I. tétel vezérg o n d o l a t á r a : előbb szelíden, m a j d mind n a g y o b b indulattal bontakozik ki a hegedűkön. Megszólal a bizakodóbb hanqú melléktéma is, egyelőre még a csendes magára találás hangján. Ezután már inkább csak felsejlő, fájdalmas emlékkéD az újra felhanazó főtéma. eavre erősebb lesz a remény hangja, amely elvezet a reoriz örömteli, felszabadulást ielző megjelenéséhez. A témák naqyszabású összefoqlaJósa n berliozi formaépítkezésre emlékeztet. A mű lelkesen, fényesen szóló kódával zárul.

ZUZANA RUZICKOVÁ Európaszerte ismert, kiváló cseh cembaloművész. 1956-ban olső d í j a t nyert a Müncheni Nemzetközi Zenei Versenyen. Azóta Párizsban, Berlinben és a népi demokratikus országok városaiban igen naqy sikert aratott. Régi mesterek cembaloműveit kimagasló zenei intelliaenciával, tökéletes technikai biztonsággal interpretálja. Kitűnő lemezfelvételei világszerte ismertté tették nevét.

RADOS FERENC 1934-ben született Budapesten, 1959-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, aholis zongoraművész-tanári képesítést nyert. Ezután néhány évig az Országos Filharmónia szólistája. 1962-63-ban a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban Merzsanov professzornál tanult.

11

RADOS

FERENC

1964-ben a Bartók Béla Szakközépiskola t a n á r a , Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál t a n á r s e g é d j e . Többször hangversenyezett külföldön és belföldön is. Kiváló i n t e r p r e t á l ó j a Mozart és Bach muzsikájának.

SÁNDOR JÁNOS 1933-ban született Budapesten. Első d i p l o m á j á t a főiskolán ütőhangszerből szerezte. M i n t az MRT zenekarának vezető t i m p a n i s t á j a , elvégezte Somogyi László és Kóródi András t a n á r o k n á l a karmesterszakot, kitüntetéses d i p l o m á val, 1959-ben. Harmadéves karmesterképzős k o r á b a n III. helyezést ért el a Besan^oni Nemzetközi Karmesterversenyen, 1960-61-ben a Z e n e a k a d é m i a öszt ö n d í j a s a k é n t S i e n á b a n folytatta t a n u l m á n y a i t Sergiu C e l i b i d a c h e vezetésével. 1961-tő! a Pécsi Nemzeti Színház karnagya volt. 1967-75. közt a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere volt. Ezalatt tíz hanglemezfelvétele készült a zenekarral, hét külföldi hangversenykörúton vett részt.

11

S Á N D O R JÁNOS

1975*óta az Á l l a m i O p e r a h á z karmestere. A Jeunessas Musicales a l a p í t ó t a g j a , l ö b b ízben vezette a Jeunesses pécsi t á b o r á n a k nemzetközi zenekarát. A n g i i á ban és K a n a d á b a n is szerepelt i f j ú s á g i zenei fesztiválokon. A legkiválóbb m c g y a r együttesek vezénylése mellett számos külföldi zenekar élén is á l l t (többek közt Ausztria, Kuba, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Szovjetunió, Olaszország, NSZK, N D K , A n g l i a , Irán). Kitüntetései: 1967: Liszt-díj; 1973: érdemes művész. Több mint harminc lemeze készült a H u n g a r o t o n n á l . Ezek egyike a Bartók összkiadás részeként 1970-ben a HI-FI-NEWS minősítésben „ a z év l e g j o b b öt lemeze" és u g y a n e b b e n az évben elnyerte a G r a n d Prix N a t i o n a l d u Disque Arthur Honegger-díját.

FALVAI SÁNDOR 1949-ben Ó z d o n született, zongorázni kezdetben é d e s a p j á t ó l tanult. Nemsokára Miskolcra került a zeneművészeti szakiskolába és 1962-67-ig ott t a n u l t Herszényi Bálint és Benkő Zoltán tanítványaként. A Zeneművészeti Főiskolán Bácher M i h á l y volt a tanára. Első bemutatkozása 1969-ben a Filharmónia k a m a r a t e r m é b e n a d o t t szólóestje volt. Ezt a Négy f i a t a l zongoraművész bérletben, 1970-ben rendezett szólóestje követte.

11

FALVAI S Á N D O R

1972-ben az MRT Szimfonikus Z e n e k a r á n a k szólistájaként turnézott N y u g a t N é m e t o r s z á g b a n . 1973-ban N y u g a t - B e r l i n b e n a d o t t koncertet. U g y a n e b b e n az évben megnyerte a M a g y a r Rádió zongoraversenyének II. d í j á t . 1976-ban a Liszt-díj II. f o k o z a t á v a l tüntették ki. 1977-ben K u b á b a n

hangversenyezett.

Számos hanglemezfelvétele

készült.

HAYDN: D-DÚR ZONGORAVERSENY Rendkívül üde, friss, közvetlen h a n g ú kompozíció. H a y d n nem volt kiváló zongorista, így e m ű f a j b a n nem írt r e m e k m ű v e k e t : a D - d ű r mű a z o n b a n m é l t á n népszerű ma is, konzervatóriumi növendékek kedvelt r e p e r t o ó r d a r a b j a . Technikai nehézségei j ó f o r m á n nincsenek, a h a n g u l a t á t kell jól m e g r a g a d n i . N y o m t a t á s b a n 1784-ben j e l e n t meg. Az első t é t e l b e n j ó l felhasználta a mester a szimfóniákban m a g a s fokra fejlesztett motivikus t e c h n i k á j á t . Szép a második

46

t é t e l b e n a z o n g o r a és a zenekar párbeszéde. „ M a g y a r o s i n a k m o n d j a a zárór o n d ó t a telel f e l i r a t a . Ket érdekes m o l l - e p i z ó d szakítja meg a szeliemes, jókedvű r o n d ó t é m á t : ezek közül a második már Beethovent sejteti.

MOZART: ESZ-DÚR SINFONIA CONCERTANTE A művet M o z a r t e r e d e t i l e g fuvolára, o b o á r a , kürtre és f a g o t t r a irta négy h a n g szervirtuóz b a r á t j á n a k . Párizsban került volna sor a b e m u t a t á s r a , kerek kétszáz éve, 1778-ban. Az e l ő a d á s különféle intrikák során meghiúsult, sőt a kézirat is elveszett. Egy M o z a r t - l e v é l b ö l t u d j u k , hogy a zeneszerző újra le a k a r t a írni, erre a z o n b a n — t u d o m á s u n k szerint — nem került sor. M a sem tudjuk, végülis ki írta meg a d a r a b új, klarinétos változatát (a fuvola helyett ugyanis klarinét szerepel az ismert v á l t o z a t b a n ) . A négy fúvósra és zenekarra írt koncertáló szimfónia sokat megőrzött a német fúvószene h a g y o m á n y a i b ó l , d e érezni a m a n n h e i m i hatást is. Az első tétel markáns témái, a zenekar szimfonikus kezelése u t a l erre, ugyanekkor lehetetlen fel nem ismerni a mozarti divertimentók h a n g u l a t á t , a szellemes k a m a r a zenei ötleteket. A második tétel igazi versenymű-atmoszférát áraszt, a h o l nemcsak a zenekarral beszélgetnek a szólóhangszerek, h a n e m egymással is. A finálé f o r m á j a variáció. A szellemes és könnyed változatok a francia n a g y o p e r á t idézik. A hangszereknek e b b e n a tételben sok lehetőségük nyílik virtuozitásuk megcsillogtatására.

BEETHOVEN: V. SZIMFÓNIA, C - M O L L . OP. 67. A közvélemény „Sors"-szimfónia néven ismeri és ezúttal m a g a Beethoven a d j a az okot az elnevezésre, hiszen a mű f e l i r a t a az első tétel e l e j é n : így kopog a Sors az a j t ó n . M i n d e n bevezetés nélkül szólal meg a jól ismert k o p o g ó f ő t é m a — a sorstéma — és ez nemcsak az első tétel zenei vezérgondolata, hanem vég i g v o n u l mottóként az egész művön. Beethoven t u l a j d o n k é p p e n a küzdelmet és a győzelmet önti zenei f o r m á b a e b b e n az örökéletű a l k o t á s b a n . Jellegzetesen hősi karaktere az Eroicára emlékeztet, de a n n á l k o n c e n t r á l t a b b a n , t ö m ö r e b b e n f o r m á l j a m e g m o n d a n i v a l ó j á t . Ez m i n d j á r t az első í é t e l b e n f e l t ű n i k : Beethoven t a l á n egész é l e t m ű v é b e n nincs ilyen t ö m ö r e n szűkszavú, kevéssel sokat m o n d ó szonátatétel, mint az ötödik első tétele. Egyetlenegyszer lép ki a f o r m a i keretből, az o b o á n a k irt szubjektív kitérő egy ütemnyi t a r t a m á r a : mint egy f á j d a l m a s sóhajtás, a zeneköltőnek az emberiséggel való együttérzése ez a motívum. A második tétel ugyan a lassú tétel f u n k c i ó j á t tölti be, de t u l a j d o n k é p p e n csak lassabbra fogott indulózene. Elgondolkodásra, elmélkedésre serkent, bár a 3/8-os ritmus a l a p k é p l e t é b e n itt is á l l a n d ó a n j e l e n v a n a sorsmotívum. A tétel biztató kicsengéssel zárul. A mélyből feltörő, d r á m a i h á r m a s h a n g z a t m e n e t i n d í t j a a tételt, hogy aztán á t a d j a a szót a sorstéma változott f o r m á b a n v a l ó megjelenésének. Lényegében e két zenei g o n d o l a t párbeszéde a d j a a scherzo-tétel f ő t a r t a l m á t , nyoma sincs itt a „scherzo" eredeti, tréfás, játékos jelentésének. Különösen érezhető ez a mélyvonósokon i n d u l ó t r i ó b a n , amely v a l a m i f é l e esetlen, groteszk táncnak

47

hat i n k á b b , mint a szokásos „ f e l o l d ó " triónak. Az egész szimfóniának legdrám a i b b , l e g i z g a l m a s a b b része az átmenet a zárótételhez. A k o p o g ó motívum elhalkul, teljesen eltűnik, m a j d a mélyből a l i g h a l l h a t ó a n m e g i n d u l a harmadik tétel felfelé kúszó motívuma és az o r g o n a p o n t visszatartó erejét mintegy legyőzve, h a t a l m a s crescendot leírva érkezik fel a csúcsra, ahol egyszerre megszűnik a komor moll-jelleg, d i a d a l m a s C - d ú r b a n szólal meg az ú j j o n g ó finálé. A téma a hármashangzat h a n g j a i v a l i n d u l : míg a sorsmotívum egy lefelé lépő mollterc volt, a zárótétel f ő t é m á j a felfelé lépő d ú r h a n g z a t . Rövid reminiszcencia a III. tétel sötétségére még egyszer ugyan megjelenik, de ez a tétel életöröméi, az újjongás ragyogását már nem zavarja meg.

KÁRPÁTI JÓZSEF Kárpáti József orgonaművész a Zeneművészeti Főiskolán Gergely Ferenc növendéke volt. 1957-ben kapott orgonaművész-tanári oklevelet. M á r növendék k o r á b a n a II. évfolyamtól kezdve minden évben közreműködik növendékhangversenyeken és szólóesteken a Zeneművészeti Főiskola orgonáján. A d i p l o m a megszerzése után rendszeresen hangversenyezik Budapesten, Tihanyban, a szegedi D ó m b a n , Miskolcon, Köröshegyen, Esztergomban, Fóton, Győrben stb, 1969-ben hangversenyezett először k ü l f ö l d ö n : a Szovjetunióban, T a l l i n b a n volt szólóestje. Zenekari hangversenyein M a r g i t t a y Sándor, Kemény Endre, Pál Tamás, Sándor János vezényletével á l t a l á b a n Handel orgonaversenyeit, 1970 m á j u s á b a n G u i l m a n t versenyét játszotta. 1957 óta a II. ker, Á l l a m i Zeneiskola o r g o n a t a n s z a k á n a k

tanára.

LUKÁCS PÁL A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola reklorhelyettese, egyben a magyar mélyhegedű-iskola m e g a l a p í t ó j a . Budapesten született, s e l ő b b hegedű- és énekszakos h a l l g a t ó j a volt a Zeneművészeti Főiskolának, csak később tért át a brácsára. 1946 óla t a n á r a seny első d í j á t .

a főiskolának.

1948-ban megnyerte a genfi nemzetközi ver-

Hazai fellépései mellett á l l a n d ó a n vendégszereplője a külföldi zenei központoknak. M i n t hangversenyező művészt a hangszer legkiválóbb képviselői közt tartjak számon világszerte. Több mű b e m u t a t ó j a fűződik nevéhez. Valamennyi európai országban sikerrel hangversenyezett. A hazai és külföldi kritikák egyaránt a l e g n a g y o b b elismeréssel írnak művészetéről. Rendkívül jelentős művészi és p e d a g ó g i a i munkásságát több ízben j u t a l m a z t á k magas kitüntetéssel. 1950: M u n k a Érdemrend arany fokozata, 1952: érdemes művész, 1965: Kossuth-díj, 1971 : kiváló művész.

11

FEBRUÁR

1979. február 5-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: BORBÉLY G Y U L A Közreműködik: KEDVES T A M Á S

(gordonka)

Műsor: SIBELIUS: Finlandia H C N E G G E R : Gordonkaverseny SCHUBERT: VII. szimfónia, C-dúr, D. 944.

1979. f e b r u á r 12-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

PESKÓ GYÖRGY orgonaestje Közreműködik: Á D Á M KÁROLY (gordonka) Műsoron századunk

orgonamuzsikája

1979. február 14-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

MATUZ ISTVÁN fuvolaestje Közreműködik: BENKŐ Zoltán (zongora) MARTOS LÁSZLÓ (cembalo) D Á V I D A N D R Á S (hegedű) VAS KATALIN ( g o r d o n k a ) Műsor: B A C H : Trioszonáta a ,,Musikalisches O p f e r " - b ő l SCHUBERT: C - d ú r fantázia, D. 161. SÁRY LÁSZLÓ: Contemplazione F. M A R T I N : B a l l a d a BOULEZ: Szonatina

11

1979. február 19-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

IRMAI KÁLMÁN zongoraestje Műsor; C H O P I N : Négy

ballada

LISZT: h - m o l l szonáta

1979. f e b r u á r 21-én este fél 8 órakor a Kodály Teremben

MOZART KORTÁRSAI (Zenei ritkaságok a 18. századból) Közreműködik: CSEPURÁNÉ FOGARASSY A N N A

(zongora)

PAPP LÁSZLÓ és ^"ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ZENEKARA Vezényel: SZATMÁRI ENDRE Műsor: J. N. GAYER: D - d ú r szimfónia Ph. E. B A C H : Esz-dúr zongoraverseny B O C C H E R I N I : D - d ú r gordonkaverseny MICHAEL H A Y D N : A n d r o m e d a ed

Perseo-nyitány

1979. február 27-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA ZENEKÁRA Vezényel: MARTOS LÁSZLÓ Közreműködik: V A R G A

FERENC

(hegedű)

LUKÁCS PÉTER (hegedű) NAGY SÁNDOR

(mélyhegedű)

FAILONI DONATELLA

(zongora)

Műsor: T E L E M A N N : G - d ú r brácsaverseny B A C H : d-moll zongoraverseny, BWV. 1052. B A C H : d - m o l l versenymű két hegedűre, BWV. 1043. H A N D E L : D - d ú r concerto grosso, op. 6. No. 5

11

BORBÉLY G Y U L A

BORBÉLY GYULA 1954-ben

a Liszt Ferenc

Zeneművészeti

Főiskolán

nyert karmesteri

M á r 1952-ben, mint főiskolai hallgató, bemutatkozott az Á l l a m i

oklevelet.

Hangverseny-

zenekar, m a j d a rádiózenekar élén. 1953-ban t a g j a lett a M a g y a r Á l l a m i O p e raháznak, amelynek 1954 óta

karmestere,

1956-ban a római karmesterversenyen

a több

mint 30 főnyi erős

nemzetközi

mezőnyben az első nyolc közt végzett. Vendégszerepelt

a

Szovjetunióban,

Ausztriában,

Lengyelországban,

Romá-

niában. 1964-ben a Liszt-díj II. fokozatával, 1977-ben a M a g y a r Népköztársaság Érdemrendjével tüntették ki.

11

KEDVES TAMÁS 1964-ben kitüntetéses g o r d o n k a m ű v é s z - t a n á r i d i p l o m á t nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Szegedi Nemzeti Színház o p e r a t á r s u l a t á n a k szálagordonkásaként és a szegedi szakközépiskola t a n á r a k é n t kezdte működését. 1966-tól a Zeneművészeti Főiskola szegedi t a g o z a t á n a k t a n á r a és 1972-től a t a g o z a t vezetője lett. 1976-tól a debreceni t a g o z a t i g a z g a t ó j a . Szólistaként és kamarazenészként rendszeresen fellép.

az

Országos

Filharmónia

hangversenyein

Hangversenyezett Jugoszláviában, B u l g á r i á b a n , Lengyelországban, Finnországban, Ausztriaban. Rádiófelvételt készített az Osztrák és M a g y a r R á d i ó b a n .

SIBELIUS: FINLANDIA A finn zene l e g n a g y o b b mesterének legnépszerűbb alkotása, eredetileg Finnország ébred c. négytételes szvitjének zárótétele (Suomi). A művet az 189'?. februári cári kiáltvány hatására írta Sibelius, amikor a cári kormány a f i n n népre sérelmes, szabadságot korlátozó határozatokat hozott. A tiltakozó mozg a l o m á l t a l rendezett előadássorozaton hangzott el először a teljes mű, amelynek utolsó tétele ö n á l l ó műként éli t o v á b b életét. Zenei a n y a g a nem folklorisztikus, ahogy sokáig hitték, hanem a szerző egyéni invenciója. Impozáns, történelmi hátteret festő bevezetéssel indul a szimfonikus költemény, m a j d balladaszerű befejezése a szabadságáért küzdő finn nép dicsőségét hirdeti.

HONEGGER: GORDONKAVERSENY M a u r i c e M a r é c h a l m u t a t t a be H o n e g g e r egyetlen csellóversenyművét, 1930ban, Bostonban. A szerző á l t a l neki a j á n l o t t műhöz a k á d e n c i á t is a művész írta. H o n e g g e r egy évvel k o r á b b a n írta meg háromtételes koncertjét. A tételek megszakítás nélkül követik egymást. Az első két részben a jazz hatását érezzük, a sajátos ritmikának itt f o r m a a l k o t ó szerepe is van. A finálé másik stíluskört idéz: a barokk concerto ihletését érezzük a nagyszabású zárótételben .

SCHUBERT: VII. SZIMFÓNIA, C-DÚR, D. 944. Két nagy kortársnak köszönhetjük, hogy Schubert l e g n c g y o b b méretű és legn a g y o b b jelentőségű szimfóniája ránk maradt. Schumannak, a zeneköltő halál a után tíz évvel tett bécsi l á t o g a t á s a tette lehetővé a kézirat közkinccsé tételét; egy évvel később, 1839-ben, Mendelssohn mutatta be a lipcsei G e w a n d h a u s zenekarral. M a g a Schubert sohasem h a l l h a t t a h a l á l a előtt pár h ó n a p p a l megírt csodálatos remekművét. A szimfónia jelentősége elsősorban a b b a n rejlik, hogy vele megszületik a romantikus szimfónia m ű f a j a . Beethoven után a r o m a n t i k a lírikusabb, f o r m a i l a g lazább keretei között is lehetségessé vált szimfónia írása, ezt bizonyítja a nagy C - d ú r szimfónia, Természetesen hatott Schubertre a nagy elődök p é l d á j a , a

11

hagyományos forma a z o n b a n egyéni t a r t a l o m m a l telítődik és azzal a sajátos varázzsal, amely ennek a korán elhunyt, igen termékeny, g a z d a g képzeletű művész minden alkotásának sajátja. Szélesen ívelő, fenséges, erőteljes indítása van az első tételnek: mintha a világmindenség ébredne fel az ősidők káoszából és k a p n a fokozatosan értelmet a lét. A természet h a n g j a i t érezzük megszólalni a tételben. Idézzük Tóth Dénest: „ c s u p a bizakodás, csupa ragyogás, mintha egyre t ö b b fény ömlene, egyre t ö b b sugár v i l á g í t a n á meg a schuberti t á j a t " . A II. tétel lebegő nyugalmú, egyenletes mozgású, lassú indulóra emlékeztető zene; de még i n k á b b a moment musicalok költőjét idézi. Egyes magyarázói magyaros jelleget is véltek benne fölfedezni, Schubert zsslizi tartózkodásának e m l é k é t : mintha halk sarkantyúpengés kísérné a bokázó ritmust. Schumann „ m e n n y e i hosszúságúnak" nevezi ezt a tételt, amelyet azonban nem lehet megunni, látszólag e g y h a n g ú lüktetése ellenére sem: valami sajátos, levegős könnyedség, a d ú r - m o l l váltások h a n g u l a t i hatása j á r j a át a tételt. Iqazi scherzo a III. tétel, amelynek t r i ó j a v a l ó b a n ellentétet képez a főrészhez. Ennek erőteljes, szinte követelő h a n g ú indításával szemben a t r i ó b a n meghitt, nosztalgikus ének csendül fel, a d a l o k Schubertjének otthonra való vágyódása. Végül a zárótételben a sok „vízi zenét" megírt zeneköltőt követhetjük hol patak csobogását, hol folyamok száguldását vélve m e g h a l l a n i a k i a p a d h a t a t l a n invencióval írt d a l l a m o k jól felépített sorában.

PESKÓ GYÖRGY Orgonaművész, zongoraművész és karnagy, 1933-ban Budapesten született. Hatéves k o r á b a n é d e s a p j a , Peskó Zoltán (1904—1967) orgonaművész, a Budapesti Evangélikus G i m n á z i u m é n e k t a n á r a kezdte oktatni. A második v i l á g h á b o r ú véqén egy kézigránát r o b b a n á s a mindkét kézéről levitte a hüvelyk- és m u t a t ó u j j á n a k legfelső percél, a z o n b a n a sebek begyógyulása után ismét iank a d a t l a n erővel t a n u l t muzsikálni. Először karnagyi d i p l o m á j á t szerezte meg, m a j d az o r g o n a t a n s z a k o n Pécsi Sebestyén, a zongoratanszakon pedia Horusitzky Zoltán volt mestere a Zenea k a d é m i á n . 1957-ben M ü n c h e n b e n részt vett eav mesteriskolán, a h o l H e r m a n n Keller külön nyilatkozott a fiatal művész kiváló Bach- és Liszt-játékáról. 1958-ban résztvett a Prágai Tavasz fesztiválján. 1959-ben ismét szerepelt egy nemzetközi versenyen. Vendégszerepelt kiában.

Bécsben,

Frankfurtban,

Genfben,

Zürichben

és

Münchenben Csehszlová-

Á D Á M KÁROLY Á d á m Károly gordonkaművész 1939-ben született. Alsó- és középfokú zenei t a n u l m á n y a i t a t a t a b á n y a i zeneiskolában, a békéstarhosi, budapesti és debreceni zeneművészeti szakiskolában végezte. 1958-ban felvételt nyert a Zeneművészeti Főiskolára, ahol Friss A n t a l növendékeként nyert művésztanári oklevelet 1963-ban.

11

ÁDÁM

KÁROLY

1960 óta a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola, m a j d a Zeneművészeti Főiskola debreceni t a g o z a t á n a k t a n á r a . 1974 óta az Országos Filh a r m ó n i a szólistája, ugyancsak ettől az évtől kezdve a Debreceni M Á V Filharmonikusok szólamvezetője, 1978-ig. A k t í v a n részt vesz t ö b b mint egy évtizede Debrecen és a Tiszántúl zenei életében zenekari estek szólistájaként, ö n á l l ó és kamarazenei esteken. 1975-ben B u l g á r i á b a n volt vendégfellépése. Több ízben m u t a t t a be magyar és külföldi kortárs zeneszerzők műveit és jelentős k a m a i a z e n e i működése is.

MATUZ ISTVÁN T a n u l m á n y a i t szülővárosában, Nagykőrösön kezdte, m a j d Szegeden végezte középfokú és Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán felsőfokú t a n u l m á n y a i t . Szegeden zeneszerzést is tanult. Kovács Lóránt növendékeként nyerte el d i p l o m á j á t 1970-ben. Ezután á l l a m i ö s z t ö n d í j j a l a brüsszeli Conservatoire Royal de M u s i q u e - b e n t a n u l és 1971-ben megszerzi a D i p l ő m p $upériegr-t, 1971-ben

MATUZ

ISTVÁN

részt vesz a b r i g h t o n i zenekari kurzuson, 1972-ben p e d i g a d a r m s t a d t i modern zenei kurzuson. Fontosabb d í j a i : 1969 és 70: a Szerzői Jogvédő H i v a t a l N í v ó d í j a mai művek bemutatásáért. — 1971: G a u d e a m u s Nemzetközi Modernzenei Rotterdam, II. d í j a . - 1971: Brüsszeli Rádió Zenei Verseny I. d í j a . Nemzetközi M o d e r n Zenei Fuvolaverseny, Royan (Franciaország), III. 1972: Nemzetközi Fuvolaverseny I. d í j a . - V é g ü l 1978-ban elnyerte a franciaországi nemzetközi fuvolaverseny n a g y d í j á t .

magyar Verseny, - 1972: díja. — nyugat-

A f u v o l a i r o d a l o m m i n d e n stílusában j á r t a s művész különös érdeklődéssel f o r d u l a kortárs zene felé. Rendszeres szólistája az Országos Filharmónia hangversenyeinek, hanglemez- és rádiófelvételei vannak a H u n g a r o t o n n á l é» Rotterd a m b a n , a brüsszeli, a stockholmi r á d i ó t á r s a s á g o k n á l , L o n d o n b a n a BBC-nél, U t r e c h t b e n és Helsinkiben. P e d a g ó g i a i munkásságot is folytat. Tanított a d e b receni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában, a Bruxelles-i Conservatoire de M u s i q u e - b e n , 1975 szeptembere óta p e d i g a Zeneművészeti Főiskola debreceni t a g o z a t á n a k t a n á r a .

11

BENKÖ ZOLTÁN Budapesten született. 7 éves k o r á b a n kezdett el zongorán t a n u l n i , 14 éves kor á b a n került a Bartók szakiskolába, ahol Korom Györgyné növendéke lett. 1957-ben lett a Zeneművészeti Főiskola növendéke. Z o n g o r á t A n t a l Istvánnál, kamarazenét Petri Endrénél tanult. 1962-ben kapott zongoraművész-tanári oklevelet. 1962—67-ig a miskolci Zeneművészeti Szakiskola t a n á r a volt, 1967-től két évig a Moszkvai Konzervatóriumban t a n u l t Ludmilla Szeszinánál. 1969 óta a b u d a pesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola t a n á r a . 1964-ben részt vett a müncheni kétzongorás kamarazene-versenyen á l l a n d ó partnerével, N a g y István szegedi főiskolai t a n á r r a l . Budapesten 1965-ben a Művészeti Hetek a l k a l m á v a l mutatkozott be Bartók kétzongorás-ütőhangszeres szonátájában. 1965-ben rádiófelvétele volt a stuttg a r t i r á d i ó b a n . Moszkvában a Konzervatórium nagytermében 1969 j a n u á r j á b a n szerepelt. A M a g y a r Rádiónak 1964 óta á l l a n d ó a n foglalkoztatott szólistája. Elsősorban kamaramuzsikus. Á l l a n d ó p a r t n e r e i : Kiss András (hegedű), N a g y István (zongora), Matuz István (fuvola). M ű k ö d é s ü k b e n különös súlyt helyeznek a 20, századi kortárs zeneszerzők műveinek propagáTására (Kadosa, Sárközy, Rózmann, Boulez, Lutoslawski, Sccedrin stb.V

IRMAI K Á L M Á N

11

IRMAI KÁLMÁN 1942-ben született. T a n u l m á n y a i t Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Tanárai Kadosáné Szabó M á r t a , Ferenczy György és Solymos Péter voltak. 1966-ban nyert művésztanári d i p l o m á t . Azóta D e b r e c e n b e n él. Főiskolai és szakközépiskolai t a n á r s á g a mellett számottevő koncerttevékenységet folytat. Szóló és zenekari hangversenyi mellett kamaramuzsikuskétn szerepel gyakran, Debrecenben és más m a g y a r városokban történt fellépései mellett Finnországban és a Szovjetunióban vendégszerepelt.

MARTOS LÁSZLÓ 1949-ben született Zalaegerszegen. Zeneszerzést és zongorát t a n u l t Győrben, m a j d a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endrénél zeneszerzést és Kórodi A n d r á s n á l karmesteri szakot végzett. 1972/73-ban a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál Dolgozott, m a j d a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus vezetője lett, 1974-től a debreceni Zeneművészeti Főiskola t a n á r a , 1976-tól a M a g y a r Á l l a m i O p e r a h á z korrepetitora. Résztvett t ö b b nemzetközi versenyen, az Országos Filharmónia hangversenyein többször vezényelt.

MARTOS LÁSZLÓ

11

M Á R C I U S

1979. március 12-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében

SUMIKO N A G A O K A zongoraestje (Japán)

1979. március 21-én este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főskola nagytermében

SZÁZADUNK ZENÉJE Közreműködik: HALÁSZ ILDIKÓ

(zongora)

SIPOSNÉ SZENDERY ÁGNES (zongora) HOLLAI KERESZTÉLY m. v, (zongora) KOÓS G Á B O R

(fagott)

STRAKY TIBOR (zongora) és a ZENEMŰVÉSZETI KODÁLY

SZAKKÖZÉPISKOLA

LEÁNYKARA

Vezényel: KO'VICS ZOLTÁN Műsor: KAZACSAY TIBOR: Fagottverseny FRANCÁIX: A tánc dicsérete (P. Valéry hat e p i g r á f j a ) DORÁTI A N T A L : Változatok Bartók Béla t é m á j á r a SÁRI LÁSZLÓ: Új mű SZÖNYI ERZSÉBET: Canticum sponsae LAJTHA LÁSZLÓ: M a g n i f i c a t , op. 60. BRITTEN: Missa Brevis, op. 63-

11

1979. március 26-án és 27-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: K O B A Y A S H I KEN-ICHIRO Közreműködik: ANTAL ISTVÁN

(Japán)

(zongora)

Műsor: B R A H M S : d - m o l l zongoraverseny, op. 15, No. 1, I. szimfónia, c-moll, op. 68. No. 1.

1979. március 28-án este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főskola nagytermében

SZATMÁRY LILLA orgonaestje Közreműködik: a DEBRECENI ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA

KAMARAZENEKARA

Vezényel: MARTOS LÁSZLÓ Műsor: H A N D E L : D - d ú r concerto grosso, op. VI. No. 5. B-dúr orgonaverseny, op. IV. No. 6. B - d ú r orgonaverseny, op. IV. No. 2. F-dúr orgonaverseny, op. IV. No. 4.

11

KOBAYASHI KEN-ICHIRO 1940-ben született. 1960-ban a Tokiói Szépművészeti és Zenei Egyetem zeneszerzés tanszakának h a l l g a t ó j a ; 1964-ben k a p j a meg oklevelét. Karmesterprofesszorai Kazuo Yamada és A k e o W a t a n a b e , zeneszerzéstanára pedig M a r e o íshikate voltak. 1970-ben a M i n g - o n nemzetközi verseny győztese. 1972ben vezényli először a Tokiói Szimfonikus Zenekart, 1973-ban a Kyotoi Szimfonikusokat, a Oszakai Szimfonikusokat, a Kyushu Szimfonikusokat és az Ú j j a p á n Filharmóniát, 1974-ben a Tokiói Fővárosi ( M e t r o p o l i t a n ) Szimfonikusokat. 1974-ben nyerte meg a M a g y a r Televízió karmesterversenyét. 1975-ben magyarországi szereplésein kívül Luzernben, A m s t e r d a m b a n (Concertgebouw) vendégszerepelt.

Nyugat-Berlinben,

1976-ban Pármában vezényelte V e r d i : Luisa M i l l e r c. o p e r á j á t , ismét vendégszerepelt A m s t e r d a m b a n , m a j d Toulouse-ban, Kelet-Berlinben és Bratislavában. U t ó b b i városban j e l e n t meg első lemeze (Stravínsky: Sacre du printemps) és kimagasló sikert aratott. Á l l a n d ó vendége az Á l l a m i Hangversenyzenekarnak és m i n d e n magyar szimfonikus zenekarnak. A Tokiói Szimfonikusok rendkívüli karnagya és a Tokiói Zenei Egyetem professzora. Rendkívül g a z d a g r e p e r t o á r j a Bach és H a n d e l műveitől n a p j a i n k zenéjéig terjed.

ANTAL ISTVÁN A n t a l István 1909-ben született. Főiskolai t a n u l m á n y a i t Bécsben és végezte. Jelenleg a budapesti Zeneművészeti Főiskola t a n á r a .

Berlinben

Zongoraművészi karrierje a l a t t Európa valamennyi o r s z á g á b a n gyakran hangversenyezett. Zenei fesztiválok á l l a n d ó vendége, nemzetközi zongoraversenyek zsűrijében és különböző zenei kollokviumok vezetőségében tevékenykedik. M i n t a magyar és nemzetközi zenei élet jelentős személyisége, t ö b b magas kitüntetés t u l a j d o n o s a ; 1954-ben Liszt-díj I. fokozatot, 1955-ben érdemes művész kitüntetést kapott, m a j d a M u n k a Érdemrend arany fokozatával j u t a l m a z ták. Lengyelországban a Polonia Restituta aranykeresztjével tüntették ki. A n t a l István zongoraművész műsorában a zeneirodalom valamennyi stíluskorszakának művei szerepelnek, a hazai és nemzetközi kritika egyaránt kiemeli z o n g o r a j á t é k á n a k nemes hangzását, h i b á t l a n stílusérzékét és egyéni sajátoss á g o k b a n g a z d a g magas művészi színvonalát. A n t a l István a n n a k a z o n g o r a iskolának szerzett ú j b ó l nemzetközi rangot, amelyet Liszt és t a n í t v á n y a i n a k neve tett ismertté világszerte. Zongoraművészi és p e d a g ó g i a i tevékenysége e g y a r á n t a nemzetközi é l v o n a l b a emeli a m a g y a r zongoraiskolát.

BRAHMS: D - M O L L ZONGORAVERSENY OP. 15., N O . 1. Schumann 1854-ben tett öngyilkossági kísérlete mélyen megrázta a fiatal Brahmsot. Ezt a megrázkódtatást ó h a j t o t t a kifejezni a zeneszerző, e l ő b b szimfónia, m a j d kétzongorás szonáta f o r m á j á b a n felvázolt, végül zongoraverseny-

11

nyé a l a k u l t művében. A d - m o l l h a n g n e m sem véletlen; Beethoven e h a n g nemben írt Kilencedik szimfóniájának e k k o r i b a n történt meghallása is a müvet ihlető élmények közé tartozik. A mű b e m u t a t á s a — Hannover, 1859 — nem j á r különösebb sikerrel. Szokatlan volt a virtuóz versenymüvekhez szokott közönsegnek a szólóhangszer és a zenekar szimfonikus egységbe olvasztása. Jóval később k a p t a csak meg az osztatlan elismerést a d - m o l l zongoraverseny. Az I. tétel (Maestoso) szenvedélyes, viharos h a n g o t üt meg. Kétségbeesett felkiáltásként szólal meg a fótéma, amely után a témacsoport t ö b b i d a l l a m a i sem hoznak feloldást, l e g f e l j e b b a panasz csendesebb megnyilvánulásait j e l e n tik. A meditatív, t ö p r e n g ő melléktéma a zongoraszólóban j e l e n i k meg. A tétel f o l y a m á n a keserű f á j d a l o m k i t ö r é s e k és a r e z i g n á l t a b b , b á n k ó d ó b b h a n g váltj a k egymást. A z o n g o r a szerves része a zenekarnak, amelyből nem emelkedik KI h i v a l k o d ó a n koncertáló jellegével. A II. tétel eredetileg miserészletnek készült: egy kéziratban m a r a d t Benedictusra ismerünk benne. A latin szöveget a tétel kézirata fölé is írta Brahms. Ez a tével a vigasztalás h a n g j á n szól, a középső szakaszban rövid időre szenvedélyessé válik, hogy a befejezésben ismét a Benedictus-téma b á n a t o t enyhítő szelídsége váljék uralkodóvá. A III. tétel (Allegro von t r o p p o ) energikus t é m á j a m e g m a r a d c m o l l h a n g n e m ben és bizonyos n y u g t a l a n s a g o t , d é m o n i h a n g o t hordoz m a g á b a n . A kezdő lendület h a t j a á t végig a r o n d ó f o r m á j ú tételt, amelynek e p i z ó d t é m á i sem hoznak világosságot. Mindössze a tétel — egyben a versenymű — végén jelenik meg a bizakodás D - d ú r h a n g j a , a felhók szétoszlásának, a n a p kisütésének ígéretével.

BRAHMS: I. SZIMFÓNIA, C-MOLL, OP. 68. Brahms viszonylag későn, 43 éves k o r á b a n írta meg első szimfóniáját, noha a g o n d o l a t a már k o r á b b a n m e g é r l e l ő d ö t t b e n n e : Schumann e l m e b a j á n a k kitörése idején f á j d a l m a s érzéseit e b b e n a k a r t a kifejezni, a z o n b a n végülis a d - m o l l zongoraverseny kerekedett ki belőle, A c-mol| szimfónia indulása is d r á m a i f o g a n t a t á s ú ; az I. tétel lassú bevezetése, a t a r t o t t C - o r g o n a p o n t f ö l ö t t kromatikuson előretörő főtéma v a l a h o n n a n az emberi lélek mélyéről j ö n elő, küzdelemre készen. Ez a szenvedélyes és f á j d a l m a s t é m a m a g á b a n h o r d j a az egész szimfónia g o n d o l a t m e n e t é n e k csíráit: vezéreszmeként v a l a m e n n y i tételben m e g t a l á l j u k . A II. tétel ( A n d a n t e sostenuto) bizonyos megnyugvást j e l e n t ; motivikája Schum a n n zongoraműveinek á l o m v i l á g á t idézi. A tétel jellege melankolikus, igazi f e l o l d ó d á s nincs benne. Az E - d ú r b a n a h e g e d ű k ö n megszólaló t é m a ugyan v i l á g o s a b b az előző tétel sötét m o l l h a n g j á n á l , rövidesen a z o n b a n töredezetté, panaszossá válik kromatikus lépéseivel. A tétel bizonyos szelíd békesség jegyében zárul. A III. tétel mérsékelten gyors Scherzo, j e l l e g e azonban nem j á t é k o s : i n k á b b bölcsődal, mint tánc, a melodikus elem uralkodik benne. V a l a m i l y e n visszaf o g o t t v i d á m s á g van benne, óvatos tartózkodás. Kretzschmar jegyzi meg, hogy olyan ez a tétel, mint „ a sorozatos szomorú n a p o k után bekövetkező első ó r a " , a m i k o r még nem tudunk igazán örülni, túl sok szomorúságot éltünk át.

11

A zárótétel monumentális bevezetéssel i n d u l ; az első tétel vezérmotívumának töredékét halljuk, sötét, nyomott a h a n g u l a t . Az első v i l á g o s a b b h a n g a vonósok tremolói fölött megszólaló kürtmotívum, amelyet rézfúvós k o r á i d a l l a m követ, hogy á t a d j a a helyét a szonátaforma szerinti f ő t é m á n a k , ennek az ö r ö m ó d a d a l l a m r a emlékeztető, derűsen harmonikus C - d ú r m e l ó d i á n a k . V a l a milyen komolyságot, ünnepélyes tartózkodást ugyan ez a t é m a is hordoz mag á b a n , de az előzmények után ez már mégis az öröm h a n g j a , a brahmsi örömé, ameiy a k ó d á b a n d i a d a l é n e k k é fokozódik.

HANDEL: ORGONAVERSENYEK H á n d e l orgonaversenyei ennek a m ű f a j n a k l e g p o m p á s a b b termékei. Érdekes keletkezésük története. T u l a j d o n k é p p e n nem önálló műveknek készültek, hanem az o r a t ó r i u m a i n a k e l ő a d á s á t az o r g o n a mellől irányító mester játszotta őket az előadások szüneteiben. így rögtönző képességét is m e g c s i l l o g t a t h a t t a és sok hatásos elemet a l k a l m a z h a t o t t : nagy d i n a m i k a i ellentéteket, monumentális szólamtömbök kifejező effektusait. H a n d e l csodálatos o r g o n a j á t é k a , mai szóval éive, propagandisztikus célt is szolgált: a muzsika megkedveltetését célozta. Ezért nem a legsúlyosabb veretű m o n d a n i v a l ó t tartalmazzák az orgonaversenyek, ennyiben eltérnek Bach szigorúan koncentrált építkezésű versenyműveitől. Az első tételek á l t a l á b a n a lassú francia nyitánytípust követik, a befejező tétel minden esetben friss lendületű, gyors d a r a b . A középső lassú tétel helyett a zeneszerző rendszerint a helyszínen rögtönzött orgonaszólót játszotta. Az orgonaversenyek keletkezési ideje 1783 és 1740 közé tehető. Két sorozatot irt a mester. Legnépszerűbb a ránk maradt 21 versenymű közül az F-dúr koncert, az op, 4, sorozat negyedik d a r a b j a .

11

Á P R I L I S

1979. április 2-án este fél 8 órakor a Bartók Teremben

MALCOLM FRAGER zongoraestje (Anglia) Műsor: MOZART: A-dúr szonáta, K. 331. BEETHOVEN: C-dúr szonáta, op. 2. No. 3. S C H U M A N N : Fantasiestücke, op- 111. BRAHMS: Capriccio, op. 76. No. 1. Capriccio, op. 76. No. 2. Intermezzo, 76. No. 3. Intermezzo, 76. No. 3. Capriccio, op. 76. No. 5. LISZT: Consolations Szerelmi álmok, No. 3. Magyar rapszódia, No. 8.

1979. április 9-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: FRANK MORGENSTERN (NDK) Közreműködik: ANDREJ GAVRILOV (Szovjetunió) -

zongora

Műsor: WEBER: A bűvös vadász -

nyitány

Zongoraverseny S C H U M A N N : IV. szimfónia, d-moll, op. 120.

11

M A L C O L M FRAGER Kiváló amerikai zongoraművész. Szülővárosában, St. Louisban kezdett zenével foglalkozni, m a j d N e w Y o r k b a n Clara S c h u m a n n és Brahms t a n í t v á n y á n á l , Kari Friedbergnél t a n u l t t o v á b b . 1955-ben a Leventritt-versenyen és Brüsszelben az Erzsébet kirányné versenyen I. d í j a t nyert. Moszkvában Prokofjev III. zongoraversenyével mutatkozott be, kiváló e l ő a d á s m ó d j á r a Prokofjev özvegye is felfigyelt. Művészetéről a kritikák nagy elismeréssel írnak. M a l c o l m Frager 1972. j a n u á r 20-án a Z e n e a k a d é m i á n H a n d e l , H a y d n , Beethoven és Brahms műveit, j a n u á r 26-án a Budapesti M Á V Szimfonikusok közreműködésével Mozart A - d ú r zongoraversenyét játszotta.

FRANK MORGENSTERN 1928-ban született, g y e r m e k k o r á b a n D r e z d á b a n a híres Kreuzchor t a g j a volt. Főiskolai t a n u l m á n y a i t Lipcsében végezte, m a j d S t r a l s u n d b a n színházi karmester lett. 1957 óta Cottbus város színházánál e l ő b b I. operakarmester, 1963 óta zenei vezető és vezető karnagy, 1966 , p t a p e d i g mint z e n e i g a z g a t ó működik. Ezideig Csehszlovákiában és Lengyelországban szerepelt.

WEBER: A BŰVÖS VADÁSZ, NYITÁNY A r o m a n t i k a h a j n a l á n a k német operaszerzője igazi világsikerét A bűvös vadász című o p e r á j á v a l alkotta. Az o p e r a nyitánya lényegében a d a l m ű zenéjéből meríti a n y a g á t és híven követi a n n a k vezéreszméjét: a sötét h a t a l m a k bűvkörébe került derék vadász megtisztulását A g a t h e szerelmének segítségével. W e b e r zenéie csodálatos természeti képet tár elénk már a bevezetésben. Ezután szólal meq a f ő t é m á t képező s z o o r á n á r i a - d a l l a m , a m e l y m a j d a k ó d á ban a j ó s á q d i a d a l á t f o g i a hirdetni. A d d i g azonban Samiel, a sötét h a t a l m a k kal c i m b o r á l ó „bűvös v a d á s z " is h a l l a t j a h a n g j á t , M a x kétséabeesett küzdelmének is t a n ú i vaavunk. Kétütemes g e n e r á l p a u z a után hangzik fel a nyitányi r o d a l o m eqyik legfényesebb zárórésze a l e g v i l á g o s a b b h a n g n e m b e n , a napfényes C - d ú r b a n .

WEBER: F-MOLL ZONGORAVERSENY, OP. 79. Ezt a versenyművét szerzője é p p e n a Bűvös vadász b e m u t a t ó j á n a k n a p j á n , 1821-ben fejezte be. W e b e r p r o g r a m o t is a d o t t hozzá. A vár úrnője mereng az erkélyen, a g g ó d i k a Szentföldre ment szerelmeséért. Felzaklatott képzeletében lát[a is sebesülten a harctéren. L á t o m á s á b ó l a z o n b a n ú j j o n g ó h a n g o k ébresztik: megjöttek a keresztes vitézek és az őket ünneplő t ö m e g , köztük van a szeretett férfiú is. E p r o g r a m ismeretében j o b b a n megérthetjük a mű szok a t l a n szerkezetét. Határozott karakterű t é m á v a l indul az első tétel, amelynek viharzó szenvedélye a második tételben is á t m e n e t nélkül folytatódik. Induló t e m p ó j ú a rövid h a r m a d i k tétel, amely afféle közjátékot képez a d i a d a l m a s F-dúr fináléhoz. A kitűnő zongoravirtuóz szerző mutatás, frissen pergő szólamot írt a szólóhangszernek. ;

<58

S C H U M A N N : IV. SZIMFÓNIA, D - M O L L , OP. 120. Eredetileg második szimfóniának kellene m o n d a n u n k , keletkezési idejét tekintve, S c h u m a n n 1841-ben írta feleségének, Clarának. A lipcsei b e m u t a t ó után a szerző azonban á t d o l g o z t a és csak 10 év után — most már Negyedikként -került előadásra. M a is legtöbbet játszott szimfóniája. Idézzük Pándi M a r i a n n a ismertetését: ,,A d - m o l l szimfónia a l a p k o n c e p c i ó j a oz organikus egység. Erre vall a négy tétel tematikus összefüggése, v a l a m i n t a zeneszerzőnek az az előírása, hogy a tételeket egyvégtében, megszakítás nélkül a d j á k elő. A bevezető tétel lassú t e m p ó b a n bontakozik ki egy rejtelmes h a j n a l i derengés h o m á l y á b ó l . Ebben a bevezetésben már ott szól a szimfónia fő motívuma, amely félénk p r ó b á l k o zásból fejlődik harsány és sodró erejű mottóvá. A nagyméretű tétel f o r m a i felépítésében jelentős szerepet kap a mind terjedelmesebben, mind t a r t a l m á ban igen figyelemreméltó kóda, amely szilaj á r a d á s á v a l az első tétel befejezése, egyben a második előkészítése. Ennek Románc a címe (a feliratok német nyelvűek!). A rövid d a r a b során bensőséges és g a z d a g o n t a g o l t d a l l o m o t hallunk az o b o a és a g o r d o n k a kettősében. Ez keretezi a szélesebben á r a d ó középrészt és vezet át a harmadik tételhez, az eleven lüktetésű scherzohoz. T é m á j a a már ismert motívum változata. A finálé nyíltan visszatér az első tétel anyagához, d i a d a l m a s d ú r h a n g n e m b e n oldva fel a n n a k feszültségét és küzdelmességét."

11

M Á J U S

1979. május 14-én este fél 8 órakor a Bartók Teremben

DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR, DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Vezényel: GULYÁS

GYÖRGY

Közreműködnek a M A G Y A R Á L L A M I énekművészei

OPERAHÁZ

Műsor: M E N D E L S S O H N : Éliás -

oratórium

1979. május 28-án este fél 8 órakor a Bartók Teremben

NORTHERN SYMPHONY ORCHESTRA (Anglia) Vezényel: GEORGE M A L C O L M

11

GEORGE M A L C O L M V i l á g h í r ű c e m b a l o - és zongoraművész. 1917-ben született. Zenei t a n u l m á n y a i t az Oxfordi Egyetemen végezte. 1954-ben az a n g o l zenei élet egyik legelőkel ő b b p o z í c i ó j á b a hívták m e g : vezető karnagya lett a Londoni Westminster Székesegyháznak. Világhírnevére mint cembalista tett szert. A c e m b a l o irod a l m á n a k egyik legjelentősebb ismerője és e l ő a d ó j a . Hanglemezfelvételei az egész v i l á g o n keresettek.

MENDELSSOHN: ÉLIÁS A romantikus oratórium egyik legszebb p é l d á j a a szerzője h a l á l a előtti évben megírt Éliás (1846). Nyilvánvalóan H a n d e l alkotásai adták az ihletést, ez különösen a gyakran f ú g á v a l záródó kórustételekben nyilvánvaló. Számos vonatkozásban új formaelveket alkalmaz azonban a romantika h a j n a l á n a k k o m p o n i s t á j a : p é l d á u l a kórusrecitativot vagy szóló és kórus közös recitativoját. Szokatlan, hogy már a nyitányt is egy recitativo előzi meg. Jellegzetesen romantikus h a r m ó n i á k a t hallunk, Belső eszmeisége sem azonos a barokk o r a t ó r i u m o k é v a l : a vallásosság itt már i n k á b b csak f o r m a i keret, külsőségeiben átvett hagyomány. Teljesen romantikus, lírikus f o g a n t a t á s ú a k az áriák, néhány d r á m a i j e l l e g ű kivételtől eltekintve. A d a r a b n a k egy igazi főhőse v a n : Éliás (ázaz Illés) próféta. Az Úr á l t a l a hirdeti ki a népnek, hogy egy évig nem lesz eső Izraelben. Ezzel bünteti a népet bűneiért, elsősorban bálványimádásért. M a g á t Éliást egy a n g y a l viszi rejtekhelyre, a h o l egy patak a d j a a vizet a szárazság idején. Később egy özvegyhez kerül, akinek csodálatos m ó d o n sohasem fogy el a lisztje, o l a j a és vize. H á l á b ó l Éliás feltámasztja az özvegy fiát. A szárazság végül 3 évig tart. Ekkor a b á l v á n y i m á d ó k á l d o z a t o t mutatnak be Á c h á b király vezetésével, a tűzbe villám csap b e ; Éliás felszólítására megölik a bálvány p a p j a i t , s ekkor végre megered az eső. Á c h á b király azonban ú j a b b bűnöket követ el, gyilkol és rabol. Éliás a sivat a g b a vonul és ott könyörög az Úrhoz népéért. A n g y a l o k kórusa vigasztalja és az Úr is megjelenik előtte egy csendes szellő susogásában. Éliás is megjelenik újból a nép előtt, hiszen nem minderki bűnös Izraelben. Küldetése befejeztével az Úr tüzes szekerén magához r a g a d j a az égbe. Az o r a t ó r i u m szövegét m a g a Mendelssohn á l l í t o t t a össze b i b l i a i szövegekből.

NORTHERN SINFONIA ORCHESTRA 1961-ben Newcastle upon Tyne-ban a l a k u l t az első a n g o l kamarazenekar, a Northern Sinfonia of England. Ez az első vidéki ö n á l l ó együttes, amely megszervezte hangversenykörútjait és minden t á m o g a t á s nélkül, ö n á l l ó a n vezeti az együttes zenekarának és kórusának ügyeit. Az együttes p é l d á j á t azóta számos vidéki együttes követte, de m i n d m á i g nem sikerült f e l ü l m ú l n i o k a Northern Sinfonia jelentőségét. Az együttes művészei gyakran szólistaként is szerepelnek és kiterjedt területet látnak el hangversenyeikkel az évad folyamán. Művészi színvonaluk számos világhírű művészt vonz, akik rendszeresen lépnek fel a kiterjedt bérleti rendszerrel szervezett hangversenyeken. A zenekar g a z d a g r e p e r t o á r j a a barokk mesterek műveitől az a v a n t g a r d i g t e r j e d . Számos h a n g lemezfelvétel és a BBC stúdióiban v a l ó gyakori vendégszereplés fémjelzi a Northern Sinfonia működését. 1973 óta á l l a n d ó kórusa van az együttesnek. A zenekar t a g j a i b ó l ö n á l l ó hangversenysorozatokat a d n a k a fúvóskvintett, a vonós oktett, vegyes kamaraegyüttesek művészei. N a g y g o n d o t f o r d í t a n a k az i f j ú s á g n a k szánt hangversenysorozatok szerkesztésére.

11

GEORGE

MALCOLM

Felelős k i a d ó : Kés/ült: 3000 példányban,

Dr. Demeter 43,-4

Lajos

ív (A/5 ív)

terjedelemben

78-7842 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő

István

(2)