DEBRECEN MEGYEI VÁROSI TANÁCS V. B. KIADÁSÁBAN. Szerkesztette:

DEBRECEN MEGYEI VÁROSI T A N Á C S V. B. MŰVELŐDÉSÜGYI ÉS AZ O R S Z Á G O S

OSZTÁLYA FILHARMÓNIA

KIADÁSÁBAN

Szerkesztette: STRAKY

TIBOR

H A N G V E R S E N Y N A P T Á R

1976. október 3.

E S Z T É N Y I S Z A B O L C S és J E R Z Y (Lengyelország)

kétzongorás

WITKOWSKI

estje

(Zongorabérlet I.) október 4.

BAROKK

EST

(Főiskolai tanári bérlet I.) október 11.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: LUKÁCS ERVIN Közreműködik: RÁNKI DEZSŐ .zongora) (Nagyzenekari bérlet I.) október

18.

BUDAPESTI

KAMARAEGYÜTTES

Vezényel: MIHÁLY ANDRÁS Közreműködik: TARJANI FERENC (kürt) (Mesterbérlet I.) október 25.

KADOSA

PÁL szerzői e s t j e

(Kodály bérlet I.) október 25.

KISZ K O Z P O N T I

MŰVÉSZEGYÜTTES

RAJKÓZENEKARA (Ifjúszakmunkás-bérlet I.) november 1.

november 8.

TERESITA J U N C O (Zongorabérlet II.)

(Kuba)

zongoraestje

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: MEDVECZKY Á D Á M Közreműködik: IDIL BIRET (Törökország, zongora) (Nagyzenekari bérlet II.)

1

november 15.

MOSZKVAI ÁLLAMI

FILHARMÓNIA

KAMARAZENEKARA (Nagyzenekari

november hó:

bérlet II.)

I G O R OJSZTRAH (Szovjetunió) h e g e d ű e s t j e (Bérleten kívül)

november 29.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: VLAGYIMIR FEDOSZEJEV (Szovjetunió) Közreműködik: JANOTA GÁBOR (fagott)

december 1.

BÉCSI ESTÉK (Szakközépiskolai tanári bérlet I.)

december 6.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: DIETER BAUM (NDK) Közreműködik: Á D Á M KÁROLY (gordonka) (Nagyzenekari bérlet V.)

december 16.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI K O D Á L Y K Ó R U S Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködik: SIMÁNDY JÓZSEF (ének) (Munkásbérlet I.)

december 17.

J O H N O G D O N (Anglia) zongoraestje (Zongorabérlet

1977. január 3.

III.)

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI K O D Á L Y KÓRUS Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei (Kodály bérlet II.)

január 4.

BUDAPESTI M Á V

SZIMFONIKUSOK

Vezényel: OBERFRANK GÉZA (Munkásbérlet II.)

január 10.

BARANYAY LÁSZLÓ z o n g o r a e s t j e (Zongorabérlet II.)

2

január

17.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei, a DEBRECENI KODÁLY KÓRUS (Nagyzenekari bérlet VI.)

j a n u á r 17.

A LOS P A C H U N G O S

EGYÜTTES

Művészeti vezető: JÓSÉ ARZAMENDIA (Ifjúszakmunkás-bérlet II.) j a n u á r 20.

SUK-TRIÓ

(Csehszlovákia)

(Mesterbérlet II.) j a n u á r 24.

R O M A N T I K U S EST (Főiskolai

j a n u á r 26.

tanári

bérlet II.)

F R A N C I A - S F A N Y O L EST (Szakközépiskolai tanári bérlet II.)

február 7.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI K O D Á L Y KÓRUS Vezényel: GULYÁS G Y Ö R G Y Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei

február 7.

A BAKFARK C O N S O R T hangversenye (Ifjúszakmunkás-bérlet III.)

február 21.

SEBESTYÉN J Á N O S c s e m b a l ó e s t j e Közreműködik: KOVÁCS LÓRÁNT (fuvola) (Mesterbérlet

február 21.

III.)

M I S K O L C I S Z I M F O N I K U S ZENEKAR Vezényel: MURA PÉTER Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI énekművészei (Munkásbérlet III.)

február 22.

OPERAHÁZ

SZELÉNYI LÁSZLÓ (NSZK) z o n g o r a e s t j e (Zongorabérlet V.)

február 28.

O N C Z A Y CSABA ( g o r d o n k a ) és V A R G A CSILLA (zongora) hangversenye (Mesterbérlet

IV.)

3

március 1.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: VLADIMÍR VALEK (Csehszlovákia) Közreműködik: VLADIMÍR BRUNNER (Csehszlovákia, fuvola) (Nagyzenekari bérlet VII.) március 2.

KODÁLY-EMLÉKHANGVERSENY (Szakközépiskolai tanári bérlet III.)

március 14.

A N T A L ISTVÁN

zongoraestje

(Zongorabérlet VI.) március 21.

SZOMBATHELYI SZIMFONIKUS DEBRECENI K O D Á L Y

ZENEKAR

KÓRUS

Vezényel: PETRÓ JÁNOS Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei (Kodály bérlet III.) március 28.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S DEBRECENI K O D Á L Y

ZENEKAR

KÓRUS

Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei (Nagyzenekari bérlet VIII.) március 30.

BEETHOVEN-EMLÉKHANGVERSENY (Szakközépiskolai tanári bérlet IV.)

március hó:

LEHOTKA GÁBOR

orgonaestje

Közreműködik: a DEBRECENI RÉZFÚVÓSHATOS (Mesterbérlet V.)

április 18.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S JUBILEUMI

ZENEKAR

HANGVERSENYE

Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: DMITRIJ ALEKSZEJEVICS (Szovjetunió, zongora) (Nagyzenekari bérlet IX.) április 2 0 - 2 4 . közt

EX

ANTIQUIS-EGYÜTTES

(Ifjúszakmunkás-bérlet IV.)

4

április 25.

A XX. S Z Á Z A D

MESTEREI

(Főiskolai tanári bérlet III.) május 16.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: JANCSOVICS ANTAL Közreműködik: RÁNKI DEZSŐ (zongora) (Munkásbérlet IV.) május 20.

QUARTETTO

BEETHOVEN

(Mesterbérlet VI.) május 23.

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: SCHIFF ANDRÁS (zongora). a DEBRECENI FÚVÓSÖTÖS (Nagyzenekari bérlet X.)

5

O K T Ó B E R

1976. OKTÓBER 3-ÁN, VASÁRNAP ESTE FÉL 8 ORAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

ESZTÉNYI SZABOLCS és JERZY W I T K O W S K I

(Lengyelország)

K É T Z O N G O R Á S ESTJE Műsor: SÁRY LÁSZLÓ: Variációk VIDOVSZKY LÁSZLÓ: Kettős ESZTÉNYI SZABOLCS: Composizione PALESTER: Varianti MESSIAEN: Vision de l'Amen

1976. OKTÓBER 4-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

BAROKK EST Közreműködnek: MATUZ ISTVÁN (fuvola) GELLÉN LÁSZLÓ (oboa) KÁNYÁSI JÓZSEF (oboa) NEMES FERENC (fagott) Á D Á M KÁROLY (gordonka) BODNÁR LÁSZLÓ (zongora) MARTOS LÁSZLÓ (zongora) Műsor: BACH: Olasz koncert BWV. 971. c-moll szólószvit BWV, 1011. HANDEL: B-dúr szonáta két oboára, gordonkára és csembalóra F-dúr szonáta oboára, fagottra, gordonkára és csembalóra BACH: c-moll partita BWV. 826. TELEMANN: d-moll szonáta fuvolára, oboára, fagottra, gordonkára és csembalóra

1976. OKTÓBER 11-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR

Vezényel: LUKACS ERVIN Közreműködik: RANKI DEZSŐ (zongora)

Műsor: SUGÁR: Epilógus MOZART: Es/-dúr zongoraverseny K. 449. H A Y D N : D-dúr (Óra) szimfónia No. 101.

1976. OKTÓBER 18-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

BUDAPESTI

KAMARAEGYÜTTES

Vezényel: MIHÁLY ANDRÁS Közreműködik: TARJÁNI FERENC (kürt)

Műsor: SFOHR:

Nonett

DURKÓ ZSOLT: Ikonográfia II. MAROS RUDOLF: Kamarazene 11 előadóra SZÖLLÖSY ANDRÁS: Musica concertante

1976. OKTÓBER 25-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

K A D O S A PÁL SZERZŐI ESTJE DEBRECENI K O D Á L Y KÓRUS Vezényel: PAP ENIKŐ Közreműködnek: SZIKLAY ERIKA (ének) LANTOS ISTVÁN (zongora, orgona) FAILONI DONATELLA (zongora) BODNÁR LÁSZLÓ (zongora) és a DEBRECENI FÚVÓSÖTÖS (Tuza József, Gellén László, Gömöri Attila, Maruzsa János, Koós Gábor) Műsor: Arany-dalok I—VI. Négy orgonadarab Dalok Nelly Sachs verseire Pillanatképek Capriccio op. 23/h Fúvósötös III. zongoraszonáta Kaleidoszkóp

1976, OKTÓBER 25-ÉN, HÉTFŐN

A KISZ K Ö Z P O N T I MŰVÉSZEGYÜTTES RAJKÓZENEKARÁNAK HANGVERSENYE

ESZTÉNYI SZABOLCS 1939-ben Budapesten született. 1969 óta Varsóban letelepedett magyar állampolgár. A Bartók Szakiskola elvégzése után a varsói főiskola zongora-, majd zeneszerzés szakán folytatott tanulmányokat Margerita Trombini-Kazuro és Witold Rudzinski professzoroknál. 1969-74 közt tagja volt a Lengyel Zeneszerzők Szövetségéhez tartozó Fiatalok Köre csoportnak. Előadói és szerzői tevékenysége mellett a Chopin Szakiskolában zongoraimprovizációt, a főiskola zeneszerző tanszékén középkori többszólamúságot és ellenponttant oktat. 1968-ban megnyerte az I, lengyel zongoraimprovizációs verseny nagydíját.

8

JERZY W I T K O W S K I Suwalkiban született lengyel zongoraművész. 1962-ben kitüntetéssel diplomázott a varsói Zeneművészeti Főiskola zongoratanszakán. A varsói Nemzeti Filharmónia Szimfonikus Zenekarának rendes tagja, majd szólistája lett. Zongoristája és karmestere az 1970-ben általa megalakított Nemzeti Filharmóniai Kamarazenekarnak, amely ritkán játszott régi és legújabb műveket tart repertoárján. Mint szólista és kamarazenész lelkes és áldozatkész terjesztője a legújabb lengyel kompozícióknak. 1971-ben Esztényivel zongorakettőst alakított, műsoraikat a XX. század kétzongorás irodalmából válogatják. Szerepeltek többek közt az NDK-ban, Dániában, a Szovjetunióban koncerteken, rádió- és tv-felvételeken. A lengyelországi új zenei fesztiválok állandó közreműködői.

M O Z A R T : ESZ-DÚR Z O N G O R A V E R S E N Y K. 449. Mozart több versenyművet írt,ebben a hangnemben: a K 449 jelzésű 1734-ből való, Ajánlása tehetséges növendékének, Barbara Ployernek szól. A bemutatón ő maga játszotta a zongoraszólamot, apjának írt levelének tanúsága szerint nagy sikerrel. Hősi lendület jellemzi az első tételt, hasonlóan Mozartnak e hangnemben írt többi művéhez. Komoly, olykor szenvedélyes hangvétel uralkodik a tételben. — A második tétel jellemzője a szinkópált ritmikajú, kérlelő tematika. Aprózott dallamokban gazdag, sok ékesítéssel megírt szólam a szólóhangszeré. — A finálét rondóformában írta a szerző. A téma darabosan markáns, a tétel karaktere szinte a szertelenségig vidám.

H A Y D N : D - D Ú R (ÓRA)

SZIMFÓNIA

A második tétel óraketyegést utánzó ritmikus képletétől nyerte nevét, ez a derűs hangulatú, mélyebb problémákat fel nem vető szimfonikus alkotás. Már az I. tétel Presto-témájú, virgonc főtémája megadja ezt az alaphangulatot. A II. tétel óraketyegése fölött változatos ritmikájú, nemes dallamot hallunk. A tétel közepén komolyabbra fordul a mondanivaló és a d-mollban szóló rész fődallama nem nélkülöz bizonyos hősi színezetet. A III, tétel — Menüett — szép példája annak, hogyan alakította át Haydn a finom, udvari táncot rusztikusabb, népi karakterű muzsikává. A triórész dudakíséretével, valósággal népi mulatozást idéz elénk. Haydn humora a Menüettrész meglepő ritmusfordulatciban jellegzetesen nyilatkozik meg. Az Óraszimfóniát, Haydn többi művéhez hasonlóan, friss pergésű, jókedvű IV. tétel zárja le.

LUKÁCS ERVIN Budapesten született. Hétéves korától zongorázott a Fodor Zeneiskolában, Kálmán György tanárnál. 1950-ben a Zenekonzervatóriumban zeneszerzést tanul Sugár Rezsőnél, 1952-ben orvosi diplomát szerez a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, és

1956-ban karmesteri diplomát a Zeneművészeti Főiskolán. Tanára Somogyi László. 1967 augusztusa óta a Magyar Állami Operaház korrepetitora, majd karmestere. 1961-62-ben Olaszországban tanul Franco Ferrara mesteriskolájában, olasz állami ösztöndíjjal. I. díjat nyert a III. Nemzetközi Karmesterversenyen Rómában. Külföldi vendégszereplések: kétszer az NDK-ban, ezenkívül Kínában, Lengyelországban, Romániában, Olaszországban, Jugoszláviában. Kitüntetései: Haydn-fesztivál, Bartók-fesztivál oklevél, 1965-ben Liszt-díj I. fokozata. Több külföldi művésszel hangversenyezett, így Ruggiero Ricci, Takahiro Sonoda, Malcolm Frager stb.

RÁNKI

DEZSŐ

1951-ben született Budapesten, 8 éves korában kezdett zongorázni a főiskola gyakorló zeneiskolájában. Tanára Domokos Kinga és Mátné Miklósné volt. ',3 éves korában vették fel a Zeneművészeti Szakiskolába. 1969 őszén Zwickauban I. díjat nyert a nemzetközi Schumann-zongoraversenyen. A főiskolán Kadosa Pálnál folytatta tanulmányait, 1973-ban diplomázott. Rengeteget koncertezett máris külföldön, így berlinben több ízben, Párizsban, Milánóban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Olaszországban stb. A Magyar Rádió és TV zenekarával 1971 őszén amerikai turnén volt. 1972 tavaszán Párizsban a Theatre de la Ville-ben Kocsis Zoltánnal adott közösen nagy sikerű hangversenyt, A L'Humamté szerint ,,nincs a világon még egy ilyen kettős, amely ilyen mély átérzésröl, technikai tökéletessegről és ugyanakkor ilyen harmóniába olvadó kifejezett egyéniségről tanúskodna. Á két magyar művész játékára még sokáig vissza fognak emlékezni a párizsiak, és remélhetőleg újabb hanglemezeik jelennek meg." Ránki Chopin-lemezét nagydíjjal tüntették ki. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál tanársegéde. 1973 óta az Országos Filharmónia szólistája.

TARJÁNI FERENC Zenei tanulmányait hegedűsként kezdte, 17 éves korában kezdett a kürttel foglalkozni. A Zeneművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Megnyerte a genfi nemzetközi zenei verseny nagydíját, majd 1962-ben és 1964-ben a müncheni verseny II. díját. 1965-ben Budapesten első díjat nyert a Magyar Fúvósötös együttessel. Nagy sikerrel vendégszerepelt a Rádiózenekar Egyesült Államokban tartott hangversenykörútján, ahol szólistaként lépett fel. Tevékeny résztvevője a magyar zenei életnek, gyakran szerepel szimfonikus hangversenyeken, rádióban, televízióban és számos hanglemezfelvétele van. Vendégszerepelt több nemzetközi fesztiválon (Dubrovnik, Birmingham, Nápoly, Zágráb, München, Washington, NSZK). Több magyar zeneszerző írt számára műveket, amelyeket ő mutatott be. (Dávid Gyula, Durkó Zsolt, Hidas Frigyes, Kocsár Miklós, Láng István.) Jelenleg a Rádiózenekar első kürtöse, szólistája és a Magyar Fúvósötös tagja. 1974-ben érdemes művészi címet kapott kitüntetésül. A szaksajtó itthol és külföldön egyaránt hangszere egyik legjelentősebb előadóművészének tartja.

11

12 BUDAPESTI KAMARAEGYÜTTES

GULYÁS

GYÖRGY

Közép ; skolai tanulmányait a szeahalmi és debreceni nimnáziumban véaezte. A Zeneakadémián zeneszerzés, középiskolai tanórkéoző, tanítóképző intézeti ének- és zenetanári szakot véazett. 1939-től 19^6-iq gimnáziumi énektanár volt Békésen és Debrecenben, 1946 novemberétől szervezője és igazgatója a békés + arhosi zenei aimnáziumnak. 1954-ín, 195A—1966 között n Debreceni Kodály Zoltnn Zeneművészeti Szakiskola igazaatóia, 1966-tól 1976-ig a zeneművészeti főiskola debreceni tagozatónak vezetőie v o l t 19^5-bon meaalapítofta é- azóta vozénvli n Kodály Kóai^t. Több alkalommal részt vett a debreceni nemzetközi kórusversenyek előkészítésében mint művészeti vezető. A vezetéke nlntt álló Debreceni Kodálv Kórussal számos hazai fellépésen kívül számos külföldi ^zereolésen vett rószt, így: 1958-ban Uana^Menben, '959-ben Arezzóban, 1962-ben Tou'-s, Arezzóban, 1964-ben NDK-turnén, 196"S-ben a hamburqi fesztiválon, továbbá Bécsben, Moszkvában, Rigában stb. Ezenkívül vendégkarmesterként vezényelt az olaszországi Sassari városban, Berlinben, Rigában és Hamburgban is. 1974-ben a kórussal az USA-ban volt hangversenykönítía. 1959-ben a Liszt-díj I. fokozatával, 1970-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki.

GULYÁS GYÖRGY

14

DEBRECENI K O D Á L Y

KÓRUS

A kórus 1955-ben alakult a debreceni zeneművészeti szakiskola növendékeiből. Mint szakiskolai leánykórus kezdte el működését: első nagyobb szereplése 1955 decemberében Debrecenben volt, amikor a helybeli egyetem kórusával közösen Kodály: Budavári Te Deumát adták elő. 1958-ban érte el első nemzetközi sikerét: a llangolleni (Anglia) nemzetközi kórusverseny első díját. Ezután vegyeskarrá alakult a kórus és mint ilyen nyert második díjat 1959-ben Arezzóban, a rangos nemzetközi versenyen. A női kar ismét első díjjal tért haza. Ezt követően a kórus az országos hangversenyélet rendszeres közreműködője lett és számos külföldi országban is fellépett. Oratóriumkoncertjein a legnevesebb hazai és külföldi karmesterek vezényelték. Szerepléseit névadója, Kodály Zoltán is többször illette elismeréssel. A kórus számos új magyar művet mutatott be és vitt sikerre külföldön is. Ma már alig van európai ország, ahol ne fordult volna meg. Legutóbb a skandináv országokban, az NDK-ban és az NSZK-ban, valamint Franciaországban járt. Emlékezetesek a Szovjetunióban, Olaszországban, Ausztriában adott hangversenyek. 1974-ben nagy sikerű koncertturnén vettek részt az USA-ban. A kórus 1971 óta h ; vatásos együttes. Karnagya megalakulása óta Gulyás György.

SZIKLAY ERIKA Sziklay Erika énekművésznő a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett előadóművésznői és tanári oklevelet. 1965 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára. Előadóművészi pályafutása még főiskolás korában kezdődött, amikor nagy lelkesedéssel néoszerűsítette fiatal zeneszerző-kollegáinak vokális műveit. Bár a klasszikus irodalom dalainak előadásával kezdte el hangversenyénekesnői működését, hamarosan áttért a XX. század szerzői dalainak előadására. Ilyen minőséqben egyike a legavatottabb előadóművészeknek. Elsőként szólaltatta meg hangversenyeinken Webern. Albán Berq, Schönberg és Boulez dalait. Számos kortárs magyar zeneszerző írt számára dalokat és egyéb vokális műveket, amelyekkel rendszeresen képviseli a mai magyar zeneszerzői iskolát számos külföldi fellépésén. Számos hanqlemezfelvétele van, amelyeken a fentebb említett szerzők dalait adja elő, a Budapesti Kamaraegyüttes modernzene-felvételein is rendszeresen szerepel. A Bartók-művek hanqlemezen való összkiadása sorozatában a 20 magyar népdal és a Falun c. ciklusokat adja elő. Változatos repertoárján a későromantika szerzőitői naplóink modern zenéjéig szinte valamennvi jelentős mű szerepel hanqlemezfelvételein és hangversenyműsoraiban. Előadóművészi sikerei nemzetközi értelemben is számos kitüntetést eredményeztek; 1972-ben megnyerte Párizsban a vokális zene naavdíint. hanglemezfelvételei is kaotak lemeznagydíjat. A külföldi és hazoi k r 'tikák egyaránt hangsúlyozzák kristálytiszta intonációiát, n modern műv^k előadásának biztos stílusérzékét és kiváló előadói tehetségét. Érdemeit 1968-ba n Liszt-díiial jutalmazták, maid 1975-ben elnyerte az Érdemes Művész kitüntetést. VendéaszereDelt Franciaorszáq, Németország, Anglia, Olaszország, Lengyelország, Csehszlovákia városaiban.

16

LANTOS

ISTVÁN

Zongoraművész, 1949-ben BudapéStéri sfüíetétf. Élőszőr orgonálni tanúit a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Gergely Ferencnél és emellett párhuzamosan csak melléktárgyként zongorázni. 1966-ban került a zeneművészeti szakiskolába, ahol most főtárgyként tanulta a zongorát Tusa Erzsébetnél. Két év elteltével, 1968-ban vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára a II. évfolyamra, Solymos Péter osztályába. 1969-ben résztvevője volt Bayreuthban, az Internationales Jugend Festspiel Treffen rendezvényeinek és ott Bartók III. zongoraversenyét játszotta. Első budapesti bemutatkozása az OF 1976. évi ,,Négy fiatal művész zongoraestje" c. bérlete keretében volt. Első külföldi hangversenyturnéjára 1972 januárjában került sor. Mint szólista az Állami Hangversenyzenekarral Nyugat-Németországban Liszt A-dúr és Bartók III. zongoraversenyét játszotta, ezúttal Ferencsik János vezényletével. A zenekari koncertezés mellett számos fellépése volt szólóhangversenyen is Budapesten, vidéken, Moszkvában és a Magyar Rádióban. 1973 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára. 1976-ban Liszt-díjjal tüntették ki.

F A I L O N I DONATELLA Milánóban született, de tanulmányait Budapesten végezte. Tanárai a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Fischer Magda és Máthé Miklósné voltak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pálnál és Kurtág Györgynél tanult. Többször vett részt Salzburgban és Taorminában Carlo Zecchi és Nikita Magaloff nyári mesterkurzusain. 1968-ban sikerrel vett részt a Magyar Rádió zongoraversenyén, 1968 nyarán a taorminai Petrof zongoraversenyen és 1971-ben a seregnoi (Milánó) Pozzeli zongoraversenyen ezüstérmet nyert. Jelenleg az Országos Filharmónia szólistája; rendszeresen vesz részt magyarországi hangversenyeken és külföldi koncertkörutakon.

BODNÁR

LÁSZLÓ

Debrecen zenei életébe két évvel ezelőtt kapcsolódott be, miután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola helyi tagozatához tanári kinevezést nyert. Mint szólista, zongorakísérő és kamaramuzsikus egyaránt működik. Főiskolai tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pálnál és Nemes Katalinnál végezte. Hazai szerepléseken kívül a Szovjetunióban, az NDK-ban és Jugoszláviában lépett fel.

19

DEBRECENI

FÚVÓSÖTÖS

Néhány évvel ezelőtt a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar néhány fúvós muzsikusa elhatározta, hogy alkalmi kamarázás helyett rendszeresen összejön fúvósötös-játékra. Már a kezdet kezdetén nagy figyelmet szenteltek - a nagy klasszikusok mellett - az egyre inkább bővülő kortárs magyar irodalomnak. Sugár Rezső, Tardos Béla, Mihály András és mások műveinek bemutatásával egyszerre népszerűsítették a szerzőket és a fúvósötös műfaját. Műsoraikat a zenei népművelés szolgálatába állították: általános iskolák „rendhagyó énekóráin", hangszerbemutatóin, a debreceni Művelődési Központ által a városban és a megyében szervezett ismeretterjesztő hangversenyeken, az Országos Filharmónia ifjúsági sorozatában szereztek újabb híveket a komolyzenének. Az elmúlt szezonban a nagyzenekari bérletben is felléptek. Az együttes t a g j a i : Tuza József, Gellén László, Gömöri Attila, Maruzsa János és Koós Gábor, valamennyien a zenekar szólamvezetői.

21

N O V E M B E R

1976. NOVEMBER 1-É'N, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR q Zeneművészeti Főiskola nagytermében TERESITA J U N C O ( K u b a )

zongoraestje

Műsor: BACH: Á-dúr angol szvit BWV. 8C6. BEETHOVEN: 32 variáció WoO. 80. S C H U M A N N : Papillons op. 2. RAVEL: Ondi ne DEBUSSY: L'isle joyeuse CERVANTES: Hat tánc

1976. NOVEMBER 8-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: MEDVECZKY Á D Á M Műsor: BEETHOVEN: Coriolan-nyitány op. 62. B-dúr zongoraverseny op. 19. VI. (Partorale) szimfónia op, 68. F-dúr

1976. NOVEMBER 15-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben MOSZKVAI ÁLLAMI KAMARAZENEKARA

FILHARMÓNIA

23

1976. NOVEMBER HÓBAN, a Bartók teremben I G O R OJSZTRAH (Szovjetunió)

hegedűestje

1976. NOVEMBER 29-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel; VLAGYIMIR FEDOSZEJEV (Szovjetunió) Közreműködik: JANOTA GÁBOR (fagott) Műsor: HACSATURJÁN: Gajane — szvit MAROS RUDOLF: Fagottverseny SZTRAVINSZKIJ: Tűzmadár

TERESITA JUNCO

24

BEETHOVEN:

CORIOLAN-NYITÁNY

Coriolan római hadvezér ismert története arról szól, hogy a hiúságában megsértett római hadvezér az ellenséghez áll át és Róma ostromára indul. Anyja és hitvese jönnek elébe, hogy kegyelmezzen hazájának. Coriolan e kérésnek nem tud ellenállni; a győzelemben biztos ellenséges hadak Felkoncolják. Beethovent, aki Collin hasonló című, ma már elfeledett drámája nyomán írta meg nyitányát, elsősorban a hős ábrázolásának lehetősége ragadta meg. A szaggatott, ismételt felkiáltásokra emlékeztető indítás már a mű elején a tragédia légkörét érzékelteti. Beethoven nem követi a színpadi cselekményt, hanem az egytételes mű koncentrált formájában igyekszik a drámai konfliktust tömören ábrázolni. Az antik sorstragédiák sötét levegőjét érezzük végig a műben. A témák pregnánsak, a hangszerelés tömbszerű, a szerkesztés igen fegyelmezett. A küzdelmes zene a nyitány végére elcsendesedik és néhány alig hallható záróakkord jelzi a hős tragikus végét. A mű hangneme azonos a Sorsszimfóniáéval: c-moll.

BEETHOVEN: B - D Ú R

ZONGORAVERSENY

A szerző legritkábban játszott zongoraversenye. Ha nem is emelkedik ki az öt zongorakoncert közül, sok jel mutat már'; a komponista művészetének későbbi kibontakozására. Megfigyelhető ez már az első tételben, amely szinte katonásan pattogó, ritmikus ,,tézis"-sel kezdődik, majd lágyan éneklő „antitézissel" folytatódik. Ez a néhány ütemes, ellentétet alkotó zenei anyag szolgál lényegében a tétel motivikus építkezésének alapjául, és már sejteti e komponálási módnak későbbi nagy mesterét. Időrendben egyébként ez Beethoven első zongoraversenye (1795): csak a bemutatója volt a C-dúr koncerté után, 1798-ban, miután Beethoven ebben az évben átdolgozta. A lassú tétel fő zenei gondolata először a zenekarban szólal meg, a szólóhangszer csak később jelenik meg fantáziaszerű, ékesített szólamával. A rondóformájú finálé karakterisztikus ritmusú témája Beethoven más zárótételeinek lovaglást-vadászatot eszünkbe juttató témáira emlékeztet. Szokatlan hangsúlyok, sűrűn előforduló szinkópák teszik rendkívül frissé ezt a fináléi s ezt a hatást fokozza még a zárórészben a zongora és a zenekar szólamának rövid, hajszolt iramú váltakozása.

BEETHOVEN: F - D Ú R (PASTORALE)

SZIMFÓNIA

Közismert Beethoven vonzódása a természethez, Ember és természet egysége hatja át számos művét, mégha maga a természetbe menekülést az emberek elkeiülésével kapcsolja is össze. Pastorale-szimfóniája a természet szeretetének hatalmas költeménye. Az egyes tételek feliratai programot sugallnak, így a szimfóniát a programzene egyik korai példájaként is szokták emlegetni. Beethoven azonban világosan megjelöli a zene szerepét az ábrázolásban: Mehr Ausdruck der Empfindung, als Maierei (több érzelmi kifejezés, mint festészet). Nem naturalista másolásról van tehát szó, hanem az emberre tett természeti hatás zenei megfogalmazásáról.

25

A Hatodik Szimfóniát 1808-ban mutatták be, együtt az ötödikkel. De milyen más zene ez, mint a Sors szimfóniájáé! Nincsenek hősi gesztusok, hatalmas erőket legyűrő emberi tettek. Itt van mindjárt az első tétel: „Vidám érzések ébredése a faluba érkezéskor". Kedvesen tovalebbenő, könnyed motívum indítja ei a zenét, minden sokot sejtető, elmélyülésre késztető bevezetés nélkül. Ez a derűs felszabadultság uralkodik végig a tételen. Érdemes megjegyezni, hogy a faluba vágyás valahogyan közösségi kapcsolatokat is teremt a zenében: a zenetörténet kimutatta, hogy ebben a művében lehet legjobban nyomon követni a népi mintákat, amelyeket felhasznált (Bartók Bélától tudjuk az I. tétel főtémájának délszláv eredetét). A l|. tétel címe: A pataknál. A lágyan hullámzó kísérő ritmus bármennyire is a patak csobogását idézi, inkább az ember számára keletkezett hangulatot akarja érzékeltetni. A tétel végén néhány ütemnyi „engedményt" tesz a szerző a közvetlen „festésnek"; madárhangokat utánzó kis közjáték szakítja meg az idilli zenét. Vidám falusi mulatságba csöppenünk be a harmadik tételben. Hamisítatlan beethoveni scherzo, amit hallunk, vígan kopogó staccatókkal. Úgy érezzük, a zeneszerző természetesen mozog az egyszerű, becsületes falusiak között. A víg mulatságot azonban megzavarja a közeledő vihar. A mélyvonósok jelzik a fenyegető zivatart, majd lecsapnak az első villámok, és megindul az elemek fékevesztett tombolása. Fortissimo fúvós akkordok, lihegve rohanó vonósfutamok festik a hangulatot. A vihar azonban lassan elcsitul és az így véget érő III. tétel átmenet nélkül olvad be a zárótételbe. Rendkívül érzékletesen festi Beethoven a természet megnyugvását és az emberek fellélegzését, „hálás és boldog érzelmeit". A tétel egyébként a „Pásztorének" alcímet viseli. Hatnyolcados ritmusú témája valóban pastorale hangulatot ad. Egyszerű, szinte primitív dallam ez, de Beethoven a tétel folyamán a himnikus magaslatig kifejleszti, és így az egyéni hangból az egész mindenség hálaéneke lesz.

MEDVECZKY

ÁDÁM

Medveczky Ádám 1941-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait zongoratanulással kezdte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ütőhangszer tanszakát végezte el. 1960-tól az Állami Hangversenyzenekarban dolgozott, mint üstdobos. 1968-ban felvételizett a Zeneművészeti Főiskola karmesterképző tanszakára, amelyet Kórodi András irányítása mellett végzett el. 1969 óta a Magyar Állami Operaház korrepetitora és karmestere. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után Rómában és Velencében Franco Ferrara karmesterkurzusán vett részt. Külföldön az NSZK-ban és az NDK-ban vendégszerepelt. 1974-ben megnyerte a MRT nemzetközi karmesterversenyének II. díját.

MOSZKVAI

KAMARAZENEKAR

A Moszkvai Kamarazenekar első nyilvános fellépései 1956 tavaszára esnek, és már kezdetben élénk visszhangot és szimpátiát váltottak ki a szovjet főváros zenei közvéleményében. így 1957-ben már a zenekar állami együttes lett, ekkor kezdődik rendszeres hangversenyeinek sorozata. A zenekar vezetője az alapítás első napjától Rudolf Barsaj, a budapesti zenei

26

előadók versenyének győztese. Tanulmányait a moszkvai Konzervatóriumban végezte. A kamarazenekar alapítása előtt, mint brácsaszólista és kamarazenész nagy hírnevet szerzett magának a Szovjetunióban és külföldön. A zenekarnak 23 tagja van, akik elé ma is oly magas szakmai követelményeket állítanak, hogy az együttes bármely tagját szólótétel játszására is felkérhetnék. Az együttes állandó magját a 16 tagú vonóscsoport alkotja. Műsortervük a legkülönbözőbb országok, korszakok, stílusok zeneművészetének körét fogja össze. Repertoárjuk alapvető részét Bach, Handel, Corelli, Vivaldi, Haydn, Mozart örökéletű alkotásai teszik, de jelentős helyet foglal el az együttes tevékenységében a modern zene legjobb terméseinek propagálása is. A Moszkvai Kamarazenekar előadótevékenysége évről évre kiterjedtebb lesz. Az állandó moszkvai koncerteken kívül gyakran utaznak vendégszereplésre a Szovjetunió különböző városaiba és számos országba. A Kamarazenekar hangversenyein gyakran láthatjuk, mint szólistákat a legkiválóbb szovjet művészeket, mint Emil Gilelszt, Zara Doluhanovát, Szvjatoszlav Richtert, Misztyiszláv Rosztropovicsot, Leonyid Kogant és másokat. A szovjet és külföldi sajtó nagyszámú megnyilvánulásai igen magasra értékelik a zenekar előadásainak színvonalát.

IGOR OJSZRAH

27

IGOR

OJSZTRAH

Szovjet hegedűművész. Dávid Ojsztrah fia. 1931-ben Ogyesszában született. Kiskorában megkezdett hegedűtanulmányai félbeszakadtak, mert tízéves kora körül ellankadt zene iránti szeretete. Majd Pjotr Szoljarszkij hegedűtanár új lendületet ad ambíciójának, később apjánál tanul tovább, a konzervatóriumi tanulóévek után az aspirantúrát is elvégzi. 1949-ben Budapesten a VIT-vcrseny megosztott első díját ítélték oda neki, majd a Poznani Wieniawski-versenyen nyert szintén első díjat. Játéka gátlástalan, dramatikus, szép és jó technikai alapokkal rendelkezik. Apjával együtt is szerepelt; hol kettős versenyeket adnak elő, hol pedig apja karmesterként működik. Vendégszerepelt majdnem minden európai országban, az USA-ban és Ausztráliában is. Hazánkban is több ízben hangversenyezett. „Igor Ojsztrah a tiszta harmónia titkának birtokosa!" (Párizs, Le Monde)

HACSATURJÁN:

GAJANE-SZVIT

Az örmény származású szovjet zeneszerző legnépszerűbb balettjének cselekménye egy kolhozban játszódik le, amelynek mindennapi békés tevékenységét az áruló Zsiko próbálja megzavarni. Csempészekkel társul, azokkal felgyújtja a kolhozt, és feleségét, Gajanét, valamint lányukat is meg akarja ölni. Kazakov ezt megakadályozza, megbünteti Zsikót és feleségül veszi Gajanét. Ez az önmagában nem túl fordulatos cselekmény remek zenei anyaggal párosul A kolhoz életének ábrázolása módot nyújt a különböző népi táncformák megjelenítésére: grúz, örmény, orosz, tatár, azerbajdzsáni néodalanyag kap itt pompázatos köntöst. A táncjáték zenéjéből - amelyet 1942-ben hallhatott először a közönség - utóbb a szerző kiválasztott 12 darabot és két szvitet állított össze belőlük. íme a tételek címei: I. szvit: Kardtánc — Ajse tánca - A rózsa — Leányok tánca — Kurd tánc — Bölcsődal — Ifjú kurdok tánca — Változatok — Lezginka. II. szvit: Orosz tánc — Bevezetés — Gajane Adagiója - Tűz.

MAROS RUDOLF:

FAGOTTVERSENY

Maros Rudolf fagottversenye (eredeti címe szerint: Concertino) 1954-ben készült, abban a periódusban, amely nemcsak Maros, hanem szinte minden magyar zeneszerző számára az útkeresés ideje volt. így ez a darab is jellegzetesen átmeneti mű, sokrétű hatások alatt készült. Maros az elsők egyike volt, akik új hangot kerestek, meg akartak szabadulni az addigi magyar iskola hatása alól. Az ez időben írt darabok, így a fagottconcertino sem mutat még kiforrott, új egyéniséget: a Kodály-hatás helyett egyelőre más hatások jelentkeznek. A fagottverseny lassú tétele például egészen Brahms'q megy vissza; a finálé viszont abban jelent újdonságot, hogy valami ,,általános" népi láncot stilizál, nem kapcsolódik sem ritmikájában, sem dallamanyagában valamely konkrét zeneanyaghoz. Az első tétel viszont még teljesen a ,,régi" hangot szólaltatja meg; mind formavilágában, mind alig leplezett pentatóniájával, mind

28

ped : q egész faktúrájával a „magyar iskolát" képviseli. Mint érdekességet említjük meg, hogy a tétel zárótémája kissé átformált felidézése a Mozartfagottverseny első tétele melléktémájának. A mű egyébként alaposan kihasználja a fagott virtuóz lehetőségeit, hangszerelése áttetsző és brilliáns.

SZTRAVINSZKIJ: T Ű Z M A D Á R A többször is átdolgozott zenekari szvit alapja a Gyaglev-balettegyüttes számára 1910-ben írt táncjáték. A szerző első alkotói periódusából való mű magán viseli e korszakónak jellegzetességeit: megfigyelhető az orosz népzene hatása, technikájában pedig Rimszkij-Korszakov hangszerelési művészetének nyomai. Titokzatos, sejtelmes zenekari bevezetés előlegezi a hangulatot. Tompított mélyvonósok felett szólalnak meg a réz-, majd a fafúvósok. A hegedűk halk muzsikálása mintha az ősrengeteget ébresztené álmából. A tűzmadár elkezdi táncát. Iván cárevics akadt rá erre az elvarázsolt alakra, és annak könyörgésére szabadon ereszti. A következő tételben a hercegnők táncát látjuk. A derűs jelenetet orosz népi jellegű tánc követi. Ekkor azonban megjelenik Koscsej varázsló (III. tétel) és félelmetes táncba kezd. Felidézi a pokol rémséges alakjait Sztravinszkij jellegzetesen szilaj, elementáris hangján. Egészen más a következő tétel hangulata. A tűzmadár altatódalt dalol és ezzel álomba ringatja a pokol rémeit és vezérüket, a qonosz varázslót. A fináléban a cárev ; cs összetöri a bűvös tojást és vele együtt meqsemmisíti Koscsejt is. A varázslat elmúlt, a démoni hatalomtól megszabadult lények boldog táncot járnak. A tétel fenséqes nyugalmú témája valósággal felidézi az orosz zene nagy megújítójának, Muszorgszkijnak szellemét.

VLAGYIMIR

FEDOSZEJEV

Szovjet karmester, 1932-ben munkáscsalában született Leningrádban. Gyermekkorában bajanon játszott, sokszor szerepelt betegszórakoztató műsorok keretében a háború alatt hadikórházban. M a j d a leningrádi Muszorgszkijiskolában tökéletesítette bajantudását s ezután vezénylést kezdett tanulni. Alighogy ragyogó eredménnyel befejezte a moszkvai Gnyeszin-intézetben karmesteri tanulmányait, az Össz-szövetségi Rádió és Televízió népi hangszerekből álló zenekarának karmesteri állására hívták meg. Ezzel a zenekarral vendégszerepelt az Egyesült Államokban, Jugoszláviában és a Német Demokratikus Köztársaságban, vendégszerepelt más zenekarok élén Moszkvában és Leningrádban. több operaházban is dolgozott. 1967-ben fejezte be a szimfonikus és operamesteri aspirantúrát Leo Gincburg professzornál. Ekkor tanította be Rimszkij-Korszakov Májusi éj c. operáját, amelyből tv-filmet is készítettek. Később a Moszkvai Nagy Színházban az Anyegint, a Leningrádi Kirov Színházban a Cári menyasszonyt diriaálta. Hangversenyszerű előadásban, valamint lemezfelvételre vezényelte Csajkovszkij: Cserevicski, Poskov: Vihar, RimszkijKorszakov: Hópelyhecske c. operáját. Az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze címmel és Glinka-díjjal tüntették ki. 1973 óta az össz-szövetségi Rádió és TV Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya. Ezzel a zenekarral egyszer vendégszerepelt az Egyesült Államokban, kétszer Spanyolországban és Japánban.

29

JANOTA

GÁBOR

Jcinota Gábor (1936) fagottművész egyike a legkiválóbb magyar hangszeres művészeknek. Kitüntetéssel végezte tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán, a müncheni versenyen II. díjat (1958) nyert. Több új magyar mű bemutatása fűződik nevéhez. Több évig Kanadában tevékenykedett tanári és előadóművészi minőségben. Külföldi fúvósötöst szervezett - New Chamber Winds - , amely számos magyar művet népszerűsített az amerikai földrészen. Janota Gábor igen értékes pedagógiai tevékenységet fejt ki, 1969 óta számos külföldi kurzuson tart előadásokat rendszeresen. Lemezfelvételei és hangverseny-fellépései a hazai és külföldi kritikusok értékelése szerint osztatlan elismerést hoznak a művésznek. Janota Gábor tevékeny részt vesz az ország zenei életében és nagy jelentőségű pedagógiai munkásságot fejt ki.

30

DECEMBER

1976. DECEMBER 1-ÉN, SZERDÁN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Kodály Teremben

BÉCSI ESTÉK Közreműködnek: KÁNYÁSI JÓZSEF (oboa) KOÓS GÁBOR (fagott) MICZKYNÉ TARCSI ÉVA (hegedű) PAPP LÁSZLÓ (gordonka) DARÁNYI LAJOS (zongora) HELYES ERZSÉBET (zongora) és a ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ZENEKARA Vezényel: SZATMÁRI

ENDRE

Műsor: SCHUBERT—LISZT: Bécsi esték S C H U M A N N : Faschingsschwank aus Wien op. 26 H A Y D N : Sinfonia concertante

1976. DECEMBER 6-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: DIETER BAUM (NDK) Közreműködik: Á D Á M KÁROLY (gordonka) Műsor: GRIEG: Peer Gynt — szvit S C H U M A N N : a-moll gordonkaverseny op. 129. MAHLER: I. szimfónia

31

1976 DECEMBER 16-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 10 ÓRAKOR a MÁV Járműjavító Művelődési Házban

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI K O D Á L Y KÓRUS Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködik: SIMÁNDY JÓZSEF (ének) Műsor: KODÁLY: A capella kórusművek Psalmus Hungaricus

1976. DECEMBER 17-ÉN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

J O H N O G D O N (Anglia) zongoraestje Műsor: BEETHOVEN: C-dúr szonáta op. 2. No. 3. LISZT: Tizenkét transzcendens etűd

G R I E G : PEER GYNT-SZVIT A legnagyobb norvég zeneszerző és a legnagyobb norvég drámaíró találkozása az Ibsen-drámához írt kísérőzene. A zeneszerző két szimfonikus sorozatot — szvitet - állított össze a színmű cselekményéhez kapcsolódó tételekből. A jellegzetesen északi muzsika sajátos hangulata méltán tette népszerűvé a két szvitet, amelyekből elég a Solvejg dalát említeni közkedveltségének bizonyítására. Az I. szvit tételei: I. Reggeli hangulat — II. Aase halála — III. Anitra tánca — IV. A hegyi király csarnokában. A második sorozat tételei: I. Ingrid panasza (Menyasszonyrablás) - II. Arab tánc - III. Peer Gynt hazatérése - IV. Solvejg dala.

SCHUMANN: A-MOLL

GORDONKAVERSENY

A nagy romantikus mester egyetlen gordonkaversenyét 1850-ben írta. Ebben az időben későbbi elmebetegségének jelei már megmutatkoztak. Schumann a végletekig hajszolt munkában keresett menekülést betegségének ijesztő tünetei elől. A gordonkaversenyben felzaklatott idegállapotának olyan nyomait találjuk meg, hogy aránylag kevésbé sikerült, fáradtságról tanúskodó részek váltakoznak ihletett szépségű szakaszokkal.

32

A három tétel egy nagy egységet képez, összekötőrészek kapcsolják egymáshoz a tételeket. Az első tételt Mendelssohn Szentivánéji álom-nyitányának kezdő akkordjaira emlékeztető fúvós hangzások nyitják meg. Szélesen ívelő, lírai fő téma után következik a virtuóz melléktéma. A kidolgozási részben mindkét fő dallammal találkozunk, mégis szabad fantáziajellege van ennek a szakasznak. A lassú tételben a szólógordonkáé a fő szerep, a tétel egyébként egyszerű háromszakaszos dalforma. Az átvezető rész idézi a lassú tétel fő témáját, majd pedig az első tétel melléktémáját. Tempógyorsulás és rövid kadencia után szólal meg a gyors tempóiú finálé. Erősen virtuóz ez a tétel, csak a kevésbé fontos melléktéma használja ki a gordonka éneklő hangjait. Kcdencic után gyors, virtuóz hangzású kódával fejeződik be a versenymű.

M A H L E R : I. S Z I M F Ó N I A Gusztáv Mahler első szimfóniáját Jean Paul romantikus költeménye (A titán) ihletésére írta. A szimfónia két részre oszlik. Az I. rész címe: Az ifjúkor napjaiból, erények, gyümölcsök és tüskék. A zene számos esetben utal vissza a szerző híres dalciklusára, a Vándorlegény dalaira. Ugyanaz a természetélmény, a népdal hangulatvilága hatja át az I. tételt, A II. tétel vaskos humorú scherzo, amelyben az alpesi falu legényei lendületes Landler-témára táncolnak. A II. rész I. tétele (az egész mű III. tétele) tulajdonképpen gyászinduló-paródia (a II. rész egyébként c „Commedia umana" alcímet viseli). Az erdő vadjai gyászolják az elhunyt vadászt, amint azt a múlt század vécén számos kispol gári otthonban egy metszet ábrázolta. Tulajdonképpen a giccs korai kigúnyolása ez, metsző, éles iróniával. — A zárótétel viharos, sokszínű tabló, amely a későromantika gazdag hangszerelésével ábrázolja a természeti elemek vad tusakodását. A szelíd melléktéma csak rövid időre hoz enyhülést. Sok más komponistához hasonlóan Mahler is alkalmazza a megtett úton való visszatekintésnek azt a módját, hogy ismét felidézi az elhangzott témákat. A mű a főtémál felhasználó, fényes csengésű kódával zárul.

ÁDÁM

KÁROLY

Ádám Károly 1939-ben született. Alsó- és középfokú zenei tanulmányait a Tatabányai Állami Zeneiskolában, illetve a békéstarhosi, budapesti és debreceni zeneművészeti szakiskolában végezte. 1958-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc t~ Zeneművészeti Főiskolára, ahol Friss / n t a l tanítványaként 1963-ban gordonkaművész-tanári oklevelet szerzett. 1960-tól kezdve a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola, majd a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatánck tanára, illetve adjunktusa. 1974-ben lett az Országos Filharmónia szólistája, ugyancsak ettől az évtől kezdődően a Debreceni MÁV Filharmonikusok szólamvezetője. Aktívan részt vesz több mint egy évtizede Debrecen és a Tiszántúl zenei eleiében, zenekari esteken való közreműködésekkel és szólóestekkei. 1975-ben Bulgáriában volt vendégfellépése. Több ízben mutatta be a magyar és külföldi kortárs szerzők műveit, és jelentős kamarazenei működése is.

33

JOHN

OGDON

Ma nemcsak a legkiválóbb angol zongoraművészek egyike, hanem magas nemzetközi színvonalú pianista is. John Ogdon, aki a jelenleg legtöbbet turnézó angol zongoraművészek egyike, a közelmúltban is számos hangversenykörúton járt, többek közt három ízben az Egyesült Államokban, kétszer a Szovjetunióban, 1964-ben pedig egy nagy kiterjedésű turnén Ausztráliában,, Új-Zélandban és a Távol-Keleten. Legnagyobb zenekaraink állandóan felkérik közreműködésre is, így Európa nagyvárosainak gyakori vendége, de ugyanígy folyton hívják hazájának vezető zenei egyesületei is. 1965-ben Skandináviában vendégszerepelt, majd részt vett c Prágai Tavaszon és nyáron az edinburghi fesztiválon is. 1966 elején Japánban járt hangversenykörúton. 1937-ben a nottinghamshirei Mansfieldben született. Karrierjét még növendékként kezdte el, amikor 1956-ban Sir John Barbirolli vezényletével játszotta Brahms d-moll zongoraversenyét. 1959-ben a liverpooli Nemzetközi Versenyen II. díjat nyert, s ez gyorsan megszilárdította Ogdon nevét a legkiválóbb brit zongoristák sorában. 1960-ban mutatkozott be a Royal Festival Hallban, a Két Világ Spoletóban rendezett fesztiválján és a cheltenhami Fesztiválon, ahol Variációk és fúga c. műve került bemutatásra. A következő évben Londonban a Liszt-versenyen nyert I. díjat, 1962-ben a moszkvai Csajkovszkij-verseny I. díját nyerte meg, s ettől kezdve az egész világon hangversenyezésre hívják. Számos hanglemeze, rádió- és tv-felvétele van.

35

J A N U Á R

1977. JANUÁR 3-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR DEBRECENI K O D Á L Y K Ó R U S Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei Műsor: H A Y D N : A teremtés — oratórium

1977. JANUÁR 4-EN, KEDDEN ESTE 19 ÓRAKOR a MÁV Járműjavító Művelődési Ház nagytermében

BUDAPESTI M Á V

SZIMFONIKUSOK

Vezényel: OBERFRANK GÉZA Közreműködik: SZELECSÉNYI NORBERT (zongora) Műsor: LISZT: Zenekari mű Esz-dúr zongoraverseny Les Préludes

1977. JANUÁR 10-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

BARANYAY LÁSZLÓ z o n g o r a e s t j e Műsor: BRAHMS: g-moll rapszódia op. 79. no. 2. Három intermezzo op. 117. Esz-dúr rapszódia op. 119. no. 4. PROKOFJEV: VII. szonáta, B-dúr, op. 88. S C H U M A N N : fisz-moll Novelette op. 21. no. 8. Szimfonikus etűdök op. 13.

36

1977. JANUÁR 17-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei és a DEBRECENI KODÁLY KÓRUS (Karigazgató: GULYÁS GYÖRGY) Műsor: DVORAK: Requiem, op. 89.

1977. JANUÁR 17-ÉN, HÉTFŐN

A LOS P A C H U N G O S HANGVERSENYE

EGYÜTTES

Művészeti vezető: JÓSÉ ARZAMENDIA Műsor: Latin-amerikai és indián népek zenéje

1977. JANUÁR 20-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

a SUK-TRIÓ HANGVERSENYE (Csehszlovákia) (Josef Suk — hegedű, Joseí Chuchro — gordonka, Jan Panenka — zongora) Műsor: BEETHOVEN: c-moll trió op. 1. No. 3. RAVEL: Trió DVORÁK: Dumky, op. 90.

1977. JANUÁR 24-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

R O M A N T I K U S EST Közreműködnek: KISS VILMOS PÉTER (hegedű) KERTESZ FERENC (mélyhegedű) Á D Á M KÁROLY (gordonka) SARU KÁROLY (nagybőgő) IRMAI KÁLMÁN (zongora) Műsor: S C H U M A N N : Esz-dúr zongoraötös op. 44. SCHUBERT: Pisztrángötös D. 667. Á-dúr

37

1977. JANUÁR 26-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR c Kodály Teremben

F R A N C I A - S P A N Y O L EST Közreműködnek: VÁGI LÁSZLÓ (fuvola) KOÓS GÁBOR (fagott) NYAKAS SÁRA (hárfa) MICZKYNÉ TARCSI ÉVA (hegedű) HALÁSZ ILDIKÓ (zongora) DR. CSEPURÁNÉ FOGARASSY A N N A (zongora) DR. SIPOSNÉ SZENDERY ÁGNES (zongora) Műsor: RAVEL: Szonatina BOZZA: Fagottverseny SAINT-SAENS: Bevezetés és Rondo capriccioso DE FALLA: Spanyol tánc POULENC: Fuvola-zongora szonáta AL.BENTZ: Cordoba, Seguidilla DE FALLA: Aragonesa, Cubana, Montanesa, Andaluza

H A Y D N : A TEREMTÉS 1798-ban szólal meg először, nagy sikertől övezve, Haydn Teremtése. Milton: Elveszett paradicsom című eposza alapján írta a szöveget van Sweiten báró, a három bécsi klasszikus mester közös barátja. Az egész estet betöltő mű 3 részre oszlik (ma általában rövidített harmadik résszel, egy szünettel játsszák). Az első rész a teremtés első négy napját, a második a következő kettőt énekli meg, míg a harmadik az első emberpárról szól. A bécsi klasszicizmus eszközeit a káosz és a belőle születő fény ábrázolására csodálatos művészettel alkalmazza Haydn. Tartott hangok, dallamfoszlányokból apránként összeálló melódiák jelzik, hogy az ősködből lassan kibontakozik a világ. A mélyebb regiszterben, sötét c-mollban szól a zene, amely egy halk pizzicatóva! megszakad: majd a dúrból moll, a mély regiszterből igen magas, a pianissimóból fortissimo lesz, és egy pillanat alatt elönti a Földet a Fény, az énekkar és a zenekar egész termet betöltő, hatalmas zengésével. Ennél egyszerűbb eszközökkel és mégis ilyen nagyszerű fenséggel zenében megszólaltatni a sötétségből a fénybe való átmenetet valóban csak nagy mester tudhatta. Recitativók, áriák mondják el a világ keresztény felfogású keletkezésének történetét az első két részben. A kórus többnyire egy-egy részt zár le, Isten dicsőségét, a mű nagyságát hirdetve. Kedvesen naiv zenei ábrázolással is találkozunk: így az állatok teremtését hang- és mozgásutánzó eszközökkel érzékelteti a szerző. A zárt formájú részeket hagyományos szerkesztésű recitativók kötik össze. A történést és a hangulatot a zenekari hangszerelés is igyekszik követni. így például Uriel első részbeli áriájának végén a fényt,

38

vidámságot a hegedűk és fuvolák szökellő menetei fokozzák. A harmadik rész lényegesen rövidebb az előző kettőnél (eredeti formájában is). Ebben az első emberpár boldogságáról éneklő részben az érzelmek finom ábrázolása, a hangfestés árnyaltsága uralkodik. Különösen szép Ádám és Éva kettőse, de zenei gyöngyszem a bevezető zenekari előjáték is. A zárókórus csodálatos szépségű fúga, amelyet a szólisták bevonásával ad elő a kórus és zenekar. A Teremtés egyike Haydn legtökéletesebb, a bécsi klasszicizmust legérettebben reprezentáló műveinek. Bizonyítéka annak, hogy a kicsiszolt formák akkor nyernek életet, ha lángelme kezébe kerülnek.

BARANYAY

LÁSZLÓ

Zongoraművész, 1946-ban született. Zenei tanulmányait Szegeden kezdte, Varjú irma tanárnő vezetése mellett. 1967-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Ungár Imre osztályában folytatta tanulmányait, 1967-ben a nemzetközi Enescu-versehyen megnyerte a zsűri különdíját. Ezután egyre gyakrabban vesz részt versenyeken; 1969-ben megnyerte a Zeneművészeti Főiskola versenyén a II. díjat, a zwickaui Schumann-versenyen a IV. díjat, 1971ben a nemzetközi Liszt-Bartók versenyen a III. díjat. Időközben 1969-ben művészoklevelet szerez, majd a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban Sztanyiszlav Neuhaus osztályában folytatja tanulmányait. A fiatal zongoraművész tevékenyen vesz részt a magyar zenei életben, fővárosi és vidéki fellépései elismerést hoznak számára. 1972 óta az Országos Filharmónia szólistája, gyakran vendégszerepel külföldön is. Fellépett a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Kubában és Ausztriában, A külföldi kritika kiemeli zongorajátékának számos erényét, határozott művészegyéniségét és repertoárjának sokoldalúságát. Jelenleg a Zeneművészeti Főiskolán zongoratanítással is foglalkozik.

DVORÁK:

REQUIEM

A neves cseh zeneszerző 1890-ben komponálta ezt a kiemelkedő alkotását, amelyet egy évvel később Birminghamben mutattak be. Hiába keressük benne a más műveiben jellegzetes népi szláv hangot: mintha a gyász egyetemes emberi voltát akarná hangsúlyozni internacionális hangvételével, a zene puritánságával. Az alaphangulat a gyászé, amelyből a szöveg egyes részeinek értelmét csak ritkán emeli ki érzelmi áradással, Ez az egységes hangulat egységes zenei szerkesztésben jelenik meg, Dvorák Requiemjének az a legérdekesebb sajátsága, hogy szigorúan egy témára, sőt motívumra épül, A monotemetika alapja egy négyhangú motívum, amely az alaphangról egy hanggal föl, majd le tér ki, s ezután ismét az alapra tér vissza, szinkópált ritmusban. Ez a motívum minden tételben előfordul alapformájában vagy variálva. Mindjárt a kezdőtételben megjelenik, kíséret nélkül. A továbbiakban is ez uralkodik a tételben, amely hatalmas emelkedéssel éri el a „Te decet hymnus"-szakaszt. A „Requiem" visszatérése után recitáló Kyrie zárja a tételt, amelynek végén az alapmotívum ismét felbukkan. A második tétel — Graduale — szopránszólóval és női karral indul, a férfikar csak a tétel végén lép be,

39

A Dies irae-tétel érdekessége, hogy a tételen belüli egységes szerkesztés jól megfigyelhető. Fanfártöredék jellegű motívum kíséri végig a tételt. A további tételekben is megfigyelhetjük az alapmotívum visszatéréseit. Alt-, basszus- és tenorszólót hallunk a Tuba mirumban, hatalmas kórus- és szólóegyüttes zárja a Quid sum misért. A Recordare lírikus kvartettje után a Confutatis egyrészt a Dies irae hangulatát idézi, majd az alázatos könyörgés hangját üti meg. A Lacrimosa hangulata, zenei anyaga a nyitótételére emlékeztet. A 9. tétel - Offertorium — hosszabb zenekari előjátékkal indul. A melodikai építőelemek: egy zsoltározó dallam, recitáló frázisok, rövid motívumtöredékek és a megfelelő szövegeknél erőteljes, akkordikus szakaszok. Hatalmas méretű kettősfúga — Quam olim Abrahae — zárja a tételt. A következő rész: Hostias, hangulatban és dallamanyagában rokon az előzővel. A Sanctus és Benedictus egy tételt képez: előbb a kórus, majd a szólisták vezetnek. Az utolsó előtti - Pie Jesu - tételben egy jellegzetesen felugró dallam és az alapmotívum uralkodik. A zárótétel - Agnus Dei — oly módon kerekíti le ezt az igen egységesen szerkesztett művet, hogy a nyitó requiemtétel elemeit — az alapmotívummal a központban - szólaltatja meg.

ERDÉLYI

MIKLÓS

Erdélyi Miklós karmester zenei tanulmányait zongoristaként kezdte, majd a Zeneművészeti Főiskolán, Ferencsik János irányításával karmesterszakot végzett. A főiskolán orgona- és zeneszerzési szakon is folytatta párhuzamosan a karmesterszakkal zenei tanulmányait. 1949-ben részt vett a rádió énekkarának szervezésében, amelynek 1951-ig helyettes vezetője volt. 1951-től az Állami Operaház karmestere. Repertoárjában számos opera szerepel, számos bemutató és felújítás fűződik operai tevékenységéhez, Erdélyi Miklós szimfonikus repertoárja is igen gazdag, emlékezetes oratórium hangversenyeket vezényelt és a bécsi klasszikusok szimfonikus alkotásai állnak tevékenységének középpontjában. Tevékeny részt vesz az ország zenei életében, gyakran vezényel a fővárosban és a vidéki városokban egyaránt. Gyakran vendégszerepel külföldön és számos hanglemezfelvétele készült. 1960ba n a Liszt-díj II. fokozatát, 1967-ben az érdemes művész címet nyerte el. 1975-ben Kossuth-díjat kapott.

SUK-TRIÓ Alapítója Josef Suk hegedűművész, akinek nagyapja, a híres cseh zeneszerző, valamikor a híres Cseh Vonósnégyes másodhegedűse is volt. Első hangversenyükre 1952-ben került sor. Csaknem az egész világon vendégszerepeltek. Dvorák Dumky Triójának nagyszerű lemezfelvételét Párizsban Grand Prix du Disque-kel jutalmazták. A kiváló hegedűművésznek, a trió alapítójának dédapja egyébként maga Dvorák volt. Mint szólista is gyakran szerepel - utoljára 1974-ben koncertezett - hazánkban. Szólóprodukcióival is nyert Párizsban hanglemeznagydíjat 1960-ban, 1968-ban, 1973-ban és 1974-ben. 1972-ben Hollandiában nyerte el az Edison-díjat, 1974-ben pedig a Wiener Flötenuhrdíjat. 1964 óta Klement Gottwald-díjas, 1970 óta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kiváló művésze.

40

Az együttes zongoristája Jan Panenka. Prágában Frantisek Maxiánnál, majd Leningrádban Szerebrjakovnál tanult. 1951-ben a Prágai Tavasz keretében rendezett Nemzetközi Smetana-verseny győztese. Ö is 1960-ban nyert Párizsban hanglemeznagydíjat. 1972 óta Klement Gottwald-díjas, kiváló művész. A Prágai Művészeti Akadémia tanára. 1959-ben szerepelt először Budapesten. Josef Chuchro, az együttes csellistája is szerepelt már hazánkban. Alig 15 éves volt, amikor egy hazai versenyt megnyert. Egy év múlva Pável Sadlo tanítványa. 1953-ban a Bukaresti VIT-versenyen, 1955-ben a Prágai Tavasz versenyén, 1971-ben Berlinben nyert díjat. 1959-ben a Pablo Casals-díjat nyerte el. Egy ideig tanítással is foglalkozott. A triót, melynek tagjai a Cseh Filharmónia szólistái is, „Az ország újjáépítéséért végzett szolgálatukért" is kitüntették. „Felejthetetlen élmény, az egész fesztivál egyik legszebb estéje volt a Suk-trió hangversenye ! ! !" (Der Landbote, Luzern)

SUK-TRIÓ

41

F E B R U Á R

1977. FEBRUÁR 7-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S DEBRECENI K O D Á L Y KÓRUS

ZENEKAR

Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei Műsor: MONTEVERDI: Lamento d'Arianna ROSSINI: Stabat Mater

(I—VIII.)

1977. FEBRUÁR 7-ÉN a BAKFART C O N S O R T

HANGVERSENYE

BENKŐ DÁNIEL (lant, gitár) GRYLLUS DÁNIEL (blockflöte) KÖRÖS CSABA (gordonka, ütőhangszerek) Közreműködik: táncospár Műsor: Régi udvari, népi táncok Műsorismertető: BENKŐ DÁNIEL

42

1977. FEBRUÁR 21-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

SEBESTYÉN J Á N O S c s e m b a l ó e s t j e Közreműködik: KOVÁCS LÓRÁNT (fuvola) Műsor: VIVALDI—BACH: D-dúr concerto BWV. 972. BACH: a-moll fuvola szólószonáta BWV. 1013. Olasz koncert BWV. 917. F-dúr h-moll fuvola-csembalószonáta BWV. 1030. E-dúr fuvola-csembalószonáta BWV. 1035. c-moll partita BWV. 826.

1977. FEBRUÁR 21-ÉN, HÉTFŐN ESTE 19 ÓRAKOR a MÁV Járműjavító Művelődési Házban

M I S K O L C I S Z I M F O N I K U S ZENEKAR Vezényel: MURA PÉTER Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei Műsor: CSAJKOVSZKIJ: Hattyúk tava — balettszvit Operarészletek VI. szimfónia op. 74. h-moll

1977. FEBRUÁR 22-ÉN, KEDDEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

SZELÉNYl LÁSZLÓ (NSZK) zongoraestje Műsor: DEBUSSY: Két prelűd 1. Az elsüllyedt székesegyház 2. Minstrels KODÁLY: Meditáció LISZT: Sposalizio 3 részlet a Magyar történelmi arcképekből Tarantella SZELÉNYI ISTVÁN: Nocturne ALBENIZ: Ibéria I. füzet 1. Evocacion 2. El puerto 3. El corpus en Sevilla SZKRJABIN: IV. szonáta op. 30. Fisz-dúr

1977. FEBRUÁR 28-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR o Zeneművészeti Főiskola nagytermében

O N C Z A Y CSABA ( g o r d o n k a ) és V A R G A CSILLA (zongora) hangversenye Műsor: LOCATELLI: D-dúr szor.áta BEETHOVEN: F-dúr variációk SCHUBERT: a-moll (Arpeag one) szonáta D. 821. MARTINU • I. szonáta PAGANINI: Mózes fantázia

ROSSINI: STABAT MATER Az olasz opera egykori ünnepelt mestere az egyházi zenét is maradandó művel ajándékozta meg. Igazi olasz zene a Stabat Mater, bár nem a Sevillai borbély és a többi Ross ni-vígopera hangján szólal meg. Inkább a vdlamivel emelkedettebb, Rossini életművén belül súlyosabbnak számító Teli Vilmos hangját idézi, néha már Verdi stílusára előremutatva. A fájdalmas anya szenvedését megéneklő középkori himnusz több versszakból áll. Ross'ni zenéje - úgy tűnik — a szöveg egy-egy részéhez alkalmazkodik, és így keletkezett „vezérszó" akkor is uralkodik, ha a következő strófák hangulatához már egyáltalán nem illik. A kórustételek sokkal inkább közelítenek a palestrinai értelemben vett olasz egyházzenei ideálhoz, jellegükben is közelebb^ állnak a szöveghez. A mű bevezetéssel (Iníroduzione) kezdődik. Hosszabb zenekari előjáték mutatja be a tétel fő témáit. A tételben egyaránt fontos szerepe van a zenekarnak és a szólistáknak. Az egész tétel a Szűzanya fáidalmát ábrázolja, tragikus erővel. A második tétel — Cujus animam — népszerű, önmagában is gyakran elhangzó tenorária. Az indulószerű motívum, amely nyilván a „tőr járta á t " szavakhoz kapcsolódik, olyan szövegrésznél is előjön, amikor a szomorúságról és fájdalomról van szó. Egyébként a legszabályosabb, kadenciával is ellátott olasz operaária. A Quis es homo és a Pro peccatis után következik a Stabat Mater legkülönösebb tétele: Eja Mater. A capella énekkar és basszusszóló adja elő, ahol nemcsak a szólista, de a kórus is énekel kötetlen recitativot. Egy alig négyütemes, refrénszerű szakasz alkalmaz mindössze kötött, táncos lejtésű ritmust. A négy szólista kvartettje a Sancta Mater című következő tétel. Kiemelkedik szépségével a „Fac me tecum plangere" sírást ábrázoló része, amelyben a négy szólista elcsukló hangjait a vonósok pizzicatói visszhangozzák. Altszóló következik, majd kóruskíséretes szopránária (Fac ut portem és Inflammatus). Utóbbiban a c-moll hangnem, a nyugtalan ritmika, a szopránszóló

44

magasba törő éneke és a bevezető trombitafanfár a végítéletre utal. A felgyorsuló kódában az opercáriák strettáira ismerünk rá. Ouando corpus morietur: a zenekar elhallgat, csak a kórus énekel. Fájdalmas, lehanyatló dallamlépések utalnak a halálra, majd kontrasztként a paradicsomi dicsőség emelkedettebb hangjai szólalnak meg. A Finale (Amen) szabályszerű kettős fúga, amelyet tökéletes mesterségbeli tudással komponált meg a szerző. Gyors tempójú, lendületes záróütemekkel fejeződik be Rossini Stabat Matere.

SEBESTYÉN J Á N O S Kiváló orgona- és csembalóművészünk 1931-ben, Budapesten született. Zongora-, orgona- és zeneszerzés-tanulmányait ugyanott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte. Művésszé formálásában elsősorban Hammerschlag Jánosnak volt nagy szerepe, aki a csembaló- és orgonajátékon túl Bach műveinek interpretációs stílusára is tanította. 1955-ben nyerte el diplomáját a Zeneművészeti Főiskolán, azóta sűrűn szerepel hangversenyeken és a rádióban. A 6C-as, 70-es években Európa számos országában koncertezett Rendkívül sokoldalú muzsikus: művészi működésén túl hosszú ideje munkatársa a Magyar Rádiónak, tanára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának. Mint a csembalónak legkiválóbb magyar művésze, számos modern művet írt át e hangszerre. Több hanglemeze van forgalomban.

KOVÁCS

LÓRÁNT

Kovács Lóránt 1941-ben született Győrben. Fuvolaművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. Már mint akadémiai növendék gyakran koncertezett és a helsinki VIT-en d plomót is nyert. 1963-ban a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. A Magyar Fúvósötös tagjaként több európai városban is járt. 1965-ben a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja lett, jelenleg is szólistája. 1965-ben első díjat nyert a Budapesti Ne mzetközi Zenei Versenven. 1968ban Freiburgban a híres fuvolaművésznél: Aurélé Nicoletnél tanult. Kovács Lóránt a magyar zeneélet egyik jelentős képviselője. Rendszeresen koncertezik a leaiobb maavar zenekarokkal és ugyancsak rendszeresen kap meghívásokat is. Többrendbeli rádió- és televíziószereplései mellett öt hanglemez is készült vele a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál. 1963 óta a Zeneakadémia tanára. Az elmúlt években sikeresen vendégszerepelt számos európai országban, turnézott Japán nagyobb városaiban is.

SZELÉNYI

LÁSZLÓ

Szelényi László 1935-ben született Budapesten. Édesapja Szelényi István, az 1972-ben elhunyt Erkel-díjas zeneszerző volt. Édesanyja Sz. Kovács Boriska hegedűtanárnő. Az első zongoraleckéket édesapjától kapta, majd rövid időre a fiatalon meghalt Faragó György mogánnövendéke lett. A háború mindenféle tanulást megszakított. A felszabadulás után 1947 és 1951 között a Zene-

45

művészeti Főiskola előkészítő osztályában Böszörményi Nagy Béla és Hernádi Lajos, valamint a Bartók Béla Zenei Szakiskolában Zempléni Kornél növendéke volt. 1951-től a főiskola művész- és tanárképző tagozatát Kadosa Pál növendékeként végezte, 1957 januárjától tanulmányait a Freiburg im Breisgau (NSZK)-ban levő Főiskolán folytatta. Itt elvégezte a karvezetői és karnagyképző főtanszakot, és 1961-től az operakorrepetitori pályára lépett. 1964-ben az ulmi opera karnagya lett, 1966-ban a hildesheimi színháznál a zenei vezető asszisztense. 1968-70 között a tübingeni színház zenei vezetője. Prof. Jürgen Uhde, a Stuttgarti Állami Zeneművészeti Főiskola tanárjának 1969 őszén Donaueschingenben tartott zongoramester-kurzusa döntően befolyásolta Szelényi László további útját. A kurzuson való részvétel és a Prof. Uhdéval tovább folytatott munka után 1969-től fokozódó zonaoraművészi-szólistai tevékenységet fejtett ki. Sikerrel hangversenyezett az NSZK sok nagy városában, többek között Stuttgartban, Kölnben, Lübeckben. Szelényi László németországi zongoraestjein a műsor gerincét majdnem mindig a magyar zene (Liszt, Bartók, Kodály) alkotja, ugyanakkor azonban úgyszólván minden stíluskorszakot felölel repertoárja.

ONCZAY

CSABA

1946-ban született Budapesten. Zenei tanulmányait Szegeden kezdte, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskolán feiezte be. Már főiskolás korában többször hangversenyezett külföldön (SZU, NDK, Csehszlovákia, Ausztria), 1968-ban a Pablo Casals-gordonkaversenyen elnyerte a zsűri különdíját. 1970-ben a főiskola nagydíját nyerte meg diplomakoncertjével. 1970 nyarán Sienában Andié Navarra mesterkurzusán, 1970—71-ben Moszkvában Sirinszkij professzor irányítása mellett aspirantúrót végzett. 1971-től az OF szólistája és a Zeneművészeti Főiskola gordonkatanára. 1973-ban részt vett a fertődi Interfórumon, ugyanebben az évben megnyerte a Pablo Casals nemzetközi verseny első díját hangszerének csoportjában. Vendéaszerepelt: Lengyelország, Kuba, Olaszország, NSZK, Hollandia, Anglia, Bulgária városaiban.

VARGA

CSILLA

Varga Csilla zongoraművésznő Budapesten született. Zenei tanulmányait 8 éves korában kezdte a Kertész utcai gyakorló iskolában. 14 éves korában felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Itt Nemes Katalin növendéke lett. 1969-ben a végzős növendékek számára rendezett zenei verseny nagydíját nyerte, mely egyben művész-tanári diplomáját is jelentette. 1966-ban a Magyar Rádió zongoraversenyén a II. díjat, az 1970. évi Magyar Rádió országos versenyén ugyancsak a II. díjat nyerte. 1970 óta az Országos Filharmónia szólistája. Részt vett az ELTE Ének- és Zenekarának a Szovjetunióra, Finnországra, valamint Svájcra és Angliára terjedő hangversenyturnéján; az énekkar hangversenyén szólószámokkal működött közre, a zenekarral pedig Liszt Á-dúr zongoraversenyét játszotta. Az Országos Filharmónia rendezésében bemutatkozó hangversenye 1971 januárjában volt. Ezt megelőzően többször szerepelt az Országos Filharmónia vidéki hangversenyein. Részt vett az 1970, évi varsói Chopin-versenyen.

46

M Á R C I U S

1977. MÁRCIUS 1 -ÉN, KEDDEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel": VLADIMÍR VALEK (Csehszlovákia) közreműködik: VLADIMÍR (fuvola)

BRUNNER

(Csehszlovákia)

Műsor: HANDEL: Vízi zene BENDA: e-moll fuvolaverseny MOZART: Esz-dúr szimfónia K. 543.

1977. MÁRCIUS 2-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben EMLÉKHANGVERSENY KODÁLY ZOLTÁN 10. É V F O R D U L Ó J A

HALÁLÁNAK ALKALMÁBÓL

Közreműködnek: POTÁK FRIDOLIN (ének) DARÁNYI LAJOS (zongora) SZILÁGYI ISTVÁN (zongora) és a ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA LEÁNYKARA, vezényel: KÖVICS ZOLTÁN Műsor: KODÁLY: Kilenc zongoradarab op. 3. Dalok, népdalfeldolgozások Marosszéki táncok Hegyi éjszakák V., IV., III., II., I.

47

VLADIMÍR

BRUNNER

1977. MÁRCIUS 14-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében ANTAL

iSTVÁN

zongoraestje

Műsor: BRAHMS: Keringők C-dúr szonáta op. 1. BEETHOVEN: G-dúr szonáta op. 31. No. 1. C-dúr (Waldstein-) szonáta op. 53.

1977. MÁRCIUS 21-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében SZOMBATHELYI

SZIMFONIKUS

DEBRECENI K O D Á L Y

ZENEKAR

KÓRUS

Vezényel: PETRÓ JÁNOS Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei Karigazgató: GULYÁS GYÖRGY Műsor: BRITTEN: Missa brevis PUCCINI: Messa di Glória

1977. MÁRCIUS 28-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók Teremben DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S DEBRECENI K O D Á L Y

ZENEKAR

KÓRUS

Vezényel: GULYÁS GYÖRGY Közreműködnek: a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ énekművészei Műsor: BERNSTEIN: Chichester Psalms I—III. ORFF: Carmina Burana

49

1977. MÁRCIUS HÓBAN o Zeneművészeti Főiskola nagytermében

LEHOTKA G Á B O R o r g o n a e s t j e Közreműködik: a DEBRECENI RÉZFÜVÓSHATOS (Kammerer András, Csősz János, Kiss László, Hegedűs Sándor, Fejes Márton, Veres Mátyás) Műsoron : Régi mesterek és magyar szerzők művei

1977. MÁRCIUS 30-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Kodály Teremben

EMLÉKHANGVERSENY BEETHOVEN

HALÁLÁNAK

150. É V F O R D U L Ó J A A L K A L M Á B Ó L Közreműködnek: PÖTÁK FRIDOLIN (ének) PAPP LÁSZLÓ (gordonka) STRAKY TIBOR (zongora) DARÁNYI LAJOS (zongora) HALÁSZ ILDIKÓ (zongora) Műsor: c-moll zongoraszonáta op. 111. An die ferne Geliebte op. 98. Hét bagatell op. 33. A-dúr gordonka-zongoraszonáta op. 69.

H A N D E L : VÍZ! ZENE E népszerű remekmű történetét a zenebarátok többé-kevésbé ismerik. Miként ezzel a muzsikával. Az egykori hannoveri választófejedelemmel annak idején viszályba keveredett mester igen meglepődött, amikor volt gazdája Angliában ismét ura és parancsolója lett, most már angol királyként. Egykorú történet szerint a Temzén hajózó király a szembejövő hajóról bűvös szépségű zenét hallott, és amikor a szerző iránt érdeklődve Hándelt nevezték meg, ismét kegyeibe fogadta az engesztelő zenét író komponistát. A barokk zene e fényes hangzású remekműve tulajdonképpen több mint húsz tételből áll. Napjaink hangversenygyakorlatában azt a hattételes sorozatot szokták játszani, amelyet Hamilton angol karmester állított össze a hatalmas alkotásból, Eredetileg

50

különböző h a n g u l a t ú , m e g r a g a d ó szépségű, többnyire t á n c t é t e i e k következtek e g y m á s után. A „sűrítésből" m e g m a r a d t és szvitet képező tételek a következők: A l l e g r o , Air, Bourrée, H o r n p i p e , A n d a n t e espressivo, A n d a n t e deciso.

BENDA: E-MOLL

FUVOLAVERSENY

Frantisek B e n d a egyik t a g j a az ismert cseh muzsikus c s a l á d n a k . 17C9-1786 között élt, sokáig N a g y Frigyes udvari muzsikusa volt. E-moll fuvolaversenye m á r a bécsi klasszikus stílus j e g y e i t m u t a t j a , b á r a szélső tételek f e l é p í t é s é b e n a concerto grosso nyomai fellelhetők, a tusti és szólórészek v á l t a k o z á s ó b a n . Az első tétel energikus, pontozott ritmusú f ő t é m á v a l indul, melyet először a zenekar intonál. Később moll h a n g n e m ű lírai t é m a lesz az uralkodó. A tétel f o l y a m á n a pontozott ritmusú motívumnak t o v á b b r a is fontos szerepe van. A koncert e g y é b k é n t szinte előlegezi M o z a r t stílusát. Az első tételt virtuóz k a d e n c i a z á r j a le. A második tétel szélesen d a l o l ó zenekari t é m á v a l indul, a n d a n t e t e m p ó b a n . A fuvolaszólam e z u t á n lép be, figuráit m e n e t e k k e l díszíti a zenei a l a p g o n dolatot. A h a r m a d i k tétel nem túl gyors, 6/8-os ütemű d a r a b . Itt is a z e n e k a r indít határozott j e l l e g g e l . Felhőtlen v i d á m s á g uralkodik a t é t e l b e n , a m e l y e t i n k á b b csak színez a sötétebb é - m o l l h a n g n e m .

M O Z A R T : ESZ-DÚR

SZIMFÓNIA

Az 1788. év nyara három csodálatos szimfóniának születési i d e j e M o z a r t művészetében. A g - m o l l és a Jupiter mellett az Esz-dúr szimfónia keletkezik e b b e n , a zeneköltő s z á m á r a megélhetési g o n d o k k a l súlyosan terhelt időszakban. Ebben a z e n é b e n a z o n b a n n y o m á t sem t a l á l j u k semmiféle nyomasztó érzésnek. T a l á l u n k helyette életörömöt, férfias bátorságot, g y e n g é d lírát és egy m i n d e n t elárasztó d a l l a m o s s á g o t . A m e l ó d i á k szépsége nemcsak a lassabb, kantilénás részekben mutatkozik meg, h a n e m a friss t e m p ó j ú „ é n e k l ő a l l e g r ó k " - b a n is. Az I. tétel lassú bevezetése m é g t ö p r e n g ő , ünnepélyes feszültséget m a g á b a n hordó zene. Jellegzetes s k á l a m e n e t e i a tétel főrészében is sűrűn előfordulnak m a j d . Az é n e k l ő a l l e g r o szép p é l d á j a k é n t száll a m a g a s b a a h e g e d ű k és a fuvola h a n g j á n a nemes v o n a l ú f ó t é m a . Ezt később egy erőteljes u t ó g o n d o l a t egészíti ki, a m e l y mintegy előlegezi - j e l l e g é b e n és h a n g n e m é b e n is - Beethoven Eroicáját. A II. tétel a bécsi szimfóniák ún. l é p e g e t ő tételtípusához tartozik. Bensőséges d a l l a m m a l indul, de az idilli h a n g u l a t o t h a m a r o s a n szétoszlatja a középrész dacos, szinte l á z a d ó h a n g ú d a l l a m a , amely a késői M o z a r t - m ű v e k egyik j e l legzetessége. A tétel h a n g n e m i szerkezete előrevetíti Schubert k o m p o n á l á s i módját. A III. tétel — M e n ü e t t - M o z a r t n á l szokatlanul erőteljesebb, néhol m a j d n e m nyers h a n g o t üt meg. Ezt ellensúlyozzák a bécsi s z e r e n á d z e n é r e emlékeztető, é n e k l ő b b részek, m i n d e n e k e l ő t t a trió idillikus h a n g j a . Ez utóbbi fúvós h a n g szereken szólal m e g és H a y d n r a emlékeztet. A IV. tétel e g y e t l e n t é m á r a épül, a m e l y n e k a h e g e d ű k ö n történő halk felhangzó sa után a teljes z e n e k a r szólal meg, fényes h a n g z á s á v a l m e g a d v a a tétel karakterét. V i d á m a n , gyorsan pergő muzsika ez, tele ötlettel, humorral. A szimfónia érdekessége, hogy M o z a r t o b o á k helyett klarinétokat használ.

51

VLADIMÍR VALEK 1935-ben a morvaországi Novy Jicinben született. Karmesteri oklevelét 1962-ben a Prágai Zeneművészeti Akadémián nyerte el. Kiváló tehetsége igen fiatalon bontakozhatott k ; . Rövid ideig a prágai AUS-zenekar, majd Teplicben a Szimfonikus Zenekar, utána a Közép-csehországi Szimfonikus Zenekar karnagya. 1970-ben megszervezte a Cseh Filharmónia és a Prágai Szimfonikusok 35 válogatott tagjából a Dvorák-Kamarazenekart. Jelenleg a Prágai Női Kamaraegyüttes (Orchestra Puellarum Pragensis) vezetője is. A Prágai Szimfonikusokat vezényelte a zenekar 1972. évi Egyesült Államokbeli turnéján. Vendégszerepelt a Szovjetunióban, az NDK-ban, Jugoszláviában, Olaszországban. Legnagyobb S'kereit 1974-ben a Prágai Tavasz fesztiválján aratta. Számos hangfelvétele ismert.

ANTAL ISTVÁN 1909-ben Budapesten született. Zongoraművészi tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. 1937-ben a Vigadóban adta budapesti bemutatkozó hangversenyét. 1945-49 közt a Nemzeti Zenede, 1949 óta a Zeneművészeti Főiskola zongoratanára. Számos nemzetközi versenyen vett részt mint zsűritag. Az idősebb pianista nemzedék egyik legkiválóbbika; gyakran szólaltatja meg a klaszszikus és romantikus mesterek ritkábban játszott igényes műveit is. Kiemelkedően toimácsolja többek közt Beethoven és Liszt műveit. Európa szinte minden országában vendégszerepelt már (Svédország, Románia, Görögország, Szovjetunió, Lengyelország, Ausztria, Jugoszlávia stb.). Több magyar zeneszerző (Kadosa, Székely Endre, Szabó Ferenc, Gaál Jenő) műveit mutatta be elsőként. A Liszt-díj I. fokozatának tulajdonosa, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze.

P U C C I N I : MESSA Dl

GLÓRIA

Az olasz opera utolsó, világsikert elért nagy mestere fiatal korában egyházzenei kompozíciókat is írt. Ebből a korból való a Messa di Glória, amelyet Michel Corboz lausanne-i kórusa mutatott be a közelmúltban Lausanne-ban, Andor Éva szólista közreműködésével. A debreceni előadás magyarországi bemutató. A partitúrát tanulmányozva feltűnik az a dallamgazdagság, mondhatni ,,melódiaközpontúság", amely a műben uralkodik. Ez jellemző mindjárt a Kyriére. A Glóriát szinte a banalitásig egyszerű kórusrész indítja — ez a tétel végén visszatér —, közben operaáriai vonásokat tartalmazó, melodikus tenorszólót hallunk. Egyébként használja a hagyományos zeneszerzői eszközöket a mise egyes részeinek megkomoonáiásában: így a Gloria-tételt is naqyszabású fúga zárja le. Néhány modulációban, dallamvezetésben rá-ráismerünk a későbbi nagy operák szerzőjére, sőt a miseszöveg megfelelő részeinél drámai effektusokat is találunk, Á művet szólisták, négyszólamú vegyeskar és zenekar adja elő. A ,Messa di Glória' elnevezés feltehetően onnan ered, hogy a mű leghatalmasabb tétele a Glória, amelyhez képest a többi tétel lényegesen rövidebb. Az egész mű szerkezete világos, jól áttekinthető.

53

BERNSTEIN: CHICHESTER PSALMS

l-lll.

Hat bibliai zsoltár versei adják a szövegét a háromtételes kompozíciónak, amelyet Leonard Bernstein eredetileg az 1965. évi chichesteri (Anglia) fesztiválra komponált. Bemutatójára mégis New-Yorkban került sor ugyanebben az évben. A héber nyelvű szövegben lényegében a háború és a béke a főtéma. A mű hangja mégis derűs, szinte naiv, gyermeki alázatosság uralkodik benne. Raymond Ericson szerint „végtelenül egyszerű és közvetlen, és mindenekelőtt szép". Romantikus, helyenkint varázslatos hangulat jellemzi: a szerző őszinte érzelmi megnyilatkozása. Életművében nem is ismerünk még egy ilyen világos, meggyőző és bensőséges alkotást. ünnepélyes, fenséges nyitókorái indítja az első tételt. (108., ill. 110. zsoltár.) Ezt örömteli táncos rész követi. Jellemző a zenére a sok aszimmetrikus ritmus, a kvartépítkezés, néha haranqszerű hatások. Az előadó-apparátus egyébként: vegyeskar, hárfa, orgona és ütőhangszerek. A II. tétel lírai, gyermekien naiv hangot üt meg. A fiúszólót mindössze hárfa kíséri. A belépő férfikar vad szenvedéllyel kérdi: Miért dühöngenek a nemzetek? M a j d lehalkul ez a hang és ismét a bájos szóló hangzik fel (23. és 2. zsoltá r). A III. tételt zenekari elmélkedés vezeti be, majd melegen áradó, vigasztaló zene szólal meg (131. zsoltár). A kóda már a békét ígéri és idézi (133. zsoltár).

ORFF: C A R M I N A

BURANA

Szerzője, akit mint az „Orff-Schulwerk" elnevezésű oedagóqiai módszer megalkotóiát is ismernek, a Carmina Buranát tulajdonképpen színpadi előadásra képzelte el. Ezt jelzi a műfaj megielölése is: Profán dalok énekesekre és énekkarra, hanqszerek és vetített képek kíséretében. Orff tulajdonképpen a vizuális elemeket is maga komoonálta meg a színpadi előadáshoz. Gyakori azonban az oratóriumszerű előadás is. Az Anvórás komoozíció szöveqe a l a p j á u l szolgáló versgyűjteményt a bajorors'áai Benediktbeuren kolostorában találták meg (Beureni — Burana). Ez a nvűiteménv a középkori vilóqi, ún, vagáns költészet alkotásainak gazdag tárházéi. Raituk keresztül beo'Hántást nyerhetünk a középkor természetes emberi é l t é b e , amelv minden e'vont túlviláqisáq mellett is hirdetni tudta a földi élet ?zéoségeit hol avenaéd. hol pedia vaskosabb, gvakran humoros színekkel. A mű^en k-tűnően érvényesül Orff zenéjének ritmusközpontúsága, különösen kedveli az ostinatótechnikát. Igen színes a hanqszerelés, naav szerepük van ntőhannszereknek. Archaikus, gr^goriános színek is keverednek a palettán. Harmonizálása rendkívül egyszerű, néha mintha szándékoltan prinvtív lenne. A Carmina Burana három részre oszlik: elején és végén azonos tétel alkot minteov keretet az eoészhez. A kerettétel a szerencse forgandóságáról szól (.O. fortuna"V Az első részben a tavaszról énekel a kórus, illetve eqyik tételében a baritonszóPsta. Humoros és lírikus tételek után az első részre egy triós formájú tánckórus és egy igen gyors, jókedvű zárótétel tesz pontot. A második rész címe: A kocsmában. Tele humorral, pajzánsáaaal, néha már sikamlós szöveggel szólalnak meg a soron következő tételek. A b a r i t o n , szóló bordala után eay valószínűtlen maqassáaokban kalandozó tenorszóló érzékelteti a pecsenyévé változott liba szomorú sorsát. Ezt a részt is pregnáns ritmusú, ostinatóban zakatoló, gyorsan pergő kórustétel zárja le. kissp

54

A harmadik rész a szerelemről szól. Bár itt is talál hangot az iróniára a szerző, a mondanivaló lényege a szerelem szépségének dicsőítése. Ez hol finom lírával, hol elragadtatott lendülettel kerül a zene szárnyaira. A szólószoprán igen magas hangokat érintő, koloratúrás menete vezet át a befejező Vénusz-himnuszhoz, amely a középkori világi költészet szellemének gyönyörű zenei megjelenítése. Ez a himnikus muzsika vezet el a nyitótétel megismétléséhez.

LÉHOTKA

GÁBOR

Lehotka Gábor orgonaművész már gyermekkorában kezdett zenét tanulni. Először orgonaleckéket vett, majd orgonával és zeneszerzéssel foglalkozott. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre, Járdányi Pál és Bárdos Lajos voltak tanárai. Kitüntetéssel végezte az orgona-főtanszakot 1963-ban, azóta tevékeny részt vesz az ország zenei életében. Számos külföldi hangversenykörútja volt, fellépett Olaszországban, Jugoszláviában, Lengyelország és Románia városaiban. Lemezfelvételein elsősorban Bach-műveket ad elő, sorozatban megszólaltatta szintén hanglemezfelvételen az ország legértékesebb orgonáit. Lehotka Gábor orgonaművész előadói tevékenységével párhuzamosan pedagógiai munkát is végez. Érdemei elismeréséül 1974-ben a Liszt-díj II. fokozatával jutalmazták.

A 25 éve f ő h i v a t á s ú

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Három évtizedes amatőr működés után, 1952. január 1-től főhivatású állami zenei intézmény lett a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar. Az első vidéki főhivatású szimfonikus zenekar létrehozása a kulturális forradalom jelentős vívmánya volt. Alapot teremtett Debrecen város önálló zenekultúrájának kibontakozásához; az állandó hangversenyélet, a rendszeres operajátszás magas színvonalú megvalósításához; miután pedig a MÁV a fenntartáson túl biztosította a zenekar térítésmentes szállítását is, létrejöhetett Debrecen „zenei kisugárzása", az ún. gördülő hangversenyek és operaelőadások, az ország területének mintegy egyharmadát érintően. (Záhonytól Sopronig, Salgótarjántól Békéscsabáig.) A főhivatású zenekar 25 év alatt több mint 2000 hangversenyt tartott s 00 operát mutatott be (30 szerzőtől). Az operaelőadások száma is meghaladta a 2000-et. 10 ország több mint 50 nagyvárosában hangversenyezett eddia, többek között Varsó, Krakkó, Lublin, Kassa, Pozsony, Bonn, Frankfurt, Amsterdam, Luxemburq, Tours, Párma, Linz városokban. A 71 tagú szimfonikus zenekar évi — hazai — teljesítményével: 60 hanqversennyel és 110 operaelőadással jelentős helvét foglal el az orszáq zenei életében. (30-35 hangversenyt és 40 operaelőadást székhelyen kívül teljesít.) A mindennapi gyakorlatban: majd minden 3. napra jut Debrecenben egy hangverseny vagy operaelőadás, és minden 5. napra esik egy gördülő hangverseny vagy operaelőadás.

55

A zenekar elismert rangot vívott ki magának a magyar zenekultúra terén. Ebben jelentős érdem fűződik Rubányi Vilmos érdemes művész karnagy tevékenységéhez, aki a zenekart minden igény kielégítésére alkalmas együttessé fejlesztette. Erre utalnak a zenekart vezénylő vendégkarmesterek, a szólisták és a sajtó elismerő nyilatkozatai, bírálatai. A zenekar művészi színvonalát, rangját a legjobb hazai és külföldi karmesterek, szólisták partnersége fémjelez. A külföldiek közül: Carlo Zecchi, Lamberto Gardelli. Hirojuki Ivaki, Henrik Czyz, Kari Garaguly, Arvid Janszonsz, Michail Anoszov, Mario Bonaventura, Kobajasi Ken-lcsiro karmesterek; Jeanne Marié Darré, Gidon Krémer, Cziffra György, Sándor György, Szigeti József, André Navarra, Lazarij Berman, Paul Lucas Gráf szólisták. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar az általános zenei feladatokon túl tudatosan és következetesen szolgálta és szolgálja a magyar zenekultúra tekintélyének, nemzetközi rangjának növekedését, a kortárs magyar zene legjobb termékeinek terjesztését, népszerűsítését. (10 opera és táncjáték, valamint 9 oratórium és több zenekari mű ősbemutatóját tartotta meg.) Célul tűzte és részben meg is .valósította Bartók és Kodály valamennyi zenekarra írt művének bemutatását (versenyműveket, oratóriumokat, operákat és daljátékokat is.) A zenekar igen jelentős részt vállal az ifjúság zenei neveléséből, s a munkásság körében végzett zenei közművelő tevékenységből. Külön említést érdemel, hogy az ún. vasútüzemi hangversenyek is egyre eredményesebben szolgálják a komolyzenei nevelés ügyét. Gyarapodtak a zenekar rádiószereplései; sor kerül évente budapesti fellépésekre és a külföldi turnék előkészítése van folyamatban. A 25 éves jubileumot a zenekar működése és színvonalának fejlődése szempontjából mérföldkőnek tekinti; az 1976 77-es évadot jubileumi évadnak minősíti, programját társintézményeivel, az Országos Filharmóniával és a debreceni Csokonai Színházzal ennek megfelelően alakította ki.

57

Á P R I L I S

1977. ÁPRILIS 18-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók Teremben

A DEBRECENI JUBILEUMI

MÁV

FILHARMONIKUS

ZENEKAR

HANGVERSENYE

Vezényel: SZABÓ

LÁSZLÓ

Közreműködik: DMITRIJ ALEKSZEJ (Szovjetunió, zongora)

Műsor: KOCSÁR MIKLÓS: ez alkalomra íródott mű (bemutató) CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny op. 23. SOSZTAKOVICS: VI. szimfónia op. 54. h-moll

1977. ÁPRILIS 20-24 KÖZT

a z EX A N T I Q U I S

EGYÜTTES

Művészeti vezető: HACKI TAMÁS

58

HANGVERSENYE

1977. ÁPRILIS 25-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

A XX. SZÁZAD MESTEREI Közreműködnek: KÁNYÁSI JÓZSEF (oboa) NEMES FERENC (fagott) KAMMERER ANDRÁS (trombita) KÖKÉNYESSY MIKLÓS (kürt) NEMES FERENCNÉ (harsona) KISS VILMOS PÉTER (hegedű) Á D Á M KÁROLY (gordonka) BODNÁR LÁSZLÓ. ILLÉS KÁLMÁN, MARTOS LÁSZLÓ (zongora) Műsor: SZTRAVINSZKIJ: Duo concertante Pelruska Ólasz szvit COPLAND- Trió oboára, trombitára és zongorára CASTARÉDE: Szonáta trombitára, harsonára és zongorára POULENC: Trió oboára, fagottra és zongorára GABAY: Récréation trombitára, kürtre, harsonára és zongorára

CSAJKOVSZKIJ: B - M O L L Z O N G O R A V E R S E N Y Egyike a zongorairodalom legnagyobb technikai feladatot jelentő versenyműveinek. Ennek megfelelően csillogó, bravúros hangzásokkal van tele. Nagy pátosszal, ünnepélyesen indul a mű: Liszt Esz-dúr zongoraversenyének kezdésére emlékeztet. A főtéma hatalmas zengéssel fogja át a zongora egész hangzásterületét. Az ünnepélyes kezdés után lassan lecsendesedik a zene, majd a főtéma módosult formában nyugtalan lüktetéssel jelenik meg. Igen szép a romantikusan daloló melléktéma: hangulatában rokona a zárótéma is. Hálás szerep jut a szólóhangszernek a tétel további folyamán is, amikor is két nagyszerű kádenciában csillogtathatja a szólista hangszeres tudását. Egyszerű, kedvesen lírai dallam a II. tétel fő zenei gondolata. Váratlanul jelenik meg a Prestissimo — tehát igen gyors tempójú — közjáték, amelyből egy francia sanzonra emlékeztető, vonósokon megszólaló dallam fejlődik ki. A gyengéd hangulatú első téma ezután visszatér és lezárja a tételt. A középtétel „pihenése" mintha erőgyűjtést is jelentene a zongoristának. Sodró erejű, szilajon tobzódó zene a III. tétel (Allegro con fuoco) muzsikája. Népies ízű táncdallam indítja a tételt és meg is adja annak alapkarakterét. A kidolgozási rész ugyan néha fékezi, zeneileg kevésbé jellegzetes módon ezt az iramot, de nem változtat a hangzás lényegén. A zongora fényesen csengő oktávfutamokkal tör fel a magasba, ahol az előzőekben még inkább szélesen éneklő melléktéma valóságos himnusszá válik a zongora és a zenekar közös előadásában, míg a szerző egy igen gyorsan pergő kódával pontot tesz a grandiózus mű végére.

59

S O S Z T A K O V I C S : VI.

SZIMFÓNIA

1939-ben írta a művet a nagy szovjet szimfonikus mester. Szokatlan a formája: tulajdonképpen hiányzik az első tétele. Az a lassú zene, amelyikkel indul, inkább második tétel lehetne jellegénél fogva. Meglehetősen terjedelmes, elégikus hangulatú darab. A következő tétel hetyke, gúnyoros Scherzo. Érdekessége, hogy a xilofonnak is jut szerep benne. A zárótételben induló- és táncelemek szövődnek egybe. Formája rondó, egyébként friss hangulatú, jókedvű, évődő zene.

SZABÓ

LÁSZLÓ

1937-ben született Huszton, Zenei tanulmányait a debreceni zeneművészeti szakiskolában végezte, majd 1957-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett. Itt zeneszerzés szakon Szervánszky Endre, karmesterképző szakon Kóródi András volt a mestere. 1963-ban a debreceni Csokonai, Színház karmestere lett. Számos operát, klaszszikus operettet vezényelt. Mint hangversenydirigens a Hajdúsági Zenei Heteken mutatkozott be. 1967-70 közt a Pécsi Nemzeti Színháznak volt karnagya. 1970-ben visszatért Debrecenbe, ahol jelenleg a MÁV Filharmonikus Zenekar vezető karmestere és a Csokonai Színház zeneigazgatója. 1973-ban vezényelte zenekarát NSZK-beli hangversenykörúton. A következő külföldi országokban lépett még fel: Finnország, NDK, Románia, Lengyelország, Jugoszlávia. 1975-ben elnyerte Debrecen művészeti díját, a Csokonai-díjat.

DMITRIJ ALEKSZEJEV Szovjet zongoraművész. Hatéves korában kerül a Moszkvai Konzervatórium mellett működő központi zeneiskolába, majd a Konzervatóriumban Dmitrij Baskirov növendéke. Az ő irányítása alatt végzi el a hetvenes évek elején az aspirantúrát is. De még 1969-ben Párizsban díjat nver a Marguerite Longversenyen, 1970-ben pedig Bukarestben megnyeri az Enescu-versenyt is. „Individuális egyéniség Dmitrij Alekszejev. Kétségtelen, hogy ez a muzsikus őstehetség és előtte fényes jövő áll. Kifejezőereie, a művek tökéletes, átgondolt előadása, kiművelt kéztechnikája s ahol szükséges, gyengéd lírája egyöntetű tetszésre talált." (Egy szovjet versenyről való szereplésének alapján megjelent ismertetés a Muzikalnaja Zsizny c. lapban.) „Igen mély hatást gyakorolt ránk a fiatal szovjet zongoraművész, Dmitrij Alekszejev. Technikája tévedhetetlen, kantábilitása szép és kifejező." (Egy madridi kritikából.)

S Z Ő N Y I ERZSÉBET: P R E L Ú D I U M ÉS F Ú G A A szerző ezzel a művével elnyerte 1968-ban az első Veszprémi Kamarazene Fesztiválra kiírt pályázat első díját. Az előadóegyüttes fuvolával, klarinéttal, fagottal és timpanival kiegészített vonószenekar.

61

A prelúdium végig nyugodt, elbeszélő hangvételű, egyetlen ívben megkomponált tétel. Az unisono témaindítás után egymásután lépnek be az imitáló szólamok. A tematikus, hangszerelésbeli és dinamikai fejlesztés a tétel kétharmadánál éri el csúcspontját, majd innen ereszkedő ívvel érkezik el a halkan kicsengő befejezéshez. A fúga ellentétes hangulatú. Sodró erejű, lendületes zenei anyaga szigorúbb polifonikus szerkesztésű, a fúgaszerkesztés hagyományos fejlesztési eszközeinek felhasználásával (témafordítás, szűkmenet, stb.) Da capa formában íródott, a tétel végén kódszerű stretíóval.

63

M Á J U S

1977. MÁJUS 16-ÁN, HÉTFŐN ESTE 19 ÓRAKOR a MÁV Járműjavító Művelődési Házban DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S

ZENEKAR

Vezényel: JANCSOVICS ANTAL Közreműködik:

RÁNKI

REZSŐ

(zongora)

BEETHOVEN-HANGVERSENY

1977. MÁJUS 20-ÁN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

a QUARTETTO

BEETHOVEN

(Olaszország)

HANGVERSENYE

Tagjai: FÉLIX AYO (hegedű) ALFONSO GHEDIN (brácsa) ENZO ALTOBELLI (gordonka) CARLO BRUNO (zongora)

64

1977. MÁJUS 23-ÁN, HÉTFŐN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bartók teremben

DEBRECENI M Á V F I L H A R M O N I K U S ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: SCHIFF ANDRÁS (zongora) és a DEBRECENI FÚVÓSÖTÖS (Tuza József, Gellén László, Gömöri Attilc, Maruzsa János, Koós Gábor) Műsor: SZŐNYI ERZSÉBET: Prelúdium és fúga BRAHMS: d-moll zongoraverseny op. 15. DEBUSSY: A tenger

QUARTETTO

BEETHOVEN

A világhírű művészekből álló zongora kvartettet Carlo Bruno nápolyi zongoraművész alapította. Az együttes további t a g j a i : Félix Ayo spanyol hegedűművész, már 14 éves korában művészi diplomát nyert. Párizsban 1956-ban hanglemez-nagydíjat nyert. Jelenleg Pesaróban, a Rossini Konzervatóriumban hegedűtanár. Alfonso Ghedin, az együttes brácsistája, mint hegedűművész is ismert. Velencében szerzett hegedűművészi diplomát, Nápolyban brácsaművészi oklevelet nyert. 1956-ban Velencében Ghislanzoni-díjat nyert. 1965 óta Pármában, a Boito Konzervatóriumban hegedű- és brácsatanár. Enzo Altobelli csellóművész, nápolyi születésű, kiváló szólista és kamaramuzsikus. 1962 óta ő is a Boito Konzervatóriumban működik, mint tanár. Az együttes 1970-ben és 1971-ben nagy sikerrel szerepelt hazánkban.

BRAHMS: D - M O L L

ZONGORAVERSENY

Róbert Schumann 1854-ben történt öngyilkossági kísérlete mélyen megrázta az őt igen tisztelő fiatal Brahmsot és lelki megrázkódtatását zeneműben kívánta kifejezni. A szimfóniának indult, majd kétzongorás szonátaváltozatot megért alkotás végül háromtételes zongoraversennyé formálódott. A d-moll hangnem sem véletlen: Beethoven e hangnemben írt Kilencedik szimfóniájának ekkortájt történt első meghallása is a művet ihlető élményei közé tartozott. A mű bemutatása nem járt sikerrel. 1859-ben Hannoverben alig néhány tenyér verődött össze a szerző közreműködésével történt bemutatón. A zongora és a zenekar szimfonikus egységbe olvadása szokatlan volt a látványos, virtuóz zongoraversenyekhez szokott közönség előtt, és ezt a hűvös fogadtatással kifejezésre is juttatta. Jóval később jutott csak a d-moll zongoraversenynek a megérdemelt osztatlan elismerés.

65

Az I. tétel ( M a e s t o s o ) szenvedélyes, viharos h a n g o t üt meg. V a l ó s á g g a l kétségbeesett felkiáltás a f ő t é m a , amely után a témacsoport t o v á b b i d a l l a m a i sem hoznak feloldást, l e g f e l j e b b a pcnasz csendesebb, szelídebb megnyilvánulásait jelentik. A m e l l é k t é m a a z o n g o r a s z ó l ó b a n jelenik meg, meditatív, t ö p r e n g ő karakterű. A tétel f o l y a m á n a keserű f á j d a l o m k i t ö r é s e k és a rezign á l t a b b b á n k ó d ó h a n g v á l t j á k egymást. A zongora szerves része a z e n e k a r n a k , mintha a n n a k egyik hangszere volna, nem emelkedik ki h i v a l k o d ó a n koncertáló jellegével. A II. tétel e r e d e t i l e g miserészletnek készült: egy k é z i r a t b a n m a r a d t Benedictusra ismerünk ró belőle. A latin szöveget a tétel kézirata fölé is írta Brahms. Pz A d a g i o - t e m p ó j ú tétel a vigasztalás h a n g j á t üti meg, amely a tétel közepén á t m e n e t i l e g szenvedélyessé válik, hogy a b e f e j e z é s b e n ismét a Bened ctust é m a b á n a t o t enyhítő szelídsége váljék uralkodóvá. A III. tétel (Allegro non troppo) energikus ritmusú f ő t é m á j a m e g m a r a d a mollh a n g n e m b e n , és bizonyos n y u g t a l a n s á g o t , démoniságot hordoz magában. A kezdő lendület h a t j a á t végig a rondó f o r m á j ú tételt, amelynek e p i z ó d t é m á i sem hoznak világosságot. Mindössze a tétel — e g y b e n a versenymű — végén jelenik m e g a b i z a k o d á s D - d ú r h a n g j a , a felhők szétoszlásának, a n a p kisütésének ígéretével.

DEBUSSY: A TENGER H á r o m szimfonikus v á z l a t : így nevezi Debussy érett alkotói korszakának ezt a remekét, és v a l ó b a n a szimfónia ieljessége, zenei tökéletessége van meg e b b e n a ciklikus műben. Debussy itt m á r n e m a zene f o r r a d a l m á r a , zeneszerzői fegyvertára m á r készen áll és érett, jól kiegyensúlyozott művészettel önti z e n é b e a tengerről szerzett benyomásait. Kétségtelen, hogy programatikus zene ez, hiszen e tételek felirata n y o m á n szinte érzékeinkkel halljuk, látjuk, érezzük a t e n g e r h a n g j a i t , k é p é t és l l a t á t ; u g y a n a k k o r szoros e g y s é g b e n van a zene is, a t é m á k k a p c s o l a t a , a zenei a n y a g szerves összetartozása nyilvánvaló. M i n d a z , a m i az impresszionizmusban futó benyomás, hirtelen villanás, elmosódott, foltszerű m e g j e l e n é s , itt jól f e l é p í t e t t szilárd szerkezetet kap, és e z á l t a l válik a stílus egyik összegező j e l l e g ű , kiforrott remekművé. A h á r o m tétel c í m e : I. H a j n a l t ó l délig a t e n g e r e n - II. H u l l á m o k j á t é k a III. A tenger és a szél párbeszéde. Érdekes, hogy ez a dús h a n g z á s o k b a n , mesteri s z í n k o m b i n á c i ó k b a n bővelkedő, nagyszabású mű sem az 1905-ös bemutatón, sem az 1 9 0 8 - b a n a szerző vezényelte e l ő a d á s o n különösebb sikert nem aratott. Toscaninié az é r d e m , hogy A t e n g e r valódi szépségeit a közönséggel megismertette.

SCHIFF A N D R Á S 1 9 5 3 - b a n született Budapesten. Zenei t a n u l m á n y a i t ötéves k o r á b a n kezdte, azóta vöbb ifjúsági és nemzetközi zenei versenyt nyert. 1 9 6 6 - b a n részt vett a moszkvai M a g y a r G y e r m e k z e n e i H é t e n , 1 9 6 8 - b a n I. d í j a t nyert a tv Ki mit tud? versenyén a zenei k a t e g ó r i á b a n : részt vett a szófiai VIT-en, 1 9 6 9 - b e n d í j a t nyert a p r á g a i r á d i ó á l t a l szervezett nemzetközi k a m a razene-versenyen.

67

A Zeneművészeti Főiskolán tanárai Kadosa Pál, Rados Ferenc és Kocsis Zoltán voltak. 1974-ben részt vett a Moszkvai Csajkovszkij nemzetközi zenei versenyen, ahol díjat nyert. Schiff András tevékenyen részt vesz az ország zenei életében. Számos országban vendégszerepelt: Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, NDK, Anglia, Hollandia, Dánia, Ausztria, Jugoszlávia, Lengyelország, Franciaország, Olaszország.

68

F. k . : DR. DEMETER L A J O S K é s z ü l t : 2200 p é l d á n y b a n 70-5149 A l f ö l d i N y o m d a , Felelős v e z e t ő : B e n k ő

Dsbrecsn István