Debrecen, 1079
Debrecen megyei városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és az Országos Filharmónia megbízásából
szerkesztette: STRAKY TIBOR
HANGVERSENYNAPTÁR
Március 26.
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: ROLAND WAMBECK (NDK) Közreműködik: PERÉNYI MIKLÓS (gordonka)
Április 3.
KAMARAEST Közreműködik: MARIANA SIRBU (Románia), MILLER LAJOS Zongorán kísér: FREYMANN MAGDA
Április 9.
LANTOS ISTVÁN zongoraestje
Április 16.
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: KOVÁCS ESZTER és a DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Karigazgató: GULYÁS GYÖRGY
Április 25.
GYARMATI VERA ós KATONA ÁGNES szonátaestje
Április 30.
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: BOLBERITZ TAMÁS Közreműködik: KAMMERER ANDRÁS (trombita)
Május 7.
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: KEREKES JÁNOS Közreműködnek: SZABÓ CSILLA (zongora) KASZA KATALIN és MELIS GYÖRGY (ének)
Május 15.
MARGITTAY SÁNDOR orgonaestje Közreműködik: PAVLÁNSZKY EDINA (ének)
Május 10.
BÁCHER MIHÁLY zongoraestje
Május 21.
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: JANCSOVICS ANTAL Közreműködik: KOVÁCS ENDRE (orgona) KISS VILMOS PÉTER (hegedű)
MÁRCIUS
1973. március 26-án, hétfőn este fél 8 órakor a Bartók Teremben
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: ROLAND WAMBECK (NDK) Közreműködik: PERÉNYI MIKLÓS (gordonka) Műsor : BEETHOVEN: Egmont nyitány SCHUMANN: Gordonkaverseny MENDELSSOHN: Olasz szimfónia
BEETHOVEN: EGMONT, NYITÁNY Egyike Beethoven legnépszerűbb műveinek. Goethe hasonló című tragédiájának hőse szembefordult a XVI. század spanyol zsarnokával, II. Fülöppel, látva az elnyomott németalföldi nép szenvedését. A király vezére, Alba herceg álnokul tőrbe csalta és lefejeztette Egmontot. Alakja azóta a néppel közösséget vállaló, nemes jellemű hősével azonosult és Beethoven ezért is foglalkozott szívesen vele. A Goethe-drámához kísérőzenét írt, de ebből ma már csak a nyitány és néha a Klárchen-dalok hangzanak fel pódiumon. Súlyos akkordok indítják a művet, jelezve a nehéz, küzdelmes időket és a hős belső vívódását.; Az Allegro rész, amely a lassú bevezetést követi, a hős nemes egyéniségét, bátor harcát ábrázolja. A bevezetés egyre dacosabban visszatérő akkord tömbjei, a Beethovenre oly jellemző, felfelé törő motívumok minden belemagyarázás nélkül is egy elkeseredett harcnak zenei képét adják. Néhány nagyon halk átvezető akkord okozta rövid megtorpanás után diadalmasan felfelé ível a zene és csodálatos, fénylő dúr-hangzással hirdeti, hogy a hős ugyan elbukhatott, de a szabadság eszméje tovább él és győzni fog.
2
SCHUMANN: A-MOLL GORDONKAVERSENY A nagy • romantikus mester egyetlen gordonkaversenyét 1850-ben írta. Ebben az időben későbbi elmebetegségének jelei már megmutatkoztak. Schumann a végletekig hajszolt munkában keresett menekülést betegségének ijesztő tünetei elől. A gordonkaversenyben felzaklatott idegállapotának olyan nyomait találjuk meg, hogy aránylag kevésbé sikerült, fáradtságról tanúskodó részek váltakoznak ihletett szépségű szakaszokkal. A három tétel egy nagy egységet képez, összekötő részek kapcsolják egymáshoz a tételeket. Az első tételt Mendelssohn Szentivánéji álom nyitányának kezdő akkordjaii'a emlékeztető fúvós hangzások nyitják meg. Szélesen ívelő, lírai fő téma után következik a virtuóz melléktéma. A kidolgozási részben mindkét fő dallammal találkozunk, mégis szabad fantáziajellege van ennek a szakasznak. A lassú tételben a szólógordonkáé a fő szerep, a tétel egyébként egyszerű háromszakaszos dálforma. Az átvezető rész idézi a lassú tétel fő témáját, majd pedig az első tétel melléktémáját. Tempógyorsulás és rövid kadencia után szólal meg a gyors tempójú finálé. Erősen virtuóz ez a tétel, csak a kevésbé fontos melléktéma használja ki a gordonka éneklő hangjait. Kadencia után gyors, virtuóz hangzású kódával fejeződik be a versenymű.
MENDELSSOHN: OLASZ SZIMFÓNIA A fiatalon elhunyt német romantikus mester 1830. évi itáliai útjának emlékei elevenednek fel ebben a napsugaras, derűs hangú zenekari alkotásban. Már az I. tétel (Vivace) a teljes világosságot árasztja, a szokásos lassú bevezetés helyett mindjárt a lendületes, friss főtéma szólal meg, amelyet a hegedűk átadnak az egymást váltó különböző hangszercsoportoknak. Körülötte sebesen peregnek a mellékszólamok, valósággal körülfonva a fő dallamot. A romantikus hangulatot idéző melléktéma után a kidolgozási részre is telik még a dallamköltő invenciójából, ahol feszes ritmusú új téma szólal meg. Ezt a reprízben is halljuk még. A II. tétel (Andante con moto) elégikusan álmodozó dallamot szólaltat meg az oboákon, fagottokon és brácsákon, a mélyvonósok finoman pengetett ellenszólamától kísérve. A tétel közepén felcsendülő vidámabb melódia hangulati ellentétet képez az első témához. A tételt a gordonkák és nagybőgők finoman elhaló pizzicatói rekesztik be. A III. tételben (Con moto moderato) német Landler-emlékeket idéz a zeneköltő, tipikus 3/4 ütemű lejtéssel. Az egyetlen ritmusötletre épülő közjáték után a Landlert halljuk ismét, a közjáték ritmusának visszaidézése mellett. A ,,hazagondolás" után ismét vérbeli olasz zenét hallunk a zárótételben, amely Presto-tempóban egy ismert táncot, a Saltarellót helyezi szimfonikus keretbe. A másként tarantellának is ismert olasz tánc tulajdonképpen egy mérges póktól nyerte a nevét, amelynek csípésétől a néphit szerint az áldozatok halálig tartó őrjöngő tánci-a kényszerülnek (saltarello - ugrós tánc). A 6/8-as ütemű, szaggatott triolás tétel megállás nélküli sodrásával valóban klasszikus példája ennek a táncnak, amely Rossini, Liszt, Sarasate és más mesterek számára is adott ihletést a zenetörténet folyamán.
5
ROLAND WAMBECK
ROLAND WAMBECK Német karmester (NDK). 1926-ban született. 1944-ben Frankfurt am Main-ben a zenei gimnáziumban érettségizett, majd utána katonasorba, fogságba kerül. 1950-ben Weimarban Hermán Abendroth mesteriskolájában szerzi meg karmesteri oklevelét. Először Dessauba kerül. Egy cvig korrepetitor, majd szólistakorrepetitor lesz, míg 1955-ben a színház első karnagya. Ettől kezdve a zenekar minden tevékenységéért ő felelős. 1966 októbere óta zeneigazgatói címet visel. 1968-ban Magdeburgba hívják, ahol az első évben még a dessaui állás mellett látja el a színház zenei vezetőjének felelősségével járó kötelességeket, egy év múlva azonban a régi munkahelyét föladja. Wambeck látja el az NDK kétévenkénti Telemann-fesztiváljainak szervezését. Vendégszerepelt Romániában és Bulgáriában.
PERÉNYI MIKLÓS Perényi Miklós gordonkaművész Budapesten született 1948-ban. Rendkívüli tehetségére már 7 éves korában felfigyeltek és a Zeneművészeti Főiskola gordonkaszakára felvették, ahol először Zsámboki Miklósnak, majd 1959-1964-ig Banda Edének volt a tanítványa. Főiskolai tanulmányai mellett továbbképzésül évenként részt vett Enrico Mainardi salzburgi és luzerni mesterkurzusain. 1960-ban felvették a római Cecília Akadémia művészképző szakára, ahol szintén Enrico Mainardi professzor irányítása alatt 1962-ben gordonkadiplomát szerez a legmagasabb pontértékkel, díjjal és dicsérettel. 1964-ben diplomát szerzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A most már ifjú művészt 1965-ben és 1966-ban meghívta Pablo Casals a zermatti és Puerto Ricó-i mesterkurzusaira. Az első szólókoncertet 9 éves korában adta a zeneművészeti főiskola nagytermében. Ettől az időponttól kezdve a legigényesebb művekkel lép közönség elé mind belföldön, mind külföldön. Emlékezetes fellépései külföldön.- Salzburg, Luzern (1960), Róma (1961), München, Róma, Ravenna, Modena (1962), Turin, bécsi ünnepi heteken (1963), Milánó, Bécs (1964) stb. 1964-től nagy siker mellett ad hangversenyeket Svájcban, Dániában, a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Franciaországban, Ausztriában. 1970-ben a Liszt-díj I. fokozatával tüntették ki.
5
PERÉNYI MIKLÖS
ÁPRILIS
1973. április 3-án, kedden este fél 8 órakor a Kodály Teremben
KAMARAEST Közreműködik: MARIANA SIRBU (Románia, hegedű) MILLER LAJOS (ének) Zongorán kísér: FREYMANN MAGDA 1973. április 9-én, héttőn este fél 8 órakor a Kodály Teremben
LANTO'S ISTVÁN zongoraestje 1973. április 16-án, héttön este tél 8 órakor a Bartók Teremben
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ Közreműködik: KOVÁCS ESZTER (ének) DEBRECENI KODÁLY KÓRUS Karigazgató: GULYÁS GYÖRGY Műsor : BARTÓK: Táncszvit WAGNER: Wesendonk-dalok SZABÓ FERENC: Föltámadott a tenger 1973. április 25-én, szerdán este tél 8 órakor a Kodály Teremben
SZONÁTAEST Közreműködnek: GYARMATI VERA (hegedű) KATONA ÁGNES (zongora) 1973. április 30-án, héttőn este tél 8 órakor a Bartók Teremben
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: BOLBERITZ TAMÁS Közreműködik: KAMMERER ANDRÁS (trombita) Műsor : BIZET: L'Arlésienne, II. szvit HAYDN: B-dúr trombitaverseny LÁNG: Három mondat a Rómeó és Júliából RAVEL: Bolero
7
LANTOS ISTVÁN
LANTOS ISTVÁN Zongoraművész, 1949-ben Budapesten született. Először orgonálni tanult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Gergely Ferencnél és emellett párhuzamosan csak melléktárgyként tanult zongorázni. 1966-ban került a zeneművészeti szakiskolába, ahol most főtárgyként tanult zongorázni Tusa Erzsébetnél. Két év elteltével, 1968-ban vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára a II. évfolyamra, Solymos Péter osztályába. 1969-ben részvevője volt Bayreuthban az Internationales Jugend Festspiel Treffen rendezvényeinek és ott Bartók: III. zongoraversenyét játszotta. Még korábban Prágában, 1967-ben Krakkóban és Katowicében adott zongoraesteket. Első budapesti bemutatkozása az OF 1970. évi Négy fiatal művész zongoraestje c. bérlete keretében volt. 1970 nyarán ismét Bayreuthban Olivier Messiaen; Oiseaux exotiques c. művét játszotta Pierre Boulez vezényletével. Első külföldi hangversenyturnéjára 1972 januárjában került sor. Mint szólista az Állami Hangversenyzenekarral Nyugat-Németországban Liszt: A-dúr és Bartók: III. zongoraversenyét játszotta, ezúttal Ferencsik János vezényletével. A zenekari koncertezés mellett számos fellépése volt szólóhangversenyen is Budapesten, vidéken, Moszkvában és a Magyar Rádióban.
MARIANA SIRBU 1949-ben Iasi-ban született. 9 éves korában már első díjat nyert hegedűjátékával a Szovjetunióban egy úttörőfesztiválon. A romániai zenetanuló gyermekek fesztiváljai közül 1956-ban, 1958-ban, 1960-ban és 1962-ben ítéltek meg számára díjat. 1966-ban a Román Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretével Mendelssohn hegedűversenyét játszotta. Ettől kezdve rendszeres közreműködője Románia szimfonikus zenekarainak. 1967-ben a bukaresti Enescu-versenyen harmadik díjat nyert, majd a bttkaresti főiskola hallgatója lett, ahol Stefan Gheorghiu lett a mestere. 1970-ben a londoni Flesch-vcrsenyen hatodik, 1971-ben a barcelonai Maria Canals-versenyen második díjat nyert. Kritikáiból: ,,A harmadik díjat nyert román hegedűművésznő, Mariana Sirbu játéka elragadó és bársonyos; igen jó muzsikusnak tűnt." (Le Monde) , , . . . Mariana Sirbu félelmetes vetélytársnak bizonyult. Hangjának ragyogása és melegsége, a kifejezés tökéletessége a hangszer által adott határok és az ízlés adta arányok keretei közt, választékos zenei ízlése, mind arra következtetnek, hogy nagy perspektíva előtt áll." (Muzica, Bucuresti, 1967.)
9
BARTÓK: TÁNCSZVIT 1923 két korszakos jelentőségű magyar zenemű születési éve. Pest-Buda egyesítésének 50. évfordulójára írta Kodály Psalmus Hungaricusát és Bartók Táncszvitjét. Az ellenforradalmi hangulatú fővárosban megszólal a különböző népek tánczenéjét nagyzenekari műben egyesítő, a népek megértését hirdető alkotás. Szerzője előző nap Ady síremléke javára adott hangversenyen lépett fel és életműve eddig is azt hirdette, hogy „Dunának, Oltnak egy a hangja". A hattételes mű bevezetése a zene és a tánc őselemét, a ritmust szinte a szemünk előtt hozza létre apró dallamtöredékekből. A magyar, arab, román és szlovák népdalok hangjait idéző táncdallamok nagy szerkesztő művészettel összekapcsolva juttatnak el a záró tétel forgatagához, amely a tánc valóságos apotheózisa. A szerkezet egyébként hármas tagozódású. A részeket állandóan visszatérő ritornell rész köti egybe. A három nagy alkotórész első tagja tulajdonképpen az I., II. és III. tételt foglalja magában. Ezt követi a lassú tétel - a IV. majd a rendkívüli feszültséget magában hordozó ötödik tétel képezi az átmenetet a magában is háromrészes fináléhoz.
WAGNER: WESENDONK-DALOK Richárd Wagnert elsősorban mint az opera nagy romantikus reformátorát ismerjük. A Wesendonk-dalok címmel összefoglalt öt dala is összefüggésben áll operaszerzői tevékenységével. Az Álmok és a Melegházban címűek a Tristan és Isolda első vázlatainak számítanak. Wagner jóbarátjának és pártfogójának, Ottó Wesendonknak felesége, Mathilde írta a dalok alapjául szolgáló verseket. Kettőjük között lángolóan szenvedélyes, bár plátói szerelmi viszony volt az 1850-es években. A Tristan és Isolda téma iránti érdeklődés is magyarázható ezzel az érzelmi vonzódással. Érthető tehát, hogy ezekből a dalokból egyfelől a reménytelenség és a betelj esületlenség, másrészt a titkolt szerelem boldog érzése árad. A dalok keletkezésének ideje: 1857-58.
SZABÓ FERENC: FÖLTÁMADOTT A TENGER Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója méltán ad aktualitást a verseire írt zeneművek bemutatásának. Ezek közül is kimagaslik Kodály tanítványának, Szabó Ferencnek 1955-ben befejezett Föltámadott a tenger című oratóriuma. A mű több Petőfi-versből idéz részleteket és fölhasznál teljes költeményeket is. Érdekessége, hogy a nagy ívű kórusrészleteket ugyanolyan méretű és fontosságú zenekari részek szakítják meg, és hogy az egyes tételek énekelt témái továbbfejlesztve többször visszatérnek. Szerkezeti egységére utal a témáknak hasonló inditása, egy dúr- vagy hollhangnem három kezdőhangjának variált felhasználása. Maga az ismert kezdő- és záródallam - a Föltámadott a tenger -
10
is így kezdődik. Más témák is visszatérnek különböző tételekben, ami nyilván utalás a fölhasznált költemények eszmei összefüggésére. Az egyes tételek: I. Föltámadott a tenger, II. Fohász, III. Ismét magyar lett a magyar, IV. Beteljesült. . . , V. Jött a halál, VI. Most egy a lélek, egy a szív, VII. Tied vagyok, hazám, VIII. Csatadal.
SZABÓ LÁSZLÓ Szabó László a fiatal magyar karmestergárda tagja. 1937-ben született Huszton. Zenei tanulmányait a debreceni szakiskolában végezte, majd 1957-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett. Itt zeneszerzés szakon Szervánszky Endre, a karmesterképző szakon Kóródi András volt a mestere. 1963-ban a debreceni Csokonai Színház karmestere lett, ahol számos operát, klasszikus operettet vezényelt. Mint hangversenydirigens a hajdúsági zenei heteken mutatkozott be. 1967-70 között a Pécsi Nemzeti Színháznál karmesterkedett. 1970-ben visszatért Debrecenbe, ahol jelenleg a MÁV Filharmonikus Zenekar vezető karmestere és a Csokonai Színház zeneigazgatója. 1973 januárjában vezényelte zenekarát nyugat-németországi hangversenykörútján.
KOVÁCS ESZTER Kovács Eszter operaénekesnő Tiszanánán (Heves megye) született. Zenei tanulmányait a miskolci szakiskolában kezdte érettségi után, itt Pekker Zsuzsa volt a tanára. 1960-ban felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol először Maleczky Oszkár, majd dr. Sípos Jenő növendéke volt. Az operatanszak elvégzése után vörös diplomát kapott. 1965-ben lett az Állami Operaház ösztöndíjas magánénekese, 1967-ben pedig rendes tagja. Már főiskolás korában az Operaházban kisebb szerepeket énekelt mint Mercedes-t (Carmen), Giovanna (Rigoletto), Kisfiú (Varázsfuvola). Első főszerepe Mihály András: Együtt és egyedül c. operájában a leány szerepe volt. Utána következett a Tannháuser Vénusz-szerepe. 1968 szeptemberében énekelte először Judit szerepét a Kékszakállú herceg várában és 1969-ben a Bolygó hollandi Senta-szerepét. 1968-ban a Prágai tavasz fesztiválon a rádiózenekarral a Kékszakállú herceg várát énekelte. Az Állami Operaház külföldi vendégszereplései alkalmával Bécsben, Wiesbadenben és Berlinben vendégszerepelt. Oratóriumszerepekben emlékezetes sikere volt 1967-ben, amikor Erdélyi Miklós vezénylésével Berlioz: Faust elkárhozása c. oratóriumában Margit szerepét énekelte. A rádióban többször volt ária- és dalestje. A dalirodalomban elsősorban Schubert, Schumann, Brahms, Richárd Strauss és de Falla dalai állnak legközelebb hangegyéniségéhez.
lí
KOVÁCS ESZTER
GULYÁS GYÖRGY Középiskolai tanulmányait a szeghalmi és a debreceni gimnáziumban végezte. A Zeneakadémián zeneszerzés, középiskolai tanárképző, tanítóképző intézeti ének- és zenetanári szakot végzett. 1939-től 1946-ig gimnáziumi énektanár, tanítóképzői és tanítónőképző intézeti zenetanár volt Békésen és Debrecenben. 1946 novemberétől szervezője és igazgatója a békéstarhosi zenei gimnáziumnak 1954-ig. 1954-1966 közt a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, 1966 óta a zeneművészeti főiskola debreceni tagozatának vezetője. 1955. május 28-án megalapította és azóta vezényli a Debreceni Kodály Kórust. Több alkalommal részt vett a debreceni nemzetközi kórusversenyek előkészítésében mint művészeti vezető. A vezetése alatt álló Debreceni Kodály Kórussal számos hazai fellépésen kívül s:-.ámos külföldi szereplésed vett részt, így: 1958-ban Llangollenben, 1959-ben Arezzóban, 1962-ben Tours, Arezzóban, 1964-ben NDK-turnén, 1965-ben a hamburgi fesztiválon, továbbá Bécsben, Moszkvában, Rigában stb. Ezenkívül vendégkarmesterként vezényelt az olaszországi Sassari városban, Berlinben, Rigában és Hamburgban is. 1959-ben a Liszt-díj I. fokozatával, 1970-ben a Magyar Népköztársaság érdemes művésze címmel tüntették ki.
DEBRECENI KODÁLY KÓRUS A kórus 1955-ben alakult a debreceni zeneművészeti szakiskola hallgatóiból és iskolán kívüli tagokból. Kezdetben mint szakiskolai leánykórus működött. Megalakulása után Debrecenben és környékén szerepelt. Első nagyobb szereplése 1955. december 15-én volt Debrecenben, Kodály: Budavári Te Deum c. művének előadása alkalmával a helybeli egyetem kórusával közösen. 1956. május 27-én részt vett a magyar szakszervezetek zenei fesztiválján Budapesten. Az első nemzetközi sikert az 1958-as esztendő hozta meg, a debreceni leánykórus megnyerte a llangollcni nemzetközi kórusverseny I. díját. Ezt követően egyre nagyobb hírnevet értek el. Szerepeltek Olaszországban, Finnországban stb. Műsorukon főleg a capella-művek és oratóriumok szerepelnek. A kórus vezetője megalakulásától kezdve Gulyás György.
13
GULYÁS GYÖRGY
GYARMATI VERA
GYARMATI VERA Hegedűművésznő, Budapesten született. Már 6 éves korában kezdett hegedülni. 1945-ben vették fel a Zeneművészeti Főiskolára, ahol Zathureczky Ede tanítványa volt. Részt vett a berlini, a bukaresti és a varsói VIT-en. A varsói VIT zenei versenyén II. díjat nyert. Később a brüsszeli konzervatóriumban Gertler Endre növendékeként folytatta tanulmányait. Itt megnyerte 1958-ban a konzervatórium hegedű- és 1960-ban kamarazene-versenyét. Számos külföldi koncertje közül a legjelentősebbeket Bécsben, Salzburgban, Párizsban, Münchenben, Stuttgartban adta. Sikerrel szerepelt a párizsi rádióban és televízióban is. Kritikáiból: Jemnitz Sándor Gyarmati Vera hcgedűestjéről (1962. november 12.) a következőket írja: ,, . . . Örömmel üdvözöljük az oly sokatígérően kibontakozó friss jelenséget, amilyen Gyarmati Vera, a most gyorsuló lendülettel előretörő fiatal hegedűművésznő. Szakmailag jól felkészült, eleven és tetszetős a játéka. Megnyerő erejének egyik fő forrása zengzetes, meleg és igen változatosan árnyalható hegedűtónusában rejlik. Határozott akarni tudás cseng ki Gyarmati Vera teljesítményeiből, nem elvont dolgok felett töprengő, hanem a célba vett hatás elérésére inkább megérzésekben, semmint reflexiókban bízó kedély. Energia és koncentrálódás szívóssága lakozik benne."
KATONA ÁGNES Katona Ágnes zongoraművésznő Budapesten született és már 4 éves kora óta foglalkozik rendszeresen zenével. Első oktatója édesanyja volt. 1945-től a Zeneművészeti Főiskolán tanul, ahol tanulmányait 1953-ban fejezi be kitűnő eredménnyel. Főiskolás korában a főiskola Bach-versenyén I. díjat nyert. Bartók termi koncertjéről Péterfi István a többek között a következőket írta: „Katona Ágnesnek láthatólag Fischer Annié a példaképe. Jobb ideált nem is választhatott. Nem külsőséges effektusok hajszolásával, hanem poétikus elmélyedő előadással, művészi frazirozással óhajt hatni. Tudja mit akar, helyes amit akar és a legtöbb esetben meg is tudja csinálni. Zongorahangja színes, árnyalatos, kifejező, finom pianóiban ez különösen feltűnt . . . igazi hivatott zongoraművész.'' Rengeteget koncertezett külföldön, mint szólista és mint szonáta- és kamarazenész, jóformán Európának majd minden nagyobb városában megfordult több ízben. Nagyon sok hanglemeze jelent meg nálunk és külföldön is. 1967-ben kapta meg a SZOT művészeti díjat. Külföldi kritikáiból: „Nemcsak technikai felkészültségét, hanem a művekkel való azonosulását is bizonyította. Játéka tele van fénnyel és színekkel." (La Nation.)
16
KATONA ÁGNES
BIZET: L'ARLÉSIENNE, II. SZVIT Georges Bizet, a francia zenei realizmus nagy képviselője, elsősorban Carmen c. operájával vált ismertté. Ugyanakkor Bizet nagy mestere a szimfonikus zenének is. Ennek bizonyítéka két szvitje, amelynek alapjául Daudet-nek ,,Az arles-i lány (L'Arlésienne)" című drámájához írt kísérőzenéje szolgált. Ennek az eredetileg kamarazenekarra irt színpadi zenének négy tételét dolgozta át szimfonikus zenekari szvitté a szerző, majd egyik barátja a további zenei anyagból összeállította a második szvitet is. Az I. tétel (Andante sostenuto) dudabasszussal kísért, békés nyugalmat árasztó hegyi pásztortánc. A középrészben spanyolos lüktetésű, eleven ritmusú tánctéma szólal meg, hogy a visszatérésben ismét visszaadja a szót a szélesebb áradású, nyugodtabb pásztortémának. A II. tétel (Andante moderato ma con moto) zenekari intermezzo. Bensőségesen daloló melódia van a tétel középpontjában, amelyet erőteljes pátoszú téma előz meg és követ is a tétel végén. A fő dallam az Agnus Dei szövegével dalként is ismerős. A III. tétel kecses menüett, amelyben a hárfának és a fuvolának, majd a szaxofonnak jut fontos szerep. A középrész erős zenekari tuttija ellentétet képez a kezdő és a befejező részhez. A IV. tétel frissen sodró délfrancia népi táncot idéz, a farandole-t. A provence-i parasztok ezzel a dallammal járják Eligius napján az ünnepi táncot. Az ujjongó, tobzódó életöröm hangjain zárul a francia mester méltán népszerű alkotása.
HAYDN: TROMBITAVERSENY A B-dúr trombitaversenyt Haydn eredetileg Esz-dúrban komponálta 1796-ban. A művet Weidingernek, a Bécsi Királyi Operaház trombitaművészének ajánlotta. A versenymű érdekessége, hogy a szerző feltűnően sok kromatikus menetet alkalmaz benne. A B-dúr trombitaverseny első tétele (Allegro) a épül fel. A sok magas állás kényes technikai A második tétel (Andante) egyszerű visszatérő először a zenekar játssza el, majd átveszi tőle
szonátaforma szabályai szerint feladatot jelent az előadónak. dalforma. A 6 8-ados dallamot a szólóhangszer.
A harmadik tétel ismét az Allegro tempójelzést viseli. Tipikusan Haydn-zárótétel ez, friss sodrású témákkal, lendületes fináléjellcggcl. A műnek egyébként ez a legismertebb része.
18
LÁNG ISTVÁN: HÁROM MONDAT A RÓMEÓ ÉS JÚLIÁBÓL 1969-70-ben készült cl ez a vonószenekari mű, amelynek megírására egy akkortájt hazánkban járt kubai tánccsoport vezetője, Albcrto Alonso adott ihletést. Alonso egyik táncjátékához, a Veronai szerelmesek mártíriumához volt szükség egy befejező szakaszra. A főként ütőhangszerekre, elektronikus és magnetofonzenékre épült balett első részéhez kontrasztként vonószenekarra komponálta meg Láng István a befejező szakaszt. A kompozíció a középkori német dal szerkezetére emlékeztetve gyors, gyors, lassú felépítésben (Stollen, Stollen, Abgesang) készült el. A három tételből az első kettő nemcsak tempójában rokon, hanem stilárisan is. Mindkét tétel 16 önálló vonós hangszeren szólal meg, míg a zárótétcl osztatlan vonóskaron realizálódik. A nyitótétel mottóját Rómeó mondja el, a másodikét Júlia. A harmadik tétel hangja személytelenebb, ez a herceg szavait idézi. Az első tétel mottója: „Napkelte és Napja: Júlia". Elmosódott körvonalú, gomolygó zenével világosan megrajzolt melodikus részek kontrasztálnak. A második tétel: ,,Ó, Rómeó, mért vagy te Fómeó?"-mottóra épül. Míg az előző tétel alaphangja lírai, itt dramatikus mondanivaló szólal meg. A tétel rendkívül dinamikus, változatos, nagy forte csúcspontokat hordoz. A harmadik tétel mottója: ,,A gyászoló nap fönt ki sem tekint". Lassú gyászzene ez a tétel. Kezdetben kromatikus dallamívek bomlanak ki polifon szerkesztésben, majd elérnek egy akkordikus csúcspontot. Pianisszimóban feloldódva zárul le a kcmpozíció.
RAVEL: BOLERO Maurice Ravel, a francia impresszionizmus kiváló alakja egy ízben Albeniz spanyol zeneszerző Ibéria c. szvitjéből szeretett volna néhány tételt meghangszerelni. Nagy bosszúságára ennek kiadói jogba ütköző akadálya volt és bár ez utóbb elhárult, akkorára már kész volt máig is legnépszerűbb művének, a Eolerónak alapötlete. Ez abból állt, hogy egy egészen egyszerű, rövid zenei alapanyagot kívánt fokozni úgy, hogy makacsul ismételgeti azt, mindössze a zenekari hangszerelésben történő változtatásokkal és a hangerő fokozásával. A Bolero egy ketütemes ritmusképletre, egy harmóniaképletre és egy dallamra épül és mégis negyedóráig tart. A hangerő fokozása és a zenekari színskála kiszélesítése az állandóan makacsul ismétlődő alapritmussal viszont valósággal eksztatikus hatást ér el. Tulajdonképpen nincs is befejezése a műnek: amikor a dinamikai erő már nem fokozható, váratlan megtorpanással, a zenének disszonáns hangzásokkal történő valóságos lenyesésével vet véget a szerző ennek a zenei orgiának. Érdemes még megjegyezni, hogy a Bolero eredetileg Ida Pubinstein világhírű táncosnő és színésznő ösztönzésére készült el. A művésznő balett megírására kérte a mestert, akinek 1928-ban megírt remekét azóta valóban használták táncköltemény kísérőzenéjéül is.
19
BOLBERITZ TAMÁS 1940 II. 3-án született Budapesten. 8 éves korában kezdett hegedűt tanulni, 12 éves volt, amikor már kamarazenekarban játszott. A hegedülés mellett gyerek- (majd felnőtt) kórusban énekelt és dirigált. Érettségi után felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanszakára Sugár Rezső professzorhoz. Ugyanakkor a Bartók Béla Kamarazenekar tagja is lett mint hegedűs. 15 éves korában kezdett el zongorázni (magánszorgalomból), komolyan csak a szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahova 1961-ben nyert felvételt a karmester szakra Kórody Andráshoz. 1968-ban kitüntetéssel diplomázott és azonnal szerződtette a Magyar Állami Operaház korrepetitornak, majd egy évvel később már az első premierjét dirigálta. Az operadirigáláson kívül a koncertbérletbcn is aktívan részt vesz. Budapesten és vidéken filharmóniai koncerteket dirigál. 1972 elején jelent meg első lemeze, amelyen Brahms: I. szimfóniáját vezényli.
KAMMERER ANDRÁS 1939-ben Dunabogdányban született. Zenei tanulmányait a Győri Zeneművészeti Szakiskolában, majd a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1964-ben kitűnő eredménnyel nyert trombitamüvészi oklevelet. Tanulmányainak utolsó félévét a Moszkvai Konzervatóriumban végezte. 1964 óta a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar művésze, egyben a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. 1967-ben a debreceni főiskolai tagozat adjunktusa lett. Több esetben fellépett tanári hangversenyeken, részben szóló, részben kamarazene számokkal. Debreceni működése nyomán a város és a körzet rézfúvós élete új lendületet kapott.
20
MÁJUS
1973. május 7-én, héttőn este tél 8 órakor a Bartók Teremben
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: KEREKES JÁNOS Közreműködnek: SZABÓ CSILLA (zongora) KASZA KATALIN és MELIS GYÖRGY (ének) Műsor : ERAHMS: B-dúr zongoraverseny BARTÖK: A kékszakállú herceg vára
1973. május 10-én, csütörtökön a Kodály Teremben
este fél 8 órakor
BÁCHER MIHÁLY zongoraestje
1973. május lb-én, kedden este tél 8 órakor a Nagytemplomban
MARGITTAY SÁNDOR orgonaestje Közreműködik: PAVLÁNSZKY EDINA (ének)
1973. május 21-én. hétfőn este fél 8 órakor a Nagytemplomban
DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENEKAR Vezényel: JANCSOVICS ANTAL Közreműködik: KOVÁCS ENDRE (orgona) KISS VILMOS PÉTER (hegedű) Műsor : VIVALDI: Concerto MOZART: Kis cji zene HÁNDEL: d-moll orgonaverseny CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád
21
BRAHMS: B-DÜR ZONGORAVERSENY 1881. november 9-én Budapesten mutatta be második, zongorára írt versenyművét Johannes Brahms, a német késői romantika klasszikus mestere. Ez a négytételes, nagyméretű mű már tételcinek számában is hangsúlyozza a szimfonikus jelleget, hiszen a szimfóniákkal szemben a versenyművek általában háromtételesek szoktak lenni. A zenekar szerepe semmivel sem kisebb, mint az igen igényes szólamot játszó szólózongoráé. Hangulata alapjában derűs, kedves természeti képek, idilli hangulatok váltakoznak szilajabb, vagy éppen játékosan könnyed részekkel. Az I. tétel (Allegro non troppo) motivikus munkájának egysége, a szerkesztés töretlen nagyvonalúsága az érett Brahms stílusának jellegzetességeit mutatja. A kürtön felhangzó idilli fő téma után rövidesen improvizációszerú zongoraszóló hangzik fel, majd a fő téma nagy erővel megismétlődik a zenekarban. Gyengéden daloló melléktéma (a hegedűkön), majd markáns ritmusú zárótéma biztosítja a zenei anyag változatosságát. A tételre és egyébként az egész műre is jellemző, hogy a szimfonikus jelleg legalább annyira érvényesül benne, mint a zongora hangzási lehetőségeinek a hangszer kitűnő ismerete alapján történő kiaknázása. Az „Allegro appassionnato" jelzésű Scherzo (II. tétel) több kisebb képre tagozódik, olykor népi ihletésű témákat használ fel; sajátosan brahmsi kedélyességet áraszt ez a tétel, ami egy kicsit mindig adós marad a teljes feloldódással. A III. tétel (Andante) egyike Brahms legpoétikusabb megnyilatkozásainak. Két dalának, az Egyre csendesebb lesz álmom cs a Halálvágynak melódiái adják a dallamanyagot és mindez a zenekar végtelenül finom szövetén át jut el hozzánk. A zongora itt a háttérbe vonul és csak lágy futamokkal zsongja körül a melódiákat. Mintha a szólista itt elpihenne, hogy annál szabadabban adhassa át magát a TV. (Allegretto grazioso) tétel játékos, felszabadult vidámságának. Teljes virtuozitásában csillog a hangszei-, valósággal tobzódik a zongoraszólam az ezernyi pompás színben. Formája rondó, ahol a fürge ritornell-témát egy árnyalattal mélyebbre nyúló, mollban cneklő melléktéma váltja fel. Érdekes, hogy ezt a dallamot a kortársak magyarosnak ítélték.
BARTÓK: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Bartók Béla egyetlen operája Balázs Béla szövegére készült. Eredetileg a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára készült 1911-ben, de a zsűri akkor előadhatatlannak minősítette. Csak 7 évvel később mutatta be az Operaház Egisto Tangó olasz karnagy vezénylésével. Azóta az egyfelvonásos opera megjárta a világ dalszínházait, nagy sikereket aratva.
22
Bartók eredetileg reális környezetbe képzelte operáját, szimbolikus tartalma mégis arra sugallta a rendezőket, hogy csak jelzésszerű díszleteket alkalmazzanak. További ösztönzést ad erre a megoldásra az egy helyben lezajló cselekmény és így érthető, ha egy újabb lépéssel az oratorikus előadásmódig is eljutottunk. A mű a férfi és a nő tragédiájának mélyreható ábrázolása. Az eredetileg ófrancia mondai hőst megjelenítő Kékszakállú amolyan asszonyfaló szörnyeteg, aki sorra megöli hat feleségét, akik bemerészkedtek kínzókamrájába. Bartók és Balázs Béla felfogásában ez a történet belső lelki drámává alakul át. A sokat próbált, gyötört férfileiket csak úgy deríthetné fényre a szerelmes nő, ha fenntartás nélkül, múltját nem kutatva szeretné, mert ha bizalmatlansága vagy kíváncsisága túllépi a kívánt határt, szerelme nem gyógyítja meg a férfit és mindkettőjükre a magány sötét éje vár. Az operában hét ajtó nyílik meg Judit előtt, a férfi lelkének hét rejteke. A Kékszakállú állandóan óvja szerelmét, hogy ne akarjon az ajtók titkaiba behatolni, a nő unszolására mégis átadja a kulcsokat. Így nyílik meg Judit előtt sorban a kínzókamra, a fegyvertár, a kincsestár, a virágoskert. Majd hatalmasra tárul a birodalom kapuja - fényes C-dúr akkordok jelzik ezt a tetőpontot - és itt kellene következni a beteljesülésnek. Judit azonban tovább kutat és a könnyek tava után ő is belép a hetedik ajtón a régi asszonyok közé ,,és mindég is éjjel lesz már, éjjel". Bartók zenéje egyaránt alkalmas a képek színességének és a belső történésnek érzékeltetésére. Hangszerelése, zenekari nyelvezete már az érett mesteré. Az ének a magyar nyelv természetes hangsúlyát követi, a nyolcszótagos verssorok lüktetése népballadákat idéz. Kodály szerint ,,ez az első mű a magyar operaszínpadon, amelyben az ének elejétől végig egyöntetű, ki nem zökkenő magyarsággal szól hozzánk". Az opera mintája annak, hogyan kell magyar zenei nyelvet használni anélkül, hogy akár egy sornyi népdalidézet lenne benne.
25
KEREKES JÁNOS Kerekes János zeneszerző és karmester Budapesten született. Weiner Leó, majd a berlini Hochschule für Musik tanítványaként 1933-ban végezte tanulmányait. 1936 óta az Állami Operaház tagja, 1946 óta karmestere. Számos operettet, rádióoperettet, filmzenét, sanzont és zenekari darabot írt.
1957 óta a Magyar Rádió és Televízió zenei tanácsadója, 1964 óta rovatvezetője. Munkásságáért Erkel-díjjal tüntették ki 1952-ben. 1971-ben érdemes művész lett.
KEREKES JÁNOS
SZABÓ CSILLA
SZABÓ CSILLA Már 5 éves korában kezdett zongorázni tanulni, először Molnár Erzsébettől, később a Bartók Béla szakiskolán, ahol Máthé Miklósné volt a tanára. 14. életévében vették fel a Zeneművészeti Főiskola mesterosztályába Kadosa Pál növendékeként. 1961-ben egy fél esztendőt tanult a Marguerite Long Akadémián de la Bruchollerie-nél, ahol azután diplomát is kapott. Jó helyezést ért el a Marguerite Long nemzetközi zongoraversenyen is. 1962-ben a Rio de Janeiró-i nemzetközi zongoraversenyen a II. díjat és a brazil művekre kitűzött legjobb előadás díját nyerte. 1965-ben a montreali nemzetközi versenyen is a díjazott versenyzők között végzett. Európa szinte valamennyi országában hangversenyezett, 1965-ben ÉszakAmerikában, Lemez- és rádiófelvétele készült Nyugat-Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Jugoszláviában és Angliában. Hanglemezei között Chopin: h-moll szonátája, cisz-moll polonaise-e, cisz-moll scherzo-ja, g-moll balladája, Bartók: Quintettje szerepel Qualiton-felvételeken. Szólókoncerteken kívül rendszeres szonáta- és kamarazene-partnere Kocsis Albertnek. 1961 óta az OF szólistája. 1970 áprilisában Japánban egyhónapos turnét adott, ahol Liszt, Bartók és Chopin műveit játszotta. Júniusban a Pro Musica és júliusban a Magyar Kamarazenekarral lépett fel Nyugat-Németországban. 1971-ben a Liszt-díj II. fokozatával tüntették ki.
BÁCHER MIHÁLY Bácher Mihály zongoraművész 1924-ben született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolát 1947-ben végezte el. 1953-ban Liszt-díjat kapott, majd 1956ban a nemzetközi Liszt-versenyen II. díjat nyert. 1952 óta az Országos Filharmónia szólistája. Külföldi vendégszereplése során többek között a Szovjetunióban, Franciaországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és a Kínai Népköztársaságban adott nagy sikerű koncerteket. Bácher Mihály nevéhez fűződik a Zene Mindenkiért társadalmi mozgalom irányítása és megszervezése. Bácher Mihály 1963. május 14-i szólóestjéről Breuer János többek között így ír a műsorfüzetben (1963. május 27.): „Liszt: h-moll szonátája a zongorairodalom legnehezebb alkotása, minden zongorista próbaköve. Bácher itt is nagyot alkotott. Kifejezés tekintetében a helyén volt minden hang, minden motívum. Az előadó követve Liszt variábilis fő gondolatát a születéstől annak elhalásáig, az emberi élet minden küzdelmét, tragédiáját s újból felemelkedését belesűrítette ebbe a félórába. A teljességre törekedett, s el is érte azt tartalmi, érzelmi téren, vagyis a művészet lényegét sikerült itt megragadnia . . . "
26
BÁCHER MIHÁLY
MARGITTAY SÁNDOR
MARGITTAY SÁNDOR Orgonaművész, karmester, 1927-ben született Budapesten, Tanárai Schmidthauer Lajos és Ferencsik János voltak. Jelenleg az Országos Filharmónia karmestere, a budapesti kórus karnagya és kiváló orgonista. Mint az Állami Hangversenyzenekar munkatársa és mint szólista Európa szinte minden jelentősebb városában szerepelt. Több magyar és külföldi hanglemeze van forgalomban.
JANCSOVICS ANTAL
.
Jancsovics Antal karmester 1937-ben született Orosházán. Zenei tanulmányait Győrben kezdte el, itt végezte el a gimnáziumot is. A hegedű, orgona, ütőhangszer tanulása mellett zeneszerzés szakra is járt, 1956-ban felvették a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, ahol Viski János tanítványa volt, majd két év múlva a karmesterképző szakra, ahol Kóródi András növendéke lett. 1963-ban karmesteri diplomát kapott. A diploma megszerzése után egy évig az Állami Operaház ösztöndíjasa, majd a Magyar Rádiónál és a KISZ Központi Művészegyüttesnel dolgozik. 1967-től a soproni zeneiskola igazgatója és egyben a helybeli Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekart vezeti. 1969-1972 közt a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója. Karmesteri működése során ifjúsági, később amatőr zenekarok munkáján át jutott el először vidéki, később fővárosi zenekarok vezényléséhez, rádió- és lemezfelvételekhez. 1968-ban részt vett Rómában a Santa Cecília Akadémia karmesterversenyén, ahol III. díjat nyert. Ugyancsak III. díjat nyert 1969-ben a New York-i Dimitrij Mitropoulos karmesterversenyen. Részt vett Arvid Janszonsz weimari karmesterkurzusán és többször járt tanulmányúton Lengyelországban és Bulgáriában. 1969-ben vendégszerepelt Jugoszláviában (Dubrovnik) és 1970-ben a Német Demokratikus Köztársaságban. 1970-ben volt első budapesti fellépése. Ugyanebben az évben Britten: Háborús requiemje bemutatójának másodkarmestere volt. 1969 őszén a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarával angol turnén vett részt. 1969 őszén készült az első lemezfelvétele, melyen ugyancsak az MRT szimfonikus zenekarával négy Wagner-nyitányt vezényelt.
29
JANCSOVICS ANTAL
KOVÁCS ENDRE Kovács Endre orgonaművész Budapesten született 1936-ban. Abszolút hallásával már korán felhívta zenei tehetségére a figyelmet. Hétéves korában kezdett zongorázni tanulni. Tanulmányai során megismerkedett Albert Schweitzer nevével és az orgonaművészet egyre jobban kezdte érdekelni. A döntő elhatározást a neves magyar orgonaművésszel: Zalánfy Aladárral történt találkozás jelentette, ő vezette be az orgonajáték művészetébe. Zalánfy Aladár halála után Gergely Ferenc vette át tanulmányainak irányítását. Tanulmányainak befejezése után több figyelemre méltó hangversennyel megalapozta művészi hírnevét Magyarországon, majd ezt követték külföldi hangversenyturnéi. Hangversenyezett Belgiumban, Hollandiában több alkalommal, a Német Demokratikus Köztársaságban stb. A hollandiai Haarlemben az orgonisták részére rendezett nyári akadémia keretében részt vett Anton fíeiller mesterkurzusain. További meghívásai vannak még ebben az évben Hollandiába, az NDK-ba és Svájcba. Mind hazai, mind külföldi kritikái kiváló stílusérzékét és kitűnő technikai felkészültségét emelik ki. Az Országos Filharmóniánál mint műsorszerkesztő dolgozik, munkaterülete az ifjúság zenei nevelése.
KISS VILMOS PÉTER 1937-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti zenei gimnáziumban, zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte. Tanára Lányi Margit volt. A szakiskola elvégzése után felvételt nyert a Zeneművészeti Főiskolára, ahol tanulmányait Bihariné Kádár Klára irányította. 1964-ben került Debrecenbe, mint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola tanára. 1967-ben a debreceni főiskolai tagozat adjunktusa lett. Debreceni évei alatt több önálló estet, szonátaestet adott, tanári hangversenyeken és filharmóniai koncerteken közreműködött. 1971 óta a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar első koncertmestere. Ebben a minőségében járt a zenekarral Nyugat-Németországban 1973 januárjában.
31
KOVÁCS ENDRE
Felelős k i a d ó : Dr. Demeter Lajos Készült 1000 példányban — 73-2351 Szabadság Lapnyomda, Debrecen Felelős vezető: Reményi Sándor
