DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2014

FELÜLVIZSGÁLAT

DEBRECEN, 2011.

Plánum 97 Kft.

4032 Debrecen, Egyetem sgt. 56.

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja

BEVEZETŐ................................................................................................................................. 4 I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA ........ 5 I/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS ....................................................................................................... 5 II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ........................................................................ 14 III. TERÜLETHASZNÁLAT .................................................................................................. 18 IV. VÍZGAZDÁLKODÁS........................................................................................................ 21 IV/1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA ......................................................... 21 IV/2. GEOLÓGIA ....................................................................................................................... 24 IV/3. HIDROGEOLÓGIA............................................................................................................. 27 IV/4. HIDRODINAMIKAI JELLEMZŐK ........................................................................................ 29 IV/5. TALAJ, FELSZÍNALATTI VÍZ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE........................................................... 29 IV/6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS .............................................................................................. 31 IV/7. A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, - GYŰJTÉS, ELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ...................... 32 IV/8. AZ IVÓVÍZELLÁTÁS ......................................................................................................... 41 V. KÖZLEKEDÉS .................................................................................................................... 46 V/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS, A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA ........................................ 46 V/2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, ÖSSZEKÖTTETÉS .......................................................................... 48 V/3. DEBRECEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE....................................................... 81 V/4. A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE ..................................................... 82 VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ............................................................................................ 84 VI/1. DEBRECEN VÁROS JELENLEGI ENERGETIKAI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA...................... 84 VI/2. A VÁROSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE ..................................................................... 85 VII. LEVEGŐVÉDELEM ....................................................................................................... 92 VII/L. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS................................................................................................. 92 VII/2. ÁGAZATOK LEVEGŐKÖRNYEZETI HATÁSAI .................................................................... 98 VII/3. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA .......................................................................... 106 VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM..................................................................................... 121 VIII/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS ............................................................................................. 121 VIII/2. KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ ZAJ ....................................................................................... 122 VIII/3. VASÚTI KÖZLEKEDÉS ................................................................................................. 127 VIII/4. LÉGI KÖZLEKEDÉS ZAJTERHELÉSE, A DEBRECENI REPÜLŐTÉR ................................... 129 VIII/5. IPARI ÜZEMEK ZAJTERHELÉSE .................................................................................... 135 VIII/6. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGEK .................. 137 IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...................................................................................... 142 IX/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS ................................................................................................ 142 IX/2. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS ............................................................................... 143 IX/3. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE ............................................................................ 169 X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA ........................................................... 187 XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS ............................................ 192 XI /1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA .............................................................................. 192 2

Plánum 97 Kft.



XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS............................................................................................ 199 XIII. KÖRNYEZET – EGÉSZSÉGÜGY ............................................................................. 203 XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA, A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE................................................................. 206 XV. TERMÉSZETVÉDELEM.............................................................................................. 212 XVI. MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 247 XVII. CÉLPROGRAMOK .................................................................................................... 248 XVII/1. VÍZGAZDÁLKODÁS.................................................................................................... 248 XVII/2. LEVEGŐVÉDELEM ..................................................................................................... 250 XVII/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ........................................................................................ 252 XVII/4. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM .......................................................................................... 254 XVII/5. ZÖLDTERÜLET, ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁS .......................................................... 256 XVII/6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ........................................................................................... 258

3

Plánum 97 Kft.



BEVEZETŐ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében készíthetők átfogó-, tematikus- és egyedi környezetvédelmi tervek. Az átfogó környezetvédelmi terv lehet országos, területi (regionális, megyei és települési) környezetvédelmi program. A hivatkozott környezetvédelmi törvény 48/B. (2) pontja előírja az átfogó környezetvédelmi terv tartalmát. Meghatározó első fázis a környezeti elemek állapotának bemutatása és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelés. A környezetvédelmi törvény 48/A. (2) pontja előírja, hogy a tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel össze kell hangolni. Erre tekintettel a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program. A legújabb III. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 tervezetét a KvVM elkészítette. A települési környezetvédelmi program átfogó környezetvédelmi terv. Tartalmára vonatkozóan a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/B. § (2) és 48/E. § ír elő szempontokat; előírja a program rendszeres felülvizsgálatát (48/B (4), 48/E § (3) és 48/F § (6)). Jelen felülvizsgálat megújítja Debrecen megyei jogú város 2009-2014. környezetvédelmi programját. A felülvizsgálat időtartama: 2009-2010. A felülvizsgálat célja, hogy - vizsgálja Debrecen város jelenlegi környezeti állapotát - a városi környezetminőség értékelése - cél-területek azonosítása - trendek megállapítása - áttekintse a 2009-2014. környezetvédelmi program, intézkedési javaslatok/feladatok realitását - értékelje az intézkedések időarányos megvalósítását - aktualizálja az intézkedési javaslatokat és feladatokat tekintettel - a környezetállapot változására - 2009-2014. környezetvédelmi programmal kapcsolatos véleményekre - az aktualizált programokra - az EU 7. Környezetvédelmi Akcióprogram (KAP) - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai, irányelvei - módosított/aktuális helyi tervek/programok - a módosított környezetvédelmi jogszabályokra - az új gazdasági/pályáztatási helyzetre - az Önkormányzat lehetőségeire - felmérje a nem teljesült intézkedések okait és hatását - célszerűségi sorrend felállítása - gazdaságfejlesztés érdekütközések feltárása - költségvetési tervezési ciklus prioritásai A környezetvédelmi program készítésében rész vett szakértőket és szakértői jogosultságukat, szakmai pályafutásuk ismertetését a 14. sz. mellékletként csatoltuk.

4

Plánum 97 Kft.



I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA I/1. Általános jellemzés Debrecen elhelyezkedése A települést, mint környezeti rendszert tárgyiasult közlekedési kapcsolataival, településszerkezetével, infrastrukturális hálózataival, jellegzetes gazdasági adottságaival jellemezhetjük. Debrecen, Hajdú-Bihar Megye székhelye. A város területe 46.165 ha, lakossága 207 270 fő (forrás: KSH 2009). Debrecen hazánk legnagyobb vidéki városa. Debrecen megközelíthető közúton: Budapestről az M3 - M35-ös autópályán, vagy a 4-es úton, Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felől, a 33-as úton Tiszafüred felől, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felől, a 48-as úton Érmihályfalva (Románia) felől, a 471-es úton Mátészalka felől, vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a NagykerekiSáránd-Debrecen, a Létavértes-Sáránd-Debrecen, a Füzesabony-Debrecen, a TiszalökDebrecen, a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon. Növekvő jelentőségűek légi kapcsolatai: a Debreceni Repülőtér Kelet-magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye. Debrecenből rendszeres távolsági buszjárat összességében hét megyébe indul. Debrecen Budapesttől való távolsága (közúton): 240 km, amely már autópályán is elérhető. A legközelebbi határátkelőtől való távolsága: 35 km. A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén terül el. A város története Debrecen évszázadok óta a térség természetes központja, a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán fokozatosan átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. A térségi kapcsolatok mellett meghatározóak a területi viszonyok. A földrajzi helyzet sokáig meghatározta a város fejlődését, ezért a továbbiakban is fontos a kapcsolatok kiterjesztése. Debrecen szerepénél fogva 1876-óta Hajdú megye, 1950-óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye. A város szuburbanizációs övezete, az agglomerációt is figyelembe véve, mintegy 250 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A kezdeti fellángolást követően mérséklődött az érdeklődés a Debrecenhez tartozó lakóövezetek iránt: Bellegelő, Dombos, Ondód, Szepes, Nagysándor-telep, Kismacs, Nagymacs, Nagycsere, Haláp, Bánk, Pac, Józsa. Mind között Józsa őrizte meg vonzerejét, valamint a Pallagi lakópark is megépült. Az elmúlt években Debrecen körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben előbb a megyeszékhelyről kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Ezek a térségek központjaikkal, egységes gazdasági, munkaerő piaci teret alkotnak. Debrecen agglomerálódó térségének települései: Balmazújváros, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi,

5

Plánum 97 Kft.



Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs. Az agglomeráció belső gyűrűjében 6 község található. A külső gyűrű 11 településének területe a település-együttes 63 %-át fedi le, népességének pedig mintegy harmada él itt. A település szerkezete Tényezői: Beépített terület: terület-felhasználás, HÉSZ kategóriák, építési övezetek. Gazdasági szerkezet: ipari/mezőgazdasági és üzemi területek. Infrastruktúra: áram-, földgáz-, hőszolgáltatás. Közlekedés-szerkezet: úthálózat, közlekedési ágak, forgalmi adatok. Debrecen településszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki. Több tűzvész után, illetve a szocialista városfejlesztések során sem módosították jelentősen. Ezt tükrözi az úthálózat. Az 1960-as években bérházas, 70-80-as években lakótömbös jellegű lakótelepek alakultak ki, többnyire az átszellőzési viszonyok mellőzésével. Fokozatosan felszámolódtak a D-Ny-i peremek kertségei. A házgyári lakótelepeken a zöldövezetek és játszóterek nem tudták betölteni ökológiai és regenerációs szerepüket. A 90-es évektől felgyorsult a társas, és családi-házas építkezés gyakran funkcionális zavarokkal. Spontán lakóparkok jöttek létre gyakran előnytelen zsúfoltsággal. A város ÉK-i és D-i, területein, illetve a Nagy Sándor telepen alkalomszerűen megújultak a családi házak. Természetföldrajzi adottságok A város három kistáj, a Dél – Nyírség homokkal fedett hordalékkúp síksága, a déli, illetve nyugati futásirányú eróziós völgyek tagolta, egykori hordalékkúp síkság, a Hajdúhát, valamint a löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp síkság, a Dél – Hajdúság találkozásánál fekszik. Az alsó – pleisztocén elején az É-i - Kárpátok és az Északi - Középhegység felől érkező folyók É-D-i irányban folytak át a Nyírség - Hajdúság - Hortobágy területén a Tiszával való egyesülésig. A Tisza – Szamos futásiránya a Nyírség területén DNy-i irányban húzódott. A hegységkeret felől érkező folyók a medence területén nagy vastagságban rakták le hordalékukat, és kiterjedt hordalékkúp-síkságokat halmoztak fel. A hordalékkúp síkságok épülése klimatikus és tektonikus okok miatt nem volt folyamatos a negyedidőszak folyamán. A folyóvizek ekkor részben bevágódtak hordalékkúpjukba, részben elhagyták azoknak egyes részeit, így kiterjedt területeken szünetelt a folyóvízi elöntés, és az ármentessé vált térszíneken megindult a folyóvízi üledékek áthalmozása és a talajképződés. A pleisztocén végén a Nyírség centruma emelkedni kezdett, aminek következtében a Tisza és a Szamos „lecsúszott” hordalékkúpjáról, majd azt megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén keresztül folyt déli irányba a fő erózióbázisa felé. A hideg – száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a folyóvízi üledékek eolikus átformálása. A felszíni formákat és a talaj adottságokat, a területet felépítő hordalékkúpok anyaga és jellegzetes formái határozzák meg.

6

Plánum 97 Kft.



Éghajlati jellemzők A tájhatáron fekvő város éghajlatáról elmondható, hogy a szomszédos tájak éghajlata is itt találkozik, így a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő, mérsékelten száraz, helyenként száraz, vízhiányos területről beszélhetünk. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 °C. A csapadék eloszlása változatos, az évi csapadékmennyiség 550-600 mm közötti. Az uralkodó szélirány ÉK-i, a második és a harmadik helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i szél áll. Terület felszíni vízfolyásokban szegény, a város területén csak a kis vízhozamú és rossz vízminőségű Tócó - patak található, amely a táj geológia fejlődéstörténete szempontjából jelentős szerepet játszó nyírvízvölgyek egyikében fut. Erdőgazdálkodás, természetvédelem A megyében itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdők, amelyek korábban elsősorban gazdasági (fakitermelés) szempontból voltak jelentősek. Az 1970-es évektől kezdődően azonban egyre inkább előtérbe kerül az erdők rekreációs és környezetvédelmi funkciója. 1939 októberében Debreceni Nagyerdő területén hozták létre Magyarország első természetvédelmi területét, amely ekkor még gyöngyvirágos tölgyesként érdemelte ki a védelmet. A Nagyerdő a Nyírséget egykor összefüggően borító tölgyes maradványa. Mára a talajvíz mélyre süllyedése és a vízhiány miatt sokat veszített természetes növény- és állatvilágából, őshonos vegetációjába több tájidegen flóraelem is keveredik. Debrecent délről-délkeletről, keletről öleli körül az Erdőspusztáknak nevezett táj, amely ma jelentős kirándulóhely tanösvényekkel, kilátókkal. A terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, valamikor a kocsányos tölgy volt az uralkodó fafajta, a Nagyerdőhöz hasonlóan itt is a gyöngyvirágos és nyírségi pusztai tölgyes volt jellemző. Mára csak kisebb – nagyobb foltokban maradt meg az egykor összefüggő erdő, például a pusztai tölgyesek helyén legtöbbször erdőnek nem nevezhető akácültetvények vannak, szerencsésebb, ritka esetben homoki legelők találhatók. A mélyebb fekvésű részeken nyír- és fűzlápok, magassásosok, valamint kiszáradó láprétek, ritkábban mocsárrétek jellemzőek. Az Erdőspuszták keleti nyúlványai egészen az országhatárig húzódnak, északkeleten a Guti-erdő a folytatása, de jelentős összefüggő erdőket találunk a Debrecen és Hajdúhadház közötti térségben, Nagycsere, Haláp, és Bánk környékén. Infrastrukturális hálózatok Az infrastrukturális hálózatok az anyag-, energia-, információ áramlását és a közlekedést (szállítást) hivatottak biztosítani. Működőképességük, illetve más hálózatokkal kialakított kapcsolatuk a fejlődés dinamizmusát és minőségét is meghatározza. Lényeges szerepük van a város üzemeltetésében (közmű) és a környezeti hatások továbbításában. Hálózatok jellemzői (2008): Hálózat Kisf. villamos hálózat Vezetékes gáz Távfűtés

Hossza (km) 1.486,3 923,2 85,7

Háztartási fogyasztó (db) 113.127 69.065 30.895

7

Plánum 97 Kft.


Hálózat Vízcsőhálózat Közcsatorna Villamos sín Trolibusz felső vezeték

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Hossza (km) 708,1 420,0 8,8 12,2

Háztartási fogyasztó (db) 87.771 88.944 -

A hálózatot üzemeltetők: - E-ON Zrt. - TIGÁZ Zrt. - Debreceni Hőszolgáltató Zrt. - Debreceni Vízmű Zrt. - DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Gazdasági jellemzők A város szuburbanizációs övezete – az agglomerációt is figyelembe véve – mintegy 250 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld (Hajdúhát, Dél – Hajdúság), és a kiváló gyógy-hatású termálvíz. Előbbi a környék mezőgazdaságát, utóbbi pedig az idegenforgalmat alapozza meg. Debrecen tradicionális iparágai a gyógyszergyártás, műanyag feldolgozás, orvosi műszerek, gyógyászati eszközök előállítása, továbbá a híradás-technikai berendezések, villamos- és háztartási készülékek gyártása. Az élelmiszeripar, biotechnológia, taneszköz-gyártás, valamint környezetvédelmi ipar is több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Regisztrált vállalkozások száma: (Forrás: KSH) Idő Debrecen korlátolt felelősségű társaság betéti társaság egyéni vállalkozás Megye

2006 28.033 5.356 5.681 15.501 49.816

2007 28.828 5.783 5.536 16.013 51.564

2008 33.567 6.599 5.252 20.164 84.245

2009 34.479 7.268 4.957 20.640 86.714

A külföldi tőke ágazati megoszlására az ipar dominanciája jellemző (97 %). Megyénkben a külföldiek között legjelentősebb összegekkel német és olasz befektetők vannak jelen. Az utóbbi időben jelentős részben megszaporodott a kínai befektetők érdekeltsége is.

A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Gazdasági jellemzők fejezet következő részeiben szereplő adatok aktualizálása, az Idegenforgalom, turizmus rész kivételével, az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel.

8

Plánum 97 Kft.



Ipar Debrecen ipari struktúrájában a hagyományos, elsősorban élelmiszeripari feldolgozó cégek jelentőségét emeljük ki. Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás, a csapágygyártás, valamint az orvosiműszer-gyártás, könnyűipar, elektronika, műanyagipar. Sajnálatosan több megszűnt ipari vállalat (pl. Kefegyár, Bútorgyár, Dohánygyár, Házgyár (ÁÉV), Bőrgyár, BHG, Barnevál) gazdasági szerepét nem pótolták. A hazai érdekeltségű ipari vállalatok/vállalkozások gazdasági szerepe sem jelentős. A külföldi tőke ágazati részvételi aránya 97 %. Ipari parkok Debrecen ipari parkjai: Debreceni Nyugati Ipari Park Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (DELOG) Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park. A város nyugati részén található Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park betelt. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. újabb területeket biztosít a Debrecenben befektetni szándékozóknak. A Debreceni Déli Ipari területe 350 ha lesz, az első ütemben 87 ha-t kívánnak beépíteni. Ezen kívül több vállalkozói park is gyarapítja a cégek megtelepedési lehetőségeit. 2006. december 07-én megvásárolta az Airport Invest Kft.-től a közel 87 hektáros területet, majd 2007. július 11-én további 26 hektáros területet vásárolt, így a Déli Ipari Park teljes területe 113 hektár. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park koordinálja az ipari fejlesztéseket: I. NI Hungary Kft. II. Bumet Hungary Kft. III. Lasselsberger Hungária Kft. IV. Újhelyi Autó II. Kft. V. Hajdúsági Sütödék Zrt. VI. M.E. Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VII. ESTATE Park Ingatlanfejlesztő Kft. VIII. DIP Invest Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. (Regionális és Innovációs Technológiai Központ) IX. Faktor Hungary Kft. X. Reichert Hungary Kft. Szolgáltató ipar Az utóbbi években Debrecen visszanyerte a kereskedelmi központ szerepét a régióban, amit kereskedelmi- és bevásárlóközpontok, áruházak és több kiskereskedelmi cég megtelepedése jelez. A városban 1115 vendéglátóhely van. A pénzintézetek száma kb. 30 db. A jelentősebb bevásárló (szórakoztató) központok is külföldi érdekeltségűek. Bár gazdasági hatásuk megítélése eltérő, kedvezően befolyásolták a városképet és a közlekedési szokásokat.

9

Plánum 97 Kft.



A szállító és építőanyag-forgalmazó vállalkozások kissé megerősödtek. Az ipari parkokhoz és a repülőtérhez szükséges logisztikai cégek szerepe még nem meghatározó. Mezőgazdaság Debrecen kiterjedt területe és termőföldje a legfontosabb természeti erőforrás. A természeti adottságok döntően befolyásolják a művelésági szerkezetet. A legjobb termőföldek a Tócótól Ny-ra találhatók. A Tócótól K-re erdő a domináns művelési ág, rekreációs területekkel. A város belterületén, elsősorban a peremövezetekben az intenzív kertkultúra volt meghatározó. A nagyvárosi területhasznosítás miatt ezek gazdasági szerepe, illetve a hobbikertek jelentősége csökkent. Sajnálatosan kevés a biogazdálkodók köre és hatása. A mezőgazdaság nem/kevésbé látta el a város feldolgozó/élelmiszer iparát. Energetikai növény termesztése nem történik. A (belterületi) állattartás sem jelentős. Míg a 90-es évek előtt a mezőgazdasági termelés főként a szövetkezetekben zajlott, addig 2008. év végén a debreceni település-együttesben összesen 7.260 regisztrált vállalkozás végezte tevékenységét ebben a gazdálkodási formában. A debreceni település-együttesben 52.000 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, akik közül 15.300-an Debrecenben, a hozzá tartozó belső gyűrűben 7.900-an, a külső övezetben pedig 28.700-an gazdálkodtak. A debreceni település-együttesben az egyéni gazdálkodók használatában összesen 41.000 hektár földterület volt, amelynek 72 %-a szántó, majd nagyságrendben a gyep és a kert következett 9, illetve 8 %-kal. Idegenforgalom, turizmus Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai szempontból jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy 15 km hosszúságban 4-5 km – szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő területén van néhány jelzett turistaút. Sétautak találhatók a monostori csőszházhoz, Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom, a Bodaiszőlők és a Guthi-erdő felé. Debrecen egyre inkább jelentős úti céllá válik. A szálláshelyek mennyisége és minősége is jelentős javulást mutat. A konferencia- és üzleti turizmus az utóbbi években egyre nagyobb intenzitású lett, főképp miután 2006-ban megnyitották a Kölcsey Központot, Magyarország második legnagyobb konferencia- és rendezvényközpontját. A gyógy-turizmus központja a debreceni Nagyerdőn meglévő és évtizedek óta működő Nagyerdei Gyógy- és Strandfürdő. 2003. év júniusában átadásra került a nemzetközi igényeknek megfelelő Aquaticum Mediterrán Élményfürdő is. Napjainkban a fürdőkomplexum az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont nevet viseli. Beindult a wellness turizmus. A belváros látványa jelentősen javult. A 2006-ban átadott Debreceni Sportuszoda Magyarország egyik legmodernebb sportlétesítménye, mely már több színvonalas eseménynek volt házigazdája (mint például nemzetközi vízilabdatorna, vagy 2007-ben a 11. Rövidpályás Úszó Európa-bajnokság) (Forrás: http://www.sportuszoda.hu/bemutatkozas.html) 10

Plánum 97 Kft.



Társadalmi jellemzők A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Társadalmi jellemzők fejezetében szereplő adatok aktualizálása, az Egészségügy és az Oktatás és kultúra részek kivételével, az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Debrecen az ország legnépesebb vidéki városa, jelentős bázis Kárpátalja, a Felvidék és Erdély több milliós magyarsága számára. Demográfiai adatok Debrecen területe 461,65 km², állandó népessége a KSH 2004. évi adatai alapján 204.083 fő, amely a megye lélekszámának 38 %-a. A területi eloszlása a városon belül jelentős eltéréseket mutat. Debrecen lakosságának 34 %-a, mintegy 72.000 fő lakótelepi jellegű városrészekben él. Ezen városrészek általános jellemzője, hogy a hagyományos beépítésű városrészek folytatásaként, gyakran egymás szomszédságában helyezkednek el, átlagos lélekszámuk 6.0007.000 fő között van. (Kiemelhető a tócóskerti és az újkerti városrész, melyek népessége eléri a 20.000 főt.) A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, mintegy 61.000 fő, a város népességének 29 %- a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13 %-át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10 %-ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, melyből a józsai városrész szerepe meghatározó. Dinamikus fejlődésének köszönhetően már több mint 12.000 fős lakossága van és ezzel a zóna népességének csaknem 80 %-át adja. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. Míg a 14 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva 1990-ben 21,6 % volt, ez az értek a 2001. évi adatok alapján már csak 15,8 %. A népesség korstruktúrája területi elosztásban is változatos képet mutat, a gyermekkorúak aránya a kertvárosokban, az egyéb belterületeken és a lakótelepi övezetekben a legmagasabb (Epreskert, Tócóskert, Nyulas, Veres Péter-kert), míg az idősek aránya a városközpontban, ill. a régebben épült lakótelepeken meghatározó (Libakert). A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben a nőtöbblet jellemzi, 1.000 férfira 1.145 nő jut. A népesség iskolai végzettsége Az elmúlt évek adatait vizsgálva az iskolázottság szintjében is jelentős elmozdulás figyelhető meg. Míg 1990-ben a 18 éven felüli lakosság 40 %-a rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, addig a 2001-es felmérés alapján ez az érték már meghaladta az 50 %-ot. Hasonló növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor. 1980ban a város 25 éves és idősebb népességét alapul véve a diplomások aránya 10 % körül mozgott, 1990-ben 16 %, míg a 2001-es felmérés alapján már csaknem 20 %. A diplomás

11

Plánum 97 Kft.



lakosság területi elhelyezkedése a kertvárosi (Nyulas, Akadémiakert, Úrrétje) és a lakótelepi övezetre is koncentrálódik (a diplomások 60 % ebben a két zónában él). Foglalkozási megoszlás A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma az 1990-es évhez viszonyítva 15 %-kal csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A 2001. évi adatok alapján a debreceni lakosok 37 %-a volt foglalkoztatott, az eltartottak és az inaktív keresők aránya megközelíti a 60 %-ot, míg a munkanélküliségi mutató 4 % körül mozog. Az aktív foglalkoztatottak ágazati megoszlásában a szolgáltatási jelleg dominál (72 %), az iparban és építőiparban munkát vállalók aránya 26 %, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig, alig 2 % volt. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról. DMJV Önkormányzata a háziorvosi alapellátást 175 területi ellátási kötelezettséggel -1993. óta vállalkozóként működő háziorvosok által biztosítja, összesen 82 telephelyen. Egy háziorvosi körzethez tartozó 14 - 60 év közötti lakosok száma átlagosan 2.142 fő, egy házi gyermekorvosi körzethez tartozó 0-14 éves lakosok száma átlagosan 713 fő, és egy fogorvosi körzethez tartozó 0 - 60 év közötti lakosok száma átlagosan 4.254 fő. Az alapellátáshoz tartozó ügyeleti ellátás megszervezésével DMJV Önkormányzatának Közgyűlése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízta meg. A felnőtt lakosság ügyeleti ellátását az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel kötött szerződés alapján a FŐNIX-MED Zrt. végzi. A DEOEC I. Belgyógyászati Klinika épületében a felnőtt lakosok, a gyermekek a DEOEC Gyermekklinika épületében vehetik igénybe az ügyeleti ellátást. A fogászati ügyeletet az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő fogszakorvosok közreműködésével a Szent Anna u. 11. sz. alatt található rendelőben, pihenőnapokon és munkaszüneti napokon 8.00-14.00 óra között. A város lakosainak járóbeteg szakellátását az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A járóbetegek tizenöt telephelyen harmincöt féle szakellátási szolgáltatást tudnak igénybe venni, beleértve a gondozási tevékenységeket is. A szakellátáson kívül a Kft. alapellátásként működteti az iskolafogászatot (18 fogorvos, összesen 7 telephelyen), az anyatejgyűjtő állomást, az iskola-egészségügyi ellátást (16 iskolaorvos, 32 iskolavédőnő, 66 telephelyen) és védőnői szolgálatot (86 védőnő 16 telephelyen). Fekvőbeteg ellátást a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Centrum Egyetemi Klinikáin, valamint az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. által működtetett Kenézy Gyula Kórházban kaphatnak a debreceni betegek. (Forrás: http://portal.debrecen.hu/intezmenyek/egeszsegugyi)

12

Plánum 97 Kft.



Oktatás és kultúra Debrecen a régió oktatási centruma. Az önkormányzat jelenleg Debrecen városában 35 óvodát, 28 általános iskolát és 19 középiskolát működtet; ezek mellett több alapítványi és magániskola is működik. (Forrás: DMJV PH Oktatási Osztály adatszolgáltatása) 2000-ben megalakult az ország legnagyobb egyesített egyeteme, a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetemi Szövetség tagjai: Debreceni Agrártudományi Centrum, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Református Teológiai Akadémia, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar, Református Tanárképző Főiskola, Debreceni Zeneművészeti Főiskola. 1927-óta működik a Debreceni Nyári Egyetem. A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola – mindkettőt a Református Egyház működteti. A közművelődés intézményei a Csokonai Színház, a 10 db múzeum, a MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ), valamint a Debrecen város által működtetett Debreceni Városi Könyvtár (melynek 16 telephelye van). 2002-ben átadásra került a város és a régió egyik nagyszabású sport és kulturális beruházása, a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok A Modern és Kortárs Művészeti Központ Közép-Európa legkorszerűbb művészeti galériája, Magyarország legnagyobb egybefüggő kiállítóterével, Debrecen történelmi belvárosában található. (Forrás: http://portal.debrecen.hu/intezmenyek/kulturalis) A kulturális és rendezvényturizmus alapját a város nagyrendezvényei adják: Tradicionális farsangi programok Debreceni Tavaszi Fesztivál Nyári rendezvények Cívis Korzó Debreceni Virágkarnevál Karneváli hét Debreceni Őszi Fesztivál Karácsonyi Vásár Főnix rendezvények Mihály napi vásár Farmer expo Campus fesztivál Sportrendezvények

13

Plánum 97 Kft.



Debrecen általános jellemzői: (Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza 2006. és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyv) Év

2006 204.124 88.160 1.486,3

2007 205.084 88.944 1.486,3

2008 2009 206.225 207.270 89.716 90.124 1.486,3 n.a.

208.085 110947

208.260 112386

923,2

923,2

2259.83 219.023 113127 n.a. 923,2 n.a.

390.095

384.779

352.621 285.629

83.430

80.758

74.186

73.577

68.137

68.219

69.065

n.a.

56.093

57.845

58.691

703,8

707,9

708,1

n.a. n.a.

vízfogyasztás (em3)/ nap háztartási csatornahálózat (km)

13.192

13.151

12.523

n.a.

6.800 419,6

6.989 420,0

6.655 420,0

n.a. n.a.

szennyvíz (em3)/ nap

16.925

14.703

13.677

n.a.

háztartási

5.554

5.610

5.446

n.a.

települési sz. hulladék (t)

175.147

71.515

68.986

n.a.

háztartási

60.900

48.428

50.074

n.a.

lakónépesség (fő) lakásállomány (db) vill.hálózat (km) háztartási Háztartási villamosenergia-fogyasztók gázhálózat (km) gázfogyasztás (em3) háztartási háztartási vezetékesgázfogyasztók fűtési fogyasztók vízhálózat (km)

II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48/E. § (2) bekezdés ag) pontja Az épített művi környezet a belterületeken elsődleges. Bár ide sorolható az infrastruktúra is, de városüzemeltetési szerepe, illetve hálózati jellege miatt a „település” részeként kezeljük. Tágabb értelemben az épített környezethez sorolhatók a külterületen átvezetett (közvetett funkcionális feladatokat ellátó) hálózatok (pl.: gázvezetékek, villamos hálózatok, kerülő utak, hidak/felüljárók) is.

14

Plánum 97 Kft.



Természetesen az épített környezetnek sok eleme szoros kapcsolatban van egymással, közösen alakítják ki a városi térszerkezetet és együttműködési tereket. Debrecen városmagja jellegzetes belvárosias jegyeket hordoz: 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A történelmi házak átépítése, rekonstrukciója során a homlokzatmagasság egységesítésére törekednek. A belváros, illetve az azt övező hagyományos lakógyűrű övezetben koncentrálódik a városi közigazgatás – közszolgáltatás – bank jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. A városmag mellett – még a belvárosban – kisvárosias, falusias jellegű lakó övezetek is találhatók, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimálisak. A külső övezetek zöldfelülete folyamatos csökkenést mutat, funkcióváltás van folyamatban. A lakóépületek után a kertvárosi lakóövezetben (változatos lakásszámú) társasházak és lakóparkok építése, illetve családi paloták építése is történik. Néhány városrész kivételével megújulnak a lakóövezetek. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a többnyire 10 emeletes panelház-tömbökből álló lakóterületek. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű folyamatosan romló állapotú zöldfelületek vannak. A közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel. Kiemelten fontos ezen lakótömbök tömegközlekedésének megfelelő színvonalú ellátása. Lakáshelyzet A 2005 évi lakásállomány felmérése óta nem történt újabb felmérés. 2005. év végén Debrecen 87.477 darabos lakásállománya Hajdú-Bihar Megye 40%-át foglalta magába. A 2005. és 2008. között az ingatlanpiaci konjunktúra hatására számos társasház és lakóház épült, azonban a 2008-as gazdasági visszaesés óta a beruházások száma minimálisra esett vissza. A 2005. évi lakásállomány felmérés alapján, a lakások jellege: Önálló jellegű lakás 53 % Tömblakás 47 % A lakókörnyezet jellege Belváros Lakótelep Kertváros

14,2 % 31,8 % 54,0 %

Az épített környezetet a történeti, építészeti, környezetvédelmi és használati szempontok figyelembe vételével kell fejleszteni: Műemlékek Köztéri szobrok Látnivalók

15

Plánum 97 Kft.



Helyi védettségű épületek jegyzéke (2005-ös állapot): DMJV Önkormányzata a város építészeti örökségének helyi védelméről a 19/2009. (VII.10.) Kr. rendelettel módosított 35/2004. (IX.10.) Kr. rendeletet alkotta meg. A város a helyi értékvédelmi rendelet kiegészítését tervezi, a kortárs építészeti alkotások városképi és értékvizsgálatával, ill. védelem alá helyezésének előterjesztésével (Forrás: DMJV PH, Várostervezési Osztály adatszolgáltatása).

„HT” helyi területi védelem (közterek, parkok, emlékhelyek) alatt álló objektumok a módosított 35/2004. (IX.10.) Kr. rendelet 1. sz. melléklete szerint: 1. Bem tér – park 2. Csokonai síremlék – park 3. Debrecen-Józsa Árpád kori emlékrom és klastrompark 4. Déri tér – park 5. Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar területe 6. Egyetem tér – park 7. Fazekas Diószegi emlékmű 8. Honvédtemető – kegyeleti park 9. Kálvin tér park és romkert 10. Kossuth tér – park 11. Kossuth tér, Kossuth emlékmű 12. Köztemető (Sesztina síremlék) 13. Köztemető (Simonffi S. és neje síremlék) 14. Liszt F. tér – park 15. Nagyerdei park 16. „Ördögárok” 17. Petőfi tér – park A helyi védettségű köztereket, parkokat és emlékhelyeket bemutató fényképes összeállítást a 1. sz. melléklet tartalmazza. A módosított 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet 2. sz. melléklete szerint a városban 274 db „HE” helyi egyedi védelmű építmény van. Több esetben a fejlesztési (üzleti) és történelmi szempontok ütköznek. Debrecen fontosabb idegenforgalmi nevezettességei: Történelmi belváros Kossuth tér a Református Nagytemplommal Református Kollégium Déri Múzeum MODEM (Modern Művészetek Múzeuma) Csokonai Színház Vojtina bábszínház Nagyerdő és turisztikai létesítményei Fancsikai természetvédelmi körzet Erdőspuszák Nagyerdei Gyógyfürdő

16

Plánum 97 Kft.



Mediterrán élményfürdő Főnix Csarnok Debreceni Jégcsarnok A városban megvalósult fő projektek és látványos művi tényezők: Piac utca – Kossuth tér (11.905 m2 térburkolat, térfigyelő rendszer, 5.000 m2 zöldterület) Főnix Csarnok (9.600 m2 multifunkcionális csarnok) Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont (fedett vízcentrum, kupolacsarnok) Kölcsey Kongresszusi Központ (12.285 m2 alapterület, 1.250 fő befogadóképesség) Élettudományi Központ Kollégium (Kassai út) Auguszta Kardiológiai Centrum Megyei Könyvtár M35 autópálya Görbeháza – Debrecen (35 km) M35 autópálya elkerülő szakasz (8,6 km) és 534. sz. főút (4,1 km) Bartók Béla út felújítása Piac csarnok Fórum Debrecen bevásárlóközpont és Latinovits Színház Intézmények: Kulturális Debreceni televíziók, rádiók Debreceni filmszínházak Stadionok Sportcsarnokok Klinikák Szálláshelyek Debreceni egyesületek, klubok, civil szervezetek Gyógyszertárak Játszóterek Az önkormányzat felújította a „tiszta udvar – rendes ház” pályázatokat. A résztvevők és nyertesek lakókörnyezete példaértékű művi környezeti elemek. Debrecen MJV Önkormányzata megbízásából a Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék munkatársai felmérték a külterület kultúrtörténeti értékeit; egyedi tájérték katasztert készítettek. Ezek tipizáltak: Településsel kapcsolatos emlékek: Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek: Termeléssel kapcsolatos emlékek: Történelmi eseményekkel kapcsolatos emlék: Értékes kilátópont:

48 db 12 db 22 db 1 db 1 db

Debrecenben 30 bank és hét takarékszövetkezet közel félszáz fiókjában intézik a pénzügyeket. Több mint húsz debreceni posta található a városban.

17

Plánum 97 Kft.



III. TERÜLETHASZNÁLAT A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. A város tervezett terület felhasználását a természeti és történeti adottságokból kell levezetni. Debrecen központi belterülete hat – jellegzetesen eltérő – terület felhasználási nagy egységre tagolható: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)

a történelmi Belvárosra a nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre a nyugati volt kertségi területekre (a nagykörúttól nyugatra eső Debrecen – Tiszalök vasútig) terjedő városrészre a keleti kertségekre és külsőségekre a déli kertségekre, külsőségekre a Debrecen – Tiszalök vasútvonaltól nyugatra eső külsőségekre

Ezt a tagozódást – mint Debrecen terület felhasználásának jellegzetességét – meg kell őrizni. 1.) A történelmi Belváros terület felhasználása viszonylag egységes. A városközpontot gyűrűsen keretezik a lakóterületek. A Belvárost a városközponti funkciók további befogadására alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében a városközpont területén (a meglévő és tervezett kiskörúton belül) a lakó és hozzákapcsolódó alapfokú intézményi funkciók jelenlétét fokozatosan csökkenteni kell. Ugyanakkor nem cél a homogén városi regionális intézményi használat létrehozása. A városi élet sokszínűségét továbbra is meg kell őrizni. El kell érni, hogy a városközpont egyben exkluzív lakókörnyezetként is funkcionáljon (a lakófunkciót elsősorban a lakásszolgáltatás, szálloda, exkluzív bérlakások képviseljék). A vegyes településközponti terület-felhasználási kategória bővítésével számolni kell, különösen a vasútállomás térségében, de a tervezett kiskörút belső oldalán is. 2.) A nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre a lakóterületi, az oktatási és szabadidő intézményi funkció a jellemző. E területen kialakult egyensúlyt, területi arányokat fenn kell tartani. A zöldterületek rovására a beépített területeket növelni nem szabad. A városrészben, vagy a városrésszel szomszédos területeken kerülni kell minden olyan területhasználatot, amely a Nagyerdő körüli városrész jelenlegi presztízsét veszélyezteti. 3.) A nyugati volt kertségi területre a nagyfokú heterogenitás a jellemző. A heterogenitást fokozta a vasútvonal kihelyezése – korábban külön élő városrészek összeolvadása indult el. A lakóterületek intenzitása is sokféle. A lakóterületek intenzitását közelíteni kell egymáshoz. A Hatvan utcai kert és a Széchenyi kert fokozatos átépítését, rekonstrukcióját kell előirányozni. A Tócó völgyi lakótelep mérsékelt kiterjedésű kiegészítése szükségessé válik. A vasút mellett tervezett gyűjtőút mentén a mai rendezetlen állapotokat meg kell szüntetni és a

18

Plánum 97 Kft.



Tócó mente zöldfelületi rehabilitációjával kialakuló véderdősáv mentén kisvárosias lakóterületeket kell kijelölni. 4.) A keleti kertségi területek és külsőségek területhasználata egységes, jellemzően kertvárosias lakóterület. E lakóterületek presztízse közepes az infrastrukturális hiányosságok miatt. A keleti városrészhez kiskertek, majd távolabb az Erdőspusztai erdőterületek csatlakoznak. A Kondoros a város keleti határának hajdani jellegzetes, zöldfelületekkel kísért élőhelyi sávja volt. A környezeti adottságok a lakóterületi fejlesztéseknek kedveznek. Ezért új kertvárosias lakóterületek számára a bővítés irányaként elsősorban a keleti vasúton túli külsőségeket kell megjelölni. 5.) A déli kertségek és külsőségek területhasználata heterogén, az ipari és lakóterületi használat keveredik. E lakóterületek presztízse alacsony az üzemi használatból eredő nagy teherforgalom, zaj- és porszennyezettség, illetve az infrastrukturális hiányosságok miatt. A déli városrészben a lakóterület fejlesztést mérsékelni kell, azok csak a legszükségesebb kiegészítésekre szorítkozzanak. A gazdasági területek bővítésének egyik fontos iránya a repülőtér környéke. A gazdasági és lakóterületek határterületeit véderdősávokkal kell egymástól elválasztani. A véderdősávok kialakíthatók magán területeken (telkeken) belül is. 6.) A Debrecen – Tiszalök vasúttól nyugatra eső területek jelenlegi területhasználatát a lakó és ipari területek keveredése és a nagy kiterjedésű használaton kívüliség jellemzi. A gazdasági területfejlesztés egyik fontos területe. A lakóterületek bővítését itt is mérsékelni kell, különösen, ha azok a lakóterületek mozaikos jellegét tovább erősítik. A Nagysándor telep északi kiegészítése nem indokolt. A meglévő és tervezett lakóterületeket és iparterületeket zöld (erdő) sávval egymástól el kell választani. E városrész 33. sz. főúttól északra eső részén, mivel az a város északnyugati szektora, környezetet szennyező terület-felhasználás nem tervezhető. Itt kell megemlíteni, hogy az e területen agráripari park kialakítása problémákat okozhat. A Debreceni Egyetem megalakulásának következtében ma már egyre kevésbé csak az agrárjellegű üzemi felhasználásról, mindinkább az egyetemi profilok mindegyikének megfelelő tevékenységről van szó. A terület-felhasználás szerkezetében ma is jelentős súlyt képviselnek az erdőterületek. Jövőben az erdőterületek súlya növekedni fog, döntően a nyírségi rossz termőhelyi adottságú területeken. Komolyabb erdőfejlesztések nem valósultak meg az elmúlt időszakban, sőt bizonyos mértékű csökkenés figyelhető meg (pl. TEVA parkoló). A városi területek és az Erdőspuszták közötti kertes sávot ütköző (átmeneti) zónaként fenn kell tartani. Nem cél a kiskertek lakóterületté fejlesztése, mert ez esetben a város aránytalanul nagy kiterjedésű lenne és zavart okozna a városrész működésében. Az 2005- évtől eltelt időszakban megfigyelhető volt ennek ellenére a nagymértékű „kivándorlás” a kertségi övezetekbe, helyenként komolyabb építések is megvalósultak. Az igények hatására bizonyos területek, lakóterületté lettek átminősítve, a keleti és a déli városrészeken egyaránt.

19

Plánum 97 Kft.



A települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében a területhasználat kapcsán fontos lenne a város zöldterületeinek és erdőterületeinek rendezése, azonban ezen projektek elmaradtak. A településrendezési tervek készítése során ki kell jelölni az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületeket, erdőket a környezet- és természetvédelmi célú erdőket. A városkörnyék zöldfelületben gazdag erdőterületeit összekötő zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: a volt szovjet gyakorlóterület északi és keleti részén a természet közeli területhasználatot fenn kell tartani, hogy a Nagyerdő és az Erdőspuszták közötti élőhelyi összeköttetés megmaradjon, illetve fejleszthető legyen; a Tócó és Kondoros élőhelyi zöldfelületi rehabilitációját elő kell irányozni; a város nyugati határán a mezőgazdasági területek porszennyeződésének mérséklésére összefüggő véderdősávot kell létesíteni; a város belső közparkjait utcafásításokkal esetleg további közparkok, erdőterületek kialakításával össze kell kapcsolni a település határa menti zöldfelületekkel; a keleti, Kondoroson túli kiskerteket (a volt zártkertek) nem beépített területként fenn kell tartani, mert így ütköző (átmeneti) zónaként funkcionálhatnak az urbanizációs és természeti területek között; a tervezett kertvárosias lakóterületeket úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki nagy összefüggő telektömbök. Azokat közparkokkal, elválasztó erdősávokkal tagolni kell. Az így kialakuló zöldfelületeket be kell kapcsolni a város zöldfelületi rendszerébe; a meglévő iparterületeket és lakóterületeket véderdősávokkal egymástól el kell választani, hogy az üzemi területek lakóterületeket zavaró hatása csökkenjen. A véderdősávokat ugyancsak össze kell kötni a városi zöldfelületekkel; a kertvárosias lakóterületeken belül a telkek beépítésénél törekedni kell arra, hogy a tömbbelsőkben a telkenkénti zöldfelületek összefüggő felületet adjanak. A Belváros közparkjait különös gonddal és igényességgel rehabilitálni kell, az idős növényállomány megőrzésével. A várost elkerülő gyorsforgalmi utak 100-100 méteres védősávját legalább a város felé eső oldalon fásítani kell. Ezzel a nyugati porszennyezés elleni védelem hatékonyabbá tehető. A további erdőtelepítés elsődleges területei a rossz termőhelyi adottságú nyírségi területek. Itt a szántó művelésű földterületek fokozatos erdősítését kell előirányozni. A szennyvíztisztító és a szemétlerakó körül – különösen a lakóterületek irányában – a védőterület egészére kiterjedően véderdőt kell létesíteni. Debrecen város lehetséges lakóövezeti besorolásai: 1.1 nagyvárosias lakóterület (Ln) 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) 1.3 kertvárosias lakóterület (Lke) 1.4 falusias lakóterület (Lf)

20

Plánum 97 Kft.



2.1 településközpont vegyes terület (Vt) 2.2 központi vegyes terület (Vk) 3.1 kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület (Gk) 3.2 zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) 3.3 egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 4.1 üdülőházas üdülőterület (Üü) 4.2 hétvégiházas üdülőterület (Üh) 5.1 különleges kereskedelmi célú terület (Kke) 5.2.1 különleges intézményi terület (Ki) 5.2.2 különleges zöldterület jellegű intézményi terület (Kzi) 5.3 különleges bányászati terület (Kb) 5.4 különleges honvédelmi terület (Kho) 5.5 különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület (Kh) 5.6 különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti terület (Kk) 5.7 különleges közlekedési terület (Kkö) 6.1.0 általános közlekedési terület (Köá) 6.2.0 vasúti közlekedési terület (Köv) 7.0 zöldterület (Z) 8.0 erdőterület (E) 9.1.0 mezőgazdasági kertes terület (Mke) 9.2.0 mezőgazdasági tanyás terület (Mt) 9.3.0 mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) 10 egyéb rendeltetésű terület (Egy) Debrecen közigazgatási területének településszerkezeti tervlapját az 2. sz. melléklet tartalmazza. IV. VÍZGAZDÁLKODÁS IV/1. A jelenlegi környezeti állapot bemutatása A geokörnyezeti elemek alapállapota A város geokörnyezeti elemek adottságainak jobb értelmezhetősége érdekében a terület geológiai fejlődéstörténetét némiképpen egyszerűsítve mutatjuk be, az anyagban a negyedidőszaki (quarter) földtani szerkezet és azon belül is a felszíni- felszínközeli földtani képződmények leírása kap nagyobb teret. A földtörténeti újharmadidőszak végén, már a pliocénben megkezdődött a Pannon-tó folyóvízi üledékkel történő föltöltése. Az Alföld ÉK-i részének ősvízrajzi képe a pleisztocén elején alapvetően eltért a jelenlegitől. A kárpáti hegységkeretből az Alföldre érkező folyók durvatörmelékes üledéküket már a hegylábi előterek süllyedékeiben lerakták. A hegylábi hordalékkúpot elhagyva a Tisza - mellékfolyóival együtt - az akkori erózióbázis felé, előbb a Szarvas-Csongrád, majd a Dunával történt egyesülés után a Dél-alföldi süllyedék irányába tartott.

21

Plánum 97 Kft.



Az alsó-pleisztocén elején az É-i Kárpátok és az Északi-középhegység felől érkező folyók közel É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával történő egyesülésig, a Tisza-Szamos futásiránya a Nyírség területén keresztül DNy-i irányban húzódott. Ezek a folyók a Pannon-medence peremi sávjában és belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp síkságokat építettek, amelyek anyaga az uralkodóan mérsékelten hűvös és csapadékos alsópleisztocénben elsősorban kavicsos homok, durvahomok volt. A quarter éghajlatváltozások során a szárazabb hűvös és hideg, kevésbé csapadékos időszakokban jelentős vastagságú agyag és finomkőzetliszt rétegek rakódtak le. A klimatikus és tektonikus okok miatt a hordalékkúpok épülése nem volt folyamatos a negyedidőszak során, a folyóvizek részben bevágódtak saját hordalékkúpjukba, vagy hosszabbrövidebb ideig elhagyták annak egy-egy részét, így jelentős kiterjedésű területeken szünetelt a folyóvízi üledékképződés. Az ármentes térszíneken megindult a felszín erodálódása, illetve a folyóvízi üledékek áthalmozódása és a talajképződés. Neotektonikus mozgások következtében a Nyírség É-i és K-i előtere is erőteljesen megsüllyedt, a Nyírség centruma tovább emelkedett, ezért előbb az ÉK-i Kárpátokból érkező Tisza, később a Szamos is ebbe az irányba, vagyis a Bereg - Szatmári síkság és a Bodrogköz irányába fordult, majd a Nyírséget megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén folyt D felé, a fő erózióbázis irányába. A síksági területeken a Tisza-Szamos és mellékfolyóik oldalazó erózióval teljes egészében átalakították a felszínt. A Hajdúság Ny-i előterében több nagyméretű, erősen feltöltődött egykori Tisza - meander maradványa azonosítható, ilyen például a Kadarcs-ér néhány szakasza. A Hajdúhát térszínének ármentessé válása után a hideg-száraz glaciális éghajlaton a felsőpleisztocénben megindulhatott a fluviális eredetű finomszemcsés üledékek eolikus átformálása és a löszképződés. A Nyírség és Hajdúság mezotájainak geológiai fejlődéstörténete föltehetően a középső - würm hűvös-hideg periódusában vált el egymástól, ekkor ugyanis a Nyírség centrumának emelkedése miatt a Hajdúság kvázi domblábi helyzetbe került. A Hajdúság magasabb helyzetű részén - a Hajdúháton - a típusos száraztérszíni lösz képződése történt, a mélyebb helyzetű részeken pedig a nedves térszínre hullott kőzetliszt infúziós lösszé alakult. A szakirodalmi adatok szerint Debrecentől É-ra (Nagymacstól Józsán át Hajdúhadházig) egy magasan maradt és több részre darabolódott pannon rögvonulat húzódik. A rögök felszíne különböző tengerszint feletti magasságú, ezért az azokat borító quarter üledékösszlet a rögtetőkön csak mintegy 50 m-re tehető (Nagymacs, Józsa, Hajdúböszörmény térsége), míg a rögöket tagoló szerkezeti mélyedésekben (Hajdúhadház, Téglás térsége) nagyobb vastagságú, elérheti a 100 métert. Ezeken a területeken az alsó-pleisztocén korú képződmények vagy hiányoznak, vagy csak foszlányosan kifejlettek, a quartert a középső- és felső-pleisztocén reprezentálja. A negyedidőszaki összlet vastagsága - a rendelkezésre álló adatok alapján - Debrecen térségében dél és kelet felé fokozatosan 120 m-ről 200 m-re növekszik. Ez az összlet a Nyírség

22

Plánum 97 Kft.



centrális része felé tovább vastagszik, a D-Nyírség területén 200-250 m-re tehető, majd Nyírbátor környékén - a Nyírség centrumában - meghaladja a 300 métert. Geomorfológia Debrecen város igazgatási területe tájhatáron helyezkedik el. A város K-i része a D-Nyírség kistájon, a NY-i része pedig a Hajdúhát kistájon belül helyezkedik el, míg a két, eltérő földtani fejlődéstörténetű táj érintkezési sávjában alakult ki a Tócó-völgy. A D-Nyírség térszínének emelkedése és a würm közepén megtörtént folyóirányváltások következményeként ármentessé válása után a hideg-száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a felső-pleisztocén fluviális eredetű finomszemcsés üledékek eolikus átformálása. Az É - ÉK-i irányú munkaképes szelek a magasabb nyírségi térszín fluviális üledékanyagát könnyen erodálták, és a mozgásba hozott anyagot néhány tíz - száz méteres szállítás után akkumulációs formákban halmozták föl. A Nyírség eolikus formakincsére elsősorban a szélbarázda-garmada-maradékgerinc komplexum formái jellemzőek, azonban a D-i részen meghatározó jellegű formaelemek a parabola- és szegélybuckák. A D-Nyírségnek a város igazgatási területén, az eolikus akkumulációs felszínformák közül a fejletlen NY-i szárú parabolabuckák és a szegélybuckák meghatározóak, a futóhomokformák kialakulása a würm végén indult meg. Ebben a térségben a talajvíz a felszínhez általában relatíve közel helyezkedett el, ezért a szélbarázdákból kifújt homokanyag hamar megkötődött és parabola alakú garmadákba halmozódott fel, majd ezek parabolabuckákká alakultak. A szélbarázdák elsősorban a Nyírség É-i részére jellemzőek, azonban ezen a területen is előfordulnak. Elsősorban ott találhatók, ahol a talajvíz relatíve mélyen helyezkedik el, alakjuk, nagyságuk és mélységük meglehetősen változatos. A Debrecen - Hajdúhadház vonal mentén a keskeny szélbarázdák jellemzőek, amelyek hosszúsága 200-400 méter közötti és mélységük a 6-8 métert is elérheti. A Tócó-völgyhöz kapcsolódik az észak-déli irányban húzódó, a mintegy 10-20 km széles, lösszel, infúziós lösszel borított Hajdúhát. A táj tengerszint feletti magassága átlagosan 120-130 mBf közötti, legmagasabb pontja a Józsától északra található Csegei halom (166 mBf), a térszín a hajdúháti platótól enyhén lejt Ny-i és D-i irányba. A túlnyomórészt neutrális, eolikus eredetű felszínt jellemzően kis mélységű, deráziós völgyeletek tagolják. A Hajdúhát platóját helyenként, főként annak peremén, eróziós völgyek szabdalják, ezek között a vizsgált területen a Vidi-, a Brassó- és a Tócó-völgye említhető. A Tócó-völgy a város igazgatási területének markáns morfológiai eleme. A völgy forrásvidéke Zelemérnél széles, keresztmetszetében tál alakú deráziós völgyekből áll, amelyek közül a legmarkánsabb a Mély-völgy. A Tócóba jutó víz részben a felszíni lefolyásból, részben a talajvíz megcsapolásából származik.

23

Plánum 97 Kft.



A Tócó-völgy józsai szakasza jobban bevágódott, határozott É-D-i tengelyű, eróziós-deráziós jellegű és metszetében erősen aszimmetrikus, ui. a Hajdúhát meredeken, míg a D-Nyírség menedékesen lejt a völgytalp felé. A nyírségi oldalról néhány rövid völgyelet nyílik a Tócó felé. A völgy debreceni szakasza már eróziós jellegű és jellemzője, hogy a város É-i határától D felé tölcsérszerűen kinyílik. A lapos völgyben a Tócó feltehetően többször változtatta futásirányát, erre utalnak a jelenlegi, mesterséges meder mentén, de az attól távolabb is megtalálható, lencsésen kifejlődött, nagy szervesanyag tartalmú és finomkőzetliszt-agyag dominanciájú felszínközeli rétegek. A Tócó-ér Debrecentől D-re, Mikepércs magasságában ér ki a Bihari sík mélyfekvésű, fluviolakusztrikus eredetű, utólagosan elszikesedett, agyagos-iszapos feltöltésű síkjára. E szakaszon a Tócó lefolyási irányai már nyomon követhetetlenek, üledéke összefogazódik a DNyírség felől érkező többi vízfolyás finomszemcséjű üledékével. IV/2. Geológia Talaj A Hajdúhát területén típusos a mészlepedékes csernozjom talaj előfordulása. Ennek szelvényében a legfelső, szántott réteg általában leromlott szerkezetű, aprómorzsás, esetleg porosodott. A feltalaj kémhatása semleges, vagy gyengén lúgos, humusztartalma 3-4%. A szántott réteg alatti A-szint humusztartalma valamivel kisebb színe sötétbarna, barnás-fekete. Szerkezete kitűnően morzsás, kémhatása enyhén lúgos, szénsavas meszet kis mennyiségben tartalmaz. A termőréteg vastagsága jellemzően meghaladja az 1.0 métert, a szervesanyagtartalom szintje magas (300 - 400 t/ha). A mészlepedékes csernozjom talaj B-szintjében a szervesanyag-tartalom a mélység felé fokozatosan csökken, ennek megfelelően e szint színe világos barna. A talajszerkezet a humuszanyag-tartalom csökkenéssel együtt változik, a B-szint alsó része tömöttebb. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó. A Hajdúhátnak a Hortobágy felé eső peremi sávjában jellemzőek az agyagosodott infúziós lösz alapkőzeten kialakult réti csernozjom talajok. Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a humusz-felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri, ez a talajvíz közelségének vagy az időszakos belvízelöntésnek a következménye. A réti csernozjomok elsősorban abban különböznek a többi csernozjomtípustól, hogy itt a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, erek formájában. A humuszos szintek színe sötétebb, szerkezetük inkább szemcsés. Az egyes szintek átmenete éles, a csernozjom Bszintnek az A-szinthez viszonyított vastagsága a réti csernozjomokban kicsi. A szervesanyag mennyisége a felszíni 3.5 - 4.5 %-ról 1 % alá csökken az alapkőzet közelében. A szervesanyag minőségét a vízhatás befolyásolja, mert a talaj szerves anyagainak egy része vashoz kötött huminsav formájában található, a tápanyag-ellátottság megfelelő. A réti csernozjom talajok vízgazdálkodásában a vízáteresztés és víztartó képesség megfelelő, azonban a magas talajvízállású időszakokban túlnedvesedésre hajlamos.

24

Plánum 97 Kft.



Az igazgatási terület K-i oldalán a D-Nyírségre jellemző talajok találhatók meg, az egyes talajtípusok térbeli eloszlása az alapkőzet elterjedésével szoros korrelációban van. A terület túlnyomó részén, a futóhomok alapkőzeten kialakult, vékony termőrétegű, átlagosan 30 cm vastagságú, gyenge termékenységű, kovárványos futóhomok talaj a jellemző. A talajszelvényben megjelenő kovárvány csíkok e talajtípus termékenységét kedvezően befolyásolják, mert a kovárvány csíkok foszfor, kálium és humusztartalma nagyobb, mint a közrezárt homokrétegeké. A kedvezőbb tápanyag-gazdálkodási feltételek mellett a kovárványos szelvények vízgazdálkodása is jobb, mint a nem kovárványos homokszelvényeké. A kovárvány rétegek tömöttebbek, több finom frakciót és ebből következően több nedvességet is tartalmaznak, mint a köztes homokszintek, ezért a kovárvány rétegek késleltetik a felszínre hulló csapadék beszivárgását. D-Nyírség peremi sávjában helyenként humuszos homoktalajok képződtek. Mésztartalmuk az alapkőzettől függ, löszös alapkőzeten karbonátos, homok alapkőzeten nem karbonátos talajok alakultak ki. Jellemzőjük, hogy a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak alig mutatkozik. A termőréteg humusztartalma 1 % körüli, a humuszos réteg vastagsága 30 - 40 centiméterre tehető. A humuszos homoktalajok termékenysége a sívó futóhomokénál jobb, nagyobb a víztartó és valamelyest kisebb a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki és így kevésbé vannak kitéve a defláció hatásának. A humuszos homoktalajoknak a futóhomoktól és a jellegtelen homok váztalajoktól történő pontos elhatárolása meglehetősen nehéz, mert e talajok számtalan átmeneti, köztes változata előfordul. A D-Nyírség erővel borított részein megtalálható a kovárványos barna erdőtalaj is. E talaj humuszos rétegének és kilúgozási szintjének vastagsága igen különböző. Általános a 30 - 50 centiméter vastag kilúgozási szint, aminek színe világosszürke, vagy sárgásbarna, kémhatása általában gyengén savanyú, szerkezete homokos. Humusztartalma csekély, ritkán haladja meg az 1-2 %-ot. A felhalmozódási szint is gyengén savanyú és agyagtartalma meghaladja a kilúgozási szintjét. A savanyúsági értékek a kevés talajkolloid következtében kicsinyek. A kovárványos barna erdőtalajok vízgazdálkodása a futóhomokétól annyiban térnek el, hogy a kovárvány csíkok között több víz raktározódik. Kedvező a kovárvány csíkok hatása e talajok tápanyaggazdálkodására is, mert a kovárvány szalagok magasabb kolloidtartalma több növényi tápanyagot köt meg, másrészt a hosszabb ideig tartó nedves állapot lehetőséget ad a tápanyagok megfelelő hasznosítására. Alapkőzet A város igazgatási területének felszín közeli földtani képződményeit összevontan ábrázoló térképet a Magyar Állami Földtani Intézet „Az Alföld földtani atlasza – Debrecen” lapjának felhasználásával készítettük el, melyet a 3. sz. mellékletként csatoltunk. A dél-nyírségitáj általánosan ismert típusképződménye a futóhomok. E képződmény szemcseösszetételében domináns a 0.1 - 0.2 mm közötti méretű, apró szemcséjű homokfrakció, amelynek anyaga uralkodóan kvarc. Az apróhomok súlyszázaléka helytől és mélységtől függően tág határok (75 - 90 %) között változik. A több kőzetlisztet tartalmazó homok

25

Plánum 97 Kft.



szemcseösszetételének eloszlása a folyóvízi homokéhoz hasonlít, azonban szemcsejellemző (koptatottság, matt felszín) egyértelműen az eolikus eredet bizonyítéka.

több

A nyírségi savanyú és semleges futóhomok jellemzője az, hogy szelvényében gyakran találhatók vöröses, szinte agyagos megjelenésű homokcsíkok, ún. kovárvány rétegek. Ezek a néhány mm-től 35 - 40 cm-ig változó vastagságú rétegek általában sűrűn települnek egymás alatt. A típusos futóhomok igen jól osztályozott, az egyenlőtlenségi mutató értéke kicsi (U = 2 - 4 közötti). A nyírségi futóhomok koptatottsága kis mértékű, ami a rövid távú - maximum néhány száz méteres - szállítódást bizonyítja. A szakirodalmi adatok alapján a réteg átlagos k-tényezője 1 X 10-2 - 1 X 10-3 m/s közötti, vagyis vízvezető tulajdonságú. A futóhomok – különösen száraz állapotban – a szélerózióra (deflációra) hajlamos. Debrecen igazgatási területére az É-ÉK-i irányú szelek jellemzőek, ebből következően a város belterületén észlelhető porszennyezettség részben ezekre az okokra vezethető vissza. A futóhomok kifejlődése igen változatos. Általánosságban az állapítható meg, hogy az akkumulációs formakincsű területeken (a buckás térszíneken) több méteres vastagságot is elérhet. A homogén kifejlődés azonban ritka, a futóhomok rétegeket legtöbbször kőzetlisztes homok, vagy kőzetliszt rétegek tagolják. A buckák közötti mélyedésekben és a deflációs térszíneken e futóhomok azonban jóval vékonyabb, gyakran lepelhomokként települ. A vizsgált nyomvonal szakasz közelébe telepített talajmechanikai fúrások kis (5.0 m-es) talpmélységük miatt nem érték el a futóhomok feküjét. A fúrásos feltárások alapján a futóhomokot több helyen kőzetlisztes homok rétegek tagolják. A képződmény szemcse összetételében uralkodó a homok szemcsefrakció, aránya meghaladja a 70 - 80 %-ot, ezen belül is domináns a finom- és apróhomok, ezért ez a kőzet víztelítettség esetén - akárcsak a futóhomok - folyósodásra hajlamos. A kőzetliszt tartalom mintegy 20 - 25 % közötti. A kőzet erősen csillámos, karbonát tartalma kicsi. A szakirodalmi adatok alapján a réteg átlagos k-tényezője 1 X 10-3 - 1 X 10-5 m/s közötti, vagyis gyenge vízvezető tulajdonságú. A Tócó völgy K-i oldalán, a D-Nyírség Ny-i peremének a Hajdúhát felé átmenetet képező térszíneit helyenként homokos lösz borítja. E képződmény szemcseösszetételében a durvakőzetliszt (lösz) szemcsefrakció aránya eléri az 50 - 60 %-ot, míg a főként finomszemcséjű homok aránya 25 - 35 % közötti, a többi szemcsefrakció alárendelt. A Tócó-völgyben - a felszín közelében - az areális erózióból származó, áthalmozott és talajosodott agyagos homok és agyagos finomkőzetliszt mutatható ki. Ezek a képződmények változó vastagságban települnek a bázisképződményre, ami többnyire finomkőzetlisztes durvakőzeliszt. A Hajdúhátra jellemző felszíni típusképződmények a száraztérszíni lösz és az infúziós lösz. E két üledéktípus képződése - a szakirodalmi adatok szerint - egyidejűleg, de eltérő paleokörnyezetben történt. Az elterjedtebb, infúziós lösz képződése a ritmikusan kiszáradó és időnként elöntött ártéri területekre jellemző. A szél által szállított durvakőzetliszt a nedves térszíneken leülepedett és ott keveredett-áthalmozódott. A képződmény szemcseösszetételében domináns a durvakőzetliszt (lösz) frakció, ennek aránya - helytől függően - 40-60 súly % közötti. A finomkőzetliszt (iszap) frakció aránya ennél kisebb, általában 20-40 súly %, míg a többi

26

Plánum 97 Kft.



szemcsefrakció aránya együttesen 20-30 súly % közötti. A képződmény sárgás-barna színe a geokémiai zónákban előforduló vas-mangán göbecsektől vöröses elszíneződésű. Szöveti karbonát-tartalma is jelentős, de zónásan a néhány cm-es mészkonkréciók megjelenése is tipikus. A jellemzően ármentes felszíneken képződött száraztérszíni lösz elsősorban szerkezetében különbözik az infúziós lösztől. Szemcseösszetételében kisebb a finomkőzetliszt és az agyag aránya, nagyobb a kőzet porozitása, ugyanakkor magasabb a karbonát-tartalma is. E képződmény területi elterjedése kisebb, Hajdúböszörmény, Józsa, Debrecen környékén összefüggő sávokban, vagy foltszerűen különíthető el az infúziós lösztől, azonban e két különböző genetikájú képződmény pontos elkülönítésében és területi lehatárolásában, a szakirodalomban sem egységes. A város igazgatási területén az ásványi nyersanyagok kitermelése nem tekinthető jelentősnek. A jelenleg működő egyetlen agyagbánya a Kishegyesi úttól D-re fekvő Alföldi Téglagyár, Debrecen II. – agyag védnevű bányája. Debrecen másik - jelentős készlettel rendelkező téglagyári agyagbányáját, ami a Határ úton volt, felhagyták. Az igazgatási területen napjainkban 4 homokbánya működik, ezek elsősorban a közlekedési útvonalak mentén találhatók, azonban sajnálatosan jellemző az illegális (jogosulatlan) bányászkodás is. Az illegális felhagyott homokbányák nagy része rekultiválatlan, ezek számos környezeti probléma forrásai (pl. illegális hulladéklerakás). IV/3. Hidrogeológia Felszín alatti vizek Talajvíz Az egyik legfontosabb geokörnyezeti adottság a talajvíz felszín alatti helyzete, ezért a város igazgatási területére vonatkozóan elkészítettük a talajvíz becsült maximális szintjét ábrázoló térképet 4. sz. melléklet A térkép megszerkesztéséhez a város igazgatási területén és az azzal érintkező területeken elhelyezkedő rendszeres észlelésű talajvíz kutaknak a Vízrajzi évkönyvekben megadott mérési adatait használtuk fel. A talajvízfigyelő kutak havi középvizeinek maximális szintje alapján meghatározott maximális talajvíz (LNV) adatokat az abszolút - Balti tenger feletti - szintre számoltuk át. A talajvíz térképen feltüntettük a kutak elhelyezkedését, a felszín alatti maximális talajvízszinteket és a talajvíz regionális horizontális áramlási irányait. A térkép alapján megállapítható, hogy a talajvíz regionális horizontális áramlási főiránya DDNy-i, emellett Józsától Ny-ra markánsan kirajzolódik a Hajdúhát platója alatt kimutatható magasan maradt pannon rög, áramlást torzító hatása. Az igazgatási területen a talajvíz felszín alatti nyugalmi szintje a morfológiai adottságoknak megfelelően változatos.

27

Plánum 97 Kft.



A legmélyebb nyugalmi talajvíznívó a Debrecen II. közüzemi vízműteleptől É-ra levő területen található, itt átlagosan 8.0 m körüli mélységben érhető el. A szakirodalmi adatok szerint, az igen mélyen elhelyezkedő talajvízszint kialakulásában szerepet játszhat a II. jelű vízműtelepen történő nagy volumenű víztermelés. Ettől a területtől az ÉK felé emelkedő, dél-nyírségi térszínen a nyugalmi vízszintek a felszínhez közelebbiek - 5.0-6.0 m között -, míg D felé, különösen a Tócó völgyében, egyre közelebb kerül a talajvíz a felszínhez, a város D-i határánál jellemzően már csak 1.0-2.0 m közötti. Rétegvizek A város területén az ivóvíz beszerzésre alkalmas vízadó rétegek alapvetően folyóvízi eredetű homok és kavicsos homok rétegek. A negyedidőszaki rétegsor alsó-pleisztocén összlete kavicsos-durva homokos rétegeket foglal magában, ezért ez az összlet – az ún. vízműves szint a legjobb vízadó. A középső pleisztocén rétegek fajlagos vízadó képessége jóval kisebb, csak mintegy 10 - 20 l/p/m, ezért általánosságban ez az ivóvíz beszerzés számára legkevésbé alkalmas összlet. A felső-pleisztocén képződmények vízben gazdagabbak, átlagos fajlagos vízadó képességük 100 l/p/m körüli, ezt a vízadó szintet - főként a kertségekben - egyedi kutakkal a lakosság is nagy mennyiségben termeli. Debrecenben három közüzemi vízműtelep, valamint a város DK-i részén egy lazább kialakítású ipari vízmű-kútcsoport található, ezek elhelyezkedését az 5. sz. mellékletként csatolt hidrogeológiai védőterületek térképén ábrázoltuk. Hévizek Az igazgatási terület termálvízkészlete a felszínhez relatíve közel elhelyezkedő, nagy homokossági fokú pannóniai képződményekben tárolódik. A fő hévízadó szint a felszín alatt jellemzően 550 - 1200 m között elhelyezkedő, sekélytengeri eredetű, felső-pannon korú homokkő sorozat. A kitermelt hévíz hőfoka - a megnyitott réteg helyzetétől függően – 42 - 68 oC közötti, a mért geotermikus gradiens értéke megfelel az alföldi átlagnak (18 - 20 m/oC). A kitermelt hévizek általában alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos típusúak, ezeket elsődlegesen balneológiai célokra hasznosítják. Debrecenben négy helyen történik termálvíz kivétel. Legnagyobb felhasználó a Nagyerdei Gyógyfürdő (9 db hévízkút) évi több mint 600.000 m3 vízkitermeléssel (termál- és gyógyvíz összesen). További felhasználók a Kerekes telepi fürdő, a Debreceni Csoport Húsipari Kft. és az AKSD Kft. (amely tovább adja a termálvizet más felhasználónak) a Vértesi úti telephelyén. A 2010-es évben a város területén engedélyezett vízkivételek és a tényleges felhasználások: Felhasználás célja Engedélyezett (m³) Gazdasági (ipari) 53.000 Fürdő 775.099 Összesen: 828.099 (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

Fogyasztás (m³) 52.000 631.151 683.151

28

Plánum 97 Kft.



Ma már a termelő kutak mindegyikét gépi víztermeléssel üzemeltetik. A vízhozam - kiépítéstől függően – tág határok között (120 – 1.700 l/p) változik. IV/4. Hidrodinamikai jellemzők A vizsgált terület vízföldtani adottságai regionális hidrodinamikai rendszerben is értelmezhetők. Debrecen térsége és a D-Nyírség egésze ennek a hidrodinamikai rendszernek a beszivárgásitápláló területe, ahol az egymás alatt elhelyezkedő vízadó szintek piezometrikus nyomásszintjei rendre egymás alatt helyezkednek el, a függőleges hidraulikus gradiens negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy lehetőség van a talajvíz mélyebb rétegekbe történő beszivárgására. Ezt az átszivárgást Debrecen térségére vonatkozóan számos - izotóphidrogeológiai adatokkal kellően alátámasztott - szakirodalomi publikáció is megállapítja. Ezek szerint a csapadékból az alsó-pleisztocén vízadókban történő beszivárgás intenzitása 5-7 mm/év, emellett a nagy volumenű vízkivétel hatására - a megnövekedett vertikális hidraulikus gradiens miatt megindult a középső-pleisztocén korú vízadókban tárolt vizek intenzív leszivárgása a vízműves összletbe. A hidrodinamikai rendszer megcsapolási területén a piezometrikus nyomásszintek a mélység felé haladva növekednek, a függőleges hidraulikus gradiens pozitív előjelű, ezért a talaj- és sekély rétegvízadókból a mélyebb helyzetű vízadókba történő vízátszivárgás - a rendszer természetes állapotában - nem lehetséges, a mélyebb vízadók a felszínről illetőleg a talajvíztérből eredő szennyeződéssel szemben védettnek tekinthetők. Ilyen megcsapolási területnek a vizsgált terület tágabb környezetében pl. a Hortobágy tájegysége tekinthető. Az átmeneti nyomásviszonyokkal jellemezhető területen a különböző vízadó szintek közötti függőleges irányú kommunikáció alárendelt jelentőségű a rétegekben történő vízszintes irányú vízáramláshoz képest. Ilyen több km-es széles átmeneti zóna keretezi a Debrecen környéki beszivárgási területet Ny-on, megközelítőleg a Hajdúböszörmény - Józsa - Ebes - vonalában. IV/5. Talaj, felszínalatti víz állapotértékelése A felszín alatti víztestek szennyezettségi állapota A város igazgatási területén, a különböző felszín alatti víztestek szennyezettségi állapotára vonatkozóan csak szórványos adatok állnak rendelkezésre és ezek egységes értelmezése sem történt meg. •

A talajvíz összes oldottanyag tartalma (TDS) a földtani térképező és a talajmechanikai fúrásokból vett vízminták vizsgálati eredményei szerint az igazgatási terület dél-nyírségi részén általában 1000 mg/l alatti, a vízkémiai jellegben a kationok között a kalcium és magnézium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát domináns.

A hajdúsági részen és a Tócó völgyében jellemzően nagyobb a TDS (1000 - 2000 mg/l közötti), a vízkémiai jellegben a kationok között a kalcium és magnézium mellett megjelenhet a nátrium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát mellett a szulfát. A rendelkezésre álló adatok szerint - a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott - a vízkémiai főkomponens körbe sorolt szennyező anyagok között 29

Plánum 97 Kft.



a legnagyobb kiterjedésben az ammónia és a nitrát fordul elő, míg a szulfát és a foszfát szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációja foltszerű. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott többi szennyező anyag előfordulása és a szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációja esetleges, de minden esetben valamilyen szennyező forráshoz köthető. •

A város igazgatási területén belül a felszín alatti víztestek állapotának felmérése érdekében 8 – az eltérő területhasználatokat reprezentáló - helyen monitoring kút-hármas, további 2 helyen kútpárok, míg még további 2 helyen talajvízfigyelő kutak létesültek, amelyek az EU Víz Keretirányelv (VKI) szerinti jellemzéséhez szükségesek. A kutak elhelyezkedését az 6. sz. melléklet térképe szemlélteti.

A felszínalatti vizekre irányuló projekt átfogó célkitűzése az volt, hogy alátámassza a geokémiai felmérés kivitelezését, amely a Magyarország sekély víztestei kémiai állapotának jellemzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja. Az egymás alatt szűrőzött figyelő kutakban az átszivárgást és ezáltal a szennyező anyagok transzportját lehet detektálni. A program keretében került sor összesen 31 db, különböző mélységközben szűrőzött kút egyszeri mintavételezésére is. A vizsgált komponenskörbe tartozott az általános vízkémiai paraméterek mérése, továbbá a TPH, BTEX, fenol, PAH, toxikus nyomelemek, a peszticidek és a trícium mérése. A mérési eredmények alapján, a mérési pontokon jelentősebb szennyeződést nem lehetet kimutatni, azonban a trícium koncentrációk a víztestek közötti – a szakirodalomban már korábban részletesen vizsgált – gyors vertikális átszivárgást igazolják. Mindez azt támasztja alá, hogy a város igazgatási területén a felszín alatti víztestek sérülékenyek és sebezhetők, ezért ezt az adottságot a területhasználat tervezése során figyelembe kell venni. •

A rétegvizek vízkémiai állapotról a legtöbb adat a közüzemi víztermelő kutakról áll rendelkezésre. Azt már korábban megállapítottuk, hogy a kalcium-hidrogénkarbonátos jellegű nyers rétegvíz csekély metán-tartalma különösebb kezelést nem igényel, szükséges viszont a mangán – és vastalanítás, míg a rétegvíz minősége a többi komponenst tekintve jónak ítélhető.

Ezt a megállapítást támasztják alá a közüzemi vízműtelepek diagnosztikai munkafázisában kialakított – és egyelőre bizonytalan üzemeltetésű – monitoring kutak vízkémiai mérési eredményei is. A város területén belül a rétegvizekben - a jelentősebb és igazolt szennyezőforrások környezetében - relatíve kis kiterjedésben és változó mélységben, a felszínről származó - a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott - szennyező anyagok is kimutathatók, e körbe részben a TPH, de emellett a BTEX és VOC vegyületcsoport elemei tartoznak.

30

Plánum 97 Kft.



Potenciális szennyező források A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján a 7. sz. mellékletben csatolt térképen ábrázoltuk a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztető telephelyek elhelyezkedését. A térképen összesen 184 db olyan objektum azonosítható, ahol a geokörnyezeti elemeket veszélyeztető tevékenységet végeznek. Tekintettel arra, hogy ez az adatbázis önbevalláson alapul, ezért e telephelyek pontos helye és a veszélyeztetettség mértéke csak korlátozottan ítélhető meg. A rendelkezésre álló információk szerint a potenciális szennyezőforrások egy jelentős részében megindult a – jogszabályok által meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő – tényfeltárás, vagy az azt követő kármentesítés folyamata. A szennyezőforrások és a kármentesítések aktuális állapotát a XIV. fejezetben ismertetjük. IV/6. Csapadékvíz-elvezetés A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Debrecenben az egyes csapadék főgyűjtőket más-más szervek tartják kezelésben. TIKÖVIZIG Berettyó - Vízgazdálkodási Társulás, Városüzemeltetés. A városban 11 db főgyűjtő van. Ezek egy része mesterséges, egy része pedig természetes. A főgyűjtők az egész város területét lefedik. A hálózatról egy 1994. május. hónapban készült rajz áll rendelkezésre, melyet szükség esetén a Városüzemeltetés rendelkezésre bocsátja. Átmérő és hossz szerinti kigyűjtött adat 1997-ben készült. Ekkor az össz. csatornaszakasz hossza: 61 km, ellenőrző aknák száma: 2100 db, víznyelő aknák száma: 1900 db, víznyelő bekötő vezetékek össz. hossza: 8800 m. Jelen pillanatban az össz csatorna hossza 90 km-re becsült. 2006-ban volt csapadékvízből adódó jelentős belvíz. Ekkor a legproblémásabb belvizes területek elvezetését sikerült megoldani vis maior keretből. A belvíz mindig időjárásfüggő. A Vámospércsi út végénél lévő Mézeshegy, Pipóhegy, Hármashegy utcák által határolt területen lévő drain csöves (szikkasztó elvezető) rendszer felújításra szorulna, mivel eliszapolódik. A Józsai csapadékvíz elvezetése problémát jelent. A Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett egyesített, ill. elválasztott (szennyvíz) rendszerű csatornahálózathoz kapcsolódó lakossági panaszok jelentős része a rendszer csapadék-idei túlterheltségére és illegális csapadékvíz bekötésekre vezethető vissza. Az egyesített rendszerbe szabályosan bekötött csapadék mennyisége az érzékelhető - és talán már bizonyított is - éghajlatváltozás következtében jelentősen növekedett, miközben a hidraulikai kapacitása a korábbi kiépítettség miatt nem változott. Esőzés idején a csatornák nyomás alá kerülnek időszakosan, ami a visszaduzzadás következménye. Az OTÉK által is előírt megfelelő műszaki védelem hiánya, vagy hibás működése esetén előfordulnak időszakos elöntések.

31

Plánum 97 Kft.



Szintén csapadék miatti probléma: az elválasztott szennyvízcsatornák időszakos visszaduzzadása az illegális csapadékbekötések miatt. A panaszok lényegileg megegyeznek az egyesített rendszernél említettekkel. Lakossági panaszok továbbá a csapadékcsatorna szennyezettségére irányuló problémákról érkeznek, mosása indokolt volna, helyenként fedlap és víznyelő lopások bejelentése is történik, ritkábban azok sérülését beszakadását jelentik. Új lakóparkok építésénél a Városüzemeltetés kéri a beruházó részéről zárt csapadékcsatorna kiépítését. Ennek tervezésénél figyelembe kell venni a magánterületekről érkező csapadékvíz mennyiségét is. IV/7. A kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, elvezetés, -tisztítás Szennyvízelvezetés és tisztítás főbb adatai A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen táblázatában szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt csak részben történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Szennyvízelvezetés és tisztítás főbb adatai Ellátott településrészek

2009. Debrecen, Józsa, Pallag

2011. Debrecen, Józsa, Pallag Kismacs n.a.

Szennyvízgyűjtő hálózatba bekötött 88.944 db lakások száma: Ellátott terület összes lakossága: 205.881 fő n.a. Szolgáltatásban részesülő lakosság n.a. 91,1 % aránya: Csatornahálózati bekötések száma: 16.531 db 27.921 Gerincvezeték hossza: 420,2 km n.a. Bekötővezeték hossza: 231,4 km n.a. Elválasztott rendszerű: 207,6 km n.a. Egyesített rendszerű: 212,4 km n.a. Mechanikai szennyvíztisztító kapacitás: 80.000 m3/nap 80.000 m3/nap Biológiai szennyvíztisztító kapacitás: 60.000 m3/nap 60.000 m3/nap Mechanikailag megtisztított szennyvíz: 14.730.244 m3 n.a. 3 Biológiailag megtisztított szennyvíz: 15.074.914 m n.a. (Forrás: www.debreceni-vizmu.hu/szennyvízelvezetés és tisztítás, DMJV PH adatszolgáltatása, DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Debrecen csatornarendszerének alapjait az 1910-14. között épült csatornák, valamint az 1960-as években lefektetett egyesített rendszerű csatornák alkotják. A városnak a Budapest-DebrecenZáhony vasútvonaltól keletre eső területein, a nyugati iparterületen és a város külső területén a 32

Plánum 97 Kft.



csatornahálózat elválasztott rendszerű. A Debreceni Vízmű Zrt. az egyesített rendszerű (csapadék-, és szennyvíz elvezetésére is szolgáló), illetve az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákat üzemelteti. Az elválasztott rendszerű csapadékcsatornák kezelője a debreceni önkormányzat. A szennyvízelvezetés gravitációs és nyomott rendszerekkel van megoldva. A rendszeres karbantartás keretében elvégzett hálózatvizsgálat eredményei alapján kerül meghatározásra a tisztítandó csatornák köre. A szennyvízhálózat vonatkozásában 7 db főgyűjtő üzemel, a VII. jelű kivitelezése az ISPA program keretében valósult meg, melyet a Debreceni Vízmű Zrt. üzemeltet. (Forrás: DMJV PH adatszolgáltató levele, www.debreceni-vizmu.hu/szennyvízelvezetés és tisztítás)

Debrecen és térsége szennyvíz elvezetésének és szennyvíz tisztításának fejlesztése Debrecen és térsége szennyvíz elvezetésének és szennyvíz tisztításának fejlesztése érdekében 2001-ben Debrecen négy környező településsel Hajdúsámsonnal, Ebessel, Sáránddal és Mikepércscsel összefogva közös pályázatot nyújtott be az ISPA európai uniós előcsatlakozási alaphoz. A pályázat kedvező elbírálásnak köszönhetően megkezdődhettek a fejlesztési munkálatok. A fejlesztés célja a térség felszíni és felszín alatti vízbázisainak védelme a csatornázottság növelése, a szennyvíztisztítás hatékonyságának javítása. Vízbázisvédelmi és közegészségügyi szempontok miatt rendkívül fontos volt a város keleti, délkeleti, déli területén az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózat kiépítése. Az egyesített rendszerű csapadékvíz elvezetésre is használt csatornahálózat szétválasztásával megakadályozható, hogy esőzéskor a záporkiömlőkön keresztül a szennyvíz, tisztítás nélkül felszíni vízfolyásba kerüljön. A fejlesztések az érintett térség alapellátásán túl az ellátás színvonalának javítását is biztosítják. (Forrás: www.debreceni-vizmu.hu/fejlesztések)

Az ISPA program keretében kizárólag szennyvízcsatorna felújítás és új építés zajlik. LOT1 Debreceni csatornahálózat fejlesztése • Belterületi, eddig ellátatlan területek, valamint Kismacs. • Kismacs üzembe helyezése megtörtént, ott további csatornaépítési munkák nem várhatók. • Debrecen területén a VII. sz. főgyűjtő kivitelezése megtörtént, üzemeltetését a Debreceni Vízmű Zrt. végzi. • Az élő befogadóra csatlakoztatott új építésű csatornák kivitelezése befejeződött. A program készültségi foka 100 %, a program lezárult. Új építésű szennyvíz csatornák: Debrecen keleti és déli városrészei: Júlia telep, Csapókert, Kerekestelep, Tégláskert, Nagy Sándor telep, Homokkert, Bihari kert, Lenc telep, DebrecenKismacs. LOT2 (LOT7) A program keretében a csatornahálózat 60-70 évesnél idősebb részein történt meg a rekonstrukció, amely kb. 65 km csatornahosszt érintett. A rekonstrukciónak nem része az ingatlanok önálló csapadék bekötéseinek (tetőlefolyók), valamint az utcai víznyelő aknák és bekötővezetékeik felújítása. A tetőelfolyók átkötésre kerültek a felújított vezetékre.

33

Plánum 97 Kft.



A felújítással érintett területek: Nagyerdő, Szent László falva, óváros rész a Csapó, Faraktár, Rakovszky utcák által határolva, belváros a Pesti, Nyugati, Erzsébet, Burgundia Hunyadi utcák által határolva, Postakert városrész. A program lezárult. LOT3 Az I. számú főgyűjtő vízgyűjtő területén a szennyvíz leválasztása az egyesített rendszerű csatornáról. A szétválasztás jelenleg 95-98 %-os készültségű. A csapadék ezt követően közvetlenül a Tócóba lesz bevezetve. Műszaki tartalma: A 3 nagy lakótelep - Tócóskert, Vénkert, Újkert - valamint a csatlakozó kertségi területek (Akadémia utcai kertváros rész, Hatvani kert egy része) egyesített rendszerének szétválasztása. LOT4 Debrecenhez tartozó részek: • Józsa városrész ellátatlan területeinek csatornázása. Az új építésű csatornák 100 %-a üzembe lett helyezve. Agglomerációs települések: • Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Ebes. Mindegyik település szennyvize a debreceni szennyvíztisztító telepre fog érkezni. Az agglomerációs településeken a csatorna üzemképes. Az üzemeltetéssel kapcsolatos tárgyalások jelenleg folyamatban vannak. LOT5 A program keretében megvalósult Debreceni Szennyvíztisztító telep korszerűsítése. A települési folyékony hulladék gyűjtését és szállítását a Debreceni Vízmű Zrt., mint közszolgáltató, valamint a vele szerződésben álló hulladékkezelő/szállító cégek végzik. (Forrás: a Debreceni Vízmű Zrt.-vel és a DMJV PH –val történt egyeztetés)

LOT

LOT 1 LOT 2 (LOT 7)

LOT 3

Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása projekt Főbb műszaki tartalom beépített Név bekötések csatorna átemelők (db) száma (db) (km) Debrecen Keleti ~120 9547 21 városrész csatornázása A munkák során közel 65 km Debrecen belvárosi csatorna rehabilitálását kell csatorna rekonstrukció elvégezni Debrecen legintenzívebben beépített lakóterületein /Vénkert, Újkert, Tócóskert Debrecen egyesített lakótelepek/ ~ 55 km csatornahálózat 8 egyesített rendszerű szétválasztása csatornahálózat szétválasztása történik csapadék- és szennyvíz csatornára.

34

Plánum 97 Kft.


Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Főbb műszaki tartalom

LOT 4

bekötések száma (db)

átemelők (db)

Debrecen-Józsa

41

1843

4

Ebes

22

910

3

Mikepércs

27

1211

7

Sáránd

27

1076

7

Hajdúsámson

59

2750

17

9

283

3

185

8073

41

Név

Debrecen térsége csatornázása (agglomeráció)

LOT

beépített csatorna (km)

HajdúsámsonSámsonkert LOT 4 összesen Debreceni LOT 5 Szennyvíztisztító telep fejlesztése (Forrás: DMJV PH adatszolgáltatása)

---

Szennyvízkezelés A városból és a környékbeli településekről beérkező <60.000 m3/nap mennyiségű szennyvizet (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az Üzemben - ez alatt két lépcsős tisztítási folyamat zajlik - majd az Európai Unió előírásainak is megfelelő minőségben a Debrecen mellett húzódó Tócó-patakba kerül. A szennyvízből kinyert szennyvíziszap korszerű technológiával kerül hasznosításra. A szennyvíztisztító telep legújabb, 2009-ben kezdődött fejlesztése lezárult. Az átalakítást, bővítést próbaüzem követte 2010. június - 2011. március között. Az átalakítás szinte minden telepi létesítményt érintett. Debrecen és térségének csatornázás fejlesztése megvalósulása esetén ~75.000 fő lakos új bekötésével, csatlakozásával kell számolni. A fajlagosan figyelembe vehető 112 l/fő/nap vízfogyasztás, továbbá 95 %-os rákötési arány, ill. mintegy 5 % tartalék (intézmény, csapadékvíz, infiltráció) mellett a keletkező többletszennyvíz mennyiség ~9.000-10.000 m³/nap. A fenti szennyvízmennyiség alapvetően kommunális, illetve közintézmény jellegű. Az ipari üzemek szennyvízmennyiségében jelentős változás, növekedés nem várható. A csatornázás fejlesztés megvalósulása esetén száraz idei szennyvízterhelés várható értéke 53.000-58.000 m³/nap nagyságrendű lesz. Az előzőek értelmében a szennyvíztisztító telep biológiai tisztító kapacitása a távlatban 60.000 m³/nap nagyságrendű lesz. (Forrás: www.debreceni-vizmu.hu/szennyvízelvezetés és tisztítás; Debrecen megyei jogú város szennyvíztisztító telep Kezelési (Üzemeltetési) és karbantartási utasítás, 2011.)

35

Plánum 97 Kft.



Debrecen városi szennyvíztisztító telep által kibocsátott tisztított szennyvíz mennyisége [m3/év] 20 000 000 18 000 000 16 000 000

[m3/év]

14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Évek

(Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

A szennyvíztisztító üzem működése A szennyvíztisztító telepre száraz időben jellemzően 2.500-2.800 m3/h csúcshozammal érkezik a szennyvíz a csatornahálózat bővítése után. Tekintettel arra, hogy a város csatornahálózatának jelentős része továbbra is egyesített rendszerű, így csapadékos időben az érkező szennyvíz mennyisége elérheti a 10.000-12.000 m3/h csúcsértéket is. A jelenleg meglévő 10 mm pálcaközű gépirácsok előszűrik az érkező szennyvizet. A rácsok után az átemelőbe kerül a szennyvíz, ahol külön-külön szivattyúk biztosítják a száraz idei, ill. a csapadékos időszaki szennyvizek, ill. szennyvíz/csapadékvíz átemelését. Többéves adatsorok feldolgozása azt igazolta, hogy a "kisebbik" csapadékvíz átemelő szivattyú működésére 10-12 alkalommal is sor kerülhet évenként (5 000 m3/h átemelő teljesítmény), míg a "nagy" teljesítményű csapadékvíz átemelő (12 000 m3/h átemelő kapacitás) alkalomszerűen kerül bekapcsolásra, évenként 1-2 alkalommal. Az a kikötés, miszerint szennyvíz/csapadékvíz keverék nem kerülhet a Lovászzugi tavakba, alapvetően meghatározta a szennyvíztisztító telep hidraulikai kialakítását, azaz valamennyi beérkező szennyvizet a tisztítótelepen belül kell kezelni. A "kisebb" csapadékvizek (5.000 m3/h alatt) kezelését úgy kell megoldani, hogy ezek leválasztására ne kerüljön sor, azaz az 5.000 m3/h hidraulikai kapacitás fogadására alkalmas legyen a bővített szennyvíztisztító telep. Évenként 1-2 alkalommal jelentkező "nagy" csapadékoknál viszont az 5.000 m3/h feletti rész leválasztásra és átmeneti tárolásra kerül a szennyvíztisztító telepen belül. Az átmeneti tározó 17.000 m3 térfogatú, két rekeszből álló szigetelt és szilárd burkolattal ellátott medence. A csapadékvíz terhelés megszűnte után az átmeneti tározóból a hígított szennyvíz "azonnal" visszavezetésre kerül a rendszer elejére és a tározó szükség szerinti takarítása elvégezhető, így bűzhatással számolni nem kell.

36

Plánum 97 Kft.



Az átmeneti tározóba kerülő csapadékvíz/szennyvíz keverék várható minőségénél az alábbiakat kell figyelembe venni: A csapadék kezdeti időszakában számolni kell azzal, hogy a burkolt felületekről homok, olaj, stb. bemosásra kerül a csatornába, ami a szennyvíztelepre jut. Ugyanakkor a csapadék felfutása időszakában még a szárazidei szennyvíz szivattyúk, illetve a "kisebb" csapadékvíz szivattyúk működnek, így az "első túlterhelés" gyakorlatilag a tisztítósorra kerül. A bemosott szilárd anyagok (nagyobb darabok) a meglévő gépirácson, illetve a tervezett 3,0 mm-es finomrácson kifogásra kerülnek. Amennyiben szükségessé válik a 12 000 m3/h kapacitású "nagy" csapadékvíz szivattyú beindítása (azaz a telepen belül leválasztásra kerül sor), a csapadékvíz/szennyvíz aránya jellemzően (3-4):1 nagyságrendre tehető, azaz a szennyvíztelepre "híg" szennyvíz érkezik, amely leválasztásra kerül a tározó felé. A tározóban a lebegőanyag döntő része leülepedik, amelyet a tározóból történő csapadékvíz/szennyvíz leürítés után gépi berendezéssel el lehet távolítani. A "híg" csapadékvíz/szennyvíz keverék a tározás "rövid" időszaka alatt nem rothadó képes, így bűzhatással számolni nem kell. Az átmeneti tározás minél kedvezőbb vízminőségének biztosítására, illetve a technológia részbeni tehermentesítésére 2 db, egyenként 6.000 m3/h kapacitású, 3,0 mm résméretű gépi finomrács került beépítésre rácsszemét prései, zsákos rácsszemét gyűjtéssel. A gépirácsok új építményben kerültek elhelyezésre, "zárt" kivitelben. A finomrács után a szennyvíz a homokfogóra jut. A homokfogó létesítménye alapvetően nem változott (homok-eltávolító rendszer, homok-víztelenítés), csak kiegészítésre került. Az optimális levegő bevitel érdekében a légellátást biztosító fúvókra - motor csere után frekvenciaváltó is került. A homok kifogás javítása érdekében a homokkiemelő szivattyúk frekvenciaváltóval lettek ellátva, ezen kívül a homokkivezető vezetékbe áramlásmérő lett beépítve. Ugyancsak szükséges a homokfogónál a zsírfölözők intenzifikálása, illetve a leválasztott zsír közbenső tározó után rothasztóba való juttatása. A homokfogó után a szennyvíz a meglévő vezetékrendszeren keresztül az előülepítőkbe jut. A nitirifikációhoz szükséges szén/nitrogén arány beállítása érdekében viszont a homokfogóktól kiépült egy megkerülő vezeték az előülepítők utáni osztóaknáig (az előülepítők "jelentősen" csökkentik a szén jellegű terhelést, ugyanakkor nem csökkentik az ammónium terhelést, továbbá a szerves nitrogén egy része is átalakul az előülepítőkben szervetlen nitrogénné). Az előülepítők technológiailag megfelelő létesítmények, betonfelületek javításán túlmenően egyéb beavatkozásra nem volt szükség. A nyers iszap elvétel, a meglévő csővezetékeken keresztül történik azzal a kiegészítéssel, hogy új szárazaknás nyers iszap átemelő épül, ahonnan nyomóvezetéken jut a nyers iszap az iszapkezelő gépházba. Az előülepítők uszadék fölözése megmaradt azzal a kiegészítéssel, hogy az uszadék fölöző aknákba szivattyúk kerülnek beépítésre. Az előülepített szennyvíz új osztóműre kerül. Az új osztómű feladata, hogy a maximálisan érkező 5.000 m3/h szennyvizet egyenletesen ossza két irányba, azaz a meglévő biológia, illetve az új biológia felé. A meglévő és az új biológiai egység egyenkénti maximális hidraulikai terhelése 2.500-2.500 m3/h. Biológiai tisztítás, ezen belül a meglévő biológiai blokk fejlesztése (2.500 m3/h max. hidraulikai terhelés)

37

Plánum 97 Kft.



A szennyvíztisztítás folyamatábrája Mechanikai tisztítás Feladata a szennyvíz fogadása és a nagyobb szennyeződésektől való megtisztítása. A mechanikai tisztítást szolgáló műtárgyak és gépészeti berendezések a szennyvíztelep bővítése során felújításra kerültek. Rácsszűrés, átemelés A szennyvíztisztító telepre gravitációsan befolyó szennyvizet az átemelés előtt rácson szűrik meg. A beépített rács 10 mm pálcaközű, a 2 db ROSHARD típusú gépi rács kapacitása 9000 m3/h. A két rács együtt és külön – külön is üzemeltethető. A szennyvízben úszó, lebegő szennyeződések kifogására szolgál. Rácsszemét prés: A keletkező rácsszemét 1-1 db rácsszemét présen keresztül a gyűjtő konténerbe jut. A durva rácson szűrt szennyvizet az átemelő szivattyúk az új rácsgépházba emelik fel, a 3 mm-es pálcaközű 2 db rácsra, ahol a rácsszemét két rácsszemét présen és zsákolón keresztül jut a gyűjtő konténerbe. A rácsszemét prés csökkenti a rács által leválasztott szemét térfogatát illetve víztartalmát. A víztelenített rácsszemét a hulladéklerakóban kerül elhelyezésre. Víztelenítési fok: 35 % szárazanyag. A szennyvíz átemelése Átemelő szivattyúk: A beérkező szennyvizet olyan magasságra emeli át, hogy gravitációsan végigfolyhat a tisztítási technológián. Típus: 4+1 db szárazidei szivattyú FLYGT CP 3355. MT típusú, 2 db záporvíz szivattyú. Teljesítmény: 3,6 és 1,2 m3/mp. Homokfogás, zsírfogás Homokfogó: Az iker elrendezésű, 2x35 m hosszúságú és 2x38 m szélességű 2 db kétfokozatú légbefúvásos homokfogó medence feladata a szennyvízből a 0,2 mm-nél nagyobb 38

Plánum 97 Kft.



szemcseméretű homok kifogása a további berendezéseken okozott koptató hatás kivédése érdekében. Teljesítménye 206 - 533 m3/óra. Homokeltávolítás: A homokfogóban kiülepedő homokot a telepített kotró szivattyúi távolítják el, ill. juttatják a homokfogó műtárgy alá telepített 2 db homokmosó berendezésbe. A homokfogóra telepített kotró további feladata a felúszó zsírrészek eltávolítása is. A szennyvíz osztása: A rácsszűrt és a homokfogón áthaladt szennyvíz előülepítők felé történő osztását és a szintszabályozást a homokfogók végén lévő 1-1 db automatikus működésű zsilip biztosítja. Homokmosás Homokmosó: Feladata a homokzagy szivattyúk által ezekbe a berendezésekbe táplált zagyból a víz leválasztása és a homok szerves szennyezőktől való megtisztítása. Előülepítés Előülepítő: A 2 db 40 m átmérőjű DORR típusú, peremhajtású kotróval ellátott előülepítőben az ülepíthető lebegő anyag kiválása zajlik. Itt ülepszik ki a mechanikai nyersiszap és a biológiai tisztítóból elvett fölös eleveniszap. A homokfogást és előülepítést követő eleveniszapos biológiai tisztítás a tömbösített kialakítású műtárgyakban lett megvalósítva 1993-as üzembe helyezéssel. Az előülepített szennyvíz osztása: Új osztómű műtárgyban történik az előülepített szennyvíz egyesített áramának két részre való osztása. Az osztómű segítségével a meglévő, illetve az újonnan megépített tisztítóblokkra kerül az előülepített szennyvíz. Biológiai tisztítás Feladata a mechanikai tisztítást követően a vízben oldott szerves anyagok baktériumok és gombák segítségével történő lebontása, a környezet számára ártalmatlan anyagokká történő alakítása. A lebontást végző baktérium és gombatömeg eleven iszapként viselkedik, ülepíthető és fölös részét az iszapkezelés során hasznosítják. A biológiai tisztítómű 2000.-ben készült el, kapacitása kb. 60.000 m3/ nap. Biológiai tisztító műtárgy: A meglévő műtárgy átalakítása történt. Hidraulikai kapacitása: 2500 m3/óra, illetve 30.000 m3/ nap. A változó hidraulikai és szennyezőanyag terhelésre reagálva a szimultán medencék alacsony koncentráció esetén denitrifikáló medencévé (anoxikus), magas koncentráció esetén oxikus (levegőztetett) térré alakíthatók. Utóülepítő: A tisztított szennyvízből az elveniszapot 4 db, egyenként 40 m átmérőjű, illetve 2 db 55 m átmérőjű, DORR rendszerű utóülepítőben választják le. Az ülepítőkből elfolyó szennyvíz gravitációsan folyik a befogadó Tócóba. Iszapkezelés A biológiai fokozat üzembe helyezésével olyan mértékben megnőtt a keletkező iszap mennyisége, hogy a mezőgazdasági területeken injektálással való elhelyezését már nem lehetett

39

Plánum 97 Kft.



megoldani. Az iszapvíztelenítő első üteme 1994.-óta üzemel. 1998.-óta két, egyenként 4.500 m3-es, 35 °C -ra felfűtött rothasztó toronyban ment végbe a szennyvíziszap anaerob rothasztása, amelyhez a fejlesztés során tovább 1 db 6.000 m3 térfogatú rothasztó épült. Az együttes, mintegy 15.000 m3 térfogat mintegy 18-20 napos tartózkodási időt biztosít. A technológia célja, hogy az iszap szervesanyag tartalmának legalább 40 %-a kirothasztásra kerüljön. A rothasztás során biogáz keletkezik, amelyet kéntelenítés után négy darab gázmotor éget el. A keletkező szennyvíziszapok teljes mennyisége tengelyen az AKSD Kft. komposztáló telepére kerül. A Debrecen, Vértesi út 9. alatt elhelyezkedő komposztáló telepen nyílt téri komposztálással, strukturáló anyagok hozzáadása mellett prizmákban kerül a szennyvíziszap komposztálásra. A komposztálási idő két hónap, mely időtartam alatt a prizmák speciális komposztforgató géppel többször átforgatásra kerülnek. Iszapsűrítés: Az előülepítőkből elvezetett nyersiszapot és az utóülepítőből elvett fölösiszapot sűríteni szükséges az iszaprothasztókra történő szivattyúzás előtt. A nyersiszap sűrítésére 1 db Hiller DT 54-422 típusú centrifuga áll rendelkezésre. A fölös iszapot 2 db Hiller DT 58-422 típusú centrifugán sűrítik. A sűrített nyersiszap és fölös iszap az 50 m³-es homogenizáló medencébe kerül. A medence kevert, feladata az, hogy a sűrített iszap feladása folyamatos legyen az iszprothasztókra. Iszaprothasztó: az iszaprothasztók az elősűrített iszap anaerob úton mezofil tartományban (+35 ºC ) történő rothasztást végzik az iszap biológiai stabilitása, jobb vízteleníthetősége és a maximális biogáz kinyerése érdekében. 2 db 4.500 m3 térfogatú és 1 db 6.000 m3 utófeszített vasbeton műtárgy és kiszolgáló műtárgy. Az iszap tartózkodási ideje ~ 18-20 nap. Az iszap hőmérséklete: +35 - 38 oC. Összes biogáz termelés:3.500-5.500 Nm3/nap. A biogáz CH4 tartalma: 55- 65 %. Biogáz rendszer Gáztárolás: A rothasztóban keletkezett biogázt egy V =1.000 m3 hasznos űrtartalmú állandó, p= 47 mbar nyomású úszóharangos, és egy fóliás, 1.000 m3 hasznos űrtartalmú gáztároló tartályban lehet betárolni a felhasználásidejéig. A gáztartály egy meghatározott 80 % teltséget jelentő szintje fölött, a tartály túltöltés védelmeként automatikusan begyújt az új gázfáklya és a biogáz elfáklyázásra kerül. Üzemszerű állapotban a biogáz kazánban illetve gázmotorokban ég el, a fáklya nem üzemel. Kéntelenítés: A gázmotorok védelme, és élettartamának meghosszabbítása miatt a biogázban található kénhidrogént el kell távolítani, illetve mennyiségét le kell csökkenteni. Ezért a biogáz hálózatba egy kéntelenítő rendszer van beépítve, amely biztosítja a biogázból a gázmotorok üzeme szempontjából káros kénhidrogén lecsökkentését. Kéntelenítő: 1 db EISENBAU-HEILBRONN gyártmányú nemesacélból készült berendezés. Átmérője: 1,8 m Térfogata: 12 m Tisztítási teljesítménye: 250 Nm3/óra Kéntelenítő töltete: SULPHUREX-N

40

Plánum 97 Kft.



Gázmotorok: A telephelyen a bővítés után 2 db 253 kW, 1 db 659 kW és 1 db 625 kW elektromos teljesítményű Jenbacher típusú gázmotor üzemel. A gázmotorok által termelt villamos energiát az üzem technológiai berendezései használják fel, de lehetőség van az E –ON hálózatába is juttatni. A gázmotorok által termelt hőenergia biztosítja az iszaprothasztó és az egyéb épületek fűtését. Így energiaszükséglet szempontjából a szennyvíztisztító telep önellátó. (Forrás: Debrecen megyei jogú város szennyvíztisztító telep Kezelési (Üzemeltetési) és karbantartási utasítás, 2011.)

IV/8. Az ivóvízellátás A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt csak részben történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Az ivóvíz szolgáltatás főbb adatai 2007.-es adatok szerint. Ellátott településrészek:

Debrecen, Józsa, Pallag, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Dombos-Tanya, Vekeri-tó Ellátott terület összes lakossága: 204.124 fő Szolgáltatásban részesülő lakosság aránya: 99,9 % 55.000 m3/nap Víztermelő kapacitás: Termelt ivóvíz: 11.868.300 m3 Vízhálózat hossza: 707,9 km Bekötővezeték hossza: 245,63 km Vízhálózati bekötések száma: 34.965 db Debrecen ivóvízhálózata vegyes körvezetékes jellegű, amely alapnyomású hálózat 3-5 bar nyomású vizet szolgáltat. A Gerincvezeték hossza: 645,3 km (bekötővezetékkel együtt 873,7 km), átmérője: 80-800 mm, anyaga: öntöttvas, acél, azbesztcement, PVC, polietilén. A vízellátó rendszeren 1 db magaslati tározó (a Dobozi-lakótelepen lévő, 1963. óta üzemelő 3.000 köbméteres víztorony) és 13 db, a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett nyomásfokozó található. A nyomásfokozók feladata a magasházak (4. szint felett) megfelelő nyomású vízzel történő ellátása. Víztermelés A legnagyobb víztermelőket mutatja be az alábbi táblázat (a 2010. évi víztermelési adatok): Felhasználó neve Debreceni Vízmű Zrt. DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum TEVA Gyógyszertár Zrt. E.ON Energiatermelő Kft., Debreceni Erőmű CGC Hungary Kft. Grampet Debreceni Vagongyár Kft.

m3/év 9.108.000 434.000 200.000 158.000 145.000 95.000

41

Plánum 97 Kft.


Felhasználó neve Ráthonyi Kft. Agrárgazdaság Kft. AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft. R & J Kft. ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja m3/év 46.000 43.000 36.000 32.000 25.000

Debrecen város közműves ivóvízellátását három víztermelő telep biztosítja saját kutas rétegvíz termeléssel és a Keleti-főcsatornára települt Felszíni Tisztítóműből érkező felszíni vízzel. Ezt a felszíni vízkészletet 1976. óta használja a város, jelenleg a napi átlagos vízigény 20%-át biztosítja. Debrecenben a közüzemi vízmű által termelt nyersvízben a vas- és mangántartalom haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. Azonban a megfelelő tisztítási technológia alkalmazása révén a szolgáltatott ivóvíz minősége már megfelel a határértékeknek. (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) A vízműtelepek adottságait – részben a TIKÖVIZIG, részben a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Zrt. adatszolgáltatása alapján - részletesebben ismertetjük. I. számú Víztermelő Telep A város nyugati részén az I. számú Víztermelő Telep fogadja a Keleti-főcsatornából érkező tisztított felszíni víz 50 %-át. Ezen kívül 35 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. Az 1913-ban üzembe helyezett, azóta többször bővített Debrecen-I. jelű vízműtelepen napjainkig több mint 60 kutat fúrtak, ezek közül jelenleg 28 db a termelő és 8 db a tartalék kút. Az engedélyezett vízkitermelés 15000 m3/nap. A víztermelő kutak jellemzően 85,0 - 133,0 m között vannak szűrőzve, mert a város e részén - a korábban ismertetett szerkezeti okok miatt az alsó-pleisztocén vízadó a felszínhez relatíve közel helyezkedik el. II. sz. Víztermelő Telep A város északi részén 33 db mélyfúrású kúttal és az I. számú Víztermelő Telepről érkező felszíni vízzel biztosítja az ivóvízellátást. Az 1952-ben üzembe helyezett, többször bővített és legnagyobb kapacitású, Debrecen-II. jelű vízműtelepen 33 db termelő és további 21 db – tartalékként értelmezhető - kút található, az engedélyezett vízkitermelés 25000 m3/nap. A kutak szűrőzésének helye 86,0 - 181,0 m közötti, jellemző a kétszakaszos szűrőzés. Ebben a térségben a pannon aljzat erős DK-i lejtése miatt az alsó-pleisztocén összlet mélyebben (átlagosan 115 - 185 m között) található, a szűrőzések helyzete alapján látható, hogy itt részben a középső-pleisztocén korú vízadókat is termelik. IV. sz. Víztermelő Telep A város keleti részén kizárólag rétegvíz termelést végez, 28 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. Az 1964-ben üzembe helyezett, többször bővített Debrecen-IV. jelű vízműtelepen jelenleg 29 db termelő kút található, az engedélyezett vízkitermelés 15000 m3/nap. A szűrőzések helye általában 150,0 - 200,0 m közötti, mert a quarter összlet itt kivastagszik. Jellemző a kutak két, vagy többszakaszos szűrőzése.

42

Plánum 97 Kft.



A három telepen jelenleg 96 db mélyfúrású kút található, melyek működési állapotáról a beépített mérőeszközök folyamatosan információt szolgáltatnak. A műszaki kapacitás, az előírásoknak megfelelően vas-, mangántalanított, gázmentesített, lebegőanyagtól mentes rétegvíz-szolgáltatást tesz lehetővé folyamatos üzemben. Kapacitások: I. számú Víztermelő Telep: II. számú Víztermelő Telep: IV. számú Víztermelő Telep: Összesen:

15.000 m3/nap 25.000 m3/nap 15.000 m3/nap 55.000 m3/nap

Térszíni víztározó medencék: A megtisztított vizet a víztározó medencékbe gyűjti a rendszer és innen szivattyúkkal adagolja a városi hálózatba. A víztározó medencék zárószerelvényei motorikus hajtásúak, így alkalmasak a távműködtetésre. A telepek tározási kapacitása: I. számú Víztermelő Telep: II. számú Víztermelő Telep: IV. számú Víztermelő Telep: Összesen:

10.000 m3 12.000 m3 2.000 m3 24.000 m3

Az I-es és II-es számú Víztermelő Telepen a tisztavíz medencékbe egyszerre jut be a tisztított rétegvíz és a kezelt felszíni víz. Az ún. kevert vizet és a IV.-es számú telep tisztított rétegvizét 20 db hálózati szivattyú juttatja el a városi közcsőhálózatba. A hálózati szivattyúk működése a városban jelentkező vízigényhez igazodik, melyről a város különböző pontjain elhelyezett nyomásmérők szolgáltatnak adatot. A közüzemi vízműveken kívül a városban több üzemnek (BIOGAL/TEVA Gyógyszergyár, a volt GÖCS, Konzervgyár, volt Barnevál stb.) jelentős méretű saját vízbázisa van. A kitermelt nyersvíz csekély metán-tartalma különösebb kezelést nem igényel, szükséges viszont a vas- és mangántalanítás. A rétegvíz minősége a többi komponenst tekintve jó, azonban egyes helyeken – a jelentősebb szennyezőforrások környezetében, relatíve kis kiterjedésben - a felszínről származó szennyező anyagokat is ki lehet kimutatni. A közüzemi vízműtelepek víztermelésében a csúcsot egyrészt az 1970-es évek közepe jelentette – amikor a termelés megközelítette a 20 millió m3/év értéket – majd az 1980-as évek közepén meg is haladta azt. Az 1980-as évek közepétől a közüzemi rétegvíztermelés folyamatosan csökken, 1998-ban 13 millió m3/év volt. Megemlítendő, hogy a város vezetékes, közüzemi vízellátásban - ugyan egyre csökkenő mértékben, ami jelenleg mintegy 20 % - szerepet játszik a Keleti-főcsatornából kivett és előkezelt, majd távvezetéken beszállított Tisza víz is. A kommunális vízfogyasztás maximuma 1987-ben volt (rétegvíz és felszíni együttesen 32,2 millió m3), ez azóta folyamatosan csökken.

43

Plánum 97 Kft.



Vízbázisvédelem A Debreceni Vízmű Zrt. alaptevékenységén túl környezet- és vízvédelmi feladatokat is ellát. 1996. óta a cég részt vesz a vízbázisvédelmi programban, melynek célja a 85-200 m mélyen elhelyezkedő vízadó rétegek védelme a felszíni szennyeződésektől. Egy 1996-ban elvégzett vizsgálat alapján a város vízellátását alapvetően meghatározó mélységi vízbázisok közül hármat nyilvánítottak sérülékenynek. E szerint a felszíni szennyeződések - amennyiben nem megfelelően kezelik - károsíthatják a felszín alatt 85-200 m mélyen elhelyezkedő vízadó rétegeket. A jelenlegi adatok alapján a hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a napi vízszükséglet több mint 90 %-át különböző típusú felszín alatti, míg alig 10 %-át felszíni vizekből szerzik be. Az egészséges ivóvíz a természet lételeme, ugyanakkor a légkört és a litoszférát szennyező emberi tevékenységek, kedvezőtlen hatások veszélyeztethetik a felszín alatti vízbázisokat is. A WHO ajánlása szerint lehetőleg felszín alatti vizeket kell igénybe venni a közüzemi ellátásban, mert a haváriaszerű szennyezésekre kevésbé érzékenyek, ugyanakkor vízkezelési technológiájuk egyszerűbb és olcsóbb. A fenti tények együttesen indokolták Magyarországon is az üzemelő felszín alatti vízbázisok védelmét szolgáló célprogram alapelveinek kidolgozását (1985-86). Az anyagi fedezet és a korszerű jogi szabályozás megteremtésével csak 1995-ben vált lehetővé az ivóvízbázisok védelmi célprogramjának tényleges elindítása. Az országban közel 700 különböző típusú (földtani viszonyok, kutak száma, kapacitás, vízminőség, prognosztizált védőterület nagysága, szennyező források száma, eddigi intézkedések) vízbázis került a célprogramba, melyek közül öt található Debrecenben és környékén. Az előzőekben említett települési közüzemi vízbázisok mindegyike - a TIKÖVIZIG tájékoztatása szerint - a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján - sérülékenynek minősül. 1998-ban megkezdődött ezek biztonságba helyezésének folyamata. Lezárult Debrecen ivóvíztermelő telepeinek diagnosztikai vizsgálatai, mely alapján megállapították, hogy az I. és II. sz. vízmű telep vízbázisa sérülékeny, ennek megfelelően meghatározásra került az 50 éves elérési idejű vízbázis védőterület. A IV. sz. vízmű telep esetében csak előzetes védőidom meghatározás történt, amely alapján a vízbázis nem minősült sérülékenynek, de a 100 éves elérési idejű vízbázis védőterület meghatározásra került. A felügyelőség 2011. évben kötelezést adott ki a Debreceni Vízmű Zrt. részére az I. és II. számú vízművek vízbázis védőidom, védőterület meghatározás felülvizsgálatára és a Debrecen IV. számú vízmű vízbázis védőidom, védőterület meghatározására 2013. december 31-ig. A II. sz. vízműtelep védőterületén található a TEVA Zrt. (az egykori BIOGAL) területén feltárt környezetszennyezés, amely hosszú távon veszélyt jelenthet a víztermelésre. Saját célú vízbázis védőidom kijelölés csak a Ráthonyi Kft. esetében történt meg. (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Debrecen város közigazgatási területének nagy része érzékenynek minősül a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából, azonban a vízbázis védőterületek (lila színnel jelzett) fokozottan érzékenynek minősülnek, ahogyan ez a térképeken is jól látható.

44

Plánum 97 Kft.



Szennyeződés érzékenységi besorolás

(Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) A rendelkezésre bocsátott adatok alapján a védőterületeket a fenti térképén ábrázoltuk.

45

Plánum 97 Kft.



A vonatkozó jogszabály - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet – alapján az ügydöntő hatóságnak határozatban, és az érintett földrészletek azonosítására alkalmas térképen kell rögzítenie a hidrogeológiai védőterületet. Hatósági határozat hiányában tehát nem ismertek azok, a hidrogeológiai védőterületre eső ingatlanokat érintő – a jogszabályban meghatározott – környezetvédelmi szabályozási elemek (korlátozások, vagy tiltások), amelyek az érintett területeken a földhasználatot befolyásolhatják, továbbá nem ismertetek a vízbázisok biztonságban tartásának lényeges elemei sem. V. KÖZLEKEDÉS V/1. Általános jellemzés, a jelenlegi állapot bemutatása Debrecen kapcsolatainak meghatározó eszköze, lehetősége a közlekedés. A kistérségi és regionális kapcsolatok, ill. a nemzetközi viszonylatok szerepe növekszik. Utóbbiak közül dominál az idegenforgalom. Debrecen szerepe miatt a közlekedés ágazatai közül elsősorban a közúti közlekedés az elsődleges, ezért főleg környezeti hatásaival foglalkozunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az EU, a hazai és a térségi fejlesztési terveket, hiszen ezek mindegyike ütemez közlekedésfejlesztést. Az új Széchenyi-terv kitörési pontként azonosítja a közlekedésfejlesztést. Közlekedési/fejlesztési tervek EU közösségi közlekedési előírásai, elvárásai Európai Unió városi közlekedési zöld könyve Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programja Észak-alföldi Régió Akcióterve Észak-alföldi Régió Stratégiai Terve Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája Operatív Programok Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) Hazai közlekedési programok Kerékpáros Magyarország Program (2007-2013) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 (EKFS) Debreceni stratégiák és tervek Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Debrecen megyei jogú város fejlesztési programja 2007-2013 Debrecen kerékpárút-hálózatának tanulmányterve Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve Az EU új közlekedéspolitikai programja szerint a jövő közlekedésfejlesztési irányait, technológiáit két alapvető elem fogja meghatározni: a szektor kőolajfüggőségének csökkentése, valamint a közlekedés szén-dioxid-kibocsátási szintjének jelentős mérséklése. Természetesen a közlekedéspolitika kapcsolódik egyéb EU célokhoz is, különösen a túlzott növekedés kezelése, az új technológiák és infrastruktúrák létrehozása, környezet/közlekedés-biztonság stb.

46

Plánum 97 Kft.



A közlekedéspolitikának a (helyi) adottságok ismeretéből kell kiindulni. - Észak-Alföldön a személygépkocsi-állomány az országos átlagot meghaladóan, 36 %-kal bővült; 2010-ben számuk 376 ezret tett ki (az országos állomány 13 %-a). - Hajdú-Bihar megyében 2010 elején ezer lakosra 261 személygépkocsi jutott (országos 301). - 2000-2009. között a személygépkocsik átlagéletkora 12,4-ről 11,0 évre mérséklődött. - 2000-2010. között számos alkalommal módosították a KRESZ-t (2010. évtől kb. 60 ponton). - 2010-ben Hajdú-Bihar megye közútjain 49 ember halt meg, 305 súlyosan-, 888 könnyebben sérült. Debrecenben is megkezdődött, ill. folytatódik - a gyorsforgalmi utak építése, csatlakozás nemzetközi vonalakhoz, - az elkerülő útszakaszok kialakítása, - a kerékpárút-hálózat építése, - a közlekedési innováció (tarifa, üzemanyag, tiszta járművek stb.) Paradigmaváltás zajlik a közlekedésben is; létérdekünk, hogy felkészülten fogadjuk/ismerjük a változásokat. Az a folyamat, aminek végeredménye a közlekedési rendszer megújítása, évtizedek alatt fog lezajlani. Minél előbb kapcsolódunk be ebbe az áramlatba, annál könnyebben tarthatunk lépést az elkerülhetetlen változásokkal. A jogszabályok is módosulnak. 2010. december óta törvény, 2011. március óta pedig annak végrehajtási rendelete írja elő a közúti járművek környezeti és energetikai jellemzők kötelező figyelembe-vételét a közbeszerzéseken és a közlekedési közszolgáltatók beszerzésein. Kötelező a közúti biztonsági hatásvizsgálat. Az előbbiekben érzékeltettük, hogy a közlekedés olyan rendszer, amely szoros kapcsolatban van a környezethasználattal (igénybevétel + terhelés). Minden elemének, ill. ezek változásának van környezeti hatása. Debrecen szerepe Debrecen regionális központ, növekvő térségi és interregionális szereppel. Ez növekvő mobilitási igényeket generál. Ezt a városlakók védelme érdekében a városközponttól távol kell kiszolgálni, a belső városi térség védelme érdekében pedig a környezetbarát közlekedést kell fejleszteni. A város szerkezete Erősen centralizált, a belvárosba koncentrálódó közszolgáltatásokkal. A gazdasági és kereskedelmi területek jellemzően a nyugati városrészekbe települtek, és ennek forgalomgeneráló hatása az úthálózat szerkezete miatt a belvárosi forgalomra is hatással van. Növekvő vonzereje miatt a város tágabb értelemben vett területe (vonzáskörzete) növekszik, ez a folyamat pedig a közlekedési rendszer terhelésének növekedését eredményezi.

47

Plánum 97 Kft.



V/2. Megközelíthetőség, összeköttetés A közúthálózatra vonatkozó adatokat, jellemzéseket a COWI Magyarország Kft. által készített, DMJ Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési tervéből származtattuk. Közúton A város elhelyezkedése közlekedés-földrajzi szempontból kedvező. Minden égtáj felől megközelíthető elsőrendű vagy másodrendű főutakon. Országos jelentőségű útvonalak találkoznak itt, igen jelentős tranzitforgalmat is levezetve. A város kb. 240 km-re található Budapesttől, az Alföld keleti felének legnagyobb vasútvonala mellett fekszik és az észak-alföldi térség legjelentősebb közúti csomópontja. A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, a Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Az autópályától és a legközelebbi határátkelőtől egyaránt 35 km-re fekszik. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát 2006. év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhető. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú főközlekedési út (Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet – dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít – a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül – Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. A városon áthalad a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment) részét képező jelentős nemzetközi útvonal, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó, amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése. A hálózat része a 35-ös országos főút (M3 autópálya – Polgár felől), és a 47-es számú főút (Berettyóújfalu – 42. sz. főút – Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia–Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával jelenleg folyik (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés). A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen nagy lakos száma, kiterjedése és térségi szerepe miatt jelentős mobilitási igény jelentkezik a városban és környékén. A város forgalma jellemzően az országos főutakra (azok 48

Plánum 97 Kft.



belterületi szakaszaira) és az ezeket összekötő alsóbbrendű hálózatra koncentrálódik, a többi útvonal tulajdonképpen csak a lakóövezetek helyi forgalmát szolgálja ki. Mivel a sugár irányú országos fő- és közutak között a nyugati elkerülő mellett csak helyenként van a város környékén kapcsolat, és a város belterületét elkerülő szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot, a fő tranzit irányokban a forgalom a belső városrészeket határoló kis- és nagykörúton bonyolódik le. Ugyanezeket az útvonalakat veszi igénybe a tömegközlekedés, a városkörnyéknek nem a városközpontba irányuló forgalma és a helyi forgalom is. A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos „Nagykörút” köti össze: - déli és keleti szakasza (Erzsébet utca – Wesselényi utca – Hajnal utca – Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút; - északi szakasza (Füredi utca – Hadházi utca – Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; - nyugati szakasza (Böszörményi út – Pesti utca – Nyugati utca – Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával. A nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca – Hét vezér utca – Diószegi út a keleti városrész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti össze, valamint északon a Bolyai utca – Nagyerdei körút – Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők rendelkezésére a nagykörúton kívül. 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé. 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami – az M35 autópálya átadása után – elsősorban a környékbeli nagy települések illetve agglomeráció (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az észak-nyugati városrész főútja. 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése. 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út – Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti városrész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása. 471. számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az észak-keleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig. Debrecenből nyolc megyeszékhely irányába indul rendszeres távolsági buszjárat.

49

Plánum 97 Kft.



Debrecen városában – hasonlóan az országos tendenciához – évek óta folyamatosan növekszik a gépjárműállomány. 2004-ben a város közigazgatási területén a személygépkocsik száma 62 576 darab volt. 2008ban már megközelítőleg 80 000 darab jármű fokozott forgalmi terhelést jelent a városnak és a lakosságnak. Ezen túlmenően a város vonzáskörzetéből és az ország más részeiből Debrecenbe érkező, mintegy 10-12 000 db gépjármű is tovább növeli az utak leterheltségét. Az egyes utcákra lebontva, külön forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre. A 2004-ben elvégzett forgalomszámlálás felszorzása alapján Debrecen határát átlépő 12 úton összesen (kétirányban) kb. 120 ezer jármű (mintegy 137 ezer Ejm) halad át, aminek kb. 19 %-a teherforgalom. A legnagyobb forgalmú út a 35. számú főút, ahol az egész napi átlagos keresztmetszeti forgalom kb. 24 ezer Ejm. Ezen kívül a 4. számú főút Szoboszlói úti szakaszán és a 47. sz. főúton adódik kb. 20 ezer egységjármű. A legkevesebb jármű a Kishegyesi úton lépi át a városhatárt, itt a kétirányú napi forgalom kevesebb, mint 1.700 Ejm.

50

Plánum 97 Kft.



(Forrás: KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya) ÁNF: átlagos napi forgalom (jm/d) (Forrás: http://internet.kozut.hu/szakmai/orszagos_kozutak_adatai/eredmenyek/Lapok/default.aspx ) jel

Jármű

(1)

sz. gk.

(2)

kis tgk.

(3)

busz

(4)

buszcsuklós

(5)

közép tgk.

(6)

nehéz tgk.

(7)

pótk. tgk.

(8)

nyerges tgk.

(9)

spec. tgk.

(10)

motor

(11)

kerékpár

Út: út jele; Sz.: szelvény jele; tgk.: tehergépkocsi. Levegővédelmi járműkategóriák I: (1); II: (2), (3), (5), (10); III: (4), (6), (7), (8), (9).

51

Plánum 97 Kft.



2007. év

Út M3 M35 4 4 4 4 33 35 47 48 471 4814

Sz. 3.770 3.527 6.722 6.723 1.039 4.138 6.666 7.198 1.674 3.398 4.160 7.328

(1) 5.206 3.887 14.907 15.497 19.879 8.893 21.435 17.370 14.086 12.460 11.102 9.665

(2) 1.059 747 2.752 3.536 3.819 2.211 3.890 2.654 1.566 2.152 2.125 1.800

(3) 59 28 948 744 555 123 211 252 329 235 129 91

(4) 0 0 458 552 516 50 51 277 55 258 190 263

(5) 153 113 512 618 501 501 487 350 267 287 180 713

(6) 258 160 809 722 614 422 541 518 241 227 292 630

2008. év Út Sz. M3 3.770 M35 3.527 4 6.722 4 6.723 4 1.039 4 4.138 33 6.666 35 7.198 47 1.674 48 3.398 471 4.160 4814 7.328

(1) 6.772 3.967 14.999 15.593 19.629 9.075 21.567 17.477 14.040 13.437 11.170 9.895

(2) 1.490 790 2.769 3.558 3.162 2.093 3.914 2.670 1.638 2.109 2.138 1.843

(3) 102 35 739 580 516 121 165 197 352 331 101 89

(4) 0 0 357 431 424 48 40 216 46 322 148 257

(5) 223 116 457 552 808 306 435 312 255 210 161 696

(6) 484 247 722 644 605 348 483 462 214 236 261 615

2009. év Út Sz. M3 3.770 M35 3.527 4 6.722 4 6.723 4 1.039 4 4.138 33 6.666 35 7.198 47 1.674 48 3.398 471 4.160 4814 7.328

(1) 6.909 3.827 13.886 14.436 18.878 8.988 19.967 16.180 14.768 12.339 10.342 9.756

(2) 1.661 749 2.564 3.294 3.132 2.041 3.624 2.472 1.702 1.841 1.979 1.817

(3) 42 25 707 555 474 119 157 188 173 347 96 106

(4) (5) 0 199 0 40 342 456 412 550 418 769 47 298 38 434 207 312 23 253 317 188 142 160 306 1062

(6) 396 236 720 643 577 338 482 461 203 193 260 938

(7) 215 135 473 511 387 239 210 264 324 85 193 174

(8) 921 525 728 724 644 604 334 452 669 131 269 239

(7) (8) 251 1642 174 790 422 650 456 646 353 825 265 526 187 298 236 403 295 767 122 163 172 240 170 233

(7) (8) 241 1405 92 674 421 648 455 645 305 753 258 511 187 297 235 403 256 683 114 154 172 240 259 356

(9) 2 3 9 6 17 2 11 11 3 2 2 4

(10) 16 30 165 184 137 42 216 112 80 186 115 124

(11) 0 0 63 96 71 0 176 33 21 82 0 203

(9) 16 4 8 5 1 0 10 10 1 0 2 4

(10) 19 23 170 189 184 79 222 115 83 241 118 115

(11) 0 0 27 41 63 43 76 14 1 146 0 187

(9) 6 2 8 5 1 0 10 10 1 0 2 6

(10) (11) 18 0 29 3827 142 26 158 40 175 48 79 42 185 74 96 14 135 1 213 157 99 0 130 207

52

Plánum 97 Kft.



A tranzitforgalom nehéz-tehergépjármű aránya kiemelkedően magas.

(Forrás: KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya) A városba belépő személygépjárművek kb. 56 %-ának nem Debrecenben van a telephelye, míg a tehergépkocsik esetében 63 % volt vidéki. A felvételek alapján átlagosan 1,8 ember ült a városhatárt átlépő személygépjárművekben. A legnagyobb forgalom a Burgundia utcán (a Kiskörúton), a Rakovszky utcában (a nagykörút keleti ágán) és a Mikepércsi úton (a 47.sz. főút bevezető szakaszán) tapasztalható, itt az egész napi forgalom 41-44 ezer Ejm, és 35 ezer fölötti volt a forgalom a Böszörményi úton (a nagykörút nyugati ágán) is. A legnagyobb órás forgalom mind reggel (7 és 8 óra között közel 1.600 Ejm/óra), mind délután (1530 és 1630 között 2100 Ejm/óra) a Burgundia utcán a Csapó utca felé adódott. Debrecenben a csúcsforgalom időszaka reggel 715 és 815, míg délután 1545 és 1645 között jelentkezik. A belvárosi kiskereskedelmi koncentráció áruszállítási igénye jelentős, valamint a városban vannak rendkívül nagy logisztikai igényű kereskedelmi központok (pl. Tesco, Metro, Cora, Interspar) és iparterületek (pl. Biogal-TEVA, MGM-FAG, logisztikai központok és ipari parkok).

53

Plánum 97 Kft.



Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Debrecen belterületén átmenő országos közúthálózatba tartozó utakat és azok belterületi szakaszainak hosszát:

Pálya

0 1 2 0

0 0

0

0

Átkelési szakaszok listája Hajdú-Bihar megye állami közúthálózatán Kezdőszelvény Végszelvény Átkelési szakasz hossza Település km + m km + m m 15130 Debrecen 4: Budapest-Debrecen-Záhony elsőrendű főút 221 + 794 226 + 265 4.493 Debrecen (15130) 226 + 265 226 + 399 67 Debrecen (15130) 226 + 265 226 + 399 67 Debrecen (15130) 226 + 399 228 + 385 1.954 Debrecen (15130) Össz: 6.581 35: Nyékládháza-Debrecen másodrendű főút 74 + 017 75 + 018 993 Debrecen (15130) 78 + 696 81 + 194 2.507 Debrecen (15130) Össz: 3.500 48: Debrecen-Nyírábrány másodrendű főút 0 + 000 3 + 629 3.620 Debrecen (15130) Össz: 3.620 471: Debrecen-Mátészaka másodrendű főút 0 + 000 2 + 820 2.829 Debrecen (15130) Össz: 2.829

54

Plánum 97 Kft.



Átkelési szakaszok listája Hajdú-Bihar megye állami közúthálózatán Kezdőszelvény Végszelvény Átkelési szakasz hossza Pálya Település km + m km + m m 4814: Debrecen-Létavértes összekötő út 0 0 + 000 3 + 196 3.236 Debrecen (15130) Össz: 3.236 4908: Debrecen-Martinka-Hajdúsámson összekötő út 0 0 + 000 1 + 182 1.181 Debrecen (15130) Össz: 1.181 33122: Nagymacs bekötőút 0 1 + 344 2 + 445 1.101 Debrecen (15130) Össz: 1.101 35103: Józsa bekötőút 0 0 + 000 0 + 1000 1.000 Debrecen (15130) Össz: 1.000 m 47801: Homokkerti Nyugati lejáró ág 0 0 + 000 0 + 116 116 Debrecen (15130) Össz: 116 47802: Homokkerti Keleti feljáró ág 0 0 + 000 0 + 281 281 m Debrecen (15130) Össz: 281 47803: Homokkerti Keleti lejáró ág 0 0 + 000 0 + 187 187 Debrecen (15130) Össz: 187 47804: Homokkerti Nyugati feljáró ág 0 0 + 000 0 + 181 181 Debrecen (15130) Össz: 181 94006: 4-471 csomóponti ág 0 0 + 000 0 + 030 30 Debrecen (15130) Össz: 30 Összesen: 31.773,5 (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.)

55

Plánum 97 Kft.



A helyi közutak útkategória szerinti hossza, a kiépített utak területe és átlagszélessége:

Sorsz. A

03

Belterületi közutak

01 02

Hossz

Útkategóriák a 19/1994. KHVM-rendelet besorolása szerint

04

kiépített

Kiépített utak átlag területe szélessége ezer m2 m e f

kiépítetlen

kilométer

b Belterületi elsőrendű főutak

c

d

0,037

-

0,402

10,9

Másodrendű főutak

2,964

-

26,630

9,0

Gyűjtő utak

11,680

2,148

79,555

6,8

Kiszolgáló és lakó utak

451,267

92,899

2.350,098

5,2

Belterületi közutak összesen 465,948 95,047 2.456,685 XXXXXXX (01+02+03+04) 06 Külterületi közutak 41,382 591,074 238,463 5,8 Bel- és külterületi közutak 07 507,33 686,121 2.695,148 XXXXXXX összesen (05+06) 08 Kerékpárutak 25,339 XXXXXXX 34,462 1,4 09 Gyalogutak és járdák 574,471 4,226 907,194 1,6 (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) 05

Kiépített helyi közutak burkolatának hossza: Új burkolat fajtája Sorszám

Útkategóriák a 19/1994. KHVMrendelet besorolása szerint

Aszfaltbeton és öntött aszfalt

Kő

Utótömörödő aszfalt

Beton

Összesen

kilométer

10 11 12 13 14

b

c

d

e

f

g

Belterületi elsőrendű főutak

0,037

-

-

-

0,037


2,964

-

-

-

2,964

Gyűjtő utak

5,116

6,564

-

-

11,680


439,566

-

0,115

11,586

451,267

Belterületi közutak összesen (10+11+12+13)

447,683

6,564

0,115

11,586

465,948


A

56

Plánum 97 Kft.


Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Új burkolat fajtája

Sorszám



Kő


Beton

Összesen

kilométer A

b

c

d

e

f

g

15

Külterületi közutak

41,382

-

-

-

41,382

16

Bel- és külterületi közutak összesen (14+15)

489,065

6,564

0,115

11,586

507,33

17

Kerékpárutak

25,339

-

-

-

25,339

18

Gyalogutak és járdák

288,284

11,979

-

275,442

574,471

(Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) A kiépített helyi közutak burkolatának területe: Új burkolat fajtája Sorszám


A

20 21 22 23 24


19

b Belterületi elsőrendű főutak


kő


Beton

Összesen

ezer m2 c

d

e

f

g

0,402

-

-

-

0,402


26,630

-

-

-

26,630

Gyűjtő utak

45,609

33,946

-

-

79,555

2.288,962

-

0,598

60,538

2350,098

2.361,603

33,946

0,598

60,538

2456,685

238,463

-

-

-

238,463


Belterületi közutak összesen (19+20+21+22) Külterületi közutak

57

Plánum 97 Kft.


Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Új burkolat fajtája

Sorszám

A 25



b

c

d

Bel- és külterületi közutak összesen (23+24)

2.600,066

33,946

kő


Beton

Összesen

e

f

g

0,598

60,538

2.695,148

ezer m2

26

Kerékpárutak 34,462 34,462 Gyalogutak és 27 445,341 24,408 437,445 907,194 járdák (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) A szilárd burkolatú úthálózaton a felújítások ellenére romlik a burkolat minősége, állapota sok helyen – főleg a nagy forgalmú útvonalakon és csomópontokban, valamint sok lakóutcában – elmarad a megfelelőtől. A városkörnyéki és a külső városrészek közúthálózatának hiányzó elemei miatt a városi főúthálózat szolgálja ki a tranzitforgalmat, az ingaforgalmat, valamint a helyi forgalmat is, az úthálózat pedig ezeket az igényeket már nem tudja megfelelő szinten kielégíteni. Elsősorban a csomópontok, néhány helyen a vonali szakaszok jelentik a forgalmi kapacitások szűk keresztmetszetét. Ennek egyik fontos oka, hogy a jelenlegi forgalomirányítás nem képes alkalmazkodni a forgalmi változásokhoz. A központi forgalomirányítás kiterjesztésével várhatóan a jelenleginél kedvezőbb, dinamikusabb forgalomlebonyolódás érhető el. A nagykörút túlterheltsége, valamint forgalomkorlátozó intézkedések hiányában a belvárosi úthálózatot nem csak a célforgalom veszi igénybe, hanem jelentős a területen csak átmenő járműszám.

58

Plánum 97 Kft.



A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km, melynek közel 95 %-a a város tulajdonában van, míg a mintegy 30 km hosszú, a Debrecenen átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A 2005-ös önkormányzati közúti statisztikai adatlap szerint a belterületi közúthálózat kb. 80 %a volt burkolt. A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosias lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos, de folyamatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, közel 94 %.

A város közúti hálózatát az első és másodrendű főutak, gyűjtő utak és mellékutak hierarchikus felépítése alkotja, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel.

59

Plánum 97 Kft.



Parkolás A belvárosba jutás elsődleges eszköze változatlanul a személygépjármű, emiatt pedig a parkolási rendszer problémákkal küzd, túlzsúfoltak a közterületek, a felszíni közterületi parkolási kapacitásnál nagyobbak az igények. Az elmúlt években több mélygarázs is épült, de ezek az olcsóbb díjtételek ellenére még alacsony (bár növekvő) kihasználtsággal működnek. Ennek legfőbb oka a gyaloglási távolság fontos szerepe, a megszokás, a parkolóházaktól való „idegenkedés”. A parkolóhelyet kereső járművek feleslegesen terhelik az amúgy is zsúfolt belső utcákat. A parkolásirányító rendszer első elemei a nagykörút északi szakaszán ugyan a felszíni parkolókkal szemben a zárt létesítményekre terelik az autósok figyelmét, ugyanakkor a mélygarázsok elhelyezkedése miatt a személygépjárműveket továbbra is a belvárosba irányítják. A szabálytalanul parkolóhelyre várakozók, illetve parkolók akadályozzák a közúti és sok helyen a gyalogos forgalmat is, sokszor balesetveszélyesek. A parkolás és a tömegközlekedés „park and ride” rendszerű összekapcsolása a belvárosba jutás eszközválasztásának befolyásolására nem jelenik meg Debrecenben. Az egyes, időszakosan igénybe vett parkolók hasznosítása nem megoldott; a lakótelepeken pedig kapacitáshiány várható a motorizáció növekedésével. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A városmagban a gyaloglás feltételei a gyalogoszóna kialakításával nagymértékben javultak, ugyanakkor a belvárosban és a főúthálózat mentén jellemző jelentős közúti forgalom a biztonságot és a komfortérzetet csökkentik. Jelentős elválasztó hatást jelentenek a város főútjai (legproblémásabb a Kiskörút, ahol a gyalogosok számai is igen magas), ezek mentén a légszennyezés és a zaj, jelentős problémát jelent, az átkelési helyeken pedig sok a lehetséges konfliktuspont a kanyarodó közúti forgalmi irányokkal. Debrecenben a kerékpárutak folyamatos fejlesztés alatt állnak, ösztönözve ezzel a lakosságot arra, hogy az autós és tömegközlekedés helyett, egy biztonságos és egyben környezetbarát közlekedést részesítsenek előnyben. Debrecen jelentősebb kerékpár útjai Helyszín\(db/d) Kossuth u. az Újházy Ede u. és a Liszt Ferenc u. Szent Anna u. a Klapeida u. – Varga u. Csapó u. a Szappanos u. – Kölcsey u. Péterfia u. az Ajtó u. - Eötvös u. Egyetem sugárút a Gyöngyösi u. – Thomas Mann u. Piac u. a Széchenyi u. - Arany J. u. Hadházi u. a Gyöngyvirág u. - Apafi u. Mester u. a Csemete u. - Tanító u. Szabó Lőrinc u. a körforgalom – Bay Zoltán u.

KÁNF

KÓF

GÓF

ÁNF

ÁNF

EJM

651

60

677

20.507

8,1

23.008

762

71

907

17.725

3,1

18.557

1.255

154

440

14.950

6,7

16.453

934

97

265

14.734

0,6

14.859

1.359

139

198

14.252

2,8

14.857

782 654 595

84 65 52

405 88 176

9.207 14.326 27.124

7,9 1,7 3,7

10.301 14.693 28.634

522

57

23

11.610

5,7

12.606

60

Plánum 97 Kft.


Helyszín\(db/d) Nagyerdei körút az Egyetem tér – Csanak József u. Nyugati u. a Bajcsy-Zsilinszky u. – Széchenyi u. Burgundia u. a Csapó u. - Blaháné u. Honvéd u. a Viola u. - Görbe u.

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja KÁNF

KÓF

GÓF

ÁNF

ÁNF

EJM

360

46

68

15.351

0,8

15.527

511

69

225

27.192

10,3

31.376

803 615

105 65

475 167

28.180 5325

4,8 2,1

30.203 5.492

ÁNF: átlagos napi forgalom; ÓF: maximális órai forgalom; KÁNF: kerékpár ÁNF; KÓF: kerékpár ÓF; GÓF: gyalogos ÓF; JÁNF: jármű ÁNF; TÁNF: tehergépkocsi ÁNF; EJM: egységjármű (db/d). Az útvonalak helyi forgalomszabályozásától/kiépítettségétől függően jelentősen változik az EJM-KÁNF kapcsolat; megközelítően: EJM=-4,07KÁNF+21270. Tehát a kerékpárhasználat hatására csökken a járműforgalom. A környezeti hatásokkal most nem számolunk. Kerékpározási jellemzők (Forrás: Debrecen város kerékpárforgalmi hálózati terve c. COWI jelentés 2010.) - jelentős a kerékpáros közlekedés - infrastruktúra elmarad más, hasonló adottságú városokhoz képest - nőtt a kerékpáros közlekedés népszerűsége - 2006-ban a kerékpáros közlekedés részaránya 9 % volt - lakosság több mint 40 %-a sohasem ül biciklire - lakosság negyede rendszeresen biciklizik - kerékpározók nagy része szabadidős tevékenységre használja - legtöbbet a külterületen lakók ülnek kerékpárra - kerékpározók száma a város belseje felé haladva csökken - legjelentősebb közúti terhelések a nagykörúton és a kiskörúton jelentkeznek - reggeli csúcsóra 7-8 óra közötti időszakra tehető a délutáni pedig 15-16 óra között - tehergépjárművek aránya a városi forgalomban 5 -10 % - legtöbb kerékpáros az Egyetem sugárutat (1400), és a Csapó utcát (1300) használja - legnagyobb gyalogosforgalom a Szent Anna utcában adódott (907) - 344 kerékpáros baleset (338 sérülés, 6 halálos) - legjelentősebb baleseti ok a járművek ütközése (178) - Rigó utca-Gizella utca kereszteződés veszélyesnek minősíthető - problémás: Szabó Kálmán utca, Kassai út, Vécsey utcai csomópont - veszélyes: Petőfi tér Erzsébet utcai része, a Wesselényi utca-Irinyi utca csomópont és környéke, a Kossuth utca-Klapeida utca kereszteződés, a Bem tér déli része, illetve a Pesti utca-Böszörményi út-Bartók Béla út csomópont környéke - meglévő kerékpáros útvonalak továbbra sem képeznek összefüggő hálózatot - gyakoriak a gyalogos-kerékpáros konfliktusok - jelentős probléma a gépjárművek nagy sebessége - hálózati akadályt képeznek az egyirányú utcák - általánosan jellemző a burkolat rossz minősége - akadályozó tényező a jelzőlámpák hosszú periódusideje - sétáló övezetében engedélyezik a kerékpáros behajtást - meglévő közúti útátjárók többségén nincs semmilyen kerékpáros infrastruktúra - szórványosan találhatóak közterületi kerékpártámaszok (33 helyszín) - MÁV-Start számos járata kerékpárszállításra kijelölt kocsival közlekedik 61

Plánum 97 Kft.


-


Nagyállomás és környezete, a szerelvények megközelíthetősége nem akadálymentes

A hivatkozott COWI jelentés a kerékpározás fejlesztését kapcsolja az általános közlekedésfejlesztéssel: A fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiája: 1 A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása 1.4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása 2 A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása 3 A környezetbarát közlekedési módok elősegítése a személygépkocsi-használat gátolása 3.8. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása 4 A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása 5 A város, illetve a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségének javítása Vasúton Debrecen város elhelyezkedése a vasúti összeköttetés szempontjából is kedvező. A város a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony fővonalon fekszik, amely kapcsolatot jelent a főváros (ezen keresztül a Dunántúl és Ny-Európa), az ország keleti részének nagyvárosai, valamint nemzetközi forgalomban a szomszédos országok (Románia, Ukrajna, Szlovákia) felé. A fővonalon kívül számos mellékvonal fut itt össze (Debrecen – Sáránd Nagykereki, Debrecen – Sáránd – Létavértes, Debrecen – Tiszalök, Debrecen – Nyírbátor – Mátészalka), amely a Hajdúság és a Nyírség települései, valamint a Hortobágyon át Füzesabony irányába bonyolítja a forgalmat. Debreceni csomópontba befutó vonalak: - Budapest-Záhony (100): kétvágányú, villamosított vonal. Debrecen meghatározó vasútvonala. Budapest-Záhony közötti nemzetközi törzsvonal. Ütemes menetrend szerint óránként közlekedik IC, sebes és gyorsvonatok, kétórás ütem szerint közlekednek a vonatok a mellékvonalakon. A főváros InterCity vonattal 2 óra 30 perc alatt elérhető. - Debrecen-Nyírábrány (105.) 31 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. Személyszállító vonatok napi szinten: 3 pár nemzetközi és 8 pár belföldi személyszállító. - Debrecen-Füzesabony (108.) 103 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. A vasútvonal Debrecen felől a 100-as, illetve Füzesabony felől a 80-as vasúti fővonalakhoz csatlakozik. Debrecennél továbbá csatlakozik a 105., 106., 107. és 110. mellékvonalakhoz, Tócóvölgy vasútállomásnál pedig a 109. vasútvonal ágazik ki. Füzesabonynál a 87. vasútvonalhoz csatlakozik. Ohat-Pusztakócsnál a 117. mellékvonal, Tiszafürednél a 103. vasútvonal ágazik ki. Személyszállító vonatok napi szinten: 15 pár belföldi személyszállító. - Debrecen-Nagykereki (106. sz. vonal) 53 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. Személyszállító vonatok napi szinten: 10 pár belföldi személyszállító. A vasútvonalat egykor Nagyváradig építették ki, ám a trianoni békeszerződés elcsatolta a vonal végét. A kialakult államhatárok közötti rövid vonalszakaszt az elbontása után, a mai napig nem építették újra.

62

Plánum 97 Kft.



A vonal Sárándnál ágazik el a Debrecen-Sáránd-Létavértes-vasútvonaltól, a Sáránd- Létavértesi vonalon 2009.12.13-tól a személyszállítás szünetel. - Debrecen-Mátészalka (110.) 78 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. A vonal kiépítési sebessége 80 km/h, azonban a hagyományos, hevederes illesztésű vonalszakaszon napjainkra 60 és 40 km/h sebességkorlátozások kerültek bevezetésre. Személyszállító vonatok napi szinten: 1 pár IC vonat és12 pár belföldi személyszállító. - Debrecen-Tiszalök (110.) 64 km hosszú egyvágányú, nem villamosított mellékvonal. Személyszállító vonatok napi szinten: 12 pár belföldi személyszállító. Nemzetközi szerepű vonalak a Debrecen-Nyírábrány és a Püspökladány-Biharkeresztes vonal. Debrecen Területi Központ területén közlekedő személyszállító vonatok: 2009: 138.476 db 2010: 119.301 db Hálózati szinten közlekedő személyszállító vonatok: 2009: 1.085.043 db 2010: 1.014.810 db Debrecen állomás: Debrecen állomáson az utazóközönség kiszolgálására a személypénztár, utas csarnok, kultúrváró van kialakítva; a vizuális utas tájékoztatásra PRAGOTRON típusú berendezés van telepítve. Az akusztikus gépi utas tájékoztatásra a DIGITON típusú berendezés szolgál. A térség vasúti térképét 8. sz. mellékletként csatoljuk. A megye vasúthálózatának főbb műszaki jellemzőit az 1. sz. táblázat tartalmazza 1. táblázat: A vasúthálózat főbb műszaki jellemzői Jellemző

Hossz [km]

%-os megoszlás

A megyei vasúthálózat hossza

492

100,00 %

A1 kategóriájú nemzetközi törzshálózati vonal

131

26,63 %

A2 kategóriájú belföldi törzshálózati vonal

31

6,30 %

B1 kategóriájú egyéb fővonal

99

20,12 %

B2 kategóriájú mellékvonal

231

46,95 %

210 kN tengelyterhelésre alkalmas vágány

428

86,99 %

V ≥ 100 km/h sebességre alkalmas vágány

131

26,63 %

V = 80 km/h sebességre alkalmas vágány

130

26,42 %

V ≤ 60 km/h sebességre alkalmas vágány

231

46,95 %

Néhány jellemző vasúthálózati fejlettséggel kapcsolatos adat, a 2. táblázatban található.

63

Plánum 97 Kft.



2. táblázat: Néhány jellemző mutató összehasonlítása Jellemző Vonal km/ezer lakos Vonal km/ezer km2 Villamosított vonalhossz részaránya [%] Kétvágányú vonalhossz részaránya [%]

EU országok (déli országok nélkül) 0,44 55,3

Magyarország 0,74 81,8

Hajdú–Bihar megye 0,89 79,21

46,4

28,8

16,24

43,7

15,5

16,24

Vasútvonalak belterületi hosszai: - 100. számú vasútvonal (Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza) hossza: - 105. számú vasútvonal (Debrecen-Nyírábrány) hossza: - 106. számú vasútvonal (Debrecen-Sáránd-Nagykereki) hossza: - 108. számú vasútvonal (Debrecen-Füzesabony) hossza: - 109. számú vasútvonal (Debrecen-Tiszalök) hossza: - 110. számú vasútvonal (Debrecen-Apafa-Mátészalka) hossza: - 105. számú vasútvonal (Debrecen-Nyírábrány) hossza:

9.500 m 5.000 m 3.000 m 7.300 m 9.700 m 0m 5.000 m

A vasúthálózat nyomvonala az alábbi térképen látható:

A debreceni vasútállomások napi kétirányú személyszállítási forgalmát a 3. táblázat tartalmazza:

64

Plánum 97 Kft.



3. táblázat Az egyes debreceni vasúti megállók munkanapi vonatforgalma (2006. december) Állomás Nagyállomás Csapókert Kondoros Szabadságtelep Tócóvölgy Józsa

személy 171 56 25 25 55 23

gyors 18 14 0 0 0 0

ICR, IC, IP 30 0 0 0 0 0

nemzetközi 2 0 0 0 0 0

A Debrecent érintő teherszállítás alakulása az elmúlt években: A teherszállítás mennyiségében az elmúlt 3 évben nem történt változás. Az éves teherforgalmat a 4. táblázatban és az 5. táblázatban összesítettük. 4. táblázat Debrecen állomásról indult tehervonatok száma éves összesítésben (db) Vonalak 2004 2005 2006 2007. 05. 28.-ig Megjegyzés Debrecen-Nyíregyháza (100) 849 936 928 328 villamosított Debrecen-Szolnok (100) 662 652 712 166 villamosított Apafáig a DebrecenDebrecen-Apafa-Mátészalka Nyíregyháza vonalon 313 316 334 119 (110) közlekedik dízel vontatással Debrecen- Nyírábrány (105) 651 662 686 290 dízel vontatás Debrecen-Tócóvölgy (108, 300 296 299 199 109) Debrecen-Sáránd (106, 107) 0 0 0 0 Összesen 2.775 2.862 2.959 1.102 5. táblázat: Debrecen állomásra érkezett tehervonatok száma éves összesítésben (db) Vonalak 2004 2005 2006 2007. 05. 28.-ig Megjegyzés Debrecen-Nyíregyháza (100) 1.076 936 927 326 villamosított Debrecen-Szolnok (100) 846 653 652 166 villamosított Apafától a DebrecenDebrecen-Apafa-Mátészalka Nyíregyháza vonalon 329 328 334 124 (110) közlekedik dízel vontatással Debrecen- Nyírábrány (105) 563 662 686 290 dízel vontatás Debrecen-Tócóvölgy (108, 302 311 498 199 109) Debrecen-Sáránd (106, 107) 0 0 0 0 Összesen 3.116 2.890 3.097 1.105

65

Plánum 97 Kft.



A tehervonatok napszakbeli megoszlása: A Debrecen-Nyíregyháza; Debrecen-Szolnok (100) fővonalon az éjszakai időszakban a napi összes forgalom 30 %-a közlekedik, a Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) vonalon pedig 10 %a. A 105; 106; 107; 108; 109 vonalakon nincs éjszakai teherforgalom. A 100-as és 110-es vasúti vonal forgalma 42 személyvonat/nap 23 pár tehervonat/nap A 105-ös vasúti vonal forgalma 11 pár személyvonat/nap A 106-os és 107-es vasúti vonal forgalma 10+10 pár személyvonat/nap A 108-as vasúti vonal forgalma 12 pár személyvonat/nap A 109-es vasúti vonal forgalma 16 pár személyvonat/nap A 333-as vasúti vonalon (ez a keskeny nyomtávú Zsuzsi Erdei Vasút) a vonatok menetrend szerint csak időszakosan, április és október között közlekednek (szeptemberig munkanapokon és hétvégén is, utána csak hétvégén). Debrecen város közigazgatási területén, a MÁV vonalakon 45 közúti átjáró van, ezek több mint 70 %-a biztosított. Összesen 13 útátjáró biztosítás nélküli. A fejlesztés mellett a karbantartás elmaradása rányomta a bélyegét a térség vasútvonalainak műszaki állapotára. A vonalhálózat nagy része meglehetősen leromlott állapotban van, helyenként már–már a közlekedés biztonságát veszélyezteti, a fenntartások további elmaradása a vasúti közlekedés ellehetetlenülését eredményezheti. A táblázatok adataiból leszűrhető, hogy a megyei vasúthálózat - az országoshoz hasonlóan - az EU átlaghoz viszonyítva sűrűnek mondható. A vonalhálózat minőségi jellemzőit értékelve a megyében - az előző okból (is) kifolyólag - a villamosított és a V ≥ 100 km/h sebességű vonalak részaránya messze elmarad nemcsak az EU átlagtól, hanem a magyarországi átlagtól is. Emellett viszont jelentős a kis tengelyterhelésre és kis sebességre (V ≤ 60 km/h) engedélyezett vonalhossz. Debrecen vasúti csomópont jelenlegi helyzete A csomópont szerepe a városban és a térségben A város a megye–, illetve régióközponti szerepéből következően számos nagyvárosi funkciót (területi igazgatás, egészségügy, kereskedelem stb.) lát el. Debrecen egyben „tanulóváros” is, az oktatási rendszer teljes skálájával rendelkező egyetemi centrum. A csomópont szerepe a régióban és a magyar vasúthálózatban A csomópontba befutó vasútvonalak műszaki jellemzői A debreceni csomópont - nagyvárosi jellegéből adódóan - jelentős szerepet tölt be az Észak– alföld közlekedésében. A csomóponton egy fővonal halad át, míg abból közvetlenül vagy közvetve 6 normálnyomtávú vasútvonal ágazik ki, illetve a városban 1 keskeny–nyomközű vonal található. A csomópontba befutó vonalakat a 3. sz. táblázat mutatja be. A (Budapest ― Szolnok ―) Szajol ― Debrecen ― Nyíregyháza (― Záhony ― oh.) (100 sz.) A1 kategóriájú, kétvágányú, villamos üzemű vasútvonal a TINA hálózat része. Összeköttetés biztosít a IV. páneurópai folyosó részeként működő Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza és az V. páneurópai folyosó Budapest – Miskolc – Nyíregyháza – Záhony

66

Plánum 97 Kft.



vasútvonala között. Kedvezőbb, alföldi jellegű vonalvezetése, jobb hálózati kapcsolatai miatt a tranzitforgalom jellemzően ezt a vonalat veszi igénybe. A vonalszakasz legutóbbi átépítése 1969–1984. között történt. Ekkor a megnövekedett elsősorban záhonyi - teherforgalom miatt a felépítmény korszerűsítése vált szükségessé, illetve az előző átépítés óta vízzsákossá vált szakaszokon kellett az alépítményt kijavítani. Ekkor kezdődött az 54-es sínrendszer LX, illetve LM aljra történő beépítése. A GEO sínleerősítésen kívül épült be Skl 2-es és Skl 3-as rendszer is. 1985-től a talpfás kitérők átépítésekor is fokozatosan betonaljakat fektettek. A legtöbb közúti útátjáró Bodan, majd az 1990-es évek közepétől Strail elemekkel épült át. Légi közlekedés (Forrás: http://www.xanga.hu/doc/xanga_cargo_web.pdf, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/6.3.0./Z a Debrecen Megyei Jogú Város Stratégiai zajtérképének és Zajcsökkentési Intézkedési Tervének elkészítése című részletes megvalósíthatósági tanulmány) Debrecen város önkormányzata 1994-ben vásárolta meg a repülőteret az államtól, és azóta több mint 2 milliárd forintot fektetett be a repülőtér fejlesztésébe, működésébe. Ennek a fejlődének egy fontos állomása volt, hogy a Magyar Kormány a Debreceni Repülőteret 2001. december 29-én nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré minősítette. A 2.500 méter hosszú beton kifutópálya a legnagyobb utasszállító repülőgépek fogadására is alkalmas. A repülőtér forgalma az alábbi főbb csoportokba sorolható be: - nyári utasszállító charter szezon - ún. Kisgépes, business forgalom (elsősorban maximum 15 fő befogadóképességű légijárművek) - ad-hoc, eseti járatok (pl. katonazenekar szállítása, DVSC labdarugócsapat vagy szurkolók szállítása) - cargo járatok (az elmúlt évben a debreceni katonai kontingens szállításával merültek fel ilyen igények) A Debreceni Repülőtér forgalmi adatai 2000-től 2006-ig az alábbi táblázat és grafikon mutatja: Év

Műveletszám Nemzetközi Belföldi

Műveletszám összesen

Utasforgalom

2000.

165

970

1.135

1.883

2001.

269

1.301

1.570

4.435

2002.

250

1.098

1.348

5.922

2003.

248

1.378

1.626

6.122

2004.

372

1.832

2.510

14.476

2005

896

2.833

3.729

33.119

2006.

681

2.855

3.536

40.540 67

Plánum 97 Kft.



A repülőtér forgalma az utóbbi évtizedben dinamikusan növekszik, míg 2000-ben 165 repülőtéri műveletet végeztek el külföldi viszonylatban, addig 2005-ben már 896-ot, belföldi viszonylatokban pedig ugyanez a szám 970, illetve 2.833. Az utasforgalom nagysága a repülőtéren 2000-óta évente hozzávetőleg megduplázódik, 2005-ben megközelítette a 35 ezer főt. A repülőtéri műveletek eloszlását a 2009. évben a főbb csoportokon belül, illetve az utasforgalmat az alábbi táblázat mutatja:

GAT Érk. Ind. Január Február Március Április Május Június Július Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

15 10 23 44 34 37 28 30 49 49 44 28 391

Repülőtéri művelet (db) Ad-hoc Charter Érk. Ind. Érk. Ind.

15 10 23 42 34 37 29 29 49 50 39 33 390

2 1 1 0 0 3 7 4 11 1 4 2 36

GAT Érk. Ind. Január Február Március

31 25 29

31 23 27

2 1 1 0 0 3 7 4 11 1 4 2 36

0 0 0 1 2 15 24 23 17 0 0 0 82

0 0 0 1 2 15 24 23 17 0 0 0 82

Cargo Érk. Ind. 0 1 1 0 0 2 0 2 0 0 0 6

0 1 1 0 0 0 2 0 2 0 0 0 6

Személyforgalom (fő) Ad-hoc Charter Érk. Ind. Érk. Ind. 0 0 0

161 163 123

0 0 0

Havi Öszz.

0 0 0

34 24 50 88 72 110 123 113 158 101 91 65 1.029

Havi Öszz. 223 211 179 68

Plánum 97 Kft.


GAT Érk. Ind. Április Május Június Július Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

59 38 37 53 5 51 43 46 36 453

55 40 43 58 5 50 36 36 61 465


Személyforgalom (fő) Ad-hoc Charter Érk. Ind. Érk. Ind. 0 0 291 139 144 1.088 66 96 89 1.913

0 0 206 331 144 1.105 89 74 89 2.485

78 235 1.273 3.260 3.130 1.969 0 0 0 9.945

66 197 2.088 3.227 2.895 1.363 0 0 0 9.836

Havi Öszz. 258 510 3.938 7.068 6.323 5.626 234 252 275 25.097

Általánosságban megállapítható, hogy a business gépek napi szinten használják a repülőteret, míg a charter járatok a június és szeptember közötti időszakban járnak. A repülőtér a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. §-a szerint nyilvános, nemzetközi, kereskedelmi repülőtér. A repülésbiztonság növelése érdekében fontos előrelépés volt, hogy a 2003. év folyamán átadásra került a Debreceni Repülőtéren Magyarország egyik legkorszerűbb ILS berendezése, a hozzá tartozó bevezető fénysorral, szegélyfényekkel. Elkészült a schengeni normáknak megfelelő fogadóépület, az utasváró korszerű műszaki kiszolgáló eszközökkel, utasbiztonsági berendezésekkel történő felszerelése is megtörtént. A futópályák és gurulóutak folyamatos fejlesztés alatt állnak. A Debreceni Repülőtér forgalmát jelenleg a magán repülőgépek, illetve a szervezett charter járatok képezik. Jelenleg folyamatos vám és útlevél ellenőrzéssel működő nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. Tervezési szinten előrehaladott állapotban van regionális, és nemzetközi központtá alakítása, e beruházás megvalósítására jelentős források várhatóak az Európai Uniótól.

69

Plánum 97 Kft.



A repülőtér elhelyezkedése:

Logisztika A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2000-ben készült kutatásai alapján a Közlekedési Minisztérium 2001-ben tizenegyedik körzetként felvette Debrecent a logisztikai szolgáltató központok országos hálózatába. Debrecen három logisztikai szolgáltatásra alkalmas területtel rendelkezik, így alakult ki az országos LSZK-k között egyedülálló módon egy háromhelyszínes logisztikai szolgáltató központ, amely a különböző közlekedési ágak kiszolgálását teszi lehetővé. Nevezetesen: 1. a DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park Kft. ma központi telephelyéül szolgáló Vámraktár utcai 25 hektáros terület, amely közúti és vasúti kiszolgálásra alkalmas. 2. a vasútállomási terület, amely vasúti és közúti (konténer és csereszekrény) kiszolgálásra alkalmas három iparvágánnyal; 3. a 10,5 hektáros repülőtéri terület, amely iparvágányos, közúti– és légi kiszolgálásra alkalmas. A repülőtér jelenlegi fejlesztési tervei. A debreceni repülőtér területén cargo- és logisztikai bázis kialakítására írt ki nyilvános pályázatot a város közgyűlése 2010. május 5-én. A tervezett fejlesztések egy külön vállalkozás keretében, a SAIGO PORT Kft. beruházásában kerül megvalósításra.

70

Plánum 97 Kft.



(Forrás: cargo- és logisztikai bázis látványterve) A debreceni nemzetközi repülőtéren a folyamatos fejlesztésekkel és beruházásokkal rendszeres járatok fogadására alkalmas alapinfrastruktúra alakult ki. A repülőtér elsősorban személyforgalmat bonyolít le, azonban kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt alkalmas lehet teherforgalom bonyolítására és logisztikai tevékenység folytatására is. A cargo- és logisztikai bázis kialakítása és működtetése segíthetné a repülőtér forgalmának fellendülését és ezáltal Debrecen gazdasági növekedését is. A reptér földrajzi elhelyezkedése Debrecen város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a repülőtér elhelyezkedése is kiváló, a román határtól mintegy 50 km-re, az ukrán határtól 120 km-re fekszik. Így a repülőtér potenciális vonzáskörzete messze túlnyúlik Magyarország keleti határain is. A légikikötő elhelyezkedése Európa teljes egészét tekintve is optimális. A shengeni övezet legkeletebbre fekvő állandó vámúttal rendelkező nemzetközi légi határátkelőhelye. Keleti irányból a Nyugat-Európai hub-okhoz képest a Debreceni Nemzetközi Repülőtér segítségével a schengeni övezet akár 2 órával korábban is elérhető. A légiforgalom más közlekedési formákhoz való kapcsolódása is kiváló, a Magyarországon áthaladó fő európai vasúti és közúti közlekedési útvonalak (TEN) érintik Debrecent. A város vasútállomása, mely jelentős mértékű hazai és nemzetközi teheráru forgalmat bonyolít napi rendszerességgel, alig 1 km-re északra található a repülőtértől, potenciális iparvágány csatlakozást biztosítva. Az M35 autópályának az elkövetkező években a román határig megépítendő szakasza a repülőtér mellett fog elhaladni, és a beruházással egyidejűleg megépítendő Mikepércsi úti autópálya lehajtó közvetlenül érinti majd a terminál épületét. A fenti adottságokat figyelembe véve a Debreceni Nemzetközi Repülőtér környezete kiválóan alkalmas multimodális logisztikai központ kialakítására. A határmenti logisztika fejlesztését kormányprogram támogatja, mely elsősorban a záhonyi övezetre fókuszál. Indokolt lenne a kormányprogram támogatásának kiterjesztése a debreceni légikikötő schengeni határövezetére is.

71

Plánum 97 Kft.



A repülőtér műszaki adottságai (Forrás: http://www.xanga.hu/doc/xanga_cargo_web.pdf) A repülőtér kifutópályája, gurulóútjai és forgalmi előtere alkalmas a légi személy- és teherszállításban használt valamennyi jelentősebb gép fogadására. A kifutópálya 2.500 méter hosszú, 40 méter széles (NE-SW 05R/23L), a gurulóutak szélessége 18-20 méter, az ívekben 23 méter, a 700 x 50 méter nagyságú, 35.000 m2-es forgalmi előtér akár 8 repülőgép egyidejű parkolására és kiszolgálására is alkalmas. A Cat. I. ILS/DME navigációs rendszer és ICAO Cat. I. fénysor, valamint az Airport Debrecen Kft. tulajdonában álló hóeltakarító gépek lehetővé teszik a légijárművek rossz látási viszonyok között történő biztonságos felszállását és landolását, akár téli időszakban is. A fenti adottságokat figyelembe véve a Debreceni Nemzetközi Repülőtér alkalmas a cargo forgalomban leggyakrabban használt valamennyi géptípus fogadására. Boeing B737-200 Max felszállósúly (tonna) 15 Kifutópálya igény (m) 1.886 Hatótávolság (km) 3.439 Utazósebesség (km/h) 905 Boeing B727-200 Max felszállósúly (tonna) 23,5 Kifutópálya igény (m) 3.035 Hatótávolság (km) 3.967 Utazósebesség (km/h) 983 Boeing B757 F Max felszállósúly (tonna) 39 Kifutópálya igény (m) 2.225 Hatótávolság (km) 7.060 Utazósebesség (km/h) 935 Airbus A300 B4 Max felszállósúly (tonna) 43,5 Kifutópálya igény (m) 2.240 Hatótávolság (km) 7.050 Utazósebesség (km/h) 870 Ilyushin IL-76 Max felszállósúly (tonna) 45 Kifutópálya igény (m) 1.800 Hatótávolság (km) 3.650 Utazósebesség (km/h) 720 Lockheed L1011 Tristar Max. felszállósúly (tonna) 55 Kifutópálya igény (m) 2.800 Hatótávolság (km) 9.815

72

Plánum 97 Kft.



Utazósebesség (km/h) 973 Boeing B767 300F Max felszállósúly (tonna) 60 Kifutópálya igény (m) 2.652 Hatótávolság (km) 7.860 Utazósebesség (km/h) 910 McDonnell Douglas MD 11 Max felszállósúly (tonna) 80 Kifutópálya igény (m) 3.127 Hatótávolság (km) 15.000 Utazósebesség (km/h) 946 Boeing B747-100 Max felszállósúly (tonna) 96 Kifutópálya igény (m) 3.170 Hatótávolság (km) 11.380 Utazósebesség (km/h) 940 Antonov An 124 Max felszállósúly (tonna) 120 Kifutópálya igény (m) 3.000 Hatótávolság (km) 4.500 Utazósebesség (km/h) 865 A Cargo és Logisztikai Bázis megvalósításának indokoltsága A Debreceni Nemzetközi Repülőtér hatósági szinten egyenrangú a Budapest Nemzetközi Repülőtérrel, azonban adottságai mindezidáig nem lettek megfelelő mértékben kihasználva. A debreceni repülőtér forgalmát szinte teljes mértékben a nyári szezonban működő charter járatok indítása és fogadása jellemzi. Az utasok száma a járatok beindításától kezdve folyamatos növekedést mutatott, azonban a gazdasági válság hatással volt a repülőtér üzemeltetésére is. A korábbi 10 charter járat helyett tavaly csak 5, idén 3-5 indul a nyári szezonban a Debreceni Repülőtérről, ezzel tovább rontva az amúgy is veszteséges üzemeltetés helyzetét. A debreceni légikikötő schengeni normáknak megfelelő, állandó vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtéri státusza olyan állandó személyi állományt és működési költségeket követel meg, melyek kapacitása messzemenően túlnyúlik a jelenlegi, de a korábbi magasabb számú charter járatok kiszolgálásán. A veszteséges üzemelésre, sok más nemzetközi példát alapul véve, rendszeres cargo forgalom bonyolítása jelenthet megoldást már középtávon is. A cargo tevékenység beindításához és folytatásához azonban elengedhetetlen a megfelelő színvonalú infrastrukturális háttér megléte. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér adottságai semmivel sem rosszabbak sok más, cargo bázist üzemeltető, nyugat-európai vidéki repülőtérnél. Az itt kialakítandó Cargo és Logisztikai Bázis – a város földrajzi elhelyezkedését, az autópálya csatlakozás és a vasúthálózat közvetlen szomszédságát figyelembe véve – kiválóan alkalmas lehet nemzetközi intermodális logisztikai tevékenység bonyolítására. A bázis nagy űrt pótolna mind Debrecen, mind pedig a keletmagyarországi térség logisztikai piacán felmerülő igények kielégítése terén.

73

Plánum 97 Kft.



A kötelezettségvállalások a pályázati kiírásban szereplő 1. sz. helyszín beépítésére és infrastruktúra ellátására vonatkozik az alábbiak szerint: I. ütem: A területet feltáró út és az energiaellátást biztosító közmű infrastruktúra első üteme 2011. szeptember 31-ig, 1 db kb. 2.500 m2 alapterületű logisztikai kiszolgáló csarnoképület 2011. december 31ig. További ütemek: Az I. ütemmel együtt összesen 45.000 m2 bruttó alapterületű Cargo és Logisztikai Bázis, 5 év alatt, az igényekhez ütemezve a létesítményeket ellátó út és közmű infrastruktúrával 2015. december 31-ig. Közösségi közlekedés A vonalhálózat kialakítása illeszkedik a városszerkezethez. A tömegközlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre és Debrecen közigazgatási határán belüli, a városhoz szorosan kötődő agglomerációs kistelepülésekre is (Debrecen-Józsa, Pallag, Nagycsere, Haláp, Bánk, Szepes, Ondód, Kismacs, Nagymacs). A város közösségi közlekedésének centruma a Debrecen-Nagyállomás, amely intermodális csomópont, azaz kapcsolódási pont a vasút, a helyi és helyközi autóbusz, a trolibusz és a villamos között. A városközponttól távoli lakóterületeket kiszolgáló sugaras és átlós vonalak a városközponton áthaladnak, többségük érinti a Nagyállomást, ezáltal közvetlen eljutást biztosítanak a belváros felé, valamint lehetővé teszik az átszállást más irányokba. A tömegközlekedési hálózat további fontos csomópontjai, a város decentrumai az alábbiak: • helyi autóbusz és trolibusz végállomás a Segner téren, • nagyobb helyi autóbusz végállomások: Vincellér utca, Doberdó utca.

Debrecen helyi tömegközlekedési vonalhálózata A lakosság az egyedi gépjármű használatot szabadság-jogként/lehetőségként értékeli, de (az EU problémákra is tekintettel) korlátozni kell a gépkocsi használatot. Előtérbe kell kerülni a közösségi (tömeg-) közlekedés fejlesztésének. Debrecen adottságai is sürgetik az ilyen irányú fejlesztéseket. 74

Plánum 97 Kft.



A helyi (településen belüli) közösségi közlekedést is jellemzően autóbuszok bonyolítják, villamos- és trolibusz-közlekedés az Alföld városai közül csak Szegeden és Debrecenben van jelen. A növekvő személygépjármű-forgalom és az emelkedő közlekedési tarifák következtében a térség helyi autóbusz-közlekedésének utasforgalma 2000–2008 között csaknem ötödével esett vissza. Debrecenben egyre inkább háttérbe szorul a menetrendszerinti távolsági buszközlekedés; nincs közvetlen távolsági autóbusz összeköttetése Budapesttel. Nemzetközi autóbuszforgalma jelentéktelen. Jelenleg Debrecenben egyetlen vonalon közlekedik villamos, a viszonylat hossza 8,8 km. A leromlott állapotú FVV típusú villamosok többségét Ganz-Hunslet csuklós villamosok váltották ki. Jelenleg Debrecenben 3 trolibuszvonal üzemel. A városban a trolibusz felsővezeték-hálózat teljes hossza 12,2 km, a 3E útvonalának elemei ezt 6,8 km-rel egészítik ki. A kötöttpályás járműállomány 2008. Járművek száma Villamos 21 Trolibusz 33 *: fő; **: ezer fő.

kapacitás* 3.259 2.827

utasok** 18.903 13.125

A helyi közösségi közlekedés szolgáltatásai iránti igény az utóbbi években csökkent; 2008-ban Debrecenben 25 %-kal kevesebb, mint az évtized elején. A 2000-2008. év átlagában számított napi 376 ezer ill. 324 ezer utasból a villamossal utazók hányada Debrecenben 17 %, a trolibuszokat igénybe vevőké 11 % és az autóbuszra szállóké 72 % volt. Debrecenben 2009 júliusától a helyi tömegközlekedést működtetése egy kézbe került: a DKV üzemelteti a helyi autóbusz-közlekedést is. Debrecenben megkezdődött a 2-es villamos-vonal és a kapcsolódó teljes infrastruktúra megvalósítása. Összességében kb. 7,5 km villamos-pálya készül; a szükséges 18 új jármű tenderezése elhúzódik. A tömegközlekedés változásai: (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen_t%C3%B6megk%C3%B6zleked%C3%A9se) Debrecen tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. gondoskodik. A DKV 2009. július 1-jén vette át teljesen a város tömegközlekedésének üzemeltetését; eddig csak a villamos- és trolibuszüzemet működtette, míg az autóbusz közlekedésről a megye buszközlekedését ellátó Hajdú Volán gondoskodott. A DKV 1 villamos, 5 trolibusz és 58 autóbusz járatot üzemeltet Debrecenben, ezen kívül a Hajdú Volán 3 ingyenes CORA járatot. A városban összesen 67 járat közlekedik a DKV és a Hajdú Volán társaságok által. Hosszú évek óta érik az elképzelés, mely szerint a 31-es, 32-es buszokat a 2. sz. villamossal váltaná ki. A vénkerti és újkerti lakótelepet egyaránt kiszolgáló viszonylat a Nagyállomás és a Doberdó utca között közlekedik, a Dózsa György út - Thomas Mann u. tengelyen. Az Európai Unió 2008 decemberében jóváhagyta a vonal megvalósítására irányuló nagyprojektet. A város és a DKV távolabbi terveiben szerepel egy esetleges 3-as jelzésű villamos-vonal, amely a Tócóskertbe vezetne.

75

Plánum 97 Kft.



DKV villamos járműpark: 1962 és 1984 között 32 úgynevezett „bengáli” villamost állítottak forgalomba, ezek nagy részét a budapesti széria alapján Miskolc és Szeged részére is a DKV gyártotta. Jelenleg hat villamos van a társaság állományában, kivétel nélkül kétirányú, kétoldali ajtósok. A jellegzetes kék villamosokat az (KCSV6-1S – Közúti Csuklós Villamos 6 tengellyel, 1. sorozat) 1993-ban gyártott prototípus alapján gyártották 1997-ben, az egész világon csak ez a 11 darab van belőlük. A DKV Zrt. villamos járműállományának adatai 2010. december 31.-én Üzembe Gyártási életkor Típus helyezés Ssz. Pályaszám év (év) időpontja 1 484 FVV 1200 - 6a 1972 1972.07.11 38

2010.12.31-ig összesen futott km 1.350.071

2

486

FVV 1200 - 10a

1975

1975.09.30

35

1.396.018

3

489

FVV 1200 - 10a

1978

1978.07.14

32

1.370.885

4

490

FVV 1200 - 10a

1963

1963.06.10

47

1.514.413

5

491

FVV 1200 - 10a

1963

1963.06.10

47

1.534.456

6

492

1963

1963.06.10

47

1.677.961

7

500

1993

1994.01.13

17

589.560

8

501

FVV 1200 - 10a KCSV6-1 prototípus KCSV6-1S

1997

1997.01.09

13

590.101

9

502

KCSV6-1S

1997

1997.01.29

13

733.459

10

503

KCSV6-1S

1997

1997.03.11

13

457.785

11

504

KCSV6-1S

1997

1997.03.18

13

697.845

12

505

KCSV6-1S

1997

1997.04.03

13

746.629

13

506

KCSV6-1S

1997

1997.04.15

13

639.404

14

507

KCSV6-1S

1997

1997.04.26

13

709.933

15

508

KCSV6-1S

1997

1997.05.20

13

729.762

16

509

KCSV6-1S

1997

1997.06.09

13

678.255

17

510

KCSV6-1S

1997

1997.06.16

13

625.624

18

101

Motorkocsi

1961

1975.12.15

49

7.427

19

203

Mozdony Ganz

1951

1951

59

-

20

204

Tehermozdony

1983

1983.09.07

27

-

21

205

1979

2009.12.09

31

153

22

260

1913

2007.03.14

97

734

23

303

Módosított UV Nosztalgia motorkocsi Sínszállító

1990

1990.06.05

20

7.427 76

Plánum 97 Kft.


Ssz. Pályaszám 24

1884-1984


Típus

Gyártási év

Üzembe helyezés időpontja

életkor (év)

2010.12.31-ig összesen futott km

Nosztalgia motorkocsi

1984

1984.10.01

26

7.577

A járművek reggel 6 és 8 óra, valamint délután 14 és 17 óra között 2-4 percenként követik egymást. Az alacsonyabb utasforgalmú órákban 6-10 perc, a hajnali és a későesti órákban 15 perc, míg hétvégén 4-8 perc a jellemző követési idő. A villamosok a követési időközöket jó pontossággal tudják tartani. DKV trolibusz járműpark: A ZIU-9 típusú trolibuszokat a Szovjetunióban gyártották, 1985-től 26-ot helyeztek forgalomba belőlük, ezekből már csak 6 közlekedik. A 4 db csuklós IK280 trolibuszt 1991-ben állították forgalomba. A DKV Zrt. trolibusz járműállományának adatai 2010. december 31.-én

Megjegyzés

A környezetvédelmi osztály jelzés (kód)

Ssz.

Pályaszám

Típus

Gyártás i év


életkor (év)

2010.12.31 -ig összesen futott km

1

9-301

ZIU-9

1985

1985.06.04

25

996.461

szóló trolibusz

-

2

9-323

ZIU-9

1987

1987.06.22

23

859.198

szóló trolibusz

-

3

9-327

ZIU-9

1987

1987.06.22

23

806.939

szóló trolibusz

-

4

9-328

ZIU-9

1987

1987.06.22

23

806.078

szóló trolibusz

-

5

401

1991

1991.08.29

19

420.223

6

402

1991

1991.08.29

19

366.834

7

403

1991

1991.11.14

19

418.235

8

404

1991

1991.11.14

19

379.169

9

341

GST-12

2005

2005.04.08

5

10

342

GST-12

2005

2005.04.11

11

343

GST-12

2005

12

344

GST-12

13

345

GST-12

IK.280.T9.90 IK.280.T9.90 IK.280.T9.90 IK.280.T9.90

csuklós trolibusz csuklós trolibusz csuklós trolibusz csuklós trolibusz

-

209.426

szóló trolibusz

-

5

284.423

szóló trolibusz

-

2005.04.11

5

321.980

szóló trolibusz

-

2005

2005.04.11

5

245.523

szóló trolibusz

-

2005

2005.04.13

5

346.392

szóló trolibusz

-

-

77

Plánum 97 Kft.



életkor (év)

2010.12.31 -ig összesen futott km

Megjegyzés

Ssz.

Pályaszám

Típus

Gyártás i év


14

346

GS-MAZ 103T

2007

2007.10.11

3

86.639

szóló trolibusz

15

371

GST-12D

2005

2005.05.18

5

218.239

szóló trolibusz; önjáró; Euro-III.

16

372

GST-12D

2005

2005.04.14

5

225.332

17

373

GST-12D

2005

2005.04.13

5

255.372

18

374

GST-12D

2005

2005.04.13

5

249.182

19

375

GST-12D

2005

2005.04.14

5

233.218

20

376

GST12D-2

2007

2007.11.07

3

144.546

21

377

GST12D-2

2007

2007.11.07

3

173.657

22

378

GST12D-2

2007

2007.11.07

3

192.101

23

379

GST12D-2

2007

2007.11.08

3

171.009

24

380

GST12D-2

2007

2007.11.08

3

142.224

25

381

GST12D-2

2007

2007.12.04

3

190.191

26

382

GST12D-2

2007

2007.12.04

3

150.938

27

383

GST12D-2

2007

2007.12.05

3

176.338

384

GST12D-2

28

2007

2007.12.05

3

118.863

szóló trolibusz; önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV.

A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) 7 7 7

7

7

10

10

10

10

10

10

10

10

10

78

Plánum 97 Kft.



életkor (év)

2010.12.31 -ig összesen futott km 178.392

Ssz.

Pályaszám

Típus

Gyártás i év


29

385

GST12D-2

2007

2007.12.11

3

30

386

GST12D-2

2007

2007.12.11

3 123.507

Megjegyzés

szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV.

A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) 10

10

Jelentésmagyarázat: A környezetvédelmi A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző osztály jelzés (kód) az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás 7 kód és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.) az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B) és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, 10 kód OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.); A csúcsidőszakokban (reggel 5-8 óra között, délután 13-17 óra között) a 2-es viszonylat járatai 6-10 percenként, míg a 3-asok 8-10 percenként közlekednek, így a közös szakaszokon 3-5 perces követés adódik. Csúcsidőn kívül a 2-es és a 3-as trolibusz is a nappali időszakban 8-12, az esti időszakban 10-15 percenként jár. Hétvégén mindkét viszonylaton 10-15 perc az indítási időköz. A 3E jelű trolibusz munkanapokon reggel 645 és este 1800 óra között 25, illetve 30 perces időközönként közlekedik. Hétvégén naponta összesen 8 járat közlekedik. Helyi autóbusz-közlekedés A debreceni buszhálózatot az önkormányzati tulajdonú DKV üzemelteti konzorciumban az Inter Tan-Ker Zrt.-vel, a szolgáltatást 2009 júliusában vették át a Hajdú Volán Zrt.-től. A DKV Zrt. pályázaton nyerte el Debrecen buszközlekedését, új buszokat ígért, illetve azt, hogy járműparkjának 100 %-a alacsonypadlós, 50 %-a légkondicionált lesz. Az Ikarus buszok már kiöregedtek, a Volánnak igen vegyes volt a járműparkja (Ikarus, Maz, Solaris Urbino 12, Solaris Urbino 18, Arc, Jecz, Man), a DKV pedig új buszokat szerzett be, az úgynevezett CIVISBUSZ-okat (VOLVO 7700). A DKV-nak 140 db busz áll a rendelkezésére, ebből 100 db szóló, 40 db csuklós. Modern GPSes utas-tájékoztató rendszer található rajtuk, amit a DKV a trolikon és a villamosokon is alkalmaz. DKV busz járműpark: Darabszám Típus 100 Volvo B9L-Alfa Cívis 12 szólóbusz 40 Volvo B9LA-Alfa Cívis 18 csuklós busz

Pályaszám 001-100 101-140

Beszerzés éve 2009 2009

79

Plánum 97 Kft.



1996-ban Debrecen a Közlekedéstudományi Intézettel elkészíttette a város közlekedési koncepcióját, mely a trolibuszhálózat bővítését javasolta az alábbiak szerint: 2000-2003 között: 2-es trolibusz: Vincellér utca - Derék utca - Kishegyesi út - Segner tér, a továbbiakban változatlan 3-as trolibusz: Segner tér helyett Széchenyi utca - István út - Vincellér utca útvonal 4-es trolibusz: Vincellér utca - Derék utca - Kishegyesi út - Segner tér, továbbiakban a 4A útvonalán 2003-2015 között: 5-ös trolibusz: Vígkedvű Mihály utca - Sumen utca - Klaipeda utca - Csapó utca - Kassai út Baksay/Zákány utca - Hadházi út 6-os trolibusz: Vígkedvű Mihály utca - Sumen utca - Szent Anna utca - Miklós utca - Nyugati tehermentesítő út - Hatvan utca - Kishegyesi út - István út - Vincellér utca 7-es trolibusz: Segner tér - Nyugati utca - Széchenyi utca - Kossuth utca - Rakovszky Dániel utca - Kassai út - Baksay / Zákány utca - Hadházi út A bővítési javaslat ellenére a DKV 2000-ben megszüntette a 4A vonalat is, melynek vonala csak az új Solaris trolibuszok megérkeztével kapcsolódott be újra a rendszerbe a 3E (egyetemi intézményeket összekötő) járat részeként. A tömegközlekedés átszervezése és vonzóvá tétele a levegőkörnyezeti- és zajterheléseket jelentősen csökkentheti. Szorosan kapcsolódik a közutak fejlesztési üteméhez és lehetőségéhez, ill. Debrecen légszennyezettségi zóna intézkedési programjához (LIP 2004-15). Debrecen helyi közösségi közlekedési rendszere jól szervezett, a hálózat a város fő utasforgalmi csatornáit jól lefedi, a szolgáltatás minősége jónak mondható, a járatok megbízhatóan működnek. Emellett érzékelhető, hogy cél a hosszú távon is megfelelő szolgáltatást nyújtó, és a vonzó alternatívát kínáló rendszer létrehozása és fenntartása. Hasonlóan a többi nagyvároshoz, Debrecenben is évek óta tart az a kedvezőtlen tendencia, hogy csökken a tömegközlekedő utasok száma, és ezen közlekedők döntő része nem az egyéb környezetbarát eszközöket (pl. kerékpár, vagy esetleg gyaloglás) veszi igénybe, hanem egyéni gépjárművel közlekedik. A helyi tarifaközösség egyértelműen az utasok érdekeit és kényelmét szolgálja, a tömegközlekedés vonzerejét növeli. A város kiterjedése elsősorban az alacsony beépítésű, központtól távol eső területek irányába indult meg, a helyi tömegközlekedés az alacsony laksűrűségű területek lefedését nem tudja megfelelő színvonalon megoldani. Az átszállási kapcsolatok szempontjából kedvezőtlen, hogy a trolibuszok és az autóbuszok megállói több helyen nem fedik egymást, felesleges gyaloglási utat jelentenek az átszállóknak. A helyi tömegközlekedést kiszolgáló járművek állapota 2009. július 1.-e óta rendkívül magas szintű. A járműpark homogenitása csökkenti az üzemeltetési és a fenntartási költségeket. Az utas tájékoztatás, a villamos vonal belvárosi megállóit leszámítva statikus menetrendi információk nyújtását jelenti, a valós idejű információk eljuttatása az utazóközönséghez nem megoldott. A tömegközlekedés nem kap prioritást a városban, minimális mértékben jelenik meg a tömegközlekedési járművek előnyben részesítése. Emiatt a nagy közúti forgalmat bonyolító főúthálózaton, illetve a nagy forgalmú csomópontokban gyakori a tömegközlekedési járművek forgalmi akadályoztatása. A vasúttal kapcsolatban problémákat okoz a távolsági járatok kapacitáshiánya, a nem megfelelő csatlakozások, az elővárosi forgalomban az alacsony vonali sebesség, illetve a MÁV járműparkjának állapota. Az állomási épületek ráadásul a fokozatos

80

Plánum 97 Kft.



felújítás mellett sem nyújtják az elvárható szolgáltatási színvonalat. A megállóhelyek épületei, létesítményei csaknem megszűntek, sem mellékhelyiségek, sem váróhelységek, sem esőbeállók nem állnak mindenhol rendelkezésre. A vasúti hálózat sugaras elrendeződése lehetőséget biztosít a kistérségek megfelelő elérhetőségére, és iparvágányai által az ipari parkok kiszolgálására. A környező településeken azonban a vonalak sokszor csak érintik a lakott területet. A repülőtér a fejlesztéseknek köszönhetően a nemzetközi utasforgalom számára is biztosítani tudja a megfelelő kiszolgálást, ugyanakkor terminálépülete közösségi közlekedéssel csak időszakosan érhető el. Közlekedésbiztonság Debrecenben évente 400-430 személyi sérüléssel járó baleset történik, és ez a szám kismértékben ugyan, de folyamatosan növekszik. A városon átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszain történik a balesetek kb. harmada, a legjellemzőbb ok az elsőbbségadás elmulasztása, illetve a sebességtúllépés. A balesetek 27 %-a gyalogosok elütése, melyek közel harmada a kijelölt gyalogátkelőhelyen történt, és többségében a járművezető hibájából. A belvárosban kiemelkedően magas (50 % fölötti) a gyalogos balesetek aránya. A balesetek közel 15 %-ban kerékpáros is részt vett, melyek többségében maga a kerékpáros volt a hibás. A mozgásukban korlátozottak helyzete A mozgáskorlátozottak a tipikus nagyvárosi problémákkal Debrecenben is találkoznak, ráadásul – főleg a belvárosban – a szabálytalanul parkolók is nehezítik a közlekedést. Emellett a gyalogátkelők közül csak néhány van a vakok és gyengén látók átkelését segítő hangjelző berendezéssel felszerelve. A tömegközlekedési járművek alacsony padlósak, ezek legtöbbjén van lehetőség kerekes székesként utazni. A megállók, állomások, pályaudvarok sok esetben rendelkeznek a mozgássérülteket segítő megoldásokkal. Környezeti terhelés A közlekedés eredetű zajterhelés Debrecen szinte minden mért főút-menti pontján határérték feletti. A legfontosabb levegőtisztasággal kapcsolatos megállapítások Hajdú-Bihar megye Környezetvédelmi Programja szerint, hogy ugyan Debrecen összességében mérsékelten szennyezett térségnek tekinthető, a városok belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén azonban jelenleg is magas szennyezőanyag-koncentrációk mérhetők, helyenként növekvő gyakorisággal. A közlekedés nitrogén-oxid és illékony szerves anyag kibocsátási aránya nő. V/3. Debrecen közlekedési rendszerének elemzése Erősségek -

Debrecen regionális központ, közúti és vasúti csomópont, rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, összességében jó a tömegközlekedési hálózat, a központi forgalomirányítás bevezetése folyamatban van, levegőtisztasági szempontból kevésbé szennyezett város.

81

Plánum 97 Kft.



Gyengeségek - hiányos, túlterhelt közúthálózati elemek, - romlik az útburkolat állapota, - a változó forgalmi viszonyokhoz (még) nem alkalmazkodik a jelzőlámpás forgalomirányítás, - magas az egyéni közlekedés aránya a tömegközlekedéshez képest, - a belváros közlekedési problémái, különös tekintettel a parkolásra hiányos kerékpáros infrastruktúra. Lehetőségek -

a várost elkerülő országos utak fejlesztése, régióközponti szerepéhez kapcsolódó EU források, az infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódóan elérhető pályázati lehetőségek, a Térségi Közlekedési Szövetség megalakulása (növekvő hatékonyság).

Veszélyek -

központi szerep miatti forgalom-növekedés, a Debrecent érintő, tervezett országos úthálózat-fejlesztések késése, elmaradása, az egyéni közlekedés további térnyerése a tömegközlekedés kárára, a közlekedés okozta környezeti terhelések növekedése a tömegközlekedés finanszírozásának átalakulása.

V/4. A fenntartható városi közlekedés fejlesztése A jelenlegi helyzet, valamint a területrendezési és fejlesztési elképzelések alapján, az uniós és a nemzeti közlekedéspolitikák céljai és a CIVITAS élhetőbb várost célzó alapelvei szerint a városi közlekedés-fejlesztés általános célja a fenntartható közlekedési rendszer megteremtése. Ehhez a fejlesztési koncepció legfontosabb célkitűzései a következők: A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása − a gépjármű forgalom lehetőleg a célforgalomra korlátozódjék, − felszíni parkolóhely-kínálat korlátozás, − jó színvonalú tömegközlekedés, − kerékpár utak építése, − teherforgalom egységes (idő- és súly-) korlátozása. A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása: − a várost elkerülő úthálózat hiányzó szakaszainak kiépítése (állami feladat), − a kiskörút nyugati szakaszának kiépítése, − a külső városrészeket összekötő gyűrű irányú útszakaszok megvalósítása, − a torlódások csökkentése az út-kapacitások jobb kihasználásával, illetve bővítésével, − a csomópontok áteresztő képességének növelése, − a kritikus csomópontokban körforgalmi rend, vagy jelzőlámpás irányítás bevezetése, − a forgalomirányítással összekapcsolva a közúti tájékoztatás és a parkolásirányítás fejlesztése,

82

Plánum 97 Kft.



− a mellékúthálózat fejlesztése, − közút-vasút találkozási pontok fejlesztése, − közlekedésbiztonság javítása (gócpontok védelme, közlekedési morál javítása).

felülvizsgálata,

gyermekek

A környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a személygépkocsi-használat előretörésének – elsősorban városon belüli – meggátolása: − a közlekedési társaságok szakmai munkájának összehangolása, − az elővárosi közösségi közlekedési szolgáltatás javítása, − helyi és helyközi közlekedés kapcsolatának javítása, − a tömegközlekedési hálózat illesztése a városszerkezet változásaihoz, − az utazási idők csökkentése a tömegközlekedési eszközökön, − a közlekedési eszközválasztás befolyásolása a P+R rendszer fejlesztésével, − a tömegközlekedési szolgáltatási színvonal javítása, − a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása: − lakó- és zöldterületek védelme a forgalom csillapításával, korlátozásával, − az oktatási intézmények környezetét védendő területként javasolt kezelni, − a város zöldterületein a gyaloglás és kikapcsolódás zavartalanságának biztosítása szükséges pl.: Nagyerdő. A város, illetve a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségének javítása: − a város külső kapcsolatainak javítása, − a repülőtér elérésének javítása, − a fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása. Egyéb ajánlások: − − − −

városi tájékozódás segítése, közszolgáltatások elérhetőségének könnyítése, e-önkormányzat, e-közigazgatás, illetve a telefonos ügyintézés bevezetése, a belső területek rehabilitációja vagy barna mezős beruházások előnyben részesítése, − a közlekedés környezeti hatásaival, a biztonságos közlekedés alapelveivel foglalkozó előadások, tájékoztatók tartása már kisiskolás kortól.

Közúti hálózat fejlesztési tervek A Debrecenhez kapcsolódó tervezett nevesített nagyprojektek listáját a következő táblázatok tartalmazzák: Közúti projektek M35 Debreceni repülőtér bekötése

Fejlesztés jellege

Össz. km

Gyorsforgalmivá fejleszthető út

5,0

Sáv

Kivitelezés várható kezdete (év)

Kivitelezés várható vége (év)

2x1

2011

2013

83

Plánum 97 Kft.


Városi, elővárosi projektek

Debrecen villamoshálózat fejlesztése


Kivitelezés kezdete Fejlesztés jellege Össz. km (év) Villamoshálózat bővítése

7,8

Kivitelezés várható vége (év)

2011.

2013.

VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása, a Távhőellátás kivételével, az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. VI/1. Debrecen város jelenlegi energetikai helyzetének bemutatása Debrecen város energiaellátásában a három vezetékes energiahordozó – a földgáz, a távhő és a villamos energia – játszik meghatározó szerepet. A három terület felhasználásának arányát az alábbi táblázat foglalja össze: Vezetékes energiahordozók fogyasztásának megoszlása (erőműi fogyasztás nélkül): Energiahordozó Villamos Földgáz Energiahordozó Távhő Összesen

Energiastratégia 97 TJ/év % 1.814 19 % 5.424 58 % Energiastratégia 97 TJ/év % 2.139 23 % 9.377 100 %

2009- es állapot TJ/év % 2.318 18 % 8.518 66 % 2009-es állapot TJ/év % 2.059 16 % 12.896 100 %

10 év alatt jentős növekedés mutatkozik meg a földgázfogyasztásban, szerényebb növekedés a villamos energiában. Mivel a szilárd és folyékony energiahordozók szerepe a városi energiaellátásban elenyésző, és a jövőben ezek további visszaesésére lehet számítani, a jövőben a vezetékes energiahordozókra kell koncentrálni. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezek jelenlegi helyzetét. Villamos energia A villamos energiafogyasztásban mind a háztartási, mind az egyéb fogyasztók esetén 25-27 % növekedés mutatkozott, a fogyasztás megoszlása 1997- óta változatlan: 32 % lakossági és 68 % egyéb fogyasztó. Az elosztóhálózat fejlesztése hatására az Energiastratégia 97 anyagban jelzett problémák (a főelosztó hálózaton jelentkező hiba minden alállomást érint) megszűntek. A kettős vezetékrendszer és a kéttranszformátoros állomások az alaphálózati ellátáshoz hasonlóan

84

Plánum 97 Kft.



kielégítik az (n-1) tartalékolási elvet, az éppen üzemelő rendszeren esetlegesen bekövetkező hiba esetén rövid idejű automatikus átkapcsolásokat követően a szolgáltatás helyreáll. Földgáz A földgázfogyasztás 1997- óta 8.348 TJ/évről 10.692 TJ/évre nőtt, a növekedés mértéke 28 %. Ezen belül a lakossági fogyasztók igényeinek növekedése csak 7 %-ot tett ki, a jelentősebb növekedés az ipari fogyasztók igénynövekedéséből és a DKCE, illetve a gázmotoros erőmű belépéséből adódott. 1997-ben egyrészt ellátás-biztonsági gondok jelentkeztek (a város földgázellátását csak egy betáplálási pont biztosította, így ennek meghibásodása az egész város gázszolgáltatásból történő kiesését okozhatta), másrészt a gázellátást a kis-, közép- és nagyközépnyomású gázelosztó vezetékek szűkös kapacitása terhelte. Azóta ezek a gondok megoldódtak. Debrecen város gázellátása jelenleg két gázátadó állomáson keresztül, két különböző irányból biztosított (Hajdúszoboszló felé vezető régi 4-es út mellett, illetve Felső Józsa északi határában). A gázátadó állomások kapacitásának kihasználtsága kb. 64 %-os, így a forrás oldali gázellátás biztosított a város számára. A város nagy részén jelentkező gázigény kiszolgálása gond nélkül megoldható, kivétel ez alól a Sámsoni u. – Vámospércsi u. – Létavértesi u. – Mikepércsi u. és Monostorpályi utak városszéli része. Az itt jelentkező lakossági igények jelenleg még kiszolgálhatók, viszont a nagyobb, (1.000 m3/h vagy a feletti) igényeket már csak jelentős hálózatfejlesztést követően. Távhőellátás A távhőfogyasztás mértéke – bár 1997-óta nem elhanyagolható mértékű piacbővülés történt a távhő szektorban – nem változott. A távhőszolgáltatásban a következő változások történtek az elmúlt években: 1. A rendszer az energetikailag kedvezőbb változó tömegáramra lett átalakítva és a sugaras hálózat hurkolt hálózattá változott. 2. A rosszul szabályozható, energiaigényesebb szolgáltatói hőközpontokat a korszerűbb, jól szabályozható fogyasztói hőközpontok váltották föl. 3. Az indirekt hőközpontok száma mára már meghaladja a direkt hőközpontokét. 4. A szabályozhatatlan egycsöves átfolyós szekunder rendszerek aránya tovább csökkent és megjelentek a legkorszerűbb vízszintes elosztású kapcsolások. 5. Új felhasználási helyek rendszerre kötése (3 db, 0,75 MW) 6. Új hőközpontok építése és felújítások 7. Gerincvezeték építése (Nyugati kiskörút) 8. Távfelügyeleti rendszer bővítése VI/2. A városi energiafelhasználás jövője A villamos energiaellátás jövője A természetes fogyasztásnövekedés kielégítését a távlati terveink figyelembe kell venni. A konkrétan jelentkező nagyobb teljesítményigényeket mindig egyedileg vizsgáljuk meg. Ezen műszaki-gazdasági vizsgálat során a szükséges hálózatfejlesztés, valamint az érvényes jogi szabályozás szerinti költségviselés kerül megállapításra. A villamosenergia-igény változását alapvetően két hatás okozza:

85

Plánum 97 Kft.



•

a lakossági fogyasztás változása A háztartási villamos berendezések száma nő, az új készülékek fajlagos energia felhasználása csökken. Összességében a lakossági energiaigény vonatkozásában feltételezve a légkondicionálás terjedését, növekvő energiaigénnyel számolunk.

•

az ipari fogyasztók energiaigényének változása és új fogyasztók jelentkezése Az ipari fogyasztóknál a meglévők energiaigényének enyhe felfutásával számoltunk, de lényegesebb a kialakítás alatt lévő és tervezett ipari övezeteknél jelentkező teljesítményigény.

A jelenleg meglévő alaphálózati táppont nem kizárólag Debrecen ellátását szolgálja, így optimista terhelés becslés beigazolódása esetén, középtávon a MAVIR alállomás 2x160 MVA kapacitása tartalék üzemállapotban nem lesz elegendő. A helyzeten a DKCE javít, de az egyszeres üzembiztonsága miatt második alaphálózati betáplálásnak nem tekinthető. A szükséges kapacitás új MAVIR alaphálózati táppont megépítésével hozható létre. Az új alaphálózati táppont létesítésének terve a MAVIR fejlesztési elképzeléseiben is szerepel. A korábbi tervek szerint az új 400/132 kV-os alállomás Bánkon valósulna meg. Másik változat szerint az új alállomás Kismacs közelében, a 400 kV-os szabadvezeték nyomvonalában, vagy a 750 kV-os távvezeték mellett épülne meg. Konkrét tervek nincsenek, az építés időpontja sem ismert. A bizonytalanság oka, többek között a 750 kV-os vezeték hosszú távú funkciójának a kérdése. A központi 22/11 kV-os transzformátorállomás terhelése a belvárosban jelentkező új teljesítményigények és a környező lakótelepek teljesítményigényének növekedése miatt a meglévő kapacitást meghaladta. Szükségessé vált a központi transzformátorállomás átépítése. A betáplálás a MAVIR alállomásból a 22 kV-os kábelek helyett, két 132 kV-os kábellel lett megoldva, a kábelek a 22 kV-os kábelek nyomvonalának felhasználásával kerültek elhelyezésre. A transzformátorállomásba két 25 MVA-es transzformátor került beépítésre. A megnövelt kapacitás hosszú távon megoldja Debrecen központjának biztonságos ellátását. Az építés befejeződött és megtörtént az üzembe helyezés. A város nyugati, jellemzően ipari, kereskedelmi területének ellátását biztosító ipartelep 132/22 kV-os transzformátorállomásba egy 16 és egy 25 MVA-es transzformátor van beépítve. Az ipari parkba betelepülő új fogyasztók és a 33. sz. főút mellé tervezett kereskedelmi egységek energiaigénye miatt várhatóan rövid időn belül szükségessé válik a transzformátor kapacitás növelése. A város új déli ipari területének ellátására új transzformátorállomás építése szükséges 132/22 kV-os transzformációval, 3x25 MVA kapacitással. Az építéshez a terület a városrendezési terv szerint biztosítva van. Az állomás a keleti csápról indított létavértesi kétrendszerű 132 kV-os szabadvezetékről látható el. A leágazásnál 132 kV-os kapcsolóállomást kell építeni. A kapcsolóállomás járulékos hatása, hogy üzembe helyezése után a létavértesi leágazás leválik a keleti csápról, ezáltal csökken a városi transzformátorállomások Létavértes távvezetéki hibák okozta zavartatása, továbbá a távlatban a város második „alaphálózati” betáplálási pontjává válhat. A déli ipartelep transzformátorállomás és a kapcsolóállomás megépítését a természetes igénynövekedés még hosszú ideig nem indokolja. Megépítésükre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett fejlesztési területen, más módon ki nem elégíthető, nagy teljesítményigény jelentkezik. A megvalósítást segítheti, ha a város, vagy az ipari terület más érintettje az igények összefogójaként lép fel és előközművesítéssel elindíttatja a fejlesztést.

86

Plánum 97 Kft.



Távhőellátás A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. hőteljesítmény igénye jelenleg 228 MW. Jelenleg 30.895 db lakás 4,79 millió lm3 fűtött légtér, illetve 2.048 db egyéb 3,53 millió lm3 fűtött légtér energiaellátását biztosítja a társaság. Tíz év alatt 6,64 millió lm3-ről 8,35 millió lm3 nőtt a fűtött légtérfogat. A távvezeték nyomvonalhossza 87 km-re nőtt a 78,5 km-ről. A hőforgalom 2007. évben 1.832 TJ, 2008. 1.899 TJ, 2009. évben 1.841 TJ, 2010. évben 1.931 TJ. A korábbi évek lekötött 228 MW hőteljesítmény igényéből az tűnik ki, mintha nem változott, bővült volna a fogyasztói kör. A fejlődést mutatja, hogy Magyarországon elsőként lépett a távhűtési piacra a társaság 8,5 MW hőteljesítménnyel. A 2002-2008. években a majd 60 MW– os piacbővítés hőteljesítmény igénye, amely évente 400-500 eGJ hőmennyiség többletértékesítést tett lehetővé. Az energiahatékonyság növelése a távhőrendszeren végzett korszerűsítések, hőkozponti rekonstrukciók, felhasználói oldalon végzett energetikai beruházások megközelítőleg kiegyenlítette a bővülésből adódó többletigényt. A lakossági állomány felében (14.712 db) korszerűsített a fűtési rendszer. A szabályozhatóságot termosztatikus radiátorszelepekkel a díjmegosztást fűtési költségmegosztók felszerelésével biztosították a lakásokban. A hőenergia megtakarítás 17-25 %-os eredményét további 20-30 %-al növelte a panelprogramban részt vevő lakóépületek. Debrecenben a távhőszolgáltatás kiterjesztése csökkenti a város légszennyezését, javítva az élhetőséget. Hőigény növekedésre nem számítunk, inkább a csökkenés prognosztizálható. 1. Debrecen északi része: Doberdó - Kartács - Komlóssy - Martonfalvi - Poroszlay - Bólyai - Mikszáth -Gyöngyösi - Thomas M. - Egyetem sgt. - Füredi - Dózsa Gy. - Hortobágy Böszörményi utcák által határolt terület. 2. Debrecen keleti része: Hajnal - Dobozi - Virág - Dembinszki - Ótemető - nyíregyházi vasútvonal Munkácsy utcák által határolt terület; Bocskai tér; Sennyei O. - Árpád tér - Csapó - Pacsirta Monostor - Berek utcák által határolt terület; Faraktár - nyíregyházi vasútvonal- Vágóhíd - Hajnal utcák által határolt terület. 3. Debrecen belvárosi része: Erzsébet - Petőfi tér - Ispotály - Salétrom utcák által határolt terület; Mester - Hunyadi Péterfia - Kálvin tér - Piac - Erzsébet - Nyugati tehermentesítő utcák által határolt terület; Petőfi tér - Piac - Kálvin tér - Péterfia - Egymalom - Rákóczi - Csapó - Berek - Kígyó Méliusz tér - Kossuth - Kandia - Szent Anna - Wesselényi utcák által határolt terület. 4. Debrecen nyugati része: Déli sor - István - Szoboszlói - Salétrom utcák által határolt terület; Kishegyesi - István Déli sor - Tócó csatorna által határolt terület; Dorottya - Bartók - Pesti - Kishegyesi utcák által határolt terület. 5. Debrecen déli része: Repülőtéri lakótelep; Repülőtér üzemi területen kívüli "Ipari és Intézményi" terület; Repülőtér üzemi terület; Repülőtér és állomás között található - un. Majorsági - terület; Ghilányi - Bégány - Epreskert utcák által határolt terület. 87

Plánum 97 Kft.



Erőművi fejlesztések megvalósítása Jelenleg az E.ON Hungária tulajdonában lévő erőművek (Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű, Debreceni Erőmű és Debreceni Gázmotoros Erőmű) biztosítják Debrecen város forróvíz-alapú távhőszolgáltatásának forrás oldalát és a keleti iparnegyedben működő Debreceni Konzervgyár gőzigényét. A hőigények kielégítése nagyrészt kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel történik. A csúcshőigények lefedésére és a biztonságos ellátás érdekében tartalék hőtermelőként elegendő nagyságú forróvíz kazán kapacitás áll rendelkezésre. Az E.ON Hungária a jövőben is a nagy hatékonyságú hő- és villamos energiát kapcsoltan előállító erőműi berendezések telepítését részesíti előnyben. Ilyen jellegű fejlesztésekre akkor kerülhet sor, ha hőigény oldalon megfelelő biztonsággal megalapozott potenciál áll rendelkezésre. Ez egyrészt adódhat a városi forró vizes távhőszolgáltatás teljesítményigényének növekedéséből, másrészt olyan ipari jellegű gőzigény megjelenéséből, amely az esetlegesen szükséges távvezeték építés költségét is figyelembe véve gazdaságosan kielégíthető. Rendelkezésünkre áll a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. prognózisa, amely konkrét új fogyasztók megnevezésével stabilan növekvő hőpiacot vázol fel az elkövetkező évekre. Ezt a trendet ellensúlyozza a távhőszolgáltatás árának jelentős emelkedése, amely fokozott takarékosságra és az alternatív energiaforrások növekvő mértékű kiaknázására ösztönzi a fogyasztókat, ezért a két hatás eredőjeként középtávon a jelenlegi igények változatlansága, illetve esetleges enyhe csökkenése tűnik inkább valószínűnek. Az erőművek jelenlegi telephelye lehetőséget ad a fejlesztések „barna mezős” megvalósítására a meglévő infrastruktúra kihasználásával. Főleg az ipari gőzigények esetében, amennyiben a feltételek kedvezőek, nem zárható ki a fogyasztóközeli „zöldmezős” beruházás megvalósítása sem. Földgáz Az elmúlt évek adatai alapján Debrecen városában évente megközelítőleg azonos nagyságrendben jelentkeztek elosztóhálózat építési igények. A 2006. évben több mint 60 project megvalósítására kötöttünk szerződést, ami több mint 10 km vezeték megépítését jelenti. Gázelosztó vezeték építés iránti lakossági új igény elsősorban a kertségekből, illetve új telek kialakítások, lakóparkok építése miatt jelentkezik, ezért szükséges bizonyos esetekben a meglévő gázelosztó vezetéket meghosszabbítani. Nagyobb gázigénnyel főleg külső városrészeken épülő lakóparkok jelentkeztek (Pallag, Józsa, Acsádi u. és térsége stb.). Konkrét igénybejelentés nélkül – előzetes megkeresésre – vizsgáljuk a TEVA területén a Benczúr G. u. mellett egy 15.000 m3/h-ás gázigény, a DEKO-FOOD Monostorpályi u. melletti területén egy 1.100 m3/h-ás, valamint a METRO és Cora melletti területeken jelentkező kb. 1.000 m3/h nagyságú gázigények kiszolgálhatóságát. A Déli Ipartelepen és a Repülőtéren jelentkező, összesen mintegy 15.000 m3/h gázigény kiszolgálási lehetőségét az utóbbi években többször vizsgáltuk. Itt is az okoz gondot, hogy a konkrét gázigények nagysága, a felhasználás módja mai napig nincs pontosan meghatározva. A távlati fejlesztés tervezése szempontjából hasznos lenne, ha az önkormányzat rendszeres tájékoztatást nyújtana, hogy a város mely részein tervez nagyobb volumenű beruházást, telek értékesítést, lakópark kialakítást, útépítést. Az előzetes tervek szerint az alábbi alternatívákat célszerű megvizsgálni: • Konkrét elképzelés van a DEOC és a TEVA Gyógyszergyár hőigényeinek gázturbinás kombinált ciklusú erőművel történő ellátására.

88

Plánum 97 Kft.



• A repülőtér környékén beépülésre tervezett Déli Ipari Park hőigényeinek ellátása, a hőigények nagyságára való tekintettel célszerűen ugyancsak egy kombinált ciklusú erőművel. • Regionális hulladékégető mű a város területén belül vagy kívül. Ha a hulladékégető a városon belül kerül megépítésre, akkor a keletkezett hőt célszerű a városi távhőhálózatnak átadni. • Biomassza (faapríték vagy pellet) tüzelésű fűtőerőmű. • A termálhő hasznosítás lehetőségének vizsgálata. Hulladékégetőmű telepítésének vizsgálata Települési hulladékból válogatott égethető frakció termikus hasznosítására épülő erőmű és meglévő szilárd tüzelésű erőművekben folytatandó TSZH-ból válogatott égethető hulladék együttégetés megvalósításával kapcsolatos engedélyezési folyamatok három fő időszakra oszthatók: • A kísérleti égetésre, ill. az előkészítés időszakára, mely a helyszíni kivitelezési munkák megkezdéséig tart és magába foglalja a szükséges engedélyek azonosítását is, • a gyártás, szállítás, építés, szerelés időszakára, mely a próbaüzem befejezéséig tart, • a használatba vételi, üzembe helyezési időszakra, mely az aktiválás befejezésével zárul. Égetési, együttégetési technológiák A települési hulladékok hasznosítása történhet a gazdaságba történő visszakeringtetéssel, elsősorban anyagában történő újrahasznosítással, vagy az energia tartalom termikus hasznosításával. A termikus hasznosítás történhet: - égetéssel (oxidációval) - oxigén szegény környezetben történő gázosítással - Plazmabontással A legelterjedtebb, nagyszámú referenciával rendelkező megoldás az égetés, de az innovációs folyamatok eredményeként a jövő technológiája elsősorban az alacsony környezetterhelés miatt lehet a pirolízis, ill. a plazmabontás is. A megfelelő füstgáztisztítóval üzemelő hulladékhasznosító égetőművek maradéktalanul eleget tesznek a környezetvédelmi előírásoknak, működésükkel jelentősen csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyiség. A hulladékégetés műszakilag kiforrott, változatos műszaki megoldásokat alkalmazó – gazdag referencia háttérrel rendelkező -, igen hatékony és tökéletesen higiénikus hulladékkezelési eljárás, amely jól kapcsolható más hulladékfeldolgozási eljárásokhoz és alapvető eleme a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszereknek. A hulladékégetés előnyei és hátrányai: A hulladékégetés előnyei jelentős mértékű térfogat- és tömegcsökkentés

A hulladékégetés hátrányai nagy beruházási és üzemeltetési költségek, amelyek a nagyobb teljesítményű berendezések telepítésével és kapcsolt hőhasznosítással csak részben csökkenthetők

89

Plánum 97 Kft.


A hulladékégetés előnyei a hulladékok mineralizálódása és inertté válása, higiénikus

a keletkező hőenergia hasznosítható és értékesítése nincs kitéve a piaci bizonytalanságoknak

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja A hulladékégetés hátrányai a bonyolult berendezésekben számos hibalehetőséggel kell számolni, különösen a belső korróziós jelenségek ronthatják az üzembiztosságot a hulladék heterogén jellemzői miatt a megfelelő tüzeléstechnikai és energia hasznosítási paraméterek eléréséhez különféle hulladék előkészítési műveletek beiktatására lehet szükség

korszerű és hatékony égetési és füstgáztisztítási technológiák biztosítják a környezet eredményes védelmét A hulladékégetés történhet erre a célra épített hulladék-égetőműben vagy együttégetéssel szilárd tüzelésű erőmű/fűtőműben, biomassza erőműben, cementműben. Faapríték tüzelésű fűtőerőmű vizsgálata A biomassza alapú energiatermelés technológiái közül a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a biomassza eltüzelése és gőzciklus alkalmazása tekinthető kereskedelmileg érettnek. Hőszolgáltatást kétféle gőzciklusú technológiával lehet megvalósítani: • ellennyomású turbinával, ekkor a hő- és áramtermelés között szoros kapcsolat áll fenn, áram csak hőszolgáltatás egyidejű fennállása esetén lehetséges, • elvételes turbinával, ekkor a hő- és áramtermelés közötti kapcsolat kevésbé szoros, áram hőtermelés nélkül is termelhető (nyári üzem), de a legnagyobb hőigény esetén is kondenzátorba kell küldeni a gőz egy részét. Egy bioerőmű-beruházás gazdaságossága a teljesítmény növekedésével javul, mert a nagyobb teljesítményű műnek kisebb a fajlagos beruházási költsége és jobb a hatásfoka. Nem állandó hőszolgáltatási lehetőség – más téli és nyári hőigény – esetén a teljesítmény növelésével romlik a mű kihasználása. Összesen négy változat vizsgálható: • A DH Zrt. hálózatára csatlakozó fűtőmű (csak hőtermelés). • 25 MW hőteljesítményű ellennyomású fűtőerőmű (az E.ON erőművek szempontjainak elhanyagolása). Ez a teljesítmény fedezi a nagy rendszer teljes nyári hőigényét, figyelembe véve az abszorpciós hűtők hőigényét is. • Télen hasonló hőteljesítményre képes, de nyáron csak 4 MW hőt kiadó elvételeskondenzációs fűtőerőmű (az E.ON erőművek szempontjainak tiszteletben tartása). DH Zrt. ugyanis 4 MW-ra becsüli azt a hőkiadást, ami a Debreceni Erőmű nyári üzemét alapjaiban nem zavarná. A változó kiadott hőteljesítmény indokolttá teszi, hogy nyáron a fölösleges gőzt elvételes-kondenzációs turbinában villamos áram termelésre hasznosítsuk. Ez a fűtőmű nagyobb villamos teljesítményű, ugyanakkor a kondenzációs turbinavég és a hűtőtornyok miatt beruházása költségesebb, mint az előző változaté. • Télen-nyáron egyaránt 4 MW hőteljesítményre méretezett, kis teljesítményű ellennyomású fűtőerőmű.

90

Plánum 97 Kft.



Valamennyi esetben a lehetséges telephely a meglévő erőmű közelében, a szennyvíztisztító telep mellett lenne. Itt rendelkezésre állnak üres telkek és a távhőre való csatlakozás szempontjából ez a hely az optimális. • Biomassza tüzelésű fűtőmű létesítése a tanulmány írásakor érvényes erőművi hőárak (1.260 Ft/GJ) és tüzelőanyag árak (10.000 Ft/tonna) mellett nem gazdaságos megoldás. Ennek oka, hogy a lakossági távhő célra előállított földgáz árát az állam támogatja, ez a támogatás így az erőművi hőárban is megjelenik. • A távhő rendszer nyári hőigényére méretezett biomassza tüzelésű ellennyomású fűtőerőmű gazdaságos alternatíva lehet. Ugyanakkor ez a megoldás a Debreceni Erőmű nyári üzemét ellehetetlenítheti, vagy annak gazdaságosságát nagymértékben lerontja. • Az elvételes kondenzációs fűtőerőmű átlagos hatásfoka (57 %) a nyári alacsony hőkiadás miatt rosszabb, mint az ellennyomású fűtőerőmű 85 %-os hatásfoka. A létesítmény beruházási költsége a magasabb teljesítményű elvételes-kondenzációs turbina és a léghűtés szükségessége miatt magasabb. Így a beruházás gazdaságossága leromlott. • Hasonlóan rossz a kis teljesítményű fűtőmű gazdaságossága a fajlagosan magasabb beruházási költségek miatt. Termálhő hasznosításának vizsgálata A Debrecen város területe alatt található, korábban ismertetett termálkincs hasznosításához több, egymással szorosan összefüggő problémát kellene megoldani. Az ipari méretekben történő geotermikus hő hasznosításához állandó, nagy felvevő-képességű fogyasztó(k)ra van szükség. Ez (eltekintve az ipari üzemektől) csak a legnagyobb intézményekben, és a távhőszolgáltatási rendszeren keresztül, a lakossági fogyasztók esetében áll rendelkezésre. A legkézenfekvőbb megoldást a távhő rendszer kiegészítése nyújtaná, termálhőt hasznosító berendezések (rendszerek) kialakításával és bekapcsolásával. A megvalósítás nehézségeit és korlátait a meglévő rendszer sajátosságai jelentik. Jelenleg a város távhő- szolgáltatási rendszere a Debreceni erőműből kapja a hőenergiát, mely, mint kapcsolt energiaként áll rendelkezésre a villamos energiatermelés során. A fűtési időszakon kívül a fogyasztás mértéke, a távfűtési rendszer összes hőigénye jelentősen lecsökken, így a rendszerben többlet hőenergia áll rendelkezésre. A meglévő kutak talphőmérséklete Debrecenben átlagosan 60 °C (max. 68 °C). A rendszer hőfoklépcsője az év nagy részében 90/70 °C, vagy azt meghaladó érték. Így a 70 °C alatti termálvíz a távhő- rendszerben nem hasznosítható. A másik jelentős akadály, hogy az ipari méretű hőhasznosítás során felszínre hozott termálvíz további hasznosítása nem megoldott, visszasajtolása, pedig technológiailag bizonytalan. A visszasajtolás során a 100 %-os teljesítmény meg sem közelíthető, a többlet termálvíz elhelyezése nem megoldott. A gazdaságossági szempontokon túl, a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt kell tartani. A környezetvédelmi szempontokat egy konkrét eset kidolgozásánál lehet felelősen meghatározni, mert az általános hatóság által képviselt koncepció a termálvíz hasznosításnál nem minden esetben támogatja a műszaki megoldásokat és a gazdaságosság elvét. A kis és közepes városi intézmények egyedi ellátása még tőke és munkaigényesebb feladat, de a felhasználható technológiák már lényeges kiforrottabbak és sok esetben garanciát is vállalnak a kivitelező cégek. Ilyen technológia lehet például a talajhő szivattyúk alkalmazása, kiaknázva a felső néhány tíz méter talaj hőtározó képességét.

91

Plánum 97 Kft.



Kevésbé jelentős, de gyors eredményeket a már meglévő termálkutak által felszínre hozott, és még nem hasznosított energia kiaknázása hozhatna. Ehhez elsősorban a működő kutak és az azokhoz kapcsolódó rendszerek energetikai vizsgálata szükséges. Az így szerzett tényleges működési adatok alapján lehetne ezen szegmens lehetőségeit felmérni. VII. LEVEGŐVÉDELEM A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/E. § (1) pontja szerint a települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell a levegőterheltség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a levegőterheléssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. A III. Nemzeti Környezetvédelmi Program központi része a tematikus akcióprogramok (5. fejezet). Ennek az alábbi fejezetei közvetlenül érintenek levegőkörnyezeti feladatokat: 5.2. Éghajlatváltozás 5.3.1. Beltéri levegőminőség 5.4.2. A települések levegőminőségének javítása 5.4.4. Közlekedés és környezet 5.3.5. Klíma és egészség 5.9.3. Kémiai és sugárbiztonság Debrecen MJV környezetvédelmi programjának ezen fejezete a város levegőkörnyezetének jellemzőit, a levegővédelemmel kapcsolatos célállapotokat, főbb intézkedéseket, ellenőrzési és értékelési eszközeit, ill. ezek várható költségigényét vizsgálja. Áttekintjük a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus fentiekben felsorolt akcióprogramjaival összefüggő levegőkörnyezeti jellemzőket és városi adottságokat. VII/l. Általános jellemzés A város természetföldrajzi elhelyezkedése bizonyos meteorológiai helyzetekben kedvez a tartós levegőterheltség kialakulásának. A homokos, laza talajt a szél könnyen felkavarja, porfelhő keletkezik. A környezeti levegő igénybevétele (mobilitása miatt) nem korlátozott, használatát a terhelése jelenti. A levegőkörnyezet állapotát folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport: terhelés, átalakulás, levegőterheltség. Végső cél a megfelelő életminőséget biztosító levegőminőség tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek, ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A technológiai rendszerek levegővédelmi követelményeit a BAT, az elérhető legjobb technika szempontjai tartalmazzák. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén eredetű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás ún. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A külső levegőkörnyezet használatának, terhelésének kereteit a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok határozzák meg. A jelen felülvizsgálat levegővédelmi fejezetét már az új (2011. január 15-től hatályos) jogszabályok értelmében készítettük.

92

Plánum 97 Kft.



Az időközben megjelent és hatályossá vált levegővédelmi jogszabályok: Új 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6/2011. (I. 14.) VM rendelet

Régi (helyett) 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

Ezekre tekintettel (többek között) módosultak az alapfogalmak és a légszennyező anyagok köre: Régi Új Légszennyezés Levegőterhelés Légszennyező pontforrás Levegőterhelő pontforrás Légszennyezettség Levegőterheltség NOx légszennyezettség NO2 levegőterheltség TSPM légszennyezettség PM10 levegőterheltség Hatásterület* --Hatásterület lehatárolás** *: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § 5a szerint **: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklet 13. pont NOx: nitrogén-oxidok; NO2: nitrogén-dioxid; TSPM: totális szálló-por; PM10: szálló-por frakciója MSZ EN 12341:2001 szerint; PM2,5: szálló-por frakciója MSZ EN 14907:2006 szerint. A régi rendeletekben a NOx miatt összehangolható volt az emisszió-transzmisszió-immisszió. Az új levegővédelmi rendeletekben ez az összhang megbomlott. Ezért módosítani kell az emisszió/immisszió-mérési gyakorlatot és adatbázist. A joghézagra tekintettel a jelen felülvizsgálat során a következőképpen járunk el: - az NO2 és PM10 levegőterheltséget az NOx és PM kibocsátások okozzák - a mért/számított NOx levegőterheltséget NO2 immissziónak tekintjük. Összesítve: biztonsági megfontolásból a teljes NOx és PM kibocsátást NO2 és PM10 anyag-ként értelmezzük. Az előbbi feltételezések a levegőterhelés és levegőterheltség vonatkozásában biztonsági megoldást jelentenek. A környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékekkel és küszöbértékekkel kapcsolatos szabályokat az Európai Tanács 1999/30/EK és 2008/50/EK irányelvei tartalmazzák. Az új levegőminőségről szóló 2008/50/EK irányelv alapján az EU tagállamoknak 2020-ig a 2010-es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015-ig már 20 µg/m3 alá kell csökkenteni a por jelenlétét. Utóbbira tekintettel a 14/2001. (V. 09.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletet módosító 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet új tájékoztatási/riasztási határértékeket állapított meg. Ezért Debrecen MJV Önkormányzata a 36/2003. (XII. 15.) Kr. szmogriadó rendeletét módosította (28821/2009) ill. 28821/2009. számon új szmogriadó tervről szóló rendeletet alkotott: 50/2009. (XII.16.) Ö.r. Ezzel is magyarázható, hogy a területileg illetékes környezetvédelmi zöldhatóság (TIKTVF) az OLM keretében (a PM10 mellett) megkezdte a PM2,5 szálló-por levegőterheltség mérést is

93

Plánum 97 Kft.



Debrecen városban, ill. egy automata mérőállomást áttelepített. Ez a (Debrecen, Benedek téri) mérőállomás közlekedési eredetű levegőterheltségeket mér. Több jelentős nemzeti/országos program is megszületett, ill. módosult. Új levegővédelmi célok fogalmazódtak meg. Az új tervek/programok közül a levegővédelem szempontjából fontosabbak: - A kormány által elfogadott Új Széchenyi Terv 7 programja közül a Zöldgazdaságfejlesztési Programja, valamint a környezetbarát fejlődés elősegítésére született Környezet és Energia Operatív Program hívatott elsősorban biztosítani a fejlesztéseket megtámogató pályázati lehetőségeket. - Felülvizsgálatok alapján módosultak a Levegőminőségi Intézkedési Programok. (Debrecenre vonatkozóan: http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=47&hid=1078 ). Az 1999/30/EK irányelv által a PM10-re vonatkozó egészségügyi határértékek betartásával kapcsolatos intézkedéseket a http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2029 fájlok tartalmazzák (Debrecenre vonatkozóan: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/9_zona_debrecen_mod.pdf). - A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) átfogó célja a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése, ill. a környezeti fenntarthatóság; új pályázati lehetőségeket teremt. (Elérhetősége: http://www.nfu.hu/doc/356 ). - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tizenöt operatív programja fejlesztési régiókra és ágazatokra határoz meg fejlesztési forrásokat. (Az Észak-alföldi OP EAOP elérhető: http://www.eszakalfold.hu/uploads/file/eszakalfoldioperativprogram/EAOP_adopted_hu. pdf). A jogérvényesítési feladatok többsége a területi környezetvédelmi hatóságra hárul. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük, a közlekedés és a (lakossági) tüzeléstechnika, ill. a diffúz levegőterhelés adatai számíthatók. Egyes tevékenységek (pl. benzinkezelés) levegőterhelése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. Levegőterhelés A levegőterhelés (emisszió) oka a levegőterheltségnek és a főbb levegőkörnyezeti folyamatoknak. A levegőterhelés mértéke és szerkezete (aránya) szemlélteti, hogy milyen mértékben bocsát ki légszennyező anyagokat. A határértékekhez való viszonyítással/értékeléssel képet kaphatunk az elmaradt területekről és a legfontosabb technikai/műszaki feladatokról. Ezért jelen felülvizsgálat során nem csak DMJV levegőterheléseit összesítjük, hanem (összehasonlítandó) szemléltetjük az EU/nemzeti/megyei adatokat és törekvéseket is. A levegőterhelés legfontosabb jellemzőit, a jelen felülvizsgálat módszereit és eredményeit a 9. sz. mellékletben közöltük. Az 1990-es években Debrecenben jelentős mértékben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, az utóbbi években azonban ismét növekszik a levegőterhelés. 2008-ban a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 236 db, pontforrások száma 435 db, technológiák száma: 153 db. Nyilvántartott légszennyező anyag: 81 db.

94

Plánum 97 Kft.



Debrecenben is csökkent a CFC (klórozott-fluorozott szén-hidrogének) felhasználás; ózonkárosító anyagot 3 db telephely használ fel. A városban az erősen szennyező ipari technológiák visszaszorultak, az új vállalatok ipari parkokban helyezkednek el. 2009. évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 680 db, míg Debrecen városban 236 db. A Felügyelőség Központjának illetékességi területen légszennyező technológiák száma 357 db, a pontforrások száma 1140 db volt. A kibocsátott anyag 105 típusú. Ugyanezen mutatók alakulása 2009. évben Debrecen városban: technológiák száma 158, a pontforrások száma 415 db, a kibocsátott anyag 78 féle. 2009. évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtái (t/év) illetékességi terület és Debrecen vonatkozásában Szennyező anyag

Illetékességi terület Debrecen t/év t/év SO2 102 21 CO 1037 96 NOx 494 219 szilárd anyag 147 11 egyéb 195 24 összesen: 1975 371 (Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza 2011.)

Az ózonkárosító anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke (2010. január 1-től az 1005/2009/EK rendelet), a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 9. §-a, valamint az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 824/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (F-gáz rendelet) 3. cikke a helyhez kötött berendezések kötelező évenkénti, nagyobb rendszereknél ennél gyakoribb szivárgásvizsgálatot ír elő. Az üzemeltetőknek LAL/FL lapon levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás keretében jelenteni kell a hűtő, légkondicionáló, hőszivattyú berendezés hűtőköreit, ill. az LM/FL légszennyezés éves mértéke bejelentéssel a legalább 3 kg ózonréteget lebontó anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gáz terheléseket 2010. évtől. Ezen terhelések összesítése ill. OKIR/LAIR adatbázisba illesztése még nem történt meg. Debrecen egyes külterületein a mezőgazdasági eredetű levegőterhelés is jelentős. A legjelentősebb problémák az állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer-, műtrágya kiszórása, a betakarítás, a terményszárítás és -tárolás. Mára a közlekedési, a kommunális és a 140 kW bemenő hőteljesítmény alatti tüzeléstechnikai eredetű levegőterhelés meghatározóvá vált. Ezen tevékenységek levegőterhelési terhelésének kereteit a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok részben szabályozzák, így speciális módszerekkel lehet meghatározni. A jogérvényesítési feladatok döntő része a debreceni önkormányzatra hárul. A levegőterhelés diszperziója (transzmissziója, terjedése stb.) döntően a klíma és a szél jellemzőitől függ. A levegőterhelés okozta immisszió modellekkel is számítható. A légnyomás,

95

Plánum 97 Kft.



a szél, ill. az időjárás szerepe is vitathatatlan a levegőterheltség eloszlásában vagy felhalmozódásában. Például anticiklonok idején a légszennyező anyagok feldúsulásának megvannak a feltételei (különösen hőmérsékleti inverzió esetén). Ronthatják ezt a helyzetet a kedvezőtlen beépítési viszonyok is. A városban a zöldterületek csökkenése, az átszellőzés változása, a megváltozott hőfokeloszlás is gondot okoz. A szmogképződés szempontjából különös jelentőségűek a szénhidrogének (per)oxidációs termékei, mivel az illékony szerves vegyületek (VOC) anyagokból fotóoxidáció útján toxikus anyagok keletkeznek. A levegőterheltség mérése történhet kémiai-, illetve bio-hálózati módszerekkel. Meghatározó az OLM mérőhálózat használata; ebben a jelentősebb kémiai légszennyező anyagok (NOx, SO2, ÜP, ózon, CO, PM10, BTEX) koncentrációját méri a zöldhatóság: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TI-KTVF). Az EU jogszabályokra tekintettel kiterjesztették a mérendő légszennyező anyagok körét (p1. PM2,5, toxikus fémek, PAH). Az Országos Levegőterheltségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. Debrecen város az ország mérsékelten szennyezett, ill. tiszta területei közé tartozik. A város lakosságának körülbelül a harmada mérsékelten szennyezett levegőjű területen él. Oksági kapcsolat mutatható ki a környezeti levegő minősége és a légzőszervi és egyéb megbetegedések között. A szilárdanyag (PM) és troposzferikus ózonkoncentráció viszonylag magas értéke növekvő probléma. A város levegőminőségét a szálló por kedvezőtlenül befolyásolja. A szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Az NOx és az ózon (O3) környezeti koncentrációjának utóbb tapasztalt általános emelkedése a növekvő gépjárműállománnyal magyarázható. A város belterületein és a forgalmas (4., 35. és 47. sz.) főútvonalak mentén a légzési zónában magasak a szennyezőanyag-koncentrációk. A fotokémiai szmog keletkezéséhez a gépjárművek nagymértékben hozzájárulnak. A levegőkörnyezeti problémákat megelőző intézkedésekkel forgalomszervezés, a szálló por megkötése a zöldfelületek növelésével.

lehet

kezelni,

pl.

A Debrecen környéke zónacsoport levegőterheltségének javítására Levegőkörnyezeti Intézkedési Program (LIP) készült 2004. áprilisban, végrehajtását a zöldhatóság, a TIKTVF koordinálja. A LIP 8. pontjában meghatározott és ütemezett intézkedések első értékelése 2004. novemberben történt meg a TKTVF illetékességi területe évenkénti állapotértékelése során. A LIP 8.3. fejezetében megjelölt, a levegőterhelés javítását tervező 10 db jelentős légszennyezőt minden évben a végrehajtás szempontjából ellenőrzik. A TIKTVF a 2004-2015. évekre vonatkozó LIP-ot 2008. évben kiegészítette a PM10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervvel.

96

Plánum 97 Kft.



A legfontosabb intézkedések: - TEVA Gyógyszergyár Zrt. területén a Regeneratív Termikus Oxidáló (RTO) kiviteli tervei elkészültek; 8 db üzemhez csatlakozó gyűjtővezetéket kiépítették; az RTO beszerelése befejeződött. - Sellaton Hajlítottbútor Gyár Zrt. a lakossági panaszokat kiváltó széntüzelést beszüntette; bioforgácsot és tűzifát használ tüzelőanyagként; az adagolás automatizált; csak leválasztó ciklont használnak. Egyes tipizált termékeknél vízoldó lakkot alkalmaznak; a környezeti oldószerpanaszok megszűntek. (2009. évben megszűnt a Sellaton Hajlítottbútor Gyár Zrt; jogutódjának a vonatkozó intézkedéseket érvényesíteni kell.) - A DAEWOO MGM Zrt. egységei a korábbi telephelyről ki-, ill. áttelepültek. Ezek közül legjelentősebb a FAG Magyarország Ipari Kft. áttelepülése és új üzem építése a Debreceni Ipari Parkban. A LIP végrehajtásába bevont telepek végrehajtják saját (elsősorban a levegőterhelés csökkentését tervező) feladataikat. A zöldhatóság a LIP céljainak és szempontjainak figyelembevételével engedélyezi Debrecen egyéb tervezett nagyberuházásait, építkezéseit is. Ezek közül jelentősebbek: Debrecen Déli Ipari Park, Debrecen Repülőtér, Debrecen Fórum Vásárcsarnok és Vásárközpont, Nyugati Tehermentesítő Kiskörút, Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ, 2-es villamosvonal, Emlékkert, kerékpárút-hálózat, BT új tudásközpont, Airport Debrecen üzleti Park. Az előzőekben felsorolt fejlesztések mellett az alábbi fejlesztéseknek is van közvetett levegővédelmi hatása: Tudományos Park, Város-rehabilitáció, Megújuló Apolló tömb, BT új tudásközpontja, Airport Debrecen üzleti Park, Regionális Kiállítási és Vásárközpont, Arculatformáló fejlesztések. (Elérhető: http://portal.debrecen.hu/gazdasag/fejlesztes ). Debrecen MJV rendszeresen módosítja a közigazgatási terület településszerkezeti tervlapjait. A módosításokat a (levegő)környezetvédelmi fejezetek figyelembevételével engedélyezik. Figyelemre méltó a körforgalmi közlekedésszervezés, a Nagyerdő-fejlesztések (Gyógyfürdő, Stadion, Parkerdő) és a tömegközlekedés átalakítása. Utóbbiak társadalmi (civilszervezeti) vitákat generálnak. Elhózódik (egy NGO szervezet hozzáállása miatt) a 4. sz. főút Debrecent elkerülő szakasz második üteme (KÖZOP-3-1.1-07-2008-0029). Ez jelentős forgalomi korlátozást és levegőterhelést okoz Debrecen 4. főút menti belterületi szakaszán. A beruházás jellemzői és a környezetvédelmi megoldások, ill. a belterületi levegőterhelések miatt gyorsítani kell a létesítést. A LIP fejezeteiben megjelölt feladatok pontosításával és kiegészítésével az alábbi intézkedések segítik a PM10 levegőterheltség csökkentését 2013. évig Debrecen levegő-környezetében: - a 2. sz. villamos megindítása - tömegközlekedés támogatása - parkolóházak építése - elkerülő utak megépítése - úttisztítás, sószórás átszervezése - zöldfelületek bővítése, gondozása - kommunális tüzelés-szerkezet átalakítása. A LIP keretében nem csak az ipari/építési légszennyezőket értékelik, hanem a háztartási tüzeléstechnika és a közlekedés tervezett feladatait is.

97

Plánum 97 Kft.



A földgázfogyasztó háztartások száma növekedett, ugyanakkor a (fajlagos és abszolút) földgázfelhasználás csökkent. Ennek több oka van (p1. technikai fejlődés, a távhőszolgáltatás és távfűtött fogyasztói rendszerek korszerűsítése: a hőleadónkénti szabályozhatóság, költségmegosztás, megújuló energiák - nap- és bioenergia - használata.) Sajnálatosan az alternatív energiák használata nincs hatóságilag ösztönözve, bár a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumán tematikus központ alakult. Míg az ipari és tüzeléstechnikai levegőterhelések továbbra is csökkennek, a közlekedés hatása arányaiban is növekszik, így Debrecen levegőterheltségét döntő módon meghatározza. Az útfejlesztések következetes megoldásáig a levegőterheltség növekedése várható. VII/2. Ágazatok levegőkörnyezeti hatásai A városban az alábbi tevékenységek határozzák meg a környezeti levegő terhelését: - gazdálkodás, - közlekedés, - (lakossági) tüzeléstechnika. A gazdálkodáshoz sorolható az energetika, ipari, és mezőgazdasági termelés, szolgáltatások (kereskedelem, turizmus stb.) Energetika Környezeti szempontból az energetika fokozott prioritású ágazat. Az egészség- és klímakárosító légszennyező anyagok kibocsátásának kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Az 1997. óta eltelt időszakban a város energiafelhasználása alig növekedett. A városban villamos áram ellátását a hagyományos földgáz vagy tüzelőolaj tüzelőanyag felhasználó erőmű, a földgáztüzelésű kombinált ciklusú erőmű és földgáz, biogáz üzemű gázmotoros erőművek biztosítják. A város energiagazdálkodási hatékonysága mintegy fele az EU országok átlagának. A város összes energia-fogyasztásában a földgáz a meghatározó. A jelenlegi energiagazdálkodás nem aknázza ki a másodlagos és vagy megújuló energiahordozók által nyújtott lehetőségeket. A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei a megvannak, Debrecen földtani és hidrogeológiai viszonyai kedvezőek pl. a termálhő hasznosítás szempontjából. Lehetőség volna a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék égetésére és energetikai hasznosítására, ipari termelés hulladékhőjének továbbhasznosítására. A Környezetvédelmi Program végrehajtása keretében ki kell munkálni a fenntartható energiagazdálkodás kritériumait, különös tekintettel az energia hatékony előállítására, szállítására és takarékos felhasználására, továbbá a megújuló energiahordozók elterjesztésére. Bár a termelés célú energiahasználat hatásfoka folyamatosan javul, nem mondható el ugyanez a háztartásokról, a közlekedésről és a szolgáltatásokról. A lakossági és a közlekedési szektor energiahatékonysága gyenge és figyelmet kíván. Nagy kihívás Debrecen számára is a jövő gazdasági fejlődése és az ezt megalapozó környezetbarát energetikai szektor harmonizálása. Az ország legjobb adottságú bio-erőműve épülhetne meg a Vértesi úti hulladéklerakó szomszédságában. A tervezett erőmű lágy szárú biomasszát, elsősorban szalmát hasznosítana: villamos energiát termelne, a hulladékhőt hőszolgáltatásra hasznosítaná.

98

Plánum 97 Kft.



Az EU politikailag elkötelezett a megújuló energiák hasznosításának bővítése iránt. A hazai megvalósítás lassan halad, hosszú távon nehézségekbe ütközik. Mivel a megújulók versenyképességét jelenleg magas fajlagos költségeik is gátolják, az állami szerepvállalás elengedhetetlen széleskörű elterjedésükhöz. Európai gyakorlat szerint országonként eltérően, de beruházási támogatással, adókedvezményekkel, ártámogatással, illetve zöld bizonyítvány kiadásával kell támogatni az ilyen beruházásokat annak érdekében, hogy teljesítsék a 2001/77/EK irányelv előírásait. Ipar A Debrecenben működő jelentősebb gazdasági társaságok tevékenységüket tekintve alapvetően három nagyobb csoportra oszthatóak. Az ipari tevékenységet végzők közül kiemelkedik a német FAG Magyarország Ipari Kft. (kúpgörgős csapágyak gyártása), az amerikai, NI Hungary Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) és az izraeli tulajdonban lévő TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszeripar). 2007/2008 folyamán mind a három cég jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A közeljövőben újabb nagyvállalatok letelepedése várható, amelyek nagymértékben alapoznak a helyi tudásbázisra is. A jelentősebb vállalatok: 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszerkészítmények gyártása) 2. E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. (villamosenergia-elosztás, -kereskedelem) 3. COLAS ÚT Zrt. (autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése) 4. Friesland Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. (tejtermékek gyártása) 5. NI Hungary Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) 6. Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. (tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem) 7. Debreceni Hús Zrt. (hús-, baromfihús-készítmény gyártása) 8. FAG Magyarország Ipari Kft. (csapágyak, erőátviteli elemek gyártása) 9. Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. (vízi és egyéb létesítmények építése) 10. Hunép Universal Építőipari Zrt. (épület, híd-, alagút-, közmű-, vezetéképítés) A jelenlegi jogi szabályozás elsősorban a jelentéskötelezett ipari pontforrásokra vonatkozik. A kötelező adatszolgáltatás, a rendszeres mérési kötelezettség, a BAT szerinti üzemeltetés, az engedélyezés kötelezettsége stb. eredményeként ezen források levegőterhelése fokozatosan csökkent és mára elvesztette domináns szerepét. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormány-rendelet szerint) források meghatározóak: - egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező vállalkozások: 16 db - környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező vállalkozások: 30 db - környezetvédelmi engedélyt kapott létesítmények: 41 db. Ezen telephelyek listáját a 10. sz. melléklet tartalmazza. Az EU rendszeres jelentést kér, az ún. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Az EPER jelentés az IPPC hatálya alá tartozó cégek levegőbe és felszíni vízbe (közvetlenül és közvetetten) bevezetett éves, megadott küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza üzemenként, valamint szennyezőanyagonkénti és országos összesítésben.

99

Plánum 97 Kft.



Ezek a kibocsátók: 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (Debrecen, Pallagi út 13.) 2. Debreceni Hús Zrt. (Debrecen, Vágóhíd u. 9.) 3. DKCE Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (Debrecen, Mikepércsi út 1.) A korábban jelentős szennyezőanyag kibocsátó Deko-Food Zrt. tulajdonosváltás miatt (CGC HUNGARY Kft.) átszervezte/csökkentette termelését: levegőkörnyezeti hatása jelentéktelen. OKA: ózonkárosító anyagokat használó telepek száma: 3 db 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt., 2. Hűtő-Klima 96 Kft., 3. ICE-STAR Kft. A SO2, CO, NOx és PM komponensek esetében az energiaszektor számít a fő kibocsátónak. Kibocsátók\kg/év SO2 CO NOx PM DKCE Kft. Debrecen 101361 125434 E.ON Energiatermelő Kft. Központ 238 408 35448 78 E.ON Energiatermelő Kft. GM Erőmű -75825 98354 -TEVA Zrt. Debrecen -1227 23822 1397 (ahol SO2: kén-dioxid, CO: szén-monoxid, NOx: nitrogén-oxidok, PM: szilárd anyag szálló por; mértékegységek: kg/év, 2008. évi adatok). Radioaktív izotóp kibocsátó telephelyek száma: 5 db (26 tanszékkel, klinikával). Üzemanyagtöltő helyek száma: 39 db. Jelentéskötelezett hűtőkört alkalmaz 17 légszennyező (48 hűtőkör). Az ipari eredetű levegőszennyezésért döntően néhány telephely kibocsátása felelős. Az ipari termelés új technológiái jobb hatékonyságot és általában kisebb környezetterhelést, környezetigénybevételt jelentenek. Az új beruházások esetén az ún. barna mezős beruházásokat kell támogatni a zöld mezős beruházásokkal szemben. Magyarország 2007. és 2013. közötti fejlesztési pólus-programja keretében Debrecen nyolc fejlesztési kulcsprojektet fogalmazott meg: - Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont - Pharmapolis - Agár-Innovációs Tudásközpont - Szilíciummező - Airport Debrecen Business Park - Debreceni Regionális Kiállítási és Vásárközpont - Accent Tudásközpont - Debreceni Egyetem Humánerőforrás-fejlesztési és Üzleti Tudásközpont Ezek a kulcsprojektek tudományos és technológiai innovációt, ill. a BAT elterjedését biztosítják. Mezőgazdaság A város természeti erőforrásai kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdasági termelés számára. Számottevő az állattenyésztés és a mezőgazdasági hulladékok kezelésének bűzkibocsátása. 100

Plánum 97 Kft.



A mezőgazdasági kemikáliák és a szerves trágya felhasználása csökkent. A termőképesség javítását célzó meliorációs célú beavatkozások területe is jelentősen csökkent. A talajhasználat kedvezőtlen eróziós, deflációs jelenségei időszakos porképződéssel párosulnak. A földhasználat és a termelési szerkezet csak részben van összhangban a természeti adottságokkal. A mezőgazdasági hulladék, mint potenciális (megújuló) energiaforrás hasznosítása megoldatlan. Az Európai Unió fokozatosan leépíti a termelési típusú támogatásokat és azokat nagyrészt egyéb, nem termelési, így pl. környezet- és tájgazdálkodási, valamint vidékfejlesztési célokra fordítja. A meglévő lehetőségeket a továbbiakban csak akkor lehet kihasználni, ha az árutermelés szempontjai és a környezetvédelem igényei között a jelenleginél nagyobb összhangot teremtenek. Közlekedés A közlekedés az anyagi javak cseréjét biztosítja az alapfunkciók között: a térszerkezet működésének feltételrendszere. A közlekedési infrastruktúra a területi munkamegosztásban is fontos szerepet játszik; a területi egyenlőtlenségek csökkentésének fő eszköze. A városi közlekedés önálló rendszert alkotva szolgálja ki az igényeket. A közlekedési hálózatok hierarchikus rendszerek. Az előbbi szempontok is igazolják, hogy az élhető város fontos eleme a fenntartható közlekedés. A komplexitás a rendszer egyes elemeinek (ember, műszaki-technikai háttér, infrastruktúra, szállítás) együttműködését, harmonizálását jelenti. Debrecent több európai fontosságú közlekedési folyosó érinti, így ideális kiindulópontul szolgál az Oroszország, Ukrajna, Románia és Szlovákia felé irányuló kereskedelmi kapcsolatoknak. A közút-, vasút-hálózat és közlekedés jellemzőit, ill. a repülés adottságait az V. sz. fejezetben részleteztük Debrecen tömegközlekedését egységesítették. A DKV szervezi a helyi forgalmat (átvette a Hajdú Volán Zrt.-től a belterületen működő buszokat, korszerűsítette járműállományát, új járatokat indított, létrehozta a Cívisbusz Konzorciumot, új rendszert vezetett be a mobilparkolásban és az utas-tájékoztatásban stb.) Az utóbbi években a debreceni közlekedés minősége romlott: szinte kezelhetetlen mértékben megnövekedett a közúti forgalom, amely eltolódott az egyéni közlekedés felé. Utóbbi kevésbé hatékony, jobban szennyezi a környezetet, fajlagosan több útfelületet igényel. A megnövekedett forgalom miatt látványos torlódások alakultak ki. A nagyvárosi közlekedési problémák megoldási lehetőségei: - területhasznosítás megváltoztatása, - közlekedés költségeinek erőteljesebb átterhelése, - forgalom korlátozása, - közforgalmú (tömeg)közlekedés fejlesztése, - kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése. A város levegőterheléséért döntő mértékben a gépjárművek a felelősek, elsősorban a CO, CO2, NOx, SO2, szerves szénhidrogén-vegyületek (CH) és illékony vegyületek (VOC) kibocsátása, majd a kémiai reakciók következtében (NOx és VOC reakciója) keletkezett troposzférikus ózon révén.

101

Plánum 97 Kft.



A levegőszennyező anyagok közül a CO és NOx tekintetében a legjelentősebb kibocsátó a közlekedés. Ugyancsak jelentős a közlekedés felelőssége az ún. illékony szerves vegyületek (VOC: volatile organic compounds) kibocsátásában. Az elmúlt időszakban a közlekedési eredetű kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai a levegőminőségi és zajterhelési problémák egyik legfontosabb okozóivá váltak, amit jól mutat a levegőszennyezettségnek a nagy belső és/vagy átmenő forgalmat lebonyolító településekre koncentrálódó eloszlása. Pozitív változások: - az ólmozott benzin forgalmazásának megszűnése. - közlekedésszervezés. - korszerű járművek, technikai megoldások elterjedése, - útrekonstrukciók, - szervezeti átalakulások, - egységesített tarifa, - a 2. sz. villamos megindítása, - intermodiális központ kialakítása, - tömegközlekedés támogatása, - parkolóházak építése, - elkerülő utak megépítése, - úttisztítás, sószórás átszervezése, - zöldfelületek bővítése, gondozása. Lakossági tüzeléstechnika A háztartási hőigényeket (fűtés, melegvíz, főzés) villamos energiával és tüzelőanyagok felhasználásával biztosítják. Utóbbi történhet távhőszolgáltatás, tömbfűtés, ill. egyedi fűtések keretében. A tárgyi zónában meghatározó a földgázzal történő egyedi fűtés: A lakossági fűtés szerkezete jelentősen megváltozott. A földgázhasználat elterjedése kedvezett a felületi jellegű terhelés csökkentésének, háttérbe szorult az olaj és a szén égetése. A lakótelepeken és egyes belvárosi körzetekben a távhőszolgáltatás kedvező energetikai és környezeti hatású. Az energiahatékonyság az ún. „panelprogram” segítségével növelhető. Az energiahordozók árarányainak változása, a műszaki lehetőségek kibővülése miatt Debrecenben tovább növekedett a vezetékes lakossági gázellátás. Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen jelenség, hogy az újonnan épülő társasházak egyedi gázfűtést alkalmaznak, mert a hőszigetelés és a szabályozhatóság ellenére a lokális levegőterhelés növekszik. A külterületeken hagyományos kazánokban (csomagolási) hulladékot is égetnek, az Országos fatüzelési program hatására a tűzifa ellátás akadozik. Bár a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a sugárzásból keletkező levegőterhelésre, a levegő munka-egészségügyi védelmére, a zárt terek levegőminőségének szabályozására, ill. a klímavédelmi törvényt még csak előkészítik, a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjaira tekintettel az alábbi szakterületek levegővédelmi jellemzőit is ebben a fejezetben vizsgáljuk:

102

Plánum 97 Kft.



- éghajlatváltozás - beltéri levegőminőség - a levegőminőség javítása - klíma és egészség - kémiai és sugárbiztonság Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás a gazdaságot és társadalmat is érintő kockázat. A klímapolitikánk irányait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elkészített és elfogadott stratégia jelöli ki. Folyamatban van a kapcsolatos törvény elfogadása. Fő célkitűzések: - az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, - az energiahatékonyság és energiatakarékosság növelése, - növényborítottság növelése, - ökológiai károk megelőzése, enyhítése, - sztratoszférikus ózonréteg védelme, - klímatudatosság erősítése. A nemzeti célkitűzéseket a települési környezetvédelmi programnak is figyelembe kell venni. A településeknek is hozzá kell járulnia az EU 2020-ra elérendő céljaihoz: - üvegházhatású gázok 20 %-os kibocsátás-csökkentése, - az emisszió-kereskedelmi rendszer megújítása, - megújuló energiák felhasználási arányának 20 %-ra növelése, - az új gépjárművekre vonatkozó környezeti normák szigorítása (95 gCO2/km). Elméleti számításaink szerint Debrecen város légszennyezői által kibocsátott CO2 tömege: - tüzeléstechnika: 299.170 t/év - közlekedés (belterület): 422.677 t/év. Beltéri levegőminőség A beltéri levegőminőséget meghatározza: - a környezeti levegő minősége, - belső terekben termelődő szennyező anyagok - égéstermékek, dohányfüst, - illékony szerves szennyezők, - radon (gáz), - bűz (intenzitásának mértékegysége: olf), - penészgombák, baktériumok. A baktérium- és penészproblémák mindig akkor jelentkeznek, ha túl sok nedvesség van jelen, amely származhat magából az épületből, vagy a használó tevékenységéből. A radon nagy része a talajból kerül a lakásokba, kisebb része az építőanyagból, a vízből, a konyhai gázból és a levegőből származik. A hévizek radioaktivitása döntően a geológiai környezetben felvett radontól és rádiumtól ered. A beton sugárterhelése 40 Bq/kg. Depresszió (szellőztetés, padlófűtés) segíti a radon bejutását a belterekbe.

103

Plánum 97 Kft.



A beltéri levegőminőség egészségre gyakorolt hatása még nem kellően ismert, az adatbázis hiányos. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM rendeletben három fajta határérték (koncentráció) található: - megengedett átlagos koncentráció (AK) - csúcskoncentráció (CK) - műszak során eltűrt legmagasabb (maximális) koncentráció (MK) Ezek a koncentrációértékek tekinthetők a beltéri levegőminőség minimális feltételeinek. A levegőminőség javítása Az élhető település elsőrendű feltétele a jó levegő: a levegőkörnyezet minősége. A környezeti levegőminőség előírt értékeinek betartásához a LIP ütemezett végrehajtása szükséges. A levegőterhelés elleni küzdelem globális szinten nemzetközi egyezmények keretében történik. A Genfi Egyezmény előírásai, az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv a városi levegőtisztaság-védelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgálnak. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra az SO2-kibocsátást 82 %-kal, az NOx kibocsátást 60 %-kal, a VOC-t 51 %-kal, az NH3-at 27 %-kal és a primer PM2,5-t 59 %-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. Biztosítandó e célok időarányos teljesítése. Debrecen levegőminőségi jellemzői: - levegőterhelést okozó tényezők: ipari szennyezés, fűtés, gépkocsi közlekedés, - jelentős probléma a gépjárművek kipufogógáz kibocsátása, - a gépkocsikból származó szennyeződést befolyásoló tényezők: - forgalom nagysága - sebesség - gépjármű állomány korszerűsége - úthálózat/karbantartás minősége. - a város levegőminőségéről pontos képet adnak a monitoring hálózatok. Debrecen levegőminősége javítható, ha - a gépjárművek műszaki állapota lényegesen jobb lenne, - a személygépkocsikat felszerelnék katalizátorral, - a lakosság a tömegközlekedést preferálná, - a vezetési mód megváltozna (gyorsulások nélkül), - elterjedne a P+R rendszer (parkol és utazz tovább), - a nem motorikus közlekedést preferálnánk, (pl. kerékpározás, gyalogos-közlekedés), - a gázüzemű gépjárművek közlekedési alkalmazása széles körben elterjedne, - az átmenő teherforgalom jelentősen lecsökkenne (körgyűrű teljes megépítése), - széles körben leterjedne a földgázrendszerű energiatermelés, - megvalósulna a csúcsidőre eső forgalom időbeli széthúzása, - biztosítható lenne a folyamatos haladás a zöldhullám megvalósításával, - tovább drágulna a magánközlekedés. A város szellőzési viszonyai közvetlen és hangsúlyozott hatást gyakorolnak az emberi egészségre, a városi életminőségre, a fűtés, illetve a légkondicionálás energiafogyasztására, a levegőterheltség koncentrációjára stb.

104

Plánum 97 Kft.



A levegőterheltségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet eredményeként meghatározásra került a szálló por (PM10) tájékoztatási és riasztási küszöbértéke. Az önkormányzati szabályozás ellenére továbbra is történnek nyílttéri hulladék- és avarégetések jelentős lokális levegőterhelést okozva. Szigorítani kell a vonatkozó rendeletet. Klíma és egészség A városi környezetben jelenleg a hőmérséklet hatása, az extrém meteorológiai események jelentenek jelentős egészségi kockázatot. Az éghajlatváltozással összefüggésben potenciálisan növekszik az UV sugárzásnak való kitettség mértéke. Klimatikus tényezőkkel kapcsolható a biológiai allergének. A légköri pollenkoncentráció növekvő tendenciát mutatott: jelentős volt az „igen magas” (>100 pollenszem/m3) pollenkoncentrációjú napok száma. A levegő allergén virágportartalma azonban nem mutat lineáris csökkenést a parlagfű területcsökkenésével, mivel pollenképzése igen intenzív. A parlagfű-mentes környezet fenntartása folyamatosan igényli a hatóság következetes közreműködését. A beépített területeken a meteorológiai elemek módosulnak a környező természetes felszínekhez képest: a város saját klímát alakít ki. A városklíma jellegzetes eleme az ún. városi hősziget. A város és vidéke közt legerősebb hőmérsékleti különbség derült, szélcsendes éjszakákon, anticiklonális helyzetekben alakul ki. Debrecen beépítési szerkezete sajátosan féloldalas, ami a hősziget kialakulása szempontjából is érdekes feltételeket teremt. A város keleti részén a kertes családi-házas beépítés dominál, míg a nyugati oldalon a lakótelepek 4-14 emeletes panelházai uralkodnak. A mesterséges talajfedés aránya keleti oldalon nagyrészt 50 % alatt, míg nyugaton 50-75 % között van. Az átlagos maximális hősziget intenzitása Debrecenben 2,4 oC: a fűtési félévben 1,8 oC, a nem fűtési félévben elérte a 3,l oC-ot. A nagy beépítési sűrűségű, 10-14 emeletes házakból álló lakótelepeken, ahol a mesterséges talajfedés aránya megközelíti az 50 %-ot, 1,3-2,3 oC-ot ér el az átlagos maximális intenzitás. Ez Debrecen sajátos beépítési szerkezetének a következménye. A hősziget kialakulásának oka a mesterséges felszínek eltérő hőgazdálkodásából származó hőtöbblet (nem az antropogén települési hőterhelés). A fő klimatológiai tényező, amely befolyásolja a város szellőzési viszonyait, a városi szél szerkezete. Ez függ egyrészt az atmoszférikus széláramlástól, amely klimatológiai tényező, másrészt a városszerkezet sajátosságaitól, vagyis a beépítettség mértékétől, a házak magasságától, az utak szélességétől és vonalvezetésétől, illetve ezeknek az uralkodó szélirányokhoz viszonyított irányítottságától. A város szellőzési viszonyainak kifejezésére legalkalmasabb a levegő szennyezettség koncentrációjának alakulása. A toronyházak jelentős mértékben módosítják a légáramlás szerkezetét az utcákban, az úttest szintjén: hozzájárulnak a levegőminőség javulásához. Kémiai és sugárbiztonság A sugárzás (radioaktív, röntgen, mikrohullám, gamma vagy ultraviola sugárzás, radongáz) műszeresen érzékelhető jelenség; az emberi érzékszervek nem jelzik. A sugárzásvédelem szempontjából a sugárzásokat feloszthatjuk ionizáló (radioaktív és a röntgensugárzás) és nem ionizáló (UV sugárzások, elektromágneses terek) sugárzásokra.

105

Plánum 97 Kft.



A technikai sugárzások alatt az ember alkotta elektromos- és mágneses berendezések által létrehozott sugárzásokat értjük; az elektromos berendezések és mobil kommunikációs eszközök használata során keletkeznek. Ilyen eszközök: rádiótelefon átjátszó antenna, távvezetékek és transzformátor állomások, villamos háztartási/híradástechnikai készülékek, mikrohullámú sütő, világítótestek, TV antennák és erősítők, villamos járművek stb. Mágneses-, ill. elektromágneses teret hoznak létre, amelynek a térereje a forrástól távolodva csökken. Az utcai transzformátorállomások védőtávolsága 50 m, a városi felső vezetéké 15-30 m, a 120-400 kV-os távvezetéké 70-100 m. Az elektroszmog kioltja azt a 99,5 Hz frekvenciájú rezgést, melyre az agynak szüksége van. VII/3. A jelenlegi állapot bemutatása A levegő terhelés állapotát a hatótényezőkkel és azok hatásaival tudjuk jellemezni. A levegő sok esetben elsődleges hatásviselőként szennyeződik, azonban a további folyamatok hatására más környezeti elem vizsgálatánál a levegőbe kerülő szennyeződés hatótényezőként értékelendő. A levegő terhelésének folyamatos ellenőrzése kiértékelése és a szennyezésének megelőzése nagyon fontos feladat. A levegőterhelés jelentősebb hatótényezői: Gazdaság, Közlekedés, A lakosság által okozott levegőterhelés, Lerakott hulladék (pl. települési hulladék, szennyvíziszap) bomlása, Állattartás, Növénytermesztés, Talajművelés, Illékony anyagok kezelése, tárolása. A levegőkörnyezet terhelése (emisszió-mérleg) A levegőkörnyezet terhelését a légszennyező források kibocsátásaival jellemezhetjük. A források köre, területi elhelyezkedése, kibocsátási jellemzői (a terjedési folyamatok segítségével) elsősorban, a levegőminőséget befolyásolják. A kibocsátás (emisszió) anyagai és mértékei a technikai, üzemeltetési, technológiai folyamatoktól függenek. A kibocsátásokat a TIKTVF által nyilvántartott ipari eredetű emissziók, a tüzeléstechnikai és közlekedési levegőterhelést fajlagos értékek segítségével számítva jellemezzük. A levegőterhelés döntő részét a közlekedésből és a lakossági célú hőtermelésből adódó kibocsátás adja. Az összesített emisszió értékek t/év (2009): SZA\év SO2 CO

Technológia Közlekedés* 1,3 45,9 240,0 12365,0

Repülőtér 1,5 8,1

Tüzelés** 18,7 1553,0

Összes (t) 67,3 14166,1

Σ (%) 0,3 68,0

106

Plánum 97 Kft.



SZA\év Technológia Közlekedés* Repülőtér Tüzelés** Összes (t) Σ (%) NOx 338,7 3228,5 16,4 366,5 3950,1 19,0 PM 10,8 682,4 0,6 110,4 804,2 3,9 egyéb 44,0 1705,5 5,9 83,6 1839,0 8,8 Összes (t) 634,8 18027,2 32,5 2132,1 20826,6 100 3,0 86,6 0,2 10,2 100 Σ (%) *: közúti; **: háztartási , ahol: PM szilárd anyag; egyéb 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok, döntően illékony szerves vegyületek. Az emisszió-mérleg értékelése Debrecen belterületi levegőterhelése döntő módon a közúti közlekedéssel kapcsolatos; domináns légszennyező anyag az NOx. Debrecen város légszennyező anyag kibocsátása arányaiban és mértékében jelentősen változott a vizsgált időszakban. A TIKTVF adatbázisa, ill. Debrecenre vonatkozó számítási eredményeink összehasonlításával megállapítható, hogy Debrecen illetékességi területén - 2007. évhez viszonyítva 8,4 %-al csökkent a technológiai emisszió, - a legnagyobb kibocsátó továbbra is a közlekedés 86,6 %-kal (aránya csökkent) - az ipar/technológia részaránya 3,0 % (2006. évben 1,9 %) - a belterületi tüzeléstechnika részaránya 10,2 %. A kibocsátásra került szennyezőanyagok közül a legjelentősebb mennyiség a CO, az összkibocsátás 68,0 %-a, az NOx aránya 19 %‚ a szilárd anyag 3,9 %‚ az SO2 0,3 %‚ míg az egyéb anyagok aránya 8,8 %. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar levegőterhelését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan. A 2009. év összesített emissziós adataiból a légszennyező anyagok és tevékenységek egymás közötti aránya állapítható meg (%): 0,3 SO2 68,0 CO 19,0 NOx 3,9 PM 8,8 egyéb 100,0 Debrecen Ipar 3,0 -

Közlekedés 86,8

Tüzelés 10,2

Összesen 100,0

igen jelentős az NOx terhelés, az egyéb szerves vegyületek részt vesznek a szmog-képződésben, a jelenlegi jogi szabályozás következtében az ipari levegőterhelés aránya csökken,

107

Plánum 97 Kft.


-


jelenleg a tüzelés levegőterhelése nem meghatározó, riasztóan magas a közlekedési eredetű levegőterhelés (az SO2 kivételével minden légszennyező anyagra).

Egyes légszennyezők (pl. állattartó-, szennyvízkezelő-, komposztáló-, hulladéklerakó-telepek) bűzanyagot is kibocsátanak. A környezeti levegő bűzzel történő terhelése tilos, ill. az üzemeltetés BAT szempontok alapján történhet. A belterületi avarégetés, a külterületi tarló-, nádas égetése korlátozandó. Ezek (illegális és esetenként jelentős) levegőterhelése nem számítható, utólag felmérhető és szankcionálható. A lakossági (<140 kW névleges bemenő hőteljesítmény) és intézményi (<500 kW névleges bemenő hőteljesítmény) tüzeléstechnikai források a jegyző hatáskörébe tartoznak. Szabályozásuk (nyilvántartás, engedélyezés, szankcionálás stb.) alapvetően megoldatlan. A panellakások és néhány közintézmény (táv)fűtése szempontjából meghatározó a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű üzemelése. Az alkalmazott technológia 80 %-os hatásfok feletti értéket tesz lehetővé, szemben a hagyományos erőművek 35 % körüli teljesítményével. Az úgynevezett kapcsolt energiahasznosítás során a gázturbinában elégett földgáz közvetlenül villamos energiát termel. Az erőmű villamosenergia-teljesítménye 95, hőenergia-teljesítménye, pedig 90 MW. A DKCE az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. áramszükségletének 15 %-át állítja elő, a turbinából elvett gőz pedig, Debrecen város egyharmadának, mintegy 30 ezer lakásnak és több intézménynek a távfűtését teszi lehetővé. Az E.ON vállalatcsoport 3 erőműve (DE, DKCE, DGE) által termelt hőt a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. értékesíti. A 3 erőművön kívül a debreceni távhőrendszernek van két különleges hőtermelője is: - az Alföldi Nyomda Zrt.(technológiai hulladékhő) - a DEVIZ Zrt. szennyvíztelepén lévő 3 gázmotor (biogáz felhasználás). A debreceni távhőrendszer elosztóhálózata 3 fő részből áll, ebből a legrégebbi a belvárost látja el. A forró vizes keleti ág döntően a nagy lakótelepeket szolgálja ki, míg a nyugati ág a Tócóskertet és a Tócó-völgyet. A közlekedési levegőterhelés hatósága a (Regionális) Közlekedési Felügyelet. A közlekedési levegőterhelést a KvVM megbízásából, a Közlekedéstudományi Intézet Zrt. fajlagos emisszióértékeinek, ill. a városi közutak hossza és járműforgalma (ÁNF) ismeretében számíthatóak. A közlekedési egyéb légszennyező anyagok között (a CH szerves komponenseken túl) toxikus fémek (pl. arzén, kadmium, nikkel, ólom és egyéb nehézfémek) és karcinogén anyagok (pl. benzol, benz(a)pirén) is találhatók. Különösen veszélyes, hogy a levegőterhelés a talajszint közelében történik, ill. a PM anyagok többsége az alveusokig hatoló PM2,5 anyag. A közlekedés másodlagos légszennyező hatása: - az üzemanyagok szállítási, tárolási veszteségei: - benzin 0,65 % (töltőállomáson 0,175 %), diesel-olaj 0,03 % - a fék- és gumiabroncskopás 10 mg/km, gk. - az emittált szilárdanyag -30 %-a toxikus fém. A belterületi (pl. bevásárlás célú) járműforgalom jelentős parkolási nehézségekkel küzd. A parkolóknál intenzív terhelés jelentkezhet a (hideg)indítás és forgalomcsúcsok miatt.

108

Plánum 97 Kft.



A közlekedési levegőterhelés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Önmagában egyetlen megoldás nem hatékony. Például a 35 sz. főút belvárosi határszakaszán 2000. évhez képest közel 2,3-szeresére nőtt az átlagos napi forgalom. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok, energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. Levegőterheltség (immisszió) A levegőkörnyezet minőségét a jelentősebb légszennyező anyagok koncentrációjával jellemezhetjük. A minősítés céljából ezek összehasonlítandóak a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megadott egészségügyi (esetleg ökológiai, ill. tájékoztatási/riasztási) határértékekkel. Debrecen közigazgatási területe a többszörösen módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 9. levegőterheltségi zónához sorolható. Anyag Csoport HÉ SO2: kén-dioxid F 250 NO2: nitrogén-dioxid C 100 CO: szén-monoxid F 10000 PM: szilárd (PM10) C 50a B: benzol E 10 O3: talaj-közeli ózon B 120b* As, Cd, Ni, Pb F BaP D , ahol a felső indexek: a: 24 órás; b: 8 órás átlag; b*: 8 órás mozgó átlag; c: éves. As Arzén, Cd Kadmium, Ni Nikkel, Pb Ólom, BaP benz(a)pirén PM10 anyagban. A PM10 arzén, kadmium, nikkel, ólom vonatkozásában „F” és PM10 benz(a)piren vonatkozásában „D”, zónacsoporthoz tartozó levegőterhelési határértékeknek kell teljesülni. Csoport LSZ B > HÉ+TH C HÉ - TH D FVK - HÉ E FVK - AVK F < AVK , ahol HÉ: egészségügyi levegőterheltségi határérték (órás); TH: tűréshatár; FVK: felső vizsgálati küszöb; AVK: alsó vizsgálati küszöb; LSZ: levegőterheltség (µg/m3).

109

Plánum 97 Kft.



A vonatkozó levegőterheltségi határértékek: 1. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez µg/m3 órás 24 órás éves SO2 250 (24) 125 (3) 50 CO 10000 5000* 3000 NO2 100 (18) 85 40 PM10 -50 (35) 40 B 10 -5 ( ): túllépés db/év; *: napi 8 órás mozgó átlag 9. melléklet a 6/2011. (I. 14.) VM rendelethez µg/m3 FVK AVK SO2 75 (12) 50 (8) CO 3500** 2500** NO2+NOx 70/32* (24) 50/26* (19,5) PM10 35/28* 25/20* PM2,5 17* 12* B 3,5* 2,0* *: éves; **: nyolcórás; ( ): ökológiai; A légszennyező források által okozott levegőterheltséget modellszámításokkal becsülhetjük, ill. mérési adatokkal jellemezhetjük. A levegőterhelés átalakulásának folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. A transzmissziós modellek az emissziós tömegáramok és a választott (pl. leggyakoribb) meteorológiai állapot ismeretében számítják a várható járulékos levegőterheltséget. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a várható levegőterheltség, megbízhatóbbak az immisszió mérések eredményei. A levegőminőség változásának nyomon követésére az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szolgál (automata hálózat 28 településen 51 mérőállomással és 3 háttér állomással, valamint a manuális hálózat mérőpontjai 123 településen). Debrecenben 3 mérőállomás és 3 manuális mérőpont található. Az automata mérőállomásokon mért levegőterheltségi adatok on-line módon lekérdezhetők, ill. az éves értékelések is elérhetők. A levegőterheltség alakulása a TKTVF OLM Immissziómérő Laboratórium mérései alapján (2009. évben): A manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi helyek száma: Település Debrecen

NO2 3

Ülepedő por -

Szálló por 1

110

Plánum 97 Kft.



A környezeti levegő SO2 tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008-tól az egész országban, így Debrecenben is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan SO2 mérés. 2008-tól a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por (ÜP) mennyiségének monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. Az NO2 mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent. 1. Átlag µg/m3; 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés

NO2

2008/2009. fűtési félév 1. 2. 3. 4. 39,34 98,97 10 Megfelelő

1. 27,21

2009. nem fűtési félév 2. 3. 4. 95,99 0 Jó

A 24 órás átlagos levegőterheltség változása: ÜP* PM10 Debrecen SO2 NO2 2006 2,29 33,19 6,53 38,33 2007 2,06 34,18 6,11 40,06 2008 -31,74 -32,36 2009 -31,17 -30,77 *ÜP: ülepedő por 30 napos átlagértékek Debrecenben a szálló por PM10 frakció éves átlagértékei 2008: 32,37 µg/m3; 2009: 30,77 µg/m3. A 2007. évi „szennyezett” minősítés „jó”-ra változott. A PM2,5 szálló por frakció 2009. évi átlagértéke a Kalotaszeg téri manuális ponton: 30,77 µg/m3. Értékelések (TI-KTVF) (Forrás: http://tiktvf.zoldhatosag.hu/files/2009ALLAPOT_x_12_B.pdf ) Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb. A nitrogén-dioxid szennyezettség számottevő javulása, csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. A szálló por PM10 frakciójának mintavétele Debrecen, Kalotaszeg tér mérőállomáson történt. 2008-2009. évben az éves átlag, az 50 %-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a 2005-2006. évekhez képest. A környezeti levegő kén-dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008. január. 01-től az egész országban megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kéndioxid mérés. 2008. január. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. A nitrogén-dioxid mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő (2008. évben megszűnt: Angyalföld tér Medgyessy Gimnázium; Déli sor 29. Vetőmag; Faraktár u. 65., Műhelytelepi Ált. Iskola). A manuális NO2-levegőterheltséget Debrecenben már csak 3 helyen méri a TIKTVF: - ÁNTSZ Dósa nádor tér 5-6. 111

Plánum 97 Kft.



-

Bölcsőde, Ősz u. 1. Környezetvédelmi Oktatási Központ Kartács u. 25. A szálló por PM10 frakciójának mintavétele 2005-2009. években, valamint a PM2.5 frakció mintavétele 2009. évben az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson. 2007. évben Debrecen város a PM10 terheltség tekintetében még szennyezett, míg 2008. évben megfelelő és 2009. évben már jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. A 2006. és 2009. évben elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM10 /PM2.5 frakciók tömegkoncentrációnak átlagos aránya 25/75 % körüli érték. Fűtési időszakban a 10/90 %-ot is meghaladja, ami a főleg szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez. 2007. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében még szennyezett, míg 2009. évben jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. Az automata mérőhálózat mérési adatai alapján: Mérési helyek: 1.: Kalotaszeg tér 2.: Klinika Nagyerdei körút 98. 3.: Hajnal u. (Benedek tér); *: közlekedési Az 1. monitor állomás ipari-lakóterületi típusú. A 2. mérőállomás védendő zöldterületen (Klinikák) található; a TEVA levegőkörnyezeti hatását is mérheti. A 3. mérőállomás (áthelyezés után) 2009. 01. 29-től működik üzemszerűen; besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. A kén-dioxid levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika

A * 8,4 3,7

B * 109,1 87,5

C * 6,4 3,0

D * 10,3 4,6

E * 27,6 12,8

F * 45,1 31,1

G * 8183 8482

H * 93,4 96,8

I * 0 0

J * 0,0 0,0

2010. Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika

A 6,2 9,0 6,4

B 42,6 114,7 80,0

C 5,5 7,4 5,3

D 7,5 10,7 7,3

E 17,2 27,9 16,6

F 36,8 76,7 57,9

G 5113 8382 4902

H 58,4 95,7 56,0

I 0 0 0

J 0,0 0,0 0,0

A B C D E F G H

Éves átlag (µg/m3) Maximum (µg/m3) 50 % percentilis (µg/m3) 75 % percentilis (µg/m3) 98 % percentilis (µg/m3) 99,9 % percentilis (µg/m3) Darabszám (db) Adat rendelkezésre állás (%)

112

Plánum 97 Kft.


I J


Határérték túllépés (db) Határérték túllépés (%)

A nitrogén-dioxid levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika

A 36,3 18,2 28,1

B 161,3 115,5 228,4

C 31,5 14,0 21,4

D 46,3 23,3 35,4

E F 92,2 143 64,5 93,2 101,2 190,2

G 7674 8696 8485

H 87,6 99,3 96,9

I 79 1 149

J 1,03 0,01 1,76


A 33,2 18,8 27,2

B 178,3 113,3 177,7

C 28,4 13,7 21,5

D 43,9 24,4 34,8

E 86,8 68,2 90,2

G 8465 8390 8739

H 96,6 95,8 99,8

I 67 8 107

J 0,79 0,10 1,22

F 137,0 99,3 136,0

A nitrogén-oxidok levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika

A 74,7 26,3 35,7

B 768,7 410,2 624,2

C 55,4 17,9 24,7

D 92,2 30,1 42,2

E F 253,1 558,1 112,3 297,7 149,5 393,9

G 7674 8696 8485

H 87,6 99,3 96,9

I 342 50 80

J 4,46 0,57 0,94


A B C 71,6 1049,9 51,4 27,3 423,2 17,7 35,6 325,0 25,4

D 91,8 31,2 42,5

E F 260,7 644,9 127,3 309,8 142,0 263,6

G 8465 8390 8739

H 96,6 95,8 99,8

I 352 58 50

J 4,16 0,69 0,57

A szén-monoxid levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika

A 513 456 529

B 4957 4447 3319

C 430 349 421

D 540 559 615

E 1533 1407 1443

F 3419 3358 2513

G 7477 8657 8209

H 85,4 98,8 93,7

I 0 0 0

J 0,00 0,00 0,00


A 600 547 597

B 4982 5764 2260

C 480 478 498

D 646 662 730

E 1730 1623 1590

F 3240 3654 2094

G 4830 8110 7921

H 55,1 92,6 90,4

I 0 0 0

J 0,00 0,00 0,00

Az ózon levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Kalotaszeg tér Klinika

A 55,0 57,6

B 147,3 159,1

C 50,9 53,4

D 78,7 82,7

E F 124,2 140,4 127,5 146,9

G 8626 8204

H 98,5 93,7

113

Plánum 97 Kft.


2010. Kalotaszeg tér Klinika

A 49,1 45,7

B 129,5 132,8

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja C 47,1 43,8

D 68,4 62,5

E F 108,1 125,4 102,2 122,9

G 8397 8592

H 95,9 98,1

A PM10 levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika

A 30 28 29

B 298 233 253

C 26 24 24

D 37 35 37

E 83 90 93

F 177 174 197

G 7489 8725 7497

H 85,5 99,6 85,6


A 31 26 30

B 323 265 213

C 26 21 25

D 38 33 41

E 99 85 93

F 251 185 152

G 8467 8176 8498

H 96,7 93,3 97,0

A benzol levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m3) 2009. Kalotaszeg tér

A 3,8

B 40,2

C 3

D 5,3

E 12,1

F 27

G 8203

H 93,7

2010. Kalotaszeg tér

A 3,9

B 40

C 3,2

D 5,4

E 12,4

F 25,6

G 7843

H 89,5

Értékelések (TI-KTVF) (Forrás: http://www.kvvm.hu/olm/docs/2010_automata_ertekeles.pdf http://www.kvvm.hu/olm/docs/2009_automata_ertekeles.pdf ) Ezeken a web-helyeken a mérési pontok (városok) levegőterheltségi adatai is megtalálhatók: összehasonlíthatók Debrecen immissziós jellemzőivel. 2009. évben az egészségügyi határérték túllépések száma az ózon és a nitrogén-dioxid esetében meghaladta a megengedett mértéket. 2009. évben Debrecen város levegője az ózon, nitrogéndioxid és nitrogén-oxidok, a szálló por PM10 frakciója és benzol tekintetében jó, szén-monoxid és kéndioxid tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat eredményeinek éves átlaga alapján. 2003-2009. évben Debrecen város a kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A gázáremelések, és a gazdasági helyzet romlása várhatólag hatással lesz a különböző energiahordozók lakossági fűtésben való felhasználásának megoszlására, és a jelenlegi kedvező kén-dioxid szennyezettséget valószínűleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni a város egyes részein. Ózon esetén az egészségügyi határérték átlépések éves száma 2006. évtől lassan növekvő tendenciát mutat, és 2009. évben (és az utolsó 3 év átlagában is) a Kalotaszeg téren és Klinika merőállomáson meghaladta a megengedett mértéket. Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek

114

Plánum 97 Kft.



hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. A Hajnal utcán (közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re) az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50 %-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 79 db, nitrogén-oxidok: 342 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5-10 m-re, a kereszteződésektől 30 m-re reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogén-dioxid esetében megfelelő, a nitrogén-oxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén. 2003-2008. évben Debrecen levegője összességében jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján. 2003-2009. években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A PM10 határérték túllépések száma a folyó építkezésekkel, a megnövekedett gépjárműforgalommal és terület jellegéből adódó rosszabb átszellőzési viszonyokkal magyarázható. 2009. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A 2008. X. 25-től hatályos 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete a PM10 szennyező vonatkozásában megváltoztatta, és jelentősen megszigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. PM10 komponensen kívül a többi komponensnél nem volt 2003-2009. között egyetlen tájékoztatási, vagy riasztási küszöbérték túllépés sem. A PM10 rendkívüli levegőterheltségek: Tájékoztatási esetek 2008. 2009.

Db 1 1

Időpont XI. 14-15. I. 13-14.

µg/m3 108,7 85,3

Riasztási esetek 2008. 2009.

Db 1 1

Időpont II. 13-14. I. 9-11.

µg/m3 126, 9 146, 3

Szemléltetésül közlünk félóránként frissülő on-line immissziós adatokat: On-line levegőterheltség (Forrás: http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=25 ) µg/m3 SO2 NO2 NOx CO

2011. 05. 23 17:00 A B C* 5,2 5,1 1,6 28,4 31,2 47,5 33,1 36,1 79,4 568,7 269,7 613,7

2011. 05. 23 19:00 A B C* 5,3 4,3 1,7 11,7 26,4 47 14,3 28,7 60,7 471,4 299 528,5

2011. 05. 23 23:00 A B C* 3,4 4,5 0,7 38,5 33,1 61,3 41,3 35,5 99,6 673,7 293,4 731,7

115

Plánum 97 Kft.


µg/m3 O3 PM10

2011. 05. 23 17:00 A B C* 60,6 102,3 -15,6 14,7 37,6

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2011. 05. 23 19:00 A B C* 86,6 89,1 -36,1 5,1 36,8

2011. 05. 23 23:00 A B C* 19,1 49,9 -34,5 18,6 36,1

Egyéb levegőterheltségi jellemzők Biomonitoring A TIKTVF 2001-2004. között a Kelet-magyarországi levegő biomonitoring LIFE program (EHBN) keretében növénymintákkal (érzékeny dohánynövény, út menti fák) vizsgálta a debreceni légtér ózon, ülepedő por és ennek nehézfémtartalom, ill. policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) tartalmát. 2009- évben a DMJV Polgármesteri Hivatal megbízásából nem folytatta a biomonitoring vizsgálatokat. Internetes elérhetőség A levegőterheltségi adatok on-line és validált formában elérhetők az interneten: (http://www.kvvm.hu/olm/docs/2010_automata_ertekeles.pdf (http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=25 ) Ezen adatok függetlenek a terhelési (LAIR) adatbázistól és közvetlenül nem használhatók előrejelzéshez, ill. modellszámításhoz. Néhány KSH kiadvány kapcsolt formában (verbálisan) közöl terhelési és terheltségi jellemzőket és állapít meg kapcsolatot. Ezek többsége azonban csak tematikus: koncepcionális célokat igazol. Többnyire kitekintéseket is tartalmaz. Ennek szemléltetésére (az összehasonlíthatóság érdekében) az alábbiakban közlünk néhány levegőterheltségi adatot. A környezeti levegő NO2 terheltsége (manuális hálózat µg/m3) Év: Budapest Pécs Komló Kecskemét Békéscsaba Miskolc Kazincbarcika Tiszaújváros Ózd Szeged Székesfehérvár Dunaújváros Győr Debrecen Eger Szolnok Tatabánya Dorog

2002. 34,6 22,4 18,5 40,5 8,8 27,6 17,6 13,2 26,2 47,0 38,6 30,0 35,0 29,0 25,3 12,0 28,9 35,8

2003. 56,2 32,8 28,4 55,0 22,9 35,3 22,4 15,2 33,3 58,9 43,1 29,9 40,6 42,4 36,4 13,6 32,7 29,9

2004. 50,1 22,1 23,0 37,1 28,9 40,1 24,8 19,3 29,1 36,8 34,5 22,4 37,2 31,1 39,8 15,0 24,8 31,0

2005. 56,4 25,4 25,2 41,0 30,5 36,5 18,6 17,8 26,4 35,8 41,7 25,6 43,4 33,7 28,3 14,9 31,6 42,4

2006. 48,2 23,0 9,1 42,5 24,2 34,2 14,8 16,8 22,3 35,4 34,6 29,3 41,2 33,2 23,0 13,5 22,3 30,2

2007. 36,7 25,8 .. 40,1 18,6 .. 16,5 14,7 19,3 37,7 38,7 26,4 45,6 34,2 20,8 21,2 33,1 33,4

2008. 39,2 20 .. 33,8 19,4 .. 27,5 17,9 19,4 33,6 30,2 26,8 30 31,7 26 22,5 .. 24,8

2009. 34,5 31,7 .. 21,4 21,9 .. 30,4 19,9i 24,8 32,7 27,8 24 34,1 31,2 30 31,6 .. 27,6

116

Plánum 97 Kft.


Év: Salgótarján Vác Kaposvár Nyíregyháza Szekszárd Szombathely Veszprém Ajka Várpalota Zalaegerszeg

2002. 35,1 41,4 14,5 24,8 29,9 12,5 29,9 15,8 15,3 22,1


2003. 34,7 40,9 39,2 33,9 45,5 35,4 47,5 22,1 29,9 58,0

2004. 35,6 34,5 29,0 27,8 38,0 28,7 28,6 17,7 10,7 43,5

2005. 29,9 49,7 37,0 27,2 33,8 33,4 31,1 15,8 11,1 45,9

2006. 27,2 32,6 29,1 28,1 40,6 37,1 32,4 10,9 14,7 46,1

2007. 22,5 35,5 32,6 30,4 33,3 42,5 27,2 9,7 12,6 45,1

2008. 29 38,8 20,3 31,6 37,8 41,3 30,5 13 14,9 44,4

2009. 22 33,7 31,1 30,6 30,1 36,7 29 14,7 17 42,3

A környezeti levegő terheltsége Debrecenben (manuális hálózat) Év: SO2 (µg/m3) NO2 (µg/m3) ÜP (g/m2 30d) ÜP: ülepedő-por

2002. 2,1 29,0 4,6

2003. 3,0 42,4 5,6

2004. 1,8 31,1 6,1

2005. 1,9 33,7 6,5

2006. 2,3 33,2 6,5

2007. 2,1 34,2 6,1

2008. .. 31,7 ..

2009. .. 31,2 ..

A környezeti levegő terheltsége Debrecen Kalotaszeg-téren (automata hálózat µg/m3) 2002.

2006.

Á T Á SO2 15,2 0,00 10,6 CO 353 0,00 575 NO2 14,3 0,00 20,0 NO 18,4 0,38 29,1 PM10 .. .. 32,3 O3 23,5 0,00 53,0 Á: átlag (µg/m3); T: túllépés (%).

2007.

T 0,00 0,00 0,04 0,95 12,68 7,46

Á 9,4 509 17,8 25,5 28,2 52,4

T 0,00 0,00 0,00 0,59 6,52 10,17

2008. Á 6,2 515 20,2 30,6 29 51,4

T 0,00 0,00 0,01 0,95 9,47 3,58

2009. Á 8,4 456 18,2 26,3 28 55

T 0,00 0,00 0,01 0,57 7,97 7,20

2008. 2,75 6,19 1,87 1,39

2009. 2,7 6,2 1,6 1,3

A környezeti levegő háttér-terheltsége K-pusztán (automata hálózat µg/m3) Év: 2000. 2001. 2002. SO2 5,71 5,1 4,42 NO2 5,34 5,73 5,44 NH3 .. .. 0,53 HNO3 1,2 0,97 0,88 NH3: ammónia; HNO3: salétromsav

2003. 4,81 5,45 1,66 1,19

2004. 3,41 5,02 1,31 0,94

2005. 2,29 4,64 1,72 1,08

2006. 1,8 5,9 1,46 0,83

2007. 1,43 5,24 1,64 0,91

A környezeti levegő háttér-terheltsége K-pusztán (automata hálózat g/m2) Év: S-ülepedés N-ülepedés

2000. 0,47 0,49

2002. 0,57 0,43

2003. 0,63 0,59

2004. 0,37 0,33

2007. 0,31 0,42

2008. 0,44 0,53

117

Plánum 97 Kft.



A K-pusztai (Kecskemét) eredmények háttér-levegőterheltségnek tekinthetők Debrecenben. Általános levegőminőségi bemutatás (DMJV) (Forrás:http://portal.debrecen.hu/gazdasag/koncepciok/varosfejlesztesi/varosfejlesztes2007_ko ncepciok.html?page=4#5.3.1 ) Debrecen a közepesen szennyezett városok közé tartozik, amiben szerepe van annak, hogy a dominánsan északkeleti–délnyugati szelek gyakran szinte „átmossák” a légrétegeket. A légszennyező források megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb terhelést a közlekedés jelenti a város számára (82 %), a második helyen a tüzelés következik (11 %), s csak a harmadik helyet foglalják el a pontszerűen elhelyezkedő ipari üzemek (7 %). A gázprogram megvalósítása (szinte teljes a gázzal ellátottság) következtében javultak a levegőszennyezettségi mutatók, és különösen a fűtési szezonban csökkentek a kibocsátási értékek. Az utóbbi években a kén-dioxid koncentrációja fokozatosan visszaesett, ezzel szemben azonban csekély mértékben növekedett az ülepedő por, s annál jelentősebb mértékben a szálló por és a nitrogén-dioxid mennyisége. Ez utóbbi elsősorban közúti közlekedés növekedésének köszönhető, s a fő közlekedési útvonalak mentén nagyobb mennyiségben van jelen, hasonlóan a szén-monoxidhoz. A forgalomnak a belváros központjából kijjebb helyezése és a körútrendszer bevezetése miatt egyértelmű a légszennyezettség csökkenése a belvárosban. Változatlanul környezeti gondokat, zaj- és légszennyezést okoz az a körülmény, hogy a várost érintő országos főutak többsége (4, 33 és 35) teljes hosszában terhelik a nagykörút vonalát, amelynek bizonyos részein a fő szennyezőként jelentkező tranzit-szállítók (kamionok) még mindig jelentős levegőszennyezést okoznak, még ha rövidebb időt töltenek is a városban. Ugyanakkor jelentős eredmény a gyalogos városközpont régi gondolatának a megvalósítása, mely zöldfelületi fejlesztésekkel is párosult. Habár a várostól északra és nyugatra levő szántóterületekről származó szállópor-terhelés csökkent az ezredfordulót követően, még mindig túl gyakran haladja meg a határértéket, főleg a város nyugati részén. Ez részben annak eredménye, hogy a védő erdősávok telepítése nem zajlik a kívánatos ütemben. A főleg a várostól nyugatra elterülő mezőgazdasági területekről származó szálló por által okozott szennyezés csökkentésére a város támogatta a nyugati városszélen történő erdősítést. Mindmáig hiányzik azonban a mezővédő erdősávok telepítésének támogatása a várostól távolabbi területeken és a várostól nyugatra fekvő erdőterületek védelme, illetve az itt kivágott erdők újratelepítésének elősegítése. Ebben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a „HTVR Továbbfejlesztése/CIVAQUA Program” című, engedélyezési fázisban levő projekt keretében a Tócó mentén létrehozandó zöld folyosó a remények szerint segít majd a szálló porterhelés okozta szennyezés csökkentésében. A város belterületén a zöldfelületek kialakítása, a parkosítás új lendületet vett az elmúlt három évben, de főleg csak a Belvárosban, és a város egészét tekintve még messze van a célul kitűzött „tiszta, virágos Debrecen”. A zöldfelületek mennyisége országos átlagban még mindig az átlagos körül van, de területi eloszlása egyenlőtlen, hiszen a város keleti és déli részén igen alacsony a parkok, zöldfelületek aránya. A zöldfelületek látványosan gondozottabbak lettek a 2004-2006 közötti időszakban, különösen a belvárosban. Az országos átlagot jelentős mértékben meghaladó pollenterhelés csökkentésére indított országos program helyi feladatainak kidolgozása megtörtént az önkormányzatnál és a környezet-egészségügyi hatóságnál. A parlagfű és egyéb allergének elleni fellépés főleg a város nyugati részén felhagyott mezőgazdasági területeken és a belső városrészek építkezésein

118

Plánum 97 Kft.



található gyomos területek felszámolásában fontos. A program konkrét megvalósításának eredményei biztatóak, de még nem haladnak megfelelő ütemben. Debrecen levegőminőségi programja Debrecen levegőterheltségének javítására 2004-ben elkészült a Levegőterheltségi Intézkedési Program (LIP). Ez elsősorban a közlekedési eredetű levegőterheltséget hivatott csökkenteni. A TIKTVF ezt kiegészítette „Debrecen környéke” levegőterheltségi zóna területén a PM10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére vonatkozó intézkedési programmal. Intézkedési Program „Debrecen környéke” légszennyezettségi zóna területén a PM10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére (http://www.kvvm.hu/cimg/documents/9_zona_debrecen_mod.pdf ) A tisztább levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2008/50/EK Irányelve szükségessé tette a kijelölt légszennyezettségi zónákban a határérték túllépések felülvizsgálatát. A PM10 csökkentési program a Debrecen környéke zónacsoport intézkedési programjának (LIP) kiegészítését szolgálja. A LIP fejezeteiben megjelölt feladatok pontosításával és kiegészítésével az alábbi intézkedések segítik a PM10 légszennyezettség csökkentését 2013. évig Debrecen levegő-környezetében (zárójelben a PM10 terhelés csökkenése kg/év): - a 2. sz. villamos megindítása (2.100) - tömegközlekedés támogatása (5.470) - parkolóházak építése (800) - elkerülő utak megépítése (10.900) - úttisztítás, sószórás átszervezése (30.000) - zöldfelületek bővítése, gondozása (6.600) - kommunális tüzelés-szerkezet átalakítása (24.300) Az intézkedések hatására a PM10 terhelés 80,2 t/év értékkel csökkenhet. A TIKTVF álláspontja: „Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a közlekedés, mint legnagyobb kibocsátó terhelő hatásának csökkentését a jó minőségű levegőkörnyezet elérése és megtartása érdekében kiemelt célként kell kezelni. Jelen értékelés következtetéseként megfogalmazódó új elemek, a 2004. évben elfogadott intézkedési program elemeivel együtt eredményezhetik a PM10 határérték átlépések elfogadható számúra történő csökkentését. Az intézkedések eredményeként a szennyezőanyagok kibocsátásában elért csökkenés feltételezhetően a szennyezőanyagok feldúsulására kedvező hatással lévő időjárási körülmények - alacsony szélsebesség, inverziós légrétegzettségi állapotok - ellenére sem fog 2011. után a PM10 terhelés tekintetében kifogásolható minőséget eredményezni.” Debrecen szmogriadó terve DMJV Önkormányzata 36/2003. (XII. 15.) Kr. rendeletével elfogadta Debrecen város szmogriadó tervét, melyet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján készítettek el. A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM rendelet 2008. október 25-i hatállyal módosította a szálló por (PM10) vonatkozásában figyelembe veendő tájékoztatási és riasztási küszöbértékek is. Erre tekintettel 2008-2009. telén több esetben volt tájékoztatási küszöbérték túllépés.

119

Plánum 97 Kft.



2009. november 30-án új szmogriadó terv készült: 50/2009. (XII.16.) Ö.r. Elérhetősége: DMJV Önkormányzatának Közlönye 22/2009. Levegővédelmi problémák Jelenlegi vizsgálatunkat a 2007. évi adatokra alapoztuk. Általános levegővédelmi problémákat fogalmaztunk meg. Ezek jellege nem/alig változott. Változatlan maradt DMJV önkormányzat, ill. a TIKTVF vezetése. A levegővédelmi rendeletváltás miatt csak formális változásokra van szükség. A legfontosabb levegővédelmi problémák: - Jelentős a közlekedési eredetű levegőterhelés. - A város belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén növekszik a levegőterheltség. - A talajközeli ózonkoncentráció tartósan a határérték közelében van. - Növekedett a (nyári) szmog-képződés veszélye. - Ismeretlen a toxikus fémek és szerves illékony (karcinogén) vegyületek által okozott levegőterheltség mértéke. - A levegőterhelés egyes hatótényezői szabályozatlanok. - Nem ismert a lakossági levegőterhelés (pl. oldószer, növényvédő-szer felhasználás) mértéke. - A megújuló energiaforrások használata és ösztönzése nem hatékony. - Elsősorban a téli és (kora) tavaszi időszakban megnő a levegő szálló por tartalma. - A diffúz források, ill. a bűzkibocsátás szabályozása hatóságilag, jogilag kezelhetetlen. - A lakossági állattartás esetén nem kerül betartásra a szükséges védőtávolság. - A kiskertekben, háztartásokban gyakran előfordul az avarégetés. - A városi zöldfelületek aránya csökken. - Az elhanyagolt területeken elterjedt a parlagfű; virágpora allergiás tüneteket okoz. - Az üvegházhatás csökkentésének globális és nemzeti programjaiba nehéz bekapcsolódni. - A levegőkörnyezeti információs rendszer hiányos és integrálatlan. Kedvező tényezők: - Debrecen város levegője mérsékelten szennyezett. - A fűtéskorszerűsítések következtében csökkent a tüzeléstechnikai levegőterhelés. - Az ipari levegőterhelés államigazgatási eszközökkel szabályozható, jelentősen csökkent. - A város területén működő jelentéskötelezett légszennyező pontforrások ismertek. - A földgáztüzelés elterjedt, a tüzelőolaj felhasználás minimális. - Az Ipari Parkok beruházásai levegővédelmi szempontból sikeresek. - A városban energetikailag hatékony kombinált ciklusú erőmű is üzemel. - A távhőszolgáltatás szabályozott. - A LIP végrehajtása ütemezett. - A lakosság figyelemmel kíséri a légszennyező tevékenységeket, ezek engedélyezését. DMJV Önkormányzat környezetvédelmi feladatait a Városfejlesztési Főosztály Városépítési Osztály szervezi. Segíti a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság munkáját.

120

Plánum 97 Kft.



VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A fejezet elkészítésénél a Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/6.3.0./Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmányban összefoglalt adatokat használtuk fel. VIII/1. Általános jellemzés Zajon értünk minden olyan hangjelenséget, amely az egyénben kellemetlen, zavaró érzést okoz, valamint a tevékenységében zavarja. A zaj által okozott hatások függnek a zaj fizikai tulajdonságaitól (nagyságától, frekvenciaösszetételétől, hatásidejétől, időbeli eloszlásától), de függhetnek a zajnak kitett személyek éppen folytatott tevékenységétől, egyéni érzékenységétől, pihent vagy fáradt állapotától is. A nem kívánatos hangok kedvezőtlenül befolyásolják a közérzetünket és egészségünket. Nagyon jól ismert tény, hogy a zaj nem csak kellemetlen, de komoly egészségkárosító is, melyek orvosi vonatkozásúak is lehetnek, mint például magas vérnyomás, mentális stressz, szívroham és halláskárosodás. A zajnak negatív hatása van a tanulásra. Az egészséget befolyásoló zajhatás az emberiség számára egyre nagyobb probléma, mindemellett a zaj figyelmet von el, a koncentrálást nehezíti, a kapcsolatteremtést, kapcsolatfenntartást gátolja, az embert tevékenységében zavarja. A mai folyamatos zajszennyezés hatásai: 1. Ingerlékenység, viselkedészavarok, stresszel kapcsolatos pszichológiai problémák, kommunikációs zavarok, relaxációs- és alvászavarok. 2. Káros hatások a jövő nemzedékére (romló lakó-, társadalmi- és tanulási körülmények, az emberi fejlődés visszaesése). 3. Szocio-kulturális, esztétikai és gazdasági problémák (szociális elszigetelődés, romló szomszédi viszonyok, csökkentett értékű épületek). A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • alvást zavaró hatás • vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás • beszédérthetőség csökkenése • pszichés terhelő hatás • stresszfokozó hatás • halláskárosodás mértéke A város lakosait terhelő zajokat hat csoportba lehet sorolni eredetük alapján: • Ipari jellegű zajok • Közlekedésből eredő zajok: közúti közlekedés vasúti közlekedés légi közlekedés • Építkezések zaja • Szabadidős tevékenységekkel összefüggő zajok • Zajos munkahelyek zajai • Egyéb zajok:

121

Plánum 97 Kft.



katonai tevékenységek zaja természeti eredetű zajok

A zajterhelés csökkentésére két lehetőség áll rendelkezésre. Egyik esetben a forrás kibocsátását csökkentik (aktív eljárás), a másikban a hang terjedését gátolják (passzív eljárás). Az aktív zajcsökkentés során csendesebb gépeket, termékeket, járműveket hozunk létre. Passzív beavatkozással a hang terjedési útjába helyezünk el valamilyen akadályt, általában a forrás és a terhelési pont közé. Pl.: ha a hangforrás jól körülhatárolható, akkor tokozás, egyébként zajárnyékoló fal, növénysáv, vagy elegendő védőtávolság alkalmazása szükséges. Közlekedési eredetű zajok csökkentése érdekében, a repülést kivéve, jó hanggátlású vagy jó elnyelő tulajdonságú falak építhetők. A zaj elleni védelem mai épületeink egyik legfontosabb követelménye. Az építészek és mérnökök egyik alapfeladata az épületek tervezésénél a megfelelő akusztikai környezet kialakítása. Egyes lakások és irodai egységek közötti hangterjedés elleni védekezésen túl, a külső zajok elleni védekezés is különösen nagy szerepet játszik. Az ember egészsége érdekében a megelőzésnek és a tájékoztatásnak egyre nagyobb fontossága van. A legtöbb európai országban már felfigyeltek erre a problémára, és bevezettek zaj-ellenes szabályokat, hogy az új épületekben növeljék az akusztikai komfortot. Európai Zaj Szabályzat elképzelései: "Elkerülni mindenféle forrásból kiáramló zaj káros hatásait és megvédeni a csendes területeket." "Senkit nem szabad kitenni olyan zajszintnek, amely veszélyezteti egészségét vagy élete minőségét." Zaj és rezgés elleni védekezés jogi szabályozása Magyarországon: 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Zaj és rezgés elleni védekezés helyi szabályozása: a) DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 8/2003.(V. 23.) Kr. rendelete a DMJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, melynek a 29 §-át a 9/2010. (II. 23.) Önkormányzati rendelet módosította. b) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 37/2009. (XI. 30.) rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról. VIII/2. Közlekedési eredetű zaj Debrecen város közlekedési zajterhelése a közúti, vasúti és légi közlekedésből származik. A város közlekedésének leírását, jellemző forgalmi adatait a V. fejezetben részletesen ismertetjük 122

Plánum 97 Kft.



Közúti közlekedés: Zajterhelés tekintetében a közlekedési zajokat tovább csoportosíthatjuk. Az országos főúthálózat várost átvezető szakaszán jelentős a tranzitforgalom mellett nagy helyi forgalom is kialakul. A helyi forgalomban a tömegközlekedés is szerepet játszik. A főúthálózat mellett élő lakosságot jelentős, határérték feletti zajterhelés jellemzi. A tömegközlekedés viszonylatában pozitív hatásként kell kiemelni, hogy a város helyi buszközlekedését összesen 140 db új VOLVO típusú busz - 100 db szóló és 40 db csuklós autóbusz - látja el. 2009 nyarától a Határúti Ipari Parkba épített új telephelyen kerültek a buszok elhelyezésre, így a Keleti sor lakóépületeinél csökkent a zajterhelés. Az új telephelyen zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni. A telephely átköltöztetése az ipari parkba a zajterhelési problémát megoldotta. Debrecen város villamoshálózatának fejlesztése (2-es vonal) az EU Kohéziós Alapja által támogatott nagyprojekt (KÖZOP-5.2.0-07-2008-0001). Jelenleg a városban a 31-es és a 32-es buszjárat szállítja fajlagosan a legtöbb utast, csúcsidőben minden jármű zsúfolásig telve van. Az új villamos nagyobb befogadó kapacitású, így a zsúfoltság ezen az útvonalon enyhülni fog. A 4,4 pályakilométer hosszon új, kétvágányos villamospálya épül a Hunyadi utca - Csemete utca - Dózsa György út - Nádor utca - Thomas Mann utca - Mikszáth Kálmán utca - Békéssy Béla utca - Kartács utca - Doberdó utca - Böszörményi út - Békéssy Béla utca nyomvonalon. A beruházást követően a 31-es és 32-es buszok zajterhelése megszűnik, viszont az új villamosok zajterhelése megjelenik. A beruházást követően a zajterhelés a nyomvonal mellett nem romlik, egyes szakaszokon javulás várható. A DKV Zrt. a környezetre ható zajterhelések csökkentése érdekében fejlesztési és beruházási tevékenységei során az alábbi szempontokat veszi figyelembe, illetve valósítja meg: A villamosjárművek közlekedéséből adódó, a környezetre ható zajterhelések jelentős csökkentése érdekében 1995. évtől kezdődően csak RAFS – Rugalmas Alátámasztású Folyamatos Sínágyazású - villamospálya szerkezeteket építenek. Ilyen szakaszok: az Ajtó u. és a Nagyerdei krt. közötti, valamint a Petőfi tér – Erzsébet u. kereszteződése és a Rákóczi u. – Péterfia u. – Kálvin tér kereszteződése közötti villamospálya szakaszok. A járműveken utazók, valamint az azokon munkát teljesítők (járművezetők) egészségének védelme érdekében a trolibuszjármű rekonstrukció óta az Európában elfogadott ISO 3381 szabvány szerinti zajterhelési követelmények az irányadók. E szerint az utastérben 60 km/h sebességgel közlekedve 75 dBA, míg a vezetőfülkében 70 dBA maximális zajszintet engednek meg. A megvalósítás alatt álló 2-es számú villamospálya építése és az új járművek beszerzése során a fenti szempontokat a DKV Zrt. maximálisan betartja. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása szerint zaj tekintetében a lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja, a beérkező panaszok elsősorban a közlekedéssel kapcsolatosak. A környezet terhelése a mérések szerint is alapvetően a közlekedésből származik. A Felügyelőség illetékességi területén időszakosan és szezonálisan változik a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma. A kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: a 65 dB fölötti

123

Plánum 97 Kft.



környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú főút mellett, főként az éjszakai órákban. A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség tovább romlott. Közlekedési zajterhelés mérés eredményei, és a határérték túllépések nappal- éjjel: A táblázatban szereplő adatok aktualizálása az adatszolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Az LAM értékek a védendő homlokzat előtt 2 m távolságra vonatkoznak

Mérés helye Debrecen, Rakovszky Dániel utca Debrecen, Bajcsy Zsilinszky utca Debrecen, Bethlen u. Debrecen, Hunyadi út Debrecen, Kossuth utca Debrecen, Sámsoni út Debrecen, Széchenyi út Debrecen, Vámospércsi út Debrecen, Ady Endre utca Debrecen, Böszörményi út Debrecen, Vár utca Debrecen, Erzsébet út Debrecen, Hadházi út Debrecen, Kassai út Debrecen, Pallagi út Debrecen, Rákóczi út Debrecen, Vár utca Debrecen, Wesselényi út Debrecen, Dózsa György út Debrecen, Füredi út Debrecen, Gázvezeték utca Debrecen, Gázvezeték utca Debrecen, Hadházi út Debrecen, István út Debrecen, Nagyerdei körút Debrecen, Nyíl utca Debrecen, Péterfia út Debrecen, Bem tér

Mérés ideje 2001. 05. 16-17. 2004. 06. 23-24. 2004. 06. 24-25. 2004. 06. 24-25. 2004. 06. 30-07. 01. 2004. 06. 29-30. 2004. 06. 28-29. 2004. 06. 28-29. 2005. 06. 27-28. 2005. 07. 06-07. 2005. 10. 13-14. 2005. 06. 28-29. 2005. 07. 04-05. 2005. 07. 07-08. 2005. 06. 27-28. 2005. 10. 14-15. 2005. 10. 13-14. 2005. 06. 28-29. 2006. 07. 06-07. 2006. 07. 17-18. 2006. 12. 05-06. 2006. 12. 05-06. 2006. 05. 25-26. 2006. 07. 17-18. 2006. 05. 25-26. 2006. 07. 11-12. 2006. 07. 06-07. 2006. 07. 19-20.

Mérési eredmény [dB] nappal/éjjel 71/66 62/58 68/61 69/58 68/63 61/58 71/66 65/61 45/37 65/61 61/53 72/67 66/58 71/66 58/50 69/62 64/55 72/67 64/57 70/64 68/58 67/57 67/58 62/55 59/53 72/67 69/63 64/58

Túllépés mértéke [dB] nappal/éjjel 6/11 7/13 13/16 4/3 3/8 0/3 6/11 0/6 0/2 0/6 0/0 7/12 1/3 6/11 3/5 4/7 4/5 7/12 0/2 5/9 8/8 7/7 2/3 2/5 0/3 7/12 4/8 0/3 124

Plánum 97 Kft.


2008. 04. 03-04.

Mérési eredmény [dB] nappal/éjjel 69/61

2008. 05. 14-15.

58/54

Mérés helye Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi utca Debrecen, Oszmán utca


Mérés ideje

Túllépés mértéke [dB] nappal/éjjel 4/6 0/4

A Felügyelőség munkatársai 2010. évben forgalomszámlálással egybekötött szabvány szerinti méréseket végeztek Debrecenben: a Faraktár úton, a Mikepércsi úton, a Sámsoni úton, valamint panaszbejelentés alapján a Debrecen 4. sz. főút Kassai úti szakaszon. Zajterhelés dB Út jele, neve

ÁNF

ÁNF1

ÁNF2

ÁNF3

47. sz. út - Mikepércsi út 471. sz. út - Sámsoni út 48. sz. út - Faraktár u. 4. főút - Kassai u.

16895 16699 11793 17978

14626 14878 10484 15326

1260 917 1000 1502

1009 904 309 1150

nappal

éjjel

70 70 69 67

66 63 62 61

(Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza 2011)

A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74 %) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagyarányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erőssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 dB-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A 4. sz. főút Debrecent elkerülő eddig megépült szakaszával sajnos nem csökkent jelentősen a városi szakasz átlagos napi forgalma, mivel a forgalomba részvevő járművek száma is évről évre nő. A jelenlegi számottevő túllépések csak további műszaki intézkedésekkel csökkenthetők, ill. szüntethetők meg. Zajterhelés-csökkenés várható a létesítendő 2. sz. villamos vonal hatására megszűnő 31. és 32. sz. buszvonal mentén is. A várost elkerülő utak csak részben épültek meg, a 4-es elkerülő 35-ös számú főút és a 4-es visszatérő ág közötti szakasz kivitelezése jelenleg folyamatban van, emiatt még mindig nagy az átmenő forgalmi zajterhelés. Számításaink szerint, a 4-es főút várost átszelő szakaszán a közúti zajterhelés az elkerülő út megépítésével 1 dB-el fog csökkenni. Az elkerülő megépítésével a nehéztehergépjármű forgalom 40 %-os csökkenése valószínűsített. További zajcsökkenés az aszfaltburkolat

125

Plánum 97 Kft.



javításával, burkolat felújítással érhető el. A burkolat javításával és az elkerülő megépítésével a nagykörút forgalmi zajterhelése nappal 3, éjjel 4 dB-el csökkenne. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2004-2009 évi közúti zajkibocsátás mérési eredményeinek térképes feldolgozását az alábbi két térkép mutatja. A közlekedési utak nappali zajkibocsátása:

126

Plánum 97 Kft.



A közlekedési utak éjszakai zajkibocsátása:

VIII/3. Vasúti közlekedés A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A kisvárosias és nagyvárosias beépítésű területeken a zajterhelési határérték: LTH,nappal = LTH,éjjel =

65 dBA 55 dBA

A debreceni vasúthálózat zajterhelése, a jelenlegi személy- és tehervonat menetrend szerint, a nappali terhelési határértékeknek megfelel, a 100-as és a 100; 110-es közös városi szakaszokon viszont, ahol a lakóépületek a sínpályától kevesebb, mint 40 m távolságra vannak, éjszakai időszakban 1-5 dB határérték túllépés számítható.

127

Plánum 97 Kft.



A vasúti zaj számításánál saját mérési eredményeinkre (2008.) támaszkodtunk. Személy- és tehervonatok elhaladási zajszint mérések eredményeit átlagolva meghatároztuk az egyes vonatszerelvények elhaladási zajesemény-szintjeit (LAX). Személyvonatok esetén LAX=90 dBA Tehervonatok esetén LAX=94 dBA A Debrecen-Nyíregyháza; Debrecen-Szolnok (100) fővonalon az éjszakai időszakban a napi összes forgalom 30 %-a közlekedik, a Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) vonalon pedig 10 %a. A 105; 106; 107; 108; 109 vonalakon nincs éjszakai teherforgalom. A 100-as és 110-es vasúti vonal forgalma 42 személyvonat/nap 23 pár tehervonat/nap. A 105-ös vasúti vonal forgalma 13 pár személyvonat/nap. A 106-os és 107-es vasúti vonal forgalma 8+8 pár személyvonat/nap. A 108-as vasúti vonal forgalma 12 pár személyvonat/nap. A 109-es vasúti vonal forgalma 16 pár személyvonat/nap. A 333-as vasúti vonalon (ez a keskeny nyomtávú Zsuzsi Erdei Vasút) a vonatok menetrend szerint csak időszakosan, április és október között közlekednek (szeptemberig munkanapokon és hétvégén is, utána csak hétvégén). A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi zajkibocsátás méréseinek eredményei: Mérés helye

Mérés ideje

Budapest-Záhony vasúti Fővonal Debrecen, 2008. 08. 07-08. Keresszegi utca

és

Vízügyi

Felügyelőség vasúti

Mérési eredmény [dB] nappal/éjjel

Túllépés mértéke [dB] nappal/éjjel

65/62

0/7

A vasúti útvonalak nappali zajkibocsátása:

128

Plánum 97 Kft.



A vasúti útvonalak éjszakai zajkibocsátása:

VIII/4. Légi közlekedés zajterhelése, a Debreceni repülőtér A repülőtérnek, a Kristály’99 Kft (2005-2008.) felülvizsgálati dokumentációja alapján, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1931/28/2009. számú határozatában környezetvédelmi működési engedélyt adott. Az Airport Debrecen adatszolgáltatása alapján a repülőtér zajvédelmi tevékenységéről az alábbiak állapíthatók meg: A zajvédelmi felülvizsgálat 2010 februárjában készült. A felülvizsgálat megállapította, hogy a jogszabályban meghatározott zajterhelés határértékeit, a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés nem haladja meg. Zajgátló védőövezet kijelölése a repülőtér tervezett forgalma mellett nem szükséges. A környezetvédelmi engedély, illetve hatástanulmány szerint az engedélyezett reptéri tevékenység nem lépheti túl a tanulmányban és az engedélyben rögzített forgalmi adatokat, amelyek a következők. Az engedély szerint éjszakai repülés (22 h-06 h) nem történhet, mely előírást a repülőtér betartja. A repülőtér megközelítési eljárásait a Repülőtér rend tartalmazza. A repülőtér környezetében – a hatályos DMJV építési szabályozása alapján – a közlekedésből származó környezeti zajterhelési határértékek megállapításához a 27/2008 (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 3. melléklet táblázatának 2. sorszámú „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterületek” és a 4. sorszámú „Gazdasági terület”

129

Plánum 97 Kft.



oszlopát kell figyelembe venni. A repülőtér környezetében nappal 65 dBA zajterhelési határértéket kell figyelembe venni. A repülőtér éjszaka nem üzemel. Zajvédelmi számítások szerint a repülőtér környezetében a zajterhelés sehol nem éri el a megengedett határértéket. A futópálya körül ábrázolt 65 dB értékű isophon görbe az üzemi terület határain belül található, sehol nem érintenek olyan zajtól védendő területet, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladná a közlekedésből származó zajnak a jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeit. AIRPORT DEBRECEN ZAJGÁTLÓ VÉDŐÖVEZETE

Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a 176/1997. (X.11) Korm. rendelet 20.§ értelmében minden évben közmeghallgatást tart a repülőtér zajszennyezésével, illetve zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatban. A közmeghallatásokon zajszennyezésre vonatkozó panasz nem volt. A repülőtér zajvédelmi programja és működtetése: 2003 márciusában az Airport Debrecen Kft. elsőként a vidéki repülőterek közül zajmonitoring rendszert telepített a Debreceni Repülőtéren. (telepítő: ASSISTA Kft., zajmonitoring állomások száma: 3 db). A rendszerrel lehetővé vált az aktuális zajadatok mérése, a repülőtéren és környezetében. Az Airport Debrecen Kft. folyamatosan kívánja mérni, értékelni, és ennek megfelelően felülvizsgálni a repülőtér üzeméből származó zajterheléseket, melyre az alábbi elemeket tartalmazó zajvédelmi programot dolgozta ki: a) a zajmonitoring rendszer adatainak napi letöltése, b) a zajhatások évente történő felülvizsgálata a forgalom függvényében, c) mobil állomással történő mérések végzése időszakosan, d) folyamatos kapcsolattartás, egyeztetések a tulajdonos DMJV Önkormányzatának illetékes osztályaival, illetve az illetékes hatóságokkal (PLH, TIKÖFE, stb.), e) amennyiben a légi forgalom növekedése indokolttá teszi a szükségessé váló indulási/érkezési eljárások legkedvezőbb profiljainak megterveztetése,

130

Plánum 97 Kft.



f) a repülőtéri kiszolgáló épületek nyílászáróinak cseréje hangszigetelt nyílászárókra, g) a zajvédelmi program végrehajtásáról évenkénti jelentés készítése a légi közlekedési hatóság részére. A zajmonitoring rendszer 2010. november óta üzemel. Kiértékelt adatokat az alábbi grafikonokon szemléltetünk. DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2010 november 2020 Zajmonitor pont

50,0 40,0 30,0 20,0

LAeq Napi zajszint (dB/nappal)

10.11.30

10.11.28

10.11.26

10.11.24

10.11.22

10.11.20

10.11.18

10.11.16

10.11.14

10.11.12

10.11.10

10.11.08

10.11.06

0,0

10.11.04

10,0 10.11.02

napi egyenértékszint (dB)

60,0

LAeq Napi zajszint (dB/éjjel)

131

Plánum 97 Kft.



LAeq Napi zajszint (dB/nappal)

10.11.30

10.11.28

10.11.26

10.11.24

10.11.22

10.11.20

10.11.18

10.11.16

10.11.14

10.11.12

10.11.10

10.11.08

10.11.06

10.11.04

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

10.11.02


DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2010 november 2021 Zajmonitor pont

LAeq Napi zajszint (dB/éjjel)

DEBRECENI REPÜLŐTÉR


2020 Zajmonitor pont

50,00 40,00 30,00 20,00

2020 nappal

10,00

2020 éjjel

0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31

2011 január

132

Plánum 97 Kft.





2021 Zajmonitor pont 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 2021 nappal

10,00

2021 éjjel

5,00 0,00 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31

2011 január



2020 Zajmonitor pont

70,00 60,00 50,00 40,00 30,00

2020 nappal

20,00

2020 éjjel

10,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31

2011 február

133

Plánum 97 Kft.



DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2021 Zajmonitor pont


50,00 40,00 30,00 20,00

2021 nappal

10,00

2021 éjjel

0,00 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31

2011 február



2020 Zajmonitor pont 50,00 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

2020 nappal 2020 éjjel

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31

2011 március

134

Plánum 97 Kft.





2021 Zajmonitor pont 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

2021 nappal 2021 éjjel

1

3

5

7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2011 március

VIII/5. Ipari üzemek zajterhelése A TIKTVF 10620/2/2010. iktatószámú tájékoztatása alapján Debrecenben és egyéb belterületén 17 db IPPC engedéllyel rendelkező üzemi létesítményt tart nyilván. A debreceni telephelyek elhelyezkedését az alábbi térképen mutatjuk be:

135

Plánum 97 Kft.



Debrecen Látóképen 1 db, Halápon 1 db, Macson szintén 1 db és Bánkon 1 db IPPC engedélyes telephely található. A hatósági nyilvántartásban közel 600 zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi telephely szerepel. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4083/2011 iktatószámú adatszolgáltató levele alapján az alábbi telephelyek környezetében került sor műszeres zajkibocsátás ellenőrzésre: - ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. Debreceni Gyára Debrecen-Bánk külterület 0817 hrsz. - Hűséné Nagy Enikő Debrecen, Mészáros Gergely kert 32. (0220/2 hrsz.) - DEKO-FOOD Zrt. Debrecen, Monostorpályi út 92. - Hajdúhús 2000 Kft. Debrecen, Diószegi út 7. Valamennyi telephely esetében a zajkibocsátást ellenőrző mérések azt igazolták, hogy a telephelyek zajkibocsátása megfelel a határértékeknek, határérték feletti túllépést az ellenőrzések során nem tapasztaltak. A zajterhelési határérték felett működő IPPC engedéllyel üzemelő telephelyről a Felügyelőségnek nincs tudomása. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség zajtérkép készítésére alkalmas szoftverekkel nem rendelkezik, zajtérképes adatbázisa nincs. Debrecen ipari parkjaiba települt cégek, vállalkozások zajkibocsátásával nincsenek problémák. A zajos panaszok általában a lakóövezetbe beékelődött kisvállalkozásokra, illetve régen a város szélére települt nagyobb üzemekre vannak. Ilyen lakóépületekkel körbeépített iparterületek vannak É-on a volt MGM területén, Ny-on a Böszörményi út mellett lévő Alföldi Nyomda, Hajdúsági Sütödék és a Tűzoltóság, a volt Medicor és Tanszergyár területe, K-en a Monostorpályi út két oldalán lévő ipartelepek, kiemelkedő szereppel a Konzervgyár és a hűtőház. Az ipartelepek valamikor a város szélén helyezkedtek el, majd a város növekedésével az üzemterületek körbeépültek. A környezet lakóterületté válása a termelő tevékenységet folytató telepekre komoly zajcsökkentési, sok esetben fizikailag megoldhatatlan feladatokat rótt. Annak ellenére, hogy az elmúlt években, a jogi szabályozás és a zajbírságok kivetése miatt, a zajos üzemek zajterhelései folyamatosan csökkentek, sok esetben a lakossági panaszok megmaradtak. A lakosság részéről igény lenne az ipartelepek lakókörnyezetből való kitelepítésére. A város szabályozási terve szabályozza a különböző zajossági érzékenységi zónákat, ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy ipari tevékenység esetén a zaj terjedése nem minden esetben tartható a telephely területén belül. A zajos iparterületek mellett védőzónák kialakítása, valamint az építésügyi eljárásokban akusztikai szempontokat figyelembe vétele elengedhetetlen. A város fejlődésében akusztikai szempontból nagyon előnyös az új lakóparkok épülése, mint például a Vezér utcai, a Liget I, Liget II, Fészek, Lenz és Júlia telepi lakóparkok, de ide sorolható a Tócós kerti, Tócó völgyi lakótelep is. Ezek a lakóövezetek távol vannak a forgalmas utaktól, ipari tevékenységtől mentesek, pihenésre, feltöltődésre kifejezetten alkalmasak. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a közösségi épületekben meg kell oldani a belső zajok elleni védekezést, a szomszéd helyiségek egymástól való hangszigetelését.

136

Plánum 97 Kft.



Zaj- és rezgés-védelemmel kapcsolatos panaszügyek a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi lés Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén: A táblázatban szereplő adatok aktualizálása az adatszolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel.

Év

Panaszbejelentések száma

Zajmérések (db)

2004 2005 2006

24 7 3

22 5 3

Nem megalapozott panaszok száma 17 4 3

Megalapozott panaszok száma 4 2 0

Továbbküldött ügyek száma 3 1 0

2007-2008-ban az 56 zajvédelmi szempontból jelentő üzem közül csak 5 üzemmel volt zajprobléma. Minden év vonatkozásában megemlítendő, hogy a zaj- és rezgésvédelem területén nem volt rendkívüli ügy. Az ismertetett (zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos) panaszügyek sem szakmai, sem veszélyeztetési szempontból nem voltak rendkívüliek. Havária eset miatt nem volt szükség zajvédelmi hatósági beavatkozásra. A környezetvédelmi hatóságnál a 2010. évi ellenőrzési tervben 4 telephely ellenőrzése volt előirányozva. A 4 telephely ellenőrzése során a határértékek túllépése miatt 1 (Friesland Campina Hungária Zrt.) esetben kellett az üzemeltetővel szemben intézkedni, amely kötelezettséget vállalt a határértékek teljesülésének betartására, műszaki intézkedések megtételére. 2010 évben 1 db panaszbejelentés érkezett, mely megalapozottságát hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni ellenőrzéssel, illetve szabvány szerinti zajméréssel vizsgálta a hatóság. Megalapozott volt a panaszbejelentés. Az üzemi zajforrás üzemeltetőjét a határértékek megkérésére és intézkedések megtételére kötelezték, melynek eredménye képen nem érkezett az üzem ellen több bejelentés. (Forrás: A város 2011 évi Környezetvédelmi Atlasza)

VIII/6. Szabadidős, kulturális, sport és szórakoztató tevékenységek DMJV Önkormányzat Jegyzője 102348/2011. ügyiratszámú tájékoztatása szerint a szabadidős zajforrások tekintetében érkezik a leggyakrabban panaszbejelentés, részben a vendéglátó egységben alkalmazott hangosító berendezések (a továbbiakban: zajforrás) működése miatt, részben a vendéglátó egység zárt teréből kiszűrődő beszélgetés, a kerthelyiségében tartózkodó vendégek beszélgetése, illetve az érkező, távozó vendégek hangoskodása miatt. Abban az esetben, ha a panasz kizárólag a vendéglátó egységben üzemeltetett hangosító berendezés zajkibocsátása miatt érkezik, a hivatal megvizsgálja, hogy a vendéglátó egység üzemeltetője a zajforrás tekintetében rendelkezik – e zajkibocsátási határértékkel. DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 8/2003.(V. 23.) Kr. rendelete a DMJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 29 §-át a 9/2010 (II. 23.) Önkormányzati rendelet módosította. A jogszabály módosításával a rendelet harmóniába került az érvényes országos zajvédelmi jogi szabályozással.

137

Plánum 97 Kft.



Debrecen területének belső körzeteinek meghatározásánál Debrecen Város érvényes Településszerkezeti Tervében szereplő városrendezési körzetekből indultak ki. A város szerkezete, a beépítettség jellege alapján a következő 4 körzetcsoportot alakítottak ki: − belvárosi terület („A”), − kertvárosias lakóterület („B”), − nagyvárosias lakóterület („C”), − egyéb, nem lakóterület (ipari, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató) („D”).

138

Plánum 97 Kft.



Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 37/2009. (XI. 30.) rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról. A rendelet célja az üzletek éjszakai nyitva tartásának differenciált szabályozásával, továbbá a hangosító berendezések használatára, a hangosítást igénylő közterületi rendezvények megtartására vonatkozó feltételek meghatározásával, a közterületi szeszes ital fogyasztás korlátozásával az ifjúság védelmének előmozdítása, a lakosság egészséges életkörülményeinek, pihenéshez, éjszakai nyugalomhoz való jogának biztosítása. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) 4. § -a határozza meg, hogy a Jegyző mely zajvédelmi ügyekben rendelkezik hatáskörrel. A vizsgálati időszakban a Zr. 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek közül a nagy-, kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint sport, szórakoztató, szabadidős tevékenységgel okozott zaj esetében nyújtottak be közérdekű bejelentést. A legtöbb bejelentés a vendéglátó egységek működése által keltett zaj miatt érkezik. Az ilyen típusú panaszokat a Zr. és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény 9. § (4)(5) bekezdéseinek együttes alkalmazásával sikeresen megoldódott. Azokban az utcákban, ahol több vendéglátó egység is tevékenykedik, és a közterületen tartózkodó, érkező, távozó vendégek száma magas, sikerült a vendéglátó egységek és a környező lakók között egyezséget létrehozni. Az egyezségekre vonatkozó eredményekről, tapasztalatokról, még nem érkezett lakossági jelzés. Sok probléma adódik a nem közterületi szabadidős rendezvényekkel is, különösen a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzata által a Campus és az Műszaki Főiskola területén megrendezésre kerülő rendezvényekkel kapcsolatosan. Az egyetemi rendezvényeken alkalmazott gépek, berendezések (hangosító berendezés) vonatkozásában a Zr. 10.§ (1) bekezdése értelmében a zajforrás üzemeltetője; zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Amennyiben a rendezvény szervezője e kötelezettségének nem tesz eleget a Zr. 10.§ (2) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság - megfelelő határidő tűzése mellett felhívja annak teljesítésére. Tekintettel arra, hogy e rendezvények csupán néhány napot vesznek igénybe és a panasz a rendezvényt ideje alatt, vagy csak azt követően érkezik, a zajkibocsátási határérték iránti kérelem benyújtására irányuló felszólításra, esetleges benyújtása esetén elbírálására nincs mód. E szabály megsértőire a Zr. jogkövetkezményeket nem helyez kilátásba. Utólag a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 6.§-a alapján az elkövetővel szemben szabálysértési eljárás kezdeményezésére van lehetőség csendháborítás címén, amennyiben elkövető személye ismert. A fentiekből is kitűnik, hogy a jegyző ezen ügytípusokban szűkös lehetőségekkel bír. A közterületi szabadidős rendezvények tekintetében a jegyzőnek a Zr. 1. § (2) a) pontja alapján egyáltalán nincs hatásköre.

139

Plánum 97 Kft.



E rendezvényekre vonatkozóan a közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendeletet, melynek 8. § -a tartalmaz csak némi szabályozást. Az ilyen típusú rendezvények zajkibocsátása vonatkozásában is érkeznek osztályukra jelzések, melyek esetében jogi szabályozás hiányában legfeljebb szabálysértési eljárás lefolytatására kerülhet sor, azonban ez az intézkedés az érintett lakók szempontjából nem jelent megoldást. 2011. március 16-án hatályba lépett a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.), mely az 1.000 fő résztvevőt meghaladó szabadtéri rendezvényekre is kiterjed. A Kr. alapján –e rendezvények esetében rendezvénytartási engedélyt kell beszerezni, mely eljárásba bevonásra került a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, aki többek között a zajvédelemi követelmények teljesülését vizsgálja, azonban a fent részletezett jogi szabályozás hiányában közterületi rendezvények zajkibocsátására vonatkozó követelmények előírására nincs lehetősége. A fentiekben nem említett minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a zajvédelmi rendelet 1. számú mellékletében felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban az elsőfokú zajvédelmi hatáskört a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: TIKTVF) gyakorolja. Az ipari, kereskedelmi tevékenységekkel okozott zajjal kapcsolatos eljárások egyik problematikus eleme, hogy tényleges jogsértés esetén csak hosszú idő eltelte után hoz eredményt. A legtöbb esetben megállapítást nyer, hogy a zajforrás üzemeltetője nem rendelkezik zajkibocsátási határértékkel. Ebben az esetben a zajforrás üzemeltetőjét zajkibocsátási határérték iránti kérelem benyújtására szólítjuk fel. A kérelem benyújtását követően zajkibocsátási határérték megállapítása mellett, a határérték méréssel történő ellenőrzését írják elő. Amennyiben a mérés eredménye határérték túllépést mutat, zajbírság kiszabása mellett intézkedési terv benyújtására kötelezik a zajforrás üzemeltetőjét. A zajforrások korlátozására, felfüggesztésére, megtiltására abban az esetben kerülhet sor, ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem, vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket. Az esetek túlnyomó többségében határérték túllépés megállapítására nem kerül sor. Ilyen ügytípusok esetében gyorsabb megoldást eredményez a birtokvédelmi eljárás. A város előtt álló feladatok a zajterhelés csökkentésében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z kiírása alapján pályázatot nyújtott be a Debrecen Megyei Jogú Város Stratégiai zajtérképének és Zajcsökkentési Intézkedési Tervének elkészítése témában. A pályázat elbírálása, folyamatban van.

140

Plánum 97 Kft.



A beruházás tervezett teljes költsége: 100.000.000.- forint. Az igényelt támogatás összege: 95.000.000.- forint. A megvalósítás ütemezése, a projekt mérföldkövei: MÉRFÖLDKŐ

HATÁRIDŐ

A PROJEKT KEZDETE

2011.01.01. 2012.06.30. 2013.07.18. 2013.12.31.

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP JÓVÁHAGYÁSA INTÉZKEDÉSI TERV JÓVÁHAGYÁSA A PROJEKT VÉGE

Az átfogó stratégiai zajtérképek a „280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről”, valamint a „25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól” szóló jogszabályok előírásainak megfelelően készítendők. A stratégiai zajtérképek elkészítésének célja és egyben előnyei • Bemutathatóvá válnak a meglévő környezeti zajforrások zaj jellemzőinek hatásterületei színes térképen. Rendelkezésre fog állni olyan adatbázis a városra, amely áttekintő helyzetképet ad a környezeti zajállapotról. • Szemléltethető módon tervezhető a zajterhelés csökkentése. Megfelelő lesz a lakossági tájékoztatás a környezeti zajállapotra vonatkozóan. Megszűnik a gyakori információhiány, amely megnehezíti a várostervezés, közlekedésszervezési feladatok végrehajtását. A zajvédelem szabályozási szinten szemléltethetően kezelhetővé válik. • Elkerülhető lesz az újabb szennyezett területek kialakulása. • A zajterhelés nagysága mellett a lakosság, és az érzékeny intézmények (iskolák, kórházak) érintettségére vonatkozóan is adatok fognak rendelkezésre állni. • Jobb minőségű, csendesebb környezet kialakítása tervezhetővé válik. • Döntési helyzetben a zajvédelmi kérdések hatásai közérthetővé, tervváltozatok akusztikai különbségei láthatóvá tehetők. • A stratégiai zajtérkép nemcsak a jelenlegi helyzet bemutatására szolgál, hanem lehetőséget ad jövőbeli – akár hosszú távú – térségi tervezések következményeinek, minden érintett szint számára, bemutatására. A stratégiai zajtérképek a közúti, a vasúti forgalom okozta zajterhelésre, az IPPC üzemek okozta zajterhelésre és a repülőterek okozta zajterhelésre vonatkozóan külön-külön elkészülnek. A megfelelő zajtérképek után a stratégiai küszöbértékekkel összehasonlítva elkészíthető a konfliktustérkép, amely megjeleníti a meglevő zajterhelés okozta tényleges problémákat, konfliktushelyzeteket. A stratégiai zajtérkép kiválóan alkalmas zajvédelmi intézkedések hatásosságának eldöntésére, melyre az úgynevezett akciótervben kerülhet sor. Az akciótervben a különböző forgalomtechnikusokkal is egyeztettet zajvédelmi intézkedések hatásosságát lehet összehasonlítani a zajterhelés illetve az érintettek számának változása függvényében. Ez alapján lehet kiválasztani a legköltséghatékonyabb eljárást, illetve eljárások kombinációját.

141

Plánum 97 Kft.



IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IX/1. Általános jellemzés A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának alapjait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. adja meg, míg a hulladékgazdálkodás rendszerének kialakítására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény az irányadó. A hulladékkezelési tevékenységet ezen törvények végrehajtási rendeletei, valamint a fenti jogszabályokkal összhangban megalkotott önkormányzati rendeletek szabályozzák. Önkormányzati rendeletek: o DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 32/2004. (IX. 10.) Kr. rendelete a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi hulladékgazdálkodási tervéről o 5/2005. (III. 10.) Kr. Rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról (módosította az 52/2010. (XII. 20.) Ö.r. Hatályos 2011. január 1jétől.) o 39/2002. (XII. 23.) Kr. Rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról (módosított) o 7/1996. (II. 19.) Kr. számú rendelet a víz- és csatornaszolgáltatási díjak megállapításáról (kiegészítette az 51/2010. (XII. 20.) Ö.r. Hatályos 2011. január 1-jétől) o 46/2007. (X. 25.) rendelete az üzemképtelen járművek közterületen való tárolásának szabályairól A hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeleteinek célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, valamint a környezet hulladék által okozott terhelésének csökkentése, a szennyezések elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése, és a képződő hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. Ezen célok elérése érdekében a törvény jogokat ad és kötelezettséget ró a hulladékgazdálkodással kapcsolatba kerülő valamennyi jogalanyra, azaz a gyártóra, a forgalmazóra, a hulladék termelőjére, szállítójára, kezelőjére, az ingatlantulajdonosra, valamint a települési önkormányzatra. A települési önkormányzat kötelezettségei közé tartozik az illetékességi területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, és elfogadása. A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatás megszervezése és fenntartása, amelynek keretében biztosítania kell az ingatlantulajdonosoknál keletkező hulladékok megfelelő gyűjtését és kezelését, valamint az Önkormányzati törvény értelmében a településtisztaságot és a köztisztaságot. Debrecenben a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatói feladatokat 1992óta az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., míg a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatói feladatokat a Debreceni Vízmű Zrt. látja el.

142

Plánum 97 Kft.



A.K.S.D. Kft. Az A.K.S.D. Kft. 1992-ben alakult debreceni székhelyű gazdasági társaság. A Társaság tulajdonosa 51 % -ban a külföldi érdekeltségű A.S.A. + AVE Környezetvédelmi Holding Kft., míg a maradék 49 % tulajdoni részt Debrecen Vagyonkezelő Zrt. birtokolja, jegyzett tőkéje 345.000.000,- HUF. A Kft. tulajdonában lévő mintegy 22 ha-os területen 1993. évben átadta az ország akkori legmodernebb, osztrák szabvány alapján épített egyetlen, kombinált szigeteléssel rendelkező hulladéklerakóját. A lerakó 3,3 ha felületen épült meg, amely 1996. évben további 3,5 ha szigetelt felülettel egészült ki. Ezen szigetelt felületek 2003. évben további 1 ha felülettel egészültek ki, amely szigetelése azonban már az időközben megjelent 22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásai alapján került kialakításra. A hulladéklerakón 1993. év óta ártalmatlanított hulladékok mennyisége mintegy 1 millió tonna volt. A lerakóhoz depóniagáz kinyerő és csurgalékvíz elvezető rendszer kapcsolódik. A keletkező depónia gázokat hőenergia előállítására használják fel. A hulladéklerakó megépítésével párhuzamosan az A.K.S.D. Kft. korszerű pormentes gyűjtő és szállítójárműveket vásárolt, illetve ellátta a várost különböző űrtartalmú szabványos gyűjtőedényekkel. A lakossági hulladékgyűjtés mellett a Kft. ellátja a város közterületein lévő gyűjtőszigetek és hulladékgyűjtő edények ürítését is. Az elmúlt években az A.K.S.D. Kft. szolgáltatási területét kiterjesztette a régió más településeire is, mely települések hulladékai szintén a debreceni hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra. A hulladékkezelési közszolgáltatáson túl az Önkormányzat megbízásából az A.K.S.D. Kft. üzemelteti a Debreceni Városi Köztemetőt, továbbá a város egyes parkjainak és zöldfelületeinek karbantartását mintegy 1,2 millió m2 felületen. A munkavégzés során keletkező gallyhulladékok az évente visszagyűjtött karácsonyfákkal együtt aprításra és közterületekre történő visszaforgatásra kerülnek. A városon átmenő főutak kivételével a Kft. speciális gépekkel ellátja Debrecen közútjainak nyári pormentesítését, téli síktalanítását. Debreceni Vízmű Zrt. A Debreceni Vízmű 1995. július 1.-től 100 %-os önkormányzati tulajdonú részvénytársaságként működik. (2000. július 7.-től a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megalapításával a részvények tulajdonjogának átruházásával 100 %-os tulajdonos a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. lett.) A részvénytársaság kiemelt önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet víztermelés, ivóvíztisztítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, települési folyékony hulladékkezelés, szennyvíz-iszapkezelés feladatait az illetékes területi Vízügyi Igazgatóság és Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzése mellett látja el. A Debreceni Vízmű az egyesített rendszerű (csapadék- illetve szennyvízelvezetésére is szolgáló), illetve az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákat üzemelteti. A városból és a környékbeli településekről beérkező – átlagosan 45.000 m3/nap mennyiségű – szennyvizet a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az üzemben. IX/2. Kommunális hulladékkezelés IX/2.1. Települési szilárd hulladékok gyűjtése A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 20. § 1. bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak

143

Plánum 97 Kft.



begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek - jelen esetben az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.-nek - átadni. Fenti törvény 21. § 1. bekezdése kimondja: "A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn." Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének többször módosított 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendelete alapján a hulladékszállítás a település teljes területén kötelező közszolgáltatásnak minősül. Valamennyi beépített, lakott, használatban lévő ingatlan tulajdonosa, lakója köteles a szolgáltatást a rendeletben meghatározott módon igénybe venni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy: a.) a települési szilárd hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja, b) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat egyenlítse ki. Lakossági hulladékgyűjtés (Forrás: az A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása és a http://www.aksd.hu/) A lakossági szilárd hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, elszállítására az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 120, 240, 770, és 1100- literes űrméretű, a gépi ürítésre rendszeresített tároló edényzetet biztosít a lakosság részére. Családi házas ingatlanok esetén a 120 és 240 literes tárolók igényelhetők. A 120 literes tároló használata a kötelező közszolgáltatás minimális mértéke az egyéni (kertes ingatlanok) esetén. A háztartási hulladék gyűjtése a közszolgáltató által biztosított edényzetben történik. Többlet hulladék keletkezése esetén lehetőség van arra, hogy az edényzet mellé műanyag zsákban helyezzék el a kommunális hulladékot. Az edényzetek ürítése a településrésztől és a beépítettségtől függően – az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – hetente egy vagy két alkalommal történik. Az ingatlantulajdonosok a keletkezett háztartási hulladékukat évente legfeljebb egy alkalommal max. 1 m3 vagy 200 kg mennyiségig maguk is beszállíthatják a közszolgáltató hulladékkezelő létesítményébe. Lakossági hulladékudvar A gyűjtőudvar létesítését támogatja a 2000. évi XLIII. Törvény: a hulladékgazdálkodásról 32/2004. (IX. 10.) Önkormányzati rendelet: "Debrecen Megyei Jogú Város Hulladékgazdálkodási Terve" Az A.K.S.D. Kft. István úti telephelyén kialakított hulladékgyűjtő udvar a kommunális hulladék még hasznosítható alkotóit és veszélyes összetevőit fogadja. A hulladékgyűjtő udvar létesítése azt a célt szolgálja elsősorban, hogy a hulladékok további kezelése a legjobb módon megvalósítható legyen, továbbá megtakarítást eredményez a lakosság (családok) számára a kukákba kerülő hulladék mennyiségének csökkenése miatt.

144

Plánum 97 Kft.



A hulladékudvarban leadható hulladékok fajtái: - Papír hulladékok (újságpapír, kartonpapír stb.) - Fém hulladékok (háztartásban fellelhető nem használt fémek, fémtárgyak) - Fa hulladékok (fanyesedékek, ágak, lomblevelek, raklapok, stb.) - Üveg hulladékok (színes üveg, fehér üveg, öblösüveg, stb.) - Textil hulladékok (elhasznált ruhaneműk, takaró, stb.) - Gumiabroncsok (melyek tovább már nem hasznosíthatók) - Elektromos és elektronikai berendezések (elhasznált fénycsövek, hűtőszekrények, rádiók, televíziók, számítógépek, monitorok, mobiltelefonok, olajradiátorok, darálók, mikrohullámú sütők, szárazelemek, akkumulátorok stb.) - Irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái, melyek festékport még nyomokban tartalmaznak - Zöldhulladékok (kertekben lenyírt fű, gally, gyümölcs-zöldség maradványok, lehullott lomb stb.) - Lom hulladékok (kiselejtezett szekrények, ágyak, konyhai felszerelések, fürdőszoba felszerelések, stb.) - Műanyagok (mindennemű háztartásból kivont műanyagot tartalmazó eszközök, palackok) - Háztartási vegyszerek, kozmetikai eszközök (körömlakk, krémek, szórópalackos dezodorok) A hulladékudvarba beszállítható veszélyes hulladékok listája: EWC kódszám 02 01 08* 08 01 11* 08 03 17* 08 04 09* 13 02 05* 15 01 10* 15 01 11* 16 01 14* 16 02 11* 16 02 13* 16 06 01* 16 06 02* 20 01 13*

Megnevezés Veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékká vált toner Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motorhajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HCF) tartalmazó használatból kivont berendezések Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09*-től 16 02 12*-ig felsorolt tételektől Ólomakkumulátorok Nikke-kadmium elemek Oldószerek

145

Plánum 97 Kft.


EWC kódszám 20 01 14* 20 01 15* 20 01 19* 20 01 21* 20 01 23* 20 01 26* 20 01 31* 20 01 33* 20 01 35*

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Megnevezés

Savak Lúgok Növényvédő szerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01*, 16 06 02* vagy a 16 06 03* kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21* és 20 01 23* kódszámú hulladékoktól

A gyűjtőudvar célja csak a háztartási mennyiségű hulladék fogadása, ezért az alkalmanként leadható mennyiségek ennek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A hulladékudvar szolgáltatásai minden debreceni lakos számára - a háztartásokban keletkező hulladékok szokásos mennyiségéig - ingyenes. Az udvar csak a háztartásokban - tehát nem az iparban vagy a vállalkozásokban - képződő hulladékok befogadására szolgál. A hulladékudvar megközelíthető gépjárművel (személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb teherautóval). A hulladékudvarban begyűjtött hulladék mennyiségek 2009-2010-ben. (Forrás: az A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása.) EWC kódszám 15 01 01 15 01 02 15 01 04 15 01 07 16 01 03 16 02 14 17 01 07 17 04 07 20 01 25 20 01 36 20 01 39 20 02 01

Megnevezés Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09*-től 16 02 13*-ig felsoroltaktól Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06*-tól Fémkeverékek Étolaj és zsír Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21*, 20 01 23* és 20 01 35* kódszámú hulladékoktól Műanyagok Biológiailag lebomló hulladékok

Mennyiség (kg) 2009 2010 257 876 371 048 13 131 17 228 3 061 2 673 3 558 4 216 19 360 25 090 12 680

11 615

497 300

907 460

23 555 1 300

26 952 950

61 565

58 976

47 870 227 640

56 320 350 500

146

Plánum 97 Kft.


EWC kódszám 20 03 07 08 01 11* 08 03 17* 08 04 09* 13 02 05* 15 01 10* 15 01 11* 16 01 14* 16 02 13* 16 06 01* 16 06 02* 20 01 13* 20 01 19* 20 01 21* 20 01 26* 20 01 31* 20 01 33*

20 01 35*


Megnevezés Lom hulladék Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk- hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09*-től 16 02 12*-ig felsorolt tételektől Ólomakkumulátorok Nikkel-kadmium elemek Oldószerek Növényvédő szerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01*, 16 06 02* vagy a 16 06 03* kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21* és 20 01 23* kódszámú hulladékoktól

Mennyiség (kg) 2009 2010 444 800 527 730 10 753

12 437

2 699

2 933

0

0

5 460

4 820

8 279

12 154

279

483

301

504

170

170

105 512 927 557 422 1 917 819 736

69 550 8 080 872 371 2 087 917 493

307

36

775

7 370

Lomtalanítás: 2009. évtől változás történt a lomtalanítás és az elektronikai hulladékgyűjtés menetében. Az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 2009. évben április elejétől, november végéig a város 13 körzetében, körzetenként 10 alkalommal végezte a lomtalanítást. 2009-ben is a 2008. évben bevezetett lomtalanítási rendszernek megfelelően a lakosságnak az A.K.S.D. Kft. ügyfélszolgálatára történő jelzése alapján, az A.K.S.D. Kft. által kiajánlott napon végezték a lomtalanítást. A házhoz menő lomtalanítás kiváltja az Elektronikai hulladékgyűjtést is, ezáltal a lomtalanítással egy időben fogják az elektronikai és elektromos hulladékokat begyűjteni. A változtatást az Önkormányzattal történt előzetes egyeztetés értelmében és a lakossági visszajelzések alapján vezették be. A változtatástól a lomtalanításkor már megszokott városkép minőségi javulását várják. A jövőben a lomtalanítás időpontja jobban alkalmazkodni fog a lakossági elvárásokhoz, igényekhez. Évi kétszeri lomtalanítás helyett a szolgáltatás többször is igénybe vehető, ráadásul kulturáltabb formában.

147

Plánum 97 Kft.



Az új lomtalanítási részletei 2010-ben harmadik éve, hogy a lomtalanítási rendszer megváltozott. A lomtalanítást március közepétől november közepéig folyamatosan, lakossági megrendelésre végezik. A lom elszállítását az ügyfélszolgálaton jelenthetik be a lakosok és az így egyeztetett időpontban gyűjtik be a kihelyezett holmikat. A régi rendszer során jelentkező szabálytalanságok, (gondolva itt a meghirdetett időpontok előtti, illetve utáni kipakolására vagy az „előlomtalanításra”) valamint a lomtalanítás ideje alatt kialakult kedvezőtlen városképre, tette indokolttá, hogy egy új, korszerűbb módszert találjanak és alakítsanak ki erre, az évek óta jelentkező problémára. A konkrét lomtalanítási időpontok, körzetek, utcák szerint sajtóközleményben jelennek meg, ill. a mindenkihez eljuttatott hírlevélben, de tájékoztatást kérhetnek az érdeklődők az A.K.S.D. Ügyfélszolgálat telefonszámán is. Ezeken túl a média is információt nyújt: a DTV képújság, helyi rádió révén. Az Interneten a weboldal szintén tartalmazza a szükséges tudnivalókat. 2010. március elsejével elkezdődött és egészen november végéig tartott a lomtalanítás Debrecen területén, 10 cikluson keresztül 13 körzetre osztva gyűjtötték be a háztartásokban felhalmozott lomot. Az ingatlanokon feleslegessé vált, elhasználódott bútorok, háztartási eszközök, háztartási gépek, egyéb lomok elszállítására szolgál. Nagy mennyiségű építési törmelék sem minősül lomnak. Lomtalanításkor minden olyan – nem kommunális szemétnek minősülő - holmit ki lehet helyezni, ami nem fér el a lakosság részére átadott kukákban. Nem lehet kihelyezni veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat (pl. vegyszerek, akkumulátorok, autógumik, stb.) ill. építési törmeléket és minden olyan anyagot, ami a begyűjtést végzők egészségét veszélyezteti. A lomtalanításkor ki nem helyezhető - a háztartásokban keletkező! - anyagok az A.K.S.D. Kft. Hulladékudvarában ingyen leadhatók. A lomtalanítási hulladékot a szedési útvonalon (lakóingatlanok előtt) úgy kell elhelyezni, hogy az a begyűjtő gépjárművel megközelíthető legyen. A kihelyezett hulladék nem akadályozhatja a gyalogos- és gépjárműforgalmat. Az apróbb, kisméretű hulladékot bekötözött zsákokban kell kihelyezni. A lomtalanítás menete és rendje - A lakosság bejelentése alapján, címre érkezve történik a háztartásban felgyülemlett lom és elektronikai hulladék begyűjtése. - Debrecen város közigazgatási területén 13 körzet került kialakításra, az eddigi tapasztalatok alapján egy évben begyűjtött súlyok figyelembe vételével. - Egy körzetből a lomot egy munkanap alatt fogják begyűjteni (7-15 óráig). - A hulladék kihelyezése az Ügyfélszolgálattal egyeztetett napon reggel 7 óráig, úgy: hogy a gyűjtőautó által megközelíthető legyen az ingatlan, hogy a gyalogos- és a gépjárműforgalmat ne akadályozza, hogy a kisebb hulladékok be legyenek zsákolva. - A lomtalanítási időszakban 14 munkanaponként ciklikusan ismétlődik a körzetek begyűjtési napja, 13 alkalom/év gyakoriságot jelent. E szerint maximum 3 heti ciklusban tudják adott körzet lakóinak igényét kielégíteni. - Egy adott napra, egy adott körzethez felvehető mennyiség az előre jelzett összes m3 alapján kerül meghatározásra. Ha az előre jelzett mennyiség (m3) eléri az egy munkanapon biztonsággal begyűjthető lommennyiség felső határértékét, akkor arra a napra már nem vesznek fel több címet.

148

Plánum 97 Kft.


-

-


Az egyeztetés során az alábbi adatokat kell megadni: • név, cím (utca, házszám) • elszállítandó lom mennyisége (m3) • elszállítandó elektronikai hulladék típusa, mennyisége • elérhetőség (vezetékes, vagy mobil telefonszám) Társasházak, lakóközösségek esetén kérik, hogy a közös képviselő egyeztesse az Ügyfélszolgálattal a lomtalanítás tervezett időpontját.

A bejelentés nélkül történő hulladék kihelyezése illegális hulladéklerakásnak minősül. Az illegális hulladék elhelyezése hatóságilag tilos! A 2000. évi XLIII. tv. 49. § (1) bekezdése értelmében a törvénysértőknek bírságot kell fizetnie! A lomtalanítások során begyűjtött hulladék mennyisége évente: 2008. év 610 452 kg 2009. év 533 400 kg 2010. év 566 020 kg Közületi hulladékgyűjtés Az intézményeknél keletkező háztartási hulladékokhoz hasonló összetételű hulladékok begyűjtését és szállítását a közszolgáltató, valamint a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szakcégek végzik. A begyűjtött hulladékok ebben az esetben is a közszolgáltató hulladékkezelő létesítményébe kerülnek. A helyi közszolgáltató a vállalkozások, intézmények részére, igény szerint, különböző méretű hulladékgyűjtő edényzetet biztosítanak: o Hagyományos, a lakossági hulladék gyűjtésénél is alkalmazott edényzeteket lehet igénybe venni kisebb vállalkozások, intézmények számára. Ez lehet 120, 240, 770 és 1100 literes tárolóedény. o Jellemzően nagyobb hulladékmennyiség összegyűjtése esetén már a konténeres hulladékgyűjtést alkalmazzák, mely 3; 4,3; 5; 6; 7,5; 10 m3 űrtartalmú konténerek használatát jelenti. o Nagyüzemek, intézmények nagy mennyiségű kommunális jellegű hulladékának összegyűjtése esetén 7,5 - 32 m3 űrtartalmú konténereket használnak, mely lehet nyitott illetve zárt, vagy nem tömörítős illetve tömörítős kialakítású. o Nagyüzemek, intézmények részére, melyek tevékenysége során nagy mennyiségű hulladék keletkezik, gazdasági szempontból realitása van nagykonténerek, préskonténerek alkalmazásának. Belső edények alkalmazása Bármilyen hulladék gyűjtése esetén alkalmazhatóak ún. belső edények, amennyiben kialakításra kerül egy központi gyűjtőhely, ahol a nagyobb méretű konténer elhelyezése valósul meg. Ez viszonylag nagy területen elhelyezkedő gyárakban, üzemekben, intézményekben alkalmazható. A hulladékot kisebb (120, 240, 600, 770, 1100 vagy 1200 literes) gyűjtőkben gyűjtik, melyeket a nagyobb konténerbe ürítenek. Zöld hulladék gyűjtése A város hulladékgazdálkodási tervében bemutatott állapothoz képest nagy előrelépést jelent, hogy 2006. évben megvalósult a zöldhulladékok gyűjtése és feldolgozása. A közterületekről a 149

Plánum 97 Kft.



levágott gallyakat, lombot és egyéb zöldhulladékot az A.K.S.D. Kft. begyűjti, és a Vértesi úti kommunális hulladéklerakó telepére szállítja. A telephelyre nemcsak a közszolgáltató által begyűjtött zöldhulladék kerül be, hanem a lakosság is beszállíthatja a kertjében keletkező ilyen típusú hulladékot. Itt a beérkezett lombot, gallyakat speciális aprítógéppel feldarabolják. A telephelyre beszállított szennyvíziszapot az aerob kezelőtéren megfelelő arányban szalmával, illetve fanyesedékkel és oltóanyaggal kezelik, majd a faaprítékot a szennyvíziszap – prizmákra juttatják. A prizmákat speciális komposztkeverő géppel megfelelő időközönként megforgatják. Az elkészült komposztot a zárt komposztálócsarnokban átszellőztetik, majd a komposzt – amelyet virágföld készítéséhez is felhasználnak – értékesítésre kerül. A 2008-2010. évben begyűjtött biohulladékok: Év Mennyiség (tonna)

2008 841

2009 836

2010 751

A begyűjtött biohulladék teljes mennyisége komposztálásra kerül, majd ebből terméket állítanak elő. Kísérleti jelleggel 2007. április 6.-tól Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvakért területen heti rendszerességgel végezték a biohulladék begyűjtést, melyre 120 literes barna edényt biztosítanak az ingatlantulajdonosok részére. A lakosság nehezen fogadta el a kéthetente történő kék kuka ürítést, erre az A.K.S.D. Kft. ügyfélszolgálatára korábban számtalan jelzés érkezett. 2010 januárjától ez a rendszer megváltozott, az Önkormányzat döntése értelmében mind a két hulladék gyűjtőt, barnát és kéket egyaránt, hetente egyszer ürítik. A járatterv változását az A.K.S.D. Kft. részéről az indokolta, hogy a szerves hulladék minősége nem megfelelő, a lakosság részéről pedig a kezdetektől igény volt a heti egyszeri minkét gyűjtő ürítésére. A barna kukás hulladékgyűjtési rendszerben Epreskert, Tégláskert, Boldogfalvakert városrészek 1200 ingatlana került bevonásra. Ingatlanonként évi 650-700 kg biohulladék kerül elszállításra, amely mintegy 10 % nem komposztálható idegen anyagot tartalmaz. A biohulladék válogatás után komposztálásra kerül. Fenti témában készült közvélemény kutatás adatai: Megkérdezés helye: Epreskert, Tégláskert, Boldogfalvakert Ügyfelek száma: 1222 db (ingatlan) kiosztott barna gyűjtők alapján – megkérdezettek kor és nem szerinti összetétele nem lett vizsgálva. Megkérdezése aránya: 100 % (minden ingatlan) Megkérdezés ideje: 2010.05.20.-2010.06.15. Kérdezőbiztosok: 6 fő kivizsgáló Feldolgozott adatlap száma: 688 db Válaszadók aránya: 56,30 %. A 688 feldolgozott adatlap kiértékeléséből az alábbiak állapíthatóak meg: - a megkérdezettek 92 %-a örömmel fogadta a szerve hulladékok különgyűjtésének lehetőségét, - a válaszadók 94 %-a jónak találta a korábbi gyűjtési gyakoriság visszaállítását, - a megkérdezettek 71 %-a minden héten kiteszi a barna gyűjtőt elszállításra,

150

Plánum 97 Kft.


-


a válaszadók 97 %-a környezettudatos magatartást tanúsít, mivel csak szerves anyagot helyez el a barna edényben, a megkérdezettek 94 %-a megfelelőnek ítélte a tájékoztatást a gyűjtési rendszerről, a válaszadók 92 %-a elégedett a szolgáltatással.

A kommunális hulladéklerakó telep (Forrás: TIKTVF 376/71/2009. számú egységes környezethasználati engedély és az A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása.) A lerakó telep adatai: 0439/33 hrsz.: a hulladéklerakó I., II., IV. ütemei; tervezett V. ütem; üzemi épületek egy része (központi-szociális épület, mérlegház, raktárak, E-hulladékbontó); az olajos veszélyes hulladék kezelésére alkalmas aerob, kezelő terület és a hozzá tartozó vízi létesítmények, a gépjármű-, kukamosó, a csurgalékvíz tisztító; üzemanyagkút, a veszélyes hulladék és a nem veszélyes hulladék aerob kezelő területi és vízi létesítményei. 0439/34 hrsz.: kivett önkormányzati út 0439/35 hrsz.: a hulladéklerakó III. üteme 0439/36 hrsz.: zárt komposztáló csarnok, válogatócsarnok, fedett bálatározó, nyílt, szigetelt tároló felületek, nyílt komposztáló terület, és a munkafolyamatokhoz kapcsolódó előkészítő, áttároló területek 0438/37 hrsz.: a cég tulajdonában lévő saját használatú út 0439/38 hrsz.: a telephely része, tervezett bővítési terület 0441/11 hrsz.: átminősítés alatt álló, tervezett bővítési terület A telephely területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint „2” besorolású, azaz a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. Jelenleg a kommunális hulladék befogadására szolgáló hulladéklerakó kapacitása az érvényes egységes környezethasználati engedély alapján a következőképpen adható meg: o a depónia szigetelt alapfelülete 3,01 ha (I. ütem), 3,21 ha (II. ütem), 3,3 ha (III. ütem) 3,25 ha (IV. ütem), összesen 12,77 ha (127.700 m2). A tervezett bővítési területek területe: 4,93 ha. o A hulladéklerakó depónia I. és II. üteme 2006. december 31-én bezárt. A III. ütem területén és a IV. ütem egy részén (IV/1.) megépült a depóniaaljzat, a hulladékokkal feltöltés folyamatban van. A IV. ütem második részén (IV/2.) pedig folyamatban van a depóniaaljzat kiépítése. A tervezett V. és VI. ütemek tartalékterület, ennek területe 7,8 ha. o A tervezett depónia maximális magassága a környező terepszinttől: 25 m. Az V. ütem tervezési és előkészítési munkái 2011-ben elkezdődnek, a tényleges kivitelezés 2012.-ben indul, és még abban az évben be is fejeződik. Az I. – II. ütemek végleges rekultivációját 2015.-re tervezik. Kapacitás adatok (számítások alapján) I.-IV.ütem - Lerakó szigetelt felülete (összesen): 126 837 m2 - 2010. évben lerakott hulladék mennyisége: 174 216 tonna (~118 147 m3) - Összes lerakott hulladék mennyisége 2008. év végén: 1 644 061 m3

151

Plánum 97 Kft.


-


Összes lerakott hulladék mennyisége 2009. év végén: 1 739 284 m3 Összes lerakott hulladék mennyisége 2010. év végén: 1 857 431 m3 Összes befogadó kapacitása (I-II-III-IV.): 2 471 264 m3 Összes szabad kapacitás (III-IV.): 613 833 m3

A hulladékkezelő telepre az alábbi településekről kerül be kommunális szilárd hulladék: Debrecen, Hosszúpályi, Derecske, Hajdúbagos, Hajdúszovát, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd, Álmosd, Bagamér, Fülöp, Hajdúsámson, Kaba, Kokad, Nagyhegyes, Nádudvar, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs, Hajdúszoboszló. A lakosságtól, intézményektől begyűjtött, beszállított hulladékot mérlegelik, számítógépes nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel során rögzítik a hulladék beszállítójának adatait (név, gépjármű rendszáma), a hulladék fajtáját EWC kód szerint, a beszállítás időpontját, a beszállított anyag súlyát. Ezután a szállítójárművek az üzemelő szektorhoz hajtanak, ahol bányamesteri irányítás mellett történik a hulladék dombépítéses lerakása. A lerakott hulladékot kompaktorral tömörítik, majd földdel takarják. A hulladékdomb rézsűjén a rekultiváció folyamatos. Az elkülöníthető bontási építési törmeléket a hulladék takarására használják fel. A lerakó kialakításakor a humuszt a telepen deponálják, innen használják fel a földet a takaráshoz, rekultiváláshoz. A debreceni lerakóra beszállított, lerakott és kezelt nem veszélyes hulladékok mennyisége 20092010-ig. (Forrás: A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása) 2009. évben átvett hulladékok Kezelés módja EWC Lerakás Komposztálás Megnevezés kódja D5 (kg) R3 (kg) édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és 531 900 01 05 04 hulladékok 01 05 07 báriumot tartalmazó fúróiszapok és hulladékok 268 300 01 05 08 klorid- tartalmú fúróiszapok és hulladékok 276 280 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból 02 03 01 3 720 183 740 és más szétválasztásokból származó iszapok fogyasztásra illetve felhasználásra alkalmatlan 02 03 04 13 620 92 620 anyagok 04 01 08 krómot tartalmazó cserzett bőr 39 140 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő 07 01 12 211 820 kezelésből származó iszapok 07 02 13 hulladék műanyag 14 320 08 02 01 por alapú bevonatok hulladékai 5 720 10 01 01 hamu, salak, kazánpor 13 800 10 11 12 üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 32 612 homokfúvási hulladékok, amelyek különböznek a 12 12 01 17 3 960 01 6-tól 15 02 03 törlőkendők 1 120 16 01 19 műanyagok 3 828 16 01 20 üveg 5 400 -

152

Plánum 97 Kft.


2009. évben átvett hulladékok EWC kódja 16 01 22 16 03 04 17 01 01 17 01 03 17 01 07 17 03 02 17 05 04 17 06 04 18 01 04 19 03 05 19 05 03 19 05 99 19 08 01 19 08 02 19 08 05 19 08 14 19 01 02 19 12 12 20 01 01 20 01 02 20 01 10 20 01 11 20 01 39 20 02 01 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 07

Megnevezés közelebbről nem meghatározott alkatrészek szervetlen hulladékok beton cserép, kerámia beton, tégla, cserép és kerámia frakció keveréke bitumen keverékek föld és kövek szigetelő anyagok nem veszélyes kórházi hulladék stabilizált hulladék előírástól eltérő minőségű komposzt közelebbről nem meghatározott hulladék rácsszemét homokfogóból származó hulladék szennyvíziszap szennyvíziszap üveg egyéb hulladékok papír és karton üveg ruhanemű textíliák műanyagok biológiailag lebomló hulladékok kevert települési hulladék piacokon keletkező hulladék úttisztítási hulladék lom hulladék 2010. évben átvett hulladékok

EWC kódja 01 05 04 01 05 08 02 01 03 02 01 04 02 02 04 02 03 01 02 03 04

Megnevezés édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok klorid- tartalmú fúróiszapok és hulladékok hulladékká vált növényi szövetek műanyaghulladék (kivéve csomagolóeszközöket) folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok fogyasztásra illetve felhasználásra alkalmatlan anyagok

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Kezelés módja Lerakás Komposztálás D5 (kg) R3 (kg) 2 640 66 380 85 460 4 520 36 050 076 20 580 15 178 020 138 500 806 160 18 980 25 800 9 959 320 273 000 871 290 343 305 14 730 965 6 020 283 440 86 720 139 501 2 300 6 500 671 140 28 200 518 130 3 960 114 87 845 349 797 300 627 020 8 579 096 1 173 710 Kezelés módja Lerakás Komposztálás D5 (kg) R3 (kg) 882 260

-

1 148 120 8 5180 5 520

-

-

3 840

-

132 880

-

252 980

153

Plánum 97 Kft.


2010. évben átvett hulladékok EWC kódja 03 01 05 04 01 08 07 01 12 07 02 13 07 06 12 08 02 01 10 01 01 10 11 12 12 01 05 12 01 21 15 01 01 15 02 03 16 01 19 16 01 20 16 01 22 16 03 04 16 03 06 17 01 01 17 01 03 17 01 07 17 02 03 17 03 02 17 05 04 17 06 04 17 08 02 17 09 04 18 01 04 19 02 03 19 03 05 19 05 03 19 05 99 19 08 01 19 08 02 19 08 05

Megnevezés faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től krómot tartalmazó cserzett bőr folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok hulladék műanyag folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 06 11-től por alapú bevonatok hulladékai hamu, salak, kazánpor üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-tól papír és karton törlőkendők műanyagok üveg közelebbről nem meghatározott alkatrészek szervetlen hulladékok szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től beton cserép, kerámia beton, tégla, cserép és kerámia frakció keveréke műanyag bitumen keverékek föld és kövek szigetelő anyagok gipsz alapú építőanyagok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól nem veszélyes kórházi hulladék kevert hulladék, amelyek kizárólag nem-veszélyes hulladékokat tartalmaz stabilizált hulladék előírástól eltérő minőségű komposzt közelebbről nem meghatározott hulladék rácsszemét homokfogóból származó hulladék szennyvíziszap

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Kezelés módja Lerakás Komposztálás D5 (kg) R3 (kg) -

7 380

12 100

-

-

1 337 060

209 360

-

206 480

-

15 192 15 178 23 700

-

1 225

-

2 410

-

18 180 65 760 5 620 2 020 11 200 5 980

-

460

-

13 520 11 100 33 008 298 7 215 86 040 15 549 760 4 360 2 520

-

10 820

-

995 860

-

39 260

-

348 260 1 549 200 7 878 560 353 320 1 055 280 -

6 126 740 154

Plánum 97 Kft.


2010. évben átvett hulladékok EWC kódja 19 08 14 19 12 02 19 12 05 19 12 12 20 01 01 20 01 02 20 01 10 20 01 11 20 01 38 20 01 39 20 02 01 20 02 02 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 07

Megnevezés szennyvíziszap fémvas üveg egyéb hulladékok papír és karton üveg ruhanemű textíliák fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek kevert települési hulladék piacokon keletkező hulladék úttisztítási hulladék lom hulladék

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Kezelés módja Lerakás Komposztálás D5 (kg) R3 (kg) 499 400 704 220 167 100 1 869 964 60 1 1040 478 080 9 880 47 080 686 840 5 818 800 52 060 99 496 283 751 220 532 340 5 146 780 1 276 322 -

Komposztálás Nyílt téri komposztálás: A telephelyen bio- és zöldség hulladékok nyílt téri komposztálása is történik, melynek fő kiindulási anyaga a városi szennyvíztelep víztelenített iszapja. A komposztálás a VII. ütem helyén kialakított komposztáló területen történik. A VII. ütem helyén kialakított komposztáló területen a techonlógia nyitott rendszerű forgatásos prizmakomposztálás. A komposztálási tevékenység során az iszaphoz kevernek Debrecen város zöldterületeinek gondozásából származó gally, nyesedék levél hulladékot, valamint fűrészport, szalmát, szénát, zöldhulladékot és faaprítékot. A komposztálás előkészítése során eltávolítják a hulladékban lévő idegen, nem komposztálható anyagokat. Nyílt téri komposztálásra átvehető hulladékok mennyisége: 30 000 tonna/év. Zárt téri komposztálás: A biológiailag lebomló hulladékok teljesen zárt térben komposztálódnak. A zárt téri komposztáló alapterülete 3 105 m2. A beérkező szerves hulladékok az aprítás után kerülnek 4 db, zárt bunkerbe. Itt a szerves anyagok, mikroorganizmusok és oxigén jelenlétében lebomlanak, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagok keletkeznek. A Debrecen város szennyvíztisztító telepén keletkező, a technológiai folyamatból származó szennyvíziszap is itt kerül komposztálásra. Zárt komposztálásra átvehető hulladékok mennyisége: 15 000 tonna/év. A kezelés során felhasznált segédanyagok: fűrészpor, szalma, széna, zöldhulladék, faapríték.

155

Plánum 97 Kft.



IX/2.2 Szelektív hulladékgyűjtés Debrecenben a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az A.K.S.D. Kft., valamint az ÖKO – Pannon Kht. Együttműködésében valósul meg a szelektív hulladékgyűjtési rendszer üzemeltetése. A szelektív hulladékgyűjtéssel a hasznosítható anyagok nem kerülnek a lerakóra, így nem terhelik környezetünket, egyben a kisebb lerakóba kerülő hulladékmennyiség miatt megnő a hulladéklerakó élettartama. A szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható, így segít az elsődleges nyersanyagok megkímélésében, valamint energiatakarékosságot is eredményez. A térségben 2002-ben kezdődött a szelektív szigetes hulladékgyűjtést. A gyűjtőedényekben eddig papírt, üveget és PET – palackot gyűjtöttek, de 2006 májusától néhány intézményben és iskolában már italos kartonok és alumínium dobozok elhelyezésére is lehetőség van. A statisztikai adatok alapján, ezzel a módszerrel begyűjthető mennyiség lakosonként ~9 kg/év. A gyűjtő szigetek kialakításánál logisztikai és jogszabályi feltételeknek kell megfelelni, ami az újabb sziget kialakításának lehetőségét jelentősen korlátozza. Számolni kell az illegális lerakásokkal, így azok költségeivel. Összegezve: sűrűn lakott (bérházas) városrészek ideális (költséghatékony) gyűjtési módja, szükséges a lakosságot környezettudatosabbá „nevelni” (nincs közvetlenül érdekelve), reálisan a mennyiségben néhány %-os növekedést lehet elvárni. A kihelyezett gyűjtőszigetek száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt időszakban: Év 2008. évben 2009. évben 2010. évben

Gyűjtőszigetek száma 132 db + 70 db 1100 l-es gyűjtőedény 202 db 237 db gyűjtősziget (820 db edény)

156

Plánum 97 Kft.



Anyagtípusok a szelektív hulladékgyűjtési rendszerben PAPÍR Gyűjtése: kék konténerben Bedobható minden olyan hulladék, ami elsősorban papír alapanyagból készült. A konténerben kartondobozokat, hullámpapírt, színes vagy fekete-fehér újságpapírokat, könyveket, prospektusokat gyűjtenek. Fontos hogy a papírok között ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó. Minél kisebbre hajtogatjuk a tiszta kartonokat, annál több fér el a konténerben. Hasznosítás A hulladékpapírból előállított papír gyártásához sokkal kevesebb energiára van szükség, mint a fából vagy rongyból készülőhöz. Az újrahasznosítás alapfeltétele, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett és fóliázott, esetleg kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok ne kerüljenek a papírhulladék közé. A begyűjtött papírhulladékot elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír) válogatják szét. A használt papírból jó minőségű hajtogatott kartondobozok, konyhai papír törlőkendők, írólapok, füzetek stb. készülnek. MŰANYAG Gyűjtése: sárga konténerben Ebbe a konténerbe dobjuk a műanyag ásványvizes és üdítős palackokat. A palackról csavarjuk le a kupakot, TAPOSSUK LAPOSRA, és így tegyük a gyűjtőedénybe a kupakkal együtt. Szintén ide tudják elhelyezni a szükségtelenné vált reklámszatyrokat. Hasznosítás A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a válogatóban színenként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután granulálják. Az így nyert félkész terméket többek között PET-palackok, műanyag kerti székek, virágládák és csövek előállításához használják fel újra. Azokat a műanyagokat, melyek már nem használhatók új műanyag előállítására, elégetik, az égetéssel hőenergiát nyernek, ami pl. fűtési célra hasznosítható. ITALOS DOBOZ 2006 júliusától a SÁRGA SZÍNŰ KONTÉNERBEN gyűjtik. (Ennek oka az, hogy ezen konténerek tartalmát minden esetben átválogatják.) A kisebb helyigény miatt nagyon fontos, hogy ezeket is LAPOSRA TAPOSVA helyezzék a konténerbe. Ezek a gyümölcslevek és tartós tejek csomagolására használt anyagok a társított csomagolók csoportjába tartoznak. Korábban nem volt megfelelő módon megoldott az újrahasznosításuk, mára azonban az anyagok szétválasztásával újra papír készíthető belőle. Egy másik lehetséges megoldás, az ún. tektán táblák készítése, ami a farostlemezhez hasonló anyag, bútorlapként, vagy falak szigetelésére használható.

157

Plánum 97 Kft.



ALUMÍNIUM ITALDOBOZ 2006 májusában indult el az alumínium italdobozok begyűjtése, elsősorban tanintézményekben, bolthálózatokban és szórakozóhelyeken. Ezen hulladékok magas ára miatt korábban nem volt megoldott a szelektív szigeteken való gyűjtés. Jelenleg a sárga gyűjtőkonténerekben tudják elhelyezni. Annak érdekében, hogy könnyebben legyenek szállíthatóak, ezeket a hulladékokat is TAPOSSÁK LAPOSRA! Hasznosítás Az alumínium anyagában könnyen újrahasznosítható fém. A szelektíven gyűjtött dobozok beolvasztásával készülő termék 95 %-os energia-megtakarítás mellett állítható elő. Ennek köszönhetően a világ alumínium felhasználásnak harmadát újra hasznosított fémalapanyag biztosítja. A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban egy mágnes segítségével fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat a hasznosítás helyére történő szállítás után aprítják. A fémtömböket kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal a feldolgozóipar számára lehetővé válik, hogy újabb különböző késztermékeket készítsenek belőle a csomagolóipar részére. ÜVEG Gyűjtése: Zöld konténerben Ide mindenféle tiszta, kiöblített, ép vagy törött, színes (zöld, barna, sárga) és fehér üvegpalackokat lehet bedobni. Fontos, hogy a zárókupakokat távolítsuk el az üvegről és azokat egyelőre a többi, vegyesen gyűjtött hulladékok közé dobják.

Hasznosítás A gyűjtőedényekben színük szerint (fehér és színes) külön gyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabokat, majd az egyes színeket elkülönítik egymástól. Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára. A gyűjtőszigetekről a szelektíven gyűjtött lakossági-, intézményi- és ipari hulladékok a válogatóműbe kerülnek. A válogatóműben történik a hulladékok válogatása és bálázása, mintegy 24 500 t/év kapacitással. A válogatóműbe bevihető és kezelhető hulladékok megnevezése és EWC kódja: EWC kód 10 11 12 12 01 01 12 01 03 12 01 05 15 01 01 15 01 02 15 01 03

Megnevezés üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11*-től vasfém reszelék és esztergaforgács nemvas fémreszelék és esztergaforgács gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok 158

Plánum 97 Kft.


EWC kód 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 16 01 03 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 20 17 04 04 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 20 01 01 20 01 02 20 01 11 20 01 39 20 01 40


Megnevezés fém csomagolási hulladék vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok termékként tovább nem használható gumiabroncsok vasfémek nemvas-fémek műanyagok üveg vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10*-től papír és karton üveg textíliák műanyagok fémek

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése nagy előrelépést jelent a város hulladékgazdálkodása terén. A gyűjtőszigetek kihelyezése nemcsak a fent említett célokat szolgálja, hanem hatással van a lakosság környezettudatos gondolkodására is. A növekvő begyűjtött másodnyersanyag mennyisége azt mutatja, hogy az emberek szívesen igénybe veszik a gyűjtőszigeteket, amennyiben lakásuktól, munkahelyüktől viszonylag kis távolságra és megfelelő számú edényzet áll rendelkezésre. A gyűjtőszigetek fenntartása azonban sokszor nehézségekbe ütközik, ilyen pl. hogy a szigeteket rendszeresen megrongálják, felgyújtják. Ekkor a megrongálódott edényzetet pótolni kell, az új hulladékgyűjtők beszerzéséig azonban az adott területen nem megoldott a szelektív gyűjtés. A Tócóskert tér 1. szám alatt kísérleti jelleggel már használatban lévő szelektív hulladékledobó példáján a Kishegyesi út 40. számhoz került kialakításra 3 db tartályt. Egy év alatt a műanyagost heti rendszerességgel, a papirost néhányszor, az üvegest egyszer sem ürítették. A Tócóskert tér 1. szám alatt csak műanyag (PET) gyűjtés volt. 2007. óta új hulladékledobó rendszer kialakítás nem történt. Közterületi hulladékgyűjtés Debrecen város területének zöldfelülete, amely közel 3,2 millió m2, az A.K.S.D. Kft. fenntartásába tartozik. A közterület tisztántartását a kategóriai besorolástól függően napi, heti kétszeri, heti egyszeri, kéthetente egyszeri gyakorisággal végzik. 2011. április végétől

159

Plánum 97 Kft.



Önkormányzati döntés alapján bizonyos belvárosi járdatakarítási, köztisztasági feladatokat kapott a Dehusz Kft.. A zöldfelület fenntartási munkákban nem történt változás. A piacokon keletkező hulladékok elszállítását és a piacok takarítását, továbbá egyes belvárosi fizető parkolók tisztán tartását a Bazár Parking Kft. végzi. A hulladékok kezelése a Regionális Hulladékkezelő Telepen történik. A közterületeken összesen 1 754 db hulladékgyűjtő edény van kihelyezve. Éves szinten a kihelyezett edények kb. 10 %-át kell lecserélni rongálási vagy lopási kár miatt. Az esetek nagy többségében az edényzetek, gyűjtők már nem javíthatók (pl. gyújtogatás, töréskár). A jelenleg közterületen kihelyezett edényzetek állapota funkcionálisan jónak mondható. Különösen, miután a gyűjtőedények között elterjedt az üvegszállal megerősített, 120 literes Karex gyűjtők használata. A Közterület-fenntartás által beszállított hulladék mennyiségei: EWC Megnevezés kód 16 01 03 termékként tovább nem használható gumiabroncsok beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok 17 01 07 keveréke, amely különbözik a 17 01 06*-tól 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03*-tól 20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési 20 03 01 hulladékot is 20 03 03 úttisztításból származó hulladék 20 03 07 lom hulladék

2009 2010 Mennyiség (kg) 960 92 940

23 280

332 013 1 535 560

165 284 3 411 820

670 480

889 900

67 660 -

114 810 100

A szerves hulladékok nagy részét ipari komposzt előállításához használják, melyet a kommunális hulladéklerakó depójának takarására alkalmaznak. Települési folyékony hulladék gyűjtése A települési folyékony hulladék gyűjtését és szállítását a Debreceni Vízmű Zrt., mint közszolgáltató, valamint a vele szerződésben álló hulladékkezelő/szállító cégek végzik. A városból és a környékbeli településekről beérkező - átlagosan 45.000 m3/nap mennyiségű szennyvizet a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az Üzemben, ez alatt két lépcsős tisztítási folyamat zajlik, majd az Európai Unió előírásainak is megfelelő minőségben a Debrecen mellett húzódó Tócópatakba kerül. A szennyvízből kinyert szennyvíziszap korszerű technológiával kerül hasznosításra. A települési folyékony hulladék kezelésével, gyűjtésével, elvezetésével és tisztításával részletesen a program IV/7. pontja foglalkozik.

160

Plánum 97 Kft.



A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján beküldött rendszeres adatszolgáltatások Debrecenre vonatkozó összesített adatai. (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir, DMJV Környezeti Atlasza 2011) A keletkezett elsődleges hulladékok mennyisége: Év Veszélyes (kg) Nem veszélyes (kg) Összesen (kg) 2008 31 043 234 178 580 230 209 623 464 2009 20 448 771 114 412 716 134 861 487 1. Telephely típusonként: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Telephely típusonként a keletkezett elsődleges nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 149 840 45 595 23 039 485 155 163 635 141 764 39 911 178 580 230

2009 355 581 24 222 007 87 796 618 20 385 10 114 412 716

Telephely típusonként az összes begyűjtött nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 12 504 922 1 468 648 253 357 539 2 115 021 22 746 522 8 831 796 301 024 448

2009 13 283 131 211 920 338 14 993 157 2 962 659 12 061 579 255 220 864

Telephely típusonként az előkezelt nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 12 468 182 1 468 648 35 697 895 708 000 18 172 664 221 060 68 736 449

2009 13 260 325 40 886 788 748 427 56 185 10 050 893 60 012 618 161

Plánum 97 Kft.



Telephely típusonként a hasznosított nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 24 662 039 1 120 942 1 978 646 275 415 28 037 042

2009 27 335 180 230 381 1 242 463 2 617 792 31 425 816

Telephely típusonként az ártalmatlanított nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 209 761 099 465 551 906 675 313 005

2009 164 745 173 342 057 241 155 503 506 957 917

2. Keletkezett elsődleges nem veszélyes hulladékok nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítása (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Nemzetgazdasági ág A-Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat C-Feldolgozóipar D-Villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás E-Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F-Építőipar G-Kereskedelem, gépjárműjavítás H-Szállítás, raktározás I-Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás J-Információ, kommunikáció K-Pénzügyi, biztosítási tevékenység L-Ingatlanügyek M-Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N-Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O-Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P-Oktatás

2008 2009 kg/év 3 400 664 2 978 114 39 222 353 20 077 064 321 928 266 503 52 440 959 44 183 168 3 921 181 364 500 1 277 732 5 817 147 590 623 847 49 734 80 882 32 136 759 1 430

49 522 319 33 995 683 4 091 911 297 803 1 359 605 43 259 9 970 1 164 685 45 830 160 637 139 077 14 883 162

Plánum 97 Kft.


Nemzetgazdasági ág Q-Humán-egészségügy szociális ellátás R-Művészet, szórakozás, szabadidő S-Egyéb szolgáltatás Végösszeg

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2008 2009 kg/év 97 569 75 036 148 190 166 297 155 927 4 040 178 580 230 114 412 716

3. Hulladék főcsoportonkénti csoportosítás Hulladék főcsoportonként az keletkezett elsődleges hulladék mennyisége: (Forrás: 2008. év http://okir.kvvm.hu/hir, 2009. év DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

2008

2009 kg/év

3 185 250

506 880

27 958 958

19 987 959

2 632 103

3 556 226

4 710

3 875

-

0

9 070

0 13 390

2 701

4 004

30 060 13 400

52 379 11 397

-

15 520

6 490 302

3 160 388

-

0

-

0

3 753 508

3 454 044

163

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoport 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

2008

2009

kg/év 1 116 343 1 511 601 91 797 819

42 263 543

16 716

6 609

27 020 239

24 565 824

14 549 051

15 299 077

178 580 230 114 412 716

A nem veszélyes hulladékoknál kiemelkedik a 17-es főcsoport (építési és bontási tevékenység), továbbá még mindig jelentős a 2-es főcsoport (állattenyésztés), a 19-es főcsoport (szennyvíziszapok), valamint a 20-as főcsoport (települési szilárd és folyékony hulladékok). (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Hulladék főcsoportonként a begyűjtött hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai

2008

2009 kg/év -

-

18 222 653

19689731

158 660

-

143 848

3463

-

-

234 164

301558

16 715

10277

62 454

5423

164

Plánum 97 Kft.


Hulladék főcsoport

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2008

2009 kg/év -

10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 204790 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai 14 219 996 7392736 felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott 33 424 372 40400628 abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 3 609 355 1 942 900 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről 100 012 973 65 873 540 kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és 694 3 214 éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és 10 711 530 10 133 691 iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten 120 207 034 109 258 913 gyűjtött hulladékokat is Végösszeg 301 024 448 255 220 864

Hulladék főcsoportonként az előkezelt hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport

2008

2009 kg/év

01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból 16 038 454 14 232 455 származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papírés kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 141 956 -

165

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoport 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

2008

2009 kg/év -

-

234 164

41060

-

-

61 630 -

-

-

-

4 614 377

3572659

-

-

-

-

23 919 601 28 990 081 185 901

876 277

14 653 246

7 082 820

-

-

708 000

-

8 179 120 10 217 266 68 736 449 65 012 618

166

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoportonként az ártalmatlanított hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papírés kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

2008

2009 kg/év

2 761 560

1 076 480

8 564 849

3 431 995

-

142 110

33 390

39 150

-

-

546 374

38 030

399

5 720

4 360

46 412

-

-

4

4 013

-

-

-

-

6 733

5 173

579 291

78 406

84 253 610

51 478 776

508 699

812 072

16 700 853

11 723 936

167

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoport 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

2009 kg/év

561 352 883 438 075 644 675 313 005 506 957 917

Hulladék főcsoportonként a hasznosított hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is)

2008

2009 kg/év -

-

120 300

276 360

1 536 680

-

-

-

-

-

-

211 820

636

693

-

222 584

-

-

-

216 411

-

-

-

-

1 338 225

211 977

65 791

74 711

7 487 110 10 439 441

168

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoport 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

2008

2009 kg/év -

-

11 434 520 15 014 405

6 053 780

4 757 414

28 037 042 31 425 816

IX/3. Veszélyes hulladékok kezelése 2006 júliusa óta a lakosság rendelkezésére áll az István út 136. szám alatt üzemelő Lakossági Hulladékgyűjtő Udvar, ahol a lakosság díjmentesen leadhatja a veszélyes hulladékokat, maximum 100 kg/alkalom mennyiségben. A leadható hulladékok fajtáját a lakossági hulladékudvarról szóló részben ismertettük. Hulladékolajok A kialakult gyakorlatnak megfelelően a szakszervizek valamely országos gyűjtőhálózat megbízásából a gépjármű olajcserék alkalmával a fáradt olajokat a gépjármű tulajdonostól átveszik. A hulladékolajokra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer nem teszi lehetővé a lakosságnál, illetve az önkormányzati szervezeteknél keletkező, engedéllyel rendelkező hulladékkezelők részére átadott fáradt olajok mennyiségének nyomon követhetőségét. A lakosság a hulladékokat a folyamatosan rendelkezésre álló hulladékudvarban tudja leadni, illetve az évi 10 helyen rendezett kihelyezett gyűjtési pontokon. A begyűjtés hatékonyságát elsősorban a hulladékudvarok számának növelésével kívánják segíteni. A lakosságnál keletkező növényi olajok (sütőolaj) nem számítanak veszélyes hulladéknak. Begyűjtése a veszélyes hulladék olajokkal megegyező módon történik. A hulladékolajok visszagyűjtése és kezelése során a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános érvényű jogszabályokon kívül a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól szóló 4/2001. (II.23.) KöM rendelet előírásait is figyelembe kell venni. Akkumulátorok és szárazelemek Az akkumulátor és szárazelem hulladékok visszagyűjtésének és kezelésének rendszerét érdemes egymástól különválasztani. Az akkumulátor hulladékok döntő többségét a hasznosítható, értékesíthető savas-ólomakkumulátorok jelentik, mely értékesíthetőség következtében ezek visszagyűjtése országos hálózaton keresztül a gyakorlatban többnyire megoldott. Az akkumulátorokat a lakossági hulladékudvarban is le lehet adni. A szárazelem hulladék gyűjtését Debrecenben, néhány bevásárlóközpontban és az iskolákban tartandó elemgyűjtés alkalmával végzik. Az akkumulátorok és szárazelemek begyűjtésének tervezésekor figyelembe kell venni az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik

169

Plánum 97 Kft.



kezelésének részletes szabályairól szóló 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendeletben foglaltak megvalósulását is. A lakosságtól begyűjtött szárazelemek és akkumulátorok: Mennyiség (kg) Hulladék megnevezés 2009 2010 Akkumulátor 105 512 69 555 Szárazelem 452 152 Elektromos és elektronikai hulladékok A lakosság elektromos és elektronikai hulladékainak gyűjtése Debrecenben néhány bevásárlóközpontban, valamint az A.K.S.D. Kft István úti hulladékgyűjtő udvarába történik. A 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 3. § (1) bekezdése szerint: A gyártó köteles a) az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot, c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (visszavételi kötelezettség). Ezáltal a szerveződő begyűjtő hálózatokon keresztül a visszagyűjtésre kerülő hulladékok mennyisége jelentősen nőtt. 2005 októberében a városban elkezdődött az elektronikai hulladékok gyűjtése. Az A.K.S.D. Kft. 2006. november 20-án nyitotta meg elektronikai bontó üzemét, ahol a lakosságtól, gazdasági társaságoktól, közületektől begyűjtött elektronikai hulladékot előkezelik. A hűtőgépeket, képcsöves hulladékokat (monitorok, TV-k) bontás/előkezelés nélkül azonnal feldolgozókhoz továbbítják. A telephelyen főleg háztartási, informatikai és szórakoztató - elektronikai hulladékokat bontanak, melyekből a hasznosítható részeket hasznosítóknak adják át, a veszélyes hulladékok égetőkbe, lerakókba kerülnek, azok a frakciók pedig, amelyek tovább már nem hasznosíthatók, és nem tartalmaznak veszélyes összetevőket deponálásra kerülnek. A lakosságtól begyűjtött elektronikai hulladék mennyisége: - 2009. évben 61 565 kg - 2010. évben 58 976 kg Egészségügyi hulladékok Alapvetően a lakosságnál keletkező lejárt szavatosságú gyógyszerek és gyógyszercsomagoló anyagok tartoznak ebbe a csoportba. Mivel ezen hulladékra országos szintű gyűjtőhálózat nem üzemel, ezért a fennmaradó mennyiség nagy része valószínűleg a települési szilárd hulladékkal együtt kerül elszállításra. 2005 decemberétől egy egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a gyógyszertárak kötelesek visszavenni a lakosságtól a háztartásokban maradt, fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszereket. A patikaszerek visszavétele kiterjed a gyártókra, illetve a nagykereskedő cégekre is, amelyeknek biztosítania kell a megfelelő gyűjtőedények kihelyezését a gyűjtőpontokra, a szállítás megszervezését és a hulladék elégetését is. A maradványgyógyszerek - amelyek veszélyes hulladéknak számítanak - begyűjtése, szállítása és megsemmisítése uniós kötelezettség. Az egészségügyi intézményekben keletkező

170

Plánum 97 Kft.



egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtését és kezelését intézményenként saját hatáskörben, az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet alapján kell megoldani. Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó gazdálkodó szervezeteknek a növényvédő-szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet szabályait kell betartani. A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján beküldött rendszeres adatszolgáltatások Debrecenre vonatkozó összesített adatai. (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir, DMJV Környezeti Atlasza 2011.) 4. Telephely típusonként: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Telephely típusonként a keletkezett elsődleges veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 3 840 13 444 13 057 30 973 379 4 083 35 431 31 043 234

2009 9 825 7 067 19 914 788 517 091 20 448 771

Telephely típusonként az összes begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 393 407 16 500 11 046 271 908 646 221 528 6 494 363 19 080 715

2009 419 915 19 435 14 731 290 152 979 2 370 994 201 628 17 896 241

Telephely típusonként az előkezelt veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító

2008 449 978 10 159 612 4 700 200 875

2009 159 890 3 600 12 921 612 1 252 433

171

Plánum 97 Kft.


kg/év termelő/előkezelő végösszeg

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2008 6 316 553 17 131 718

2009 1 142 874 15 480 411

Telephely típusonként a hasznosított veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 89 606 195 6 167 95 968

2009 25 039 2 900 470 94 28 503

Telephely típusonként az ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyisége: kg/év ártalmatlanító/hasznosító begyűjtő/ártalmatlanító előkezelő/begyűjtő termelő termelő/ártalmatlanító termelő/előkezelő végösszeg

2008 9 610 177 7 030 227 957 123 17 597 527

2009 7 209 714 188 154 13 781 367 21 179 235

5. Keletkezett elsődleges veszélyes hulladékok nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítása (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Nemzetgazdasági ág A-Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat C-Feldolgozóipar D-Villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás E-Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F-Építőipar G-Kereskedelem, gépjárműjavítás H-Szállítás, raktározás I-Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás J-Információ, kommunikáció K-Pénzügyi, biztosítási tevékenység L-Ingatlanügyek

2008

2009

kg/év 108 112 65 975 29 096 654 16 756 794 51 887 667 143 29 170 40 894 666 584 84 001 3 276 1 371 65 843 21 229

1 158 334 30 901 705 425 101 029 1 343 10 500 11 550 16 440 172

Plánum 97 Kft.


Nemzetgazdasági ág M-Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N-Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O-Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P-Oktatás Q-Humán-egészségügy szociális ellátás R-Művészet, szórakozás, szabadidő S-Egyéb szolgáltatás Végösszeg


2009

kg/év 85 812 87 773 3 092 4 749 7 626 3 617 17 588 13 563 755 998 808 635 2 101 2 808 1 996 2 192 31 043 234 20 448 771

6. Hulladék főcsoportonkénti csoportosítás Hulladék főcsoportonként az keletkezett elsődleges veszélyes hulladék mennyisége: (Forrás: 2008. év http://okir.kvvm.hu/hir, 2009. év DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Hulladék főcsoport

2008

2009 kg/év

01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai 0 kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, 211 vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír126 801 és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 889 562 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus 11 194 5 700 kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 72 177 4 987 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 23 313 503 13 428 692 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és 73 188 43 287 felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 35 425 38 337 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 7 958 3 546 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából 17 416 22 095 származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből 4 085 333 2 334 912 származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az 838 316 906 913 étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 434 201 66 815

173

Plánum 97 Kft.




2008

2009 kg/év

15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

625 663

542 854

16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok

413 290

1 010 502

70 267

997 562

935 098

939 998

55 940

43 986

53 250

57 011

17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

31 043 234 20 448 771

A veszélyes hulladékoknál a 7-es főcsoport hulladékai keletkeztek a legnagyobb mennyiségben, ami a TEVA Gyógyszergyár hatása, jelentős mennyiség keletkezett még a 12-es főcsoportban, ami gép és eszköz gyártáshoz köthető (FAG). (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Hulladék főcsoportonként a begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok

2008

2009 kg/év -

-

5 067

6 027

8 630

1 882

2 356

-

40 417

18 618

25 393 11 345

11 536 30 425

174

Plánum 97 Kft.




2008

2009 kg/év

08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és 147 496 138 406 felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 15 203 17 274 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 425 9330 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából 21 048 1 235 származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből 4 420 806 2 765 161 származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az 566 314 815 282 étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 28 173 34 831 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott 388 331 296 215 abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 4 013 537 3 472 560 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt 145 742 98 773 földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi 8 632 096 9 253 259 hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból 355 903 1 002 543 származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten 95 581 79 736 gyűjtött hulladékokat is Végösszeg 19 080 715 17 896 241 Hulladék főcsoportonként az előkezelt veszélyes hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok

2008

2009 kg/év -

-

4 138

3 860

-

-

175

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoport 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

2008

2009 kg/év -

-

38 690

18 530

5 886 -

56 656 -

11 342

6 420

165

3 880

15 450

-

4 236 899

2 584 110

639 028

321 064

-

-

35 702

29 779

3 587 176

2 938 474

22 810

15 570

8 256 043

8 528 818

264 160

973 250

14 229

-

17 131 718 15 480 411

176

Plánum 97 Kft.



Hulladék főcsoportonként az ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

2008

2009 kg/év -

1 645 240

1 333

236

4 308

99

-

-

19 622

25 280

56 235 7 026 752

1 851 4 916 657

42 384

9 364

-

-

210

368 500

272 429

67 090

212 834

354 471

-

-

212 240

46 577

16 288

37 037

8 762 342

12 765 673

863 867

900 293

87 787

33 000

177

Plánum 97 Kft.




2009 kg/év

20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

18 896

7 867

17 597 527

21 179 235

Hulladék főcsoportonként a hasznosított veszélyes hulladék mennyisége: (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir) Hulladék főcsoport 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Végösszeg

2008 kg/év 195 95 773 95 968

2009 28 503 28 503

A 30 legnagyobb mennyiségben keletkezett hulladékok: Hulladékkód – megnevezés 2009. Összesen (kg) 190805 - Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 22 987 890 170504 - Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 18 316 270 020202 - Hulladékká vált állati szövetek 12 821 450 170107 - Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely 8 586 910 különbözik a 17 01 06-tól 200301 - Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 7 067 918 070511* - Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, 4 423 380 veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 200303 - Úttisztításból származó hulladék 4 140 708 170101 - Beton 4 138 590 020203 - Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 4 039 150 070501* - Vizes mosófolyadékok és anyalúgok 3 930 410 070504* - Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 3 783 398 030308 - Hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok 3 521 495 170102 - Téglák 3 277 200 120101 - Vasfém reszelék és esztergaforgács 2 880 149 170405 - Vas és acél 2 751 744 150101 - Papír és karton csomagolási hulladékok 2 631 394 170904 - Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 2 403 425 17 09 02 és 17 09 03-tól 170302 - Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 2 118 900 178

Plánum 97 Kft.



Hulladékkód – megnevezés 2009. 020502 - Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 200201 - Biológiailag lebomló hulladékok 200101 - Papír és karton 120109* - Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok 070513* - Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok 160117 - Vasfémek 180103* - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 190903 - Karbonát sók eltávolításából származó iszapok 120114 - Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok 150102 - Műanyag csomagolási hulladékok 170503 - Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 010410 - Hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-től 170201 - Fa (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

Összesen (kg) 2 103 640 1 867 850 1 479 454 1 470 554 1 262 319 903 128 783 834 777 600 773 705 580 398 576 140 506 880 465 330

A keletkezett hulladékokat a fizikai megjelenési formájuk szerint: Fizikai megjelenési forma Veszélyes (kg) szilárd 4 892 582 iszapszerű 1- 5% 358 iszapszerű 6- 10% 1 970 iszapszerű 11-15% 14 028 iszapszerű 16-20% 4 426 960 iszapszerű 21-25% 518 710 iszapszerű 26-30% 56 186 iszapszerű 31-35% 14 040 iszapszerű 36-40% 577 iszapszerű 41-45% 36 682 iszapszerű >= 46% 112 302 folyékony 10 374 376 Végösszeg 20 448 771 (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

Nem veszélyes (kg) Összesen (kg) 75 067 036 79 959 618 65 340 65 698 2 104 340 2 106 310 1 119 050 1 133 078 22 299 890 26 726 850 1 029 465 1 548 175 38 267 94 453 0 14 040 0 577 25 760 62 442 17 480 129 782 12 646 088 23 020 464 114 412 716 134 861 487

A hulladékok begyűjtése, szállítása, kezelése csak az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető tevékenység.

179

Plánum 97 Kft.



Debreceni székhelyű, érvényes engedéllyel rendelkező hulladék begyűjtők, szállítók, és kezelők: (Forrás: TIKTVF hatósági nyilvántartó rendszer) Ügyfél név "Flivver 8" Bt. "Nagymester" Mélyépítési, Útépítési és Szállítmányozási Kft. A.K.S.D. Kft. Agrárius Kft. Agrotex Műanyagipari és Kereskedelmi Kft. Alföldi Környezetvédelmi Kft. Alu-Ferr Színesfém Kft. Antal És Antal Termelő Termeltető Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Autóbontó Kft. Autoszet-93 Kft. B And K Bt. Ba-Bits 2000 Kft. Barátság 96 Bt. Barker-Ferr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bazár Parking 2000 Kft. Betontörő Kft. Burainé Nagy Ibolya Marianna Charlie-95 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Civis Bau Meister Kft. Colas-Debrecen Zrt. Csaba Car Bontó Kft. Cza Kft. Debreceni Vízmű Zrt. Dir-Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Dispomedicor Egyszerhasználatos Orvosi Eszközöket és Műtét-Technikai Termékeket Gyártó Zrt. Door-1001 Kft. Dorvasker Kft. D-Profil Építő, Kereskedő és Szolgáltató Kft. Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft Envisio Környezetvédelmi Kft. Enviszam Kft. Fag Magyarország Kft. Fuvker Bt. Guj Mária Hamar László Hollikont Bt. Intercoop Kovács Gépjárműalkatrész Kereskedelmi, Gk. Szervizelő, Szolgáltató Kft. Jäger Kft. Klaudia-Fer Kft.

Cím (székhely) 4033 Debrecen, Szondi u. 22. 4031 Debrecen, Kishegyesi u. 85. 4031 Debrecen, István út 136. 4029 Debrecen, Pacsirta u. 43. 4026 Debrecen, Péterfia u. 4. I/106. 4026 Debrecen, Vár u. 14/B. 2/5. 4031 Debrecen, Kishegyes u. 146. 4030 Debrecen, Monostorpályi út 9-11. 4031 Debrecen, Legányi u. 7. 4031 Debrecen, Derék u. 34. 1/3. 4031 Debrecen, Kishegyesi u. 63/A. 4033 Debrecen, Szeremley u. 2. 4028 Debrecen, Abonyi u. 15 4030 Debrecen, Gizella u. 19. 4033 Debrecen, Veres Péter u. 99/C. 4030 Debrecen, Alma u. 27 4033 Debrecen, Mozdony u. 9. 4030 Debrecen, Gázvezeték u. 14/B. 4033 Debrecen, Nagy Lajos u. 5. 4025 Debrecen, Barna u. 15. 4002 Debrecen, Mézeskard u. 15. 4031 Debrecen, Határ út 31. 4025 Debrecen, Hatvan u. 12-14. 4030 Debrecen, Monostorpályi u. 5. 4032 Debrecen, Füredi út 98. 4002 Debrecen, Termő u. 9. 4031 Debrecen, István út 99. Fsz. 2. 4031 Debrecen, Kishatár u. 30 4032 Debrecen, Poroszlay út 89. 1/7. 4031 Debrecen, Vargakert u. 26. 4026 Debrecen, Csokonai u. 14 4031 Debrecen, Határ út 1/D. 4028 Debrecen, Zrinyi u. 31 4026 Debrecen, Csap u. 10. 4225 Debrecen, Bajza József u. 23. 4034 Debrecen, Mályva u. 1/B. 4033 Debrecen, Budai Nagy Antal u. 177 4002 Debrecen, Diószegi u. 0603/10 hrsz. 4031 Debrecen, Házgyár u. 17214/1. hrsz. 180

Plánum 97 Kft.


Ügyfél név Komplex-D Magas és Mélyépitőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kovács János Kovács Tiborné Kozlo-plast Kft. Loós és Társa Kft. Mászlai Ferenc Mikó és Molnár Bt. Mix Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mt Recycling Bt. Nagy István László Nagy Sándor György NNK Kft. P.M.R. Kft. Panamera-Pro Kft. Pannon-Effekt Kft. Partium'70 Műanyagipari Zrt. Partner-Sped Kft. Pipelife Hungária Kft. Pirehab Nonprofit Kft. Prim-Ferro Bt. Regionális Környezetfejlesztési Kft. Rodna-Ker Kft. Sofém Kereskedelmi, Szolgáltató és Feldolgozó Kft. Spácium Szolgáltató, Feldolgozó és Értékesítő Kft. Stabil-Car Kft. Szabó Dénes Szabó Tiborné Taskó Attila Techcon Környezetvédelmi és Energetikai Szolgáltató Kft. Termix Bt. Tonerplast Kft. Trans-Biogal Fuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Trans-Sped Kft. Tranzit-1 Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Turmix Bt. Újhelyi-Autó II. Kft. Via-System Kft. ZÖLDCÉL Kft. Zöldkert Bt. "Flivver 8" Bt. "Nagymester" Mélyépítési, Útépítési és

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Cím (székhely) 4032 Debrecen, Kartács u. 32 4031 Debrecen, Krónikás u. 7. 1/4. 4031 Debrecen, Barcaság u. 22. 4028 Debrecen, Zoltai u. 17. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 24. 1/3. 4002 Debrecen, Bayk A. kert 4031 Debrecen, Kishegyesi u. 62. 4030 Debrecen, Gizella u. 15. 4031 Debrecen, Házgyár u. 17. 4031 Debrecen, Tas u. 3. 4028 Debrecen, Baksai Sándor u. 7. 4025 Debrecen, Iskola u. 3. 4031 Debrecen, István u. 136. 4025 Debrecen, Vörösmarty u. 12. 1/8. 4031 Debrecen, Kishegyesi út 263 4024 Debrecen, Simonyi út 14 4030 Debrecen, Tinódi u. 2. 4031 Debrecen, Kishegyesi út 263. 4025 Debrecen, Széchenyi u. 35-37. 4027 Debrecen, Honvédtemető u. 22. 4026 Debrecen, Csokonai u. 14. 4002 Debrecen, Ragoda Dűlő 3. 4033 Debrecen, Szabó Pál u. 18. 4031 Debrecen, Gyár u. 10/C. 4014 Debrecen, Daróczi Vilmos u. 18. 4225 Debrecen, Rózsástelep u. 100. 4225 Debrecen, Északi sor 18. 4028 Debrecen, Homok u. 35. 4029 Debrecen, Faraktár u. 29/D. 4032 Debrecen, Soós Rezső u. 12. 4031 Debrecen, István út 35. 8/25. 4032 Debrecen, Pallagi út 13. 4030 Debrecen, Vámraktár u. 3 4034 Debrecen, Hétvezér út 21/F. 4030 Debrecen, Diószegi út 3-5. 4027 Debrecen, Böszörményi út 66. 4002 Debrecen, Zúzmara u. 4. 4005 Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. 4029 Debrecen, Agárdi u. 2. 4033 Debrecen, Szondi u. 22. 4031 Debrecen, Kishegyesi u. 85.

181

Plánum 97 Kft.


Ügyfél név Szállítmányozási Kft. A.K.S.D. Kft. Agrárius Kft. Agrotex Műanyagipari és Kereskedelmi Kft. Alföldi Környezetvédelmi Kft. Alu-Ferr Színesfém Kft. Antal És Antal Termelő Termeltető Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Autóbontó Kft. Autoszet-93 Kft. B And K Bt. Ba-Bits 2000 Kft. Barátság 96 Bt. Barker-Ferr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bazár Parking 2000 Kft. Betontörő Kft. Burainé Nagy Ibolya Marianna Charlie-95 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Civis Bau Meister Kft. Colas-Debrecen Zrt.

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Cím (székhely) 4031 Debrecen, István út 136. 4029 Debrecen, Pacsirta u. 43. 4026 Debrecen, Péterfia u. 4. I/106. 4026 Debrecen, Vár u. 14/B. 2/5. 4031 Debrecen, Kishegyes u. 146. 4030 Debrecen, Monostorpályi út 9-11. 4031 Debrecen, Legányi u. 7. 4031 Debrecen, Derék u. 34. 1/3. 4031 Debrecen, Kishegyesi u. 63/A. 4033 Debrecen, Szeremley u. 2. 4028 Debrecen, Abonyi u. 15 4030 Debrecen, Gizella u. 19. 4033 Debrecen, Veres Péter u. 99/C. 4030 Debrecen, Alma u. 27 4033 Debrecen, Mozdony u. 9. 4030 Debrecen, Gázvezeték u. 14/B. 4033 Debrecen, Nagy Lajos u. 5. 4025 Debrecen, Barna u. 15.

A fenti táblázatban szereplő cégek között olyanok is találhatóak, melyeknek nincs Debrecenben telephelye. Továbbá a táblázatban nem szerepelnek azok a cégek, melyek rendelkeznek ugyan debreceni telephellyel, de a székhelyük nem Debrecen. Hulladék kezelésével foglalkozó telephelyek Debrecenben Az előző táblázatokban a keletkezett hulladékokkal foglalkoztunk, míg a következő táblázatokban azokat a vállalkozásokat mutatjuk be, amelyek a keletkező hulladékok valamilyen kezelésével foglalkoztak Debrecenben 2008-2009. évben. A 10 legnagyobb hulladékkezelő listája 2008.: kezelő neve 1 Debreceni Vízmű Zrt. -Szennyvíztisztító üzem 2 A.K.S.D. Kft. – Regionális hulladéklerakó 3 Kristály-99 Kft. – telephely 4 Betontörő Kft. – hulledékkezelő telep 5 Elgoscar 2000 Kft. – Repülőtér 6 Euroaszfalt Kft. – Aszfaltkeverő üzem 7 Agromill Kft. – hulladékkezelő telephely 8 Hajdúkomm Kft. – telephely 9 Kozlo-plast Kft. Márkaszervíz 10 Pannon-Effekt Kft. – csomagolóeszköz gyártó üzem (Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir)

mennyiség (tonna) 465 465 236 418 7 030 5 509 2 098 1 978 1 121 1 044 176 99

182

Plánum 97 Kft.



Előkezelők 2009. Adatszolgáltató ügyfél 1 Atev Zrt. - Gyár 2 P.M.R. Kft - telephely 3 A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó 4 Sofém Kft.–telephely 5 Spácium Kft. – 2. sz. hulladék átvevő telep 6 "T & A" Kft - telephely 7 Kristály-99 Kft. - Veszélyes hulladék gyűjtőhely 8 A.K.S.D. Kft - HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR 9 Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely 10 Rodna-Ker Kft. - Hulladékkezelő telephely 11 Euroaszfalt Kft. - Aszfaltkeverő üzem Euroaszfalt Kft. 12 Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye 13 Mt Recycling Bt - Telephely 14 Defém-2000 - Fémmegmunkáló műhely megszünteti 15 Stabil-Car Kft - Autóbontó 16 Autóbontó Kft. - Autóbontó 17 Zolgit Kft. - Dohánygyár Csoki Hungária Kft. 18 Nagy Kálmánné - Hulladék felvásárló telephely 19 Csaba Car Bontó Kft. - Telephely 20 Cza Kft. - telephely 21 "Flivver 8" Bt. - Gépjárműbontó 22 "Eu Car 04" Kft. - Gépjárműjavító műhely és gépjármű mosó 23 Guj Mária - autó bontó 24 A.K.S.D. Kft - Elektronikai Hulladékbontó Csarnok 25 Kézmű Nonprofit Kft. - Kábelbontó üzem 26 Ud Stahl Recycling Kft. - telephely (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

Hulladékmennyiség (tonna) 22 888 19 290 13 260 10 277 4 325 2 763 1 915 1 702 1 154 755 446 420 302 264 245 126 117 743 69 29 25 23 11 10 0,5 0,3

Hasznosítók 2009. Adatszolgáltató ügyfél 1 2 3

A.K.S.D. Kft - regionális hulladéklerakó Nagymester Kft.- telephely Nagymester Kft. - bontási munkaterület

Hulladékmennyiség (tonna) 20 260 3 901 3 000

183

Plánum 97 Kft.


Adatszolgáltató ügyfél

Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Hulladékmennyiség (tonna) 1 321

4

D-Profil Kft. - telephely

5 6 7 8 9 10 11

MASZ M6 Kft. - telep Euroaszfalt Kft. - aszfaltkeverő üzem Komplex-D Kft. - telephely Antal és Antal Kft. - üzem Lasselsberger Knauf Kft. - szárazvakolatgyártó Kozlo-plast Kft. - márkaszervíz Pannon-Effekt Kft. - csomagolóeszköz gyártó üzem

990 906 310 228 223 128 81

12 Autóbontó Kft. - autóbontó 13 Stabil-Car Kft - autóbontó 14 Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye 15 Guj Mária - autóbontó 16 "Flivver 8" Bt. - gépjárműbontó 17 Rodna-Ker Kft. - hulladékkezelő telephely 18 Csaba Car Bontó Kft. - telephely 19 Gábor Napárnyékolo Kft. - telephely 20 Cza Kft. - telephely (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

35 28 17 12 9 3 0,8 0,7 0,1

Ártalmatlanítók 2009. Adatszolgáltató ügyfél 1 2 3 4

Debreceni Vízmű Zrt. - szennyvíztisztító üzem A.K.S.D. Kft - regionális hulladéklerakó Kristály-99 Kft.- telephely Hajdukomm Kft. - telephely (Hajdu Refuse Burner Kft.) Regionális Környezetfejlesztési Kft. - telephely 5 (Hajdu Refuse Burner Kft.) (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.)

Hulladékmennyiség (tonna) 342 020 171 902 13 937 226 53

184

Plánum 97 Kft.



A 10 legnagyobb hulladéktermelő listája: 2008 termelő neve

2009 mennyiség (tonna)

termelő neve Debreceni Vízmű Zrt. – Szenyvíztisztító Üzem

mennyiség (tonna)

1

TEVA Gyógyszergyár Zrt. – telephely

33 836

2

DMJVPH- Kastély utca (Önkormányzati tulajdonú közút)

32 000 ATEV Zrt. - Gyár

16 015

3

A.K.S.D. Kft. – Regionális hulladéklerakó

Nagymester Kereskedőház Kft – 26 913 bontási munkaterület (Nagymester Kft.)

15 863

4

Debreceni Vízmű Zrt. – szennyvíztisztító üzem

26 164

TEVA Gyógyszergyár Zrt. – telephely

5

Sofém Kft. - telephely

18 349

A.K.S.D. Kft – Központi telephely

Keviép Keletmagyarországi Vállalkozási, Épitőipari és 17 819 Kereskedelmi Kft. – Központi irodaház Fag Magyarország Kft. – 13 666 Csapágygyár Fag Magyarország Kft.

22 814

15 324 7 636

6

ATEV Zrt. – Gyár

7

KEVIÉP Kft.Központi irodaház

8

MASZ M6 Kft. – Aszfaltkeverő telep

7 823

Alföldi Nyomda Zrt. – Nyomda

3 514

9

Kristály 99 Kft. – telephely

7 610

Frieslandcampina Hungária Zrt. – Tejüzem

2 312

10

MÁV IK Kft. Területi főmérnökség

7 467

Debreceni Vízmű Zrt. – I.sz. Víztermelő üzem

2 151

5 687

4 167

(Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir, DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Hulladékégető: A Debrecen, Határ úti hulladékégetőnek jelenleg a Hajdú Refuse Burner Kft. az üzemeltetője (engedélyének száma: Ht. 10631/26/2010.). Az égető 2009. június elejétől a mai napig nem üzemel, ezért a Kft. által elégetett hulladékok fajtájára és mennyiségére vonatkozóan még nem állnak adatok rendelkezésre. Egyebekben az átvehető és égethető hulladékok listája a Kft. engedélyében megtalálható. Az engedélyben megadott hulladéklista megtekinthető a http://okir.kvvm.hu/kezelo/ honlapon.

185

Plánum 97 Kft.



Az égető műszaki adatai: A berendezés típusa: ENVIKRAFT EK 200 CL Berendezés egységei: primer égető kamra, Weishaupt, Monarch G3/1-E égőfejjel; utóégető kamra, Weishaupt, Monarch G5/1-D égőfejjel; Vollund Danstoker AF-GAS-DAN-P hőhasznosító; lúgos ellenáramú leválasztó torony; Ellenhaven Denkmark Accu Rate aktív szén „Sorbalit” beadagoló, dralon zsákos szilárd anyag leválasztó ciklon; centrifugál ventilátor. Égetési kapacitás (névleges): 200 kg/h. Maximális égetési kapacitások: Primér kamra - 200 kg/h szilárd hulladék - 70 m3/h földgáz Utégető kamra - 100 m3/h földgáz Karbantartási igények figyelembevételével meghatározott maximális égetési kapacitás: 1400 tonna/év (szilárd hulladék) Garantált üzemidő: 70.00 h/év (szakaszos üzemmód) Hőteljesítmény: 5.000.000 Kcal/h Primer égetőtér hőmérséklete: 850 °C Utóégető hőmérséklete: 1.150 °C Berendezéshez csatlakozó pontforrás (P1): kémény Kibocsátási magasság: 25 m (Forrás: Ht. 10631/26/2010. számú határozat)

Illegális hulladéklerakások: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 11. §-a alapján a települési önkormányzat jegyzője jár el környezetvédelmi hatósági hatáskörében az elhagyott hulladékra vonatkozó ügyekben, ezért a Környezetvédelmi Felügyelőségre beérkező bejelentéseket a Felügyelőség a keletkezett iratokkal együtt hatáskör hiányában további ügyintézés céljából a települési önkormányzat jegyzőjének átteszi. Évente kb. 10-15 db elhagyott hulladékkal kapcsolatos bejelentés érkezik a Felügyelőségre, melynek kb. 40 %-a önkormányzati területen van. Az önkormányzati területeken lévő elhagyott hulladékok elszállítására a Felügyelőség kötelezi az Önkormányzatot. Az Önkormányzat az esetek többségében a hulladékok elszállíttatásáról rövid időn belül intézkedik. Jelenleg 2 db elhagyott hulladékkal kapcsolatos kötelezés van kiadva az Önkormányzat részére, amit még nem teljesítettek, a hulladékok nagy mennyisége miatt (több ezer tonna). Veszélyes hulladék okozta környezetszennyezést a kérdéses időszakban a Felügyelőség nem regisztrált. Az Önkormányzat Városüzemeltetési Osztálya az illegális lerakásokról a kezelésükben lévő területek folyamatos ellenőrzése során, a Közterület Felügyelet és a lakosság jelzései alapján értesül. A hulladékok fajtája, mennyisége, elhelyezkedése igen változatos. Leggyakrabban kommunális hulladékkal találkoznak az ellenőrök vagy a bejelentők. Ezt az inert hulladékok illegális lerakása követi jelentősen kisebb mennyiségben. A belvárosi területeken egész évben található, míg a kertségi részekre inkább a szezonális hulladék kihelyezés jellemző. Vannak területek, ahol rendszeresen helyeznek el ismeretlenek hulladékot, és vannak ahol csak ritkán. Sajnos az elkövetőkkel szemben nagyon ritkán sikerül eljárást kezdeményezni, hiszen kilétük ismeretlen. A közterület tisztántartása során az illegális lerakásból keletkezett és elszállított hulladék mennyisége 10.000 m³.

186

Plánum 97 Kft.



A veszélyes hulladékok közterületen történő elhelyezésére csak elvétve akad példa, az ilyen magatartás nem jellemző város területére. Az elmúlt években ilyen esetről nem értesült az Önkormányzat. X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA A települési környezet az ember által kialakított anyagi rendszer, melynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A cél, a lakossági észrevételek, a rendszeresen felmerülő panaszok megszüntetése és a lakossági közérzet javítása érdekében a közterületek tisztaságának fokozása. A települési környezet védelme valójában nem egy sajátos környezeti elem - mint amilyen a föld, víz, levegő, élővilág vagy táj - védelmét jelenti. Sokkal inkább azt a fent nevezett elemek együttesében jelentkező sajátosságokat értékeli, hogy az emberi hatás és az emberekre gyakorolt hatás egyaránt koncentráltan jelentkezik. A települési környezet védelméhez tartozik a település területének felhasználása, melyre a településrendezés és az építésügy szabályai adnak választ. A települési környezet védelmével kapcsolatos feladatok elsősorban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörében jelennek meg. A települési önkormányzat biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását; ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat. A településeket és az azok hálózati rendszerét létrehozó és fenntartó tevékenysége mellett gondoskodni kell arról, hogy a településeknek és rendszerüknek a kiépítése környezetvédelmi szempontból a lehető legkedvezőbben alakuljon. A terület- és településfejlesztés követelménye, hogy optimális környezeti sajátosságok alakuljanak ki, de ezek fenntartásának feltételeit is meg kell teremteni. A város közterületének tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló 29/2010. (VII. 14.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalta az eddig külön rendeletekben taglalt szabályokat. (Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal, Városüzemeltetési Osztályának adatszolgáltató levele). Debrecenben a hulladékgyűjtési és deponálási feladatokat az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. látja el. A Regionális Hulladékkezelő Központ feladatai: 1. lakossági és közületi szemétszállítás 2. szelektív hulladék (másodnyersanyag) válogatása, bálázása 3. szennyvíziszap hulladék komposztálása 4. veszélyes hulladék ártalmatlanítása 5. elektronikai hulladékok bontása. 6. közterület fenntartás a.) Közterületek-utak tisztítása b.) Játszóterek karbantartása c.) Parkfenntartás

187

Plánum 97 Kft.



Közterület fenntartás, közterületek-utak tisztítása (Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal, Városüzemeltetési Osztályának adatszolgáltatása, A.K.S.D. Kft. T-83-17/2011 iktatószámú levele.) A kézi takarítást a 2009. január 1.- 2013. december 31. közötti időszakban az A.K.S.D. Kft. végzi. A város közel 3,2 millió m2-nyi zöldfelületét az A.K.S.D. Kft. tartja karban. 2011 áprilisától, Önkormányzati döntés alapján bizonyos belvárosi köztisztasági és zöldfelületi munkálatokat a Dehusz közhasznú Kft. lát el. Az AKSD Kft az alábbi területeken végez munkát: Kisgépes úttisztítás: Nagygépes úttisztítás: Téli hó- és síkosság mentesítés: Járdák, lépcsők, takarítása: Járdák, lépcsők hó eltakarítása, síktalanítása: Tömegközlekedési megállók takarítása: Tömegközlekedési megállók, öblök hó eltakarítása, síktalanítása: Kerékpárutak hó- és síkosság mentesítése: Illegális lerakókból elszállított szemét:

15.039 m2 60.156 m2

18.687 m 187.945 m 2.855.964 m2 141.781 m2 141.781 m2 557 db 557 db 102.101 m2 10.000 m3

Az A.K.S.D. Kft. kezelésében lévő területek nagysága 150 000 m2. A város területe takarítás szempontjából különböző övezetekre van osztva, melynek alapját elsősorban a gépjármű és személyforgalom nagysága adja. Minél nagyobb a forgalom, annál gyakrabban takarítja az A.K.S.D. Kft. az önkormányzat anyagi forrásaival összhangban az adott területet. A belvárosban naponta, a külterületi részeken meghatározott napokon, heti egy alkalommal történik. A Piac utca, Kossuth tér sétáló övezetben, több műszakban, folyamatosan, ünnepnapokon és hétvégéken is végzik a takarítást. A sétatér takarítását napi rendszerességgel kézi és gépi erővel végzik. A takarításon túlmenően az utcai padok és egyéb berendezési tárgyak állagmegóvását is végzik a sétáló övezet területén. Gépi takarítás berendezései - Takarítógép (Típus: Kärcher ICC1 felszívó seprőgép) - naponta dolgozik. Teljesítménye: 10.000 m2/h útfelület takarítása. - "Rágógumi felszedő gép": professzionális kültéri ALTO-típusú nagynyomású, gőzt előállító tisztítóberendezés, mely különféle szennyeződések eltávolítására alkalmas: gőz üzemmódban a rágógumi, vegyszerek hozzáadásával festék, olajszennyeződések, eltüntetésére, szobrok takarítására és falfirkák eltávolítására is alkalmas. - a belvárosi sétálóövezet takarításához az elmúlt időszakban vásárolt az AKSD egy elektromos kézi takarítógépet, egy platós elektromos autót, valamint egy korszerű kommunális traktort Kossuth-szobor: évente kétszer tisztítják. - Kossuth-szobor talapzata és a virágkút lábazata: heti 1 alkalommal. - Dísz- és parkvilágítási berendezések kezelése: folyamatosan. Egyéb takarítások - Közterületi rendezvények utáni takarítás. - Tömegközlekedési megállóhelyek peronjainak takarítása és hulladékgyűjtők ürítése

188

Plánum 97 Kft.



A tisztább környezet érdekében évente több száz darab hulladéktartót helyeznek ki a közterületekre. A kézi úttisztítók végzik Debrecen város tömegközlekedési megállóhelyeinek takarítását és azok hulladéktartóinak ürítését. A belvárosban és a 31-es busz útvonalán, mint a legforgalmasabb és így a legszemetesebb tömegközlekedési útvonalon naponta, a külterületeken hetente kétszer, éjszakai műszakban takarítják a megállóhelyeket. A takarított tömegközlekedési megállóhelyek száma 460 db, felülete közel 13 000 m2. A lakótelepeken a hulladékgyűjtők ürítését hétköznap végezik. Szükség szerint a belváros és a főbb közlekedési útvonalak mentén, hévégén is gyűjtik a hulladékot. Gépi úttisztítás A gépi úttisztítást is a 2009. évtől folytatólagosan az A.K.S.D. Kft. végzi. A munka két részből áll: seprésből és útmosásból. A munkákat hétköznap, további igények felmerülése esetén, hétvégén is, az utak seprését két műszakban (nappal 1:30 – 9:30, éjszaka 17:30 – 1:30), az útmosást nappal végzik (7:00 – 15:00). A gépi úttisztítás ütemezéséhez a város 3 kategóriára, azon belül ütemekre van osztva. A különböző területeket és ütemeket eltérő napokon, napszakban és gyakorisággal takarítják. A belvárosban a seprőgépek naponta éjszakai műszakban, a Nagyerdő területén nappali műszakban dolgoznak. A locsoló kocsik kétnaponta tisztítják a fenti területeket. Gépállomány Önfelszívó seprőgépek:

Locsoló-seprőgépek:

2 db STEYR alvázú, FRIMOKAR felépítményű, 1 db MAN alvázú JOHNSTON felépítményű, 1 db MULTICAR alvázú MCK felépítményű. 1 db LIAZ, 1 db STEYR, 1 db Kärcher.

Az úttisztító gépek technológiájuk szerint 60 cm magasról és 5-6 m szélességben mossák az utakat. Nem az A.K.S.D. Kft. által takarítandó útvonalak: - 4-es sz. főút és 33-as sz. főút átkelő szakaszai - Szoboszlói - Erzsébet - Petőfi tér átkelési - Wesselényi - Hajnal - Rakovszky Kassai - Sámsoni - Nyíl - Füredi (METRO tábláig) - Böszörményi - Pesti - Segner átkelő - Nyugati - Homokkerti felüljáró - Vágóhíd felüljáró - Vágóhíd - Diószegi - Faraktár felüljáró - Faraktár – Vámospércsi. Téli közterület- és úttakarítás Az A.K.S.D. Kft. végzi továbbá Debrecen város úthálózata egy részén a síkosság csökkentését és a hó eltakarítását. Ez - az Önkormányzat által meghatározott útvonal ütemterv szerint- jelenti a(z): - tömegközlekedési járművek útvonala, - fő gyűjtőutak, - lakótelepi utak, - kertségi szilárd burkolatú utak,

189

Plánum 97 Kft.


-


egyéb utak, tömegközlekedési megállóhelyek, parki járdák, lépcsők és kerékpárutak síkosság csökkentését és a hó eltakarítását.

November 15. - február 28. közötti időszakban téli ügyeletet tart az A.K.S.D. Kft., de munkavégzésre csak előzetes egyeztetés után van mód, a költség- takarékosság figyelembe vétele mellett. (Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal, Városüzemeltetési Osztályának adatszolgáltató levele). A munkákat a kijelölt utakon és tereken – az Önkormányzat megrendelése alapján – előre meghatározott ütemterv szerint és sorrendben végezik. A feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló gépállomány: - 7 nagygép (ebből 3 sóoldat szórására alkalmas gép); - 2 db adapterrel felszerelt, sóoldat szórására alkalmas kisteherautó (MULTICAR); - 6 db platós kisteherautó (Hyundai) a tömegközlekedési megállóhelyek takarítására, - 25 db tolólappal felszerelt kertészeti kisgép; - valamint 1 db homlokrakodó (bob cat). Téli síkosság csökkentés folyamata: A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet útmutatása alapján alternatív szóróanyagot használnak. Egyéb területeken a szóróanyag 1:5 arányú só-homok keverék (a Nagyerdőn és annak környékén környezetünk védelme érdekében tiszta homok, a Piac utcai sétálóövezet területén folyami homok) vagy sóoldat. A sóoldat és a hagyományos só-homok keverék szórás összehasonlításában egyértelműen a sóoldat szórása jelenti a korszerűbb és környezetkímélőbb technológiát. - kevesebb szóróanyagot kell kiszórni a területre. - a szóróanyag fajlagos sótartalma kisebb, mint a hagyományos 1:5 arányú sóhomok keverék esetében, kímélve ezzel járműveket és környezetünket. - az utak is esztétikusabb látványt nyújtanak, hiszen a kiszórt homok okozta latyak eltűnik. - olvasztó hatásfoka jobb: míg a tiszta só –7 oC-ig, addig a sóoldat –21 oC-ig olvasztja meg a jeget. Az alapos felkészülés ellenére egy nagyobb hó mennyiség leesése esetén lehetetlen minden utat, járdaszakaszt, megállót egyszerre megtakarítani. Ezért sok esetben kérik a lakosok türelmét, segítségét és az önkormányzati rendeletben foglalt kötelezettségük elvégzését, hiszen saját utcafrontjuk hólapátolása, járműveik kimenekítése a lakók veszélytelen közlekedését is biztosítja. Játszóterek karbantartása (Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal, Városüzemeltetési Osztályának adatszolgáltató levele). Debrecen város közigazgatási területén jelenleg 80 db közhasználatú játszótér van, ebből mindössze 29 db játszótér a szabványos, melyből 5 db az elmúlt időszakban került felújításra. A

190

Plánum 97 Kft.



Polgármesteri Hivatal megbízása alapján, az A.K.S.D. Kft. végzi a javítási munkákat. A javítási munkákon túlmenően biztosítják az általuk fenntartott területek játszóterein a tisztaságot, valamint évente a homokozók 30 %-án a homokcserét. A karbantartási munkálatokhoz tartozik a hulladékgyűjtők javítása, padok deszkáinak helyszíni javítása, festése, továbbá balesetveszély elhárítás- a veszély megszüntetése javítással, bontással vagy cserével. Új Játszóterek helyszínei 2008. év óta: 2008. évben: Borsos József téri, Józsa- Kiserdő utcai, Serház utcai játszóterek 2009. évben: az Ötholdas Pagony újabb üteme, Kandia- Klaipeda utcai játszótér I. üteme 2010. évben: Hajó utcai, Józsa- Józsapark mögötti, Ondód- Kalász utcai, és a Kandia- Klaipeda utcai játszótér II. ütem játszóterei. 2009. év óta 13 db játszóteret bontottak el. „Tiszta udvar, rendes ház” program A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen részében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. A program 2002-től kapott új erőre, azóta minden évben meghirdetik a pályázatot. A kiírásra mindenki jelentkezhet, aki úgy érzi, ápolt és esztétikus környezetet tart fenn maga körül. A mozgalomnak az ötvenes évektől kezdve nagy visszhangja volt és komoly népszerűségnek is örvendett a debreceniek körében. Ugyanez érvényes napjainkra is, hiszen évente szép számmal vesznek részt a kezdeményezésben. A szervezők a program civil oldalára fektetik egyre inkább a hangsúlyt. S program lényege, hogy Debrecen minél tisztább és élhetőbb legyen, illetve minél többen érezzenek személyes felelősséget környezetük iránt. Idén főként a társasházakban és a lépcsőházas bérházakban élőket motiválnák a leginkább arra, hogy minél szebb környezetet teremtsenek lakóhelyükön, s ezt szélesebb körben is mutassák meg. Ezeknél a házaknál a bírálók a vízelvezető árkok rendbetételére, a járdák tisztán tartására tesznek majd javaslatokat. A 2009-es kiírásban a közterület felügyelet munkatársai is részt vesznek, ők elsősorban az épített és parkosított környezet állapotát figyelik majd. A programban aktívan részt vesz az A.K.S.D. Kft. Ők elsősorban arra koncentrálnak majd, hogy a pályázók miként tudják megoldani a hulladék kezelés-és tárolás okozta problémákat. A tapasztalat az, hogy egyre ötletesebben és pénz hatékony megoldást választva a debreceniek odafigyelnek a szemét kezelésére. A várost azzal, hogy a lakók odafigyelnek környezetük ápoltságára igazán élhető otthonná tudják alakítani, ezáltal ugyanis olyan közízlést képesek meghonosítani, ami egyrészt a saját környezetüket, másrészt pedig a város arculatát is jelentősen befolyásolhatja. "A Tiszta Udvar Rendes Ház, az élhető környezetért" című program keretén belül a 2009-es évtől a legszebb társasház, lépcsőház, családi ház és egyéb ház kategóriákban indulhatnak a pályázók, valamint intézmények is nevezhetnek a programba.

191

Plánum 97 Kft.



XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS XI /1. Jelenlegi állapot bemutatása Az egységes és esztétikus településkép kialakítás, megjelenés egyik legfontosabb kritériumát, valamint a helyi lakosság és a településre érkező turisták komfort-érzetét elsősorban a települések zöldfelületei, zöldterületei határozzák meg. A települések zöldfelületei a komfortérzeten túl elősegítik a helyi mikroklíma kialakulását, javítják, tisztítják, kondicionálják életterünk levegőjét. Közismert a zöldfelületek városkép javító hatása - ezáltal szintén nő a komfortérzet -, a pormegkötő és zajvédelmi képessége, elősegíti a rekreációs programokat, valamint az egészségügyi problémák ellensúlyozását is szolgálhatja. Lehetne még sorolni a zöldfelület pozitív hatásait, de összességében egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legfontosabb tényezője a városi, települési életminőségnek, az élhetőbb környezet kialakításának. Debrecenben is, a napjainkra jellemző fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb, közlekedésre szánt burkolt felületek alakulnak ki. Napról-napra csökkennek a zöldfelületek, melynek következményeként romlik a város klímája, levegő minősége, nő a városra egyébként is jellemző porszennyezés, a roncsolt területeken megjelennek az allergiás megbetegedéseket kiváltó gyomnövények és nem utolsó sorban a város esztétikai megjelenését is nagymértékben negatívan befolyásolják az ilyen „rendezetlen” képet nyújtó közterületek. Mindezen túl az ismét közkedvelt „Tiszta Udvar, Rendes Ház” szlogen értelmezése is más megközelítésbe kerülhet a roncsolt zöldterületek láttán. Természetesen ezen folyamatok visszafordíthatók, megállíthatók. A megfelelő szintű zöldfelület fejlesztésnek és azok majdani kezelésének köszönhetően komfortosabb város alakítható ki, mely nem csak az itt élők érdekeit szolgálja, hanem a Debrecen iránt érdeklődők kíváncsiságát is felkeltheti. A zöldfelület-gazdálkodással foglalkozó szűk szakmai elit a zöldfelület szakkifejezésen túl többször emlegeti a zöldterület kifejezést. A két szakkifejezés nem tévesztendő össze, mégis nagyon gyakran keverednek a fogalmak, pedig tartalmi jelentőségük más és más. • •

Zöldfelület: a földfelszín növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett felületeinek összessége. Zöldterület: terület-felhasználási egység, amelyet a települések belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési, szabályozási tervekben ilyen rendeltetésre jelölnek ki.

A hétköznapi „használat”, fenntartás során a zöldterület szó használata a gyakoribb, hiszen a fenntartó cégek területi egységeket kezelnek, tartanak fenn (pl. közkert, közpark, intézményi zöldfelület, stb.). Debrecenben a fenntartás logikus lebonyolítása, ellenőrizhetősége érdekében a szakmai irányelveknek megfelelően alakították ki a meglévő, úgynevezett belterjesen kezelt zöldfelületek kategorizálását. E kategorizálás során Debrecenben is, mint az ország hasonló nagyvárosaiban, a minőségi elvű osztályozást vették alapul, azaz a fenntartási területeket elsősorban azok városképi elhelyezkedése szerint alakították ki, másrészt a gazdasági érdekek

192

Plánum 97 Kft.



figyelembe vételével. Ez utóbbi esetben a fenntartási területekre fordítható anyagi fedezet nagyságát és a ráfordított élő munka igényét vették alapul. A program felülvizsgálatakor – kataszter hiányában – csak a korábbi adatokra lehetett támaszkodni, mely nem tudja hűen jellemezni a város tényleges helyzetét. Pontos programtervet csak abban az esetben lehetne elkészíteni, ha a zöldfelületi nyilvántartások pontosításai elkészülnének. A rendelkezésre álló adatok alapján a debreceni lakosokra az egy főre eső fajlagos zöldfelületi arány 18,82 m2/fő (gondozott felület + fenntartott erdő) volt az utolsó 2009-es felülvizsgálat szerint. A zöldfelületekről jelenleg nincs pontos adatunk. A 2009-es népesség nyilvántartás szerint Debrecen lakossága 207.270 fő volt. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évek beruházásait, elmondhatjuk, hogy az enyhén növekvő lakos szám mellet a zöldfelületek aránya kismértékben csökkent, így a kívánatos 21 m2/fő zöldfelületi ellátottság még messzebb került, a korábbi felméréshez képest. Tehát jelenleg 500.000 m2 körüli nagyságú zöldfelület kialakításáról kellene gondoskodni, de legalább ekkora területet kellene bevonni belterjes kezelésbe. A város területi adottságait figyelembe véve a fejlesztésre továbbra is lehetőség lenne, de ezt a szabályozási terv nem tükrözi. A város érvényes szabályozási terve több, jelenleg aktív zöldterületként funkcionáló területet úgynevezett közlekedésre szánt területként kezel. Ezzel a város lehetőséget ad arra, hogy az itt még aktív zöldterületeket egy esetleges későbbi fejlesztés miatt megszüntesse. Az esetleges megszüntetésekkel a fajlagos zöldfelületi arány tovább csökkenhet, és így tovább emelkedik a pótlásra váró, hiányként említett zöldfelületi arány. Egyes helyszíneket megvizsgálva már tapasztalható, hogy az aktív zöldfelületek arányának csökkenését elősegítő folyamatok megindultak (pl. Sumen u., Hadházi u., Széchenyi u., Mester u. – ezen helyszíneken tömegesen jelennek meg a parkolók, még jobban összezsugorítva az adott terület zöldfelületét). A zöldfelületi, zöldterületi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza (Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal, Városüzemeltetési Osztályának adatszolgáltató levele). Megnevezés Gondozott felület bel- és külterjes (1.000 m2) Parkfelújítás (1.000 m2) Játszóterek száma (db) Felújított játszóterek száma (db) Utcasorfa (db) Fenntartott erdőterület (1.000m2)

2005

2007

2008

2009

2010

3.000

3.292

3.292

3.300

3.304

143 13 n.a. 460

140 17 n.a. 460

132 3 n.a. 460

15 122 2 n.a. 460

9 109 3 n.a. 460

A Város parkfenntartási szempontból 9 egységre oszlik: Belváros A-kiemelt kategória Területe: 58.492 m2 Magába foglalja: a Piac utca sétálóövezeti részét, Déri tér, Kálvin tér, Emlékkert, Batthyány u., Új Városháza környéke

193

Plánum 97 Kft.



Belváros-Wesselényi lakótelep Területe: 224.367 m2 Magába foglalja: C-kategórián 119.525 m2-en a Kandia u., Monostor u., Burgundia u., Wesselényi u. lakótelepeket és környékét B-kategórián 63.556 m2-en Wesselényi u., Rákóczi u., Csapó u., Szent Anna u. és környékét A-kategórián 41.286 m2-en Petőfi tér, Dósa nádor tér, Sas u., Liszt F. u., Jászai M. tér stb. Széchenyi kert Hatvan utcai kert Területe: 146.091 m2 Magába foglalja: C-kategórián 63.791 m2-en a Mácsay u., Cserepes u., Jókai u., Garay u., Csokonai. u, Bartók B., Kishegyesi u. stb. B-kategórián 62.672 m2-en Széchenyi u., Bethlen u. Mester u. páros oldal, Nyugati u., Segner tér, Külsővásártér stb. A-kategórián 19.628 m2-en Piac u. (Széchenyi u.- Petőfi tér között), Arany Bika parkoló, Táblabíróság környéke, Halköz, Simonffy u. Nagyerdő Területe: 362.996 m2 Magába foglalja: C-kategórián 39.864 m2-en Komlóssy u., Lisznyai u., Benczúr Gy. u. stb. B-kategórián. 151.452 m2-en Egyetem sgt., Dóczi J. u., Nagyerdei krt., Oláh G. u. stb. A-kategórián 171.680 m2-en Régi vigadó környéke Medgyessi sétány, Bem tér, Egyetem tér stb. Újkert-Sestakert Területe: 510.971 m2 Magába foglalja: C-kategórián 343.236 m2-en Újkert ltp, Mikszáth ltp., Gyöngyösi ltp., stb. B-kategórián. 167.735 m2-en Újkert Dísztér, Martonfalvi tbb., Thomas Mann u., Békessi B. u., Bólyai u. stb. Kertváros Területe: 107.682 m2 Magába foglalja: K-kategórián 14.600 m2-en Böszörményi kerékpárút városon belüli szakasza melletti zöldterület C-kategórián. 78.417 m2-en Károli G. u., Bendegúz tér, Tócó- Liget lakópark sorompóval el nem zárt területe, Tessedik u., Szabó L. u. stb. B-kategórián 14.665 m2-en Vezér u-i játszótér, Böszörményi páros oldal stb. Külterjes területek Területe: 197.560 m2 Magába foglalja: C-kategórián 37.890 m2-en Komáromi Cs. Gy. tér, Kincseshegy u., Széna téri sportpálya stb. K-kategórián. 159.670 m2-en kerékpárutak melletti zöldterületek (Böszörményi, Sámsoni, Vámospércsi úti kerékpárutak) stb. D-DNy-i városrész (Tócóvölgy, Tócóskert, Vargakert, Ispotály, Epreskert) Területe:803.973 m2 Magába foglalja: C-kategórián 793.199 m2-en Tócóskert, Tócóvölgy, Ispotály ltp., Erzsébet ltp., Epreskert ltp.

194

Plánum 97 Kft.



B-kategórián. 10.774 m2-en Barna u. ltp., Miklós u. É-K-i városrész (Vénkert, Libakert, Dobozikert, Kassai út, Józsa) Területe:714.397 m2 Magába foglalja: C-kategórián 705.111 m2-en Fényesudvar, Dobozi ltp., Kassai ltp., Laktanya u. és környéke stb. B-kategórián. 9.286 m2-en Borsos J. tér, Egyetem sgt. Füredi-Bethlen között. A fennmaradó fenntartott területen a parkfenntartási munkálatokat a DEHUSZ Kft. végzi. Jelentősebb parkfelújítások és fasor rekonstrukciók 2007 óta Parkfelújítás: Borsos J. tér, Károli G. u., Csapó utca (Vár utca-Rákóczi utca között), Emlékkert, Hal köz. Fasor-rekonstrukció: Jókai u., Garai u., Csokonai u., Tanító u., összesen 220 db, Thaly K u. 12 db, Csillag utca I. ütem 103 db. Debrecen néhány jelentősebb városrészének zöldfelületi jellemzése •

•

•

Belváros (Erzsébet u. – Nyugati u. – Pesti u. – Mester u. – Hunyadi u. – Rákóczi u. – Burgundia u. által határolt terület). Gondozott, belterjesen kezelt terület Ezen területek komfortérzetét javítja és egyben a növények életben maradását is elősegíti az itt kialakított öntözőrendszer. Jelentős zöldterület a belvárosban a Petőfi tér, melynek átalakításával növelni lehetne a zöldfelület arányát. A jelenleg igen nagy forgalmat bonyolító városrészen ez mindenképp indokolt lenne, javítva a környéken élők komfortérzetét és elősegítve rekreációs tevékenységüket. Kandia – Burgundia – Dobozikert. A Belváros közvetlen K-i szomszédságában található területek. Elsősorban panel társasházak találhatóak ezen városrészeken, de a régi óvárosi utcákon még fellelhetőek kertes családi házak. Jelentősebb fenntartás csak a „lakótelepi” részeken található, az óvárosias területeken az ingatlan tulajdonosai végzik a közterületi részek fenntartását. A lakótelepi részeken a zöldterületek erősen leromlott állapotban vannak, különösen a Burgundia, a Csapó és a Kandia utcai részeken, ahol a felújítási munkálatok mielőbbi megkezdése lenne indokolt. Ezen területeken a meglévő játszóterek is felújításra szorulnak. A Dobozi lakótelep régi részén szintén elöregedtek a növények, de a fenntartási munkálatoknak köszönhetően azok az átlagosnál jobb állapotot mutatnak. Ezen területen a játszóterek felújítása szintén indokolt lenne. A teljes fenntartási területen az aktív zöldterület aránya megfelelő, egyedül a Csapó u. és a Burgundia u. –i szakaszokon kellene a nagy gépjármű forgalom ellensúlyozására nagyobb növénytelepítéssel számolni. Az óvárosias utcákon sok az elöregedett fa, melyek néhány éven belül jelentős problémákat okozhatnak. Megtartásuk csak ifjító munkálatok elvégzésével indokolt, bár egyes helyeken a gyökérnyomás okozta károk miatt ésszerűbb lenne a fasorcserét elvégezni (pl. Csillag u., Rákóczi u., Bercsényi u., Dobozi u. stb.). Vénkert – Libakert – Szent László falva városrészek. A belvárost É-ról határoló városrészek a szomszédos Kandia és Burgundia utcai lakótelepekhez viszonyítva sokkal nagyobb zöldterülettel rendelkeznek. A belváros közelsége és egyes intézmények indokolttá tették a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó területek magasabb fenntartási kategóriába történő besorolását. A Vénkert tipikus lakótelepi városrész, a Libakertben a 195

Plánum 97 Kft.


•

•


60-as években épült társasházak találhatók, míg a Szent László falva városrész Debrecen igazi óvárosi része, ahol még családi házak találhatók túlsúlyban. Ezen városrészen a szűk utcák miatt a klasszikus értelembe vett zöldterületek nem alakultak ki, az ingatlanok előtt húzódó keskeny néhol az 1 m-nél is keskenyebb sávokat az ingatlanok tulajdonosai kezelik. Az utcák fasorai hiányosak (elsősorban a megnövekedett környezeti terhelésnek, másodsorban a közmű-rekonstrukcióknak, építkezéseknek köszönhetően), illetve „kinőtték” környezetüket. Ez utóbbi esetekben a fasor-rekonstrukciós munkálatokat már meg kellett volna kezdeni (pl. Egymalom u., Eötvös u., Kölcsey u.). Ezen városrészen több kisebb tér is található (Szappanos u., Gólya tér), melyek megfelelő felújítás után segíthetik a környéken lakók rekreációját, kikapcsolódását. A Libakert zöldfelületi ellátottsága megfelelő, egyedül a K-i részén kell jelentősebb felújítást végezni. Az Őszirózsa közterületén a növények leromlott állapotban vannak, az aktív zöldfelület kicsi, ugyanakkor fákkal jól ellátott. A fenntartási munkálatok gyakoribbá tételével ellensúlyozhatók a tapasztalt problémák. A Vénkerti területen, egyes helyeken, főleg a nagyobb forgalmat bonyolító üzleteknél, a zöldterületek állapota elhanyagolt képet mutat. Jelentősebb parkfelújítási munka nem volt, egyes belső udvarokban az elöregedett növényzetet érdemes lenne lecserélni. Az egész területen mindössze 3 játszótér felújítása történt meg. Újkert városrész; Debrecen egyik legsűrűbben lakott területe, tipikus lakótelepi környezet. Zömében „C” fenntartási kategóriába vannak sorolva a területek, de egyes forgalmasabb intézmények környékén, központibb helyeken „B” fenntartási kategóriák is kialakításra kerültek. Általánosságban elmondható, hogy a lakótelep belső tömbjeiben található parkok igen leromlott állapotban vannak, az ott található parki berendezési tárgyak többsége bontásra vár, a szánkó-dombok rönk elemei elkorhadtak, balesetveszélyesek. Ezen belső területeken a növényzet, különösen a cserje-ágyak elöregedtek, a fák ápolatlanok, a valamikori füves terület mára már inkább gyepfelület (erősen gyomos). A burkolatok rekonstrukciójával, a cserjeágyak növényeinek cseréjével és a füves területek felújításával a jelenleginél sokkal élhetőbb és fenntarthatóbb, barátságosabb környezetet lehet kialakítani. A belső részek jelenlegi állapotukban történő fenntartása csak a szinten tartásra elegendő. A zöldterületi ellátottság az egész területre vonatkozóan megfelelő, a parkok kialakításuknak köszönhetően jól megközelíthetőek, a játszóterek elosztása megfelelő és egyes részeken közösségi igényeket kielégítő nagy, összefüggő területek is rendelkezésre állnak. A területen található játszóterek felújításra várnak. A terület forgalmasabb úthálózatok melletti részein a növényzet viszonylag jó állapotban van, pótlással és megfelelő ifjító munkákkal növelhető por és zajmegkötő szerepük. Tócóskert, Tócó-völgy városrészek; Debrecen másik legjelentősebb zöldterülettel rendelkező része. Az intenzíven fenntartott és belterjesen kezelt aktív zöldterület, mely „C” fenntartási kategóriába van sorolva. Tipikus lakótelepi környezet, viszonylag nagy területen helyezkedik el és az épületek is tágas tereket biztosítanak. Az összefüggő füves terület nagy, feltűnően kevés cserje és örökzöld növény található. A terület bejárásakor szintén megállapítást nyert, hogy a frekventáltabb részeken nincs dekoratívabb növényzet, holott lenne lehetőség pl. egy- és kétnyári virágágyak kialakítására is. A füves terület állapota jó, a fák 90%-ban megfelelően kezeltek, de sajnos darabszámuk kevés. Igaz ennek ellentmond a Tócó-völgyi lakótelep. Itt ugyanis lényegesen több fa található, mint amennyit elbírna a terület, egyes tömbbelsőkben kifejezetten sűrű a faállomány. A teljes területen összesen 7.535 db parkfa van nyilvántartva. A terület növényzete a forgalmasabb intézmények környezetében van a

196

Plánum 97 Kft.


•

•

•


legrosszabb állapotban. Különösen a füves terület sínyli meg a napi taposást, főleg a piac és a három nagyobb áruház környezetében. A területen található játszóterek állapota általánosságban jó, de itt is csak kevés játszótér felel meg a jelenlegi szabvány előírásainak. Ispotály – Vargakert – Postakert városrész. A Belvárosi területeket D, DNy-ról határolja. Az aktív, belterjesen fenntartott zöldterületek fenntartási kategória besorolása „C”. Társasházi és kertes családi házak találhatók a területen. A családi házas részeken az ingatlan tulajdonosai végzik a közterület fenntartását, míg a társasházi részeken fenntartó cég látja el ugyanezt a feladatot. Jelentős parkfelújítás nem volt a rendszerváltást követően, mindössze két játszótér felújítását végezték el. A növényzet állapota átlagos, kevés a cserje és egynyári felület. A füves területek leromlott állapotban vannak, felújítása indokolt lenne. Az Erzsébet utcai lakótelepen a növényzet erősen leárnyékolja a füves területeket, azok lombkoronája szinte teljesen záródott, melynek következtében gyér a füves terület borítottsága. A város legforgalmasabb útja ezen a városrészen halad keresztül, így indokolt lenne még több aktív zöldfelületet létrehozni, de sajnos a jelenlegi területi adottságok ezt nem teszik lehetővé. A 4-es számú út melletti fák a nagy forgalom miatti légszennyezésnek köszönhetően korukhoz képest lényegesen leromlottabb állapotban vannak, mint a város más részein található hasonló fafajok. Érdemes lenne a jelenleginél jobb tűrőképességekkel rendelkező és fenntarthatóbb fafajt telepíteni a meglévő hárs, juhar és ostorfa fafajok helyett. A jelenlegi zöldterület kiszolgálja az itt élő emberek igényeit, de a komfortérzet megfelelő biztosítása érdekében érdemes lenne a megfelelő felújítási munkálatokat megkezdeni. Epreskert városrész; Debrecen D-i részén található, a szintén nagy forgalmat bonyolító 47-es számú út mellett. Részben kertesházi, részben társasházi övezet. Ez utóbbi közvetlen a 47-es út mellet került kialakításra, a valamikori katonai területen. Ez a lakótelep viszonylag fiatal, napjainkban is folynak építkezések. A terület növényzete gyér, jelentősebb faállomány nincs. A területen található játszóterek elhanyagoltak, azokon található eszközök balesetveszélyesek. Nincs jelentősebb cserje-felület, nincs egy- és kétnyári virágágy, a jelentősebb parkalkotók száma és aránya jelentéktelen. Ezen a városrészen mindenképp indokolt a zöldfelület növelése, érdemes lenne a növényi parkalkotók arányár és darabszámát növelni. Nagyerdei parkerdő. A város legjelentősebb kondicionáló célú zöldfelülete. Ez a terület a város „tüdeje”, de sajnos a fenntartása és a fenntartásra fordított összeg nem ezt tükrözi. A fenntartás fajlagos költsége az elmúlt években folyamatosan 15,- és 17,Ft/m2 körül mozgott, mely messze elmarad attól az összegtől, mely egy ekkora terület fenntartásánál indokolt lenne, főleg akkor, ha figyelembe vesszük a terület látogatottságát. A terület legismertebb része a „Békás”-tó és környezete. A környező füves területek ápoltak, de az erdőrészletek ápolatlanok, sok a magról kelő gyomfa, egyes részek szinte átláthatatlanok. Foltokban lehet látni a felújításra utaló nyomokat, de azoknak létjogosultsága csak abban az esetben lesz, ha a tájidegen és behurcolt növényfajokat eltávolítják, azaz biztosítva lesz a megfelelő közeg a tájra jellemező növénytársulás számára. A növényzet felújításán túl indokolt lenne a szórt felületű sétányokat is felújítani, illetve a szilárd burkolattal rendelkező közlekedési felületek anyagában is változtatást kellene eszközölni (aszfalt helyett szárazon rakott terméskő burkolat, vagy szórt felületű burkolatokat kell kialakítani). A növényzet megóvása érdekében célszerű lenne a gépkocsi forgalmat is korlátozni, mert a megnövekedett gépjármű forgalomnak köszönhetően egyes helyeken már a zöldterületeken parkolnak, ezzel is csökkentve a Nagyerdő aktív zöldfelületét és annak értékét. A Nagyerdei 197

Plánum 97 Kft.



parkerdő növényállományának kezelésére és felújítására vonatkozóan 1991-ben készített tervből csak a kezelésre vonatkozóan tapasztalhatók intézkedések, de sajnos a teljes terület felújítására még nem került sor. 2001-ben részlegesen egyes erdőrészletekben (tagokban) ugyan volt kisebb-nagyobb felújítás, de annak folytatása elmaradt, így a megfelelő eredményt sem lehetett elérni. Jelenlegi állapotában a Nagyerdei parkerdő felújítása nem várathat magára, sürgős beavatkozásra van szükség, mellyel még megmenthető az értékesebb faállomány és visszaállítható lenne a Nagyerdő parkerdőkre jellemző ligetes megjelenése, valamint annak látogatottsága, rekreációs célokat szolgáló feladata. Parkfenntartás A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen részében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Az A.K.S.D. Kft. elsődleges parkfenntartási feladata a városi zöldfelületek kétharmadának, mintegy 2,4 millió m2 zöldfelület fenntartása. Az általuk gondozott területek közé tartozik pl. a Petőfi tér, Kálvin tér, Déri tér, Emlékkert, Piac utca, Kossuth tér, Simonyi út, Egyetem tér, Nagyerdő. Ezen kívül több lakótelep és útkísérő zöldsáv közkertjeit és közparkjait ápolják. Így például Újkerti ltp., Vénkerti ltp., Tócóskerti ltp., Tócóvölgyi ltp., Wesselényi ltp., Kandia ltp., Jászai Mari tér, Vármegyeháza ltp., Monostor ltp., Burgundia ltp. Útkísérő zöldsávok közül kiemelhető a Böszörményi út, Wesselényi utca, Hatvan utca, Nagyerdei körút, Egyetem sugárút, Bólyai utca, Dóczi József utca, Mikepércsi út, Balmazújvárosi út. Pázsit A zöldfelületek 80-86 %-a pázsit, ezért nagyon fontos annak fenntartási színvonala és ápoltsága. A parkfenntartási munkák közül a pázsitápolás gépesíthető legjobban. Évente több mint 5 millió m-t kaszálnak le. Teljes kapacitáskihasználás esetén, a kaszálandó terület adottságától függően - naponta mintegy 180-220 ezer m2 gyepfelületet kerül levágásra Virág A parkfenntartási munkák másik meghatározó eleme a virágfelületek kialakítása, gondozása. A városban mintegy 5.000 m2 egynyári és kétnyári virágfelületet ápolnak. A talaj-előkészítési munkákat rotációs kapával végezzük. A virágágyások mellett a virágoszlopok és a kandeláberek virágedényei is díszítik belvárosunkat. Mintegy 15-20 fajta, 120-150 ezer tő egynyári virágot telepítenek ki évente. Leggyakrabban: - Tagetes (büdöske), - Salvia (paprikavirág), - Petunia (petúnia), - Ageratum (bojtocska), - Celosia (kakastaréj),

198

Plánum 97 Kft.


-


Impatiens (pistike), Pelargonium (muskátli), Begónia, Dahlia (dália), Coleus (díszcsalán), Antirhínum (tátika), Cineraria (ezüst levél), Alyssum (illatos ternye), Zinnia, stb. fajokat és ezek fajtáit ültetjük ki.

Jelentős Canna választékkal rendelkezünk, évente mintegy 20.000 tő Canna rhizómát hajtatnak. Az őszi kiültetésekkor árvácskák és százszorszépek díszítik az ágyásokat. Évente mintegy 100.000 tő kétnyári virágot termesztenek és ültetnek ki. Fa, cserje Évente több ezer darab cserje és talajtakaró növényt, jelentős mennyiségű parkfát és utcasorfát ültetnek ki. Egyre inkább az idős földlabdás fák ültetése terjed el, melyek funkciójukat hamarabb betöltik, a mechanikai károkozásoknak is jobban ellenállnak. A növények öntözését öntözőhálózattal vagy locsolóautóval végzik. XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS Az élhető, egészséget nem veszélyeztető környezet kialakításában és fenntartásában elsősorban a kutatók, tudósok, a különböző szakemberek és politikusok tevékenysége a meghatározó, azonban az egyén szerepvállalását is hangsúlyozni szükséges. Napjainkban a lakosság nincs kellőképpen tisztában életvitelük kedvezőtlen környezeti hatásaival, illetve a szociális és egzisztenciális kérdések háttérbe szorítják a környezeti szempontokat. Ezért elengedhetetlen a már gyermekkorban elkezdett környezettudatos nevelés. Ebben a folyamatban a szülők példamutatása mellett meghatározó szerepe van az intézményes oktatásnak – nevelésnek. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról módosításaként megjelent 2003. évi LXV. törvény szerint az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is egyben. A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról melléklete III. rész az iskolai nevelésoktatás alapvető céljai között szerepel a környezettudatosságra nevelés. Debrecen város 35 óvodát, 28 általános iskolát, 19 középiskolát, valamint 1 Debreceni Városi Könyvtárat (melynek 16 telephelye van) működtet. Debrecen város fenntartásában múzeum nem működik. (Forrás: DMJV PH Oktatási Osztály adatszolgáltatása) A városban működő közoktatási intézmények nevelési, illetve pedagógiai programjában szerepet kap a környezetvédelem. Folyamatosan bővül azon intézmények száma, amelyek nevelési programjában kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés. Jelenleg 14 óvoda, 6 általános iskola, és 6 középiskola kiemelten foglalkozik környezetvédelemmel. Az iskolák az „ÖKOISKOLA”, az óvodák a „ZÖLD ÓVODA” címre pályázhattak. 2009-ben a Görgey Utcai Óvoda, 2010-ben pedig a Bolyai Általános Iskola, Óvoda és AMI nyerte el, a Bartók – Babits Utcai Óvoda pedig megújította a „ZÖLD ÓVODA” címet. Több óvoda nevelési programjában is célként szerepel a „ZÖLD ÓVODA” cím elnyerése. (Forrás: DMJV PH Oktatási Osztály adatszolgáltatása)

199

Plánum 97 Kft.



Az Erdey - Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskolában környezetvédelmi technikusok képzése is folyik. A város felsőoktatási intézményeinek jelentős részében képeznek olyan szakembereket, akik későbbi munkájuk során a környezetvédelem, természetvédelem egyes területein tevékenykedhetnek, így kiemelt szerepet kaphatnak szűkebb vagy tágabb környezetünk jelenlegi állapotának megőrzésében, vagy eredeti, természetközeli állapotának helyreállításában. A legkisebbeket elsősorban az érzelmekre hatva nevelik az élet, a környezet védelmére, a természeti javak takarékos használatára. A kicsik lépésről lépésre ismerik meg először szűkebb, majd tágabb környezetüket. A helyi természeti értékeket kirándulásokkal, foglalkozásokkal ismerik meg. Fontos a természetben való cselekedtetés, mert a személyes tapasztalás útján szerzett ismeretek tartósabbak, jobban szolgálják az életre felkészítést. Általa fejlődik a gyermek - életkorának megfelelően - érzelmi viszonya a természethez, társadalomhoz, az ők körülvevő szűkebb – tágabb környezethez. Már az óvodában ki kell alakítani a gyermekekben a természet iránti szeretetet, megbecsülést, illetve a környezetük megóvására, védelmére kell nevelni őket. A helyi óvodákban fontosnak tartják megünnepelni a környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokat, ezek közül is kiemelkedik a Madarak és fák napja, a Víz Világnapja, a Föld napja és az Állatok Világnapja, amelyeket különböző programok szervezésével tesznek emlékezetesebbé. Ennek keretein belül igen népszerű a Nagyerdei Kultúrpark Kht. zoopedagógiai programja, amelyben az óvodásoktól a középiskolásokig minden gyermek, tanuló részt vehet. A közvetlen tapasztalatszerzés útján történő tanulás élményszerűvé, az ismeretek tartóssá válnak. Az iskolai tanulmányok során egyre inkább előtérbe kell helyezni a szakmai ismereteket, hogy a fiatalok megismerhessék a környezet állapotát, az azt befolyásoló folyamatokat és tényezőket, valamint azok hatásait. A környezeti nevelésnek több színtere létezik az iskolákban. Ilyen a hagyományos tanítási óra, melynek keretében az adott tanórán az aktuális témához megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat hozzárendelhetik, kiemelve a hétköznapi élethez kapcsolódó problémákat. A nem hagyományos iskolai keret (fakultációs kirándulások, terepgyakorlatok, az "erdei iskola", üzemlátogatások) melyek előkészítése tanórákon történik, és amelyek során gyakorlatban kerülnek közelebb a diákok a környezetvédelem kérdéseihez. Léteznek tanórán kívüli programok pl.: versenyek, a környezetvédelemmel kapcsolatos világnapok keretében szervezett programok Az iskolák környezetvédelmi programjának megvalósításában, a diákok viselkedésének formálásában, a környezettudatos magatartás elsajátításában az oktatóknak segítségükre vannak az iskola külső kapcsolati is. Ilyenek lehetnek például a városban működő nagy cégek, civil szervezetek, a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságok pl.: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, vagy az A.K.S.D. Kft. A környezetvédelmi világnapokon több oktatási intézményben rendhagyó órákat tartanak. Látogatást szerveznek a Debreceni Vízmű Zrt.-hez, a Debreceni Botanikuskertbe, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetébe, a Hortobágyi Madárkórházba, vagy a Debreceni Állat és Növényparkba. Az Önkormányzat fenntartásában működő „Erdei iskola” gyönyörű környezetben, gazdag programjával szintén közkedvelt az iskolások körében. Felkészült, komoly szakmai tudással rendelkező pedagógusok gondoskodnak az Erdei iskolában táborozó gyermekekről. A mindennapokban a számos középiskolában kihelyezett szelektív hulladékgyűjtők hívják fel a tanulók figyelmét a környezettudatos magatartásra. Az iskolák egyre nagyobb részében

200

Plánum 97 Kft.



található használt elemgyűjtő konténer. A CCR REBAT Nonprofit Kft. és az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. közös szervezésében megrendezett Gazdálkodj akkusan elemgyűjtő versenybe közép- és általános iskolák osztályai is bekapcsolódtak. Ezekkel az akciókkal több tonna használt elem és akkumulátor kerül biztosan a megfelelő helyre, az általános iskolák pedig a Debrecen városban egyre nagyobb számban kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek jelenléte ellenére papírgyűjtési akciók és versenyek keretében évente több száz tonna (főként újság-) papírt is begyűjtenek a környezetükből. A környezeti nevelés sok helyen leszűkül a környezetvédelem témaköreire, pedig a fenntarthatóság pedagógiája felé kellene bővülnie. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztésével a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és tájékozott, tevékeny állampolgárokként vállalják kötelezettségeiket a környezet természeti és ember alkotta értékeinek megőrzésére. Tisztában kell lenniük azokkal a jelenlegi folyamatokkal, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. A környezeti nevelésnek magában kell foglalnia az épített környezet és hagyományok megismerésének, a helyi környezeti értékek védelmének segítését, az emberi felelősség és a társadalmi-gazdasági problémák és konfliktusok tudatosítását is. Az oktatási intézmények erre irányuló tevékenysége során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség hiánya. Az óvodapedagógusok nagy része önképzéssel bővíti ismereteit, az általános és középiskolák tanárai közül sem elegendő számban jutnak el környezeti nevelés témájú továbbképzésekre. A tantervi rendelkezések szerint minden tantárgyba integrálni kellene a környezeti nevelés szempontjait, azonban legtöbbször reálszakos pedagógus (leggyakrabban iskolánként egy személy) foglalkozik a környezeti neveléssel, és sok helyen csak a reáltantárgyakban kap helyet ez a szempont. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy viszonylag kicsi a tantervi fegyelem a környezeti nevelés terén a közoktatásban. Az iskolai keretek között folytatott oktatáson kívül fontos szerepe van a környezettudatos gondolkodás alakításában az Önkormányzat, a Környezetvédelmi Felügyelőség, esetleg más hatóságok, vagy civil szervezetek által szervezett programoknak, kiállításoknak, vásároknak is. Ezeken a programokon bárki részt vehet, nagyobb nyilvánosságot kapnak, és előnyük, hogy ilyen programokba be lehet vonni a felnőtt, tehát szervezett iskolai keretek között ilyen irányú oktatásban nem részesülő embereket is. Különösen fontos a felnőtt lakosságban tudatosítani, hogy milyen veszélyeket rejt, ha az ember kizárólag a gazdasági érdekeket szem előtt tartva és a környezetünk érdekeit figyelmen kívül hagyva termel és fogyaszt. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség épületében működik a „Zöld-Pont” Iroda. A „Zöld-Pont” Irodák országos hálózatának megszervezése 2005. évben kezdődött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szerveinél. Az Irodáknak, több meghatározott feladat mellett, segíteniük kell a szakmaterülethez kapcsolódó tájékoztatást, informálást egységes formai és tartalmi elemek szerint. Ehhez segítséget nyújtanak a Minisztérium által készítetett kiadványok, segédletek, prospektusok, melyek az irodákban minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. A Felügyelőség kiemelt programként kezeli a Környezetvédelmi Világnap alkalmából megrendezett „Nyílt Nap a Felügyelőségen” programot. A rendezvénnyel betekintést kívánnak biztosítani az érdeklődőknek a Felügyelőség feladatai, tevékenységei ellátásának megismerésébe. A programon történő részvétel lehetőségét a város oktatási intézményei részére küldött megkereséssel külön is kiajánlják. A programban szerepel a Felügyelőség „Zöld Pont”

201

Plánum 97 Kft.



Irodájának bemutatása. A Felügyelőség udvarán felállított sátraknál: biológiai vízminőségi vizsgálatok végzése, aktuális víz-és hulladékgazdálkodási feladatok, zaj és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem témaköreiben szakemberek fogadják az érdeklődőket és adnak tájékoztatást, illetve válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Az ÖKO-Pannon Kht. a hazai csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezet. Az OKI és a KVvM szakmai támogatásával szelektív hulladékgyűjtési oktatóprogramot dolgozott ki az óvodás és általános iskolás korosztály számára oktatók, kommunikációs és hulladékgazdálkodási szakértők bevonásával. A gyermekeknek testre szabott oktatóanyagok készültek és kerülnek felhasználásra a nevelők és tanárok segítségével. Az iskolai oktatóprogram legfontosabb célja az, hogy a felnövekvő generációk körében kialakuljon, és tartós értékké váljon a környezettudatos gondolkodás és életforma. A lakossági tájékoztatás, tudatformálás és oktatás az ÖKO-Pannon Kht. tevékenységének kiemelten fontos területe. Ezek a programok egyrészt a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének beindításához kapcsolódnak, másrészt a már szelektíven gyűjtő városok lakosságának rendszeres tájékoztatását és az oktatási tevékenységben való aktív részvételt foglalják magukban. Az oktatási és tájékoztatási programok célja a környezettudatos gondolkodás kialakítása, erősítése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatának hatékony megismertetése a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt. (Forrás: DMJV PH Oktatási Osztály adatszolgáltatása) Az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. negyedévente 86 000 példányszámú hírlevelet juttat el a lakossághoz, amelyben részletes információkkal szolgálnak a szelektív hulladékgyűjtésről. A megfelelő tájékoztatás, a 237 darab szelektív hulladékgyűjtő sziget (820 db edényzettel) kihelyezése és a lakossági hulladékudvar fenntartása ellenére a szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége a biohulladékkal együtt csupán 6 %-át éri el az összes hulladéknak. Józsa városrészen kísérleti jelleggel került bevezetésre a hulladék szelektív zsákos begyűjtése. A kedvező tapasztalatok alapján javasolt ezt a gyűjtési módot kiterjeszteni a családi házas övezetekben. 120 literes barna hulladékgyűjtőben biohulladék gyűjtésére is van kísérlet a Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvakert területeken, ahol 1200 ingatlant vontak be a rendszerbe. A kukák ürítése heti rendszerességgel történik. Az A.K.S.D. Kft. 2010-ben elvégzett kérdőíves felmérésének eredménye szerint a 92 %- örömmel fogadta a szerves hulladék különgyűjtésének lehetőségét, a válaszadók 97 %-a környezettudatos magatartást tanúsít, mivel csak szerves anyagot helyez el a kukákban. A tájékoztatást a válaszadók 92 %-a találta megfelelőnek, a Társaság szolgáltatásával pedig 92 %-uk elégedett. A fenti adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a megfelelő tájékoztatás, a P.R. tevékenység és a tárgyi eszközök biztosítása lassan ugyan, de meghozza a várt eredményt, és a lakosság környezettudatos magatartását erősíti. A lakosság környezettudatos szemléletének kialakítása, fejlesztése és a folyamat gyorsítása érdekében javasolt a tájékoztatás, oktatás, P.R. tevékenység erősítése, valamint a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiszélesítése, a lehetőségekhez mérten és a város minél nagyobb területén történő megvalósítása. Mivel azonban a lakosság nem érdekelt közvetlen módon az A.K.S.D. munkájának segítésében, és a környezettudatos szemlélet az emberek még viszonylag kis részének gondolkodásmódjában kap szerepet, így megfontolandó ellenőrzést és szankcionálást is bevezetni jogszabályok és rendeletek alkalmazásával kapcsolatban. (Forrás: DMJV PH Oktatási Osztály adatszolgáltatása, A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása)

202

Plánum 97 Kft.



XIII. KÖRNYEZET – EGÉSZSÉGÜGY Az embert körülvevő természetes, épített és társadalmi-szociális környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az ember tevékenysége is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás sokszor mind az egészségre, mind a környezetre káros. Az ember egészségét leginkább befolyásoló környezeti elemek a víz, a levegő, a táplálék, a hulladék és a talaj. Számos kibocsátásra létezik szabvány, vagy a kibocsátó által betartandó határérték, de ezen határértékek betartása sem jelent teljes biztonságot, hiszen a határérték mindig csak egy adott anyagra vonatkozik, ugyanakkor az embert a környezetből egyszerre több tényező hatása éri. A hatások egymást erősíthetik, vagy gyengíthetik. Különösen erősítik egymás hatását, az embert a levegőből, vízből és a táplálékból érő szennyezések. A nemzetközi tapasztalatokkal megegyezően az egészségre káros anyagok 70 %-a élelmiszerrel, 10 %-a vízzel, 20 %-a levegővel jut a szervezetünkbe. A táplálék mennyisége és minősége a legfontosabb népbetegségek (kardiovaszkuláris betegségek, daganatok, hiánybetegségek, stb.) kialakulásában meghatározó. A lakosság egészségi állapota szempontjából jelentős vegyi szennyezők: Ólom: Leginkább az ipari és közlekedési emisszió a döntő, míg a csomagolóanyag, a felhasznált víz ólomtartalma közegészségügyi szempontból nem jelentős. Kadmium: A növények, fajtától és talajtól függőn a talajból veszik fel a kadmiumot - esetenként feldúsulás is kimutatható. Nitrát: A napi nitrát bevitel mintegy háromnegyede a gyümölcsökből, zöldségekből származik, míg a maradék az ivóvízzel és más élelmiszerekkel történik. Az átlagos bevitel az élelmiszerekre 5 mg/kg testtömeg/nap határérték alatt van, azonban néhány területen, s főként a csecsemők helytelen táplálása során magas, esetenként toxikus nitrát bevitelt is megfigyeltek. Növényvédő szerek: A növényvédő szerek engedélyezése, forgalomba hozatala és a felhasználás utáni szermaradékok szintje szigorúan szabályozott. A legutóbbi évek vizsgálati eredményei szerint az ellenőrzött mintáknak mintegy 1 %-a tartalmazott szermaradékot magasabb koncentrációban, mint a megengedett. A levegőben jelen lévő károsító anyagok: Kéndioxidok: Az antropogén kibocsátásban legjelentősebb szerepet a szén és olaj elégetése játszik (erőművekben, háztartásokban), de jelentős a kénsavgyártás, kohászat, elemi kén feldolgozásának szerepe is. A kén-dioxid légúti megbetegedéseket okozhat, mint amilyen például a hörghurut. Irritálja az orr nyálkahártyáját, a légcsövet, a tüdőt, a szemet. A kéndioxid vízzel érintkezve kénsavvá alakul, és a „savas” esők kialakulásáért felelős. Ez nagyban

203

Plánum 97 Kft.



kihat az ökoszisztémára, és jelentős erdőpusztulást eredményez. A tavak savasodása jelentős halpusztulásokat, és több helyütt a puhatestűek szinte teljes pusztulását okozta. A kénsav szerepet játszik az épületek korroziójában, valamint műemlékeket is veszélyeztet. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek, az asztmában, és az egyéb légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek és felnőttek. Magyarországon a rendszerváltást megelőző években a kéndioxid szennyezés komoly légszennyezési probléma volt. Később a vezetékes gáz bevezetése, majd az ipari szerkezetváltás miatt lényegesen javult a helyzet. Formaldehid: Szúrós szagú, könnyezésre ingerlő gáz, nagyon reakcióképes, sósavval reagálva bizonyítottan humán rákkeltő bisz(klorometil)–éter keletkezik. Használja a bőr, textil, vegyipar, a papíripar, bútorgyártás. Fertőtlenítőszernek is használják. A levegő fő szennyezői a nagy tüzelőberendezések, kőolaj-finomítók, gépjárművek; beltérben a dohányzás, műanyaghabok, bútorlapok. Magas koncentráció esetén légzési nehézségek, tüdővizenyő jelentkezhet. Humán daganatkeltő hatása korlátozottan bizonyított orrüregi, orrgarati rákok vonatkozásában, amely a belélegzésre vezethető vissza. Nitrogén-oxid: A nitrogén oxidok hő hatására jönnek létre. Ugyanez a folyamat játszódik le emberi hatásra is, például az autókban az üzemanyag elégetésekor, vagy hőerőművekben, vagy éppen háztartási méretű kályhákban, kazánokban. A tüzelés és a közlekedés mellett a vegyipar, és a nitrogénművek is fontos forrásai az antropogén nitrogén-oxid kibocsátásnak. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátás mintegy 40 %-át a közlekedés, 50 %-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10 %-ot a vegyipar és a természetes források adják. A nitrogén-oxidok fontos szerepet játszanak, az ún. fotokémiai szmog kialakulásában. Meghatározó szerepük van a savas esők kialakulásában és károsítják az emberi egészséget is. A nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit. Szálló por: A 10 mikrométer átmérőjű szemcséket (PM10) durva részecskéknek nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2.5) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. Forrása a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén és fatüzelés, stb. A szél fújta inert por – nagyobb szemcsemérete miatt - kevésbé károsítja az egészséget. A PM10 /PM2,5 arány függ az egyes területeken az ipari tevékenység típusától, a fűtőanyagtól, a földrajzi és időjárási viszonyoktól. Európában a szulfát és a szervesanyag a két fő szálló por komponens, ami végül is meghatározza az évi átlagos PM10 és PM2,5 tömegkoncentációját. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem

204

Plánum 97 Kft.



specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. Az egészségügyi határérték alatt is van káros hatás. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek és a légúti megbetegedésben szenvedők. Különösen figyelni kell a babakocsikban lévő gyermekekre, mert ebben a magasságban még nagyobb a szennyezőanyagok koncentrációja. A szálló por veszélyességét növeli, hogy felületén nehézfémek, poliaromás szénhidrogének telepednek meg, amelyek rákkeltő hatásúak. Hazánk nagyobb városaiban igen kedvezőtlen a levegő szálló por koncentrációja, igen gyakoriak a határérték túllépések, különösen a téli félévben. Az embert érő károsító hatások mértéke annál nagyobb, minél fiatalabb kortól, minél több oldalról és minél tartósabban áll fenn a kitettség. Ez talán magyarázat arra is, hogy miért a középkorúaknál a legintenzívebb mértékű a halálozás mértéke. A világtendenciához hasonlóan Debrecenben is folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek száma. A nyilvántartott szénanáthás betegek száma az elmúlt tíz években megtöbbszöröződött. Különösen nagy környezet-egészségügyi kihívás a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű elszaporodása. A 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szól. A néphit tévesen a nyárfa repítőszőrökkel ellátott magvait is allergizáló hatásúnak tartja, ez azonban főleg esztétikai problémákat okoz. Erős allergiás reakciókat, szénanáthát május közepén a pázsitfűfélék pollenje vált ki. Ezt hibásan a nyárfának tulajdonítják a nyárfa termésszórásának kezdetével egybeeső virágzás miatt. A nyárfa telepítését lakott területek környékén elsősorban köztisztasági és esztétikai szempontból nem javasolják, mivel tavasszal ragadós, mézgás rügypikkely levelei a padokra, más tárgyakra szóródva panaszokat okoznak. Debrecenben is minden évben kihívás a szúnyogok irtása. Jelenleg kizárólag csak kifejlett repülő rovarok ellen védekezünk. A szúnyogok esti megjelenésével egy időben repülőgépes technológiával juttatják ki a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatójában engedélyezett szert (Delta-ULV, K-Otrine hatóanyagú szerrel; 6 db x 20-as Autorot típusú ULV szórófejes technológia). Megfontolandó lenne az egészségügyi kockázat és a természetkárosítás csökkentése céljából egyéb eljárást kidolgozni, alkalmazni. Szúnyog imágó irtására hazánkban jelenleg nem igazán áll rendelkezésre gyakorlatban kipróbált és bevált módszer. Ebben az irtási technológiában a tavaszi időszaktól kell figyelni a „költő helyeket” és a lárvák megfelelő fejletségi állapotában kell az irtószert a vízfelületre kijuttatni. Nem feltétlenül költségkímélő módszer, de az időben megkezdett, biológiai szerekkel történő védekezés hatékonyabb, (kevesebb szúnyog), kevésbé természetkárosító (nem irtja ki a rovarfaunát), és az emberi egészséget is kevésbé veszélyezteti (a lakosságot nem permetezik). A földről történő ködképzéses eljárások gyakorlatban csak kis területen, és kis hatékonysággal használhatók. A régóta ismert környezetszennyező hatások mellett új tényezők jelentek meg, amelyek hatása még nem kellően ismert. A környezet-egészségügyi kutatások fejlesztése, kiterjesztése tehát elengedhetetlen. Kiemelt kutatási területek: külső és belső téri levegőminőség és a légúti megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvíz-szennyezők és összetevőik hatásai, a toxikus és daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minősítésének szempontjai.

205

Plánum 97 Kft.



XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE

ELHÁRÍTÁSA,

A

Debrecen város területén geokörnyezeti elemet veszélyeztető tevékenységet végeznek, ahogyan azt a IV/5. Talaj, felszínalatti víz állapotértékelése pontban ismertettük. Ezen tevékenységek bemutatását jelen fejezetben részletezzük. A korábbi években végzett felszín alatti vízminőségi monitoringról elmondható, hogy 2007ben átalakult az Európai Uniós követelményeknek megfelelő monitoringgá. 2007. – 2008. évben a TKTVF a Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végezte a már EU Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelően kijelölt, kialakított felszín alatti vízminőségi monitoringot (a mennyiségi monitoringot a Vízügyi Igazgatóságok végzik, gyűjtik). A leggyakoribb szennyezőanyagok a szénhidrogének, melyek közül a legnagyobb problémát a klórozott szénhidrogének okozzák. Az elmúlt évtizedek munkájának köszönhetően ezen ügyek nagyobb része már az utómonitoring szakaszában van és a legnagyobb környezetszennyezéseknél is a legtöbb esetben (Pl. volt csapágygyár területe, repülőtér, szikgát hulladékövezet, Debreceni Egyetem) a közelmúltban elérték a kívánt célállapotot. Debrecen város közigazgatási területén jelenleg 18 kármentesítés van folyamatban (lásd 1. táblázat), 9 db pedig teljes lezárásra került. A Debrecen város felelősségébe jelenleg csupán egy ügy tartozik, ez a Debreceni Repülőtér ügye, ahol a jövőben 5 évig utómonitoringot kell végezni. 1. táblázat Terület megnevezése

Helyrajzi szám

1.

Debrecen, Kishatár u.

17232/19 (17232/9-ről megváltozott)

2.

Debrecen, Mikepércsi út 1. Erőmű

hrsz: 13566

3.

’Stop-Shop’ megnevezésű bevásárlópark

4.

Kassai úti Campus hrsz.: 10796

17194/4, 17195, 17196 10796/6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 15, 16.

Feltételezett/ megállapított felelősség Centermanagement Invest Hungary TPH szennyezés talajban és talajvízben Alpha Kft. (új tulajdonos) Szénhidrogén E.ON szennyezés talajban, Energiatermelő Kft. talajvízben. TPH. BTEX, fémek Center-Invest talajban és talajvízben International Kft Környezeti probléma

kármentesítés szakasza

utómonitoring

utómonitoring utómonitoring

CH szenny. Talajban, talajvízben

Debreceni Egyetem

utómonitoring

Hanwha TechM Ingatlankezelő és Szolgáltató Zrt. (régi MGM, majd Daewoo)

utómonitoring

5.

Debrecen, Kassai út 129.

4562

TPH, klórozott szénhidrogének talajvízben, rétegvízben

6.

Debrecen, Balmazújvárosi út 14. Gépjárműjavító üzem

17167/1

Szénhidrogén szennyezés talajban, talajvízben

Magyar Járműtechnikai Zrt.

tényfeltárás

7.

Debrecen- szikgát, hrsz: 0452, 15004, 15005, 15006, 15007 Hulladékövezet

0452, 15004, 15005, 15006, 15007

Szénhidrogén- és nehézfém szennyezés talajban, talajvízben.

KvVM - OKKP

utómonitoring

206

Plánum 97 Kft.



Terület megnevezése

Helyrajzi szám

Környezeti probléma

Feltételezett/ megállapított felelősség

kármentesítés szakasza

8.

Debrecen, Mikepércsi út 51. Repülőtér

0493/18

Szénhidrogén szennyezés.(TPH, BTEX)

Debrecen MJV önkormányzata

utómonitoring

9.

Debrecen, Pallagi u. 13. Gyógyszergyár

010/1, 010/2, 22263

VOC szennyezés talajvízben, rétegvízben.

TEVA Zrt. (4042 Debrecen, Pallagi u. 13)

műszaki beavatkozás

10.

Debrecen, Füredi út 98. telephely

19913/3-4

Medicor Kéziműszer Zrt.

tényfeltárás

11.

Debrecen, Balmazújvárosi út Shell benzinkút

19373/4

Shell Hungary Zrt.

utómonitoring

12.

Debrecen, Füredi úti Kossuth Laktanya

19898

Honvédelmi Minisztérium Infrastruktúrális Ügynökség

műszaki beavatkozás

13.

Mikepércsi út II. keleti oldali üzemanyagtöltő állomás

12918/1

MOL Zrt.

utómonitoring

14.

Debrecen, Külső Vásártér 14. Mentőállomás

9463

Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága

utómonitoring

HÁÉV Rt. f.a.

utómonitoring

MÁV Rt.

utómonitoring

15. 16.

Debrecen, Balmazújvárosi út 10. Debrecen, MÁV Rt. Anyagazdálkodási Főnökség, Db. Déli sor 51.

17189/45, 17189/65 15008/38-39

ammónium, nitrát, foszfát, szulfát króm és bór szennyezés a talajvízben Szénhidrogén szennyezés talajvízben. (feltehetően) TPH,BTEX szénhidrogén szennyezés talajra, talajvízre Szénhidrogén szennyezés talajvízben Szénhidrogén szennyezés talajban, talajvízben. Szénhidrogén szennyezés talajvízben. Szénhidrogén szennyezés talajban, talajvízben.

17.

Debrecen-Apafa, AGIP üzemanyagtöltő

02629/3

Szénhidrogén szennyezés talajban

18.

Debrecen - Apafa, Lőtér u. 2. MÁV Rt. 02608 hrsz.

2608

Szénhidrogén szennyezés.

Eni Hungária Zrt. (régi AGIP Hungária Zrt.) MÁV MTM Rt. Miskolc,/ CRONUS Kft. Budapest

utómonitoring

utómonitoring

A továbbiakban a tényfeltárási és műszaki beavatkozási szakaszban lévő kármentesítések jelenlegi helyzetét foglaljuk össze: A TEVA Zrt. (egykori Biogal) debreceni gyógyszergyára területén és környezetében vertikális és horizontális kiterjedésében igen súlyos, főként klórozott szénhidrogén szennyezés található. A szennyezés az eddigi feltárási adatok alapján kb. 50 - 60 m mélységig jutott le, a második és harmadik vízadó rétegben is jelentős koncentrációban van jelen, több esetben önálló fázisként detektálható. Az első réteg (talajvíz) kármentesítése 2001 óta zajlik, a mélyebb rétegek mentesítése figyelembe véve a rendkívül összetett földtani képződményeket, illetve azt, hogy a mélyebb rétegekben lévő klórozott szennyezések kezelése kiforrott, hatékony technológiák hiányában világszerte komoly nehézségeket okoz - rendkívül nehéz feladat. Az eddigi szakértői anyagok szerint a szennyezés, figyelembe véve a transzportot elősegítő, intenzív rétegvíz kitermelések

207

Plánum 97 Kft.



által okozott depressziós hatást, komoly veszélyt jelent az ún. Vízműves rétegre. Az eddigi becslések alapján a szennyezés akár 20 éven belül elérheti a II. vízmű által termelt réteget. A rétegvizek mentesítése érdekében a helyszínre adaptált, innovatív technológiák keresése van folyamatban. A korábbi technológiai szűréseken alkalmasnak ítélt technológiák - az in situ bioremediáció, illetve a kémiai oxidáció – laboratóriumi kísérletei az elmúlt években lezajlottak, melyek alapján részletes helyszíni (pilot) tesztek kerültek kidolgozásra. A terepi kísérletek 2010-ben elkezdődtek. A szakértőknek - a pilot tesztek, illetve a kármentesítés egyéb fázisai (tényfeltárás kiegészítés, monitoring, stb.) eredményei alapján - 2012. március 31.-ig záródokumentációt kell benyújtaniuk, melyben a meghatározott célállapotok elérése érdekében javaslatot kell adni a lehetséges műszaki beavatkozásra. A Debreceni Kossuth Lajos Laktanya (19898 hrsz.) területén kimutatott szénhidrogén szennyezés kármentesítése érdekében 2009 áprilisában benyújtott tényfeltárási záródokumentációt és műszaki beavatkozási tervet a Felügyelőség elfogadta és egyidejűleg kötelezte a Honvédelmi Minisztériumot a műszaki beavatkozás terv szerinti végrehajtására. A szennyezéssel érintett területen eddig 2 db üzemanyag-tároló tartály került kiemelésre, valamint 125 220 kg szennyezett talaj került elszállításra veszélyes hulladékként. Ezt követően a talajvíztisztító létesítményeket is kiépítették, a rendszer próbaüzeme 2010 nyarán lezajlott, jelenleg folyamatos a műszaki beavatkozás a területen. A MEDICOR Kéziműszer Zrt.-t a Felügyelőség teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte a Debrecen, Füredi út 98. szám alatti telephelye környezetre gyakorolt hatásának megismerése céljából. A felülvizsgálat során megállapításra került, hogy ammónium, nitrát, foszfát, szulfát, króm és bór komponensek tekintetében B szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettség mutatható ki a talajvízben. A Felügyelőség 2007. évben tényfeltárást rendelt el a szennyezett területen. A benyújtott tényfeltárási záródokumentáció alapján, a területen műszaki beavatkozás nem szükséges. Az elvégzett kockázatbecslés figyelembevételével a területen kármentesítési monitoring kiépítését javasolják. Magyar Járműtechnikai Zrt. (MJT Zrt.) Debrecen, 17167/4. hrsz-ú ipartelepén a 2001-ben elvégzett tényfeltárás eredményei szerint több részterület érintően jelentős szénhidrogén szennyezés van jelen a talajban és a talajvízben. A szennyezést többek között a telepen lévő hordós gázolaj tároló, benzintároló, fáradt olaj tároló és egyéb, veszélyes hulladék tárolások okozhatták. Az MJT Zrt. A 2003-ban az elfogadott terv alapján műszaki beavatkozásra lett kötelezve. A kötelezett a beavatkozást a mai napig nem kezdte meg, mely mulasztásáért több ízben bírság került kiszabásra. Mivel a feltárás eredményei már közel 10 évesek voltak (a szennyezés akár jelentősen elmozdulhatott, azóta a területhasználatokban is változások történtek, stb.), ezért 2010 novemberében új tényfeltárás végzésére kötelezte a Felügyelőség az MJT Zrt-t. A benyújtás határideje a napokban letelt, fentiek alapján a Felügyelőségnek valószínűsíthetően további szankciókat kell foganatosítania a kármentesítés végrehajtása érdekében. Az eddigi szakértői anyagok szerint a szennyezés, figyelembe véve a transzportot elősegítő, intenzív rétegvíz-kitermelések által okozott depressziós hatást, komoly veszélyt jelent a Vízműves rétegre. Az eddigi becslések alapján a szennyezés akár 20 éven belül elérheti a II. vízmű által termelt réteget. Ezen kívül a legújabb szakértői adatok, komplex modellezések eredményei alapján a jövőben, a szennyezés közvetlen környezetében a depresszió csökkentése,

208

Plánum 97 Kft.



ezáltal a szennyezés vertikális transzportjának lassítása érdekében felmerülhet az eddigi vízkitermelési igények felülvizsgálata, illetve átcsoportosítása is. (Forrás: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4083/2011. iktatószámú tájékoztatólevele) A 2008- as évben a TKTVF az alábbi felszíni vizes rendkívüli környezetszennyezések kivizsgálását folytatta le: Kati ér habzása a kajak-kenu pályánál 2008. Bejelentés időpontja: 2008. 02. 19. Érintett objektum: Kati ér Érintett víztest neve: Kati ér Környezeti elem: Felszíni víz Környezeti enyhe habzás tapasztalható probléma: Súlyosság: nem jellemző Élővilág pusztulás: Nincs

Készültség volt? Kárelhárítás történt? Kárelhárítás módja: Kárelhárítás kezdete:

Nem Nem

Debrecen-Ondód Kádár dűlő 40. alatti tűzeset, veszélyes hulladék lerakás Bejelentés időpontja: 2008. 04. 02. Érintett objektum: Debrecen-Ondód Kádár dűlő 40. Érintett víztest neve: Környezeti elem: Felszín alatti víz Környezeti probléma: Súlyosság: Élővilág pusztulás:

Felszín alatti víz szennyezés nem történt veszélyeztetés Nincs

Érintett objektum:

Debrecen-Ondód, Kádár dűlő 40.

Érintett víztest neve: Környezeti elem: Környezeti probléma: Súlyosság: Élővilág pusztulás:

Talaj Talajszennyezés nem történt veszélyeztetés Nincs

Készültség volt?

Igen

Kárelhárítás történt?

Igen

Kárelhárítás módja: Kárelhárítás kezdete:

Hulladékok elszállítása 2008. 04. 03.

Kárelhárítás vége:

2008. 04. 04.

Készültség volt?

Igen

Kárelhárítás történt? Kárelhárítás módja: Kárelhárítás kezdete:

Igen Hulladékok elszállítása 2008. 04. 03.

Kárelhárítás vége:

2008. 04. 04.

209

Plánum 97 Kft.



Pentafrost Kft. Tócó csatorna rendkívüli szennyezése Bejelentés időpontja: 2008. 07. 29. Érintett objektum: Tócó csatorna Érintett víztest neve: Tócó csatorna Környezeti elem: Felszíni víz Környezeti A kukoricafeldolgozásból probléma: származó szennyvíz a Tócó csatornába vezetése Súlyosság: szennyezés Élővilág pusztulás: Nincs


Nem Nem

Pércsi-ér 48. sz. közút keresztezésénél trágya szagú, magas KOI érték Bejelentés időpontja: 2009. 01. 19. Érintett objektum: Pércsi-ér Érintett víztest neve: Pércsi-ér Környezeti elem: Felszíni víz Környezeti Valószínűleg állattartásból probléma: származó szennyezés, valamint a mederben pangó víz Súlyosság: Nem jellemző Élővilág pusztulás: Nincs


Nem Nem

A 2009-es évben további rendkívüli esemény nem történt.

210

Plánum 97 Kft.



2010-ben Debrecen a város közigazgatási területén a felszíni vizeket érintő, illetve felszín alatti vizet veszélyeztető rendkívüli események fontosabb részleteit az alábbi táblázat foglalja össze: Bejelentés dátuma

Környezeti probléma

2010.04.22

Vízügyi szakemberek a Vekeri tó feltöltő csatornájánál lévő vízszinttartó műtárgyánál habzást észleltek

Debrecen Sétakert utcai gázolajkiömlés

Tócó csatorna rendkívüli vízminőségi állapota

Esemény megnevezése

Kati-ér habzása

Halpusztulás a Fancsika III. tározókban

Intézkedés

Jellemző szennyezőanyagok

Ügy lezárva

Helyszíni szemle, vízmintavétel és vizsgálat.

Szennyezőanyag nem mutatható ki sem kémiai, sem pedig biológiai vizsgálattal.

2010.05.06

2010.04.19

Egy teherautóból üzemanyagot akartak eltulajdonítani, tettében megzavarták az elkövetőt, és gázolaj ömlött a talajra

Az AKSD Kft. a területet homokkal felszórta, a szennyezett anyagot konténerben elszállította.

Kb. 200 l gázolaj

2010.04.20

2010.06.15

A csatorna vize Mikepércsnél sötétbarnás, fekete színű és bűzös

Helyszíni szemle, szennyvíztelep ellenőrzése, vízmintavétel és vizsgálat.

Szerves anyag, ammónium, 2010.06.16 ortofoszfát.

Halpusztulás a tározókban.

Helyszíni szemle, vízmintavétel és vizsgálat. Haltetemek összegyűjtése. Utóellenőrzés.

Nem történt szennyezés. Biológiai vizsgálat halegészségügyi, halpopuláció dinamikai problémára utal.

2010.09.14

2010.09.16

(Forrás: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4083/2011. iktatószámú tájékoztatólevele)

211

Plánum 97 Kft.



XV. TERMÉSZETVÉDELEM Debrecen három kistáj határán fekszik, ezek a Hajdúhát, a Dél-Nyírség, és a Dél- Hajdúság. Az eltérő adottságok révén, Debrecen külterületén a várostól keletre, illetve nyugatra teljesen eltérő tájkaraktert találunk. Keleten a Nyírség legdélebbi részére a félig kötött futóhomokformák a jellemzőek; az alacsony humusztartalmú homoktalajokat nagy foltokban szakítják meg a humuszos homoktalajok. A szántóterületek itt csak kisebb foltokban láthatók, jellegzetes azonban a homokpuszta rét, illetve a telepített akácos, és hasonlóan nem őshonos erdei fenyves foltok. Ez az Erdőspuszta elnevezésű terület, ahol az erdőfoltok között sok helyen található nyílt felszín, ahol száraz homoki, vagy nedves, vízhez kötődő vegetáció él. A telepített erdőket ma már csak helyenként váltják fel az őshonos erdőtársulások. Ilyen erdőtársulások a nyílt vagy homoki tölgyesek, melyek a talajtól függő erdőssztyeppek és a nedvesebb talajú, zárt erdőtársulás, továbbá a gyöngyvirágos tölgyes. A táj változatosságához hozzájárul a buckaközi völgyek réti talaján kialakult nyáras-füzes, ártéri (tölgy-kőris-szíl) ligeterdős láposok területe, valamint az itt létesített halastavak rendszere. Az északi részen az erdősült területek aránya magasabb. A nyugati részen található a Hajdúhát. Mély talajvizű, löszös síkság. A térség nem teljesen sík, Ny-i, D-i irányban nagy kiterjedésű, eróziós-deráziós völgyek tagolják (5-7 m) az itt már kevésbé kiemelkedő térszint. Az uralkodó szélirány nyugati. A szántóföldi használat egyeduralkodó, amit csak nagy ritkán élénkít fel egy-egy véderdősáv, fasor, vagy legelő, itt található viszont a település legtöbb kunhalma. A dél-hajdúsági kistájban - amely éppen csak benyúlik Debrecen területén szintén meghatározó a szántóföldi használat, ezért a fő változatosságot a szikes laposok legelői jelentik. A táji adottságokból következően Debrecen külterületét két nagy egységre lehet osztani: az É-i, K-i erdőspusztai részre, valamint a D-i, Ny-i nagytáblás mezőgazdasági szántóterületre. A természetvédelem a három kistáj közül elsősorban a dél-nyírségi Erdős pusztákon jut szerephez, de a Hajdúság kistáján található élőhely-szigetek (kunhalmok, szikes tavak, legelők – pl. a hajdani Bellegelő megmaradt foltjai, stb., erek környezete, mezsgyék) fontos természetvédelmi szerephez jutnak. A természetvédelem az alább bemutatott különböző védelmi kategóriájú területek hálózataként működőképes, ezt az erre hivatott kezelőszervezet (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) mellett a társadalom többi szereplőjének (önkormányzat, gazdálkodó és kezelő szervezetek, társadalmi szervezetek, stb.) megfelelő együttműködése képes szavatolni. 1. A település közigazgatási határán belül lévő védett természeti területek listája a kihirdető jogszabállyal Az 1.1. – 1.5. pontban felsorolt területeket a 11.1-3 sz. mellékletben lévő térképek mutatják be.

212

Plánum 97 Kft.



1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek a. Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület - 99/2007. (XII. 23.) KvVM rendelettel módosított 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet, területe: 1092,1 ha. A terület helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. b. Hajdúsági Tájvédelmi Körzet 130/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 2/1988. (V. 26.) KVM rendelet, területe: 7101,1 ha. A terület helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. 1.2. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján ex-lege védettséget élvező területek Az 1996 évi LIII. Tv. az alábbiak szerint rendelkezik: 23.§ (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24.§ (1) bekezdés] minősülnek. Debrecen külterületén lápokat és kunhalmokat találunk. a. Lápok Az ex-lege védett lápok listáját a HNPI-nél meglévő nyilvántartás szerint az 12. számú melléklet tartalmazza. b. Kunhalmok Az ex-lege védett kunhalmok listáját a HNPI-nél meglévő nyilvántartás szerint a 12. számú melléklet tartalmazza. 1.3. Natura 2000 területek a 14/2010. (IV.11.) KvVM rendelet alapján A területek helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. 1) Különleges természetmegőrzési terület Tócó-völgy (HUHN20122), 2) Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Bánki-erdő (HUHN20019) Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) Halápi Álló-hegy (HUHN20021) Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) Rauchbauer-erdő (HUHN20022) Sámsoni-úti Bellegelő (HUHN20161) 1.4. Helyi jelentőségű védett természeti területek Debrecen MJ. Város Önkormányzata 24/2006. (VIII. 14.) rendelete alapján. A területek helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. a) Belterület − Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola parkja Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., a 13320/1970. sz. ügyirata. Terület: 6,8 ha. 213

Plánum 97 Kft.



− Néhai Széles Vencel erdész arborétuma Védetté nyilvánító jogszabály száma: 2/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-8/1986. sz. ügyirata szerint. Terület: 729 m2 kivett (udvar). − Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert Védetté nyilvánító jogszabály száma: 17/1992. (IV. 6.) Kr. számú rendelet. Terület: 22007 m2 − Debreceni Egyetem Botanikus Kertje Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat a 13011-2/1976. ügyiratszámon. Terület: 15,6400 ha. − Honvédtemető Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 2/1986. (VI. 25.) VB határozat a 17034-16/1986. ügyiratszámon. Terület: 1,9256 ha. − Kálvin téri Emlékkert Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat a 13011/1976. ügyiratszámon. Terület: 0,5 ha. − A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 25.) Kr. számú rendelet. − Terület: 50,6425 ha (NATURA 2000 terület (a stadion melletti öreg tölgyesek). b) Külterület − Halápi rét Védetté nyilvánító döntés száma: 19/1981. (I. 6.) VB határozat Debrecen Megyei Városi Tanács VB. Terület: 0,7 ha. − Debrecen-Józsa Tócóvölgyi Természetvédelmi terület Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1992. (X. 5.) Kr. sz. rendelet. Terület: 128,3773 (NATURA 2000 terület (a józsai legelő rész). − (Debrecen-) nagycserei Hármashegyi akácos Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 22/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Terület: 42,8 ha. − (Debrecen-) Monostori- és SzentGyörgyi-erdő Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet. Terület: 591,3141 ha (NATURA 2000 terület - Monostori erdő). − (Debrecen-) nagycserei ligeterdő maradványok (I-II.) Védetté nyilvánító döntés száma: 115158/39 OTT, illetve Debrecen Megyei Városi Tanács VB. 20/1981. (I. 6.) VB határozat. Terület: 4,32 ha. − (Debrecen-) nagycsere - martinkai rezgőnyáras Védetté nyilvánító jogszabály száma: 115158/39. OTT (1939. X. 10.). Terület: 2.59 ha. − (Debrecen-) nagycserei szürkenyáras-tölgyes Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 23/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Terület: 11,6 ha. − (Debrecen-) nagycserei tölgyerdők − Védetté nyilvánító döntés száma: 13/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Két részletben (5,9, illetve 2 ha). 214

Plánum 97 Kft.



− Nyírségi ősláp („Szikigyakor”) Védetté nyilvánító döntés száma: 10/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Terület: 3,3 ha. − Bánki fehér nyáras Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. − Debreceni Nagy Sándor halom Védetté nyilvánító jogszabály száma: HB Megyei Tanács VB. 2/1986. (VI. 25.) rendelet. Terület: 1,9212 ha. − Kamarás halom Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Terület: 1,5 ha. − Debreceni Erdőspuszták Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet. Terület: Részegységek: Bánk - Fancsika, Pihenőerdő Központ, Ördögárok, Hármashegyi Pihenőközpont (egy része NATURA 2000 terület), Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont, Panoráma út melletti terület, Vekeri Pihenőközpont, Mézeshegy. c) Természeti emlékek (védett fák) − Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, ma egy nevezéktani revízió szerint helyesen Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/a. − Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2 sor: dupla allé) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Osztálya, 21/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út. − Magas kőris (Fraxinus excelsior) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/b. sz. − Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 19. sz. előtt. − Juharlevelű platán (Platanus hybrida) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út 20. sz. − Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur, Fastigiata) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér. − Déri téri piramistölgyek (Quercus robur fa.fastigiata) (8 fa) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér. − Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis), (2 példány) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Dobozi u. 6. sz. − Egyetem téri kocsányos tölgyek (Quercus robur) (2 példány) 215

Plánum 97 Kft.


− − −

− −

−

− −

− − − − −

−


Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 11/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem tér. Tiszafák (Taxus baccata) (2 példány) Védetté nyilvánító döntés száma: 12/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, a Fűvészkert u. 4-6. szám alatt. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Hajnal u. 15. sz. Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Kálvin tér. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Mester utca és Kar utca sarkán. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 21/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet, HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-13/1986. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor utca (volt Végh D. u.) 4. sz. alatt. Császárfa (Paulownia imperialis, érvényes tudományos neve ma: Paulownia tomentosa) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor u. 17. sz. Páfrányfenyő (Gingko biloba) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 14/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, Nagyerdei körút 68. sz. Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák (Taxus baccata) (5 pld.) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. 1-7. sz. Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 11. sz. Simonyi út 15. sz. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 15. sz. Simonyi út 29. sz. alatti platánfa (Platanus hybrida) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 29. sz. Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia sp., főleg Tila cordata és T. x europaea) Védetté nyilvánító jogszabály száma: n.a. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út. Húsos som (Cornus mas) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Széchenyi u. 80. sz. Tócóskert téri (volt Aczél utca 19.) kocsányos tölgy (Quercus robur) 216

Plánum 97 Kft.


−

− − − − − − − −


Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér. Tócóskert téri (volt Acél u. 19.) páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Elhelyezkedés: Debrecen, Békéssy Béla u. és Böszörményi u. sarkán. Helyrajzi szám: 21359/3. Gömbkőris sor (Fraxinus excelsior-ba oltott Fraxinus ornus „Globosa”-k). Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. (Bem számok: 1110, 20529/1. Piramis kocsányos tölgyfa sor (Quercus robur „Fastigiata”) Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem sugárút-Bethlen utcán kettős fasor. Nyugati ostorfa sor (Celtis occidentalis) Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út (a fasor a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum északi határának vonalától kezdődik és a Füredi útig tart). Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Elhelyezkedés: Debrecen, Nyár u. 15. sz. előtt. Platán fák (Platanus hybrida) Elhelyezkedés: Debrecen - Nagymacs, Kastélykert u. 44. sz. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Elhelyezkedés: Debrecen, Kartács u. 84. sz. előtt. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Elhelyezkedés: Debrecen, Honvédtemető u. 10. sz. alatt.

1.5. Természeti területek Az 1996. évi LIII. törvény 4.§ b) pont és 15.§ (1) alapján felmért, de még ki nem hirdetett természeti területek listája –a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál fellehető nyilvántartás alapján - a 12. számú mellékletben található. Fontos, hogy ezen területek esetében az eredeti művelési ág maradjon fenn. 2. A védett természeti területekre vonatkozó fontosabb előírások 2.1. Jogszabály által keletkeztetett előírások • Védett természeti területek: 1996. évi LIII. Törvény A természet védelméről Különösképpen az alábbi bekezdések: 16-18, 21, 26, 27, 31-33, 35-39, 42-43, 55, 58§. • Natura 2000 területek 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, különösképpen a 8-10§. 2.2. Kezelési terv javaslat Gyakorlati célkitűzések • a terület természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdők szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elősegítése, természetes élőviláguk megőrzése, helyreállítása, 217

Plánum 97 Kft.


• • • • • • •


a tájidegen és nem őshonos, sokszor invazív fafajú erdők természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása, a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése, a területek vízháztartásának javítása, a gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, a jellegzetes mozaikos erdőspusztai tájkép megőrzése, a védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése, esetleg későbbi összekötésük a növelések végén, minimális pufferzónák kialakítása, a szomszédos nem védett területek művelésének felügyelete a törvények általi keretekben, azok gondatlanságból eredő kiterjedés növekedésének megakadályozása,

Stratégiák • a nem őshonos és tájidegen, sokszor invazív fafajú erdők, monokultúrák (faültetvények) fokozatos fafajcserés átalakítása a területre jellemző, természetes erdőtársulások irányába, • a természetes, vagy természetközeli állapotú erdőállományok véghasználatának kitolása a biológiailag lehetséges legvégső korig, ekkor a fokozatos szálaló vagy pásztás véghasználat a legoptimálisabb, • az égeres láperdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők és homoki tölgyesek gazdasági hasznosításának alárendelése a természetvédelmi céloknak, ezeket hagyni lábon elpusztulni, miközben felújításukat segítjük, • invazív növényfajok állományának visszaszorítása, megtelepedésük megakadályozása, • a lápok vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása, • a szikes tavak eredeti vízháztartásának helyreállítása, • az értékes lágyszárú növényzettel rendelkező láprétek, lápi területek elcserjésedésének megállítása, • a degradált gyepek helyreállítása, • a természetközeli gyepek átalakításának megakadályozása, • a szántóföldi művelés környezetterhelésének mérséklése, • a védett fajok állományainak, élőhelyeinek megőrzése, károsításuk megelőzése. Kezelési módok, korlátozások és tilalmak Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Élőhelyek kezelése, fenntartása • A szikes tavak vizének mesterséges lecsapolását meg kell szüntetni olyan módon, hogy a környező területek gazdasági hasznosítását ne veszélyeztesse. • A lápok ökológiai vízkészletének biztosítása érdekében a lecsapoló csatornákon vízvisszatartást kell alkalmazni úgy, hogy az a környező területek jogos használatát ne veszélyeztesse. • A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni, újak nem létesíthetők. • A területre hazánkban nem őshonos vadfaj újonnan nem telepíthető be. 218

Plánum 97 Kft.


•


A területen új belvíz levezető csatornák nem létesíthetők.

Fajok védelme • Nedves kaszáló területeken a fokozottan védett haris megtelepedése esetén a természetvédelmi hatóság a kaszálást esetileg térben és időben korlátozza. • Mesterséges tavakon, víztározókon a fokozottan védett cigányréce jelenléte esetén a vízivad vadászatot a természetvédelmi hatóság október 1-ig korlátozhatja. • Szikes tavakon vízivad vadászat nem végezhető. Terület és földhasználat • Új bányák, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók, ipari létesítmények a védett területen nem hozhatók létre. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Gyepek kezelése • Védett gyepterület erdősítése, fásítása csak különlegesen indokolt esetben és csak degradált, vagy telepített gyepen végezhető, pl.: védelmi, tájképvédelmi fasor, erdősáv kialakítása, tájképi rekonstrukció céljából. • A védett gyepeken trágya, vagy más anyagok depózása, hígtrágya kihelyezés, műtrágyázás és egyéb vegyszerhasználat nem végezhető. • Szilárd szervestrágya egyedi elbírálással a természetvédelmi hatóság engedélyével juttatható ki gyepterületre. • Tilos a természetes, vagy természetközeli állapotú gyepek talajlazítása, felülvetése. • A nedves, felázott gyepekre gépjárművel ráhajtani nem szabad. • Azokban a „gyep” művelési ágban nyilvántartott zsombéksásosokban, magassásosokban, lápréteken, amelyeket az elgyomosodás és a beerdősülés nem veszélyeztet, de taposásra érzékenyek, kaszálás, szárzúzózás, legeltetés nem végezhető. Erről a gazdálkodókat előzetesen tájékoztatni kell. • A legelők elsősorban marhával és juhval, illetve kisebb létszámú lóval, kecskével legeltethetők. • Kiegészítő takarmányozás a gyepeken nem végezhető. • Liba és sertés legeltetése a védett gyepeken nem végezhető. • A gyepek védett, vagy fokozottan védett növények által benépesített foltjain a legeltetés időbeli korlátozására is sor kerülhet a virágzás, terméskifejlődés és termésérés idejére. • Kaszálásra érzékeny védett növényfajok előfordulási helyeit a természetvédelmi hatóságnak a területen gazdálkodó jelenlétében előzetesen ki kell jelölnie és kihagyni a kaszálásból. • A lekaszált szénát a gyepterületekről minden esetben le kell hordani. • Gyepterület más célú hasznosítása, beépítése csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető (pl.: legeltetést segítő létesítmények). • Az invazív növényfajok terjedését elsősorban kaszálással, szárzúzással vissza kell szorítani.

219

Plánum 97 Kft.



Szántók kezelése • A légi vegyszerezés tilos! • Kizárólag az ún. zöld és sárga vegyszerek használata engedélyezhető. • A biogazdálkodás a területen ajánlott, ezért az ilyen gazdálkodást folytatókat a természetvédelmi vagyonkezelésben álló szántók bérbeadásánál előnyben kell részesíteni. • Az értékes gyepek, láprétek, lápok védelme érdekében a közéjük ékelődő, természetvédelmi vagyonkezelésben levő szántók visszagyepesítendők, esetleg a termőhelynek megfelelő fafajokkal erdősítendők. Erdők kezelése • Törekedni kell arra, hogy az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből (növényföldrajzi flórajárásból) kerüljön ki. • Az elegyítés érdekében a csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítások során már az első kivitelt is a flórajárásra és a termőhelyre jellemző erdőtársulás több fafajával kell elvégezni. • A tölgyesek és tölgy-kőris-szil ligeterdők felújításánál teljes talaj előkészítés nem végezhető. Ajánlott a pásztás talaj előkészítés alkalmazása. • A magvetés esetén pótlásokkal kell az elegyítést megoldani. • Az elegyítés módja szálankénti vagy csoportos, a csoportok területe legfeljebb 500 m2 legyen. • A faállomány-nevelés (tisztítás, gyérítés) a modelltáblák szerint, de a természetes erdőtársulás gerincét adó fafajok érdekeit szem előtt tartva és nem a fatömeg produkcióra kiélezve történjenek. A nem őshonos fafajok (pl. akác, kései meggy, zöldjuhar, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, nyugati ostorfa stb.) kiszorítására kell törekedni. Kímélni kell a ritkább elegyfákat, főként a vadgyümölcsöket. Az invazív, nem őshonos lágyszárúak (közönséges selyemkóró, amerikai alkörmös stb.) (kézzel történő) eltávolítására is törekedni kell, főleg az évelőekére. • Az erdők felújítása és ápolása során a felújítási területről a nem őshonos fafajokat ki kell szorítani! • Az erdőkonstrukcióknál, ahol nyílt homoki tölgyesek vannak és korábban teljes vagy „kényszer” erdősítés volt, a természetvédelmi hatóságokkal tisztásokat kell kijelölni (lehetőleg a hajdaniak helyén, amennyiben az a lágyszárúak alapján meghatározható még) és kialakítani, ill. azokat, amelyekben védett rovarok, ill. azok lárvái élnek. • Az egészségügyi termelések során az őshonos fafajú állományokban minimum hektáronként 3 odvas, vagy száraz törzset meg kell hagyni. • A tájra jellemző őshonos fafajokkal történő egységes felújítás érdekében nem őshonos fafajú (akác, erdei fenyő, nemesnyár stb.) erdőállományokban a tarvágás mérete a 3 ha-t meghaladhatja. • Véghasználat utáni kituskózás esetén tuskóprizma őshonos fafajú erdőállomány szélére nem helyezhető el, a tuskókat talaj nélkül kell szállítani. • Az őshonos fafajú erdőrészletek véghasználata esetén hagyásfákat kell visszahagyni a természetvédelmi hatósággal történt helyszíni kijelölés alapján. • Hagyásfaként csak őshonos fafajú példányok maradhatnak vissza.

220

Plánum 97 Kft.


• • • •


Fahasználati korlátozásra bármely erőterületen sor kerülhet, ha azt fokozottan védett faj, vagy védett fajok jelentős állományának megőrzése indokolja. Védett és fokozottan védett növények esetén a korlátozás huzamosabb idejű lehet. Láperdőben az erdészeti kezelés kizárólag a nem őshonos fafajok eltávolítására szorítkozhat. Az erdőművelési ágú területeken az üzemterv szerinti VI és a TN megnevezésűek közül a láp és mocsár jellegű vizes élőhelyek erdőgazdasági és vízrendezési tevékenységgel nem érinthetők, kivéve az ökológiai vízszükséglet biztosítását. Erdei tisztás és rét (TI, üzemtervi megjelöléssel) valamint cserjés (CE) erdei rakodónak és faanyag-mozgatási útvonalnak nem használható, valamint nem erdősíthető.

Nádasok kezelése • Nád vágásához az illetékes természetvédelmi hatóságtól engedélyt kell kérni. Halastavak kezelése • Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon csónakból horgászni nem szabad. • Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon a természeti értékek figyelembevételével horgászatra nem használható partszakaszokat kell kijelölni. • Hal telepítése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető. • A mesterséges tavak, víztározók feltöltését és lecsapolását a természetvédelmi kezelővel egyeztetett időben és feltételekkel kell végezni a rajtuk megtelepedett védett élőlények megóvása érdekében. Kivett területek kezelése • A természetvédelmi hozzájárulás nélküli funkciót fel kell számolni, és a területet eredetihez hasonló állapotba vissza kell állítani. • Az engedéllyel működő létesítményeknél a nem kívánatos látványt lehetőleg őshonos fás szárúakkal takarófásítással kell mérsékelni. • Az új épületeknél és a felújításoknál törekedni kell azok tájba illeszkedő kivitelezésére, a földszintes építés, a hagyományos tetőfedés (cserép, nád) alkalmazására. • Vízállások művelésbe fogásához (mezőgazdasági művelés, nádvágás, kaszálás, legeltetés) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A fentieken túlmenően a területet érintő természetvédelmi korlátozások és szabályozás tekintetében az 1996. évi LIII. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 3. A védett természeti területek leírása 3.1. Országos jelentőségű védett természeti területek Debreceni Nagyerdő TT. A kb. 1300 ha-os Nagyerdő két növényföldrajzi flórajárás, a Nyírség (Nyírségense) és a Tiszántúl (Cirsicum) határán, de uralkodóan a Nyírségben elhelyezkedő erdőség, amelyet a 221

Plánum 97 Kft.



vágások után főleg makkvetésekkel újítottak meg. Alapkőzete homok, homokos lösz, és lösz, melyen az óholocén óta meglévő erdőtakaró rozsdabarna és kovárványos barna erdőtalajt hozott létre. Bár a XVIII. sz. vége óta elsősorban a mesterséges erdőfelújítás dominált, és a XIX. sz. végétől a térség vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló lecsapoló csatornázás, majd jelentős rétegvíz kivétel (itt működik a város rétegvíz-kútjainak java része) és szárazabb időjárás hátrányosan érintette az erdőt a talajvíz nem ritkán 10-50 m-re süllyedt, ez lehet az egyik oka a tölgyek csúcsszáradásának. Az eredeti erdőtársulások több foltban mind a mai napig fennmaradtak, a kocsányos tölgy még mindig kb. 50 %-ot képvisel, és az utóbbi időben aránya folyamatosan nő. Az erdőtársulások a következők: • Gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum tibiscense) a legkiterjedtebb cönózis egység. Jellemző növényfajai: lombkoronaszint: kocsányos tölgy, mezei és tatárjuhar, ezüsthárs és kislevelű hárs, nyír, madárcseresznye, vadkörte, vadalma. cserjeszint: közönséges mogyoró, közönséges fagyal, veresgyűrű som, hamvas szeder, egybibés és cseregalagonya, csíkos és bibircses kecskerágó. lágyszárú szint: tavaszi csillagvirág, bársonyos tüdőfű, keleti kontyvirág, bogláros szellőrózsa, odvas keltike, salátaboglárka, kék ibolya, gyöngyvirág, erdei gyömbérgyökér, széleslevelű salamonpecsét, erdei gyöngyköles kipusztultak: egyhajúvirág, tavaszi kankalin. •

Nyílt homoki tölgyes vagy edafikus erdőssztyepp (nyírségi pusztai tölgyes és nyírségi legelő-tölgyes) /Melampyro – Quercetum et Festuco-Quercetum roboris tibiscense/ Jellemző növényfajai: lombkoronaszint: kocsányos tölgy, szürkenyár, fehérnyár, ezüsthárs. cserjeszint: egybibés és cseregalagonya, csíkos kecskerágó, közönséges mogyoró, közönséges fagyal, kökény. lágyszárú szint: epergyöngyike, bársonyos kakukkszegfű, borjúpázsit, saspáfrány, kipusztultak: magyar kökörcsin, kőrislevelű nagyezerjófű, tarka és homoki nőszirom, erdei szellőrózsa, egyhajúvirág.

•

Tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum) Jellemző növényfajai: lombkoronaszint: kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, közönséges gyertyán, hegyi juhar, cserjeszint: kányabangita, veresgyűrű som, hamvas szeder lágyszárúszint: salátaboglárka, odvas és ujjas keltike, turbánliliom, békabogyó, virágrugó kakukktorma, szagos müge, szálkás pajzsika kipusztult: hóvirág, nyári és tavaszi tőzike, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak orchidea.

Látható, hogy nagyszámú a kipusztult (főleg védett és fokozottan védett) növények száma. Régebben az erdő kutatói (Rapapics 1916., Tamássy 1927.) 350-400 lágyszárú növényt soroltak fel, ezek javarészt a 30-as évek óta tűntek el innen. A kipusztulás oka a helytelen 222

Plánum 97 Kft.



erdőgazdálkodás (a fafajcsere, a tuskózásos, mélyszántásos erdőfelújítás), a szárazodás, a város lakosságának hatása, a turizmussal együtt járó zavarás, növényszedés/ a fokozatos beépítés, a környezetszennyezés - főleg a levegőszennyezésből származó savas ülepedés és nitrogénvegyületek ülepedése. Ma a legelterjedtebbek a nitrofita gyomfajok: nagy csalán, kisvirágú nenyúljhozzám, vérehulló fecskefű, ragadós galaj, meddő rozsnok, a cserjeszintben egyre tömegesebb a fekete bodza, a kései meggy stb. Az erdő mintegy 20 %-a nem őshonos akácos (Bromo sterili-Robinietum), 6 %-a vörös tölgy, 16 %-a erdei- és feketefenyő, az idős tölgyesek szigetszerű maradványfoltokra szorultak vissza. Az állatvilágra is rányomja bélyegét a város közelsége, az ebből eredő sokféle zavarás. A legjellegzetesebb előforduló fajok: • rovarok: kis bábrabló, rezes futrinka, aranypettyes díszbogár, nagy és kis szarvasbogár, orrszarvú bogár, aranyos rózsabogár, nagy és kis hőscincér, erdei szemeslepke, sakktáblalepke, atalanta lepke, nappali pávaszem, fecskefarkú lepke, galagonyalepke, tölgyfaszender, tölgyfa púposszövő. • kétéltűek: kecskebéka, tavibéka, barna ásóbéka, barna és zöld varangy, zöld levelibéka. • hüllők: fürgegyík, rézsikló. • madarak: héja, egerészölyv, karvaly (eltűnt a barna és vöröskánya, a törpesas, a békászósas, a kishéja, a kabasólyom), vadgerle, balkáni gerle, örvös galamb, macskabagoly, zöld küllő, balkáni, nagy, kis, közép és fekete harkály, csúszka, nyaktekercs, sárgarigó, szajkó, szén, kék, barátcinege, közönséges fülemüle, vörösbegy, füzikék, erdei pityer, citromsármány, feketerigó, szürke és örvös légykapó, tövisszúró gébics, erdei pinty, kerti rozsdafarkú, közönséges seregély stb. • emlősök: keleti sün, mezei nyúl, őz, közönséges vakondok, közönséges borz, európai vörös róka, korai denevér, törpe denevér, szőröskarú denevér, vizi denevér, mogyorós pele, közönséges erdei mókus, törpe és erdei cickány, erdei, földi, mezei pocok, törpe és pirókegér, menyét, nyest, közönséges görény stb. A fentiekben természetesen csak néhány, jellegzetesnek számító (az állatoknál gyakran védett, ill. fokozottan védett) fajt soroltunk fel, az ökológiai rendszer működése szempontjából nem kevésbé lényegtelen mikroflóra és fauna nem utolsósorban kevéssé ismert volta miatt itt nem szerepel. Összességében megállapítható, hogy az erdő élővilága még mindig magán hordozza az alföldi tölgyesekre jellemző sajátosságokat és megtalálhatók még a mindenütt ritkuló, idős tölgyesekre jellemző fajok (köztük számos védett faj), melyek ezért kiemelkedő értéket képviselnek. Ugyanakkor a nagymérvű zavarást jelzik az indikátorfajok; a zavarástűrő és gyomjellegű kozmopolita fajok megléte és túlsúlyra jutása, az érzékeny fajok eltűnése. A szokványos erdészeti kezelés révén a nem őshonos fafajú és ültetvényszerű állományok aránya meglehetősen magas. Ezek másodlagos társulásai kiszegényedtek, elgyomosodtak, általában nem az értékes fajok dominálnak bennük. Mindazonáltal az erdő mind a mai napig jelentős ökológiai, és kiemelkedő esztétikai, rekreációs értéket képvisel. 223

Plánum 97 Kft.



Hajdúsági Tájvédelmi Körzet A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet bővítése kapcsán védelemre tervezett területek túlnyomó része a Dél-Nyírség geológiai szerkezeti egységhez tartozik. Kivétel ez alól HosszúpályiLétavértes-Álmosd déli térsége, mely szerkezetföldtani értelemben a Berettyó-Körös süllyedék peremén található. A felszíni-felszínközeli képződmények a Dél-Nyírség és a Bihari-sík morfológiai adottságaihoz igazodóan változatosak. A nyírségi táj általánosan ismert típusképződménye a futóhomok. A Nyírség és a Bihari-sík érintkezési sávjára a felszíni földtani képződmények mozaikos elrendeződése jellemző. Az átmeneti zóna dél felé enyhén lejtő felszínét általában finom szemcséjű üledék (löszös iszap, iszap, agyagos iszap) borítja, azonban foltokban annál durvább szemcséjű homokos üledék is előfordul. Az átmeneti sáv felszíni képződményei gyakran szikesedettek. Itt általánosan a szolonyeces szikesedési típus jellemző, de előfordul a szoloncsákosodás is. Növényvilág A Tájvédelmi Körzet bővítésére tervezett területek legnagyobb része az Alföld (Eupannonicum) flóravidékének Nyírségense flórajárásába, míg kisebb egységei a Tiszántúl (Crisicum) flórajárásba esnek. Vegetációjukra itt főleg az intrazonális társulások jellemzők, melyek közül a fontosabbak a következők: Tündérrózsa-vízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae) Békaliliom-hínár (Hottonietum palustris) Nádas (Phragmitetum communis) Békabuzogányos (Sparganietum erecti) Sziki kákás (Bolboschoenetum maritimi) Rostostövű sásos (Caricetum paradoxae) Semlyéksásos (Carici-Menyanthetum) Zsombéksásos (Caricetum elatae) Éles sásos (Caricetum gracilis) Mészkerülő kékperjés rét (Junco-Molinietum) Meszes talajú kékperjés rét (Succiso-Molinietum) Réti csenkeszes (Cirsio cani-Festucetum pratensis) Lápi magaskórós (Filipendulo ulmariae-Geranietum palustris) Szolonyec szikfoknövényzet (Puccinellietum limosae) Ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio-Alopecuretum pratensis) Füves szikes puszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) Ürmös szikes puszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) Ezüstperjés (Corynephoretum canescentis) Pionír rozsnokgyep (Brometum tectorum) Nyílt évelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae Nyírségense) Nyírségi mészkerülő homokpusztagyep (Festuco vaginatae- Corynephoretum) Homoki legelő (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae) Nyírségi homoki sztyeprét (Pulsatillo hungaricae-Festucetum rupicolae) Nyírségi erdőssztyepprét (Pseudolysimachio incani-Chrysopogonetum gryllii Galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-Crataegetum) Rekettyés fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae) 224

Plánum 97 Kft.



Nyírláp (Salici pentandrae-Betuletum pubescentis) Fűzliget (Salicetum albae-fragilis, syn. Leucojo aestivi – Salicetum albae) Tiszai tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum) Égeres láperdő (Carici elongtae-Alnetum) Nyírségi pusztai tölgyes (Melampyro- Quercetum roboris) Nyírségi legelő tölgyes (Festuco rupicolae-Quercetum roboris) Nyírségi gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum roboris) etc. A nyírvízlaposok lápi-mocsári növényzetével szemben a buckák oldalai, tetői száraz, homokpusztai vegetációnak adnak otthont, s ezzel változatos, egymásba fokozatosan átmenő társulások, társuláskomplexek jöhettek létre. A területen a két jellegzetes, s egyben szélső élőhelytípus: a száraz homokpuszták és a nedves nyírvízlaposok szinte teljes szukcessziós sorát megtalálhatjuk. A Nyírség buckaközi mélyedései, deflációs völgyei, ún. nyírvízlaposai egyedülálló élőhelytípust hoztak létre. Sajátos mozaikszerű társulásaik, - követve a felszíni és a talajvízszint vonalát - jellegzetes mintázatot alkotnak, és sok montán, pleisztocén flóraelemet megőriztek. A legmélyebb pontokon találhatók a magassásosok és a lápi nádtippanosok. Értékes védett növényük a békaliliom (Hottonia palustris). Értékes zsombékosaikban megtalálható a ritkának számító rostostövű sás (Carex appropinquata) is. A magassásosokhoz kapcsolódnak a fehértippanos mocsárrétek, melyeken előfordul a fehér zászpa (Veratrum album) és a szibériai nőszirom (Iris sibirica). A patakparti magaskórósok a névadó fajok (réti legyezőfű, mocsári gólyaorr) mellett a buglyos szegfűnek (Dianthus superbus) és a hosszúlevelű veronikának (Veronica longifolia) is otthonai. A kiszáradó láprétek jellegzetes társulása a kékperjés láprét, melyben szintén megtalálható a szibériai nőszirom és a fehér zászpa, a buglyos szegfű. A kaszálások, lecsapolások nyomán réti csenkeszes és franciaperjés rétek jöttek létre. Jellemző orchideájuk a pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans). A lápok beerdősülésének jellegzetes állomásai a gyakoribb rekettyefüzesek, a ritkább nyírlápok és égeres láperdők. Kifejlődött nyírláp a bővítési területen nem található, de a fűzlápokban több helyen megfigyelhető a nyírek elszórt és csoportos megjelenése, s közöttük a védett molyhos nyír (Betula pubescens) is megtalálható. A fűzlápok jellegzetes védett páfránya a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). A bővítési területen mindössze egyetlen természetes állománya található az égeres láperdőnek. Itt a lábasodó égerfák tövén előfordul a tőzegpáfrány mellett a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). Meg kell említeni, hogy a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) egyetlen ismert nyírségi előfordulási helye is az egyik védelemre tervezett lápterületen van. Egy másik lápon pedig előfordul a fokozottan védett, s hazánkban csak a Dél-és Közép-Nyírségben előforduló réti angyalgyökér (Angelica palustris). A buckaközi laposok klimax társulása a tölgy-kőris-szil ligeterdő. Jellemző orchideája a békakonty (Listera ovata). A szárazabb, magasabb térszíneken a gyöngyvirágos tölgyeseket találjuk. Gyepszintjükben helyenként még szőnyeget alkot a névadó gyöngyvirág (Convallaria majalis), fehér orchideája a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és ebben a társulásban ismert a réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) egyetlen debreceni termőhelye, amely kiterjedtebb egyedszámú volt a vele szomszédos maradvány ligeterdőben. A homoki szukcessziósorban megtaláljuk az ezüstperjés és hüvelyes csenkeszes nyílt homoki gyepeket sok kakukkfűvel (Thymus spp.), homoki pimpóval (Potentilla arenaria), deres fényperjével (Koeleria glauca). A fátlan buckákon zárt homoki gyepekre bukkanhatunk, melyek néhány foltjában előfordul a fokozottan védett magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis 225

Plánum 97 Kft.



subsp. hungarica, syn. P. flavescens) és mindössze három helyen a rendkívül ritka, fehér virágú kései szegfű (Dianthus serotinus). A csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) néhány töve a közelmúltban került elő a területen, mely egyben a faj egyetlen ismert nyírségi előfordulása. A terület legértékesebb erdőtársulásai a nyírségi pusztai (nyílt homoki vagy edafikus erdőssztyepp) tölgyesek. A pusztai tölgyesek unikális értéket jelentenek, hiszen a Kárpátmedencén kívül nem is fordulnak elő. Jellemző fokozottan védett növényük a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), melynek területünkön még jelentős, de erősen felszabdalt állományai élnek. Védett növényei között említhetjük a kőrislevelű nagyezerjófüvet (Dictamnus albus), az erdei borkórót (Thalictrum aquilegiifolium), a széleslevelű és Tallós nőszőfüvet (Epipactis helleborine E. tallosii), bársonyos kakukkszegfüvet (Lychnis coronaria), a homoki nőszirom (Iris arenaria) és jellemző a más erdőssztyepp fajok előfordulása. A tisztásokon néhány helyen a homoki ternye (Alyssum montanum subsp. gmelinii), a szegélyeken pedig a debreceni csormolya (Melampyrum nemorosum subsp. debreceniense), valamint a homoki nőszirom (Iris arenaria) virágzik. Flórájuk gazdagsága annak köszönhető, hogy a tisztásokkal tarkított ligetes megjelenésű erdő egyesíti magában a zárt homoki gyepek és a tölgyerdők fajkészletét. A botanikai értékekkel kapcsolatban az őshonos növénytársulásokon túl említést kell tennünk a Nyírségre ma oly jellemző, de hangsúlyozottan nem őshonos akácosokról is, hiszen helyenként ezekben is fennmaradtak az ember által kiírtott eredeti erdőtársulásból a magyar nőszirom, egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) és tarka sáfrány (Crocus reticulatus) lágyszárú fajok kisebb-nagyobb állományai. A telepített erdei-, és feketefenyvesek páfrányflórája is érdekes. A gyakori erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) mellett sok helyen él a védett szálkás pajzsika, ritka a hegyi pajzsika (Dryopteris expansa) és a nem védett édesgyökerű páfrányt (Polypodium vulgare) is megfigyelhetjük. Állatvilág A terület gerinctelen faunája jelenleg kevéssé kutatott. Célzott vizsgálatok a rovarvilág teljes feltárására sem történtek. Néhány védett faj esetében azonban kevésbé részletes információkkal rendelkezünk. Az idős tölgyesekben kis számban még megtalálható a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). Mivel a védelemre tervezett nagy kiterjedésű száraz homoki gyepek közelében ismert előfordulási helye van a fokozottan védett magyar futrinkának (Carabus hungaricus), várható a faj előkerülése itt is. A homoki gyepek jellemző sáskája a védett sisakos sáska (Acrida hungarica) és nem ritka a szintén védett imádkozó sáska (Mantis religiosa). Az egyik védelemre tervezett elnyúló lápterület összefügg a fokozottan védett, vörös könyves, rendkívül ritka metelka medvelepke (Rhyparioides flavidus) előfordulási helyeként ismert védett láppal, így előfordulása várható. A nagyobb, természetközeli állapotú vízfolyásokban több védett halfaj él. Ilyenek például Álmosd és Kokad határában a réti csík (Misgurnus fossilis), vágócsík (Cobitis taenia), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), kurta baing (Leucaspius delineatus). A vizes élőhelyek nem ritka hüllője a mocsári teknős (Emys orbicularis) és a vízi sikló (Natrix natrix). Néhány lápterületen megtaláltuk az elevenszülő gyíkot (Zootoca vivipara). A kopár homokbuckákon még szép állományai élnek a homoki gyíknak (Podarcis taurica) és helyenként a zöld gyík (Lacerta viridis) sem ritka. Rejtettebb életmódjuk miatt kevésbé kerül szem elé az erdei sikló (Elaphe longissima) és a rézsikló (Coronella austriaca). A gazdag madárvilág fajai közül csak néhányat említünk. A gyakoribb vöcsök fajok mellett a tavakon időnként megtelepszik a vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena). Kis számban 226

Plánum 97 Kft.



fordul elő a ritka cigányréce (Aythya nyroca). A fészkelő ragadozó madarakat az egerész ölyv (Buteo buteo), a közönséges héja (Accipiter gentilis), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a vörös vércse (Falco tinnunculus) képviseli. Az ürgés legelőkön alkalmi vadász a kerecsensólyom (Falco cherrug). A lápi és mocsárréti területeken változó számban fészkel a fokozottan védett haris (Crex crex). Találkozhatunk mindhárom hazai tücsökmadárral (Locustella spp.), bár a réti eléggé ritkának számít. Az öreg tölgyesek jellemző madarai a harkályok. A nagy- (Dendrocopos major), a közép- (Dendrocopos medius), a kis fakopáncs (Dendrocopos minor), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a zöldküllő (Picus viridis) elterjedt fészkelők és alkalmanként a hamvas küllő (Picus canus) is megjelenik. A védelemre tervezett erdők ritka kincse a fekete gólya (Ciconia nigra). A homokbányák, szakadt partfalak telepesen fészkelő madara a partifecske (Riparia riparia) és a színpompás gyurgyalag (Merops apiaster). A legelők fogyatkozó ékszere az égszínkék, odúlakó szalakóta (Coracias garrulus). A szárazabb legelők jellemző kisemlőse a közönséges ürge (Citellus citellus). Az erdőkben helyenként találkozhatunk a mogyorós pelével (Muscardinus avellanus), közönséges erdeimókussal (Sciurus vulgaris) és egyre gyakrabban természetes ellenségével a nyuszttal (Martes martes). 3.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek a. Fák, fasorok (az 1996. évi LIII. Tv. szerint: „Természeti emlékek”) •

• • •

• •

•

Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2sor: dupla allé). Jó állapotú, viszonylag alacsony koronájú fák, járdák mellett nagyobbak. A legnagyobbak körmérete 200-230 cm, kisebbeké 90-100 cm. (1-2 példány sérült, cincérlárvás elpusztulásakor csak a koronája távolítandó el, törzse fontos védett cincér élőhely, ezért kímélendő, nem veszélyes méretű.) Egyedek közötti sortávolság 7 m. Magasságuk 10-20 m közötti. A tértől a körház felé haladva jobb oldalon 67 egyed, baloldalon 68 egyed van. Ugyanebből a fafajból pótlás javasolt. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis), Bem tér 18/a. Bal oldali, egészséges, jó állapotú. Körmérete 304 cm, magassága 25 m körüli. Valószínű, hogy a régi Fűvészkertből származik. Magas kőris (Fraxinus excelsior), Bem tér 18/b. Jobb oldali, egészséges, jó állapotú. Körmérete 310 cm. Magassága kb. 25 m. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba), Bem tér 19. előtt Vezérága kicsit sérült, regenerálódik. Egészséges hím egyed. Körmérete 128 cm, magassága 10 m. Az egykori Fűvészkertből telepítették ide a Déri Múzeum építése idején kb. 1925-ben, így ma legalább 70-80 éves lehet. Juharlevelű platán (Platanus hybrida), Böszörményi út 20. Egészséges, szép koronájú, több mint 60 éves. Magassága kb. 25 m. Körmérete kb. 300 cm. Az utcai kerítéstől az udvaron kb. 2 m-re áll. Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur) Rendkívül szép, széles koronájú, jó állapotú. Magassága kb. 25 m, koronaátmérője is kb. ennyi. Körmérete 370 cm. A Fűvészkert helyén állt Pap-tava fáinak egy, száz évnél idősebb, megmaradt példánya. Kora 120-130 év. Aszályos nyarakon öntözendő. Déri téri piramistölgyek (Quercus robur f. fastigiata).(8 fa) 227

Plánum 97 Kft.


• •

•

• • •

• •

•

•


A tér jobb oldalán 8 példány, bal oldalán 2 példány. A legnagyobb körmérete 215 cm. Jó egészségi állapotúak, a nyugati oldaliakat is védeni kellene, ugyanis itt 250 cm körméretű a legnagyobb. Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis) Dobozi u.6. (2 példány) Szép koronájúak, egészséges, az északi körmérete 248 cm, magassága kb. 20 m, délebbi körmérete 223 cm, kb. 18-19 m magas. Egyetem-téri kocsányos tölgyek (Quercus robur). (2 példány) Jelenleg 2 db (korábban 3 fa). A megmaradtak egyike az egyetemi templom előtt áll, mint Debrecen belterületének legnagyobb kocsányos tölgye, nagyon szép koronájú, a gyógyító metszések jó hatásúak voltak. Kora 200-250 év. Körmérete 559 cm, magassága kb. 25 m.1,6 m után kéttörzsűvé ágazik, amelyek viszonylag szorosan vannak egymás mellett. Aszályos nyarakon öntözendő, így kb. 300-400 évet élhet még! Sajnos az utóbbi aszályos években az öntözés elmaradt, így a fa egyre rosszabb állapotban van. Másik az egyetem nyugati parkrészletében, Hatvani István szobor felett található. Alacsony, szép, terebélyes koronájú, egészséges. Kora 100 év körüli. (Eredeti térszíne körülfalazva.) Magassága 18-20 m, koronaátmérője hasonló, körmérete 322 cm. Tiszafák (Taxus baccata) a Fűvészkert u. 4-6. sz. alatt. Szép, egészséges, talajszigettel körülvett példányok (az eredeti térszint itt is magasabb volt.) Magasságuk 6-8 m. A déli egytörzsű kb. 60 cm átmérőjű, az északi több törzsű, körmérete 93 cm. Valószínűleg a régi Fűvészkertből maradtak. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba), Hajnal u.15. Szép koronájú, egészséges hím egyed, Munkavédelmi Főfelügyelőség kertjében. Törzskerülete 168 cm. (Harmadik legnagyobb példánya a városnak.) Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum) Jó állapotú, erőteljes. Törzsátmérője 40 cm körüli, alacsonyan elágazó, magassága 4-5 m, kora 200-230 év körüli. Több hajtása legyökerezett, ill. kikeltek a magvai. Kocsányos tölgy (Quercus robur) a Mester utca és Kar u. sarkán 90-100 éves szép koronájú fa, sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) kevés van a koronájában. Magassága 18 m körüli, körmérete 271 cm. Aszályos nyarakon öntözendő! A templom felé a Mester utca két oldalán 2-2 kisebb kocsányos tölgy van, kíméletre, vagy védelemre érdemes. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) a Nádor utca (a volt Végh D.u.) 4. sz. alatt Szép, egészséges, hím egyed. Magassága 10-12 m. Körmérete 164 cm. A ház esetleges lebontásakor a maximális kíméletet érdemel! Császárfa (Paulownia tomentosa) a Nádor utca 17. sz. alatt. Szép, egészséges példány, a botanikus kerteken kívül a legnagyobb egyed a városban. Magassága 8-10 m. Körmérete 144 cm. Figyelemre méltó és védelmet érdemelne a kerten belüli páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nő egyede és egy termetes füge (Ficus carica) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Nagyerdei körút 68. sz. Debrecen legnagyobb Ginkgo-ja, magassága 20-22 m, törzsátmérője 50 cm-nél nagyobb, körmérete 190 cm felett van. Szép koronájú, nőnemű egyed. Sok magonc van alatta. A kertben lévő nagyon szép Tilia cordata (magassága 25 m feletti) kíméletre vagy védelemre érdemes. Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák (Taxus baccata). (5pld.) 228

Plánum 97 Kft.


• •

• • •

•

•


A református Tanítóképző Főiskola előkertjében lévő 7 Taxus baccata egyedből, 4 nagy és 3 kisebb, az előzőekről, magról szaporodott. Szépek és magasak (5-15 m). A legnagyobb körmérete 145 cm. Koruk az épülettel egykorú lehet, a Füvészkertből származhattak. Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba). Sudár, kettős törzsű, jó állapotú hím egyed. Magassága kb. 15 m. Körmérete a közös törzsnél 128 cm. Az épület nyugati falához viszonylag közel van. Simonyi út 15. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). Egészséges példány, néhány száraz ággal. Körméret 201 cm, magassága kb. 18 m. Száraz ágakat néha el kell távolítani. (Az épület falától a növény kb. 4 m-re van.) A kertben van még két hatalmas jegenyenyárfa (Populus nigra var. italica). A keleti körmérete 424 cm, a nyugati példányé 383 cm. Valószínűleg a város két legnagyobb e fajhoz tartozó egyede, kíméletet, vagy védelmet érdemel. Simonyi út 29. alatti platánfa (Platanus hybrida). Nagyon szép, hatalmas, szabályos koronájú, egészséges fa. Kora 100 év körüli, magassága 25 m feletti. Körmérete 384 cm. Debrecen legnagyobb platánfája. Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia spp., főleg T. cordata, T. x europaea). Egyes feljegyzések szerint 1974 óta védett. Pótlandók az elpusztult fák, esetleg ezüst hársra (Tilia tomentosa) cserélendők. Húsos som (Cornus mas) Széchenyi út 80. sz. Eredetileg két fa állt itt, ám 1997-ben építkezés miatt át kellett őket telepíteni, de egyikük ezt követően kiszáradt, elpusztult.(Törzse meg van.) Ma az északi példány él, jó állapotú, idős egyed. Magassága kb. 5 m, körmérete 105 cm. Hedera helix fut mindkét törzsre. Tócóskerti téri (volt Aczél utca 19.) kocsányos tölgy (Quercus robur). Szép koronájú (bár Loranthus van rajta), egészséges egyed. Magassága kb. 22 m, körmérete 332 cm, kora 100-120 év. A Református Kollégium füvészkerti szaporító kertje lehetett itt, vagy ebből származik. Tócóskert téri (volt Aczél utca 19.) páfrányfenyő (Ginkgo biloba). Szép, egészséges nő ivarú egyed. A másik védett fa (Quercus robur) kissé közel van (4 m), ez koronáját, törzsét módosítja. Magassága kb. 18-20 m, körméret 177 cm, kora kb.80-90 év. Mellette délről alacsony koronájú, 50-60 éves Quercus robur, magassága 18 m, körmérete 217 cm.

b. Természetvédelmi területek Néhai Széles Vencel erdész arborétuma Ma az eredeti kert 3 különtulajdonú kertre tagoltatott. 1. kertben (Vámospércsi út felől) legértékesebb szép faj ősmammutfenyő (Metasequia glyptostroboides) 10 m magas, törzsátmérője, 25-30 cm felett van. 2. A középső kertben: Taxodium distichum, Ginkgo biloba stb. sűrűn vannak, etioláltak. 3. A legbelső kertben: egy hegyvidéki mammutfenyő (Sequadendron giganteum). Magassága 10 m, körmérete 137 cm. Mivel az eredeti kertet felosztották, épületekkel felszabdalták, ma már csak a hegyvidéki mammutfenyő, és az ősmammutfenyő érdemel védelmet, ritkaságuk, méretük és állapotuk miatt.

229

Plánum 97 Kft.



Balásházy János Mezőg. Szakközépiskola parkja Viszonylag jó állapotú, több helyen kiritkult, sok értékes és önmagában is védelmet érdemlő hazai és külhoni fa- és cserjefajt tartalmaz, amelyek már jelentős korúak. A következő értékes fajokat regisztráltuk a teljesség igénye nélkül: Gleditsia triacanthos „Inermis” Hibiscus syriacus Pinus nigra Ligustrum ovalifolium stb. Pyrus pyraster (idős egyed) Platanus hybrida Pseudotsuga menziesii Gynmocladus dioicus Quercus robur „Fastigiata” Juniperus virginiana (idős egyedek) Buxus sempervirens Betula pendula Biota orientalis Carpinuis betulus (nagyok) Taxodium distichum (három példány, legnagyobb körmérete 233 cm, jelentős példányok) Acer pseudoplatanus (nagyok) Tilia cordata (1 m átmérőjű) Tilia platyphyllos Tilia tomentosa Cerasus avium Platanus hybrida Pinus sylvestris Prunus cerasifera Celtis occidentalis (295 cm körméretű) Juglans nigra (idősek) Quercus robur (80 év körüli) Thuja occidentalis Acer plataniodes Acer campestre Juniperus communis Picea abies Carya ovata Taxus baccata Salix alba „Tristis” Maclura pomifera (353 cm körméretú) Catalpa bignoides Acer saccarharinum Ulmus x hollandica „Vegata” (394 cm körméretű) Liriodendron tulipifera Ulmus minor (370 cm körméretű) Exochorda racemosa 230

Plánum 97 Kft.



Pótlásokat, fejlesztéseket javaslunk, valamilyen komolyabb botanikusi (dendrológiai) terv szerint, ahol a fajgyűjtemény még magasabb értékű lehet. Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert Rendkívül értékes, nagy fajszámú, nagy szakértelemmel fejlesztett dendrológiai (kb. 500 fajjal) és bamuszgyűjtemény. Debreceni Egyetem Botanikus Kertje Viszonylag kontinentális klímájú, homok alapkőzeten létrejött, könnyen kiszáradó talajra telepített, 1928-ban alapított kert, mely jogutódja a Református Kollégium Fűvészkertjének. Legjelentősebb a kaktusz és egyéb pozsgásgyűjtemény (cc. 1200 + 1000 taxon), értékes orchidea- és broméliagyűjtemény, az évelő lágyszárú gyűjtemény, trópusi és mediterrán gyűjtemény. Látványos a dendrológiai gyűjtemény, bár viszonylag kis taxon-számú (cc. 700 taxon). A 13,7 ha tényleges területének majdnem felében a Nagyerdő eredeti társulásai a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario–Quercetum) és a zavart nyílt homoki tölgyes (Melampyro – Quercetum) foltok találhatók. Legjelentősebb (méretben, korban) fajai: Abies cephalonica Abies cilicica Abies concolor Abies koreana Abies normandiana Abies numidica Abies pinsapo Calocedrus decurens Carpinus orientalis Cedrus atlantica Cedrus libani Cephalotaxus harringtoniana Chamaecyparis nootkatensis Juglans regia Larix sibirica Liquidambar styraciflua Liriodendron tulipifera Metasequia glyptostroboides Ostrya carpinifolia Parrotia persica Paulownia tomentosa Phellodendron amurense Picea abies Picea amorika Picea orientalis Picea sitchensis Pinus jeffrey Pinus ponderosa Pinus strobus Pinus wallichiana

231

Plánum 97 Kft.



Pseudotsuga menziesii Quercus robur Sequiadendron giganteum Taxodium distichum Thuja plicata stb. Fontos a kertkutatási és fenntartási–szaporítási (szaporodásbiológiai) és visszatelepítési (repatriációs) szerepe és tevékenysége a hazai, ezen belül a nyírségi és Nyírség környéki védett növényekkel és élőhelyükkel kapcsolatban! E tevékenységében összekapcsolódik a Hortobágy Nemzeti Park védelmi és repatriációs programjával. Honvédtemető Jelentős emlékkert több részletében sűrűn beültetett fás szárú fajokkal. Legjelentősebb fafajai: Pinus nigra, Quercus robur, Celtis occidentalis, Quercus robur sor, amely valaha nyírott volt, most nyíratlan és kiritkult. A mauzoleum előtt nagy Aesculus hippocastanum (körmérete 330 cm), Acer platanoides (körmérete 280 cm) áll. Nem túl erőteljes, de folyamatos parki fenntartást igényel. A kiritkult részen pótlandók a fák. Kálvin téri Emlékkert Exponált, gyakran látogatott, gyalogos közlekedésnek kitett park. Fái és cserjéi jó állapotúak, negatív antropogén hatás kevés van rajtuk. Legjelentősebb fái: Fraxinus excelsior (100 év felett, körmérete 321 cm, szépen megújult) Aesculus hippocastanum Acer platanoides Betula pendula Tilia cordata Gleditsia triacanthos Corylus colurna Juglans regia Ulmus laevis Koelreuteria paniculata Cornus mas Ligustrum ovalifolium Hibiscus syriacus stb. Ideális parki kezelést igényel (száraz ágak vágása, öntözés) és folyamatos pótlást. Ez utóbbi nem túl régen megtörtént, amely esetben néhány elpusztult, vagy rosszállapotú, avagy invazív fafajt kivágtak, helyükre többszörös mennyiségű csemetét ültettek. A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete Eredetileg a Nagyerdő része volt, több területén még az originális társulás fafajaival. A pihenőerdővé átalakított terület értékes fafajok gyűjteménye, a megmaradt élővilág potenciális és valós élőhelye, Debrecen belterületének legfontosabb természeti objektuma. Ezen terület legszembetűnőbb értékeit az idős kocsányos tölgyek képezik, mivel ezen faj idős állományai igen megfogyatkoztak, így jelenlegi állományaik természetvédelmi szempontból jelentősen felértékelődtek. Az öreg tölgyesek sajátos életközösség kialakulását teszik lehetővé. Néhány fontosabb védett faj:

232

Plánum 97 Kft.



ízeltlábúak: − nagy hőscincér /Cerambyx cerdo/ − aranypettyes bábrabló /Calosoma auropunctatum/ − kis színjátszólepke /Apatura ilia/ madarak: /gazdag énekesmadárközösség!/ − széncinege /Parus maior/ − fenyvescinege /Parus ater/ télen − erdei pinty /Fringilla coelebs/ − harkályfélék, kiemelendően: fekete harkály /Dryiocopus martius/ − macskabagoly /Strix aluco/ − kuvik /Athene noctua/ emlősök: − vörös erdeimókus /Sciurus vulgaris fuscoater/ denevérek: − törpe denevér /Pipistrellus pipistrellus/ − korai denevér /Nyctalus noctula/ Az idős kocsányos tölgyek mellett megemlítendők a betelepített fafajok közül a szép feketefenyők /Pinus nigra/, mocsári ciprusok /Taxodium distichum/, vasfák /Gymnocladus dioicus/ és az eredeti társulásra is jellemző fafajok /ezüsthárs, magyar kőris, fehér fűz, vadkörte, stb./ Néhány további jelentős fafaja: Pinus sylvestris, Cedrus atlantica stb. Néhány Quercus robur körméret: Klinika északkeleti sarkával szemben: 420 cm (22 m magas) Vígadónál: 540 cm (23 m magas) 425 cm (24 m magas) A lágyszárú szintben több helyen az eredeti társulásból visszamaradt fajokat találunk: pl.: salátaboglárka, kónya sárma, sárga árvacsalán, erdei ibolya, és néhány ritkaság: téltemető /Eranthis hiemalis/, podagrafű /Aegopodium podagraria/, falgyom /Parietaria erecta/. A Park értékét a nagyméretű öreg fák nagyban emelik, ezek erőteljes védelme fontos feladat. Szintén fontos a park megfelelő karban és fokozottan tisztán tartása (ez külön is megemlítendő a Békás tónál, ahol a takarítás és a leeresztés a békák ívási idején kívül, pl. ősszel és a lehető leggyorsabban végzendő). Az idős fák fenntartása mellett a park további óvatos rekonstrukciója (főleg őshonos és szárazságot tűrő nem invazív tulajdonságú külhoni fajokkal) folytatandó. A park területének csonkítása, további beépítések nem kívánatosak. A Nagyerdei Park erdészeti értékelése, fejlesztési feladatok A debreceni Nagyerdő egykori (több mint kétszáz évvel korábbi) erdőtársulásai a következők voltak. Legnagyobb területet a gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario – Quercetum roboris) és a pusztai tölgyesek, ezen belül a nyílt homoki tölgyes vagy nyírségi pusztai tölgyes és legeltetett nyílt homoki tölgyes, vagy nyírségi legelő-tölgyes (Melampyro debreceniensi -

233

Plánum 97 Kft.



Quercetum roboris, Festuca rupicolae – Quercetum roboris) foglaltak el. A kis kiterjedésű, nedvesebb földrészletek gyertyánelegyes tölgyesek (Querco robori – Carpinetum, vagy mai nevén Circaeo - Carpinetum) és kőris-szil elegyes tölgyesek vagy tölgy-kőris-szil ligeterdők Fraxino pannonicae – Ulmetum) borították. A vizenyős láposokban, árokszéleken tenyérnyi füzesek (Leucojo aestivo – Salicetum) húzódtak meg. Napjainkban a füzesek, a kőris-szil elegyes tölgyesek teljesen eltűntek. A gyertyános és pusztai tölgyesek már csak a Nagyerdő északi területein találhatók meg. A parkerdőben környezeti feltételek jelentős változásával (talajvízszint süllyedése, a beépítettség gyors növekedésével, a parkosítással, a vonalas létesítmények fejlesztésével, a helytelen – nem őshonos fafajokkal történt – fafajcserékkel, helytelen erdőgazdálkodással) a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek leromlott, csonka társulásait is csak néhány kisebb folton találjuk meg. E csonka társulások helyét jónéhányszor már csak a levéltelen ágaikkal az égbolt felé kapaszkodó kiszáradt méretes tölgyek jelzik. Ilyenek a Nagyerdei körút dél-keleti fele mentén, a tavaktól délre és keletre, a stadion körül fordulnak elő. Erdészeti szempontból a Nagyerdő tartós szárazulásával kell számolni, amelynek keretében a parkerdei felújítások fafajmegválasztási szempontjain is változtatni kell (de nem a nem őshonos és invazív fajok választásával). A parkerdő alakulás során két markáns folyamatot figyelhetünk meg. Az egyik a füves területek növekedése és a parkfák (az egzóták, vagyis nem őshonos lombhullató és örökzöld, stb.) betelepítése. Másrészt az úthálózat fejlesztésével az erdőtömbök felaprózódnak, a parcellákban pedig sokféle növény olyan együttese jelenik meg, ami az erdészeti kezelési módszerek (nagy kiterjedésű, azonos erdőtípusú területek ápolása) kiszorulásához vezet. Összegezve a még megmaradt értékes erdőrészleteket, faóriásokat igyekeznünk kell megőrizni, azonban ezek konzerválására már kevés a remény. Megítélésünk szerint az erdők átalakítása, felújítása, parkosítása során két elv érvényesülését kell segíteni. Elsősorban ne változzon a beépített (épület, út, stb.) és az erdő területének aránya. Másodsorban a parkosítások, felújítások során kerüljenek előtérbe a természetszerű erdőképet adó itt honos (Nyírség) fafajok. A gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek növényegyütteséből valamint a szárazságtűrő őshonos fafajok közül a kocsányostölgy mellett a fehérnyár, szürkenyár, a kislevelű és ezüsthárs, a mezei szil, a mezei, hegyi, korai juhar, a magyar kőris, a bibircses nyír, a tatárjuhar, a madárcseresznye, a vadkörte, vadalma ajánlható. Szükségszerű az állományalkotó fafajok mellett a következő cserjék ültetése is: egybibés és cseregalagonya, kányabangita, ostorménfa, veresgyűrű és húsos som, közönséges fagyal, közönséges mogyoró, kökény, esetleg a törpemandula. A Nagyerdei kocsányos tölgy faóriások megőrzése még kiszáradt, elhalt állapotukban is kívánatos. Azonban tekintettel a parkerdő jellegére ezek csak olyan „torzó” (a leszakadásra hajlamos korona- és tartóágaktól megfosztott, esetleg törzscsonkított) alakban őrizhetők meg, amelyek a lakosságra és az építményekre veszélyt nem jelentenek. További fejlesztési javaslatok: Szabadtéri színpad Meglévő, felújítandó, jelentős kulturális értékkel és lehetőségekkel bíró létesítmény. Fontos kívánalom, hogy felújítása a környező értékes faállomány maximális kíméletével történjék. Tény ugyanis, hogy a színpad közvetlen közelében néhány különleges méretű, egyedi értékű tölgy található, az idős erdei fenyők együttese pedig, bár nem őshonos fákról van szó, kuriózum-értékű. A felújítás után gondoskodni kell a színpad közvetlen környékének tájba illő módon történő újraparkosításáról.

234

Plánum 97 Kft.



Mivel a színpad megközelítése többféle tömegközlekedési eszközzel (villamos, többféle buszjárat) is történhet, ezért az autóparkolási lehetőségek bővítése nem indokolt. Szoborsétány, szoborpark Kiemelkedő kulturális és esztétikai értékű létesítmény. Külön is hangsúlyozzuk a park különleges méretű fáinak tájképi értékét. Ezért a park felújítása magában kell, hogy foglalja az értékes faállomány megóvását, folyamatos pótlását és fejlesztését. Volt városi üdülővillák Egy korábbi időszak hangulatát, stílusát idézik, melyek jól illeszkednek a régi, szintén történelmi levegőjű szoborparkhoz és sétányhoz, ill. a sétány végén álló régi Vígadóhoz. Ezért megőrzésük és felújításuk indokolt. Mindenképp hangsúlyoznunk kell az alábbiakat: A villák közvetlen környékének faállománya – legalábbis részben – igen értékes, számos nagy egyedi értékű fa van a közvetlen közelükben. Ezen kívül a villák két faállománnyal rendelkeznek. A villák közelében álló óriási méretű feketefenyők egyedülálló-értékűek és jelentős a tájképi hatásuk is. Ezért a villák felújítása és új funkciójuk meghatározása során ezekre a körülményekre tekintettel kell lenni. A villák környékén viszonylag sok az olyan cserje és fiatalabb fa is, amely értékes fészkelő madárállománnyal rendelkezik. Ebből a szempontból is lényeges, hogy a villák funkcióinak kialakításakor a minőségi szempontok kerüljenek előtérbe. Nagyerdei strandfürdő A strandfürdő egyik nagy értéke, hogy kialakítása során viszonylag sokat sikerült megőrizni a terület értékes faállományából, ezáltal ez a strand páratlanul értékes zöldterületekkel rendelkezik. Helyeselhető az elavult és igénytelen módon megépített létesítmények (kabinsorok, vasbeton-„gomba”) elbontása helyükön – részben – zöldterületek létesítése, ill. jobb térkihasználású, korszerűbb létesítmények kialakítása. Az új medencék kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ennek idős, nagyméretű fák nem essenek áldozatul. Gyógyfürdő, gyógyszállók A gyógyfürdő 1983-ban átadott épülete a Nagyerdei park egyik olyan részére került, ahol még ma is nagy egyedi értékű fák találhatók. Elismerésre méltó, hogy még a torzóként megmaradt hatalmas tölgy-törzseket is igyekeztek megőrizni. A gyógyfürdő kiváló terápiás lehetőségekkel rendelkezik, figyelembe véve az egyetemi klinikák közelségét is. E lehetőségeket indokolt kihasználni a több profilú szolgáltatásfejlesztés során. Ugyanakkor azonban fokozottan tekintettel kell lenni a tájképi és természeti értékek megőrzésének szempontjaira. A nagyerdei Parkerdő felújításának, a természetmegőrző feladatok végrehajtásának elsődleges feltétele a termőhelyi viszonyok javítása, ezen belül a vízháztartás javítása természetszerű vízfelületek létrehozásával. A Parkerdő vízellátásának megoldásával nyílik lehetőség a termőhelyi viszonyok olyan mértékű és minőségű javítására, amely az élőhelyi viszonyok tartós javulását, a növény- és állatvilág természetes gazdagodását eredményezheti. A természetmegőrző feladatok sorában elsődleges célként kell meghatározni az idős tölgyállomány megóvását, az idős tölgyek mellett kialakult lékek tölgyfacsemetékkel, illetve gyorsan növő, a záródást elősegítő őshonos fa- és cserjefajokkal való betelepítését. Ezen

235

Plánum 97 Kft.



értékmegőrző munkálatok sikeres elvégzése után lehet elkezdeni a park arborétum-jellegű részekkel történő felújítását, hazai őshonos fa- és cserjefajokkal, valamint nem invazív díszfákkal- és cserjékkel történő beültetését." Erdőkezelési javaslatok A Parkerdő felújításakor és a későbbi erdőkezelési, fenntartási feladatok végrehajtásánál kiemelt fontosságú az elegyesség (a fajdiverzitás), a vegyes-korúság (kordiverzitás) megőrzése, esetleg növelése, a többszintű faállomány (strukturális diverzitás) fenntartása. Ezen kívül megkülönböztetett szempontként kell értékelni és figyelembe venni, hogy az erdei cserjefajok jelentős szerepet töltenek be a vertikális tagoltság kialakításában, a talajvédelemben, valamint búvó- és táplálkozóhelyként, tápanyagbázisként is funkcionálnak. Az őshonos fafajok kezelése A Parkerdő jelenlegi faállományára jellemző az őshonos, de a kocsányos tölgynél gyorsabban növő fák hiánya. A parkerdő termőhelyi viszonyai lehetőséget biztosítanak olyan, hazánkban őshonos fafajok telepítésére, amelyek jó tűrőképességűek, gyors növekedésre képesek és esztétikus küllemükkel harmonikusan illeszkednek az idős tölgyekhez. Ilyen értékes, nem invazív (hazánkban honos) vagy itt őshonos fafajok a korai és a hegyi juhar (Acer platanoides, Acer pseudoplatanus), fehér és fekete nyár (Populus alba, P. nigra), barkóca (Sorbus torminalis), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis), ezüst- és kislevelű hárs (Tilia tomentosa, T. cordata), közönséges nyír (Betula pendula), mézgás éger (Alnus glutinosa), mezei- hegyi- és vénicszil (Ulmus minor, U. glabra, U. laevis) stb. Nagyméretű, idős fák, hagyásfák, hagyásfacsoportok kezelése Az idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel. Különös tekintettel kell lenni az idős, 100 évnél öregebb, elsősorban kocsányos tölgyekre. Odvas fák, tövön száradt fák, facsonkok kezelése A még élő és már elhalt odvas, a tövön száradt fák és facsonkok speciális élőhelyet jelentenek sok erdei faj számára. Ezekhez az élőhely szerkezeti elemekhez, élőhelyekhez kötődő állat- és növényfajok az erdő egészségének őrei, ezért kizárólag az élet- és balesetveszélyes korhadt fák eltávolítása, csonkolása jöhet számításba, de azok kivágásra történő kijelölése előtt ökológus, biológus, dendrológus szakemberek által körültekintő helyszíni szemlét kell lefolytatni az élővilág érdekeinek maximális figyelembevételével. A nem veszélyeztető ilyen faegyedekre – a jelentőségük kihangsúlyozásával, a veszélyeikre is (pl. ne közelítsék meg őket a sétányokat elhagyva) – a park gyalogútjainak elején táblákon fel kell hívni a figyelmet. Elhalt, korhadó faanyag kezelése Az elpusztult, korhadó, részben még álló, részben már fekvő faanyagnak fontos szerepe van a szaproxilofil állat-, moha-, zuzmó- és gombafajok diverzitásának fenntartásában és bizonyos fajok fenntartásában, ezért az erdőfelújítás során eltávolításuk nem ajánlatos. Idegenföldi (exóta) fafajok kezelése A nem őshonos, de értékes telepített, nem invazív fafajok megőrzendők, sőt olyan új, esztétikus, az őshonos fa- és cserjefajokkal harmonizáló fafajok telepítését javasoljuk, 236

Plánum 97 Kft.



amelyek kedvezően befolyásolják a Parkerdő termőhelyi viszonyait. Pl. ezüst juhar (Acer saccharinum), vörös tölgy (Quercus rubra), kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia), krími hárs (Tilia euchlora), babiloni fűz (Salix babylonica), hikoridió (Carya ovata), tulipánfa (Liriodendron tulipifera), császárfa (Paulownia tomentosa), törökmogyoró (Corylus colurna) stb. A tűlevelű fafajok a park számos pontján megtalálhatók; ezek tájképileg jól illeszkednek a Parkerdő őspark jellegéhez. A fekete- illetve erdei fenyők a Parkerdő számos pontján harmonikus társulást alkotnak az idős kocsányos tölgyekkel. A termőhely gondos kiválasztásával (fényigényes fajok ne szoruljanak értékes, mély árnyékot adó lombhullató fák alá) és megfelelő előkészítéssel, a telepítés és ápolás szakszerű végrehajtásával kisebb facsoportokban új telepítések valósíthatók meg olyan, viszonylag jó tűrőképességű tűlevelű fafajokkal, mint a selyemfenyő (Pinus griffithii), kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides), a virginiai boróka (Juniperus virginiana) stb. Fontos lenne a itt a Nyírségben nem, de hazánkban máshol őshonos és jó árnyéktűrő közönséges tiszafa (Taxus baccata) gyakoribb alkalmazását javasolni. A fényigényes, alászorult, csenevész, beteg nyitvatermőket (fenyők és tuják) viszont minél előbb érdemes eltávolítani! Az exóta fafajok között azonban vannak olyanok, melyeknek jelenléte nem kívánatos, mert agresszívek és kezelhetetlenek, gyomstratégiájúak, így invazívok. Márpedig az őshonos fás növényfajok rovására telepített, illetve elszaporodott, tájidegen fafajok az erdei életközösségek fiziognómiáját, struktúráját, fajkészletét, dinamikáját, versengési viszonyait és termőhelyét megváltoztatják, az őshonos fafajok génkészletét veszélyeztetik. Ilyen adventív fafaj az akác (Robinia pseudo-acacia), az ostorfa (Celtis occidentalis), a kőrislevelű juhar (Acer negundo), a bálványfa (Ailanthus altissima), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), kései meggy (Padus serotina); ezek elszaporodása magoncaik kiszedésével megelőzhető. Ám a már kifejlett egyedek is csak akkor vághatók ki, ha helyettük őshonos facsemeték kerülnek elültetésre. Vannak olyan, szintén adventív fafajok, melyek bizonyos (max. 10 %-os) elegyarányban elviselhetők, mert megfelelő erdőkezelési módszerekkel féken tarthatók (pl.: fenyőfélék). A cserjeszint növényeinek felújítása és megóvása A pusztai homoki tölgyesre jellemző cserjeszint szinte teljesen eltűnt a parkerdőből; emellett a cserjetermetű fásszárúak hiánya is megfigyelhető. A cserjeszint hiánya azzal a következménnyel jár, hogy jóval több napsugárzás jut a talaj felszínére, ami óhatatlanul fokozza a talaj kiszáradását, s ez lehetőséget ad a nagy fényigényű gyomnövények elszaporodására és ezáltal arra, hogy ezek a gyomnövények elfoglalják az árnyéktűrő erdei aljnövényzet helyét. A cserjeszint felújítása keretében olyan őshonos fafajok által alkotott erdőtársulások cserjeszintjére jellemző növényfajok betelepítését javasoljuk, mint az egybibéjű galagonya (Crataegus monogyna), a mogyoró (Corylus avellana), a fagyal (Ligustrum vulgare), kányabangita (Viburnum opulus), ostorménfa (Viburnum lantana), tatárjuhar (Acer tataricum), veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), húsos som (Cornus mas) stb. A Parkerdőben őshonos cserjék telepítése mellett javasoljuk a következő hazai őshonos fajok beültetését is: csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), törpe mandula (Amygdalus nana), vadrózsa-fajok (Rosa gallica, Rosa agrestis, Rosa tomentosa stb.), valamint a velük rokon díszcserjék közül ajánjuk a kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), a kerti gyöngyvessző (Spiraea van-houttei), a tatárlonc (Lonicera tatarica) stb. betelepítését. Külön gondot kell fordítani ezen cserjefajok felnőtt példányainak megóvására, magoncainak és természetes úton 237

Plánum 97 Kft.



elszaporodott bujtásainak kezelésére a biológiai egyensúly fenntartása céljából. A cserjeszint szerves részét képezik az őshonos fafajok csemetéi is, melyek a cserjefajokkal együttesen biztosítják a lágyszárú aljnövényzet szükséges fény-árnyék szükségletét. A lágyszárú aljnövényzet, valamint a gyepszint fűféléinek megóvása, és felújítása. A park szakszerűtlen gondozása, a túl sűrűn telepített nem őshonos fák állományainak erős leárnyékoló hatása, másrészt a cserjeszint növényeinek drasztikus ritkítása következtében fellépő intenzív gyomosodás, a nitrogénvegyületek megemelkedett kiülepedése által az akác térhódítása miatti nitrofilizáció, a park őrizetlenségével járó taposási károk és a szemetelés, valamint a talajvízszint süllyedését követő kiszáradás, a talaj feszíni rétegében fellépő erózió hatására az eredeti lágyszárú növényzetnek csak a leginkább tűrőképes tagjai maradtak meg. A felújítás során egyrészt a még megmaradt eredeti erdei lágyszárú növényzet és a gyepszint fűféléi számára termőhelyeik szakszerű megóvásával biztosítani kell önfenntartó képességük és természetes szaporodásuk feltételeit, másrészt meg kell kísérelni a homoki tölgyesekre jellemző (sokszor vegetatív kolonizációs készségű) lágyszárú növényfajok (pl.: magas gyöngyperje, bársonyos kakukkszegfű, gyöngyvirág, illatos salamonpecsét, sárga árvacsalán, télizöld meténg, bársonyos gólyaorr, piros gólyaorr, odvas- és ujjas keltike, olocsán csillaghúr stb.) visszatelepítését. Invazív, adventív és gyomfajok kezelése Az erdőállomány emberi bolygatása, a termőhely vízháztartásának romlása, a talaj kiszáradása, valamint nitrofilizációja, és az emberi tudatos vagy véletlen növényszállítás (advenció) degradációs folyamatot indított el, amelyek jelzői a tömegesen megjelenő invázív (özön-) fajok, a behurcolt vagy betelepített (adventív) fajok és gyomok (ez utóbbiak is invazívok). Jelenlétük a versengési (kompetíciós folyamatok), az anyag- és energiaforgalom felborulását, megszakadását jelzi, visszaszorításuk szelektív, lebomló és káros szermaradvánnyal nem rendelkező vegyszerrel, illetve hagyományos kézi erővel (magérés előtti rendszeres kaszálással) történő kiirtásuk, illetve (jelentős mennyiségű gyöngyvirágpopuláció visszatelepítésével való) visszaszorításuk az erdő regenerálódását segíti elő. Ilyen kiirtandó gyomnövények az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium), fekete üröm (Artemisia vulgaris), fehér libatop (Chenopodium album), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és a kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), amerikai- és kínai alkörmös (Phytolacca americana, Ph. esculenta) stb. Javasoljuk továbbá a Nagyerdei Park látogatottsági tehermentesítését, decentralizálását azáltal, hogy sport, rekreációs és egyéb tevékenységeket a város más, a már korábban is alkalmazott területeire (pl. Kerekestelepi gyógyfürdő, erdőspusztai sportfejlesztések, ill. tervei stb.) is irányítja, szervezi, ill. ott is végez ilyen irányú fejlesztéseket! Külterület • Debrecen-Józsa Tócó-völgyi Természetvédelmi terület NATURA 2000 terület (a józsai legelő rész) Védettség indoka: a tájhatáron (Hajdúság és Nyírség) fekvő természetes vízfolyás és az azt kísérő rétek és erdők máig fennmaradt tájképi és természeti értékeinek, és az ott élő növény és állatvilág megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának és természetes, két flórajárás határán lévő, különleges, kevert flórájú viszonyainak (vízhez kötődő és egyéb társulások, a patak természetes nyomvonala, stb.), értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag 238

Plánum 97 Kft.



állatvilágának megóvása, fejlesztése, a patak és a környező gyep és erdőterületek területi épségének fenntartása, az illegális művelésváltások megakadályozása. • Debreceni Erdőspuszták A terület több részletből áll, védettségének indoka elsősorban a tájkép védelme, a rekreáció biztosítása, a beépítés elkerülése, az értékes természetes erdő és gyeptársulások, az itt élő védett fajok megóvása. A terület részei: Bánk-Fancsika Pihenőerdő Központ, Ördögárok, Hármashegyi Pihenőközpont, Nagycsere erdészeti Pihenőközpont, Panoráma út melletti terület, Vekeri Pihenőközpont, Vekeri Pihenőközpont Mézeshegyi Alközpontja. A terület jelentős kiterjedésű, állapotát csak egy részletes kezelési terv tudja feltárni. A rekreációs jellegű részek mellett számos komoly természetvédelmi értéket hordoz, ebben kiemelkedő az erdőspusztai tavak madárvilága, és a hármashegyi homoki tölgyes botanikai értékei. Továbbra is kiemelt szempont a terület beépítésének korlátozása, az értékes erdők fenntartása, a gyepek feltörésének megakadályozása. • Halápi rét A sekély tavakra jellemző társulások, ill. ezek fragmentumainak mozaikjai takarják a mély pontokat északról, nyugatról és keletről, erdővel, ill. fákkal övezve. Így most az erősebb árnyékoltság miatt a mélyedés peremi területein kevés a magassásos, amelyben főleg Caricetum gracilis, uralkodik viszont a keskeny és széleslevelű gyékényes (Typhetum angustifoliae, Typhetum latifoliae) itt-ott nyílt vízfelületekkel, amelyben békaliliom hínár (Hottonietum palustris) mint ma már egyetlen védett - s e fokozottan védelemre javasolt társulásnak - növénye a békakonty (Hottonia palustris) által ékesített részletei. A keskeny ligeterdő (Fraxino pannonicae – Ulmetum) sáv ma már szárazabb, mint eredetileg volt. A mélyedés szegélyén és az erdő legszélén, az úttöltés oldalán részben az ide is átnyúló fűzláp (Calamagrosti – Salicetum cinereae) néhány faja, legfőképpen a Salix cinerea ill. a stabilabb vizekhez kötődő puhafás ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) fajai (Salix fragilis) és másodlagosan rezgő nyárak (Populus tremula) dominálnak. Sajnos ez a terület sem mentes a szeméttől, a környező akácosból beterjedő fás és lágyszárú gyomnövényektől. • (Debrecen-) nagycserei Hármashegyi akácos A Zsuzsi vasút melletti 43 hektáros területen több értékes védett növény található, így a tarka sáfrány, a magyar nőszirom, a selymes boglárka, a kőrislevelű nagyezerjófű, a debreceni csormolya, a kétlevelű sarkvirág. Az idős akácos tulajdonképpen pusztai tölgyes termőhelyen található, sok az idős tölgy is. Egy részét már letermelték, ezért sürgető a még megmaradt idős erdőfoltok közül a mindenképpen fenntartandók kijelölése. • (Debrecen-) Monostori- és Szentgyörgyi-erdő A két erdőt továbbra is az intenzív erdőgazdálkodás jellemzi, ami védett erdők esetén nem indokolt és helytelen. Így több helyen történt 1 ha-nál nagyobb erdőirtás (úgy is mondhatnánk, hogy ez a tipikus), s olyan erdőrészletek levágása, amely a kezelési tervben kíméletre volt kijelölve, mivel ezek eredeti társulások, gyöngyvirágos tölgyesek (ConvallarioQuercetum) és nyílt homoki tölgyesek (Melampyro-Quercetum). Miáltal a vágás módja is drasztikus (nagy erőgépek, mélyszántás), lassan eltűnik nemcsak az eredeti társulás fásszárú, látványaiban uralkodó része, de az igen fontos, értékes és védett fajokból álló lágyszárú is! Ráadásul számos eddig ismertetett területre a javasolt őshonos fafajok helyett nem őshonos

239

Plánum 97 Kft.



(néha invazív) fafajt (Robinia pseudo-acacia, Quercus rubra, Juglans nigra, juglans regia) telepítenek, ami megint csak oka az erdők degradálódásának. • (Debrecen-) nagycserei ligeterdő maradványok (I-II). Az egyik (az úttól délre levő része) 1939 óta védett, a védelem megerősítése, illetve kiterjesztése 1981-ben történt. (Az úttól É-ra levő a Hajdúsági TK része.) Korábban itt élt a mocsári angyalgyökér, a vitéz és elegáns kosbor, a zsombéksás (Rapaics Raymund felmérései), ezek mára kipusztultak. Található még erdei angyalgyökér, hosszúlevelű veronika, tavaszi kankalin, kígyónyelv páfrány, őszi kikerics, európai gombernyő, fehér zászpa stb. A tölgy-kőris-szil ligeterdő a többszöri széltörés, illetve a Haláp településrész házai miatti (az időközben az erdő mellé is épültek házak) letermelések, kiritkítások és háziállat legelések következtében meglehetősen degradálódott, de még így is jelentős tájképi és természeti értéket képvisel. • (Debrecen-) nagycsere –martinkai rezgőnyáras • (Debrecen-) nagycserei szürkenyáras-tölgyes Ez a terület tulajdonképpen egy erdőtömb, a Zsuzsi erdei vasút martinkai állomásától É-i irányban található szép ligeterdő, mely egy kis részét már 1939-ben védetté nyilvánítottak, s ezt bővítették 1981-ben. A nagycserei erdőkben ligeterdő részletek, gyöngyvirágos és nyílt homoki tölgyesek (Convallario – Quercetum roboris és Melampyro – Quercetum roboris) vannak. Legfőbb értékeik: a békakonty (Listera ovata), a széleslevelű nöszőfű (Epipactis helleborine), a Tallós nöszőfű (Epipactis tallosii) és a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). A magasabb térszíneken megjelenik a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario – Quercetum roboris). Lombkoronaszintjét a kocsányos tölgy mellett a mezei juhar (Acer campestre), a tatárjuhar (Acer tataricum), a vadkörte (Pyrus pyraster), vadcseresznye (Cerasus avium), a különféle hársak (Tilia tomentosa, T. cordata) alkotják. Cserjéi közül kiemelkedik az énekes madaraknak kitűnő eleséget nyújtó veresgyűrű som (Cornus sanguinea). E mellett a bibircses kecskerágó (Euonymus europaeus), a kökény (Prunus spinosa), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). Gyepszintje gazdag a sok tavaszi-hagymás növénytől, a gyöngyvirágtól (Convallaria majalis), a különféle salamonpecsét fajoktól (Polygonatum latifolium, P. officinalis). Értékes fajai még az előző társulásokban is élő erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), tavaszi kankalin (Primula veris) (mindkét erdőben). Legértékesebb társulása a száraz vagy nyílt homoki tölgyes (Melampyro – Quercetum roboris), amelynek kisebb-nagyobb tisztásai lehetnek, ahol a fényigényes sztyeppnövények is megélhetnek. Ilyen élőhelyen él a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). • (Debrecen-) nagycserei tölgyerdők. A két idős tölgyerdő részlet homoki és gyöngyvirágos tölgyes, illetve üdébb, ligeterdő jellegű részei mindenképpen fenntartandó értékei az Erdőspusztának. Kiemelkedő értékeik a kőrislevelű nagyezerjófű és a tavaszi hérics. Állapotuk kielégítő, hosszú távon is fenntartandóak. • Nyírség ősláp („Szikigyakor”) Feltűnő különbség a védetté nyilvánításkorihoz képest, hogy a terület nagymértékben kiszáradt, valószínűleg a nyolcvanas évektől nem vagy következetlenül kaszálták a teljes 240

Plánum 97 Kft.



területet, így a mélyebb pontjai nagyobb részét benőtte a rekettyefűz (Salix cinerea). A kerékpárút megépülte előtt már levezették a Cserei érbe a láprét vizét, ill. az út menti árokkal fokozták mindkét évtized (nyolcvanas és kilencvenes évek) száraz évsorai által kialakult kiszáradást. Nem volt igazán jó hatással a láprétre, a jobb oldalán a tájidegen erdeifenyő (Pinus sylvestris), bal oldalán az ugyancsak tájidegen akác (Robinia pseudo-acacia) és hibridnyárak (Populus x euamericana) telepítése sem, a környező talajt megváltoztató (pH, stb.) hatásuk és a száradás által az akác láprétbe való beterjedése miatt sem (nyugatról). Az emberi települések kiterjedése, a láprét körül épített házak fokozták annak elszennyeződését, gyomosodását és degradációját. A védett terület több pontján jelentős mennyiségű szemetet raktak le, valószínűleg nemcsak a közvetlen környékben lakók. A degradációnak a fás és lágyszárú növényfajok összetételében is számos bizonyítéka van. Így a nem őshonos fajok közül nem ritka a rekettyefűzek között és a déli részen a Fraxinus penssylvanica, Acer negundo, Celtis occidentalis, Juglans regia, Prunus serotina, Prunus cerasifera. A hamvas szeder (Rubus caesius) és a fekete bodza (Sambucus nigra) is túlszaporodott a kiszáradás valamilyen fokát jelezve. A lágyszárú ruderalia közül tömeges az Urtica dioica és számos más faj is gyakori (Arctium lappa, Abrosia artemisiifolia, etc.) Az eredeti társulásokból itt-ott maradt hirmondó, így az 1958-as vegetáció térképhez viszonyítva jól látszik, hogy a Caricetum acutiformis-ripariae az útmenti árokból erőteljesen megfogyatkozott, a Caricetum elatae teljes egészében eltűnt, az Agrostetum albae is kisebb lett, Salix alba-k és Salix cinerea-k foglalták el a helyét. A legértékesebb társulás egyike a Carici – Menyanthetum szinte homogén Caricetum gracilis-szá vált, kipusztult belőle a védett Menyanthes trifoliata, és csak néhány eredeti faja maradt (Iris pseudacorus, Sparganium erectum, Galium palustre, Juncus effusus, Selinum carvifolia, etc.). A Festucetum pratensis megmaradt ugyan, de eredeti fajaiban kiszegényedett. A Calamagrosti- Salicetum cinereae megvan, de a Salix cinerea teljesen beborítja, s a régi gazdagságát szinte egy értékes faj sem jelzi. A másik legértékesebb társulása, ami egyedülálló volt az Alföldön, a Caricetum appropiquatae-echinatae is szinte teljességében átalakult Caricetum gracilis és Salicetum cinereae társulások fajszegény formájává. Az északkeleten lévő, valószínűleg kenderáztató funkciójú tavacska kiszáradt, némileg feltöltődött és Salix alba-k veszik körül. • Bánki fehérnyáras Az erdő tisztásainak legmélyebb pontjain, illetve a fehérnyáras előtti réten magassásosokat találunk. (Caricetum elatae, Caricetum gracilis, Caricetum acutiformis, Caricetum ripariae) Viszonylag kevés értékes faja közül kiemelendő a békaliliom (Hottonia palustris). A tölgyesben található egy kisebb rekettyefüzes is. Lombkoronaszintjét a kocsányos-tölgy (Quercus robur) a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a mezei szil (Ulmus minor) alkotja, s megtalálható a vénic szil (Ulmus laevis) a közönséges nyír (Betula pendula) és különféle nyárak (Populus nigra, Populus alba) is. Cserjeszintjének jellemző fajai a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kutyabenge (Frangula alnus). Lágyszárú szintjére jellemző a koratavaszi geophytonok és a montánelemek jelenléte, pl: szagos müge (Asperula odorata) - békakonty (Listera ovata), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), madárfészek (Neottia nidus-avis), Tallós nöszőfű (Epipactis tallosii) és széleslevelű nöszőfű (Epipactis helleborine) orchideák. 4. Országos Ökológiai Hálózat Magyarország területén földtani és természetföldrajzi viszonyainak változatossága miatt rendkívül gazdag, az ország méretéhez képest mindenképpen számottevő élőhely típus tudott 241

Plánum 97 Kft.



kialakulni. A nagyobb kiterjedésű, ám annál értékesebb természeti területek (pl. lápok, szikes tavak, szentély-jellegű holtágak, stb.) képezik biológiai örökségünk értékeit. Ezen élőhelyek sokrétű, mozaikos térszerkezete és stabilitása nagyon sérülékeny. Az élőhelyek, élő rendszerek folyamatos működését elemeinek sokfélesége tartja fenn. Ezt a sokféleséget (diverzitást) kell megőrizni és fenntartani. A város területe élőhelyeinek, ökológiai értékeinek megóvása sem biztosítható egyes területek jogi védelmével. A védett területekről “ki kell lépni”, s a biológiai diverzitás védelme érdekében minden ágazatnak, önkormányzatnak hatékony szerepet kell vállalnia a maga eszközeivel. A fenntartható használat és hasznosítás biztosítása érdekében az ökologikus szemlélet elsajátítása lehet a legfontosabb és a mindent átható szempont. A természet rendszereiben megnyilvánuló sokféleség megóvásának egyik módja az ökológiai hálózat felépítése, létesítése és szükség szerinti tervezése. Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természet közeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. Egy olyan funkcionáló rendszert, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhelyfragmentumok („tipegő kövek” – stepping stones) segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni. Mivel az élőhelyek feldarabolódásának, elszigetelődésének, elszegényedésének veszélye egyre nagyobb, sok-sok intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsuk. Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. Az Országos Területrendezési Terv a különböző ágazatok, területhasznosítási elképzelések első olyan “találkozási fóruma”, ahol a biológiai értékek, élőhelyek védelme a térszerkezeti struktúrában megjelenik, ahol azzal számolni kell. A Nemzeti Ökológiai Hálózat Debrecen területén is kijelölésre került. Kategóriarendszere: 1.) Összefüggő természetes élőhely-komplexek. Azok az összefüggően lehatárolható területek, ahol a természetes és természet közeli állapotú élőhelyek dominanciája jellemző, azaz a természetes habitatok térstruktúráján belül találhatók az agrár vagy urbán élőhelyek (ezek elenyészőek), s a tágabb környezetből származó humán hatások nem veszélyeztetik az alapvető ökológiai folyamatokat. 2.) Mozaikos természetes és természet közeli állapotú élőhely-komplexek. Azok az összefüggően lehatárolható területek, ahol a természetes és természet közeli állapú élőhelyek nem alkotnak összefüggő térstruktúrát, de a természetes élőhelyek borítása eléri a 20 %-ot. 3.) Egyedülálló, természetes élőhelyek. Az olyan természetes, természet közeli élőhelyek, amelyek agrár vagy urbán környezetben helyezkednek el, attól jól elkülönülnek. 4.) Urbán és agrár élőhely-komplexek, mesterséges felszínek. Azok az összefüggően lehatárolható területek, ahol az agrár és urbán élőhelyek dominanciája jellemző, a mesterséges habitatok összefüggő térstruktúráján belül legfeljebb izolált természetes élőhelytöredékek találhatók. 5.) Különös jelentőségű, kisméretű élőhelyek. Azok az élőhelyek, amelyek méretüknél fogva nem jelennének meg a térképen, azonban természetvédelmi jelentőségük, unikalitásuk indokolja a jelzésszerű feltüntetésüket (pl. tőzeglápok, löszfoltok, szikes tavak, stb.) 6.) Ökológiai folyosók.

242

Plánum 97 Kft.



Az azonos vagy különböző típusú élőhelykomplexek közötti átjárhatóságot, a fajok populációinak kommunikációját biztosító “útvonalak” az ökológiai folyosók. Folyosóknak tekinthetők az azonos típusú élőhely-fragmentumok “elérhető” közelségű ún. “stepping stones” rendszere, ahol a fajok az elnevezésnek megfelelően lépésről lépésre haladnak (pl. pihenő, táplálkozó helyek). Főbb előírások: Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben, a településszerkezeti tervben csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet is kell készíteni. Az Ökológiai Hálózat övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A közművek, az utak és egyéb hálózati építmények a természet akadályozása nélkül létesíthetők, és a HÉSZben a tájba illeszthetőségről rendelkezni kell. A beépítésre nem szánt területen: „természeközeli” és a „különleges” terület övezete jelölendő ki. A pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Az Ökológiai hálózat Debrecen külterületén található övezeteit a 13. sz. térképmelléklet mutatja be. 5. Egyedi tájértékek Az 1996 évi LIII. Tv. a következőképpen rendelkezik: 6.§ (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természet közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. (3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (4) Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata. (5) A területrendezési terv tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét. Az egyedi tájértékek kataszterezéséről az 1999-es MSZ 20381-es számú szabvány rendelkezik. A szabvány szerint egyedi tájértéknek minősül „..az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.” Ezen túlmenően rögzíti, hogy: „Nem tárgya a szabványnak országos jelentőségű védett természeti terület és védett természeti érték.”

243

Plánum 97 Kft.



Debrecen külterületen lévő kulturális egyedi tájértékek felmérésére Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata felkérésére került sor 2000-ben és 2001-ben. A felmérést a Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék és a Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszékmunkatársai készítették. 2003-ban elkészült Csorba Péter, Kiss Gábor és Novák Tibor részvételével Debrecen külterületének természeti egyedi tájérték katasztere is. A felmérések célja, hogy felhívják a figyelmet a település külterületén található értékekre, elősegítsék azok megmaradását, valamint ötleteket adjanak a megőrzésükhöz szükséges intézkedésekhez. A feldolgozás során önálló kötetben kerültek dokumentálásra a természeti, illetve a kultúrtörténeti tájértékek. A kataszter összegzéseként megállapítható, hogy Debrecen külterülete a még fellelhető és megőrizhető kultúrtörténeti és természeti egyedi tájértékekben a közigazgatási terület méretéhez viszonyítva gazdag. A tájat gazdagító emlékek megőrzése fontos tájvédelmi feladat. A felmérések a Főépítészi Irodán fellelhetők. Fontos, hogy a rendezési tervek intézkedjenek védelmükről. 6. Javaslatok, természetvédelmi stratégiák 6.1. Dél-Nyírség a. Erdők Az erdők java része telepített akácos, nemes nyáras és erdei fenyves. Az idős, őshonos állományok az igen megritkult és veszélyeztetett társulások: puha és keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek és nyílt homoki (pusztai) tölgyesek. Többségük értékes lágyszárú szintnek, fészkelő madárközösségnek ad otthont. Összkiterjedésük nem több néhány száz hanál, ezek is javarészt 5-20 ha- os foltokban találhatók. A kiöregedő őshonos erdők fokozatosan letermelésre kerülnek, ha ez a tendencia folytatódik, kb. 10-15 év múlva szinte mind eltűnik, miközben a jelenleg használatos erdészeti technológiákkal természetszerű felújításuk nem, vagy csak nagy nehézségek árán biztosítható. Ezen erdők szinte kizárólag állami tulajdonban, a Nyírerdő Zrt. erdészeteinek kezelésében vannak. Az egyes erdészetek összterületének (a jelenleg még nem védett erdőket is beleértve) mintegy 3-5 %-án az erdészetekkel közösen azonosítani kell a legértékesebb, védett és fokozottan védett fajoknak otthonul szolgáló, hosszú távon is fenntartható, esetleg különleges rekonstrukcióra alkalmas, azt igénylő erdőrészleteket, és az azok bővítésére felhasználható környezetet, pufferzónát. (Ez összességében változó, erdészetenként 3-500 ha). Ezeket a termelésből ki kell vonni és lehetőség szerint bővíteni, és a bővítésben ezeket keskenyebbszélesebb folyosókkal össze kell kötni. b. Védett területek /extenzív mezőgazdaságú területek/ és átmeneti területek mezőgazdasági termelési + védelmi és egyéb funkciókkal, pufferzónák. A táj jellegzetes karakterének fennmaradását, a változatos élővilág túlélését az intenzív földhasználat relatíve alacsony aránya és az extenzív ágak magas aránya, valamint ez utóbbiak mozaikos térbeli eloszlása biztosítja. Az extenzív földhasználat arányát itt országosan is kedvezőnek ítélhetjük. A védett területeken és környezetükben egyaránt szükség van a hagyományos, a természeti adottságoknak megfelelő, külterjes hasznosítási módok folytatására.

244

Plánum 97 Kft.



Jellemző extenzív használati módok a Dél-Nyírségben: • a szárazabb homoki gyepeken, extenzív legeltető állattartás, • a nedvesebb kaszáló réteken a különböző minőségű füvek és sások eltérő hasznosítása, rétgazdálkodás, • extenzív, kisparcellás szántóművelés, • extenzív szőlő és gyümölcskultúra, • kisparaszti, /szálaló/, őshonos fajokat telepítő erdőgazdálkodás. Javaslatok: A területen az intenzív gazdálkodás visszaszorítása, a hagyományos extenzív gazdálkodási módok visszaállítása kívánatos. Az extenzív módszerek irányába történő arányeltolódás során szükséges: • a szántók erdősítése, • a szántók gyepesítése, • a földhasználat változatosságának fenntartása, • a fennmaradó szántókon az intenzív szántóművelés helyett extenzív és biológiai módszerek alkalmazása, ennek során a vegyszerhasználat mellőzése vagy drasztikus visszaszorítása, természetes tápanyag-gazdálkodás, mozaikos vetésszerkezet, vetésforgó, ugaroltatás, stb., • szükséges a tájfajták előtérbe helyezése, biológiai módszerekkel speciális zöldség és gyümölcskultúrák, gyógynövények termelése, • mezővédő erdősávok, fasorok, cserjések, ligetek, természetes mezsgyék, a vizek menti szűrősáv védelme, illetve újbóli kialakítása, • a gyepeken az extenzív rét és legelőgazdálkodás visszaállítása, az állatlétszám növelése, őshonos háziállatok külterjes tartása, biohús termelés. A homoki gyepeken juhtartás, a jobbminőségű szálfüves gyepeken magyar tarka szarvasmarha, • a tanyás gazdálkodás újjáélesztése, támogatása, • az erdőgazdálkodásban az őshonos fafajok arányának növelése, • szükséges a termények minél nagyobb arányú helyi, kisüzemi feldolgozása. c. intenzív termelési célú agrárterületek • Ezek viszonylag kis kiterjedésűek, azonban itt is indokolt 10-15 % kiterjedésű élőhely-hálózat kialakítása /sövények, gyepek, mezsgyék, fasorok, vizes területek, stb./ • Itt is célszerű az agrár-környezetvédelmi módszerek, az integrált védekezés alkalmazása. • Különösen homoktalajokon tapasztalható, hogy a műtrágyák túladagolása terméscsökkenéshez vezet, mert a talajban minimumban lévő tápanyag a meghatározó faktor. Ezért itt fokozott figyelemmel kell a műtrágyák mennyiségi és minőségi használatának kiszámításakor eljárni. 6.2. Hajdúság a. Védett területek /extenzív mezőgazdaságú területek/ és átmeneti területek mezőgazdasági termelési + védelmi és egyéb funkciókkal, pufferzónák. 245

Plánum 97 Kft.


• • •

• • •


A területen található védett területek /Tócó völgy, kunhalmok/ védendő zöld folyosók illetve a megmaradt természetes mezsgyék kiemelt védelmet igényelnek. Környezetükben az intenzív gazdálkodás kisebb engedményekkel sokat tehet megóvásukért /pl.: vegyszermentes táblaszegélyek, útpadkák, árokpartok kaszálásának felhagyása/. A még meglévő biotóphálózat /vagyis zöldfelületekből, szabad térségekből, védterületekből, élősövényekből, fasorokból, és egyéb regenerációs zónákból álló hálózatos rendszer/ továbbfejlesztése úgy, hogy ezek elérjék az összes mezőgazdasági terület 7-12 %-át. A kíméleti zónákban a vegyszerhasználat jelentős csökkentése, illetve bizonyos peszticidek, elsősorban rodenticidek használatának tilalma a védett csúcsragadozóknál fellépő szekunder toxicitás kiküszöbölésére. Szintén javasolt a túlzott műtrágyahasználat csökkentése, nagyobb hangsúly fektetése a szerves trágyák alkalmazására. A helyhez nem kötött fajok /hamvas rétihéja, túzok/, védelme céljából a kaszálási idők módosítása, kaszálatlan területek kijelölése szükséges, azonban megjegyzendő, hogy a megfelelő monitoring hiánya miatt ez igen nehéz, megfelelő propaganda, felvilágosítás kívánatos.

b. Intenzív zóna • Főleg az élőhelyek közelében növényvédőszer felhasználás során törekedni kell egyfajta ökológiai optimalizálásra, az integrált védekezés elterjesztésére, mely révén az élőhely fragmentumokból kiáramló élőlények károsodása megelőzhető. Nagyüzemileg is használatos biológiai és integrált védekezési módszerek alkalmazása. • A zártkertekben szintén a vegyszerhasználat csökkentését kell szorgalmazni. 7. A terület vadgazdálkodása Debrecen a fent leírtak szerint igen változatos és gazdag természeti adottságokkal rendelkezik, két egymástól eltérő kistáj (Hajdúság, Dél-Nyírség) határán fekszik. Ez meghatározza az értékes hasznosítható vadállomány jelenlétét is. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint (ahonnan az alábbi adatokat is nyertük), a város a Hajdú-Bihari apróvadas vadgazdálkodási körzetben fekszik. A területen hét vadásztársaság, a Bocskai, a Zrínyi és a Nagyedő, Egyetértés, Mikepércsi, Agrárgazdaság, Hajdúsámsoni VT osztozik. A megyében a főbb vadfajok állománya a 2010-es vadállománybecslési adatok szerint az alábbi: Gímszarvas: 431, dámvad: 1440 (elsősorban Gúthon), őz: 26158, vaddisznó 3650, mezei nyúl: 47 622, fácán: 60 827. Az adattár csak megyei adatokat közöl, de ebből is jól látható, hogy a főbb hasznosítható vadfajok száma a természeti értékek gazdagságának köszönhetően kiemelkedő. Ez a jogos büszkeség mellett időnként természetvédelmi problémákat is felvet (a vadállomány esetenkénti túlzott sűrűsége pl. nehezítheti az erdők felújítását), amit a vadgazdálkodóknak, a vadászati és természetvédelmi szerveknek közösen kell megoldaniuk.

246

Plánum 97 Kft.



XVI. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet

Debrecen Megyei Jogú város fotóalbuma

2. sz. melléklet

Debrecen közigazgatási területének tervlapja

3. sz. melléklet

Felszíni földtani képződmények térképe

4. sz. melléklet

Maximális talajvízszint térkép

5. sz. melléklet

Hidrogeológiai védőterületek térképe

6. sz. melléklet

Víz

Keretirányelv

program

keretében

megvalósított monitoring kutak jegyzéke 7. sz. melléklet

Potenciális szennyező források térképe

8. sz. melléklet

Magyarország vasúti térképe

9. sz. melléklet

A levegőterhelés legfontosabb jellemzői, a felülvizsgálat módszerei és eredményei

10. sz. melléklet

Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező telephelyek listája

11. sz. melléklet

Természetvédelmi területek (1-3)

12. sz. melléklet

Lápok, kunhalmok, mocsarak listája

13. sz. melléklet

Ökológiai Hálózat térképe

247

Plánum 97 Kft.



XVII. CÉLPROGRAMOK Debrecen Megyei Jogú Város, a környezeti állapotának értékelése után, a környezeti elemek, mint talaj, víz, levegő és nem utolsósorban a művi környezet megóvása érdekében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembevételével az alábbi célfeladatokat határozza meg. XVII/1. Vízgazdálkodás A geokörnyezeti elemek állapotának megőrzése, illetve javítása érdekében megfogalmazható feladatokat (célprogramokat) az alábbiakban foglaltuk össze. Rövid és középtávú feladatok GEO-1. A geokörnyezeti elemek adottságainak és az azokat veszélyeztető, tényleges, vagy potenciális szennyezőforrások térinformatikai alapon álló adatbázisának létrehozása. • Egy ilyen típusú adatbázis segítheti az Önkormányzatot a településrendezés és területhasználat pontosabb tervezésében, a stratégiai célok optimalizálásában • Az adatbázis létrehozásának első lépéseként hiteles adatokkal alátámasztott tájékoztatás kérése a hatáskörrel rendelkező hatóság(ok)tól az igazgatási területen kimutatott, tényleges szennyezőforrásokról, a szennyeződés(ek) vertikális és horizontális kiterjedéséről, a folyamatban levő és befejezett kármentesítési munkálatokról, a kármentesítési monitoring rendszerekről. • Az adatbázis létrehozása és alkalmazása akkor lesz különösen indokolt, ha elkészül a közüzemi vízműtelepek hidrogeológiai védőterületeire vonatkozó hatósági határozat. GEO-2. A geokörnyezeti adottságok és szennyezőforrások adatbázisát évente aktualizálni. • Az adatbázis folyamatos aktualizálása az önkormányzati döntések „naprakész” megalapozását szolgálja. GEO-3. Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó szennyezőforrások kármentesítésének folyamatát fenntartani és a megfelelő gondossággal kezelni. • A geokörnyezeti elemek állapotának megőrzése, javítása közös érdek, amelyben az Önkormányzat szerepvállalása példaértékű. GEO-4. Az Önkormányzat - lehetőségei szerint - ösztönözze az igazgatási területen kimutatott szennyezőforrások felszámolásában és a szennyezés megszüntetésében jól teljesítő így a környezetvédelmi szempontokat prioritásként kezelő beruházásokat, fejlesztéseket tervező szervezeteket (vállalkozásokat). • Az ösztönözés lehet erkölcsi elismerés (annak bármely formájában), vagy anyagi elismerés (a helyi adók kismértékű csökkentése egy, vagy több alkalommal). GEO-5. A sérülékeny és sebezhető rétegvíz bázisok biztonságban tartás érdekében ösztönözni kell a Keleti- Főcsatornából származó felszíni víz ipari- mezőgazdasági- ökológiai célú felhasználását. • A CIVAQUA programba fel kell venni az ipari víz biztosításának lehetőségét, ugyanakkor a program finomításával a Nagyerdő vízutánpótlásának olyan formáját

248

Plánum 97 Kft.



kell választani, ami a védett területen kívüli, beépített, belterületi ingatlanokon nem okoz káros mértékű talajvízszint emelkedést. GEO-6. Közüzemi vízbázisok biztonságban tartási programja keretében szabályozni és ellenőrizni kell a lakossági víztermelő kutak létesítését, azok használatát és kataszterezni kell a már meglévő, ilyen jellegű kutakat. • Közüzemi vízbázisok biztonságban tartási programjához történő kapcsolódás lehetőséget ad a geokörnyezet mélyebb rétegeit leginkább veszélyeztető lakossági víztermelő kutak felmérésére és e tevékenyég szabályozására. GEO-7. A meglevő geopotenciál kihasználása érdekében szorgalmazni kell a megújuló energiaforrások igénybe vételét oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a meglevő termálvízkészletet. • E projekt keretében tovább kell vizsgálni a termálvízkészletet tartalmazó rétegeket fedő, fiatalabb összletben tárolt, költséghatékonyabban kitermelhető ún. langyos vizek felhasználhatóságának kérdését. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése

Határidő

Közreműködők, felelős

Indikátor

Becsült költség (eFt)

Fedezet

GEO-1. Adatbázis létrehozása

2012.12.31.

Önkormányzat, hatóságok

Adatbázis működése

10.000

Önkormányzat

GEO-2. Adatbázis aktualizálása

évente, folyamatos


Adatbázis működése

1.000/év

Önkormányzat

Önkormányzat

Környezeti állapot mérhető javulása

a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok

Önkormányzat pályázatok

Önkormányzat

Rendelet megalkotása, a környezeti állapot mérhető javulása

5.000

Önkormányzat

GEO-3. Kármentesítés gyorsítása GEO-4. Kármentesítés ösztönzése GEO-5. KFCS víz használatának ösztönzése GEO-6. Lakossági kutak kataszterezése, szabályozása GEO-7. Langyos vizek vizsgálata

2011.12.31.

Folyamatos

2012.12.31.

Önkormányzat, vállalkozások

2012.12.31.


2011.12.31.

Önkormányzat, vállalkozások

Közüzemi vízbázisok állapotának javulása

Rendelet megalkotása, közüzemi vízbázisok állapotának javulása

Termálvízbázis védelme, költségcsökkenés

a pályázatban megítélt összeg és Önkormányzat, az önrész erejéig egyéb pályázatok, elvégezhető vállalkozók feladatok hozzájárulása

20.000

Önkormányzat, egyéb pályázatok,

10.000

Önkormányzat, egyéb pályázatok, vállalkozók hozzájárulása

249

Plánum 97 Kft.



XVII/2. Levegővédelem A Környezetvédelmi Program levegőkörnyezeti feladatait a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmával és a levegőminőségi tervekkel: légszennyezettség-csökkentési intézkedési programokkal összhangban fogalmaztuk meg. Ezek alapján a levegővédelmi programok és intézkedési tervek végrehajtása a levegőminőségének javítására, a levegővédelem BAT szempontjainak érvényesítésére, a közlekedési emissziók csökkentére és a levegővédelmi oktatás, adatbázisok kialakítására vonatkoznak. Rövid és középtávú feladatok LEV-1. Levegővédelem helyi szabályozása és ellenőrzése a levegővédelem módszertani, eszmei, célállapotokhoz kapcsolódó megoldásaival és a közvetlen beavatkozásokkal. A projekt megvalósításával elérhető a városi levegőkörnyezet minőség javulása: a karcinogén és toxikus komponensek emissziója csökken. • Egységes önkormányzati levegővédelmi szabályzás kialakítása, melynek munkarésze a meglévő rendeletek levegővédelmi fejezeteinek aktualizálása (pl. avarégetés, hulladékkezelés, távhő-szolgáltatás, állattartás, szmogriadó-terv), szükség szerint aktualizálni a LIP-ot. • A város levegőminőségének megőrzése és javítása a TKTVF által kidolgozott Levegőminőségi Intézkedési Program (LIP) alapján. A levegőminőséget a környezetegészségügyi szempontok figyelembe vételével kell szabályozni, úgy, hogy közvetlenül szolgálja a levegőminőség javítását: pl. kibocsátások csökkentése, védelmi övezetek meghatározása, parlagfű mentesítés, bűzkezelés, biomonitoring fenntartása. A szállópor és a toxikus anyagok kibocsátásának csökkentése: a légszennyező források feltárása, intézkedési tervek kidolgozása, az engedélyezési eljárások szakmai színvonalának emelése, a védőtávolságok, védőerdősávok létesítésének megkövetelése, tevékenységek/források differenciált engedélyezése. • Debrecen Város Önkormányzata, ill. Polgármesteri Hivatala a Környezetvédelmi Bizottság projektfelelős munkacsoportot jelöl meg és meghatározza a feladatait: intézkedési tervek készítése, forrásteremtés, pályázatok készítése és projektmenedzselés. LEV-2. A levegővédelem BAT szempontjainak érvényesítésének célja az ipari és a tüzeléstechnikai eredetű levegőterhelések csökkentése. Ide sorolható a levegővédelmi technikákat, BAT technológiákat alkalmazó megoldások és a környezetvédelmi háttéripar kialakítását célzó feladatok. Ez a projekt a levegővédelem műszaki, technikai megoldásaival és az üzemeltetési beavatkozásokkal segíti a levegővédelmet. A célállapot a fajlagos emisszió értékek csökkentése, az energiahatékonyság javítása. • Környezetbarát szolgáltatási és tüzeléstechnikák megvalósítása és bevezetése. A város tulajdonában és kezelésében lévő intézmények tüzeléstechnikai berendezések energiahatékonyságának és kibocsátásának rendszeres (méréssel történő) ellenőrzése. • A megújuló energiaforrások bevezetése és elterjedésének segítése, összhangban az energiagazdálkodási célprogramokkal. Meg kell valósítani a biogáz, az éghető (kommunális) hulladék teljes körű hasznosítását. • A (panel)lakások utólagos hőszigetelését ösztönözni kell. Az új lakások építésénél az energia-hatékony megoldásokat kell népszerűsíteni és megvalósítani.

250

Plánum 97 Kft.



LEV-3. Közlekedési terheléscsökkentés a közlekedési eredetű levegőterhelés csökkentése a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésével. • Elkerülő 4. sz. főút 2. útszakasz megépítése, annak érdekében, hogy a várost az átmenő forgalom elkerülje. Szállítási igények racionalizálása, az iparvállalatok az ipari parkokba településének ösztönzése. A városi repülőtér kiterjedtebb használatának elősegítése. • Forgalomszabályzási rendszerek és megoldások bevezetése. A közlekedési jelzőlámpák összehangolásának rendszeres felülvizsgálata forgalomdinamikai mérések alapján. • A parkírozási rendszerek és tarifák felülvizsgálata. Biztosítani és ösztönözni kell a gépkocsik (lakó- és közterületi) parkolását a felszín alatti parkolókban. A gépkocsik szabadtéri parkolásnál műanyag gyeprács alkalmazása ajánlatos, természetes gyepesítéssel. • A közlekedési utak pormentesítése (a burkolt útfelület növelése, a burkolt közlekedési utak takarítása, locsolása), a közlekedési által okozott levegőterhelés csökkentése zöldsávok létesítésével. • A helyi és helyközi autóbusz közlekedés útvonalainak optimalizálása. A távolsági autóbusz pályaudvar áthelyezése a belvárosból. • Az alternatív és környezetbarát közlekedési módokat kell vonzóvá tenni az autós közlekedéssel szemben. A gázüzemű tömegközlekedés bővítése, az elöregedett buszok gyorsabb ütemben történő lecserélése. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése (2. sz. villamos), kerékpárutak építése. LEV-4. A levegővédelmi oktatás, adatbázisok kialakítása a levegő terhelésével, minőségével kapcsolatos adatrendszer létrehozása, megteremtése és működtetése. A környezetvédelmi célok propagálása a lakosság felé. • Levegővédelmi monitoring hálózat kiépítése a város terhelt területein, biomonitoring hálózat, műszeres mérőkonténer, kijelző rendszer és értékelő szoftverek vásárlása és üzemeltetése. • Levegővédelmi adatrendszer létrehozása: meteorológia, előrejelzések, terhelési és műszaki adatok, transzmissziós modellezés, levegőminőség mérése és az eredmények közzététele. A létrehozott adatbázis nem csak tervezési alapadatokat szolgáltatna, ill. tájékoztatná a lakosságot, de lehetővé tenné az EU adatigények teljesítését is. A projekt megalapozná a levegőterhelés, ill. a CO2 (nemzetközi) kereskedelmét. Az adatbázis része lehetne az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszernek (OKIR). • Annak elősegítése, hogy a környezeti nevelésbe épüljön be az energiahatékonyság; az energiahatékonysági tájékoztatás javítása a lakosság felé. • Tudatformáló kampány szervezése hogy a környezeti nevelésbe épüljön be az energiahatékonyság, a lakossági energiahatékonyság növelése, az alternatív közlekedési formák támogatása, a zöldfelületek védelme témákkal kapcsolatos tájékoztatás javítása a lakosság felé.

251

Plánum 97 Kft.



A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése

Határidő


Indikátor

LEV-1. Levegőminőség projekt

2011.12.31.


Levegőterheltség csökkenése

LEV-2. Levegővédelem BAT szempontjai

Folyamatos


Energiahatékonyság növekedése,

LEV-3. Közlekedési terheléscsökkentés

Önkormányzat 2012.12.31. Tömegközlekedési vállalatok

Környezeti levegő állapotának mérhető javulása

2012.12.31

Működő levegővédelmi adatrendszer, Környezeti levegő állapotának mérhető javulása

LEV-4. Adatrendszer létrehozása, oktatás

Önkormányzat

Becsült költség (eFt) 2.500

Fedezet Önkormányzat, pályázatok

a pályázatban megítélt összeg és Önkormányzat, az önrész erejéig pályázatok, elvégezhető feladatok a pályázatban megítélt összeg és Önkormányzat az önrész erejéig pályázatok elvégezhető feladatok

7.500


XVII/3. Hulladékgazdálkodás Az elérendő hulladékgazdálkodási célok, illetve célprogramok meghatározásánál figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott általános alapelveknek megfelelő prioritásokat. Ennek megfelelően a megvalósítandó feladatokat a hulladék képződés megelőzése és a minél nagyobb arányú hasznosítása, mint legfontosabb szempontok figyelembevételével állítottuk össze. Rövid és középtávú feladatok HUL-1. Megfelelő adatbázis létrehozása, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó információk gyakorlati rendszerezésével. • A város közigazgatási területén belül működő hulladéktermelők által készített Egyedi Hulladékgazdálkodási Terv adatbázisa alapján meghatározni a város területén keletkező hulladékok típusát mennyiségét. • Az adatbázis tartalmazza a területen engedéllyel üzemelő hulladékkezelést végző cégek specifikációját. Az adatbázis lehetőséget nyújt a megfelelő hulladékgazdálkodás gyakorlati kialakítására. HUL-2. A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok hasznosítása (újrahasználat, anyagában történő újrahasznosítás, energetikai célú hasznosítás). A keletkező teljes hulladékmennyiség csökkentése, vagy a növekedés ütemének csökkentése egyes hulladékfajták tekintetében. Az Önkormányzat által hozott intézkedések csökkenthetik a keletkező hulladékok mennyiségét, vagy növelhetik a hasznosítás arányát. • Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozóan szelektíven begyűjtött hulladékokat hulladékhasznosítók számára kell átadni. A hulladékhasznosítók kiválasztásánál az

252

Plánum 97 Kft.


• • •

• • • •


energetikai célú hasznosítással szemben az anyagában történő hasznosítókat kell preferálni. A szelektív gyűjtés kiterjesztése minél nagyobb területek bevonása a szelektív gyűjtésbe – gyűjtőszigetek, gyűjtőudvarok számának növelése, szelektív hulladékgyűjtés bővítése új hulladékfajták gyűjtőrendszerének kialakításával. A szelektív gyűjtés ösztönzése a lakosság körében a kihelyezett megfelelő gyűjtőedényzettel, lakossági fórumok és oktatások megszervezésével. Az egyedi komposztálás lehetőségének megteremtése, és a biológiailag bomló szervesanyag-tartalmú hulladékok közszolgáltatás keretén belül történő begyűjtésével és komposztálásával a háztartási hulladékok mennyisége, valamint a lerakásra kerülő szerves anyagok mennyisége csökkenthető. A közcsatorna hálózat bővítésével a keletkező települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentése. A háztartási hulladékok veszélyes anyag tartalmának csökkentése érdekében növelni kell a lakosság által igénybe vehető veszélyes hulladék átvételi kapacitást, melyhez a szükséges gyűjtőpontokat meg kell teremteni. A szelektíven visszagyűjtött veszélyes hulladékok tekintetében amennyiben lehetséges az anyagában történő hasznosítást kell előtérbe helyezni (akkumulátor, olajok, stb.). Az intézkedések eredményeként a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége csökken, míg a keletkező hulladékhasznosítási arány nő.

HUL-3. A keletkező hulladékok teljes mennyiségének begyűjtése. • A közszolgáltatás kiterjesztése a város közigazgatási területén belül a keletkező szilárd hulladékok nagyobb arányú begyűjtése a közszolgáltatás területének kiterjesztésével. • A közszolgáltatás által ellátott területeken a hulladékok hatékonyabb visszagyűjtése, melynek érdekében motiválni kell a lakosságot és a termelő szférát a közszolgáltatás igénybevételére. • A háztartási hulladékok veszélyes anyag tartalmának csökkentése érdekében növelni kell a lakosság által igénybe vehető veszélyes hulladék átvételi kapacitást, melyhez a szükséges gyűjtőpontokat meg kell teremteni. • A települési folyékony hulladék visszagyűjtési arányának növelése mely leghatékonyabban a csatornázással valósítható meg. • A közcsatornával el nem látott területeken a hatékonyabb visszagyűjtéssel és rendszeres ellenőrzéssel megszüntethető a hulladéktermelők általi elszikkasztás. Megfelelő szabályozással a települési folyékony hulladékot gyűjtő tárolók zárttá tétele. HUL-4. A környezeti állapot javítása az illegális hulladéklerakók pontos felmérésével és felszámolásával, új lerakatok keletkezésének megelőzésével. • Az illegális hulladéklerakók pontos felmérés és a felhalmozott hulladék megfelelő besorolása. A felmérés alapján megszüntetési terv készítése. Hulladékok összegyűjtése civil szervezetek bevonásával és a közszolgáltató által támogatott szállítás és lerakás kialakításával. • Lakossági tájékoztatás és környezeti nevelés program elindítása a további illegális hulladéklerakás visszaszorítása érdekében.

253

Plánum 97 Kft.



A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése

Határidő

HUL-1. Megfelelő adatbázis létrehozása

2012.12.31.

HUL-2. A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok hasznosítása

Folyamatos

HUL-3. A keletkező hulladékok teljes mennyiségének begyűjtése

Folyamatos

HUL-4. A környezeti állapot javítása az illegális hulladéklerakók pontos felmérésével és felszámolásával, új lerakatok keletkezésének megelőzésével.

2011.12.31

Közreműködők, felelős Önkormányzat, hatóságok


Önkormányzat

Önkormányzat

Indikátor


A működő adatbázis

3.500

Fedezet Önkormányzat, pályázatok

a pályázatban Hulladéklerakó megítélt összeg Önkormányzat, terheltségének és az önrész pályázatok, jelentős erejéig csökkenése elvégezhető feladatok a pályázatban A felszín alatti megítélt összeg Önkormányzat víz és az önrész pályázatok minőségének erejéig javulása elvégezhető feladatok A geokörnyezet állapotának javulása és a művi környezet esztétikai javulása

8.000


XVII/4. Zaj- és rezgésvédelem A célprogram feladata az egészség védelme, a jövőbeli fejlesztések, beruházások során a lakosságot terhelő zaj folyamatos csökkentése. A város célja olyan beépítési környezet kialakítása, mely hosszú távon biztosítja a zajos és csendes környezet elkülönülését egymástól. Rövid és középtávú feladatok ZAJ-1. A vállalkozások ipari parkokba való településének támogatása. • A gazdasági tevékenységek ipari parkokba történő kihelyezésével lehet zaj- és rezgésvédelmi szempontok szerint. ZAJ-2. A megfelelő zajvédelmet szolgáló védősávok kialakítása. • A Város szabályozási tervével összhangban az iparterületek és lakóövezetek határterületein zaj és rezgésvédelmet szolgáló másodlagos zajvédelem kialakítása. • Az ipari övezetek környezetében akusztikai védőtávolság meghatározása, az építésügyi eljárásokban akusztikai védelem figyelembe vétele. ZAJ-3. A zaj és rezgésvédelmi szempontok szerinti komplex helyi szabályozás. • A település szerkezet további változtatásainak zajvédelmi szempont szerinti optimalizálása, a területi funkciókhoz tartozó megengedett zajterhelési szintek

254

Plánum 97 Kft.


•


betarthatóságának figyelembe vétele. A csendes övezetek, lakóövezetek zajosodásának kerülése. Az építésügyi eljárások során az épületszerkezetre vonatkozó akusztikai szempontok figyelembe vétele a szomszédos ingatlanok, lakások közötti áthallás és az épületgépészeti berendezések okozta zajterhelés csökkentése érdekében.

ZAJ-4. Átfogó stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítése. • A város a Környezet és Energia Operatív Program KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z kiírása alapján pályázatot nyújtott be a Debrecen Megyei Jogú Város Stratégiai zajtérképének és Zajcsökkentési Intézkedési Tervének elkészítése témában. A pályázatot a bíráló bizottság elfogadta. A stratégiai zajtérképek 2012. június 30-ig, az intézkedési tervek 2013. július 18-ig készülnek el. ZAJ-5. Átfogó stratégiai zajtérkép és intézkedési terv alkalmazása a várost érintő fejlesztési és egyéb beruházási, intézkedési terveiben. • a lakossági tájékoztatás a környezeti zajállapotra vonatkozóan. A gyakori információhiány megszüntetése, amely megnehezíti a várostervezés, közlekedésszervezési feladatok végrehajtását. A zajvédelem szabályozási szinten szemléltethetővé tétele • a zajtérképező informatikai háttér üzemeltetése, szakmai felügyelet biztosítása • az újabb szennyezett területek kialakulásának elkerülése. • Döntési helyzetben a zajvédelmi kérdések hatásainak szemléletes bemutatása • A stratégiai zajtérkép nemcsak a jelenlegi helyzet bemutatására szolgál, hanem lehetőséget ad jövőbeli – akár hosszú távú – térségi tervezések következményeinek, bemutatására. ZAJ-6. Debrecent elkerülő utak hiányzó szakaszainak kiépítése: az átmenő forgalom kivezetése a városi hálózatról a várost elkerülő országos főútvonalakra • A város közúti zaj és rezgésterhelésének csökkentése érdekében a várost elkerülő utak hiányzó szakaszainak építésének támogatása • A városban kialakított közlekedési szabályozás felülvizsgálata és optimalizálása fogalomkorlátozások bevezetése. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése ZAJ-1. Ipari park project

ZAJ-2. Védősávok kialakítása

Határidő

Folyamatos

Folyamatos


Indikátor


Önkormányzat

Védendő homlokzatok ipari üzemek által okozott zaj- és rezgésterhelés csökkenése

a beruházókra terhelt költség

Beruházók

Zaj- és rezgésterhelés csökkenés



Önkormányzat

Fedezet

255

Plánum 97 Kft.

4032 Debrecen, Egyetem sgt. 56. Célprogram megnevezése ZAJ-3. Komplex helyi szabályozás

Határidő

Folyamatos


Indikátor


Fedezet

Önkormányzat

Rendelet megalkotása és a környezeti zaj- és rezgésterhelés csökkenése

0

Önkormányzat

ZAJ-4. Átfogó stratégiai zajtérkép készítése

2012

Önkormányzat

ZAJ-5. Intézkedési terv készítése

2013

Önkormányzat

ZAJ-6. Debrecent elkerülő utak hiányzó szakaszainak kiépítése

Folyamatos


Önkormányzat

a pályázatban Zajterhelési térképek megítélt összeg és az önrész 280/2004 (X. 20.) Korm rend szerint

a pályázatban megítélt összeg és az önrész

Közlekedési zaj és rezgés terhelés csökkenése


Önkormányzat KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z pályázat Önkormányzat KEOP – 2010/ 6.3.0./ Z pályázat


XVII/5. Zöldterület, zöldfelület gazdálkodás A program célja nem más, mint Debrecen meglévő kondicionáló célú zöldfelületeinek (pl. közkertek, közparkok, erdőterületek stb.) magas színvonalon történő fenntartása, a meglévő felületekhez szervesen kapcsolódó új zöldfelületek kialakítása a biológiai aktivitás értékének növelése mellett. Rövid és középtávú feladatok ZÖF-1. Korszerű helyi szabályozás; a város zöldfelületeinek gazdálkodására, beleértve a fenntartást, a fejlesztést és azok védelmét. • Ennek hiányában a naponta ismétlődő zöldfelületi károkozások nem állíthatók meg, illetve a Közterület-felügyelet sem tud hatékonyan eljárni a zöldfelületek rongálásánál. ZÖF-2. Fasor-kataszter elkészítése; Az elmúlt évek viharos időjárásai egyre jobban rávilágítanak arra, hogy a közterületeken lévő fák nyilvántartása több okból is indokolt, egyben előnyös. Jelentős esztétikai és pénzben is kifejezhető értékkel bír, mely az önkormányzati vagyon részét képezi. • A változás nyomon követése érdekében és a „vagyonunk” nyilvántartása érdekében célszerű a fasoraink faegyedeit felmérnünk, azokról naprakész információkat gyűjtenünk és természetesen tárolnunk. A rendelkezésünkre álló adatok frissíthetőek és bármikor fontos információval szolgálhatnak elsősorban a tulajdonos számára. • A kataszter elkészítése azért is fontos, mert jelenleg nincs a város birtokában olyan felmérés, mely megmutatná számunkra azt, hogy hány db sorfa található Debrecen utcáin. Legutóbbi felmérés 1989-ben készült, még a Városgazdálkodási Vállalatnak köszönhetően. ZÖF-3. Zöldfelület-kataszter elkészítése; A települési zöldfelületekkel történő tudatos gazdálkodás alapja az aktuális, naprakész és részletes információk rendelkezésre állása.

256

Plánum 97 Kft.


•

•

•


A kataszter nem más, mint térinformatikai alapú adatbázis létrehozása a város közhasználatú zöldfelületeiről, aminek fő részei: topográfiai információk; zöldfelületek jellegét, állapotát, veszélyeztető tényezőit stb. tartalmazó leíró információk; fakataszter, zöldfelület használattal kapcsolatos információk, indikátorok, lombköbméter, stb. Ezzel párhuzamosan más adatokat is célszerű gyűjteni: pl.: külterületi felszínborítás jellemzői, burkolt felületek, zöldfelület létesítésére alkalmas területek, parlagfű és allergiás megbetegedést kiváltó növények elterjedése, védett vagy védelemre érdemes fák, stb. A nagyobb költségigényű alapfelmérések és alapadatbázisok létrehozása után az aktualizálás történhet folyamatosan, vagy 3 évente kampányszerűen. A felmérés során célszerű távérzékelési anyagokat is felhasználni (színes, infra és légi-felvételek), ezek alapján a magáningatlanok zöldfelületi borítása is térképezhető.

ZÖF-4. Fásítási program; a program elkészítését azok a mindennapjainkat érintő negatív folyamatok indokolják, amelyek eredményeként a beépítettség és a burkolt felületek növekedése dominál a város fejlődésében, rendszerint háttérbe szorítva a zöldfelületekhez fűződő közösségi érdekeket. • A program feladata ennek a folyamatnak a megfordítása, lassítása, azaz Debrecen városképi megjelenését, klímáját és levegőminőségét szem előtt tartó intenzív fásítási folyamat hosszú távú megalapozása, az ehhez szükséges lépések (tervezés, kivitelezés, fenntartás), keretek (anyagi fedezet) és sarokpontok meghatározása ZÖF-5. A városi zöldfelületek állapotának javítása; A meglévő belterületi, intenzív fenntartásba vont zöldfelületek esztétikai és biológiai minőségének, klimatikus és levegőminőségi kondicionáló képességének javítása. • Az ehhez szükséges állománycserék, növénypótlások, talajerő utánpótlások, felújítások elvégzése. (Pl. a kombinált fa és cserjesorok, sövények hatékonyabban szűrik meg a légszennyezést; a ligetes parkok kevésbé száradnak ki, jobban párásítanak; a zárt gyepek elnyelik a port, megakadályozzák a kiporzást, árnyékolással együtt csökkentik a parlagfű terjedési lehetőségét.) A beavatkozásokat a fenti szempontok alapján kell megtervezni, kivitelezésére és fenntartására ütemtervet kell készíteni. ZÖF-6. Parkfenntartásba bevont területek kibővítése; Meglévő, belterjesen és gazdaságosan kezelhető területeket kell bevonni a parkfenntartásba, hogy az eddig intenzíven fenntartott területeken kívüli részeken is legyenek jó minőségű közparkok (pl. Józsa, Bánk városrészek). Ez segít megelőzni a területek elvadulását és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségeket (szemétlerakás, égetés, vandalizmus). A költségvetésben növelni kell a zöldfelületek fenntartásra fordítandó fedezet arányát. ZÖF-7. Zöldsávok létesítése, meglévők kibővítése; Azokon a területeken, ahol koncentráltan jelentkezik a légszennyezőanyag kibocsátás (nagy forgalmat bonyolító utak mentén, sávelválasztó zónákban, közút és járda között, közlekedési csomópontokban, nagyobb parkolókban, stb.) ott lehetőleg többszintű (lombkorona és cserjeszint) növényzetet kell telepíteni.

257

Plánum 97 Kft.


•


Ez jelentősen hozzájárul a légszennyező anyagok kiszűréséhez, javítja a városlakók közérzetét és a városképet. A telepítés során lég- és talajszennyezés tűrő fajokat kell előnyben részesíteni.

ZÖF-8. Fasorok felújítása; Az út menti fasorok sok utcában hiányosak, leromlott állapotúak, köszönhető a megváltozott környezeti viszonyoknak, közműépítéseknek. • A leromlott állapotú fasorokat fel kell újítani, ahol lehetséges cserjék, sövények aláültetésével kell kiegészíteni. • Meg kell vizsgálni, mely utak mellett lehet még újabb fasorokat telepíteni, és ezeknél a telepítések előkészítését mielőbb el kell kezdeni. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése ZÖF-1. Korszerű helyi szabályozás ZÖF-2. Fasor-kataszter elkészítése

Határidő


Indikátor


Fedezet

2011.12.31.

Önkormányzat

Rendelet hatályba lépése

0

Önkormányzat

Kataszter elkészítése, beüzemelése

8.000 eFt

Önkormányzat, egyéb pályázat

Kataszter elkészítése, beüzemelése

35.000 eFt


10.000 eFt/év


Önkormányzat, Debreceni Egyetem Önkormányzat, Debreceni Egyetem

2012.12.31.

ZÖF-3. Zöldfelület-kataszter elkészítése

2012.12.31.

ZÖF-4. Fásítási program

2010-tól évenként, folyamatosan

Önkormányzat, civil szervezetek

Kiviteli tervek elkészülte, a kivitelezés megkezdése, telepített növények (db)

2010-tól évenként, folyamatosan

Önkormányzat, fenntartó szolgáltató társaságok

Lakossági jelzések, műszaki ellenőri jelentések

30.000 eFt/év


Parkfenntartási szerződések lejártakor

Önkormányzat

Új területek fenntartásba vonásának napja

10.000 eFt/év

Önkormányzat

Önkormányzat

Új zöldsávok (m2)

5.000 eFt/év


Önkormányzat

Felújított fasorok száma

25.000 eFt/év


ZÖF-5. A városi zöldfelületek állapotának javítása ZÖF-6. Parkfenntartásba bevont területek kibővítése ZÖF-7. Zöldsávok létesítése, meglévők kibővítése ZÖF-8. Fasorok felújítása

2010-tól évenként, folyamatosan 2010-tól évenként, folyamatosan

XVII/6. Energiagazdálkodás A program jelen fejezetének célja, hogy célprogramokat adjon a város energiaellátásának racionalizálása, a felhasznált energiahordozók csökkentése és az energiatermeléssel járó környezetterhelés minimalizálása érdekében.

258

Plánum 97 Kft.



Rövid és középtávú feladatok ENE-1. Távhőszolgáltatási rendszer bővítése, korszerűsítése • A csökkenő fogyasztás kompenzálására és a rendszer minél hatékonyabb üzemeltetéséhez a távhőszolgáltatási rendszer szolgáltatási területének bővítése és korszerűsítése szükséges, így lehetőséget biztosítva új fogyasztók bekapcsolására. Mivel a rendszer bővítése és korszerűsítése jelenleg is folyik és a konkrét bővítési tervek is megvannak, így a város feladata csak a fejlesztéskehez szükséges saját források biztosítása. ENE-2. Erőműi fejlesztések megvalósítása • Az új projektek megvalósításához részletes műszaki és gazdasági előkészítő vizsgálatok elvégzése szükséges. • Lényeges feltétel a városi döntéshozók és az Erőmű közötti szoros együttműködés már az előkészítés fázisában, hiszen csak így érhető el az igényekhez illeszkedő időbeni megvalósítás. • A városnak meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek az energetikai befektető számára megfelelő garanciákat jelentenek a befektetett eszközeinek megtérülésére, a kölcsönös gazdasági előnyök kihasználására. ENE-3. Panelrekonstrukció • A városnak, több szempontból is elemi érdeke az iparosított technológiával épült lakóépületek technológiai korszerűsítésének támogatása. A támogatási rendszer jelenleg is működik, a város feladata tehát csak a támogatási rendszer fenntartása (esetleg bővítése, gyorsítása) és a saját források biztosítása. A program keretében a városi távhőrendszer primer oldali korszerűsítése valósulna meg, mely további energia megtakarítást eredményezne a távhő ellátásban. ENE-4. Intézmények korszerűsítése. • A célprogram egyik fontos és a városra is sok feladatot rovó eleme a város tulajdonában és kezelésében lévő intézmények energetikai korszerűsítése. ENE-5. Megújuló energiaforrások hasznosításának vizsgálata • A város földrajzi adottságai elsősorban a geotermikus hő hasznosítását helyezik előtérbe. Az ipari méretekben történő geotermikus hő hasznosításához állandó, nagy felvevő-képességű fogyasztó(k)ra van szükség, így a legkézenfekvőbb megoldást a távhő rendszer kiegészítése nyújtaná, termálhőt hasznosító berendezések (rendszerek) kialakításával és bekapcsolásával. • A geotermikus hő mellett azonban sok egyéb lehetőség is felmerül még. A város támogatására és koordinálására lenne szükség a szóba jöhető alternatívák konkrét vizsgálatához és a kutatásához. ENE-6. Termálvíz hőhasznosítása • Jó kiinduló pont lehet a már meglévő termálkutak által felszínre hozott, és még nem hasznosított hőenergia kiaknázása. Ehhez szükséges a működő mélyfúrású kutak és az azokhoz kapcsolódó rendszerek energetikai vizsgálata. Az így szerzett tényleges működési adatok alapján lehetne ezen szegmens lehetőségeit felmérni.

259

Plánum 97 Kft.



A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése ENE-1. Távhőszolgáltatási rendszer bővítése és korszerűsítése ENE-2. Erőművi fejlesztések megvalósítása ENE-3. Panelrekonstrukció

ENE-4. Intézmények korszerűsítése. ENE-5. Megújuló energiaforrások hasznosításának vizsgálata ENE-6. Termálkutak hasznosítása


Indikátor

Folyamatos

DH Zrt.

Új fogyasztók (légm3/év) Felújított hőközpontok száma (db/év)

-

EO.N Zrt. DH Zrt.

Határidő

-

Folyamatos

DMJV DH Zrt.

Felújított lakóegységek száma

Folyamatos

DMJV

Korszerűsített intézmények (m2/év)

2011. 12. 31.

DMJV

Tanulmányterv

-

DMJV

-

Becsült költség (eFt) a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok 0 műszaki tartalom nem ismert a teljes ktsg. 3/6 részét állami támogatás, 1/6 önkormányzat 2/6 lakossági a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok

Fedezet

Önkormányzat Pályázat

Pályázat Önkormányzat Lakossági önerő




XII./7. Természetvédelem A program jelen fejezetének célja a város helyi jelentőségű védett természeti értékeinek megóvása, illetve a természetvédelem fejezetben bemutatott természeti értékek és területek védelmének beépítése a várostervezési folyamatiba. Rövid és középtávú feladatok TVÉD-1. Kezelési tervek • A helyi jelentőségű védett területek és értékek fenntartására, szakszerű védelmének, esetleges helyreállításának biztosítása érdekében, a 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet előírásainak figyelembevételével természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni és az 10 évenként felülvizsgálni. Az elkövetkező 10 évben el kell készíteni az összes terület és érték kezelési tervét. TVÉD-2. Rendszeres felülvizsgálat (helyi jelentőségű védett területek és egyedi tájértékek) • A helyi védett értékek és területek, illetve egyedi tájértékek állapotának felülvizsgálata, 10 évenként szükséges, a természeti értékek esetleges megsemmisülése (pl. védett fa kiszáradása, viharkár) esetén azok védettség alóli 260

Plánum 97 Kft.



kivonása, esetleg időközben feltárt új értékek és területek védetté nyilvánítása indokolt lehet. A területek földnyilvántartási adat rendszeres (szintén legalább 10 évenkénti) felülvizsgálata, az adatok aktualizálása is szükséges. TVÉD-3. Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat • Szükséges önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat felállítása (esetleg a Közterület felügyelet bevonásával). Szintén indokolt lenne polgári természetőri szolgálat szervezése társadalmi szervezetek részvételével. TVÉD-4. A területek megjelölése, bemutatása • A területek és értékek nem minden esetben vannak táblával jelölve. A hiányzó táblákat pótolni kell. A jelentősebb területeknél tájékoztató tábla felállítása szükséges. A helyi jelentőségű értékeket és területeket bemutató kiadvány, leporelló és internetes megjelenés is szükséges. TVÉD-5. Rekonstrukciós és kezelési programok • A kezelési tervekben megfogalmazott rekonstrukciós és kezelési feladatokat az ott megjelölt ütemezés szerint el kell végezni a természeti értékek és területek megfelelő állapotának fenntartása érdekében. TVÉD-6. Partnerség • A helyi jelentőségű területek és értékek kezelését, őrzését, bemutatását a területek tulajdonosainak, kezelőinek, illetve társadalmi szervezetek bevonásával kell megoldani. Ennek érdekében a kezelőkkel, és néhány társadalmi szervezettel együttműködési megállapodásokat kell kötni. TVÉD-7. A védett területek és értékek fokozott figyelembevétele a tervezési folyamatokban • A rendezési és szabályozási és különböző fejlesztési tervek készítésénél messzemenően figyelembe kell venni a programban megfogalmazottakat és a különböző típusú védett értékek és területek megóvására kiemelt, s a jövőnk érdekében mindenek feletti figyelmet kell fordítani!

261

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents