DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

2007-2013

HELYZETFELTÁRÁS

1

Tartalomjegyzék 1. Debrecen az országos és regionális területfejlesztési dokumentumokban

4

1.1 Debrecen az Országos Területfejlesztési Koncepcióban

4

1.2 Debrecen az Észak-alföldi régió fejlesztési dokumentumaiban

7

2. Általános földrajzi jellemzők

8

2.1 A város természetföldrajzi jellegzetességei

8

2.2 Debrecen helye az országos és regionális térszerkezetben és településhierarchiában 12 2.3 Debrecen nemzetközi szerepe és kapcsolatai

14

3. A város gazdaságának főbb jellemzői

18

3.1 A gazdaság a statisztika tükrében

19

3.2 Ágazati szerkezet

21

3.2.1 Mezőgazdaság

21

3.2.2 Ipar

22

3.2.2.1 Ipari parkok helyzete

24

3.2.3 Tercier szektor

25

3.2.4 Kutatási és fejlesztési tevékenység

27

3.2.5 Turizmus

32

3.5.5.1 Egészségturizmus

35

3.5.5.2 Kulturális, hivatás- és örökségturizmus

37

3.5.5.3 Hivatásturizmus

38

3.5.5.4 Sportturizmus

39

4. Debrecen társadalmi helyzete

40

4.1 Demográfia

40

4.2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

41

4.3 Oktatás

43

4.3.1 Oktatási szerkezet

43

4.3.2 A Debreceni Egyetem és DMJV viszonya

44

4.4 Egészségügy

48

4.5 Szociális ellátás

50

2

5. Műszaki infrastruktúra és környezeti állapot összefüggései

53

5.1. Közlekedés

53

5.1.1 Vasúthálózat, vasúti kapcsolatok

54

5.1.2 Közúthálózat

56

5.1.3 Helyközi és helyi tömegközlekedés

60

5.1.4 Légi közlekedés

63

5.1.5 Kerékpárút-hálózat

64

5.1.6 Logisztika, kombinált árufuvarozás

65

5.2 Lakáskörülmények, közműellátottság

67

5.2.1 A lakásállomány főbb jellemzői

67

5.2.2 Közüzemi ivóvízellátás és csatornázottság

68

5.2.3 Energiaellátás

69

5.2.4 Informatikai infrastruktúra

69

5.3 Környezetvédelem

70

5.3.1 Levegőminőség

70

5.3.2 Vízminőség

72

5.3.3 Hulladékgazdálkodás

73

5.3.4 Természetvédelem

74

5.3.5 Települési környezet

75

3

1.

Debrecen

az

országos

és

regionális

területfejlesztési

dokumentumokban A város fejlesztési programjának összhangban kell állnia a felsőbb területi szintek területfejlesztési dokumentumaival, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, az Országos Területfejlesztési

Koncepcióval,

a

regionális

programozási

dokumentumokkal

(koncepció, stratégiai- és operatív program), valamint az állami közszolgáltatásfejlesztési célrendszerrel, hiszen csak így nyílhat lehetőség arra, hogy a városban a lehető legmagasabb számban valósuljanak meg támogatott projektek. A tervezés időpontjában elérhető információk alapján megpróbáltuk a lehető legpontosabban pozícionálni a város jelenlegi helyzetét, amit azonban megnehezített, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város fejlesztési programjának megalapozásához készített helyzetfeltáró tanulmány elkészítésénél még nem álltak rendelkezésre végleges formájukban a legfrissebb regionális és országos dokumentumok. Ugyanakkor az azokhoz kapcsolódó helyzetelemző munkák lezárultak, amelyek alapján lehetőség nyílt a legfontosabb következtetések levonására. Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerül, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az Észak-alföldi régió 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan készített fejlesztési dokumentumai milyen szövegkörnyezetben tesznek említést Debrecenről, hogyan látják jelenlegi, és hogyan pozícionálják jövőbeni helyzetét.

1.1 Debrecen az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Az

Országos

területfejlesztési

Területfejlesztési

Koncepció

politikájának

célkitűzéseit,

célja, elveit

hogy és

kijelölje

az

ország

prioritás-rendszerét,

megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés, az Országos Fejlesztési Koncepció területi vetületét is a 2007-2013 közötti időszakban. Az OTK-nak a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentésének számos pontja konkrét említést tesz Debrecen helyzetéről, többnyire a többi regionális központtal azonos szövegkörnyezetben.

4

Hosszú távon célként került meghatározásra, hogy az ország a főváros mellett rendelkezzen még néhány komplex fejlesztési pólussal. Jelenleg a fejlesztések középtávú idődimenziójában az ország - lakosságarányosan is meghatározó jelentős növekedési pólusai kerültek a figyelem középpontjába: Debrecen, továbbá Miskolc, Szeged, Pécs és Győr. Cél továbbá egy, a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben e pólusok és a nagyobb - megyei jogú – városok, mint regionális alközpontok hálózatosan együttműködnek, mely együttműködés különösen a pólusoktól távol eső térségek

dinamizálására

képes

nagyvárosok

szerepének

megerősítése

szempontjából fontos. A fejlesztési pólusok megerősítése érdekében a felsőoktatási intézmények és a régiók megfelelő gazdasági szereplői közötti kapcsolatok erősítését, a K+F kapacitások bővítését, a pénzügyi- és közszolgáltatások színvonalának fejlesztését, az innovációs transzfer intézmények, szervezetek hálózatának megerősítését és a befektetési környezet javítását tűzték ki célul. A fejlesztési pólusok fenntarthatósága érdekében a kulturális szerepkör megerősítését, a közlekedési kapcsolatok modernizációját, a lakóterületek társadalmi feszültségeinek feloldását és a környezeti terhelés ártalmainak csökkentését szükséges megvalósítani. A gazdasági fejlettség térszerkezetében nyolc mutató összevont állapot- és változáselemzése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció hat eltérő fejlődési pályát bejáró térségtípust különít el. A Debreceni kistérséget a jelentés a dinamikusan fejlődő térségek, és egyben a 11 legfejlettebb térség közé sorolja, amelyek a Debreceni kistérség kivételével kizárólag Budapest tágabb környezetében találhatóak meg hazánkban (meg kell azonban jegyezni, hogy egyedülálló módon a főváros mellett Debrecen az egyetlen olyan vidéki város, ami önállóan alkot tervezési-statisztikai kistérséget). Az elmúlt évek során a város jelentős pozíciójavulást könyvelhetett el a munkanélküliséget és a jövedelmi-vagyoni helyzetet tükröző statisztikák alapján az országos rangsorban, illetve jelentős bővülést ért el a bruttó hozzáadottértéktermelés is. Debrecen az egyébként kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatokkal jellemezhető kelet-magyarországi térségben tudta megőrizni magas társadalmi státuszát. Ugyanakkor a külföldi tőkeberuházások mértékében továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az ország nyugati és keleti területei között, ahol az országos átlagot meghaladó mértékű külföldi tőkével rendelkező 5

települések (amilyen Debrecen is) körét többnyire a saját régiójukban jobb infrastrukturális feltételekkel és képzett munkaerővel rendelkező nagyvárosok adják. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Észak-alföldi régió, amelyben a város meghatározó szerepkörrel bír, a 25 Európai Uniós tagállam tíz legrosszabb gazdasági teljesítőképességgel jellemezhető régiója között foglal helyet, az EU25-ök bruttó hazai össztermékének 39%-ával, amely értéket Hajdú-Bihar megye, döntően Debrecennek köszönhetően öt százalékponttal halad meg (1. táblázat). Az elmúlt évben az autópálya-építés Debrecen közvetlen közelébe ért, az M35-ös autópálya városig tartó szakaszának átadására még 2006-ban sor kerül majd, jelentősen javítva a térség elérhetőségét. Mindez a debreceni regionális repülőtér fejlesztésével együtt hozzájárul az áruszállítás gördülékeny bonyolításához, valamint ahhoz hogy a város valóban az Észak-alföldi régió logisztikai központja, igazi „kapuváros” legyen. A vállalkozási alapú szerep növelése érdekében tett lépések között a dokumentum első helyen említi meg, hogy Debrecenben 2004-ben nemzetközi kereskedelmi repülőtér nyílt meg és, állandó vámút létesült. A település népességszámának alapvető hatása mellett a gazdasági szolgáltatások kiemelkedő jelentőségét a felsőoktatási és kutatási bázis alapozza meg Debrecenben. A lakosság számához viszonyítva országos viszonylatban mind a K+F létszám, mind a ráfordítások aránya a legmagasabbak közé tartozik a városban, és a növekedés üteme is az átlagnál magasabb volt az elmúlt években, ami a bejelentett szabadalmak számában is megmutatkozik. A jelentős felsőoktatási intézmények mellett különböző innovációs és technológiai transzfer intézmények, vagyis ipari parkok innovációs és technológiai központjai, valamint inkubátorházak szintén jelen vannak. Mindezek együttes eredményeként Debrecenben kiemelkedő a diplomások, vezető, értelmiségi foglalkozásúak aránya. A város felsőoktatásának stabil és folyamatosan emelkedő hallgatói létszámához kiváló alapot nyújt a helyi középiskola hálózat is, amelynek tanulói az átlagosnál jóval magasabb arányban tanulnak tovább. Az

Országos

Területfejlesztési

Koncepció

hazánk

belő

területi

egyenlőtlenségei és folyamatai mellett fokozott hangsúlyt fektet a nemzetközi együttműködések egyre erősödő szerepére. A város és tágabb térségének jelentőségét mutatja, hogy a dokumentum a főváros orientációjú nemzetközi

6

növekedési tengelyek mellett külön kiemeli a Nagyvárad–Debrecen–Nyíregyháza tengelyt, mint a határokon is átnyúló regionális térszerkezeti vonalat.

1.2 Debrecen az Észak-alföldi régió fejlesztési dokumentumaiban Az Észak-alföldi régió 2007 és 2013 közötti tervezési periódusra vonatkozóan készülő fejlesztési terv helyzetelemzése gyakorlatilag minden szempontból fokozott figyelmet fordít a régió központjára, mint növekedési pólusra. A regionális helyzetelemzés az OTK-hoz hasonlóan gyakorlatilag a város regionális léptékben is meghatározó jellemzőit emeli ki. A várost elsősorban a hozzá szorosan kapcsolódó településegyüttessel együtt kezeli, ami a régió térszerkezetének meghatározó képződménye. Debrecen – hazánk második, s az Alföld legnagyobb városa – már évtizedek óta kiemelkedő funkciógazdaságú település, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztő, vitathatatlan erejű regionális központ. Amellett, hogy Debrecen teljes körűen tölti be a regionális centrum szerepkört, a megye északi kétharmadának domináns középfokú ellátó és szolgáltató központja is, így e hatalmas vonzásterület egyéb városainak csak részleges központi szerepkörök jutnak. Szűkebb értelemben vett agglomerációja is 31 települést foglal magában, amelyek népességszáma együttesen a központi városnak közel kétszerese. Természetesen nemcsak a nagy népességszám szól Debrecen központi szerepe mellett a régióban, hanem számos egyéb tényező is. Természetszerűleg pl. a régióközpont rendelkezik a legjelentősebb kereskedelmi forgalommal. A Debreceni Egyetem révén a városnak meghatározó a szerepe a felsőoktatásban, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenységekben. Emellett egyházi központ is, hiszen Debrecenben található a Tiszántúli Református egyházkerület központja, csakúgy, mint a Debrecen–Nyíregyházi római katolikus egyházmegyének is. Az utóbbi évek fejlesztéseivel a város gyors elérhetőségének akadályai is elhárulni látszanak. Az Észak-alföldi régió fejlesztési stratégiájában kiemelt figyelem irányul Debrecenre, mint innovációs központra, ahol elő kell segíteni a kutatási eredmények hasznosulását a régió vállalatai segítségével, valamint a gazdaság és a kutatás kapcsolatának, a vállalkozások és a kutatóhelyek közti együttműködésnek 7

a bővítését. Debrecen földrajzi elhelyezkedése, valamint meglévő és jól mobilizálható természeti, gazdasági, K+F, infrastrukturális és humán erőforrásai kellő alapot biztosítanak egy magyarországi és európai szinten is versenyképes gazdaság kiépítésére, oly módon, hogy növekedési pólusként a megvalósuló fejlesztések kisugárzása a régió határain is túlterjedjen. A dokumentum kiemelkedő prioritásai között

Debrecen

képességeknek

innovációs az

erősítése,

központ szerepe amelyek

révén

mellett az

szerepel

innovatív

azoknak

a

fejlesztéseket,

technológiákat hatékonyan tudja térsége kis- és középvállalkozásai, valamint a környező kistérségek felé továbbítani.

2. Általános földrajzi jellemzők 2.1 A város természeti földrajzi jellegzetességei A természetföldrajzi adottságokat figyelembe véve Debrecen (részben az alföldi városokra jellemző nagy területi kiterjedése miatt) három tájföldrajzi kistáj találkozáspontjában fekszik. Tájföldrajzilag „hivatalosan” ugyan a Dél-Nyírséghez szokták sorolni a nagyvárost, de határai a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság területeit is érintik. A meglehetősen sajátos földrajzi fekvés eredőjeként itt keverednek egymással a három kistáj természeti adottságai, miközben a város és szűkebb környezete amúgy is átmenetet jelent a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség és a melegebb, szárazabb Közép-Tisza-vidék, illetve a Hortobágy között. A város területének nagyobbik keleti része, egészen a Tócó völgyéig a DélNyírséghez tartozik. Ez a kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely a Debrecen környéki területeken meglehetősen ellaposodik, és általában vékony a futóhomok réteg. A szállítható homok kisebb mennyisége ellenére kialakultak jellegzetes szélbarázdák, garmadák, illetve a sámsoni határban és Kondoroson túl már a parabolabuckák különleges formái is megjelennek. A terület morfológiájára jellemző, hogy horizontálisan észak-északkeleti, illetve dél-délnyugati csapású völgyekkel tagolt. Ezek főként egykori medermaradványok, amelyek vizenyős, mocsaras jellegük miatt korábban akadályozták a kelet-nyugati irányú közlekedést. A dél-nyírségi területrész felszíne dél-délnyugati irányban lejt, s ezért,

8

valamint a szomszédos kistájak lejtési irányai miatt Debrecen környezetéhez képest egy mélyedésben fekszik. A város délnyugati része már inkább a Hajdúhát kistájhoz sorolható, amely lösszel, lösziszappal fedett egykori hordalékkúp-síkság. A Hajdúhát Debrecenhez is tartozó déli részén a lösszel fedett felszínt pleisztocén végén és holocén elején képződött eróziós-deróziós völgyek (ezek közé tartozik a Tócó-völgy is) tagolják, amelyek futásiránya nyugati, illetve déli. A Hajdúhát területébe benyomuló völgyek miatt, minden látszat ellenére a felszín nem olyan egyhangú, mint amilyennek első pillantásra tűnik. A völgyekben ugyan csak a csapadékosabb időszakokban fordul elő jelentősebb mennyiségű víz, ennek ellenére a Tócó mellett már a bronzkor embere is megfelelő életfeltételeket talált. A Hajdúhát Debrecentől észak-nyugati irányban, vagyis Józsa felé húzódó területén alföldi viszonylatban jelentősen emelkedik a felszín, és a Csegei-halomnál 165,7 m tengerszint feletti magasságot ér el. A város déli része már a Dél-Hajdúság kistáj területét is érinti, amely löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp-síkság. Változatosságot itt a város környékén látható kunhalmok, löszös homokkal fedett homokbuckák, folyóhátak és a feltöltődés különböző stádiumában lévő egykori folyómedrek jelentenek. Jóllehet közigazgatásilag a Hortobágy ma már nem tartozik Debrecenhez, ám ez a hatalmas síkság ma is Debrecen közvetlen környezetét alkotja, arról nem is szólva, hogy hosszú évszázadokon fontos szerepet játszott a város gazdasági életében, s ma is sok szállal kapcsolódik hozzá. A Hortobágy felszínalaktani szempontból az Alföld legegyhangúbb asztallap simaságú területe. A Tisza szabályozása előtt a Hortobágy a folyó árterületéhez tartozott, ahol hatalmas ingoványos területek alakulhattak ki. A folyószabályozás, a terület kiszárítása eredményeképpen alakult ki ez a jelenleg már másodlagosan szikes terület. A

város

éghajlatára

jellemző,

hogy

a

szomszédos

tájak

éghajlati

jellegzetességei is itt találkoznak, keverednek: a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán elhelyezkedve mérsékelten száraznak mondható, vagyis inkább vízhiányos a terület. A napsütéses órák száma évente átlagosan valamivel több, mint 2000 órára tehető, az évi középhőmérséklet 10 C° közelében alakul. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 C°, a minimumoké Debrecen környékén -16,7 C° körüli, ami magasabb, mint a Nyírség keletebbi területein. Az évi csapadékösszeg az éghajlati adottságoknak megfelelően mintegy 560-590 mm. Az 9

uralkodó szélirány az északkeleti, az átlagos szélsebesség pedig kevéssel 3 m/s alatti. A vízrajzi viszonyokat tekintve elmondható, hogy a szegényes felszíni vízkészlettel szemben különböző célokra hasznosítható felszín alatti vizekben igen gazdag a terület. A Tócóhoz hasonló, alacsony vízhozamú vízfolyás több is található a környéken, amelyek a Berettyóhoz, illetve a Hortobágyhoz futnak le, részben pedig dél felé tartanak. Az alacsony vízhozam és a nagy környezeti terheltség következtében vízminőségük meglehetősen rossz. Ennek éppen az ellenkezője mondható el a felszín alatti vízkészletről, amelynek igen jelentős a szerepe a lakosság ivóvízellátásában. A felduzzadt népességszám

miatt

jellemző

fokozott

felhasználásnak

azonban

káros

következményei is vannak: ilyen pl. a fák csúcsszáradása, amely jelenség a Nagyerdőn is gyakran észlelhető. A város területén több fúrásból kitermelt 70 C° feletti, nátrium-kloridos gyógyvizet a fürdők hasznosítják pihenési és balneológiai célokra egyaránt. A területet homoktalajok uralják, a löszös felszíneken kis kiterjedésben réti, mélyben sós réti csernozjom talajok, sztyeppesedő réti szolonyecek, illetve alföldi mészlepedékes csernozjom képződtek. A növényzetre jellemző, hogy a futóhomokon homokpusztarét található gyérfüvű legelőkkel, részben telepített akácos erdőkkel, az őshonos homoki tölgyesek csekély maradványai pedig ma már csak szigetszerűen fordulnak elő. A Nyírségre jellemző tölgyerdők valamikor a történelmi városmagig terjedtek. Ezt bizonyítja, hogy a városmag keleti szegélyén még három évtizeddel ezelőtt is több helyen lehetett látni az erdőtakaró alatt képződött kovárványos barna erdőtalajt. Mivel általában véve száraz és vízhiányos a terület, a természetes vegetációban a kevésbé vízigényes növénykultúrák a jellemzők, de helyenként a pusztai cserjések és tatárjuharos-tölgyes foltok is előfordultak felszínén. A Debrecen környéki laposok réti talaját nyáras-füzes ártéri liget- és láperdők, rétekneklegelőknek használt rétlápok hasznosítják. A Debrecen környéki területek semmiféle ásványi nyersanyaggal nem rendelkeznek, és ez a tény a város képére is rányomta bélyegét, hiszen nem állt rendelkezésre elérhető közelségben megfelelő építőkő. Ezért a jellemző építőanyag nagyon sokáig a tölgyfa, lösz, nád és a szalma, tehát a település környezetében megtalálható anyagok voltak.

10

Alföldi nagyvárosi jellege ellenére Debrecenben az erdő magas, 30%-os területi részesedési aránya igen jelentős, ami biztosítja az egészségesebb városi klímát, a rekreációs lehetőségeket (Nagyerdő, Erdőspuszták), illetőleg részben a hagyományos faipar nyersanyagbázisát is. A város évszázadokon keresztül tudatosan bővítette erdőbirtokait, amíg elérte a mai mintegy 15 000 hektáros összterületet. A város keleti határrészén, az Erdőspuszták területén az átlagosnál jóval magasabb, közel 50%-os az erdők részaránya. Nyugaton és keleten a kerteken túl egy 3 km-es összefüggő erdősáv húzódik. A legfontosabb erdőtestek a Monostorierdő, Nagyerdő, az Apafai-erdő, illetve Dombostanya-, Nagycsere-, Haláp-, és a Bánk környéki erdők, valamint a Paci-erdő. A magyar természetvédelem történetének egyik fontos eseménye is Debrecenhez kötődik, 1939-ben itt történt meg ugyanis elsőként az országban egy erdő, ez esetben a Nagyerdő egy részének természetvédelmi oltalom alá való helyezése. Az utóbbi évtizedekben a város környéki erdőkben a termelési funkciók helyett egyre inkább a környezetvédelmi és rekreációs funkciók kerültek előtérbe. Debrecen keleti-délkeleti részén évszázadokkal ezelőtt alakult ki az az erdőkkel,

legelőkkel,

szántóföldekkel

tarkított

táj,

amelyet

Debreceni

Erdőspusztáknak neveznek. Ezeken az erdős tájakon a középkorban még falvak húzódtak meg, de a tatárjárás és a törökdúlás eltüntette őket, és a terület Debrecen tulajdonává vált. A terület nagy részét a múlt század közepéig még kocsányos tölgyből álló erdő borította, a mélyebb fekvésű, vizenyősebb térszíneken pedig a nyír, a fűz, a nyár, a kőris és az éger telepedtek meg. A vízrendezések után a tájidegen akác szinte uralkodó fajjá vált, és napjainkban a szintén tájidegen nemes nyár, erdeiés fekete fenyő is hozzátartozik az Erdőspuszták arculatához. A sok pusztulás ellenére a változatos növénytársulások még őriznek számottevő természetes értékeket. A terület jelentős botanikai értéke a Bánk, Pac, Mikepércs

felöli

részén

még

szórványosan

előforduló,

fokozottan

védett

egyhajúvirág, és a Bánkon és Halápon fellelhető, szintén fokozottan védett magyar nőszirom. A gazdag növényvilág változatos állatvilág életfeltételeit teremtette meg, képviselői közül külön ki kell emelni az igen ritka rágcsálót, a földikutyát, amely a Vekeri-tótól délre fordul elő.

11

2.2 Debrecen helye az országos és regionális térszerkezetben és településhierarchiában Debrecen – noha földrajzi energiái meglehetősen szerénynek tekinthetők – évszázadok óta tölt be regionális szerepkört, és egy egész országrész (az ÉszakTiszántúl) településhálózatának a központja volt és maradt. Természeti erőforrások hiányában Debrecen helyzeti energiáinak tágabb körét az jelentette, hogy az árterektől elzárt szigetszerű fekvésű Nyírség nyugati pereme és a Hajdúhát - az Alföld ármentesítése előtti vízrajzi viszonyok között - a híd szerepét töltötte be Erdély és a Felvidék között. Minden olyan forgalom, amely északról, vagyis a Felvidék vagy Lengyelország felől, vagy akár nyugatról is, de a széles tiszai árterek kikerülésével az Alföld északi pereme felől igyekezett megközelíteni Erdélyt, szükségképpen érintette Debrecent. A város kereskedői és iparosai ki is használták az átmenő kereskedelem előnyeit. Az ily módon kedvezővé váló forgalmi helyzetet azért nem szabad túlbecsülni, mert az ármentesítések előtti sajátos vízrajzi viszonyok lényegében inkább gátolták a közvetlen nyugati irányú forgalmat. A nagyváros jelenleg 200 ezer főt meghaladó lakosságával az ország második legnépesebb városa, amely saját megyéje népességének is közel a 40 százalékát tömöríti. A megyei jogú város nemcsak Hajdú-Bihar megye, hanem az Észak-alföldi, és egyszersmind a tágabb régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális, makroregionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. Debrecen az Alföld legnagyobb városodási arányt mutató térségének, a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza

„urbanizációs

tengelynek”

az

egyik

meghatározó eleme. Az Észak-alföldi régió térszerkezetét alapvetően meghatározó szerepe

van

Debrecennek

és

Nyíregyházának,

mint

a

városhálózat

csomópontjainak és az általuk meghatározott fejlesztési innovációs tengelynek (Innohíd). A város intenzív kapcsolatrendszerét jelzi, hogy itt vezet keresztül a Budapesttől Nyíregyházán át Záhonyig vezető, illetőleg a belőle Püspökladánynál Nagyvárad irányába elágazó országos térszerkezeti vonal. Regionális szerepkörének fontosságát mutatja az is, hogy itt kapcsolódnak össze a Tiszaújváros-Miskolc, a Tiszafüred-Eger, a Békéscsaba-Szeged, valamint a Nyírbátor-Mátészalka felé vezető, regionális térszerkezeti vonalakként funkcionáló közlekedési folyosók. A vasútvonalak észak és északkelet felé Nyíregyháza-Záhony, Nyírbátor-Mátészalka, 12

Vámospércs-Nyírábrány, délkelet és dél felé Sáránd-Létavértes, illetve SárándNagykereki, nyugat és északnyugat felé pedig Hajdúszoboszló-Püspökladány, Tiszafüred-Füzesabony,

illetve

Hajdúböszörmény-Tiszavasvári

felé

futnak.

Összességében tehát nemcsak országos, hanem nemzetközi jelentőségű út- és vasútvonalak is keresztül vezetnek a városon Románia, Ukrajna és Szlovákia irányába. A sokoldalú fejlődés nyomán kialakult debreceni településegyüttes magját a nagyváros belterülete adja, amelyet szinte szabályos körkörös alakzatban, mintegy legbelső gyűrűként öleli körül a jórészt Debrecen közigazgatási határain belül elterülő, ún. kertvárosi-szuburbanizációs övezet. A Debrecenhez tartozó külterületi településmagok, illetve településrészek (Józsa, Nagymacs, Kismacs, Ondód, Szepes, Bánk, Nagycsere, Haláp, Pallag, Dombostanya stb.) jogi önállóság nélkül is, kvázi

agglomerációs

gyűrűt

alkotva

a

külterületi-városodási

(alvóvárosi)

szuburbanizációs folyamatok színterei. A szuburbanizációs övezetet követi a belső agglomerációs zóna (Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Újléta, Nyírmártonfalva, Hajdúsámson és Bocskaikert), illetőleg a mind karakteresebben formálódó külső bolygóvárosi településgyűrű (Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás és Nyíradony) - potenciálisan pedig Hajdúsámson és

Vámospércs.

Az

elmúlt

15

évben

Debrecenben

is

felgyorsultak

a

szuburbanizációs folyamatok. Az elmúlt tíz évben Debrecen agglomerációs zónájában 6,2%-kal növekedett a lakosságszám, mindössze három Debrecentől távol eső településen (Balmazújváros, Nyírmártonfalva, Újléta) volt tapasztalható népességcsökkenés

az

1994.

és

2004.

évi

adatokat

összehasonlítva.

A

legjelentősebb növekedést a város közvetlen szomszédságában elhelyezkedő települések érték el (Bocskaikert: +122,7%, Hajdúsámson: +34,8%, Mikepércs: +15,9%), amelyek közül abszolút értékben időközben a városi rangot is elnyerte (2. táblázat).

13

kiemelkedik Hajdúsámson, ami

2.3 Debrecen nemzetközi szerepe és kapcsolatai Debrecen vezető szerepet tölt be az Észak-alföldi régió városai között a nemzetközi kapcsolatokat illetően, amit megalapoz a régióban egyedülálló sokoldalúsága. Az egyes funkciókra lebontva vizsgálva a nemzetközi szerepkörét azonban már nem ilyen egyértelmű a város fölénye, sőt egyes esetekben leszorul a vezető helyről (pl. Hajdúszoboszló az idegenforgalomban), különösen ha fajlagos mutatókat vizsgálunk. A debreceni városvezetés számára kiemelten nagy jelentőségű, hogy a város minden szempontból megfeleljen az uniós régióközpontok kritériumainak, ami együtt kell,

hogy

járjon

a

nemzetközi

kapcsolatrendszer

kiszélesedésével

és

megerősödésével. A debreceni önkormányzat tudatos és tervszerű külpolitikával keleti és nyugati kapcsolatait egyaránt erősítette az elmúlt években és erősíteni szeretné az elkövetkezendő években. Az Európai Unió keleti kibővülésével Debrecen az Unió keleti határvidékének egyik legnagyobb városaként, annak társadalmi-gazdasági és politikai kultúráját reprezentáló

hídfőállásként

funkcionál

Románia

belépéséig.

A

kapuszerep

felvállalása a város külpolitikájában elsősorban a szomszédos ország határ menti területeivel való kapcsolattartást erősítette meg. A régióközponttá válás mind politikai, mind gazdasági területen megköveteli, hogy a városban olyan jelentős fejlesztések,

beruházások

történjenek,

amelyek

biztosítják

a

szerepkör

betöltéséhez szükséges feltételeket. Ennek szellemében került meghirdetésre az ún. Főnix-terv, amely a legnagyobb szabású fejlesztési feladatokat foglalja magában, olyanokat, amelyek többségét Debrecen cselekvési terve is megfogalmazott a 2004– 2006 közötti tervezési periódusra vonatkozóan. A tervdokumentum a maga nemében egyedülálló, mert információnk szerint az országban egyetlen más város sem készített azt megelőzően az Európai Uniós tagság első három évére vonatkozó helyi fejlesztési programot. Debrecen nemzetközi ismertségét az évtizedes tapasztalatok alapján nagymértékben javítják a világ szinte minden tájára kiterjedő testvérvárosi kapcsolatok,

amelyek

nagyon

széles

nemzetközi

kapcsolatrendszer

alapjait

teremtették meg. Az együttműködések zöme ráadásul messze túlnyúlik a protokolláris szinten, és konkrét kulturális, oktatási, idegenforgalmi, sőt gazdasági eredményeket hoz magával. A testvérvárosi kapcsolatok kiépítése már az 1950-es évek végén megkezdődött: a lengyelországi Lublinnal 1957-ben kötötték 14

meg az azóta is élő kulturális, művészeti, környezetvédelmi és vízügyi területre kiterjedő megállapodást. Ugyancsak évtizedes távlatokra nyúlnak vissza a Nagyváradhoz fűződő szerződéses kapcsolatok, ám a két város közelsége és több ponton szorosan összekapcsolódó történelmi múltja jóval intenzívebb együttműködést feltételez és tesz lehetővé. A korábban inkább csak formális kapcsolatokat a két ország euroatlatlanti integrációjának előrehaladásával egyre inkább sikerül konkrét tartalommal megtölteni. A folyamatosan bővülő regionális kapcsolatok (Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió) és közös pályázatok mellett már konkrét gazdasági típusú együttműködésre is sor került: az új, nagyváradi regionális szemétlerakót a KEVIÉP alakítja ki és üzemelteti a jövőben. A kulturális és ifjúsági kapcsolatok elmélyítését célozza az egy éves időtartamra tervezett Nagyvárad-Debrecen Kulturális Híd elnevezésű projekt, amelyhez a színházak és a felsőoktatási intézmények hagyományosan jó kapcsolata is hozzájárul. A nagyváradihoz hasonlóan régre visszatekintő (a 70-es évek elején induló) kapcsolatok fűzik Debrecent a litvániai Klaipedához, a bulgáriai Sumenhez és a finn Jyväskylähez, azonban míg előző kettő esetében gyakorlatilag protokolláris szinten megrekedt az együttműködés, addig ezeken túlmenően a finn testvérváros felsőoktatási intézményei és a Debreceni Egyetem között a mai napig tartós és eredményes oktatási kapcsolatok (csereutak, nyelvoktatás stb.) alakultak ki. Szintén az egyetemi kapcsolatok dominálnak a németországi Paderbornnal 1994-től kezdődően fenntartott együttműködésekben, amelyek jelenleg főként a matematika oktatása

terén

gyümölcsözőek.

Az

elmúlt

években-

évtizedekben

még

számosszorosabb-lazább testvérvárosi kapcsolatot alakított ki a város: a portugáliai Setubal, az olaszországi Cattolica, a taiwani Tajtung, az izraeli RishonLeZion, és az USA-beli New Brunswick vált együttműködő partnerré. A kapcsolatfelvétel részben tervezett, hivatalos úton történt meg, érdekességként azonban kiemelhető Setubal és Tajtung esete: előbbinél egy rokoni kapcsolat alapozta meg előbb a tűzoltóságok, majd a politikusok és művészek között létrejövő együttműködéseket, míg a távolkeletiek maguk keresték meg Debrecent, és a hosszas engedélyeztetési procedúra sem tántorította el őket a fokozatosan bővülő, bár még kezdeti stádiumban tartó kapcsolatok kiépítésétől. A fentebbiekből kiderül, hogy a hajdúsági megyeszékhely közvetlen szomszédságában és a világ távoli területein egyaránt működőképes és valamennyi fél számára előnyös nemzetközi kapcsolatokat tudott kiépíteni az elmúlt évtizedekben. A városvezetés azonban nem elégedett meg az elért eredményekkel, 15

és a regionális központi szerepkör erősítése, illetőleg a „Kálvinista Róma” nemzetközi ismertségének és elismertségének javítása érdekében továbbra is kiemelt prioritást élvez a határon átívelő kapcsolatok bővítése. Ennek a törekvésnek a jegyében vált Debrecen 13. testvérvárosává Szentpétervár 2003. novemberben, és a jelek azt mutatják, hogy a babonás szám ellenére nem kell balszerencsétől tartaniuk a partnereknek. Már a kapcsolatfelvétel időpontjában megrendeztek egy, Debrecen és a régió kulturális és gasztronómiai értékeit bemutató kiállítást a Néva-parti nagyvárosban, majd a magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari cégek számára biztosítottak bemutatkozási lehetőséget a Peterfood nemzetközi vásáron. Mindez elősegítheti az egykori gazdasági kapcsolatok újbóli felélesztését, és ez az egyre nyitottabb keleti piac hatalmas lehetőségeket rejt a magyarországi vállalkozók számára. Természetesen az oktatási, kulturális és művészeti kapcsolatokra is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni, tervezik például, hogy az Ermitázs gyűjteményéből szerveznek kiállítást a Déri Múzeumban. A Hajdú-Bihar megyével közvetlenül határos romániai Bihor megyével és Nagyváraddal való kapcsolattartás erősítése 1999 után kiemelt prioritásként meg, amelyet hivatalosan is megerősített 2002. október 11-én a két megyei önkormányzat és a két megyeszékhely önkormányzata részvételével létrehozott Hajdú-Bihar– Bihor Eurorégió alapító okiratának aláírása. Ezáltal rendszeres munkakapcsolat jött létre Nagyvárad és Bihor megye szakértőivel és vezetőivel. Az Eurorégió fő célkitűzései között a jószomszédi kapcsolatok kialakításának elősegítése, a társadalmi-gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, ökológiai és idegenforgalmi együttműködés erősítése, lakossági kapcsolatok és a szakemberkapcsolatok elősegítése, más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, Európai Uniós fejlesztési források megszerzése, közös programok kidolgozása, információcsere és Románia EU-csatlakozásának segítése szerepel. A Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió keretei között való együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében az önkormányzat a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Cívis Ház Rt.-vel közösen munkaszervezet hozott létre 1999 márciusában. Az Euro-Régió Ház Kht. az alapítók érdekeivel összhangban gazdaságszervezési tevékenységet és marketing munkát végez. Debrecen Megyei Jogú Város vezetése az államhatárokon átnyúló regionális kulturális együttműködések erősítése érdekében 2005. június 17-én életre hívta a Városok, falvak szövetségét, a Kollégium szűken vett partikula-rendszere által 16

létrehozott egykori szellemi egység alapjain. A szövetség kiemelt célja, hogy a régió közös fejlődése érdekében az egyszer már kialakult kapcsolódásokat újra felépítse, a meglévőket dinamizálja. Az interregionális kulturális egyesületben a romániai, ukrajnai, szlovákiai és magyarországi települési önkormányzatok mellett részt vesznek a régió településein működő egyházai, kulturális és civil közösségek egyaránt, keretet biztosítva egymás kulturális értékeinek megismeréséhez. Az Európai Unió ismeri a kulturális régió fogalmát, bár ilyenre jelenleg kevés példát találunk. Az ilyen szerveződések számára adott a lehetőség, hogy a nemzeti kormányok hozzájárulása nélkül is pályázhassanak közösségi alapokhoz, ami meggyorsíthatja

a

forrásszerzést

és

az

együttműködő

partnerek

saját

prioritásainak megvalósulásához jobb feltételeket biztosít. Az együttműködés – amelynek Debrecen lenne a „kovásza” – legfőbb célja az, hogy ez a vidék végre újra prosperáló legyen, túllépve a számunkra rosszul alakult történelem sérelmein. A nemzetközi kapcsolatok egyik sajátos formáját jelenti a Debreceni Egyetem igen

széleskörű

kapcsolatrendszere,

mivel

autonóm

intézményként

nem

kapcsolódik ugyan közvetlenül a városhoz, azonban jelentős hatást gyakorol Debrecen mindennapjaira ebben a tekintetben is. Az egyetem 11 nemzetközi szervezet munkájában vállal aktív szerepet, s 29 partnerintézménnyel van egyetemi szintű, nemzetközi szerződésben rögzített kapcsolata. A bilaterális szerződések közül 18-at európai, 11-et pedig tengerentúli partnerintézménnyel kötöttek meg, legfontosabb területekként az oktatói és hallgatói mobilitást elősegítő, illetőleg a kutatási együttműködéseket megjelölve. A Debreceni Egyetem földrajzi helyzetéből adódóan – a román és ukrán határhoz közel helyezkedik el – szoros együttműködés alakult ki az erdélyi és ukrán magyar egyetemekkel, de vonzáskörzete más határ menti országokra is kiterjed, elsősorban a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás jegyében. Más típusú, ám jelentőségét tekintve korántsem elhanyagolható az a fajta igen széles nemzetközi kapcsolatrendszer, amely a Debrecenbe tanulási szándékkal érkező külföldi állampolgárok révén alakult ki. A Debreceni Egyetem elsősorban a Kárpát-medence Magyarországtól K-re, ÉK-re fekvő térségeire fejt ki jelentős vonzást, vagyis a Partiumra, Erdélyre, Kárpátaljára és a Szlovákia keleti részén fekvő településekre. A 2004/2005-ös tanévben 1 196 külföldi hallgató vett részt valamilyen szintű képzésben, ezen belül 692 fő az európai származású hallgatók száma. A féléves 17

részképzésben résztvevők száma nem érte el a félszázat (45 fő), míg bilaterális szerződések alapján négy hallgató tanult rövidebb ideig Debrecenben. A nem európai országból érkező, valamilyen alapképzésben résztvevő külföldiek száma 424 fő, akiknek 99%-a a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumában tanult. Korábban az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek a legtöbben, majd Norvégia vette át a vezető szerepet, a legutóbbi években pedig Izrael és Irán részaránya emelkedett meg (3. és 4. táblázat). A földrajzi közelségből adódóan elsősorban a Romániában és Ukrajnában élő hallgatók választják tanulmányuk színhelyéül a Debreceni Egyetemet. Ennek a két országnak az állampolgárai emelkedő számban jönnek ide tanulni, bár a Romániából érkezők növekedési üteme némileg megtorpant. A Szlovákiából származó hallgatók száma 2001 után csökkent ugyan, de az elmúlt három évben nem tapasztalható változás.

Az

egyes

karok

közül

már

hosszú

évekre

visszamenően

a

Bölcsészettudományi és Természettudományi az, amely a legtöbb határon túli magyar hallgatót képzi. A határon túli hallgatók fogadása mellett a felsőoktatási intézmények egyre nagyobb számban kötnek kihelyezett képzések indítását célzó hosszú távú együttműködési megállapodásokat. Az ilyen típusú képzések legnagyobb előnye az, hogy így a közvetlen, sőt akár a távolabbi határrégiók fejlődése szempontjából elengedhetetlen humánerőforrások a szomszédos országok magyarok lakta térségeiben, helyben képződnek, ezáltal az elvándorlás üteme hatékonyan mérsékelhető.

3. A város gazdaságának főbb jellemzői A gazdaságfejlesztés feladata túlmutat az önkormányzatok hatáskörén. A város gazdaságának fejlesztésében az önkormányzatnak a koordináló szerepét kell kiemelni inkább, mint a fejlesztésekben való aktív részvételét. Akkor lehet sikeres a gazdaságfejlesztés, ha az abban érdekelt valamennyi érdekcsoport magáénak érzi a gazdaságfejlesztés célkitűzés-rendszerét és a fejlesztésre fordított erőforrásaikat egységes és széles körben elfogadott koncepció mentén összpontosítják. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív együttműködést kell kialakítani a

18

városért tevékenykedő helyi érdekcsoportok között, beleértve a gazdasági szereplők mellett a civil szféra és a szellemi képviselőinek körét is. Ez nagyban hozzájárulhat az erőforrások koncentráltabb hasznosításához, az egymás eredményességét esetlegesen gyengítő párhuzamos fejlesztések elkerüléséhez. Bár jelenleg a tervezési-statisztikai kistérségi rendszerben Budapest mellett Debrecen az egyedüli város, amely egymaga alkot kistérséget, gazdasági kérdésekben kiemelkedő szerepe lehet a térségi összefogásnak a funkcionálisan Debrecenhez erősen kötődő településekkel.

3.1 A gazdaság a statisztika tükrében Az ezer lakosra jutó adózók száma Hajdú-Bihar megyében alacsony, az országos értékektől 7,5%-kal marad el, az országos átlagot a megyeszékhelyen, Debrecenben is csak 4,7%-kal haladja meg (442). Az ezredfordulót követő években növekedett az adófizetők száma a városban, a 2003. és 2004. évi értékek között azonban több mint 2 000 fős csökkenés figyelhető meg (91 023 fő – 2004). A személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága között már szembetűnőbb különbségek alakultak ki Hajdú-Bihar és a megyeszékhely adatai között, Debrecenben a 2004. évi egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem 607 259 Ft volt, ami 36%-kal múlta felül a megyei, viszont csak 8%-kal az országos értéket (5. táblázat). A regisztrált vállalkozások száma 2004 végén a megyeszékhelyek közül Debrecenben volt a legmagasabb (28 263), viszont ha az ezer főre jutó vállalkozásokat veszzük alapul, már korántsem ilyen kedvező a helyzet, hiszen a 138,3-es mutató az ötödik legrosszabb eredmény. A regisztrált egyéni vállalkozások az összes regisztrált vállalkozás 57,3%-át teszik ki, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a működő vállalkozások között már a társas vállalkozásoknak magasabb a részaránya (6. táblázat). A ténylegesen működőnek tekinthető gazdasági szervezetek száma elérte a 23 573-at. A működő gazdasági szervezetek között az egyéni vállalkozások száma 10 742-t ért el, az összes gazdasági szervezet 45,6%-át kitéve. Meg Az 1000 lakosra jutó gazdasági szervezetek összesített száma a városban meghaladta a 115-öt. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a működő társas vállalkozások száma

19

(2001 és 2004 között 9 743-ról 10 918-ra emelkedett), ezzel együtt Magyarország megyeközpontjaival összehasonlítva Debrecen értékei elmaradnak az átlagtól. A vállalkozásokat méretkategóriák szerint csoportosítva megfigyelhető, hogy 95%-uk mindössze 1–9 főt foglalkoztat (15 600 vállalkozás). Az 50–249 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások száma 112, míg a 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok száma 28 (amely azt jelenti, hogy az Észak-Alföldön működő nagyvállalatok csaknem 30%-a Debrecenben található). A debreceni vállalkozások összesen átlagosan 56 944 főt állományi létszámmal bírtak 2004ben (7. táblázat). A vállalkozások nemzetgazdasági ágak közötti megoszlása szerint a legtöbb vállalkozás fő tevékenységét tekintve az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások területén működött (3 579 – 32,8%), a második helyet a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág foglalta el (2 870 – 26,3%). A bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ágakban 1 058 vállalkozás tevékenykedett (9,7%), s ezer felett volt az építőipari cégek száma (1 026 – 9,4%) is. Ezeken túl 379 vállalkozás foglalkozott szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással, 246 működött a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágakban és 235 a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat területén. A

külföldi

tőke

bevonásával

működő

vállalkozások

részesedésének

elemzéséhez nem álltak rendelkezésre városi szintű adatok. Hajdú-Bihar megyében 2004 végén 258 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, aminél alacsonyabb értékkel

csak

négy

megye

jellemezhető

hazánkban.

Külföldi

érdekeltségű

vállalkozások külföldi tőkéjének nagyságát vizsgálva már korántsem olyan kedvezőtlen a helyzet, e mutató alapján már 12 megye adatainál is magasabb értékkel rendelkezik a megye (220,9 milliárd Ft), az Észak-alföldi régió mindkét másik megyéje kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik e tekintetben. A vállalkozások alacsony száma és a befektetett tőke relatíve nagy mennyisége arra enged következtetni, hogy a külföldi befektetők többsége a megyében a nagyvállalatok privatizációjában és a jelentősebb zöldmezős beruházásokban vett részt.

20

3.2 Ágazati szerkezet 3.2.1 Mezőgazdaság Debrecen évszázadokon át egy kiterjedt mezőgazdasági térség centrumában helyezkedett el, ami a város gazdasági életét hosszú időn át erősen befolyásolta, s a mai

napig

az

átlagosnál

magasabb

a

mezőgazdaság

szerepe

a

város

gazdaságában. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban már csak a városban foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozott (8. táblázat). Az ágazat szerény aránya azonban megtévesztő, hiszen az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a város foglalkoztatásában, mind a város gazdaságában összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik ma is, és így lesz ez a jövőben is. A debreceni földbőség és a földek jó termőképessége, valamint a történelmi előzmények következtében a városban az agrárium súlya ma is magasabb a hazai nagyvárosok átlagánál. A város kiterjedt határát és termőföldjét évszázadokon át a legfontosabb természeti erőforrásként tartották számon, s így van ez ma is. A mintegy 46 000 hektáros (csak Budapest és Hódmezővásárhely területe nagyobb az országban) és változatos agrárhasznosításra lehetőséget adó terület jelentősége csökkent napjaink a 205 ezer fős népességgel rendelkező város életében, az élelmiszer-gazdaság komplex megközelítése vált meghatározóvá. A természeti adottságok döntően befolyásolták a művelésági szerkezetet és annak racionális alakíthatóságát. A földrajzi szempontból változatos földterület a gazdálkodási formák különböző típusainak

kialakulását

tette

lehetővé.

Talajtani

adottságok

alapján

legértékesebbnek a város ÉNy-i, a Hajdúháthoz tartozó része tekinthető, szemben az alacsonyabb termőképességű nyírségi területekkel. A legjobb, lösztakarón kialakult termőföldek a Tócótól nyugatra találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertéstenyésztés) alapját jelentik. A Tócótól keletre az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A város belterületét övező területeken nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra. A művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben éppen a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. Az igazi nagyvárosi területhasznosítási forma térhódítása nyomán a kertek ma már szinte összefüggő formában ölelik körül a város belterületét. 21

Az elmúlt évtizedek meghatározó tendenciája volt szántóterületek konzekvens csökkenése, ami az Európai Unió agrárpolitikáját figyelembe véve a jövőben további csökkenésen megy majd át, a művelés alól kivont területek és az erdő területek további növekedése mellett. A város belterületétől keletre elterülő Erdőspuszták területén az erdő egyértelműen meghatározó művelési ágnak tekinthető, ahol a jövőben tovább erősödik a térség rekreációs szerepköre. A kert, gyümölcsös és szőlő

kategóriák

részesedése

az

ország

más

városaival

összehasonlítva

hagyományosan alacsonynak tekinthető. A termelési tényezők között gyakran a csapadék kerül minimumba, ami kikényszeríti az öntözés bővítését, aminek megvalósítására CIVAQUA projekt keretében kerülhet sor. 3.2.2 Ipar Debrecenben, a korábban kézműiparáról és élelmiszeriparáról híres városban csak a II. világháborút követően indultak be a talán túlságosan is előtérbe helyezett nehézipari fejlesztések. Az 1950-es évektől kezdődően mentek végbe a jelentős munkaerőbázisra alapozó feldolgozóipari beruházások, amelyek az 1990-es években lezajlott privatizációs folyamatnak köszönhetően nagyrészt külföldi kézbe kerültek. A város az ipar területén is vezető szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban

kedvezőtlen

értékekkel

rendelkezik.

A

kis-

és

középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális

cégek

hiányában

a

kis-

és

középvállalkozások

beszállítói

hálózatainak kibontakozása is lassabban halad. A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt rozsdaövezetek.

A

versenyképes

gazdaság

azokra

a

helyi

adottságokra

alapozódhat, amelyek verseny előnyt jelentenek a térség számára. A város jelentős, a térségnek mezőgazdaságra nézve kedvező adottságaira alapozó élelmiszerfeldolgozó kapacitásokkal, az ágazatban azonban az elmúlt években negatív folyamatok zajlottak le, több száz munkahely szűnt meg a szektorban, kilátástalan helyzetbe sodorva a gyárak beszállítói körét is (Hajdú-Bét Rt., Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.). A magas biopotenciállal rendelkező területek kihasználásának új formáit kell megtalálni. Ilyen lehetnek a különböző biomassza hasznosítási 22

formák, amelyek közül az alkohol, az ecetsav gyártásához, gyógyhatású készítmények előállításához a szükséges adottságokkal rendelkezik a város. Az elmúlt évtizedekben szintén fontos szerepe volt a városban, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában a különböző könnyűipari ágazatoknak. A napjainkban zajló világgazdasági változások következtében a magyarországi textilés bőripari kapacitások jelentős része felszámolásra került az ágazat nagyarányú piacvesztése miatt. A nagyobb vállalkozások olyan országokban létesítettek telephelyet, ahol az olcsó munkaerő lehetőséget ad a versenyképes áron történő termelésre. Így történt ez Debrecenben is, a 2000-es évek elejére a textil- és ruházati ipari kapacitások döntő többsége leépítésre került, több száz betanított és szakmunkás vált munkanélkülivé (gépkezelők, gyártósori betanított munkások), köztük jelentős arányban pályakezdők is. A jelenlegi piaci viszonyok alapján hosszabb távon egyedül a városban igen jelentős hagyományokra visszatekintő nyomdaiparnak biztosított a felvevőpiaca. A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia váltásra képes nagyvállalatok jelenléte, valamint innovációra képes, kis- és közepes vállalkozások beszállítói együttműködése a nagyvállalatokkal. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki. A nagyvállalatok körében érdemi kutatások és fejlesztések folynak jelenleg a gyógyszeriparban a TEVA Gyógyszergyár Rt. révén. Innovációra képes kis- és közepes vállalkozások viszont vannak szép számmal Debrecenben is. Ezek azonban tőkeszegények és hiányzik a mögöttük álló nagyvállalati szféra, az állandó és biztos piac. A tudományos, műszaki, ipari parkoknak ezért különösen nagy jelentősége lehet a kisés

közepes

vállalkozások

innovációinak

felkarolásában,

a

fejlesztések

támogatásában, a késztermékek piacra kerülésében. A kis-és közepes vállalkozások többsége Debrecenben is a helyi vagy esetleg megyei piaci igényekre épít. A Debrecenben is jelentős kézműves hagyományokra építő, speciális fogyasztói igények kielégítésére vállalkozó cégek száma növekszik, a jövőben fokozatosan bővülő piacokra számíthatnak. Ezek a kis- és közepes vállalkozások szakembereik kivételes szakmai tudását tudják elsősorban kamatoztatni. 23

Hazánkban az ipar ágazatai közül elsősorban a gépipar volt az, amelyikben nagyszabású beruházások zajlottak le, különösen a személygépkocsi gyártáshoz kötődő alkatrészgyártás, összeszerelés esetében. Debrecenben azonban a történeti előzmények és adottságok miatt nem kimondottan ez az ágazat játszotta a vezető szerepet, ki kell azonban emelni az egykori Gördülőcsapágy Művek telephelyén létrejött új vállalkozásokat, elsősorban a FAG Components Hungary Kft.-t. A város két nagyvállalata is szorosan az egészségügyhöz kötődik, a TEVA Gyógyszergyár Részvénytársaság a vegyipar jelentős debreceni hagyományira épít, míg a Medicor Kéziműszer Rt. egészségügyi segédeszközöket gyárt évtizedek óta. A városban az 1990-es évek végéig az ún. barnamezős beruházások dominálnak,

az

1990-es

évek

elején

megkezdődő

privatizációs

folyamat

eredményeként pedig az iparban a külföldi tulajdonú vállalatoknak van nagyobb jelentősége. Hangsúlyozandó azonban, hogy nemcsak településszerkezeti, de gazdaságossági szempontból is célszerű a ma meglevő, de nem kellő intenzitással használt vagy használaton kívüli telephelyek újrahasznosítása, intenzifikálása, rehabilitációja. Ezáltal nemcsak a területhasználat lehet gazdaságosabb, de a meglevő infrastruktúrák kihasználtsága is javul, a (város)üzemeltetési költségek csökkenthetők. Ezért a településnek feltétlenül érdeke, hogy ne maradjanak alulhasznosított zárvány-területek. Az elmúlt években megvalósult, a város cégei által megvalósított nagyberuházások és az elsősorban a kertvárosi területek lakásépítései jelentős mértékben hozzájárultak a városkép fejlődéséhez és ugyanakkor fontos megrendeléseket biztosítottak alvállalkozóként a helyi építőipari kis- és középvállalkozások számára.

3.2.2.1 Ipari parkok helyzete Debrecenben is hamar felismerték a gazdaságfejlesztés egyik igen fontos intézményeinek, vagyis az ipari parkoknak a jelentőségét, és a városban négy terület is jogosulttá vált az „Ipari Park” cím viselésére. Ezek közül a legnagyobb múltra a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park tekint vissza (1997), s a városi önkormányzat is ennek fejlesztését tekinti kiemelt fontosságúnak. Az alapvetően

önkormányzati

kezdeményezésre

megvalósuló

fejlesztések

lebonyolítására külön gazdasági társaságot hoztak létre 1998-ban, a Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft-t, ami meghatározó szerepet játszik az ipari park fejlesztésében. Eddig a parkban 11 vállalkozás vásárolt működési területet, amelyek 24

összesen 15,4 milliárd forintos beruházást végeztek a területen. Ezek közül öt már megkezdte a termelést, s jelenleg mintegy 720 alkalmazottat foglalkoztatnak, árbevételük meghaladta a 2,7 milliárd forintot. A betelepült gazdasági társaságok mintegy 60%-a új alapítású. A legjelentősebb beruházást az elsősorban elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó amerikai National Instruments valósította meg, amely 2000-től van jelen a városban, s nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre is (1 000 fő foglalkoztatását tervezik hosszú távon, az alkalmazottak 30%-a felsőfokú végzettségű). A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. működteti az inkubációs tevékenységet folyatató Vállalkozók Házát, amely 30 irodaegységben nyújt komplex szolgáltatást 26 gazdasági társaságnak (kis- és középvállalkozónak), 250-300 fő munkaerő foglalkoztatását biztosítva ezzel. 1999-ben két terület is elnyerte az ipari park címet. Az egyik a DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park, amelynek gerincét a logisztikai szolgáltatások alkotják, a Trans-Sped Kft. dolgozóinak közreműködésével. A cégnek Nagyváradon is jelentős logisztikai központja található. Az ipari park alapterülete 25,6 ha, a betelepült vállalkozások száma pedig 19, amelyek 295 új munkahelyet hoztak létre (2004. évi adat). A második terület a Debreceni Egyetemi Ipari Park (volt Agrárpark), amely a Debreceni Egyetem és az üzleti szféra kapcsolatára koncentrál. A 25 ha-os területen eddig három vállalkozás betelepülése valósult meg, amelyek mindegyike új alapítású cég, eddig öt új munkahelyet hoztak létre. A Nyugati Ipari Park 2000-ben vált hivatalosan elismert ipari parkká 29,5 haos területen, ami mára teljesen betelt – az egykori HÁÉV területén közel 100 szolgáltató és termelő cég működik. A vállalkozások által létesített új munkahelyek száma 87 volt az elmúlt évben, a cégek forgalma meghaladta a 24 milliárd Ft-ot. 3.2.3 Tercier szektor A gazdasági ágak összehasonlításában a leglátványosabb fejlődési pályát a kereskedelmi és szolgáltató ágazatok érték el a városban az elmúlt másfél évtizedben. Debrecen iparának fejlődése a rendszerváltás követő években nem tudta megközelíteni a hasonló nagyságú nyugat-dunántúli városok fejlődési dinamikáját, amihez hozzájárult a kedvezőtlen ipari szerkezet is, ugyanakkor a tercier szektor hasonló ütemben fejlődött a város és vonzásterületének kiterjedt piaca révén. A külföldi befektetők a gyorsabban elérhető térségeket helyezték előtérbe, ahol a beruházás hamarabb megtérül, hiszen közelebb vannak az európai piacokhoz vagy 25

éppen az uniós tagállamokban működő anyavállalatokhoz. Ezért a városban nagyon erős a szándék a külföldiek városba vonzására, a lemaradás ledolgozására, amelynek most már az infrastrukturális háttere is biztosítva lesz a városban – az autópálya 2006-ra eléri Debrecent, folyamatosan fejlesztik a repülőteret, négy ipari park működik, stb. Az elmúlt három év során tovább folytatódott a bővülési folyamat Debrecen szolgáltató szektorában, ami leglátványosabban talán az új kereskedelmi üzletek megnyílásával valósult meg (320-szal növekedett a számuk), igaz a növekedés tempója lassult az azt megelőző három év eredményeihez képest. A kereskedelmi üzletek száma 2004-ben megközelítette a 4 000-et, az ezer főre jutó üzletek száma pedig 19,3-et ért el, ami 2,8 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, ugyanakkor csak a mennyiségi mutatókat figyelembe véve elmarad Nyíregyháza és Szolnok adataitól, akárcsak a vendéglátóhelyek ezer főre jutó számát (5,5) összehasonlítva. Az ezer főre jutó szálláshelyek számát összehasonlítva KeletMagyarország nagyvárosai között, azt tapasztaljuk, hogy Debrecen közepes értékekkel rendelkezik, megelőzve Szolnokot és Miskolcot, ugyanakkor elmaradva Szeged és Nyíregyháza mutatótól (9a. és 9b. táblázat). A város relatíve kedvezőtlen megközelítési viszonyainak köszönhetően később indultak meg a zöldmezős beruházások, amelyek közül kivételt jelentett a különböző kereskedelmi központok megépülése, mivel ezeknél elsősorban a piac nagysága

volt

meghatározó,

és

Debrecen

hazánk

második

legnépesebb

településeként vonzó volt e cégek számára. A sok negatív kritika mellett az mindenképp elmondható, hogy ezek befolyásolták leginkább a városképet, és ezek nyújtanak a legnagyobb számban relatíve biztos munkalehetőséget, ha nem is a legkvalifikáltabb szakmák körében. Elsőként a METRO nyitotta meg cash and carry áruházát 1995 augusztusában a város nyugati peremén. A következő a Malompark bevásárlókomplexuma volt 1998-ban, amelyben együtt foglal helyet az INTERSPAR, a Media Markt és a Praktiker bevásárlóközpontja. Ugyancsak ennek az évnek decemberében, a város szívében nyitotta meg kapuit az izraeli érdekeltségű Debrecen Plaza, amelyben elsősorban a nemzetközileg is ismert ruházati szaküzleteknek (abOriginal, Adidas, Agressor, Fila, stb.) van jelentős térségi szerepköre. A TESCO 1999-ben, a CORA pedig 2002 októberében nyitotta meg hipermarketjét a városban, miközben további szakosodott áruházak telepedtek meg a város nyugati részén, a 33-as főközlekedési útvonal és a Kishegyesi út közötti 26

területen (Baumax, Diego, Electroworld, Euronics, TTL). Több külföldi érdekeltségű diszkont kiskereskedelmi lánc is kiépítette helyi érdekeltségeit (dm – 4 üzlet, Interfruct, Marks & Spencer, Match, Penny Market, Profi, Plus, Rossmann – 3 üzlet, Spar). A városban 16 pénzintézet működtet fiókot, amelyek széles körben nyújtanak befektetési szolgáltatásokat. A külföldi tulajdonú bankok különösen nagy figyelmet fordítanak az anyaországból érkező külföldi befektetésekre, legyen szó gyárépítésrõl, új ipari technológia bevezetésérõl vagy akár napi finanszírozási igény biztosításáról. A városban mintegy 30 cég foglalkozik ingatlanközvetítéssel és/vagy –fejlesztéssel. Legjelentősebb közülük az önkormányzat által létrehozott Cívis Ház Rt., amelynek feladatául a városi lakás- és helyiségvagyonának korszerű és szakszerű hasznosítását jelölte meg. Debrecen gazdaságtörténeti vizsgálatai is bizonyítják, hogy a városnak egyes történeti korokban meghatározó szerepe volt az áruközvetítés, az áruelosztás és a kereskedelem. Gazdasági fejlődéséhez az országos vásárok tartási jogának megszerzése és hosszú időn át való megtartása igen nagy mértékben járult hozzá. A város gazdasági hanyatlása – többek között – akkor kezdődött, amikor az évi hat vásár helyett csupán kettő megrendezésére kapott jogot. A jelenleg működő logisztikai cégek a városban területileg szétszórtan helyezkednek el – ez kedvezőtlen -, de némi koncentráció tapasztalható a Ny-i iparterületen a Balmazújvárosi út mentén, ahol több szállítmányozó cégnek is van telephelye. A szállított

áruvolumennel

kapcsolatos

információkkal

nem

rendelkezünk,

a

foglalkoztatottak száma jellemzően alacsony: a MÁV, a posta és a DKV kivételével 50 fő alatti, legjellemzőbb a 10-20 fő közötti létszám. A logisztikai tevékenység koncentrálódásához járul hozzá, hogy a DELOG-ban 2003-ban jelentős fejlesztés történt, kiépült a repülőtéri terület infrastruktúrája, új raktárépület és kamionszerviz került átadásra, működésbe lépett a kombiterminál (összesen 6 000 m2 új raktárépülettel). 3.2.4 Kutatási és fejlesztési tevékenység Az egyes térségek tudásbázisát az adaptációt lehetővé tevő tudás, képzettség mellett befolyásolja az innovációs láncot elindító K+F tevékenység. A térségek humánerőforrás potenciálját jelentősen növeli a K+F kutatók, cégek száma a kutatófejlesztő tevékenység kiterjedtsége. 27

Debrecen már évszázados távlatokban a magyar kultúra és tudományosság egyik kiemelkedő fellegvárának számít. Napjainkban sincs ez másként, és a város legfontosabb erőforrásai közé sorolható a felhalmozódott szellemi tőke, amely megfelelő kihasználtság esetén hosszú távra biztosíthatja a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez és fenntartásához szükséges hátteret. A városnak ezen a téren meglévő hatalmas potenciálját jól jelzi, hogy a kutatói állomány létszáma a debreceni

felsőoktatási

intézményekben

és

kutatóintézetekben

együttesen

meghaladja az 1600 főt. A tudományos élet

kiemelkedő központjaként

funkcionáló Debreceni

Akadémiai Bizottság tevékenysége Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és JászNagykun-Szolnok megyékre terjed ki. A számos tudományterület jeles képviselőit magukba foglaló szakbizottságokban és munkabizottságokban tevékenykedő kutatók létszáma meghaladja a 800 főt. A kutató és fejlesztő tevékenységek számszerű adataira vonatkozóan csak megyei szinten álltak rendelkezésre adatok, az ilyen irányú tevékenységet folytató megyei szervezetekről azonban elmondható, hogy szinte mindegyikük szorosan kötődik a Debreceni Egyetemhez. A megyében található kutató-fejlesztő helyek száma 2001 és 2004 között 175-ről 183-ra emelkedett, az ezeken a helyeken kutatóállományban lévő alkalmazottak száma 1 910-ről 1 972-re nőtt, miközben a ráfordítások 55%-kal nőttek. Az eredményesen befejezett kutatási témák száma eközben csökkent, ami arra mutat rá, hogy megnövekedett a nagyobb szabású kutatási projektek száma, amit az is alátámaszt, hogy 16%-kal nőtt a nemzetközi kutatási témák száma (10. táblázat). Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia három nem közvetlenül az egyetemekhez kapcsolódó intézete van jelen, amelyek közül az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) a legnagyobb, 202 alkalmazottjával és több mint egymilliárd forintos éves költségvetésével. Fő profilját a magfizika, atomfizika, illetve a környezet- és földtudomány jelenti. Az intézetnek tíz, szerződésben rögzített együttműködő

partnere

van

Horvátországban,

Svájcban,

Franciaországban,

Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban, Japánban, Németországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban. Az előzőekben felsoroltakon felül az ATOMKI még további húsz intézménnyel van többé-kevésbé szoros kapcsolatban, tehát mind a hazai, mind pedig a külföldi kapcsolatrendszer igen szélesnek tekinthető. Mivel számos olyan szakterületen zajlanak kutatások az intézetben, amelyet másutt az országban nem folytatnak, a 28

publikációk

szinte

kizárólag

angol

nyelven

jelennek

meg,

s

akárcsak

a

konferenciaszereplések esetében, gyakori a nemzetközi teammunka. Az utóbbi évekre jellemző volt a nemzetközi kapcsolatok egyre szélesebbé válása és elmélyülése, amit a statisztikai adatok is igazolnak. Az intézet kutatói 2002-ben és 2003-ban összesen 353 konferencián, tudományos ülésen vettek részt előadással, amelyeknek 80%-a külföldön került megrendezésre. Az MTA kutatóhálózatának másik két tagja sokkal kisebb méretekkel büszkélkedhet, azonban szintén eredményes kutatási tevékenységet folytatnak szakterületükön. A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutató Intézet Napfizikai Obszervatóriuma 1958 óta végez megfigyeléseket a Debreceni Egyetem botanikus kertjében elhelyezett csillagvizsgálóban hét kutató végez méréseket, s publikálja kutatási eredményeit nemzetközi tudományos folyóiratokban. Az MTA Regionális Kutatások Központjának Debreceni Osztálya a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli megjelenési formáit vizsgálja, kiemelt figyelmet fordítva az Észak-alföldi régió területére. Az akadémiai kutatóhálózaton kívül működő intézmények közül az Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. a legjelentősebb, amely kifejezetten a K+F szektor képviselője. A cég tevékenységi körét tekintve informatikai, számítástechnikai fejlesztésekkel és tanácsadással, általános informatikai szolgáltatásokkal, illetve szoftver kereskedelemmel foglalkozik, és tagja a kaliforniai központú ORACLE vállalat Network Programjának. Erősen a debreceni dohánygyárhoz kötődően jött létre az ÁPV Rt.-hez tartozó DOKUT Dohánykutató és Minőségfejlesztő Intézet Kutató-fejlesztő Rt., amely egyike a kilenc nem fővárosi élelmiszeripari vagy élelmiszeriparhoz kapcsolódó kutatóintézetek. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolható intézmények sorából mindenképpen ki kell emelni a Debreceni Egyetemet. Ezt mindenképpen indokolttá teszi, hogy az oktatók közül jónéhányan értek el itthon és külföldön egyaránt elismert kutatási eredményeket; az intézmény keretein belül 19 akadémiai kutatócsoport működik, és a DE kifejezetten törekszik a neves külföldi oktatók és kutatók meghívására (2000. évi megalakulása óta 24 prominens személyt választottak díszdoktorrá, közöttük 17 külföldi állampolgárral Ausztráliától Kanadáig – a legtöbben (hatan) az USA-ból származnak). Az egyetem K+F tevékenységének kiemelkedő jelentősége a rendelkezésre álló humánerőforrás bázison túl abban nyilvánul meg, hogy a DE már

29

évek óta intenzíven keresi az együttműködési lehetőségeket a város és a régió gazdasági szereplőivel. A gazdasági szférával kialakított kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében az elmúlt években az egyetemen két ígéretes programot indítottak útjára: az Egyetemi Ipari Park és a Debreceni Infopark (DIP) létrehozását, illetve kiépítését tűzték ki célul. A projektek országos jelentőségét és az egyetem innovációs erejét bizonyítja az a tény, hogy az Agrártudományi Centrum kezdeményezésére elindított program keretében az országban elsőként átadták az egyetemi tudományos ipari park beruházás első ütemét. A másik jelentős program, a Debreceni Infopark megvalósítását az Informatikai Kar koordinálja, a projekt végeredményeként pedig egy tudományos és technológiai központ jön majd létre. A cél olyan cégek beköltöztetése, amelyek a Debreceni Egyetemmel történő együttműködés során, és az egymással kialakított kooperációs kapcsolatok alapján új szellemi termékeket hoznak létre, illetőleg jelentős hozzáadott értéket állítanak elő. A Debreceni Egyetem Informatikai Kara elismert oktatási és kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik: évente közel 200 képzett informatikus szakembert bocsát ki. A fiatalok többsége azonban elhagyja a várost és a régiót, így tudásuk jelenleg másutt hasznosul. A város – info-kommunikációs bázisként – sokukat tudná megtartani. Az egyetem informatikai karán kívül, az optikai kábeles gerinchálózat, a Debreceni InfoPark Kft. és a Kooperációs Kutatási Központ valamint a városban már meglévő cégek működése illetve a régióban egyre bővülő info-kommunikációs piac erőteljes vonzó hatást gyakorolhat az informatikai ipar szereplőire. Ez azonban még csak az alap. További olyan finanszírozási forrásokra van szükség, melyek segítségével kialakítható az alapvetően számítógépes szoftverrel foglalkozó cégek idecsábítására, fogadására alkalmas környezet. Az egyetem az említett nagyszabású programok mellett is számos vállalattal működik együtt K+F feladatok megoldásában. Az Orvos és Egészségtudományi centrum hosszú évekre visszamenőleg szoros együttműködést alakított ki a városban működő gyógyszergyárral, így a kiemelt partnerek között első helyen kell említeni a debreceni TEVA Gyógyszergyár Rt.-t, de hasonlóan komoly partner az amerikai National Cancer Institute, illetve a digitális képalkotás területén működő ADIR-IRIS Inc.. Az előzőekben felsorolt vállalatok éves szinten a 25 millió forintot is meghaladó

30

értékben kötnek meg kutatási szerződéseket az egyetemmel, jelentős forrásokat biztosítva a különféle területeken folytatott kutatómunkához. A különböző honi és külföldi gyógyszergyártó cégek szintén a kiemelt partnerek közé sorolhatók a klinikákon végzett gyógyszer-kipróbálási projektjeik révén. Folyamatos együttműködés alakult ki a Debrecenben letelepedett amerikai National Instruments Europe céggel is. A jövőre nézve örvendetes tény, hogy egyre több vállalat mutat érdeklődést az egyetemen rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési potenciál iránt, de nagy részük még bizonytalan a befektetés megtérülését illetően. Ennek ellenére már ma is elmondható, hogy az egyetem részvételével létrejött konzorciumok tagjaként a nyertes pályázatokhoz több tucat vállalat biztosít mintegy 2 milliárd Ft saját hozzájárulást, és ezek a források különböző K+F projektek megvalósítását teszik lehetővé. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó együttműködések még szélesebb körűvé válását segíthetik elő az egyetem területén lezajlott számottevő kapacitásbővítő beruházások is. A ’90-es évek második felében fogalmazta meg stratégiai célként – még a Debreceni Egyetem létrejötte előtt – a debreceni felsőoktatási intézmények vezetése az élettudomány, illetve a biotechnológia fejlesztését, valamint annak alkalmazott kutatási és ipari fejlesztését. A különböző okokból bekövetkezett késlekedések ellenére végül 2005 szeptemberére elkészült a célkitűzések technikai hátterét megteremtő új épület a campus

területén.

Az

integráció

elősegítése

érdekében

ide

költöznek

az

Agrártudományi, az Orvostudományi, valamint a Természettudományi Karok molekuláris élettudományokat művelő tanszékei és nemzetközi hírű munkacsoportjai. Az összesen 4270 m² új terület az itt dolgozó szakemberek révén rövid időn belül a molekuláris élettudományi képzés oktatási-kutatási bázisává válhat Debrecenben és a régióban. A fentebbi két tudományterület által hordozott potenciális lehetőségekre épül a Regionális Egyetemi Tudásközpont kialakítását célzó, és 2005-ben 1,7 milliárd forint összegű támogatást nyert pályázat. A gazdasági kapcsolatrendszer folyamatos bővülésére utal, hogy a projektben támogatóként és konzorciumi partnerként részt vevő debreceni székhelyű cégek között találjuk a Labexpert Kft.-t, a Kéri Pharma Rt.t, a Juhker Kft.-t, az ACROM Bt.-t, a Metalelektro Kft-t, valamint a Szinapszis Kft-t. A projekt életképességét (ezen keresztül pedig a célkitűzések megalapozottságát) támasztja alá, hogy a tudásközpont regionális vonzáskörében telephellyel rendelkező 31

vállalkozások között szerepel a nyírtassi Papp Farm, a nyírkércsi Master Good Kft., a bakonszegi Awassi Kft., valamint a nyíregyházi Észak-Alföldi Agrárinnovációs Kht.. Már most érzékelhető komoly eredmény, hogy a projekthez kapcsolódva az országon belülről, illetve kívülről számos cég – az egri Sanatmetal Kft., a budapesti székhellyel bejegyzett ComGenex Inc., illetve Solvo Rt., a Gyermelyi Holding Rt., az ADEXGO, valamint a Synosense – hoz működő tőkét és modern technológiát, végső soron tehát új munkalehetőségeket Debrecenbe (11. táblázat). 3.2.5 Turizmus Debrecen idegenforgalmi fogadókapacitása közel másfélszeresére emelkedett 1990 és 2004 között a kereskedelmi szálláshelyeken, összességében 4640-ről 5889-re növekedett a férőhelyek száma. Az 1990-es évtized első felében jellemző erős növekedést az 1995 és 2001 között években kisebb ingadozás mellett stagnálás jellemezte, míg 2002-ben egy újabb, több mint 1000 férőhelyes emelkedés következett be, azután azonban ismét több mint 1000 férőhelyes csökkenés. Az elmúlt 15 évben az idegenforgalmi szálláshelyek között lassú átrendeződés volt megfigyelhető, ami leginkább a panziók relatív súlyának jelentős és folyamatos növekedésén

mutatkozott

meg

az

1990-es

és

2004-es

adatok

közti

összehasonlításban (23,1%-ról 42,2%-ra emelkedett a részesedése), ebbe a kategóriába

azonban

statisztikailag

a

kollégiumok

is

beletartoznak.

A

fizetővendéglátás arányát tekintve eközben teret veszített (13,7%-ról 3,5%-ra csökkent), ezzel párhuzamosan viszont megnövekedett a turistaszállások és az üdülőházak részesedése. A hotelek és szállodák részesedése közel azonos maradt (25% és 23,9% a két időpontban), örvendetes viszont, hogy minőségi eltolódás következett be a magasabb kategóriák irányába. Fontos megemlíteni, hogy Debrecen ezzel együtt sem rendelkezik a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó szállodákkal. A négycsillagos férőhelyek száma az 1995. évi 16-ról mára 747-re (41,9%-ra) emelkedett, azonban meg kell jegyeznünk, hogy annak ellenére, hogy a város 11 szállodájából három (Arany Bika, Hotel Gondola, Termál Hotel) négycsillagos kategóriába tartozik, a nemzetközileg előírt négycsillagos szintet egyik sem éri el teljes mértékben. A háromcsillagos szállodai férőhelyek száma 1995 és 2000 között emelkedett, a 2001-ben és 2002ben bekövetkezett átsorolások következményeként 2002-ben már alacsonyabb volt (598 férőhely – 33,5%), mint 1995-ben (631). 32

A városban az országos átlagnál alacsonyabb a külföldi turisták részaránya. A KSH 2004. évi adatai szerint Debrecen kereskedelmi szálláshelyein a vendégéjszakák összesített száma 320 193 volt, ami nem érte el a kiemelkedő jelentőségű gyógyturizmussal rendelkező Hajdúszoboszló eredményének 40%-át (12a. táblázat). A vendégéjszakák számán belül 26,6%-os részarányt képviseltek a külföldi vendégek, ami messze elmarad a több mint 50%-os országos átlagtól, de még a régió átlagától is. Mindebből egyértelműen levonható következtetés, hogy a város elsősorban a belföldi idegenforgalom számára jelentett kedvelt desztinációt, a külföldiekre igazán nagy vonzóerőt nem tudott kifejteni. Az elmúlt néhány esztendőben a debreceni kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi látogatók száma folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy a város nem volt képes igazán hatékonyan fokozni turisztikai vonzerejét a turisták e csoportjára (1994–2004 között több mint 100.000 fős visszaesés volt regisztrálható). Különösen alacsony volt a külföldi vendégéjszakák aránya a fizetővendéglátásban, mindössze 1,4%-ot ért el 2004-ben (12b. táblázat). A külföldi vendégek általában a hoteleket preferálták, de jelentős az általuk a turistaszállásokon eltöltött idő nagysága is. A szálláslétesítmények két fő területen találhatók, a legtöbb vendégház és szálloda a város központjában, illetve a Nagyerdő környékén helyezkedik el. A Debrecenbe látogatók, amennyiben szállodában kívánnak megszállni, két lehetőség közül választhatnak, vagy csak szállást, vagy ún. csomagokat vesznek igénybe. Az utóbbi termékcsomagokat a Cívis és a Hunguest szállodalánc létesítményei kínálják, amelyben benne foglaltatnak a szálláshely gyógyászati kezelései és egyéb egészségügyi szolgáltatások is. A vendégéjszakák számának változásával ellentétes tendenciák voltak megfigyelhetők az átlagos tartózkodási idő tekintetében. A hazai vendégek esetében 1994-ben 2,7 nap volt az átlag, s 2004-ig kisebb változások bekövetkeztek ugyan, de aztán csekély emelkedéssel 2,8 napra állt be ez a hányados. Pozitívumként tapasztalhatjuk viszont, hogy miközben jelentősen csökkent a külföldi vendégek száma (kevesebb, mint harmadára), addig az átlagosan eltöltött éjszakák száma 2ről 3,1 napra emelkedett – ez azonban tágabb összehasonlításban még mindig nem nevezhető kedvezőnek. A

külföldi

vendégéjszakák

megoszlásában

erősebb

szezonalitást

figyelhetünk meg, mint a belföldi turizmus esetében, és ezen az elmúlt években 33

egyedül az őszi időszakra vonatkozóan sikerült jelentősen csökkenteni. Figyelemre méltó, hogy júliusban, októberben és

novemberben növekedett a külföldi

vendégéjszakák száma, miközben a hagyományosan „erős” augusztus érzékelhető csökkenést követően elvesztette vezető helyét. Még inkább elgondolkodtató tény a jövőre nézve, hogy a hónapok többségében kevesebb, mint a felére csökkent a vendégéjszakák száma (13. táblázat). A legkevésbé sem kedvezőnek minősíthető statisztikák ugyanis részben az idegenforgalmi termékek gyenge kínálatából adódnak. Debrecennek még nem sikerült jelentős úti céllá válnia, ezért a látogatóknak nincs érdekében több napot eltölteni a városban. A város adottságai alapján jelenleg inkább egy csomópont, amely összegyűjtő-elosztó funkciót tölt be. Debrecen összes kereskedelmi szálláshelyének éves átlagos kihasználtsága a vizsgált időszakban 10-24% között ingadozott, amely alacsonynak tekinthető. Ennek feltételezhetően az igen rövid tartózkodási idő volt az oka. A megye kereskedelmi szálláshelyein az 1990-es évek elején még a Szovjetunióból érkező vendégek fordultak meg a legnagyobb számban, azonban a legtöbb vendégéjszakát már ekkor is a német állampolgárok töltötték el (37,7%), a második helyen a lengyelek szerepeltek (16,8%), s csak a harmadik helyen voltak a szovjet állampolgárok (15,7%). Rajtuk kívül még az osztrákok és a románok aránya haladta meg a három százalékot. A 2003-as adatokat nézve a németek vezető szerepe továbbra is egyértelmű (21 188 vendégéjszaka), több mint kétszeresen előzik meg a második helyezett oroszokat (10 982), Ukrajnával (9 031) együtt viszont már meglehetősen jelentős az egykori Szovjetunió részesedése. Az első tíz helyezett között még három kelet-közép-európai ország tűnik fel a listán (Románia – 5., Szlovákia – 6. és Lengyelország – 8.) (14. táblázat). A román és ukrán bevásárló turizmus évtizedek óta fontos szerepet tölt be Debrecen idegenforgalmában. A rendszerváltást követően különösen megnőtt ennek a turisztikai ágazatnak a szociális jelentősége. Az előző évtizedben nemcsak a „KGST-piacoknak”, a György-, illetve a Mihály-napi vásároknak, hanem a hipermarketeknek is jelentős turisztikai vonzerejét figyelhettük meg. Ebben a tekintetben az elmúlt években jelentős változást hozott, hogy a jellemzően alacsonyabb árak miatt a debreceniek körében is egyre népszerűbbé váltak a romániai kereskedelmi egységek – vagyis megfordult a korábbi tendencia. A kb. 70 km-re fekvő Nagyváradon megnyílt Metro áruház mellett pl. a városhoz legközelebb 34

eső

Érmihályfalva

élelmiszerboltjainak

szinte

mindegyike

éjjel-nappali,

vagy

megnyújtott nyitvatartási idővel várja a Magyarországról a munkaidő letelte után érkezőket, az egy órás időeltolódás miatt. Hasonlóan népszerűek a piacok, azonban természetesen a legtöbb bolt ebben a térségben is az aktuális slágertermékekre szakosodott (cukor, mosószer, benzin, cigaretta, stb.). Ezzel szemben Magyarország EU-taggá válását követően lecsökkent a romániai vásárlók érdeklődése, amihez az adminisztratív szabályozások mellett az országok között kialakult és egyre jelentősebbé váló jövedelmi és árszínvonalbeli lépcső is hozzájárul.

3.2.5.1 Egészségturizmus Egészségturizmus alatt a turizmusnak azt a területét értjük, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása vagy visszaszerzése. Az iránta megnyilvánuló kereslet

a

turizmus

nemzetközi

piacán

nem

újkeletű,

hiszen

egyfelől

a

természetgyógyászat eredményeinek újraélesztésével különleges terápiák állnak rendelkezésre, másfelől a wellness mozgalom – mint, egészséget megőrző, a teljes életstílust átfogó terápia - nagy táborral rendelkezik a kereslet és kínálat oldalán egyaránt. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztálybeliek, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek, mint rekreációs centrumoknak valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni. Hazánkban a termálvízvagyon megléte biztosít alapot az egészségturizmus kibontakozása számára. A kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben megjelenő termálvizek szinte az ország teljes területén jelen vannak, hazánkban összesen mintegy 800 termálkút található 300 település területén, ami a verseny fokozódásához vezethet hazánkon belül az egyes gyógyfürdők között. Az

egészséges

életmód

társadalmi

felértékelődése

és

terjedése

következtében a jövőben az egészségturizmus iránti kereslet általános növekedése várható. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdők 35

előtt is megnyílik az európai társadalombiztosítási rendszerekhez való csatlakozás előnye, az európai biztosítottak piaca, amit kiegészít a magyar lakosság életszínvonal emelkedéséből fakadó belföldi kereslet növekedése is. Ugyanakkor a minőségi követelmények felértékelődnek, a komplex szolgáltatások iránti kereslet megnő. Debrecenben rendkívül kedvező adottságok állnak rendelkezésre az egészségturizmus területén. A város gyógyvízzé minősített termálvizekkel rendelkezik, mely a gyógy- és egészségmegőrző turizmus számára fejlesztési lehetőséget biztosít. Nyolc termálkút működik, a vizek hőmérséklete 42-68,7 oC között van. Az oldott ásványi-anyag tartalom általában magas. A Debreceni Gyógyfürdő (1960 óta kiemelt gyógyhelyi terület) közvetlen szomszédságában helyezkednek el a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának klinikái,

amelyek

rendkívül

magas

színvonalon

biztosítanak

egészségügyi

szolgáltatásokat. Az intézmény több szakmaterület esetében az országhatáron is túlnyúló vonzáskörzettel rendelkezik, amelyhez nemzetközi hírű szakembergárda biztosít megfelelő alapot. Debrecen Megyei Jogú Város 2000 tavaszán elkészített és elfogadott Gazdaság Fejlesztési Koncepciója öt kitörési pontot részletez, amelyek közül a legjelentősebbnek a turizmust, azon belül is az exkluzív turizmust fejlesztését célzó gyógy- és termálturizmus fejlesztését emeli ki. Kedvezőtlen hatása lehet ugyanakkor a debreceni gyógyturizmus kibontakozására Hajdúszoboszló túlzott közelsége, amelyet a regionális szintű fejlesztési dokumentumok is jobban preferálnak, s jelenleg nagyobb vonzerővel bír a külföldi turisták számára. A jövőben ezért a versenyhelyzet

fokozódásának

elkerülése

érdekében

az

együttműködések

erősítése, egymás kiegészítése lehet cél, hogy a térség egy komplexebb programcsomagot tudjon nyújtani a hazai és külföldi közönség számára. A wellness szolgáltatások a városban jelenleg elsősorban hotelekben érhetők el. Ezek a hotelek már évtizedek óta működnek és elsődleges tevékenységük ma is a szállásadás, ami mellett a vevői igényeknek megfelelően folyamatosan bővítik kínálatukat kiegészítő szolgáltatásokkal. A gyógyvízbázisokra alapozva a gyógyfürdői szolgáltatás is elsődleges tevékenységgé vált. Emellett fokozatosan

erősödik

szolgáltatásainak

a

szálláshelyek

jelentősége.

A

wellness,

nyugati

fitness

tendenciáknak

és

szépségápolási

megfelelően

fedett

élményfürdő kialakítására is sor került. Csaknem 2 milliárd Ft-os beruházással 2003 36

nyarától új mediterrán élményfürdő komplexum fogadja vendégeit 5 000 m2-en, ami egységet alkot a gyógyfürdővel.

3.2.5.2 Kulturális, hivatás- és örökségturizmus Az utazás egyik fő célja régtől a más emberek, más kultúrák megismerése iránti igény. Az utazások általában hozzájárulnak az egyén kulturálódásához, a világ és önmagunk jobb megismeréséhez. Ma már bizonyos életstílus-csoportok utazási motivációiban az igényesebb szabadidős-kulturális indítékok közelítően olyan mozgatóerővel bírnak, mint a primer szükségletek. Tehát a kultúra a turizmus számára fontos vonzerőt jelent, a turizmus közönséget nyújt a kulturális eseményekhez, és általában elősegíti a kulturális javak előállítását, védelmét, terjesztését és értékesítését. Debrecen térségében – ismert történelmi okokra visszavezethetően viszonylag kevés a turisztikai célból is hasznosítható műemlék értékű tárgyi örökség, de ezek ilyen szempontból való mélyebb föltárása is célszerű. Különösen gazdag

a

térség

hagyományőrző

programokban,

amelyet

a

kézműves

mesterségek, a folklór, a mítoszok és hiedelmek, szokások, rítusok és játékok is közvetítenek. A helytörténeti, néprajzi különlegességek, a gazdag folklór az esztendő jeles napjaival, a vallással és a paraszti gazdálkodással összefüggő ünnepek kitűnő alkalmat adnak, a turisztikai kínálat és –termék fejlesztésére, bővítésére. Debrecen már korábban is törekedett a tradicionális kulturális értékei ápolására,

védelmére,

illetve

hagyományteremtő

kulturális

fesztiválok

meghonosítására, egészen a 60-as évek derekától (Katonazenekari Fesztivál, Virágkarnevál). Miután világtrend, hogy a csoportos turizmust az egyéni érdeklődésre alapozott utazások váltják fel, koncertsorozat ajánlatot kell készíteni. A Csokonai Színház operabemutatóit a megyében és országosan kell népszerűsíteni, a nemzetközi marketinget és promóciót az adott hangversenyszezon előtti évben kell szervezni (Tavaszi Fesztivál, Őszi Fesztivál, sorozatok stb.). A Nagyerdei park területén kialakított Állat- és Növénykert szintén szélesebb vendégkörnek jelenthet egy-egy félnapos programot. Hasonló vonzerőt képvisel a város legnagyobb szórakoztató intézménye - az Állat-és Növénykerttel szomszédos az erősen felújításra szoruló Vidámpark is. Jóval kedvezőbb a másik fontos turisztikai-rekreációs centrum, a Nagyerdei park környezeti állapota, jóllehet a hozzá kapcsolódó különböző tevékenységek, illetve az általuk kiváltott károk - a környező 37

utak nagy forgalma, a nagyméretű lebetonozott területek, a növényzet letaposása, szemetelés, stb. - az elhanyagolt épületek, padok, stb. csökkentik a park esztétikai értékét. A legszélesebb kül- és belföldi turistatömeget a nagyrendezvények vonzzák, ami mindenekelőtt a Virágkarnevált jelenti, de jelentős eseménynek számít a Hajdúsági Karnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, a Debreceni Jazz Napok, a Debreceni Országos Nyári Tárlat, a „Szomszédolás” Országos és Nemzetközi Gyermek Néptáncfesztivál, a Debreceni Sörkarnevál, a kétévente megrendezendő Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, valamint

a

Bartók

Béla

Nemzetközi

Kórusverseny is (15. táblázat).

3.2.5.3 Hivatásturizmus A konferencia-, az incentive-, és az üzleti turizmus az elmúlt években jelentős fejlődési ütemmel jellemezhető nemzetközileg és Magyarországon egyaránt. Mindhárom turisztikai formáról elmondható, hogy rendkívül magas színvonalú infrastrukturális háttér és komplex turisztikai programcsomagok megléte mellett lehet igazán eredményes, amellett, hogy az egyes szakterületeknek nemzetközi jelentőséggel kell bírni. Kiemelkedő szerepe lehet a konferenciaturizmusnak, ami a város nagy hagyományokkal rendelkező tudományos életére alapozhat. A 2000 januárjában a debreceni egyetemek és főiskolák integrációjából létrejött Debreceni Egyetem külföldi kapcsolatai, az általuk szervezett konferenciák, tudományos tanácskozások is fontos vonzerőt jelentenek. A nagy hagyományokra visszatekintő Debreceni Nyári Egyetemnek a vonzása messze túlterjed a külföldön élő magyarok körén. Az üzleti turizmus a multinacionális cégek fokozódó jelenlétével szintén jelentős szerephez juthat. Az ezekhez nélkülözhetetlen, talán két legfontosabb beruházások, a repülőtér fejlesztése és a konferenciaközpont megépítése megvalósult, illetve folyamatban van. A beruházások megtérülésében ezeknek a turisztikai ágaknak kiemelkedő szerepe kell, hogy legyen, további turisták érkezését generálva a városba. A debreceni kiállítások és vásárok szintén sokat fejlődtek a kiállítók számában, színvonalukban és a kiállítási terület nagyságában egyaránt, azonban egyelőre hiányzik egy magas színvonalú kiállító- és vásártér, illetve – csarnok megléte. A további fejlődést akadályozzák a nem megfelelő helyszínek, így elengedhetetlen egy korszerű - többfunkciós - kiállítási központ létrehozása a 38

városban. Erre vonatkozóan már tervek is készültek, a beruházás helyéül a repülőtér melletti szabad területen. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005 áprilisában szándéknyilatkozatról határozott, amely a Vörösmarty u. 13. sz. alatti 9345 hrsz-ú ingatlan használati jogát biztosítja a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara

részére,

a

Debreceni

Kereskedelmi

Központ

épülete

megvalósításához. Az incentive turizmus gyors fejlődésen esik át napjainkban, a multinacionális

vállalkozások

számára

szükségszerű

dolgozóinak

folyamatos

továbbképzése, ugyanakkor egyre divatosabb jutalmazási formává is válik.

3.2.5.4 Sportturizmus A sportturizmus alatt olyan tevékenységeket értünk, amelyek során az emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Ennek megfelelően a sportturizmus piaci keresletét két csoportra bonthatjuk: az aktív résztvevőkre (ide értve kísérőiket, edzőiket is) és a passzív

nézőkre.

A

nem

versenyszerű

sportturizmushoz

tartoznak

azon

létesítmények is, amelyek vendégeiknek sportolási lehetőségeket kínálnak (például a sportszolgáltatásokkal rendelkező szállodák vagy a szabadidős sportlétesítmények). Egy-egy nagyobb esemény a szervező város és térsége számára kiváló imázsépítési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Örvendetes tény, hogy a rendezvények megrendezésében Debrecen, a legnagyobb vidéki városhoz méltóan elkezdett felzárkózni a főváros mellé. A sportturizmus egyik fő formája a versenyekhez kötődik, amelyek nagyszámú közönséget vonzanak. Ennek feltétele a magas színvonalú helyi sportélet, valamint a nemzetközi

mércéknek

megfelelő

sportlétesítmények

és

turisztikai

szolgáltatások (közlekedési feltételek, parkolók, tájékosztatás, vendéglátás stb.) megléte. Ebben a tekintetben Debrecen sportélete, illetve az itt megrendezett világversenyek is igen széles spektrumot ölel fel. Az elmúlt három évben az önkormányzat tulajdonában álló Debreceni Vagyonkezelő Rt. több, ún. zászlóshajó projektet

hajtott

végre,

amelyek

között

kiemelt

szerepet

kapott

az

új

sportlétesítmények létrehozása. Az egyik első, hosszú távon meghatározó eredményként 2002 szeptemberében került átadásra a Főnix Rendezvénycsarnok, ami az elmúlt három év során számos hazai és világméretű sportversenynek adott 39

otthont. A Debreceni Jégcsarnok 2004 májusában nyitotta meg kapuit a Tócóvölgyben, s amellett, hogy edzéslehetőséget biztosít a jeges sportok helyi képviselőinek, a divízió I-es jégkorong világbajnokság megrendezése során edzőpályaként funkcionált a válogatottak számára. A város elnyerte a 2007-es rövidpályás úszó Európa-bajnokság rendezési jogát, amely az újonnan felépülő versenyuszodában kerül majd megrendezésre, aminek alapkőletétele 2005 novemberében történt meg. A versenyuszoda megépítése hozzájárul ahhoz, hogy a város a fedett pályás sportok teljes skálájában rendezhessen nemzetközi versenyeket, illetve teljes rekreációs kör álljon rendelkezésre a város lakossága számára. Szép számmal kerültek megrendezésre szabadtéri rendezvények is (atlétika, duatlon, stb.). A városban működő sportegyesületek egyes szakosztályai szép eredményeket értek el a különböző nemzetközi kupasorozatokban, ami számos külföldi vendéget vonzott a városba. A sportturizmus másik fő formája valamilyen hobbi sportlehetőségen alapul, amelyet

megfelelő

közlekedési,

szállás,

vendéglátási,

szórakozási

stb.

lehetőségekkel kiegészítve turisztikai termékké lehet fejleszteni, s fontos szerepet kell, hogy kapjon a helyi lakosság mozgásigényének kielégítéséhez. Ennek főbb vállfajai

a

város

környékén:

vízi

sportok,

lovaglás,

horgászat,

vadászat,

kerékpározás, stb. Az idegenforgalmi fejlesztések számára részben a mai várostesten belül, a már hasznosított területeken funkcióváltással, a kialakult városi beépítésbe illesztve képzelhetők el – pl. a Nagyerdő területén inkább a meglevő létesítmények bővítésével és minőségi javításával, mint további terület-igénybevétellel. Új létesítmények elsősorban a város belterületén kívül, az Erdőspuszták területén javasolhatók, de csak tájba illeszkedő megjelenéssel és sűrűséggel.

4. Debrecen társadalmi helyzete 4.1 Demográfia Debrecen lakosságszáma 2004. december 31-én 204 297 fő volt. A 2004. évben az élveszületések száma (9,4‰) elmaradt a megyei átlagtól (10,2‰), ugyanakkor csekéllyel meghaladta az országos átlagot (9,3‰). Az országos trendeknek 40

megfelelően természetes fogyásról beszélhetünk, mivel a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, azonban nem akkora mértékben, mint az országosan jellemző. Az ezer lakosra jutó halálozások száma a városban 10,8, miközben a megyei átlag 12, az országos pedig 13. Ennek megfelelően a természetes fogyás 2004-ben -1,4‰ volt, ami az országos fogyás mértékének arányaiban csak 38%-át érte el. Az előző helyzetelemzés óta eltelt 3 évben (2001 és 2004 évi KSH adatok összehasonlítása alapján) Hajdú-Bihar megye népességmozgási mutatója jelentős ingadozásokkal összességében kedvezőtlen irányba változott, az ezer főre jutó vándorlási különbözet -0,6-ről -0,9-re csökkent, tehát mintegy másfélszeresére növekedett a negatívum. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az Észak-alföldi régió átlagánál (-2,3‰) még mindig jóval kedvezőbb értékekkel jellemezhető a megye. Debrecen adatai az elmúlt években ugyan folyamatosan rosszabbak voltak a megyei átlagnál, dinamikája azonban kedvezően alakult, a vándorlási veszteség mértéke -3,6‰-ről -2,1‰-re csökkent (16a. táblázat). Eközben a szomszédos megyeszékhely, Nyíregyháza vándorlási különbözete kis mértékben kedvezőtlenül változott, -1,7‰-ről -1,9‰-re növekedett, de még így is jobb, mint Debrecené. A két szomszédos régióközpont, Miskolc és Szeged 1000 főre jutó vándorlási különbözete eközben rendkívül negatív mértékben változott (utóbbi esetében -3-ról -8,4-re), és így mára már Debrecennél jóval kedvezőtlenebb képet mutat (16b. táblázat). A természetes szaporodás és a vándorlási különbözet összegéből adódóan a 2001 és 2004 között 1,1%-kal csökkent (országosan 0,8%-kal). A 60 évesnél idősebb lakosság aránya az állandó népességből 19%, ami megfelel a megyei átlagnak, az országostól viszont már jelentősen elmarad (20,9%), tehát Debrecen lakossága nem mutatja az elöregedés jeleit akkora mértékben.

4.2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Debrecen 211 034 fős lakosságából 77 470 főt ért el a foglalkoztatottak száma (ez mintegy 37%-os részesedés a teljes lakossághoz viszonyítva), ami a régióközpontok adatainak összehasonlításában is alacsonynak számít, mindössze Miskolc marad el ettől. Az inaktív keresők számát és arányát (60 392 fő, 29%) tekintve már némileg jobb a helyzet, a város 41

Miskolcnál, Pécsnél és Szegednél is kedvezőbb értékkel rendelkezik. Az eltartottak össznépességhez viszonyított aránya (64 589 fő, 31%) ugyanakkor Debrecen fiatalos korszerkezetéből adódóan a legmagasabb a régióközpontok között. A helyben dolgozó lakónépességnek az összlakossághoz viszonyított aránya (34%) a relatíve alacsony foglalkoztatottsági szintből következően Miskolc után a második legalacsonyabb érték a régióközpontok között. A más településre eljáró lakónépesség abszolút száma a legmagasabb, a teljes lakónépességhez viszonyított aránya ugyanakkor a legalacsonyabb ebben a rangsorban, igaz, alig marad el Pécs és Miskolc mögött. A városnak a szűkebb és tágabb környezetére gyakorolt foglalkoztatási vonzerejét tekintve Debrecen a többi régióközponttal összevetve nem a legjobb adottságokkal rendelkezik. A helyben foglalkoztatottak számát a helyben dolgozó lakónépességgel összehasonlítva Szeged mögött alig elmaradva Debrecen rendelkezik a legalacsonyabb értékkel, és míg ebben a két városban a bejárók alig 20 százalékkal emelik meg a helyben dolgozó lakónépesség számát, addig Székesfehérvár esetében ez az érték meghaladja a 65%-ot (17. táblázat). Debrecen munkanélküliségi rátája (vagyis a regisztrált munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességből) a KSH adatai szerint nem változott jelentős mértékben 2001-ben és 2004 végén is 4,7%-ot tartottak számon, ezzel az országos átlagnál valamivel, Hajdú-Bihar megyénél és az Észak-Alföldnél pedig jóval kedvezőbb képet mutat, a csökkenés megállása azonban kedvezőtlen jelenségnek

tekinthető.

A

régió

szomszédos

megyeszékhelyeivel,

ill.

a

szomszédos régióközpontokkal összehasonlítva még mindig Miskolc után a legrosszabb helyen áll Debrecen a 4,7%-os rátával, de a csökkenés itt a legnagyobb arányú (míg Szegeden a legkisebb), ami bíztató a jövőre nézve (18a. és 18b. táblázatok). A tartósan munkanélküliek magas aránya komoly társadalmi problémákat vet fel Hajdú-Bihar megyében, arányuk eléri a 4,2%-ot a gazdaságilag aktív lakosság körében,

ami

a

megyében

az

egyik

legkedvezőbb

értékkel

jellemezhető

Debrecenben csak 2%-os, azonban ez még mindig sokkal kedvezőtlenebb, mint a nyugat-magyarországi városok 1% alatti mutatója. A munkanélküliek körében ez több mint 40%-os tartós munkanélküli aránynak felel meg. A megyén belül az egyetemek jelenlétének köszönhetően a szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya (26,9%) közel kétszeresen meghaladja a megyei átlagot (14,3%). A város iskoláiban végzett tanulók jelentős része itt tervezi megkezdeni pályáját, ami miatt a 42

pályakezdő munkanélküliek aránya (9,8%) is meghaladja a megyei átlagot (8,8%).

4.3 Oktatás 4.3.1 Oktatási szerkezet Debrecen

városát

történelme,

lélekszáma,

infrastruktúrája

és

nemzetközi

tapasztalatai kivételes – akár a főváros melletti domináns – hazai szellemi központ létrehozására predesztinálja. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a város lakosságának iskolázottsága meghaladja az ország és a régió átlagát. A 2003/2004-es tanévre beiratkozott óvodások száma 6.885 fő, az általános iskolai tanulóké 18.135 fő (az összes magyarországi tanuló 2,04%-a), míg a város középiskoláiba 16.341-en (3,75%-os részesedés az országos összlétszámból) jártak. Debrecen a közoktatási intézményrendszert tekintve teljesen kiépült hálózattal rendelkezik az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Debrecen Megyei Jogú Város kezelésében összesen 104 közoktatási intézmény működik. Az önkormányzat jelenleg 46 óvodát, 38 általános iskolát és 20 középiskolát tart fenn, amelyek mellett több alapítványi magániskola is működik a városban. Az intézményhálózat jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására, s az intézmények magas száma megadja a differenciálódás lehetőségét is. Egyedi arculatot teremthetnek maguknak az iskolák, speciális igények kielégítését is felvállalhatják. Ez mind tartalmi, mind szerkezeti tekintetben megvalósult. A középiskolák között vannak megyei és regionális beiskolázási körrel rendelkező intézmények. Az általános iskolákban nem jelentős, mintegy 1,5% a bejárók

aránya,

de

a

debreceni

gimnáziumokban

mintegy

20-30%,

a

szakközépiskolákban pedig 40-50%-ot is elér a vidéki tanulók aránya. A legkiterjedtebb

vonzáskörzettel

az

egyházi

kezelésben

lévő

középiskolák

rendelkeznek, a Református Egyházkerület által működtetett Református Kollégium Gimnáziumában és a Svetits Katolikus Elemi Iskola és Gimnáziumban számos határon túli diák is tanul. Az intézményhálózat kiépültsége mellett elmondható, hogy a képzési struktúra a belső aránytalanságok és párhuzamosságok ellenére kiegyensúlyozottnak minősíthető, minden ma népszerű, keresett képzési irány megtalálható. A fenntartó részéről már megindult egy olyan koordinációs 43

tevékenység, amely a képzési struktúra racionalizálására irányul. A város középiskoláiban összesen 2005-ben 44 %-ban oktatnak vidéki illetőségű tanulókat. Természetesen a városon kívülről érkezők zöme a megye területéről származik (35 %), 8%-a a tanulóknak megyehatáron kívülről, 1 %-a pedig a határon túlról választ debreceni intézményt (1. térkép). A

város

sokrétű

és

magas

fokú

oktatási

rendszere

széles

körű

szakemberképzést folytat. Mindezek ellenére a lakosság képzettségi struktúrája sok

esetben

nincs

átfedésben

a

valós

piaci

igényekkel,

emellett

a

munkaerőpiacon tartós feszültséget okoz egyes szakmákban és szakterületeken jelentkező túlkínálat. A fejlesztési javaslatok alapján némely ágazat(ok)ban mégis speciális képzés beindítására lesz szükség vagy a meglevő keretek között kurzusbővítést kell előirányozni. Várhatóan megnő a szakember igény a vállalkozás-támogató gazdasági szellemi

szolgáltatásokban/tanácsadásban,

a

pénzügyi

szolgáltatásokban,

a

logisztika szellemi háttérszolgáltatásaiban és az idegenforgalomban. Ez utóbbihoz kötődően nemcsak vendéglátóipari szakképzésre lesz szükség, hanem a specializált profilok miatt célirányosan képzett egészségügyi szakemberekre (gyógytornászok, masszőr, fizikoterápiás szakemberek, stb.) illetve jó pszichológiai érzékkel bíró sportoktatókra, edzőkre/tornatanárokra és népművelőkre, biológusokra is. Ez utóbbi igényeket a pedagógusoktatás is kielégítheti, az előzők képzése az Universitas orvosi ill. közgazdasági fakultásához kötődhet nemcsak egyetemi, hanem főiskolai szinten is. 4.3.2 A Debreceni Egyetem és DMJV viszonya Debrecen

humánerőforrás-potenciálját

gyakorlatilag

évszázados

távlatban

meghatározzák a város felsőoktatási intézményei. Ezért a nagyobb terjedelmű áttekintés mind a jelenlegi adottságokat, mind a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket tekintve mindenképpen indokolt annak ellenére is, hogy autonómiájuk révén az egyetemek-főiskolák az Önkormányzat hatáskörén kívül működnek. A debreceni felsőoktatási intézményekre irányuló nagyobb figyelmet indokolja az a tény is, hogy az Észak-alföldi Régió jelenleg tervezési fázisban lévő, a 20072013 közötti költségvetési-programozási időszakra vonatkozó regionális fejlesztési koncepciójának

munkaanyagai

alapján

elmondható,

hogy

az

elmúlt

évek

tapasztalatainak köszönhetően a tervezet kialakítását egy, a korábbi időszak 44

gyakorlatához és az előző koncepcióhoz képest új szemléletű megközelítésmódra alapozzák. A meglévő adottságok, illetve a közelmúltra és a jelenre jellemző folyamatok értékelését követően a koncepció készítői a gazdaságban meglévő erősségek kiaknázásával és továbbfejlesztésével szemben inkább a régióban meglévő humánerőforrás-potenciálra – mint jóval reálisabb, a külső és belső feltételekhez jobban alkalmazkodó fejlesztési irányvonalra – helyezték át a hangsúlyt. Az Észak-Alföld az ország egészéhez mérten szinte minden tekintetben igen kedvezőtlen

pozícióban

van,

azonban

a

felsőoktatásban

felhalmozódott

tudástőke és kutatás-fejlesztési kapacitás kivételt képez ez alól. A már meglévő humán tőkére alapozva tehát lehetőség nyílhat arra, hogy megtalálják és működtessék a fejlődés motorjául szolgáló, a külföldi tőkét vonzani képes tudásalapú gazdasági ágazatokat. Aligha vitatható, hogy ebben leginkább a Debrecenben koncentrálódó felsőoktatási centrumok és kutatói bázisok játszhatják a legnagyobb szerepet, ezáltal pedig maga a város válhat hosszú távon is a régió gazdasági életének egyértelműen kiemelkedő központjává, tovább erősítve makroregionális szerepkörét. A felsőoktatásnak a város, a megye és a régió életére gyakorolt hatását tekintve elég figyelembe venni pusztán azt a tényt, hogy 2000. január 1-jén HajdúBihar

Megye

állami

egyetemei

és

főiskolái

integrálódásával

a

város

legtekintélyesebb, legnagyobb szervezete jött létre Debreceni Egyetem (DE) elnevezéssel. A kezdetben öt egyetemi és három főiskolai karral működő Universitas az elmúlt években folyamatosan bővült, tovább mélyítette az integrációt. Az intézetek sorában a Debreceni Konzervatórium speciális művészképző intézményként illeszkedik a struktúrába. Karcagon és Nyíregyházán tangazdaságot tartanak fenn, Debrecenben Tangazdaság és Tájkutató Intézet működik. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, valamint az egyházi fenntartású intézmények, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola társult tagjai lettek a Debreceni Egyetemnek. A

Debreceni

Vidékfejlesztési,

Egyetemnek

Állam

és

jelenleg

10

Jogtudományi,

egyetemi

(Agrárgazdasági

Általános

és

Orvostudományi,

Bölcsészettudományi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi, Közgazdaságtudományi, Informatikai, Mezőgazdaságtudományi, Természettudományi), és 3 főiskolai kara (Műszaki, Egészségügyi, Pedagógiai), illetve két önálló intézete (Debreceni Konzervatórium, Népegészségügyi Iskola) van. 45

Összesen 288 szakon folyik az oktatás: a 167 egyetemi, főiskolai és kiegészítő alapképzési szak mellett 105 szakirányú továbbképzési szakon, 4 felsőfokú szakképzésen, valamint 12 BSc alapszakon indítottak évfolyamokat. Mindezek után

nem meglepő, hogy az egyetem képzési spektruma az egyik

legszélesebb az országban, vonzáskörzete pedig messze túlnyúlik az Észak-Alföldi Régió, sőt az ország határain, ugyanakkor mégis koncentrált, döntően a Békéscsaba-Szolnok-Salgótarján vonaltól északkeletre fekvő területekre terjed ki. A DE népszerűségét jelzi, hogy a 2005-2006-os tanévben 27 403 hallgató folytatja itt a tanulmányait, akik közül az egyetemi szintű képzést 14 616-an választották, főiskolai szakokra 9 754 fő iratkozott be, PhD képzésben 838 fő, felsőfokú szakképzésben pedig 253 fő vesz részt, emellett 1942-en tanulnak szakirányú továbbképzési szakokon. Az Egyetem államilag finanszírozott felvételi keretszáma évek óta közel 4500, az első helyen megjelölt jelentkezési arány 1,5-1,8szoros, az összes helyet tekintve 3,7-4,3-szoros, ami a képzések iránt tartósan megmutatkozó nagy érdeklődésre utal. A jövőben a bolognai irányelvekhez való alkalmazkodás keretében kétciklusúvá átalakuló képzési struktúra komoly hatást gyakorol majd a jelentkezők összetételére, de ennek jelenleg csak kezdeti jelei érzékelhetők. A nagyon széles körű képzési spektrum elengedhetetlen előfeltétele a magasan képzett oktatói gárda, amelynek méltán elismert szakmai tudása nagyon komoly alapot jelent a tudásközpontú, innováció-vezérelt, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági környezet kialakításához és fenntartásához. Az igen komoly potenciált jól tükrözi az a tény, hogy a Debreceni Egyetem oktatóinak több mint a fele rendelkezik tudományos minősítéssel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma 1722 fő, ezen belül a tudományos fokozattal rendelkezők száma 873 fő (51 %). Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy az Egyetem alkalmazásában áll 19 akadémikus, és további 163 fő szerezte meg az MTA doktora minősítést. Az oktatás és a tudományos szféra közötti együttműködést, illetőleg a K+F szektor erősítését, a meglévő potenciálok kihasználását nagymértékben javítja, hogy jelenleg 19 akadémiai kutatócsoport tevékenykedik az Egyetemen (RET, 2005). A kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhetően a 2004-05. tanév második szemeszterében az Európai Unió tagországaiból 16 vendégoktató érkezett az

intézménybe,

elősegítve

ezzel

a

legújabb

tudományos

eredmények

megismertetését az oktatókkal és a hallgatókkal. A DE természetesen gondoskodik a 46

tudományos

elit

utánpótlásának

megteremtéséről

is,

mivel

huszonhárom

tudományágban mintegy 150 Ph.D. fokozatot ad ki évente. Részben ennek is köszönhető,

hogy

a

tudományos

fokozattal

rendelkezők

száma

évről-évre

folyamatosan emelkedik, és az abszolút létszámot tekintve az ELTE mögött a második helyet biztosítja az országos rangsorban az intézmény számára. A humánerőforrás bázis megteremtésében és fenntartásában, az innovatív folyamatok elősegítésében, a tudásipar kibontakoztatásának lehetőségében vállalt szerepe mellett a felsőoktatási intézmények több más szempontból is komoly hatást gyakorolnak a város mindennapjaira. Az elmúlt évtizedek során az egyetemek és főiskolák, illetve a város fejlődése mindvégig szoros kölcsönhatásban állt egymással. A környező megyékből, az ország távolabbi régióiból, valamint az országhatárokon túlról érkező hallgatók nagy (és egyre nagyobb) tömegben veszik igénybe a város által nyújtott szolgáltatásokat, sok helyi lakosnak nyújtva ezzel megélhetést. A fiatalok mindennapi életük során utaznak, laknak valahol, vásárolnak, étkeznek, szórakoznak stb. – biztos piacot teremtve ezzel az érintett ágazatoknak. Ráadásul a felsőoktatási intézmények növelik a város vonzerejét (például az általuk, vagy részvételükkel szervezett rendezvényeknek köszönhetően), és serkentik a kulturális életét (koncertek, hangversenyek stb.). A fentebbieket figyelembe véve nem meglepő, hogy Debrecen városa – akárcsak megalapításakor – az elmúlt évek-évtizedek során is sokat tett az Egyetem fejlődéséért. A Város Önkormányzata és az Egyetem az integrációt követően megállapodásban is megerősítette együttműködési szándékát, amelyet azóta időről időre megújítanak, kiegészítenek. A jelenlegi 17 témakör között szerepel többek között a technológia transzfer szervezetek működtetése, a Műszaki Főiskolai Kar fejlesztése önkormányzati ingatlan felhasználásával, a Kassai úti campussal kapcsolatos városi támogatások, vagy az Agrár Ipari Park támogatása, amelyet 2005. márciusban az országban elsőként adtak át. A közös programok mellett számos pályázatban működött és működik együtt a város és az Egyetem (pl. Debrecennek az Európa kulturális fővárosa címének elnyerése érdekében benyújtott, vagy a Regionális Egyetemi Tudásközpont kialakítását célzó projekt). A kedvező tapasztalatok alapján hasonló együttműködési megállapodást kötött az intézmény a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal is. Az ország

egyik

legnagyobb

felsőoktatási

komplexuma

tehát

autonómiáját

a

messzemenőkig megőrizve, ám ezzel együtt Debrecenhez ezer szállal kötődve, 47

kölcsönösen előnyös keretek között volt és maradt a város jövőbeni fejlődésének egyik legfontosabb letéteményese.

4.4 Egészségügy A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humánerőforrások minőségét. Debrecen az ország egészéhez hasonlóan elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A fokozatosan növekvő környezeti terhelés és az általánosan jellemző egészségtelen életmód miatt tartósan magas szintű az ún. civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos megbetegedések stb.) által érintett lakosok száma. A keringési rendszer betegségei Debrecenben – az ország egészéhez hasonlóan – a vezető halálokot jelentik; ezen belül a városban az országos átlagnál is kedvezőtlenebb a férfiak „egyéb ischaemiás szívbetegségek” (tehát

nem

szívinfarktus)

okozta

halálozása.

Más

megyeszékhelyekhez

viszonyítottan magas a daganatos betegségek okozta korai halálozás is. A civilizációs betegségekhez hasonlóan komoly problémákat okoznak az egyre szélesebb körben elterjedő szenvedélybetegségek. A fiatal korosztályokat is egyre inkább érintő dohányzás és alkoholfogyasztás mellett egyre súlyosabb problémát okoz a felmérések szerint egyre inkább növekvő kábítószer-fogyasztás. Mindezek szükségessé teszik az egészségmegőrzés rendszerének fejlesztését, az egészséges életmód és a tömegsport terjesztését. A DMJV területén elhelyezkedő egészségügyi intézmények vonzásterülete messze túlnyúlik a város határain, sőt néhány speciális szakellátás regionális, országos, egyes esetekben nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik. A működő kórházi ágyak

száma 3 572, ami megyei állomány 83%-át teszi ki, a járóbeteg-

szakellátás rendelési óráinak száma 866 ezer, ami a megye rendelési óráinak 78,4%-át teszi ki. A városban működő két nagy egészségügyi intézmény közül az egyik megyei (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula KórházRendelőintézet), a másik pedig egyetemi (Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma) kezelésében áll. A debreceni lakosok mindkét intézmény szolgáltatásait igénybe veszik, de elsősorban az egyetemi klinikák látják el 48

a „városi kórház” szerepét, ami a kutatóbázis meglétének is köszönhetően országos összehasonlításban igen magas színvonalú és a legkülönbözőbb szakterületekre kiterjedő szolgáltatást nyújt. Ebből adódóan DMJV költségvetésében relatíve kisebb arányt képviselnek az egészségügyi kiadások, az önkormányzat humán főosztályának

hatáskörében

lévő

intézmények

közül

csak

egy,

a

Városi

Egészségügyi Szolgálat (VESZ) foglalkozik egészségügyi ellátással (járóbeteg szakrendelések). Az hogy a kórház fenntartása nem a város kezelésében valósul meg jelentős mértékben csökkenti a Debrecen költségvetését, ugyanakkor nem terheli meg jelentős plusz kiadásokkal azt. A Városi Egészségügyi Szolgálat tevékenysége három feladatcsoportba sorolható: alapellátás, járóbeteg szakellátás, illetve egyéb speciális ellátási formák. Az alapellátáshoz tartozó területek: az iskola- és ifjúságegészségügyi szolgálat, az iskolafogászati szolgálat, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a gyermekügyeleti szolgálat, a hajléktalanokat ellátó praxis, illetve ide sorolható a vállalkozási formában, de az önkormányzat tulajdonában lévő rendelőkben praktizáló házi- és gyermekorvosi szolgáltatás. A járóbeteg szakellátás keretében elsősorban Debrecen lakosságának ellátását biztosítják a szakrendelések, az ortopédia és a bőrgyógyászat viszont megyei feladatokat is ellát. A város által működtetett Gyermekrehabilitációs Központ fontos szerepet játszik a fogyatékos gyermekek megfelelő szakellátásában, utógondozásában. A szakellátás zavartalan és minél magasabb szintű lebonyolítása érdekében jól működő együttműködés alakult ki a VESZ, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma, valamint a Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet között. A VESZ egyéb ellátási feladatai közé sorolható az anya- és csecsemővédelem, illetve az Anyatejgyűjtő Állomás működtetése. A VESZ által működtetett intézményrendszer kiépültségi fokát és szolgáltatási spektrumát a fenntartó megfelelőnek tartja, azonban az ellátás színvonalának emelésére továbbra is törekedni kell. A magasabb színvonalú egészségügyi ellátás megvalósításához elengedhetetlen a városban működő egészségügyi intézmények közötti szorosabb együttműködés és munkamegosztás.

49

4.5 Szociális ellátás Az önkormányzat által működtetett szociális ellátórendszer jellegéből adódóan döntően Debrecen lakosságának ellátását biztosítja, de néhány speciális esetben (Vakok és Csökkentlátók Otthona, Kiskorú Fogyatékosok Otthona, Terápiás Ház) megyei szerepkört lát el. A szociális intézményhálózatban a következő típusok működnek a városban: Városi Szociális Szolgálat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubjainak működtetése, fogyatékosok és időskorúak gondozóházainak fenntartása), Idősek Háza (idősek komplex ellátása, gondozása), Terápiás Ház (pszichiátriai

betegek

ellátása),

Kiskorú

Fogyatékosok

Otthona

és

Nappali

Intézménye, Vakok és Csökkentlátók Otthona, Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti

Módszertani

Központ

(családsegítési

feladatok).

A

szociális

ellátórendszer másik nagy területe a gyermekvédelmi intézményhálózat, amelynek keretein belül működik az Egyesített Bölcsőde és Módszertani Központ, Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Központ, Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézménye (gyermekjóléti szolgáltatások, átmenetei gondozás, gyermekotthoni ellátás), Reménysugár Otthon (gyermekek átmeneti ellátása, családok átmeneti otthona, gyermekotthoni ellátás). Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett a különböző kötelezően ellátandó szociális feladatok elvégzésére a helyi önkormányzat számos civil és egyházi

szervezettel

kötött

ellátási

szerződést

(pl.

ReFoMix

Rehabilitációs

Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Kht, Kortárs Segítő Szolgálat Egyesület, Héra Egyesület, Soft Alapítvány, Forrás Lelki Segítők Egyesülete, Nagytemplomi Református Egyházközség Immanuel Otthona). Az ápolást-gondázást nyújtó intézmények kihasználtsága tartósan 100% fölött alakul, az igények kielégítéséhez további férőhelyek kialakítására van szükség. Emellett a szociális létesítmények állaga meglehetősen leromlott, ráadásul a ma hatályos törvényben előirt gondozási feltételeket sem elégítik ki (nem biztosított az egy főre eső egészséges élettér, hiányoznak a korszerű eszközök, nem biztosított az akadálymentes közlekedés stb.), nem beszélve a majdani szigorodó, a minőségbiztosítást maximálisan szem előtt tartó EU-s elvárásokról. Emellett a város szociális intézményhálózata kiegészítésre szorul, hiszen igény és szükség lenne további feladatok ellátására (különösen rehabilitációs intézmények).

50

A szociális ellátórendszer az Európai Unióban igen magas szinten intézményesült a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek)

gondjainak

a

kezelése

területén.

A

fejlődés

iránya

Magyarországon is a fogyatékkal élők, és a megváltozott munkaképességűek irányában megnyilvánuló intenzívebb törődés kell, hogy legyen, megkönnyítve mindennapjaikat. Ez elsősorban az esélyegyenlőség biztosításával történhet meg a közlekedésben, munkavállalásban, képzésekben és az élet egyéb területein. Debrecen a fogyatékkal élők ellátása tekintetében minden olyan intézménnyel rendelkezik, amelyet a törvény előír. Szociális területen a Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézete 200 gyermeket fogad: közülük száznyolcvanan tartósan bent élnek, míg húszan a nappalokat töltik a jól felszerelt otthonban. A Városi Szociális Szolgálat Fogyatékosok Nappali Intézménye két telephellyel működik, ezekben összesen 90 fogyatékos, 16 éven felüli fiatalnak biztosítanak ellátást és programokat. Az Idősek és Csökkentlátók Otthona látásfogyatékos időseket fogad tartós bentlakásra, s akárcsak a többi intézményben, itt is az összes – mind a 112 – férőhely kihasznált. A

középületek

akadálymentesítésére

vonatkozóan

(Európában

egyedülállóan szigorúan) meghatározott 2005. január 1-jei határidő nem volt tartható, a

kormányhivatal

ezért

abban

egyezett

meg

a

fogyatékosokat

képviselő

szervezetekkel, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetés forrásaiból fokozottan koncentrálnak a következő évek legsürgősebb feladataira. A korábbi években központi támogatás híján ezt a városnak önerőből kell megoldania. A szakirányú fejlesztési elképzelésekben szerepel, hogy a város minden évben több oktatási intézményt is megközelíthetővé és használhatóvá tesz a mozgáskorlátozottak számára, az új középületek esetében pedig ez már alapvető elvárásként szerepel. Jelentős problémaként jelentkezik a tömegközlekedési eszközök akadálymentesítése is (eddig országosan a vonatok és buszok 2%-ában valósult meg), amire pozitív példát nyújtanak Debrecenben az elmúlt években forgalomba helyezett alacsony padlószintű földgázüzemű buszok. A munkaerő-piacon mindazon személyek hátrányos helyzetben vannak, akik iskolai tanulmányaik elvégzése, vagy munkaviszonyuk után nem találnak. Közös jellemzőjük, hogy csoportképző ismérveik alapján jól elkülöníthetőek, mind a munkanélküliség okait, mind a megoldás módozatait illetően. A hátrányos helyzetű csoportok

jelenlegi

helyzetét

tekintve 51

nehezen

elképzelhető,

hogy

a

munkanélküliségi

csapdából

önállóan

kitörnek

(pl.

vállalkozóvá

válás),

mindenképp külső segítségre van szükségük. A munkaerőpiacon több szempontból hátrányosan érintettek lehetnek a fiatal és az idősebb munkavállalói csoportok egyaránt.

A

pályakezdőknek

támogatott

állásban

nyílhat

lehetőségük

az

elhelyezkedésre, aktívak a különböző képzésekben való részvételben. Ezzel szemben a 45 év feletti tartós munkanélküliek a felnőttképzési intézmények célzott képzési programjaiban is csak nehezen mozgósíthatók. A

hátrányos

helyzetűek

egyik

jelentős

csoportját

a

megváltozott

munkaképességűek alkotják, akiknek közé a testi- vagy szellemi fogyatékkal élők, valamint azok sorolhatók, akiknek az orvosi rehabilitációt követően csökkennek munkavállalási esélyeik. Ennek egyik oka, hogy gyakran már az oktatásban és képzésben

sem

esélyegyenlőségének

valósul

meg

biztosítása.

a

fogyatékkal

Hajdú-Bihar

élő

megyében

tanulók/hallgatók a

megváltozott

munkaképességű munkanélküliek aránya a nyilvántartott munkanélküliek összességén belül 8-10% között alakul, miközben a számukra megfelelő munkahelyek aránya csak 1-2% közötti, döntően a szociális szférában. Jellemző a csoportra, hogy az átlagosnál hosszabb időt töltenek munkanélküli státuszban. A támogatási lehetőségeket korlátozza továbbá alacsony képzési hajlandóságuk, speciális együttműködési formákat igényelnek a munkaügyi szervezet részéről. Elsősorban a könnyebb fizikai munka iránt nyilvánul meg kereslet a részükről, foglalkoztatásukban kiemelkedő helyet foglal el a Piremon Kisvállalat. A cigány népesség többsége szintén jelentős hátrányokkal kell, hogy megküzdjön a munkaerőpiacra való bekerülés, illetve bent maradás érdekében. Hátrányos helyzetük egymással összefüggő társadalmi problémákra vezethető vissza. Munkanélküliségi rátájuk 4-5-szörösen meghaladja az országos átlagot. Debrecenben 8 ezer főre becsülhető a cigány etnikumhoz tartozók száma (a lakosság mintegy 4%-a), a munkanélküliek számán belül arányaiban nagyobb súlyt képviselnek, bár a környékbeli településekhez képest jobb foglalkoztatási helyzetben vannak. Magas arányú körükben az alacsony színvonalú, idényjellegű alulfizetett állásokban való elhelyezkedés. Mindössze 4-5%-ra tehető a támogatott munkaerőpiaci képzésbe való bevonásuk. A számukra meghirdetett speciális képzésekkel (kisebbségi menedzser, roma polgárőr, roma segéd egészségőr, stb.) már voltak sikeres kezdeményezések a megyében.

52

Az információs gazdaság új lehetőséget teremt a különböző hátrányos helyzetű rétegek, fogyatékkal élők és inaktívak (újra)foglalkoztatására és képzésére, ami társadalmi szempontból az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió és az életminőség programjaként fogalmazódik meg. Jelenleg azonban az információs társadalom rohamos fejlődése által megteremtett lehetőségeket még csak nagyon korlátozott mértékben használják ki Magyarországon. A nehezen megközelíthető, elzárt térségek, vagy éppen ellenkezőleg, közlekedés szempontjából túlterhelt nagyvárosok számára újfajta lehetőségeket kínáló távmunka aránya csak töredéke az Európai Uniós átlagnak, alig haladja meg az egy százalékot.

5. Műszaki infrastruktúra és környezeti állapot összefüggései 5.1. Közlekedés Napjainkban a közlekedés súlya a nemzetgazdaságon belül mind foglalkoztatásban, mind nemzeti jövedelem tekintetében egyre jelentősebb szerepet játszik, a magas színvonalú közlekedési infrastruktúra a gazdasággal erős kölcsönhatásban áll. A közlekedési

hálózatok

kiépítettsége

egy

térség,

illetve

település

fejlődése

szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen ez a tényező nemcsak a térszerkezet alakulására van hatással, hanem hosszú távon is képes befolyásolni a települések közötti differenciálódási folyamatot. Debrecen közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, hiszen az Észak-alföldi régió hagyományos fő közlekedési tengelyvonalát képező Budapest–Szolnok–Debrecen– Nyíregyháza–Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal és 4. sz. főút mentén fekszik, amelyhez további jelentős – a megyeszékhely, mint központ körül kialakult – sugaras hálózati elemek csatlakoznak. Az utóbbi két évtized közlekedésfejlesztési döntései azonban részben csökkentették az említett fő tengelyvonalnak a nemzetközi meghatározó szerepét és ezzel Debrecen nemzetközi hálózatokról való elérhetőségét is. Az EU V. folyosó vasútvonalául a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza– Záhony irányt jelölték ki, s a korridor részét képező gyorsforgalmi úthálózat is elkerüli a várost.

53

5.1.1. Vasúthálózat, vasúti kapcsolatok Debrecen a Tiszántúl vasúti hálózattal egyik legjobban ellátott csomópontja, a mellék- és fővonalak itt összefutó hálózata ól lefedi a megye területét. A város meghatározó vasúti kapcsolata az E52 jelű (100-as), Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony kétvágányú villamosított nemzetközi törzsvonal. Sajnos a volt szovjet utódállamok irányába Magyarországon keresztül összeköttetést biztosító EU V. folyosónak a fővárost az ukrán határral összekapcsoló szakasza jórészt nem ezen a vonalon került kijelölésre (csupán a Nyíregyházától Záhonyig tartó pályaszakasz képezi az EU V. korridor részét). Ebből kifolyólag a jelenleg elvben 120 km/h maximális haladási sebességre kiépített E52-es vonal Debrecent is érintő szakasza csak a TINA hálózat részeként szerepel. A Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony törzshálózati fővonal egyszersmind a városnak is meghatározó szerkezetalakító eleme. A Debrecent dél-nyugati irányból megközelítő pálya a Nagyállomás után északra fordul, ezzel mintegy két részre osztva a várost. Jól elkülönül egymástól a nyugati, észak-nyugati (a történelmi városrész és a nyugaton, észak-nyugaton ahhoz csatlakozó lakótelepek és ipari területek, északon a Nagyerdő) valamint a keleti, délkeleti városrész (zömmel családi házas beépítésű keleti lakóterületek, és az attól északra, illetve délre, dél-keletre elterülő ipari zónák). A városból kiinduló vasútvonalak közül nemzetközi szereppel bír még Románia felé a Debrecen – Nyírábrány – (Érmihályfalva) vonal, amely keleti irányban haladva felezi meg a kelti városrészt. Egyéb fővonalként tarják számon a Debrecen-Füzesabony és az Apafánál elágazó Debrecen – Nyírbátor – Mátészalka vonalakat, melyek közül előbbi Észak-Magyarország felé régió közi, utóbbi pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg felé regionális jelentőséggel bír. Emellett mellékvonalak futnak Tiszalök, illetve Nagykereki és Létavértes (a két pálya Sárándnál ágazik ketté) irányába is. Utóbbi vonalak sorsa kérdéses, szerepük kizárólag a városkörnyéki forgalomban van (19. táblázat). A Debrecent érintő vasútvonalak közül csupán a 100-as fővonal villamosított és kétvágányú, ahol a vonatok térközben (önműködő térköz) közlekednek, vagyis egy-egy állomásközben egyidejűleg több vonat is közlekedhet. Ezzel szemben a többi egyvágányú vonalon dízel vontatás, s a vonatok csak állomástávolságban követhetik egymást. Jelenleg a forgalombiztonság követelményeinek a pályák állapota

megfelel,

viszont

a

tekintélyes 54

hosszúságú

szakaszokon

sebességkorlátozások vannak bevezetve. Valamennyi vasúti fővonal-kategóriánál (A.1., A.2., B.1.) fokozatosan el kell érni az egységes 225 kN tengelyterhelést, ami feltétele az európai árufuvarozási rendszerbe való bekapcsolódásnak és a fuvarpiaci versenyben való megfelelésnek. Mindezek feloldásához tömeges aljcsere és sínfelújítás lenne szükséges, amely feladatok kivitelezéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A távlati tervek között szerepel, ám jelenleg csupán egyeztetési stádiumban van az egykor funkcionáló Debrecen-Nagyvárad közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. A város vasúti személyforgalma jelentős, a Nagyállomásról naponta induló, illetve érkező vonatok száma meghaladja a 150-et. A 100-as fővonalon a gyors megközelítést lehetővé tevő IC (InterCity) járatok száma a főváros, illetve Nyíregyháza irányába naponta 11-11. A 2005/2006-os menetrendi időszakban 3 pár IC vonat Budapest – Záhony között közlekedik, javítva ezzel a térségek közötti gyors összeköttetést. Emellett a Mátészalkai viszonylaton is közlekedik napi két vonatpár (közvetlen kocsikkal Budapestre, illetve Budapestről a fővonalon közlekedő IC-khez kapcsolva). Interpici járat csak Tiszalök felé közlekedik, naponta egy pár. Debrecenben található az ország egyik legrégibb kisvasútja, a „Zsuzsi vasút”. A Faraktár utcai felüljáró keleti lábától induló, keskeny-nyomközű (950 mm) vasutat a fakitermelés hívta életre még az 1880-as évek elején. A ma már csak elsősorban idegenforgalmi jelentőségű vonat csak időszakosan, vagy külön kérésre közlekedik, s az Erdőspuszták rekreációs területei felé szállítja az utasokat. Debrecen vasúti csomópont jellegét támasztja alá, hogy a városban igen sűrű a vasútvonalak textúrája, a Nagyállomás mellett további 20 megállóhely található a város közigazgatási területén (ez a szám a kisvasút megállóhelyeit is figyelembe véve további 8-al bővül), emellett a nagyobb üzemekhez, iparterületekhez iparvágányok is csatlakoznak. A Debrecenen áthaladó vasútvonalak sokszor valós választóvonalként is

funkcionálnak, hiszen a közúti közlekedési folyosókat

keresztezve akadályozzák a forgalmat. Mindez abból adódik, hogy nincsenek megfelelő számban kiépítve a különszintű közúti keresztezések (közúti aluljáró, vagy felüljáró). A Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony fővonalon három közúti felüljáró üzemel a Nagyállomástól kelet, észak-keletre fekvő első 1,5 km-es szakaszon (Mikepércsi út, Vágóhíd utca, Faraktár utca), így több mint 6 km-es szakaszon, valamint a Debrecen – Nyírábrány fővonalon mintegy 3 km-en csak szintbeli kereszteződések vannak. Ezen kívül a városban jelenleg csupán egy közúti 55

felüljáró működik a Debrecen – Füzesabony, illetve a Debrecen – Tiszalök vonalak közös déli szakaszán (Szoboszlói út). Folyamatban van egy felüljáró építése, amely a 4. sz. főút elkerülő szakaszának részét képezi, és annak forgalmát a Debrecen – Tiszalök vasútvonal, illetve a 33. számú főút városból kivezető szakasza fölött vezeti át. A közúti és a vasúti forgalom nagyságából és sűrűségéből, illetve Debrecen szerkezetéből adódóan a város közlekedés rendezési programja szerint is több helyen indokolt különszintű keresztezés létrehozása. A Nagyállomásként ismert személypályaudvar elhelyezkedése a városban jónak mondható, helyi tömegközlekedéssel kitűnően megközelíthető (autóbusszal, villamossal és trolival is). A távolsági autóbusz-pályaudvarnak a vasútállomás térségébe tervezett áttelepítésével kapcsolódási lehetőségei még kedvezőbbek lesznek.

A

személyforgalmi

pályaudvar

rekonstrukciója

és

modern

követelményeknek megfelelő átalakítása folyamatosan zajlik. A jegypénztárak modernizálása megtörtént, javítottak a váróépület nyílászáróinak hőszigetelésén és megoldották a pályaudvar, illetve a vágányok akadálymentes megközelítését is. A pályaudvar árufuvarozási funkciói a városközpont felőli részen, a Raktár utca és a Déli sor mentén helyezkednek el. Itt található a konténer terminál és a közforgalmú

nyílt

rakodó,

amelyek

számottevő

közúti

nehéz-teherforgalmat

generálnak, jelentősen leterhelve ezáltal a város legfontosabb belső forgalmi útját, a Nagykörutat, ami egyszersmind a 4., a 33. és a 35. utak forgalmát is viseli. 5.1.2. Közúthálózat A város külső kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének hagyományos főtengelye a 4-es számú elsőrendű főút, amely amellett, hogy biztosítja az összeköttetést az Észak-alföldi régió másik két megyeszékhelyének irányába, illetve Ukrajna felé, az M3-as autópálya kiépüléséig a főváros közúton való megközelítésének is egyetlen reális alternatívája volt. Emellett Debrecenben fut össze még több országos másodrendű főútvonal Miskolc (35-ös), Füzesabony (33-as), Szeged – Békéscsaba (47-es), Nyírábrány (48) és Mátészalka (471-es) irányából. A Transzeurópai Hálózatok magyarországi szakaszainak kijelölése viszont nem érintette kedvezően Debrecent, hiszen a nemzetközi főirányok, az EU korridorok vonalvezetése elkerüli a várost. Az EU V. közlekedési folyosó az M3-as autópályán Budapest-Polgár-Nyíregyháza nyomvonalon éri el a város térségét és a tervek szerint Nyíregyházától autóútként észak felé haladva éri majd el az ukrán 56

határt Barabásnál és Záhonynál. Ezért Debrecen számára létfontosságú az M35-ös gyorsforgalmi út mielőbbi kiépítése, amely Budapest és a nyugati országrész, valamint Nyugat-Európa felé biztosít majd megfelelő minőségű összeköttetést. Ennek, valamint az elkerülő út 4-es főútig tartó szakaszának építése jelenleg folyamatban van, átadása 2006 végén várható. Hasonlóan elkerüli a várost az M4 autópálya távlati tervezett nyomvonala is, amely Püspökladány – Biharkeresztes – Nagyvárad vonalvezetéssel került kijelölésre. Ezért a nemzetközi közúti gerinchálózatokhoz való közvetlen csatlakozás érdekében indokolt a TINA hálózatnak már elfogadott részét képező Kassa – Miskolc – Polgár – Debrecen – Berettyóújfalu – Nagyvárad gyorsforgalmi út kiépítésének mielőbbi megvalósítása. Ennek részét képezi a már említett M35-ös gyorsforgalmi út, valamint a tervezett 4. és 47. számú főutak Debrecent elkerülő, a város forgalmi tehermentesítését is biztosító útvonala (ez a forgalom jelenleg Debrecenig a 35. sz. főúton, Berettyóújfaluig a 47. sz. főúton, majd az országhatárig a 42. sz. főúton halad). Az EU csatlakozás egyik feltételeként Magyarországnak át kell vennie a közúti járművekre vonatkozó EU szabványokat. Ez magában foglalja a közúti járművek megengedett tengelyterhelésének 10t-ról 11,5t-ra, illetve a bruttó össztömegének 40t-ról 44t-ra történő felemelését, amelynek következményeként szükséges az útvonalhálózat burkolatának megerősítése is. A városba bevezető főutak igen jelentős forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebből kifolyólag csúcsforgalmi időszakokban gyakran lassú és nehézkes az előrejutás (2, 3 térkép). A kialakult helyzetet tetézi, hogy elkerülő út híján Debrecent jelentős tranzitforgalom is terheli, illetve nem kielégítő a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintű keresztezések száma sem. A város belső forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentőségű lenne a várost elkerülő utak megépítése (többek között a déli irányból érkező és jelenleg a Homokkerti felüljárón át a Nagykörútra zúduló forgalom szempontjából), hiszen megépítésével a logisztikai funkciók javulása mellett a környezetvédelmi szempontok is

érvényesülhetnek,

a

csökkenő

légszennyezés

hozzájárul

a

lakosság

életminőségének javulásához. Az elkerülő út déli szakaszának megépítése egyben a vasúttól délre eső városrész új kapcsolatát is létrehozza, a mai egy „köldökzsinór” mellett.

57

A 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasza óriási terhelésnek van kitéve és burkolatának minősége is sok kívánnivalót hagy maga után (4. térkép). Mivel a 4-es főút a várost elkerülő útszakaszok, illetve az M35-ös Debrecenig és az M3-as Nyíregyházáig történő megépítése után is meghatározó szerepet játszik majd a régión belüli kapcsolatokban, indokolt lenne a jelenlegi nyomvonalon az áteresztőképesség bővítése, azaz a négysávos pálya kiépítése Nyíregyházáig, illetve nyugat irányban Hajdúszoboszlóig, később Püspökladányig. Kiemelt fontosságú a 4. és a 47. sz. főutak várost elkerülő szakaszának megvalósítása, amely nem választható külön, mivel a mérések alapján utóbbi átmenő forgalma jelentősen meghaladja az előbbiét, de az elkerülés csak a 4. sz. főút elkerülő szakaszának megépítésével valósulhat meg. Az elkerülő út megépítése által csökken majd a jelentős környezeti terhelést (5, 6. térkép) okozó átmenő forgalom. Ezzel szemben a város keleti oldalán külső elkerülő út létesítését a jelenlegi forgalmi igények egyelőre nem indokolják. Ezzel

párhuzamosan

a

megnövekedett

igények

miatt

Debrecen

megközelíthetőségének javítása érdekében szükség lenne a városba bevezető szűk keresztmetszetű utak áteresztőképességének bővítésére és minőségének javítására. Emellett a város gyűjtő útjainak hálózata is rekonstrukcióra szorul vonalainak kijelölésében, a szükséges szabályozási szélességek vonatkozásában és főként burkolati állapotuk miatt (7. térkép). A

megnövekedett

mobilitási

igények

a

város

forgalmi

hálózatának

kiegészítését teszik szükségessé. A Piac utca északi részének gépjárműforgalom elől való lezárása (gyalogos központtá fejlesztés) miatt egyre sürgetőbb a belváros tervekben szereplő nyugati tehermentesítő útjának kiépítése. A vizsgálatok és a városrendezési dokumentumok alapján indokolt továbbá Debrecen nyugati és keleti oldalán egy-egy észak-déli út létesítése, amely összekapcsolva külső körútként funkcionálna. Debrecen összes (önkormányzati és állami) belterületi közútjainak hossza 2004-ben 596 km volt. Ez az érték 2001-hez képest nem változott, pozitív változás viszont, hogy ebből a burkolt utak hossza három év alatt 474 km-re (28 km-el) növekedett, tehát 74,8%-ról 79,5%-ra. A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények 58

kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilisabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. Az elmúlt három év során Hajdú-Bihar megyében az ezer főre jutó személygépkocsik száma 190-ről 235-re növekedett (24%-kal), miközben a megyén belül kiemelkedő mutatóval jellemezhető Debrecenben 245-ről 299-re (22%-kal). Debrecenben 1993-tól kezdődően léptek életbe azon rendeletek, melyek a parkolás szabályozását voltak hivatottak biztosítani. A fizető parkolóhelyek száma a korábbi 450 indulási számról akkor közel duplájára emelkedett. A belvárosban két díjövezet lett kialakítva, a díjfizetés automatáknál, parkolóóráknál és díjbeszedőknél történt. 2002. január 1-től DMJV Önkormányzat közgyűlésének 250/2001. (XII.20.) Kh. határozata értelmében a DKV Rt. tevékenységi körébe tartoznak a Debrecen város fizető várakozó helyeinek üzemeltetésével kapcsolatos feladatok. Jelenleg 40.000 m2-en mintegy 3100 parkolóhely üzemel, az automaták száma pedig mára 60 darabra emelkedett. Jelenleg két parkolási övezet van kijelölve, az I. övezethez tartoznak a belváros parkolóhelyei, míg a II. övezethez a Nagyerdei körútnál, a Nagyerdei Gyógyfürdőnél, illetve a Vágóhíd utcánál (használtcikk piac) található parkolók tartoznak. A gyors kiszolgálás érdekében, továbbfejlesztették a számítógépes rendszert, mellyel lehetőség nyílt többek között a parkolókártya bevezetésére. A fizető várakozóhelyeken Siemens Prisma 5 típusú parkolójegykiadó automaták működnek, melyek biztosítják a készpénzfizetéses és a korszerű chipkártyás rendszer működését. Az automaták működéséről GSM alapú távfelügyeleti rendszer tájékoztatja az üzemeltetőt. Debrecen esetében a parkolás kérdésével elsősorban a Nagykörúton belüli, belvárosi területen szükséges fokozottan foglalkozni, a város egyéb területein elsősorban a lokális aránytalanságok feloldására kell koncentrálni az új parkolók építésénél. A belvárosban további felszíni parkolók kialakítására hely hiányában nagyon kevés lehetőség kínálkozik. Az elmúlt évek pozitív változásai között említhető meg a mélygarázsok megépítése a városban, amelyeket azonban a lakosság egyelőre

kevésbé

vett

használatba,

s

a

vártnál

alacsonyabb

kapacitás-

kihasználtsággal működnek. 5.1.3. Helyközi és helyi tömegközlekedés Debrecen gyakorlatilag minden irányból jól megközelíthető, a városba vezető közutak és vasutak sugarasan futnak össze, ami kedvező a helyközi közösségi közlekedés 59

szervezéséhez.

Debrecen

központi

közigazgatási,

oktatási,

egészségügyi,

kereskedelmi stb. funkciói és a városban található munkalehetőségek miatt nagy az igény az elővárosi tömegközlekedés iránt, amelynek jelenleg két alternatívája van: a vasút és a közút. Egyre

sürgetőbb

mobilitásának

az

igény

biztosítására,

az

a

nagyvárosok

agglomerációs

vonzáskörzetében

elővárosi

vasúti

élők

közlekedés

megteremtésére. Egy ilyen program azonban érinti a vasúti infrastruktúra, a járműállomány,

valamint

a

kapcsolódó

személyszállítási

szolgáltatások

színvonalának emelését is. A Debrecenben összefutó vasútvonalak mindegyike egyben elővárosi tömegközlekedési funkciókat is betölt, ugyanakkor egyes vonalaknak (pl. a Debrecen – Nagykereki, illetve a Debrecen – Létavértes viszonylatoknak)

kizárólag

az

elővárosi

közlekedésben

van

szerepük.

A

mellékvonalak a jelenlegi alacsony kihasználtság mellett gazdaságosan nem üzemeltethetők, s kizárólag jelentékeny árufuvarozási teljesítmény mellett tehetők azzá. Mindez viszont a fővonalakéval azonos tengelyterhelésre (min. 210 kN) való alkalmassá tételt kíván meg, de eredményt csak akkor lehet elérni, ha ehhez olyan területfejlesztés társul, amely vasúti árufuvarozás-igényes tevékenységgel jár. Éppen emiatt kérdéses a jövőjük, de távlatilag esetlegesen egyszerűsített vasúti technológiával helyiérdekű vasútként a helyi közösségi közlekedéssel összehangolt tarifarendszerrel jól szolgálhatná az elővárosi közlekedést, csökkentve ezáltal az egyéni személygépkocsi használat igényét és a város közúti forgalmi terhelését. Könnyebb

szerkezetű,

a

villamosokra

hasonlító

járművekkel,

sőt,

a

villamosközlekedés normáinak átvételével a mainál magasabb sebesség, vagyis közlekedési hatékonyság érhető el, miközben az infrastruktúra terhelése csökkenhet Az

elővárosi

személyszállítási

feladatkör

jelentős

része

hárul

Debrecenben az autóbusz közlekedésre, amelynek a kötöttpályás szállítási módokkal szemben vitathatatlan előnye, hogy bármely településre el tud jutni a megfelelő igény esetén, illetve kisebb kihasználtság esetén sem igényel olyan infrastrukturális ráfordításokat mint a vasút. Viszont a kötöttpályás elővárosi közlekedési módokhoz képest jóval jelentősebb a forgalmi és környezetterhelése. A városban az elővárosi autóbusz közlekedés további fejlesztésének egyik legfőbb akadálya, hogy a város központjában elhelyezkedő távolsági buszpályaudvar megközelítése nehézkes, illetve befogadóképessége szűkös. Ebből kifolyólag a

60

terveknek megfelelően az autóbusz-pályaudvar áthelyezése a Nagyállomás közelébe feltétlenül indokolt. A debreceni helyi közösségi közlekedés már több mint 120 éves múltra tekint vissza. A tömegközlekedést 1884 és 1911 között a városban lóvasutak és gőzüzemű vasutak, majd ezt követően villamosjárművek szolgálták ki. Az 1970-es évek elejéig a Debreceni Közlekedési Vállalat vezető szerepet játszott Debrecen városának tömegközlekedésben, amelynek alapját a hét kiépített villamosvonal jelentette, melyeken

a

személyszállítást

85-90%-ban

a

DKV

látta

el.

A

vállalat

tömegközlekedésben meglévő szerepe az autóbuszok városi utasforgalomban való megjelenésével, valamint a villamos szárnyvonalak megszüntetésének hatására csökkent. A vállalat történetében a következő jelentős korszakot a trolibusz járatok üzembe helyezése jelentette. Az első viszonylatot 1985-ben, a másodikat 1988-ban adták át a forgalomnak. Debrecen helyi tömegközlekedésében jelenleg is háromféle közlekedési mód áll az utasok rendelkezésére, de ezek irányítása továbbra sem egységes. A kötöttpályás személyszállítás, azaz a megmaradt egyetlen villamosjárat és a trolibusz viszonylatok üzemeltetését az önkormányzat tulajdonában lévő DKV Debreceni Közlekedési Részvénytársaság látja el, az autóbuszjáratokat viszont a Hajdú Volán Rt. működteti. A tömegközlekedést üzemeltető vállaltok közötti „verseny” a múltban számos problémát vetett fel, amely a helyi közösségi közlekedés bizonyos szintű átszervezését indokolja a lakossági igények minél jobb kiszolgálása érdekében, az önkormányzati támogatás optimalizálása mellett. A közösségi közlekedés végállomási irányító alközpontjainak területigényük miatt térszerkezeti szerepük is jelentős. A viszonylatvezetés függvényében ugyan időben ezek változhatnak, de a napjainkra kialakult alközpontok (Nagyállomás, Segner tér, Vincellér utca, Doberdó utca, Hadházi út – Kassai út csomópontjának térsége) további működésére nagy biztonsággal számíthatunk. A

városban

jelenleg

üzemelő

tömegközlekedési

módok

közül

a

villamosközlekedés hagyományai a legnagyobbak. A hajdan üzemelő hét vonal közül ma már csupán a egy működik, amely a Nagyállomás és a Debreceni Egyetem között szállít utasokat. A villamosvonal térszerkezeti hatása jelentős, ez az egyetlen tömegközlekedési eszköz amely a belváros közúti forgalom elől lezárt részén közlekedik. Hosszú évek óta érik az az elképzelés, mely a 31-es, 32-es buszokat 61

villamossal váltaná ki. A vénkerti és újkerti lakótelepet egyaránt kiszolgáló viszonylat előreláthatólag a Nagyállomás és a Doberdó utca között közlekedne, a Dózsa György út - Thomas Mann u. tengelyen. A vonal megvalósulása a tervezésre 2005. őszén kiírt közbeszerzéssel nagyot lépett előre. A járműpark összetétele vegyes, 1994 és 1997 között a villamos jármű rekonstrukció keretében a DKV 11 darab korszerű, Ganz-Ansaldo gyártmányú járművet szerzett be, az elavult villamosok kiváltására és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. A jelenlegi járműállomány 11 db új típusú és 8 db korszerűtlen, régi villamosból áll. Az új viszonylat létesítése és a villamospálya további korszerűsítése mellett indokolt a járműpark további rekonstrukciója is. A trolibusz járatok az 1980-as évek közepétől vannak jelen Debrecen tömegközlekedésében. A jelenleg üzemelő három viszonylat mindegyike a Segner téri végállomásról indul: a 2-es a Petőfi tér a 3-as pedig a Széchenyi utca és a Csapó utca érintésével közlekedik a Köztemetői végállomásig, míg a 3E jelű a 3-as vonalán halad a Kossuth utcáig, majd kitérőt tesz a Dobozi lakótelep irányába, majd a Kassai úti campusnál letérve a Nagyerdei körutat járja körbe. A Debrecenben közlekedő trolik három típusból kerülnek ki. A járműpark gerincét a ZIU-9 típusú Szovjetunióban gyártott trolibuszok adják (1985 óta huszonhatot helyeztek forgalomba belőlük). A négy darab csuklós IK280 trolibuszt, 1991-ben állították forgalomba, 2005 áprilisától pedig folyamatosan érkeznek az alacsonypadlós Solaris Trollino típusú trolibuszok, amelyek a korszerűtlen szovjet járműveket váltják fel, dízel-aggregátorukkal új lehetőségeket teremtve a debreceni trolibusz-közlekedés számára (ezek tették lehetővé a 3E járat elindítását). A

Debrecenben

közlekedő

villamos,

illetve

trolibusz

hálózat

vegyes

járműparkkal és műszakilag nem egységes villamos energiatáplálási rendszerrel üzemel.

Az

áramátalakító

létesítmények

20-30

éves

technikai

színvonalat

képviselnek, az egyenáramú kábelhálózat heterogén, az 1966-ban lefektetett villamos tápkábel-hálózat teljes mértékben, az 1984-ben és 1988-ban létesített trolibusz táphálózat pedig részben amortizálódott. Utoljára 2001-2002-ben villamos pályarekonstrukció során történt részleges tápkábel csere. Az áramátalakítók és kapcsolóeszközök

működése,

a

táphálózat

sugaras

topológiája,

jelentős

veszteségekkel üzemel, előfordulhat, hogy kritikus üzemzavar forrása lehet. Ebből kifolyólag a rekonstrukció halaszthatatlan és megalapozott, amit a várható jármű-, forgalom- és hálózatbővítési koncepció figyelembevételével kell elvégezni. 62

A

debreceni

elektromos

hajtású

közösségi

közlekedés

áramellátási

rendszerének és hálózatának rekonstrukciós lehetőségei címmel 2005-ben készült tanulmányterv az egyenáramú vontatási hálózat korszerűsítésére a hatékonyság és megbízható működésre a forgalmi vonal struktúrájának megfelelő tápszakaszokra bontását, kétoldali (más-más gépházból) betáplálást javasolja. Az egyenáramú energiaellátás optimális hálózati veszteségének, valamint a távlati fejlesztések feltételeinek biztosításához a jelenlegi két áramátalakító helyett egy nagyobb és három kisebb teljesítményű áramátalakító állomás működése szükséges. A tanulmányterv szerint a rekonstrukciót nem a DKV Debreceni Közlekedési Rt. saját beruházásaként, hanem a szolgáltató beruházásában kifizetődőbb megvalósítani, így az új energiaellátó rendszer a szolgáltató tulajdonába kerül, valamint a berendezések üzemeltetése és az egyenáramú villamosenergia-szolgáltatás is az ő feladata lenne. Debrecen helyi autóbuszjáratait a Hajdú Volán biztosítja (akárcsak négy másik városét a megyében). A vállalat körülbelül 350 különféle típusú autóbuszt használ (ezek többsége Ikarus), ebből mintegy 170-et közlekedtet Debrecen autóbuszviszonylatain. Az autóbusz járatok behálózzák egész Debrecent, a viszonylatok száma 48, amihez hozzáadódik még 3 iskolabusz, valamint 2005 áprilisától 3 józsai járat. Az autóbusz viszonylatok közül 11 szakaszhatáros, amelyek a Debrecen külterületén lévő lakott településrészeket (Bánk, Pallg, Ondód, Kismacs, Nagymacs, Alsó- és Felső Józsa, Haláp, Szepes) kötik össze a város törzsterületével. Problémát jelent, hogy a helyi közlekedésben használt járműpark jelentős része elavult, ezek folyamatos cseréje indokolt, emellett a buszmegállóhelyek minősége is sok esetben hagy kívánnivalót maga után. Az utóbbi években az új autóbuszok beszerzésekor a Hajdú Volán már törekedett a kényelmes és akadálymentes beszállást lehetővé tevő alacsony padlószintű, ugyanakkor a környezetet is kímélő gázüzemű járművek beszerzésére, ugyanakkor ezen típusok jórészét használtan vásárolták, és még közel sem fut elegendő belőlük. 5.1.4. Légi közlekedés A debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás, nemzetközi repülőtere, alkalmas szinte minden Európában üzemeltetett repülőgép fogadására és kiszolgálására. A repülőteret jelenleg érvényes kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként említi, tulajdonosa Debrecen városa, üzemeltetője a Debrecen 63

Airport Kft. A repülőtér nagyságánál és fekvésénél fogva nemzetközi személy és teherszállítási tranzit repülőtérré fejlődhet, egyben fontos katalizátorként hat a régió turizmusának és elsősorban gyógy-idegenforgalmának a fejlesztésére. Jó adottságai az elmúlt évek jelentős fejlesztései ellenére azonban még mindig nem megfelelően kihasználtak. Debrecen önkormányzata már 1994-ben felismerte azt, hogy a város területén található egykori szovjet katonai repülőtér polgári célú hasznosítása fontos szerepet tölthet be Debrecen és tágabb környezete gazdaságfejlesztésében, a külföldi beruházók és turisták térségbe vonzásában. A repülőtér átfogó fejlesztési programja ugyanakkor csak 2001-ben indulhatott meg, az infrastrukturális beruházások eredményeként a vidéki repülőterek közül elsőként nyerte el az ISO 2001:9001 minősítést, s 2004-ben állandó határátkelőhellyel és vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtérré

válhatott.

legjelentősebb

A

Debreceni

közforgalmú

Repülőtér

repülőtere,

a

ma

az

legnagyobb

ország

második

charterforgalmat

(Törökország, Egyiptom, Görögország, Tunézia) lebonyolító regionális repülőtér. A repülőtér utasforgalma 2004-ben elérte a 14.476 főt (ami 2,4-szeresen múlta felül a 2003. évi eredményt), 2005-ben pedig a teljes személyforgalom már elérte a 33.119 főt, ami egy igen dinamikus fejlődési periódus kezdetét jelölheti ki (20. táblázat). Az utasforgalom ilyen mértékű növekedéséhez a menetrend szerinti járatok indítása (közvetlenül Münchenbe és Brémába) mellett hozzájárult az üzleti céllal utazók és a debreceni

nagyrendezvényekre

érkező

sportolók

magángépes

forgalmának

növekedése is. Az utas- és teherforgalom további növekedéséhez további infrastrukturális beruházásokra van szükség, amelyek segíthetik a repülőtér megközelítését,

a

légi

közlekedéshez

kapcsolódó

szolgáltató

létesítmények

létrehozása pedig fontos szerepet kaphat a lakosság foglalkoztatásában is. 5.1.5. Kerékpárút-hálózat Jelenleg Debrecenben nem beszélhetünk összefüggő kerékpáros úthálózatról. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el (a Balmazújvárosi, Böszörményi, Pallagi, Sámsoni, Vámospércsi és Mikepércsi utak mentén), az összeköttetésük a város belő zónáiban nem megoldott. Az Újkerti lakótelep gyalog- és kerékpárút esetében pedig évekig problémát okozott a gyalogos és kerékpáros forgalom elkülönítésének megvalósítása a gyakorlatban. A város domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb 64

elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul.

Ennek megfelelően a

korábbi években tervek születtek a belvárosi kerékpárút-hálózat fejlesztésére, amelyek alapján az elkövetkező években megindulhat egy összefüggő úthálózat kiépítése, szem előtt tartva a fontosabb közösségi terek közötti összeköttetés megteremtését. Az Országos Területrendezési Terv által meghatározott Országos Kerékpárút

Törzshálózatnak

Debrecent

egy

vonala,

a

Hortobágy–Debrecen

kerékpárút érinti, amellyel a város kapcsolódik a nemzetközi jelentőségű EuroVelo kerékpárút-hálózat 11. számú vonalához, ami a Tisza mentén szeli át hazánkat. 5.1.6. Logisztika, kombinált árufuvarozás Debrecen

kedvező

közúti,

vasúti

és

légiforgalmi

adottságai

kedvező

lehetőségeket teremtenek a logisztikai funkciók kialakításához. Magyarországon az ország méretét, gazdasági aktivitását, közlekedési infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve 11 logisztikai körzetből és 13 országos logisztikai központból álló hálózat került lehatárolásra. Ezen központok egyike Debrecen, amelyet a három közlekedési mód találkozása tesz hazai viszonyok között különlegessé, emellett pedig a román határ közelsége is kedvező telepítési feltételt biztosít akár interregionális nemzetközi logisztikai funkciók számára is. A logisztikai tevékenység bővítése szempontjából további pozitívum, hogy a városban a konténer terminál mellett kombinált terminál is működik, valamint az a tény, hogy a repülőtér fejlődése az elmúlt néhány évben rohamos lendületet vett. Ezzel együtt a város logisztikai szerepének változásában nem tapasztalható igazán nagyvolumenű fejlődés az elmúlt években, ugyanis az infrastruktúra fejlődése, az elérhetőség javulása még nem érte el azt a mértéket, ami áttörést eredményezhetett volna. Ezen a területen az érintettek összefogására, az erők koncentrálására lenne szükség. Mindezek érdekében kiemelt fontosságú az M35 gyorsforgalmi út kiépítése, ami az M3 autópályán keresztül közvetlen kapcsolatot biztosít a főváros és az európai autópálya hálózat felé. Az M35 kiépítésével jelentős szakaszon megvalósul a város nyugati irányú elkerülése, amit a továbbiakban északi (4. sz. főút) és déli (47. sz. főút) irányba továbbfejleszteni szükséges. Ez egyben távlati lehetőséget biztosít a Miskolc – Kassa TINA útvonalon át észak felé, továbbá déli irányban az M4 gyorsforgalmi út közvetítésével az ország déli, dél-nyugati megyéi, illetve Románia felé. 65

A logisztikai fejlesztések szempontjából kedvező adottság a nemzetközi törzshálózati vasútvonal jelenléte, amelynek korszerűsítése 160km/h maximális haladási sebességre indokolt. Kiemelt fontosságú a repülőtér további fejlesztése, illetve a három közlekedési ágazat összekapcsolását lehetővé tevő infrastrukturális összeköttetések és az erre épülő logisztikai központ megvalósítása. Kiemelt szerep jut a közúti fejlesztéseknek – különös tekintettel az elkerülő út megvalósulására –, ugyanis ezek teremtik meg a város belső területeinek (a Nagykörút és azon belüli közúti hálózat) tehermentesítését a tranzit forgalomtól. Az így létrejövő közúti, vasúti és légi közlekedési kapcsolat teremti meg az országos jelentőségű tranzit és logisztikai szerepkör növelésének feltételeit. Ennek kihasználása a város ilyen területen működő vállalkozásainak összefogásával, egyik húzó ágazattá válhat. Debrecenben

a

Trans-Sped

Kft.

és

a

városi

önkormányzat

együttműködésében indult el a munka a repülőtérhez is kapcsolódó logisztikai központ fejlesztésére. A Trans-Sped Kft. 1999-ben elnyerte az Ipari park címet, s Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a 181/1999. (VI. 28.) Kh. számú határozata szerint hozzájárult ahhoz, hogy a Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. Debreceni Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park néven működjön. A szervezet logisztikai tevékenységének elismeréseként 2001-től bekerült a magyarországi logisztikai szolgáltató központok országos hálózatába is, s ezáltal szervesen kapcsolódik az országos logisztikai láncolathoz. Mint logisztikai központ egyedülálló hazánkban: három helyszín összekapcsolódásával fedi le teljes mértékben a logisztikai kívánalmakat: •

Debrecen, Vámraktár u. 3. szám alatti logisztikai központ

•

Debreceni Repülőtér logisztikai központja

•

Debreceni Vasútállomás konténerterminálja.

A feladatok hatékony és szakszerű ellátása miatt a Trans-Sped érdekeltségi körébe tartozó cégek holdingszervezetbe tömörültek, melynek irányítására - s így a logisztikai központ és ipari park üzemeltetésére és irányítására - megalakult a DELOG Debreceni Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. A központban számos fontos logisztikához kapcsolódó szolgáltatás érhető el: raktározás (25000 m fedett raktári kapacitás, átrakás, stb.), Vámügynökség (Debreceni Vámhivatal, export-import vámügyintézés), csomagolás, szállítmányozás és fuvarozás (közúton, vasúton, konténeres forgalom) stb.

66

5.2. Lakáskörülmények, közműellátottság 5.2.1. A lakásállomány főbb jellemzői Debrecen lakásállománya 2004. december 31-én 86620 darab volt, amely Budapestet leszámítva a legmagasabb az országban. A lakások száma a három évvel korábbi értékhez képest 2941-el gyarapodott, amely szintén a legkedvezőbb mutató a megyeszékhelyek sorában. 2004 végén száz lakásra 236 lakos jutott, amely jelentős javulás a 2001-ben regisztrált értékhez (247) képest. A megyeszékhelyek között 2004-ben ugyancsak Debrecenben volt a legmagasabb a lakásépítések abszolút száma is (1414 lakás). Kedvező, hogy a felépült lakások csaknem fele (47%) négy, vagy annál több szobás volt, viszont korántsem ilyen előnyös, hogy a közcsatornával ellátott épített lakások aránya csupán 80,2% volt (előbbi mutató a második legjobb, utóbbi viszont a második legrosszabb a megyeszékhelyek között). Ha az épített lakások számát összevetjük a népesség számával megállapíthatjuk, hogy 10000 lakosra Debrecenben 69,1 épített lakás jutott 2004-ben, amely több mint kétszerese a 2001-es értéknek (32,8), s ezzel a város az ötödik a megyeszékhelyek rangsorában. A 100 épített lakásra jutó megszűnt lakások száma a három évvel ezelőtti 19-es értékről mindössze 8-ra csökkent (21a. és 21b. táblázatok). A városban a hulladékgyűjtésbe (AKSD Városgazdálkodási Kft. végzi) bevont lakások aránya 95,5%, az 1000 lakosra jutó kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2004-ben 259 volt. Debrecenben

a

lakások

mintegy harmada

házgyári

lakótömbben,

lakótelepen található távfűtéses panellakás. Ezek jelentős részében már felszerelték az egyénileg szabályozható fűtésmérő eszközöket, amely a lakók számára energia- és ezáltal pénzmegtakarítást tesz lehetővé. Mindezek ellenére a panellakások túlnyomó hányada elavult nyílászárókkal és szigeteléssel rendelkezik, amelyek az energiafelhasználás szempontjából nem hatékonyak. Ezek a korosodó épületek ugyanakkor számos épületgépészeti és egyéb problémával is küzdenek. 5.2.2. Közüzemi ivóvízellátás és csatornázottság Debrecen ivóvízellátása két forrásból biztosított. Az ivóvíz egy részét a város alatt elterülő homokos-kavicsos víztároló rétegek felszín alatti készletéből nyerik, a másik 67

része viszont a Tiszából, pontosabban a Keleti-főcsatornából származik. A jelentősen megemelkedett vízdíjaknak köszönhetően a lakossági vízfogyasztás az 1990-es évektől kezdődően visszaesett, 2004-ben az egy lakosra jutó éves vízfogyasztás Debrecenben 33,1m3 volt. Debrecenben a közüzemi vízcsőhálózat hossza (668,4 km) három év alatt 11,1%-al bővült, ennek megfelelően a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya is nőtt valamelyest, 2004 végére elérte a 97,3%-ot. A debreceni hálózat ivóvíz minőségének vizsgálatát a Debreceni Vízmű Rt. Központi Laboratóriuma napi vizsgálati rendjének megfelelően, a hatósági ellenőrzést pedig az ÁNTSZ szakemberei végzik. Az előírt értéktől eltérő adatok a vizsgált paraméterek között a vízhőmérséklet esetében fordultak elő. Abban az esetben, ha a víz sokáig tartózkodik a csőhálózatban nagyobb eséllyel fordul elő, hogy a cső falán elszaporodnak egyes mikroorganizmusok. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 418,5 km volt (12,3%-os növekedés), a hálózatra rákapcsolt lakások aránya pedig 73,8%-ot tett ki, 2,8 százalékponttal többet, mint 2001-ben. Mindez azt jelenti, hogy három év alatt a beruházásoknak köszönhetően a közműolló is csökkent valamelyest 25,1%-ról, 23,5%-ra. A városban problémaként jelentkezik, hogy a keletkező szennyvíz csaknem negyede még ma sem kerül be a városi közmű-hálózatba, s a csatornahálózatba bekerülő szennyvíz tisztítása sem éri el a megfelelő szintet, különösen a biológiai tisztítás terén. Mindenekelőtt a felszíni vizek védelme érdekében elsődleges fontosságú tehát a szennykezelés fejlesztése, de emellett nagy hangsúlyt kell helyezni a sérülékeny felszín alatti vízbázisok védelmének kidolgozása és megvalósítása is (22. táblázat). A város és a környező néhány település szennyvízkezelési problémáinak megoldását célozza a „Debrecen város és környéke szennyvízelvezetése és tisztítása” című, döntően ISPA alapból finanszírozott projekt, amelynek várható befejezési ideje 2008. december 31. A több részből álló projekt keretében az alábbi tevékenységek kerülnek megvalósításra: •

a debreceni szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése,

•

új szennyvízrendszer Debrecen déli és keleti része számára (kb. 50.000 lakos),

•

Debrecen belvárosa szennyvíz hálózatának felújítása,

•

Debrecen csatornahálózat szétválasztása, 68

•

Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Ebes szennyvízelvezetése szennyvíztelepre bekötéssel.

5.2.3. Energiaellátás A város levegőjének minősége szempontjából a fűtési időszakban meghatározó jelentősége van annak, hogy a leginkább környezetbarát gáz- és távfűtésű lakások részesedése

a

város

lakásállományából

hogyan

alakul,

ez

a

potenciális

légszennyezés mértékének egyik fontos mutatója. A gázvezeték-hálózat hossza 925,1 km volt 2004-végén (három év alatt 22 km-es növekedett), a háztartási gázt fogyasztók száma pedig 2001-hez képest csaknem 5000-el emelkedett, s elérte a 66250-et.

A debreceni lakások 97,2%-a a környezetbarát kategóriába sorolható,

ugyanis a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 30912 (35,7%), 53269 lakás (61,5%) pedig gázfűtést használ. A melegvízhálózatot a lakásállomány 36,3%-a használja, ezek kevés kivételtől eltekintve távfűtéses panellakások. Az áramellátás Debrecenben teljes körűnek mondható, az egy háztartásra jutó évi villamos-energiafogyasztás 2004-ben 1850kWh volt, nem érte el az országos átlagot. 5.2.4 Informatikai infrastruktúra Az új információs technológiák megjelenése és a társadalomban bekövetkezett változások lényegi hatással bírnak a városokra nézve is. Az információs társadalom hívószavához és témájához tartozó egyre népszerűbb programcsokroknak egyik meghatározó

szeletét

Debrecenben

2002-ben

jelentik

napjainkban

befejeződtek

be

az

az

intelligens

„intelligens

város város”

projektek. informatikai

projektének megvalósítása. A város honlapján elérhetővé vált az elektronikus ügyintézés, ahonnét különböző űrlapok és tájékoztatók tölthetők le, valamint lehetőség nyílik időpontfoglalásra. Egy hatósági információs rendszer kiépítésének távlati célja lehet, hogy az interneten keresztül hozzáférés lehetőséget biztosítson olyan információkhoz, amelyek a város lakói, mint ügyfelek, és a városban működő hatóságok közötti ügyintézést nem csak meggyorsítják, hanem adott esetben, az ügy elintézése személyes kapcsolatfelvétel nélkül a hálózaton keresztül is megvalósulhat. Természetesen az információáramlásnak nem csak az önkormányzat és a lakosság, valamint a vállalkozók kapcsolatában kell biztosítottnak lennie. Fontos, hogy a hivatalon belüli hálózatban, valamint a hivatal és a különböző városi 69

fenntartású intézmények kapcsolatában is biztosítva legyen a gyors és hatékony információcsere. Az informatikai ágazat sajátos tulajdonsága, hogy rohamos gyorsasággal fejlődik, ami miatt a számítógéppark rövid idő alatt elavulttá válik, s nem képes kielégíteni az ügyfelek részéről újonnan felmerülő igényeket, vagyis a hosszú távon folyamatos fejlesztésben kell gondolkodni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az új eljárások bevezetése megkönnyíti a hivatalban dolgozók munkáját is, gyorsabbá és olcsóbbá téve a munkafolyamatokat.

5.3 Környezetvédelem 5.3.1 Levegőminőség Debrecenben az országos légszennyezettségi mérőhálózat három mérőállomás (a Kalotaszeg téren, a Klinikák területén és a Dobozi utcán) működik, amelyek nyomon követik, hogy a városban hogyan alakul a levegő minősége, regisztrálva a kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon és szálló por tíz mikron alatti frakciójának mennyiségét. Debrecen a közepesen szennyezett városok közé tartozik, amiben szerepe van annak, hogy a dominánsan északkeleti–délnyugati szelek gyakran szinte „átmossák” a légrétegeket. A légszennyező források megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb terhelést a közlekedés jelenti a város számára (82%), a második helyen a tüzelés következik (11%), s csak a harmadik helyet foglalják el a pontszerűen elhelyezkedő ipari üzemek (7%).

A gázprogram

megvalósítása (szinte teljes a gázzal ellátottság) következtében javultak a levegőszennyezettségi mutatók, és különösen a fűtési szezonban csökkentek a kibocsátási értékek. Az utóbbi években a kén-dioxid koncentrációja fokozatosan visszaesett, ezzel szemben azonban csekély mértékben növekedett az ülepedő por, s annál jelentősebb mértékben a szálló por és a nitrogén-dioxid mennyisége. Ez utóbbi elsősorban közúti közlekedés növekedésének köszönhető, s a fő közlekedési útvonalak mentén nagyobb mennyiségben van jelen, hasonlóan a szén-monoxidhoz. A forgalomnak a Belváros központjából kijjebb helyezése és a körút-rendszer bevezetése miatt egyértelmű a légszennyezettség csökkenése a Belvárosban. Változatlanul környezeti gondokat, zaj- és légszennyezést okoz az a körülmény, hogy a várost érintő országos főutak többsége (4, 33 és 35) teljes hosszában terhelik a 70

Nagykörút vonalát, amelynek bizonyos részein a fő szennyezőként jelentkező tranzitszállítók (kamionok) még mindig jelentős levegőszennyezést okoznak, még ha rövidebb időt töltenek is a városban.. Ugyanakkor jelentős eredmény a gyalogos városközpont régi gondolatának a megvalósítása, mely zöldfelületi fejlesztésekkel is párosult. Habár a várostól északra és nyugatra levő szántóterületekről származó szállópor-terhelés csökkent az ezredfordulót követően, még mindig túl gyakran haladja meg a határértéket, főleg a város nyugati részén. Ez részben annak eredménye, hogy a védő erdősávok telepítése nem zajlik a kívánatos ütemben. A főleg a várostól nyugatra elterülő mezőgazdasági területekről származó szálló por által okozott szennyezés csökkentésére a város támogatta a nyugati városszélen történő erdősítést. Mindmáig hiányzik azonban a mezővédő erdősávok telepítésének támogatása a várostól távolabbi területeken és a várostól nyugatra fekvő erdőterületek védelme, illetve az itt kivágott erdők újratelepítésének elősegítése.

Ebben

valószínűleg

szerepet

játszott

az,

hogy

a

„HTVR

Továbbfejlesztése/CIVAQUA Program” című, engedélyezési fázisban levő projekt keretében a Tócó mentén létrehozandó zöld folyosó a remények szerint segít majd a szálló porterhelés okozta szennyezés csökkentésében. A város belterületén a zöldfelületek kialakítása, a parkosítás új lendületet vett az elmúlt három évben, de főleg csak a Belvárosban, és a város egészét tekintve még messze van a célul kitűzött „tiszta, virágos Debrecen”. A zöldfelületek mennyisége országos átlagban még mindig az átlagos körül van, de területi eloszlása egyenlőtlen, hiszen a város keleti és déli részén igen alacsony a parkok, zöldfelületek aránya. A zöldfelületek látványosan gondozottabbak lettek a 2004-2006 közötti időszakban, különösen a Belvárosban. Az

országos

átlagot

jelentős

mértékben

meghaladó

pollenterhelés

csökkentésére indított országos program helyi feladatainak kidolgozása megtörtént az önkormányzatnál és a környezet-egészségügyi hatóságnál (ÁNTSZ). A parlagfű és egyéb allergének elleni fellépés főleg a város nyugati részén felhagyott mezőgazdasági területeken és a belső városrészek építkezésein található gyomos területek felszámolásában fontos. A program konkrét megvalósításának eredményei biztatóak, de még nem haladnak megfelelő ütemben. Az Európai Unió környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelve értelmében zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni Magyarország nagyvárosi agglomerációira, a fontosabb, nagy forgalmú közutakra, a nagy 71

forgalmú vasútvonalakra, és a nagy forgalmú repülőterekre. A város zajtérképének elkészítésére 2012-es határidőt határoztak meg. Továbbra is hiányzanak az ipari telepek és a lakókörzetek közötti védő-erdősávok, főleg a város déli részén. Sok esetben probléma, hogy néhány zajforrás esetén a védőberendezések nehezen alakíthatók ki. Az elmúlt három évben a repülőtér fejlesztésénél háttérbe szorult a környezetvédelmi berendezések, főként a zajvédelmi létesítmények kiépítése.

5.3.2 Vízminőség Habár Debrecen felszíni vizekben szegény, a város keleti külterületén több mesterséges, jóléti tározó található, melyek vízpótlása az utóbbi évtizedek száraz időjárása miatt sürgetővé vált. A felszíni vizek Keleti-főcsatornából megvalósítandó vízpótlása ugyancsak szükséges a kiszáradóban levő Tócó-meder és a Kondoros-ér medrének revitalizációja, jobb vízminőség elérése érdekében egyaránt. A Tócó esetében a vízpótlással párhuzamosan szükséges a jelentős biológiai terheléssel rendelkező csapadékvíz bevezetésének megszüntetése is. A városban keletkező szennyvíz majdnem egyharmada még ma sem kerül be a városi közmű-hálózatba, s a csatornázott lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. A csatornahálózatba bekerülő szennyvíz tisztítása sem éri el a megfelelő szintet, különösen a biológiai tisztítás terén. A város ivóvíz-ellátásának egy része, termálvíz-ellátásának pedig egésze rétegvízből történik, s a rétegvíz felhasználása számos fejlesztési elképzelés alapját képezi. A felszín alatti vízbázisok védelme érdekében fel kell mérni azok fenyegetettségét, és ezen ismeretek fényében kell további konkrét védelmi intézkedéseket hozni. A sérülékeny vízbázisok területén (pl. Nagyerdő alatti depresszió) kármentesítést is kell végezni.

5.3.3 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodási feladatokat, a hulladék gyűjtését és szállítását az AKSD Városgazdálkodási Kft. Látja el. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 96,9 %. A rendszeresen tisztított közterület kiterjedése 1 930 000 m2. A Vértesi úti hulladékkezelő-telep megépülése és üzemeltetése hozzájárult Debrecen európai 72

színvonalú hulladékgazdálkodásának megvalósulásához. Az új depónia a város "hulladékgazdálkodási övezetébe" került beillesztésre: a régi szeméttelep, a szennyvíztisztító telep, valamint a szippantott szennyvízkezelő telep társaságába. Az új kombinált szigetelési rendszerű hulladéklerakóban kerül elhelyezésre a város kommunális hulladéka, nem veszélyes ipari hulladéka, építési törmeléke, valamint a földi hulladék. A folyamatosan, szakaszonként épülő telep 22,3 ha területű. Kapacitása mintegy 3,5 millió m3 lesz, ami kb. 40 évre biztosítja Debrecen és környéke kommunális hulladékainak biztonságos elhelyezését. A beszállított hulladék mennyisége 2004-ben 209 ezer tonnát tett ki, de 2003-ban meghaladta a 247 ezer tonnát. A Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási Program megvalósításában megyei szinten 78 település, míg a debreceni körzetben 22 település vesz részt. A beruházás fő kedvezményezettje Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, míg a többi érintett település konzorciumi tagként vesz részt a programban. A beruházás költségének közel 75%-át az Európai Unió finanszírozza az ISPA előcsatlakozási alap által. Az A.K.S.D. Kft. által működtetett, Európai Uniós támogatással korszerűsített

debreceni

regionális

hulladékkezelő

telep

2005.

január

1-től

Debrecennel együtt 22 település lakossági hulladékát fogadja. A telepen a vegyes lakossági hulladék az újonnan épült 3,3 hektár nagyságú szigetelt lerakó térben kerül elhelyezésre,

míg

a

lakossági

szelektív

gyűjtés

eredményeként

beérkező

hulladékfajták – papír, üveg, műanyag – az év elejétől működő modern válogató csarnokban kerülnek utóválogatásra. Az utóválogatás modern gépsorral és emberi munkával történik, majd a válogatócsarnokból a papír és a műanyag bálákba tömörítve kerül ki, újrahasznosításra alkalmasan. Az utóválogatás természetesen csak kiegészíti a gondos szelektív gyűjtést. Közel 2000 m2-es csarnokban történik a válogatás, kezelés, bálázás. A beérkező hulladékot homlokrakodó segítségével a felhordószalagra helyezik. Az apró, nehezebb fajsúlyú hulladék a dobszitán kiszűrésre kerül, majd ezután a válogatósoron fajtánként kiválogatják a hulladékot. Két válogatósoron, 20 fő dolgozhat egyszerre. A kiválogatott anyag a válogatókabin alatt elhelyezkedő vasbeton falakkal elválasztott tároló rekeszekbe hullik, ahonnan a bálázó

feladószalagjára

kerül.

Ezután

betömörítik

a

hulladékot

egy

nagyteljesítményű, automata üzemű bálázó berendezéssel. A kész, tömörített hulladékot a feldolgozóhoz szállítjuk, ahol késztermékek készülnek a beszállított anyagból, ami kereskedelmi forgalomba kerül. A válogatott, feldolgozott anyagok 73

között elsősorban papír és műanyaghulladék van, de fém és üveghulladék is megtalálható. A válogatómű teljesítménye két műszakban 20.000 tonna/év. A szemétlerakóban a szerves anyagok anaerob körülmények között történő biológiai lebomlása során biogáz keletkezik, amelyet magas metántartalma értékes energiahordozóvá tesz, ezért lehetőség nyílik alternatív energiaforrásként való gazdaságos

hasznosítására.

Ezért

a

hulladéklerakóból

a

depóniagázokat

kompresszorok segítségével elszívják, majd a gázt szállító vezetékeken keresztül juttatjuk el a különböző hasznosítási pontokhoz. Ezek egyfelől az A.K.S.D. Kft. által üzemeltetett gázkazánok, valamint a kertészeti telepünk szociális épületének és fóliasátrainak fűtése és melegvíz ellátása történik. Az általuk fel nem használt gázmennyiséget átadjuk a Debreceni Vízmű Rt. részére, ahol a gázból szintén hőenergiát állítanak elő. Komposztálás két területen történik, nyílt és zárt rendszerben. A nyílt terű komposztálás 2700 m2 aszfaltburkolatú zárt vízgyűjtőrendszerű területen folyik. Hat sor prizmán mintegy 1500 m3 komposztálandó hulladék helyezhető el. A komposztprizmák keverése, levegőztetése helyben átforgatásos technikával történik, amelynek során a kb. 8 hetes időtartamban a hulladék nagy tápanyagértékű, földszerű tőzeggé alakul. A zárt komposztálás a 835 m2-es csarnokban történik, ahol az előkezelő terület mellett négy komposztáló bunker található. A bekeverés és a kb. 10 napos zárt komposztálás után az utókezelésre szolgáló 1350 m2 alapterületű burkolt téren kerül sor a forgatásos utóérlelésre. 5.3.4 Természetvédelem A város területén jelentős területek állnak természetvédelmi oltalom alatt, a védett területek egymástól a gazdasági táj (akár egy telepített fenyves is ide tartozik!) által helyenként nagymértékben elszigeteltek. A beépítés továbbra is veszélyezteti a természeti értékek védelmét, de az erdősítésre rendelkezésre álló területeket, így hosszabb távon az ökoturizmus esélyeit is. Még a legutóbbi időkben is történt olyan eset,

amikor

az

újabb

parcellázásokat

természeti

értékekben

gazdag,

természetvédelmi oltalom alatt álló vagy természetközeli erdővel borított területeken kezdeményeztek és engedélyeztek. A parcellázások, beépítések tervezésekor a természetvédelmi szempontok nem érvényesültek. A táji értékek védelmének első lépcsőjében tájkataszteri program indult az értékek feltérképezésére. A táji értékek (főleg a várostól keletre fekvő Erdőspuszták 74

esetében) nem kerülnek értékeikhez méltó gondozásra és hasznosításra, s nem fejtenek ki idegenforgalmi vonzerőt. Mindezek miatt a rekreációs lehetőségek kiépülése is lassabban halad a stratégiai programokban részletezetteknél. A táji értékek védelmének különlegesen fontos eleme a bányaművelés által okozott tájsebek megszüntetése. Debrecen környékén még mindig igen sok, túlnyomó részben illegális bánya (főleg homokbánya) található, melyek gyakran illegális szemétlerakó helyként is működnek. Az illegális szemétlerakók felszámolásán túl sort kell keríteni a bányák rekultivációjára, melyet az eddigi szóbeli elhatározások után a jövőben sürgősen el kell indítani konkrét cselekvési program formájában. Pozitívumként kell megjegyezni azt, hogy a bányanyitási kedv csökkenni látszik. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, országos jelentőségű védett területek közé sorolódik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (összesen 6 768 ha, ebből Debrecen külterületének keleti részére esik kb. 3 231 ha), a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület (1092 ha), valamint az ex lege védett halmok, kurgánok, lápok (kb. 791 ha). A helyi jelentőségű védett területek száma: 36, kiterjedésük mintegy 2 500 ha, a természeti területek kiterjedése: 2 161 ha. 5.3.5 Települési környezet A belváros komplex rehabilitációja - ami több évtizedes feladat lesz – a városközpont nyugati oldalán megkezdődött, összefüggésben a nyugati oldali tehermentesítő út megvalósításával. Azonban a külső városrészekben nem történtek meg a szükséges városképi beavatkozások, nem zajlottak jelentős zöldterületi fejlesztések. A lakótelepek rehabilitációja rendkívül vontatottan halad, a zöldfelületek rendezése, az épületek korszerűsítése nem vagy alig történt meg. A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy egy adott település lakosságának komfortérzetét, ebből következően a települési kötődés erősségét alapvetően befolyásolhatják a közösségi terek mennyiségi és minőségi jellemzői. A színvonalas, széles körű szolgáltatásokat biztosító közcélú építmények mindemellett a település arculatára, illetve turisztikai vonzerejére is pozitív hatást gyakorolhatnak. A „Főnix tervben” megfogalmazott célkitűzések alapján az elkövetkezendő években tovább folytatódnak a már elkezdett belvárosi építészeti munkálatok. A jelenlegi, leromlott állapotban lévő Vásárcsarnok helyére világszínvonalú piacépület kerül. A beruházás keretében teljes egészében megújul a Simonffy Emil Zeneiskola 75

és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola műemléképülete is. A Széchenyi úton a Táblabíróság és a Főügyészség központjának megépülésével létrejön az új igazságügyi

központ.

Megtörténik

a

történelmi

belváros

nyugati

részének

rehabilitációja. Az önkormányzati ingatlanokat kezelő Cívis Ház Rt. a Gambrinus közben folytatja a városképi jelentőségű épületek rekonstrukcióját. A köz mellett kétszintes mélygarázs és parkolóház épül, amely a Gambrinus passzázzsal összekötve közvetlen kijáratot nyit a Piac utca felé. Ezzel az újjáépített tömb szervesen kapcsolódik majd a főutcához. Debrecen az ország második legnagyobb városaként ebből a megközelítésből vizsgálva

meglehetősen

kedvezőtlen

adottságokkal

rendelkezik,

noha

több

tekintetben is rendelkezésre állnak a továbbfejlesztéshez szükséges alapok. Az utóbbi években történtek kezdeményezések a jelenlegi állapotok érezhető javítására, ennek ellenére más, hasonló szerepkörű nyugat-európai várossal összehasonlítva Debrecen méreteihez képest rendkívül alacsony a közösségi terek aránya. A Kölcsey Művelődési Központ bezárása ebből a szempontból átmenetileg tovább rontott a helyzeten, és noha annak egykori helyére tervezett, a régió leendő legnagyobb közösségi és kulturális épületegyütteseként funkcionáló Kölcseyközpont építési munkálatai a többszöri megtorpanás ellenére jó úton haladnak, a komoly befogadóképességű közösségi központ hiánya jelenleg meglehetősen nyomasztólag hat a városra. Részben ezen a hiányon próbál meg segíteni a Kölcsey Konferencia Központ, amely méretét és felszereltségét tekintve Kelet-Magyarország legnagyobb, legmodernebb konferencia központja lesz. A közel 13.000 m2 alapterületű konferenciaközpont egy 750 fős befogadóképességű nagyteremből, valamint 8, beépített, vagy mobil projektorral és vetítővászonnal felszerelt szekcióteremből áll. A Központhoz közvetlenül egy új, 3 szintes Modern Művészeti Múzeum kapcsolódik. A belváros mellett Debrecen életében turisztikai szempontból a Nagyerdő tölt be évtizedek óta jelentős szerepet. A városrész természeti adottságainál fogva, valamint az ott üzemelő pihenést, gyógyulást és szórakozást biztosító létesítményei révén méltán vált nemzetközi hírűvé. A közelmúltban számos fejlesztés valósult meg: az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő, a Vigadó terasza, az Állatkert korszerűsítése és bővítése, a Jubileumi játszótér rekonstrukciója, a gépjármű várakozóhelyek kialakítása, amely folyamatotok folytatására a Főnix-terv keretében született elhatározás. 76

Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai programja

77

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A helyzetfeltárás legfontosabb megállapításai 1. A város térszerkezeti helye és nemzetközi kapcsolatai 2. A város gazdaságának jellemzői 3. Debrecen társadalmi helyzete 4. A város műszaki infrastruktúrája és környezeti állapota Debrecen város SWOT-elemzése A stratégiai összefoglalása, a célpiramis A fejlesztési prioritások I. Prioritás – A gazdaság magasabb színvonalú fejlődése alapjainak megteremtése II. Prioritás – A műszaki infrastruktúra fejlesztése III. Prioritás – A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése IV. Prioritás – Humán erőforrás fejlesztés V. Prioritás – Az intézmény-hálózat fejlesztése A megvalósítás keretei

78

3. 4. 4. 5. 10. 15. 25. 26. 29. 29. 33. 35. 38. 41. 44.

BEVEZETÉS A stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések alapján részletesen ismerteti a javasolt fejlesztési stratégiát, megjelöli a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A mostani dokumentum Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai programja, eredménye annak a munkának, melynek során kidolgozásra kerülnek a megyeszékhely fejlesztésének alapjául szolgáló dokumentumok, a fejlesztési koncepció, a stratégiai és az operatív program. A programozással kapcsolatos szakmai feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából az Eurorégió-Ház Kht. végzi. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a Debrecent elemző, illetve a város fejlődését befolyásoló nagyobb térségre (Észak-alföldi régió, Magyarország) vonatkozó már elkészült vagy jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentumok1 legfontosabb megállapításait. Munkánk során a meglévő statisztikai adatok felhasználása mellett interjúkat készítettünk a helyi önkormányzat és a különböző szakmai szervezetek szakembereivel, a városban működő legnagyobb vállalatok vezetőivel, megismerve elvárásaikat, az általuk képviselt intézmények fejlesztési terveit. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor – csakúgy, mint a tervezés korábbi és későbbi fázisaiban is – kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először összegezzük a helyzetfeltárás legfontosabb eredményeit: bemutatjuk mindazokat a vonzerőket, amelyekre a város fejlesztése során támaszkodni lehet, majd feltárjuk mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják Debrecen fejlődését. Ezen fejezet lezárásaként közöljük a legfontosabb megállapításainkat összegző SWOT-elemzést tartalmazó táblázatot. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, és a célpiramisra támaszkodva bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd röviden vázoljuk az öt lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásait. Az egyes fejlesztési prioritásokon belüli konkrét intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében kerül sor. A program utolsó részében igyekszünk bemutatni mindazon kereteket, amelyek a program megvalósítási szempontjából létfontosságúnak tekinthetők. A stratégiai program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások megértése csak így lehetséges.

1

Debrecen Megyei Jogú Város 2004-2006 közötti Operatív Fejlesztési Programja, Debrecen Megyei Jogú Város Cselekvési Terve (2004-2006) a Nemzeti Fejlesztési Terv Fejlesztési Pályázatai Forrásainak Eléréséhez, Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja, Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvényre beadott pályázat, Főnix-terv, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Észak-alföldi régió Fejlesztési Stratégiai Programja, Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja

79

Ezzel magyarázható, hogy a stratégiai program tartalmazza a fejlesztési koncepció helyzetfeltárási részének legfontosabb megállapításait. A HELYZETFELTÁRÁS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. A város térszerkezeti helye és nemzetközi kapcsolatai A természetföldrajzi adottságokat figyelembe véve Debrecen (részben az alföldi városokra jellemző nagy területi kiterjedése miatt) három tájföldrajzi kistáj találkozáspontjában fekszik. Tájföldrajzilag „hivatalosan” ugyan a Dél-Nyírséghez szokták sorolni a nagyvárost, de határai a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság területeit is érintik. A meglehetősen sajátos földrajzi fekvés eredőjeként itt keverednek egymással a három kistáj természeti adottságai, miközben a város és szűkebb környezete amúgy is átmenetet jelent a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség és a melegebb, szárazabb Közép-Tisza-vidék, illetve a Hortobágy között. Debrecen – noha földrajzi energiái meglehetősen szerénynek tekinthetők – évszázadok óta tölt be regionális szerepkört, és egy egész országrész (az Észak-Tiszántúl) településhálózatának a központja volt és maradt. Természeti erőforrások hiányában Debrecen helyzeti energiáinak tágabb körét az jelentette, hogy az árterektől elzárt szigetszerű fekvésű Nyírség nyugati pereme és a Hajdúhát - az Alföld ármentesítése előtti vízrajzi viszonyok között - a híd szerepét töltötte be Erdély és a Felvidék között. Minden olyan forgalom, amely északról, vagyis a Felvidék vagy Lengyelország felől, vagy akár nyugatról is, de a széles tiszai árterek kikerülésével az Alföld északi pereme felől igyekezett megközelíteni Erdélyt, szükségképpen érintette Debrecent. A nagyváros jelenleg 200 ezer főt meghaladó lakosságával az ország második legnépesebb városa, amely saját megyéje népességének is közel a 40 százalékát tömöríti. A megyei jogú város nemcsak Hajdú-Bihar megye, hanem az Észak-alföldi, és egyszersmind a tágabb régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális, makroregionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. Debrecen az Alföld legnagyobb városodási arányt mutató térségének, a BudapestSzolnok-Debrecen-Nyíregyháza „urbanizációs tengelynek” az egyik meghatározó eleme. Az Észak-alföldi régió térszerkezetét alapvetően meghatározó szerepe van Debrecennek és Nyíregyházának, mint a városhálózat csomópontjainak és az általuk meghatározott fejlesztési innovációs tengelynek. A város intenzív kapcsolatrendszerét jelzi, hogy itt vezet keresztül a Budapesttől Nyíregyházán át Záhonyig vezető, illetőleg a belőle Püspökladánynál Nagyvárad irányába elágazó országos térszerkezeti vonal, amelyek egyúttal Ukrajna, Szlovákia és Románia felé is kapcsolatot teremtenek. Regionális szerepkörének fontosságát mutatja az is, hogy itt kapcsolódnak össze a Tiszaújváros-Miskolc, a Tiszafüred-Eger, a BékéscsabaSzeged, valamint a Nyírbátor-Mátészalka felé vezető, regionális térszerkezeti vonalakként funkcionáló közlekedési folyosók. Az Európai Unió keleti kibővülésével Debrecen az Unió keleti határvidékének egyik legnagyobb városaként, annak társadalmi-gazdasági és politikai kultúráját reprezentáló hídfőállásként funkcionál Románia belépéséig. A kapuszerep felvállalása a város külpolitikájában elsősorban a szomszédos ország határ menti területeivel való kapcsolattartást erősítette meg. A régióközponttá válás mind politikai, mind gazdasági területen megköveteli, hogy a városban olyan jelentős fejlesztések, beruházások történjenek, amelyek biztosítják a szerepkör betöltéséhez szükséges feltételeket. Debrecen nemzetközi ismertségét az évtizedes tapasztalatok alapján nagymértékben javítják a világ szinte minden tájára kiterjedő testvérvárosi kapcsolatok, amelyek nagyon

80

széles nemzetközi kapcsolatrendszer alapjait teremtették meg. Az együttműködések zöme ráadásul messze túlnyúlik a protokolláris szinten, és konkrét kulturális, oktatási, idegenforgalmi, sőt gazdasági eredményeket hoz magával. A testvérvárosi kapcsolatok kiépítése már az 1950-es évek végén megkezdődött: a lengyelországi Lublinnal 1957-ben kötötték meg az azóta is élő kulturális, művészeti, környezetvédelmi és vízügyi területre kiterjedő megállapodást. Ugyancsak évtizedes távlatokra nyúlnak vissza a Nagyváradhoz fűződő szerződéses kapcsolatok, ám a két város közelsége és több ponton szorosan összekapcsolódó történelmi múltja jóval intenzívebb együttműködést feltételez és tesz lehetővé. A nagyváradihoz hasonlóan régre visszatekintő (a 70-es évek elején induló) kapcsolatok fűzik Debrecent a litvániai Klaipedához, a bulgáriai Sumenhez és a finn Jyväskylähez, azonban míg előző kettő esetében gyakorlatilag protokolláris szinten megrekedt az együttműködés, addig ezeken túlmenően a finn testvérváros felsőoktatási intézményei és a Debreceni Egyetem között a mai napig tartós és eredményes oktatási kapcsolatok (csereutak, nyelvoktatás stb.) alakultak ki. Szintén az egyetemi kapcsolatok dominálnak a németországi Paderbornnal 1994-től kezdődően fenntartott együttműködésekben, amelyek jelenleg főként a matematika oktatása terén gyümölcsözőek. Az elmúlt években-évtizedekben még számos szorosabb-lazább testvérvárosi kapcsolatot alakított ki a város: a portugáliai Setubal, az olaszországi Cattolica, a taiwani Tajtung, az izraeli RishonLeZion, az USA-beli New Brunswick és az oroszországi Szent Pétervár vált együttműködő partnerré. 2. A város gazdaságának jellemzői 2.1. A gazdaság a statisztika tükrében Az ezer lakosra jutó adózók száma Hajdú-Bihar megyében alacsony, az országos értékektől 7,5%-kal marad el, az országos átlagot Debrecen is csak 4,7%-kal haladja meg (442). A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága között már szembetűnőbb különbségek alakultak ki, Debrecenben a 2003. évi egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem 603.624 Ft volt, ami 36%-kal múlta felül a megyei és csak 8%-kal az országos értéket. A városban a regisztrált társas vállalkozások száma 2004 végén 12.065 volt, míg az egyéni vállalkozások száma 16.198, amelyek az összes vállalkozás 57,3%-át teszi ki (1. táblázat). Az 1.000 lakosra jutó vállalkozások összesített száma meghaladta a 138-at. Az utóbbi években folyamatos növekedés volt tapasztalható, ezzel együtt azonban KeletMagyarország jelentősebb központjaival összehasonlítva Debrecen adatait, azt tapasztaljuk, hogy elmarad azok átlagától, és egyedül Miskolcon tapasztalhatunk alacsonyabb értéket, ugyanakkor igen fontos pozitívumnak tekinthető, hogy a magasabb tőkeerejű társas vállalkozások esetében Debrecen fajlagos mutatójánál csak a nyíregyházi érték nagyobb.. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások fajlagos mutató Debrecenben és a környező régió és megyeközpontokban 2004 végén 1.000 főre jutó 1.000 főre jutó társas Az egyéni vállalkozások vállalkozások száma vállalkozások száma aránya (%) 138,3 59,1 57,3 Debrecen 145,2 55,3 61,9 Szolnok 165,8 67,8 59,1 Nyíregyháza 128,7 55,5 56,9 Miskolc 145,9 53,7 63,2 Szeged Forrás Területi Statisztikai Évkönyv, 2004

81

2.2. Az egyes gazdasági ágak jellemzése Debrecen évszázadokon át egy kiterjedt mezőgazdasági térség centrumában helyezkedett el, ami a város gazdasági életét hosszú időn át erősen befolyásolta, és a mai napig az átlagosnál magasabb a mezőgazdaság szerepe a város gazdaságában. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a városban foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozott. Az ágazat szerény aránya azonban megtévesztő, hiszen az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a város foglalkoztatásában, mind a város gazdaságában összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik ma is, és így lesz ez a jövőben is. A debreceni földbőség és a földek jó termőképessége, valamint a történelmi előzmények következtében a városban az agrárium súlya ma is magasabb a hazai átlagnál. A legjobb, lösztakarón kialakult termőföldek a Tócótól nyugatra találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertéstenyésztés) alapját jelentik. A Tócótól keletre (különösen a várostól keletre található Erdőspuszták területén) az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A város belterületét övező területeken nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra, és a művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. Az igazi nagyvárosi területhasznosítási forma térhódítása nyomán a kertek ma már szinte összefüggő formában ölelik körül a város belterületét. A termelési tényezők közül a legtöbb problémát a csapadék hiánya és nem megfelelő eloszlása okozza, ami kikényszeríti az öntözés bővítését, aminek megvalósítására CIVAQUA projekt keretében kerülhet sor. Debrecenben, a korábban kézműiparáról és élelmiszeriparáról híres városban csak a II. világháborút követően indultak be a talán túlságosan is előtérbe helyezett nehézipari fejlesztések. Az 1950-es évektől kezdődően mentek végbe a jelentős munkaerőbázisra alapozó feldolgozóipari beruházások, amelyek az 1990-es években lezajlott privatizációs folyamatnak köszönhetően nagyrészt külföldi kézbe kerültek. A város az ipar területén is fontos szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatai sem bontakozhattak ki. A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt barnamezős övezetek. A versenyképes gazdaság azokra a helyi adottságokra alapozódhat, amelyek versenyelőnyt jelentenek a térség számára. A város jelentős, a térségnek mezőgazdaságra nézve kedvező adottságaira alapozó élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik, az ágazatban azonban az elmúlt években negatív folyamatok zajlottak le, több száz munkahely szűnt meg a szektorban, kilátástalan helyzetbe sodorva a gyárak beszállítói körét is (Hajdú-Bét Rt., Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.). A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia váltásra képes nagyvállalatok jelenléte, valamint innovációra képes, kis- és közepes vállalkozások beszállítói együttműködése a nagyvállalatokkal. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki. A nagyvállalatok körében érdemi kutatások és fejlesztések folynak jelenleg a gyógyszeriparban a TEVA Gyógyszergyár Rt. révén. Innovációra képes kis- és közepes vállalkozások viszont vannak

82

szép számmal Debrecenben is. Ezek azonban tőkeszegények és hiányzik mögöttük álló nagyvállalati szféra, az állandó és biztos piac. Debrecenben is hamar felismerték a gazdaságfejlesztés egyik igen fontos intézményeinek, vagyis az ipari parkoknak a jelentőségét, és a városban négy terület is jogosulttá vált az „Ipari Park” cím viselésére. Ezek közül a legnagyobb múltra a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park tekint vissza (1997), és a városi önkormányzat is ennek fejlesztését tekinti kiemelt fontosságúnak. Az alapvetően önkormányzati kezdeményezésre megvalósuló fejlesztések lebonyolítására külön gazdasági társaságot hoztak létre 1998-ban, a Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft-t, ami meghatározó szerepet játszik az ipari park fejlesztésében. Eddig a parkban 11 vállalkozás vásárolt területet, amelyek összesen 20,2 milliárd forintos beruházást végeztek a területen (2005). Ezek közül öt már megkezdte a termelést, s jelenleg mintegy 1970 alkalmazottat foglalkoztatnak, árbevételük meghaladta a 46 milliárd forintot, közel 98%-os exportarány mellett. A betelepült gazdasági társaságok mintegy 60%-a új alapítású. A legjelentősebb beruházást az elsősorban elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó amerikai National Instruments valósította meg, amely 2000-től van jelen a városban. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. működteti az inkubációs tevékenységet folyatató Vállalkozók Házát, amely 30 irodaegységben nyújt komplex szolgáltatást 26 gazdasági társaságnak (kis- és középvállalkozónak), 250-300 fő munkaerő foglalkoztatását biztosítva ezzel. 1999-ben két terület is elnyerte az ipari park címet. Az egyik a DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park, amelynek gerincét a logisztikai szolgáltatások alkotják. Az ipari park alapterülete 25,6 ha, a betelepült vállalkozások száma pedig 19, amelyek 295 új munkahelyet hoztak létre. A második terület a Debreceni Egyetemi Ipari Park (volt Agrárpark), amely a Debreceni Egyetem és az üzleti szféra kapcsolatára koncentrál. A 25 haos területen eddig három vállalkozás betelepülése valósult meg, amelyek mindegyike új alapítású cég. A Nyugati Ipari Park 2000-ben vált hivatalosan elismert ipari parkká 29,5 ha-os területen, ami mára teljesen betelt – az egykori HÁÉV területén közel 100 szolgáltató és termelő cég működik. A vállalkozások által létesített új munkahelyek száma 87 volt az elmúlt évben, a cégek forgalma meghaladta a 24 milliárd Ft-ot. Az elmúlt másfél évtizedben a városban a leglátványosabb fejlődési pályát a kereskedelmi és szolgáltató ágazatok érték el. A város relatíve kedvezőtlen megközelítési viszonyainak köszönhetően később indultak meg a zöldmezős beruházások, amelyek közül kivételt jelentett a különböző kereskedelmi központok megépülése, mivel ezeknél elsősorban a piac nagysága volt meghatározó, és Debrecen hazánk második legnépesebb településeként vonzó volt e cégek számára. Elsőként a METRO nyitotta meg cash and carry áruházát 1995 augusztusában a város nyugati peremén. A következő a Malompark bevásárlókomplexuma volt 1998-ban, amelyben együtt foglal helyet az INTERSPAR, a Media Markt és a Praktiker bevásárlóközpontja. Ugyancsak ennek az évnek decemberében, a város szívében nyitotta meg kapuit az izraeli érdekeltségű Debrecen Plaza, amelyben elsősorban a nemzetközileg is ismert ruházati szaküzleteknek (abOriginal, Adidas, Agressor, Fila, stb.) van jelentős térségi szerepköre. A TESCO 1999-ben, a CORA pedig 2002 októberében nyitotta meg hipermarketjét a városban, miközben további szakosodott áruházak telepedtek meg a város nyugati részén, a 33-as főközlekedési útvonal és a Kishegyesi út közötti területen (Baumax, Diego, Electroworld, Euronics, TTL). Több külföldi érdekeltségű diszkont kiskereskedelmi lánc is kiépítette helyi érdekeltségeit (dm – 4 üzlet, Interfruct, Marks & Spencer, Match, Penny Market, Profi, Plus, Rossmann – 3 üzlet, Spar).

83

A városban 16 pénzintézet működtet fiókot, amelyek széles körben nyújtanak befektetési szolgáltatásokat. A városban mintegy 30 cég foglalkozik ingatlanközvetítéssel és/vagy –fejlesztéssel. Legjelentősebb közülük az önkormányzat által létrehozott Cívis Ház Rt., amelynek feladatául a városi lakás- és helyiségvagyonának korszerű és szakszerű hasznosítását jelölte meg. Az egyes térségek tudásbázisát az adaptációt lehetővé tevő tudás, képzettség mellett befolyásolja az innovációs láncot elindító K+F tevékenység. A térségek humánerőforrás potenciálját jelentősen növeli a K+F kutatók, cégek száma a kutató-fejlesztő tevékenység kiterjedtsége. Debrecen már évszázados távlatokban a magyar kultúra és tudományosság egyik kiemelkedő fellegvárának számít. Napjainkban sincs ez másként, és a város legkomolyabb erőforrásai közé sorolható a felhalmozódott szellemi tőke, amely megfelelő kihasználtság esetén hosszú távra biztosíthatja a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez és fenntartásához szükséges hátteret. A városnak ezen a téren meglévő hatalmas potenciálját jól jelzi, hogy a kutatói állomány létszáma a debreceni felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben együttesen meghaladja az 1600 főt. Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia három nem egyetemekhez kapcsolódó intézete van jelen, amelyek közül az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) a legnagyobb, 202 alkalmazottjával és több mint egymilliárd forintos éves költségvetésével. Fő profilját a magfizika, atomfizika, illetve a környezet- és földtudomány jelenti. Az intézetnek tíz, szerződésben rögzített együttműködő partnere van Horvátországban, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban, Japánban, Németországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolható intézmények sorából mindenképpen ki kell emelni a Debreceni Egyetemet. Ezt mindenképpen indokolttá teszi, hogy az oktatók közül sokan értek el itthon és külföldön egyaránt elismert kutatási eredményeket; az intézmény keretein belül 19 akadémiai kutatócsoport működik, és a DE kifejezetten törekszik a neves külföldi oktatók és kutatók meghívására. Az egyetem K+F tevékenységének kiemelkedő jelentősége a rendelkezésre álló humánerőforrás bázison túl abban nyilvánul meg, hogy a DE már évek óta intenzíven keresi az együttműködési lehetőségeket a város és a régió gazdasági szereplőivel. A gazdasági szférával kialakított kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében az elmúlt években az egyetemen két ígéretes programot indítottak útjára: az Egyetemi Ipari Park és a Debreceni Infopark (DIP) létrehozását, illetve kiépítését tűzték ki célul. A projektek országos jelentőségét és az egyetem innovációs erejét bizonyítja az a tény, hogy az Agrártudományi Centrum kezdeményezésére elindított program keretében az országban elsőként átadták az egyetemi tudományos ipari park beruházás első ütemét. A másik jelentős program, a Debreceni Infopark megvalósítását az Informatikai Kar koordinálja, a projekt végeredményeként pedig egy tudományos és technológiai központ jön majd létre. A cél olyan cégek beköltöztetése, amelyek a Debreceni Egyetemmel történő együttműködés során, és az egymással kialakított kooperációs kapcsolatok alapján új szellemi termékeket hoznak létre, illetőleg jelentős hozzáadott értéket állítanak elő. Az egyetem az említett nagyszabású programok mellett is számos vállalattal működik együtt K+F feladatok megoldásában. Az Orvos és Egészségtudományi Centrum hosszú évekre visszamenőleg szoros együttműködést alakított ki a városban működő gyógyszergyárral, így a kiemelt partnerek között első helyen kell említeni a debreceni TEVA Gyógyszergyár Rt.-t, de hasonlóan komoly partner az amerikai National Cancer Institute, illetve a digitális képalkotás területén működő ADIR-IRIS Inc. Az előzőekben felsorolt

84

vállalatok éves szinten a 25 millió forintot is meghaladó értékben kötnek meg kutatási szerződéseket az egyetemmel, jelentős forrásokat biztosítva a különféle területeken folytatott kutatómunkához. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó együttműködések még szélesebb körűvé válását segíthetik elő az egyetem területén lezajlott számottevő kapacitásbővítő beruházások is. A ’90-es évek második felében fogalmazta meg stratégiai célként – még a Debreceni Egyetem létrejötte előtt – a debreceni felsőoktatási intézmények vezetése az élettudomány, illetve a biotechnológia fejlesztését, valamint annak alkalmazott kutatási és ipari fejlesztését. A különböző okokból bekövetkezett késlekedések ellenére végül 2005 szeptemberére elkészült a célkitűzések technikai hátterét megteremtő új épület a campus területén. Az integráció elősegítése érdekében ide költöznek az Agrártudományi, az Orvostudományi, valamint a Természettudományi Karok molekuláris élettudományokat művelő tanszékei és nemzetközi hírű munkacsoportjai. Az összesen 4.270 m² új terület az itt dolgozó szakemberek révén rövid időn belül a molekuláris élettudományi képzés oktatási-kutatási bázisává válhat Debrecenben és a régióban. Debrecen idegenforgalmi fogadókapacitása 1990 és 2004 között több mint másfélszeresére emelkedett, a kereskedelmi szálláshelyeken összességében 4.640-ről 5.889-re emelkedett a férőhelyek száma (2. táblázat). Az 1990-es évtized első felében jellemző erős növekedést az 1995 és 2001 között években kisebb ingadozás mellett stagnálás jellemezte, míg 2002-ben egy újabb, több mint 1000 férőhelyes emelkedés következett be, azután azonban ismét több mint 1000 férőhelyes csökkenés. Az elmúlt 15 évben az idegenforgalmi szálláshelyek között lassú átrendeződés volt megfigyelhető, ami leginkább a panziók relatív súlyának jelentős és folyamatos növekedésén mutatkozott meg az 1990-es és 2004-es adatok közti összehasonlításban (23,1%-ról 42,2%-ra emelkedett a részesedése), ebbe a kategóriába azonban statisztikailag a kollégiumok is beletartoznak. A fizetővendéglátás arányát tekintve eközben teret veszített (13,7%-ról 3,5%-ra csökkent), ezzel párhuzamosan viszont megnövekedett a turistaszállások és az üdülőházak részesedése. A hotelek és szállodák részesedése közel azonos maradt (25% és 23,9% a két időpontban), örvendetes viszont, hogy minőségi eltolódás következett be a magasabb kategóriák irányába. 2. táblázat Debrecen turizmusának fejlődése 1998 és 2004 között Szálláshelyek 1998 Debrecen Hajdú-Bihar megye Észak-alföldi régió Magyarország

2001

Vendégek 2004

Vendégéjszakák

1998

2001

2004

1998

2001

2004

6.756

6.424

5.889

100.084

118.373

115.271

268.118

355.422

301.951

15.249

14.940

16.076

214.966

259.156

278.000

891.598

1.075.035

1.016.000

32.735

36.013

37.624

399.035

500.879

535.000

1.487.609

1.766.359

1.696.000

287.102

317.629

336.494

5 440.028

6.072.963

6.616.000

16.915.849

18.648.371

18.899.000

Forrás T-STAR Fontos megemlíteni, hogy Debrecen ezzel együtt sem rendelkezik a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó szállodákkal. A négycsillagos férőhelyek száma az 1995. évi 16ról mára 747-re (41,9%-ra) emelkedett, azonban meg kell jegyeznünk, hogy annak ellenére, hogy a város 11 szállodájából négy (Arany Bika, Hotel Gondola, Termál Hotel, Hotel Platán) négycsillagos kategóriába tartozik, a nemzetközileg előírt négycsillagos szintet egyik sem éri el teljes mértékben. A háromcsillagos szállodai férőhelyek száma 1995 és 2000 között emelkedett, a 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett átsorolások következményeként 2002-ben már alacsonyabb volt (598 férőhely – 33,5%), mint 1995-ben (631).

85

A városban az országos átlagnál alacsonyabb a külföldi turisták részaránya (3. táblázat). A KSH 2004. évi adatai szerint Debrecen kereskedelmi szálláshelyein a vendégéjszakák összesített száma 320.193 volt, ami nem érte el a kiemelkedő jelentőségű gyógyturizmussal rendelkező Hajdúszoboszló eredményének 40%-át. A vendégéjszakák számán belül 26,6%-os részarányt képviseltek a külföldi vendégek, ami messze elmarad a több mint 50%-os országos átlagtól, de még a régió átlagától is. Mindebből egyértelműen levonható következtetés, hogy a város elsősorban a belföldi idegenforgalom számára jelentett kedvelt desztinációt, a külföldiekre igazán nagy vonzóerőt nem tudott kifejteni. Az elmúlt néhány esztendőben a debreceni kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi látogatók száma folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy a város nem volt képes igazán hatékonyan fokozni turisztikai vonzerejét a turisták e csoportjára (1994–2004 között több mint 100.000 fős visszaesés volt regisztrálható). A külföldi vendégek általában a hoteleket preferálják, de jelentős az általuk a turistaszállásokon eltöltött idő nagysága is. A szálláslétesítmények két fő területen találhatók, a legtöbb vendégház és szálloda a város központjában, illetve a Nagyerdő környékén helyezkedik el. 3. táblázat A vendégéjszakák alakulása és megoszlása Debrecenben 1994 és 2004 között

1994 1995 2000 2001 2002 2003 2004

Összes vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszaka aránya (%)

Belföldi vendégéjszaka

Belföldi vendégéjszaka aránya (%)

361.079 383.879 349.812 355.422 351.042 329.571 320.193

185.004 158.617 117.218 125.739 105.503 93.170 81.965

51,2 41,3 33,5 35,4 30,0 28,3 26,6

176.075 225.262 232.594 229.683 245.539 236.401 238.228

48,8 58,7 66,5 64,6 70,0 71,7 74,4

Forrás: KSH A vendégéjszakák számának változásával ellentétes tendenciák voltak megfigyelhetők az átlagos tartózkodási idő tekintetében. A hazai vendégek esetében 1994-ben 2,7 nap volt az átlag, és 2004-ig kisebb változások bekövetkeztek ugyan, de aztán csekély emelkedéssel 2,8 napra állt be ez a hányados. Pozitívumként tapasztalhatjuk viszont, hogy miközben jelentősen csökkent a külföldi vendégek száma (kevesebb, mint harmadára), addig az átlagosan eltöltött éjszakák száma 2-ről 3,1 napra emelkedett – ez azonban tágabb összehasonlításban még mindig nem nevezhető kedvezőnek. A külföldi vendégéjszakák megoszlásában erősebb szezonalitást figyelhetünk meg, mint a belföldi turizmus esetében, és ezen az elmúlt években egyedül az őszi időszakra vonatkozóan sikerült jelentősen csökkenteni. Figyelemre méltó, hogy júliusban, októberben és novemberben növekedett a külföldi vendégéjszakák száma, miközben a hagyományosan „erős” augusztus érzékelhető csökkenést követően elvesztette vezető helyét. Még inkább elgondolkodtató tény a jövőre nézve, hogy a hónapok többségében kevesebb, mint a felére csökkent a vendégéjszakák száma. A legkevésbé sem kedvezőnek minősíthető statisztikák ugyanis részben az idegenforgalmi termékek gyenge kínálatából adódnak. Debrecennek még nem sikerült jelentős úti céllá válnia, ezért a látogatóknak nincs érdekében több napot eltölteni a városban. A város adottságai alapján jelenleg inkább egy csomópont, amely összegyűjtő-elosztó funkciót tölt be. Debrecen összes kereskedelmi szálláshelyének éves átlagos kihasználtsága a

86

vizsgált időszakban 10-24% között ingadozott, amely alacsonynak tekinthető. Ennek feltételezhetően az igen rövid tartózkodási idő volt az oka. 3. Debrecen társadalmi helyzete Debrecen lakosságszáma 2004. december 31-én 204.297 fő volt. A 2004. évben az élveszületések száma (9,4‰) elmaradt a megyei átlagtól (10,2‰), ugyanakkor csekéllyel meghaladta az országos átlagot (9,3‰). Az országos trendeknek megfelelően természetes fogyásról beszélhetünk, mivel a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, azonban nem akkora mértékben, mint országosan jellemző. Az ezer lakosra jutó halálozások száma a városban 10,8, miközben a megyei átlag 12, az országos pedig 13. Ennek megfelelően a természetes fogyás 2004-ben -1,4‰ volt, ami az országos fogyásnak arányaiban csak 38%-át érte el. Az elmúlt három évben Hajdú-Bihar megye népességmozgási mutatója jelentős ingadozásokkal összességében kedvezőtlen irányba változott, az ezer főre jutó vándorlási különbözet -0,6-ről -0,9-re csökkent, tehát mintegy másfélszeresére növekedett a negatívum. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az Észak-alföldi régió átlagánál (-2,3‰) még mindig jóval kedvezőbb értékekkel jellemezhető a megye. Debrecen adatai (4. táblázat) az elmúlt években ugyan folyamatosan rosszabbak voltak a megyei átlagnál, dinamikája azonban kedvezően alakult, a vándorlási veszteség mértéke -3,6‰-ről -2,1‰-re csökkent, és a város a környező régió- és megyeközpontok között kedvező pozíciót foglal el. 4. táblázat A népesség migrációs mutatói Debrecenben és a környező régió és megyeközpontokban 1998 és 2004 között Odavándorlás 1998 7.172 3.189

Debrecen Szolnok Nyíregyház a 4.099 Miskolc 6.134 Szeged 5.884 Forrás: T-STAR

1.000 főre jutó vándorlási különbözet

Elvándorlás

2001 7.203 3.046

2004 7.095 3.167

1998 8.405 3.709

2001 7.948 3.283

2004 7.522 3.317

1998 -6,0 -6,8

2001 -3,6 -3,1

2004 -2,1 -2,0

3.865 5.077 4.546

3.867 5.270 5.483

4.292 7.444 6.360

4.086 7.397 5.925

4.302 6.680 5.536

-1,7 -7,5 -3,0

-1,9 -12,7 -8,4

-3,7 -8,0 -0,3

Debrecen munkanélküliségi rátája, vagyis a regisztrált munkanélküliek aránya az elmúlt időszakban kezdetben csökkenő, majd 2005. második felétől emelkedő tendenciát mutatott, és 2006. februárjában már 5,7% volt (5. táblázat). A város adatait a környező régióés megyeközpontokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a Debrecen helyzete nem tekinthető igazán kedvezőnek, és csak Miskolcot tudja megelőzni. 5. táblázat A munkanélküliség alakulása Debrecenben és a környező régió és megyeközpontokban 1998 és 2005 között Regisztrált Aktív korú népesség munkanélküliek száma száma Munkanélküliségi ráta 200 1998 2001 2005 1998 2001 2005 1998 1 2005 2006 130.40 129.60 137.55 4,7 Debrecen 8.220 6.037 6.879 3 9 8 6,3% % 5,0% 5,7%

87

Szolnok Nyíregyház a

2.586

Miskolc

10.329

4.770

3,8 1.806 2.198 49.192 48.144 50.258 5,3% % 4,4% 4,1% 4,5 3.381 3.715 74.452 74.897 80.357 6,4% % 4,5% 5,0% 114.50 111.36 114.60 7,8 8.637 9.088 4 6 7 9,0% % 7,9% 8,2% 102.14 101.31 107.29 4,3 4.401 5.467 5 5 2 4,8% % 5,1% 4,9% és 2005-ös értékek az adott év decemberére, a 2006-os érték februárra

Szeged 4.920 Az 1998-as, 2001-es vonatkozik Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

A tartósan munkanélküliek magas aránya komoly társadalmi problémákat vet fel Hajdú-Bihar megyében, arányuk eléri a 4,2%-ot a gazdaságilag aktív lakosság körében, ami a megyében az egyik legkedvezőbb értékkel jellemezhető Debrecenben csak 2%-os, azonban ez még mindig sokkal kedvezőtlenebb, mint a nyugat-magyarországi városok 1% alatti mutatója. A munkanélküliek körében ez több 40%-os a tartós munkanélküli aránynak felel meg. A megyén belül az egyetemek jelenlétének köszönhetően a szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya (26,9%) közel kétszeresen meghaladja a megyei átlagot (14,3%). A város iskoláiban végzett tanulók jelentős része itt tervezi megkezdeni pályáját, ami miatt a pályakezdő munkanélküliek aránya (9,8%) is meghaladja a megyei átlagot (8,8%). Debrecen városát történelme, lélekszáma, infrastruktúrája és nemzetközi tapasztalatai kivételes – akár a főváros melletti domináns – hazai szellemi központ létrehozására predesztinálja. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a város lakosságának iskolázottsága meghaladja az ország és a régió átlagát. A 2003/2004-es tanévre beiratkozott óvodások száma 6.885 fő, az általános iskolai tanulóké 18.135 fő (az összes magyarországi tanuló 2,04%-a), míg a város középiskoláiba 16.341-en (3,75%-os részesedés az országos összlétszámból) jártak. Debrecen a közoktatási intézményrendszert tekintve teljesen kiépült hálózattal rendelkezik az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Debrecen Megyei Jogú Város kezelésében összesen 104 közoktatási intézmény működik. Az önkormányzat jelenleg 46 óvodát, 38 általános iskolát és 20 középiskolát tart fenn, amelyek mellett több alapítványi magániskola is működik a városban. Az intézményhálózat jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására, és az intézmények magas száma is biztosítja a differenciálódás lehetőségét is. A középiskolák között vannak megyei és regionális beiskolázási körrel rendelkező intézmények. Az általános iskolákban nem jelentős, mintegy 1,5% a bejárók aránya, de a debreceni gimnáziumokban mintegy 20-30%, a szakközépiskolákban pedig 40-50%-ot is elér a vidéki tanulók aránya. A legkiterjedtebb vonzáskörzettel az egyházi kezelésben lévő középiskolák rendelkeznek, a Református Egyházkerület által működtetett Református Kollégium Gimnáziumában és a Svetits Katolikus Elemi Iskola és Gimnáziumban számos határon túli diák is tanul. Az intézményhálózat kiépültsége mellett elmondható, hogy a képzési struktúra a belső aránytalanságok és párhuzamosságok ellenére kiegyensúlyozottnak minősíthető, minden ma népszerű, keresett képzési irány megtalálható. A fenntartó részéről már megindult egy olyan koordinációs tevékenység, amely a képzési struktúra racionalizálására irányul. A város sokrétű és magas fokú oktatási rendszere széles körű szakemberképzést folytat. Mindezek ellenére a lakosság képzettségi struktúrája sok esetben nincs átfedésben a valós piaci igényekkel, emellett a munkaerőpiacon tartós feszültséget okoz egyes szakmákban és szakterületeken jelentkező túlkínálat. A fejlesztési javaslatok alapján némely ágazat(ok)ban 88

mégis speciális képzés beindítására lesz szükség vagy a meglevő keretek között kurzusbővítést kell előirányozni. Debrecen humánerőforrás-potenciálját gyakorlatilag évszázados távlatban meghatározzák a város felsőoktatási intézményei. A Debreceni Egyetemnek jelenleg 10 egyetemi (Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési, Állam és Jogtudományi, Általános Orvostudományi, Bölcsészettudományi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi, Közgazdaságtudományi, Informatikai, Mezőgazdaságtudományi, Természettudományi), és 3 főiskolai kara (Műszaki, Egészségügyi, Pedagógiai), illetve két önálló intézete (Debreceni Konzervatórium, Népegészségügyi Iskola) van. A Népegészségügyi Iskola karrá válását jóváhagyta az Egyetemi Tanács, jelenleg a kari akkreditációs kérvény a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt van. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, valamint az egyházi fenntartású intézmények, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola társult tagjai lettek a Debreceni Egyetemnek. Az egyetemen összesen 288 szakon folyik az oktatás: a 167 egyetemi, főiskolai és kiegészítő alapképzési szak mellett 105 szakirányú továbbképzési szakon, 4 felsőfokú szakképzésen, valamint 12 BSc alapszakon indítottak évfolyamokat. Mindezek után nem meglepő, hogy az egyetem képzési spektruma az egyik legszélesebb az országban, vonzáskörzete pedig messze túlnyúlik az Észak-Alföldi Régió, sőt az ország határain, ugyanakkor mégis koncentrált, döntően a Békéscsaba-Szolnok-Salgótarján vonaltól északkeletre fekvő területekre terjed ki. A DE népszerűségét jelzi, hogy a 2005/2006-os tanévben 27.403 hallgató folytatja itt a tanulmányait, akik közül az egyetemi szintű képzést 14.616-an választották, főiskolai szakokra 9.754 fő iratkozott be, PhD képzésben 838 fő, felsőfokú szakképzésben pedig 253 fő vesz részt, emellett 1.942-en tanulnak szakirányú továbbképzési szakokon. Az Egyetem államilag finanszírozott felvételi keretszáma évek óta közel 4500, az első helyen megjelölt jelentkezési arány 1,5-1,8-szoros, az összes helyet tekintve 3,7-4,3-szoros, ami a képzések iránt tartósan megmutatkozó nagy érdeklődésre utal. Az előző megállapítás a költségtérítéses képzésekre is igaz, ezek esetében szintén stabilan megnyugtató a jelentkezési arány. A széles körű képzési spektrum elengedhetetlen előfeltétele a magasan képzett oktatói gárda, amelynek méltán elismert szakmai tudása nagyon komoly alapot jelent a tudásközpontú, innováció-vezérelt, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági környezet kialakításához és fenntartásához. Az igen komoly potenciált jól tükrözi az a tény, hogy a Debreceni Egyetem oktatóinak több mint a fele rendelkezik tudományos minősítéssel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma 1722 fő, ezen belül a tudományos fokozattal rendelkezők száma 873 fő (51 %). Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy az Egyetem alkalmazásában áll 19 akadémikus, és további 163 fő szerezte meg az MTA doktora minősítést. Az oktatás és a tudományos szféra közötti együttműködést, illetőleg a K+F szektor erősítését, a meglévő potenciálok kihasználását nagymértékben javítja, hogy jelenleg 19 akadémiai kutatócsoport tevékenykedik az Egyetemen. A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humán erőforrások minőségét. Debrecen az ország egészéhez hasonlóan elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A fokozatosan növekvő környezeti terhelés és az általánosan jellemző egészségtelen életmód miatt tartósan magas szintű az ún. civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos megbetegedések stb.) által érintett lakosok száma. A keringési rendszer betegségei Debrecenben – az ország egészéhez hasonlóan – a vezető halálokot jelentik; ezen belül a városban az országos átlagnál is

89

kedvezőtlenebb a férfiak „egyéb ischaemiás szívbetegségek” (tehát nem szívinfarktus) okozta halálozása. Más megyeszékhelyekhez viszonyítottan magas a daganatos betegségek okozta korai halálozás is. A civilizációs betegségekhez hasonlóan komoly problémákat okoznak az egyre szélesebb körben elterjedő szenvedélybetegségek. A Debrecen területén elhelyezkedő egészségügyi intézmények vonzásterülete messze túlnyúlik a város határain, sőt néhány speciális szakellátás regionális, országos, egyes esetekben nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik. A működő kórházi ágyak száma 3 572, ami megyei állomány 83%-át teszi ki, a járóbeteg-szakellátás rendelési óráinak száma 866 ezer, ami a megye rendelési óráinak 78,4%-át teszi ki. A városban működő két nagy egészségügyi intézmény közül az egyik megyei (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet), a másik pedig egyetemi (Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma) kezelésében áll. A debreceni lakosok mindkét intézmény szolgáltatásait igénybe veszik, de elsősorban az egyetemi klinikák látják el a „városi kórház” szerepét, ami a kutatóbázis meglétének is köszönhetően országos összehasonlításban igen magas színvonalú és a legkülönbözőbb szakterületekre kiterjedő szolgáltatást nyújt. Ebből adódóan a város költségvetésében relatíve kisebb arányt képviselnek az egészségügyi kiadások, az önkormányzat humán főosztályának hatáskörében lévő intézmények közül csak egy, a Városi Egészségügyi Szolgálat (VESZ) foglalkozik egészségügyi ellátással (járóbeteg szakrendelések). A Városi Egészségügyi Szolgálat tevékenysége három feladatcsoportba sorolható: alapellátás, járóbeteg szakellátás, illetve egyéb speciális ellátási formák. Az alapellátáshoz tartozó területek: az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, az iskolafogászati szolgálat, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a gyermekügyeleti szolgálat, a hajléktalanokat ellátó praxis, illetve ide sorolható a vállalkozási formában, de az önkormányzat tulajdonában lévő rendelőkben praktizáló házi- és gyermekorvosi szolgáltatás. A járóbeteg szakellátás keretében elsősorban Debrecen lakosságának ellátását biztosítják a szakrendelések, az ortopédia és a bőrgyógyászat viszont megyei feladatokat is ellát. A város által működtetett Gyermekrehabilitációs Központ fontos szerepet játszik a fogyatékos gyermekek megfelelő szakellátásában, utógondozásában. A szakellátás zavartalan és minél magasabb szintű lebonyolítása érdekében jól működő együttműködés alakult ki a VESZ, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma, valamint a Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet között. A VESZ egyéb ellátási feladatai közé sorolható az anya- és csecsemővédelem, illetve az Anyatejgyűjtő Állomás működtetése. A magasabb színvonalú egészségügyi ellátás megvalósításához elengedhetetlen a városban működő egészségügyi intézmények közötti szorosabb együttműködés és munkamegosztás. Az önkormányzat által működtetett szociális ellátórendszer jellegéből adódóan döntően Debrecen lakosságának ellátását biztosítja, de néhány speciális esetben (Vakok és Csökkentlátók Otthona, Kiskorú Fogyatékosok Otthona, Terápiás Ház) megyei szerepkört lát el. A szociális intézményhálózatban a következő típusok működnek a városban: Városi Szociális Szolgálat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubjainak működtetése, fogyatékosok és időskorúak gondozóházainak fenntartása), Idősek Háza (idősek komplex ellátása, gondozása), Terápiás Ház (pszichiátriai betegek ellátása), Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye, Vakok és Csökkentlátók Otthona, Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Központ (családsegítési feladatok). A szociális ellátórendszer másik nagy területe a gyermekvédelmi intézményhálózat, amelynek keretein belül működik az Egyesített Bölcsőde és Módszertani Központ, Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Központ, Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézménye (gyermekjóléti szolgáltatások, átmenetei gondozás, gyermekotthoni ellátás), Reménysugár Otthon (gyermekek átmeneti ellátása, családok átmeneti otthona, gyermekotthoni ellátás).

90

Az ápolást-gondázást nyújtó intézmények kihasználtsága tartósan 100% fölött alakul, az igények kielégítéséhez további férőhelyek kialakítására van szükség. Emellett a szociális létesítmények állaga meglehetősen leromlott, ráadásul a ma hatályos törvényben előirt gondozási feltételeket sem elégítik ki (nem biztosított az egy főre eső egészséges élettér, hiányoznak a korszerű eszközök, nem biztosított az akadálymentes közlekedés stb.), nem beszélve a majdani szigorodó, a minőségbiztosítást maximálisan szem előtt tartó EU-s elvárásokról. Emellett a város szociális intézményhálózata kiegészítésre szorul, hiszen igény és szükség lenne további feladatok ellátására (különösen rehabilitációs intézmények). A szociális ellátórendszer az Európai Unióban igen magas szinten intézményesült a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek) gondjainak a kezelése területén. A fejlődés iránya Magyarországon is a fogyatékkal élők, és a megváltozott munkaképességűek irányában megnyilvánuló intenzívebb törődés kell, hogy legyen, megkönnyítve mindennapjaikat. Ez elsősorban az esélyegyenlőség biztosításával történhet meg a közlekedésben, munkavállalásban, képzésekben és az élet egyéb területein. Debrecen a fogyatékosok ellátása tekintetében minden olyan intézménnyel rendelkezik, amelyet a törvény előír. Szociális területen a Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézete 200 gyermeket fogad: közülük száznyolcvanan tartósan bent élnek, míg húszan a nappalokat töltik a jól felszerelt otthonban. A Városi Szociális Szolgálat Fogyatékosok Nappali Intézménye két telephellyel működik, ezekben összesen 90 fogyatékos, 16 éven felüli fiatalnak biztosítanak ellátást és programokat. Az Idősek és Csökkentlátók Otthona látásfogyatékos időseket fogad tartós bentlakásra, s akárcsak a többi intézményben, itt is az összes – mind a 112 – férőhely kihasznált. A középületek akadálymentesítésére vonatkozóan (Európában egyedülállóan szigorúan) meghatározott 2005. január 1-jei határidő nem volt tartható, a kormányhivatal ezért abban egyezett meg a fogyatékosokat képviselő szervezetekkel, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetés forrásaiból fokozottan koncentrálnak a következő évek legsürgősebb feladataira. A korábbi években központi támogatás híján ezt a városnak önerőből kell megoldania. A szakirányú fejlesztési elképzelésekben szerepel, hogy a város minden évben több oktatási intézményt is megközelíthetővé és használhatóvá tesz a mozgáskorlátozottak számára, az új középületek esetében pedig ez már alapvető elvárásként szerepel. Jelentős problémaként jelentkezik a tömegközlekedési eszközök akadálymentesítése is. A hátrányos helyzetűek egyik jelentős csoportját a megváltozott munkaképességűek alkotják, akiknek közé a testi- vagy szellemi fogyatékkal élők, valamint azok sorolhatók, akiknek az orvosi rehabilitációt követően csökkennek munkavállalási esélyeik. Ennek egyik oka, hogy gyakran már az oktatásban és képzésben sem valósul meg a fogyatékkal élő tanulók/hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása. Hajdú-Bihar megyében a megváltozott munkaképességű munkanélküliek aránya a nyilvántartott munkanélküliek összességén belül 8-10% között alakul, miközben a számukra megfelelő munkahelyek aránya csak 1-2% közötti, döntően a szociális szférában. Jellemző a csoportra, hogy az átlagosnál hosszabb időt töltenek munkanélküli státuszban. A támogatási lehetőségeket korlátozza továbbá alacsony képzési hajlandóságuk, speciális együttműködési formákat igényelnek a munkaügyi szervezet részéről. Elsősorban a könnyebb fizikai munka iránt nyilvánul meg kereslet a részükről, foglalkoztatásukban kiemelkedő helyet foglal el a Piremon Kisvállalat. A cigány népesség többsége szintén jelentős hátrányokkal kell, hogy megküzdjön a munkaerőpiacra való bekerülés, illetve bent maradás érdekében. Hátrányos helyzetük egymással összefüggő társadalmi problémákra vezethető vissza. Munkanélküliségi rátájuk 45-szörösen meghaladja az országos átlagot. Debrecenben 8 ezer főre becsülhető a cigány etnikumhoz tartozók száma (a lakosság mintegy 4%-a), a munkanélküliek számán belül arányaiban nagyobb súlyt képviselnek, bár a környékbeli településekhez képest jobb

91

foglalkoztatási helyzetben vannak. Magas arányú körükben az alacsony színvonalú, idényjellegű alulfizetett állásokban való elhelyezkedés. Mindössze 4-5%-ra tehető a támogatott munkaerő-piaci képzésbe való bevonásuk. A számukra meghirdetett speciális képzésekkel (kisebbségi menedzser, roma polgárőr, roma segéd egészségőr, stb.) már voltak sikeres kezdeményezések a megyében. 4. A város műszaki infrastruktúrája és környezeti állapota Debrecen a Tiszántúl vasúti hálózattal egyik legjobban ellátott csomópontja, a mellékés fővonalak itt összefutó hálózata jól lefedi a megye területét. A város meghatározó vasúti kapcsolata az E52 jelű (100-as), Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony kétvágányú villamosított nemzetközi törzsvonal. Sajnos a volt szovjet utódállamok irányába Magyarországon keresztül összeköttetést biztosító EU V. folyosónak a fővárost az ukrán határral összekapcsoló szakasza jórészt nem ezen a vonalon került kijelölésre (csupán a Nyíregyházától Záhonyig tartó pályaszakasz képezi az EU V. korridor részét). Ebből kifolyólag a jelenleg elvben 120 km/h maximális haladási sebességre kiépített E52-es vonal Debrecent is érintő szakasza csak a TINA hálózat részeként szerepel (1. ábra). A városból kiinduló vasútvonalak közül nemzetközi szereppel bír még Románia felé a Debrecen – Nyírábrány – (Érmihályfalva) vonal, amely keleti irányban haladva felezi meg a keleti városrészt. Egyéb fővonalként tarják számon a Debrecen-Füzesabony és az Apafánál elágazó Debrecen – Nyírbátor – Mátészalka vonalakat, melyek közül előbbi ÉszakMagyarország felé régió közi, utóbbi pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg felé regionális jelentőséggel bír. Emellett mellékvonalak futnak Tiszalök, illetve Nagykereki és Létavértes (a két pálya Sárándnál ágazik ketté) irányába is. Utóbbi vonalak sorsa kérdéses, szerepük kizárólag a városkörnyéki forgalomban van.

1. ábra A Transz-Európai Közlekedési Hálózat és az országos jelentőségű logisztikai központok Magyarországon Forrás: www.kti.hu A város vasúti személyforgalma jelentős, a Nagyállomásról naponta induló, illetve érkező vonatok száma meghaladja a 150-et. A 100-as fővonalon a gyors megközelítést lehetővé tevő IC (InterCity) járatok száma a főváros, illetve Nyíregyháza irányába naponta 11-11. A 2005/2006-os menetrendi időszakban 3 pár IC vonat Budapest – Záhony között 92

közlekedik, javítva ezzel a térségek közötti gyors összeköttetést. Emellett a Mátészalkai viszonylaton is közlekedik napi két vonatpár (közvetlen kocsikkal Budapestre, illetve Budapestről a fővonalon közlekedő IC-khez kapcsolva). Interpici járat csak Tiszalök felé közlekedik, naponta egy pár. Debrecenben található az ország egyik legrégibb kisvasútja, a „Zsuzsi vasút”. A Faraktár utcai felüljáró keleti lábától induló, keskeny-nyomközű (950 mm) vasutat a fakitermelés hívta életre még az 1880-as évek elején. A ma már csak elsősorban idegenforgalmi jelentőségű vonat csak időszakosan, vagy külön kérésre közlekedik, s az Erdőspuszták rekreációs területei felé szállítja az utasokat. A város közlekedése szempontjából súlyos problémát jelent, hogy a Debrecenen áthaladó vasútvonalak sokszor valós választóvonalként is funkcionálnak, hiszen a közúti közlekedési folyosókat keresztezve akadályozzák a forgalmat. Mindez abból adódik, hogy nincsenek megfelelő számban kiépítve a különszintű közúti keresztezések (közúti aluljáró, vagy felüljáró). A Nagyállomásként ismert személypályaudvar elhelyezkedése a városban jónak mondható, helyi tömegközlekedéssel kitűnően megközelíthető (autóbusszal, villamossal és trolival is), gondot jelent viszont a távolsági buszpályaudvartól való jelentős távolsága. A város külső kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének hagyományos főtengelye a 4-es számú elsőrendű főút, amely amellett, hogy biztosítja az összeköttetést az Észak-alföldi régió másik két megyeszékhelyének irányába, illetve Ukrajna felé, az M3-as autópálya kiépüléséig a főváros közúton való megközelítésének is egyetlen reális alternatívája volt. Emellett Debrecenben fut össze még több országos másodrendű főútvonal Miskolc (35-ös), Füzesabony (33-as), Szeged – Békéscsaba (47-es), Nyírábrány (48) és Mátészalka (471-es) irányából. A Transzeurópai Hálózatok magyarországi szakaszainak kijelölése viszont nem érintette kedvezően Debrecent, hiszen a nemzetközi főirányok, az EU korridorok vonalvezetése elkerüli a várost. Az EU V. közlekedési folyosó az M3-as autópályán Budapest – Polgár - Nyíregyháza nyomvonalon éri el Hajdú-Bihar megyét, a várossal való összeköttetése 2006 végére az M35-ös autópálya kiépítésével valósul meg. Hasonlóan elkerüli a várost az M4 autópálya távlati tervezett nyomvonala is, amely Püspökladány – Biharkeresztes – Nagyvárad vonalvezetéssel került kijelölésre. Ezért a nemzetközi közúti gerinchálózatokhoz való közvetlen csatlakozás érdekében indokolt a TINA hálózatnak már elfogadott részét képező Kassa – Miskolc – Polgár – Debrecen – Berettyóújfalu – Nagyvárad gyorsforgalmi út kiépítésének mielőbbi megvalósítása. Ennek részét képezi a már említett M35-ös gyorsforgalmi út, valamint a tervezett 4. és 47. számú főutak Debrecent elkerülő, a város forgalmi tehermentesítését is biztosító útvonala. A 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasza óriási terhelésnek van kitéve és burkolatának minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Mivel a 4-es főút a várost elkerülő útszakaszok, illetve az M35-ös Debrecenig és az M3-as Nyíregyházáig történő megépítése után is meghatározó szerepet játszik majd a régión belüli kapcsolatokban, indokolt lenne a jelenlegi nyomvonalon az áteresztőképesség bővítése, azaz a négysávos pálya kiépítése Nyíregyházáig, illetve nyugat irányban Hajdúszoboszlóig, később Püspökladányig. A városba bevezető főutak igen jelentős forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebből kifolyólag csúcsforgalmi időszakokban gyakran lassú és nehézkes az előrejutás. A kialakult helyzetet tetézi, hogy elkerülő út híján Debrecent jelentős tranzitforgalom is terheli, illetve nem kielégítő a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintű keresztezések száma sem. A város belső forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentőségű lenne a várost elkerülő utak megépítése (többek között a déli irányból érkező és jelenleg a Homokkerti felüljárón át a Nagykörútra zúduló forgalom szempontjából), hiszen

93

megépítésével a logisztikai funkciók javulása mellett a környezetvédelmi szempontok is érvényesülhetnek, a csökkenő légszennyezés hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához. Javulást eredményezne továbbá a túlterhelt utakon szenzorok által vezérelt zöldhullám alkalmazása. Debrecen összes (önkormányzati és állami) belterületi közútjainak hossza 2004-ben 596 km volt. Ez az érték 2001-hez képest nem változott, pozitív változás viszont, hogy ebből a burkolt utak hossza három év alatt 474 km-re (28 km-el) növekedett, tehát 74,8%-ról 79,5%-ra. A megnövekedett mobilitási igények a város forgalmi hálózatának kiegészítését teszik szükségessé. A Piac utca északi részének gépjárműforgalom elől való lezárása (gyalogos központtá fejlesztés) miatt egyre sürgetőbb a belváros tervekben szereplő nyugati tehermentesítő útjának kiépítése. A vizsgálatok és a városrendezési dokumentumok alapján indokolt továbbá Debrecen nyugati és keleti oldalán egy-egy észak-déli út létesítése, amely összekapcsolva külső körútként funkcionálna. Emellett a város gyűjtő útjainak hálózata is rekonstrukcióra szorul vonalainak kijelölésében, a szükséges szabályozási szélességek vonatkozásában és főként burkolati állapotuk miatt. A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilisabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. Az elmúlt három év során Hajdú-Bihar megyében az ezer főre jutó személygépkocsik száma 190-ről 235-re növekedett (24%-kal), miközben a megyén belül kiemelkedő mutatóval jellemezhető Debrecenben 245-ről 299-re (22%-kal). Debrecen esetében a parkolás kérdésével elsősorban a Nagykörúton belüli, belvárosi területen szükséges fokozottan foglalkozni, a város egyéb területein elsősorban a lokális aránytalanságok feloldására kell koncentrálni az új parkolók építésénél. A belvárosban további felszíni parkolók kialakítására hely hiányában nagyon kevés lehetőség kínálkozik. Az elmúlt évek pozitív változásai között említhető meg a mélygarázsok megépítése a városban, amelyeket azonban a lakosság egyelőre kevésbé vett használatba, s a vártnál alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működnek. Debrecen gyakorlatilag minden irányból jól megközelíthető, a városba vezető közutak és vasutak sugarasan futnak össze, ami kedvező a helyközi közösségi közlekedés szervezéséhez. Debrecen központi közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb. funkciói és a városban található munkalehetőségek miatt nagy az igény az elővárosi tömegközlekedés iránt, amelynek jelenleg két alternatívája van: a vasút és a közút. Egyre sürgetőbb az igény a nagyvárosok vonzáskörzetében élők mobilitásának biztosítására, az agglomerációs elővárosi vasúti közlekedés megteremtésére. Egy ilyen program azonban érinti a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonalának emelését is. A Debrecenben összefutó vasútvonalak mindegyike egyben elővárosi tömegközlekedési funkciókat is betölt, ugyanakkor egyes vonalaknak (például a Debrecen – Nagykereki, illetve a Debrecen – Létavértes viszonylatoknak) kizárólag az elővárosi közlekedésben van szerepük. Könnyebb szerkezetű, a villamosokra hasonlító járművekkel, sőt, a villamosközlekedés normáinak átvételével a mainál magasabb sebesség, vagyis közlekedési hatékonyság érhető el, miközben az infrastruktúra terhelése csökkenhet

94

Az elővárosi személyszállítási feladatkör jelentős része hárul Debrecenben az autóbusz közlekedésre, amelynek a kötöttpályás szállítási módokkal szemben vitathatatlan előnye, hogy bármely településre el tud jutni a megfelelő igény esetén, illetve kisebb kihasználtság esetén sem igényel olyan infrastrukturális ráfordításokat mint a vasút. Viszont a kötöttpályás elővárosi közlekedési módokhoz képest jóval jelentősebb a forgalmi és környezetterhelése. A városban az elővárosi autóbusz közlekedés további fejlesztésének egyik legfőbb akadálya, hogy a város központjában elhelyezkedő távolsági buszpályaudvar megközelítése nehézkes, illetve befogadóképessége szűkös. Debrecen helyi tömegközlekedésében jelenleg is háromféle közlekedési mód áll az utasok rendelkezésére, de ezek irányítása továbbra sem egységes. A kötöttpályás személyszállítás, azaz a megmaradt egyetlen villamosjárat és a trolibusz viszonylatok üzemeltetését az önkormányzat tulajdonában lévő DKV Debreceni Közlekedési Részvénytársaság látja el, az autóbuszjáratokat viszont a Hajdú Volán Rt. működteti. A tömegközlekedést üzemeltető vállaltok közötti „verseny” a múltban számos problémát vetett fel, amely a helyi közösségi közlekedés bizonyos szintű átszervezését indokolja a lakossági igények minél jobb kiszolgálása érdekében, az önkormányzati támogatás optimalizálása mellett. A városban jelenleg üzemelő tömegközlekedési módok közül a villamosközlekedés hagyományai a legnagyobbak. A hajdan üzemelő hét vonal közül ma már csupán egy működik, amely a Nagyállomás és a Debreceni Egyetem között szállít utasokat. A villamosvonal térszerkezeti hatása jelentős, ez az egyetlen tömegközlekedési eszköz amely a belváros közúti forgalom elől lezárt részén közlekedik. A járműpark összetétele vegyes, 1994 és 1997 között a villamos jármű rekonstrukció keretében a DKV 11 darab korszerű, GanzAnsaldo gyártmányú járművet szerzett be, az elavult villamosok kiváltására és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. A jelenlegi járműállomány 11 db új típusú és 8 db korszerűtlen, régi villamosból áll. Az új viszonylat létesítése és a villamospálya további korszerűsítése mellett indokolt a járműpark további rekonstrukciója is. A trolibusz járatok az 1980-as évek közepétől vannak jelen Debrecen tömegközlekedésében. A jelenleg üzemelő három viszonylat mindegyike a Segner téri végállomásról indul: a 2-es a Petőfi tér a 3-as pedig a Széchenyi utca és a Csapó utca érintésével közlekedik a Köztemetői végállomásig, míg a 3E jelű a 3-as vonalán halad a Kossuth utcáig, majd kitérőt tesz a Dobozi lakótelep irányába, majd a Kassai úti campusnál letérve a Nagyerdei körutat járja körbe. A Debrecenben közlekedő trolik három típusból kerülnek ki. A járműpark gerincét a ZIU-9 típusú Szovjetunióban gyártott trolibuszok adják (1985 óta huszonhatot helyeztek forgalomba belőlük). A négy darab csuklós IK280 trolibuszt, 1991-ben állították forgalomba, 2005 áprilisától pedig folyamatosan érkeznek az alacsonypadlós Solaris Trollino típusú trolibuszok, amelyek a korszerűtlen szovjet járműveket váltják fel, dízel-aggregátorukkal új lehetőségeket teremtve a debreceni trolibusz-közlekedés számára (ezek tették lehetővé a 3E járat elindítását). Debrecen helyi autóbuszjáratait a Hajdú Volán biztosítja (akárcsak négy másik városét a megyében). A vállalat körülbelül 350 különféle típusú autóbuszt használ (ezek többsége Ikarus), ebből mintegy 170-et közlekedtet Debrecen autóbusz-viszonylatain. Az autóbusz járatok behálózzák egész Debrecent, a viszonylatok száma 48, amihez hozzáadódik még 3 iskolabusz. Az autóbusz viszonylatok közül 11 szakaszhatáros, amelyek a Debrecen külterületén lévő lakott településrészeket (Bánk, Pallg, Ondód, Kismacs, Nagymacs, Alsó- és Felső Józsa, Haláp, Szepes) kötik össze a város törzsterületével.

95

Problémát jelent, hogy a helyi közlekedésben használt járműpark jelentős része elavult, ezek folyamatos cseréje indokolt, emellett a buszmegállóhelyek minősége is sok esetben hagy kívánnivalót maga után. Az utóbbi években az új autóbuszok beszerzésekor a Hajdú Volán már törekedett a kényelmes és akadálymentes beszállást lehetővé tevő alacsony padlószintű, ugyanakkor a környezetet is kímélő gázüzemű járművek beszerzésére, ugyanakkor ezen típusok jórészét használtan vásárolták, és még közel sem fut elegendő belőlük. A debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás, nemzetközi repülőtere, alkalmas szinte minden Európában üzemeltetett repülőgép fogadására és kiszolgálására. A repülőteret jelenleg érvényes kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként említi, tulajdonosa Debrecen városa, üzemeltetője a Debrecen Airport Kft. A repülőtér nagyságánál és fekvésénél fogva nemzetközi személy és teherszállítási tranzit repülőtérré fejlődhet, egyben fontos katalizátorként hat a régió turizmusának és elsősorban gyógy-idegenforgalmának a fejlesztésére. Jó adottságai az elmúlt évek jelentős fejlesztései ellenére azonban még mindig nem megfelelően kihasználtak. Debrecen önkormányzata már 1994-ben felismerte azt, hogy a város területén található egykori szovjet katonai repülőtér polgári célú hasznosítása fontos szerepet tölthet be Debrecen és tágabb környezete gazdaságfejlesztésében, a külföldi beruházók és turisták térségbe vonzásában. A repülőtér átfogó fejlesztési programja ugyanakkor csak 2001-ben indulhatott meg, az infrastrukturális beruházások eredményeként a vidéki repülőterek közül elsőként nyerte el az ISO 2001:9001 minősítést, és 2004-ben állandó határátkelőhellyel és vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtérré válhatott. A Debreceni Repülőtér ma az ország második legjelentősebb közforgalmú repülőtere, a legnagyobb charterforgalmat (Törökország, Egyiptom, Görögország, Tunézia) lebonyolító regionális repülőtér. A repülőtér utasforgalma 2004-ben 14.476 fő volt (ez 2,4-szeresen múlta felül a 2003. évi eredményt), 2005-ben pedig a teljes személyforgalom már elérte a 33.119 főt (2. ábra), ami egy igen dinamikus fejlődési periódus kezdetét jelölheti ki. Az utasforgalom ilyen mértékű növekedéséhez a menetrend szerinti járatok indítása (közvetlenül Münchenbe és Brémába) mellett hozzájárult az üzleti céllal utazók és a debreceni nagyrendezvényekre érkező sportolók magángépes forgalmának növekedése is. Az utas- és teherforgalom további növekedéséhez további infrastrukturális beruházásokra van szükség, amelyek segíthetik a repülőtér megközelítését, a légi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltató létesítmények létrehozása pedig fontos szerepet kaphat a lakosság foglalkoztatásában is.

96

35 000

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2. ábra A Debreceni repülőtér utasforgalmának alakulása 2000 és 2005 között (fő) Forrás: Airport Debrecen Kft. Debrecen kedvező közúti, vasúti és légiforgalmi adottságai kedvező lehetőségeket teremtenek a logisztikai funkciók kialakításához. Magyarországon az ország méretét, gazdasági aktivitását, közlekedési infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve 11 logisztikai körzetből és 13 országos logisztikai központból álló hálózat került lehatárolásra (1. ábra). Ezen központok egyike Debrecen, amelyet a három közlekedési mód találkozása tesz hazai viszonyok között különlegessé, emellett pedig a román határ közelsége is kedvező telepítési feltételt biztosít akár interregionális nemzetközi logisztikai funkciók számára is. Jelenleg Debrecenben nem beszélhetünk összefüggő kerékpáros úthálózatról. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el (a Balmazújvárosi, Böszörményi, Pallagi, Sámsoni, Vámospércsi és Mikepércsi utak mentén), az összeköttetésük a város belő zónáiban nem megoldott. Az Újkerti lakótelep gyalog- és kerékpárút esetében pedig évekig problémát okozott a gyalogos és kerékpáros forgalom elkülönítésének megvalósítása a gyakorlatban. A város domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul. Ennek megfelelően a korábbi években tervek születtek a belvárosi kerékpárút-hálózat fejlesztésére, amelyek alapján az elkövetkező években megindulhat egy összefüggő úthálózat kiépítése, szem előtt tartva a fontosabb közösségi terek közötti összeköttetés megteremtését. Az Országos Területrendezési Terv által meghatározott Országos Kerékpárút Törzshálózatnak Debrecent egy vonala, a Hortobágy–Debrecen kerékpárút érinti, amellyel a város kapcsolódik a nemzetközi jelentőségű EuroVelo kerékpárút-hálózat 11. számú vonalához, ami a Tisza mentén szeli át hazánkat.

97

Debrecen lakásállománya 2004. december 31-én 86.620 darab volt, amely Budapestet leszámítva a legmagasabb az országban. A lakások száma a három évvel korábbi értékhez képest 2.941-el gyarapodott, amely szintén a legkedvezőbb mutató a megyeszékhelyek sorában. 2004 végén száz lakásra 236 lakos jutott, amely jelentős javulás a 2001-ben regisztrált értékhez (247) képest. A megyeszékhelyek között 2004-ben ugyancsak Debrecenben volt a legmagasabb a lakásépítések abszolút száma is (1.414 lakás). Kedvező, hogy a felépült lakások csaknem fele (47%) négy, vagy annál több szobás volt, viszont korántsem ilyen előnyös, hogy a közcsatornával ellátott épített lakások aránya csupán 80,2% volt (előbbi mutató a második legjobb, utóbbi viszont a második legrosszabb a megyeszékhelyek között). Ha az épített lakások számát összevetjük a népesség számával megállapíthatjuk, hogy 10.000 lakosra Debrecenben 69,1 épített lakás jutott 2004-ben, amely több mint kétszerese a 2001-es értéknek (32,8), és ezzel a város az ötödik a megyeszékhelyek rangsorában. A 100 épített lakásra jutó megszűnt lakások száma a három évvel ezelőtti 19-es értékről mindössze 8-ra csökkent. Debrecenben a lakások mintegy harmada házgyári lakótömbben, lakótelepen található távfűtéses panellakás. Ezek jelentős részében már felszerelték az egyénileg szabályozható fűtésmérő eszközöket, amely a lakók számára energia- és ezáltal pénzmegtakarítást tesz lehetővé. Mindezek ellenére a panellakások túlnyomó hányada elavult nyílászárókkal és szigeteléssel rendelkezik, amelyek az energiafelhasználás szempontjából nem hatékonyak. Ezek a korosodó épületek ugyanakkor számos épületgépészeti és egyéb problémával is küzdenek. Debrecen ivóvízellátása két forrásból biztosított. Az ivóvíz egy részét a város alatt elterülő homokos-kavicsos víztároló rétegek felszín alatti készletéből nyerik, a másik része viszont a Tiszából, pontosabban a Keleti-főcsatornából származik. A jelentősen megemelkedett vízdíjaknak köszönhetően a lakossági vízfogyasztás az 1990-es évektől kezdődően visszaesett, 2004-ben az egy lakosra jutó éves vízfogyasztás Debrecenben 33,1m3 volt. Debrecenben a közüzemi vízcsőhálózat hossza (668,4 km) három év alatt 11,1%-al bővült, ennek megfelelően a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya is nőtt valamelyest, 2004 végére elérte a 97,3%-ot. A debreceni hálózat ivóvíz minőségének vizsgálatát a Debreceni Vízmű Rt. Központi Laboratóriuma napi vizsgálati rendjének megfelelően, a hatósági ellenőrzést pedig az ÁNTSZ szakemberei végzik. Az előírt értéktől eltérő adatok a vizsgált paraméterek között a vízhőmérséklet esetében fordultak elő. Abban az esetben, ha a víz sokáig tartózkodik a csőhálózatban nagyobb eséllyel fordul elő, hogy a cső falán elszaporodnak egyes mikroorganizmusok. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 418,5 km volt (12,3%-os növekedés), a hálózatra rákapcsolt lakások aránya pedig 73,8%-ot tett ki, 2,8 százalékponttal többet, mint 2001-ben. Mindez azt jelenti, hogy három év alatt a beruházásoknak köszönhetően a közműolló is csökkent valamelyest 25,1%-ról, 23,5%-ra. A városban problémaként jelentkezik, hogy a keletkező szennyvíz csaknem negyede még ma sem kerül be a városi közmű-hálózatba, s a csatornahálózatba bekerülő szennyvíz tisztítása sem éri el a megfelelő szintet, különösen a biológiai tisztítás terén. Mindenekelőtt a felszíni vizek védelme érdekében elsődleges fontosságú tehát a szennykezelés fejlesztése, mely a folyamatban lévő ISPA-program célkitűzéseinek megvalósulásával (csatornázottság szintjének 90%-ra emelése, szennyvíztisztítás technológiájának fejlesztése stb.) jórészt megoldja az ezzel kapcsolatos gondokat Debrecenben és a környező néhány településen.

98

Az új információs technológiák megjelenése és a társadalomban bekövetkezett változások lényegi hatással bírnak a városokra nézve is. Az információs társadalom hívószavához és témájához tartozó egyre népszerűbb programcsokroknak egyik meghatározó szeletét jelentik napjainkban az intelligens város projektek. Debrecenben 2002-ben befejeződtek be az „intelligens város” informatikai projektének megvalósítása. A város honlapján elérhetővé vált az elektronikus ügyintézés, ahonnét különböző űrlapok és tájékoztatók tölthetők le, valamint lehetőség nyílik időpontfoglalásra. A levegőminőség szempontjából Debrecen a közepesen szennyezett városok közé tartozik, amiben szerepe van annak, hogy a dominánsan északkeleti–délnyugati szelek gyakran szinte „átmossák” a légrétegeket. A légszennyező források megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb terhelést a közlekedés jelenti a város számára (82%), a második helyen a tüzelés következik (11%), és csak a harmadik helyet foglalják el a pontszerűen elhelyezkedő ipari üzemek (7%). A gázprogram megvalósítása (szinte teljes a gázzal ellátottság) következtében javultak a levegőszennyezettségi mutatók, és különösen a fűtési szezonban csökkentek a kibocsátási értékek. Az utóbbi években a kén-dioxid koncentrációja fokozatosan visszaesett, ezzel szemben azonban csekély mértékben növekedett az ülepedő por, és annál jelentősebb mértékben a szálló por és a nitrogén-dioxid mennyisége. Ez utóbbi elsősorban közúti közlekedés növekedésének köszönhető, s a fő közlekedési útvonalak mentén nagyobb mennyiségben van jelen, hasonlóan a szén-monoxidhoz. A forgalomnak a Belváros központjából kijjebb helyezése és a körút-rendszer bevezetése miatt egyértelmű a légszennyezettség csökkenése a Belvárosban. Változatlanul környezeti gondokat, zaj- és légszennyezést okoz az a körülmény, hogy a várost érintő országos főutak többsége (4, 33 és 35) teljes hosszában terhelik a Nagykörút vonalát, amelynek bizonyos részein a fő szennyezőként jelentkező tranzit-szállítók (kamionok) még mindig jelentős levegőszennyezést okoznak, még ha rövidebb időt töltenek is a városban. Ugyanakkor jelentős eredmény a gyalogos városközpont régi gondolatának a megvalósítása, mely zöldfelületi fejlesztésekkel is párosult. Habár a várostól északra és nyugatra levő szántóterületekről származó szállóporterhelés csökkent az ezredfordulót követően, még mindig túl gyakran haladja meg a határértéket, főleg a város nyugati részén. A főleg a várostól nyugatra elterülő mezőgazdasági területekről származó szálló por által okozott szennyezés csökkentésére a város támogatta a nyugati városszélen történő erdősítést. Mindmáig hiányzik azonban a mezővédő erdősávok telepítésének támogatása a várostól távolabbi területeken és a várostól nyugatra fekvő erdőterületek védelme, illetve az itt kivágott erdők újratelepítésének elősegítése. Ebben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a „HTVR Továbbfejlesztése/CIVAQUA Program” című, engedélyezési fázisban levő projekt keretében a Tócó mentén létrehozandó zöld folyosó a remények szerint segít majd a szálló porterhelés okozta szennyezés csökkentésében. A város belterületén a zöldfelületek kialakítása, a parkosítás új lendületet vett az elmúlt három évben, de főleg csak a Belvárosban, és a város egészét tekintve még messze van a célul kitűzött „tiszta, virágos Debrecen”. A zöldfelületek mennyisége országos átlagban még mindig az átlagos körül van, de területi eloszlása egyenlőtlen, hiszen a város keleti és déli részén igen alacsony a parkok, zöldfelületek aránya. Habár Debrecen felszíni vizekben szegény, a város keleti külterületén több mesterséges, jóléti tározó található, melyek vízpótlása az utóbbi évtizedek száraz időjárása miatt sürgetővé vált. A vízpótlás ugyancsak szükséges a kiszáradóban levő Tócó-meder és a Kondoros-ér medrének revitalizációja érdekében is. A Tócó esetében a vízpótlással

99

párhuzamosan szükséges a jelentős biológiai terheléssel rendelkező csapadékvíz bevezetésének megszüntetése is. A város ivóvíz-ellátásának egy része, termálvíz-ellátásának pedig egésze rétegvízből történik, és a rétegvíz felhasználása számos fejlesztési elképzelés alapját képezi. A felszín alatti vízbázisok védelme érdekében fel kell mérni azok fenyegetettségét, és ezen ismeretek fényében kell további konkrét védelmi intézkedéseket hozni. A sérülékeny vízbázisok területén (például Nagyerdő alatti depresszió) kármentesítést is kell végezni. A város területén jelentős területek állnak természetvédelmi oltalom alatt, a védett területek egymástól a gazdasági táj által helyenként nagymértékben elszigeteltek. A beépítés továbbra is veszélyezteti a természeti értékek védelmét, de az erdősítésre rendelkezésre álló területeket, így hosszabb távon az ökoturizmus esélyeit is. Még a legutóbbi időkben is történt olyan eset, amikor az újabb parcellázásokat természeti értékekben gazdag, természetvédelmi oltalom alatt álló vagy természetközeli erdővel borított területeken kezdeményeztek és engedélyeztek. A parcellázások, beépítések tervezésekor a természetvédelmi szempontok nem érvényesültek. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, országos jelentőségű védett területek közé sorolódik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (összesen 6.768 ha, ebből Debrecen külterületének keleti részére esik kb. 3.231 ha), a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület (1.092 ha), valamint az ex lege védett halmok, kurgánok, lápok (kb. 791 ha). A helyi jelentőségű védett területek száma: 36, kiterjedésük mintegy 2.500 ha, a természeti területek kiterjedése: 2161 ha. A belváros komplex rehabilitációja - ami több évtizedes feladat lesz – a városközpont nyugati oldalán megkezdődött, összefüggésben a nyugati oldali tehermentesítő út megvalósításával. Azonban a külső városrészekben még nem történtek meg a szükséges városképi beavatkozások, alig zajlottak zöldterületi fejlesztések. A lakótelepek rehabilitációja területén csak az első lépések születtek meg, és ebben a vonatkozásban további intézkedésekre van szükség. A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy egy adott település lakosságának komfortérzetét, ebből következően a települési kötődés erősségét alapvetően befolyásolhatják a közösségi terek mennyiségi és minőségi jellemzői. A színvonalas, széles körű szolgáltatásokat biztosító közcélú építmények mindemellett a település arculatára, illetve turisztikai vonzerejére is pozitív hatást gyakorolhatnak. Debrecen az ország második legnagyobb városaként ebből a megközelítésből vizsgálva jelenleg még meglehetősen kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik, noha több tekintetben is rendelkezésre állnak a továbbfejlesztéshez szükséges alapok. Az utóbbi években történtek kezdeményezések a jelenlegi állapotok érezhető javítására, ennek ellenére más, hasonló szerepkörű nyugat-európai várossal összehasonlítva Debrecen méreteihez képest rendkívül alacsony a közösségi terek aránya.

100

DEBRECEN VÁROS SWOT-ELEMZÉSE Erősségek Gyengeségek • Debrecen teljes értékű regionális központ, az ország második • A fővárostól és Európa centrum területeitől relatíve távoli, az ország legnépesebb városa periférikus keleti részén való elhelyezkedés • A város kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, aktív • A város tágabb környezetét jelentő Észak-alföldi régió hazai és szerepet vállal az interregionális együttműködésekben nemzetközi viszonylatban gyenge gazdasági teljesítőképességgel jellemezhető • A Hajdúhát jó mezőgazdasági termőhelyi adottságokkal bír • A város erős szolgáltató szektorral rendelkezik

• Az ország nagyvárosaival összehasonlítva alacsony a vállalkozói aktivitás

• A város infrastrukturális adottságai kedvezőek a turizmus több területén • Kevés külföldi tőke érkezik az új fejlesztésekhez, beruházásokhoz (gyógy-, konferencia-, sportturizmus) • A természetes szaporodás mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál, • A bérek színvonala elmarad a nagyvárosok átlagától magas a munkaképes korú lakosság aránya • A lakosság képzettségi szintje magas

• Az élelmiszer- és könnyűipar több ága válságban van, lassan zajlik az ipar szerkezeti átalakulása

• A Debreceni Egyetem magas szintű oktatást biztosít, a diákság jelentős • A tercier szektorban alacsony a gazdasági szolgáltatások aránya • A Debreceni Egyetemen hiányzik az egyetemi szintű műszaki oktatás fogyasztói kört jelent a város számára • Debrecen mint egészségügyi központ makro-regionális szerepkörrel • A városban folyó szakképzés rosszul alkalmazkodik a munkaerőpiaci igényekhez rendelkezik • Üzemelő és folyamatosan fejlődő nemzetközi repülőtér megléte • Vasúti csomóponti pozíció • 2006 végére a várost eléri az autópálya

• Fejletlen az innovációs lánc, a szellemi potenciál a gazdasági életben rossz hatásfokkal hasznosul • Debrecen népességmegtartó képessége nem megfelelő, jelentős a magasan képzett fiatal szakemberek elvándorlása a városból

• Megfelelő kapacitású a humán intézményellátottság és az ellátás • Elkerülő utak hiánya – nagy átmenő forgalmi terhelés színvonala is jónak mondható • A szennyvízcsatorna-hálózat a város döntő részén kiépített, a • A város belső tehermentesítő- és körúthálózatának nem megfelelő

101

folyamatban lévő ISPA-program keretében jelentős fejlesztések valósulnak meg • • A környezet terhelése mérsékelt, Debrecen országosan a kevésbé • szennyezett városok közé tartozik •

kiépítettsége, összefüggő kerékpárút-hálózat hiánya Autóbusz-pályaudvar kedvezőtlen elhelyezkedése A lakótelepi lakások magas aránya a város lakásállományán belül A közösségi terek aránya jóval alacsonyabb a hasonló méretű európai városokhoz viszonyítva

Lehetőségek • Bővülnek a város számára elérhető pályázati lehetőségek

Veszélyek • Nem indul meg a területi különbségek kiegyenlítődése, a régió gazdasági helyzete tovább romlik • Debrecen régióközpontként tovább erősítheti pozícióját a • A szomszédos romániai területek olcsóbb munkaerőt kínálva térségben, új regionális szerepköröket vonzhat magához jelentős külföldi tőkét vonhatnak el a Debrecen központú • Intenzívebb együttműködés van kibontakozóban az Északtérségtől alföldi régió nagyvárosai között

• Határon átnyúló együttműködések előnyeinek intenzívebb • Fokozódhat a régión belüli verseny a különböző beruházások megszerzése érdekében kiaknázása • A külföldi működő tőke érdeklődése növekszik a térség iránt, • Újabb külföldi működő tőke beruházások hiányában az ipar szerkezeti átalakulása megtorpan további modern ipari ágazatok települnek be a városba • Külföldi tőke bevonásával jelentősen emelkedhet a helyi • Tovább romlik a szállásférőhelyek kihasználtsági foka (különös tekintettel a külföldi vendégszámra) tudásbázis hasznosulása a gyakorlatban • A város vándorlási egyenlege hosszú távon negatív lesz • Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekedhet a • Folytatódik a magasan képzett szakemberek elvándorlása a lakosság fogyasztása városból • Egyetemi, tudományos és gazdasági központ jellege Debrecent konferenciaturisztikai központtá fejlesztheti • A városban felhalmozódott szellemi tőke továbbra sem hasznosul magas arányban a térség gazdasági életében • A város népességszáma migrációs nyereséggel stabilizálódik

• A közlekedési kapcsolatok javulása hozzájárul a logisztikai • A várost érintő közúthálózat rekonstrukciója késik funkciók erősödéséhez, kapuvárosi szerepkörének betöltéséhez • Az elkerülő út teljes kiépítése késik, az átmenő forgalom által tovább fokozódik a város környezeti terhelése • A lakótelepi lakások magas aránya lakásállománya gyorsan leértékelődhet

miatt

a

város

• A társadalmi különbségek elmélyülése, egyes társadalmi csoportok elszegényedésének folytatódása

A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA, A CÉLPIRAMIS A fejlesztés kiindulópontját Debrecen jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a város pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Debrecen jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A múlt értékeire támaszkodva a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudás centrumává válik A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: ƒ A múlt értékeire történő támaszkodva megfelelni a jövő kihívásainak A fejlesztés során természetesen támaszkodni kell Debrecen gazdasági, társadalmi, építészeti stb. emlékeire, értékeire, mindazon hagyományokra, amelyek a debreceni szellemiséget képviselik, és törekedni kell ezek minél teljesebb formában történő megőrzésére. A megőrzés ugyanakkor nem jelent egyoldalú konzerválást, szükséges egy egészséges egyensúly megtalálása: a felmerült új igényeknek megfelelően bizonyos változásokat végre kell hajtani annak érdekében, hogy a város képes legyen megfelelni a XXI. század elvárásainak.

102

ƒ

A város térszervező erejének növelése Az elmúlt időszakban Debrecenben több olyan fejlesztés (például Fellebbviteli Főügyészség, Ítélőtábla, Kölcsey Központ) is lezajlott, amelyek a város regionális szerepkörének bővülését eredményezték. A további fejlődés érdekében ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség, amely magában foglalja város megközelíthetőségének javítását és újabb regionális hatáskörű intézmények kialakítását.

ƒ

Nemzetközi jelentőségű tudásközpont kialakítása Debrecen egyik legfontosabb erősségének a Debreceni Egyetem tekinthető, amely a K+F tevékenység területén több szempontból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem után a második helyet foglalja el. Az eddigiek során ugyanakkor jelentős problémát okozott az a tény, hogy az egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitás gyakorlati életben történő hasznosítása rendkívül alacsony volt, alig alakult ki erős kapcsolat az egyetem és a vállalati kör között. A 2007-2013 közötti időszak egyik legfontosabb feladatának ezen hiányosság megszüntetése és a keletkezett innovációk munkahelyteremtő hatásához szükséges feltételek megteremtése tekinthető.

A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A város földrajzi elhelyezkedésre, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

103

A célpiramis összefoglaló bemutatása Jövőkép

Misszió

Stratégiai célok

Fejlesztési prioritások

A város földrajzi elhelyezkedésére , valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erõforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megõrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minõségi élet feltételeit az itt élõk számára

A város (inter)regionális központi szerepének erősítése

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése

Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése

A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtése

Humán erőforrás fejlesztés

A műszaki infrastruktúra fejlesztése

104

Az intézményhálózat fejlesztése

A jövőképben és misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél, és ezeken belül több specifikus cél került kijelölésre: a., A város (inter)regionális központi szerepkörének erősítése Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa több területen is az Északalföldi régió központjának számít, bizonyos funkciók vonatkozásában ugyanakkor befolyása kiterjed a határon túl elhelyezkedő térségekre is. Ezen kedvező helyzet fenntartása ugyanakkor elképzelhetetlen a meglévő adottságok tökéletesítése, illetve új beruházások megvalósítása nélkül. A stratégiai cél megvalósítását az alábbi specifikus célok segítik elő: - A város magasabb színvonalú bekapcsolása a nemzetközi és országos közlekedési hálózatokba - Regionális logisztikai fejlesztések - Regionális központi beruházások - Az (inter)regionális kapcsolatok erősítése b., Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése Debrecen – mint az ország második legnagyobb városa – fejlesztése során természetesen arra kell törekedni, hogy a beruházások eredményeként a város ne csak Magyarországon belül javítsa a pozícióját, hanem európai, illetve bizonyos területeken világméretekben is ismertté és elismertté váljon a neve, kerüljön fel az emberek (gazdasági élet szereplői, turisták) fejében meglévő térképre. A város adottságai és mérete ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy ez a kiválóság ne csak egy ágazatra/szektorra korlátozódjon, hanem egy több lábon álló fejlődés bontakozzon ki, mivel csak ez jelent 100%-os garanciát egy biztos alapokon álló növekedésre. A stratégiai cél megvalósítását az alábbi specifikus célok segítik elő: - A gyakorlati életben hasznosítható K+F eredmények megszületésének támogatása - A gazdaság versenyképességének támogatása - A város turisztikai adottságainak javítása és bővítése c., A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtése A fejlesztések során természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a debreceni lakosok igényeit és elvárásait sem, és törekedni kell az őket kiszolgáló természeti, társadalmi és épített környezet megőrzésére, fejlesztésére, amely több szempontból is pozitívan befolyásolja a város sorsát. Egyrészt a debreceni polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a várost, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg. Másrészt a fejlesztések révén a Debrecenbe látogató turisták a kifejezetten az ő érdekükben végrehajtott beruházások mellett további élményekkel gazdagodhatnak, és ez jelentős bevételt eredményezhet. Harmadrészt a stratégiai cél sikeres megvalósítása Debrecent a potenciális befektetők számára még vonzóbbá teheti, és így növelheti a városban élők életszínvonalát. A stratégiai cél megvalósítását az alábbi specifikus célok segítik elő: - A természeti környezet védelme - Az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése - Városrész-rehabilitáció - A város közlekedési rendszerének fejlesztése - A város informatikai rendszerének kialakítása - A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása - A közösségi térhálózat teljessé tétele

105

A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOT-elemzésre támaszkodva öt fejlesztési prioritás került kijelölésre: I. prioritás – A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A szükséglet bemutatása Napjainkban az egyes települések versenyképességét nagymértékben befolyásolja megközelíthetőségük, és a fejlődés hátterének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges Debrecen ilyen jellegű adottságainak fejlesztése. Az elmúlt években lezajlott beruházásoknak köszönhetően napjainkban Debrecenben csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre zöldmezős beruházásra alkalmas ipari ingatlan. A város által kínált adottságok, valamint az egyetemi tudásközpontokban keletkezett eredmények gyakorlati alkalmazása ugyanakkor új vállalatok betelepülését, valamint a már jelenlévő cégek tevékenységének bővülését vonja maga után, és ez szükségessé teszi a beruházásra alkalmas ingatlanok kialakítását, közművekkel történő ellátását. Emellett a város adottságai, a különböző közlekedési módok találkozása jelentős lehetőséget teremt a logisztika fejlesztése számára, ez azonban megköveteli a központok által kínált szolgáltatások színvonalának az emelését. Napjainkban Debrecen a közigazgatás egyre több területén válik az egész Északalföldi régiót irányító hivatalok központjává, és ez a folyamat elindult a gazdasági élet egyes ágazataiban is. A folyamat felgyorsítása és visszafordíthatatlanná tétele ugyanakkor további beruházásokat tesz szükségessé. A Debreceni Egyetem az ország egyik legfontosabb szellemi-tudományos bázisa, és a felsőoktatási intézmények között a K-F tevékenységek területén több mutató alapján a második-harmadik helyet foglalja el. A város másik jelentős tudományos intézete a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (ATOMKI), az egész világot behálózó szakmai partneri kapcsolattal rendelkezik. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió egyik legfontosabb célja Európa helyzetének erősítése a K+F területén, olyan tudományos eredmények feltalálása, amelyek a gyakorlati életben is jól hasznosíthatóak. A két debreceni intézmény a humán erőforrások tekintetében alapvetően képes megfelelni ennek az elvárásnak, a szükséges kritikus tömeg elérése ugyanakkor további infrastrukturális beruházásokat igényel. Debrecen gyógyhatású termálvize, történeti-kulturális adottságai nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé, mert egy alapvető emberi motiváció, a gyógyulni vágyás illetve az ezredforduló társadalmi folyamatai, aktuális érdeklődési irányai közül a vallási-egyházi hagyományok, események, rendezvények iránti érdeklődést elégítik ki. A gyógyturizmus komplex fejlesztése egyben egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, és szükség van az ahhoz kapcsolódó orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítésre is. Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy település épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli. A személyes jellegű tudományos, politikai stb. kapcsolatok kialakulása igazi színtereinek a telekommunikáció korában is a kongresszusok és konferenciák számítanak. A Debreceni Egyetem a maga szellemi potenciáljával fontos szerepet játszhat nem csak

106

Magyarország, hanem a közép-európai térség tudományos életében, és ez a tény a nemzetközi érdeklődők számára lehet vonzó tényező. A városban felépült kulturális és kongresszusi funkciókat betöltő Kölcsey Központ új lehetőségeket nyithat e téren nemzetközi konferenciák megrendezésével. A városi lakosság, valamint a nagyobb területi vonzással rendelkező sportrendezvények kiszolgálására elengedhetetlen a meglévő létesítmények bővítése, valamint további stadion (ok), és elsősorban az utánpótlás és az egyetem érdekeit szolgáló sportcsarnok (ok) építése, amelyek sportesemények megrendezésével nemzetközi, regionális és helyi vonzással rendelkezhetnek. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. A város környékén található természetközeli területek a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak. Ennek keretében elsősorban az Erdőspuszták területén lévő adottságok hasznosítására kell különösen nagy hangsúlyt fektetni. A prioritás potenciális célcsoportjai Debrecen megközelíthetőségének javulása mind a városban élő aktuális, mind pedig a városon kívül található potenciális célcsoportok számára nagy jelentőségű. A helyi vállalatok esetében például alapvető fontosságú, hogy termékeiket sokkal gyorsabban és biztonságosabban tudják eljuttatni a potenciális piacokra, és ez nagymértékben növeli a versenyképességüket. A turisták számára egyre fontosabbá válik az adott terület repülőgéppel történő megközelíthetősége, és Debrecen ezen a téren is jó adottságokkal rendelkezik. A város által felkínált ipari park-hálózat bővítése egyrészt a várost, mint potenciális befektetési célterületet vizsgáló vállalatok számára fontos, akik napjainkban egyre inkább alapvető elvárásként fogalmazzák meg a szükséges vonalas infrastruktúra közelségét és korlátlan használatát. Másrészt a potenciális célcsoportok körébe sorolhatóak a város területén, lakóépületek közé szorulva működő vállalkozások, akiknek a további bővülése komoly akadályokba, esetenként jogszabályi korlátokba is ütközik. A regionális gazdaságfejlesztési objektumok kialakításából döntő mértékben a városban működő kis- és középvállalkozások profitálhatnak, akik a beruházás után már megfelelő körülmények között tudják fogadni üzletfeleiket, és igénybe tudják venni a különböző szolgáltatásokat. A kiállítás- és vásárközpont felépítése eredményeként mind a debreceni, mind pedig a város határain kívülről érkező kiállítók megfelelő feltételek között tudják bemutatni a termékeiket, és ez forgalmuk bővülését eredményezi. A tömegközlekedés fejlesztésének egyik fontos célja legyen a környező településekről három műszakos munkarendbe bejárók utazási igényeinek kielégítése. A tudásközpontok által felfedezett innovációk használói között megtalálhatóak mind debreceni, mind régiós, mind pedig távolabb működő cégek, akiknek a tevékenysége hatékonyabbá válik, és lehetőségük nyílik az általuk foglalkoztatott munkaerő létszámának a növelésére is. A turizmus szempontjából a nyugat-európai 40 év feletti korosztály az egészségturizmus első számú célcsoportja, és ez a leginkább fizetőképes vendégkör. Elsősorban német és skandináv turistákat jelent. Ezen célcsoport megnyerését termálvizeink gyógyászati értékei, a magas színvonalú szakmai tudás, és a termálvízre alapozott fitnessszolgáltatások biztosítják. A hazai szakmai és tudományos szervezetek, a hazai és nemzetközi multinacionális vállalatok rendezvényei elsősorban az ország keleti részéből vonzzák az üzletembereket, így ők tekinthetőek a rendezvényturizmus fő célcsoportjának.

107

Debrecen kulturális értékei, múzeumai, műemlékei az iskoláskorúak számára jelentik a vonzerőt. Az iskolások kirándulásai szempontjából fontos célpontot jelentenek az állatkertek, vidámparkok, élményparkok. A kulturális rendezvények látogatói pedig döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelent. Viszonylag kicsiny fizetőképes kereslettel jellemezhető, döntően fizetővendég, illetve egyéb kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő célcsoportot jelent. A sportesemények területiségüknél fogva rendelkezhetnek nemzetközi, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. Leginkább a gyermek, ifjúsági és felnőtt élsportolók számára jelentenek ezek a versenyek vonzerőt. A belföldi turisták számára évtizedeken keresztül Debrecen is a szakszervezeti beutaltak legfontosabb célállomásának számítottak. A kilencvenes években a belföldi turisták részaránya alaposan megcsappant, ennek ellensúlyozására elsősorban az egészség- és a kulturális-, vallási és örökségi valamint a sportturizmus esetében pozícionálhatóak célcsoportként. A helyi lakosság idegenforgalmáról nem szoktunk beszélni. Mégis úgy véljük feltétlenül figyelembe kell venni a helyi lakosság egészségturisztikai, kulturális és sport szükségleteit is, amely a rekreációs igény jelentős hányadát alkothatja. Emiatt a város környéki területek turisztikai jellegű fejlesztéseinél egyértelműen ezt a csoportot kell célcsoportnak tekinteni. A prioritás előnyei - jelentős mértékben javul a város elérhetősége, és ez Debrecen általános versenyképességét is növeli - növekszik Debrecen gazdasági térszervező ereje - magas szakképzettséget igénylő, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok telepednek le Debrecenben, és ez a magasabb fizetésű rétegek vonzásával jár együtt - a turizmusban résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet - a kijelölt turisztikai ágak (sport, egészség) nem kifejezetten szezonális jellegűek, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is - jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani - a nemzetközi rendezvények tovább javítják a város hírnevét - a helyi jelentőségű turizmus fejlesztésével a lakosság életkörülményei is javulnak A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása - A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés - Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése - Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejlesztése - Az egészségturizmus fejlesztése - A kulturális, vallási- és örökségturizmus fejlesztése - A hivatásturizmus fejlesztése - A sportturizmus fejlesztése - Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a repülőtéren egyes objektumainak állapota - a megépített autópálya és 2x2 sávos út hossza

108

- a megépített és korszerűsített vasútvonalak hossza - a megfelelő infrastruktúrával kiépített ipari és logisztikai területek nagysága - a regionális gazdaságfejlesztési objektumok nagysága - a K+F jellegű kiadások nagysága - rendezvények száma - megépült, korszerűsített létesítmények száma - megfelelő képzettséggel rendelkezők száma - Eredmény indikátorok: - a repülőtér forgalma - Debrecen közúti és vasút megközelíthetősége - az újonnan betelepülő és tevékenységüket bővítő cégek száma - a városban megszervezett különböző jellegű rendezvények száma - a K+F területen dolgozók száma - a városba érkező vendégek száma - létesítmények színvonala - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a városra vonatkozó pozitív információk száma a médiákban, - Hatásindikátorok: - a foglalkoztatottság mértéke - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a külföldi idegenforgalom fellendülése - Debrecen imázsképének javulása - Debrecen megközelíthetőségének javulása A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, a Debreceni Vagyonkezelő Rt tagvállalatai, Nemzeti Autópálya Zrt., Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága, MÁV Zrt., Debreceni Egyetem, MTA Atommagkutató Intézete, DELOG Kft., Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a városban működő kiállítás- és vásárszervezéssel foglalkozó cégek, a tudásközpontok működésében szerepet vállaló vállalkozások, Magyar Turizmus Rt. Észak-Alföldi Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, a városmarketing területén dolgozó szakemberek, szállodák, a műemlékvédelemmel és rendezvényszervezéssel foglalkozó állami és magánszervezetek, egyházi szervezetek, személyek, sportlétesítmények fenntartói, a város sportegyesületei, gyógy- és termálturizmus egyesületek, fürdőkkel gazdasági társaságok, éttermek, kávéházak fenntartói, üzemeltetői.

109

II. prioritás – A műszaki infrastruktúra fejlesztése A szükséglet bemutatása A 2007-2013 közötti időszakban lebonyolódó fejlesztések eredményeként fokozódni fog Debrecen régióközponti szerepe, és ez a városba irányuló személy- és teherforgalom növekedését vonja maga után. Hasonló hatást vált ki a központi belterületről, illetve magából a városból történő kiköltözés, amely az ingázás nagyságának az emelkedését okozza. A gépkocsiforgalom növekedése mind nagyobb terhet ró a város úthálózatára, valamint egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést is okoz. A felmerült problémák kezelése különböző módon lehetséges, a potenciális megoldási lehetőségek szempontjából ugyanakkor Debrecen igen kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. Egyrészt a tömegközlekedés napjainkban egyre kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára. A hiányosságok között lehet megemlíteni többek között az átszállás időigényességét, a tömegközlekedési eszközök nem megfelelő színvonalát, a meglévő eszközök egy részének környezetszennyezését és energiapazarló működését, valamint a járatszervezés és az igények közötti inkonzisztenciát. Másrészt a növekvő gépjárműforgalom zavartalan levezetésére a jelenlegi közúthálózat sem vonalvezetésében, sem pedig minőségében nem alkalmas. További problémát jelent, hogy Debrecen legfontosabb igazgatási, kereskedelmi és kulturális intézményeinek jelentős része a belvárosban helyezkedik el, és a megnövekedett forgalommal a városrész parkolóhely-kínálata egyre kevésbé képes megbirkózni. Harmadrészt a Debrecen természeti adottságait és demográfiai viszonyait tekintve jelentős lehetőségekkel rendelkező kerékpáros közlekedés infrastrukturális hátterének alacsony fejlettségi színvonala a további fejlődés gátját jelenti. Napjainkban a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek sikerét és elégedettségét igen nagymértékben befolyásolja az információkhoz való gyors és olcsó hozzájutás, amelynek az egyik legfontosabb forrását az INTERNET jelenti. Emellett napjaink fontos tendenciája a közigazgatási szervek ügyfélforgalmának növekedése, amely egyrészt igen jelentős közvetlen leterheltséget jelent az érintett alkalmazottak számára, másrészt – közvetett módon – a város közlekedését is növeli, ezekre a problémákra ugyanakkor az INTERNET használati körének bővítése megnyugtató megoldást hozhat. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás egyik legfontosabb célcsoportját a város lakossága alkotja. A prioritás keretében tervezett intézkedések egyrészt meggyorsítják, megkönnyítik és komfortosabbá teszik az egyes városrészek közötti közlekedést, másrészt a jelenlegi nagy forgalmat lebonyolító közlekedési tengelyek mellett élők a beruházások eredményeként a jelenleginél kisebb mértékű környezetszennyezést lesznek kénytelen elszenvedni. Harmadrészt a város lakosságának igen jelentős részét alkotják a kerékpározást kedvelő csoportok, amelyek a fejlesztések következtében nem csak kikapcsolódásként, hanem a munkába járáshoz és bevásárláshoz is kerékpárjukat fogják használni. Az INTERNET használati körének növelése esetében az elektronikus hálózatot már használók mellett igen fontos célcsoportot alkotnak azon rétegek, akik már rendelkeznek a megfelelő számítógépes háttérrel, ugyanakkor különböző okok miatt eddig nem volt lehetőségük az INTERNET bevezetésére. Ebben az esetben speciális célcsoportot jelentenek azon társadalmi csoportok, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt döntő mértékben csak ilyen módon tudnak a külvilággal érintkezni.

110

A városon kívüli célcsoportok közül a legfontosabbnak a Debrecenbe ingázók tekinthetőek, mivel a fejlesztések eredményeként könnyebbé és gyorsabbá válik a megyeszékhely irányába történő közlekedésük. Emellett az ő esetükben is lehetőség kínálkozik a magasabb színvonalú járóbeteg-ellátás igénybevételére. A prioritás előnyei - Debrecen megközelíthetőségének javulása - a városon belüli közlekedés feltételeinek javulása - a város környezetszennyezésének csökkenése - a különböző közigazgatási hivatalok ügyfélforgalmának és így terheltségének csökkenése A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A városba vezető utak áteresztőképességének javítása - A tömegközlekedés fejlesztése - A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bővítése - A kerékpárút-hálózat kialakítása - A város informatikai rendszerének fejlesztése Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a megépített, felújított és kibővített útszakaszok és kerékpárutak hossza - a kialakításra kerülő új tömegközlekedési központ nagysága - a megépített villamos-vonalak hossza - a beszerzett új környezetbarát és energia-hatékony villamosok és trolibuszok száma - a kialakított új parkolóhelyek száma - a kialakított kerékpártárolók száma - a kiépített elektronikus hálózat hossza - a kiépített INTERNET-csatlakozási pontok száma - az igénybe vehető elektronikus szolgáltatások száma - Eredmény indikátorok: - a város megközelíthetősége - a közlekedési balesetek száma - az egyes közlekedési eszközök közötti átszállási idő hossza - a közlekedéssel eltöltött idő nagysága - a belváros közlekedési terheltsége - a kerékpárt használók száma - a környezetszennyezés mértéke - az INTERNET-et használók száma - a különböző közigazgatási szervek közvetlen forgalma, a náluk megforduló ügyfelek száma - Hatásindikátorok: - a város lakosságának a komfortérzete A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága, Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. Hajdú Volán ZRt., MÁV Zrt., A városban működő közigazgatási szervezetek, Debreceni Egyetem, a parkolóházak

111

építésében/működtetésében érdekelt vállalkozók, a kerékpáros közlekedés elterjesztésért tevékenykedő civil szervezetek III. prioritás – A természeti és épített környezet fejlesztése és védelme A szükséglet bemutatása Debrecen város növekedése és fejlődése következtében a város környékén található tájalkotó elemek erős degradációnak indultak. Nem történt meg ezeknek a területeknek a lakosság egészségi állapotának javítását és a természetközeli állapot megőrzését szolgáló rehabilitációja. Ez számtalan környezeti problémához vezet(het), melynek kivédése a város elsődleges célja kell legyen. A várost északról határoló Nagyerdő faállománya vízutánpótlásának biztosítása, valamint az itt található vízfolyások rendbetétele fontos feladat, ennek keretében a vízutánpótlás megoldása kiemelt jelentőségű. A város lakossága által legintenzívebben használt Nagyerdei Parkerdő területének integrálása a jóléti erdők rendszerébe, a cserjeszint és gyepszint rendszeres karbantartása, dísznövények és virágok telepítése, gondozása és őrzése a lakosság életminőségét javítja, illetve turisztikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Debrecen városközpontjának meg kell kapnia azokat a funkcionális-építészeti elemeket, melyek segítségével kifejezhetők egy valódi regionális központ szerepkörei. Azokat a beruházásokat, műszaki és komplex táj-területrendezési beruházásokat, melyekkel beilleszkedik a városközpont korábbi fejlesztései által kijelölt vonulatba, ugyanakkor kifejezik a város hagyományait, lehetséges jövőjét oly módon, hogy a város és a régió minden lakója számára jelentőssé váljon. A városközpont funkcionális szerepkörét le kell tisztítani, ugyanakkor az itt élők számára biztosítani kell a megfelelő életfeltételeket. A lakótelepek építése az 1970-es és 1980-as évtizedben a lakásgondok rövid távú megoldását jelentette. Debrecen városában több periódusban és városrészben kerültek kialakításra ezek a típusú lakóterületek. A városközpont közelében felépített lakótelepek műszaki-esztétikai-társadalmi állapota szoros összefüggésbe van a városközpont funkcióinak kihasználhatóságával. A lakótelepi házak építészetileg a város hosszú távú képének részét fogják képezni, hiszen még több évtizedig biztonságosan lakhatók maradnak. Probléma ugyanakkor az építmények műszaki-gépészeti állapota, mely nagyban kihat a benne élők életminőségére. Harmadrészt meg kell találni a lakótelepek esztétikai javításának és funkcionális gazdagításának lehetőségeit. A városközpont és a lakótelepek között elhelyezkedő területek az elmúlt évtizedekben sajnos nagyon kevés figyelmet kaptak, ráadásul a nagyobb építkezések egy része is ezek rovására történt. Ezek következtében ezek az egykor a központ körül elhelyezkedő területek feldarabolódtak, egymástól elszigetelődtek. A későbbiek során ezért fokozottan kell arra törekedni, hogy a tervezett közlekedési indíttatású, városszerkezeti átalakítások ne okozzanak negatív irányú változásokat. Ezek a területek számos építészeti örökséget hordoznak, melyek a város saját örökségét kell hogy képezzék. Ilyen városnegyedek, utcák helyi védelembe helyezése nem halogatható. Ezzel megóvhatók lesznek azok a városképi elemek, melyek a város ezen térségeiben hagyományosan mérvadóak. A rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Nem használt laktanyák, régi katonai objektumok, kisebb-nagyobb felhagyott ipartelepek. Ezekre a területekre jellemző a termelő infrastruktúra hálózatok megléte, valamint az újrahasznosítható épületállomány. A területek jelentős gazdasági értékkel bírnak a település számára, amennyiben lehetővé válna újrahasznosításuk. Ezeknek a területeknek a rehabilitációja nagymértékben hozzájárul funkcióváltásukhoz és hasznosításához. A jelenlegi gazdasági környezetben ezek nagyon

112

fontos vonzóerőt jelenthetnek a belső tőke mobilizációjában, a külföldi tőke vonzásában, így új munkahelyek teremtésében. Mivel a területek egy része lakóövezetek közelében találhatók, az ott élők életkörülményeinek javítása is szükségessé teszi a barnamezős területek újrahasznosítását. Igyekezni kell olyan megoldások megtalálására, amelyek az eredetihez hasonló funkciót tudnak, minél kevesebb előzetes átalakítással megvalósítani a lakosság zavarása nélkül. A város jövőben megvalósuló, az elérhetőséget javító intézkedései (repülőtér, autópálya-csatlakozás) csak akkor hozzák meg a megfelelő gazdaságélénkítési hatást, ha a város képes lesz piacképes termékeket kínálni a befektetőknek. Szükséges ugyanakkor a város testébe ékelődő barnamezős területek feltárása az élhetőbb környezet megteremtéséért is. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás elsődleges célcsoportja a helyben lakó lakosság, amelyek közvetlenül élvezhetik a javuló természeti és épített környezet hatásait. Másrészt ez a lakosság alkotja azokat a civil szervezeteket, egyesületeket, amelyek mind a természeti környezet védelmében, mind az épített környezet elemeinek korszerűsítésében szerepet kaphatnak. Ezen kívül a környezeti elemek állapotának javulása szempontjából a városba látogató turisták is kiemelt célcsoportnak tekinthetőek. A helyi lakosságon belüli következő – igaz igen speciális – célcsoportot alkotják a különböző fogyatékossággal élők (például mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók), akiknek a napi mozgása, a közterületek és intézmények megközelíthetősége igen komoly akadályokba ütközik. Mellettük a városban működő vállalkozások, külső befektetők, a város érintett szervei (környezetvédelem, ingatlankezelés, építőipar) tartoznak a célcsoportok közé, amelyek tevékenységének segítésével, munkájuk hatékonyabbá tételével a lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtését érik el az intézkedések. A prioritás előnyei - a helyi élet és gazdaság feltételeit egyaránt javítja - fenntartható és nevelő jellegű, alkalmazkodik a posztmodern világ elveihez - egyaránt megújítja a város belső területeit és az iparosított technológiájú lakótelepeit A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása - A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése - A Nagyerdő kiemelt kezelése - A városközpont rehabilitációja - A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása - Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása - Barnamezős ipartelepek rehabilitációja - A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - megfelelő látásmódú emberek - megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás megléte - igényes és eredményes környezetvédelmi marketing és felvilágosító munka - fizetőképes kereslet a rehabilitált területekre, illetve az azokon kínált termékekre Monitoring mutatók - Output indikátorok: - rehabilitált vízfolyások hossza és kialakított vízfelület nagysága

113

- rehabilitált terület nagysága - zöldterületek nagyságának növekedése - ültetett fák, növények száma - a felújított épületek száma - kiépített és rehabilitált járdák és terek nagysága - létrehozott parkolóhelyek száma - felújított lakótelepi lakások alapterülete - a létrehozott szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiterjedése - beépített energiatakarékos technológiák száma - létrehozott helyileg védett objektumok száma - kármentesített területek mérete, szennyeződésektől megtisztított talaj mennyisége - lebontott használaton kívüli épületek száma/nagysága, lefektetett/felújított új kommunális hálózatok hossza - a mozgáskorlátozottak számára kialakított rámpák és tömegközlekedési eszközök száma - a vakok és gyengénlátók városon belüli közlekedését segítő eszközök száma - Eredmény indikátorok: - honos fajos elterjedési területének növekedése - szennyezőanyagok koncentrációjának csökkenése a városban - invázív fajok területének csökkenése - eltűnt invázív fajok száma - a felújított épületekben élők száma - a turisztikai kapacitás növekedése a városközpontban - a megtakarított energia mennyisége - a lakótelepi lakások értékének növekedése - a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége - a hazai és külföldi befektetők száma, az általuk befektetett tőke - a funkciót váltó újrahasznosított területek nagysága - a mozgáskorlátozottak számára elérhető intézmények száma - a vakok és gyengénlátók által biztonsággal használható útszakaszok hossza - Hatásindikátorok: - lakosság elégedettségének növelése - tisztább levegő - a lakosság egészségi és pszichés állapotának javulása - a lakosság egészségügyi helyzetének javulása - biológiai diverzitás növekedése - javuló városklíma, javuló városkép - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - a kül- és belföldi idegenforgalom fellendülése - a város lakosságának növekedése - a fogyatékkal élő lakosság komfortérzete A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat, a természetvédelemmel foglakozó gazdasági és civil szervezetek, Hortobágyi Nemzeti Park, a városban működő vállalkozások, építőipari vállalkozások, AKSD Kft., NYÍRERDŐ, a fogyatékkal élők szervezetei

114

IV. prioritás – Humán erőforrás fejlesztés A szükséglet bemutatása A gazdasági szerkezetváltás, a tudás alapú társadalom teremtette igények folyamatos megújulásra késztetik a humánszféra szereplőit. Az emberi erőforrások fejlesztése (a munkaerő képzettségének gazdasági igényekhez igazítása, a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése) a város, a régió versenyképességének egyik alappillére. A fejlesztéshez kötődő feladatok kettős természetűek.

A fejlesztési elképzelések egy része alapvetően a gyengeségek leküzdését célozza. Az intézkedések létező hátrányok felszámolását próbálják elérni. Lépéseket terveznek annak érdekében, hogy a város felzárkózását, nemzetközi versenyképességének növekedését minél kevésbé korlátozza tudás- és ismerethiány, alkalmazkodási nehézség. Ezért a programok egy része az emberek minél szélesebb körének képzését, továbbképzését, a versenyképes tudás és a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztését szolgálja. Mindezek következményeként számos védekező/felzárkóztató elem jelenik meg az oktatás vonatkozásában. Az iskolarendszer hiányainak leküzdése, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, iskolázottsági szint emelése. Örökölt, sok esetben évtizedes lemaradást kell pótolni ezen a területen is, érthető, hogy forrásokat kell koncentrálni ide is. A tervezési periódus feladatainak emberi erőforrásokra vonatkozó másik csoportját a meglévő adottságok továbbfejlesztése, a város versenyképességét javító beavatkozások alkotják. A program építve a hagyományokra, a létező erősségekre a városban akkumulálódó humántőke felhasználásával tervezi a fejlődést. A város évszázados hagyományokkal, regionális (euroregionális) vonzáskörzettel rendelkező köz- és felsőoktatása alkalmas a tudásalapú társadalom igényeinek kielégítésére, húzó szerepet játszhat a fejlesztésekben. Regionális tudásközpont szerepkört tölt be a település oktatásának sokszínűsége, kapacitása és eredményessége révén a közép- és felsőfokú oktatásban. Kiemelkedően jó lehetőségeket rejt a széles spektrumú oktatási-kutatási feladatokat ellátó Debreceni Egyetem (az egyetemi tudásközpont kiépítése) és a város közötti kapcsolatok erősítése. A városban folyó szakképzés létező infrastruktúrája, sokszínűsége magában hordozza az eredményes átalakulás lehetőségét. A gyorsan változó gazdasági igényekhez igazodás az oktatás/képzés intézményrendszerének minden elemére hatással van. A korai fejlesztési feladatoktól (óvodai nevelés), az általános- és középiskolai képzés készség, képességfejlesztésén, a moduláris szerkezetű szakképzésen, gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakmastruktúrájú felsőoktatásig minden oktatási szinten folyamatosan keletkeznek feladatok. Komplex kezelésük kereteit az élethosszig tanulás paradigmájával lehet kijelölni. Az egyén szándékainak, az egyéni kompetenciák fejlesztésének középpontba állításával, a graduális képzést követő át- és továbbképzések rendszerének kialakításával és a gazdasági élet szereplőivel történő intenzív kapcsolattartással megvalósítható a feladat. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Debreceni Egyetem nyújtotta lehetőségek. Az egyetem és a gazdasági szereplők között jelenleg nem él kellő hatékonysággal párbeszéd, ezért mindenképpen szükség van folyamatos partnerségen alapuló kapcsolatrendszer kialakítására és fenntartására. Napjainkban Debrecen oktatási intézményeiben növekvő számban jelennek meg a határontúli magyar fiatalok. Az anyanyelven történő közép- és felsőfokú tanulmányok lehetősége révén a város központi szerepköre euroregionális léptékűvé vált.

115

A keleti országrészre általánosan jellemző módon Debrecen lakosságában is magas a hátrányos helyzetű polgárok száma. Az Európai Unióban magas szinten intézményesült a fogyatékos és a hátrányos helyzetű csoportok gondjainak kezelése, elvárás nálunk is, hogy ezen a társadalmi csoportoknak életkörülményeinek javítását és esélyegyenlőségük problémáit kiemelten fontos feladatként kezelje a város. Ennek keretei között a csökkent munkaképességű munkavállalók, a fogyatékkal élők, a munkaerőpiacon hátrányban lévők, tanulásban elmaradók egyaránt támogatást kapnak hátrányaik leküzdésében. A segítség jellemzően a teljes értékű élet feltételeinek megteremtését, a zavarmentes társadalmi beilleszkedést célozza, eszközként a munkaerőpiacon pozíciók javítását használja a program. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás legfontosabb célcsoportját a város közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben tanuló diákok és hallgatók alkotják, akik a gyakorlati életben jobban hasznosítható tudásra szeretnének szert tenni. Fontos szerepet játszanak a határon túli magyar nemzetiségű fiatalok, akik az anyanyelven történő oktatás lehetőségeit keresik, és természetes célpontjuknak tekintik Debrecent. Az oktatás szempontjából a harmadik célcsoportot alkotják mindazon idősebb korúak, akik elavult ismereteiket szeretnék modernizálni, a gazdaság igényeivel összhangba hozni. A prioritáson belül megkülönböztetett figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű csoportok: - csökkent munkaképességű munkavállalók. (fogyatékkal élők, orvosi rehabilitációt követő csökkent munkaképességű munkavállalók), akiknek az alkalmazásától a jogszabályi előírások ellenére idegenkedik a munkaadók jelentős része, - a roma etnikai kisebbség tagjai, akik döntő mértékben alacsony képzettségű, alulfizetett állásokat tudnak csak elfoglalni - hátrányos helyzetű tanulók, akik az óvodai neveléstől a közoktatás egészén át megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, - a munka világából kiszoruló társadalmi csoportok (pályakezdő munkanélküliek, idős korú munkavállalók, tartós munkanélküliek, migránsok). A prioritás előnyei - a város oktatási hírnevének és elismertségének növekedése - növekszik a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a város gazdasága növekedésének kialakulnak a humán erőforrás feltételei - a hátrányos helyzetű csoportok magasabb színvonalú ellátása, a társadalomba történő integráltságuk növekedése A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése - Szakmunkásképzés bővítése, fejlesztése - A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrás-fejlesztés - A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása

Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a város oktatási intézményeiben tanuló nem magyar állampolgárok száma - a szakképzési reformba bekapcsolódó intézmények száma - a moduláris szerkezetű szakképző programok száma

116

- az önkormányzat, az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött közös projektek száma - a speciális képzési és felzárkóztatási programokban részt vett gyerekek száma - a fogyatékkal élők számára szervezett tanfolyamok és képzések száma - a hátrányos helyzetűek továbbtanulását segítő ösztöndíjak száma - a pályakezdő munkanélküliek számának csökkenése - Eredmény indikátorok: - a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a debreceni felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak köre - az át- és továbbképzéseket sikeresen befejezettek száma - a fejlesztő programokban részt vett tanulók száma - a moduláris szerkezetű szakképző programokban szakmát szerzettek száma - a regisztrált munkanélküliek száma és aránya - a középfokú végzettséget vagy diplomát szerző romák száma és aránya - a hátrányos helyzetűek társadalmi elfogadottságát növelő rendezvények száma - az elhelyezkedett fogyatékkal élők száma és aránya - Hatásindikátorok: - szélesedő nemzetközi együttműködés - Debrecen külföldi elismertsége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége - a népesség iskolai végzettségének változása - a város tőkevonzó képességének javulása - a foglalkoztatottak aránya a fogyatékkal élők között - a roma munkanélküliek számának és arányának csökkenése - a szociális ellátásból kikerülők számának és arányának emelkedése A közreműködő szervezetek Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, Kárpátok Eurorégió, Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, HajdúBihar megyei Munkaügyi Központ, a Regionális Képző és Átképző Központ, OKÉV, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek, Egészségügyi és Szociális Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,

117

V. prioritás – Az intézmény-hálózat fejlesztése A szükséglet bemutatása Debrecen az Észak-alföldi régió legnagyobb hagyományokkal rendelkező iskolavárosa, ami középiskoláival, felsőoktatási intézményeivel eddig is meghatározó szerepet játszott környezetének oktatási ellátásában. Debrecen körül történelmi hagyományokra visszatekintő kulturális régió létezik. A város az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésére benyújtott pályázatában nyilvánosan deklarálta, hogy felelősséget érez a vonzásába tartozó, államhatárokat átívelő régió településeinek kulturális helyzete iránt, és létrehozta a „Városok, Falvak Szövetsége” kulturális szervezetet. A szövetség tagjait a közös kulturális hagyomány fogja össze, melynek történelmi alapja a több száz éven keresztül fennálló, Debrecen központú partikula-rendszer, melynek szerteágazó kulturális hatásai máig megfigyelhetők. A történelmi hagyomány több területen kibővült más forrásokból táplálkozó kapcsolatokkal. A szervezet részben történelmileg már meglévő, a kulturális élet számos területére – köztük kiemelkedően az oktatás egészére, – hatással bíró „funkcionális régióra” támaszkodik és megfelel az említett régi kapcsolathálónak. A Debreceni Egyetem az ország egyik legfontosabb K+F bázisa, problémát jelent ugyanakkor az a tény, hogy igen gyenge a kapcsolat a tudásbázist nyújtó kutatóhelyek, a vállalkozói szféra és a befektetői réteg között, a K+F eredményeknek csak alacsony hányada válik termékké. A kis- és középvállalkozások fejlődését jelentős mértékben korlátozza a gazdaság-támogató szellemi szolgáltatások – ingatlan és gazdasági tanácsadás, pénzügyi szektor, szakértői tevékenység, információszolgálat, stb. – jelenleg nem megfelelő színvonala, a vállalatvezetési szervezeti, marketing és technológiai ismeretek hiánya, valamint a tőkéhez történő hozzájutás nehézsége. Az emberi erőforrások háttérét az egészségügyi- és szociális ellátás infrastruktúrája teremti meg. Sajátos, önkormányzati és egyéb intézmények, szervezetek együttműködését igénylő területről van szó, ahol a feladatok kettős természetűek, kötelezően ellátandók megoldása mellett az esetek többségében a minőségi ellátás feltételeinek megteremtésére irányulnak. A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humán erőforrások minőségét. Debrecen elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételeit tekintve tapasztalhatók problémák. folyamatos megújításra szorulnak. Debrecen Magyarország második legnagyobb lélekszámú városaként kiterjedt szociális ellátórendszer működtetését biztosítja. A rászoruló lakosság számának emelkedése a központi finanszírozás problémái ellenére is szükségessé teszi a fejlesztéseket. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások (Uniós, országos előírások, ellátandó eladatok) kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá.

118

A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás egyik fontos célcsoportját alkotják a debreceni oktatási intézmények vonzáskörzetében élő diákok, akik továbbtanulásuk során versenyképes tudásra szeretnének szert tenni, és ebből a szempontból természetes célpontnak tekintik Debrecent. A Városok – Falvak Szövetségén belül a magyarországi, romániai, ukrajnai és szlovákiai önkormányzatok és a településeken élők közötti kapcsolatok erősítése a legfontosabb feladat. A gazdasági élet területén két fontos célcsoport különíthető el. Egyrészt ide sorolhatók azon vállalatok, amelyek az eddigiek során még nem alkalmazták a K+F eredményeit, ugyanakkor minden szükséges feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy a későbbiekben nagyobb aktivitást mutassanak ezen a téren. Másrészt nagy figyelmet kell fordítani azon kis- és középvállalkozásokra, amelyek fejlődését jelentős mértékben korlátozza a gazdaság-támogató szellemi szolgáltatások jelenleg nem megfelelő színvonala, a szükséges ismeretek hiánya, valamint a tőkéhez történő hozzájutás nehézsége. A város lakosságán belül jelentős célcsoportot alkotnak a különböző egészségügyi problémákkal küzdő rétegek, akik esetében jelentősen nőhet a kezelés hatékonysága, illetve mindazon hajléktalanok, akik egyéb lehetőség hiányában szorulnak rá az önkormányzat gondoskodására. A szociális ellátórendszer fejlesztése keretében kiemelt figyelmet kapnak többek között a fogyatékos személyek, az időskorúak, a krízishelyzetbe került családok, emellett a megvalósuló fejlesztések általában is szolgálják a szociális ellátásban részesülőket. A prioritás előnyei - nő a város oktatási szerepköre és jelentősége - a város kulturális vonzáskörzetének kibővülése - nő a városba érkező külföldi tőke összege - emelkedik a városban élők életszínvonala - a lakosság egészségügyi állapotának javulása, a kórházban töltött idő hosszának csökkenése - a város a korábbinál magasabb szinten tudja ellátni szociális feladatait A prioritás keretében tervezett intézkedések: - Regionális szintű oktatási intézmények kialakítása - Interregionális intézményrendszer kialakítása - A Városok-Falvak tevékenységének erősítése - A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések - A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - A szociális ellátórendszer fejlesztése Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a város oktatási intézményeiben tanuló nem debreceni fiatalok száma - a „Városok, Falvak Egyesület” tagjainak száma - a megvalósuló közös rendezvények száma - a gazdasági élet szereplői között létrejött együttműködések száma - a vállalatok számára kihelyezett kockázati tőke összege - a felújított VESZ kezelésben lévő intézmények száma - beszerzett eszközök és műszerek száma - az ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhely száma

119

Szövetsége

- az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhely száma - a nappali ellátásban részesülő időskorúak száma - Eredmény indikátorok: - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a testvértelepülési kapcsolatok száma - a Kincsesház Hálózat intézményeinek száma - a K+F eredményeket hasznosító vállalatok száma - a városban működő kis- és középvállalkozások száma - az egészségügyi ellátás minősége - a VESZ költséghatékonysága - az egészségügyi intézmények műszer és eszközállományának átlagéletkora - a Központi Rendelő finanszírozásába bevont magántőke - a szociális intézményekben az egy főre jutó élettér - a szociális ellátásból kiszorulók száma és aránya - a szociális intézmények terheltsége - Hatásindikátorok: - Debrecen hazai elismertsége - a közoktatási feladatellátás minősége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége - a nemzetközi együttműködés kiterjedtsége - Debrecen hazai és külföldi elismertsége - a régióban a turizmusból származó bevételek a régióban - a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - az egészségügyi intézmények terheltsége - a lakosság egészségi állapota - a születéskor várható átlagos élettartam - a város szociális intézményrendszerének kiterjedtsége - a szociális ellátás színvonala A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a városban működő oktatási intézmények, Városi Egészségügyi Szolgálat Kht., szociális ellátórendszerben szereplő civil szervezetek, a Városok Falvak Szövetsége tagjai, házi- és gyermekorvosok, oktatási intézmények, HajdúBihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Genomnanotech Debret Technológiai Transzfer Iroda, Egészségügyi és Szociális Minisztérium,

120

A MEGVALÓSÍTÁS KERETEI Jelenleg a fejlesztési programok megvalósítási mechanizmusa lassan rendeződő állapot jellemző Magyarországon. Az Európai Uniós csatlakozást, a Strukturális Alapok fogadására történt felkészülést, az ehhez szükséges jogszabályalkotás és intézményfejlesztést követően a jogszabályi háttér, az intézményrendszer és a finanszírozási rendszer is alkalmassá vált az Alapok fogadására. Az új programozási időszakban azonban változások várhatóak, hiszen a jelenlegi álláspont szerint a régiók szerepe jelentősen megnövekszik a 2006-ot követő új programozási periódusban a regionális fejlesztések megvalósításában. Az Európai Bizottság szándéka és a régiók egyértelmű törekvése is az, hogy 2006-ot követően a régiók saját programozásuk alapján, regionális hatáskörben valósítsák meg fejlesztési prioritásaikat, regionális szintre decentralizált forrásfelhasználás mellett. Ez a kettősség egyértelműen befolyásolja és nehezen tervezhetővé teszi a Város fejlesztési stratégiájának megvalósítását is. 1. A program megvalósításban résztvevő szereplők A stratégiai program végrehajtásában döntő szerepet tölt be Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, amelynek feladata a város fejlődésének figyelemmel követése. Emellett úgy véljük ennek a testületnek igen jelentős lobbi-tevékenységet is kell folytatnia a külső szereplőkkel. Alapvető feladat ugyanakkor is, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a fejlesztésekben érdekelt szervezetekkel, mind a köz-, mind piaci szféra szereplői közül. Emellett Debrecen és környékének a fejlesztésekben érintett szakembereiből, intézmények vezetőiből, a források elosztásáért felelős prominensekből egy fejlesztési programtanács kialakítására lenne szükség, mely megfelelő szakmai hátteret teremtene a döntések előkészítéséhez, illetve a város marketingjét is erősítené. 2006-ot követően éppen ezért a városhoz kapcsolódó fejlesztési intézmények feladat- és hatásköre jelentősen kibővül, a rendelkezésre álló forrásokkal párhuzamosan. Ezért célszerű ezen fejlesztési tevékenységet egy intézménybe koncentrálni. Ez a változás feltétlenül megköveteli a kapacitásbővítést az adott intézménynél, amellyel összefüggésben konkrét feladatok beletartoznak az V. Prioritás (Az intézményhálózat fejlesztése) keretébe. A javasolt intézkedések megvalósításához azonban a kapacitásbővítés mellett is szükséges – a partnerségi elv értelmében – más térségi (bizonyos feladatok tekintetében akár Régión kívüli) szervezetek, intézmények bevonása. Az érintett szereplőknek három szintjét különíthetjük el: • az elsődleges megvalósítókat, akik a program intézkedéseit hajtják végre pályázóként megjelenve, •

a kijelölt megvalósítókat, akiket DMJV Önkormányzata meghatározott célfeladat végrehajtására kér fel,

•

a közreműködőket, akiket DMJV Önkormányzata megvalósítására, koordinációra, vagy megfigyelőnek.

121

kér

fel

adott

feladatok

A szereplők minden egyes intézkedés esetében eltérőek lehetnek, ezért a szereplők körének pontos meghatározására az Operatív Programban, az egyes intézkedések részletes bemutatásánál került sor.

2. Program-menedzsment Az Operatív Program megvalósításának irányítása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése és Polgármesterei Hivatala feladata és felelőssége. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése felel a rövid- és középtávon értelmezett (20062013) operatív program megvalósításáért, ezen belül • a program megvalósításához szükséges kormánytámogatás megszerzéséért, •

a program forrását képező regionális források hatékony felhasználásáért,

•

a programhoz kapcsolható Európa Uniós és megyei források megszerzésének és integrálásának koordinálásáért,

•

a részben a program forrását képező helyi források koordinációjáért és felhasználásáért

•

a program megvalósításának figyelemmel kíséréséért, visszacsatolásáért, összességében a program végrehajtásának és

•

a Város fejlődésének nyomon követéséért, a folyamatok elemzéséért, a program szükség szerinti aktualizálásáért, módosításáért

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése alapvetően, mint döntéshozó szerv a felelős. A program szakmai előkészítése, a megvalósítás teljes folyamatának szakmai koordinációja a Polgármesterei Hivatala, mint végrehajtó munkaszervezet felelőssége. Ezen belül feladata különösen: • az DMJV Közgyűlés döntésének előkészítését jelentő stratégiai, tervező-elemző szakértői csoport működtetése, •

ágazati koncepciók és programok készítése, illetve készíttetése, valamint a tervezés koordinálása a városi fejlesztési programmal összhangban,

•

a program megvalósítási folyamatának menedzselése és értékelése (adatgyűjtés, az operatív program eredményeinek tartalmi elemzése, a megvalósítás értékelése, az eredmény- és hatásindikátorok szimulációja),

•

a regionális pályázati rendszerekhez való kapcsolódás kialakítása,

•

a döntés-előkészítés szervezése, ahol az előminősítés, a megfeleltetés és a szakmai bírálat egymásra épülő folyamatában a bizottságokon kívül közreműködőként részt vesznek államkincstári, banki, területfejlesztési, foglalkoztatási, céginformációs stb. szervezetek, illetve szakemberek,

•

az együttműködési, tájékoztatási és információs kapcsolatrendszer kialakítása, valamint

•

a végrehajtás monitoringjának és szakmai ellenőrzésének szervezése.

3. A finanszírozás

122

A stratégiai program tervezése és végrehajtása során az intézkedések megvalósítása, a területi elv érvényesülése és a forrásoknak a célokhoz rendelése, valamint ezek megvalósítási idősíkja várhatóan ütközik a források szűkössége következtében. Mindezen problémák kiküszöbölése érdekében van szükség egységes forrásmegosztási szabályok rögzítésére, a programelvűség, a tervezhetőség, a hatékony és mért, valamint ellenőrzött forrásfelhasználás szabályozásán keresztül. A programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. Helyi források Debrecen Megyei jogú Város költségvetéséből nagyobb összeget kell a elkülöníteni a vázolt fejlesztési elképzelésekre, azok tervezésére és szervezésére illetve marketingjére fordítani. Ezek a források elsősorban a projektek előkészítését szolgálnák, illetve saját erőként jelentkeznének a pályázati források esetében. Ezen kívül az alábbi helyi források játszhatnak szerepet a megvalósítás folyamán: • Önkormányzati saját erő és hitel • Lakossági saját erő és hitel • Vállalkozói saját erő és hitel • Alapítványi saját erő és hitel • Kockázati tőke • Non-profit szervezetek saját erő és hitel • Pénzintézeti hitel • Gazdasági kamara saját erő és hitel Állami források A településfejlesztés számára rendelkezésre lobbytevékenység révén a városba invesztálhatók.

álló

hazai

források

erősebb

A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: • Állami támogatások, pl. − a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, − a Turisztikai Célelőirányzat, − Vízügyi Célelőirányzat, − a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, − a Munkaerőpiaci Alap, − a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó pénzeszközök − az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. •

Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. − ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., − Magyar Fejlesztési Bank, − Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,

123

Nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Csatlakozásunkkal ezek a források egyre inkább elérhetők. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keretében a várost érintő alprogramokat egyrészt az Ágazati Operatív Programok, másrészt a Regionális Operatív Program tartalmazza. Fontos cél elérni, hogy az Észak-alföldi régió regionális operatív programjában Debrecen város fejlesztése (legalább a kiemelt innovatív projektek esetében) önálló intézkedésként jelenjen meg. 4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program-menedzsment folyamat lényeges eleme a monitoring-tevékenység, melynek során figyelemmel kell kísérni, hogy a program megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindennek érdekében az Operatív Program keretében definiált monitoring mutatók alakulását szükséges nyomon követni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, és így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. A program megvalósításával összefüggő monitoring tevékenység elsődlegesen a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által kijelölt monitoring bizottság feladata. A monitoring bizottság az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetektől rendszeresen kap jelentéseket, amelyek áttekintik az adott intézkedés keretében kijelölt feladatok megvalósulását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásának vizsgálatán keresztül. A Monitoring Bizottság ezen jelentések alapján évente készít végrehajtási jelentést, amely áttekinti a Program megvalósításának előrehaladását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásán keresztül. A monitoring során ugyanakkor alapvető problémát jelent, hogy az említett indikátorok (mutatók) igen jelentős része nem tartozik a jelenlegi KSH-adatgyűjtés körébe. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek esetében minél hamarabb kerüljön sor a jelenlegi állapot feltárására annak érdekében, hogy a későbbiekben jól követni lehessen a program eredményeként bekövetkező változásokat. Erre külön megbízás keretében kerülhet sor Debrecen Megyei Jogú Város területén. Ennek során igen fontosnak tartjuk a programban felsorolt közreműködő szervezetek közötti együttműködést.

124

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS 2007-2013 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSÉNEK OPERATÍV programja

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

3.

125

A stratégia összefoglalása, a célpiramis A prioritások/intézkedések bemutatása I. prioritás - A gazdaság magasabb színvonalú fejlődése alapjainak megteremtése II. prioritás - A műszaki infrastruktúra fejlesztése III. prioritás - A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése IV. prioritás - Humán erőforrás fejlesztés V. prioritás - Az intézmény-hálózat fejlesztése A prioritások és az intézkedések, valamint a stratégiai célok egymáshoz való viszonya A megvalósítás keretei

BEVEZETÉS

126

4. 7. 7. 21. 26. 37. 42. 49. 51.

Jelen dokumentum Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének operatív programja, eredménye annak a programozási folyamatnak, melynek során kidolgozásra kerülnek a megyeszékhely fejlesztésének alapjául szolgáló dokumentumok, a fejlesztési koncepció, a stratégiai és az operatív program. A programozással kapcsolatos szakmai feladatokat a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából az Eurorégió-Ház Kht. végzi. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a Debrecent elemző, illetve a város fejlődését befolyásoló nagyobb térségre (Észak-alföldi régió, Magyarország) vonatkozó már elkészült vagy jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentumok2 legfontosabb megállapításait. Munkánk során a meglévő statisztikai adatok felhasználása mellett interjúkat készítettünk a helyi önkormányzat és a különböző szakmai szervezetek szakembereivel, a városban működő legnagyobb vállalatok vezetőivel, megismerve elvárásaikat, az általuk képviselt intézmények fejlesztési terveit. Az operatív program kidolgozását megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás, melynek során a szakértők a város jelenlegi helyzetét, adottságait és lehetséges kitörési pontjait vizsgálták. A helyzetfeltárásra alapozva került kidolgozásra Debrecen fejlesztési koncepciója, koncepcióra támaszkodó stratégiai program pedig a koncepcióban kijelölt fejlesztési prioritásokat részletezi, meghatározza az egyes prioritásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések körét, áttekinti megvalósításuk feltételrendszerét. Az operatív program egységes struktúra szerint és olyan részletességgel mutatja be az egyes prioritásokon belül javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon azok megvalósítása. Minden egyes intézkedéshez kapcsolódóan áttekinti az intézkedés célját, szükségességét, tartalmát és kedvezményezettjeit, a megvalósítás helyét, a közreműködő szervezeteket, valamint az alkalmazható monitoring indikátorokat. Emellett arra is törekedtünk, hogy bemutassuk a város fejlesztésének stratégiai céljai, és az egyes fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések közötti kapcsolatokat (ezt az operatív program végén külön táblázat tartalmazza). Az operatív program szerkezetének kialakításakor – csakúgy, mint a tervezés korábbi fázisaiban is – kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Az operatív program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások és az egyes intézkedések megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy az operatív program tartalmazza a stratégiai program legfontosabb megállapításait. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA, A CÉLPIRAMIS

2

Debrecen Megyei Jogú Város 2004-2006 közötti Operatív Fejlesztési Programja, Debrecen Megyei Jogú Város Cselekvési Terve (2004-2006) a Nemzeti Fejlesztési Terv Fejlesztési Pályázatai Forrásainak Eléréséhez, Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja, Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvényre beadott pályázat, Főnix-terv, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Észak-alföldi régió Fejlesztési Stratégiai Programja, Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja

127

A fejlesztés kiindulópontját Debrecen jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a város pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Debrecen jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A múlt értékeire támaszkodva a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudás centrumává válik A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: ƒ A múlt értékeire történő támaszkodva megfelelni a jövő kihívásainak A fejlesztés során természetesen támaszkodni kell Debrecen gazdasági, társadalmi, építészeti stb. emlékeire, értékeire, mindazon hagyományokra, amelyek a debreceni szellemiséget képviselik, és törekedni kell ezek minél teljesebb formában történő megőrzésére. A megőrzés ugyanakkor nem jelent egyoldalú konzerválást, szükséges egy egészséges egyensúly megtalálása: a felmerült új igényeknek megfelelően bizonyos változásokat végre kell hajtani annak érdekében, hogy a város képes legyen megfelelni a XXI. század elvárásainak. ƒ

A város térszervező erejének növelése Az elmúlt időszakban Debrecenben több olyan fejlesztés (például Fellebbviteli Főügyészség, Ítélőtábla, Kölcsey Központ) is lezajlott, amelyek a város regionális szerepkörének bővülését eredményezték. A további fejlődés érdekében ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség, amely magában foglalja város megközelíthetőségének javítását és újabb regionális hatáskörű intézmények kialakítását.

ƒ

Nemzetközi jelentőségű tudásközpont kialakítása Debrecen egyik legfontosabb erősségének a Debreceni Egyetem tekinthető, amely a K+F tevékenység területén több szempontból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem után a második helyet foglalja el. Az eddigiek során ugyanakkor jelentős problémát okozott az a tény, hogy az egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitás gyakorlati életben történő hasznosítása rendkívül alacsony volt, alig alakult ki erős kapcsolat az egyetem és a vállalati kör között. A 2007-2013 közötti időszak egyik legfontosabb feladatának ezen hiányosság megszüntetése és a keletkezett innovációk munkahelyteremtő hatásához szükséges feltételek megteremtése tekinthető.

A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A város földrajzi elhelyezkedésre, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

A jövőképben és misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél, és ezeken belül több specifikus cél került kijelölésre:

128

a., A város (inter)regionális központi szerepkörének erősítése Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa több területen is az Északalföldi Régió központjának számít, bizonyos funkciók vonatkozásában ugyanakkor befolyása kiterjed a határon túl elhelyezkedő térségekre is. Ezen kedvező helyzet fenntartása ugyanakkor elképzelhetetlen a meglévő adottságok tökéletesítése, illetve új beruházások megvalósítása nélkül. b., Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése Debrecen – mint az ország második legnagyobb városa – fejlesztése során természetesen arra kell törekedni, hogy a beruházások eredményeként a város ne csak Magyarországon belül javítsa a pozícióját, hanem európai, illetve bizonyos területeken világméretekben is ismertté és elismertté váljon a neve, kerüljön fel az emberek (gazdasági élet szereplői, turisták) fejében meglévő térképre. A város adottságai és mérete ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy ez a kiválóság ne csak egy ágazatra/szektorra korlátozódjon, hanem egy több lábon álló fejlődés bontakozzon ki, mivel csak ez jelent 100%-os garanciát egy biztos alapokon álló növekedésre. c., A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtése A fejlesztések során természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a debreceni lakosok igényeit és elvárásait sem, és törekedni kell az őket kiszolgáló természeti, társadalmi és épített környezet megőrzésére, fejlesztésére, amely több szempontból is pozitívan befolyásolja a város sorsát. Egyrészt a debreceni polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a várost, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg. Másrészt a fejlesztések révén a Debrecenbe látogató turisták a kifejezetten az ő érdekükben végrehajtott beruházások mellett további élményekkel gazdagodhatnak, és ez jelentős bevételt eredményezhet. Harmadrészt a stratégiai cél sikeres megvalósítása Debrecent a potenciális befektetők számára még vonzóbbá teheti, és így növelheti a városban élők életszínvonalát.

129

A célpiramis összefoglaló bemutatása Jövőkép

Misszió

Stratégiai célok

Fejlesztési prioritások

A város földrajzi elhelyezkedésére , valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erõforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megõrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minõségi élet feltételeit az itt élõk számára

A város (inter)regionális központi szerepének erősítése

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése

Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése

A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtése

Humán erőforrás fejlesztés

A műszaki infrastruktúra fejlesztése

130

Az intézményhálózat fejlesztése

I. Prioritás – A gazdaság magasabb színvonalú fejlődése alapjainak megteremtése A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása A város stratégiai pozíciójának nagyobb hatékonysággal történő kihasználását szolgáló fejlesztések révén annak biztosítása, hogy Debrecent külföldről valamint az ország egyéb területeiről gyorsabban és nagyobb biztonsággal lehessen elérni. Az érintett beruházások emellett hozzájárulnak a regionális szerepkör erősítéséhez, és a helyi gazdaság fejlődéséhez szükséges külső feltételek megteremtéséhez. Napjainkban az egyes települések versenyképességét nagymértékben befolyásolja Indoklás: megközelíthetőségük, és a fejlődés hátterének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges Debrecen ilyen jellegű adottságainak fejlesztése. Ezt erősíti a város országhatárhoz közeli fekvése, amely jelentős lehetőségeket teremt a gazdasági közvetítésben, amelyhez ugyanakkor nélkülözhetetlen a megközelíthetőség javítása. A repülőtér további fejlesztése Az intézkedés - új fogadóépület építése tartalma: - a repülőtér közúti összeköttetésének javítása - a navigációs rendszer továbbfejlesztése - a kifutópályák rekonstrukciója és szélesítése - a meglévő gurulóutak szélesítése és újak építése - a környezetvédelmi kármentesítés folytatása - a biztonsági berendezések és a repülőtéri eszközpark korszerűsítése - CARGO bázis kiépítése Az M35/M47 autópálya Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakaszának megépítése A Debrecen-Nyíregyháza közötti út 2x2 sávosra bővítése A Debrecen – Hajdúszoboszló közötti út 2x2 sávosra bővítése A Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése A Debrecen-Nagyvárad közötti vasúti összeköttetés visszaállítása A megvalósítás helye: Debreceni Repülőtér, az érintett útszakaszok Airport Debrecen Kft., Nemzeti Autópálya Zrt., Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar A közreműködő megyei Igazgatósága, MÁV Zrt. szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba látogató belföldi és külföldi turisták, a városban működő és oda ményezettjei (célcso- termékeket szállító vállalatok, Debrecen lakossága port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): I. Prioritás: I/1. Intézkedés: Célja:

131

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- a repülőtér felépítményei alapterületének nagysága - a korszerűsített kifutópálya hossza és szélessége - a szennyeződésektől megtisztított talaj mennyisége - a felépített raktár-egységek nagysága - a megépített autópálya és 2x2 sávos út hossza - a megépített és korszerűsített vasútvonalak hossza

Eredmény indikátorok:

- a repülőtéren leszálló repülőgépek száma - a repülőteret használó utasok száma - a repülőtér teherforgalmának nagysága - a Debrecen - Nagyvárad és Debrecen - Nyíregyháza és a Debrecen – Hajdúszoboszló közötti közúti menetidő csökkenése - a Budapest – Debrecen és a Debrecen - Nagyvárad közötti vasúti menetidő csökkenése

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a külföldi idegenforgalom fellendülése Európai Uniós és hazai támogatás, a légi közlekedés fejlődési üteme Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.4.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

132

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés A Debrecenben letelepedni kívánó, illetve a városban működő és tevékenységét bővítő vállalatok számára megfelelő feltételek biztosítása, a város logisztikai szerepkörének növelése. Az elmúlt években lezajlott beruházásoknak köszönhetően napjainkban Indoklás: Debrecenben csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre zöldmezős beruházásra alkalmas ipari ingatlan. A város által kínált adottságok, valamint az egyetemi tudásközpontokban keletkezett eredmények gyakorlati alkalmazása ugyanakkor új vállalatok betelepülését, valamint a már jelenlévő cégek tevékenységének bővülését vonja maga után, és ez szükségessé teszi a beruházásra alkalmas ingatlanok kialakítását, közművekkel történő ellátását. Emellett a város adottságai, a különböző közlekedési módok találkozása jelentős lehetőséget teremt a logisztika fejlesztése számára, ez azonban megköveteli a központok által kínált szolgáltatások színvonalának az emelését. A Déli Ipari Park infrastruktúrájának kiépítése Az intézkedés A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park bővítése tartalma: Az Egyetemi Ipari Park infrastruktúrájának bővítése A logisztikai központok által kínált szolgáltatások színvonalának fejlesztése A Nyugati Ipari Park bővítése A megvalósítás helye: az érintett ipari parkok és logisztikai központok területe Debreceni Egyetem, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, Kft., Airport A közreműködő Invest Kft., DELOG Kft., szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba betelepülni kívánó cégek, a városban működő, de jelenlegi ményezettjei (célcso- telephelyükkel már elégedetlen vállalatok, a logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített közműhálózat hossza Output indikátorok: - az ipari/logisztikai beruházásokra alkalmas terület nagysága I. Prioritás: I/2. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- az újonnan betelepülő cégek száma - a tevékenységét bővítő vállalatok száma - az ipari parkokban foglalkoztatottak száma

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi gazdaság fejlődésének üteme Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Tudás alapú és versenyképes gazdaság), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.1., 1.1.4.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

133

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése Debrecen regionális központi szerepkörének növelése, annak elősegítése, hogy növekedjen a város regionális gazdaságszervező ereje. A gazdaságszervezés területén igen jelentős hiányosságnak tekinthető, hogy Indoklás: Debrecenben, de a tágabban vett térségben is rendkívül hiányzik egy magas színvonalú kereskedelemfejlesztési, üzleti irodaház, mely regionális szinten, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztését is felvállalva járulhat hozzá a térség fejlődéséhez. Ennek hiánya különösen annak fényében okoz problémát, hogy a fokozatos bővülés ellenére már jelenleg is hiány van a városban mind a szolgáltatások és üzleti információk, mind a színvonalas irodahelyiségek, mind az üzleti események lebonyolításának helyszínei tekintetében. Emellett Debrecenben, sőt az alföldi térségben az üzleti élet szereplői részéről igen erőteljes és növekvő igény jelentkezik az üzleti kiállításokra és vásárokra, ugyanakkor ezen igény kielégítésére a jelenleg rendelkezésre álló – nem ilyen specifikus céllal létrehozott – helyszínek területileg, színvonalukat tekintve, és technikailag sem alkalmasak. Debreceni Kereskedelmi Központ Az intézkedés Regionális Kiállítás- és Vásárközpont tartalma: A megvalósítás helye: az érintett beruházások helyszínei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei A közreműködő Kereskedelmi és Iparkamara, a városban működő kiállítás- és vásárszervezéssel szervezetek: foglalkozó cégek Az intézkedés kedvez- a Debreceni Kereskedelmi Központba betelepülő és annak szolgáltatásait igénybe ményezettjei (célcso- vevő cégek, valamint az ő ügyfeleik, a Regionális Kiállítási és Vásárközpont rendezvényein megjelenő kiállítók és látogatók port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felépített kereskedelmi központban kialakított irodaépületek nagysága Output indikátorok: - a kiállítás- és vásárközpont alapterülete I. Prioritás: I/3. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a kereskedelmi központba betelepülő cégek száma - a kiállítás- és vásárközpontban megrendezésre kerülő rendezvények száma - a Debrecenben megrendezésre kerülő kiállításokon és vásárokon kiállító cégek száma és az azokat megtekintő látogatók száma

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi gazdaság fejlődésének üteme Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Tudás alapú és versenyképes gazdaság), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (3.4.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

134

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejlesztése A Debreceni Egyetem és az MTA Atommagkutató Intézete tudásbázisára, a felhalmozódott szellemi tőkére támaszkodva a gyakorlati életben is hasznosítható, ipari méretekben történő előállításra is alkalmas innovációk előállítása Az elmúlt időszakban a Debreceni fokozatosan Magyarország egyik legfontosabb Indoklás: szellemi-tudományos bázisává vált, amelyet az alábbi tényekkel lehet alátámasztani. Magyarországon a legtöbb tudományágban (összesen 20) a Debreceni Egyetem folytat doktori (PhD) képzést. A kutatás-fejlesztési bevételek a Debreceni Egyetemen örvendetesen növekedtek az elmúlt években, 2003-ban tudományos pályázatokon és kutatás-fejlesztési megbízásokkal az egyetem 2,77 milliárd forint bevételhez jutott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem után a DE szerzi meg a legtöbb költségvetésen kívüli kutatás-fejlesztési forrást. Az Oktatási Minisztérium a fenti mutatók (minősítettek létszáma, doktori képzésben résztvevők és doktori iskolák száma, K+F bevételek) alapján osztja fel az intézmények között az ún. normatív kutatástámogatási keretet. A Debreceni Egyetem az elmúlt években – az országos felsőoktatási kutatás-fejlesztési potenciál mintegy 14-15 %-ával – mindig „dobogós” helyen szerepelt a támogatás nagysága alapján felállított intézményi rangsorban. A K+F szempontjából a másik fontos magintézmény a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (ATOMKI), amely jelenleg 202 alkalmazottat foglalkoztat. Az intézmény fő profilját a magfizika, az atomfizika, az anyagtudomány, valamint a környezet- és földtudomány jelenti. Az Atomki az egész világot behálózó szakmai partneri kapcsolattal rendelkezik. Az intézet kutatói 2002-ben és 2003-ban összesen 353 konferencián, tudományos ülésen vettek részt előadással, amelyeknek 80%-a külföldön került megrendezésre. A GND RET továbbfejlesztése Az intézkedés Farmaklaszter tartalma: Agrár Innovációs Tudásközpont Informatikai Tudásközpont Debrecen Accent Tudásközpont Humán Erőforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont Az Európai Spallációs Neutronforrás A megvalósítás helye: a Debreceni Egyetem területe, az MTA ATOMKI területe, az Európai Spallációs Neutronforrás kialakítására kijelölt terület Debreceni Egyetem, MTA Atommagkutató Intézete, a tudásközpontok A közreműködő működésében szerepet vállaló vállalkozások szervezetek: Az intézkedés kedvez- a K+F eredményeket felhasználó vállalatok ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): I. Prioritás: I/4. Intézkedés: Célja:

135

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

Eredmény indikátorok:

- a K+F célra felhasznált összeg nagysága - a beszerzett új eszközök és technológiák értéke - a kialakított új laboratóriumok nagysága - a megszületett innovációk (például szabadalmak) száma - a K+F területén dolgozók száma, és az alkalmazottakon belüli aránya - a K+F kiadások GDP-n belüli aránya - a spin-off cégek száma - K+F eredmények által generált új árbevétel és nyereség

Hatásindikátorok:

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Tudás alapú és versenyképes gazdaság), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.3., 1.2.1., 1.2.2., 1.2.5.) kerül finanszírozásra

136

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Egészségturizmus fejlesztése A város természeti adottságaira és humán erőforrásaira támaszkodva nemzetközileg is versenyképes egészségturizmus feltételeinek további fejlesztése. Debrecen gyógyhatású termálvize nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai Indoklás: termékek kialakítását teszik lehetővé, mert egy alapvető emberi motiváció, a gyógyulni vágyás szándékát elégítik ki. A gyógyturizmus komplex fejlesztése egyben egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, és szükség van az ahhoz kapcsolódó orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítésre is. A gyógy- és termálturizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek Az intézkedés megteremtése tartalma: - a meglévő szálláshelyek modernizációja, komfortfokozatának emelése - új, magas igényeket is kielégítő szálláshelyek kialakítása - medencék és vezetékek felújítása - gyógyászati medencék elkülönítése a nagyközönségtől - a megfelelő gyógyászati segédeszközök beszerzése Az orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítése és fejlesztése - hatékony együttműködés az Orvos- és Egészségtudományi Centrummal és a Klinikákkal - terápiás központ kialakítása Az infrastrukturális feltételek biztosítása - élmény- és látványfürdők kialakítása, fejlesztése - különböző kiegészítő jellegű beruházások megvalósítása, a meglévő adottságok fejlesztése (például szauna, testépítő szalon) Magas színvonalú fitness- és wellness szolgáltatások megteremtése A megvalósítás helye: a Nagyerdei gyógyfürdő, szállodák, ahol már megkezdődött a gyógy- és termálvíz nagyobb mértékű idegenforgalmi hasznosítása, és rendelkezésre áll a megfelelő gyógyászati háttér Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nagyerdei Gyógyfürdő Kft., A közreműködő Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudomány Centrum, az szervezetek: egészségturizmusban érintett szállodák Az intézkedés kedvez- a városba látogató turisták, a város lakossága ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felkínált komplex kezelések száma Output indikátorok: I. Prioritás: I/5. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a vendégek és a vendégéjszakák száma - a szezonalitás mértéke - a tartózkodási idő hossza

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya

137

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi turizmus fejlődésének üteme, a népesség egészségi állapota Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 1.3.1., 3.1.) kerül finanszírozásra

138

I. Prioritás: I/6. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Az intézkedés tartalma:

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Kulturális-, vallási és örökségi turizmus A Debrecenben található – egymással szoros kölcsönhatásban álló – kulturális, vallási és örökségi adottságok nagyobb hatékonysággal történő kihasználása, a rájuk támaszkodó turizmus fejlesztése. Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez. Egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős része Debrecenhez kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik. Az ezredforduló társadalmi folyamatai, aktuális érdeklődési irányai közül a vallási-egyházi hagyományok, események, rendezvények egyre nagyobb érdeklődésre számíthatnak. Ezen belül kiemelkedő Debrecen szerepe a hazai reformációban. Ugyancsak megemlíthető az egyházi épületek kulturális, esztétikai jelentősége is. Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy település épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli. A tárgyi feltételek javítása

- új bemutatóhelyek és színházi játszóhelyek kialakítása, infrastrukturális adottságaik javítása - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása Programok megszervezése - interaktív programok - új rendezvények létrehozása A korábbi rendezvények támogatása - ismertség további javítása; - rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése A vallási-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása - egyházi épületek (főleg templomok) felújítása - a meglévő és fejleszthető események kijelölése - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása Programfejlesztés - programok szervezése, a bemutatásra kerülő objektumok kijelölése - a vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turisztikai bemutatással Az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása - a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben hasonló felújítása - kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése A Nagyerdőn található – jelenleg alacsony kihasználtságú – objektumok által kínált szolgáltatások színvonalának emelése A megvalósítás helye: valamennyi közérdeklődést kiváltó kulturális és egyházi épület, illetve rendezvény Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi szervezetek, civil A közreműködő szervezetek, kulturális rendezvényekkel foglalkozó intézmények, az építészeti szervezetek: örökséget jelentő épületek jelenlegi tulajdonosai, különböző hagyományőrző civil szervezetek Az intézkedés kedvez- a városba látogató turisták, az egyházi szervezetek, a civil szervezetek, a város ményezettjei (célcso- lakossága port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- A VÁROS LAKOSSÁGA ményezettjei (végső kedvezményezettek):

139

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- a támogatás eredményeként létrehozott kiállítások, látogató centrumok, megszervezett kiállítások száma - a felújított egyházi épületek száma - a megszervezésre kerülő vallási rendezvények száma

Eredmény indikátorok:

- a rendezvényeken résztvevő látogatók száma - a vallási turizmusban résztvevő turisták száma - az építészeti emlékek általános állapota

Hatásindikátorok:

- a lakosság településhez kötődésének a mértéke - a kulturális intézmények helyzetének stabilizálódása - a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi turizmus fejlődésének üteme, a lakosság kulturális-, vallási és örökségi emlékekhez való viszonya, az állam műemlékvédelmi tevékenysége Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.1., 1.3.1., 1.3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Humán Infrastruktúra) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

140

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A hivatásturizmus fejlesztése Az idegenforgalom egyik legjövedelmezőbb ágazata debreceni fejlődése hatékonyságának növelése, a belőle származó bevételek magasabb szintre történő emelése A telekommunikáció terjedése ugyan lehetővé teszi az elektronikus úton történő Indoklás: kapcsolattartást is, a személyes jellegű tudományos, politikai stb. kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek azonban továbbra is a kongresszusok és konferenciák számítanak. A Debreceni Egyetem a maga szellemi potenciáljával fontos szerepet játszhat nem csak Magyarország, hanem a közép-európai térség tudományos életében, és ez a tény a nemzetközi érdeklődők számára lehet vonzó tényező. Emellett Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa, valamint a megfelelő adottságokkal rendelkező közepes nagyságú városok is vonzhatják Magyarország különböző szakmai szervezeteit. A városban felépült kulturális és kongresszusi funkciókat betöltő Kölcsey Központ új lehetőségeket nyithat e téren nemzetközi konferenciák megrendezésével. A multinacionális vállalatok mellett napjainkban a középvállalatok is egyre gyakrabban alkalmazzák dolgozóik teljesítményének elismeréseként a pihenést, kikapcsolódást jelentő utazást. Debrecen – magas színvonalú szolgáltatások kialakítása esetén – megfelelő feltételeket tud biztosítani a turizmus ezen ágazatában résztvevő hazai szereplők számárai. A kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása, a meglévők Az intézkedés adottságainak fejlesztése tartalma: - a szükséges személyi háttér képzése - a rendezvényekhez szükséges egyéb infrastrukturális feltételek (például tolmácsgép) biztosítása - üzleti tárgyalásokhoz szükséges infrastruktúra biztosítása Az incentív turizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése - igényfelmérés alapján a kialakítandó incentív túrák szállás- és vendéglátóhelyeinek a korszerűsítése - a látogatások helyszínein az incentív csoportok fogadására alkalmas helyiségek kialakítása vagy korszerűsítése A kikapcsolódást biztosító programok szervezése - a jelenlegi rendezvény-kínálat és a látogatók igényeinek a felmérése - a megjelelő programok kialakítása A testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése: - a szálláshelyeken vagy azok közvetlen közelében az ülések lebonyolításához szükséges infrastruktúra megteremtése; A szabadidő kulturált és intenzív eltöltését lehetővé tevő feltételek biztosítása A megvalósítás helye: mindazon szállodák, amelyek képesek teljesíteni a turizmus ezen ágával kapcsolatban jelentkező feltételeket (megfelelő minőségű szállások, olyan különtermek, ahol biztosíthatóak a továbbképzés feltételei, a szabadidő tartalmas és aktív eltöltését lehetővé tevő szolgáltatások) Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, a különböző A közreműködő tudományos-szakmai egyesületek szervezetei, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi szervezetek: és Iparkamara, Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara, ITD Hungary regionális irodája, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szálláshelyek, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek, a kongresszussal kapcsolatos szolgáltatásokat (például hostess, fordítás) biztosító vállalkozók, a kiállításokkal és vásárokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (például őrzés-védelem, hostess) biztosító magánvállalkozások I. Prioritás: I/7. Intézkedés: Célja:

141

Az intézkedés kedvez- a városba látogató üzleti turisták ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- A VÁROS LAKOSSÁGA ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek száma Output indikátorok: - a kongresszusok megszervezéséhez szükséges kisebb infrastrukturális feltételek - a kongresszusok személyi háttere - az incentív jellegű utazások száma Eredmény indikátorok:

- Debrecenben lezajló kongresszusok és azokon résztvevő vendégek száma - az incentív jelegű utazásokon résztvevő turisták száma - a szezonalitás mértéke

Hatásindikátorok:

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi gazdaság fejlődésének mértéke Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 1.3.1.) kerül finanszírozásra

142

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A sportturizmus fejlesztése A város sportlétesítményi ellátottsági szintjének javítása, jelentős bevételt eredményező rendezvények magas színvonalú lebonyolítása A városi lakosság, valamint a nagyobb területi vonzással rendelkező Indoklás: sportrendezvények kiszolgálására elengedhetetlen a meglévő létesítmények bővítése, valamint további stadion (ok), és elsősorban az utánpótlás és az egyetem érdekeit szolgáló sportcsarnok (ok) építése. A sportesemények területiségüknél fogva rendelkezhetnek nemzetközi, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. Nagyobb sportesemények szervezése a városba Az intézkedés - meglévő létesítmények fejlesztése tartalma: - megfelelő kiszolgáló szállás és vendéglátóhelyek kialakítása - a létesítményekhez vezető infrastruktúra megteremtése Oktatási sportközpont kialakítása - atlétikai oktatási központ kialakítása - megfelelő szakember és edzőgárda kialakítása Nagyobb sportrendezvények szervezése - nemzetközi világ és kontinensversenyek szervezése - a sportolókat kísérő és kiszolgáló személyzet szervezése, képzése Sportrendezvények magas színvonalú lebonyolítása - szolgáltató és képző intézmény kialakítása - folyamatos képzések - magas szintű rendezvényszervező intézmény kialakítása A megvalósítás helye: Debrecen jelenlegi sportlétesítményei, valamint a tervezett új helyszínek, Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, vállalkozások, sportegyesületek, a A közreműködő létesítményeket kezelő intézmények, rendezvényszervező vállalkozások szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba látogató sportolók, a város lakossága ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- A VÁROS LAKOSSÁGA ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - elkészült sportlétesítmények száma Output indikátorok: - szervezett programok száma, hossza - meglévő, felújított létesítmények száma - sportrendezvények száma - szervezett programok száma, hossza I. Prioritás: I/8. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a rendezvényekre érkező, sportolók, turisták, szurkolók száma - sportlétesítmények színvonala - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, az állam sporthoz való viszonyának alakulása Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból, kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 2.2.4.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

143

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása Debrecen jelenleg még alacsony kihasználtságú idegenforgalmi térsége adottságainak fejlesztése és új – Magyarországon kevésbé elterjedt – vonzerők kialakítása. A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, Indoklás: életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. A város környékén található természetközeli területek a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak. Ennek keretében az Erdőspuszták területén lévő adottságok hasznosítása kap nagy hangsúlyt. Az életmód-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása Az intézkedés - meglévő eszközök fejlesztése tartalma: - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása - foglalkoztatóházak megteremtése - a pihenőközpont korszerűsítése Életmódtáborok szervezése - hagyományos termékek gyártása, biogazdálkodás meghonosítása - a kívánt mozgás és egészségigény lehetőségének biztosítása Gyógyvíz egészségturisztikai felhasználásának biztosítása A tavak vízutánpótlásának megoldása A kerékpáros, lovas és élményturizmus feltételeinek javítása A megvalósítás helye: az Erdőspuszták érintett területei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a programokat szervező A közreműködő vállalkozások, a természetvédelemmel foglalkozó szervezetek szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba látogató turisták, a város lakossága ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- A VÁROS LAKOSSÁGA ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - szálláshelyek és látogatóhelyek számának növekedése Output indikátorok: - szervezett programok száma, hossza I. Prioritás: I/9. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok: - az Erdőspuszták területét meglátogató turisták száma Hatásindikátorok:

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi turizmus fejlődésének üteme, a lakosság környezethez való viszonyának alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 1.3.1.) kerül finanszírozásra

144

II. Prioritás – A műszaki infrastruktúra fejlesztése A műszaki infrastruktúra fejlesztése A városba vezető utak áteresztőképességének javítása A Debrecen környékén élő de a városban dolgozó és bevásárlásait intéző lakosság, valamint a városon áthaladó illetve oda irányuló személy- és teherforgalom résztvevői számára a kulturált és biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtése. A 2007-2013 közötti időszakban lebonyolódó fejlesztések eredményeként Indoklás: fokozódni fog Debrecen régióközponti szerepe, és ez a városba irányuló személyés teherforgalom növekedését vonja maga után. Hasonló hatást vált ki a központi belterületről, illetve magából a városból történő kiköltözés, amely az ingázás nagyságának az emelkedését okozza. A 471-es számú főút bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése Az intézkedés A 48-as számú főút bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése tartalma: A 4-es számú főút Hajdúszoboszló felöli bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése A város körüli körgyűrű teljessé tétele (a 35. számú főút és a 4. számú főút közötti összeköttetés – 354. számú főút – megépítése) A 35. számú főút Debrecen és Józsa közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése A Kishegyesi út DIIP és a körgyűrű közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése A repülőtér, a Déli Ipari Park és az Egyetemi Ipari Park magasabb színvonalú bekapcsolása a közúthálózatba Intelligens zöldhullám kiépítése A megvalósítás helye: az érintett útszakaszok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar A közreműködő megyei Igazgatósága szervezetek: Az intézkedés kedvez- a Debrecen övező településeken élő és a városban dolgozó vagy bevásárlásait ott ményezettjei (célcso- intéző népesség, a városon áthaladó személyforgalom résztvevői, a városba illetve városból árút szállító, vagy jelenleg a városon áthaladó teherforgalom port/megvalósítók): résztvevői, a városon jelenleg áthaladó forgalom által leginkább érintett közlekedési tengelyek közelében élők Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított és kibővített útszakaszok hossza Output indikátorok: - a megépített útszakaszok hossza II. Prioritás: II/1. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a város megközelíthetősége - az utazással eltöltött idő - a közlekedési balesetek száma

Hatásindikátorok: Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- az érintett lakossági csoportok komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a közúti közlekedés növekedésének mértéke Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Közlekedési infrastruktúra fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.1.1.) kerül finanszírozásra

145

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A tömegközlekedés fejlesztése A személyközlekedés területén a város lakossága és a Debrecenbe ingázók körében a tömegközlekedési eszközöket használó népesség arányának stabilizálása, illetve hosszabb távon történő növelése. Napjainkban a gépkocsiforgalom növekedése mind nagyobb terhet ró a város Indoklás: úthálózatára, valamint egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést is okoz. A felmerült problémák egyik lehetséges megoldását jelenti a tömegközlekedés, amely azonban jelenleg egyre kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára. A hiányosságok között lehet megemlíteni többek között az átszállás időigényességét, a tömegközlekedési eszközök nem megfelelő színvonalát, a meglévő eszközök egy részének környezetszennyezését és energiapazarló működését, valamint a járatszervezés és az igények közötti inkonzisztenciát. A Multimoduláris Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása Az intézkedés Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tartalma: A villamos-hálózat bővítése, új villamosok beszerzése A város tömegközlekedési rendszere hatékonyságának növelése Az autóbusz és trolibusz járműpark környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő modernizációja A megvalósítás helye: Az érintett fejlesztések területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Közlekedési Vállalat A közreműködő Zrt. Hajdú Volán Zrt., MÁV Zrt. szervezetek: Az intézkedés kedvez- A Debrecenbe(n) utazó népesség, A környezetszennyezés által napjainkban ményezettjei (célcso- leginkább érintett közlekedési tengelyek közelében élők port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- A város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kialakításra kerülő új tömegközlekedési központ nagysága Output indikátorok: - a megépített villamos-vonalak hossza - a beszerzett új környezetbarát és energia-hatékony villamosok és trolibuszok száma II. Prioritás: II/2. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

Hatásindikátorok: Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- az egyes közlekedési eszközök közötti átszállási idő hossza - a közlekedéssel eltöltött idő nagysága - a környezetszennyezés mértéke - a város lakosságának a komfortérzete - három műszakba járás feltételeinek megteremtése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosság tömegközlekedéshez való viszonyának alakulása Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Közlekedési infrastruktúra fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.1.1.) kerül finanszírozásra

146

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhelykínálat bővítése A városon átmenő és az egyes városrészek közötti személy- és teherforgalom Célja: gyorsaságának és közlekedésbiztonságának növelése, a belvárost terhelő forgalom csökkentése. Az elmúlt időszakban Debrecenben jelentős mértékben jelentős mértékben Indoklás: emelkedett a gépkocsik száma. Ez a tény, valamint a nagyobb népességi tömörülések és a lakossági gazdasági és kereskedelmi célpontjai közötti távolságok a forgalom nagymértékű növekedését vonta maga után, amelynek zavartalan levezetésére a jelenlegi közúthálózat sem vonalvezetésében, sem pedig minőségében nem alkalmas. További problémát jelent, hogy Debrecen legfontosabb igazgatási, kereskedelmi és kulturális intézményeinek jelentős része a belvárosban helyezkedik el, és a megnövekedett forgalommal a városrész parkolóhely-kínálata egyre kevésbé képes megbirkózni. A városközpontot és a belvárost övező körgyűrűk teljessé tétele Az intézkedés Külső közlekedési gyűrű kialakítása tartalma: A legforgalmasabb kereszteződésekben többszintű csomópontok kialakítása A legforgalmasabb utcák felújítása A belváros egyes területein parkolóházak felépítése A kertségekben fekvő gyűjtőutak fejlesztése A megvalósítás helye: az érintett fejlesztések területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar A közreműködő megyei Igazgatósága, a parkolóházak építésében/működtetésében érdekelt szervezetek: vállalkozók Az intézkedés kedvez- a jelenlegi forgalom zavartalan levezetésére nem alkalmas utak mellett élők, a ményezettjei (célcso- városban közlekedő lakosság, az ügyeit a belvárosban intéző lakosság, az idegenforgalmi céllal Debrecenbe látogató turisták port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített és felújított utcák hossza Output indikátorok: - a kialakított új parkolóhelyek száma II. Prioritás: II/3. Intézkedés:

Eredmény indikátorok:

- az egyes városrészek közötti közlekedési idő - a belváros közlekedési terheltsége

Hatásindikátorok: Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- a város lakosságának a komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a város gépkocsi-állományának alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.2.2.) kerül finanszírozásra

147

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A kerékpárút-hálózat kialakítása A környezetet nem terhelő ugyanakkor egészségügyi szempontból is pozitív hatású kerékpáros közlekedés biztonságos növekedése feltételeinek megteremtése. A megnövekedett személyforgalom zavartalan levezetésre a város közúthálózata Indoklás: és tömegközlekedési rendszere még a tervezett fejlesztések figyelembevételével is csak korlátok között alkalmas, emellett a gépkocsi-forgalom igen jelentős környezeti károkat is okoz. Debrecen természeti adottságai (alacsony szintkülönbségek, a csapadékos idő relatív rövidsége) és a városban élő fiatalabb korosztály (például egyetemisták) magas aránya egyrészt megteremti a nagyobb arányú kerékpáros közlekedéshez szükséges peremfeltételeket, másrészt biztosítja a kínálatot is, ugyanakkor a közvetlen infrastruktúra alacsony fejlettségi színvonala a további fejlődés gátját jelenti. A belvárost és a legfontosabb lakossági tömörüléseket, az egyes egyetemi Az intézkedés egységeket összekötő kerékpárút-hálózat kiépítése tartalma: A fontosabb középületek körzetében megfelelő minőségű és mennyiségű kerékpártároló létesítése A nagyobb turisztikai központok kerékpáron történő megközelíthetőségének javítása A megvalósítás helye: Az érintett fejlesztések területe Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, a kerékpáros közlekedés A közreműködő elterjesztésért tevékenykedő civil szervezetek szervezetek: Az intézkedés kedvez- a jelenlegi forgalom zavartalan levezetésére nem alkalmas utak mellett élők, ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített kerékpárutak hossza Output indikátorok: - a kialakított kerékpártárolók száma II. Prioritás: II/4. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a kerékpárt használók száma - a városban eladott kerékpárok száma - a környezetszennyezés mértéke

Hatásindikátorok: Külső feltételek:

- a város lakosságának komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a város lakosságának a kerékpárközlekedéshez való viszonya Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.1.1.) kerül finanszírozásra

Az intézkedés finanszírozása

148

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A város informatikai rendszerének fejlesztése Az INTERNET-használók számának a növelése és az INTERNET-en keresztül elérhető és felhasználható közigazgatási szolgáltatások körének a bővítése. Napjainkban a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek sikerét és elégedettségét Indoklás: igen nagymértékben befolyásolja az információkhoz való gyors és olcsó hozzájutás, amelynek az egyik legfontosabb forrását az INTERNET jelenti. Emellett napjaink fontos tendenciája a közigazgatási szervek ügyfélforgalmának növekedése, amely egyrészt igen jelentős közvetlen leterheltséget jelent az érintett alkalmazottak számára, másrészt – közvetett módon – a város közlekedését is növeli. Komplex, integrált városi info-kommunikációs (intranet) hálózat és Az intézkedés INTERNET- csatlakozási pontok kiépítése tartalma: A különböző közigazgatási szolgáltatások informatikai igénybevétele lehetőségének a megteremtése (tartalom-fejlesztés) Wireless hozzáférés biztosítása szállodák, kávézók, és éttermek számára A megvalósítás helye: az érintett fejlesztések területe, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a városban működő közigazgatási A közreműködő szervetek, Debreceni Egyetem Informatikai Kara szervezetek: Az intézkedés kedvez- a különböző közigazgatási szervezeteknél a lakossági ügyfélforgalmat ményezettjei (célcso- lebonyolító alkalmazottak, az INTERNET-hálózat kiépítésével foglalkozó vállalkozások port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített hálózat hossza Output indikátorok: - a kiépített INTERNET-csatlakozási pontok száma - az igénybe vehető elektronikus szolgáltatások száma II. Prioritás: II/5. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- az INTERNET-et használók száma - a különböző közigazgatási szervek közvetlen forgalma, a náluk megforduló ügyfelek száma

Hatásindikátorok: Külső feltételek:

- a város lakossága komfortérzetének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, az informatika világméretű fejlődési tendenciái Az intézkedés egyrészt az ágazati operatív programokból, másrészt a Regionális Operatív Programból kerül finanszírozásra

Az intézkedés finanszírozása

149

III. Prioritás – A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása A várost nyugatról övező Tócó és keletről határoló Kondoros, napjainkra erősen degradálódott patakok rehabilitációja, mellettük erdősávok kialakítása, valamint a vízfolyások felduzzasztásával nagyobb összefüggő vízfelületek létrehozása, amelyek a kedvező klimatikus hatásaik mellett rekreációs és sport célokat is szolgálnak. Debrecen város növekedése és fejlődése következtében a város környékén Indoklás: található tájalkotó elemek erős degradációnak indultak. Nem történt meg ezeknek a területeknek a lakosság egészségi állapotának javítását és a természetközeli állapot megőrzését szolgáló rehabilitációja. Ez számtalan környezeti problémához vezet(het), melynek kivédése a város elsődleges célja kell legyen. A Tócó és Kondoros patakok rehabilitációja Az intézkedés Erdősávok kialakítása a vízfolyások mentén tartalma: Rekreációs célú összefüggő vízterületek kialakítása Nagyobb vízfelületek kialakítása (CIVAQUA-program) A megvalósítás helye: Debrecen város külterületén egymás közelében található ökoszisztémák, illetve ezek összeköttetését biztosító (vagy az összeköttetést elősegítő) ökológiai folyosók, elsősorban a Tócó és a Kondoros, a Derecskei-Kálló - patakok. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hortobágyi Nemzeti Park A közreműködő Igazgatósága, TIKÖVIZIG, a természetvédelemmel foglakozó gazdasági és civil szervezetek: szervezetek Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - rehabilitált vízfolyások hossza Output indikátorok: - újonnan telepített erdősáv hossza - kialakított vízfelület nagysága - rehabilitált terület nagysága III. Prioritás: III/1. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a faj és egyedszám - ökológiai folyosó hossza - biológiai diverzitás mértéke

Hatásindikátorok: Külső feltételek:

- a lakosság komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosságon belül az egészségtudatos életmód erősödése, a környezettudatosság elterjedése Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.3., 3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Környezet, víz- és természetvédelem, energia) kerül finanszírozásra

Az intézkedés finanszírozása

150

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése A lakosság egészségének a védelme, illetve kikapcsolódási célok érdekében alapvető fontosságú, hogy a város területén belül, a nagyobb népességtömörülések közelében is létrejöjjenek, valamint a mainál magasabb szintre fejlődjenek a közparkok. Debrecenben, hasonlóan a hazai nagyvárosokhoz, a lakosság egészségi állapota Indoklás: nem kielégítő. Ehhez hozzájárul a belterületi zöldfelületek alacsony területe és azok területi kapcsolatának hiánya. A zöldterületek hálózatba történő fejlesztése elengedhetetlen feladat, hiszen egyrészt javítja a városképet, ugyanakkor hozzájárul a városklíma és ezzel a helyi lakosság egészségi és pszichés állapotának javulásához. A közparkok rehabilitációja, fejlesztése Az intézkedés A zöldterületeket összekötő korridorok kialakítása tartalma: Újabb zöldterületek létesítése A megvalósítás helye: Debrecen város belterületén lévő zöldterületek, azok környéke, parkok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, AKSD, Hortobágyi Nemzeti Park A közreműködő Igazgatósága, TIKÖVIZIG, a természetvédelemmel foglakozó gazdasági és civil szervezetek: szervezetek Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták, a természetvédelemmel foglakozó ményezettjei (célcso- gazdasági és civil szervezetek port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a zöldterületek nagysága Output indikátorok: - a zöldterületeket összekötő fasor hossza - az összekapcsolt zöldterületek nagysága III. Prioritás: III/2. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a szennyezőanyagok koncentrációjának mértéke - a lakosság egészségi és pszichés állapota

Hatásindikátorok:

- javuló városklíma - javuló városkép - a lakosság elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosság környezettudatosságának erősödése, az önkormányzat részéről elfogadott városrendezési terv megléte a zöldterületek elhelyezkedésével kapcsolatban Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Környezet, víz- és természetvédelem, energia) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

151

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A Nagyerdő kiemelt kezelése A várost északról határoló Nagyerdő faállománya vízutánpótlásának biztosítása, valamint az itt található vízfolyások rendbetétele. A város lakossága által legintenzívebben használt Nagyerdei Parkerdő területének integrálása a jóléti erdők rendszerébe, a cserjeszint és gyepszint rendszeres karbantartása, az invázív fajok visszaszorítása, dísznövények és virágok telepítése, gondozása és őrzése. A Nagyerdő Debrecen város büszkesége, emellett természetvédelmi-történelmi Indoklás: szempontból is kiemelt szerepet tölt be, hiszen hazánk első természetvédelmi területe. Ezt a funkcióját és értékét meg kell őrizni! Ugyanakkor a Parkerdő révén a város egyik fontos rekreációs területe, ezért az erdő jelentős terhelést kap, igen nagy a degradációja. Parkrendezés, parkkarbantartás Az intézkedés Honos fajok, társulások védelme, területük növelése tartalma: A Nagyerdő rekreációs célú fejlesztése A megvalósítás helye: a Nagyerdő teljes területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYÍRERDŐ, AKSD, Hortobágyi A közreműködő Nemzeti Park Igazgatósága, TIKÖVIZIG, a természetvédelemmel foglakozó szervezetek: gazdasági és civil szervezetek Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták, a természetvédelemmel foglakozó ményezettjei (célcso- gazdasági és civil szervezetek port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a rehabilitált terület nagysága Output indikátorok: - az ültetett fák, növények száma - a tisztán tartott terület nagysága III. Prioritás: III/3. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a honos fajos elterjedési területe - invázív fajok területe - eltűnt invázív fajok száma - a lakosság egészségi állapota

Hatásindikátorok: Külső feltételek:

- a lakosság elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosságon belül a környezettudatosság erősödése, az egyes célcsoportok, megvalósítók közötti kapcsolat és összefogás megléte, a Nagyerdő különleges szerepének felismerése és tudatosítása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Környezet, víz- és természetvédelem, energia) kerül finanszírozásra

Az intézkedés finanszírozása

152

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A városközpont rehabilitációja Debrecen városközpontja kapja meg azokat a funkcionális-építészeti elemeket, melyek segítségével kifejezhetők egy valódi regionális központ szerepkörei. Valósuljanak meg azok műszaki és komplex táj-területrendezési beruházások, melyek beilleszkednek a városközpont korábbi fejlesztései által kijelölt vonulatba, ugyanakkor kifejezik a város hagyományait, lehetséges jövőjét oly módon, hogy a város és a régió minden lakója számára jelentőssé váljon. A városközpont funkcionális szerepkörének letisztítása, valamint az itt élők számára a megfelelő életfeltételeket biztosítása. A korábbi évek munkálatai során létrehozott, a város központi funkcióinak Indoklás: megfelelő, reprezentatív és szimbolikus jelentőséggel is bíró főtér és közvetlen környezete sikere mutatja, hogy szükség van a terület további átépítésére. Meg kell őrizni az értékes elemeket, ugyanakkor törekedni kell a terület megújulásának megteremtésére is. A lakosságon túl az élhető és esztétikailag is tetszetős városközpont a hazai és külföldi turisták számára is megfelelő vonzóerőt jelent a már meglévő turisztikai vonzóerők kiegészítésére. Az Arany Bika épülettömbjének rendezése Az intézkedés A Kossuth tér vallási és rendezvény funkcióinak összeegyeztetése tartalma: A Püspöki Palota épülettömbjének rehabilitációja A gyalogos zóna keleti és nyugati irányú kiterjesztése (Révész tér, Hal köz, Gambrinus köz, Déri tér, Dósa nádor tér) A belváros építészeti megújítása, a leromlott állapotú épülettömbök rendbetétele Zöldfelületek rendbetétele A sétálóövezet kiterjesztése A megvalósítás helye: Debrecen város központja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Főépítészi Iroda, Magyarországi A közreműködő Református Egyház, Nagytemplomi Református Gyülekezet, Hajdú-Bihar szervezetek: megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták, a területen működő vállalkozások, ményezettjei (célcso- építőipari vállalkozások port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított épületek száma Output indikátorok: - a kiépített sétaútvonalak hossza - a rendbetett zöldterületek nagysága - a díszkővel borított területek nagysága III. Prioritás: III/4. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok:

- a felújított épületekben élők száma - a városközpontban megrendezett helyi és turisztikai jelentőségű rendezvények száma - a városközpont levegőjének tisztasága - a turisztikai kapacitás nagysága a városközpontban - a városközpont esztétikai megújulása

Hatásindikátorok:

- a lakosság elégedettségének növekedése - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága

153

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

Európai Uniós és hazai támogatás, a műemlékekhez való viszony fejlődése, az országos és helyi tendenciák alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.2.) kerül finanszírozásra

154

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása A szocializmus évtizedeiben épült ipari technológiával felépített lakótelepek napjainktól egyre frekventáltabban jelentkező problémáinak megoldása. Az épületek műszaki-gépészeti megújítása, ezáltal az itteni lakásállomány értékmegőrzése-javítása. A itt élő lakosság igényeinek kielégítése, életkörülményeik javítása. A lakótelepek felújításával ezek a városrészek új funkciókkal gazdagodhatnak, melyek tovább növelik a térségek értékét. A lakótelepek építése a lakásgondok rövid távú megoldását jelentette. Debrecen Indoklás: városában több periódusban és városrészben kerültek kialakításra ezek a típusú lakóterületek. A városközpont közelében felépített lakótelepek műszakiesztétikai-társadalmi állapota szoros összefüggésbe van a városközpont funkcióinak kihasználhatóságával. A lakótelepi házak építészetileg a város hosszú távú képének részét fogják képezni, hiszen még több évtizedig biztonságosan lakhatók maradnak. Probléma ugyanakkor az építmények műszaki-gépészeti állapota, mely nagyban kihat a benne élők életminőségére. Harmadrészt meg kell találni a lakótelepek esztétikai javításának és funkcionális gazdagításának lehetőségeit. A lakások energiatakarékos átalakítása (hőszigetelés, megújuló energiák) Az intézkedés A gépészeti berendezések (liftek, szellőzők, tűzvédelmi rendszerek stb.) tartalma: felújítása A házak esztétikai átalakítása (fényfalak, zöldtetők, ráépített kertek kialakítása) A funkcionalitás átszervezése (közterületi boxok rendszerének kialakítása) A lakosság önszerveződéseinek segítése A szemétgyűjtési rendszer átalakítása (szelektivitásra való törekvés) A lakótelepek környezetének felújítása (utak, játszóterek, parkok, parkolók, falfirkák) Urbánus yuppie negyedek kialakítása A megvalósítás helye: a házgyári technológiával épített lakótelepek Debrecenben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Vagyonkezelő Rt., A közreműködő Főépítészi Iroda szervezetek: Az intézkedés kedvez- a lakótelepek lakóközösségei, az építőipari vállalatok, a lakótelepi szolgáltató ményezettjei (célcso- vállalkozások, AKSD Kft. port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a lakótelepeken élő lakosság ményezettjei (végső kedvezményezettek): III. Prioritás: III/5. Intézkedés: Célja:

155

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- a felújított lakótelepi lakások alapterülete - a korszerűsített műszaki berendezések száma - a létrehozott tetőkertek nagysága - a kialakított fényfalak száma - a létrehozott szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiterjedése - a beépített energiatakarékos technológiák száma

Eredmény indikátorok:

- a megtakarított energia mennyisége - a lakótelepi lakosok száma - a lakótelepi lakások értéke - a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége - a megszerveződött lakossági szervezetek száma

Hatásindikátorok:

- a környezetterhelés csökkenése - a lakótelepen élők elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosság anyagi lehetőségei a szükséges önrész vállalására Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból, kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.3.5.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

156

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása A városközpont közvetlen és tágabb környezetében élő lakosság és az itt működő vállalkozások számára biztosítani a megfelelő körülményeket. A itteni lakások és közcélú funkciókat is ellátó építmények műszaki színvonalának fenntartása annak érdekében, hogy teljesíteni tudják azokat a célokat, melyekre rendeltettek. A város szerkezetét is érintő átalakítások (például átmenő közlekedés átszervezése) nem szabad hogy az érintett területek épített környezetében károkat okozzanak. Az ezeket a területeket érintő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a fennálló építészeti rendszerek, látképi elemek stb. A városközpont és a lakótelepek között elhelyezkedő területek az elmúlt Indoklás: évtizedekben sajnos nagyon kevés figyelmet kaptak, ráadásul a nagyobb építkezések egy része is ezek rovására történt. Ezek következtében ezek az egykor a központ körül elhelyezkedő területek feldarabolódtak, egymástól elszigetelődtek. A későbbiek során ezért fokozottan kell arra törekedni, hogy a tervezett közlekedési indíttatású, városszerkezeti átalakítások ne okozzanak negatív irányú változásokat. Ezek a területek ugyanakkor számos építészeti örökséget hordoznak, melyek a város saját örökségét kell hogy képezzék, így a városnegyedek, utcák helyi védelembe helyezése nem halogatható. Ezzel megóvhatók lesznek azok a városképi elemek, melyek a város ezen térségeiben hagyományosan mérvadóak. A nyugati tehermentesítő út környékének rehabilitációja Az intézkedés A belvárost övező területek építészeti megújítása, a leromlott állapotú tartalma: épülettömbök rendbetétele A falfirkák elleni védekezés A helyi jelentőségű védendő városrészek kijelölése Zöldterületek felújítása és kiépítése Az itt élők számára lakásfelújítási források biztosítása Utcakép-megőrző építési szabályok kidolgozása A megvalósítás helye: a városközpontot övező belvárosi övezet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Vagyonkezelő Rt., A közreműködő Főépítészi Iroda szervezetek: Az intézkedés kedvez- az érintett városrész lakossága, a területen működő vállalkozások, az építőipari ményezettjei (célcso- vállalkozások port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, az érintett területeken élők, a városba látogató turisták ményezettjei (végső kedvezményezettek): III. Prioritás: III/6. Intézkedés: Célja:

157

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- a felújított lakások alapterülete - a létrehozott zöldterületek nagysága - a létrehozott helyileg védett objektumok száma

Eredmény indikátorok:

- az érintett területek lakosságának száma - a lakások értékének növekedése

Hatásindikátorok:

- a város lakosságának növekedése - a környezetterhelés csökkenése - a területen élők elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a műemlékekhez való viszony fejlődése, az országos és helyi tendenciák alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.2.) kerül finanszírozásra A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése Barnamezős ipartelepek rehabilitációja Az intézkedés keretében Debrecen város olyan iparterületeinek rehabilitációjára kerül sor, melyeken jelenleg nem, vagy csak korlátozott mértékben folyik az eredeti funkció, tevékenység. Ezek a területek jellegüknél fogva jól közművesítettek, rajtuk építmény (üzemcsarnok) található. A jobbára külső területeken található ipari parkokhoz képest ezek a területek sokszor a település központjához közelebb találhatók, így a telkek fontos részét képezhetik a város ingatlanvagyonának. Ezeket a területeket piacképessé kell tenni, majd meg kell keresni a hozzá illő befektetőt, aki hajlandó ott gazdasági tevékenységet folytatni. Ehhez természetesen szükség van a területek környezeti vizsgálatára, az esetleg szükséges beavatkozások, kármentesítések megtételére. A rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Nem használt laktanyák, régi katonai objektumok, kisebb-nagyobb felhagyott ipartelepek. Ezekre a területekre jellemző a termelő infrastruktúra hálózatok (villany-, víz-, gáz-, csatornahálózat-, telefon) megléte, valamint az újrahasznosítható épületállomány. A területek jelentős gazdasági értékkel bírnak a település számára, amennyiben lehetővé válna újrahasznosításuk. Ezeknek a területeknek a rehabilitációja nagymértékben hozzájárul funkcióváltásukhoz és hasznosításához. A jelenlegi gazdasági környezetben ezek nagyon fontos vonzóerőt jelenthetnek a belső tőke mobilizációjában, a külföldi tőke vonzásában, így új munkahelyek teremtésében. Mivel a területek egy része lakóövezetek közelében találhatók, az ott élők életkörülményeinek javítása is szükségessé teszi a barnamezős területek újrahasznosítását. Törekedni kell olyan megoldások megtalálására, amelyek az eredetihez hasonló funkciót tudnak, minél kevesebb előzetes átalakítással megvalósítani a lakosság zavarása nélkül. A város jövőben megvalósuló, az elérhetőséget javító intézkedései (repülőtér, autópálya-csatlakozás) csak akkor hozzák meg a megfelelő gazdaságélénkítési hatást, ha a város képes lesz piacképes termékeket kínálni a befektetőknek. Szükséges ugyanakkor a város testébe ékelődő barnamezős területek feltárása az élhetőbb környezet megteremtéséért is.

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása III. Prioritás: III/7. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

158

A területek tulajdonviszonyának rendezése Környezeti kármentesítés (feltárás, műszaki beavatkozás, utólagos ellenőrzés) A területek funkcióváltása, a település szövetébe való bekapcsolásuk és a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében Leromlott állagú épületek bontása A területek funkcióváltása, az ezzel kapcsolatos infrastruktúrafejlesztések, beszerzések Olyan terület-előkészítések, melyekkel a területen az új funkciójú ipar, vagy a lakófunkció megjelenik A megvalósítás helye: Debrecen város barnamezős területei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Vagyonkezelő Rt., A közreműködő Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmiés Iparkamara, Magyar szervezetek: Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ITD Hungary Kft. Az intézkedés kedvez- vállalkozások, külső befektetők, a város érintett szervei (környezetvédelem, ményezettjei (célcso- ingatlankezelés) port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, vállalkozások ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított területek nagysága Output indikátorok: - a kármentesített területek mérete - a szennyeződésektől megtisztított talaj mennyisége - a lebontott használaton kívüli épületek száma/nagysága - a lefektetett/felújított új kommunális hálózatok hossza - a tulajdonilag rendezett ingatlanok száma Az intézkedés tartalma:

Eredmény indikátorok:

- a külföldi befektetők száma, az általuk befektetett tőke mennyisége - a hazai befektetők száma, az általuk befektetett tőke mennyisége - a működő ipari üzemek száma - a funkciót váltó újrahasznosított területek nagysága - eladható, értékes ingatlanok nagysága

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - a város lakosságszáma Európai Uniós és hazai támogatás, a vállalatok igénye a felújított barnamezős területekre Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

159

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára A város fogyatékkal élő lakossága (például mozgáskorlátozottak, vakok és Célja: gyengénlátók) számára a város közterületei és intézményei biztonságos és zavartalan használata feltételeinek megteremtése A társadalom különböző fogyatékkal élő tagjainak mozgását napjainkban igen Indoklás: sok akadály gátolja, a jogszabályi előírások illetve a szolidaritás eszméje ugyanakkor megköveteli, hogy az ő számukra is biztosítani kell a városon belüli zavartalan gyalogos és tömegközlekedés feltételeit. A városban található intézmények mozgáskorlátozottak számára történő Az intézkedés elérhetőségét biztosító rámpák kialakítása tartalma: A tömegközlekedési eszközök mozgáskorlátozottak által használatát lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása A vakok és gyengénlátók biztonságos közlekedését lehetővé tevő eszközök beszerzése és felszerelése A megvalósítás helye: Debrecen város területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a fogyatékkal élők szervezetei A közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvez- a fogyatékkal élők szervezetei ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város fogyatékkal élő lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): III. Prioritás: III/8. Intézkedés:

160

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- a mozgáskorlátozottak számára kialakított rámpák száma - a tömegközlekedési eszközök használatát lehetővé tevő eszközök száma - a vakok és gyengénlátók városon belüli közlekedését segítő eszközök száma

Eredmény indikátorok:

- a mozgáskorlátozottak számára elérhető intézmények száma - mozgáskorlátozottak által használható a tömegközlekedési eszközök száma - a vakok és gyengénlátók által biztonsággal használható útszakaszok hossza

Hatásindikátorok: Külső feltételek:

- a fogyatékkal élő lakosság komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a város lakosságának a fogyatékkal élőkhöz történő viszonyulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1.) kerül finanszírozásra

Az intézkedés finanszírozása

IV. Prioritás – Humán erőforrás fejlesztés IV. Prioritás: IV/1. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma:

Humán erőforrás fejlesztés A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése Az oktatás területén Debrecen euroregionális lehetőségeinek megjelenítése. A „kapuváros” szerepkör speciális adottságainak felhasználása a város fejlődése érdekében. Szerepvállalás a határon túli magyarlakta területek emberi erőforrásainak fejlesztésében. Az oktatási intézmények szerepének növelése a város kulturális gazdaságában. Napjainkban Debrecen oktatási intézményeiben növekvő számban jelennek meg a határontúli magyar fiatalok. Az anyanyelven történő közép- és felsőfokú tanulmányok lehetősége révén a város központi szerepköre euroregionális léptékűvé vált. A vonzáskörzetbe tartozó magyar területek mellett a hamarosan uniós tag Románia határ menti megyéinek (Szatmár, Szilágy, Bihar) és Kárpátalja magyar településeinek Debrecenhez kötődése is felismerhető. Az intézkedés keretében a csökkenő demográfiai viszonyok közepette is megőrizhető a fenntartáshoz, továbbfejlesztéshez szükséges tanulói/hallgatói létszám, a sokszínű közép- és felsőoktatási struktúra. Az intézkedés javasolt operatív tevékenységei: - az euroregionális lehetőségek kiaknázása: a Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió keretében az oktatási kapcsolatok erősítése - a határontúli magyar fiatalok tanulmányait támogatása (például Márton Áron Szakkollégium) - a debreceni oktatási intézmények kárpátaljai és romániai kapcsolatainak erősítése

161

A megvalósítás helye: A közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvezményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

Debrecen Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió, a város oktatási intézményei, civil szervezetek,

Eredmény indikátorok:

- a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a debreceni felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak köre

Hatásindikátorok:

- szélesedő nemzetközi együttműködés - Debrecen külföldi elismertsége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége Európai uniós és hazai támogatás, A szomszédos országok EU-s csatlakozása, a Schengeni Egyezmény életbelépése (pl. vízumkényszer), politikai viszonyok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi erőforrások fejlesztése) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

IV. Prioritás: IV/2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

az érintett területeken élő lakosság

- a város közoktatásában tanuló nem magyar állampolgárok száma - a felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma - középiskolai kollégiumi férőhelyek növekedése

Humán erőforrás fejlesztés A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrás fejlesztés A gazdaság állandó változó igényeinek megfelelően a város oktatási-képzési rendszerének átalakítása, és ennek eredményeként a munkanélküliség csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a pályakezdők munkába állásának elősegítésére. A gazdasági szerkezetváltás, a tudás alapú társadalom teremtette igények folyamatos megújulásra késztetik a humán szféra szereplőit. A lakosság képzettségi szerkezetének gazdasági igényekhez igazítása a város, a régió versenyképességének egyik alappillére. A gyorsan változó gazdasági igényekhez igazodás az intézményrendszer minden elemére hatással van. A korai fejlesztési feladatoktól, az általános- és középiskolai képzés készség, képességfejlesztésén, a moduláris szerkezetű szakképzésen, gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakmastruktúrájú felsőoktatásig minden oktatási szinten folyamatosan keletkeznek feladatok. Komplex kezelésük kereteit az élethosszig tanulás paradigmájával lehet kijelölni. Az egyén szándékainak, az egyéni kompetenciák fejlesztésének középpontba állításával, a graduális képzést követő át- és továbbképzések rendszerének kialakításával és a gazdasági élet szereplőivel történő intenzív kapcsolattartással megvalósítható a feladat. A város rendelkezik a cél megvalósításához szükséges szellemi potenciállal és intézményi feltételekkel. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Debreceni Egyetem nyújtotta lehetőségek. Az egyetem és a gazdasági szereplők között jelenleg nem él kellő hatékonysággal párbeszéd, ezért mindenképpen szükség van folyamatos partnerségen alapuló kapcsolatrendszer kialakítására és fenntartására.

162

Az alap-, középfokú oktatás fejlesztése: - a gazdaság igényeit szem előtt tartó képzési formák és tematikák kialakítása és bevezetése, - a kéttannyelvű oktatás kiterjesztése, a szakmai jellegű nyelvoktatás támogatása - a szakképzés moduláris szerkezetű tartalmi és gyakorlatcentrikus reformja (TISZK) - szakmacsoporton belüli szakképző központok létrehozása a tartalmi, metodikai reformok kialakítása jegyében Az iskolarendszeren kívüli képzés támogatása: - a felnőtt-, át- és továbbképzésben résztvevő szakmai és civil szervezetek támogatása, - Felnőttoktatási és Képzési Központ kialakítása, A megvalósítás helye: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei A közreműködő Kereskedelmi és Iparkamara, Oktatási Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési szervezetek: Minisztérium Az intézkedés kedvez- a Debrecenben működő alap-, közép- és felsőoktatási intézmények, gazdasági ményezettjei (célcso- szervezetek, civil szervezetek, a Debrecenben iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmények, civil szervezetek port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városban tanulmányaikat folytató diákok, a városban működő gazdasági szervezetek ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a szakképzési reformba bekapcsolódó intézmények száma Output indikátorok: - a moduláris szerkezetű szakképző programok száma - a nyelvvizsgát tett diákok száma - az önkormányzat, az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött közös projektek száma - a speciális képzési programokban részt vett gyerekek száma - felzárkóztató programokban résztvevők száma Eredmény indikátorok: - az át- és továbbképzéseket sikeresen befejezettek száma - a fejlesztő programokban részt vett tanulók száma - a moduláris szerkezetű szakképző programokban szakmát szerzettek száma - a regisztrált munkanélküliek számának és arányának csökkenése Hatásindikátorok: - a népesség iskolai végzettségének változása - a város tőkevonzó képességének javulása Európai Uniós és hazai támogatás, makrogazdasági folyamatok, demográfiai Külső feltételek: folyamatok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi Az intézkedés erőforrások fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból finanszírozása (2.2.1.) kerül finanszírozásra Az intézkedés tartalma:

163

IV. Prioritás: IV/3. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Humán erőforrás fejlesztés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása A Debrecenben élő hátrányos helyzetű csoportok élet- és munkakörülményeinek javítása, a társadalomba való beilleszkedésüket elősegítő intézményi és infrastrukturális feltételek biztosítása. A keleti országrészre általánosan jellemző módon Debrecen lakosságában is magas a hátrányos helyzetű polgárok száma. Az Európai Unióban magas szinten intézményesült a fogyatékos és a hátrányos helyzetű csoportok gondjainak kezelése, ennek következtében Magyarországon is elvárás, hogy ezen a társadalmi csoportoknak életkörülményeinek javítását és esélyegyenlőségük problémáit kiemelten fontos feladatként kezelje a város. A hátrányos helyzetű csoportok közül elsősorban az alábbiakra kell megkülönböztetett figyelmet fordítani: - a csökkent munkaképességű munkavállalók (fogyatékkal élők, orvosi rehabilitációt követő csökkent munkaképességű munkavállalók) - a roma etnikai kisebbség tagjai. - a hátrányos helyzetű tanulók - a munka világából kiszoruló társadalmi csoportok (pályakezdő munkanélküliek, idős korú munkavállalók, tartós munkanélküliek, migránsok)

164

Az intézkedés keretében kiemelt hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának és társadalmi integrációjának elősegítése, a fogyatékkal élők adottságait figyelembe vevő képzési és átképzési programok kidolgozása és megvalósítása, életkörülményeik javítása. Az intézkedés javasolt operatív tevékenységei: A csökkent munkaképességű munkavállalók adottságainak figyelembe vételével speciális képzési, átképzési programok indítása, munka vállalásuk könnyítése, társadalmi beilleszkedésük segítése Akadálymentesítés Felzárkóztató, integrációs óvodai és általános iskolai programok indítása a hátrányos helyzetű és roma gyermekek számára, illetve továbbtanulásuk ösztönzése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása A megvalósítás helye: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi A közreműködő Központ, a Regionális Képző és Átképző Központ, OKÉV, Cigány Kisebbségi szervezetek: Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek, Oktatási Minisztérium, Egészségügyi és Szociális Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Az intézkedés kedvez- a Debrecenben működő oktatási, képző és átképző intézmények és szervezetek, ményezettjei (célcso- civil szervezetek, alapítványok port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, a roma népesség ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a fogyatékkal élők számára szervezett tanfolyamok és képzések száma Output indikátorok: - a roma felzárkóztató képzést folytató intézmények száma - roma tanulók száma a közép- és a felsőoktatásban - a hátrányos helyzetűek továbbtanulását segítő ösztöndíjak száma - a pályakezdő munkanélküliek száma Az intézkedés tartalma:

Eredmény indikátorok:

- a középfokú végzettséget vagy diplomát szerző romák száma és aránya - a hátrányos helyzetűek társadalmi elfogadottságát növelő rendezvények száma - az elhelyezkedett fogyatékkal élők száma és aránya

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottak aránya a fogyatékkal élők között - a roma munkanélküliek száma és aránya - a szociális ellátásból kikerülők száma és aránya Európai Uniós és hazai támogatás, makrogazdasági és munkaerőpiaci változások, a demográfiai viszonyok alakulása, Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi erőforrások fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.2.4.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

165

V. Prioritás – Az intézmény-hálózat fejlesztése V. Prioritás: V/1. Intézkedés: Célja:

Az intézmény-hálózat fejlesztése Regionális szintű oktatási intézmények kialakítása A város régióközpont szerepének erősítése, a „kapuváros” szerepkör speciális adottságainak felhasználása a város fejlődése érdekében, szerepvállalás az Északalföldi régió emberi erőforrásainak fejlesztésében. Az oktatási intézmények szerepének növekedése a város kulturális gazdaságában. Debrecen az Észak-alföldi régió legnagyobb hagyományokkal rendelkező Indoklás: iskolavárosa, ami középiskoláival, felsőoktatási intézményeivel eddig is meghatározó szerepet játszott környezetének oktatási ellátásában. Az intézkedés keretében a csökkenő demográfiai viszonyok közepette is Az intézkedés megőrizhető a fenntartáshoz, továbbfejlesztéshez szükséges tanulói/hallgatói tartalma: létszám, a sokszínű közép- és felsőoktatási struktúra. Ennek érdekében szükséges az intézményi infrastruktúra fejlesztések és a vonzáskörzet igényeit is kielégítő speciális pedagógiai tevékenységek támogatása. Az intézkedés javasolt operatív tevékenységei: A szakképzés reform folyamata kapcsán a Térségi Integrált Szakképző Központ (ok) (TISZK) támogatása A vonzáskörzet igényeinek figyelembevételével „felkészítő” szakiskolai oktatás szervezése A Felsőfokú Szakképzést vállaló intézmények támogatása „Fejlesztő” iskola kialakítása a sérült, fogyatékos gyerekek intézményes oktatásnevelésének lehetőségére A kollégiumhálózat kapacitásának növelése. Speciális képzést nyújtó középiskolai programok támogatása A megvalósítás helye: Debrecen Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem A közreműködő szervezetek:

166

Az intézkedés kedvez- a város oktatási intézményei, civil szervezetek, ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- az érintett területeken élő iskolás korú lakosság ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a város középiskoláiban tanuló nem debreceni fiatalok száma Output indikátorok: - a felsőoktatási intézmények nem debreceni hallgatóinak száma - középiskolai kollégiumi férőhelyek növekedése Eredmény indikátorok:

- a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a pályázatokon elnyert pénzösszeg

Hatásindikátorok:

- Debrecen hazai elismertsége - a közoktatási feladatellátás minősége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége Európai Uniós és hazai támogatás, az érintett térségek oktatási helyzete és munkaerőpiaci tendenciái Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi erőforrások fejlesztése) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

V. Prioritás: V/2. Intézkedés: Célja:

Az intézmény-hálózat fejlesztése Interregionális intézményrendszer kialakítása - A Városok-Falvak Szövetsége tevékenységének erősítése Debrecen a „Városok, Falvak Szövetsége” révén olyan kulturális hálózatot kíván működtetni, mely hozzájárul a város régióközpont szerepének erősítéséhez, euroregionális lehetőségeinek megjelenítéséhez, a „kapuváros” szerepkör speciális adottságainak felhasználásával a város fejlődéséhez. A természetes társadalomi-földrajzi kapcsolatok helyreállításán keresztül tervezi elősegíteni a szövetség tagjainak és az érintett régiónak a kiemelését abból a perifériális helyzetből, amibe a XX. század határmegvonásai kényszerítették. Az összefogásból származó előnyök felhasználásával cél a térség versenyképességének növelése és a lakosság életszínvonalának emelése. Jövőképe egy kultúrájában és gazdaságában prosperáló kultúrrégió, melyeket közös hagyományok kötnek össze, mégis sokszínű, multikulturális térséget alkot.

167

Debrecen körül történelmi hagyományokra visszatekintő kulturális régió létezik. A város az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésére benyújtott pályázatában nyilvánosan deklarálta, hogy felelősséget érez a vonzásába tartozó, államhatárokat átívelő régió településeinek kulturális helyzete iránt, és létrehozta a „Városok, Falvak Szövetsége” kulturális szervezetet. A szövetség tagjait a közös kulturális hagyomány fogja össze, melynek történelmi alapja a több száz éven keresztül fennálló, Debrecen központú partikula-rendszer, melynek szerteágazó kulturális hatásai máig megfigyelhetők. A történelmi hagyomány több területen kibővült más forrásokból táplálkozó kapcsolatokkal. A szervezet részben történelmileg már meglévő, a kulturális élet számos területére – köztük kiemelkedően az oktatás egészére, – hatással bíró „funkcionális régióra” támaszkodik és megfelel az említett régi kapcsolathálónak. Újjáélesztésével Debrecen a kultúra és a gazdaság terén egyaránt a fejlődés, multikulturális kapcsolatok motorjává válhat, régióközpont szerepe megerősödhet. Átfogó, közös regionális kulturális stratégia kidolgozása Az intézkedés Pályázat-menedzselés tartalma: - a régiós kapcsolatok és együttműködések támogatására kiírt pályázatok figyelése, beszerzése és eljuttatása az együttműködő partnerekhez - részvétel a pályázatok kidolgozásában, benyújtásában és megvalósításuk menedzselésében. A kultúrrégió belső és külső kapcsolatrendszerének, kommunikációs hálózatának kiépítése és működtetése A régió kulturális örökségének népművészeti, néprajzi szempontból történő ápolása és hálózati rendszerén keresztül történő összefogása a Kincsesház Hálózat segítségével A megvalósítás helye: Debrecen és a körülötte létező kulturális régió (magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai, partiumi településekkel) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az egyesület tagjai, a régióban A közreműködő működő euroregionális szervezetek. szervezetek: Az intézkedés kedvez- a szervezetben résztvevő önkormányzatok ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a kulturális régió lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a „Városok, Falvak Egyesület” tagjainak száma Output indikátorok: - az Egyesület által beadott pályázatok száma - a megvalósuló közös rendezvények száma Indoklás:

Eredmény indikátorok:

- a testvértelepülési kapcsolatok száma - a Kincsesház Hálózat intézményeinek száma - a pályázatokon elnyert pénzösszeg nagysága

Hatásindikátorok:

- a nemzetközi együttműködés kiterjedtsége - Debrecen hazai és külföldi elismertsége - a régióban a turizmusból származó bevételek a régióban Európai Uniós és hazai támogatás, A szomszédos országok EU-s csatlakozása, a Schengeni Egyezmény életbelépése (például vízumkényszer), az érintett országok politikai viszonyai,

Külső feltételek:

168

Az intézkedés finanszírozása

Az intézkedés elsősorban az ágazati infrastruktúra) kerül finanszírozásra

V. Prioritás: V/3. Intézkedés: Célja:

Az intézmény-hálózat fejlesztése A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések A K+F területén született innovációk gyakorlati életben történő alkalmazásának segítése, a helyi vállalkozók munkáját segítő szervezetek munkája hatékonyságának növelése. A Debreceni Egyetem az ország egyik legfontosabb K+F bázisa, problémát jelent ugyanakkor az a tény, hogy igen gyenge a kapcsolat a tudásbázist nyújtó kutatóhelyek, a vállalkozói szféra és a befektetői réteg között, a K+F eredményeknek csak alacsony hányada válik termékké. A kis- és középvállalkozások fejlődését jelentős mértékben korlátozza a gazdaságtámogató szellemi szolgáltatások – ingatlan és gazdasági tanácsadás, pénzügyi szektor, szakértői tevékenység, információszolgálat, stb. – jelenleg nem megfelelő színvonala, a vállalatvezetési szervezeti, marketing és technológiai ismeretek hiánya, valamint a tőkéhez történő hozzájutás nehézsége.

Indoklás:

169

operatív

programokból

(Humán

A már működő Genomnanotech Debret Technológiai Transzfer Iroda (GND RET TTI) működése hatékonyságának növelése A termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának ösztönzése A kockázati tőkéhez való hozzájutást elősegítő intézményi feltételek kialakítása A kis- és középvállalkozások többletforrásokkal való ellátását segítő, piackonform pénzügyi közvetítőrendszer megteremtése A megvalósítás helye: Debrecen város területe Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei A közreműködő Kereskedelmi és Iparkamara, GND RET TTI szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városban működő kis- és középvállalkozások, az innovációk kialakításában ményezettjei (célcso- tevékeny szerepet vállaló cégek, a K+F eredményeket potenciálisan alkalmazó vállalkozók port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a gazdasági élet szereplői között létrejött együttműködések száma Output indikátorok: - a vállalatok számára kihelyezett kockázati tőke összege - a K+F eredmények által generált árbevétel és nyereség Eredmény indikátorok: - a K+F eredményeket hasznosító vállalatok száma - a városban működő kis- és középvállalkozások száma Hatásindikátorok: - a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás, a vállalatok ilyen jellegű tevékenység iránti Külső feltételek: igényei Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.3., 1.2.1.) kerül Az intézkedés finanszírozásra finanszírozása Az intézkedés tartalma:

V. Prioritás: V/4. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézmény-hálózat fejlesztése A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés a város emberi erőforrásainak egészségügyi ellátását hivatott megerősíteni. Alapvető célja a város lakosságának életkörülményeinek javítása, az egészséges élet feltételeinek őrzése, ezen keresztül egészséges emberi erőforrások biztosítása, a városban működő egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának javítása segítségével. A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humán erőforrások minőségét. Debrecen elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételeit fejlesztésre szorulnak.

170

Az egészségügyi intézményrendszer átalakítása, Központi Rendelőintézet kialakítása A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer épületeinek felújítása, bővítése és korszerűsítése, műszaki, illetve eszköz-ellátottsági színvonalának emelése Az egészségügyi szűrőhálózat fejlesztése Egészségmegőrzésre, megelőzésre szolgáló projektek támogatása A VESZ Hajléktalanok Háziorvosi Rendelőjének infrastruktúra javítása, lehetőség esetén hajléktalanok számára fekvőbeteg - lábadozó egységének kialakítása Egészségügyi monitoringrendszer kiépítése. A költséghatékony „egynapos ellátás” VESZ intézményeiben történő kialakítása A megvalósítás helye: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Városi Egészségügyi Szolgálat A közreműködő Kht., házi- és gyermekorvosok, Debreceni Egyetem, oktatási intézmények, civil szervezetek: szervezetek Az intézkedés kedvez- a városban működő egészségügyi intézmények ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- az egészségügyi ellátórendszert igénybe vevő lakosság ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - benyújtott projektek száma Output indikátorok: - a felújított VESZ kezelésben lévő intézmények száma - beszerzett eszközök és műszerek száma - a felvilágosító előadások és egészségmegőrző programok száma Az intézkedés tartalma:

Eredmény indikátorok:

- az egészségügyi ellátás minősége - a VESZ költséghatékonysága - az egészségügyi intézmények műszer és eszközállományának átlagéletkora - a Központi Rendelő finanszírozásába bevont magántőke

Hatásindikátorok:

- az egészségügyi intézmények terheltsége - a lakosság egészségi állapota - a születéskor várható átlagos élettartam az EU-s, állami és egyéb források nagysága, demográfiai folyamatok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Humán infrastruktúra), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.2.2.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

171

V. Prioritás: V/5. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézmény-hálózat fejlesztése A szociális ellátórendszer fejlesztése Debrecen szociális ellátórendszerének bővítése, felújítása és hatékony hasznosítása, amely hozzájárul a humánerőforrás-fejlesztés infrastrukturális hátterének biztosításához, és ezáltal Debrecen lakossága életkörülményeinek javulásához. Debrecen Magyarország második legnagyobb lélekszámú városaként kiterjedt szociális ellátórendszer működtetését biztosítja. A rászoruló lakosság számának emelkedése, a központi finanszírozás problémái ellenére is szükségessé teszi a fejlesztéseket. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások (Uniós, országos előírások, ellátandó eladatok) kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá.

172

Fogyatékos személyek otthonának létrehozása Időskorúak gondozóházának létesítése Új Idősek klubjának létrehozása a Vénkert, Vezér utca környékén Családok-, gyermekek-, krízishelyzetbe került anyák átmeneti otthonának létesítése A szociális intézményrendszer állapotának javítása, a konyhák HACCP rendszerre történő átállítása, épületgépészeti felújítások A jelzőrendszeres segítségnyújtás infrastruktúrájának kiépítése A megvalósítás helye: Debrecen város területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Városi Egészségügyi Szolgálat A közreműködő Kht., Egészségügyi és Szociális Minisztérium, gazdasági szervezetek, a szociális szervezetek: ellátórendszerben szereplő civil szervezetek Az intézkedés kedvez- a debreceni szociális intézmények, civil szervezetek ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a szociális ellátórendszert igénybevevő lakossá ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - az ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhely száma Output indikátorok: - az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhely száma - a nappali ellátásban részesülő időskorúak száma - a felújított épületek száma Az intézkedés tartalma:

Eredmény indikátorok:

- a szociális intézményekben az egy főre jutó élettér - a szociális ellátásból kiszorulók száma és aránya - a szociális intézmények terheltsége

Hatásindikátorok:

- a város szociális intézményrendszerének kiterjedtsége - az ellátás színvonala Európai Uniós és hazai támogatás, demográfiai folyamatok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Humán infrastruktúra), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.2.3.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

173

A prioritások és az intézkedések, valamint a stratégiai célok egymáshoz való viszonya A város (inter) regionális központi szerepkörének erősítése A gazdaság magasabb

A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása színvonalú fejlődése A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúraalapjainak megteremtése fejlesztés Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése Egyetemi tudásközpontok kialakítása és továbbfejlesztése Az egészségturizmus fejlesztése A kulturális, vallási- és örökségturizmus fejlesztése A hivatásturizmus fejlesztése A sportturizmus fejlesztése Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása A műszaki infrastruktúra A városba vezető utak áteresztőképességének fejlesztése javítása A tömegközlekedés fejlesztése A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bővítése A kerékpárút-hálózat kialakítása A város informatikai rendszerének kiépítése A természeti és épített A város határában a természeti területek környezet fejlesztése és ökológiai hálózatának a kialakítása védelme A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése A Nagyerdő kiemelt kezelése A városközpont rehabilitációja Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása

174

Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése

A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtése

Barnamezős ipartelepek rehabilitációja A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára Humán erőforrás fejlesztés A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrás-fejlesztés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása Az intézmény-hálózat Regionális szintű oktatási intézmények fejlesztése kialakítása Interregionális intézményrendszer kialakítása A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A szociális ellátórendszer fejlesztése

erős kapcsolat közepes kapcsolat gyenge/nincs kapcsolat

175

A MEGVALÓSÍTÁS KERETEI Jelenleg a fejlesztési programok megvalósítási mechanizmusa lassan rendeződő állapot jellemző Magyarországon. Az Európai Uniós csatlakozást, a Strukturális Alapok fogadására történt felkészülést, az ehhez szükséges jogszabályalkotás és intézményfejlesztést követően a jogszabályi háttér, az intézményrendszer és a finanszírozási rendszer is alkalmassá vált az Alapok fogadására. Az új programozási időszakban azonban változások várhatóak, hiszen a jelenlegi álláspont szerint a régiók szerepe jelentősen megnövekszik a 2006-ot követő új programozási periódusban a regionális fejlesztések megvalósításában. Az Európai Bizottság szándéka és a régiók egyértelmű törekvése is az, hogy 2006-ot követően a régiók saját programozásuk alapján, regionális hatáskörben valósítsák meg fejlesztési prioritásaikat, regionális szintre decentralizált forrásfelhasználás mellett. Ez a kettősség egyértelműen befolyásolja és nehezen tervezhetővé teszi a Város fejlesztési stratégiájának megvalósítását is. 1. A program megvalósításban résztvevő szereplők A stratégiai program végrehajtásában döntő szerepet tölt be Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, amelynek feladata a város fejlődésének figyelemmel követése. Emellett úgy véljük ennek a testületnek igen jelentős lobbi-tevékenységet is kell folytatnia a külső szereplőkkel. Alapvető feladat ugyanakkor is, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a fejlesztésekben érdekelt szervezetekkel, mind a köz-, mind piaci szféra szereplői közül. Emellett Debrecen és környékének a fejlesztésekben érintett szakembereiből, intézmények vezetőiből, a források elosztásáért felelős prominensekből egy fejlesztési programtanács kialakítására lenne szükség, mely megfelelő szakmai hátteret teremtene a döntések előkészítéséhez, illetve a város marketingjét is erősítené. 2006-ot követően éppen ezért a városhoz kapcsolódó fejlesztési intézmények feladat- és hatásköre jelentősen kibővül, a rendelkezésre álló forrásokkal párhuzamosan. Ezért célszerű ezen fejlesztési tevékenységet egy intézménybe koncentrálni. Ez a változás feltétlenül megköveteli a kapacitásbővítést az adott intézménynél, amellyel összefüggésben konkrét feladatok beletartoznak az V. Prioritás (Az intézményhálózat fejlesztése) keretébe. A javasolt intézkedések megvalósításához azonban a kapacitásbővítés mellett is szükséges – a partnerségi elv értelmében – más térségi (bizonyos feladatok tekintetében akár Régión kívüli) szervezetek, intézmények bevonása. Az érintett szereplőknek három szintjét különíthetjük el: • az elsődleges megvalósítókat, akik a program intézkedéseit hajtják végre pályázóként megjelenve, •

a kijelölt megvalósítókat, akiket DMJV Önkormányzata meghatározott célfeladat végrehajtására kér fel,

•

a közreműködőket, akiket DMJV Önkormányzata megvalósítására, koordinációra, vagy megfigyelőnek.

kér

fel

adott

feladatok

A szereplők minden egyes intézkedés esetében eltérőek lehetnek, ezért a szereplők körének pontos meghatározására az Operatív Programban, az egyes intézkedések részletes bemutatásánál került sor.

176

2. Program-menedzsment Az Operatív Program megvalósításának irányítása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése és Polgármesterei Hivatala feladata és felelőssége. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése felel a rövid- és középtávon értelmezett (20062013) operatív program megvalósításáért, ezen belül • a program megvalósításához szükséges kormánytámogatás megszerzéséért, •

a program forrását képező regionális források hatékony felhasználásáért,

•

a programhoz kapcsolható Európa Uniós és megyei források megszerzésének és integrálásának koordinálásáért,

•

a részben a program forrását képező helyi források koordinációjáért és felhasználásáért

•

a program megvalósításának figyelemmel kíséréséért, visszacsatolásáért, összességében a program végrehajtásának és

•

a Város fejlődésének nyomon követéséért, a folyamatok elemzéséért, a program szükség szerinti aktualizálásáért, módosításáért

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése alapvetően, mint döntéshozó szerv a felelős. A program szakmai előkészítése, a megvalósítás teljes folyamatának szakmai koordinációja a Polgármesterei Hivatala, mint végrehajtó munkaszervezet felelőssége. Ezen belül feladata különösen: • az DMJV Közgyűlés döntésének előkészítését jelentő stratégiai, tervező-elemző szakértői csoport működtetése, •

ágazati koncepciók és programok készítése, illetve készíttetése, valamint a tervezés koordinálása a városi fejlesztési programmal összhangban,

•

a program megvalósítási folyamatának menedzselése és értékelése (adatgyűjtés, az operatív program eredményeinek tartalmi elemzése, a megvalósítás értékelése, az eredmény- és hatásindikátorok szimulációja),

•

a regionális pályázati rendszerekhez való kapcsolódás kialakítása,

•

a döntés-előkészítés szervezése, ahol az előminősítés, a megfeleltetés és a szakmai bírálat egymásra épülő folyamatában a bizottságokon kívül közreműködőként részt vesznek államkincstári, banki, területfejlesztési, foglalkoztatási, céginformációs stb. szervezetek, illetve szakemberek,

•

az együttműködési, tájékoztatási és információs kapcsolatrendszer kialakítása, valamint

•

a végrehajtás monitoringjának és szakmai ellenőrzésének szervezése.

3. A finanszírozás A stratégiai program tervezése és végrehajtása során az intézkedések megvalósítása, a területi elv érvényesülése és a forrásoknak a célokhoz rendelése, valamint ezek megvalósítási idősíkja várhatóan ütközik a források szűkössége következtében. Mindezen problémák kiküszöbölése érdekében van szükség egységes forrásmegosztási szabályok rögzítésére, a programelvűség, a tervezhetőség, a hatékony és mért, valamint ellenőrzött forrásfelhasználás szabályozásán keresztül.

177

A programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. Helyi források Debrecen Megyei jogú Város költségvetéséből nagyobb összeget kell a elkülöníteni a vázolt fejlesztési elképzelésekre, azok tervezésére és szervezésére illetve marketingjére fordítani. Ezek a források elsősorban a projektek előkészítését szolgálnák, illetve saját erőként jelentkeznének a pályázati források esetében. Ezen kívül az alábbi helyi források játszhatnak szerepet a megvalósítás folyamán: • Önkormányzati saját erő és hitel • Lakossági saját erő és hitel • Vállalkozói saját erő és hitel • Alapítványi saját erő és hitel • Kockázati tőke • Non-profit szervezetek saját erő és hitel • Pénzintézeti hitel • Gazdasági kamara saját erő és hitel Állami források A településfejlesztés számára rendelkezésre lobbytevékenység révén a városba invesztálhatók.

álló

hazai

források

erősebb

A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: • Állami támogatások, pl. − a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, − a Turisztikai Célelőirányzat, − Vízügyi Célelőirányzat, − a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, − a Munkaerőpiaci Alap, − a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó pénzeszközök − az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. •

Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. − ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., − Magyar Fejlesztési Bank, − Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,

Nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Csatlakozásunkkal ezek a források egyre inkább elérhetők. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keretében a várost érintő alprogramokat egyrészt az Ágazati Operatív Programok, másrészt a Regionális Operatív Program tartalmazza. Fontos cél elérni, hogy az

178

Észak-alföldi régió regionális operatív programjában Debrecen város fejlesztése (legalább a kiemelt innovatív projektek esetében) önálló intézkedésként jelenjen meg. 4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program-menedzsment folyamat lényeges eleme a monitoring-tevékenység, melynek során figyelemmel kell kísérni, hogy a program megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindennek érdekében az Operatív Program keretében definiált monitoring mutatók alakulását szükséges nyomon követni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, és így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. A program megvalósításával összefüggő monitoring tevékenység elsődlegesen a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által kijelölt monitoring bizottság feladata. A monitoring bizottság az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetektől rendszeresen kap jelentéseket, amelyek áttekintik az adott intézkedés keretében kijelölt feladatok megvalósulását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásának vizsgálatán keresztül. A Monitoring Bizottság ezen jelentések alapján évente készít végrehajtási jelentést, amely áttekinti a Program megvalósításának előrehaladását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásán keresztül. A monitoring során ugyanakkor alapvető problémát jelent, hogy az említett indikátorok (mutatók) igen jelentős része nem tartozik a jelenlegi KSH-adatgyűjtés körébe. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek esetében minél hamarabb kerüljön sor a jelenlegi állapot feltárására annak érdekében, hogy a későbbiekben jól követni lehessen a program eredményeként bekövetkező változásokat. Erre külön megbízás keretében kerülhet sor Debrecen Megyei Jogú Város területén. Ennek során igen fontosnak tartjuk a programban felsorolt közreműködő szervezetek közötti együttműködés

179

180