Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

Debrecen, 2004

Tartalom Előzmény ______________________________________________________________________ 3

I. KONCEPCIÓ _____________________________________________________________ 4 1. 2.

Bevezető ___________________________________________________________________ 5 Turisztikai tendenciák, Debrecen idegenforgalmi szerepe __________________________ 5 2.1 2.1.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.5.4 2.5.5 2.5.6

3.

A világturizmus és annak trendjei __________________________________________________ 5 Európa turizmusának jellemzői __________________________________________________ 8 Magyarország turizmusa és annak trendjei __________________________________________ 10 Az Észak-Alföldi Régió turizmusa és annak trendjei___________________________________ 16 Hajdú-Bihar megye turizmusa és trendjei ___________________________________________ 18 Debrecen idegenforgalmi szerepének és trendjeinek elemzése ___________________________ 19 A kereslet jellemzői__________________________________________________________ 19 Az előző évek trendjei________________________________________________________ 20 A lakosság idegenforgalmi preferenciái __________________________________________ 25 Debrecen az észak-alföldi szocioökonómiai térben _________________________________ 27 Vonzerők __________________________________________________________________ 29 Megközelíthetőség __________________________________________________________ 33

A további fejlesztésre javasolt turisztikai ágak __________________________________ 39 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10

Egészségturizmus______________________________________________________________ Hivatásturizmus _______________________________________________________________ Örökség-, vallási-, és kulturális turizmus____________________________________________ Sportturizmus _________________________________________________________________ Természeti turizmus____________________________________________________________ Vadász- és horgászturizmus______________________________________________________ Kerékpáros-, vízi-, lovas turizmus _________________________________________________ Gasztronómiaturizmus __________________________________________________________ Célcsoportok _________________________________________________________________ Fő javaslataink a debreceni turizmus fejlesztése tekintetében ____________________________

39 41 41 43 43 44 44 45 45 50

4. Mozgósítható pénzforrások ____________________________________________________ 52 4.1 4.2 4.3

5.

II.

Saját források _________________________________________________________________ 52 Külső hazai források ___________________________________________________________ 52 Külső nemzetközi források ______________________________________________________ 53

SWOT-Analízis ____________________________________________________________ 54

STRATÉGIAI PROGRAM______________________________________________ 55

1

Bevezetés _________________________________________________________________ 56

2

A helyzetfeltárás legfontosabb megállapításai _________________________________ 57 2.1 2.2

A kereslet jellemzői__________________________________________________________ 57 A kínálat jellemzői __________________________________________________________ 59

3.

Debrecen Idegenforgalmi SWOT-Analízise _____________________________________ 64

4.

A stratégia összefoglalása, a célpiramis ______________________________________ 65

5.

A fejlesztési prioritások ____________________________________________________ 69 5.1. prioritás – Gyógy –és termálturizmus __________________________________________________ 5.2. prioritás – Hivatás –és konferenciaturizmus _____________________________________________ 5.3. prioritás – Kulturális-, vallási és örökségi turizmus _______________________________________ 5.4. prioritás – Aktív turizmus ___________________________________________________________ 5.5 prioritás – Sportturizmus ____________________________________________________________ 5.6 prioritás – Gasztronómiaturizmus _____________________________________________________ 5.7. prioritás – Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén ______________________ 5.8 prioritás – Szektor-semleges területek fejlesztése _________________________________________

69 72 74 76 78 80 82 84

6. A megvalósítás keretei________________________________________________________ 86

1

6.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők _________________________________________ 86 6.2. A finanszírozás ___________________________________________________________________ 86 6.3 Ellenőrzési (monitoring) rendszer _____________________________________________________ 87

III.

OPERATÍV PROGRAM _______________________________________________ 88

1.

Bevezető __________________________________________________________________ 89

2

A stratégia összefoglalása, a célpiramis ________________________________________ 91

3.

Az intézkedések bemutatása _________________________________________________ 93 I. prioritás – Gyógy – és termálturizmus ___________________________________________________ 93 II. prioritás: Hivatás – és konferenciaturizmus_______________________________________________ 96 III. prioritás - Kulturális-, vallási és örökségi turizmus _______________________________________ 101 IV. prioritás: Aktív turizmus ___________________________________________________________ 105 V. prioritás. Sportturizmus _____________________________________________________________ 111 VI. prioritás: Gasztronómiaturizmus _____________________________________________________ 114 VII. prioritás: Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén______________________ 118 VIII. prioritás – Szektor-semleges területek fejlesztése _______________________________________ 123

4.

A fejlesztési prioritások és a stratégiai célok kapcsolatrendszere __________________ 127

5.

A fejlesztési prioritások megvalósítási időtávja _________________________________ 128

2

Előzmény 2001-ben a Debrecen Megyei Jogú Város elkészíttette a város középtávú turizmusfejlesztési koncepcióját. Az azóta eltelt időben azonban jelentős változások álltak be mind a világturizmus folyamataiban, mind hazánk gazdasági fejlődésében, mind pedig Debrecen város idegenforgalmi szerepkörében. Ezért a város vezetése fontosnak tartotta felülvizsgálni idegenforgalmi stratégiáját, amelyet így az időközben elkészített országos, regionális és megyei dokumentumokkal is összhangba lehet hozni, érvényesíteni lehet benne azok súlypontjait. Emellett pedig az Európai Unióhoz történt csatlakozás hatásait is figyelembe véve, a város szélesebb keretek közti érvényesülésének teremti meg az alapját. A benyújtott pályamunkák alapján a programozással kapcsolatos szakmai feladatok elvégzésére Debrecen Megyei Jogú Város a GEOLIN Bt.-t bízta meg, Dr. Dávid Lóránt főiskolai docens (Károly Róbert Főiskola Turizmus Tanszék) lektorálása mellett. A programozási dokumentum első részében, az Európai Unióban használt módszertannak megfelelően Debrecen város idegenforgalmi koncepciója kerül bemutatásra, ezt követi a stratégiai, majd az intézkedéseket tartalmazó operatív program. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a térségre már korábban elkészült, hasonló jellegű tanulmányok legfontosabb megállapításait és Debrecen korábban készített idegenforgalmi dokumentumait. Ezek közül kiemelkedő szerepet töltött be „Az Észak-Alföldi Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja”, illetve „Az ÉszakAlföldi Régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja”, „Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja”, „Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója”, „Debrecen Középtávú Idegenforgalmi Koncepciója”. A koncepció szerkezetének kialakításakor – csakúgy, mint a tervezés későbbi fázisaiban is – kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Emellett fontos szempontként szerepelt a Főnix-tervnek történő megfeleltetés. Röviden, a főbb fejlesztési irányok a Főnix-tervben a következők, amelyeknek igyekeztünk prioritást biztosítani már a tervezést előkészítő munkafázisban: - A nemzetközi repülőtér fejlesztése, mint stratégiai cél. Itt legfontosabb a fogadóépület bővítése, az irányítótorony átalakítása, új informatikai rendszer telepítése, további parkolók és garázsok kialakítása. - A turisztika fejlesztése alapvető érdek, hogy elősegítsük a pihenéssel párosuló turizmust, a gyógy-, a kulturális- és rendezvényturizmust, az ifjúsági- és sportturizmust, valamint az üzleti- és konferenciaturizmust. Ezt a célt szolgálja a Kölcsey Konferencia központ megépítése, ahogy a Főnix-terv része a Kassai úti campus területén egy nyilvános, 50 m-es feszített víztükrű, fedett uszoda létesítése is. - Új Nagyerdei Stadion építése: a Főnix-terv keretében a régi Nagyerdei Stadion helyén egy új, világszínvonalú aréna épülhet fel. A 22.000 néző befogadására képes létesítményben többek között szálloda, étterem és egy fittnes-wellness központ is helyet kap. A Nagyerdő új meghatározó építménye a jelenlegi stadion telekhatárain belül épül fel.

3

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

I. KONCEPCIÓ

4

1.

Bevezető

A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő legdinamikusabban növekvő iparágáról van szó. Magyarország és azon belül Hajdú-Bihar megye és Debrecen helyzete jónak mondható, hiszen több helytálló, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán munkálkodó szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, - csakúgy mint a települések némelyike – elhatározásait kialakította, fejlesztési tervekben és programokban megfogalmazta középtávú feladatait. Konzorciumunk arra vállalkozott, hogy az elkészült fejlesztési dokumentumokat áttanulmányozva összefoglalja a célkitűzéseket. Röviden áttekintettük Debrecen turisztikai helyzetét, a fejlesztésre javasolt turisztikai ágakat, valamint a fejlesztési programokon belül az egyes intézkedéseket. Célunk a legfontosabb idegenforgalmi termékek feltárása, a turisztikai szakemberek véleményét is felhasználva a befektetési lehetőségek feltérképezése, a kormányzat által meghirdetett pályázati lehetőségek minél teljesebb kihasználása, a turisztikai vállalkozások hozamának jelentős növelése. Meggyőződésünk szerint munkánk eredményes, ha ezen dokumentum -

a turizmusba befektetni szándékozókat projektjeink megvalósítása irányába orientálja, segíti a tőke Debrecenbe vonzását,

-

elősegíti, hogy a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjainak megvalósítására meghirdetésre kerülő pályázatok, valamint a megyei, regionális területfejlesztési pályázatok és a vidékfejlesztési pályázatok kiírásaiban megnyíljanak projektjeink finanszírozási lehetőségei,

-

elősegíti az összefogást és az együttműködést a Debrecen térségének turizmusban érdekelt vállalkozói, szervezetei és önkormányzatai között, illetve megfelel a Főnix-tervnek

-

valamint összefoglalást nyújt Debrecen turizmus-fejlesztésben tevékenykedő szervezetei számára a közös célok megvalósítása érdekében megtenni szükséges lépésekről.

2.

Turisztikai tendenciák, Debrecen idegenforgalmi szerepe

2.1

A világturizmus és annak trendjei

A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata. Századunk jelenségéről beszélhetünk, hiszen tömeges elterjedése a múlt századra tehető. Legnagyobb piaca Európa, melynek döntő része az EU és az EFTA térségére koncentrálódik. Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) szerint, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg. 2002-ben a legjelentősebb fogadóterületnek Európa számított 411,0 millió turistaérkezéssel (+2,4%-os növekedés 2001-hez képest), amely az összes turistaérkezés 57,5%-a. Mindez visszaesést jelent 5

az 1990-ben mutatott 61,8%-os piaci részesedéshez képest, amelynek oka, hogy Európában a világátlagnál alacsonyabb ütemben bővült (átlagosan évi 3,2%-kal) a nemzetközi turistaérkezések száma a vizsgált időszakban. A turistaérkezések tekintetében a kilencvenes években második helyen álló Amerikát (120,2 millió fő) 2002-re megelőzte a korábban harmadik helyen álló Kelet-Ázsia és Óceánia (124,7 millió fő), köszönhetően annak, hogy 1990 és 2002 között Amerikában az átlagosnál kisebb (átlagosan évi 2,2%-kal), míg Kelet-Ázsia és Óceánia régióban az átlagosnál nagyobb (átlagosan évi 7,0%-kal) mértékben növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma. Az általa közvetlenül és közvetett módon teremtett munkahelyek száma 212 millió volt, ami az összes foglalkoztatottak 10,7 %-át jelenti. Az előrejelzések szerint 2005-re a turizmus további 125 millió munkahely teremtésében vállalhat szerepet. Az EU területén ez az adat 1995-ben 19,4 millió volt, ami az összes foglalkoztatottak több mint 13 %-a és várhatóan 2005-re további 8,7 %-kal nő majd. A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2002-re 512,1 milliárd USD-ra nőttek. A nemzetközi turisztikai bevételeket tekintve szintén Európa áll az élen, 2002-ben mintegy 259,0 milliárd USD bevételt realizálva. Részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében (49,8%), és az éves átlagos növekedési ütem is Európában volt a legalacsonyabb 1990 és 2002 között, mintegy 7,8% A turisztikai bevételeknek a turistaérkezéseknél dinamikusabb növekedése következtében az egy főre jutó költés az 1990-ben regisztrált 452,2 USD-ról 2002-re 756 USD-ra emelkedett. Az egy főre jutó költés értéke Európában az átlagosnál kisebb, mintegy 644 USD volt 2002-ben, amely évente 4,4%-os növekedést jelent 1990 óta (398 USD/fő). Nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 2003 USD Milliárd Egy érkezőre eső bevétel 2002 2003 2003 Európa 240,5 281,9 700 Ázsia és94,7 88,6 740 Óceánia Amerika 114,3 115,8 1030 Afrika 11,8 14,0 460 Közel- 13,0 14,1 460 Kelet 474,2 514,4 740 Világ összesen

EUR Milliárd Egy érkezőre eső bevétel 2002 2003 2003 254,3 249,2 620 100,1 78,3 660

Változás (%) (helyi pénznemben változatlan áron)

Piaci részesedés (%)

2002/20012003 /2002 -1,8 -2,8 5,1 -11,1

2003 54,8 17,2

120,8 102,3 910 12,6 12,5 410 13,7 12,5 410

-4,8 2,0 11,6

-0,3 -2,6 17,1

22,5 2,7 2,7

501,6 454,8 660

0,3

-2,2

100

Forrás: WTO

6

Nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2003 (millió fő) Európa Ázsia és Óceánia Amerika Afrika Közel-Kelet Világ összesen

Piaci részesedés (%)

Változás 2003 /2002 (%)

401,5 119,1 112,4 30,5 30,4 694,0

0,4 -9,3 -2,1 4,9 10,3 -1,2

57,8 17,2 16,2 4,4 4,4 100

Forrás: WTO,

A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2003 Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Franciaország Spanyolország USA Olaszország Kína Nagy-Britannia Ausztria Mexikó Németország Kanada

2002 (millió fő) 17,0 52,3 41,9 39,8 36,8 24,2 18,6 19,7 18,0 20,1

2003 (millió fő) 75,0 52,5 40,4 39,6 33,0 24,8 19,1 18,7 18,4 17,5

Változás 2003/2002 (%) -2,6 0,3 -3,6 -0,5 -10,3 2,6 2,6 -4,9 2,4 -12,7

Forrás: WTO

2003-ban a világ nemzetközi turisztikai bevételei elérték az 514,4 milliárd USD-t, ami 40 milliárd USD-vel haladta meg a 2002. évi eredményeket. Figyelembe véve azonban a dollár és az euró árfolyamában bekövetkezett jelentős változásokat - a dollár mintegy 20%-os leértékelődése az euróval szemben, amelynek eredményeként míg 2002-ben egy euró 0,95 dollárt ért, 2003-ban értéke 1,13 dollárt tett ki - a turisztikai bevételeket euróban vizsgálva 2003-ban 2,8%-os visszaesés volt tapasztalható. A 2003. évi árfolyam alakulásokat és az inflációt tekintve, a világ nemzetközi turisztikai bevételei az elmúlt évben 2%-kal csökkentek (ezen számítások alapján 2002-ben 0,3%-os növekedés volt tapasztalható)- 2003-ban a KözelKelet kivételével a nemzetközi turisztikai bevételek csökkenését regisztrálta minden régió. Európában a gazdasági helyzet alakulása az, utazásokat is nagymértékben befolyásolta. Míg a nemzetközi turistaérkezések száma 0,4%-kal nőtt, a turisztikai bevételek 3%-kal maradtak el a 2002. évi adatoktól. Az afrikai kontinens hasonló eredményeket realizált: a nemzetközi turistaérkezések száma 4,4%-kal emelkedett, a bevételek azonban 2,6%-os visszaesést mutattak. 1996 és 2000 között a világ nemzetközi turisztikai bevételeinek volumene a turistaérkezések számánál nagyobb mértékben emelkedett, ezt követően azonban kedveltebbé váltak a rövidebb, illetve olcsóbb utazások, amelyeket a közlekedésre és a szálláshelyre fordított kiadások csökkentése jellemez. Mindemellett az elmúlt években megfigyelhető volt a közeli, szárazföldön elérhető desztinációk előtérbe kerülése. Az árfolyamváltozások az egyes kontinensek piaci részesedését is befolyásolták. Míg Európa 2002-ben a világ turisztikai bevételeinek 51 %-át mondhatta magáénak, I 2003-ban a bevételek 55%-a realizálódott a kontinensen.

7

2003-ban a világ tíz legkedveltebb desztinációja a nemzetközi turistaérkezések mintegy felét regisztrálta. A 2002. évhez képest az első négy helyen nem történt változás, mind az érkezések, mind a bevételek tekintetében a legnagyobb fogadó országok továbbra is Franciaország, Spanyolország, az USA és Olaszország maradtak. Kanada esetében a turistaérkezések száma 13%-kal csökkent, aminek következtében előrébb lépett Ausztria, Németország és Mexikó. A turisztikai bevételek Kínában, azon belül Hongkongban jelentősen visszaestek, 2003-ban Görögország lépett be új desztinációként a tíz legtöbb nemzetközi turisztikai bevételt realizáló fogadó ország közé. A WTO által készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a világ turizmusának 2003 végén tapasztalt fellendülése várhatóan 2004-ben is folyatódik, aminek hátterében fontos szerepet játszik a főbb küldő piacok gazdaságának pozitív alakulása. A világban tapasztalható bizonytalanság, terrortámadások ellenére a fogyasztói bizalom növekedése figyelhető meg. A WTO Barometer felmérésben résztvevő országok többsége 2004 első hónapjaiban a turisztikai mutatók tekintetében növekedést regisztrált, aminek hátterében részben a meglehetősen alacsony 2003. évi bázisadatok állnak. Ezt figyelembe véve az elmúlt év veszteségeit kompenzáló növekedés volt tapasztalható mindenhol, ezen belül is kiemelkedő eredményeket értek el az ázsiai országok. A világ turizmusának 2004. évi alakulását pozitívan befolyásolja a javuló gazdasági és világpolitikai helyzet és I a fogyasztói bizalom helyreállása. Az olyan bizonytalansági tényezők, mint az esetleges terrortámadások és a magas olajárak az előrejelzések szerint a turizmust kismértékben érintik. A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turisztikai bevételek alapján, 2003 Ország

2002 (milliárd USD)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

USA Spanyolország Franciaország Olaszország Németország Nagy-Britannia Kína Ausztria Törökország Görögország

66,5 33,6 32,3 26,9 19,2 17,6 20,4 11,2 11,9 9,7

2003

Változás 2003/2002 Változás 2003 /2002 (milliárd USD) (%) (%, helyi pénznemben) 65,1 -2,2 -2,2 41,7 24,1 3,7 36,6 13,2 -5,4 31,3 16,2 -2,8 23,0 20,0 0,3 19,4 1,4 10,5 17,4 -14,6 -14,6 13,6 1,2 21,0 13,2 10,9 10,5 10,7 9,9 -8,2

Forrás: WTO

2.1.1

Európa turizmusának jellemzői

2003-ban az európai kontinensen 401,5 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. ami a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 57,8 %-át tette ki. A 2002. évhez képest az Európát felkereső turisták száma 0,4 %-kal nőtt, szemben a világ egészét jellemző 1,2 %-os csökkenéssel. Európán belül a turistaérkezések számában Kelet- Közép-Európa regisztrálta a legnagyobb mértékű növekedést (4,7%), a Nyugat-Európába érkezők száma ezzel szemben 1,4%-kal esett vissza az elmúlt évben. A forgalom szempontjából a legjelentősebb régió DélEurópa, illetve a mediterrán térség, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 21.2 %-át mondhatta magáénak 2003-ban. Ezt követte Nyugat-Európa (20%), Kelet- Közép-Európa részesedése 9,8%-ot tett ki.

8

Az európai kontinens 2003-ban 249,2 milliárd euró nemzetközi turisztikai bevételt regisztrált, ez – helyi pénznemben és változatlan áron számolva - 2,8%-kal maradt el a 2002. évi adatoktól. A világ turisztikai bevételeinek 54,8%-a realizálódott Európában. A turistaérkezések számához hasonlóan, a két legjelentősebb régió a bevételek tekintetében is Dél-Európa, pontosabban a mediterrán térség (a világ turisztikai bevételeinek 22%-a) és Nyugat-Európa (a világ turisztikai bevételeinek 20 %-a volt. Kelet- Közép-Európában a turisztikai bevételek az elmúlt évben elérték a 22,5 milliárd eurót (-4,3%), ezzel a világ turisztikai bevételeinek 5%-át mondhatta magáénak a régió. 2003-ban Európában az egy turistaérkezésre eső bevétel 620 eurót tett ki, ami csupán kismértékben maradt el a világátlagtól (660 euró). Európán belül ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg, míg az Észak-Európába érkezők átlagosan 760 eurót, a KözépKelet-Európába érkezők mindössze 330 eurót költöttek személyenként és utazásonként átlagosan. A bizonytalanság, illetve a 2004. március 11-i madridi események ellenére, Európa turizmusa pozitív eredményeket mutatott 2004 első hónapjaiban. A gazdasági helyzet javulása, az erős euró, illetve a tengerentúlról érkezők számának növekedése számos európai desztinációban éreztette jótékony hatását. Észak-Európán belül 2004 első négy hónapjában a Nagy-Britanniába érkezők száma 14,5%-kal nőtt, Izland 12,3%-os, Írország és Norvégia egyaránt 7,3%-os növekedést regisztrált. Ennek hátterében fontos szerepet játszott az Amerikai Egyesült Államokból érkezők számának emelkedése (Nagy-Britannia esetében + 17%, Írország esetében + 20%). Nyugat-Európában 2004 első hónapjaiban Németország l0%-kal, Ausztria 4,6%.kal, Hollandia pedig 3,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztrált az előző év azonos időszakához képest. A Franciaországba érkezők száma 1,4%-kal nőtt, amelyet pozitívan befolyásolt a Kínával az ADS státuszról aláírt egyezménye (amely az Európai Unió számára lehetővé teszi a kínai turistacsoportok fogadását), illetve növekedés jellemezte az amerikai és a japán piacot is. Ezzel szemben 2004 első negyedévében a turisztikai bevételek volumene 0,8%-kal csökkent Franciaországban. Kelet- Közép-Európa turizmusa 2004 első hónapjaiban növekedést könyvelhetett el, Bulgáriába 25,3%-kal, Észtországba 22,2%-kal, Lengyelországba 19,8%-kal, Lettországba 17,4%-kal, Magyarországra pedig 13,7%-kal többen érkeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A nemzetközi turistaérkezések számában csökkenést regisztrált Litvánia (-4,7%) és Szlovákia (0,6%). A turisztikai bevételek 28,8%-kal nőttek Bulgáriában, Ukrajnát 22,9%os növekedés jellemezte, Magyarországon ezzel szemben 2004 első negyedévében a turisztikai bevételek 11,9%-kal maradtak el 2003. év azonos időszakához képest. A régió turizmusát pozitívan befolyásolta az Európai Unió bővítése, valamint az euróhoz képest kedvező árfolyamalakulás. Dél-Európában, illetve a mediterrán térségben több desztináció is jelentős növekedést realizált 2004 első hónapjaiban. Az Izraelbe érkezők száma 85,8%-kal, a Törökországba érkezőké 50,8%-kal, a Szerbia és Montenegróba érkezőké 19,4%-kal, az Olaszországba érkezőké pedig 18,5%-kal emelkedett. Portugália ezzel szemben 3,9%kal, Málta 1,6%-kal kevesebb nemzetközi turistaérkezést regisztrált a vizsgált időszakban, A turisztikai bevételek Törökországban 42,6%-kal haladták meg 2003. év azonos időszakát, Szlovéniát 8,9%-os növekedés jellemezte. A nemzetközi felmérések szerint az ezredforduló turisztikai keresletére európai viszonylatban az alábbiak jellemzők: • a turizmusban a lakosság több mint fele részt vesz, ezen belül is a legaktívabb a 25-39 éves korosztály, akiket a 40-54 évesek és a 25 év alatti fiatalok csoportja követ, • az utazási intenzitás az iskolai végzettséggel és jövedelmekkel egyenes arányban áll, azokkal párhuzamosan nő,

9

• • • • •

egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, azaz gyakoribbá válik a második, sokszor a harmadik szabadság kivétele, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen, az utazók 61%-a partnerével, 25%-a nem nagykorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik (az egyedül utazók többsége 55 év feletti, magasabb végzettségű, de alacsonyabb jövedelmű, főként nyugdíjas nő), leggyakoribb közlekedési eszköz a gépkocsi (58%), amit a repülő (31 %) és a vonat (10 %) követ, a szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16%), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ, az úti cél kiválasztás fő szempontjai a természeti környezet (49 %), a célterület klímája (45 %), a költségek (35 %) és a szállásdíjak mértéke (33 %).

A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet valamint a minőség együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít.

2.2

Magyarország turizmusa és annak trendjei

Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedésének és jó turisztikai adottságainak köszönhetően a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 12. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában. A turistaérkezések száma alapján megállapított rangsorban a WTO adatai szerint Magyarország megelőzi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is.

Forrás: Magyar Turizmus Rt.

10

2003-ban 3 517 kereskedelmi szálláshely összesen 85 465 szobával és 347 277 férőhellyel működött Magyarországon. A korábbi évekhez hasonlóan a szállodák kínálták a férőhelyek 31,6%-át, ezen belül a háromcsillagos hotelek részesedése volt a legmagasabb (45,8%). A kereskedelmi szálláshelyek további mintegy egyharmada (30,7%) a kempingekben volt megtalálható. A hazai kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás terén a panziók szerepe továbbra is jelentős, ebben a szegmensben regisztrálták a férőhelyek 14, 1%-át A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának megoszlása típusok szerint, 2003 EgységSzoba Férőhely 822 46 252109726 14 3275 6859 89 10653 23 552 414 21449 50 263 224 8 127 21 579 81 2748 7473 1439 17839 48 908 315 8591 35 859 128 5 S19 21523 480 7264 24 654 333 106616 3517 85 465347277

Szálloda összesen 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Nyaralóház Kemping Mindösszesen Forrás: KSH

A napjainkra kivívott előkelő pozíciót Magyarország az 1980-as években alapozta meg, 1980 és 1990 között 9,7 millió főről 20,5 millió főre emelkedett a turistaérkezések száma a világ turizmusának átlagos növekedési ütemét (4,9%) jóval meghaladó 11,8%-os éves növekedési ütemnek köszönhetően. Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követően 1991ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma Magyarországon az előző évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemző érdeklődés, a kuriózum. keresés hatásának megszűnése, a többi volt szocialista ország népszerűségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-től 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat. 2000 és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkező turisták száma, becslések szerint 2003-ban 15,78 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette. A magyarországi turistaérkezések számának csökkenése mellett a világon az összes nemzetközi turistaérkezés száma fokozatosan emelkedett, így 2002-re hazánk piaci részesedése (2,21%) az 1993-as érték felére csökkent, a fogadó országok rangsorában azonban - a továbbra is rangos - 13. helyen végzett. Az egyes turisztikai régiókba érkező vendégek hovatartozását az alábbi táblázat foglalja össze.

11

A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, 2003 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely Balaton

Magyarország (38,9%) Magyarország (21,5%)

Németország (38,8%) Németország (11,2%)

Ausztria (5,6%) Olaszország (6,6%)

Dánia (4,3%) BudapestNagyKözépBritannia Dunavidék (5,6%) Dél-Alföld Magyarország Németország Románia Hollandia (76,0%) (8,8%) (1,6%) (1,4%) Dél-Dunántúl Magyarország Németország Ausztria Csehország (73,1%) (14,9%) (2,1%) (1,3%) Észak-Alföld Magyarország Németország Lengyelország Ukrajna (62,5%) (19,2%) (4,2%) (2,2%) ÉszakMagyarország Németország Lengyelország Hollandia Magyarország (84,1%) (3,9%) (2,6%) (1,0%) KözépMagyarország Németország Hollandia Románia Dunántúl (65,0%) (12,9%) (5,1%) (3,2%) Nyugat - Magyarország Németország Ausztria Svájc Dunántúl (53,8%) (22,4%) (11.0%) (2,6%) Tisza-tó Magyarország Németország Lengyelország Szlovákia (69,7%) (10,6%) (4,3%) (2,8%) Ország Magyarország Németország Ausztria Olaszország összesen (46,1%) (19,6%) (3,9%) (2,6%) Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt.

1-5. hely összesen 91,8%

Hollandia (4,2%) Spanyolország 49,0% (4,1%) Olaszország (1,4%) Hollandia (1,1%) Oroszország (1,8%) Csehország (0,9%) Ausztria (2,3%) Csehország (1.2%) Hollandia (1,9%) Hollandia (2,3%)

89,2% 92,5% 89,9% 92,8% 88,5% 91,0% 89,3% 74,5%

A belföldi vendégforgalom jellemzői A belföldi vendégek száma 2003-ban országos átlagban 6,5%-kal növekedett. A vendégek száma legnagyobb mértékben, 20,8%-kal a Tisza-tónál emelkedett, a növekedés 15,1% volt a Dél-Alföldön, 11,9% a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7,3% (3. táblázat). Amennyiben a belföldi forgalom régiók közötti megoszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2003-ban- A belföldi vendégek közül a legtöbben, 16,9% a Balaton régiót választotta úti célul az elmúlt évben. Második helyen szerepelt a Budapest-Közép-Dunavidék, ahová a belföldi vendégek 16,4%-a utazott, ezt követte az észak-magyarországi (15,6%) és a nyugat-dunántúli (12,3%) régió A vendégek számához hasonlóan a vendégéjszakák száma (+0,6%) is növekedést mutatott az elmúlt évben. A legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúlon (+17,2%), a Tisza-tónál (+15,9%), a Dél-Alföldön (+12,8%) és a Nyugat-Dunántúlon (+8,7%) emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma 2003-ban. A belföldi vendégéjszakák regionális megoszlását vizsgálva 2003-ban a Balaton régió állt az első helyen, ahol a vendégéjszakák egyötödét (21,4%) regisztrálták Ezt követte a BudapestKözép-Dunavidék (14,5%) és . Észak-Magyarország (14,0%).

12

A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma turisztikai régiónként, 2003 Összesen Változás Belföldi Változás Külföldi Változás 2003/2002 2003/2002 (fő) (fő) 2003/2002 (fő) (%) (%) (%) Balaton 488 986 -9,7 567614 +5,0 1 056 600 -2,3 Budapest-Közép- 1 709 233 +1,7 551 260 +0,9 2 260 493 +1,5 Dunavidék Dél-Alföld 105696 -6,3 335 553 +15,1 441 249 +9,1 Dél-Dunántúl 74 660 -9,4 317869 +5,8 392 529 +2,5 Észak-Alföld 122792 -6,7 369 598 +5,6 492 390 +2,3 Észak85 643 -3,7 523 888 +5,5 609 531 +4,1 Magyarország Közép-Dunántúl 76 434 -3,8 201 652 +11,9 278 086 +7,1 Nyugat -Dunántúl 263 476 -4,7 415 550 +7,3 679 026 +2,3 Tisza-tó 21304 +9,5 84 286 +20,8 105 590 +18,3 Ország összesen 2 948 224 -2,2 3 367 270 +6,5 6315494 +2,3 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma turisztikai régiónként, 2003 Összesen Változás Belföldi Változás Külföldi Változás 2003/2002 (éjszaka) 2003/2002 (éjszaka) 2003/2002 (éjszaka) (%) (%) (%) Balaton 2 883 593 -10,4 1 832031 +3,2 4715624 -5,6 Budapest-Közép- 4 550 963 +4,1 1 244 576 +0,9 5 795 539 +3,4 Duna vidék Dél-Alföld 252 174 -4,1 796 392 +12,8 1 048 566 +8,2 Dél-Dunántúl 270 153 -9,9 734 220 +8,1 1 004 373 +2,6 Észak-Alföld 582 600 -13,7 971 764 +3,7 1 554 364 -3,6 Észak221518 -13.4 1 197659 +3,7 1419177 +0,6 Magyarország Közép-Dunántúl 281 548 -0,8 522314 +17,2 803 862 +10,2 Nyugat -Dunántúl 901 084 -0,1 1 049 886 +8,7 1 950970 +4,5 Tisza-tó 96 705 +4,1 221 934 +15.9 318 639 +12,0 Ország összesen 10040338 -3,1 8 570 776 +6,0 18611114 +0,9 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A 2002/2003. évben egy felmérés szerint a háztartások 62%-ában fordult elő utazás, azaz olyan utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. Ezen utazások 89%-a belföldi volt. Az átlagosnál magasabb arányban fordult elő utazás azokban a háztartásokban, − ahol 3-4 fő él együtt − ahol az aktív keresők száma kettő (66%), − a gyermeket nevelő családokban (64%), − az érettségizett válaszadók családjában (66%), − az Észak-Magyarország (66%) és a Közép-Magyarország (64%) gazdasági régiókban élőknél.

13

A kirándulások megoszlása fő motivációjuk szerint (%) Pihenés 15,8 Kulturális 2,7 Rokoni vagy baráti látogatás 15,2 Kulturális 2,3 Vízparti üdülés 15,1 Falusi üdülés 1,9 Természeti látnivalók megtekintése 6,9 Konferencián, 1,1 Kertészkedés, kerti munka végzése 6,6 Helyi étel-ital 1,1 Termálfürdő látogatás, gyógyüdülés 5,8 Oktatás, képzés, 1,0 Városlátogatás 5,6 Egyéb üzleti 1,0 Sporteseményen történő részvétel 4,6 Vallási 0,6 Sport- és hobbi tevékenység végzése 3.6 Wellness üdülés0,2 Hegyvidéki üdülés 3.5 Egyéb 2.1 Vásárlás 3,2 Az utazás valószínűsége a településmérettel, a jobb anyagi körülményekkel, és az iskolai végzettséggel egyenesen, míg az életkorral fordítottan arányos. A belföldi utazások többsége, 53%-a a nyári idő szakra esett, az utazás szempontjából a második legfontosabb évszaknak a tavasz bizonyult. Az utazások fő motivációja együttesen több mint a válaszok 60%-át adja, az egyéb motivációk részaránya alacsony: − pihenés (26%), − vízparti üdülés (21 %), − rokonok. barátok meglátogatása (14%). Adottságok Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű attrakciót egyedül Budapest jelent, illetve korlátozott mértékben a Balaton. A többi vonzerő, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos vagy regionális jelentőségű. E mellett azonban több olyan különlegességgel rendelkezünk, amely egy-egy adott célcsoportban ismert és elismert. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel – az ország területének mintegy 80%-án található hévíz – és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbővebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. Ezért a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is kiemel egyéb fejlesztendő vonzerőket, lehetőségeket, amelyek: − folyó- és állóvizek − természeti és kulturális világörökségi helyszínek, − magyar tudósok öröksége, − építészeti értékek. − népművészeti értékek, hagyományok. − gasztronómia − lovasturizmus hagyományai − kerékpáros turizmus, − kempingezés − ifjúsági turizmus

14

Hiányosságok Magyarország nemzetközi turizmusának mutatói felemás helyzetről tanúskodnak. Míg a hozzánk érkezők száma, bár jelentősen csökkent, nemzetközi összehasonlításban is még mindig nagyon magas, addig az idegenforgalomból származó bevételeink csak a 39. helyre rangsoroltak minket. E szerényebb eredmény elsősorban az infrastruktúra - különösen a közúthálózat - elmaradottságára, a környezetszennyezésre, a szolgáltatások gyakran alacsony színvonalára, valamint turizmusunk szerkezetére vezethetők vissza. Komoly gondot jelent, hogy a kereskedelmi szálláshelyek alig több, mint egynegyedét teszi ki a szállodák kapacitása, s hogy a turisztikai vállalkozásokban magas a nem megfelelő szakképzettségű munkaerő aránya. Turizmusunk jelentős hányadát a kirándulók és átutazók teszik ki, a kereskedelmi szálláshelyeken pedig csak a nálunk töltött vendégéjszakák tizedrésze jelenik meg. További probléma, hogy turizmusunkat erős területi (Budapest, illetve a Balaton térsége) és időbeli (a nyári főszezonban jelentkező) koncentráció jellemzi. Mind az együttműködés, mind az egymáshoz illeszkedő "kívánatos" programcsomagok létrehozásában nagy szerepük lehet és van is, a közművelődésben dolgozóknak. Melyek is ezek: A turisztikailag kínálható, egységes termékcsomagok fontos részét, elemét képezik azok a szabadidős-, kulturális programok, melyeket a települések közművelődési intézményei, civil szervezeti rendeznek és bonyolítanak le. Sok helyen sem TOURINFORM, sem utazási iroda, sem önkormányzati munkatárs nincs, aki összefogja, koordinálja ezt a tevékenységet, így a közművelődésben, a könyvtárban dolgozókra hárul a szervezési, tájékoztatási, kiadvány készítési feladat, ami természetesen másfajta ismereteket, felkészülést is megkövetel. A szükség azonban meghatározza a tennivalókat. A turizmus fajtái között számos olyan van, amely az egyes települések számára kizárólagosságot jelent, s annak összes előkészítő, lebonyolító, vendégfogadó feladat a közművelődésben dolgozókra hárul. Ilyenek: • • • • • • •

Üdülőturizmus: nyaralóturizmus, termál- és gyógyturizmus, falusi-tanyai vendéglátás, hobbi turizmus (horgászat, lovaglás, vadászat, bortúrák, vízi turizmus) Kulturális turizmus: képzési célú, ismeretszerző, kulturális rendezvény, vallási, zarándokturizmus, városlátogató, körutazó. Társadalmi turizmus: rokonlátogató, klub-turizmus, kapcsolatkereső. Hivatás-gazdasági turizmus: non-profit hivatás turizmus, üzleti, kongresszusi, konferencia, szeminárium, vásár- és kiállítás látogató. Politikai turizmus: diplomaták és családtagjaik, politikai rendezvények. Környezetbarát turizmus: ÖKO, környezettudatos. Sport-turizmus: aktív sport-turizmus, passzív, sportrendezvényeket látogató.

A turizmusra ezeken a területeken is erőteljesen hatnak a helyi gazdasági-társadalmi körülmények, ugyanakkor ellenhatást is gyakorol a település társadalmi, kulturális életére. Végül a turizmusfejlesztési program az eszközök oldaláról a koncentráció elvét helyezi előtérbe, azaz olyan területek fejlesztését célozza meg, amelyek az ágazat egészére húzóhatást gyakorolhatnak.

15

Mindazonáltal a turizmus a nehézségek ellenére is a magyar gazdaság jelentős ágazata, amely 250-300 ezer embernek nyújt közvetlen módon munkaalkalmat, s a többi ágazatra való munkahelyteremtő hatása akár ennél is nagyobb lehet. A nemzetközi turizmus bevételei a magyar exportbevételek 11,6%-át teszik ki, egyenlege pedig 2003-ban 1,8 milliárd dollárral növelte fizetési mérlegünk bevételi oldalát. Azt, hogy a nemzetközi turizmusnak komoly lehetőségei vannak Magyarországon, mi sem bizonyítja jobban, mint a hozzánk érkező vendégek nagy száma. A cél az, hogy ehhez kapcsolódóan bevételeinket is növelni tudjuk, illetve, hogy a jelenleg a hivatalos bevételek között nem megjelenő - a fekete, illetve nem regisztrált forgalomból származó - pénzösszegeket a hivatalos csatornák felé tereljük. Magyarország turizmusának főbb mutatóit az alábbi ábra foglalja össze:

2.3

Az Észak-Alföldi Régió turizmusa és annak trendjei

Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy a régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatókörrel rendelkezik. Országos, illetve nemzetközi hatósugarú vonzerők a régióban csak igen kis számban találhatók. A régió változatos természeti táj képét mutatja vonzó természetföldrajzi adottságokkal és számos védett területtel. Országos és európai szinten is jelentős természeti értékek találhatók itt. Az Észak-alföldi régió gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik (a legjelentősebb gyógy- és termálfürdők Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Nyíregyháza-Sóstón, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Szolnokon találhatók). A régióban több mint 200 termálkút, valamint 48 fürdő található. Hiányos a turisztikai infrastruktúra: a színvonal sokszor nem megfelelő, hiányoznak a vonzerőt támogató szolgáltatások, valamint kezdetlegesek a vonzerők megközelítési lehetőségei is. A Magyar Turizmus Rt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága az alábbiakban jellemezte a régió turizmusát: 16

A kereskedelmi szállásférőhely száma 35 958 a régióban, amivel csupán Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot előzzük meg (KSH 2002). A turizmus adottságai a turisztikai infrastruktúra fejletlensége miatt is kihasználatlanok. A Központi Statisztikai Hivatal 2003. év statisztikai adatai szerint az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1 554 364 volt, a vendégek száma összesen 492 390 volt. A vendégszámot tekintve 2,3 % -os emelkedés, a vendégéjszakákat tekintve 3,6 % volt a csökkenés 2002-höz képest A külföldi vendégek száma az előző évihez képest 6,7%-kal csökkent, a belföldi vendégek száma viszont örvendetes módon 5,6 %-kal nőtt. Ez a trend folytatódott 2004 első felében is a turisztikai régióba érkező külföldiek száma 18,7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Ezzel szemben a belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 3,2%-kal nőtt a hasonló időszakban. A vendégéjszakák tekintetében is megmaradt a trend, a külföldiek esetében csökkenés (-15,9%), a belföldiek esetében emelkedés (5,1%). A küldő országok közül első helyen áll Németország, a külföldi vendégeink 34 %-a innen érkezik. Őket követik a sorban a az ukrán, román, osztrák és az orosz turisták. Jelentős még a lengyel, a szlovák, az osztrák, a holland, az olasz és a francia vendégek aránya. A régió vendégeinek belföldi részaránya 88 % volt. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele 4 585 588 ezer Ft volt, ez 8,3%-kal haladta meg az előző évit. Jellemző tendencia a belföldi szállásdíjbevétel emelkedése, ami +20,5% volt (külföldi – 6 %). A magánszálláshelyek száma azért nem elhanyagolható az Észak-alföldi régióban, mert a fizetővendéglátásnak nagy hagyományai vannak a régióban (pl.: Hajdúszoboszló fürdőváros esetében), a falusi turizmus pedig egyre nagyobb teret hódít. Fokozatosan emelkedik azon családok száma, akik bekapcsolódnak ebbe a jövedelemkiegészítő tevékenységbe. A magánszálláshelyek kapacitásáról elmondható, hogy 1 847 szállásadó, 11 726 férőhelyet tudott biztosítani 2002. évben. A falusi szállásadás és a fizetővendéglátás esetében ez a következők szerint alakul (2002): 217 falusi szállásadó 1348 férőhellyel rendelkezik, 1630 fizető vendéglátó 10 378 férőhellyel rendelkezik. Együttesen (magánszállásadás összesen, 2002. évben) 58 800 ezer vendéget szállásoltak el, ami 251 893 ezer vendégéjszakát jelentett. 2003-ban a vendégek száma 59095re nőtt (0,5%), a külföldiek száma pedig csak 0,7%-kal csökkent. A vendégéjszakák tekintetében pedig összességében 3,2%-kal nőtt az érték (belföldiek 5,6%, külföldiek -0,6%) 260 057 éjszakára. Az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma 2004. I-VII. hó között az előzetes statisztikai adatok szerint a következőképpen alakult (Forrás: KSH, RMI): Észak-alföldi régió vendégforgalma 2004. I-VII. hónap Vendégek száma Külföldi Belföldi Összesen 60 714 197 895 258 609

Vendégek számának változása % Külföldi Belföldi Összesen 85,4 101,9 97,5 Vendégéjszakák számának változása % Külföldi Belföldi Összesen 84,8 103,5 96,1

Vendégéjszakák száma Külföldi 287 648

Belföldi 534 315

Összesen 821 963

Az I-VII. hónapban 1,9 %-kal nőtt a belföldi és 14,6 %-kal csökkent a külföldi vendégek száma a régióban. A belföldi vendégéjszakák száma nőtt 3,5 %-kal, a külföldi vendégéjszakák száma viszont csökkent 15,2 %-kal.

17

A jelentősebb küldőpiacok vendégforgalmi mutatói a következőképpen alakultak (I-VII.hó): Németország -1,8 %, Lengyelország -3,2 %, Ukrajna -47,9 %, Románia -3,2 %, Hollandia +3,8 %, Belgium +38,3 %, Ausztria +7,4 %, Oroszország -68,3 %. A régióba látogatók az I-VII. hónapban átlagosan 3,2 napot töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 1,4 %-kal kevesebb az előző évi átlagos tartózkodási időnél. A külföldiek közül továbbra is a németek töltötték el nálunk a leghosszabb időt az első hét hónapban, átlagosan 8,8 napot. A régió települései közül a vizsgált időszakban Hajdúszoboszló fogadta a legtöbb vendéget (78.753 fő) és ott töltötték el a legtöbb vendégéjszakát (365.932 éj) is.

Az Észak-alföldi kereskedelmi szálláshelyek bevétele az év első hét hónapjában meghaladta a két és fél milliárd forintot. Ez az összeg 2,8 %-kal magasabb, mint 2003 azonos időszakában. A bevétel 62,9 %-át a belföldi vendégek adták, szállásdíj-költésük 2003-hoz képest 11,8 %-kal növekedett. 2.4

Hajdú-Bihar megye turizmusa és trendjei

A KSH 2003-as adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1025120 volt, ennek kevesebb mint felét (428538) adták a külföldi vendégéjszakák. A vendégéjszakák több mint fele Hajdúszoboszlón realizálódott, ami jelzi a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét a megye turizmusában, ugyanakkor Debrecen, mint a térség legnagyobb települése csak a második helyen áll ebben a kulcsfontosságú ágazatban. 2004 első felében 119544 vendég (-5,6%) 422121 éjszakát (-7,7%) töltött el a megye településein. Bár 1990-2003 között a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a megyében 16%-kal csökkent (a régióban 9,9%-kal növekedett) forgalmuk ugyanazon időszak alatt 6,6%-al nőtt (a régióban 2,2%-kal csökkent). A növekedést a megyében a belföldi forgalom növekedése okozta, miközben az eltelt időszak alatt a külföldi vendégforgalom visszaesett. Ez az irányzat tükröződik abban is, hogy a forgalom összességében a fent jelzett mértékben növekedett, a szállodákban igen jelentős mértékben, 19%-kal nőtt (ez az adat a régió másik két megyéjében 10 illetve 26% visszaesést mutatott az eltelt évek alatt!). A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál (2,9 nap) magasabb, 3,5 éjszaka volt a turisták átlagos tartózkodási ideje (a régió átlaga: 2,7 nap). Különösen magas a külföldi vendégek tartózkodási ideje Hajdú-Bihar megyében, 5,8 éjszaka. A külföldi vendégek a háromcsillagos szállodákban töltenek több időt (8,2 éjszaka), míg a többi szállodatípusban 5,7 az egyéb szálláshelyen (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, üdülőház) ennél kevesebbet. Érdekesen magas, - valószínűleg Hajdúszoboszló adata torzítja – a külföldiek által kempingben töltött éjszakák száma (11,2) 2004 első félévében. Ha a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgáljuk elmondható, hogy a megye szállodáiba a legnagyobb arányban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából valamint Nagy-Britanniából érkeztek. Az egyéb szálláshelyek tekintetében kissé más a helyzet, hiszen a legtöbb vendég Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Hollandiából érkezett. A megye turizmusának jellemzőit a 2002-ben elkészült Hajdú-Bihar megye turisztikai fejlesztési koncepciója, Stratégiai és Operatív programja a következőkben foglalja össze: − Hajdú-Bihar megye turizmusa jól láthatóan kilábalt a KGST turizmus megszűnését követő hullámvölgyből, és erőteljes növekedésben van. − A fejlődés ellenére sem játszik még olyan jelentős szerepet a turizmus Hajdú-Bihar megye életében, mint amilyenre hivatott lenne. A megye részesedése a magyarországi 18

turistaforgalomból ma még csekély (2003-ban a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák 5,7 %-a, illetve a szállodai vendégéjszakák 5,9 %-a esett a megyére). − Az Alföld a turizmus szemszögéből nézve az ország legsajátosabb és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tája, de kevés a nemzetközi hatókörű vonzerő, illetve ami van és ismert is - a Hortobágy, a gyógyvizek és a kulturális-szellemi értékek -, az sincs kellőképpen kifejlesztve a piacon értékesíthető turisztikai termékké. − A térség megközelíthetősége alapvető gond. Emiatt még az olyan vonzerők kihasználása is nehéz, amelyek a belföldi turizmusban igen erősnek számítanak (kulturális hagyományok, történelmi emlékek, rendezvények, természeti értékek stb.). A belföldi turisták számára ezek nagy része értékesíthető termékké fejleszthető, de a komoly kereslet felkeltéséhez itt is alapfeltételt jelent a közlekedési feltételek javítása. − A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen mind a környezeti feltételek (közlekedés, közbiztonság, környezetkultúra stb.), mind a turisztikai termékeket alkotó egyéb elemek és szolgáltatások (vonzerő, szállás, étkezés, szórakozás, információ stb.) összehangolt fejlesztése és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelése. 2.5

Debrecen idegenforgalmi szerepének és trendjeinek elemzése

A közép- és hosszútávú tervek megfelelő alátámasztására egy megfelelően részletes helyzetfeltárási rész szükséges. Ezt két fő részre tagoltuk, így a keresleti oldalon feltüntettük azokat a statisztikai adatokat, melyekkel pontosan leírhatók Debrecen idegenforgalmi jellemzői. A turisztikai portfolió másik oldalán, a kínálati résznél összegyűjtöttük és rendszereztük azokat az adottságokat, melyek legjellemzőbbek Debrecenre, mint turisztikai desztinációra. Ezekre a tényezőkre lehet építeni a turisztikai fejlesztési koncepciót, illetve operatív terveket. Emellett hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a tervezés illeszkedjék a Főnixtervben megfogalmazott célkitűzésekhez. 2.5.1

A kereslet jellemzői

Az idegenforgalmi adatok gyűjtése a turizmus ágazati jellemzőiből adódóan nehézkes, a kvantitatív adatok közül leginkább elemzésre alkalmasak a szálláshelyek száma, kihasználtsága, az ott eltöltött vendégéjszakák száma, mely adatokat a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen gyűjt. A KSH 2002-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 780425 volt, ennek kevesebb mint felét (342154) adták a külföldi vendégéjszakák. A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Hajdú-Bihar megye három, idegenforgalmilag jelentős településén Kapacitás Összes vendég Külföldi vendég Debrecen 7727 126153 29991 Hajdúszoboszló 15587 175082 65306 Hortobágy 839 14740 7777

Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka 365460 105781 884800 474270 26729 12962

A táblázatban feltüntetett három településen realizálódik a megye egész idegenforgalmának mintegy 85%-a, ezért ezek jövőbeni összehangolt fejlesztése elengedhetetlennek látszik. 19

2.5.2

Az előző évek trendjei

Az elmúlt néhány évben megfigyelhető, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma lassú csökkenést mutatott. A turizmus 2001. szeptember 11. utáni világméretű recessziójának jele ezen az ábrán még nem látható, de ez alól a negatív hatás alól Debrecen sem vonhatja ki magát. A kereslet lassú csökkenése világszerte súlyosan érinti a szállodaágazatot, ez a válság kimutatható az összes jelentős turisztikai régióban. 9000 8000 7000

férőhely (db)

6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998

1999

2000

2001

2002

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának változása Debrecenben 1998-2002

20

250

férőhely (db)

200

150

100

50

0 1998

1999

2000

2001

2002

A magán szálláshelyek kapacitásának változása Debrecenben 1998-2002 A magán szálláshelyek, bár számuk meg sem közelíti a kereskedelmiekét lassú növekedést mutattak az elmúlt években. Ezek a kisebb egységek könnyebben tudnak alkalmazkodni a megváltozó piaci körülményekhez, rugalmasabban tudják kezelni a kihívásokat, ugyanakkor piaci részesedésük még elenyésző. 140000

vendégforgalom (fő)

120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Debrecen kereskedelmi szálláshelyein megvalósult vendégforgalom alakulása 1998-2003 A vendégforgalom az ábráról jól leolvashatóan folyamatosan növekedett az elmúlt években, ugyanakkor a növekedés mértéke 2001-ben már csak minimális volt, ami jelzi a terrorizmus 21

elleni nemzetközi konfliktus turizmust visszafogó hatását. 2002-ben némi növekedés mutatható ki, de a legfrissebb, 2003-as adatok jelentős csökkenést mutatnak. 400000

vendégéjszakák (db)

350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma Debrecenben 1998-2003 A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma az előzőekhez hasonló tendenciát mutat, az 1999-2000-es ugrás után stagnálás, majd 2003-ban jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ezzel szemben a 2004 év első félévében realizálódott forgalom jóval összetettebb képet mutat, az általános csökkenés mellett a szállodák, különös mértékben a négycsillagos szállodák forgalma növekedett (22%) az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos tartózkodási idő viszont minden vizsgált szálláshelytípus esetében csökkent, a nyaralóházak kivételével. A Debrecen város idegenforgalmi adatai 2004 első hat hónapjában Vendégek száma Vendégéjszakák Átlagos tartózkodási idő száma aránya előző év száma aránya előző év nap előző év %-ában %-ában %-ában Mindösszesen 50 102 100 96,6 121 640 100 93,4 2,4 96,7 Szálloda összesen 36 466 72,8 109,2 96 037 79 104,8 2,6 96 **** 20 813 41,5 122,2 50 716 41,7 117,2 2,4 95,9 *** 10 192 20,3 105,6 26 664 21,9 103,8 2,6 98,3 ** 0 0 0 0 0 0 0 0 * 5 461 10,9 87,5 18 657 15,3 86,2 3,4 98,4 Panzió 6 315 12,6 64,4 12 131 10 53,6 1,9 83,2 Turistaszálló 6 113 12,2 83,9 11 189 9,2 82,8 1,8 98,7 Nyaralóház 1 185 2,4 87,5 2 239 1,8 95,5 1,9 109,2 Kemping 23 0 82,1 44 0 55 1,9 67 Forrás: MTRT RMI

22

40000 35000

vendégszám (fő)

30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

Külföldi vendégek Debrecen kereskedelmi szálláshelyein 1998-2003 Az elmúlt néhány esztendőben a debreceni kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi látogatók száma folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy a város nem volt képes igazán hatékony vonzást kifejteni a turisták ezen körére. A 2001 utáni recesszió még csak fokozza ezt a negatív tendenciát, a 2003-as adat az elmúlt hat év legkisebb értéke. 140000

vendégéjszakák (db)

120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

A külföldiek által Debrecen kereskedelmi szálláshelyein töltött vendégéjszakák száma 1998-2003 Az 1998-99-es nagy visszaesés után a külföldiek által a település kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma stabilizálódni, sőt növekedni látszik, ami azt jelenti hogy a

23

kevesebb turista egyénenként több időt tölt a városban. Ebből arra következtehetünk, hogy a település a külföldi látogatók egy részének mégis attraktív tud lenni, így ők több időt töltenek itt. A környező térségben megvalósuló kereskedelmi szálláshely-fejlesztések az egyébként csak átutazó turisták egy részét már magukhoz vonzották. Külföldi vendégek szerepe Debrecen turizmusában 2004 első hat hónapjában Vendégek száma Vendégéjszakák Átlagos tartózkodási idő száma aránya előző év száma aránya előző év Nap előző év %-ában %-ában %-ában Mindösszesen 10 231 100 79,8 30 889 100 74,5 3 93,4 Szálloda összesen 9 474 92,6 91,6 29 217 94,6 86,4 3,1 94,4 **** 6 030 58,9 107,8 16 848 54,5 99,1 2,8 91,9 *** 2 421 23,7 74 10 634 34,4 87,3 4,4 118 ** 0 0 0 0 0 0 0 0 * 1 023 10 74,7 1 735 5,6 42,5 1,7 56,9 Panzió 516 5 28,7 1 324 4,3 21,3 2,6 74,4 Turistaszálló 210 2,1 44,2 286 0,9 26,7 1,4 60,3 Nyaralóház 8 0,1 4,2 18 0,1 5,5 2,2 130,2 Kemping 23 0,2 176,9 44 0,1 129,4 1,9 73,1 2004 elején folytatódtak a korábbi kedvezőtlen trendek mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számát tekintve. Egyetlen pozitív eredmény ismételten csak a négycsillagos szállodák esetében jelenik meg, ahol a vendégek száma nő (7,8%), ám ezt az éjszakák száma nem követi. Ez részben egybeesik bizonyos új turisztikai trendekkel, amely szerint még a magasabb kategóriájú egészség- illetve hivatásturizmushoz kapcsolódó szálláshelyeken is rövidül a tartózkodási idő. Egy város idegenforgalmi trendjeinek megítéléséhez a vendégforgalmi adatok mellett a település által folytatott turizmusfejlesztési politika is vizsgálata is hozzátartozik. Ennek keretében a településen beszedett idegenforgalmi adó értéke, illetve az ebben érintett vállalkozások száma is információkkal szolgálhat.

45 000

40 771 37 641

40 000 35 000

31 429

32 256

32 536

30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.10.30

Idegenforgalmi adóbevételek Debrecenben 2000-2004. (ezer Ft) Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatala

24

Az idegenforgalmi adóbevételek, szemben a vendégek és részben a vendégéjszakák számával 2000 óta folyamatosan emelkednek, ami mutatja, hogy növekszik a turizmus jelentősége Debrecen város életében. A növekedés különösen számottevő 2002 és 2003 között (25,3%), ami visszaigazolja a város jelenlegi fejlesztési politikájának céljait. Biztató jelnek tekinthető, hogy 2004 első tíz hónapjában az érték elérte az előző év egészének 92%-át.

70 60

61

58

adózó

50

44

41

40

35 30 20 10 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Idegenforgalmi adót fizető vállalkozások száma Debrecenben Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatala

Az idegenforgalmi adót fizetők száma is folyamatosan nő, itt is 2002 és 2003 között történt jelentősebb növekedés, ami ha ütemében lelassulva, de megmaradt 2004-re is. Megemlíthető még, hogy főként a nyári nagyrendezvények idején sokszor szűknek bizonyul a város szálláshely-kapacitása, míg az év többi időszakában sokszor üres szállásokkal találkozhatunk. 2.5.3

A lakosság idegenforgalmi preferenciái

A turizmus jelentőségét csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha a kvalitatív adatokon túl kvantitatív jellemzőket is fel tudunk sorakoztatni. Ezeket sajnos a KSH adataiból nem olvashatjuk ki, így saját kérdőíves felmérést kell készíteni. A számszerű adatokról meg kell még állapítani, hogy nincsenek hozzáférhető adatok a Debrecenbe látogatók teljes létszámát illetően. Ennek eredményeként nincsenek megbízható információk Debrecen látogatottságáról, illetve a látogatók megoszlásáról (pl. nemzetiség, motiváció vagy tevékenység alapú bontás stb.). Csak feltételezhetjük, hogy viszonylag sok egynapos kiránduló érkezik Hajdúszoboszlóról, főleg vásárlási szándékkal, illetve egyes nyári események megtekintése végett. Az is feltételezhető, hogy Debrecen a Hortobágyi Nemzeti Parkba látogatók számára egy közlekedési csomópont. A Nemzeti Park megtekintése jellemzően egynapos program, ezért ez jelentheti azt, hogy aki a Parkba jött, az Debrecenben keres szállást. Nagyon fontos megvizsgálni a város lakosságának idegenforgalommal kapcsolatos attitűdjeit, hiszen ez alapján lehet megvalósítható, sikeres turisztikai terveket létrehozni. Mivel erre nem

25

áll rendelkezésre elegendő adat, ezért egy kérdőíves felmérést végeztünk a lakosság körében. Véletlenszerű mintavétellel 500 embert kérdeztünk meg turisztikai szokásaikról, attitűdjeikről. A vizsgálatot 2003 nyarán végeztük, a kérdezőbiztosok a Debreceni Egyetem geográfus szakos hallgatói voltak. A megkérdezettek körét úgy választottuk ki, hogy benne kissé túlreprezentáltak a 16-30 év közötti fiatalok, illetve a nyugdíjasok, mint két potenciálisan aktív turisztikai célcsoport. A felmérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek legnagyobb része Debrecenben tölti szabadságát, szabadidejét. Ennek oka sokszor az anyagiak hiánya, de számtalan esetben a válaszadók valamely helyi attrakció mellett álltak ki, mint ami valódi vonzerőt jelent számukra. Debrecenen kívül a közeli Hajdúszoboszló viszonylag nagy arányban megjelent, ezen túl a “gyógyfürdőben” válasz is viszonylag gyakran előfordult, ami ugyanúgy takarhat debreceni preferenciát, vagy éppen távolabbi célpontot is. A vízfelületek igen előkelő helyen állnak a listán, ezek közül a Balaton vezet, de a Tisza-tó és a folyó is sokak kedvence. 160 140 120 (fő)

100 80 60 40 20

eb re ce n

D

Eg yé b

Sa Ti sz já tt aul tó aj m do el nú le tt zá rtk er H tb aj en dú sz ob os zl Ti ó sz a H m az el ai le tt he gy vi dé ke n Kü lfö ld ön Ba la to n

0

A megkérdezett debreceni lakosok által preferált turisztikai desztinációk

26

250 200

(db)

150 100 50

A

kö

rn y

ez ő tá D ér j iM úz eu m Eg ye te m ek N ag ye rd ő G yó gy fü N rd ép ő F vi e se sz le tiv t, ál ha ok gy om án yo k H or to bá N gy ag yt em pl H aj om dú sz ob os zl ó

vá ro s z

Bi ka

eg és

Az

Ar an y

Sz

na i

C so ko

Sé

tá ló ut c

a

ín há z

0

A megkérdezett debreceniek válasza arra a kérdésre, hogy melyek azok a látványosságok, a városban és környékén melyeket szívesen mutat(ná)nak meg a turistáknak A válaszadók egy része több lehetőséget is megjelölt, így az összes válasz száma meghaladja az 500-at. Az ábrán fel nem tüntetett egyéb kategóriában szerepelt még többek között néhány debreceni jellegzetes épület (Csonkatemplom, Zsinagóga, Püspöki Palota), ipari üzemek stb. is. Az ábráról jól látható, hogy a lakosság leginkább a Hortobágyot tartja olyan látványosságnak, ami az idelátogatók figyelmébe ajánlható, valószínűleg a “környező tájat” ajánlók egy része is a Pusztára gondolt. A Hortobágy tehát az itt élők tudatában szorosan kötődik Debrecen városához. Kiemelkedő szerepe van még a helyi lakosok mentális térképében az Egyetemeknek, illetve a Nagytemplomnak. Mindkét létesítmény több mint egyszerűen egy városkép-meghatározó építmény, hiszen az Egyetemek jelentik Debrecen iskolavárosi hagyományainak egyik legfőbb letéteményesét, amire a helyiek büszkék. A Nagytemplom említése mögött pedig megtalálható a város és a református felekezet szétszakíthatatlan hagyományos egysége. A Nagyerdő viszonylag gyakori említése azt mutatja, hogy a város ezen területe sem maradhat ki a fejlesztésekből. A városon belül a Sétálóutca ugyancsak jelentős értékeket kapott, ami azt mutatja, hogy a lakosság megkedvelte, “belakta” ezt a térséget is. A fesztiválok közül a legtöbben konkrétan a Virágkarnevált említették, de már más rendezvények is közismertek és népszerűek a lakosság körében, hiszen szívesen ajánlanák ezeket is az ide látogatóknak. A kínálat jellemzői 2.5.4

Debrecen az észak-alföldi szocioökonómiai térben

Debrecen városa Hajdú-Bihar megye székhelye, illetve az Észak-alföldi Régió központja is. Nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a regionális szerepkör betöltéséhez. A város oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai hagyományosan túlnyúlnak az országhatárokon. Debrecen - 205.881 fős állandó lakosságával (2002-es adat) - Magyarország második legnagyobb városa. Elhelyezkedését tekintve a fővárostól 220 km-re fekszik, KeletMagyarország nagyobb városai közül pedig könnyen megközelíthető Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok is.

27

A település nevét elsőként az 1235-ös Váradi Regestrum említi meg. Mivel a település különböző tájtípusok és térszínek találkozásánál fekszik, ezért egészen korán az áru- és információcsere egyik központja lett. A középkortól kezdve letelepedtek területén a legkülönbözőbb kézművesipari tevékenységek művelői, illetve a kereskedők. A szabad királyi város címet kiérdemelve, illetve az adott privilégiumok (pl.: adózás) megszerzésével a keleti országrész egyik legfontosabb városává vált. A török korban a Török Hódoltság, az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság határterületén való fekvése békeidőben nagy hasznot, háborúk idején azonban sokszor szenvedéseket és pusztulást okozott a városnak. A történelem viharai következtében Debrecen kétszer is, bár rövid ideig Magyarország fővárosa volt. Először 1849-ben a magyar forradalom idején települt ide az országos Honvédelmi Bizottmány, majd a Szemere-kormány, majd 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány is itt nyert elhelyezést. Ezek a tények a magyar nemzettudat szerves részét képezik, illetve a helyi lakosság identitásának is fontos alkotóelemei, így az idegenforgalom számára kiváló lehetőséget jelentenek. A 15. század végétől a város a lakosságának egyedi jellemzőiről volt nevezetes, ezért is nevezték Cívis városnak. A “cívis” szó egy életmódot takar, amely a református egyház értékrendszerének hatására alakult ki. A protestáns felekezet központjaként, jelentősége és szerepe miatt Debrecent gyakran nevezik Kálvinista Rómának is. Debrecen iskolavárosi szerepe évszázados múltra tekint vissza, a Református Kollégium alapozta meg a debreceni felsőoktatást, és emellett jelentős szerepet töltött be Magyarország társadalmi és kulturális életében. Hagyományos kapcsolatok fűzték már a 16. századtól számos nyugat-európai intézményhez, főként hollandiai és németországi protestáns iskolákhoz. A külföldi tanulmányúton járó és onnan hazatérő debreceni diákok az európai innovációk első számú terjesztőiként működtek a városban. A Debreceni Egyetem az integráció megvalósulása után jelenleg hét korábbi intézményt fog össze így hallgatóinak száma meghaladja a 20.000 főt. A hallgatók többsége Magyarország más településeiről érkezik, így a város központi szerepkörét nagy távolságokra tudja érvényesíteni. Maga az Egyetem téren elhelyezkedő volt KLTE épülete az ország egyik legszebb fekvésű felsőoktatási intézménye, s mint ilyen látványával is igen sok látogatót vonz. Az egyetem Kelet-Magyarország tudományos központja, ugyanakkor egyre bővülő kapcsolatok fűzik a román határ másik oldalán elhelyezkedő egyetemekhez (Sapientia, Babes-Bolyai). Debrecen ezen kívül házigazdája az MTA Regionális Bizottságának, így fontos helyen szerepel az egyetemeken kívüli hazai kutatás-fejlesztés térképén is. A rendszerváltáskor végbement gazdasági változások nem okoztak hasonló méretű megrázkódtatásokat a város életében, mint egyes ipari városok - pl.: Miskolc - esetében. A mezőgazdaság korábbi jelentős szerepe ellenére a mezőgazdaság általános recessziója sem okozott komolyabb problémákat a városnak. Debrecenben többféle iparág is jelen van, mint például a gép-, vagy a gyógyszeripar, amelyek mellett a szolgáltatási ágazat is igen jelentős szerepet tölt be a település életében. A régióban Debrecen központi kereskedelme szerepe emelkedik ki, hiszen itt található a legtöbb, nagy választékkal rendelkező kereskedelmi egység. Ezeknek az egységeknek van határon átnyúló vonzáskörzete is. A pénzügyi szolgáltatások európai színvonalúak, a városban több tucat bankfiók is sikeresen működik. Hajdú-Bihar megye és Kelet-Magyarország gazdasági életében kiemelkedő helyet foglal el Debrecen, hiszen a megyei magánvállalkozások körülbelül 55%-a debreceni székhelyű. A nemzetközi befektetéseknek is kedvelt terepe a város, hiszen számos multinacionális cég Debrecenbe telepítette gyártóegységeit. Az elmúlt években tapasztalható alacsony volumenű beérkező működő-tőke, amely jellemző a kelet-magyarországi térségre, részben a kedvezőtlen megközelíthetőség, a Budapesttől való távolság, valamint a hátrányos ipari szerkezet következménye. A tervezett infrastruktúra, -

28

repülőtér, M3 autópálya - valamint a szuprastruktúra - ipari park, logisztikai központ fejlesztésének hatására Debrecenbe több befektető lesz várható. Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához. Debrecenben több ilyen létesítmény is működik, illetve fejlesztés alatt van. (Debreceni Agrár Park, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, DELOG (Debreceni Logisztikai és Ipari Park Kft.)) Ezek a fejlesztések remélhetőleg az ipari szerkezetben kedvező változásokat fognak indukálni, így a térségben kialakulhatnak modern, tudományos és információ-alapú iparágak. A Debrecen Város Önkormányzata által elfogadott Hosszútávú Gazdaságfejlesztési Koncepció, illetve Debrecen Településszerkezeti Terve különös figyelmet fordít a turizmus fenntartható fejlesztésére. A gazdaságfejlesztési koncepcióban a turizmus fejlesztését, különösen az exkluzív és a lágy/természeti turizmust emelték stratégiai jelentőségű szintre. A koncepcióban az exkluzív turizmust a termál és egészségturizmussal, konferenciaturizmussal, vallási és üzleti turizmussal hozták kapcsolatba, míg a lágy/természeti turizmus esetében az öko- és sportturizmus fejlesztését emelték ki. A koncepció egy komplex fejlesztési stratégia megvalósítását támogatja, amely során az exkluzív turizmus fejlesztése párhuzamos és kiegyensúlyozott módon történne. A turizmusnak ezek a formái egymásra hatva képesek Debrecent még vonzóbbá tenni a látogatók számára. A településszerkezeti tervben is meghatározott lágy/természeti turizmus fejlesztésére a Fancsika-tó, illetve a Vekeri-tó területe a legmegfelelőbb, míg a sport turizmus esetében a Főnix Csarnokot, a Nagyerdő területét meglévő stadiont valamint az Oláh Gábor utcai Atlétikai Stadiont érdemes hasznosítani. 2.5.5

Vonzerők

A vonzerők kiemelten fontos szerepet töltenek be a turizmusban. Versenyképes látványosságok nélkül a szolgáltatások és létesítmények nem érdekesek a látogató számára. A turisták elsődlegesen vonzerőket keresnek. Természetesen a szállásférőhelyek, vagy a kulturális események ugyanolyan fontosak, de ezek csak a döntéshez kapcsolódó kiegészítő tényezők. Általában nincs olyan idegenforgalmi vonzerő, amely önmagában sikeressé válhatna. Csak néhány képes arra, hogy önmagában megfelelő számú látogatót vonzzon, ezek azonban csak hagyományos, világszerte ismert turisztikai desztinációkban működhetnek. A legtöbb vonzerőnek további, a közelben található vonzerő segítségével összetettebb, kedvezőbb szórakozási lehetőségeket kell biztosítania annak érdekében, hogy az egyre telítődő turisztikai piacon a látogatók figyelmét felkeltse. Debrecenben legalább három típusú idegenforgalmi vonzerő található meg: események, helyszínek és a tradíció. Debrecen főként az olyan jelentős eseményeiről nevezetes, mint a Virágkarnevál. Számos nagyrendezvény kerül hagyományosan megrendezésre, ugyanakkor sok egyéb, elsősorban lokális és regionális rendezvény is szerepel a kínálati palettán A nyári hétvégék jelentik a legforgalmasabb időszakokat a rendezvények szempontjából. A debreceni Kossuth tér és a belőle nyíló sétálóutca jelentik azt a helyszínt, ami fekvését, elérhetőségét, adottságait tekintve a legalkalmasabb egy, “szabadtéri eseményzóna” szerepkörének betöltésére. A város rendezvényei főként a helyi lakosság, a környező térségek lakói, illetve a Hajdúszoboszlóra látogatók körében ismertek és vonzóak. A Virágkarnevál, a 29

Jazz napok, a Katonazenekari Fesztivál és talán a Bartók Kórusverseny jelentik azokat a rendezvényeket, amelyek országos, sőt nemzetközi elismertségnek örvendenek, látogatókat vonzanak akár a környező országokból is. A 2002. szeptember 20-án átadott Főnix Rendezvénycsarnok a város egyik ékessége, a tallini sportcsarnok mintájára épült. Hazánk egyik legmodernebb ilyen létesítménye viszonylag könnyen megközelíthető a Kassai útról és a Nagyerdő felől. Átadása óta számtalan hazai, európai és világméretű sportversenynek otthont adott (2002 novemberében itt rendezték például a Tornász Világbajnokságot). Az intézmény funkcióit az is bővíti, hogy a küzdőtéren jégpálya is kialakítható, így téli versenyek is megrendezhetők. 2005-ben például itt kerül sor a Jégkorong Világbajnokságra. A sportrendezvényeken túl a csarnok alkalmas kulturális rendezvények, kiállítások, koncertek, konferenciák, vásárok megrendezésére is, amit az átadása óta eltelt időben már többször bizonyított. Az 5-8000 fő befogadására képes, háromszintes épületben a nézők az év 150-200 napján vehetnek részt a sport és kulturális eseményeken. Debrecen város csapatai számos sportágban (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda) sikeresen szerepelnek, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is. Ezek a sportsikerek alkalmasak arra, hogy a jövőben megalapozott, sikeres sportturisztikai fejlesztések valósulhassanak meg. A labdajátékokon kívül az egyéni sportágakban (ökölvívás), a technikai sportokban (salakmotor) is országos jelentőségű szerepet tölt be a város. Külön kiemelést érdemel a lovassport, ami mint az ősi magyar életmód része, igazi hungaricum, s mint ilyen kiemelt fejlesztést igényel. A lovaglás a szakértők szerint több mint sport, alkalmas nevelési eszköz is, így az iskolai nevelésben-oktatásban is használható. Erre a városban is számtalan lehetőség adódik, de igazán csak a hortobágyi lovasturisztikai fejlesztésekkel együtt lehet igazán versenyképes turisztikai terméket létrehozni. A város számtalan más helyszíne is idegenforgalmi értékeket rejt. A Nagyerdő a város lakói számára a legközelebbi erdősült terület. Itt található az Állatkert, a Vidámpark, a Csónakázó tó, a Békás tó és a Szabadtéri Színpad. A Nagyerdő főként a helyiek szabadidő eltöltésére alkalmas hely, ahol az emberek sétálhatnak, futhatnak, vagy egyéb rekreációs tevékenységeket végezhetnek, így Debrecen ezen része a település “aktív zónájának” nevezhető, ahol a helyi polgárok sportolás mellett a gyógyfürdő szolgáltatásait is igénybe vehetik. Debrecen nagyobb rendezvényei V. Debreceni Maskarádé Kárpát Kupa Nemzetközi Kézilabda Torna XV. Tavaszi Fesztivál XIV. Debreceni Tavaszi Tárlat 15. Utazási Vásár II. Debrecen Maraton Debrecen Város Napja III. Debreceni Költészeti Fesztivál

2005. február 17-19., Vojtina Bábszínház, Műjégpálya 2005. február 26-27., Hódos Imre Rendezvénycsarnok 2005. március-április, Főnix Csarnok, Lovarda, Bartók terem, Vojtina Bábszínház 2005. március 15 – április 15., Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum 2005. március 24-26., Cívis Grand Hotel Aranybika, Bartók terem 2005. április 10., Kossuth tér, Péterfia u., Simonyi u., Nagyerdei Körút, Pallagi u., Móricz Zsigmond körút, Dóczy u. 2005. április 11., Kossuth tér, Piac u. 2005. április 13-14., Vojtina Bábszínház

30

IIHF Divízió I Jégkorong Világbajnokság 7. Kortárs Art Expo

2005. április 17-23., Főnix Csarnok 2005. április 20-24., Cívis Grand Hotel Aranybika, Bartók terem Lakberendezési IV. DEGÉP Épületgépészeti Szakkiállítás

IX. HAJDÚÉP Építési és Szakkiállítás II. KERTÉP Kertépítési Szakkiállítás Debreceni Tavaszi Autókiállítás Mihály napi vásár Duatlon Európa-bajnokság 14. Hőlégballon Európa Bajnokság

2005.május 1-8., Hódos Imre Rendezvénycsarnok 2005. május 7-8., Kossuth tér 2005. május 7-8., Böszörményi út 2005. május 16-17. 2005. május 22-29., Debrecen és környékének légtere, Debreceni Repülőtér Szomszédolás XV. Országos és Nemzetközi 2005. május 24-28., Kossuth tér, Cívis Grand Gyermek Néptáncfesztivál Hotel Aranybika, Bartók terem IV. Nemzetközi Fazekasfesztivál 2005. május 24-29., Kossuth tér Sajtófotó kiállítás 2005. május, Malompark Bevásárlóközpont Torna Európa-bajnokság 2005. június2-5., Főnix Csarnok 76. Ünnepi Könyvhét 2005. június 2-6., Kossuth tér Debreceni Ízes Napok Kulináris és Kulturális 2005. június 10-12., Főnix Csarnok parkolója Fesztivál Tollaslabda Bajnokcsapatok Európa Kupája 2005. június 10-12., Oláh Gábor utcai Sportcentrum SAMSUNG Futóverseny 2005. június, Nagyerdei Stadion Csillagpont - Országos Református Ifjúsági 2005. július 19-23., Debrecen, Vekeri-tó, Dorcas Találkozó Kemping IAAF Nemzetközi Atlétikai Verseny 2005. július 3., Atlétikai Stadion LG Kupa – Felnőtt Országos Atlétikai Bajnokság 2005. július 8-10., Atlétikai Stadion Nyári Színházi Esték 2005. július, Régi Városháza udvara VII. Debreceni Cívis Korzó 2005. júliusi hétvégék, Piac utca – Kossuth tér sétálóövezet és szűkebb környéke VI. Debreceni Borkarnevál 2005. augusztus 5-7., Nagyerdő, Békás-tó melletti tér XIV. FARMER-EXPO Nemzetközi 2005. augusztus 3. hete, Debreceni Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás Agrártudományi Centrum 36. Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét 2005. augusztus 15-20., Debrecen több pontján II. Könyvkarnevál 2005. augusztus 16-19., Cívis Grand Hotel Aranybika Borsodi Sörkarnevál 2005. augusztus 16-20., Rózsa utca és Városháza utca között 34. Debreceni Jazz Napok 2005. szeptember 8-11. 6. Kortárs Enteriőr Lakberendezési Kiállítás és 2005. május 24-29., Cívis Grand Hotel Aranybika, Vásár Bartók terem Civitas Építőipari és Lakberendezési Szakkiállítás 2005. október első hete, Főnix Csarnok és Vásár Őszi Autókiállítás 2005. október 8-9., Kossuth tér Mihály napi vásár 2005. október 8-9., Böszörményi út Debreceni Őszi Fesztivál 2005. október, Főnix Csarnok, Lovarda, Bartók terem, Vojtina Bábszínház XV. Hajdú-Comp Informatikai Szakkiállítás 2005. november 10-12., Cívis Grand Hotel Aranybika, Bartók terem Debreceni Irodalmi Napok 2005. november 16-18., Vojtina Bábszínház II. Debreceni Könyvszemle 2005. november, Debreceni Egyetem Boldog Új Évet Debrecen 2005 2005. december 31., Kossuth tér

31

Debrecen egész évben kínál tehát az érdeklődők számára rendezvényeket. Kevés azonban az 50 millió forint összköltségvetést meghaladó nagyrendezvény. Ilyen rendezvényekre azért lenne szükség, mert a Magyar Turizmus Rt. elvárásai szerint csak az ilyen nagyságrendű rendezvények kerülhetnek a kulturális nagyrendezvény kategóriába. Ugyanakkor a rendezvények között nincs meg a megfelelő összehangoltság, különösen problémát jelent a városi rendezvények és az egyetemi rendezvények közötti koordináció hiánya. A Nagyerdő termálforrásai 63◦C-os vízzel rendelkeznek, amelyet a gyógyfürdő hasznosít. A víz különösen alkalmas a mozgásszervi megbetegedések, illetve idegrendszeri panaszok enyhítésére. Összességében 40 különböző szolgáltatást és terápiát lehet igénybe venni a gyógyfürdőben. A park 8-hektáros területén a látogató 8 termál medencét, valamint egyéb szolgáltatásokat talál. A nemrég megépült (2003. június 25-én adták át) Aquaticum Mediterrán Élményfürdő 11 csúszdát, úszó- és hullámmedencét, két barlangfürdőt, sodrófolyót, jacuzzikat, élménymedencéket, mászófalat, szaunacentrumot és éttermet foglal magában. Rendkívül komplex lehetőségeivel bármely generáció számára kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínál. A Debreceni Aquaticum forgalma 2000-2003 Gyógyászat

2000. 2001. 2002. 2003.

Termál Hotel

Fürdőszolgáltatás

TB-VESZ kezelésszám

Betegszám fő

Belföldi

külföldi

vendég éjszaka összesen

átlagos költés Ft

250 426 298 128 288 092 287 592

20 036 22 750 22 188 21 826

11 805 12 739 12 222 20 241

20 988 22 648 21 728 21 068

32 793 35 387 33 950 41 309

9 822 9 592 10 148 10 468

TB-s medence- és kádfürdő kezelésszám 158 049 192 678 185 486 193 560

fizető fürdővendég fő 308 306 280 435 277 901 262 881

Mediterrán Élményfürdő1

83 151

forgalom összesen fő 466 355 473 113 463 387 539 592

Forrás: Aquaticum 1. A Mediterrán Élményfürdő 2003. 06.26-án nyitotta meg kapuit

Az Aquaticum területéről közvetlen átjárás lehetséges a termálfürdőbe a szállodába és a gyógyászati részlegbe is. Az élményfürdő egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban foglal helyet, mely trópusi növényekkel zöld és üde környezetet eredményez. A vízi paradicsomban étterem is működik, sőt kisebb rendezvények lebonyolítása esetén nézőtérként, míg a vele szemben elhelyezkedő podeszt pedig színpadként funkcionál. Az élményfürdő egyidejű befogadóképessége 600 fő, mely a külföldi tapasztalatok alapján a nap folyamán kb. 3-szor cserélődik, így a napi forgalom a kalkulációk szerint mintegy 1800-2000 fő naponta. A város erdőspusztáki területén más termálforrások is találhatók ugyan, de ezek az elmúlt években használaton kívül voltak. Debrecen híres vallási hagyományairól és protestáns örökségéről is (Református Nagytemplomáról és Kollégiumáról). Ezen helyszínek sokszor a Debrecenbe látogató turisták elsőszámú úti célja. Az általános- és középiskolás diákok különösen gyakran választják utazásuk végcéljául ezeket a történelmi-kulturális emlékeket. Meg kell említenünk még az igen jelentős számú katolikus lakosságot, valamint a Katolikus Püspökséget és a Szent Anna templomot is. A város Szent Anna utcájában koncentrálódó “katolikus negyed” (templom, iskolák, kollégiumok) ugyancsak látványos része a város idegenforgalmi képének.

32

A Déri Múzeumban található Budapest után Magyarország leggazdagabb kulturális-történelmi gyűjteménye. Falai között látható hazánk egyik legjelentősebb festőjének, Munkácsy Mihálynak Krisztus trilógiája. A képek közül egy a múzeum tulajdonában van, a másik kettő azonban magángyűjteményekből ideiglenesen került oda. A múzeum támogatásában nemcsak államigazgatási szervek, hanem a város polgárai is egyre inkább szerepet vállalnak, ennek bizonyítéka, hogy a város lakossága is egy viszonylag jelentős összeget összegyűjtött a képek itthon-tartására. A tulajdonosokkal való legújabb megállapodások alapján 2009-ig már biztosan együtt maradhat a Munkácsy-trilógia a debreceni Déri Múzeumban. Debrecen főbb látványosságai viszonylag jó állapotban vannak. A sétálóutca környéke nemrég került felújításra, amelynek eredményeként számos eseménynek adott már helyet. Az új sétálóutca kialakításával kezd megerősödni az úgynevezett “cívis-érzés”. A felújítás összes előnye ellenére, számos kontraszt lelhető fel. Ez főleg a Nagyerdőnek szentelt kevés figyelemben, és pénzben tükröződik, amelynek hatására a város ezen térsége elég elhanyagolt állapotban van. A közeljövőben ezen a területen is idegenforgalmi célú beruházásokat kell eszközölni, hogy a kontraszt csökkenjen a két terület között. A vonzerők számbavételekor meg kell említenünk a részben ezen vonzerők hasznosításában már most is résztvevők, illetve a turizmusban érintett szereplők által létrehozott Debrecen Turizmusáért Egyesületet, mint szervezeti keretet a vonzerők optimális kihasználására. A Debrecen Turizmusáért Egyesület létrejöttének fő céljai közül ki kell emelni az oktatási és foglalkoztatási és információcserét, a szálláshelyek tervszerű megosztását, a közös marketing és szakmai lobbytevékenység folytatását, a VÁROS, mint termék eladását. Tervei között szerepel Debrecen turisztikai honlapjának elkészítése. Egyéb céljai: mennyiségileg és főleg minőségileg fejleszteni Debrecen város turizmusát, a minőségi szolgáltatások elterjesztése mellett. Az egyesület eddigi sikere megmutatta, hogy szükséges lenne egy olyan, DETE-nél bővebb fórum rendszeres megtartása, amelyben a városban megtalálható, a turizmusban érdekelt hatótényezők (szervezetek, intézmények, személyek) vennének részt. Ennek a megfelelően a városi turizmus-fejlesztésbe be kellene vonni a Debreceni Egyetemet is, a konferenciák egyeztetett megtartása érdekében. 2.5.6 Megközelíthetőség A turisztikai adottságok hasznosításában különösen fontos szerepe van az adott desztináció megközelíthetőségi viszonyainak. Ugyanis a turizmus egyik legfőbb jellemzője, hogy a terméket "helyben fogyasztják", azaz a fogyasztónak kell a termékhez utaznia. Hazai és nemzetközi turisztikai példák mutatják, ha egy turisztikailag vonzó hely csak nehezen közelíthető meg, akkor számos látogató lemond róla és olyan úticélt keres, amely könnyebben elérhető. Ez alól a szabály alól csak azok a helyek jelentenek kivételt, amelyek egyedülálló és nagy hatású vonzerővel rendelkeznek, illetve a nehezen megközelíthető térségeket általában csak egy-egy speciális érdeklődéssel rendelkező turisták keresik fel minden áron. Légiközlekedés A Debreceni Repülőtér Kelet-Magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye, tulajdonosa Debrecen Megyei Jogú Város, kezelője Debrecen Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala. Mivel Debrecent Kelet és Délkelet kapujának tekinthetjük, fontossága kétségbe vonhatatlan. Az Airport Debrecen Magyarország második legnagyobb repülőtere, 33

szovjet katonai repülőtér volt, így 2500 méter hosszú beton kifutópálya a legnagyobb utasszállító repülőgépek fogadására is alkalmas. 2001 májusában megkapta a jogot nemzetközi repülőtérként való üzemelésre. Jelenleg folyamatos vám és útlevél ellenőrzéssel működő nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. A repülőtér nemzetközi színvonalra való fejlesztéséhez jelentős beruházások szükségesek, melyet mindenképpen segít a 1094/2000. XI.24. számú Kormányrendelet. Az ebben foglaltak szerint a Debreceni Repülőtér (együtt a Sármelléki Repülőtérrel) fejlesztése elsőbbséget élvez a többi regionális repülőtérrel szemben. A város vezetése többször kinyilatkoztatta, hogy a repülőteret a település és egész Kelet-Magyarország fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak tartja, így megfelelő műszaki fejlesztését komoly anyagi áldozatok árán is kész megvalósítani. A repülőtér korszerűsítése folyamatosan zajlott (irányítótornyok, kamerás figyelőrendszer, ILS szolgáltatás, stb). A tervek szerint a közeljövőben a repülőtér bekapcsolódik az Európa-szerte fellendülő “fapados” légitársaságok által felkeresett célpontok közé, így kapcsolva be a térséget az európai vérkeringésbe. Továbbá a repülőtér alkalmas a Cargo bázistelep kialakítására, 2002-ben már történt légi áruszállítás a repülőtéren. Folyamatosan épültek ki a minőség és a tűzvédelmi biztosítási rendszerek

2317

2500 2000 1500

1098

2002 2003

1000

250

500 0

belföldi forgalom

248

nemzetközi forgalom

A debreceni repülőtér repülőtéri műveleteinek (érkező és induló járatok száma) adatai

3652

4000 3500 3000

3165 2761 2470

2500

2002

2000

2003

1500 1000 500 0 belföldi személyforgalom

nemzetközi személyforgalom

A debreceni repülőtér utasforgalmi adatai 34

A repülőtérnek határon átnyúló szerepe is kialakulhat. Jelenleg a debreceni repülőtérre érkező utasok számát tekintve a következő megállapításokat tehetjük: - A belföldi személyforgalom 2002-ről 2003-ra csökkent (3165-ről 2470-re), a 2004 augusztus 31-i adatok szerint erre az évre ismét növekedés várható. - A nemzetközi személyforgalomban óriási felfutás tapasztalható, a 2002-es adatokat (2761 fő) már a 2003-as értékek is jóval felülmúlták (3652 fő), de a 2004-es év augusztusában már több, mint háromszoros értéke (9548 fő) tapasztalható, az első nyolc hónapban. - Megváltozott az utazások havonkénti eloszlása is: 2002-ben a májusi és az októberi hónapok emelkedtek ki mind a belföldi, mind a külföldi forgalomban, addig 2003-ban, de 2004-ben különösen a nyári hónapok (májustól augusztusig) a meghatározóak. - 2002-től folyamatosan növekedett a helyi üzemnapok száma is Ezek a forgalmi adatok több fejlesztési elképzelést is alátámasztanak. Egyrészt fontos lenne a kapcsolatteremtés, szakmai tapasztalatcsere Kassával, Sármellékkel és Nagyváraddal, ugyanakkor az utazási irodák, turisztikai vállalkozások és a repülőtér kapcsolatainak erősítése is elengedhetetlen. A repülőtéren található 30 darab hangár némelyike történelmi szerepe miatt akár repüléstörténeti kiállítások színhelye is lehet. A város és környezetének idegenforgalma jelentős fejlődésen menne keresztül, ha ez a fejlesztés megvalósulna, így a városon keresztül könnyebben elérhetővé válnának a környező területek népszerű turisztikai attrakciói is a külföldi turisták számára. Közúti közlekedés Közúti közlekedés szempontjából Debrecen földrajzi fekvése nem ennyire kedvező, hiszen a 4es számú főút jelenlegi áteresztőképessége csak nehezen képes kiszolgálni a nagy forgalmat. Ezért ezen az útvonalon előfordulhatnak komoly közlekedési dugók és késések. Debrecen egész Hajdú-Bihar megye közúthálózatának legfőbb csomópontja, így jelentős a térségi átmenő-forgalom, ami jelenleg a település belső úthálózatát veszi igénybe, jelentős környezeti terhelést is okozva. Ennek mérséklésére az elkerülő szakaszok megépítése nem halasztható feladat. A város Budapest irányából és északról, az M3 autópályáról közelíthető meg. Ez az autópálya bővítés alatt áll. Debrecent ehhez az útvonalhoz a tervek szerint többsávos autóúttá bővítendő 35-ös út fogja csatolni. A közúthálózat jelentős nagyságú tömegközlekedést bonyolít le, melyek egy része a környező települések lakóit szállítja a megyeszékhelyre, de ugyancsak fontosak a távolsági vonalak is. Debrecenből összességében nyolc megyeszékhelyre indul rendszeres távolsági buszjárat. A térképen ábrázolt adatokat a hazai volán vállalatok által közösen üzemeltetett internetes menetrendből vettük ki.

35

Debrecen város direkt autóbuszos elérhetősége Hajdú-Bihar megye településeiről A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. Hosszú távon, főként az EU-hoz való csatlakozás után, ebből a tengelyből mindenképpen a régió egyik legfontosabb útvonala válhat. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. A jelentősebb utak minősége összességében kielégítőnek mondható, leszámítva a sokszor jelentős forgalmi terhelést. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a mellékutak egy része nincs megfelelő állapotban. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedést tekintve Debrecen kiváló helyzetben van, hiszen hazánk egyik villamosított vasúti fővonala köti össze a fővárossal. Ezen az útvonalon Budapesttel nagysebességű, illetve kevés köztes megállóhelyet érintő InterCity vonatok (IC) is közlekednek (10 vonatpár, átlagosan 160 perc menetidővel). Vannak ún. InterCity rapid szerelvények (150 perces menetidővel), melyek köztes megálló nélkül teszik meg a fővárosból való utat. Ez a vasútvonal nemzetközi jelentőségű, hiszen közvetlen kapcsolatot biztosít Budapest és számos kelet-európai nagyváros (Kijev, Moszkva, Szentpétervár) között is. A városból több, kisebb vasútvonal is kiágazik, melyek jelentősége azonban nem éri el a budapesti fővonalét. Ezek nem villamosítottak, illetve általában csak egy vágánypáron zajlik a forgalom, ami lelassítja a közlekedést. Ezek a vonalak a várost agglomerációjával kötik össze, a napi ingázó-forgalmat bonyolítják le. A szárnyvonalak utazóközönségét az InterCity vonatokhoz igazított menetrendű InterPici szerelvények is kiszolgálják, melyek biztosítják a távolabbi úticélok pontos elérését.

36

A környéken található főbb látványosságok, mint például a hajdúszoboszlói gyógyfürdő és a Hortobágyi Nemzeti Park Debrecenből megközelíthetők vonattal. A hortobágyi vonal minősége és gyorsasága mindenképpen javításra szorul a jövőben.

Debrecen város direkt vasúti elérhetősége Hajdú-Bihar megye településeiről A vasúti járatokat a MÁV Rt. szerkesztette "Elvira" menetrend adatai alapján dolgoztuk fel mely CD formájában és az Interneten is elérhető. A járatok közül csak azokat vettük számításba, amelyekkel a céltelepülés átszállás nélkül elérhető. Természetesen, amennyiben az átszállásos elérhetési lehetőségeket is figyelembe vennénk, egy nagyobb értéket kapnánk. Véleményünk szerint azonban ez a fajta elérhetőség alacsonyabb rendű, mint a közvetlen, hiszen az átszállásnak megvan egyfajta lélektana, mely kevésbé vonzóvá teszi a csak így elérhető úticélokat. A közvetlen elérhetőségi index kiszámítható, ha a napi járatpár számot elosztjuk a járatonkénti átlagos menetidővel. Mivel a menetidő az egy településről induló járatok esetén is általában eltérő, így az egy nap induló összes járat menetidejének átlagát vettük és az így kapott átlagos menetidővel osztottuk a járatpárok számát. Debrecen térségi-turisztikai kontextusa Debrecen közvetlen szomszédságában két főbb idegenforgalmi vonzerő található. Az egyik Hajdúszoboszló, amely gyógyvízéről és nemrég nyílt Aquaparkjáról nevezetes. A másik a Hortobágy, ahol különösen a Hortobágyi Nemzeti Park és a Club Hotel örvend nemzetközi elismerésnek. (A Hortobágyi Nemzeti Parkot a közelmúltban nyilvánították a Világörökség részévé.) Hajdúszoboszlót és Debrecen fürdőkultúrája részben nagyszerűen ki is egészítheti egymást. Hajdúszoboszló Kelet-Magyarország legfontosabb gyógyturisztikai úti céljaként ismeretes, de a két település összehangolt fejlesztése az erőforrások hatékonyabb felhasználásának lehetőségét tartogatja.

37

A közelmúlt statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy Hajdúszoboszló csak a nemzetközi látogatók számában múlta felül Debrecent. Bár mindkét város jelentős szezonális problémákkal küzdött, Debrecen belföldi látogatóinak száma magasabbnak bizonyult. A repülőtér megfelelő szintű kiépítéséből tehát mindkét város profitálhat. A Hortobágy, amelyet legáltalánosabban “Puszta”-ként emlegetnek, és nem a Hortobágyi Nemzeti Park önmagában, ismert úticéllá vált. A “Pusztát” Kelet-Magyarország első számú idegenforgalmi látványosságaként tartják nyilván, melynek legfőbb jellemzői már régóta a csikósok, az ostor és a szürke marha. A “Puszta” ezen attrakciói ma már a Magyarországról alkotott kép részei. Összefoglalva az előzőekben elemzett tényezőket, úgy gondoljuk, Debrecen városban fellelhető több olyan vonzerő, amelyek jelenlegi minősége, fejlettségi szintje és kihasználtsági foka azonban a közelmúltban eszközölt nagyarányú fejlesztések ellenére sem optimális. A javasolt fejlesztésekkel azonban, úgy hisszük, Debrecen változtathat ezen a helyzeten, még jelentősebb turista célponttá válhat. Az elosztó, csomópont szerepkör is fejleszthető átgondolt, a környező térségekkel egyeztetett fejlesztési elképzelések megvalósításával.

38

3.

A további fejlesztésre javasolt turisztikai ágak

Az alábbiakban bemutatjuk a turizmus azon alágazatait, amelyekben Debrecen városa fejlesztése érdekében kihasználandónak tartunk, szem előtt tartva a Főnix-tervben megfogalmazott prioritásokat. Ezek részesedése, jelentősége természetesen erősen változó kell, hogy legyen. A súlyozást az egyes fejlesztési prioritások kialakításakor tesszük meg. 3.1

Egészségturizmus

Az ”egészségturizmus” fogalma hazánkban még kevésbé elterjedt, ugyanakkor világviszonylatban az ágazat egyik legjelentősebb területe. A turizmusnak azt a területét értjük alatta, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása vagy visszaszerzése. Az iránta megnyilvánuló kereslet a turizmus nemzetközi piacán nem újkeletű, hiszen egyfelől a természetgyógyászat eredményeinek újraélesztésével különleges terápiák állnak rendelkezésre, másfelől a wellness mozgalom – mint, egészséget megőrző, a teljes életstílust átfogó terápia nagy táborral rendelkezik a kereslet és kínálat oldalán egyaránt. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztálybeliek, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek, mint rekreációs centrumoknak valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni. Az egészségturizmus Magyarország számára is nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amelyek kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelennek meg. Az országban mintegy 800 termálkút található összesen 300 településen. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen a turisták költési szintje, tartózkodási ideje és az általuk igénybevett szolgáltatások mennyisége és minősége az átlagot meghaladja. A szezonalítás csak korlátozottan érvényesül. Az egészségturizmusban, azon belül is a gyógy-, fitness- és wellness turizmusban rejlő lehetőségek egyre nagyobbak. A Magyarországra érkező turisták utazási motivációi között évről évre egyre jelentősebb helyet foglal el a gyógyüdülés. A tevékenység különösen kedvelt a német, olasz, Benelux, lengyel és orosz vendégek körében. A belföldi vendégek körében ugyanakkor sajnos még mindig nem a szerepének megfelelő megbecsülés illeti a hazai termálvíz kincset, annak ellenére, hogy a fürdőzés egyre elterjedtebb, a magyarok egy része még mindig nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket. A termál- és

39

gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatása még mindig nem eléggé ismert, bár az elmúlt évek e téren kedvező változásokat hoztak. A fürdőlátogató közönség egyre inkább azokat a helyeket keresi fel, ahol a termál- illetve gyógyvizet mint alapszolgáltatást olyan egyéb szolgáltatások is kiegészítik, mint a szauna, gyógykezelések, élményfürdő, egyéb sportolási lehetőségek, azaz az egészségturizmus valamennyi eleme megtalálható. A lényeg, hogy egy mai modern fürdőkomplexum az egész család igényeit kielégíti a gyógyulni vágyó nagyszülőktől a rekreációs, megelőzési céllal érkező szülőkön keresztül az elsősorban szórakozni vágyó gyermekekig. Az Észak-alföld régió igen gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyekre több gyógyfürdő (Hajdúszoboszló, Debrecen, és a kevésbé ismert Hajdúnánás) is települt. A régióban közel 50 termálvízzel rendelkező települést tartanak nyilván. Az Észak-alföld régió 2000 szeptemberében és Hajdú-Bihar megye 2002. szeptemberében elkészített turisztikai koncepciója a gyógyturizmust mint fejlesztésre érdemes területet említi kiemelve a nem szezonális jellegből, a befektetések átlagosnál rövidebb megtérülési idejéből és a fajlagosan magasabb költésből fakadó előnyöket. Debrecen Megyei Jogú Város 2000 tavaszán elkészített és elfogadott Gazdaság Fejlesztési

Koncepciója a megfogalmazott öt kitörési pontot részletez, melyek közül is a legjelentősebbnek a turizmus, ezen belül is az exkluzív turizmus fejlesztését célzó gyógy- és termálturizmus fejlesztését tekinti célnak. A belföldi piacon értékesítésre kerülő turisztikai termékcsomagokban a gyógy- és termálturizmus talán a nemzetközinél még jelentősebb mértékben van nevesítve, bár az egészségturizmuson belül is egyre inkább teret nyerő fitness és wellness programokban rejlő lehetőségek kiaknázása még jelentős tartalékokkal bír. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a debreceni és a hajdúszoboszlói gyógyfürdők fürdőfejlesztési elképzelései között a látványfürdő és wellness elemek igen lényegesek. Az Észak-alföld régió és Hajdú-Bihar megye egészségturisztikai termékcsomagja elsősorban Hajdúszoboszlót exponálja, ám a megvalósításra kerülő technológiai és szolgáltatásbővítő fejlesztések után Debrecen felzárkózott, hiszen az egyéb termékek piacán versenyképessége egyértelműen kedvezőbb. A termékskálán Hajdúszoboszló és Debrecen turisztikai vonzerői egymás kiegészítői és nem versenytársai. A kutatások szerint az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és terjedése következtében az egészségturizmus iránti kereslet általános növekedése várható, így a nemzetközi és belföldi piac a jövőben minden valószínűség szerint preferálja a javuló egészséghez, a jobb közérzethez tapadó előnyöket, amelyek itt az elérhető árral is párosulnak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdők előtt is megnyílik az európai társadalombiztosítási rendszerekhez való csatlakozás előnye, az európai biztosítottak piaca, amit kiegészít a magyar lakosság életszínvonal emelkedéséből fakadó belföldi kereslet növekedése is. Ugyanakkor a minőségi követelmények felértékelődnek, a komplex szolgáltatások iránti kereslet megnő. Ezek mellett az alábbi trendek figyelhetőek meg az utóbbi években az egészségturizmus terén: - a gyógyítás helyett a megelőzés lép előtérbe - az idősebb korosztály gyarapodása, az ő egészségük megőrzése, így aktivizálásuk - az aktívabb rétegek már nem tudnak eltölteni 2-3 nyugodt hetet, a szabadságát kisebb adagokban kapja meg, így a hosszú hétvégés, aktív egészségmegőrző programok válnak

40

-

3.2

divatossá. Csökken annak a korosztálynak a száma, akik a hagyományos kúrákat igénybe veszik. Egyre szélesebb rétegek lesznek potenciális használói az egészségturisztikai létesítményeknek. Anyagi lehetőségeik sokfélék, így széles spektrumot ki kell ezek alapján alakítani. Hivatásturizmus

A konferencia-, az incentive-, és az üzleti turizmus rendkívüli mértékben megerősödött a világon és éppúgy Magyarországon is. A hivatásturizmus Debrecen - életében jelentős szerepet tölthet be. Egyre több hazai és külföldi, multinacionális cég választ stabil közép-kelet-európai bázist további terjeszkedése számára. Debrecen földrajzi fekvéséből adódóan, valamint Magyarország stabil gazdasági és politikai megítélésének köszönhetően igen kedvező helyzetben van. A felsorolt három turisztikai ágazat közül kiemelten a nemzetközi konferenciaturizmusnak, az egészség és gyógyturizmusnak alapvető feltétele a funkcionáló repülőtér. Ehhez KeletMagyarországon Debrecen városa rendelkezik a legjobb adottságokkal. Másik fontos feltétel a megfelelő méretű és felszereltségű konferencia-, illetve kiállításközpont, amelyek mellett rendelkezésre kell, hogy álljon Debrecenben az előbbiek befogadóképességének megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshely. A jelentős, évről-évre ismétlődő hazai vagy nemzetközi konferenciák megrendezésére eddig kizárólag Budapesten találtak megfelelő helyszínt bizonyos résztvevő létszám felett, a résztvevők és a szervezők körében is felmerült az igény a váltásra. Az EU-csatlakozás és Magyarország mint kelet-közép-európai kuriózum is kitárja a lehetőségek kapuit Debrecen előtt. Különösen azért érdemes a konferencia-, üzleti-, és incentive turizmus hosszú távú fejlesztésére koncentrálni, mert az ilyen típusú turisták esetében a legmagasabb a fajlagos költés, és kedvező benyomások esetén egyéni turistaként visszatérnek a térségbe. A debreceni kiállítások sokat fejlődtek a kiállítók számában, színvonalukban és a kiállítási terület nagyságában. A további fejlődést akadályozzák a nem megfelelő helyszínek, így elengedhetetlen egy korszerű - többfunkciós - kiállítási központ létrehozása a városban. Az incentive turizmus is fejlődés előtt áll, hiszen a globalizálódó gazdaság gyors és várhatóan tovább gyorsuló változása minden vállalkozást arra kényszerít, hogy dolgozóit folyamatosan tovább képezze, ugyanakkor egyre divatosabb jutalmazási forma is. 3.3

Örökség-, vallási-, és kulturális turizmus

Az utazás egyik fő célja régtől a más emberek, más kultúrák megismerése iránti igény. Az utazások általában hozzájárulnak az egyén kulturálódásához, a világ és önmagunk jobb megismeréséhez. Ma már bizonyos életstílus-csoportok utazási motivációiban az igényesebb szabadidős-kulturális indítékok közelítően olyan mozgatóerővel bírnak, mint a primer szükségletek. Tehát a kultúra a turizmus számára fontos vonzerőt jelent, a turizmus közönséget nyújt a kulturális eseményekhez, és általában elősegíti a kulturális javak előállítását, védelmét, terjesztését és értékesítését.

41

Debrecen térségében – ismert történelmi okokra visszavezethetően - viszonylag kevés a turisztikai célból is hasznosítható műemlék értékű tárgyi örökség, de ezek ilyen szempontból való mélyebb föltárása is célszerű. Különösen gazdag a térség hagyományőrző programokban, amelyet a kézműves mesterségek, a folklór, a mítoszok és hiedelmek, szokások, rítusok és játékok is közvetítenek. A helytörténeti, néprajzi különlegességek, a gazdag folklór az esztendő jeles napjaival, a vallással és a paraszti gazdálkodással összefüggő ünnepek kitűnő alkalmat adnak, a turisztikai kínálat és –termék fejlesztésére, bővítésére. Debrecen már korábban is törekedett a tradicionális kulturális értékei ápolására, védelmére, illetve hagyományteremtő kulturális fesztiválok meghonosítására, már a 60-as évek derekán (Katonazenekari Fesztivál, Virágkarnevál). Miután világtrend, hogy a csoportos turizmust az egyéni érdeklődésre alapozott utazások váltják fel, koncertsorozat ajánlatot kell készíteni. A Csokonai Színház operabemutatóit a megyében és országosan kell népszerűsíteni, a nemzetközi marketinget és promóciót az adott hangversenyszezon előtti évben kell szervezni. ( Tavaszi Fesztivál, Őszi Fesztivál, sorozatok stb. ) A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának nyári mesterkurzusaihoz és zenei táboraihoz támogatásokat kell szerezni, hogy a Nyári Egyetem látogatottságát és színvonalát elérje. A nyarat, főképp az augusztust mindenhol a rendezvénydömping jellemzi, pl. Debrecenben augusztus 20-án már szinte elviselhetetlen terhelés hárul a város egészére, s fönnáll a veszélye, hogy ilyenkor a sok rendezvény turisztikai szempontból csak kidobott pénz, ezért célszerűbb széthúzni a rendezvényeket, és nem egyetlen hétre sűríteni. Az egész évet átölelő, összefüggő rendezvénysorozat kialakítására van szükség, amely a Főnix Rendezvényszervező Kht. törekvéseiben már határozottan tetten érhető (bálok, gasztronómiai programok, versenyek, stb.). Szükséges a rendezvények erőteljesebb népszerűsítése, a sajátosan helyi termékekre épülő rendezvények hangsúlyozása, amely megkülönböztetheti a települést, térséget a bárhol megrendezhető népzenei és néptánc találkozóktól és lehetőséget teremt más, a turizmusban érdekelt vállalkozók, mint például a gasztronómiai turizmusban érdekelt vendéglátók bevonására, a kulturális és szórakoztató rendezvények rendezőinek és a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozók szervezeteinek együttműködésére. A Debreceni Egyetem által szervezett rendezvényekre, konferenciákra egyéb kulturális programokat szükséges építeni. Külön figyelmet érdemel a Nyári Egyetem, amelynek növekvő számú hallgatói egyre jelentősebb szerepet töltenek be Debrecen és környékének turizmusában. A kultúra területén mint láthatjuk számtalan lehetőség kínálkozik új turisztikai termék létrehozására. Ehhez azonban nélkülözhetetlen: -

a rendezvények szervezésében érdekelt szervezetek együttműködése, a rendezvények időpontjainak közös egyeztetése, az éves eseménynaptár időben történő elkészítése, népszerűsítése az országos és a nemzetközi sajtóorgánumokban, szükséges lenne továbbá a rendezvényekhez kapcsolódó turisztikai hatásvizsgálatok elvégzése.

42

3.4

Sportturizmus

Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk, amikor emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Ennek megfelelően a sportturizmus piaci keresletét két csoportra bonthatjuk: az aktív résztvevőkre (ide értve kísérőiket, edzőiket is) és a passzív nézőkre. A nem versenyszerű sportturizmushoz tartoznak azon létesítmények is, amelyek vendégeiknek sportolási lehetőségeket kínálnak (például a sportszolgáltatásokkal rendelkező szállodák vagy a szabadidős sportlétesítmények). Kiemelt sportesemények esetében a sport és a turizmus nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz (a példák közé tartoznak az olimpiai játékok, a világ- és kontinensbajnokságok vagy akár a nemzetközi mezőnyt vonzó maratonok). Hazánk esetében különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az 1986 óta megrendezett Forma-1, 1990 és 2003 között pedig összesen 25 sportágban rendeztünk Európa Bajnokságot. Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázs-építési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Örvendetes tény, hogy a rendezvények megrendezésében Debrecen, a legnagyobb vidéki városhoz méltóan elkezdett felzárkózni a főváros mellé. Ezt a folyamatot erősíteni kell. A sportturizmus egyik fő formája a versenyekhez kötődik, amelyek nagyszámú közönséget vonzanak. Ennek feltétele a magas színvonalú helyi sportélet, valamint a nemzetközi mércéknek megfelelő sportlétesítmények és turisztikai szolgáltatások (közlekedési feltételek, parkolók, tájékosztatás, vendéglátás stb.) megléte. Ebben a tekintetben Debrecen sportélete, illetve az itt megrendezett világversenyek is igen széles spektrumot ölelnek fel. A másik fő forma valamilyen hobbi sportlehetőségen alapul, amelyet megfelelő közlekedési, szállás, vendéglátási, szórakozási stb. lehetőségekkel kiegészítve turisztikai termékké kell fejleszteni. Ennek főbb vállfajai a város környékén: vizisportok, lovaglás, horgászat, vadászat, kerékpározás, stb. A sportturizmus további fejlődésének alapjait jelentik a már meglévő létesítmények (Főnix Csarnok, Atlétikai Stadion), amelyek már számos nemzetközi verseny során bizonyították alkalmasságukat. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a debreceni sportrendezvényekre több esetben a szomszédos Hajdúszoboszlón vagy Hortobágyon szállnak meg a versenyzők, kísérőik. 3.5

Természeti turizmus

A védett területek (nemzeti parkok, rezervátumok, stb.) kezeléséért felelős szervezetek világszerte eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a rájuk bízott természeti, nemzeti örökségként elismert javakat nem lehet a társadalomtól teljes mértékben elszigetelni, "bezárni", sőt azoknak fontos funkciója az emberek kikapcsolódásának, rekreációs lehetőségeinek biztosítása. Debrecen számára a szomszédságában található világörökségi helyszín, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Nagyerdő adottságainak kihasználása tenné lehetővé a természeti turizmusba való bekapcsolódást. A nemzeti parkon kívül, a város mellett az Erdőspusztákon található erdőket és tavakat érdemes megemlíteni, amelyek jelentős bővítési lehetőségeket rejtenek magukban turisztikai szempontból is. A már meglévő rendezvényekhez való kapcsolódással, illetve a vendégfogadásban való szerepvállalás esetében igen gyorsan eredményeket lehet elérni.

43

Valódi ökoturisztikai fejlesztések csak alaposan átgondolt idegenforgalmi fejlesztési stratégia és ennek alapján kidolgozott tervek segítségével lehetségesek. Hazai védett területeink legnagyobb gondja kis méretükből, töredezettségükből következik, így a látogatók számára teljesen, vagy korlátozásokkal nyitott zónák kijelölése - az ott található élőhelyek, fajok veszélyeztetése nélkül - igen komoly nehézségekbe ütközik. 3.6

Vadász- és horgászturizmus

Hajdú-Bihar megye keleti területei bővelkednek olyan erdőségekben, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő feltételeket tudnak biztosítani egy magas színvonalú vadászati turizmus kialakítására. (Guthy-erdő) A megye területén több olyan kisebb-nagyobb folyóvíz csatorna és állóvíz található, amely már ma is, de a jövőben még inkább a természetközeli nyugalmat preferáló horgászok paradicsomává válhat. (Tisza, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna, Berettyó, Sebes-Körös, Kadarcs, Hortobágy-folyó, Hortobágyi halastavak, Erdőspuszták tavai, Vekeri-tó, Remete-tó stb.) Ezek a lehetőségek egyrészt a helyi, debreceni lakosság kikapcsolódásában, másrészt viszont külső vendégek vonzásában is szerepet kaphatnak. Ebben az esetben is elsősorban a összehangolt programszervezésben illetve a szállás biztosításában lehet Debrecennek szerepe. Ez azonban nehezen választható el a környező települések falusi turizmusától, amelyet az egyik tényezőnek kell tekinteni a komplex fejlesztéseknél, ezért célszerű a falusi turizmust szervező helyi szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolatfelvétel. 3.7

Kerékpáros-, vízi-, lovas turizmus

Az Észak-alföldi régió - és benne Hajdú-Bihar megye - Magyarország lovas turizmus paradicsoma lehet a jövőben. Könnyen lovagolható, szép tájai vannak, amelyeket még nem rondítanak el a magánterületek kerítései, a „belépni tilos” feliratú táblák. Itt a vendég még teljesen szabadnak érezheti magát, szabadon barangolhat az érintetlennek mondott természetben. Elérendő cél: Országos és nemzetközi jelentőségű attrakció, komplex lovas „környezet” kialakítása a régióban és a megyében, ahol az első számú vonzerő a lovaglás (túra-, gyógylovaglás, fogathajtás, stb.), a lovas szolgáltatás (oktatás, szállás, programok stb.) valamint a „szabadság érzete”. A piacon jelenleg működő lovas vállalkozások legégetőbb problémáit az alábbiakban foglalhatjuk össze röviden: - rövid szezon - szakértelem hiánya - infrastrukturális hiányosságok (fedeles lovarda, szálláshely, vendéglátás, stb.) - lelkiismeretes, megbízható munkaerő hiánya - pénzügyi, likviditási gondok - értékesítési ismeretek hiánya

44

Kevés a kerékpárút országosan és Debrecen környékén is, el kell érni, hogy a kerékpáros turizmus résztvevői határtól-határig tudjanak közlekedni. Ennek megoldására több fejlesztési terv is született, melyek közül kiemelkedik az EuroVelo 11 sz. Tisza-Bodrog menti kerékpárútja és az Országos Kerékpárútfejlesztési Hálózat Fejlesztési Iránytervei, melyek tartalmaznak Hajdú-Bihar megyére vonatkozó intézkedéseket is. Ebben az esetben is Debrecen szerepe elsősorban a szervezési feladatokat jelenthetné. A Tisza-tavi idegenforgalmi fejlesztési program is tartalmaz erre vonatkozóan előirányzatokat. Egyek a horgász -, Tiszacsege a kerékpáros -, Polgár a vadászturizmus kiemelt területe. 3.8

Gasztronómiaturizmus

Debrecen és környéke a magyar gasztronómiának egyik fontos térsége. Tájjellegű, magyaros ételek egész sora jellemzi a várost, melyek országos hírnek örvendenek (debreceni páros kolbász, debreceni töltött káposzta). Emellett a Hortobágy jellegzetes ételei is megjelennek a város éttermeiben. A debreceni gasztronómiai különlegességek országos szinten is elismert, unikális vonzótényezők. A gasztronómiai turizmushoz kapcsolódik az egykori szállodák, éttermek, kávéházak emlékének feltárása, melynek terén Debrecen szintén kiváló adottságokkal rendelkezik. Legfontosabb teendő a gasztronómiaturizmus területén feltárni a város teljeskörű gasztronómiai kínálatát, erre épülő gasztronómai rendezvények szervezése, melyek lebonyolításához a felújított, illetve újonnan kialakított éttermek, szállodák helyet biztosíthatnak. Problémát jelent ugyanakkor, hogy hiányos a koordináció a gasztronómiával foglalkozó szervezetek valamint a gasztronómiai és más városi rendezvények között. Ezen kívül hiányzik a 2010 Európa kulturális fővárosa címre pályázó város pályázatából a gasztronómiai rész. 3.9

Célcsoportok

A világ idegenforgalmának fejlődése töretlen. Gazdasági jelentőségét tekintve ma a turizmus az olajipar és a hadi ipar mögött a harmadik, de az elmúlt évek trendjének folytatódása esetén a „béke iparága” néhány éven belül világunk első számú gazdasági tevékenységévé válhat. Magyarországon a kilencvenes évek elejének megtorpanása után dinamikusan fejlődik az idegenforgalom, melyet a Széchenyi-terv is pozitívan befolyásolt. A forgalmi adatok alapján hazánk a világrangsorban 8., a bevételi adatok alapján viszont csak a 40. helyet foglalja el. Ez azt mutatja, hogy javítanunk kell az idegenforgalom jövedelmezőségét. Ezt mindenekelőtt megfelelő – célcsoportokra irányuló – marketingmunkával lehet csak elérni. Tehát rendkívül fontos, hogy elkülönítsük az egyes célcsoportokat és hozzájuk megtaláljuk az eredményes fejlesztési utat. Egészségturizmus Hazánk természeti adottságai közül idegenforgalmunk a legnagyobb értékre a termálvíz-kincsre alapozódik. Erre épül elsődlegesen a hazai egészségturizmus. Debrecen esetében is ez az egyik legperspektivikusabb idegenforgalmi ágazat, hiszen a Nagyerdőn található gyógyvíz-kincs Magyarországon belül is kiemelt helyet biztosít számunkra. Az egészségturizmus jövedelmezősége kiemelkedő az idegenforgalmi ágazatok között, nem szezonális jellegű. Ágazati, de főleg politikai lobby-tevékenység szükséges ahhoz, hogy Budapest-Dunakanyar és

45

a Balaton után legnagyobb forgalmat lebonyolító Hajdú-Bihar a kiemelt üdülőkörzetek között legyen feltüntetve. Fontos kiemelni azt, hogy az egészségturizmusban Budapest után Hajdúszoboszló-Debrecen Nagyerdő bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. 1. A nyugat-európai 40 év feletti korosztályok a megyei egészségturizmus első számú célcsoportja. Ez a legfizetőképesebb vendégkör. Elsősorban német-osztrák-svájci, illetve skandináv (norvég, svéd) turistákat jelent. Az érintett országokban közismertek megyénk országos minősítésű gyógyfürdői (Hajdúszoboszló, Debrecen Nagyerdő). Ezen célcsoport megnyerését termálvizeink gyógyászati értékei, a magas színvonalú szakmai tudás, és a termálvízre alapozott fitness-szolgáltatások biztosítják. Debrecen adottságai ugyancsak alkalmasak arra, hogy változatos kiegészítő programokat is szervezzünk ezen célcsoport számára. A legfontosabb felmerülő problémák a következők: a budapesti – és különösen az osztrák vendégeket tekintve – a dunántúli egészségturisztikai központok konkurenciája jelentős. Másrészt a külső országok egészségbiztosítási rendszerének a hozzáállása sem mindig kedvező. Ennek a fizetőképes vendégkörnek az ellátása szakszemélyzettel ellátott speciális gyógyszállók meglétét követeli meg, ahol az alkalmazottak részéről magas (döntően német és angol) nyelvtudás alapvető követelmény. A budapesti, dunántúli vetélytársak elérhetősége sokkal jobb, mint a mienk. Ezen a helyzeten az európai gyorsforgalmi úthálózathoz való rácsatlakozásunk, illetve a debreceni repülőtér teljes körű működése pozitívan változtatna. Ugyanis közismert, hogy az útrakelők – még több átszállás dacára is – szeretnek az indulóállomástól a célállomásig ugyanazon jármű típuson utazni. Ez hatványozottan igaz idős, betegeskedő emberek esetében. 2. Az egykori szocialista országok közül Hajdú-Bihar megye egészségturizmusában kiemelkedő szerep illeti meg Lengyelországot és Szlovákiát. Az elmúlt évtizedekben lengyel és csehszlovák turisták (az NDK állampolgárai mellett) jelentették döntően Debrecen gyógyidegenforgalmának külföldi vendégeit. A kilencvenes években visszaesett ezen országok részaránya, amely az ottani gazdasági problémákkal, az elszegényedéssel magyarázható. Az utóbbi években azonban, különösen Lengyelországból fokozódik az érdeklődés. Hatékonyabb marketingmunkával, lengyel és szlovák nyelvű, színvonalas propagandaanyaggal fokozni lehetne a kisebb szállodák, de különösen a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságát és hasznosítását. 3. A belföldi turisták számára évtizedeken keresztül Debrecen is a szakszervezeti beutaltak legfontosabb célállomásának számított. A kilencvenes években a belföldi turisták részaránya alaposan megcsappant, s ez jelentős mértékben és negatívan befolyásolta a város idegenforgalmát. Problémát jelent az Egészségbiztosítási Pénztár hozzáállása, hiszen felméréseink szerint különösen a nyugdíjas korosztály részéről igen nagy igény mutatkozna a gyógyfürdő igénybevétele iránt. Azonban azt is látni kell, hogy hazai nyugdíjasaink sajnálatos módon nem jelentenek számottevő fizetőképes vendégkört. 4. A helyi lakosság idegenforgalmáról nem szoktunk beszélni. Mégis úgy véljük, feltétlenül figyelembe kell venni a helyi lakosság egészségturisztikai igényeit és vásárlóerejét. Felmérésünk szerint Debrecen Nagyerdőn a gyógyfürdő vendégszáma a kilencvenes években felére csökkent. Ebben a csökkenésben döntő mértékben a helyi (főleg nyugdíjas) 46

fürdővendégek elmaradása játszotta a fő szerepet. Az időskorúak elszegényedésével tehát romlottak a Debreceni Gyógyfürdő kihasználtsági mutatói. A helyi lakosság egészségturizmusa a rekreációs igény döntő hányadát jelenti. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a települések életminőségét, lakhatósági színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a helyben elérhető egészségturizmus. Véleményünk szerint ez nemcsak egészségügyi, hanem helyi politikai feladatot is jelent. Fontos belpolitikai konzekvenciái lehetnek annak, amennyiben a belföldi turizmus, ezen belül a szociálturizmus, illetve az ifjúsági turizmus tovább csökkenne. Hivatásturizmus, konferencia-, incentive, üzleti és rendezvényturizmus Az üzleti-incentive, valamint kongresszusi- és konferenciaturizmus a gazdasági kapcsolatok átrendeződésével és bővülésével egyetemben jelentős fejlődés előtt áll. A hivatásturizmus hasonlóan az egészségturizmushoz kevésbé szezonális jellegű. Ez a fajta turizmus magas kategóriájú szállodai fogadóképességet és magas színvonalú kiszolgálást követel. Nagy jelentőségű az, hogy a hivatásturizmus igen igényes a kapcsolódó szolgáltatások iránt. Ez a turizmus elsődlegesen az egyetemi, főiskolai városokra koncentrálódik. Így Magyarországon Debrecen – Budapest, Pécs és Szeged mellett – elsőszámú hivatásturisztikai központtá válhat. Az új schengeni határ kiépítésével jelentősége még növekedhet is, hiszen minden esélye megvan a városnak arra, hogy Északkelet-Magyarország nemzetközileg is jegyzett pénzügyi és kongresszusi központja legyen. 1. A hazai szakmai és tudományos szervezetek két-háromnapos konferenciái már ma is gyakran tűnnek fel elsődlegesen Debrecenben. A Debreceni Egyetem országosan, sőt nemzetközileg is elismert szellemi kapacitása 4-5 évente minden tudományos szervezetet elhoz a városba. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a fontosabb szakmai szervezetek általában körüljárják az országot, így bizonyos időszakonként Debrecen is sorra kerül. Ebből a szempontból a megyei székhelyű városok jelentenek elsődlegesen konkurenciát Debrecennek. A tervekben szereplő konferenciaközpontok megépítésük esetén ezt a ma is meglévő idegenforgalmi ágazatot jelentős mértékben fejleszteni tudnánk. Ennek az ágazatnak is igen jelentős a kiegészítő programigénye, a magas színvonalú műsorszolgáltatások alapvető követelményként jelentkeznek (pre- és poszt konferencia tour-ok). 2. A nemzetközi szervezetek még kevésbé fedezték fel a megye, illetve Debrecen konferenciaközpont jellegét. Az itteni sikerekhez alapvetően jobb infrastrukturális feltételek szükségesek, ezek jelentős része természetesen nélkülözhetetlen a lakossági infrastrukturális fejlesztésekhez is. Ugyanakkor Debrecen gateway (kapuvárosi) funkcióinak erősödése egyre növekvő hátteret és adottságokat biztosít a nemzetközi konferenciaturizmus-központtá való fejlődés számára. Általánosságként elmondhatjuk, hogy a városban hagyományosan megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok egyre jobb feltételeket kínálnak a nemzetközi szervezeteknek. A kiállítások és vásárok internacionalizálódása, vagyis a minél több külföldi résztvevő megjelenése jelenti a nemzetközi konferenciaközpont-jelleg kiépítésének legbiztosabb alapját. Magyarország NATO tagsága, az Európai Unióba való belépésünk fokozhatja a térség transzferzóna szerepét, biztonságpolitikai jelentőségét, rajta keresztül a nemzetközi szervezetek érdeklődését a debreceni-hajdú-bihari hivatásturizmus iránt. Természeti turizmus 47

Az ökoturizmus főbb célpontjait a nemzeti parkok, a természetvédelmi területek és a tájvédelmi körzetek jelentik. Ebből a szempontból Hajdú-Bihar megye nemzetközi jelentőségű adottságokkal rendelkezik, a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Parkkal. A Hortobágyi puszta Eurázsia legnyugatabbi sztyeppterülete és magasfokú kulturális meghatározottsága adja unikális jellegét. 1. A nyugat-európai országból érkező 30-50 év közötti korosztály az, amely elsődlegesen érdeklődik a természeti különlegességek iránt. A Hortobágyi Nemzeti Park külföldi látogatói között a német, holland, osztrák turisták száma a legjelentősebb. Sajnálattal kell azt elkönyvelnünk, hogy Hortobágy saját idegenforgalma jóval kisebb vendégkört mondhat magáénak, mint a hozzá hasonló adottságú hazai ökoturisztikai központok. (pl. SzilvásváradBükk). 2. A nemzetközi hivatásturizmusban és egészségturizmusban résztvevők kiegészítő programja. A Hortobágy nyújtotta ökoturisztikai élmények nemcsak önálló programként, hanem az egészségturizmusban, illetve a hivatásturizmusban részt vevők kiegészítő programjaként is nagy jelentőségű. El kell azonban azt ismernünk, hogy az ország más területein lévő ökoturisztikai központok elérhetősége sokkal jobb (pl. Kiskunság, Fertő-tó környéke), és félnapos program keretében is képesek nyújtani a „puszta” élményét. 3. A magyarországi iskolai oktatásban résztvevők alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni és jelentősebb támogatásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg, illetve a jövőben már mint fizetőképesebb keresletre, rájuk alapíthatók a turisztikai tervek. 4. A helyi lakosság, mint a természeti turizmus célcsoportja a jövőben feltétlenül figyelembe veendő. Családok, fiatalok, iskolások jelentik ezt a célcsoportot, amely ugyan költésben nem éri el a távolabbról idelátogatók szintjét, de egy települési fejlesztés nem képzelhető el az ő helyzetük kezelése nélkül. Örökség-, vallási- és kulturális turizmus A turizmuson belül növekszik a heritage turizmus jelentősége. Első sorban a kis- és közepes fizetőképességgel rendelkező fiatalok és családosok aktív pihenési gyakorlatát jelenti. 1. Az iskoláskorúak számára elsősorban Debrecen kulturális értékei, múzeumai, műemlékei jelentik a vonzerőt Hajdú-Bihar megyében. Az iskolások kirándulásai szempontjából fontos célpontot jelentenek az állatkertek, vidámparkok, élményparkok. Központi kérdés az állami támogatási politika, ezen ágazat esetében nem a jövedelemtermelő képesség, sokkal inkább a jövő nemzedék nevelésének, oktatásának a feladatai számítanak.

48

2. A kulturális rendezvények nem helyi látogatói döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelent. Viszonylag kicsiny fizetőképes kereslettel jellemezhető, döntően fizetővendég, illetve egyéb kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő célcsoportot jelent. A kulturális és fesztivál turizmus a legsajátosabb vonzerőre, a kulturális kínálatra épít. A kulturális programok önmagukban is alkalmasak vendégkör fogadására, azonban igen jelentős a szerepük egyéb idegenforgalmi ágazatok kiegészítő rendezvényeiként. Különösen jelentős Debrecen fesztiváljainak vonzása, de nagy tömegeket mozgat a Hortobágyi Hídivásár, a Hortobágyi Lovasnapok, stb. Ezek a rendezvények regionális vonzáskörűek döntő mértékben, néhány esetbe országos vonzáskörűek (pl. Virágkarnevál), néhány közülük a jövőben nemzetközi jellegűvé is válhat. A kulturális turizmus egyik sajátos – nagy tömegeket vonzó – ága a zarándokturizmus. Debrecennek a „kálvinista Róma” szerepéből adódóan más jellegű, de nemzetközileg is elismert jelentőségű vallási vonzereje van. Debrecen egyházi műemlékei, múzeumai és gyűjteményei – különösen kiegészítő jellegük miatt – fontos idegenforgalmi tényezőknek tekinthetők. 3. A helyi lakosság számára a kulturális rendezvények, fesztiválok a rekreációs kikapcsolódást jelentik. Ezeknek igen fontos életminőség-javító szerepük van a települések életében. Kerékpáros, vízi- és lovasturizmus A Hajdú-Bihar megye vidéki települései igen alkalmasak lennének a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmus fejlesztése szempontjából. Elsősorban a Tiszamente, a Hortobágy, a Keletifőcsatorna, Erdőspuszták és Ligetalja térségei lennének alkalmasak ezen turisztikai ágak befogadására. Ebben Debrecennek, mint központnak illetve kiegészítő programok kínálójának lenne szerepe. 1. A nyugat-európai lakosságból a fiatalok és a középosztály családos tagjai vesznek részt elsődlegesen a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmusban. Ebből a szempontból is Németország jelenti az elsőszámú fogyasztói kört. Nagyon fontos lenne a megfelelő marketing előkészítés. 2. A hazai nagyvárosi fiatalok és a középosztály jelenthet egy másik célcsoportot. Nyelvi problémák ebben az esetben nincsenek, nagyobb problémát jelent, hogy az idegenforgalmi vállalkozások ezeken a területeken ma még jórészt fejletlenek, illetve a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra (pl. kerékpárút, víziút, kikötő, lovastúra útvonalak stb.) fejletlen. Rendkívül nagy szerepet játszik a Debreceni Utazási Vásár, mely arról is tanúskodik, hogy egyre színvonalasabb magyar nyelvű prospektussal és propagandaanyaggal látja el az érdekelteket. Bevásárló és szociális turizmus

49

Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan igen jelentős tranzitszerepet tölt be, s ugyanakkor fontos célország a bevásárlóturizmus szempontjából. 1. A román és ukrán bevásárlóturizmus évtizedek óta fontos szerepet tölt be Debrecen idegenforgalmában. A rendszerváltást követően különösen megnőtt ennek a turisztikai ágazatnak a szociális jelentősége. Az elmúlt években nemcsak a „KGST-piacoknak”, a György-, illetve a Mihály-napi vásároknak, hanem a hypermarketeknek is jelentős turisztikai vonzerejét figyelhettük meg. A városban és környékén működő hypermarketek jelentős összegeket profitálnak ebből a turisztikai ágazatból, ugyanakkor a turizmus fenntartásában nem vesznek részt kellő mértékben. Ennek orvoslására a jövőben szükség volna bevonásukra a turisztikai fejlesztések anyagi fenntarthatóságának biztosítására létrehozott projektekben. A jövőben, Magyarország EU tagságát követően, a kiépülő új schengeni határ jelentős mértékben fogja befolyásolni a román és az ukrán bevásárlóturizmust. Ugyanakkor az országaink között kialakult és egyre jelentősebbé váló jövedelmi lépcső új irányt is szab ennek az idegenforgalomnak. Negatív tendenciák felerősödésére is számíthatunk. Gasztronómia turizmus A város gasztronómiai hagyományait leginkább a közép és idősebb korú hazai és külföldi turisták számára lehet eladni. Ezen célcsoportok megnyerésére, illetve az információ eljuttatására azonban sokkal hatékonyabb marketingre van szükség a turizmus ezen ágazata területén. 3.10

Fő javaslataink a debreceni turizmus fejlesztése tekintetében

-

A lakosság tudatának formálása, a magyaros vendégszeretet elősegítése érdekében a helytörténeti és helyismereti órák bevezetésére van szükség a közoktatásban.

-

A térségben a turisztikai alapképzés megfelelő kapacitású és színvonalú, viszont ki kell dolgozni és fejleszteni a felsőfokú szakmai továbbképzések rendszerét.

-

A turizmusban dolgozók - és vállalkozók - között szükség van a vendégcentrikus szakmai etika fejlesztésére, mert a visszaélések az egész turizmusnak ártanak.

-

A turizmus fellendülését nagymértékben elősegítené, ezért az önkormányzat számára javasoljuk, hogy a termelő beruházásokhoz hasonlóan helyiadó-kedvezményekkel preferálják az idegenforgalmi árualapot (termékeket) előállítókat is (pl. a kézművesipari hagyományok művelőit, a kulturális programok szervezőit, a magyaros vendéglátást nyújtó vállalkozásokat).

-

A területfoglalási díjak esetében javasoljuk a kedvezmények, mentességek adását azon vendéglátóhelyek számára, amelyek a városképbe illeszkedő teraszokat létesítenek.

-

A lakosság (és a turisták) közérzetének javításához szükség van a további városképalakításra (utcafeltárásokra, tömbrehabilitációra) Debrecenben. Már a tervek készítése során végig kell gondolni a turisztikai célú hasznosítás vagy fejlesztés lehetőségét is.

-

A Széchenyi Turizmusfejlesztési program és a regionális turisztikai fejlesztési program az exkluzív turizmusra helyezi a hangsúlyt, ezek kihasználása továbbra is fontos, de a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjából már a helyi adottságok fejlesztésére is forrásokat lehet szerezni. 50

-

Fontos volna a városban működő kereskedelmi hypermarketek bevonása a turisztikai fejlesztések anyagi alapjának megteremtéséhez, így olyan plusz források teremthetők, melyek segítségével a tervezett fejlesztések valóban megvalósíthatók.

-

Hiányoznak a palettáról, ezért támogatni szükséges a beutaztató utazási irodák, vállalkozások működését.

-

A konferencia- és kiállításturizmus jelentőségét az adja, hogy résztvevői kellemes benyomások esetén egyéni turistaként visszatérnek a helyszínre.

-

A turisztikai programok előkészítését minimum egy évvel előre el kell végezni, csak ilyen előretartás mellett lehet a nemzetközi piacon propagandaeszközként hasznosítani őket.

-

Eladni csak térséget lehet, az ország-, régió- és megye-marketingnek van létjogosultsága, ezért Debrecen érdekei is csak térségi vetületben érvényesíthetőek

51

4. Mozgósítható pénzforrások

4.1

Saját források

Debrecen Megyei jogú Város költségvetéséből nagyobb összeget kell a turizmus fejlesztésére, marketingjére fordítani. Célszerű lenne közelben lévő, nagy idegenforgalmi vonzerővel rendelkező objektumokat a város irányítása alá vonni az eredményesebb működés szempontjából. Természetesen ehhez szükség volna költségvetési többletbevételekre, melyeket a turizmus hasznából közvetve részesülők (pld. hypermarketek) hozzájárulásaiból lehet előteremteni. 4.2 Külső hazai források A saját források kiegészítése érdekében tehát a térségben mind az önkormányzatnak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. A turizmus számára rendelkezésre álló hazai források erősebb lobbytevékenység révén a városba invesztálhatók. A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: Állami támogatások, pl. − a Turisztikai Célelőirányzat, − a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, − Vízügyi Célelőirányzat, − a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, − a Munkaerőpiaci Alap,. − a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó pénzeszközök (Területfejlesztési Célelőirányzat megyei kerete, Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás, Céljellegű Decentralizált Támogatás) − Területfejlesztési Célelőirányzat központi kerete − az Észak-Alföldi Regionális fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. - ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., - Magyar Fejlesztési Bank, - Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, - Magyar Turizmus Rt. - Észak-Alföldi és Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság stb. Bankok által folyósított kedvezményes hitelek (pl. E hitel, 25%-os hitelkonstrukció, KVP, MRP, Felszámolási hitel, Start hitel, 1., 2. japán Vállalkozói Hitel stb.) és a vállalkozás finanszírozási társaságok szolgáltatásai (hitelek, garanciák, tanácsadás, lízing stb.).

52

4.3 Külső nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Csatlakozásunkkal ezek a források már elérhetők. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a turizmussal kapcsolatos alprogramokat a Regionális Operatív Programok tartalmazzák, ugyanakkor közvetett módon szinte valamennyi operatív program pályázati kiírásai hasznosíthatók az idegenforgalom számára. Ezen kívül az Európai Unió INTERREG és egyéb közösségi pénzforrásai számos lehetőséget nyújtanak.

53

5.

SWOT-Analízis Erősségek • • • • • • • •

Gyengeségek • •

Rendelkezésre álló szálláskapacitás Felsőoktatási- kutatási központ szerep Kihasználható gyógyvíz Kereskedelmi szállásférőhelyek számának növekedése Állandó rendezvények, fesztiválok Épített környezeti értékek, hagyományok Vendégszeretet Idegenforgalommal foglalkozó szervezet (Debrecen Turizmusáért Egyesület)

• • • • • •

Lehetőségek • • • • • • • • •

Elmaradott infrastruktúra Gyenge együttműködés a szervezetek között Tőke és forráshiány Nyelvtudás és szakemberhiány a turizmus területén Összehangolt turisztikai fejlesztés hiánya Tranzit szerep Rövid tartózkodási idő a turisták részéről Kevés magas színvonalú, minőségi szálláshely

Veszélyek •

A megközelíthetőség javítása Az idegenforgalmi infrastruktúra javítása Tőkevonzás Az idegenforgalmi kapacitás decentralizációja Debrecen innovációs szerepének növekedése Pozitív imázs erősítése, erősebb marketing Térségi együttműködés javítása a turizmus területén is A modern turisztikai ágak (hivatás, -, kulturális turizmus előtérbe helyezése) Kapuvárosi szerep az EU keleti határán, határmenti kapcsolatok

• • • •

54

A rossz megközelíthetőség fennmaradása A koncentrált fejlesztés miatt „egyoldalúvá” válhat az idegenforgalom Az épített környezet elhanyagolása Természeti értékek túlterhelése Központi turizmus-politika változása

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

II.

STRATÉGIAI PROGRAM

55

1

Bevezetés

A turizmusfejlesztési stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések alapján részletesen ismerteti a javasolt fejlesztési stratégiát, megjelöli a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A jelen dokumentum Debrecen idegenforgalmi fejlesztésének stratégiai programja, melyben kidolgozásra kerülnek a város idegenforgalmi fejlesztésének alapjául szolgáló fejlesztési irányok. A programozással kapcsolatos szakmai feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város megbízásából a GEOLIN Bt. végzi, Dr. Dávid Lóránt főiskolai docens (Károly Róbert Főiskola Turizmus Tanszék) lektorálása mellett. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a térségre már korábban elkészült, hasonló jellegű tanulmányok legfontosabb megállapításait és Debrecen korábban készített idegenforgalmi dokumentumait. Ezek közül kiemelkedő szerepet töltött be „Az Észak-Alföldi Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja”, illetve „Az ÉszakAlföldi Régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja”, „Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja”, „Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója”, „Debrecen Középtávú Idegenforgalmi Koncepciója” 2001. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor – csakúgy, mint a tervezés korábbi és későbbi fázisaiban is – kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először összegezzük a helyzetfeltárás legfontosabb eredményeit: bemutatjuk mindazokat a vonzerőket, amelyekre az idegenforgalom fejlesztése során támaszkodni lehet, majd feltárjuk mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az idegenforgalom fejlődését. Ezen fejezet lezárásaként közöljük a legfontosabb megállapításainkat összegző SWOT-elemzést tartalmazó táblázatot. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, és a célpiramisra támaszkodva bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd röviden vázoljuk a hét lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásait. Az egyes fejlesztési prioritásokon belüli konkrét intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében kerül sor. A program utolsó részében igyekszünk bemutatni mindazon kereteket, amelyek a program megvalósítási szempontjából létfontosságúnak tekinthetők. A stratégiai program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy mint általában, a stratégiai program tartalmazza, illetve megismétli a fejlesztési koncepció helyzetfeltárási részének legfontosabb megállapításait.

56

2

A helyzetfeltárás legfontosabb megállapításai

2.1 A kereslet jellemzői Az idegenforgalmi adatok gyűjtése a turizmus ágazati jellemzőiből adódóan nehézkes, a kvantitatív adatok közül leginkább elemzésre alkalmasak a szálláshelyek száma, kihasználtsága, az ott eltöltött vendégéjszakák száma, mely adatokat a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen gyűjt. A KSH 2002-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 780425 volt, ennek kevesebb mint felét (342154) adták a külföldi vendégéjszakák. Az előző évek trendjei Az elmúlt néhány évben megfigyelhető, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma lassú csökkenést mutatott. A turizmus 2001. szeptember 11. utáni világméretű recessziójának jele ezen az ábrán még nem látható, de ez alól a negatív hatás alól Debrecen sem vonhatja ki magát. A kereslet lassú csökkenése világszerte súlyosan érinti a szállodaágazatot, ez a válság kimutatható az összes jelentős turisztikai régióban. A magán szálláshelyek, bár számuk meg sem közelíti a kereskedelmiekét lassú növekedést mutattak az elmúlt években. Ezek a kisebb egységek könnyebben tudnak alkalmazkodni a megváltozó piaci körülményekhez, rugalmasabban tudják kezelni a kihívásokat, ugyanakkor piaci részesedésük még elenyésző. A vendégforgalom az ábráról jól leolvashatóan folyamatosan növekedett az elmúlt években, ugyanakkor a növekedés mértéke 2001-ben már csak minimális volt, ami jelzi a terrorizmus elleni nemzetközi konfliktus turizmust visszafogó hatását. 2002-ben némi növekedés mutatható ki, de a legfrissebb, 2003-as adatok jelentős csökkenést mutatnak. A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma az előzőekhez hasonló tendenciát mutat, az 1999-2000-es ugrás után stagnálás, majd 2003-ban jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ezzel szemben a 2004 év első félévében realizálódott forgalom jóval összetettebb képet mutat, az általános csökkenés mellett a szállodák, különös mértékben a négycsillagos szállodák forgalma növekedett (22%) az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos tartózkodási idő viszont minden vizsgált szálláshelytípus esetében csökkent, a nyaralóházak kivételével. Az elmúlt néhány esztendőben a debreceni kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi látogatók száma folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy a város nem volt képes igazán hatékony vonzást kifejteni a turisták ezen körére. A 2001 utáni recesszió még csak fokozza ezt a negatív tendenciát, a 2003-as adat az elmúlt hat év legkisebb értéke. Az 1998-99-es nagy visszaesés után a külföldiek által a település kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma stabilizálódni, sőt növekedni látszik, ami azt jelenti hogy a kevesebb turista egyénenként több időt tölt a városban. Ebből arra következtehetünk, hogy a település a külföldi látogatók egy részének mégis attraktív tud lenni, így ők több időt töltenek

57

itt. A környező térségben megvalósuló kereskedelmi szálláshely-fejlesztések az egyébként csak átutazó turisták egy részét már magukhoz vonzották. 2004 elején folytatódtak a korábbi kedvezőtlen trendek mind a vendégek, mid a vendégéjszakák számát tekintve. Egyetlen pozitív eredmény ismételten csak a négycsillagos szállodák esetében jelenik meg, ahol a vendégek száma nő (7,8%), ám ezt az éjszakák száma nem követi. Ez részben egybeesik bizonyos új turisztikai trendekkel, amely szerint még a magasabb kategóriájú egészség- illetve hivatásturizmushoz kapcsolódó szálláshelyeken is rövidül a tartózkodási idő. Egy város idegenforgalmi trendjeinek megítéléséhez a vendégforgalmi adatok mellett a település által folytatott turizmusfejlesztési politika is vizsgálata is hozzátartozik. Ennek keretében a településen beszedett idegenforgalmi adó értéke, illetve az ebben érintett vállalkozások száma is információkkal szolgálhat. Az idegenforgalmi adóbevételek, szemben a vendégek és részben a vendégéjszakák számával 2000 óta folyamatosan emelkednek, ami mutatja, hogy növekszik a turizmus jelentősége Debrecen város életében. A növekedés különösen számottevő 2002 és 2003 között (25,3%), ami visszaigazolja a város jelenlegi fejlesztési politikájának céljait. Biztató jelnek tekinthető, hogy 2004 első tíz hónapjában az érték elérte az előző év egészének 92%-át. Az idegenforgalmi adót fizetők száma is folyamatosan nő, itt is 2002 és 2003 között történt jelentősebb növekedés, ami ha ütemében lelassulva, de megmaradt 2004-re is. Megemlíthető még, hogy főként a nyári nagyrendezvények idején sokszor szűknek bizonyul a város szálláshely-kapacitása, míg az év többi időszakában sokszor üres szállásokkal találkozhatunk. A lakosság idegenforgalmi preferenciái A turizmus jelentőségét csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha a kvalitatív adatokon túl kvantitatív jellemzőket is fel tudunk sorakoztatni. Ezeket sajnos a KSH adataiból nem olvashatjuk ki, így saját kérdőíves felmérést kell készíteni. A számszerű adatokról meg kell még állapítani, hogy nincsenek hozzáférhető adatok a Debrecenbe látogatók teljes létszámát illetően. Ennek eredményeként nincsenek megbízható információk Debrecen látogatottságáról, illetve a látogatók megoszlásáról (pl. nemzetiség, motiváció vagy tevékenység alapú bontás stb.). Csak feltételezhetjük, hogy viszonylag sok egynapos kiránduló érkezik Hajdúszoboszlóról, főleg vásárlási szándékkal, illetve egyes nyári események megtekintése végett. Az is feltételezhető, hogy Debrecen a Hortobágyi Nemzeti Parkba látogatók számára egy közlekedési csomópont. A Nemzeti Park megtekintése jellemzően egynapos program, ezért ez jelentheti azt, hogy aki a Parkba jött, az Debrecenben keres szállást. Nagyon fontos megvizsgálni a város lakosságának idegenforgalommal kapcsolatos attitűdjeit, hiszen ez alapján lehet megvalósítható, sikeres turisztikai terveket létrehozni. Mivel erre nem áll rendelkezésre elegendő adat, ezért egy kérdőíves felmérést végeztünk a lakosság körében. Véletlenszerű mintavétellel 500 embert kérdeztünk meg turisztikai szokásaikról, attitűdjeikről. A vizsgálatot 2003 nyarán végeztük, a kérdezőbiztosok a Debreceni Egyetem geográfus szakos hallgatói voltak. A megkérdezettek körét úgy választottuk ki, hogy benne kisség túlreprezentáltak a 16-30 év közötti fiatalok, illetve a nyugdíjasok, mint két potenciálisan aktív turisztikai célcsoport. A felmérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek legnagyobb része Debrecenben tölti szabadságát, szabadidejét. Ennek oka sokszor az anyagiak hiánya, de

58

számtalan esetben a válaszadók valamely helyi attrakció mellett álltak ki, mint ami valódi vonzerőt jelent számukra. Debrecenen kívül a közeli Hajdúszoboszló viszonylag nagy arányban megjelent, ezen túl a “gyógyfürdőben” válasz is viszonylag gyakran előfordult, ami ugyanúgy takarhat debreceni preferenciát, vagy éppen távolabbi célpontot is. A vízfelületek igen előkelő helyen állnak a listán, ezek közül a Balaton vezet, de a Tisza-tó és a folyó is sokak kedvence. A válaszadók egy része több lehetőséget is megjelölt, így az összes válasz száma meghaladja az 500-at. Az ábrán fel nem tüntetett egyéb kategóriában szerepelt még többek között néhány debreceni jellegzetes épület (Csonkatemplom, Zsinagóga, Püspöki Palota), ipari üzemek stb is. Az ábráról jól látható, hogy a lakosság leginkább a Hortobágyot tartja olyan látványosságnak, ami az idelátogatók figyelmébe ajánlható, valószínűleg a “környező tájat” ajánlók egy része is a Pusztára gondolt. A Hortobágy tehát az itt élők tudatában szorosan kötődik Debrecen városához. Kiemelkedő szerepe van még a helyi lakosok mentális térképében az Egyetemeknek, illetve a Nagytemplomnak. Mindkét létesítmény több, mint egyszerűen egy városkép-meghatározó építmény, hiszen az Egyetemek jelentik Debrecen iskolavárosi hagyományainak egyik legfőbb letéteményesét, amire a helyiek büszkék. A Nagytemplom említése mögött pedig megtalálható a város és a református felekezet szétszakíthatatlan hagyományos egysége. A Nagyerdő viszonylag gyakori említése azt mutatja, hogy a város ezen területe sem maradhat ki a fejlesztésekből. A városon belül a Sétálóutca ugyancsak jelentős értékeket kapott, ami azt mutatja, hogy a lakosság megkedvelte, “belakta” ezt a térséget is. A fesztiválok közül a legtöbben konkrétan a Virágkarnevált említették, de már más rendezvények is közismertek és népszerűek a lakosság körében, hiszen szívesen ajánlanák ezeket is az ide látogatóknak. 2.2

A kínálat jellemzői

Debrecen az észak-alföldi szocioökonómiai térben Debrecen városa Hajdú-Bihar megye székhelye, illetve az Észak-alföldi Régió központja is. Nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a regionális szerepkör betöltéséhez. A város oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai hagyományosan túlnyúlnak az országhatárokon. Forgalmi fekvése igen kedvező ezen szerepkörök betöltésére. Történelmi hagyományai (reformáció, iskolaváros, kereskedelem stb.) arra predesztinálják, hogy egész Kelet-Magyarország legfontosabb központja legyen. Hajdú-Bihar megye és Kelet-Magyarország gazdasági életében jelenleg is kiemelkedő helyet foglal el Debrecen. A nemzetközi befektetéseknek is kedvelt terepe a város, hiszen számos multinacionális cég Debrecenbe telepítette gyártó és kereskedelmi egységeit. A tervezett infrastruktúra, - repülőtér, M3 autópálya - valamint a szuprastruktúra - ipari park, logisztikai központ - fejlesztésének hatására Debrecenbe még több befektető lesz várható. Különösen fontosak a város ipari parkjai, melyek a fejlődés valódi motorjai lehetnek a közeljövőben. Vonzerők A vonzerők kiemelten fontos szerepet töltenek be a turizmusban. Versenyképes látványosságok nélkül a szolgáltatások és létesítmények nem érdekesek a látogató számára. A turisták elsődlegesen vonzerőket keresnek. Természetesen a szállásférőhelyek, vagy a kulturális események ugyanolyan fontosak, de ezek csak a döntéshez kapcsolódó kiegészítő tényezők. 59

Általában nincs olyan idegenforgalmi vonzerő, amely önmagában sikeressé válhatna. Csak néhány képes arra, hogy önmagában megfelelő számú látogatót vonzzon, ezek azonban csak hagyományos, világszerte ismert turisztikai desztinációkban működhetnek. A legtöbb vonzerőnek további, a közelben található vonzerő segítségével összetettebb, kedvezőbb szórakozási lehetőségeket kell biztosítania annak érdekében, hogy az egyre telítődő turisztikai piacon a látogatók figyelmét felkeltse. Debrecenben legalább három típusú idegenforgalmi vonzerő található meg: események, helyszínek és a tradíció. Debrecen főként az olyan jelentős eseményeiről nevezetes, mint a Virágkarnevál. Számos nagyrendezvény kerül hagyományosan megrendezésre, ugyanakkor sok egyéb, elsősorban lokális és regionális rendezvény is szerepel a kínálati palettán A nyári hétvégék jelentik a legforgalmasabb időszakokat a rendezvények szempontjából. A debreceni Kossuth tér és a belőle nyíló sétálóutca jelentik azt a helyszínt, ami fekvését, elérhetőségét, adottságait tekintve a legalkalmasabb egy, “szabadtéri eseményzóna” szerepkörének betöltésére. A város rendezvényei főként a helyi lakosság, a környező térségek lakói, illetve a Hajdúszoboszlóra látogatók körében ismertek és vonzóak. A Virágkarnevál, a Jazz napok, a Katonazenekari Fesztivál és talán a Bartók Kórusverseny jelentik azokat a rendezvényeket, amelyek országos, sőt nemzetközi elismertségnek örvendenek, látogatókat vonzanak akár a környező országokból is. A 2002. szeptember 20-án átadott Főnix Rendezvénycsarnok, hazánk egyik legmodernebb ilyen létesítménye viszonylag könnyen megközelíthető. Átadása óta számtalan hazai, európai és világméretű sportversenynek otthont adott (2002 novemberében itt rendezték például a Tornász Világbajnokságot). Az intézmény funkcióit az is bővíti, hogy a küzdőtéren jégpálya is kialakítható, így téli versenyek is megrendezhetők. 2005-ben például itt kerül sor a Jégkorong Világbajnokságra. A sportrendezvényeken túl a csarnok alkalmas kulturális rendezvények, kiállítások, koncertek, konferenciák, vásárok megrendezésére is, amit az átadása óta eltelt időben már többször bizonyított. Az 5-8000 fő befogadására képes, háromszintes épületben a nézők az év 150-200 napján vehetnek részt a sport és kulturális eseményeken. Debrecen város csapatai számos sportágban (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda) sikeresen szerepelnek, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is. Ezek a sportsikerek alkalmasak arra, hogy a jövőben megalapozott, sikeres sportturisztikai fejlesztések valósulhassanak meg. A labdajátékokon kívül az egyéni sportágakban (ökölvívás), a technikai sportokban (salakmotor) is országos jelentőségű szerepet tölt be a város. Külön kiemelést érdemel a lovassport, ami mint az ősi magyar életmód része, igazi hungaricum, s mint ilyen kiemelt fejlesztést igényel. A lovaglás a szakértők szerint több mint sport, alkalmas nevelési eszköz is, így az iskolai nevelésben-oktatásban is használható. Erre a városban is számtalan lehetőség adódik, de igazán csak a hortobágyi lovasturisztikai fejlesztésekkel együtt lehet igazán versenyképes turisztikai terméket létrehozni. A város számtalan más helyszíne is idegenforgalmi értékeket rejt. A Nagyerdő a város lakói számára a legközelebbi erdősült terület. Itt található az Állatkert, a Vidámpark, a Csónakázó tó, a Békás tó és a Szabadtéri Színpad. A Nagyerdő főként a helyiek szabadidő eltöltésére alkalmas hely, ahol az emberek sétálhatnak, futhatnak, vagy egyéb rekreációs tevékenységeket végezhetnek, így Debrecen ezen része a település “aktív zónájának” nevezhető, ahol a helyi polgárok sportolás mellett a gyógyfürdő szolgáltatásait is igénybe vehetik.

60

Debrecen főbb látványosságai viszonylag jó állapotban vannak. A sétálóutca környéke nemrég került felújításra, amelynek eredményeként számos eseménynek adott már helyet. Az új sétálóutca kialakításával kezd megerősödni az úgynevezett “cívis-érzés”. A felújítás összes előnye ellenére, számos kontraszt lelhető fel. Ez főleg a Nagyerdőnek szentelt kevés figyelemben, és pénzben tükröződik, amelynek hatására a város ezen térsége elég elhanyagolt állapotban van. A közeljövőben ezen a területen is idegenforgalmi célú beruházásokat kell eszközölni, hogy a kontraszt csökkenjen a két terület között. Megközelíthetőség

A turisztikai adottságok hasznosításában különösen fontos szerepe van az adott desztináció megközelíthetőségi viszonyainak. Ugyanis a turizmus egyik legfőbb jellemzője, hogy a terméket "helyben fogyasztják", azaz a fogyasztónak kell a termékhez utaznia. Hazai és nemzetközi turisztikai példák mutatják, ha egy turisztikailag vonzó hely csak nehezen közelíthető meg, akkor számos látogató lemond róla és olyan úticélt keres, amely könnyebben elérhető. Ez alól a szabály alól csak azok a helyek jelentenek kivételt, amelyek egyedülálló és nagy hatású vonzerővel rendelkeznek, illetve a nehezen megközelíthető térségeket általában csak egy-egy speciális érdeklődéssel rendelkező turisták keresik fel minden áron. Légiközlekedés A Debreceni Repülőtér Kelet-Magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye, tulajdonosa Debrecen Megyei Jogú Város, kezelője Debrecen Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala. Mivel Debrecent Kelet és Délkelet kapujának tekinthetjük, fontossága kétségbe vonhatatlan. Az Airport Debrecen Magyarország második legnagyobb repülőtere, szovjet katonai repülőtér volt, így 2500 méter hosszú beton kifutópálya a legnagyobb utasszállító repülőgépek fogadására is alkalmas. 2001 májusában megkapta a jogot nemzetközi repülőtérként való üzemelésre. Jelenleg folyamatos vám és útlevél ellenőrzéssel működő nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. A repülőtérnek határon átnyúló szerepe is kialakulhat. Jelenleg a debreceni repülőtérre érkező utasok számát tekintve a következő megállapításokat tehetjük: - A belföldi személyforgalom 2002-ről 2003-ra csökkent (3165-ről 2470-re), a 2004 augusztus 31-i adatok szerint erre az évre ismét növekedés várható. - A nemzetközi személyforgalomban óriási felfutás tapasztalható, a 2002-es adatokat (2761 fő) már a 2003-as értékek is jóval felülmúlták (3652 fő), de a 2004-es év augusztusában már több, mint háromszoros értéke (9548 fő) tapasztalható, az első nyolc hónapban. - Megváltozott az utazások havonkénti eloszlása is: 2002-ben a májusi és az októberi hónapok emelkedtek ki mind a belföldi, mind a külföldi forgalomban, addig 2003-ban, de 2004-ben különösen a nyári hónapok (májustól augusztusig) a meghatározóak. - 2002-től folyamatosan növekedett a helyi üzemnapok száma is Ezek a forgalmi adatok több fejlesztési elképzelést is alátámasztanak. Egyrészt fontos lenne a kapcsolatteremtés, szakmai tapasztalatcsere Kassával, Sármellékkel és Nagyváraddal, ugyanakkor az utazási irodák, turisztikai vállalkozások és a repülőtér kapcsolatainak erősítése is elengedhetetlen.

61

A város és környezetének idegenforgalma jelentős fejlődésen menne keresztül, ha ez a fejlesztés megvalósulna, így a városon keresztül könnyebben elérhetővé válnának a környező területek népszerű turisztikai attrakciói is a külföldi turisták számára. Közúti közlekedés Közúti közlekedés szempontjából Debrecen földrajzi fekvése nem ennyire kedvező, hiszen a 4es számú főút jelenlegi áteresztőképessége csak nehezen képes kiszolgálni a nagy forgalmat. Ezért ezen az útvonalon előfordulhatnak komoly közlekedési dugók és késések. Debrecen egész Hajdú-Bihar megye közúthálózatának legfőbb csomópontja, így jelentős a térségi átmenő-forgalom, ami jelenleg a település belső úthálózatát veszi igénybe, jelentős környezeti terhelést is okozva. Ennek mérséklésére az elkerülő szakaszok megépítése nem halasztható feladat. A város Budapest irányából és északról, az M3 autópályáról közelíthető meg. Ez az autópálya bővítés alatt áll. Debrecent ehhez az útvonalhoz a tervek szerint többsávos autóúttá bővítendő 35-ös út fogja csatolni. A közúthálózat jelentős nagyságú tömegközlekedést bonyolít le, melyek egy része a környező települések lakóit szállítja a megyeszékhelyre, de ugyancsak fontosak a távolsági vonalak is. Debrecenből összességében nyolc megyeszékhelyre indul rendszeres távolsági buszjárat. A térképen ábrázolt adatokat a hazai volán vállalatok által közösen üzemeltetett internetes menetrendből vettük ki. A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. Hosszú távon, főként az EU-hoz való csatlakozás után, ebből a tengelyből mindenképpen a régió egyik legfontosabb útvonala válhat. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. A jelentősebb utak minősége összességében kielégítőnek mondható, leszámítva a sokszor jelentős forgalmi terhelést. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a mellékutak egy része nincs megfelelő állapotban. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedést tekintve Debrecen kiváló helyzetben van, hiszen hazánk egyik villamosított vasúti fővonala köti össze a fővárossal. Ezen az útvonalon Budapesttel nagysebességű, illetve kevés köztes megállóhelyet érintő InterCity vonatok (IC) is közlekednek (10 vonatpár, átlagosan 160 perc menetidővel). Vannak ún. InterCity rapid szerelvények (150 perces menetidővel), melyek köztes megálló nélkül teszik meg a fővárosból való utat. Ez a vasútvonal nemzetközi jelentőségű, hiszen közvetlen kapcsolatot biztosít Budapest és számos kelet-európai nagyváros (Kijev, Moszkva, Szentpétervár) között is. A városból több, kisebb vasútvonal is kiágazik, melyek jelentősége azonban nem éri el a budapesti fővonalét. Ezek nem villamosítottak, illetve általában csak egy vágánypáron zajlik a forgalom, ami lelassítja a közlekedést. Ezek a vonalak a várost agglomerációjával kötik össze, a napi ingázó-forgalmat bonyolítják le. A szárnyvonalak utazóközönségét az InterCity vonatokhoz igazított menetrendű InterPici szerelvények is kiszolgálják, melyek biztosítják a távolabbi úticélok pontos elérését.

62

A környéken található főbb látványosságok, mint például a hajdúszoboszlói gyógyfürdő és a Hortobágyi Nemzeti Park Debrecenből megközelíthetők vonattal. A hortobágyi vonal minősége és gyorsasága mindenképpen javításra szorul a jövőben. Összefoglalva az előzőekben elemzett tényezőket, úgy gondoljuk, Debrecen városban fellelhető több olyan vonzerő, amelyek jelenlegi minősége, fejlettségi szintje és kihasználtsági foka a közelmúltban eszközölt nagyarányú fejlesztések ellenére sem optimális. A javasolt fejlesztésekkel azonban, úgy hisszük, Debrecen változtathat ezen a helyzeten, még jelentősebb turista célponttá válhat. Az elosztó, csomópont szerepkör is fejleszthető átgondolt, a környező térségekkel egyeztetett fejlesztési elképzelések megvalósításával.

63

3.

Debrecen Idegenforgalmi SWOT-Analízise Erősségek • • • • • • • •

Gyengeségek • •

Rendelkezésre álló szálláskapacitás Felsőoktatási- kutatási központ szerep Kihasználható gyógyvíz Kereskedelmi szállásferőhelyek számának növekedése Állandó rendezvények, fesztiválok Épített környezeti értékek, hagyományok Vendégszeretet Idegenforgalommal foglalkozó szervezet (Debrecen Turizmusáért Egyesület)

• • • • • •

Lehetőségek • • • • • • • • •

Elmaradott infrastruktúra Gyenge együttműködés a szervezetek között Tőke és forráshiány Nyelvtudás és szakemberhiány a turizmus területén Összehangolt turisztikai fejlesztés hiánya Tranzit szerep Rövid tartózkodási idő a turisták részéről Kevés magas színvonalú, minőségi szálláshely

Veszélyek •

A megközelíthetőség javítása Az idegenforgalmi infrastruktúra javítása Tőkevonzás Az idegenforgalmi kapacitás decentralizációja Debrecen innovációs szerepének növekedése Pozitív imázs erősítése, erősebb marketing Térségi együttműködés javítása a turizmus területén is A modern turisztikai ágak (hivatás, -, kulturális turizmus előtérbe helyezése) Kapuvárosi szerep az EU keleti határán, határmenti kapcsolatok

• • • •

64

A rossz megközelíthetőség fennmaradása A koncentrált fejlesztés miatt „egyoldalúvá” válhat az idegenforgalom Az épített környezet elhanyagolása Természeti értékek túlterhelése Központi turizmus-politika változása

4.

A stratégia összefoglalása, a célpiramis

A stratégia kiindulópontját Debrecen idegenforgalmi jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a város pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Debrecen jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A Kárpát-medence keleti térségének vezető kulturális, konferencia és gyógyturisztikai úticéljává válni, a magán-közszféra közötti erős együttműködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtésével. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: • A helyi erőforrások felhasználása Az idegenforgalom fejlesztése során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található turisztikai erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra.

•

A természeti és épített környezet kizsákmányolásának elkerülése

A fejlesztések eredményeként bekövetkező látogatói létszám-emelkedés minden bizonnyal jelentős veszélyt jelent elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ebből kifolyólag alapvető célnak kell tekinteni a turizmus olyan jellegű fejlesztését, amely képes minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat.

•

Mind a hazai, mind a külföldi turisták igényeinek kielégítése

A hazai idegenforgalomban az eddigiek során elsősorban a külföldi vendégek kaptak nagyobb figyelmet. A jövőkép éppen ezért kiemeli, hogy a későbbiekben legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a hazai vendégekre is.

•

Több lábon álló idegenforgalom kialakítása

A város idegenforgalmának már ma is vannak bizonyos kulcsterületei: kiemelten az egészségturizmus, illetve a rendezvényturizmus. A jövőkép ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a siker elengedhetetlen feltétele egy diverzifikált, több lábon álló idegenforgalom megteremtése, ahol az egyes ágazatok jelentős mértékben segíteni tudják a többi fejlődését.

Összefoglalva a javasolt jövőképet, Debrecent a jövőben olyan idegenforgalmi úti célként látja, amely elsődlegesen a belföldi látogatókra támaszkodva, de emellett a nemzetközi, szabadidő eltöltésére ideérkező turistákat is vendégül látva, a gazdag örökségeire és erőforrásaira alapozva Kelet-Magyarország konferencia és kiállítási központjává válik. Úgy véljük, hogy a magán- és a közszektor erős együttműködésének megvalósulása nélkül elképzelhetetlen egy sikeres idegenforgalmi úti cél létrehozása. A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: „Az idegenforgalom olyan irányú és mértékű fejlesztése Debrecenben, együttműködve a tágabb térség szervezeteivel, amely a kívülről érkező turisták révén elősegíti a város gazdagodását, ugyanakkor a város lakossága számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget biztosít.” A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy az idegenforgalom révén máshol megtermelt jövedelmek kerüljenek felhasználásra a városban, mivel ez biztosítja gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a városban élők, mind lakóhelyükön, mind attól távolabb megfelelő rekreációs lehetőségeket találjanak. 65

A célpiramis összefoglaló bemutatása Jövőkép

A Kárpát-medence keleti térségének vezető kulturális, konferencia és gyógyturisztikai úti céljává válni, a magán-közszféra közötti erős együttműködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtésével.

Misszió

Az idegenforgalom olyan irányú és mértékű fejlesztése Debrecenben együttműködve a tágabb térség szervezeteivel, amely a kívülről érkező turisták révén elősegíti a város gazdagodását, ugyanakkor a város lakossága számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget biztosít.

Stratégiai célok

Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése

Gyógy- és termálturizmus

Hivatás- és konferenciaturizmus

A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése

Kulturális-, vallási és örökségi turizmus

Aktív turizmus

Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében

Gasztronómia turizmus

Fejlesztési prioritások

Szektor-semleges területek fejlesztése

Sportturizmus

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén

A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: a., Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése Az idegenforgalom lényeges sajátossága a szezonális jelleg. Ebből következően a szektor szereplőinek a turistaszezon idején kell megtermelniük az éves jövedelmet. A szezonalitás az idénymunka magas részarányát is valószínűsíti. Magyarországon a turizmus erős szezonális jelleget mutat. A szezon meghosszabbítása fontos célja a kormányzat által nyújtott támogatásoknak is. A turistaszezon hosszának növelésével lényegesen csökkenhetnek a turizmus káros hatásai, ugyanakkor a terület gazdasága, a bevételek növelhetők. b., A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése Fontos cél, hogy a város lakosságának kis területű rekreációs igényeinek a kielégítése. Ennek keretében a rekreációs jellegű vízterületek kiépítése, növelése fontos cél. Ugyancsak kiemelten kell kezelni a kerékpáros túraútvonalakat is. A célterület fontosságát az adja, hogy egyrészt a kis időigényű, gyorsan megközelíthető célpontok és az ezekhez kapcsolódó turisztikai termékek hozzájárulnak a város népességének közérzeti és egészségi helyzetének javulásához. Másrészt az így kiépülő infrastruktúra és programok, esetleg a nem helyi lakosok számára is elérhetőek lehetnek a továbbiakban. c., Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében A turizmust nevezik a „21. század iparának” is. Ez jól rámutat, hogy olyan gazdasági ágazatról van szó, amely virágzást biztosít a nyugalomban, stabilitásban lévő területek számára. Az idegenforgalomból származó jövedelmek az utóbbi évtizedben az egyik legdinamikusabb ágazattá tették a turizmust. Ebből a gazdagodásból Debrecen városa sem maradhat ki. Ezért növelni kell a részesedését a város gazdaságában, hiszen munkahelyeket teremt, illetve multiplikátor hatásán keresztül más ágazatok fejlődését is serkenti.

68

5. A fejlesztési prioritások A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOTelemzésre támaszkodva hét fejlesztési prioritás került kijelölésre, illeszkedve a Főnix-tervben megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez: 5.1. prioritás – Gyógy –és termálturizmus A szükséglet bemutatása A Gyógy –és termálturizmus, mint az egészségturizmus része Magyarországon egyre jobban kezd elterjedni, ugyanakkor világviszonylatban már az idegenforgalom egyik legjelentősebb területe. Az egészségturizmus szerepe a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a növekedő civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt az emberek természetes gyógymódok iránti fogékonysága nő, a megelőzés a gondolkodás középpontjába kerül. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. A gyógy- és termálturizmus elsődleges feladatának a gyógyítást és a rehabilitációt tekinti. A fürdőlátogató közönség egyre inkább azokat a helyeket keresi fel, ahol a termál- illetve gyógyvizet mint alapszolgáltatást olyan egyéb szolgáltatások is kiegészítik, mint a gyógykezelések, a szauna, az élményfürdő, egyéb sportolási lehetőségek, azaz az egészségturizmus egyéb elemei, a fitness- és wellness szolgáltatások is megtalálhatóak. A turizmus ezen ágazatának fejlesztését a városban több tényező is lehetővé és sürgetővé teszi, melyek közül a legfontosabb, hogy a kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte, jelen van tehát egy ilyen irányú igény, szükséglet. A meglévő lehetőségek jobb kihasználását ugyanakkor több tény is gátolja: egyrészt sok esetben hiányoznak vagy nem teljes körűek a gyógy- és termálvizek szakszerű hasznosítását lehetővé tevő szolgáltatások, másrészt a fitness- és wellness-turizmus feltételei még csak napjainkban kerülnek kialakításra. A gyógy- és termálvíz hasznosításával kapcsolatban ugyanakkor igen fontos kiemelni a fenntarthatóság biztosítását: a fejlesztésekhez szükséges vízkiemelés ne veszélyeztesse ezen természeti erőforrás későbbi hasznosítását. A prioritás potenciális célcsoportjai: A nyugat-európai 40 év feletti korosztály az egészségturizmus első számú célcsoportja, és ez a legfizetőképesebb vendégkör. Elsősorban germán és skandináv turistákat jelent. Az érintett országokban közismert Debrecen gyógyvize. Ezen célcsoport megnyerését termálvizeink gyógyászati értékei, a magas színvonalú szakmai tudás, és a termálvízre alapozott fitness69

szolgáltatások biztosítják. A megyeszékhely adottságai ugyancsak alkalmasak arra, hogy változatos kiegészítő programokat is szervezzünk ezen célcsoport számára. Az egykori szocialista országok közül az egészségturizmusában fontos szerep illeti meg Lengyelországot és Szlovákiát. A kilencvenes években visszaesett ezen országok részaránya, amely az ottani gazdasági problémákkal, az elszegényedéssel magyarázható. Az utóbbi években azonban, különösen Lengyelországból fokozódik az érdeklődés. Hatékonyabb marketingmunkával, lengyel és szlovák nyelvű, színvonalas propagandaanyaggal fokozni lehetne a kisebb szállodák, de különösen a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságát és hasznosítását. A belföldi turisták számára évtizedeken keresztül Hajdúszoboszló, de Debrecen is a szakszervezeti beutaltak legfontosabb célállomásának számítottak. A kilencvenes években a belföldi turisták részaránya alaposan megcsappant. Ezen jelentős mértékben lehetne változtatni az egészségbiztosítóval való szorosabb együttműködéssel, illetve ugyancsak hatékony marketing munkával. A helyi lakosság idegenforgalmáról nem szoktunk beszélni. Mégis úgy véljük feltétlenül figyelembe kell venni a helyi lakosság egészségturisztikai szükségleteit is, amely a rekreációs igény jelentős hányadát alkothatja. A gyógyvíz ugyanis a debreceni gyógyászatban, rehabilitációban igen fontos szerepet tölt be. A prioritás előnyei: - a turisták költési szintje, tartózkodási ideje és az általuk igénybe vett szolgáltatások mennyisége valamint minősége az átlagot meghaladja; - a turizmus ezen ágazatában a szezonalitás csak korlátozottan érvényesül. - A helyi lakosság kiszolgálásában kiemelkedő szerepet játszik - Debrecen szerepét erősíti a térség turizmusában A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: -

magas színvonalú szállodák léte; a gyógy- s termálvíz hasznosítását lehetővé tevő szolgáltatások kialakítása megfelelően képzet szakemberek, magas szintű szolgáltatások a vízzel kapcsolatos élmény- és látványelemek kialakítása

Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - a szállodai férőhelyek számának növekedése, - a fürdők kapacitásának, valamint betegellátó képességének az emelkedése, - szolgáltatások számának és minőségének növekedése - Eredmény indikátorok: - a vendégek számának az emelkedése, - vendégéjszakák számának az emelkedése, - az átlagos tartózkodási idő hosszának növekedése, - szezonalitás csökkenése, - Hatásindikátorok: - Debrecen GDP-jének a növekedése, - Új beruházások megjelenése

70

A közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Magyar Fürdővárosok Szövetsége, gyógy- és termálturizmus egyesületek, fürdőkkel foglalkozó vállalatok, gazdasági társaságok, Debrecen Turizmusáért Egyesület A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - a gyógy- és termálvízzel rendelkező fürdők komplex szolgáltatás-rendszerének a kialakítása - a fitness- és wellnes-turizmus feltételeinek megteremtése

71

5.2. prioritás – Hivatás –és konferenciaturizmus A szükséglet bemutatása Debrecen idegenforgalmi adottságainak a korábbinál hatékonyabb kihasználásához nagymértékben hozzájárulhat a konferencia, valamint a hivatásturizmus fejlesztése. A turizmus ezen ágazata a kongresszusi, az üzleti az incentív és a testületi ülésekhez kötődő turizmust foglalja magában, és az elmúlt évtizedekben mind világviszonylatban, mind pedig Magyarországon jelentős mértékben megerősödött, amely mögött különböző tényezők állnak: - bár az Internet és a számítógépek terjedése napjainkban már lehetővé teszi az elektronikus úton történő kapcsolattartást is, a személyes jellegű tudományos, politikai gazdasági stb. kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek továbbra is a kongresszusok és konferenciák számítanak; - egyrészt a multinacionális cégek leányvállalatainak térbeli terjedésének hatására egyre fontosabbá válik az egyes szervezeti egységek közötti kommunikáció, amely bizonyos esetekben személyes látogatásokat is szükségessé tesz, másrészt világszerte növekszik a kiállítások és vásárok szerepe, és ez is az üzleti utazások számának az emelkedéséhez vezet; - a globalizálódó gazdaság gyors és várhatóan tovább gyorsuló változása, valamint a szakképzett munkaerő megtartására, kikapcsolódásának biztosítására való törekvés következtében egyre divatosabbá válik a turizmus, mint jutalmazási és ösztönzési forma; - a világgazdaság állandó átalakulása minden vállalkozást arra kényszerít, hogy eladói szemináriumok, oktató- és tréningprogramok keretében dolgozóit folyamatosan tovább képezze. A prioritás potenciális célcsoportjai: A hazai szakmai és tudományos szervezetek két-háromnapos konferenciái már ma is gyakran tűnnek fel elsődlegesen Debrecenben. A Debreceni Egyetem országosan, sőt nemzetközileg is elismert szellemi kapacitása 4-5 évente minden tudományos szervezetet elhoz a városba. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a fontosabb szakmai szervezetek általában körüljárják az országot, így bizonyos időszakonként Debrecen is sorra kerül. Ezt tovább erősítheti az épülő konferenciaközpont. Ebből a szempontból a megyei székhelyű városok jelentenek elsődlegesen konkurenciát Debrecennek A nemzetközi szervezetek még kevésbé fedezték fel Debrecen konferenciaközpont jellegét. Ugyanakkor Debrecen gateway (kapuvárosi) funkcióinak erősödése és a Debreceni Egyetem szellemei potenciálja egyre növekvő hátteret és adottságokat biztosít a nemzetközi konferenciaturizmus-központtá való fejlődés számára is. Általánosságként elmondhatjuk, hogy a városban hagyományosan megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok elsősorban az ország keleti részéből vonzzák az üzletembereket, de bizonyos esetekben országos, illetve nemzetközi (főleg a Hajdúép, vagy a Farmer Expo vonatkozásában) vonzáskörzetről is beszélhetünk.

72

A potenciális célcsoportok közé tartoznak emellett a hazai és nemzetközi illetve multinacionális vállalatok is, akik egyrészt dolgozóik megjutalmazásaként szervezhetnek ide utakat, másrészt továbbképzéseket, tréningeket rendezhetnek a megyében (az utóbbi szempontból elsősorban azon vállalatok vehetők figyelembe, akiknek a tevékenysége KeletMagyarországra, illetve a szomszédos országok érintkező régióra is kiterjed). A városba letelepült multinacionális cégeket célszerű volna rábírni, hogy továbbképzéseiket, tréningjeiket a városban, annak létesítményeit használva szervezzék meg. A prioritás előnyei: - a résztvevők a legtöbb esetben a magas képzettségű és jövedelmű társadalmi rétegek közül kerülnek ki, akik egyben jelentős véleményformálók is; - a turizmus ezen ágában részt vevők magas költési aránnyal rendelkeznek - a turizmus ezen területe a többi ágnál kisebb mértékű szezonalitást mutat; - a résztvevők - az esetleges pozitív élmények hatására - a későbbiekben egyszerű turistaként is visszatérhetnek. A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - magas színvonalú szállodák, előadótermek valamint kiállítási- és konferencia központok megléte; - megfelelő felkészültségű (nyelvtudás, szakmai tapasztalatok) kiszolgáló személyzet; - magas színvonalon és kifogástalan módon nyújtott szolgáltatások; - lehetőség a szabadidő kulturált eltöltésére - a konferenciákhoz kapcsolódó programok szervezése Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - a lebonyolításra kerülő rendezvények száma. - konferenciaközpontok száma - Eredmény indikátorok: - a résztvevők száma a rendezvényeken, - a tartózkodási idő meghosszabbodása, - a rendezvények alatti többletköltés. - Hatásindikátorok: - Debrecen pozitív imázsképe - a város GDP-jének növekedése, - Debrecen GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése. A közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara, a rendezvény- és kiállítás-szervezéssel foglalkozó magánszervezetek utazásszervezéssel foglalkozó szervezetek, mindazon szállodák, amelyek teljesíteni tudják a hivatásturizmussal szembeni feltételeket, Debrecen felsőoktatási intézményei, a városban működő multinacionális cégek A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - kongresszusi turizmus; - üzleti turizmus; - incentív turizmus;

73

- testületi ülésekhez (corporate meetings) kapcsolódó turizmus.

5.3. prioritás – Kulturális-, vallási és örökségi turizmus A szükséglet bemutatása Az ezredforduló idegenforgalmának egyik fontos jelensége a történelmi örökség és a kulturális rendezvények korábbinál aktívabb felhasználása, amely különböző okokkal magyarázható. Egyrészt a városi életforma elterjedésével, a társadalom általános tudásszintjének az emelkedésével az emberek egyre fogékonyabbá és érdeklődőbbé váltak a történeti örökség épített és szellemei emlékei iránt. Másrészt az életszínvonal és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével egyre inkább nőtt az igény más népek, tájegységek kultúrájának irányába. Debrecen történelmi múltja és az épített környezet adottságai, valamint a megszervezésre kerülő rendezvények lehetővé teszik a kulturális-, vallási és örökségi turizmusban rejlő lehetőségek korábbinál hatékonyabb kihasználását. A prioritás potenciális célcsoportjai Az iskoláskorúak számára Debrecen kulturális értékei, múzeumai, műemlékei jelentik a vonzerőt. Az iskolások kirándulásai szempontjából fontos célpontot jelentenek az állatkertek, vidámparkok, élményparkok. A kulturális rendezvények látogatói döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelent. Viszonylag kicsiny fizetőképes kereslettel jellemezhető, döntően fizetővendég, illetve egyéb kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő célcsoportot jelent. A kulturális és fesztivál turizmus a legsajátosabb vonzerőre, a kulturális kínálatra épít. A kulturális programok önmagukban is alkalmasak vendégkör fogadására, azonban igen jelentős a szerepük egyéb idegenforgalmi ágazatok kiegészítő rendezvényeiként. A rendezvények regionális vonzáskörűek döntő mértékben, néhány esetbe országos vonzáskörűek (Virágkarnevál, Karneváli Hét ), néhány közülük a jövőben nemzetközi jellegűvé is válhat. A kulturális turizmus egyik sajátos – nagy tömegeket vonzó – ága a vallási turizmus. Debrecen, a „kálvinista Róma” református jellegéből, szerepéből adódóan más jellegű, de nemzetközileg is elismert jelentőségű vallási vonzereje van. A város egyéb egyházi műemlékei, múzeumai és gyűjteményei – különösen kiegészítő jellegük miatt – fontos idegenforgalmi tényezőknek tekinthetők. A helyi lakosság számára a kulturális rendezvények, fesztiválok a rekreációs kikapcsolódást jelentik. Ezeknek igen fontos életminőség-javító szerepük van a települések életében, ezen kívül anyagi szempontból is a város gyarapodását jelentik. A prioritás előnyei: - a résztvevők általában hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; - lehetővé teszi a társadalmi műemlékek, építmények struktúráinak fenntartását; - bár elég erősen szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is;

74

-

olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem az épített környezet rombolásával jár együtt; leromlott gazdaságú területek szerkezetváltását, fejlődését teszi lehetővé. erősödik a városlakók emocionális kötődése

A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása, amelyek kielégítik a külföldi vendégek igényeit is; - a helyi kultúra erősítése - a kötődés hangsúlyozása a városlakók körében - megfelelő programok, foglalkozások megszervezése, amelyek nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak; - magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek, nyelvtudás); - a történelmi értékeket jelentő épületek felújítása. Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - megrendezésre kerülő programok számának növekedése, szélesedése, - feltárt és felújított örökségi objektumok száma. - Eredmény indikátorok: - a programokon résztvevők és az örökségi objektumokat felkeresők száma, - a városban való többletköltés, - tartózkodási idő növekedése. - Hatásindikátorok: - Debrecen imázsának javulása, - a város GDP-jének növekedése, - a foglalkoztatottak számának növekedése. A közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Tourinform irodák, a műemlékvédelemmel és rendezvényszervezéssel foglalkozó állami és magánszervezetek, egyházi szervezetek, személyek A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - kulturális turizmus; - vallási turizmus; - örökségi turizmus.

75

5.4. prioritás – Aktív turizmus A szükséglet bemutatása Napjaink idegenforgalmában a többi között két igen jelentős trend rajzolódik ki: egyrészt növekszik a szabadidő aktív, mozgással egybekötött eltöltésének az igénye, másrészt egyre nagyobb hangsúlyt kap a természetközeliség. Mind a két elvárást kielégíti az aktív turizmus, ezen belül a kerékpáros-, a vadász-, a horgász- és a lovasturizmus, amelyek népszerűsége ennek következtében igen gyorsan növekszik. A turizmus ezen ágazata az így megjelenő igények kielégítésére törekszik, amelynek során nemcsak a hazai, hanem a külföldi vendégek is a területre csalogathatóak. Ennek okai a következők: -

-

az urbánus életforma terjedésével, különösképpen Magyarországon a népi kultúra felé fordulás a globalizáció egyik ellenpontjává válik, főként a fiatalabb generációkban erősödik meg ez az igény, ehhez az igényhez sorolható a más tájak kultúrájának, az ott élők életének megismerése a természetközeli, rurális életformának, a kevéssé érintett természethez való közelségének köszönhetően ez a turisztikai ágazat kapcsolódhat más turisztikai termékekhez is, gondoljunk itt az a kerékpáros-, és lovasturizmusra; a Hortobágy Debrecen és környékének turizmusában húzószerepet tölthet be

Debrecen külterülete, környezete az aktív turizmus valamennyi ágazata számára lehetőséget nyújt, a városi lakosság számára a kikapcsolódás feltételei megfelelőek. A prioritás potenciális célcsoportjai A nyugat-európai lakosságból a fiatalok és a középosztály családos tagjai vesznek részt elsődlegesen a kerékpáros-, vadász-, és lovasturizmusban. Ebből a szempontból is Németország és Olaszország jelenti az elsőszámú fogyasztói kört. Nagyon fontos lenne a megfelelő marketing előkészítés. A hazai nagyvárosi fiatalok és a középosztály jelenthet egy másik célcsoportot. Nyelvi problémák ebben az esetben nincsenek, nagyobb problémát jelent, hogy az idegenforgalmi vállalkozások ezeken a területeken ma még jórészt fejletlenek, illetve a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra (pl. kerékpárút, lovastúra útvonalak, horgásztavak stb.) fejletlen. A vadászturizmus szempontjából elsősorban azon magasabb jövedelmű, nyugat- és dél-európai férfiak vehetők figyelembe, akiknek az országában az urbanizáció (elsősorban a városodás) magasabb szintje következtében a vadállomány (különös tekintettel a nagyvadakra) már jelentős mértékben megfogyatkozott. A horgászturizmus fogyasztópiacát döntő mértékben a helyi lakosság alkotja, akik közül elsősorban a fiatal- és középkorú férfiakra kell elsősorban figyelmet fordítani. A prioritás előnyei: - a résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; - nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is;

76

-

jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani; olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt; leromlott gazdaságú területek szerkezetváltását, fejlődését teszi lehetővé.

A prioritás megvalósításához szükséges alapfeltételek: - megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása, amelyek kielégítik a külföldi vendégek igényeit is; - megfelelő infrastruktúra kialakítása: utak, kerékpárutak, lovaslétesítmények, kijelölt turistautak, pihenőhelyek fejlesztése és tiszta, rendben tartott környezet - megfelelő programok, foglalkozások megszervezése, amelyek nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak; - Debrecen vezető szerepének emelése különböző térségi szinteken - a jelentős idegenforgalmat lebonyolító intézmények átgondolt, komplex fejlesztése - magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek (esetleg nyelvtudás); magas színvonalon nyújtott szolgáltatások. - valamennyi ágazat jelentős tárgyi igénnyel rendelkezik; - megfelelő fogadóbázis (kempingek, motelek, stb) és személyi háttér kialakítása; - együttműködés a turizmus egyéb ágazataival. Monitorig mutatók: - Output indikátorok: - megrendezésre kerülő programok számának növekedése, szélesedése, - vadászturizmusra alkalmas szálláshelyek száma, - a kialakított új horgászhelyek száma. - a megszervezésre kerülő túrák száma, - a tárgyi eszközök, állomány növekedése. - Eredmény indikátorok: - területen való többletköltés, - tartózkodási idő növekedése, - a térségbe látogató vadászok, turisták száma. - Hatásindikátorok: - a város imázsának javulása - Debrecen GDP-jének növekedése, - a turisztikai ágazat növekedése a város GDP-jéből. Közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, gazdasági szervezetek, egyéb turisztikai szervezetek, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, vadásztársaságok, horgászegyesületek, kerékpáros civil szervezetek, természetjáró egyesületek. A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - vadászturizmus; - horgászturizmus - kerékpáros turizmus; - lovas turizmus. - életmódturizmus

77

5.5 prioritás – Sportturizmus A szükséglet bemutatása A sport és sport tevékenységek a közeljövőben a mindennapi életben is egyre nagyobb szerepet kapnak majd. A versenysport mellett a városi ember egészséges életmódjához is egyre inkább hozzátartozik a sport, a mozgás iránti vágy. Ezen szükségletek kielégítése a város számára alapfeltétel kell legyen. Debrecennek kiemelt figyelmet kell szentelnie a sporthoz kapcsolódó idegenforgalmi termékekre. A város elhelyezkedésénél (kedvező földrajzi helyzet), sporthagyományainál és eddigi eredményeinél fogva a hazai sportéletben kiemelt szerepet kell kapjon. Ez csak megfelelő sportlétesítmények megléte és kiváló marketing esetén valósulhat meg. A prioritás potenciális célcsoportjai A sportesemények területiségüknél fogva rendelkezhetnek nemzetközi, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. Leginkább a gyermek, ifjúsági és felnőtt élsportolók számára jelentenek ezek a versenyek vonzerőt. Ugyanakkor a helyi lakosság mozgásra vágyó részének is megfelelően igényes sportolási lehetőséget kell biztosítani. A prioritás előnyei: - a résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; - nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is; - jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani; - a nemzetközi rendezvények viszik a város hírnevét A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó sportlétesítmények megléte - igényes és eredményes marketingmunka - megfelelő, idegen nyelveket beszélő szakemberek Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - sportrendezvények száma - megépült sportlétesítmények száma - a városba érkező sportolók száma - a városba érkező szurkolók, kísérők száma - Eredmény indikátorok: - sportlétesítmények színvonalának növekedése - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a városra vonatkozó pozitív információk száma a médiákban, - Hatásindikátorok: - a város GDP-jének növekedése. - Debrecen imázsképének javulása - A sportrendezvények vonzásterületének növekedése

78

A közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, sportlétesítmények fenntartói, üzemeltetői, a Debrecen Város marketing területén dolgozó szakemberek, a város sportegyesületei A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - Sportlétesítmények építése, - Sportrendezvények szervezése

79

5.6 prioritás – Gasztronómiaturizmus A szükséglet bemutatása Debrecen és környéke a magyar gasztronómiának egyik fontos térsége. Tájjellegű, magyaros ételek egész sora jellemzi a várost, melyek országos hírnek örvendenek (debreceni páros kolbász, debreceni töltött káposzta). Emellett a Hortobágy jellegzetes ételei is megjelennek a város éttermeiben. A gasztronómiai turizmushoz kapcsolódik az egykori szállodák, éttermek, kávéházak emlékének feltárása, melynek terén Debrecen szintén kiváló adottságokkal rendelkezik. A prioritás potenciális célcsoportjai A város gasztronómiai hagyományait leginkább a közép és idősebb korú hazai és külföldi turisták számára lehet eladni. Ezen célcsoportok megnyerésére, illetve az információ eljuttatására azonban sokkal hatékonyabb marketingre van szükség a turizmus ezen ágazata területén. A prioritás előnyei: - széleskörű tömegeket vonz - nem kifejezetten szezonális - a gasztronómiai rendezvények viszik a város hírnevét (pl. Pulykanapok) A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó éttermek, kávéházak megléte - igényes és eredményes marketingmunka - helyi specialitások egyediségének hangsúlyozása - rendezvények számának és színvonalának növelése Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - éttermek, kávéházak száma - tájjellegű receptek száma - gasztronómiai rendezvények száma - Eredmény indikátorok: - éttermek, kávéházak színvonalának növekedése - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a városra vonatkozó pozitív információk száma a médiákban, - Hatásindikátorok: - a város GDP-jének növekedése. - Debrecen imázsképének javulása - Rendezvények látogatottságának növekedése A közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, éttermek, kávéházak fenntartói, üzemeltetői, a Debrecen Város marketing területén dolgozó szakemberek, rendezvényszervező szervezetek (Főnix rendezvényszervező Kht)

80

A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - Hagyományos tájjellegű ételek összegyűjtése kiadványban - Egykori kávéházak, éttermek emlékének feltárása - Gasztronómiai rendezvények szervezése

81

5.7. prioritás – Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén A szükséglet bemutatása Debrecen város regionális vezető szerepének további erősítése szempontjából fontos kérdés a város vezető szerepének megteremtése illetve erősítése az idegenforgalom terén is. Ennek egyik megvalósulása lehet az intézményesített együttműködés Hajdúszoboszlóval és a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, amely a térségben már jelen lévő turisztikai ágazatokkal való együttműködést is jelenti. Debrecen jelenleg inkább elosztópontként jellemezhető, és nem tekinthető önálló idegenforgalmi úti célnak. E helyzetnek vannak előnyei is, hiszen a közelben számos vonzerő található, amelyekkel szoros együttműködés alakítható ki. A regionális együttműködésnek jelentős szerepe van mind országos, mind pedig az Európai Unió szintjén. Ráadásul a regionális fejlesztési támogatások elbírálásának egyik fontos szempontja a regionalitás mértéke, - ritkán támogatna egyedi turisztikai fejlesztéseket. Ráadásul a turisták általában a kis távolságban elérhető több különböző látványosságot részesítik előnyben ezért Debrecen számára kulcsfontosságú a Hortobágyi Nemzeti Park illetve Hajdúszoboszló közelsége, amelyet a városnak ki kell használnia. E pozíció kihasználásának érdekében az intézményesített együttműködés megszervezése szükségessé válik. Olyan formális és informális konzultatív szervezetet kell létrehozni, amely lehetővé teszi mindhárom fél érdekeinek megfelelő kielégítését, az egymás közti kapcsolattartást és a fejlesztések összehangolását, melynek révén megfelelő egymást kiegészítő programcsomagok állíthatók össze az utaztatók által. Emellett fontos Debrecen város közvetlen megjelenése is mind a két helyszínen, tehát a Hortobágyi Nemzeti Park programjaiban, illetve az odaérkező vendégek ellátásában is szerepet kell vállalnia a városnak. Ez lehetővé tenné a Hortobágy és Debrecen programjainak hatékonyabb összekapcsolását. Másrészt hatékonyabban használná ki, mutatná be a puszta turisztikai értékeit is. A prioritás potenciális célcsoportjai: A prioritás részben horizontális jellegű ezért konkrét célcsoportjai nincsenek, illetve átfedik más prioritások megcélzott fogyasztóit. Egyrészt az aktív turizmus célcsoportjait fedik le, akik a Hortobágy miatt érkeznek a térségbe, de ezáltal Debrecen vonzerőivel is megismerkednek. Másrészt viszont az egészség- és hivatásturizmus által érintett személyek is lehetséges célcsoportként jönnek számításba, akik a debreceni programjait egészítheti ki az együttműködés. A helyi lakosság turisztikai szükségleteit is, kielégítheti amely a rekreációs igény jelentős hányadát alkothatja. Ebből kifolyólag ez nemcsak egészségügyi, hanem helyi politikai feladatot is jelent. A prioritás előnyei: - létrejön egy egységes intézményi háttér, amely képes a megye, a kistérségek és a települések idegenfogalmának szakszerű menedzselésére; - megnő az érdeklődés Hajdú-Bihar megye és Debrecen irányt, a város idegenforgalmi értékei országos és nemzetközi figyelmet kapnak - több turisztikai ágazat előnyeit is kihasználja a város 82

A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - egyetértés kialakulása térségben és a városban abban a tekintetben, mely idegenforgalmi elemek reklámozására kell különös figyelmet fordítani; - Debrecen város aktív szerepvállalása és beruházása a Hortobágyon Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - több települést is magában foglaló turisztikai programok száma, - az elkészült marketing-kommunikációs eszközök száma. - közös programok számának növekedése - a szállodai férőhelyek számának növekedése, - Eredmény indikátorok: - a komplex programokon résztvevő turisták száma, - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a térségre vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban, - az átlagos tartózkodási idő hosszának növekedése, - a szezonalitás csökkenése, - Hatásindikátorok: - Debrecen jövedelmének a növekedése, - Debrecen részesedésének növekedése a térség turisztikai bevételeiből A közreműködő szervezetek: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Rt., Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, a jelentősebb városok önkormányzatai, kistérségi társulások, ITD Hungary regionális irodája, Észak-Alföldi Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság, A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - a turisztikai együttműködés erősítése térségi szinteken; - Debrecen beruházó szerepének erősítése a térség idegenforgalmában - az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele; - határon átnyúló együttműködések

83

5.8 prioritás – Szektor-semleges területek fejlesztése A szükséglet bemutatása A prioritás szükségességét azzal lehet indokolni, hogy az előző hét prioritás mellett Debrecen idegenforgalmának fejlesztéséhez elkerülhetetlen olyan intézkedések végrehajtása is, amelyek szigorú értelemben nem kapcsolódnak a turizmus egyik ágazatához sem. Ez a fejlesztési prioritás több szempontból is eltér az előző héttől: egyrészt az itt szereplő intézkedések a fejlesztés feltételrendszerének kialakításához szükségesek, egy-egy konkrét ágazathoz nem köthetőek, így ilyen értelemben horizontális jellegűnek tekinthetők. Másrészt a prioritáson belül teljesen különböző területek fejlesztése jelenik meg (közös pontjuk, hogy szektorsemlegesek), így az intézkedések – szemben a többi prioritással – nem alkotnak koherens egészet. Az idegenforgalmi tevékenység belső összehangolása, megszervezése a város ezen társadalmi szektorban érvényesülő jelentőségnövekedésének előfeltétele. Ennek keretében szükségesnek látjuk Debrecen város idegenforgalmi politikájának, tevékenységének összehangolását, a szektorban érdekelt vállalkozókkal, intézményekkel, szervezetekkel és természetesen a helyi lakosság csoportjaival. Ehhez mindenképpen szükségesnek látjuk Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat keretein belül Idegenforgalmi Önkormányzati Bizottság felállítását, amely felügyelné és irányítaná a város idegenforgalmi tevékenységét, javaslatokat fogalmazna meg az idegenforgalomra szánt források felhasználására. Ezen Bizottság mellett fontos egy idegenforgalmi szakmai-tanácsadó testület létrehozása, amely előbbi szakmai munkáját segítené. Véleményünk szerint a javasolt intézkedések stratégiai jelentőségűek Debrecen turizmusának fejlesztése szempontjából, azok megvalósításának elmaradása megrekesztheti a fejlesztési folyamatokat. A prioritás potenciális célcsoportjai Mivel ez a prioritás horizontális jellegű, esetében nem lehet külön célcsoportokat elkülöníteni. A prioritás előnyei: - létrejön egy szakember-gárda és intézményi háttér, amely képes a megye, és Debrecen idegenfogalmának szakszerű menedzselésére; - megnő az érdeklődés a város iránt, idegenforgalmi értékei országos és nemzetközi figyelmet kapnak A prioritás megvalósításához szükséges feltételek: - egyetértés kialakulása Debrecenben abban a tekintetben, mely idegenforgalmi elemek reklámozására kell különös figyelmet fordítani; - együttműködés kialakítása az idegenforgalmi szakember-képzésben résztvevő magánszervezetek és felsőoktatási intézmények között Monitoring mutatók: - Output indikátorok: - az idegenforgalmi képzésben résztvevők száma, - komplex turisztikai programok száma,

84

- az elkészült turisztikai marketing program terjedelme, - az elkészült marketing-kommunikációs eszközök száma. - Eredmény indikátorok: - a komplex programokon résztvevő turisták száma, - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a megyére vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban, - Hatásindikátorok: - Debrecen GDP-jének növekedése. A közreműködő szervezetek: Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Rt., Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, Észak-Alföldi Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság, a szakember-képzésben résztvevő magánszervezetek és felsőoktatási intézmények A prioritáson belül kijelölt intézkedések: - Turisztikai Bizottság és Szakmai-tanácsadó testület felállítása az Önkormányzat keretein belül - a turisztikai szakember-képzés erősítése; - megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése.

85

6. A megvalósítás keretei 6.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők A stratégiai program végrehajtásában döntő szerepet tölt be Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, amelynek feladata a város turizmusának a figyelemmel követése. Emellett úgy véljük ennek a testületnek igen jelentős lobbi-tevékenységet is kell folytatnia. Alapvető feladat ugyanakkor is, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a turizmus megyei szervezeteivel, az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal (RIB) és az Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatósággal (RMI). Emellett Debrecen és környékének turisztikai szakembereiből, intézmények vezetőiből, rendezvényszervezőkből egy turisztikai programtanács, tanácsadó testület kialakítására lenne szükség, mely a város turizmus marketingjét is erősíteni tudná. 6.2. A finanszírozás A stratégiai programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. Saját források Debrecen Megyei jogú Város költségvetéséből nagyobb összeget kell a turizmus fejlesztésére, marketingjére fordítani. Célszerű lenne közelben lévő, nagy idegenforgalmi vonzerővel rendelkező objektumokat a város irányítása alá vonni az eredményesebb működés szempontjából. Természetesen ehhez szükség volna költségvetési többletbevételekre, melyeket a turizmus hasznából közvetve részesülők (pld. hypermarketek) hozzájárulásaiból lehet előteremteni. Külső hazai források A saját források kiegészítése érdekében tehát a térségben mind az önkormányzatnak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: Állami támogatások, pl. − a Turisztikai Célelőirányzat, − a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, − Vízügyi Célelőirányzat, − a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, − a Munkaerőpiaci Alap,. − a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó pénzeszközök (Területfejlesztési Célelőirányzat megyei kerete, Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás, Céljellegű Decentralizált Támogatás)

86

− Területfejlesztési Célelőirányzat központi kerete − az Észak-Alföldi Regionális fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. - ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., - Magyar Fejlesztési Bank, - Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, - Magyar Turizmus Rt. - Észak-Alföldi és Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság stb. Bankok által folyósított kedvezményes hitelek (pl. E hitel, 25%-os hitelkonstrukció, KVP, MRP, Felszámolási hitel, Start hitel, 1., 2. japán Vállalkozói Hitel stb.) és a vállalkozás finanszírozási társaságok szolgáltatásai (hitelek, garanciák, tanácsadás, lízing stb.). Külső nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Csatlakozásunkkal ezek a források már elérhetők. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a turizmussal kapcsolatos alprogramokat a Regionális Operatív Programok tartalmazzák, ugyanakkor közvetett módon szinte valamennyi operatív program pályázati kiírásai hasznosíthatók az idegenforgalom számára. Ezen kívül az Európai Unió INTERREG és egyéb közösségi pénzforrásai számos lehetőséget nyújtanak.

6.3 Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni és az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást meg kell szervezni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, és így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. Az ellenőrzés hatékony levégzése érdekében szükségesnek tartjuk egy külön Monitoring Bizottság felállítását is, amely nyomon követi a stratégiai program keretében definiált mutatók alakulását. A monitoring során ugyanakkor alapvető problémát jelent, hogy az említett indikátorok (mutatók) igen jelentős része nem tartozik a jelenlegi KSH-adatgyűjtés körébe. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek esetében minél hamarabb kerüljön sor a jelenlegi állapot feltárására annak érdekében, hogy a későbbiekben jól lövetni lehessen a program eredményeként bekövetkező változásokat. Ennek során igen fontosnak tartjuk a programban felsorolt közreműködő szervezetek közötti együttműködést.

87

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

III. OPERATÍV PROGRAM

88

1.

Bevezető

Jelen dokumentum Debrecen város idegenforgalmi fejlesztésének operatív programja, eredménye annak a programozási folyamatnak, melynek során kidolgozásra és frissítésre kerül a város idegenforgalmi koncepciója, stratégiai és operatív programja. A programozással kapcsolatos szakmai feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város megbízásából a GEOLIN Bt. végzi, Dr. Dávid Lóránt főiskolai docens (Károly Róbert Főiskola Turizmus Tanszék) lektorálása mellett. Az operatív program kidolgozását megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás, melynek során a szakértők Debrecen idegenforgalmának jelenlegi helyzetét, adottságait és lehetséges kitörési pontjait vizsgálták. A helyzetfeltárásra alapozva került kidolgozásra a város idegenforgalmának fejlesztési koncepciója, koncepcióra támaszkodó stratégiai program pedig a koncepcióban kijelölt fejlesztési prioritásokat részletezi, meghatározza az egyes prioritásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések körét, áttekinti megvalósításuk feltételrendszerét. Az operatív program egyrészt röviden vázolja az egyes fejlesztési prioritásokat, összefoglalva legfontosabb jellegzetességeiket. Másrészt egységes struktúra szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon azok megvalósítása. Minden egyes intézkedéshez kapcsolódóan áttekinti az intézkedés célját, szükségességét, tartalmát és kedvezményezettjeit, a megvalósítás helyét, a közreműködő szervezeteket, valamint az alkalmazható monitoring indikátorokat. Az operatív program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, ebben az értelemben megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vademecum), és az Európai Bizottság 3. sz. módszertani munkafüzete (Monitoring és értékelési mutatók: indikatív módszertan) ajánlásait is. Az operatív program tartalmát, felépítését tekintve az Európai Unióban alkalmazott programozási dokumentumok közül leginkább a Programkiegészítő dokumentumnak feleltethető meg. Az EU-konformitás biztosítása mellett lényegesnek tartottuk, hogy az operatív program megfeleljen a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a térségre már korábban elkészült, hasonló jellegű tanulmányok legfontosabb megállapításait és Debrecen korábban készített idegenforgalmi dokumentumait. Ezek közül kiemelkedő szerepet töltött be „Az Észak-Alföldi Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja”, illetve „Az ÉszakAlföldi Régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja”, „Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja”, „Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója”, „Debrecen Középtávú Idegenforgalmi Koncepciója 2001”.

89

Emellett interjúkat folytattunk Debrecen város idegenforgalmában érintett szakemberekkel megismerve az általuk képviselt szervezetek érdekeit a turizmus szempontjából és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési terveiket, elvárásaikat. Az operatív program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások és az egyes intézkedések megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy az operatív program tartalmazza, illetve megismétli a stratégiai program legfontosabb megállapításait. Ugyanakkor nem célja részletes cselekvési terv készítése, konkrét teendőkkel. Ennek csak a fő irányait kívánja meghatározni. Az egyes éveknek megfelelő források ismeretében, az egy évre szóló cselekvési (akció) tervet külön dokumentumok keretében kell meghatározni az arra illetékes szerveknek.

90

2

A stratégia összefoglalása, a célpiramis

A stratégia kiindulópontját Debrecen idegenforgalmi jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a város pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Debrecen jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A Kárpát-medence keleti térségének vezető kulturális, konferencia és gyógyturisztikai úticéljává válni, a magán-közszféra közötti erős együttműködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtésével. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: • A helyi erőforrások felhasználása Az idegenforgalom fejlesztése során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található turisztikai erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. • A természeti és épített környezet kizsákmányolásának elkerülése A fejlesztések eredményeként bekövetkező látogatói létszám-emelkedés minden bizonnyal jelentős veszélyt jelent elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ebből kifolyólag alapvető célnak kell tekinteni a turizmus olyan jellegű fejlesztését, amely képes minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat. • Mind a hazai, mind a külföldi turisták igényeinek kielégítése A hazai idegenforgalomban az eddigiek során elsősorban a külföldi vendégek kaptak nagyobb figyelmet. A jövőkép éppen ezért kiemeli, hogy a későbbiekben legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a hazai vendégekre is. • Több lábon álló idegenforgalom kialakítása A város idegenforgalmának már ma is vannak bizonyos kulcsterületei: kiemelten az egészségturizmus, illetve a rendezvényturizmus. A jövőkép ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a siker elengedhetetlen feltétele egy diverzifikált, több lábon álló idegenforgalom megteremtése, ahol az egyes ágazatok jelentős mértékben segíteni tudják a többi fejlődését. Összefoglalva a javasolt jövőképet, Debrecent a jövőben olyan idegenforgalmi úti célként látja, amely elsődlegesen a belföldi látogatókra támaszkodva, de emellett a nemzetközi, szabadidő eltöltésére ideérkező turistákat is vendégül látva, a gazdag örökségeire és erőforrásaira alapozva Kelet-Magyarország konferencia és kiállítási központjává válik. Úgy véljük, hogy a magán- és a közszektor erős együttműködésének megvalósulása nélkül elképzelhetetlen egy sikeres idegenforgalmi úti cél létrehozása. A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: „Az idegenforgalom olyan irányú és mértékű fejlesztése Debrecenben együttműködve a tágabb térség szervezeteivel, amely a kívülről érkező turisták révén elősegíti a város gazdagodását, ugyanakkor a város lakossága számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget biztosít.” A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy az idegenforgalom révén máshol megtermelt jövedelmek kerüljenek felhasználásra a városban, mivel ez biztosítja gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a városban élők, mind lakóhelyükön, mind attól távolabb megfelelő rekreációs lehetőségeket találjanak. 91

A célpiramis összefoglaló bemutatása

Jövőkép

A Kárpát-medence keleti térségének vezető kulturális, konferencia és gyógyturisztikai úti céljává válni, a magán-közszféra közötti erős együttműködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtésével. Misszió Az idegenforgalom olyan irányú és mértékű fejlesztése Debrecenben együttműködve a tágabb térség szervezeteivel, amely a kívülről érkező turisták révén elősegíti a város gazdagodását, ugyanakkor a város lakossága számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget biztosít.

Stratégiai célok

Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése Gyógy- és termálturizmus

Fejlesztési prioritások intézkedések

- a gyógyés termálvízzel rendelkező fürdők komplex szolgáltatásrendszerének a kialakítása - a fitness- és wellnes-turizmus feltételeinek megteremtése

A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése

Hivatás- és konferenciaturizmus -kongresszusi turizmus; - üzleti turizmus; -incentív turizmus;

-testületi ülésekhez (corporate meetings) kapcsolódó turizmus

Kulturális-, vallási és örökségi turizmus -kulturális turizmus; -vallási turizmus;

-örökségi turizmus

Aktív turizmus - vadászturizmus; - horgászturizmus - kerékpáros turizmus; - lovas turizmus. - életmódturizmus

Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében

Gasztronómia turizmus - Hagyományos tájjellegű ételek összegyűjtése kiadványban -Egykori kávéházak, éttermek emlékének feltárása - Gasztronómiai rendezvények szervezése

Sportturizmus - sportlétesítmények építése - sportrendezvények szervezése

Szektor-semleges területek fejlesztése - a turisztikai szakember-képzés erősítése; - megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése - Turisztikai Bizottság felállítása az Önkormányzat keretein belül

92

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén - a turisztikai együttműködés erősítése térségi szinteken; Debrecen beruházó szerepének erősítése a térség turizmusában - az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele; határon átnyúló együttműködések

3.

Az intézkedések bemutatása

I. prioritás – Gyógy – és termálturizmus A Gyógy –és termálturizmus, mint az egészségturizmus része Magyarországon egyre jobban kezd elterjedni, ugyanakkor világviszonylatban már az idegenforgalom egyik legjelentősebb területe. Az egészségturizmus szerepe a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a növekedő civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt az emberek természetes gyógymódok iránti fogékonysága nő, a megelőzés a gondolkodás középpontjába kerül. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. A gyógy- és termálturizmus elsődleges feladatának a gyógyítást és a rehabilitációt tekinti. A fürdőlátogató közönség egyre inkább azokat a helyeket keresi fel, ahol a termál- illetve gyógyvizet mint alapszolgáltatást olyan egyéb szolgáltatások is kiegészítik, mint a gyógykezelések, a szauna, az élményfürdő, egyéb sportolási lehetőségek, azaz az egészségturizmus egyéb elemei, a fitness- és wellness szolgáltatások is megtalálhatóak. A turizmus ezen ágazatának fejlesztését a városban több tényező is lehetővé és sürgetővé teszi, melyek közül a legfontosabb, hogy a kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte, jelen van tehát egy ilyen irányú igény, szükséglet. A meglévő lehetőségek jobb kihasználását ugyanakkor több tény is gátolja: egyrészt sok esetben hiányoznak vagy nem teljes körűek a gyógy- és termálvizek szakszerű hasznosítását lehetővé tevő szolgáltatások, másrészt a fitness- és wellness-turizmus feltételei még csak napjainkban kerülnek kialakításra. A gyógy- és termálvíz hasznosításával kapcsolatban ugyanakkor igen fontos kiemelni a fenntarthatóság biztosítását: a fejlesztésekhez szükséges vízkiemelés ne veszélyeztesse ezen természeti erőforrás későbbi hasznosítását.

93

I. Prioritás: I/1. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Gyógy –és termálturizmus A gyógy- és termálvízzel rendelkező fürdők komplex szolgáltatásrendszerének a kialakítása Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, “A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése”és a „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik. Debrecen gyógyhatású termálvize nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé, mert egy alapvető emberi motiváció, a gyógyulni vágyás szándékát elégítik ki. A gyógyturizmus komplex fejlesztése egyben egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, és szükség van az ahhoz kapcsolódó orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítésre is.

Az intézkedés Az intézkedés keretében alapvetően két területen kerül sor jelentősebb beavatkozásra: tartalma: (1) A gyógy- és termálturizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése: - a meglévő szálláshelyek modernizációja, komfortfokozatának emelése; - új, magas igényeket is kielégítő szálláshelyek kialakítása; - medencék és vezetékek felújítása; - gyógyászati medencék elkülönítése a nagyközönségtől - a megfelelő gyógyászati segédeszközök beszerzése; - élmény- és látványfürdők kialakítása, fejlesztése (2) Az orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítése és fejlesztése - hatékony együttműködés az Orvostudományi Centrummal és a Klinikákkal A megvalósítás helye: Azok a debreceni gyógyfürdők, szállodák, ahol már megkezdődött a gyógyés termálvíz nagyobb mértékű idegenforgalmi hasznosítása, és rendelkezésre áll a megfelelő gyógyászati háttér Közreműködő szervezetek:

Az érintett gyógyfürdők, szállodák, Debrecen Megyei jogú város Önkormányzata, Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrum, Debrecen Turizmusáért Egyesület

Az intézkedés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a megfelelő minőségű ellátást kedvezményezettjei: biztosító szálláshelyek, a helyi lakosság, a fizetővendéglátással foglalkozó lakosság Monitoring mutatók (indikátorok): - a felkínált komplex kezelések számának növekedése Output indikátorok: Eredmény indikátorok: - a vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése - a szezonalitás csökkenése - a tartózkodási idő hosszának emelkedése Hatásindikátorok:

- Debrecen város GDP-jének növekedése - Debrecen GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

94

I. Prioritás: I/2. Intézkedés: Célja:

Gyógy –és termálturizmus A fitness- és wellnes-turizmus feltételeinek megteremtése Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és a „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében”” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Napjainkban világszerte egyre inkább nő egészségturizmus egyéb elemei, a fitness- és wellness-turizmus iránti igény. Ennek következtében a mai modern fürdőkomplexummal szemben az az elvárás merül fel, hogy az egész család szükségleteit elégítsék ki, a gyógyulni vágyó nagyszülőktől a rekreációs, megelőzési céllal érkező szülőkön keresztül az elsősorban szórakozni vágyó gyermekekig.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeke kerül sor beavatkozásra: (1) az infrastrukturális feltételek biztosítása: tartalma: - különböző kiegészítő jellegű beruházások megvalósítása, a meglévő adottságok fejlesztése (például szauna, testépítő szalon); (2) magas színvonalú fitness- és wellness szolgáltatások megteremtése A megvalósítás helye: Debrecen Az érintett gyógyfürdők, szállodák, Debrecen Megyei jogú város Közreműködő Önkormányzata, Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrum szervezetek: Az intézkedés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a megfelelő minőségű ellátást kedvezményezettjei: biztosító szálláshelyek, a fizetővendéglátással foglalkozó lakosság, a helyi lakosság, Monitoring mutatók (indikátorok): - az élmény és látványfürdő-elemek számának növekedése Output indikátorok: - a felkínált szolgáltatások körének bővülése Eredmény indikátorok: - a vendégek és vendégéjszakák számának növekedése - a tartózkodási idő hosszának növekedése Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

95

II. prioritás: Hivatás – és konferenciaturizmus Debrecen idegenforgalmi adottságainak a korábbinál hatékonyabb kihasználásához nagymértékben hozzájárulhat a konferencia, valamint a hivatásturizmus fejlesztése. A turizmus ezen ágazata a kongresszusi, az üzleti az incentív és a testületi ülésekhez kötődő turizmust foglalja magában, és az elmúlt évtizedekben mind világviszonylatban, mind pedig Magyarországon jelentős mértékben megerősödött, amely mögött különböző tényezők állnak: - bár az Internet és a számítógépek terjedése napjainkban már lehetővé teszi az elektronikus úton történő kapcsolattartást is, a személyes jellegű tudományos, politikai gazdasági stb. kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek továbbra is a kongresszusok és konferenciák számítanak; - egyrészt a multinacionális cégek leányvállalatainak térbeli terjedésének hatására egyre fontosabbá válik az egyes szervezeti egységek közötti kommunikáció, amely bizonyos esetekben személyes látogatásokat is szükségessé tesz, másrészt világszerte növekszik a kiállítások és vásárok szerepe, és ez is az üzleti utazások számának az emelkedéséhez vezet; - a globalizálódó gazdaság gyors és várhatóan tovább gyorsuló változása, valamint a szakképzett munkaerő megtartására, kikapcsolódásának biztosítására való törekvés következtében egyre divatosabbá válik a turizmus, mint jutalmazási és ösztönzési forma; - a világgazdaság állandó átalakulása minden vállalkozást arra kényszerít, hogy eladói szemináriumok, oktató- és tréningprogramok keretében dolgozóit folyamatosan tovább képezze.

96

II. Prioritás: II/1. Intézkedés: Célja:

Hivatás – és konferenciaturizmus Kongresszusi turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és a „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Az Internet és a számítógépek terjedése ugyan lehetővé teszi az elektronikus úton történő kapcsolattartást is, a személyes jellegű tudományos, politikai stb. kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek továbbra is a kongresszusok és konferenciák számítanak. A Debreceni Egyetem a maga szellemi potenciáljával fontos szerepet játszhat nem csak Magyarország, hanem a közép-európai térség tudományos életében, és ez a tény a nemzetközi érdeklődők számára lehet vonzó tényező. Emellett Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa, valamint a megfelelő adottságokkal rendelkező közepes nagyságú városok is vonzhatják Magyarország különböző szakmai szervezeteit. A városban épülő új Kongresszusi Központ új lehetőségeket nyithat e téren nemzetközi konferenciák megrendezésével.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - a kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása, a meglévők tartalma: adottságainak fejlesztése; - a szükséges személyi háttér képzése - a rendezvényekhez szükséges egyéb infrastrukturális feltételek (például tolmácsgép) biztosítása; A megvalósítás helye: Debrecen. Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, felsőoktatási intézmények, a különböző tudományos-szakmai egyesületek szervezetei, a városban működő multinacionális vállalatok

Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a megfelelő minőségű ellátást kedvezményezettjei: biztosító szálláshelyek, a kongresszussal kapcsolatos szolgáltatásokat (például hostess, fordítás) biztosító vállalkozók, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek, felsőoktatási intézmények Monitoring mutatók (indikátorok): - a kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek számának növekedése Output indikátorok: - a kongresszusok megszervezéséhez szükséges kisebb infrastrukturális feltételek javulása - a kongresszusok személyi hátterének növekedése Eredmény indikátorok: - Debrecenben lezajló kongresszusok és azokon résztvevő vendégek számának emelkedése - a szezonalitás csökkenése Hatásindikátorok: - Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

97

II. Prioritás II/2. Intézkedés: Célja:

Hivatás – és konferenciaturizmus Üzleti turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

A multinacionális cégek leányvállalatainak térbeli terjedésének hatására egyre fontosabbá válik az egyes szervezeti egységek közötti kommunikáció, amely bizonyos esetekben személyes látogatásokat is szükségessé tesz, valamint világszerte növekszik a kiállítások és vásárok szerepe, és ez is az üzleti utazások számának az emelkedéséhez vezet.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - Üzleti tárgyalásokhoz szükséges infrastruktúra biztosítása; tartalma: - Kiállítások és vásárok magas színvonalú megrendezéséhez szükséges helyszínek kialakítása, illetve a meglévő adottságok fejlesztése; A megvalósítás helye: a nemzetközi multinacionális cégek, a regionális, országos és nemzetközi jellegű kiállítások és vásárok színhelyei. Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara, a kiállítás- és vásárszervezéssel foglalkozó szervezetek, ITD Hungary regionális irodája, a városban működő multinacionális vállalatok

Az intézkedés a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, a kiállításokkal és kedvezményezettjei: vásárokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (például őrzés-védelem, hostess) biztosító magánvállalkozások Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: -

a kiállítások és vásárok színvonalas lebonyolítására alkalmas helyszínek számának a növekedése a kiállítások és vásárok számának növekedése

Eredmény indikátorok: - a multinacionális vállalatok megszervezett tárgyalásai számának emelkedése - a megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok számának növekedése Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

98

II. Prioritás: II/3. Intézkedés: Célja:

Hivatás – és konferenciaturizmus Incentív turizmus Az intézkedés az “A megyén kívüli célcsoportok vonzása” és a „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célhoz kapcsolódik.

Indoklás:

A globalizálódó gazdaság gyors és várhatóan tovább gyorsuló változása, valamint a szakképzett munkaerő megtartására, kikapcsolódásának biztosítására való törekvés következtében egyre divatosabbá válik a turizmus, mint jutalmazási és ösztönzési forma. A multinacionális vállalatok mellett napjainkban a középvállalatok is egyre gyakrabban alkalmazzák dolgozóik teljesítményének elismeréseként a pihenést, kikapcsolódást jelentő utazást. Debrecen – magas színvonalú szolgáltatások kialakítása esetén – megfelelő feltételeket tud biztosítani a turizmus ezen ágazatában résztvevő hazai szereplők számárai.

Az intézkedés Az intézkedés keretében alapvetően két területen kerül sor jelentősebb beavatkozásra: tartalma: (1) Az incentív turizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése: - igényfelmérés alapján a kialakítandó incentív túrák szállás- és vendéglátóhelyeinek a korszerűsítése; - a látogatások helyszínein az incentív csoportok fogadására alkalmas helyiségek kialakítása vagy korszerűsítése; - luxus autóbuszok beszerzése. (2) A kikapcsolódást biztosító programok szervezése: - a jelenlegi rendezvény-kínálat és a látogatók igényeinek a felmérése; - a megjelelő programok kialakítása A megvalósítás helye: mindazon szállodák, amelyek képesek teljesíteni a turizmus ezen ágával kapcsolatban jelentkező feltételeket (megfelelő minőségű szállások, a szabadidő tartalmas és aktív eltöltését lehetővé tevő szolgáltatások). Közreműködő szervezetek:

Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, az érintett önkormányzatok, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szálláshelyek, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek

Az intézkedés a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, a szabadidős kedvezményezettjei: programokkal rendelkező települések vállalkozói Monitoring mutatók (indikátorok): - az incentív turizmus fogadására alkalmassá tett szálláshelyek száma Output indikátorok: - az incentív turisták számára megszervezett programok száma - a Debrecenbe irányuló incentív utazások száma Eredmény indikátorok: - az utazások keretében a városba érkező turisták száma Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

99

II. Prioritás: II/4. Intézkedés: Célja:

Hivatás – és konferenciaturizmus Testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

A világgazdaság állandó átalakulása minden vállalkozást arra kényszerít, hogy eladói szemináriumok, oktató- és tréningprogramok keretében dolgozóit folyamatosan tovább képezze. A cégek az intenzív időkihasználásra törekedve általában előnyben részesítik csendesebb, ingerszegény környezetet, emellett ugyanakkor igénylik az aktív kikapcsolódás széles változatát is.

Az intézkedés Az intézkedés keretében alapvetően két területen kerül sor jelentősebb beavatkozásra: tartalma: (1) A testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése: - megfelelő szálláshelyek megteremtése - a szálláshelyeken vagy azok közvetlen közelében az ülések lebonyolításához szükséges infrastruktúra megteremtése; (2) A szabadidő kulturált és intenzív eltöltését lehetővé tevő feltételek biztosítása A megvalósítás helye: Mindazon szállodák, amelyek képesek teljesíteni a turizmus ezen ágával kapcsolatban jelentkező feltételeket (megfelelő minőségű szállások, olyan különtermek, ahol biztosíthatóak a továbbképzés feltételei, a szabadidő tartalmas és aktív eltöltését lehetővé tevő szolgáltatások). Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szálláshelyek, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek

Az intézkedés A megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): - a testületi ülések lebonyolítására alkalmas helyszínek számának növekedése Output indikátorok: Eredmény indikátorok: - a megszervezésre kerülő testületi ülések száma - a szezonalitás csökkenése Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

100

III. prioritás - Kulturális-, vallási és örökségi turizmus Az ezredforduló idegenforgalmának egyik fontos jelensége a történelmi örökség és a kulturális rendezvények korábbinál aktívabb felhasználása, amely különböző okokkal magyarázható. Egyrészt a városi életforma elterjedésével, a társadalom általános tudásszintjének az emelkedésével az emberek egyre fogékonyabbá és érdeklődőbbé váltak a történeti örökség épített és szellemei emlékei iránt. Másrészt az életszínvonal és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével egyre inkább nőtt az igény más népek, tájegységek kultúrájának irányába. Hajdú-Bihar megye történelmi múltja és az épített környezet adottságai, valamint a megszervezésre kerülő rendezvények lehetővé teszik a kulturális-, vallási és örökségi turizmusban rejlő lehetőségek korábbinál hatékonyabb kihasználását.

101

III. Prioritás: III/1. Intézkedés: Célja:

Kulturális-, vallási és örökségi turizmus Kulturális turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, “A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez. Egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős része Debrecenhez kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik.

Az intézkedés A kulturális emlékhelyek, intézmények, rendezvények fejlesztése, új rendezvények kialakítása, ismertségük növelése: tartalma: (1) tárgyi feltételek javítása: - új bemutatóhelyek kialakítása - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - oktatóhelyek kialakítása; (2) programok megszervezése: - interaktív programok; - új rendezvények létrehozása; (3) korábbi rendezvények támogatása: - ismertség további javítása; - rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése; A megvalósítás helye: Debrecen Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata és az ilyen feladatokkal megbízott intézményeik, a rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozók, a városban működő kulturális-képzőművészeti civil szervezetek, Debrecen Turizmusáért Egyesület

Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a megfelelő minőségű ellátást kedvezményezettjei: biztosító szálláshelyek, a helyi lakosság Monitoring mutatók (indikátorok): - a támogatás eredményeként létrehozott kiállítások, látogató centrumok, Output indikátorok: megszervezett kiállítások száma Eredmény indikátorok: - a rendezvényeken résztvevő látogatók száma Hatásindikátorok:

- a kulturális intézmények helyzetének stabilizálódása - Debrecen GDP-jének emelkedése - a város GDP-jéből a turizmus arányának növekedése

102

III. Prioritás: III/2. Intézkedés: Célja:

Kulturális-, vallási és örökségi turizmus Vallási turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban szezonalitás csökkentése” stratégiai célhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Az ezredforduló társadalmi folyamatai, aktuális érdeklődési irányai közül a vallási-egyházi hagyományok, események, rendezvények egyre nagyobb érdeklődésre számíthatnak. Ezen belül kiemelkedő Debrecen szerepe a hazai reformációban. Ugyancsak megemlíthető az egyházi épületek kulturális, esztétikai jelentősége is.

tapasztalható

Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) A vallási-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása: tartalma: - egyházi épületek (főleg templomok) felújítása; - a meglévő és fejleszthető események kijelölése; - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; (2) programfejlesztés: - programok szervezése, a bemutatásra kerülő objektumok kijelölése; - a vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turisztikai bemutatással; A megvalósítás helye: Valamennyi rendezvény Közreműködő szervezetek:

közérdeklődést

kiváltó

egyházi

épület,

egyházi

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, egyházi szervezetek, civil szervezetek, helyi lakosság, Debrecen Turizmusáért Egyesület

Az intézkedés a helyi lakosok, az egyházak, mint intézményfenntartók kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: - a felújított egyházi épületek száma - a megszervezésre kerülő vallási rendezvények száma Eredmény indikátorok: - a vallási turizmusban résztvevő turisták száma Hatásindikátorok:

illetve

- Debrecen GDP-jének emelkedése - a város GDP-jéből a turizmus arányának növekedése

103

III. Prioritás: III/3. Intézkedés: Célja:

Kulturális-, vallási és örökségi turizmus Örökségi turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, “A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy település épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli.

Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: - az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása; tartalma: - a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben hasonló felújítása; - kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése; A megvalósítás helye: Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, építészeti örökség emlékei, illetve a múltban gyökerező kulturális emlékek Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata és kulturális rendezvényekkel foglalkozó intézményeik, Debrecen Turizmusáért Egyesület, az építészeti örökséget jelentő épületek jelenlegi tulajdonosai, a különböző hagyományőrző civil szervezetek

Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a helyi lakosság kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított épületek száma Output indikátorok: - a megrendezett kulturális események száma Eredmény indikátorok: - a rendezvényeket és a felújított épületeket meglátogató turisták száma Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének emelkedése - a város GDP-jéből a turizmus arányának növekedése - az építészeti emlékek általános állapota - a lakosság településhez kötődésének a mértéke

104

IV. prioritás: Aktív turizmus Napjaink idegenforgalmában a többi között két igen jelentős trend rajzolódik ki: egyrészt növekszik a szabadidő aktív, mozgással egybekötött eltöltésének az igénye, másrészt egyre nagyobb hangsúlyt kap a természetközeliség. Mind a két elvárást kielégíti az aktív turizmus, ezen belül a kerékpáros-, a vadász-, a horgász-, és a lovasturizmus, amelyek népszerűsége ennek következtében igen gyorsan növekszik. A turizmus ezen ágazata az így megjelenő igények kielégítésére törekszik, amelynek során nemcsak a hazai, hanem a külföldi vendégek is a területre csalogathatóak. Ennek okai a következők: •

• •

az urbánus életforma terjedésével, különösképpen Magyarországon a népi kultúra felé fordulás a globalizáció egyik ellenpontjává válik, főként a fiatalabb generációkban erősödik meg ez az igény, ehhez az igényhez sorolható a más tájak kultúrájának, az ott élők életének megismerése a természetközeli, rurális életformának, a kevéssé érintett természethez való közelségének köszönhetően ez a turisztikai ágazat kapcsolódhat más turisztikai termékekhez is, gondoljunk itt az a kerékpáros-, és lovasturizmusra; a Hortobágy aDebrecen és környékének turizmusában húzószerepet tölt be

Debrecen külterülete, környezete az aktív turizmus valamennyi ágazata számára lehetőséget nyújt, a városi lakosság számára a kikapcsolódás feltételei megfelelőek.

105

IV. Prioritás: IV/1. Intézkedés: Célja:

Aktív turizmus Vadászturizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban szezonalitás csökkentése” stratégiai programhoz kapcsolódik

Indoklás:

Az urbanizáció (és különösen a városodás) Nyugat- és Dél-Európában tapasztalható magas szintje jelentős mértékben csökkentette az ottani országokban a vadállományt (ez különösen igaz a nagyvadakra). Ennek következtében ezen országok magas jövedelemmel rendelkező vadászai növekvő érdeklődést mutatnak a közép-európai vadászati lehetőségek iránt, amely azonban kettős kihívást is jelent a térség számára. Egyrészt ki kell alakítani egy olyan vadállományt, amely vonzó lehet ezen célcsoportok számára, másrészt meg kell akadályozni az illegális vadászat térhódítását.

tapasztalható

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások szükségesek: - az érintett területek vadállománya biztonságának növelése tartalma: - magas színvonalú szálláshelyek kialakítása - megfelelő leshelyek létesítése A megvalósítás helye: Debrecen körüli erdőségek Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a megfelelő szálláshellyel Közreműködő rendelkező lakosság/vállalkozók, Debrecen Turizmusáért Egyesület az szervezetek: érintett területek vadásztársaságai Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a helyi lakosság, az érintett kedvezményezettjei: területek vadásztársaságai Monitoring mutatók (indikátorok): - a vadászok számára kialakított szálláshelyek számának növekedése indikátorok: - a leshelyek számának emelkedése Eredmény indikátorok: - a környékre látogató vadászok számának növekedése - a szezonalitás csökkenése Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a turizmus arányának növekedése a város GDP-jéből

106

IV. Prioritás: IV/2. Intézkedés: Célja:

Aktív turizmus Horgászturizmus Az intézkedés „“Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, “A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen és környékének meglévő adottságai (elsősorban állóvizek) révén igen jó lehetőségekkel rendelkezik a horgászturizmus szempontjából Ez azért is igen jelentős, mivel napjainkban egyre inkább növekszik a szabadidő természetközeli és nyugodt körülmények között történő eltöltésének az igénye, amelyet a horgászturizmus magas szintre történő fejlesztésével jól ki lehet elégíteni.

Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: - új horgászhelyek kialakítása; tartalma: - tervszerű haltelepítés; - lépések a természetes vizek ökológiai állapotának megőrzésére; A megvalósítás helye: Debrecen és környékének csatornái és állóvizei Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, a megyében működő horgászegyesületek, TIVIZIG, a vízfelületeket kezelő gazdasági társaságok

Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a horgászegyesületek tagjai, kedvezményezettjei: helyi lakosság Monitoring mutatók (indikátorok): - az újonnan kialakított horgászhelyek száma Output indikátorok: - a vizekbe telepített halmennyiség Eredmény indikátorok: - a kiadott horgászengedélyek száma - a horgászegyesületek létszáma Hatásindikátorok:

- a turizmus arányának növekedése a város GDP-jéből - a természetes vizek ökológiai rendszerének fennmaradása

107

IV. Prioritás: IV/3. Intézkedés: Célja:

Aktív turizmus Kerékpáros turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése”, „A helyi lakosság igényeinek kielégítése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik

Indoklás:

A modern társadalom egészség és tiszta környezet iránti igényének egyik megvalósulási lehetősége a kerékpáros turizmus, amely egyrészt környezetbarát közlekedési mód, másrészt egyben turisztikai vonzerő is. Növekvő kereslete folytán alkalmas a rövid nyári szezon meghosszabbítására, illetve csúcsidőszakban a turisták utazási élményének gazdagítására. A kerékpáros turizmus nagyobb mértékű fejlesztéséhez ugyanakkor még hiányoznak a feltételek: a kerékpározásra jelenleg használt közutak veszélyesek, egy részük életveszélyes (például a 4-es, 33-as, a 35-ös és a 47es utak), valamint csak korlátozottan létezik az utak melletti szolgáltatási hálózat.

Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) tárgyi feltételek kialakítása: tartalma: - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - kerékpárutak kialakítása; (2) ismeretterjesztő programok kialakítása, szolgáltatások megjelenése: - kerékpártúrák szervezése; A megvalósítás helye: Debrecen és környékének kisforgalmú útjai Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, Hajdú-Bihar megyei Állami Közútkezelő Kht, helyi lakosság a túrázók ellátását biztosító vállalkozások, Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata - szálláshelyek száma - megépült kerékpárutak hossza - szervezett kerékpártúrák száma

Eredmény indikátorok: - a kerékpár túrákon résztvevők száma Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

108

IV. Prioritás: IV/4. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Aktív turizmus Lovas turizmus Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” „A helyi lakosság igényeinek kielégítése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik stratégiai célokhoz kapcsolódik Magyarország gazdag lovas hagyományai, a sokfelé már kiépült lovas bázisok, a meglévő lóállomány, a képzett szakemberek, valamint a kitűnő környezeti feltételek alapos lehetőséget kínálnak a városban és környékén a lovas turizmus fejlesztésére. A Hortobágyon működő vállalkozások hatékonyabb működését szolgálhatja Debrecen város komplex turizmusfejlesztéséhez való kapcsolásuk

Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) tárgyi feltételek kialakítása: tartalma: - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - lovas túra útvonalak kialakítása; - oktatóbázis kialakítása; (2) programok kialakítása, szolgáltatások megjelenése: - hobbylovaglás; - fogatolás; - díjlovaglás; - military; (3) a lovasturizmus komplex turizmusfejlesztésbe kapcsolása - a Hortobágy lovasprogramjainak Debrecen város turizmus fejlesztéséhez kapcsolása A megvalósítás helye: olyan területek, amely alkalmas a lovas turizmus valamely ágazatának művelésére, helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, a lovaglással foglalkozó vállalkozók a túrázók ellátását biztosító vállalkozások, Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, a lovagláshoz szükséges felszerelést gyártó vállalkozók

Monitoring mutatók (indikátorok): - a kialakított szálláshelyek száma Output indikátorok: - szervezett lovas túrák száma - a lovas versenyekre alkalmas pályák száma Eredmény indikátorok: - a túrákon és versenyeken résztvevők száma Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése - a lóállomány növekedése

109

IV. Prioritás: IV/5. Intézkedés: Célja:

Aktív turizmus Életmód-turizmus Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” „A helyi lakosság igényeinek kielégítése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik

Indoklás:

A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. A város környékén található természetközeli területek a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak.

Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (1) Az életmód-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása: tartalma: - meglévő eszközök fejlesztése; - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - foglalkoztatóházak megteremtése; (2) életmódtáborok szervezése: - hagyományos termékek gyártása, biogazdálkodás meghonosítása; - a kívánt mozgás és egészségigény lehetőségének biztosítása; (3) a túravezetők szakmai kiképzése A megvalósítás A város környékén található természetközeli területek helye:

Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, vállalkozások,

Az intézkedés a hagyományos gazdálkodást folytató helyi lakosság, a programokat kedvezményezettjei: szervező vállalkozók, Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- szálláshelyek számának növekedése - szervezett programok száma, hossza - az életmód-turizmusban résztvevő turisták száma

Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok:

- Debrecen GDP-jének növekedése - természeti környezet stabilizálódása - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

110

V. prioritás. Sportturizmus A sport és sport tevékenységek a közeljövőben a mindennapi életben is egyre nagyobb szerepet kapnak majd. A versenysport mellett a városi ember egészséges életmódjához is egyre inkább hozzátartozik a sport, a mozgás iránti vágy. Ezen szükségletek kielégítése a város számára alapfeltétel kell legyen. Debrecennek kiemelt figyelmet kell szentelnie a sporthoz kapcsolódó idegenforgalmi termékekre. A város elhelyezkedésénél (kedvező földrajzi helyzet), sporthagyományainál és eddigi eredményeinél fogva a hazai sportéletben kiemelt szerepet kell kapjon. Ez csak megfelelő sportlétesítmények megléte és kiváló marketing esetén valósulhat meg.

111

V. Prioritás: V/1. Intézkedés: Célja:

Sportturizmus Sportlétesítmények építése Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” „A helyi lakosság igényeinek kielégítése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik

A városi lakosság, valamint a nagyobb területi vonzással rendelkező sportrendezvények kiszolgálására elengedhetetlen a meglévő létesítmények bővítése, valamint további stadion (ok), sportcsarnok (ok) építése. Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (2) nagyobb sportesemények szervezése a városba: tartalma: - meglévő létesítmények fejlesztése; - megfelelő kiszolgáló szállás és vendéglátóhelyek kialakítása; - a létesítményekhez vezető infrastruktúra megteremtése; (3) oktatási sportközpont kialakítása - atlétikai oktatási központ kialakítása - megfelelő szakember és edzőgárda kialakítása Indoklás:

A megvalósítás Debrecen jelenlegi sportlétesítményei, valamint a tervezett új helyszínek helye:

Közreműködő szervezetek:

Debrecen

Megyei

jogú

Város

Önkormányzata,

vállalkozások,

sportegyesületek, a létesítményeket kezelő intézmények

Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, sportmarketing kedvezményezettjei: vállalkozások, sportlétesítmények Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- elkészült sportlétesítmények számának növekedése - szervezett programok száma, hossza - meglévő, felújított létesítmények

Eredmény indikátorok:

- a rendezvényekre érkező, sportolók, turisták, szurkolók száma - Debrecen GDP-jének növekedése

Hatásindikátorok:

- a létesítmények állagának javulása - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése - a város hírnevének növekedése

112

V. Prioritás: V./2. Intézkedés: Célja:

Sportturizmus Sportrendezvények szervezése Az intézkedés “Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” „A helyi lakosság igényeinek kielégítése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik

A sportesemények területiségüknél fogva rendelkezhetnek nemzetközi, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. Az intézkedés Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: (2) nagyobb sportrendezvények szervezése: tartalma: - nemzetközi világ és kontinensversenyek szervezése - a sportolókat kísérő és kiszolgáló személyzet szervezése, képzése (3) sportrendezvények magas színvonalú lebonyolítása - szolgáltató és képző intézmény kialakítása - folyamatos képzések - magas szintű rendezvényszervező intézmény kialakítása Indoklás:

A megvalósítás Debrecen jelenlegi sportlétesítményei, valamint a tervezett új helyszínek helye:

Közreműködő szervezetek:

Debrecen

Megyei

jogú

Város

Önkormányzata,

sportegyesületek, a létesítményeket rendezvényszervező vállalkozások

kezelő

vállalkozások, intézmények,

Az intézkedés Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, sportmarketing kedvezményezettjei: vállalkozások, sportlétesítmények, rendezvényszervező vállalkozások Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- sportrendezvények száma - szervezett programok száma, hossza

Eredmény indikátorok:

- sportlétesítmények színvonalának növekedése - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség,

Hatásindikátorok:

- a város GDP-jének növekedése. - Debrecen imázsképének javulása - A sportrendezvények vonzásterületének növekedése

113

VI. prioritás: Gasztronómiaturizmus Debrecen és környéke a magyar gasztronómiának egyik fontos térsége. Tájjellegű, magyaros ételek egész sora jellemzi a várost, melyek országos hírnek örvendenek (debreceni páros kolbász, debreceni töltött káposzta). Emellett a Hortobágy jellegzetes ételei is megjelennek a város éttermeiben. A gasztronómiai turizmushoz kapcsolódik az egykori szállodák, éttermek, kávéházak emlékének feltárása, melynek terén Debrecen szintén kiváló adottságokkal rendelkezik. A város gasztronómiai hagyományait leginkább a közép és idősebb korú hazai és külföldi turisták számára lehet eladni. Ezen célcsoportok megnyerésére, illetve az információ eljuttatására azonban sokkal hatékonyabb marketingre van szükség a turizmus ezen ágazata területén.

114

VI. Prioritás: VI/1. Intézkedés:

Gasztronómiaturizmus

Célja:

Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Hagyományos tájjellegű ételek összegyűjtése kiadványban

Indoklás:

Debrecen és környékének igen széles a tájjellegű ételeinek skálája. Ezek azonban sok esetben feledésbe merültek vagy átalakultak. Szükséges ezeknek az ételeknek az összegyűjtése, kiadványban történő megjelentetése és terjesztése. Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - tájjellegű ételek receptjeinek gyűjtése tartalma: - a receptek kiadványban történő megjelentetése A megvalósítás helye: Debrecen Közreműködő szervezetek:

Az Debrecen város Önkormányzata, Debrecen Turizmusáért Egyesület, a város éttermei, kávéházai, hagyományőrző egyesületek

Az intézkedés A város éttermei, kávéházai kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: - összegyűjtött tájjellegű ételek receptjeinek száma - megjelent kiadványok száma Eredmény indikátorok:

- éttermekben megjelenő új ételek száma - a városra vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban,

Hatásindikátorok:

- a város GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

115

VI. Prioritás: VI/2. Intézkedés: Célja:

Gasztronómiaturizmus

Egykori kávéházak, éttermek emlékének feltárása Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen gasztronómiai hagyományainak részét képezik az egykori éttermek, kávéházak, amelyeknek csak egy része lett felújítva. Ezen egykori épületeknek emléktábla állítása, illetve amennyiben lehetséges felújítása szükséges. Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - emléktábla állítása az egykori éttermeknek, kávéházaknak tartalma: - egykori éttermek, kávéházak felújítása A megvalósítás helye: Debrecen Közreműködő szervezetek:

Az érintett önkormányzat, a város éttermei, kávéházai, hagyományőrző egyesületek, Debrecen Turizmusáért Egyesület

Az intézkedés A város egykori éttermei, kávéházai kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: - kiállított emléktáblák száma - felújított éttermek, kávéházak száma Eredmény indikátorok:

- éttermi ellátottság növekedése - a városra vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban,

Hatásindikátorok:

- a város GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

116

VI. Prioritás: VI/3. Intézkedés: Célja:

Gasztronómiaturizmus

Gasztronómiai rendezvények szervezése Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen gasztronómiai hagyományainak részét képezik az egyes gasztronómiai jellegzetességekhez kapcsolódó regionális és országos rendezvények szervezése. Ezek egy része már jól működik (pl. Debreceni Pulykanapok), azonban a gazdag gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódva további rendezvények szélesíthetik a palettát. Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - gasztronómiai rendezvények szervezése tartalma: - a rendezvények széles körű marketingje A megvalósítás helye: Debrecen Az érintett önkormányzat, a város éttermei, kávéházai, hagyományőrző egyesületek, rendezvényszervező cégek (pl. Főnix Kht.), Debrecen Turizmusáért Egyesület Az intézkedés A város gasztronómiával foglalkozó vállalkozásai, éttermei, kávéházai kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: - gasztronómiai rendezvények száma Közreműködő szervezetek:

- szervezett programok száma, hossza Eredmény indikátorok:

- a rendezvények színvonalának növekedése - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség,

Hatásindikátorok:

- a város GDP-jének növekedése. - Debrecen imázsképének javulása - A gasztronómiai rendezvények vonzásterületének növekedése

117

VII. prioritás: Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén Debrecen város regionális vezető szerepének további erősítése szempontjából fontos kérdés a város vezető szerepének megteremtése illetve erősítése az idegenforgalom terén is. Ennek egyik megvalósulása lehet az intézményesített együttműködés Hajdúszoboszlóval és a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, amely a térségben már jelen lévő turisztikai ágazatokkal való együttműködést is jelenti. Debrecen jelenleg inkább elosztópontként jellemezhető, és nem tekinthető önálló idegenforgalmi úti célnak. E helyzetnek vannak előnyei is, hiszen a közelben számos vonzerő található, amelyekkel szoros együttműködés alakítható ki. A regionális együttműködésnek jelentős szerepe van mind országos, mind pedig az Európai Unió szintjén. Ráadásul a regionális fejlesztési támogatások elbírálásának egyik fontos szempontja a regionalitás mértéke, - ritkán támogatna egyedi turisztikai fejlesztéseket. Ráadásul a turisták általában a kis távolságban elérhető több különböző látványosságot részesítik előnyben ezért Debrecen számára kulcsfontosságú a Hortobágyi Nemzeti Park illetve Hajdúszoboszló közelsége, amelyet a városnak ki kell használnia. Ez az úgynevezett „aranyháromszög”, amelynek minden turisztikai fejlesztés alapját kell szolgáltatnia. E pozíció kihasználásának érdekében az intézményesített együttműködés megszervezése szükségessé válik. Olyan formális és informális konzultatív szervezetet kell létrehozni, amely lehetővé teszi mindhárom fél érdekeinek megfelelő kielégítését, az egymás közti kapcsolattartást és a fejlesztések összehangolását, melynek révén megfelelő egymást kiegészítő programcsomagok állíthatók össze az utaztatók által. Emellett fontos Debrecen város közvetlen megjelenése is mind a két helyszínen, tehát a Hortobágyi Nemzeti Park programjaiban, illetve az odaérkező vendégek ellátásában is szerepet kell vállalnia a városnak. Ez lehetővé tenné a Hortobágy és Debrecen programjainak hatékonyabb összekapcsolását. Másrészt hatékonyabban használná ki, mutatná be a puszta turisztikai értékeit is.

118

VII. Prioritás: VII/1. Intézkedés: Célja:

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén A turisztikai együttműködés erősítése térségi szinteken; Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen jelenleg inkább elosztópontként jellemezhető, és nem tekinthető önálló idegenforgalmi úti célnak. E helyzetnek vannak előnyei is, hiszen a közelben számos vonzerő található, amelyekkel szoros együttműködés alakítható ki. ennek az együttműködésnek a fejlesztése erősítheti a térség turisztikai jelentőségét. A turisták általában a kis távolságban elérhető több különböző látványosságot részesítik előnyben ezért Debrecen számára kulcsfontosságú a Hortobágyi Nemzeti Park illetve Hajdúszoboszló közelsége, amelyet a városnak ki kell használnia. Ez az úgynevezett „aranyháromszög”, amelynek minden turisztikai fejlesztés alapját kell szolgáltatnia. Egy olyan konzultatív szervezet felállítása, amelyben mindhárom fél képviselteti magát, megkönnyítené az egymás közti kapcsolattartást, illetve a fejlesztések összehangolását. A három fél viszonylagos közelsége és a vonzerők komplementer hatásai miatt, túraszervezők közreműködésével, mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi piacok igényeinek megfelelő ajánlatok állíthatók össze.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - turisztikai egyeztető tanács felállítása tartalma: - Debrecen környékének turisztikai szereplőinek közös pályázatokon való támogatása; A megvalósítás helye: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy Közreműködő szervezetek:

Az érintett önkormányzat, a térség turizmussal foglalkozó intézményei, a különböző szakmai egyesületek területi-városi szervezetei,

Az intézkedés az önkormányzatok, a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, a kedvezményezettjei: turizmussal kapcsolatos szolgáltatásokat biztosító vállalkozók, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: - több települést is magában foglaló turisztikai programok száma, - közös programok számának növekedése - a szállodai férőhelyek számának növekedése, Eredmény indikátorok:

- a komplex programokon résztvevő turisták száma, - a térségre vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban, - az átlagos tartózkodási idő hosszának növekedése, - a szezonalitás csökkenése,

Hatásindikátorok: - a város GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

119

VII. Prioritás VII/2. Intézkedés: Célja:

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén Debrecen beruházó szerepének erősítése a térség idegenforgalmában Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Az Észak-Alföldi Idegenforgalmi Régióban, a Tisza-tó mellett, látványosságai alapján, ez a hármas régió (az úgynevezett „arany-háromszög”) a legfrekventáltabb és egyben a leginkább sokszínű terület. Ez mindenképpen előnyös, és egyben a terület erőssége is. Fontos Debrecen város, mint a térség természetes innovációs központjának közvetlen megjelenése is két helyszínen, tehát a Hortobágyi Nemzeti Park programjaiban, illetve az odaérkező vendégek ellátásában is szerepet kell vállalnia a városnak. Ez lehetővé tenné a Hortobágy és Debrecen programjainak hatékonyabb összekapcsolását. Másrészt hatékonyabban használná ki, mutatná be a puszta turisztikai értékeit is. Ezáltal megnő az érdeklődés Hajdú-Bihar megye és Debrecen irányt, a város idegenforgalmi értékei országos és nemzetközi figyelmet kapnak, ezáltal több turisztikai ágazat előnyeit is kihasználja a város

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - A Hortobágy és Hajdúszoboszló turisztikai programjaiban való erőteljesebb tartalma: megjelenés, közös programok kialakítása - Közvetlen beruházások a Hortobágyon (szálláshelyek vásárlása, építése) A megvalósítás helye: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy turisztikai színhelyei. Közreműködő szervezetek:

Önkormányzat, Holding

Az intézkedés a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, és a kapcsolatos kedvezményezettjei: szolgáltatásokat biztosító magánvállalkozások Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- több települést is magában foglaló turisztikai programok száma, - közös programok számának növekedése - a szállodai férőhelyek számának növekedése,

Eredmény indikátorok: - a komplex programokon résztvevő turisták száma, - a térségre vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban, - az átlagos tartózkodási idő hosszának növekedése, - a szezonalitás csökkenése, Hatásindikátorok:

- a város GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

120

VII. Prioritás: VII/3. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén Az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik. Az idegenforgalom területén megfogalmazott célok elérésének alapfeltétele a turizmus hatékony intézményi és működési rendszerének megteremtése, amely nélkül a különböző tevékenységek könnyen szétaprózódnak és nem egy irányba húznak. Ez egyúttal feltétele az EU források elnyerésének is. Ennek érdekében szükség van az idegenforgalom területén működő állami szervek, a megyei és helyi önkormányzatok, a magán és a non-profit szervezetek közötti együttműködés javítására.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi lépésekre kerül sor: tartalma: - Debrecen idegenforgalmi szakembereit tömörítő új tanácsadó testület létrehozása; - alkalmi jellegű tapasztalatcserék megszervezése; A megvalósítás helye: Debrecen Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Közreműködő Önkormányzat, Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, az szervezetek: idegenforgalom területén dolgozó magán és non-profit jellegű szervezetek Az intézkedés az idegenforgalomból élő, illetve annak különböző eredményeit élvező kedvezményezettjei: lakosság Monitoring mutatók (indikátorok): - a létrejövő új szervezetek száma Output indikátorok: - a megszervezésre kerülő tapasztalatcserék száma Eredmény indikátorok: - az együttműködés következtében megvalósuló projektek száma - az összefogás eredményeként megtakarított anyagi erőforrások összege Hatásindikátorok:

- a városba érkező turisták számának növekedése - a város GDP-jének növekedése - Debrecen GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

121

VII. Prioritás: VII/!. Intézkedés: Célja:

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén Határon átnyúló együttműködések Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Az idegenforgalom területén megfogalmazott célok elérésének alapfeltétele a turizmus hatékony intézményi és működési rendszerének megteremtése, amely nélkül a különböző tevékenységek könnyen szétaprózódnak és nem egy irányba húznak. Ez egyúttal feltétele az EU források elnyerésének is. Ennek érdekében szükség van az idegenforgalom területén működő állami szervek, a megyei és helyi önkormányzatok, a magán és a non-profit szervezetek közötti együttműködés javítására.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi lépésekre kerül sor: tartalma: - együttműködés elsősorban a romániai és ukrajnai turisztikai szervezetekkel, utaztatókkal - alkalmi jellegű tapasztalatcserék megszervezése; A megvalósítás helye: Debrecen Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Közreműködő Önkormányzat, Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, az szervezetek: idegenforgalom területén dolgozó magán és non-profit jellegű szervezetek Az intézkedés az idegenforgalomból élő, illetve annak különböző eredményeit élvező kedvezményezettjei: lakosság Monitoring mutatók (indikátorok): - a létrejövő új együttműködések száma Output indikátorok: - a megszervezésre kerülő tapasztalatcserék száma Eredmény indikátorok: - az együttműködés következtében megvalósuló projektek száma - az összefogás eredményeként megtakarított anyagi erőforrások összege Hatásindikátorok:

- a városba érkező turisták számának növekedése - a város GDP-jének növekedése - Debrecen GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

122

VIII. prioritás – Szektor-semleges területek fejlesztése A prioritás szükségességét azzal lehet indokolni, hogy az előző hét prioritás mellett Debrecen idegenforgalmának fejlesztéséhez elkerülhetetlen olyan intézkedések végrehajtása is, amelyek szigorú értelemben nem kapcsolódnak a turizmus egyik ágazatához sem. Ez a fejlesztési prioritás több szempontból is eltér az előző héttől: egyrészt az itt szereplő intézkedések a fejlesztés feltételrendszerének kialakításához szükségesek, egy-egy konkrét ágazathoz nem köthetőek, így ilyen értelemben horizontális jellegűnek tekinthetők. Másrészt a prioritáson belül teljesen különböző területek fejlesztése jelenik meg (közös pontjuk, hogy szektorsemlegesek), így az intézkedések – szemben a többi prioritással – nem alkotnak koherens egészet. Az idegenforgalmi tevékenység belső összehangolása, megszervezése a város ezen társadalmi szektorban érvényesülő jelentőségnövekedésének előfeltétele. Ennek keretében szükségesnek látjuk Debrecen város idegenforgalmi politikájának, tevékenységének összehangolását, a szektorban érdekelt vállalkozókkal, intézményekkel, szervezetekkel és természetesen a helyi lakosság csoportjaival. Ehhez mindenképpen szükségesnek látjuk Debrecen Megyei Jogú Önkormányzat keretein belül Idegenforgalmi önkormányzati bizottság felállítását, amely felügyelné és irányítaná a város idegenforgalmi tevékenységét, javaslatokat fogalmazna meg az idegenforgalomra szánt források felhasználására. Ezen Bizottság mellett fontos egy idegenforgalmi szakmai-tanácsadó testület létrehozása, amely előbbi szakmai munkáját segítené. Véleményünk szerint a javasolt intézkedések stratégiai jelentőségűek Debrecen turizmusának fejlesztése szempontjából, azok megvalósításának elmaradása megrekesztheti a fejlesztési folyamatokat.

123

VIII. Prioritás: VIII/1. Intézkedés: Célja:

Szektor-semleges területek fejlesztése A turisztikai szakember-képzés erősítése Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban szezonalitás csökkentése” stratégiai célhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen turisztikai szolgáltatóinak egy része családi vállalkozásokban vagy idénymunkásokkal dolgozik, akiknek gyakran nincs szakképesítése, emellett általános a nyelvtudás hiánya, és gyakran kifogásolható a viselkedésük is. E gondok orvoslását segítheti a szabályozásban a szakképesítés szigorúbb megkövetelése, azonban gyökeres változást csak az hozhat, ha a turisztikai szolgáltatásokat mindenütt szakképzett, nyelveket beszélő és európai módon viselkedni tudó alkalmazottak nyújtják.

tapasztalható

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi lépésekre kerül sor: tartalma: - felmérés végzése a szolgáltatók körében a munkaerő szakképzettségéről és egyéb fő jellemzőiről, valamint a szakképzés iránti jelenlegi és jövőbeli igényről; - a jelenlegi szakképzést nyújtó intézmények kapacitásának, programjainak és az oktatás színvonalának felmérése; - a meglévő oktatási intézmények bevonásával egy turisztikai szakképzés fejlesztési terv kidolgozása, és arra támaszkodva a képzések lebonyolítása; A megvalósítás helye: elsősorban Debrecen azon képző intézményei, amelyek jelenlegi kapacitásukkal elő tudják segíteni a turizmus területén dolgozók képzését, továbbképzését Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Debreceni Egyetem, Debrecen középiskolái

Az intézkedés az idegenforgalom különböző területein (szálláshely-biztosítás, vendéglátás, kedvezményezettjei: program-szervezés) dolgozó alkalmazottak, turizmus fejlesztésével foglalkozó személyek, helyi lakosság, egyetemi hallgatók Monitoring mutatók (indikátorok): - a (tovább)képzésben résztvevők száma Output indikátorok: Eredmény indikátorok: - a képzés eredményeként sikeres vizsgát tett személyek száma Hatásindikátorok:

- Debrecenbe érkező turisták számának növekedése - a város GDP-jének növekedése - Debrecen GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

124

VIII. Prioritás: VIII/2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Szektor-semleges területek fejlesztése Megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése Az intézkedés „Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése” és „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik. Napjainkban hazánk városai, turisztikai régiói között az élet többi területéhez hasonlóan az idegenforgalomban is igen jelentős verseny bontakozott ki. Az ebben történő sikeres szerepléshez nem csak a szükséges feltételek megteremtése szükséges, hanem az adottságok célcsoportok felé irányuló terjesztése is. A tudatos és tervezett kommunikációs tevékenység elősegítheti egy pozitív városimázs kialakulását, amely hozzájárulhat versenyképességnek növekedéséhez.

Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - Debrecen kommunikációs stratégiájának kidolgozása; tartalma: - kommunikációs eszközök elkészítése és célzott terjesztése; - public relation és lobby program megvalósítása; A megvalósítás helye:

turisztikai rendezvények (pl. kiállítás, vásár) helyszínei

Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Rt., Tourinform irodák, Észak-Alföldi Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság

Az intézkedés magán és non-profit szervezetek és lakosság kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok): - az elkészült kommunikációs eszközök száma Output indikátorok: - a hazai és nemzetközi idegenforgalmi rendezvényeken történő részvételek száma - a Debrecenre vonatkozó pozitív információk száma az országos médiákban Eredmény indikátorok: - a kommunikációs eszközökkel elért célközönség - Debrecen ismertségének növekedése Hatásindikátorok:

- a Debrecenbe érkező turisták számának növekedése - a város GDP-jének növekedése - Debrecen GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

125

VIII. Prioritás: VII/3. Intézkedés: Célja:

Szektor-semleges területek fejlesztése Turisztikai Bizottság felállítása az Önkormányzat keretein belül Az intézkedés „Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében” stratégiai célokhoz kapcsolódik.

Indoklás:

Debrecen turizmuspolitikájának fejlesztése tekintetében szükséges az Megyei Jogú Város Közgyűlésében egy csak az idegenforgalommal foglalkozó önkormányzati bizottság felállítása, amely a város turizmussal kapcsolatos intézkedéseit és az erre a forrásra fordított összegek elköltésének elveit meghatározhatná. Az intézkedés Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: - Turisztikai Bizottság létrehozása tartalma: - Debrecen turisztikai adóbevételinek a turizmusfejlesztésre való fordítása A megvalósítás helye: Debrecen, Közreműködő szervezetek:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a város turizmussal foglalkozó intézményei, a különböző szakmai egyesületek területi-városi szervezetei,

Az intézkedés az önkormányzat, a turizmussal kapcsolatos szolgáltatásokat biztosító kedvezményezettjei: vállalkozók, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok: - Debrecenre vonatkozó turisztikai programok, elképzelések, döntések számának növekedése - programok számának növekedése - a szállodai férőhelyek számának növekedése, Eredmény indikátorok: - a programokon résztvevő turisták száma, - az idegenforgalom szerepének növekedése a város bevételeiben - a szezonalitás csökkenése, Hatásindikátorok: - a város GDP-jének növekedése - a város GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

126

4.

A fejlesztési prioritások és a stratégiai célok kapcsolatrendszere Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése

Gyógy – és termálturizmus A gyógy- és termálvízzel rendelkező fürdők komplex szolgáltatás-rendszerének a kialakítása A fitness- és wellnes-turizmus feltételeinek megteremtése

Hivatás – és konferenciaturizmus Kongresszusi turizmus Üzleti turizmus Incentív turizmus Testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus

Kulturális-, vallási- és örökségi turizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Örökségi turizmus

Aktív turizmus Kerékpáros turizmus Horgászturizmus Lovas turizmus Vadászturizmus Életmód Turizmus

Gasztronómiaturizmus Hagyományos tájjellegű ételek összegyűjtése kiadványban Egykori kávéházak, éttermek emlékének feltárása Gasztronómiai rendezvények szervezése

Debrecen térségi vezető erősítése a turizmus terén

szerepének

A turisztikai együttműködés erősítése Debrecen beruházó szerepének erősítése a térség idegenforgalmában Az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele A határmenti kapcsolatok fejlesztése

Szektor-semleges területek fejlesztése A turisztikai szakember-képzés erősítése Megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése Turisztikai Bizottság felállítása az Önkormányzat keretein belül elsődleges szoros kapcsolat közvetett kapcsolat

127

Stratégiai célok A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése

Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében

5.

A fejlesztési prioritások megvalósítási időtávja Priotitások Gyógy – és termálturizmus

Ütemezése (év)

A gyógy- és termálvízzel rendelkező fürdők komplex szolgáltatás-rendszerének a kialakítása A fitnessmegteremtése

és

wellnes-turizmus

feltételeinek

Hivatás – és konferenciaturizmus Kongresszusi turizmus Üzleti turizmus Incentív turizmus Testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus

Kulturális-, vallási- és örökségi turizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Örökségi turizmus

Aktív turizmus Kerékpáros turizmus Horgászturizmus Lovas turizmus Vadászturizmus Életmód-turizmus

Gasztronómiai turizmus Hagyományos tájjellegű ételek összegyűjtése kiadványban Egykori kávéházak, éttermek emlékének feltárása Gasztronómiai rendezvények szervezése

Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén A turisztikai együttműködés erősítése; Debrecen beruházó szerepének erősítése a térség idegenforgalmában Az idegenfogalom területén tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele Határmenti együttműködés

Szektor-semleges területek fejlesztése A turisztikai szakember-képzés erősítése Megfelelő marketing-kommunikációs eszközök kialakítása és a célcsoportok közötti hatékony terjesztése Turisztikai Bizottság felállítása az Önkormányzat keretein belül

128

2004-2008 2004-2008

2004-2008 2004-2010 2004-2008 2004-2010 2004-2010 2004-2008 2004-2008 2004-2008 2004-2008 2004-2008 2004-2010 2004-2010 2004-2008 2004-2010 2004-2010 2004-2008 2004-2010 2004-2006 2004-2008 2004-2008 2004-2010 2004-2006 2004-2008 2004-2010 2004-2010 2004-2010 2004-2008 2004-2010 2004-2006