Damó Eszter Csorba József HÓNAPRÓL HÓNAPRA. Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet negyedik osztályosoknak

Damó Eszter – Csorba József

HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet negyedik osztályosoknak I. félév

Könnyebb változat

1

Ez a munkafüzet a Meixner Ildikó szellemi örökségét gondozó Meixner Alapítvány keretei között, a HEFOP-2.1.2.-P. – 2004. – 05 – 0018/1.0 számú program anyagi támogatásával, a Játékház tankönyvcsalád folytatásaként készült 2.-4. osztályosoknak szóló tankönyvcsalád része. Kapcsolódik hozzá: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet negyedik osztályosoknak, 2. félév, olvasókönyv: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű olvasókönyv negyedik osztályosoknak, nyelvtan munkafüzet: Nyelvi ismeretek HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű anyanyelv munkafüzet negyedik osztályosoknak. A tankönyvcsalád használatának megkönnyítése érdekében tanári kézikönyv is készült, illetve az AIÓ Tankönyvkiadó rendszeresen szervez akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamokat is. A kiadvány tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a KHF számú határozattal. A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)], illetve az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervnek. Összeállította: Damó Eszter, Csorba József Sorozatszerkesztő: Damó Eszter Felelős kiadó: Csorba József Grafika: Stánicz Katalin, Csorba József Borítóterv: Jánossyné Gőtze Ildikó, Sinka Andrea Tipográfia: Sinka Andrea Tudományos-szakmai szakértő: Tantárgypedagógiai szakértő: Technológiai szakértő: Kiadói, forgalmazói azonosító: AI-010 ISBN 978-963-88299-9-3 Köszönetnyilvánítás Köszönet a Meixner Iskola pedagógusainak és diákjainak a fejlesztésben való közreműködésükért. Köszönjük Siegl Judit és Mocskonyi Zsuzsanna értékes tanácsait Ajánljuk ezt a munkafüzetet Dr. Meixner Ildikó emlékének. © AIÓ Tankönyvkiadó Kft. www.aio.hu Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06 1 222 0762, 30/6168243, 30/ 2507730 Terjedelem: 25,51 A/5 nyomdai ív A könyv tömege: 656 gramm 1. kiadás, 2011. Készült: Gyomai Kner Nyomda Zrt., 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 10-12.

2

Erich Kästner: A két Lotti 1. Beszéljétek meg! Ismeri már valaki ezt a regényt? Honnan? Aki ismeri, a következő kérdésnél csak akkor kapcsolódjon be, ha a többiek már elmondták a véleményüket! Arra különösen figyeljetek, hogy ne mondjátok el, mi lesz a történet vége! Sokkal érdekesebb úgy olvasni, hogy ezt mindenki maga olvassa el. Milyen nemzetiségűek lehetnek a lányok? Egyből összebarátkoznak-e a hasonmások? Miért magyarázhatják egymásnak ilyen részletesen a szokásaikat? Mi vehette rá őket erre a félelmetes kalandra? 2. Páros feladat: Készítsétek fel egymást egy otthoni szerepcserére! (A másik menne ma haza helyettetek.) Felváltva adjatok tanácsokat, hogy mire figyeljen, a másik, s kit kell ismernie! Kérdésekkel próbáljátok annyira pontosítani az útmutatást, hogy jól megértsétek! 3. Fogalmazás feladat: Írd le minél több olyan szokásodat, amelyre egy hasonmásodnak nagyon kellene figyelnie, hogy le ne lepleződjön! Legyen benne otthoni, iskolai, s más olyan helyhez kapcsolódó szokásod is, ahová rendszeresen szoktál menni!

Fésűs Éva: A búzaszem 1. Karikázd be azokat a szókapcsolatokat, amelyekkel többször is találkoztál más mesében! élte vilá­gát

volt egyszer

rozoga csőszkunyhó­

míg egyszer

egyetlen búzaszem

három fiát

világgá megy

tenyerébe pergette

egy falat

világban vándorol

3

2. Jelöld színekkel, hogy melyik testvér mit kapott, és az örökségének mi lett a sorsa! legnagyobb (sárga) középső (piros) legkisebb (kék)

száz hordó bor

segítés boldogsága

sok arany

elmálló kövek

egyetlen búzaszem

holt arany

tornyos ház

megújuló élet

vándor­tarisznya

hamis melegség

betegség

munka örö­me

3. Csoportos feladat: Beszéljétek meg, hogy az örökségek sorsát hogyan lehetne rajzban jól ábrázolni! Osszátok ki egymás között, s rajzlapra rajzoljátok meg ezeket! Címnek használjátok a harmadik oszlop szókapcsolatait! 4. Borítékos feladat: Rakd sorrendbe a 1. borítékban található összefoglaló mondatokat! Keresd meg hozzájuk a szürke párjukat! Forgasd le a mondatokat! Olvasd végig figyelmesen a maradékot! Mit lehet megfigyelni?

1.

A történetek ilyen rövid leírását nevezzük vázlatnak. Ilyenkor nem mondatokat írunk, csak szavakat, szókapcsolatokat. Olyanokat, amelyek segítségével könnyen felidézhetjük a történetet.

5. Húzd alá a szövegben grafit ceruzával azokat a részleteket, amelyek szerinted nagyon fontosak! 6. Páros feladat: A vázlat alapján meséljétek el egymásnak a történetet. Felváltva idézzétek fel, vázlatpontonként váltsatok! Az egyik meséljen, a másik kövesse a szövegben! A végén társad egészítse ki a vázlatponthoz tartozó részt az esetleg kimaradó fontos részletekkel. Ha elsőre nem sikerült jól, akkor ismételjétek meg úgy, hogy a másik kezd! 4

7. Beszéljétek meg! Miért nem a legkisebbnek adta oda az apjuk a többi vagyonát is, ha sejtette, mi lesz a vége? Hol fordult majdnem rosszra a történet? Milyen tanulságokat sugall a mese? 8. Írj a szöveg segítségével vázlatot a füzetedbe! Nem fontos, hogy pont ugyanazt idézd fel, ami a borítékos feladatban szerepelt. Arra ügyelj, hogy vázlatod alapján jól fel tudd idézni a történetet. Páros feladatként javítsátok a vázlatokat!

„Jól van, apjuk!” 11. K  eresd meg az első oszlopban található szavakat a szövegben, majd húzd alá őket sárgával! Színezd ugyanolyan színűre és kösd össze az azonos jelentésűeket! a) véka

lovakkal kereskedő ember

fölös

a gyerek keresztszülei

takaros koma lókupec marhahajcsár ánglius

angol felesleges csinos űrmérték szarvasmarhákat terelő ember

b) zsúptetős kidőlt-bedőlt heti vásár eltervezte magában elkótyavetyél felveri a fű

hetente megtartott nagyobb piac pocsékol, fecsérel, pazarol szalmával fedett rozzant, tatarozásra szoruló elhatározta füvesedik

5

2. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait az alábbi szavakkal! A befejezést fogalmazd meg teljes egészében! zsák rohadt alma

ló

birka

lúd

kecske

fogadást köt

tehén

heti vásár

történet

harag

Az öreg házaspár elhatározta, hogy hasznosítja a felesleges Elindult az öregember reggel a Út közben elcserélte a

egy

Megtetszett neki egy

ezért arra cserélte a

Rácsodálkozott egy A

, s elcserélte a egy

adta oda.

A kocsmában elmesélte a

a hitetlenkedő vendégeknek.

velük, hogy otthon nem lesz

a cseréi miatt.

3. Színezd azonos színűre, és kösd össze az összetartozókat! Miért gondolta az öreg előnyösnek a cseréket? Láthatná ezt a tenger sok almát, Ez biztosan jó tejelő, Elúszkálhatna a tócsában, Ellegelészhetne az árokparton,

lesz otthon vaj, túró. csak egyetlen egy szem termett nálunk. és mennyire örül majd a feleségem a gyapjúnak! mert felesleges már ez a ló. és nem kellene kidobni az anyjuknak a kenyér haját.

4. Melyik szereplő gondolhatta az alábbiakat? Jó csere volt, s még a vásárba sem kellett elmennem. Ez az ember nem normális, de nem baj, én jól járok.

6

Ez egy jó fogadás! Végre egy kis izgalom. Most majd megmutatom a zsugori szomszédasszonynak! Leesik az álla. Nem lenne tisztességes egy hordónyi, elég nekünk egy vékával is.

5. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a két öreg közötti kapcsolatról? Régen a férfi a család feje volt. Az asszony, mint ebben a mesében is, feltétlen bizalommal tartozott férjének. Cserébe a férfi a döntéseinél próbált kedvezni neki. Ma már ez nem így van: a férj és a feleség egyenrangú társak. Közösen döntenek az élet fontos dolgaiban. Továbbra is nagyon fontos viszont, hogy megbízzanak egymásban. 6. Csoportos fogalmazási feladat: Írjatok láncmeséléssel a mese alapján egy mai történetet, amelyikben apjuk egy autóval indul el otthontól. Ügyeljetek a cserék indoklására! 7. R  ajzold be a képbe, ami a bevezetőből kiderül az öregek házáról! Jelöld a rajzon piros nyilakkal, a részletek szövegben bemutatott sorrendjét! Mit lehet megfigyelni? Mi a haladási irány?

7

Gerald Durrell: Egy véka tudomány 1. Karikázd be a listában a történet szereplőit! Leslie

drágám

Gerald

Rebellis

püspök

szöcske

mama

bogár

Korfu

Margó

Roger

Larry

George

dongó

2. Csoportos feladat: Találjatok ki a szöveghez bevezetést! Ha már olvasta, ismeri valaki közületek, ne kapcsolódjon be a munkába, csak figyeljen! Hasonlítsátok össze a bevezetéseket, ha elkészültek! Mi egyezik meg, s melyek a különbségek? Vannak-e ellentmondások? Ha ismeri valaki a regényt, akkor attól miben térnek el a ti változataitok? 3. Csoportos feladat: Olvassátok fel a vitát hangjátékszerűen! Osszátok ki a szerepeket, s mindenki húzza alá azokat a részeket, amelyeket olvasni fog. Ha többen vagytok a csoportban, mint a szereplők, akkor egy szerepet olvashatnak egyszerre ketten is. Mesélő nem kell. A könyveitek cserélgetésével újra olvashatjátok a vitát más szereposztásban is. 4. Kinek mi volt a véleménye a tanulással kapcsolatban? Jelöld sárgával a saját szerepedet, és a szerephez tartozó véleményét! tanuljon franciául

Leslie

irodalommal foglalkozzon mániája legyen

táncolni tanuljon mama

püspöknek tanuljon marhát felvágni tanuljon meg

az érdeklődését kell felébreszteni

vitorlázni tudjon kellene valamit tanulnia

Margó

állatok gyűjtését gyakorolja tanítsa George

lőni kellene tanuljon

később is ráér matema­tikát tanuljon

Larry

csiszolja a helyesírását olvasni már tud

5. Beszéljétek meg! Milyen viszonyban lehetnek a szereplők? Próbáljátok őket a véleményeik alapján életkori sorrendbe rendezni! A ti tanulásotokról, különóráitokról kerekedett már otthon vita? 8

6. Csoportos feladat: Találjatok ki egy mai családi vitahelyzetet a gyerek tanulásáról! (Például járjon-e sportolni, milyen hangszeren tanuljon, átírassák-e egy nehezebb iskolába?) Osszatok szerepeket (apa, anya, nagymama, stb.), készítsetek kitűzhető, vagy a szereplő elé helyezhető szerepkártyákat. Írjátok össze a füzetetekbe, hogy milyen javaslataitok, ötleteitek lehetnének a saját szerepetek szerint. Milyen érvek szólnak ezek mellett? Egyedül dolgozzatok, még ne mondjátok el a többieknek! Az egyik szereplő kezdje a játékot azzal, hogy felveti a családi tanácson a megbeszélendő problémát! Előre megbeszélhetitek, hogy ki kezdi, és mi mindent mondjon. Folytassátok le a vitát, s közben mondjátok csak el az ötleteiteket!

Zrínyi Ilona 1. A mondatok befejezésével magyarázd meg a kiemelt szavakat! Az anyós a házastárs Boltozatnak is nevezik a helyiségek A jezsuita egy katolikus 2. Keresd ki a szövegben, és húzd alá a középső oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, majd kösd össze az összetartozókat! lekonyulnak fülei

lefülel

nélkülözhetetlen

Munkács

hatástalanít

magas lélek

alkalmazott

fontos

munkás

fél kilogrammos kihallgat vár nagy lelkierő nyúlánk lakos

3. Egészítsd ki a neveket a szöveg alapján! Ferenc 9

Frangepán Péter Thököly Ilona Aspremont Julianna II. Rákóczi 4. Húzd alá a szövegben Zrínyi Ilona cselekedeteit! Hányat találtál? 5. Felelj a kérdésekre! Keresd meg a szövegben a megfelelő részeket! Az ott leírtak alapján fogalmazd meg a válaszokat! Mi volt Zrínyi Ilona leghősiesebb cselekedete?

Mi lehetett Zrínyi Ilona legnagyobb szomorúsága?

2.

6. Borítékos feladat: Válogasd szét és rakd sorrendbe a 2. boríték mondatait! Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc életútját találod benne. 7. F  ogalmazás feladat: Írd le eddigi saját életutadat! Hol és mikor születtél, lakóhelyed, szüleid, bölcsődéd, óvodád, iskolád, kedvteléseid, stb. Kiegészítheted egy elképzelt jövővel is!

10

Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc 1. Húzd alá a szövegben a középső oszlopban található szavakat! Színezd azonos színűre, majd kösd össze az összetartozókat! nagy létszámú

igen számos

erőszakos uralkodás

sok

zsarnokság

gyötrődik

önkényeskedés megyek

sínylődik já­rom

állat befogására való eszköz szenved

2. Húzd alá zölddel a szövegben az első oszlopban található kifejezéseket! Olvasd el a mondatokat, azután azonos színekkel jelöld az egybetartozókat!

véglegesen csatolják a birodalmukhoz

félel­mei voltak a törököknek

a törökök tartottak tőlük

alázatos könyörgést szívéből ki nem csikarnak

felmelegítik Ausztriába

beleolvasztják Ausztri­ába

féltek a törököktől nem kényszerítik behódolásra

3. Húzd alá a szövegben Zrínyi Ilona cselekedeteit! 4. Felelj a kérdésekre a szöveg segítségével! Kik foglalták vissza Buda várát?

Mi volt az osztrákok szándéka a felszabadított országgal?

Mi mindent tudunk meg a szövegből Thököly Imréről?

Miről volt híres a Zrínyi család?

11

Zrínyi Ilonának melyik volt a leghősiesebb cselekedete?

Miért irányította egy nő Munkács védelmét?

Mi lehetett a legnagyobb szomorúsága?

Mit kért fiától, amikor elbúcsúztak?

Mi volt a Ferencet nevelő szerzetesek feladata?

Rákóczi hazatér 1. Keresd ki a szövegben, majd karikázd be a középső oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, kösd össze az összetartozókat! a) ébredezés

felkelés

mérlegen

megtorlatlan

zsoltárt éneklő

temetetlen

zsoldos

pénzért harcoló katona

lázadó

rebellis

lázadás

büntetlenül hagyott

b) hazáját elhagyni kényszerült egérlyukat vásárolt számít

12

idegenben nevelkedett nyom a latban sikerült egérutat vennie

elmenekült külföldön nőtt fel fontos

2. Karikázd be a jó választ! Kik sanyargatták a magyarokat a történetben? jezsuiták

labancok

osztrákok

zsoldosok

Miért nem tudott Rákóczi könnyen barátkozni a magyar urakkal? öltözete miatt

nem bíztak benne

nem tudott magyarul

áruló volt

Ki volt Bercsényi Miklós? hadbiztos

zsoldos

Rákóczi barátja

vadász

Miért került Rákóczi a bécsújhelyi börtönbe? bűncselekmény miatt nagyapját látogatta vérpadra hurcolták feljelentették Kik bíztatták Rákóczit arra, hogy hazatérjen, és felkelést indítson? jobbágyok

lovásza

kurucok

ötszáz puskás

3. A történetben Rákóczi útját követhetjük a szabadságharcig. A történet helyszíneinek sorrendjét jelöld számozással, az útvonalat nyilakkal! Munkács Bécsújhely

Szerencs

Sárospatak Lengyelország

magyar-lengyel határ Prága

4. Mi jellemezte Rákóczit a történet szerint? Húzd alá azokat a tulajdonságokat, amelyek nem jellemzik! A jellemzőket karikázd be, és írd ki a füzetedbe! igazságtalan

érzékeny

forrófejű

divatosan öltöző

jó barát

álmodozó

rebellis

megfontolt

meggondolatlan

okos

utazgató

késlekedő

töprengő

óvatos

harcias

5. Beszéljétek meg! Miért lehetett csalódott a bécsi udvar? Miért volt alkalmas az időpont a szabadságharc elindításához? 13

6. Keressetek a környezetetekben a szereplőkről elnevezett helyeket! (Például utca neve, iskola neve, más intézmény neve)

Ezópusz: A szamár és az árnyéka 1. Mit jelentenek a kiemelt szavak? Karikázd be azt, amelyik a történet szerint megfelelő! Az utazó bérelt egy szamarat. bérletet vett

fizetett a használatért

kölcsönadott

bégetett

hitelezett

A tulajdonos egy bottal a szamarat ösztökélte. bökdöste

összekötötte

verte

hajtotta

ösztönözte

A szamár elporoszkált a domb felé. elvágtatott

elporladt

elügetett

elporzott

elbaktatott

2. Húzd alá a szövegben azt a részt, amelyikben összevesznek a szereplők! 3. Páros feladat: Olvassátok fel szerepek szerint hangjátékszerűen a veszekedős párbeszédet! A verekedést zajokkal (pl. taps, ököllel üssetek a tenyeretekbe, csapjatok a combotokra), nyögésekkel, indulatszavakkal (aú, jajj, nesze), szuszogással, stb. oldjátok meg! Ügyeljetek arra, hogy fokozatosan emelkedjenek az indulatok, s a verekedők fulladjanak ki a végére, csendesedjenek el! Egy záró párbeszéddel ki is egészíthetitek a jelenetet.

3.

4. Borítékos feladat: Rakd sorrendbe a történet szerint a 3. boríték képeit! Írd fel a címet a füzetedbe, s minden képről fogalmazz alá egy mondatot! 5. Melyik szereplő gondolhatta­, érezhette az alábbiakat? Fáradt vagyok, meleg van, nem akarok gyalogolni. Mit képzel ez az alak? Igazságtalanság! 14

Engem ne lökdössön senki! Emelkedik a bot, inkább arrébb megyek. 6. Felelj a kérdésekre! Mi volt a szamár hátránya? Milyen tájon játszódhat a történet? Min vesztek össze a szereplők? Szerinted kinek volt igaza? Miért? 7. Írd a mondatok elé, hogy igazak-e vagy hamisak! (I, H) A hamis mondatokban húzd alá, ami nem igaz! Az utazó és a tulajdonos összevesztek a bérleti díjon. A nagyon hideg nap végén, megálltak kicsit pihenni. Először a vita hevében a tulajdonos ütötte meg az utazót. A szamár megunta a verekedést, s leheveredett. Ha megosztoznak az árnyékon, mindketten jobban járhattak volna. 8. Kire igaz? Színessel kösd össze az összetartozókat! verekedős csökönyös

szófogadatlan a szamár tulajdonosa

összeférhetetlen bölcs

elcsigázott nagyvonalú

utazó

hirtelen haragú

9. Beszéljétek meg! Melyek a mese tanulságai? Hogyan folytatódhat a történet? 10. F  ogalmazás feladat: Írj a történethez kapcsolódó hirdetést! Utazó vagy és szamarat akarsz bérelni, vagy gazda vagy, és szamarat akarsz bérbe adni. 15

A HÓNAP KÖNYVE Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza 1. Milyen volt? Emlékezetből színezd egyforma színűre az összetartozókat, és kösd össze! Párokban ellenőrizzétek! udvar

mint a gombostűnek a feje

Kököjszi hangja

mint egy fél narancshéj

esernyő

vastag, mint az öregharangé

kapu

mint egy jókora almamag

nagy kapcsos könyv

vékony, mint az ezüstcsöngőé

Bobojsza hangja

nehéz, mint egy fecskesóhajtás

2. Melyik törpe milyen volt? Keresd ki a szövegből, és színezd Kököjszi tulajdonságait sárgára, Bobojsza tulajdonságait barnára! tréfás vastag hangú

hajlik a nevetgélésre Kököjszi

nevetős szemű bozontos szakállú ki­sebb a hegyes sapkája

vékony hangú néha haragosan néz

Bobojsza

vékony szakállú nagy csúcsos süvege van

3. Páros feladat: próbálgassátok a nevetős és haragos tekintetet! Álljatok páronként két sorba, s forduljatok egymással szembe! A sorok között legyen három, négy lépés távolság. Először az egyik oszlopban lévő pár próbálja váltogatva a nevetős tekintetével hívni vagy küldeni a párját. A pár lassan közeledjen vagy távolodjon, annak megfelelően, hogy társa hogyan váltja a tekintetét. Ha nem a szándék szerint mozog a társad, hajtsd le a fejed. Akkor a társadnak meg kell állnia. majd nézz fel újból, s küldj a szemeddel megint üzenetet. Figyeljetek, hogy ne az egész arcotokkal, hanem csak a szemetekkel üzenjetek! Egy idő után váltsatok szerepet, s aztán párt is! Párt úgy válthattok könnyen, hogy az egyik oszlopból az első elmegy a sor végére, s így mindenki párt cserél.

16

4. Karikázd be, hogy mit pakoltak a törpék a tarisznyájukba! dal

álom

melódia

mese habbal

vágyálom

nóta

tréfa

mese

ábránd

vicc

5. Beszéljétek meg! Kinek a legvékonyabb, s kinek a legvastagabb a hangja az osztályban? Olvassátok fel úgy a párbeszédes részeket, hogy ők legyenek a törpék! Olvastatok már másik olyan történetet, amiben őrangyalok szerepeltek? 6. Rajzold meg a két törpét! Segít a 2. feladat! Természetesen jól felnagyítva!

Török Sándor: A villanyrendőr 1. Borítékos feladat: Párosítsd a 4. boríték képeit és elnevezéseit! Melyik nem illik a sorba? Válogasd ki a szereplőket!

4.

2. Fogalmazás feladat: Készíts a füzetedbe az egyik szereplőről leírást! A nevét ne írd bele, csak a jellemzőit! Ha jól készíted el, a többiek ki tudják találni. Legyen benne: hol, ki, mikor, mire használja? Hogyan néz ki? Milyen a fénye? 3. Illeszd a mondatokhoz a szereplőket! Segít a borítékos feladat! jupiterlámpa

százas égő

ívlámpa

röntgen lámpa

kvarclámpa

A

erős fényű, irányítható fényszóró.

A

fényétől barnul a bőrünk.

A

erős fényű, körte alakú, elektromos izzó.

Az

világítja meg az utakat és tereket esténként.

A

másik neve villanykörte.

A

sugárzása emberi szemmel láthatatlan. 17

4. Színezd azonos színűre, és kösd össze az összetartozókat! javakorabeli

látványos ünnepélyes

nekidurálja magát

közlekedési lámpa méltóságteljes

elegáns

parádés

idős

nekikezd

gavallér

rendőrlámpa

villanyrendőr

rázós zsaru

villogó kék fény rádudál

rászánja magát

5. Hogyan mondhatjuk másképpen? Pirosat lövellt hatalmas szemével. Szemének tüze sárgára szelídül egy pillanatra. Jókedvűen zöldre kacsint. Munkájából már hol volt a régi lélek, a régi láz.

Ha ilyen egyszerűen is ki lehet fejezni, akkor miért írta Török Sándor másképp? 6. Fejezd be a mondatokat! A kis villanylámpafiúnak az volt a vágya, hogy Megismerkedett egy villanyrendőrrel az Azt javasolta neki, hogy Büszkén állt ki az első napon munkahelyére, de

18

Az öreg villanyrendőr azt javasolta neki, hogy Végül jó villanyrendőr vált belőle, mert Az őt csodálkozva figyelő villanyfiúnak már azt mondta, hogy

7. Számozással állítsd sorrendbe a vázlatpontokat! Ha a vázlatpontok betűit a táblázatba a helyes sorrendben írod be, eredményül értelmes szót kapsz! Az öreg tanácsai.

m

1.

Az új villanyrendőr alkalmazkodik szerepéhez.

p

2.

A csalódás.

á

3.

A lámpafiú reményei.

í

4.

A fiú villanyrendőr lesz.

l

5.

Az öreg villanyrendőr.

v

6. 7.

7.

a

8. Milyennek ismerted meg a főszereplőt? Karikázd be azt, ami végig jellemző rá! Színezd sárgára azokat a tulajdonságait, amelyek változtak a történet során! büszke

kezdő

nagyravágyó

együgyű

lelkes

kicsi

bölcs

boldog

játékos

büszke

naiv

nagyképű

hatalomra törekvő

becsvágyó

kiállhatatlan

tapasztalatlan

9. Beszéljétek meg! Az öreg jó tanácsot adott? Lett volna más választása a villanylámpafiúnak, minthogy becsapja magát? Mit lehetett volna tennie a villanylámpafiúnak, hogy csalás nélkül jól érezhesse magát? Hogyan képzelitek a történet folytatását? 10. Rajzold le a kedvenc szereplődet! 19

A szerencsétlen ébresztőóra 1. Nagyon sokféle óra fordul elő a szövegben. Húzd alá ezeket a könyvben!

5.

2. Borítékos feladat: Párosítsd az 5. borítékban található órákat a neveikkel! Melyik lehet Kling? Válogasd ki azokat, amelyeknek a neve a történetben szerepel! 3. Páros feladat: Rakjátok ki magatok elé az órák képeit (Klinget ne). Meséljétek el egymásnak, melyik óráról milyen szó esik a történetben! 4. Mit gondol Kling az időről? Húzd alá zölddel a szövegben! 5. Mit jelentenek az alábbi megfogalmazások? Karikázd be a jelentésüket, lehet, hogy több megoldást is találsz! Iparkodó természetű volt. Iparos családból származott.

Gyorsan akart mindent csinálni.

Mindig jól, sőt egyre jobban és jobban akarta teljesíteni a rábízottakat. Büszkék és kényesek. Kivételesnek, másnál különbnek képzelik magukat. Túl sokat foglalkoznak magukkal, nem bírják a kényelmetlenségeket. Törődést igénylők, gondoskodásra vágyók. Soha nem vétett egy másod­percet sem. Nem követett el semmi bűnt.

Nem késett, és nem is sietett.

Mindig pontosan járt.

Három napig ott parádézott. Díszszemlét tartott.

20

Napokig díszelgett.

Sokáig ünnepelt.

6. Olvasd el hatszor figyelmesen Kling versikéjének első két sorát, majd próbáld fejből leírni! Jelezd álló vonallal, ahol elakadtál és bele kellett nézned a szövegbe! Folytasd a következő két sorral, majd befejezésül az utolsó kettővel! Ha készen vagy, kék színessel javítsd a munkádat a szöveg alapján! Számold össze, s írd fel azt is, hányszor néztél a szövegbe írás közben! Hány hibát találtál? 7. Válaszolj a kérdésekre a füzetedben! Figyelj rá, hogy válaszod a kérdés ismerete nélkül is értelmes legyen! (Például ne csak egy szót írj!) • Miért volt Kling pontos? • Hogyan bánt Klinggel a gazdája? • Mit gondolt az óra az időről? 8. Csoportos feladat: Teremtsetek órabolti hangulatot különböző órák hangjainak, ketyegésének utánzásával! 9. Páros feladat: A te környezetedben is biztosan koptak meg, mentek már tönkre tárgyak. Próbáld meg elpanaszolni társadnak a történetüket az ő szemszögükből! Kérdésekkel segíthetitek a másik beszámolóját. 10. Fogalmazás feladat: Írjátok le röviden összefoglalva a saját meséteket! 11. H  ogyan változtak Kling érzelmei, viselkedése, gondolkodása? Színezd szürkére, ami egyáltalán nem volt rá jellemző! Karikázd be azokat a tulajdonságokat, amelyek a történet elején jellemezték, de megváltoztak! Színezd kékre azokat a tulajdonságokat, amelyek a kezdetiek helyébe léptek! Zöld legyen az, ami végig jellemezte! bizakodó

magabiztos

díszes

izgatott

ijedt

pontatlan

gőgös

kényeskedő

lusta

hiú

szeretetreméltó

pontos

csinos

serény

szomorú

kedves

nagyképű

becsületes

lelkes

tétova

vidám

undok

büszke

barátságos

csüggedt

elszánt

szorgalmas

meggyötört

kényes

tisztességes 21

12. Beszéljétek meg! Miért nem szerette Klinget a gazdája? Előfordult már, hogy megharagudtatok valamilyen tárgyatokra? Milyen hasonlóságokat lehet megfigyelni Török Sándor két meséjében? Mivel tette ezeket a történeteket az író érdekessé?

Amikor élettelen tárgyakat, élőlényeket, természeti jelenségeket emberi tulajdonságokkal ruházunk fel, azt megszemélyesítésnek nevezzük.

A kis kuruc 1. Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, kösd össze az összetartozókat! szerelő

generális

szlovák

tót

tábornok

leesett bor német

potyabor

ingyen osztott ital

osztrák

császári

ünnepélyes

sapka

süveg

kellemetlen

átkozott

cudar

katonai fejrevaló

2. Keresd ki a szövegből és karikázd be a keretben található kifejezéseket! A mondatok elolvasása után kösd össze azzal a kifejezéssel, amelyik a szöveg szerint ugyanazt jeleni! majd megették megharapták

kényeztették

az ég alatt hál tűzhalált hal

szabadban alszik

a vár fokán a vár ablakában 22

a vár legmagasabb pontján

szívébe nyilallik valami megijedt

szíven szúrták

szolgálatot keresni cselédet keresni

megélhetés után nézni

vasmarkába erős tenyerébe

műkezébe

3. Borítékos feladat: Állítsd össze a 6. boríték mondataiból a párbeszédet! Ellenőrzésként páronként olvassátok össze! 6.

4. Jelöld számozással és nyilakkal a helyszínek sorrendjét az ábrán! Sztrapacska

német haditanács

Füleki vár előtti völgy Füleki külső vár

Füleki belső vár

5. Húzd alá zöld színnel a szövegben, hogy milyen volt a vár! Szerinted mely képekre illik a Füleki vár leírása? Karikázd be zöld ceruzával a szövegnek megfelelő képeket!

6. Felelj a kérdésekre! Mi volt a cseh kapitány terve?

23

Mit kért a 10 éves Balázs a katonáktól? Ki volt a tót, akitől a bort vették? Először mire figyelt fel Balázs az első tábori éjjelén? Miről jött rá Balázs, hogy a tót áruló? Mit kért és kapott jutalmul a fiú?

7. Állítsd számozással megfelelő sorrendbe az összefoglalás mondatait! Befogadnak egy kisfiút a kurucok. A Füleki vár bemutatása. Megmenti a kisfiú a várat. A kis kuruc jutalmat kapott. Cselt terveznek a vár bevételére. Balázs felfedezi az árulást.

8. Milyen gyerek volt Balázs? Keretezd be zölddel a rá jellemző tulajdonságokat! Két tulajdonságot indokolj meg a füzetedben! Például: Balázs elszánt volt, mert mindenképpen vitéz akart lenni. bátor

nagyképű

nagyravágyó

hiszékeny

talpraesett

vidám

érett

agresszív

higgadt

barátságos

elszánt

tétova

szorongó

kételkedő

hálás

tisztelettudó

sértődékeny

goromba

árva

lelkes

szenvedélyes

elszánt

nagydarab kalandvágyó 24

9. Beszéljétek meg! Vannak ennek a történetnek, hihetetlen, csodálatos részletei? Megtörténhetett ez így a valóságban? Milyen kapcsolatot lehet felfedezni az eddig olvasott történetekkel? Fordult már veletek is elő, hogy valamiből csak azért többet fogyasztottatok, mert „potya” volt? 10. Csoportos feladat: Az alábbi idézetek az eddigi szövegekből valók. Melyik szövegekből? Keressetek meg minél többet! idézet

oldal

„Mintha hullna sárga hó” „Akkora volt ez a kapu, mint egy jókora almamag.” „Jaj, ne prédikálj már, mint egy püspök!” „akkorácskák, mint egy gomb” „gazdája ránézett az ágyból, de igazán, olyan csúnyán, mint valami gyilkos­ra” „Olyan az, mintha egy óriási ku­ruc vitéz letette volna rengeteg sziklasüvegét” „viselete is olyan volt, mint a bécsi uraké” „az egész magyar nép olyan, mint a pásztor nélkül való nyáj” „A gyermeküdülők úgy hasonlítanak egymásra, mint a kétkilós kenyerek” „ide-oda pörög, mint egy pörgettyű” „Szerencse, hogy az udvari tanácsosok nem olyan okosak, mint a kutyák!” „Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya.” Mi a közös ezekben az idézetekben? Mi lenne a következménye, ha nem használták volna ezeket a megoldásokat a szerzők? Próbáljátok néhánynál a hasonlítást más megoldással helyettesíteni!

Az ilyen megfogalmazásokat hasonlatnak nevezzük. Melyek az előnyei? 25

11. Csoportos feladat: Használjátok ti is ezt a megoldást iskolai helyzetek bemutatására! Találjatok ki hasonlatokat! Például: Az osztály a szünetben olyan volt, mint a felbolydult méhkas. A legjobbakat írjátok is le! 12. Fogalmazás feladat: Szerinted hogyan mesélhette el kalandjait Balázs édesapjának, amikor végre találkoztak? Használj legalább egyszer hasonlatot is!

Koncz Márton számítása 1. Keresd ki a szövegben és karikázd az első oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, és kösd össze az összetartozókat! a) szitál szűr felderítő kém lopódzott labanc

gyapjúból készült, hímzett kabát titokban közeledett, lopakodott hírszerző osztrák

b) város Nyitra füzes hál mellbaj

alszik tüdőbetegség erdős rész a folyóparton folyó mellkasi sérülés

2. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! Koncz Márton Rákóczi Parasztnak öltözve a 26

volt. partján lopakodott.

Észre vette egy

őrszem.

A katona először

szegezett rá.

Aztán elkísérte egy

reményében a csárdába.

Beszélgetés közben

kifaggatta Márton.

Megtudta tőle

a csapata.

Csak Ezt kikémlelve

voltak. könnyen elfogta a csapatot.

3. Számozással állítsd sorba a történet helyszíneit! Rákóczi tábora folyópart Nyitra csárda füzes a Nyitra partján körtefa

4. Csoportos feladat: Melyik számítás szerepel a történetben? Karikázzátok be! A rossz leírásokban mi a hiba? (labancok száma ∙ 2 + páros szám) ∙ 4 = 1216 ((labancok száma ∙ 4 + páratlan szám) / 2) ∙ 4 = 1216 ((labancok száma ∙ 2 + páros szám) / 2) ∙ 4 = 1216 ((páros szám ∙ 2 + labancok száma) / 2) ∙ 4 = 1216 (1216 / 2 - 8) / 2 = labancok száma (1216 / labancok száma - 8) / 2 = 2 (1216 / 2 - páros szám) / 2 = labancok száma

27

5. Válassz tulajdonságokat a szereplőkhöz! Színezd pirosra Koncz Márton, kékre a labanc tulajdonságait! Egy-egy döntésedet indokold is meg a füzetedben! Például: A labanc őr hanyag volt, mert elhagyta az őrhelyét. hiszékeny furfangos

segítőkész labanc őr

áruló lelkiismeretes

okos hűséges

Koncz Márton

készséges kapzsi

leleményes gyors eszű naiv

6. Csoportos feladat: Osszátok keretekkel - megbeszélés alapján részekre a történetet! Írjatok önállóan a felosztás alapján vázlatokat! Ha készen vagytok, hasonlítsátok össze a munkáitokat! 7. Páros feladat: A vázlatpontok alapján felváltva meséljétek el egymásnak a mesét! 8. Csoportos feladat: Rajzoljátok le a mesét láncrajzolással képtörténetnek! 9. Beszéljétek meg! Miért ilyen módon szolgálhatta Márton a kurucokat? Mi utal arra, hogy bátor ember volt Márton? Miért hívta Márton az őrt a csárdába? Mit tudott meg abból, hogy vele tartott? Hol hibázott a labanc őr? Ez, vagy az előző történet játszódhat régebben?

28

Rákóczi kovácsa 1. Írd a képek alá, hogy mit ábrázolnak! patkószeg

labanc

kuruc

üllő

patkó

kovács

2. Keresd ki a szövegben és karikázd az első oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, és kösd össze az összetartozókat! a) vékony a falu alsó vége királyok itala ugatás izzadt a lába éljen

keszeg ember felvég fejedelmek ivadéka kutya szokás vivát főkan­cellár

főúri családból származik sovány rossz tulajdonság fejedelmi családból származik miniszterelnök a falu felső vége

alvég b) vigyorog

megüti a guta

távozni szeretne

szépíti

Bécsig is eltart

agyvérzést kap

kardozik, vív

mehetnékje támad

Bécsig kinyújt

indulni akar

viszket a talpa

sokáig jó lesz, nem esik le út közben

29

c) Egészítsd ki megfelelő kifejezéssel az alábbi mondatokat! inas

mester

sovány

gazdag

segéd

rögvest

labanc

Aki keszeg, az

testalkatú.

Aki csak elkezdte a mesterséget tanulni

nevezték. hívták már.

Aki már sok mindent megtanult, azt

válhasson belőle.

A tanulónak vizsgát kellett tennie, hogy

is mondták.

Azt, hogy mindjárt, régebben

3. Mit tudunk meg a bevezetőben a kovácsokról? Jelöld színekkel, ami hozzájuk kapcsolódik! Sárgával Dániel, kékkel a János mestert, és zölddel mindkettőre jellemzőeket! sovány

tágas műhelye van

eszes dolgos

megváltoztatta életét a háború János mester

az alvégen lakik ócska műhelye van

szegény Dániel mester

sok segédje van gaz­dag nagy termetű öreg

a felvégen lakik sok gyereke van kovácsmester

mindkettő

büszke fiatal Tállyán lakik

4. Karikázd be a szereplőket! Hányat találtál? Mit lehet megfigyelni?

gazdag kovács Dániel mester legények kurucok felvégesi kovács betyár fejede­lem osztrák császár labancok alvégesi kovács főkan­cellár segédek Dani mester udvari kovács János mester

30

szereplő.

melódiák szegények kovácsa Rákóczi labancpárti kovács fordítva vert pat­kó

5. Igaz vagy hamis? A hamis részeket húzd alá a mondatokban! A kovácsok szomszédok voltak, mert mindkettő a falu végén lakott. János kovács műhelyébe először csak kényszerből mentek a kurucnak álló tállyaiak. Kiderült, hogy a szép, nagy, tágas műhelyben végeznek jobb munkát. János a kurucokat kedvelte jobban, Dániel viszont a labancokat. A fordítva felvert patkók összezavarták az ellenséget.

6. Felelj a kérdésekre! Hová jártak szívesebben az emberek patkoltatni? Melyik kovácsnak kellett többet dolgoznia? Miért lett több munkája a szegény kovácsának is? Miért volt a jó a fordítva felvert patkó? Mi lett a patkófordítás következménye? 7. Csoportos feladat: Osszátok keretekkel megbeszélés alapján részekre a történetet! Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben a fontos részletek vannak. Írjatok a felosztás alapján vázlatokat önállóan! Ha készen vagytok, pontonként hasonlítsátok össze, vitassátok meg a munkáitokat! 8. Páros feladat: A vázlatpontok alapján felváltva meséljétek el egymásnak a mesét! Képzeljétek el, hogy a történet végén találkozik a csárdában a két kovács. János mester meghívja egy pohár borra vetélytársát! Írjatok erről párbeszédet! Aki vékonyabb, alacsonyabb, az legyen János, a másik Dániel. 9. Rajzold le a két kovácsot! 31

10. Beszéljétek meg! Miben különbözött a két kovács munkája? Mi mindentől fordult jobbra a szegény kovács sorsa? Miért fogadta udvari kovácsává Rákóczi a szegény kovácsot? Miért akarhatott két lóból csak egyet fordítva patkolni a fejedelemnek? Szerintetek tényleg hasznos lehet az így felvert patkó? Miért gondoljátok? Ma is befolyásolja az embereket egy üzlet, műhely kinézete, népszerűsége?

Ezópusz: Az Északi szél és a Nap

7.

1. Borítékos feladat: Rakjátok sorrendbe a 7. boríték képeit! Vigyázzatok, mert van közöttük megtévesztő kép! 2. Páros feladat: Meséljétek el képenként felváltva a történetet egymásnak! A mesélő mindent mondjon el a kép alapján az adott részről. Ha kimaradt valami fontos részlet, a másik egészítse ki, mielőtt folytatja a következő képpel! Vita esetén nézzétek meg a szöveget! 3. Felelj a kérdésekre! Min vitatkozott össze a Nap és az Északi szél? Hogyan próbálta a szél az utazótól elvenni a köpenyét? Hogyan tudta az utazótól elvenni köpenyét a Nap? Milyennek ismerted meg az északi szelet? Milyennek ismerted meg a Napot? Melyik rokonszenvesebb neked és miért?

32

4. Igaz vagy hamis? Az Északi szél mindent megpróbált, hogy elválassza az utazót a köpenyétől. Az Északi szél és a Nap felelőtlen volt, mert megfeledkeztek a feladatukról. A Nap és a szél is ugyanolyan kíméletlen volt. A Napnak sikerült rávennie az utazót, hogy vegye le a kalapját. A szél minél többet erőlködött, annál messzebb került a céljától. Kitartó szelídséggel ott is célt érhetünk, ahol az erőszak nem használ. Az utazó jót mulatott az elemek felesleges vitáján. A veszekedés és a versengés következtében ártatlanok sínylődtek.

5. Melyikre igaz? Kösd össze színes ceruzával! A Napra jellemző tulajdonságot sárgával, a szélre jellemzőt kékkel jelezd! erőszakos kíméletlen harsogó mosolygós

gyengéd Nap Északi szél

brutális fondorlatos szelíd

6. Beszéljétek meg! Mi volt a következménye a Nap és az Északi szél vitájának? Mi a véleményetek a szélről és a Napról? Hogyan érintette az utazót a vita? Tapasztaltátok már, hogy egyesek vitája, dühe miatt mások is kárt szenvednek? Másodikban olvastátok már ennek a történetnek egy változatát. Emlékeztek rá? Mi az eltérés közöttük? 7. Készíts vázlatot a füzetedbe! Segítenek a képtörténet képei! Mivel fogod kezdeni a vázlatírást?

33

Harisnyás Pippi 1. Húzd alá grafit ceruzával a szövegben a helyszín jellemzőit! Számozással rendezd a bemutatás alapján sorba a képeket! Rajzold be a képekre az utána következő kép keretét! Írd a kép alá a bemutatásban található jellemzőket!

Mi figyelhető meg a helyszín bemutatásakor? 2. Csoportos feladat: Láncolvasás segítségével húzzátok alá a szövegben Pippi jellemzőit! Folyamatosan olvassatok sorban, egymás után! Mindig az mondjon először véleményt arról, hogy kell-e valamit aláhúzni, aki az adott mondatot olvasta! Válogassátok szét a füzetetekbe az aláhúzott tulajdonságokat! Először a külső tulajdonságokat írjátok ki! Majd írjátok ki azokat, amelyeket nem lehet megfigyelni, s rajzzal egyértelműen megjeleníteni csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehetne. 34

Ezeket a jellemzőket, sajátosságokat nevezzük belső tulajdonságoknak.

3. Csoportos feladat: Rajzoljátok meg Pippit életnagyságban! Szükséges hozzá csoportonként két nagy csomagolópapír, mert egy rövid lenne. Ezeket ragasszátok össze úgy, hogy ráférjen egy életnagyságú rajz. A legkisebb csoporttag feküdjön le az oldalára a papírra! A kezeit és a lábait rendezzétek olyan helyzetbe, mintha épp kisétálna egy kertkapun! A fejét tartsa úgy hogy lehetőleg oldalra (felfelé), ne menetirányba nézzen! Grafit ceruzával rajzoljátok szorosan körül! Ha kész, akkor nekiállhattok a kép elkészítésének. Használjatok színes krétát vagy zsírkrétát! Ha abban ügyesek vagytok, vízfestékkel és ecsettel is dolgozhattok. Igyekezzetek a szövegben szereplő részletek minél hűbb ábrázolására! A háttérrel csak akkor foglalkozzatok, ha az alak már készen van! Ha van fényképezőgép, örökítsétek meg az alkotásokat! Ha az arc helyét kivágjátok, akkor érdekes fényképeket készíthettek! Ketten a csoporttagok közül tartják a rajzot, s az egyik mögé állva Harisnyás Pippivé válhat egy pillanatra. Az arcokat úgy vágjátok ki, hogy vissza lehessen ragasztani!

Gergulics Inasa 1. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található szavakat! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, majd a választott színnel kösd is össze az összetartozókat! apró pénzérme

hatos

fúr, farag

ketrec

furfangos

kuckó

ravasz

kalitka

kiküld

hatodik

megköhögtet

megszorongat

kitessékel

rám köhög kicsi helyiség

35

2. Mit jelentenek a szövegben a kiemelt kifejezések? Karikázd be! a) Az osztály életével, iskolai élményeiddel kapcsolatban Fogalmazz meg legalább két kifejezéssel mondatot! kisdeák koromban kisiskolás éveimben

kicsi iskolákban

be volt terítve tele volt rakva

terítővel volt letakarva

mit néz ki belőlem mire tart alkalmasnak

mit gondol rólam

magam formájú olyan mint én

emberi alakú

azt vettem a fejembe azt ettem meg

elhatároztam

históriás könyv történelemkönyv

regény, mesekönyv

nem fösvénykedett bőkezű volt

nem az ösvényen ment

kegyel­mibe fogadott megbízott bennem

megkegyelmezett

b) Karikázd be a jó magyarázatokat! Ahogy édesanyám elment, mindjárt befogott a mesterségbe. megmutatta mit csináljak

dolgozni kezdett

De hiszen beszélhetett nekem, hallottam is már én azt, meg nem is. nem figyeltem már

félálomban voltam

De aztán mégis inkább csak az én fülemen töltötte a mérgét, meghúzta a fülem

mérget öntött a fülembe

A kis cimbora nagyon értetlenül nézett rám. ostobán bámult

csodálkozott

…nem éppen barátságosan adta ki az úti cédulámat. buszjegyet adott

elküldött

Föl is út, le is út - búcsúzott el tőlem -, hanem ide be ne tedd többet a lábad! útvonalat javasolt 36

menj innen

3. Páros feladat: Rendezd el úgy a társadat, ahogyan a kisfiú ült miután Gergulics bácsi elment! Álló helyzetből induljatok! Teljes csendben dolgozzatok, a „szobrász” kézzel igazítsa, állítsa az „alkotást”! Tapsoljon, ha készen van! Utána cseréljetek szerepet! 4. Hogy hívták a kisfiút? Keresd ki a szövegből, és írd ide:

5. Milyen könyvek szerepelnek a mesében? Húzd alá zölddel a szövegben a címeiket! Melyiket ismered? Azt karikázd is be! 6. Húzd alá pirossal a szereplők külső tulajdonságait bemutató a szövegrészeket! Mit lehet megfigyelni? 7. Ki milyen? Jelöld szereplők szerinti színekkel! Írj az egyik szereplő valamelyik tulajdonságához indoklást a füzetedbe! könnyelmű

felelőtlen szemüveges

Gergulics

kedves

megbízhatatlan segítőkész

kisfiú

meggondolatlan 

célratörő együttműködő

olvasni vágyó csinos

magas

édesanya

szőke eltökélt

8. Csoportos feladat: Állítsátok össze a 8. borítékból a párbeszédet! Szerepenként olvassátok össze! Készítsetek állóképeket legalább három mondathoz! A szereplők testtartása, arckifejezése nagyon fontos! Mutassátok be ezeket a többieknek, had találják ki, melyik mondatokhoz tartoznak! Mindenki a saját mondataiból kiválasztott kártyával jelezheti, hogy melyikre gondol.

8.

37

9. Felelj a kérdésekre! Mit árult Gergulics bácsi a kereskedésében? Miért árulta mindkettőt? Miért lehetett hasznosabb a mézeskalács árusítása, mint a könyveké? Mit mondott a kisfiú, miért könyvkereskedő akar lenni? Szerinted mi az igazi oka annak, hogy abba a boltba vágyakozott? Mit csinált az újdonsült könyvkereskedő inas a könyvet vásárolni szándékozókkal? Mit kapott volna fizetségül a kisfiú, ha jól végzi a dolgát? Mit lett végül a fizetsége? Te mi minden szerettél volna már lenni?

10. Beszéljétek meg! Melyik asztal lehet a kedvesebb Gergulics számára? Miért? Miért nem adta el a könyveket a kisfiú? Volt-e valami közös Gergulicsban és a fiúban? Ha igen, akkor mi? Ha tudta volna a könyvkereskedő, hogy a kisfiú miért nem akarta eladni a könyveket, mit tehetett volna? Miért akarta hirtelen minden gyerek a Csalóka Pétert megvenni? Gondolhatták-e a gyerekek, hogy a kisfiú bajba fog kerülni? 11. Oszd részekre keretekkel a szöveget! Írj ezek segítségével vázlatot a füzetedbe! 12. Rajzold le a bolt berendezését! 38

A békapásztor 1. Keresd ki a szövegben és karikázd be a középső oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, majd a választott színnel kösd is össze az összetartozókat! pénztáros a hídon

medvecukor

medvéből készült édesség

a híd építésére gyűjtő

kengyelfutó

cukorkóróból készült édesség

besomfordál a körte reccsenése leskelődik kengyelben futó

hídpénzszedő

cserépből készült hangszer

kukucskál

a hintó előtt szaladó szolga

körtemuzsika beoldalog

kandikál begyalogol

2. Keresd meg a szövegben az alábbi kifejezéseknek megfelelőeket! Húzd alá színessel a szövegben, majd írd mellé! Pl. odaviszik neki helyébe viszik engem küldött megettem az üres részét is sok a sürgős tennivalóm ennyire kell rá vigyázni mind megettem

3. Ki milyen szolgálatra kérte a kisfiút? békapásztorság

édesapja

medvecukor szállítás

talicskázás

édesanyja

újsághordozás

húga

kengyelfutás

tyúkkeresés

nagyanyja

kalapkeresés

gabonát őröltetni

nagyapja

vízhordás

hídpénz szedés

39

4. Téged mi mindenért szalasztottak már, vagyis küldtek el?

Ki?

Miért?

5. Csoportos feladat: Próbáljátok bemutatni a békapásztorkodás folyamatát! Minden csoporttag játssza el a sorban hogyan gondolja! Onnan indulhat a játék, hogy a fiú egyedül marad, s addig tart, amíg visszaindul a házhoz. Válasszátok ki a legjobbat, s azt mutassátok be a többieknek! A választott szereplőtök beépítheti a többi csoporttag jó ötleteit is a játékába! 6. Felelj a kérdésekre! Mi akar lenni a kisfiú? Mi volt a dolga egy hídpénzszedőnek? Ma milyen foglalkozás hasonlít a hídpénzszedőjéhez? Milyen feladatot kapott a kisfiú az édesapjától? Miről jött rá, hogy a béka nem igazi? Szerinted miért tréfálta meg a kisfiút az édesapja?

40

Mire jött rá a tréfás feladat segítségével a kisfiú?

6. Beszéljétek meg! Hogyan jelezte a kisfiú, hogy elege van az állandó ugráltatásból? Igaza volt-e, hogy lázadozott? Mi derült ki a fiú számára a pásztorkodás végén? Miért nem magyarázták el neki inkább a szülei, hogy miért nem jó, amit gondol? Fordult már elő veletek, hogy hasonló módon megtréfáltak? 7. Csoportos feladat: Megbeszélés alapján keretekkel osszátok részekre a mesét! Írjatok róla láncmeséléssel összefoglalást! 8. Páros feladat: Írjatok vázlatot az összefoglalás alapján! Felváltva meséljétek el egymásnak a történetet minél színesebben a vázlatpontok segítségével! 9. Rajzold meg a békapásztort „munka” közben!

Az én dinnyeföldem 1. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található szavakat! Keresd a párját! barátom

zsendül

vörös hajú

lázadó

hékám

zöldül

lyukat vág bele

cserhajú

sárgás héjú

világos hajú

meglékel

megtalál

41

2. Az alábbi kifejezések hogyan szerepelnek a mesében? Színezd azonos színűre, és kösd össze az összetartozókat! ami másé, nem Tamásé az enyém vágyódva nézte

szomorúan simogatta végig szemével ez a Tamásé, senki másé

sírni kezdtem

beszélgettem egy cserhajú dinnyével

hagyd békén, ami nem a tiéd

nem is álltam ám meg a jó szándéknál

gondolatom tett követte kivágtam egy falatot a dinnyéből

bicskámmal vontam kérdőre meglékeltem fele érésé­ben tört el a mécsesem kivallattam, érett-e már

3. Felelj a kérdésekre! Ki a történet főszereplője? Hány éves volt ekkor? Mit csinált a fiú a kertjük dinnyéivel? Mit talált ki az édesapja, hogy ne tegye tönkre a termést? Mi lett a sorsa az elültetett dinnyemagoknak?

4. Karikázd be a fiúra jellemző tulajdonságokat!

42

türelmetlen

megértő

önző

tapasztalt

önzetlen

tapasztalatlan

izgatott

szófogadó

önfejű

irigy

makacs

falánk

kíméletlen

kedves

tevékeny

csökönyös

5. Rendezd megfelelő sorrendbe az egyes vázlatpontokat! Jelöld keretekkel és számozással a szövegben a vázlatpontok szerinti részeket! Saját dinnyeföld.

d

ellenőrzés: 1.

Az apa ötlete.

n

2.

Sóvárgás a dinnye után.

zs

3.

A magok sorsa.

ü

4.

Az éretlen dinnyék pusztítása.

e

5.

Vége dinnyésgazdaságnak.

l

6.

6. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a fiú apjáról? Mit mást tehetett volna az apa a dinnyeföld megvédése érdekében? Ti ültettetek már valamit? Tényleg ilyen nehéz kivárni, hogy teremjen az ültetvény? Ki mit ültetne legszívesebben? Miért? 7. Rajzold le a kisfiú álmát!

A cinegekirály 1. a) Keresd ki a szövegben és karikázd be a középső oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre! edz, tréningezik

sövény

herdál

pirít, süt

udvaros

cseléd

kicsit megszid

faggat

kérdezget

korhol

pirongat

rászól

pazarol

erősítget

bizonygat

áldozatul esik

prédál

növénykerítés

43

b) H  ogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? Színekkel jelöld a jelentéseket! folyt az orrom lázas lettem szólt fanyalogva intett elengedtem hallottam a hangját

neszelt ki Matyi bácsi a nagy báránybőr sapkából orrom fogta a cinegét halk csittegés hallik elővett a láz kelletlenül legyintett kiröpítettem a markom­ból

2. Húzd alá a szövegben és írd ide, hogy milyenek a mesében szereplő madarak! cinege cinegekirály

fekete madár

Rajzold be a képbe, amit megtudtál a cinegekirályról!

44

3. Borítékos feladat: Válaszd ki a 9. boríték képeiből azokat, amelyek a mesében szerepelnek! Ragaszd be a füzetedbe egymás alá, s írd melléjük a neveiket! Ha van állathatározód, kikeresheted egyéb neveiket, s a többi madár nevét is!

9.

4. Páros feladat: Mit használt segítségül a cinegekirály kinézetének leírásánál Matyi bácsi? Válassz ki a szemeddel egy madarat a boríték képei közül, s mesélj róla a társadnak úgy, ahogy Matyi bácsi tenné! Ha jól meséltél, a végén társad rá tud mutatni arra, amiről meséltél. Ha nem sikerült, akkor kérdezgessen, hogy kiderüljön számára! Az egyik mesédet írd is le a füzetedbe! Ragaszd alá bizonyítékul a képet! 5. Felelj a kérdésekre! Ki javasolta a kisfiúnak, hogy a cinegekirályt próbálja megfogni? Mivel indokolta, hogy azt lenne érdemes megfogni? Mi volt kisfiú édesapjának a véleménye a cinegekirályról? Mitől betegedett meg a kisfiú? A nagy fekete madár a valóságban vagy a kisfiú képzeletében létezett? A szakállas cinke tényleg berepült a szobába?

6. Beigazolódott-e az, hogy a cinegekirály szerencsét hoz a házhoz? Húzd alá, amelyik állítás szerinted igaz! Nem, mert nem lettek gazdagabbak. Igen, mert szerencsére bebizonyosodott, hogy van cinegekirály. Nem, mert a cinegekirály miatt fázott meg a fiú. Igen, mert a súlyos beteg fiú meggyógyult. Nem, mert nincs is cinegekirály, az csak egy másik cinegefajta volt. 45

7. Beszéljétek meg! A nagy fekete madár a valóságban vagy a kisfiú képzeletében létezett? A szakállas cinke tényleg berepült a szobába? Beigazolódott Matyi bácsi történetének igazsága a cinegekirályról? Miből derül ki, hogy nagyon súlyos volt a beteg fiú állapota? Ma miért nem kerülünk egy-egy megfázás révén ilyen súlyos állapotba? Miért nem szabad ma már ilyen módon madarakat befogni? 8. Csoportos feladat: Osszátok megbeszélés alapján részekre a történetet! Láncmeséléssel írjatok összefoglalást a füzetbe! 9. Rajzold le azt a jelenetet, amelyik a legjobban tetszett!

Hogyan tanultam meg írni? 1. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található szavakat! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre az összetartozókat! szemüveg a pápa szeme

pápaszem

főzeléknövény

lósóska

messziről látták

palavessző

íróvessző

pávatollon a minta

drágának tartották

messzillették

gyomnövény

megdorgál

megpirongat

távolinak tartották

megsüt

drágállották

értékesnek tartották

2. Egészítsd ki a mondatokat a következő szavakkal! grádics

skatulya

szüle

Az édesanyát A kicsi fadoboznak Ma már védett fűféle növény az 46

rosta

irka

árvalányhaj is mondták régen. volt a neve.

A lépcsőt

is hívják.

A szitát

is nevezik.

3. Keresd ki a szövegből, majd karikázd be a vastagítással jelölt kifejezéseket! A mondatok elolvasása után karikázd be a jelentését! napáldozat

napkeleti széllel

a nap halála nyugat miben mesterkedem mit csinálok

hol a mesterem

keleti széllel szélesen kel fel a nap vad taní­tónak kíméletlen tanárnak

képzetlen oktatónak

nem adom ám ki szegénykémet a házból nem engedem el itthonról nincs házadó, szegények vagyunk engem nem lehet bolonddá tenni nem hiszem

nem tud becsapni megcsókolom a szívemmel

hálával gondolok rá szeretettel emlékszem vissza megcirókálta a bozontomat megsimogatta a fejem

megfésült fűtötték a búbost

lelkesítették a kályhát

tüzet raktak a kemencében

jobbnak láttam lenyelni a többit, amit mondani akartam elhallgattam inkább befejeztem a vacsorát olyan madarat tud cifrázni a subára, hogy majd megszólal élethű madármintát tud varrni

madárhangon fütyül

4. Húzd alá a szövegben zöld színnel azt a részt, ami a legjobban tetszett! Mi tetszett benne?

47

5. Keretezd be a történet bevezetését! Mi minden derül ki belőle? Színezd azonos színűre és kösd össze, ami összetartozik! Egészítsd ki, ami hiányzik! helyszín:

A kisfiú unalmában kártékony játékokat talál ki.

szereplők: előzmények: a szülők szándékai: időpont:

A Móra család háza. Nem derül ki. Töltse a gyerek inkább hasznosan az időt. Egy télen, amikor Móra Ferenc még kisfiú volt.

6. Milyen mulatságai voltak a kisfiúnak? Húzd alá sárgával a szövegben! Karikázd be az alábbiak közül pirossal azokat, amelyek a történet idejében fordultak elő! Pl. kiderül, hogy szokott beszélgetni Messzi Gyurkával, de az nem most történt. szögeket vert a kisszékbe

rongálta a kemencét

leesett a lépcsőről

visszaadta a bagoly szemüvegét

hallgatta a szeleket

nőtt az árokparton

megolvasta hányat szólt a kakukk

kincset keresett

mindent i-vel írt

madarat hímzett irhára

huszárokat rajzolt

krikszkrakszokat firkált

szöget ütött az óriás hasába

rozsdát kapart

beszélgetett a kilincsel

csokrot kötött árvalányhajból

bujkált a padláson

megleste a napkeleti szelet

7. Felelj a kérdésekre! Mit játszott a kisfiú a szögekkel? Miért nem adták rendes iskolába a kisfiút?

48

Végül miért nem vitték Kese kalaposhoz sem a gyereket? Hogyan tanult meg írni? Miért ment az édesanyának időnként nagyon nehezen a tanítás?

8. Írj a szereplők mellé a megadottakból legalább két tulajdonságot! Karikázd be a külső tulajdonságokat! bolondos

kártékony

dús képzeletű

ügyes kezű

szorgos

játékos

sírós

féltékeny

aggódó

fáradékony

melegszívű

derűs

rosszindulatú

szelíd

találékony

megértő

apa anya kisfiú 9. Beszéljétek meg! Miért akarta Ferit Kese kalaposhoz küldeni az édesapja? Miért aggódtak a kisfiú szülei? Tudott-e a fiú édesapja írni? Honnan derül ez ki? Ki tudott jobban írni a szülők közül? Miért? Miért nem az tanította, aki jobban tudott írni? Mi a véleményetek Kese kalaposról? Kiderül-e a történetből, hogy a kisfiú végül mennyire tanult meg írni? 10. Csoportos feladat: Osszátok részekre a történetet! Láncmeséléssel írjatok összefoglalót a részek alapján!

49

11. Fogalmazás feladat: Neked is biztosan sok mindent tanítottak már meg a szüleid. Írd le a füzetedbe valamiről, hogyan történt! Ügyelj a szerkezetre: cím, bevezetés, a történet, befejezés. Most könnyű lesz címet adni, ha alkalmazkodsz a mintához: Hogyan tanultam meg...? 12. Rajzold le az ablakot a történet végén!

Haragos Kengyela

10.

1. Borítékos feladat: Válogass a szövegből kiemelt kifejezésekhez értelmezéseket! Csak a szöveg szerinti értelmezés számít! Ha bizonytalan vagy valamelyiknél, akkor keresd ki a meséből, s olvasd el a mondatot! Páros feladatként ellenőrizzétek!

2. Pótold a mondatokból a hiányzó szavakat! bolondít

senki sem

dühös

pohár

mérges

cselekszik

mindenki

kehely

vigyázó

mérges

hangos

őrhely

Az fújja a tüzet, mint a sárkány, aki Aminek híre szalad, azt A fakupa fából készült A strázsa Aki állja a szavát az úgy

szuszog. tudja. . álló katona. ahogyan mondja.

3. Keresd ki a szövegből és karikázd be a keretben található kifejezéseket! A mondatok elolvasása után kösd össze azzal a kifejezéssel, amelyik a szöveg szerint ugyanazt jeleni! 50

le akarta harapni a fejét az egész világnak

nagyon éhes volt már  mindenre és mindenkire dühös volt 

megfordította és megnézte az alját  meg nem itta az egészet

fenekére nem látott



emberszámot tett



visszafelé csavargatta a nyakát



emberi módon cselekedett  katonai azonosítószámot kapott helyére csavarta a leesett fejét  hátrafelé nézegetett

4. Karikázd be különböző színekkel a történet szereplőit! kurucok

Haragos Kengyela

hadnagy

Tüskés

Móra Ferenc

labanc

vezeték ló

istenadta

labancok

Fortélyos Kengyela

Durcás

Kengyela legénye

Rákóczi

Mogorva

Rákóczi legényei

sárkány

Szilaj

peták

farkas

Furfangos Kengyela

Morcos

szökevény

fejedelem

strázsa

komondor

5. Csoportos feladat: Készítsetek állóképet a történet egy jellegzetes részletéhez! Válasszatok egyet, majd osszátok ki a szerepeket! Mindenki részt vehet, hiszen sok a háttérszerep lehetőség. Először helyezkedjetek el szerepek szerint. Nagyon fontos, hogy a testtartások, gesztusok, arcok kifejezőek legyenek. Segítsetek egymásnak! Minden csoporttag sorban álljon ki a képből, járja be, s igazítson rajta, ha van jobb ötlete! Ha megvan a kép, akkor próbáljatok el pár másodperces elő- vagy utójátékot hanggal, mozgással. Mi volt előtte, vagy hogyan folytatódik a jelenet. Az egyik csoporttag tapsára az előre beállított képnél áll meg a „felvétel”, vagy onnan indul. Próbálhatjátok mindkettőt is. Ha készen vagytok, mutassátok meg a többieknek! Ha van rá idő, a bemutatók után alakíthattok ki másik jelenetet is! 6. Felelj a kérdésekre! Mit kapott Kengyela Rákóczitól? Miért kapta?

51

Milyen volt Morcos? Miért haragudott meg Morcosra Kengyela? Milyen büntetés fenyegette Morcost? Jogosan haragudott meg Kengyela a lóra? Miért?

7. Húzd alá a Kengyelára jellemző állításokat! Kengyela hirtelen haragú, lobbanékony természetű ember volt. Gyakran igazságtalanul megbántott másokat. Örömében elpirult, amikor a fejedelemmel koccinthatott. Tiszteletlen volt Rákóczi fejedelemmel. Nagyon szerette lovát, Morcost, de rá is könnyen megharagudott. Furfangos, okos ember volt, így ügyesen tudta helyrehozni hirtelenségéből eredő hibáit. A kuruc táborban nem szerették őt, mert mindenkivel goromba volt. 8. Beszéljétek meg! Van a történetben olyan részlet, ami a valóságban nem történhetett meg? Hogyan bánt Rákóczi Kengyelával? Milyen furfanggal oldotta meg Kengyela, hogy ne kelljen Morcost elkótyavetyélni? Mennyi idő alatt zajlott le az olvasott történet? Mi utal erre? Mi a hasonlóság a lótolvaj és a Morcos elleni haragban? Fordult már elő veletek, hogy dühötökben olyat tettetek, mondtatok, amit később megbántatok? 9. Készíts vázlatot! (4 részre tudod jól elkülöníteni a történetet!) A vázlatpontok alapján felváltva, páros feladatként meséljétek el egymásnak a történetet! 10. Rajzold le azt a jelenetet, amit az 5. feladatban először megjelenítettetek! 52

Furfangos Támadi 1. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található szavakat! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, és kösd is össze az összetartozókat! borozgat

pajkos

pejkó

maga

kelmed

bugyelláris

poharazgat

kereskedő

csinosít ruhaszövet

erszény

bohókás

pénzes zacskó

lócsiszár

lókapa

2. Keresd ki a szövegből és karikázd be a keretben található kifejezéseket! A mondatok elolvasása után kösd össze azzal a kifejezéssel, amelyik a szöveg szerint ugyanazt jeleni! tűz az esze lázas

villám a karja okos

nekiszilajodott indulatossá vált nekiszaladt pecsétes levél foltos papírlap

hiteles üzenet

elporzott vele köddé vált

elvágtatott a lóval bohókás

játékos

ráz a keze

hadiszerencse siker a háborúban hadizsákmány ingyen nem megyek zsoldot is kérek

veszek jegyet

hány zsákkal telik mennyi

zsákokat tölt

nem is sokat búsul mókás

mondanék én egyet, kettő lesz belőle van egy ötletem

gyorskezű

nem szomorkodik

lógatja az orrát

többről többre mentek

megszorzom kettővel egyre hevesebben vitatkoztak

egyre magasabbra másztak

53

11.

3. Csoportos feladat: Alakítsatok négyfős csoportokat! Állítsátok össze a 11. borítékból a párbeszédet. Olvassátok fel szerepek szerint. A saját mondataitokat húzzátok kicsit kijjebb a sorból, hogy jól lássátok, mikor következtek! A lovat vezető labanc legyen a mesélő is, mert neki különben kevés szövege lenne. A mesélő próbáljon átkötő szöveget kapcsolni a szereplők mondataihoz felolvasáskor! (Például: Mondta mosolyogva Támadi. Vagy: felelte bosszankodva Doria) Ha sikerült, cseréljetek szerepeket, s olvassátok fel úgy is! 4. H  úzd alá a hasonlatokat a szövegben sárgával! Mit lehet megfigyelni? 5. Mi lehet a neve a Támadihoz hasonló természetű, de gyáva katonának? Furfango7 8 Furfango7

88

88888

88

8

8888888888888888

6. Miért mondta Támadi, hogy ingyen nem megy? Karikázd be sárgával! Régen nem kapott már zsoldot, s pénzt követelt, mielőtt visszamegy. Ki akarta végre pihenni magát, régóta harcolt már. Nyugdíjat is akart. Harminc labancért több, nála kevésbé híres bajtársát is ki lehetett váltani. Megsértődött, hogy csak harminc foglyot kínált érte Rákóczi. 7. Felelj a kérdésekre! Honnan tudjuk, hogy várják vissza Rákócziék Támadit?

Szerinted vissza akart menni vagy sem?

Hogy jutott ki a labancok táborából Furfangos Tamás?

54

8. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! Szükség szerint toldalékold a szavakat! fogság

testőr

vita

elaltat

kuruc

száz arany

felkelt

mosoly

nézeteltérés

hadnagy

labanc

százegy arany

Támadi a fejedelem legkedvesebb

volt.

Az egyik csatában

került.

Nagyon örültek a

hogy elfogták.

Mókázásaival Rákóczi ki akarta váltani harminc Inkább a generálisok közötti

a labancok éberségét. fogolyért, de nem ment. kihasználva szökött meg.

Magával vitt egy lovat és

is.

A labancok keserves

néztek utána.

8. Beszéljétek meg! Miért nem hagyta magát kiváltani Támadi? Miért gondolták a labancok, hogy nem akar elszökni? Miért nem tudtak a generálisok megegyezni? 9. Számozással állítsd sorrendbe a vázlatpontokat! Rákóczi sikertelen szabadítási kísérlete.

M

1.

Ki volt Támadi, és hogyan került labanc kézre.

T

2.

Furfangos Támadi ügyes csellel elhagyja a labanc tábort.

I

3.

Az újvári csata.

É

4.

Furfangos Támadi a labancok fogságában.

Á

5.

A labanc vitéz lovat vezet a várudvarba.

A

6.

Generálisok vitája a lovon.

D

7.

10. Rajzold le Támadi távozását! 55

Ezópusz: A kutya és a tükörképe 1. Egészítsd ki a mondatokat a táblázat szavaival a történetnek megfelelően! ragad

palánk

víz felülete

jégpálya

gerenda

csend

békesség

lop

A keskeny fadeszkát

is nevezik.

A nyugalom helyett

is mondhatunk.

Víztükörnek is hívjuk a Ha erőszakosan elveszi, akkor

. azt, ami más tulajdona.

2. Felelj a kérdésekre! Hogyan vélekedett a képességeiről a kutya? Hová vitte a húst? Miért láthatta meg magát a vízben? Milyen vágy okozta a kutya veszteségét? Milyen volt ez a kutya? Gyűjtsd össze minél több tulajdonságát!

3. Mit tanácsolnál az alábbiak közül a kutyának, hogy legközelebb ne történjen vele ilyen szerencsétlenség? Karikázással jelöld a javaslatod! igen

nem

Kerüld el a patakot, ha húst találsz!

igen

nem

Ha a más tulajdonára fened a fogad, akkor kipotyog.

56

igen

nem

Mindig mosd meg ilyen ügyesen azt, amit megeszel!

igen

nem

A húst legközelebb ne a szádban vidd!

igen

nem

A tükörképed zsákmánya ugyanakkora, mint a tiéd!

igen

nem

Pórul járhatsz, ha saját tükörképedtől akarsz zsákmányolni.

igen

nem

Máskor légy elégedett azzal, amid van!

igen

nem

Ha másik kutyával találkozol, ne támadd meg, hanem barátságos ugatással üdvözöld!

4. Beszéljétek meg! Miért járt pórul a kutya? Ismertek-e hasonló történetet? Mindig baj-e, ha valaki többet szeretne, mint amije már van? Ismertek-e a történethez kapcsolódó szólást, közmondást? 5. Páros feladat: Álljatok egymással szemben egy lépés távolságra! Az egyikőtök a szereplő, a másik a tükörképe. A szereplő tegyen úgy, mintha egy tükör előtt lenne. Fésülködjön, mosson fogat, nézegesse magát, vágjon grimaszokat, stb. Ahogyan azt egy tükör előtt tenné. A tükörkép pedig próbálja vele egyszerre mutatni, amit az illető a tükörben láthatna. Vigyázzatok! A tükörben minden fordítva látszik! A szereplő ne tegyen hirtelen, kiszámíthatatlan mozdulatokat, mert azt nem lehet utánozni! 6. Csoportos feladat: Ez egy nagyon tömören, egyszerűen megfogalmazott történet. Próbáljátok részletekkel kiegészíteni! Osszátok el a történet szövegét a csoportok között. Először a csoportok csak szóban láncmeséléssel találjanak ki hozzá újabb részleteket, mondatbővítéseket, vagy kiegészítő mondatokat. Majd a következő körben már írják is le a csoporttagok a bővített meserészletet. Írjatok bele legalább egy hasonlatot is! Ha készen van, olvassátok össze csoportonként a meserészleteket! 7. Rajzold le a kutyát a patak felett!

57

Ezópusz: A jövendőmondó 1. Mit jelent? Színezd azonos színűre, és kösd is össze a kiválasztott színnel az összetartozókat! látnok sok ügyfele van kicsi, egyszerű házikó fölment

bódé jövendőmondó forgalmat csinál förmed

jós ordít irányítja a forgalmat haragosan kiabál

2. Felelj a kérdésekre! Miért volt olyan népszerű a piactéren a jövendőmondó? Szerinted jó, vagy kellemetlen eseményeket jósolt azoknak, akik fizettek neki? Hogyan viselkedett a jós a kisfiúval szemben? Miért viselkedett így? Mitől vált hiteltelenné a nép szemében a jövendőmondó? Mi lehet a mesének tanulsága?

3. Beszéljétek meg! Jövendőmondók csak a mesékben vannak? Milyen jósok által használt eszközről hallottatok már? Mennyire lehet megbízható egy jóslat? Jó lenne-e, ha mindig előre tudnánk, hogy mi fog történni?

4. Rajzold le a szereplőket a piactéren! 58

A három király útja 1. Játsszátok el a betlehemes játékot! Úgy osszátok ki a szerepeket, hogy minden szöveget többen is tanuljanak meg! Az előadáson aztán az játssza el, aki a többiek szerint a legjobb! Azért is fontos, hogy ne legyen gond, ha valaki a próbákon, vagy az előadáson hiányzik. Nem feltétlenül kell, hogy mindenki szöveget mondjon, mert rengeteg egyéb tennivaló is van: hangszeres zene, zajok, díszletigazítás, öltöztetés, stb. De ahhoz is elég szereplő van, hogy mindenkinek jusson. Ha kevesebben vagytok, akkor kevesebb ördöggel, szolgával, írnokkal játszhatjátok! 2. Fogalmazás feladat: Hívjátok meg az előadásra a szülőket, tanárokat! Készítsetek ennek érdekében plakátot és színlapokat! A színlap: előre elkészített, többnyire egylapos tájékoztató a közönségnek, a színházi előadás időpontját, helyszínét, a játékdarab címét, műfaját, szerzőjét, a teljes szereposztást, az előadást technikailag segítőket (díszlet, zene), s nem utolsó sorban a rendező nevét tartalmazza. Színlapból adjatok minden látogatónak és szereplőnek! Remek emlékké válnak!

A HÓNAP KÖNYVE Erich Kästner: A repülő osztály 1. Beszéljétek meg! Milyen lehetett az ebéd a gimnáziumban? Miért? Milyen időszakban játszódik a történetnek ez a része? Mi utal erre? Mihez lehettek elegen a fiúk Johnny szerint? 2. Csoportos feladat: Keressetek indokokat, hogy az alábbi lehetőségek miért lehetnek valószínűek, vagy miért nem! Elsősorban a szövegre támaszkodjatok, nem az a fontos, hogy a regényben ténylegesen mi szerepel. Ha készen vagytok, egyeztessétek véleményeteket a többi csoporttal! (Aki ismeri a regényt, csak a végén kapcsolódjon bele a munkába!)

59

Miért lehetett veszélyes a kalácstörmelék beszerzése? Mert veszélyes hulladék beszerzésére indult. Nem volt szabad engedély nélkül kimenni vásárolni az iskolából. A kalácstörmelék robbanásveszélyes. Uli féltette a barátját, hogy megfázik a hideg időben az utcán. Vadászati engedélyt adtak ki a gimnazistákra, veszélyben volt az utcán. Betiltott csemege az iskolában a kalácstörmelék. Matz körözés alatt állt, csak az épületben volt biztonságban. A cukrászda a határ túloldalán volt, s át kellett szökni rajta. Más ok, mégpedig… Ki lehet Nemdohányzó? vasúti kocsi az egyik gimnazista egy tanár a gimnáziumból dohányzásellenes reklám

kertész magányos öregember a fiúk barátja más, mégpedig…

Török Sándor: A fiatal Mikulás 1. Mit jelentenek az alábbi szólások, kifejezések? Karikázd be a megfelelő értelmezést! még bajuszt sem visel már megborotválkozott

nincs még kifestve az arca

fiatal még

új seprő jól seper alaposan takarít

még lelkesen dolgozik

nem kopott még

nemigen erőlteti magát kényelmes

nem erőszakos

lusta

nem szivárog ki semmi nem lyukas

titokban marad

jól szigetelt

az orra is kása után tátog lyukas elől

náthás

nagyon éhes

le nem hunyta a szemét nem pislog

60

nem bír elaludni az izgalomtól

hunyorogva néz

egymást verték le lábukról gáncsolták egymást

összetorlódtak

tülekedtek

még sokra viszi messzire elcipeli

sikeres lesz

rengeteget vonszol

2. Válaszd ki a listából a történet szereplőit! Karikázd be őket! Színezd sárgára azt, akinek a szerepét szívesen eljátszanád! Szent Péter

rongybábú

Jóság

angyalkák

Igazság

Télapó

Puttony

Szorgalom

seprő

Mikulás apó

növendékangyalka

gaz­dag gyerek

panaszfelvevő

szentek

Rafael főangyal

főmérnök

Szűz Mária

háziúr fia

mérnökangyalok

építőszekrény

Gábor főangyal

Jézus Krisztus

házmester fia

Mihály főangyal

új Mikulás

kis csillagok

szegény gyerek

köszönetnyilvántartó

hóember

gramofon

Jóisten

hócsináló an­gyalkák

3. Csoportos feladat: Húzzátok alá a szövegben zölddel azt a részt, amiben a téli környezet leírása található! Ebben a részben sok a hasonlat és a megszemélyesítés. Az alábbi listában színezzétek sárgára a hasonlatokat, kékre a megszemélyesítéseket! Zöld legyen, amiben mindkettő megtalálható! Körben, egymás után olvassátok fel az idézeteket! Vitassátok meg, melyik csoportba tartozik! Az döntsön a színről, aki felolvasta! Ha készen vagytok, gyűjthettek további megszemélyesítéseket és hasonlatokat a szövegből! kicsipkézi az ágakat a tél

hidak felöl­töznek fehérbe

kisvonatok körbeszaladnak

szép lassan úsznak a jégtáblák

szobrokon üldögél a hó

csak felfelé kell nézni

bevonja, mintha cukorral csinálná

a háztetőről nem lehet lekergetni a havat

a zúzmara megszállja a villamosrdótot

száll a hó és az ívlámpák karimáját megüli

a hópelyhek táncolnak a lámpa körül, mint nyáron a lep­kék

a játékboltok csil­lognak, villognak 61

3. Csoportos feladat: milyen mértékegységekben mérték az örörmöt és a bánatot a mesében? Húzzátok alá, azokat, amik nem szerepelnek a mesében! Osszátok el ügyesen a feladatokat! font

tonna

uncia

öl

kiló

mázsa

arasz

fényév

deka

négyzetméter

hektoliter

centiliter

hektár

deci

milliméter

mérföld

gramm

kilométer

véka

marék

4. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek arról, ahogyan az örömöt és a bánatot mérték? Miért? Melyik Mikulásnak írnátok szívesebben levelet? Kinek ki tetszett legjobban a történetben? Miért?

Fekete István: Roráte

1. Színezd azonos színűre, és a választott színnel kösd is össze az összetartozókat! kövület

roráte

istentisztelet a templomban

szentet ábrázoló szobor

kőszent

hajnali mise advent idején

a papoknak segítő ember

pufók



62

csattan

kószál

sekrestyés

templomszolga

kövér

csattanik

duci

2. A mondatok kiegészítésével magyarázd meg az alábbiakat! horkol

roráte

meghal

alszeg

fagyos idő

felszeg

takarító

templomszolga

bóbiskol

nyakkendő

pap

nyakravaló

kifolyik

horkol

sekrestyés

A templomi segítő

is nevezték.

A falu alacsonyabban fekvő része

a történetben.

A sálat úgy is nevezték, hogy

mert ott hordják.

A betelel, azt jelentette, hogy a

elől istállóba terelték

a jószágot. Azt, hogy elalszik, mondhatjuk úgy is, hogy

.

3. Melyik részlet nem illik a többi közé? Miért? Karikázd be! a csillag pislog

Illés kinyújtja a lábát

a szobor megmerevedik

a szél lézeng

az ablak nézi a hajnalt

a szilva ragaszkodik a fához

Megszemélyesítésnek nevezzük az ilyen megfogalmazásokat Megszemélyesítünk, ha tárgyakat, élőlényeket, természeti jelenségeket emberi tulajdonságokkal ruházunk fel.

Miért nem megszemélyesítések az alábbiak? az idő enyhe

a templom bemelegedett

Máté hazudott

a kémény füstöl

Illés elmosolyodik

4. Csoportos feladat: Keressétek ki és húzzátok alá a szövegben az előző feladatban szereplő megszemélyesítéseket! Keressetek továbbiakat is a mesében! Írjátok ki a gyűjteményt a füzetbe! Ne a pontos szöveget másoljátok, hanem úgy fogalmazzátok meg, mint az előző feladatban találhatók! Gyűjtsetek az eddigi mesékből is minél többet!

63

5. Csoportos feladat: Gyakran használunk a köznapi beszédben is megszemélyesítést a természeti jelenségekkel kapcsolatban. Gyűjtsetek össze minél több olyan szókapcsolatot, ami a természeti jelenségekkel kapcsolatos megszemélyesítés. Például: felkel a nap, beköszönt az ősz, stb.

6. Csoportos feladat: Alakítsatok négyfős csoportokat! Játsszátok el a mise végén történteket! A két szereplő üljön le egymástól távolabb két székre. A másik két csoporttag pedig oldalt állva mondja hangosan, hogy mi jár a szereplőjének a fejében. A szereplő próbáljon úgy viselkedni, mint ami a „gondolataihoz” illeszkedik. A párbeszédet már a szereplők maguk mondják. Itt is lehetnek persze közben „kihangosítható” gondolataik is.

7. Mit érezhetett Máté és Illés a kibékülés után? Karikázd be! haragot

jókedvet

megkönnyebbülést

irigységet

vidámságot

éhséget

derűt

szorongást

csalódást

örömöt

elkeseredést

felszabadulást

idegességet

féltékenységet

félelmet

melegséget

8. Felelj a kérdésekre! Milyen a kapcsolat volt a két öregember között? Miért nem indult gyorsan haza a mise végén Illés? Mit gondolt először, amikor észrevette hogy Máté nem mozdul? Mitől félt, amikor már hosszú ideje meg se moccant a másik öreg?

64

Valójában miért nem indult haza Máté? Mi lett a következménye a félreértésnek?

9. Igaz vagy hamis? Írj elé I vagy H betűt! Húzd is alá azt, ami szerinted nem jó! Máté és Illés mindig jó barátok voltak. Máté és Illés egy ló miatt voltak haragban. Máté aggódott Illésért. Máté titkolni próbálta, hogy rosszul van. A hajnali mise alatt Máté rosszul lett, amit Illés vett észre. Máté majdnem elaludt, amíg a mise végét várta. Máté és Illés kibékültek. Illés rossz néven vette Máté közeledését.

10. Számozással rendezd sorba a vázlatot és az utolsó vázlatpontot ír be! Páros feladatként meséljétek el egymásnak a történetet a vázlat alapján! Odament Illés Mátéhoz. Jól esett Máténak az aggódás. A két haragos magára maradt a templomban. Roráte a fagyos hajnalon a faluban. Máté Illés közeledtére felébredt. Illés figyelte, hogy Máté mozdul-e végre. 7. 11. Beszéljétek meg! Miért hazudott Máté? Hogyan folytatódhatna a mese? Közöttetek fordultak-e elő eddig haragok? Kerültetek már rossz helyzetbe, amiatt, hogy megharagudtatok? Melyek a harag hátrányai? 65

12. Fogalmazás feladat: Te is biztosan voltál már valakivel napokig vagy még tovább haragban! Kivel és miért? Hogyan békültetek ki? Írj róla fogalmazást! Vázlat: cím bevezetés (szereplők, helyszín, időpont, szereplők szándékai) vita a harag következmények békülés befejezés 13. Rajzold meg a mise végén lejátszódó jelenetet!

A két szánkó 1. Mit jelent? Színezd azonos színűre, és kösd össze az összetartozókat! árjegyzék

alacsony szék

szórólap

jégszánkó

kritika

ágas-bogas száraz fa

hirdetés

fejőszék

faragott állatfigura

mosogatógép

fakutya

gonoszság

ellenszél

ellenzék

kisebbségben lévő

köcsögszárító

gyalogszánkó

komiszság

bírálat rosszaság

2. Egészítsd ki a mondatokat! Az alábbi kifejezések közül válogass! lemaradt a röpülésben

oda lyukadtam ki

magas lábú szánkó

eszi le a fene róla

Nevét nem ismerte, ezért Lecsúszott hátul, ezért, 66

nevezte a fakutyát. s leesett.

Az, hogy arra a megoldásra jutottam, úgy szerepel:

3. Kik a történet szereplői? Keresd a szövegben, és karikázd be őket! Görbic Pista

Pista bácsi

apa

Ödön

fakutya

lobogó sálú fiú

Péter

Jézusmária

Fekete István

ispán

vakond

nagymama

Pista

Berta Jancsi

jól nevelt kutya

Rozi néni

4. Húzd alá a szövegben a párbeszédeket! Minden szereplőt más színnel jelölj! Csak a szereplő által mondott szövegrészeket húzd alá! Karikázd be, hány szereplő szólal meg a szövegben! 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

5. Csoportos feladat: Alkossatok annyi fős csoportokat, amennyi a szerepek szerinti felolvasáshoz kell! Osszatok szerepeket! Csak a párbeszédes részeket olvassátok össze, mesélő nélkül! Amelyik csoportban kevesebben vannak, ott egy gyerek mondhat több szerepet is. Ha tetszett, szerepcserével megismételhetitek, kiegészíthetitek háttérzajokkal is! 6. Felelj a kérdésekre! Miért készült az új szánkó? Ki volt Görbic Pista bácsi? Mi volt Pista bácsi véleménye a szerkezetről? Milyen fogadtatása volt az új szánkónak a gyerekek között?

67

Mi lett a sikertelen próbálkozások eredménye? Mit érzett, barátja sikere után? Pista mitől lett igazán haragos? Mitől párolgott el Pista mérge? Milyen örömöt okozhatott Pistának az a szánkó, ami már nem is az övé?

5. Számozással állítsd sorrendbe a vázlatpontokat! Ajándékszánkó.

e

1.

Szánkózás a dombon.

e

2.

Fogadtatás otthon.

k

3.

A fakutyakészítés.

r

4.

Pista sértődötten hazaindul.

m

5.

6. Melyikre igaz? Jelöld Pista jellemzőt sárgával, Péter jellemzőt pirossal! hirtelen haragú

jószívű

őszinte

őszinte

szerény

Pista

kapzsi felvágós kalandvágyó beteges

beképzelt telhetetlen

Péter

jóindulatú ügyes hiú

7. Fogalmazás feladat: Milyennek ismerted meg a főszereplőt? Fogalmazd meg 3-4 mondatban a füzetedbe! Segít az előző feladat. 68

8. Kövesd számozással a főszereplő útját! Nyilakkal is jelöld az útvonalat! Péterék háza

Pistáék háza

szánkódomb

istálló

9. Beszéljétek meg! Miért akart a fiú új szánkót? Nem volt jó a régi? Miért vihette magával mindkét szánkót? A felnőttek bíztatták, vagy próbálták lebeszélni az új szánkóról? Mi utal erre? Mi lett volna az új szánkó sorsa, ha nem ajándékozza el? Mi volt a fő baj Pista elképzelésével? Volt, hogy ti is csalódtatok már hirdetésben, reklámban? Sokszor mi a jellemzője ezeknek? 10. Keretezd be sárgával azt a részt, ami legjobban tetszett! Miért teszik? 11. Rajzold le az első próbálkozás eredményét!

Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék…. 1. Csoportmunka: A csoport egyik fele felnőtt, a másik gyerek legyen! Ha páratlanul vagytok, akkor legyen több gyerek. Próbáljátok szerepekre osztani a szöveget! Először azt döntsétek el, hogy mit mondanak felnőttek, s mit gyerekek. Ez után osztozzatok meg a szövegen, s mindenki valamilyen saját színnel húzza alá azt, amit olvasni fog. Ha készen vagytok, olvassátok össze! Beszéljétek meg, melyik mondat hogy hangzik a legjobban! Segítsetek egymásnak: próbálgassátok többféleképpen! (Szomorúan, mérgesen, panaszkodva, kioktatóan, szájba rágósan, stb.) Az is fontos, hogy milyen hangerővel hangzik el a mondat! (Suttogva, emelt hangon, kiabálva, stb.) Be is írhatjátok a szövegbe, amiben megállapodtatok! A megbeszélés alapján újból olvassátok össze! Végül szerepet cserélhettek, hogy a felnőttek is mondjanak gyerek szövegeket, s viszont! Az a legegyszerűbb, ha addig elcserélitek a könyveiteket! 69

2. Fogalmazás feladat: Folytasd az alábbi tréfás mondatokat élményeid, ötleteid alapján a füzetedben! Milyen kellemetlenséggel jár, ha szót fogadsz? Ha sokáig ülsz mozdulatlanul egy széken, elzsibbad a lábad. Ha késsel-villával igyekszel enni, kirepül a hús a tányérodból. Ha elpakolod a dolgaidat, … Ha melegen felöltözöl, … Ha … … 3. Csoportos feladat: Beszéljétek meg, hogy mi a különbség a két oszlop felszólításai között! Próbáljatok mindkettőhöz minél többet gyűjteni! Azok igazán jók, amik gyakran szoktak elhangozni! - Legyél jó! - Ne legyél rossz! - Fogadj szót! - Viselkedj rendesen!

- Vedd fel a pulóvered! - Mosd meg a kezed! - A lábad elé nézz! - Rakd el a játékaidat!

4. Csoportos feladat: Gyűjtsetek minél több felnőttektől az iskolában gyakran elhangzó utasítást a füzetetekbe! 5. Fogalmazás feladat: Írj fogalmazást a szöveg átírásával! A gyerek legyen diák, a felnőtt a tanító(néni) a helyzetek meg iskolaiak!

A buták versenye 1. A mondatok kiegészítésével magyarázd meg az alábbi szavakat! nagy akaratú

cséplés

várakozás fejibe

fukar

hitel

aratás

alkuszik

konok

A kereskedő ingyen vitte el a búzát, mert a felét kapta, másik felét pedig a 70

Aki csökönyös, makacs arra mondják, Vagy azt hogy, Aki az áru értékéről vitázik, az A gabona betakarítását A gabona magjának elkülönítése a szártól a 2. a) Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található szavakat! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, majd a választott színnel kösd is össze az összetartozókat! rövid eszű

nehéz felfogású

világot

amennyiért mások cserfes

miként lépeget

szellős agyú

ostoba

ahogy jár

fényt

tyúkeszű mindenséget

locsogó

hosszú nyelvű

korlátolt

b) Keresd meg az első oszlopban található kifejezéseket a szövegben, majd húzd alá őket zölddel! Olvasd el a mondatokat, azután színezd ugyanolyan színűre az egybetartozókat, és kösd is össze! a)

fel kell szerelni a fejét föl kell csavarnia az eszét kezdi kötni az ebet a karóhoz hogy adja kész volt a vásár

létrejött az üzlet figyelnie kell okvetetlenkedik, akadékoskodik mennyibe kerül eladták a portékát

b)

átment rajta az erdő szentül hitte erdőn ment által

legyen mivel forgasson egy kicsit ránehezedett a haragosság

rengetegen haladt keresztül biztosan gondolta tudjon kereskedni valamivel körhintára is ülhessen mérges lett 71

3. Csoportos feladat: Olvassátok fel a mesét szerepek szerint! Először húzzátok alá a párbeszédes részeket szereplőnként külön színekkel! Osszatok ki a szerepeket, s olvassátok fel! Legyen mesélő is! Ő olvassa azokat a szövegeket, amelyek nem lettek aláhúzva! Ha nem vagytok elegen, akkor valaki több szerepet is vállalhat.

12.

4. Csoportos feladat: Válogassátok szét a 12. borítékban található mondatokat, és állítsatok össze belőlük három párbeszédet! Vannak mondatok, amelyek több párbeszédbe is illeszkednek. Ezekből csak egy van a borítékban. Az ilyen mondatokat mindig rakjátok át az összeolvasásnál! Időrendben olvassátok össze a párbeszédeket! Ha sikerült, próbáljátok más szereposztásban is! 5. Karikázd be ceruzával a szövegben azokat a mondatokat, ahol a szereplő valótlanságot mond! 6. Kövesd számozással a történet helyszíneinek sorrendjét! Jelezd nyilakkal is a sorrendet! a parasztember háza

vásár

a kereskedő háza

erdő

7. Felelj a kérdésekre! Miért nem ment a gazda a vásárba?

72

Mikortól lehetett sejteni, hogy rossz vége lesz a vásárnak? Hol hibázott az asszony a vásárban? Honnan jött rá a kereskedő, hogy be lehet csapni az asszonyt? Mi volt az asszony utolsó elszalasztott lehetősége, hogy ne csináljon butaságot? Miért ment a gazda világgá? Honnan derül ki, hogy a gazda a feleségét becsapó kereskedő házába került? Kik bizonyultak butának és hiszékenynek a történetben?

8. Húzd alá, ami nem igaz, és írd le jól! A parasztember szomorúságában ment világgá. A parasztember feleségétől megvették a kabátját is a vásárban. A kereskedő felesége kényszerből adta oda az embernek, ami csak volt a háznál érték. A kereskedő megörült, hogy hírt hallott a fiáról. A parasztember hazament, mert a feleségének igaza lett.

73

9. Melyik szereplőre igaz? Kösd össze színes ceruzával a szereplőket a tulajdonságaikkal! gazda

buta

találékony

éles eszű korlátolt

szűklátókörű gazda felesége

nagyszájú

öntelt hiszékeny

tájékozatlan kereskedő

ravasz

10. Számozással állítsd sorrendbe a vázlatpontokat! Elsőként adj új címet! szó A ferde fa.

b

1.

A gabonakereskedő furfangja.

e

2.

A gazda világgá megy.

j

3.

A kereskedő feleségénél.

i

4.

Hazatérés.

e

5.

Indulás a vásárba.

f

6.

11. Beszéljétek meg! Hol követett el hibát a parasztember? Tényleg igaza lett a nagyakaratú feleségnek? Mi a különbség a kereskedő és a gazda ravaszkodása között? Mi kellett ahhoz, hogy a ravaszkodások eredményesek lehessenek? Olvastatok már másik történetet is, amikor valaki ügyetlenül viselkedett a vásárban. Mire emlékeztek belőle?

12. Csoportos feladat: Rajzoljátok meg a mesét képtörténetben láncrajzolással! Előre egyezzetek meg, hogy mi legyen a képeken! Szereplők, környezet, fontos részletek a háttérben. A szereplők elhelyezkedését, testtartását, arckifejezését állólépekkel is megtervezhetitek a rajzolás előtt. Figyeljetek rá, hogy a szereplők elég nagyok legyenek a rajzokon! Írjatok a lapokra először címeket!

74

A nárciszsárga villa 1. Csoportos feladat: Gyűjtsétek ki a szövegből, hogy milyen a villa kívülről, belülről, milyen a közvetlen környezete, milyen a távolabbi környezete.Először olvassátok fel láncolvasással a szöveget, s az olvasó javaslata alapján különböző színekkel húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyek erre vonatkoznak. Az olvasás után, gyűjtsétek ki a füzetetekbe négy csoportba a jellemzőket. A jellemzők alapján fogalmazzatok néhány mondatban leírást a helyszínről. A bemutatási sorrendet előre döntsétek el! Melyik nézőpontból kezditek, s hol fejezitek be? Miért ezt a sorrendet választottátok?

2. Karikázd be a szereplőket a táblázatban! Színezd sárgára azt a szereplőt, akiről a legtöbb külső tulajdonság kiderül a szövegből! Görögország

Spiro

Lugarecia

bútorkereskedő

kertész felesége

Margó

Mama

Albánia

Larry

kertész

Theodore

Gerald Durrell

3. Beszéljétek meg! Szívesen laknátok-e a családotokkal egy ideig ebben a villában? Miért? Lenne-e kedvetek eltölteni hosszabb időt Durell családjában? Ki találkozott már Lugarsziához hasonló, kellemetlenül viselkedő személlyel? Tényleg beteg volt Lugarecia? Miért gondoljátok? Miért baj az, ha valaki a saját képzelt problémáival rendszeresen rátelepszik a társaságra? Előordult már veletek, hogy egy közeledő vendégség felborította a család megszokott életét?

75

Játékok a farsangi időszakra 1. Csoportos feladat: Osszátok szét a játékleírásokat a csoportok között! Minden csoport értelmezze a neki jutó játékleírásokat, s próbálja is ki a játékot! Készüljetek fel a játékok megtanítására! Beszéljétek meg előre, hogyan lenne érdemes megismertetni a többiekkel! Vegyétek számba, mit lehet tanácsként, kedvcsinálónak mondani róluk! A leírásokban szereplő szabályokat vegyétek sorra! Melyiket lehet, érdemes módosítani, hogy a játék számotokra érdekesebb legyen? Próbáljátok is ki a módosított játékokat! 2. Fogalmazás feladat: Írj élménybeszámolót az egyik játékról! Figyelj az elbeszélésed szerkezetére! (Cím, bevezetés, tartalmi rész, befejezés) Azt emeld ki elsősorban, hogy számodra mi tetszett a játékban, milyen tapasztalatokat, élményeket szereztél, ne csak a szabályok leírására figyelj! Használj hasonlatokat, megszemélyesítést is, ha van rá jó lehetőség. Párbeszédes rész is lehet.

Romhányi József versei 1. Páros feladat: olvassátok el szerepek szerint az Interjút! Törekedjetek először a hibátlan felolvasásra! Szerepcserével addig próbálkozzatok, amíg sikerül! Ez után próbáljatok egyéniséget is adni a szereplőknek a következő felolvasáskor! (Pl. szemérmes, szemtelen, vádaskodó, unott, nagyképű, ijedt, stb.) 2. Melyik eddig olvasott mese szereplőjével készült interjúnak lehetnének a kérdései az alábbiak? a) Az a hír járja, hogy hosszabb ideig fogságban volt. Meg tudja ezt erősíteni? b) Hogyan bántak Önnel Újvárban? c) Olvasóinkat érdekelné, hogy kapott e segítséget felettesétől, hogy visszatérhessen. d) Miért szökött el, ha olyan jól bántak Önnel? e) Csendben távozott, vagy méltó ünnepséggel búcsúzott? Írj a füzetedbe a szereplőre jellemző válaszokat a riporter kérdéseire! 76

3. Válassz ki egy szereplőt az eddigi mesékből! Írj kérdéseket, amit feltennél neki, ha riporter lennél! 4. Csoportos feladat: Mondatonként olvassátok el a Kecskére káposztát verset! Minden olvasási hibánál elölről kell kezdeni! Aki hibázott, az olvassa az első mondatot újra! 5. Csoportos feladat: Írjatok további apróhirdetéseket mindhárom kategóriába! Nem kell rímbe szedni, de lehetőleg tréfás legyen!

Három férfi Pest-Budán 1. Keretezd be a szövegben a bevezetést! Mi minden derül ki belőle a városról? Egészítsd ki a leírás mondatait a táblázat kifejezéseivel! félmillió

fele

tizedrésze

Gellért-hegy

kereskedelem

Lánchíd

százezer

burkolat

hajóhíd

forgalom

A mai kétmillió helyett Területe is csak egy utcán volt még

lakosa volt a mainak. Pestet csak kötötte össze Budával. Csak kevés , sárosak vagy porosak

voltak. Csillagvizsgáló volt a tetején a mai Citadella helyén. Élénk volt a

,

sok volt a piac, vásártér, kereskedő.

77

2. Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, majd a választott színnel kösd is össze az összetartozókat! ladik

hullámos szélű lekváros tészta

de­reglye

lapos fenekű kicsi csónak hímzett posztó kabát

szúr csónak

konyhapiac

zöldség, gyümölcs vásár bőrből készült kabát

szűr

lakik elmegy a köd

ködmön

önkiszolgáló étterem

3. Mit ábrázolnak a képek? Kösd össze a képeket a jelentésükkel!

78

szűr

csillagvizsgáló

rakpar­t

macska­kő

háziszőttes

hajóhíd

ködmön

vaspálya

4. Mi mindent lehetett kapni akkoriban Pest-Budán az utcákon, tereken? Húzd alá a szövegben zöld színnel! 12-féle portékát kell megtalálnod! 5. Karikázd be azokat a helyeket, épületeket a szövegben, ahol te is jártál már! 6. Karikázd be a jó válaszokat a kérdésekre! Mi tetszett a régi Pest-Budán az ide látogató idegeneknek? hajóhíd

nyüzsgés

gyönyörű fekvés

a Lánchíd

Mikor volt a történetben leírt árvíz? 1848 tél

1938 tél

1938 tavasz

1838. március 13.

Mi volt az árvíz oka? feltorlódott a jég

gátszakadás

sok eső

befagyott a Duna

Mi utal arra hogy senki sem számított a tragédiára? előadás volt a színházban

nem volt kilakoltatás

nem volt szervezett mentés

Hogyan közlekedett Wesselényi az árvíz idején az utcákon? csónakon

lovon

gőzhajón

dereglyén

Miért indult útnak az árvíz hírére? kíváncsi volt

evezni akart

segíteni akart

fényképezni akart

Miért indult útnak az árvíz hírére? nem volt jó világítás

kicsi volt a csónak

nagy volt a víz sodrása

nem volt meleg ruhája

hamar elfáradt

nem tudott mindenkinek segíteni

éhes volt

nem tudott úszni a lova

kevés volt a férőhely a dereglyében

dőltek a vízbe a házak

télies volt az idő

sok volt a vízben a lom

79

7. Beszéljétek meg! Hogyan változott meg Wesselényi magatartása az este folyamán? Miért volt Wesselényi tevékenysége olyan fontos, hogy azóta is megemlékezünk rá? Hősies cselekedet volt ez részéről, vagy csak a kötelességét teljesítette? Mit gondolhatott erről ő maga? Történhet ilyesmi napjainkban is? 8. Hogyan közlekedtek régen Pest-Budán? Rajzolj le az említett közlekedési eszközökből legalább kettőt!

Ezópusz: A tékozló és a fecske 1. Csoportos feladat: Megbeszélés alapján osszátok keretekkel részekre a történetet! A beosztás alapján írjatok rövid összefoglalást! Minden részt más fogalmazzon meg! 2. Csoportos feladat: Válaszoljatok a kérdésekre! Mit jelent az, hogy valaki tékozol? Milyen következményei lehetnek a tékozlásnak? Igaza volt-e a férfinak, hogy a fecskét okolta? Miért? Jól végződhetett volna a történet, ha tényleg beköszönt a nyár? Miért? Mi a mese tanulsága? 3. Fogalmazás feladat: Biztosan fordult már elő, hogy te, vagy valaki más a környezetedben tékozló volt valamivel. Mi volt az, s mi lett a következménye? Meséld el egy fogalmazásban! Hogyan fogsz hozzá a fogalmazásnak?

4. Rajzold le a történetet egyik jelenetét!

80

Ezópusz: A farkas és a hegyikecske 1. Csoportos feladat: Fogalmazzatok válaszokat a kérdésekre! Mi volt a farkas terve? Milyen csellel próbálta rászedni a kecsét, hogy jöjjön közelebb? Mit mutatott és mit gondolt valójában a farkas? Miért nem hallgatott rá a kecske? Mi a mese tanulsága? 2. M  ilyen tulajdonságok jellemzik a szereplőket? Jelezd a tulajdonságokat szereplők szerint eltérő színekkel! kecske

farkas

hiszékeny

megértő

éhes

fortélyos

ravasz

barátságtalan

előrelátó

értelmes

szívélyes

önzetlen

jóindulatú

óvatos

leleményes

figyelmes

megfontolt

furfangos

udvarias

szélhámos

ellenséges

bölcs

3. Beszéljétek meg! Tapasztaltatok vagy olvastatok-e már hasonló helyzetet?

4. Rajzold le a történet szereplőit!

81

Tartalomjegyzék I. félév Szent Mihály hava szeptember A két Lotti regényrészlet, Erich Kästner A búzaszem Fésűs Éva „Jól van, apjuk!” Andersen Egy véka tudomány regényrészlet Gerald Durrell A szamár és az árnyéka Ezópusz Zrínyi Ilona (Jókai Mór nyomán) Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc Gaál Mózes Rákóczi hazatér Thaly Kálmán nyomán Mindszent hava október Kököjszi és Bobojsza regényrészlet Török Sándor A villanyrendőr Török Sándor A szerencsétlen ébresztőóra Török Sándor A kis kuruc Móricz Zsigmond Koncz Márton számítása Gárdonyi Géza Rákóczi kovácsa Balogh Béni Az északi szél és a Nap Ezópusz Szent András hava november Harisnyás Pippi regényrészlet Astrid Lindgren Gergulics inasa Móra Ferenc A békapásztor Móra Ferenc Az én dinnyeföldem Móra Ferenc A cinegekirály Móra Ferenc Hogyan tanultam meg írni? Móra Ferenc Haragos Kengyela Móra Ferenc Furfangos Támadi Móra Ferenc A kutya és a tükörképe Ezópusz A jövendőmondó Ezópusz Karácsony hava december A három király útja Szecsődi Tamás Leó A repülő osztály regényrészlet Erich Kästner A fiatal Mikulás Török Sándor Roráte Fekete István A két szánkó Fekete István Boldogasszony hava január Ha én felnőtt volnék…. regényrészlet Janikovszky Éva A buták versenye Illyés Gyula népmese feldolgozása A nárciszsárga villa regényrészlet Gerald Durrell Farsangi játékok Interjú a farkassal… Romhányi József Kecskére káposztát Romhányi József Apróhirdetés-rovatot indítottak… Romhányi József Tenyérjósnál Romhányi József Három férfi Pest-Budán részlet, Ruffy Péter nyomán A tékozló és a fecske Ezópusz A farkas és a hegyikecske Ezópusz

82

3 3 5 8 14 9 11 12 16 17 20 22 26 29 32 34 35 39 41 43 46 50 53 56 58

1

2 3

4 5 6

7

8

9 10 11

59 59 60 62 66 69 70 75 76 76 76 76 76 77 80 81

9 13 16 19 22 24 26 29 35 39 42 47 51 54 57 64 67 70 73 75 78 84 87 90 90 95 104 106 120 122

12

130 131 136 140 146 147 148 149 151 154 155