Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE
2013.
Elfogadta az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25-én. A Pedagógiai Program készítésekor véleményezési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Jóváhagyta a fenntartó: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete 2013.
Martfű, 2013. március 25.
Molnár Aranka igazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 2 BEVEZETŐ .............................................................................................................................. 5 A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ................................................................. 6 AZ KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS ALAKULÁSA A TELEPÜLÉSEN ................................... 6 AZ ISKOLA ÉPÜLETE, FELSZERELTSÉGE ................................................................... 8 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................ 13 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 13 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai ................................... 15 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai .................................... 16 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei .................................... 17 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 18 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 20 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai......................................................................... 20 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása....................................................... 22 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 23 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ..................................... 23 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ................................................. 24 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ...................................... 24 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 26 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 26 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............ 28 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................. 28 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................. 29 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................. 32 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása......................................................................... 32 Tevékenységek ........................................................................................................................ 34 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................. 35 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje.............................. 37 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................. 39 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................... 39
3
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ................................................ 40 1.8.3 Az iskolai hagyományok őrzése, ápolása, alapítványi tevékenységek ....................... 41 A településhez kötődő hagyományok, kapcsolatok ............................................................. 44 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................ 44 1.9. 1 A vizsgaszabályzat célja ............................................................................................ 45 1.9. 2 A vizsgaszabályzat hatálya ........................................................................................ 45 1.9. 3 Az értékelés rendje ..................................................................................................... 48 1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei .................................................................. 52 1.10
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 53
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................ 53 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE.......................................................................... 53 2.1 A képzés rendje, Formai keretek (osztály és csoportrendszer) .................................... 53 2.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................... 55 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 57 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 63 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................................................................................................................. 64 2.5 Mindennapos testnevelés ................................................................................................. 65 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............. 66 2.7 Projektoktatás ................................................................................................................... 66 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 66 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 68 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése ........................................................................................ 68 2.9.2 Szóbeli értékelés: ........................................................................................................ 69 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása........... 70 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 70 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 71 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................... 79 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei .............................................................................. 79 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .......................................................................... 81 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........ 81 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei .............................................................................. 81
4
2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .............................................................. 82 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................... 83 2.15 A középszintű érettségi vizsga tantárgyi követelményei ............................................. 85 A 11-12. évfolyamon emelt szintű érettségire történő felkészítés fejlesztési feladatai, követelményei ....................................................................................................................... 128 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE .............................................................. 212 A kollégiumi pedagógiai program ...................................................................................... 212 Az iskolai szakmai programok ............................................................................................ 212 Az iskolai közismereti tantárgyak helyi tantervei ............................................................. 212
5
Bevezető Ahová hullt, azt a világot Összemarkolja odalent s széthulló rögökből virágot értelmet és rendet teremt. (Váci M.: Akác) Hazánkban az iskola a társadalmi élet fontos színtere, mélyreható, meghatározó nyomokat hagy a jövő nemzedékek életében. Iskolába mindenki járt és járni fog. Az iskola közügy, az iskoláról mindenkinek van véleménye - lassan az az évtizedekig elképzelhetetlen gondolat is megvalósulhat, hogy az iskolát használók is megfogalmazhatják elvárásaikat, igényeiket. Az iskolák eddig sem voltak egyformák: különböztek hagyományaik, különböztek a tantestületeik, lehetőségeik csakúgy, mint az évről évre cserélődő, az Alma Mater falai között néhány évet eltöltő tanulók. Ha az iskola jól akarja betölteni szerepét, át kell élnie a változást, egyszerre kell őriznie hagyományait és formálnia kell a jövőt, így önmagát is. Jogos igény tehát az önmeghatározás: az igények felmérése, az értékek felmutatása, a feladatok meghatározása. A közoktatási törvény által előírtak, az eddig ismeretlen feladat elvégzése során sok kérdés felmerült, némelyikre nincs is válasz: a jövő rejti magában. Az elkészített program a továbbiakban folyamatosan formálódni, változni fog. Bízunk abban, hogy elkészítése nem volt hiábavaló. Iskolánknak is alkalmazkodnia kell a környező világhoz, a társadalmi igényekhez a városunk adta feltételekhez. Nem lehet új földeket fölfedezni anélkül, hogy a partok hosszú időre ne tűnnének el szemünk elől. (André Gide)
6
Mottó: „Míg a szobrász a márványt formálja, addig az oktatás a lélek szobrásza” (Joseph Addison, 1711)
A település általános bemutatása Martfű Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legfiatalabb települése. A Tisza-kanyar mentén, a folyó bal partján, a megyeszékhelytől, Szolnoktól 20 km-re helyezkedik el a 4424-es sz. közlekedési út mentén. Területe 22 km2, lakónépességének száma közel 7100 fő. A település kialakulásának szempontjából legnagyobb szerepe a Tiszának van, mely 3,5 km hosszúságban húzódik a város mellett. Az őskortól lakott hely volt. A közelben talált szarmata és honfoglaláskori sírok is bizonyítják, hogy a martfűi területek alkalmasak lehettek átkelésre, halászatra, letelepedésre. Az 1920-as évek végén a kedvező természeti adottságok felkeltették a cseh gyáros Bata figyelmét is, ki alkalmas gyártelepet keresett, hogy Magyarországon is megvethesse a lábát. Így esett választása a termékeny földjével és a lakosság jó közegészségügyi állapotával feltűnő vidékre, Martfű-pusztára. A területen rendelkezésre állt a vasútvonal, a kövesút, a Tisza, mint vízi út és ipari segédanyag. A kedvező természeti adottságok az ipar centralizálódását segítették. A gyárváros felépülése mellett nagyon sok park, liget létesült, amelyek hozzátartoztak lakóhelyünk arculatához. Az idetelepült cipő-, növényolaj- és sörgyártás befolyásolta a település fejlődését, struktúráját, lakónépességének alakulását. A demográfiai mutatók egy gyorsan ívelő csúcs után az 1980-as évek vége óta lassú csökkenést jeleznek. A társadalmi, gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak a foglalkoztatás helyzetére, a születések számának alakulására. Ezek a változások a közoktatás fejlődésére is hatást gyakoroltak és gyakorolnak napjainkban is.
Az középfokú oktatás alakulása a településen A CIKTA Rt. vezetősége 1944 nyarán egy tanulóotthonos szakiskolát (tanonciskolát) hozott létre, melyet a minisztérium engedélyezett. Ez az iskola még Tiszaföldvár-virághegyi anyaiskolához tartozott. 1944. szeptember 9-én elkezdte a munkát a CIKTA Rt. Cipőgyártó Szakiskola. A háborús front miatt a tanév félben maradt. Az újrakezdés 1945 szeptemberében volt a hároméves szakmunkás képzésben. Az államosítás után másfél éves tanulmányi idejű cipőgyártási iparostanuló iskola lett az intézmény, mely előbb az MTH 308. számú, majd a Könnyűipari 3. számú Iparostanuló Iskolája volt. Ebben az időben az úgynevezett II-es munkásszállót is használták tanteremnek és internátusnak. 1953-ban a tanulmányi idő kétéves lett. A szakmunkás diákok aljazókra és felsőrész-készítőkre tagolódtak. 1955-ben, az eredetileg felvonulási épületnek készült
7
két földszintes internátust használhattuk kollégiumnak és szolgálati lakásoknak. A képzési idő újból egységesen hároméves lett. Az intézmény a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alatt működött 1957 – 73 között. 1960-ban indult be először a technikusképzés. 1962-ben vásárolta az iskola a bélatelepi üdülőhelyet. Az országban elsőként itt indították 1964-ben a cipőipari szakközépiskolai képzést. (Szakközépiskola és 641. sz. Szakmunkásképző Intézet). 1965-ben megoldódott a tanműhely gondja is a Tisza Cipőgyár segítségével. Az 1970es években indult be a "B" tagozatos, emelt szintű szakmunkásképzés, mely 3-3 nap elméleti és gyakorlati oktatást jelentett. Az 1973/74-es tanévtől a közvetlen felügyeletet a Megyei Tanács művelődési osztálya végezte. Ebben az évben készült el az új kétszintes iskolaépület, s ekkor kezdték itteni szakmai tanulmányaikat az algériai diákok. 1976-tól van cseh szakmai cseregyakorlata az iskolának (Gottwaldov - Zlín). Az 1976/77-es tanévben kaptuk meg a tornacsarnokot. 1985-ben szintén az országban először, újból technikusokat képzünk (Műszaki Szakközépiskola és 641. számú Szakmunkásképző Intézet). Újabb külföldi cseregyakorlattal bővítettük a szakmai képzés lehetőségeit (Szovjetunió - Leningrád, NDK - Weissenfels). 1988-tól az iskola fenntartója a martfűi Nagyközségi Tanács, 1989-től Városi Tanács, 1990-től Martfű Város Önkormányzata lett. A Tisza Cipő Rt.-vel együttműködve profilt is bővítettünk (gumiipari képzés). A gazdasági élet visszaesése miatt 1992-ben gimnáziumi képzést indítottunk be. (Gimnázium, Cipőipari Műszaki Szakközépiskola és 641. számú Szakmunkásképző Intézet). 1994-ben indítottunk először a végzett szakmunkásoknak két éves érettségire felkészítő osztályokat. 1996-tól az iskola neve megváltozott: Martfűi Szakképző Iskola és Gimnázium. 1997-ben a tanműhely újabb költözésével együtt kezdtük el a négyéves szakmunkásképzést (2+2). A gumiipari szakképzés 1998-ban elsősorban a gumigyár csődje miatt megszűnt. A 2000. év is jelentős változást hozott a szakképzésben: a tanműhely kikerült a Tisza Ipartelepről, és az iskolán belül kialakított helyre költözött. A 2000/2001. tanévben a Városi Sportegyesülettel kialakított szerződés eredményeképpen kiemelten sportoló tanulók kerültek iskolánkba. Ugyanebben az évben szerezte meg intézményünk az ECDL vizsgaközpont akkreditációját, valamint a felsőfokú akkreditált szakképzés megkezdésének lehetőségét is. Iskolánk a Magyar Millennium évében vette fel Damjanich János nevét, a szabadságharc hős tábornokának emléktábláját is felavatva. A szakmai képzésben, 2004-ben profilbővítést hajtott végre az intézmény, amely igen jótékony hatással volt a beiskolázásra mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai osztályokban. Amíg csak a könnyűipari képzés (cipős, bőrdíszműves szakma) volt a képzési palettán, nehézséget okozott az osztályok benépesítése. Nem voltak túl népszerűek ezek a szakmák, a diákok nem kívánták (csak igen kevesen) tanulni. A váltás óta a jelentkezők aránya megnőtt, különösen a szakközépiskolai osztályban magas számú a jelentkezés. Így a megfelelő létszámú osztályok indítására van lehetőség. Az új szakmacsoport szakmáinak képzéséhez szükséges tárgyi feltételeket az utóbbi években sikerült megvalósítani, a különböző cégek szakképzési fejlesztési támogatásának köszönhetően. Szakmai kabinet, taniroda, pénztárgépterem és diákbüfé
8
került kialakításra (épületrész átalakítással), valamint a berendezési tárgyak, szükséges tárgyi eszközök is rendelkezésre állnak. A fenti fejlesztések a szakmai képzés elméleti és elméletigényes gyakorlati feltételeit segítik. A szakmai profil bővítése, a tanulók szakmatanulási igényeinek további kielégítése érdekében a 2008/2009-es tanévtől az informatikai szakmacsoport alapozása is felkerült a képzési palettára, melyben érettségi utáni képzésként a Szolnoki Főiskolával együttműködve felsőfokú szakképzés indítása is tervezett informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakmában, és a kereskedelmi menedzser felsőfokú (2 éves) szakmák oktatása. Már működő képzésünk az érettségire épülő kereskedelmi ügyintéző szakma (középfokú 1 éves) oktatása. A további változások újabb intézmény összevonást generáltak a településen. Ezért Martfű Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2007. (VI. 14.) határozata alapján a helyi Damjanich János Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium és a József Attila Általános Iskola az intézmények működési hatékonyságának növelése érdekében közös igazgatású intézményként 2007. szeptember 1-től létrejött a város többcélú, egységes oktatási intézménye, a Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Az egységes iskola négy tanév után ismét kettévált és 2011. augusztus 1-jétől külön működik tovább az alap és középfokú intézmény. Az intézmény szakmai munkájában a 2012/2013-as tanév újabb változásokat hozott, a gyökerekhez való visszatérés jelent meg közel 1 évtizedes hiány után ismét beindításra került a cipész képzés. A legutóbbi változás pedig 2013. január 1-jén következett be, iskolánk állami fenntartásba került, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el a fenntartói feladatokat.
Az iskola épülete, felszereltsége A középiskola U alakú épülete a Tisza-parttól nem messze, egy jól ápolt park közepén található. Az épület két egyszintes szárnya több, mint negyven éves, jelenlegi funkciója: helyet ad az iskola kollégiumának, illetve a nyelvi kabinetnek, valamint szaktantermeknek. A 2001 tavaszára befejeződött átalakítást követően ideköltözött iskolánk tanműhelye, amelyben jelenleg bőrdíszműves képzés folyik (alkalmas a cipős szakmák oktatására is) Tantermeink száma: 21, ebből szaktanterem: 4 (2 informatika terem, kereskedelmi kabinet, taniroda). A kétszintes központi „C” épületben korszerűen felszerelt közismereti szaktantermek, büfé, öltözők vannak a földszinten, az első és a második emeleten pedig tantermek és szertárak, a könyvtár, a tanári szoba, a társalgó, az igazgatói és titkársági irodák találhatók.
Tantermeink mellett szertárak, tanári szobák szolgálnak az eszközök elhelyezésére, a tanári felkészülésre. Rendelkezünk: kémia, fizika, biológia, történelem-földrajz, magyar szertárakkal. Tornatermünk mérete alkalmas a testnevelés órák lebonyolítására, a délutáni edzések és tömegsport foglalkozások lebonyolítására. Sajnos állapota leromlott, felújításra szorul.
9
Az épületet körülvevő parkban szabadtéri sportolásra alkalmas létesítmények vannak: • salakos és bitumenes kézilabdapálya • futó és távolugró pálya • teniszpálya Az iskolát körülölelő park a környezeti nevelés, a természet szeretetére, élvezetére nevelő színtér, a fákon fészkelő madarak csicsergése nyugalmat, békességet áraszt. A 2004-es profilváltást követően a kereskedelem-marketing üzleti adminisztrációs szakmacsoportos képzés tárgyi feltételrendszere is létrejött és állt az oktatás szolgálatába. • kereskedelmi kabinet – pénztárgépterem • taniroda • diákbolt • diákbüfé Melegítőkonyhát üzemeltetünk, a diákok és dolgozóink étkezésének biztosítására, az ebédet és a vacsorát a közétkeztetést biztosító cég szállítja ide. Tanműhelyünk 2001 tavasza óta az iskola területén működik. A képzés a bőrdíszműves műhelyben folyik.
10
Elméleti képzés (közismeret, szakmai elmélet) •
A tanítás tantermekben és szaktantermekben történik, melyek osztályok illetve kiscsoportok foglalkoztatására alkalmasak. Berendezési tárgyaikat (padok, székek) folyamatosan frissítjük – a csere folyamatos. • Szaktantermi felszereltségünk eszközellátásunk átlagos, a megfelelő munkavégzést lehetővé teszik (audiovizuális eszközök: TV, video – és DVD lejátszó, magnó, lemezjátszó, projektor.) Tornaterem, konditerem (megfelelő eszközökkel) áll rendelkezésre, az eszközparkot folyamatosan cseréljük, kibővítettük a gyógytestneveléshez szükséges eszközökkel. Rendelkezünk valamennyi tantárgy tanításához megfelelő eszközökkel: Történelem, földrajz, biológia: térképek, atlaszok, oktatótáblák, diaképek, videofilmek, egyéb szemléltető eszközök. (pl.: kőzetek, preparátumok, szemléltető eszközök, CD és DVD lemezek) Idegen nyelvek: szótárak, hang- és videokazetták, írásvetítő fóliák, német és angol, francia, orosz anyanyelvű tanítási segédanyagok Irodalom, művészetek: szöveggyűjtemények, kötelező olvasmányok, videofilmek és CD lemezek, hanglemezek és kazetták Kémia, fizika tantárgyak kísérleti eszközök, vegyszerek, laboratórium, videofilmek, CD-k, DVD-k Szakmai előkészítő szakmai elméleti tantárgyak: pénztárgépek, anyag- és áruminták, falitáblák, szemléltető eszközök Számítástechnika: A modern kor követelményeinek megfelelő oktatás feltételeit biztosítjuk szaktantermünkben, amelyekben igyekszünk az ergonómiai követelményeknek is megfelelni. Az általános iskola informatika termeiben a gépek még éppen alkalmasak a tantárgy alapjainak lerakásához, cseréjüket pályázati forrásból biztosítjuk) a középiskolában azonban követelmény a gépek 2-3 évente történő megújítása. Tantermenként 20+1 komoly teljesítményű tanulói illetve tanári gép áll a színvonalas oktatás szolgálatában. A szervereken a következő szolgáltatások futnak: Az iskola szerverén (Pl. 64 MB RAM, CD-rom, színes monitor) a következő szolgáltatások futnak • WEB • mail • fájlszerver Az iskolában minden gépről elérhető az Internet, az alapfokon ez a lehetőség korlátozott. További számítógépek találhatók: • tanári szobákban • igazgatói irodában
11
• • • •
kollégium-vezető irodájában szakmai tanáriban gazdasági irodában titkárságokon
Kollégiumban 6 db számítógép áll a tanulók rendelkezésére Szakmai gyakorlati oktatás a).
A könnyűipari szakmacsoport iskolánkban oktatható szakmáihoz gyakorlati képzéséhez az iskola tanműhelyében egyre több eszköz a rendelkezésre áll, modernizálásuk azonban elkerülhetetlen:
-
cipőkészítő, cipőjavító, szakmai képzéshez • tűzőgépek (oszlopos, sima, cikk-cakk, kéttűs, karos) • szabászati eszközök (szabászgépek, szabászasztal, kézi szabászeszközök) • szegő, ringliző, márkázó, élező gépek • előhúzó, orrfoglaló, talpbélésillesztő, borzológépek
-
bőrdíszműves képzéshez • tűzőgépek (karos és speciális) • élező, szorító, lyukasztó gépek, különböző kések • egyéb kézi szerszámok készletraktár: alap és segédanyagok, valamint a késztermékek
-
b). A kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban oktatott szakmák gyakorlati oktatásához - kereskedelmi kabinet pénztárgépek, anyag és áruminták pénzleolvasó, árazó, vonalkód leolvasó csomagolástechnikai eszközök - taniroda irodatechnikai eszközök: lamináló, fax, fénymásoló, hőkötő, nyomtató, spirálozó, telefon - konferencia terem: tárgyaló terem videokamera és TV diktafon projektor note-bookkal szakirodalom (könyvek, folyóiratok) -
diákbüfé hűtőgépek csomagolástechnikai eszközök szeletelő gépek
Az oktató-nevelő munkát, a szabadidős tevékenységet segítő egységek
12
Könyvtár: az oktatást, a művelődést 36000 kiadvány (kézi könyvek, kötelező olvasmányok, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, szépirodalmi művek), és közel 1000 elektronikus dokumentum (CD, DVD, videofilm) segíti. • •
a könyvállomány nyilvántartása és kölcsönzése számítógépen történik a zenehallgatást Hifi torony (CD lejátszó, magnó, rádió), hanghordozós lemeztár (CD és DVD) teszi lehetővé. • Könyvtárunk alapfeladatként tanórai foglalkozások tartására is alkalmas, könyvtári órákat és egyéb humán és művészeti területhez kapcsolódó óra tartása is történik a könyvtárban • A könyvtáros rendszeresen könyvtári órákat tart A tanulóknak lehetőségük van a könyvtárban is számítógépet használni, (internet, elektronikus adathordozók)
Konditerem, kondiszoba: az általános erőnlét, a fizikai állapot fejlesztését segítő eszközökkel, felszerelésekkel (súlyzók, erősítő berendezések, futópad, szobakerékpárok Az iskola titkárságainak eszközállománya megfelelő a kor követelményének. • fénymásoló • könyvkötő, • spirálozó, • iratmegsemmisítő, • nyomtató • számítógépek - táblázatkezelő, szövegszerkesztő, adatnyilvántartó szoftverek, internet-kapcsolattal • telefonközpont (fax, üzenetrögzítő) Gazdasági iroda: • fénymásoló • telefon • számítógépek - adatnyilvántartó (MÁK) szoftverek • nyomtatók • írógép Orvosi szobák: • a törvényi előírásoknak megfelelő eszköz és felszereléssel vannak ellátva
13
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
Célunk a nevelés-oktatás középfokú szakaszában • A múltbéli értékek megőrzése • A szakmai képzés megtartása, továbbfejlesztése, figyelembe véve a központi előírásokat • A számítástechnikai oktatás színvonalának emelése, kiterjesztése a szakképzés felé • Az idegen-nyelv tanításának kiterjesztése a szakmai képzés felé, valamint biztosítani az angol nyelv tanulását mindazok számára, akik ezt igénylik • A testnevelés, az egészséges életmódra nevelés nagyobb hangsúlyozása Az intézményünk a kompetencia alapú oktatás bevezetésével az alábbi célokat kívánja megvalósítani: • a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, • kompetencia alapú oktatás elterjesztése, • a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, • a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, • a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, • az esélyegyenlőség érvényesítése, • újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, • szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, • egyéni fejlesztési tervek készítése, • digitális írástudás elterjesztése. A kollégium célkitűzése • •
A kollégisták tudásának gazdagítása, képességeik kibontakoztatása, az önművelésre való igény kialakítása, műveltségük gyarapítása.
A kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok és az együttműködés kialakítására.
14
•
A tevékenységek tartalma és szervezettsége segítse elő a tevékeny, cselekvő ember kibontakozását, az érzelmi élet gazdagítását, az akaraterő fejlesztését. Az egészséges és kulturált életmód, a szokások, az értékkel történő azonosulás kialakítása A demokrácia működtetésének szabályaival a diák-önkormányzati munka váljék a demokratikus joggyakorlat színterévé, segítse a helyes kritikai szellem kialakulását, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését A kollégisták segítése a választott, a reális életpályára való alkalmasság kialakításában
• • •
A célok megvalósításának minőségi biztosítékai: • • • •
Az iskola hagyományosan nevelésközpontú Különböző iskolatípusok jól megférnek együtt Együttműködésre kész tantestület van Jók a feltételek a számítástechnika, az idegen-nyelv oktatás és szakmai képzés területén • Sok gyenge előképzettségű tanulót juttatunk el céljai megvalósításához • Iskolánk otthonos, szép környezetben van • A városban jól kiépített infrastruktúra segíti munkánkat
A pedagógiai célkitűzések megvalósításának lehetőségei: • Kompetencia-alapú programcsomagok bevezetése felmenő rendszerben: - Matematika-logika: 9. és 10. évfolyam szakiskola minimum egy csoportjánál, - Szövegértés-szövegalkotás: 9. és 10. évfolyam szakiskola minimum egy csoportjánál, - Idegen nyelv (német és angol nyelv): középiskola 9. évfolyamától minimum egy csoportban, • B kompetencia-csomagok bevezetése: - Szövegértés-szövegalkotás kompetencia: ⇒ Földrajz: középiskola 9. évfolyamától felmenő rendszerben minimum egy csoportban, ⇒ Történelem: középiskola 9. évfolyamától felmenő rendszerben minimum egy csoportban, ⇒ Fizika: középiskola 9. évfolyamától felmenő rendszerben minimum egy csoportban. • Műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli tanítása: ⇒ Természetismeret: szakiskola 9. és 10. évfolyamán (fizika, kémia, biológia és földrajz tantárgyak helyett) minimum egy csoportban ⇒ Magyar nyelv és irodalom: középiskola 9. évfolyam felmenő rendszerben minimum egy csoportban • Új módszerek, tanulásszervezési eljárások alkalmazása1: ⇒ Moduláris képzések (Életvitel, Ember a társadalomban) 1
Az éves munkatervben rögzítjük, hogy az adott tanévben melyik osztályban alkalmazzuk
15
⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
Tantárgytömbösített oktatás IKT-eszközökkel támogatott tanítási órák Projektmódszer alkalmazása Témahetek, projektek szervezése Jó gyakorlat alkalmazása matematika műveltség területen
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai •
felkészíteni az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra, az élethosszig tartó tanulásra, • elősegíteni a felkészülést a munkába állásra • nevelni az anyanyelv igényes használatára, • fejleszteni az idegen nyelven történő kommunikációs igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatunk: • a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását célzó szemlélet kialakítása • a matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárulni a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez, • a digitális kompetenciák fejlesztése, amellyel hozzájárulunk az önálló kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. • A diákok további boldogulását biztosító hatékony, tanulási módok kialakításának elősegítése • Felkészíteni a tanulókat a felelős, aktív állampolgári szerepre • Figyelembe venni a tanulók életkori sajátosságait, életkorhoz és az egyéni érettséghez igazítva optimalizálni terhelésüket • Személyre szóló fejlesztésre törekedni, támaszkodni a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, támaszkodni kreativitásukra, tudatosan előremozdítani ezek fejlesztését • Felkészíteni a tanulókat arra, hogy az iskolából folyamatosan változó világba lépnek, ahol szembesülniük kell a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.
16
A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenység:
Matematika
Szövegértés-szövegalkotás
Életvitel modulok (osztályfőnöki óra)
Kompetencia terület Műveltségi terület
Szövegértés B-modul: történelem, földrajz, fizika
Kompetenciaterület Műveltségi terület
Média
Kompetenciaterület Műveltségi terület
Média, dráma, etika, társadalomismeret
Átvett jó gyakorlat alkalmazása
Ének-zene
Modulok alkalmazása
Művészetek
Tantárgytömbösítés1
Idegen nyelv (választott kulcskompetencia)
Matematika
Szövegértés-szövegalkotás / Magyar nyelv és irodalom
Természetismeret
Műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása Kompetenci aterület Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv (választott kulcskompetencia)
Matematika
Kompetenciaterület Műveltségi terület
Szövegértés-szövegalkotás
Évfolyam
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag bevezetése
Szakközépiskola 2
X X X X
9. 10. 11. 12.
3
X4 X X X
X X X X
X X X X
X5 X X X
X
X
X
Szakiskola 9. 10. 11.
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai Feladatunk a különböző kompetenciák fejlesztése, ennek sikeressége érdekében a következő eljárásokat alkalmazzuk: • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, • megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, • a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával megvalósítjuk, hogy tanulóink értelmi és érzelmi intelligenciája elmélyüljön és gazdagodjon, • az értékelés és önértékelés képességét fejlesztjük, tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük az életkori jellemzőket, 1
A TÁMOP 3.1.4/08/2 pályázat előírásainak megfelelően, a tanév adottságait figyelembe véve növeljük az óraszámot az előírt 15%-ig. 2 Felmenő rendszerben 3 Felmenő rendszerben 4 Felmenő rendszerben 5 A modult beillesztjük az adott tantárgynál a megfelelő évfolyam tananyagába.
17
• • • • •
•
•
•
törekszünk a tanulók kreativitásának fejlesztésére, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a diákok egészséges terhelésére, az érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésre, megismertetjük és gyakoroltatjuk a gyerekekkel a helyes magatartásformákat, megalapozzuk a tapasztalati ismereteket, a felfedezés lehetőségét biztosítjuk, a differenciált fejlesztést előtérbe helyezzük, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztését egyensúlyba helyezzük, fokozatosan kialakítjuk,bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.) építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre, a szocializációs folyamatokat segítjük elő azzal, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggését tudatosítjuk, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangját felismertetjük, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudást nyújtunk, biztosítjuk, hogy a tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék, az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzését a minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint, funkciójuknak megfelelően végezzük el a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei • • • • • • • • •
minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont számunkra az életkori jellemzők figyelembe vétele, személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés megalapozását, gyakoroltatását kívánjuk elérni, az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges alkalmazható tudást gyarapítjuk, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését érvényesítjük, megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket, a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk, nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozásokat szervezünk a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére, a nevelési - oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, a tevékenység
18
megszervezésére, valamint a magatartásra ható módszereket alkalmazzuk. A felsoroltak részletes kidolgozására a Pedagógiai Program Értékelés fejezetében került sor.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatásokegymással szoros kölcsönhatásban-együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés- oktatás személyiségformáló hatása. A személyiséggel kapcsolatos pedagógiai feladatokat négy területre bonthatjuk: a) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) Alapelveink tanulóink személyiségfejlesztése során: • komplex személyiségfejlesztésre törekszünk • igyekszünk minden tanítványunk személyiségszerkezetét megismerni, önismeretét fejleszteni, egymáshoz fűződő viszonyukat formálni • igyekszünk alkalmazkodni az életkori pszichikus sajátosságokhoz • tudatosan fejlesztjük a szociális (társas) kompetenciájukat, a pozitív szociális szokások kialakulását • az iskola szakmai profiljának megfelelően az alkotó képesség kibontakoztatását előtérbe helyezzük • pedagógiai tevékenységünk alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése • megpróbáljuk tanulóink személyiségébe építeni a szociális kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi- természeti- társadalmi környezet alakításának képességét • a különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyerekeket felkészítjük a továbbtanulásra. Céljaink a személyiségfejlesztés során: • tevékenységrendszerünk minden eleme segítse tanulóink testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését, • lehetőleg alakítsunk ki tanulóinkban sikerorientált beállítódást, • iskolánk adjon teret a sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók együttműködési készségét, eddze akaratát, • fejlesszük tanítványaink személyes képességeit: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelem • ismertessük meg diákjainkat a személyiségüket érintő negatív hatású viszonyokkal, életmóddal (pl.: káros szenvedélyek, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód)
19
• a demokratizmusra épülő nevelési stílus használata • tanulóink emberi méltóságának tiszteletben tartása, velük szemben a tapintat, bizalom, megértés, türelem, és igazságosság elveinek érvényesítése • az empátia képesség kialakításával növelni diákjainkban a másság elfogadását, a tolerancia kialakulását Feladataink tanulóink személyiség fejlesztésében, hogy: • segítjük felfedezni és fejleszteni minden tanulónkban a személyiségének értékeit • keressük minden diákunkban az egyedit, a megismételhetetlent, támogatjuk őket önmaguk kiteljesedésében • nevelési- oktatási folyamatokban fejlesztjük az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás képességét • iskolánk valamennyi pedagógusa erősíti tanítványainkban azokat a személyiségjegyeket, melyek az értelem fejlesztéséhez szükségesek • olyan iskolai életrendet alakítunk ki, melyben a tanulók biztonságban érezhetik magukat, a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak • diákjaink személyiségébe beépítjük a jóléti modell központi kategóriáit: egészség, önmegvalósítás-alkotás, minőség mindenben, egyéni életélés kultúrája • olyan személyiségeket formálunk, akik sokoldalú társas kapcsolatra képesek környezettudatos, egészséges életmódot tudnak kialakítani • megismertetjük a gyerekekkel a harmonikus együttélés szabályait, annak napi gyakorlatát, követését. Pedagógiai eljárások a személyiségfejlesztésben: • a tanuló megismerési technikákat alkalmazzuk és tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel • megpróbálunk valós életszituációkat teremteni és ezzel segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását • valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de serdülő korban már a produktív gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt, ezzel alapozzuk meg, hogy tanítványainkban a kreatív személyiségjegyek kialakuljanak • az önálló tanulási stratégiák és módszerek kialakítására törekszünk, melynek megalapozására az alapozó szakasz nem szakrendszerű oktatásában kerül sor • az életkori sajátosságoknak megfelelően próbálunk alkalmas szituációkat teremteni, melyek segítségével az önellátó és identitásvédő képességük fejlődik • lehetőséget próbálunk teremteni minden korosztály számára ahhoz, hogy megfelelő művészeti (zenei, vizuális) élményhez jusson, melynek segítségével inspirációkat kaphat a művészi önkifejezésre • követendő mintákat állítunk konfliktusok kezelésére • arra törekszünk, hogy tanítványainkban kialakuljon a rendszeretet, az iskola, az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás pozitív értékrendje
20
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eszközök: • Megpróbálunk olyan teszteket összeállítani, dramatikus játékokat alkalmazni tanítási óráinkon, szereplési alkalmakat teremteni melyek segítségével tanítványaink saját személyiségüket megismerhetik • Tanítványaink magatartásában követjük a kompetenciaelemek fejlődését, ezzel segítve az önkritikával és kritikával való szembesülést • Erősítjük diákjainkban a kreatív személyiség beállítódást azzal, hogy a tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben • Szakítunk a tekintélyelvű nevelési gyakorlattal és előtérbe helyezzük a demokratikus együttműködési elveket • Olyan élményszerű, pozitív mintákat kínálunk diákjainknak, melyektől értékítéletük, szociális szokásaik közösségformáló, együttműködő, toleráns lesz • Tanulóink személyiségfejlődése érdekében a következő módszereket is alkalmazzuk: beszélgetés, vita, véleménycsere, prezentációk, dramatizálás, interjúk, riportok, tablók készítése, sajtófigyelés, videofilmek megtekintése • Nevelőtestületünk valamennyi pedagógusa elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési-értékelési ismereteket és készségeket és azokat a megfelelő helyzetben alkalmazza.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai
A nevelési intézmények feladatai közül jelentős az egészséges életmódra nevelés. Az egészségnevelés az élet minőségével foglalkozik, a tanulók fizika, társadalmi és mentális jólétével. A tanulóknak szükségük van arra a lehetőségre, hogy olyan magatartást és értékrendet alakítsanak ki, mely képessé teszi őket arra, hogy azt válasszák, ami most jelenlegi életünkben is értékes és a jövőben is az lesz. Az egészségnevelés a tanulókat arra kívánja felkészíteni, hogy teljes értékű, hatékony, megbízható, felelős tagjai legyenek majd felnőttként a társadalomnak. Az egészségnevelési program célja: • • • •
A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: az életkorral járó biológiai-pszichohigiénés és életmódi tennivalókat. Erősítse, fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani – pszichés összetevőit, • Alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás – drogfogyasztás káros hatásait, • A társkapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit, • Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló és aktivizáló szerepe az egészségérték tudatosításában.
21
S ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására Ezeket a célok a következőképpen akarjuk megvalósítani:
22
•
Tanórákon biológia kémia testnevelés osztályfőnöki munkavédelem (szakmai)
•
Szabadidős tevékenységek megtartásával: egészségnap szervezése egészségügyi totó anti-drog-, káros szenvedélyek mentes diszkó vetélkedők megtartása plakátok készítése
• • • • •
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával, Pályázatok elnyerése, Védőnő, iskolaorvos, családsegítő meghívása, előadások tartása, stb. ÁNTSZ munkatársainak előadása a káros szenvedélyekről, Az iskola környezetének szépítése, egészséges környezet kialakítása, faültetés, virágok gondozása; tantermekben, lépcsőházakban, stb. • Szülői értekezleteken
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, természetismeret és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg, illetve a kollégiumban és a gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el egyes elemeit a tanulóink Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: • Tanulóink ismerjék fel az elsősegély-nyújtási ismeretek megtanulásának fontosságát • Tudják, hogy milyen helyzetekben kell szakemberhez fordulni • Tudják, hogy ki hívható segítségül baleset esetén • Tudják, hogyan kell eljárni egy iskolai, munkahelyi baleset esetén • Tudják mit kell tenni egy közlekedési baleset esetén • Megismerjék a tanulók az életmentés módszereit • Ismerjék a tanulók az elsősegély-nyújtás során használatos eszközök funkcióját és használatukat • A tanulók legyenek tisztában a legelemibb sebellátási módokkal és szerekkel
23
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elméleti tudáselemek megszerzése tanítási órákon, előadásokon • Szemléltető filmek, animációk megtekintése • Előadások meghallgatása külső előadótól, szakembertől • Mentálhigénés előadásokon való részvétel • Vázlatkészítése egészségügyi ismeretekből tanári magyarázat alapján b) Gyakorlati ismeretek megszerzése tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon • Elsősegély-nyújtási gyakorlatok szervezése • Bemutató az elsősegély-nyújtási ismeretekből • Kiscsoportos foglalkozások, bemutatók szervezése • A Magyar Vöröskereszttel közös programok szervezése
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: • Tanórák: szaktárgyi órák, szakmai gyakorlatok, osztályfőnöki órák • Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: tanulószoba, szakkörök, kirándulások, erdei iskolák, énekkar • Diák önkormányzati munka 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
24
• Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja, 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. • A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. • A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: • Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel. • Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. • Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
• Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. • Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. Az iskolában folyó nevelő munka sajátos területei között az egyik legjelentősebb a diákönkormányzat tevékenysége. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola
25
keretein belül végzi, a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, jogaik érvényesítésére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére. Jelentőségét az emeli ki, hogy átfogja az iskolában tanuló diákok többségét. Rendkívül alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön. Szervezeti keretei, vezetési mechanizmusa, tartalmi tevékenysége alkalmas arra, hogy a gyermekek ezen kereteken belül tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit, lehetőséget ad a közösségi élet kialakítására, és ezen kereten belül elsajátíthatják a közösségi lét, demokrácia játékszabályait. Fontos, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. A szabadidő tartalmas felhasználása érdekében a tanulóknak meg kell ismerni az értékes szórakozásnak és az egyéni érdeklődésnek a lehetőségét. Az erkölcsi, esztétikai igényesség jegyében meg kell kívánnunk, hogy a fiatalok a társas szokásaikra is legyenek igényesek, fordítsanak figyelmet a magatartás kultúrájára, esztétikumára a koncerteken, színházban, társas összejöveteleken, előadásokon. 1. Az iskolai diákság munkáját a Iskolai Diákbizottság (IDB) irányítja, munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az IDB munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, osztályfőnök fontos feladata. Az IDB tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - A közösség személyiségformáló erejére támaszkodva erősíti a pozitív erkölcsi értékeket. - A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakozásához - Az önkormányzati munkát magasabb szintre helyezzük, közösségformáló tevékenységét iskolai szinten bővítjük. 2. Az IDB tagjai: - Az IDB felnőtt vezetőinek létszáma: 1 fő - Az IDB gyermek vezetői: minden osztály képviselője. - Az IDB minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni,
mint választó és, mint választható személy. - Az IDB minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez
kérdést intézni, és arra érdemleges választ kapni. 3. a) Az IDB érdekegyeztetési, érdekvédelmi tevékenységet lát el. Az IDB többféle jogköre van: döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi. Az iskolai szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) előírja a diákönkormányzat és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. Az IDB SZMSZ pedig konkrétan magában foglalja a működésével kapcsolatos információkat. Emellett minden tanévben készül munkaterv, amely a megvalósítandó programokat tartalmazza. b) Az IDB - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt: − a saját működéséről − a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról − hatáskörei gyakorlásáról
26
− egy tanítás nélküli nap programjáról (Diáknap)
c) Az IDB egyetértési jogot gyakorol: − az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor − a tanév rendjének összeállításakor − az iskolai szervezeti és működési szabályzat tanulókat közvetlenül érintő részeinek elfogadásakor és módosításakor 4. a) A nevelőtestület és az osztályfőnökök szerepe a diákéletben: − hozzájárulnak a rendezvények sikeres lebonyolításához, irányítják a diákok érdeklődését, − megkönnyítik, gördülékennyé teszik az információáramlást, − lehetővé teszik, hogy a diáktanács üléseit követő osztályfőnöki órán a diákvezetők beszámoljanak az aktuális problémákról, feladatokról, programokról. b) Az iskola vezetőségének szerepe a diákéletben: − hozzájárul az IDB működéséhez, biztosítja a diákok munkájához szükséges helyiségeket és eszközöket, évente többször részt vesz az üléseken. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • •
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
27
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Szülői értekezletet tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
28
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A tehetséggondozó tevékenység alapja a kiemelkedő képesség felismerése és elismerése. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás A nevelőtestület által közösen vállalt feladatok megvalósításának meghatározó eleme a képességfejlesztés. Minden tanuló tehetséges valamiben, az a feladatunk, hogy megtaláljuk és fejlesszük a tehetségeket. A belépés feltételeit, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozza a családból, az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. A tapasztalat az, hogy a tanulás megtanítása a középiskolába lépéskor újra szükségessé válik. A tanulási technikák elsajátítása a tehetséges tanulóknál is elengedhetetlen. A hátrányos helyzetből adódó különbségek csökkentése - a felzárkóztatás - ebben az időszakban is kiemelt feladat. A képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás legcélratörőbben, leghatékonyabban kis csoportokban, osztálybontással valósítható meg. A középiskola alsóbb évfolyamain az osztálybontás elsősorban a felzárkóztatás eszköze, de meghatározó az idegen nyelv és számítástechnika tantárgyak oktatásánál is. A felsőbb évfolyamokon a választott érettségi tárgyak és a továbbtanulási szándékok alapján létrehozott csoportok biztosítanak jó lehetőséget a tananyag elmélyültebb feldolgozására, szilárd ismeretek elsajátítására. A tehetséggondozás hatékonyabbá tétele érdekében intézményünk a következő tevékenységeket szervezi és lehetőségeket kínálja: - kiscsoportban való foglalkoztatás, - tanulmányi versenyek, - differenciált oktatás, - önművelés, könyvtár használat, - szakkörök, - versenyek, vetélkedők, bemutatók,
29
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
Elsődleges feladat a tanulási kudarcok felismerése egyéni szűréssel. Célja azoknak a részképesség-zavaroknak a feltárása, amelyek jelenléte nehezíti vagy akadályozza az olvasás, írás, számolás információt szerző és közlő szerepének kialakulását. Iskolánk a tanulási kudarcnak kitett tanulók ellátását a közoktatási törvényi kategóriák rendszerét követve három színtéren szervezi meg: 1. A sajátos nevelési igényű tanulók közül annak a tanulónak a nevelését és oktatását biztosítja, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - beszédfogyatékos - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével 2. Biztosítjuk továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatását is. 3. Differenciált óraszervezéssel, korrepetálásokkal segítjük a döntően környezeti ártalom miatt fellépő tanulási gyengeség leküzdését, ahol átmeneti következmény az elvárható tanulási eredményességtől való eltérés. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeikhez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van, - Szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, - Az iskola segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást. A segítőmunka fő területei: • A gyermek személyiségére és a részképesség-zavarok csökkentésére irányuló fejlesztés: A gyermek tanulási, magatartási, beilleszkedési problémáinak feltárása, önismeretének, kapcsolatteremtési képességeinek, részképességeinek fejlesztése, felzárkóztatása. • A családon belüli konfliktusok megoldására irányuló segítség: Az otthoni konfliktushelyzetek oldása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, szülőcsoportokba és közös programokba való bevonásuk. • A gyermek iskolán belüli helyzetének megszilárdítása, állandó munkakapcsolat kialakítása a pedagógusokkal. • A mikrobeavatkozások szintjén megpróbáljuk megteremteni azokat a szervezeti kereteket, lehetőségeket, amelyek a tanuló számára előnyösebbek és elérhetők. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésben és oktatásban
30
részesülnek intézményünkben. Együtt tanulnak és egy osztályban, közösségben nevelődnek a többségi gyermekekkel. A mikrobeavatkozás formái: • Az iskolán belül fejlesztő foglalkozás több évfolyam tanulóinak speciálisan felkészült szakember segítségével. Ebben a formában a fejlesztést végző szakember össze tudja hangolni munkáját a szaktanárokkal. A hátrányos helyzetű gyerekek is eljuthatnak erre a foglalkozásra. (egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés) • Egy heterogén osztályon belül történő differenciált tanulásszervezés. A tanító a tanórán rendszeresen differenciálást alkalmaz. (tanórai differenciált foglalkoztatás). A szervezés során több csoport alakul ki a szakértői véleménnyel rendelkező gyermekekből, de bekapcsolódnak azok a tanulók is, akik tanulási nehézséggel küzdenek, de sajátos nevelési igényről nem beszélhetünk. Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés során minden sajátos nevelési igényű tanuló egy gyógypedagógushoz tartozik, aki a szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési terve dolgoz ki számára, a tanulókról egyéni fejlesztési naplót vezet. Szükség esetén – a kötelező felülvizsgálaton túl – javaslatot tesz a szakértői bizottságnak újabb vizsgálat elvégzésére. Szorosan együttműködve dolgozik azzal a pedagógussal, aki abban a csoportban tanít, ahol a gyermek integrációja megvalósul. A fejlesztéssel kapcsolatos összes feladatot megbeszélik, együttesen dolgoznak a tanuló fejlődése érdekében. Ha fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a fejlesztést végző szakemberek minden fejlesztési év végén írásban készítenek értékelést a tanuló fejlődéséről, a fejlesztő órákon történt megfigyeléseikről a szülő számára, azt a központilag kiadott nyomtatványon is rögzítik. A gyógypedagógus minden tanévben kidolgozza saját munkatervét és órarendjét, a rábízott gyermekekről és fejlesztésükről egész évben gondoskodik. A fejlesztő szakemberek diagnosztizált tanulók esetében minden tanév szeptemberének első két hetében tájékoztatják a szaktanárokat a tanuló aktuális állapotáról, az osztályfőnököknek írásban átadják és elmagyarázzák a tanuló szakvéleményét és a mentesítésekről szóló záradékot. A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus napi munkája során a tanulók különleges gondozási igényének megfelelő egyéni óratervet készít. Munkájában segítségére van: • a szakértői bizottság véleménye • az iskola vezetősége • pedagóguskollégái, akikkel a gyermek fejlesztése miatt kapcsolatba kerül • fejlesztő és gyógypedagógus kollégái. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetén is megjelenik az • újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése • szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása Mindez: újszerű tanulásszervezési eljárásokkal (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógiai eszközök stb.) valósul meg. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása egyéni tanulási utak meghatározásával jön létre. EZEN TANULÓK ESETÉN: A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei közül kiemeljük:
31
• • • •
esélyegyenlőség biztosítása sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése alkotó pedagógiai klíma megteremtése
A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai között megjelenik: •
A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával • A tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése • A nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai: • • •
A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása • A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása • A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: sérülés specifikus fejlesztés, egyéni haladás • A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok esetén alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, megkülönböztetetten sajátos nevelési igényű tanulóknál. Ennek eszközei: • • • • • • • •
Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése A tanulás iránti motiváció fejlesztése A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A közösség felkészítése sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére A másság elfogadása A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok az esélyegyenlőség, sokszínű tevékenységformák biztosítása. Ennek eszközei: • • • • • •
Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer alkalmazása Tevékenységközpontú pedagógiák A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése Fejlesztő értékelés alkalmazása
32
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek esetén fontos, hogy a valamely területen tehetséges sajátos nevelési igényű tanulókat is célirányosan fejleszteni szükséges (például: mozgás, tánc, kézügyesség stb.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának módjai: •
Tanulási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű tanuló integrációjának segítése, elfogadása, érzékenyítés • Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása • Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés (szóbeli és írásbeli) rendje, követelményei, formái, súlya ezen tanulók esetén minden esetben igazodik az érvényes szakvéleményben foglaltakhoz. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
Iskolánk szoros kapcsolatot tart fenn a Nevelési Tanácsadóval, és a települési Gyermekjóléti Szolgálatokkal, annak érdekében, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeken sikeresen tudjunk segíteni. Módszerei: • A magatartási zavarok okainak feltárása, a családi háttér alapos megismerése és egyéni bánásmód alkalmazása a szülőkkel együttműködve. • A közösség erejének mozgósítása a problémás tanulók fejlesztése érdekében. • Szakmai segítség igénybevétele Családsegítő Szolgálat, Gyámügy)
(Nevelési
Tanácsadó,
Gyermekjóléti
és
• Az iskola pedagógusai ilyen irányú továbbképzéseken folyamatosan részt vesznek, szerzett ismereteiket alkalmazzák. • Egyéni képességekhez igazodó tanórai, tanulás megszervezése • Családlátogatások szükség szerint, az iskolában állandóan jelenlévő problémák mellett folyamatos szülői megkeresés is indokolná a független pszichológus és logopédus alkalmazását. • Rendszeres kapcsolatot tartunk a külső képzőhelyekkel, ahol nyomon követjük a tanulóink fejlődését
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a közoktatási, a gyermekvédelmi, a szociális ellátásról szóló törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. E jogszabályok alapján az iskolában a gyermekvédelmi teendők ellátása a vezető, a pedagógusok, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatkörébe tartozik. Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, az ifjúságvédelmi felelős irányításával történik, melyben további
33
jelentős feladatokat látnak el az osztályfőnökök és a szaktanárok, valamint a vezető. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben a tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására – a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás annak megszüntetésében. Az intézmény vezetője felel: • a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, • a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, • a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért. Minden pedagógus kötelessége: • védeni a gyermeki jogokat, • közreműködni a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A közoktatási törvény rendelkezése alapján a nevelési-oktatási intézményekben 1996. szeptember 1-jétől gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst kell alkalmazni, iskolánkban ez megtörtént. Általános gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység: a tankötelezettség biztosítása, a bűnmegelőzés, szabadidős programok bevezetése, hátrányos és veszélyeztetett gyermekek szűrése. Speciális gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenység a veszélyeztetettség feltárása, családlátogatás, igény szerinti foglalkozások megszervezése, gyermekvédelmi feladatok ellátása külső támogatással. Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: • nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét • törekszünk a „másság” elfogadtatására • szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal, a rászorulókat a segítség elfogadására • gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – 9. osztályosok és más iskolából érkezettek – között • nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket • felismerve a tanulókra leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a dohányzás, alkohol, drog elleni programokba • a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást • a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére, egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk;
34
• a határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól, a számítógép felügyelet nélküli mértéktelen használatáról rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon • az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük • az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások (táborozások) odaítélésekor a gyermekvédelmi felelősök az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesznek a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására • fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra • évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a gyermekvédelmi felelős folyamatosan nyomon követik fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: • iskolaorvossal, • védőnővel, • családgondozóval, • fejlesztő pedagógussal, logopédussal, • a rendőrség és • a gyámhatóság munkatársaival. Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: • étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint • tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, fejlesztjük. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. A megelőzésben a problémák észlelésében fontos szerepe van a fejlesztő pedagógusnak, logopédusnak, iskolapszichológusnak, hiszen a napi munka során ki kell szűrni azokat a gyermekeket, akik tanulási és teljesítményzavarban szenvednek. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógust, tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával kihez lehet fordulni, fogadóórát tart, családlátogatáson megismeri a problémás gyermekek családi környezetét és aktív tagja a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. Tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását: • Felzárkóztató foglalkozások.
35
• • • • • • • • • • • • • • • • •
Tehetséggondozó foglalkozások. A differenciált oktatás és képességfejlesztés. A pályaválasztás segítése. Személyes egyéni tanácsadás. Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése. Családi életre történő nevelés. Egészségügyi szűrővizsgálatok. Tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról. A tanulók szabadidejének szervezése. A tanulók szociális helyzetének javításához kellő információ megadása a szülők részére. Segélyek, támogatások esetenkénti kezdeményezése. Ösztöndíjak, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése Logopédiai és pszichológiai segítségnyújtás Fejlesztő-foglalkozások Felvételire felkészítő foglalkozások Tanulmányi versenyekre való felkészítés Kompetencia alapú oktatás
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A szociális hátrányok enyhítése összetett feladat, amely nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek- és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeinek feltárása, elemzése. Az iskola célja, hogy pedagógiai munkánk minden területén a prevenció érvényesüljön. A tanuló képessé váljon az önvédelemre, és a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát válassza. Iskolánk képesség-kibontakoztató felkészítése a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez. A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási problémák, a tanulási nehézségek számos tanulónál együttes formában jelentkeznek, az esetkezelés során azonban szükséges mindhárom terület tevékenységi formáit elkülöníteni. A hatékony problémamegoldás egyik feltétele a jól szervezett team munka, amely az intézmény vezető, tanárok, tanítók, napközis nevelők, logopédusok, fejlesztőpedagógusok, illetve gyermekvédelmi felelős tevékenységével valósulhat meg. A szociális hátrányok enyhítése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: • ha a család önhibáján kívüli okokból olyan szociális nehézségekkel terhelt körülmények között él, mely miatt a gyermekek megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van, az iskola a gyermeket javasolhatja az Önkormányzatnál élelmezési térítési díjban való támogatásra, ingyenes étkeztetésre is
36
• tartós használatú könyvek kölcsönzésére adunk lehetőséget, • az iskola állandó kapcsolatban áll a karitatív tevékenységet folytató alapítványokkal, az együttműködés jegyében a rászoruló tanulók számára támogatást kér • az intézmény eszközeinek és létesítményeinek ingyenes használatát biztosítjuk • a nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolataira építünk • szoros kapcsolatot tartunk fenn a Polgármesteri Hivatal Népjóléti és Szociális csoport dolgozóival, a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek • felvilágosítást adunk a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken, fogadóórákon • a praktikus ismeretek elsajátíttatására fektetjük a hangsúlyt • a mindennapi élethez szükséges készségek kialakítására törekszünk • családi életre és egészséges életmódra nevelünk • a testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítjuk az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondolkodásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. A szociális hátrányok enyhítésének egyik alapfeltétele a folyamatos felvilágosító tevékenység:
Az együttműködés: • a tanulókkal • a szülőkkel • gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel • a gyermekvédelmi szolgálattal • a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel (pl. védőnő) intézményekkel, hatóságokkal Kapcsolatfelvétel: • szülőkkel (felvilágosítás) • gyermekjóléti és családsegítő intézmény • hatóság: - jegyző • gyámhivatal • TEGYESZ (Területi Gyermekjóléti Szolgálat) • otthont nyújtó ellátások: • nevelőszülők • gyermekotthon Működjön a jelzőrendszer az iskola felé Jelzőrendszer: • • • •
az oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse védőnő háziorvos rendőrség
Működjön a jelzőrendszer az iskolán belül:
37
Alakuljon ki a jó kapcsolat az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős között! •
Nagy segítséget jelent az osztályfőnök által készített év eleji felmérés a tanulók szociális helyzetéről. A szociális helyzet megítéléséhez szükséges információk csak akkor kérhetők, ha a szülők beleegyeznek. Meg kell győzni őket arról, hogy adott esetben csak akkor tud a pedagógus segíteni, ha tudomása van a tanuló otthoni életkörülményeiről. • Az osztályfőnök feladata a veszélyeztetettség, a rossz szociális helyzet felismerése és jelzése a gyermekvédelmi felelős felé. Ennek időben való jelzése újabb információszerzési lehetőséget jelent az ifjúságvédelmi felelős számára, aki felveheti a kapcsolatot a szülőkkel és a helyi gyermekjóléti intézménnyel. •
•
Az ifjúságvédelmi felelős felkeresve az osztályokat tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol és mikor kihez fordulhatnak. A velük folytatott beszélgetés alapján megismeri a tanulókat, próbálja feltárni a veszélyeztető okokat. Alkalmanként családlátogatást tesz. Ha nincs jelzés, nem tudunk segíteni.
Fontos feladatnak tartjuk a szülők körében tartott felvilágosító tevékenységet. Elsősorban azt kell tudomásukra hozni, hogy bizonyos helyzetekben hova fordulhatnak segítségért. A folyamatos információszerzés érdekében alapvető fontosságú lenne, előre meghatározott időközönként tartott megbeszélések az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök között. Ez lehetőséget teremtene a segítségre szoruló gyermekek felkutatásában. Élnünk kellene azzal a lehetőséggel, hogy „Magántanulói” jogviszonyt létesíthet az a tanuló, aki betegség, vagy valamilyen családi körülmény miatt nem folytathatja tanulmányait az iskolában. A leírtakon kívül legfontosabbnak tartjuk:
• • • • • •
a gyermekekkel való törődést, az elbeszélgetést, odafigyelést, az érzelmi biztonság kifejlesztését, a kisebbségi komplexus megszüntetését finomítani a bennük lévő jó tulajdonságokat, segíteni, megismerni és megtalálni önmagukat.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Diákönkormányzat: Az iskolában folyó nevelő munka sajátos területei között az egyik legjelentősebb a diákönkormányzat tevékenysége. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola keretein belül végzi, a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, jogaik érvényesítésére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére.
38
Jelentőségét az emeli ki, hogy átfogja az iskolában tanuló diákok többségét. Rendkívül alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön. Szervezeti keretei, vezetési mechanizmusa, tartalmi tevékenysége alkalmas arra, hogy a gyermekek ezen kereteken belül tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit, lehetőséget ad a közösségi élet kialakítására, és ezen kereten belül elsajátíthatják a közösségi lét, demokrácia játékszabályait. Fontos, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. A szabadidő tartalmas felhasználása érdekében a tanulóknak meg kell ismerni az értékes szórakozásnak és az egyéni érdeklődésnek a lehetőségét. Az erkölcsi, esztétikai igényesség jegyében meg kell kívánnunk, hogy a fiatalok a társas szokásaikra is legyenek igényesek, fordítsanak figyelmet a magatartás kultúrájára, esztétikumára a koncerteken, színházban, társas összejöveteleken, előadásokon.
Az iskolai diákság munkáját a Diákönkormányzat, IDB irányítja, munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, osztályfőnök fontos feladata. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - A közösség személyiségformáló erejére támaszkodva erősíti a pozitív erkölcsi értékeket. - A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakozásához - Az önkormányzati munkát magasabb szintre helyezzük, közösségformáló tevékenységét iskolai szinten bővítjük: ◦ munkaközösségek rendezvényeivel ◦ más intézmények tanulóinak vendégül látásával (óvoda, általános iskola, környező középiskolák, kollégiumok stb..) ◦ kirándulások szervezésével ◦ a végzős. évfolyamon szerenád, ballagás rendezésével ◦ minden hónap utolsó keddjén IDB ülés, ahol értékeljük az eredményeket, majd tájékoztatjuk az osztályközösségekben a diákokat az elkövetkező hónap várható programjairól. A diákönkormányzat tagjai: -
-
A diákönkormányzat felnőtt vezetőinek létszáma: 1 fő A diákönkormányzat gyermek vezetői: minden osztály 2fő képviselője. A diákönkormányzat minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni, mint választó és, mint választható személy. A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni, és arra érdemleges választ kapni. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése;
39
-
kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről ill. a feladatokról az iskola vezetése, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az igazgató évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén részt vesz. Az IDB vezetője havonta kapcsolatot tart az IDB vezetőségével a diákönkormányzati ülésen. Feladatkörét és jogait folyamatosan erősítjük, az iskolai élet színtereinek megfelelően igénybe vesszük. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. Pedagógus - tanuló: • osztályfőnöki órák • diáktanács • igazgatói tájékoztatás • iskolai rendezvények
40
•
egyéni beszélgetések 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülői képviselet hagyományosan működő szervezete a Szülői Munkaközösség választmánya, mely az osztályok választott képviselőiből áll. • Üléseit saját munkaterve alapján tartja, melyen részt vesz az iskolavezetés képviselője. • Az igazgató legalább évente egyszer részt vesz a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. • Az osztályfőnökök félévente legalább egyszer az osztályuknak szülői értekezletet tartanak. Az iskola nyitottsága érdekében sokoldalú együttműködési lehetőséget biztosítunk a következő területeken: Szülő - pedagógus: • családlátogatás igény szerint • szülői értekezlet • "Neveljünk együtt" szülő-pedagógus Fórumok szervezése fogadó óra írásbeli tájékoztatás iskolai programokban való aktív szülői részvétel Damjanich-nap
• • • •
A kollégium kapcsolattartása az iskola kapcsolattartásához illeszkedhet pl. • kollégisták szülői értekezlete, • nevelői fogadóórák, • a kollégium értesítései, • a szülő értesítései, kérései, • telefonon, levélben történő azonnali értesítés, • hivatalos levél (ajánlott, tértivevényes) Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése • tantestületi értekezletek, • nevelési értekezletek, • osztályozó értekezletek, • az egy osztályban tanítók értekezletei, • a kollégiumi közgyűlések, • a kollégium ünnepi rendezvényei,
41
• az iskola ünnepi rendezvényei Az iskola szabályzatait: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, adatkezelési szabályzat az iskola igazgatója az egyeztetési eljárásban véleményezésben megismertet a szülői közösséggel, egyetértésüket kéri, illetve beszámol a módosításokról, azok okáról. A szülőnek, mint egyénnek joga, hogy a szabályzatokat megismerje, ezt az iskola könyvtárában, az iskola titkárságán, az igazgatói irodában tehet meg, illetve tájékozódhat az iskola honlapjáról. Tájékozódási igénye esetén az iskola nevelőtestülete adhat felvilágosítást, teljes körű tájékoztatást az iskola vezetősége tud adni előre bejelentett időpontban szívesen adnak részletező tájékoztatást. 1.8.3 Az iskolai hagyományok őrzése, ápolása, alapítványi tevékenységek
Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása az iskolánk életében nagy hangsúlyt kap. Alapvető célunk ezzel az, hogy diákjaink érzelmileg is kötődjenek iskolánkhoz, és a már végzett diákjainkkal való kapcsolattartás is szorosabbá válik ezáltal. Az iskola sajátos arculatának kialakításában is fontos szerep jut a hagyományőrzésnek, amellett a tanórán kívüli foglalkozások körét bővíti, a diákéletet színesíti. Oktatási intézményünkben kiemelten fontos nevelési és oktatási cél: az emberközpontú nevelés, amely eddig is pedagógiai tevékenységünk középpontjában állt. Megvalósítása folyamán legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az emberi értékek továbbadása. Olyan iskola létrehozása, amelyben a gyermek-szülő és pedagógus jól érzi magát. • A pedagógiai munka színvonalának emelése érdekében – kiemelt figyelmet fordítunk az alaptevékenységek fejlesztésére: - a differenciált oktatás minél magasabb színvonalával az érettségi tantárgyak: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv esetén (felsőben) a tehetséggondozásra és a felzárkóztatás hatékonyabbá tételével, csoportbontásával –felzárkóztató csoportok szervezésével. • A tanulási nehézségek leküzdésére fejlesztő pedagógusokkal foglalkozásokat szervezünk, melynek célja a fejlődési elmaradások egyéni megelőzése, leküzdése, annak értelmében, hogy a tanuló eleget tudjon tenni a tantervi céloknak, követelményeknek. • A továbbiakban is nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai testnevelésre és sportra, (kondi, fitness terem, gyógytestnevelés stb.) a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozására a mozgáshiány pótlásával. • Az életkörülmények romlása az iskolában is éreztetik hatásukat. Gyorsuló ütemben emelkedik a hátrányos helyzetű tanulók száma. Ebből adódóan kiemelt hangsúlyt fordítunk a gyermek és ifjúságvédelemre a szociális hátrányok csökkentésére. • A tanulási időn túl igénybe vehetők egyéb iskolai szolgáltatások: konzultáció tanulási problémákról, felkészítés tanulmányi versenyekre, egyéni öntevékeny könyvtárhasználat, tornaterem és sportpályahasználat, speciális tanfolyamok, speciális tanácsadás pályaválasztás. • Szociális szolgáltatások: étkezési lehetőség – térítés ellenében illetve kedvezmények, egészségügyi vizsgálat megszervezése, szűrővizsgálatok. Hagyományos rendezvények a nemzeti és egyházi ünnepkörből
42
Hagyományos rendezvényeink sorában igen fontos szerepet töltenek be a nemzeti ünnepek (okt. 23., márc. 15.) Ezekről a méltó megemlékezés az iskola által közvetített értékek egyike. Fontos, hogy tanulóink ismerjék nemzetünk kulturális örökségeit, legyenek tájékozottak a haza történelmében, mélyüljön hazaszeretetük. Az ünnepségek a tehetséggondozás területének szélesítésére is alkalmat adnak, hiszen az ünnepi műsorok összeállítására egy-egy osztályközösséget, vagy a diákszínpad tagjait kérjük fel. Különös figyelmet fordítunk névadónk, Damjanich János nevéhez kötődő évfordulókra, születésének, halálának évfordulójára, a 1848/1849-as forradalom és szabadságharc eseményeinek megünneplésére. Névadónknak a Magyar Millennium évében emléktáblát állítottunk iskolánkban. A tanév hagyományos iskolai rendezvényei Tanévnyitó ünnepély, tanévnyitó iskolagyűlés
Rövid műsor és bensőséges hangulatú köszöntés fogadja iskolánk tanulóit. A kollégiumi közösség külön is szervez találkozót szülőkkel és tanulókkal. Október 6. Tiszteletteljes megemlékezés az Aradon kivégzett tábornokokról és a Pesten meggyilkolt első felelős magyar kormány miniszterelnökéről. Gólyabál Olyan diákrendezvény, melyen a tanulók aktívan közreműködnek, műsorral mutatkoznak be a kilencedikesek. Az iskolai polgárrá avatást színesítik ügyességi játékok, vetélkedők is. Ezt a rendezvényt október hónapban tartjuk. Szalagavató bál A végzős középiskolások szép ünnepélye, melyet december elején rendezünk. Az ünnepélyes szalagtűzés után hagyományosan nyitótánccal kedveskednek a végzősök búcsúztató társaiknak, szüleiknek, tanáraiknak. A karácsony előtti hetekben tanulóink délutáni foglalkozásokon szakavatott vezetők segítségével kis csoportokban ismerkednek a karácsonyi szokásokkal, díszek, ajándéktárgyak készítésével, amelyekkel az utolsó tanítási napon az iskola karácsonyfáját feldíszítik. Ezen időszakban az idegen nyelvi munkaközösség szervezésében a diákok megismerkednek más népek karácsonyi szokásaival, amelyeket társaiknak elő is adnak. A középiskolák számára miniszteri rendelettel bevezetett emléknapok méltó megünneplésére nagy figyelmet fordítunk. (kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatainak emléknapja,)
43
Nemzeti összetartozás napja Damjanich-nap A középiskola alapításának 50. évfordulója alkalmából alapítványt hoztunk létre a MARTFŰI KÖZÉPISKOLÁÉRT néven. Ettől az évtől kezdve sok éven keresztül a báli szezonban (február hónap folyamán) megrendeztük a hagyományos alapítványi bált, amely felejthetetlen élmény volt minden jelenlegi és volt diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt. A bál bevételéből az alapítvány kuratóriuma a tanév végén tárgyjutalomban részesítette azokat a diákokat, akik öregbítették valamivel az iskola hírnevét (különböző versenyek, pályázatok,) támogatja a tanulmányi kirándulásokat. A 2011/2012-es tanévben kis változás állt be az alapítványi rendezvény idejében is, tavaszi, májusi rendezvény lett a téli báli eseményből. Elviekben azonban megegyezik a korábbi célokkal, tervekkel. Diáknap A tavasz egyik legfontosabb diákeseményének megrendezésére pályázni kell az osztályközösségeknek különböző, egész napot kitöltő programok ajánlásával. Ezen a napon tanítás nincs, de minden diák az iskolában zajló rendezvényeken vesz részt. A programok lebonyolítását a diákönkormányzat végzi, (a középiskolában a 11. évfolyam közreműködésével) és felügyeli segítő pedagógusok részvételével. A közösségi programok támogatása, jutalmazá formájában valósul meg ehhez a naphoz kapcsolódóan. Ballagás Minden év májusának kiemelkedő eseménye valamennyi középiskolában a ballagás, ahol iskolánk végzős tanulói búcsúznak társaiktól, tanáraiktól, az iskolától. Itt értékeljük a végzős diákok iskolai tevékenységét könyvjutalom, tárgyjutalom formájában. Tanévzáró ünnepély A tanév munkájának lezárása, immár hagyományosan a végbizonyítványok, oklevelek, dicséretek, jutalmak átadása a teljes iskolai közösség: a tantestület, a nappali tagozatos tanulók jelenlétében. Ezen az iskolai rendezvényen értékeljük és jutalmazzuk a tanév során kimagasló munkát végző tanulóinkat. Tanulmányi kirándulások, hulladékgyűjtés (ősszel, tavasszal) DÖK-napok, Haloween party, karácsonyi iskolai rendezvény, filharmónia, Valentin nap, házi tanulmányi és sportversenyek, színházlátogatások, pályaválasztási előadások. Két kötelező tanulmányi kirándulás, illetve szakmai kirándulás szerepel pedagógiai programunkban: a végzős szakközépiskolások fővárosi kiránduláson vesznek részt az Országházban, illetve a Terror Házába, melyet az intézmény támogat anyagilag, a szakiskolai tanulók a tanulmányaik során 1 alkalommal szakmai kiránduláson vesznek részt a szakmai munkaközösség meghatározó ajánlása alapján, az intézmény támogat anyagilag a kirándulást. A munkaközösségek által szervezett tanévközi programok: • • •
Halloween party a könyvtárban karácsonyi iskolai rendezvények, filharmónia,
44
• • • • • • • •
Valentin nap, tanulmányi és sportversenyek, színházlátogatások, pályaválasztási előadások. Damjanich-hét Damjanich szavalóverseny Testvériskolai kirándulás az ukrajnai Perecsénybe, évente 15-18 fő diák és kísérők Testvériskolai kirándulás a tantestületnek kétévente az ukrajnai Perecsénybe utazik cserekapcsolatra
A településhez kötődő hagyományok, kapcsolatok Az intézmény a település életében, közéletében folyamatosan jelen van – nevelőink, tanulóink részt vesznek a város rendezvényein, sokszor nézőként, gyakran aktív közreműködőként is.
Széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki a város szinte minden intézményével, civilszervezetével. A szokásos információcserénél szorosabb, tartalmasabb a kapcsolatunk az általános iskolával is. Rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein, programjain. • Fontosnak tartjuk a Városi Művelődési Központ és Könyvtár szerepét is, hiszen az az értékközvetítés amit végeznek, tanulóink és kollégáink javát szolgálja. (Filharmónia előadások, színház, mozi, író-olvasó találkozók, könyvtári programok, vetélkedők) • Kiemelt fontosságú a VSE-vel és a szakosztályokkal, civilszervezetekkel a kapcsolatunk az iskolai sport és az utánpótlás nevelés kapcsán. (Úszóversenyek, utcai futóversenyek, területi atlétika vagy triatlon, duatlon, labdajátékok) • Sokat köszönhetünk a Családsegítő Szolgálatnak és a gyámhivatal munkatársainak, hiszen hátrányos és veszélyeztetett tanulóinknak soron kívül, mindig nagy felelősségtudattal segítettek. • Fontosnak tartjuk kapcsolatunkat a Martfűi Magazinnal, melynek révén tájékoztatást tudunk adni a település lakosainak az iskolában folyó tevékenységről. • Jó kapcsolatot építettünk ki a helyi és környékbeli termelő üzemekkel, vállalkozásokkal, segítségükkel javítani tudjuk szakképzésünk feltételeit. • Kiemelkedően fontos szerepe van iskolánk életében a fenntartónak, a képviselőtestületnek. Rendezvényeinkben mindig szívesen vesszük jelenlétüket, hiszen szeretnénk, ha belülről is meglátnák munkánkat, az iskola életét, az itt folyó tevékenységet. • Szívesen látjuk vendégül az 5-10-15-20-25-55 éve végzett tanulóinkat osztálytalálkozókon. Találkozók könyvét vezetünk, mely a múltunkat idézi fel. • Nyugdíjas találkozók alkalmával, nyugdíjas dolgozóink jeles napokon történő köszöntésével fejezzük ki tiszteletünket elődeinknek.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
45
1.9. 1 A vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI-rendelet felhatalmazása alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint -
tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja: • azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni • a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
1.9. 2 A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
46
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. Nem kell órára járnia, nincs további beszámolási kötelezettsége. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.
47
A tanulmányok alatti vizsgán a szakértői határozattal rendelkező tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül, 2012/2013-as tanévtől maximáltan 3 tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit a tanulók számára közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
48
PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A köznevelési törvény szerint a tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.
1.9. 3 Az értékelés rendje
TANULMÁNYOK ALAPELVEI
ALATTI
VIZSGÁK
SZERVEZÉSÉNEK
LEGFONTOSABB
A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár
49
Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért
ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával
50
Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót
A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről
51
- szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.
52
GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni
1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak tantárgyának az intézmény pedagógiai követelményrendszerével.
az adott évfolyam adott programjában található
VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Természetismeret
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
53
Társadalomismeret
szóbeli vizsga
Rajz
szóbeli vizsga, gyakorlati vizsga
Ének-zene
szóbeli vizsga, gyakorlati vizsga
Szakmai alapozó tárgyak
írásbeli + szóbeli vizsga
Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon) Kiscsoportos szakmai gyakorlat
írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai • • • •
Az átvételt minden esetben tájékozódó beszélgetés előzi meg az igazgató és a tanuló között, a leendő osztályfőnök bevonásával. A tantervi különbségek miatt az osztálytípusok közötti váltás feltétele az osztályozó, illetve különbözeti vizsga letétele. Az iskola igazgatója az osztálylétszámok és csoportlétszámok jogszerű megvizsgálása után dönt az átvételről és annak módjáról Más iskolából, iskolatípusból való átvétel esetén az osztálytípusnak megfelelő tantárgyakból, illetve az osztályban tanított, de az átjelentkezni kívánó tanuló által még nem tanult tárgyból osztályozó, illetve különbözeti vizsgát kell tenni
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A középfokú felvételi eljárás jogszabályi rendjéről minden tanévben a tanév rendje rendelet rendelkezik, melynek meghatározásai minden intézményre kötelezőek. Intézményünk –e rendelet szerint jár el, felvételi vizsgát nem szervezünk, a tanulókat általános iskola felső tagozatos érdemjegyeik alapján rangsoroljuk, a rangsorolásba nem számít bele a magatartás és a szorgalom minősítése, illetve az azonos helyet elfoglalók esetében a sajátos nevelési igényű tanuló élvez elsőbbséget az elbírálásban.
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A képzés rendje, Formai keretek (osztály és csoportrendszer) Iskolánkban a munkarend általános alapja a hagyományos osztálykeretekben történő tanítás. A szakképző évfolyamokon a gyakorlati oktatás az iskolai tanműhelyben, szakmai kabinet-termekben, tanirodában, külső gyakorlóhelyeken (boltokban, ipartelepen) történik. A köznevelési törvény rendelkezései csoportbontásokat tesznek lehetővé. A csoportok létrehozásának szempontjai: • szakma szerinti csoportbontások: - szakmai elméleti és gyakorlati órákon - optimális létszám szerinti bontás szakmai gyakorlati órákon
54
•
bizonyos közismereti (idegen nyelv, számítástechnika...) tantárgyaknál a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája, nevelési-oktatási célkitűzései határozzák meg a bontást, másrészt a továbbtanulási szándék, a választott érettségi tantárgyakra való felkészítés, valamint (főleg az alsóbb évfolyamokon) a felzárkóztatás indokolhatja az osztályok bontását. • a kompetencia alapú oktatás alkalmanként (témahét, projektek) megkívánja a vegyes szerveződésű csoportok (énekkar, színjátszó csoport stb.) kialakítását, melyek a feladat végrehajtásáig együtt, a kijelölt felelős pedagógus irányításával dolgoznak. • szakközépiskolában 9-10. évfolyamon matematika és magyar tantárgyakból van csoportbontás. • 11-12. évfolyamon az emelt szintű képzésekre való jelentkezések a tanulói igényeknek megfelelően idéznek elő csoportbontásokat. Az osztályok összetétele a beiskolázáskor alakul ki, a csoportbontások a tanév kezdetén, az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével a törvényi kereteknek megfelelően jönnek létre. Munkaközösségek Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösséget alkotnak. Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: - humán (magyar, történelem és társadalmi ismeretek, ének-zene, rajz, tánc és dráma, média és mozgóképkultúra, filozófia, etika) - természettudományi (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, számítástechnika) - szakmai elméleti és gyakorlati - idegen nyelvi (angol, német, orosz, francia) - osztályfőnöki Az egyes munkaközösségek élén a közösség által javasolt, az igazgató által megbízott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkatervük alapján végzik, amely az iskolai munkaterv része. Az egyes szaktanárok párhuzamosan több munkaközösség tagjai is lehetnek (szakpár, osztályfőnökség...) Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetőkön keresztül munkaközösségi, illetve tantestületi értekezleteken biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek, döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem egymástól elszigeteltek. A munkaközösség-vezetők rendszeresen beszámolnak az iskolavezetőség és a nevelőtestület előtt közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról
55
2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánkban szakközépiskolai és szakiskolai képzés zajlik, így a köznevelési törvény és a szakképzési törvény egységben, illetve egymás mellett párhuzamosan szabályozza az intézményi oktatás és nevelés rendszerét intézményünkben. A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Intézményünk természetesen és jogszerűen a kerettantervi rendelet szakközép iskolákra vonatkozó kerettantervét alkalmazza.
56
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4 3 3
2
2
3
3
1 2 1
1
2 2 2
2 2 1 1 1
1 5 1
5 1
5 1
5 1
6
7
8
11
4 35
4 36
4 35
4 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
57
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**
Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf. 10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4 3 3
2
2
3
3 1
2 2 2 1 2 5 1
2 2 1 2 1 2 5 1
1 2 1
5 1
5 1
8
8
8
11
0
0
35
36
4 4 EMELT, EMELT, 2 2 TÁRGY TÁRGY 35 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. Intézményünkben a négy művészeti terület közül az ének-zene követelményei alkotják a művészetek tantárgy követelményeit. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. Iskolánkban a 11-12. évfolyamon 2-2 érettségi tárgyat kell választani emelt óraszámú tanulásra minden tanulónknak. A választható tantárgyak köre: matematika, magyar, történelem, angol, német.
58
Iskolánk középszintű érettségi vizsgára készít fel minden olyan tantárgyból, amelyet a tanuló lmegfelelő mélységben tanul. Az intézmény a kötelező vizsgatárgyakon kívül három tárgyból kötelezően biztosítja a középszintű érettségire való felkészítést, iskolánk ennél tágabban tesz eleget: földrajz,, biológia, informatika, kereskedelem-marketing alapismeretek, rajz- és vizuális kultúra, testnevelés, ének-zene. Iskolánk a jogszabályoknak megfelelően a kötelező érettségi tárgyakon felül két tantárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgára felkészíteni. Ezen két tárgy az az informatika, a földrajz és a 3. tárgyként önként vállalt tantárgy a közgazdaságtan. Iskolánk a felsorolt 3 tantárgyakból vállalja az emelt szintű érettségire történő felkészítést abban az esetben, ha a tanuló a 11-12. évfolyamon vállalja az emelt óraszámú tantárgy tanulását és 10. évfolyam végénjelentkezik erre a felkészítésre, és nyilatkozik, hogy tervezetten emelt érettségit szándékszik tenni. Amennyiben nincs kellő érdeklődés az emelt érettségire való felkészítésre, abban az esetben az iskola a középszintű érettségire való elmélyültebb felkészítésre használja fel a tervezett óraszámot. Iskolánk tanulóira felmenő rendszerben érvényes ez a szakközépiskolai helyi tanterv, először ezekkel az óratervekkel a 2013/2014-es tanévben 9. évfolyamba lépő tanulókra válik érvényessé ez a szabályozás. Intézményünk a felhasználható órakeretet az alábbi módon használja fel: 9. évfolyamon heti 1 tanítási órával növeljük meg az óraszámát az informatika és a művészetek tantárgynak, illetve heti 2 tanítási órával a szakmai tantárgyak óraszámát. Indokaink: Elengedhetetlen szakközépiskolában a szakma iránti elkötelezettség kialakítása, erősítése a tanulmányok kezdetén, illetve hagyományaink vannak a művészeti nevelés tekintetében, ezt az erősségünket alapozzuk meg további heti 1 órával, illetve az informatikai készségek elmélyítése elengedhetetlen. 10. évfolyamon heti 2 tanítási órával növeltük meg az informatika tantárgy heti óraszámát, illetve 1-1 órával a földrajz és a szakmai tantárgyak óraszámát. Indokaink: Elengedhetetlennek érezzük az infokommunikációs ismeretek megalapozását a további tanulmányokhoz, szükséges a gazdasági- és természeti földrajz ismeretek növelése, illetve a szakma alapos ismerete. 11-12. évfolyamon minden tanulónak választania kell magyar, matematika, idegen nyelv, illetve történelem tantárgyból 2 emelt óraszámú tantárgy tanulását, ezzel kívánjuk a szélesebb látókört, illetve az érettségire való felkészülést elmélyíteni. Átmeneti jelleggel, kifutó módon érvényben marad még az eddig érvényben lévő szakközépiskolai helyi tantervünk és kerettantervi óraszámok.
59
Szakközépiskola 4 évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Társadalomismeret, etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óraszám Szabadon tervezhető / emelt érettségire
9. 4 2
10. 4 2
3,5 3 1
3,5 3 1
1 5 1 1,5 1,5 1 1 5
1 2 1 1,5 1,5 1 1 5
30,5 -
27,5 -
11. 4* 2* 1 3,5* 3*
3,5* 3,5*
1 1 2
1 1 2
2,5**
12. 4* 3*
2**
2
2
8 30 2
8 30 2
A *-gal megjelölt tantárgyakból választható emelt szintű érettségire való felkészüléshez a 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből A **-gal megjelölt tantárgyakból kötelezően választandó két természettudományos tantárgy a 11-12. évfolyamon a kötelező órakeretből A mindennapos testnevelés bevezetésre kerül 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon, a következő tanévben már 10. évfolyamon is a megemelt óraszámra változik a testnevelés és sport óraszáma.
Iskolánkban szakiskolai képzés is folyik a szakközépiskolai képzéssel párhuzamosan. A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.
60
Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.
A közismereti képzés heti óraszámai a kerettanterv alapján A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
11 óra
1,5 óra 9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
61
A szakiskola fejlesztési programja alapján A előrehozott szakiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamos közismereti program óraterve (óra/hét)
Matematika Nyelv és kommunikáció Társadalomismeret Természetismeret Élő idegen nyelv (szakmai nyelv) Informatika Művészetek (ének, rajz) Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai elméleti és gyakorlati képzés Kötelező óraszám Nem kötelező órakeret
1/9. évfolyam 2012/2013as tanév 2 2 1 2 2 1 1 5 2
2/10. évfolyam 2013/2014es tanév 1 1 1 1 1 1 5 1
3/11. Évfolyam 2014/2015ös tanév 1 1 1 1 1 -
35
35
35
5 1
Az előrehozott szakiskolai képzés keretei között utoljára a 2012/2013-as tanévben indul képzés. A szakiskola fejlesztési programja alapján A duális szakiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamos közismereti program óraterve (óra/hét)
Matematika Nyelv és kommunikáció Társadalomismeret Természetismeret Élő idegen nyelv (szakmai nyelv) Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai elméleti és gyakorlati képzés Kötelező óraszám Nem kötelező órakeret
1/9. évfolyam 2012/2013as tanév 1 1 1 1 2 5 2 18 35
2/10. évfolyam 2013/2014es tanév 1 1 1 1 2 5 1
3/11. Évfolyam 2014/2015ös tanév 1 1 1 1 2 5 1
35
35
Intézményünkben a szakiskola és a szakközépiskola átjárhatóságát biztosítva érettségire felkészítő 2 évfolyamos szakközépiskola, úgy nevezett intenzív tagozat működik. Ezen tagozaton is két kerettantervvel működünk:
62
Dolgozók gimnáziuma nappali tagozat 2 évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Osztályfőnöki Kötelező óraszám
11. 7 4 6 6 2 2 2 2 2 1 34
12. 7 4 6 6
10* 1 34
* érettségi felkészítés 1 kötelezően választandó tantárgyból 4 óra, a többi tantárgyból 1,5 – 1,5 óra a 11-12. évfolyamon A 2013/2014-es tanévtől a köznevelési törvény értelmében még átjárhatóbb lesz ennek a képzési formának a szerkezet.
Szakiskolásokat érettségire felkészítő szakközépiskola 2013/2014-es tanévtől 2 évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Testnevelés Informatika Osztályfőnöki Kötelező óraszám
11. 7 4 6 7 1 1 1 1 5 1 1 35
12. 7+2 4+2 6+2 7+2 0 0 0 0 5 1 1 35
+2 óra szabadon választható tanulmányi terület, 2 tantárgyat kötelező választani az elmélyültebb érettségire történő felkészítés érdekében.
63
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! - A taneszköz több éven át használható legyen. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az SZMK évente meghatároz. - A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek.
A taneszközök kiválasztásának módja: A munkaközösségek felelőssége a tankönyvválasztás, melyet az igazgatóhelyettessel és az igazgatóval egyeztetnek, engedélyeztetnek. A tankönyvválasztás elsődlegesen a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből történik, ha indokolt más tankönyv (szakmai vagy nyelvkönyvek) akkor az iskolaszék egyetértését kell kérni megfelelő indoklással a nyomtatott taneszközökön a munkaközösségek döntenek szaktanári ajánlással, az igazgató beleegyezésével. A tankönyvrendelés végeleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők (nagykorú tanulók) megismerjék. A szülő (nagykorú tanuló) nyilatkozhat arról, hogy az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon (például: használt tankönyvvel oldja meg. Itt tehát arról nyilatkozik a szülő (nagykorú tanuló), hogy a pedagógus által kiválasztott tankönyvet, tankönyvvé nyilvántartási határozattal nem rendelkező kiadványt miként szerzi be.
64
A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni. A tankönyvhöz jutás rendjét az iskola SZMSZ-e részletesen tartalmazza. A tankönyvrendelés, és tankönyvhöz jutás módjait a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal meg kell ismertetni, illetve a tankönyvhöz jutás módjainak megállapítása esetén egyetértési jogot gyakorolnak a fent említett szervezetek. Tankönyvrendelés csak a központi Könyvtárellátón keresztül végezhető. Az iskola tanulóinak joga a hatályos jogszabályok szerint, hogy rászorultsági elven ingyenes tankönyvhöz jussanak, illetve a könyvtárból kölcsönözhessenek tankönyvet. Az iskolai könyvtárból kölcsönzés a könyvtári tankönyvállomány 90%-áig történik tanulmányi eredmény és szociális helyzet alapján. A tankönyvhöz jutás részletes szabályozása az iskola SZMSZ-ének mellékletében a könyvtári SZMSZ-ben található.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.
A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető a munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. A szakközépiskolában a 12. évfolyamot követően az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés van. Iskolánkban az adott évfolyamok osztályaiban a Nkt. 12. § (4) bekezdése alapján párhuzamos képzés folyik általában, s eszerint a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat. A szakiskolának a Nat alapján is a legfontosabb feladata, hogy a szakiskolai tanulókat a munka világára a szakmunkás elhelyezkedésre, munkavégzésre felkészítse. Intézményünknek is feladata, hogy az alapkompetenciákon kívül a szakmai, állampolgári és szociális kompetenciákat is fejlessze a tanulókban, hiszen többségüknél a szakiskolai képzéssel hosszabb időre meg is szűnik a tanulás.
65
Intézményünkben 4 ágazatban zajlik képzés: 1. informatika 2. könnyűipar 3. kereskedelmi-marketing 4. ügyvitel Intézményünkben 2 szakmacsoportban, 3 szakmában zajlik szakiskolai képzés 1. élelmiszer-vegyiári eladó, későbbiekben eladó 2. bőrdíszműves 3. cipész, cipőgyártó, cipőjavító Az intézményünk az alábbi szakmák oktatására, képzésére alkalmas személyi és tárgyi feltételek tekintetében, melyek konkrét realizálása minden tanéb beiskolázási tervében valósul meg. • OKJ 31 341 01 0010 31 02 élelmiszer-vegyi áru eladó • OKJ 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves • OKJ 33 542 02 1000 00 00 cipész, cipőkészítő, cipőjavító • OKJ 43 542 01 bőrdíszműves • OKJ 34 542 02 cipőkészítő • OKJ34 341 01 eladó • OKJ 54 481 02 gazdasági informatikus • OKJ 54 346 02 ügyviteli titkár • OKJ 34 523 02 számítógép szerelő, karbantartó • OKJ 54 213 02 internetes alkalmazásfejlesztő • OKJ 54 481 04 informatikai rendszergazda
2.5 Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján: az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 1. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, 2. iskolai sportkörben való sportolással, 3. intézményünk e keretek között biztosítja az úszásoktatást, amennyiben a szülő vállalja az ezzel járó anyagi költségeket kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Az intézmény megállapodást köt a Városi Sportcsarnok és a Martfű Termál SPA üzemeltetőjével, mert így tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
66
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervre épülő helyi tanterv, valamint a rehabilitációs célú foglalkozások magas száma, figyelembe véve tanulóink terhelhetőségét is, szabadon választható tantárgyak választását nem teszi lehetővé. Lehetőség nyílik azonban a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken, valamint napközi- és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség
2.7 Projektoktatás A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő.
2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
67
A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: -
-
-
-
-
-
-
nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét törekszünk a „másság” elfogadtatására szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal, a rászorulókat a segítség elfogadására gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – kilencedik osztályosok és más iskolából érkezettek – között nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a dohányzás, alkohol, drog elleni programokba a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére, egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk; az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások (kirándulások) odaítélésekor a gyermekvédelmi felelősök az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesznek a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a gyermekvédelmi felelős folyamatosan nyomon követik fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: iskolaorvossal, védőnővel, családgondozóval, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, a rendőrség és a gyámhatóság munkatársaival.
68
Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: -
étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével. iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe
Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógust, tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával kihez lehet fordulni, fogadóórát tart, családlátogatáson megismeri a problémás gyermekek családi környezetét és aktív tagja a gyermekvédelmi jelzőrendszernek.
2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése
Röpdolgozat Egy-egy
feladat
megoldására,
fogalmak
értelmezésére,
összefüggések
feltárására, egyszerű, rövid választ igénylő kérdések megválaszoltatására alkalmazható egy-egy tanórai anyag lezárása után. Témazáró dolgozat Egy-egy téma(kör), nagyobb tananyagrész feldolgozása, lezárása után, illetve negyedévi, félévi és év végi időszakban alkalmazható. A tanulók tudásszintjét a témazáró dolgozatok kezdetében tesztjellegű feladatokkal, többvariációs kérdéssorokkal és szöveges kifejtendő esszé jellegű feladatokkal lehet felmérni. Házi dolgozat Egy-egy nagyobb téma önálló, lehetőleg szakirodalomra és saját kutatómunkára is támaszkodó tanulói feldolgozása. A feldolgozás kiselőadás formájában is előadható a tanórán.
Rendje, korlátai
69
Röpdolgozat a számonkérésre megjelölt anyagból bármikor íratható. Témazárót csak alapos tanórai előkészítő munka után (ismétlés, összefoglalás), előre meghatározott időpontban lehet íratni. Az önállóságot igénylő házi dolgozat megírására a szaktanárnak fel kell készíteni a tanuló/ka/t (a szakirodalom felkutatása, felhasználása, szerkesztés stb). Az írásbeli beszámoltatás alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanulók terhelhetőségét, e tekintetben differenciálni is kell. Az írásbeli számonkérés nem szoríthatja háttérbe a szóbeli számonkérési formákat, nem mehet a szóbeli készség fejlődésének rovására. Az írásbeli munkákat szakszerűen, objektíven és a tanulók számára is nyilvánvaló módon kell értékelni. Az iskolai Házirend idevonatkozó előírásait be kell tartani. Szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás feltárja a helyzetet, segít a folyamatok korrigálásában, szelektál, minősít, feltárja a hiányosságokat, információt nyújt, elősegíti az eredményes tanulást. Tájékoztatja az oktatási folyamat szereplőit. Segít a tanulási nehézségek differenciált feltárásában. Hozzájárul a diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés megvalósításához. Elősegíti az írásbeli kifejező készség, a szerkesztési ismeretek és az önállóság fejlődését. A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró és a házi dolgozat érdemjegyének súlya kétszerese a szóbeli felelet és a röpdolgozat érdemjegyének.
2.9.2 Szóbeli értékelés:
-
A szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal - és még azon a napon be kell írni az ellenőrző könyvbe és a naplóba is; Érdemjegyet adni csak az órai teljesítményért illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért - házi feladat, kiselőadás, verseny, stb. - lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként.
70
-
Mind a szóbeli, mind az írásbeli beszámolások követelményeit, értékelési szempontjait a tanulókkal előzetesen ismertetni szükséges. Fontos, hogy a pedagógusok biztosítsanak tantárgyukban javítási lehetőséget a tanulóknak.
2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatra vonatkozó követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal, ezeket a követelményeket a számonkérés során nem lépheti túl. Az egyik óráról a következő órára feladott írásbeli és szóbeli házi feladat megoldására fordítandó idő nem igényelhet egy átlagos képességű tanulótól egy óránál több munkát. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai gyakorlati foglalkozásokat, 9-10. évfolyamon a magyart és a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
71
2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának egységes mérésének módszerei „A tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez” a Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett módszertani szakanyagot fogadta el A„mini Hungarofit” vizsgálati módszert, az 1+4 motorikus próba értékelésével. - Az aerob, vagy alap állóképesség mérése – 12p futás járás próba. - Dinamikus ugróerő. - Helyből távolugrás páros lábbal. - Dinamikus erő- állóképesség. - A vállövi és a karizmok erő- állóképességének mérésére: - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás. - A csípőhajlító és has-izom erő állóképességének mérése: - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel. - Hátizom erőállóképességének mérése: - Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés. Ezeket a méréseket ősszel és tavasszal végezzük el. 1. A „Mini Hungarofit” módszer bemutatása és értékelési rendszere Egészség – fizikai fittség – általános fizikai teherbíró-képesség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. Az egészséges létezés folyamat jellegű, amelyben a folyamatosság és a megszakítottság dialektikája érvényesül, így az egészség és annak elvesztése között nincsenek merev határok, csupán az egyik állapotból a másikba való átmenet valósul meg. Minél stabilabb az egyensúly, - testi, lelki és szociális értelemben egyaránt – annál egészségesebb az ember. A fitt egyén testi-lelki egészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb. Így (itt) kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A gyakorlatban az egészségesnek mondható emberek között szervi elváltozás ugyan még nem mutatható ki, de a fizikai terhelhetőség, a fizikai fitness szint szempontjából jól mérhető különbségek mutatkoznak. E különbségek felfedése – a pillanatnyi edzettségi állapot meghatározása – szükséges az egyes kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az optimális „se több, se kevesebb” egyénre szabott napi, heti, mozgásmennyiség összeállításához. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitnesz legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül, az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni.
72
E módszertani segédanyag az adatszolgáltatás szempontjából, ezért két fő – egymással szorosan összefüggő – részre bontható. I. rész Alapmérések A testnevelés sajátos eszköz és módszer-rendszerével mérve olyan - megbízható, egyszerű, objektív (terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztott), - mérési módszert és értékelési rendszert adunk, - mindkét nem minden korosztálya számára, amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül, bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzésére. II. rész Kiegészítő mérések, vizsgálatok A mért pulzus értékek értelmezéséhez, az optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározásához, a hajlékonyság/ízületi mozgékonyság méréséhez, a fizikai fitness–szint egyszerű méréséhez, és tudatos fejlesztéséhez szükséges humánbiológiai – élettani, egészségtani és edzéselméleti – ismereteket rendszerez, és a sportolási szokások feltérképezéséhez szükséges „Sport-életmód” kérdőívet kínál. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellenőrzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás Minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.) Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréséhez, önállótudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig való gyakoroltatása). Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: A közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés.
73
Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése − kitűzött cél elérése (vagy el nem érése) − az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése, pszichikai hatása − miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, − az önismeretet, az önbecsülést. 8. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőségre ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 9. A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink – mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. 10. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondícionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel, a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai – adottságokat öröklő, sportolni vágyó fiatalok. (Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyeken a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését, az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) 11. Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondícionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését, feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal –
74
különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is – szorgalommal, kitartással eljuthat, akár NB. I-es szintig is. 12. Ha az egyes sportágakban megismerjük (ez irányú kutatásainkat megkezdtük) a hazai és nemzetközileg jegyzett élsportolók sportágra jellemző általános fizikai teherbíró képességének mértékét, valamint a sportághoz szükséges speciális teljesítmény szempontú fittség dimenzióit és azok megkívánt szintjét, (mint elérendő célt), akkor a sportoló és az edző számára ismertté válik, hogy a kiválasztott sportágban, milyen szintre kell felfejleszteni a sportolni vágyó fiatalok kondicionális állapotát az élsportolói szint eléréséig. (Megjegyzés: ha csak többéves sportolói múlt után derül/derülnek ki a kiválasztott sportághoz szükséges leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok, a biológiai érés befejeződéséig nemcsak az edzőnek, hanem a játékosnak is törekedni kell, azok mielőbbi felszámolására.) 13. A fizikailag jól felkészített versenyző – váratlan zavaró körülmény nélkül – nem csak a verseny/mérkőzés időtartama, hanem az egész versenyidőszak alatt megbízható, kiegyensúlyozott fizikai-pszichikai teljesítményt nyújt. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztése és a megkívánt mértékű szinten tartása – egyéni és csapat sportágakban is – nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az élsportolók több éven át tartó sportpályafutásuk alatt, különösebb egészség károsodás nélkül végezzék a nagy fizikai terheléssel járó sportág specifikus edzéseket. A jól felkészült versenyzőre az a jellemző, hogy edzője irányításával egyre tudatosabban vesz részt edzései megtervezésében, saját sorsának irányításában, pontosan fel tudja mérni saját teljesítményét, felkészültségét és ez elegendő önbizalmat ad ahhoz, hogy verseny közben is maximális teljesítményt érjen el. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képesség mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerint differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell – szint” megtartására. Az eddigi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy 3-4 év alatt (heti minimális 3 tanórai testnevelési óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával) évi kb. l0-25 %-os fejlődés érhető el. Ez azt jelenti, hogy még a leggyengébb fizikumú fiatal is eléri a „kell” értéket. (A pontérték táblázatokban megvastagított teljesítményt) ami e vizsgálati módszer szerint kb. közepes szintet jelenti, amely már feltehetően elegendő
75
ahhoz, hogy egészségi állapota stabilizálásával kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhesse napjait. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett, rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elé változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése). Munkánk során soha ne feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető – célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. „A jól végrehajtott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze.” (Nádori L.)
76
Megjegyzés: A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó – kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú – fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételéve az élsport felé irányíthatjuk. Egyszerű vizsgálati módszerek a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek méréséhez „Bármit tész, tedd okosan és nézd a végét.” (Latin mondás) HUNGAROFIT – „MINI” HUNGAROFIT módszer bemutatása Az egyénre szabott edzéstervek elkészítésének kiindulópontja – legyen az kondícionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport,- a szervezet aktuális állapota. A fizikai állapot mérése, tehát önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiinduló pont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. Az optimális mennyiségű, hatásos dozis meghatározása, mindig a szervezet aktuális állapotától, egészségtől, vagy betegségtől függ: ha alul adagoljuk (dozírozzuk) nem hat, nem érjük el a kívánt hatást, ha túladagoljuk, akkor méreg, szélsőséges esetekben akár halálhoz is vezethet. Cél: „Se többet, se kevesebbet”! A „Hungarofit” tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére – több mint 15 év alatt a laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva – fejlesztettük ki. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli: 1. az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (kiegészítő vizsgálat) 2. az egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességeket (alapvizsgálat) a) az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b) azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói 3. a fizikai fitness önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb tanácsadással szolgálhatunk, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni (társadalmi) vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük (kiegészítő vizsgálat között található adatszolgáltatás). 4. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában
77
elért teljesítmény alapján minősítjük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. A dinamikus erő mérésekor a próbázóknak (helyből távolugrás, kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával, egykezes labdalökés helyből tömött labdával, az ügyesebb kézzel) a bemelegítő ugrások/dobások után legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, mert az ehhez tartozó pontértékeket kell a táblázatban megkeresni. Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíró képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik.
ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
F. Mérey
Ildikó Életkor
Faktor
„HUNGAROFIT”
Optimális testtömeg Maximum 10 pont A fizikai fitnessz- Kardiorespiratórikus Maximum 77 pont szint pontértékelése állóképesség 14-19 éves korig Általános izomerő, Maximum 63 pont erőállóképesség (6x10,5)
„MINI HUHGAROFIT” Maximum 10 pont Maximum 77 pont Maximum 63 pont (21+3x14)
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítésekor ügyelni kell arra, hogy minden egyes motorikus próbánál, - bármilyen mértékű többlet teljesítmény esetében is – csak az adott próbában megjelölt maximális pontszám vehető figyelembe. Egyes próbákban, a maximális pontszám elérése utáni többletteljesítményért jutalom pont ebben az esetben nem adható. Az egyes próbákban elért teljesítmény változása nyomon követhető az elért teljesítmény, ill. az elért pontértékek alapján. Bármilyen szintű verseny rendezésénél, a verseny kiírásban kell rögzíteni a végső helyezési sorrend megállapítását: pl. az azonos pontszámot elért versenyzők között a végső sorrend megállapításánál az egyes próbákban elért teljesítményt ajánlatos figyelembe venni, vagy versenyt lehet hirdetni azzal a céllal is, hogy minden egyes próbában az elért teljesítmény alapján rangsoroljuk a résztvevőket.
AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE
78
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése fittségi kategóriák szerint
Kardiórespiratórikus állóképesség, és az általános izomerő – erőállóképesség
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése százalékban kifejezve
Kardiorespiratórikus állóképesség és az általános izomerő, erőállóképesség
Igen gyenge p Gyenge p Kifogásolható p Közepes p Jó p Kiváló 120,0 p Extra p 10 % p 20 % p 30 % p 40 % p 50 % p 60 % p 70 % p 80 % p 90 % p 100 % 140,0 p
0,0 - 20,0 20,5 - 40,0 40,5 - 60,0 60,5 - 80,0 80,5 - 100,0 100,5 120,5 - 140,0 0,0 - 14,0 14,5 - 28,0 28,5 - 42,0 42,5 - 56,0 56,5 - 70,0 70,5 - 84,0 84,5 - 98,0 98,5 - 112,0 112,5 - 126,0 126,5 -
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése
AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE
IGEN GYENGE 0-20,5 pont
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori
79
megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől gyakran fárad el annyira, hogy GYENGE nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, 21-40,5 pont rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán KIFOGÁSOLHATÓ fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe 41-60,5 pont veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó KÖZEPES közérzettel élhessen. Rendszeresen, heti 2-3 óra testedzéssel a 61-80,5 pont továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr JÓ szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az 81-100,5 pont elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy KIVÁLÓ speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány 101-120,5 pont sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint EXTRA ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte 121-140 pont valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
80
-
az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikája, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Az egészségnevelési programban megjelennek olyan életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: - az egészséges táplálkozás témái, - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) - a testi higiénia, - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikája, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészségnevelési programban megjelennek olyan életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: - az egészséges táplálkozás témái, - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,
81
-
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia, a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei
Magatartáson értjük a tanuló • iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát, • önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát, • hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,
82
• házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását, • a közösség érdekében végzett tevékenységét, • viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. A magatartás értékelése Példás
Jó
Változó
Aki magatartásával Akinek példát mutat.
magatartásával
Közösségben
szemben
tevékeny, kezdeményező, társaival
Rossz
Akinek a magatartása Durva, romboló, ellen kifogás merült durván közönséges
kifogás fel, de szándékos Negatív ártó, nincs. Közösségének rendbontás nem megfélemlítő. hasznos tagja, de jellemzi. iskola Nem Az
szemben nem
segítőkész
feltétlen megbízható, kezdeményező. rendszeretete
házirendjét
Akinek
Kötelesség-
magatartásával
tisztelettudó.
szemben nincs.
szabályai figyelmen A kívül igazolatlanul. ellen általában nem hagyta. Osztályfőnöki tanuló fegyelmi
Kötelességtudó,
vét,
labilis. súlyosan megszegi és A házirend szabályait 7 óránál többet A több alkalommal mulasztott
kifogás házirend
osztályfőnöki intése van, legfeljebb eljárás során tiszteli nevelőit és figyelmeztetésnél 7 órát mulasztott büntetésben társait. súlyosabb büntetése igazolatlanul. részesült nincs, maximum 3 órát
mulaszthat
igazolatlanul.
2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
Szorgalmon értjük a tanuló: • tanulmányi munkához való viszonyát, • munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, • önálló feladatai elvégzésének minőségét,
83
• rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását, •
aktivitását.
A szorgalom értékelése Példás
Jó
Akinek
Aki
kötelességtudata
otthoni munkáját jól otthoni munkájában akadályozó,
kifogástalan,
teljesíti.
ingadozik
felszerelésében
Felkészülése
szorgalma,
hiányosság
Változó iskolai
nincs. folyamatos,
tudása, felszerelése,
képessége
szerint munkája
és Akinek az iskolai és Munkája
hanyag,
a ellenálló, sok az el nem
órákon feladatvégzésben
Feladatát mindig a többnyire legjobb
Hanyag
végzett
feladata,
aktív, figyelmetlen,
egy
pontatlan,
a
tanuló
vagy
több
tantárgyból
rendes. önállótlan.
mélyen
képességei
igyekszik elvégezni. Eredményei
Felszerelése és házi alatt teljesít.
Képes önálló munka megfelelnek
feladata
sokszor
végzésére,
hiányos.
Írásbeli
órákon
tanítási képességeinek. aktív. Kötelességtudó,
Füzetei,
munkái képességeit
rendesek,
tiszták. használja
Kötelességtudó.
maradéktalanul.
bukott,
de munkája nem kifogásolható. ki Eredményei elmaradnak
a
képességeitől. Kötelességtudata labilis. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
• Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít. vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében jelentős közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon eredményesen vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
84
• Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő tanulmányi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi dicséretben részesülhetnek. A dicséretet a tanuló bizonyítványába is beírjuk. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola vagy az osztály közössége előtt vehet át. • Kollektív dicséretben is részesülhetnek éves, vagy többéves munkájukért a tanulók,
lehetőség
szerint
cserediák
kapcsolatban
vehetnek
részt
a
testvériskolában. • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. • Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, késik az órákról, fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben lehet részesíteni.
Az
iskolai
fegyelmező
intézkedések
formái:
szaktanári
figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgató megrovás. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba is be kell írni. • Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; (nem tanköteles tanuló estén) kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló estén). • Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
85
2.15 A középszintű érettségi vizsga tantárgyi követelményei A középszintű érettségi témakörei Követelmények Témakörök 1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek 1.2. Kommunikáció összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv Változás és állandóság a nyelvben. története A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária siralom. Nyelvművelés. 1.4. Nyelv és Társadalmi és területi nyelvváltozatok. társadalom Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában.
86
1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, magyar irodalomból Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth 2.1.2. Portrék Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, 2.1.3. Látásmódok Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) 2.1.4. A kortárs Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének irodalomból értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és 2.1.5. Világirodalom a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, határterületei műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
87
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra
Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus motívumok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különböző stílustörténet korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. TÖRTÉNELEM Követelmények Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk értékelése gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. A szaknyelv Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. alkalmazása Tájékozódás térben és Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. időben A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
88
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Az eseményeket alakító Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek tényezők feltárása általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egyegy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi események és jelenségek Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. problémaközpontú Népesség, település, életmód. bemutatása Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
89
Az oszmán birodalom terjeszkedése. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. politikai változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Habsburg Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi nemzetállamok és az és Polgári Jogok Nyilatkozata. imperializmus kora A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kezdetei és kérdései. kibontakozása A reformkori művelődés, kultúra. Magyarországon Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki Az első világháborútól békék. a kétpólusú világ A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett felbomlásáig világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
90
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és az első következményei. világháborútól a A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. második világháborús A művelődési viszonyok és az életmód. összeomlásig A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. Magyarország 1945-től A szovjet felszabadítás és megszállás. a rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet A jelenkor rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar Alapvető állampolgári ismeretek. társadalom és életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. MATEMATIKA Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
91
Logika Logikai műveletek
Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. műveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű logaritmus hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Egyenletek, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. függvények grafikonjai,
92
függvénytranszformáci ók Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f(x), f(c x x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, Függvények jellemzése paritás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, Térelemek távolsága, szöge. ponthalmazok Nevezetes ponthalmazok. Geometriai Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. transzformációk Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, Háromszögek vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és Négyszögek tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. felszín- és térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóságarányának viszonya. Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
93
Koordináta-geometria
Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűségszámítás, statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző Leíró statisztika ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel. IDEGEN NYELV Témákörök/Konpeten Követelmények -ciák 1. Kommunikatív készségek Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk Beszédértés (hallott lényeges információinak, alapvető kommunikációs szöveg értése) szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcsés részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, Beszédkészség hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, szöveg értése) gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben Íráskészség általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. Egyéb készségek A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez (stratégiák) szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek
94
felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom
Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek.
Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, Például: színház, mozi, kedvenc sport. szórakozás Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai Tudomány és technika eszközök szerepe a mindennapi életben. FIZIKA Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei
Mozgások
Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
95
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. termodinamikai egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. állapotjelzői között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, mechanikai alkalmazása. kölcsönhatások A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. HalmazállapotA halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. változások
96
Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A termodinamika II. főtétele
A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.
A hőerőgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata. Egyenáram mágneses A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses mezője indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. Az elektromágneses A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, indukció Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és A váltakozó áram áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). Elektromágneses A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. hullámok Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési
97
sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési A fény sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az Az atom szerkezete elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. A kvantumfizika elemeiAz energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommagban Az atommag összetétele. lejátszódó Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési jelenségek energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás
98
más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak Sugárvédelem ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. elemeiből A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie Személyiségek család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. találmányok Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai. KÉMIA Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük
Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
99
származtatható ionok
Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ionok ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő Halmazok részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok A kémiai reakciók értelmezése. A kémiai reakciók Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, jelölése rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, Termokémia alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. Reakciótípusok irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, reakciók oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata elektromos energia (galvánelem, elektrolizáló cella működése). Protonátmenettel járó reakciók
100
kölcsönhatása
Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekulaés a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).
A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és A megismert elemek előfordulásának formái. vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. előállítása
101
Az elemek és szervetlen vegyületek Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia legfontosabb környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. felhasználásai Az elemek és Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani vegyületek jelentősége hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti Tudománytörténet vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek A szerves anyag fogalma. szerkezete és A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti csoportosításuk kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és fizikai tulajdonságai halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós kémiai sajátosságai csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. előfordulása A szerves vegyületek A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, jelentősége élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai,
102
laboratóriumi és ipari előállítása
Tudománytörténet
laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások Általános Az SI-mértékegységek használata. követelmények A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat Az anyagmennyiség közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadroállandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből Az Avogadro-törvény következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának összetételek, alkalmazása egyszerűbb feladatokban. koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti reakcióegyenlettel kapcsolat és annak alkalmazása. kapcsolatos számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és Termokémia alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pH- Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve számítás hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje Elektrokémia közötti kapcsolat alkalmazása. BIOLÓGIA Követelmények Témakör 1. Bevezetés a biológiába A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes A biológia tudománya rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Fizikai, kémiai A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis alapismeretek biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
103
alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék
A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok
A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai állatok elkülönülése (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a szervrendszerek, harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.
104
testtájak
Viselkedés
A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége. Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, A mozgás lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
105
A kiválasztás
A szabályozás
Az idegrendszer általános jellemzése
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei.
Az emberi magatartás Az öröklött és tanult magatartásformák biológiaiÖröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás pszichológiai alapjai és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.
106
Hormonrendszer, hormonális működések
A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.
A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző immunitás sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a egyedfejlődés megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Életközösségek Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. (élőhelytípusok) Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
107
folyamatok
Ökoszisztéma
Környezet- és természetvédelem
Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.
A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a Molekuláris genetika rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és Mendeli genetika fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a Populációgenetika és szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A evolúciós folyamatok természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
108
Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. ÉNEK-ZENE Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Éneklés és zenetörténet Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi Népzene és két más nép népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei Műzene műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése. Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház). Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin Középkor szöveggel, emlékezetből. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel, emlékezetből. Egy históriás ének szöveges megszólaltatása Reneszánsz emlékezetből. Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, Barokk emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
109
Bécsi klasszika
Romantika
Századforduló
XX. századi és kortárs zene
Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). Egy romantikus dal előadása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
2. Zenefelismerés
Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló
A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől. Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom. Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén. J. S. Bach, Händel. Haydn, Mozart, Beethoven. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Ravel.
110
XX. századi és kortárs zene 3. Dallamátírás
Bartók, Kodály, Gershwin, Orff. Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#-2b előjegyzési körben.
111
FÖLDRAJZ Témakör 1. Térképi ismeretek
Követelmények
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb A kőzetburok eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.
112
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás A talaj és következményei. 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok A gazdasági ágazatok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza
113
Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.
A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.
114
RAJZ Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Alkotás A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, Vizuális nyelv sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata. Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása. Színharmóniák, színkontrasztok használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. Technikák Az adott technika adekvát használata. Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák). Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben. Ábrázolás, látványértelmezés Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb Formaértelmezés arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása. Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása. Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes Színértelmezés visszaadása. Megjelenítés, közlés,
115
kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg
Vizuális információ
Tárgyak és környezet
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázóközlő ábrázolásban. Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra. Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.
2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv
Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során. Színharmóniák, színkontrasztok felismerése. A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
Vizuális kommunikáció Vizuális információ
Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép
A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra). A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. Fotó elemzése. A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
116
Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása. Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete. Kifejezés és képzőművészet A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, Művészeti ágak alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint Műfajok időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete. A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, Művészettörténeti reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, korszakok, irányzatok realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Adott művek besorolása vagy csoportosítása Stílusjegyek stílusjegyeik alapján. A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik Alkotások és alkotók felismerése és stílusmeghatározása. A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak Műelemző módszerek elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával. Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete. KÖZGAZDASÁGI és MARKETING ALAPISMERETEK Követelmények középszinten Témakörök 1. Közgazdaságtan Ismerje a közgazdaságtan alapfogalmait, alapkérdéseit. Értelmezze a piac elemeit, mutassa be a keresleti-kínálati függvényeket. A Mutassa be a Marshall-kereszt segítségével egy termék közgazdaságtudomány piacának egészét. A Marshall-kereszt, ismerje a piaci egyensúlytalanság eseteit. A fogyasztói magatartás Ismerje a fogyasztói döntések belső tényezőit és külső és a kereslet feltételeit.
117
Ismertesse a hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon fogalmakat és az alapvető törvényszerűségeiket. Legyen képes ábrázolni a hasznossági függvényeket és a költségvetési egyenest. Jellemezze az ár-, illetve jövedelemváltozás hatását a fogyasztói keresletre. Ismerje a kereslet rugalmasságát, végezzen számításokat az alapképletek segítségével. Ismerje és értse a vállalat fogalmát, környezetét, céljait. Ismerje és értse a technikai és gazdasági hatékonyság fogalmát. Ismerje a gazdasági időtávokat és az egyes időtávok alatt A vállalat és a termelői megvalósítható változtatásokat. magatartás Ismerje a költségek különféle szempontok szerinti csoportosítását. Alapadatokból tudja kiszámolni a különféle költségeket, ill. profitokat. Ismertesse az egyes piacformákat, jellemezze azokat. Mutassa be és ábrázolja a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny esetén. A vállalat kínálata és a Ismerje és értse az üzemszüneti és fedezeti pont fogalmát piac jellege és tartalmát.
A termelési tényezők piaca
Hasonlítsa össze a tökéletesen versenyző iparágat és a monopóliumot. Ismerje a származékos keresletet. Jellemezzen a munkapiacot kereslete, ill. kínálata szempontjából.
A vállalatok a nemzetközi piacon A piaci szabályozás kritikája Ismerje a mikro- és makroszemlélet különbségét. Ismertesse a makrogazdaság szereplőit és a közöttük A makroökonómia végbemenő jövedelemáramlásokat. alapösszefüggései Sorolja fel a kibocsátás nemzetközileg használatos mutatóit. Ismerje az árupiaci kereslet tényezőit, a fogyasztói és megtakarítási függvényt és a beruházások szerepét. A makrogazdaság Elemezze a fogyasztási és a beruházási függvényre ható árupiaca - az egyensúlyi tényezőket. jövedelem Végezzen számításokat az egyensúlyi jövedelem meghatározására. A makrogazdaság Ismertesse a pénzpiaci kategóriákat. pénzpiaca, a kamatláb Értelmezze a pénzpiacra ható tényezőket. alakulása
118
A makrogazdaság egyensúlya A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság munkanélküliség
Jellemezze a munka keresletét és a kínálatát meghatározó tényezőket. Ábrázolja a munkakínálati függvényt. Jellemezze a munkanélküliség lehetséges fajtáit és okait. Ismertesse az infláció fogalmát, fajtáit és okait. Definiálja a Az infláció és inflációs keresleti és költséginflációt. Mutassa be a várakozások és folyamatok az infláció kapcsolatát. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a Ismerje az állam feladatait, az állami beavatkozás okait és a gazdaságpolitika lehetséges megoldásokat. elméleti alapjai és gyakorlata Ismerje a külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmakat A nyitott makrogazdaságMagyarázza el a külkereskedelem jelentőségét. Mutassa be a külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalmát. 2. Marketing Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit. A marketing kialakulása, Mutassa be a tartalmát. fogalma, fejlődése Ismerje a marketingmix összetevőit. Ismerje a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. A piac, a piaci környezet Definiálja a piac fogalmát és kategóriáit. Mutassa be a piac elemzése szerkezetét és a piaci formákat. Jellemezze a piaci szereplőket és a piactípusokat. Ismerje a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Mutassa be a vásárlói Fogyasztói vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. magatartás Sorolja fel a vásárlási folyamat szakaszait. Elemezze a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit. A célpiaci marketing, Ismertesse a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. piacszegmentálás. A Értelmezze a piacszegmentáció lényegét. célpiacok kiválasztása Mutassa be a célpiacok kiválasztását. Ismerje a termék pozicionálását. A marketing információsIsmerje a marketing információszükségletét. Mutassa be az rendszer információs-rendszer funkcióit. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Jellemezze a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát, A piackutatás fajtái, módszereit. módszerei Ismertesse a piackutatáshoz szükséges információk beszerzését. Mutassa be a piackutatási módokat. A piackutatás Ismertesse a piackutatási eredmények értékelését. felhasználási területei
119
Árpolitika, árstratégia
Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása
Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az árképzési rendszereket. Ismerje az árpolitika lényegét, célkitűzéseit. Jellemezze az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt. Ismerje az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a piacgazdaságban. Mutassa be a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a kommunikáció fogalmát és fajtáit. Ismerje a kommunikációs folyamatot.
A kommunikációs politika A Jellemezze a marketingkommunikáció lényegét. marketingkommunikáció Mutassa be a kommunikációs mix elemeit. eszközrendszere Ismerje a reklám fogalmát és szerepét. A reklám szerepe és Mutassa be a reklám fejlődését. fejlődése Jellemezze a reklám fajtáit. A reklám vállalati Ismertesse a vállalati reklámcélokat. funkciói Mutassa be a reklámot a fogyasztók mindennapi életében. Ismerje a reklámeszközöket. A reklámeszközök és Mutassa be a reklámhordozók szerepét. Azonosítsa a reklámhordozók reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Elemezze a reklámhatás vizsgálatát. A reklám tervezése, szervezése Ismerje a Public Relations fogalmát, jellemzőit. A public relations Sorolja fel a PR területeit. Ismertesse a külső és belső PR-t. Jellemezze a PR akciókat, és a szponzorálást. Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit. Mutassa be az SP módszereket. Az eladásösztönzés, a Ismerje a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. személyes eladás Mutassa be a PS területeit. Ismertesse az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje az image lényegét, fajtáit. Az image és az egyedi Mutassa be a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. vállalati arculat Jellemezze a Cl összetevőit: formai és tartalmai elemeit. Ismertesse a védjegy funkcióit, típusait. Az egyéb Mutassa be a márkaépítés folyamatát és a márkahűséget. piacbefolyásolási Határozza meg a csomagolás funkcióit, és típusait. eszközök Ismertesse a vevőszolgálat szerepét, lényegét. INFORMATIKA Követelmények Témakör 1. Információs társadalom Információs rendszerek Informatikai alapfogalmak. az iskolában és a Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos
120
gazdaságban
meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs Közhasznú magyar rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték információs adatbázisok lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak Jogi és etikai ismeretek ismerete. Információs és Ismerje az információs és kommunikációs technológiák kommunikációs alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, technológiák a szórakozásban stb. társadalomban Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek A Neumann-elvű számítógépek. felépítése, funkcionális A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák egységei, azok főbb típusai, főbb jellemzői és feladataik. jellemzői A számítógép A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. üzembehelyezése Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Az operációs rendszer és Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, főbb feladatai átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs és hardver eszközei rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, Állományok típusai nyomtatás). Hálózatok működésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. alapelvei, felhasználási Hozzáférési jogok, adatvédelem. területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és program kezelése kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. alapfogalmak Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.
121
Táblázatok, grafikák a szövegben
5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése
Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.
Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, Táblázatformázás tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, Egyszerű táblázat készítése. diagramok Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata
Tantárgyi feladatok megoldása.
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázisLekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, kezelő műveletek szűrés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Levelezési rendszer használata. Interneten Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Weblapkészítés Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és Prezentáció formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása,
122
módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. INFORMATIKA ALAPISMERETEK Témakörök
Követelmények középszinten
1. Hardver alapismeretek A számítógépek Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a felépítése tárolt program elvét. Tudja ismertetni az alapvető hardverelemek funkcióit. Tudja felsorolni egy számítógép-konfiguráció Funkcionális egységek összeállításához szükséges eszközöket, szerszámokat, szabályokat. 2. Szoftver alapismeretek Tudjon partíciókat létrehozni és megformázni. Ismerje a A számítógép tanult operációs rendszerhez alkalmazható előkészítése fájlrendszer(eke)t. Ismerje egy operációs rendszer telepítését. Programok telepítése Tudja installálni a szokásos felhasználói programokat. Operációs rendszer Ismerje a tanult operációs rendszer állományait, a betöltési használata folyamatot, a memóriakezelést. Tudjon könyvtárszerkezetet kialakítani, másolni, törölni, átnevezni. Ismerje és tudja alkalmazni az állománykezelő parancsokat. Állományok kezelése Ismerje az állomány- attribútumokat, tudja azokat megváltoztatni. Segédprogramok Legyen képes állományok tömörítésére. Ismerje a tömörítési telepítése, használata fajtákat. Alkalmazzon víruskereső programot. Tudjon lemezkarbantartást; állomány töredezettségmentesítést végezni. Legyen képes valamilyen külső tároló eszközre biztonsági másolatot készíteni. Tudja meghatározni a lemezkarbantartás javasolt időintervallumát. 3. Szövegszerkesztés Legyen képes a program emelt szintű használatára. Tudjon szöveges állományt előírt helyről beolvasni, menteni; Szövegszerkesztő konvertálni. program kezelése Rutinszerűen alkalmazza a formázásokat. Tudjon a szövegbe objektumokat csatolni vagy beilleszteni. Tudjon generálni tartalomjegyzéket. Használja a helyesírás-
123
ellenőrzőt, az automatikus elválasztást. Tudjon élőfejet és élőlábat készíteni. Ismerje a stílus fogalmát, jelentőségét. Tudjon körlevelet készíteni különböző forrásból származó adatok- és törzsdokumentum felhasználásával. Alkalmazza a képletszerkesztőt. Ismerje valamely képfájl tartalmának módosítási lehetőségeit. Grafikus információk Ismerje valamely képfájl tartalmának módosítási lehetőségeit. kezelése Weblapok kezelése Ismerje a weblapkészítés alapjait. 4. Táblázatkezelés Legyen képes a program emelt szintű használatára. Táblázatkezelő Legyen képes a munkakörnyezet megfelelő beállítására. program kezelése Ismerje a különböző adattípusokat. Legyen képes egyszerű gyakorlati feladatok kapcsán konstansokkal, hivatkozásokkal, függvényekkel dolgozni. Ismerje a szűrők használatát. Az elkészült táblázatokon tudjon formázási előírásokat megvalósítani. Legyen képes diagramok készítésére. Az elkészült táblázatokat, diagramokat tudja kinyomtatni. 5. Informatikai alapismeretek Ismerje a bináris, decimális, hexadecimális, Számábrázolás, oktális, binárisan kódolt számrendszerek decimális számábrázolást. Segédeszköz használata nélkül legyen képes 8 bites bináris számok odavissza alakítására bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. Tudjon aritmetikai és logikai műveleteket végrehajtani kettes számrendszerben. Ismerje a fix- és lebegőpontos ábrázolást. Legyen képes egy megadott számot az előírt módon ábrázolni. Ismerje a kód-, kódolás fogalmát. Ismerjen numerikus és Kódolás alfanumerikus kódokat. 6. Hálózati ismeretek Legyen képes a helyi LAN hálózat erőforrásait használni. Ismerje a
124
biztonsági hierarchiát. Tudja a felhasználói környezetet beállítani. Ismerje fel a hibát a hálózat működésében. Ismerje az IP címzés jellegzetességeit. Ismerje a lokális hálózatok építőelemeit, a leggyakrabban használt fizikai közegeket, tulajdonságaikat. Tudja ismertetni legalább három szokásos aktív eszköz funkcióját. Tudja a különböző topológiákat ismertetni. Tudja ismertetni az ISO/OSI és a TCP/IP modellek, illetve protokollok sajátosságait. Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit 7. Programozási alapismeretek Ismerje a megoldás lépéseit (feladat meghatározása, specifikáció, algoritmus- készítés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, -javítás, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás). A feladatmegoldás Változók és típusaik, kiinduló- és végpont meghatározása. lépései, módszerei Ismerje az elemi adattípusokat. Ismerje a tömböt, a karakterláncot, valamint a verem-, a sor-, és a listastruktúrákat. Ismerje az algoritmusleíró eszközöket (mondatszerű leírás, Algoritmusok folyamatábra, struktogram). Tudjon egyszerű programot létrehozni a tanult nyelv fejlesztői környezetében. Ismerje a nyelv elemeit, szerkezetét. Tudjon Programnyelv forráskódot létrehozni. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyakorlatban alkalmazni. Deklaráció, értékadás, változók, konstansok. Alkalmazza az elemi adattípusokat. Alkalmazza a vezérlési szerkezeteket. Tudjon egy egyszerű probléma megoldására programot készíteni. Programozási A kapott eredményt tudja megjeleníteni az elsődleges output ismeretek eszközön. Tudjon típusos és szöveges állományokat kezelni. A programkönyvtár
125
Programozási tételek
Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás
fontosabb eljárásait és függvényeit tudja alkalmazni. Ismerje a programozási tételeket. Tudja ismertetni ezek célját, alkalmazási körét. - összegzés tétele - eldöntés tétele - kiválasztás tétele - keresés tételei - megszámlálás tétele -- szélsőérték kiválasztás tételei - kiválogatás tétele - metszetképzés tétele - egyesítés tétele - összefuttatás tétele - buborékos rendezés - rendezés minimum kiválasztással - rendezés közvetlen elemkiválasztással. Tudja felsorolni a tesztelési és hibakeresési módszereket. Ismertesse a hatékonyságvizsgálatok, és a helyfoglalás csökkentésének szempontjait. Tudjon ismertetni egy dinamikus tesztelési módszert. Ismerje előnyeit, hátrányait. Ismerje a töréspontok elhelyezése és a lépésenkénti végrehajtást, mint hibakeresési eszközt.
Az Ismerje a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumorientált objektumok fogalmát. programozás alapjai 8. Adatbázis-kezelés Az adatbázisIsmerje az adatbázis fogalmát, típusait, az adattábla, rekord, kezelés mező, kulcs fogalmakat. alapfogalmai Használói szinten tudjon alapvető adatbázis-kezelő műveleteket megvalósítani. Adatbázis-kezelő Tudjon kimutatásokat készíteni képernyőre és nyomtatott használata formában. Ismerje az adattábla szűrését. Legyen képes egy adatbázis-kezelő szoftver segítségével egy Az adatbázisegyszerű adatbázist létrehozni. Ismerje az adattípusokat, készítés lépései tudjon egyszerű adatbázist definiálni. Ismerje az adatbázis megalkotására használatos normál Adatbázis-elmélet formákat (INF, 2NF, 3NF) Ismerje a táblák közötti kapcsolatokat (1:1, 1:N, N:M) Ismerje az SQL szintaktikáját, adattípusait, műveleteit. Az SQL nyelv Ismerje az adatdefiníciós-adatkezelő- és adatfelügyeleti használata utasításokat. Legyen képes adatbázist létrehozni és lekérdezni. TESTNEVELÉS
126
Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek
Követelmények
Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak A harmonikus testi fejlődés alakulása. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód Az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Torna A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók Küzdősportok, önvédelem részére. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és Természetben űzhető sportok legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig Gimnasztika mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. A magyar sportsikerek
127
Dobások
Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.
Torna Talajtorna
Szekrényugrás
Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika
Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda
A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Dzsúdógurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
128
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.
A 11-12. évfolyamon emelt szintű érettségire történő felkészítés fejlesztési feladatai, követelményei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően.
129
1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban.
130
4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).
B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv
1.2. A magyar nyelv története
1.2.1. A magyar nyelv rokonsága
1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok
A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz. A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése.
A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.
A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.
A régi magyar irodalom néhány szöveg bemutatása a
131
Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.
1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása
Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. 1.2.4. Nyelvművelés A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). 1.3. Nyelv és társadalom A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.
1.3.1. Nyelvváltozatok
régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.
Nézetek a nyelvművelésről.
A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A földrajzi és társadalmi A társadalom hatása a rétegződés megjelenése a nyelvváltozatra, a szókincsre. szókincsben: regionális A szókincs elemzése nem köznyelvek és szociolektusok, irodalmi és irodalmi művekben szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági (pl. újságnyelvben, nyelv, szleng. szaknyelvben, Az egynyelvű szótárak szociográfiában).
132
1.3.2. Kisebbségi nyelvhasználat
ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése, főbb jellemzőik. A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.
1.3.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.3.4. A tömegkommunikáció Tömegkommunikáció és leggyakoribb műfajai és nyelvhasználat hatáskeltő eszközei. 1.3.5. Új kihívások Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. 1.4. A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú, különböző címzettű, kontextusú szövegek létrehozásában. 1.4.1. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangtörvények (hangrend és illeszkedés, részleges és teljes hasonulás, összeolvasás, rövidülés, kiesés). A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. A köznyelvi és a tájnyelvi
A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége - a főbb nézetek, a kétnyelvűség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvtörvény. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai.
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése, nyelvi rendszerbeli összefüggésük.
A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A helyesírás stílusértékű változatai. A szóképzés rendszere. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. A magyar helyesírás rendszere.
133
ejtés. 1.4.2. Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A képzők, jelek, ragok szerepe. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése; nyelvhelyesség a toldalékolásban. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. A szófajok rendszere. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. 1.4.3. A mondat A szóelemzés elvének szintagmatikus szerkezete alkalmazása a szóalak leírásában. A mondat megszerkesztettsége, a szószerkezet mint nyelvi egység, az alárendelő és a mellérendelő szintagma. Az egyszerű mondat részei; mondatelemzés. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer; a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mellérendelő szintagma - kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető. 1.4.4. Mondattan A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat szerkezete: egyszerű, összetett, tagolt, tagolatlan mondat. 1.4.5. A mondat a A mondat és a szöveg. szövegben A mondat szerkezete és felépítése. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés
Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben.
A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat.
A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.
134
1.4.6. Logikai és tartalmi A modalitás, mondatfajták viszonyok elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. A mellérendelő fajták mint logikai-tartalmi viszonyok - a kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a következtető, a magyarázó mellérendelő viszony. Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya. Az alárendelés fajtái: az alanyi, az állítmányi, a tárgyi, a határozói, a jelzői alárendelés. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: - utaló- és kötőszók, - a központozás használata és értelmezése szóban és írásban; szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban. 1.4.7. Szókincs és A szókincs változásának okai, frazeológia a szókészlet rétegei, az átvétel és az első keletkezés. A szóalkotás lehetőségei: - a szóképzés jelentésmódosító szerepe; - a szóösszetétel jelentősége, fajtái, az összetett szavak helyesírása.
1.5. Kommunikáció
A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és a hangulatfestés. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal; a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.
Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából.
Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.
.
A képzők rendszere. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, mozaikszók, rövidítések
A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása.
135
A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.5.1. A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek - a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése.
Nyelvi jelek: jelölő (hangsor), jelölt (jelentéstartalom), jeltárgy. A nyelvi jel sajátosságai (pl. önkényesség, általánosító jelleg, használati helyzettől független létezés). 1.5.2. Nyelvi és vizuális Az emberi kommunikáció nem Társadalmak és kultúrák kommunikáció nyelvi formái (pl. gesztusok, jelrendszereinek történeti mimika, térközszabályozás, eltérései - egy-két példa tekintet, külső megjelenés, alapján (pl. a magyar folklór, csend); társadalmi, nemi, az utcakép, az elektronikus generációs, kulturális kommunikáció jelrendszere). vonatkozások - példák alapján. A kongruens és inkongruens A közlés hitelességének közlés. tényezői. A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. az ifjúsági szubkultúra, a divat, a reklám, múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). 1.5.3. A nyelvhasználat A közvetlen emberi mint kommunikáció kommunikáció néhány sajátszerűsége. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság, beszédhelyzet, közlő, közlemény, közvetítő közeg, címzett, válasz, közös nyelv, előismeretek). Az összefüggések megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. 1.5.4. Kommunikációs A különböző közlésmódok A nyelvi és nem nyelvi funkciók és közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. kommunikációs normák párbeszéd, történetmondás, kultúránkénti eltérései (pl. levél, üzenet, napló, feljegyzés, gesztusnyelv, nemi, társadalmi, köszönés és életkori különbségek jelzése, megszólításformák). tánc, viselet).
136
A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. A beszélgetés lelki, érzelmi jelentősége, szerepe. 1.5.5. A személyközi kommunikáció 1.5.6. A tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció hatása A kommunikációs funkciók a nyelvre és a gondolkodásra. (ábrázoló, kifejező, felhívó, fatikus, esztétikai, metanyelvi) fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl. távolság, konformizálás, nivellálás). Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása. 1.6. A szöveg A szöveg egységének Lineáris és globális kohézió tényezői, feltételei, elsődleges Szövegelemzés a megfelelő és mögöttes jelentése. fogalmak alkalmazásával. A szöveg mint valakire A szöveg pragmatikai, irányuló közlési szándék (mint szemantikai és grammatikai tranzakció és mint interakció). megközelítése. 1.6.1. A kommunikáció A szöveg szóban és írásban. és a szöveg A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A leíró (tájékoztató), kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg A szöveg felépítése, egységei grammatikája és jelentése külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl. kulcsszavak, ismétlés, rokon értelmű, többjelentésű szavak; körülírás, nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek. 1.6.3. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés, az Anafora, katafora, deixis. utalás irányai (előre- és A szöveg dinamikus és statikus
137
1.6.4. A címzettek
1.6.5. A szöveg szóban és írásban
visszautalások). A szöveg jelentése: - jelentésviszonyok a szövegben - a kulcsszavak szerepe, - logikai-tartalmi viszonyok, - a tematikus előrehaladás, - a szöveg egyértelműsége, többértelműsége. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: - a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl. szövegtípusok elkülönítése a beszédhelyzet, a kommunikációs színtér, a szövegfunkciók, a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg, a spontaneitás, illetve megtervezettség alapján). - téma, témahálózat felismerése mindennapi, szépirodalmi, tudományos szövegekben. - olvasói ismeretek (pl. tudáskeret, a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása. A címzettek, a közönség mint szövegformáló tényező, a beszélő és a hallgató, illetve a közönség közti kapcsolat.
szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes, térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező, elkülöníthető elemek egysége.
A beszélők nyelvi és történeti meghatározottsága, előismeretei: a címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében, a szöveg bonyolultságában, terjedelmében, előadásmódjában, szóhasználatában. A szóbeliség és az írásbeliség . hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására.
138
A szövegfonetikai eszközök (pl. a hangerő, a tempó, szünet, az írásjelek) értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata, a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében; előre- és visszautalások a szövegben; makro- és mikrostruktúra követése; hiányos mondat, kötőszó, egyeztetés; szórend. 1.6.6. Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői.
1.7. A szövegtípusok
A szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi normáinak jellemzői.
1.7.1. A kommunikációs A továbbtanuláshoz, illetve a színterek munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás) normái.
A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. a beszéd mint többdimenziós rendszer). A szöveg dinamikus és statikus összetevői
Az intertextualitás mint a szövegek létmódja, az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. Lehetséges tipológiák (pl. kommunikációs színterek, a szöveg nyelve, kora, a nyelvhasználat szabályozottsága, a közlemény közege, célja és szerepe, jellege, tárgya, a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése).
139
1.7.2. A média, az elektronikus kommunikáció
1.7.3. A tanulás tipikus szövegei
1.8. A retorika alapjai
1.8.1. A retorika
A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. az előadás és a vita, az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége. A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők.
A publicisztikai és tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. saját tapasztalatok, nézetek, vélemények értelmezésével). Tudományos ismeretterjesztő műfajok - kifejtés, definíció, magyarázat, bizonyítás, összefoglalás és forrásaik (pl. tankönyv, folyóirat, szakkönyv, írott és elektronikus adatbázis). A retorika mint etikai érték, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben, mint a szónoklás tudománya. A szöveg hangzása mint vivőerő, mint hatástényező, mint a beszélő személyiségének, érzelmeinek kifejezője.
Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.
Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. a címzettek, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc beszéde). Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.
140
1.8.2. A nyilvános beszéd
A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái, a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). 1.8.3. Érvelés, A meggyőzés, az érvelés megvitatás, vita beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai; vita értelmezése (pl. a vitatkozó felek nézőpontjainak, állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása). Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfaja: a bizonyítás; a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, manipuláció felismerése, értékelése. 1.8.4. Szövegek térben és Nyelvi jelenségek elhelyezése időben térben és időben; szövegek térbeli és időbeli kontextusai. Az összefoglalás funkciója és típusai, tartalmi kivonat, tömörítés. 1.8.5. A szövegszerkesztés eljárásai
Az aktuális tagolás, a téma/réma összefüggés, a szerkezet, az új közlések, implikációk, kontextusok, jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben.
A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. A szövegfolyam tagolása, a Címadási konvenciókkal. linearitás és a szöveg megszerkesztettsége - a szóbeliségben és az írásbeliségben. Például: - térbeli és időbeli viszonyok követése, megértése, létrehozása; - logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása; - a címzettek, a kontextus, a cél tisztázása; - téma körülhatárolása,
141
1.8.6. Személyes viszony, értékelés
1.9. Stílus és jelentés
1.9.1. A szójelentés
kijelölése, értelmezése; - felkészülés, anyaggyűjtés - a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe, a mérlegelés, az érvek, ellenérvek, tények, adatok, gondolatok elrendezése; - a műfaj megválasztása, az anyag elrendezése; - a témának, a címzettnek, a műfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása; - az akusztikus, illetve a vizuális vezérlés alkalmazása; - a tartalom kidolgozása, indokolt hivatkozás, idézés; - a szövegkohézió, a témahálózat felépítése, a kulcsszók, előre- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése; - a hangnem, a szókincs, a szóhasználat, a stílus megválasztása és képviselete. A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). A saját teljesítményben a tartalmi, szerkesztési, stiláris, nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Szóhasználat és stílusérték. stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A szóhasználat nyelvtani és A jelentésmező fogalma. jelentésbeli kötöttségei. A szójelentés változásai. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. Az állandósult szókapcsolatok, A jelentés fogalmi
142
szólások eredete néhány példával, kultúrtörténeti vonatkozással. A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikai értéke. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. 1.9.2. Állandósult nyelvi Az állandósult szókapcsolatok, formák szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige; közhelyek, nyelvi panelek; a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl. köszönésformák, szitkozódások, babonák, közéleti jelszavak, graffitik) szerepe. 1.9.3. Nyelvi-stilisztikai A stílus értelmezése (pl. változatok kifejezésmód, az írás, a szerkesztés, a fogalmazás módja, nyelvi eszközök megválogatása, "a stílus maga az ember", hatásosság, többlet, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz, eseményhez, hallgatóhoz, olvasóhoz, anyanyelvéhez, a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz). A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú, témájú, korú szövegek stílushatásának megfogalmazása.
megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai.
Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma; a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is.
A stílust létrehozó, alakító kommunikációs tényezők rendszere, beszélő/író, címzettek, téma, cél, szóbeliség, írásbeliség. Stílusvariánsok nyelvinyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. stílusimitáció). Következtetések megfogalmazása a nyelvistilisztikai eszközök lehetőségeiről.
143
1.9.4. Stíluseszközök
A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése, értelmezése.
1.9.5. A nyelvi elrendezés hatása 1.9.6. Stílusréteg, stílusváltozat
Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus, variáció, fokozás, halmozás, mondatpárhuzam, kihagyás, késleltetés, célzás. Tipikus kommunikációs helyzetekben, társadalmi színtereken létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége (pl. udvariasság és durvaság, közhelyek, axiómák, nyelvi humor). A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. Stílus és norma koronkénti Stíluskorszakok, változatai, néhány példa stílusirányzatok ismerete alapján. alapján tájékozottság a stílustörténetben, a stílusirányzatok körében; stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.
1.9.7. Stílustörténet
2. Fogalmak
Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek Az eufemizmus, evokáció, archaizálás, allúzió, anakronizmus, állandó jelző stb. felismerése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron, inverzió. A mondatszerkezet stiláris változatai - a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében.
144
Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás beszédtett diakrónia, szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel, jelrendszer jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály kevertnyelvűség, kettősnyelvűség, kétnyelvűség a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat metafora, metaforizáció motiváltság, -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó összehasonlító nyelvtudomány
145
retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés stílus, stíluselem, stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó; hangulatfestő szó szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
2. IRODALOM 2.1. Szerzők és művek 2.1.1. Életművek
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők
Az életművet leíró, értékelő főbb jellemzők. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok, szellemi kötődések, hatások. Kötetek, kötetkomponáló elvek (pl. ciklusok, témák,
146
2.1.2. Egy mű beható ismerete
2.1.3. Portrék
jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, kérdésfelvetések, élethelyzetek, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a bemutatott, értelmezett művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Olvasatok, vélemények értelmezése. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, továbbá két magyar regény a 20. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. A szerző és műve: a keletkezés, a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye, összefüggése. Műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok, az alkotói nézőpont összefüggései. A művek értelmezése, a felvetett kérdések etikai vonatkozásai, többi nézőpontból és műfajban (pl. szövegmagyarázat, ismertetés, ajánlás különböző címzetteknek, értekezés, esszé, összehasonlítás, vélemény). Memoriterek, szállóigék (értelemszerűen a drámákból). Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint,
motívumok). A művek bemutatásához, értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. meghatározó hatások, a mű korabeli fogadtatása, világirodalmi párhuzamok, adaptációk). A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk értelmezése.
A műnemi, műfaji, kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A szövegek "témahálója", motivikus kapcsolatai. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai, esztétikai, esetenként filozófiai vonatkozása, egy-egy világirodalmi párhuzam. A mű utóélete, hatása az irodalmi hagyományban.
Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten
147
2.1.4. Látásmódok, művek
Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor. A korszak (stíluskorszak, irányzat), a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak, korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás, kérdésfeltevések alapján. Összefüggések a bemutatott, értelmezett művek között (pl. időbeli-térbeli, tematikai, stílusbeli, műfaji, szemléletbeli). Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek és egyegy jellemző szállóige. Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Németh László, Örkény István, Márai Sándor, Pilinszky János. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. Világlátásbeli, kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével.
alapuló több szempontú elemzése, értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai. A művek fogadtatása; egy-egy világirodalmi párhuzam.
Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének elemző bemutatása, értelmezése, a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai. A művek fogadtatása, hatása, utóélete (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje; Márai Sándor és Esterházy Péter). Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. Kosztolányi és Ottlik, Petőfi
148
2.1.5. A közelmúlt irodalmából
Egy, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István vagy mások). Művek bemutatása, lényegre törő értelmezése. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. nyelvi, poétikai, tematikus) összehasonlítása. A téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései.
2.1.6. A kortárs irodalomból
Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. A választott mű értelmező bemutatása (pl. világlátás, téma, nyelv, motívumok). Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik, témák, motívumok, élethelyzetek, hőstípusok). Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egykét kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz; barokk; felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és a kortárs világirodalom. Egy-két korszak vagy
2.1.7. Világirodalom
Sándor és Illyés Gyula). Egyegy világirodalmi párhuzam. Két, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából. A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása, értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl. neoavantgárd, tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben, a választás indoklása. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. alkotói csoportok, műhelyek, folyóiratok). Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése, példákkal (pl. a költészet, a széppróza, a színház, a dráma nyelve, az intertextualitás példái). A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya - jellemző példák alapján.
Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom. Művek értelmezése - a műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások, a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való
149
kiemelkedő szerző az európai színház történetéből; dráma és színház, színházi konvenciók. Művek átfogó bemutatása, elhelyezése stíluskorszakban. Korszakok, művek, alkotók etikai dilemmái. Memoriterek (pl. klasszikus szállóigék).
összefüggésben is. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Korszakok, stílustörténet
Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. zene, építészet, képzőművészet, színház- és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának, tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása (pl. antikvitás, középkor, romantika, avantgárd). A regényirodalom mint életformákról, világszemléletről is szóló tudósítás (pl. Dickens, Jókai, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Stendhal, Krúdy, Ottlik, Szabó Magda). Színház és dráma különböző korszakokban. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. film, színház, zene, irodalom, képzőművészet, tánc).
Legalább két korszak kéthárom művészeti ágának, tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti, etikai, esztétikai utalásokkal (pl. antikvitás, középkor, romantika, avantgárd, századforduló, kortárs kultúra, ifjúsági szubkultúra). Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. a klasszicizmus és a romantika, a modern és a posztmodern). Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. Az ember tragédiája illusztrációi; írók zenei, képzőművészeti írásai). Színházi, színpadi megjelenítések összehasonlítása. Életformára, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlékek, fotó, film, hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. A művészet mint téma - néhány mű értelmezése (pl. irodalmi leírások, versek festészetről, zenéről).
150
2.2.2. Irodalomtörténet
2.2.3. Témák, motívumok
Az európai irodalom alapvető hagyományai mint forrás és kútfő (pl. az antikvitás, a Biblia, a magyar népköltészet) - bizonyítás néhány példával. Tematikus verstípusok (pl. szerelmi költészet, gondolati költészet, tájköltészet, hazafias költészet, alkalmi költészet) közös jegyei. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben, motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makrokozmosz, felnőtt-
Annak néhány példával történő bemutatása, hogy az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyomány. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése, jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. Magyar irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korszakok, folyamatok. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok). Az irodalom története mint az olvasók története. Az írói életút, a pályakép mint irodalomtörténeti tény, mint hivatkozási alap, mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. A térben és időben közeli, illetve távoli műveket összekötő tematikus, motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű, egy-egy esszé témahálózatának, motívumainak továbbélése bizonyítás példákkal. A térben és időben közeli, illetve távoli műveket összekötő tematikus, motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok,
151
gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).
2.2.4. Műfajok, poétika
párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának, motívumainak feltárása, ideértve a téma, illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben, az írásbeli megnyilatkozásokban, a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban bizonyítás néhány példával. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. motívumok, utalások) felismerése (pl. Kölcsey: Himnusz, Arany: Toldi). Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. Különböző korokban A műfaji rendszerek előnyei és keletkezett azonos műfajú korlátai. A hagyományos alkotások közös és eltérő műfaji kánonok fölbomlásának jegyeinek megnevezése, néhány indoka. Különböző összevetése. A műfaji keretek korokban keletkezett, azonos közös jegyei és történeti műfajú alkotások poétikai változatai - bizonyítás néhány szempontú összevetése, példával (pl. az epikus közlés történeti változásainak alapformái). Annak megértése vizsgálata. Műfajteremtő és néhány példával való művek, egy-egy magyar és bizonyítása, hogy a műfaji világirodalmi példa és e keretek művenként és szempontú bemutatása. Egytörténetileg változóak (pl. nép- egy műfaj, poétikai sajátosság és műballadák összehasonlító végigkísérése kifejezésmódjának összevetése; hosszabb-rövidebb történeti a János vitéz és a Toldi; folyamatban (pl. elégiák a novellák összehasonlítása). magyar irodalomban;
152
Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése, illetve összehasonlítása.
2.2.5. Az irodalom határterületei
epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Azok a kialakult vagy Könyvnyomtatás, sajtó, formálódó "műfajok", amelyek irodalom (pl. a folytatásos befolyásolják az ízlést és a regény jelentősége és példái). világképet; a tömegkultúra, a Az olvasmányok iránti szórakoztató irodalom szükséglet és az olvasmányok hatáskeltő eszközei - néhány tömeges termelése közötti jelenkori példa bemutatása és összefüggések (pl. a népszerű értékelése. Ízlés, választás, művészet, ponyvairodalom, értékválasztás - nézetek a bestseller, krimi, sci-fi tömegkultúra mibenlétéről és jellemzésében). Az hatásáról. Az irodalom filmen, irodalomolvasás szellemi, lelki televízióban, dalszövegben, a motivációi (pl. az olvasásterápia). virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az irodalom kulturális rétegei népköltészet, műköltészet, folklór, alkalmi költészet. A népköltészet hatása a A népköltészet közege, magyar irodalomra, a szerepe a paraszttársadalom belső rendjében - egy-egy népköltészet kapcsolata az írott példa a hétköznapokhoz, a (elit) kultúrával és az munkaalkalmakhoz, az irodalommal (pl. élettörténetek, emberélet fordulóihoz és az ponyvák, verses köszöntők). A ünnepekhez kötődő lírai, folklorizálódás néhány dramatikus műfajokból, jelensége (pl. antik állatmesék, továbbá az epikus műfajok romantikus mesék). A köréből. A szórakoztató tömegkultúra, szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő irodalom, a vizualitás eszközei (pl. sematizált térnyerése - példák, hőstípusok, élethelyzetek, nézőpontok, érvek, ellenérvek értékvilág, kalandosság, a múltból és a kortárs csattanó, szójáték). Tipikus kultúrából. Az adaptáció, az műfajok (pl. útirajz, átírás jelenségei és jellemzői detektívregény, kalandregény, (pl. didaktikus, morális, füzetregény, képregény, parodisztikus céllal). tudományos-fantasztikus
153
irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers). A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői, néhány klasszikus és mai példa. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 2.2.6. Regionális kultúra A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. folklór, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. 2.3. Fogalmak Középszinten és emelt szinten Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. abszurd alkalmi költészet alkotás, befogadás, olvasat, értelmezés, értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz Biblia: Ó- és Újszövetség; a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis cím, címadás dallamra írott vers, szövegvers, képvers egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, belső monológ dráma - dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina
154
drámai műfajok - tragédia, komédia; színmű; moralitás, passió, commedia dell' arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, narrátor, abszurd dráma elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció élménylíra, tárgyias költészet; hangulatlíra, szerepvers epikai műfajok - anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, gesta, históriás ének, krónika, legenda, mese, mítosz, monda, novella, parabola, példázat, regény, széphistória, vallomás, verses regény, vicc epikus közlés - belső monológ, cselekmény, dialógus, elbeszélés, epizód, leírás erkölcs, erkölcsi érték, döntés, választás, ítéletalkotás, érték, esztétikai érték, történeti érték érzésvilág, érzelmi hatás fikció groteszk harmónia, diszharmónia, szimmetria, aszimmetria, feszültség, feszültségoldás, késleltetés helyzet- és jellemkomikum hőstípus humor, irónia, gúny idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, polifónia jellem, jellemábrázolás, típus katarzis képzelet, képzettársítás, belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus, stílusirányzat - ókori irodalom, középkor, reneszánsz, humanizmus, reformáció, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, népiesség, realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern költői magatartás, szerep könyvnyomtatás, civilizáció, digitális közvetítés kultusz látomás líra, lírai műfajok - ars poetica, dal, elégia, elégikó-óda, haláltánc, himnusz, "hosszú vers", óda, episztola, jeremiád, rapszódia, szabadvers, szonett, zsoltár mitológia, mítosz modern, posztmodern műnem, műfaj népköltészet, műköltészet poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok, regénytípusok - családregény, fejlődésregény, esszéregény, életrajzi regény, lélektani regény; próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia
155
rím és rímfajták ritmus, zeneiség szerkezet kompozíció, forma. megformáltság színház, színházi konvenciók (ókori görög, Shakespeare-i, klasszicista); a színházi hatás összetevői szóbeliség, írásbeliség téma, motívum, témakölcsönzés, archetípus, vándortéma tér és térszemlélet tömegkultúra - bestseller, krimi, ponyvairodalom, tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet, lírai én, megszólított, címzett verselés - hangsúlyos verselés; időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző virtualitás
ANGOL NYELV BEVEZETÉS Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, gerincét a négy nyelvi alapkészség mérése alkotja, és az összpontszámon keresztül ad képet a vizsgázó idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájáról. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját. A nyelvi elemek értését az olvasott és hallott szövegértési feladatokban közvetett módon, a beszéd- és íráskészséget mérő feladatokban pedig közvetlenül mérjük. A nyelvtani és lexikai kompetenciát egy külön vizsgarész keretében célzottan is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1 szinteket, emelt szinten a B2-C1 szinteket. Európa Tanács C2 Mastery C1 Effective Operational Proficiency B2 Vantage B1 Threshold A2 Waystage A1 Breakthrough
Érettségi vizsga Emelt szint Középszint
156
A követelmények a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv, az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek
1.2. Szövegfajták
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, - megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különbözó olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen közölt információt a véleménytől. - megérteni a szöveg mélyebb, másodlagos értelmét. - funkcionális szövegek (pl. menetrendek, étlapok, használati utasítások, ételreceptek, rádió-, TV, színház és egyéb műsorismertetők), - informatív-instruktív
157
szövegek (pl. feliratok, figyelmeztető szövegek, közlekedési és egyéb biztonsági előírások/útmutatók, hirdetések, termékismertetők, utazási/üdülési ajánlatok, filmés könyvajánlások), - levelek (hivatalos és magán, szerkesztői és olvasói), személyes feljegyzések, email- és egyéb üzenetek, - újságcikkek (napilap-, magazin- és folyóirat cikkek, beszámolók, riportok), - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből. - irodalmi szövegek, - kritikai írások. 2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek
A vizsgázó képes - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egszerű szövegben.
A vizsgázó képes - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is.
3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat,
158
- alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből). - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára. 3.2. Szövegfajták
- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárásjelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. 4. Íráskészség
4.1. Készségek
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni - az összetettebb
159
(előre- és visszautalással, alapvető szinonímákkal és kötőszavakkal), - mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, valamint írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani pontatlansága, szóhasználata ne akadályozza a megértést.
gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkezstéssel szöveget alkotni, - a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni,
- gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaltan kifejteni.
4.2. Szövegfajták
- magánlevél - hivatalos levél, - olvasói levél, - önéletrajz, - pályázat, - cikk diákújság számára. 5. Beszédkészség
5.1. Készségek
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), - mondanivalóját érthetően és - gondolatait árnyaltan összefüggően kifejezni, kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen,
160
folyamatosan, összetetten kifejteni, - úgy beszélni, hogy kiejtése, - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel hanglejtése, beszédtempója ne és tempóban beszélni, hogy akadályozza a megértést, beszéde jól érthető legyen, - egyszerű kommunikációs - változatos kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. stratégiákat alkalmazni (pl. a beszéd kompenzációs stratégiák kezdeményezése/fenntartása, hatékony alkalmazása), információ kérése/adása, egyszerű kompenzációs stratégiák), - beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - úgy kifejezni magát, hogy - gondolatait nyelvhelyességi esetleges nyelvtani és lexikai szempontból pontosan pontatlansága ne akadályozza a kifejezni, megértést. - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni. B) TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
Emelt szint
- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi - A család szerepe az egyén és kapcsolatok a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, - Családi munkamegosztás, otthoni teendők szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek - A másik ember külső és
161
belső jellemzése - Baráti kör
- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat
- Vásárlás, szolgáltatások
3. Környezetünk
4. Az iskola
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
- Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmazkodás; tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Társadalmi viselkedésformák
- A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
- A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és problémái
- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson - Hasonló események és kívüli eseményei, iskolai hagyományok külföldi hagyományok iskolákban
162
5. A munka világa
6. Életmód
- Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek
- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, - Szabadidős elfoglaltságok, művelődés, szórakozás hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
- A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
- Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége
- A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív
163
hatása a társadalomra, az emberiségre C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten: Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél
munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that stb. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás
Példa Excuse me.
164
Pardon? etc. Köszönés, elköszönés és arra reagálás Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás My name's ... Have you met Tom? Nice to meet you, etc. Telefonbeszélgetésnél megszólítás, XYZ, five two double one six eight. bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés Hello, this is Tom Smith speaking. és ezekre reagálás Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc. Magán- és hivatalos levélben megszólítás, Dear Tom, elbúcsúzás Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to ..., etc. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás How are you? How are you doing? Fine./OK.) Not very well, I'm afraid. What's the matter? Actually, I'm suffering from..., etc. Köszönet és arra reagálás Thank you. Thanks. It's very kind of you. You're welcome. It's all right. My pleasure, etc. Bocsánatkérés és arra reagálás I'm sorry. I do apologize. That's all right. Never mind, etc. Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság
Példa It was most kind of you, etc. Sorry to hear that.
165
Öröm Elégedettség, elégedettlenség
Csodálkozás Remény
Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés
I regret it, etc. Great! I'm so glad, etc. That's fine. I'm quite happy with that. That wasn't very good. I'm tired of it, etc. I can hardly believe it. Amazing, isn't it? etc. I'm looking forward to... I hope... I can hardly wait for..., etc. I'm worried about him. It was really frightening, etc. I'm sorry to hear that. I'm disappointed, etc. Oh, no! I'm fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear. I'm sorry to hear that, etc.
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség
Példa What do you think? I think it's unfair, etc. Are you interested in sports? I'm interested in... I'm not keen on it, etc. Tetszés, nem tetszés I think it's great. I don't like it, etc. Valaki igazának elismerése, el nem ismerése You're right. You're wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don't agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn't very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása I don't think so. I'm afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás That was really nice. Well done. Thank you, etc. Közömbösség I don't mind, etc.
166
Ígéret Akarat, szándék, terv
I promise. I'll do it, etc. I'd like an ice-cream. I'm going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I'd like to travel to... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szükségesség, I can understand French. kötelezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It's time to go, etc. Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I'm not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve I prefer tea to coffee. érdeklődés ezek iránt I'd rather have a rest. What would you prefer? etc. Kritika, szemrehányás You had better stay at home. You shouldn't have done it. 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése
Dolgok, események leírása
Információkérés
Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság
Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés
Példa It's a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc. First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Did you see him? Yes, I did./No, I didn't, etc. Do you know his name? I have no idea, ete. Can you tell me the way to ...? I'm afraid, I can't, etc. He must be at home. He can't be there. Maybe he is right, etc. Do you know Peter? Yes, I've already met him, etc. I suppose I can come, etc. I remember saying that. I don't remember where I put it, etc.
167
Indoklás (ok, cél)
I didn't go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam.
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság
Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás
Rendelés Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás
Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I'd like you to ..., etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let's go out tonight. Good idea. Why don't we go to the cinema? I'd prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I'd rather not, etc. I'll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I'd love to. Let's meet on Sunday. Sorry, I can't make it ..., etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn't work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don't you....? I think you should ..., etc. I think you shouldn't ..., etc. May I go out? Yes, of course./I'm afraid, not, etc. Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Shall I carry it for you? That's very kind of you, etc.
6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre
Példa Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Sorry, I don't understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly,
168
Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése
Témaváltás Félbeszakítás
Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése
Beszélgetés lezárása
please? etc. I'd like to say/tell you ... I say..., etc. I'll tell you what... The question is... The trouble is ..., etc. That reminds me... Talking of holidays ..., etc. Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure... It is, isn't it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right ... OK. Well, it's been nice talking to you, etc.
D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek A mellékelt struktúrák listája tájékoztató jellegű, csak kategóriákat jelöl. A felsorolás természetéből adódóan nem lehet teljes. A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül, de a leírás nem fogalomköröket, hanem a leíró nyelvtan kategóriáit használja. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mérő vizsgarészekben használt szövegekben előfordulhatnak a listán nem szereplő szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét. Emelt szinten a mai angol köznyelvben előforduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szereplő szerkezetek aktív ismeretét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük. KÖZÉPSZINT Nyevtani szerkezet Articles a, an the omission of articles Nouns singular and plural countable uncountable some + plural noun any + plural noun
Példa Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers?
169
some + singular noun any + singular noun Adjectives irregular adjectives comparative sentences too/enough
Possessive adjectives Adverbs manner place time Prepositions, prepositional phrases
Conjunctions, linking words
Verbs the infinitive -ing form Auxiliaries be have do Modal verbs should/shouldn't can (ability) can/could/may (permission) could - was able to manage to must/needn't (obligation) have to mustn't must/may/might/can't (certainty) used to Possessives have
There's some water in the vase. There isn't any milk left. good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I'm as tall as you. It's too difficult. He isn't old enough to drive. my, your, his, etc. He drives fast. Good people are everywhere. I always make my bed. She has just arrived. here, there, on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc. and/or/but/because on the one hand, on the other hand so, therefore, that's why either - or, neither - nor otherwise although, etc. I don't know ho to get there. Seeing is believing. I like reading. I am singing. He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? He could swim at the age of two. Last summer I was able to visit the Tower. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn't come. Do we have to be there? Children mustn't smoke. He can't be at school. I used to lay with dolls. I didn't have many friends in the
170
genitive's of Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will certainty sudden decision prediction Passive Future Going to plans events likely to happen Reported/Indirect Speech with present reporting verb with past reporting verb
Conditionals 1st 2nd 3rd Relative clauses defining non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish state Question-tags
kindergarten He's Kate's brother. the corner of the room When do you get up? I don't drink milk. English is spoken everywhere. Why is she crying? I am leaving. Have you done your room? I've lived here for 10 years His leg has been broken. I have been learning French for 10 years. Where did you go yesterday? And then she kissed me. When was this photo taken? What were you doing yesterday at five? He realised what he had done. When will you be 18? OK. I'll take the dog for a walk. I don't think I'll ass the exam. When will it be finished? What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. I don't know where he lives. Tell him to stop it. She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me to sit down. We'll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo. If ou had come, we would have had a good time. The woman who is standing there is my mother. I gave him a sandwich, which he ate quickly. When Dad comes home, he'll be angry with you. I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn't he? I'm a good girl, aren't I?
171
They went to the cinema, didn't they? EMELT SZINT A középszinten felsorolt szerkezetek természetesen az emelt szinten is érvényesek. Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive
Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses
Would - used for ast habits Wish - used for actions - to refer to unfulfilled events Gerund after idiomatic expression Conditionals - mixed type Inversion - to express emphasis
Hypotheses about the past Subjunctive
had better would rather it's time
Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I'll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. He was bein questioned for hours. Going home I met Mary. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn't said that. It's no use talking to him. There's no point in waiting here. If we had bought a map, we would know where we are. Never have we had such a good time. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he forgot to bring a present. If only he hadn't said that. She insisted that she help her. It's funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have a coffee. I would rather you didn't do that. It's time we went.
2. Szókincs A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak.
172
A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlésekben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kompenzációs stratégiákat. A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.
NÉMET NYELV BEVEZETÉS Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, gerincét a négy nyelvi alapkészség mérése alkotja, és az összpontszámon keresztül ad képet a vizsgázó idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájáról. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját. A nyelvi elemek értését az olvasott és hallott szövegértési feladatokban közvetett módon, a beszéd- és íráskészséget mérő feladatokban pedig közvetlenül mérjük. A nyelvtani és lexikai kompetenciát egy külön vizsgarész keretében célzottan is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szint meghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1 szinteket, emelt szinten a B2-C1 szinteket. Európa Tanács C2 Mastery C1 Effective Operational Proficiency B2 Vantage B1 Threshold A2 Waystage A1 Breakthrough
Érettségi vizsga Emelt szint Középszint
A követelmények a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv, az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktalással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
173
A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek
1.2. Szövegfajták
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, - megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a - megérteni a szöveg mélyebb, tényszerűen közölt információt másodlagos értelmét. a véleménytől. - funkcionális szövegek (pl. étlap, menetrend, tv-műsor, moziműsor, programok, kezelési útmutató, nyomtatvány, katalógus, menetjegy), - informatív-instruktív szövegek (pl. jegyzet, közlemény, felhívás, hirdetés, plakát, könyvajánlás), - levelek, - újságcikkek (pl. újsághír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek
174
általánosan ismert témakörökből, - irodalmi szövegek (pl. mese, - publicisztikai szövegek, elbeszélés). kritikai írások. 2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek
A vizsgázó képes - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egyszerű szövegben.
A vizsgázó képes - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is.
3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek
A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből). A vizsgázó képes - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára.
3.2. Szövegfajták
- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren,
175
áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitvatartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. 4. Íráskészség 4.1. Készségek
A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni (előre- és visszautalással, alapvető szinonimákkal és kötőszavakkal), - mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, valamint írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai
A vizsgázó képes
- az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, - a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni,
176
4.2. Szövegfajták
sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - gondolatait nyelvhelyességi - úgy kifejezni magát, hogy szempontból pontosan esetleges nyelvtani pontatlansága, szóhasználata ne kifejezni, akadályozza a megértést, - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaitan kifejteni. - üzenet, emlékeztető, - olvasói levél, - rövid személyes jellegű - cikk diákújság számára. közlés, - naplóbejegyzés, - üdvözlőlap, - meghívó, - magánjellegű vagy intézménynek szóló levél. 5. Beszédkészség
5.1. Készségek
A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), - mondanivalóját érthetően és - gondolatait árnyaltan összefüggően kifejezni, kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, - úgy beszélni, hogy kiejtése, - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel hanglejtése, beszédtempója ne és tempóban beszélni, hogy akadályozza a megértést, beszéde jól érthető legyen, - egyszerű kommunikációs - változatos kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. sratégiákat alkalmazni (pl. a beszéd kompenzációs stratégiák kezdeményezése/fenntartása, hatékony alkalmazása), információ kérése/adása, egyszerű kompenzációs stratégiák),
177
- beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - úgy kifejezni magát, hogy - gondolatait nyelvhelyességi esetleges nyelvtani és lexikai szempontból pontosan pontatlansága ne akadályozza a kifejezni, megértést. - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni. B) TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
Emelt szint
- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi - A család szerepe az egyén és kapcsolatok a társadalom életében - A családi élet mindennapjai, - Családi munkamegosztás, otthoni teendők szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: - Lázadás vagy kapcsolat a kortársakkal, alkalmazkodás; a tizenévesek felnőttekkel útkeresése - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a
178
- Vásárlás, szolgáltatások
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a
társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Társadalmi viselkedésformák
- A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
- A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és problémái
- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
- Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban
- A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
- Az étkezési szokások
179
családban - Ételek, kedvenc ételek
hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - Étkezés iskolai menzán, - A kulturált étkezés feltételei, éttermekben, gyorséttermekben fontossága - Gyakori betegségek, - A szenvedélybetegségek sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, - A gyógyítás egyéb módjai szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, - Szabadidős elfoglaltságok, - A szabadidő jelentősége az művelődés, szórakozás hobbik ember életében - Színház, mozi, koncert, - A művészet szerepe a kiállítás stb. mindennapokban - Sportolás, kedvenc sport, - Szabadidősport, élsport, iskolai sport veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, - A könyvek, a média és az számítógép, internet internet szerepe, hatásai - Kulturális események - A motorizáció hatása a 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés környezetre és a társadalomra - Nyaralás itthon, illetve - Az idegenforgalom külföldön jelentősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, - A tudományos és technikai ismeretterjesztés fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában
Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs
180
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél
munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Vielen Dank/Danke schön; emelt szinten: Ich bin Ihnen sehr dankbar./Ich bedanke mich bei Ihnen dafür. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás
Példa Hallo!/Entschuldigung!/Herr Krause! Ja, bitte! Köszönés, elköszönés és arra reagálás Guten Morgen/Guten Tag/Guten Abend!/Hallo Markus! - Auf Wiedersehen! Tschüs! Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Mein Name ist Peter Klein./Dar ist Karl Sommer. - (Es) freut mich. Telefonbeszélgetésnél megszólítás, Hallo!/Ja, bitte?/(Hier) Kaufmann. - Ich bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés möchte Herrn Müller sprechen. - Auf és ezekre reagálás Wiederhören! Levélben megszólítás, elbúcsúzás Lieber Manfred,.../Sehr geehrte Damen und Herren,... - Herzliche Grüáe/Mit freundlichen Grüáen Szóbeli üdvözletküldés Viele Grüáe an Petra. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht es Ihnen? - Danke, gut. Was fehlt Ihnen? - Ich bin erk„ltet. Köszönet és arra reagálás Danke. - Bitte.
181
Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás
Entschuldigung- (Das) Macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)!/Frohe Weihnachten!/Gute Besserung! - Danke.
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés
Példa Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über.../Toll! Das finde ich (nicht) gut./Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! Ich hoffe,... Ich habe Angst, dass... Ich bin traurig, weil... Das „rgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass...
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség
Példa Was meinst du dazu? - Ich glaube.../Meiner Meinung nach... Ich interessiere mich für Sport. - Das finde ich langweilig. Tetszés, nem tetszés Das gef„llt mir (nicht)./Das mag ich (nicht). Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Du hast (nicht) Recht. Egyetértés, egyet nem értés Einverstanden./Ich bin dafür/dagegen. Helyeslés, rosszallás Ich finde das (nicht) gut. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Das stimmt nicht./Doch!/Sie haben nicht Recht. Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Das ist toll./Das hast du wirklich gut gemacht./Der Fisch schmeckt phantastisch. - Danke. Közömbösség Das ist mir egal. Ígéret Ich mache das schon! Akarat, szándék, terv Ich will.../Ich möchte.../Ich habe vor,... Kívánság, óhaj Ich möchte.../Ich h„tte gern... Képesség, lehetőség, szükségesség, Ich kann.../Ich muss.../Ich darf.../Ich kötelezettség soll... Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiá (nicht) genau,... Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve Ich mag (keinen) Salat./Ich lese gern. -
182
érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás
Was machst du am liebsten? Das war nicht nett von dir./Warum hast du nicht angerufen?
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)
Példa Das ist ein neuer Tisch./Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich... gemacht. Wer ist das?/Was weiát du über ihn? Ja./Nein. Ich weiá (nicht), dass (ob)... Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass/ob... Ich kenne...gut/nicht. Vielleicht... Ich erinnere mich (nicht) an... Ich kann nicht kommen, weil.../Ich helfe dir, damit...
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás
Példa Gib mir bitte.../Kannst du bitte.../Könntest du bitte... Öffne (doch) bitte die Tür./Schreib noch nicht. Gehen wir morgen tanzen? Einverstanden. Wir möchten bestellen./Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen?/Darf ich Sie zum Essen einladen? - Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen. - Nein danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem.../Die Suppe ist zu salzig... Was sagst du dazu? - Ich rate dir,... Vorsicht!/Pass auf! Darf ich...? - Bitte sehr!/Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? - Natürlich. Was kann ich für dich tun? - Danke, es geht schon.
183
6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés
Példa Wie bitte?/Wie meinst du das?/Wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Buchstabieren Sie bitte. Können/Könnten Sie bitte langsamer/lauter sprechen? Ich möchte noch sagen,... Ich wollte noch erz„hlen,.../Übrigens, ich habe gehört, dass... Könnten wir jetzt noch darüber reden,.../Ich möchte noch etwas sagen. Darf ich Sie kurz unterbrechen? Das ist wahr./Das stimmt. Das ist ein Ger„t, mit dem man... Ein Beispiel dafür ist... Wir können darüber ein anderes Mal sprechen.
Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása
D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek A következő táblázat a Kerettanterv német nyelvi mellékletére épül. A Kerettanterv a nyelvi szerkezeteket a funkcionalitás elve alapján csoportosítja, ezzel szemben a nyelvtani követelmények leírása ebben a dokumentumban a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. Az adott nyelvtani formához hozzárendeltük annak nyelvi funkcióját, illetve ahol az kevésbé megoldható, ott egyegy példával illusztráltuk azt. A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá. A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben. A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre. FORMA
I. MORPHOLOGIE 1. DAS VERB 1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person,
Középszint A2-B1 rec. prod.
Emeltszint B2-C1 rec. prod.
x
x
x
x
x
x
x
x
TARTALOM, FUNKCIÓ, PÉLDA
Existenz, Besitz, Geschehen, Handlung
184
Numerus) 1.1.1. Tempusformen Pr„sens Pr„teritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Hilfsverben der Zeitformen 1.1.2. Modus Indikativ Imperativ
Zeitverháltnisse: Gegenwart, Vergangenheit, Gleichzeitigkeit, Vorzeitigkeit, Zukunft
x x x x x x
x x x x x
x x x x x x x
x x x x x x
x x
x x
x x
x x
Konjunktiv I Pr„sens Perfekt Konjunktiv II Pr„teritum würde-Form, h„tte, w„re alle Formen Plusquamperfekt Hilfsverben der Modalit„t Pr„sens
x x x x
x
x x x x
x
x x
x x
x x x
x x
x
x
x
x
Pr„teritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Weitere Ausdrücke der Modalit„t (Futur II) 1.2. Trennbare und untrennbare Verben 1.3. Reflexive Verben
x x x -
x -
x x x x x
x x x -
x
x
x
x
(an/kommen, bekommen)
x
x
x
x
Reziproke Handlungen, Ausdruck der Freude, Sorge, Angst usw. Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zust„nden
x
x
x
x
x x
-
x x
x x
x
x
x
x
1.4. Aktiv und Passiv
Vorgang- (Handlungs-) bzw. Zustandpassiv mit Modalverb Zeitformen des Vorgangpassivs Pr„sens
(sein, haben, werden) Modalit„t: Behauptung, Wunsch, Wille, Aufforderung, Befehl, Absicht usw.
(können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen)
185
Pr„teritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II 1.5. Valenz der Verben* 2. PARTIZIPIEN Partizip Pr„sens Partizip Pr„sens als Nomen Partizip Perfekt Partizip Perfekt als Nomen Partizip Futur 3. SUBSTANTIV 3.1. Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel (der, die, das, ein/e, kein/e) 3.2. Kasus, Deklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3. Numerus, Pluralbildung 3.4. Valenz der Substantive* 4. ADJEKTIV Gebrauch des Adjektivs als Pr„dikat als Adverb und als Attribut 4.1. Adjektivdeklination
x x x
x x x
x x x x x x
x x x x x
x x x x x
x x x x
x x x x x x
x x x x x
x
x
x
x
x x x x x
x x x x x
x x x x x
x x x x x
x
x
x
x
(r Reisende) (r Angestellte) Benennung von Lebewesen, Gegenst„nden, Abstrakta Benennung u. Unterscheidung von konkreten und nicht konkreten Sachverhalten
Abh„ngigkeiten
x x x x
x x x x
x x x x
x x x x
4.2. Komparation 4.3. Valenz der Adjektive 5. NUMERALIEN
x x x
x x
x x x
x x x
5.1. Kardinalzahlen 5.2. Ordinalzahlen 5.3. Bruchzahlen 6. ADVERBIEN 6.1. Lokalangaben* 6.2. Temporalangaben* 6.3. Kausale Adverbien*
x x x
x x -
x x x
x x x
Qualit„tsverh„ltnisse, Meinung, Gefallen/Miáfallen, Charakterisierung (starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch) Vergleich Abh„ngigkeiten Quantit„tsverh„ltnisse Rangverh„ltnisse, Reihenfolge Quantit„tsangaben (Datum, Reihenfolge) Mengenangaben
x x x
x x x
x x x
x x x
Raumverh„ltnisse Zeitverh„ltnisse kausale Verh„ltnisse
186
6.4. Instrumentale Adverbien* 6.5. Finale Adverbien* 6.6. Modifikative Adverbien* 6.7. Graduative Adverbien* 6.8. Direktive Adverbien 6.9. Frageadverbien 7. PRONOMINA 7.1. Personalpronomen 7.2. Possesivpronomen 7.3. Demonstrativpronomen 7.4. Interrogativpronomen 7.5. Indefinitpronomen* 7.6. Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ Genitiv 7.7. Reflexivpronomen 7.8. Reziprokpronomen 8. PRŽPOSITIONEN* Gebrauch der Pr„positionen in Nominalphrasen
x
x
x
x
(damit, dadurch...)
x x
x x
x x
x x
(dafür, dazu...) (anders, ebenso, gern...)
x x x
x x x
x x x
x x x
(sehr) (daher, daran...) (woher, woran...)
x x x x x
x x x x -
x x x x x
x x x x x
(ich,...) (mein,...) (der, dieser, derselbe...) (wer, was, wie...) (einer, keiner...)
x
x
x
x
(der, welcher, wo...)
x x x
x x
x x x
x x x
(sich...) (sich, einander...)
Pr„positionen mit Akkusativ Pr„positionen mit Dativ Pr„postitionen mit Akk. u. D. Pr„positionen mit Genitiv 9. KONJUNKTIONEN* Konjunktoren Subjunktoren Doppelte Konjunktoren 10. PARTIKELN 10.1. Modalpartikeln** 11. WORTBILDUNG Grundlegende Wortbildungsregeln*
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x
-
x
x
x x x
x x -
x x x
x x x
x
-
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
II. SYNTAX 1. SATZBAU, SATZRAHMEN 2. SATZGLIEDER 3. DER ZUSAMMENGESETZTE
Raum- und Zeitverh„ltnisse, Abh„ngigkeiten
(und, oder...) (dass, wenn, weil,...) (weder ... noch, je... desto)
187
SATZ Nebenordnung Unterordnung satzwertiger Infinitiv
x x x
x x x
x x x
x x x
4. ANGABEN (Nominalphrasen usw.) und ihre Stellung im Satz 5. SATZTYPEN Aussagesatz: Subjektsatz
x
x
x
x
x
x
x
x
Objektsatz Fragesatz: direkt
x
x
x
x
x
x
x
x
indirekt Aufrufesatz
x x
x x
x x
x x
Wunschsatz Irrealer Wunschsatz Attributsatz (Relativsatz) Konditionalsatz Konzessivsatz Temporalsatz
x x x x x x
x x x x x
x x x x x x
x x x x x x
Finalsatz Kausalsatz Modalsatz Der indirekte Satz: Pr„dikat im Indikativ Pr„dikat im Konjunktiv I
x x x
x x x
x x x
x x x
x x
x -
x x
x -
(hören, sehen, lernen + Inf., zu + Inf.)
Behauptung, Meinung, Bericht Informationen erfragen, Entscheidungsfragen, Neugier, höfliche Aufforderung Aufforderung, Befehl, Mahnung Wunsch irrealer Wunsch Bedingungen Erlaubnis (obwohl) Zeitverh„ltnisse: Vorzeitigkeit, Gleichzeitigkeit Ziele Gründe benennen Modalit„t (wie, als) Indirekte Rede
III. ÜBERGREIFENDE (MORPHOSYNTAKTISCHE) PHŽNOMENE 1. VERNEINUNG x x x x 2. KONGRUENZ x x x x 3. APPOSITION x x x * A csillaggal jelölt kategóriáknál, a középszinten csak néhány alapvető kifejezés ismerete szükséges. * * Ennél a kategóriánál emelt szinten is csak néhány alapvető kifejezés ismerete szükséges. 2. Szókincs
188
A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak. A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlésekben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kompenzációs stratégiákat. A vizsga szókincsének alapjául a német standard nyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.
TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A) KOMPETENCIÁK 1. Források használata és értékelése 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása
Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a
Az írásos forrásokat tudja műfajuk alapján csoportosítani, műfajukat meghatározni, a műfajok jellemzőit megadott dokumentumok alapján kimutatni. Legyen képes annak megállapítására, hogy az adott forrásban megfogalmazott vélemény vagy állítás, kijelentés mennyire tipikus a korabeli viszonyok (magatartás, vélemények, szándékok stb.) szempontjából. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és
189
1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése
1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése
1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez
forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérő tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszerű feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen képes képi források leírására. Legyen képes a képi forrásokat a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerint csoportosítani. Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzőművészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti) bemutatni. Ismerje fel a térképes ábrázolás néhány sajátosságát és azok
azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.
Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. Legyen képes bemutatni, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete. Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni.
Legyen képes politikaföldrajzi következtetések megfogalmazására történelmi térképek alapján.
190
szerepét (színek, perspektíva). 1.5 Információk gyűjtése Tudjon statisztikai táblázatok, és következtetések diagramok, grafikonok, levonása egyszerű kronológiák, sematikus ábrák statisztikai táblázatokból, tartalmára vonatkozó diagramokból, állításokat megfogalmazni, grafikonokból, következtetéseket levonni, kronológiákból egyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni.
Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes történelmi folyamatokról sematikus ábrát készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. 1.6 A tények és Legyen képes tényekre és Legyen képes forrásokban és feltételezések féltételezésekre példát hozni - ismeretterjesztő szövegekben megkülönböztetése megadott szempontok alapján - megjelenő tények és egyszerűbb forrásokból és feltételezések önálló ismeretterjesztő szövegekből. megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. 1.7 Társadalmi Legyen képes a tartalmi viszonyok, kormányzati követelményekben szereplő struktúrák vázlatos témákhoz kapcsolódó ábrázolása szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. 1.8 Annak bemutatása, Legyen képes megállapítani, hogy a vizsgált forrásban hogy a szerző az idézett miként tükröződik a dokumentum megírásakor a szerző személyes rendelkezésre álló (mellékelt) helyzete források közül melyiket használhatta. 1.9 A részletek iránti Legyen képes a forrás érzékenység a források elemzése és értelmezése során feldolgozása és elemzése megnevezni a történelmi során háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. 1.10 Néhány konkrét Legyen képes megadott példán keresztül annak források alapján kifejteni, hogy értelmezése, hogy egyes azok hogyan tükrözik a történelmi események és bemutatott személy vagy személyek megítélése a esemény megítélését.
191
különböző történelmi korokban eltérő lehet
Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.
1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről 2. A szaknyelv alkalmazása 2.1 Történelmi fogalmak Legyen képes a fontosabb azonosítása, helyes történelmi fogalmakat használata meghatározás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni, használni. 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete
Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására.
Tudja, hogy bizonyos fogalmak a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket értelmezni.
3. Tájékozódás térben és időben 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken
Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni. Atlasz segítségével legyen képes megadott szempontok szerint ismeretek gyűjtésére. 3.2 A földrajzi környezet Tudjon példákat felsorolni szerepe az egyes arra, hogy a földrajzi környezet történelmi kultúrák és hatással volt az egyes államok kialakulásában történelmi kultúrák és államok kialakulására.
Legyen képes a fontosabb, vaktérképen bejelölt, adott témához kapcsolódó történelmi helyszíneket megnevezni.
Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában
192
3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken
3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése
3.5 A történelmi tér változásainak ismerete
3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése
3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete
3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb
játszott szerepéről. Történelmi térképvázlat Történelmi térképvázlat és alapján tudja megnevezni, vagy más segédlet (forrás, felsorolt nevekhez kulcsszavak, szempontok) hozzárendelni az adott kor alapján legyen képes történelmi régióit. jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon egyszerű történelmi Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni térképvázlatot készíteni vaktérkép segítségével. vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot vagy népet bemutató különböző térképeket és térképvázlatokat. Legyen képes a fontos Legyen képes önállóan történelmi eseményeket konkrét eseménysorokat sorrendbe állítani, bemutatni. évszámokkal, nevekkel és Legyen képes eseményhez helyekkel összekapcsolni. vagy eseménysorhoz Legyen képes megadott kapcsolódó adatokat táblázatba segítséggel (térképvázlat, rendezni. kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni. Tudja a nagy történelmi Legyen képes a különböző korokat és a kisebb történelmi korszakokat korszakokat megnevezni. sokrétűen, több szempontból Tudja a nagy történelmi korok jellemezni. és a kisebb korszakok sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból kiválasztani, segítséggel (pl. kulcsszavak, forrásrészletek, kronológiai táblázat, térképvázlat) leírni. Ismerje fel az egyetemes és a Tudja megnevezni a jelentős magyar történelem felsorolt magyar és egyetemes eseményeiből azokat, amelyek történelmi személyiségek időbeli közelség vagy kortársait. valamilyen összefüggés alapján Tudjon magyar történelmi
193
eseményei között
egymáshoz kapcsolhatók. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak.
3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása
eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági fejlődés, tudományos gondolkodás). Példákkal támassza alá, vagy bizonyítsa, hogy egy-egy korszaknak többféle korszakhatára is létezhet.
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása 4.1 A tanultak okok és Legyen képes a felsorolt következmények szerinti történelmi tényezők közül az rendezése okokat és a következményeket összekapcsolni. Legyen képes történelmi események okairól és következményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. 4.2 Annak bizonyítása, Legyen képes a különböző hogy a történelmi felsorolt történelmi tényezők eseményeknek általában közül kiválasztani az adott több oka és történelmi esemény okait. következménye van Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van. 4.3 Különböző típusú Legyen képes a felsorolt okok és következmények történelmi okok, célok, megkülönböztetése, azok következmények megadott eltérő jelentőségének szempontok szerinti felismerése csoportosítására (pl. politikai, társadalmi ok, rövid vagy hosszú távú következmény, jelentőség, cél). 4.4 A lényeges és Legyen képes a történelmi
Legyen képes annak bemutatására, hogy a fontosabb történelmi események hogyan változtatják meg az azt átélő emberek gondolkodását, értékrendjét.
Legyen képes egy-egy történelmi esemény eltérő jelentőségű okaira vonatkozó megállapításait indokolni, az okok jelentőségét mérlegelni.
194
kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése 4.5 Annak példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség, a változás és a fejlődés viszonyának értelmezése konkrét példákon 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása
események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megkülönböztetésére. Legyen képes megadott forrás segítségével felismerni, hogy nehéz történelmi szituációkban az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük befolyásolja.
Legyen képes megadott forrás segítségével bemutatni, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük befolyásolja.
Tudjon egyszerűbb önálló Tudjon bonyolultabb kérdéseket megfogalmazni, összefüggésekre utaló önálló felvetni történelmi események kérdéseket megfogalmazni, okairól és következményeiről. felvetni történelmi események okairól és következményeiről. Gyűjtsön példákat a változás Példák segítségével értelmezze és fejlődés közötti különbség a változás és a fejlődés közti érzékeltetésére. különbséget.
Gyűjtsön példákat arra, hogy különböző történelmi régiók fejlődése eltérő ütemű lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. 4.9 Aktuális események Megadott felsorolásból tudja történelmi előzményeinek kiválasztani valamely aktuális bemutatása esemény történelmi előzményeit. Legyen képes valamely aktuális esemény néhány múltbéli előzményét önállóan megnevezni. 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése
Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket és azok okait.
Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi előzményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni.
Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat
195
keresni, választását indokolni. 4.11 Szabadon választott Legyen képes szabadon példa segítségével választott történelmi jelenségek hosszabb időtávú változásait hosszabb időtávon történelmi változások végigkísérni. bemutatása Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb időtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani. 4.12 A magyar Hozzon példát arra, hogy a történelem sorsfordító magyar történelem sorsfordító eseményeinek több eseményeinek eltérő szempontú bemutatása értékelései léteznek. Legyen képes a magyar történelem eseményeit néhány különböző, de egymással összefüggő megközelítéssel bemutatni. 4.13 Személyek, pártok, Legyen képes történelmi Legyen képes források csoportok szerepének események és szereplők között segítségével történelmi fölismerése egy-egy kapcsolatot találni. Legyen szereplőknek az események történelmi esemény képes források segítségével alakulásában betöltött szerepét alakulásában történelmi szereplőknek az több szempontból bemutatni. események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. 4.14 Annak Legyen képes történelmi Legyen képes források alapján megállapítása, hogy események okait, a történelmi események okait, miként függhetnek össze következményeit következményeit és a a történelmi események összekapcsolni és az esemény résztvevők szándékait okai, következményei és következményeit a benne összehasonlítani, a közöttük a benne résztvevők résztvevők szándékaitól levő összefüggésekre szándékai megkülönböztetni. rámutatni. 5. Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása 5.1 Gazdaság, Legyen képes gazdaságpolitika, anyagi megkülönböztetni és bemutatni kultúra a gazdaság egyes területeit (pl.
196
ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szövőgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különböző formái között. Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban.
5.2 Népesség, település, életmód
Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Jellemezze a fontosabb gazdaságpolitikai koncepciókat (pl. fiziokratizmus, szabadverseny, keynes-i modell) a mögöttük húzódó politikai megfontolásokat és érdekeket. Legyen képes a műveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni. Legyen képes felismerni és Legyen képes feltárni és bemutatni a népesedési értelmezni a felekezeti, folyamatok főbb jellemzőit. társadalmi, politikai és Hozzon példát arra, hogy a népesedési viszonyok politikai, társadalmi, etnikai és kölcsönhatását.
197
5.3 Egyén, közösség, társadalom
gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élők életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni az alapvető társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés). Példák segítségével értékelje a tudomány eredményeinek hatását. Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint, különböző történelmi korokban és régiókban. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom főbb jellemzőit (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelkedő személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni és elemezni az egyén, illetve egyes közösségek beilleszkedési problémáit különböző történelmi korszakokban és régiókban (pl. a magyarság Európába illeszkedése, zsidókérdés Magyarországon). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböző történelmi korokban.
Legyen képes a népszámlálások adatainak elemzésére.
Legyen képes felismerni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetőségeit a különböző történelmi korokban, helyzetekben. Tudja ismertetni egyes társadalmi rétegek kialakulásának folyamatát. Tudja jellemezni a társadalmakat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság,
198
5.4 A modern demokráciák működése
5.5 Politikai intézmények, eszmék ideológiák
Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek működését és felépítését. Legyen képes bemutatni, hogy milyen elveken nyugodott a képviselet és a választójog adott történelmi korokban. Tudja bemutatni az általános, egyenlő és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalomellenőrzés eszközeit és módszereit különböző történelmi korszakokban.
illetve zártság). Tudja jellemezni több szempont (uralomgyakorlás, befolyás, felelősség, életmód, mintaképzés) alapján a társadalmi rétegek (pl. elit, középrétegek, kistermelők, nincstelenek) politikai és gazdasági szerepét, súlyát. Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét. Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Legyen képes felismerni a közösségi autonómia megjelenési formáit különböző történelmi korokban. Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pártok szerepét.
Legyen képes bemutatni az egyes államok kialakulásának gazdasági és társadalmi körülményeit az adott korban. Legyen képes összehasonlítani az állam működési mechanizmusát különböző korokban (pl. hadsereg, közigazgatás, környezetvédelem). Legyen képes nyomon követni az állam és az egyház viszonyának változásait. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi
199
körülményeit, jellemzőit bemutatni. Tudja bemutatni és összehasonlítani az európai polgári fejlődés útjáról letérő, totális rendszereket. Tudja bemutatni a különböző kormányzati rendszerek jellemzőit és működését (pl. abszolutizmus, alkotmányos monarchia). Legyen képes elemezni és bemutatni egy-egy katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban résztvevők célkitűzéseit. Tudja mérlegelni a háborús terheket és következményeket (vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvő hátországi elégedetlenség), hatásait a hadviselő országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat. Ismerje fel a globális problémákat és tudjon kapcsolatot teremteni a globalizáció elemei között. Tudja bemutatni az európai integrációs törekvéseket.
5.6 Kontinentális, világméretű konfliktusok és nemzetközi együttműködés
B) TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.
200
Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten
Az egyistenhit és a többistenhit megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése. A zsidó vallás főbb jellemzői. Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása. 1.2 A demokrácia A spártai állam. kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3 A görög hitvilág, A görög hitvilág néhány művészet, tudomány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása. A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egyegy alkotó hozzárendelésével. 1.4 A római köztársaság A pun háborúk társadalmi és virágkora és válsága, az politikai következményei. egyeduralom kialakítása Augustus principátusának jellemző vonásai korabeli források alapján. 1.5 A római hitvilág, A római művészet kiemelkedő művészet, tudomány építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése. A római civilizáció pannóniai emlékei.
Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.
Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A görög tudomány és filozófia főbb alkotói, gondolataik elemzése források alapján (pl. Thalész, Püthagórász, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Thuküdidész).
A római köztársaság kormányzati rendszere (pl. a szenátus, a magistrátusok, a néptribunusi tisztség, a népgyűlés). A római hitvilág sajátosságai, és néhány római isten ismerete. A retorika, a történetírás és a természettudomány egy-egy jelentős alkotója gondolatának elemzése források alapján (pl. Cicero, Livius, Tacitus, id. Plinius). 1.6 A kereszténység A kereszténység főbb tanításai A páli fordulat, az első kialakulása és elterjedése újszövetségi források alapján. keresztény gyülekezetek. A keresztény egyház A keresztény egyház
201
történetének jelentősebb személyiségei. 1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
történetének néhány állomása az ókorban (pl. üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok). A Római Birodalom kettéosztása, a Nyugat-római Birodalom bukása.
2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi A középkori uradalom és gazdasági rend jellemző vonásai (pl. vár, jellemzői majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai. 2.2 A nyugati és keleti Az egyház szerepe a középkori kereszténység eltérő művelődésben és a fejlődése mindennapokban. Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése. Az egyházszakadás.
A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).
A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése és főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). 2.3 Az iszlám vallás és Az iszlám vallás kialakulása és Az arab hódítás, az iszlám az arab világ főbb tanításai. elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). 2.4 A középkori városok Egy középkori város A legfontosabb városi jellemzőinek bemutatása. kiváltságok elemzése (pl. A középkori céhes ipar vásártartás, önkormányzat). bemutatása. A céhek kialakulásának okai. A középkori távolsági kereskedelem két útvonalának összehasonlítása (Hanza, Levante). 2.5 Művelődés és A romanika és a gótika Híres egyetemek Nyugat- és mindennapok a stílusjegyeinek felismerése Közép-Európában (pl. Párizs, középkorban konkrét műalkotásokon vagy Oxford, Prága), az egyetemi ábrán. A lovagi kultúra és oktatás jellemzői, a skolasztika értékrend néhány elemének (Aquinói Szent Tamás).
202
ismerete. 2.6 A humanizmus és a Néhány itáliai reneszánsz reneszánsz Itáliában műalkotás azonosítása, alkotójának megnevezése. A humanizmusra és a reneszánszra jellemző jegyek elemzése források alapján. 2.7 Az angol és a francia A rendi állam működésének rendi állam működése értelmezése forrás vagy ábra alapján. 2.8 Az Oszmán Az Oszmán Birodalom katonai Birodalom terjeszkedése rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIVXVI. században.
A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). A rendi állam kialakulása Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár). Az európai államok és az Oszmán Birodalom kapcsolatának alakulása a XVXVI. században (pl. balkáni országok, Franciaország).
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép A magyar nép kialakulásának őstörténete és vándorlása legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége. A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2 A honfoglalástól az A honfoglalás. államalapításig A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. 3.3 Géza fejedelem és Géza fejedelemsége. István király műve Szent István államszervező tevékenysége. Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében. 3.4 Az Árpád-kor Az új rend megszilárdulása jelentős uralkodói (Szent Szent László és Könyves László, Könyves Kálmán, Kálmán idején. A tatárjárás és II. András, IV. Béla) következményei. 3.5 Az Árpád-kori kultúra
A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza). A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban.
Társadalmi viszonyok elemzése források alapján.
II. András és az új berendezkedés.
Elbeszélő forrástípusok ismerete és konkrét példákhoz rendelése (gesta, krónika,
203
legenda). Jelentős Árpád-kori művészeti emlékek felismerése. 3.6 Társadalmi és Károly Róbert gazdasági Nagy Lajos törvényei és az gazdasági változások reformjai. A magyar Anjou-kori társadalom. Károly Róbert, Nagy városfejlődés sajátosságai az Zsigmond király külpolitikája Lajos, Luxemburgi Anjouk és Zsigmond korában. (pl. a nyugati egyházszakadás Zsigmond idején megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). 3.7 A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török Mátyás király külpolitikája. ellen: Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 3.8 Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori A Mátyás korabeli művészeti emlékek legfontosabb elbeszélő felismerése. Mátyás király és a forrásoknak megadott reneszánsz. szempontok szerinti elemzése (pl. Thuróczy, Bonfini, Galeotto). 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei
4.2 Reformáció és katolikus megújulás
4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.
Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás következményei. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században NyugatEurópában. A reformáció főbb irányzatai A reformáció előzményei, források alapján (lutheránus, irányzatai (pl. anabaptizmus, kálvinista). antitrinitarizmus) elterjedése. A katolikus megújulás, az Nagyhatalmi konfliktusok és ellenreformáció kibontakozása. vallási ellentétek a koraújkori A barokk stílus jellemzői Európában (pl. franciaforrások alapján. Habsburg vetélkedés, harmincéves háború). A parlamentáris monarchia Az angol abszolutizmus főbb jellemzői. összevetése kontinentális Az alkotmányos monarchia abszolutizmusokkal (pl. működése. spanyol Habsburgok). Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori
204
4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
4.5 A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban
Angliában. A felvilágosodás Az új világszemlélet legjelentősebb gondolatai és kialakulása (pl. racionalizmus), főbb képviselői források az újkori természettudományok alapján. (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása. A felvilágosult abszolutizmus Nagyhatalmi erőviszonyok, az jellemző vonásai. európai egyensúly a XVIII. században.
5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások
5.5 Művelődés, egyházak, iskolák
A középkori magyar állam hanyatlása és bukása. Az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek.
Összetartó erők a három országrészben (gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskaiféle szabadságharcban. Bethlen Gábor kül- és Erdély helyzete, lehetőségei és belpolitikája. korlátai (pl. relatív önállóság, Gazdaság és kultúra Erdély ütközőállam). aranykora idején. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.). A török kiűzése. A török kiűzésének kérdései és A Rákóczi-szabadságharc Zrínyi Miklós. kitörésének okai. Célok és lehetőségek a Kölcsönös engedmények a Rákóczi-szabadságharcban (pl. szatmári békében. nemesi konföderáció, nemzetközi feltételek). Demográfiai változások, a Magyarország a Habsburg nemzetiségi arányok birodalomban (Pragmatica átalakulása Magyarországon a Sanctio, rendi dualizmus). XVIII. században. A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József. A hazai reformáció és a Az állami oktatáspolitika barokk kultúra kiemelkedő megjelenése, főbb alakjai és alkotásai. intézkedései.
6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
205
6.1 A reformmozgalom A reformkor fő kérdéseinek kibontakozása, a bemutatása. Széchenyi és polgárosodás fő kérdései Kossuth reformprogramja.
A reformkor politikai irányzatainak jellemzése és elemzése (pl. centralisták, fontolva haladók). A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. 6.2 Az átalakuló A magyar társadalom A gazdasági átalakulás társadalom és életformák, rétegződése és életformái. jellemzése és elemzése. új elemek a gazdasági A gazdasági átalakulás lényegi Társadalmi rétegek és életben elemei. alkalmazkodásuk a változó világhoz. Életmód és mentalitás a reformkorban. 6.3 A reformkori A nemzeti ébredés. A korszak A nemzeti ébredés jellemzői a művelődés, kultúra meghatározó művészeti Magyarországon élő népek alkotásai. körében. 6.4 A forradalom és A 48-as forradalmi szabadságharc mozgalmak célkitűzéseinek nemzetközi keretei összevetése (pl. polgári átalakulás, nemzetállam). Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. 6.5 A pozsonyi A pesti forradalom Az áprilisi törvények országgyűlés, a pesti eseményeinek bemutatása. társadalmi, politikai és közjogi forradalom és az áprilisi Az áprilisi törvények szempontú elemzése. 1848 törvények jelentősége és fontosabb Magyarországának politikai pontjainak elemzése. irányzatai. 6.6 A nemzetiségek A nemzetiségi és a magyar mozgalmai politikai vezetők elgondolásai, törekvései (pl. karlócai gyűlés, államnemzet, autonómia). Egy nemzetiségi konfliktus elemzése, bemutatása. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. 6.7 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai A főbb hadjáratok, a katonai legfontosabb csatái; a erőviszonyok bemutatása. erőviszonyok jellemzői, a Függetlenségi A Függetlenségi Nyilatkozat meghatározó jelentőségű Nyilatkozat; a megszületésének politikai csaták ismerete (pl. Buda, szabadságharc veresége körülményei. Temesvár). és a megtorlás A vereség okai, a megtorlás Ausztria és Magyarország formái. közjogi viszonyának alakulása. 6.8 A kiegyezés A kiegyezés megszületésének A kiegyezés alternatívái, a
206
előzményei és megszületése
okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 6.9 Gazdasági Kibontakozó ipar, fejlődő eredmények és társadalmi mezőgazdaság, közlekedés. változások a dualizmus Budapest világvárossá korában (pl. az iparosítás, fejlődése. a városiasodás)
6.10 A dualizmus kori társadalom és politika jellemzése
6.11 A tudományos és művészeti élet fejlődése
kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazgatás, iskolahálózat). Az átalakuló társadalom sajátosságai. A környezet átalakításának pozitív és negatív következményei (pl. folyamszabályozás). A közjogi kérdés és a pártviszonyok a dualizmus korában. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. Az életmód változásai a századfordulón. A tömegkultúra néhány A századforduló szellemi jelensége Magyarországon (pl. élete. divat, szórakozás, sport, sajtó). A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya
7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
A függetlenségi háború előzményei (pl. bostoni teadélután, Első Kontinentális Kongresszus). A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak. Alkotmánybíróság, a szövetségi- és a tagállamok viszonya. Az egyes politikai irányzatok A főbb irányzatok (pl. főbb jellemzőinek felismerése. alkotmányos monarchisták, Az Emberi és Polgári Jogok girondiak), valamint Nyilatkozatának alapkérdései. képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A forradalomhoz kapcsolódó viták, eltérő értelmezések. Az Emberi és Polgári Jogok
207
Nyilatkozatának elemzése. 7.3 A napóleoni háborúk A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség meghatározó személyei (pl. Európája Napóleon, Kutuzov, Nelson, Bernadott). A napóleoni állam jellemzői. A nagyhatalmi érdekek ütközései a háború és a békekötés során. 7.4 A XIX. század A korszak főbb A korszak uralkodó eszméihez eszméi eszmeáramlatainak kapcsolódó politikai (liberalizmus, nacionalizmus, mozgalmak (pl. spanyol konzervativizmus és liberálisok, ifjú Itália). szocializmus) jellemzői Az alapvető eszmeáramlatok források alapján. módosulásai a század folyamán. 7.5 Az ipari forradalom Az ipari forradalom Az ipari forradalom és következményei legjelentősebb területei eredményeinek (pl. (könnyűipar, nehézipar, városiasodás, demográfiai közlekedés) és néhány robbanás) kibontakozása és találmánya. egymásra hatása. Az ipari forradalom hatása a Az ipari forradalom teremtette gazdaságra, a környezetre és az ellentmondások (pl. emberre. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 7.6 Az egységes Az USA kialakulása és A német és az olasz Németország, nagyhatalommá válása. egységfolyamat gazdasági, Olaszország és az USA A német és az olasz hatalmi és politikai kialakulása nemzetállam kialakulása. vonatkozásainak elemzése. 7.7 Hatalmi viszonyok, A szövetségi rendszerek A balkáni konfliktusok okai, katonai-politikai kialakulásának okai az első elemei. szövetségek a világháború előtt. A nagyhatalmi vetélkedés okai, századfordulón Gyarmatok és gyarmattartók a ellentétei. századfordulón. 7.8 Tudományos, A második ipari forradalom Az ipari forradalom technikai felfedezések, alapvető vonásainak legfontosabb találmányainak és újítások és bemutatása. felfedezőinek bemutatása (pl. következményeik A technikai fejlődés hatása a Benz, Edison, a robbanómotor, környezetre és az életmódra. telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
208
8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék
8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.3 Tekintélyuralmi rendszerek KözépEurópában és az olasz fasizmus 8.4 A parlamentáris rendszerek (USA, NagyBritannia)
8.5 Az 1929-33-as gazdasági válság és következményei
8.6 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa
8.7 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.8 A második világháború jelentős fordulatai
Az első világháború főbb jellemzői. A Párizs környéki és washingtoni békék területi, etnikai vonatkozásainak elemzése.
Hatalmi érdekek és háborús propaganda az első világháborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a Párizs környéki és washingtoni béketárgyalásokon. A modern életforma néhány A világgazdaság jellegzetessége (pl. mozi, autó). átrendeződése a háború után. A nők szerepének változása. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, KözelKelet). Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepének változása a húszas években. A parlamentarizmus a húszas években (pl. tömegpárt, választójogi kérdések). A világválság kialakulásának A válság jellemzőinek és okai. egyedi sajátosságainak A válság néhány gazdasági és bemutatása, elemzése egy adott társadalmi hatása. országban (pl. USA, NagyBritannia, Németország) Hitler hatalomra kerülésének A nácizmus ideológiájának körülményei. elemzése (pl. fajelmélet, élettér A náci Németország jellemzői. elmélet). A náci propagandagépezet működése (pl. tömeggyűlés, film). A nemzetiszocialista gazdaságpolitika néhány eleme. A bolsevik hatalomátvétel A bolsevizmus ideológiája. körülményei. A bolsevik propaganda főbb A sztálini diktatúra jellemzői. működésének jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. A világháború főbb Hatalmi érdekek és csomópontjai és a háború diplomáciai kapcsolatok a jellemzői. világháborúban. A világháború nagyobb csatái
209
és hatásuk a háború menetére (pl. angliai, sztálingrádi). 8.9 A hidegháború és a Az ENSZ létrejötte, A gyarmati rendszer kétpólusú világ jellemzői működése. felbomlása - a "harmadik A hidegháború kialakulásának világ" kialakulása. alapvető okai. Az ifjúság helyzete és lehetőségei a második világháború után (pl. diáklázadások, állami tömegszervezetek). Kísérletek a szocialista 8.10 A szocialista A szocialista országok gazdaságának és társadalmának rendszer átalakítására rendszerek bukása főbb jellemzői. (Magyarország, Lengyelország, A európai szocialista rendszer Csehszlovákia). összeomlásának okai. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Magyarország részvétele az első világháborúban
9.2 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság
9.3 A trianoni béke
9.4 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői
A trianoni béke dokumentumainak elemzése. Trianon gazdasági és etnikai hatásai. A Horthy-rendszer legfőbb jellemzői (pl. revizionizmus, király nélküli alkotmányos királyság). Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
Az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús részvétele (pl. szarajevói merénylet, Gorlice). A magyar belpolitika alakulása az első világháború alatt (pl. Ferenc József halála, háborúés békepártiság). A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és politikai következményei.
Ellenzéki pártok és mozgalmak (pl. szociáldemokraták, népi falukutató mozgalom). Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és
210
kísérlete). 9.5 Művelődési Társadalmi rétegződés és A klebelsbergi kultúrpolitika viszonyok és az életmód életmód a húszas-harmincas kibontakozása és főbb években. jellemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl. Szekfű Gyula, Bartók Béla). 9.6 A magyar külpolitika A magyar külpolitika főbb Magyarország a náci mozgástere, alternatívái irányai, kapcsolatai a két birodalom árnyékában (pl. világháború között. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). Revíziós eredmények, kisebbségi kérdés. 9.7 Magyarország Magyarország fegyveres Kállay Miklós háborúba sodródása és semlegessége és a területi miniszterelnöksége. részvétele revízió. Háborúellenes törekvések (pl. Magyarország háborúba Magyar Történelmi sodródása és részvétele a Emlékbizottság, szárszói Szovjetunió elleni harcokban. találkozó). 9.8 A német megszállás Magyarország német A zsidókérdés és a holocaust megszállása. Magyarországon (pl. Magyarországon A holocaust Magyarországon. zsidótörvények, gettósítás, A sikertelen kiugrás és a nyilas deportálás). hatalomátvétel. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás
10.2 A határon túli magyarság sorsa
10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc
A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban a XX. század második felében. A rendszer működése a Rákosi korszakban. A proletárdiktatúra mindennapjai. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése). A magyarság sorsának alakulása az egyes szomszédos országokban (pl. reszlovakizáció, iskolaügy). Proletárdiktatúra és kultúrpolitika (pl. sematizmus, agitprop). A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. nyugat-
211
A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.
európai baloldaliság átalakulása, szuezi válság szerepe). 10.5 A Kádár-rendszer A rendszer jellemzői a Kádár Életmód és mindennapok: a jellege, jellemzői korszakban. legvidámabb barakk élete (pl. háztáji gazdaság, apolitikusság). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T). 10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás céljai és Magyarország a kilencvenes következményei (pl. években (pl. rendszerváltó szabadságjogok, függetlenség). jogalkotás, társadalmi változások - vesztesek és győztesek). 11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története
A közép-európai országok néhány közös jellemzőjének bemutatása az 1990-es években. Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
11.3 A "harmadik világ"
A fejlődő országok főbb problémái (népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4 Fogyasztói A technikai civilizáció és a társadalom; ökológiai gazdasági növekedés hatása a problémák, a fenntartható természeti környezetre fejlődés (alapvető összefüggések felismerése).
11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai 11.6 Közép-Kelet-
A piacgazdaság tendenciái.
Nemzeti, etnikai, vallási
A balkáni konfliktusok okainak eredete.
A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.
A környezet tudatos védelmét kialakító magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek felismerése, összefüggések megfogalmazása. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).
212
Európa és a Balkán a rendszerváltozás után
kisebbségek helyzetének összehasonlítása néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). 12. A mai magyar társadalom és életmód
12.1 Alapvető állampolgári ismeretek
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári kötelességek. 12.2 Etnikumok és Nemzetiségek a mai magyar nemzetiségek a magyar társadalomban (számuk, társadalomban arányuk, helyzetük, intézményeik). A romák a mai magyar társadalomban. 12.3 A parlamenti A választási rendszer lényegi demokrácia működésé és elemei. az önkormányzatiság A helyi önkormányzat feladatai, szervezeteinek és működésének bemutatása. 12.4 Társadalmi, Demográfiai változások gazdasági és demográfiai Magyarországon az elmúlt fél változások évszázadban.
12.5 A szociális piacgazdaság programja
A szociális piacgazdaság fontosabb elemeinek felismerése megadott szempontok alapján.
A gazdasági, szociális és kulturális jogok felismerése és rendszerezése különböző források alapján. A romák helyzetének sajátos problémái (pl. életmód, lakásviszonyok, iskoláztatás).
A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. Magyarország gazdasága az európai, illetve világgazdaságban. A szociális piacgazdaság főbb elemeinek bemutatása.
A Pedagógiai program melléklete A kollégiumi pedagógiai program Az iskolai szakmai programok Az iskolai közismereti tantárgyak helyi tantervei A pedagógiai program rendelkezései a 2013/2014-es tanévtől kell alkalmazni a köznevelési törvény értelmében.
213
Martfű, 2013. március hó 25. Jóváhagyta:
Molnár Aranka igazgató
