d o c t o r a n d o r u m

doctorandorum

2013

ACTA DOCTORANDORUM 2013

Kiadja a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

Felelős kiadó a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke.

ISSN 1418-4605

Szerkesztette: Joó Balázs, Póczi Dorottya

Tartalom: Csiszár Imre Elnöki köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Fülöp Péter A magyar doktorandusz érdekképviselet fejlődése . . . . 6 Keresztes Gábor Tavaszi Szél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Szávay László Tájékoztatás a DOSz tudományos osztályainak megalakulásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Nemes László A magyarországi doktori képzés minőségbiztosításáról 52 Nemes László a Doktorandusz Önkormányzatok megalakulása utáni első év tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Póczi Dorottya EURODOC konferencia és küldöttgyűlés - 2014 . . . . . . 71 Czene Gréta PI-Net - Összefoglaló a tavaly novemberben rendezett budapesti konferenciáról . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Séra Magdolna A Magyar Doktorandusz Közösség . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

d o c t o r a n d o r u m 2013

3

Lectori Salutem! Kedves Doktorandusz Kollégák! A Doktoranduszok Országos Szövetsége nevében sok szeretettel köszöntelek benneteket abból az alkalomból, hogy 2013 decemberében megjelent az Acta Doctorandorum legújabb száma! Ez a lapszám különleges, hiszen köztestületté alakult szervezetünk történetében ez az első ilyen kiadvány. Amikor hosszú évekkel ezelőtt az egyesületi formában működő Doktoranduszok Országos Szövetségének vezetői úgy döntöttek, hogy megalapítják ezt a lapot, kettős céllal tették. Egy olyan periodikát kívántak összeállítani, amely amellett, hogy hasznos információkat közöl olvasóival, némi kellemes kikapcsolódáshoz is hozzásegíti mindazokat, akik kezükbe veszik. Ugyanezek a célok vezették társaimat, amikor jelen lapszámot írták, szerkesztették. Kiadványunk elsődleges célja, hogy bemutassuk azokat az eredményeket, amelyeket 2012 decembere óta köztestületként tudtunk elérni. Ezek közül talán a legfontosabb a tudományos osztályok működésének bemutatása: a tudományági alapon szerveződő együttműködések célja, hogy tagjaik számára konferenciákat szervezzenek, publikációs lehetőségeket biztosítsanak, serkentsék az intézmények közötti tudományos együttműködést a doktoranduszok szintjén is. A főszervezők tollából olvashattok egy részletes beszámolót tudományos találkozónkról, a Tavaszi Szél Konferenciáról, valamint a Gödöllőn megrendezett Doktorandusz Nyári Táborról. Egy cikkben kíséreljük meg bemutatni a közeli jövőben esedékes egyik legfontosabb célkitűzésünket, a magyarországi doktori képzés minőségbiztosítását. Szervezetünk kiemelt prioritásként kezeli a határon túli magyar doktorandusz szervezetek támogatását: ezekről a testvérszervezeteinkről is olvashattok jelen kiadványban. Kedves Doktoranduszok, szervezetünk sokrétű tevékenységének bemutatása messze meghaladja egy elnöki

4

2013

doctorandorum

köszöntő terjedelmét. Biztosítlak benneteket, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége mindent megtesz annak érdekében, hogy a PhD és DLA hallgatók, doktorjelöltek, fiatal kutatók érdekeit hatékonyan képviselje. Szervezetünk június óta a Felsőoktatási Kerekasztal hivatalos tagjaként hívhatja fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyek mindannyiunkat érintenek. Egyeztetéseket kezdtünk Balog Zoltán miniszter úrral és Klinghammer István államtitkár úrral, amelyek célja, hogy a doktoranduszokat érintő szociális kérdéseket mihamarabb rendezzük. Célunk a doktoranduszi időszak beszámíttatása a gyermekvállaláshoz kötődő kedvezmények és a nyugdíjjogosultság számítása során, a családos doktoranduszok kollégiumi elhelyezésének biztosítása, továbbá egy olyan új, doktoranduszok után fizetendő hallgatói normatíva létrehozása, amelyből végre lehetőség nyílna – egyebek mellett – az oktatásból eredő leterheltség arányos ellentételezésére. Kedves Kollégák, mindehhez kérem a szervezet nevében támogatásotokat! Kellemes olvasást kíván: Csiszár Imre DOSz elnök


5

A magyar doktorandusz érdekképviselet fejlődése A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (továbbiakban: Nftv.) a hazai felsőoktatási szektort nagy kihívások elé állítja. A felsőoktatás körül kibontakozó elméleti és gyakorlati viták egyik központi kérdése, hogy a társadalom szolgálatába állított felsőoktatási intézményekben miként lehet a megváltozott igényeknek valóban megfelelő értelmiségi szakembereket képezni.1 Az értelmiségi szakemberképzés csúcsa a doktori képzés, amelyben a résztvevők számára az Nftv. önálló érdekképviseletet definiál. A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy a doktori képzésben részt vevők intézményi képviseletének ellátását a felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzatra telepíti, míg az országos képviseletet továbbra is a Doktoranduszok Országos Szövetsége2 (DOSz) látja el, megváltozott szervezeti keretek (törvényben nevesített jogi személy) között. A felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzat működéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, az országos szervezet számára a magyar állam támogatást folyósít. Az Nftv.-ben új elemként megjelenő önálló doktorandusz érdekképviseleti rendszer felállításához a felsőoktatás irányítója (jelen pillanatban: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért- és Tudománypolitikáért felelős helyettes-államtitkársága), a Magyar Rektori Konferencia (továbbiakban: MRK) és a korábban egyesületi keretek között működő DOSz jelentős szakmai segítséget biztosított. Jelen tanulmánynak nem célja a doktorandusz érdekképviseleti rendszer közel 20 éves fejlődésének bemutatása, nagy vonalakban mégis ki kell térni a szervezetfejlődés egyes fontosabb állomásaira3, az új DOSz meg1 Kocsis Miklós: Társadalom-állam-felsőoktatás. A felsőoktatási autonómia értelmezési tartományai (http://jesz.ajk.elte.hu/kocsis43.html) (letöltés ideje: 2012.11.25. 22:19) 2 A DOSz 1994-ben alakult és 2000 óta a Felsőoktatásról szóló törvényben is nevesítetten a magyarországi felsőoktatási intézmények által szervezett doktori képzésben részt vevő hallgatók, a doktori abszolutóriummal rendelkezők, azaz a doktoranduszok, illetve a doktorjelöltek érdekképviseleti szervezete, világnézetileg semleges, de nemzeti elkötelezettségű, a társadalmi és tudományos haladásért munkálkodva a hétköznapokban az össztársadalmi szinten megvalósuló közjó létrehívásában vesz részt, illetve együttműködik minden hasonló elkötelezettségű szervezettel, szerveződéssel, személlyel. 3 Acta Doctorandorum 2010/2. (Szerk.: Kriston Renáta, Szabó Andrea)

6

2013

doctorandorum

alakulásának folyamatára, valamint a szervezet előtt álló lehetséges fejlődési irányokra. Az 1993-as felsőoktatási törvény4 értelmében megindult a hazai PhD/DLA, azaz a doktori képzés, ezzel új hallgatói kör jelent meg a felsőoktatási intézményekben. Ugyanezen évben az OFÉSZ5 ünnepi közgyűlésével párhuzamosan, november 19-én – az Egyetemi Színpadon – a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszai közül többen elhatározták, hogy megalakítják az országos doktorandusz képviseletet, a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSz); a szervezet alapításáról, a tisztségviselők megválasztásáról az alakuló közgyűlés december 17-én döntött6. A kezdeti időkben az országos graduális hallgatói érdekképviselet – Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – tízfős elnökségébe két tagot a doktoranduszok országos képviselete (DOSz) delegálhatott, olyan módon, hogy a delegálás tényét a HÖOK közgyűlése tudomásul vette.7 A DOSz fennállása harmadik évében (1997) már önálló kiadványt indított útjára – a ma is létező Acta Doctorandorum-ot –, valamint multidiszciplináris tudományos konferenciát szervezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Tavaszi Szél8 néven, amelynek célcsoportja a fiatal kutatók, doktoranduszok, nem csak Magyarországon, de a környező országok magyar közösségeiben is. 4

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1989. szeptember 25-én jegyezték be az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetséget, ezt követően 1989. november 11-12-én, Sződligeten, az egykori KISZtáborban az ország hatvan felsőoktatási intézményének képviselője részvételével elfogadták az OFÉSZ alapítónyilatkozatát. Az OFÉSZ létrehozóinak tudatos döntése volt, hogy a szervezetet végül is nem szakszervezeti jelleggel ruházták fel, azaz nem az volt a fő célkitűzés, hogy minél több juttatást csikarjanak ki az aktuális hatalomtól a hallgatók számára, hanem hogy – bármilyen témában, akár felsőoktatáson kívüli szakmapolitikai kérdésekben, témákban is – védjék az érdekeiket. Az 1993-as felsőoktatási törvény megszületésével az OFÉSZ már egy jogszabályi beágyazottságú és tagszervezeti alappal (intézményi hallgatói önkormányzatok) is rendelkező szervezet. 1994 novemberében a közgyűlése kimondta az OFÉSZ rövidítés elhagyását, így az országos hallgatói képviselet ezt követően a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) nevet használta. Az országos hallgatói érdekképviselet jelenlegi nevét – Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – az 1993-as felsőoktatási törvény 1996-os módosításakor nyerte el. 1996. december 14-én az ELTE BTK-án megalakult a HÖOK. Hangsúlyozandó, hogy a felsőoktatási törvény 1996-os módosítása során a korábbi hallgatói törekvésekkel szemben végül is nem a HÖKOSZ került nevesítésére, hanem egy nem létező, és jogi értelemben nem pontosan körülírt formációként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A HÖOK az alakuló közgyűlésén a HÖKOSZ szervezeti struktúrájára alapozott, de attól számos részletében eltérő alapszabályt fogadott el. 6 A szervezet alapító elnöke Gál András Levente. 7 A HÖOK elzárkózott attól, hogy alapszabályában lefektessen olyan előjogot, amely szerint a doktoranduszok országos képviseleteként eljárva direkt delegálást, kooptálást hajtson, hathasson végre a DOSZ a mindenkori HÖOK elnökségbe. 8 A konferenciát a DOSz – néhány év kihagyással – azóta is megrendezi. 2012-ben a győri Széchenyi István Egyetem adott otthont a tizenötödik jubileumi rendezvénynek. 5


7

A DOSz új szervezetfejlődési szakasza a felsőoktatási törvény átfogó módosításának – 2000. július 2-án történt – megszavazásával kezdődött. Akkor a HÖOK parlamenti lobbijának eredményeként a DOSz által delegált két elnökségi tag kikerült az általános képviseleti szervezet vezetőségéből, és a doktorandusz képviselet a sajátosságokat megjelenítő szervezetként került be a jogszabályba.9 A jogszabály módosítást a DOSz és a HÖOK vezetése eltérően értelmezte. A két szervezet együttműködése történetében a korábban meglévő feszültségeket addig sikerült belső konfliktusként kezelni, ekkor azonban nem ez történt. Ezzel az 1994-1995-ben megindult általános hallgatói, illetve doktorandusz hallgatói képviseleti szétesés végérvényesen megtörtént, lezárva az 1996-2000 közötti „együttélési” időszakot.10 A DOSz és a HÖOK ezt követően csak 2002 őszén kezdett először közös akcióba, jelenleg a viszony kiegyensúlyozottnak tekinthető. 2002-2005 között a DOSz szervezeti életútjának „újrafogalmazás” időszakában volt; az alapító atyák már nem voltak „házon belül”, a kezdeti meghatározó szakmai tervek, projektek vagy megvalósultak, vagy elhaltak, továbbá a szervezetet irányító vezetők is egy ön identifikációs folyamaton mentek keresztül, sok esetben konfliktust keresve-vállalva az elődökkel – ami nem szolgálta a szervezet épülését. 2005. november 29-én az Országgyűlés elfogadta a 2005. évi CXXXIX. számú új felsőoktatási törvényt,11 amelynek köszönhetően mind finanszírozási12, mind képviseleti13 szempontból megerősödtek a DOSz pozíciói. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a törvény szövegében megjelent a „doktoranduszhallgatók önkor9 A törvény 67/A. § 4. bekezdése módosult és egy új 5. bekezdéssel egészült ki: „(4) A HÖOK működésének pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege másfél ezrelékének megfelelő összeget kell az Oktatási Minisztérium fejezetében előirányzatként biztosítani. (5) A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő (a továbbiakban: doktorandusz) hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A testület a doktoranduszok sajátos - kutatói és oktatói feladatokból fakadó - helyzetét érintő kérdésekben véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére.” 10 Kucsera Tamás Gergely: Az interjúk mögé – utószó helyett. Acta Doctorandorum 2010/2. (Szerk.: Kriston Renáta, Szabó Andrea) 11 A törvény ekkor még nem lépett hatályba, így a még nem hatályosult jogszabályt módosították az Alkotmánybíróság határozatát figyelembevevő módon. 12 Az államilag finanszírozott nappali tagozatos doktoranduszok ösztöndíja egy ezrelékét kapta éves támogatásként. 13 A HÖOK mellett egy tanácskozási jogú tagot delegálhatott a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba (MAB), illetve egy teljes jogú tagot az Felsőoktatási Tanácsadó Testületbe (FTT), továbbá képviseltethette magát a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ülésein.

8

2013

doctorandorum

mányzata” kifejezés, amelyet ennél jobban nem fejt ki az új ágazati törvény, azonban kötelezővé teszi a hallgatói képviseleten belüli önálló doktoranduszképviselet biztosítását intézményi szinten.14 A DOSz az ezredfordulót követő első években már egy érett civil szervezet jellemzőit mutatta. Kialakította belső szabályzatait, visszatérő rendezvényei meghatározták a szervezet bioritmusát, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett.15 Összességében elmondható, hogy a DOSz ismét új mind külső, mind belső körülményeit tekintve nyugodtabb szakaszt tudhatott magáénak. A normatív támogatás, illetve a képviseleti jogok megerősítése megteremtették a szervezet stabil működésének alapjait, így mind a civil szférában, mind a felsőoktatás-politikai szereplők között stabil partnerként tudott megjelenni. A köztestületté alakulást megelőző években a DOSz megerősítette küldöttei hálózatát, valamint belső képzési és kommunikációs rendszerét, nyári táborának programelemeit, továbbá jogsegélyszolgálatát.16 A pécsi jogi kar szempontjából kiemelendő, hogy a szervezet munkájában – a magyarországi doktori iskolák között egyedülállóan – 2007 óta folyamatosan vesz részt pécsi jogász doktorandusz. A DOSz továbbra is intenzíven vett részt az EURODOC tevékenységében. 2011 augusztusában a hagyományos nyári táborban Sárospatakon a kárpát-medencei doktorandusz szervezetekkel17 együtt megalakította a Magyar Doktorandusz Közösséget18 (MDK), aktívan részt vett az Nftv. megalkotásának folyamatában. 2012ben az MRK és a DOSz közös ajánlást fogalmazott meg a doktori képzést folytató felsőoktatási intézmények számára, az intézményi doktorandusz önkormányzatok megalakításával és a választások lebonyolításával kapcsolatban. Az intézmények többségében 2012. év végére 14

Az Nftv. ezt a hiátust már megnyugtatóan rendezi. Az európai doktorandusz-képviseleti szövetség a The European Council of Doctoral Candidates and Junior Researchers (EURODOC) elnökségébe tagot delegált. (2003-ban Szamos Hajnalka, 2007-ben Fináncz Judit, 2010-2011-ben Zadravecz Zsófia, 2012-ben Póczi Dorottya személyében.) 16 A DOSz a doktori képzésben résztvevők érdekeinek minél hatékonyabb képviselete érdekében már 1998-ban megalapította a jogsegélyszolgálatot. Kocsis Miklós elnöksége idején (2009) a jogsegélyszolgálat jelentősen megerősödött, működése hatékonyabb, professzionálisabb lett. 17 Momentum Doctorandus, (Kárpátalja); Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ, Erdély); TéKa, (Felvidék); Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK, Vajdaság). 18 Az MDK tagjai a határon túli magyar doktoranduszokkal és doktorandusz szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése jegyében a DOSz hálózatán keresztül működik. Az egyes tagszervezetek maguk közül 2-2 főt delegálnak az MDK vezetőségébe. A delegáltak maguk közül két évre megválasztják az MDK képviselőjét, aki tanácskozási joggal részt vesz a DOSz elnökségi ülésein. 15


9

megalakultak az intézményi önkormányzatok, amelyek előtt 2013-ban rengeteg munka áll. Az Nftv. szerinti DOSz megalakítására19 2012. december 19-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán került sor. Az alakuló küldöttgyűlésen a jelenlévő intézményi küldöttek miután kimondták a DOSz mint köztestület megalakulását, elfogadták a DOSz új, ideiglenes alapszabályát. Az alapszabály módosította a tisztségviselők20 eddigi – az egyesületi rend szerinti megszokott – felsorolását: az elnök munkáját immár két elnökhelyettes és öt elnökségi tag segíti, a szervezet működésének ellenőrzését pedig négytagú felügyelőbizottság látja el. Az új elnökségre számtalan feladat vár 2013-ban. Az átalakulással egy közel nyolcezer fős közösség21 érdekeit kell képviseljék, az év első felében – egyebek mellett – ki kell dolgozniuk a szervezet végleges alapszabályát, amely olyan kardinális kérdésekről is rendelkezik majd, mint a tagönkormányzatok közötti mandátumelosztás, vagy a szervezet költségvetése. Tovább kell munkálkodni – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján 2013. január elején induló – doktorandusz szakértői program22 fejlesztésén. A tervek között szerepel a tudományos osztályok tevékenységének megerősítése, a korábbi stratégiai partnerekkel23 való kapcsolatok megerősítése, a hagyományos rendezvények – Tavaszi Szél konferencia, Nyári Tábor – magasabb színvonalon és nagyobb résztvevőszámmal történő megszervezése, valamint egy országos nyílt doktorandusz adatbázis létrehozása. A klasszikus érdek19 Az Nftv. szerinti DOSz megalakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Kis Norbert korábbi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes-államtitkár, Maruzsa Zoltán jelenlegi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes-államtitkár valamint Bojárszky András a DOSz korábbi elnöke. 20 Elnök: Csiszár Imre (Debreceni Egyetem), általános elnök-helyettes: Fülöp Péter (Pécsi Tudományegyetem), stratégiai elnök-helyettes: Nemes László (Eötvös Loránd Tudományegyetem), elnökségi tagok: Keresztes Gábor, (Nyugat-magyarországi Egyetem), Póczi Dorottya (Semmelweis Egyetem), Szávay László (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Joó Balázs (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Gaál Márton (Pécsi Tudományegyetem). 21 Az egyesületi választható tagságot a köztestületi működés okán felváltja a kényszertagság, így az ország valamennyi doktorandusza választó és választható. 22 A program keretében a KIM a hazai egyetemeken kutató fiatalokat bíz meg, hogy tudásukkal, tapasztalataikkal járuljanak hozzá a kormányzati szakpolitikai munka tudományos-szakmai támogatásához, összességében pedig a nemzeti értékteremtéshez. 23 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Rektori Konferencia, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Magyar Doktorandusz Közösség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.

10

2013

doctorandorum

képviseleti tevékenység körében továbbra is fontos a korábban hangsúlyozott doktoranduszokat érintő problémák24 megoldási javaslatainak döntéshozók irányában történő kommunikálása, amelyet egy empirikus, országos doktoranduszokat érintő kutatásra alapozva tervezi az elnökség elvégezni. Mindezeken kívül a DOSz előtt áll a meglévő szakmai legitimitáson túl a jelenleginél jóval erősebb társadalmi beágyazottság megteremtése, jövőbeni folyamatos biztosítása, megkérdőjelezhetetlenné téve ezzel a szervezet legitim létét. Fülöp Péter a DOSz általános elnökhelyettese

24

A teljesség igénye nélkül például: a doktori ösztöndíj figyelembe vétele jövedelemként a gyermekvállalásnál, a doktorandusz jogviszony szolgálati időbe történő beszámítása vagy a doktori képzés átfogó szerkezeti reformja, olyan módon, hogy a képzés tartalmazzon a doktoranduszok számára kötelezően elsajátítandóan az alábbi tantárgyi modulokat: projektmanagement, oktatói kompetenciák, ismeretátadás, tudomány- marketing, pedagógia, tudomány- etika.


11

Tavaszi Szél 2013 A Doktoranduszok Országos Szövetsége a Nyugatmagyarországi Egyetem Doktorandusz Önkormányzatával együttműködésben az idei évben is megszervezte a Tavaszi Szél Konferenciát, ezúttal Sopronban. Az idén 16. alkalommal megrendezett esemény az ország legnagyobb multidiszciplináris tudományos találkozója volt, amelyet kifejezetten fiatal kutatók részére szerveztek meg.

A konferencia fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A rendezvényt Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára nyitotta meg, jelen volt Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Solti László, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja, Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora és Simon István, Sopron alpolgármestere. A Tavaszi Szél Konferencián az idei évben a 22 szekció 300 résztvevőjének mintegy 250 előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Újdonság, hogy előadóként is bemutatkozhattak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián kimagasló eredményt elért graduális képzésben tanuló hallgatók. A Nemzeti Kiválóság Programmal kialakított együttműködésnek köszönhetően a programba beválogatott fiatal kutatók is előadóként vehettek részt a nemzetközi konferencián.

12

2013

doctorandorum

A Doktoranduszok Országos Szövetsége a Tavaszi Szél Konferencia iránti növekvő előadói érdeklődést a szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia közötti szorosabb együttműködésnek tulajdonítja. A PhD- és DLAhallgatók érdekképviseletét ellátó szervezet a jövőben tudományos osztályainak építése során az akadémikusok szakmai véleményét is kikéri. A 2010. évtől kezdve angol-magyar munkanyelvű nemzetközi tudományos rendezvényként hirdették meg a szervezők. A szervezés során mindvégig szem előtt tartottuk, hogy rendezvényünk több egy egyszerű konferenciánál, hiszen az előadási lehetőség mellett olyan kapcsolatépítési lehetőségeket is kínál résztvevőinek, amelyekből a jövőben újabb sikeres tudományos együttműködések sarjadhatnak. 2013-ban első alkalommal graduális képzésben tanuló hallgatókat is köszönthettünk a Tavaszi Szél Konferencia előadói sorában. A Nemzeti Kiválóság Programba beválogatott vagy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekcióülésein kimagasló eredményt elért hallgatók jelenléte a doktori képzés jövőjét is jelenti. Szervezetünk elhivatott a doktori képzés utánpótlásának felkutatása mellett, hiszen a magyar tudomány csak akkor lehet sikeres, ha megtaláljuk és megbecsüljük minden korosztály legtehetségesebb tagjait. A konferencián minden évben a beérkezett dolgozatok alapján kerül kialakításra a szekcióbeosztás, illetve kerülnek felkérésre a különböző tudományterületek tapasztalt, tudományos fokozattal rendelkező szakértői közül a lektorok és a szekcióvezetők. Szervezetünk arra törekszik, hogy a tudományterületi csoportok munkáját vezető és felügyelő felelősök az ország különböző intézményeiből érkezzenek, ezzel is segítve a fiatal kutató kollégák szakmai kapcsolatainak kiteljesedését.


13

A konferencia sajátossága, hogy minden évben más intézmény ad otthont a program megváltósításához, így az évek során a rendezvény körbejárta az országot. A korábbi években a konferenciának a győri Széchenyi István Egyetem (2012), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai oktatási központja (2011), a Pécsi Tudományegyetem (2010) és a Szegedi Tudományegyetem (2009) adott otthont. A Doktoranduszok Országos Szövetsége elhivatott amellett, hogy a Tavaszi Szél konferencián a Kárpát-medence minél több doktoranduszának tudjon előadási és publikálási lehetőséget biztosítani. Ezt a célkitűzést szolgálja a részvételi díjak minimalizálása, amivel azokat a tehetséges kollégáinkat kívánjuk segíteni, akik anyagi viszonyai sajnálatos módon szűkösebbek. Az idei konferencián az előadók jelentős része térítésmentesen vehetett részt. Ilyen módon a Nemzeti Kiválóság Programba beválogatott fiatal tehetségek, az OTDK folyó évi fordulójában első helyezést elért graduális képzésben lévő hallgatók, illetve a határon túli magyar doktoranduszok számára is kerültek meghirdetésre ingyenes helyek. Az idei évben, Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem adott otthont a rendezvénynek. A szakmai gyarapodás mellett kiemelendő volt az a közösségi élmény, amelyet együtt élhettek át a résztvevők a leghűségesebb városban. A tematikus szekciókban elhangzó előadások

14

2013

doctorandorum

mellett több érdekes kísérőrendezvényre is ellátogathattak a doktoranduszok. Ilyen, a PhD- és DLA-hallgatók hasznára váló elfoglaltság például a Nemzeti Kiválóság Programiroda által szervezett előadás, amelyen bemutatásra kerültek mindazon ösztöndíj-lehetőségek, amelyeket fokozatszerzés előtt vagy után pályázhatnak meg társaink. A délutáni workshopok több témát is érintve segíthetik a Doktoranduszok Országos Szövetségének munkáját: érdekes történeti-jogi tematikájú előadásban felhívtuk a figyelmet a DOSz és az intézményi doktorandusz önkormányzatok munkájára. Reményeink szerint ezzel közelebb hozhatjuk a hivatalos érdekképviselet szervezetét azokhoz a személyekhez, akiket képviselünk. Egy másik délutáni rendezvény programja egy doktorandusz problématérkép felvázolása volt: ebből a – döntő részben – szociális, oktatás- és kutatásszervezési, valamint jogi témákat feldolgozó dokumentumból közvetlenül is tudomást szerezhettek a résztvevők mindarról, hogy mivel lehetne könnyebbé, harmonikusabbá és sikeresebbé tenni a PhD- és DLA-hallgatók életét. A konferenciát kísérő további programok remek lehetőséget kínáltak arra, hogy a doktoranduszok informális találkozások keretében építhessék ki azokat a kapcsolatokat, amelyekből a jövőben szakmailag és emberileg is profitálhatnak. A Tavaszi Szél konferenciát a korábbi évekéhez viszonyítva nagyobb részvételi létszám mellett valósítottuk meg. Célul tűztük ki, hogy legalább 200 doktorandusz vegyen részt a konferencián és mutassa be tudományos eredményeit. A résztvevők száma a korábbi évek résztvevőinek duplája volt. Ezen cél elérésére érdekében az összes doktori iskolába eljuttattuk a konferencia felhívást. A konferencia célja - azon túl, hogy a doktoranduszok bemutassák kutatási eredményeiket-, szakmailag elismert magas színvonalú publikációs lehetőséget is biztosít. Ezen részcél teljesülése érdekében a felhívás során közzétettük a publikációs lehetőséget és ennek formai, tartalmi követelményeit és ösztönöztük a részvételt (az előadás megtartásához kötöttük a tanulmány megjelentethetőségének lehetőségét). A beküldött dolgozatok szigorú lektorálás alá estek, melyet tapasztalt, szakmailag elismert lektorok végeztek. A lektorálás során a lektori vélemények megismerése után a szerzőknek egyszeri javítási lehetőséget biztosítunk, hogy a majdan kiadandó tudományos kötetben a tökéletes tanulmányok jelenhessenek meg. A kötet


15

megjelentetése szintén kiemelt fontos része a konferenciának, általa az egész projektnek. A kötetben tudományterületi besorolás szerint kb. 150-200 tanulmány megjelentetését tervezzük, természetesen a pozitív lektori vélemények után. A kötet reményeink szerint hasznos alapját képezheti további kutatásoknak és segítheti a doktoranduszok és kutatók tudományos munkáját. A kötet megjelentetését december végére tervezzük. Fontos cél még a konferencia résztvevőinek utókövetése, a konferencia minőségbiztosítása. Valamennyi résztvevő számára kérdőívet küldünk ki, melyből egy átfogó kimutatás készül az erősségek és gyengeségek szembeállításával. A résztvevőkkel folyamatos kapcsolatot tartunk fenn és jövőre is felhívjuk a figyelmüket a lehetőségre. Keresztes Gábor DOSz elnökségi tag

16

2013

doctorandorum

A tudományos osztályok megalakulása Tisztelt Kollégák! A 2013-as év eddig eltelt hónapjainak közös kitartó munkája lassan meghozza gyümölcsét: eddig a Doktoranduszok Országos Szövetségének 18 tudományos osztálya kezdte meg működését. A pillanatnyi adatok szerint a 18 tudományos osztály alkotta rendszer közel 100 doktori iskolából érkező 350-400 főt foglal magába. A végleges osztálystruktúra megszilárdulása után a DOSz rendelkezni fog egy több száz tagot magába foglaló, komoly szellemi tőkét jelentő, saját tudományos hálózattal és közösséggel. Amennyiben a tudományos osztályok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, úgy alapjaiban fogják megváltoztatni a DOSz arculatát. Tudományos osztályok létrehozására nem valamilyen jó értelemben vett hamvasi elitista gondolat, csupán egy egyszerű felismerés vezetett: amennyiben a DOSz mint a tudományos közélet leendő tagjainak érdekképviseleti szerve az akadémiai közegben reputációval rendelkező szervezet akar lenni, az érdekvédelmi, kvázi politikai szerep mellett meg kell mutatnia, hogy maga is rendelkezik tudományos potenciállal. A tudományos osztályok rendszere éppen arra nyújt semmihez nem hasonlítható lehetőséget, hogy tudományos pályájuk legelején álló fiatalok a leendő élethivatásukhoz illő kettős elvárásra felkészülhessenek: a jövendő magyar tudósai az elmélyült személyes kutatómunka mellett érezzenek személyes felelősséget tudományuk kibontakoztatására a tudományszervezési és tudománypolitikai feladatok tudatos felvállalásán keresztül is. Örömteli, hogy az egyesületként működő szervezet által sajnálatos módon elhanyagolt tudományszervezési feladatoknak a köztestületté váló DOSz immár kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, s új formában működő DOSz számára prioritás a tudományos osztályok rendszerének felállítása és megszilárdítása. A tudományos osztályok azokat az emberi és szakmai találkozásokat könnyítek meg, hozzák időben és földrajzi értelemben is közelebb, amelyek az akadémiai pályán maradva a „szakmában” előbb-utóbb úgyis be fognak következni: az osztályok olyan, akár már elsőéves dokto-


17

randuszok számára is emberi és tudományos közösséget jelenthetnek, akik hosszú évek elteltével később felelős posztokon tehetnek majd közösen a tudományos életért. Másrészről kiemelendő, hogy Magyarországon a DOSz által így megteremtett lehetőségeken kívül nem adódik számba vehető felület az egymástól távoli tudományterületek legfiatalabb szakembereinek kapcsolatfelvételére. Az közös indulás egyértelműen igen sikeres volt. Az osztályok számára megfogalmazott célok pedig további közös reménybeli sikerek felé mutatnak: a hagyománnyá váló éves tudományági doktorandusz konferenciák, az osztályok által tudományos kiadványok formájában létrehozott szellemi érték és a személyes kapcsolatokban rejlő öröm szilárd alapja kell, hogy legyen a jövő Doktoranduszok Országos Szövetségének, amely immár önmaga tevékenyen képes hozzájárulni azokhoz a tudományos célokhoz, amelyeket tagjai egyenként tűznek ki maguk elé. Kívánom, hogy mindazokat, akik megtapasztalták ennek a munkának az örömeit, doktoranduszként a DOSz tudományos osztályaiban a tudományszervezés iránt megmutatkozó felelősség és elkötelezettség, valamit a személyes kapcsolatokból adódó előnyök és értékek a tudományos közéletben a jövőben szintén a lelkiismeretes, folyamatos és eredményes munkára motiválják. Szávay László Tudományos osztályokért felelős elnökségi tag, DOSz

18

2013

doctorandorum

Agrártudományi Osztály Elnök: Gór Arnold (Pannon Egyetem Georgikon Kar, Gazdálkodási és Szervezéstudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: A precíziós növénytermesztési technológiák komplex ökonómiai vizsgálata. E-mail cím: [email protected] Titkár: Balla Zoltán (Debreceni Egyetem, Kerpely Kálmán Doktori Iskola). Kutatási téma: A kukorica széles körű, újszerű ipari, energetikai felhasználásának kutatása, fejlesztése. E-mail cím: [email protected] Az Agrártudományi Osztály 2013. május 25-én alakult meg, jelenleg 20 tagja van. 4 egyetem 7 doktori iskolájának doktorandusz hallgatóinak részvételével reprezentáljuk a hazai agrár felsőoktatás jelentős részét. Reményeink szerint a tagok és a képviselt intézmények számát is tovább növelhetjük. Az Osztály tevékenysége az agrárium keretein belül, de a sajátosságokat kihangsúlyozva, azt kihasználva valósul meg. Az alakulásakor az alábbi feladatkörökben fogalmazta meg a PhD-hallgatók munkájának segítését:      

A magyar agrár felsőoktatásban résztvevők szakmai segítése, a doktoranduszhallgatók összefogása, tudományos előmenetelük könnyítése, az agrárdoktorandusz hallgatók érdekeinek védelme, közös érdekképviselete, a mezőgazdasági aktuálpolitika szakmai véleményezése, segítség nyújtása, a szegregálódott agrár felsőoktatás összefogása, a bolognai rendszer hibáinak kiküszöbölése, a termelésben és az elméletben tevékenykedők közös platformra hozása.

Az agrárium problémáinak megoldását egy frissen alakult tudományos osztály önmagában nem vállalhatja magára, de segédkezhet benne. Fontosnak tartjuk a jövő agrár


19

felsőoktatásába belépő hallgatók számára a magas szintű oktatás, a gyakorlati oldal számára hasznosítható tudás továbbadását, a kiemelkedő kutatási eredmények bemutatását, amihez az alapot a jelenlegi doktoranduszoknak kell szolgáltatniuk. Szeretnénk 2014. február 14-én ezekben a témakörökben egy konferenciát rendezni Keszthelyen, melynek munkacíme: A KAP és az agrár felsőoktatás változásai. Ebben a problémák megfogalmazása mellett a megoldások kutatására is lehetőség nyílik. Ez egy vándorkonferencia első, nyitó állomása lenne, amit határozott időszakonként az ország összes agrárprofilú felsőoktatási intézményébe elvinnénk. További célunk egy olyan keresőoldal kialakítása, amelyen nyilvános kutatások mutatkozhatnak be, ezzel is segítve az agrárkutatásokat. Tény, hogy egy (akár több éves) kísérlet eredményessége a kutatás kezdetén még nem garantált. Ennek az adatbázisnak a segítségével a hallgató képes lehet belefolyni egy másik egyetem kutatási eredményeibe és saját eredményeit kiegészítve mindkét fél számára hasznos kutatás valósulhat meg. Ha rövid bemutatkozásunk elnyerte tetszésedet, jelentkezésedet a fenti személyek e-mail címén keresztül teheted meg!

20

2013

doctorandorum

Biológiai és Kémiai Tudományok Osztálya Elnök: Szélpál Szilárd (Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Membránműveletek alkalmazásának lehetősége melléktermékek hasznosításában E-mail cím: [email protected] Titkár: Wirth Roland (Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola) E-mail cím: [email protected] A Biológiai és Kémiai Tudományok Osztálya 2013. október 17-én alakult meg, tagsága jelenleg 7 fő. Az osztály vezetését úgy próbálom kialakítani, hogy mind a biológiai, mind a kémiai, mind a környezettudományi doktori iskolák vagy e tudományágak határterületeivel foglalkozó doktori iskolák is képviseltessék magukat az osztályban legalább egy-egy doktoranduszhallgatójukkal. A Biológiai és Kémiai Tudományok Osztályának egyik célja, hogy a két nagy tudományág között megteremtse a szakmai kapcsolatok kiépítését, közös programok szervezését és a meglévő hagyományok ápolását, továbbá elősegíteni a fontosabb hazai biológiai és kémiai, illetve környezettudományi szakmai szervezetekkel történő kommunikációt és tapasztalatcserét. A doktoranduszok és az akadémiai intézetekben dolgozó fiatal kutatók számára kiemelkedően fontos, hogy kutatásaikat és eredményeiket nemzetközi szinten is bemutathassák, közös témákon és projekteken keresztül hasznos személyes kapcsolatokat alapozhassanak meg. Célunk a doktoranduszok körében elősegíteni az ilyen irányú szerveződések létrehozását. E célok megteremtésének a legalkalmasabb eszköze a doktoranduszok számára elsősorban konferenciák szervezése, amelyek határon innen és túl is vonzanak résztvevőket. Másrészt a nagy beruházási igényű kutatásokban fontos, hogy megteremtsük a lehetőséget más intézetek infrastruktúrájának megismerésére, vagy akár használatára is. Támogatni


21

szándékozunk minden olyan kezdeményezést, amely ezen eszközök, kutatások megismerését – például tanulmányutak, workshopok szervezését – jelenti. Lehetőséget kívánunk teremteni a doktoranduszok számára, hogy megismerjék más intézetek tevékenységét – éves intézeti nyílt napok szervezésével –, akár későbbi posztdoktori álláslehetőségek bemutatása okán is. A programjainkhoz várjuk minden doktorandusz csatlakozását, aki lehetőséget lát a saját tudományterületét, illetve kutatási terveit a biológia, a kémia és a környezettudományok felé kibővíteni.

22

2013

doctorandorum

Filozófiatudományi Osztály Elnök: Rosta Kosztasz (Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiatudományi Doktori Iskola / Université de Fribourg). Kutatási terület: Az antik filozófia. E-mail cím: [email protected] / [email protected] Alelnök: Győri Anett (Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskola). Külügyi referens: Nemesi Nikoletta (Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskola). Facebook: http://www.facebook.com/doszfilo A DOSz Filozófiatudományi Osztálya 2013 júniusában alakult meg az ELTE Filozófia Intézetében. Elnöke Rosta Kosztasz, az ELTE és az Université de Fribourg doktorjelöltje, kutatási területe az antik filozófia; elnökhelyettese Győri Anett, a PTE doktorandusza. Az osztály a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskola, BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola, a CEU Philosophy Department, a DE Humán Tudományok Doktori Iskola, az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola, a PTE Filozófiai Doktori Iskola és a SzTE Filozófia Doktori Iskola hallgatóit tömöríti magába, a tagok száma jelenleg 25 fő. A Filozófiatudományi Osztály elsődleges és magától értődő célkitűzése az egységesítés, ugyanis a szakmai életet több szempontból is a tagoltság jellemzi: először szervezeti szinten, mivel a különböző doktori iskolák között nem alakult ki együttműködés, másodszor diszciplináris szinten, mivel a filozófia különböző ágai egymástól függetlenül és elzárkózva működnek. Éppen ezért az Osztály olyan, a tehetséggondozást biztosító szakmai fórumok megteremtésén fáradozik, mely az összes doktori iskola doktorandusz hallgatója számára lehetőséget nyújt a fejlődésre és a bemutatkozásra. E program két fő pillérre épül: egy éves, minden hallgatót megszólítani képes konferenciára, illetve egy folyamatos publikálási lehetőséget biztosító szakfolyóiratra. Az Osztály első országos konferenciáját 2014. január 30–31-re tűzte ki, a rendezvény témája: ütközéspontok a filozófiában. A témaválasztás azt szolgálja, hogy egy atomizált, statikus konferencia helyett, egymással összefüggő


23

és vitában álló előadások láncolata szülessen meg. A kollégák rendelkezésére előreláthatólag nyolc alszekció (érveléstechnika-logika, analitikus filozófia, antik filozófia, újkori filozófia, kontinentális filozófia, esztétika, etika és társadalomfilozófia) fog állni, e szekciók pedig kedvük szerint specifikálhatják az általános főtémát annak érdekében, hogy az előadók témaválasztása egy irányba mutasson. Fontos irányelv továbbá, hogy az előadások idegen nyelven hangozzanak el és korreferátum kísérje őket. A konferencia felhívása és a további részletek elérhetőek az osztály honlapján: (http://dosz.hu/tudomanyos_osztalyok/filozofiatudoman yi_osztaly), illetve a facebookon is: (http://www.facebook.com/events/192297834288710). Ami a másik pillért illeti, az Osztály szerencsés helyzetben van, ugyanis 2007 óta működik az Elpis filozófiai folyóirat (lásd: http://elpis.hu), mely folyamatos (évi két szám), papír alapú és online publikációs lehetőséget nyújt a doktoranduszhallgatók számára. Előreláthatólag e periodika fog megjelenést biztosítani a fent említett konferencia anyagának is. Az Osztályhoz való csatlakozás érdekében kérjük, vegye fel a kapcsolatot Rosta Kosztasszal a fenti címen, vagy iratkozzon fel az Osztály levelezőlistájára: [email protected] A szervezet kapui természetesen nyitva állnak a még nem csatlakozott egyetemek hallgatói előtt is, várjuk tehát a most induló PPKE Politikaelméleti Doktori Iskola hallgatóinak jelentkezését is.

24

2013

doctorandorum

Fizikai Tudományok Osztálya Elnök: Soha Rudolf Ferenc (Debreceni Egyetem Szilárdtest Doktori Iskola) Kutatási terület: Szenzor-és méréstechnika fejlesztések biomechanikai és orvosi alkalmazásokhoz. E-mail cím: [email protected]; Alelnök: Orbán Ágnes (BME) [email protected]; Alelnök: Lakatos Dóra (ELTE) [email protected] Alelnök: Major Balázs (SZE) [email protected] Alelnök: Barta Veronika (NYME) [email protected] Külkapcsolati referens: Csarnovics István (DE) [email protected] A Fizikai Tudományok Osztálya 2013. június 22-én alakult meg, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és DOSz által szervezett 2. Fizikus Doktoranduszi Konferencián. Az Osztály a vezetést a legjobb kommunikáció érdekében úgy alakította ki, hogy mind az öt – fizika doktori iskolával rendelkező – tudományegyetem (Budapesti Műszaki Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Debreceni Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem) képviseltesse magát egy-egy doktorandusz-hallgatójával. Tagsága 25 fő. A magyarországi fizikatudomány jelentős múltra tekint vissza, köszönhetően a középiskolák és felsőoktatási intézmények kiváló oktatási tevékenységének és tehetséggondozó programjaink, de jelentős szerep hárul az öntevékeny csoportokra és szervezetekre, amelyek a saját lehetőségeik és szűkös erőforrásaik mellett próbálják elősegíteni a fizikaoktatás színvonalának megőrzését és a tudományos ismeretterjesztést. A Fizikai Tudományok Osztályának egyik célja a kis szervezetek számára egyfajta ernyőszervezetet biztosítása, hogy az önállóságuk megőrzése mellett az erőforrásaikat koncentráltan tudják felhasználni. Ennek keretében kezdtük el kapcsolatok kiépítését, közös programok szervezését és a meglévő hagyományok ápolását.


25

A doktoranduszok és az akadémiai intézetekben dolgozó fiatal kutatók számára kiemelkedően fontos, hogy kutatásaikat és eredményeiket nemzetközi szinten is bemutathassák, közös témákon és projekteken keresztül hasznos személyes kapcsolatokat alapozhassanak meg. Hallgatói szinten ez a kezdeményezés már megvalósult (Fizikushallgatók Nemzetközi Konferenciája, ICPS), célunk a doktoranduszok körében is hasonló szerveződés létrehozása. Céljaink végrehajtásához a legalkalmasabb eszköznek az olyan doktorandusz konferenciák szervezése látszik, amelyek határon innen és túl is vonzanak résztvevőket. Az első lépések ebben az irányban már megtörténtek, az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal karöltve ebben az évben sikeresen megrendeztünk egy több mint 50 főt megmozgató konferenciát. Különösen a nagy beruházási igényű fizikai kutatásokban fontos lehetőséget teremteni más intézetek infrastruktúrájának megismerésére, vagy akár használatára. Támogatni szándékozunk minden olyan kezdeményezést, amely ezen eszközök megismerését – például tanulmányutak szervezését – jelenti, hangsúlyt helyezve a Magyarországon már meglévő, illetve a megvalósuló berendezésekre (ELI). Lehetőséget kívánunk teremteni a doktoranduszok számára, hogy megismerjék más intézetek tevékenységét – éves intézeti nyílt napok szervezésével –, akár későbbi posztdoktori álláslehetőségek bemutatása okán is. Ez utóbbi pontot támogatandó, szándékunkban áll egy doktori (fiatal kutatói), posztdoktori pályázati adatbázis létrehozása. A fizika multidiszciplináris jellegéből adódóan, a fenti tevékenységeinket nem akarjuk – és nem is tudjuk – csupán a fizikus-hallgatók csoportjára korlátozni. A programjainkhoz várjuk minden doktorandusz csatlakozását, aki lehetőséget lát a saját tudományterületét, illetve kutatási terveit a fizikai tudományok felé kibővíteni.

26

2013

doctorandorum

Hadtudományi Osztály Elnök: Berki Gábor (Nemzet Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola) Kutatási téma: A számítógép-hálózati hadviselés, illetve ennek kialakítási lehetőségei a Magyar Honvégségben. E-mail cím: [email protected] Az osztályelnöki pályázat megnyerése után nagy lendülettel kezdtünk a szervezésbe, ebben segítségünkre volt az NKE Doktorandusz Önkormányzata is. A 2013. június 11-én megtartott alakuló ülésünkön 15 fővel kezdtük meg a munkát, létszámunk azóta folyamatosan nő. A jelenleg 46 főt számláló Osztály négy doktori iskolából érkező doktoranduszokat fog össze: az NKE Hadtudományi és Katonai Műszaki Doktori Iskoláján kívül van tagunk az ELTE BTK Történelemtudományi és a PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolából is. Az alakuló ülésünkön megválasztottuk az Osztály tisztségviselőit. A titkár Kiss Petra, kommunikációs referens Csizmazia Gábor, a rendezvényekért felelős referens Vajkai Edina, az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatói, míg a tudományos ügyekért felelős referens Szabó Csaba harmadéves hallgató lett. Célunk, hogy összefogjuk a hadtudományok valamennyi ága iránt érdeklődő doktoranduszokat, segítve munkájukat, megkönnyítve az egymással való kommunikációt, és megjelenési lehetőségeket biztosítsunk számukra. Alakuló ülésünkön ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Hadtudományi Társasággal (MHTT) és a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságával. Egy mentorrendszer kidolgozásával segítjük tagjainkat, akik a végzés után egy-egy professzor segítségével készülhetnek a Tudományos Akadémia köztestületi tagságára. Kerekasztal beszélgetések során kezdtük meg a doktoranduszokat érintő és érdeklő témákkal egy asztalhoz ültetni az egyetemi vezetőket és a hallgatókat. Terveink szerint e Doktorandusz Fórumokat az egyetem Tudós Kávézójában félévente kétszer tartjuk, mely beszélgetéseken a doktoranduszok egymást is jobban megismerhetik, problémá-


27

kat vethetnek fel és közösen talán megoldásokat is találhatnak. Tevékenységünk része a PhD hallgatók publikációs lehetőségét biztosító konferenciák szervezése. A DOSz Közigazgatás-tudományi Osztályával, a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületével, valamint az NKE Doktorandusz Önkormányzatával együttműködve került megrendezésre „A haza szolgálatában” c. konferencia 2013. október 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen közel 80 PhD hallgató vett részt, akik az ország különböző doktori iskoláiból érkeztek, hogy előadhassák tudományos kutatásuk eddigi eredményeit. Az egész napos konferencia 13 szekcióból állt, érintve többek közt a biztonságpolitika, a közigazgatás-tudomány, a rendészettudomány, a nemzetbiztonság, és a katasztrófavédelem területét. Mindemellett külön kiemelendő az „Űrkutatók Napja” c. konferencia, mely 2013. május 22-én került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az NKE Doktorandusz Önkormányzatával és az MHTT-vel való együttműködés révén megvalósított rendezvény rávilágított az űrkutatás magyar vonatkozásaira: a szakma kiváló hazai művelői színvonalas prezentációkban ismertették a téma aktuális kérdéseit valamint hazánk napjaink űrkutatásában való részvételét és lehetőségeit. A rendezvényekkel párhuzamosan figyelemmel kísérjük az új PhD hallgatók jelentkezését. Az új tanév új doktoranduszokat is jelent, akikkel reményeink szerint tagságunk is bővülni fog. Számukra szeretnénk hasznos programokat szervezni, bemutatni az osztálytagság előnyeit, a tudományos osztályok működését. Remélem, hamarosan Önt is üdvözölhetjük Osztályunk valamelyik rendezvényén!

28

2013

doctorandorum

Hittudományi Osztály Elnök: Gér András László (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Az ókori KözelKelet, ezen belül a Biblia világa, az ókori Izrael vallástörténete, az Ószövetség hatástörténete. E-mail cím: [email protected] Alelnök: Trajtler Dóra Ágnes (Károli Gáspár Református Egyetem, Hittudományi Doktori Iskola, Egyháztörténeti alprogram) Kutatási téma: Bethlen Gábor korának vallásügye, a vallás és politika kapcsolata. E-mail cím: [email protected] A Hittudományi Osztály a DOSz legrégebben működő osztálya. Elődje, a Teológiai Tudományos Osztály Szávay László, Csűrös András és Faragó Dávid kezdeményezésével kezdte meg munkáját. A legfőbb céljuk az volt, hogy konferencia szervezésével tudományos fórumot teremtsenek a magyarországi és a határon túli, hittudománnyal és vallástudománnyal foglalkozó fiatal értelmiség számára. A Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciája 2009-ben indult hagyományteremtő útjára. Az első konferencián 32 előadás hangzott el, a harmadik konferenciára ez a szám már 73-ra növekedett, a 2013-as negyedik rendezvényen pedig a Kárpát-medence különböző területeiről érkezett mintegy 100 doktorandusz adott elő. A konferenciákon szinte valamennyi kárpát-medencei történelmi egyház képviseltette magát – előadók és egyházvezető védnökök személyében egyaránt. Ez a konferencia biztosítja azt, hogy évente egyszer a teológiával foglalkozó fiatal kutatók találkozhassanak; előadásaik megtartása után egy-egy szekción belül, a hasonló tudományág művelőivel megfelelő szakmai közegben vitathassák meg mindazt, amivel hónapokon át foglalkoztak. A konferencia publikációs lehetőséget is biztosít, lehetővé téve ezzel a doktori képzésben előírt publikációk egy részének megszerzését. Mivel sok doktori iskola már nemcsak


29

előnyként, de szinte elvárásként kezeli a publikációk meglétét a doktori képzésre való felvételnél is, így a konferencia szervezői hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a fiatal kutatók is lehetőséget kapjanak a publikálásra. A 2013-ban a Hittudományi Osztály nevet felvevő, jelenleg 16 főt számláló közösség jövőbeni tervei között szerepel az éves kárpát-medencei konferenciasorozat folytatása, tanulmánykötetek kiadása, illetve egy adventi kerekasztal beszélgetés megszervezése, melynek témája az ünnep lesz. Szakértőnek muszlim, zsidó és keresztyén teológusokat kérünk fel. Továbbá olyan programokat is szervez az osztály (pl.: kirándulás), ahol lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre, a képzésről és a doktorandusz létről való tapasztalataink megosztására. A hasonló témában kutatók megismerésére, és a kapcsolattartásra lehetőséget biztosító programok megszervezését fontosnak tartja a Hittudományi Osztály, mivel a kutatók egymástól távol, elszigetelten végzik munkájukat, a doktori iskolák pedig nem tartják egymással a kapcsolatot úgy, hogy az a képzésben résztvevők számára is átlátható legyen. A Hittudományi Osztály támogatja azokat a konferenciákat, szakmai megbeszéléseket, ahol egy-egy teológiai téma interdiszciplináris megközelítést kap. Ezért rendezvényeinkre hívjuk és várjuk a teológia határterületeivel foglalkozókat, a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselőit, és bármely szakterületről mindazon kutatókat, akik a XXI. századi társadalmi változásokkal foglalkoznak. A hittudománynak, mint tudománynak folyamatosan reflektálnia kell a változó világ kihívásaira, releváns válaszokat keresve azokra; emellett, mint a hittel, a vallását megélő ember lelki tevékenységével foglalkozó diszciplína, az évezredes értékek közvetítésével és átadásával, a közösségek szervezésével is releváns módon foglalkoznia kell.

30

2013

doctorandorum

Irodalomtudományi Osztály Elnök: Tamás Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Huszadik századi angolszász regények etikai kritikai olvasatai. E-mail cím: [email protected] Osztályunk 2013. május 24-én tartotta alakuló ülését, létszámunk azóta folyamatosan nő; jelenleg 23 fő tartozik hozzánk. Tagjaink sikeresen képviselik a hat magyarországi intézményt, amely irodalomtudományi PhD-képzést indít (a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem), emellett a határon túli doktoranduszokat is igyekszünk elérni (a Babes-Bolyai Egyetemről már vannak tagjaink). A fent említett intézmények külön-külön is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy hallgatóikat bevonják a tudományos életbe, ennek megvalósításához azonban a doktoranduszok aktív részvételére és egyetemek közötti párbeszédre, végső soron egy élénk tudományos közösség kialakítására is szükség van. Éppen ezért osztályunk legfontosabb feladata egy olyan konferencia megszervezése lesz, amely lehetőséget biztosít képzéseken, intézményeken vagy akár határokon átívelő kapcsolatok kiépítésére, illetve az egyéni kutatási témák minél szélesebb körű bemutatására és megvitatására. A konferencia az Identitás, Emlékezet, Történelem hívószavakra fog épülni, helyszíne az ELTE Bölcsészettudományi Kara lesz, tervezett időpontja 2014. április 25–26. A tudományos tevékenységek másik fontos területét, a publikálást azzal kívánjuk támogatni, hogy útnak indítunk egy tanulmánykötet-sorozatot, amelynek különböző darabjai a kutatási témának megfelelő nyelven írt szövegeket gyűjtik majd össze (kultúrák és kulcsszavak szerinti felosztásban). Nem titkolt célunk, hogy az egyes kiadványok szerkesztőiként szaktekintélyeket nyerjünk meg, hi-


31

szen ez nem csak a kötetek színvonalasságát biztosítaná, hanem ösztönözhetné a kellő szakmai visszhang kialakulását is. Mindezeken felül dolgozunk egy folyamatosan frissítendő honlapon, ahol megtalálhatóak lesznek azok a pályázati felhívások, határidők és tudományos események, melyek egy irodalomtudós PhD-hallgatót érinthetnek. Távlati terveink között szerepel továbbá, hogy – a határon túli doktorandusz szervezetekkel együttműködve – kárpátmedencei hallgatók részvételével zajló csereszemináriumokat, előadásokat szervezzünk meg. Végezetül azt kívánom, hogy minél hamarabb találkozzunk egymással és egymás tanulmányaival a DOSz színeiben! (Az osztályunkba való jelentkezéseket és programjainkat illető kérdéseket a [email protected] e-mail címre várjuk.)

32

2013

doctorandorum

Jogtudományi Osztály Elnök: Dr. Zoványi Nikolett (Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Az utazási szerződésekkel és utasjogokkal kapcsolatos felelősségi kérdések vizsgálata, az idegenforgalmi szabályozásának összehasonlító magánjogi elemzése. E-mail cím: [email protected] A DOSz Jogtudományi Osztálya 2013. június 14-én alakult meg 15 taggal. A tagok a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatói közül kerültek ki. A jogtudománnyal foglalkozó doktoranduszhallgatók és a különböző doktori iskolák közötti kapcsolat gyenge, ami az információáramlást nehezíti, gátolja. Emiatt az alakuló ülésen a tagok kiemelt célként határozták meg, hogy a jövőben valamennyi jogtudományi doktori iskola képviseltetve legyen az Osztályban, és a szakmai tudományos kereteken túl a jogász és társadalomtudós PhD-hallgatók emberi közösségeként is funkcionáljon az Osztály. Ennek megfelelően az alakuló ülésen résztvevők úgy határoztak, hogy csak nyár végén, a nyári tagtoborzási időszak után választják meg tisztségviselőiket, mert szeretnék, ha a tisztségviselők kinevezésénél érvényesülne az arányos képviselet elve. Az Osztályba az elnöknél lehet jelentkezni, aki egy belépési nyilatkozatot bocsát az érdeklődők rendelkezésére. A soron következő ülésen a tagság szavazással dönt az új tagok felvételéről. Az alakuló ülésen a tagok közös álláspontra jutottak az Osztály működésének első évére tervezett rendezvények, programok, célok tekintetében. Ennek keretében egyhangúan elfogadták az következő munkatervet. 2013. december: Hagyományteremtő céllal egy vándorkonferencia szervezése, amelyen az ország valamennyi


33

jogász doktori iskolájának hallgatóinak lehetősége nyílik szakmai előadások megtartására. A konferencia első helyszíne Debrecen. Ezt követően minden évben másik doktori iskola hallgatói nyerik el a jogot arra, hogy saját városukban megszervezzék a konferenciát. Az ősz-tél folyamán egy lektorált tanulmánykötet kiadása. Ezen kezdeményezést is hagyományteremtő céllal kívánja megvalósítani az Osztály, évente várhatóan sor kerülne egy-egy tanulmánykötet kiadására. A tanulmányokat a szakmában elismert tapasztalt kutatók véleményeznék. Az Osztály tagjai 2014 nyarán jogász szakmai nyári egyetem szervezését is célul tűzik ki. Osztályunk folyamatos bővüléséhez, szakmai értékének gyarapodásához várjuk minden kolléga jelentkezését; reméljük, hogy hamarosan Téged is tagjaink között köszönthetünk!

34

2013

doctorandorum

Közgazdaságtudományi Osztály Elnök: Tóbi István (Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola) Kutatási téma: Tartalomfogyasztási struktúraváltozás. Alelnök: Hauck Zsuzsanna (Pécsi Tudományegyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola) Kutatási téma: Minőséget figyelembe vevő készletgazdálkodási modellek E-mail cím: [email protected] A DOSz Közgazdaságtudományi Osztálya 2013. június 24én tartotta meg alakuló ülését, melynek hangulatához jól illettek a Paris, Texas kávéház kellemes körülményei. A budapesti helyszínre az ország négy városából érkeztek közgazdász doktoranduszok. A hét alapító tag öt doktori iskola képviseletében volt jelen, mely bíztató arányt tovább erősíti, hogy az ország számos doktori iskolájából jelentkeztek érdeklődők, akik tagként kívánnak részt venni az Osztály munkájában. Szeretnénk elérni, hogy a 2013/2014es tanév végére már a tudományág minden doktori iskolája képviseltesse magát a szervezetben. Az Osztály nem titkolt célja, hogy a tagság jelenleg 29 fős létszámát folyamatosan növelje, egy olyan szakmai hálózatot kiépítve, melynek keretében a közgazdász doktoranduszoknak formális és informális találkozásokra egyaránt lehetősége nyílik. Ennek érdekében a 2013/2014-es munkaterv egyik sarkalatos pontja, hogy a szakmai rendezvények megrendezésére negyedévente és mozgó helyszínnel kerül sor. Emellett Budapesten és Pécsett is havi rendszerességgel várja a társalogni vágyókat a DOSz KTO klub. Az Osztály első szakmai rendezvénye a Magyarország múltjával és jövőjével foglalkozó kerekasztal beszélgetés volt. A program szakmai színvonalát neves előadók részvétele biztosította. Az évi négy rendezvény egyike egy nagyszabású éves konferencia, mely első alkalommal 2014. jan. 31-e és febr. 1-e között Pécsett kerül megren-


35

dezésre, üdvözölve ezzel a pécsi doktoranduszok nagyfokú aktivitását a tudományos osztály munkájában. Emellett természetesen 2014 tavaszán, új helyszínen tovább folytatódnak a szakmai programjaink. A személyes eszmecsere lehetősége mellett az Osztály célul tűzte ki publikációs lehetőségek felderítését és nyújtását. A tagság ennek keretében nemcsak a lehetőségekről, de korábbi tapasztalatokról is tájékozódhat. Hosszú távú terv az Osztály nemzetközi viszonylatban történő ismertté tétele, a határon túli doktori iskolákkal való kapcsolatfelvétel azonban már a toborzás során megtörténik. Összességében a DOSz Közgazdaságtudományi Osztályának fő célja, hogy megkönnyítse a közgazdaságtudomány (és a kapcsolódó) területeken tanuló doktoranduszhallgatók életét, ezáltal emelve az oktatás és a doktori képzések színvonalát. Ha célkitűzéseink, terveink elnyerték tetszésedet, jelentkezz tudományos osztályunkba a fenti E-mail címen!

36

2013

doctorandorum

Közigazgatás-tudományi Osztály Elnök: Juhász Lilla Mária (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatástudományi Doktori Iskola) Kutatási terület: A közszolgálati hivatásetika hazai és nemzetközi vizsgálata. E-mail cím: [email protected] 2013 meghatározó év a magyar közigazgatás-tudomány történetében. A közigazgatási képzés a PhD-képzés elindításával válik teljessé, de nemcsak az első közigazgatástudományi doktori iskola kezdi el működését hazánkban, hanem a tudomány iránt elkötelezett doktoranduszok fóruma, a DOSz-ban működő Közigazgatás-tudományi Osztály is megalakult. Tagsága 27 fő. Kevés annyira komplex jelenség van, mint a közigazgatástudomány, ami azért sem meglepő, mert kevés annyira komplex jelenség van, mint egy állam közigazgatása és annak működése. Ezzel a gondolattal egyetértve indítottam útjára a Közigazgatás-tudományi Osztály közösségét, mely működése során országos lefedettségben biztosítja a közigazgatás-tudomány iránt elkötelezett doktoranduszok szakmai koordinációját és érdekeinek képviseletét. Feladataink ellátása során kiemelt partnerként tekintünk az első közigazgatás-tudományi doktori iskola megalapítójára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. A Közigazgatás-tudományi Osztály 2013. június 20-án tartotta alakuló ülését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán, ezzel is megerősítve az egyetem, a kar és a tudományos osztály példaértékű együttműködését, továbbá kölcsönös támogatását. Az Osztály hasznos szakmai rendezvényeket, kutatói workshopokat szervez, közigazgatási esemény adatbázist működtet, mely folyamatos tájékoztatást nyújt az aktualitásokról a tudomány iránt érdeklődőknek. A nemzetközi és hazai oktatási valamint közigazgatási intézményekkel való szakmai együttműködés során méltó alkotói környezetet biztosítunk a közigazgatás iránt elkötelezett doktoranduszok számára. Az Osztály a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és az uniós valamint nemzetközi d o c t o r a n d o r u m 2013

37

doktoranduszokat is a tudomány szellemében, „pro publico bono” fogja össze, ezt a tevékenységünket kapcsolatépítő tanulmányi utazásainkkal is serkenteni kívánjuk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a megfelelő publikációs fórumok megtalálására, szoros szakmai együttműködésben vagyunk a Pro Publico Bono- Magyar Közigazgatás című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságával, mely a közigazgatás-tudomány neves hazai és nemzetközi képviselőiből álló szakmai grémium. A publikációs lehetőségek biztosítását fontos feladatnak tekintjük, minden doktoranduszunk alkotói tevékenységét támogatjuk, a konferenciákon való aktív részvételt ösztönözzük. Kiemelt együttműködéssel tekintünk a rendészettudomány és a hadtudomány doktoranduszaira, a szoros közszolgálati kötelék alapján közös szakmai programokat valósítunk meg és közös kiadvány megjelentetését is tervezzük, mely a három hivatásrend doktoranduszainak éves tudományos eredményeit mutatná be, hagyományteremtő jelleggel. Működésünk során kiemelt cél, hogy a „közjóért” szellemiséget követve az Osztály képes legyen hazánkban megteremteni azt a fórumot, mely befogadja, átadja és közvetíti a közigazgatás elméleti, gyakorlati eredményeit, ezáltal az elvégzett kutatások és az alkotói munka ténylegesen hozzájárul a magyar közigazgatás fejlesztéséhez, megújításához. Elnöki feladataim ellátása során minden eszközzel a fenti célok és feladatok sikeres megvalósítására törekszem, „a haza szolgálatában”. Szeretettel várjuk a közigazgatás-tudomány iránt elkötelezett doktoranduszok jelentkezését a fenti E-mail címen!

38

2013

doctorandorum

Matematikai és Informatikai Tudományos Osztály Elnök: Hegyháti Máté (Pannon Egyetem, Informatikai Tudományok Doktori Iskola) Kutatási téma: Rendszer- és folyamatoptimalizálás. E-mail cím: [email protected] 2013. június 14-én alakult meg az Osztály 7 fő részvételével. Az alakulást követően folyamatos gyarapodással 19 főre nőtt a létszám, ami a jövőre nézve máris bizakodásra adhat okot. Az Osztályhoz 14 doktori iskola tartozik, így a „lefedettség” még nem teljes, az ősztől egyik fontos feladatunk a matematikai doktori iskolák hallgatóinak hatékonyabb megszólítása és a taglétszám növelése. Az alakuló ülésen jelenlévő tagokkal megvitattuk legfontosabbnak tekintett feladatainkat és céljainkat és ezeknek megfelelően éves munkatervet dolgoztunk ki. 2013 novemberében workshopot szerveztünk a Pannon Egyetemen, amelyen minikurzus keretében a résztvevők krediteket is szereztek. A Magyar Villamosmérnök és Informatikus Hallgatók Egyesületének alelnökei megkerestek bennünket egy nemzetközi konferenciával kapcsolatban, melynek szervezésében valószínűleg részt fogunk venni, segíteni fogjunk. Tartjuk a kapcsolatot, a konferencia várható időpontja január vége. 2014-ben szeretnénk a CS^2 és a CSM konferenciák szervezésében részt venni. A CS^2 konferencia szervezőivel már sikerült erről beszelni, akik örömmel fogadták a kezdeményezést. Ezen konferenciák szervezése az ősszel fog megindulni. 2014 tavaszán szeretnénk egy inkább ismeretterjesztő jellegű informatikai előadássorozatot rendezni, melyet youtube-on közzétennénk. A DOSz új honlapján a többi osztályhoz hasonlóan


39

igyekszünk kihasználni minden lehetőséget, hogy segítsük a hozzánk tartozó doktoranduszokat: Osztályunk leágazásán megtalálható lesz minden általunk hozzáférhető konferencia felhívás, ösztöndíj és pályázati lehetőség, amely érintheti a matematikus és informatikus doktoranduszokat. Reméljük, hogy a jövőben folyamatosan új tagokat köszönthetünk sorainkban, és újabb tagokkal fog gyarapodni az Osztály. Ha kedvet kaptál a csatlakozásra, a fent olvasható e-mail címre várjuk leveled!

40

2013

doctorandorum

Műszaki, Építészeti és Földtudományi Osztály Elnök: Tormási Alex (Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Számítási intelligencia módszerek alkalmazása intelligens felhasználói interfészekben. E-mail cím: [email protected] Megbízott elnökhelyettes: Lilik Ferenc (Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Távközlési problémák fuzzy irányítórendszerekkel történő kezelhetőségének vizsgálata. E-mail cím: [email protected] A Műszaki, Építészeti és Földtudományi Osztály (továbbiakban MÉF) 2013. június 21-én, Győrött tartotta alakuló ülését, jelenleg 14 fővel működik. A tagok a Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskolájának, Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolájának, Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskolájának, illetve a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának doktoranduszai, doktorjelöltjei. Bár a tudományos osztályba tartozó tudományágak szerteágazóak, ennek ellenére a tagok azonos nehézségekkel küzdenek, mint a kapcsolati hálózat kialakítása, publikációs követelmények teljesítése, illetve az ezekhez szükséges anyagi támogatást biztosító pályázati lehetőségek ismeretének hiánya. A felmerült problémáknak megfelelően került kialakításra a tudományos osztály programja. A kapcsolatrendszer kialakításának támogatása érdekében szakmai programok szervezését kezdtük el, melynek révén a hazai, illetve határon túli egyetemek és tudományos műhelyek munkájával ismerkedhetnek meg a doktoranduszok.


41

Azon tagok részére, akik tanulmányaikban és munkájukban külföldi egyetemekkel szeretnének kapcsolatot teremteni, a „MÉF nagykövetek” tudnak segítséget nyújtani. A nagykövetek külföldi egyetemek doktoranduszai, akik önként vállalták, hogy segítik az általuk képviselt országgal való kommunikációt. Jelenleg tíz országban találhatóak MÉF nagykövetek, mint például Azerbajdzsán, Finnország, Kanada, Németország, Vietnám. A tudományos osztály programja tartalmaz egy évente megrendezésre kerülő konferenciát, melyet szeretnénk megnyitni a mesterszakos hallgatók előtt is, így segítve a leendő doktoranduszi pályájukat. A konferenciát minden évben más egyetem doktorandusz önkormányzatával közösen rendezzük meg. Megalapításra került egy évente kiosztásra kerülő „MÉF Nívódíj”, mellyel a kiemelkedő publikációs tevékenységet folytató tagok munkája kerülne jutalmazásra. A díjat odaítélő zsűribe a tudományos élet kiemelkedő személyiségeit kérjük fel. A MÉF által szervezett eseményeken a tudományos osztály tagjai kedvezményesen vehetnek részt, ezzel is csökkentve a doktoranduszok anyagi terheit. A tudományos osztályba való belépéshez a MÉF elnökétől ([email protected]) kérhető nyilatkozat kitöltése és visszaküldése, valamint aktív doktoranduszi vagy doktorjelölti jogviszony szükséges.

42

2013

doctorandorum

Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztály Elnök: Farkas György (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Kuroszava Akira japán filmrendező nem japán textusok alapján készített filmadaptációinak vizsgálata. E-mail cím: [email protected] A Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztály, ahogy a neve is mutatja, többféle tudományágat foglal magába, amelyek közös fókuszpontja a művészet. Ez a sokszínűség egyszerre jelenti az Osztály életének izgalmait, de egyben ez a sokféleség a tudományágakat lefedő doktori iskolák nehézségét is mutatja. Előnyt jelent, hogy így közösen tudunk tenni azokért a dolgokért, amik jelenleg, mint hiány jelentkeznek ezekben a doktori képzésekben. A fenti sorokat olvasva máris számos, a tudományos osztályra is jellemző vonás található meg. Tagjaink nem feltétlenül művészeti doktori iskolák hallgatói, a kutatási területek különböző tudományágak határainál találhatóak, stb. Ezeket, mint alapvonásokat felismerve az Osztály segítségével szeretnénk olyan doktorandusz közösséget létrehozni, amely képes kielégíteni mindezeket az egyedi sajátosságból fakadó igényeket, továbbá képes inspirálni tagjaikat a tudományos munkára, szereplésre. Ennek megfelelően az idén megalakult Osztály első komoly rendezvénye az „Összkép” néven megrendezésre kerülő összművészeti tudományos konferencia. Ugyan idén lesz az első Összkép Doktorandusz Konferencia, de ezt a rendezvényt már most azzal a szándékkal indítjuk útjára, hogy minden évben rendszeresen kerüljön megrendezésre, mint a művészeti, színház- illetve filmtudományi doktoranduszok tudományos eszmecseréjének, személyes találkozásának lehetősége. A konferencia keretében a jelenlegi doktorandusz közösség kutatásainak sokszínűségét szeretnénk megmutatni, míg a művészeti területek alkotó doktoranduszai pedig az osztály által


43

szintén évente megrendezésre kerülő doktorandusz kiállításon mutatkozhatnak be. Osztályunk tagjainak sorába várunk minden olyan, az Osztály tudományágaiban kutatást végző doktoranduszt, aki úgy érzi, hogy szeretne és tudna is tenni azért, hogy jobb és több lehetőség álljon rendelkezésre a művészeti, színház- és filmtudományi területeken kutatást végző hallgatók számára. Célunk, hogy olyan közösséget alkossunk, amelyben mindezen doktori iskolák, doktoranduszaik által képviseltetik magukat, így valóban mindegyik tudományág érdekében lehetőségünk nyílik tevékenykedni!

44

2013

doctorandorum

Nyelvtudományi Osztály Elnök: Vakula Tímea (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: A beszédprodukció és a beszédpercepció fejlődése 5–7 éves korban. E-mail cím: [email protected] Alelnök: Krepsz Valéria (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola). Kutatási téma: Fonetika. E-mail cím: [email protected] A Nyelvtudományi Osztály 2013. október 21-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A 12 tag az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem doktoranduszai közül került ki, de az alapító tagok szeretnék, hogy a következő hónapokban az ország valamennyi nyelvtudományi doktori képzést indító intézmény hallgatói képviseltessék magukat. Az osztály fő célként egy olyan tehetséggondozást biztosító fórum létrehozását tűzte ki, amely egyszerre lenne a szakmai és a személyes kapcsolatteremtés színtere, emellett fontosnak tartják a magyar nyelven nyelvészeti kutatásokat folytató doktoranduszok tájékoztatását és szakmai előmenetelük segítését. A tagok a következő évben két fontosabb rendezvényt terveznek: 2014 márciusában Találkozási pontok a nyelvészetben címmel egy országos szintű konferenciát, valamint 2014 januárjától egy hat alkalomból álló, havonta egyszer megrendezett beszélgetéssorozatot, melynek címe: Pár-beszélgetés. A két eseményt ugyanaz a probléma hívta életre: napjainkban egyre gyakrabban jelenik meg a nyelvtudomány részéről az a felvetés, miszerint egy adott kérdésre csak kettő vagy több különböző tudományterület együttes munkájával lehet választ adni. A beszélgetések során két-két tudományterület jeles képviselői (pl. orvos és nyelvész, informatikus és nyelvész) között kezdeményeznek párbeszédet, a konferencián pedig a nyelvészeten belül több témába tartozó kutatásoknak szeretnének teret adni. A konferenciához kapcsolódva


45

egy lektorált tanulmánykötet megjelentetését is tervezik. A későbbiekben szakirodalmi adatbázist, projekt-társkeresőt, illetve egyéb formális és informális programokat is szeretnének megvalósítani. Ha csatlakozni szeretnétek, akkor azt a nytudoszt@ gmail.com címen jelezhetitek.

46

2013

doctorandorum

Pszichológiai és Neveléstudományi Osztály Elnök: Budai Gábor (Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: Szakképzés és munkaerőpiac. E-mail cím: [email protected] Alelnök: Rausch Attila (Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola) Kutatási téma: A matematikai gondolkodás képességeinek értékelése és fejlesztése 4-8 éves korban. E-mail cím: [email protected] A Pszichológiai és Neveléstudományi Osztály 2013. október 18-án alakult meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. A 9 alapító tag az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem doktoranduszai közül került ki, de az alapító tagok szeretnék, hogy a következő hónapokban az ország valamennyi pszichológiai és neveléstudományi doktori képzést nyújtó intézmény hallgatói képviseltessék magukat. Az osztály fő célként egy olyan fórum létrehozását tűzte ki, amely egyszerre lenne a szakmai és a személyes kapcsolatteremtés színtere, emellett fontosnak tartják a pszichológia és a neveléstudomány területein kutató doktoranduszok tájékoztatását és szakmai előmenetelük segítését. A tagok a következő évben két fontosabb rendezvényt terveznek: 2014 januárjában a Szegedi Tudományegyetemen a PISA felmérés új eredményeivel kapcsolatos konferenciát szeretnének létrehozni, valamint 2014 májusában az ELTE-n tehetséggondozás témakörben szintén egy konferencia megvalósítását tervezik. Ha csatlakozni szeretnétek az osztályunkhoz, akkor azt a [email protected] címen jelezhetitek.


47

Történelem- és Politikatudományi Osztály Elnök: Szőts Zoltán Oszkár (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola, Művelődéstörténet doktori program) Kutatási téma: Az első világháború értelmezései a magyarországi had- és történettudományi szak- és memoárirodalomban 1945 előtt. E-mail cím: [email protected] Alelnök: Bayerné Sipos Mónika (Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola, Politikatudomány doktori program) E-mail cím: [email protected] Titkár: Novák Ádám (Debreceni Egyetem, Történelemés Néprajztudományi Doktori Iskola, Történelem doktori oktatási program) E-mail cím: [email protected] Külügyi referens: Szeghő Patrik (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola, Újés jelenkori egyetemes történelem doktori program). E-mail cím: [email protected] Az Osztály 2013. május 25-én tartotta meg alakuló ülését 9 fő részvételével. Jelenleg 42 taggal rendelkezik. Az Osztály tagjai a humántudományok háttérbe szorulásának trendjét óriási problémának tartják, amely ellen hatékony közös munkával kívánnak fellépni. A tudományos életben való boldoguláshoz folyamatos információáramlásra van szükség a különböző képzési helyeken tanuló magyarországi és kárpát-medencei magyar doktoranduszok és doktorjelöltek között, melynek fórumát meg kívánják teremteni, egyrészt a rendszeres személyes találkozókkal, másrészt a levelezőlistán való kapcsolattartással. A csatlakozók számára az információáramlás mellett a kapcsolati háló épülésének lehetősége lehet a legvonzóbb. Az Osztályba a tisztségviselőktől igényelhető jelentkezési

48

2013

doctorandorum

lap kitöltésével és aláírásával lehet jelentkezni, melyet az elnöknek kell eljuttatni. A tagfelvételről mindig a soron következő osztályülés dönt. A felvettek az ülés után azonnal az Osztály teljes jogú tagjaivá válnak, és felkerülnek az Osztály levelezőlistájára. Az Osztály a 2013/2014-es tanévben számos, nagy érdeklődésre igényt tartó eseményt szervez. Bemutatkozó alkalmunkra „Mit keres a Korona a címerben? címmel került sor az ELTE BTK Pázmány Termében 2013. november 7-én. A két részből álló rendezvény első felében a Szent Korona történetével foglalkozó előadásokat, a második felében parlamenti képviselők részvételével zajló kerekasztalbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők. A történettudományi előadásokat az MTA Lendület Szent Korona kutatócsoport tagjai, Dr. Pálffy Géza és ifj. Dr. Bertényi Iván tartották, a beszélgetés vendégei L. Simon László (Fidesz), Dr. Hiller István (MSzP), dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) és dr. Schiffer András (LMP) voltak. A teltházas rendezvény hatalmas sikerét többek között 23 sajtómegjelenés is mutatta. 2014 decemberében DOSz Café néven Debrecenben neves egyetemi oktatók bevonásával kerül sor következő alkalmunkra, mely Erdély történetével foglalkozik. 2014 folyamán az I. világháborúra emlékező országos tudományos programokhoz illeszkedve Osztályunk a témával foglalkozó doktorandusz hallgatók számára nagyszabású országos konferenciát kíván szervezni. 2014 márciusában a DOSz hagyományos Tavaszi Szél Konferenciájának Történelem- és Politikatudományi szekcióját már az osztály fogja szervezni, nyáron pedig szakmai táborba invitáljuk osztályunk tudományágaiban tevékenykedő doktorandusz társainkat. Tagfelvételt az osztályelnöknél vagy a tikárnál lehet kezdeményezni; reméljük, hogy olvasónkat is hamarosan tagjaink között köszönthetjük!


49

Zenetudományi Osztály Elnök: Tóth Endre (LFZE); e-mail: [email protected] Titkár: Nagy Dániel (ELTE); e-mail: [email protected] A Zenetudományi Osztály 2013. október 19-én alakult meg 15 taggal a Zeneakadémia Ligeti György épületében. Magyarországon jelenleg zenetudományi képzés mind alap-, mester és doktori szinten kizárólag a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) folyik. Az oktatás első számú célja – néhány egyelőre kisszámú, de üdvözlendő kezdeményezés mellett – a klaszszikus zenei felvértezettség. A kurzuskínálat szinte egyik képzési formában sem bővelkedik a germán muzikológia által ránk hagyományozott zenei matérián és metódusokon kívüli egyéb repertoárok vagy módszerek megismertetését célzó tantárgyakban. Leginkább a doktori képzés során kellene hangsúlyt fektetni a társművészetek, társtudományok megismerésére és kutatási módszereik zenetudományban való alkalmazhatóságának kipróbálására. Mindebből adódóan a Zenetudományi Osztály céljait mindenképpen interdiszciplináris alapokra helyezve képzeljük el, mivel egyrészt a Zeneakadémia PhD-képzése mindössze néhány hallgatót foglal magába, másrészt mivel fontosnak tartjuk a már említett tudományterületek megismerését és módszereik alkalmazását, ami a zenetudomány látóterének csak bővülésére szolgálhat. Az osztály tagsága is interdiszciplináris törekvéseinket mutatja, hiszen már most a tagjaink között üdvözölhetünk olyan doktoranduszokat, akik más egyetemek doktori iskoláinak hallgatói, de kutatási területük a zenével kapcsolatos. Ennek szellemében szeretnénk bővíteni az osztály tagságát. Várjuk tehát minden olyan doktorandusz és doktorjelölt jelentkezését, akinek kutatási témája szorosan kötődik a zenéhez. Terveink között szerepel a külföldön már nagy hagyománnyal rendelkező felolvasó koncertek (lecture recitals) szervezése és meghonosítása, továbbá doktorandusz

50

2013

doctorandorum

komponisták műveiből álló szerzői est, valamint interdiszciplináris konferencia megrendezése. Szeretnénk, ha osztályunk tagjai egymást inspirálhatnák, megosztanák egymással tapasztalataikat, így létrehozva egy olyan tudományos, sőt baráti közösséget, amely a jövőben mind szakmailag, mind emberileg profitálni tud szerteágazó tevékenységének köszönhetően.


51

A doktori képzés minőségbiztosítása A magyar felsőoktatás legmagasabb képzési szintje a doktori képzés. E képzési szint minőségének megítélése valamint biztosítása több kérdést felvet, amellyel az alábbi esszében szeretnék foglalkozni. Ahhoz, hogy egy folyamat, illetve szolgáltatás vagy termék minőségét meg tudjuk ítélni, három nézőpontból kell megvizsgálnunk, aszerint, hogy milyen aspektusból teljesülnek a megrendelő igényei: 1. mennyiségi és formai követelmények teljesülésének oldaláról, 2. eredményességi, 3. valamint hatékonysági szempontból. E három kritériumrendszer vizsgálata adhat árnyalt képet, hiszen nem elég például mennyiségi szempontoknak érvényesülni (pl.: az a mentalitás, amely csak arra fókuszál, hogy vegyünk fel bizonyos számú hallgatót egy képzési területre, nem jelent igazi minőségbiztosítást) a képzés minőségének javítására, vagy attól, hogy egy képzés eredményes, még nem feltétlenül hatékony. A doktori képzések területén e szempontok kölcsönös figyelembevétele eredményez egy hatékony minőségirányítási rendszert. Írásomban az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány szerint a minőségirányításhoz tartozó fogalmakat használom, amelyek a következők: Minőségirányítás: Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. A minőség szempontjából való vezetés és szabályozás általában tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést.  Minőségtervezés: A minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében. Megjegyzés: A minőségtervezés részeként minőségterveket lehet kidolgozni. 

52

2013

doctorandorum

Minőségszabályozás: A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.  Minőségbiztosítás: A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.  Minőségfejlesztés: A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. Megjegyzés: A követelmények bármilyen szempontra vonatkozhatnak, például az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon követhetőségre. 

Minőségirányításról, illetve minőségbiztosításról a képzések esetében három szinten beszélhetünk: 1. Rendszerszintű 2. Intézményi (lehetséges kisebb értelemben is kari, illetve iskola) szintű 3. Programszintű E három szint biztosításában más-más szervezetek, résztvevők érdekeltek, erről bővebben a képzés stakeholder analízisében szólok. Jelen pillanatban minőség szabályozási és ellenőrzési funkciót elsősorban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság lát el, valamint az intézmények minőségbiztosítással foglalkozó szervezeti egységi bírnak – legalábbis papíron – ilyen feladattal. Általános helyzetkép Hazánkban jelenleg 27 intézményben folytatnak doktori képzést, amely 175 doktori iskolát jelent. A képzésbe évente hozzávetőlegesen 1600-1800 új hallgató lép be, a képzésben résztvevők száma pedig 8000 körül mozog. Azonban meg kell jegyezni, hogy egyes statisztikák eltérnek, ennek oka az adatszolgáltatások különböző időpontja. Így mindenképpen szükséges lenne szabályozni, hogy statisztikai adatokat mely szervezet kér be elsődlegesen, és attól a szervezettől kellene átvennie a többinek, így csökkenthetőek és lokalizálhatóak az adatszolgáltatási hibák. A magyarországi doktori képzésnek alapvetően két típusa létezik, a többségben lévő iskola rendszerű képzés, és a


53

ritkább tutoriális jellegű képzés. A képzések elkülöníthetőek munkarend szerint is nappali, illetve levelező képzésre, ennek azonban véleményem szerint inkább az előző felosztásban van értelme, a levelező iskolarendszerű képzés, valójában egy átmenet a tutoriális képzés és az iskolarendszerű képzés között. Hazánk doktori képzéseinek közös jellemzője, hogy az iskolarendszerű képzés során a hallgatók bizonyos kurzusokat teljesítve, valamint tudományos (előadások, publikációk, kutatások), illetve oktatási tevékenységért járó kreditek megszerzése után a doktorandusz szigorlatozik, abszolvál, ezt követően elindítja a doktori eljárást. A tutoriális jellegű képzésben a kontaktalkalmak száma minimális. A doktori képzés egyik sajátossága, hogy abban az esetben is, ha iskolarendszerű képzésről beszélünk, a képzések között igen nagy eltérés lehetséges, hiába fut két ugyanolyan nevű program két különböző intézményben, azok nagyon sokban eltérhetnek, hiszen a képzés során sok esetben a programvezető, és a témavezetők személye meghatározó. Ez önmagában nem feltétlenül baj, hiszen a tudományos utánpótlásképzés egy szint felett nem univerzálható, ugyanakkor minőségbiztosítási szempontból megnehezíti az összehasonlítást, azt eredményezi, hogy ki kell lépni a korábbi, graduális szinten működő összehasonlítások világából. Ahhoz, hogy a képzés minőségbiztosítási rendszerének kialakításához hozzá kezdjük szükséges felvázolni a képzés céljait a felé támasztott elvárásokat, meghatározni az érdekelt feleket valamint a rendelkezésre álló eszközöket. Mindezek fényében láthatjuk, hogy mit tudunk magunk elé tűzni reális, megvalósítható célként. Képzés céljai A képzés célját kutatva több összetevőt is figyelembe kell vennünk, tekintsük át milyen szereplők érdekeltek a cél meghatározásában: Államigazgatási szervek által alkotott jogszabályok tartalmaznak utalásokat a képzés céljait illetően, azonban mivel e szervek közvetlenül nem érintettek a képzésben, így csupán általánosságban fogalmaznak (lásd NFTV szerint a képzés célja a tudományos utánpótlásképzés). Ezen elvárások döntően más szervezetek véleménye alapján kerültek kialakításra. E vélemények három csoportba oszthatóak:

54

2013

doctorandorum

1. A képzéseken végzettek felvevő piaca: a. Akadémiai oktató szféra b. Akadémiai kutató szféra c. Magánszektor 2. A képzésben jelenleg résztvevők, vagy akik korábban részt vettek. Elvárásaik a képzés során természetesen változnak, mivel a képzés kezdetén sajnos nem áll átfogó kép rendelkezésükre. A képzésben való részvételük és a fokozat szerzési törekvésük összefoglalható olyan rövid meghatározásokba, mint kutatás, oktatás iránti lelkesedés, a presztízs doktori cím megszerzése, intézményi vagy más kényszer, ugyanakkor ez a meghatározás ott sántít, hogy nem veszik figyelembe a doktoráltak munkaerő-piaci elhelyezkedését. 3. A képzések szervezői, akik részben az első csoport tagjai is, bár mint szervezők és lebonyolítók más szempontjaik is vannak. A képzési elvárásokat több európai országban az úgynevezett képzési keretrendszerek tartalmazzák, amelyek ugyan nem a minőségbiztosítási rendszerek részei, viszont azzal szoros kapcsolatban lévő elvárások, biztosító eszközök. Végül, de nem utolsó sorban fel kell tenni azt a kérdést, hogy a doktori fokozat megszerzése, illetve a tanulmányok abszolválása tényleges képzettségi szintemelkedést jelent-e. A fokozatot szerzett, illetve végzett hallgatóknak a munkaerő-piaci, valamint az egzisztenciális pozíciójukat mindez hogyan befolyásolja? Szakmai hiány, feladat meghatározása Ma Magyarországon nem létezik átfogó, összehasonlítására, valamint minőségfejlesztésre alkalmas, a doktori képzést mérő minőségbiztosítási rendszer. a. Hiányzik a doktori képzés céljának átfogó definíciója. b. Hiányzik a doktori képzés minőségi értékelésének átfogó rendszere Feladatunk e két hiány megszüntetése, ehhez azonban azok eredetét kell feltárnunk, ennek érdekében egy-egy sematikus probléma fát vázolnék fel:


55

Hiányzik a doktori képzés céljának átfogó meghatározása Jogszabályi környezet nem ad egyértelmű támpontot A 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet csupán a létesítés feltételei tartalmazza

Nincs felmérve kik érdekeltek a doktori képzésben

A 2011. évi CCIV. törvény szerint: a doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó

A doktori képzés kapcsán nevesített szervek között álláspontja eltér a képzést illetően

Tudományos és gazdasági érdekek ütközése

Nincs kép a fokozatot szerzettek későbbi karrierútjáról

Intézményi DPR-ből nem nyerik ki a szükséges adatokat

Nincs valós idejű országos, hiteles adatbázis a doktoráltak karrierútja és kutatási tevékenységét illetően

Hiányzik a doktori képzés értékelésének átfogó rendszere

Rész értékelések léteznek, pl.: MAB akkreditáció

Nem ismerjük pontosan a lemorzsolódási arányokat, illetve a mögötte rejlő okokat

Nincs meghatározva, kinek a feladata ennek kialakítás

Nem tisztázott a finanszírozási háttere

Minőségbiztosítási rendszer csak akkor működik, ha vannak következményei

Eszközök Egy átfogó rendszer kialakítása során olyan eszközöket kell kialakítanunk, amelyek direkt és indirekt információk alapján monitorozzák a képzést és elősegítik annak fejlesztését. Mivel a minőségbiztosítás, ahogyan azt már korábban említettem, három szinten mehet végbe, így a különböző eszközök sem értelmezhetőek mindegyik szintre. Az alábbi felsorolás csupán egy-egy ötletet tartalmaz. Ezek pontosítása is kimunkálása is közös gondolkodás eredménye kell, hogy legyen, amelynek elősegítésében a Doktoranduszok Országos Szövetségének kiemelt szerepet kell vállalnia. Ezért lenne fontos, hogy a 2011. évi CCIV. törvény módosításakor a DOSz definíciója kiegészüljön azzal a kitétellel, hogy szerepet vállal a doktorandusz képzés minőségbiztosításában. Lehetséges eszközök a következők:

56



statisztikai adatforrások megbízhatóságának növelése;



elvárások és igények felmérése a doktoranduszokat, illetve a fokozatszerzőket célirányosan foglalkoztató szervezetek között;



doktori képzésben résztvevő intézmények vizsgálata;



témavezetőkkel interjúk készítése;



az egyes doktori képzések könnyebb összevetése véget, egy a DOSz által kezelt webes felületen a felvételi

2013

doctorandorum

időszakban az összes meghirdetett programról egységes formátumú összefoglaló; 

minden évben a belépő első éves doktoranduszok országos szintű és egységes kérdőívre történő anonim felmérése, ezzel feltérképezve a jelentkezők motivációját, elvárásait, társadalmi és tudományos/tanulmányi hátterét, valamint az intézmények közötti mobilitását;



doktorandusz adatbázis felépítése a doktoranduszok, fokozatott szerzettek szakmai életútjáról;



DPR adatok elemzése;



lemorzsolódási adatok elemzése;



képesítési keretrendszerek doktori képzéseket jellemző részeinek összevetése a magyar képesítési keretrendszerrel, valamint a magyar keretrendszer megvalósulásának követése



disszertációk kezelésének szabályainak újragondolása, az a kérdés a mennyiség adatok alapján adja magát, hogy valóban ennyi új önálló kutatásról beszélhetünk, mint amit a számok mutatnak?



doktoranduszok és kutatásaik támogatási rendszerének újragondolása;



jogszabályi módosítás a DOSz szerepét illetően;



azonos tudományterülethez tartozó doktori képzések képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése;



külföldi gyakorlatok feltérképezése, „best practice” átültetése a hazai gyakorlatba;



auditált szervezet által adományozott minőségdíjak, minősítések bevezetése.

Érdekelt felek Mint arra már korábban többször is utaltam, a doktori képzésben több érdekelt fél is részt vesz, illetve hatást gyakorol. Az alábbiakban ezeket kívántam összegyűjteni: 

Doktoranduszok, doktorjelöltek, országosan a DOSz képviseli őket


57



Képzést szervező intézmények:  A képzések infrastrukturális hátterének biztosítása szempontjából elkülöníthető az intézmények vezetése országosan az MRK képviseli őket.  Doktori iskolák: bár az intézmények részei viszonylag nagy autonómiával bírnak, motivációjuk eltérhet az intézmény vezetésétől országosan az Országos Doktori Tanács képviseli őket.  Magyar Tudományos Akadémia egyrészt mint az egyik foglalkoztató, másrészt mint a magyar tudományos élet összefogója.



Államigazgatási feladatokat (is) ellátó szervezetek:  Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Államtitkárság által képviselt kormányzat.  Felsőoktatási és Tervezési Testület mint az államtitkárság tanácsadó testülete.  Magyar Akkreditációs Bizottság, jogszabályi formai előírások betartásának ellenőrzése, akkreditáció kiadása, illetve megvonása.



Nem akadémiai szférában elhelyezkedőket tudatosan foglalkoztató szervezetek:  Piaci alapon működő kutatóközpontok, illetve egyéb cégek.

Feladatok és ütemezése Rövidtávon Egy pilotprojekt indítása, amely megalapozza egy későbbi minőségbiztosítási rendszer indítását (szakmailag, illetve referenciaként). A pilotprojekt keretében több intézményben az elsőéves beiratkozó doktoranduszokkal egy anonim kérdőív kitöltése, ezzel felmérve hátterüket (milyen intézményből érkeztek, milyen motivációval, milyen szociológiai háttérrel jelentkeztek a doktori képzésre). Rendelkezésre álló DPR eredmények szűrése és elemzése a doktori képzésekben részt vevőkre vonatkozóan. Időtartam 6- 12 hónap. E lépések közül a felmérés elkészítése folyamatban van, kiértékelése 2014. januárra várható. Középtávon Forrásbevonás segítségével egy olyan projekt megvalósítása, amely egyrészt felméri, hogy a szektor szereplőinek (doktoranduszok, doktorjelöltek, doktori fokozatukat meg-

58

2013

doctorandorum

szerzett volt PhD-hallgatók doktori képzésben résztvevő oktatók, munkáltatók) milyen elvárásai és véleménye van a képzéssel kapcsolatban, másrészt kidolgozza azokat a módszereket, amelyek a sajátos magyar doktori képzésben alkalmazni lehet tekintettel annak sokszínűségére. Időtartam: 12 hónap Hosszútávon Országosan egységes alapokon nyugvó minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és elindítása, amely egyrészt folyamatosan monitorozza a mennyiségi és formai kritérium teljesülését, másrészt képet ad arról, hogy hazánkban, illetve az adott intézményekben a képzés eredményes, illetve hatékony-e. Fenntartás: minimum 5 év. Bízom benne, hogy rövid írásommal sikerült a téma iránt az érdeklődést felkelteni, és a DOSz hatékonyan tudja feladatát ellátni azáltal, hogy a doktoranduszok is aktívan bekapcsolódnak ebbe a feladatba. Nemes László elnöki megbízott, DOSz


59

A doktorandusz önkormányzatok megalakulása utáni első év tapasztalatai E cikket, még a Doktoranduszok Országos Szövetségének stratégiai elnök-helyetteseként kezdtem el írni. Feladatom többek között a tagönkormányzatokkal való kapcsolattartás volt, a leírtak a velük folytatott beszélgetéseken alapulnak. Önálló önkormányzatok és az országos szervezet újjáalakulása - kettős helyzetben A doktorandusz önkormányzatok kikerülhetetlen önállóvá válásáról a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 2012 nyarán elfogadott módosítása a szeptember 1-én hatályba lépett 2012. évi CXXIII. törvény rendelkezett. Korábban Nftv. kimondta, hogy a korábbi egyesületi formában működő Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) hasonló jogállást kap. Ezt gyakran nevezik köztestületi formának, annak azonban nem teljesen felel meg, mivel egy köztestület nem rendelkezhet belső önkormányzattal. Az új DOSz-ban a korábbi egyéni, fakultatív testületi tagságot – amely ténylegesen nem tudta lefedni a doktoranduszhallgatók még csak felét sem,25 – felváltotta a kötelező intézményi tagság. Ez azt jelentette, hogy a DOSZ immár ténylegesen is a hozzávetőlegesen 8000 fős doktorandusz hallgatói kör képviseletei szervezete lett. A 2012 nyarán elfogadott módosítás értelmében a doktoranduszhallgatók nem választók és választhatók a hallgatói önkormányzat választásain, mivel az ő képviseletüket intézményi szinten 2012. szeptember 1-jétől a doktorandusz önkormányzat látja el, valamint a doktoranduszokat érintő egyetértési jogot e szervezet gyakorolja.26

25 elég itt arra gondolni, hogy a Közgyűlések rendszeresen 6-14 küldöttel működtek, amely ennyi doktori képzésben érintett kart jelentett, és ha ehhez hozzá tesszük, hogy valójában csupán 4-5 intézményből érkeztek, akkor a kép még inkább elszomorító volt 26 13. § Az Nftv. 60. § (1) bekezdés második mondata a következő szöveggel lép hatályba: „A hallgatói önkormányzatnak – a 63. §-ban meghatározott kivétellel – minden hallgató tagja, választó és választható.” 14. § Az Nftv. 63. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:„A 61. §-ban foglalt egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja.”

60

2013

doctorandorum

Léteztek-e korábban doktorandusz önkormányzatok? Ha a korábbi jogszabályokat és intézményi gyakorlatot nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy gyakorlatilag igen. A doktorandusz önkormányzatok feladatait a hallgatói önkormányzatok látták el, mind kari, mind egyetemi szinten. Mivel járt mindez? A felsőoktatási törvények és a különböző intézményi szabályzatok kimondták, hogy a hallgatói önkormányzatok egyetemi tanácsokba (később szenátusokba) delegált tagjai közül egynek doktorandusznak kellett lennie. E szabályt jó pár helyen a doktori képzésben érintett karok saját kari tanácsuk összetételénél is alkalmazták. Emellett a hallgatói önkormányzatok delegálták a doktori tanácsokba azokat a fokozattal rendelkező tagokat, akik feladata a doktoranduszok és doktorjelöltek képviselete volt. Voltak olyan hallgatói önkormányzatok, amelyeknek a neve is megerősítette mindezt, pl.: Miskolci Egyetemi és Doktorandusz Hallgatói Önkormányzat. Ugyanakkor ezen szervezetek nem voltak a DOSz tagjai, emiatt egy fajta kettősség alakult ki. Hiszen az országos szervezetnek nem volt formalizált kapcsolata az intézményi képviseletekkel, azt az estet kivéve, ha az intézményi képviselők beléptek az egyesületbe és az egyesület kari tagjai megválasztották őket a DOSz Közgyűlésének tagjává, az pedig egy-egy esetben DOSZ elnökség vagy a felügyelő bizottság tagjává választotta őket, azonban ezek az esetek inkább kevesebbszer, mint többször fordultak elő a szervezet működésében. Ugyanakkor a hallgatói önkormányzatokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, mint országos képviseleti, ernyőszervezetet fogta össze. Mindezek alapján látható, hogy szükséges volt feladatok, profilok megtisztítása, amely ahogy bevezetőmben írtam két szinten valósult meg. Az első választások és megalakulások A kérdéssel már a Magyar Rektori Konferencia is foglalkozott, amely 2012. május 26-án állásfoglalást adott ki, amely azonban mára már nem elérhető sem az MRK honlapján, sem más elektronikus felületen. Az Nftv 2012. július elején elfogadott és szeptember 1-én hatályba lépett módosítása csupán két hónapot adott az intézmények számára a reakcióra. Voltak olyan intézmények, ahol már előre készülve, még a nyári szabadságolások előtt végre tudták hajtani a módosításokat, pár példát kiemelve, ahogy a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetemek, vagy a Nyugat- Magyarországi Egye-


61

tem esetében ez történt, ahol éltek a hallgatói önrendelkezés jogával. A törvény ugyanakkor elég szűkszavúan nyilatkozott az intézményi önkormányzatokról, csupán az alábbit rendelte el: 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 63. § „(1) A doktori képzésben részt vevők intézményi képviseletét a felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzat látja el. A doktorandusz önkormányzatnak minden doktorandusz a tagja, választó és választható. A doktorandusz önkormányzat működésére egyebekben a 60. § (1)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A 61. §a-ban foglalt egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja.” E törvény 60 §-a az alábbiakban határozta meg a hallgatói önkormányzatok jogállását, működésének feltételeit: „(1) A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére – a felsőoktatási intézmény részeként – hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak – a 63. §a-ban meghatározott kivétellel – minden hallgató tagja, választó és választható. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha A) megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és b) a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. (2) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. (3) Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott.

62

2013

doctorandorum

(4) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását, a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény működését. (5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. (6) A bíróság nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.” „61. § (1) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben: a) térítési és juttatási szabályzat, b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, c) tanulmányi és vizsgaszabályzat.” Érdekes módon a 60. § utolsó bekezdése nem került bele a doktorandusz önkormányzatok jogai közé, amely az intézményen belüli autonómiáját garantálná. „(7) A hallgatói önkormányzat dönt működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható.” Mivel azonban a doktorandusz önkormányzatok működéséről a törvény bővebben nem rendelkezett, valamint a doktori képzésről szóló kormányrendelet nem jelent meg (későbbi megjelenésekor kiderült, ez sem tartalmaz iránymutatásokat a működésről) a nyár végére igen bizonytalan helyzet alakult ki. Ezt próbálta enyhíteni, az akkor már bejelentetten távozásra készülő Kiss Norbert felsőoktatási helyettes- államtitkár. Az MRK májusi állásfoglalása alapján az alábbi levelet intézte a doktori képzésben érintett intézmények vezetőihez:


63

Tárgy: Doktorandusz Önkormányzat, Doktoranduszok Országos Szövetsége Tisztelt Rektor Asszony/Úr! A Magyar Rektori Konferencia 2012. május 26-án ajánlást adott ki a doktorandusz önkormányzatok (továbbiakban: DÖK) megalakulására vonatkozóan. Az üggyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom és kérem szíves együttműködését. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) szerint a Doktoranduszok Országos Szövetsége (továbbiakban: DOSz) a 63. § (2) bekezdése alapján a doktorandusz önkormányzatok (továbbiakban: DÖK) képviselőiből álló testület által elfogadott alapszabállyal rendelkező jogi személy. Az Nftv hatálybalépését (2012. szeptember 1.) követően a DOSZ-nak haladéktalanul meg kell alakulnia, ezért kiemelten fontos, hogy a DÖK képviselve legyen a DOSz megalakulásában. Kérem Önt, hogy 2012. szeptember 15-ig állítson fel egy választási bizottságot és biztosítsa a választás lebonyolítását, amelyen az Nftv 63. § (1). bekezdésének megfelelően minden doktorandusz választó és választható. A választás célja a DOSz megalakulásánál a DÖK egy küldött általi képviselete. A küldöttválasztással kapcsolatban, a választás rendjére és folyamatára vonatkozó döntéseket a rektornak szükséges meghoznia. Kérem, hogy 2012. október 1-ig a küldött nevéről és elérhetőségeiről az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárát szíveskedjen tájékoztatni. Az EMMI segíteni kívánja az Nftv szerint jogi személyiséggel rendelkező DOSz megalakulását, ezért az alakuló ülés idejéről, helyéről időben tájékoztatja a küldötteket. Az alakuló ülés előkészítését egyébként a DOSz egyesület szervezi. Az ütemezésnek megfelelően 2012. október 30-ig megalakul a jogi személyiséggel rendelkező DOSz és a felsőoktatási intézménynek címzett ajánlást fogad el, amelyben a DÖK-ök szervezetére, működésére és választási szabályaira vonatkozóan. A DÖK-kel kapcolatos intézményi szabályokat 2012. november 30-ig szükséges elkészíteni és ezen szabályok végrehajtását 2012. december 15-ig kell elvégezni. Tájékoztatom Önt, hogy az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága és a

64

2013

doctorandorum

DOSz megállapodása szerint z Nftv szerinti DOSz megalakulásáig a DOSz Egyesület látja el az országos doktorandusz érdekképviselettel összefüggő feladatokat. Együttműködését előre is köszönöm! Budapest, 2012. augusztus 21. Üdvözlettel: Dr. Kis Norbert Maga a levél is rámutat arra a helyzetre, amely akkor több intézményt foglalkoztatott, nevezetesen, hogy ki és hogyan alakítja meg a doktorandusz képviseletet. Ugyanakkor egy évvel a történtek után látni kell, hogy a levélben megadott időpontok és eljárásrend sem teljesült, amelynek több oka is volt:  az intézmények vitatták e levélben meghatározott menetrendet, mivel azt semmilyen jogszabály nem támasztotta alá,  bizonyos intézményekben a hallgatói önkormányzatok mint jogelőd szervezetek már a nyár folyamán lefolyatták a választást, valamint elfogadták az erről szóló szabályokat, amelyeket a szenátusok is elfogadtak,  azokban az intézményekben, ahol ez nem történt meg, felmerült a kérdés, milyen szabályok szerint történjen a választás, valamint az erről szóló szabályzatot, ki és hogyan készíti elő a szenátusok számára,  az ütemezés időbeosztása több szempontból tarthatatlan volt, hiszen egy félévben kvázi két választást irányzott elő, egy olyan csoport számára, amely tagjainak többsége nem jár heti rendszerességgel az egyetemre (külföldi ösztöndíjak, kurzusok ütemezése miatt). Mindezek következtében a DOSz alakuló ülésére, másfél hónapos csúszással december 19-én került sor, amelyen a mandátumigazoló bizottság csupán tizenkét intézmény számára adta ki a mandátumot. A mandátumvizsgálat szempontjai a következők voltak:  a nappali doktoranduszok 25 %-os részvételével lezajlott választás,  a szenátus által elfogadott alapszabály. E szempontok alkalmazása is rávilágított a fentebb említett bizonytalan helyzetre, hiszen a helyettes államtitkári levél egyiket sem írta elő, sőt az új DOSz számára biztosította az intézmények felé az ajánlattétel lehetőségét. Olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy az intéz-


65

ményi önkormányzatok ugyanúgy 1-1 mandátummal rendelkeztek akár 12, akár 1600 doktoranduszt képviseltek. Mindezek következtében az intézményi önkormányzatok igen lassan alakultak meg, a lehetséges 27-ből 2012 decemberére csupán 12, 2013 szeptemberére pedig 18. Tapasztalatok, tanulságok 2012 decembere és 2013 júliusa között alkalmam volt több meg nem alakult, ugyanakkor informálisan működő doktori képviselet tagjával, illetve egy-egy egyedül dolgozó képviselővel, valamint választásokat előkészítő doktori hivatalvezetővel beszélni, e beszélgetések tanulságait, az elmaradt alakulásokra az alábbiakban tudom összefoglalni:  bonyolult szerkezet, abban az esetben, ha maga az intézményi doktori képzés is bonyolultan épül fel;  motivációval rendelkező doktoranduszok hiánya, vagy alacsony száma;  tapasztalat hiánya;  infrastruktúra és kialakított anyagi-működési keretrendszer hiánya;  intézményen belüli ellen-lobbi, lassú ügyintézés;  DOSZ, mint szervezet ismeretének hiánya,  mindezek mellett a sikeres alakulást nehezítette, hogy korábban a doktori képviselet mind intézményi, mind országos szinten igen szűk körben volt csupán ismert, és bizonyos kérdések nem rendezése – például doktorandusz óratartás kérdése – nem a pozitív képet erősítette. A működő önkormányzatokról A megalakult doktorandusz önkormányzatok alapvetően két csoportra oszthatóak: 1. önállóan működő doktorandusz önkormányzatok 2. a helyi doktorandusz önkormányzat és a helyi hallgatói önkormányzat közösen alkotnak egy új, hibrid szervezetet, mindkettő önálló marad, ugyanakkor jó pár kérdésről közösen döntenek, illetve ernyőszervezete vezetője képviseli őket az egyetemvezetés irányába Az intézményi doktorandusz önkormányzatoknak nem csak megalakulása, hanem működése is több nehézségbe ütközik, amelyek közül a legjelentősebbek:

66

2013

doctorandorum

3. utánpótlás hiánya, 4. motiváció hiánya, 5. hiába rendelkezik a Nftv. arról, hogy a működési feltételeket biztosítania kell az intézmény részéről, ez az esetek többségében kimerül az iroda helyiségek biztosításában, 6. kevés kivételtől eltekintve a doktorandusz önkormányzatok nem kapnak működési keretet, amiből egy rendszeres ügyfélszolgálattal rendelkező iroda és annak alkalmazottja fenntartható, vagy bármilyen tudományos vagy utánpótlásképző rendezvény szervezhető, támogatható lenne. 7. nem áll rendelkezésre olyan normatív keret, amelyből a doktorandusz önkormányzatok a HÖK-ökhöz hasonlóan tudnának kutatási, tehetséggondozási, vagy külföldi ösztöndíjakat támogató pályázatokat kiírni, 8. mivel az intézmények szervezeti egységei, így külső pályázatokon nehezen indulhatnak. De mi is egy intézményi doktorandusz önkormányzat feladata? A válasz, azt gondolom, egyértelmű: a doktoranduszok valamint a doktorjelöltek érdekképviselete és érdekvédelme. Hogy ez mit takar pontosan, e téren már megoszlanak a vélemények. A jogszabályban megfogalmazottakon túl összefoglalnám véleményem szerint milyen feladatokat szükséges még ellátni:  Jogszabályban nevesített feladat:  tagot delegál a szenátusba és a doktori tanácsba,  részt vesz a DOSz munkájában,  megalkotja saját alapszabályát,  egyetértést gyakorol (a térítési és juttatási szabályzat, a tanulmányi szabályzat doktoranduszokra vonatkozó rendelkezései esetében, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje kapcsán, amely mivel a doktoranduszképzésben nem működő képes, valószínűleg az intézményi minőségbiztosítási rendser doktoranduszokra vonatkozó részét jelenti).  e mellett ellátandó feladat  Jogsérelmi érdekvédelem: jogsegély jellegű jogvédelem intézményi szinten, szükség esetén a DOSZ Jogsegély szolgálatához fordulás  Stratégiai érdekvédelem  doktoranduszok és doktorjelöltek informálása


67

különböző pályázatokról (tanulmányúttól kezdve a konferencia elhíváson át, a tanulmányokat, illetve kutatást segítő támogatásokig), ennek érdekében a doktoranduszhallgatók számára tudományos, kulturális, szórakoztató és információs szóró, valamint tájékoztató anyagok, magazinok, újságok, kötetek kiadásának előkészítését végezheti internetes és nyomtatott formában  részvétel a doktoranduszok, illetve doktorjelöltek hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében  részvétel az intézmény tudományszervezési és tehetséggondozási stratégiáinak kialakításban, megvalósításában  Kapcsolattartás a hallgatói önkormányzattal az intézményi érdekérvényesítés mellett, annak érdekében, hogy a doktorandusz hallgatók számára továbbra is elérhetőek legyenek az intézmény lakhatási, sport szolgáltatásai E felsorolásnál a doktoranduszok mellett a doktorjelölteket is többször említettem, ennek oka igen egyszerű. Annak ellenére, hogy az Nftv nem nevesíti, de a doktorjelöltek képviseletét, akikre az 53. § (4) értelmében ugyanúgy vonatkoznak a hallgatói jogok és kötelezettségek, mint a többi hallgatóra. Ugyanakkor logikus, hogy képviseletüket nem a hallgatói, hanem a doktorandusz önkormányzat látja el. A feladatok elvégzése és a kihívások megoldása részben az intézményi önkormányzatok, részben a DOSz feladata. A DOSz szerepe Írásom zárásaként arra keresem a választ, hogy mindezek tükrében mi lehet az országos szervezet feladata, annak érdekében, hogy tagönkormányzatai működését segítse. Mindezt úgy, hogy az intézményi önkormányzatok semmiféle függelmi viszonyban nem állnak a DOSz egyetlen testületével sem, hiszen őket az intézményi doktoranduszok választják. Úgy vélem, hogy egy szervezet működtetéséhez egy minimális számú motivált közösségre van szükség, akik aktívan részt vesznek a választásokon és doktori tanulmányaik mellett időt és energiát szánnak a szervezetre. Az aktív

68

2013

doctorandorum

tagok számára sokkal könnyebb a 25 %-os választási küszöb elérése, mint azok számára, akiket belső vagy külső szereplő felkért, és valójában nem motiváltak. Az aktív mag tagjait megtalálni az első időben különösen nehéz, hiszen a doktoranduszok számára – el nem ítélhető módon – tanulmányaik az elsődlegesek, a doktori képzés idejére a hallgatóknak a (szakmai) egzisztencia kiépítése kiemelten fontos, az esetek egy jelentős részében a karrier- és a családtervezés már a megvalósítási fázisba lép. Az aktív tagok egyik forrása a korábban a hallgatói érdekképviseletben dolgozók további aktivitásának megőrzése, másik formája új emberek bevonása. Utóbbira a korábbi években több kísérlet is volt, nem hiába alakult át a DOSz Nyári Tábora egyfajta bevonó, gólyatábor szerű rendezvényé. Úgy gondolom - és ezt többször ki is fejtettem mind az elnökség, mind a küldöttgyűlés mind az alakuló tudományos osztályok ülésein-, hogy az idei évben ténylegesen elindított tudományos osztályok képezhetik mind a DOSz, mind az intézményi önkormányzatok utánpótlás bázisát. Jelen pillanatban 18 osztály munkájában több mintegy 350-400 tag vesz részt, ezek a tagok azok, akik a közélet félé egyértelműben nyitottak. Az idei Nyári Tábor, amelyben az elnökség többségének véleménye alapján az osztályok hangsúlyos szerepet kaptak, már látszott is, hogy az érkező elsőéveseket, az osztályok be tudták vonni munkájukba. Innen már csak egy lépés, hogy az intézményi képviseletben is jelen legyenek, mindez annak is a függvénye, hogy e képviseletek mikor ismerik fel ezt a lehetőséget. Természetesen az aktív embereket információkkal, képzéssel is el kell látni, hiszen motivációjuk egy jelentős részét ebből nyerik, ez kiemelt stratégiai feladata kell, hogy legyen a DOSz-nak. A DOSz-nak mindemellett az intézményi képviseletek, és így a doktoranduszok felől érkező igények megvalósítása érdekében is lépnie kell. Ennek jegyében került összeállítása az a törvénymódosító csomag, amelyet a DOSz elnöke eljutatott az EMMI irányába. Ezek közül kiemelt helyen szerepel a szükséges források biztosítási módjának rendezése. És végül, de nem utolsó sorban, az intézményi önkormányzatokat be kell vonni a DOSz rövid-, közép- és hosszú távú elképzeléseinek kialakításába, amelyre olyan alkalmak, ahol az intézményi elnökök, az osztályok vezetői és a DOSz elnökség, valamint a felügyelő bizottság tagjai együtt tudnak gondolkodni, rendkívül alkalmasak.


69

Jó irányba indultunk el, ezt jelzi, hogy 2013 szeptemberében minden eddiginél több intézmény vett részt a Küldöttgyűlésen, és az őszi hónapok folyamán több intézmény esetében várhatjuk doktorandusz önkormányzatok megalakulását, amelyben nagy szerepe volt az elnökség és a felügyelő bizottság pár lelkes tagjának, akik nem egyszer napi, heti szintű találkozókon segítették ezen intézményekben a doktoranduszok szerveződését. Nemes László elnöki megbízott

70

2013

doctorandorum

EURODOC 2001-ben az Európai Unió Tanácsülés szervezésében a svéd elnökség alatt, egy fiatal kutatóknak szervezett konferencián különböző nemzetiségű szervezetek tagjai találkoztak Uppsalaban. Felismerték egy olyan európai szintű, fiatal kutatókat összefogó szervezet létrehozásának a szükségességét, amely lehetővé teszi a nemzetközi kapcsolatok kialakítását is. Ezen törekvések következményeként 2002. február 2dikán megalakult az EURODOC Gironában, Spanyolországban. Az EURODOC az European Council of Doctoral Candidates and Junior Researchers rövidítése. Célkitűzéseinek összefoglalója letölthető a www.eurodoc.com weboldalról. A főbb irányelvek a következők: A doktorandusz hallgatók és fiatal kutatók európai szintű szervezete és támogatója lehessen olyan kiemelten fontos témakörökben, mint a képzés, karrier vagy a kutatás.  A doktori programok fejlesztésével emelni az európai kutatás színvonalát.  Rendezvények és konferenciák szervezésével elősegíteni a mobilitást és az információ cseréjét.  A fiatal európai kutatók és doktoranduszhallgatók nemzetközi kapcsolatainak kialakítása és megerősítése az Európai Unió keretein belül és azon túl is. 

Megalakulásuk után néhány évvel, 2005-ben hivatalosan is nemzetközi non-profit szervezetté nyilvánították Brüsszelben. Jelenleg 34 ország és ezek nemzeti hallgatói szervezetei tartoznak a tagok közé, melyek az alábbiak: Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Egyesült Királyság, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Macedónia, Franciaország, Georgia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Moldova, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Svájc. d o c t o r a n d o r u m 2013

71

Az EURODOC-ba tartozó országok delegáltjai minden évben elnököt és elnökségi tagokat választanak. Az elnökség tagjai a következők: alelnök, titkár, kincstárnok és három általános elnökségi tag. Ezen kívül 2013-tól úgynevezett “Advisory board”-ot is kineveztek az előző elnökségek tagjai közül. Az EURODOC állandó tevékenységei közé tartozik a munkacsoportok (Working Groups) fenntartása és működtetése, melyek mindig egy-egy aktuális témával foglalkoznak és vezetőjüket szintén évente választják meg az Annual General Meetingen, az elnökség megválasztása előtt. A Munkacsoportok rendszeres, havi szintű megbeszéléseket tartanak, és ha kell, nemzetközi fórumokon publikálnak az őket érintő témákban, problémákban. Az állandó Munkacsoportok a hallgatói-kutatói mobilitás, politika-államvezetés, karrier lehetőségek, nemek egyenlősége a munkavállalásban, interdiszciplinaritás, hátrányos helyzetűek foglalkoztatottsága és szociális segélyek témakörök köré csoportosulnak. A doktori programok először a Bologna Rendszer részeként kerültek említésre 2003-ban a Felsőoktatásért felelős miniszteri ülésen. Attól az évtől kezdve az EURODOC aktív szerepet tölt be a Bologna szemináriumokon és projektekben. Mindezen munkáját 2007-ben formálisan is elismerték, a Bologna Rendszer Követő Csoport hivatalos partnerévé váltak. A 2013/2014-es EURODOC elnökség az alábbiak szerint szerveződik: elnök: Slobodan Radicev (Szerbia), alelnök: Kristina Majsec (Horvátország), titkár: John Peacock (Belgium), kincstárnok: Patrick Tujip (Hollandia), Ivo Neto (Portugália), Marcin Styrna (Lengyelország) és Jovan Shopovski (Macedónia) általános elnökségi tagok. A DOSz több alkalommal delegált már az elnökségbe tagot. Legutóbb, a 2012/2013-as évben dr. Póczi Dorottya volt elnökségi tag, aki jelenleg az Advisory board tagja, illetve a DOSz jelenlegi elnökségi tagja. A DOSz EURODOC delegáltjai Magyarországról dr. Pápay Zsófia Edit és dr. Póczi Dorottya.

72

2013

doctorandorum

EURODOC konferencia és tisztújítás 2014 - Budapest A legutóbbi, 2013-as tisztújítás keretein belül Magyarország jelentkezett a következő évi rendezvény megtartására, melyet sikeresen meg is nyert. Az idei tisztújítás Lisszabonban volt, melyről egy képet mellékelünk. A jövő évi EURODOC rendezvény már körvonalazódik, időpontja 2014. március 25.-29., és Budapesten kerül megrendezésre. Minden tagországból 2-2 delegáltat hívnak meg. Az ötnapos rendezvény keretein belül két napos konferencia és két napos tisztújítás is lesz, illetve első napon ünnepélyes megnyitót tervezünk. Délutánonként turisztikai és kulturális programokat kívánunk szervezni az esemény résztvevőinek. További információkat a későbbiekben a honlapunkon majd olvashatnak az érdeklődők. Póczi Dorottya DOSz elnökségi tag


73

PI-NET konferencia 2012. november 28-30. Budapest A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Postgraduates' International Network (π-NET) nemzetközi multidiszciplináris konferenciát szervezett 2012. november 28-30. között Budapesten. A konferencia célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a különböző nemzetiségű doktoranduszhallgatók és fiatal kutatók, valamint szervezeteik együttműködéseinek megteremtésére és elmélyítésére, továbbá fórumként szolgáljon a szakmai-tudományos ismeretek közreadására, kapcsolataik-bővítésére és egy közös, tudományos hálózatban megvalósítható célok megfogalmazására. A konferencia minden alkalommal, egy-egy területre fókuszál, amelyet multidiszciplináris szemlélettel közelítünk meg és dolgozunk fel. Célunk ezzel, hogy az összes tudományterület bevonásával egy olyan egységes és átfogó közelítésmódot kapjunk, amely új nézőpontból mutat rá az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására. A konferenciánk témája, amelyet minden tudományterület oldaláról körbejártunk, a jó kormányzás, a jó állam koncepciója, a fenntartható fejlődés, valamint a tudományos

74

2013

doctorandorum

utánpótlás szerepe és feladatai a témában. A konferenciának 19 országból 112 résztvevője, 32 előadója volt akik az angol munkanyelvet használták. A konferencia nyitó ünnepségén elsőként Czene Gréta, a PI-NET elnöke köszöntötte a résztvevőket és kérte fel az előadókat a megnyitó beszédek megtartására. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ünnepi beszédében üdvözölte a magyar alapítású nemzetközi szervezet világszintű tudományos hálózatszervező tevékenységét. Biró Marcell közigazgatási államtitkár hangsúlyozta, hogy a jövő tudományos kihívásainak való megfeleléshez versenyképes tudással rendelkező kutatók százezreire van szükség, ehhez jövőbeni támogatásáról biztosította a PI-NET hosszú távú céljait. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint a rendezvény társszervezője több előadóval képviseltette magát a konferencián, többek között ünnepélyes beszédet mondott Patyi András, egyetem rektora. Másnap az egyetem tudományos rektorhelyettese, Nemeslaki András moderálta a délelőtti előadásokat: Peter Churchill az Európai Bizottság Európai Kutatóközpontjának munkáját mutatta be, előadást tartott Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Kardon Béla főosztályvezető Magyarország felsőoktatási rendszeréről és a tudománypolitikájáról számolt be, Szarka László Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia kutatási főosztályvezetője az Akadémia kutatóhálozatát vázolta fel. A tehetséggondozás és a nagyvállalatok kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta Fluck Benedek, a Magyar Villamos Művek humánerőforrás vezérigazgató-helyettese, Szabó Eszter a General Electric kommunikációs igazgatója a jelenlévő nőket társadalmi és tudományos szerepvállalásra biztatta. A konferencián, nemzeti doktorandusz kerekasztal d o c t o r a n d o r u m 2013

75

keretében teret kapott a Magyar Doktorandusz Közösség is az őt érintő legfontosabb kérdések megvitatására. A Közösség által szervezett szekció célja az volt, hogy bemutassa a határon túli magyar tudományos utánpótlás helyzetét, többek között annak kapcsán, hogy a Magyar Doktorandusz Közösség tagszervezetei a Magyar Tudományos Akadémia Domus pályázata keretében elnyertek egy konzorciális kutatási pályázatot a határon túli doktorandusz hallgatók életpálya vizsgálatára. Az empirikus kutatás megvalósítására a következő fél évben kerül sor, így a szekció keretében lehetőség nyílt a téma megvitatására. Külön sikeresként könyvelhető el, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Postgraduates' International Network (π-NET) által megrendezett konferencia helyszínéül szolgálhatott a Eurodoc, a DOSz és a Magyar Doktorandusz Közösség egyeztető fórumai. A jövőbeni közös munka reményében a Szervezet várja a hozzá csatlakozni kívánó doktoranduszokat és fiatal kutatókat. Czene Gréta a PI-Net elnöke

76

2013

doctorandorum

A Magyar Doktorandusz Közösség 2010 tavaszán a Doktoranduszok Országos Szövetségének a kezdeményezéseként indult el a Kárpát-medencében működő — Romániában több éves múlttal rendelkező — magyar anyanyelvű vagy magyar témával foglalkozó doktorandusz, valamint kutatói szervezeteknek a felkeresése és összefogása. Ahol nem voltak doktorandusz szervezetek, ott a meglévő szakmai és személyes kapcsolatok felgyorsították a régiókban a szervezetté válás folyamatát. Így Kárpátalján, Szlovákiában és Vajdaságban is megalakultak — néhol újraszerveződött — a magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat összefogó szervezetek. 2011 augusztusában Sárospatakon alakult meg a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK), ahol a magyarországi DOSz (Doktoranduszok Országos Szövetsége), a szlovákiai TéKa, a kárpátaljai Momentum Doctorandus, a romániai RODOSZ (Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége), és a délvidéki VMDOK (Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy a Kárpátmedencében élő magyar doktoranduszok szakmai együttműködését, közéleti szerepvállalását segítsék elő. Céljaink:  A magyarországi és határon túli magyar hallgatók szakmai együttműködésének, közéleti szerepvállalásának elősegítése.  A Kárpát-medencei magyar doktoranduszszervezetek és doktoranduszok közötti információk továbbítása, elérése.  Hazai és külföldi, illetőleg Európai Uniós tapasztalatok felhasználásával a doktori kutatások színvonalának emelése, a határon túli magyar felsőoktatás ügyének előmozdítása, valamint a határon túli doktorandusz és kutatói szervezet erősítése.  A Kárpát-medencei magyar doktorandusz szervezetek vezetőinek érdekképviseleti, szakmai és pályázati tevékenységének összehangolása.


77

Fontosabb kutatások, részvétel szakmai fórumokon: Az MTA Szülőföldi ösztöndíjprogram támogatásával megvalósuló ARANYMETSZÉS 2013 – Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya vizsgálat c. közös online kérdőíves kutatásban való részvétel, az adatok feldolgozása, gyorsjelentés készítése, az eredmények prezentálása különböző fórumokon  Aranymetszés 2013-pillanatfelvétel a Kárpát-medencei magyar doktoranduszokról 

Az ARANYMETSZÉS 2013 elnevezésű kutatási projektben, mely az MTA DOMUS Hungarica programja támogatásával valósulhatott meg, négy Magyarországgal szomszédos országban (Szerbia, Szlovákia, Románia, Ukrajna) működő, az ott született magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat tömörítő szervezet online kérdőív segítségével szociológiai felmérést végzett a külhoni magyar doktoranduszok és doktor-jelöltek körében. A vizsgálat pontos statisztikai adatok híján a reprezentativitás igénye nélkül valósult meg. A rendelkezésre álló idő alatt közel 500-an töltötték ki a kérdőívet. A kitöltött kérdőívek adatai alapján a kutatás céljának megfelelően sikerült átfogóbb képet kapni a célcsoport szociodemográfiai hátteréről, munkaerő-piaci helyzetéről, doktori tanulmányainak jelenlegi állásáról, a képzéssel való elégedettségükről, a tudományos életbe való integrálódásuk irányáról és mértékéről, és nem utolsósorban magánéleti és szakmai jövőképükről. A kutatás eredményei elemezhetőek a határon túli magyar doktoranduszokat és doktorjelölteket egységes egészként kezelve, kiemelve és összehasonlítva a négy régió közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint külön regionális szintű vizsgálatra is lehetőség van. A válaszadók aránya nagyságrendileg nem követi a határon túli magyarok számbeli megoszlását, azt követően, hogy a legnagyobb lélekszámú magyar lakta területről, Erdélyből töltötték ki legmagasabb számban a kérdőívet (160), ezt követi Kárpátalja (108), Vajdaság (102) és Szlovákia (98). Kutatási beszámolónkat jelenleg az alábbi rendezvényeken mutattuk be: Tavaszi Szél Konferencia, Kárpátaljai Nyári Egyetem, Gombaszögi Nyári Tábor, I. Martosi Szabadegyetem, Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.

78

2013

doctorandorum

Balassi Intézet által szervezett PhD Konferencia szakmai társszervezősége  PI-NET Konferencián megrendezésre kerülő, a Tudományos utánpótlás a Kárpát-medencében c. szekció megszervezése  Sikerként könyvelhetjük el, hogy a szervezetek a kárpátmedencei magyar doktoranduszokat érintő ösztöndíjprogramok, különböző támogatások kidolgozásában és az ezekről való döntéshozatali eljárásban is helyet kaptak;  Kárpát-medencei nyári egyetemeken való közös részvétel, a szervezeteink tevékenységének a bemutatása. 

Séra Magdolna az MDK koordinátora


79

Magyar Doktorandusz Közösség csapata MOMENTUM DOCTORANDUS, kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet Legfontosabb projektjeink közé tartozott az elmúlt években:  Doktorandusz Pályavizsgálat és Regiszter kvalitatív kutatás a kárpátaljai doktoranduszok között a Bethlen Gábor Alap támogatásával;  Részvétel a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Mozaik 2011 – Fiatalok a Kárpát-medencében c. szociológiai felmérés fókuszcsoportos beszélgetéseinek lebonyolításában a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel együttműködésben. Az adatok feldolgozása, tanulmányírás;  Az MTA Határon túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogram keretében az Iskolaválasztás szórványban és tömbben c. konzorciális kutatás kárpátaljai terepmunkájának lefolytatása, a kutatási adatok feldolgozása, publikálása;  Az MTA Szülőföldi ösztöndíjprogram támogatásával megvalósuló ARANYMETSZÉS 2013 – Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya vizsgálat c. online kérdőíves kutatás kárpátaljai lekérdezésének menedzselése, a kárpátaljai adatok feldolgozása, gyorsjelentés készítése, az eredmények prezentálása különböző fórumokon, magyarországi illetve határon túli nyári szabadegyetemeken;  A Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló természettudományokat népszerűsítő előadássorozat középiskolákban, illetve iskolásoknak szervezett nyári táborokban;  A Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló természettudományos eszközbeszerzés;  Felvételi Tájékoztató 2013 c. továbbtanulást népszerűsítő kiadvány szerkesztése és terjesztése a kárpátaljai magyar középiskolák 10-11. osztályos tanulói körében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet támogatásával.  Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében Iskolaválasztás: nyelvmegtartás és/vagy érvényesülés c. konferencián való részvétel, előadás 80

2013

doctorandorum

Tisztségviselők:  Elnök: Kovály Katalin  Alelnök: Séra Magdolna  Alelnök: Kolozsvári István  Titkár: Nagy Enikő  A Társadalomtudományi Szekció koordinátora: Molnár Anita  A Természettudományi Szekció koordinátora: Hadnagy István  Ellenőrző Bizottsági tagok: Szőlősi Nóra, Tutuskó Ágnes, Vavrincsik Regina Elérhetőségek: Honlap: www.momentumdoctorandus.com Email: [email protected]

Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége 2012 májusában sor került egy új, „gyűjtő”honlap elindítására a RODOSZ égisze alatt, és ez az osztondijak.ro oldal, amelyeknek célja a különböző nyelven meghirdetett ösztöndíjak összegyűjtése és közzététele. A honlap célcsoportja: minden olyan romániai és magyar nemzetiségű személy, aki részt vesz a köz- és felsőoktatásban, attól függetlenül, hogy hol végzi tanulmányait. A honlappal az a célunk, hogy a látogatók minden ösztöndíjakkal, konferenciákkal, publikációs lehetőségekkel kapcsolatos összes információt egy helyen találjanak meg, strukturált rendszerben, így szeretnénk segíteni a tudatos karriertervezést, akár a felsőoktatásba való belépés pillanatától kezdve. 2012 nyarán, egy újabb területen egészítettük ki tevékenységünket, egy, a nyári fesztiválokhoz kapcsolódó újság kiadásával. A SHOTTITŰD-nek egyrészt célja, hogy tájékoztassa a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat továbbtanulási lehetőségeikről, a rendelkezésére álló információk tömegével kiválasztva a legfontosabbakat. Nemcsak szakmai fejlődés, hanem az élmény dús nyár lehetősége is kapcsolódik a havilaphoz, hiszen nem véletlen, hogy az első lapszám a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával, a második pedig a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával jelent meg.


81

2013-ban új projekt volt egy olyan kutatás megvalósítása, amelynek célja a romániai magyar doktoranduszok jellemző problémáik felmérése, a képzéssel való elégedettségük beazonosítása, illetve karrierjük után követése. A kutatásra 2013. január illetve március között került sor, Aranymetszés2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat címmel. A kutatás az online kérdőívezés módszerével zajlott. 2013-ban a továbbiakban a szakmai felnőttképzés tematikáját bővítettük ki, május és június során sor került a Selfmenedzsent képzéssorozatra, amely tartalmazta az Előadás-technika tréninget, a Protokoll/Öltözködéstan tréninget, illetve a Beszédtechnika képzést. Ugyanakkor a hagyományos RODOSZ Konferenciát átalakítottuk, ilyen módon, idén először tematikus, de továbbra is interdiszciplináris konferenciára kerül sor 2013. december 7-én, „Innováció és kreativitás a tudományban” címmel. Bár “főhadiszállásunk” Kolozsváron található, programjaink nagy része Erdély-szintű, és az utóbbi években kialakított együttműködéseink kiterjednek a Kárpátmedencében működő hallgatói- és doktoranduszszervezetekre is. Minden kedves érdeklődőnek szívesen állunk rendelkezésére a következő elérhetőségeinken: mobiltelefon 0040-745-786249 (Székely Tünde, megbízott elnök), emailben az, [email protected] címen, illetve amennyiben a megkeresés a RODOSZ által szervezett konferenciával kapcsolatos, akkor a [email protected] címen. A szervezet által működtetett honlapok címe: www.rodosz.ro, www.osztondijak.ro

TéKa (a szlovákiai magyar fiatalok tudományos és kulturális társulása) Legfontosabb projektjeink közé tartozott az elmúlt években:  Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégiuma megbízásából a szlovákiai magyar oktatási és tudományos intézmények, az Oktatási Kataszter kérdőíves felmérésének elkészítése  a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók személyi adatbázisának létrehozása Doktoranduszok

82

2013

doctorandorum

    

 





Országos Szövetségének támogatásával Iskolaválasztási stratégia szórványban és a többségi helyzetben c. MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás Fiatal Kutatókért Program, szakmai műhely létrehozása, Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Mozaik 2011 kvalitatív kutatás Felvidék tanulmányírás Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával a Fiatal Kutatókért Program megvalósítása Többségi nyelvű iskolaválasztás szórványban és többségi helyzetben c. MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás Kárpát-medencei doktorandusz életpálya vizsgálat az MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával a Szlovákiai magyar doktoranduszok kvalitatív vizsgálata c. kutatás megvalósítása Pályaválasztás 2013 elnevezésű kutatás megvalósítása a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara megbízásából Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégiuma megbízásából a szlovákiai magyar oktatási és tudományos intézmények, az Oktatási Kataszter felmérése alapján tanulmánykötet írása, szerkesztése

Elnök: Morvai Tünde, alelnök: Bajcsi Ildikó Email: [email protected], [email protected], Honlap: www.te-ka.sk

Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) Legfontosabb projektjeink közé tartozott az elmúlt években:  A vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal kutatók adatbázisának elkészítése a Bethlen Gábor Alap támogatásával.  Az MTA DOMUS programja keretében megvalósultARANYMETSZÉS 2013 - Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a kárpátaljai Momentum Doctorandusszal és a


83

Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével együttműködve.  A szervezetet regisztrálása tehetségpontként (PéHáDész Tehetségpont).  A jó példa ragadós című tudományos életpályát népszerűsítő, pályaorientációs és tájékoztató előadássorozat a Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.  Kihívások és lehetőségek címmel társadalomtudományi műhelykonferencia szervezése 2013 augusztusában. Elnök: Novák Anikó Elnökségi tagok: Rózsa Rita és Takács Zoltán Honlap: www.vmdok.org.rs E-mail: [email protected]

84

2013

doctorandorum


85

86

2013

doctorandorum

d o c t o r a n d o r u m

Recommend Documents