csoportját az ún. antikonvulzív han gulat stabilizálók

Szinte soha nem alszik, beszél, pörög, szervez, nyüzsög, pillana­ ton­ ként más tevékenységbe fog bele, néhány percen belül egy­ szer­ re próbál könyvet írni, képe­ ket fes­ teni, politizálni, és mel­ les­ leg meg­váltani a világot. Máskor meg le­hangolt, örömtelen, étvágy­ talan, kép­ telen dolgoz­ ni, és meg akar halni. Összefoglalóan így jel­ lemzi Bánki M. Csaba pszichiáter, 14

far­makológus, a Debreceni Egye­ tem címze­ tes professzora a bi­ poláris zavarral küz­ dôk érzelmi és han­ gu­ lati állapotait. A rég­ óta ismert kór­képnek sokáig mániás dep­resszió volt a neve, de a szak­ emberek az utóbbi évtizedekben inkább „bipo­láris zavarnak” mond­ ják, mert ez az elneve­zés jobban kifejezi a lé­nyeget, egyér­tel­mûbb és ponto­sabb.

ressziót könnyû észrevenni, hiszen a tünetek nyilvánvalóak. Ha az örömtelenség, lehan­ golt­ ság, alvászavar, enerváltság, étvágy­ za­ var, testi-lelki-szellemi meglassultság, mun­ ka­­képtelenség és öngyilkossági gondolatok közül öt egyidejûleg fennáll, akkor beszélünk depresszióról. Bipoláris rendellenességben súlyos depressziós periódusok vannak. Van azonban a betegségnek olyan típusa, amikor a mániás tünetek nem olyan súlyosak, ezért nem olyan egyértelmûek. Elkezd ugyan a páciens pörögni, sokat és gyorsan beszélni, szokatlan intenzitással intézkedni és „lá­ za­ san” tevékenykedni, de ez nem elvisel­he­tet­ len önmaga és a környezete számára. Min­ denki örül, hogy már nem szomorú, hogy megjött az életkedve, és ezt a periódust mind Bánki M. Csaba

ô, mind a környezete inkább pozitív do­ log­ nak, nem pedig kórosnak éli meg. A beteg és

A korábbi elnevezés félrevezetô volt, mert ez

családtagjai ezekrôl a korszakokról az or­vos­

a kórkép nem a depresszió egyik („mániás”)

nál nem is beszélnek, hiszen számukra ezek

válfaja még akkor sem, ha bizonyos sza­ka­

pozitívumok, a gyógyulás és nem a betegség

szait súlyos depresszió jellemzi. A bipoláris

jelei. Kórosságukat az adja, hogy az illetô

zavar éppen azért bipoláris, mert — nagyon

személyiségéhez képest van szó túlságos

leegyszerûsítve — az agyban a jókedv és a

felfokozottságról. Ez tehát az a forma, amikor

rosszkedv szabályozása egyaránt elromlik,

a depresszió mély, a mánia azonban enyhe

ezért mindkét hangulati oldalon megjelennek

(ezért is hívjuk „hipo”-mániának). Létezik a

a szélsôségek. Olyan szélsôségek, ame­lyek­

bipoláris zavarnak olyan formája is, amikor

hez konkrét életesemények — gyász, lottó­

mindkét kóros hangulati állapot csak ilyen

nyeremény stb. — nem köthetôk. A kórkép­

enyhébb formában jelentkezik. És van olyan

nek azonban sok formája van, és ez a tény a

is, amikor mind a depresszió, mind a mániás

diagnózist megnehezíti. Márpedig a helyes

szakasz olyan súlyos, hogy nem lehet nem

diagnózis a sikeres kezelés szempontjából

felismerni: az ilyen mániás beteg önmaga és

döntô fontosságú.

környezete számára elviselhetetlen. Fékte­

Miért olyan nehéz a betegséget azo­no­sí­

lenné és gátlástalanná válhat, megszólítja az

tani? A felfokozott pozitív, illetve kórosan

utcán az embereket és felajánlja magát vagy

negatív kedélyállapotok váltakoznak. Ez

szolgálatait, minden pénzét felelôtlenül szét­

nem egyértelmû?

szórhatja, kockázatosan viselkedhet, gondol­

Gyakran egyáltalán nem, mert az enyhe fel­

kodás nélkül vásárolhat, átrendezi a munka­

hangoltság sokszor rejtve marad. Egyes

helyét, kioktatja a fônökét, szóval kritika és

vizsgálatok szerint a „csak” depressziósnak

kontroll nélkül cselekszik. Ilyenkor persze a

diagnosztizált betegek közel 20 százaléka —

diagnózis nem nehéz, de az elôbbi két eset­

ez Magyarországon több tízezer ember —

ben igen, és azok jóval gyakrabban fordul­

igazából bipoláris zavarban szenved. A dep­

nak elô.

15

ki nem vette észre. A bipoláris zavar fiatal korban szokott kezdôdni, az elsô depresszió (vagy ritkábban az elsô mánia) többnyire a 20. életév elôtt már megjelenik. Mivel bipoláris zavarban az agy mindkét irányú hangulatszabályozási rendszere hibá­ san mûködik, ezért a kétféle tünetcsoport bizonyos értelemben egymástól független életet él. Ezért fordulhat elô — nem is túl rit­ kán — hogy a hiperaktivitás és a depresszió egyszerre, egyidejûleg jelentkezik. Elsô hal­ lásra ez szokatlannak tûnik, de a mánia és a depresszió két külön rendellenesség, nem pedig egymást kizáró ellentétek. Ilyen „kevert epizódban” a beteg étvágytalan, pesszimista, nincs kedve élni, sôt a halálra készül, más­ felôl ezzel egyidôben kórosan aktív, fel­gyor­ sult, szervez, nyugtalan és sokat beszél. Ez az egyik legkínosabb állapot, ilyenkor fordul elô a legtöbb öngyilkossági kísérlet. Részben talán azért is, mert ezeknek a betegeknek a levertség mellett van elég erejük és ener­ giájuk hozzá, míg a „tisztán” depressziós

16

A helyes diagnózis felállítása azért fontos,

beteg meglassultsága és magatehetetlen­

mert a bipoláris zavar — éppen mert a jó- és

sége néha még az önpusztító gondolatok

a rosszkedv szabályozása egyaránt elromlik

valóra váltását is lehetetlenné teszi.

— depressziós állapotban sem kezelhetô jól

A „mániás” fázisban hogyan érzik ma­gu­

antidepresszív gyógyszerekkel, sôt azok ná­

kat a betegek? Kellemes, vagy kelle­met­

luk újabb problémákat (például depresszió­

len számukra ez a felfokozott állapot?

ból mániába váltást) okozhatnak.

Az enyhe forma, tehát a hipománia lehet

A bipoláris zavar kétféle tünetcsoportja nem

kellemes, fôleg egy súlyos depressziós sza­

csupán különbözô súlyossággal jelentkez­

kaszhoz viszonyítva, de szó sincs róla, hogy

het, hanem a kettô váltakozása is szabály­

a mánia mindig örömteli. Súlyos formája a

talan, kiszámíthatatlan. Sok betegnek kezdet­

környezet számára rendszerint elviselhe­ tet­

ben egymás után több depressziós perió­

len, de az állandó cselekvési kényszer, a

dusa lehet, és az elsô mánia csak évek

gondolatok szüntelen tolongása — ami miatt

múlva jelentkezik (a fordítottja is megesik, de

megállás nélkül gyorsan és állandóan be­

az ritkaság). A súlyos depresszióban szen­

szélni kell — valamint az érzések és kész­

vedô, öngyilkossági gondolatokkal küzdô,

tetések pihenés nélküli „pörgése” a beteg­

örömtelen fiatal betegeknél, különösen ha

nek is gyötrelmes lehet. Belülrôl ilyenkor a

antidepresszív terápiára nem reagálnak, min­

külvilág lassított felvételnek tûnik, mintha

dig gondolnunk kell bipoláris zavarra ­­— tehát

minden és mindenki szándékosan akadá­

arra, hogy a mániás tünetcsoport még nem

lyozná az ô életét, tehetségét, lendületét — ez

jelentkezett, vagy olyan enyhe volt, hogy sen­

pedig dühöt, ingerültséget válthat ki.

Régóta megfigyelték, hogy a bipoláris beteg­ ség a véletlennél gyakrabban társul kreatív tehetséggel. Sikeres alkotómûvészek: írók, költôk, festôk — sôt a közeli hozzátartozóik is — jóval gyakrabban szenvednek bipoláris zavarban, mint az egészséges átlagnépes­ ség. Fordítva ez kevésbé látványos, a ren­ delôben látott bipoláris betegek között csak kevés a kreatív alkotómûvész. Milyen szerekkel és mennyire sikeresen lehet ezt a kórképet kezelni? Egyáltalán,

tölteni. Ennek ellenére néha vannak esetek,

mindig kell kezelni? Hiszen a „norma­li­zá­

amikor a kezelés során valóban mérlegel­

lás” nyilván a kreativitás kárára válik.

nem kell, hogy mi az ára a rendellenes

A bipoláris betegek életének átlagosan egy­

hangulati epizódok normalizálásának. Egyéb­

harmadát depressziós epizódok teszik ki,

ként erre a mérlegelésre a bipoláris betegek

míg a mániás szakaszok legfeljebb hat-nyolc

nap mint nap rá is kényszerítenek bennünket,

százalékot — ami voltaképpen nagyon igaz­

hiszen köztudottan ôk a legkevésbé lelkes és

ságtalan. Akárcsak az, hogy legfeljebb életük

hûséges gyógyszerszedôk. Pedig érdemes

felét töltik valahol a kettô között egészséges

volna: tartós és folyamatos gyógyszereléssel

(orvosi szóval „eutímiás”) hangulatban. Gon­

nagy

dolja csak végig, milyen keserves lehet min­

juttatható, és legalább kétharmaduk hosszú

den harmadik napot örömtelenül, kedélyte­

éveken át tünetmentes is maradhat, más­

lenül, leverten, álmatlanul és étvágytalanul

szóval szenvedés nélküli teljes életet élhet.

többségük

egészséges

hangulatba

17

csoportját az ún. antikonvulzív han­ gulat­ sta­ bilizálók alkotják, mint az eredetileg anti­ epileptikumként használt karmazepin, a val­ proinsav sói, vagy a lamotrigin. Ezek a gyógyszerek majdnem olyan hatásosak, mint a lítium, ugyanúgy stabilizálják a hangulatot, szintén ki tudják védeni az újabb mániás vagy depressziós epizódokat, de ezek vér­ szintjét nem kell folyamatosan mérni. Mellék­ hatásoktól sajnos ezek a szerek sem men­ tesek. A valproinsav története egyébként érdekes: Franciaországban új antiepilep­ ti­ kumok fejlesztése során azt vették észre, hogy az egyik laboratóriumban minden szer hatásos volt, míg egy másikban ugyanazok a szerek inaktívnak bizonyultak. Az utánajárás során derült ki, hogy a hatást igazából az a — folyékony — valproinsav fejti ki, amit az egyik helyen a kísérleti molekulák oldószereként használtak. Ennek ellenére gyakran nem veszik be a

A bipoláris betegség gyógyszereinek har­

gyógyszereket. Hol a mellékhatások miatt,

madik családját a második generációs anti­

hol pedig mert a mániás szakaszok elma­

pszichotikumok (aripiprazol, olanzapin, que­

radását gondolkodásuk meglassulásaként,

tia­ pin, risperidon, ziprasidon stb) jelentik.

kreativitásuk csökkenéseként, örömforrásaik

Ezek a szerek hatásosan gyógyítják a mániát,

elvesztéseként élik meg (amiben lélektanilag

ugyanakkor a régi, elsô generációs anti­

van némi igazság). Egyes gyógyszerek pél­

pszichotikumokkal szemben nem provokál­

dául a libidót is csökkenthetik, amit a betegek

nak depressziót. Éppen ellenkezôleg, a bi­

érthetôen rosszul viselnek.

poláris betegség depressziós epizódjait is

A bipoláris zavar egyik leghatásosabb gyógy­­

hatásosan szüntetik. Ilyen kezeléssel tehát

szere mindmáig az évtizedek óta is­mert és

úgy múlik el a mániás, esetleg a „hipomán” —

használt lítium. A lítium stabilizálja a hangulati

vagy éppen a „kevert” — állapot, hogy a

életet, megszünteti a mániát, és tartósan

helyükben nem alakul ki depresszió. Néha

szedve képes megelôzni mind a mánia, mind

ezeket

a depresszió visszatérését. Rá­ adásul meg­

valproáttal kombinálva érjük el a legjobb

gyôzô statisztikai adatok szerint a lítium az

eredményt, a tartós tünetmentességet és a

egyik leghatékonyabb antiszuicid (öngyil­

visszaesések megelôzését.

kosság-megelôzô) szer. Ugyanakkor tény,

Vannak tehát eszközeink arra, hogy bi­po­láris

hogy lehetnek kellemetlen és zavaró mel­

betegeinknek jó életminôséget biz­ to­ sítsunk.

lékhatásai; másik hátránya az, hogy a ke­ze­

A gyógyszereket szedését azon­ ban mai is­

lés során a vér lítiumszintjét rendsze­ resen

mereteink szerint hosszú távon, rend­szerint

ellenôrizni kell, mivel a hatásos és a mérgezô

éveken keresztül folytatni kell, enélkül a be­

dózis elég közel van egymáshoz. A bipoláris

tegség majdnem biztosan vis­szatér.

betegségben hatásos gyógyszerek másik

18

a

gyógyszereket

lítiummal

vagy

Bakos Júlia