XXIX. évfolyam.
Budapest, 1939 május 15.. '"
~~
N
o.
szám
C:SEnDÓRSÉIi LAPOK Seg'édszer kesztő :
Szerkeszti: Besenyői BEÖTHY RÁLMÁN őrnagy Szerkesztőség
és kiadóhivatal BUDAPEST, I. KElt., BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21
Megjelenik minden hó l-én és 15-én
BENED EK MIHÁLY százados
Előfizetési
ára:
Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, H iszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
A választások. Az eddigi jelekből ítélve, csendes választásokra van 1tilátás. Úgy látszik, az ország egész lakossága érzi az idők súly át s tisztában van vele, hogy amikor a külpolitikában sorsdöntő események zajlanak, idebent fegyelmet és rendet kell tártani. Valami hűvös és érett nyugalmat érezni az egész nemzeti közvéleményben, pedig a képviselőválasztás mindig ünnepi alkalom volt a magyar ember számára, hogy hangosan és szenvedélyesen kipolitizálja n1,agát. De változtak az .idők és a választás ma már nem politikai majális, nem evési-ivási alkalom, hanem egyszerű polgári kötelesség, ami az urna előtti várakozással együtt elvesz egy-két órát a napi munkából, de utána nyomban folytatni lehet és kell a munkát. Ra valaki, akkor mi csendőrök igazán szívbő] köszöntjük az idők váHozásának ezt az újabb jeIét, mert nem kell. példákat somkoZJbatnunk annak szool.iléltetésére, hogy a régi hangos, mozgalmas választáso k mennyire odaállítot.tak bennünket [IZ események központjába. Pedig régebben sem akartunk mást, mint amit ma &karunk. amit holnap és mindig akarni fogunk: rend legyen! Mégis hányszor vádoltak bennünket erőszakoskodásIsai, ha a képviselőjelölt húsz vagy kétezer szavazat tal lemaradt a másik mögött. Ilyenkor előrángatták a csendőrt, ő lett az oka a bukásnak, mert kakastollát harcÍ'assá, félelmetessé borzoltl3, a délnyugati szél. Vád és gy.anúsirtás mindig akadt, hiszen azt a legkönnyebb gyártani. Reméljük, hogy ettől eg-yszer s n1Índenkona megszabadultunk, de azért vagyunk annyira óvatosak, hogyalehetőségével mégis számolunk. Mi nem politizálunk, de a politika berkeit azért ismerjük wnennyire kell, hogy' feladatainknak e vonatkozásokban is megfeleljünk. Hallottunk már az országgyiilésben is felszólalást, hog,:! a csendőrség egyes tagjai nem egészen poljtikamentesek. Igen nagy jelentősége van annak, hogy még ilw'n szórványos gyanúsítás se érhessen bennünket, ho~v ne akadjon komoly ember az országban. aki az ilyen híreknek hitelt ad. Ra csendesebb is ma a politikai élet a ki:iJső megnyilvánulásokhan, lényegileg komplikáltabb és kényesebb, mint bármikor volt.
Telefon: 1-501-90
-
Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.342
A legkülönbözőbb és kihatásukban legellentétesebb áramlatok egyformán ugyanarra a hazafias érzésre hivatkoznak, szmálasztásukra hovatovább nemcsak teljes politikai érettség, hanem valósággal vegy elemző laboratórium szükséges. Számos ember véleménye eltéved ebben a borot.vaélre állított politikai zürzavarban, apa és fiú ugyanazokért a célokért lel'kesedve, egymásna;k ugranak. Hát ha valamikor távol kellett állania csendőrnek a politikától, ma ugyancsa;k legyen résen, mert ma nem a nyilt szÍnvallásnál kezdődnek a szerepek, hanem a látszatoknál. Egy-egy ártatlan megjegyzésnek is lehet már az a színezete, hogy politikai hitvallás a tartalma. Egy udvarias vagy kevésbbé udvaria;s mosoly már belevihet valakit 'k özülünk a gya nuba, hotIT vala,melyik politikai pártta;l · szimpat.izálunk, illetve nem szimpatizálunk. A pártatlanságot, a szigorú szolgálati állásfoglalást tehát minden szavunkban és mozdulatunkban annyim hangsúlyoznunk ken, hogy a legrosszwbb rosszhiszeműség se találjon rajtunk kikezdeni valót. Ha nem vagyunk szemfülesek, szabad prédája vagyunk az ugratásnak, mert ez ma már nem a vöröslobogó, hanem a nemzeti színek jegyében töT:tén.ik s ezek a színek legalább olyan közel állanak a csendőr szívéhez, mint bárki máséhoz az országban. Így aztán a legjámborabb, legt.isztább és legártatlanabb mondat is kész vád és gyanu a csendőr ellen, hogy politizál. Legyen róla meggyőződve minden bajtársunk, hogy ezt a lehetőséget egyel". politikai áramlatok nem hagyják ki a számításaikból, sőt nagyon is számolnak vele. Ha már politikára nem tudnak rákap ni bennünket, legalább a színezetet akarják ránk festeni, nekik már ez is rendkívüli eredményt jelentene, ha sikerülne. De nem fog sikeTÜlni. Ostobaság is volna, hogy a valóságban kizárólag az alkotmányos vezetést és az utasításainkat ismerjük el szolgálati iránymutatónak, látszatra pedig elvállalnánk a politizálás kockázatát, ami nemcsak az ország biztonságára jelentene végzetes veszélyt, hanem az így bemázolt csendőr egyéni sorsára is. Amint a háborúban mindenki maga fedezi magát a golyótól, éppen úgy a politikai háborúskodásban is kiki maga ügyeljen az épségére. Ehhel>, a legkiválóbb páncélza;t a csendőr esküje. Érthető, hogy amikor politikáról "an szó, elöljáróink még a látszatok mellett sem mehetnek el szó nélkül. Ha tehát egyik-másik köziilünk olyan ügyetlen és könynyelmű lenne, hogyalátszatokba belevihető, tartf'1l' a hátát a következményekért.
322
CBENDŐRSltGI
A
honvédelemről
szóló 19 il 9 . évi II. t.-c.
(Kihirdettetett az "Országos Törvénytár"-ban 1939. évi március hó 11-én. Hatálybalépett ugyanakkor.)
Ismerteti: FERDINANDUS AUDITOR. (Folytatás.)
Úgy a közforgalmú, mint a saját használatú vasutak, görvasutak, dróríkötélpályák berendezései személyzetükkel és anyagkészletükkel együtt használatra igénYlbevelhetők. A vasúti forgalom a szükséghez képest egyes vagy az összes vonalakon megszüntethet{), valamint teljesen, vagy részben a honyédelmi célok szolgál-atába állítható. A vasutak e célból már békében kötelezhetők üzemi berendezések tekint,e tében megfelelő előkészületi intézkedések foganatosítására. Minden út és közlekedési célokat, valamint a repiHés !biztonságát szolgáló műtárgy (hvd, áteresz, alagút, jelzőkészülék stb.) még ha magántulajdonhan van is, továbbá magánhasználatra szolgáló minden átkelés i eszköz (komp, rév, hajóhíd stb.) a hon. védelem érdekében szab3Jdon használható, karbantartási anyaga és berendezése igénybevehető. U gyanez áll az összes köz,- és magánvizekre, viziútakra, csatornáJkra, duzzasztó művekre, kikötőkre, átmkodóhelyekre és tartozékaikra (daru, felvonó, raktárak stb.) is. A posta továbbá a távirda- és távbeszélő vonalak, valamint a villamos jelzők személyzetükkel, anyagkészletükkel és be:rendezésükkel, úgy szin tén a rádió céljára szolgáló üzemek, berende,zések, készü-
Juhász honvédnek írt az asszony ... Ir~a:
GYÖNGYHALÁSZ.
Árva gyerek volt a faluban JuháJsz Jancsi. Előbb apja,azután anyja költözött el az árnyékvilágbó~. J ancsi ottmaradt gyenge 20 évével s apja-anyja tízllOldas kis telkével. Volt két szép vilIásszarvú ökre - mint a nótában: fehér, mint a hattyú - és volt takaros, piros sz,eretője, mint a hajnalra nyiLt rózsabimbó. Olyan fényes, szép szeme volt, mint két estiesiilag az égen ... Volt aztán szekere, taligája, ekéje, boronája, szóval minden, ami a tenyérnyi kis biro dalom virágozta tá;sához kellett. A föld lenn volt a Tobáncán, mély, kövér búzaföld mind a tíz hold, gyönyörű zöldbársony búzavetéssel, bimbózó herével, lucel'nával. Jancsi igen szerette a fö~det, a vetést, a dombos szép határt, a jegenyét a dülővégen, a fürj et a búza között, a paesirtát, szerette két ökrét, 1aligáját, járomszegét, ösztökéjét, mÍllden szépet-jót ezen a világon, de legjobban sz,e r,ette Balog Borcsát, a csillagszemű lányt. Úgy számította, hogy ha már így árván hagyta a Teremtő, elveszi hamarosan Balog Borcsát és szántja-veti vígan a Tobáncát. Csak még előbb a katonaságot kellett ldszolgálnia. Ez is megtörtént: taYassza~ besorozták. Talán árvaságára néztek az urak, hogy két hónap után haz3Jeresztették. Ezután - úgy, ahogy szó volt róla előbb elvette Borcsát és boldogok voltak nagyon, ahogyan csak a me,s ékben és a búzaföldeken boldo-
LAPOK
1939 má;,jus 15.
,l ék ek, alkatrészek és kellékek ,s zemélyzetükkel együtt igénybevehetők, működésük a honvédelem érdekének megfelelően szabályozható, korlátozhatá vagy megszüntethető. V égül a honvédelmi szolgáltatás cimén igénybevehetők a híradáJsra (hírközvetítésre) alkalmas álla tok (postagalambok, kutyak stb.) is. Az ingatlanok igénybevételét illetően a törvény akként rendelkezik, hogy az ingatlan birtokosa tűrni köteles, hogy azon erődítési művet, valamint más katonai építményt létesítsenek és az erődített helyek hadifelsz,e 'relésé~>e, hídak, V'asútak, repülőterek építésére vagy egyébként a hadműveletek előmozdí tására s általában a honvédelem céljára bármiféle intézkedést megtegyenek és az ingatlant e végból használják. E célokra az épület és tartozékai átalakításának és lebontásának is helye van. Végül ily célokra az ingatlan tulajdona kisajátítás, esetleg csere útján meg'szerezhető. Az ország határa mentén (határsávban) fekvő egyes területeken, továbbá az ország beHerületén is a katonai erődítmények stb. szomszédságához tartozó közvetlen ingatlan tulajdonának átruházásához, az ingatlan hér1bea;dásáhüz és egyé'b használati jogosultságához, a honvédelmi miniszter hozzáj áru'l ása szük,séges. Bizonyos területeken az ing'atlan tulajdonosa meghatározott termelés folytatására vagy mellőzésére kötel,ezhető.
A minisztérium elrendelheti, hogy a honvédség felszerelésére és ellátására szükséges cikkeket és anyagokat a gyártásukra berendezett vállalatok megfelelő mértékben, mennyiségben és árban elő állítsanak és szállítsanak. gok az emberek, akik szeretik egymást, meg a földet, életet. Alig volt azonban Borcsa pár hónapos asszony, valami történt a világon, kitört a háború. Juhász Jancsi póttartalékosnak is e~ kellett mennie. Nem bánta, [illert a haza veszélyben volt és a hazát is szerette ő, akár a tobáncai földet, csak azért igen nagyon nehéz volt elmenni ... Sajnálta a nagy, kövér búzaasztagot, éppen akkor tetőzte, mikor ütötték a. dobot a faluban. Sajnált sok mindent, ezer kedv,e s gondját, örömét alig zsendülő kis életüknek. Az asszony ... de minek is mondjam. " Hogy potyog tak a szérű porába nagy meleg könnyei, mikor hívta le az asz,t agról a hírre! ... Ősszekészülődött s elment. Három hét mulva Kraszniknál volt. Jó katona volt Juhász János honvéd. Virgonc, jókedvű, pirosképü gyerek volt, sz,e rette mindenki a századnál. J ó verekédő volt a csatákban s a pihenőkön elnótázott, mókált a többiekke~. És ha 't ehette, táborilapot írt az asszonynak. A kraszniki 0sata eiőtt iJllár kitüntette magát. Nyrukas őrmester úrral volt felderítő járőrben, tizedmagával. Félnapi járóföldre egy orosz szakaszra bul{:kantak, nyilván az is felderítő volt. Szándékuk volt foglyot ejteni köz,ü~ök, de nem sikerült, mert idejekorán szétugrottak, Egy párat leWttek, ezeket megmot.ozták, az őrmester úr j,elentést írt s Jancsira bízta, vigye vissza az ezredhez. J ancsi vissza is vitte, de megtoldotta két kozák fogollyal.
1!)39 május M.
OSENDÖRS,E Gl LAPO'1\:
A honvédség Is zükségleteinek a kielégítése céljából üzemek, ipartelepek és .egyéb vállalatok üzemeik működésben tartására kötelezhetők Ily üzemek 8tb. ki is sajátíthatók. Végül ily üzemek, ipartelepek és váRalatok az üzem működésben tlllrtáBáuwk elrendelésekor minden olyan előkészületi intézkedésre köte lezhetők, melyek szükségesek ahhoz, hogy a 'vállalat a reá váró feladatokat átmeneti zavarok nélki.i.~ bármiikJolr eUáthassa.1 Új ily vállalat lét'e síté,se attól függöen megadott engedélyhez köthető, hogy a vállalkozó biztosítja azokat az előfeltételeket, amelyek ahaditermelésl'e való átalakítás lehetősége sz8iIDpont jából ,szükségesek. Bárkit kötelezni lehe-t a nélkülözhető élelem, vágóállat, takarmány és v,etőmag szolgáltatására, illetv,e átengedésére_ Állatállomány részére legelő is igénybevehető. . A minisztérium szabályozhat ja és ellenőrizheti bármely nyersanyag, termény és árucikk termelését. előállítását, forgalmát, felhasználáisáJt és megsz'abhatja árát, valamint termelésének é,s feldolgozásának módját, továblhá szaJbályozhatja a munkahéreket és a munkaviszony egyéb tartamát, valamint az ipaTi és más gazdaS'ági tev:é lkenységek díjazásáU Közszük,s égleti c1kkből bárki köteJes hatóságilag megs~abott áron átengedni azt a mennyiséget, amely a saját házi, vagy gazdasági szükségletének megállapított mértékét meghaladja. A hadviselés céljára szükséges bármely segéd-
A minisztérium, ha a honvédelem érdekében el,k erülhetetlen szükséges és a késedelemben v'e szély V
1 A hátországnak ,a hadviselés szolgálatába állítása kapcsán a termelés folytonosságának biztosítása szempontjából igen jelentős rendelke'zés. 2 A hátország egész gazdasági életének a honvédelem szoLgálatában minél sikeresebb en val,ó állítását célozza.
3 E l'endelkooés abban leli magyarázatát, hogy a jövő háborújában a honvédelmi szo,l gáHatá;sokna,k a tö,r vényben részletez eH körén túlmenően is mel'ülhetneJr fel szükségletek, am
Ez úgy esett, hogy amint ballagott vissza egy bokros töltés mellett, messziről két ~ovast pillantott meg. Szembejöttek vele, iigetve. Lehettek ezer lé.... ésr'e. Gondolta, ez,e k c,s ak koz-ákok lehetnek, a hu szár nem így mutat, messziről ,seiffi. Ezek sem jöhet.tek volna jobbkor - fűzte tovább a gondolatot - , megtréfálom őke.t. Azok még nem látták me.g J ancsit. Lehúzódott egy bokor alá. Feltámasz,t otta a puskát és ~esett a kozákofk felé. BiztoRan kozák hírszerzö járőr lovasai, jelentést visznek. Jöttek erős dobajjal, 'l, föld messze porzott utánul" Gyanutlanul közeledtek,csak karabélyuk volt nya-kukba vetve elől,· hogy kéznél legyen. A kozák jó lovas, nyeregből is jó ~övő_ Közeledtek, már csak 100, majd 50 lépésnyir'e voltak Juhász Jancsi beirányozta puskáját egy pontra, ujja II hillentyűn ... Mikor a lovasok beértek az irányvonalba - lőtt. Egyik ló szügyön talál va, összerogyott. '. A másik ágaskodva megtorpant, de az olda~ába nyilaló sarkantyúra horkimva szökkent előre . Abban a pillanatban dörrent újra a puska .. . Zuhanva dűlt oldalt a ló, közel a másik mellé. A lovasok küzködve igY!lkeztek kiszaba-dulni a lö'v ak alól, a . kengyelből. Miré ikarabél;v-ukhoz kapnának, Jancsi vitéz szuronya ott villog az orruk előtt. Foglyok voltak! A két nyerget hátukra vétette a p1.álhatáskákkal együtt és terelte vissza őket, amerről jöttek. Pár óra mulva beérkezett a két fogollyal az ezredlhez. Az ezredes úr egy tarisznya szivart adott neki és két nap mulva nagyezüst díszlett Jancsi meIlén a szíve felől.
Így telt a vitéz.i élet. Már úgy megszokta, mint a sz-ántást-vetést. Sűrűn kapott levelet Borcsától. Szépen elrendezgetett ő - amint írta - otthon mindent. Csak nyugodtan legy1e n, minden rendben lesz, mikor hazamegy, csak igen vigyáz.z on magára és siessen haza, oda ne mara-djon télre is és a végén mindig: vigyázzon ráa jó Isten. A krwszniki csata után egyszer megírta az aszszony, hogy kis vendég van érke,z.őben, hogy aztán akkorra biztosan hazamenjen ám., . J ancsi igen-igen meg'ö rült ennek az édes-kedves hírnek. irt is mindjárt Borcs-ának, hogy hamarosan megveúk az ellenséget, haz,a megy ő biztosan, hogyne menne haza. OsaJ\: legyen türelmes és óvja magát
eszköznek, anyagnak és ilyen anyagot tartalmazó tárgynak j deiglenes vagy végleges átengedése igényelhető.
A hadviselés szempontjából fontos műszerek és fliszköz,ö k előállítása, megvizsgálása és forgaJombahozatala a Ihonvédelmi kö,yetelményeknek jIllegfelelően már béke idején is szabályozható. A minisztérium időnként megállapítja azoknak a hadianyagoknak a jegyzékét, amelyeknek kivitele, behozatala vagy az ország területén való átszállí-· tása tilos, vagy engedélyhez van kötve. Iparilag értékesíthető találmányt szabadalmaztatás végett külföldön bejelenteni, továbbá belföldön szabadalmaztatni és akár ' bel-, akár külföldön nyilvánosságra hozni, vagy értékesíteni csak engedélylyel szabad. Községek (városok) kötelesek kórházi ápoláJsra szoruló személyeket, továbbá beteg állatokat ápolás végett átvenni. Ily cé:ból szükségkórházak felállítására és a meglévők rendelkezésre b ocs átás ára is köműszaki
telezhetők.
mindentől.
Jancsi ,e zután még jobb verekedő lett a csatákban. Be akarta váHani szavát, hogy mikorára megérkezik a kis vendég, megverik az ellenséget. Hát rajta nem mult biztosan, sem a többi millió magyaron, aki vele együtt verekedett a fél vi!ágon. Megvertéka fél világot, de akkor feltámadta másik fele és árván született sok kis magyar akkoriban . .. Jancsi harcolt hősiesen, híven, lkedvv,el, mert szeDertett volna hazamenni a fia keresztelőjére. Kívánta látni pufók kis képét, ahogyelképzelte, megfogni nagy tenyerév,e l parányi kezét. A'll asszonynak is igen kell akkor a gyámol ... Sok csatát megha.rcoltak még. Jancsi mellén sorban álH a kitüntetés. Közeledett a tél, az orosz nagy túlerőben volt, igen pusztultak a mieink, de tT ancsi mégis bízott, hogy hazamehet a keresztelőre.
CSENDŐRSÉGI
324
IV. F ejezet. A honvédelmi szolgáltatásokra és gazdasági korlátozásokra vonatkozó vegyes rendelkezések. E fejezetben a törvény a hOllYéclelmi szolgáltatások igénybevételének elrendelésére való illetéklességet, az igénybevétel fogallatosításának, a térítések és kártérítések érvénye·sítésének, továbbá kifizetésének a módját szabályozza. KOl',sze rű kiegészítésekkel lényegében megfelelnek az idevonatkozóan eddig érvényben volt rendelkezéseknek. Részletes ismertetésiik túlhaladná a jelen cikk kereteit.
ÖTöDIK RÉSZ. Légvédelem . A törvény a jelen rész·é ben a lég\'édelem kérdését, amely eddig az 1935. évi XII. t.-cikkb en volt szabályozva, az azóta felmerült tapasztalatok figye lembevételével újra szabályozza. A jelentősebb 1'elldelkezésea{: a köv,etkezők: Mindazok, akik honv·édelmi munkakötelezettség laJ1a:tJt állaJ1Ja.](" személyes légvédelmi <;zolg'á(la'Íra,. is kötelesek. A személyes légvédelmi kötelezettség alatt állók közül ki kell jelölni azokat, akik különleges légvé delmi szolgálatra kötelesek. Ezek plegfelelő kiképzésben részesülnek. Rész,l etintézkedéseket a hon védelmi miniszter tesz m eg. A tanuló ifjúság, yalamint a leventekö,t elesek 4
Lásd a .törv ény Negy edik l'észének II. fejezet ét.
'réire a Kárpátokba sodródott az ezred. A kaJ.'ácsony ott érte őket. Jancsi nyughatatlan volt: két hét óta nem kapott levelet. De talán nemcsak 8iIDiatt! Valami nyugtalan, riadt kíváncsi,s ág bujkált szemében, felhős homloka mögMt. Mint aki érzi valami nagy, megmásíthatatlan rossz bekövetk,ezés·ét. 'l'udta, hogy azért nem kap levelet, mert a váratlanul bekövetkezett eltolás miatt az ezredellrii1önült a hadosztálywl, ahol a tábori posta volt. Valahol Galiciában maradt, így nem jöhetett levél. Még1s cSalk várt.a. Vízkeresz,t után már mindenki tudta a száz.a dnál, hogy Jancsi levelet vár az ,aszszonytól. Karos h3idnagy úr, századparancsnok bíztatta, rövidesen kiverik az oroszt, ,m egérkezik a tábori posta ... Január végéig Hem kapott levelet. Akkor egy hajnaion támadásra mmlt az ezred. Karos hadnagy úr ,s zázada nyomuH előre. Egy orosz géppuska valahonnan belei-beleknszált az előr e rohanó századokba. Géppuska kellene rája, de a mieink máshol vannak e:foglalva. Karos hadnagy úr Nyakas őrmestert küldi sz.a kaszával, hogy ném~tsa el a géppuskát. Itt volt Jancsi is. A szakasz nekirontott a géppuskának. mely,e t a század tüze le-lefogott, de néha feloerregett egy-egy rövid sorozatra. Nyakas elől rohant, utána, Szabó tizedes és széles rajban .Jancsi, meg a többiek ... Ahogy rohantak, Jancsit eltalálta az orosz géppuska. Homlokán érte a :övés. Usak kihullott vérf' az eiőrevetőclő szakaszból. Piros. . meleg vére folydogáJt, amint leejtette fejét a hóra. A Kárpátok tiF3zta, fehér, patyolat havára. Na gy égő rózsa nyílt rajta a piros vértől. Ugy maradt, ahogy lebukott,
1939 május 15.
LAPOK
szintén részesülnek légvédelmi oktatásban, illetve kiképzésb 0n. . A városok és községek kötelesek területükön II közérdekű légvódelemről gondoskodni. A honvédelmi miniszter a városokat és községeket veszélyeztetett ségükhöz képest négy osztályba (A, B, C és D) 130rolj"a és megállapítja, hogy az egyes osztályokba sorozottak mily légvédelmi intézkedésekre kötelesek. A honvéuelmi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértve kijelöli azokat az építményeket és egyéb vagyontárgyakat, amelyek megóvása hon védelmi érdekből elsősorban fontos (Losoport). A honvédelmi érdekből szintén fontos, de az L csoport körén kívül eső építmények, stb. (II. csoport) kbelölését - a területileg ille,téke'B katonai paFancsnokkal egyetértve - váTosokban a polgármester, községekben a . fő8zo~gabíró javaslatára az alispán eszközli. A légvédelmi irányelveket mindkét csoport tekintetében a honvédelmi miniszter az érdekelt minisztereklkel egyetér,tvc itllapítja meg. Az r. és II. csoport köréll kívül eső építmények és egyéb vagyontárgyak (III. csoport) légvédelmét a honvé , delmi lm iniszter rendelettel szabalyozza. E rendeletben ki kell terjeszkedni a 'Bzül"séges óvóhelyek létesítésére, felszerelésére és fenntartására, a ' padlásterek tűzmentesítésére, valamint a házi légvédelmi őrség alakításúra és felszerelésére. A rendelet megtartását a polgármester, illetőleg a főszolgabíró ellenőrzi, A megállapított kötelezettség teljesítésének el, mulasztása esetében a légvédelmi bf1rendezés l~tesi, téséről, fell szereléséről stb. a hatóság a kötelezet t terhére gondoskodhatilk. ('Foly tat juk.)
-
karját ölelőn tárta a földnek. Lelke pedig szállt a tobáncai föld felé, ahol gYCll'cket várt az ,a sszony ... Mégis hazament szegény. A géppuska egy perc mulva elhallgatott. A támadás is végbeiIl1ent. Az ütközet u'tán Karos hadnagy úr maga kereste meg Jancsi vitézt és könny pottyant szeméből, mikor beölelte a sírba, a többi közé ... Mikor a tábori postával találkozott az ezred, Juhász JancsÍnak három l.e.vele is volt. Az utolsóbáI! írta az asszony, hogy a gyereket J ancsira kereszte~ ték, éppen lo lyan s·z eme v.a n, minrt a:z apjának. A hadnagy úr megint csak nem tudott sehova sem nézni a szemével, csak az,t mondta: - Szegény, szegény vitézem, csak volna tábori P 0'13 ta a mennyorsz{tgba is ...
* Ott pihen valahol a nagy Hoveda táján s az idén tavaszelőn valamire felérzett a fagyott szív a nagy havas sírban. :B~orró vél' -hullott is,mét a fehér hóra, az ifj lÍ Juhász, Jánosok, az új hősök vére és kinyílt belőle arnagyar Feltámadás zö~dlevelű ága. Juhász .JánoR öreg vitéz megkapta az,t a régi levelet odafönn a, Hadak útján, a magyar hősök országában. Megtudta azt is, hogy szép ·s udár vitézzé serdült a fia, akit nem láthatott eleven szemével soha, de most szíve pOl'a találkozott vele, mikor piros vére lehul~ott a fehér hantra. Megérezte, hogy az ő vére az él'; megnyugodott végkép a hősi sírban. szabad magyar határon ... Legyen rajta örök áldás, örök béke, 'ragyogjon feiette örök fénnyel a magyar háromszín ...
325
1939 május 15.
Az új hadnagyok eskütétele.
(Jakab S; felv.)
Ernő,
sét, aki Bernáth Sándor őmagy díszzÚJSz16alj parancsnok jelentkezését 'f ogadta, majd ellépett a díszzászlóalj előtt. Ezután kezdetét vette a felavatási ünnepsél" Vitéz Torzsay Lénárd ezredes, a csendőrHszti tanfolyamok parancsnoka intézett bes~édet a fel avatandókihoz, elhúcsúztatva azolmt, majd az új hadnagyok letették a katonai és csendőrtiszti esküt. Az ,e skütétel után dr. Szentandrássy Elek hadnagy, ran~első, a kö,vetke, ző, besz,éidet intéi'lte a m. kir.
km' történt a Böszörményi-úti csendőrlaktanyáJban. A nemzetiszínű zászlókkal gazdagon :f1eldíszített cse;ndő:rlaktanya udvarára csendőrdíszzászl6alj vonult ki 'Zle névell, majd felsorakoz,t ak az új !hadnagyok Megjelent az av,atÚJSffil: Horváth Dezső minils zteri tanácsos, a (belügyminisztérium k,' lrhatalmi osztályának vezetője, vitéz Sáray Ferenc ezredes, a ihonvlédelmi minisztérium csendőrségi . osz,t ályának vezetője és vitéz Bátky József alezredes, a belügyminisz,térium csendőr!Slégi osztályvezeWjének helyette,g'e, a Budap'esten állomásozó ,csendőr tisztikar teljes száJrnban és nagyszámú 'előkelő meg'hívott közönség. 11 órakor kürtszó jelezte vitéz Falta László altábornagynalr, il. m . kir. csendőrs'ég felügyelőjének érkezé-
"Nagyméltóságú Altábornagy Úr! Elhangzott ajkunkról a szent eskü, amellyel egész életünket ajánlottuk fel a Haza oltálrára és a Mindenható segítségét kértük, hogy teljesíten i tudjuk a szent fogadást, amire vállalkoztunk. Komoly férfias munkával értük meg a mai napot, amikor kifejezésre jut, hogyam. kir. csendőrség legfelsőbb előljárói méltónak tartanak bennünket arra, hágy e kíváló testületnek végleg ta,gjai lehettünk. Életünk jelentős mérföldköve e nap, amikor ide állunk, hogy hűséget tegyiink becsületes magyar szívünk igaz érzéseiről és vállaljuk azt a hatalmas felelősséget, amelyet a m. kir. csendőrtiszti hivatás jelent számunkra. Magya?' katonák, magyar csendőrök lettünk és büszke öröm dobogtat ja meg a szívünket, amikor ezt mondhátj'lik. A magYa?' katona, a magyar csendőr kíválóságát elismeri az egész világ, akikre büszke volt mindig minden magyar. A katona a háború hm'· cosa, ezzel szemben a csendőrnek békében is harcolnia kell és állandóan készen kell állnia, hogy kötelességét teljesitve az állampolg.árok nyugalmát a mindenfelől leselkedő törvényés jogtipró el.emekkel szemben megvédhesse. Csonka országunk örvendetes megnagyobbodása, - amikor ismét magyar csendőr portyázza a KárpáJtok · bérceit, - fokozott követelményeket ró a csendőrségre. A visszacsa,tolt részekre való dicsőséges bevonulás alkalmával, vitéz honvédcsapatainlc nyomában min· denütt ott jártak a csendőr ök, hogy a visszwtért, idegen zsarnokságalatt sinylődő testvéreink számára megvigyék a várvaváwt nyugalmat és a sokáig nélkiiTii7ött Qlflt· és vafJyonbiztol1'
Tisztavatás ft budapesti csendórlaktanyában. A Kormányzó Űr ŐFőméltósága f. évi május .l-ével a ösendőrségi sza;kvizsga sikmes letétele után hadnagyokká llelVezte ki a csendőr tisztikarha a köv'etlmző, karpasZlomány vi,seliésére jogosult őrmeste rekei: Dr. Szentandrássy Elek, Posoni Szent-Martoni dr. Németh László, dr. Csáki József, Korondi Béla, Bányai László, dr. Csellár Gábor, dr. Kőrössy Zoltán, dr. Lépesfalvi Lépes Ottó, dr. Nyerges F . Pál, dr. Vörös László, dr. Sepsey János, Mogyoróssy Elek, dr. Papp Viktor, dr. Rakovszky Antal, Görgey Kálmán, dr. Bóna Zoltán, Kisborosnyói Tompa Miklós, Szoyka László, dr. Farczádi-Sándor Ist1Ján és dr. Parádi István. (Rangsor.) A>21 új ,h adnagyo!k felavatása április 30-án 11 óra-
esendőr.sólg felügyelőjéhe.z:
326
CSENDöRSÉGl LAPOK
1939 május 15.
A május l -é vel kinevezett új hadnagyok gyakorlati szakvizsgája a terepen liprilis 29-én. (Moyzes
Az április hó 30-lin felavatott új hadnagyok nevében megkoszorúzzák a Böszörményi-útj hősi emlékművet.
őrll1.
f elv.)
csenc1őrlaktanyában
levő
csendőr
t.
őrin.
v. felv.)
(Bálint
1939 május, 15.
OSIDNDöRSÉGILAPOK
ságot. Fele lőss é gte ljes pályánk k ezdetén hatalmas erkölcsi er? t . ,b'i~ to~ít számunkra az a tudat, hogy núndenüt! megértő el~IJar ok es f egyelm ezett alárendeltek várnak bennünket s így »,!~ n den 1'eményün k megvan arra, hogy az első zökkenőkön sImán átkerülve ér t ék es és munkás ta,gjai lehetünk a Testületnek" Szívü nl~ b e ,véssük előlj,iq'óink oktatását, amelyeket a Ludov~ka Akad emiaról és a csendőrtiszti tanfolyamról viszünk magunkkal, hogy az alárendeltekkel szigorú, de igazságos és m e u. é rtő bánásmód, példaadó magatU1'tás, feddhetetlen magas erkölcsi nív ón álló élet, de mindenekelőtt az akadáÍyt n em isme rő köte le s ~.égte ljesítés volt mindig a magya.r tiszt erénye, M agyar katonák, magyU1' csendőrtisz tek lettünk és e büszk e tudat megacélozza erőnket, hogy ezen erényeTcnek hű őrizői és fejlesz tő'i lehessünk, Erős elhatározással és akarással indulunk neki a,z életnek, hogy az eddig tanultaTcat a gyaTwrlc!,t ban a legteljesebb mértékben értékesítsiik és tudásunkTwl és munkánkkal a cs endőrség szent ügyét minél e lőbbre vigyük, n.~lá~ szívünk minden dobbanását, karunk és km'dunk 81'eNt CtJanlJuk fel a Haza szolgálatára, ra"ntsunk kardot és ismételjük a szent fogadást, a Hazá él' t mindhalálig!" , '
A beszéd elhangzása után a lakt'a nya uITval'án álló csendőr hősi emMkcrnű megkDs~ol'úzása következett, Ezután a disz~ász,lóalj ruszmenetb'e n eLvonult D. csenidŐ'rség felügyelője és az új hadnagyok előtt , , Déliben az újl()ll1nan felruvatütt hadnagyok tanámik ImI együtt a I]mda,p esti csendőrtiszti 'é t'k ezdében díszeibéden vettek részt,
Magyarország részvétele a kriminalisztika fejlődésének munkájában. Előadta:
DR. K ENYERES BALÁZS ny. egyet. nyilv. r . tanár,
a Kriminológiai Társaság 1939 április hó 22. napján tartott közgyűléséu.
Az az értekezlet,amelye:t a korDnaügyész úr Ö Nagyméltósága egy páT héttel ezelőtt, a nemzetközi lill'iJminDlógiai egyesii1et magy,a'r tagDzla na újraélesztése ügyében szíves volt összehívni, elhatárDzta, annak működése megkezdését, havonta tartott e~őadá sDkkal. Minthogy az értekezleten én is felszólaltam. szÓibruhDz;va a, tlölrvényszéki, társrudlaIDmDrvDsÍ1lJdotllányi és kriminalisztilkai nemzetköú Akadémia magyar tagDzatának megszel'vezése ügyét, - ,a mir0 felszólítást kaptam - a f. hó 22-ére kitűzött előadás megtartására jelentkez,t em, azzal a törekvéssel, hDg)' pzen részletesebben kifejtem és bizonyítékok bemuta'tásával indDkolDm az értekezleten elhangzott azt az állításDmat, hDgy haz.ánk hivatva van a megalakuló nemz.e tközi Akadémiában vezető szerepet vál' lalni . .Telentkezésemkor azt is hittem, ho. gy előadásomon a Is zervezésgyors ütemben megindultmun kájának~ényeges előhaladásáról tudok beszámolni. s.ajnos. ezt nem tehetem, mert időközben a kDpenhágai központ működése - előttem ismeretlen ok Dk miatt fennakadt. Időköz,ben csak .a nnyi tör:tént, hogy ·a z Akadémia által hivataiDs közlönnyé válasz" 'tott lapnak, II LD Z'dcchilánakSlzerk€lsz,t öj'e fel:Slzóilított, hogy 12 referenst keressek a magyar tudDmánYDcl Jll UiJ.'k a temnékeinek ismertetés Élre. A szervezés munkájáuak fennakadás a tulajdonképen felmenthetne a bejelentett előadá,s megtartásának kötelezettsége alól, mindazDnáltal kívánatDsnaJk érzem annak megtartásá;t azért, mert aligha lesz mégegyszer alkalmam a ,magyar jDgásztársada10llIl lelgilletéik:es,eblb ta'gj:aLi előtt megismm,tetni ,a, magyar nemzet fiuinruk a t,e1"mészettucUományi krimm,a -
32i
liszük,a tel'énkifed tett a.z,t 'a j,elenték.ellY mlUJukáj á t, amely;et egy .fél száZIadDt melg hlaLadól ido aLrutt megfi,gyelhettem - ,ami>re m ásna,!\: al'k ,almat a Gondviselés !kle gye ,aliig 8!dihatott. Ha,z,á nk a jogtUido:múny és seg-édtudDmányai tlla,';: művelése terén mindig óecsülettel kivette ai maga részét. Kezdeményezője és előmDzdítója vDlt egy fél száz8!dDn keresztül a törvényszéki Drvostan krimiI11la1i, sztm~ai i'l"ányhan való fejlesztéséneik i,s a,1<1,:Dr, amilkor maga a f,('iirvén vszéki DlvDstaillklülfiö>ldiÖln még mostoha viszonYDk között leledzett. N émetországban hDSSZÚ idon ker:e sztül a törvényszéki; DrvDstall a hallgatásra, és vizsgázásra kötelezett tárgyak kö , zött nem szerepelt, s kellőképen a gyakorlatban sem érvényesült. Nagyjában az vDlt a he~yzet más külföldi államDkban is. S minthogy ennek következtében megfelelő munka't cl'iiJetet a törv. DrvDstan nem talált, ,a helyett, hogy a termésí'.ettudományi krimiIlalisztika területére lépett vDlna, ami természetes lett vDlna, igyekezett magának idegen terüle'tet, a 1l1U111k,ás- és balesetlhiz,t Dsíbs te r ület ét meghódítani. Ezt ismételten - legutóbb 1935-ben, német nyelvű közleményemben - kifDgásDHam, Az idegen terület meghódításúnak törekvése nem iB sikerü:t, eredménye jóformán csak abban mutatkDzDtt, hDgy törvényszéki DrvDsi társulatDk nevükbe a törvényszéki orvostan mellé a társ8!dalmi orvDstant is bevették. A természettudDmányi kriminalisztikai nany kidDmbDrítá,Bu tulajdDnképen csak egy pár' esztendő óta kezdődött, de akkDr már" m-ős lendülettel indult meg. ,Az ér,deklődés élénkinésénel~ l{jöv,etkeZllThényel{ént, egyhen bizDnyítékaként egynéhány meddő próbálkDZás után először a francianyelvű törvényszéki nrvosdk társuLatána:k 193,6 -ban Párisib all, tizenkét nemzet képviselőine'k részvételével megtartott gyű lésén jelentkezett ne..m zetközi kongresszusDk tartására vDnatkDZló határDzattal. Az , elsőllemz,etl~özi ,kollg111es,SlziUS 19'38 sz,e plt.enilb er hónapjában NémetDrszágban, Bonnban fDlyt le, előre nem várt, meglepően nagy nemzetközi érdeklődés és a birodalmi kormány nagyarányú támogatása mellett. HivataiDS képvis'előt küldött az olasz igazságügyminisz,t er és az olasz kDrmány, a németbirodalom nevelésügyi, igaz's ág- és belügyminisztere, Me,g jelwl:ésre utasll:tottálk a bŰllügyii rend'őrségek főnökeit és helyetteseiket, azért, hogya kDngresszus tevékenységénekered,m ényeit tanulmánYDzzák és hasznosí tsák, Valamenny,i képviselő hallgozta tta a tö'r vényszéki DrvDstan krim:Í'l1ali:sztika;i irányban való fejle'sz:t ésélnek llagy j,el'e'l1tőségét . A nevelésü.g yi mi'l1is,z ter képviselője, dr. Cropp min. tan. afeletti örömének adDtt ldrfeje vést, hogy a tönnénYlszéki orvostan újabban mjndin:kább a Ik:riminaliGztillkai irány,b an fejlődilk. - "E.z az ő tulajdonképpemi munkateriilete, amelynek művelé,se a jog's zolgáltatás és la nemzet érdek.eli nek szempontjából fL legeslegnagyobb jelentős'égű" . A Ib irDdalmi kancellár és a 'birorlJalmi rendőrség fej,é nek kép~is,elője, Re,i 0hslk iriJmillJ8!LclirefldDr Nebe, erő<s hangsrúllyal követelte a törvényszéki orvostan és a bünügyi rendőrség leg,s zorosabb e.gyüttműködését. Az ,él~dekelt erők ÖSSz.efDgáSta szüks,égmségéine,:hangDztatása mellett határDzta el a kongresszus eg;>
328
CSIDNDöRS:mOI LAPOK
Nemzetközi ..AJmdémia felállítását. .IDrre bizottságot /küldött ki. EgYIben a Rómruban megjelenő "Lo Zacchia" című if olyóiratot hármas célkitűzésGel: a "törvényszéki orvostan, a táI1s'a dalmi orvostan és a krimina1isztika" 's zolgálatába állítva, az A1mdémia hivatalos közlömyé vé tette. A szervezőbizottság munk,á ját nagy buzg1alommal azoniIlal meg is kezdte s 'a folyó ,esztendőnek elején Iszabál~ait és a magyar tagozat megalakítására vonatkozlÓfells zólítását el is küldte. Nekünk, sz,e génry mrugyarok;n;ruk nemz,e ti köte,l ességü'llk 'a közös mUílllkáhan teljes erŐiVel részt, venni, annyiVial is irnkább, mert abban eJsőrangú - sőt nyugodt l'ellkillismerettel mondhatom ' erőinknek összefogáJsával vezetö sz'e repet ' tölthetÜiIlk be. Hivatüttak v,a gyunk oa vezető szer'e p betöltésére és jogosultak annak keresésére a mult becsületes kötelességteljesítésév,e l ,s zerzett személyi és tárgyi felkészültségünknél fogva, módot és alkalmat ad a vezető szerep vállalására laZ ,a z elismerés, amelyben a külföld ,a magYlar kötelességtelje,sítérs ,e redményeit azok értékesítésélIlek igyekezetével réG zesít ette. Hazánk az egész művelt világot megelőzte a helytartó tanácsnak 1793-ban kelt rendelkezésével, amely az orvostanhallg1atókat 'a tö'r vény's zéki orvos, tla u hallgatására és a belőle való vizsgáz,á sra kötelezte. Megelőz,te la z igazságügyi orvo\Sli tanács felállításáv,a l, a törvényszéki orvosi :~,:lépesítővizsga rendszeresítéstével, majd eze~nek la vizsgáknak a nYümüzásoknál közreműködő rendőrorvosolkra való kiterjesztésével, a vegyi és más hasünló vizsgálatokat végző központnak, az országo's bírósági vegyintézetnek é s az igazságügy\i megfigy,előnek megalikütwsával. Állandóan élénik figyelernrrnel Hsérték magyar jogásZük és magYlar ürvosOik a természettudományok haladásának a jogéletben érvényeGíthető eredményeit. Elől járt hazánk a fiatalkoruakra vünatkozó intéZlkedéseivel, érvényesítették a haladást ,a z új büntető perrendtartás megaikotói. Élérnk bíráló érdeklő dés rrdsérte haz,ánklban LümbrüSü 1skülájrának és más isikolákna:k tételeit . ..Arrnint ils meretessé lett Bertillon anthropometriás ~endszere, .a ma,g y,a r rendőrség azt mindjárt felkarolta IS áIDikor annak helyébe lépett a daJktiloszkópia, aztPekáry Fer,e nc és ArányiTaksüny r,endőrtlanrácsosok (k,e zdeményezésél'e már 1902ben életbe i's léptette. Jelentkezett .a magyarság a külfölddel lépést tartva, sőt azt Gokszor meg is előzve a jogtudomány máJs területein i,s, .a melyek felsorolás'a 8'I'őmet és ille'tékess:égem ikörét meghaladja. Vi,s zont hivatott tanusítója lehetek anula;k , hogya magyar nemzet a terméGz,ettudooná!nyi kriminaU,sztika gyakorlati érv'é ny'e,s ítésének a Ikülföldöt sükban megelőző l~ezdeményezője volt. HiVlatott tanusító azért, mert a ,g ondv1selés rende~és'e 3Jbból nekem is részt juttatott. 1895~b8lIl jutottam a koloz's vári egyetem tö,r vénys~éki orvostani tanszékére. A következő , eszterndőben született meg .a büntető perrendtartásról szóM 1896. évi XXXIII. tc., ,a mely ,a iárg)'li .bizonyítékok folko' zottaJb b figyelembe~ételé, t kÖiv etel te. IDkkor ért a nagy megtis.z telteMs, hogy min t fiatal tanár a királyi ítélőtábla elnökének és az erdélyrészi jogászegylet Vlezetőinek - fel,s zólítására tanártár,s am, dr. LuJrácG Adolf meUett -aki .a törvóny jogi vonatkozás,a it ismertette - ann'a k orvosi vünatlküzá:sruiról tarthattam törbb hétre terjedő soro· zatos előa:dáJsoklat.
1939 május lj.
A megti,sztelő fel,s zólítás rám nézve t'e rmészete.sen a tárgyi bizonyítékok alapos -elméleti és gyakorlati t.anulmányozásának kötHlességével járt együtt. Az alapot meg,a dta a 0saládá beIfu.el tség, amelyet kir. ügyéGz, majd tö,r vényszréki elnök édes.apától és az ő jogász elődeitől öröl"öltem s amely már 51 esztendővel ez!előtt gyaJmrnoiki lIllinőségben a törvénysz,élkiorvostanri int.ézetbe te,r elt. M.egadta az :alapot az a nevelés, amelJ'lbellJ - nevelZie tes rendőrr:!1őnőlrok emlékiratainak és nrelv ezetes bűnesetek gyűjteményei nek olvasáGával- magamat részesítettem. Megadta főleg ,a klrimin:a liszt1ka aityalmesterének, H. Grossnak tanítása, amelyet Handbuch rür Untersuchungsrichteir!oCÍ;mü és más l"önyveiből, valamint A!r
It Mindezelmek jelentékeny befolyása volt .arra, hügy törvérnyszéki orvosi gyakorlatomban kezdettől fogva igyekeztem a "realiák" bizünyító e.rejét hasznosítani. Ezen az úton számos nehezen megoldhatónak látszó esetnek, egy-két napon belüli, vizsgálóbírói tiGztázásához sikerült hozzájárulnom. Eseteim egy része külföldi szakmunlkákba egyebek között H. Gross "Handbuch für Untersuchungsricihter" című hatalmas munkájá:ba - követendő példaként belekerült. Azzal a törekvéssel, hogy a tárgyi bizonyítékokat ::j.Z ítélőbíró elé állítlmssuk, tanulmányoztuk a rajzoik:, mintázá:sok, fényképek ,és Röntgen-d'elvételek készítésé'u ek krü lön bö,ziÖ mMsz.e:Tlerit új - későibb a küUö1d által is elfogadott - 'e ljárás'olk ajláilllásávaL ..Ajánlottuk srtereoseopos felvétel,e k készitését a fényképező kamara eltolásával, féillylő tárgyaknak fül~adékorkban v,aló -elmeríté:s 111 2Hertti f.émyképez.ését, a színe's fényképezés különhöző móds~ereit. Rövid idő alatt a koloz8vári intézet szűkös viszünyai dacára hatalmas fényképanyagot gyiijtötlt, ame!llye,l Bécsbrcn, Pá,r isban, Londonban, Budape,sten rcndezett szakkiállítáJsokon vett részt. Egy réFizét kölcsön adta R. Abel" müncheni tanárna.k szrukköröknek való bemutatás CJéljából. másodlatait ajándékképen megküildte több küJföldi törvénysZiéki orvostani intézet és IkLbül'at.órium gyüjtem éll ytárának. Igyekeztünk a tárgyi bizonyitékok kö'r ül gyüjtött tapasztalataink at és kutatásIa ink eredményeit bel- és külföldi folyóiratokban, bel- és kiilföldi gyű léseken tartott 'eilőadásokkrul ismert,e tni. 1906-bu II német, nyelven a tárgyi bizonyítékok felkutatás,áról, gyüjtéséről és felhu,sználásukról 115 fényképpel monografiaszerű közlemény t jeil:enrtet.t.em meg (Arch. I. Kr. ..Anthropo,l ogie Bd. XXII.). A kriminaliszt.iJmi irányt igyekeztem érvényersJteni 1909-ben megj,e,l ent 3 kÖltet,es és az 1925-ben megjelent ~{Iétkrötete,stlalnk,önyveilllllben és számos más kÖ'z}elIllényemben. Ugy,a nazt az, irányzaJtot szolgálták tanítványaim. 1903-ban tanárseglédem, Hegyi Mózes tanársegéd igen nagy szánuual végzclt t vizsgúrlatai alaplOU.
• Zur El'innel'ung an Hans Gross A . f. Krinlinologie. Bd. H. 1. u. 2.
1939 május 15.
08ENDÖRSÉGI LAPOK
329
-t-tAr:,Ag'2,.-;'OQ. 5lr'l~DS.
csendőr is l'oilamsi,s akban végezte szo}.g-álatát. (Terebe,s fejérpataki örs.)
Kárpátaljáról: A J1Hlgyar
jún közölte, hogy apró esolltdarabkák miikrosm.:ópos yizsgálla tával az ember- és áUatosontot meg lleh et kiilön bö~tetni. Az ebárással szem bell egyedül Giese jenai tn.nárnak voUak alg godalmai, 'l'oyotano 'Vinda IGo1oi, J:i~ana olas,zOl'szá,gi tanár, Bür,g er berlini m. tanár, Kernhach,a kolozsvári, románná lett f1gyetem tanára és t,ö bben mások ezt mindenben megerős:ítettétk. Ballt haz.ard, a párisi egye't em tanára (,Ziffilf, ~li.il azt is megállapította, hogy az eljárás még élet,k orok meghwtározására is jól i'elhas!Ználható. A kérdést véglegesen tisz,t ázit a Mátyás J,entő - Apáthy [stván tanár tla náTs,egédj,e - nagy buzgalon' llllal, é'v ekie n 'á t Ifolytatott Yizsgálataiyal, ame:l yek eredményét részint küllö n közleményekbell, részint a X-ik nemzetközi allatomiai kongres,s,zUson tartott elő adásban mikroszk6pos fényképek egész nagy töme gének bemutatásával ÍlSmertette, kimutatva aZit is, hogy egyes állatok nem abha ,a z állrutcsoportba tartoznak, amelybe őket eddig hesorozták. Evclmek a v,Í:Zisgúlatolmak réV'én kapott Mátyás J·ffilŐ dr., egy pál' évvel ez,előtt ,a sz'e gedi egy-etlemen - a csontok mikroszkópos vizsgálatára 1er:1edő magántanári képesí1ést. AnIm A Ull&l dr. ős Hanasú'e vics Hajnádi Oszkár dl'. a kolozsvári intézetben kif'iérletekkell kuta,t ták a lőfegyvereik hatásmódját s előfbbi a Manill'bcher-fegyV'er hrutását sz,funos Blbl'á val dís zHett m0:l1og11 ápniállUn i'~m('rteiJte. K iUön eHsm~rés.sel em:lékezhetenl Illeg - - mint. ,n lwloz,'ivári intézet legbuzgóbb mUJlkásáról - tans'ZiéJü utódomról, dr. Demeter GyörgyI'M, aki 'e gyrészt a lőf1()gyv'er'ek hatására vonwtkozó nagy,s zámú - lés a külföld áhal is áhett vizsgáló C'ljár:álSokat me!g álll apÍltó - kutatásaival, másir észt :;;erd iil:ő eg-yémlek élet!kO'l'á II aJ\. a kéztő- és Ik öny;ökcsoniok Röntgell'sugarakh~l yaló mcghatározásáyal sz,orze:tt nevének elismerrést akillföld előtt.. Kül'Önöl'! formában nyilatkozott meg a kü1fö.Jclnek eli's merése l'elgújtttbhan egy közleménY'ben,amelynek s,zer.zője, mint saját kitaJ.M ását, ismer'tette az eljárást Demeter nevéne:kemlí1Jése nélkii!l. HasonM meglepetésekben különben többszö'r is ,"oH részünk. 1924-ben az Annales de modeeme lega:lle címü folyóiratban Ni <:ol'a u Minoyici, a lwloz-wári egyetem tanára, á lt,, -
\f
c.'ibo.-
lunk észll'e:lt. 0setet közölt, az állt alunk készített fényképpel, mint !Saját óslZJlelle tét. Két miásiiJc tudós, '1'. Vasiliu és O. :!\felle r Bukarest, írásbtLll és képekben megisn}(~te,lve a,z okat a vizsgálatokait, amelyoket 30 osztendővel ezewtt újszü:löt.t hollittestek Rönt,g,e nsugal'akkla l való [ltviM,g ításával v,égez,tünk, az eljárást. mint új élveszü)ört,t ségi próbát ajánlották, - DokymoglCaphi'e puLmonaire címen (Annales de mode'm e le~ale 1938. No. 4. P . 279.) Leg"tljalhbwn egy pár hónappal üzellőtt akadt kezembe 'e gy franeia folyóirat, amely részt,e tosen i,s mertette az ember és állatciSontok meg;ki:Uön böztctésér:e felhas"..nálható :lldlatol{:a t azok nevéne'';: említésIo nélki:U, a[
330
OSIDNDÖRSÉGI LAPOK
1939 május 15.
g.énység kiképzésének keretei kcözött I'IendszeresJ.t'eni. siz éki és szociális orvostan szerepel t, a drezdai ül,és Idővel 'a kadtak a tudományos munkában, a tanításután kelt kiadványokban már bekerült a társulat ban, a gyakodati élet mindennapi kcövetelésle inek nevébe a "KriminaliS'tik" .szó is. A hál'mas névv,el kielégíoosében és az intéz,et gyüjteménytárának ki- (D. Ges. mr ger. soc1ale Mediz,Ín und Kl'iminalistik) f,ej,l esztésébem is l1mzgó m:UIIl1katál"Sla im, J la nkovich jelentkezett a társulat folyó évi, Ischl-ben tartandó Lwszló, jelenleg a debreceni egyetem tanára, Boch- iilé<3ének meghívója is nemcsak, de a tárgyalásra kor Adám és Vilkay Antal magiootanár J.'észt vettek kitű:úö1rt három l~érdés min:denike megkapta a kria 't anítás munkájában, utóbbi rész,t vett a esendőr minalÍlsztilmi jelzIŐt. . ség ldképzJ{~séneik munkájában is s azt később önálA kriminalisztika i,ráJnti érdeklÖ'dés j'e lét látom lóan, maga végezte, Schranz Dénes t:anársegéd, aki abban is, hogy a hallei Akademia ,f. évi január hóaz intézet ,a nyagi támogatásával a béesi rendőrség· napjába:n a törvényszéki orvostan különböző terülenél megtanu])ta la Poller-féle mintázó eljárást, ké- tein, de főképen a kriminalisztika terén ~kifejtet t szítményeivel 'g azdagította ,a z intézet gyüjteménytá- müködésért adta meg nekem a taggá választás kirát, BOgJd~n'()IVics Lá szló pedig f:á[,:3Jdbatat1an buz,ga- tün tetését. lommaI folytatta ebben a rendezés munkáját. Az ö A kriminalisztilm.i irányt szolgáló sz.emélyi felsegítségi:ikkel . léte8ült főJega Kolozs,v árról IGészültségben jelentkeztek hazánkban az egyet'e mek howttanyag fe]jha,s,znlálásával - a világon egyejogkaraiDlak és a jogakadémiálmak trunárai, ~. midül ,á lj'ó termlészeUu domán yi kriminalisztikai múnisztémumoknalk, ia törvényhoz,ásllla~{, 'llZ il~azság1Szol z.eumot létesíteni. Valamennyi·e n bár ma már gálitatásnak tagjai és más munkásai a jogirodaLcmnem tagjai az intézetnek a kriminalisztikai nak. Angyal Pál tanár Kármán Elemér kir. ügy észiránYlba ter·e lt törvényszéki orvostan iránti érdeklő szel már la háJborn ,előtt tervezte kriminalÍiSztiikai indésüket megtartották ,é s így öregbítik azt a f·e lkétézet létesítését s büntetőjogi szeminárium ában is1'lzültséget, amely a nemzetközi Akadémiának renmételten tartOIttaJt válogrutott szakembeTl8ik kriminadelkezésére áll. l:isZJtikrui előadáJsokat. Ugyan ő áHandóan figyelem Igyekez.t em természHtesen Budap,e sten is 's aját, mel kísél't,e sajáJt és tanítványaim munkáls ságát s valamint tanítványaimnaIk bel- és külföldi szakI a- ezért örömmel ragadom mega:z alkal:mat, hogy neki pokba:n megjelentetett ,kiö'z lemén y eivel a, ,l \iriminaliszitt is működésem iráDIti érdeJdődésélért és az.érft a tikai irrunyzat kialakulását szolgálni. Mint nagyobb nagyérltékű utbruigazító támogatásért, 'a melyben sokértékű közlem:ényeil.H~t említhetem KatOiIla I,s tván szor részesíteni szíves volt, hálás köszöneteme,t nyildolgozatát, amely kimutatta, hogy igen uagyfokú v án:íJts am. Haclmr Ervin tanár la miskolci jogakadéfelbomlwsban lelvő holtte1s tek nemének melg határozá- mián kriminalisztikai gyüjlteményt lét.e sített, Ung1er sára rend.lúvül értékl88 adJaltolmt 'szolig á ltat a gégeJenő r.-fÜ'g1almazó pedig az egri jogakadJémián egy,eporcok vizsgálata, Szelőcey János dolgozatát, amely n:esen a kriminalÍiSztika tanítására szerzett magánÍ!Smerteti ,azokat 'a z eljárásolm t, ,amelyl~~{jkel ijgen tlanári képesítést. Kiváló érdeklődéssel és fényes nagy mértékben 'f eloszlott holttestek ujjbegyeiről is 8l'edmlé nnyel igyekezett renclőr'se,günk és csendőrsé lehet jó ujjbegylenyomatokat i készíteni, továbbá günk is a kriminalisZltika megállapításait az, éJe,t he Vi,tray AntalnaJt, a Magyar Tudományos Akadé- Mvinni. MegnyilatkJoz,ik ez Itagja,i k gyakorlati kikép · miáJban _1s hemutatott dolg'Ülzatát, amely kinematozésének elmélyítésében, nyQillo:úó ,é s helyszínel6 oszgráfos felvételekk'Cl kimutatta, hogy nagyobb távol- tagok fel állításáJb an, gyüjteménytárak és laborató's ágokból ejtett J.ö,véook es,eteiben amvasz meghú- riumok lét,e sítésében, kriminaJdJs,z ;tikai kö;nyv,e k ki zása és a golyó megérkezése között elteJlt . idő alatt adásában, s kriminalisztikai közleményeknek szaka sériett testének helyzetében é,s tartásában számot- 1apj:a ikban való megjelentetéséJVol. tevő változás köv.e tkezhet be. Felemlíthetem ezek Érdemes munikáslali a ikTiminaliszt~kánaik melJl,ert;t egykori tanítványomnal{, dr. Balázs Gyula akik éIitékes irodalmi munkásságot is fejtettek ki s rókuskórházi . alorvosruak bizl'Gatásomra készült dol- a külfölddel is kapcsolatokat létesítettek - Selye Fegozatát is,amely vízbeugrott öngyilkosjetöltclr tes- renc, Dorning Henrik, Tartsányi Dániel, r. kap., tlén mutatkozó és a vízbeugrást bizonyító, eddig tel- Pusztaszeri Ferenü, aki elvégezt,e a, lausa:nnei jes,en i,smeretlelH jel'ell\iről sZlálrnol be. krim. iskola 3 éves tanfolyamát, a ,b udapesti Végül szolgálati időm lejártával, 1935-ben, 47 rendőrség la,boratóriumi vezetője lett és legújabesztendőre terj'edő tapasztalataimat, mintegy v,é g- ban megkapt.a a '1 aus ann ei Akadémia rendes tagrendeletemként 20,6 lapra terj ed6, 83 álbrával ellátott sági kitüntetését és sokan mások, akiket mind felkönyvben közöltem, amelYie t a W oUer de Gruyter sorolni, sajnos, lehetetlenség. Külön dícsérő megem. berlini könyvkiadó C!égadott ki lékezé<3t igényel a "Bűnügyi nyomozástan" címíí. Munkámat . különböző nemzetek jogi, . orvosi, hatalmas munka amelynek 652 lapra terjedő, 12'6 ábl'end6rségi és más hasOIIlló szaklapjaieEsmeréS's'el rával ,e llátott első l"ötete 1913 6-ban jelent meg. Sze 1'fogadták, s hJa;I1ig·súlyozv,a magy'll,r eredetét, külön ZOl Olchváry ,Milvius Attila és vitéz Ridegh lcierrne}ték ikriminalisztiik:ai vonatkozáJsainak jelentő Rajmond csendőralezredesek Külön elismerést ségét. Azt hiszem, ,elnlIlékl ,a, könyveIIl11ek is volt része érdemelnek a C.sendőrségi La,pok, jelenlegi szerabban, hogy .a néim e1t törvénYIs zéki orvosok társulata lmsztőjiik Beöíhy KiMmán őrnagy, e,Mtte szerlmsz;a kÖVJeltkcező 1936-ik eszlt,e n dőb en, Drezdában tartortt tette Mohácsy Lajos ,s zázados, még ellőbb Pinczés ülésén tiszteletbeli ta:g jának ("Ehr,e nmitglied") me'g- Zoltán alezrede<3, amelyek eredményesen szolgálják rt választoibt. Ezzel egyidőben a tálrsulat neve is meg- krimillalisz1lilmi iJúk ép~éS ügyét is. A "T,a;n,ulságos vál1JoZO'tt, amiben sejitésem szerint része lehectett. a 11 yomozások" címíi roV'atlban ilSiffier'tetett ,e set'e k féve zeltésem ,a latt állott intéz,eteik működé8e krimina- nyes ,t anubizonyságot tesznek arr61 ft mag'a s szinli,szt1k,a,i sz,ínezeltének ilS. Könyvem megjelenése és a vona.lon álló éd0lmClsségről, józ,an íf.éWkiépességr,ől, drezdai ülés előtt a tár.sularf; nevében csak a törvé,n y- amellyJel a csendőrJ,egén~Róg - többnyire a fö.ldmí-
i939 május 15.
OsENDÖRS~GI LAPOK
331
Kárpátaljai örsállomás: T erebesfejérpatak község.
ves osztályból fetlsoraJkozú - e.gyszerű tagjai alkaJ.. mazni tudj<á.k azt, amilt iskoláikban tannltak. A legnagyobb góndosságga[ és aprót1é1kos pontossággal készítetit helyszíni rajzok, céHudatos tervszerűséggell késmtett Ifiényképek tömegéV'el világ1tja meg ;ma már a rendőrség és csendőrség munká.ja a főben járó bűncselekmények részlet.eit, meg!könnyítve ;az íté.lőbírák felelősségielljes munkáját. Mint a krimina:lisztikai irodalom ter.mléikein~k, miIlJt a mndőr ségek és csendőrségek lapjai jó I1észének ismerője, nyugodt lélekl{jel mondhatom, hogy a Bűnügyi Nyomozástanhm hasonló munkJát illyomozóhatóság~k tagj,a i nem adtak ki, de az'j, is, hogy a Csendő-rségi Lapokhoz hasonló kíváló lap külföldön nincsen. Rem.dőrségünk és csendőrsiégünk szervezete és működése áJllandóan meg is kapja a küUöldi láJtogatók eHsme]~ését, de .1Jagjai megkapják az élet elisme . rését is az elköve1\ett és kiderített ~egsÚJlyooabb búncselekmények közö,tti. olyan kedvező sq;ázalékos arányban, amilyennél jobbat a külföldnek anyagiakban jobban áLlÓ hason[ó intézményei sem tudnak felmutatni. Jelentékeny helyet töltött'ok be hazánk személyi felkészültségében az országos bírósági vegyintézet vezetöi, FeJlemr Emil, Jahn J óZJsef és utóduk Fridli Rezső úgy gyakorlati, mint irodalmi téren.. Előszölr Felletá:r tanár állapította meg 1868-ban; 4 esZJtendöveJ megelőzve Selmi olasz tudóst, - akinek nev€lhez fűzik a f'e liedezés érdemét - a csongrádi törvélIlyszék felszólítására~ Dobüq;i Julia! eHen folyó mérgezés ügyóben adott véleményében, hogy ,a holttestben feloszlás közbem a7. alkaloidákhoz hasonló mérgek, ú. n. ptomoinok képződnek. Mindig beesül~tetl helytállottak .a ma:gya.r 01'yosi kar kJépviselői is a törvényszéki orvostan és a kl'iminalis7.tika fejJődése területén. Vidéki egyetemeken is ·fejlődtek ériJéffiesSl7Jakernberek Ince, Ökrös, Ambrus, Fazelms, Beőthy KonI'lád, Szász Béla. Közülök J'\.Z öt utóhbi magántanári képesítést is szerzett. Biwnyítékot ,s zolgáltatott a magyar orvosok ér ' deklődésére legújabban is a "Honban, 1938-ban tar-
t-ott kon:gresS7.us, a magyar résztvevők és a magyaroktól eredő előadások n.agy s~ámával. 16 Iliemzet fia,i nak 'elő-adásai koö-zÖitt a magyarok e.lő3Jdásai 10%-ka[ szerepeltek. A százalékszámnaik: jel'entŐ'sóge a maga valóságában akkor domb6l'odik ki, ha szembeállitjuk vele azi a tényt, hogy .azzal mindjárt a németek és franciák mögé la 3-ik helyre keriHtÜllJk annak dacára, hogy hazánk fiainak külfö-ldi kongresszusokon való részvételét jelentél{enyon megnooezHi 'anyagi helyzetük mostohasága. Nemzetünk ezért meg is kapta a megérde melt eJislll'erést, egyrészt abban, hogya német birodalom bea.ügymillismmének lOOpviselőj,e a kongresszust üdvözlő bef>zédében dícsérőlog ki'Clmelt,e, a magyar nemzet fiainak buzgósá;gáJt, másI1észt megkJa,pta J,anikovich László tanár társam s7JemélyJén kel'e8ztül, azzal a kitüntetéssel, hogy a kongresszus ülései. egyik eln.ökének őt választották. meg. A törvényszéki orvostan Jé a kriminalisztika 'terén kifejtett nagyér.1Jékű munkásságát. újabban két nagy nemzetközi jelentőségű dolgozatával gazdagítot.ta tans~é.ki utódom, Orsós Ferenc -tanár. Eredményes vizsgáLatokat vég~ a ttö'rvényszélk.i orvostanegy.ik Legfontosabb kérdésének terül etén, megá,l 1apítva, hogy milyen vizsgáló eljárásokkal lehet megkülönböztetni az életben, illetve, a halál után keletkezett ,sérÜlLéseket, az életben ~agy a ha.lál után ·t örtént a;k asztást. Másik nagyjelentőségű -- a nemzetközi együMműködés budapesti gyűlésén tartott ,eJőadásában fogla.lkozOltt a vérnyomok k.eletkezésének kiérdésével, egyben megállapítva, hogy a tüdőbe behatoH apró s~erverz,etek mikroszkópos vizsgá1atával meg lehet jelölni a~t a helyet. ahol a vízbefuIáls történt. Örajt.a keresztül is megkapta a. magyar nemzet a megérdemelt elismerést. Egyebeík kö,zö-'tt aq; 1939. év elején a tudományos együtttműködés k'e r.etei között a német birodalommal fennáNó kölcsönös meg,á llapodás révén a Reichsminister felkJérésére 2 hónapra terjedő előadásokat tartott Bonn-ban.. Heidelberg-ben, HaLle-ben, Borosz'l ó·ban jogászok és orv(1'-
332
OSENDŐRSEGILAPOK
sok száanára a törvéuys,z:élki oT'yostanból ,és.,a.kriminalisztikából, amelyekeit necll1csak egyetemi haJ!l gla tók, de orrvOlsi, jogi és bö,lesés~etkal'i tanárok é,s sokan a gyakorlatban álló jogászok közül i,s láJtogaHak. E,lő adásait hiva,talos fellSzólítúsra Berlinben és más egyet'e mi városokban is folytatni. fogja. Megkapta a magyar ,tudomány a me·gétrdemell t elismerést az,z al i,s, hogy Orsóst a ha,Uei Akadémia t,a ggá válasz;t ással kitünte,ttlel. A magyar szakirodalom te rméik e i k,özö,t t külön megemlítést ig'é llyelnek az igazságügyi orvosi tla nácsnak munkálatai. M.e gjel'e nt 10 kötert;ük s azo.k,a t a, törv,é ny's zéki on:osok ingyen megkapták. Folytatásuk a hábm:ú foly,t án megakadt. Hazánk targyi f1e [készüItsége a törvényszéki orvostan és krimina:1iszMka terén éppoly kiváló, más IlJ~mzet(>két meghaladó, mint személyi felké· . szültsége. A budapeiltiegyetem' törvénys'l,é ki orvos,tani intéze,tétt elhalt nagyérdeműelődöllll - Ajtai K. Sándor tanát - kieszközölve évek hos!szú Borára,. terjedö famdtságot nenl ismerő kÍltmtó küzider}emmel Űnői úti új hajJJélkának felépülését, valamint működésé nek a három: illetékes minisztérri um sz,elrződéslszerü megáitlla podá.sával kapcsolatos s.lia,bályoliását: a viJág legnagyobb s a tanít.á,s és tudományos kutatások célj,a it Is zolgiwM, Leggazdagabb anya.ggal eUlá tott intézményévé fejhls0i::ette. -röké1ete'SIs égi't elismerték nyomtatásban megjelent isml~rtJető nyilatkozataikhan a külförldnek hennünk,e t merglátoga,t ó tudúsa,i : Paul Loye, Thoinot párizsi, Caspar Liemann berlini tan:árok és sokan mások. EIliSl11f'rte Mueller-Hes,s berlini tanár azza,l a 't énnyel, hogy pár eSZit'endőv'el c' u~lőtt építőmester kíséretében jött el, hogy azt a. berlini intézet tmvbe vett ,1 étesílt ése alkalmából tanulmányozza. Any,a gának gazdagságát csak a bécsIi és berlini intézet any.aga közie Hti meg, de a kiha,sználrhatás szahadságtában értéke eZlekét is feli ülmulja . Lényeges. kiegészítést jelenü~tt az inMzet számára a v'e'l e kapcsolrutos, 1909-ben, szomszlédos te!lkle n é\p ült Sz,v eteuia y-utcai "Halot,t nyilvántartó". Épült Ajtai tanár te,rve1 szerint s ki:fogástal:ai1 müködését is az ő bölcs belátása, 's.z,a bályoz,t a. FennMlásának 50 eSZliendeje alaH az; intézet peI~s'ze megöregedertt, épülete és ' b'8l~end ez:é sei kiegtészftésÍ'e, ja vít:lsra szorul!tak. Ezek ell végeztetését számomra a háJború és következményei általI megnehezített helyze,t lleihete,uenné teHe. aminek most utólag örültö k,azél·t" ID'8Irt tudom, hogy az öreg har'e os kövoteooseivell Ile gjobb es!otben csak vértezie te kiJciltozását érlhelt.te vo~na ell, viszont a fiatal harcosnak siki8>l'iilt e,gésZ
bö'z>ő
1939 május 15.
intéz.mlények keretei kö~öH 1éteis ült gyüjteménytárakat. lVleggyŐ'zödtem azok e.gyolda1luságár61. A törvényszéki orvostani intézetek gy,Üjteményei, egyetlren kiv:értelltől eUekintve, kizáró1;a g csak a halottvizsgálatok fél.retertt anyagát tarbalma.zz1ák. Kivét'iYlil lyoni törvényszéki orvostani intéz,e,t gyüjtemJénye, amely a ho!ltt.esteikből származó anyagon kívül kr.anthropológia.Í, poeno16gial, psychia;t 'r iai, kr. geographiai és kriminalisztikai anyagat is tar talmaz. A rendőrségi lahol1atúriumok és a nyilvántartási f)ls ztályok gyüjteményei főleg írll,sok vizsgálatára vonatkozó anyagot, helyszíni fényképeket, ,a Bertillon-rendsz-e r és daktiloszkópia körébe vágó anyagot öleEk fell. Hwtalmas nagy gyüjteménye,j vannak egyes - főlle1g német - nagyvárosok bűn ügyi rendőrs,égének. (Hamburg, Bréma, Drezd-a stb.) Kiemelkedik köz-ö ttük a berilini POll heÍ Institut . gyüjt€ménye., amely különálló -hatalmas épületneik (közepéu végighaliadó széles csi'ga:lépesőv'el összeköt.ött, hlá rom emelleten tervszeriien elosztoH tárgyak tömegét tartalmaz'Z'a. Képvise,I,re vannak éppúgy, mint más hasonló gyüjteményekben, a bet,öI'Iések, gyujtogat:ások, pénz- és okmányhamis.í.tások, orvvadászat és orv\h alászat., já,tékokkal való csalás stb. felszere'Lései, neV'e'zetHS bíinjelek, é,s neveze,t es bűnö zők fényképei, Ihe1ysZrÍni sí'Jemlékre vonrutkozó és a nyi,1 vántartó eljáI1ásokka,l kapcsolatos es~özök rajzok, fényképek, továbbá · kwlönböző idős~,akok rendőroinek egyenruhái és rendőrintézménYI eik, kaszárnyók, fogház,a k, k6rház,a k fetlvételei. Hllls onlóan van ber,e ndezve Grácban a H. Gross ált.al rul'a pított kriminalislzitikai gyüjteménytár is. Valamennyiben háttérbe szorult cl testi épség és az élet ,e Ben irányuiIó, e,g yáJtalában a személy,eik megtámadásával kapc.solatos esetek anyaga. FJppenerz t a~ anylwg'Ot öl:e li fe,l a budape;.;r1;i intézet gyüjteménjntám. Fejlődése megindult már a. 8{)c.as években, m,e ggyorsult különö,sem ' a KQrllO'í'Jsvárról hozott anyag beiHe's·z tésével a h~gutóbbi 20 e.sztlendií alatt.. A fejlődós . m:eggyorsult iitemét mutatja.az 1909-ben és a harmincas években készült fényképfelvételek összehasonlíttÍlsa, 1909-ben il múzeum még egyelt len helyiségből állott, s,z,eikrényei és polc,ai egyrészt üresen áJllottak (Ajtai: L'inst.itut de merlecine ,};ega,lle. Budapest, 1909. FrankIin), ma tárgylai - ,e redetileg kápolnának ,é pült hu,talmas - nagy termét és hat nagyméretű szobát zsufolásig megtöltenek. ÖssZJevá10grutásukat hármas (ló~kitüzés lranyítobta. Elg yik hiva'tá;sa a múz,e um tárgyainak, hogy anyagat szolg.áltassanak a soom'léJtető okt,a tásnak. Ennek érdekében vannak pL egymás mellé állítva il különböz,{j lőporfajták erede,t i mivoltukban, r.ajzokhan, nagyított fény'kérpeikben és nagyitott öntvény'ek!ben. Bemutatja a gyüjteménytár mjzban, '!'tény· képekben, illetve a maguk vaJÓls agában a külöllböző vizsgáló eljárásokat. Hogyan kell feloszlásban " lévő holttestek ujjbegy eiről ,Lenyomatorkat kész:í:tleni, hogyan lehet ujjnyomokat hordó tárgYIa kat ké.zzel va:ló érintés nélkül fe.lemelni és csomagolni. Bemutatja mjzok, fényképek, mintázások: ~lőál1ításának mód· szereit, töbhek kÖ1zött azt a:z eJrjárás,t, amely módot ad nemcsak egyes zárt heil yiség1ek, de egy e~ész, há." viszonyainak - csak egy pár fill'LérbK~ kerülö ' - rö.gzítésére. A másik cél, hogy bünje,lle kként. sZÓlba jövő tárgyak, nyomok mivoltát és €Iredetét összehasonlítás íltján mle'g lehessen állapítani. Ezt a célt \'3,z olgája
193~
május 15.
CSmNDöRSlfJ(U LAPOK
Pl. az a felk,a rcsontsorozai, amely kezdődik a magzatok és Vlégződik ,a 106 éves -e mber fellwI'csontjával s i'SméteIten állott szolgálatra csontok talá1ásakor ~az életkor meghatározására. A harmadik cél: tudományos vizsgáLatokra szolgáló anyag gyüjtése. További - a hüntető joggwl vonatkozásban á.1ló gyüj'b emények ---: .a ,fővárosban Vajna Károly áUa] létesített börWnügYi múzeum, amely 1922-be'l1 a gyüjtőfogházból az igazságügyminis-7.It érium órpúle tébe 'rury Gyö-r gy min. tan. szaka.v-a,tott vezeÍléSie alú kerillt, a rendőrség bünügyi múzeuma. amely nagyjában egyezik a ik ülföld hasonló gyiljteményt.áraival s újabban Vaskó Gyula rendőI"tanácsos és voli. ..eg-M em, Bogdánovics LásZlló buzglalma folytán új bólI rende:ződö-tt, továbbá az ol1szágas bírósági meg. figyelőnek gyüjteménye, amely anthropol6giai és törvényszéki elmek6rtani értékes anyagai taI"talmaz. V annakki,s ebb gyüjteményeia cs-endőrségi i,s koláknak és a vidéki egyetemek törvényszéki orvostani iJ1ltézet.einek. Utóbbiak főleg orvosi anyaggal vannak ellátva. előbhiek orvos-természettudományi anyagot alig tartalmaznak. KözbeviCtőJ.eg megemJHem. hogy köz· érdekű fel adata ]Ic nne egy n.agyobb központi gyüjt€lIll'émytárnak, hogy a különböző gyiljteménytárak köz.ött cserevis:z onyt létüsítsen, a különböző hatóságok birtokába kerüLő tárgyak elkallódáslá!t megakadá,l yoz,v a, azokat s z,q:k s ze-r ű -e lbírálás mellett -s zétclss:z·a s az egyes gyüjteményeket saját tárgyi másodpéldányaivaj, iUeJtve töhbe'sls zámbaJl készített rajzok, fény képek, esetJleg ,öll'tvlény~k áiLengedésiével ga21dagítsa. KulönÖosen a.lkalmas erro a PolI e r-féle mintázás, amellyel tetszés sz.erinti s.zámban lehet - vÍ'S'Zontagságoknak ,elJenálló - öntvé nyekle t készíteni. EgyeoS termész.ebtudomAnyi tárgyak egyenese'l be.lekívánkoznak a rendőrség és a c.&endőrség gyüjternényeibe, sM khmlatos volna, hogy mé-g a CJslfmdőrörsök i,s kapjanak legalább egy-egy falitáhlát, amelyen emberi pet,e, magzat, méhlepény, köldökzsinór,a bába táskájába tartozó női katJheter, gyakran e'Wforduló mérgek, mérges növényeknek képe stb. volna fe!l:tüntetve. Ezzel l'e hetne O'l,e jét venni annak, hogy leletek félremagyarázásával indokolaIt lan uünügyi nyomozások indulj:anak. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogya nemzetközi kriminológiai egy-esületbene1őkelő helyet fog bet,öheni annak magyar tagozata, épúgy, hogy vezető ,s zerepre hivwtott - a nemzetkÖozi Akadémiában --- annak magyar tagozalÍa. .E zt a célt igyekeztem újabban is szolgálni - a külföldi megmozdulá1s t látva - a Lo Zac.chiában mu'llt év felbruár ihónapjáJbam megjelent közleményemmel: Die Kriminalistik in U ngam und die kriminalistische 8ammlung des Institutes ,f ül' gerichtliche Medicin in Budapest. Torino, 1938. Ezért vettem örömmel a Bonnban 1938 szeptember hónapjáJban tartott első nemzetközi kong,r esszusr,a szóló meghívást és az előadáJs tartására vonatkozó felszólítást is. Kés~Siéggel vállalkoztam, előadásornat "International,e BeZÍ'e:hungen del' Kriminalistik" címen jelentve be. Sa.j nos, k'ö rülmJényeim kedvlozőtlen allalmlása megjelenésemet lelh e,t etlenné tette, amit anynyival inkáblb sajnálok, mert azt reméltem, hogy sz·emély,e,s közibelépéssel sikerül a legkÖozelebbi nemzetközi koolgresszUist hazánk főváirosáJha terelni. Elő adásomat '{ elolvasták tS ez megjelent a kongresszus munkálatainak kiadvlányáhan .
Kál'pútorosz zs idó. Ő1'l1l . Frigyesfalva -
(Czukor B éla
[e lv.)
A fennehbiekkel k apcsola tb an újból feléledt lelkemben a k,özponti kriminalisztikai intézet Iétesítésének álma, azzal a glo ndolattal, \hogy ez,t a törvényszéki orvostani . in tézle t kö'z:elé'hen,esetleg a Rockei)eller-alarp~tvány támogatásával, meg lehetne v:alósítani, amit a nevezett alapít\"ány vezetői előtt már szóba is hoztam. Egyelőre a tölbiblrendbeli teendők között kettő kerül előtérhe. A kriminalisztikai múzeum fejlesztése és a sz,a kirodalmi termékek k'ellő kihasználásánruk hiztosí tása. Egy olyan .gyüjteménytár, amely ,a gyakorlati élet igényeoit ak,a lrj,a kielégíteni, áHand6an toviliblb ke1:1 hogy haladjon az élet útjain, A bűnözésrio haj,kumosruk a !haladás minden esik-ö zét félhllisználják. E~éI't aZoÜ'k, aki
334
CSENDORSÉGILAPOK
tárgyi bi:l!Onyítékok nemzetközi értékesítése érdek éLen, aminek fontosságát Angolországlban nemrégen előfordult nev,eZle,tös es'e t h~zonyí'tja. Ruxton O!'YOS megölte 'feleségét és gyermekeik nevelőnőjét. Mindkét iholttestről alrupos szaktudással eltávolította a felismerésre fellhaszná11ható jeleket, azután a halottakat feldaraJholva, részeiket különiböző helyeken szétszórta. Ennel~ dacára si,kerrült a sZla'kértőknek - eddig alig al'k almazott e1járásokkal - a személyazonosság'o t oly,a n határozoUsággal megállapítani, amelyet az eskiidthírÓ'ság halálos :í
1939 május 15.
aran gondoskodott. Indokolt volna, hogy a máHik két érdekelt miniszMrium i5 igyeJk.ez7iék II maga rendelkezéseivel, esetleg mutatkozó akaúályok elhárításával erkölcsi és anyagi támoga· tással ezt a közös célt előmozdítani. 1908-ban ft budapesti rendőrségi múzeum fejlesztésének diesérdes törekvése esközölte ki azt a 20.001. és 20.002. számú igazságügyi rendelkezéf't, ame,]y ritkán elő fordu1ó, nagyobb tudományos értékil bünjelekre a budapesti főkapitány~ág 111JÚZéUmának előjogot biztosított. A rendelkezés nem vált be sőt bajoknak lett 11 felidézője. TerhCilte a hatóságokat a bűnj,e}e'k beszolgáltatásának kötele1ieUségével, a rendőrséget fl kellően meg nem válogatott anyag átvételének nehéz,s égeivel és költségeivel s ráadásul még jelentékeny bűnjelek elkallódásának veszedelméve'! is járt. Töbször megtörtént - még o]y'a n esetekben is, amelyekihen magam l{!özreműködtem - hogy amikor fontos bünjelelket ig~ekeztHm a vezetésem 111aJtt lá1llott intézetnek megszerezni - a rendelet akadályába üt· köztem. Mire feleszméltem, a fontos objectumokat - n éha unicumot - minthogy a rendőrség múz,e nma nem használ:h atta őket, megsemmisítették vagy ár"erésen fil1érekért elkótyavetyéHék. A központi gyüjteménytár fejlesztését, a kisehlJ gyU,jtemények kie~és.zítésének ügyét, a külföld de I "aló kapcsolatok kiépítését, a csereviszony
OSIDNDÖ~GlLAPOK
1939 május 1;).
EH€ÉKEZZVNK! ••• Radics Mihály pilisi örsbeli csendőr az orosz ha,rctéren szerzett járványos betegségben 1915 mríjus 15-én Munkácson meghalt. Balogh János panyidaróci örsbeli csendőr 1916 május lS-én Kol.-Malin mellett orosz golyótól találva elesett. Székely Márton feketehalmi örsbeli alőrmestert szolgálat közben talált kézigTánát 1917 március 20-án súlyosan megsebesítette. 1917 május 16-án BTassóban meghalt. Oniga Kasszián szikesfalusi örsbeli csendőr Szikesfaluban részeg csopoTttal szemben 1909 május .9-én szolgálatilag fellépvén, szenvedett sérüléseiben május 24-én PehéTtemplomban meghalt. Hajsza József németbolyi öTsbeli alőrmester . Pécsett fellázadt katonákkal vívott tűzharcban 1918 május 20-án Németboly mellett elesett. Hanek György kiskundorozsmai ÖTsbeli csendőr, címzetes őrmester, 1915 május 22-én az oroszokkal '1;ívott harcban Zagórz mellett elesett. Göllén József rudolftelepi örsbel'i alőrmestert cl vörösök 1919 május 23-án Rudolf telepen megölték. Majláth István örsvezető, címz. őrmester, félegyházi öTsparancsnok, 1915 május 24-én az oToszokkal vívott harcban KTukieniec mellett elesett. Villányi Imre 2. oszt. őrmestert, a furlaki örs 1Jarancs1!okát, 1918 május 27-én a lakása udvarán bosszúból. agyonlőtték. Diószegi Imre miskolci örsbeli 2. oszt. őrnwsteTt egy katonaszökevény, kivel szemben szolgálatiZag fellépett, 1918 május 28-án a hejőcsabai határban agyonlőtfe.
Merk Mihály 1. oszt. őT1nestert, a tállyai örs parancsnokát, cseh katonák Tállyán, 191.9 május 28-án meggyilkolták. Wolf József nyárádszeredai örsbeli 2. oszt. ő/' mestert egy 1918-as formdalmi If osztogató szolgálati fellépése miatt 1919 május 29-én Balkányban orozva ayyonlőtte.
••
A ven clgany. "
'.1
A kocsmánkban banda húzta, pr-i mása egy vén cigány, hogy jajongott, sírt a hÚTja szívettépőn, igazán. Ahítattal hallgattuk őt, - lelke sírt a számz fán -, aZl'/Jap kapott értesítést golyó ment át a fián. A nótiája szívbe maTkolt, - könny ült minden szempillán, temette a reménységét száTnyasze,qett vén cigány. Bartal Iv án.
335
Anyák napján. Gondoljunk ma az anyákm, Kiknek szíve megszakadt, Mert fiuk a csatatéren, Pihen áTva hant alatt. Hol van! t:írja, ne1n jelzi azt Sem felírás, sem kere8zt, Csak a minden titkot tudó Isten szeme látja erd. Hány könnyet sírt anyai szem Suk bús, csel~des éjszakán S felsóhajtott Teménykedve: "Drága fiam, él talán! Hi~zen sírját nem találom, Akárhogy is kutatom, Sem a füves csatatéren, Sem a poros utakon."
Milyen boldog az az anJ/a .• úgy halt meg csendesen, Tiszta hittel bizakodva: "Hátha még él guermekem!" Feleki Sándor. J( i
•
Hősök
nap;ora.
Tiszteld a bénát, tiszteld a vakot Emelj előttük némlánkalapot: Hisz' dísz annak a mankó, csonkaság, Ki híven, bátran védte a hazát ... Tiszteld a bénát, tiszteld a vakot, Ha érdemrendjük fénye rád mgyog: Nézd büszkeséggel . " szent e hősi jel, Pirosló vérük hJullott érte el! ... Tiszteld a bénát, tiszteld a vakot, H a támasz nélkül áll az elhagyott: Karolj beléje és vezesd tovább, SzeTesd az ál'va" TOkkanf katonát! •.. Tiszteld a bétlIát, tiszteld a vakot, Hisz értünk hoztak ők áldozatot ... Adjunk mi is hát valamit nekik: A hőst - csodáZat s hála illetik! ... A halott hősök sírját se feledd, Rebegj imát a bús hantok felett! KeTesd ma fel a néma temetőt, Allj meg jeltelen sírhalmok előtti . .. A névtelen, a porló daliák Tudják, hogy van a sú'jukon virág! Látják a könnyet, mi értük pereg, És MtjáJk mécsed - hű emlékezet! ... Legyen hát mécses, könny, virágszirom Minden besüpped t, elhagyott síron! áh áldottak, óh boldogok, akik Megszépítik a hősök álmait! ... V ályi N agy Géza.
OSENDÖRSÉGlLAPOK
336
Portyázás. Egy kislány versikét mondott a rádióban a nemzetközi 'vásáron. Köszöntötte a nagyrnamáját, aki Bmssóban él, bizonyára fáradt, beteg öregasszony s mivel az egész világ is sok éve beleg már, a nagynwma nem, látta még az unoháját és a vásár'i rádiósnapig a harvgját sem hallotta. De most felcsendült a csodamosinában a sok bács itól, nén itől, lármától, drótoktól s mindenféle csavaTolí:tól ijedt, ~ámpalázas lds gyermekhang. A nagymama mégis-mégis meghallotta hát az unoka hangocskáját, ami gyógyulást h.:í'/)án neki és üzeni, hogy Esztike szerető szívvel gondol rá mindig. Olyan ez, m'Í'ldha mese volna. Fájdalm,as és csodálatos, angyali mese. A szeretetet szárnyám kapja az élőszó és útlevél ndkül elrepül vele Brassóba, (tmi pedig ma még annyi nekünk, mintha túl volna (1Z Óperencián,. És a nagyanya betegágyát körülöleli " cérnahangú versike, meg az ügyefogyott dalocska, amit a kislány a vers után beleénekelt a mikrofon ba olyan drága gyermeki természetességgel, hogy aki ezt 'meghatott gyönyörűség nélkül tudta hallgatni, annak borostás tapló a szíve. Mi őszintén béisrnerjük, hogy számunkm ez a váratlanu,l jött "produkció" lepipálta mindazt a mű1,észetet és álművészetet, arnit énekesek és énekesnők, zsongZőrők és hasbeszé · lők az egúz világon együttvéve összehordani tndnak. Nem ismerjük a szereplőket, de akárki legyen, (/ki~nek ez' a gondolat es:zébe jutott, költő a legtisz-: tább értelemben és a legjavából. Mikor a vasan üzeneteket hallgatjuk, nem győzzük elhimú, hogy a 'vásár szép, az tdő jó, vásárfia lesz, viszont otthon ebéd legyen s hogya péilz elfogyott, már pedig a tokaji igen csúszik és lttdomásul vesszük; hogy ha történetesen topolyaligetiek 'volnánk, akkor K rakucskáékat értesítenünk kelle)w, hogy megvan már a három fajmalac s miközben hálát adunk a sorsnak, amiért nem Topolyaligeten leledzünk, ebben a shJár, színtelen, ,zsebe t, gyornrot és garutot ország'világ elé teregető indiszkréció bábelben végre !'e( csendül egy gyermek hangja és bebizonyítva, hogy 'van még hamvas szív, van 'még költészet a világ,on. megvigaszf.al bennünket a v lá sári abrakadabra összes balkéz-horogiUéseiért, audket szellemi gyomorszá junkra sóztak a közLékeny polgártársak. Esztike dadogó 1:ersikéje és megcsukl6" hamishangú, dalocskája meg vigasztal es elhiteti 'velünk, hQgy nem kizárólag iormásvirsl'iből és borízű bariton ból áll (1 1)Uág. A br'assói nagyliwlna ped~g talán 'meggyógyul a 'VersikéW,l, hiszen lehel, homJ éppen ez az, ami az' életéből eddig hiányzott os ez (1, hiány tette beteggé. De ha nem gyógyuln a meg ft nagy1narna, Esztike iizenete élete legboldogabb percét adta és bárson ypárnás királyi hintó t v'itt neki avégtelenségbe indnló útjára. Kicsiség, az egész, csak egy öregasszony és 'e gy leányka találkozása a hegyeken átrepiilő hang csodájában, mégis benne van mindannyiunk sorsa: Isten sujt, de Isten simogat is, A remény teTe fl határtalan, a megváUó üzet/fJt egyszer mindenki számára 'megszólal. K inek 1nilJlcn bajára-bánatára, mikor és hogyan, azt már ki tudná megmondani?
* A készárupiacon olcsóbb lett a kukorica, - olvasI>uk llZ ujságban. Azt is olvassuk, milyen becsiilete
l.939 májut> 15.
~'an
piUanatnyilag az arunynak s hogy némely papiroknak mi gz árfolya1na a tőzsdén. Alapos, részletes árjegyzéket kapunk naponta mindenről, amí anyagi értéket jelent. Hogy azután mindezekhez mennyi küze van az emberi mankának és mennyi a spekulációnak, azt hirtelenében nehéz volna megrnondani, de hogyaspekulációnak '»vindenképpen 1,'(1n ezekhez az éTtékadatokhoz köze, azt tudjuk. K ülőnben nem süllyeszt enének tengerbe időnként sokezer mázsa búzát, rizst, meg kávét és ki tudja még" 1n'i mindenféle más értéket pusztítanak el a spekuláciÓ szent nevében. Természetesen nem nálunk, hiszen mi az úgyne1Jezelt világgaPtdasági szerkezetnek csak apró kerekecskéje vagy'Unk,de hogy ezt a kerekecskét is rncgolajozza, azaz berozsdásít ja itt-ott a spekuláció, azt különféle kormányintézkedésekből sejtjük. N o jó, ezt csak úgy mondjuk, ez az ügy nem ta1', tozik a mi őrjáratunkba. J.1Hndőssze azt akarjuk csak mondani, hogy az áldott májusi esőnek sehol sem látj'UJk táblázatokban a tőzsdei árfolyamát, pedig whebte és van is neki,. Ö azonban szerényen mi9g-, húzódik a meteorológia eldu,gott, apróbefüs rovatában. Ö belőle él rnindenki, de őt magát cica asztalhoz ültetik. A tőzsdetagok morogva nézik a felhőket és esernyő alól s,ddják avikendrontó 'időt, aztán bemenekülnek a nagy kőházba és krétával felírják az árfolyamokat a táblára. Számokat kanyU'rítanak, pedig dehogy iJk kanyarítjdk, hanem csinálja igazából a májusi eső. Ö forgatja az élet plajbászát s ha ő egysze'/' leírja a nullát, 'akkor a UJzsde megeheti kenyér' helyett a krétát. Töb() tiszteletet és figyelmet kérünk hát a má!ius
Ha vörös körmöt lát az ember, végigfut a hátán a hideg. Ezek a körmök tnég a vérnél is értékesebb nedüben fürdenek: véres-vere,jtékben. A férfi, kemény rYlttnká,iának és küzdelmének 'I!éres-verejtéké· ben. Ezek a körrnök kihí'vóan hirdetik, hadd lássa mindenki: tula,idol1osuk nemismeri és nem akarja i,s merni a munkál. Ezek a vörös körmök a tétlen-, ségnek újkeletű nemesi címereL A naplopás, henye asszonyi eltartottság nem, éppen szemérmes né'!:jegyei.. Pajzs és tiltakozás a mindennapok küzdelmével szemben: rám ne számítsatok, kÖ1'möm egyszer s mindenkorra föléje emel azoknak a tízezer és százezer asszonyoknak, ' akik törlőruhát és fazekat fognak a kezükbe. Én királyn6je vagyok a létnek, tőlem minden porszeme t és zsircser;pet távoZtart körmöm vörös páncelja. Számom7'a szerencse, hogy a 'vörös lcö'l'rnéit kitalálták, mert így mess,ziről látja mindenki. l/Ogy én soha az életben egyetlen krump-
1939. május 15.
OSiIDNDORSÉGI LAPOK
Us-nudlit meg nem gyúrt(l'm és 80ha ne'm i8 fogok. Eddig ezt bizonygatnom kellett, tanúnak kelleti állítanorn hatvannégy elbocsátott s,zakácsnőmet, dr ez a vörös körörn most már életfog:yt'Íglan biztosít minden ilyen nudlirágalommal szemben. Végr e igazi úrinő tettent eg,y csapá8m azok szemében is, akik azt a hírt terjesztettek rólam, hogy a retk, t magam znwotom a vacsorához. H át lehet ilyen kó römmel? Nem, nem lehei:. Szívesen el-i smerjük. Ilyen "-ürömmel csak egy lehet a nő szerepe: "boldogitani" a fé rjet, mint azt a Tegenyekben olvassuk. Eg:IJ tiszthelyettes óajtáTsunk feleségét láttuk ezekkel a [uc/ferszínű boldogító könnökkel a nemzetközi, vásáron. Kékróka is volt a nyakában. A tiszthelyettes arcá'lI pedig népgyűlést tartottak a gondok ráncezredei. 111 egtörten ku,lloguti a 'vörös kiirmök árn;ljékában s ruhája állapotábóZ ítélve, ömnagát'al nem sokat töI'ődhetik. Ez a szegény csendőr rnegfnnulta a bétékát, szutot, (/, tengeTJ~yi törvényt, rendeletet és sz(tbályzatot, húzza a szolgálat nehé,z ioáját évtizedek óta, töpörtyűt eszik a távolsági kimutatás kilométel'ezrein át. g,y ermekét talán szam,árköhögés kínozza s II nagyobb-i knak tandíj kellene, de honnan, miből'! Őmaga márt, a lev(.!nté1'ől is le'mondott, ő máT nem lehet kifosztotlabb páriája a sOTsanak, hát akkol' Iniből teri k patikára, tandíjra, gyerekc-ipőre? Nem baj, fő a vörös köröm, meg a kékTóka. Csak az asszony legyen elégedett, ' különben elnyeli rt házaséletet a patáliák gyehennája. Minden más majd csak lesz valahogyan, csak az asszonynak legYe11 úgy, ahogy kívánja. Ez az a boldogítás, a-nt-it a férfinek a vŐTösköl'mös asszony nyujtani tud. Ostoba, gyáva Tabszolgaéletet. Lehet, hQgy egyik-másik férfinek eleinte tetszik kélcTóka, divat, illat és színözön a nőn, még a kÖl'öm ís -t negvadítja, amikor először látja vérbeborultan, de -valamirevaló férN egysze?' csok el,jút a csömörhöz 'nieg akkor is, ha úgy dől hozzá a vÖTöskörmös asszonytortó pén.z, min,t Tisza a Du-nába. Szívből sajnálj-uk ezeke l a fé'r fiakat és vig!aszfaló, hogy a csendőTségnél nem sok van belőlük.
3~7
Kárpátaljcí)'ól: AbJlke,i csendőrlaktanya cÍmtábláját a helyiség felirati táblákat, a régi felügyelők képeit és az összes bélyegzőket 20 év'e n át rejtegette a laktanya tulajdonosa, Orbán .JÓzsef gazdálkodó. A cÍmtáblát 1939 Ilprilis hóban ünne.pség mellett helyezték vissza régi helyére. (Fekete Pál szds. felV.)
meg a törpékről. Gyermekek csavaTognak az 01'OSZ országutakon a tockiji tanok eredményeképpen, de maga T1'Ockij nagy pa páskodik. Emberek tömegét küldte pokoli lélektelenséggel a halálba s mégis évekig Temelg eft egyetlen embeTke sorsáért s álmatlan éjszaMákon bizonyára aTTa gondolt, hogy a kis unoka - oly távol tőle - kitakaTózhatik és torokgyikot kap. Micsoda tragikus ,játéka ez ördögöknek és angyaloknak! Hát az ördög mellett a lélek is megféT a P01'hüvelyben? Ki twlja ezt a Trockij-nagypapaságot meomagyaTázni? Talán ott lehet a nyitja a dolog nak, hogy az öT'ök embe1'i eTzéseket lehet tagadni, megtagadni, lehet milliókat elpusztítani ilyen ér?ések 'YYdatt, de eljön egyszer egy éjszaka, aminek a sötétjében ezek az érzések megJnarkolják őt magát is, aki merész volt azt hinni magáTól, hogy diadalmaskodott fölöttük. Az ember embeT maTad s aki gépet akaT faragni belőle, egysze'!' maga is fellázad - önrI/aga ellen. neki a
HófehéTkéről,
,~zázezrei
Az ullokáért harcol egy megTögzött világfOTTa dalmáT, kinek neve TTookij s ki ne ismeníé ezt need ? Ö az egyik főtudósa és hirdetője, megvalósítójo orosz földön az aféle tanoknak, hogya gyermek nem CI szülő mellé való, a gyermeket állami intézetben kell ue'veln-i, hogy cl s.ziilő·i szeretet puhasIó gal a forTadalm'i lendület kifejlődését meg ne gátolja. Trockij egyik megvalósítója azoknak a tanoknak, hogy család, gyermek, szülői érzél,3 nem számít, ezek csak aféle polgári bolondgo1nbák, éTzelgősségek és fékjei a tő megboldogságnak. . Hát a tömegboldogságot ul9 yan megcs-i nálta 1'Tockij amúgy oroszosan, hogy másfélszáz mill'ió ember teste-lelke belenyomoTodott, műve azonban mégsem tölti ki az életét. Az unokája kell neki, akit (/ SOTS el:szakított tőle és sok pörösködés, f11Tfang kellett hozzá, hogy végre visszakapja. TTockij tehát most boldog nagyapa. Élete egyetlen öTömét az az érzés adja, amit mindig tagadott és megtGjgia dott. Minekutána milliók és milliók elvéreztek, földönfutók, családtalan ok és hontalanok lettek miatta, ő most térdén lovagoltat egY kis fiúcskát . és mesél
a
Ki tudja? JIH volt régen a hét világcsoda?
338
OSElNDÖRSEGI LAPOK
Lovak edzé se. Irta: Cs. KOVACS JANOS I. tiszthelyettes. (Nagykőrös.)
A magyl1!r ember leglt!edvesebh állatja a ló. Nem is sajnál érte fáradtságot és szíves-öröme.st megtesz mindent, ~mi javám válik. Lószeretete miatt sokszor túlzásba is viszi az állat kímélését és óvás át s félti olyasmitől is, ami inkább javára, semmint ártalmára volna. Észlelhető ez kisebbnagyobb mérvben a lovasörsökön is. Megfigyeltem, hogy milyen nagy aggodalmrut idézett fel a régi lovascsendőrök, főleg pedig a lovászok körében, ha az állatorvos úr téli napokban az örrsr,e érkezve, az istállók ajtóit és ablakait kitáratta. Ijedten gondol· tak arra, hogy mi lesz a lovakkal. Megfáznak, megbeteg'e dnek. Aggodaljmuk persze minden esetben hiábavaló volt, sőt a lovak igen jól érezték magukat, mert az erőt-egészséget jelentő friss levegőhöz jutottak. A ló túlzott féltésére vezethető vissza az is, hogy az istálló hőmérsélkletének 12 C fokban való meghatározását, a lovak 24 óránkénti járta:tását, valamint a fokowtt jármódban való szolgálat teljesítést elrendelő parancso~at a lovas legénység egy része megértetlenül fogadta. Ezek abból a téves felfogás· ból indulnak ki, hogy aló csak úgy szép, ha ]{övér, a meleg istállóban tartás következtében apró szőrű s az istálló levegőjétől fűtve, kivezetéskor ugrándozva,
1939 május
1~.
táncolva jár. Hogy mennyir e nincs igazuk a szellő zetlen, túlfűtött istálló híveinek, arra nézve ismertetem tap3JSztalataimai. A Cs-15. jelzésű "Utasítás a ill. kir. esendőrség lovas alakulatai részére" című szolgálati könyv és dl'. Mikecz Béla főtörzsállatorvos úr "Lóismel'et vezérfonál" cí:mű könyvének megjelenése előtt, a meleg levegőjű istállóban tartás idojén, 1933-ban az albe11i örsömön 2 ló, 1934-ben lajosmizsei örsömön 4 ló lett" influenzás. Ezek közül egy ló az influenzából petecskorba esett és elhullott. Egyik ló 3 hétig volt beteg .. A betegség oka mindkét örsön elsősorban az volt, hogy a meleg istállóban elpuhult lovak a hideg levegőre jutva meghűltek. Viszont szem előtt tartva az említett könyvekben Íl'ütkat, az elkényeztetett lovakat az idő mostohaságát fl a szolgálat viszontagságait jól álló lovakká lehetett nevelni. Egyszer sem észleltem, hogy akár az istá:llóban, akár szolgálatban a lovak fázósan összerándultak vo~n~, mint azelőtt. Kiskunhalasról jött fiatal csendőreim elbeszélték, hogy az ottani istállók ajtói és ablakai a mult óv egész telén nyitva voltak. Azóta torokgyulladás, mirigykór s általában a fiatal csikók légzősz.ervei nek Im egbetegedése Kiskunhalason llem lépett fel. Hideg istállóban vaM tartásnál nagyOll fontos azonban a bőség,es almozás, jó ágy vetés, hogy melegen fekhessenek a 1000ak. . Ajánlom a bajtársaim figyelmébe nyál'i állások létesítését, ahol erre kellő férőhely van. Ez is ,n agy mértékben hozzájárul a lovaik edzéséhez. Meg ken emIítenem azt a tapasztalat om at is, hogy a lovak 24 óránként rendszeres jártatása és a lovas szolgálatnak fokozott jármódban val{) teJjesítése a lovak teljesítő képességére igen előnyös hatással jart. A felesleges hústerhet hordozó, rövid 6zolgálatnál is kifáradt lovak izmos, kitartó lovakká változtak át, úgyhogy ilyen formában a mai megsokszorozódott köv etelményeknek is teljesen iIDel! ' feleltek Ha már a mai fokozott szolgálatteljesítést is említ em , nem hagyhatom szó nélkül Nemes B álint tiszthelyettesnek lapunk ezévi április 15-i számában ti .. Lovasjárőrök fo[,-oololtt ÜJtemű pOl'tyázásá"-ról JI t cikkét, melynek minden részével egyetértek. E ci'kknek tapasztalatokon alapuló sok meggyőző érve is bizonyság rá, hogy a lóval szemben támasztott fokozott követe~,ményck ;wm vátnak "etz állat kárára, sőt edzettebbé és munkabírókká teszik. Semmiképp sem akarom azt mondani, hogy fl lovak kímélése nem fontos. A ló ]~ényes jószág, e~t minden lovas jól tudja. Azt azonban tapasztalatból tudom s csupán erl'C akartam szerény cikkemmel a figyelmet felhivni, hogy a lovak elkényeztetése és túlságha vitt kímé[óse nemcsak a lovla kl'a, de a szolgála tra is káros.
, Ki tudta?
(Dr. Vad Imre fhdgy. felv.)
A bölcsek köve ábrándos elgondolás nemlétező köve volt, amelynek segítségével mindenki átalakíthatta volna a közönséges fémeket nemes fémekké, arannyá, ezüstté s amellett tulajdonosának örök ifjúságot is biztosított volna.
CSIDNDöRSÉGI LAPOK
1939!1lújus 15.
Magyar
csendőrijk
KárpátaJján.
l\fidőn ra Konnányzó Úr Ő F.őméltósága március 16-i hadparancsára a magyar hadsereg útbaindult Kárpátalja birt()lkbavétJelél~e, ra magyar csendőr i" "ele menJeteilt. Ha keUett, harcolt, egy,&bként a nyugalom, r,e nd mielőbbi megteI1{~m
•
1938. é\' ŐSWll a CsendőTségi Lapokban pályázat volt Kárpátalja ismertetésére. Én, aki ,s oha nem j,ártam ot.t, szintlé n résztvettem la ;pályázUJton" természetesen, segédeszközök igénybevételével. Ki gondolta volna azt december hóban, hogy 1939 március 21-én, már Kárpáialja sZÍvében, a terebesf,e jérpataki örs parancsnoka leszek~! Ki gondolta volna, én legkevésbbé, hogy' három hónap mulva havasok közt
Kárpátaljáró/: A frig'yesfalvai örs kertjében m á r el·
v e t e tték a burgonyá.t. Frigyesfalva -
(Czukol' B éla Őrm. -
f elv.)
órakor történt ez meg, a század hevonult Huszt városába a csendőrlaJdanyába, ott szerclvényéi lerakta és. alakianya udvaráJt, valamÍnt magát a ,LaJ\.tallyát átkutatta, de igen elő,igyáz.atos módon lehetett mozogni, mert ,a csohek által sZJétszór,t mindenféle fel,s zorelés közö,t t léptcll ·nYOlllion kézigránát volt található. 17-18-r:a menő éjjelen a sz.áz.ad pihent, 1l1,ásnap, 19-én reggel a szazad Hu.sz.ton és környékén útvonalat biztosított . Korrnányzó Úr Ö Főméltóságának Huszton tartott csapatszmnl1Jéj e alkalh nával. Délután 13 órakor indultunk a 150 km-ro loyő R,a hóra. öt teherautó indu1t el rohamsisakos csendőrökmol. Útközben, a közboeső falvakban la l'akosság mindenütt lell\:iesen ünnepelt. Rahóra megérkezve, a század a polgári iskoiiába.n levő eIké szí . Lett sZlállást fog,l alta el. Onnan egy szakasz alzonl1'al AknaJszlatiniw.'a indult. Két ,sZJaka.sz Rabón maJ'ladt, helyőrlségi és fogolyőrzési szolgltda:tot teljesíiettünk. Majd március 21-én, délelőtt jött a paraIl0S, hogy 11 emberl'lro délután 13 ómkor indulok Tel'ebesfejérpa.takra, a cs endőrÖl',s birtokLavéteJér<,. Az ubt Rahóról Terebesfejérpatakra gyalog, bi.ztosított menet · ben. tettük meg. Ká"pátaljáról: A dombói csendlőrlaktanya. :A. cÍmtáblát a dombóiak 20 évig rejtegették. (Pinté/' L . hdgy. felv.)
portyázom, ahol ma, 1939 május l-én, hó borítja a csúcsokat ~ . .. Ilyen az idő kereke, halad a maga útján . . . Most már segédeszközök n:éJküJ kezdem ismerni a vidéket, amelyről decemberben írtam. íMjeg emlJítem az idev,aló bevonulást, ami nem oly körülmények kÖ'hött történt, mint a :B'oelvidélkre. Itt nem igen volt idő ra diszelgésrc, a csapatok nem zárt r'endben, hanem harcI1endben vonultak be a cB,endőrséggel együtt. Csapon, 1939 máI'ci 118 16-án, 18 óI1akor 1000 .csendőr, szjáz\l,Ldokba beosz,tYa,. felm1álházv8 áHo,t,t indulásr,a készen. A mi ,s zázad unk Bessenyi K 'á roly százados 'Úr, dr. Bánki László főhadnagy úr és dr. Bám;ághy Béla hadnagy úrr,a l Rahóra indult. út·· közben, március 16-án éjjel, KirályháZlán a vonaJÍon a'l udt 'a 'Század, lDer,t éjjel Királyhá:zától tovább ut.azni nom lehot€ltt, larrnennyiben az ,e,lől ,~evő terii· let még hadszíniér vollt. Szics-bandák gaI'~dálkod tak. Március 17-én, reggel Husztra indult és érkezett meg: a 'század. K irakodás a,z onnal nem ,'olt, kb. 10
]úí/'páialjáró/, Öl'Rkiirlet részle!. (PiN t ér L
"llg~·.
Id".)
1939 május 15.
OS'ElNDöRSÉ}GI LAPOK
.HO
- Járásőrmester úr, alázatosan jelentem, az örs ma 17 óra 30 perckor hevonult, szolgálatát folytatj,a ! Az itteni népség szíves'e:n fogadott minket, látszik, hogy járásőrmelster ura,t szellették ...
*
Kárpátaljár6l: Bölény,e k a Vihorláton. (Császár alezr. felv.)
1939 március 21-én, Tcrebesfejérpatakon, a volt birtokba vettenl. 17 ÓlU 30 perc kor alaktanya birtokbavételét, a rahói csendőr csoport parancsnokságnak már jelentettem. Az örls ön régi, 20 évvle l ez,eWlt t a , m. kir. csendőrség áHal hátrahagyott bútordar:abok kerültek elő. Kevezle tesen: klé t Író- és l"uhasz,e krény, három rossz, régi szék, :Két közös pad, egy ruhafogas, az ö1reg papüvágóoIló, öreg, megf.eroebedett jós21ág \1 ett be.IŐJe, valószín ü, azóta Is em volt megtisztítva, az öreg falióra 20 évig várt türelmesen, hagy' 1939 március hóban, annak 21-ik Illapján, a m. kir. cse'l1dőrs'ég liegénységéneik megmutassa, hogy: Nézzéttek, lé n kitartottam! .,. Az öreg konyhas7!ekréllY már nem birua ki, már a fáskamrában taláUuk meg, VialÓtszínü, tüzre volt ítélve, de még megv:ál'ta, hagy régi gazdái utolsó óráiban megl,ássák. A IlaJd1anyaépiUei, mlO,'ily azel1őltt is magyar csendőrlaktanj' a volt, még elég j6 karban várt bennünket, de már a különálló nős lakás romokban ihevle rt, nem bírta kia 20 évet. Ezelőtt 25 áYvel még Nagy Istyán rahói jál~ásőrme&ter úr 1Iakott benne, akinek feLesége még itt é.l~ ő mélg megélt,eo, hogya roákastollas magyar csendőrt m1egJlássa, a já:rásőrmc8iÍrer iúr már négy éve örök álmát aJuss,z a a terebesfejéJ'pataki temetőben, leghőbb Viágyát, a magyarok bevonulását, nem láthat.ta, nem érte meg. cS'01l!dőrlaktanyát
Kárpátol'osz csoport. (Czulwr Béla őrl1l. -- Frigyesfalva -
felv.)
Ezután meglke,zdődött a lalwsság elllá tása, mert ltZ é1elem fogytán volt, kukorica, liszt, okl.j, szardinia jutott mindenkinek. A lakosIs ág túlnyomó része magyarul bes,zél, ami szintén csodál,a tosnaJ\: látszik, de csak azok előtt, akik a magyar szó és magyar élet ,erejét nem ismerik! Ez a nép nem törődik sernmiViell, csak doJ!g oúk, az övé a f'ej:sze, ö,v é a bárd és it fürész. Mle llettük a ,s ok ruszin zsidó él, j6U ér,t i a módját, hogy minden kerels et az ő kelZéheo kerüljön. Mes'BzirM hajlongaJl,a,k és kalapOIt emelnel" Mikor e sorokat írom, 'rereobesfejérpaiJakon márl~yugalom van, 'm indlJnki dolgozhl<, a fÜl~&slZtel8'Pek zümmögnek, 'a bárdok. fejszék kopognak, Jü.ktet az élet. Minden ruszin magyarul j6napot kíván, köszön, tis,z teJi fl törvényt, várja a szebb jövőt. A csendőrjárőr pedig portyázik nyugodtan a magyarromán határ mentén, a ha\' asok tetején, mint 1916-
Kríl' pátaljár61: Németmokra.
han ·a JHJgY':,iz.e boni havu,:,iokon porty,ázot,t, illeltv(\ portyáz,tam én is. Boldog vagyok, hogy 25 év útán ismét a ha va sdlmn, de a .z Erdős, Kárpátokhan, H Ti,sz'a völgyében portyázok. Hála a jó Isteuook, hogy :8"Zlt is megengedte élnem. Itt 'nemcsak a hegyek, d,e bizonyos távolságr.a, a Tisza fOllyó kö7Jeopc a határ, itt portYIázik a terebesfej'éirpataki örs legénysége, a román szomszédokk,a l . többször találkozva. A községben és kö'l'letben már rendült teremtie tt, la békét, llyugahnwt helyrelá]]átotta. A bujkáló Szics-banda,b elieket ö's szeszedte, illetékes helyre átadta. Május l-én'l az ör8 la Csendőrségi LalJOkat a 20 évig néma, terebesfejérpwt.aki örs címére kapta, -azt olvasgat juk és ahavasokat portyázzuk, várjuk, hogya Tilsz'a ba:lpartdán is eEnduljuirk egyszer, mondván az ottlakóknak: Bune zoe! Jónapot! Mtegjöttünk l u. Nagy Jó~sef tiszthelyettes (TC'rebesfejérpat,ak.)
ll/39 májut> 15.
OSENDöRSFJGI LAPOK
341
A nl nŐSf:INft
Tudnivalók a temetési segélyről és járulékról.
Havasi (Demetrovits) István tiszthelyettes.
r.
A világháború kitörésétől 1917. év végéig a cs. és kir. 14. hadosztályparancsnokságnál teljesített tábori 0sendőr-szolgálatot. Pontos szolgálat:teljesítése', megbízhatósága és nehéz helyzetekben gyor-s elhatározása nehezehb feladatok megoldására tették képessé. Különösen il kémek kinyomozásával és elfog:%sával, a szétugrasztott katonák összegyüjtésével, él parancsok pontos, gyors és lelkiismeretes kézbesítésével teljesített igen értékes szolgálatokat. Különösen kieplelkedő ténykedése az volt, ami, kor 1914 szeptember ll-én a Lublin alatti harcol. folyamán, a legnagyobb tüzérségi és gyalogsági tűzben, emberfeletti erőfeszítések árán és álland6 életveszély közben, több ízben kézbesített igen fon tos szó- és írásbeli parancsokat és továbbította a hadosztálynak az alárendelt egységek jelentéseit. Havasi (Demetrovits) István thtts.-t kötelességhű és bátor magtartásáért a 2. osztályú HZÜRt vitézségi éremmel tüntették ki.
Igényjogosultság. 'l'emetési segély jár azoknak a nyugállományú egyéneknek az ethalálozásakor, akik az 1912. évi LXV. t.-c. (polgári nyugdíjtörvény) alapján kerültek nyugállományba és az 1934: I. t.-c. 12. '§ -nak második bek,e zdésében foglaltak szerint most is e nyugdíj törvény hatálya alá tartoznak. Tehát azoknak az elhalálozása esetén, akiknek nyugállomány'b a hely,ezése 1934 január ,hó l-én, vagy ezt megelőzőle.g történt. Csendőregyének özvegyeinek elhalálozásakor temetési segély nem jál'. Temetési járulék illetékes az 1921. évi XXXII. t.-c. (katonai nyugdíjtörvény) hatálya alá tartozó: aj csendől'tisztek (hasonló rangúak), bJ csendőrtiszti özvegyek, ej csendőrlegénységi egyének és d) csendőrlegénységi özvegyek ellhalálozása eset'én. Vagyis illetékes a temetési járulék a tényleges és nyugállománybanelhalt összes csendőrtisztek (hasonló rangúak) után, az 1934 január hó 1. óta a tényleges (várakozási illetményekkel szathaJdságolt) állományban elhalt csendőrlegénységi egyének után és a nyugállomál1Yú csendőrlegénységi egyének közül azoknak az elhalálozúsa esetén, akiket 1934 január hó elseje után helyeztek nyugállományba. U gyancsak illetékes a temetési járulék a tényleges állományban elhalt, továbbá a nyug,állományban 1934 január 'h ó elseje után elhalt csendőrtisztek özvegyei után (tekintet nélkül ana, hogy a csendőr tiszt mikor került nyugállományba), valamint 1934 január hó 1. óta a - tényleges állományban ellhalt csendőrlegénységi egyének özvegyei és a nyugállományú csendőrlegenységi egyének özvegy-ei köztil azoknak az elhalálozása esetén, akiknek férjét 1934 január hó elseje után helyezték nyugállományba. N em jár tehát a temetési járulék azoknak a nyugállományú csendőrleg-énységi özvegyeknek az elihalálozásakor, akiknek férje 1934 január hó l-én vagy azelőtt került nyugállományba és nem illeték'es a temetési járulék azoknak a csendőrtiszti özvegyelmek az elhalálozása esetén sem, akik 1934 január hó elsején az 19<12 : LXV. t.~c. alapján már özvegyi ellátáshan részesültek. csendőrlegénységi
II. Összeg. Az 1924. évi 5.100/ M. E. számú rendelet II. fejezetének 15. pontjáb'an foglaltak, illetve az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap. szolgáltatásainak újablb szabályozása tárgyában kiadott 9.900/193'8. M. E. szúmú rendelet 17. ~-ának (7) pontja s~ei'int a családfő elhalálozása esetén 19·39 január hó l-től kezdve temetési segély fejében a családfő t megillető és az elhalálozás hónapjában az OTBIA járulék levonásánál .a lapul szolgáló járandóság 100%'- át kell kifizetni. . A betegsegélyezési járulék levonásánál alapul szolgáló járandóság nyugdíjasoknál a nyugdíj és a családi pótlék. Ha tehát az elhalálozás hónapjában a családfő a csökkentések figyelembe vételével pl.
342
OSNNDöRSÉGrLAPOK
havi 120 P 20 f. nyugdíjat és f,elesége, V'alamint két gyermeke után összesen !havi 44 P családi pótlékot kapott, temetési segély fejében az igényjogosult részére 164 P 20 f. illetékes. A temetési járulék összege a tényleges állományban elhalt csendőrtiszteknél (hasonló rangúaknál) a G-I0. jelzésű houvédségi Illetményszrubályzat r. fej. 37. '§ -ának 2. pontja szerint az elhalt által legutóbb élvezett havidíj, csendőrségi pótdíj és esetleges kórpótdíj két havi összegével, legénységi állományú egyéneknél az említett jogszabály II. fej. 42. §-ának 2. pontja szerint az elhalt által legutóbb élvezett havidíj vagy havizsold és csendőrségi pótdíj két havi összegével egyenlő. A nyugállományban (vál'akozási illetményekkel szabadságolt állományban) elhaltaknál a temetési járuléknak az összege az elhaltnak az elhalálozás hónapjáJban járt havi nyugdíjnak (várakozási ill etménynek) a kétszerese. (5100/ 1924. M. E. sz. r. V. F. 12. p.) Özvegyek elhalálozása esetén a temetési járulék összege az elhalt özvegynek az elhalálozás hónapjában járt havi özvegyi nyugdíjnak a kétszerese. (5100/ 1924. M. E. sz. r. VI. F. 10. p.) Úgy a temetési segély, mint a temetési járulék összegének megállapításánál mindenkor a havidíjnak (havizsoldnak, kórpótdíjnak) és a nyugdíjnak a csökkentések utáni összegét kell számítani. A lakáspénz sem a temetési segély, sem a temetési járulék összegének megállapításánál nem jöhet fj gyelemlbe. III. Ki igényjogosult a temetési segély felvételére? Az 1938. évi 9.900/M . . E. számú rendelet 17. §-ában foglaltak szerint a temetési segélyt, ha az elhalt családIfő után vele közös háztartásban élt feleség maradt hátr'a, a feleség kezeihez, minden más esetben annak a kezeihez kell kifizetni, aki az elhaltnak eltemettetéséről gondoskodik. A temetési segély folyósítását kérni kel.l írásban a m. kir. belügyminiszter úrtól és a kérelmet annak a csendőr gazdasági hivatalnak az útján kell előterjeszteni, mely az elhaltat nyilvántartotta. A kéI'vényhez az elhalálozást tanusító hatósági bizonyítványt ("Értesítés a halálesetről", halotti anyakönyvi kivonat) vagy a kórház értesítés ét kell csatolni. Abban az esetben, ha a temetési segély kifiz etését nem az elhalttal közös háztartásban élt feleség kéri, a kéTvényhez csatolni kell még a temetési költségekről kiállított és a kérelmező nevéru szóló számlát. A temetési segély felvételére jogosult azt is kérheti, !hogy 'a temetési segély annak a vállalkozónak (vállalatnak) fizettessék ki, akinél a temetést megrendelte. Ha a temetési segélynek a temetkezési vállalat címére való kifizetését nem az elhalttal közös háztlartásJban élt feleség kéri, a kérvényhez a temetési vállalkoz.Ó (temetési vá,llalat) cégszerű aláírásával és Ib'élyegzőjével ellátott oly értelmű nyilatkozatát kell csatolni, hogy az elhalt temetését kérelmező rendelte meg. A temetési segély iránti kérelmet csak a:blb an az ' esetben lehet tárgyalás 'a lá venni, ha a temetési se· gély felvételére igényjogosult a kérelmet az eJ.halá lozástól számított 90 napon belül terjesztette elő. A 90 napon túl előterjesztett kérelmek alapján tb-
1939 májua 15.
metési segély nem engedélyezIhető. (9.900/ 19'38. M. E. sz. r. 23. ~.) A nyilvántartó csendőr gazdasági hivataloknak felhat'a lmazásuk van arra, hogy igény jogosultak kérelmére a temetési segélyt a szabályszerű összeg erejéig előlegezhessék. Ilyen esetben a temetési segély kiutalása nem az igényjogosult, hanem az elő leg,ező gazdaSági hivatal részére történik, azonban az utalványozásra vonatkozó rendelet másolatát az igényjogosult is megkapja. IV. Ki igényjogosult a temetési járulék felvételére? A tényleges állománYIban elhalt csendőregyének után illetékes temetési járulékra (megfelel a honvédségnél illetékes halálozási évnegyeddíjnak) első sorban az ellhunyt özvegyének, vagy ennek hiányában az elhunyt tönényes (törvényesített) leszármazóinak van igénye. Ezen igényből csak azon özvegy van kizárva, ki férjétől, ennek elhalálozása idejében törvényesen el volt válva anélküJ, hogy től e tartásdíjat élvezett volna. Ha igényjogosult özvegy és törvényes (törvényesített) leszármazók hiányában más személy beigazolja, hogy az elhunytat - elhalálozása előtt ápolta, vla gy a temetési költségeket sajátjából fedezte, akkor a temetési járulék egészben vagy részben e személynek is odaítélhető. (G-I0. jelzésű honvédségi Illetményszabályzat r. F. 37.§. 3. p. lés II. F. 42. §. 3. p.) A nyugállományban (várakozási illetményekkel sZaJbadságolt állományban) elhalt csendőr egyén után illetékes temetési járulék is elsősorban az özvegyet illeti. Az özvegynek azonban nincsen igénye a temetési járulékra, ha a házastársak a házassági életközösséget megszüntették, kivéve, ha a gyermeknevelés érdekében, egészségi szempontból, gazdasági vagy hasonló, nem az ő személyi viszonyaikban rejlő okokból éltek külön egymástól. Ra az elhalt után nem maradt igényjogosult özvegy, akkor a temetési járulék osztatlanul első sorban az elhalt gondozásában állott törvényes (törvényesített) utódokat és ilyenek hiányában azokat a törvényes örökösöket illeti, akik az elhaltnak állásszerű eltemetéséből felmeriilt költségek e t saját vagyonukból fedezték, vagy pedig - !ha a temetésről másként történt gondoskodás az elhaltat a halálát megelőző utolsó betegségében ápolták. Törvényes utódok alatt itt az elhalt kiskorú és nagykorú gyermekeit kell érteni, örökösöknek pedig az elhalt szüleit és testvéreit kell tekinteni. Az előző három bekezdésben előadottak érvényesek a nőtlen, va,gy elvált, vagy gyermektelen csendőregyén törvényes örököseinél is. Minden más esetben a temetési járulékot egészben vagy részben ama személyeknek lehet engedélyezni, akik igazolják, hogy a temetési költségeket saját vagyonukból fedezték, vagy pedig! - ha a temetésről másként történt gondoskodás - az elhaltat a ha.lálát megelőző utolsó betegségében ápolták. A t örvényes özvegyi ellátást élvezett özvegy elhalálozása esetén a temetési járulék azoknak jár, akik az elhaltnak gyógykezeltetéséről és eltemettetéséről gondoskodtak. . -(1921 : XXXII. t.-c. 37. és 65. .§. és 5.100/1924. M. E. sz. 1'. V. F. 12. p. és VI. F. 10. p.)
193$ május 15.
OSENDöRS®GI LAPOK
A temetési járulék engedélyezését is kérni kell írásban a m. kir. belügyminiszter úrtól és a kérelmet annak a csendőr g'a zdasági hivatalnak az útján kell előterjeszteni, mely az elhaltat nyilvántartotta. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonaton (Értesítésen) kívül csatolni kell helyhatósági bizonyítványt 'a rról, hogy az elhalt eltemettetéséről a kérelmező gondoskodott. Ha a temet' ésről nem hozzátartozó gondoskodott, csatolni kell még a temetési köHs-égszámlát is. A nyilvántartó csendőr gazdasági hiv,a talok igény jogosultak kérelmére a temetési járulékra is adhatnak előleget. Elb ben az esetben a temetési járulék az előlegező gazdasági hivatal részére lesz kiutalva, de az igényjogosult is megkapja az utalványozó rendelet másolatát. (Folyt1a t juk.)
A gyermek-tanu és a bún. A gyermek bizQnyos tekiIlltetben jó tanu, mondja oa Ridegh-Olchvány-féle nyomozástan. Mert a 'h~bruf()rráSlOk, ,a melyek a felnőtt tanu értékéa'e hatással vannak, ezeknél nem adódnak oly mértékben, vagy egyáJUalán nem. A gyermek megfigYlelő képessége jó, mégis ~ vigyázni kell előadására. Hészletesen kifejti ennek okát a fent írt könyv. A könyv megál1ap:ÍJtás'a it és tanáes,a,it veslsük egybe az alá,blb i €lseteikk'eL Itt mi csupán es,a k ,a rra la karjwk nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogya gyermekvallomás megbízhatósága mindig a, gyermek egyéniségétől, környezetétől, a befolyásolás mértékétől és cl szórabirás, kikérdezés módjától függ. (A leírt eseteket pályázat anyagából vettük.)
I. Az 192~6. évben ,a szentesi örsön tel.j'8 sitettem szolgálatot. A város "K~stőke" ellneve1zésű ha;tárrés!ZJÉlt bérlő vadás,ziM,rsaság és, ia nnak vadőrei hol szbVlal, Ih ol pedig Íl"áishan áHandóan panaszkodtak, hQgy ,a vadász.területen orvvadáSizok vllinnak ÉlH pusztÍ'tják a vada,k at. Nem kímélik meg' a nyu~fió krukat >sem. Egy alkalommal a vadőr olyan nyulfiókákat hozott be az örsre, melynek a farálba 1 em hosszúságú vastag szegdarab volt mélyeit beleékelődve, l«étségtelen bizonyítékául annak, hogy a vadáls~terüle1:.eu lesipuskásoik dolgoznak. Soikat puh:atoltunk mi a, dologban úgy szolgálatban, mint szolgálaton kívül. Lesállásokat tartottunk, lövőldözése ke,t hallottunk" sŐIÍ üldöztünk orrvadásznok hitt embereket, házkutatásokat tartottunk náluk, de mind hasztalan. A tél elmult s mi az orvvadászokat nem tudtuk ártalmatlanná tenni. Jött a tavasz, az általános, vadászati tilalom, a vad orzás pedig folyt tovább. A késő tavaJsú és ko,r a nyár~ éjsza:kákwt a s~abadban töltöttük lesállással, mindhiába. Végre július közepr táján egy gyeliIDekkel való fesz.telen beszélge,t és meghozta az eredményt. ' Márton Bálint csendőrrel (jelenleg fegyverszaki tMts. Szegeden) voltam: akkor szolgálatban. D élelőt1 10 óra tájban meleg en sütött már a júliusi nap. Akkor még nem · volt s,z övetruhánk. Iz.zadtunk. Egyik tereptárgyas. tanya köz·e lében a dülőutat sz.pgélyező fűzfák árnyékában heverész.ő gyermek ."Kezit cs6kolom"-mal köszöntött bennünket. Feltünt a
343
köszönése. A tanyavilágbau nem így szoktak köszönni a kismagyarok. Leültünk mellé. Beszélgettünk. Pulykákat Őorzött. Tudtam, hogy oa pulykák a tereptárg~as gazdáé, de a gyermeket nem iSiIDertem még. Értelmes szőke fiúcska volt, II. elemista lehetett. ElmondoHa, hogy az ő anyukája Pesten gyárimunkás:, ő pedig nyaralni jött a tanyára, még csak 5 napja érkezett meg a többi gyermekkol együ1tt s már 30 dekát hízott. A telepfelügyelőnő .i s megdíesérte, miko,r a tanyár'a ment vele. Jani bátyja is szereti, mert a pulykákra jól tud vigyázni. Bá,· ll'Eljm voltak rokonok, a gazda fiát bátyjának szólítja, így mondták neki. Nincs apukája" sem tesivérkéje. A szabadban alsz.ik, de nem fázik, mert subával takarÓúk. Szereti a tej,e t, meg a "Bogár"-t, - a pulikutyát. Csak az a baj, hogy éjjel melléfel,szik, pedig sük bolhája. van. A lábát nem szokta mosni, minek, másnap úgyis piszkos lenne, nemigaz. ~ Jól belemelegedtünk a besz.é lgetésbe és jóbarátok voltunk már, amikor w, fűzfa mellé támasztott két ,s zép szuronyos pus']~ára terelődött a figyellm e. Végigsímogatta azokat előbb a !tekintetével, azután a kezével is. Ö kérdezett, mi feleltünk. Hány oláhot sz.úrtunk már agyon, mikor voltunk hábm'Úba~ Beszéltünk háborúról,ellenségről, véres csatákról, retteniő kézitus,á król, vadászat.ról és mindenről. Nagyon szerette volna látni ai "golyót" is. Megmutattuk neki. Kihúztuk a zárdugattyút és elmagyaráztuk a puska működését. Csodálkozott. "Jani bátyja" egy icurka-picurkát "leveles" volt előttünk, azért megkoekáz,tattam a kérdést: látott-e már itt a tanyán ilyenfajta puskát. Azt mondta: ilyet nem ugyan, Ade piszkosabbat igen, merlt . ",Jani bátyja egyáltalán nem ért a puskatisztításhoz". A puskája nun dig rozsdás. NeiID is olyan jó a puskája, mint a mienk. A mult éjjel is vissz'alőtt ,a puskája az ar-cáJba. De nem is tartotta jó helyen, mert mindig beledugja a kamrában az árpába és vége poros 0SUt];,ával van bedugva. Márton csendőr rámnézett. A sz.e me ragyogot. Az enyém is. Majd kiugrottunk a bőrünk ből az orömtől. ,se.baj mondtuk, majd mi megtanít juk J ani bátyját vadászni és puskált tisztítani. De nagy akadálya van ám annak, iIDondta a gyermek. Jani bátyja, ugyánis., csa:k este szokott vadás.zni, mert nappal nem ér rá. Most is nyomtatnak lóval a kicsi tanyán. Délre hazajönnek, mert nem hagytak :'iz ő részére sem ennivalót. Megvárjuk az estét., mondtam én. J ó, felelt a, kis barátunk. Délfelé járhatott az idő, mert a tulajdonos eladó leánya közeledett ellenkező oldalr61 a tanya felé. Azért jöhe'telÍ>t eMbb, hogy ebédet késlzlÍt:sle n a család t,öbbi tagjainak. Kis barátunk meglliá,tta a leányt. Se szó, se beszéd, otthagyott bennünket. Szakldtt a ' leányhoz, vitte az ;,örömihirt", hogy most az1Ján llesz estiére egy igarondi V'adáJsZlat. Hogy ezt a hirt vihette, arról gondoltuk, mert a kisfiú jött vi 'ss~a ne.msokára ,('..8 pi ty,e11g,ett, nem szóU hozzánk még kp.rdésl'e Ismn. ElindultUIlk. A tanyába érve, a kamra ajtaját nyitva találtuk. A leány nem volt 'Sehol. Leültünk az epm'lfia a,lá. 5-6 perc mulva jött a leánya 'tlen.g,8ll'i f.ellŐl. Nagyon ,el voH v'Ö'rölsödv.('. Asó V(''It ná,lla és néhány darab sárgarépát lógatott. a kezébe, amiket ledobott az eresz alá~ ' Alig 'köszönt nekiink. Nem sz,ólt azutáJn se hozz,á nk" Nekünk sem volt "el,e sok beszélgetni valónk. 'l'üwtgyujiott é<; főzte a keiménytarhonyát. A sárgal"épát nem ti'lztí-
344
OSENDöRSÉOI LAPOK
1939 május lJ.
jéne pedig jó s,o k "fickót" rakott lés bizony a puska. ~ő nemcsak a~apos dudol't. hanem hátrafelé elég nagy nyílást kapott és "visszalőtt". így vo1:t. Pál La,ios thtts. Szeged.
H.
Mint másodéves, eSlendől't 19'10. é1vben a bajnai a köbölkúti (Felvidék) őrsre helyeztek át . .T úlius 17-én 'az örshöz tartozott Kisújfalu közs égben délelőtt Més~ál"oS János földművesnek magá ra hagyo.t t háZlá!ban be'töl'és történt. Ellopt~k 2,20 koronát é~ egy pár félszárú asszonycsizmát. KJisujfaJ.unak vasútL állomásia, ' távbe8'zélője nem volt. A vasúti megáHón a szolgálruUevő jegy kiadó őr Köbölkút állomásfőnökének leadott egy üzleti táviratot, ebből értesült az örsparancsnokság a beWrésről. Örsparancsilloll wm betegen és én voltunk cls~ak otJthon. Parancsot kaptam, hogy ke" rélkpá1'ommal mEmjek el Kisujfalura s né'Z.Zem meg a 'helysz,ínt és igye~e>zzek megállap'Íltani, ho;g y a tet tes merm menekülhetett. KisujJaJIuban J:egelőhb a községi bíró cs.a liuljá tól megtud tam a sértett nevét és lakházát, majd a ~érltett udvarába mentem. A há~ban ,'3enkit nem találtam. A nagy munkaidőben a sértett, az eset ,bejelentése után a lakást bezáI'lta és a mezőre távozott Az udvar felőli szoba ablakának félszárnya nyitva voLt, úgy, ,a hogya tettes 'hagy,t a. Az aMa:kon behajoha láJttam, hogya tettes az, ablalwn volt virágcserepreket íbemászáskor a padlóra lökte, ahol azok sZJélttörteik 'a z e1g yik ablakszem üvegszilánkjai kö' zött. A tettes Irilétére! felvilágosttást adni senki nem tudott, ,~éI1t visszIa mentem déli irányba a Bátorkeszire vezető országúton, annak kutatása végett, kik távoztak a községhől. A híd közelében levő kel'tekben 4 gyeI'!JUek ját'8 wtt. Kös1z öntek, dea. ház,a,k keI1tj:ei f,elél futottakszjét, mindjárt utánuk kiálto,t tam, de CISlak egy 5 érv körüli fiú indult felém, majd ismételt hívásra a töbibi három ilsl közelített. MegkérdeZItem oo.lü:k, 'sok kocs1i ment-e, ma ,a hídon á1;1 A nagyo'hbik fiú azt mondta, !hogy egy ketrecekkel megrakott kocsit láttak átmenni. Uj1a bb kérdéSlomre:olYlan ember, laiki nem ide valósi m elIlt-o erre~ MiJndné!gyell1 nemmel feleHek. tMindegyiknek 2 dTib. kétfillérest adtam, aztán tovább mentem. Kisujd'alun kívül a v;asúti aluljárón átha.l,a dv,a. a z orszá,giÚitl'ól 4-500 méte,r nyire e,g y 6rházat láttam, oda kia:rikáZltam. Elgy fiúcskát találtam ott cSlUpá,n, aki azt mondta, hogy egy fiatal ember jött Ujfalu felől a vasút mellett hozzájuk, ott vizet ivott, csizma volt a lá:báll és tovább ment Kür,t állomás irányáJba. Vi,ssz,atéJrtel1ll a:z országútra és Kürt f'elp folytattam a nyomonkövelt ést. A Vlasútállomás előtt 5 percnyire az országút egy magas híd 'aLrutt vezet át. A híd alatt átmenve, a rmen egy héreSI fortmla leánykát találtam. Libát őrzött. No, kislány .- mondtam pár mindennapi Szó után - kit láttál, mióta itt vagy, erre menni ~ - Egy ember jött a híd alaH át, ,a fal melletti ár· nyék'b a leült és lehúzta a csizmáit, mert a láJbát feltörte - mondta hadarva a kis'l ány. -Mi volt nála~ - Egy szőrtarisznyát láttam nála. A csizmát vál,Jr'a ,aka.sztva, tová:bb mernt. ól'sről
úSiENDŐRSEG'!
1939 május 15.
Avt már nem tudta megmondani. ho:g y a vasútitllomás vagy Kürt község felé ment-e azermber, mr'r t ügye't nem vetett reá tovább. A leány,t éntéikes előadásáért 10 fiJ1éressel aján dékoztam meg. Sietve a községbe hajtottam, az volt az érzésem, hogy az én emberemről van és lesz szó ... ~Jgy cS1 elIl!des korcs:mát találtia m a kö:osrégiben, ide benézek, gondoltam, a tolvaj szeret enni-inni, lopoti pénz, olcsó pénz., Dy;akára kell lépni . . , Benéztem fl kocsmába. Az ablaknak háttal egy asztalnál egy ember, előtte 3 deci bor. KéI'deztem a kocsmárost, más yendége van-e~ Az,t feleUe': nincs. Köz.ele,b b léptem az asztalihoz. A lóeún slr,ő>rtarisznyát, a pad alatt a eshllIllát láttam . Ar, embm,től ar,lt kér-deztem csende Sffil :
- Hol a pénz ~ Rögtön feleU: --- Nálam. Megmondt,aml neki, amit olyen ,a llmlomkor mondani kell s a pénz néhány fillér kivételével már niliam is volt. Aztán elindultunk, kerékpáromat a II rakába tet:tem, le.vÉ've eWbb a haj,w láncot . . . Soihse lehet tudni .. . Az őr,sre visIs za térve hozzákezd tü n k "barátun k" mult ját "tisz,t oglaJtni". Igy derült ki, 'hogy a pénztárcáját még, juniu.~ hóban Zsolnán, az út mellett ittasan hanyatfekvő munkás zsebérbŐ'l húzta ki 7 kor'olJ1,a tartalOrmTIlal rgyütt. Ezz-eJ a pé/nzzle l Korponáig jrutott. Zsebkését a párkányi határban slz,ántó-vei tő, földműves kOlcsi. járól leakaslz tott szór't,a,risznyában ",t alálta." T,a n,slzlIyát, ]"é::H., keiu yl.ere;t, I8Uop'ta. Oipöjé1; más helyen lopta" de az e'lyásott sajált sárga félcipöjé,t ott VISZ~zHha,gyta.
SOlk minden
előkerült
még. Néhány napi nyo-
mozás után 5 lopáJsi eset del'iilt ki. Ha, nincsenek
fl
gyermekeik, ha én nem tudom, ho!g y ,a, gyermekeG, mindent megfigye,l nelk, mer't mindern é'r dekli nyiladozó él'telmivilágu!k 'a t. ez fl 0s,a vargó se kerül ~ézre. Vitéz Zöldligeti Péter ny. á . tM,ts.. (Folytatjuk.l
A takarékosság.
-
Irta : VARGA FER ENC tiszthelyettes (Földes). Ha túlzásba viszi]\:: átok jár a nyomá!ban; ha kényszerből teszil\:: bosszúság a neve; ha okos mérséklet az irányítója; hozzájárulás a nemzet megerő södéséhez és eszköz az élet szépsé.geinek megszerzéRéhez. Ez a takarékosság. Sok szó esett már lapunkban a csendőr takar ékosságáról, de nem árt, ha időnlí:ént újból szétnézünk a házunktáján és gyomlálju k a gazt s ápolgat juk fl szépet és jót. Ez az út vezet a tökéletesedéshez, amire mindnyájunknak szakadatlanul · törekedniink kell. A beszédből sokat értünk. Nézzünk h~lt be egy' hó elsején a legénységi szobába. A legénység éppen felvette az illeték ét s ki-ki latolgat ja a maga módja Rzerint anyagi dolgait. "Mégis csak furcsa, az ember még a saját jával
BÉLYEGZŐK,
LAPOK
345
sem rendelkezik szabadon. Még ebből a kevésből is postatakarékba kell tenni. Nem hogy magára hag.'-nák a'z embert, hiszen nem költenék én haszontala llságra úgysem". Ezt mondja a mindig pénznélküli csendőr.
"Most 50 pengőt teszek a ,bankba s ezzel együtt lesz megint egy hold földre való". így beszél a pénz értékét ismerő, takarékos csendőr. Pedig mind a kettő ugyanabból a világból indult útnak. Onnan, ahol 100 pengő akkora pénz, hogy míg csendőrök llem lettek, nem is láttak anynyit s ahol az ebéd legtöbbször állva megevett kenyér és szalonna. Ez bizony egy cseppet sem szégyen, mert abban a vilúgban nevelődik a magyar katona s ott él a magyarság zöme. Csak az a szégyen azután, ha az ilyen emberből a pénzt könnyen szóró, pazarló ember lesz. Tudok jó nehány ilyenről, de most már tudják azok is, hogy kár yolt ilyeneknek lenniök. Az egyiknek szülőfaluját portyáztam is. Szegény ember gyermeke yolt s bizony nem igen forgatott pénzt az ujjai között. Mihelyt azonban csendőr lett, megszállta az ördög. Menekült a pénz tőle s olyan költekező lett, hogy rövidesen fŰnek-fának tartozott, soha egy fillérj'8 sem volt. Pedig nem ivott, szorgalmas, jófejŰ ember volt úgy, hogy sokra vihette volna. Kizárólag könnyelmŰ lrQltekezése és adósságai miatt mennie kellett. Ma szegény zsellér ember, akinek szalonnúra sem mindig futja . . A másik csendőr fejvánkosa alatt a hó első napján drazsé, szekrényében fínom szappan, kölni víz és drága bel'etvakTém illatozott. Memfisz és Mirjam cigaretthn alul nem adta, de 10-én már csak limitÓl"a futotta s l5-én "adj egy cigarettát" szívott, ha kapott. A hó második felében adósságát gyampította, míg tudta. Pedig szép szál, szolgálatban fáradságot nem ismerő csendőr volt ez is. A vége az lett, hog;\' róla is lehúzták a csendőrruhát, mert a pénz nem állott meg a kezében s a végén már a laktanyából sem tudott kimenni, mert mindenki a két napra kölcsön kért pénzét követelte rajta. Megemlítek még egy es end őrt, akj feleslegesnek tartota a takarékosságot. Mondanom sem kell, hogy ennek sem volt soha egy huncut vasa se. Ez már nagyon szerette az italt s a szoknyát nem cserélte volna el a Szut-tal. Szorult helyzete' a bűn útjára vitte, mert részletre vásárolt kerékpádát el .kellett adnia, hogy határidős adósságút rendezhesse. Az elmúlt éYben út javító munkások kör,ött láttam dolgozni. Lerongyolódva, horostás arceal, szemére húzott ka lap·pal. _ Hosszú csendőri szolgálatom alatt láttam töbh ehhez hasonló szomorú esetet is. Ezekl'e a könynyelmű, akarat nélküli, mindig elégedetlen embet'ekre nem érdemes több szót pazarolni. N ézzünk most át 11 másik táborba. Még nlindig nem oda, ahol az ésszerűen élő, okosan takarékoskodó csendőrök élik megelégedett életüket, hanem oda, ahol a fukarság rabjai, betegjei teng,ődnek'. LVIert vannak ilyenek is, magam is ismerek nehányat. Ezek nem élnek a 'hivat.ásuknak, annyira rabjai II VÉSNÖKI MUNKÁK, ZOMÁNCTÁBLÁK
MAGYAR MUNKA
KOVÁCS LAJOS
B U D A P E S T, VII., K Á R O L Y - K R T. 7.
A M. KIR. CSENDŐRSÉG sZÁLLiTÓ1A
TELEFON : 136- 200
346
OSENDÖRSEGI LAPOK
takarékosságak. Egy 25 órás őrjárat alatt egy szavu k sincs, mely a szolgálatra vonatkozn a, ellenben képesek 25 óra hosszat anól beszélni, hogy ebbe a földjük'be ezt, abba azt, a harmadikba meg amazt vetnek, mert így Wbbet nyernek. 30 órás őrjiLrat a latt csak száraz kenyér jut a járőrtáskáj ukba, hogy több jusson a bankba. Pedig hát a csendőr éhen nem portyázhat, bogra kötött zokni szárat sem húzhat a lábára s ingyen kínált tejet sem ihat. Mit haszn á l az ilyen - hála Istennek ritkán .a dódó - csendőr a szolgálatnak, akit nem a gyanús egyének és rovott elő életűek érdekelnek, mert hiszen azokból n incs haszna, hanem a jó termés, az eltávozás és a szabadSág. A pazarlók és fukarok e dicstelen két csoportja között, az arany középúton helyezkedik el a józan életit, okos beosztással élő és takm'ékoskodó csendőrök nagy tábora. Ök a nemzet méhei, tak arék oskoelásuk minden garasa mézcsepp a nemzet nagy kaptárában. Ök azok, ,a kikre a szolgálat m indig minden körülmények között biztosan számíthat, mert első a kötelességük s a jól megérdemelt illetékeikben nem célt látnak, hanem csak eszközt. Rajtuk legyen .a paza.rlók és fukarok szeme s akkor ők is beállhatnak a nagy táborba: az igazi csendőrök, a férfiak közé.
.11 •• e. Ila.I III ••• 16. Kér dés. ASzut. 463. pont 6. alpont a) bekezdése szeTint feljelentés .. Me.qjegyzés" Tovatdban a csendőr jelentheti azolwt a. köTülményeket, amelyek a gyanúsított vagy a tan.úk szavahihelősége mellett vagy e~len bizonyítanak, a b) bekezdh szerint pedig a tényállásl'a, a sértett, gyanúsított vagy ft tamtJe előadására vonatkozó, keUően megindokolt megjegyzését, személyes tapasztalatát, benyomását vagy véleményét is. Feljelentheti-e a gyanusított vagy a tanú a csendőrt Tág almazás vagy becsületsértés miatt. ha r6101 a esendőT aSzut. fenti l"el'laelJcezései alapján a feljelentés "Megjegyzés" rovatában a bíróságnak kedvezőtlerd velp.ményt jelentett'! (I
1939 május 15.
hető voM" hogy ,a CStmdől' azoknak hitelt adott-e, v;agy sem. Egyszóval, a csen dőr nem kívűl álló tolmácsolója volt az ese-
ményeknek és ,a vallomások nak, ahogyan lennie kellett volna, hanem azok·at mintegy átszűrte önmagá!i s nem úgyállítot~ a a bíróság elé, ahogyan történtek, hanem ahogy,a n ő látt.a és Illegítélte. Ez nag'yon zav,aróan hatott arra, aki a feljelentést 01vasta; ,a k ir. ügyész, ,ru bíró nem ~arra ki váncsi, hogya nyomozónak mi a véle mén~ ,az 'ügyrŐ l, h anem, hogy mi történt, ki mi t mondott, v,a llo tt ,s tb.; mCl't ezek tárgyilagos ismeretében, minden más befolyástól mentesen kell az ügyet elbíráJnia. Ez nem jel.enti ,azt, h o gyacsendőrnek a71 ügyről, a sértettr ő l , gyanúsítottról, tanúkról stb. szerzett benyomása, véleménye értéktelen és el is maradh at, Az ügynek sok menékkörülménye, az éppen felje lentett cseltel tJalán közvetlen öszRzefüggésben nem is álló e l őzménye, következmény.e, meUékeseménye lehet, ,a mely nem tartozik ugyan aszoroSlan veH tényáLláshoz, mégis jó tudnia annak, aki az ügyet igazságosan akada e lbirÚ]ni. A csendőr fogla lkozik l egplőször ,H bűn iiggyel s ,annak tényállását a J.egk özvetlenebbül, tehát a legtisztábban látja; az eljárá& késő b bi folyamán. amikor a7 ügyet a védő is a kezébe veszi, .a felek pedig különféle befolyáso knak vannak k itéve, ,az, első nyomozás alkalmával megállapított tényállás elferdiil úgy, · hogy egyre nehezebb lJe l ő l e ,a valóságot kihámozni. Ilyenkor jó segítségére van a kir. ügyésznek .és ·a bíróságna·k a csendőr á ltal nyujtot·t tájékoztatás olya n kőri.ilményekről , amelyeket közvetlenül az eset megtöl'oonte után, a helyszínen, a kikérdezések közben stb. R7,emélyes benyomásai alapj,án áUapított meg. - A vallomások értékelésénél is segítsé~ére lehet a csendőr a bíróságnak. T udj uk, h ogy a bíróság a vallomásokat é.s 11 bizonyítékokat szabadon mérlegeli, .ami azt jelenti, hogy a bíró a legjobb meggyőződése szel'int elfogadja vagy nem fogadj'a el azokat bizonyítékként. Az ilyen mérlegelésnél a bíró mindene kelőtt a saját tapias7Jtalatára, benyomáBára, véleményére támaszkodik, de figye lembe veheti a csendőr jelentését is. Annál a körülménynél pl., hogy a bíróság hitelt ad-e a sértett, ,a gyanúsított vagy a tanú vallomásának, nagy szerepe lehet laz illető egyénisé~ének, amit ,azonban a bíró rendszerint nem ismer. Ha a csendőr ,a zt jelenti valakiről, hogy deré k, dolgos, komoly, megbí~ható<, törvéhytisztelőember, aki a polgártáDsai elő,tt jóhírbtm áll, .ez mllir jó ajánlólevél ,a .b író el őtt ahhoz, hogy az illető vallomás ának nagyobb ihitelt adjon, mint ,a z olyan ta,núénak, ,akirÖ>l a csendőr azt jelenti, hogy iBzákos, dologtalan, p énzér t mindonre kapható, mur.kakeniilő haszontalan ember.
Válas21. Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, röviden megvilágitjuk, milyen célt szolgál a feljelentés "Megjegyzés" címszava s miért kellett ·ezt a
ÖN BÚTORVEVÓ? Akkor
• • •
várom
bútorüzletembe
A N D R Á S S Y- Ú T 33
T e leion : 126 - 1 6 1i Öskeresztény Cég
cfmem
jól
jelryezze
FÉSZEK BÚTOR
a
cég
neve
b ú t o r a l t Innen velfye
Ka'onai 'érképek, S%OIf!áloti hönyvek
GRILL-Iéli fr.rfíY·ki:éit t.· náI Budapest, V. ker., Dorotty...utca 8 ••Z.
MERCEDES hiOGEP megblzhat6sága vitán felül á ll. A m. kir. csendőrség tagjainak k e d v e z ö f i z e t é s i f e ft é t e l e k k e 1. Vezérképvi s ele t: I I I ' Bemutató terem:
V., ládor-ulca 15.
IROGEP BEHOZ.TIU RT.
Buda ....'. V., Hidor-u. 24,
1939
II}lÍjl,lS
lá.
347
A gyanúsÍotott is más megvilágításban áll a bíróság előtt, ha a csendőrségi feljelentésből a bíró azt állapítja meg, hogy a:7J elkövetett bűncFeLekménytől eltekintve, amelybe talán csak belesodorták ,a z események, >tisztességes' ember, mintha azt olvassa, 'hogy izgága, veJ'ekedő, a családjával nem törődő" semmiházi, ,a ,k i nem érdemli meg, hogy a bíróság kíméle,ttel legyen iránta. Igaz ugyan, hogy :a gyanúsított ról erkölcsi és vagyoni Mzonyítványt keH b€\S,zerezni és ,ez a bizonyítvá11Y volna hivatv,a őt jellemezni, de tudjuk, hogya gyakorlatban az erkölcsi és vagyoni bizonyítvány legtöbbször csak néhány rövid, hivatalos megjegy:liést tartalmaz s ezek nem alkalmasak 'a rra, hogy a gyanusítottat megr..yugtató részletességgel jellemezzék. Gyakorlatilag többet ér ennél a csendőr á,ltal néhány keresetlen szóv,a l jelentett vélemény. Ha a "Megjegyzés" címszó ,alatt foglaltak ügyesen, értelmesen vm:mak összeállítva. annak nemcsak .az elsőfokú, hanem a fellebbezési bíróság lS jó- has:7Juát veheti. Addig ugyanis, amíg ,a z elsőfokú bíróság szóbeli és közve't len tárgyal.ásalJapján, tehát közvetlen személyes tapasztal:atok~s benyomások a-lapján ítél, a feUebbviteH bíJ'Óság a mag,a í,t életét vlligy határozatát már IegtÖ'bbször - ,a kir. Kúril'. mindíg - csak az iratok alapján hozza meg. Nem egysze,r megtörtént, hogy a cRendőrségi ,f eljelentés "Me,g jPgyzés" címszava alatt fcglaHak nagybefolyással voltak a bíróság döntésére. Láthatjuk tehát; nem arról van szó, hogy a csendőr a maga egyéni m egállllipitását, véleményét, tapasmalatát lés egyáltalán mindazt, amit a tényállásruak millE~l jobb megvilágítása érdekében szükségesnek lát, ne jelentse, hanem csak arról, hogy mindezt élesen eI ,kelJ válasz1J~ni ,a tényállástól és a tanúvallomásoktól azért, hogy ezek la maguk eredetiségében. tisztán kerüljenek a kir. ügyészség ésa bíróság elé. A tényállásnak és ,a tanúv,a llomá,s oknak ,a csendőr cs'ak a rögzítője, csak az írógépe legyen, azokho2'J :s emmit hozzá ne tegyen. beIőlük el ne vegy,en s ott, ahol ezeket leírja, véleményt se ny'Ílvánítson. Nemesak a közvetlen véleménynyilvánítást6l kell 'itt tartózkodni, hanem a közvetettöl is,. Nem szabad pl. a vallomásokat olyan módon YÍ-sszaadni, amelyből ,a csendőr véleményére lehet következtetni. Nem szabad pl. ilyen kif.ejezésekkel keverni "állítása szerint", "úgy állítja be a ' dolgot", "konokul tagadott", "szerinte úgy történt" stb., mert az ilye.n kísérő megjeg-yzéBekből arra lehet következtetLi !hogy a csendőr nem tárgyilagosan, hanem az iLlető javára, vagy
Debrec en: I R Ó G ÉP
MARKOVITS
MÉ RNÖK SZAKÜZLETÉBEN DEBR E C E N, P I A C-U TCA 1i8.
J7'"
A
Javitá 8, J,al'baotartá8, kellék. ContioeotaJ irógépek klzá ró J agos körzetképvi;eJete. T e I e f o n: 24- o 2.
minőségü
ezüst-o arany
nETTER JÁnO~1
.I·.II~ i:I;.~~~.~I·'~I~ órásésékszeré~znéJ Ajá' ndékt, ár~yak nagyválasztékbanl
Póstal szé tku I dé s l •
I
Az
Hsc~ft .
~
.......... ....fj ó' é li
IRÓGépEK
POinOssAG CSENDÖRERÉNY I
K. lváJ . ó
hátrányára eLfogultan írta iLe a vallomást és ez H kir. ügyészt vagy a bír6t bizalmatlanná tocl~'zi a feljelenU's szava· hihető,sége iránt. . Miután azonban a csendőr ilyen jelentésére - mint mondottuk - mégis szükség van, .a rra va16 ,a .,l\fegjegyzé,s " címszó, Ih ogy teret nyujtson 'a csendőrnek Ilir,ra, hogy az: Hyen egyéni természetű jelentés,eit is megtéhes,se. Igy most már a kir. ügyész és a bíró a feljelentés "Megjegyzés~'-ét már eleve azzal a Itudattal olvassa, hogy ez anrrak a tényállástól · és II vallomásoktól különválasztott része és laz a célja, hogy a Szut. 463. pont 6. alpont jában foglaltakat is a kir. ügyé!!ZlSÓg vagy ,a bíróság tudomására hozza. A \Szut. súlyos eszközt ad a csendőr kerebe, amil!:or lehetövé teszi, hogy ,a "Megjegyzés" címszó la l att jelentettetk révén nemcsak a vádemeléshez. hanem esetleg a bírói döntéshez is adatokat szolgál.tathasson. Ez azt a szigorú kötelezettséget rója a cs'endőrre, hogy a "Megjegyzés" alá írt minden s2'Javá.t jól meggondolj,a és cS'lk ,a legtisz.t ább igazságot tartsa szem előtt. Nem szabad tehát könnyelmű, meggondolatlan megjegyzéseJi:et tenni, Iegfó'k:éppen ped'ig attól óvakodj.é k a c8endő,r, hogy a "Me,gjegyzés'" címszót s,z emóly,e s rokonszenvének vagyellenszenvének nyilvánítására hasznáUa fel, mert ennek kellemetlen következmény,e i liehetnek. A Bűnvádi Perrendtartáshól tudjuk ugyanis, hogy ,a terheltnek és védőjének jogában áll az eUárásfolyamán a bűn ügy iratait me,g tekintem, elolvasni. sőt. azokról másolatot is készíteni. Miután a csendőr feljelentése is az iratokhoz kerül, természetes, hogy azt npm CRak a kir. ügyész vagy a bíró, hanem a terhelt és ennek védője is elolvashatja. sőt. ha akarja. szószerint másolatba is veheti. Azt is tudjuk, hogy a kir. ügyészség- vádirat a olyan ügvekben, amelyekben nin- . csen vizs.gMat (tehát a'Z esetek kb. 95o/n-ában) a csendőr fel ~,elent~~0 alapián készül. A teJfueltnek jog,ában áll a vádirat pllp'll kifog"ss~l élni. amibő~ követk púk. hogy a csendőr fel jelAnt.ése a1aJ)ján kéoziilt vádirat ellen benyujtott kifoglÍs is voltakénpen cSHk alakilag Mmad~a a vádiratot, lényegében a, csendőr feljelentése ellen irányul, amelynek alapján a vádirat kié,s'l,iilt. . li\ . terhelt és fl védője igyekszik minden o'l yan ad'atot. amely a t
á.landóan raktáron
A m. kir. csendőrség sz~llitója KEDVEZÖ R É S Z L E T FIZETÉS
KERTÉSZ
IMRE
TURULIRÓGÉPVÁLLALATA MISKOLC, Széchenyi-u. 56.
DEBRECEN BATTHYÁNY-U. Il.
Mé l tányos á rak l Kedvező' részletre l;!
GÉP
(WANDBRER - CONTINENTAL) ALKAT RÉSZ, KBLL E K, TÖLTÖTOLL,IMAKÖNYV STB. PAPIRKRRRBKRDÉSBRN cégt. ZALÁ N F E R ENC
DUKESZ
-z.t\ATÓ I
~~
ójJá é pftett
SZOMBATHELY FŐTÉR
G0\
c 8e n d II r S é g t a g j a I n a k
A
kpd vező
fizetési feltéteJekkel1
"TAKARÉKOSSAG" R. - T. D E B R E C E N BEVAsARLAsl RENDSZERE 110 fi"Jetben nyujt vá sárlá si lehetOHéget. 1 helyen jelem fl"etésJ kötelezettséget, a havonta megújnló tOVá bbvásárlás jogával I FELVILAGOSITAsT. vAsARLAsI UTALVANYOKAT KÉSZSÉGGEL NYUJT A KÖZPONTI IRODA DEBRECEN , DEAK FERENC-U . 6.
KERÉKPÁR, íRÓGÉP, RÁDIÓ, FOTÓ cikkek o I c s 6 áron, kedvező fizetési feltételekkel
SZABO ANTAL spo
túzlet
N A G Y K A N I Z S A,
é b e n, FÓ ... ÚT 5.
CSIDNDűRSÉGI
348
adata vagy bizonyítéka. Egyszerű pletyka után sem szabad elindulni, mert tudjuk, hogy az ilyesminek nem szokott gazlÍúja akadni, ha helyt kell érte állani. Csak komQly, megbb:ható értesülések vagy személyes tapasztalatok, megálLapítások képezhetik az alapját annak, mit a csendőr jelent; ha semmi jelentenivaló n1ncsen, maradjon el inkább a "Megjegyzés" címszó, selllhogy olyasm i kerüljön beléje, alllivel a csendőrt megfoghatják. Kérdés már mo~t: jogában áll-e a gyallusítottnak (terhellnek), hogy a "Megjegyzés" címszó alatt foglaltak miatt a (,sf'ndőrt l'ágalmazásért vagy becsületsértésért feljelents,e' En.nek a lehetősóge mindig If ennáll, a csendőr számolj on tehát ezzel is. Büntetendő cselekmény miatt bárki, bármikor feljelentést tehet, ezt semmiféle törvény nem korlátozza. A le1lihelt, illetőleg a védője másolatba veheti a .,Megjegyzés" dmszó alatt foglaltakat és a folyamatban levő ügytől függetlonül kérheti a csendőr ellen rágalmazás vagy becsületsértés miatt az eljárás megindítását. l{endszerint olyankor szokták ezt megtenni, ha a csendőr feljelentésében foglaltak valóban nem felelnek meg a valóságnak. vagy pedig, ha a vádlottat felmentették és ő nemcsak a bÜJlcselekmény vádja alól akarja magát tisztázni, hanem -az előnytelen jellemzés alól is, amit a csendőr a feljelentésben adott felőle. Milyen büntetendö cselökmény miatt lehet ilyen esetben a csendőr ellen eljárást indítani, ha a jelel_tése nem bizonyul valónak' A cselekmény az 1914:XLI. t.-c. 1. vagy 2. §-ába ütköző rágalmazás vagy becSlii.letsértés, aszerint, hogy a "Megjegyzés" címszó alatt foglalt kifejezések arra, akire vonatkoztatva azokat a csendőr használta, csak általában sértők, becstelenítők, lealacsonyítók-e, vagy pedig tényállást is tarta1rnazr.ak-e. Rendszerint tényá.!lítást kedl tartalmazniok, mert olyan kifejezések használata, amelyek nem tényekre vonatkoznak, csak a gyanusíiottat sértegetik, céltalan és helytelen volna. Rágalmazás és becsületsérMs mratt azonban a csendőr ellen nem lehet eljáTást inilltani, mert a kir. Kúria kimondotta, hogy köztisztviselő (tehát a csendőr is) nem büntethető ,, - hivatalos hatáskörén belül létrejött hivatalos iratban foglalt olyan áJl1ításért, amely , a v:alóság esetében a sértett ellen bűnvádi eljárás olDa lehet, vagy őt közmegvetésnek tenné ki. ASzut. 463. pont 6. alpolltjában i'ogJ.alt rendelkezés folytán nyilvánvaló, hogy a csendőr akkor, amikor észleleteit vagy véleményét a feljelentés "Megjegyzés" címszava a latt ;ielenti, hiv:atali hatáskörében jár el. Ettől el.tekintve is, a Szut. 64. pont 15. alpont ja ,a esendőrt külön felljogosítja, sőt kötelezi, hogy "egyes egyének, egyesületek, stb. működéséről és közbiztonsági vagy erkölcsi szempontból való magatartásáról vagy megbízhatóságáról" véleményt adjon. Nem minősíthető e - cselekmény a fenti törvénycikk 20. §-ába ütköző' hatóság előtti rág.a lmazásnak sem, mert a kir. Kúrja erre nézve is kimondotta, hogy: "A hatóságnak tagja vagy közege a hivafali hatáskörében tett feUelentésének bp nem bizonyulta s illetve alaptalansága esetében a hatóság ('Iötti rágalmazásnak cselekvő alanya. sohasem 1ehet, terhére f'Z a bűncselekmény tehát nem állapítható meg." Szób:a jöhet még a Btk. 471. §-ába ütköző hiv.a tali visszaélés vétsége is. E szakasz szerint az a közhivatalnok, a·k i azon célból, hogy valakinek jogtalanul hasznot vagy ká I·t, "llg-y más sérelmet okozzon, hivatali eljárásában vagy intéz-
.'
&
t
ö k é l e t e s
I(umiáruk
IE
gyártáSi
t"p~8zt"lat
1939 május 15.
kedésében a köteleSSégét megszegi, öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A szövegből kitűnik azonban, hogy ezt a vétséget csak szándékosan, tudatosan lehet elkövetni. Ra tehát beigazolást nyer, hogy a csend-öl' a feljelenlés "Megjegyzés" címszava .alatt minden ténybeli alap nélkül, csak azért tett valótlan és .a sérlettre 11átrányos megjegyzést, hogy az illetől a kh·. ügyészség ",agy a bíróság előtt hátrányos helyzetbe hozza (pl. haragból, ellenszenvből, bosszúból- tette) és ha a jelentés nem bizonyul valónak, !I'k kor a esendőrt a bh'óság e vétség miatt fogja elítélni. Ilyen eset 'azonban nem fonIul elő és csendől'l'ől fel sem tételezhető. Gy'akoribb az olyan cset, hogy a c;;endőr nem egyenesen ártó sUlndpkkal, hallOIll felületességből, meggondolatlanságból, gondatlanságból vesz fel a "Megjegyzés" címszó alá olyasmit, amit később nem tud bizonyítani. Mintán a 4171. §-ba ütköző vétséget gondatlanságból nem lehet elkövetni, ilyen esetben a csendőrt fegyelmileg fogják felelósségre vonni it Sznt. 72. ponll. b(' kezdése és a 462. pont 2. bekezdése alapján, ,a melyek a y,a lóllan jelentéstételt tilalmazzák. A Kbtk. 133. §. 3. pontja (va1ótlan jelentéstétel) nem alkalmazható, mert ez k'a ionai bűncselekmény, már pedig katonai bűncselekmény t csak katonai szolgálati ügyben, katonai szolgálati irat vagy okirat tekintetében lehet elkövetni. A bűn ügyben telt feljel entés IleIlI kalonai, hanem polgári tel'l111'szetü iig-yiraL Nem illeti mp/! lovúbbú a csendől't az 1914:XLI. 1.-c. 17. §-ában biztosított mentesség sem mert ez csak az ügyfelekre vonatkozik, a csendőr pedig az által1a feljelentelt ügyll€'k nem ügyfele, hanem nyomozó közege. A valóság bizonyításánal;: kérdésében nézetünk a követk€'ző:
A közigazgatási (reIIdőri) hatós!Ígi szell1élyek és közegek g'yakran kerülnek a feladat elé, hogy hivatalos felszólításra vagy általános hiva,t ali k&t el.ességből fo]yóan egyes személyek egyéniségére. politikai és egyélli megbízhatóságára, magatartására stb. vonatkozóan hl\-.:atalos véleményt nyilvánítsanak. Annak, aki Pl. fegyvel'tartási vagy italmérési engedélyt kél', aki útlevelet akar kiváltani, még inkább pedig annak, aki bűncselekmény t követ el, számolnia kell azzal, hogy az egyénisége hivatalos elbírálás alá kerül, amely esetleg kedvező tlf'n is lehet. Azt természetesen senki sem köteles eltűrni, hogy őt hivatalos vélemény eimén alaptalanul megrágalmazzák vagy a becsületében megsértsék, viszont azonban a hatósági személytől vagy közegtől sem lehet csalhatatloanságot kívánni vagy .azt követelni, hogy csak perrendszerű bizonyítási eljárás lefolytatása ulán, annak el'edm&nyéhez képest adjon vélf'ményt. Nézetünk szerint te.bát elegendő, ha a hatósági személy vagy közeg azt bizonyítja, hogy a véleményét komoly hivatalos vagy magánértesii.lései alapján, lelkiismeretes utánjárás és megfontolás után, nem a félnek ártó szándékkal, hanem az ügy vagy az igazság érdekében teljes jóhiszemüséggel tette és hogy őt sem a szükséges adatok megszerzésében. scm [pedig a véleméillyadásban gondatlans'á g nem terheli, vagyis, hogy ebben a tekintetben a hivatali köteleSSégét lelkiis'lll.eretesen teljesítette. Ha tehát a csendőr bizonyítani tudja, hogy a véleményt, amit a sértettről a feljelentés "Megjegyzés" cíl11szava alatt adott, alapos és leJkdismel'etes utánjárás, puhatolás után, vagy saját legjobh tudomás'a szerint teljesI jóhiszemüséggel és az ügy érdekében jelentette és hogy az lényegileg helytálló, nem fogják felelősségre vonni. akkor sem, ha a vélemény egyes l'Ószleteire vonatkozóan a bizonyítás nem sikerül teljes mértékben. Ha azonban beigazolódik, hogy a vélemény-
72. Jótékonycélú m. • kir. államsolSláték Fón,eremén,:
40.000 ar. pengö.
18_729 nyeremény, 276.000 pengő értékben.
védjegyei
Ma~yar ~U~~Jantaárll~~ár ~:I. KözeiMéves
LAPOK
NJereménJek: kétszer
20.000.- ar. pengő 10.000.- ar. pengő 5.000.- ar. pengő
II
négyszer 11Mszor huszszor
2.500.- ar. I?engő 2.000.- ar. pengő 1.000.- ar. pengő
és még számos nagyobb és kisebb nyeremény. melyeket mind készpénzben fizetnek ki.
Húzós: június E-ón.
Sor~:;f Egész: ar,p.3 fél: "r· p.tSO
I
1989 május 15.
CSlENDÖRSÉGI LAPOK
hől semmi sem iga\';, ha azt a csendőr semmivel sem ~udja megindokolni. s még azt sem tudja igazolni, hogy mIlyen lényekre alapította, akkor teir mészetes, hogy emiatt felelnie kell.
.A pókháló. írta: SZABó Lajos törzsőrmester v. (Budapest). A kis . . . . . örsön, 1927. év május hónap egyik napján ,n apos szolgálatban voHam, 24 óra .táju3n a tdf'fon csengője vert fel álmom ból. A telefonhívrus ,s zokatlan yolt, mert hiszen a,Q;előtt éVf'kre visl szl amenőleg nem emlékle~tem olyan eSlet,l'.8, hogy 18 úra után telefon cs'em.geU volna. IDI 'sem tudtam képzelni, hogy ki tud ilyenJwr telefonálni, mikor a postahivatalban 18 óTa után nincs senki. A telefon lmgy:lóját leakasztottarm. A he'l yi postamesteTnő j~lentkeZlett és jelezte, hogy a postaIjj vlutaJelötlt két gy;anús egyén ólálkodik, kik a postahivatalt almrjá;k kirabolni. . .. Erre nyomban fe]költötterm az egYIk baJtlarsla mat, Ifelsz,e,reliünik: PS a iJ.:aktrunyához, 0s:ak !kb. 400 Ifi-re levő postahiwlt.a1hoz lSietti:ill'k, hogy ott a gyanús, egyéneket elfoghassuk. A postahivatalt haTcszerűen mergkö,z,elítve láttuk, hogy anl1ak ablaJcai alatt ,e gy jól lsmert sz,eTelmesprár sétált. OvatostaIl még is me,gkiÓrdeztem, ho,g y mit keresnek 'a postahivata:le'1őtt éjruek idején, mire a fel el:et az volt, ' hogy élvrezik a sz.ép májusi éji,z:akiát. A nő egyébként a post.ahivatal közvetlen szomszédjában laJkott. Ig~T tehM a jó fogásnaJ<: igérkező esetbőJi nem rett semml. E}zrért bevonultunk. A postamesnelrnővel ~lZ eI"edményt közöl term, ki ünnek dacára még akkor is azlt áHította, hogy a poSJtahiViataJt ki akartál\: rabolni, c1e fe1v.i'1ágosításomra mégi,s megnyugodot,t és kért, hogy; ~jj.el}< Is ürün nézzünk ,e l a postahivatal felé. A történtelk:ei és a postamesternő lúvámsáJgid másin ap reggel jelerrte't ,t om la z őlt'sparancsnokomnak, ki. ezt tudomásul vetlte és 8zemlÓrlye<sen érintkezésbe lépett a pOlSt~lImesteTnöViel. A sz,emélyes megbes~é lésül\: után a j'árőrök igen gyakran 't artottak is Jesúllást a postahivatal közelében, de minden esetben eredménJ"teLenül. A :LeS'állrusok :a lkalmáv:al, vla gy ha a járőr a pOSitahivatal előtt éjjel megforduJt - a postamesternő kívánságára a hálószoba ablakát mindig meg ikleillett Zlö'l'getni. IDzt az eUárásiu nk,a t a postamesternő már annyiI1a, megIszokta, hogy iba a zörgetés esetleg egy éjszaka elmaradt, már nyugOdtllJl aludnri s.e m tudott, hanem s'z eretett vOlllIl'a a cSleilldőrLaktwL yáVlal dró:toll ke,r ies,z,t ül ,áJllrand6an úrintkJe,ziÓsben lenni. Meg is zavarta a postal11!8S'bernő alaktanya
349
é(jjreli csendj:ét ,gűrün, néha II éha pedig a szol,g álathól )oevoHuM j:árőrölknrek Hzerzett csengieltélseivell . nyugtalan éjszakát. EZit már egészen megszoktuk. LrusS'anként la post.ahivatwl kö,z,e1érben ,t arott lesáHások is ellmaradt.wk, mert erndmónyteilJérni nem sikerült. 1928. éY llyaIiám az. egyik !lap I'eggel 8 óra tájhan megszólalt a telefoll CE.:engoJo és a pOlstamestpr;nő l~émüHen je'lentleltte, hogy az 'é j folyamán a pÜistahivatalt kirabolták. E.n~gem egy ,társrs:al örsPRl'allcsnokom - az iigy nyomoz:ására azonnrul szolgáJ.a.1.ba v,e zényeli. Pillanatok alatt a helyszi'l1're érk,e ztünk. A hellyszini. sz,e mle során megárIrapÍtottuk, hogyapostahivatalban tényweg járt valruki, mert a fiókok kihuzg;álva., az i:rlatok~ postai bélye· gek, Je!V<el,e zől'apok , slt b. a hiJv,atla~ helY'i,s égében szétszórva voJt.ak. Arra a kérdésre, hogy hányz.ik-e valami, a post,amestlel'nő egyeilőre frelvi1ágosH1ú,st. nem tudott adni. A kikérdezése során hatJál'ozotta,n állította, hogy a betörők az ő szolgálatában áll6 Ormos Péter* és .annak János nevü 20 éve,s fia, levélhordók voltak. E'Z1t az,zaJ ig,az,olta., hogy l'eggeil 4 órakor, amikor Ol'lllOS Pételr a vasútállomása.-óla postát . koesival oda vitte óHneki az a.blakon bea,dta, a hivatalban még minden rendben voU, tehát a betör,és 4 óra után történhetett · A helysJini szemle sor ám melg áJUapítottuk, hogy a post.ahivatal 'ogy irodahelyiségből és egy erlős,zobá ból állott. Az előszoba az udvarr ól nyilott., s' azon keresztül l:ehetett la z irodahelyiségbe menni, del viszont az irodábóll: nyilot.t a posltamesteirnő hálószobája is. Estf\ lefekvés előtt az utc.aajtót, azután az ,előswba 'a jtaj;át. majd pedig .az elős-zobábóJ nyíló irodahelyiség és yégül aJlnak a hálószobáJba nyiló aj!tla jiát szokták rendszeresen belülről, kulcesla l bezárni. A kulcso'k a,t a postamesternő a hálószobájába szokta felail wszhmi. A postamesternö lá llítása szeJ.'int, ezek megtöl'Mntek ,aZi eset ellőtt va:ló estel is. Megállapit:áJst nyert, hogy az itt leírt ,á jtókat, a hivatalos óra után, sohasem használtúk, mert la:kás·u knaJ, volt az utcára egy l11Iásik külön ki- és bej ára t.a.. l'Jzért ez·e ket az ajtók~t kívülről sohasem · szokták zárni, csak belülről. Az al'a pos ,és résr.det,es helys7.íni szemle so;rúll llem sikerült felfedezlJi olyan nyomot, vagy tárgyat, ame.lybM a tettes szemel yére:, vagy kilétére lehetett. volna köyetkeztetul. A postamesternő a betörésrő,l jdenrtést tett a posta vezé.rigazga tóságnak. A bizottság kiszállásáig nem tudtuk rncgállapítani a hiányzó dOILgokat, iHetve a kár nagYlSrHgá;t, így nem is tudtuk, hogy .a pOSltrame<stern ő :LI ta'!. gy:an úsí tol t levélklihordónáJ1J ml t keresls iink. Minden eseÜ1e azért a két l,evélkihordót {írize/{be · " ,e ttük. A rovancASolá's meg:tör1Jénte után. meg'á llapítást lly.ert, hogy a postahiyatalbó'l még * Neveket meg-változtattuk. (<SzerKI.)
BÚTOR- ÉS TEXTILKERESKEDELMI RT. BUDAPJ<;ST. VI.
KER •• LISZT FERENC·Tl'l:R
EGV HELVEN -
li.
sz.
EGV SZAMLAN
Országos Ruházati Intézet Rt. Budapest, V• . Eötvös· tér 1 Telefon:
teljes lakberendezések,_egyes bútoro,k, kárpitoz.ott bútorok. szonyegek, kelengyek, 6.tóI2" hónapig terjedö részletlizetés. _. \RJEGYZl'l:KET DíJTALANUL K()LD()NH.
•
18-48-~n,
Mint a honvéd jóléti alaphoz tartozó vállalat, SY;líllít 12 havi gh. levonás mellett: egyenmhát, polg·ál'i rullát,fehérnelllüt és minden felszerelést • • Vidéki megblzoll.kl
18-
350
1939 május 15.
CS:IDNDÖRSÉGI LAPOK
<'gy fillél" értékű tárgy sem h iáillyzot.t. E-z a kÖlriilmény arra mutatott, hogy az egélSz betörés bosszú múve, épp ezért a gyanú most már hrutározottan az Ormos 1,evéLkiJhordó 0saláuIléL iTlánynlt, ezt a gyanút az ils bizonyította, hogya két kihordó a pOgit.armest' ernővel 110m állott jó viszonyban. A gy,a núsít.otJtak többszöri kikérdezése nem Vie7-etett eredményre. A cselekmény ,e lkövetését a leghatározobt,abban t.agadt.ák. :mzért ílj.abb esz:közhö'z kellett folyamodni és mos't. már a nyomozásnál II {ősúly,t arra helyeztem, hogy vajjon hol mlClherte,t t be la teu,c,s, mert feszítés nyoma seiUl az utca, slelIn az eJ.őszoba, scm az elllő,szobából az irodába nyiló aj: ókon, lH:nn volt. Az il'odahC'lyiség ut.oára nyiló ablak/ai is ép'elk voltak. Most már az a gyanú látszott fenJllforogni, hogy 'it tettes á:lkulc.csal n yoithatta ki és zárhatta be a,z 'a j't ólmt. A post.amesternő ,M lí'M"" a sz.eir int ugyani,s az {ajtókat rog@el mind zárva tailidta, ezért ,a z ügy llyomozársa igen rejtélyesJljeJk és uonyol uJ tnak igérkezett. Az ügy alapos átgondoláS'3, ut.án - m ert ét nyomo~ás nuír-má,r ho},tpontra jutott az az ötletem támadt., hogy ha nem a házbeliek ' között van a t,et.tes, · akkor az cS'a kils az elő'szoba ajtaján kere'Slzti:il jutIhatott be 'a z ,irodahel1yiISiÉjgblel. Az előszobla a j taját pedig kivü l ről klelLlott álkulccR.al a tettesneIk ki· nyitnia. Elővettema rvagyító iiv-egemet és azon keresztül kezdtem az előszoba ajtajának kulcslyukát kíviilr6J vizs.gtállli, hogy rnJBgáJlll apíts,a m p ontosla.n , nincs-e azon karcOIlá-s nyOlIlla. Amint be1ollléiZ\tem a nagyítb lencsléhe,Q'e gnla gyolblb örömöm,r e azt 1oátia.m, hogya kulcslyul\: kívülrfíl tele van srz,őw' igen poros, Tégi pókh álóv al, ami bizonyítéka anna,k, hogty abban az ajt6ban kívülrő,l knlcs már l'é~ell nelffi járt. Ezt II döntő feUedezésemet (j1élt.ve j.s őriz Jeml, mert az !',s etllek 0supún ez az egy bizonyítéka vdlt az, ame,l y megdö·n töHe, hogy a postahivatalha lúvü].ről, állkulcc-s'a:l ment volna be valaki. Tehát a trettesnek a pOIstamesterriő há lószoháján kelJett k erell'lzt.ül menni-e, ami ped ig az ő tudt,a nélkül nem történhetett meg. Most már tisztáuan yolt,a m azza l, hogya oottes nem az O I'1llos-űE'la'lád, hanem ma,g a a p08t,a,lneste,rnő, ezért ,az őrizetbevett Ormos Pétert és fiát 8l'!abadon hocs,á j tottam. A posta vezérigaz,g ató::iágtól IÜlküldött roy anIc solóbizott:slá g vezetőjének f-elfedezlésemet ,bemutlattalm, ki a poros pókháló },;];t.tára, rögtön mondoUa •. hogy itt önbetörés törtéut. Ezekután követke,z ett a püstam esLel'llő gyanúsítOllikéli t ndó kik,é>rdcizése, kinek az p',.,et.et ell étártam
nnyk~~~ll~n
anya~~al
és megmagyaráztam, hogy az eW~zoha. ajt.a j cíua kívülről ku10s már hosszú idő óta nem fordult meg. A pÜ'stamesternő a kul cslynkha nézve, a pókháló láttára me.g1törv-e, sírva fakadt és bcisme'r1€" !hogy az ef§é.sz eset-et ő kö,y etto eJ azért, mert az Orm03t'!saJlá dot nem sz,eTette és gondo.llta, hogy a helt öré"t )'áju]~ fogja és akkor .i og()S.~lll . eluo0sájthatj~1 őket ,a !lásuk ból. A post.amOlsternő beismerő vállomása után ah ügy további részét a k iküldÖott rovancsoló bizottsilg vezetőjt l " ,eLt,e át, ki li 'PÜ!starncs ternőt állása alól ,11 zonnal fe1:függes,z tette. ~
Ebből láthatjuk, hogy egy hisztériás nő mire képes. ]'eJáldozta áMását, u ecsületét wzért, hogy amit ő elgondolt, megvalósítva, vagyis ezen esetJlld a .becs'i iJettel szolgáló Orrnos Péter és fiM akarta állftJsábóil - ocsmány módon - eltávolítani anélkü.!, hogy arra bármely csekély oka lf'tt vdl,na. Minden szépen "sikerült", csak a postamesternő az elkövetéskor nem gondolt arra , hogy az elő/szoba lml.c~/át az l'1.j tó z,wrj,ábia kívülr6l' megforga,ossa, s ,nna S/flIP gondolt, hogy a nyomozó közegak még a kuloslyukat is nagyító lencs.e se g ítségével viZlsgJálják át. Ha a kulosot a ?Járba megforgatt'a volna, a betörés aligha d'e rült yoi1llia ki, de legalább is nem t~ poros pókháló alapj án . Ki mert vOIIna itt etőször arra gondolni, ho,gy az a pos·tames,ternő a betörő, ki minden éjjel betörő, ket látott a postahivatal előtt 61álkodni és annyira őri'ztett,e mag,át a csendőrölkkeL Lehet, hogy a sok betörő1átis cs'a k az,ért történt, hogy ennél az eiS1eitnél magáról a gyan út teljesen elháríthassa és jogosan hivatkozha.sson arra, hogy ő igen is be'törőket liá t ott a posta előtt, amit számtaJa,n e,s Bthen be is Jelcllt,ett fl cSfllldől'öl'sön . ol<>
A ~eírt nyomozás több tanulságot nyujt. A búncselekmény elkövetése közben minden bűnös elkövet valami hibát, bármennyir,e alaposan fel is készült. Ezt a hibát megtalálni - ebben az esetben a pókháló a kulcslyukban - megérteni és belőle helyesen következte,t ni, a nyomozás művészete . Egy hisztériás nőtö~ minden kitelik. Itt is hidegvérűHn romlásba tudta volna dönteni az ártatlan levélhordó családo,t. Pedig az önbetöréssel talán nem is ez volt a köz.vetlen célja. Az előzményekből ítélve inkább az tételezhető fe~, hogy az önbetörést hisztériás félelilliében követte el. Azt akarta elérni, hogy az örs az ő rahlókl'Ól való képzelődéseit komolyan v egye és a jövőb en a járőrölk lehetőleg minden éjjel ott tartózkodjanak a posta közelében s így ő nyugodtan a:h asson.
-t-~-T=T= = =--= ==--= =--=- -~ =---= ---~ ~ ~ ~ ~ IPATRIAsvá jci mestermüvücca4kg. súlyban,
III ~ ~=::;:
ELÖLEGNÉLKOLI RÉSZLETFIZETÉSRE SEZLONOK TAKARÓVAL • • . • P 65 . 161 EBÉDLÖSZÖNYEGEK • • • • • • • • • P 28.tól Fotelágyak, pap lanok , vasbútorok. (utÓBZŐR " S• • K' •I nyegek, lebéroemÜvásznak, ru baszöl'et ek. 'I ar088 zonyeg- el ar/lllo8UZ et
Budapest, VIII., Baross-utca 74. sz.
I
RBEINMETALL
hOl'dozltató Íl'ógépek tökéletes kivitelben messzemenő jótállással.
FORBÁTH és RÉVÉSZ A m. kir,
B u dapcllt,V. Bálvány -u. 26. Tel.: 110-219 ttlg-jainak Iredvező fizetési feltétel ek .
csendőrs ég-
A m. kir. cse nd őrség tagjainak árengedmény!
~-
1939 május 15.
351
OSENDÖRSÉGI LAPOK
A székesfehél'vári II. csendől'kerülel par ancsnoka ilyitvá· nosan megdicsérte Zsirai Béla csendőrt, mert ,a polgári élet· ben >szerzett kertészeti 8z'a ktudását - kifogástalan magaviselet mellett - a Szolg. Szab. II. R. 8. pontja s zerint a szolgála.t jav,á ra értékesítve a székesfehérvári laktanyák kertjét és udvarrészeit 1939. év ta.v·a szán nagy 's zakértelemmel tetszetősell rendezte és gondoz,t a. A pécsi IV. csendőr kerület parancsnoka nyilvánosan m egdicsérte Bandi János, Bán Gyula törzsőrmes tereket és Benkő János cs a ndőrt, mert a felszabadult felvidék megszállása során feladatukat a legnagyobb odaadással és kiváló e,redménnyel látták el.
Kérjük azokat a parancsnokságokat, melyek a Lapokból . több példányt kapnak, hogy a folyó évi fölös példányaikat szalag alatt küldjék be a szerkesztőséghez, a Kárpátalján felállított új alakulatok részére.
Csendőrségi
Az országos gyermeknapok a nemzet egészének mindinkább ünnepnapjai lesznek s a szokásos gyüjtések évről-évre nagyobbodó erecÍménye jele annak, hogy egyetlen társadalmi megmozdulás sincs oly közel a nemzet lelkLiletéhez, mint ez. A cél: minél többet Juttatni a magyar JOvo, a magyar gyermekek testi és lelki megerősítéséhez, ma már az egyesek 8 az összesség életének programpont jává lett. Mélységes jelentősége és óriási hatása van ennek, boldogság látni és tudni ezt. A m. kir. csendőrség tagjai és tagjainak hozzátartozói ebben a nemzeterősítő munkában mindig tevékeny részt vettek a fővárosban épp úgy, mint vidéken. Az idei gyermeknapokon, május 4. és 5-én Budapesten vitéz Falta László tábornagy, a m . kir. csendőrséi g felügyelőjének felesége irányítása mellett folyt a gyüjtés az Andrássy-úton, az Operával szemben felállított ul'llánál, a budapesti csendőrtisz tek feleségei közr·eműködésével. Az előzetesen eladott rnegváltási jelvényekből 705 P, az urnagyüjtéssel együtt pedig összesen 973.05 P folyt ,be. Vitéz Falta László altábornagy, a m. kir. csendőrség felügyelője azokhoz a tiszte khez, akiknek feleségei a gyüjtésnél gyüjtőcsoportokat vezette~c vitéz Sáray Ferenc ezredes, Madacsay Imre ezredes, vitéz Szinte Gábor ezred,es, vitéz dr. Damasy Farkas ezredes, vitéz Torzsay Lénárd ezredes, Rohonci Imre ezredes és vitéz Sellyei Vilmos alezredeshez a következő levelet küldte:
Fegyverhasználat.
A
szék esfehérvári
közlekEd ési
ön; állott jal'ől'e április :!o6-án 22 óra 15 perckor Balatonszentgyörog'y vasútállomás közelében, a műút mellett, Parád László Máv. tiszt ellen igazoltatás közben löfegyvcrt használt. Parád László sérülésébe még aznap bel,e halt. Gallai Péter törzsönnester és }!'ehéT Kálmán
csendőrből
C~endőrségi Közlöny 10. szám. Személyes ügyek. M 'i niszte, i 'r endeletek. A m. kir. honv édelmi miniszter úr Huszál' József
százados, szekszárdi szarnypal'ancsnokot a csendőrség állományából, a gyalog,s ághoz való áthelyezését megelőző egy évi csapatszoigálat teljesítése céljából át,helyezte II m. kb-_ 14. honv. gyalogezredhez . •411andó nyugállományúa helyezéS. JO,i!; József II., Tóth Vince szegedi V., LázáT Alajos szomhathelyi III., Nagy Pál II. szegedi V., Fodor Ferenc II. és Szabó Albert tllÍskolci VII. k erülertheli alhadnagyokat, Kanizsai György tizékesfehérvári II., Szántó István és Csol'dás Imre szegedi V. keriiletbeli tiszthelyette,s,eket és Ivácson József budape.sti I. kerületbeli alhadnagyot áUanúó nyugállományba helyezte. Névváltoztatások. A m. kir. belügyminiszter úr határozatával B a roa ti József prb. csendől' családi nevét Baráti-l'a, Belldicskó István prb. cs e lIdőr családi nevét Balsai-ra, Bukta János prb. cs e ndőr csalá di nevét Bá~!falvi-ra, Czingili György prb. csendőr cs'a ládi ne,v ét Csákvári-ra, Hegede János prb. csendőr családi nevét Hársligeti-re" Lukácsovics .f,stván prb. csendőr családi nevét Lukácsi-ra, ]'idrus Győző' prb. csendőr családi nevét Fövényesi-re, Uihlá.r János prb. csendőr családi nevét Uzsoki-ra, Róth Ferenc prb. csendőr családi nevét Cserhalmi-ra, Vibok József prb. csendőr cs,a ládi nevét Ipolyi-ra,
Kedves Barátom! Különös ö,ömMm'e szolgált, hogyagyermeknapi gyüjt é ~ sel k-apcsolalos kérésem a tisztikar és a hölgyek őszinte meg értésével találkozott. Szíves közreműködé sük és odaadó támogatásuk biztosította ú.gy a megváltási jelvények előzetes nagyszámú elhelyezését, mint az urnánál történt zavartalan perselygyüjtést. A megváltási jelvények előzetes eladásából befolyt 705 l' igen jelentős összeg, melynek nagyrészit a tisztikar áldozatkészsége hozta össze. A gyermeknapi gyüjtés teljes v f gÖsszeg e 973.05 p és így 342 P-vel több az előző évben elért eredméuynél. Amidőn a nemes cél érdekében hozol t megértő támogatlÍ~ért úgy N elced, mini a tiszt'ikarodnak ezúton köszönetet mondok, felkériek, hogy a gyüjf é8b en közreműködött hölgye/,'mellyel nek áldozatkészségükért és szíves fá'r adozásukért, egyben a csendőrtis z tikar és nagyrabecsűlt családjaik a gym'rnegvédelem ügyét oly méltó módon támol/atták - (( nevem úen legjoúú köszönetemet sziveskcdj 101mácsolni, illetőleg fél'.iei,k útján tolmácsoltatni. Budapest, 1939 május 8. Szivélyes üdvözleltel:
v i t é z F a l t a, a l t á b o r n a g
y s. k.
Dícséretek. A Kárpátalja visszaosatolásával járó rendkíviHi eseményekkel ikapcsolatban a 18. önálló dandár ,parancsIloksághoz a debreceni VI. kerület állományából vezényelt Galambos .sándor, Szentmiklósi PMel', Marsi' Tamás törzsőr mestm'eknek ,ég Pusztai B ertalan őrmesternek, akik laz ottani szolgálatukat a legnagyobb lelkiismeretességgel és kiváló pontossággal látták el, a dandárparancsnok úr dícséretét és megelégedését fejezte /ki. :
mely lllostrészletre vásárolIlató. RészletárJegyzéket ,és ismertetöt díjmentesen küld:
KODAK LIMITED BUDAPEST
FIÓKJA
BUDAPEST, V., BATHORY-U. 6.
352
CSENDÖRSEGI LAPOK
1939 május 15.
Németh Károly tiszthelyettest, aki 1918. év őszén a makkoshotykai örsön szolgált s onnan a Dunántúl valamelyik örsére lett áthelyezve, keresi Bérczi István ny. törzsőrmester , Sárospatak, Perényi-utca 40. szám alatti lakos. Aki tud vala mit róla, közölje Bérczi ny. törzsőrmesterrel.
Skola János prb. csendől' családi nevét Szatmárhegyi-r,e változtatta. Nemesség eli'smerése. A m. kir. belügyminiszter úr Pupos Imre tiszthelyettes "Fülöp-Pnsztai" nem esi előnév használatára való jogosultságát és ősi magyar nemességét eIismerte. Szabályrendetek . Va,s uti arcképes igazolványok térítési díjának felszámítása. Lábszőnyegek beszerzése. B ejelen t{'si kötelezettség kiterjesztése a vi,s sz,a csatolt területeken.
Ferenc Dénest, aki mint csendőrőrmester 1915. évben a z örsön, 1917. évben pedi.g Miskolcon 'teljesített szolgálatot, fo'n tos ügyben ke,r esia füleki Öl;S. Aki v,a lamit tud róla, közölje azt a füleki örssel. ajnácskői
A r ep ülő k la pjának - Magyar Szrirnyak - májusi száma lllOSt jelent meg. A repülésügyi fol yóÍl',a t, amelyet J ánosy Ist1JlÍn szerkeszt, első helyen közIi a Kormányzó Or Ö Főrnéltósága részvételével megtartott repül ő filmmatiné beszámolóját. Dr. Szegheő I stván légügyi főtanácsos a páratlanul érdekes é,s zakdéli légi útvonalról számol be. R aczlcó Lajos olaszországi légi útjáról, míg vitéz Hefly Frigyes háborús élménye iről ír. A katon,a i rovatban az északmagym'országi légi harcról, a m . ki/'. L dgi Erőknek dicső6 é ges szerepléséről páratlanul gazdag kép= anyag számol be,. A tudományos rovatban Subay József fő mél'nök-,s zázadosa repülőmüszerek ellenőrzésél'ől kiváló ,sz'a kcikket írt. Ez·e nkívül \ a sportre,pülő rovat és ,a z .,Ifjú repülő" címü melléklet érdemel még említé's t. Szenzáéiós sik,e rnek ígérkezik Császár Géza író folytatásos repülőTegénye, ,a melyhez !hasonló eddig mégegye,t len rePii1ésügYi folyóiratban sem jelent meg. A M.ag·yar Szárnyak mindenütt kapbatók. Ár,a 511 Fillér. MutatvánYS7.ámot a kiadóhivatal (Vr.. Eötvös-utca 8.) ingyen küld.'
Cse nd ő l'ség i tollforgó t árusit. köt, javít, Várfai (Vlahina) Mihály ny. szakaltiszt, Budapest, XIV., Újvidekköz 5., fsz. 2.. (69-cs villamossal Amerikai-útnál leszállani). Dél József ny. thtts, Rákosszentmihály, Matild-utca 11. sz., Fekete Imre ny. törzsőrmester, Új-Hatvan, Toldi-utca 2. Arak és munkadíjak: szép, ú j dísztoll, válogatott toll ból 10 P, szolgálati tollforgó nagyság szerint 5-6 P, régi toll átkötése 1 P, pótlással 2 P, beküldött új toll vágása és megkötése pótlás nélkül 3 P, pótlással 3 P 50 fillér. A postaköltséget a megrendelő viseli. - Papp Ferenc ny. törzsőrmester (Hajdúböszörmény, Szilágyi Erzsébet körút 35.) kappanfarokból különleges gonddal készült tollforgókat 30, 25, 20 és 15 P-ért árusít. Me,g tekilltésre vételkötelezettség nélkül küld tollforgót, ' az esetleges visszaküldés postai költségét azonban az érdeklőllőknek kell viseluiök.
SZEMÉLYI HIREK.
..................................... · 49 ÉV ÓTA ~ ~
•• ••
FENNÁLLÓ CÉG
MARER~
•• ••• •• •
EGYENRUHÁZATI ••• •• INTÉZETE •• •• BUDAPEST • • : VIII., BAROSS-TER 9. SZ. •• TELEFON: 139-ö2S •• :• Mindennemű egyenruházati és felszere- • : : lési cikkek legolcsóbb beszerzési forrása. :
• • : Szokképzell egVenruhoszobÓSág : ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
BUDAPEST.
.............. érdeklő
Új szakaszparancsnokok. A szombathelyi III. kerületben: Pozsgai Imre tiszthelyettes, a kassai VIII. kerületben: vi té~ Szikszai József tiszthelyettes. Új örsparancsnokok. A debreceni VI. kerülethen: Bán Imre tiszthelye,t tes, a kassa.i VIII; kerületben: Tóth Miklós , Gál András és Gilányi Sándor törzsőrmester v.-ak. Házasságot kötött : Gyergyócsomafalvi Köllő András szá zados Bl',ol'zsenyei Mária-G,a briella úrhölggyel. A szegedi V. kerületben: DebrŐdi József törzsőrmester Győri D an i Zs uzsannával Orosházán. Horváth Ferenc törzsőrmester Heg'edüs Máriával Ujkéeskén, a miskolci V II. kerületben: Káplár Jó zsef törzsőrm e ster v. Litschauer Ilonával Komlón. Született. A szombathelYi III. kerületben Bajnok József tiszthelyettes feleségének Klára-Anna leánya, S zabó Sándor r. törzsőrmester feleségének Mal'git-Mária leánya, Cserjés Dénes törzsőrmester feleségének Zoltán fia, Soós Gyula 'törzsőrmester fele,s égének Gyul,a fia, a pécsi VI. kerületben : Sándor János II. törzsőrmester feleségének Margit leánya, a szeged'i V. kerületben: Komlódi József törzsőrmeste.r feleségének Sándor fia, a miskolci VII. kerületben: Kas za Lajos tisztbelyettes feleségének Lajos f,i a, Gyimes Márton tiszthelyettes feleségének Géza fia, Szabó László törzsőrmeste,r feleségének IldikóViola-Irma leánya, Derecskei János alhadnagy feleségénCik András-Tibor fia, Titkos József törzsőrmester feleségének Mária leánya. a kassai VIII. kerületben: Lantos József törzsőrmeste r v. f eleségén ek Erzsébet leánya, Mészáros Józs·ef törzsőrmeste, r fele,s égének László fia, 'Baranyi István tiszthelyettes feleségének Árpád-Győző fia. Halálozás. Laczkó Fülöp tiszthelyettes Szegeden, Palágyi József ny. szv. tiszthelyettes Szegeden, Kalgóczi Albert tiszt· helyette,s János fia Debre.cenben, vitéz Gábor Simon ny. tiszthelyette,s Ujkígyóson, Ori Mátyás ny. törzsőrmester Béké8en. Boro.• János törzsőrmester Mária-Erzsébet leánya Mezőcsátoll m eghalt .
..............-
.............. csendőrséget
Melléklet. Lapunk mai szúmához csatoltuk Hatschek Em il fotocikkek szaküzlete (VI., Andrássy-út 13. sz,) árjegyzé kmeUékletét.
új
v ..
.,
GÉZA-UTCA 2.
........
c i k k e k forgalombahozatalát külön
.
...
körlevelekkel hirdetjük . ",
osmNDÖRSEGt LAPOK
1939 május 15.
353
Közérdekű kérdésekre nem szerkesztői üzenetben, hanem a "Csendőrlexikon"-rovatban válaszolunk. Előfizetést csak a csendőrség, honvédség és a m. kir. rendőrség, továbbá a bíró-
ságok, igaZSágügyi és közigazgatáSi hatóságok tényleges és . nyugállományú tagjaitól fogadunk el, mástól nem. A csendőr ség tényleges és nyugállomány ú legénységi egyénei évi 10 P előfizetési dijat fizetnek. Legkisebb előfizetési idő: félév.
Nyugállományú legénységi olvasóink az előfizetési díjat 2 pengős részletekben is fizethetlk. Az előfizetés eket kérjük pontosan megújítani, mert felszólítást nem küldünk. A nekünlc szánt pénzkUldeményeket kérjük a Csendőrségi Lapok 25.342. sz. postatakarékpénztári csekkszámlájára befizetni. CfmUnk: "A Csendőrségi Lapok Szerkesztőségének, Budapest, l. kerület, Böszörményi-út 21. szám."
Olvassa ej,
mielőtl
- .•. -
ír nekünk!
Közlemény t nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bárkitől elfogadunk, de tizenöt gép- vagy kézírásos hasábn,íl hosszabbat csak előzetes megegyezés után. A közleménvek fogalmazási átcsiszolásának, és ha szükséges, tartalmi módositásának, valamint a tÖI'lés és kiegészítés jogát fenntart juk magunknak. Aki azt akarja, hogy közleményét változtatás nélkül közölJük, írja ,'á a kézirat oldalára pi,'os irón nal "Szószerinti k6zlését kérem!" A kéziratot kérjük apapírnak csak egyik oldalám, félhasábosan, írógéppel, kettes sortávolHágra, kézírással pedig jól, olvashatóan és nem túlsúrű sorokban imi. Olvashatatlan kézirattal nem foglalkozunk. A kézimtokban semmiféle rövidítést nem szabad használni. Kéziratol csak akkor küldünk vissza, ha a szerző megcímzett és válasz , bélyeggel ellátott borítékot mellékel. Kéziratok sorsáról szerkesztői üzenetben adunk választ. Fényképfelvételek beküldésl' alkalmával csatolni kell a felvétel készítőjének írásbeli nyilat· kozatát, hogy a felvételek a szokásos tiszteletdíj ellenében való közléséhez hozzájárul. A megjelent közleményeket tiszteletdíjban részesítjük, de tulajdonjogunkat fenntart juk. azo· kat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad másutt közölni, sem pedig utánnyomatni. A nyomdai korrektúrát mi végezzük. korrektúralevonatot csak kivételes esetben adunk. Szerzőink különlenyomataikat közvetlenül a Stádium-nyomda igazgató ságátÓl (Budapest, V., Honvéd-utca 10.) szíveskedjenek meg· ,'endelni, mely azt velünk kötött szerződésének árszabása szerint köteles elkészíteni. Minden hozzánk intézett levélre válaszolunk, de csak szerkesztői üzenetekben; magánleveleket akkor sem írunk, ha abeküldő válaszbélyeget mellékel. Minden levelet teljes névvel és rendfokozattal alá kell Írni és az állomáshelyet is fel kell tüntetni. Névtelen levélre nem válaszolunk. Hozzánk intézett levelet szolgálati útra nem terelünk, azok tartalma vagy beküldőik kiléte felől senkinek sem adunk fdvilágosítást. JeligéUI legcélszerűbb kisebb helység nevét vagy ötjegyű számot választani. Annak, aki jeligét nem jelö; meg, nevének kezdőbet1li és állomáshelye alatt válaszolunl •.
Nyirefly.fjá~a
A. Gy. GalIA.uta. A kél' vlény beadható és pedig a H. M.
ÍLr-
hoz cÍIDezve. Célszerií az okok részletes felsorolása. SzentkutI Csepel. Előfiz e tés e .a most bekiildött 8 p e ngővel 1939. év végéig rendezve van. Erdély. Az egész kérdés tovúbbi l'pndezése következik. Kanyar. Minthogy az illeliöt 6 hétnél hosszabb időre vezényelték el az örsről, közgazdálkodási tagsága szünetel. Az il letőt az a vagyonrész illeti meg, mely ellllenetelekor reá esett. Igy van ez abban az esetben 1s, ha e.sotleg közben végkép mús örsre helyeznék át. Vagyonrészével a közg.azdálkodás szabadon nem is l'endelkezhetik, mert vagy kamatot kell utána l'izetnie (ebben az esetben használhatja), vagy postatakarék pénztárba helyeznie. Ha nem teszik postatakarékpénztárba, a mároiusi becsléskor tartozásként kell feltüntetni. Özvegy csendőr. HeJ,yzetét részletesen tárja fel és a méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel szolgálati úton kérje a kerületi parancsnokságtÓl a soronkívüli engedély kieszközlését. Esetleg megkapja. Ha nem, novemberig nem sok idő van már. Vitatkozás. Négy év óta csendőr rendfokozatban levő egyén t,a lálkozik egy 2 hete előlépett honvéd szakaszvezetőveJ. Kérdezi, hogy melyik a rangidős és melyik köteles a másikat a tiszteletadásban megelőzni, Ha a l'angviszonyuk kettőjük előt t
LAMPART :~ ffirdőszobában
t i s z t a s á g - k é n y e I em - e g é s z s é g
VIZVEZETItK nélkUl , SZERELItS né.kUI'
FORDOSZOBA nélkUl ,
:
I
~~V~Á~S~A~R~O~LJ~U~N~K~'illIlIlIlIlIlIlIlI"lIlIlIlIlIlI~
~ ~ : Ékszert O
álÓi
ara
'~
'<
ié
D Y-6 Z
égí
fi s t
MIAYEY Rk6í6SéYVAti
órás és ékszerész, a r a n y é r m e s mester-nél. Törv. bites s z a k é r t ö
NYI A EGYHÁ ZA
6züstésalpacca, disz és aj~odéktárgyak1.t Kedvezö IIzetésl feltételek.
.
I
~~------------------------------~
.------~
1;11".I~J.17 !~~'o~~1~:~~ 8 Z A K E M B E R T
6
L
V ~ 8 Á R O L J A Aranyéremmel
"riregrháza, Var Adám-u.4 :~~~:~~~senkl.
LAMPART FORD6GARNITURA
( fürdőkád és kályha) akárhova felállítva 40 p e r c a I 1\ t t 4- 6 kg , fáyal t ö k é I e t e s kellemes meleg fürdőt oy6jt,
K é n " e I m e s r é s z I e t f I z e t é s.
Ra egy levele'őlapon nevét és állomáshe!yét e hirdetésre való hivatkozással közli, dijh,lannl megkiildi Önnek fiirdögarnltura prospektusát a
I
~~~!~l~Y}I~!'t~Nz~ItKB!~D'§~TKf!: ,
354
OSIDNDÖRSÉGI LAPOK
ismeretes, a szakaszvez€tő kötele,s előre tisztelegni. Ha ismeretlen a kölcsönös rangv,i szonyuk, egymást kölcsonösen üdvöz lik. Osupán egyenlő rendfoKozat és rang esetén illeti meg a honvedseg egyeneit az elsobbseg a csend or ség egyéneivel szemben. (L. :SZolg. Szab. I. R. 536. p. 1. bek. és 67. p. 3. bek.) Nagyszénási örs. A járőr hosszabb ideig nyomozott egy olyan ugy ben, melyről vegül is kIderül, hogy nem kepez bimcselekmenyt. Azt kerdezi, hogy kell-e ebben az esetben teljelentest szerkeszteni s a Jarór mivel igazolja a késedelmes bevonulast. P'eljetentest nem szerkeszthet, mert nincs büncselekmény. l!]llenben jetentest kell tenni oda, ahová az ügy büncselekmeny esetén tartozott volna, mert 'a járőr nyomozott s ennek során állapította meg, hogy bűncselekmény nincs. L. Szut. 459. pont első 4 sorát. Olvassa el erre nézve lapunk 1928. évi 3. számanak 76. oldalán a 14. lexikon válaszunkat is. A késedelmes bevonulás okát a járőrvezető felJegyzi aszolgalati ].ap ltátlapjára. L. Sz ut. 265. p. Léva. A két csendőr közül a ll. alatti a raugidős, Illet'l egyenlő katonai szolgalati ülö, rendfokozat és csendori ve'g legesítes mellett kívu to eredménnyel vegezte a jarőrtársi iskolat, míg a masik csendőr csak jó eredmennyel. N em számít az, hogy az egyik 191U-ben, a másik pedig - aki a kivaló iskolai Végzettség miatt rangidős - 19lI-ben született, Felvidék. Végleges visszavételre nem számíthat, legfeljebb ideiglenes allmlmazasra. Ez sem biztos. Kérvényét II H. M, úrhoz felterje~theti. Mellékelni nem kell semmit. 'l'ahi Az A-57. jelzetű sz,abály 1. számú Függelék 5. § szerint a házasulandók valamelyikének olyan magánvagyonnal kell rendelkezni, 'a mely legalabb havi 15 pengó jövedelmet biztosít. l!]zt a támogatast valamely hozzátartozó is nyuj that ja, természetbeni szolgáltatassal is. Enélkül nem számíthat aáa, hogy az engedélyt megkapja, csak egész kivételes esetben. (L. A-57. szab. 47. p.) Arajanak 80 pengos állása ma megfelelőnek látszik ebből a szempontból, de nem biztosíték még, hiszen bármikor felmondható! Kérdés, hogy a 600 pengóvel terhelt 3000 pengős hazacska biztosíthatja-e a megkívánt jövedelmet az ara anyjának eltartása mellett is. Alig hisszük. Az az érzésünk, hogy az anYRigi kérdés itt nehézsége t okoZ
1939 június 30-ig' van rendezve az
KA R D B O J T Kardnikkelezést,· aranyoMsI, esllstll.éat o) c. Ó n végcek.
előfizetése.
ÉS MÁS FELSZERELÉSI CIKKEIT SZEREZZE BE KÖZVETI,EN
PEALIK JANOS
CSfItDIIRStm ts KATDHAI fElSIEREL6t DZElttOl PESTSZENTIMRE. (Postafiók)
1939 mAjus 15.
Balaton. Lakáscíme: Budapest, Xl., Horthy JI. em. 4.
Mikló,~-út
61.
Kárpát. 1. Ha beteg, jelentkezzék újból orvosfőnöki vizsgán. Vigye magával az orvos,i leletet is. 2. Leszerelhet. 3. Dohányáruda joggal bíró hadiözvegy halála után a felnőtt hadiárv,a fiúra nem száll át a jog. Ezt kérelmezni kell. Ha igényjogosultsági igazolványa van és igazolni tudja, hogy munka- és keresetképtelen vagy legalább is nagymértékbell csökkent a munkaképessége, lehet r eménye, hogy az anya halála után elnyeri a jogot. Persze, nem biztathat juk ezzel. A kérvény t ,a nnak idején fi pénzügyminiszter úrhoz kell benyujtani. Budai J. ny. thtts. Kaposvár. A kérdéses szolgálati pótdíj !Iem számítható be. Hasonló kérelmet a közigazgatási bíróság már több ítéletével elutasítótt. Illetékes helyen kijeleniették, hogy a kérelem tárgyalása jelenleg nem időszerű. M. K. S. GyulavárI. Minthogy katona nem volt, 1939 noyember l-én léphet elő. L. ,a m. kir. csendőrlegénység előlép tetésére vonatkozó rendelkezés (18.250/ e]n. VI. c. 1935. sz. B. M. körrendelet) D. m ellékletét. Legyen olyan lelkes csendőr, amilyennek soraiból látjuk, de ne eméssze magát olyan ügyekkel, melyeken nem változtathat. Brassó. Irodai szolgálatra való beosztását rendfokozatra való tekintet nélkül kériheti, ha megállapítják, hogy egészségi állapota miatt külszolgálatra alkalmatlan. A véglegesen irodai szolgálatra beosztottakat most már a szakszolgálatot teljesítök csoportjába sorolj.ák. Ezek előléptetési feltételeit megta lálja a legénységi előléptetéSi szabályban (18.25O/ eln. VI. P. 1935. sz. B. M. körrendelet). Olvassa eJ lapunk e;r,évi 6. sZ lÍmának 190. oldalán közölt ismertetést is. Csobánc. Lovas tanfolyamra való jelentkezésre kb. egy fél év mulva kerül sor. Aki lovagolni nem tud, nem veszik fel. A jelentkezésre való felhívásnál me,g tudja a feltételeket. A bélyeget bevételeztük. Köszönjük, de relesleges volt csatolni. Medgyesházai örsöt kérjük, értesítse Hódi Kálmán köztisztviselőt (Damjanich-u. 21. hsz.), hogy ezidősz el'Íl1i csendőrtisz.ti feJvétel nincs. Ha lesz, a Budapesti Közlönyben is közzéte~ik a felvételi felt étel ekkel együtt. Levelet nem írunk, a 20 fillér·e s bélyeget lapunk j.avára bevétel eztiik.
ségi
KÉZIRATOK. FÉNYKÉPEK. Fényképpályázatunk április havi jutalmazottjal: Bálint Géza t. őrm. v. (Budapest" Vass Ferenc cső. (Csolnok) és Fessler János prb. cső. (Vác). A jutalomtárgyat részükre elküldtük. N. I. Rátót. A közölt eset különös és ll1ulatságos fOl'mája a becsületsértésnek. Atírva sorát sona keriil. Hargita. Rövidesen közöljük. Sch. Gy. Tarján. Kívánjuk, hogy minél nagyobb hasznát lássa. Ez a célunk. P. I.
Nagyszőllős.
Jól eseti az öröme. Megérdemelte.
Kővágó őrm.
Az egyik nevet, a másik zsebredugja kezét, II harmadik úgy tarÜa a puskáját, mint polgárember a kaszát, ha élét viz's gálgatja s valamennyien feltűzött szurony nélkül vannak, hát ilyen képet nem közlünk. Különben köszönjük, hogy gondolt ránk. Dr. Ny. K. Köszönjük, igen érdekes. TüreImét. kérjük. Paczolai őrm. Köszönjük, hogy ránk gondolt, midőn a IJerecsenyi harangokat fényképez te. Nehezen tudnánk érzékeltetni, hogy ezek üdvözölték az oda bevonuló magyar csapatokat, ezért lemondunk a kép közléséről. Önt azonban arra kérjiik, keressen fel máskor is soraival, felvételeivel. üdvözlet.
I I I
IThebriS 7
016 a lellobb t4" G" "Il ",6s "01\ S[HULER JOISEF RT.
;:~;;sll 1I
OSmNnöRSlÉiGI LAPOK
1939 május 15.
Vak Miska meg a többiek. írta: CSURKA PÉTER. -
Regény. -
(20)
A harmadik oldalra tördelt leírás a Mohi-puszta képét adja. Megrázó erő,vel ecsetelte ,a főszerkesztő úr a piaci háJború ~ lefolyáJsát egy egész hasábon és be sem fejezte, hanem folytatást igért a jövő heti sj'iámban és a szenzációra v,a ló hivatko' zással a lap példányonkénti árát négy fillérről hatra emelte fel. Ésa rendes tizennyolc példány helyett duplán hozta ki. .IDlkelt mindegyszálig a harminehat Békésvár és Környéke. Ugyebár, GáJbor bátyám, hogy azt sohasem tetszett elárul.ni .az itt lentlévő életében, hogy mitől némult meg kendt A Lapat-ütéstől állt-e hát el valóban ,a ·s zava, vagy csak úgy egysze~ l'iíen sztrájkot .kezdett kend ~ Egyidőre beszüntette a szóbeszédet és nem árnHa el IJaji bátyáJmat, nem mondott el semmit az esettel kapcsolatban, úgy hogy Laji bátyámat, miután a sötét kapuaUból nyomta kendet hátba kétszer a hosszú 1apát~ ta:l nem láthatta senki és így megmenekült a bajtól. Annyival Í!s inkább mert a Bé,r ház udvarán keresztül inalt el, a hátsó k,a pun és 'a folyó partján a kertek alatt osont a fahíd felé, ott betekeredett ,a községfrtázára, átment az udvaron és a kapu ;,alatt újra kiment a piactér csitcskére és a Kollégium előtt nézte ,a nagy porfeLhőt, hallgatta az ,acsarkodást és látta kendet Gábor bátyám fel-felmerülni a habok közül. Később odaállt a kútfúrók mellé, akik a zendülés ideje ,a latt szünetel~et ték a munkát, felmásztak a gerendázat legmagasabb fokara ,és onnan tá:tották ,a szájukat. - Tasz iszt ájn Refollucion! - mondta a kis német kút ~ fúrómester.
Amint így figyelte Laji bátyám a kúbfúrúknál a nagy háborút mélynek okát nem tudta kitalálni, egyszercsak meglátta V,~k J\fiskáékat a paplak előtt húzódni a templomzúg felé. Vak Miska, Pinke, meg az anyja. Mint ál'llyék osontak el a hadszíntérről rongyos szűr,ében, zs'í ros kalapjáhan úgy festett Vak Miska: mint nappali kís8rtet, mint koldusruhába bujt ~ ördög, aki felgyujtott egy falut, aki ~ mindennek az oka. Dehát valóban nem Vak Miska volt mindennek az oka1 Bekanvarodtak ,a templomzugha, Laji bátyám utánuk ment. Élt 'Lajibátyámban ugyan a sejtés, hogy ezt a kavarodást közv~tIen mag,a idézte elő, mert egy viIIanásr,a látta,
1 k:ö:ltséggel 3 helyen
főz
Hoiöii'k)1i Dfjtalan
ismertetés
.Jf1.
Budapest, VII., RlIk6ui-ClI 32 --.:aam.. ,d4z. Központi iroda: V II., N 'Ill r-u. 7 Rókussal 8zemben
':;''::':;;;:;:;=:;::'::1
Vásároljunk · 1:hujJt.ép~et,
BODA FOTO,
O~JIKA
SPECI-
~---=:""'---=------'=----=------- ALlS SZAKU ZLET ÉBEN
'j.oJ:.ó.dJúut,61Le1ttiív.eg.et, IJ"••. ~~. ~'''-
_._lJíI~ '
BUDAPEST, V.,IERLlNI·rtR 6. (Nyugati p. u.) Tel.: 121-488.
~, ~'"Pdt kedvez6 fizetési feltételek.
355
amint Gábor bMyám nekirepült EalIolij Szolimán léees üzletének, de nem né·z hette tovább, eldobta a lapátot, menekült. Nehezen hagyta ott a kútfúroÓkat éppen akkor, ,a mikor a csendőrök megérkeztek é·s most szinte kívánta, hogy Gábor bátyám kiadj on rajta, beihurcolják a 'községházára és ott egyszerre kitálaljon mindent. Várta is egész lliap az idézést, de hiába, mert Gábor bátyám megnémult ~ .. Ment viss21a-visszané21ve V,a k Miskáék után. A Pinke anyja beszélt, sírós an ömlött belőle ,a szó: - Haza jön eza gyerek reggel: idead nekem nyolchatost, OSI'Jt aszongya, hogy többet nem fogja vezetni Mihály bátyámat. Mondok, hogy mérU ... Aszongya, hogy mert lopni kildi űtet Mihály báty.ám ... Hát mondok, ne hazúdozz, mert mindjárt szájon kaplak, hogy mondhacc te ilyet ,á hól a hites öregemberről, aki kévülről tudja a zsó.tárokat, meg a dícséreteket ... Hee~ ... Aszongy,a erre, hogy mo~.t is teméntelen dógot loptak össze ,a berényi vásáron. N a I:'rre osztán olyan méregbe jöttem, 'h ogy megfogtam . a fülinél fogva, esz;t visszahúztam bajnalba Mihály bátyámho, mondok, hogy hun vannak a lopott jószágok~ '" Erre aszongy,a a gyerek, hogy beledobált mindent a tóba!... N.a hát osztán erre én oly méregbe jöttem, hogyha nem jön meg Mihály bátyám, hát tán széjjelverem a fejit ... Hogy micsoda feje v;an ennek a kölyöknek, kitűl örökölte, aztat én nem tudom. Csak fogja szigorú:an Mihály bányám, hogy legyen ember ,belőle! . " Na, de én mán visszafordulok, megyek dógomra! Jól viseld magadat te Pinke, mert agyonverlek, ha vaIamit hallok felőled! ... Megálltak a fahídon a Holtkörözs felett. Vak Miska csak folyton azt hajtoga,tta, hogy jaj, j'aj, Jaj, - csóválta összeaszott fejét, igazgatta orrán a fekete szemüveget. Jajaaj, jaj és egy kutyaszót nem mondott volna mást. - Na, Isten áldja meg, Mihály bátyám! - mondta Hévizi MárLa nagy húsos szájáv,al. - Csak fogja szigorúan a gyereket, kÖsz·.önQrm a nyócvan kmjeárt. V1sszafordult. Pinke már akkor oigaretta-véget kotort elő a zsebéből, gyufá,t rántott és térdekalácsáig leszi 'Ita a füstöt. A leány,a sszony jött szembe Laji bátyámmal. Yak Miska pedig 11 .g yerekkel folytatta útját. Laji bátyám már tudta, hogy Vak Miska hozzá tért, viszi a pénzt. Az ,a sszony köszönt Laji bátyámnak. Szemérmesen, illedelmesen köszönt, hogy jó. reggelt kivánok, Vári uram! Laji bá ~ tyám v,á llon ragadta Máriát. - Te Már~a! ... Ugyi tied az a gyere,k ott Vak Miskával, m1' - Sohse tag'adtam! ... Mit csináljak, az enyém! - N3ihát akkor viseld gondját a g·yer·e kednek, annyit mondok, mert mahónap csak a tömlöc rács'á n át találkozhatsz vele! ... Jó nagyot csapott tenyérre'l az asszony alsó telt párnájá,a s elindult Laji bátyám és vissZla se nézett. De midőn jóridő muiva vis.szanézett, Mári,a még mindi·g ott állt a fahídon, a híd kadájának dőlve, köténye csücskét a szájánál tartotta. Úgy tetszett Laji bátyámIlIak. hogy tűnődő .a sszony áll ott a hidon, tétovázó asszony, 'a ki sír. Elérte Vak l\fiskáékat, pár lépésnyire volt, mikor a gyerek hátra p,ézett.
~5ö
~
1939_május 15.
OSlNNIDÖR'SÉGI LAPOK
- JJtt van Lajos bátyám! - mondta Vak Miskának megszeppenve és hirtelen eldobta ,a cigarettát, mezitlábos lábával rátaposott. - J ,a j, jaj! - búgott Vak Misk,a csendesen. - M1t jajgat'! mordult rá Laji bátyám Pinke, eredj vissza, ahidon váJI amy.ád! A gyerekJ ijedten nézett magára Laji bátyám, hol pedig Vak Miskára. Hi,g yjen, vagy ne higyjen1 Na menj máJr, !IlIer mlindjártl megcsaplak!, ... Oszt többet meg ne lássalak Mihály báty<ámmal, mert akkor baj lesz! J aj, jaj, jaj! Agyereknek felvillantak a szemei. Megiramodott. Futott, futott vissoo,fele ugrándozva, felszabadult 161ekkel. Futott, mint vedlett kiskuty,a, akit levágtak idegen kötélről és 'h aza engedtek régi gazdájához. Maguk pedig továJbb mentek Va:k Miskával a .Elecskeutcába. Vak busongva jajgatott és megkérdezte kendet, hogy hányadika van mámma~ Mert ez a nap életémek a legtkJeservesebb napja lesz és volt. Veres fonálként huzódik végig ez ,a nap eljövendő életén. Kora reggel ott volt nála ,sz,entkiJrályi, az ügynök és hát ez a kölyök, óh, de nem is jó erre még csak gondolni se! L~galább százforintot vesIDwtt. Most meg nyolcszáz! Nyolcszáz meg száz az· kilencszáz és ha e~ így megy, felfordul majd éhen. - Az ,ál1giriusát ennek a világnak! És kend Laji bátyám, felvette a nyolcszáz forintot, IIIJerL már akkor újra szédület fogta el. Szédület, részegség, delejessé'g , káprázat, csendes holdkórosság, hübáj és ráemelte k,ezét Vak Mis'k ára, midőn az kinjában vallani kezdett, hogy nem igaz semmi, átkozta magát, hogy az isten pusztítaná el, mert ő a leghazugabb ember a világon, nem tehet róla, gonosz ember ő, hogy az isten dögless,ze meg már! tgy átko~ta magát Vak Miska és kunyerálta vissza a pénzét. De Laji bátyám nem ,a dta! Ezzel szemben biztosította V,a k MiskJát, hogy ha nem hagyja abba ezt az átlro7JÓdást, kunyerálást, ide öregember, oda öreg ember, de hamarosan megkeni. (Foly tat juk'>
dag Miklós cső. (Méhkerék), Karácsony László cső. (Lippó), Kolozsi Sándor tőrm. (Beregszáz); Kovács István, II. tőrm. v. (Rákoskeresztúr), Mázsál' Mihály cső. (M~hkerék), Molnár József ny, áll. őrm. (Veresegyház), U. Nagy József thtts. (Hajdu, dorog), Németh Sándor IL tőrm. (Andocs), Takács Imre In, tőrm. v. (Törökszentmiklós), Varga Lajos cső. (Tolcsva), Vass Ferenc cső. (Csolnok-Augusztatelep), Vincze György tőrm.
(Páka). A nyertesek részére müvészi f'e stményt küldöttünk, Pályázatunk anyagát röviden összefoglalva, a következők· ben ismertetjük: Minden foglalkozásnak, melynek me,stere van, kontárja is van, aki vagy nem tanulta azt a munkát vagy ha tanulta is, nem sajátította el oly mértékben, hogy hasznos munkát végezhessen. Nyilvánvaló, hogy ezzel a tevékenységgel a szakember munkaalkalmát és ke-reseti leihetőségét csökkenti, sőt veszélyezteti és a munkáltatót is megkárosítja, Elképzelhető mily káros az ily tevékenység arra az iparágra, ahol a kontárok elszaporodnak. A munka leértékelését, az iparág mestereinek elszegényedését, de az egész ,i parág lebecsülését is eredményezheti a kontárkodás. Érdeke lehet ez a következmény ,az államnak~ Száz és egy vonatkozásban: nem! A mindig egyéni érdekből való kontárkodás a nemzet kára, ezért nem türhető .. A csendőr köteles az ipaTengedélyhez kötött, de anélkül vég· zett munkát feljelenteni s ezzel az összesség kárát csökkenteni.
II. Számvivők
részére. a folyó évi 6. számunkban hirdetett páJyázatunk legjobb megoldását BOtrbély Máté szv. thtts. (Budapest), Csaba István szv. tőrm, (Kecskemét) és Szücs Jó zsef szv. thtts. (Budapest) küldték be; övék a jutalom, egy-egy t'ziist díszítés'es finom töltő , toll, amit ré,szükre elküldtünk.
-
Pályázatok.
•
Hősök
Pályázat megfejtések. 1. A kontárkodás megvilágítására ihüdettünk pályázatot a m. évi 23. számunkhan. Természetesen a kont.árkodásnak csak azt a terét kívántuk ismertetni, ahol a csendőr, a törvények és egyéb törvényes ,rendelkezések betartásának ellenőrzője, közbelépésre hivatott. Egyéb vonatkozásai e kérdésnek nem é,rintik a közbiztonsági végrehajtó szolgálatot s a pályáza'tunkon résztvevők igen helyesen csupán a csendőr szempontjából szükséges ismerete,k leírására törekedtek. Mint ilyenek, a legjobbak voltak: Béres Illés t. őrm. (Biharn.agybajom), Bolla Mihály t. őrm. (Lillafüred) és Fagyal József t. őrm. (Csökmő). Külön kiemeljük, mint 'igen jó munkát: Benedek Lajos tiszthelyettes (Kemecse) munkáját, aki péJdákkal is szolg,á lt a kontárok káros munkásságának bemutatá,sához. Ezeket írja többek között: A pályázatnak 100%-ig igaza van, más kárán tanul az okos, saját kárán a meg,g ondolatlan. ,saját magamat hozom fel példának. Az ősz folyamán szobámban egy legyet akartam elfogni, felugrottam érte s amikor földet értem, a 60 P·ért vásárolt ezüst Omega-órám is földet ért. A faluban órás nincs, a városba a rendkívüli vi,s zonyok miatt utam nem volt. Igy egy helybeli kontár vállalkozott, hogy órámat megjavítja. Megjavította 1.20 P-ért. Ezért az ö,sszegért naponta 26 órát ment az órám. A városban ,s zakember 8 P-ért csinálta meg s a 8 P-ért csak 24 órát megy egy napon át. Az órás szerint, ha hozzáviszem mindjárt, il P-be került volna a javítás. Ez volt kontárr,a l való utolfló dolgoztatásom. A pályáza b nkon l'észtvett'ek: Adorján József őrm. (Ölbő), Benedek Lajos thtt8. (Kemecse), Bérces Mihály törm. (Mosonszolnok), Béres Dlés tőrm. v. (Biharn.agybajom), Bolla M,i hály tŐl'ID. (Lillafüred), Dömötör Lajos őrm. (Kapolcs), E. DÖ1'gŐ János cső. (Beregszász), Fagyal Józs ef tőrm. (Csökmő), Gaz-
D OX A ,
1. napjának
ünnepe áldozá,~ azok emlékének, akik mindenüket áldozták a hazáért, akik a haza nagyjai között a legna,gyobbak. Ez a nap a nemzet tagj,ai erényeinek megmu'tatója, minden évben v,i.ssz,atérő olyan ünnep, melyen a nemzet lelke nyilatkozik meg. Mai számunkban három költeménnyel is utalunk az e,l esettekre s e pályázatunk célja is: me,g örökíteni irántuk érzett é,s teljesen soha le nem számolható hálánkat. Minden községben ünnepségek vannak, annak lefolyáSát írják le bajtársaink, vagy Íl'ják le a maguk gondolatait, ha úgy tetszik, írják meg a maguk e,lesett, hősi halált halt hozzátartozólk felé szálló gondolataikat. A leírásokat június 15-éig kell hozzánk beküldeni. A legszebb munkákat szép jutalomtárggyal köszönjük meg.
II. A cigány
ellenség,e a rendszerető embernek, a törvény tiszteletnek, a békének és bizony gyakran a tisztességes munkának 'is. Ki tudja legjobban jellemezni őket megtörtén't esetek leírásával, ava,gy különös szokásaik ismertetésével. Lehet, hogy új dolgokat nem fogunk hallan,i, mégi,s szük,s égét érezzük annak, hogy a közrend és köznyugalom eme ősi ellenségeiről ismét megemlékezzüuk, mert a hatóságok s az állam harca velük szemben szüntelen s abban a csendőrnek jelentős része van. A jó pályázatokat jutalmazni fogjuk. Határidő: június 15. Csak leg énységi államfÍnyú bajtársaink vehetnek részt a pályázaton.
A szerkesztésért és kiadásért Besenyői
felelős:
BEöTHY KALMAN
őrnagy.
Stádium Bajtóvállalat Részvénytársaság, Bu-daP8st, V., Honvéd-utca 10. - Felelős: Győry Aladár Igazgató.
A " TÖKÉLETES, MEGBIZHATÓ SVÁJCI ÓRA_l
D,OX'A 6rát· vegyünk. "
ÜGYELJÜNK AZ OLOMPLOMBÁRAI
