CSALLÓKÖZ-ÚTI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
1
TARTALOM
1. Az óvoda jellemző adatai
3.
2. Helyzetkép 2.1 Gyermekkép
6.
2.2 Pedagóguskép
6.
2.3 Óvodakép
6.
2.4 Az óvoda személyi feltételei
7.
2.5 Az óvoda tárgyi feltételei
7.
3. Az óvodai nevelésünk 3.1 Alapelve
9.
3.2 Célja
9.
3.3 Feladatai
9.
3.3.1 Egészséges életmódra nevelés
10.
3.3.2 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
15.
3.3.3 Értelmi képességek fejlesztése
17.
4. Az óvoda nevelési gyakorlata, programunk tevékenység formái 4.1 Játék
20.
4.2 Mese, vers
23.
4.3 Ének, zene, énekes játék
25.
4.4 Rajtolás, mintázás, kézimunka
27.
4.5 A külső világ tevékeny megismerése
29.
4.6 Munka jellegű tevékenységek
31.
5. Az óvodai élet megszervezése
32.
6. Sajátos feladataink 6.1 Cigány kisebbségi feladatok
34.
6.2 A cigány hagyományok és kultúra értékközvetítése és ápolása
35.
7. Óvodánk kapcsolatrendszere
36.
8. Érvényességi nyilatkozat
40.
9. Legitimációs záradék
41.
10. Felhasznált irodalom
42. 2
1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvodai intézmény neve, címe, telefonszáma: Szolnok Városi Óvodák 5000, Szolnok, Baross u. 10-12. 56/512-814 Telefax: 56/422-204 E-mail:
[email protected] Az óvodai intézmény fenntartója neve, címe, telefonszáma: Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatások Főosztálya, Művelődési, Oktatási és Sport Osztály 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 56/ 420-901, 56/ 374-111 Az intézményhez tartozó tagóvoda neve, címe, telefonszáma: Csallóköz úti Óvoda 5000 Szolnok, Csallóköz út 19-21. 56/ 425-397 Óvodai csoportok száma: 3 Alapító okirat száma: 166/2007.(VI.21.)sz. Közgyűlési határozat 1sz. melléklete Az intézményvezető neve:
Ferenczné Teleky Éva
Tagóvoda vezető neve:
Erdei Tünde
A programot benyújtja az intézmény vezetője és az intézmény nevelőtestülete.
3
PROGRAMUNK NEVELÉSI RENDSZERÉNEK ÁBRÁJA
Helyzetelemzés ↓
Program alapelve ↓
Program célja ↓
Program feladatai ↓ Egészséges életmódra nevelés fejlesztése
Mozgás
Érzelmi nevelés
Értelmi képességek
Szocializáció
Anyanyelvi nevelés
↓
Program tevékenységi formái ↓ JÁTÉK JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS ↓ Mese,vers
Ének,zene
Rajzolás
Külső világ
Munka jellegű
Énekes játék
mintázás
tevékeny
tevékenységek
kézimunka
megism.
4
Az óvoda kapcsolatrendszere ↓ Család
↓ Szolnok Városi Óvodák tagóvodái Iskola Fenntartó Közművelődési intézmények Egészségügyi szervek Szakmai szervezetek Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családok Átmeneti Otthona
5
2. HELYZETKÉP
2.1 Gyermekkép Olyan gyermek nevelése, aki nyitott, érzelmileg gazdag, másokat és a másságot elfogadó, együttműködni tudó.
2.2 Pedagóguskép Olyan óvodapedagógusok, akikre a gyermekszeretet, a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértés, a segítőkészség jellemző.
2.3 Óvodakép Óvodánk
Szolnok
város
peremkerületében,
jellegzetes
családi
házas
településrészén található. Az óvoda épülete 73 gyermek befogadására alkalmas. Az épületben 3 csoportszoba - amelyben vegyes életkorú csoportokkal dolgozunk - és kiszolgáló helységek vannak. Óvodánk környéke a város egyik legelmaradottabb területe. Ide tartozik a Motor úti lakótelep, amelyen kizárólag roma családok élnek. Az utóbbi években emelkedő számban jelentkeznek hozzánk a roma gyermekek. Az egyre nehezebb életkörülményeket tükrözi a gyermekek ápolatlansága ruházatuk állapota. Viselkedésükben gyakrabban fellelhető az agresszivitás. Ezt a hátrányos helyzetet kell elsősorban nevelőmunkánk alapjaiban figyelembe venni. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a gyermek kerüljön óvodába 3 éves korában. Az óvodában dolgozó minden felnőtt tudatosan vállalja, hogy ezeknél a gyermekeknél a gondozás, az ápolás, a tisztálkodással kapcsolatos teendők elsődleges feladattá válnak. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a családdal kialakított kapcsolatunk közvetlen, segítő, megértő legyen. A szülőkkel a nemzedéki kapcsolattartás sem ritka.
6
Programunkat az „Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja „alapján készítettük. Fontosnak tartjuk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítését, gondozását, védelmüket, és mindent megteszünk azért, hogy a családi nevelést kiegészítve szocializáljuk
őket.
Nevelési
gyakorlatunkban
az
érzelmi
biztonságot
nyújtó
szeretetteljes, nyugodt légkörben a másság elfogadására nevelő, egészséges életmódot biztosító mindennapok megteremtésére törekszünk. Büszkék vagyunk arra, hogy óvodánk a környéken lakó, élő kisgyermekes szülők kulturális programigényét is kielégíti. Olyan rendezvényeket szervezünk, ahol a családok nem óvodába járó gyermekei és más rokoncsaládok gyermekei is részt vehetnek.
2.4Az óvoda személyi feltételei Óvónői végzettségű alkalmazottak száma
5 fő
Pedagógiai munkát segítő főállású dajkák száma
4 fő
Karbantartó
1 fő
Ezekre az adatokra a mobilitás jellemző. 40 óra Romológiai ismeretek továbbképzés
1 fő
Középfokú lovári cigány nyelv képzés
1 fő
60 óra Ifjúság és gyermekvédelem elmélete és gyakorlata
1 fő
45 óra Alkalmazkodási zavarokkal küzdő gyermekek reszocializációja
1 fő
Munkaerő piaci ismeretek
1 fő
2.5 Óvodánk tárgyi feltételei Az óvoda épülete megfelelő komforttal rendelkezik. Tiszta külső, belső környezetben fogadjuk az eltérő szociokultúrális helyzetű családok gyermekeit. A folyosó és a gyermekmosdó tágas, közös használatú. A folyosó hosszán elhelyezett óvodai öltöző szekrények és padok szolgálnak öltöző céljára. A folyosó tágas alkalmas mozgásos játékok lebonyolítására is. A három csoportszobához egy mosdóhelyiség tartozik, amely funkcionálisan osztott. 4 fiú WC, 6 lány WC, 1 tálcás zuhanyzó, 10 mosdókagyló, 5 tükör, a kézmosáshoz, a fogápoláshoz, hajápoláshoz tartozó eszközök biztosítják a tisztálkodási szükségletek kielégítését. A csoportszobák bútorzata kopottas, száma az elhasználódás miatt folyamatosan csökken. A meglévő berendezési tárgyak 7
biztonságosak. A csoportszobák padlózata cserére szorul. Az óvoda épületében található tálalókonyha, iroda, öltöző, raktár, személyzeti WC, mosókonyha. Célunk egy fejlesztőhelység kialakítása. Az óvodának nagy udvara van, árnyas fákkal; a mozgásfejlesztés kitűnő színtere. Az udvaron füves és betonozott felület is található. Változatos játéklehetőséget biztosítanak a homokozó és az udvari fajátékok. Ezek állapota romlásnak indult a karbantartás ellenére is, ezért ezek balesetmentesítése folyamatban van. Az udvari mozgásfejlesztő játék folyamatosan bővülő, színes, változatos mozgásfejlesztő eszköz-együttes várja az ide járó gyermekeket. Az épületben fiókkönyvtár működik.
8
3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK 3.1 Alapelve Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, nyugodt légkörben a másság elfogadására nevelő, egészséges életmódot biztosító mindennapok megteremtése.
3.2 Célja -
A magyar és a cigány származású 3 – 6-7 éves korú gyermekek együttes nevelése, a másság elfogattatása, tekintettel a gyermek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó eltérésekre.
-
A családi nevelés hiányosságainak pótlása.
-
Az egészséges életmód szokásainak kialakítása.
-
Sokoldalú harmonikus személyiség fejlesztése, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.
-
Cigány kulturális nevelés magyar nyelven.
-
Kisebbségi önazonosság ápolása.
3.3 Feladata Az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: -Kiemelten az egészséges életmódra nevelés. Mozgás. -Érzelmi nevelés és szocializáció. -Értelmi képességek fejlesztése, hangsúlyt fektetve az anyanyelvi nevelésre.
9
3.3.1 Egészséges életmódra nevelés Célja: A higiéniai, táplálkozási szokások, a pihenés, edzés mentálhigiénét biztosító szemléletének megalapozása. A szociális hátrányból eredő hiányosságok kompenzálása. Feladata: 1. Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak megismertetése, alakítása. 2. A gyermekek fejlődéséhez illetve fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. 3. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, mozgásigény kielégítése, edzés. Mozgás. 1. Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása. Az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele az óvodai életkornak megfelelő rendszeres, helyes életritmus kialakítása. Ennek érdekében a napirendet úgy alakítjuk ki, hogy elegendő idő jusson a testápolás, étkezés, öltözködés teendőinek gyakorlására, a pihenésre, a mozgásra és, hogy ezek minden nap azonos időben történjenek. Testápolás A komfort nélküli környezetből érkező gyermekek testi szükségleteit szolgáló helyiségeket, eszközöket: o megismertetjük o elfogattatjuk o használatuk módját megmutatjuk. A gyakorlásra elegendő időt biztosítunk (vízcsap, angol WC, WC papír, fésű, körömkefe, zsebkendő, fogápoló eszközök stb.). Kialakítandó szokásrendszer: -
Mosakodás (szappannal, körömkefével, saját törölközőt használva)
-
Hajápolás (saját fésűvel) 10
-
Helyes WC és WC papír használat, kézmosás
-
Fogápolás
-
Zsebkendő használat
Speciális feladat: A gyermekek tisztaságának rendszeres ellenőrzése a fertőzések elkerülése érdekében ( ruha, test, haj stb ).A hiányosságok pótlása ( hajvágás, körömvágás, nitiforos kezelés, copfozás stb.). Étkezés Esztétikus környezetben fokozatosan alakítjuk ki a helyes étkezési szokásokat: -
Az eltérő szokásokkal érkező gyermekeket az elemi szabályokkal megismertetjük.
-
Terített asztalnál ülve eszünk.
-
Tányérból, evőeszközt használva fogyasztjuk el az ételt.
-
Szükség szerint szalvétát használunk.
A kultúrált étkezés szabályait fokozatosan vezetjük be és folyamatosan gyakoroljuk. Speciális feladat: A konyhával való szoros együttműködés. Plusz élelmiszer biztosítása az éhesen érkező gyermekek részére. Öltözködés Fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. A tiszta ápolt külső iránti igényt felkeltjük, ennek megőrzését segítjük. Speciális feladat: Kapcsolat tartás a segélyszervezetekkel a hiányos ruhák pótlására.
11
Pihenés Csővázas fektetőkön, pizsamára vetkőzve nyugodt körülmények között biztosítjuk a gyermekek alvásszükségletének kielégítését. Folyamatos ébresztést alkalmazunk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A megalapozott egészségügyi szokások kialakításával elérjük, hogy: -
az önmagukkal kapcsolatos teendőket önállóan, figyelmeztetés nélkül végezzék
-
a kialakított kultúrált étkezésszokásokká váljon
-
igényük legyen környezetük rendjére, tisztaságára.
2. A gyermekek fejlődéséhez illetve fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A csoportszobák megfelelő méretűek, világosak. Az egész napos játék színterei, egyúttal az étkezés és alvás színtere is. Udvarunk egy része füves, fás. A folyosó tágas, amely lehetőséget nyújt a gyermekek öltözködésére. Szükség esetén mozgásos játék színtere is. Egy tágas mosdó helyiség van. Ebben külön helyiségek vannak a lányoknak és külön a fiúknak. Nincs zsúfoltság; a törölközőknek, fogmosó felszereléseknek megfelelő helye van. 3. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, mozgásigény kielégítése, edzés. Mozgás. -
Hetente egyszer kötelező testnevelési tevékenységet szervezünk az időjárás függvényében a szabadban.
-
Naponta kétszer mozgásos tevékenységet biztosítunk.
-
Szabadidőben a gyermek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a szabadban és a teremben végezhető különböző mozgástevékenységek szolgálják.
-
A szabadban: kirándulások, séták, udvari mozgásos játékok.
-
A teremben: TINI-KONDI, egyéb mozgásfejlesztő eszközök
-
Minden évszakban fontosnak tartjuk a szabad levegőn tartózkodást. 12
Mozgás Célja: -
A nagymozgás és finommozgás fejlesztése játékos formában.
-
Kondícionális képesség fejlesztése.
-
Koordinációs képesség fejlesztése.
-
Mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése.
Feladata: 1. Hely, idő, megfelelő eszköz biztosítása a különböző szervezeti formák megteremtéséhez. 2. Az óvodás korú gyermek tornavonatkozású és mozgásfejlesztő játékainak alkalmazása. Speciális: Fokozott odafigyelés az állóképesség fejlesztésére 1.
Hely,
idő,
megfelelő
eszköz
biztosítása
a
különböző
szervezeti
formák
megteremtéséhez. A napirendet úgy alakítjuk, hogy mind a csoportszobában, mind az udvaron megfelelő helyet, időt, eszközt tudjunk biztosítani a gyermekek számára minden nap.
2. Az óvodás korú gyermek tornavonatkozású és mozgásfejlesztő játékainak alkalmazása. Az alkalmazott mozgásanyag fejleszti a gyermekek természetes mozgását, befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, egyes szervek teljesítő képességét. Speciális: Fokozott odafigyelés az állóképesség fejlesztésére
13
A gyermekek szűk, egészségtelen lakásviszonyok között élnek. Gyakran előfordul alultápláltság, emiatt fizikai teljesítőképességük gyenge, fáradékonyabbak. A szabadban végzett rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja a gyermekek állóképességét. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
Szeressenek mozogni, kitartóak legyenek a mozgásos játékokban.
-
A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúly észlelése, összerendezett mozgása alakuljon ki.
-
Ismerjék az irányokat, tudjanak a térben tájékozódni ( jobb és bal oldal megkülönböztetése a testükön ).
-
Tartsák be a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.
-
Speciális: Fizikai teljesítő képességük megerősödjön.
14
3.3.2 Érzelmi nevelés és szocializáció. Célja: A szegényes tárgyi, érzelem sivár környezetből bekerülő hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek számára érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése az óvodás évek alatt. Pozitív ingereken keresztül az érzelemviláguk gazdagítása. Feladata: 1. A befogadás pillanatától kezdve szeretetteljes biztonságos légkör megteremtése. 2. Az érzelmi élet gazdagítása, szocializálás az eltérő, változó környezetbe való beilleszkedéshez. 3. A másság elfogadására nevelés. Az identitás tudat megalapozása. Speciális: Annak elérése, hogy minél korábban 3 éves kortól és rendszeresen járjanak óvodába. 1. A beszoktatás pillanatától kezdve szeretetteljes biztonságos légkör megteremtése. -
Óvodába lépés előtt, családlátogatások alkalmával ismerkedünk a család érzelmi életével. Ez alapján készülünk a gyermek fogadására.
-
A beszoktatás igény szerint történik, melyben a szülő és a gyermek együtt ismerkedik az óvodával.
-
A gyermekek választhatnak maguknak jelet, kedvelt játékukat magukkal hozhatják.
2. Az érzelmi élet gazdagítása, szocializálás az eltérő, változó környezetbe való beilleszkedéshez. -
A kezdeti gátlások feloldása mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével.
-
Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. 15
-
A cigány gyermekek egy része különleges bánásmódot és türelmet igényel.
-
Az óvoda minden dolgozója szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel fordul a gyermekek felé.
-
Fontos a felnőtt viselkedésének mintaértékelése, mert megfigyelve utánzás útján tanul a gyermek. MELEG-ENGEDÉKENY modellt nyújtunk a képességek kibontakoztatásához.
-
Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése ( névnap, születésnap, ünnepek stb.).
3. A másság elfogadására nevelés. Az identitás tudat megalapozása. Óvodánkban a cigány gyermekek száma magas. Nevelésük integrált csoportokban történik. Ebben a közegben lehetőség van az identitásuk, empátiás képességük fejlődésére. A cigány értékek megismertetésével – szokásrend, hagyományok stb.- a másság értékeinek megértésen alapuló elfogadása. Speciális: Annak elérése, hogy minél korábban 3 éves kortól és rendszeresen járjanak óvodába. Családlátogatások, beszélgetések során igyekszünk meggyőzni a szülőket arról, hogy a gyermek hatékony fejlődésének érdekében minél előbb és rendszeresen járjon óvodába. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben nyilvánítják ki.
-
Fogadják el egymást sajátos értékeikkel együtt.
-
Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat ismerjék, tudják alkalmazni. Törekedjenek az önálló konfliktus kezelésére.
-
Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt.
-
A megkezdett munkát igyekezzenek befejezni.
-
Szociálisan váljanak éretté az iskola megkezdésére.
16
3.3.3 Értelmi képességek fejlesztése, hangsúlyt fektetve az anyanyelvi nevelésre. Célja: Képességek
fejlesztése
tevékenységeken
keresztül,
sok
érzékszervet
foglalkoztatva. Feladata: A nevelési cél érdekében olyan spontán és irányított lehetőségek biztosítása, amely elősegíti a gyermekek iskolára való alkalmasságához szükséges mentális képességek kibontakoztatását. A játék és tanulás óvodás korban szorosan összefonódik. A gyermekek tevékenységei során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak és általa fejlődnek. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom ( ismeret, jártasság, készség ) megjelenik. Továbbá fejlődik érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
A gyermekek az óvodáskor végére elérik az iskolai élet megkezdéséhez és az iskolai munkához szükséges fejlettségi szinteket.
-
Megjelenik a tanuláshoz szükséges szándékos figyelem.
-
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakul
-
A gyermekek érzékelése-észlelése differenciálódik.
-
A gyermekeknél megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.
17
Anyanyelvi nevelés Célja: A beszédmegértés, a beszédészlelés a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az érthető beszéd kialakítása. Feladata: 1. A beszédindíték lehetőségeinek megteremtése. 2. A beszédkészség fejlesztése és elemi beszédkultúra kialakítása. Speciális: A cigány gyermekek nyelvi hátrányainak kompenzálása.
1. A beszédindíték lehetőségeinek megteremtése. Minél több élményben és személyes kapcsolatban érezze a gyermek, hogy meghallgatásra talál, és hogy élményeit, érzéseit nem csak tettekben, hanem szóban is kifejezésre lehet juttatni. Beszédkultúrájában is érzékeltetni tudja az egymás iránti tiszteletet.
2. A beszédkészség fejlesztése és elemi beszédkultúra kialakítása. Az anyanyelvi nevelés az egész nap folyamán jelen van. A dramatikus játék, a bábozás és egyéb tevékenységi formákon keresztül lehetősége van a gyermeknek nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. Speciális: A cigány gyermekek nyelvi hátrányainak kompenzálása. A sajátos cigány hangképzésből és nyelvi nehézségekből adódó hibák korrigálása.
18
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
Beszédük az anyanyelvi szabályokhoz alkalmazkodó legyen.
-
Legyenek képesek kommunikációs helyzetek megteremtésére és megoldására.
-
Tudják megfogalmazni tapasztalataik eredményét, elképzeléseiket, vágyaikat.
-
A gyermekek beszéde mások számára érthető legyen, mások beszédét meghallgassák és megértsék. Tudjanak figyelni társaikra és a felnőttekre.
Speciális: A cigány gyermekek nyelvi nehézségekből adódó problémái csökkennek
19
4. Az óvoda nevelési gyakorlata, programunk tevékenység formái 4.1 Játék Az óvodás korú gyermek a játékban él és fejlődik. A játék a gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása. A spontán tanulás színtere. Játékba integrálja a külső és belső világot, itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai ismeretei. Játéktevékenységében tükröződik a gyermeket körülvevő környezet, cselekedeteiben ismert szituációkat utánoz. Kellemes élményei újra és újra megjelennek a játékban, de sérelmei is feloldást nyernek. Célja: A gyermekek által szabadon kezdeményezett spontán játék elősegítése. Az élmények az otthoni tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A fejlesztési feladatok játékban történő alkalmazásával lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermek számára érdekes és szabadon választott feladatok közben gyakorolhassák azokat a tevékenységeket, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegíti. Feladata: 1. A gyermek fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása a játékban. 2.
A 3 – 6-7 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével
Speciális: Az óvodába kerülő gyermekek megismertetése a játékeszközökkel, azok nevével, rendeltetésszerű használatával.
20
1. A gyermek fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása a játékban. Élmény: Minél több lehetősége legyen az őt körülvevő világ megismerésére (kirándulás, séta, napirend biztosítása). Megfelelő hely: Az óvoda környezetét (csoportszoba, udvar) úgy kell alakítani, hogy a gyermeknek módja legyen vágyai, élményei, elképzelései eljátszására. Megfelelő idő: Lehetőleg
zavartalanul,
nyugodt
légkörben
érvényesüljön
a
szabad
játékfolyamat – amely a kisgyermek pszichikus szükséglete – a mindennap visszatérő illetve a hosszantartó is. Eszközök: Az óvónő feladata az előbbieken túl a játékhoz szükséges gyermeki fantáziát megmozgató játékeszközök biztosítása.
2. A 3 – 6-7 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő játékfajtákkal a gyermek személyiségének gazdagítása. Speciális: Az óvodába kerülő gyermekek megismertetése a játékeszközökkel, azok nevével, rendeltetésszerű használatával. Az etnikum hagyományőrző játékainak ápolása érdekében gyűjtőmunkát végzünk a cigányság kultúrájából. A gyermekek ismerjék meg a hagyományos cigány játékokat.
21
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
A gyermekek képesek kitartóan több napon keresztül ugyanabban a játéktémában örömmel és felszabadultan játszani.
-
Játékukban változatos játékfajták vannak jelen.
-
A játékban jelentkező és adódó normákat szabályokat képesek magukévá tenni és betartani.
22
4.2 Mese, vers Célja: A mesék, versek megszerettetése ezzel a gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása. Speciális: a cigány kisebbség identitás tudatának fejlesztése a gyermekek fejlettségének megfelelő
cigány
irodalmi
alkotások
–
mese,
vers,
mondóka
–
megismertetése. Feladata: 1. Változatos, színes palettájú tartalmában megfelelő irodalmi anyag összeállítása. 2. A mesével való személyes kapcsolatban pozitív érzelmek erősítése és a belső képvilág fejlesztése Speciális: sajátos hangulatú irodalmi alkotások (mese, vers, mondóka) által a cigány irodalom kultúra megismertetése, megszerettetése.
1. Változatos, színes palettájú tartalmában megfelelő irodalmi anyag összeállítása. Elsődleges forrásunk a magyar népmese és mondóka gyűjtemények valamint a gyermekköltészet darabjai. Szükségünk van a cigány írók, költők gyermekeknek szóló műveire, gyűjteményeire. (pl.: Lakatos Menyhért, Bali Károly stb.) 2. A mesével való személyes kapcsolatban pozitív érzelmek erősítése és a belső képvilág fejlesztése A mesélésnek, verselésnek, mondókázásnak egésznap helye van a gyermekek életében. A tevékenységhez kapcsolódó témához annak elmélyítése, színesebbé tétele érdekében bármikor használható. A gyermekek életkora, az óvónő módszergazdagsága (báb, dramatizálás stb.) nagyban elősegíti a gyermekek szemléletmódjának, érzelmi attitűdjeinek kifejezését, szorongásainak feloldását.
23
Speciális: sajátos hangulatú irodalmi alkotások (mese, vers, mondóka) által a cigány irodalom kultúra megismertetése, megszerettetése. A gyermekek megismerkednek a cigány irodalom sajátos nyelvi fordulataival és szimbólumvilágával. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
A gyermekek várják és kérjék a mesét, ők maguk is szeressenek mesélni, bábozni, dramatizálni.
-
Szívesen ismételgessék a verseket, mondókákat, rigmusokat. Tudjanak meséket, történeteket kitalálni.
Speciális: a cigány gyermekek legyenek büszkék a saját irodalmi értékeikre.
24
4.3 Ének, zene, énekes játék Célja: A gyermekekkel megszerettetni az éneklést, az énekes játékokat. Fejleszteni a gyermekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, alkotókedvét. Elősegíteni a mozgáskultúrájuk fejlődését, a zenei nyelv megalapozását. Speciális: a cigány gyermekek önmegvalósításának erősítése a saját eredeti népzenén, néptáncon keresztül. Feladata: 1. A felhasznált igényes zenei anyagok életkorban és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. 2. Közös énekléssel, zenei játékokon keresztül a gyermekek zenei képességének fejlesztése. Speciális: az eredeti tiszta forrásból származó értékes cigányzene megismertetése, eredeti lépések és formációk felhasználása. 1. A felhasznált igényes zenei anyagok életkorban és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, zenehallgatásra vagy körjátékok játszására. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. 2. Közös énekléssel, zenei játékokon keresztül a gyermekek zenei képességének fejlesztése. A zenei tevékenység során a gyermekek felfedezik a dallam, ritmus, a mozgás szépségét a közös éneklés örömét. Speciális: az eredeti tiszta forrásból származó értékes cigányzene megismertetése, eredeti lépések és formációk felhasználása. 25
Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a cigány kultúra jellemző zenei és mozgásanyagát a cigány gyermekek gyakorolhassák, társaikkal is megismertessék (cigánytánc). A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
Örömmel játszanak énekes játékokat, ismerjenek minél több mondókát, dalos játékot.
-
Különböztessék meg a zenei fogalom párokat. Az egyenletes lüktetést és a ritmust tudják különféle módon kifejezni.
Speciális: hallgassák szívesen a magyar, cigány és más népek zenéit az óvónő énekét, zenei játékát.
26
4.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja: A gyermek élmény és fantázia világának gazdagítása, hogy a reprodukálás minél örömtelibb, sikeresebb legyen. A gyermek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása. A szép iránti igényesség kialakítása. Speciális: A cigány hagyományos mesterségek, a népművészeti, képzőművészeti alkotások megismertetése. Feladata: 1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. 2. Az
ábrázoláshoz
szükséges
eszközök,
különféle
technikák,
eljárások
megismertetése és gyakoroltatása. Speciális: A sajátos szín és formavilág, szimbólumrendszer megismertetése, elfogadtatása. 1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Alapvető feladatunk a szervezésben, hogy egy helyet elkülönítsünk a csoportszobában, ahol a gyermek bármikor a nap folyamán szabad választás alapján alkotó tevékenységet folytathat. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy számukra elérhető helyen legyen, megfelelő esztétikus tárolóeszközökben. 2. Az ábrázoláshoz szükséges eszközök, különféle technikák, eljárások megismertetése és gyakoroltatása. Az óvodába kerülő gyermekeknek lehetővé tesszük, hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel. Ábrázoló tevékenységük beépül a játékba. Biztosítjuk a gyermek alkotó tevékenységét, hogy szabadon firkálhasson, mázolhasson, gyurkálhasson, 27
és a maga igényeinek megfelelően tudjon eszközöket használni, hogy gondolatait, elképzeléseit kifejezhesse. Speciális:
A
sajátos
szín
és
formavilág,
szimbólumrendszer
megismertetése,
elfogadtatása. A cigány hagyományokban jelentkező szín és szimbólum önálló használatára ösztönözzük a gyermekeket. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
Mondanivalójukat vizuálisan ki tudják fejezni, élményeiket egyéni módon jelenítik meg.
-
Az eszközöket készség szinten kezelik, változatos technikákat alkalmaznak. Téralakításban, építésben ötletesek.
Speciális: szívesen használnak erős színeket, ismerik a cigány képzőművészet és kézművesség tradícióit.
28
4.5 A külső világ tevékeny megismerése Célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése, a gyermekek pozitív érzelmi viszonyainak kialakítása, a természeti-ember-tárgyi világ értékei iránt. A bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában. Feladata: 1. A természeti és társadalmi ismeretek többoldalú megtapasztalásával az ok-okozati összefüggések megláttatása. 2. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése az elemi ok-okozati összefüggések
felismertetése,
megtapasztaltatása,
logikus
gondolkodás
megalapozása. Speciális: a cigány néphagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megszerettetése, megőrzése. 1. A természeti és társadalmi ismeretek több oldalú megtapasztalásával az ok-okozati összefüggések megláttatása. A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük során olyan tapasztalatokat szereznek a közvetlen
és tágabb természeti-emberi-tárgyi
környezetről,
amelyek
segítik a
környezetben való eligazodást, tájékozódást. Az óvoda elfogadása megszerettetése útján ismerkednek az óvoda környezetével. Sétáink során megfigyelhetik az időjárás és környezet változásait, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, valamint ismerkednek a közlekedési eszközökkel. Igyekszünk az állatokat, növényeket természetes környezetükben megfigyeltetni a gyermekekkel.
29
2. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása, logikus gondolkodás megalapozása.
A
gyermekek
tapasztalatokat
is
a
környezet
szerezhetnek.
megismerése
Alakul
során
ítélőképességük,
matematikai fejlődik
tér,
tartalmú sík
és
mennyiségszemléletük. A matematikai ismereteket egyéni képességeiknek megfelelően fejlesztjük. Problémahelyzetek létrehozásával késztetjük a gyermekeket logikus gondolkodásra. Speciális: a cigány néphagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megszerettetése, megőrzése. A gyermekek megismerkednek néhány kismesterséggel és annak eszközeivel. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
A gyermekek tájékozottak a saját környezetükre és személyükre vonatkozóan.
-
A gyerekek tájékozottak a tágabb világra vonatkozóan. Ismerik a környezetükben megtalálható növényeket, háziállatokat, és a vadállatokat, ismerik az évszakokat, napszakokat.
-
A gyerekek tájékozottak a környezet formai és mennyiségi, téri viszonyairól.
Speciális: ismerjék a saját tárgyi kultúrájukat és annak eszközeit.
30
4.6 Munkajellegű tevékenységek Célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan képessége, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, akarati tulajdonságaikat. Feladata: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek szervezése. - Önellátás - Önkiszolgálás - Naposi munka - Játékpakolás - Teremrendezés - Növények gondozása - Az udvar takarítása az évszaknak megfelelően - A felnőttek apró megbízásai
A gyermekmunka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki. Elsősorban önmagukért, a közösségért végzik. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére -
Végezzék önállóan az önellátással, önkiszolgálással kapcsolatos teendőket.
-
A gyermekek szeressenek közösen dolgozni.
-
A gyermekek önállóan igényesen végezzék a közösségért vállalt munkát.
-
Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.
-
Örömmel segítsenek társaiknak.
-
Szívesen vegyenek részt a környezet, növények gondozásában.
31
5. Az óvodai élet megszervezése
NAPIREND 600 -
Gyülekezés
J
Szabad játék
Á
Játékba integrált tanulás
T
Kb.800-900
Folyamatos tízórai
É
Egyéb óvodai tevékenységek
K
Játék a szabadban
1130 -
Gondozási feladatok, testápolás Étkezés Pihenés, alvás mesével, altatóval
1430 -
Folyamatos ébredés
J
Gondozási feladatok, testápolás
Á
Étkezés
T É
Szabadon választott tevékenység
K 1700
Hazabocsátás
32
HETIREND A heti rend megszervezésére a csoportok igényei és az óvoda hagyományai adnak alapot. A heti rendet a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Úgy alakítjuk, hogy a gyermekek minden tevékenységi formát gyakorolhassanak, de a csoportok ne zavarhassák egymást. A tevékenységi formák szervezése, tervezése nevelési ciklusokban valósul meg, amelyek évszakok köré csoportosulnak. A játékba integrált tanulás alábbi szervezeti formáit alkalmazzuk: Szervezett tevékenység - Frontális:
Mozgás, mozgásos játék
A gyerek igényeiből kiindulva - Mikrocsoportos: Ének, zene Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Mese, vers Az egyéni képességek fejlesztése gyermekenként, szükség szerint szerveződik. Az ismeretszerző tevékenységek időtartama a gyermekek érési és életkori sajátosságainak megfelelően fokozatosan növekszik. A kötött és kötetlen tevékenységek a gyermekek igényeinek megfelelően szerveződnek.
33
6. Sajátos feladataink
6.1 A cigány kisebbségi feladatok Óvodánkban sok a hátrányos és veszélyeztetett környezetben élő az etnikai kisebbséghez tartozó cigány gyermekek száma, ezért nevelő-oktató munkánkban figyelembe vesszük a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelvei” – t. Cél: A
családi
nevelést,
annak
hiányosságait
kiegészítve,
kompenzálva
beilleszkedésük segítése biztonságérzetet nyújtó óvodai légkör megteremtésével az érzelmi kötődés megalapozása az óvodához, társas kapcsolataik pozitív irányú alakítása. Feladat: -
Rendszeres családlátogatás a rendszeres óvodalátogatás érdekében, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre.
-
Példamutatás a gyermekek gondozásában, nevelésében, ezen keresztül a családi háttérrendszer fejlesztése.
-
A gyermekek megismerése, a lemaradás területének és mértékének megállapítása. A fejlesztési feladatok megállapítása, egyénre szabottan, írásban rögzítve történik.
-
Életvitel-életmódváltozást elősegítő programok szervezése.
-
A Nevelési Tanácsadóval rendszeres a kapcsolatunk, annak érdekében, hogy a gyermek egyéni fejlettségének mérten, megfelelő típusú iskolában kezdhesse meg tanulmányait.
-
Folyamatos kapcsolatra törekszünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.
34
6.2 A cigány hagyományok és kultúra értékközvetítése és ápolása Cél: A cigány irodalmi, zenei, kézműves hagyományok megismertetése, ápolása. Feladat: -
Biztosítjuk a kisebbség kultúrájának hagyományainak megismerését, a kisebbségi önazonosság megőrzését, erősítését.
-
Gyűjtőmunkát végzünk
A fejlődés várható eredménye -
Legyenek büszkék a cigány kultúrára, hagyományaikra.
-
Ismerjenek cigány irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokat.
-
Ismerjék saját tárgyi kultúrájukat és annak eszközeit.
35
7. Az óvoda kapcsolatrendszere Óvoda-család Összhangra törekszünk, hogy a családdal együtt azt kiegészítve szolgáljuk a gyermekek fejlődését, gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük őket. Legfontosabbnak tartjuk a családi nevelés szokásainak megismerését. A gyermekek egyéni fejlődésével kapcsolatban tapintatosan, folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Óvodánk nyitott, változatos lehetőség biztosításával a szülők betekinthetnek az óvoda életébe. Megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy szeretjük gyermekeiket. Keressük a lehetőségeket a kapcsolat mélyítése céljából. (pl.: játszóház, táncház stb.) A kapcsolattartás formái: -
beíratás – az első személyes kapcsolat
-
családlátogatás – a családi nevelés, környezet megismerése
-
anyás beszoktatás
-
egyéni beszélgetések
-
nyílt napok, játszó délutánok, vetélkedők – szülők betekintése az óvoda életébe
-
az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Ünnepek: Mikulás
(csoportonkénti szervezés)
Karácsony
(óvodai szintű, a családok részvételével)
Farsang
(óvodai szintű, a családok részvételével)
Március 15.
(csoportonkénti szervezésben)
Húsvét
(csoportonkénti szervezésben)
Anyák napja
(csoportonkénti szervezésben)
Gyermeknap (kerti-parti
jelleggel,
családok,
vendégek
részvételével) Név és Születésnapok megünneplése
(csoportonkénti szerv.)
36
Rendezvények: Mihály-napi vásár
(óvodai szintű)
Diószüret
(óvodai szintű )
Kirándulások
(csoport és óvodai szintű )
Sportprogramok
(óvodai szintű, családokkal együtt )
Vetélkedők
(egészségügyi, közlekedési, szülők bevonásával )
Játszóház
(óvoda, család közös rendezvénye )
Zenés, táncos rendezvények, „Szülők bálja” (szülők és az óvoda támogatói részére ) Óvoda-iskola Kapcsolatunk folyamatos, hagyományokon alapszik. Tartalmi kapcsolatunk célja, hogy elősegítsük a gyermekek zavartalan iskolakezdését. Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje
nevelő-oktató
munkánk
célját,
azt,
hogy a
gyermekeket
egyéni
képességeiknek megfelelően úgy neveljük, fejlesztjük, hogy képesek legyenek környezetükben jól eligazodni, tudjanak kapcsolatot teremteni és együttműködni. Az együttműködés formái: -
az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása
-
a látogatások, tapasztalatcserék, munkaközösségi foglalkozások
-
az első osztályosok meglátogatása tanév elején az iskolába
-
a nagycsoportos óvodások látogatása az iskolában, ismerkedés az iskolai környezettel
-
rendezvényeken való szereplés kölcsönösségi alapon
Családok Átmeneti Otthona Megalakulása óta él a kapcsolat. Folyamatosan érkeznek hozzánk azok a gyermekek, akik családjukkal együtt a lakáskörülmények vagy családi problémák miatt költöztek az Otthonba. Mivel itt tartózkodásuk nem végleges, ezért év közben folyamatosan cserélődik személyük, változik létszámuk.
37
Az együttműködés formái: -
Személyes találkozás a családgondozókkal
-
Folyamatos információcsere
-
Adományok fogadása
-
Egymás rendezvényeinek látogatása
-
„Nem vagy egyedül” családsegítő programban való részvétel
Egyéb kapcsolataink Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos. A problémák megoldásában segítő, támogató, együttműködő ez a kapcsolat. Formái: -
intézményvezető beszámolója, információs jelentése, képviselete
-
kölcsönös tájékoztatás, értekezletek, egyéni megbeszélések
Az igazgatóság tagóvodáival Formái: -
közös rendezvények
-
szakmai napok
Közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyomány teremtő a művelődési házakkal, múzeumokkal, Napsugár Játszóházzal. Formái: -
megbeszélések, tájékoztatás, látogatás
-
rendezvényeken részvétel
Egészségügyi szervekkel A gyermekek egészségi állapotának ellenőrzése, megőrzése és javítása illetve a megelőzés érdekében a védőnő, gyermekorvos, fogorvos rendszeres szűrő vizsgálata 38
szükséges. A családsegítő szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekek szociális helyzetének javítására. Formái: -
fogászati szűrés a fogorvosi rendelőben évente középső és nagycsoportosok részére
-
orvosi vizsgálat minden csoportban évente az óvodában
-
a tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat
-
a védőnő rendszeres illetve szükség szerinti szűrővizsgálata (haj, bőr stb.)
-
esetmegbeszélések szükség szerint
-
adományok közvetítése a családok felé
Szakmai szervezetekkel Megyei Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó és Szakértő Bizottság, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, képző intézetek és más óvodák. Szakmai tudásunk, tevékenységünk fejlesztése, megújítása érdekében sok segítséget kapunk. Érdeklődési körünknek megfelelően és programunkhoz igazítható fejlesztési lehetőségek közül választhatunk. A város óvodáival való kapcsolattartási módokat igyekszünk kihasználni. Cigány Kisebbségi Önkormányzattal A család szociális hátterének a problémák megismerése és a folyamatos segítségnyújtás érdekében fontos a kapcsolat kiépítése és tartása az információ csere – kiemelve az óvoda pártfogói szerepét. Formái: -
Pályázatok, konzultációk
-
Közös programok, rendezvények szervezése
-
Segítségnyújtás a népi hagyományok, cigányversek, dalok felkutatásában, néphagyományok, népszokások felelevenítésében
39
8. Érvényességi nyilatkozat A helyi nevelési program érvényességének ideje: A nevelőtestület megállapodása alapján történik.
A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: hálózatbővítés, leépítés szervezeti átalakítás ha a nevelő testület más program bevezetéséről dönt ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol Előírás a program módosítás előterjesztésére: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezető testületének. Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. A program bevezetése felmenő rendszerben történik.
40
9. Legitimációs záradék
1. Véleményezte:
dátum:…………………….
2. Egyetértését nyilvánította:
dátum……………………..
3. Elfogadta:
dátum…………………….
4. Jóváhagyta:
dátum…………………….
5.Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:
6. Publikálás formája:
7. Irattár száma:
41
10. Felhasznált irodalom
-
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC INTERPRINT Kft.
1996. -
Mérey Ferenc-V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat Kiadó
1978. -
Kovács György-Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen 1995.
-
Az Óvodai Nevelés Programja 1989.
-
Porkolávné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-Typo
Bp. 1992. -
Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés- de hogyan? NAT-TAN Sorozat Bp. OKI 1996.
-
Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM
Ped.Int.1997. -
Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Bp. Dinasztia Kiadó 1993.
-
Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974.
-
Zilachi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994.
-
Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás Bp. 1997. LITOGRAPH
Kft. -
Négyszínvirág A Vésztői Napköziotthonos Óvoda nevelési programja
1998. -
Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. Az óvodai program előkészítő szakasza OKKER Kiadó Bp. 1997.
-
Szemán Józsefné dr.: Multikultúrális értéket közvetítő Óvodai Program
1998. -
Szedmán Jőzsefné dr.: Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez Hajdúböszörmény 1996.
-
Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Bp. Zeneműkiadó 1982. 7-289
p. -
Nagy Jenőné: Zenei nevelés az óvodában Szolnok JNSZ, Ped.Int.1995 1-
133 p.
42
-
Pedagógiai füzetek 7: A környezetismeret és a szabadidő kapcsolata az óvodában Szolnok JNSZM Ped.Int. 1989.
-
Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az Óvodában Bp.FERCO Kft. és a Váci Ofszet Kft. 1994. 5-131 p.
-
Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodás korú gyermekek fejlettségének megállapításához Szolnok, JNSZM Ped.Int. 1983. 1-20 p.
43
