GERINCTELENEK Hány állatfaj él a Földön? Arisztotelész: 454 állatfaj Jelenleg ismert, leírt fajok száma 1millió, de ez nem végleges! Többsejtű állatok több mint 600 millió éve lakják a Földet - kihalt és ma is élő fajok száma 1 milliárdnál < Rendszertani kategóriák: a rendszertani alapegység a faj ; nem, nemzettség,(genus) család (família); rend (ordo); osztály (classis); törzs (phylum)
• Karl Linné (1707-1778) : Systema naturae (A természet rendszere – 1735) • Kitaibel Pál (1757–1817) • J. B. Lamarck (1744–1829) : elsőként vetette el a fajok állandóságának elvét • Charles Darwin (1809-1882): az élővilág evolúciójának magyarázata
• Lelet: az élőlény megkövesedett maradványa vagy negatív mintája a
földkéregben
• Lenyomat: az élőlény külső formájának megszilárdult nyoma a földkéregben (üledékes kőzetekben). • Kövület: az élőlény szilárd szöveteinek, ellenálló részeinek megkövesedett
maradványa
ÁLLATKÖR: Egysejtű eukarióta állatok Ostoros moszatok törzse Ősi fajaiknál válhatott szét az autotróf növények és heterotróf állatok evoluciója. Sejt: sejtmag; színtestek; sejtszáj; fényingert érzékelő szemfolt. 1
Sejt alak: orsó formájú, elülső felén ostor (mozgás) Sötétben és szervesanyagban gazdag környezetben színtelenek, fényre jutva megzöldül - fotoszintézis Élettér: sekély édesvizekben - vizek öntisztulása, vízi állatok tápláléka
Egyfélemagvúak törzse Egy- vagy több sejtmag (azonos működés) Sok parazita és kórokozó. pl. álomkór ostoros, malária kórokozója Gyökérlábúak osztálya: állábak: vizek aljzatán / nedves talajon rendkívül lassan mozognak Táplálkozás: szerves törmelékkel heterotróf módón Élettér: tengerekben élők, sok mészvázas, likacsoshéjú faj. (kalcit, aragonit, SiO2, stroncium-szulfát, agglutinált) Foraminiferák (Likacsoshéjúak rendje): meszes vagy agglutinált váz, sok fajuk a paleozoikum végén kihalt (Ma az óceánokban lebegő plankton Foraminifera → globigerinás –iszap) Nummulitesek (eocén): lencse alakú, többkamrás perforált héj, esetenként óriásira nőttek Radiolária (Sugárállatok): kovavázuk mikroszkópos kicsinységű, lebegő életmód → radiolária-iszap
Kétfélemagvúak törzse Átlagos méret: néhány 100 µm Kisebb sejtmag: szaporodás --- Nagyobb sejtmag: többi életfunkció Csillósok osztálya (pl. papucsállatkák) Testüket csillók fedik. Gyors mozgás 2
Sejtszáj, emésztő üregecske Táplálkozás: heterotróf, baktériumokkal, moszatokkal.
ÁLLATKÖR: Többsejtű eukarióta állatok Tagozat: 1. Álszövetes állatok
Szivacsok (Porifera )törzse A sejtszerveződés alacsony fokán álló többsejtűek, funkcionális szempontból koordinált sejtaggregátumok →álszövet Testfelépítésük nem szimmetrikus Ideg- és érzékszervük nincsen Testük: 2 sejtréteg :belső → gömb alakú sejtek gallérszerű nyúlvánnyal, ostorral külső→ lapos, egymással lazán érintkező sejtek közöttük → szaporítósejtek, kollagén fonalak stb. Belső vázuk van: szerves váz, aminosavakat tartalmazó szkleroprotein, nem fosszilizálódik (kiv. Külső ~) → szilárd váz: mész-vagy kovaanyagú tűkből áll Egyed – telep határ elmosódik Élettér, életmód: vízben rögzített, szilárdan tapad az aljzathoz Táplálkozás: szűrő- filtráló életmód, moszatokkal, baktériumokkal, szerves törmelékkel → a külső és belső sejtek közötti sejtek emésztik meg sejten belüli emésztéssel Virágkoruk: ordovicium, perm Jelenleg a korallokkal szemben alárendelt szerepük van. Ok: a térért folytatott küzdelem 3
Tagozat: 2. Szövetes állatok (a. testüreg-nélküliek) Csalánozók (Cnidaria) törzse Sugaras részarányos, valódi szövetes többsejtűek Egyedfejlődése során 2 csíralemez alakul ki: ecto (külső)- és ento (belső)derma Egyszerű idegrendszer Ősszájnyílás: funkcionális értelemben megfelel a száj-, végbél-, és ivarnyílásnak Űrbél: Emésztés, kiválasztás, keringés funkciója Csalánsejtek: önálló, sejtek közötti organellumok, kettős falú tokban levő fonál+ méreganyag Szaporodás: általában nemzedékváltakozással: → ivarosan - polipok → ivartalanul- medúzák vagy telepképződés (A telep egyedei önálló, egymástól morfológiailag is különböző individuumok) De: virágállatok csak polip Táplálkozás: ragadozók, de sok közülük növényi anyagot is felhasznál (fejlett csalánozók sárgamoszatokkal élnek szimbiózisbanlégzés és tápanyag) Polipok az aljzathoz rögzültek, medúzák lebegnek Csalánozók és szivacsok között nincs közvetlen filogenetikai kapcsolat Ediacara- fauna 67%-a csalánozó volt (prekambrium) Virágállatok osztálya (Anthozoa): mészvázú korallok Kőkorallok (Scleractinia) moszatokkal való együttélés. A mészelválasztás sok energiát igényel.Nagy szilárdság - ellenállás Tagozat: 2. Szövetes állatok 4
(b. testüregesek - ősszájúak) Laposférgek (Platyhelminthes) törzse Szelvényezetlen test; kétoldali szimmetria (bilaterália Valódi szövetek: három csíralemez: külső (ectoderma), belső (entoderma) középső (mezoderma) Belső, önálló folyadékkal töltött testüregük van (coeloma) Sejtréteg: külső → testfal belső → bélcsatorna köztük → izom + kötőszövet → bőrizomtömlő Központi idegrendszer: idegdúcok + idegtörzsek Életmód: sok élősdi Örvényférgek-; szívóférgek-; galandférgek osztálya
Zsinórférgek (Nemertini) törzse Szelvényezetlen test; szilárd vázuk nincs; csillós bőrfelület Végbélnyílás és zárt véredény rendszer, fejlettebb idegrendszer Táplálkozás: csillóval borított méregmirigyes / szúrótüskés „ormány” → (puhatestűek, rákok, halak, gyűrűsférgek) Életmód: ragadozók / élősdiek, többségük tengerekben él A legnagyobb méretű gerinctelenek Maradványaik a középső kambriumtól. paleozoikum óta nem mentek át jelentős változásokon. 5
Hengeresférgek (Nemathelminthes) törzse Henger alakú test, Testfelépítés: szájnyílás, többségüknek végbélnyílás, bélcsatorna Egyszerű idegrendszer, véredény rendszer hiányzik, fejlett kutikula Élettér, életmód: változatos, szárazföldön és vízben, sok élősködő (szárazföldiek)
Gyűrűsférgek (Annelida) törzse Szelvényesség: gyűrűszerű részek szelvényenként megismétlődnek, ősszájúak Belső szelvényesség: idegdúcok, kiválasztó- és szaporító szervek pl. földigiliszta Bőrizomtömlő 2 rétegű: kívül gyűrűs, belül hosszanti izmok Élettér, életmód: víz, szárazföld → szerves törmelék lebontása Puhatestűekkel rokon törzs: koszorús trochofora lárva Lehetséges, hogy 1mrd évesek - prekambriumi ásásnyomok Legfejlettebbek szelvényessége visszafejlődött: Hirudina osztály (nadályok)
Puhatestűek (Mollusca) törzse Szelvény nélküli, ősszájúak Testfelépítés : fej→ szájüregben bizonyos osztályoknál jellegzetes a radula láb → szétterülő, csúszó talp zsigerzacskó a coelomával, amelyet köpeny véd 6
köpeny → bőrredő, amely a mésztartalmú külső vázat választja ki nyílt véredényrendszer Fajszámuk kb. 130 000 → 80% a csigák Csigák (Gastropoda) osztály Alsó kambriumtól ismertek, legnagyobb alakgazdagság: eocén-miocén Zsigerzacskó elcsavarodott - nem kétoldali részarányos, páratlan szervek Külső váz, csigaház: védelem, egyes fajoknál elcsökevényesedett, másutt eltünt Idegrendszer: agyidegdúc, 2 pár hosszanti idegtörzs és harántidegek Élettér, életmód: alkalmazkodási körük tág→ oka! többségük mászik az aljzaton, a kiválasztott nyálkán csúszik, de a tengeri pillangók - úszó életmód szárazföldi (10 %), édesvízi (25 %) (egy részénél a kopoltyú visszafejlődött és a köpenyüreg fala a légzőszerv) főleg növényevők, de pl. a porceláncsiga ragadozó
Kagylók(Bivalvia) osztálya Paleozoikum óta léteznek, jelenleg virágkorukat élik. Két teknőből álló héj a test körül, amely kétoldalasan részarányos Fej: elcsökevényesedett, radula nélküli szájnyílás + körülötte érzékelő sejtek Izmos láb, lassú mozgás Kopoltyú Idegrendszer: fejletlen 3 pár agyidegdúc Élettér, életmód: tengerekben, tavakban folyamokban, 7
a víz átszűrésével táplálkoznak Tengeri kagylók élettartalma átl. 5-40 év Télen nem építenek héjat → vastag növedékgyűrűt választanak ki → kagylók életkora
Fejlábúa k/Lábasferűek (Cephalopoda) osztálya Felső kambriumban jelentek meg. Láb → tapadó- vagy fogókarokká, / tölcsérré módosult Zsigerzacskó → „U”-alakban hajlott Agy + 500 mikrométer vastag idegfonat + agyat védő porcos tok - egyedülálló a gerinctelenek között Többségüknek nincsen külső meszes váza, de pl. Nauthilus- félék → lebegtetést szolgáló kamrákból kialakult külső váz Ammoniták (jura-kréta) Néhány nemzettségnél belső váz. Légzés: fésűkopoltyúkkal Védekezés, támadás: Radula, rágó + tintazacskó és méregmirigy + szem Életmódjuk, viselkedésük eléri a halak fejlettségi fokát, emlékezőképességük az emlősökével vetekszik. Szaglásuk, tapintásuk ízlelésük meghaladja az emberét. Élettér, életmód: alkalmazkodási körük szűkebb, mint pl. a csigáké → Ok! ragadozók (férgek, rákok, halak). Néhány évig élnek (kiv. a mélytengeri kalmárokat és polipokat)
8
Izeltlábúak (Arthropoda) törzse Jól szelvényezett, a szelvények testtájakba csoportosultak Testfelépítés: fej, (benne 3 részre tagolható agy), tor és potroh, Kitinpáncél: két rétegű kutikula → védelem külső váz - vedlés ízelt lábak: a járóláb, érzékelő-, táplálékszerző és felaprózó, légző vagy szaporító szervé módosulhat redukált coelomájúak → szervek közötti üregek, hasadékok helyettesítik Légzés: kopoltyúval vagy légedényrendszerrel (trachea) Élettér: a tenger valamennyi régiója, szárazföld -levegő Táplálkozás: változatos
4 altörzs: Háromkaréjú ősrákok (Trilobiták altörzse) Virágkoruk az ópaleozoikum szilárd háti páncél fej: 3 karéjból állt, rajta 1 pár tapogatócsáp Egyforma felépítésű lábak. Élettér, életmód: tengerfenéken másztak ragadozók, perm végén kipusztultak
Csáprágósok(Chelicerata) altörzse csápja visszafejlődött 9
a második pár végtag ollóban vagy karomban végződő csáprágóvá alakult tor → első 2 szelvénye összeolvad a fejjel → előtest és utótest előtesten érzékelő- és szájszervek, 4 pár járóláb potroh: potrohszelvények összeolvadása (utótest) Végtagok nem egyformák, járásra légzésre módosultak Élettér, életmód: eredetileg tengeriek, de pl. skorpiók és pókok alkalmazkodtak a szárazföldi viszonyokhoz Pókszabásúak csáprágója szúrótüskévé alakult át. Első ismert szárazföldi többsejtű állatok!
Rákok (Crustacea) altörzse
Alsó kambrium óta máig élnek
Fej: 2 pár csáp, rágóval, 2 pár állkapocs, 1-3 pár állkapcsi láb Tor a fejjel összenőtt → fejtor, gyakran védőpáncél borítja, Kitinpáncélba mészsók rakodnak le → szilárdság 5 vagy több pár, 2 ágú úszó és járólábak Élettér, életmód: többségük tengeri ragadozó vagy dögevő édesvíz és szárazföld: mászó, ásó, úszó Osztályai: Levéllábú rákok, Csupasz levéllábú rákok, Kagylósrákok, Kacslábú rákok, Felsőrendű rákok
Csáposok (Antennata) altörzse Devontól a mai napig élnek Rovarok (Insecta) legnépesebb osztály Test: fej → egy pár csáp, szem, érzékelő csápok és szájszervek tor → 3 pár, egy sor ízből összetett járóláb szárny → általában 2 pár, testfal zsákszerű kinövése a toron. 10
kitinerek – légcsővek
Esetenként kemény szárnyfedő.
potroh → szelvényei között hártyák, de néha összeolvadnak; gyakran faroktoldalékban végződnek Légzés: légcsővel (trachea). belégzés passzív, kilégzés aktív izommunkával Légcsövek nyílásai (potroh oldalán) zárhatók. Víziek - tracheakopoltyú Életmód, táplálkozás: változatos
Tüskésbőrűek (Echinodermata) törzse Törzsfejlődés oldalága Kívülről 5 sugaras szimmetrikus felépítésűek, belülről bilaterális szimmetria Bőrükben mészlemezek, és azok felszínéről kiinduló tüskék Testfelépítés: szilárd váz (mezodermális eredetű), elemei lemez alakú mészképződmények. Szorosan és mereven illeszkednek egymáshoz (pl. tengeri sünök), vagy mozgékonyan kapcsolódnak (pl. tengeri csillagok karjain) Vízedényrendszer-kapcsolata az állat testéből kinyúló tapadókorongos lábacskákkal (ambulakrális lábacskák). Funkciója: a táplálék megragadása és a tapogatás. Fejük, ill. agyuk nincs Életmód, élettér: sekély és mélyvizű tengerekben, a tengerfenék ragadozói (kagylók, csigák) Néhány fajuk a tenger fenék iszapjába / homokjába ássa be magát
11
