KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA) – rRNS-vizsgálatok alapján az ízeltlábúakkal monofiletikus csoport – féregszerű állatok, 2-15 cm, főként a déli félteke trópusi területein – homonóm szelvényezettség, gyűrűzött test 13-43 pár gyűrűs csonkláb, végén egy pár karom – hosszú, gyűrűs csáp – testüket vékony (kitin)kutikula fedi, időnként vedlenek – bőrizomtömlőjük 3 rétegű, simaizomzatból áll – 2 szájmirigy, külső emésztés
KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA) – bojtszerűen elágazó tracheák szelvényenként, nem kommunikálnak – kiválasztószerv: metanephridium vagy ektodermális csípőmirigy agy 3 dúcpárból, 2 hosszanti idegtörzs
– érzékszervek: érzősörték, 2 egyszerű szem a csápok tövében – váltivarúak; a hím spermatophort ragaszt a nőstényre – egyedfejlődés közvetlen, ált. elevenszülők
Peripatopsis capensis (fokföldi őslégcsöves) - hengeres teste sűrűn gyűrűzött és szemölcsözött - a törzsön 17 pár rövid, gyűrűzött, kúpalakú féregláb - színe barnás, meleg párás helyen él - ragadozó faj - Dél-Afrikában él
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA - Csáprágósok (Chelicerata) altörzse Rákszabásúak (Merostomata) osztálya Pókszabásúak (Arachnida) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya - Soklábúak (Myriapoda) altörzse Százlábúak (Chilopoda) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda) osztálya Szövőcsévések (Symphyla) osztálya Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya - Rákok (Crustacea) altörzse Remipedia osztály Malacostraca osztály Phyllopoda osztály Maxillopoda osztály - Hatlábúak (Hexapoda) altörzse Parainsecta osztály Insecta osztály
ÍZELTLÁBÚAK törzse (Phylum ARTHROPODA) - ektodermális eredetű hám, terméke: kitinkutikula - vedlés (szakaszos növekedés, hormonális hatásra) - külső váz, izmoknak tapadási felület, felületük skulpturált, szőrök stb. - a test szelvényezett - homonóm szelvényezettség, heteronóm szelvényezettség - szelvényszám változik vagy állandó (max. 180) - önálló szelvények, szelvények összeolvadása - fej+tor+potroh / fejtor+potroh
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA – ízeltláb izülettel kapcsolódik a törzshöz – hengeres vázelemek (ízek), saját izomzat, az ízek külön mozgathatók (spec. ízeltláb: csáp, párzóláb) – légzőszervek: légcsövek (tracheák) a kültakaró visszatüremkedései, kopoltyúk, tracheatüdők (1-4 pár) – szelvényenként páros légzőnyílások: – fő tracheatörzsek, vékonyabb mellékágak, tracheolák (sejtekig) - gázcsere – kiválasztószervek: Malpighi-edények a testüreg felé vakon végződő csövek, a közép- és utóbél határán nyílnak a bélcsatornába (max. 180, gyakran 1-8)
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA
– egyes ízeltlábúakban metanephridiális eredetű szervek – általában váltivarúak, belső megtermékenyítés, nem ritka a szűznemzés – idegrendszer: levezethető a gyűrűsférgek dúcidegrendszeréből – dúcok koncentrálódása: agydúc, garatalatti dúc is 3-3 pár dúcból – gyakori a törzsdúcok összeolvadása – érzékszervek: az életmód függvényében fajonként igen eltérő fejlettségű lehet – ált. a látás dominál (jól repülők): ocellusz, összetett szem (több száz vagy ezer ommatida (elemi szem))
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA
– sok csoportnál a kémiai érzékelés (szaglás) is igen fejlett (feromonok) – vérkeringés: nyitott – hátoldalon elhelyezkedő csőalakú szív, amely kamrákra tagolódik – haemolympha - színtelen vagy sárgás, ritkán színes – emésztés: elő-, közép- és utóbél – szájnyílás többnyire fej hasoldalán, szájszervek – szájüreg nyálmirigyekkel – egész Földön, tengerek, víz (édes, sós), hó-jég, levegő, talajban – növényevők, ragadozók, törmelékevők, élőskötők
CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA Csáprágósok (Chelicerata) altörzse Rákszabásúak (Merostomata) osztálya Pókszabásúak (Arachnida) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya
CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA – tengerben alakultak ki, de ma főként szárazföldiek – ősük a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) között volt – előtest (prosoma) + utótest (opistosoma) – csáprágó (chelicera), tapogatóláb (pedipalpus), 4 pár járóláb – külső emésztés – kiválasztás: csípőmirigyek vagy/és Malpighi-edények – légzőszerv: kopoltyú, tracheatüdő – váltivarúak, ált. belső megtermékenyítésűek – idegrendszer: dúc idegrendszer, erős központosulással
RÁKSZABÁSÚAK osztálya - Classis MEROSTOMATA – ősi jellegekkel bíró, kis fajszámú tengeri csoport – nagy termetű ízeltlábúak, kihalt fajaik a másfél méter nagyságot is elérték – testük elő és utótestre tagolódik, az utótesten is vannak végtagok 1 REND: TŐRFARKÚAK – ORDO MEROSTOMATA – az előtestet nagy, félhold alakú hátpajzs borítja, hasoldalán 6 pár végtag ízesül – az utótestet kisebb tüskésszélű pajzs fedi, hasoldalán 6 pár levélszerű végtaggal, ezeken találhatók a kopoltyúk – a test hosszú és vékony faroktövisben ér véget
Atlanti tőrfarkú – Limulus poliphenus – a legnagyobb ma élő faj – 60 cm 2 hosszanti barázda
egyszerű középszem összetett oldalszem csáprágó tapogatóláb
3 hosszanti él járóláb
rágólemezek
lapos, széles, lemezalakú végtag
mozgatható tüskék
faroktövis
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA Skorpiók (Scorpiones) alosztálya* Rovarpókok (Solifugae) alosztálya Álskorpiók (Pseudoscorpiones) alosztálya* Sapkás pókok (Ricinulei) alosztálya Kaszáspókok (Opiliones) alosztálya* Atkák (Acari) alosztálya* Szálfarkúak (Palpigradi) alosztálya Ostorfarkúak (Uropyhi) alosztálya Rövid szálfarkúak (Schizomida) alosztálya Ostorlábúak (Amblypygi) alosztálya Pókok (Araneae) alosztálya*
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA - általában szárazföldiek, víziek másodlagosan - 19 szelvény: 6 előtest, 13 utótest - előtest összenőtt szelvények - utótest esetenként különálló szelvényekből is - csáprágó kicsi, 2-3 íz, olló vagy karom végződés - méreg vagy szövőmiriggyel kapcsolatos - tapogató láb tapogatószerű vagy ollókban végződik - ált. 7 íz alkotja - 4 pár jaróláb, 7 ízből, változatok - ragadozók vagy élősködők - külső emésztés - szövőmirigyek
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA - tracheatüdők vagy tracheacsövek - érzékszervek közepesen fejledtek, érzékserték - 1-6 pár szemmel rendelkeznek - váltivarúak, általában ivari dimorfizmus - nőstények nagyobbak mind a hímek - fejlődésük átalakulás nélküli (epimorfózis), csak az aknáknál találhatunk tökéletlen átalakulást, lárva alak - kb. 30 000 fajukat ismerjük
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA
SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES - közepes - nagy méret: 1,5-18 cm - kitinkutikula kemény - testük 3 részre tagolódik: - előtest - előpotroh - utópotroh - tapogatólábaik nagyok és hatalmas ollóban végződnek - trópusiak és szubtrópusiak - éjjeli ragadozók - ízeltlábúakkal táplálkoznak - 2000 fajuk ismeretes
SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES - tapogató lábaikkal ragadják meg a zsákmányt majd méregtüskéjüket beleszúrják a zsákmányba - a méreg kis állatokra halálos, de nagyobb méretűekre is veszedelmes lehet - Buthus occitanus - Földközi tenger partvidékén - veszélyes - 5-7cm
Euscorpius carpathicus (kárpáti skorpió) - szúrása veszélytelen - faunaterületünkön előfordul a Déli Kárpátokban is - a hím nyeles spermatofort rak le - éjszaka aktív, kis ízeltlábúakra vadászik - elevenszülők, anya a hátán hordja a kicsiket – csáprágó kicsi, háromízű ollós végtag – tapogatóláb a legnagyobb és legerőteljesebb végtag, 6 ízből áll (csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejtető, lábfej, utolsó két íz ollót képez – 4 pár járóláb, lábfej 3 ízű
ÁLSKORPIÓK alosztálya - Subclassis PSEUDOSCORPIONES - kis méretűek: 1-12 mm - azért hasonlítanak a skorpiókra, mert tapogatólábuk és csáprágójuk a skorpiókéhoz hasonló - rejtett életmód: avar, moha, kövek alatt, fakéreg alatt - apró ízeltlábúakkal táplálkoznak pl. fatetvek, atkák - vedléskor, teleléskor jellegzetes fészket szőnek - kivéve a hideg égövet mindenütt elterjedtek - 2000 fajuk ismeretes, magas páratartalmú helyek
Chelifer cancroides (könyvskorpió) - egész világon elterjedt - lakásokban, könyvtárakban él - kb. 3-5 mm hosszú - nem kártevő - ragadozó: atkák, portetvek - a hím egy spermatofort ad át a nősténynek - van násztánc
Neobisium erythrodactylum (vörösollójú álskorpió) - erdei avarban fordul elő - gyakori faj - a potroh hátlemezei egységesek
Skorpió
Álskorpió
KASZÁSPÓKOK alosztálya - Subclassis OPILIONES - testük zömök: 1-22 mm - nagyon hosszú és vékony lábaik vannak - két szemük van a szemdombon - meleg és nedves éghajlatot kedvelnek, de a mérsékelt égövön is gyakoriak - kövek, fakéreg alatt, mohák között, barlangokban, pincékben - elsősorban ragadozók, de lehetnek dög és korhadékevők is - 1-3 évig élnek - 3000 fajuk ismert - lábaik könnyen leszakadnak, de ez védekező öncsonkítás, a leszakadt láb még percekig mozog (magyar név)
Phalangium opilio (házi kaszáspók) - erdőkben, ligetekben, emberi települések környékén gyakori - világossárgák vagy szürkék - hátukon elmosódott rajzolat látszik - a csáprágók feletti lemezen 1-1 fogacska vagy erős szemcse van - nyáron és ősszel gyakori - korhadó növényeket, elpusztult állatokat eszik Opilio parietinus (fali kaszáspók) - házfalakon, sziklákon, lakások környékén - hím világos-barna, a nőstény szürke sötétebb rajzolattal - a csáprágók feletti lemezen fogak, szemcsék nincsenek - a nőstény párzás után gyakran felfalja a hímet - néha vadásznak is, amúgy törmelékevők
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE - testük: előtest és utótest - méretük: 1 mm - 10 cm - kitinkutikulájuk lágy és sűrűn szőrözött - a csáprágók alapízében méregmirigy van, amely kisebb állatokra halálos is lehet - a hímek tapogatólába párzószerv - a lábfej a spermiumok tárolására és átvitelére módosult - az utótest végén a hasoldalon 1-4 pár kúp alakú szövöszemölcs - ezeket módosult végtagoknak tartják - ivari kétalakúság, hímek kisebbek - a nőstények a petéiket kokonokba rakják, körülszövik és magukkal hordozzák - a kikelt fiatal egyedek egy darabig a nőstény testén maradnak
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE - a szövőmirigyek alakja: bogyó, cső vagy tömlő - a szövőszemölcsökön található csévéken nyílnak a szabadba - a váladék levegőn megszilárdul és fonállá alakul - a lábak végén levő fésűs karmok és serték segítségével szövik a hálót - a háló alakja, szerkezete és szerepe eltérő lehet - mindenütt előfordulnak a szárazföldön, néhány faj vízben - ragadozók, első sorban rovarokat esznek - több mint 35 000 faj - méregmirigy, Közép-Európa nincs veszélyes, csak gyulladás -6 vagy 8 egyszerű szem
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
UGRÓPÓKOK családja - Familia SALTICIDAE - zömökek, vaskos lábúak - nagyokat ugranak - elülső középszemeik kiugróan nagyok - a legfajgazdagabb család - nappali vadászok
Salticus scenicus (színészpók) - hím: 4 mm, nőstény: 8 mm - a test zebramintázatú - melegkedvelő faj - napsütötte sziklákon, forró száraz gyepeken, házfalakon - nem sző hálót - amikor vadászik egy fonálra kapaszkodik nőstény hím
FARKASPÓKOK családja - Familia LYCOSIDAE - mezőgazdasági területeken tömegesen fordulnak elő - egyes fajaik igénylik a víz közelségét - víz felszínén is jól mozognak - gyors mozgásúak, hálót nem készítenek - a zsákmányukat lerohanják - kalózpók: víz felszínén vadászik - szemeik nagyok - nappali vadászok - Lycosa singorensis (szongáriai csellőpók) - nőstény a fészke előtt
és petecsomóval
BÚVÁRPÓKOK családja - Familia ARGYRONETIDAE Argyroneta aquatica (búvárpók vagy vízipók) - az egyetlen eurázsiai búvárpók faj - 0,8-1,8 cm - a hím nagyobb mint a nőstény - kb. 2 cm búvárharangot készít - potrohvégét kinyújtja a vízből, annak a sűrű szörzetén megtapad a levegő - azt viszi le a harangba - álló vagy lassan folyó tiszta, O2 dús vizekben él - a fiatal egyedek kibújás után a búvárharangban maradnak, csak a 4-ik vedlés után hagyják el azt - itthon az ő mérge a legerősebb
KERESZTESPÓKOK családja - Familia ARANEIDAE - a keresztes pókok egyike a legismertebb pókcsaládoknak - változatos alakúak és nagyságúak - hálójuk kerek - lábaik feltűnően tüskézettek Araneus diadematus (koronás keresztespók) – hossza 1,7 cm is lehet, a háton levő világos kereszt alapján könnyen azonosítható, hisz a rokonsági körében fajok százai tartoznak, – gyakran láthatjuk bokorkon, fákon ligetes erdőkben, kertekben, parkokban, elterjedt, helyenként gyakori – apró rovarokkal táplálkozik, melyet hálójával fog meg – „harapása” egyáltalán nem olyan veszélyes mint híre, esetenként bőrpírt és helyi duzzadást okoz – a hálókészítés mesterei, a szövőmirigyekben végtelenül hosszú, finom, rugalmas és viszonylag szilárd fonalat termelnek, ez jellegzetesen kerék formájú, melyet levelek, ágak közé építenek
ATKÁK alosztálya - Subclassis ACARI - kis termetűek: 0,5-2 mm - legtöbbször ovális, hát-hasi irányban lapított testük van - szelvényezettségük elmosódott - legtöbbször a testtájaik is összenőttek - > 80.000 faj - élettartam: bogáratka: 6-10 nap; víziatka: 3 év; rühatka: 2 hónap - szárazföldön leginkább, de tengerekben, édesvizekben - lehetnek ragadozók, növényevők, törmelékevők, élősködők - pete=>6 lábú lárva => proto-, deuto-, tritonimfa => kifejlett állat
KULLANCSFÉLÉK családja - Familia IXODIDAE Ixodes ricinus (közönséges kullancs) - 2-3 mm, a vérrel teleszívott nőstény 1,1cm is lehet - szürkés színű pete - sokféle gerinces vérét szívják - legeltetett területeken a leggyakoribb lárva - betegségek vektorai nimfa - Lyme-kór, agyhártyagyulladás stb. - a nagyvadállomány növekedése kifejlett kullancs hím nőstény vért szív
nem szív vért
fejtájék
Hím
hasoldal
Nőstény
BÁRSONYATKAFÉLÉK családja - Familia TROMBIDIDAE - bőrük bársonyszerűen szőrös és általában piros - a lárvák madarak és emlősök vérét szívják - jelenlétük embernél is bőrgyulladást okozhat - a kifejlett alakok avar- és talajlakó ragadozók - petéket esznek Trombidium holosericeum (tavaszi bársonyatka)
SZŐRTŰSZŐATKAFÉLÉK családja - Familia DEMODICIDAE - féregszerű megjelenésük van - lábaik csökevényesek - nincsenek tracheáik - emlősök szőrtüszőiben élnek - a faggyúmirigyek váladékát eszik Demodex foliculorum (emberi szőrtűszőatka) - nem ártalmas
RÜHATKAFÉLÉK családja - Familia SARCOPTIDAE - testük gyengén kitinizált - végtagjaik rövidek - gömbölyded alakúak - emlősök bőrélősködői - az élő hámrétegben rágnak járatokat Sarcoptes scabiei (emberi rühatka) - az emberen kívül számos más emlősben is előfordul - rühösséget okoz - ovális teste van, 0,2-0,4 mm - rövid, kúp alakú lábai vannak - erős viszketegséget okoz
