Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza január 18

Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competenţă în Domeniul Dezvoltării Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development

konferencia “ Új lehetőségek a határmenti vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU csatlakozása után” Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza 2007. január 18. Levezető elnök: Prof. Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár

A projekt az INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg 1

Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18.

TARTALOM Andrew F. Fieldsend Megnyitó

3

Szabó Gyula, Oláh Judit és Andrew F. Fieldsend A HVTK céljai és eddigi eredményei

4

Lenti István Múltunk jövője: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

12

Veress Enikő A társadalmi tőke szerepe a vidékfejlesztésben (egy erdélyi esettanulmány)

13

Csapóné Riskó Tünde Felsőoktatás és foglalkoztatottság Magyarországon nemzetközi kitekintéssel

14

Nagy László Időjárási tényezők tenyészidőszaki változásai Kisvárda térségében

22

Hadházy Ágnes A Nyírségi Kistérség településfejlettségi vizsgálata

25

Ács Orsolya A Nemzeti Fejlesztési Terv Házhoz Jön

30

Oláh Judit A vidékfejlesztés módszertani megalapozása

32

Berecz Mihály A LEADER az Észak-alföldi régióban

40

Hanusz Árpád A turizmus, mint a vidékfejlesztés eszköze

44

Szabó Andrea A konfernecia hallgatói szemmel, gondolatok a konferencia témájához

45

2


MEGNYITÓ Andrew F. Fieldsend Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: [email protected]

Ez a konferencia egy a négy közül, amelyet a HVTK szervez Interreg IIIA támogatással azokban a magyarországi megyékben, melyek határosak Romániával. Ez alkalommal a vidékfejlesztés társadalmi vetületére összpontosítottunk a határmenti régióban. Mind Magyarországon és Romániában sok éven át, számos társadalmi közösség távol volt a „kitaposott ösvénytől”, főként a határhoz való közelségük miatt, ezért életképességük is jelentősen csökkent. Románia EU-csatlakozásának egyik lehetséges előnye lehet, hogy a fentebb leírt elszigeteltség csökken valamelyest a két ország közti kommunikáció erősödésével. Mint minden HVTK konferencia, ez az esemény is lehetőséget adott határmenti területek egyetemi szereplőinek és a vidékfejlesztést gyakorlatban alkalmazóknak arra, hogy előadják saját elgondolásaikat és meghallgassák egymás előadásait a téma különböző aspektusaival kapcsolatban, továbbá hogy megvitassák a felmerült kérdéseket workshop-ok keretein belül. Az előadások kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy a tárggyal kapcsolatosan minél szélesebb témakör kerüljön terítékre: Megbízható módszereket kell használni a vidéki területek feljesztési igényeinek felismerésére és szükség van indikátorokra, melyekkel számszerűsíthető a vidékfejlesztés állapota (Hadházy A. és Oláh J.). Nem elég a rendelkezésre álló finanszírozási forrást a szükséges területre irányítani, hanem lényeges növelni a közösségek „befogadó kapacitását” is, mely által hatékonyabban használhatják fel a forrásokat. Megismertünk egy olyan kezdeményezést, mely Nemzeti Fejlesztési Tervet hivatott ismertetni helyileg, ezáltal egy lényeges irányelv-keretet adva a regionális fejlesztési programoknak (Ács O.). A vidéki közösségek működésének jobb megértése érdekében egy erdélyi helyzettanulmány betekintést nyújtott a társadalmi tőke szerepébe a vidékfejlesztésben (Veress E.) A Leader elősegíti az alulról jövő, „bottom up” vidékfejlesztést, melynek működési előfeltétele a társadalmi tőke megfelelő szintje a közösségekben (Berecz M.). A Leaderen keresztül például a vidéki közösségek képességeit és szaktuádását kell felismerni és fejleszteni. A vidéki területek társadalmi és kulturális örökségei olyan források, melyek felhasználhatóak a jövőbeli fejlesztéshez (Lenti I.), míg a turizmus lehetőséget ad arra, hogy a szakmával rendelkező emberek fejlesszék képességeiket, továbbá ösztönzi a vállalkozási aktivitást, hogy feleljen meg a helyi lakosoknak és az odalátogatóknak egyaránt (Hanuzs A.). A vidéki közösségek továbbra is függnek a mezőgazdaságtól gazdasági értelemben, ezáltal a klímaváltozás közvetlenül érinti őket (Nagy L.). A felsőoktatási intézmények fontos szerepet játszanak a közösségek új kapacitásainak kidolgozásában, ezáltal a gazdasági diverzifikáció elindításában (Csapóné T.). Felkértünk minden előadót egy írott közlemény elkészítésére, mely a konferenciakiadványok között kerül kiadásra, legtöbbjük eleget is tett a felkérésnek. Remélhetőleg értékes lesz az információforrás a munkája során.

3


A HVTK CÉLJAI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Szabó Gyula, Oláh Judit és Andrew F. Fieldsend Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: fenntartható vidékfejlesztés; multidiszciplinaritás; legjobb gyakorlat Összefoglalás: 2006 februárjában hat szervezet együttműködésével egy informális szervezet jött létre Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ (HVTK) névvel. A HVTK célja a párbeszéd és tapasztalatcsere ösztönzése a tudományos pályán dolgozó szakemberek, diákok, és a gyakorlati megvalósítók között a fenntartható vidékfejlesztés témájában. A vidékfejlesztés multidiszciplináris téma és a HVTK résztvevői sok tárgyban rendelkeznek szaktudással, mint például az agrárdiverzifikáció, földhasználat, gazdaságfejlesztés, oktatás, társadalmi tőke és területfejlesztés. A Központ sikeresen elnyerte az Interreg IIIA finanszírozását, mely 95 %-ban fedezte az indulási költségeket, illetve tevékenységi programja első 14 hónapjának költségeit. A tevékenységek a következő területekre vonatkoztak: (a) egy olyan emberekből álló hálózat kiépítése, akik érdekeltek Magyarország-Románia határmenti régiójának vidékfejlesztésében, (b) egy online vidékfejlesztési szakértői adatbázis létrehozása, illetve (c) a fenntartható vidékfejlesztés oktatásának támogatása. Ez a tanulmány bemutatja a fenti tevékenységek megvalósítását, továbbá megvitatja, milyen szerepet játszhat egy ilyen szervezet a régió fenntartható vidékfejlesztésének támogatásában az Európa-szerte bevezetett legjobb gyakorlati eredményeken alapuló új elképzelések foganatosításával. BEVEZETÉS

Az egy főre eső GDP tekintetében a Magyarország-Románia határmenti régió az EU27 országok legszegényebbjei között helyezkedik el (Eurostat, 2006). Magyarország észak- és dél-alföldi régióit, illetve Románia észak-nyugati és nyugati régióit egyaránt a “konvergencia régiók” közé sorolják a jelenlegi EU programperiódusban, mivel ezen területek egy főre eső GDP értéke 75 %-kal kevesebb az EU-25 országok átlagáénál. A 2002-2004 évek átlaga az észak- és dél-alföldi régióban 36,7%, illetve 39,6% volt (Európai Bizottság, 2005) A Magyarország-Románia határmenti régió vidéki területei viszonylag szegények természeti erőforrásokban, viszont gazdagok szántóföldben. 2003-ban az Alföld két régiója 47 %-kal járult hozzá a mezőgazdasági össztermékhez és szolgáltatáshoz (KSH, 2005). Ezáltal tehát a mezőgazdaság továbbra is fontos része a vidéki területek gazdaságának, amely a politikai és gazdasági rendszerváltás miatt közel két évtizedes átállási időszakon van túl. Ez a földtulajdon radikális átalakítását vonta maga után. Szintén fontos hatással van a vidéki területekre Magyarország csatlakozása az EU-hoz. Magyarországon a NUTS3 megyék, azaz Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye határai kb. 90%-ban közösek Romániával. Az első két megye az észak-alföldi régió része, míg a harmadik a dél-alföldi régióhoz tartozik. A három megyében összesen 28 NUTS4 kistérség található, melyekből három magában foglal megyeszékhelyeket és gazdaságilag viszonylag jól fejlett. A fennmaradó kistérségek közül tizet a “legkevésbé fejlett”, és további hetet a “fejlődésben elmaradt” kategóriába soroltak 2002-ben (Faluvégi 2004). Ezek a kistérségek tekinthetőek a leginkább vidéki jellegűnek, reprezentálva több, mint 50 %-át a három megye vidéki lakosságának. Ezeknek a vidéki közösségeknek, illetve Románia határmenti vidékein élő, a magyar közösségekkel szoros földrajzi, környezeti, kultúrális és történelmi kapcsolatban lévő 4

közösségeknek olyan megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, melyek mindennaposak Európa “perifériális” részén. Ezek főleg agro-környezeti tényezőket takarnak, úgy mint az erőforrások túlzott kihasználása, környezetszennyezés, a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége, gazdasági nyomás, melynek nyomán megnő a városba költözés aránya, a szakértelem hiánya, társadalmi tényezők (rossz kommunikáció), illetve csökkenő, elöregedő populáció. 2002 decemberében, a regisztrált munkanélküliség 17 kistérségben meghaladta a 9 %-ot, az ezer lakosra eső aktív vállalkozások száma kevesebb volt 50-nél, a bruttó jövedelem pedig a legalacsonyabb kategóriába esett. Huszonnégy kistérségben csökkent a populáció, hét esetben az éves érték 5.0 és 7.4 fő/1000 lakos között volt (KSH, 2004). Az életképes vidéki közösségek támogatásának igénye ma már általánosan elfogadott. A városi központok önmagukban nem fenntarthatóak és függnek a vidéki területektől élelmiszer, kikapcsolódás, illetve egyéb termelési tényezők tekintetében. Ugyanakkor a vidéki gazdaság egyre szélesebb körű tevékenységek elvégzésére alkalmas, ideértve a “szántóföldtől az asztalig” termékpályát, egyéb szántóföld alapű iparágakat, ipari termelést, turizmust és szórakozást, illetve a kiskereskedelmi és szolgáltatási ágakat (Bryden, 2003). A Magyarország-Románia határmenti régió számos fontos mezőgazdasági és vidékkel kapcsolatos oktatási és kutatási központtal, továbbá nagyszámú, a fenntartható vidékfejlesztést maga elé célként kitűző szereplővel rendelkezik. Fieldsend et al. (2004) rámutattak, hogy egy valódi együttműködő megközelítés, amely megcélozza a vidékfejlesztés minden aspektusát (ideértve a gazdasági, társadalmi, környezeti és kormányzati szempontokat), növeli a hatékonyságot. Ez a tanulmány egy olyan, a Debreceni Egyetemen létrehozott központ munkáját írja le, melyet ennek a megközelítésnek, és különösképp az egyetem és a gyakorlati megvalósítók közötti komolyabb együttműködésnek a megvalósítására hoztak létre. MÓDSZERTAN

2006 februárjában hat szervezet fogott össze a legjobb gyakorlat cseréje és terjesztése érdekében a vidékfejlesztés területén az általuk létrehozott Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központon (HVTK) keresztül. Ezek a szervezetek a következők: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja; Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Békés Megyei Önkormányzat; Bánáti Mezőgazdaságtudományi és Állatorvostudományi Egyetem; Temesvár, Románia és Writtle College, Anglia. Ezek a szervezetek számos különböző szereplőt reprezentálnak a vidékfejlesztés területén. A központtal kapcsolatban lévő egyének szaktudása a vidékfejlesztés szerteágazó megközelítéseit takarja, ideértve a mezőgazdasági diverzifikációt, földhasználatot, gazdasági feljődést, oktatást, társadalmi tőkét és területfejlesztést. A DE-ATC-n belül például a HVTK résztvevőit tudatosan a két kar (Mezőgazdaságtudományi, illetve Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar) számos tanszékéről választották ki. A HVTK tevékenységei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyére összpontosulnak Magyarországon, illetve magukban foglalják a romániai Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék síksági területeit. A szervezet sikeresen elnyerte a MagyarországRománia Interreg IIIA támogatást, mely elegendő volt az indulási költségek 95%-ának fedezésére (mint pl. a reklámanyagok nyomtatása), illetve szintén megvalósították belőle az első 14 hónap hosszúságú program tevékenységeit. Ezen tevékenységeknek három céja van: Elsősorban egy „Határmenti vidékfejlesztési hálózat” kiépítése, mely olyan egyénekből áll, akik érdekeltek a határmenti régió vidékfejlesztésében. Ezt az angol Newcastle-upon-Tyne Egyetem Vidéki Gazdasági Központja által létrehozott „Északi vidéki

5

hálózat” mintája alapján alakítják ki. A hálózat célja, hogy serkentse a párbeszédet és a tapasztalatcserét a fenntartható vidékfejlesztésről, ezáltal segítve az egyéneket és a szervezeteket abban, hogy kapcsolatokat építsenek ki egymás között, illetve hogy létrehozzanak egy közös vidékfejlesztési stratégiát a régióban. Habár bárki csatlakozhat a hálózathoz, a legtöbb tag a következő típusú szervezetekhez tartozik:  Regionális vidékfejlesztési ügynökségek (Észak- és Dél-Alföld)  Megyei önkormányzatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés)  Kormányzati szervezetek és ügynökségek, pl. helyi vidékfejlesztési hivatalok  Kistérségi vezetők  Kereskedelmi csoportok, pl. mezőgazdasági kamarák, kereskedelmi kamarák  Nem kormányzati szervezetek, pl. Kárpátok Alapítvány  Közösségi csoportosulások, pl. Roma csoportok, stb.  Egyetemek, pl. Debreceni Egyetem, Nyíregyházai Főiskola  Kis- és középvállalkozások Másodsorban cél egy vidékfejlesztési szakértői adatbázis létrehozása. Hatalmas mennyiségű lényeges információ, szaktudás és tapasztalat létezik Európa-szerte, ideértve azt is, amit az EU finanszírozott olyan programok által, mint a 6. Keretprogram és az Interreg III a 2000-2006 közötti időszakban. Egy határmenti felsőoktatási intézményen alapuló vidékfejlesztési központ a legalkalmasabb arra, hogy egy ilyen adatbázist összeállítsunk, melyet a döntéshozók, végrehajtó szervezetek és az egyetemi szereplők feltölthetnek a régióban adaptálható jó gyakorlati példákkal. Ez adatbázis adatokat tartalmaz a következőkkel kapcsolatban:  Projektek  A szakértelem forrásai (pl. egyetemi tanszékek)  Finanszírozási források  Oktatási kurzusok  Publikációk Harmadsorban a diákok fenntartható vidékfejlesztési oktatásának támogatása. Az egyetemi intézmények és a gyakorlati megvalósítók közötti, HVTK által szorgalmazott párbeszéd kétirányú folyamatként lett megtervezve. A gyakorlati megvalósítók tanulhatnak az egyetemi szereplőktől, de ezzel együtt az egyetemi szereplőknek tisztában kell lenniük a „valós élet” problémáival, amelyekkel a gyakorlati szereplők szembesülnek. Szintén ismerniük kell az általuk kidolgozott megoldásokat, hogy megfelelően oktathassák a jövő vidékfejlesztési szakembereit. A célok elérése érdekében végzett tevékenységek eredményeit a következőkben olvashatja. EREDMÉNYEK

A Határmenti vidéki hálózat adatbázisának összeállítása során minden egyes HVTK résztvevő összeállított egy listát az általa ismert, a vidékfejlesztésben érdekelt egyénekről. A projekt kezdetekor kb. 550 magyarul beszélő és 200 nem magyarul beszélő egyén szerepelt a listákon. Ezek a számok később növekedtek. A hálózat és a HVTK közötti kommunikáció fő csatornája a havonta jelentkező elektronikus hírlevél, mely e-mail formájában, közvetlenül jut el minden egyes személyhez, illetve szintén hozzáférhető .pdf formátumban a HVTK honlapján (www.hvtk.org). Minden egyes hírlevél tartalmaz infomációkat a HVTK múltbeli és jövőbeli tevékenységéről, az általános eseményekről és a közelgő konferenciák részleteiről. A hírlevél értékét és fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy összesen két egyén jelezte leiratkozási szándékát. 6

Szintén kiküldésre került egy négyszer egy napos konferenciára történő meghívás közvetlenül a Határmenti vidéki központnak egy olyan válasz-faxpapírral együtt, mellyel visszaigazolhatják részvételi szándékukat. A HVTK tervezi egy konferencia megtartását a vezető mezőgazdasági felsőoktatási intézményeken a projekt által lefedett mindhárom megyében egyenként, melyet egy extra konferencia zárna le a DE-ATC intézményében az Interreg IIIA finanszírozási periódusának a végén. Hozzávetőlegesen 100-an jelentek meg az első konferencián, melyet szintén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tartottak meg 2006. március 30-án. A konferencia címe az “Az egyetem kapcsolata a vidékfejlesztési szakemberekkel” volt, mellyel hangsúlyoztuk ezen szereplők párbeszédének fontosságát. A második konferenciát a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolán tartották meg június 29-én “A partnerség szerepe a vidékfejlesztésben” címmel, ahol kihangsúlyoztuk, hogy a különböző típusú szervezeteknek partnerség formájában kellene együttműködniük a projektek megvalósításában. Nagyjából 50 ember vett részt ezen az eseményen. Jelen tanulmány a harmadik konferenciára kerül benyújtásra, a negyedik konferencia pedig Debrecenben kerül megrendezésre 2007 áprilisában. Egy viszonylag közvetlen konferenciastílust alkalmaztunk, mely vitára és részvételre ösztönöz. A hozzászólásos és plakátok útján történő részvétel egyaránt fogadtatásra talált egyetemi szereplők, diákok és a gyakorlati alkalmazók részéről. Megfelelő mennyiségű idő áll rendelkezésre a kérdésfeltevésre és a résztvevők számára egy egyórás szakszemináriumot biztosítunk, ahol megvitathatják a lényeges kérdéseket. Minden prezentációt adó résztvevőt megkértünk, hogy biztosítsanak számunkra egy írott verziót is, melyet közzéteszünk a konferenciairatok között kinyomtatott verzióban, illetve a HVTK honlapján. Ennek részeként próbáltuk a résztvevőket rábírni arra, hogy megfelelő formátumú tanulmányokat adjanak be struktúra, kiállítás, betűforma, stb. tekintetében, viszont sokuknak ezzel problémájuk akadt. A HVTK szintén közzétett egy vitairat-sorozatot a honlapon. Ezek közül az első a felsőoktatási intézmények volt diákjaival ápolt kapcsolatának fontosságára irányul, míg a második a LEADER program vidéki területeken történő társadalmi tőke-fejlesztésben vállalt ösztönző szerepét taglalja. Mindkettő fontos témakör, melyekre egyszerű válasz nem létezik és reméljük hogy meglátásaink hozzásegítenek másokat ahhoz, hogy saját építő gondolataik legyenek. A vidékfejlesztői szakértői források száma, mely hozzáférhető a HVTK honlapján (www.hvtk.org). Kategória és típus szerint listázva. 1. táblázat Kategória

Típus

Szám

Kategória

Típus

Szám

Projektek

4-7. Keretprogram Interreg IIIA Interreg IIIB Interreg IIIC Egyéb

49 1 36 88 26

Szervezetek

Oktatási Kutatási Egyéb

39 10 51

Tanulmányi programok

Posztgraduális Graduális

36 6

Szakfolyóiratok Könyvek Füzetek Publikációk

5 21 4 90

Finanszírozási források

Észak-Alföld Dél-Alföld Az egész régió

8 8 10

Publikációk

A vidékfejlesztési szakértői adatbázis összeállításának feladatát felosztottuk számos HVTK résztvevő között és mintegy 500 adatbázis egységet sikerült megállapítani (1. táblázat). A Writtle College és a DE-ATC együttműködése eredményeképpen egy 200 7

projektből álló lista készült el, melyek között egyaránt megtalálható az EU által finanszírozott projekt, illetve olyan is, amelyre helyi források állnak rendelkezésre. A DE-ATC információt nyújtott 100 vidékfejlesztői szakértői forrásról, illetve 42 vidékfejlesztési tanulmányprogramról. Az RKK 120, a témával kapcsolatos publikációval járult az adatbázishoz, ideértve könyveket és szakfolyóiratokat. Ezidáig az ÉARFÜ 26 finanszírozási forrást azonosított, és várhatóan még sokkal többel is fog szolgálni, amint a 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódus új tervezeteit elindítják. Mindezen információ magyarul és angolul egyaránt hozzáférhető a HVTK weboldalán. Az adatbázisban történő keresést egy részletesen kidolgozott keresőmodul segíti, amely kulcsszó, vagy kategória alapján rendezi a találatokat. Meglátásunk szerint ezidáig ez az egyik legértékesebb eredménye a HVTK-nak és ezáltal hasznára válik az egyetemi szereplők, diákok és a vidékfejlesztést gyakorlatban megvalósítók számára is. A HVTK számos módon támogatja a diákok oktatását. Finanszírozási forrással rendelkezik 500 példány elkészítésére egy új vidékfejlesztési tankönyvből és várakozásaink szerint ezek 2007 áprilisában hozzáférhetőek lesznek. A projektben közreműködő egyének részt vettek egy háromnapos romániai tanulmányi uton, mely során találkoztak egyetemi oktatókkal és gyakorló vidékfejlesztőkkel, továbbá láthattak gyakorlati példákat is a vidékfejlesztésre. Tanulmányokat jelentettek meg, konferenciákon vettek részt, illetve oktatási tevékenységük során felhasználják mindazt a tapasztalatot, amit szereztek. Az Interreg finanszírozási periódusának végén egy, a projekt addigi eredményeit tartalmazó CD fog elkészülni, melyet elküldünk az egyetemi szereplőknek, a diákoknak, illetve a gyakorló vidékfejlesztőknek. A HVTK tevékenységi körébe tartozik olyan munka is, mely túlmutat az Interreg IIIA által finanszírozott körön. Számos HVTK partner részt vesz a “Rural Innova” nevű Interreg IIIC projektben (www.rural-innova.org), amely előmozdítja a vidéki területek nem agrárjellegű fejlesztését egy európai szintű tapasztalat-transzfer és a jó gyakorlatok cseréjének útján. 2006 júniusában egy összejövetelre került sor, mely folyamán a projekt eredményei kerültek elterjesztésre. A HVTK szintén szorosan együttműködik a Praxis – “Hogyan tehetők működő képessé a vidéki vállalkozások” nevű Interreg IIIC (www.praxisnetwork.net) projekttel. A Praxis egyik képviselője tartotta a szarvasi HVTK konferencia alapját képező előadást, továbbá közvetlen link található a “VICOR” nevű, vidékfejlesztők számára fenntartott online fórumra a HVTK honlapján. A Praxis szaktudását használta fel a HVTK ahhoz, hogy összeállítson egy kérdőívet a határmenti területek vidéki vállalkozásainak korlátozó tényezőivel kapcsolatban. A kérdőív eredményeiről Fieldsend és Nagy (2006) számoltak be. A vidékre összpontosuló vállalkozási támogatások forrásai 2004-ben és 2006-ban Kelet-Magyarország három megyéjében, melyet az EuroKontakt (EK), illetve a HVTK (HV) határozott meg 2. táblázat Vállalkozástámogatás típusa Finanszírozás forrása Tanácsadás forrása Képzés forrása Tagsági szervezetek Leader akciócsoportok

EK*

HV

2 8 7 5 0

30 14 20 8 18

Vállalkozástámogatás típusa Egyéb támogatási források Kormányzati szervezetek Romániai partnerek Honlapok

EK*

HV

5 9 5 5

11 18 12 8

* Forrás: Fieldsend és Nagy (2005).

A HVTK munkájának alapját a fenntarthatóság képezi. Jó példa erre, hogy átvette és továbbvitte az “EuroKontakt” nevű Phare-CBC projekt tevékenységeit, melyről Fieldsend és

8

Nagy (2005) írtak részletesebben. Az Eurokontakt a határmenti régió magyarországi részén található vidéki vállalkozások támogatási forrásait kereste, melyekből kevesebb, mint ötven került meghatározásra (2. táblázat). A HVTK a források számát 150-re tudta növelni. Ez az információ szintén megtalálható a honlapon. Két sajtóértekezlet került megtartásra, számos sajtóközleményt publikáltak, és jónéhány szervezet vállalta, hogy megjelenteti a HVTK weboldalának linkjét saját honlapján. ÉRTÉKELÉS

A HVTK felismeri a vidékfejlesztés multidiszciplináris természetét, és tudatosan öszönzi a széleskörű szakmai tudással rendelkező egyéni szereplőt részvételét. Ily módon a központ egy olyan forrásként működik, amelynek célja, hogy a létező szervezeteket és struktúrákat hozzásegítse az együttműködésen alapuló hatékonyabb működéshez. A HVTK bárkivel hajlandó együttműködni, aki érdekelt a régió vidékfejlesztésében. A DE-ATC kétségkívül a mezőgazdasági és vidéki oktatás, kutatás és szaktanácsadás központja Magyarország keleti részén, ugyanakkor egy gyorsan változó piacon foglal helyet. Amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, egy egységes piachoz csatlakozott, nem csupán a mezőgazdaság és a pénzügyi szolgáltatások, de az oktatás területén is. Románia most szintén csatlakozott ehhez az egységes piachoz. Folyamatosan növekvő lehetőségek állnak a kelet-magyarországi diákok rendelkezésére tanulmányaik folytatásának és későbbi munkavállalásuk terén. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának továbbra is versenyképesnek kell maradnia az új helyzetben. A HVTK segíti a kutatókat abban, hogy publikálják eredményeiket angolul, impakt faktorral rendelkező szakfolyóiratokban. Tapasztalatunk szerint a kutatók nem tartják be kellően a szerzői előírásokat, ezért ezen a területen igen lényeges az előrelépés. A DE-ATC kutatóinak szintén részt kell venniük több nemzetközi kutatási projektben. Az elmúlt két évben a HVTK csapata közvetlenül is felelős volt legalább 15 EU által finanszírozott pályázati kiírásért az Agrártudományi Centrum által beadott 32-ből, ezáltal hasznos segítséget tud nyújtani az új nemzetközi kutatási kiírások elkészítésében. A DE-ATC-vel való kapcsolaton túl, a HVTK partnerek szintén együtt dolgoztak számos, az EU 6. Keretprogramja által finanszírozott projekt kiíráson és munkájukat folytatják a 7. Keretprogram alatt is. A Varsóban székelő Európai Vidékfejlesztési Hálózat tagjaként a HVTK sok potenciális partnerrel tartja a kapcsolatot az esetleges jövőbeli együttműködés reményében. Továbbá, egy, az EU-15-ök közé tartozó partner (Writtle College) bevonása biztosítja, hogy egy Európát valóban átfogó perspektíva jellemzi a HVTK-t. Ez az Európát átfogó perspektíva hozzájárult ahhoz, hogy bevezessük az EU-15 “jó gyakorlatot” a régióba. Az EuroKontakt egy, a kelet-angliai régióban sikerre vitt projekten alapul (Fieldsend és Nagy, 2005). Eredményeinkből fakadóan, amikor 2004-ben először próbálkoztunk egy vidéki vállalkozás-támogatási jegyzék összeállításával, a projekt sikere korlátozott volt. Különösképpen az számított szokatlannak a régióban, hogy maguk a szervezetek biztosítsák számunkra saját adataikat (név, foglalkozás megnevezése, e-mail, postacím, telefon és fax számok). Két évvel később, a HVTK-ban résztvevő partnerek hitelességének, illetve az ÉARFÜ-nek a támogatásával az információs igényünkre érkezett válasz sokkal pozitívabb volt. A 2007 és 2013 közötti programperiódusban rendelkezésre álló finanszírozás egy sor egyéb projekt megvalósítására is alkalmas a régió vidéki területeinek előnyére. A HVTK összpontosító szerepet tud betölteni ezen finanszírozási források hatékony felhasználásában a programjain keresztül, melyek az európai jó gyakorlatot hasznosítják. Jó példa erre, hogy az EuroKontakton és a Praxison alapulva néhány HVTK partner a közelmúltban beadott egy

9

további Interreg IIIA finanszírozási igénylést, hogy támogatást nyerjen a vidéki vállalkozások ösztönzését segítő tevékenységekre, mely továbbra is a központ egyik fő érdeke. Katonané et al (2006) egy ún. “tudományos műhely” javaslatával álltak elő, mely egy olyan csatorna lehet, amin keresztül a DE-ATC egyetemi közössége aktívan támogathatja a vidéki közösségeket a kutatáson és a jó gyakorlatok transzferén keresztül. A tudományos műhely egy jól megalapozott elképzelés (Leydesdorff és Ward, 2005), azonban alkalmazása a vidékfejlesztésben egy új, érdekes kihívást jelent. Az ADER (Mezőgazdasági Diverzifikáció a Keleti Régióban; www.ader.org.uk) egy másik példa az olyan sikeres pályázatokra, amelyek rendelkezésre álló finanszírozás esetén hasznosan megvalósíthatóak lennének a határmenti régióban. Egy ötéves periódus során az ADER több, mint 3500 angol farmert segített hozzá vállalkozásaik változatossá tételéhez a Közös Agrárpolitika (KAP) változó igényeinek megfelelően (Boone et al., 2006). Egy ilyen támogatási szolgáltatás szintén értékes lenne a Magyarország-Románia határmenti régióban. A HVTK a fentebb részletezett módokon gondolkodásra ösztönzi az egyetemi szereplőket, diákokat és a gyakorlati megvalósítókat azáltal, hogy új elgondolásokat világít meg számukra, de legalábbis kihangsúlyozza azokat a koncepciókat, melyek szerintünk pillanatnyilag nem annyira elfogadottak, mint amennyire szükséges volna. Mindannyian tudjuk, hogy a vidékfejlesztés az “új traktort a termelőknek” elvnél sokkal többet jelent. Éppen ezért összpontosul a konferencia az “egészséges vidéki közösségek” általános témája köré és ismerteti meg a résztvevőket viszonylag új elképzelésekkel (mint pl. a LEADER), illetve koncepciókkal (mint pl. a társadalmi tőke), mely által a vidéki népesség előnyére válhat. A társadalmi, környezeti és kormányzati kérdések a fenntartható vidékfejlesztésben éppen annyira fontosak, mint a gazdasági ügyek. A HVTK továbbra is egy olyan közegként fog működni, melyen keresztül az egyetemi szereplők, a diákok és a vidékfejlesztés gyakorlati megvalósítói kommunikálni tudnak egymással. A 2007 áprilisában, Debrecenben megtartandó konferenciát a HVTK második tavaszi konferenciájaként fogjuk meghirdetni, remélve, hogy a jövőben is fenntartható ez a szokás. A HVTK hosszútávú törekvése, hogy támogassa a vidéki területek erőteljesebb fellendülését a határmenti régióban. A tanulmány elején felsorolt vidéki közösségeket fenyegető veszélyek egy része talán csökkenthető a hatékonyabb szaktudás-transzfer és a projektek megvalósítása által nem csak a mezőgazdaságban, hanem az oktatásban, kultúrában, szállítmányozásban, a környezetvédelemben és egyéb területeken. Ennélfogva a vidéki élet egy gazdaságilag és társadalmilag fenntartható közösséget és egy valódi lehetőséget jelentene azok számára, akik másképp a városokba költöznének. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnénk megköszönni a projekthez való jelentős hozzájárulását partnereinknek: Dr. habil. Baranyi Béla, Berki Judit, Dr. Cosmin Salasan, Dr. Csapóné Dr. Riskó Tünde, Katonané Dr. Kovács Judit, Nator István és Dr. Nyizsalovszki Rita. Nagyra értékeljük minden résztvevőnek a projekt tevékenységeihez való hozzájárulását és azok segítségét is, akik adminisztratív munkát végeztek és szintén nagyra becsüljük a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) által megítélt Interreg IIIA anyagi támogatását. HIVATKOZÁSOK Boone, J.M., Girdler D.J., Knock , C. and MacAskill J. A. (2006). ADER: Supporting rural entrepreneurs and agricultural reform. In: Proceedings of the international conference “CAP and Euro-regions Development Policies in EU-25/27, Agricultural Policy Modelling in the Pre-and Post-Accession period: Experiences and Expectations”. 6 pp. Academy of Economic Studies, Bucuresti, Romania, in press.

10

Bryden J.M., (2003). Rural development situation & challenges in EU-25. Keynote speech: EU rural development conference, Salzburg, November 2003. http://europa.eu.int/comm/agriculture/ecrd2003/ European Commission (2005). Latest European regional statistics confirm Commission’s proposal on Structural Funds for 2007-2013. Press release IP/05/107. 7pp. Eurostat (2006). Regional GDP in the EU, the accession countries and Croatia in 2003. Statistics in Focus – Economy and Finance 17/2006. 8pp. European Communities. Faluvégi, A. (2004). Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7 (5), 434-458. Fieldsend, A.F. and Nagy, J. (2005). Improving access to business support for rurally-based businesses in the United Kingdom and Hungary. In: Proceedings of the Second International Scientific Conference "Rural Development 2005", pp 50-53. Stabingis, L. (Ed.), LZUU, Kaunas, Lithuania. Fieldsend, A.F. and Nagy, J. (2006). Constraints on rural entrepreneurship in eastern Hungary. In: Proceedings of the 1st International Conference on Agriculture and Rural Development - Competitiveness, Multifunctionality & Sustainability; A New Perspective for Agriculture and Rural Areas in Central and Eastern Europe. 6pp, on CD. University of Zagreb Faculty of Agriculture. Fieldsend, A.F., Nyizsalovszki, R, and MacAskill, J.A. (2004). Rural renaissance - a strategy for integrated rural development in eastern central Europe. Buletinul USAMV-CN, A, 60/2004 pp 7-12. ISSN 1454-2382. Hungarian Central Statistical Office (2004). Main data by statistical subregions for regional development - main data by subregions in 2002 based on territorial breakdown as of 1 January 2004. 87pp. HCSO. Hungarian Central Statistical Office (2005). Economic accounts for agriculture, 2004. 23pp. HCSO. Katonané Kovács, J., Fieldsend, A.F., Alderson, M., and Szabó, G. (2006). Human and social factors as endogenous factors stimulating the Leader programme in Hungary. European Rural Development Network Studies Vol. 4, "Endogenous factors stimulating rural development” pp 169-184. European Rural Development Network. Leydesdorff, L and Ward, J. (2005). Science shops: A kaleidoscope of science-society collaborations in Europe. Public Understanding of Science 14, 353-372.

Abstract: In February 2006, six organisations agreed to set up an informal organisation entitled the Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development (Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ or HVTK). These organisations are the University of Debrecen Centre for Agricultural Sciences, the Hungarian Academy of Sciences Regional Research Centre, the North Great Plain Regional Development Agency, Békés County Council, Banat’s University of Agriculture, Timisoara, Romania and Writtle College, UK. Its objective is to encourage dialogue and exchange of experiences between academics, students and practitioners in the subject of sustainable rural development. Rural development is a multidisciplinary subject and HVTK participants have expertise in many topics including agricultural diversification, land use, economic development, education, social capital and regional development. The Centre was able to secure Interreg IIIA funding which has covered 95% of of start-up costs and the costs of its first 14 month long programme of activities. These have focused on (a) building a network of individuals with an interest in rural development in the Hungary-Romaina cross-border region, (b) creating an online database of expertise in rural development and (c) supporting the education of students about sustainable rural development. HVTK focuses its activities on the Hungarian counties of Szabolcs-Szatmár-Bereg, HajdúBihar and Békés, and the lowland areas of the Romanian counties of Satu Mare, Bihor, Arad and Timiş. These activities have three aims:  to build a network of individuals with an interest in rural development  to create an online database of expertise in rural development  to support the education of students about sustainable rural development This paper describes the implementation of these activities, which include a website (www.hvtk.org), a monthly electronic newsletter, conferences, discussion papers, a rural development textbook, a study tour to Romania, attendance at conferences and other events, and a CD of the project’s deliverables. It discusses the role such an organisation can play in supporting sustainable rural development in the region through the introduction of new ideas based on the results of European-wide good practice and recommends greater dialogue and cooperation in the future to ensure the efficient and effective use of funding available for rural development.

11


MÚLTUNK JÖVŐJE: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Lenti István FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatal 4400 Nyíregyháza, Hosök tere 5. Email: [email protected]

(A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg)

12


A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN (EGY ERDÉLYI ESETTANULMÁNY) Veress Enikő Babes-Bolyai University, Mihail Kogălniceanu nr.1, RO-3400 Cluj-Napoca, Romania. Email: [email protected]


13


FELSŐOKTATÁS ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG MAGYARORSZÁGON NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Csapóné Riskó Tünde Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: felsőoktatás, foglalkoztatás, iskolai végzettség, munkanélküliség Összefoglalás: A felsőoktatás hallgatói létszáma folyamatosan nő a szakok bővülésével párhuzamosan. Az egyetemi, főiskolai diplomával szerzett szaktudás a munkaerőpiacon egyre értékesebb. A munkanélküliek között a diplomások aránya a legalacsonyabb. Ezek mind jelentősen növelik a felsőfokú továbbtanulás iránti érdeklődést. Magyarországon a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül valamivel több, mint 90%, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, de létszámát tekintve folyamatos csökkenés figyelhető meg. Magyarországon belül mind a foglalkoztatás, mind a felsőoktatás hallgatói létszámában kiemelkedik a Közép-magyarországi régió, ami az ország „Budapest-központúságát” tükrözi. A regionális különbségek csökkentésében igen nagy szerepe van a helyi igényeknek megfelelő szakemberképzésnek. BEVEZETÉS

A diploma napjainkra igen felértékelődött, ezt kiválóan alátámasztja a felsőoktatás egyre növekvő hallgatói létszáma. Az összes hallgatói létszám 1960 és 2005 között Magyarországon közel tízszeresére emelkedett, 45.000 főről 424.000 főre (KSH, 2006). Ez a létszámnövekedés azonban a különböző képzési irányok, szakok átstrukturálódása mellett következett be. Jelen tanulmányban a felsőoktatásba jelentkező és felvett hallgatók létszám alakulását mutatom be különböző szempontok szerint a 2000/2001-es tanévvel kezdődően és a 2005/2006-os tanévvel bezárólag. A vizsgálat másik része a munkaerőpiaci helyzet alakulása, foglalkoztatottság és munkanélküliség 1999 és 2005 között Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban, valamint a képzettség és foglalkoztatottság közötti kapcsolatok vizsgálata. A FELSŐOKTATÁS HALLGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

A felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám 1960-ban 45 ezer volt, 2005-re ez a szám közel a tízszeresére nőtt, 424 ezerre. A 2005/2006-os tanévben 71 felsőoktatási intézményben (31 állami, 26 egyházi és 14 alapítványi) 424 ezren folytattak tanulmányokat. Állami intézményekben tanult a hallgatók 86,5%-a, egyházi intézményekben 5,7%-a és alapítványi intézményekben 7,8%-a. A 10 legnagyobb intézményben tanult a hallgatók közel 56%-a. Ugyanebben a tanévben a felsőoktatásban 40 felsőfokú szakképzési, 274 főiskolai, 232 egyetemi, 226 szakirányú továbbképzési szakon és 54 tudományágban doktori programokon folytattak képzést (OKM, 2006). Hasonló arányban növekedett a felsőfokú oklevelet szerzettek száma is, 6 ezerről 57 ezerre nőtt az 1960-2005 közötti időszakban. A 2005/2006-os tanévben végzettek 82%-a első diplomát kapott, közülük nappali tagozaton 32,7 ezren végeztek. Egy rövidebb időintervallumot vizsgálva (2000/2001 és a 2005/2006 tanév között) megállapíthatjuk, hogy bár a felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám, valamint a végzett

14

hallgatói létszám növekvő tendenciát mutat, azonban az újonnan belépők létszáma a 2003/2004-es tanévvel kezdődően csökken. A tendenciát az 1. ábra szemlélteti. A felsőoktatás hallgatói és végzettjei Magyarországon (2000/2001-2005/2006. tanév) 1. ábra

450000 400000 350000

Összes hallgató: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Hallgatók: napppali oktatás, nappali tagozaton

300000

fő

250000 200000 150000 100000 50000

20 00 /2 00 1 20 01 /2 00 2 20 02 /2 00 3 20 03 /2 00 4 20 04 /2 00 5 20 05 /2 00 6

0

Kezdő évfolyamos hallgatók: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Kezdő évfolyamos hallgatók: napppali oktatás, nappali tagozaton Végzettek: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Végzettek: napppali oktatás, nappali tagozaton

Forrás: OKM: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2005/2006

2001-ben a felsőoktatásba jelentkezők létszáma közel 149 ezer volt. Évenkénti csökkenés, illetve növekedés után 2004-től egyértelmű csökkenés figyelhető meg. 2006-ban az összes jelentkezői létszám több mint 16 ezerrel kevesebb volt. Ezzel a létszámmal arányosan alakult a felvett hallgatók létszáma is, a 2001-es 98.021-ről 93.895-re csökkent. A hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan növekedett a felsőoktatási intézmények és feladat-ellátási helyek száma is. A felsőoktatási intézmények száma ugyanezen időintervallum alatt 62-ről 71-re, míg a feladat-ellátási helyek, karok száma 155ről 172 nőtt. Ha megvizsgáljuk egy tágabb idő intervallumban, 1990–2004 között, az ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgatók létszámának alakulását Magyarországon régiónként, az eddig megállapítottakal összhangban növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Folyamatosan kiugróan magas értéket találunk a Közép-magyarországi régiónál, míg a többi régió igen hasonló értékeket mutat. A Közép-magyarországi régióra jutó magas létszám elsősorban Budapest felsőoktatási intézményeinek nagy számára és azok népszerűségére vezethető vissza. Négy régió létszámadatai folyamatosan igen hasonló értéket mutatnak (Dél-dunántúli, Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi), 2004-ben közel azonos, 17-18 fős létszámot találunk. A sor végén folyamatosan a Közép-dunántúli és az Észak–magyarországi régiót figyelhetjük meg. Az ezer lakosra vetített nappali tagozatos hallgatói létszám alakulását a 2. ábra szemlélteti. Azonban ha megnézzük a régiókban található felsőoktatási intézmények számát, kicsit más képet kapunk. Az ugyanúgy első (Közép-magyarországi) és az utolsó helyen álló régióktól (Észak-magyarországi) eltekintve nincs összhangban az ezer lakosra vetített nappali tagozatos hallgatói létszám alapján kialakult sorrenddel. A legtöbb, mondhatni aránytalanul

15

sok, felsőoktatási intézményt a várakozásoknak megfelelően a Közép-magyarországi régióban találjuk. Ezt követi a Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Délalföldi, majd legvégül az Észak-magyarországi régió. Ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgató régiónként Magyarországon 2. ábra

40 34,2

35 29,5

30

fő

25

15

15,7

12,2

10 5

18,3

19,6

20

6,5 5,6

6,2 4,2

7,7

6,5

11,9 11 10,7 10,3 7,7

15,2 15,2 14,4

17,5 12,5

17,8 17,3

11,2

9,8 7,2

1,8

0 1990

1995

2001

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

2004 Dél-Dunántúl

Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyv 2004

A 2001 és 2006 között jelentkezett és felvett hallgatók létszámának alakulása

lakóhelyük szerint régiónként ezen időszak alatt egy nagyjából állandó sorrendet takar. Legnagyobb létszámmal a Közép-magyarországi régió képviselteti magát, majd az Északalföldi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli és a Déldunántúli régió következik. Ugyanezen időintervallumon belül ha megvizsgáljuk a jelentkezéseket képzési területenként, azt találjuk, hogy a gazdaságtudományi és bölcsészettudományi területek a legnépszerűbbek. Folyamatosan növekvő érdeklődés figyelhető meg a felsőfokú szakképzés, valamint az orvos és egészségtudományi területek iránt. Ingadozva ugyan, de 2001-ről 2006ra alapvetően növekvő jelentkezői létszámot figyelhetünk meg a pedagógiai, sporttudományi, társadalom- és természettudományi területek esetében. A többi területen a jelentkezések csökkenő tendenciát mutatnak. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG NÉHÁNY JELLEMZŐJE MAGYARORSZÁGON

A magyar gazdaság a piaci viszonyok kialakulását követően intenzív növekedési pályára állt. A növekedés forrását alapvetően a termelékenység növekedése képezte. A belföldi munkaerő-források 1992-2005 között összesen 2%-al bővültek, miközben a munkaerő-felhasználás mintegy 10%-al csökkent. Ennek következtében a munkavállalási korú, de gazdaságilag nem aktív népesség száma mintegy 40%-al nőtt, ezen belül különösen a munkavállalási korú nyugdíjasok, illetve a tanulók száma bővült (közel 80, illetve 25%-al). 16

Ugyanakkor 2001-től folyamatosan nő az egy fő által ledolgozott munkaórák száma. A munkanélküliség 1992-2005 között kis mértékben, főleg adminisztratív intézkedések hatására csökkent (GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006). A foglalkoztatottak számának alakulását 1999-2004 között régiónként Magyarországon a 3. ábra szemlélteti. Foglalkoztatottak száma régiónként Magyarországon 3. ábra 1400 1200

ezer fő

1000 800 600 400 200 0 Évek: 1999 - 2004 Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyvek 2002-2004

A foglalkoztatottak létszámát tekintve ismét a Közép-magyarországi régiót találjuk messze az ország többi régiója előtt, esetenként több, mint háromszoros foglalkoztatotti létszámmal. Második, illetve harmadik helyen az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiókat találjuk. Kiragadva a 2004-es évet és megvizsgálva a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását azt találjuk, hogy 59%-os foglalkoztatási aránnyal így is a Közép-magyarországi régió áll az első helyen, őt követi 57% körüli aránnyal a Nyugat-dunántúli és a Középdunántúli, 50% körüli aránnyal a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli, majd valamivel kevesebb, mint 50%-os aránnyal az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió következik. A foglakoztatási arány is ugyanezt a sorrendet mutatja, mindössze a sor végén az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió cserél helyet négytized százalékos eltéréssel. A foglakoztatási arány két szélsőértékét bemutatva, a Közép-magyarországi régió vonatkozásában 56,3%, míg az Észak-alföldi régió esetében 44,6%. A népesség iskolai végzettségének alakulása Magyarországon az 1960-tól 2005-ig terjedő időszakban javuló tendenciát mutat. Csaknem nullára csökkent azoknak az aránya (a 10 éves és idősebb népességből) akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ugyanakkor dinamikusan növekszik az iskolázottak aránya. A 18 éves és idősebb népességnek közel fele rendelkezik érettségivel és közel 15%-ot tesznek ki a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők. A foglalkoztatottak között kiugróan magas létszámban a szakmunkásképzői és szakiskolai, valamint középiskolai végzettséggel rendelkezőket találjuk folyamatosan az 1999-2005-ös időintervallumon belül. Harmadik legmagasabb létszámmal, de erőteljesen csökkenő tendenciával a csak az általános iskola 8 osztályát végzetteket találjuk. A főiskolai,

17

illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők létszáma folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak között. A vizsgált időintervallumon belül 381 ezerről 492 ezerre, illetve 245 ezerről 335 ezerre nőtt a számuk. A munkanélküliek létszámát megvizsgálva 1999-2004 között megfigyelhetjük a Közép-magyarországi régió állandó kiugró értékeit. A második-harmadik helyen folyamatosan az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiókat találjuk egymáshoz igen hasonló létszámadatokkal. A negyedik-ötödik helyen szintén folyamatosan és hasonló létszámokkal a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókat láthatjuk. A legkisebb létszámadatokat folyamatosan a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókban figyelhetjük meg (4. ábra). A 2004-es évet vizsgálva a munkanélküliségi ráta alakulása alapján a Középmagyarországi régió a sor legvégére kerül legalacsonyabb értékével (4,5%). Egytizeddel magasabb értékkel követi őt a Nyugat-dunántúli régió. 5-6%-os értékeket találunk a Délalföldi és Közép-dunántúli régiókban, a Dél-dunántúli és az Észak-alföldi régiókban pedig 7% fölötti értéket. A munkanélküliek igen magas létszáma a régiók között a legmagasabb munkanélküliségi rátával (9,7%) párosul az Észak-magyarországi régió esetében. A munkanélküliek között iskolai végzettségüket tekintve legkisebb létszámban a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezőket találjuk. Legmagasabb létszámban a szakmunkásképzői és szakiskolai, majd a csak az általános iskola nyolc osztályát végzetteket, alatta pedig a középiskolai végzettséggel rendelkezőket találjuk. Munkanélküliek száma régiónként Magyarországon 4. ábra 70 60

ezer fő

50 40 30 20 10 0 Évek: 1999 - 2004 Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyvek 2002-2004

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

2005-ben az EU-15 országokban az aktív népesség közel 91,8 %-a volt a foglalkoztatott. A kelet-közép európai országok közül kiemelkedően alacsony ez az arány Szlovákiában (83,8%) és Lengyelországban (82%), lényegesen jobb a helyzet azonban Magyarországon (92,7%) és Csehországban (92%). A képzettség szerinti különbségek a régió országaiban igen jelentősek a foglalkoztatásban, sokkal nagyobbak, mint a fejlett

18

országokban, ahol az alacsony képzettségűek legális foglalkoztatását is „európai módon” sikerült megoldani. A foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúak körében az EU-15 országok, Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia viszonylatban megállapítható, hogy csak Ausztria haladja meg az EU-15 országok átlagát. A legjobban Lengyelország van lemaradva, ahol a munkaképes korú népesség alig több mint felének van munkahelye, igen magas a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak aránya sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem éri el a 60%-ot, Csehországban viszont a foglalkoztatottsági szint az utóbbi két évben utolérte az EU-15 országok átlagát (GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006 és KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005). A munkanélküliségi ráta alakulását mutatja be az 5. ábra az 1995-ös és 2004-es években az EU-ban. 2004-ben a legmagasabb értékeket Lengyelországnál, Szlovákiánál, Spanyolországnál és Litvániánál, míg a legalacsonyabbakat Írországnál, Hollandiánál, NagyBritanniánál és Luxemburgnál figyelhetjük meg. A munkanélküliségi ráta alakulása az 1995-ös és 2004-es években EU-ban 5. ábra 25 20 15

%

1995

10

2004

Szlovénia

Szlovákia

Svédország

Portugália

Spanyolország

Olaszország

Németország

Nagy-Britannia

Málta

Litvánia

Luxemburg

Lettország

Lengyelország

Írország

Hollandia

Görögország

Finnország

Franciaország

Dánia

Észtország

Csehország

Ciprus

Belgium

Ausztria

0

Magyarország

5

Forrás: KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005

A legalább középiskolát végzettek aránya a 25-34, illetve 45-54 évesek körében Magyarországon nemzetközi viszonylatban is jónak tekinthető, 83, illetve 75 százalék (2003as adatok). A magyarországi arányoknál alacsonyabbakat találunk Írországban, Görögországban, Lengyelországban és Portugáliában. Magasabbakat figyelhetünk viszont meg Ausztriában, az USA-ban, Finnországban, Csehországban, Japánban és Szlovákiában. A felsőfokú végzettségűek arányát tekintve a 25-34 éves népességben nemzetközi viszonylatban azonban jobban elmarad Magyarország 17%-os értékével. Ez alatti arányt figyelhetünk meg Portugáliában (16%), Ausztriában (15%), Szlovákiában (13,2%) és Csehországban (12%). A magyarországi arányt meghaladja többek között Horvátország (18%), Görögország (24%), USA (39%), Japán (52%). A munkanélküliek megoszlását legmagasabb iskolai végzettség szerint az EU-ban szemlélteti a 6. ábra. Általánosan megállapítható hogy a középfokú végzettségűek dominálnak a munkanélküliek között. Kivételként megemlíthető Luxemburg, Portugália és Spanyolország, ahol az alapfokú végzettségűek találhatók nagyobb arányban. Az is általánosan megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a legkisebb a munkanélküliek között. A Magyarországra kimutatott értékek illeszkednek az Európai Uniós átlaghoz.

19

:A munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint az 1995-ös és 2004-es években az EU-ban 6. ábra 90 80 70

%

60 50 40 30 20 10

A us z B tria el gi um C Cip se r ho us rs zá g D É sz án to ia Fi rsz n Fr no ág an rs ci zá a G ors g ör ög zág or s H zág ol la n Le Ír dia ng or ye szá lo g r Le szá g tto rs zá g Li Lu tvá n M xe ia ag m ya bu ro rg rs zá N g ag y- Má B l N rita ta ém n et nia O ors la sz zág or P s S or zág pa tu ny gá ol lia S ors vé z do ág rs z S zl ág ov á S zl kia ov én ia

0

Alap 1995

Alap 2004

Közép 1995

Közép 2004

Felső 1995

Felső 2004

Forrás: KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005

FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

A felsőoktatás hallgatói létszáma enyhén emelkedik ugyan még, de az újonnan belépők száma 2004-óta csökken. Ez legfőképpen demográfiai okokra vezethető vissza, hiszen Magyarország népessége köztudottan folyamatosan csökken, ez megnyilvánul többek között a felsőoktatásba újonnan belépők létszámának csökkenésében is. Az ezer főre vetített hallgatói létszám növekedése viszont tükrözi a felsőoktatás iránti növekvő igényt, vagyis a létszám csökkenése mellett valójában arányait tekintve nő a felsőoktatás iránti igény és ezzel párhuzamosan a népesség iskolázottsága javul. A társadalom gondolkodásmódjának változása szintén növeli a képzés iránti igényt. A felvételi rendszer megszűnése is ugrásszerű növekedést eredményezett a felsőoktatás hallgatói létszámában. A munkaerőpiacon a diploma felértékelődött. Az a tény, hogy a munkanélküliek között a felsőfokú végzettségűeket találjuk a legkisebb arányban, a képzés, továbbképzés mellett szólnak. A magyar népesség iskolázottsága nem marad el az Európai Uniós átlagtól, sőt az erős közép mezőnyben foglal helyet. Magyarországon az aktív népesség több, mint 90%-a foglalkoztatott, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, de hozzá kell azonban tenni, hogy a népesség csökkenésének eredményeként abszolút értékben viszont csökken a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. A népesség csökkenésére az Európai Unión belül nem egyedi példa Magyarország helyzete. Számos ország, mint pl. Lettország, Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország küzd még ezzel a problémával. A foglalkoztatottak és munkanélküliek létszáma, arányai Magyarország egyes régióiban igen eltérő képet mutatnak tükrözve az egyes régiók adottságait, lehetőségeit. Mind a felsőoktatási, mind a munkaerőpiaci statisztikákat vizsgálva, a Középmagyarországi régió esetében kiugró értékeket találunk, ami egyértelműen az ország „Budapest központúságával” magyarázható. A regionális különbségek csökkentésében igen nagy szerepe lehet a szakemberképzésnek, a humánerőforrás fejlesztésnek. A helyi igényekhez igazodó szintű és szakterületű képzési programok szervezése igen nagy mértékben hozzá tud járulni a lakosság helyben tartásához, a térségek gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. 20

HIVATKOZÁSOK Központi Statisztikai Hivatal, 2005: Területi Statisztikai Évkönyv 2004, 1-418.o. Központi Statisztikai Hivatal, 2004: Területi Statisztikai Évkönyv 2003, 1-434.o. Központi Statisztikai Hivatal, 2003: Területi Statisztikai Évkönyv 2002, 1-511.o. Központi Statisztikai Hivatal, 2006: Magyar Statisztikai Évkönyv 2005, 1-416.o. GKI Gazdaságkutató Zrt, 2006: Versenyképességi Évkönyv 2006, 1-182.o. Központi Statisztikai Hivatal, 2005: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv: Az Európai Unió, 1-267.o. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006: Oktatás – Statisztikai Évkönyv 2005/2006, 1-204.o. Internet: http://www.felvi.hu

21


IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK TENYÉSZIDŐSZAKI VÁLTOZÁSAI KISVÁRDA TÉRSÉGÉBEN Nagy László Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Nyiregyházi Kutató Központ, 4400 Nyíregyháza, Westsik u. 4-6. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: éghajlati változások, vidékfejlesztés és mezőgazdaság kapcsolata Összefoglalás: Az éghajlati változások és a növénytermelés feltételeinek megváltozásának összefüggéséről több évezredre visszamenőleg ír a szerző néhány jellemző példát kiragadva. Ezután mutatja be részletesebben, hogy napjainkban milyen kapcsolat mutatható ki az időjárás változása és a termelési feltételek átalakulása között, mind a növénytermelésben, mind pedig az állattenyésztésben. A legfontosabb megállapítás az, hogy a vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásakor figyelembe kell venni ezeket a tényezőket is, különösen egy olyan térségben, mint a kisvárdai, ahol a mezőgazdaság ma is kiemelkedő jelentőséggel bír. TÉZISEK

A legfrissebb felmérések szerint, beleértve Fred Singer, Dennis Avery, „Feltartóztathatatlan globális felmelegedés" című tanulmánykötetének témáját is, az utóbbi egymillió évben a Föld hol melegebbé, hol hűvösebbé vált. Ezek a változások1500 éves szakaszokban érvényesültek, de nem voltak köthetők a legveszélyesebb üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid koncentrációjának változásához. A két kutató szerint a Föld jelenleg is egy hosszabb felmelegedési időszakban van, amely valószínűleg még néhány száz évig el fog tartani. Többen azonban úgy vélik, hogy az utóbbi tízezer évben kimaradt 1500 éves ciklusú globális változások helyett a regionálisak érvényesültek, napjainkban ezt a folyamatot az üvegház hatású gázok légkörbe kerülése erősíti. Csak néhány példa a korábbi regionális változások hatásaira:  az idő számítás előtti 23-22 századi civilizációk, pl. Mezopotámia összeomlását a tenger felől jövő csapadékok elmaradása segítette elő,  az idő számítás előtti 10.-13. században az Urál környékén az időjárás a korábbinál nedvesebbre – hűvösebbre fordult ezért az itt élő emberek halász vadász életmódra tértek át. Az Uráltól délre az (egykori magyar őshazában) viszont szárazra váltott az időjárás. A lakosok a korábbi földművelési gyakorlat helyett áttértek a lovas-nomád életformára,  az idő számítás utáni 8. században Kárpát medence időjárása a korábbinál szárazabb lett. Ami a itt élő avarokat a medence közepéről a peremrészekre kényszerítette és hozzájárult az államuk megszűnéséhez. A magyar honfoglalás egyik közvetlen okaként tartják számon, hogy a Kazáriában folytatott földművelő gyakorlatot a Kárpát medenceinél is szárazabb időjárás tette lehetetlenné, s emiatt kényszerültek a magyar törzsek vándorlásra, majd a medence elfoglalására,  az időszámítás utáni 9.-12. század időjárása egyes tengereken a korábbinál enyhébb kevésbé viharos lett, ami elősegítette a tengerparti népek, pl. vikingek, polinézek tengerre szállását,

22



az időszámítás utáni 12.-13. században Dél Kalifornia és szomszédos területein uralkodó hosszan tartó szárazság nyomán az őslakosság kipusztította maga körül a növényzetet és ennek következtében a szervezett életközösségek felbomlottak. Hasonló esettel magyarázzák a Húsvét szigetek kultúrájának összeomlását is. Napjaink időjárás szakértői szerint, a még viszonylag kis változások is a csapadék és a hőmérséklet átlagértékében feltűnő hatással lehetnek az elérhető hő és nedvesség szélsőséges szintjeinek gyakoriságára. Nemzetközi becslések is igazolják, hogy 1-2 fokos hőmérsékletemelkedés párosulva 10% csapadékmennyiség csökkenéssel, az évi vízveszteséget 40-70%-ra növelheti. A hőingadozás hat a népesség eloszlására és - szociális helyzetének romlására, paraziták és a fertőző kórokozók előfordulására, a mezőgazdasági termelékenységre. A fiatal háziállatok, pl. kevésbé tudják elviselni a hőmérsékletingadozásokat, mint a felnőttek. A tyúk 10 fokos, míg a csibe csak 1 fokos ingadozást képes elviselni. A különbségek még feltűnőbbek a sertésnél és a birkánál, ahol a felnőtt állat 15-20 fokos, míg a fiatal csak 1 fokos változást tűr el. Kimutatták azt is, hogy a C3 típusú napraforgó termése megkétszereződik válaszul a széndioxid ilyen arányú növekedésére, míg a C4 típusú kukorica termése nem változik. A területi fejlődés differenciáit Galló (2003) az alábbi tényezőkben látja: tájalkotó és természeti tényezők, demográfiai folyamatok, gazdasági struktúra. A Va-Ha-Va projekt 2005 szeptemberében tett megállapításai szerint az időjárási események ismétlődése napjainkban éppolyan törvényszerű, mint az, hogy kártételük nő. A válaszadás megtervezésében alapvető jelentőségűnek tartják az oktatást, ismeretterjesztést, a csapadék, a hőmérséklet, a sugárzás, a jégeső, illetve a használható vízkészletek mennyiségi nyomon követését. A vidékfejlesztési stratégiák közül az ökológiai tényezőkkel való kapcsolat a mezőgazdaság, és a faluturizmus esetében a legszorosabb. A vizsgált térség – Kisvárdai – mezőgazdasággal való kapcsolatát több területen is értékelve megállapítható, hogy pl. 2000ben Országos, Észak Alföldi és megyei viszonylatban is magas (41,9%) volt a mezőgazdasággal foglalkozó népesség aránya. Jellemző erre a mintegy 30 települést és kb. 70 ezer főt magába foglaló területre, hogy talajadottságai igen jól reprezentálják az országos és a megyei adottságokat. Ugyanezen térségek mutatóit meghaladóan magas volt a futóhomokkal borított terület és az ugar részaránya. Az utóbbi vonatkozásban a többi megyei kistérséget is messze felülmúlva. (A mutatók nagysága a felsorolás szerint 10,3% illetve 14,6%.) A térségben hagyományos növénykultúrának számít a burgonya, a vöröshagyma és a káposzta. Jelenleg is számottevő részarányt képvisel a kukorica és az alma. Az állatállományt tekintve kiemelkedő a sertés létszám. KÖVETKEZTETÉSEK

Az időjárási tényezők közül a tenyészidőszaki csapadék eloszlását figyelembe véve 56 éves adatsor alapján megállapítható, hogy a június és a július tekinthető a legcsapadékosabb hónapoknak. Mindkét hónapban, közel ugyanannyi, 70-70mm csapadék várható. Az eloszlását tekintve a június hónap a kedvezőbb havi átlagban 12 eseménnyel. Mintegy húszéves intervallumban vizsgálva a csapadékos napok számát, azt lehetett megállapítani, hogy a kis hozamú csapadékok előfordulása kismértékben nőtt, a 4mm feletti csapadékok előfordulása inkább csökkent 1998 óta eltelt időszakban. Ezt támasztják alá a maximális csapadékok előfordulásának adatai. Egyébként a csapadékos napok száma 6%-al, a tenyészidőszaki halmozott mennyisége, 10,6%-al volt magasabb 1998-2006-, mint 1989-1997 közötti időszakokban. A napi maximum – minimum hőmérsékletek figyelembe vétele alapján hétéves ciklikusság figyelhető meg, amelynek hosszú távú vizsgálata feltétlenül célszerűnek látszik. 23

Az eddigiek alapján a szokásostól eltérő regionális hatás megjelenéseként kitűnt, hogy a 25 és 35 C 0közötti értékek gyakorisága 12,6%-kal, a 30 C0 feletti értékek gyakorisága 18,7%-al volt magasabb, 1998-2006 időszakában, mint a 1989-1997 közötti. A térség adottságai valamint az időjárás említett változásai a középtávú vidékfejlesztési tervek készítésénél lehetnek figyelemre méltóak.

24


A NYÍRSÉGI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉS-FEJLETTSÉGI VIZSGÁLATA Hadházy Ágnes Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Nyíregyházi Kutató Központ 4400 Nyíregyháza, Westsik u. 4-6. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: komplex település-fejlettségi mutató, paerson correlácio Összefoglalás: A települések fejlettségének meghatározására alkalmazott statisztikai eljárásokat elsősorban a hátrányos helyzetű térségek, települések körének meghatározására és azok felzárkóztatásának segítése érdekében alkalmazzák. A településszintű vizsgálatok célzottan irányítják a döntéshozókat a kritikus pontokra, és segítik a helyes fejlesztési stratégia meghatározását. A település-fejlettségi vizsgálatunk eredményeként megállapítottuk, hogy a jelenleg alkalmazott módszer, – melyben a Központi Statisztikai Hivatal 18 változó bevonásával határozza meg a település fejlettségét – átgondolásra, további fejlesztésre szorul, mert a változók nem azonos mértékkel hatnak a komplex település-fejlettségi szám alakulására. A 18 változóból 3 változó az, amely alig vagy egyáltalán nincs hatással a komplex település-fejlettségi szám mértékére. Álláspontunk szerint a három változó el is hagyható, vagy új változók bevonása is indokolt lehet. BEVEZETÉS

A település-fejlettségi vizsgálatokra azért van szükség, mert ez alapján kerül szétosztásra a terület- és településfejlesztésre szánt központi fejlesztési forrás. A településfejlettségi mutató szám alapján bírálják el az országos és megyei pályázatokat. A település fejlettségi mutatószám meghatározása országosan elfogadott egységes elvek alapján készül. Az új besorolásnak a feltételrendszerét minden évben több minisztérium (Belügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium, Pénzügyminisztérium), a Foglalkoztatási Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal szakértőiből álló testület hagyja jóvá. A települések besorolásának feltételrendszere az évek során folyamatosan változott. Először a 180/1990 (XII. 10.) Kormányrendelet jelent meg, majd azt módosította a 219/1996. (XII. 24.) számú Kormányrendelet. A fent felsorolt Kormányrendeletek alapján jutottak a kedvezményezett települések normatív hozzájáruláshoz. Az újabb módosításról a 24/2001. (IV. 20.) Országgyűlési határozat rendelkezett, mely szerint felülvizsgálták a települések besorolását. A módosított települési lista 2003. január 1-én lépett életbe (KSH, 2003; Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 2002/09.) A 64/2004. (IV. 15) Kormányrendelet a területfejlesztési kedvezményezett térségeket az alábbi csoportokra osztotta: a.) a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, b.) az ipari szerkezetátalakítás térségei c.) vidékfejlesztési térségek (Magyar Közlöny 2004).

szempontból

A komplex település fejlettségi mutató számításának módszere alapvetően változatlan és a következők szerint történik:

25

  

Minden mutató szórásának terjedelmét 10 egyenlő osztályközre bontják úgy, hogy a választott értékskála legalább a települések lakosságának 98 %-át reprezentálja. A minimum értéktől a maximum felé haladva 1-től 10-ig pontot kapnak a települések (Fordított érték esetében, ahol a nagyobb érték a kedvezőtlenebb, fel kell cserélni a szélső értékeket). A kapott értékek átlaga adja a komplex mutatót, mely századpontosságra van számítva.

A Központi Statisztikai Hivatal 2003 évben készítette el a legutolsó komplex település-fejlettség vizsgálatát a fent leírt módszer szerint az alábbi 18 mutató alapján: 1. Népsűrűség 2. A 60 évesek aránya a lakónépességből 3. A vándorlási különbözet 1990-2001, az időszak eleji népesség %-ában 4. 7 éves népesség által végzett átlagos osztály (évfolyam) szám 5. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 6. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 7. A munkanélküliségi arány 8. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma 9. Az egy hektár szántóterület átlagos aranykorona értéke 10. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma 11. Az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem 12. Az 1990-2001 években épített lakások aránya 13. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya 14. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat 15. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma – a lakásállomány %-ban 16. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány 17. Az 1000 lakosra jutó telefon főállomások száma 18. Elérési mutató: kistérség központ = 40 %, megyei központ = 40 %, saját ellátottság = 20 % 19. Komplex településfejlettségi mutató ANYAG ÉS MÓDSZER

Az elemzésünkbe az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (továbbiakban: Kistérségi Társaság) 17 településének (Apagy, Kállósemjén, Kemecse, Kótaj, Levelek, Nagycserkesz, Napkor, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Sényő, Újfehértó, Vasmegyer) adatát vontuk be. Elsőként meghatároztuk a Kistérség településeinek komplex településfejlettségi mutatóját. A vizsgálatot a Központi Statisztikai Hivatal által 2003 évben közzétett adatok alapján végeztük. Azért használtuk a 2003. évi adatokat, mert ez volt az utolsó részletes településfejlettségi felmérés. Második lépésként „Paerson correlációval” összefüggés-vizsgálatot készítettünk a településfejlettségi szám és a fejlettséget meghatározó 18 mutató szám között. Elemzésünk célja az volt, hogy meghatározzuk van-e összefüggés a komplex település-fejlettségi mutatószám és a számításhoz használt változók között. Melyek azok a változók, amelyek döntően meghatározzák a település fejlettségét. EREDMÉNYEK

A Kistérségi Társaság településeinek komplex településfejlettségi száma 4,06 és 7,17 között van. A nagyobb szám jelöli a legfejlettebb, a kisebb szám a legfejletlenebb települést (1. sz. táblázat, 1. sz. melléklet). 26

A Kistérségi Társaság település-fejlettsége 1. táblázat Település megnevezése Apagy Kállósemjén Kálmánháza Kemecse Kótaj Levelek Nagycserkesz Napkor Nyírbogdány Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Sényő Újfehértó Vasmegyer

Komplex településfejlettségi szám 4,83 4,56 4,28 5,33 4,83 5,17 4,06 5,22 4,67 7,17 6,33 5,28 4,28 4,94 4,94 4,72 4,17

Forrás: KSH, 2003.

A számítás alapján a legfejlettebb települések: Nyíregyháza és Nyírpazony; a legfejletlenebbek: Kálmánháza, Nyírtét és Vasmegyer. A „Paerson correlációval” történő vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy az alábbi változók szoros pozitív összefüggést mutatnak a település-fejlettséggel: 1. Népsűrűség, 2. A lakosság iskolai végzettsége, 3. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, 4. A működő gazdasági szervezetek aránya, 5. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, 6. Egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem, 7. Az épített lakások aránya, 8. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya, 9. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya, 10. A személygépkocsi száma, 11. A telefon főállomások száma, 12. Elérési mutató (kistérségi központ+megyei központ+saját ellátottság) A korreláció mértéke 0,51 és 0,93 között van. Ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a változók értéke, annál fejlettebb egy település (2. sz. táblázat). Pozitív de nem szoros az összefüggés a településfejlettségi szám és a népesség vándorlási különbözete, és az egy km vízvezetékre jutó zárt csatorna-hálózat között. A korreláció mértéke 0,26 és 0,15. Ez az eredmény azt jelenti, hogy a település lakosságának vándorlási különbözete és a csatornahálózat hossza kevésbé befolyásolja a településfejlettségi szám mértékének alakulását.

27

Negatív, közepes összefüggés van a település fejlettségi szám és a 60 évesnél idősebb lakosság aránya, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, és a munkanélküliek aránya között. A korreláció mértéke -0,41 és -0,59 között van. A számítás eredménye szerint, minél magasabb a 60 év fölöttiek, a mezőgazdasági foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya, annál fejletlenebb a település. Nincs összefüggés a település fejlettségi szám és a település szántóterületének átlagos aranykorona értéke között. A korreláció mértéke -0,05. A vizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott 18 változóból 15 változó van, amely pozitívan vagy negatívan hat a település fejlettségének mértékére. Három változó kevésbé vagy egyáltalán nem befolyásolja a település-fejlettség mértékének alakulását. Ez a három mutató: a lakosság vándorlási különbözete, a szántóterület átlagos aranykorona értéke, és a csatornahálózat hossza. Véleményünk szerint a három változó helyett olyan változókat kellene keresni és bevonni az elemzésbe, amely szorosabb összefüggést mutat a komplex település-fejlettségi mutatóval. A Kistérség komplex település-fejlettségi mutatójának és a településstatisztikai adatok összefüggésének vizsgálata 2. táblázat Alkalmazott változók

Correlació mértéke

Népsűrűség, fő/km2, 2002. január 1. A 60-x évesek aránya a lakónépességből, 2002. január 1., % A vándorlási különbözet, 1990 – 2001, az időszak elejei népesség %-ában A 7-x éves népesség által végzett átlagos osztály- (évfolyam) szám, 2001. február 1.

0,90 -0,50

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, 2001. február 1., %

-0,59

A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, 2001. február 1., %

0,80

A munkanélküliségi arány, % A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, 2001. dec. 31. db

-0,41

Az egy hektár szántóterület átlagos aranykorona értéke, 2000

-0,05

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 2001

0,71

Az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem, 2001,Ft

0,88

Az 1990 – 2001. években épített lakások aránya, % A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2001. dec. 31.% Az egy km vízvezeték hálózatra jutó zárt csatorna-hálózat, 2001. dec. 31., méter A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %ában, 2001. dec. 31.

0,51

Az 1000 lakosra jutó személy-gépkocsi állomány, 2001. dec. 31., db

0,80

Az 1000 lakosra jutó telefon főállomások száma, 2001. dec. 31., db

0,68

Elérési mutató: kistérség-központ =40%, megyei központ=40%, saját ellátottság =20%, 2002

0,93

0,26 0,91

0,91

0,59 0,15 0,72

Forrás: Saját számítás

28

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Dolgozatunkban meghatároztuk a Nyírségi Kistérség komplex település-fejlettségét. A vizsgálatot a KSH által alkalmazott mutatók és módszer szerint végeztük. Második lépésben korrelációs számítást végeztünk a komplex település-fejlettségi szám és a meghatározásához használt 18 változó között. Meghatároztuk azokat a változókat, amelyek egy adott település fejlettségét pozitívan és negatívan befolyásolják. A vizsgálat eredménye szerint 15 változó az, amely meghatározza a fejlettséget, és három mutató nem befolyásolja a fejlettségi szám mértékének alakulását. A vizsgálat eredménye megmutatja, hogy milyen fejlesztési programokat kell egy településen megvalósítani, a dinamikusan fejlődés érdekében. A település fejlesztési stratégiák készítéséhez az alábbiakat javasoljuk:  a lakosság iskolai végzettségének növelését segítő programok megvalósítása (humánerőforrás fejlesztést),  a szolgáltatásban foglalkoztatottak arányának növelése,  munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés,  turizmusfejlesztés,  lakosság jövedelmének növelése,  új lakásépítés ösztönzése,  települési infrastruktúra javítása,  a települések közötti közlekedési feltételek javítása. HIVATKOZÁSOK Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 2002/09; Cdo JOGÁSZ (R)2.10). Központi Statisztikai Hivatal, 2003: Tájékoztató a kiemelten támogatott településekről. Budapest. 1-78. o. Magyar Közlöny 2004/47. szám.

Abstract: There are several underdeveloped settlements in Hungary. To determine the measure of development is important because it is the base of the central development source. The counting is done by the Hungarian Central Statistical Office using a standard method. In our present work we determine the complex settlement-development number of Nyírség region. We use the same method as the Statistical Office. We use 18 variables to the analysis. The complex settlement development numbers were between 4,06-7,17. As to the result the most developed settlement is Nyírpazony and Nyíregyháza, their numbers were 6,33 and 7,17. The less developed settlements were Kálmánháza, Nyírtét and Vasmegyer. There numbers were 4,17 and 4,28. In the second part we apply the “Paerson correlation” to examine the correlation between the complex settlement-development number and the 18 variables (settlement statistical dates). As to the result from the 18 variables there are 15 which have a close positive or negative connection with complex settlement-development number. The three variables from 18 are not important. The result shows what programmes need to do the dynamic settlement development. We suggest the following programmes: the human- and settlement infrastructure programmes, enterprise development programmes to create new workplaces, tourism development programmes, increase the inhabitants incomes and the housing programmes.

29


A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HÁZHOZ JÖN Ács Orsolya Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: Nemzeti Fejlesztési Terv, tanácsadás, pályázatok Összefoglalás: A 2004-2006 közötti időszakra, az Unió strukturális alapjaiból lehívható források felhasználására Magyarország elkészítette első Nemzeti Fejlesztési Tervét (NFT), majd 2007 és 2013 időszakra az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT, vagy második NFT). Az új költségvetési periódusban, amikor Magyarország már a teljes időszak alatt, mint tagország vesz részt az integrációban a felhasználható források jelentősen növekedtek. A ÚMFT-ben kitűzött célok elérése, és a források sikeres felhasználása érdekében fontos, hogy a társadalom minél szélesebb rétegéhez eljusson a megfelelő információ. A „Nemzeti Fejlesztési Terv házhoz jön” kezdeményezés ingyenes segítséget kínál minden érdeklődő számára, aki az európai uniós alapokból finanszírozott pályázatokban részt kíván venni. BEVEZETÉS

Régiónkban 2006. februárjában fölállt egy kistérségi szintű tanácsadói hálózat melynek céljai között szerepel, hogy a felkészülés jegyében „házhoz vigye” a 2007-2013 közötti időszakban megvalósuló ÚMFT-t. 2006. februárjától az Észak-alföldi régió minden kistérségében 1-1 tanácsadó dolgozik, akiknek feladatai:  Elősegítsék az EU-alapok által kínált fejlesztési, pályázati lehetőségek megismerését az önkormányzatok, intézmények, a civil szféra, a vállalkozások számára;  a már nyertes projektek gazdái számára konzultációs lehetőséget biztosítsanak a projektek megvalósításával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák megoldásáról;  segítséget nyújtsanak a projektek lebonyolításához szükséges előrehaladási jelentések és elszámolások elkészítéséhez, és elősegítsék azok időben és megfelelő minőségben történő benyújtását az operatív programok irányító hatóságaihoz;  információt nyújtsanak a projektgazdák számára hasznos, az intézményrendszer által biztosítandó képzési programokról; Amennyiben szeretné igénybe venni szolgáltatásaikat, kérem, keresse kistérsége tanácsadóját az alábbi elérhetőségeken. A tanácsadói hálózat szolgáltatásai ingyenesek!

30

A tanácsadói hálózat az Észak-alföldi régióban 1. táblázat Név

Kistérség

Ács Orsolya Makó Dénes Bogáti János Busi Judit Csiki Anita Gabriella Dányádi Andrea Dr. Maczkó György Dr. Varga Balázs Zoltán Dr.Varga Balázs Zoltán Hagymási Tibor Hamvas Gabriella Szabó Katalin Ágnes Katona Edit Kenyeres Csaba Radócz János Makó Dénes Marján László Nagy Zsuzsanna Pálfi Krisztina Pápainé Juhász Ildikó Szabó Gabriella Szabó Katalin Ágnes Szabó László Várhelyi Andrea Szőllősy László Takács Péter Takács Péter Galuska Krisztina Fene Anett Kállai Gabriella

Nyíregyházai Hajdúböszörményi Kisvárdai Kunszentmártoni Mátészalka Fehérgyarmati Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske-Létavértesi Baktalórántházai Tiszavasvári Hajdúszoboszlói Törökszentmiklósi Berettyóújfalui Debreceni Polgári Püspökladányi Karcag Tiszafüredi Mezőtúri Jászberényi Balmazújvárosi Csengeri Szolnoki Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi Nagykállói projektvezető, ÉARFÜ HR menedzser, ÉARFÜ projekt koordinátor, ÉARFÜ pénzügyi menedzser, ÉARFÜ

Nánási Lajos

Mobil telefonszám 304760361 304761554 304759494 304762068 304759826 304759450 304760198 304761636 304761636 304759405 304760390 304760474 304762926 304760652 304760896 304761554 304761362 304761918 304762908 304762189 304761728 304760474 304759417 304762688 304760394 304760415 304760415 304760554 52524760 304760929 52524760

E-mail cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

31


A VIDÉKFEJLESZTÉS MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA Oláh Judit Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Email: [email protected] Kulcsszavak: vidékfejlesztés, település, mutatók, fejlettség Összefoglalás: A jelen gazdasági viszonyok között új követelményként jelent meg a vidéki területek fejlettségének megítélésére használt módszerek bemutatása és továbbfejlesztésének igénye. Az általam választott téma egy részének széles körű feldolgozásával és magas szintű elemezésével elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Tudományos Intézetének munkatársai értek el eredményt, de a témához kapcsolódó területek feldolgozásával számos más kutató és gazdasági szakember is foglalkozott. BEVEZETÉS

A területfejlesztési politika kiemelkedő kérdése a területi egyenlőtlenségek megítélése, a területi hátrányok kezelése. Azért is fontos kérdés ez, mert a hazai lehatárolások szerint az ország lakosságának közel harmada él hátrányos helyzetű területeken. Az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek lehatárolását az elmúlt években másként ítélték meg. 1970-es évek Enyedi (1976) vizsgálata a 70-es évek elején a falusi népesség életkörülményeire terjedt ki. Akkor még ez volt a legnépesebb településkategória, az ország népességének 5152%-a élt itt. A településszintű vizsgálathoz 28 mutatót használtak. 1980-as évek Annak megítélése, hogy egy település elmaradott-e vagy sem, a szocialista tervgazdasági rendszerben egyszerűen történt. Egy terület fejlettsége az ipar fejlettsége alapján lett meghatározva. Szemléletbeli változást hozott a terület- és területfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló 12/1980-85. sz. Országgyűlési Határozat. Célkitűzése volt a lakosság életkörülményeiben meglévő különbségek mérséklése, a sajátos adottságú térségek fejlesztése, a gazdasági fejlődésben elmaradt térségek felzárkóztatása állami hozzájárulás igénybevételével is. 1986-1991 1986-ban a többszörösen hátrányos helyzetű térségek lehatárolásánál a következő szempontokat vették figyelembe: kedvezőtlen mezőgazdasági adottság, foglalkoztatási lehetőségek hiánya, magas ingázási és elvándorlási arány, a népesség elöregedése, alacsony jövedelmi színvonal, aprófalvas településszerkezet, közlekedési peremhelyzet, szakemberek hiánya valamint a fejletlen infrastruktúra. 1991-1992 A Területfejlesztési Szervezési Alapban 1986-ban 5 évre különítettek el fejlesztési forrást az elmaradott települések felzárkóztatására. A 1991-ben a megszűnő Alap helyett a hátrányos helyzetű települések támogatására egy új kormányrendeletet alkottak. A 75/1991. (VI. 13.) sz. Kormányrendeletben a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések mellett új támogatási célterületként megjelent a nagyarányú munkanélküliséggel sújtott

32

települések kategóriája. 1992-ben új rendeletet kellett alkotni, amelyben fokozott figyelmet kaptak a mezőgazdasági adottságok. 1993-1995 Az állami elkülönített pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek a Területfejlesztési Alapról szóló fejezetében körvonalazódott először - magas jogszabályi szinten - az a törekvés, hogy a területfejlesztés irányelvei rögzítésre kerüljenek. Az Országgyűlési 84/1993. (X. 11.) sz. Határozatban állást foglalt a területfejlesztés támogatási irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről. 1996-1997 Az állami költségvetésről szóló 1996. évi CXXI. törvény rendelkezésével megszűnt a Területfejlesztési Alap. A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint a jelentős munkanélküliséggel sújtott térségeken túlmenően a mezőgazdaság-vidékfejlesztés és az ipari szerkezetátalakítás térségei is kedvezményezett területek lettek. Azokat a térségeket pedig, amelyek két szempontból is kedvezményezettnek számítottak, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségeknek nyújtható támogatás mértéke illette meg (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht, 1996). 1997-1999 A területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján az Országgyűlés a 30/1997. (IV. 18.) sz. határozatával fogadta el a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, valamint a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló irányelveket. Ezt követően a Kormány a 106/1997. (VI. 18.) sz. Kormányrendeletben hirdette ki a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek jegyzékét, amely akkor a statisztikai térségek 1994. január 1-jétől bevezetett rendszerén alapult. Ennek megfelelően a hátrányos helyzetű térségek típusai a következők: társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetváltás által érintett térségek, mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztés térségei és a jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek (Fekete, 2001). Összességében elmondható, hogy az elmaradott térségek lehatárolása azért alkot külön csoportot, mert egyrészt módszertanilag egyedi, másrészt az ágazati jelleg alig jelenik meg benne. Az elmaradott térségek lehatárolásának egyik legfontosabb problémája, hogy az elmaradottság is értékkötött kategória. Az elmaradott térségek kutatását főképpen a településszintű és később a regionális egyenlőtlenségek növekedése tette szükségessé (Farkas és Obádovics, 2000). MÓDSZER

A komplex kistérségi lehatárolások Komplex kistérségi lehatárolások alatt azokat a kutatásokat értjük, melyek az adott terület minden térségét valamilyen térség-típusba besorolják. A különböző típusok meghatározása elsősorban a különböző támogatási rendszerek kialakítása érdekében szükségszerű, ám tudományos szempontból sem érdektelen (Csatári, 1996). Farkas és Obádovics (2000) vizsgálataik során megállapították, hogy a komplex térségi lehatárolások már főként a területfejlesztési politika megalapozását szolgálják, akár országos, akár regionális szinten történtek azok. A komplex lehatárolásnál is kérdés, milyen alapon történjék. Lehet statisztikai kistérségek szintjén, de lehet a valós térségi szerveződéseket követve. A lehatárolásnak célja lehet a tényleges kistérségi szerveződések térségi elemzése, tipizálása, de lehet a fejlesztési források befogadására képes beavatkozási típusok kialakítása és besorolása.

33

Először az Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Tudományos Intézetében 1996ban készült el a különböző területfejlesztési célú beavatkozási térségtípusok lehatárolása. Az elemzéseknél mutatócsoportokat (összesen 25 mutatóval) használták: demográfiai mutatók foglalkozási szerkezet mutatói, a foglalkoztatásban történt változások és a munkanélküliség mutatói, gazdasági mutatók, infrastrukturális mutatók, egyéb, speciális mutatók. A különböző térség-típusok meghatározása faktoranalízissel történt. A tényleges lehatárolásokhoz, az említett 25 mutatóból egy komplex mutató készült, amely mintegy összegezte az általános kistérségi fejlettségi különbségeket. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott kistérségek Ezeket a kistérségeket kettős közelítéssel határolták el:  Egyrészt - az EU módszereit követve ide tartozónak tekinthető minden olyan kistérség, amelynek megyéjében a területre számított GDP értéke nem éri az országos átlag 75%-át. Ez alapján Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi kistérsége elmaradottnak tekinthető.  Másrészt - a komplex mutatórendszer szerint elvégzett vizsgálatok tanulságaiból kiindulva, a városok túlzott dominanciájának érvényesítését csökkentendő - az 50 000 főnél népesebb városok adatait kétszeres átlagolással vették figyelembe, az általános fejlettségi szinthez hasonló komplex összegző értékelési módszerrel. Felhasznált mutatók:  mezőgazdasági földterület átlagos aranykorona értéke,  aktív keresők aránya a lakónépességben, 1990.  munkanélküliségi ráta a lakónépesség %-ában, 1994. dec. 31.  1 adófizetőre jutó adózás utáni nettó jövedelem, 1993. dec. 31.  közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 1994. dec. 31.  egy háztartási fogyasztóra jutó villamos energiafogyasztás, 1994. dec. 31.  kiskereskedelmi boltok 1 lakosra jutó forgalma, 1990.  népesség átlagos iskolai végzettsége, 11 éven túli lakosság által elvégzett átlagos osztály (évfolyam)szám. 1990. jan. 1. A. Mezőgazdasági (rurális) kistérségek Felhasznált mutatók:  mezőgazdasági aktív keresők aránya, 1990.  mezőgazdasági földterület átlagos aranykorona értéke,  ruralitás indexe (az adott kistérség népességnek hány %-a él 120 fő/km²-nél nagyobb népsűrűségű településen),  vándorlások arányának évi átlaga, ezrelékben. 1990-94. Ha a magas agrárfoglalkoztatott arány mellett alacsony népsűrűség, gyenge földminőség és eltartóképesség, valamint tartós elvándorlás egyszerre jellemzi a kistérséget, akkor az mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérségnek tekintendő. Ide tartoznak azok a kistérségek, amelyekben a 4 vizsgált mutatóból 3-ban egyszerre átlag alatti értéket mutattak. B. Ipari szerkezet átalakítás térségei Felhasznált mutatók:  ipari aktív keresők aránya,

1990.

34



ipari foglalkoztatottak számának változása, 1990-93 (1990=100%)  tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában. 1994. dec. 31. Amennyiben a fenti mutatók alapján az ipari foglalkoztatottak aránya meghaladta a 49%-ot és az ipari foglalkoztatottak számának átlag alatti csökkenése egyszerre következett be az átlag feletti tartós munkanélküliségi aránnyal, akkor a kistérség ipari válság sújtotta kistérségnek minősült. C. Tartós munkanélküliséggel sújtott térségek Az EU szabályok szerint a súlyos és tartós munkanélküliséggel küzdő kistérségek közül csak azok kaphatnak támogatást, amelyek nem tartoznak az ipari válságtól sújtott és mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérségek közé. Felhasznált mutatók:  munkanélküliségi ráta a lakónépesség %-ában, 1994. dec. 31.  tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában, 1993. dec. 31.  tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában. 1994. dec. 31. Az elmaradott térségek lehatárolásánál - a városok túlzott dominanciáját csökkentendő - az ötvenezer főnél népesebb városok adatait csökkentett súllyal vették figyelembe. Az ismertetett módszerekkel összesen: 66 elmaradott kistérséget, 12 ipari válság sújtotta kistérséget, 50 mezőgazdasági vidékfejlesztésre alkalmas vidéki kistérséget és 20 tartós munkanélküliséggel szenvedő kistérséget határoltak le (Csatári, 1996). Általános tényként megállapítható, hogy az egyes térségek lehatárolását a területfejlesztési tanácsok, országgyűlési képviselők és az érintett polgármesterek is többször kifogásolták. A Központi Statisztikai Hivatal 1997. augusztus 1-jével módosította a statisztikai kistérségek területi rendszerét, a települések besorolását. Az eddigi 138 körzet helyett 150 körzet lett, ezáltal számos település új körzetbe került (Faluvégi, 1998). A kedvezményezett kistérségek és települések besorolása Megnevezés Elmaradott kistérség Tartós munkanélküliségű térségek Ipari szerkezet-átalakítás térségei Mezőgazdasági (rurális) térségek Kedvezményezett térségek Kedvezményezett térségekbe nem tartozó támogatott települések Kedvezményezett és támogatott települések Ország

Térségek száma, db 83 41 6 38 88 88 150

Támogatott települések, db 1650 911 94 849 1749

1. táblázat Települések aránya, % 52,7 29,1 3,0 27,1 55,9

322

10,3

2071 3130

66,2

Forrás: Faluvégi, 1998.

Szörényiné (1997) vizsgálatában sokféle szempont alapján határolta le a kistérségeket. Véleménye szerint a KSH által lehatárolt térségeket csak KSH-körzetnek vagy városkörnyéknek szabad nevezni. Az elvégzett lehatárolásnál nem találták a KSH-körzeteket kellően homogénnek, ezért a már létező kistérségi szerveződéseket választották. Az elkészült lehatárolást bizonyos mértékben alkalmazni tudták a KSH-körzetekre is. Az utóbbival szemben ennek a lehatárolásnak az előnye, hogy a fejlesztéseknél láthatóvá válik, hogy

35

milyen erőforrások jelentenek szűk keresztmetszetet, és mely területekre kell a térségekbe érkező pénzeket koncentrálni. Országosan elfogadott, egységes szakmai elvek alapján készült településfejletségi vizsgálatokra nagy szükség van a terület - és településfejlesztésre szánt központi pénzforrások igazságos elosztása, az országos és megyei pályázatok elbírálása, a terület - és településfejlesztési tervek megalapozása érdekében (Tohai, 1999). A települések fejlettségének objektív számítások alapján történő megítélése évente szükséges mert a politikai döntéshozók és a települések irányító testületei számára elengedhetetlen a helyzet pontos ismerete. A területfejlesztési támogatások 2001-2003 évi megítéléséhez - az 1999. évi állapot alapján - megtörtént a kistérségek minősítése társadalmi - gazdasági fejlettség szempontjából. A Központi Statisztikai Hivatal 1999-től 19 mutatóból álló komplex mérőszámot használ a települések fejlettségének megítélésére. Települések fejlettségének megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal szerint

A vizsgálat készítésénél az akkor fellelhető legfrissebb adatokat használták fel az elmaradottság méréséhez. A mutatók többsége 1998. december 31-ére vonatkozik, azonban három esetben népszámlálási 1990 és két esetben 1997 évi adatok álltak rendelkezésre. A 19 mutató alapján komplex mutatót számítottak oly módon, hogy minden mutató szórásának terjedelmét 10 egyenlő osztályközre bontották. Olyan értékskálát választottak, amely legalább a települések népességének 98%-át reprezentálja és a szélső értékekkel a minimum illetve a maximum osztályközöket bővítették. Az egyes osztályközökbe tartozás esetén 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 vagy 10 pontot adtak az adott településnek (fordított mutatók esetében, ahol a nagyobb érték a kedvezőtlenebb, felcserélték a két szélső értéket). Végül a mutatók sorszámának számtani átlaga adta a települési komplex mérőszám értékét, amelyet kéttizedes pontossággal adtak meg. Munkanélküliséggel jelentősen sújtottak körébe azok a települések kerültek, ahol a tartós - 180 napon túli - munkanélküliség aránya meghaladta az országos átlag másfélszeresét, a 12,15%-ot (Tohai, 1999). A települések fejlettségének megítéléséhez használt 19 mutató 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Népsűrűség, fő/km2 60 éven felüliek aránya a lakónépességből, % Ezer lakosra jutó vándorlási különbözet, fő 11 éven túli lakosság által végzett osztályszám, osztály Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, % Tercier és kvaterner szektorban foglalkoztatottak aránya, % Ipari foglalkoztatottak számának változása, fő Munkanélküliségi arány, % Gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, db/1000 fő Egy hektár szántóterület átlagos aranykorona értéke, AK/ha Kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák ezer lakosra jutó száma, vendégéjszaka/1000 fő Egy állandó lakosra jutó SZJA - alapot képző jövedelem, Ft/fő 1990-1998-os években épített lakások aránya az 1998. évi lakásállomány %-ban, % Közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások aránya, % Egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, m Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományból, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi-állomány, db/1000 fő Ezer lakosra jutó telefon-főállomások száma, db Közlekedési viszonyok,*

2. táblázat 1998. dec. 31. 1998. dec. 31. 1990-1998 1990. jan. 1990. jan. 1990. jan. 1991-1997 1998. 1998. 1997. 1998. 1998. 1998. 1998. dec. 31. 1998. dec. 31. 1998. dec. 31. 1998. dec. 31. 1998. dec. 31. 1998. dec. 31.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2000. 36

*A vizsgálatba bevontak egy eddig még nem alkalmazott mutatót, amely közlekedési viszonyokra vonatkozik. Az elérési mutató számításához egyrészt egy számítógépes programmal valamennyi településre az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebesség mellett az adott távolság figyelembevételével a megyeközpont, a kistérségi központ elérhetőségét határozták meg percben, másrészt egy ún. saját ellátottságot vettek figyelembe. A saját ellátottsági szinttel fejezték ki, hogy az adott településen élők mennyire vannak ráutalva a különböző központok felkeresésére. Az elérhetőségi mutató meghatározásához 40%-ban a megyeközpont, 40%-ban a kistérségi központ elérhetőségét és 20%-ban a saját ellátottságot vették figyelembe. A Központi Statisztikai Hivatal által alkotott mutatóknak hibájául róható fel, hogy nem választják szét a vidékfejlesztés három gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióját. Ezeket a mutatókat a vidék gazdasági, ökológiai és társadalmi funkciója szerint célszerű differenciálni, és további mutatókat kell bevonni, hogy reálisabb képet kapjunk egy adott település és régió fejlettségéről. Jelenleg az elmaradottság, illetve a fejlettség ténye egyetlen komplex mérőszámként összevontan jelenik meg, pedig egy - egy vidékfejlesztési funkció szemszögéből a jelenleg elmaradottnak nem minősített település is igényelhetne kedvezményezett besorolást, megkülönböztetett támogatást (Nemessályi, 2000). Oláh és Szabó (2001) kutatásai során megállapították, hogy ezeket a mutatókat a vidék gazdasági, ökológiai és társadalmi funkciója szerint kell differenciálni, és további mutatók bevonására is sor kerülhet alaposabb vizsgálat érdekében. Úgy vélem, hogy a jelen gazdasági viszonyok között új követelményként jelent meg a vidéki települések fejlettségének megítélésére használt módszerek továbbfejlesztésének igénye. A KSH 19 mutatóját a vidék gazdasági, ökológia és társadalmi funkciója szerint csoportosítottam. 9 - 9 mutatót találtam, melyek a gazdasági és a társadalmi helyzetet minősítik, és csak egyet, mely az ökológiai helyzetet. Az így csoportba sorolt mutatók sorszámának számtani átlaga adta meg egy településre vonatkozóan a fejlettségi sorrendet. A 19 mutatón kívül további 22 mutatót javaslok a vidék komplex fejlettségi állapotának megítélésére. Ezeket a mutatókat dőlt betűvel jelöltem. A vidék gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlettségének mutatói GAZDASÁGI 3. Vándorlási különbözet

ÖKOLÓGIAI 15. Csatornázottság

3. táblázat

TÁRSADALMI 1. Népsűrűség

5. Mezőgazdasági foglalkoztatottság

2. 60 éven felüliek aránya

6. Tercier és kvaterner foglalkoztatottság

4. 11 éven túli lakosság által végzett osztályszám

7. Ipari foglalkoztatottság

13. Épített lakások száma

8. Munkanélküliségi arány

14. Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

9. Gazdasági szervezetek száma

16. Gázellátottság

10. Szántó átlagos AK értéke

17. Személygépkocsi állomány

11. Vendégéjszakák száma

18. Telefon főállomások száma

12. Személyi jövedelem

19. Elérési viszonyok

Forrás: saját kutatás

37

A vidék gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlettségének megítéléséhez használt és javasolt mutatók 4. táblázat GAZDASÁGI

ÖKOLÓGIAI

TÁRSADALMI

1. Vándorlási különbözet

1. Csatornázottság

1. Népsűrűség

2. Mezőgazdasági foglalkoztatottság

Természetvédelmi terület

2. 60 éven felüliek aránya

3. Tercier és kvaterner foglalkoztatottság

Vízszennyező forrás

3. 11 éven túli lakosság által végzett osztályszám

4. Ipari foglalkoztatottság

Légszennyező forrás

4. Épített lakások száma

5. Munkanélküliségi arány

Hulladékgazdálkodás

5. Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

6. Gazdasági szervezetek száma

Tisztított terület

6. Gázellátottság

7. Szántó átlagos AK értéke

Belterületi park

7. Személygépkocsi állomány

8. Vendégéjszakák száma

Rekreációs terület

8. Telefon főállomások száma

9. Személyi jövedelem

9. Elérési viszonyok

Területi GDP

Háziorvosi rendelések

Befizetett SZJA

Általános iskolába beíratott gyerekek

Belföldi jövedelem

Középiskolába beíratott gyerekek

Területfejlesztési és agrártámogatás

Könyvtárba beiratkozottak

Speciális termék

Kereskedelmi ellátottság Vendéglátóhely ellátottság Rendezvények Társadalmi szerveződések Nevezetes családok Etnikum

Forrás: saját kutatás



A gazdasági mutatók körébe bevontam a területi GDP, lakosság által befizetett személyi jövedelemadó, belföldi jövedelem, területfejlesztésiés agrártámogatások, valamint a településekre jellemző speciális termékek számát kifejező mutatókat.  Az ökológiai helyzet megítélésére használt csatornázottság mutatót kiegészítettem a természetvédelmi területek nagyságát, a víz- és légszennyező források számát, a hulladékgazdálkodás színvonalát, a tisztított terület, a belterületi park és a rekreációs terület nagyságát kifejező mutatókkal.  A társadalmi mutatók körébe bevontam a háziorvosi rendelések, az általános- és középiskolába beíratott gyerekek, a könyvtárba beiratkozottak, a kereskedelmi- és vendéglátóhely-ellátottságot kifejező mutatókat. Továbbá a rendezvények, a társadalmi szerveződéseket, a nevezetes családok számát valamint a településeken lévő etnikum arányát kifejező mutatókat. Összességében elmondható, hogy településfejletségi vizsgálatokra nagy szükség van a terület- és településfejlesztésre szánt központi pénzforrások igazságos elosztása, az országos és megyei pályázatok elbírálása, a terület- és településfejlesztési tervek megalapozása érdekében. 38

HIVATKOZÁSOK Csatári B., 1996. A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét, 1-20. Enyedi Gy., 1976. A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon. Területi Statisztika. 15. Faluvégi A., 1998. A területfejlesztés kedvezményezett térségei és települései. Területi Statisztika. 3. sz. 174185. Farkas T., - Obádovics Cs., 2000. A vidék lehatárolásának módszeri. (kézirat), Budapest, 9-21. Fekete A., 2001. Területi különbségek enyhítésére tett kormányzati intézkedések. In: Helyi szociális ellátórendszer vidéken. Szerk. Bódi F., Agroinform Kiadóház, Budapest, 181-195. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., 1996. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek változása 1986-1999. Budapest, 2-21. Nemessályi Zs., 2000. A vidéki térségek fejlettségének a megítélése és a vidékfejlesztés tartalékai. VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 63-67. Oláh J., - Bainé Szabó B., 2001. The Effect of European and Hungarian Rural Development Policies on a Hungarian Area. - 73rd Seminar of the European Association of Agricultural Economists, Ancona (CD) Tohai L., 1999. Optimális mérőskálák meghatározása településfejletségi vizsgálatokhoz. Területi Statisztika. 2. (39.) évf. 6. sz. Központi Statisztikai Hivatal. 483-485. Szörényiné Kukorelli I., 1997. A kistérségek gazdasági és társadalmi jellemzői és trendjei Észak-NyugatDunántúlon. Tér és Társadalom. 1. sz. 151.

39


A LEADER AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Berecz Mihály MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége. 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. sz. Email: [email protected] Kulcsszavak: Leader, pályázati eredmények Összefoglalás: Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása számos, az integrációban már pozitív eredményeket hozó kezdeményezés megismerését, bevezetését tette lehetővé. Ezek közé tartozik a Leader program, mely adott térség szereplőinek, együttes munkájuk eredményeképpen megszületett terv megvalósulásához nyújt forrást. Magyarországon 2006-ban 70 csoport – melyből 12 csoport tartozik az Észak-alföldi régióhoz – kapott lehetőséget, hogy a tervükhöz elnyert forrást helyi pályázatok kiírásával felhasználják. BEVEZETÉS

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) 3. prioritásán belül szerepel a LEADER+ mint intézkedés. Az agrár- és vidékfejlesztés céljai közt szerepelt a 2004-2006-os időszakban a vidék felzárkóztatásának elősegítése. A LEADER francia mozaikszó melynek magyar jelentése: „Akciók a vidék gazdasági fejlesztése érdekében”. A helyi gondok, problémák széleskörűek és a megoldás a helyi tevékenységekben gyökerezik. A helyi partnerség és együttműködés meghatározó tényezõje most is de a jövőben is a kijelölt célok teljesítésének. („Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”). A LEADER filozófiáját az alábbiakban lehet összegezni: Egy terület fejlesztési stratégiáját, az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Akciócsoport az ott élők bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján, a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg az Akció Csoport számára. A keretösszeget helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében. A helyi pályáztatás lebonyolításáért a Helyi Akció Csoport munkaszervezete a Gesztor szervezet a felelős. LEADER+ alapelvek  Helyi kezdeményezés  Területi alapúság (adott területen élők)  Partnerség (összefogás)  Innováció a fejlestések megvalósításában  Integráció (többféle ágazat együttműködése)  Hálózatépítés (a továbbfejlesztés érdekében) NYERTES LEADER AKCIÓ CSOPORTOK

Országosan 70 Akció Csoport kapott lehetőséget, hogy helyi pályázatot írjon ki. Országosan mintegy 6,3 milliárd Ft támogatást ítéltek meg. Az Akció Csoportok Gesztor

40

szervezetei az elnyert támogatási összeg (90-100 millió Ft) 15%-át kapják működésre fenntartásra. Mindehhez szerződést kötnek az MVH-val 2008. december 31.-ig. Csak a pályázatban megjelölt dologi és működési költségekre vehető igénybe támogatás, melynek mértéke 100%. A tételes költségelszámolást az MVH Számlakezelési Osztálya végzi. Lényeges megemlíteni, hogy a LEADER továbblépéséhez a hálózat építéshez immáron Románia uniós csatlakozását követően jó lehetőségek adódnak. Több ízben történt már kapcsolatfelvétel és konkrét látogatás is a két ország szakemberei részéről. További lehetőség van szlovákiai kapcsolatok kiépítésére és természetesen a hazai más Akció Csoportok hálózatba vonására is. TAPASZTALATOK A BENYÚJTOTT HELYI PÁLYÁZATOKKAL KAPCSOLATBAN

Időtényező Sajnos csak 2005 augusztusára került kiírásra az első forduló. Az itt beérkezett pályázatokat értékelve kialakult, hogy a második meghívásos fordulóban kik vehetnek részt. A beküldött pályázók közül a régióban 12 Akció Csoport lett győztes és ők írhattak ki helyi pályázatot az adott területen. A helyi pályáztatás beadási határideje háromszor változott, mígnem a végső 2006. szeptember 11.-e lett. Később a nagy érdeklődés miatt egy második meghirdetés is történt 2006. november 24.-ei beadási határidővel. Ebből is látszik, hogy a munkák feltorlódtak és rendkívül kevés idő állt rendelkezésre a Gesztor szervezetnek a pályázatok iktatására, hiánypótoltatására, befogadására, értékelésére és a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság felé történő felterjesztésre. Szakmai felkészültség A Gesztor szervezet munkatársai többnyire pályázat írásban és egyéb adminisztrációs tevékenységekben illetve számítógépes munkában képzettek. Az MVH-nál megszokott köztisztviselői munkát és a vonatkozó eljárásrendet kezdetben még nem ismerték. A képzések során ezeket a hiányosságokat pótolni kellett. Pályázatok színvonala A késlekedve történt meghirdetés valamint a nem elégé propagált pályázati lehetőség illetve a LEADER újszerűsége miatt sokan igen hiányosan nyújtották be fejlesztési elképzeléseiket. Elmondható, hogy a beadott pályázatok mintegy 10%-a rendkívül alacsony színvonalú volt míg szintén 10%-a nem a pályázati célkitűzésnek megfelelő volt így azokat a beérkezést követően el kellett utasítani. Pályázatok darabszáma Az első és a második meghirdetésre összesen beérkezett pályázatok darabszámát az 1. ábra szemlélteti. Az összeférhetetlen alatt azt a pályázatot értjük, amikor azt a Gesztor szervezetben dolgozó munkatárs közeli hozzátartozója adta be. Annak kezelését feldolgozását az MVH végzi. Hiánypótlás, értékelés A hiánypótlások során leginkább 5-10 hiba fordult elő, de sok esetben ennek kétszerese sem volt ritka. A nem megfelelő hiánypótlás elutasítást vont maga után. Néhány esetben nem küldtek be hiánypótlást, így ezek automatikusan kizárásra kerültek.

41

Leader+ helyi pályázatok az Észak-alföldi régióban. 1. ábra AVOP LEADER+ helyi pályázatok az észak-alföldi régióban

/pályázat db/

29

579

608

12 235

247

6 116 11

122

228

239

Összeférhetetlen

Helyi

Összes

Támogatható pályázatok Az összeférhetetlenség miatt MVH-hoz került 29 pályázat közül egy nem küldött hiánypótlást így 28 db került értékelésre, majd utána a HBMB részére felterjesztésre. A bírálatok folyamatosak Már 7 Akció Csoportnál született döntés a helyi és az összeférhetetlen pályázatok esetében. A támogatott pályázatok felterjesztése az MVH-n keresztül a Döntés Előkészítő Bizottság (DEB) felé folyamatban van. Itt kerül végleges bírálatra a helyileg felterjesztett pályázat. Ezt követi majd a szerződéskötés, az MVH regionális Kirendeltségén. A HBMB felelőssége A HBMB az első fórum, ahol a pályázatok igazán megmérettetnek. A 9-21 tagból álló HBMB-nek kiküldött anyagból felkészülve kerül sor a bírálatra, ahol a tagok elmondhatják véleményüket az általuk jónak vagy kevésbé jónak ítélt fejlesztési elképzeléseket illetően. A Gesztor szervezet által előkészített felterjesztési listák a döntésben segítenek. Ugyancsak lényeges dönteni abban is, ha támogatási forrást kell átcsoportosítani, mert egyes intézkedéseknél túljelentkezés történt. A Gesztor ilyenkor szintén javaslattal él a Bizottság felé és helyben dönthetnek a források 20%-os mértékű átcsoportosításáról. Ennél nagyobb mértékű átcsoportosításhoz az Irányító Hatóság jóváhagyása szükséges. A döntésre váró pályázatok száma 30-102 db között változik. Kisebb-nagyobb vita szinte mindenütt előfordul a keretek odaítélésekor, de mindig sikerül közös megegyezésre jutni. Az ülések akkor hitelesek, ha azon jelen van az MVH képviselője és jegyzőkönyv készül, melyet a HBMB elnöke és egy előzetesen kiválasztott tag valamint a képviselő ellenjegyez. Fontos internet elérhetőségek A korszerű gyors tájékozódást segítik az alábbiakban felsorolásra kerülő internet elérhetőségek is. A hazai Akció Csoportok programjainak, rendezvényeinek megismerése válik ezzel lehetővé. A rendszeresen megjelenő LEADER+ Hírlevél az éppen aktuális eseményeket gyűjti csokorba. A külföldi honlapok elsősorban a kapcsolatfelvételre szolgálnak. Az uniós LEADER csoportok egyre gyakrabban veszik fel a kapcsolatot hazai LEADER-esekkel. Kölcsönös látogatásokat szervezve megismerik egymás sikereit átadják a jó tapasztalatokat. Mindezzel szintén a hálózatok bővítését segítik elő, hiszen a 2007-2013-as időszakra mintegy 63 milliárd Ft azaz mintegy 10-szer nagyobb összeg áll majd rendelkezésre a LEADER tengely támogatására. 42

ZÁRÓ GONDOLATOK

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) 3. prioritásán belül szerepel a LEADER+ mint intézkedés a 2004-2006-os időszakban mint a vidék felzárkóztatásának egyik fontos elősegítője. A vidék, ahol élünk méltán várja el, hogy ne csak hasznait húzzuk, hanem tegyünk is annak felemelkedéséért. A pályázati lehetőségek közül lehetőleg azt válasszuk, amelyik a partnerséget és a sokféleséget nyújtja számunkra és természetesen a saját boldogulásunkat is szolgálja. Be kell látni, hogy a pályázat készítés egy külön szakma. A kedvezményezett értsen minél jobban a szakmájához a tanácsadó szakember pedig készítsen sikeres pályázatot. Kettejük kapcsolata lehetőleg hosszútávra szóljon és tisztességes legyen. A Hivatal a vidékfejlesztés szolgálatában áll és ezt kívánja a jövőben is folytatni. Pályázati kiírással azok ismertetésével illetve a megfelelő szakemberek ajánlásával segíti a sikeres projektek megvalósítását. A jövőben még fontosabb szerepet kap a LEADER hiszen az EMVA keretei belül külö tengelykénk kell majd kezelni. Összegszerűen pedig egy nagyságrenddel több forrás áll majd rendelkezésre a 2007-2013-as fejlesztési időszakban. AJÁNLÁSOK

Számos hazai és határon túli megkeresésnek eleget téve kollégáimmal készségesen állunk rendelkezésre minden érdeklődő számára LEADER-el kapcsolatos vidékfejlesztési témájú pályázatok tekintetében az alábbi címen: MVH SZ-SZ-B Megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9.sz. Berecz Mihály LEADER+ pályázatkezelési szakreferens

43


A TURIZMUS, MINT A VIDÉKFEJLESZTÉS ESZKÖZE Hanusz Árpád Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31./B Email: [email protected]


44


A KONFERNECIA HALLGATÓI SZEMMEL, GONDOLATOK A KONFERENCIA TÉMÁJÁHOZ Szabó Andrea, V. évfolyam Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum AVK, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgató, E-mail: [email protected]

A HVTK 2007. január 18-án konferenciát rendezett a Nyíregyházi Főiskolán „Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-s csatlakozása után” címmel. Kiváló, színvonalas előadások után párhuzamosan két szekcióülést is tartottak, a jó tapasztalatok és gyakorlati példák ismertetésére. Az egyiket a DE-ATC képviselőjeként Katonáné Dr. Kovács Judit egyetemi adjunktus vezette, aki hatékony műhelybeszélgetést tudott kialakítani a társadalmi tőkével kapcsolatban feltett kérdéseivel. A résztvevők közül mindenképp kiemelendő Dr. Veress Enikő, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem oktatója és a délelőtti előadók egyike. „A társadalmi tőke szerepe a vidékfejlesztésben” címmel egy erdélyi esettanulmányt prezentált, melynek legfontosabb konzekvenciája a szekcióülésen újból elhangzott. 4 kiválasztott magyar lakosú kistérségben vizsgálták különböző szempontrendszer szerint a társadalmi tőke elemeit, és arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek szoros bizalmi kapcsolatban élnek a hagyományos családi modellben. Nagyon nagy a szerepe a szomszédoknak, barátoknak a falusi társadalmak kapcsolati hálójában, továbbá a bizalom terén első helyen a lakosok többsége az egyház intézményét emelte ki. Mai napig nagyobb tekintélye van tehát egy vallási vezetőnek, mint a falu polgármesterének. Több hazai régióból érkezett résztvevő között volt polgármester, fejlesztési ügynökség képviselője, vagy egy Leader csoport gesztorszervezetének tagja is. A sokszínűségnek köszönhetően izgalmas és építő jellegű vélemények, hozzászólások, vagy éppen ellenvetések hangoztak el. Nem tűztem ki célul, hogy ezekről beszámoljak, viszont saját konklúzióként szeretném megemlíteni a következőket. Legfontosabb eredménye a műhelybeszélgetésnek, vagy a konferenciának az információcsere és a kapcsolatfelvétel igénye és megvalósulása. Úgy vélem motivált és elhivatott szakemberek ismerhették meg egymást, és ahogy az ökológiai hálózatok között lévő „step stones” folytatást és fennmaradást jelenthet, itt is új közös lépésekre és együttműködésre nyílt lehetőség. A társadalmi tőke három alapeleme a bizalom, a normák tisztelet és a társulási készség. Milyen a mi bizalmunk a közszférában? Az elmúlt héten olvastam a Medián publikált felmérését, miszerint a megkérdezett állampolgárok milyen intézményekben, szervezetben bíznak leginkább és legkevésbé a politikai pártokban. Húsz intézményről kérdezték meg az embereket, de milyen reprezentatív eredmény született a felmérés során? A közbizalom-index szerint százfokú skálán 70 pontot kapott hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia, melynek tagjait tekintélyként tisztelik, és az általuk közzé tett információk a leghitelesebbek. Ezt az Alkotmánybíróság követi 66 ponttal, majd az Európai Bizottság. A politikai pártok iránti bizalom nálunk is nagyon alacsony 34 pont, akárcsak a korábban említett erdélyi példában. A köztársasági elnököt 61, egyházakat 47 ponttal értékelték. Nagyon fontosnak tartom viszont, hogy a válaszadók közül minden tizedik embernek nem volt elképzelése az Akadémia vezetőjéről, illetve az intézmény pontos feladatköréről. Szerintem a felmérés pozitívuma, hogy ha bár nem is látnak bele az emberek a hazai tudományos szellemi szférába, de a tudást értékként tisztelik és az ezt megtestesítő intézménynek a legnagyobb bizalmat szavazták meg. 45

„Sose kételkedj abban, hogy figyelmes elkötelezett emberek kis csoportja képes megváltoztatni a világot, s valójában ez mindig így is történt.” Margaret Mead Ez az idézet számomra ma egy aktuális és motiváló üzenetet hordoz, főleg akkor, ha a mai magyar társadalom állapotára tekintek és az Európai Unió által megvalósítható fejlesztésekre, elképzelésekre gondolok. Az ellentétek feloldásához erő kell, és szerintem az egyszerű és őszinte odaszánás és segíteni akarás képes ezt kitermelni szakmai támogatás és hozzáértés mellett. A társadalmi tőkével kapcsolatban megemlíteném azon emberi oldalát, amelynek fogalma sincs arról, hogy mit jelent ez a szó. Viszont pontosan tudja, ösztönösen akár a becsület vagy a tisztesség normáját. A vidéki emberről beszélek, aki mai is megemeli a kalapját és órája mindig pontos léptekkel cammog. Tudta és tudja a természet rá vonatkozó rendjét, ismeri a vetés és aratás törvényét. Talán más is szokott kicsit elvonulni, hazamenni, hogy találkozzon a csenddel. Ady „A magyar Ugaron” című verse jutott eszembe, és engedjék meg ezt a szimbólumot, hogy ma más Szél fúj vidék felett. Nem kell részletezni milyen körülmények és akadályok között is élhet az ember, de senkit sem kerülhet el az Unió szele. A vers szerint sok értékes magot rejt a föld, hiszen gazdag a Mi Vidékünk. Súlyos, csendes, gazdag és bús. A jövő: mit kezdünk ezzel, kihasználjuk vagy fenntartjuk? Számos Leader programnak köszönhetően, igazi sikereket értünk már el és megerősödött a helyi közösségek tőkéje. Egy fórumon Dr. Kopp Mária a következőket mondta: „Az emberek teljes joggal úgy gondolják, hogy tőke az csak a pénztőkét, a gazdagodást jelenti”. Valóban, a fogyasztói társadalom azt sugallja, hogy szerezz meg minél több pénzt, és akkor mindent meg tudsz venni és utána boldog is leszel. Azonban ma már nemcsak mi, hanem a közgazdászok is felismerték, hogy vannak olyan erőforrások a társadalomban, amelyek a pénztőkét kiválthatják, illetve annál sokkal fontosabbak lehetnek. A múlt évben a Közgazdasági NobelDíjat George Akerlof professzor kapta meg, akinek az életműve arról szól, hogy az értékek, a normák, az azonosságtudat milyen fontos közgazdasági fogalmak. Tehát egy olyan társadalom, amelyben erős az emberekben az azonosságtudat, a nemzeti identitásukkal és azon kívül mernek bízni egymásban, ahol közös erkölcsi értékeket elfogadnak, ott az gazdasági erőt is jelent. Miután az egyházat mindig is ezek képviselték, csak ezt nem neveztük tőkének. Nagyon fontos volna, hogy ezt hangsúlyozzuk ebben a mai világban, hogy ezek a másikfajta értékek alapvetően határozzák meg az egészségi állapotunkat, az életminőségünket, sőt még a társadalomnak az igazi fejlődését is” (Internet 1.). Egyik személyes tapasztalatom, hogy a Művészetek völgyeként ismert Veszprém megyei 5 falu is egy Leader csoportot hozott létre, és sikeres pályázattal helyi munkahelyek és lehetőségek nyíltak az élhetőbb életért vidéken. Az idősek motiváltsága példaértékű, ha csak arra a tényre gondolok, hogy volt, aki a nyelvtanulásról számolt be nekem. Szemében olyan öröm csillogott, mint amikor az érett szőlőn friss esőcseppek játszanak. Az érem másik oldala, az a szomorú tény, hogy a mai fiatalok idegen nyelvtudása európai szinten az utolsók között áll. Hajlandóságuk átlagot tekintve alacsony, így jogos a kérdés a jövő generációt illetően, pesszimisták vagy közömbösek. Rengeteg tudományos munka foglalkozik ezzel a szakterülettel, és egy számomra lebilincselő példáját említeném meg. Dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád által közzétett tanulmány „Testi és lelki egészségünk összefüggései” szerint miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban az emberek nem érzik jobban magukat. Modern paradoxonnak nevezik, hogy érett személyiség nem ideális fogyasztó, mert nem kiszolgáltatott, hanem tudatosan képes és akar dönteni. Munkájuk során a mai magyar népesség életminőségét és egészségét vizsgálták, ami nagyon rossz állapotú, erősen gyengének minősítik a társadalmi tőkét. Minél szorosabb kapcsolatban vagyunk szűkebbtágabb közösségünkkel, annál kisebb a valószínűsége, hogy megbetegszünk. A társas

46

kohéziók képesek ellensúlyozni a dohányzás, a magas vérnyomás, vagy éppen a mozgáshiány káros hatásait. Több kutató azt találta, hogy az emberek esetében az elszigetelődés magas vérnyomással és gyengülő immunrendszerrel jár. A tartós elszigetelődés tehát egy stresszel járó helyzet, amire a szervezet gyors öregedéssel reagál. (Internet 2.). A mai konvergencia program mellett a tanulmány két nagyon fontos következtetése igazolódott, miszerint alacsony a bizalmi szint és az átalakítások, összevonások káoszában nem, vagy alig talál az ember biztos pontot, illetékest. Másik felvetés a motiváció hiányát körvonalazza, aminek hétköznapi példájával úton útfélen találkozhatunk. Úgy vélem a bizalom hiányát és ezt az elszigetelt, bezártságra hajlamos hozzáállást meg lehet változatni. A Leader programokhoz szükséges akciócsoportok felállításánál nagyon fontos célként kell, hogy szerepeljen a bizalom kiépítése, meglévők erősítése és a lakossági visszajelzések beépítése. Ha kevés szereplőt sikerül is elérnünk, de őket meg kell tartani és erősíteni, továbbá támogatni, nehogy a passzívabb környezete visszahúzza. Robert Putnam szerint az emberek jól-létének (well-being) a legfontosabb meghatározója, a társas kapcsolatok erőssége. A társadalmi tőke tehát nemcsak húzó (pull) erőforrásként működik, ami megsokszorozza saját erőinket, hanem védőfaktor szerepe (push) is kimutatható, ami elhárítja, távol tartja, vagy legalább is meggyengíti a káros hatásokat. Egy jól felépített akciócsoporthoz szerintem szükséges az összetartozás kiépítése különböző programokkal, kötetlen és építő jellegű alkalmakkal. A távolságot, vagy a hétköznapi ember számára megfejthetetlen uniós pályázati rendszert közelítéssel, a szereplők felé történő kommunikáció egyszerűsítésével fel lehet oldani. A munkamegosztást szerintem csak egymás kompetenciájának megismerése és a másik felé közvetített bizalom után lehet úgy kiépíteni, hogy mindenki az erősségeivel vehessen részt benne, miközben gyenge oldalát tudja és meri hozzátámasztani a csoport másik tagjához. Ne felejtsük, egyetlen jó tett, legyen bármilyen apró, sincs hiába (Ezópusz). Nem pénz kell ahhoz, hogy a másikat magunknál különbnek tartsuk, hanem hogy figyelmesek legyünk embertársaink felé. HIVATKOZÁSOK INTERNET 1 (2006): http://reformatus.hu/reformatusoklevele/17text.html INTERNET 2 (2006): Dr. Kopp M.- Skrabski Á. Testi és lelki egészségünk összefüggései. www.magtud.sote.hu INTERNET 3 (2004): Szakál Gyula: A társadalmi tőke hatása az oktatásra, egészségre és a civil szférára. MTA

47

Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza január 18

Recommend Documents