Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas június 29

Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competenţă în Domeniul Dezvoltării Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development

konferencia “A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben”

Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas 2006. június 29. Levezető elnök: Dr. Baranyi Béla tudományos osztályvezető

A projekt az INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg 1

A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29.

TARTALOM Baranyi Béla Megnyitó

3

Andrew Fieldsend Constraints on rural entrepreneurship in the cross-border region

5

Törökné Rácz Erzsébet Vidékfejlesztési stratégiák Békés megyében

10

Dan Gascoyne Praxis – Making Rural Entrepreneurship Work

13

Litkei Júlia The contribution of Equal in reducing outward migration from south eastern Hungary

17

Gergely Ildikó A rostkender (Cannabis sativa L.) szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben

18

Gurzó Imre A vidékfejlesztés egy lehetséges fejlesztési iránya: az agrárgazdaság alternatív jövedelemszerzési lehetőségei Békés megyében

19

Karácsonyi Péter A környezeti beruházások a magyar-román határ menti régióban

20

Cosmin Aldea and Mihaela Stanescu Partnerships in Arad vineyard - the key element for its development

21

Katona Kovacs Judit A Leader+ magyarországi bevezetésének tapasztalatai a partnerségi alapelv Szemszögéből

25

Mike Alderson Partnering enterprise development – A one stop model from southern Africa

31

2


MEGNYITÓ Dr. habil. Baranyi Béla CSc University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences, Department of Land Use and Regional Development, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: [email protected]

A rendezőszervek, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, az MTA Regionális Kutatások Központja, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., a Békés Megyei Önkormányzat és a magam nevében tisztelettel köszöntöm a Határmenti Vidékfejlesztő Tanácsadó Központ (HVTK) „Partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben” című konferencia résztvevőit, akik előadóként vagy érdeklődőként megtisztelték a mai rendezvényt. A Debreceni Egyetemen ez év márciusában tartott nagyszabású konferenciát követően immár második alkalommal kerül sor a HVTK szervezésében a projekthez kapcsolódó rendezvényre, amelynek ezúttal a Tessedik Sámuel Főiskola adott otthont és biztosított megfelelő körülményeket. Az Interreg IIIA Magyarország–Románia és Magyarország–Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködés keretében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával Debreceni Egyetemen megvalósuló, a romániai és egyesült királyságbeli felsőoktatási intézmények segítségét is élvező HVTK-projekt, mint multidiszciplináris vidékfejlesztési szakmai tanácsadó központ célja, hogy a döntően mezőgazdasági jellegű és vidékfejlesztési szempontból érintett magyar–román határrégiókban biztosítson lehetőségeket a fenntartható fejlődés szakmai feltételeinek megteremtéséhez. Ismeretes, hogy a vidéki területek kiemelten fontos szerepet játszanak mind az Északalföldi, mind pedig a Dél-alföldi régiókban, ahol a lakosság mintegy 30%-a a mezőgazdaságban dolgozik, a népesség közel 80%-a pedig rurális vidéki térségekben, illetve közvetve vagy közvetlenül a vidékfejlesztési hatások által érintett területeken és környezetben él, hasonlóan mint Nyugat-Romániában. A vidékiség fokozottabban érvényesül a határ menti

3

régiókra, ahol a vidéki közösségeknek a szoros földrajzi, környezeti, kulturális és történelmi kötelékeken túl a határmentiségből eredő hátrányos vagy éppen halmozottan hátrányos és periférikus helyzet következményeivel is számolniuk kell. Az elmondottak és a megfelelő vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása miatt is megkülönböztetetten fontosak tehát azok a maihoz hasonló szakmai fórumok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vidékfejlesztés kérdéseiben jártas hazai és külföldi szakemberek, szakmai és civil szervezetek képviselői elmondhassák véleményüket, a helyzetelemzésen túl kifejthessék álláspontjukat a fejlődés lehetséges irányairól és módjairól. Ilyen kivételes alkalomnak tekinthető a mai konferencia, amelynek plenáris ülésén és négy szekciójában mintegy tizenöt, a hazai és a nemzetközi tudományosságot képviselő kutató, elméletim és gyakorlati szakember fejtheti ki véleményét regionális és lokális szempontokból fontos témákban, műhelybeszélgetések és viták formájában megteremtve a lehetőséget az eszmecserére is. A konferencia programjának és részben előadásainak az ismeretében, mint a konferencia levezető elnöke, bizonyos vagyok benne, hogy a rendezvény meghozza a várt eredményeket, s hozzájárul olyan integrált gazdasági, társadalmi és környezeti stratégiák kidolgozásához, amelyek a határ menti helyzet sajátosságait és a határon átnyúló kapcsolatok különféle dimenzióit is figyelembe véve elősegítik a vidéki térségek regenerációját, a „jó gyakorlatok” összegyűjtésével pedig konkrét segítséget is nyújtanak a vidéki térségek felemeléséhez, úgy ahogy a HVTK – aligha véletlenül – Vidéki Reneszánsz Projektként is megnevezi önmagát. A közös gondolkodást és a gyakorlati munkát szolgálja majd a HVTK kiadványa és honlapja, amelyek közvetlenül is elérhetővé teszik a konferencia előadásait, prezentációt és a vitákban elhangzott rövid véleményeket. Az elmondottak előrebocsátásával kívánok eredményes konferenciát, s a rendezvényt megnyitom.

4


CONSTRAINTS ON RURAL ENTREPRENEURSHIP IN EASTERN HUNGARY Andrew F. Fieldsend University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences, Department of Land Use and Regional Development, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: [email protected] Key words: Rural entrepreneurship, questionnaire Abstract: Rural entrepreneurship, both agricultural and non-agricultural, is an important component of sustainable rural development. A questionnaire survey was conducted to identify the most important constraints to rural entrepreneurship in the Hungary-Romania cross-border region. Seven general areas were identified where action is needed, namely better customer focus and less bureaucracy, better access for entrepreneurs to information and “signposting”, improved cooperation (partnerships), better targeting, devolution to the local level and the importance of local-level plans, the need for education at a young age, the continuing importance of agriculture and the need to measure success. Some existing initiatives for addressing these constraints and some ideas for future activities are discussed. INTRODUCTION

Sustainable rural development can be defined as: "maintaining or increasing the wealth-generating capacity of rural communities whilst maintaining the long-term capability of the community and its built and natural environments to support this capacity" (Fieldsend et al., 2004). In this definition, the words “wealth generating capacity” are crucial. In particular, the capacity of people in rural areas to offer goods and services that provide adequate, sustainable incomes must be encouraged. However, many constraints to rural entrepreneurship exist. The purpose of this study was to identify the major constraints in the Hungary-Romania cross-border region. By doing so, the task of developing strategies to overcome them can be assisted. METHODOLOGY

HVTK has compiled a database of approximately 550 persons with an interest in rural development in the cross-border region. These include representatives of regional development agencies, county councils, national government organisations and agencies, trade groups e.g. agricultural chambers, chambers of commerce, and NGOs, together with microregion managers and academics. These persons have been recipients of the HVTK monthly electronic newsletter and can be considered to constitute a “Cross-Border Rural Network”. This concept is based on the “Northern Rural Network” which was established by the Centre for Rural Economy at Newcastle upon Tyne, UK in 2000 (Ward et al., 2005). This Cross-Border Rural Network will be further developed as part of the HVTK project. In late April 2006, a questionnaire was e-mailed to each person in the Cross-Border Rural Network. This questionnaire was closely based on the one designed as part of the Interreg IIIC project “Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work”. The objective of the Praxis project is to expose partners to new ideas and approaches entrepreneurship in rural areas. One of the partners in this project, Writtle College, is also a partner in HVTK.

5

The format of the questionnaire was developed as follows. Three concurrent workshops for the partners in the Praxis project were held on 12 July 2005, covering the topics “business support and education”, “implementation and communication” and “process/ structures of funding”. Within each topic a list of approximately 30 possible constraints to entrepreneurship were identified. These three lists formed the basis of the questionnaire which was then tested by being circulated for completion to the 18 Praxis partners. Recipients were asked simply to check the boxes of the six issues in each category which they considered to be the most important constraints to rural entrepreneurship. The recipients encountered no problems in understanding, completing and returning the questionnaire. Previous experience (e.g. Fieldsend et al., 2005) has shown that response rates to questionnaires in Hungary can be low, hence the simple format of the Praxis questionnaire seemed ideal. The text was translated into Hungarian but otherwise the format remained unchanged. 75 correctly completed questionnaires were returned. RESULTS

In each category, six or seven issues received over 20 votes. The results for these issues are presented here, as together they represent a “typical” questionnaire response. However, it should be noted that each issue in each category received at least one vote. Business support and education Two issues in this category were identified as amongst the most important by approximately two-thirds of respondents (Table 1). Securing grant funding needs to be made easier, either by simplifying application forms and/or by providing assistance with bid writing. Also, rural entrepreneurs need to be told what support is available to them in a way they can understand. Business support and education constraints to rural entrepreneurship considered to be significant by more than 20 respondents out of 75. Table 1 Constraint Support for businesses in writing bids for funding e.g. EU Structural Funds (could be on a ‘no win, no fee’ basis). Simplification of application forms Telling rural businesses what support is available in a way they can understand Sources of advice and funding as part of a rural strategy “Signposting” of examples of success / “best practice” for the benefit of others Development of clusters (i.e. groups of businesses with mutual interests) as a tool to help businesses Education from a young age on entrepreneurship, not just business (part of the curriculum and include innovative ideas to encourage young children) Greater awareness amongst businesses of factors which would help their expansion

Votes

Category

52

1

48

2

31

2

29

2

29

3

26

5

22

2

Implementation and communication The major constraint was perceived to be the need for better targeting of funding to the locality (Table 2). This theme was echoed by the importance attached by respondents to local level plans drawn up by local people, and mobilisation of rural communities to participate in projects. Also of note is the need to develop projects based on agricultural production. 6

Implementation and communication constraints to rural entrepreneurship considered to be significant by more than 20 respondents out of 75. Table 2 Constraint

Votes

Category

Better targeting of funding to the locality (different localities have different needs e.g. infrastructure v. “soft” projects)

44

4

Access to information and services for rural businesses

31

2

Develop projects based on agricultural production

31

6

Local level plans drawn-up by local people (these will be more effective in getting commitment from local community)

25

4

Good case studies / practical examples are important

25

2

Mobilisation of rural communities to participate in EU funded projects

22

4

Improved communication between Local Authority bodies

21

3

Process / structures of funding Predictably, bureaucracy and associated problems were seen as the major constraints in this category (Table 3). The need to reduce regulation was also considered to be an important issue. Process / structures of funding constraints to rural entrepreneurship considered to be significant by more than 20 respondents out of 75. Table 3 Constraint

Votes

Category

Less bureaucracy and form filling; simpler control and monitoring and less delay between submitting applications and receiving money

63

1

Reduce regulation to reduce constraints on entrepreneurship

28

1

Linking structural investment to job creation / SMEs

27

4

An easy to understand Flowchart is required to enable businesses to identify what EU support might be available

25

2

More management of funds at local level

22

4

Develop robust methodologies to review and measure success to see what added value is being achieved

22

7

DISCUSSION

The constraints listed in Tables 1-3 can be grouped to identify seven general areas where action is needed to promote rural entrepreneurship. The numbers in the last column of each table correspond to the numbering below: 1. Better customer focus and less bureaucracy In a previous survey of entrepreneurs in eastern Hungary, Fieldsend et al. (2005) reported that 88% of respondents felt “very constrained” or “constrained” by bureaucracy. The importance of this issue is clearly recognised by rural development practitioners also. Examples exist elsewhere in the EU of initiatives that attempt to reduce this problem. For 7

example, through the Essex Business Partnership (www.essexbusinesspartnership.org.uk) in the UK, regulatory agencies are attempting to offer a more user-friendly service to business. County-based lists of bid-writers can be accessed through the www.lendulet.hu portal and direct links to these lists are also provided on the HVTK website. There is no question, however, that considerable scope for simplification of application forms, and the requirements for supporting documentation, exists. 2. Better access for entrepreneurs to information and “signposting” Seven constraints can be grouped into this category. Rural entrepreneurs are a group that is traditionally difficult to access, due to factors such as their dispersed distribution, limited willingness to engage with “government” or to form associations, the small size of many rural businesses and poor communications in rural areas. Hence, although it is relatively easy to create directories of support for rural entrepreneurs (such a directory exists on the HVTK website), it is much more difficult to present the information in a way rural entrepreneurs can understand. Partnerships with membership organisations, such as chambers of commerce and agricultural chambers, may offer government agencies and other support organisations a route of communication to at least some groups of rural entrepreneurs. In addition to signposting good practice and good case studies, greater attention should be given to encouraging innovation in rural areas. Cannarella and Piccioni (2003) present some methodological guidelines for meeting the innovation demand from rural SMEs. 3. Improved cooperation (partnerships) One of the objectives of HVTK is to encourage communication between local authorities in the cross-border region. Some support for the development of clusters already exists. For example, the Baross Gabor programme in the North Great Plain Region spent EUR 228 000 on cluster development in 2005 (North Great Plain RDA, 2006). Clearly, this support is considered to be inadequate. Is it simply that the amount of funding is insufficient, or has it mostly been directed to urban areas? 4. Better targeting, devolution to the local level and the importance of local-level plans Despite almost two decades since the political and economic changes, Hungary remains a relatively centralised country, administratively. There is a clear view amongst respondents to the questionnaire that devolution of authority and responsibility to local levels, in line with the EU principle of subsidiarity, will encourage rural entrepreneurship. The EU programme Leader+ may potentially reduce some of the identified constraints. At least two of the four priority themes, “The use of know-how and new technologies to make the products and services of rural areas more competitive” and “Adding value to local products, in particular by facilitating access to markets for small production units via collective actions” address economic development of rural areas. 5. The need for education at a young age HEIs of course have a central role in providing expertise and training to rural entrepreneurs (Nagy, 2005). However, the need for education at a young age was also identified as important in the Praxis survey, receiving 8 votes from 18 responses (Praxis, unpublished data). International exchange of “good practice” is needed on how best to address this issue. 6. The continuing importance of agriculture Approximately 12% of the employed male population in the North and South Great Plain regions is employed in agriculture (HCSO, 2006). Hence, as this percentage will be 8

much greater in rural areas alone, it is understandable that this sector is still seen as a significant base for rural entrepreneurship. By contrast, in the mainly EU-15 focused Praxis survey, this constraint received just one vote (Praxis, unpublished data). As well as the difference in importance as a source of employment, Chaplin et al. (2004) have pointed out that non-agricultural farm diversification in the central European New Member States is much more difficult, amongst family farms, at least, for several reasons. These include a much smaller asset base and a much lower demand for typical diversification activities such as leisure and recreation activities. It should be noted, however, that the equivalent percentage in 1999 was 17% (HCSO, 2006) and, in employment terms, agriculture in the region continues to decline in importance. 7. Measure success! Revitalisation of rural areas will not be achieved simply by securing grant funding. This funding must be used to create the conditions through which a sustainable flow of wealth into rural areas is achieved. In other words, its use must lead to a measurable improvement in the capacity of rural entrepreneurs to provide goods and services in return for this money. The added value from grant funding should be routinely measured. CONCLUSIONS

The results of this questionnaire provide a valuable insight into the constraints to rural entrepreneurship, as perceived by rural development practitioners in the Hungary-Romania cross-border region. Although several good practice ideas for promoting entrepreneurship exist, these are frequently not adequately targeted to entrepreneurs in rural areas, a community which is notoriously hard to reach. Partnerships between educational institutions, government agencies and membership organisations may represent a useful tool for engaging with at least some groups of rural entrepreneurs. REFERENCES Cannarella, C. and Piccioni V. 2003. Innovation transfer and rural SMEs. Journal of Central European Agriculture (online) 4 (4), 371-388. Chaplin, H., Davidova, S. and Gorton, M., 2004. Agricultural adjustment and the diversification of farm households and corporate farms in Central Europe. Journal of Rural Studies 20 (1), 61-77. Fieldsend, A.F., Nyizsalovszki, R, and MacAskill, J.A., 2004. Rural renaissance - a strategy for integrated rural development in eastern central Europe. Buletinul USAMV-CN, A, 60/2004 pp 7-12. ISSN 1454-2382. Fieldsend, A.F., Raupeliene, A., and Nagy, J., 2005. Comparing the business support needs of rurally-based businesses in Hungary, Lithuania and the United Kingdom. In: The proceedings of the international conference “The Impact of European Integration on the National Economy – Regional and Rural Economics” pp 153-161. Vincze M. (Ed.), Editura Risoprint, Cluj-Napoca, Romania. ISBN 973-751-081X. Nagy, J. 2005. A Debreceni Egyetem és agrárfelsőoktatás szerepe az Észak-alföldi régió és a határon átnyúló kapcsolatok fejlődésében. In: Baranyi Béla (szerk.) Közelítések: A határon átnyúló kapcsolatok kialakításai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén, Debrecen: MTA Regionális Kutatások Központja, pp. 29-40. Hungarian Central Statistical Office, 2006. Labour Force Survey Regional Data 1992–2005. ISSN 1419-0443. North Great Plain RDA, 2006. Research & Development & Innovation in the North Great Plain region. 20 pp. Ward, N., Atterton, J., Kim,T-Y., Lowe, P., Phillipson, J. and Thompson, N., 2005. Universities, the knowledge economy and 'neo-endogenous rural development'. Centre for Rural Economy, University of Newcastle upon Tyne, Discussion Paper 1. 15 pp.

9


VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK BÉKÉS MEGYÉBEN Törökné Rácz Erzsébet Békés Megyei Agrárkamara, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: vidékfejlesztés, regionális stratégiák, regionális operatív program, tervezési területi kategóriák Összefoglalás: Békés megye stratégiai jövőképe: ökológiai - gazdasági - társadalmi egyensúly megteremtése a Körösök mentén. Átfogó cél fenntartható társadalmi, gazdasági modernizáció. Célok az élelmiszer előállításban a mennyiségi megközelítés helyett a minőség és biztonság, ezen belül a folyamatos ellenőrzés előtérbe helyezése, az integráció javítása az élelmiszertermelő láncban, a piaci tevékenység javítását, az export biztonságot szolgáló eszköz fejlesztések. Az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás korszerűsítése, egészséges élelmiszer előállítás, az agrárágazat szerkezeti aránytalanságainak megszüntetése, szerkezetváltás, a biomassza széleskörű hasznosítása, erdősítés. Továbbá az ökogazdálkodás, a biotechnológia fejlesztése és az eredmények gyors hasznosítása, a diverzifikáció kibővítése A kárpótlás következtében a birtok, tulajdonosi és üzemi viszonyokban még fennálló anomáliák rendezése, hatékony birtokstruktúra kialakítása. Megkezdett stratégiai célok folyamatosságának biztosítása. BEVEZETÉS

A Magyarország délkeleti részén 5632 km2-en fekvő, Romániával határos Békés megyében mintegy 23 ezer működő vállalkozás tevékenykedik és szüksége van a vállalkozói kedv élénkítésére, a vidéki gazdaság élénkítésére, ehhez pedig megyei stratégiára. A megye stratégiájának alapja három fontos koncepcióra épül, amelyek a meghatározó elemeket tartalmazzák: 1. Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési stratégia 2007. - 2013. 2. Regionális fejlesztési koncepció 3. Megyei helyzetelemzés, fejlesztési koncepció A NEMZETI AGRÁR-VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 





Egyidejűleg kell eleget tennie az Európai Uniós Közös Agrárpolitikájának folyamatban lévő reformjából, illetve a Közösségi Vidékfejlesztési Stratégiából következő követelményeknek. Az Országos Fejlesztési Koncepcióhoz hasonlóan szélesebb körű és hosszabb időtávú kitekintést ad. Az itt megfogalmazott célokból az NAVT a 2007-2013-ig terjedő időszakra tartalmaz célkitűzéseket, amelyek kapcsolódnak a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-hez. (NSRK-hoz). Érvényesítenie kell a nemzeti agrár-politika aktuális elvárásait.

Az agrár-vidékfejlesztési stratégiát megalapozó célok A versenyképesség erősítése az agráriumban (beleértve a mezőgazdaságot, az erdő-, vad- és vízgazdálkodást, az élelmiszerfeldolgozást) elsősorban azokban a termelőágazatokban,

10

amelyek esetén komparatív előnyökkel rendelkezünk, és bel- és külpiaci versenyképességük, versenypozíciójuk.  a műszaki-technikai korszerűsítéssel, új termékek előállításával  a termelő ágazatok belső arányainak javításával  a közös termelői szervezetek megerősítésével, az integráció javításával  a termelői és a piaci infrastruktúra fejlesztésével javítható Az agrár-vidék fejlesztése. Elsősorban a vidéken élők munkalehetőségeinek javítását szolgálja. A gazdálkodók helyben maradását elősegítő eszközök között  a szerkezetátalakítás,  a diverzifikáció,  az ágazat multifunkcionális szerepének erősítése,  az alternatív földhasznosítás,  a kistérségi együttműködések (LEADER) fejlesztése tölthet be fontos szerepet. Ezekkel az eszközökkel mérsékelhető a műszaki technikai korszerűsítés munkaerő kibocsátó hatása. Az élőmunka igényes kultúrák szerepének növelése, a szolgáltatási tevékenység fejlesztése ugyanakkor munkaerő megtartó, növelő hatású. A fenntartható fejlődés. Eszköze az agrárvidék fejlesztése és az agrár-környezetvédelem, illetve a környezetgazdálkodás kiteljesítése. E cél megvalósítását:  a vidéki infrastruktúra  a környezeti kultúra javítása  a természet- és tájvédelem (Natura 2000)  a környezettudatos gazdálkodás  a föld termőképességének megőrzése segíthetik Az élelmiszerbiztonság és az értékesítés biztonságának növelése  a jó minőségű élelmiszerek  az élelmiszer-biztonság  a növény- és állategészségügy, illetve higiénia, és az ehhez szükséges fejlesztések, valamint a kapcsolódó monitoring rendszer működtetése A vidéki élet minőségének javítása  a természeti értékek megőrzése a szántók, a gyepek, erdők, vízfolyások, stb. kultúrállapotának megteremtésével  a falumegújítás, és a vidéki örökség értékmegőrzése Az intézményi közszolgáltatások javítása  képzést, továbbképzést, szaktanácsadást  minőségellenőrzést  vagy a támogatások igénylését, ahhoz való hozzájutást segítik BÉKÉS MEGYE STRATÉGIAI CÉLJAI

Jövőkép: Ökológiai - gazdasági - társadalmi egyensúly megteremtése a Körösök mentén. Átfogó cél: Fenntartható társadalmi, gazdasági modernizáció. Stratégiai célok:  Infrastruktúra fejlesztése  Innováció orientált gazdaságfejlesztés  Természeti és épített környezet fenntartható hasznosítása  Készségnövelő és szociálisan érzékeny humánerőforrás fejlesztés Specifikus célok:  az élelmiszer előállításban a mennyiségi megközelítés helyett a minőség és biztonság, ezen belül a folyamatos ellenőrzés előtérbe helyezése 11

az integráció javítása az élelmiszertermelő láncban a piaci tevékenység javítását, az export biztonságot szolgáló eszköz fejlesztések (pl.: TÉSZ, BÉSZ, tároló kapacitások, logisztikai rendszerek)  Az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás korszerűsítése  egészséges élelmiszer előllítás  az agrárágazat szerkezeti aránytalanságainak megszüntetése  szerkezetváltás, a biomassza széleskörű hasznosítása, erdősítés  az ökogazdálkodás, a biotechnológia fejlesztése és az eredmények gyors hasznosítása  a diverzifikáció kibővítése (pl: nem humán és takarmányozási célú mezőgazdasági alapanyag termeléshez kapcsolódó feldolgozás, nagyobb hozzáadott érték megteremtését biztosító logisztikai hálózatok)  a kárpótlás következtében a birtok, tulajdonosi és üzemi viszonyokban még fennálló anomáliák rendezése  hatékony birtokstruktúra kialakítása  Az előző tervezési időszakban az AVOP, NVT-ben megkezdett stratégiai célok folyamatosságának biztosítása  a humán-erőforrás fejlesztése  a biológiai sokféleség, a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek, a hagyományos mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése  a vidéki gazdasági potenciál bővítése  a kulturális és természeti örökségek megtartása  a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Kiemelt specifikus célok  A mezőgazdasági szektor szerkezetátalakítása  Újszerű (innovatív) termékek és eljárások bevezetésének támogatása a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben  A mezőgazdaság és az erdészet környezetvédelmi teljesítményének javítása  Újszerű információs technikák elterjedésének támogatása (Internet alapú számítógépes rendszerek)  Új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági és erdészeti termékek számára  Integrációk, termelői-feldolgozói kapcsolatrendszerek kiépítése az élelmiszerláncban.  Dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása  

KÖVETKEZTETÉSEK

Az agrár-vidékfejlesztési stratégiában különösen kiemelkedő a versenyképességet, fenntartható fejlődést, élelmiszerbiztonságot és a vidéki élet minőségét valamint a közszolgáltatásokat garantáló elemek. Olyan infrastrukturális fejlesztések és kiszélesedő szolgáltatások, amelyek az európai kihívásokra adnak választ a helyi igények és aktivitás erősítsével.

12


PRAXIS: MAKING RURAL ENTREPRENEURSHIP WORK Dan Gascoyne Praxis Network Manager, Essex Development and Regeneration Agency (ExDRA), Aquila House, Waterloo Lane, Chelmsford, CM1 1BD, England. E-mail: [email protected] Key words: Education, training, information, communication, customer focus, sharing best practice Abstract. Praxis can be considered as a network of “partners of partners” in the EU 27 and beyond. It provides pre- and post-accession support to partners in New Member States and Candidate Countries and is project and outcomes focussed. Its approach can be described as “locally global”, a network of “Regions Making Europe Work”. The “Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work” project is a three year INTERREG IIIC funded project which is led by Essex County Council and managed by ExDRA. 15 partners from 9 countries are participating in this activity which has both a strategic and a project focus. Activities include four pilot projects and transnational seminars. INTRODUCTION

The county of Essex is located adjacent to London and is part of the East of England Region of the UK. It has a total population of 1 330 400 and there are 43 980 VAT registered businesses. 79.1% of the working population is employed in service industries, 12.5% is employed in manufacturing and 6.7% in construction. Just 1.2% is employed in agriculture. There are three growth areas, Thames Gateway, Haven Gateway, and the M11 Corridor (including Stansted Airport). The Essex Development & Regeneration Agency (ExDRA) is a non-profit company set up in 2004. It is the accountable body for the Greater Essex Prosperity Forum (GEPF), responsible for stimulating the Essex economy through international trade, inward investment, business support and innovation. Its key areas of international work are:  Accessing EU funds  Managing EU Programmes  Business opportunities in China e.g. Jiansgu province & Nanjing office  Praxis Network secretariat ExDRA undertakes the following capacity building activities:  Making stakeholders aware of the funding available  Keeping people informed about EU policy  Providing advice about the relevance of different funding streams  Helping to access funding under: Equal; ESF; Interreg; Interact; Leonardo da Vinci etc.  Advising how to access funds  Helping to write funding applications  Helping organisations to develop the policies and systems to deliver EU funded projects  Helping partners to identify match funding ExDRA’s activities in developing and managing projects include:  Identifying needs, especially regarding economic regeneration, that funding can address 13

   

Creating partnerships and designing interventions with them to meet their needs Planning delivery of interventions and management of projects Ensuring sustainability is at the core Leveraging funding to finance projects: - Strategic Funder for European Social Fund - Maritime Cross-border programme e.g. Time 2C - Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work Interreg IIIC project THE PRAXIS NETWORK AND INTERREG IIIC PROJECT

Praxis can be considered as a network of “partners of partners” in the EU 27 and beyond (Fig. 1). It was launched in Budapest in December 2001 by Essex County Council, bringing together representatives of local and regional authorities in existing EU member states with those in candidate countries. It provides pre- and post-accession support to partners in New Member States and Candidate Countries and is project and outcomes focussed. Its approach can be described as “locally global”, a network of “Regions Making Europe Work”. Partners in Hungary include Pest and Szabolcs-Szatmar-Bereg counties, whilst Satu Mare, Bihor and Arad counties are amongst a total of ten Romanian partners. Locations by country of partners in the Praxis network

Figure 1

The “Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work” project is a three year INTERREG IIIC funded project which is led by Essex County Council and managed by ExDRA. 15 partners from 9 countries are participating in this activity which has both a strategic and a project focus. Activities include four pilot projects and transnational seminars. Underpinning the rationale of the project is an analysis of the factors affecting the performance of rural businesses (Fig. 2).

14

Factors affecting rural business performance

Strategic context

Organisational culture

Support from other agencies etc..

Figure 2

External influences

What affects the Performance of my Rural Business? Location & Natural Assets

Skills & competencies Peer support

Market penetration

The strategic component of the project, “Rural Partnerships and Strategies”, is led by the East of England Regional Assembly. A survey on the constraints on rural entrepreneurship was circulated to all partners and the outcomes were discussed at the Transnational Seminar in July 2005, following which the issues re-grouped and prioritised to reveal the following key factors:  Education and training  Information and communication  Customer focus  Sharing best practice Each of these key factors is addressed by a pilot project, as follows. MESURA - Micro-Enterprise Start-Ups in Rural Areas MESURA addresses education and training. Its strategic objective is to facilitate the start-up of micro-enterprises in rural and mountain areas based on the opportunities that each area presents, trying to overcome problems and benefiting from the exchanges of experience that a transnational partnership like PRAXIS can offer. It is led by the Development Agency of Heraklion, Crete and builds on LEADER experience by creating a local partnership and developing a training curriculum. The pilot project is being replicated in Poland. VICOR - Virtual Community of Entrepreneurs in the Rural World The focus of VICOR is information and communication. The pilot project leader is the Technological Institute of Aragon which has experience of ‘self sufficient’ rural telecentres & ICT support in mountainous rural areas. VICOR is intended to provide rural entrepreneurs with access to new markets and has created an online forum and database of rural entrepreneurs. On-Farm Diversification and Differentiation support New EU legislation has made it more important than ever to support producers of farm products. Led by the province of West Vlaanderen, this pilot project addresses customer focus and encourages innovation through diversification. A survey was sent to 12,000 + farmers regarding the cost effectiveness of activities and about income and employment. Different 15

responses were received from young, dynamic entrepreneurs compared to farmers on small, marginal farms. Collaboration and innovation were stressed as the requirements for success. I DARE - Innovation Development Amongst Rural Entrepreneurs Sharing best practice is the objective of this pilot project which is led by the Essex Rural Partnership. I DARE provides innovation support through tailored mentoring and workshops to 25 + selected rural SMEs who:  Are actively developing a new product, service or technology (or need to), or  Are suffering static or declining turnover; or  Wish to grow their business through the developments of new markets and technologies CONCLUSIONS

Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work offers the following guidelines for rural partnerships and strategies to consider:  Education and training - Involvement of academic institutions - Importance of innovation  Information and communication - Communication between agencies - Intelligent use of ICT  Customer focus - Tailoring and targeting support to needs ‘non-prescriptive’ - Reducing bureaucracy and delays regarding funding  Sharing best practice - ‘Signposting’ - Business ‘clusters’ - peer support The name Praxis, meaning “practising of an art or skill” and most importantly, “doing”, encapsulates the spirit of the network. The ultimate aim is to provide a framework for European regions which have a strong record of interregional co-operation to consolidate their existing bi-lateral links and open doors to co-operation activities with new regional partners in the EU and the candidate countries. Praxis provides a structure for these partnerships to grow, focusing on shared themes and setting out to achieve practical, tangible results.

16


THE CONTRIBUTION OF EQUAL IN REDUCING OUTWARD MIGRATION FROM SOUTH EASTERN HUNGARY Litkei Júlia Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: Equal, hátrányos helyzetű emberek, munkához jutás, foglalkoztatást segítő Összefoglalás: „Tessedikkel a XXI. századba” projekt az Equal Program, Fejlesztési Partnerség (FP) innovációja. A kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek a hátrányos helyzetű emberek az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya, stb. miatt munkát vállalni nem tudók képzését, munkához jutását, foglalkoztatását segítik elő. Equal projektek csak nemzetközi együttműködésben valósulhatnak meg. A programokat nemzeti un Fejlesztési Partnerek valósítják meg, számos innovatív elemmel. A Fejlesztési Partnerséget fenntartja és működteti, monitorizálja a vezető konzorciumi tag. A konzorciumi tagok szerződésben foglalt szakmai feladatokat látnak el, amelyekért költségvetésben meghatározott pénzösszegeket vesznek fel. A projekt feladaitainak megvalósításáért a partnerek saját maguk felelnek A partnerek egymás feladatait nem látják részleteiben a program ideje alatt, ezért a fontos a bizalmi elem. A jelen projekt 1.5 MILLIÓ Euro költségvetésű, 5 konzorciumi tagból áll. A TSF MVKFK vezeti a szakmai és nemzetközi projekt feladatokat. Nemzetközi Partnerek: Svédország, mint vezető, továbbá Spanyolország, Olaszország, Franciaország.

(A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg)

17


A ROSTKENDER (CANNABIS SATIVA L.) SZEREPE A FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Gergely Ildikó Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5540 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: kendertermelés, energia, környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság Összefoglalás: A kender 1990-es évek óta reneszánszát éli, mert természetes alapanyag, gyorsan megújítható nyersanyag, energiaforrás, környezetbarát, nincsenek betegségei, kártevői, a gyomokat gyorsan elnyomja, jól hasznosítja a talaj tápanyagkészletét, így termesztése minimális kemikália felhasználással megoldható. A környezetvédők és a "zöld mozgalmak" a rostkender fahelyettesítő szerepét hangsúlyozzák, ugyanis 1 hektár kender fatömeg hozama megfelel 8-10 hektár fenyőerdő évi hozamának, ugyanakkor cellulóztartalma felülmúlja azt. A textilipari célú kender modern hasznosítása: korábbi EU K+F projektre épülhet. Résztvevők: Magyarország, Románia (Szerbia), Olaszország. Eredmény rost- fonal-textilelőállítás- divatshow. A meglévő kenderfeldolgozók korszerűsítése, kapacitásnövelése. A kender energetikai célú hasznosítása égetéssel. Magyarország délkeleti régiójában. Korszerű kender rostgyár létesítése DélMagyarországon, melynek termékei alapanyagot adnak az autóipar, építőipar, papíripar, kertészet számára. A kendermag hasznosítása: táplálék kiegészítő, fontos a kozmetikai ipar számára. A fenntartható mezőgazdaságon olyan növény és állattenyésztési gyakorlatot értünk, amely kielégíti az emberiség egészséges élelmiszer és rostigényét, megőrzi és növeli a környezet minőségét. Hatékonyan és takarékosan használja a lassan megújuló energiaforrásokat, növeli a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom életminőségét.


18


A VIDÉKFEJLESZTÉS EGY LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYA: AZ AGRÁRGAZDASÁG ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI BÉKÉS MEGYÉBEN Gurzó Imre Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: [email protected]


19


A KÖRNYEZETI BERUHÁZÁSOK A MAGYAR-ROMÁN HATÁR MENTI RÉGIÓBAN Karácsonyi Péter Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: Fenntarthatóság, növekedés/fejlődés, magyar-román reláció, szociális gazdaság, SCOPE Összefoglalás: Az együttműködés az EU keretein belül azt jelenti, hogy fel kell készülni a többfunkciós európai mezőgazdasági modellre is. Az európai mezőgazdaság családi gazdaságokon alapuló szerveződése évszázados hagyományokra tekinthet vissza. Jelentős szerepet tölt be a környezet alakításában: Európában jellemző a mezőgazdaság által gondozott kultúrtáj, a tájak rendezett arculata. Az európai mezőgazdasági modell lényege a többfunkciós agrárgazdaság igénye: a termék előállításán túl a táj arculatának megőrzése, a vidéki közösségek, a vidéki munkahelyek fenntartása, környezeti javak előállítása. A regionális politika kialakulása szükségszrű. Magyar – Román együttműködési lehetőségek hangsúlyozása. Rendszer szemléletű állampolitika, a kiszolgáltatottság és egymásrautaltság felismerése, megfelelő problémakezelés, türelem és elkötelezettség. SCOPE projekt keretében hosszú távú Európai Partneri kapcsolatok kiépítése, európai hálózati egység létrehozása, kutatások, tanulmányozás és elemzés az EU legjobb gyakorlatot mutató modelljeinek tekintetében, az intézményi rendszer létrehozása megerősítése, modell promóció: kiadványokon és társadalmi kapcsolatokon keresztül, nyilvános konferenciák és előadások, kormányokkal kialakított kapcsolat. A gazdasági bázist elsősorban a mezőgazdasági, háziipari, élelmiszer feldolgozó és kisipari ágazatok biztosítják.


20


PARTNERSHIPS IN ARAD VINEYARD - THE KEY ELEMENT FOR ITS DEVELOPMENT Cosmin Aldea and Mihaela Stanescu Arad County Council, 2900 Arad, Bd. Revolutiei nr. 75. E-mail: [email protected] Key words: Arad county, vineyards, tourism, partnerships Abstract. Following a period of neglect following the start of the “transition crisis” in 1989, Arad County Council proposes a sustainable and integrated development project in order to revive the entire area of Arad vineyards. The key element in this project and the most challenging one goes beyond vines, grapes, plantation, wine, and infrastructure and even beyond money. The project is about people and how can we bring them together in order to gain the greatest joint benefit instead of looking only for personal profit. INTRODUCTION

Vine plantations in the Arad vineyard were first mentioned in 1179. In 1783 the vine “Red of Miniş” was sent to England, Bohemia and Italy. In 1864 at the London Wine Contest the wine “Red of Miniş” was awarded the gold medal. At Lublijana, Tbilisi, Montpellier, Bratislava, Budapest, Sofia and Bucuresti, the Cabernet Sauvignon, Roşu de Miniş, Cadarca and Merlot wines from Arad vineyard were awarded several gold medals. The appearance of phylloxera in 1883 represented a tremendous problem for vine owners. In a few years almost the entire Arad vineyard was destroyed. Only through a continuous effort which took two decades were the vine plantations renewed. The second major disaster arose shortly after 1989 and can be named the transition crisis. Compared to 1911 when 7 186 hectares of vine were cultivated in Arad vineyard, in 2006 there are only 1 675 hectares. In 16 years only 15 hectares were replanted with new vines. This is what figures show. A visitor to the Arad vineyard would see that the majority of vine estates are deserted (Fig.1). Another revival is necessary. THE PROPOSED PROJECT

Arad County Council proposes a sustainable and integrated development project in order to revive the entire area of Arad vineyards (Fig. 2). The main focus is to provide a healthy environment as a background to social and economic development. The prerequisite is to raise awareness of partnership. The project will be focused on three major measures: Viticulture. This major measure will consist of:  Replanting the vines  Replanting of fruit trees  Building the infrastructure needed for grape processing, wine bottling and quality control  Vineyard promotion Tourism Development. Through this measure it is envisaged to:

21

Develop new tourism facilities and extension of the existing ones in order to give added value to the tourism products  Valorise tourist attractions such as: Şoimoş and Şiria Fortresses, Lipova Spa, Căsoaia, Feredeu and Radna Monasteries, Sever Bocu Museum, Ioan Slavici Memorial House, Păuliş Memorial  Conversion of vineyard old houses (colna, Fig. 3) into agro-tourism facilities Infrastructure and public utilities including:  Local and regional roads rehabilitation  Water, sewage systems and residual water treatment units  Waste management  Natural gas network extension 

A typical part of the Arad vineyard

Figure 1

The following associative forms are involved in the Arad Vineyard Revival Project:  Vine Owners Association  Tourism Association  Towns and Villages Association THE NEED FOR PARTNERSHIP

The key element in this project and the most challenging one goes beyond vines, grapes, plantation, wine, and infrastructure and even beyond money. The project is about people and how can we bring them together in order to gain the greatest joint benefit instead of looking only for personal profit. Presently, the associative forms in the area are incipient and ineffective. There are registered only two agricultural cooperatives and five agricultural producers groups. Even if these has been established several years ago, the association of vine growers had few or none results, every member took his own way to capitalist paradise. And these maybe made sense for a while.

22

The project location

Figure 2

But now on the verge of a new page in our history, we should look closer to the “infamous cooperatives”. Unfortunately, in Romania even the word “cooperative” is a kind of taboo. In other words we have to cope with what sociologists call “change resistance”. Often, however, a strategy that seems perfectly logical at the top falls victim to emotional and cultural booby traps below. A number of steps should be taken into consideration as antidotes for change resistance:  Bring people face to face with the external pressures to change.  Engage change “zealots”  Manage people feelings regarding the change  Support the change with new tools and systems FORMS OF COOPERATION

Local partnerships Not only the transition period had disastrous results, previous agricultural reforms in Romania had the same disastrous consequences; dissolution of large farms and plantations, lack of resources, low administrative capacity, social egoism and individual stubbornness. The lesson we should learn at this moment is this: without a joint effort we will fail to develop our communities. The means to reach prosperity consists in establishing associative forms. Happily, at this moment, in the area of the project, interested vine owners are starting to establish cooperatives. A further step will be to connect these cooperatives into a network or even a consortium. Another idea could be to launch a public-private partnership between vine cooperatives and Minis Vine and Wine Research Station, a state owned research facility. Another level of local cooperation will be among communities involved in project. A positive signal should be given by the local communities (authorities) themselves, which should start planning, and working together, acting as a catalyst for progress and achievement of objectives. The third part we take in consideration, at grass root level, are the people involved in any activities related to tourism. The bad news is the fact that there are not any forms of

23

association between the tourism stakeholders. The bright side is that already several entrepreneurs involved in vine and wine business are eager to invest in tourism and want to establish a strong partnership among them to promote and sustain the tourism in the vineyard. At local level we plan to establish a partnership that will bring together communities, vine owners and tourism entrepreneurs and operators. The form of this partnership should be something which we call a Local Action Group, lead by a Steering Committee. We also want to attract and involve in the Local Action Group other organisations such as Arad County Museum, Arad County Cultural Centre, Arad County Agricultural Advisory Office and the two Universities of Arad. This “knowledge” component should work also as a think tank for the project. Regional and international partnerships In order to avoid ‘reinventing the wheel’ we should establish partnerships with countries like France, Italy or Hungary to benefit from their experience and to get access to their examples of good practice. As a member of different European bodies and networks such as AREV, DKMT euroregion or Praxis, we are looking for any form of support from our foreign partners, considering that without this international component our endeavour will take longer. Vineyard old house (colna).

Figure 3

CONCLUSION

We fully understand that the partnerships are the major measures to ensure the proper framework for any sustainable rural development process. We also know that without acting as a catalyst and even to become “change zealots”, despite others efforts, our endeavour has a great chance to fail. Also, we think that only using the expertise of our colleagues from other countries we will be able to adopt the most suitable models of association in order to reach the objectives of our project. We are aware that without the participation of all stakeholders and without the assistance of support organisations the entire development process will start in the wrong way. 24


A LEADER+ MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A PARTNERSÉGI ALAPELV SZEMSZÖGÉBŐL Katonáné Kovács Judit Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] Kulcsszavak: fenntarthatóság, Leader, partnerség, társadalmi tőke, vidékfejlesztés Összefoglalás: Az Európai Unióban 2007-től a vidékfejlesztési, második pillér támogatására az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szolgál. Az 1991-ben elindított Leader Közösségi Támogatás, eredményességének köszönhetően, a jelenleginél több forrást kap, és nem csak beépül, de kötelező eleme lesz a vidékfejlesztési politikának. Magyarország az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódóan, 2004-ben elindította az uniós forrásokból társfinanszírozott vidékfejlesztési támogatásait. A Leader+ program 2005-ben indult útjára, de az ország adott térségeiben lehetőséget adott a felkészülésre a csatlakozást megelőzően lezajlott kísérleti program. A tanulmány a Leader program magyarországi bevezetését elsősorban a partnerség, a társadalmi erőforrások szemszögéből elemző, hosszabb időszakot igénylő vizsgálat első szakaszának eredményeit, pozitív és negatív tapasztalatait mutatja be. BEVEZETÉS

Az utóbbi évtizedekben széleskörűen elterjedt a fenntartható fejlődés fogalmának használata. A fogalom mentén folyó különböző kutatásokban közös, hogy a fenntartható fejlődést három pillérre építi a természeti, a társadalmi és a gazdasági pillérre. A hétköznapi gondolkodással ellentétben, ahol a gazdasági pillér kerül előtérbe, a pillérek időhorizontjait is figyelembe véve az a többek (Passet, 19791; Olsson et al., 2004) által alkalmazott ábrázolás (lásd, 1. ábrán belül a fenntartható fejlődés pilléreinek bemutatása) a legkifejezőbb a fogalom megközelítéséhez, ahol a természeti pillér részeként jelenik meg a társadalmi, majd mindkettőn belül a gazdasági. Kuti (2003) munkájában a következőket írja: „Ahhoz, hogy a történelem során, a technológiai fejlődés adott útján kialakult társadalmi-gazdasági alakulatot és folyamatokat megérthessük, a gazdaságot nem pusztán önmagában, hanem a bioszférával való sokrétű, igen bonyolult kapcsolatrendszerét figyelembe véve kell vizsgálnunk. A bioszférába ágyazódott társadalom és gazdaság rendszerjellegű folyamatait vizsgálva a közgazdaságtan számos új kérdést tehet fel, egy sor dolgot gyökeresen másként láthat. A gazdaság vég nélküli növekedése ezentúl nem magától értetődő dolog, az egyensúly nem pusztán kereslet és a kínálat, a gazdasági szektorok egyensúlyát jelenti, hanem a bioszférában, a társadalomban és a gazdaságban létező anyag-, energia- és információs készleteknek, és ezek áramának egyensúlyát.” A klasszikus közgazdaságtan a gazdasági növekedés alakításában szerepet játszó három alapvető tényezőként a földet, a munkát és a megtermelt (fizikai) tőkét jelöli meg. Az 1960-as években a neoklasszikusok bevezették a humán tőke fogalmát, azzal érvelve, hogy a társadalom művelt, képzett, egészséges dolgozói meghatározó szerepet játszanak a hagyományos tőketényezők hatékony felhasználásában. Napjainkra fenntarthatóság három 1 RENÉ PASSET: L’économique et le vivant, Payot, Paris, 1979, p. 11. in: KUTI (2003)

25

pillérének vizsgálatához is kapcsolódóan, több kutatásban (European Commission, 2002; Harvey, 2004) megjelenik egy új, a társadalmi tényező. A társadalmi tőke meghatározása Putnam (1993) és Štulhofer (2000) megközelítése alapján kerül értelmezésre a tanulmányban, mely szerint a társadalmi tőke:  hálózatokat/társulási készséget,  normákat/a normák tiszteletét  és bizalmat jelent A Tanács 1698/2005/EK rendelete (OJ, 2005) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, 2007. január 1jével hatályon kívül helyezi a fennálló 1257/1999/EK rendeletet. A rendelet meghatározza, hogy a vidékfejlesztés támogatásának az alábbi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia:  a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén;  a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld hasznosítás támogatása révén;  az életminőség javítása a vidéki területeken, valamint a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. A célkitűzések megvalósítását a rendeletben meghatározott négy tengely − I. tengely Versenyképesség, II. tengely Környezet, III. tengely Diverzifikáció, IV. tengely Leader − mentén tervezi elérni. A kialakított négy tengely szoros párhuzamba állítható a fenntarthatóság három pillérével (lásd 1. ábra), és az erőforrások is azonosak. Fehértől idézve (2005:53): „a vidékgazdaság erőforrásainak az általa hasznosítható emberi, természeti, pénzügyi, társadalmi, gazdasági és egyéb tényezőket, illetve azok közötti viszonyokat tekintjük”. A fenntartható fejlődés pilléreinek és a vidékfejlesztés tengelyeinek párhuzama (Saját összeállítás) 1. ábra A fenntartható fejlődés pillérei

A vidékfejlesztés tengelyei II. KÖRNYEZET

TERMÉSZET IV. LEADER TÁRSADALOM III. DIVERZIFIKÁCIÓ

GAZDASÁG

I. VERSENYKÉPESSÉG

Természe ti

Humán

Társadal mi Erőforrások

Dologi

Pénzügyi

Kérdésként merül fel az egyes pillérek, tengelyek, erőforrások fontossági sorrendjének, súlyozásának megítélése. Az 1698/2005/EK rendelet a vidékfejlesztési tengelyeknél bizonyos választ ad azzal, hogy a rendelkezésre álló forrásokat 10%-ban köti az 26

első és a harmadik, 25%-ban a második és 5%-ban a negyedik tengelyhez, a fennmaradó 50% elosztását a tagállamokra bízza. A lekötött forrásokat vizsgálva fontos, hogy a környezeti tengelyt helyezi előtérbe, valamint a Leader kötelezővé tétele − mely programban az alapelvek között fontos szerepet kap a helyi partnerség − erősíti a fenntartható fejlődés második, társadalmi pillérének biztosítását. A tanulmány a társadalmi pillér fontosságát vizsgálja és a Leader intézkedés szerepére, megfelelő alkalmazására hívja fel a figyelmet. MÓDSZER

A tanulmány részben „Az agrár-környezetvédelem és a vidékfejlesztés összefüggései az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében” című PhD értekezéshez kötődik, melynek utolsó fejezete a Leader programot vizsgálja az Unióban, Magyarországon és Hortobágy térségében és foglakozik a társadalmi tőke kérdéskörével. A társadalmi tőke vizsgálatának fontosságára a tanszékünkön folyó, nemzetközi kutatás2 hívta fel a figyelmet. Az új vidékfejlesztési politika negyedik építő elemének, a Leader programnak az elindulása egy lépés lehet a társadalmi erőforrások területén jelentkező problémák megoldása felé. A gyakorlati megvalósításában való közreműködés lehetőséget adott az elméleti következtetések empirikus alátámasztására. A tanulmánynak módszertani szempontból további fontos építő elemei − a szakirodalmak tanulmányozásán túl − azok a személyes interjúk, melyek a Hajdú-Bihar megyei nyertes csoportok vezetőivel készültek. Az interjúk 5 kérdés köré csoportosultak, melyek a következők voltak:  Honnan és mikor szereztek tudomást a programról?  Mit tartanak a legfontosabb célkitűzésnek?  Kiket tartanak a program legfontosabb szereplőinek?  Mit gondolnak milyen hatása lesz az önök pályázatának a helyi társadalomban?  Az önök pályázata a nyertesek között szerepel. Mit gondol mi volt a pályázat fő erőssége? Lát-e veszélyeket a jövőre nézve, melyek a terv sikerességét megakadályoznák? Az interjúkból a tanulmányban azok a gondolatok kerültek kiemelésre, melyek a tanulmány témájához, a partnerséghez és a társadalmi erőforrásokhoz szorosan kapcsolódnak. EREDMÉNYEK

Az AVOP időközi értékelésében szerepel (Agrár Európa, 2006), hogy meghatározó mértékben a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemek beruházásainak támogatására, illetve a 3. prioritáson belül is (lásd 1. táblázat) az önkormányzatok mezőgazdasági infrastruktúrájának kiépítésére és korszerűsítésére koncentrált. Ezek közvetlenül, vagy közvetve az agrárágazat vállalkozásainak jövedelemtermelő képességének erősítését szolgálják. A források erre a három, a korábbi tapasztalatok alapján nagy forrásabszorpciós képességgel bíró3, intézkedésre koncentrálása összességében jól megfelel annak a célnak, hogy könnyen biztosítható legyen a közösségi források lekötése. Ez azonban megnehezíti a közösségi és nemzeti vidékfejlesztési célok elérését. A vidékfejlesztés új megközelítésű beavatkozásai − diverzifikáció, falufejlesztés, társadalmi erőforrások, szellemi és tárgyi örökségek védelme − nem kaptak elegendő figyelmet.

2 EUROLAN (Strengthening the Multifunctional Use of European Land: Coping with Marginalisation) QLK5-CT-200202346 3 Ez abból is adódik, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős forráshiánnyal lépett uniós taggá, és a csatlakozás előtti évtizedekben sokszor a pótlólagos beruházások is elmaradtak.

27

Az AVOP forrásallokációja 1. táblázat AVOP Intézkedés 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása 1.3. A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 1. Prioritás (a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása) összesen 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése/ 2. Prioritás (az élelmiszer-feldolgozás modernizálása) összesen 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3.2. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.3. Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 3.4. Leader+ 3. Prioritás (a vidéki térségek fejlesztése) összesen 4.1. Technikai segítségnyújtás ÖSSZESEN

Súlya a programon belül %-ban 51,3 2,8 1,5 1,4 57,0 14,0 6,0 12,5 3,5 4,5 26,5 2,5 100

Forrás: Agrár Európa, 2006:29

Az intézkedések között a 3. prioritáson, a vidéki térségek fejlesztésén belül került bevezetésre a Leader+ intézkedés. A Leader program közösségi kezdeményezésként indult, vagyis teszt-rendszer volt, a létező fejlesztéspolitika hagyományos szabályaitól eltérő lehetőségek kipróbálásának adott teret. A program sikerét jelzi, hogy az Unió 2000-ben harmadjára hirdette meg ezt a fajta támogatást, és a 2007-2013 időszakra vonatkozó legújabb reform során még jelentősebb szerepet szán ennek az intézkedésnek. Ahogy az előbbiekben bemutatásra került, a Leader beépül a vidékfejlesztési alapba. A Leader program alapelveit figyelembe véve − terület alapú megközelítés, alulról építkező fejlesztés, helyi munkacsoport kialakítása, helyi partnerség, innováció, szektorok közötti együttműködés, területek közötti együttműködés, hálózati rendszer, helyi finanszírozás és menedzsment − több olyan elv is szerepel közöttük, amely a társadalmi tőkéhez, azon belül elsősorban a társulási készséghez kötődik. A Leader intézkedés társadalmi tőke erősítő szerepét több az EU-15 tagországaiban készített tanulmány is megerősíti (ÖIR, 2004, Pylkkänen-Hyyryläinen, 2004) Az AVOP Irányító Hatósága 2005. júniusában tette közzé az AVOP 3.4. Leader+ intézkedés, 1. tevékenysége keretében a Helyi Akciócsoportok kiválasztása első pályázati fordulóját, ahol 186 csoport került kiválasztásra, a második pályázati fordulóban (2005. december) eredményesen pályázó helyi akciócsoportok − 70 csoport − vissza nem térítendő, európai uniós és nemzeti forrásból származó támogatást, illetve az elnyert támogatás feletti rendelkezési jogosultságot nyertek (2006. március). A helyi csoportok a fejlesztési terveikhez kötődő pályázatokat 2006. július végén hirdethették meg, szeptember 1-i beadási határidővel. Több helyen problémaként jelentkezett az AVOP intézkedéshez kötődő adminisztrációs teher, ami sok időt vett el a helyi szinten történő aktív cselekvéstől. Minden pályázati felhívás csak egy hónapos határidőt −2005. július, 2005. december, 2006. augusztus − adott a térségek érintettjeinek. Az interjúk során elhangzott: az egyik legfontosabb eredmény lehet, hogy a helyi szereplőket, helyi kapacitásokat lehet a programmal megmozdítani. Kezdjenek el az emberek másban gondolkozni. A helyi értékek, amellyel a térségek rendelkeznek (történelmi hagyomány, kultúra, helyben termelés, helyi termékek, háborítatlan természet) kerüljenek

28

kihasználásra. Nemcsak csak a pályázatban megkövetelt három szféra (önkormányzatok, gazdálkodók, civil szervezetek), hanem a generációk között is szeretnék elérni az összefogást. A veszélyforrások között elhangzott a programba vetett hit, aktivitás esetleges elvesztése. A bürokrácia problémája, annak a veszélye, hogy a kétéves program rövidsége miatt a kicsik nem fognak erősödni. Itt szerepelt a politika is, hiszen a program bevezetése egybe esett a magyarországi választásokkal. „Reméljük, hogy 4 év alatt fölül tudjuk nőni a politikát, tehát ne használjanak bennünket, hanem mi használjuk a politikát.” Végezetül a bevezetésnél nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb csoport egyegy statisztikai kistérség településeit foglalja magában, ami 3-tól egészen 48 település összefogását is jelenti. A nagyobb számú településeket felölelő csoportok esetében az összefogás, partnerség megvalósítása nehezebb feladatot jelent a tagok számára. KÖVETKEZTETÉSEK

Magyarországon a SAPARD előcsatlakozási alappal elindult, unió által társfinanszírozott, vidékfejlesztési támogatások intézkedések közötti megoszlását vizsgálva, elsősorban az agrárvállalkozások beruházási támogatásai játszanak meghatározó szerepet. Az új megközelítésű, nem csak a mezőgazdasági alaptevékenységre koncentráló intézkedések nem kaptak elegendő figyelmet. Az okok között többek között három tényező kerül itt kiemelésre:  A SAPARD program, amely lehetőséget adott a források fogadására való felkészüléshez késve indult. A programban megfogalmazott intézkedések nem azonos ütemben kerültek bevezetésre, a felkészülési program is elsősorban a beruházási (a források lekötését gyorsabban biztosító) intézkedésekre koncentrálódott.  A SAPARD és az AVOP esetében egyik magyarázata az említett intézkedések előtérbe helyezésének, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős forráshiánnyal lépett uniós taggá, és a csatlakozás előtti évtizedekben sokszor a pótlólagos beruházások is elmaradtak.  Magyarország 2004-ben csatlakozott az integrációhoz, így a 2000-2006 hétéves költségvetési időszak két évre szűkült, így megint csak a gyors forráslekötések kaptak nagyobb szerepet. A források felhasználásának elősegítése mellett háttérbe szorultak a fenntarthatóságot elősegítő, a mezőgazdasági nyersanyagtermelésen túlmutató, a társadalmi összefogást, a szemléletváltozáshoz szükséges információt biztosító intézkedések. A XXI. század információs társadalmában, a médiának jelentős szerepe van a társadalom formálásában, ezzel egyidejűleg a társadalmi tőke erősítésében, vagy gyengítésében is. Sajnos ma Magyarországon a média, egy-két kivételtől eltekintve inkább gyengítő szerepet játszik. Fontos és egyben nehéz feladat a vidéki társadalom megfelelő informálása. A lakosság számára rendezett fórumokon alacsony a részvétel, sokszor csak a többször egyeztetetett személyes felkeresések (HVTK, 2006) adnak lehetőséget a tájékoztatásra. A vidéki embereket a számukra elérhető lehetőségekről informálni első lépésben a mindenkihez eljutatott, helyi újságokon keresztül lehet. Fontos, hogy az itt megjelenő információk mindenki számára érthető módon vázolják a lehetőségeket és adják meg a további információszerzéshez szükséges elérhetőségeket (személyek nevét, telefonszámát stb.). Itt is szerepet kap a partnerség a humán tőke, hiszen az információ átadására olyan személyeket kell bevonni, akiket a helyi társadalom elfogad, térség iránt elkötelezettek, megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek.

29

A Leader+ elindulásával Magyarországon is megmozdult valami. Elindult egy folyamat, mely a helyi szereplőket mozgatja meg, közös gondolkodásra készteti őket a jövőjüket illetően. A pályáztatás során a helyi akciócsoportoknak adott rövid határidők miatt kevés idő volt nagyobb rétegeket megmozgatni a településeken (nincs érdeklődés, ami sokszor a bizalomvesztésből adódik), így szinte minden esetben elmondható, hogy csak néhány a térség iránt elkötelezett személy dolgozta ki a terveket és lassú a programhoz kötődő információáramlás. Mindennek ellenére az érintettek − mind a közreműködő szervezetek, mind a helyi terveket kidolgozó aktív csoportok tekintetében − programba vetett hite (a kezdeti feladatokat önerőből kell megoldani), reményt ad arra, hogy a jövőben Magyarországon elmozdulást fog hozni ez az intézkedés. A veszélyeken felülkerekedve, a 2007-től rendelkezésre álló új források erősíteni fogják a társadalmi erőforrások kihasználását. HIVATKOZÁSOK Agrár Európa, 2006. Az AVOP közbenső értékelése. In: Ertebank Agribusiness Hírlevél. Szerk. Agrár Európa Kft. IV. évfolyam 7. szám 29-30. European Commission, 2002. Thematic Evaluation on the Contribution of the Structural Funds to sustainable Development: A Synthesis Report Vol. 1, Vol. 2 and Annexes, DG Regio, Brussels. Alajos, F., 2005. A vidékgazdaság és a mezőgazdaság. Agroinform Kiadó, Budapest ISBN 963 502 832 6, 53.o. Harvey, D.R., 2004. How Does Economics Fit the Social World? Journal of Agricultural Economics 55 (2), 313337. HVTK, 2006. A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben. Konferencia a Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ (HVTK) szervezésében, Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas Műhelybeszélgetés 2006. július 29. Katonáné Kovács J., 2006. Az agrár-környezetvédelem és a vidékfejlesztés összefüggései az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében. PhD értekezés DE ATC AVK Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola, 105-128. Kuti, I., 2003. Környezetgazdaságtan. (Kézirat) Debreceni Egyetem, Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani Tanszék. OJ, 2005. Council Regulation (EC) No 1698/2005 of 20 September 2005 on support for rural development by the European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD). Official Journal L 277 21/10/2005. Olsson, J.A., Bradley, K., Hilding-Rydevik, T., Ruotsalainen, A. and Aalbu, H., 2004. Indicators for Sustainable Development. European Regional Network on Sustainable Development. Paper for discussion. Västmanland 2123 June 2004. http://www.sustainable-euroregions.net/documentbank/Indicators_for _Sustainable_development__June2004.doc. ÖIR, 2004. Methods for and Success of Mainstreaming Leader Innovations and Approach into Rural Development Programmes. Final Report by ÖIR-Managementdienste GmbH http://europa.eu.int/comm/agriculture/eval/reports/leader/full.pdf. Putnam, R.D., 1993, The Prosperous Community. Social Capital and Public Life. American Prospect Online. 1993.03.21. http://www.prospect.org/web/printfriendly-view.ww?id=5175. Pylkkänen, P. and Hyyryläinen, T. 2004. Mainstreaming of the Leader Method in Finnish Rural Policy. University of Helsinki, Mikkeli Institute for Rural Research and Training. A paper presented at the 8th Annual Conference of The Nordic-Scottish University Network for Rural and Regional Development in Ristiina, Finland, June 17-19, 2004. Štulhofer, A. 2000. Dynamics of social capital in Croatia 1995-1999. Department of Sociology, Faculty of Philosophy, University of Zagreb.

30


PARTNERING ENTERPRISE DEVELOPMENT – A ONE STOP MODEL FROM SOUTHERN AFRICA Mike Alderson Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: [email protected] Key words: One stop shop, South Africa, enterprise development Abstract: This paper draws on some experience of entrepreneur and business from South Africa. While the characteristics of the country differ in many ways from those in Hungary there are certain important similarities. In both countries radical political and economic change was initiated at the start of the 1990s with the objective of becoming democratic market economies. Since this time the common challenges have been to create more dynamic economies by promoting investment, increasing growth and employment, and boosting exports. In response to these challenges a common strategy has been to seek to develop an entrepreneurial culture to encourage new business formation and to use the private sector as an engine for growth and economic diversification. In South Africa a one stop approach was advocated to facilitate business development. The idea was locate in one place dedicated information, support and training for enterprise development. Essentially, a one stop shop was established with a cluster of organisations under one roof providing services and information to entrepreneurs at various stages of development. Given the need to encourage new enterprise development in Hungary and Romania ways to adapt and transfer the one stop model need to be explored.


31

Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas június 29

Recommend Documents