credit management magazin

credit management

Szövetség  Association  Verband

crEdit managEmEnt magaZin A M AgYAr Cr eD i t M AnAg eM en t Szöv e t Ség h ír Le v eLe ii. évfolyam, 1. szám

2012. január

pÁn pai Ó Eu r i t t crEd g EmEn a m an E r E n c i a f Kon jus á m 2. 1 0 2 st, alon e p a Bud a 6. old etek Részl

cmi

KonfErEncia

intErJÚ

EsEttanuLmÁnY

Credit Manager Index

Pán-európai Credit Management Kongresszus Budapesten

Somogyi Viktorral, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatójával

Photo Hall

4. oldal

6. oldal

8. oldal

14. oldal

Szövetség hírei

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves credit manager Kollégák! Az óesztendő végén, az új év kezdetén sokan tesznek újévi fogadalmakat. Így teszek most én is, bár csak egy egész apró, mondhatni jelentéktelen dolgot fogadtam meg: úgy döntöttem, hogy az idei év első Credit Manager Magazinjának köszöntőjében nem szerepel az a szó, hogy válság. Könnyű ígéretnek, gyerekjátéknak tűnik, pedig nem is az: annyira beleivódott mindennapjainkba, gondolkodásunkba, létezésünkbe, hogy mindig mindent ezen keresztül nézzünk. Nem csak a gazdasági témáktól elválaszthatatlan, de sport és tudomány, oktatás és művészet, közélet és család, minden ezzel összefüggésben, ehhez kapcsolódva kerül terítékre. Pedig – ne legyen kétségünk felőle – a minket megelőző generációk, a ma már hajlott hátú, lassú léptű, botra támaszkodó idős emberek a mostaninál sokkal nehezebb időket is átvészeltek, a jobb jövőbe vetett hitük azonban elpusztíthatatlan volt. Ma reggel átfutottam a szokásos gazdasági hírportálokat, ahol csak a mai napon több mint 100 új cikk foglakozott annak a dolognak a különböző hatásaival, amelyet megfogadtam, hogy nem írok itt le. Nem szabad elfelejteni, mekkora is a média hatása életünkre, és azt sem, hogy ma már sokszor nem az eseményekből lesznek hírek, hanem a hírekből az események. Ahelyett tehát, hogy így az év elején az EU és hazánk gazdasági „nemírhatomle” helyzetének jövőbeli kilátásait taglalnám, inkább egy jó hírt szeretnék megosztani Önökkel: mint bizonyára Önök közül sokan értesültek róla, a Magyar Credit Management Szövetség új konjunktúra előrejelző mutatót dolgozott ki és vezetett be. Az új mutató credit managerek és más pénzügyi szakemberek tapasztalatai alapján számolt Credit Manager Index (CMI), amely egységesen mutatja meg a jövőbeli kockázati és konjunkturális várakozásokat. A jó hír nem önmagában ez, hanem az, hogy a CMI első, teszt jellegű adatgyűjtéséhez felkérésünkre máris számos vállalat és szakember csatlakozott, megteremtve ezzel a mérvadó konjunktúra mutató felépítésének lehetőségét.

Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség

Ezúton hívom és bátorítom Önöket, csatlakozzanak a CMI adatszolgáltató vállalati paneljéhez, hiszen minél szélesebb bázisra épül az index, annál pontosabban és megbízhatóbban jelzi majd előre a jövőbeli trendeket. A Magyar Credit Management Szövetség nevében ezúton kívánok minden kedves Olvasónak sikerekben gazdag, jó egészségben eltöltött, boldog új esztendőt!

Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség

2

S zöv e t s é g h í r e i

Kö s zö n tő

Köszöntő

Magyar Credit Management Szövetség  www.creditmanagementszovetseg.hu  [email protected]

Tagjaink Működésének első évében a Magyar Credit Management Szövetséghez jellemzően olyan tagvállalatok csatlakoztak, ahol a credit management szakterület nagyobb hagyomán�nyal rendelkezik, gyakran a külföldi anyacég gyakorlatát alkalmazva Magyarországon. Mindazonáltal tag-

jaink között több kis és középvállalkozás is található és célunk az, hogy Szövetségünkben minden érdeklődő szakembert üdvözölhessünk—cégmérettől függetlenül. Tagjaink aktuális listája elérhető a weboldalunkon a Bemutatkozás / Tagok menüpont alatt.

Amennyiben Önöket és érdekli a Szövetség munkája, szeretné bővíteni ismereteit és szakmai kapcsolatrendszerét, úgy csatlakozzanak Önök is!

FECMA Council meeting, Helsinki, 2011. november 10. A FECMA (Federation of European Credit Management Assotiations), amely az európai nemzeti credit management szövetségek egyesülete, novemberben Finnországban, Helsinkiben tartotta meg szokásos őszi tanácsülését. Az egyes szövetségek vezetői a finn credit management szövetség (Luottomiehet Kreditmannen ry) meghívására érkezett a finn fővárosba, ahol a FECMA ülést követően részt vettek a finn szövetség fennállásának 50 éves jubileumi gálaestjén is. Ahogy az évszámból is kiderül, a finn az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező credit management szakmai szervezett Európában. A jubileumi ünnepséget egész napos szakmai program egészítette ki.

A FECMA tanácsülésén végleges döntés született arról, hogy 2012-ben - első alkalommal - megrendezésre kerül a Pán-európai Credit Management Kongresszus, amelynek nagy örömünkre Budapest adhat otthont. A rendezvényen várhatóan a FECMA 15 tagországának 200 szakembere vesz majd részt. A Kongresszus beharangozóját a Magazin 6. oldalán olvashatják. Döntés született továbbá arról is, hogy FECMA Council

következő ülésére, 2012. tavaszán szintén Budapesten kerül majd sor. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyik legfiatalabb európai szervezetként két ilyen rangos eseménynek is házigazdái lehetünk.

Aktuális híreink és további részletek elérhetők a weboldalunkon!


3

A Magyar Credit Management Szövetség kockázat várakozásokat tükröző, konjunktúra előrejelzésre kidolgozott mutatója.

A gazdaság fejlődési lehetőségeit, kilátásait alapvetően befolyásolja a rendelkezésre álló hitelek nagyságrendje és feltételrendszere. A hitelek alatt azonban nem csak a bankok által nyújtott hiteleket kell érteni, hanem a szállítók által a vevőknek nyújtott hiteleket és azok feltételeit is. Ezen hitelek alakulását befolyásoló szakemberek, döntően a credit managerek, pénzügyi vezetők tapasztalatai, várakozásai, attitűdjei kiválóan alkalmasak arra, hogy a jövőbeli gazdasági trendeket, irányokat előre lehessen jelezni. A fenti a felismerés vezette a Magyar Credit Management Szövetséget arra, hogy a hazai gazdaság állapotának mérésére, a konjunktúra-trendek előrejelzésére Credit Manager Indexet (CMI) dolgozzon ki és vezessen be. Hasonló Credit Manager Indexet a világ több országában is alkalmaznak gazdasági előrejelzésre, így például az Egyesült Államokban és Angliában is. Az indexek alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján a CMI nagyon pontosan jelzi előre konjunkturális változásokat és irányokat.

Amennyiben a CMI értéke 50 feletti szám, úgy az gazdasági expanziót, bővülést jelez előre, míg 50 alatti érték a gazdaság lassulását, szűkülését jelenti. A kezdeti időszakban egyetlen átfogó Credit Manager Index kerül publikálásra, majd – a résztvevő tagvállalatok számának növekedésével - lehetőség lesz előbb gyártás és kereskedelem bontásban, majd pedig akár ágazati vagy regionális indexek meghatározására is.

Kedvező faktor Értékesítés

Miért kedvező A hitelre történő értékesítés bővülése üzleti expanziót jelent, amely kedvezőbb megítélés alá esik, mint a csökkenő értékesítés. Új hitellimit A hitellimit igények növekedése nagyobb keresletet prognosztizál, amely kedvező kérelmek limitdöntések esetén bővülő üzleti volument eredményez. Rendelésállomány A rendelésállomány növekedése a szállítók jobb kapacitáskihasználtságára, jövőbeli nagyobb kibocsátásra, továbbá a vevők üzleti tevékenységének bővülésére utal. Kedvezőtlen faktor Miért kedvezőtlen Limitelutasítások A limitelutasítások és limitcsökkentések számának emelkedése azt jelzi, hogy kevésés csökkentések bé hitelképes vevők keresnek halasztott fizetési lehetőséget kapni, de elutasításra kerülnek, illetve a meglevő vevők kockázata növekszik. DSO

A hazai CMI negyedéves gyakoriságLejárt követelések aránya gal, a credit managerek és a kinnleFizetési határidő vőség-kezelésben érintett szakemberek által kitöltött kérdőív alapján Követelésbehajtás kerül kiszámításra. A kérdőívben a creFizetésképtelenségi dit managerek tíz különböző, részben eljárások Vitatott követelések kedvező, részben kedvezőtlen faktort (komponenst) értékelnek a változások iránya alapján. Kedvező faktor például az értékesítés volumene, az új hitellimit igények alakulása, vagy a hitelkeret állomány alakulása. Negatív faktor többek között az elutasított hitellimit igények alakulása, a lejárt követelések aránya, vagy a fizetésképtelen vevők száma. A kérdőívben természetesen nem szükséges sem bizalmas vállalati adatokat, sem konkrét számszerű értékeket megadni, a változások iránya és annak oka áll a figyelem középpontjában. A CMI erősségét a credit management jövőorientált, előretekintő szemlélete adja. A credit managerek ugyanis előre gondolkodnak: jobban érdekli őket, milyen lesz vevőik helyzete a jövőben, mint az, hogy milyen ma. A CMI faktorok olyan témákat érintenek, amelyeknek egyértelmű

4

jövőbeli hatása van: új hitellimit igények például jövőbeli potenciális üzleti forgalmat jeleznek előre, míg a behajtások, fizetésképtelenségek emelkedése az üzleti volumen szűkülését hozzák magukkal.

A vevőállomány forgási idejének növekedése arra utal, hogy a vevők egyre inkább rá vannak utalva a szállítói hitelekre, a szállítóknak tovább kell finanszírozniuk a vevőket. A lejárt követelésállomány arányának növekedése azt jelzi, hogy a vevők növekvő része nem tud határidőre fizetni, azaz cash-flow problémával küzd. Az átlagos fizetési határidők emelkedése arra utal, hogy a szállítók csak a korábbinál kedvezőbb feltételek tudnak megállapodni a vevőikkel. A követelésbehajtási ügyek emelkedése azt jelenti, hogy a szállítóknak nehézséget jelent érvényesíteni a követeléseiket, illetve növekszik a nem fizető vevők száma. A fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséből az következik, hogy nő azon cégek száma, amelyek nem tudnak megbirkózni. A vitatott követelések növekedése gyakran összefügg vevői cash flow problémákkal és a vevő a vitatással szeretne időt nyerni.

A magyar CMI komponenseinek kidolgozásakor, az index számítási módszertanának kialakításakor nagymértékben támaszkodtunk a hasonló indexek módszertanára. Ennek eredményeképpen a hazai CMI rendre összehasonlítható más országok credit manager indexeivel, lehetővé téve az összehasonlítást és a tágabb térben történő értékelést. A választott módszertan további hozadéka, hogy a CMI alkalomról alkalomra összevethető a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által rendszeresen publikált és a sajtó által gyakran idézett Beszerzési Menedzser Indexszel (BMI) is. A két index alakulásának figyelemmel kísérése várhatóan még pontosabb képet ad a konjunktúratrendekre vonatkozóan.


A Szövetség a Credit Manager index bevezetésének első lépéseként a 2011. III. negyedév tapasztalataira vonatkozóan gyűjtötte össze az adatokat. Ahogy az előző oldalakon bemutatásra került, a résztvevő szakemberek minden esetben a változások irányát értékelik, méghozzá a lezárult és az azt megelőző negyedév tapasztalatai alapján. A Q3-ra vonatkozó CMI mutatónak tehát a vizsgált faktoroknak a 2011. II. negyedévéről a III. negyedévre történt változása az alapja. A kapott értékek tehát a credit management szakma akkori tapasztalatain alapulnak. A visszamenőleges vizsgálattal a cél egyrészt az adatgyűjtésre kialakított online rendszer tesztelése, másrészt pedig a kiindulási értékek meghatározása volt. Ez a kiindulási index támpontot jelent majd a 2011. IV. negyedévre vonatkozó, aktuális CMI értékekhez, amelyek 2012. év elején kerülnek kidolgozásra. A kérdőív kitöltésére december első felében egy hétig volt lehetőség és a kezdeményezés pozitív fogadtatását jelzi, hogy a felkért szakemberek több mint 30%-a szolgáltatott adatot a Szövetség weboldalán elhelyezett online felületen keresztül. CMI BMI

2011. Q3 53,3 50,8

A CMI értéke 53,3 lett, amely az index logikája alapján enyhén pozitív várakozást jelent a credit managerek részéről. A kedvező faktorok indexe, amely a pozitív komponenseket foglalja össze (értékesítés, új hitellimitek, rendelésállomány alakulása) 69,9 lett, míg a negatív komponensekre (lejárt állomány, DSO, követelésbehajtás, stb.) alacsonyabb 46,2 pontszámokat mértünk. A kedvező és kedvezőtlen faktorok indexének jelentős eltérése arra mutathat, hogy a credit manager szakemberek egyelőre az üzleti volumen bővülését prognosztizálják, de ezzel egy időben a kocká2011. Q3 (Szeptember) Kedvező faktorok indexe Kedvezőtlen faktorok indexe CMI

CMI HU 69,9 46,2 53,3

az egységes európai index kidolgozását.

ÚJ D O N SÁG

ÚJ D O N SÁG

Credit Manager Index (CMI)

CMI 2011. Q3 — az első tapasztalatok és értékek A hazai CMI első végeredményei nagymértékben hasonlítanak a metodikában alapul vett és évek óta működő angol illetve amerikai Credit Manager Index értékeihez és arányaihoz, ahogy ez a táblázatban is látszik. Ahogy az ös�szehasonlításból kiderül, a holland credit managerek a legborúlátóbbak, esetükben az 50-hez közeli, de az alatti érték alapján gazdasági visszaesés, esetleg stagnálás prognosztiCMI UK 59,9 48,4 51,9

CMI NL 53,7 46,4 49,3

CMI US 59,9 49,6 53,8

zatok jelentős növekedése várható. zálható. A jövőben, az új, aktuális CMI Hasonló Credit Manager Index mutatók alapján minden esetben érmindössze néhány országban kedemes lesz vizsgálni az index értékérül publikálásra. Legnagyobb hagyonek változását is, amelyből az üzleti mányokkal az Egyesült Államok és hangulat (bizalom) változására lehet Nagy-Brittania creditmanagement következtetni. szövetségei által alkalmazott indexek rendelkeznek. Az európai credit management szöBővülés, vetségeket összefogó erexpanzió nyőszervezet, a FECMA őszi bizottsági ülésén a magyar Változatlan Szövetség javaslatot tett egy összeurópai CMI kialaLassulás, kítására és publikálására. A javaslat alapján a FECMA szűkülés 15 tagországa megkezdte

A CMI - a módszertani azonosságnak köszönhetően – időről időre összevethető lesz a BMI-vel is. A 2011. szeptember vági állapotra tekintve megállapíthatjuk, hogy a beszerzési szakemberek a jövőbeli gazdasági kilátások tekintetében valamelyest borúlátóbbak voltak.

CMI 2011. Q4 — Következő adatszolgáltatás A 2011. IV. negyedévre vonatkozó adatok gyűjtése 2012. január 17-én indul. A CMI alapjául szolgáló kérdőív online elérhető és kitölthető a Szövetség weboldalán, kitöltéséhez kb. 5 perc szükséges.

Amennyiben Ön is szeretne A Credit Manager Index elérhető csatlakozni a magyar Credit a Szövetség weboldalán! Manager Indexben résztvevő vállaltok paneljéhez, úgy kérjük, ezt legyen kedves [email protected] jelezni felénk! > > >


5

Beszámoló

Pán-európai Credit Management Konferencia Budapesten

Nemzetközi kapcsolatok—credit management a gyakorlatban

A vállalati kockázatkezelés Európa összes országában egyre inkább központi szerepet tölt be az üzleti folyamatokban, így egyre fontosabbá válik a nemzetközi best practice ismerete. A közeljövőben Budapesten nyílik lehetőség az európai szintű tapasztalatcserére.

European Best Practices Inspiration for credit managers

Az elmúlt években átélt válság jelentősen átértékelte a vállalati kockázatkezelés és vevői kintlévőség-kezelés szerepét. Számos vállalat abból tudott ebben az időszakban versenyelőnyt kovácsolni, hogy tudatos credit managementtel, az üzleti lehetőségek és kockázatok egészséges egyensúlyban tartásával hozta meg üzleti döntéseit. résztvevő találhatott a prezentációk között új gondolatot, vagy összefüggést, amely talán szélesítette a credit management tel kapcsolatos szakmai látókört.

A FECMA (Credit Management Szövetségek Európai Egyesülete) Budapesten tartja meg első pán-európai credit management konferenciáját 2012. májusában, melyre a FECMA 15 tagországából várunk credit managereket és a téma iránt érdeklődő szakembereket. A konferencián neves hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásában előadások hangoznak el a gazdasági válság során szerzett credit management tapasztalatokról. A különböző országokból érkező előadók konkrét vállalati esettanulmányokat felölelő gyakorlati példákon és egyetemi kutatások tapasztalatain keresztül mutatatják be a credit managerekre váró kihívásokat és a lehetséges megoldásokat. A plenáris előadások mellett több panelbeszélgetés és workshop is színesíti majd a programot.

Szövetségünk a Német Credit Management Szövetséggel, illetve a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara együttműködésével szervezte a konferenciát, így kiemelt hangsúlyt kaptak a német-magyar gazdasági kapcsolatok.

A kétnapos szakmai rendezvényhez kapcsolódó kiegészítő programok részvétel kiváló lehetőséget biztosítanak a hazai szakembereknek a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is. Az első napot gálavacsora zárja majd, amelyen a nemzeti szövetségek jelölése alapján, az európai credit management szakma egy kiemelkedő személyisége részére - hosszú évek áldozatos tevékenységének elismerésére - nemzetközi Credit Manager életműdíj kerül ünnepélyesen átadásra. A konferencia angol nyelvű.

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. ) Időpont: 2012. május 24-25. Az előzetes regisztrációval, illetve a részvétellel kapcsolatban várjuk a jelentkezéseket Magyar Credit Management Szövetség elérhetőségein.

Kérjük jegyezze elő az időpontot naptárában!

A konferenciával kapcsolatos további információkat folyamatosan publikáljuk weboldalunkon.

Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. E-mail: [email protected]

6

Telefon: +36 20 5217103

Web: http://www.creditmanagementszovetseg.hu


B E SZ Á M O LÓ

REN D EZVÉN Y

Konferencia

Nagy érdeklődés mellett, több mint 80 szakember részvételével zajlott a „Nemzetközi Kapcsolatok – Credit management a gyakorlatban” című konferencia, amely a Magyar Credit Management Szövetség első nemzetközi rendezvénye volt. 2011.06.09-én Budapesten találkoztak a német és magyar credit managerek, valamint a témában érintett szakértők, hogy a tájékozódhassanak a magyar, illetve a nemzetközi credit management gyakorlatról (best practice), szakmai részletekről és a jogi szabályozás kereteiről. Az egész napos program alatt lehetőség volt a személyes tapasztalatcse-

rére és a szakmai kapcsolatok kiépítésére. Termelő és szolgáltató társaságok német és magyar szakemberei osztották meg vállalati kockázatkezeléssel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat különböző szakmai aspektusból. A rendkívül színes előadói körnek köszönhetően minden

Az előadások anyagai, valamint a konferencián készült fényképek galériája elérhetőek weboldalunkon.


7

Az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazatójával

Az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatóját kérdeztük arról, hogyan változtatta meg a hitelbiztosítók működését a pénzügyi és gazdasági válság, hogyan érintette a kockázatkezelési folyamatokat és milyen változásokat valószínűsítenek a közeljövőben. Mióta foglakozol kockázatkezeléssel, mióta végzed ezt a feladatot az Euler Hermesnél? A kockázatok elemzése mondhatni már a pályám kezdete óta áthatja a munkám, de tisztán kockázatkezeléssel az Euler Hermes keretein belül kezdtem el foglalkozni. 2004 őszén csatlakoztam a csapathoz, mint kockázatkezelő. Jelenleg kockázatkezelési igazgatóként tevékenykedem. Ha jól tudjuk, korábban banki területen is dolgoztál. Mennyiben más a banki kockázatkezelési gyakorlat és a hitelbiztosítói? Mennyiben mások az eszközök, a döntési idő, frekvencia, a rálátás, a beavatkozási lehetőségek? Jók az információk, korábban banki területen, azon belül is értékesítésen dolgoztam. Bár ez a fajta tevékenység magában foglalta a meglévő és leendő ügyfelek kockázati elemzését is, a kockázatok végső elbírálását az általad említett banki kockázatkezelés végezte. A banki és az Euler Hermesnél végzett kockázatkezelés azonban merőben eltér. Utóbbit nem is kockázatkezelésnek hívnám, mert több annál. Gyakran találkozunk azzal a sztereotípiával, miszerint a kockázatkezelő

8

egy sötét szobában üldögélve dönt cégekről. Ha egy kicsit lesarkosítva is, de ez inkább a banki kockázatkezelőkre igaz. Félreértés ne essék, a portfoliójukban szereplő pár tucat céget pénzügyi alapon kiválóan ismerik, bárminemű változást a cég pénzügyi beszámolójában meg tudnak magyarázni. Viszont a spektrum nagyon szűk, rálátásuk nem terjed ki az adott cég környezetére illetve egyéb olyan körülményekre (gazdasági, politikai, jogi stb), amelyek nagyban, sőt meghatározó módon befolyásolhatják az adott vállalkozás működését. Emellett a finanszírozás konkrét fedezetek mellett történik, megkockáztatom, hogy gyakran inkább „csak” fedezeti alapon. Azaz nem feltétlenül a „vállalkozás folytatásának elve” érvényesül, hanem csak a megtérülést tartják szem előtt. Bármilyen áron. A döntések számában is jelentős különbség van. Amíg egy banki kockázatkezelő pár tucat döntést hoz havonta, ugyanez a szám az Euler Hermesnél napi 30-40 döntést jelent. Nincs idő túlságosan mély pénzügyi elemzésekre. De nem is szükséges, mert egy hitelbiztosító globálisan, portfólió alapon gondolkodik. Célunk a hosszú távú működési potenciál előrejelzése, még ha egy-két „hiba” be is csúszik. Ebből természetesen az

következik, hogy az azonnali beavatkozás is sokkal fontosabb, akár pozitív, akár negatív irányban, hogy időben le kell követnünk bármilyen elmozdulást a vállalt kockázatokban. Mekkora csapatot irányítasz, a munkatársak kiválasztásakor mik a legfontosabb szempontok? Mik azok a képességek, amelyekkel a kollegáidnak rendelkeznie kell? A kockázatkezelési igazgató alá három osztály tartozik (céginformáció, kockázatkezelés, kár), összesen 18 fővel. Ebből a kockázatkezelés 9 főt tesz ki, ami az egyre növekvő döntési számot és vevőlátogatásokat tekintve véleményem szerint szűkös. Mint


Milyen információk szükséges a jó kockázatkezelői döntésekhez? Hogyan érdemes és hogyan lehet súlyozni a mérleg típusú információk és egyéb szoft információk között? Minden információra szükségünk van a jó döntés meghozatalához. Természetesen ezeket szűrni kell, fel kell dolgozni, de akár a legapróbb dolognak is döntő jelentősége lehet. Éppen ez a legnagyobb különbség mondjuk egy banki kockázatkezelés és az Euler Hermes elbírálása között. Az egyetlen közös mindkettőben, hogy figyelembe veszi az objektív adatokat, értem ezalatt az adott cég pénzügyi beszámolóját. A legjobb döntés meghozatalához azonban ez kevés. Sok érvet fel lehetne itt sorolni, miért, de talán a legalapvetőbb, hogy ezek múltbeli adatok. Mérlegleadási határidő előtt előfordulhat, hogy csak 1,5 éves adatok állnak a rendelkezésre. Hogy teljes legyen a kép az adott cégről, szükségesek a szubjektív adatok is. Nem szeretem a szoft kifejezést, mert ezek nem „gyenge” információk, bár tény, hogy nagyon elterjedt ez a kifejezés. A hangsúly pedig egyre inkább ez utóbbiakra helyeződik. Biztos vagyok benne, hogy pusztán a számok alapján nem lehet egy céget megfelelően megítélni. A világ az egyszerűsített, automatizált döntések felé halad. Hogy látod, mennyire lehetnek sikeresek a scoring alapú döntési modellek,

illetve mik azok a területek, ahol sikeres tud lenni és mik azok, ahol nem? Távol álljon tőlem, hogy bármiféle kritikát fogalmazzak meg a scoringon alapuló döntési mechanizmusokról. Adott célok és feltételek esetén még működhet is a dolog. Attól függ, mire van igény. A kockázatkezelésnek számtalan formája létezik, egyik ilyen a scoring. És egy jól működő kockázatkezelés más környezetbe helyezve nem feltétlenül működik ugyanolyan jól. Ez nem olyan, mint a matematikában a derékszög, hogy kész van, azon már nem lehet fejleszteni. Folyamatosan változik és változnia is kell, mert a minket körülvevő kockázatok sem állandóak. Mégis, ha a véleményemet kérdezed a scoring alapú döntési modellekről, akkor azt a tényt emelném ki, hogy ezek szinte kivétel nélkül csak az objektív, azaz múltbeli adatokat veszik figyelembe. Ha a külső környezet viszonylag állandó, mint például a válság előtt, akkor nem feltétlenül jönnek felszínre a modell hibái, bár ekkor sem biztos, hogy a legoptimálisabb döntést adják. Viszont egy olyan hektikus környezetben, ami a válság során előállt, biztos vagyok benne, hogy önállóan, manuális beavatkozás nélkül rossz döntésre vezetnek. Ha feltételezzük, hogy a cégek számára 2009 jelentette a legrosszabb évet, akkor ebben az évben a scoring 2008-as adatok alapján döntött, azaz feltehetően jobb pénzügyi adatok alapján. 2010-ben a kisebb-nagyobb kilábalás idején viszont a gyengébb, 2009-es számok alapján. Mindkét esetben torzított a rendszer, nem a megfelelő következtetéseket eredményezte. Egy-egy fizetésképtelenség, kárügy esetén visszanézitek, hogy az eredeti hitelezési (limit)döntés min alapult, helyesen lett-e meghozva? Lehet ezekből az esetekből tanulni? Van esetleg olyan példa, ami tanulságos, és megosztható? Minden esetben monitoringoljuk korábbi döntéseinket, legyen az egy esetleges kárügy, vagy egy későbbi döntés újabb információk alapján. Az

előbbi eset természetesen elengedhetetlen ahhoz, hogy a szükséges következtetéseket levonjuk, tapasztalatokat szerezzünk az ügyből. Nem bűnbakkeresés a cél, hanem a megelőzés, azaz hogy az ügyfeleinket és a tulajdonosainkat megóvjuk a hasonló nemfizetésekből eredő károktól. Az utóbbi években már ritka az, hogy úgymond tanulságos példát találjunk, hiszen mint mondtam, megpróbálunk minél közelebb kerülni a kockázatainkhoz, hogy azonnal tudjunk reagálni, ha kell, kivonuljunk. 2011-ben ez idáig több mint 11 milliárd forint tényleges kártól óvtuk meg ügyfeleinket azáltal, hogy időben léptünk.

I n t e r jú

I n t e r jú

Interjú Somogyi Viktorral

említettem az Euler Hermesnél a kockázatkezelők nem pusztán pénzügyi elemzéseket végeznek, hanem rendszeresen személyesen is részt vesznek céglátogatásokon is. Éppen ezért nem egyszerű feladat új kollégák toborzása: legyen felkészült elemző, de rendelkezzen magas szintű tárgyalástechnikával is. A piacon nincs még egy ilyen összetett pozíció, ezért inkább a „kinevelésre” helyezzük a hangsúlyt. Azaz fiatalabb potenciális jelölteknek segítünk elsajátítani a szükséges képességeket, hogy később aktív részesei legyenek a folyamatoknak.

Korábbról akad ilyen eset, az úgynevezett gyümölcsös csalókat említeném, ahol elsősorban pénzügyi adatok alapján próbáltunk kockázatot kezelni. De mert ez ismert volt a csalók előtt, makulátlan mérlegeket „bocsátottak” a cégbíróság rendelkezésére. Ez volt egyébként az egyik oka, hogy az Euler Hermes kevesebb hangsúly helyez, vagy nem csak ezekre alapoz a kockázatkezelés során. Illetve mégis van egy aktuálisnak nevezhető példa. A hitelbiztosítás akkor működik jól, ha az ügyfél és az EH kockázatkezelését összekapcsoljuk. A hitelbiztosítói hátérrel ügyfeleink nagyobb és/vagy több kockázatot is be tudnak vállalni, előfordul, hogy bár felhívjuk rá ügyfeleink figyelmét, hogy az adott kockázat bevállalását mi nem feltétlenül tartjuk megalapozottnak, de bizalmat szavazunk az ottani credit managereknek. Amennyiben bekövetkezik a baj, nem a saját döntésünk utólagos igazolása a cél, hanem az, hogy felhívjuk ügyfeleink figyelmét a saját rendszerük hiányosságaira. Munkád során inkább csak a kockázatok felmérésére és figyelemmel kísérésre fokuszálsz, vagy részt veszel a követelések érvényesítésének folyamatában is? Kocká-


9

I n t e r jú

Nemcsak nekem, hanem valamennyi kockázatkezelőnek feladatai közé tartozik a követelések behajtásában való részvétel. Nem az a célunk, hogy bármiféle negatív információ alapján azonnal kivonuljunk a kockázatokból és megtérüljünk az eseteleges fedezetekből. Mert nem is rendelkezünk ilyenekkel. Legfőbb feladatunk, hogy a tevékenység, a potenciálisan biztosítható üzlet folytatódjon, bármi áron. Nem fogunk közvetlen károkat bevállalni, de ha egy kis lehetőséget látunk a megtérülésre és továbbműködésre, az Euler Hermes hajlandó megadni a szükséges segítséget az adós vállalkozásnak. Egy késve fizető, de fizető adós számunkra ugyanolyan jónak mondható vevő, mint a többi. Kockázatkezelési munkátokban mennyire tudtok támaszkodni az ügyfeleitek saját belső credit managementjére? Mik azok a kritériumok (szabályok, folyamatok, eljárások, gyakorlat, stb), amelyek fontosak számotokra és amelyek megkönnyítik a munkátokat? Akkor lennék a legboldogabb, ha ezt maximálisan megtehetnénk, mert akkor sokkal kevesebbet kellene dolgoznunk. De viccet félretéve a kockázatkezelésünknek, sőt magának a hitelbiztosításnak pont ez a lényege. A hitelbiztosítás nem egyenlő a kártérítéssel, fizetek egy adott díjat és elvárom, hogy legalább ennyi, jobb esetben több kártérítést fizessen nekem a biztosító és vállalja át az összes kockázatomat. Ezt egy hitelbiztosító nem fogja megtenni. A hitelbiztosítás egy szolgáltatás, fogjuk fel úgy, mint a mostanában terjedő és felkapott IT megoldáshoz hasonlóan egy felhőként. Beletartozik a kockázatkezelés mellett a céginformáció, kinnlevőség kezelés stb. Ebből az ügyfél – a saját credit managementjét figyelembe véve – annyit vesz igénybe, amen�-

10

nyit akar. Nem állítom, hogy a mi kockázatkezelésünk a legjobb, minálunk senki sem tud többet a vevőről és annak kockázatairól. Meg kell találni a szinergiákat, mert közösen sokkal jobb döntéseket lehet hozni. Minél erősebb a partner kockázatkezelési rendszere, annál több előnye származik az együttműködésből, ami kihat a szerződés feltételeire és természetesen a vállalt fedezetek nagyságára. Nehéz megítélni, hogy az adott partner credit managementje milyen. Hasonlóan nehéz felállítani azokat a kritériumokat, amik alapján ez egyértelműen eldönthető. Ez inkább tapasztalati alapon működik, azaz felmérjük egymás működését, „beparaméterezzük” és az együttműködést folyamatosan figyelemmel kísérjük. Ha devianciát tapasztalunk az elvárt eredményekhez képest, akkor pedig beavatkozunk, és kölcsönösen finom hangoljuk a rendszert. Mennyire más a magyar kockázatkezelési gyakorlatotok, mint a más országok gyakorlata? Kell-e, lehet-e másképp súlyozni, másképp reagálni? Vannak-e olyan országok, amelyekkel nagyjából hasonlóan dolgoztok? Multinacionális szervezet révén nálunk is vannak és lesznek is bizonyos központosítási törekvések, irányelvek, amiket be kell tartanunk. Az Euler Hermesnél azonban felismerték, hogy nem lehet mindent egységesíteni, azaz ugyanaz a kockázatkezelés, ami mondjuk bevált a fejlett nyugat-európai országokban, nem biztos, hogy ugyanazt az eredményt produkálja a kelet-európai országokban. Úgy fogalmaznék, hogy az adott keretek között minden országban az adott feltételeknek megfelelő hitelbiztosítási szolgáltatást alakítottunk ki. Ehhez a cégcsoport delegálta a szükséges döntési kompetenciákat az adott lokációba. Vannak hasonlóságok, de talán nem létezik két teljesen egyforma. Mivel a kockázatkezelés nem alapulhat kizárólag objektív adatokon, figyelembe kell venni az adott ország körülményeit (kockázati

besorolását, gazdasági-, jogi-, politikai feltételeit stb.). A rendszeres nemzetközi találkozókon, tapasztalatcseréken örömmel tapasztalja az embert, hogy minden egyes ország mekkora hozzáértéssel kezeli a saját kockázatait. Jelentek-e meg új típusú kockázatok az elmúlt időszakban? Mik ezek? Hogyan lehet ezeket kezelni? Egyrészt a kockázatok továbbra is fennállnak, talán nőnek is. A csapból is az folyik, milyen alakú recesszióban van a világgazdaság. Korábban csak L, U meg V betűről beszéltek a szakemberek, manapság már a dupla V, sőt tripla dupla V alakú görbékről is hallani. Szóval a válság továbbra is itt van, és az, hogy valaki túlélte az első nagy sokkot, közel sem jelenti azt, hogy túlél még egyet. Tartalékok kimerültek, a gazdasági növekedésre pedig még várni kell. Ezzel párhuzamosan a bankok finanszírozási kedve is megkopott. Talán nem túlzok azzal, hogy az elmúlt időszakban a legtöbb gondot nekünk a bankok okozták az „újfajta” hitelezési politikájukkal. Ha ugyanis váratlanul, vélt vagy valós indokok alapján megvonják egy cég hitelkeretét, az bármelyik vállalkozásnak a végét is jelentheti. Mégis az egyik legfontosabb előttünk álló kockázati tényező, az a fekete gazdaság elleni védekezés. Természetesen nem abban az értelemben, hogy baj, hogy védekezünk ellene. Hazánkban az egyik legmagasabb az általános forgalmi adókulcs. Egy 25%, sőt 27%-os ÁFA nagyon kecsegtető tud lenni és sokakat eltántorít a becsületes úttól. A gazdaság szinte valamennyi szektorában létezik a jelenség, el sem tudjuk képzelni men�nyire. Nemrég találkoztam egy olyan kimutatással, hogy például a multi kiskereskedelmi láncok polcain a termékek 10, de akár 30%-a is lehet ÁFA mentes, azaz a beszállító nem fizette be utánuk a forgalmi adót. A beszállító cég mindössze pár hónapig létezik, aztán másik név alatt szállítja be ugyanazt a terméket.


Ez bevételkiesést okoz az államnak, rombolja a piacot és kiszorítja a tisztességes vállalkozásokat. Ez ellen fel kell lépni. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, következményi rendszert, ami visszatereli a forgalmat a fehér gazdaságba, ahol – mondjuk ki – nem éri meg ÁFÁ-t csalni. Számomra csalódás volt, hogy a döntéshozók ezt nem egy jóval alacsonyabb kulcs használatával látták kivitelezhetőnek. Az ellenőrzések viszont szigorodnak, ami pozitívum. Viszont ez elsöpörhet olyan cégeket, akikről eddig azt hittük, semmi probléma nincs velük. Ráadásul a NAV már vélelem alapján is foganatosíthat, ami bármely cég likviditásában végzetes problémákat is okozhat, még ha esetleg később kiderül, nem is volt érintett. Mindezek ellenére támogatom a hasonló kezdeményezéseket a gazdaság fehérítése érdekében. Az, hogy ki lehet érintett ilyen ügyekben, azt az általános kockázatkezelési eszközökkel nagyon nehéz kiszűrni, és ha sikerül, akkor is csak nagyon röviddel az események előtt lehet. Kidolgoztunk egy rendszert, ami alkalmas erre, de ez elsősorban veszteségminimalizálásra jó, a szűkös idő miatt a teljes megelőzés ritka. A maradékot viszont megtérítjük ügyfeleinknek, pont ezért lehet hasznos egy hitelbiztosítási szerződés ilyen esetekben. A válság beindulását követően a hitelbiztosítók jelentősen csökkentették a biztosításba bevont fedezetek összegét. Az első válsághullámot követően volt-e pozitív irányú változás a piaci szereplők kockázatvállalási kedvében? Az Euler Hermes nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kockázatok megváltozásával a kockázatkezelési stratégiákat is hozzá igazítsa. Ez folyamatosan változik, és változnia is kell, hiszen a külső körülmények sem állandóak. Sok kritikát kaptak a hitelbiztosítók arra nézve, hogy gond esetén kimenekülnek a kockázatokból és csak a legjobb minősítésű cégekre hajlandóak biztosítást vállalni. Ez a fajta gondolkodás-

mód túlságosan felületes és határozottan meg kell cáfolnom. A 2009-es évben az Euler Hermes több mint 150%-os kárhányaddal zárta az évet. És ezt már év elején tudtuk és terveztünk vele. Nem hiszem, hogy bármely cég tulajdonosai hasonlóan jól fogadnák, ha a management azzal állna eléjük januárban, hogy a cég év végi vesztesége az árbevétel közel másfélszerese lesz. De egy hitelbiztosító számára ez nem probléma, azaz egy adott évből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Pont erre való a hitelbiztosítás, hogy kisimítsa ezeket a ciklikus változásokat. Azt pedig mindenkinek meg kell értenie, hogy ma Magyarországon a hitelbiztosítói modell a csökkenthető és/vagy törölhető fedezeteken alapszik. Ha lehetőség lenne a megváltozott kockázatok árazásának azonnali kiigazítására, akkor nem kellene hozzányúlni a biztosított volumenhez. Azt azért senki sem várhatja el, hogy ugyanazért az árért, ugyanazokkal a feltételekkel ugyanazt a fedezetet kapja egy jóval nagyobb kockázati szint esetén. Amikor megkapjuk a másik közkedvelt kritikát, miszerint a kockázatkezelés nem vállal elég fedezetet, akkor azt szoktam válaszolni, hogy hajlandó vagyok bevállalni mindent, csak legyen az jól beárazva. Érdekes egyébként, hogy a kockázatvállalási kedv pozitív irányú változása már közel sem ver ekkora visszhangot. Az Euler Hermes már 2010 februárban elkezdte jelentősen bővíteni a fedezetbe vont kiszállításokat. Jelenleg ezek volumenében közel a válság előtti szinten vagyunk. Mindezt úgy, hogy az ügyfélállományunk 15-20 %-kal elmarad az akkoritól. Mit vársz a következő időszakra? Lehet-e készülni valahogy a válság következő hullámára? Hogyan készüljenek a vállalati credit managerek? Úgy gondolom, hogy sosem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy maximálisan felkészültünk-e az elkövetkező időszakra. Különösen igaz ez napjainkban, ahol a kockázatok tur-

bulensen változnak, akár rövid időn belül is. Ahhoz, hogy mindez a legkevésbé váratlanul érjen bennünket, minden lehetséges eszközt igénybe kell venni. Közhelynek hangzik, de porlasztani kell a kockázatokat, megosztani, hogy ha bekövetkezik a baj, az ne csak bennünket terheljen. Erre jó megoldás a hitelbiztosítás, ahol a biztosító erejével minimalizálhatja egy cég az esetleges veszteségeit. A szakmában dolgozó credit manager kollegák véleményem szerint már régebben felismerték az ebben rejlő előnyöket és lehetőségeket. Viszont erről meg kell győzni a más területen dolgozó, szkeptikusabb kollegákat, esetlegesen tulajdonosokat is.

I n t e r jú

zatkezelőként hogyan tudod támogatni a behajtási folyamatokat?

A vállalatok életében a credit management és az értékesítés együttműködése sokszor nem súrlódásmentes. Mit javasolsz a vállalati credit managereknek, hogyan dolgozzanak együtt értékesítő kollegáikkal? A credit management és az értékesítési osztály között minden cégnél van egy egészséges ellentét. Mások a célok, más a motivációs rendszer. Mindössze arra kell figyelni, hogy a hangsúly ne tolódjon el túlzottan az egyik vagy másik irányba. Mert azt később sokkal nehezebb korrigálni. A vélemények ütköztetése révén mindig meg fog születni az optimális döntés. A súrlódás mentesebb együttműködés érdekében meg kell tanulni a másik fejével gondolkodni. Nem mindig van lehetőség kipróbálni magunkat a másik területen, pedig ez lenne a legcélravezetőbb. Véleményem szerint azokból lesznek a legjobb szakemberek, akiknek volt lehetőségük mindkét területen dolgozni. Hiszen bárminemű vélt vagy valós érdekellentét áll is fenn, egy cég esetén a csónak azonos és az iránynak is annak kell lennie, és eveznie is kell mindenkinek… <


11

FCIB: Credit & Risk Management Conference

A Német Credit Management Szövetség (BvCM) 2011. évi kongresszusáról A BvCM idei éves kongresszusát 2011. október 12-13-án tartotta Frankfurtban, a Commerzbank Arénában. A német szövetség vezetőjének, Jan Schneider-Maessen úr meghívására idén is részt vettünk a kétnapos rendezvényen.

A német szakmai szövetség szokásos éves kongresszusán — talán a központi lokációnak is köszönhetően — idén több, mint 650 érdeklődő vett részt, megdöntve ezzel minden korábbi részvételi rekordot. A rendezvény fővédnöke Dr. Carsten Kühl úr, a Rheinland-Pfalz tartomány pénzügyminisztere volt. Az idei rendezvény központi témája az üzleti információ volt, erre utalt a konferencia címe is: Új transzparens információk a credit management területén - A külső és belső információforrások értéknövelő lehetőségei.

Credit management célja: A hitelre történő értékesítés járuljon hozzá a vállalati értékteremtéshez. Az esemény egyik fő támogatója a Commerzbank volt, lehetőséget teremtve arra, hogy a konferencia a Commerzbank Arénában kerüljön megrendezésre. Az ultramodern futballstadiontól nem csak a focirajongók estek ámulatba, hanem egyfajta kötetlen atmoszférát is teremtett az egyébként igencsak komoly témákhoz. Az első napi előadások között volt el-

méleti és gyakorlati megközelítésű is, amelyek közül kiemelten érdekes volt számunkra az értékesítés és credit management közös értékteremtési lehetőségeit elemző előadás. Az előadó annak a kockázati költség megközelítésű árazási modellnek az elméletét mutatta be, mely a banki világ számára magától értetődő, azonban a vállalti működésben még nem bevett gyakorlat. A hallgatóság számára világosan és logikusan került levezetésre, hogy a „hitelre” történő értékesítésnek költségei vannak és ezek a költségek nem csupán az egyszerű finanszírozási vagy tőkeköltséget jelentik! A tudatos credit management a vállalati értékteremtésben kockázati költséget kalkulál, azaz a termék vagy szolgáltatás hozzáadott értékét nem csökkenti a hitelezési kockázattal súlyozott költség, hanem éppen ellenkezőleg: a nemfizetés valószínűségének emelkedésével arányos felárat érvényesít a vállalkozás árazási modelljében. Ezt követően a BayWa AG részéről Rudolf Kessler tartott előadást, akivel a hazai Szövetség tavaly májusi konferenciáján Önök is találkozhattak. Előadásának témája az volt, hogy társaságuk a többféle forrásból származó, eltérő minőségű információt milyen szempontrendszer alapján normalizálja és építi be napi működésébe. Ezt követően előadást hallhattunk egy acélipari cég credit managementjének működéséről is.

A nap szakmai részét egy kerekasztal megbeszélés zárta, melynek résztvevői – információszolgáltatók és hitelbiztosítók vezetői- az esemény fő témájáról, azaz a transzparens információk hozzáadott értékéről mondták el véleményüket. Az esti díszvacsorát megelőzően minden résztvevőnek lehetősége volt az aréna megtekintésére. A gyepre, amelyet a természetes fény mellett folyamatosan mesterséges fénnyel is megvilágítanak és amelyet ettől függetlenül évente kicserélnek, ugyan nem futhattunk ki, de testközelből láthattuk az öltözőket, a sajtótájékoztató helyszínét, valamint bemutatták a 48 ezer férőhelyes, teljesen befedhető többfunkciós aréna technikai érdekességeit is. A második nap a már megszokott párhuzamos workshop rendszerben zajlott. A résztvevők előadást hallhattak nemzetközi credit managementről, behajtási gyakorlatokról, ügyfélmonitoringról, mérlegelemzési technikákról és technológiákról valamint sok más érdekességről. A kitartó hallgatóság zárásként a Németországban elfogadott credit management szakmai standardokról és irányelvekről kapott részletes információt. Bízunk benne, hogy a kongresszus lebonyolítása és szakmai tartalma kapcsán szerzett tapasztalatainkat a hazai rendezvényeinken is kamatoztatni tudjuk.

...Service Center

...Profit Center

- halasztott fizetés csökkenti a hozzáadott értéket - nincs, vagy nem tudatos a hitelezési költségek beárazása - a credit management támogató szerepet tölt be - hitelnyújtás van, amennyiben a hozzáadott érték (még) pozitív

- halasztott fizetés emeli a hozzáadott értéket - kockázati költségek teljes beárazása - a credit management önálló hozzáadott értéket céloz meg - hitelnyújtás akkor van, ha van hozzáadott érték

A credit management védi a vállalati értéket

12

A credit management vállalati értéket teremt


NE M ZET KÖZI

B e sz ámoló

Beszámoló

Az FCIB (Association of Executives in Finance, Credit and International Business) szervezésében szakmai konferenciára kerül sor október közepén Bécsben. A 3 napos rendezvény középpontjában a nemzetközi tapasztalatcsere áll számos releváns credit management témában: válság hatása az egyes régiók üzleti folyamataira és gazdasági teljesítményére, kilátások rövid és középtávon, szállítói hitelezéssel kapcsolatos legfrissebb megoldások; banki szerepvállalás a kereskedelmi folyamatok finanszírozásában, valamint kintlévőségek kezelése nemzetközi szinten.

A konferencia október 16-18. között zajlott Bécsben. A résztvevők jellemzően nemzetközi credit managerek, értékesítésért felelős vezetők, valamint vállalati és banki kockázatkezelési szakemberek voltak és az előadások témái is a országokon átívelő kereskedelmi és finanszírozási kapcsolatokra fókuszáltak. Több előadás foglalkozott a kialakult nemzetközi pénzügyi helyzettel és a válságba került országok Európai Unióra gyakorolt lehetséges hatásaival. A konferencia sok témája, csak úgy, mint az FCIB tevékenysége a nemzetközi kereskedelmi és finanszírozási kapcsolatokat, valamint az ezzel összefüggő kockázatokat helyezte a fókuszba. Jól mutatja az esemény interaktivitását, hogy néhány témában hosszabb időt vett igény a résztvevők kérdéseinek megválaszolása, mint maga az előadás. A közép-kelet-európai régió vállalatok közötti hitelezési kockázatával foglalkozó előadás levezette, hogy ez

a típusú kockázat milyen főbb direkt és indirekt összetevőkből áll (például követelésmenedzsment, ellátási lánc, stratégiai partnerek kezelése, likviditás és cash-flow menedzsment) és ezek megfelelő összehangolása jelentős előnyt teremthet a versenytársakhoz képest és nagy mértékben javíthatja a működés hatékonyságát. Érdekes összehasonlítás volt a credit management „evolúciós” ábra, amely a kockázatkezelés fejletségének függvényében mutatta be a jellemző megoldásokat és eszközöket: a „belépő” szintet az alapvető cégadatok és a historikus fizetési jellemzők értékelése jelenti,, a következő lépésben struktúrált adatok és aggregált információk jelennek meg, ezt követi a belső scoring/rating rendszerek fejlesztése. A magas szakmai sztenderekben megjelenik a portfolió szintű megközelítés, mint például a szcenárió elemzés és a kockázati koncentráció értékelése. Általános következtetés volt, hogy az adatok mélyebb és fejlettebb elemzésével megnyílik a hitelezési kockázat pontosabb megítélésének és kezelésének esélye. A hitelezési ciklus fázisait mutatja be az Atradius ábrája, amelyen az egyes földrajzi térségek szereplőinek pillanatnyi állapotát teszi látványossá a fejlődés—visszaesés—javulás—felépülés körfogásában.

Az FCIB 1919-ben alapított nemzetközi szervezet, melynek célja, hogy szállítói hitelezéssel és követeléskezeléssel kapcsolatos információkat és tapasztalatokat osszon meg a témában érintett vállalatokkal, azok méretétől függetlenül. 55 országból, több mint 1200 nemzetközi credit manager és kereskedelmi szakember tagjának biztosít az FCIB egyedülálló szakmai kapcsolatrendszert, fejlődési és karrier-lehetőséget, valamint a platformot a tapasztalatcseréhez. Az FCIB az NACM (National Association of Credit Management) égisze alatt működik, amely közel 20.000 céget tömörítő non-profit szervezet az Amerikai Egyesült Államokban.

Forrás: Franz Maier (Atradius), Doing business in CEE


13

Esettanulmány credit management szempontból

A FŐFOTÓ Kft. jelenlegi tulajdonosa a Főfotó Holding Kft., amely a korábbiakban közvetetten 6, jelenleg pedig 3 magyar magánszemélyhez köt-

A társaságot 1991. szeptember 30-án hozta létre a Fővárosi Önkormányzat és az Állami Vámügynökség, majd még ez év decemberében utóbbi üzletrészét megvette a svájci PORST HOLDING AG. Az ezt követő többszöri tulajdonosváltást követően végül 2009. júniusában vásárolta meg a céget a menedzsment külső befektetők bevonásával a belga SPECTOR Photo Group-tól, egyes források szerint néhány euróért.

(adatok e Ft, ill. %) Árbevétel

2007.

FŐFOTÓ Kft. f.a.

2008.

BIM-WOLF Kft.

2 magyar magánszemély

2008.

2009.

2010.

1 magyar magánszemély

2011.05.09

6 606 811

6 328 891

4 355 404

3 385 443

612 456

Üzemi eredmény

-38 324

-417 564

-190 591

-318 721

-256 908

Adózott eredmény

-95 396

-508 985

-264 974

-370 108

-272 873

Befektetett eszközök

1 525 812

1 512 950

1 084 058

1 050 286

989 392

Forgóeszközök

1 745 097

1 153 248

735 664

623 014

134 366

Eszközök összesen

3 306 011

2 690 945

1 839 016

1 674 575

1 123 758

Saját tőke

1 412 826

965 820

520 587

164 149

-108 724

Kötelezettség állomány

1 853 612

1 700 134

1 315 429

1 477 625

1 229 482

Források összesen

3 306 011

2 690 945

1 839 016

1 674 575

1 123 758

ROS%

-1,44%

-8,04%

-6,08%

-10,93%

-44,55%

Likviditás %

96,51%

68,93%

55,93%

42,16%

10,93%

Saját tőke arány %

42,74%

35,89%

28,31%

9,80%

-9,68%

14

hető. A hatályos tulajdonosi kapcsolatokat az alábbiak szerint lehet ábrázolni:

Főfotó Holding Kft.

PH Project Holding Kft.

2. Reorganizáció: telephelybezárás, tárgyi eszköz értékesítés, leépítések

1. Tulajdonosváltás

A korábban nemzetközi hátterű, 2009. óta teljes mértékben magyar társaság 2011. májusában végelszámolás, majd júliusban felszámolás alá került. A cég tényleges működésének utolsó napjaiban gyorsan váltották egymást az események, a gazdálkodási adatokban azonban már jóval korábban (az ezt megelőző években) is megfigyelhetőek voltak olyan trendek és tények, melyek az egyre emelkedő kockázatra figyelmeztettek. A cégcsoport történetét most credit management szempontból elemeztünk. A FŐFOTÓ Kft. bemutatása

2008. beszámoló: veszteséges működés, növekvő eladósodottság, feszített likviditás

A Kft-nek sajtóértesülések szerint 150 üzlete volt, melyek közül körülbelül csupán 50 van saját tulajdonban, a többi pedig franchise-rendszerben működött. A cég végelszámolása és a felszámolási eljárás 2011. májusát követően indult. Az ezt megelőző időszak vizsgálata alapján több olyan megállapítás tehető, mely a cég kockázatának jelentős növekedésére utal.


Kiszáll a korábbi névadó tulajdonos (2009. június) A társaság nagy veszteségekkel érkezett bele a gazdasági válságba: emelkedő veszteségek, növekvő eladósodottság, valamint feszített fizetőképesség jellemezte már a 2008as évet is. Az alig csökkenő forgalom mellett a veszteség drasztikusan emelkedett és meghaladta az 500 Mio Ft-ot. A likviditási ráta már eben az évben is rendkívül feszített volt (csupán 68,93%). A működését elsősorban szállítókkal és rövid lejáratú hitelekkel finanszírozó társaság érdemi készletcsökkentéssel tudta csak kiegyensúlyozni cash flow hiányát. A szállítók egy része láthatóan elfordult a cégtől: a szállítóállomány értékben és napokban kifejezve is jelentősen csökkent (a szállítói fizetési határidő 86 napról 57 napra apadt). A tárgyi eszközök további felértékelésével korrigálták a tőkehelyzetet: a 855 Mio Ft értékhelyesbítés nélkül számított tőkeellátottság mindössze 6 % körüli. A tulajdonos „eszmei értéken” megvált az üzletrészétől.

Reorganizáció Az új tulajdonosok a vásárlást követően intenzív reorganizációba kezdtek, melynek jelei már a 2009. évi beszámolóban jól megfigyelhetőek: A cég forgalma az előző évi 6,3 Mrd Ft-ról 4,4 Mrd Ft-ra esett vissza, amelynek egyik oka feltehetően az volt, hogy megváltak a kevésbé nyereséges, veszteséget termelő üzleteiktől (1 telephely és 5 fióktelep került bezárásra). Ezt erősíti az is, hogy az ingatlanok nagysága 423 Mio Ft-ról 160 Mio Ft-ra csökkent.

3. Közjegyzői végrehajtás

2009. beszámoló: Csökkenő forgalom, apadó árrés, veszteség

2009.

2010.

Az alkalmazotti létszám 176-ról 138ra módosult (a bértömeg mintegy 170 Mio Ft-tal csökkent), ennek ellenére az élőmunka-hatékonyság kisebb mértékben tovább romlott. Tárgyi eszközök kerültek értékesítésre, melyből több mint 200 Mio Ft eredmény származott. Tovább csökkentették a készletszintet 40 napi készletre (értékben: 847 Mio Ft-ról 483 Mio Ft-ra csökkent az áruk értéke). Bár a fenti intézkedések hatására az elszenvedett üzemi szintű veszteség 417,6 Mio Ft-ról 190,6 Mio Ft-ra csökkent, a trendet sajnos nem sikerült megfordítani. A kereskedőcégek egyik legfőbb mutatószáma a bruttó árrés, vagyis az anyagjellegű ráfordítások árbevételhez viszonyított aránya 6,61%-ról 2,75%-ra mérséklődött 2009-re! Mivel a cég bankja is elkezdte a kivonulást a finanszírozásból (közel 300 Mio Ft forráskivonás) a szállítók súlya elkezdett emelkedi. Ekkor már jelentősebb késedelmekkel, átlagosan 76 nap alatt fizette a társaság a szállítóit. A tőkehelyzet tovább gyengült, a veszteséges évet nem követte érdemi tulajdonosi forrásbevonás.

Közjegyzői végrehajtás A társaság ellen 2010. november 17-én közjegyzői végrehajtás indult, amelyet 2010. december 20-án szüntettek meg. Ez szintén a fizetési nehézsé-

4. Székhely változás, új ügyvezető, zárva tartó boltok, végelszámolás, felszámolás

2011.

Es e t ta n ulmá n y

Es e t ta n ulmá n y

Photo Hall (Főfotó Kft.)

A fizetésképtelenséget megelőző főbb mérföldköveket az alábbi ábra szemlélteti:

gek és a fizetési késedelmek meglétét erősíti.

2011. év. eseményei, végelszámolás majd felszámolás 2011. május 4.: A FŐFOTÓ Kft. székhelyét Budapestről Miskolcra helyezték át és egy, a korábbiakban ismeretlen magyar magánszemély lett az új ügyvezető. 2011. május 6.: Nem nyitott ki egy PHOTO HALL bolt sem az országban. A megjelenő hírek értelmében az üzletek központi utasítást kaptak a zárva tartásra és az áruk összepakolására. 2011. május 10.: Elindult a cég végelszámolása. Ezt követően a sajtóban megjelent információk alapján felmondtak az alkalmazottaknak, akik áprilisi bérüket sem kapták meg. A Sprinter Futárszolgálat, melynek szintén tartozott a FŐFOTÓ Kft., zálogosította a nála lévő, még ki nem szállított csomagok egy részét követelése biztosítása érdekében. 2011. július 7.: A cégbíróság elrendelte a cég felszámolási eljárását.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a FŐFOTÓ Kft. gazdálkodásában már évekkel ezelőtt is olyan problémák voltak megfigyelhetőek, melyek a megfelelő információk birtokában lévő szállítók számára lehetőséget biztosíthattak egy jól megtervezett work out stratégia végrehajtására.


15

credit management

Szövetség  Association  Verband

LEgYEn tag Ön is! Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A szövetség által szervezett előadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkből pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bővebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: www.creditmanagementszovetseg.hu.

A Belépési nyilatkozat letölthető a weboldalunkról.

MAgYAr CreDit MAnAgeMent SzövetSég CÍM: TELEFON: E-MAIL: WEB:

1112 Budapest, eper utca 33. +36 (1) 248 0067 [email protected] www.creditmanagementszovetseg.hu

credit management magazin

Recommend Documents