CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 5. évfolyam 1. szám
Természetvédelem az Ipoly-völgyben
2009 Tavasz
TARTALOM ÚGY GONDOLOM Egy felértékelõdõ erõforrás: a szakmai partnerség . . . . . . . . . . . . . . 2
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2009 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Ipoly (Fotó: Szelényi Gábor) További fotók készítõi: Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kiss Gábor, Kovács Tibor, Marlok Zoltán, Menráth Réka, Novák Adrián, Pató Zsuzsanna, Selmeczi Kovács Ádám, Szelényi Gábor, Takáts Margit, Vincze Tibor, Vinczéné Sápi Mária, Verbõczi Gyuláné Illusztráció: Kókay Szabolcs, Békefi András
ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. AKTUÁLIS Keresztcsõrûek „támadása” . . . . . . . . . 5 Akadálymentes Égbolt a Gerje-síkon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Európai uniós támogatást nyert a Pilisi Parkerdõ Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . 5
Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
EU-ellenõrzés a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek LIFE programnál . . . . . . . . . 6 Világszerte veszélyeztetett madárfajok az Ipoly völgyében . . . . . . 6
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság decemberben elköltözött. Új ügyfélfogadási címünk: 1121 Budapest, Költõ u. 21. Többi elérhetõségünk (székhely, postacím, telefon, fax, e-mail) változatlan.
NATURA 2000 Az Ipoly-völgy természeti értékei . . . . 7
Duna–Ipoly
LÁTOGASSON EL! Páskom legelõ tanösvény . . . . . . . . . . 11
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
ELHIVATOTT CIVILEK Röviden az Ipoly Unióról . . . . . . . . . . 12
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK Ócsai TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13
TÁMOGATÓINK . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Sárréti TK
Sárvíz-völgye TK
FALIÚJSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról.
Egy felértékelõdõ erõforrás: a szakmai partnerség „A mai gazdasági helyzetben, amikor az anyagi erõforrások, mondhatni, kiapadtak, nagy jelentõsége van a szakmai összefogásnak.” Az a megtiszteltetés ért, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felkért a Nemzeti Park Tanácsban való részvételre. Elsõ hallásra nagyon megtisztelõ volt a felkérés, de eleinte nem értettem, hogy kerül a csizma az asztalra. Mit tehetek én, mint a Budapest–Közép-Dunavidék Turisztikai Régió marketingigazgatója, a Park jövõjéért? Azután nekiláttam, elkezdtem olvasni hozzá, és rengeteg kapcsolódási pontot találtam a környezetvédelem és a turizmus, a Nemzeti Park és a régiós turisztikai munka között. A Nemzeti Park területe – természeti és épített örökségén keresztül – nemcsak a budapesti és fõváros környéki lakosok, de a Budapestre látogató külföldiek, a régióba érkezõk és a régión átutazók számára is páratlan látnivalókat kínál. Földrajzilag részben egybeesik a Dunakanyarral, amely régiónk egyik gyöngyszeme. Ez a táj úgyszólván a hegyek és a folyó házasságából született Budapesttõl északra, a Duna mentén. A folyó jobb partján a hajdani római Limest követõ, kanyargó, kényelmes autóúton, vagy a szintén a Duna partját kísérõ, részben már kiépített kerékpárúton érhetõk el legkönnyebben a vidék látnivalói. A Duna bal partjára szinte mindenbõl jutott valamennyi: a hajdani vulkánokból (Dél-Börzsöny), a szõlõjérõl elhíresült fóti Somlyó-hegybõl, a dunai árterek csodálatos világát õrzõ holtágakból és a történelmi végvárrendszer maradványaiból (Drégelypalánk) is. Vagyis telis-tele van – szakmai szóval élve – a turisztikai vonzerõleltár számos elemével:
Védett természeti értékek (barlangok, túraútvonalak, látogatóközpontok, tanösvények) Tájképi elemek (mint a Duna) Vízi és aktív programok (Duna, Ipoly, madármegfigyelés, láprétek bejárása, téli sportok – gondoljunk csak a Nagy-Hideg-hegyre, Dobogókõre, Visegrádra) Tematikus útvonalak: pl. Duna–Ipoly Zöldút Kisvasutak (Királyréti Erdei Vasút, Szob–Nagybörzsönyi Kisvasút, Kemencei Múzeumvasút). Ebbõl a nagyon gazdag kínálatból emeljük ki a kisvasutakat. Gyakran tapasztalom, hogy sajnos nagyon kevesen tudják, hogy a nagybörzsönyi vonalon, Kistolmácsnál egy mûszaki unikum: úgynevezett „csúcsfordító” (Z-fordító) van elhelyezve a pályán, amelybõl már csak Szlovákiában és Peruban mûködik egy-egy példány. A jövõben is feladatomnak érzem, hogy ez az értékes ipartörténeti örökség kellõ hangsúllyal megjelenjen a régió és az ország turisztikai marketingtevékenységében. Minél többen tudjunk róla és lehessünk büszkék rá. A mai gazdasági helyzetben, amikor az anyagi erõforrások, mondhatni, kiapadtak, nagy jelentõsége van a szakmai összefogásnak. Úgy gondolom, ez a munka is szép példája lehet a partnerségnek egy közös cél elérése érdekében. Futár Veronika, Budapest–Közép-Dunavidék Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT
A Vizes Élõhelyek Világnapja alkalmából február 2-án Pilisszentivánon „zöld óvodásoknak” és „ökoiskolásoknak” tartottunk programot Victor Andrással a Környezeti Nevelési Egyesület vezetõjével együtt. A résztvevõket Haraszthy László, a KvVM szakállamtitkára köszöntötte.
Február 28-án madárgyûrûzési bemutatót tartottunk Pilisszentivánon a Jági-tónál. Pilisszentivánon a Föld Napja alkalmából családi rendezvényt tartottunk a Jági-tónál és a Jági tanösvényen.
Március 20-án a Víz Világnapja alkalmából az esztergomi Duna Múzeumban a Duna menti védett természeti területek megismertetésével a Ramsari területek fontosságára hívtuk fel a figyelmet. A kisebbek vízimadarakkal ismerkedtek, legnagyobb sikere a lúdtollal való rajzolásnak volt.
Vízbiológiai és vízkémiai vizsgálatokkal, madárgyûrûzéssel ünnepeltük meg a Víz Világnapját Pilisszentivánon a Szénások Európa Diplomás területen. Idén a nagy melegnek köszönhetõen korábban kezdett nyílni a pilisi len, de szerencsére a pilisi len túrán a közel ötven érdeklõdõ számára a legszebb arcát mutatta.
Március 21-én megkezdõdött az idény a Pálfája Oktatóközpontban. Megtettük elsõ tanösvény túránkat a tölgyesben. A gyermekeknek nagy élményt jelentett a Nagykõrösi Lovas Sport Egyesület által biztosított kocsikázás.
Április 26-án a Föld Napja alkalmából játékos természetismereti vetélkedõvel, kézmûvesbemutatókkal, barlangtúrával, koncerttel vártuk a gyerekeket és felnõtteket, családokat és iskolákat a Pálvölgyi kõfejtõben.
Április 25-én Ócsán a Kaláka szombatok keretében Méznapot tartottunk. A méhészmesterséggel ismerkedtünk Rácz István méhész segítségével. Volt még mézkóstolás, mézessütemény-készítés, és még méhecskét is készíthettek a gyerekek.
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY LESZ Táborok Természetvédelmi és Népi Hagyományok Tábora Program: madárgyûrûzés hálók és varsák segítségével, fészekodúk, költõládák ellenõrzése, varsababa készítés, nádkunyhó, nemezsátor- és veremház-építés, ismerkedés a hagyományos gazdálkodással, ezüstmarha-gulya és rackanyáj terelés, népi mesterségek, népdal-éneklés, méhészkedés, gyógynövény ismeret. Helyszín: Elza major – Seregélyes Idõpont: egyhetes turnusokban július 11-tõl augusztus 15-ig Ajánlott korosztály: 10 éves kor alatt szülõi kísérettel, fölötte önállóan Részvételi díj: 4000 Ft/hét, étkezés önellátással Információ: Fenyvesi László, tel.: 30/663-4630, Egyed István, tel.: 70/387-5752 Társszervezõ: Madárdal Alapítvány és MME
Programok az Ócsai Tájházban Május 23. 9.30 óra – Fûben-fában gyógynövény-ismereti túra. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét Köteles Ferenc biológus-fitoterapeuta lesz a kísérõnk. A csoportlétszám korlátozott, ezért elõzetes bejelentkezés szükséges. Május 31. 10 óra – Kaláka Vasárnap - Pünkösdi pulyanap Május utolsó vasárnapja gyereknap, s egyben Pünkösd vasárnap is az idei esztendõben. Így a szokásostól eltérõen programunkat vasárnap tartjuk, pünkösdi királylány és királyfi választás lesz, különbözõ ügyességi feladatokban kell bizonyítani rátermettségüket a királylányoknak és királyfiaknak. Június 6. 9.30 óra – Fûben-fában gyógynövény-ismereti túra Akik az elsõ túra alkalmával kimaradtak, most lehetõséget kapnak, hogy megismerkedjenek a láprétek gyógyító füveivel. Kísérõnk Köteles Ferenc biológus–fitoterapeuta. A csoportlétszám korlátozott, ezért elõzetes bejelentkezés szükséges. Június 27. 10 óra – Kaláka Szombat - Pityókanap Ezen a napon a krumpli van a terítéken. Játékokat és krumpli-gombócot készítünk belõle. A gyerekek részt vehetnek a gombócevõ versenyen, a felnõttek pedig megízlelhetik a dödöllét. Július 4. 10 óra – Kaláka Szombat – Szalmanap Évrõl évre újra visszatérõ tevékenység az aratás, a Tájházban pedig a szalmával való foglalatosság. Augusztus 22. 10 óra – Kaláka Szombat – Kenyérsütés Évek óta, az új kenyér ünnepe körül mi is begyújtjuk a kemencét, és kenyeret sütünk. Idén „hamuba sült pogácsa” is lesz, hogy a sülés közben készült tarisznyába tudjunk mit tenni. A kemencébe vetés várható idõpontja 11 óra.
Soponyai Madárgyûrûzõ Tábor Program: nádi-és erdei énekesmadár-fajok gyûrûzése Helyszín: Soponya Idõpont: augusztus 1-9-ig Ajánlott korosztály: 15 éves kortól Részvételi díj: ingyenes, étkezés önellátással Információ: Csihar László, tel.: 30/663-4672 Farmosi Madárgyûrûzõ Tábor Program: madarászat, halászat, vízvizsgálat a Hajtapatakban, botanizálás, kirándulások gyalogosan és kerékpárral és persze sok sport és játék Helyszín: Farmos Idõpont: augusztus 1-tõl október 15-ig Ajánlott korosztály: 10 éves kor alatt szülõi kísérettel, fölötte önállóan Részvételi díj: ingyenes, étkezés önellátással Információ: Vidra Tamás, tel.: 30/663-4650 Társszervezõ: Tápió Közalapítvány XIX. Hopp Ferenc Madarász Tábor Program: hálók felállítása a gyûrûzéshez, madárhatározás terepen és kézben, madárgyûrûzés, gyakorlati természetvédelem Helyszín: Naszály, Ferencmajori-halastavak Idõpont: augusztus 8-23-ig Ajánlott korosztály: 12 éves kortól Részvételi díj: 1700 Ft/nap Információ: Csonka Péter, tel.: 30/663-4659 Társszervezõ: MME
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS
Keresztcsõrûek „támadása” A 2006-os év rég nem látott nagy fenyõrigó- és csonttollúvonulása után, a tavalyi õsz meghozta nagy örömünkre a legalább ötven éve nem tapasztalt keresztcsõrû-inváziót. Az elmúlt esztendõ igen jónak mondható fenyõtoboz termésének köszönhetõen, már augusztusban nagy csapatokban érkeztek hozzánk a madarak északi költõhelyeikrõl. A száraz õszi idõjárás miatt szerencséjük volt azoknak a madárgyûrûzõ kollégáknak, akik ivóhelyek kialakításával le tudták csalni a fenyõk csúcsain megpihenõ, táplálkozó keresztcsõrûeket az ivóvízhez. Eddigi értesüléseink szerint az elmúlt idõszakban közel 1.500 keresztcsõrût sikerült térségünkben meggyûrûzni a madarászoknak, jómagam 380 példányt gyûrûztem. Ez igen ritka siker, és nagy bizonyossággal értékes adatokat kaphatunk a majdani visszafogásokból. A tél végi visszavonulásból is nagyobb létszámban érkezõ csapatok várhatók, de most már kevesebb esély van ilyen sok példány megfogására, mert az olvadás után mindenhol találnak majd ivóvizet. Mindenkinek ajánlom e ritkán látható, érdekes madarak megfigyelését. Hangjuk jellegzetes „gipp, gipp”, amelynek segítségével az elsõ megfigyelések után már könnyû õket késõbb beazonosítani. Vízkert András, õrkerület-vezetõ
Akadálymentes Égbolt a Gerje-síkon A középfeszültségû vezetékek okozta áramütésbõl adódó jelentõs madárpusztulás ténye közismert. A korábbi tapasztalatok alapján ennek a kék vércse és a kerecsensólyom is gyakran esik áldozatul. Az Európai Unió LIFE Nature alapja és a KvVM által támogatott kékvércse- és kerecsensólyom-védelmi program keretében a Gerje–Perje síkon elsõsorban a kék vércse és a
kerecsensólyom költõhelyeire koncentrálva zajlik az oszlopok szigetelése, melyek azonban a többi, áramütés szempontjából veszélyeztetett faj védelmét is szolgálják. A program során mintegy 500 oszlop lesz szigetelve. A program keretében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igyekszik hangsúlyt fektetni az áramszolgáltatók pozitív hozzáállásának növelésére, valamint a probléma szélesebb körû, társadalmi megismertetésére is. Vincze Tibor, õrkerület-vezetõ
460 millió forint európai uniós támogatást nyert a Pilisi Parkerdõ Zrt. Az idén 40 éves fennállását ünneplõ társaság 32 községhatár mintegy 400 helyszínén másfél év alatt valósítja meg a Parkerdõ természetesen elnevezésû programját. Természetes erdõállományok rehabilitációja, idegenhonos fajok agresszív terjedésének visszaszorítása, vizes élõhelyek rekonstrukciója, földtani értékek védelme – ezek a legfontosabb elemei a Pilisi Parkerdõ Zrt. 2009-ben induló másfél éves természetvédelmi programjának. A program ünnepélyes nyitórendezvényén emléklapot írt alá és emlékfát ültetett dr. Steiner Pál a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Lukovich Tamás a Pro Régió Ügynökség ügyvezetõ igazgatója és Zambó Péter a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgatója. A Parkerdõ természetesen nevet viselõ program célja a Pilisi Parkerdõ kezelésében lévõ védett természeti és Natura 2000 területek és élõhelyek természeti állapotának megóvása, javítása. Az ország leglátogatottabb – és emiatt a legnagyobb terhelést viselõ – erdõterületének természetvédelmi fejlesztése régóta váratott magára. A tervek és elképzelések a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közremûködésével készültek, akikkel együttmûködési megállapodás is született a projekt megvalósítására. A Közép-Magyarországi Operatív Program keretében mintegy 55 millió forint támogatásból megújul a környezeti nevelés hazai úttörõjének számító visegrádi Erdei Mûvelõdés Háza. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdõ Zrt. kommunikációs vezetõje
5 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
EU-ellenõrzés a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek LIFE programnál Az elõzõ számunkban bemutatott, a pusztai tölgyesek védelmét célzó LIFE program Nagykõrösön a félidejéhez érkezett. Nem csoda hát, ha a tavasz elsõ hírnökeivel az EU magyarországi LIFE programjait ellenõrzõ bizottság is bekopogott hozzánk. Március 10-11-én átfogóan vizsgálták a program mûködését. Az értékelés során elismeréssel szóltak az erdõben folyó felújítási munkák nagyságrendjérõl és minõségérõl, a tetszetõs és jól felszerelt oktatóközpontról. Köszönjük minden partnerünknek, hogy hozzájárultak e sikeres két nap zökkenõmentes lebonyolításához! Vinczéné Sápi Mária, környezeti nevelõ
Világszerte veszélyeztetett madárfajok az Ipoly völgyében A édesvízi élõhelyek Földünk legsérülékenyebb területei közé tartoznak, ugyanakkor szerencsés módon (megfelelõ szándék és aktív beavatkozások esetén) regenerációjuk is viszonylag gyors és sok esetben látványos. Az Ipoly völgyében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság intézkedéseinek és a természetvédelmi érdekeket szem elõtt tartó gazdálkodásnak köszönhetõen az elmúlt években két olyan madárfaj is felbukkant, amely jól jelzi az élõhely kiváló, a speciális igényû fajok kiszolgálására is alkalmas mivoltát.
Mindkét faj az északi elterjedésû vadludakhoz tartozik, egyikük a 2006 tavaszán távcsõ elé került vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), másikuk pedig az idei év januárjának végén megfigyelt kis lilik (Anser erythropus). Mindkét faj az évrõl évre növekvõ számban (jelenleg már az 5000 példányt is elérõ!) átvonuló, az Ipoly kiöntésein táplálkozó és pihenõ nagy lilikek (Anser albifrons) csapataiban tartózkodott. Ezen ritka fajok elõfordulásai nemcsak a szakmabeliek számára jelentenek örömöt, hanem pozitív jelzésekként értékelhetõk egy-egy terület hosszú távú változásait tekintve. Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Az Ipoly-völgy természeti értékei Az Ipoly Balassagyarmattól Hontig tartó szakasza több mint egy évtizede a Duna–Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll. A természetvédelmi érdekek védelmét tovább erõsítik a nemzetközi egyezmények, mivel az Ipoly-völgy Ramsari Terület, valamint egyike a Natura 2000 hálózatba tartozó különleges madárvédelmi, ill. kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területeknek. Az Ipoly hazánk legszeszélyesebb vízjárású folyója. A száraz idõszakokban minimálisra zsugorodva alig pataknyi méretû, míg a kora tavaszi olvadások, esetleges esõzések után ezer hektárokat áraszt el. Ezen szélsõségek – na meg az egykori politikai nehézségek – akadályozták a folyó teljes leigázását, így több szakaszon mind a mai napig szabadon fejlõdõ mederben kanyaroghat az Ipoly, újabb és újabb lefûzõdõ mellék- és holtágakat képezve. Ez az élõhelyi sokféleség, a kisléptékû, mozaikos tájhasználat és a minimális ipari jellegû hatások tették és teszik lehetõvé a természeti értékek sokféle formájának elõfordulását és további fennmaradását. Kiemelkedõ táji értékek: a Hont és Drégelypalánk közötti folyószakasz megõrizte eredeti képét, õsi jellegét. Az Ipoly meanderei itt a legfejlettebbek, az éles, patkó alakú kanyarulatok, a mederbe belógó gyökerek sajátságos hangulatot árasztanak. A folyót természetes fûz-nyár ligetek kísérik, a pangóvizes területeken égerligetek találhatók. A nagy kiterjedésû, helyenként kisebb erdõfoltokkal, vízborította mélyedésekkel, nádasokkal tarkított réteken a látogató akár teljes magányban élvezheti az egyes természeti jelenségeket. Az Ipoly-völgy táji értékeihez tartozik a Börzsöny-hegység látványa is, míg a folyó túloldalára tekintve a Korponaifennsík déli lejtõinek változatos, szelíd tájhasználati formáit láthatjuk. Az élõhelyek több helyen lenyûgözõ változatossággal kerülnek elénk, a víz-
ben álló égerligetek és fûzlápok tõszomszédságában levõ magasabb térszíneken akár árvalányhajas száraz homoki gyepeket is találunk. A legfontosabb vizes élõhelyek a már említett égeres lápok és a hozzájuk kapcsolódó lápi hínárosok. Ezekben jellemzõ védett fajok a helyenként tömeges békaliliom (Hottonia palustris) és a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). A mély fekvésû holtágak, lefûzõdött ártéri élõhelyek közötti buckákon található bennszülött homoki növénytársulás tavasszal szemet gyönyörködtetõ. Jellemzõ védett faj itt a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) és a rákosi csenkesz (Festuca wagneri). Az erdõk és a száraz gyepterületek azonban csak szigetszerûen helyezkednek el a legnagyobb területet foglaló, mégis változatos megjelenésû mocsárrétek között. Ezek vezérfaja a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). Összesen tizenhat olyan – védelemre érdemes, természetvédelmi szempontból jelentõs – növénytársulást ismerünk, amely közül egyik-másik már a tágabb térségbõl is hiányzik, vagy igen ritkának mondható. Az elõforduló védett növényfajok száma 25 körüli.
7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A gerinctelen állattani értékek kutatottsága messze az országos átlag felett áll. A bogarak közül egy – a Drégelypalánk melletti Zabai-rétrõl elõkerült – marókafajt (Mordellochroa milleri) mondhatunk a legritkábbnak. Hasonló érdekesség egy apró ásófutrinka faj (Dyschirius tristis). A lepkefauna egyik legjelentõsebb eleme a fokozottan védett magyar tavaszi fésûsbagoly (Dioszeghyana schmidtii). A gerinces csoportok közül a halak osztályának 37 faja ismert az Ipoly ezen szakaszáról. 13 faj élvezi a hazai természetvédelem oltalmát, melybõl két faj – a Petényi-márna (Barbus peloponnesius petenyi) és a német bucó (Zingel streber) fokozottan védett. További 10 faj az európai jelentõségû Élõhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható. A Ramsari terület vízborította mélyedései, holtágai a kétéltûek és hüllõk kedvelt, térségi szinten is kiemelkedõ fontosságú élõhelyei. A hüllõfajok közül már csak helyenként fordul elõ a korábban eledelként is gyûjtött mocsári teknõs (Emys orbicularis). A zavartalan, nagy kiterjedésû élõhelyek kedveznek az emlõsöknek is. A ragadozók közül a menyétfélék érdemelnek említést, ezen belül is a fokozottan védett vidra (Lutra
lutra). A földön élõ (rágcsáló és rovarevõ) kisemlõsök populációi az árvizekhez igazodva foglalják el, illetve hagyják el a területet. A legelsõ betelepülõk között találjuk az erdei pockot (Clethrionomys glareolus) és az erdei egereket (Apodemus spp.), õket követve jelennek meg csak a védett rovarevõk, mint pl. az erdei cickány (Sorex araneus). A denevérek esetében – az ártéri területekre jellemzõ módon – nem a fajgazdagság, hanem az egyedsûrûség érdemel figyelmet. Elõfordul itt a közönséges denevér (Myotis myotis), a kései denevér (Eptesicus serotinus), a törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és a korai denevér (Nyctalus noctula). A vizes területek felett gyakran látható kis termetû faj a vízi denevér (Myotis daubentoni). Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ
Egy kiemelkedõ csoport: a madarak A természeti értékek közül a madárfauna – kutatottsága és minõségjelzõ volta okán – külön fejezetet érdemel. Az Ipoly-völgy madárvilágának kutatása 1973-ban kezdõdött el, fiatalok bevonásával. A helyi természetvédelmi táborok eredményeképp (amelyekben a résztvevõk földgátakat építettek az ipolyszögi égerláp vizének visszatartásáért, közben jelölték a befogott madarakat, felmérték a terület növény- és állatvilágát) 1974-ben megyei védettséget kapott a terület egy része, a vadászatot korlátozták, a csíkászat megszûnt a területen. A Duna–Ipoly Nemzeti Park 1997-es megalakulásával az egész Ipoly-völgy védettsége, háborítatlansága megoldódott. A sörétes lõfegyverek elhallgattak, visszabátorkodtak a vízimadarak. Egyre többször látni szitáló vörös és kék vércséket, imbolygó rétihéjákat, nyílként repülõ kabasólymokat. A tavak madárvilága rendkívül gazdag. Költ a nagykócsag (Egretta alba), a nyári lúd (Anser anser), az énekes hattyú (Cygnus cygnus), a cigányréce (Aythya nyroca), a barna rétihéja (Circus aeruginosus) és a különbözõ fajú nádiposzáták (Acrocephalus spp.). A mocsárrétek, nedves rétek, kaszálók jellemzõ, jelentõsebb költõ madárfajai a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a réti tücsökmadár (Locustella naevia), és a sárga billegetõ (Motacilla flava). Az Ipoly madártani értékei közül kiemelkedõ a haris (Crex crex), amelynek külsõ hatásoktól (kifejezetten az adott év csapadékviszonyaitól) is függõ
költõállománya erõsen változik az Ipoly mentén. A világszerte veszélyeztetett kategóriába tartozik, így mindenkori állományának fenntartása elsõrendû feladat területünkön! A vízi és réti növénytársulások kontrasztjaként tájképileg is érdekesen hatnak a rét fölé emelkedõ homokdombok, amelyeken a parlagi pityer (Anthus campestris), a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a sordély (Emberiza calandra) költ. A láperdõk madárvilágának fajgazdagsága vetekszik a vizes élõhelyekével. Költ a szürkegém (Ardea cinerea) az Ipolyszögi égerlápon 60-70 pár neveli utódait minden
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Gazdálkodás az Ipoly-völgyben
évben. Ugyanezen a fészektelepen a bakcsó (Nyctycorax nycticorax) is fiókákat röpít. A nappali ragadozó madarak közül a héja (Accipiter gentilis) és az egerészölyv (Buteo buteo), éjszaka a macskabagoly (Strix aluco) röpül ki innét az Ipoly menti kaszálókra vadászni. Fehér és rezgõnyárfák adnak otthont a fekete harkálynak (Dryocopus martius) és kis fakopáncsnak (Dendrocopos minor). Említést érdemel még a ligeterdõk két színpompás madárfaja, a búbosbanka (Upupa epops) és a ritka szalakóta (Coracias garrulus). Faunisztikai érdekesség, hogy 2008-ban területünkön is sikerrel költött a korábban csak téli vendégként ismert nagy õrgébics (Lanius excubitor). Az Ipoly völgyében eddig megfigyelt 191 madárfajból 122 faj költ. A fajok zöme egyben törvényes védelmet élvez, a fokozottan védett fajok száma 40 körüli. Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ Kagyerják Pál, õrkerület vezetõ
Interreg program Igazgatóságunk 2006 során – PHARE Interreg fõpályázóként – indíthatta el határon átnyúló kutatási programját, amelynek egyik fõ célja az Ipoly-völgy Natura 2000 területének élõhely-térképezése és részletes faunisztikai feltárása, ezzel együtt a majdani hosszú távú vizsgálatok (az ún. monitorozás) megalapozása volt. A 2008 tavaszáig folyó alapvetõen kutatási programban a határ két oldalán fekvõ területeken vizsgálódtak a kutatók, a szlovák területeken az Ipoly Unió/Ipe¾ská únia partneri segítségével. A program másik alapvetõ fontosságú eleme az ismeretterjesztés volt, ezt több színvonalas kiadvány megjelentetése és információs táblák kihelyezése hivatott szolgálni.
Ha Drégelyvár romjainál északi irányba fordulunk, és tekintetünkkel végigpásztázzuk az elénk táruló Ipolyvölgyet, rétekbõl, nádasokból, erdõkbõl szõtt változatos világot láthatunk. Ez a vizekkel átjárt, részben érintetlennek tûnõ világ évezredek óta mûvelt kultúrtáj. A dombokon föllelhetõ õsrégészeti lelõhelyek sokasága bizonyítja elõdeink jelenlétét a vidéken. Az eltûnt Árpád kori falu, Aba- vagy Kaladépuszta népe bizonyosan szántotta, vetette, kaszálta, legeltette a tájat. A Duna–Ipoly Nemzeti Park megalakulását követõen, 1997-tõl az Igazgatóság vagyonkezelésébe került mintegy 2000 hektár földterület. A gazdálkodásba vont területeken a természetvédelmi kezelés fõ célja a védett természeti területek és értékek megõrzése, fenntartása, gyarapítása, helyreállítása. Egy napsütötte kora nyári délelõttön az ipolyvecei Nagyréten körbetekintve – a hegyek viszonylagos közelsége ellenére is – óhatatlanul Petõfi sorai jutnak eszünkbe: „…Börtönébõl szabadúlt sas lelkem, ha a rónák végtelenjét látom.” Ezen a gyönyörû, közel 300 hektáros ártéri réten termeljük meg a százas létszámú õshonos magyar szürke szarvasmarhagulya téli takarmányát, majd a nyár és õsz folyamán ide hajtjuk ki a legelõ gulyát is. A kaszálást és a takarmánytermelést nem szolgáló réteken a szárzúzást természetkímélõ módszerekkel végezzük. Különösen ügyelünk a fokozottan védett haris fészkelõhelyeinek védelmére. A gyepterületek egy részét bérbe adtuk a környékbeli gazdálkodóknak, akikrõl elmondható, hogy egyre inkább magukévá tudják tenni a természetvédelmi célokat, és nagyobb konfliktusok nélkül folytatják a gazdálkodást. A gyepterületeken fontos feladat még az invazív növények terjedésének megakadályozása, visszaszorítása és a spontán cserjésedõ területek egy részének visszaállítása a gyepgazdálkodásba. A szántókon növénytermesztést nem folytatunk, célunk a spontán gyepesedés segítése, ezáltal elõsegítjük a gyomfajoktól mentes, záródott gyep kialakulását.
Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A nádas, mocsaras területeinken a meglévõ állapotot szeretnénk fenntartani, ill. a folyamatosan vízzel borított területek növelése a célunk. Nádgazdálkodást nem folytatunk, hiszen az egyéb vizes élõhelyek mellett a nádasoknak is – a nemzetközi jelentõségû Ramsari terület részeként – elsõsorban a vízimadarak zavartalan életfeltételeinek biztosítását kell szolgálniuk. Az erdõkezelésben az elmúlt évek nagy feladata volt a „nehéz örökség”, a sikertelen erdõfelújítások megfelelõ állapotba hozása. Az elõttünk álló évek nagy kihívása pedig a 40 hektárnyi tájidegen nemesnyár-ültetvények átalakítása elegyes, õshonos fafajokból álló erdõállományokká. Bukri Julianna, terület-felügyelõ
Vadászat az Ipoly-völgyben, avagy hogy kerül a csizma az asztalra? A természet és a természetvédelem iránt érdeklõdõk körében a vadászat, vadgazdálkodás mindig gyanús, véres tevékenység, és ha ez egy nemzeti parkban folyik, még gyanúsabb. Nézzük meg, hogy állunk ezzel az Ipoly varázslatos völgyében. Az Igazgatóságunk kezelésébe került területeken 1997ben hozták létre az 5534. kódszámú különleges rendeltetésû vadászterületet, melynek kiterjedése napjainkban kevesebb mint 3000 hektár. A legfontosabb cél a Ramsari területen élõ és átvonuló vízimadarak védelme. A dejtári Nagy-tó partján vagy a drégelypalánki Csadó-mocsár dombhátain még láthatók a múlt szomorú emlékei: a mára már fûvel benõtt gödrök, ahonnan a korábbi évtizedekben a pihenõhelyükre húzó récéket, libákat puskázták. Napjainkban nyugodtan vonulhatnak távoli hazájukba a récék, libák, lilikek zajongó ezrei, de a fácánok is peckesen sétálhatnak a bokrosok szélein, mert már senki nem emel fegyvert rájuk. Ezen a változatos és gazdag területen népes õzcsaládok élik rejtett életüket. Az õzeknek nincs természetes ellensége, és amikor az eperföldeken torkoskodnak, vagy a háztáji föl-
dek terméseit rágcsálják, nem mondhatjuk, hogy a hiúz mellé majd 20-30 év múlva megjelenik az általunk vágyott farkas vagy medve, és beállítja az ökológiai egyensúlyt, vagyis megtizedeli õket. Addig azonban évente 20-25 példány kerül terítékre a három hivatásos vadász segítségével. A terület sajátsága, hogy megjelenhet szarvas a Börzsöny hegyeirõl vagy a Cserhát dombjairól, de rendszeresen idelátogatnak szlovák szarvasok is, s nyáron a napraforgó- vagy gabonaföldeken lakmároznak. Az okozott kárért helyt kell állnia az Igazgatóságnak. Télen, a tájidegen nemesnyarasokból a Nemzeti Park által súlyos pénzeken õshonossá alakított erdõfelújításokban rágják a kõris kérgét vagy a szürke nyár hajtását. Ilyenkor a ráolvasás vagy szemmel verés nem segít, hanem a fegyverhez kell nyúlni. A vaddisznó intelligens, hihetetlenül jól alkalmazkodó vad, pompásan érzi magát egész esztendõben. Tavasszal giliszták, pajorok után kutatva felforgatja a réteket, de még az árvízvédelmi gátak oldalát is. Nyáron, Ramsari terület ide vagy oda, feldúlja a vízimadarak és teknõsök fészkeit. A jól végzett munka után a háztáji földeken pusztít tovább. Õsszel feleszi azt a kevés makkot, ami a reliktum kocsányos tölgyeken még megterem, majd a telet a gyékényesek sanyargatásával tölti. Ilyen bûnlajstrom után lehet-e kegyelem a vaddisznónak? Évente 30 példány fejezi be életét golyó által. Az állománycsökkentés leghatékonyabb módját, a hajtást a terület zavartalansága érdekében nem alkalmazhatjuk. Az ország bármely vadászterületéhez hasonlóan 14 sózót látunk el egész évben az élettanilag nélkülözhetetlen anyaggal. Kaszáljuk a szükséges cserkelõ utakat, és hordozható leseket állítunk a veszélyeztetett kultúrák mellé, hogy hatékonyabban vadásszunk, ha kell. Ám a terület jellegébõl adódóan nem mûvelünk vadföldeket, és téli etetéssel sem csalogatjuk ide a vadat. Ezek után az Olvasó – ha nem kedvelte is meg a vadászatot – talán megértõbb lesz ezzel a feladattal szemben, melyet a védett értékek érdekében el kell végezni. Bezeczky Árpád, õrkerület-vezetõ
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Látogasson el! Páskom legelõ tanösvény Az elõbbiekben említett Interreg programnak köszönhetõen jelölte ki az Igazgatóság a Dejtár község szívébõl induló, hat táblával jelzett állomásból álló, az Ipolyig vezetõ három kilométeres Páskom legelõ tanösvényt. Az információs táblák remek fotókkal és rövid szöveggel hívják fel a figyelmet a helyi természeti és kulturális értékekre, az egykori ártéri gazdálkodási formákra, néphagyományokra. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, de természetesen, mint minden hasonló létesítmény esetén, csoportok részére szakvezetés is igényelhetõ. A táblák mellett a tájékozódást tanösvényfüzet is segíti. A tanösvényre szakvezetés kérhetõ: Kagyerják Pál, 06-30/511-3568 Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ
11 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELHIVATOTT CIVILEK Röviden az Ipoly Únióról Az Ipe¾ská únia elnevezésû egyesület 1992. decemberében alakult az Ipolyságon (SK) 4 szlovák és 3 magyar környezetvédõ kezdeményezésére. Az egyesület létrejöttét az elmúlt 20-25 év nem kellõképpen átgondolt és gyakran brutális természetkárosító törekvései inspirálták. Tagságát olyan természetes személyek, jogi személyek és csoportok alkotják, akik az Ipoly folyó vízgyûjtõjén található természeti és kulturális értékek védelmében való részvételt kötelességüknek tekintik. Az egyesületnek jelenleg 74 tagja van. Az Ipe¾ská únia célja az Ipoly-völgy környezeti és kulturális értékeinek megóvása és revitalizációja, a régió ökológiai problémáinak megoldásában való közremûködés, valamint a hosszú távú fenntartható fejlõdés regionális stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában való részvétel. Az Unió tevékenységét az Ipoly teljes vízgyûjtõ területén (5150 km2) kifejti, szorosan együttmûködve balassagyarmati székhelyû testvérszervezetével, az Ipoly Unióval, ami az Ipe¾ská úniával egyszerre alakult. A két szervezet közös filozófiája, hogy a folyó vízgyûjtõ területét egy összefüggõ területnek kell tekinteni, és a problémákat közösen és komplex módon kell megoldani. Ezt a gondolatot fejezi ki az Unió jelmondata is: „Tekintsük a folyót folyónak, amely összeköt, és ne határnak, amely elválaszt!” Az Ipe¾ská únia tevékenységét 4 fõ csoportba sorolhatjuk:
Az Ipe¾ská únia alapító tagja néhány országos és nemzetközi szervezetnek, mint pl. a Szlovák Folyamhálózatnak vagy a Göncöl Szövetségnek. Aktívan együttmûködünk hazai, és külföldi civil szervezetekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal, szakemberekkel és a lakosokkal.
1. Olyan kutatások szervezése és a bennük való részvétel, amelyeknek célja, hogy alapként szolgáljanak az Ipoly vidék ökológiai rehabilitációját szolgáló alternatív tervek kidolgozásához. 2. Segítségnyújtás és együttmûködés az Ipoly vízgyûjtõ területén mûködõ más civil szervezetekkel. 3. A régió lakossága környezeti tudatosságának fejlesztése a környezetvédelmi oktatás eszközeivel. 4. A fenntarthatóság szorgalmazása és érvényesítése a mezõgazdaság, erdészet, vidéki turizmus és ökoturizmus területén, valamint alternatív energiaforrások és közlekedési módok bevezetésének szorgalmazása.
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA
Elõzõ számunk helyes megfejtése: dámvad
Rejtvényünkben megismerkedhettek az Ipoly jellegzetes védett halfajaival. Mindegyik neve két szóból áll, ezek azonban véletlenül összekeveredtek. A számok és betûk párosításával rakjatok köztük rendet! Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük.
Pusztai tölgyesek vászontáskát, tollat és hûtõmágnest nyert: Balog Anna – Kiskunhalas, Sas Gabriella – Budapest, Verebi Ádám – Budapest Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2009. július 3.
A) magyar
1) durbincs
B) petényi
2) csík
C) réti
3) bucó
D) német
4) csík
E) balkáni
5) márna
F) selymes
6) bucó
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Faliújság
TÁMOGATÓINK Biodiverzitás Nap az Ipoly mentén
Magyar Madártani Egyesület
Biodiverzitás Nap vagy BioBlitz néven a világ sok országában tartanak villámfelméréseket a XX. század vége óta. Három sikeres hazai rendezvényt követõen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008-ban határon átnyúló Biodiverzitás Napot szervezett az Ipoly völgyében, a Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég közt elterülõ zónában. Az Ipoly mentén alig található olyan szakasz, ahol mindkét ország területén természetes vagy természetközeli élõhelyek maradtak fenn, és a kiválasztott helyszín talán a legjobb minõségû mind közül. A táj domináns élõhelyei a nedves rétek, melyek mocsárréti, lápréti elemekbõl állnak össze. A magyar oldalon egy nagyobb égererdõ, míg a szlovák oldalon egy kisebb fûzesnyaras ligeterdõ esett bele a kijelölt területbe. A kétnapos rendezvényre 56 résztvevõ érkezett, a két ország tucatnyi intézetébõl. A péntek délutántól vasárnap délutánig tartó felmérés során 1726 állat- és növényfajt sikerült begyûjteni, melyek java részét 2-3 hónap leforgása alatt otthon határozták meg a szakértõk. A megtalált fajok közt akadt számos védett és Natura 2000 jelölõfaj, vagy olyan igazi ritkaság, mint a vízben élõ négypúpú karmosbogár (Macronychus quadrituberculatus) és a nagy karmosbogár (Potamophilus acuminatus). Kagylók közül a teljes szlovákiai fajkészletet sikerült kimutatni az Ipoly 300 m hosszú szakaszáról. A részletes fajlista elérhetõ Kovács Tibornál (
[email protected]) az MME szakosztályi elnökénél. A szükséges anyagi háttér felkutatását, valamint a kutatók meghívását a MME, a szlovákiai Ipoly Unió és a pozsonyi Comenius Egyetem végezte el. A terepen komoly logisztikai segítséget nyújtottak a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület és a DINPI helyi munkatársai, illetve a szlovák oldalon Ipolyhídvég önkormányzata. A programot a Visegrádi 4 Alap, a MKB-Euroleasing és több szlovákiai magánszemély szponzorálta. Kovács Tibor, MME szakosztályi elnök
Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
Kitüntetések A tavaszi idõszakban a DINPI-nél dolgozó, illetve a nemzeti park munkáját segítõ alábbi kollégák munkáját ismerték el kitüntetésekkel. Március 15. Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott: Dr. Leél-Össy Szabolcs geológus, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának elnöke és Adamkó Péter barlangkutató Miniszteri elismerõ oklevelet kapott: Kõvári Anita, a DINPI ökoturisztikai referense Föld Napja: Miniszteri elismerõ oklevelet kapott: Nagy László õrkerületvezetõ Pro Natura Emlékérmet kapott: Dr. Kézdy Pál, a DINPI Környezeti Nevelési Osztályának vezetõje
Elindult pecsétgyûjtõ akciónk Idén még inkább megéri ellátogatni a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyeire, hiszen elindítottuk pecsétgyûjtõ akciónkat. Ha 2010. december 31ig felkeresi 4 bemutatóhelyünket, az ötödiken a mi vendégünk! A pecsétgyûjtõ kártya Zöld Pont Irodánkban, valamint az akcióban részt vevõ következõ bemutatóhelyeken szerezhetõ be: Pál-völgyi-barlang, Szemlõhegyi-barlang, Sas-hegyi Látogatóközpont, Ócsai Tájház, Alcsúti Arborétum.
Akkreditált pedagógus továbbképzés 2009-ben Igazgatóságunk az õszi továbbképzést szeptember 17-19-én és október 10-11-én szervezi. Jelentkezési lap letölthetõ a www.dinpi.hu honlapról. További információ: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614.
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1121 Budapest, Költõ u. 21. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:20/424-8995 E-mail:
[email protected] Internet: www.alcsutiarboretum.hu
13 11
Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected]
Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
