CINCÉR Tavasz A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE

CINCÉR

A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 2. évfolyam 1. szám

D

MIÉRT fontos a holt fa az erdõben?

D

Habsburg-Lotharingiai Mihály az Alcsúti Arborétumról

D

Hód a Táti-szigeteken

D

Békamentés a Tápió-vidéken

D

Fakitermelés csúszdával és lóval

D

Tanösvények Budapest körül

2006 Tavasz

TARTALOM

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

ÚGY GONDOLOM Rejtett kincseink: a termálkarsztos barlangok . . . . . . . . . . 2

Felelõs kiadó: Füri András Budapest, 2006

A Nemzeti Park Tanács ajánlásai . . . . . 2 Szerkesztõ: Kézdy Pál, Elõd Réka, Kõvári Anita Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin

AKTUÁLIS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Címlapon: Pirosló hunyor (Fotó: Szelényi Gábor)

ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Lesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

MIÉRT... ...fontos a holt fa az erdõben? . . . . . . . . 5

LÁTOGASSON EL! Az Alcsúti Arborétum... ...az egykori tulajdonos szemével . . . . 7 ...természetvédõ szemmel . . . . . . . . . . . 8

További fotók készítõi: Boross József (8. oldal), Elõd Réka (7), Karcza Zsolt (9), Kézdy Pál (3), Vörös Péter (1) Illusztrációk: Békefi András (9), Kókay Szabolcs (4), Zsoldos Márton (5-6) Köszönettel tartozunk Szabóné Susa Ágnesnek tanácsaiért. A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült a Lázár Lovaspark támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

NATURA 2000 LIFE program a Szénásokon . . . . . . . . . 8

REJTVÉNY. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

ELHIVATOTT CIVILEK Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). . . . . . . . . . . 9

OLVASTA MÁR? Tanösvények Budapest körül . . . . . . . 10

Földalatti földrajzóra a budapesti Mátyás-hegyi-barlangban

1 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ÚGY GONDOLOM... Kedves Olvasó! 2005 novembere óta a DINPI munkáját egy kilenctagú testület, a Nemzeti Park Tanács segíti ajánlásaival. Tagjai a munkánkkal kapcsolatos szakterületek jeles képviselõi. Hírlevelünk mostani és elkövetkezõ számaiban a beköszöntõ rovatban õk mondják el véleményüket a DINPI feladatairól. A szerkesztõk

Rejtett kincseink: a termálkarsztos barlangok Magyarország tíz nemzeti parkja közül többen is találhatók termálkarsztos barlangok. Sehol nincs azonban olyan sok, mint a DINPI területén. Nem véletlenül nevezte Kadiæ Ottokár, a neves barlangkutató a múlt század elsõ felében Budapestet a „barlangok fõvárosának”. Pedig hol volt még akkor a mai barlanggazdagság! Ma ugyanis a fõváros belterületén, a tágabb értelemben vett Rózsadomb térségében, mindössze 5-6 km2-en több mint 38 km barlangjáratot ismerünk, és meglehet, akár mégennyi rejtõzik a föld alatt feltáratlanul. Ennek a 38 km-nek több mint a felét 1980 után ismertük meg az egyre intenzívebbé váló barlangkutatásnak köszönhetõen. Egyetlen városban sincs olyan világritkaság, mint a József-hegyi-barlang tizenötféle ásvány több-tucatnyi megjelenési formájával díszített járatrendszere, a Pál-völgyibarlang Jubileum-szakasza, vagy a Ferenc-hegyi-barlang újon nan f eltá rt mé lysz intj e, ne m is s zólv a Eur ópa legnagyobb, ma vagy 4-5 km hosszban beúszható, meleg vízzel kit ölt ött és m ég m ind ig n em t elj ese n is mer t barlangrendszerérõl, a Molnár János-barlangról, amit alig 12 éve fedeztek fel.

Ezek közül a Szemlõhegyi-barlang és a Pál-völgyibarlang egyes szakaszai a nagyközönség számára is kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak. Bár látogatottságuk még fokozható lenne, de természetvédelmi szempontból ez nem cél és ezeknek a barlangoknak belsõ méreteik miatt a befogadó képességük sem korlátlan. A Mátyás-hegyi-barlang valamennyi hazai, képesítéssel rendelkezõ barlangkutató számára könnyen elérhetõ, külön engedélyeztetési eljárás nélkül látogatható. Ide a nagyközönség is eljuthat az egyre népszerûbb overallos túrákon, és beindultak a „föld alatti földrajzórák”, rengeteg iskolás gyerekkel ismertetve meg ezt a regényes, föld alatti világot. Nagy álmom, hogy egyszer a kristálybarlangnak is nevezhetõ József-hegyi-barlang hófehér kristálycsodái közé is lejuthassanak a látogatók, még ha természetvédelmi okokból a járatok 5-6 %-át lehetne csak kiépíteni. Hamarosan kidolgozzuk a javaslatot, hogyan lehetne ezt legalább részlegesen megvalósítani úgy, hogy ne károsodjanak jóvátehetetlenül természeti értékeink. És aztán már csak a pénzt kell rá megszerezni….

„Ide a nagyközönség is eljuthat az egyre népszerûbb overallos túrákon”

Dr. Leél-Õssy Szabolcs geológus, az NPT elnöke

A Nemzeti Park Tanács ajánlásai A DINPI Nemzeti Park Tanácsa február 25-26-án Királyréten tartott ülésén az alábbi ajánlásokat fogadta el. A Dunával kapcsolatos ajánlások D A Duna ökológiai rehabilitációjának legfontosabb elemei a komoly természeti értéket képviselõ mellékágak megnyitása, valamint egy víz alatti hosszirányú mederszûkítés, ami új vízlépcsõ megépítése nélkül is biztosítaná a folyó hajózhatóságát. A kompromisszumos tervezet hozzájárul a helyi közösségek megtartásához, összhangban van a turisztikai érdekekkel, megfelel az ökológiai szempontoknak és az EU hajózással kapcsolatos elvárásainak. D A Dunakanyarban, illetve a Duna ökológiai folyosója mentén új, nagyléptékû ipari létesítmények elhelyezése a Nemzeti Park startégiai céljaihoz nem illeszkedik. Helyettük a meglévõk tájba illesztett rekonstrukciója ajánlatos. A Gödöllõi-dombvidék természetközeli erdõssztyepp tölgyeseinek megõrzésével kapcsolatban D A Gödöllõi-dombvidék utolsó õrzõje az Alföld olyan erdõtársulásainak, mint a gyertyánelegyes mezei juharos tölgyes vagy a kislevelû hársas tölgyes. Megõrzésük érdekében szükséges az unikális erdõfoltokon az erdõgazdálkodási tevékenységek korlátozása, vadkizárásos kutatási mintaterületek létesítése a természetes felújulási képesség vizsgálatához, és helyi szaporítóanyag alkalmazása az erdõsítéseknél.

2 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY

VOLT

Végül jól megérdemelt ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zártuk a programot.

FEBRUÁR Új Ford Ranger terepjárók a Természetvédelmi Õrszolgálatnak Dr. Persányi Miklós miniszter úr huszonöt új Ford Ranger terepjáró gépkocsit adott át a hazai nemzeti parkok természetvédelmi õrszolgálatai részére a Pál-völgyi-barlang elõtti kõfejtõben február 15-én. A DINPI õrszolgálata öt terepjárót kapott. Fórum a holt fa ökológiai szerepérõl Február 17-én a WWF Magyarország és a Pilisi Parkerdõ Zrt. által szervezett fórumon rovarász, gombász és ökológus szakemberek tartottak elõadásokat a holt fa természetvédelmi és erdészeti szerepérõl. A WWF Magyarország bemutatta a „Holt fa az élõ erdõkért” címû új ismeretterjesztõ kiadványát.

MÁRCIUS Utazás 2006 kiállítás Idén ismét közös standon mutatkoztak be a hazai nemzeti parkok a március 16-19-ig megrendezett Utazás kiállításon. A számtalan ökoturisztikai programkínálat közül minden korosztály megtalálhatta a kedvére valót. A gyerekeket változatos kézmûves foglalkozásokkal, a felnõtteket kiadványok széles választékával, a nézelõdésben megfáradtakat filmvetítéssel vártuk, természetismereti vetélkedõinken pedig értékes nyereményeket sorsoltunk ki. Víz Világnapja Március 22-én, a Víz Világnapján részt vettünk Esztergomban a Duna Múzeum által szervezett a „Víz és Kultúra” elnevezésû rendezvénysorozaton. A múzeum udvarán elhelyezett sátorban mintegy 400-450 érdeklõdõt fogadtunk játékos feladatokkal. Környezeti nevelési bemutató Pilisszentivánon Március 24-én huszonkét pedagógus érkezett Budapest óvodáiból, iskoláiból pilisszentiváni irodánkba, hogy megismerkedjenek a DINPI környezeti nevelési lehetõségeivel. A program során elõadásokat hallgattak meg bemutatóhelyeink mûködésérõl, szolgáltatásairól, majd bejárták a Jági tanösvényt „természetvizsgáló hátizsákokkal”. Nagy sikernek örvendett a madárgyûrûzés, hiszen közel ötven madarat fogtak a hálók, köztük cinegéket, csuszkát és nagy fakopáncsot.

Békamentés a Tápió-vidéken Március 24. óta több mint 34 000 barna ásóbékát és más békafajt juttatott át a Nagykáta és Farmos közötti mûúton a Tápió Közalapítvány, az MME és a DINPI 60 önkéntese. A téli búvóhelyükrõl a farmosi Nagy-Nádasban lévõ szaporodóhelyre vonuló békákat az út mellett kifeszített, fóliából készült terelõ kerítés mentén gyûjtötték össze, nehogy a gépkocsiforgalom áldozatául essenek.

ÁPRILIS Föld Napja Látogatóinkat az alábbi Föld Napja programokon fogadtuk: Pilisszentivánon, a Jági-tónál madárgyûrûzés, madárodú-vizsgálat, vízbiológiai vizsgálat, tanösvény túra; Ócsán, a „Megelevenedõ Tájházban”, birkanyírás és nemezelés; Budapesten, a Sas-hegyen szemétgyûjtés az Arany János Gimnázium tanulóival, a Feneketlen-tónál növényismereti séta. A jeles nap alkalmából Kecskeméten tartott ünnepségen a természetvédelemért végzett munkájuk elismeréseként Dr. Csörgõ Tibor zoológus, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának tagja Pro Natura Emlékplakettet, Jári Lászlóné, a DINPI pénzügyi elõadója pedig Miniszteri Elismerõ Oklevelet kapott. Kitüntetésükhöz gratulálunk! Terepi vezetõ képzõ tanfolyam a Börzsönyben A Magosfa Alapítvány immár harmadik alkalommal szervezett 60 órás terepi vezetõ képzõ tanfolyamot a Börzsönyben Igazgatóságunkkal és a Göncöl Szövetséggel együttmûködve. A képzés helyszíne a DINPI Királyréti Oktatóközpontja volt. Cél a természetet ismerõ, a gyerekek vezetéséhez értõ, helyismerettel rendelkezõ túravezetõk képzése. A következõ tanfolyam 2007 tavaszán lesz. Információ: www.magosfa.hu Nemzeti Parkok Labdarúgó Kupája A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezetének támogatásával április 29-én Pilisszentivánon megrendezett kupa gyõztese az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság lett.

MÁJUS Kerecsensólyom-fészek õrzése a Gerecsében

A DINPI az MME-vel együttmûködve szervezi meg az egyik legrégebben ismert kerecsensólyom-fészkelõhely õrzését a Gerecse hegység területén. A veszélyeztetett madár fészkének zavartalanságát a teljes költési idõszakban biztosítani kell. A tábort 1981 óta minden évben megszervezzük. A legfontosabb teendõ az õrök részérõl, hogy a fészkelõ hely területérõl el kell irányítani az arra járókat, továbbá fel kell jegyezni a megfigyelt adatokat a madárról. Szállást az õrzés helyszínén faházban biztosítunk. Hálózsákot, távcsövet, élelmiszert hozni kell. Villany és vezetékes víz nincs a területen. Fõzéshez alapeszközök rendelkezésre állnak. Szeretettel várjuk azoknak a jelentkezését, akik kedvet éreznek ehhez az élményekben és látványban gazdag aktív védelmi tevékenységhez és madármegfigyeléshez. Idõpont: 2006. június 30-ig. Információ és jelentkezés: Csonka Péter õrkerület-vezetõ, 30/663-4659 Madarak és Fák Napja a Budakeszi Vadasparknál A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén is vetélkedõt szervez családoknak és gyerekcsoportoknak a Vadaspark bejáratánál. A 22-es autóbuszról a budakeszi Szanatórium utcánál kell leszállni, innen tízperces sétával érhetõ el a helyszín. Eredményhirdetés 14.00 órakor lesz. A részvétel ingyenes. Idõpont: 2006. május 6. 9.00 Információ: Nádai Béla, 20/536-0966

3 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

LESZ

AKTUÁLIS

A Matolcsy-kúria átadása Farmoson A Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány szeretettel vár minden kedves érdeklõdõt a farmosi Matolcsy-kúria Természetvédelmi Bemutatóközpont ünnepélyes átadására. A ház a Tápió-vidék természeti értékeit, vizes élõhelyeit mutatja be a lösz domboktól a farmosi szikesekig egy óriási terepasztal mentén berendezett dioráma sorozatban, valamint színes tablókon. Délután madarász túra indul a Nagy-Nádasba. A részvétel ingyenes. Idõpont: 2006. május 13. 15.00 óra Helyszín: Farmos, Árpád u. 2/A (a faluközpontban) Információ: Tápió Közalapítvány, 29/640-061 Börzsönyi Zöld Túra a kemencei kisvasúton Ingyenes családi természetismereti program lesz Kemencén, a település alapításának 850. évfordulója alkalmából. Az izgalmas erdei vetélkedõ és túra az erdei múzeumvasút kemencei végállomásáról indul vasúton és gyalogosan. A részvétel ingyenes. Idõpont: 2006. május 27. 10.00 Információ: www.kisvasut.hu, Laczkó Zsolt, 20/329-4676. Európai Nemzeti Parkok Napja Szeretettel várunk minden érdeklõdõt az Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából szervezett rendezvényünkre a Pálvölgyi-barlang kõfejtõjébe. A program során kézmûves bemutató- és vásár, valamint barlangtúra várja a látogatókat, sor kerül továbbá a „Kincseink a Duna mentén” c. vetélkedõ díjkiosztó ünnepségére. Belépõ: 380 Ft Idõpont: 2006. május 28. 11.00 órától Információ: Kõvári Anita, 1/391-4626

Nyitva tartás a Sas-hegyen Hétvégén 10.00-17.00 óráig nyitva tart a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület. A belépés ingyenes. Az egyedülálló növényvilág megõrzése érdekében kérjük, csak a kijelölt útvonalakon közlekedjenek. Levélben vagy faxon történõ elõzetes bejelentkezés alapján, díj ellenében szakvezetést is biztosítunk. Információ: Tel.: 30/663-4631; 1/325-5722; Fax: 1/200-1168 E-mail: [email protected]. Halász Antal természetvédelmi õrkerület-vezetõ Az év madara 2006-ban a tövisszúró gébicset választotta az év madarának az MME. Hazánkban ma még viszonylag gyakori ez a bokrosokhoz és agrárterületekhez kötõdõ faj, de Nyugat - Európában bizonytalan a jövõje. Jobbára rovarokkal táplálkozik, és nevét onnan

Tövisszúró gébics

kapta, hogy zsákmányát vaskos, kampós végû csõrével gyakran tövisre tûzi. Termete a verébénél valamivel nagyobb, a hímet hamuszürke fejtetõ, fekete szemsáv, gesztenyebarna hát jellemzi. A tojó rõtbarna színezetû. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Takács Margit, a Királyréti Oktatóközpont vezetõje Védett lett a hóvirág 2005 szeptemberében felvették a hóvirágot az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentõs növényfajok listájára. A népszerû növény állományainak megõrzése érdekében kérjük a jövõben ne gyûjtse, ne árusítsa, ne vásárolja!

Új Zöld Pont irodák KDV-KÖVIZIG II. Szakmérnökség 2660, Balassagyarmat, Kóvári u. 22. Tel.: 35/300-644; Fax: 35/300-239; e-mail: [email protected] KDV-KÖVIZIG II. Szakmérnökség 3000 Hatvan, Bercsényi u. 49. Tel.: 37/342-526, 06-30/466-9355; e-mail: [email protected] KDV-KÖVIZIG III. Szakaszmérnökség 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 96. Tel.: 24/519-196; Fax: 24/-159-216; e-mail: [email protected] Dr. Jankainé Németh Szilvia Zöld Pont koordinátor Hód a Duna-mentén Furcsa rágásnyomokat talált a Táti-szigetek vízparton álló fáin 2005 novemberében Nagy László polgári természetõr. A terepbejárások során az ártér különbözõ részein hód által ásott kotorékok kerültek elõ, ami bizonyítja, hogy a területen hosszabb ideje él a faj. Ez a védett rágcsáló közel 150 év után jelent meg újra a Gerecsei Tájegység területén. Czumpf Attila tájegység vezetõ – Riezing Norbert, erdõmérnök Megújultak a hazai nemzeti parkok honlapjai A tíz hazai nemzeti park egységes szerkezetû, felhasználóbarát honlapjai a www.nemzetipark.gov címrõl érhetõk el. A DINPI honlapja a www.dinpi.hu címen ezentúl még több információval és érdekességgel szolgál az érdeklõdõknek. Letölthetõ többek között a DINPI 2005. évi tevékenysége és 2006. évi munkaterve. Új kerékpárok A DINPI 42 db új, Altrix City kerékpárt kapott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól. A kerékpárok az alábbi bemutatóhelyeinken kölcsönözhetõk: Ócsai Tájház 30 db; Szénások Európa Diplomás Terület Irodája, Pilisszentiván 15 db; Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet iroda, Nagykáta 15 db. (Elérhetõségeiket ld. hátul). Kölcsönzési díj: 400 Ft/óra. Kõvári Anita ökoturisztikai referens

4 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

MIÉRT … …fontos a holt fa az erdõben ? „Gondozatlan az erdõ” vélekedik sok kiránduló, ha elszáradt fákat lát, és a földet ágak borítják. Laikus szemmel szebbnek tûnhet, ha gondozott parkhoz hasonlóan ki van takarítva a fák alja, és minden fa egészséges. Tudnunk kell azonban, hogy az elhalt fák számos élõlény számára jelentenek szaporodó-, táplálkozó- vagy búvóhelyet. Nemcsak a holt fák mennyisége fontos, hanem az is, hogy változatosak legyenek, hiszen az álló vagy fekvõ, vastag vagy vékony elhalt törzsek más-más élõlények túlélését biztosítják. Zsoldos Márton festménye egy idõs, lábon száradt, egy derékba tört és egy kidõlt bükkfa jellemzõ életközösségét mutatja be.

A képen hátható fajok: lábon száradt fa darázsölyv zöld karcsúdíszbogár macskabagoly nagy pele vadmacska nagy hõscincér rozsdasárga tõkegomba bóbitás bükkfaszú járatai szenes likacsosgomba gyûrûs tuskógomba derékba tört fa örvös légykapó kék galamb kék cinege nagy fakopáncs fekete harkály szürke hosszúfülû denevér bükktapló poszogó taplóbogár havasi cincér fekvõ fatörzs ökörszem szarvasbogár bükk csemeték ligetmoha nyári laskagomba kék meztelencsiga erdei madársóska földigiliszta erdei egér lapos kékfutrinka barna varangy

5 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

A harkályok által vájt üregek számos más gerinces állat számára biztosítanak élõhelyet. A kék galamb és a macskabagoly a feketeharkály, a cinegék a nagy fakopáncs odúját foglalják el szívesen. A denevérek akkor veszik birtokba az odúkat, amikor már a korhadás eredményeként a bebúvóhely fölött is keletkezik üreg. Gyakori, hogy többemeletes odúrendszerben alul madarak költenek, felül pedig denevérek tanyáznak. Ha kevés az idõs, odvasodó fa és odúhiány lép fel, akkor költöznek a denevérek a templomtornyokba, ez tehát kényszerszállás a számukra. A harkályok megritkulása számos élõlény eltûnését vonja maga után, ezért õket „kulcsfajoknak” is szokás nevezni.

Fontos élõhelyet jelentenek a gyökérlabdával kifordult törzsek. A gyökerek ágai között ökörszem bujkál, a keletkezett gödör szélén olyan nitrogénkedvelõ növények élnek, mint az ehetõ madársóska. A facsemeték gyakran a kidõlt vastag törzseket borító mohapárnákon tudnak kicsírázni, ezért ezeket a törzseket „dajkafáknak” nevezzük. A sok kidõlt törzs a vadak rágásától is óvja a magoncokat.

6 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

LÁTOGASSON EL!

Az Alcsúti Arborétum az egykori tulajdonos szemével

József nádor ükunokája kétéves volt, amikor a család 1944 decemberében elmenekült alcsúti kastélyából. Pár órával késõbb az épület lángokban állt. A ma Bécsben és Budapesten élõ HabsburgLotharingiai Mihályt arról kérdeztük, mit jelent számára a kastélypark.

Beszélgetõ-partnerünk Habsburg-Lotharingiai Mihály

Habsburg Mihály 1944. szeptemberében Alcsúton, a kastély egyik kulcsával. Két hónappal késõbb a biztos visszatérés reményében csak a kulcsokat vitte magával a család.

ER: Ön Magyarországon született a II. világháború alatt. Gyermekkorából milyen emlékeket õriz az alcsúti kertrõl? HM: Sajnos én csak kétéves koromig éltem Alcsúton, ezért saját emlékeim nincsenek. De szüleim és testvéreim sokat meséltek róla, ezért én is az otthonomnak érzem az alcsúti birtokot, és igyekszem minél jobban megismerni múltját és jelenét. ER: Jelenleg milyen kapcsolata van Alcsúttal és az arborétummal? HM: A családból elõször nekem, 1980-ban, sikerült visszajönnöm Magyarországra és ellátogatnom egykori otthonunkba. Számomra ez rendkívül izgalmas élmény volt, a testvéreimnek azonban nagyon szomorú látványt nyújtott a romos kastély, amikor 1991 körül idelátogattak. Viszont István bátyám, aki örökölte édesapánk és nagyapánk jó érzékét a kertészkedéshez, rendkívül boldog volt attól, hogy a parkban minden fát és virágot megtalált pontosan úgy, ahogyan gyermekkorából emlékezett rá. A család létrehozta a Palatinus Alapítványt, ami kifejezetten az Arborétum és Alcsút érdekében mûködik. Szoros kapcsolatban vagyunk az ottani általános iskolával, rendszeresen ellátogatunk az Arborétumba és célunk, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttmûködve segítsük a kert fejlõdését és népszerûsítését itthon és külföldön egyaránt. ER: Az Ön véleménye szerint mi egy ilyen múltú és adottságú kert legfontosabb célja és feladata ma? HM: Egyszer ellátogatott ide Angliából a Wellingtoni herceg és a felesége. Õket annyira lenyûgözte a kert, hogy elküldték a Királyi Dendrológiai Társaság elnökét és volt elnökét, akik jelentést készítettek a tapasztalataikról. Ebben leírták azt is, hogyan lehet a kertet úgy átalakítani, hogy az angliai történelmi kertekhez hasonlóan még alkalmasabb legyen látogatók fogadására, bemutatásra. ER: Milyen fejlesztést, esetleges változtatást látna örömmel az arborétummal kapcsolatban? HM: Ugyancsak az elõbb említett angliai szakértõk fogalmazták meg azt, hogy ez a kert valójában a kastéllyal együtt alkot egységes egészet. Bármelyik elpusztulása a másik károsodását is jelenti. Ma már talán nem olyan elképzelhetetlen cél, hogy a kastély – természetesen megújult külsõvel és funkciókkal – újjáéledjen ebben az egyedülálló angolkertben. Elõd Réka, ökoturisztikai referens

Az arborétum múltja 1796-ban II. Lipót császár hatodik fiát, József Antalt választotta az országgyûlés a Magyar Királyság nádorává. Személyében az utókor kiemelkedõ államférfit és a Habsburg család ún. "magyarországi ágá"-nak megalapítóját is tiszteli. Az alcsúti birtokon 1827-ig Pollack Mihály építész tervei alapján megépült az egyik legszebb klasszicista magyar vidéki palota. A park építése 1825-ben kezdõdött Tost Károly vezetésével. A kert elsõ virágkora József nádor halálával 1847-ben véget ért. Két évtizeddel késõbb, a nádor nyolcadik fia, József Károly Lajos fõherceg átvette a birtok vezetését, és nagy szakértelemmel fejlesztette a kertet is. Többek között ekkor épült az Ybl Miklós tervezte pálmaház, artézi kutat fúrtak és szökõkutat létesítettek a kibõvített tóban, felépültek a kõhidak, és számtalan fajjal gazdagodott a növényállomány. Az egykori alcsúti kastély

7 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Az Alcsúti Arborétum természetvédõ szemmel

Természetvédelmi munka a Szénásokon az Európai Unió támogatásával

Az angolkert típusú arborétum József nádor egykori birtokán, negyven hektáron terül el. A ma mintegy 540 féle fa- és cserjefajt számláló parkról Boross József kollégánk, az Alcsúti Arborétum vezetõje három évtizedes tapasztalatai alapján mesél nekünk. ER: Az alcsúti kastély szinte teljesen elpusztult a II. világháborúban, viszont a kert csaknem sértetlenül megmaradt. Milyen forrásokból ismerjük a park ereBoross József, az deti állapotát? Arborétum vezetõje BJ: Sok egyéb leírás és forrás értékû irat mellett 1831bõl fennmaradt egy könyv az uradalomról, majd a millennium környékén is teljes leírás született Libits Adolf jószágkormányzó feljegyzéseibõl. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a kertben nem történt drasztikus beavatkozás, csak a természetes folyamatok (növények növekedése) okoztak kisebb változásokat. ER: Melyek ma az arborétum legfontosabb feladatai? BJ: A mûemléki elveknek megfelelõen törekszünk az angolparki forma megõrzésére. További céljaink a génmegõrzés, az oktatás és bemutatás. ER: Mik a legnagyobb gondok és kihívások? BJ: Az alcsúti Magyarország egyik legidõsebb arborétuma és a fenntartása az idõ múlásával egyre nagyobb erõfeszítéseket kíván anyagi és szakmai szempontból egyaránt. Valamikor egy egész uradalom állt a fenntartás hátteréül, ma állami források felhasználásával üzemel. Az arborétum funkciójában is változott, hisz nem a gazda egyéni ízlését, vagy annak változását tükrözi, hanem mûemléki és tudományos elveknek megfelelõen történik a kezelése. ER: Mik az elmúlt 50 év legnagyobb sikerei, szakmai eredményei? BJ: A kert védetté nyilvánítása 1952-ben fontos lépés volt, késõbb a megmaradt épületek, építmények majd' mindegyikét felújították. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani mûemlékes kollégákkal, a társ-botanikus kertekkel és tudományos intézetekkel, ami hozzájárult a gyûjtemény gyarapodásához is. Büszkék vagyunk a hóvirág-gyûjteményünkre, ami ma már Magyarország legjelentõsebb mediterrán kollekciója. Ennek kialakulása a gyûjtõmunka mellett nagyrészt a természetvédelmi õrszolgálat eredményességének köszönhetõ. Ismeretterjesztõ tevékenységünknek köszönhetõen ma évi harmincezer körüli a látogatóink száma. A látogatással kapcsolatos információk hírlevelünk hátlapján találhatók. Elõd Réka, ökoturisztikai referens

LIFE pályázatot európai szinten kiemelkedõ jelentõségû élõhelyek vagy fajok kezelésére lehet benyújtani. 2003ban az egyetlen hazai nyertes a DINPI volt. A Nagykovácsi, Pilisszentiván és Piliscsaba mellett fekvõ Szénás-hegycsoporton végzett természetvédelmi munkákhoz kaptunk ötéves támogatást. A korábbi évszázadokban a Szénásokon kiirtották az erdõket, és a meredek oldalakat legeltették, emiatt a termõtalaj eltûnt. Az erdõk felújulását az is gátolta, hogy vadászati céllal engedték túlszaporodni a gímszarvast, õzet és vaddisznót, sõt távoli vidékekrõl a muflont és a dámszarvast is betelepítették. Ezek az állatok taposásukkal és rágásukkal veszélyeztetik a fiatal facsemetéket. Késõbb a hófehér dolomitkopárokra feketefenyveseket ültettek. Alattuk fokozatosan kialakult a termõréteg, így van esély rá, hogy idõvel fajgazdag, õshonos molyhos tölgyes erdõket hozzunk létre. Az erdõk átalakítása során a legnagyobb veszélyt a talaj eróziója jelenti, ezért a fenyvesekben csak szobányi foltokat vágunk ki, hogy a fényigényes lombos fafajok betelepülése megkezdõdhessen. A kivágott fák egy részébõl eróziófogó gátakat készítünk, a többit lóval, illetve csúszdával visszük ki a területrõl. A területet behálózó régi vadvédelmi kerítéseket elbontottuk, és az egész fokozottan védett területet egybekerítettük. A nagyvadakat élve fogjuk be, és vadaskertbe szállítjuk. A kirándulók részére az új kerítésen minden gyalogösvénynél létrákat helyeztünk el. Így õket nem, ugyanakkor a nagy károkat okozó terepmotorosokat ki tudjuk szorítani a Szénásokról. Ennek érdekében természetvédelmi õrt is foglalkoztatunk. Az erdészeti munkákat szorosan együttmûködve végezzük a Pilisi Parkerdõ Zrt. Budakeszi Erdészetével. További eredménye a LIFE programnak, hogy a területen kiépített tanösvényeken szakképzett környezeti nevelõ vezeti a gyerekcsoportokat. Az élõhely-helyreállítási munkákba, a tanösvények karbantartásába a környezõ iskolákat is bevonjuk. Pilisszentiváni irodánkban természetvédelmi kiállítást rendeztünk be. Évrõl évre kutatók vizsgálják a feketefenyõ-átalakítások sikerességét, a pilisi len állományának változását, a nagyvad sûrûség alakulását és kis bekerített területeken a vadrágástól megkímélt növényzet változásait. További információ: www.szenas.hu és www.europa.eu.int/comm/environment/life Dr. Kézdy Pál, osztályvezetõ

Az arborétum

DINPI HÍRLEVÉL

8 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

REJTVÉNY Kázmér vagyok, a cincér. Ahol ti csak holt fát láttok, nekünk ott van a lakóhelyünk. Milyen élõlényeket ábrázolnak a képrészletek? Nézd meg az 5-6. oldalt!

ELHIVATOTT CIVILEK Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kelet-Közép-Európa legrégebbi és legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, csaknem tízezer fõs tagsággal, jól képzett, elhivatott szakembergárdával, és óriási társadalmi támogatottsággal. Az MME évtizedek óta dolgozik a természetért és az emberért. Célunk, hogy megõrizzük hazánk páratlan természeti változatosságát a magunk és utódaink örömére. Programjaink három fõ csoportba sorolhatók: Fajvédelem Az MME több mint tíz fajvédelmi programot mûködtet. Ezek közül legismertebb a gólyavédelmi, a ragadozómadár-védelmi és a túzokvédelmi pr ogram. A parlagi sas, a túzok és a rákosi vipera védelmét az Európai Unió LIFE Nature elnevezésû természetvédelmi forrása támogatja. Élõhelyvédelem Közalapítványainkon keresztül több mint ötezer hektár nem védett, de természetvédelmi szempontból értékes területet óvunk, melyek egy részén természetközeli gazdálkodás folyik. Az egyesület nemzetközi együttmûködés keretében részt vesz az Európai Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000 programnak a népszerûsítésében.

1.

2.

3.

A helyes megoldást beküldõk között ingyenes barlangi belépõket sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2006. június 1.

Szemléletformálás Az MME rendkívül népszerû madarász- és természetismereti táborokat mûködtet, amelyekben évente több mint háromezer gyermeket fogadunk. Ugyancsak több ezren vesznek részt a Madarász-ovi és Madarász-suli foglalkozásain, elõadásokon és rendezvényeken. Az Egyesület Madárbarát kert programjának immár több mint háromezer-ötszáz résztvevõje van, közintézmények, cégek, magánszemélyek, családi házak alakították madárparadicsommá a kertjüket. Az egyesület munkájához nélkülözhetetlen a széles körû társadalmi támogatottság, amelyben sok ezren segítik erõfeszítéseinket. Amennyiben Ön is szeretne segíteni, kérjük, csatlakozzon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez, mert együtt többet tehetünk hazánk természeti értékeinek megóvásáért! További információ: Cím: MME, 1121 Budapest, Költõ u. 21; T: 40/200-401 (kedvezményesen hívható kék szám) E-mail: [email protected] www.mme.hu

Elõzõ számunk helyes megfejtése: ALCSÚT Ökoturizmus a védett természeti területeken címû könyvet nyertek: Mihalics Richárd, Dorog Tóth Katinka, Kesztölc Benedek Lászlóné, Budapest Nyereményüket postázzuk. Gólyafészek-kihelyezés

9 DINPI HÍRLEVÉL

Vándor Barbara, az MME környezeti nevelés felelõse

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

OLVASTA MÁR?

TÁMOGATÓNK:

Tanösvények Budapest körül Nagy-Szénás tanösvény, Nagykovácsi 2002, 16 oldal, A5 Az Európa Diplomával kitüntetett Szénásokon több olyan ritka növény látható, melyek teljes világállományát a Budaihegység õrzi. Jági tanösvény, Pilisszentiván 2004, 20 oldal, A5, letölthetõ a www.szenas.hu honlapról A tanösvényen geológiai bemutatóhellyel, vízbiológiai vizsgálatokkal, kilátóval és fahatározással várjuk az érdeklõdõket.

Budapesttõl alig 35 km-re, a Gödöllõi Tájvédelmi Körzet közvetlen szomszédságában található Domonyvölgy. A terület, a korabeli leírások alapján, már a XVIII. századtól kedvelt üdülõhely volt, ám fürdésre, horgászásra alkalmas tavai és szép erdõi révén kedvelt kiránduló- és üdülõhely ma is. Domonyvölgy talán legismertebb és leglátogatottabb része a tágas legelõvel, akácossal és tölgyekkel határolt 6 hektáron elterülõ Lázár Lovaspark, melynek tulajdonosai Lázár Vilmos és Zoltán fogathajtó világbajnokok. A park a 2001-es kapunyitás óta számtalan kikapcsolódásra vágyó hazai és külföldi turista kedvelt célállomásává vált. A Lovaspark fõ vonzereje természetes adottságaiban rejlik, de a látványos lovasbemutatók dinamizmusa és a falusi udvar „állandó” lakói is életszerûvé és valóságossá teszik a látogató számára a helyszínt. Az õshonos magyar állatokkal (racka juh, szürkemarha, mangalica, puli, kendermagos tyúk, házinyúl, szamár, stb.) való ismerkedés mellett igazán kellemes kikapcsolódás lehet egy domonyvölgyi erdei lovas kocsikázás, majd az azt követõ lakoma a magyar konyha remekeibõl. A park magyaros hangulatú csárdái a társasági élet majd' minden formája számára otthont adtak már. Látogasson el Ön is Domonyvölgybe!

Év végi Programok: November 4-5. Márton napi libator, az új bor ünnepe November 18. Erzsébet – Katalin bál December 3. és 12. Mikulás – Advent December 31. Szilveszter Jegyrendelés és asztalfoglalás elõzetes bejelentkezés alapján: (06-28) 576-510 Fax: (06-28) 576-511 (06-30) 444-9330 (06-30) 683-1213 (06-30) 683-5341 e-mail: [email protected] honlap: www.lazarlovaspark.hu

Fóti-Somlyó tanösvény, Fót 2003, 20 oldal, A5 A tizenegy állomásból álló vezetõ füzetbõl többek között megismerhetjük Fót híres lepkéjét, a zefír-boglárkát és ugyancsak védett tápnövényét, a szártalan csüdfüvet. Sas-hegy tanösvény, Budapest XI. kerület 2004, 16 oldal, A5 A fõváros egyik legszebb panorámájával rendelkezõ Sas-hegyen vezet a tanösvény, amely félórás sétával bejárható. Nyitvatartási idõben szabadon látogatható. Kõpark tanösvény, Budapest XII. kerület 2004, 32 oldal, A5 A budapesti Jókai kertben található néhány száz méteres tanösvényen 42 db idõrendben kiállított monolitot tanulmányozhatunk.

Veresegyházi tavak tanösvény, 2005, 24 oldal, A5 A tanösvény a településen található Malom-, Tõzeges-, Ivacsi- és Pamut-tó körül vezet végig, amit úszó lápszigetek, az orchideás rét káprázatos növényfajai, puhafás ligeterdõk, rekettyés fûzlápok kísérnek.

A kiadványok ára egységesen 200 Ft, beszerezhetõk a DINPI Zöld Pont irodájában (1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Boltjában (1011 Budapest, Fõ u. 44-50.) Kõvári Anita, ökoturisztikai referens

10 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail: [email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld Pont Iroda Dr. Jankainé Németh Szilvia Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi Természetvédelmi Tájegység 2000 Visegrád, Mátyás király út 4. Tel.: 26/397-440, 30/663-4617 Gerecsei Természetvédelmi Tájegység 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai Természetvédelmi Tájegység 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi Természetvédelmi Tájegység 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478

Sas-hegyi Látogatóközpont Nyitva tartás hétvégén 10.00-17.00 óráig. A belépés ingyenes. Szakvezetés elõzetes bejelentkezés alapján. Információ: Tel.: 30/663-4631; 1/325-5722; Fax: 1/200-1168 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail: [email protected] Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: [email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: [email protected]

Királyréti Oktató- és Látogatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail: [email protected]

Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. e-mail: [email protected], Internet: www.szenas.hu

BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható:

febr. 15-márc. 31 Szo-V és nov. 1-30. ápr. 1-30. Sz-Cs-P-Szo-V és okt. 1-31.

10.00-16.00

máj. 1-szept. 30.

10.00-18.00

Sz-Cs-P-Szo-V

Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Grosz Róbert 30/6634-620, 33/435-015

10.00-17.00

Térkép letölthetõ: www.kirandul.hu Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.: 22/353-219

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650

Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, hétfõ kivételével mindennap 9.00 órától. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Papp Ágnes 30/9489-150 e-mail: [email protected]