CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 5. évfolyam 2. szám
DANUBEPARKS összefogtak a Duna menti nemzeti parkok
2009 Nyár
TARTALOM ÚGY GONDOLOM DANUBEPARKS . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
NATURA 2000 Duna menti védett ermészeti területek . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
LÁTOGASSON EL! A Donau-Auen Nemzeti Park központja: Orth kastélya . . . . . . . . . . . . 9
AKTUÁLIS Nekrológ Müller István emlékére . . . 11 A nagyragadozók helyzete Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Új kiadvány készül a Nemzeti Parkról. . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Európai Uniós pályázat az Alcsúti Arborétum felújítására. . . . . . . . . . . . . 12
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2009 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Mészáros László fotói További fotók készítõi: Darányi László, Frank Kovacs, György Katalin, Kézdy Pál, Kopek Annamária, Kracher, Krobath/Koisser, Lichter Katalin, Menráth Réka, Péchy Tamás, Selmeczi Kovács Ádám, Vinczéné Sápi Mária Illusztráció: Békefi András A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság decemberben elköltözött. Új ügyfélfogadási címünk: 1121 Budapest, Költõ u. 21. Többi elérhetõségünk (székhely, postacím, telefon, fax, e-mail) változatlan HONLAPJAINK: www.dinpi.hu www.sas-hegy.hu www.ocsa.tajhaz.hu www.alcsutiarboretum.hu www.szenas.hu www.pusztaitolgyesek.hu www.tartosszegfu.hu.
Duna–Ipoly
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13 Ócsai TK Sárréti TK
Sárvíz-völgye TK
TÁMOGATÓINK Rákosi vipera védelmi program. . . . . 13
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk nyári számának kiemelt témája a Duna menti védett természeti területek összefogása. A beköszöntõ megírására ennek a közös munkának a fõszervezõjét, az ausztriai Dunau–Auen Nemzeti Park igazgatóját, Carl Manzano urat kértük fel.
DANUBEPARKS A Duna ausztriai árterén az utóbbi idõben ismét költ a réti sas. A Donau–Auen Nemzeti Park vezetõiként nagyon büszkék vagyunk erre az eredményre. Valójában ezt magyar, horvát és szerb kollégáinknak köszönhetjük, akik olyan eredményesen fáradoztak ennek a madárfajnak a védelmén, hogy élettere ismét kiterjedhetett. A növények és állatok nem törõdnek az államhatárokkal. A Duna egy összefüggõ ökoszisztéma, ami országokon átívelõ védelmi stratégiákat igényel. Az Európai Unió kibõvítése ehhez új keretfeltételeket teremtett. Az olyan közösségi szabályok, mint amilyenek a Natura 2000 hálózatra vonatkozó irányelvek vagy az új vízkeret irányelv, minden EU-államra érvényesek. A dinamikus gazdasági fejlõdés és ezzel együtt a Duna mentén tapasztalható erõs forgalomnövekedés egyre erõsödõ nyomást gyakorol az utolsó megmaradt természetközeli árterekre és folyószakaszokra. A ’90-es évek óta több dunai országban hoztak létre nemzeti parkokat és más védett természeti területeket. Ezek a védett területek mind hasonló feladatok és kihívások elõtt állnak. Mindezek miatt szükségesnek látszott a Duna-menti védett területek összefogása. A határokon átnyúló együttmûködésért létrehozott új uniós támogatási program lehetõséget teremtett erre. Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia kilenc természetvédelmi intézménye közös projekt-javaslatot dolgozott ki, amit az EU – más benyújtott projektek erõs konkurenciájával szemben – elfogadott. A hároméves, 2,7 millió euró költségvetésû projekt több munkacsomagot foglal magába, a védett területek hálózatának szervezeti kiépítésétõl, a folyami élõhelyek helyreállításán keresztül, a fajvédelmi programokig és az ökoturizmus fejlesztéséig.
A Duna-menti védett természeti területek hálózata, a DANUBEPARKS számára június 9-én dördült el a startpisztoly. A fent említett országokon kívül német, szerb és horvát természetvédelmi területek is csatlakoztak. A DANUBEPARKS tartós platformot jelent a Duna-menti védett területek közötti tapasztalatcserére. Tanulni akarunk egymástól, és közös projekteket szeretnénk megvalósítani. A DANUBEPARKS egyik legfontosabb tevékenysége a határokon átnyúló fajvédelem. A Duna legnagyobb ragadozó madara, a fenséges rétisas, nagykiterjedésû élettere miatt az összefüggõ és hálózatos folyómenti élõhelyek egyik indikátora. A vizáknak, amik régen, ívási idõben a Fekete-tengertõl a folyásiránnyal szemben Bécsig vándoroltak, akadálymentesen átjárható folyóra van szükségük. A Duna középsõ szakaszán a vízierõmûvek létesítése a vizák vándorlási útvonalát tönkretette. A Duna térségében a fajok sokféleségének megõrzéséhez helyi természetvédelmi törekvések ma már nem elegendõek. Nemzetközileg irányított természetvédelmi intézkedésekre és határon átnyúló beavatkozásokra van szükség. A Duna-menti természeti örökségért Európában egy közös hangnak kell megszólalnia. Ez a közös hang lesz a DANUBEPARKS. Carl Manzano, a Donau–Auen Nemzeti Park (Ausztria) igazgatója, a DANUBEPARKS szóvivõje
„A növények és állatok nem törõdnek az államhatárokkal. A Duna egy összefüggõ ökoszisztéma, ami országokon átívelõ védelmi stratégiákat igényel.”
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT ESEMÉNY VOLT
A Fazekas Mihály Gimnázium csapata nyerte meg a 2008/2009-es tanévben megrendezett Csapody Vera Természetvédelmi Versenyt. 2. helyezett a Szerb Antal Gimnázium, 3. helyezett pedig az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola lett. Ezúton is gratulálunk a gyõztes és helyezett csapatoknak!
Mécsbogár-tánc az Alcsúti Arborétumban Csodás élményben volt része mindazoknak, akik június 15. és 27. között ellátogattak az Alcsúti Arborétumba. Megfigyelhették a szentjánosbogarak rajzását, ami a megfelelõ idõjárás miatt – esõben is – egyedülálló látvány volt. A szakvezetéssel egybekötött arborétumi séták során fénylõ zöld lámpásként röpködtek a mécsbogarak. Az ország legkülönbözõbb részeibõl érkeztek családok, barátok, a természetet szeretõ és tisztelõ emberek, összesen közel 1500-an, hogy láthassák ezt az alkonyi „tündértáncot”. Jövõre a szentjánosbogár-séták immár harmadik évadjára újra várjuk a lelkes vendégeket. Honlapunkon – www.alcsutiarboretum.hu – tájékozódhat aktuális természetmegfigyelõ és kulturális programjainkról. Õsszel a téliaraszolók rajzását szeretnénk az érdeklõdõk számára megfigyelhetõvé tenni dr. Mészáros Zoltán rovarász-professzor vezetésével. Halász Ferenc, arborétumvezetõ
Pálfája hírek. Az elmúlt hónapokban kilátogatott hozzánk Nagykõrös apraja-nagyja. Az óvodák nagycsoportosaival játékos erdei foglalkozásokon ismerkedtünk a helyi értékekkel, a helyes viselkedéssel a természetben. Hétköznapokon a Pálfája tanösvényen szerveztünk programokat tanuló csoportok számára, míg a hétvégéken majálisok, gyermeknapi és családi rendezvények követték egymást. Madarak és Fák Napja alkalmából több iskolának is erdei programot szerveztünk.
2007-ben indult útjára Magyarország gazdag természeti és kultúrtörténeti örökségét bemutató programsorozat, a Magyar Nemzeti Parkok Hete, amelyet idén a Tihanyi Levendula Fesztivállal nyitottak meg a hazai nemzeti parkok. A DINPI június 22–28-ig barlangtúrával, esti szentjánosbogár-sétával, krumplinappal, természetismereti kiállítással, tanösvénysétával és vulkántúrával várta látogatóit. A programok a sok-sok esõ ellenére közel 900 látogatót vonzottak a természetbe.
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT
Kalandokban, élményekben dús két hetet tölthettünk el immár második alkalommal a Pál-völgyi- barlang kõfejtõjében. Mindkét héten 29 gyerkõc vett részt a táborozásban, akik a szövés, körmöcskézés és egyéb fonaljátékok csínját-bínját már az elsõ napon elsajátították. A Szemlõ-hegyi-, a Mátyás-hegyi- és a Pálvölgyi-barlangba is ellátogattunk, utóbbiban izgalmas kincskeresésben is részünk volt. Az út mentén elrejtett ásványokat kellett megtalálni, barlangi túravezetõ nélkül. A barlang sötétjében csak a fejlámpák segítettek. A kõfejtõ oldalában kiépítetlen sziklafalon tehették próbára ügyességüket a gyerekek Tamás és Gyuri segítségével. A sziklán természetes fogásokat keresve tudtak fölkapaszkodni a bátrabbak. A kötéltechnikát is kipróbálhatták az érdeklõdõk. Egyik nap a Mátyás-hegyre is fölbaktattunk természetvizsgáló hátizsákokkal. Az avarban élõ állatokat vizsgálgattuk a hegytetõn és a gyönyörû kilátást kihasználva távcsõvel szemügyre vettük Budapest látványosságait. Az ELTE matekos csapata logikai akadálypályát állított fel a kõfejtõben. A gyerekek könnyedén vették a nehéz feladványokat, és hamar megtalálták rájuk a megoldásokat.
Házi vetélkedõnkön természet- és környezetismereti tudásukat kellett elõkapniuk, hogy megoldják az egyes állomásokon eléjük kerülõ feladatokat. A hét végén íjászkodni is megtanulhattak a gyerekek. Sasváry Ignác volt a lelkes íjászmesterünk, aki versenyt is kiírt a legjobbaknak, így aranyérmes íjászbajnokok is születtek a táborunkban. Pihenésképpen batikoltunk, nemezeltünk, csuhéztunk vagy varrogattunk, papírjátékokat készítettünk, kinek épp mihez volt kedve. A programok lebonyolításában Halász Nóri, Hassman Ráhel, Kõkuti Eszter és Szirtes Nóra is segítségünkre voltak. Köszönettel tartozunk Zih Józsefnek és Toldi Györgynek a falmászás lebonyolításához kölcsönadott eszközökért, és mindazoknak akik segítettek abban hogy a Cincér Táborosok idén is birtokba vehessék a kõfejtõt egy pár napra. Legtöbb cincér-gyermekünk jövõre is szeretne jönni, mert nagyon jól érezték magukat. A Cincér Tábor csapata: Zsuzsi, Feri, Szilvi, Edi, Juli, Réka, Fruzsi
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY LESZ Családi nap a Pálfája Oktatóközpontban
Akkreditált pedagógus továbbképzés
Nagykõrösön Szeptember 26-án 14-18 óráig túravezetés a Pálfája tanösvényen, kézmûves foglalkozások, népi játékok várják az érdeklõdõket. Információ: Vinczéné Sápi Mária, tel.: 30/663-4657
2009-ben Igazgatóságunk az õszi továbbképzést szeptember 17-19-én és október 10-11-én szervezi. Jelentkezési lap letölthetõ a www.dinpi.hu honlapról. További információ: Dr Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614.
TÁMOP pályázati program megnyitója Ócsán 2009. szept. 12-én Varázslatos festõnövények címmel, bemutatókkal egybekötött kiállítás megnyitóra várunk minden kedves érdeklõdõt. A program egyben a Múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû TÁMOP pályázat megnyitó ünnepsége is lesz.
Kulturális Örökség Napjai Alcsúti Arborétum Szeptember 19-én és 20-án, 10-12 óráig szakvezetéses sétát tartunk az Alcsúti Arborétumban, ahol évszázados faóriások, klasszicista Habsburgkastély maradványok, kápolna, babaház, medveház, madárhang és virágillatos levegõ várja a látogatókat. Információ: Halász Ferenc, tel.: 20/424-8995 Ócsa Szeptember 19-én és 20-án, 10 és 14 órai kezdettel szakvezetéssel séta az Ócsai Tájháztól az Öreghegyi pincesorra, ahol közel száz földbe vájt pincét találhatunk. Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 30/494-3368 Drégelyvár Szeptember 20-án „Nemzeti értékek nyomán a Börzsöny ÉK-i csücskéhez” – 12 km-es túra a Drégely vasúti mh. - Csitári-kápolna - Bába-hegy Honti-szakadék - Dobogó-hegy - Drégelyvár útvonalon. Találkozás: 9:15 órakor Drégely vasúti mh. Információ: BTHE - Vörösváry Csaba, tel.: 30/9825976, www.borzsonytura.hu
Az Ócsai Tájház programjai a Kaláka Szombat programsorozat keretében Kukoricanap szeptember 26-án, 10 órától: lesz morzsolás, darálás, puliszkafõzés, és sok játékkészítés csuhéból és kukoricaszárból. Töknap október 17-én, 10 órától. Elõ a bicskával, a késsel és a jó erõvel. Nem könnyû kifaragni a töklámpást kézi erõvel. Könnyebb feladat a gyertya készítése, de még könnyebb a sütõtök evése. Libanap november 7-én, 10 órától, ahol libát ugyan nem sütünk, de a tollából sok érdekességet készítünk, és mint régen a fosztóban, mi is mesét hallgatunk. Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 30/494-3368
5 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY LESZ
Csapody Vera Természetvédelmi Tanulmányi Verseny A Fõvárosi Önkormányzat és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a 2009–2010-es tanévben is megrendezi a CSAPODY VERA TERMÉSZETVÉDELMI TANULMÁNYI VERSENYT Budapest középiskolái részére. A 2009. október 2-án megrendezésre kerülõ elõdöntõ helyszíne elõreláthatólag az Arany János Gimnázium és a Budai Sashegy Természetvédelmi Terület lesz, amelynek elsõ tíz helyezettje jut tovább a döntõbe, melyre 2010-ben a Föld Napján kerül sor. A jelentkezési lapot és feltételeket minden középiskolába eljuttatja a Fõvárosi Önkormányzat.
Börzsöny Vándortúra XI. Október 24., reggel 7:30-tól a Bernecebaráti – Kakukkhegy – Ozmotring – Varjas-erdészház – Királyháza – Rakottyás-bérc– Magosfa-nyereg – Csóványos – Égés-tetõ – Suta-berki-nyiladék – Királyrét útvonalon. Az út hossza: 24,2 km. Információ: Bezeczky Árpád, tel.: 30/663-4644
Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnapok Pilisszentiván: október 3-án 9-12 óráig madármegfigyelõ túra a Szénások Európa Diplomás Területen. Távcsövet korlátozott számban biztosítunk. Találkozás Pilisszentivánon a Villa Negra parkolójában. Információ: Karlné Menráth Réka, tel.: 30/663-4669 Ócsa: október 3-án 9-12 óráig madármegfigyelõ túra a Turján tanösvényen. Találkozás: az Ócsai Tájházban Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 30/494-3368 Drégelypalánk: október 3-án 9-12 óráig énekes hattyúk, nyári ludak, kócsagok és számos más madárfaj megfigyelése. Találkozás: Csadói Madármegfigyelõ állomáson. Információ: Kagyerják Pál, tel.: 30/511-3568
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Közös program a Duna értékeinek megõrzésére
2009. június 9-én megalakult a Duna menti nemzeti parkok szövetsége, a DANUBEPARKS. A közös munkához 2,7 millió eurót nyertünk az EU határokon átnyúló együttmûködést támogató forrásából. A hároméves együttmûködési és kutatási program 2009 tavaszán indult az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park vezetésével. A hét országból több mint 20 partnert felvonultató projektben hazánkból a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkok vesznek részt.
DunaParkok (Danubeparks) projekt ezt a szemléletet kívánja erõsíteni a partnerek közti folyamatos szakmai konzultációkkal, a természetvédelmi célú beavatkozások tervezésének és végrehajtásának összehangolásával, valamint az eredmények és tapasztalatok továbbadásával. A program során számos, nemzetközi jelentõségû helyi projektet terveznek és hajtanak végre. A dunai hajózási útvonal fejlesztésérõl szóló EU-s tervek (EU Trans-European Transport – TEN-T) kockázatot jelentenek az itt található természetes élõhelyekre. Korábbi tapasztalatok alapján, a határokon átnyúló, folyó revitalizációs projektek alkalmasak lehetnek a természetvédelmi, hajózási és az árvízvédelmi célok közti egyensúly megtalálására.
A Duna vízi folyosójának csodálatos természeti öröksége egy országokon átnyúló, összefüggõ ökoszisztéma. Sajnálatos módon az érintett területeken végbemenõ erõteljes gazdasági fejlesztések egyre fokozódó nyomást jelentenek erre a páratlan értékre. A megfelelõ válaszlépések megtételéhez és a visszafordíthatatlan károk elkerüléséhez elengedhetetlen a Duna-menti védett területek intenzívebb együttmûködése. Ez egységes természetvédelmi szemléletet követel a tájhasználatban érintett minden résztvevõtõl. A
7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A program kutatási eredményeit felhasználva a folyó menti élõhelyek kulcsfontosságú, ún. zászlóshajó fajainak (pl. rétisas – Haliaeetus albicilla) védelmérõl a szélesebb nyilvánosságot figyelemfelhívó kampányokkal, kiadványokkal, illetve kevésbé megszokott eszközökkel (pl. webkamera) tájékoztatják. A rétisas esetében a szakértõi csoport ajánlásai alapján konkrét kutatási és fajmegõrzési beavatkozásokat dolgoznak ki és hajtanak végre, mint például nemzetközi fajmonitorozás és gyûrûzési program, ehhez kapcsolódóan nemzetközi adatbázis létrehozása, rádiótelemetriás megfigyelések, végül, de nem utolsó sorban a fészkelõhelyek védelme; A Natura 2000 hálózat megfelelõ mûködésének egyik feltétele, hogy a kijelölt védett területek ne csak elszigetelten
maradjanak fent, de ún. ökológiai folyosóként is szolgáljanak. A Duna-menti Védett Területek Hálózata, melyet a projektben résztvevõ felek hoztak létre, transznacionális szinten ezt a célt szolgálja. Ennek keretében a kiválasztott Natura 2000-es területekre egységes szempontrendszer alapján kezelési terveket készítenek, melyek alapján az ökológiai konnektivitást és az ideális ártéri szabályozást elõsegítõ projekteket valósítanak meg; Az elmúlt évek során egyre több régiós nemzeti park alakítja át mûködésének arculatát, az egyes ügyekben hivatalból eljáró hatóságokból egyre inkább az adott térség fenntartható fejlesztésének aktív szereplõjévé válnak. A Dunamenti nemzeti parkok és egyéb védett területek együttmûködésének egyik legfontosabb területe az ökoturizmus fejlesztése. Közös turizmus-stratégia kialakítása, természetvédelmi-turisztikai szakemberek képzése, különleges, a terület megismerésére leginkább alkalmas programok szervezése (pl. csónakkirándulások a védett területeken), valamint határokon átnyúló kerékpárutak kialakítása és ehhez kapcsolódóan kerékpáros túrák szervezése szerepel a projekttervek között. A projekt eredményeit elsõsorban kiadványokkal, illetve az elektronikus médián keresztül (honlapok: www.danubeparks.org, hírlevelek) ismerhetõek meg, de sajtóközleményekkel, valamint kiállítások és rendezvények szervezésével is elõsegítik a minél szélesebb közönség tájékoztatását. Kiss Gyula, programfelelõs
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Látogasson el! Donau-Auen Nemzeti Park központja:
Orth kastélya
Aki a Nyugat-Dunántúlon kirándul vagy éppen Bécs felé visz az útja, annak érdemes egy kis kitérõt tennie és a hainburgi Duna-hídon átkelve felkeresnie Orth községet. A település központjában álló várkastélyban található a Donau-Auen Nemzeti Park központja, aminek parkját úgy alakítottak ki, hogy minden látogató különleges természeti csodákat felfedezõ természetbúvárnak érezheti magát. A Pozsony és Bécs között 1996-ban megalakult DonauAuen Nemzeti Park születésének körülményei kísértetiesen hasonlítanak az egy évvel fiatalabb Duna-Ipoly Nemzeti Parkéhoz. Mindkét Duna szakaszon – Hainburg, illetve Nagymaros mellett – új vízierõmû építését tervezték a ’80-as években. A természetrombolás elleni tömegdemonstrációk eredményeként mindkét építkezés meghiúsult és mindkét ország úgy döntött, hogy az értékek megóvása érdekében új nemzeti parkot hoz létre.
Orth településre érkezve elõttünk magasodik a DonauAuen Nemzeti Park központja, egy impozáns, több tornyú várkastély, melyet valamikor vízzel telt várárok vett körül. Az árok ma is megvan, szépen nyírt gyeppel, amely fölött egy hídon át jutunk a kastély bejáratához. A kastély egyik tornya kilátótoronyként funkcionál, ahonnan belátni az ártéri tájat Bécstõl a hainburgi hegyekig. A torony kéményén él egy különleges gólyapár – ugyanis hosszú évek óta a telet is itt töltik, nem vonulnak el Afrikába – amelynek mindennapi életébe egy webkamera enged bepillantást. A kastély udvarából egy holtágon átvezetõ hídon keresztül juthatunk a kastélyszigetre, amely tulajdonképpen a nemzeti park központ élményparkja. A szigeten tett körséta során természetes élõhelyeiken figyelhetünk meg ürgéket, vízisiklókat és mocsári teknõsöket. Egy kis tó alá alagút vezet, melynek az üvegfala elõtt õshonos halfajok
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
nyüzsögnek, kagylók és rákok figyelhetõk meg természetes környezetükben. A további állomásokon állatnyomokat tanulmányozhatnak a látogatók. A természet egészen különleges szemléletû bemutatásának egyik meghökkentõ példája, hogy az élet és halál körforgását egy lebomló vaddisznó-tetemen tanulmányozhatjuk. A központból több túraútvonal is kiindul, amelyek egy medvehagymás ártéri erdõn keresztül vezetnek a Dunáig.
Aki tud németül, annak érdemes megnéznie a kastély termeiben a nemzeti parkot bemutató multimédiás kiállítást, ami csak szakvezetéssel tekinthetõ meg. Az ártéri élõhelyek változásait egy „színházi elõadás”, a nemzeti park történetét filmek mutatják be. Az egyik terem padlóján egy hatalmas légifelvételen sétálgatva „járhatjuk be” a Duna árterét. Túrista információ: Cím: SchlossORTH Nationalpark-Zentrum, 2304 Orth/Donau; tel. 02212/3555, e-mail:
[email protected]; www.donauauen.at Nyitva tartás: március 21.–szeptember 30.: naponta 9.00 18.00; október 1.–november 1.: naponta 9.00 - 17.00.
Kézdy Pál, osztályvezetõ – Menráth Réka, környezeti nevelõ
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS Nekrológ Müller István emlékére
1966-ban Elnöki Tanácsi kitüntetést kapott, 1975-ben az egyik elsõ Pro Natura díjas lett. 1995-ben megkapta a Magyar Madártani Egyesület Chernel István díját, a legutóbbi évben pedig a Gárdony díszpolgára címet. Müller István 1978-ig aktívan, 1993-ig félállásban volt a terület õrzõje. Nagyon szerette a szakmáját, és jól értett a jószágokhoz is. Amikor az 50-es években templomba járás miatt 7 évre félreállították, lovas, tehenes parasztgazdaként tartotta el gyarapodó családját. Lovasfogatával ez idõ alatt talán a környék valamennyi gyermekének bemutatta a Dinnyési Fertõt. Müller István fejbõl megírhatta volna a természetvédelem magyarországi történetét, de semmit nem írt le, csak elbeszélte nekünk. Történeteinek jelentõs részét sikerült lejegyezni. Érzékenységét jellemzi, hogy amikor fiatal vadászként meglõtt egy õzet, s látta annak szenvedését, megfogadta, hogy soha többet nem emel fegyvert õzre. Fogadalmát következetesen be is tartotta. Pista bácsi halálos ágyán is a madarakról kérdezett: „Vannak-e libák, kócsagok, kanalasgémek, költenek-e kékbegyek?” Megnyugtattam, hogy bizony vannak, és nagyon várják már. Pista bácsi most már többet tudhat, mint mi elnehezült lábú madarászok. Csak azt kérjük innen lentrõl, vigyázzon a madarainkra és a magyarjainkra, és ha kipihente magát, jöjjön újra közénk! Addig is megtaláljuk egymást madárdalos hajnalokon, vadludas õszi estéken, bíbicek fészkében, gyereknevetésben. Fenyvesi László, környezeti nevelõ
A nagyragadozók helyzete Európában
2009. július elsején 95 évesen elment közülünk Müller István, a Velencei-tó és a Dinnyési Fertõ elsõ õre. Régi pásztorok és pákászok, vadászok és madarászok történeteit tudta hûen továbbadni, de a történelmi múlt viharos korszakainak tanújaként is jelentõs számunkra. Müller István nagyon szerette és jól ismerte a madarakat és a természetet. Már 1937-ben híres angol ornitológusokat hozott hozzá Schenk Jakab, s az egyik jeles magyar vadász, Széchenyi Zsigmond 1932-tõl nála vadászott. Fekete István is ismerte Õt. A természetvédelem újjászervezésekor Tildy Zoltán legjobb segítõje lett feleségével együtt. A velencei-tavi Madárrezervátum és a Dinnyési Fertõ védetté nyilvánítása személyes érdeme, de a tényleges védelemben is oroszlánrészt vállalt. Igazi gazdája lett a területnek. Büszke volt arra, hogy senkit sem büntetett meg és nem is jelentett fel. Ehelyett nevelt és tanított. Munkáját mindenki elismerte.
2009. július 2-a és 4-e között, a szlovákiai hivatásos természetvédelem, az ALPARC (Together for the Alps), a CNPA (Carpathian Network of Protected Areas) nemzetközi szervezetek és az Alacsony Tátra Nemzeti Park (Národny Park Nízke Tatry) fõszervezesében konferenciát tartottak Liptovsky Ján-on (Liptoszent Jánoson). A konferencia témája a nagyragadozók, a barna medve (Ursus arctos), a szürke farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) populációinak természetvédelmi kezelése, kutatása, a vadon élõ populációk és a humán társadalom közötti ellenérdekeltség hosszú távú kezelése volt a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken. A környezõ országokból, Ausztriából, Németországból, a Cseh Köztársaság területérõl, Szlovákiából, Romániából, Franciaországból és Olaszországból érkeztek természetvédelmi szakemberek és a három faj valamelyikével foglalkozó kutatók. Az elõadások többségében a fajmegõrzésrõl és az élõhely megõrzésrõl szóltak, de hallhattunk a természetvédelmi kommunikációról és a legmodernebb genetikai kutatásokkal kapcsolatos eredményekrõl is.
11 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Megújul József nádor alcsúti parkja
Igazgatóságunk a Börzsönyi Tájegységében az elmúlt évek hiúz elõfordulási adataiból készített posztert mutatta be, amely nagy érdeklõdést váltott ki a külföldi kollégák között. Magyarországról még a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén a tavalyi évben megfigyelt barna medve adatokat ismerhettük meg. A Környezetvédelmi Minisztérium Szakállamtitkársága szintén poszterben ismertette az ország elsõ nyertes LIFE pályázatának eredményeit, amely a farkasok és hiúzok elterjedésére, országon belüli populáció méreteire, feltérképezésére vonatkozott. Az Aggteleki-karszton az elmúlt években észlelt farkas elõfordulási adatokból és populációbiológiai megfigyelésekbõl Szabó Ádám és Gadó György Pál készített elõadást. Hegyi Zoltán, zoológiai referens
Õsszel új könyv jelenik meg a Nemzeti Parkról A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság támogatást nyert a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégium által kiírt pályázatán. A 800.000 Ft megítélt támogatásból a Dunakanyarban – a Duna-Ipoly Nemzeti Park c. kiadványt jelentetjük meg várhatóan október végén. A könyv elsõsorban a természetkedvelõk, túrázók számára nyújt betekintést a terület rendkívüli gazdagságú növény-és állatvilágába, valamint ízelítõt ad néprajzi, kultúr-, mûvészet- és ipartörténeti érdekességeibõl. Kõvári Anita, ökoturisztikai referens
Az Európai Unió támogatásának köszönhetõen várhatóan 200 millió forint érkezik az Alcsúti Arborátum megújítására. Az Alcsúti Arborétum a magyar kertmûvészet legnagyszerûbb alkotásai közé tartozik. Az 1820-as években létrehozott park kora legjelentõsebb és legszebb tájképi kertje volt, pótolhatatlan kultúrtörténeti emlék, és exóta honosító kert. Mára a történelmi viharokat túlélt, mintegy 540 fajból álló fás növénygyûjtemény teljes felújításra szorul. A DINPI 2008-ban pályázatot nyújtott be az arborétum növénygyûjteményének és dísztavának rekonstrukciójára. A kétfordulós pályázat elõkészítési szakasza támogatást nyert. Az elvégzendõ feladatok között szerepel a dísztó partjának rendbetétele, a tómeder kotrása, a további eliszaposodás megakadályozása a vízminõség javítása érdekében. További cél a még meglevõ eredeti, koros növényzet megóvása, és a kertet veszélyeztetõ özönnövények visszaszorítása. A 2009 tavaszán elkészített tó-felújítási illetve növényállomány-helyreállítási tervek alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a munkák elvégzését engedélyezte. Az elfogadott tervek alapján 2009. augusztusában nyújtjuk a második forduló pályázatát, mintegy 200 millió forintot igényelve a megvalósításra. A megvalósítás a tervek szerint 2009 decemberétõl 2012-ig tart majd. Spáda Ágnes, pályázati koordinátor A projekt címe:
Az Alcsúti Arborétum (kastélypark) vizes és nem vizes élõhelyeinek rekonstrukciója. Pályázati konstrukció: KEOP-3.1.3 Projektgazda: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Nyertes elsõ forduló (elõkészítés): 2008 június-2009 december bruttó 10 712 000 Ft Pályázati forrás: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA A Duna vízgyûjtõ rendszerében élõ jellegzetes csigafajok kontúrrajzát és nevét láthatjátok itt. Keressétek meg az újságban azt a képet, amelyrõl a rajzok készültek, és színezzétek ki valósághûen! A színes rajzokat vágjátok ki, és nyílt levelezõlapra felragasztva küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény egy cincéres poló és egy cincéres kitûzõ.A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Budapest., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2009. október 2
Elõzõ számunk helyes megfejtése: A – 3 vagy 6, B – 5, C – 2 vagy 4, D – 3 vagy 6, E – 2 vagy 4, F - 1 Barangolás Béka Borival a Börzsönyben és Az Ipolytól a Drégelyvárig címû kiadványokat nyert: Balog Anna – Kiskunhalas, Husztics Nikolett – Pilisszentiván, Zelei Ágoston - Kismaros
bödöncsiga
folyami bödöncsiga
rajzoscsiga
TÁMOGATÓINK Rákosi vipera-védelmi program „Dunamenti” együttmûködésben Hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata a rákosi vipera. Ennek a mérgeskígyónak korábbi Kárpát-medencei elterjedési területén ma több ország osztozik. Ausztriából nagy valószínûséggel kipusztult, míg a szlavóniai (a mai Szerbia és Horvátország területén) elõfordulás nem bizonyított. Az egyetlen ismert romániai elõfordulási helyen kívül csak Magyarországon maradt fenn. A védelme, megõrzése céljából életre hívott program, melyben partnerként a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP) is közremûködött, az idén rangos nemzetközi elismerésben részesült. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2004-ben nyerte el a LIFE-Nature Alap támogatását a „Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megõrzésének megalapozása” címû pályázatával, melyben a DINPI és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) partnerként, valamint pénzügyi támogatóként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vettek részt. A program négy fõ vonalon próbálta kezelni a viperák védelmével kapcsolatos problémákat: állománymonitorozás, gyeprekonstrukció, tenyészprogram és szemléletformálás. Eddig elért eredményeink egyik legnagyobb elismeréseként idén júniusban Európa öt legsikeresebb LIFE finanszírozású természetvédelmi programja közé választották a Rákosi vipera LIFE programot. A „Best of the Best” díjat a Green Week Konferencia keretében vehettük át Brüsszelben. A program a LIFE-támogatás lezárultával nem fejezõdött be, sõt, 2009-tõl LIFE+ támogatással további öt évre garantált, hogy az alfaj védelmével kapcsolatos feladatok megvalósulnak, immár Kárpát-medencei léptékben. A LIFE+ programhoz csatlakozott a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), a Fertõ–Hanság Nemzeti Park (FHNP), a Fõvárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), Természetfilm.hu Egyesület (T.HU), valamint Ausztriából a Fertõ-tó Fertõzug Nemzeti Park (NNSS), a Schönbrunni Állatkert (TSV) és a Bécsi Vadökológiai Intézet (FIWI). A program második fázisában célunk a jelenlegi élõhelyek kibõvítése és az ott található viperaállományok megerõsítése, mely tevékenységet széleskörû tájékoztatási kampány keretében kívánjuk bemutatni a lakosságnak. Az élõhely-rekonstrukcióra a Kiskunságban, a Hanságban és a Fertõ-tó mellett kerül sor. Hazánkban földterületek megvásárlásával kívánjuk növelni az alkalmassá tehetõ élõhelyek területét. A KNP peszéradacsi területén található ismert vipera-élõhellyel szomszédos gyepterületek, illetve szántó megvásárlását követõen a kívánt gyepek kialakulását más területekrõl származó magkeverékek vetésével, és késõbb legeltetéssel biztosítjuk. A FHNP területén található élõhelyek környékén tájléptékû élõhelyrekonstrukciót kívánunk
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
végrehajtani, melynek során célunk az invazív növényfajok visszaszorítása, és a vipera számára kedvezõ gyeptársulások térhódításának elõsegítése. Az NNSS mûködési területén található potenciális élõhelyek felmérését követõen a kezelés irányításával kívánjuk elõsegíteni a viperák számára alkalmas élõhelyek kialakulását. A gyeprekonstrukciót az érintett nemzeti park szakemberei végzik, a program által kidolgozandó kezelési irányelveket követve. Az arra alkalmasnak ítélt élõhelyekre évente 50 egyedbõl álló csoportokban tervezzük a Rákosi vipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátását, követve a program keretein belül kidolgozandó Kibocsátási Protokollt. A kibocsátás szakmai felügyeletét a Rákosi Vipera Szakmai Tanács látja el, értékelve a program monitoring-eredményeit. A program szórólapokon, információs táblákon, rendszeres sajtóközleményekben, internetes honlapon (www.rakosivipera.hu), nemzetközi és hazai szakmai találkozókon, valamint lakossági fórumokon informálja a téma iránt érdeklõdõket. A térségben mûködõ hivatalos és polgári természetõrök, valamint szépszámú önkénteseink számára rendszeresen továbbképzéseket is tartunk. A Rákosi viperavédelmi Központ látogatóközpont-funkcióval való bõvítése révén lehetõség nyílik a tevékenység egyik legfontosabb elemének helyszíni megismerésére, amit elsõsorban a régióban mûködõ oktatási intézmények számára kívánunk lehetõvé tenni. Regionális szinten az érintett nemzeti parkokban található információs központokon keresztül kívánjuk tájékoztatni a lakosságot tevékenységünkrõl. Az országos szintû kampány részeként a magyarországi állatkertekben információs pontokat állítunk fel, valamint a budapesti és a bécsi állatkertben az alfaj bemutatására alkalmas kiállítási részt is kialakítunk. A program mûködésérõl és a viperák védelmérõl a T.HU dokumentumfilmet készít, mely fontos
eleme lesz mind az országos, mind a regionális kommunikációs kampánynak. A FIWI által végzendõ közvélemény-kutatás segít a kommunikációs kampány tervezésében, illetve eredményességének értékelésében. A védelmi program jó lehetõséget biztosít a vipera védelmi tevékenységek összehangolására az érintett országokban. Ebben hivatalosan is együttmûködünk a Román, a Horvát és az Osztrák Herpetológiai Társaságokkal, melyek szakmai oldalról segítik a munkánkat. További információ: Halpern Bálint, LIFE-programvezetõ: 0620-4787070
[email protected] Péchy Tamás, a Rákosivipera-védelmi Központ vezetõje: 0630-940671
[email protected] www.rakosivipera.hu; www.mme.hu ec.europa.eu/environment/life/bestprojects/bestnat20072008/index.htm ec.europa.eu/environment/greenweek/ Halpern Bálint – Péchy Tamás
Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1121 Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642
[email protected] Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015,
[email protected] Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265
[email protected] Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722,
[email protected] Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523,
[email protected] [email protected] Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876
[email protected] Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262,
[email protected] Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478
[email protected]
BEMUTATÓHELYEK
Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected]
Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Alcsúti Arborétum Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek.
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 E-mail:
[email protected]
13 11
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
