CINCÉR A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 3. évfolyam 3. szám
10 éves a Duna–Ipoly Nemzeti Park 2007 Õsz
TARTALOM
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
ÚGY GONDOLOM 10 éves a Dunakanyar nemzeti parkja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
Felelõs kiadó: Füri András mb. igazgató, Budapest, 2007 Szerkesztõ: Kézdy Pál, Menráth Réka, Papp Beáta Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Lesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
NATURA 2000 A kerecsensólyom védelme a Kárpátmedencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Címlapon: Dunakanyar (Fotó: Mészáros László) További fotók készítõi: Bagyura János, Bérces Sándor, Csóka Annamária, Csonka Péter, Halász Antal, Jankainé Németh Szilvia, Kézdy Pál, Kõvári Anita, Menráth Réka, Mészáros László, Papp Beáta, Takáts Margit Illusztráció: Békefi András Köszönettel tartozunk Szabóné Susa Ágnesnek tanácsaiért.
AKTUÁLIS Ég az erdõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Új ökoturisztikai központok nyíltak . . 5
A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült a Stihl Magyarország és a Visegrádi Bobpálya Bt. támogatásával.
10 ÉVA NEMZETI PARKBAN . . . . . . . 6 A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai AKTÍV TERMÉSZETVÉDELEM . . . . 10 Duna–Ipoly
LÁTOGASSON EL ...a Duna–Ipoly Nemzeti Parkba . . . . 11 Az Esztergomi Duna Múzeum . . . . . . 12
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13
Ócsai TK Sárréti TK
OLVASTA MÁR? A Börzsöny hegység edényes flórája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Sárvíz-völgye TK
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ÚGY GONDOLOM...
10 éves a Dunakanyar nemzeti parkja A Duna–Ipoly Nemzeti Park megalapításának 10 éves évfordulóját ünnepeljük. Ez az ünnep jó alkalom arra, hogy kicsit megálljunk, visszatekintsünk a kezdetekre, az elmúlt idõszakra, és sorra vegyük az elõttünk álló feladatokat. A Nemzeti Park létesítésének körülményei bizony nem voltak mindennapiak! Az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején a dunai vízlépcsõk megépítése az akkori Csehszlovákia és Magyarország számára napi szinten jelentkezõ feladat volt, a hatalmas építkezések Bõsön és Nagymaros térségében már javában folytak. Azonban a tervezési hiányosságok sorában ekkor egyre élesebben jelentkezett a térség várható ökológiai-környezeti kockázatainak feltáratlansága. Abból a felismerésbõl kiindulva, hogy a fõ létesítmények befejezése, illetve üzembe helyezése súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel járhat, a magyar Országgyûlés a jól ismert döntését hozta meg 1991 áprilisában. A szakmai felismerésbõl kiinduló, közmegegyezésen alapuló elhatározás szerint a Dunakanyarban nem épült tovább a vízlépcsõ, s ezzel összefüggésben szükségessé vált a megbontott környezet helyreállítása. Ugyanebben az idõben fogadták el a Parlamentben a Dunával kapcsolatos környezetvédelmi feladatokról szóló határozatot is, melyben már az szerepelt, hogy a térség természeti rendszereinek, megújuló természeti erõforrásainak védelmére létre kell hozni a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot. Többévi alapos szakmai elõkészítést követõen a védetté nyilvánító rendeletben 1997. november 28-án 60 314 hektárt jelöltek ki a nemzeti park területének.
megõrzésében és megismertetésében. Az önkormányzatok, gazdálkodók, vállalkozások, civil szervezetek és nem utolsósorban a nemzeti park igazgatóság természetvédelmi fejlesztései, rendezvényei, kiadványai a térség látogatóit célozták meg, a természeti értékek szervezett bemutatása és oktatása is megkezdõdött.
„...a A fõváros közelsége miatt mindig Dunakanyarban kedvelt kirándulócélpont volt a nem épült tovább a Pilis, a Börzsöny és a A lenyûgözõ táj, vízlépcsõ, s ezzel össze- Dunakanyar. a természeti és kultúrtörtéfüggésben szükségessé vált a neti értékek sora hazai és látogatók százezmegbontott környezet helyreállítá- külföldi reit vonzza. A nemzeti sa. Ugyanebben az idõben fogadták park nevezetességei özül jó néhány el a Parlamentben a Dunával kapcso- kközúton, vasúton vagy latos környezetvédelmi feladatokról vízi úton és kerékpáron szóló határozatot is, melyben már az is megközelíthetõ, azonban a csendesebb, háboríszerepelt, hogy a térség természeti tatlanabb „belsõ részek” a rendszereinek, megújuló termé- bakancsos természetjárás helyszínei. Az ide érkezõk szeti erõforrásainak védelmé- k e d v e l t j á r m û v e a re létre kell hozni egy Börzsönyben a XIX–XX. század fordulója táján épült kisvasútnemzeti parkot.” hálózat, amely jelenleg három szaka-
Az elmúlt tíz év számos nehézség mellett sok szép eredményt hozott a nemzeti park természeti értékeinek
szon újra üzemel. A természetvédelmi szakemberek ebben a térségben is azon fáradoznak, hogy a természeti kincsek megõrzése, fenntartása mellett a nemzeti park további lehetõségek feltárásával és megvalósításával még jobban szolgálja az ismeretek bõvítését, az élményszerzést, a gyönyörködtetést és nem utolsósorban a diákság környezeti nevelését. Ez óriási feladat és igen nagy kihívás is egyben. Azt szeretnénk, ha ebben mind többen együttmûködõ partnereink lennének! Füri András, mb. igazgató
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT A Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozatot a Pálvölgyi-barlang kõfejtõjében tartott természetvédelmi sokadalom nyitotta június 15én. A hétvégén valamennyi hazai nemzeti park bemutatkozott. A hét során több helyszínen kínáltunk ingyenes terepi szakvezetéseket, madarászprogramot, falusétát
A dejtári Páskom legelõ tanösvény ünnepélyes átadására június 21-én, a Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozat keretében került sor. Az INTERREGtámogatással épült tanösvény a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és a vidék hagyományos gazdálkodási módjait mutatja be
Július 20-22-én Nagymaroson az értékõrzõ szórakoztatás céljával életre hívott Misztrál Fesztiválon idén elsõ alkalommal a DINPI is részt vett. Kiadványaink és térképeink, valamint a természetismereti játékok gyerekeket és felnõtteket egyaránt vonzottak
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából szeptember 14-én nyílt meg „Az ALCSÚTI ARBORÉTUM természeti és építészeti értékei” címmel meghirdetett fotópályázat vándorkiállítása az Alcsúti Arborétum kápolnájában
A Drégelypalánktól Drégelyvárig húzódó Apródok útja tanösvényt július 17-én, a Szondi Várjátékok keretében adtuk át. Korhû zene kísérte a látványos hadijátékot, megismerkedhettünk a magyar és a török tábori élettel, és ki-ki talált számára kedves vásárfiát a kirakodóvásárban
A Mûvészetek Zöldje program keretében immár negyedik alkalommal várták Taliándörögdre a Mûvészetek Völgye fesztivál vendégeit hazánk nemzeti parkjai. Standunknál a hagyományos kézmûves foglalkozások és bemutatók mellett „erdei tündérek kincsei” után kutathattak az érdeklõdõk
Szeptember elsején a kellemes idõ, no meg a kulturális és gasztronómiai kínálat sokakat kicsalogatott a Cifra kertben rendezett Nagykõrösi Napokra, melyen a Nagykõrösi pusztai tölgyesek LIFE program is képviseltette magát
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY LESZ A DUNA-IPOLY NEMZETI PARK 10 ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK
ÜNNEPSÉGE 2007. október 12. Helyszín: Magyar László Sportcsarnok 2025 Visegrád, Rév u. 2. 10.30-tól Vendégek érkezése 11.00 Vendégek üdvözlése: Füri András mb. igazgató, DINP Ig. Hadházy Sándor polgármester, Visegrád 11.20 „Új kihívások a hazai nemzeti parkok elõtt” Haraszthy László szakállamtitkár, KvVM 11.40 „Visszatekintés a DINP megalakulására” Dr. Szabó Sándor mb. igazgató, KDV-KTVF 12.00 „Pillanatképek a nemzeti park 10 évébõl” Füri András mb. igazgató, DINP Ig. 12.30 A Börzsöny flórája c. monográfia szakmai bemutatója – Dr. Nagy József botanikus 13.00 Állófogadás 14.00 A „Védett területek a Duna mentén a Feketeerdõtõl a Fekete-tengerig” c. kiállítást megnyitja Dr. Leél-Õssy Szabolcs geológus, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának elnöke Fakultatív programok 15 órától:
· ilmvetítés: „Találkozások térben és idõben – a F Duna-Ipoly Nemzeti Park” ·Panorámatúra busszal a nagy-villámi Zsitvaykilátóba, majd lovagi bemutató a kilátónál ·Szakvezetés a reneszánsz Királyi Palotába
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tízéves évfordulós ünnepségét és az ünnepi kiadványok megjelentetését az alábbi szervezetek támogatják:
Október 5-én a DINPI, az Ipoly Erdõ Zrt. és a Börzsöny Múzeum Baráti Köre közös szervezésében Erdõk a Börzsönyben címmel konferencia és kiállítás nyílik a szobi József Attila Mûvelõdési Házban. A börzsönyi erdõk múltjáról, természeti képérõl, aktuális természetvédelmi kérdéseirõl tanácskoznak a meghívott szakemberek. Október 6-án Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap alkalmából az MME Pilisi Csoportjával és a „Pilisszentivánért” Faluszépítõ Egyesülettel közösen madármegfigyelést szervezünk. Találkozó 9 órakor Pilisszentivánon a Villa Negra elõtt, a Jági tanösvény induló állomásánál. Információ: Menráth Réka 30/663-4669. Ez alkalomból Dinnyésen, Ócsán és a Tápió-Hajta-vidéke TK-ben is programjainkkal várjuk az érdeklõdõket. Október 6-án, szombaton 9–15 óráig Esztergomban a Múzeumok Õszi Fesztiválja alkalmából a Duna Múzeum és a DINPI közös hétvégi, családi programot szervez. A Duna Múzeumban filmvetítéssel, játékos programokkal, a nemzeti parkot bemutató idõszaki kiállítással várják a családokat. Belépõjegyük érvényes a DINPI Esztergomi Bemutatóközpontjába induló buszjáratokra, ahol szintén érdekes programokon vehetnek részt az érdeklõdõk. Október 13-án a nemzeti park tízéves évfordulója alkalmából Királyréten nemzetközi konferenciát szervezünk a Duna mentén található védett természeti területek képviselõinek. Az elsõ ilyen összejövetel idén tavasszal volt a Duna-deltában, ahol a résztvevõk elhatározták, hogy lépéseket tesznek a Duna menti védett területek hálózatának létrehozására. Október 13-án a Nagykõrösi tölgyesek Natura 2000 területen terepi szakvezetéssel várjuk a természet- és környezetvédõ civil szervezeteket, ahol bemutatjuk az itt folyó LIFE-Természet programunkat. A jelentkezéseket az
[email protected] drótpostacímen várjuk 2007. október 9-éig. Október 27-én 9.00 és 16.00 óra között a Ócsán a Múzeumok Õszi Fesztiválja alkalmából, az öreg faluban családi „Tök Napot” szervezünk. Készítünk töklámpást, lopót, és megismerjük a karcolással való díszítést. Kemencében sütõtök készül. November 23-25. között várja a madárrajongókat a VII. Tatai Vadlúd Sokadalom. A részletes program a mellékelt szórólapon található.
„Tök Nap” Ócsán
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében A kerecsensólyom (Falco cherrug) világszerte veszélyeztetett faj. Az európai költõállomány 40%-a – mintegy 180 pár – Magyarország és Szlovákia területén fészkel. Az állomány védelme és stabilizációja érdekében 2006 októberében, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével új LIFE-Természet program indult 12 magyar és 4 szlovák partner részvételével, 37 területen. A DINPI mûködési területén ebbõl három helyszín található: a Gerecse, a Vértes, illetve a jászkarajenõi puszták különleges madárvédelmi területek. A program egyrészt kerecsensólyompárok védelmét célozza a madárvédelmi szempontból veszélyes középfeszültségû vezetékek felmérésével, a tartóoszlopok szigetelésével és a fészkek õrzésének megvalósításával. A populáció védelmét szolgáló tevékenységeket az ismeretterjesztés és a vadászok tudatformálása egészíti ki, melyet elsõsorban a szlovák oldalon folytatnak. Aktívan segíti elõ az állomány növekedését a költõláda-kihelyezés, amivel új fészkelõhelyeket hozunk létre (a DINPI területén szám szerint 26-ot). A kerecsen számára fontos táplálékot jelentõ ürgék telepítésével új táplálkozóterületeket létesítünk a Gerecsében és Jászkarajenõ térségében. Ezzel várhatóan csökken a ragadozómadár-védelem és a galambászat közötti érdekellentét is, ami az utóbbi idõben – a hagyományos zsákmányállatok megfogyatkozása következtében – élesedett ki. 2010-ig 46 kerecsenre kerül jeladó, melyek mûholdak segítségével küldenek információt a sólymok hollétérõl. Ezek segítségével néhány év leforgása alatt olyan adatokkal egészíthetjük ki ismereteinket, amilyenekkel a hosszú évtizedek óta folyó, gyûrûzésen alapuló nyomon követés nem szolgálhatott. A nagy távolságokat bejáró, fõleg fiatal madarakat számos veszély fenyegeti a déli telelõterületeken is, melyeknek felmérésére kiválóan alkalmas ez a módszer. Állománymodellezéssel, a táplálkozóterületet biztosító mezõgazdálkodók lehetõségeinek feltérképezésével, az agártámogatási megoldások tesztelésével gondoskodunk arról, hogy a program futása alatt elért eredmények hosszú távon fenntarthatók legyenek. További információ: http://kerlife.dyndns.org Zölei Anikó, DINPI zoológiai referens
Ég az erdõ! Félelmetes erejû ez a mondat, három szava elegendõ ahhoz, hogy akár éjnek idején azonnal éberré váljon az ember, és minden más dolgát feledve induljon menteni a még menthetõt. A szokatlanul száraz tél után sorra lobbantak fel a lángok a Pilisi Parkerdõ területén. Tavasszal a legtöbb tûz Pilisborosjenõ és Budakalász térségében pusztított. Köztük a legsúlyosabb április 20-án, amikor 5 hektár védett erdõ vált a Nagy-Kevély oldalában a lángok martalékává. A terület újraerdõsítési költsége várhatóan eléri a 15 millió forintot. Ehhez járul még a nehezen számszerûsíthetõ természeti kár mértéke, hiszen a köves, sziklás, meredek hegyoldal számos védett növény- és állatfajnak volt az élõhelye. A fokozottan védett gyapjas gyûszûvirágnak csak megperzselõdött tövei maradtak vissza, és becsülni is nehéz, hogy hány tõ kövér daravirág, sárga kövirózsa vagy éppen tavaszi hérics pusztult el. A tüzek áldozatai között jelentõs számban találhatók védett rovarok (pl. kis apollólepke, nagy rókalepke) és hüllõk (törékeny gyík, rézsikló). A fák koronáját is felperzselõ lángok nem kímélték a védett énekesmadarak vagy a karvaly fészkét sem. Öröm az ürömben, hogy az újraerdõsítés során természetvédelmi szempontból értékesebb, õshonos fafajok kerülnek majd az elpusztult feketefenyõ erdõ helyére. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészetének kommunikációs vezetõje
Új ökoturisztikai központok nyíltak Július 18-án a Vértesi Erdõ Zrt. ünnepélyesen megnyitotta Pusztavámon a Malomerdõ Panzió és Üdülõház elnevezésû új ökoturisztikai központot. Iskolás csoportok részére is biztosítanak szállást és gyerekprogramokat. Cím: 8066 Pusztavám, Petõfi S. u. 162. Tel.: 22/417-768. Honlap: www.vertes-okoturizmus.hu. Augusztus 18-án nyitotta meg kapuit a Rácalmáson épült Duna Ökoturisztikai Központ. A halászati, néprajzi, gasztronómiai kiállítások, interaktív természetbúvár termek, kézmûves mûhelyek színvonalas kikapcsolódást nyújtanak. A Nagy-sziget Ártéri Tanösvény 17 színes, nagyméretû információs tábla segitségével kalauzol végig a Rácalmásiszigetek Természetvédelmi Területen. Pallós cölöphidakról, madárvártákból, esõházakból figyelhetjük meg a sziget élõvilágát. Az ökocentrum a folyóparton Dunaújvárosig kiépített kerékpárúton is megközelíthetõ. Bõvebb információ: www.dunakozpont.hu;
[email protected]. Tel.: 06/25/507-828, Márta István igazgató és 06/30/473-2410 Kertészné K. Réka turisztikai szak-referens. Szeptember 7-én ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a Soponyai Ökoturisztikai Táj-centrum. A Vadex Zrt. tulajdonát képezõ 100 éves vadászházat pályázati pénzekbõl újították fel. Az épületben vadászati- és természetvédelmi kiállítás várja az ide látogatókat. A környékbeli tórendszert gyalogosan és kerékpárral fedezhetik fel az érdeklõdõk. A túraútvonalak kialakításához kollégáink szakértelme is hozzájárult.
5 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
10 év a Nemzeti Parkban Hazánk sorrendben kilencedikként megalapított nemzeti parkja talán a legváltozatosabb valamennyi között. A Pilis–Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, az Ipoly-völgyet, és az Alföld Duna menti darabkáját egységbe foglaló Duna–Ipoly Nemzeti Park hegyvidéki erdõk és folyó menti élõhelyek természeti értékeit hivatott megõrizni. Az elmúlt években a hazai védelem kiegészült a nemzetközi kijelölésekkel is: a Visegrádi-hegység és a Börzsöny egésze különleges madárvédelmi területként a NATURA 2000 hálózat részévé vált, az Ipoly-völgy pedig Szlovákiával közös RAMSARI terület lett. Munkatársaink alábbi összefoglalói, visszaemlékezései segítenek felidézni, mi minden történt a Nemzeti Park megalapítása óta eltelt 10 évben. Egy évtized a Börzsönyben és az Ipoly-völgyben A Nemzeti Park kihirdetése után intenzívebbé vált a geológiai értékek kutatása. Karátson Dávid professzor kutatásai nyomán új elméletek születtek a hegység keletkezésének idõbeli lefolyásáról, annak körülményeirõl. A patakok rejtett életû tegzeseit, a kövi rákokat és halakat néha fogvacogtatóan hideg vízben kutató Dr. Schmera Dénes és Dr. Erõs Tibor eredményei hozzájárultak a megfelelõ természetvédelmi kezelés kidolgozásához. A kétéltûek védelme érdekében a DINPI kezelésébe került területen, Hont határában elõször a tsz által lecsapolásra ítélt rét sebeit orvosoltuk. Ezután a 2-es számú fõút mellett a békák részére „ál”-Ipolyholtágakat mélyítettünk az ártérbe. A helybeliek ma már „békabúgatónak” hívják ezt a tájba szervesen simuló víztestet. A madarak a Nemzeti Park természetvédelmének joggal kényeztetett szereplõi voltak. A hollók érdekében hozott drákóinak tûnõ intézkedések meghozták gyümölcsüket, ma háromszor-négyszer annyian élnek nálunk, mint egykoron. Feketególyák már nyolc helyen fészkelnek a hûvös bükkös erdõk mélyén. Az európai mércével is kiemelkedõ értéket jelentõ fehérhátú harkály országosan egyik legjelentõsebb állományával büszkélkedhetünk. A vándorsólyom 28 év után tért vissza. A vízivad vadászata megszûnt, miután a DINPI átvette a vadászati jogot. A vagyonkezelésbe került réteken is a költések biztonsága lett az elsõdleges szempont, gyarapodó számban költenek harisok, fürjek. A nádasok kócsagkolóniák lármájától hangosak. Újra megjelent a nyári lúd, a félénk énekes hattyú fészkelése is szenzációt jelentett.
Az emlõsök közül a denevérek kutatása felhívta a figyelmet az idõs fák megõrzésének fontosságára. Sok idõt áldoztunk a hiúz felkutatására, és két éve Darányi László õrkollégánkra rámosolygott a szerencse, mert a visszatért hiúz nyomait, majd nemsokára friss zsákmányát is megtalálta. Újabb és újabb növényfajokat ismerünk meg Dr. Nagy József botanikus munkája nyomán. A muflon visszaszorulásával regenerálódtak a Szent Mihály-hegy sziklagyepei, és négy éve Békefi András természetvédelmi õr újra megtalálta az eltûntnek hitt fokozottan védett magyarföldi husángot. A megépült kerítés védelmében 32 év után újra magot érlel ez a bennszülött növényritkaság. Bezeczky Árpád, õrkerület vezetõ
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Erdõk, legelõk ahol mi gazdálkodunk
Ökoturizmus és környezeti nevelés
A nemzeti park területén az Igazgatóság vagyonkezelésében lévõ mintegy 3 300 ha földrészlet közül a gyepterületek és az erdõterületek kezelésének feladata emelkedik ki. Nagyobb egybefüggõ gyepterülettel az Ipoly-vidéken rendelkezünk. A területhasználat jellemzõ módja a legeltetés és a kaszálás. Az élõhelyfenntartás, továbbá az õshonos magyar szürke marha genetikai értékének megõrzése érdekében Ipolyvecén hoztunk létre tenyészetet. A gulya egyedszáma mára már meghaladja a 80-at. Az erdõterületek jelentõs részén az átvétel elõtt elmaradtak az erdõmûvelési munkák. Az idõsebb állományokban a korábbi túlzott erélyû belenyúlások eredményeztek gyomosodást, cserjésedést, és ennek következtében hiányzott a természetes újulat. A DINPI az erdõterületek szakszerû kezelésével igyekszik ezen javítani. Dulai Gábor, birtokügyi referens Szûcs Gábor, mezõgazdasági referens
A Királyréti Erdei Iskola 1993 óta várja látogatóit. Azóta mintegy 25 000 fõt fogadtunk túravezetéseinken, és 61 erdei iskola programot tartottunk, valamint számos tábort, jeles napokhoz kötõdõ programokat és vetélkedõket szerveztünk. A helyi civil szervezetekkel együtt 4. éve okítunk lelkes természetbarátokat a terepi vezetõ-képzõ tanfolyamon. 2003-ban a meglévõ épület felújításának és egy új épületszárny felépítésének köszönhetõen már 50 szálláshely, modern demonstrációs eszközök, információs központ és kiállítások fogadják az odalátogató közönséget, és az épületben kerekes székkel is lehet közlekedni. 2004-ben a Széchenyi Turizmusfejlesztési pályázat keretében a Börzsöny több pontján is elhelyeztünk háromnyelvû információs táblákat. Helyi természetvédõ civil szervezetekkel közösen évek óta nagy sikerrel szervezünk a Börzsönyben különbözõ tematikus- és teljesítménytúrákat. A fent említett INTERREG pályázat révén 2 új tanösvénnyel gyarapodott nemzeti parkunk; a Drégelyvárhoz vezetõ „Apródok útja” és a Dejtár határában található „Páskom legelõ” tanösvénnyel. A Nemzeti Park nyugati kapujában található Esztergomi Bemutatóközpont megnyitotta kapuit a diákok elõtt, és a szomszédságában található Strázsa-hegyi tanösvényt is felújítottuk. Dr. Kézdy Pál, osztályvezetõ Kõvári Anita, ökoturisztikai referens
INTERREG program uniós támogatással 2006 februárjától, szlovák partnerekkel összefogva a Nemzeti Park növény- és állatvilágának feltárását és bemutatását végezzük. A Duna, az Ipoly és árterük intenzív kutatásával eddig ismeretlen értékek is elõkerültek. A madárfauna vizsgálatával például kimutatták, hogy a rétisas rendszeresen elõfordul az Ipoly-vidéken, és egyre több példány telel a Dunakanyarban. A Natura 2000 területek természeti és kulturális értékeit magyar és szlovák nyelven két új tanösvény, a határ menti településeken kihelyezett információs táblák és új kiadványok ismertetik. Krausz Zsófia, ökológiai referens
7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Kiadványok A Nemzeti Park értékeit a Fedezze fel a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot! címû füzet és a Nemzeti Park a Dunakanyarban címû könyv ismerteti. Az utóbbi kismonográfiát a Ganteline Kft. felkérésére és támogatásával állították össze szakembereink. Az ismeretterjesztõ kiadványok mellett a DINPI mûködési területén végzett tudományos eredmények bemutatására életre hívott Rosalia sorozatban a Nemzeti Park tízéves évfordulójára adtuk ki a Börzsöny hegység növényvilágát feldolgozó kötetet. Harmadik éve jelentetjük meg a Cincér Hírlevelet, melyben rendszeresen beszámolunk a Nemzeti Parkban zajló eseményekrõl, természetvédelmi munkánkról. Menráth Réka, környezeti nevelõ
Õrszolgálat A védett természeti értékek õrzése, károsításuk megelõzése, a természetvédelmi szabálysértések megakadályozása a nemzeti park természetvédelmi kezelési tevékenységének fontos része, melyet a természetvédelmi õrszolgálat biztosít. A természetvédelmi õrök tevékenységének túlnyomó része ugyan a védett területekhez kötõdik, de az élõvilág védett fajai, a természeti területek általános védelme és a régészeti lelõhelyek, illetve leletek õrzése a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeken is feladatuk. A természetvédelmi õrök szabálysértési hatósági feladataik ellátásán túl részt vesznek a természetvédelmi vagyonkezelés ellátásában, a szakmai kutatások, a monitoring végzésében és a környezeti nevelésben is. Tekintve, hogy a Dunakanyar kiemelt turisztikai célpont, a Nemzeti Park területén dolgozó 10 fõs természetvédelmi õrszolgálatra igencsak sok feladat hárul. Munkájuk elvégzéséhez segítséget nyújtanak a polgári természetõrök, akiknek oktatását, tevékenységük szervezését, koordinációját is az õrszolgálat látja el.
Az õrszolgálat rendvédelmi szervezetekkel, a határõrséggel, a vám- és pénzügyõrséggel is együttmûködik, amit megállapodások szabályoznak. A közös munka keretében több sikeres akcióra került már sor, természetkárosító cross-motorosok elfogásán kívül például védett állatok csempészetét is sikerült nemegyszer megakadályozni. Nagyon fontos a gazdálkodó szervezetek képviselõivel erdészekkel, hivatásos vadászokkal végzett közös munka is; az információcsere, a kölcsönös tájékoztatás mellett gyakran vesznek részt természetvédelmi akcióinkban is. Dobos Antal, osztályvezetõ Janata Károly, õrkerület-vezetõ
Partnereink az erdõk megóvásában Országos szinten példamutató módon folyt a Pilisi Parkerdõ Zrt. és a DINPI közötti együttmûködés az elmúlt tíz évben. A természetközeli erdõgazdálkodásban a Nemzeti Park megalakulása elõtt elért eredményekre alapozva mára 10 000 hektár fölé sikerült emelni a természetközeli módon, úgynevezett Pro Silva alapelveknek megfelelõen kezelt erdõk területét a térségben. A Börzsöny területén az Ipoly Erdõ Zrt. végzi az erdõgazdálkodást, ahol idõbeni és térbeli korlátozásokkal egyaránt találkozunk védett növények, állatok vagy éppen társulások érdekében. A 10 évre szóló erdõtervekbe bekerülnek a fontosabb természetvédelmi elõírások, az erdõgazdálkodást pedig újszerû erdõkezelési eljárások üzemi méretû bevezetése jellemzi. Egyebek között Diósjenõn és Királyréten a természet ökológiai törvényszerûségeire építve „folyamatos erdõborítás” mellett folyik a fahasználat és erdõmûvelés. Lomniczi Gergely, Pilisi Parkerdõ ZRT. Menráth Réka, környezeti nevelõ
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Nemzetközi kapcsolatok
Civil kapcsolatok
A Szlovák Köztársaság állami természetvédelmével a DINPI 2001 óta folytat közös kutatási és védelmi tevékenységet: a szlovák oldalon lévõ Duna menti ártéri erdõk Tájvédelmi Körzettel a homoki kikerics védelmében és állományának nyomon követésében, a dunai területek madárvilágának megfigyelésében, réti sasok téli számlálásában, egyes sztyeppi és mocsári bogarak monitoringjában. Biztosítjuk a szakmai anyagok és információk kölcsönös cseréjét, illetve keressük az együttmûködés további lehetõségeit. 2006. október 27-én a DINPI együttmûködési megállapodást kötött a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Parkkal. Az együttmûködési megállapodás céljai: közös pályázati lehetõségek felkutatása és megvalósítása, tapasztalatok cseréje a védett erdõterületek természetvédelmi kezelésével kapcsolatban, a két nemzeti park ökoturisztikai lehetõségeinek megismertetése, közös rendezvények szervezése. Menráth Réka, környezeti nevelõ Papp Bea, környezeti nevelõ
Az élõhely- és fajvédelem terén több sikeres együttmûködést valósítottunk meg helyi és országos természetvédõ civil szervezetekkel. A Börzsöny Alapítvány pályázati forrásból vadkizáró kerítést épített a DélBörzsönyben a fokozottan védett terület botanikai ritkaságai védelmére, melynek szakmai irányítását a Nemzeti Park végezte. Biztosítottuk az MME aktivistái által végzett madár-õrzések (kerecsen, uhu) hatósági hátterét, esetenként helyettesítésben is részt vállalva. Kísérletek történtek több védett madárfaj fészkelõhelyének mesterséges kialakítására: költõláda-kihelyezés kerecsensólyom számára, mûfészek parlagi sas számára. Az MME Börzsönyi Csoportja védelmi kerítést létesített az Inóczi Kõbányában ritka ragadozó költõhelyének védelme érdekében. A mûemléki védelem terén a Drégelyvár Alapítvánnyal közös összefogásban történik a Drégelyvár felújítása. Menráth Réka, környezeti nevelõ Papp Bea, környezeti nevelõ
Természetvédelmi munka a Pilis-Visegrádi-hegységben A Pilisi Tájegység élõvilágának feltárása, fontos élõhelyek természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele, a természetvédelmi célok meghatározása ugyan még a nemzeti park megalakulása elõtt lezajlottak, az elmúlt tíz év is fontos eredményeket hozott. A kilencvenes évek közepén került természetvédelmi vagyonkezelésbe az esztergomi katonai gyakorlótér, amelyet 1957 és 1989 kö-zött a Szovjet Déli Hadseregcsoport használt. A katonai jelenlét részben kedvezett a területnek, hiszen évtizedekre korlátozta az emberi jelenlétet és gazdasági törekvéseket, más szempontból viszont nagy degradált területrészeket eredményezett. A távozó katonák után nagy mennyiségû szemét, felhagyott és rendezetlen kõfejtõk, feliszapolódott, elszennyezett vizû tavak maradtak. A terület helyreállítása az elmúlt tíz évben is folyt. Ennek keretében huszonnégy felhagyott kõfejtõ és kisebb anyagnyerõhely (egyik-másikban több ezer köbméter illegálisan és a környezetre veszé-lyes módon lerakott szemét volt) tájrendezését sikerült elvégezni. Balesetveszélyes katonai objektumok ártalmatlanítása történt meg, közülük néhányat bemutathatóvá is tettünk. A bányák tájrendezésével párhuzamosan helyreállítottuk a Kis-Strázsa-hegyen álló tüzérségi megfigyelõtornyot, és fogadóközpontot létesítettünk a hegy tövében egy romos katonai épület újjáépítésével. Itt múzeumi helyiség mutatja be a lõtér élõvilágát; természetvédelmi-természetismereti programok lebonyolítására nyílik lehetõség, utóbbiban jól támaszkodhatunk a közeli tanösvényre, illetve a közeli, a kilencvenes évek végén megtisztított és tájrendezett tavakra. Janata Károly, õrkerület-vezetõ
Terveink A DINPI – elsõsorban az EU operatív programjaira támaszkodva – az alábbi fejlesztéseket tervezi a Nemzeti Park területén. Visegrádi Látogatóközpont. A 11-es számú út mellett, a visegrádi városkapu elõtt tervezzük kialakítani a Nemzeti Park látogatóközpontját. A terület közvetlenül csatlakozik a Visegrádi Palota Múzeum régészeti feltárásához, ami lehetõvé teszi, hogy az „Élõ Duna” természetvédelmi kiállítás mellett a Duna-vidék múltját is bemutassuk. A látogatóközpontból kiindulva madármegfigyelõ hajótúrákra, kenués kerékpárkölcsönzésre nyílhat lehetõség. Hagyományõrzõ ház. Ipolyvecén terveink szerint új épületben lehet majd megtekinteni a Nemzeti Parkot bemutató kiállítást. A látogató megismerkedhet a fafaragástól a kenderfeldolgozáson keresztül a gyertyamerítésig számos olyan, természettel összefüggõ tevékenységgel, amelyet hagyomá-nyosan ezen a tájon végeztek elõdeink. A gépszínben mezõgazdasági eszközök bemutatóját, illetve egy kovácsmûhely berendezését tervezzük, az istálló pedig lovastúra-állomásként mûködik majd. Az Ipoly árterén, valamint a dejtári Nagy-tónál madármegfigyelõ tornyok épülnek. Királyréti Erdei Iskola korszerûsítése. A gazdaságos üzemeltetéshez szükségessé vált az épület rekonstrukciója, infrastrukturális fejlesztése, energetikai modernizálása (fûtéskorszerûsítés fagázosító kazánnal, napkollektorok kialakítása). Az erdei iskola programkínálatának színvonalasabbá tételéhez tervezzük meteorológiai miniállomás kialakítását és madárfészkek bekamerázását. Az Ipoly-völgy ártéri területeinek (Csík-tó) jobb vízellátása érdekében élõhely-rehabilitációs beavatkozásokat tervezünk. Dr. Kézdy Pál, osztályvezetõ Kõvári Anita, ökoturisztikai referens
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTÍV TERMÉSZETVÉDELEM Az augusztus 5. és 26. között a XVII. alkalommal megrendezett Hopp Ferenc Madarásztáborban a naszályi Ferencmajorihalastavak területén 47 önkéntes végezte a madárgyûrûzést és faunisztikai adatok gyûjtését. A változatos élõhelyeken átkígyózó hálósor minden várakozást fe-lülmúló eredményeket hozott. A 2 771 befogott madár között volt egy Belgiumban gyûrûzött énekes nádiposzáta, egy szlovák és egy lengyel gyûrûs foltos nádiposzáta is. Megkerült Magyarország eddigi legidõsebb törpegémje, „aki” elmúlt 9 éves. A tábor alatt 165 madárfaj jelenlétét sike-rült kimutatni. Nagy számban kerültek elõ Natura 2000 minõsítõ fajok – kis kárókatona, fekete gólya, törpegém, kis kócsag, bölömbika, nyári lúd –, és tömegmadárfajok – tõkés réce, szárcsa, nagy kócsag, nagy testû sirályok, dankasirály – is. Az érdekesebb fajok közül észleltük a békászósast, törpesast, kerecsensólymot, kis pólingot és csigaforgatót. Az adatgyûjtés jelentõségét növeli, hogy a tavak a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartoznak, és a Natura 2000 hálózat részét képezik. Csonka Péter, õrkerület-vezetõ Augusztus eleje óta folyamatosan zajlik a madárgyûrûzés a DINPI által mûködtetett Farmosi Madárvártán . A korábbi évekhez képest a fogási eredmények igen szerények. A kezdeti 100-150 ma-dár után szeptember elejére a napi átlag 50 példány alá csökkent. Az ok egyszerû: a farmosi Nagynádas 200 ha-os területe és a környezõ mocsarak az aszályos idõjárás eredményeként szinte teljesen kiszáradtak, így a nagy példányszámban vonuló madarak számára nem jöhet számításba se táplálkozó-, se pihenõhelyként. Ennek ellenére „hálóba akadtak” olyan érdekesebb fajok, mint a nagy fülemüle, a pettyes vízicsibe, vagy a bakcsó. Vidra Tamás, tájegységvezetõ
Halfajok védelme a Dunán A Duna mellékágaiban sok halfaj találja meg a számára kedvezõ ívási körülményeket, ahová nagyobb vízállás esetén vonulnak ki. A hullámzástól mentes, nyugodt vízben kedvezõ feltételek között nevelkedhet az ivadék is. Mivel azonban a Duna vízjárása erõsen változó, gyakran elõfordul, hogy a mellékág kiszárad. Ilyenkor az ott található halivadék nagy mennyiségben pusztul. A nagyobb halak az illegális halászatnak esnek áldozatul. A DINPI munkatársai, figyelve a vízállás változásait, hirtelen vízálláscsökkenés esetén dobóháló, esetleg elektromos halászgép segítségével az apadó víz pocsolyáiból összegyûjtik az ivadékot, és áttelepítik a Duna fõágának lassú folyású, sekély részeire. Egy-egy patakrendezés miatt alkalmi jelleggel is szükség lehet a védett halak áttelepítésére. Tóth Balázs ökológiai referens
Réti csík mentése A Tápió-Hajta vidékének egyik kiemelkedõ értéke a réti csík. E faj kutatására a DINPI külön figyelmet fordít a térségben. A kutatási jelentések szerint a farmosi tározók területén egy kb. 800 egyedet számláló állomány a szárazság miatt nagyon kis helyre szorult. Közülük 150 egyedet há-rom különbözõ, állandó vízzel rendelkezõ kis tóba helyeztünk át. Az áttelepítéssel növeltük annak esélyét, hogy a faj átvészelje a száraz idõszakot, továbbá a kis tavakból nagyobb vízállás esetén kedvezõ feltételek mellett terjeszkedhet különbözõ élõhelyekre. Tóth Balázs, ökológiai referens
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Látogasson el! Winter Erzsébettel beszélgetek, akit a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület aktivistájaként ismertem meg. A választás azért esett Zsókára, mert évek óta õ a leggyakoribb látogatónk a DINPI Esztergomi Bemutatóközpontjában, és itt a térségben sokan ismerik. Gyakorta elõfordul, hogy valakit egy szakmai fórumon megismerek, jó kapcsolatba kerülünk, de csak évek múlva derül ki, hogy több más területen is központi személyiség. Mi mindennel is foglalkozol tehát? W.E.: A Nap-Út Alapítvány elnöke és vezetõje is vagyok egyben. Többnyire hátrányos helyzetû gyerekekkel foglalkozunk. Visszük õket kirándulni, nyaranta táborozni, évközben pedig képesség- és készségfejlesztõ foglalkozásokat tartunk. Iskolákba járok interaktív foglalkozásokat tartani önismeret, egészséges, környezettudatos életmód, emberi jogi témákban. Ezek mellet Dorog Város Önkormányzatának képviselõtestületében az Oktatási Bizottságnak is tagja vagyok. Fontos számomra a környezeti nevelés, a környezet védelme és a hátrányos helyzetû családok segítése. Törzsvendég vagy a Bemutatóközpontban. Miért választod a Kis-Strázsa hegyet olyan gyakori úti célul? W.E.: A természet minden évszakban más arcát mutatja. Tavasszal szinte hétrõl hétre más virágözön borítja a hegyoldalt. Elõször a kökörcsinek, majd a héricsek és az apró nõszirom… Késõbb a nagyezerjófû és a gémorr… Jó menni hozzátok azért is, mert mindig segítõkészek vagytok, és kedvesek a gyerekekhez. Szakmailag is mindig kitesztek magatokért. Melyek voltak a legjobb élményei a gyerekeknek, akiket idehoztál? W.E: A kövektõl kezdve a legkisebb állatokig minden érdekli õket. Az oktatóterem is izgalmas számukra, ott a sok állatbõr, amit végig lehet simogatni, és játszva megismerni az állatokat. Akik tavasszal voltak, azok a madárodúkba kukucskálást találták nagyon izgalmasnak.
Királyrét a négyéves Boróka szemével Szüleimmel, nõvéremmel és a kisöcsénkkel kirándultunk a Börzsönyben. Szállásunk a DINPI (keresztmami mondta, én nem tudom, mi az – és te?) turistaházában volt, aminek megérkezésünk pillanatától nagyon örültünk. Arról, hogy gyönyörû az erdõ és a táj arrafelé, a Jóisten „tehet”, de hogy szívesen, kedvesen várt minket Margit néni, hogy a házban pingpongasztal fogadott és barátságos, kényelmes, tiszta szobák, az már az ott dolgozó felnõttek miatt lehet. Nekünk, gyerekeknek külön szobánk volt! Persze folyton átjárkáltunk anyáékhoz, de csak míg el nem aludtunk, mert a királyréti „bazi jó” játszótéren úgy elfáradtunk már elsõ este, hogy reggelig húztuk a lóbõrt. Másnap izgatottan toporogtunk az ajtóban: kompozást ígértek apáék Visegrádra, át a nagy Dunán. Amíg vártunk, a folyosón kitett szép plakátokat nézegettük. Sajnos, a királyréti hegyre nem mentünk fel, pedig én biztos kikönyörögtem volna apától, hogy a nyakában vigyen, és akkor mindent láttam volna (mert az én apukám a legmagasabb a világon!), de a horgásztóig elsétáltunk, amit körül lehet járni, és odafelé lovakkal is találkoztunk (voltak zoknisak is…). Útközben tudtuk meg a lovász nénitõl, hogy a lovak igenis fekve alszanak, nem állva. Ti tudtátok? És aztán eljött a várva várt kisvasút napja. Egész úton az ablakban ültünk – persze ki nem hajolhattunk, mert az nagyon veszélyes, de a kezünket azért szabad volt egy icipicit kidugni. A vonat a patak mentén Kismarosig ment, ahol késõbb a ciszterci szerzetesnõvérek monostorát is meglátogattuk – fincsi a málnaszörpjük! A három ujjamon meg tudom számolni, hányat aludtunk Királyréten, de vissza kell mennünk még – anyáéknak azt mondtuk, hogy már jövõre menjünk , mert a közeli Nógrád várát átaludtuk az autóban, és különben is, egyre hosszabb túrákat tudunk majd megtenni, ahogy nõ a lábunk. Nekem még csak 25-ös a cipõm…
Boróka gondolatait az édesanyja, Keszeli Ilona jegyezte le
Neked mi jelent élményt a tanösvényen? W.E.: Feltöltõdöm egy ilyen kirándulás során a sok élménnyel, mindig tartogat újdonságot a változó természet. Az is fontos, hogy a gyerekek számára sikerül élményt nyújtani. Köszönöm ezt a lehetõséget! dr. Jankainé Németh Szilvia, DINPI õrkerület-vezetõ
11 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
KALANDOZÁS A VIZEK BIRODALMÁBAN Az esztergomi Duna Múzeum A megjelenésében tekintélyt és nyugalmat sugárzó barokk palota termei az év minden szakában fogadják az ide látogatókat. A Duna Múzeum kiállításában Magyarország történetének meghatározó elemével, a vízzel ismerkedhetünk. Egy magasba törõ szerkezet (aquamobil) vízikerekein csordogáló víz idézi a vízimolnárok, kovácsok, posztókészítõk munkáját, és csak az általa mûködtetett pecsétnyomó „igazolásával” léphetünk tovább az ismeretek megszerzése útján. A pancsolóteremben a víz erejének kihasználására, illetve ennek az erõnek a kordában tartására készített hasznos találmányokat próbálhatunk ki. Vizeink élõvilágát idézi a folyószabályozások termébe vezetõ dioráma, és itt ismerhetjük meg az ember napjainkig folyó küzdelmét a pusztító árral. Helikopterrel emelkedünk a gátját áttörõ Tisza fölé, és látjuk, hogyan veszi ideiglenesen birtokába termõföldjeinket, házainkat. Honnan érkeznek és hova távoznak Magyarország folyói? Hogyan alakult ki folyóink ma ismert medre? Kis térképtörténet a falakon, hatalmas ûrfelvétel a térképterem padozatán segít, hogy választ kapjunk kérdéseinkre. Továbbhaladva egy polgári lakóház mosókonyhája és fürdõszobája mutatja be a közmûvesítés – csatornázás és vezetékes vízellátás kezdeteit. A kalandozásban elfáradt látogatók a pihenõsarokban zenei és irodalmi mûveket hallgathatnak Sebestyén Márta és Szabó Gyula tolmácsolásában. Az ide látogató csoportokat igény szerint múzeumpedagógus vezeti végig a kiállításon, közösen keresve a válaszokat a játék és tanulás során felmerülõ kérdésekre. Óvodások, kisiskolások és középiskolások számára tematikus múzeumi órák, játékos foglalkozások gazdag kínálatát nyújtja egész évben a Duna Múzeum.
Duna Múzeum Esztergom, Kölcsey u. 2 sz. Tel.: 06-33-500-250;
[email protected] www.dunamuzeum.hu Nyitva tartás:
május–október naponta 9–17 óráig, november–április naponta 10–16 óráig, szünnap: kedd. Januárban a múzeum zárva tart. A múzeum ingyenesen látogatható, múzeumi vezetés csoportoknak 100 Ft/fõ. 12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA
Vetélkedõ
Rejtvényünkben 12 olyan védett és fokozottan védett növény és állatfaj nevét rejtettük el, amelyek a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén élnek. A helyes megoldást beküldõk között a Fedezze fel …! sorozat 4 füzetét sorsoljuk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86.
Z U K L L Á C S I K Ó F A R K
E R O Ö A H Á Z L D H I R A Ú
K R H M V F P E É T Ó G D J T
O V I A O I I G B Y V Y H Z A
R G Ú Ü V Z R T F É I M Z O G
N A Z C É A O Á A P R E É S Y
I N E S E R S K K R Á K V C E
S K R E K S L I É J G Á B S P
T I H R Z Z Ó N C P O Z L I I
Á F Û K R U H U S I R E Y G B
R E P Á K N U Y N R N P Õ A É
N P A N N O N G Y Í K C T V K
I Á B I C R Y Õ Á V Ú I É É A
C S I S A K O S S Á S K A R N
S É B A M A R I Ö D N E S I Y
Elõzõ számunk helyes megfejtése: mezei veréb Cincér polót nyert: László Attila – Budapest, Kálniczky Máté – Székesfehérvár, Vidra Tamás – Úrhida
A Duna–Ipoly Nemzeti Park kihirdetésének 10. évfordulója alkalmából vetélkedõre hívtuk a DINPI mûködési területén (Pest, Komárom-Esztergom, Nógrád megye, Budapest) található iskolák 5-8. évfolyamos diákjait. A két forduló feladatait a világháló segítségével ismerhették meg a csapatok, ahol a megoldásban is segítséget találtak. Fejtörõk, rejtvények, leírások, rajzok, fotók alapján kellett felismerni növényeket, állatokat, településeket. Tájakról, növényekrõl, élõhelyekrõl szóló irodalmi alkotások felismerése is próbára tette a versenyzõket. A két forduló feladatsorát 255 csapat tejesítette. A legjobb 4 csapatot ötnapos természetismereti táborozáson láttuk vendégül a Királyréti Erdei Iskolában. A gyõztesek terepi programokon ismerkedtek a Börzsöny természeti értékeivel, a kézmûves-foglalkozások során természetes anyagokból készítettek tárgyakat. A programokat Szegedi Viktória, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, és Takáts Margit, a Királyréti Erdei Iskola munkatársa vezette. A jutalomtáborozáson a Balassi Bálint Általános Iskola (Budapest) Balassi Bocsok, a Seregélyesi Általános Iskola Tátorján, a Bernecebaráti ÁMK Általános Iskola Makákók és a Tarjáni Általános Iskola Hóvirág csapata vett részt. A 5-8. helyezett csapatok a Szemlõ-hegyi és Pál-völgyi barlangba nyertek belépõt. Ezen csapatok: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Székesfehérvár) 8. b lányok; Teleki Blanka Általános Iskola (Budapest) Fafejek; 1. Általános Iskola (Diósjenõ) Vadgesztenyék; Dózsa György Általános Iskola (Balassagyarmat) Tavirózsák; Géza Fejedelem Általános Iskola (Verõce) Verõcei Vidrák; Tátorjáni Általános Iskola Barangolók; Ságvári Endre Általános Iskola, (Oroszlány) Sulikoktél. A két fordulót teljesítõ csapatok emléklapot kaptak. Takáts Margit, a Királyréti Erdei Iskola vezetõje
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
OLVASTA MÁR?
TÁMOGATÓINK Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
Andreas Stihl Kereskedelmi Kft.
A STIHL motoros gépek már ma teljesítik a jövõbeni füstgázkibocsátási normákat A STIHL számára a károsanyag-kibocsátás csökkentése a termékek és a folyamatok szintjén már régóta fontos szerepet játszó kötelezettségnek minõsül. Bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a STIHL a környezetbarát motortechnológiák kifejlesztésének egyik vezetõ vállalata a világpiacon. A kert- és tájápolást, valamint az erdõgondozást szolgáló motoros fûrészek és más motoros gépek gyártójaként a STIHL a kezdetektõl fogva különösen elkötelezett a környezetvédelem és a felhasználók irányában. Ebben a témakörben kiemelkedõ prioritással bír a füstgázok, valamint a felhasználókat és a környezetet érõ terhelés csökkentése. Így a STIHL már 1988-ban, a világon elsõ vállalatként kifejlesztett egy katalizátort a kétütemû motorokhoz. Ez a katalizátor olyan mértekben csökkenti a füstgázban lévõ el nem égetett összetevõk mennyiségét, hogy a káros szénhidrogének kibocsátása akár 80%-kal is kisebb lett. A STIHL berendezések használóinak tehát nyugodt lehet a lelkiismerete a környezetvédelmet illetõen a jövõben is, hiszen innovatív motortechnológiájuk révén (legyen szó akár kétütemû, akár a STIHL által szabadalmaztatott 4-MIX motorokról) a STIHL berendezései a „kézben tartott, 050 cm3 közötti lökettérfogatú motoros berendezések füstgázkibocsátásának csökkentésére vonatkozó EU irányelv” II. fokozatának eleget tesznek. Szuper a motor és a környezet számára Kiváló minõség ez a STIHL-nél nemcsak a motoros fûrészekre és más motoros berendezésekre vonatkozik, hanem az üzemanyagokra is. Ezt a követelményt a részben szintetikus, nagy teljesítményû STIHL HP Super motorolaj minden tekintetben teljesíti. Kevés ként és klórt tartalmaz, így kevés pernyével ég, ezenfelül hozzájárul a kimondottan alacsony füstgázkibocsátáshoz. Ezt az olajat az egész világon mindenütt abba az osztályba sorolják, amely a legmagasabb követelményeket támasztja a füstgázkibocsátás, a tisztább égés és a kenési tulajdonságok tekintetében. Hasonlóan környezetbarát a STIHL MotoMix üzemanyag, mely szinte teljesen mentes az egészségre ártalmas anyagoktól, így a benzoltól és az aromás szénhidrogénektõl. www.stihl.hu
A Börzsöny hegység edényes flórája A Rosalia sorozatot a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság három megyét lefedõ mûködési területén a gyakorlati természetv é d e l m i m u nkánkat megalapozó kutatások bemutatására indítottuk. A sorozat címéül igazgatóságunk címerállatának, a havasi cincérnek a tudományos nevét választottuk. A kötetetek kiadásához jó alapot teremt, hogy Igazgatóságunk számos kutatási és oktatási intézménnyel és kutatóval tart fenn szoros kapcsolatot, akikkel kölcsönösen segítjük egymás munkáját. A kutatások intenzitását az utóbbi években tovább növelték a mûködési területünkön megvalósuló olyan hazai és uniós programok, mint az NKFP, a LIFE vagy az INTERREG pályázatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park tízéves évfordulóra elkészített ismeretterjesztõ kiadványok mellett szerettünk volna Igazgatóságunk tanulmánykötet-sorozatában is új könyvet megjelentetni. Természetes módon merült fel az ötlet, hogy az ünnepi kötet a Nemzeti Park jelentõs részét kitevõ Börzsöny hegység növényvilágát feldolgozó munka legyen, hiszen Nagy József botanikus évtizedes kutatásainak egységes flóramûben történõ összefoglalása eddig még nem történt meg. A kötetet a terület egyik legnagyobb gazdálkodó szervezetével, az Ipoly Erdõ ZRT-vel közösen adtuk ki, ami jól példázza az elmúlt tíz évben a Nemzeti Parkban végzett közös munkát, összefogást. A tanulmánysorozat elsõ kötete a Gerecse hegység flóráját dolgozta fel. A jelenlegi második kötetet követõen 2007-2008 folyamán további terveink között szerepel a rákosi vipera védelmét, a pilisi len élõhelyét és a Váci Naszály kutatásait bemutató monográfiák kiadása. Abban a reményben adjuk ki ezt a monográfiát, hogy nagy örömmel veszik majd kézbe mindazok, akik érdeklõdnek a Börzsöny növényvilága iránt, esetleg munkájukhoz hasznos információkkal szolgál, vagy csak egyszerûen tudni szeretnének természeti környezetünk értékeirõl
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: Sze-V, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon 10.00-18.00 óráig
Térkép letölthetõ: www.kirandul.hu Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.: 22/353-219
Sas-hegyi Látogatóközpont Hétvégén 10.00-17.00 óráig a kijelölt tanösvényen látogatható. Szakvezetés óránként indul. Hétköznap szakvezetés elõzetes bejelentkezéssel kérhetõ. Információ: Tel.: 30/663-4669; 1/391-4624; Fax: 1/200-1168 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected] Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Papp Ágnes 30/9489-150 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
