CINCÉR Õsz A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE. 5. évfolyam 3. szám

CINCÉR

A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 5. évfolyam 3. szám

TÖRTÉNETI KERTEK

2009 Õsz

TARTALOM ÚGY GONDOLOM Az õserdõktõl a kezelt erdõkig . . . . . . 2

ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

NÉGY ÉVSZAK KIÁLLÍTÁS válogatott képei az Alcsúti Arborétumból . . . . . . . . . . . . . . 8

TÖRTÉNELMI KERTEK Alcsúti Arborétum . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Jókai-kert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

LÁTOGASSON EL! Kõpark tanösvény. . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Jókai-emlékszoba . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Kertek világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2009 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Õsz (Fotó: Gehring János) További fotók készítõi: Adravecz Tamás, Bérces Sándor, Bolla László, Csonka Péter, Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kovács László, Máté Bence, Menráth Réka, Nagy Attila, Nagy László, Papp Miklós, Réczey Katalin, Ries Zoltán, Riesz Abigél, Szelényi Gábor, ifj. Udvardi László, Vidra Tamás, Vincze Tibor Illusztráció: Békefi András

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

Duna–Ipoly

Gerecsei TK

Nemzeti Park

Budai TK

GödöllõiDombvidék TK

Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13 Ócsai TK Sárréti TK

Sárvíz-völgye TK

TÁMOGATÓINK MME - Házakat bontó harkályok . . . . . . . . . . . . . 13 A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

1 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról.

Az a

õserdõktõl

kezelt erdõkig

E g y h ú s z é v e elkezdõdött folyamat eredményei kezdenek lassan, de biztosan megmutatkozni. A Pro Silva alapelvek mentén kezelt erdõk új színt hoznak a természetvédelem és az erdészet kapcsolatába. Szlovéniában, a Pro Silva Európa éves nagyrendezvényén Jean-Philippe Schütz, a Pro Silva Európa elnöke elõadásában hangsúlyozta, hogy a természetközeli erdõgazdálkodás elõtt álló kihívás valójában az, hogy jobban kielégítse a társadalmi érdekek egész sorát, mint eddig valaha, és éppen ezért a természetet nemcsak egy védendõ örökségnek, hanem alapvetõ környezeti adottságnak is tekintjük, amely az emberi jóléthez szükséges. Ezért a természettel harmóniában kell élni. Úgy gondolom, ez teljesen leírja az erdészet szerepérõl alkotott elképzeléseimet. A Pilisi Parkerdõ erdõkezelési stratégiájának lényege a szükségletetek és érdekek jól mûködõ integrációja, a multifunkcionalitás. Ez a megközelítés és a Pro Silva alapelveken nyugvó erdõkezelés eredménye teljes összhangban van a jelenlegi társadalmi elvárásokkal. A Pilisi Parkerdõ Zrt. már korán felismerte a természetvédelem, a közjólét és az erdészet kapcsolatát. Visegrádon a dr. Madas László által 1954-ben megkezdett Erdõanyai Szálalóvágás az egyik legkorábbi elõfutára annak az erdõmûvelési paradigmaváltásnak, amelyet összefoglaló néven a folyamatos erdõborítást biztosító erdõgazdálkodásnak nevezünk. Az 1999-ben elindított

Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutatóterületen 2003-tól – amióta rögzítjük a hivatalosan ide látogató szakemberek számát – ötven program keretében 974 szakember fordult meg. Elmondható, hogy hazánk egyik leginkább látogatott erdészeti bemutatóhelyérõl van szó. A Parkerdõ területén üzemi méretekben is elindult az a folyamat, amely új megvilágításba helyezi az erdõgazdálkodást. Ötezer hektáron faanyagtermelést nem szolgáló „örökerdõk”, és szintén ötezer hektáron szálalóerdõk vannak kialakulóban. Ezzel a folyamatos erdõborítást biztosító erdõgazdálkodás-erdõkezelés eléri a tízezer hektárt, és a további erdõtervezések során újabb területek kerülnek fokozatosan ilyen kezelésbe. A szomszéd Ipoly Erdõ Zrt. területein szintén hasonló munkák folynak. Nem csupán a faanyag, de manapság az erdei ökoszisztéma egésze – élõhely, tájkép, biodiverzitás, esetleg turisztikai lehetõség vagy védendõ természeti érték – ennek az új megköz e l í t é s t n y ú j t ó erdõgazdaságnak fontos következménye, eredménye. Az erdészeti hivatás és tudomány mélyén mindig ott rejtõzködött ez a tudás, hiszen az erdészet több mint 120 éve foglalkozik szálalással és az „örökerdõ” eszményével, azonban valószínûleg most érkezett a társadalmi tudatosság arra a szintre, hogy ennek alkalmazása elõtérbe kerüljön. Az erdészet és a természetvédelem összefogása szintén szükségszerû, hogy az erdõk és a természeti értékek védelme sikeres legyen.

„...a természetközeli erdõgazdálkodás elõtt álló kihívás valójában az, hogy jobban kielégítse a társadalmi érdekek egész sorát, mint eddig valaha…”

Csépányi Péter a Pilisi Parkerdõ Zrt. fõmérnöke

2 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY VOLT November 7-én Jókai kora – Jókai bora címmel tartottunk hagyományteremtõ irodalomtörténeti és történelmi borvidéki estet a sváb-hegyi Jókai-kertben. Jókairól tartott elõadást Arday Géza irodalomtörténész, valamint E. Csorba Csilla és Kalla Zsuzsa, a Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársai. Kátai Zoltán énekmondó bordalai után a Jókai pincében Szöllõsi Mihály neszmélyi borait a Piszkei Ökopékség lepénykenyereit és Baranya Zoltán õstermelõ juhsajtjait kóstolhattuk meg.

Táboraink „Megyek, megyek. Vár a Világ engem. Egy nehéz mesterség sem szegheti már a kedvem. Batyumban a pogácsa, szívemben a mese, Ugye nem lesz vége sose…?”

Inasképzõben jártam a nyáron, Ócsán. Sok ifjú tanonccal találkoztam, volt köztük kicsi és nagy. A tábort egy mese nyitotta, melyben az ifjak elindulnak szerencsét próbálni, kitanulni valamilyen mesterséget. Fontos szerepet játszott a tábor mindennapjaiban is a népmese, és amelyik mese a kis inasok szívéhez nõtt, útravalóul magukkal vitték szívükben a hétköznapokra. A táborozó gyerekek belekóstolhattak a régi korok mesterségeibe. Agyagoztak, nemezeltek, bõrtarsolyt készítettek, szõttek, kötelet vertek, mézeskalácsot sütöttek. Sõt! Megismerkedhettek a növények egyik „titkos családjával”, a festõnövényekkel. Növényi festékkel színeztek gyapjúfonalat, és papíron is kipróbálhatták, megcsodálhatták a „megtalált” színeket. A tábor végeztével mindenkit hamuban sült pogácsával a batyujában, „Segédlevél”-lel a kezében indítottak útjára. Szívbõl remélem, hogy találkozunk jövõre is – hiszen a Mesterlevél megszerzése a cél! Az Inasképzõ tábor a Múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû TÁMOP pályázat támogatásával valósult meg. Domonyi Mónika Szeptember 12-én Ócsán igazán „színes” program várta az érdeklõdõket, hiszen megnyitottuk az új idõszaki kiállítást a festõnövényekrõl, amely egyben a Múzeum-pedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû TÁMOP pályázat megnyitó ünnepsége is volt. A nyitórendezvényt alkotói foglalkozás zárta, ahol mindenki képeket készíthetett a növényi festékek

Július 31. és augusztus 30. között szerveztük meg a tizenkilencedik Hopp Ferenc Madarásztábort. Az egy hónap alatt feljegyezhettük minden idõk legnagyobb viharát a területen, és bár az extrém idõjárás olykor gátolta a szakmai munkát, hálóösszehúzásokkal elejét vettük a problémáknak. Az elsõ héten fõként azokat a fiatalokat vártuk, akik tavasszal jelentõs munkát végeztek a három helyszínen – Császár, Tardos, Tata – lebonyolított békamentésünkben. Három gyûrûzõ – Bátky Gellért, Krug Tibor, Pénzes László – vitte a napi munkát a gyûrûzõasztal mellett. A táborban közel kétszáz ember fordult meg, a gyûrûzõk kezébe azonban ennél jóval több madár került: 66 gyûrûzött faj, 3471 jelölt egyed, 2 külföldi megkerülés. Csonka Péter õrkerület -vezetõ Immár ötödik alkalommal rendeztük meg Tápió Közalapítvánnyal közösen a

Farmosi Madárgyûrûzõ Tábort, melynek a Nagy-nádas szélén álló egykori gátõrház adott otthont. A résztvevõk július végétõl szeptember közepéig heti váltásokban dolgoztak a gyûrûzõ szakemberek vezetésével. A tábor szakmai programját Benei Béla, Benei Zsolt, Csihar László, Mátrai Norbert, Szénási Valentin, Vízkert András gyûrûzõk irányították. Külön örömünkre szolgált, hogy meglátogatott bennünket Pest megye németországi testvérmegyéjének, Ludwigsburg járás képviselõ-testületének delegációja is. A tábor szakmailag is sikeresnek bizonyult, hiszen a szûk két hónap alatt mintegy nyolcvan faj 3500 egyedét sikerült meggyûrûzni. Külön említést érdemel a tábor történetében elõször fogott karvaly és az országosan fogyatkozó nagy fülemüle felbukkanása. Fontos tudományos információval szolgáltak azok az idén visszafogott nádirigók, illetve cserregõ nádiposzáták is, melyeket négy évvel ezelõtt, tehát az elsõ táborunkban gyûrûztünk meg. Vidra Tamás tájegységvezetõ – Szénási Valentin õrkerületvezetõ

3 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY LESZ Múzeumpedagógiai programok kezdodtek az Ócsai Tájházban a TÁMOP pályázat támogatásával, a környék iskoláinak részvételével. Szeptemberben a múzeumi órák a hagyományosan épült házakról szóltak, míg a kicsik a te-matikus foglalkozásokon az õszi gazdasági munkákkal ismerkedhettek. Október 2-án lezajlott a

Csapody Vera Természetvédelmi Verseny elõdöntõje. A válogatóverseny elsõ tíz helyezettje jutott tovább a 2010-ben a Föld Napja alkalmából a Jókaikertben megrendezésre kerülõ döntõbe.

Madármegfigyelõ Világnapok alkalmá-

Kaláka Szombat az Ócsai Tájházban – Adventi készülõdés November 21.

Betlehemes készítése

November 28.

Adventi koszorú készítése

December 5.

Karácsonyfadíszek készítése

December 12.

Mézeskalács készítése, Luca-napi hagyományok.

A

ból október 3-án három helyszínen szerveztünk programokat. Gyönyörû idõben, sok érdeklõdõ részvételével több száz madarat láttunk, hallottunk.

A programok 10 órakor kezdõdnek. Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 30/494-3368

Börzsöny Vulkántúra Október 17-én töklámpásokat faragtak, sütõtököt majszoltak a látogatók Ócsán a Töknapon.

December 12-én, reggel 6 órakor indul útnak a 42,2 km-es túra a Királyrét – Taxi-nyiladék– Cseresznyefa-parkoló – Vasfazék-völgy – Nagy-Hideg-hegy – Csóványos – Magosfa – Fekete-völgy – Jancsi-hegy – Hollókõ – Salgóvár – Magyar-hegy – Magyar-völgy – Bányapuszta – Hanák-rét – Nagy-Hideg-hegy – Magas-taxi-rét – Grófi út – Taxi-nyiladék – Királyrét útvonalon. Információ: Bezeczky Árpád, tel.: 30/663-4644

4 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY LESZ IX. TATAI VADLÚD SOKADALOM

2009. november 28. (szombat) Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony 00

06 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete (nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában a helyszínen)

„20 éves a Tatai Öreg-tó Ramsari Terület!” 2009. november 27-28.

0700-tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követhetik nyomon a tavi eseményeket!

Program

15

2009. november 27. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel 00

18 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában

08 A IX. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: Gyerekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond Haraszthy László, KvVM szakállamtitkár, Michl József, Tata város polgármestere 1000 Könyvbemutató! Madárvonulás atlasza. Utána „A madárgyûrûzés 100 éve Magyarországon” címû elõadás Elõadó: Ujhelyi Péter, Karcza Zsolt 00

00

20 A verseny megnyitója Musicz László 05

20 Versenyszabályzat ismertetése Pénzes László 2010 A kék vércse (Falco vespertinus) védelme Magyarországon Elõadó: Palatitz Péter, Solt Szabolcs 2040 Dél-Afrika vadvilága Elõadó: Riezing Norbert 15

21 Kis lilik Life Program eredményeinek bemutatása Elõadó: Tar János

11 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése 1500 -1630 A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép kivetítéssel! Narrátor: Zsoldos Árpád 1700 Õszi csillagos égbolt látványosságai (elõadás és távcsöves bemutató) Tatabányai Csillagvizsgáló 1800 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása

5 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY LESZ Elõadások

Egész napos programok

1030 Madárbarát kert program Elõadó: Orbán Zoltán

Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor 900-1600 óra között Életképfestés Madár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9001-1600 óra között Madármegfigyelés „teleszkóp bokrokban” Madárgyûrûzési bemutató MME Bolt Természetvédelmi tanácsadás Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége Kézmûvesek, helyi termelõk adventi vására

00

11 Vándorsólyom-nyomkövetés Magyarországon Elõadó: Prommer Mátyás 1130 A Komárom-Esztergom megye madártani értékei Elõadó: Pénzes László 00

12 Sas-hegy Természetvédelmi Terület bemutatkozása Elõadó: dr. Kézdy Pál 1230 A Duna folyam halai Elõadó: dr. Tóth Balázs 00

13 Natura 2000-es bogárfajok bemutatása, különös tekintettel a magyar futrinkára Elõadó: Bérces Sándor 1330 Gerecse flórája Elõadó: dr. Barina Zoltán 00

14 Fokozottan védett növényfajunk, a tartós szegfû (Dianthus diutinus) Elõadó: Balczó Anna 30

14 Parlagi sas a Kárpát-medencében Elõadó: Horváth Márton 1500 Kis lilik Life Program bemutatása Elõadó: Tar János

Öreg-tó Klub Hotel 00

20 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirdetése dr. Magyar Gábor, WWF Magyarország igazgató 2020 Fokozottan védett növényfajunk a tartós szegfû (Dianthus diutinus) Elõadó: Balczó Anna 2050 Vándorsólyom-nyomkövetés Magyarországon Elõadó: Prommer Mátyás 2115 India, kicsit más szemmel Elõadó: Dömsödi Ferenc A változtatás jogát a szervezõk fenntartják! További információ Csonka Péter: [email protected] Szervezõ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom--Esztergom megyei Csoportja, Duna--Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület Partner: Magyar Turizmus ZRt. Védnök: Michl József, Tata Város polgármestere Fõ támogatók: Tata Város Önkormányzata, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Magyar Turizmus Zrt., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Támogatók: birding.hu, Birding World Magazine, Dömsödi Ferenc, Ecotours Kft., Észak-dunántúli Vízmû Zrt., Fiwi-Hût Kft., Gaidosch Tamás, GALAX Kft., Imre Tamás, Kókay Szabolcs, Know-How Audit Kft., Remondis Oroszlány Zrt., Öreg-tó Klub Hotel, Swarovski Magyarország, Mikrolin Press Nyomda Kft., Öko-Design Kft, Tatai Kistérségi Többcélú Társulás, Tatai Mezõgazdasági ZRt., Tatai Városgazda Kht., Természetes Életmód Alapítvány, TOI TOI Kft., TopFoto topfoto.hu, WWF Magyarország, Zsoldos Márton

6 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

NÉGY ÉVSZAK kiállítás válogato

ifj. Udvardi László: Ébredõ szárnyak

Kovács László: Hóesés

7 DINPI HÍRLEVÉL

Bolla László: Jégvilág

DINPI HÍRLEVÉL

Adravecz Tamás: Hógömb

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ott képei az Alcsúti Arborétumból

Bolla László: Évszakok találkozása

Riesz Abigél: Óriás

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Kovács László: Híd az õszbe

8 Bíró Gabriella: Esküvõ a kápolnában DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Történeti kertek Alcsúti Arborétum Parktörténet - múlt Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja Alcsútdoboz határában. A 40 hektáros park 1820-as telepítése József nádor nevéhez fûzõdik, aki alcsúti birtokán – Pollach Mihály tervei alapján – felépíttette Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélyát, és schönbrunni kertépítõ-mesterével – Tost Károllyal – megterveztette az ország egyik elsõ tájképi kertjét, angolparkját. A természet- és mûemlékvédelmi oltalom alatt álló arborétum évszázados faóriásokkal, növényritkaságokkal, több mint 500 meghatározott taxont (rendszertani egységet) foglal magában. A különleges példányok táblákkal vannak megjelölve. A történelem viharai után megmaradt a kastélyhomlokzat, valamint a felújított kastélykápolna. Itt található Magyarország elsõ állatkertjének maradványa, az Ybl Miklós tervezte pálmaház romjai, valamint egy „alpinetum”, mely a magashegységi növényvilágot hivatott bemutatni.

a kankalinok, a szurdokban és a fenyõk alatti sûrû borostyánlevelek közül elõdugják fejüket a meténgek kékeslila virágai. Az arborétum kápolnájában esküvõi szertartások, valamint hangversenyek és kiállítások kapnak helyet. Nyaranta évrõl évre megrendezésre kerül a több hónapon átívelõ kápolnakoncert sorozat. Júniusban bontják szirmaikat a színpompás tavirózsák, és jezsámenbokrok illata lengi be a parkot. Hónap végén a mocsári gesztenye fehér kupolaként borítja be a tavon lévõ parányi szigetet. Szent Iván-éj környékén egyedülálló látványban lehet része azoknak, akik alkonyatkor látogatnak el az arborétumba. Ezernyi fénylõ zöld lámpásként repkednek a szentjánosbogarak. Szeptemberben rendezzük meg támogatói hangversenyünket, amelynek a bevételét a park fenntartására fordítjuk. Októberben szemet gyönyörködtetõ színkavalkád fogad mindenkit.

Évkör - jelen Az arborétum egész évben várja látogatóit, hiszen minden évszaknak megvan a maga szépsége, ami jellegzetes arcot kölcsönöz a parknak. Az év során egy-egy felejthetetlen rendezvény is színesíti a látnivalók palettáját. Tavasz közeledtével Magyarország legnagyobb egybefüggõ mediterrán hóvirágmezeje – hét hóvirágfaj huszonnégy fajtája – borul virágba több mint két hektáron az Alcsúti Arborétumban. A természet tavaszi ébredésekor a téltemetõk sárga mezeje és a több ezer tõ odvas keltike uralja a látványt. A tóparton magasodó platánok alatt megjelennek

2007 óta télen is látogatható az arborétum. A hó – ha a kellemesen hideg szélcsendes idõ engedi – fehér paplannal takarja be a fákat, bokrokat és réteket. Ha a januári fagyok kellõen tartósak, akkor, a gyerekek legnagyobb örömére, a befagyott tavon lehet korcsolyázni. Az arborétum mindennap (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10.00 órától napnyugtáig látogatható. (Kivéve december 24-25-26-án és 31-én). Csoportok elõzetes bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Elõzetes egyeztetéssel magyar, angol, német vagy francia nyelvû szakvezetés kérhetõ. Bejelentkezés az [email protected] címen, vagy a 20/424 8995-ös telefonszámon.

9 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Fejlesztések – jövõ A Duna--Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, mint az Alcsúti Arborétum vagyonkezelõje, rendszeresen pályázik fejlesztési tervek megvalósítására. 2008-ban a megmaradt portikusz állagmegóvó felújításának elsõ ütemét végezték el. Jelenleg is folyamatban lévõ pályázatuk az arborétum tavának, valamint növényállományának rekonstrukcióját célozza meg. A Palocsa Egyesület jelenleg székhelyének felújításával Ökológiai Oktatóközpontot alakít ki az arborétum közvetlen szomszédságában, az egykori vízház épületében. Az oktatóközpont 2010 nyarától fogadja majd az arborétumba érkezõ szervezett csoportokat változatos ökológiai témákról szóló elõadásokkal, egész napos programmal.

A természet volt Jókai alkotómûhelye is. A még ma is álló oroszlános padnál és asztalnál több mûve is született. Regényeiben is gyakran megjelennek a kertészkedni szeretõ, csodálatos kerteket megálmodó hõsök. Azt szerette volna, ha szeretett kertjében temetik el, de ez a vágya nem teljesült. Második felesége, Nagy Bella, 1922-ben vált meg a Sváb-hegyi kerttõl, amely egy pesti gyárosé lett. Valószínû, hogy ettõl az idõtõl kezdve alakult át a kert képe. A kert az 1950-es évektõl az Országos Természetvédelmi Hivatal kezelésébe került. Az egykori tornácos ház a háborúban súlyosan megrongálódott, majd teljesen elbontották. A helyén álló irodaépületben ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai dolgoznak. A majorosház még ma is megvan, falán egy dombormû állít emléket az egykori nagy gazdának. A kert hátsó részében található faépületben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kapott helyet.

H. Kolláth Mária - Halász Ferenc,az arborétum üzemeltetõje

Múlt, jelen és jövõ a Jókai-kertben Egy felhagyott bánya és egy kicsi ház, ennyi volt a késõbb Jókai Mór keze alatt varázslatossá vált kertbõl, amikor az író 1853-ban Schweitzer Jánostól megvásárolta. Miért vette meg? Magától Jókaitól kapjuk meg erre a kérdésre a választ: „Egy kis házikó az, háta mögött egy elhagyott kõbánya üregével, köröskörül kõ- és agyaghalmokkal, miket áttörhetetlen bozót nõtt be, rókatanya, tüskönc fészek, hanem a kilátása nagyszerû, fenséges.” Sok pénzt és még több munkát fektetett bele a kert létrehozásába. „Vakmerõ gondolat volt ebbe a helybe belekapni!”- írja. Jókai azonban nagyon szeretett kertészkedni, hosszú, évtizedekre visszanyúló és egyre gazdagodó kapcsolata volt a természettel. Szülei a Komárom közelében található dunai szigeten teremtettek paradicsomi gyümölcsöskertet. A kertészetet azonban tanára, Váli Ferenc kedveltette meg vele. Végül 28 évesen maga látott neki a Sváb-hegyi kert létrehozásának. Építetett a telken egy szabályos villa méretû nyári lakot és egy majorosházat. A lakóház elõtti fennsíkot, hogy az északi szeleket megfogja, õshonos lombhullató fákkal ültette be. A talaj erózióját teraszok kialakításával akadályozta meg. Mivel kevés volt a víz, az esõvíznek minden egyes cseppjét összegyûjtötte. A kelet felé nézõ teraszokra szõlõt telepített, és olyan gondos gazda volt, hogy a hírhedt filoxérajárvány sem tudta szõlõit elpusztítani. Nagyon szerette a gyümölcsfákat, körtefából 6-7 fajtát (más helyütt 20 fajtát is említenek) is nevelt, és gyakran kirándulásaiból is egy-egy gyümölcsfacsemetével tért meg. A tornácos ház elõtti díszkertben ritka rózsafajták illatoztak. Kertészgazdászati jegyzeteiben gyakran a Sváb-hegyi kert szerepel példaként.

Szüret, 1898. október 2. az Új Idõk felvétele, Petõfi Irodalmi Múzeum

A Jókai-kert 1975-ben lett országos természetvédelmi terület, 2007-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal történeti kertté nyilvánította. A védett terület részét képezi a Steindl-féle telek északi része is az ikervillák egyikével. A még Jókai korából megmaradt, illetve a késõbbi idõkbõl a visszaerdõsülés következtében megtelepedõ idõs lombos fák még ma is nagy értéket képviselnek. Az oroszlános kõpad, illetve Róna József Anakreon c. szobra kultúrtörténeti emlék. Terveink között szerepel a hajdani gyümölcsös és szõlõállomány részleges megújítása, a szélvédõ erdõsáv megújítása, komposztálóhelyek kialakítása és információs táblák elhelyezése, hogy a kert újra méltó legyen megálmodójához. Karlné Menráth Réka környezeti nevelõ

10 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

AKTUÁLIS

csérek és parti madarak jellemzõ költési idõszakára ütemeztük, így május elsõ napjaira jelent meg a szárazföld. A költési szezonban 31 pár küszvágó csér, 7 pár gulipán, 6 pár kis lile, 1 pár bíbic költötte ki és nevelte fel sikeresen fiókáit. Összesen 66 csér- és 19 gulipánfióka hagyta el a ferencmajori költõszigetet. Csonka Péter õrkerület -vezetõ

Apróságok a Gerje-Perje síkon A Gerje-Perje síkon tavaly nyáron telepítettünk ürgéket, mert számuk – az intenzív legeltetés elmaradásával – megfogyatkozott. Munkánkat a kerecsensólyom-védelmi LIFprogram támogatta. A telepítés helyétõl nem messze lévõ nyarasban idén tavasszal költésbe is kezdett egy pár kerecsen egy elhagyott dolmányos varjú-fészekben. A Magyar Madártani Egyesület kerecsenes kollégájával többször ellenõriztük a fészket, õ már ekkor felhívta a figyelmemet, hogy a késõbbiekben, amikor a 3 fióka már majdnem röpképes lesz, könnyen kieshetnek ebbõl a rossz állapotú fészekbõl. A megjósolt idõpontban papírdobozba gyûjtöttem a kipottyant fiókát, megelõzve a környék rókáit. Másnap a madarat meggyûrûztük, és a fészekkel szomszédos fára helyezett mûfészekbe raktuk. Két hét múlva a fiókák a közeli traverzen üldögéltek, állandó veszélyt jelentve a házi és vadgalambokra. Közben a kék vércsék is költésbe kezdtek. Az idén 28 pár költött az õrkerületben ebbõl 7 pár a kék vércse LIFE-program keretében kihelyezett ládákban. A 7 ládából 17 fióka repült ki. Vincze Tibor, õrkerület -vezetõ

Követendõ példa A DINPI és a Tatai Mezõgazdasági ZRt. hosszú évek óta jó partneri viszonyt ápol. Együttmûködésünk kiemelt helyszíne a ZRt. tulajdonában és haszonbérletében lévõ halastórendszer. Közös munkánknak – más halastavi környezetben gazdálkodók számára is példaértékû – eredménye a Ferencmajori-halastavak területén vízszintsüllyesztéssel kialakított természetes sziget. A sziget kibukkanását a

Havasi cincér a Szénásokon Bõvült a Szénás-hegycsoporton a védett bogárfajok száma. A József-liget északi oldalában található extrazonális bükkösben 2009. július 16-án Bíró Sándor természetvédelmi õr kollégámmal havasi cincéreket (Rosalia alpina) találtunk letermelt bükk és magas kõris törzseken. Ennek a látványos külsejû bogárfajnak, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park emblémájában szerepel, a lárvája korhadó faanyagban fejlõdik, ezért idõs erdõkhöz kötõdik. A 2008-ban megjelent Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton címû tanulmánykötetben nem találtam a területen a havasi cincér elõfordulásáról adatot (Merkl, 2008). Karlné Menráth Réka környezeti nevelõ

11 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Látogasson el!

Jókai-kert

Bors Magdolna és Buza Kiss Magdolna (NATURHIST Bt. tagjai) az iskolákkal és pedagógusokkal együttmûködve alakítja ki programsorozatát, melynek lényege, hogy a gyerekek észrevegyék a természeti és épített környezetük közötti kapcsolatokat, fedezzék fel a köztük lévõ egyensúlyt, és figyeljenek fel az ökológiai problémákra. Minden tanévben egy négy modulból álló programcsomagot ajánlanak ki az iskoláknak, a visszajáró csoportok évrõl évre újabb témát dolgoznak fel. A bevezetõ év elsõ foglalkozását a Jókai-kertben található pavilonban tartják, ahol bemutatják Magyarország teljes madárvilágát, amely kedvezõ kiindulási pont a természetvédelem és a környezetvédelem kérdéseinek feltárására. A második részben a csoport az adott témához kapcsolódóan múzeumi látogatást tesz. Ezt követi egy olyan foglalkozás, melynek során az önálló kutatás és a játékos megismerés kap hangsúlyt. Végül a programsorozat zárásaként kirándulást szerveznek a csoportnak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság valamelyik bemutatóhelyére, ahol a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és az épített környezet összefüggéseirõl.

Kõpark tanösvény A Jókai-kertben található Kõpark tanösvény 490 millió év földtörténeti eseményeit mutatja be a kõzetek segítségével. A kõzettömbök idõrendben lettek kiállítva, rajtuk kis táblákon szerepelnek a legfontosabb információk: a kõzet neve, legfõbb jellemzõi, keletkezésének kora és származási helye. A tanösvényhez vezetõfüzet kapható, amely részletesen feltárja a kõzetek titkait.

A bevezetõ év után hasonló, de minden évben új hívószó köré épülõ tematikával folynak a programok, például feltárják a vizek világát, a kertek világát. A programokat minden korosztálynak az óvódástól a középiskolásig szívesen ajánljuk. További információ: 397-4495, 20/373-4420 Lejegyezte: Karlné Menráth Réka

Jókai-emlékszoba A Jókai-emlékszoba a villa helyén felépített fõépület földszintjén, közvetlenül a bejárat mellett található állandó kiállítás, amelyet a Petõfi Irodalmi Múzeum rendezett be és mûködtet. Láthatjuk itt Jókai Mór megõrzött tárgyi emlékeit: Jókai széke, Laborfalvi Róza varróasztalkája, íróasztala, a vitrinben az író kerti szerszámai. Emellett írásos-képes anyag is fogadja az idelátogatót.

Kertek világa Gyerekek környezettudatos nevelése a természeti és az épített környezet kapcsolatán keresztül

12 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

TÁMOGATÓINK

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Rakjátok össze a jellegzetes bogárfajok testét a betûk segítségével! A megoldásokat nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény egy Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot címû kiadvány és egy kitûzõ. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Budapest., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2009. december 21.

Cincéres pólót és cincéres kitûzõt nyert: Paska Angelika – Budapest, Szauer Zsolt – Pilisszentiván, Zelei Ágoston – Kismaros.

A

D

F

C

H N

G J I B L

K

E

M

O

óriáscsíbor kis hõscincér havasi cincér nagy szarvasbogár orrszarvúbogár

Házakat bontó harkályok Egyre több bejelentést kapunk azzal kapcsolatban, hogy a harkályok károkat okoznak a lakóépületekben. Az ismert esetek többségében a faházakat szemelik ki maguknak, azonban elõfordul, hogy a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdik. Ahhoz, hogy legyen esélyünk békés úton megszüntetni az épületrombolást, meg kell ismernünk a madarak alapvetõ viselkedésének okait, és saját felelõsségünket a kialakult helyzetben. A harkályok számára a fatörzsek, faágak függõleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál. Ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. A harkályok a fákon készítik fészeküregeiket, jelentõs mértékben segítve ezzel számos odúköltõ faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erõs csõrüket. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínûleg a fában magukat elõrerágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy a járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan „szálkás” végû nyelvükkel ki tudják piszkálni õket. Faépületek esetén a nem jól felületkezelt fában megtelepedhetnek azok a farontó bogár fajok, melyek lárvái táplálékot jelentenek számukra. De mi a helyzet a beton- és téglaházakkal? A jelentések szerint ezek a házak Hungarocell típusú szigetelésûek, nem ritkán újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Ha ráütünk egy ilyen ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként mûködik, szinte bizonyos, hogy ezekben az esetekben a harkályokat ez a hatás vonzza. A harkályok általi épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak hegyes-völgyes-erdõs élõhelyeikre. A madarak épületeinknek azon oldalain „dolgoznak”, ráadásul a tetõhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon felé néznek. Épületeink a harkályok számára jelzõfaként, de a technológiai elõírások be nem tartása esetén a betelepedõ rovaroknak köszönhetõen táplálékforrásként is mûködhetnek. Esetenként milliós károkról van szó. Nem kerülhetõ meg a harkályok kilövésének elméleti vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell, hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkályfajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, másrészt azét, mert ez még idõszakos megoldást sem eredményezne. A harkályok számára alkalmas élõhelyeken több faj számos egyede él, tehát egy-egy madár eltávolítása maximum idõleges megoldást jelentene. A harkályok falrombolása ilyen nagyságrendben még

13 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

Faliújság ikulás Barlangi M

Fotó: Máté Bence

annyira új, hogy elõzetes tapasztalatok hiányában sem a hatóságok, sem a biztosítók, sem a kivitelezõk nem tudnak megfelelõen és idõben reagálni. A károsultak toleranciáját jelzi, hogy nem a madarakra „haragszanak”, a helyzet megoldására a gyártóktól, a kivitelezõktõl várnak választ. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai álláspontja szerint a probléma biztos és tartós megoldását nem a madárriasztó eszközök, hanem az építési technológia helyes megválasztása, a „harkálybiztos” hõszigetelési módszerek kidolgozása és alkalmazása adhatja. Az MME beadványt terjesztett a „zöld ombudsman”, azaz a jövõ nemzedékének országgyûlési biztosa elé a harkályok által okozott épületrongálások ügyében. Beadványunkban az érintett hatóságok és tárcák (természetvédelmi, önkormányzati, jogi, építésügyi), a biztosítók, valamint a kérdés tudományos hátterével foglalkozó intézmények: építõmérnöki mûszaki kutatók, etológusok megszólítását és tájékoztatását kértük, hogy közösen keressünk megoldást a harkályok okozta problémára. Bízunk benne, hogy a megszólított szakemberekkel hatásos és természetbarát megoldást találunk a kialakult helyzetre, szem elõtt tartva a lakosság anyagi s lakhatási biztonságát, és a madarak védelmét -- békés egymás mellett élésünk jegyében! További információ: www.mme.hu

10.30–tól , tt ö z ö k . 6 – December 3 ereszkedik n le té ö k t n é nk 15.30-ig órá hegyi-barlangba a le a Szemlõ- tel csak elõzetes zvé Mikulás. Rés Balázs Andreánál ssel bejelentkezé 31872, e-mail: (tel.: 20/26 u). @citromail.h s la u ik im g n barla

Akadálymentes honlap Elkészült az Igazgatóság honlapjának (www.dinpi.hu) akadálymentes változata a gyengén látók számára. A kezdõlap jobb felsõ sarkában található sárga gombra kattintva a honlap kontrasztos felülete látható, amely megkönnyíti az olvasást.

Kaiser Móni, MME

Október 23-a alkalmából Vizkert Andrást, a DINPI természetvédelmi õrét, miniszteri elismerõ oklevélVisegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.

lel tüntették ki. Ezúton is szeretnénk Neki gratulálni!

14 DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

DINPI HÍRLEVÉL

ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1121 Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail: [email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 [email protected] Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015, [email protected] Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 [email protected] Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722, [email protected] Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523, [email protected] [email protected] Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 [email protected] Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262, [email protected] Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478 [email protected]

BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:20/424-8995 E-mail: [email protected] Internet: www.alcsutiarboretum.hu

13 11

Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl október 31-ig. Információ: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail: [email protected] www.sas-hegy.hu Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: [email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: [email protected]

Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail: [email protected]

Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail: [email protected] Internet: www.szenas.hu

Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail: [email protected]

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 E-mail: [email protected]

Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail: [email protected] www.ocsaitajhaz.hu