CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 4. évfolyam 1. szám
Life a Szénásokon
2008 Tavasz – Nyár
TARTALOM
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
ÚGY GONDOLOM Valaha. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2008 Szerkesztõ: Kézdy Pál, Menráth Réka, Hadfi Szilvia Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Három nap a köztársasági elnökkel. . . 4
ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Címlapon: Borbás-gerinc (Fotó: Kézdy Pál) További fotók készítõi: Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár archívuma, Halász Antal, Kalotás Zsolt, Kézdy Pál, Koszticsák Szilárd (MTI), Kõvári Anita, Menráth Réka, Nagy László, Seregélyes Tibor, Stocker Tamás, Vidra Tamás Illusztráció: Békefi András
AKTUÁLIS 2008 a kétéltûek éve . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Izgalmas szezonkezdés a farmosi békamentõknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Ismét elpusztult egy réti sas . . . . . . . . . 6 NATURA 2000 Idõutazás a Szénásokra . . . . . . . . . . . . . 7 Mi történt a pilisi len felfedezése óta . . 9 A Szénások napjainkban . . . . . . . . . . . 10
A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû.
Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
LÁTOGASSON EL A Szénások Európa Diplomás Terület kiállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Duna–Ipoly
Gerecsei TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13
Nemzeti Park
Budai TK
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK Ócsai TK Sárréti TK
ELHIVATOTT CIVILEK Pilisszentivánért Faluszépítõ Egyesület . . . . . . . . . . . . . 14 Piliscsabáért Egyesület. . . . . . . . . . . . . 14 Nagykovácsi Természet- és Környezetvédõ Egyesület . . . . . . . . . . 14
Sárvíz-völgye TK
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk 2008. tavaszi-nyári száma kiemelten foglalkozik a Pilisszentiván, Nagykovácsi és Piliscsaba között található Európa diplomás Kis- és NagySzénáson folyó természetvédelmi munkával. A helyben lakók büszkék az itt található természeti értékekre, amit Sztilkovics Szávó polgármester úr alábbi sorai is bizonyítanak.
Valaha Valaha az erdõ vigyázott az emberre. Menedéket nyújtott neki, ahol a hatalmas fák alatt, a bokrok sûrûjében elrejtette a vadállatok elõl. Megvédte a perzselõ napsugaraktól, a vadméhek odúiban édes mézet kínált, a bokrokon édes gyümölcsöket. S amikor leszállt az este, rõzsetûz mellett melegedhetett az ember. Lombos ágakból kunyhót építhetett, faragott cövekekkel körbekeríthette, hogy távol tartsa a vadakat. Vékony vesszõkbõl nyilakat faragott, madártollat tûzve a végére, faragott íjára ínt feszített, azzal ejtette el a nyulat, õzet, vaddisznót. Szerette és tisztelte az ember az erdõt.
só fát kivágtuk, az utolsó halat is kifogtuk, az utolsó folyót is megmérgeztük, rájövünk majd, hogy a pénz nem ehetõ!” Pilisszentivánon, községünk nevébõl fakadóan, immár tizennyolc éve újra ünnepeljük a nyári napfordulót, a Szent Iván-éjt. A június 21-i este a falu legnagyobb közösségi ünnepévé vált, amikor tekintetünket nem a talmi, múlandó, holnap már semmire se jó dolgokra szegezzük. Ehelyett a lenyugvó Napra, amely ezen a napon ér pályájának csúcsára, megajándékozva minket a leghosszabb nappallal; erejében, dicsõségében teljesen. A természet diadalát hirdeti és a Nap teremtõ erejét, melybõl földi világunk, erdeink, mezeink, mi magunk is táplálkozunk. Zenével, tánccal ünneplünk, réten, erdõ alján. Napszálltakor az õsi szokás szerint hatalmas máglyát gyújtunk, melynek sárgás, lobogó fénye a Nap sugarait idézi a körben álló fiatalok, öregek arcára. A Szent Iván-éji máglya tüze is összeköti, összetartja Pilisszentivánt, erõsíti és megõrzi közösségünket. Mert mostanság egyre inkább féltenünk, óvnunk, õriznünk kell, ami a miénk. Múltunkat, szokásainkat, hagyományainkat, de ugyanúgy a bennünket körülölelõ természetet, a világon egyedül itt nyíló pilisi lentõl egészen a Nagy-Szénás sötéten bólogató erdejéig. Valaha az erdõ vigyázott az emberre, ma az embernek kell vigyázni reá. Érte, értünk. Érted?
„ A Szent Iván-éji máglya tüze is összeköti, összetartja Pilisszentivánt, erõsíti és megõrzi közösségünket. Mert mostanság egyre inkább féltenünk, óvnunk, õriznünk kell, ami a miénk… a világon A földmûvelés kezdeteiegyedül itt nyíló pilisi lentõl vel azonban már odahagyta. Házát tisztásra vagy folyó mellé egészen a Nagy-Szénás építette, fából csónakot faragott, rönkökbõl házat emelt. Már nem sötéten bólogató csak a rõzsét, a hasábfákat is eltüzelte. erdejéig. Faszenet égetett, kohókat épített, fémet olvasztott. A fémbõl lándzsa vagy fûrész készült, és újabb törzsek dõltek az erdõkben. Bányafák, szekerek készültek belõlük, gerendák a városok emeletes házaihoz. Velence tündöklõ palotáihoz pedig letarolták az Adria környéki hegyoldalakat. A modern kor városlakója, multinacionális vállalkozója már pusztán profitcentrumként tekint az erdõre. Az esõerdõket letarolják, felszántják, helyükre olajpálmák millióit ültetik, hogy elegendõ nyersanyagot szolgáltassanak a szépségiparnak. A legújabb õrület pedig a biodízel termelésére átalakított táj, amelyben már sem az erdõnek, sem a kenyérgabonának nem jut hely. Ideje lenne, hogy eszünkbe jusson a mondás: „Amint az utol-
Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
E
S
E
M
É
N
Madárgyûrûzési bemutatót tartottunk 2007. december 8-án és 2008. február 23-án Pilisszentivánon a Jágitónál.
Az Utazás 2008 kiállításon a korábbi évekhez hasonlóan idén is gazdag ökoturisztikai kínálattal várta a látogatókat a 10 hazai nemzeti park. A gyerekek interaktív játszósarokban ismerkedhettek a természet világával. A Víz Világnapja alkalmából március 20-án az Esztergomi Duna Múzeummal közös rendezvényt tartottunk „Élõ víz” címmel. A Stázsa-hegy tövében található Gyilkos-tó élõvilágát mutattuk be. Március 22-én a havas esõ ellenére is megtartottuk pilisszentiváni programunkat.
Föld Napja alkalmából április 19-én a pilisszentiváni Jági-tónál madárgyûrûzést, vízkémiai és vízbiológiai vizsgálatokat végeztünk, és a Jági tanösvényen szakvezetést tartottunk. Április 20-án a Pál-völgyi-barlang kõfejtõjében természetismereti vetélkedõ, civil-sor, Gryllus-koncert, pantomim és virágvásár várta az érdeklõdõket.
Az Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából május 24-én Esztergomban nyílt családi napot tartottunk természetismereti vetélkedõkkel, a Strázsa-hegyi tanösvényen vezetett túrával és kézmûvesfoglalkozásokkal.
Akkreditált tanártovábbképzést tartottunk március-április folyamán óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok részére. A 30 órás tanfolyam címe: „A környezeti nevelés megvalósítása terepi körülmények között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság lehetõségeit felhasználva.”
Pilisi len túrát vezettünk május 17-én. Harminc lelkes érdeklõdõvel kutattuk fel a Földön csak itt élõ növényt.
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Y
V
O
L
T
Három nap a köztársasági elnökkel Sólyom László a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba látogatott A köztársasági elnök április elején, „Értékõrzõ tájak és emberek Magyarországon” címû országjáró túrasorozatának negyedik állomásaként a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot kereste fel. Érdeklõdésének középpontjában az állt, hogy miként mûködhet a természetvédelem, a közlekedés, a hulladékkezelés, valamint a társadalmi és kulturális élet a Budapest körüli, sokszínû területen.
Zátonysziget
Elsõ nap… …a köztársasági elnök a Börzsönybe, a Drégelyvárhoz, az erdõ mélyén álló Wencheim-kastélyhoz és kisvasúttal Kemencére látogatott. Szobnál csónakba szállt, és a Dunán a Helembai-zátonyokat kereste fel.
Találkozó a természetvédelmi õrszolgálat tagjaival
Második nap… …reggel Visegrádon a DINPI és partnerei, a Pilisi Parkerdõ Zrt., valamint az Ipoly Eurorégió mutatkozott be. Sólyom László találkozott a DINPI Természetvédelmi Õrszolgálatának tagjaival is. Az országjáró utak fontos állomása a térségben dolgozó környezetvédõ mozgalmakkal való találkozás, aminek ezúttal a DINPI Esztergom–Strázsa-hegyi székháza adott otthont. A fõ témák a dunai hajózás jövõje, az agglomeráció tömegközlekedése és az autópálya-építések voltak. Sólyom László véleménye szerint megdöbbentõ az a koordinálatlanság, amivel az agglomerációt fejlesztik. Az utolsó pillanatban vagyunk, alapvetõ szemléletváltozásra van szükség a környezettel szemben – fogalmazott. A munkaebédet az államfõ a Vértesi Natúr Parkhoz tartozó települések polgármestereivel költötte el. A találkozón szó volt arról, hogy a térség a megszûnõ bányászati tevékenység helyett milyen módon tud új boldogulást adni az itt élõ embereknek.
A Dinnyési-fertõn
Úszóláp a Velencei-tavon
Harmadik nap… …hajnalban Sólyom László a Dinnyési Fertõ és a Velencei Madárrezervátum madárvilágával ismerkedett. Ezután a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelõ Központba, az Ócsai Tájvédelmi Körzetbe, Dabasra és a Tápiószelei Agrobotanikai Központba látogatott. Zoltán János igazgatóhelyettes
Az Ócsai Tájházban
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
E S E M É N Y
Június 5. – Pálfája erdei oktatóközpont és tanösvény ünnepélyes átadása. Nagykõrösre vár minden érdeklõdõt a DINPI, Nagykõrös Város Önkormányzata és a WWF Magyarország.
Június 9–15-ig – Magyar Nemzeti Parkok Hete. A hazai nemzeti parkokat népszerûsítõ programsorozat keretén belül nyílt túrákra várjuk a lelkes természetjárókat az alábbi helyszíneken: Pálfája tanösvény – Nagykõrös, Strázsa-hegyi tanösvény – Esztergom; Nagy-Szénás tanösvény – Nagykovácsi; Apródok útja tanösvény – Drégelypalánk; Sas-hegyi tanösvény –Budapest; Dinnyési Fertõ – Dinnyés.
Június 14. – Sas-hegyi Látogatóközpont átadása. A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen a
Menedék a betontengerben címû kiállítás és a felújított tanösvény átadása alkalmából nyílt napot tartunk. 10–15 óráig ingyenes szakvezetésekkel várjuk az érdeklõdõket.
Július 14–18. és július 21–25. között Cincér tábor. A Pál-völgyi-barlang kõfejtõjében 6–13 éves gyerekek-
nek szervezünk napközis tábort. A programban barlangtúra, íjászat, kézmûvesség, tanösvénytúra, vetélkedõ szerepel. Részvételi díj: 22.000 Ft/fõ/hét. Jelentkezés: Szabó Fruzsinánál. Tel.: 70/233-4514; 26/555-143
L E S Z
Az Ócsai Tájház programjai Június 21. – Ki minek mestere? – Kendõkötés Helyi asszonyok segítségével bemutatjuk a kendõkötés fortélyait, majd megtekinthetik „Kendõzõ” címû helyi gyûjteményi darabokból álló kiállításunkat. Június 28. – Kaláka Szombat – Pityókanap A gyerekek krumpliból játékokat készíthetnek, a felnõttek pedig kipróbálhatják ügyességüket a krumplihámozó versenyen. A végén közös pogácsasütés. Június 30-tól július 4-ig és július 7–11-ig – Kaláka Nyár A falusi élet mindennapi tevékenységét mutatják be, pl. kenyérsütés, kukoricamorzsolás, tapasztás, játékkészítés, hálókötés, kerítésfonás, aszalás, szárítás, mosás, népi étel készítése. Július 19. – Kaláka Szombat – Szalmanap Szalmából madárijesztõ és szalmazsák készítése. Szeptember 20-21. – Kulturális Örökség Napjai a Reneszánsz év jegyében „Itt járt Mátyás király” címmel mesemondás kicsiknek és nagyoknak a Tájház udvarán. Megismerkedünk a kódexírás kellékeivel, papír- és tollkészítés, tintafõzés növényekbõl. Október 4. A Nemzetközi Madármegfigyelõ Napok madáretetõ-készítés. Október 18. – Kaláka Szombat – Töknap Töksütés kemencében, töklámpás-faragás, melyet saját készítésû gyertyával tehetünk díszesebbé.
5 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS ták a tönkrement szakaszt. A java pedig csak ezután következett! Február 27-én este a békák szaporodóhelyeként ismert farmosi Nagy-nádas gyulladt meg eddig ismeretlen okból. A hivatásos és önkéntes tûzoltók odaadó munkája eredményeként a 200 ha-os terület közel fele, illetve a mocsár szélén álló madárgyûrûzõ állomás épületei is megmenekültek a pusztulástól. A kár így is felbecsülhetetlen, hiszen több évnek is el kell telnie, míg a változatos növényzetû nádasok regenerálódni tudnak.
2008 a kétéltûek éve Nemzeti Park Igazgatóságunk területén számos vizes élõhely található, ezért minket is közelrõl érint, hogy az idei évet a kétéltûeket különösen fenyegetõ veszélyek miatt a világon a „Béka Évének” nyilvánították. A kutatók az összes kétéltûfaj (nagyjából ötezer faj) 32 százalékáról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti. A globális akciósorozathoz kapcsolódnak a hazai kétéltûvédelmi tevékenységek is. A mentési akciók fõ célja általában a – jelenleg még nagyszámú – békapopulációk összeomlásának megakadályozása, melyet akár a tömeges gázolás is okozhat. A kétéltûek körülbelül 350 millió éve léteznek, a gerinces állatok közül elsõként alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz, egyedfejlõdésük kezdeti szakasza azonban még vízhez kötött. Magyarországon farkos kétéltûek (szalamandrák és gõték) közül 6 faj, farkatlan kétéltûek (békák) soraiból 12 faj képviselteti magát. Annak köszönhetõen, hogy Igazgatóságunk területén a vizes élõhelyek rendkívüli gazdagságával találkozhatunk a hegyi patakoktól és kis tavaktól kezdve a nagy folyón át az alföldi mocsarakig, a kétéltûek nagy fajszámmal képviseltetik magukat. Hazánkban minden kétéltûfaj védett. Mi is próbáljunk odafigyelni ezekre az alig ismert kis állatokra, ne bántsuk õket. Menráth Réka környezeti nevelõ
Izgalmas szezonkezdés a farmosi békamentõknél Február utolsó hetében két, jelentõs károkat okozó tûzeset következett be a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területén. Elõször a Nagykátát Farmossal összekötõ 311-es fõút mellett felállított másfél kilométer hosszú békaterelõ kerítésbõl égett le egy mintegy 200 méteres darab. Az ok egyszerû: valószínûleg egy elhaladó gépjármûbõl kidobott csikk lobbantotta lángra a száraz füvet, majd a fólikerítést. Igazgatóságunk munkatársai a helyi civil természetvédõkkel együttmûködve két napon belül pótol-
A farmosi békamentõ akcióban részt vevõ 800 hivatásos és civil természetvédõ idén eddig közel hatvanezer békát – döntõen barna ásóbékát – mentett meg a gázolástól. Vidra Tamás tájegységvezetõ
Ismét elpusztult egy réti sas Az idei téli saspusztulásoknak, úgy tûnik, nincs vége. A sorban a következõ egy réti sas, melyet az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén találtak meg elhullva. 2008. március 17-én az állampolgári bejelentés után a helyszínre érkezõ természetvédelmi õreink megállapították, hogy a madarat 2004. május 20-án fiókaként gyûrûzték Kapuváron, és utoljára 2008. február 28-án azonosították Tiszacsege határában. A természetes pusztulás a tetem állapota és helyzete alapján kizárható, ezért a kórbonctani vizsgálat folyamatban van. A réti sas természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Nagy László õrkerület-vezetõ
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Idõutazás a Szénásokra – kitalált történet 1896 egy májusi hajnalán egy 52 éves õsz szakállú férfi lépett ki Dessewffy utca 3. szám alatti lakásából. Pár perces sétával elérte a Nyugatipályaudvart, ahol már várt rá egy fiatalember. Deétéri Borbás Vince botaDeétéri Borbás Vince botanikaprofesszor nikaprofesszor és huszonéves tanítványa, Moesz Gusztáv vonattal indult botanikai gyûjtõútjára. Próbáljuk meg elképzelni, hogyan telhetett ez a tavaszi napjuk.
–Simkovics? Aki Simonkaira magyarosított? Azt hittem, nincsenek jó viszonyban. –Azóta ádáz ellenfelem lett, és szembefordult velem Jurányi is – legyintett Borbás keserûen. Moesz nem válaszolt. Ismerte mestere harcos személyiségét. Tudta, bántja a számos õt bíráló cikk, és az, hogy nem kap a munkájáért elismerést. A csúcspont Herman Ottó gyilkos írása, a „Fûvészeti leszámolás” volt. A támadások az általa leírt bizonytalan növényfajok ellen irányultak. Borbás az állandó küzdelem miatt magába fordult. A tanítvány inkább másra terelte a szót: – Mi a mai úti célunk? –A Szentivány fölötti hegyeket látogatjuk meg. Bár a hegységet évtizedekig kutattam, legizgalmasabb szegletét csak nemrég fedeztem fel. Látja, barátom, ez is a közlekedés fejlõdésének köszönhetõ. Ha nem adják át tavaly az esztergomi vasútvonalat, talán soha nem jutok el oda.
„A fehér zsírtömbhöz hasonló hegyek közül az elsõt találóan Zsíroshegynek nevezték”
„Pár perces sétával elérte a Nyugati-pályaudvart”
A fõváros, amelyet maguk mögött hagytak, ünnepi lázban égett. Megnyílt a millenniumi világkiállítás, ami a kiegyezés óta tartó változások betetõzése volt. Budapesten megduplázódott az épületek száma, de megváltozott a Budaihegység képe is. A városon kívül épült az Új Szent János Kórház, és a gyümölcsösök között számos kertvendéglõ várta a kirándulókat. Átformálódott a tömegközlekedés is. –Tudja, Gusztáv, amikor én a budai hegyek növényeinek nekifogtam, akkor még nem volt ilyen könnyû oda kijutni. Magának már természetes, hogy fogaskerekû vasúttal megy a Széchenyi-hegyre, és nemsokára a Zugligetbe is villamoson utazhat majd. 25 évvel ezelõtt, amikor Jurányi Lajos – akinek tanársegédje voltam – azt a feladatot adta, hogy írjam össze Pest környékének növényeit, akkor csak gyalog vagy lovas kocsin vághattunk neki a hegyeknek Simkovics Lajossal.
Már a vonatból látszottak a Szentivány feletti hófehér dolomitkopárok, melyek meredek oldalairól az erdõirtások és a legeltetés következtében teljesen eltûnt a termõtalaj. A fehér zsírtömbhöz hasonló hegyek közül az elsõt találóan Zsíros-hegynek nevezték. Mellette emelkedett az Ivánihegy és a Kis-Szénás. A hegyek elõterében hatalmas dolomittorony állt. Nagy változások történtek a hegységnek ezeken a fõvárostól távolabb esõ vidékein is: Piliscsabán új katonai tábor és lõtér épült, Szentivány életét pedig a 30 év
„Piliscsabán új katonai tábor és lõtér épült”
7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
után újrainduló barnaszénbányászat határozta meg. Vörösváron leszállva a vonatról hamarosan a Karácsonyi grófok birtokát képezõ meredek oldalakon kapaszkodtak fölfelé. A Nagy-Szénás felõl népes kiránduló társaság érkezett, de Borbás csak a növényekre figyelt.
„A Nagy-Szénás felõl népes kiránduló társaság érkezett”
–Ilyen gazdag flórát még nem láttam. Ez a budai berkenye, én fedeztem fel! Ilyen hamvaskék levelû borkóró sem nõ máshol. Amikor legutóbb itt jártam, megtaláltam egy ismeretlen lenfaj leveleit. Hátha szerencsénk van, és most a virágait is megmutatja. Nem kellett sokáig keresniük. A gerincre érkezve százával nyíltak az addig sosem látott sárga virágok. – Ehhez hasonló kis termetû, fásodó szárú, sárga lenfajok csak a Balkán magashegységein nõnek! – Borbás öröme határtalan volt. Mikor talál az õt „fajfaragónak” nevezõk közül bárki is ennél tündöklõbb új növényfajt?”
„Százával nyíltak az addig sosem látott sárga virágok”
Moesz Gusztáv abból tudta igazán lemérni, hogy az új felfedezés kizökkentette komorságából mesterét, hogy a faluba visszaérve Borbás indítványozta, térjenek be a Stocker-Wirtshausba, sõt még az asztalukhoz telepedõ sváb bányászokkal is beszédbe elegyedett. Azok csudabogaraknak tartották a füvészeket, nehezen hitték, hogy a kopár hegyek érdekesek lehetnek. Borbás végül talányosan csak ennyit mondott nekik: – Grossen Schatz soll dieser Berg innehaben – nagy kincset rejt ez a hegy! Erre aztán egyetértõen bólogattak. Igaz, hogy õk a megélhetést adó barnaszénre gondoltak, Borbás viszont a pannon flóra csodálatos bennszülött növényére. Akár így is történhetett a pilisi len felfedezése. Kézdy Pál – Menráth Réka
„A bányászok csudabogaraknak tartották a füvészeket”
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Mi történt a pilisi len felfedezése óta?
Borbás Vince, a XIX. század egyik legnagyobb hazai botanikusa számára – 1906-ban bekövetkezett haláláig – meghatározó élmény volt a pilisi len élõhelyének felfedezése. Moesz Gusztáv a gombák egyik legkiválóbb hazai kutatója lett. A tájkép az elmúlt évtizedekben olyan mértékben megváltozott, hogy ma valószínûleg egyikük sem ismerne rá. A barnaszénbányászat az 1960-as évek végéig tartott. Erre emlékeztet többek között a Pilisszentiván melletti bányató, a Slötyi és a Pilisszentivánból Nagykovácsiba átnyúló csillepálya maradványa, a Bányász-emlék. Kopárfásítás. A Szénásokon a korábbi erdõirtások és legeltetés miatt kopár hegyeket az 1920-as évektõl kezdve feketefenyõvel erdõsítették be. Mint a korabeli szerzõk írásaiból kitûnik, a távlati cél az volt, hogy kihasználva a feketefenyõ dús tûavarjának talajjavító hatását, egy viszonylag rövid vágásfordulójú fenyves stádiumot követõen a termõhelynek megfelelõ nemesebb fafajokból ültessenek erdõt. Az 1920-as évektõl kezdve a fenyõcsemetéket a sziklás hegyoldalakon nagy munkával kialakított padkákba ültették. A friss telepítéseket a szentiváni Karácsonyi grófok szigorúan õriztették. A fenyvesítés második hulláma a szocialista tervgazdálkodás idejére esett. Sajnos az olyan élõhelyeket is beerdõsítették, ahol sosem állt erdõ, és ahol legféltettebb növényritkaságaink élnek. Gazdasági szempontból kudarcnak tekinthetõ, hogy a feketefenyvesek országszerte – és itt is – erõsen pusztulnak. A faanyag,
magas gyantatartalma miatt, értéktelen. A legnagyobb problémát azonban a fenyvesek fokozott tûzveszélyessége jelenti, ami minden évben erdõtüzekhez vezet. Vadgazdálkodás. A Szénások jelentõs része kormányvadászterület lett. A vadállományt a sikeres vadásztatás érdekében mesterségesen túlszaporították, ez azonban mind természetvédelmi, mind erdészeti szempontból jelentõs károkat okozott. Különösen káros volt a távoli vidékekrõl vadászati célból betelepített muflon és dámszarvas. Beépítések. A ’20-as években három turistaház is épült a környéken, kettõ a Zsíros-hegyen és egy a Nagy-Szénáson. Akkoriban ez a hegyvidék még távolinak tûnt Budapesttõl. A turistaházak mára tönkrementek, ugyanakkor a Szénásokat szinte összefüggõ háztenger köti össze a fõvárossal. Ennek következménye az is, hogy a budai hegyekre szinte elviselhetetlen nyomás nehezedik, kvadosok, motorosok szántják fel az értékes gyepeket. Természetvédelem. A pilisi len élõhelye a természettudósok zarándokhelyévé vált. Kiemelkedõ értékét az Európa Tanács 1995-ben az Európa Diploma cím adományozásával ismerte el. 2003-ban a Szénások természetvédelmi kezelésére az Európai Unió LIFE Alapjából ötéves támogatást nyertünk el. Az alábbiakban ennek a programnak a legfontosabb elemeit tekintjük át. Kézdy Pál osztályvezetõ
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A Szénások napjainkban – LIFE program
A Szénások természetvédelmi kezelésére elnyert pályázat alapadatai: Cím angolul:
Restoration of Pannonic forests and grasslands on the Szénás-hills Cím magyarul: Pannon tölgyesek és dolomitgyepek élõhely-rekonstrukciója a Kis- és Nagy-Szénáson Nyilvántartási szám: LIFE 03 NAT/H/000167 Támogatási összeg (100%): 847 283 € EU-támogatás (75%): 635 462 € Önrész (25%): 211 821 € Megvalósítás idõtartama: 2003. 08. 01 – 2008. 08. 01. www.szenas.hu További információ: http://ec.europa.eu/environment/life/
Évente számos érdeklõdõnek tartunk szakvezetést a Nagykovácsiból induló „Nagy-Szénás” és a pilisszentiváni „Jági” tanösvényen. Utóbbihoz készítettünk egy speciális, gyerekeknek szóló programot, melynek részeként természetvizsgáló hátizsákokat állítottunk össze. Legsikeresebb programjaink az évente 5-6 alkalommal szervezett nyílt napok, melyek valamilyen „Zöld Jeles Nap” megünnepléséhez kapcsolódnak. A pedagógusok számára szervezett környezeti nevelési bemutatóinkból mára államilag elismert, akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzés lett. 2004 õsze óta szervezünk szakkört Pilisszentiván óvodásai és iskolásai számára heti rendszerességgel. Publikációinkkal folyamatosan jelentkezünk a helyi lapokban, tanösvényfüzeteink beszerezhetõk a környezõ települések üzleteiben, de letölthetõk a honlapunkról is.
Idegenforgalom és környezeti nevelés A XX. század vége felé országos szinten csökkent azok száma, akik a szabadidejüket a természetben kívánták tölteni, ezt mutatja, hogy érdeklõdés hiányában a Szénásokon is bezárt mindegyik turistaház. Az Európa Diploma azonban újra ránk terelte a figyelmet, így ugrásszerûen megnõtt a területtel megismerkedni vágyók száma. A számos gyermek- és felnõtt csoport koordinálása a LIFE program keretében valósult meg. Pilisszentivánon berendeztünk egy irodát és egy – elsõsorban gyermekeknek szóló – interaktív kiállítást. A beszerzett szerszámkészlet biztosítja, hogy önkéntes csoportok segédkezzenek nekünk a természetvédelmi munkában.
A kidöntött törzsekbõl eróziófogó gátak készülnek
Feketefenyvesek átalakítása A kopár hegyekre telepített feketefenyvesek alatt fokozatosan kialakult a termõréteg, így van esély rá, hogy idõvel fajgazdag, õshonos molyhos tölgyes erdõket hozzunk létre. Az erdõk átalakítása során a legnagyobb veszélyt a talaj eróziója jelenti, ezért a fenyvesekben csak szobányi foltokat vágunk ki, hogy a fényigényes lombos fafajok betelepülése megkezdõdhessen. A kivágott fák egy részébõl eróziófogó gátakat készítünk, a többit lóval, illetve csúszdával visszük ki a területrõl.
Miért kell kerítés? A Szénásokon túlszaporodott vadállomány taposásával és rágásával elviselhetetlen károkat okozott. A területet keresztül-kasul behálózó régi, rozsdás vadvédelmi kerítések nem védték meg az erdõt és a gyepeket, ugyanakkor rontották a tájképet, és a kirándulóknak sok bosszúságot okozÖnkéntes természetvédelmi munka
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Természetvédelmi õrszolgálat
tak. Nem tudták azt sem megakadályozni, hogy a fokozottan védett területen motorosok száguldozzanak.
A Szénások európai mércével mérve is egyedülálló természetvédelmi értékeinek megóvása érdekében az uniós támogatásból természetvédelmi õrt foglalkoztatunk, és terepjáró gépkocsit vásároltunk. Ugyancsak a hatékony õrzést segíti, hogy a terület mellett – Pilisszentivánon – bérelünk irodát. A természetvédelmi õr szorosan együttmûködik a helyi polgárõrökkel, polgári természetõrökkel és körzeti megbízottakkal.
Borbás utódai – kutatók a Szénásokon A természetvédelmi célú beavatkozások hatásait és eredményességét az alábbi, évente ismétlõdõ – úgynevezett monitoring – kutatásokkal vizsgálják botanikus és zoológus szakemberek. A nagyvadak létszáma a területen.
A kerítés nem a kirándulók ellen épült
Ezeknek a problémáknak a megoldására döntöttünk úgy, hogy a régi vadvédelmi kerítéseket elbontatjuk, és az egész fokozottan védett területet egybekerítetjük. A nagyvadakat élve fogjuk be, és vadaskertbe szállítjuk. A kirándulók részére az új kerítésen minden gyalogösvénynél létrákat, forgóvagy lengõkapukat helyeztünk el. Így a turistákat nem, ugyanakkor a nagy károkat okozó terepmotorosokat ki tudjuk szorítani a Szénásokról.
11
Természetvédelmi õr a Szénásokon
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A nagyvadak által okozott károk vizsgálata bekerített és nem bekerített mintaterületeken.
A pilisi len egyedszám-változásának figyelemmel kísérése.
A feketefenyõ állományok átalakításának botanikai vizsgálata. Menráth Réka környezeti nevelõ – Kézdy Pál osztályvezetõ
Dobolyi Konstantin, a pilisi len kutatója magyaráz
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Látogasson el! A Szénások Európa Diplomás Terület kiállítása A Pilisszentiván Bányász utca 17. szám alatt található fogadóépületben, az irodahelyiségtõl jól elkülöníthetõ szobában rendeztük be a kiállítást, melyet úgy alakítottunk ki, hogy az – elsõsorban a gyerekek számára – élvezhetõ élményt nyújtson. A kiállításon lehetõség nyílik aktív tevékenységekre: nagyító és mikroszkóp használatára, teszt és feladatlap megoldására, rajzolásra, színezésre, állatok szõrének simogatására, kõzetek vizsgálatára, állati lábnyomok meghatározására, fatörzsek azonosítására. Három tablón mutatjuk be a védett terület és a körülötte elhelyezkedõ települések táj- és településtörténetét három különbözõ idõben: Borbás Vince korában – 1890-es évek; Zólyomi Bálint korában – 1930–1960-as évek; illetve a jelenben. A látogatóknak így lehetõségük nyílik a területen történt változások nyomon követésére, annak megfigyelésére, hogy a települések fejlõdésének milyen hatása van az õket körülvevõ természeti területekre. Az új ismeretek rögzítését itt egy teszt teszi lehetõvé. A Szénás-hegycsoport jellegzetes élõhelyeit egy kis élõkép segítségével mutatjuk be, amely fölött az adott élõhelyhez kötõdõ természeti értékeket és az élõhelyrekonstrukciós munkákat ábrázoló fotókat helyeztünk el. A gyerekeknek itt egy feladatlap segítségével a növények között rejtõzõ állatokat és állati nyomokat kell megkeresniük. A szoba egyik sarkában a védett terület lepkefajaival ismerkedhetnek meg a vendégek, a nagyító segítségével közelebbrõl is megvizsgálhatják az egyes fajok jellegzetességeit. A falon lévõ tabló a szürkés hangyaboglárka lepke különleges fejlõdését mutatja be. A gyerekek „lepkeszínezõ” feladatlapon rögzíthetik a lepkékkel kapcsolatos élményüket. A másik sarok a Szénások területén élõ
nagyvadakról szól. Megtapinthatók az állatok bundái, a vállalkozó kedvûek egy homokasztalon meghatározhatják lábnyomaik alapján a nagy testû állatokat, illetve megvizsgálhatják az agancsokat, szarvakat, agyarakat. Az asztalon mikroszkóp és számos vizsgálatnak alávethetõ, természetbõl származó „kincs” található. A gyerekek számára egy egészen más, különleges világ tárul fel a mikroszkóp segítségével. A lepke szárnyán a kitinpikkelyek, a darázs hatalmas összetett szeme, a kõben rejtõzõ ásványok, a tölgylevél fonákján lévõ szõrök stb. – mind-mind varázslatos felfedezés. A polcon szakkönyvek sorakoznak, illetve a hazánk jellegzetes kõzeteibõl összeállított gyûjtemény. A falon az Európa Diplomás Területeteket mutatjuk be: a területek képeit egy nagyméretû Európa-térképen helyeztük el. Az elõtérben a természetvizsgáló hátizsákokon kívül egy polcon kiadványok sorakoznak, míg a falat beterítik a színes képes eseménybeszámolók 2003-tól napjainkig. A kiállítás része az udvaron álló tabló, amely egyik oldalán a LIFE pályázatot, másik oldalán a Natura 2000 programot mutatja be. A kerítés mellett végig kitáblázva a Szénáshegycsoport õshonos cserje- és fafajaival ismerkedhet meg a látogató. Menráth Réka környezeti nevelõ
A Szénások Európa Diplomás Terület kiállítása
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Rejtvényünkben néhány, a Nemzeti Parkunkban is elõforduló kétéltûfaj teljes alakú rajzát kell párosítani az általuk lerakott petecsomókkal. A megoldásban segít az egyes fajok szaporodásának jellegzetességeit bemutató táblázat. A helyes megoldást beküldõk között a Nagy-Szénás és a Jági tanösvényfüzetet sorsoljuk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86.
1. Pettyes gõte
A
2. Zöld levelibéka
B
3. Erdei béka
C
4. Barna varangy
D
5. Kecskebéka
E
6. Vöröshasú unka
F
Beküldési határidõ: 2008. július 14.
Elõzõ számunk helyes megfejtése: 1-D, 2-C, 3-B, 4-A, 5-E Sajnos az elõzõ számunkban megjelent rejtvényre nem érkezett helyes megfejtés
Az alábbi táblázatban foglaltuk össze az egyes kétéltûcsoportok peterakási szokásait. Szalamandrafélék (Salamandridae)
Hazánkban elõforduló fajok:
Petecsomó jellemzõk:
Foltos szalamandra Pettyes gõte Alpesi gõte Közönséges tarajosgõte Dunai tarajosgõte Alpesi tarajosgõte
Unkafélék (Bombinatoridae)
Sárgahasú unka Vöröshasú unka
Ásóbékafélék (Pelobatidae)
Barna ásóbéka
Varangyfélék (Bufonidae)
Barna varangy Zöld varangy
Levelibéka-félék Valódibéka-félék (Hylidae) (Ranidae)
Zöld levelibéka
A foltos szalamandra elevenszüléssel hozza Petéiket kétsoros, világra utódait. vékony zsinórban 2–50 petébõl álló laza, Petéit dió nagyságú Petéit többszörös, A gõték petéiket rakják le, melyek dió nagyságú vaskos zsinórba rakja. csomókban rakja le. egyenként helyezik a petecsomót raknak. hosszan tekeregnek a vízben a növények vízi növények között. leveleire.
Erdei béka Mocsári béka Gyepi béka Tavi béka Kis tavi béka Kecskebéka
Petéiket nagy, laza csomókban rakják le a vízben.
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Elhivatott civilek A Szénások Európa Diplomás Terület mellett elterülõ mindhárom községben aktív természetvédelmi tevékenységet végzõ civil szervezet mûködik és segíti a DINPI munkáját. Az alábbiakban címszavakban mutatjuk be munkájukat. A „Pilisszentivánért” Faluszépítõ és Környezetvédelmi Egyesület Megalakulás: 1990; 2007 óta közhasznú szervezet. Program: A fõ hangsúlyt a helyi környezeti tudati nevelésre helyezi, mert ebben látja az eredményes környezetvédelem zálogát. Legfontosabb tevékenységek: • falutakarítási nap szervezése, • hozzájárulás az óvodaudvar parkosításához, a fõtér öntözõberendezésének kiépítéséhez, fa szeméttárolók készítéséhez, • faültetések a községben, • pilisszentiváni naptárak, helyi népszerû régi népdalokból és sváb zenébõl összeállított CD, továbbá két könyv – Pilisszentiván természeti értékei és Pilisszentiván társadalmi értékei – kiadása, • kiállítás Pilisszentiván védett botanikai értékeirõl, • a Szénások Európa Diplomás Terület természetvédelmi kezeléséhez, kitáblázásához anyagi támogatás és önkéntes munkavégzés, • a két szentiváni tó – a Jági és a Slötyi – vízminõségének rendszeres mérése helyi iskolásokkal. • A Szénások Európa Diplomás Területre érkezõ gyerekcsoportok részére 20 db „természetvizsgáló hátizsák” felszerelése.
Piliscsabáért Egyesület
Megalakulás: 2000 októbere; országos hatáskörû civil szervezet Program: Tevékenységük alapelve a természet, a táj, a környezet és élõvilág értékeinek és törvényeinek tisztelete, az értékvédelem, valamint az önálló döntéshozatalra képes, széles körû ismeretekkel rendelkezõ emberfõk együttmûködésének elõsegítése. Legfontosabb tevékenységek: • a Pilisi Civil Fórum létrehozása a hatósági eljárásokban történõ hatékonyabb civil fellépés érdekében, Üröm, Pilisborosjenõ, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisjászfalu és Dorog térségének civil szervezeteivel közösen, • a „Zöld Végvárak a Pilisben” címû konferenciák megszervezése, • környezetvédelmi perek kezdeményezése egy Pilisjászfalura tervezett autóalkatrész gyártó üzemmel szemben, • helyi népszavazások kezdeményezése a további belterületbe vonások megakadályozása, környezetbarát technológiák alkalmazása és Piliscsaba egységének megõrzése érdekében, • a Levegõ Munkacsoporttal közösen a térséget érintõ településrendezési tervek véleményezése, közös fellépés annak érdekében, hogy a tervezett Üröm–Pilisvörösvár közötti új 10-es útszakasz helyett a Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülõ és a város belsejét ténylegesen tehermentesítõ elkerülõ út épüljön meg, • részvétel a Pilisvörösvár és Kesztölc közötti útszakasz civil véleményezési eljárásában, Natura 2000 jelölõfajok és védett növények megóvása érdekében, • 2006-ban Csíkország–Háromszék határán, Nyergestetõn kopjafa állítása, • Kézdiszárazpatakkal testvértelepülési megállapodás, • a Magyar Rádió 1956-os ostrománál
Nagykovácsi Természet- és Környezetvédõ Egyesület (NATE)
Megalakulás: 2004 Program: Az egyesület célja a természeti értékek védelme, környezettudatos közösségfejlesztés, környezeti nevelés, kutatás, tanácsadás, együttmûködés a hasonló profilú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel, egészséges életmódra nevelés, egészségmegõrzõ programok szervezése. Legfontosabb tevékenységek: •önkéntes munkák, kirándulások, táborok szervezése, •tudományos ismeretterjesztés, •kiadványok szerkesztése és kiadása a természeti és épített értékek megismertetése és megkedveltetése érdekében, •szelektív hulladékgyûjtés, •szemétgyûjtési akciók, •folyamatos kapcsolattartás a helyi önkormányzattal a környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében, •a gesztenyefasor háromszori permetezésének megszervezése, •a „Mindennapi szemetünk” címû kiállítás megrendezése. www.nate.hu hõsi halált halt piliscsabai katonák emlékére emlékfüzet kiadása és a Magyar Rádió Ráday utcai bejáratánál fa dombormû avatása, • Piliscsabai kisközösségi Zöld Hullám Rádió (FM 101.80 MHz; www.zhr.hu) létrehozása.
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:20/424-8995 E-mail:
[email protected] Internet: www.alcsutiarboretum.hu
Sas-hegyi Látogatóközpont Csak szakvezetéssel látogatható. Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected]
Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
